ZALA MEGYEI KERÉKPÁROS FEJLESZTÉSEK FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEI A 2014-2020-AS IDŐSZAK OPERATÍV PROGRAMJAIBAN LENTI 2015.03.12.
Alapdokumentumok • Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia • Komplex Kerékpáros Program 2014-2020 • Zala Megye Területfejlesztési Koncepció • Zala Megye Integrált Területi Programja 2014-2020
Kerékpáros fejlesztések finanszírozása Főbb változások: +
• Integrált megközelítés érvényesítésével kerékpárosbarát szemlélet és kerékpáros projektelemek olyan komplex projektekbe is beépülhetnek, ahol a fejlesztés fő célja nem kerékpározásra irányul! • A támogatási időszak gazdaságfejlesztési fókusza miatt a korábbiakhoz képest javulhat a kerékpározáshoz kapcsolódó ipari és turisztikai vállalkozások finanszírozása; • A területileg decentralizált fejlesztések kiemelt szempontja a család és klímabarát jelleg –ami jól illeszkedik a kerékpározás ügyéhez • Szemléletformálási, népszerűsítési, oktatási célokra a korábbiaknál potenciálisan nagyobb forráslehetőségek azonosíthatók
Kerékpáros fejlesztések finanszírozása Főbb változások: • A kerékpáros fejlesztések célirányosan (önálló jogon) kevésbé lesznek jelen a programrendszerben, mint korábban; • A kerékpáros infrastruktúra fejlesztésre rendelkezésre álló, dedikált források szűkülnek • A források előzetes meghatározását nehezíti a területi források felhasználásának decentralizációja, illetve komplex projektekbe való beépülés
Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
A Zala Megyében rendelkezésre álló, TOP keretből származó fejlesztési források indikatív kerete a tervező szervezet szerinti megosztásban (milliárd Ft) Zala Megyei Nagykanizsa Megyei Jogú Zalaegerszeg Megyei Önkormányzat Város Jogú Város 23,05
7,94
11,2
Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) • A TOP teljes forráskerete (1171 mrdFt) Területi Kiválasztási Eljárásrend szerint kerül szétosztásra, a területi szereplők (Megyei Önkormányzat és MJV-ok) számára előre meghatározott forráskeretek figyelembe vételével • A Területi szereplők a 1702/2014. (XII.3) Korm. határozatban meghatározott forráskeret, valamint, az új ITP útmutató alapján jelenleg végzik a forrásfelosztás-tervezését • Az új eljárásrend miatt nehezen becsülhető előre a kerékpározás finanszírozását célzó források tényleges nagyságrendje –VÉGREHAJTÁS során derülhet ki! • Kerékpározáshoz kapcsolódó fejlesztési elemek minden prioritás tengelyben megjelenhetnek!
TOP 1. prioritástengely: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Potenciális kerékpáros kapcsolódás mind a 4 intézkedésben! (dedikált kerékpáros keret nincs, de kapcsolódás erős, kerékpáros infrastruktúra fejlesztések egyik fontos forráslehetősége!) Forráskeret: 8,613 mrd Ft INTÉZKEDÉS 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
POTENCIÁLIS kerékpáros kapcsolódás Ipari területekhez vezető közlekedési célú kerékpáros útvonalak; kapcsolódó kiszolgáló telephelyi infrastruktúra Pl: Turisztikai beruházásokhoz kerékpárforgalmi létesítmények; turisztikai szolgáltatások fejlesztése
kapcsolódó kerékpáros
Alacsonyabb rendű utak fejlesztése, településközi kerékpárutak is felmerülhetnek Bölcsőde és óvodafejlesztésekhez kapcsolódó kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése
TOP 2. prioritástengely: Vállalkozásbarát népességmegtartó településfejlesztés Dedikált kerékpáros keret nincs, de potenciális kapcsolódási lehetőség! A prioritás teljes forráskerete: Forráskeret: 4,265 mrd Ft
INTÉZKEDÉS
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
POTENCIÁLIS KERÉKPÁROS KAPCSOLODÁS Városrehabilitációs, barnamezős fejlesztések, komplex projektek részeként megjelenő kerékpáros projektelemek: Pl: • Kerékpáros kiszolgáló infrastruktúra •Motorizált forgalom elől elzárt terek fejlesztéséhez kapcsolódó kerékpáros fejlesztések • Kisebb költségű, rövidebb kerékpárutak; kerékpáros útvonalak fejlesztése sem kizárt!
TOP 3. prioritástengely: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken TOP 3. prioritása alatt támogatható a kerékpáros útvonalak fejlesztése (nemzetközi, országos hálózatokhoz való kapcsolódás szolgáltatás fejlesztéssel) Intézkedés forráskerete: 2,172 mrd Ft INTÉZKEDÉS 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
POTENCIÁLIS KERÉKPÁROS KAPCSOLODÁS Fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő,erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések: • Környezetbarát közlekedési módok elterjesztése (amelyben a kerékpározás abszolút érdemi szereppel bír) • Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (kerékpárút építés és felújítás) –NEVESÍTVE! •Városkörnyéki (város-vidék) kisebb léptékű közösségi közlekedési fejlesztések •Fenntartható városi / járási mobilitási tervek kidolgozása •Közlekedésbiztonsági fejlesztések
TOP 4. prioritástengely: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Dedikált kerékpáros keret nincs, potenciális kapcsolódási lehetőség, a forráskeret elenyésző része szolgálhat kerékpározási célt. Forráskeret: 1,783 mrd Ft INTÉZKEDÉS 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
POTENCIÁLIS kerékpáros kapcsolódás Egészségügyi alapellátást szolgáló épületek korszerűsítése, felújítása, átalakítása, indokolt esetben új építés során –kerékpáros barát szemlélet (pl.: épület előtt kerékpár tárolási lehetőségek) A nappali szoc. Ellátást szolgáló létesítmények fejlesztése, férőhely bővítése (családsegítés, gyermekjóléti szolg); épületek korszerűsítése, felújítása, átalakítása, indokolt esetben új építés során –kerékpáros barát szemlélet (pl.: épület előtt kerékpár tárolási lehetőségek) Komplex városrehabilitációs projektek –projektelemeiként jelenhetnek meg kerékpáros fejlesztési elemek (pl: közterületek felújításához kapcsolódóan; kerékpár tárolás, tanpályák, stb…)
TOP 5. prioritástengely: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi együttműködés és foglalkoztatás ösztönzés Dedikált kerékpáros keret nincs, potenciális kapcsolódási lehetőség, a forráskeret elenyésző része szolgálhat kerékpározási célt. Forráskeret: 0,427 mrd Ft
INTÉZKEDÉS
5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
POTENCIÁLIS kerékpáros kapcsolódás
• Helyi közösségfejlesztési programok • Helyi partnerségi együttműködések szervezése, erősítése, bizonyos témákban participatív tervezési gyakorlatok kezdeményezése • Közlekedésbiztonsági intézkedésekhez való kerékpáros kapcsolódás
TOP 6. prioritástengely: Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban Forráskeretek megosztása megyei jogú városok jelenleg készülő ITP-i szerint! (NkMJV, ZMJV) INTÉZKEDÉS
6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés
TOP 7. prioritástengely: Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD) Előre dedikált pénzből HACS-ok, amelyek közösségi alapon terveznek és valósítanak meg fejlesztéseket, programokat A rendelkezésre álló kevés forrás miatt: kerékpáros tartalom kiegészítő projektelemek, programok keretében várható. INTÉZKEDÉS
POTENCIÁLIS kerékpáros kapcsolódás
7.1 Kulturális és közösségi terek •Közterek, közösségi terek funkcióinak bővítése, egyéb helyi infrastrukturális fejlesztése (ERFA) közösség által szervezett rendezvények számára tér rész, és
7.2 Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési Stratégiához kapcsolódva (ESZA)
kapcsolódó eszközbeszerzések •Fiataloknak szabadidős infrastruktúra pl: kerékpáros gyakorlópályák létesítése •Helyi közösség szervezési, helyi aktivitást erősítő tevékenységek •Helyi identitást erősítő tevékenységek (városrészi, szomszédsági) •Folyamatos társadalmi párbeszéd fenntartása •Kerékpáros szemléletformálási és népszerűsítési tev., akciók •Kerékpáros szakmai programsorozatok •Kerékpáros civil szervezetekkel való együttműködés!
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Bizottság által elfogadott, legnagyobb keretösszegű Operatív Program Teljes forráskeret: 2586 mrd Ft 8 prioritás közül a lehívható források volumenét illetően legerősebb kerékpáros kapcsolódás a 7. prioritásban (Turizmus) azonosítható, ezek mellett a kerékpárgyártó és szolgáltató vállalkozások fejlesztései kapcsán az 1.; 2. és 3. prioritás is számottevő forrásokat tartogat.
GINOP 1. prioritás: Kis és középvállalkozások versenyképességének javítása Forráskeret kb. 490 mrdFt Dedikált kerékpáros keret nincs, de kapcsolódás több ponton lehetséges: • Kerékpárgyártó és szolgáltató (így turisztikai is!) vállalkozások versenyképességének javítása (kapacitásbővítés, hálózatosodás, piacra jutás támogatása) –TDM, klaszterek • Nemzeti turisztikai marketing és kereslet ösztönző program –a kerékpáros turizmus bekapcsolódásának biztosítása, az érintett szegmens aktív szerepvállalása • Telephelyekre vezető kerékpárutak és kiegészítő infrastruktúra, de csak komplex beavatkozások részeként (üzleti infrastruktúra intézkedésen belül)
2. prioritás Kutatás, technológia fejlesztés és innováció 3. prioritás Infokommunikációs fejlesztések Forráskeret kb. 523,5 mrd Ft és kb. 141 mrd Ft Dedikált kerékpáros keret nincs, de kapcsolódás lehetséges: • Kerékpárgyártó és szolgáltató vállalkozások K+I tevékenység támogatása • Innovatív vállalkozások házon belüli termék, technológia és szolgáltatásfejlesztése • Tudás és technológia intenzív start up és spin-off vállalkozások túlélési esélyeinek támogatása • K+I-n keresztül helyi gazdaságba integrálódó vállalkozások támogatása • Stratégiai K+I együttműködések (vállalkozások –kutató, ismeretterjesztő szervezetek között termék és szolgáltatás fejlesztés) • Kerékpárgyártó és szolgáltató vállalkozások informatikai fejlesztéseinek támogatása
7. prioritás: Turizmus
Forráskeret kb. 112 mrd Ft A prioritás az ország fejletlenebb (konvergencia) régiói számára tartalmaz intézkedéseket. A költségek beavatkozásonként: kulturális helyszínenként max. 5 millió Euro UNESCO helyszínek: max. 10 millió Euro
7. prioritás: Turizmus - Kerékpáros fejlesztések közvetlen kapcsolódási lehetőségei CSAK Hálózatos fejlesztések! • Alapelv, hogy a nyomvonal fejlesztés egységesen, rendszerűen valósuljon meg, fontos, hogy környezetükbe integrálódjanak, más attrakciókkal és szolgáltatásokkal együttműködjenek, hiányzó szolgáltatások kiépüljenek • EuroVelo kerékpárútvonal fejlesztése példaként szerepel az OPban Bejárható Magyarország Programhoz kapcsolódó fejlesztések (1184/2013. IV.9) részeként (Bp-Balaton kerékpárút és Balatoni Bringakör fejlesztése nem szerepel nevesítetten az OP utolsó nyilvános verziójában)
7. prioritás: Turizmus Közvetett kerékpáros kapcsolódás Nem jelenik meg nevesítetten a kerékpározás, de potenciális kapcsolódás lehetséges – komplex projektek projektelemeként, vagy a fejlesztés kerékpáros barát szemlélettel történő megvalósítása révén. Példák: • Hálózatos fejlesztések Tematikus utak fejlesztéseihez kapcsolódóan (kulturális és vallási –zarándok)
•
Kulturális örökséghelyszínek integrált fejlesztése
UNESCO Világörökségi listáján szereplő és világörökségre jelölt listán szereplő hazai kulturális helyszínek Vallási turizmus fejlesztése, zarándokhelyek és kapcsolódó szolgáltatások
•
Természeti örökséghelyszínek fejlesztése
Nemzeti Park igazgatóságok által kezelt területek fejlesztése, Geoparkok Az UNESCO világörökségi listáján és világörökségre jelölt listán szereplő hazai természeti helyszínek
•
Gyógyhelyek fejlesztése –kiszolgáló kerékpáros infrastruktúra
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Főként Kohéziós Alap forrásaival, kisebb mértékben ESZA forrásokkal gazdálkodó OP; Brüsszel általi jóváhagyása megtörtént. Teljes forráskeret: 1157 mrd Ft Közlekedésfejlesztésre fókuszáló OP, de az intézkedések között alig jelenik meg a kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése; helyette intermodalitás (B+R) és közlekedésbiztonsági intézkedésekhez kapcsolódóan lehet kerékpározási célt szolgáló forrásokhoz jutni.
IKOP kapcsolódási pontok 1. prioritás: Nemzetközi TEN-T közúti elérhetőség javítása • Az új TEN-T Guideline szerint a kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése a TEN-T korridorokkal párhuzamosan támogatható tevékenység lehet • Közlekedésbiztonsághoz, fenntarthatósághoz kapcsolódó kerékpáros beruházások megjelenhetnek • KIRA –adatgyűjtés: kerékpározás témakörének integrálása az adatgyűjtési, modellezési feladatokra
2. prioritás: Nemzetközi TEN-T vasúti és vízi elérhetőség javítása • Vasútállomások korszerűsítése esetén –kerékpáros projektelemek (kerékpár tárolók, liftek, kerékpárosbarát kialakítás, B+R)
IKOP kapcsolódási pontok 3. prioritás: Fenntartható városi közlekedés fejlesztése és elővárosi vasúti elérhetőség javítása • Járműbeszerzések esetén a kerékpár szállíthatóságának figyelembevétele • Közlekedési láncok összekapcsolása esetén – intermodális csomópontok fejlesztése során kerékpárosbarát szempontok, projektelemek (pl: tárolók, liftek, B+R) • Kerékpáros közlekedést is érintő közlekedésbiztonsági fejlesztések
4. prioritás: A TEN-T hálózat közúti elérhetőségének javítása • Az intézkedés közútfejlesztései mentén a kerékpáros közlekedés fejlesztése
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Elsősorban Kohéziós Alap, kisebb részben ERFA forrásokat kezel. Az OP Bizottság általi elfogadása megtörtént. Teljes forráskeret: 1116,9 mrdFt
A kerékpáros kapcsolódási lehetőségek korlátozottabbak Ennek ellenére több prioritástengely, több intézkedéséhez kapcsolódóan lehetnek kerékpáros fejlesztések
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) A potenciálisan támogatható kerékpáros fejlesztések két csoportba sorolhatók: A.) Különböző infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódóan – kiegészítő elemként kerékpáros infrastruktúra vagy kerékpáros létesítmény kialakítása: • • •
Kerékpározási lehetőségek bővítése vízügyi infrastruktúrákon (nevesítve nem jelenik meg, csak potenciál) Természetvédelmi területek kerékpáros megközelíthetőségének javítása Kiszolgáló infrastruktúra a létesítményeknél (pl.: épületek felújítása, energiahatékonysági célú beruházáshoz, ökoturisztikai fejlesztéshez kapcsolódóan – kerékpárosbarát szemlélet érvényesítése)
B.) Kerékpárosbarát szemlélet beépítése, fenntarthatósághoz, energia tudatossághoz, klímaváltozáshoz vagy egyéb környezetvédelmi témájú programokhoz kacsolódó szemléletformáló kampányok támogatása – kerékpározás potenciális kapcsolódása
Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program (EFOP) Az OP Bizottság általi elfogadása megtörtént. Teljes forráskeret : 952,0 Mrd Ft Kerékpározási szempontból releváns prioritási tengelyek: 1. Együttműködő társadalom: 316,3 Mrd Ft • A rehabilitációs programok részét képezheti a kerékpározás, mint olcsó és egészségmegőrzéshez és a mobiltásnöveléséhez is hozzájáruló közlekedési eszköz • A képzések között megjelenhet a kerékpározáshoz kapcsolódó szakemberek képzése is (pl. szerelő, túravezető) • A kerékpározás is megjelenhet, mint közösségi integráló tevékenység
Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program (EFOP) 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében: 177,5 Mrd Ft •
Megjelenhet a kerékpározás (kerékpáros programokon keresztül), továbbá mint közösségépítő és integráló eszköz, a kerékpározás feltételeinek javítása pedig a közszolgáltatások elérését is javíthatja számukra.
3. Gyarapodó tudástőke, forráskeret: 294,4 Mrd Ft •
Kerékpáros téma kapcsolódása: egészségnevelési, mozgásfejlesztő programsorozatok a kötelező tanórai kereteken kívüli testmozgás-programok alkalmával
4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében, forráskeret: 152,6 Mrd Ft • •
Az intézkedés minimálisan támogat olyan egészségnevelési beruházásokat, amelyek hiánypótlóak egy-egy egyetemi telephely (campus) hallgatói szolgáltatási területén. Az intézkedés révén kerékpártárolók kialakítása, létrehozása támogatva a kerékpáros közlekedést és a diákok (tanárok) mobilitását a városi térben.
Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program (EFOP) 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében: 177,5 Mrd Ft •
Megjelenhet a kerékpározás (kerékpáros programokon keresztül), továbbá mint közösségépítő és integráló eszköz, a kerékpározás feltételeinek javítása pedig a közszolgáltatások elérését is javíthatja számukra.
3. Gyarapodó tudástőke, forráskeret: 294,4 Mrd Ft •
Kerékpáros téma kapcsolódása: egészségnevelési, mozgásfejlesztő programsorozatok a kötelező tanórai kereteken kívüli testmozgás-programok alkalmával
4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében, forráskeret: 152,6 Mrd Ft • •
Az intézkedés minimálisan támogat olyan egészségnevelési beruházásokat, amelyek hiánypótlóak egy-egy egyetemi telephely (campus) hallgatói szolgáltatási területén. Az intézkedés révén kerékpártárolók kialakítása, létrehozása támogatva a kerékpáros közlekedést és a diákok (tanárok) mobilitását a városi térben.
5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések, forráskeret: 11,2 Mrd Ft •
Főként a civil szervezetek támogatására, valamint a közösségfejlesztésekbe integrálható a kerékpáros szemléletmód, ill. a határon átnyúló tervezésben is megjelenhet
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! RADICS BÁLINT SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. +36 20 2566691
[email protected] www.szpi.hu
