Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-8900 Zalaegerszeg, Arany János u. 1.Tel: +36 (92) 550-940 Fax: +36 (92) 550-945 e-mail:
[email protected]
Ügyiratszám:
20.3/9-18/2014/ZH
Tárgy:
Bírság kiszabása veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt
Ügyintéző: Telefonszám: HATÁROZAT A METRANS /Danubia/ a.s. (Povodska cesta 18., SK 929 01 Dunajská Streda) terhére a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint egyesített összegű bírságot szabok ki, továbbá az ellenőrzés során végrehajtott intézkedéssel kapcsolatosan 117.525,- Ft, azaz egyszáz-tizenhétezer-ötszázhuszonöt forint összegű többletköltség megfizetésére kötelezem. A bírság összegét (500.000) jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A közlemény rovatban kérem a befizetés indokát és a határozat számát („RID bírság, 20.3/9-18/2014/ZH”) feltüntetni. A többletköltség összegét (117.525) jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságánál vezetett 10049006-00283724-00000000 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, IBAN HU05 1004 9006 0028 3724 0000 0000, SWIFT CODE: MANEHUH, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A közlemény rovatban kérem a befizetés indokát és a határozat számát („RID többletköltség, 20.3/9-18/2014/ZH”) feltüntetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén
2 végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (ZMKI) címzett, de a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke 20.000,- Ft. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénzátutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költségként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 153. § 15. pontja alapján az intézkedéssel járó, egyéb jogszabályban meghatározott többletköltséget állapítom meg. A többletköltség összegéről a ZMKI Gazdasági Igazgató-helyettesi Szervezet 168-1/2014/GISZ. számú tájékoztatása alapján, viseléséről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 12. § b) pontja és a 16. § (6) bekezdése alapján rendelkeztem. Indokolás A METRANS /Danubia/ a.s. (továbbiakban: MTD) ügyfelet 500.000,- Ft összegű bírsággal sújtottam, a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. július 1-jétől hatályos 2013. évi CIX. törvényben (a továbbiakban: RID) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint. Az ellenőrzés során tett intézkedés többletköltségét, 117.525,- Forint összegben a R. 12. § b) pontja és a 16. § (6) bekezdése alapján állapítottam meg. 2014. január 05. napján a MTD „Veszélyes áru szállításának bejelentő ADATLAPJA” –t küldött az illetékes területi katasztrófavédelmi szerv ügyeletére. A bejelentő ADATLAP szerint 25. psz. Őriszentpéter oh. – Ukk 78,3 km psz. 26. Ukk-Boba 16 km; 20. psz. Boba - Celldömölk Rendező 7,6 km; 10. psz. Celldömölk - Rendező Győrszabadhegy elágazás 68,7 km; 1. psz. Győrszabadhegy elágazás - Komárom oh. 38,7 km útvonalon a 41912 vonatazonosítóval rendelkező vasúti jármű veszélyes árut fuvaroz. Az adatlap szerint a 33544960806-6, a 33544960796-8, a 33544960385-1, a 33544960719-1, 33544960870-2 és a 33544960556-7 egyedi azonosítóval (pályaszámmal) rendelkező vasúti kocsikon 1869 UN számú MAGNÉZIUM 4.1, III. megnevezésű veszélyes árut fuvaroznak küldeménydarabos szállítási módon összesen 160.480 kg mennyiségben. A bejelentés alapján hatóságom 2014. január 06. napján - a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság irányítójának értesítését követően - 11:05 és 19:55 között Zalaszentiván
3 állomáson ellenőrzés alá vonta a 41912-1 14/01/06 vonatazonosítóval rendelkező vasúti járművet a RID rendelkezéseinek betartásának vizsgálata céljából. Az ellenőrzés során felvett 1/20140106/1/RID számú jegyzőkönyvben, a helyszínen készített fényképfelvételekkel, dokumentumokkal igazolhatóan többek között az alábbiak kerültek megállapításra:
A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére megküldött 41912 vonat azonosítójú szerelvényre vonatkozó „veszélyes áru szállításának bejelentő ADATLAPJA” nyomtatványon bejelentettektől eltérően: - A 33544960796-8 pályaszámú vasúti kocsi nem volt a szerelvényben, ellenben a 33544960792-8 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett MEDU 2685555 számú konténer a fuvarokmányok alapján UN 1869 MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes árut tartalmazott 20.060 kg mennyiségben. A 33544960792-8 pályaszámú kocsi nem szerepelt a bejelentőben. - A 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett konténerekben összesen (három konténer közül a középen elhelyezett – száma: MSCU 0171782 – tartalmazott veszélyes árut) 20.060 kg mennyiségben volt UN 1869 MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes áru. A bejelentőben 40.120 kg került feltüntetésre. A 20.060 kg mennyiségről a veszélyes szemrevételezésével, valamint a fuvarokmányok alapján győződtünk meg.
A 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett MSCU 0171782 számú konténeren nem a fuvarozott veszélyes árura vonatkozó nagybárcák kerültek elhelyezésre. A konténer 20 db hajlékonyfalú IBC-ben (big-bag zsák) UN 1869 alapján MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes árut tartalmazott összesen 20.060 kg mennyiségben. A 4.1 nagybárcák helyett 4.3 nagybárcák voltak elhelyezve a konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső, ajtóval ellátott oldalán. A negyedik oldalt nem tudtuk szemrevételezni a mellette elhelyezett konténer közelsége miatt. A konténer vizsgált 3 oldalán egyéb nagybárca, illetve azt helyettesítő alternatív jelölés nem volt.
A konténert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Vám- és Pénzügyőr Igazgatóság (a továbbiakban: NAV) felügyeletével a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Zalaegerszegi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság (a továbbiakban: HTP) közreműködésével felnyitottuk. A konténerek előtt lévő „vasküszöb” úgynevezett lopásgátló miatt a vizsgált konténert nem lehetett kinyitni, ezért vált szükségessé a konténernek a küszöbnél magasabb szintre emelése. A HTP részéről igénybevételre került: Egerszeg/Bázis Daru, Egerszeg/Bázis Teher 1-1 fővel 4 óra időtartamban. A felnyitott konténerzár helyére a NAV ellenőre BA 49701 számú vámzárat helyezett el.
A küldeménydarabokat csak a felnyitott konténer esetében vizsgáltuk.
Az ellenőrzés során kisorolásra került 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsi a veszélyes árut tartalmazó konténer helyes nagybárcákkal való ellátását, majd az azt követő hatósági ellenőrzést követően hagyhatja el a vasútállomást. A nagybárcákkal való ellátás tényéről telefonos tájékoztatást szükséges adni (06/70/3809544).
A berakás helye: CHINA, az átrakás helye: Luka Koper, a kirakás helye: Dunajska Streda.
4
A helyszínen készített jegyzőkönyv, valamint az annak mellékleteként az ellenőrzés során készített fényképfelvételek és a bemutatott dokumentumok alapján megállapítottam továbbá, hogy: A 41912-1 14/01/06 vonatazonosítóval rendelkező, 18 kocsit tartalmazó vasúti jármű 6 kocsival a RID hatálya alá tartozó UN 1869 MAGNÉZIUM 4.1, III megnevezésű veszélyes árut fuvarozott küldeménydarabos szállítási móddal.
A 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett MSCU 0171782 számú konténeren nem a fuvarozott anyagra jellemző veszélyt jelölő számmal és UN számmal ellátott narancssárga táblák kerültek elhelyezésre. Ez, a tűzoltó járművek és a NAV közreműködésével felnyitott konténer 20 db hajlékonyfalú IBC-ben (big-bag zsák) UN 1869 alapján MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes árut tartalmazott összesen 20.060 kg mennyiségben. A konténert az IMDG Kódex szerinti, UN számmal ellátott narancssárga táblával jelölték. A 1869 UN számmal ellátott narancssárga táblák helyett, a 2950 UN számmal ellátott narancssárga táblák voltak elhelyezve a konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső ajtóval ellátott oldalán, valamint a hátulsó oldalán. A konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső oldalán egyéb narancssárga tábla, illetve azt helyettesítő alternatív jelölés nem volt. A konténer menetirány szerinti hátulsó oldalát a hatóság ellenőrei teljes mértékben nem tudták szemrevételezni a mellette elhelyezett konténer közelsége miatt. A rajta látható narancssárga tábla, a menetirány szerinti bal hátsó éléhez közel, a hátsó fal szélén volt elhelyezve, egyéb narancssárga tábla, illetve azt helyettesítő alternatív jelölés nem volt látható.
A fuvarozást végző vállalkozás a MTD.
A veszélyes áru feladója a METRANS Adria d.o.o. (6000 Koper, Slevenia Ferrarska ulica 14.; továbbiakban: MTA). A berakást (átrakást) a MTD adatközlése alapján a Luka Koper d.d. (Vojkovo nabrezje 38, SI-6501 Koper, Slovenia) végezte, és a Slovenske zeleznice d.o.o. (Kolodvorska 11, 1506 Ljubljana) ellenőrizte.
Fenti hiányosságok miatt hatóságom hivatalból eljárást indított a MTD ellen. R. 9/A. § „A katasztrófavédelmi hatóság az e rendelet alapján hivatalból indított eljárása során az ügyfelet az érdemi döntéshez szükséges adatok közlésére kötelezheti.” Az eljárás ügyintézési határideje szünetelt az adatközlésre, illetve nyilatkozattételre felhívás alatt, a felhívástól a válasz hatóságomhoz történő beérkezéséig. Az ügyintézési határidőbe nem számít be az adatok közlésére irányuló felhívástól a válasz hatóságomhoz történő megérkezéséig terjedő idő. Az érkezett válasz alapján, vagyis a berakó személyének tudomásunkra jutását követően hatóságom hivatalból eljárást indított a berakó (átrakó) Luka Koper d.d. ellen is. Az ügyintézési határidőt nem léptem túl. Az eljárás MTD ellen az ellenőrzés napján, 2014. január 06-án indult, majd adatszolgáltatásra köteleztem, 2014. január 09-én kelt 20.3/97/2014/ZH számon küldött végzésemben. A Ket. 33. § (3) bekezdése szerint „az ügyintézési
5 határidőbe nem számít bele: b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő”. A végzésre adott, 20.3/9-8/2014/ZH számon nyilvántartásba vett válasz 2014. január 29-én érkezett hatóságomhoz. A többletköltség kiszámolása miatt 20.3/9-12/2014/ZH ügyiratszámú levelemben a ZMKI állásfoglalását kértem a költségek megállapítása érdekében. Az erre adott válasz 2014. február 28-án érkezett meg hatóságomhoz. Az ügyintézés határidejét a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján 21, azaz huszonegy nappal meghosszabbítottam 2014. február 17-én, a hét első munkanapján kelt végzésemben. Az ellenőrzés, és az azt követő eljárás eredményeképp az alábbiakat állapítottam meg: 1.) A R. 6. § (1) bekezdése („A vasúti társaság a veszélyes áru vasúti továbbítását köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve honlapján keresztül, - a katasztrófavédelmi hatóság által az 1. melléklet szerinti adattartalommal közzétett formanyomtatványon - vagy a 3. § (3) bekezdése szerinti illetékes területi szerv ügyeletének az árutovábbítás megkezdése előtt írásban, magyar vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában bejelenteni.”) rögzíti, hogy az árutovábbítás megkezdésének helye szerinti katasztrófavédelmi hatóság területi szervéhez a R1. 1. melléklet szerint adattartalommal kell a vasúti társaságnak megküldenie a veszélyes áru szállításáról szóló bejelentőjét. A hatóságomhoz érkezett bejelentő ADATLAP alapján hatóságom a R. 3. § (1)-(2) bekezdések felhatalmazásának megfelelően, a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság irányítójának értesítése mellett vonta ellenőrzés alá a 41912-1 számú szerelvényt Zalaszentiván vasútállomáson, 2014. január 06-án. „3. § (1) Az ellenőrzés lefolytatására – az 5. §-ban foglalt eltéréssel – a katasztrófavédelmi hatóság helyi szerve jogosult. A katasztrófavédelmi hatóság helyi szerve önálló ellenőrzési tevékenységet végezhet más katasztrófavédelmi hatóság illetékességi területén is a katasztrófavédelmi hatóság központi szervének előzetes jóváhagyása alapján. (2) A veszélyes áru szállításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és egyéb hatósági intézkedés megtételére első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó helyi szerve, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerve jogosult.” - Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a szerelvény 33544960792-8 pályaszámú kocsijában a jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelelő veszélyes árut szállított, 20060 kg mennyiségben. Ilyen pályaszámú azonosítóval rendelkező kocsi a bejelentő adatlapon nem szerepelt. A bejelentő adatlapon szereplő 3354460796-8 pályaszámú kocsi a bejelentő ADATLAP szerint 20060 kg mennyiségben szállított UN 1896 MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes árut. Ezzel a pályaszámú azonosítóval rendelkező kocsi nem volt a szerelvényen. Fenti adatok a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjétől az ellenőrzés időpontjában kért és kapott vonatterhelési kimutatásban helyesen szerepeltek. A hatóság – és káresemény esetén a beavatkozó állomány számára - az ellenőrzés/kárelhárítás alapja a bejelentő ADATLAP, így a vonatterhelési kimutatás pontossága nem befolyásolja a valótlan adattartalommal való
6 bejelentés tényét. - A 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin három konténert helyeztek el, ebből összesen egy, a középen elhelyezett MSCU 0171782 számú konténer tartalmazott veszélyes árut. Nevezett kocsin a bejelentő ADATLAP-on feltüntetett 40120 kg mennyiség helyett a konténer felnyitását követően hatóságom 20060 kg mennyiségben talált UN 1896 MAGNÉZIUM 4.1, III. veszélyes árut. Fenti adatok a CÍM fuvarlevélben helyesen lettek feltüntetve, ám a R. 6. § (1) bekezdésnek megfelelően az ADATLAP-ot a valóságnak megfelelő adatokkal a R. 1.A. mellékletben feltüntetett adatokkal kell megküldeni a hatóságnak. A R. 3.A. melléklet 39. pontja III. kockázati kategóriába sorolja a mulasztást, mely kötelezően bírságolandó. Ezen a mulasztások a bejelentési kötelezettség tartalmi követelményeinek be nem tartásának minősülnek, ami a R. 3. melléklet A. táblázat 39. pontja alapján bírságolással érintett cselekmény, melyhez a tényállás tisztázása érdekében az érdemi döntéshez szükséges adatok közlésére szólítottam fel a MTD-t 20.3/9-7/2014/ZH számú, 2014. január 09. keltezésű végzésemben. A MTD a 20.3/9-8/2014/ZH számon nyilvántartásba vett válaszában nyilatkozta, hogy a dunaszerdahelyi diszpécser írta kis az ADATLAP-ot és küldte elektronikus úton a hatóság felé. Ez – a másolatban megküldött – bejelentő ADATLAP szintén a fent részletezett téves adatokat tartalmazta. A válaszként kapott adatközlésben a MTD megküldte az indulási jelentés másolatát, ebben az adatok helyesen szerepeltek. A hatóságnak és a beavatkozó állománynak azonban erre rálátása nincsen, így a szabálytalanság elbírálása szempontjából nem releváns. A R. 1.A. melléklete tételesen felsorolja, hogy mely adattartalommal kell a vasúti társaságnak megküldenie a veszélyes áru szállításáról szóló bejelentőjét. A melléklet 2.4 és 4.7 pontja alapján a szállítandó veszélyes áru vasúti szállítása esetén a veszélyes áru mennyiségét és a veszélyes árut szállító jármű(vek) pályaszáma(i) kötelező elemek, illetve a 8. pontnak megfelelően a MTD nyilatkozott az adatok valódiságáról. A MTD valótlan adatokat tartalmazó bejelentő ADATLAP-ot küldött, mivel a felnyitott konténer esetében a mennyiségi adatok nem feleltek meg a valóságnak. A MTD valótlan adatokat küldött, mivel a bejelentett 3354460796-8 pályaszámú kocsi helyett 33544960792-8 pályaszámú kocsi szállított veszélyes árut a szerelvényen. Egy esetleges baleset során a beavatkozó állomány számára fontos mind a veszélyes árut tartalmazó kocsik beazonosítása, mind a szállított veszélyes áru mennyiségének ismerete. A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait – többek között – a RID 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik. („A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.”). A fenti hiányosság miatt sérült a R. 6. § (1) bekezdés, valamint 1.A. melléklet rendelkezése. A R. 12. § c) bekezdése rögzíti, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áru szállításával vagy továbbításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén az R. 3. mellékletében meghatározott összegű bírságot szab ki. A R. 3. melléklet A. táblázatában került meghatározásra a kockázati kategóriákba sorolt cselekmények, mulasztások bírságolási összege, valamint a bírságolással érintett cselekmény
7 elkövetéséért felelőssé tehetők köre. A táblázatban felsorolt szabálytalanságok közül III. kockázati kategóriába sorolja a bejelentési kötelezettség tartalmi követelményeinek be nem tartását, a bírság megfizetésére kötelezhetőként egyedül a szállítót (fuvarozót) jelöli meg. A R. 3. melléklet A. táblázat 39. pontja („Bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy tartalmi követelményeinek, időkorlátjának, a bejelentés módosításának, a meghiúsult szállítás bejelentésének be nem tartása.”) szerint, a R. 16. § (1) bekezdése („A bírságot a 3. mellékletben meghatározott kötelezett köteles megfizetni.”) alapján a bírságolással érintett cselekmény, mulasztás miatt 100.000 – 200.000 forint bírság megfizetési kötelezettség a szállítót (fuvarozót) terheli. A fuvarozó a RID 1.2.1 alapján az a vállalkozás, amely az árutovábbítást végzi, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül, vagyis a MTD. Jogszabály nem ad lehetőséget bírságolástól való eltekintésre, arra az esetre, ha a szállító (fuvarozó) által használt informatikai rendszerben való elírás miatt került hiányos, illetve helytelen adat megküldésre. Az elkövetett szabálytalanságért a MTD –t, mint szállítót (fuvarozót) tettem felelőssé a fentiekben meghatározottak alapján, a R. alapján kiszabható bírság összegének felső határát állapítottam meg fizetési kötelezettségként az alábbi szempontok szerint: A MTD–t 200.000,- Ft, azaz kétszázezer forint bírság megfizetési kötelezettség terheli. 2.) A RID 5.3.1 rögzíti a nagybárcák elhelyezésére vonatkozó előírásokat. A 5.3.1.1.1 többek között kimondja, hogy meghatározott feltételek mellett a konténerek külső felületére nagybárcákat kell erősíteni. A nagybárcáknak meg kell egyezniük a konténerben lévő árura, a 3.2 fejezet „A” táblázat 5, esetleg 6 oszlopában előírt bárcákkal, és meg kell felelniük az 5.3.1.7 bekezdésben található leírásnak. Az 5.3.1.7.1 b) pontban meghatározásra került, hogy a nagybárcák színének és a jelképnek meg kell egyeznie az adott veszélyes árura előírt bárcával és c) pont szerint a nagybárcáknak tartalmazniuk kell az adott veszélyes árura az 5.2.2.2 bekezdésben a megfelelő bárcára előírt számokat. A fuvarozott UN 1869 MAGNÉZIUM 4.1 III. árura vonatkozóan a RID 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában 4.1 számú bárca került meghatározásra előírásként, a 6 oszlop a 3.3 szerint 59 számú különleges előírást tartalmaz. A 3.3 fejezet 59-es különleges előírása: „Ezek az anyagok nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá, ha legfeljebb 50% magnéziumot tartalmaznak”. A fuvarokmányokból az ellenőrzés során kiderült, hogy a szállított veszélyes áru 50%-nál magasabb magnézium koncentrációval bír (ld.; jegyzőkönyv melléklet, IMG_20140106_121628, _121707, _121724 és _121741 fényképek), így ez a különleges előírás az elbírálás szempontjából nem releváns. Az ellenőrzés idején a 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett MSCU 0171782 számú konténeren nem a fuvarozott veszélyes árura vonatkozó nagybárcák kerültek elhelyezésre, 4.1 nagybárcák helyett 4.3 osztályra vonatkozó nagybárcák voltak elhelyezve a konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső, ajtóval ellátott oldalán. A negyedik oldalt nem tudtuk szemrevételezni a mellette elhelyezett konténer közelsége miatt. A konténer vizsgált 3 oldalán egyéb nagybárca, illetve azt helyettesítő alternatív jelölés nem volt. A RID 5.3.1.2 bekezdés első mondata kimondja, hogy a nagybárcákat a konténerek mindkét oldalára és mindkét végére el kell helyezni. A kizárólag küldeménydarabokat szállító
8 kocsik nagybárcával való jelöléséről szóló 5.3.1.5 bekezdés kimondja, hogy a nagybárcákat a kocsi mindkét oldalára el kell helyezni. Az eljárás során megállapítottam, hogy a nevezett konténer bárcázása nem felelt meg a RID előírásainak. A fentiekben részletezett szabálytalanságot, mint bírságolással érintett cselekményt a R. 3. melléklet A. táblázata a II. kockázati kategóriában nevesíti, a 32. pontnak megfelelően „helytelen, illetve sérült bárcázás vagy nagybárcázás”. A táblázat szerint a bírság megfizetésére a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) kötelezhető. A tényállás tisztázása érdekében végzésben adatközlésre hívtam fel MTD-t. A felhívásnak eleget téve a MTD arról tájékozatott, hogy: - a feladó a Wealth Internation Trade Investment co., LTD (4-2 2102 Magnetic Capital, Binshui street, Nankai District, Tianjin 300381 China). - A MSCU 0171782 számú konténert a 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsira a Luka Koper d.d. (Vojkovo nabrezje 38, SI-6501, Koper, Slovenia), (a továbbiakban: LK) rakta fel. - A berakás (átrakás) helyén, vagyis a konténer vasúti kocsira történő felrakása során a nagybárcák és narancssárga táblák előírásoknak való megfelelőségét a Slovensje zeleznice d.o.o. (Kolodvorska 11, 1506 Ljubljana) (a továbbiakban: S.Z) végezte. Feltárt hiányosságról nincsen tudomásunk. A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait –többek közt- a RID 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik: „A veszélyes áru fuvarozásában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.” A RID 1.4.2.2.1 c) és f) pontjában meghatározottak szerint a fuvarozónak kötelezettsége meggyőződni arról, hogy a kocsira előírt nagybárcák és jelölések megfelelően el vannak helyezve. (RID 1.4.2.2.1: „A fuvarozóra, aki a feladás helyén a veszélyes árut átveszi, -az 1.4.1 szakasz figyelembevételével- különösen a következő kötelezettségek hárulnak: c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága… f) meg kell győződnie arról, hogy a kocsira előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve. Az előzőeket értelemszerűen a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a kocsi vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.”) A MTD adatközlésében úgy tájékozatott, hogy a bárcák és jelölések ellenőrzését a S.Z végezte. A R. 3.A. melléklet 32. pontja a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjének bírságolását „helytelen, illetve sérült bárcázás, nagybárcázás” szabálytalanság miatt nem teszi lehetővé, így a S.Z ellen eljárást nem indítottunk. A felelősség viselésének kérdése ez esetben a felek magánjogi megegyezésén alapulhat, amit hatóságom nem tud figyelembe venni. A RID 1.4.3.6 a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjére nem hárít bárca/nagybárca és jelölés-ellenőrzési kötelezettséget, így megállapítottam, hogy a S.Z felelőssége jelen pontban tárgyalt szabálytalanság esetében nem áll fenn. MTD tájékoztatott továbbá 20.3/9-8/2014/ZH számon nyilvántartásba vett válaszában, hogy a
9 berakást/átrakást a LK végezte. A RID 1.4.3.1.1 a) és d) pontja kimondja, hogy a berakónak a veszélyes árut tartalmazó konténer átadásakor figyelembe kell vennie a konténer bárcázására vonatkozó előírásokat. (RID 1.4.3.1.1: „A berakóra –az 1.4.1 szakasz figyelembevételével- különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) csak akkor adhatja át az árut a fuvarozónak, ha az a RID szerint szállítható, d) amikor a veszélyes árut közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából, figyelembe kell vennie a kocsi vagy nagykonténer bárcázására (nagybárcák elhelyezésére) és a kocsi vagy nagykonténer narancssárga táblával való jelölésére vonatkozó előírásokat.”) A RID 1.2.1 alapján a résztvevők közül két berakót különböztetünk meg, egyrészt az a vállalkozás, aki a küldeménydarabos veszélyes árut a konténerbe berakja (berakó 1); másrészt az a vállalkozás, aki a konténert a kocsira rakja (berakó 2), jelen esetben a LK. Fentiek alapján megállapítottam, hogy a RID 1.4.3.1.1 b) pontja szerint az érintett fuvarozási láncban a fuvarozót közvetlenül megelőző szereplő az a vállalkozás, aki a konténert a kocsira felrakja, majd közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából. Ez a vállalkozás a LK, ezért a feladó/berakó 1 felelősségre nem vonható. A feladó részére egyéb kötelezettséget a RID nem határoz meg a vizsgált szabálytalansággal kapcsolatban. A R. 3.A. melléklet 32. pontja („Helytelen, illetve sérült bárcázás vagy nagybárcázás”) szerint a bírságolással érintett cselekmény miatt 300.000 – 500.000 forint bírságfizetési kötelezettséggel a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) terhelhető. A szereplők közül jelen ügyben a csomagoló és a töltő nem releváns, a feladó felelősségét pedig fent részletezett okok miatt kizártam. A jelen pontban részletezett szabálytalanság miatt felelős tehát a berakó (átrakó, vagyis a LK), és a fuvarozó MTD. A R. 16.§ (1) bekezdése alapján amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Az eljárás során a berakó (átrakó) és a szállító (fuvarozó) felelősségének aránya az adatközlés ellenére nem volt megállapítható, ezért a fenti rendelkezésnek megfelelően a két szereplőt egyenlő arányban terheli a helytelen, illetve sérült bárcázás vagy nagybárcázás miatt kiszabott bírság. A nagybárcákra vonatkozó előírások bármelyik fél általi maradéktalan betartása mellett a feltárt szabálytalanság nem valósulhatott volna meg. A R. 16. § (1) bekezdése, és a 3. melléklet A. táblázata 32. pontja szerint a fentiekben meghatározottak alapján 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírság fizetési kötelezettség megegyező arányban (150.000 – 150.000) a MTD-t, mint szállítót (fuvarozót), valamint a LK-t, mint berakót (átrakót) terheli. 3.) Az eljárás során megállapítottam, hogy a fent nevezett veszélyes áru fuvarozásánál a RID előírásai szerint nem kellett volna a téglalap alakú narancssárga táblát elhelyezni a konténerekre. A RID 5.3.2.1.1 tartalmazza a tételes felsorolást, hogy mely esetekben kell narancssárga táblát elhelyezni. Konténerek esetén csak ömlesztett szállítási módnál szükséges
10 alkalmazni a táblákat. Mivel a fuvarozott veszélyes árut küldeménydarabos szállítási móddal (hajlékonyfalú IBC) továbbították, így ezen előírás alkalmazása nem lett volna szükséges, bár a RID 5.3.2.1.1 szerint: „Ez a tábla elhelyezhető azoknak a kocsiknak mindkét oldalán is, amelyekben ugyanazon árut tartalmazó küldeménydarabokat fuvaroznak kocsirakományként”. Ez esetben a RID 5.3.2.1.2 pontjának kell megfelelnie, vagyis: „Minden narancssárga táblán a szállított anyagra a 3.2 fejezet „A” táblázat 20 oszlopában előírt veszélyt jelölő és 1 oszlopában előírt UN számot fel kell tüntetni az 5.3.2.2.2 pontban megadott módon”. A veszélyes árut tengeri szállítást is magába foglaló szállítási láncban továbbították a RID 1.1.4.2.1 szerint az ellenőrzés időpontjában. A tengeri szállításra a Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexének (a továbbiakban IMDG Kódex) előírásai vonatkoznak. A RID 1.1.4.2.1 kimondja, hogy ha a kocsik/konténerek nincsenek a RID előírásainak megfelelően bárcázva és jelölve, akkor az IMDG Kódex szerinti veszélyességi bárcá(k)nak és jelölésnek kell rajtuk lenni. A konténer jelölése az IMDG Kódex 5.3 szerinti jelölésnek maradéktalanul nem felel meg. Ezen előírások alkalmazásának megkövetelése azonban nem lenne lehetséges, ha a konténer egyáltalán nem lett volna ellátva narancssárga táblával, vagy a tábla sérült lett volna. Az ellenőrzés során azonban a jegyzőkönyv mellékletét képező fényképekkel dokumentáltan igazolható, hogy más anyagra vonatkozó UN számmal ellátott narancssárga táblák voltak elhelyezve a 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsin elhelyezett MSCU 0171782 számú konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső ajtóval ellátott oldalán, valamint a hátulsó oldalán. A magnéziumot jelző UN 1869 számmal ellátott narancssárga táblák helyett UN 2950 számmal ellátott narancssárga táblák voltak elhelyezve a konténer fent nevezett felületén. Ezzel együtt a 2.) pontban részletezett szabálytalanságnak megfelelően 4.3 osztályba tartozó, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagokat jelző veszélyességi nagybárcák voltak ugyanezen konténeren elhelyezve. Megállapítottam, hogy a RID 1.1.4.2.1 nem alkalmazható; - Egyrészt mert a fenti jelölés az IMDG Kódex 5.3 fejezetének sem megfelelő a jelölés (és a nagybárc(á)k megléte). - Másrészt ez a könnyítés csak feltételekkel alkalmazható, és az 1.1.4.2.1 c) pontja kimondja, hogy azokat a konténereket, melyek nem felelnek meg teljesen a RID nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására vonatkozó előírásainak, továbbításra a következő feltétellel fel lehet venni: „A tengeri szállítást is magába foglaló szállítási láncban történő továbbításnál, ha a konténerek nincsenek a RID 5.3 fejezete szerint jelölve és nagybárcákkal ellátva.” Megállapítottam, hogy a konténer el volt látva a RID 5.3 szerinti jelöléssel és nagybárcákkal, azonban a fent részletezett ponton túl a narancssárga táblával való jelölés valótlan adatokat tartalmazott, UN 2950 számú veszélyes árut jelezve, vagyis helytelen a veszélyt jelző narancssárga tábla. Egy esetleges tűzeset, baleset során a beavatkozó állomány részére nagyon fontos, hogy a szállított veszélyes árut időben felismerjék és az anyag tulajdonságainak megfelelően intézkedjenek a kár elhárítása érdekében. A beavatkozás hatékonyságát hátrányosan befolyásolhatja, ha a konténeren feltüntetett – narancssárga tábla és veszélyességi bárca által közvetített - adatok tévesek, főleg, ha olyan erélyes redukálószer érintett, mint a jelen eljárásban.
11 Megállapítottam, hogy a valótlan UN számmal ellátott narancssárga táblák elhelyezése kimeríti a R. 3. melléklet A. táblázat a II. kockázati kategóriába sorolt 26. pontban nevesített szabálytalanság tényállását, a „Veszélyt jelző narancssárga tábla hiányzik vagy helytelen”. Fenti szabálytalanságért a R. szerint a bírság megfizetésére a feladó, töltő, berakó, szállító (fuvarozó) kötelezhető. A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait –többek közt- a RID 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik, a 2.) pontban részletezetteknek megfelelően. A RID 1.4.2.2.1 c) és f) pontjában meghatározottak szerint a fuvarozónak kötelezettsége meggyőződni arról, hogy a kocsira előírt nagybárcák és jelölések megfelelően el vannak helyezve. A MTD adatközlésében úgy tájékozatott, hogy a bárcák és jelölések ellenőrzését a S.Z végezte. A R. 3.A. melléklet 26. pontja a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjének bírságolását „veszélyt jelző narancssárga tábla helytelen” szabálytalanság miatt nem teszi lehetővé, így a S.Z ellen eljárást nem indítottunk. A felelősség viselésének kérdése ez esetben a felek magánjogi megegyezésén alapulhat, amit hatóságom nem tud figyelembe venni. A RID 1.4.3.6 a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjére nem hárít jelölés-ellenőrzési kötelezettséget, így megállapítottam, hogy a S.Z felelőssége jelen pontban tárgyalt szabálytalanság esetében nem áll fenn. Az eljárás során megállapítottam, hogy a konténerek kocsira való rakását (átrakást) a LK végezte. A RID 1.4.3.1.1 a) és d) pontja kimondja, hogy a berakónak a veszélyes árut tartalmazó konténer átadásakor figyelembe kell vennie a konténer narancssárga táblával való jelölésére vonatkozó előírásokat. (RID 1.4.3.1.1: „A berakóra –az 1.4.1 szakasz figyelembevételével- különösen a következő kötelezettségek hárulnak: b) csak akkor adhatja át az árut a fuvarozónak, ha az a RID szerint szállítható, e) amikor a veszélyes árut közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából, figyelembe kell vennie a kocsi vagy nagykonténer bárcázására (nagybárcák elhelyezésére) és a kocsi vagy nagykonténer narancssárga táblával való jelölésére vonatkozó előírásokat.”) A RID 1.2.1 alapján a résztvevők közül két berakót különböztetünk meg, egyrészt az a vállalkozás, aki a küldeménydarabos veszélyes árut a konténerbe berakja (berakó 1); másrészt az a vállalkozás, aki a konténert a kocsira rakja (berakó 2), jelen esetben a LK. Jelen határozat 2.) pontjában kifejtettek alapján megállapítottam, hogy a RID 1.4.3.1.1 b) pontja szerint az érintett fuvarozási láncban a fuvarozót közvetlenül megelőző szereplő az a vállalkozás, aki a konténert a kocsira felrakja, majd közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából. Ez a vállalkozás a LK, ezért a feladó/berakó 1 felelősségre nem vonható. A feladó részére egyéb kötelezettséget a RID nem határoz meg a vizsgált szabálytalansággal kapcsolatban. A R. 3. A. melléklet 26. pontja („veszélyt jelző narancssárga tábla helytelen”) szerint a bírságolással érintett cselekmény miatt 300.000 – 500.000 forint bírságfizetési kötelezettséggel a feladó, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) terhelhető. A szereplők közül jelen ügyben a töltő nem releváns, a feladó felelősségét pedig fent részletezett okok miatt kizártam.
12 A jelen pontban részletezett szabálytalanság miatt felelős tehát a berakó (átrakó, vagyis a LK), és a fuvarozó MTD. A R. 16.§ (1) bekezdése alapján amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Az eljárás során a berakó (átrakó) és a szállító (fuvarozó) felelősségének aránya az adatközlés ellenére nem volt megállapítható, ezért a fenti rendelkezésnek megfelelően a két szereplőt egyenlő arányban terheli a veszélyt jelző narancssárga tábla helytelen szabálytalanság miatt kiszabott bírság. A narancssárga táblára és jelölésre vonatkozó előírások bármelyik fél általi maradéktalan betartása mellett a feltárt szabálytalanság nem valósulhatott volna meg. A R. 16. § (1) bekezdése, és a 3. melléklet A. táblázata 26. pontja szerint a fentiekben meghatározottak alapján 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírság fizetési kötelezettség megegyező arányban (150.000 – 150.000) a MTD-t, mint szállítót (fuvarozót), valamint a LK-t, mint berakót (átrakót) terheli. 4.) A bejelentő ADATLAP-on szereplő adatoktól való bárcázási és jelölési eltérés /lásd jelen határozat 2-3.) pontjaiban/ miatt az ellenőrzés során intézkedésre került sor. R. 8. § (4) Az ellenőrzés indokolatlanul nem befolyásolhatja a veszélyes áru továbbítását. Szabálytalanság feltárása esetén a katasztrófavédelmi hatóságnak a legkisebb kockázattal járó intézkedést kell megtennie a szabálytalanság megszüntetésére. Az intézkedés indokolt volt. R. 9. § Veszélyes áru szállításának, továbbításának, illetve a veszélyesáru-szállítás, továbbítás telephelyi előkészítésének ellenőrzésekor az ellenőrzött, valamint az ellenőrzésben érintett résztvevő köteles a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrének a helyiségekbe történő belépését, az ellenőrzött járműhöz, a veszélyes áruhoz való hozzáférését, a veszélyes áru szállítására, továbbítására vonatkozó iratokba való betekintést lehetővé tenni és a szükséges felvilágosítást megadni. A NAV felügyeletével a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Zalaegerszegi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság (a továbbiakban: HTP) közreműködésével az ellenőrzést végző hatóság felnyitotta a helytelenül bárcázott és téves veszélyt jelző narancssárga táblával ellátott konténert. A konténerek előtt lévő „vasküszöb”, úgynevezett lopásgátló miatt a vizsgált konténert nem lehetett kinyitni, ezért vált szükségessé a konténernek a küszöbnél magasabb szintre emelése. A HTP részéről igénybevételre került: Egerszeg/Bázis Daru, Egerszeg/Bázis Teher 1-1 fővel, a jegyzőkönyvben feltüntetett 4 óra helyett a menetlevél tanúsága szerint 3 óra 30 perc időtartamban (indulás: 15:20; bevonulás: 18:50). A felnyitott konténerzár helyére a NAV ellenőre BA 49701 számú vámzárat helyezett el. A R. 12. § szerint: „A katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áru szállításával vagy továbbításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a) elrendeli a szállított vagy továbbított veszélyes áru átfejtését, átrakását, átcsomagolását, vagy a feladóhoz történő visszafordítását, más szállítási mód alkalmazását, továbbá az üzemben tartót vagy üzemeltetőt vizsgálat vagy javítás elvégzésére kötelezi, b) utasítást ad a veszélyes áru környezetbe jutásának megakadályozása, illetve veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételére, valamint c) a 3. mellékletben meghatározott összegű bírságot szab ki.”
13 Az intézkedéssel járó többletköltséget a R. 16. § (6) bekezdése alapján állapítottam meg. „A 12. § a) és b) pontjában foglalt intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletköltségek és károk a bírság megfizetésére kötelezettet terhelik.” Mivel a HTP igénybevételére jelen határozat 2-3.) pontjában megállapított szabálytalanságok feltárása miatt került sor, a szerkocsik kivonulásával járó többletköltség összegének megfizetésére egyező, fele-fele arányban kötelezem a fuvarozót (MTD) és a berakót (LK). A többletköltség összegét területi szervünk, a ZMKI Gazdasági Igazgató-helyettesi Szervezete számította ki, 168-1/2014/GISZ. iktatószámú, hatóságomnál 20.3/9-16/2014/ZH. számon nyilvántartásba vett tájékoztatásuk alapján az Egerszeg/Bázis Daru, Egerszeg/Bázis Teher „óránkénti üzemeltetési költsége 67.158,- Ft, mely az üzemanyag-, fenntartási költség, valamint a személyzet órabéréből tevődik össze”. Fentiek alapján az igénybevétel 3,5 óra időtartamban 235.053,- Ft. A többletköltség viseléséről a Ket. 157. § (4) bekezdése alapján rendelkeztem: „Ha a hatóság az ügyfél részére kötelezettséget állapít meg, a kötelezettség alapjául szolgáló jogszabálysértés bizonyításával összefüggésben felmerült költség viselésére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyfelet kötelezi. Ha a hatóság több ügyfél részére állapít meg kötelezettséget, a költségek ügyfelek közötti megosztásáról is rendelkezik”. A költségek megosztása miatt a többletköltség fizetési kötelezettség megegyező arányban (117.525 – 117.525) a MTD-t, mint szállítót (fuvarozót), valamint a LK-t, mint berakót (átrakót) terheli.
Az ellenőrzés során a R. 13-14. §-ainak megfelelően hatóságom kisorolta a 33544960719-1 számú vasúti kocsit, a 2-3.) pontban feltárt szabálytalanságok kijavítása idejére. 2014. január 07-én a fuvarozó társaság diszpécser-szolgálatának telefonos értesítését – miszerint az ellenőrzés alá vont konténert megfelelő jelölésekkel és bárcákkal látták el- követően hatóságom a bejelentés tényét a helyszínen ellenőrizte és megfelelőnek találta. Telefonon tájékoztatta a fuvarozó diszpécser-szolgálatát, hogy a MSCU 0171782 számú konténer jelölése megfelelő, annak fuvarozása nem kifogásolható. A konténer két hosszanti oldalán és a menetirány szerinti elülső ajtóval ellátott oldalán 4.1 számú nagybárcák, valamint az anyagra jellemző veszélyt jelölő számmal és UN számmal ellátott narancssárga táblák kerültek elhelyezésre. Ezt követően a 33544960719-1 pályaszámú vasúti kocsi besorolásáról, továbbfuvarozásáról a fuvarozó társaság intézkedett. R. 13. § „A 3. melléklet szerinti I. és II. kockázati kategóriába sorolt (ld.; jelen határozat 2-3.) pontok), műszaki hiányosság körébe tartozó szabálytalanság esetében, annak megszüntetéséig, a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes árut visszatartja. 14. § (1) Veszélyes áru vasúti továbbítása esetén, ha az ellenőrzés alá vont veszélyes árut szállító vasúti jármű a berakható össztömegre, a méretre, a veszélyes áru vasúti továbbítására vonatkozó előírásoknak nem felelt meg, vagy a lakosság védelme érdekében egyébként indokolt, – a vasúti közlekedési hatóság és a veszélyes áru szállítójának értesítése mellett – a katasztrófavédelmi hatóság megtilthatja az érintett vasúti jármű közlekedtetését és kötelezheti a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaságot az ehhez szükséges intézkedések megtételére. Ezen intézkedéssel kapcsolatba hozható többletköltségek és károk a 3. melléklet szerint megállapított kötelezettet terhelik. A 3. melléklet „A” táblázat szerinti I. és II. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanság esetében az ellenőrzött vasúti jármű kizárólag a szabálytalanság megszüntetését követően haladhat tovább. …
14 (3) A katasztrófavédelmi hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről egyeztet a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társasággal, az egyeztetésbe bevonja a veszélyes áru szállítóját.” Mivel a R. alapján határozatomat mérlegelési jogkörben hoztam, ezért hatósági döntésem indokolás részében szerepeltetni szükséges a Ket. 72. § (1) ec) pontjában, valamint a 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott mérlegelési körülményeket és szempontokat. Az 1.) pontban tárgyalt szabálytalanság kötelezettje egyedül a MTD, ezért a súlyosbító szempontokat ezen bírságtételnél érvényesítettem. A berakóval egyező arányban kiszabott bírságtételeknél a másik kötelezettet érintő mérlegelési körülményekre tekintettel a 2-3.) pontban megállapított jogsértésekre irányadó bírságtételek alsó határa került kiszabásra. (Ket. 72. § (1) ec): „A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell az indokolásban a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozatesetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,”) (Ket. 94/A. § (1): „Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. § szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.”) A bírságolási összeg meghatározásánál az alábbi szempontokat és körülményeket vettem figyelembe:
Hatóságom a jogszabálysértő magatartást tudatosnak értékelte, mert a fuvarozótól elvárható, hogy ismerje a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó előírásokat, így azt, hogy a R. vonatkozó előírásainak betartása mellett végezheti tevékenységét, illetve tudatában van annak, hogy a veszélyes áru szállítási tevékenység körében egy elírás is súlyos következményekkel járhat.
Hatóságom megítélése szerint a társadalom számára veszélyeztető jelleggel bír a bírságolással érintett cselekmény, mulasztás; ugyanis jogszerűtlen tevékenység folytatására ösztönöz, ha tudatosul, hogy a szigorú szabályok mellett végezhető fuvarozást a szabályok maradéktalan betartása nélkül is végezhetik úgy, hogy az nem von következményeket maga után. A téves bárcázás és jelölés egy esetleges káresemény során valótlan információt közvetít a beavatkozó állomány számára, ami a veszélyes áru kezelése szempontjából – tekintve, hogy nagy mennyiségben magnézium érintett- súlyos helyzetet idézhet elő.
A jogszabálysértéssel kapcsolatban nem volt számszerűsíthető az okozott hátrány, illetve annak megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült
15 költségek mértéke. A vonatkozó előírások megsértésével jelentős előnyt nem ért el a MTD.
A jogsértéssel a magyar vasúti árufuvarozási piac kis részét uraló MTD a piac többi szereplőjével szemben előnyösebb helyzetbe kerülhet, azonban ezt összességében vizsgálva megállapítható, hogy ez az előny elhanyagolható. A bírság kiszabásának visszatartó ereje van, a nem számottevőnek ítélt okozott hátrány visszafordítható.
A jogsértő állapot időtartama megközelítőleg 1,5 óra időtartamra tehető (árutovábbítás megkezdésének helyétől az ellenőrzés helyéig).
A bírság összegének meghatározásakor figyelembe vettem, hogy a MTD–val szemben a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt korábban katasztrófavédelmi hatóság már több alkalommal élt a bírság kiszabás eszközével. A jogsértő magatartás ismétlődőnek és gyakorinak nevezhető. Figyelembe vettem továbbá, hogy a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a MTD–val szemben a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt több hatósági eljárást indított, melyekkel kapcsolatban bírságot kiszabó jogerős hatósági döntés két alkalommal keletkezett. Hatóságom három esetben szabott ki bírságot a MTD ellen, ebből egy esetben döntés-felülvizsgálati eljárás keretében.
A jogsértést elkövető MTD eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsított.
A Metrans Group meghatározó gazdasági súllyal rendelkezik, központja: METRANS, a.s. PRAGUE (Podleska 926, CZ 10400 Praha 10.). A MTD a Metrans Group leányvállalatként regisztrált tagja.
A R. 3. melléklet A. táblázat 26., 32. és 39. pontja alapján a bírság összegét 500.000,-Ft, azaz ötszázezer forintban határoztam meg. A Ket. 94. § (1) a) pontjának alkalmazására az eljárás során nem volt lehetőség a Ket. 94. § (2) b) pontja alapján, ugyanis azt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII.29.) KHEM rendelet (továbbiakban: KHEM R.) 2. § (1) e) pontja kizárja. Ket. 94. § (1) a): „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére” Ket. 94. § (2) b): „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné”
16 KHEM R 2. § (1) e): „A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/A. § (2) bekezdése alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklet A. táblázatában foglalt esetekben van helye.” Előzőekre tekintettel határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem, a MTD-t a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint összegű bírság, továbbá az intézkedés során felmerült 117.525,- Ft, azaz egyszáz-tizenhétezer-ötszázhuszonöt forint megfizetésére köteleztem. A bírság, illetve a többletköltség megfizetésének határidejét, módját figyelembevételével állapítottam meg. A többletköltség viseléséről a Ket. 157. § (4) bekezdése alapján rendelkeztem.
a
R1.
A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. § - 144. § -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak biztosítják. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdésében előírtak alapján állapítottam meg, a megfizetés lehetőségéről a 73. § (1), valamint (7) bekezdéseiben előírtak alapján tájékoztattam. Az eljárás során eljárási költségként többletköltség merült fel, annak megfizetéséről jelen határozat 4.) pontjában kifejtettek szerint rendelkeztem. Döntésem jogalapja a Ket. 71. § (1) bekezdése. A Zala Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség R1. 3-5. §-aiban rögzítettek és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/A. § (1) bekezdése alapján gyakorolta. A Zala Katasztrófavédelmi Igazgatóság Zalaegerszegi Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) c) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében, valamint a Ket. 21. § (1) bekezdés d) pontján rögzítetteken alapul. Zalaegerszeg, 2014.március 06. kiadományozó Készült: Terjedelme: Kapják:
2 pld.-ban 16 oldal/8 lap 1.) METRANS /Danubia/ a.s. (Povodska cesta 18., SK 929 01 Dunajská Streda 2.) Irattár
