mesačník zdarma
COPUS
december 2009
veľkokapušianske správy
Nezabudnuteľný umelecký zážitok Základná umelecká škola jubiluje Cieľom a hlavne poslaním základnej umeleckej školy je výchova detí a mládeže láske k umeniu a prípravy mladých talentov na umeleckú dráhu. Hudba a umenie ako také, pomáha pri zdolávaní ťažkých životných situácií, dodáva elán a silu. „Prajem si, aby naši žiaci neustále spoznávali krásy umenia, ktoré im pomôžu v inšpirácii v živote.“ – povedala Ingrid Tóthová, poverená riaditeľka. 27. novembra 2009 sa naplnila veľká sála mestského kultúrneho strediska s ľuďmi, ktorí mali kratšie, dlhšie vzťahy so Základnou umeleckou školou vo Veľkých Kapušanoch. V rámci krásneho a veľkolepého programu oslavovali prítomný päťdesiate výročie založenia školy.
Tancuj, tancuj, vykrúcaj...... Detský folklórny súbor Vánok oslavuje desiate výročie založenia Deťom v DFS Vánok vo Veľkých Kapušanoch nejde o slávu, o vrcholné výkony, či iba o úspechy v súťažiach. Je to pre nich predovšetkým úžasne vzrušujúca aktivita, pri ktorej sa naplno môžu prejaviť ich pohybové, spevácke či hudobné schopnosti. Učia zodpovednosti, životu v kolektíve i disciplíne, pričom si zachovávajú prirodzenú detskú hravosť.
Príjemné prežitie vianočných sviatkov, veľa úspechovv osobnom a pracovnom živote v Novom roku 2010 praje redakcia COPUS
Hudobné dni Použia´2009
Drahí spoluobèania, O krásnych sviatkoch sa nedajú rok čo rok vymýšľať úplne nové slová, ale možno ich každým rokom prežívať jedinečne, neopakovateľne. Úplne novú, nepoznanú atmosféru nadobudnú Vianoce v rodine, do ktorej pribudlo dieťa. Protipólové ovzdušie zavládne v spoločenstve, ktoré opustil blízky človek.
Naši predkovia veľmi často vianočné vinše opatrili žičeniami, aby v príbytku aj medzi statkom vládol pokoj, aby sa família takto o rok zišla v zdraví a hojne požehnaná pri stole. Poniektorí otcovia, manželia, synovia, bratia a príbuzní budú prvý rok chýbať medzi svojimi najdrahšími nie pre chorobu či ešte horšiu okolnosť. Budú sviatkovať v ďalekom svete a úplne inak, než boli zvyknutí doma, na Slovensku. Tieto vynútené aj dobrovoľné odlúčenia vtláčajú Vianociam novú pečať. Rozhovory pod vyzdobeným stromčekom nahradia spomienky, predstavy, sny, ilúzie a najmä otázky: čo asi práve teraz robí, ako prežíva štedrovečernú idylku, s kým očakáva velebnosť polnočnej vigílie? Nostalgia sa v týchto okamihoch snúbi s nehou, vrúcnou vospolnou oddanosťou a túžbou človeka za svojím blízkym aj blížnym. Nemalo by zmysel tajiť, že na niektoré rodiny doľahne tiaž materiálnej núdze a budú si musieť pochystať naozaj striedme, skromné sviatky iba máličko pripomínajúce roh hojnosti. Také odriekanie však nemusí byť nešťastné, lebo hojnosť pokrmu a darčekov nezatieni, neprehluší a nezahmlí najpodstatnejšie dobrodenie: schopnosť famílie primknúť sa k sebe, vytvárať si perspektívu nových nádejí, utvrdzovať sa vo vnútornom presvedčení: sviatkujeme chudobnejší, no zdraví, pospolu a s láskou. Každý rok v tomto čase chrlia masmédiá všakovaké vianočné reklamy. Nič proti propagácii výrobkov, veď aj detská hračka, vkusný módny doplnok alebo elektrický spotrebič sú dielom ľudskej práce, umu a rúk. Bolo by iluzórne očakávať, že komerčné črty práve dnes vymiznú nadobro z Vianoc dneška. Nemožno ich vykynožiť, možno sa s nimi naučiť žiť, registrovať ich v duchu starej latinskej pravdy: treba byť pánom všetkého bohatstva, a
2
copus
december 2009
nie jeho otrokom. Krajne nerozumné by bolo upierať deťom radosť z podjedličkových prekvapení v mene vynucovanej skromnosti. Ale trblietavý stromček sa dá skrášliť nesmierne vzácnymi ozdobami, ktoré síce nevidno, nevytŕčajú sa na obdiv, nie sú pastvou pre oči, a jednako zanechávajú v srdci, v duši, v mysli nezabudnuteľné a nezmazateľné zážitky. Svetu chýba veľa z pozemských, lež pominuteľných hmotných statkov, ale najviac pociťuje absenciu lásky.
Dlhé roky sa vravievalo, ako máme byť voči sebe úctiví, ohľaduplní, vnímaví nielen počas Vianoc. Dnes sa tento náhľad začína pomaly meniť. O niekoľko rokov budú mnohí ľudia vďační aj za krátku vianočnú chvíľočku tej pravej nehy a láskyplnosti… Zhromažďujme si tieto prevzácne charizmy už teraz, v tieto sviatky požehnané a radostné. Nech medzi nami zavládne v prvom rade pokoj, nech stíchnu zbrane vo všetkých končinách sveta a nech nás sprevádza prajná tvár nevyspytateľného osudu i údelu človeka. Mgr. Peter Petrikán
Úspešne nás reprezentovali
Prijatie reprezentantov škôl u primátora mesta Stáva sa už tradíciou prijatie úspešných reprezentantov škôl primátorom mesta. Nebolo to inak ani tohto roku. Akciu spoločne organizovali centrum voľného času a spoločný školský úrad vo veľkej sále mestského úradu 20.novembra. Delegovaní žiaci a študenti prebrali ďakovné listy od primátora a neformálne debatovali pri švédskom stole. Za jednotlivé školy boli odmenení títo žiaci a študenti: ZŠ P .O .Hviezdosla P.O .O.Hviezdosla .Hviezdoslavva Ivanová Barbora – 2.miesto, Ĺudová pieseň košickej mládeže Katarína Dančejová – 3.miesto, Pytagoriáda okresná matematická súťaž Jakub Lakatoš, Martin Popčák, Jozef Karlík 1. miesto v okresnom kole a 3. miesto v krajskom kole v stolnom tenise. Michaela Andrusová- 3.miesto na okresnom kole Hviezdoslav Kubín prednes Mikuláš Szatmáry – cena poroty Dobšinského Košice Eva Šimková, Jana Fottová, Michaela Tóthová, Jozef Karlík – 3.miesto na regionálnej súťaži v anglickom jazyku.
Stredná odborná škola poľnohospodárstva a služieb na vidieku Dominik Hegyes - 1.miesto na na majstrovstvách Európy juniorov kicboxe Richárd Csorgo -3.miesto na krajskom kole vo futsale Gabriela Magyarová – 3.miesto na medzinárodnej ekologickej súťaži.
ZŠ J. Erdélyiho Diana Zigová – 1.miesto, Poznaj slovenskú reč, okresné kolo Peter Haraszty – 1 miesto na okresnom kole a 3. miesto na krajskom kole v súťaži Poznaj slovenskú reč. Zuzana Móriczová, Orsolya Popovičová, Barnabáš Kovács 2. miesto na medzinárodnej súťaži v dejepise. Boglárka Baloghová, Alexander Ignácz, Attila Skalina, Zoltán Zdibák 1.,2., a 3. miesto na,, Zrinyi Ilona“ medzinárodných matematických súťažiach. Cyntia Tóthová, Dalma Szanyó, Patrícia Krajnyiková – 1. miesto na okresnom kole ,,Tompa Mihály szavalóverseny“. Tamara Vaszily-za prácu v obecnom parlamente mladých. Gymnázium Ján Gyure – 2.miesto na okresnom kole v atletike Erika Bodnárová – 3.miesto na krajskom kole v prednese ,,Pekná maďarská reč“ Lukáš Lakatoš – 3.miesto v okresnom kole v stolnom tenise Ľudovít Mišľan- 3.miesto v okresnom kole v šachu Adriana Ščamborová – 2.miesto v okresnom kole v šachu Alexandra Szabová, Márk Rajczi – 1.miesto na krajskom kole v súťaži histórie Simona Varcholová – 1.miesto na celoslovenskej súťaží ,,Elektrina už nekope“. Veronika Janičová – 3.miesto na okresnom kole v nemeckom jazyku Beáta Hudiková – 2.miesto na krajskom kole biologickej olympiády Patrik Lukáč, Štefan Krakovský, IMRICH Lakatos strieborný, zlatý certifikát na celoslovenskej súťaži Genius Logicus. Ján Magyar – 1. miesto na krajskom kole v súťaži v histórií, zlatý certifikát Erika Nagyidaiová , Daniel Kiskendi – za prácu v obecnom parlamente mladých
Základná umelecká škola Réka Baloghová , Bianka Palinská – 1.miesto na medzinárodnej súťaži v hre na klavír Hanna Borbála Tarr – 1.miesto na medzinárodnej súťaži v hre na klavír Réka Baloghová - zlaté pásmo v súťaži v hre na klavír Lilla Hiresová - zlaté pásmo v súťaži v hre na klavír Bianka Palinská – laureátka v súťaži v hre na klavír na regionálnej súťaži Gratulujeme!
Stredná odborná škola David Dobos - 3.miesto na Majstrovstvách Slovenska v klasickej kulturistike juniorov december 2009
copus
3
Tancuj, tancuj, vykrúcaj ... Deťom v DFS Vánok vo Veľkých Kapušanoch nejde o slávu, o vrcholné výkony, či iba o úspechy v súťažiach. Je to pre nich predovšetkým úžasne vzrušujúca aktivita, pri ktorej sa naplno môžu prejaviť ich pohybové, spevácke či hudobné schopnosti. Učia zodpovednosti, životu v kolektíve i disciplíne, pričom si zachovávajú prirodzenú detskú hravosť. Inak tomu nebolo ani v sobotu 7. novembra v deň, keď tieto deti mali sviatok pretože oslávili už 10. výročie založenia ich súboru. A oslávili to skutočne veľkolepo. Na Galaprogram sa poctivo pripravovali už dávno pred tým, stálo to nemálo úsilia a osobného odriekania, ale naše deti vedia že to stojí za to. Niet divu, veď chceli ukázať svojim najbližším i kamarátom to najkrajšie z najlepšieho. Úvod patril „vítaniu jari“, kde dievčatá v bielom a na boso ukázali, že sú nádherné stvorenia, ktoré akoby poháňal k ladnému pohybu jemný vánok, ten sa chvíľami menil na vetrík a ten zas na vietor. Sálu ktorá praskala vo švíkoch primälo k spontánnemu potlesku vystúpenie tých najmenších, ktorí svojim spevom, tancom, no najmä hrami potešili oko každého prítomného diváka. Milým prekvapením boli aj vstupy spevov skupiny dievčat i súrodenecké sóla, chvíľami sa zdalo že ich hlasy povznášajú až kdesi do nebeských výšok. Srdiečka
prítomných ľudí v sále rozbúchali prekrásne párové tance, dievčenské karičky, no hlavne parobské verbungy. Vyvrcholením galaprogramu však bol záver vystúpenia v podobe ľudového tanca na modernú nôtu, ktorý ľudí doslova zodvihol zo
10. výročie
stoličiek a dlho, dlho neutíchal potlesk v sále. A nám divákom nezostalo nič iné, len nechať sa očariť krásou tejto chvíle a mať v srdci ligotavý jas, ktorý privanie naše prianie stretnúť sa zas o desať rokov. Jozef Popčák
Rozprávková noc v ŠKD Kde bolo, tam bolo, bola raz jedna Základná škola vo Veľkých Kapušanoch a v tej škole bolo malé kráľovstvo Školský klub detí. V piatok 9.októbra otvorilo svoje brány i v noci. Konalo sa v ňom totiž stretnutie malých škriatkov. Po prechode rozprávkovou bránou sa každý stal nočným obyvateľom Rozprávkova.... Vyzbrojení baterkami odišli do Turisticko-informačného centra. V tme, pri plápolajúcej sviečke objavili v starej chalúpke tetu Rozprávku. Tá bola naozaj prekvapená, odkiaľ ich vietor privial do jej chalúpky. Malých škriatkov ofúkla čarovným práškom, ktorý ich mal zbaviť strachu a obáv, pretože v tú noc potrebovali odvahu, bystrý um, podporu priateľa, šikovné ruky a hlavne kopec dobrej nálady. Škriatkov upozornila, aby boli dobrí, počúvali pani vychovávateľky a mysleli na to, že dobro víťazí vždy nad zlom ! Začarovaní odišli sledovať rozprávku o Vlkovi a zajacovi. Cesta späť do kráľovstva nebola vôbec jednoduchá....v parku museli nájsť a vyzbierať 11 bielych obálok, ktoré boli označené farebnými srdiečkami a dávať pri tom pozor, či niekde spoza stromu na nich nečíha vlk z Červenej čiapočky. V obálkach boli ukryté farebné písmenká, z ktorých museli po návrate poskladať a na výkres nalepiť názov rozprávky .
4
copus
december 2009
Po splnení prvej náročnej úlohy, ich čakala kráľovská večera / párky, horčica, chlieb a čaj /.Všetci vedeli, že v kráľovstve Pyšnej princeznej bolo zakázané spievať....u nás to bolo naopak. Po skvelom hereckom výkone škratuľky Mariánky / nezabudnuteľná pantomíma o Rybárovi a rybke /, prišiel medzi nás ujo spevák - Viktor so svojimi známymi náučno-zábavnými pesničkami. Keď sa malí škriatkovia dostatočne vyspievali a vytancovali, čakali na nich prekvapenia v ďalších rozprávkových krajinách. Navštívili Popoluškovo, Šiškovo, Jabĺčkovo a nakoniec postavili zlej ježibabe perníkovú chalúpku, lebo tá jej, bola dávno zjedená.....Polnoc privítali kúzlami a čarovným prachom, ktorý ich uložil do spacákov. Ani nie o hodinku už bolo počuť z tried len hlasné odfukovanie . Ranné prebudenie... rozprávanie zážitkov z rozprávkovej noci ... sprevádzalo upratovanie a balenie našich šikovných a smelých detí. Vyzdvihnúť chcem hlavne hrdinstvo prvákov a dvoch škôlkáriek, ktorí všetko zvládli s úsmevom na tvári. Dúfam, že touto akciou a spoločne strávenými chvíľami počas nej, sa nám aspoň na chvíľu podarilo zmeniť školský klub na priestor plný zábavy, dobrodružstiev, priateľstva a nezabudnuteľných zážitkov. PAŤKA - vy cho at eľk vycho chovváv ávat ateľk eľkaa smelých pr prvváčik áčikoov
VI. roèník Mikulášskeho behu Dňa 4.12.2009 sa uskutočnil 6. ročník behu žiakov a študentov mesta Veľké Kapušany. Toto podujatie sa uskutočnilo vďaka organizácii Centrum voľného času Veľké Kapušany a štedrých sponzorov mesta. Nebol to len obyčajný beh, aký poznáme, ale sa tu stretli rovesníci z materských, základných a stredných škôl z nášho mesta. Spoločne prežívali radosť z pohybu a pretekania. Toto zápolenie sa striedalo s kultúrnym programom, ktorý
predstavoval súčasť podujatia. Všetci zúčastnení ukázali veľa nadania, nadšenia a bojovnosti, schopnosť prekonávania seba a súperov, súťažilo sa v duchu Fair-play. Všetkých súťažiacich, prítomných a divákov podujatia osobne povzbudzoval Mikuláš s čertom a anjelom, ktorí prišli na koči ťahaným koňmi pretože sme sa nedočkali snehovej nádielky. Víťazom jednotlivých kategórií boli odovzdané medaily, diplomy a vecné ceny, ktoré im odovzdala pani riaditeľka Centra voľného času Ing. Irena Lázárová. ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○
Štefan Toviš v michalovskej galérii Mestské kultúrne stredisko v Michalovciach vo svojej galérii prezentovalo tvorbu viacerých amatérskych i profesionálnych výtvarníkov. V závere kalendárneho roka sa v priestoroch galérie predstaví výtvarník, ktorý sa v kultúrnom dianí, kde možno zaradiť aj umenie angažuje už niekoľko rokov. Štefan Toviš žije a tvorí vo Veľkých Kapušanoch. Spôsob prejavu hľadal a nachádzal vo výtvarnom umení už v minulosti. Formoval sa pod vedením Ireny Braun – Lefkowits. Milovníci výtvarného umenia poznajú tvorbu Toviša doma i v zahraničí. Ako sám konštatuje, vyformoval sa za ,,tlmočníka“ filozofických, morálnych, historických a náboženských tém. Nie je možné konštatovať, že vo výtvarnom prejave je ustálený. Za svoje experimentovanie v oblasti výtvarného umenie bol ocenený v Taliansku. Vymyslel výtvarný smer – introrealizmus, Maľuje na rontgenové snímky. RTG snímka je ten najoriginálnejší a zároveň najpriezračnejší pohľad ,,až na dno duše“ autora
Z technik u autora prevláda akryl a kombinovaná technika. V ostatnom období sa autor venuje komornej plastike. Výstava potrvá do konca decembra. Článok prevzatý z dvojtýždenníka Michalovčan
COPUS
ve¾kokapušianske apríl 2008 december
Vydavateľ: Mestský úrad vo Veľkých Kapušanoch, Tolstého 1, 079 01 Veľké Kapušany Telefón: 638 – 43-17 E-mail:
[email protected] Redakčná rada: Királyová Jana, Mgr., Ladislav Papp, Mgr., Zuzana Nagyová Príprava do tlače: Katarína Hudáková, Tlač: MS-PRINT, CTP: Compugraph Košice Registračné číslo: MK SR – RP 205/2006, ISSN 1336-9466
december 2009
copus
5
Za posledné roky najťažšia jesenná časť ... Koniec kalendárneho roka sa blíži, takže nastal čas na bilancovanie účinkovania našich futbalistov v jesennej časti súťažného ročníka 2009/2010.Pred štartom nového ročníka sa uskutočnil na VsFZ žreb majstrovských zápasov. Po tomto žrebe väčšina fanúšikov bola toho názoru ,že mužstvo konečne môže odštartovať sezónu v dobrej forme. Realita však bola úplne iná. Mužstvo z prvých piatich zápasoch získalo celkovo len jeden bod za remízu s rezervou Moldavy (2:2) na ich pôde. Slabé výkony mužstva donútili hlavného trénera seniorov p. Voroňáka k abdikácii. Po druhej domácej prehre s Veľkým Folkmárom oznámil svoj koniec. Poďakoval sa hráčom, vedeniu i fanúšikom a poprial do ďalších bojov čo najviac bodov ... Vedenie klubu požiadalo o pomoc dovtedy trénera starších žiakov p. Kostreja. Zmena mužstvu prospela a pomaličky začalo získavať body a šplhať sa v tabuľke vyššie. V domácom prostredí neskôr nepoznali príchuť prehry, avšak na druhej strane na ihriskách súperov bolo mužstvo bezzubé a neprinieslo si ani bod. Mužstvu patrí po 16.kole jedenásta priečka so ziskom 22 bodov. Jesenným strelcom mužstva sa stal stredopoliar Nagy Tomáš so šiestimi gólmi. Mužstvo odštartovalo predprípravu 2. decembra a týždenne absolvuje tri tréningové jednotky zamerané na herné kombinácie. Po vianočných sviatkoch sa mužstvo opäť stretne na nový rok a zimnú prípravu by malo začať 5.januára.Medzi novými tvárami v mužstve sú
naši bývalí mladíci Mihalko Dávid a Husovský Jozef, ktorý sa vrátili zo svojho pôsobenia v Krišovskej Lieskovej resp. Kráľovskom Chlmci. O aktuálnych novinkách vás budeme informovať na stránke klubu.
Vedenie klubu praje všetkým fanúšikom ako aj občanom nášho mesta príjemne prežitie vianočných sviatkov a všetko najlepšie do nového roka 2010.
Kaplár Ladislav ml.
○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○
Naše B mužstvo prezimuje na čele
Kompletná tabuľka jesennej časti
Počas celej jesennej sezóny podávali vyrovnané výkony
Najlepší strelci: Fintor 10, Cserép 9, Petrikán 5, Szatmáry 5, Šimko 4
6
copus
december 2009
Naše góly vsietili :Nagy- 4, Kendi -3, Geri, Ovák, Vass, Vašky -2, Černej, Kaplár, Lizák, Sofka, Varga -1
Relaxačný kútik priamo pred Základnou školou s VJM J. Erdélyiho V jesenných mesiacoch 2008 sme sa plní očakávaní zapojili do 3. ročníka grantového programu „ZELENÉ OÁZY“, vyhláseného vnaf t, a.s. a N adáciou spoločnosťou Slo Slovnaf vnaft, a Nadáciou Ekopolis. Naším prvoradým cieľom bolo to, aby sme vylepšili estetický vzhľad vstupného priestoru našej školy sídliacej na ulici Komenského a to pomocou našich zamestnancov a žiakov. Naše očakávania sa naplnili, nakoľko sme pred školou vďaka získaným finančným prostriedkom vybudovali relaxačný kútik so zeleňou, lavičkami, rôznymi drevinami, kde si môžu naši žiaci, zamestnanci, ako aj široká verejnosť oddýchnuť. Dôvodov, ktoré nás viedli k zapojeniu sa do tohto projektu, bolo viacero. Tým hlavným bolo to, že od roku 1998, kedy sa budova odovzdala do prevádzky, sa jej okoliu nevenovala žiadna pozornosť. Plocha bola pustá, bez akejkoľvek zelene s približne 50-60 cm hrubou betónovou vrstvou a blatom. Tým druhým dôvodom bolo to, že naša škola nie je oplotená, čo nám vytkli aj rodičia. Preto sme z prednej časti daného územia vysadili kríky tvoriace živý plot, ktorý má plniť hlavne ochrannú funkciu pred prípadnými dopravnými nehodami, zachytával by aj množstvo prachu spôsobené premávkou a v neposlednom rade by slúžil aj ako hluková izolácia. Vďaka oddanému personálu, žiakom, odborníkom, spoločnosti SPP, a.s., ale predo-
všetkým vďaka Nadácii Ekopolis, sa nám z hore uvedenej betónovej plochy podarilo vytvoriť vizuálne atraktívnu oddychovú zónu s množstvom zelene. Tým, že sme pri realizácii projektu do jednotlivých prác, ako aj do následnej údržby zapojili/zapájame aj našich žiakov, snažili sme sa dosiahnuť náš ďalší cieľ – vypestovať v žiakoch pocit zodpovednosti za vykonanú prácu, zdôrazniť im dôležitosť životného prostredia a v neposlednom rade vybudovať v nich pozitívny vzťah k ich prírode. Pomocou spoločnosti Mibyt, s.r.o., sme si vyvŕtali vlastnú studňu, čím sme pre novovysadenú zeleň zabezpečili dostatok vlahy
aj počas horúcich letných dní. Výsledkom našej oddanej práce je, že naša tráva pekne narástla, vysadené stromy, kríky dostatočne zapustili svoje korene a upravená plocha je dnes pýchou našej školy. Po tomto úspechu sa s radosťou a elánom pustíme do ďalších projektov, pretože vieme, že sú ľudia, ktorým nie je ľahostajné v akom prostredí pracujú, resp. v akom prostredí vyrastie naša nastupujúca generácia, a pretože vieme, že sa s istotou môžeme spoľahnúť na náš nápomocný pracovný tím. „Keď sa pavúčie siete spoja, môžu spútať aj leva.“
○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○
„Ne bántsd a fát...” Már elmúlt tíz éve, hogy iskolánk alsó tagozata új épületet kapott a Komenský utcában. Az épület előtti terület elrendezéséről azonban „megfeledkeztek”. Mi örültünk, hogy végre megfelelő körülmények között tanulhatnak majd a gyerekek, és közben reménykedtünk, hátha valakinek majd eszébe jut az épület előtti pusztaság. 2009 tavaszán sikeresen pályáztunk a Slo vnaf opolis Alapítv ynál /Nadácia Slovnaf vnaftt – Ek Ekopolis Alapítván ánynál án Ekopolis/. Cél a már említett épület előtti tér rendezése, parkosítása. Első lépésként el kellett „tüntetni” azt a hatalmas betonréteget, amit „véletlenül” ott felejtettek immár tíz éve. A Tranzit munkásainak és gépeinek köszönhetően ez meg is történt, amellyel nem kevés pénzt és fáradságot spóroltak meg nekünk. A helyén éktelenkedő óriási gödröt földdel töltöttük fel. A földmunkák elvégzése után megkezdtük a terület parkosítását. A munkákba besegítettek a helyi kertészet dolgozói, ill. diákjaink és alkalmazottaink. Az előzetes tervek alapján bokrokat, élő sövényt, fákat ültettünk. A nagyobbik terület közepére sziklakertet építettünk, amelynek mindkét vé-
gébe díszfák ill. cserjék kerültek. A bokrokat hánccsal vettük körül. Az ablakok előtti füves részt mindkét végéről kavicságyás zárja, amelybe szintén fák ill. bokrok kerültek. Igyekeztünk egyszerűen, ízlésesen elrendezni a területet. A munkák nehezebb részével július elejére készültünk el, ezért jó ötletnek tűnt egy saját kút fúrása, így egész nyáron nem volt gondunk az öntözéssel. Két és fél hónap eltelte után most ott tartunk, hogy már második alkalommal rongálták meg a parkot. Fákat, bokrokat húztak ki, legutóbb egy kisfát törtek ketté! Mindkét esetben szándékos rongálásról van szó. Nem zárható ki sem egyes emberek irigysége, de az utcán felnövő fiatalok vandalizmusa sem. Meg kell szoknunk a szépet! Nem azt kell nézni, kinek az elképzelése, ki valósította meg, hanem azt, hogy mind iskolánk, mind városunk gazdagabb lett egy zöld oázissal. Egy olyan hellyel, ahol jó megpihenni, míg csemeténket várjuk az iskola előtt, vagy csak épp arra járunk. Benedek Elek címadó gondolatának folytatásán is érdemes elgondolkodnunk:
Előtte ...
Utána ... „Ne bántsd a fát, hisz ő is érez, Gyengéden nyúlj a leveléhez, Ágát ne törd, lombját ne tépjed, Hagyd annak, ami; épnek, szépnek. Ne bántsd a fát!”
december 2009
copus
7
folytatás a címlapról a mézes hímzés, angyalka készítés, szalvéta tartó, ablak-matrica festés, asztaldíszek, ajtókopogtató díszek készítése – amely persze mind-mind karácsonyi ruhába lett öltöztetve. Miközben a teremben hangulatos, adventi
zene szólt, nassolhatott kedvére mindenki az egyházi nőtagok által készített süteményből és meleg teából. A rendezvény sikeréhez a város önkormányzatának a támogatása valamint a Bodrogközi és Ung-vidéki Kulturális
Központ hozzájárulása szükségeltetett. Hazafelé menet megcsodálhatták a majd három méteres karácsonyfát, amely az épület előcsarnokában áll, és várja a Karácsony üze-fenetét a kis Jézus születését.
Karácsonyi jegyzet „Föltetszett a csillag üdvösség Urának Az emberi nemzet dicső királyának…“ December van, az év utolsó hónapja. Lassan elfogynak a naptár lapjai, és ilyenkor vesszük észre igazán az idő múlását. Számot vetünk az eltelt esztendővel, annak sikereivel és sikertelenségeivel. De addig ünnepnapok egész sora vár ránk! András napjához, november 30-hoz legközelebb eső vasárnappal kezdetét veszi advent, a várakozás és reménység időszaka. Az ünnepkör vízkereszt napjával, január 6-val zárul. Maga az advent latin eredetű szó, adventus, annyit jelent “eljövetel, megérkezés”, az “Úr érkezése”. Advent negyedik hetének elteltével jön el karácsony, a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus születésének napja. A Biblia szerint Jézus születését egy csodálatos égi jelenség kísérte, amelyet „betlehemi csillag” néven ismerünk. A születés éjszakája a fény didalának ünnepe a sötétség felett, az élet megújulásába vetett hit és remény ünnepe. Jézus születésével összefonódó ünnep varázsa minden művészeti ágat megihletett. Nem véletlen az, hogy a magyar kultúrkör nagyon gazdag a karácsonyhoz kapcsolódó alkotásokban, legyen az irodalom, zene-képzőművészet vagy más műfaj. Népi hagyományok, népszokások, hiedelmek egész sora kapcsolódik ehhez az ünnephez. Az archaikus népi imádságok szellemi örökségeink. Keletkezésük ideje a 16., 17. századra datálódik, közöttük találjuk a szálláskereső Szent Családról, Jézus születéséről, a vak lány csodálatos gyógyulásáról szóló énekeket. Ezek a 19. században terjedtek el igazán. És csodákra ma is vágyunk, sokszor mondogatjuk, itt már csak a csoda segíthet. Közben észre sem vesszük, hogy a csoda bennünk lakozik. Az ünnep közeledtével, a karácsonyi rohanás közepette, vajon elgondolkodunk-e karácsony igazi üzenetén? Tényleges részesei vagyunke az izgalmas, örömteli várakozásnak? Lelkileg felkészülünk-e a jó, a hit, remény és szeretet befogadására? Merthogy karácsony sokkal több, mint a villogó fényekkel elárasztott utcák, a színes papír-
2
copus
ban csomagolt tárgyi ajándékok, a „konzum“ társadalmi szokások szerint való vásárlás és fogyasztás. Rajtunk múlik, hogy a gyakran túlhangsúlyozott külső felkészülés mellett jut-e időnkből és erőnkből a belső, lelki felkészülésre. „ Karácsony készül emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek…“ Üzeni a költő, csak meg kell érteni szavát! Készüljetek az ünnepre, a közös ünnepre, mert az nagyon fontos! Egy nemzetnek mint nagyközösségnek csak akkor van igazán identitása, önazonosságtudata, ha vannak közös ünnepeik. Ugyanez vonatkozik a legkisebb sejtre, a családra is. Amíg a családokra épülő kis közösségek épségben vannak, megmaradnak helyi, lokális identitásai is. A karácsony épp jó alkalom a közös ünneplésre, így fenntartva a kötődést egymáshoz, és a tájhoz is, ahol élnek. Sajnos, idővel megkopott ünnepeink fénye. A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó köszöntő szokások lassan elmaradoznak, pedig valamikor Nagykaposon és a környező falvakban is élt ez a hagyomány. Nálunk kántálásnak nevezték, amikor a köszöntők karácsonyi énekeket énekelve jártak házról házra, előzőleg az ablak alatt kértek rá engedélyt. A különböző korcsoportok külön jártak köszönteni. Délben már a gyerekek kezdték, vacsora után a fiatalok, majd a felnőttek. Az utcák, terek már déltől hangosak voltak a kántálóktól egész késő éjszakáig, az éjféli mise kezdetéig. A karácsony meghitt hangulatát hozták a gyönyörű karácsonyi énekek, a Mennyből az angyal, Pásztorok, pásztorok örvendezve, Pásztorok keljünk fel, Krisztus Urunknak áldott születésén… és mások, amelyek az egyházi irodalom értékes és régi darabjai. Elterjedt volt a betlehemezés is, az egyházi eredetű népi játék, amelyben Jézus születésének történetét mutatták be. Mi maradt mára ünnepeinkből? Meg-
december 2009
maradt a fénykultusz tisztelete, a gyertyákkal teleaggatott karácsonyfa. Az örökzöld fenyő a halhatatlan életet, a gyertyák pedig a fényt, az élet reménységét jelenítik meg. És megmaradt az ajándékozás szokása, amikor ki-ki anyagi lehetőségéhez mérten ajándékozza meg szeretteit. Ma egyre nehezebb ellenállni a kereskedelem csábító reklámainak. Habár a szeretetet nem pénzben, nem anyagi javak halmazában mérjük, mégis sokan úgy vélik, ezzel is hangsúlyozottabbá tehetik érzelmeiket. Mondjuk meg őszintén, karácsony a nagy, közös evések ideje. Itt a lényeg nem pusztán az evésen van, hanem az „együttevésen”. A karácsonyi asztal köré összegyűlt nagycsalád osztozik a közös ételben, ami mindenképpen az összetartozás képzetét és érzetét kelti. A családi ünnepeknek, köztük a karácsonynak épp az identitás ezen jegyei miatt van nagy jelentősége, mert ebben rejlik a családi kötelékek összetartó ereje. Mellettem a gépből a Bojtorján együttes dala szól: „Karácsonyeste jöjj el már, mi tiszta szívvel várunk!”. Készüljünk hát tiszta szívvel az ünnepre, és ha megjön ünnepeljünk őszintén! Áldott szép karácsonyt Mindenkinek! Demjénné Kovács Erna
December 25.
Illúzió vagy valóság Az ember hajlamos az illúziókban hinni, és a valóságban kételkedni. Sokan az egész életüket hazugságokra építik, mások pedig a valóság kegyetlenségébe halnak bele. Hogy miért ezekkel a gondolatokkal kezdek egy karácsonyi cikket? Ahogy elkezdődött az ünnepi láz, úgy a valóság és a szemfényvesztés ütközete is megindult. Egy történelmi személy születéséről emlékezünk meg december 25-én. Egy valós személyről, aki megváltoztatta a történelem menetét, aki kizökkentette a Római Birodalmat megszokott kerékvágásából, és a világ nemcsak új időszámítást csatol hozzá, hanem kultúrákat, filozófiai eszméket, népszokásokat és konvenciókat – csakhogy a legkézenfekvőbbeket említsem. December 25-én Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Talán már senki sem gondolkodik el rajta, hogy Krisztus tanításában gyökerező társadalmunk akkor is keresztényi, ha nem keresztény utakon jár. Példa volt erre a keresztény ellenes diktatúra, ahol a vallást megtagadták, de Krisztus születését megünnepelték. A szeretet, a béke, az ajándékozás ünnepe is lehetne, de nem az, hanem Jézus Krisztus ünnepe, aki a Szeretet – mert Isten a szeretet; aki a Béke, mert az örök békességre vezeti a zűrzavarban tévelygőket; és Ő az ajándék, hisz a Mennyei Atya ajándékozta nekünk, és Ő pedig önmagát ajándékozta, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. De ne siessünk ennyire előre, maradjunk csak a szemfényvesztésnél! A gazdasági válságon talán egy kicsit lendíthet a „Jézuska”, azonban a valódi illúziókat nem a kirakatok gyártják, hanem az a szemléletmód, hogy van Karácsony Krisztus nélkül is! Elég hozzá egy karácsonyfa, egy csillagszóró és egy megterített asztal, na meg egy-két szabad nap J Minden a helyén van, csak az ünnep valósága hiányzik! De sajnos az élet már máskor is produkált olyat, hogy egy egész utcányi jó barát ivott arra, hogy Mórickának gyermeke született, de reggelre már azt is elfelejtették, hogy lány vagy fiú gazdagítja a sógor házát. Egy történelmi személy, egy születés, sok cukros máz, és valahol mindenki tudja, hogy ez így van. Minden ellenére mégis hihetőbbnek látszik az illúzió! Miért van ez így? Mert van ebben a Krisztusban valami, ami nagyon csak távol van minden emberi fantáziától: a sötét éjszakába a csupasz földre az Isten született! Az Isten emberré lett! Ugye, ez a hihetetlen valóság a nehezen megfogható tény. Pedig még ember önmagában sohasem forgatta fel úgy a világot, mint ez csöpp kis gyermek, aki a Betlehemi jászolban rugdalózott és a világmindenséget karjain hordozza! Krisztus születésének az ünnepén sok szeretettel kívánok minden nagykaposinak valós ajándékot, igaz békét, és őszinte szeretetet! Gyurkovics Miklós atya
Méltón megünnepelték fennállásuk 50. évfordulóját Zsúfolásig megtelt a kultúrterem 2009. november 27-én. Számos kis és nagy diák izgult a színpad mögötti térben és még több szülő és pedagógus a nézőtéren. Az érkezőket jól öltözött fiatal urak kísérték a helyükre, miközben mindannyian megtekinthették a Nagykaposi Művészeti Alapiskola kis képzőművészeinek munkáit. Mindannyian izgatottan várták, hogy milyen programot készítettek elő az iskola jelenlegi és volt diákjai. A Stanislav Ďurko által vezetett kamarazenekar indította a programot. Ettől a pillanattól kezdve egy nagyon pörgős, színes programot láthattunk, ami olajozottan működött. A kamarazenekar után az akkor még kinevezett igazgató Tóth Ingrid köszöntötte a jelenlévőket. A táncosok közül először a legkisebbek mutatkoztak be.
tehetségüket, amely szintén változatos volt. A komoly és jazz zene különböző darabjai hangzottak el. Az iskola volt diákjai sem hagyták ki ezt az ünnepet. Többen felkészültek, hogy bemutassák érdemes a Művészeti Alap-
Majd jöttek a nagyobbak is, akik minden programrész zárásaként bemutattak egyegy produkciót. Láthattuk őket cowboyokként és macskákként is. A dráma részleg nebulói egy humoros kis történetben mutatták be tehetségüket, amely az Erdei óvoda címet viselte. A kis színészek és táncosok között pedig a zenében jeleskedők mutatták meg
zene mindannyiunk életében jelen van és segít, hogy különböző nehézségeken vagy élethelyzeteken tovább tudjunk lépni. A színpadon nagyon jól megfértek egymás mellett a különböző nyelven előadott programok, csakúgy, mint a különböző stílusok. Különleges volt a színházi előadás, amelyben egyszerre jutott hely két nyelvnek is: a magyarnak és a szlováknak. A program végén az igazgatónő köszönetet mondott minden volt és jelenlegi pedagógusnak és dolgozónak, aki az iskolában a létrehozása óta a mai napig dolgozott. Mindannyian virágcsokorral hagyták el a termet, ahonnan egy állófogadásra voltak hivatalosak. Együtt ünnepeltek és beszélgettek késő éjszakáig. Köszönjük az Iskolának eddigi működését és a programokat, melyekkel eddig is gazdagították városunkat, és kívánunk még számos sikert és tehetséges tanulót az elkövetkezendő 50 évben is. -red-
iskolában tanulni, mert van hová és hogyan tovább - még ha nem is a művészet különböző ágaiban - dolgozunk majd. A
december 2009
copus
3
NÉPDALVERSENY OVISOKNAK Egy közös őszi délelőttön a Magyar közösségi házban népdalverseny megrendezésére került sor óvodások részére a Nagykapos-i Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda szervezésében.. Mikor megszületett ez a gondolat, egy kicsit féltünk, hogy az óvodásoknak talán ez még nehéz feladat, de a felkészítés folyamán az eredmények önmagukért beszéltek. A gyerekek nemcsak elsajátították ezeket a dalocskákat a szülők és óvónénik segítségével, de örömet okozott nekik ez a kihívás.
segítették, hogy ez a rendezvény megvalósuljon, valamint a vendégeknek akik jelenlétükkel ünnepélyesebbé tették ezt a felejthetetlen délelőttöt. Jeczko Éva óvónő
És eljött a várva-várt nap. Öt óvoda 16 csemetéje jelentkezett a megmérettetésre. A forgós szoknya, tollas kalap, fehér blúz szinte elvarázsolt mindenkit, főleg mikor viselőjük előadta produkcióját. Csodálatos élmény volt ez úgy felnőtteknek mint gyerekeknek egyaránt. A jó hangulatot a vendégszereplők is igyekeztek fokozni, a „FABOTO” citera zenekar, valamint két alapiskolás tanuló előadásában. A verseny befejeztével a háromtagú zsűri: Takács Mária, Fazekas Lídia és Tóth Ingrid személyében nagyon pozitívan értékelték ezt a kezdeményezést, és persze minden kis versenyző előadását, amit oklevél és könyv kíséretében köszöntek meg. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik támogatásukkal
4
copus
december 2009
Copus Convent II. Idén másodszor került megrendezésre a Copus Convent, melynek célja a nagykaposi iskolákban tanuló fiatalok tájékoztatása különböző fiataloknak szóló lehetőségekről. Idén csatlakozott a programhoz a Kassai Diák Parlament mellett a Miskolci Diákparlament is. A nagykaposi tanulókat a középiskolák küldöttei és pedagógusai, valamint az alapiskolák felsőbb osztályosai és a kísérő pedagógusok képviselték. A programhoz először csatlakozott a helyi gyermekotthon képviselete is. A részvevők elsőként az Ifjúságról szóló törvényt ismerhették meg. Ez a törvény
Múltidéző
az elmúlt év szeptembere óta van érvényben és előírja, hogy milyen tevékenységek azok, amelyekben a fiatalokat bevonni, illetve támogatni kíván, hogy milyen rendszeres munkát várnak el az egyes fiatalokkal dolgozó szervezetektől, intézményektől, valamint az önkormányzattól. Természetesen azt is elmondja, hogy miből kellene mindezt a munkát finanszírozni. A következő pontban az Ifjúság Lendületben program mutatkozott be. Természetesen nem csak dolgozni és figyelni kellett, hanem frissítőkre is volt lehetőség és az egymással való ismerkedésre és beszélgetésre is.
A frissítők után műhelymunkák, szaknyelven ún. workshopok következtek, majd a résztvevők a három parlament munkásságát ismerhették meg közelebbről, valamint azokat a pályázatokat, melyeket eddig valósítottak meg a „Parlamentesek”. A Nagykaposi Ifjúsági Parlament a fiatalok tájékoztatásán túl a műhelymunkák alatt információt is gyűjtött a fiataloktól arról, hogy milyen rendezvényekre, valamint kulturális is sport lehetőségekre lenne igény a városban, mivel járulnának hozzá a fiatalok a város fejlesztéséhez illetve a fiatalok számára rendezett rendezvényekhez, valamint arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon miért nem, vagy csak kis mértékben vesznek részt a fiatalok a helyi közéletben. A fiatalok és pedagógusok egyaránt élvezték ezt a fajta közös munkát. Véleményünk sokaknak van, de az már sokkal nehezebb, hogy konstruktív, építő ötleteket adjunk az egyes problémák megoldására. Azok pedig még kevesebben vannak, akik a problémák megoldása érdekében hajlandó is tenni valamit azért, hogy a felsorolt és összegyűjtött ötletek meg is valósuljanak. A fiatalok lelkesedését és jó ötleteit látva biztosak vagyunk abba, hogy ők tenni is képesek azokért az ötletekért, amelyeket a rendezvény során összegyűjtöttek, hisz maga ez a rendezvény is az ő munkájuk. Kívánunk nekik ehhez sok kitartást, erőt és összefogást a pedagógusok, szülők, fiatalokkal dolgozók részéről, hogy támogathassuk őket tenniakarásukban. -red-
Tollfosztás a Nagykaposi Szabadidőközpontban
A Nagykaposi Szabadidőközpont elhatározta, hogy megismerteti a fiatalokat a múlt szokásaival és hagyományaival. November 25.-én délután édes szemes kukorica főtt és a folyosón hosszú asztal várta a fiatalokat és idősebbeket egyaránt. A szaladgálásnak azonban most nem volt helye, óvatosnak kellett lennünk. Még a hangos lélegzetvételre is vigyázott mindenki, mert köztudott ... a toll (vagy ahogy sokan mondják a helybéliek közül: talu) bizony könnyű és száll ... Egy rövid időre belekóstolhattunk a régi idők tollfosztóinak hangulatába. Megismerhettük, hogy hogyan kell a tollat fosztani, miket ettek és azt is, hogy miért foglalkoztak ezzel nagyszüleink, dédszüleink. A tollat a házasítandó lányok számára fosztották, hogy legyen miből elkészíteni a kelengyét. A tollfosz-
tás női munka volt. Azért a férfiaknak is megvolt a maga feladata a tollfosztás során. Kártyáztak, beszélgettek, borozgattak, és huncutságokon törték a fejüket. A tollfosztásnak, csakúgy mint sok más közös munkának, velejárója volt a nótaszó és az éneklés. Szebbnél szebb népdalok kerültek elő a Szabadidőközpontban is, ahogy az idő haladt előre a tollfosztóban. Köszönjük a Szabadidőközpontnak ezt a kellemes délután! -reddecember 2009
copus
5
ingyenes havilap
2009 december
COPUS
nagykaposi hírnök
Méltón megünnepelték fennállásuk 50. évfordulóját A Művészeti Alapiskola célja és küldetése, hogy a gyerekeket, fiatalokat a művészet iránti szeretetre tanítsa, a fiatal tehetségeket pedig elindítsa a művészi pályán. A művészeti ágak, s közöttük a zene, sokszor segít át bennünket nehéz élethelyzeteken, erőt és energiát adva a mindennapi gondok leküzdésében. 2009. november 27.-én megtelt a Városi Kultúrközpont ünneplőkkel, akik közül mindannyian hosszabb-rövidebb ideig valamilyen kapcsolatban álltak a Művészeti Alapiskolával. Találkozhattunk az egykori és mai tanulóival, pedagógusaival, alkalmazottaival. A dolgozók, tanulók és volt diákok által előkészített program szívet melengető és megható volt.
Ápolják a hagyományokat
Adventi játszóház a református Ifjúsági Házban
Mintegy 100 gyermek és őket kísérő felnőtt érkezett a református Ifjúsági Házba 2009. december 12-én délután. A már hagyományosan rendezett adventi játszóház karácsonyi énekek éneklésével vette kezdetét. Vetrecín Ilonka – Panov apó című meséje – a Jézus-várásra épített, átdolgozott elbeszélés mély benyomást tett a hallgatókra. Ünnepélyesebb, meghittebb lett ezáltal ez a délután. A foglalkozások bő kínálatából nem hiányzott a mézes hímzés, angyalka készítés, szalvéta tartó, ablak-matrica festés, asztaldíszek, ajtókopogtató díszek készítése – amely persze mind-mind karácsonyi ruhába lett öltöztetve. Miközben a teremben hangulatos, adventi zene szólt, nassolhatott kedvére mindenki az egyházi nőtagok által készített süteményből és meleg teából. A rendezvény sikeréhez a város önkormányzatának a támogatása valamint a Bodrogközi és Ung-vidéki Kulturális Központ hozzájárulása szükségeltetett. Hazafelé menet megcsodálhatták a majd három méteres karácsonyfát, amely az épület előcsarnokában áll, és várja a Karácsony üzenetét a kis Jézus születését. -fe-
Karácsonykor a világ díszbe öltözik, a szívekbe szeretet költözik, legyen az Önök szíve is boldog és teli, míg a világ a karácsonyt ünnepeli!
Békés, boldog Karácsonyi ünnepeket és sikerekben, áldásban gazdag 2010-es évet kívánunk Ö nöknek! a COPUS szerkesztősége
