XXV. évfolyam 6. szám május Ballagási különszám A Táncsics Mihály Kollégium lapja

XXV. évfolyam 6. szám 2010. május Ballagási különszám A Táncsics Mihály Kollégium lapja

Táncsics Tükör XXV. évf. 6. szám

2010. május

Ballagási Beszéd Kedves Diákok és Tanáraink! Amikor először érkeztem a kollégiumba 2006 májusában – a Puskás beszoktató hetének alkalmával – egy furcsa, idegen helyen találtam magam. Emlékszem, Tolnoi tanár úr fogadott. Én, mint megszeppent nyolcadikos ültem a tanáriban miközben a papírokat intéztük, mégis gyorsan összerázódtam a többiekkel. Aztán elmúlt a hét, legközelebb már az új tanév elején jöttem vissza a kollégiumba. Nehéz volt hozzászokni a kötött tanuláshoz, a szilenciumhoz. Szerencsére időm se volt rá, hiszen az első „speces” dolgozatom után felmentettek e kötöttség alól. Ezek után már gyorsan szaladt az év, leszámítva néhány konfliktust. A második évben a csoportból többen a SPEC-re kerültünk. Ekkor ismertem meg jobban a DT munkáját, s ebben az évben kerültem a Diáktanács vezetőségébe is. Mindenkinek köszönöm, aki segítette a munkámat, elsősorban Bíró tanár úrnak, és Sacinak. Sokat adott nekem a DT, sokat tanultam: szervezést, csapatmunkát. Itt jöttem rá, hogy minden megvalósítható, ha elegen vagyunk, s mindenki teljes erejével dolgozik. Megragadom az alkalmat, hogy megköszönjük a SPEC részleg tanári karának, hogy olyan tudáshoz juttattak minket, amely az egyetem oly távolinak tűnő éveiben is hasznosnak bizonyul majd. E szakkörök nélkül esélyem sem lett volna behoznom az általános iskolai lemaradásomat, s olyan tudáshoz jutni, amely országos versenyeken is megállja a helyét.

Kedves Ballagó Diákok! Itt az a nap. Elérkezett, amit régóta vártunk, s amely vegyes érzéseket kelt mindnyájunkban. Joggal mondhatom, felnőttünk. Szabadságra vágyunk. Igen, meg akarunk szabadulni azoktól a kötöttségektől, amelyeket a kollégium szab ránk. Várjuk az önálló létet, ki-ki másképp. Van, aki a további tanulást; s akad, aki a munka világát választja. Belefáradtunk abba, hogy napunk nagy része be legyen osztva; s bárhova mennénk, kimenőt kell kérnünk. Unjuk a szilenciumot, s a teljesen felesleges alapprogramot. Mégis sokunk majd nosztalgiával gondol az itt eltöltött évekre: a sok kedves tanárra, dolgozóra, diáktársakra, akik megörvendeztették minden egyes napunkat. A vidám programokra, a Honfoglalókra, amik sose hagytak unatkozni. A zöld kertre, ahová mindig öröm volt kiülni, ha sütött a nap. A hosszú beszélgetésekre a Morzsika körüli a parkokban, ahol mindenki előadhatta világmegváltó gondolatait. A nagy kirándulásra, a messzi Barcelonába, ahol belekóstolhattunk a katalánok életébe. Nem utolsó sorban majd visszagondolunk a kollégiumban szövődött szerelmekre, s boldogság önti el szívünket. Évek múltán eltűnnek szívünkből a rossz emlékek. Elfelejtjük, milyen hideg vízzel borotválkozni, a kiabáló tanárt hallgatni. Eszünkbe se jut majd, hogy nem engedtek el egy este a Zöld Pardonba, s az sem, hogy nem ízlett az aktuális vacsora.

www.tankol.hu

2


2010. május

Kedves Tanáraink! Tudjuk, sokszor okoztunk kellemetlenséget Önöknek. Nem takarítottunk, késtünk, lógtunk a szilenciumról, és vég nélkül sorolhatnám azt a sok diákcsínyt, amit azok követtek el, kik itt állnak ma, mint felnőtt, érett emberek. Reméljük, hogy majd csak a jó emlékek maradnak meg a szívükben.

Kedves Kollégisták! Ti, akik jövőre is, s esetleg később is itt lesztek. Kívánom, hogy legalább annyira jó élményekkel hagyjátok itt a kollégiumot, ahogy én hagyom. Főképp a fiatalabbakhoz szólok: ne higgyétek, hogy egy örökkévalóság a középiskolás lét. Szinte tegnap volt, hogy beléptem ebbe az épületbe. Élvezzétek ki minden percét! De legyetek figyelemmel a jövőre is, s mindig törekedjetek a képességeitek szerinti legjobbra. Köszönjük mindenkinek, tanároknak, dolgozóknak, s a többi diáknak, hogy segítettek végigmenni ezen a hosszú úton. Végezetül Kovács Ákos soraival zárom: „Azért vagy itt, hogy mindent láss, Hogy értsd a szót, olvasd az írást, Azért vagy itt, hogy mindent megtanulj, Hogy az égbe szállj, nehogy a porba hullj.”

Ballagás Emlékszem még, hogy rettegtem én, s mégis erőt véve ide jövém. Habár a Ménesiben kezdtem, s költözéskor ide keveredtem. Visszasírtam akkor azt a kis kolit, de sok mindenkit a társaság átcsábít. Szenvedtem 4 évig az alapprogrami órát, de ezt enyhítette a sok jó barát. Kinek jár itt a köszönet ezért a sok jóért, ami kincs?! Nem másoknak, mint a tanároknak, s nektek kik itt vagytok mind. A koli feje nem más mint a hőn szeretett igazgatónőnk Tóth Sándorné Mária, ki a DT-t sok mindenben pártolja.

www.tankol.hu

3


2010. május

Ki is jöhet utána, tán csak nem a nagy kacajú Jó Andrea? Ő az én nevelőm, kinek sok jó ötlete igen nyerő. A lány oldali másodikon, ott van ám a nyüzsgés, Benkő Bea tanárnő megszimatolja tüstént. Szokta is ám mondani: 10 óra elmúlt, vár az ágy, kapcsolj kis lámpát, s igen gyorsan aludj már! A koli kert is remekel, s Spanyolban a kiváló Kavics büfé vendégel. Ó, milyen szép kis kő, és az a virág mily nyerő… Vajon kire is gondoltam ezzel a pár szóval? Nem másra, mint a természet hű barátjára, Kövesi Katalinra. Idén is sok új ember hozzánk jött, s közöttük volt tanár is, ki a lányoldalra költözött. Simoncsics Judit matekot tanít nekünk s rengeteg kupakot összegyűjt velünk. Bármilyen rendezvényt is szervezünk nektek, Gizi néni mindig a gofrinál, s palacsintánál ügyelget. Sok jó előadás tárháza vár, csak jelentkezned kell Szemenyei Emmánál. Ha a matekot annyira nem érted, s a számoktól izzik a véred, nem kell messzire menned, s Orosz Ildikó segít neked. A spanyolt ki tudja a legjobban közöttünk? Papp Viktória, aki itt ül köröttünk. Ha fociról van szó a házban, Deák Éva van nagy lázban: ki vezeti a meccset srácok? Hiszen ti mind a labdát rúgjátok. A lövészetet szervezte eddig Tony, s este mindig elkezd kukorékolni! Ki szervezi még a sportot itt a házban? Nem más, mint akit a kondiban lelsz meg általában. Kardió, gerinctorna, ping-pong vagy röpi, Dezső Attila az, aki ezt a legjobban követi. A rádió is szól este fele már, s ezt Demjén József díjazza ám.

www.tankol.hu

4


2010. május

Magyart oktat itt minálunk, s a 110-ben nem ugrálunk. Takács Gábor ügyel ottan, s fél, hogy a gyerek fejre koppan. A könyvtárba is sokan járnak, s a gépnél sorban állnak. A könyvtárosok ügyelnek a rendre, s nagyon vigyáznak a csendre. A kézművesben sok jót tud az ember alkotni, s Ági néni ebben segítő kezet tud nyújtani. A fizikát a Csefkó érti, s a diáktól a példát kéri, megoldja igen gyorsan a dolgokat, s a Honfoglalóban jól mutogat. Az Étkezési Bizottságot ő vezeti, s az embereket ballagás előtt kérdezi: szaftos sztori, ez érdekli igen ám, s Csonka János megírja a verset is lám. Angolt tanít, és nem franciát, Marton Anna rendben hagyja holmiját. Katona Péter töriben nem ismer kegyelmet, a neve is sugallja, elvárja a figyelmet. Ki maradt a végére?! Jah, hát persze, az az ember, akinek a motor nélkül is van mersze. A DT tanára a Bíró Áron, s megvédi azt bármi áron. A fotók is lényegesek mindig, s mindenhol, Bunth István csinálja a képeket igen jól. Elszakadsz otthonról, és koliba költözöl, magadra mosol, és aszerint öltözöl. Önálló leszel, nem pátyolgat se anya, se apa, de a barátok soha sem hagynak magadra. Morzsika csak egy bolt számodra, de nekünk az esti boldogságot hozza. Az élet nem áll meg, bulizni is menni kell, ám a tanároknál kimenőért könyörögni kell. Végtére is a koli nem is olyan rossz, csak ne lepje el a szobát a kosz. Csinálhatsz itt sok dolgot, s azt kívánom, legyél nagyon boldog.

www.tankol.hu

5


2010. május

Kedves Tanárok, Diáktársaink! Ha az elmúlt 5 évet kéne összefoglalnunk, igazából nehéz dolgunk lenne. Ezért csupán néhány dolgot említünk meg. Mi, az AJTP diákjai egyaránt kaptunk jót is, rosszat is. Mivel a régi emlékek idővel megszépülnek, ezekre is már csak arcunkon mosollyal emlékezünk, habár még nem telt el olyan hosszú idő a kezdés óta. Viszont a rosszak mennyisége távol elmarad a jókétól… Sokat köszönhetünk a kollégiumnak. A hosszú évek alatt számtalanszor voltunk színházban, moziban és különböző rendezvényeken, amit néha nyűgnek éreztünk, de ezúton is szeretnénk megköszönni! Mondjuk a reggeli takarítással meggyűlt a bajunk, de azért még mindig mi viseljük a koli legtisztább szobája címet!? A jó programok között megemlítenénk a sítáborok felejthetetlen pillanatait. Elsajátíthattuk Tolnoi tanár úrtól a kulturált alkoholfogyasztást, bár a buszsofőrünk ERRE fittyet hányt. Vagy valami mást! Mások egy szál alsógatyában rótták a köröket az elvesztett biliárdjátszmák után, konkrétan a buszsofőr szobatársa. Na és persze a külföldi kiruccanások is nagyon jók voltak. Jártunk Bécsben, Prágában, Pozsonyban, Brnoban, Krakkóban és Auschwitzban is. Nyugat-Magyarországot is bebarangoltuk Veszprémtől Fertődig, Soprontól Velemig. Az ausztriai oldalról pedig felkapaszkodtunk az Írottkőre is. Tehát joggal mondhatjuk, hogy beutaztuk a szomszédos országokat. A sok színház-, hangverseny- és múzeumlátogatás mellett ingyen jogosítványt is szereztünk. Számos sporteseményen is részt vettünk. Ilyen volt például a Bonyhádi Sporttalálkozó, valamint nem kis teljesítmény volt a Velencei-tavat körbe bringázni, aminek a képeit a tablónkon meg lehet tekinteni. Szó volt arról, hogy körbe tekerjük a Balatont is, de erre nem volt lehetőségünk, nagy bánatunkra. Minden héten 1 órát focizhattunk a szemközti műfüves pályán. Ezen felül nagyon jó volt a kollégiumi közösség, számos barátság köttetett. Ebben az évben már rengeteget jártunk közösen szórakozni. Lehet, hogy most még sokan nem tudják, de vissza fogják sírni az itt eltöltött szép éveket. Ezúton is szeretnénk megköszönni a kollégiumnak, különösen Deák tanárnőnek, aki 5 éven át anyánk helyett anyánk volt. Számos konfliktus árán, de megtanultuk a házirendet, a takarítást, és többé-kevésbé embert faragott belőlünk.

Ballagási kitüntetések Jó Közösségi Munkáért: 1. Kerekes Kristóf 2. Kovács Tamás 3. Rakonczay Csaba 4. Vígh Szilveszter 5. Sőrés Alexandra

www.tankol.hu

Kiváló Kollégista: 1. Bagi Norbert 2. Szabó Richárd 3. Danicska Csaba 4. Kosztka Péter 5. Fonyó Dávid 6. Kosztka Júlia

6

Tiszteletbeli Kollégista: 1. Szedelényi János 2. Bene Sára 3. Filiczki Alexandra 4. Balázs Rebeka 5. Heigl Alexandra


2010. május

Karaktervers 2010 Mottók: Ha a karaktervers gyenge, nem a poéta rossz – a jellem nem elég erős. „Megcsapott engem is a nagy válság szele, Verseimnek hossza a régiek fele.” (Hála Istennek!) Prológus Kimaradt egy karvers, „hibádzott a kóta”, Ilyen nem történt meg emberöltők óta. Tavaly előfordult, ez biz’ az én saram, Zaklatottan telt el miatta a nyaram. Itt van most a pótlás, evvel jóváteszem, S ígérem, hogy eztán helyén lesz az eszem!

Egyik lába szexi, másik kívánatos, Ezt állítja róla a kettőszázhatos. Testtartása hanyag, holott faros, bögyös, Bunth gyakorta rászól: Húzd ki magad Pöttyös! Monogramja FE, igazi vaslady, A speces ifjakat a testével védi. Ha Zsani megtudná, hogy a neve Rája, Duplájára nőne rögvest a búrája. Nyitott személyiség, nincsen benne gátlás, Semmi akadálya, hogy jellemén átláss. Minden mozdulatát nem követjük nyomon, Megteszi helyettünk, nagy örömmel, Tomon. Van úgy, hogy a TT Őt is kiszerkeszti, Jó kedélyét ettől soha el nem veszti. A tény, ami szépen összefűzi ezt itt, Eszti – két percig – bújós cicát tettet, Az, hogy kiismertük régen Füzy Esztit. máskor majdhogynem kutyák elé vettet. Permanens élő bomba: percenként épít romba. Magasztos nő: bűvöl, és megnevettet.

www.tankol.hu

7


2010. május

Alig várta már a csütörtöki napot, Mikor végre mindig friss HVG-t kapott. Szeret vitatkozni, közgazdásznak készül, Svájcban fog tanulni, reméljük, vitézül. Vegetáriánus, a húst meg nem eszi, Örök titok marad, hogy ezt miért teszi. Iskolába menni nem jó ómen vele, Ha mégis megteszed, késel, nyugodj bele. Jó alkatú tornász, kézen is tud állni, Sohasem hallotta senki kiabálni. KM-nek becézik, hogy miért, az talány, Kondenzátormadár a megfejtés, talán. Fontos, ami német, avagy azzal rokon, Nyelvvizsgát is szerzett nemrég felsőfokon. Róla semmi rosszat nem tudnék mondani, Erre nem szolgált rá soha Bálint Dani.

Míg másnak a világ csak matematika, Különösképp vonzza őt a fonetika. Rubikkocka-zsonglőr, folyton azt rángatja, Szobája lakóit aludni sem hagyja. Közismert jelenség, legendás popikon, Alakja feltűnik számtalan topikon. Tudását nem mérik kilóban, méterben, Karriert futott be a Kockaéderben. Diákolimpián – ez megér egy strófát – Matekból lenyomta Közép-Európát. Láthatod sétálni, utazni a buszban, Mellesleg celeb is, benn volt a Fókuszban. Már a népdalban is találkozhatsz vele, Hisz a szőlőnek is Bodor a levele. Bár mi nem sürgetnénk, ez lesz most a perc itt, Mikor elbocsátjuk véglegesen Bercit.

www.tankol.hu

8


2010. május

Csendes, sokszor olyan, mintha itt sem lenne, El sem hinnéd, mennyi feszültség él benne. Anyázva ébred és káromkodva fekszik, Mobilon időnként jóízűt veszekszik. Dühében csak úgy forr, mint víz a katlanban, A billentyűk szállnak, mikor veszít LAN-ban. Scorpions-rajongó, jár a koncertekre, Tanulásban nem ad apró részletekre. Hogyha fizikából dolgozatot írnak, Csak egy oldala van nála a papírnak. Vízipipa ügyben belenyúlt a jóba, Bár a török kör még túl emberes próba. Autó megszállott, ezen belül Škodás, Van egy 105-öse, mely szerinte csodás. Elmentek már sokan, és most ő a soros, Így csak azt mondhatjuk: Isten veled, Boros!

Vidám egyéniség, fülig ér a szája, Alapjában rendes, bár akad hibája. Ha kell, fut és ugrik, szereti a sportot, Méltón képviseli a Puskás csoportot. Olykor a dolgokat kicsit könnyen veszi, Hangszórót, ha szerel, áram alatt teszi.

Idegesítő is sokszor értetlenül, Még jó, hogy megússza mindig, sértetlenül. Kamionos sapka, napszemüveg, Ray Ban, Ha ebben meglátnád, tobzódnál a kéjben. Energiaital, abban van az erő, Nála már csak Monster Energy a nyerő. Bár nem milliomos, tény, hogy nagylábon él, Saját, M.Is.KA nevű zenekarban zenél. Nála olyan nincsen, hogy helyén nincs a Dó, Trombitálás közben ügyel erre, Csadó.

www.tankol.hu

9


2010. május

Úgy táncol, mint Jacko, s mellette nagy deszkás, „Pimpel”, hogyha gyúr, mert kell néha a mozgás. Orvosira készül, fizikából penge, S ami azt illeti, matekból sem gyenge. Stúdium idején, négy s hét óra között, Tanulás helyett feszt Tóbival Wormszözött. Érettségi után lazítani mennek, Bálint Danival majd Prágában pihennek. Az angolt már régen felsőfokon bírja, A dogákat mégis rendszerint megírja. Nógrádi csemete, őshonos szécsényi, Kurázsiból akad benne egy csészényi. Úri modorából kovácsolhat tőkét, Kedveli a barnát, vöröset és szőkét. Híres orvosként majd biztos sokat keres, S fizet a CSETA-ba, mint a köles, Deres.

Jokerben produkált színvonalas munkát, Régen Csefit nyúzta, mostanság meg Csonkát. Szerinte a Bridzs a kapcsolatok hídja, Maga is műveli, s lelkesen tanítja. Utánpótláskorú válogatott lévén, Profi szinten űzi, nem most látta tévén. Játékklub nélküle elképzelhetetlen, Kac-kac-kukac spíler, szinte verhetetlen. Matekolimpikon, várja őt az ELTE, Tavaly a géptermet önként felügyelte. Újságírással is árnyalta a képet, TT főszerkesztők csarnokába lépett. Alapprogram ügyben akadtak gondjai, Feltételest értek büntető pontjai. Balatoni, mégsem hozza lázba Fonyód, Keszthely az igazi, az nevelte Fonyót. FőszerKeszthelyről nem menne falura. Ki? A TT hősszerelmes alura. Mi volt a súly-csata célja? Jobb alKata. Ólomsúlyt cserélt csillogó alura.

www.tankol.hu

10


2010. május

Terebélyesedett itt a családfája, Misa fiaként lett Csefkó unokája. Közösen nyomták a gépes hétvégéket, A sok Warcraft-játszma sohasem ért véget. Ikariamozók fanatikus klikkje, Régen tudja róla, hogy „Zokni” a nickje. Közkedvelt szlogenje volt a „Fektess fába!” Fallabdázás közben eltörött a lába. Hogy mozogni tudjon, tőlünk tarhált mankót, Ígért érte fűt-fát, és egy köteg bankót. Azóta se láttuk, szublimált a térben, Gyanítjuk, hogy nőügy lehet a háttérben. Alapprogram miatt kapott sokkos hatást, Kiköltözött inkább, vetetett egy lakást. A mi nevelésünk rá már régen nem hat, Lassacskán két éve nem Táncsicsos Kindrat.

Odavan az autókért Tubi, nem kell más: a disco vagy kupi. Rajza néha kézi, gyönyörködve nézi. Tervezni, az volna a szupi. www.tankol.hu

Találkoztam a kaján Lacival, megfertőzött limerick-bacival. Tóbi azt mondta: kuss, e versünk klasszikus, némelyik meg erős, mint a bival(y).

Télen, ha felébredt elgyötörten, kábán, Elindult suliba, papuccsal a lábán. Fésűt sosem ismert, lezseren öltözött, Két esztendő múltán bátyjához költözött. Amíg Pető vakolt, ő falazott, s nézte, Laptopját kedvesen Spenótnak becézte. Metrózott is önként egyszer az ebadta, Katona kollégát elszórakoztatta. Kindrat személyében könnyen talált társra, Csonkát rávették a limerickírásra. Mihelyt a TT-ben hatalomra jutott, Új design tervével túl messzire futott. Már kiskora óta egy nagy álmot hajszolt, Minden testhelyzetben autókat rajzolt. Gépjárműdesigner: To be or not to be? Álkérdés ez, mire majd választ ad Tubi.

11


2010. május

Járművezetéshez nemrég kapott jogot, Ámbár rutinvizsgán kétszer padkát fogott. DT-guruskodott egészen sokáig, Százkilencven centi tetőtől bokáig. Elkötelezettje a rovásírásnak, Ha munkáról van szó, nincs helye sírásnak. A díjakat sosem kapta méltatlanul, Megdolgozott értük, okos – ja, és tanul. Megnyerte versenyek egész hosszú sorát, Matek OKTV-t, Simonyit, Mikolát. Mindig nagy magyar volt, sohasem arabos, Mostanában meg már teljesen Darabos. Nem unatkozhatsz, ha bulizni vele mész, Reggel hatig bírja, igazi party face. Gyönyörű neve van, majdnem edelényi, Sőt egy sz-szel több is, Jani Szedelényi.

Talpraesett kislány, tudja, mi a pálya, Ő tuti, hogy polip, hogyha Eszter rája. Standard–latin táncos, hajlik, mint a nádszál, Határozott jellem, kikészít, ha rád száll. Eper ízű lufit talált táskájában, Felfújta, s röptette vígan a szobában. Cikázott a ballon, aztán egyet gondolt, A belépő tanár cipőorrán landolt. Ha sok a feszültség, s felgyűlnek a gondok. Sztriptízesdit játszik, repülnek a rongyok. Hogy rúdtáncban profi, ki már sokra vitte, Bíró tanár úr ezt egy szóra elhitte. Nála nincsen vita kabala tárgyában, Teknőssel szundizik este az ágyában. Jövőre áthangol már egy más adóra, Építőmérnöknek tanul tovább Dóra.

www.tankol.hu

12


2010. május

Toleráns volt, békés, és sohasem rombolt, Nyáron a szigeten, a Prodigy-n tombolt. Tudjuk, nagy halála a destruktivitás, Jó szobába került, ez nem lehet vitás. A 210-esben Krisz volt a barátja, Nem túl jó választás, ezt most tán belátja. Loboncos rocker volt, aztán hajat vágott, Már csak metálcore-ban látja a világot. Aludni, azt szeret, nincsen vita ebben, Szakácsnak készül a Dobos C. Józsefben. Étcsokit s a bélszínt felettébb kedveli, S ha szerét ejtheti, mint a kacsa nyeli. Igazi WOW-függő, tízezerrel tolja, Most a vizsgák miatt kicsit hanyagolja. Őt hagytam ki tavaly a karakterversből, Örökös mementó így lett Pap Péterből.

Így láttuk a négy évet… Füzy Eszter & Dér Bálint A spec a legkirályabb dolog Szemenyei Emma tanárnő mellett. Rengeteg embert ismerhettünk meg itt, kedveltük az ebédlőben a zongorát, azt hogy 2 évíg a WC-vel szemben laktam (Deres), Eszter pedig három évig. Bár a kollégiumi élet csúcsa mégiscsak a szakkörök voltak, angolon megcsodáltam Demjén tanár úr felsőtestét (Eszter), fizikán Csefkó tudástárát (Deres). Jó volt hallgatni az anekdotákat és humorlabdacsokat, valamint a cummantásokat a Tetemnézőben. A mindenféle ösztöndíjért hálával tartozunk a kollégiumnak, ilyen lehetőség nem mindenhol adatik meg. Köszönjük azt, hogy speces tanáraink szabadon kezeltek minket, s hagyták kibontakozni személyiségünket! Köszönünk még egyszer mindent, puszi mindenkinek (Eszter), pacsi mindenkinek ( Deres). U.i.: Fizessétek a CSETA-ba az 1%-ot, mi már álljuk. Csadó György Számomra ez a négy év nagyon gyorsan elrepült. Ez a kollégiumi élet nagyon kellemes emléke az életemnek, sok jó embert ismerhettem meg, és a SPEC szakkörökön sok okosságra tanítottak. A kollégiumi életemet 2006-ban kezdtem meg Tolnoi Róbert tanár úrnál, aki a takarítás fortélyait kitűnően belénk nevelte, és ezt a SPEC-es tanárok áldják is, mert nem volt gond a takarítással a SPEC oldalon sem. Másodikos kororomtól vagyok

www.tankol.hu

13


2010. május

SPEC-es, az első csopvezérem Csefkó Zoltán tanár úr volt, aztán tavaly és az idén Bunth István tanár úr kezelése alatt vagyok. Szerencsére a kimenővel sohasem volt gondom, ha kellett, mindig számíthattam rá, hogy kapok. A tanulmányaimban sok segítséget kaptam, ha kérdésem támadt, megfelelő magyarázatot kaptam. A tanároknak ezúton is köszönöm a négy éve tartó fáradtságos munkát, és az életre való (életrevaló ? – a szerk.) felkészítést. (Utóirat: Monster Energy hiányában nincs ihletem, hogy többet írjak ☺ ) Bodor Bertalan

+

–

A szobatársak jó fejek voltak. Jók voltak a speces szakkörök (fizika, lin. alg., anal.). Fejlesztették a szemléletet. Jó volt délután aludni. Jó volt ösztöndíjat kapni.

Korán kellett lefeküdni. Korán kellett felkelni. Unalmas alapprogramok (egybeestek a versenyekkel). A kimenők intézése nehézkes (gyakran elfelejtettem kérni).

Lévai Dóra Eredetileg Ménesis voltam, aztán laktam itt másfél évet, amikor azt felújították, de akkor még nem tudtam a spec létezéséről, ezért visszaköltöztem. Jártam vissza fizikázni, mert a Ménesin nem kaptam megfelelő segítséget, végül már többet voltam a specen, mint odafenn, ezért Eszter segítségével átjöttem a specre és rögtön szobatársak is lettünk. (Korábban már voltunk szobatársak, úgyhogy tudtam, mit vállalok.) Sokat segítettek nekem, amit köszönök. Szeretek a tanáriban lenni, mert mindig jó a hangulat. Kimenőt is mindig rendesen kaptam, sose kellett hazudni érte. Tetszettek a programok, és az is, hogy a tanárok is benne voltak a buliban. Boros Gergely Mikor 2006-ban idekerültem, eléggé elveszettnek éreztem magam. Tolnói gondos kezei közül négyen ellógtunk egy év után a specre, Csefkóhoz. Itt össze is állt a „csapat”, ami azóta is együtt van, bár 11. óta Bunth vigyáz ránk. Nagy kedvvel álltam neki a szakköröknek: lejártam a Bunth-féle matematikára, és Csefkó fizikaszakkörére. Sajnos 11. fele a fizikaszakkör elmaradt az iskola miatt, pedig nagyon érdekes volt, bár nekem egy kicsit túl egyetemi. A matekszakkör többnyire fedte iskolai tanulmányaimat, így azzal nem volt gondom. Lustaságomból adódóan sok nézeteltérésem volt a tanárokkal. Én nehezen viseltem öregedő fejemmel a piszkálást, ők pedig nehezen viselték a lustaságomat. Összességében nagyon sokat segített nekem a kollégium a négy év alatt, mind emberileg, mind pedig tudásban.

www.tankol.hu

14


2010. május

Kedves Ballagó Diákok! Sokatok már negyedik, ötödik évét tölti itt a kollégiumban, azonban vannak olyanok is, akik csak az elsőt, de az biztos, hogy most mindegyikőtökben előjönnek a kollégiumban szerzett jó, és kevésbé jó emlékek. Eszetekbe jutnak a gólyatábor nagy pillanatai, mikor még csak ismerkedtetek egymással, az első hónapok – esetleg évek – lent a szilenciumon, a koli diszkók, koli hetek, és még sok minden más. Ne feledjétek a tanáraitoktól kapott sok segítséget, intelmet, mert egyszer még hasznotokra válhat. Az Arany Jánososok sok pluszt – kirándulást, színházat, mozit, nyaralást – kaptak, és Deák tanárnő önzetlen, odaadó gondoskodását, szeretetét, melyet remélem, kellőképpen megbecsülnek, és boldogan emlékeznek vissza az együtt töltött órákra, napokra. Biztos sokan várjátok már, hogy kilépjetek a kollégiumi életből, és a saját, szabadabb utatokon járjatok, de talán akad olyan is köztetek, aki szívesen eltöltene itt még egy pár évet. Reménykedem, hogy a kellemetlen emlékeket elnyomják a jók, és később visszaemlékezve az itt átélt örömteli, boldog pillanatok jutnak majd eszetekbe. Most pedig engedjétek meg, hogy a diákság nevében további sok sikert, és kitartást kívánjak, mind az érettségihez, mind a további tanulmányaitokhoz!

Kosztka Péter

www.tankol.hu

15


2010. május

A hónap kérdése Miért tetszettek az idei karakterversek?  Mert a már évtizedek óta megszokott, magas színvonalon, kitűnő minőségben, sziporkázó szellemességgel készültek.  Sajnos nem igazán tudom megfogalmazni, de a zsigereimben érzem nagyszerűségüket!  Öööö! Mert jók benne a rímek, rövidek, tömörek és frappánsak voltak.  Mert most nem igazán ismertem azokat, akik kiköltöztek.  Mert az egyik részük szexi, a másik pedig kívánatos volt.  Jó napot kívánok. Az melyik újságban van?  Miért éppen az ideiek ne tetszettek volna?  Én sokkal jobbat írtam magamról. (F. E.)  Mert két félig Isten, félig sztár írta őket.  Legszebb öröm a mások kárán röhögni.  Némelyik zseniális, a többi marhajó.  Az idén voltak karakterversek?  Hát az összes, vagy a sajátom?  Ki mondta, hogy tetszettek?  Mert karakteresek voltak.  Hát a Bercié, az nagyon!  Szórakoztatóak voltak.  Ja, hogy most ez van?  Mi az a karaktervers?  Én nem voltam ott.  Mert Rólam írták.  Most keltünk fel.  Találékonyak.  Nem tudom.  Jók voltak.  Semmiért.  Jajj, jajj!  Tessék?  Hááát!  Csak.  Nem. Főszerkesztő: Demjén József  Ja. Diákszerkesztő: Fonyó Dávid  Ö. Tördelő: Csefkó Zoltán Korrektor: Csonka János Fotók: Bunth István

www.tankol.hu

16

XXV. évfolyam 6. szám május Ballagási különszám A Táncsics Mihály Kollégium lapja

Recommend Documents