A tartalomból
CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2011. június - ÁRA: 130,- Ft
Megkezdõdött a Csengeri Kistérségi Járóbeteg - Szakellátó Központ fejlesztése A Csengeri Önkormányzat 537 466 417 forint uniós támogatást nyert az "ÉAOP-2009-4.1.2/D Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerûsítése a komplex programmal kezelendõ LHH kistérségekben" címû pályázati kiíráson, ami az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.
A közel 575 millió forintos összköltségvetésû beruházás célja nemcsak az, hogy a kistérség lakosai számára hozzáférhetõvé váljanak a megfelelõ infrastrukturális ellátottsággal rendelkezõ egészségügyi intézmények közszolgáltatásai, hanem új munkahelyek teremtése is - tudtuk meg a 2011. május 31-én tartott projektnyitó rendezvényen Forján Zsolt polgármestertõl. Csenger Város Önkormányzata egészségügyi központja jelenlegi formájában 1991 óta gondoskodik a térség egészségügyi alapés járó beteg szakellátásáról, valamint egyes szociálpolitikai feladatokról, mint például a családsegítés, idõsek otthona mûködtetése. A mintegy 16 ezer lakost ellátó térségi egészségügyi központ a jelenlegi intézmény bázisán kibõvült, folyamatos kistérségi szolgáltatásokat fog biztosítani, 18 szakmában. A projekt tervezett összköltsége 574 830 393 forint. A fejlesztéssel érintett nettó alapterület összesen 1 425m2, amely 1 132 m2 bõvítést tartalmaz. További 200
millió forintot fordítanak orvosi eszközbeszerzésre és az informatikai hálózat kiépítésére. A fejlesztés célja, hogy a bõvülõ szakellátások révén a térség lakóinak csak indokolt esetben kelljen igénybe venniük a fehérgyarmati, vagy a mátészalkai kórház szolgáltatásait. Az építkezés munkálatai idén májusban kezdõdnek el a projekt építés-kivitelezésével megbízott vállalat a Nyír - Flop Holding Kft. közremûködésével, és a tervek szerint
2012 februárjában fejezõdnek be. Az új épület a méltán híres Makovecz Imre által képviselt építészeti stílusban épül, amely a bõvítendõ Egészségügyi Központ mellett a település többi középületét is jellemzi. A fejlesztés eredményeként az 5.200 fõ lakosságú szatmári városban a jelenlegi nyolc egészségügyi szakrendelés tizennyolcra, a szakrendelõi óraszám kétszázra, illetve a nem szakorvosi óraszám 130 órára emelkedik. A projekt eredményeként kibõvülõ kistérségi járó beteg szakellátó központ létrehozásával cél egy építészetileg és orvos szakmailag is értékálló, fenntartható beruházás megvalósítása. 1. Kapcsolat: Név: Forján Zsolt polgármester Cím: 4765, Csenger Ady út 14. Telefon: 06/44-520-522 2. Kapcsolat: Név: Tarczali Pál projektmenedzser Cím: 4765, Csenger Ady út 14. Telefon: 06/44-520-532 06/30-2289395 (folytatás a 3. oldalon)
Csenger a magyar irodalomban (2. oldal) Osváth emlékpark avatás (3. oldal) Tehetséggondozás másképp (4. oldal) Madarak és fák napja az oviban (5. oldal) Bérlet az ötödik helyre (6. oldal)
1,8 milliárd forintból valósul meg a szennyvízberuházás Elindult a csatornahálózat kiépítése 2011. július 08-án került sor a "Csenger Város Szennyvízelvezetési és tisztítási projekt" projektnyitó rendezvényére a polgármesteri hivatalban. Forján Zsolt polgármester köszöntõ gondolataiban kitért arra, hogy az elõkészítés és a közbeszerzés (kivitelezõk kiválasztási eljárása mind a telepre, mind a csatornahálózat megépítésére) után a megvalósítás szakaszába ért a 85%-os támogatási intenzitású 1,882 milliárd Ft-os összköltségû beruházás. Elkezdõdött a csatornarendszer és tisztítótelep kialakítása. A polgármester kihangsúlyozta, hogy a projekt a csengeri városvezetõk kitartó, több mint egy évtizedes munkájának köszönhetõen jön létre és kiemelte a szennyvíztisztító környezet,- és egészségvédelmi szerepét, amivel hosszú távon remélhetõleg csökkenthetõ a felszín alatti vizek szennyezõdése, így a vízminõségtõl is befolyásolt daganatos és egyéb betegségek kialakulása. Végül, de nem utolsósorban felhívta a figyelmet arra, hogy a város infrastrukturális ellátottsága a szennyvízprojekttel 100%-sá válik, ami a vállalkozások befektetési hajlandóságát is növelni fogja Csengerben. A rendezvényen felszólalt Bodnár Gáspár is, a FETI-KÖVIZIG igazgatója, aki szakmai oldalról méltatta a program jelentõségét. Utalt arra, hogy nem is olyan rég, 1992-ben fejezõdött be megyénkben a vezetékes vízhálózat kiépítése, most viszont a szennyvíz-
hálózat megyei lefedettségének biztosítása a cél. 229 településbõl mindössze 112-ben van valamilyen szintû szennyvíztisztítás-, és elvezetés, ezért az igazgatóság szakmai terv összeállításával segítette és segíti az induló projekteket. Csengerrõl elmondta, hogy egy elavult csatornarendszerre és egy kis befogadóképességû telepre kellett a terveket elkészíteni. Számolni kellett még a település belvíz és árvíz veszélyeztetettségével is. Ezen tények ismeretében terveztek: 24 km gravitációs vezeték, 4 km nyomott vezeték 11 szennyvízátemelõ, 350 akna és egy 711 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telep, valamint komposzt telep fog épülni a városban, aminek köszönhetõen tiszta víz fog a Szamosba kerülni. A megnyitón szót kapott a kivitelezõ cég, a KEVÍZ 21 ZRT. vezérigazgatója, Bencze Antal is, aki arról beszélt, hogy
az önkormányzat képviselõivel és a polgármesterrel arra törekednek, hogy a minõségjavulás és a komfortérzés megteremtése mellett a lehetõ legkisebb lakossági teher igénybevételére kerüljön sor. Ezért újragondolják a folyamatokat és a legoptimálisabb lakossági bekötésekkel hajtják végre csatornahálózat kialakítását. Az induló beruházáshoz sikert és hosszú távú eredményeket kívánt Seszták Oszkár, a megyei közgyûlés elnöke, Sira Magdolna országgyûlési képviselõ, Túristvándi polgármester asszonya és a projekt közremûködõ szervezetének, az Energiaközpont Nonprofit Kft. képviselõje is. A beruházás az Európai Unió támogatásával a Kohéziós Alap társfinanszírozásával, önkormányzati hitelfelvétellel és lakossági hozzájárulással valósul meg.
Johanniter-Orden
Látványtánc Európa Bajnok
Dr. Arday András fõorvost, a Tiszántúli Református Egyházkerület világi fõjegyzõjét a Johannita Lovagrend Porosz aranykereszttel kitüntetve ütötte jogi lovaggá S.K.H. Oscar Prinz v. Preußen porosz herceg, ezzel elismerve a szakember orvosi, egyházi és karitatív munkáját. Az avatásra Nieder-Weiselben került sor 2011. június 25-én, Keresztelõ Szent János ünnepén, a hercegi fogadalmi templomban.
Barcsay Vivien, a csengeri Petõfi Sándor ÁMK Általános Iskolájának 8. osztályos tanulója kisgyermekkora óta sportol, táncol. Szertornában több éve megyei dobogós helyezéseket ér el csapattársaival. A nyíregyházi Vásárhelyi László Alapfokú Mûvészeti Iskola növendékeként moderntáncban megyei, régiós és országos verseny bajnoka csapatban és egyénileg is. Áprilisban, a Magyar Látványtánc szövetség által szervezett versenyen elért országos elsõ helyezésének köszönhetõen június elején bejutott a kaposvári Európa bajnokságra, ahol csapatban 3., szólóban pedig Európa Bajnok lett. Felkészítõ tanára: Miskolczi Mária
Jogi lovaggá ütötték dr. Arday András fõorvost
CSENGERI HÍRMONDÓ
2.
CSENGER A MAGYAR IRODALOMBAN KABOS EDE: A CSENGERI KALAPOK
Már azt hittem, hogy kimerültek a városunkról szóló irodalmi források, ám a véletlen a kezemre játszott, amikor ráakadtam "A csengeri kalapok" címû kis novellácskára. Mielõtt ismertetném magát a humoros történetet, elõször is érdemes megnézni a megjelenési helyét, mely pedig nem más, mint az Országos Hírlap, annak is az 1898. április 10-i, vasárnapi száma, a második évfolyamból. Az újság fõszerkesztõje Mikszáth Kálmán, a nagy palóc volt. Ismerkedjünk meg a novella szerzõjével, annál inkább is, mert megyénkbeli. Neve Kabos Ede, aki 1864-ben született Nagykárolyban. A budapesti Tudományegyetem bölcsészkarát elvégezve az újságírói pályát választotta. Elõször az Egyetértés, majd a Budapesti Napló munkatársa, késõbb a Budapesti Napló szerkesztõje, de írt az Országos Hírlapba is. Egyéni stílusú, éleselméjû vezércikket és tárcákat publikált. 1913-ban alapította az Érdekes Újság címû hetilapot. 1923-ban hunyt el. Nos, akkor - mint az igazi ínyencek - a végére hagytam a lényeget, magát a novellát, azaz a Csengeri kalapokat. Sajnos, a történetben nem sok szó esik Csengerrõl, annál inkább Szatmárnémetirõl. Így kezdõdik a novella: "Az igazságnak sem egyforma az értéke, ha a kormánypárton, vagy a szélsõbalon mérik. Miképp is volna másképp a kalapokkal? Valahol a fõvárosban megcsinálják, aztán lehet belõle drága kalap vagy olcsó kalap, aszerint, hogy véletlenül a Váczi- utczába vagy Csengerbe veti a végzete. Csengerben a legolcsóbb, pedig világos, hogy ott is ugyanaz a kalap." A történetben egy Frankovich
nevû csengeri uraság (kitalált név) kalapot szándékszik venni de nem Csengerben, pedig itt a legolcsóbb - hanem beruccan Szatmárnémetibe. Magához vett kétezer jó forintokat, mert hátsó szándéka volt régi cimborákkal is találkozni. Hát találkozott is jónéhánnyal, akikkel illett leülni, megbeszélni a világ folyását. Addig-addig, míg a kalapvásárlás -mint eredeti cél - egyre tolódott, mert mindig este lett, akkor meg már a boltok bezártak. Napközben meg ki kellett pihenni az éjszakai fáradalmakat. A nyolcadik napon mondta is Frankovich: "Senki sem fogja nekem elhinni, hogy milyen nehéz Szatmáron kalapot venni". A nyolcadik nap éjszakáján a csapat azt eszelte ki, hogy a fõtér fájának egyikén folytatják a mulatságot: "Frankovich kikereste a legnagyobb ákáczfát, az odatámasztották a létrákat, a fiatalok elég biztosan kapaszkodtak fel, aztán hozzáláttak, hogy a felnyújtott pezsgõsüvegeket elhelyezzék, a poharakat pedig a zsebükbe tették /
/ Innen nem lehet hazamenni, csak leesni. Aki érett, az leeshetik. Azért vagyunk a fán - mondta Frankovich." Mindeközben lassan kivirradt. "Szerda volt, s a
nagypiaczon csakugyan mozgolódni kezdtek az árusok... A piacz túlsó végén, a templom mellett vezetõ úton az elsõ paraszt kocsik is megjelentek. Aztán a boltok ajtói is megnyíltak, a toronyban megkondult a harang". Természetesen a népség észrevette a fán ülõket "..a csizmadiák, a zsidók, az oláhok, a boltosok otthagyták a helyüket s odasereglettek a kocsmaákácz csodájára. A fa tetejérõl pedig, mintha a harmatot rázták volna róla, permetezve szitált alá a sok kiöntött pezsgõ. Az ákáczfán újra töltöttek, újra ittak". Késõbb egy városi pandúr hosszú herce-hurca után tudta csak leparancsolni a duhaj társaságot a fáról. Mindenesetre Frankovich uram 2000 forintja, amit kalapvásárlás ürügyén magához vett, szépen elúszott a szatmári nyolc nap alatt. Ám azzal vigasztalta magát, hogy "sebaj, nagyon szépek a csengeri kalapok is. Majd veszek odahaza". A szatmári rendõrkapitány pedig így summázta a dolgot: "Ezért pusztul a dzsentri. Szatmári kalapot akar, párizsi árakat fizet, s mégiscsak csengeri kalapot visel." Fábián László
Kiegészítés a Székely Hadosztály-címû cikkhez
2011. június
Jámbor javallat a az Árvízi Emlékmû azaz a régi Szamos-híd - élõvé tételére Tavaly, azaz 2010. májusában avatták fel a régi Szamos-híd kicsinyített másolatát, egy igen bensõséges ünnepség keretében. Nagyon szép és nemes gondolat volt, hogy a híd emlékeztesse a csengerieket, fõképpen a közelben, az Újtelepen lakó egykori nagygéci, komlódtótfalusi lakosokat egykori otthonaikra, mert oda-vissza csak ezen a hídon mehettek. Maga a vasszerkezet igen sikerült mû, arányaiban jól eltalált. De egy emlékmû, egy olyan dolog kell legyen, amit az emlékezésen túl gyakorlatilag is lehessen használni. Ilyenekkel számtalan helyen lehet találkozni, pl. a Károlyi Mihály szobor hídján át lehet menni, vannak olyan szobrok, melyek egy padon ülnek, le lehet mellé telepedni stb.
A régi Szamos-hídon ('60-as évek)
Ilyesmi gondolatok merültek fel bennem a csengeri Szamos-híd másolata kapcsán. Élõvé kellene tenni, hogy ne csak egy vasszerkezetet lásson a nézõ, hanem magáévá is tudja tenni, használni tudja. Ennek módja pedig egyszerû lenne. A híd két végén rámpaszerû feljárót kellene kiképezni - így egyúttal megszûnne az a jelenlegi téves hatás, mintha négy pillére lett volna a hídnak. A két utolsó elem az tulajdonképpen a rámpa függõleges támfala volt
(korabeli fotókról egyértelmûen látszik!). Ezt kellene visszaállítani, ami egyszerû kõmûvesmunka, az ívelt kiképzést függõlegesre alakítani. További lépésként a híd járhatóvá tétele következne, ami fosznideszkák felcsavarozásával lenne megoldható, persze a híd két oldalán az X-alakú korlátot kell visszaállítani - márcsak a balesetek elkerülése és az eredeti állapot felidézése végett is.
A hídláb közelrõl
Ha már úgyis alakításra kerülne a sor, akkor lenne még egy csekély észrevételem és javallatom: a hídpillérek mintázata az emlékmûvön elhibázott, a kváderkõszerû kiképzés optikailag az arányokat eltorzítja. A korabeli pillérek téglafalszerûen voltak felépítve kb 70x50-es bazalttéglákból - mint ahogy a fotón is látható! Egy híd attól igazi híd, hogy át lehet rajta menni egyik oldalról a másikra, és ezt kellene a valóban színvonalas "maketten" is megvalósítani. Milyen érdekes lenne az egykori tótfalusi és géci, nembeszélve a csengeri embereknek, hogy újra átsétálhatnának a számukra legendává vált hídon, akár hagyományt is teremtve, fényképezkedni lehetne rajta - mint tették egykor. Fábián László
Világbajnokságon Csengerújfalu büszkesége
Egy csengeri harcos a hadosztályból
Egy helytörténettel kapcsolatos cikk akkor éri el igazán a célját, ha megjelenése után újabb adalékokat, kiegészítéseket gerjeszt az olvasókból, s ezek a visszajelzések igen fontosak számomra. Hiszen én sem tudhatok mindent, forrásaim végesek, ám az idõsebb emberek emlékezete - nem beszélve a fényképalbumukról (!) sok kincset rejt, amivel a hiányzó részeket ki lehet pótolni, s a kép teljesebbé válik. Így történt a Székely Hadosztályról szóló cikkem estében is. Jakó Pál igen értékes csengeri vonatkozásra hívta fel a figyelmemet ezzel kapcsolatban, s tett fontos kiegészítéseket. Arról, hogy édesapja dr. Jakó Endre nyugalmazott szolgabíró is katonája volt a legendás, méltatlanul elfelejtett, mellõzött seregnek - mint önkéntes tüzérfõhadnagy. Már csak emiatt is megérdemli,
hogy emlékezzünk meg róla az újság hasábjain. 1876-ban született, õsi Szatmár megyei család sarjaként Aranyosmeggyesen. Jogi diplomát szerzett, majd 1912tõl mint tiszteletbeli szolgabírót a csengeri járáshoz helyezték. Csengerbõl vonult be, mint tartalékos tüzérzászlós a cs.és kir. 35ik tábori tüzérezredhez. A kelti fronton harcolt, megkapta a Signum Laudist a kardokkal, a Károly Csapatkeresztet és a Sebesülési Érdemrend Nemzetvédelmi Keresztjét. Sebesülése miatt leszerelték, és a szinyérváraljai fõszolgabírói hivatalában volt alkalmazásban. Mikor jött a román veszedelem, 1919. április 17-én önként beállt a Székely Hadosztályba - mint tüzérfõhadnagy. A csengeri fõhadiszálláson is itt volt, hiszen helyben ismerõs volt, a folyamatos visszavonulás után, a fegyverletételt követõen fél évig
Zsiga Mihály Csengerújfalu polgármestere és Beczõ Alexandra
a brassói fellegvárban volt mint hadifogoly. A II. világháború után Csengerben rekedt, családja csak késõbb csatlakozott hozzá. Csengerben, a nélkülözésekkel tele években Pótor Sámuel lelkész és dr. Ecsedy Pál, egykori fõnöke segítette, támogatta. 1970-ben halt meg, sírja a csengeri régi ref. temetõben van.
Beczõ Alexandra, a csengerújfalusi, majd csengeri általános iskola volt tanulója idén már a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium 9. osztályos, sporttagozatos diákjaként öregbítette szülõfaluja hírnevét. A sportolás terén Papp Szilárd testnevelõ szakos pedagógus által elindított tanítvány a jó alapoknak és a kitartó munkának köszönhetõen iskolája lánycsapatával - az ország legjobbjaként - kijutott a Lengyelországban,
Bydgoszcz-ban megrendezésre került Jean Hubert Világkupára. A kétnapos versenyen 22 ország csapatával megmérkõzve, különbözõ versenyszámokban (futás, dobószámok, magasugrás) indulva hazánk lánycsapata a 14., a fiúcsapat a 16. helyen végzett. A világbajnokságra Alexandra edzõtársai, volt csengeri diákjaink is kijutottak Osváth Krisztina és Gaál Izabella személyében.
CSENGERI HÍRMONDÓ
2011. június
O'sváth emlékpark avatás Csenger Város Önkormányzata már évekkel ezelõtt szobrot állíttatott az O'sváth család azon belül O'sváth László emlékének. A szobor a "Petõfi Sándor" ÁMK épülete mögötti parkban kapott helyet. Az elmúlt napokban, az önkormányzat vezetésének kezdeményezésére a parkot ünnepélyes keretek között, O'sváth parknak nevezték el, O'sváth László kitüntetett emlékének szentelve.
Az ünnepségen részt vett O'sváth György, a Magyar Máltai Lovagrend elnöke, - 31 éven át az EU Bizottságának fõtisztviselõje Magyarország utazó nagykövete, valamint Petra Germain Adam és Daniel Germain, a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet brüszszeli barátai. O'sváth György meghatódottan köszönte meg az önkormányzatnak, hogy Csenger városa az éde-
A Székelyföldrõl származó O'sváth család egy-egy kiemelkedõ tagjának megyénk több településén is állítottak már emléket. Az avatáson Forján Zsolt polgármester beszédében a névadó életútját, a társadalom érdekében tett tevékenységét méltatta.
sapja emlékének állít tiszteletet a park kialakításával. Említést tett továbbá arról a felbecsülhetetlen értékû könyv,- és családi ereklye gyûjteményrõl, melyet továbbra is a városban kíván elhelyezni. Fodor László
Beruházások, fejlesztések a csengeri cipõgyárban A mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtõ beruházásainak támogatására indított pályázati programot a Nemzetgazdasági Minisztérium a Munkaerõpiaci alap Foglalkoztatási Alaprész központi kerete terhére. A régiónkból 71 db pályázat nyert támogatást, összesen 1.092.432 eFt értékben Ez 674 új tartós munkahely, és 782 munkahely megtartását teszi lehetõvé.
hasonló munkahelyteremtõ beruházások, mert így az itt élõ lakosság egy része keresethez, álláshoz juthat. Csenger polgármestere örömét fejezte ki, hogy a Seibel Kft. által elindított projekt a város vezetõinek munkahelyteremtõ elképzeléseivel teljes összhangban, közel félszáz ember alkalmazásával valósul meg, ami hozzájárul a város és a kistérség lakosságmegtartó, életminõség-javító kezdemé-
A Josef Seibel Kft. 84.673.000,- Ft támogatásban részesült. A pályázatban foglalt beruházás keretében 43 új munkahely jön létre és 12 munkahely megtartására nyílik lehetõség. A támogatási szerzõdés ünnepélyes aláírásán - amire a gyár egyik üzemcsarnokában került sor jelen volt Dr. Czomba Sándor államtitkár, dr. Rezsõfi István, a megyei kormányhivatal Munkaügyi Központjának fõigazgatója, valamint a projekt megvalósulásának helyi támogatói, dr. Tilki Attila, országgyûlési képviselõnk és városunk polgármestere, Forján Zsolt. Dr. Tilki Attila kihangsúlyozta, hogy mennyire fontosak az általa képviselt térségnek az ilyen és
nyezéseihez. "Ez a támogatási szerzõdés, ami aláírásra került, hozzásegít ahhoz, hogy 170-180 millió Ft értékben szerezzünk be a termeléshez szükséges gépeket. Ez a legmodernebb technológiát jelenti ma a cipõiparban. A beruházással vállalt létszámbõvülést (43 fõ) véleményem szerint túl is fogjuk teljesíteni - tájékoztatott bennünket Juhász János ügyvezetõ igazgató. Az elképzelések között szerepel az, hogy a termelést két mûszakban fogják végezni, ami még 50 fõ alkalmazását jelentheti 2012-ben. Méltán mondhatjuk, hogy Csenger nemcsak az almatermelés, hanem a cipõgyártás fellegvára is. Fodor László
3.
Megkezdõdött a Csengeri Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ fejlesztése (folytatás az 1. oldalról)
Járóbeteg szakellátás szakmai szemmel "Nem lehet olyan rendszert vagy igazságot kitalálni, amely azt tudná adni, amire a betegnek az élethez szüksége van, nevezetesen hitet, reményt, szeretetet és tudást." (C.G. Jung) "Küldetésünk Szatmár gyógyítása" - határozta meg az egészségügy térségi feladatát Dr. Arday András fõorvos a kistérségi járóbeteg központ projektnyitó rendezvényén. - "25 éve együttformálódó és közösen gondolkodó, gyógyító közösségünk évrõl-évre növekvõ munkájával hirdette, hogy egészséget és az egészségügyet folyamatosan sorskérdésnek kell tekinteni. Minden évben több munka és önzetlen összefogás szükséges, az erõforrások mindenkori biztosítása mellett, hogy fenntartható maradjon az egészségügy mûködõképessége. Miután 1989-ben Csenger ismét várossá lett, reményekkel megerõsödve, de igen komoly terhekkel próbált élni a közösség. Az egészségügy terhei igen nagyok voltak, így Kölcsey, Méliusz, Móricz "fehér fal - fekete zsoltár" meghatározta puritán népe kreatívan kereste a jövõjét. Az önkormányzat egy élõ, saját sorsát, egészségét megbecsülõ és féltõ közösség vezetõjeként ki-
nyilvánította, hogy az egészségügy és a szociális gondoskodás kar-dinális kérdés. Az emberek itt élésének egyik fõ tényezõje. A népesség összetétele meghatározta, hogy a geriátria és a szociális gerontológia és így természetesen egy sor szociálpolitikai feladat nálunk részévé lett (társa lett) az egészségügyi alapellátásnak. Egészségházat építettünk, így tudtuk az egészségügyi és szociális alapellátást közel vinni az emberekhez. Hiszem, hogy "bevonultunk a családok életébe e szolgáltatásokkal. A definitív ellátás személyi, tárgyi, létesítményi és szakmai feltételeit kiszélesítettük, a szakrendelõi: konzíliumi szintû szakrendeléseket közelebb hoztuk a lakossághozfolyamatosan hangsúlyoztuk napi munkánkkal, hogy csak egy szervezetileg összevont, szakmailag megerõsített alapellátás és egy ideális kórházi háttér képes elégedettséget kiváltó szolgálatot teremteni. Az 1991-ben átadott egészségügyi központ szellemiségével és építészeti jegyeiben hirdeti, hogy hivatásunk az élet és halál között ingadozva is stabil szolgálat: küldetés. Az évezred fordulójától intézményünk egyre több közösségi, kistérségi kihívással találkozik. E kihívások konkrét feladatokat jelentenek, amelyeknek akkor tudtunk megfelelni, ha szakorvosi konzíliumaink és ezek hátterét biztosító diagnosztikus
lehetõségek az alapszakmákban biztosítottak. A Szatmári térség megmaradása, jövõje szempontjából demográfiailag is kulcsfontosságú, hogy a fogyatkozó népesség egészségesebb és munkaerõpiaci értelemben is aktívabb maradjon, nem is beszélve az egészség pozitív költségvetés hatásairól. Ezt tudatosítva felelõs szolgáltatóként tervezi önkormányzatunka Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ felépítését. E központ a jelenlegi intézmény bázisán kibõvült, folyamatos szakmai szolgáltatásokat kíván biztosítani 18 szakmában. Heti 200 óra szakorvosi és 110 nem szakorvosi órában. Összességében javítani kell a népesség egészségi állapotát és egy jövõt, megmaradást szolgáló, fenntartható egészségügyi ellátó rendszert kell kialakítani. Ezzel szeretnénk szolgálni az új kormányprogram azon célkitûzését, hogy az egészségi állapot térségi és társadalmi egyenlõtlenségeit felszámoljuk. Az elõttünk álló feladat hatalmas, azt hiszem nem túlzás, hogy ez utolsó esélyünk a fejlesztésre. Az anyagi és szellemi támogatáson kívül sok-sok jóakaratra lesz szükségünk, hogy reményeink valóra váljanak. Diószegi István hitvallását idézve (Malakiás 4:29:"Feltámad tinéktek, kik az én nevemet félitek az igazság napja és gyógyulás lesz szárnyai alatt."
"Szociális Szolgáltató Ház kialakítása" Komlódtótfaluban
Csenger Város Önkormányzata az Észak - Alföldi Operatív Program keretében meghirdetett, "Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendõ leghátrányosabb helyzetû kistérségekben" címû pályázati felhíváshoz csatlakozva "Szociális Szolgáltató Ház kialakítása" elnevezéssel és az ÉAOP-4.1.3/C-09-20100011 kódszámmal pályázatot nyújtott be, mely pályázatot a Regionális Operatív Programok Irányító Hatóságának vezetõje támogatásra érdemesnek ítélte. A Támogatási Szerzõdés aláírására 2010. október 28.-án került sor, amely alapján az Önkormányzat 18.696.534.- Ft, azaz tizennyolcmillió - hatszázkilencvenhatezer - ötszázharmincnégy forint összegû támogatásban részesült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, 18.696.534.Ft. elszámolható összköltség, 17.722.403.- Ft. támogatás, és 974.131.- Ft. önkormányzatot terhelõ saját forrás mellett. A projekt során a jelenleg leromlott állapotban lévõ, 4765 Komlódtótfalu, Kisfaludy u. 30. szám alatt lévõ, étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosító Idõsek
Otthona kerül felújításra. Az infrastruktúra fejlesztés keretében az épület rekonstrukciója, komplex akadálymentesítése valósul meg, a nyílászárók hõszigetelt nyílászárókkal történõ kicserélésre, a fûtési rendszer korszerûsítése, az elektromos rendszerek cseréje, a belsõ falak festése, burkolatok felújítása valósul meg. A felújításra kerülõ épületben - az infrastrukturális fejlesztés során modern felszerelések, új bútorok beszerzése fog megvalósulni, valamint az épület megközelítését biztosító parkoló és járda akadálymentesítése, felújítása. A konstrukció alapvetõ célja, a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben nevesített szociális alapszolgáltatások elérhetõvé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élõk számára, új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férõhelyek kialakításával és a már mûködõ ellátások infrastrukturális fejlesztésével. A projekt célja a térségben élõk életkörülményeinek, életesélyeinek a javítása. A projekt keretében létrejövõ fejlesztés hatására megújul a szociális alapellátást biztosító feladat - ellátási hely és az alapellátásban mindenki számára egyenlõ esélyekkel elérhetõvé tett étkeztetéshez és házi segítségnyújtáshoz szükséges eszköztár. Ezáltal javul a térségben a szociálisan rászorult személyek esélyegyenlõsége, illetve a gon-
dozásra szoruló idõsek ellátása. Komlódtótfalu Község Önkormányzata 2010. március 01.-én csatlakozott a szociális alap - és szakosított ellátások, szociális és gyermekjóléti szolgáltatás, szolgálat, családsegítés alapellátás biztosítására létrejött Csenger mikro - körzeti Intézményfenntartói Társulási Megállapodáshoz. Komlódtótfalu csatlakozásával a mikro - térségi társulás bõvítése további fejlesztés irányába mutat, erõsíti az intézmény térségi szerepkörét. Csenger Város és Komlódtótfalu Község Önkormányzat számára is kiemelkedõen fontos az itt lakók életminõségének javítása, a közszolgáltatások minõségi fejlesztése a magas munkanélküliség, valamint a leszakadó kistérségek hanyatlásának megállítása érdekében. A beruházás megvalósítására vonatkozóan a Farkas Miklós tervezõ által elkészített tervek alapján, a kivitelezõ kiválasztása iránti eljárás lezárult, a nyertes kivitelezõvel - Fekszi Barna egyéni vállalkozó - a vállalkozási szerzõdés megkötése megtörtént, a munkaterület 2011. május 02.-án átadásra is került, és a felújítás a tervek szerint 2011. november 30.-ig befejezõdik. A Projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
CSENGERI HÍRMONDÓ
4.
Kistérségi Hagyományõrzõ Roma Találkozó A cigány Helyi Kisebbségi Önkormányzat 2011. május 17-én Kistérségi Hagyományõrzõ Roma találkozót rendezett a mûvelõdési központban.
megfogalmazott fotói adtak gyakorlati válaszokat. Talpas István nemcsak bemutatta fotográfiáit, hanem szóban is bizonyságot tett a tárlat címérõl: "A romák, ahogy
A rendezvényt Forján Zsolt Polgármester nyitotta meg, ezt követõen a cigányság múltjáról Fábián László etnográfus, a Helytörténeti Múzeum vezetõje tartott elõadást. "A jövõ záloga a ma gyermeke, avagy az integrációt és gyermekesélyt elõsegítõ törekvések a csengeri ÁMK általános iskolájában" címmel Kazamér Tibor, az ÁMK Igazgatója a roma gyermekek hátrányainak leküzdését segítõ iskolai módszerekrõl számolt be. A gondolati megközelítéshez a roma élet portrékban
én látom." A szellemi étkeket hagyományos roma ételek követték, majd táncház és kézmûves foglalkozások tették színessé a délutánt. Végül a Reflex zenekar és a Szeretet Nyugdíjas Egyesület cigánytánca csalt mosolyt és jókedvet a megjelentek arcára. A rendezvény a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatásából valósult meg, ami a helyi kisebbségi önkormányzatot 300.000 Ft-os pályázati támogatásban részesítette.
2011. június
Tehetséggondozás másképp, a csengeri iskolapélda - úton a kiválóság felé A Kedves Olvasó emlékszik-e még az iskolapadban eltöltött évekre? Jól megtanulta a szorzótáblát? Szépen kerekítette a betûket? Ezek is fontosak és nélkülözhetetlenek! De! Tanították-e Önnek, hogyan kell proaktívnak lenni? Teremtettek szinergiát? A csengeri általános iskolában tanuló gyerekek már így készülnek az életre. A 2010/11-es tanévben a TÁMOP 3.4.3-as számú, esélynövelõ tehetséggondozásról szóló sikeres pályázatunk nyújtotta lehetõségeknek köszönhetõen egy olyan program került bevezetésre iskolánkban, melynek tartalma unikumnak tekinthetõ a nevelõ-oktató tevékenységet folytató intézmények kínálatának palettáján. Hasonló, közoktatásba adaptált törekvés Magyarországon nem található. Az ÁMK Általános Iskolájának vezetése innovatív megfontolásoktól vezérelve állást foglalt a tekintetben, hogy pedagógusainknak és diákjainknak egy olyan - koherencián alapuló - paradigmaváltást kell megvalósítaniuk, melynek kapcsán jellembeli, életvezetési, intra- és interperszonális kompetenciákat sajátíthatnak el annak érdekében, hogy magánéletük és társadalmi helyzetük pozitív irányban változzék. A program angol neve: "The leader in me", azaz "A bennem rejlõ vezetõ". Egy tanéves tapasztalataink nagyon kedvezõek, de igazi áttörést két-három éven belül várunk. Bevont tanulóink között vannak kiemelkedõen tehetségesek, átlagos képességûek egyaránt. A program arra ösztönöz és ahhoz szolgáltat irány-
mutatást, hogy mindenki kellõ idõben legyen képes felismerni önmagában a tehetséget, - mások önérzetét nem sértõ, ugyanakkor szükséges és elengedhetetlen önbizalommal prezentálja mindezt környezete számára - tudatosan készüljön a felnõttkori életvezetésre, céljainak elérésére. A program összhangot teremtett diákjaink fizikai, érzelmi, értelmi fejlõdésében, versenyeredményeik szignifikánsan jobbnak mutatkoztak az elõzõ évieknél. Önértékelésük sokat fejlõdött, énképük pozitívabbá vált. A 2010 októberében összehívott a programot népszerûsítõ - sajtótájékoztatónk vitte a hírt, hogy iskolánkban milyen újszerû eszközökkel történik a tehetségsegítõ munka. Részben ennek a helyi sajtóeseménynek, részben a megyei napilapnak is köszönhetõ az az eredmény, hogy a 67 éves tapasztalattal rendelkezõ, országosan megjelenõ, közoktatási hírmagazin - a Köznevelés - szakmai stábja az idei 14. lapszámot teljes egészében és kizárólagosan a "csengeri iskolapélda" végletekig részletes bemutatásának szentelte. Mindez bizonyítéka annak, hogy iskolánk nem csupán szûkebb pátriánk keretei között képes befogadni az újat, hanem országos viszonylatban is tud "innovatív" lenni. A nevelõ-oktató munka mellett megvalósítottuk mindazon vállalásainkat, melyek nélkül a pályázat nem lett volna teljes. A bevont gyerekek szülei számára tartott interaktív fórum mellett 4 alkalommal találkozót szerveztünk 4 érdeklõdõ iskola tantestületének. A 2010/11-es tanév úttörõ munkája során gyûjtött tapasztalataikat,
a "Bennem rejlõ vezetõ" program közoktatásban történõ alkalmazásának tanulságait 2011. május 27-én, és 30-án nyílt alkalmunk a nagyközönség elé tárni - a világhírû gyógyfürdõ központban, Hajdúszoboszlón - két konferencia kapcsán, melyekre más módszerû tehetséggondozással foglalkozó iskolákat és további közoktatási intézményeket hívtunk és vártunk. Ezeken az alkalmakon meghívott elõadóink voltak, többek között, Némethné Dávid Irén, a Tehetséggondozási Társaság közoktatási szakértõje, Dr. Mezõ Ferenc a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékének adjunktusa, Bényei Sándor közoktatási szakértõ, az Oktador Kft. tulajdonosa, továbbá Gerber Zsuzsa az FC-Pannon Tanácsadó és Szolgáltató Kft. trénere, aki egyben pályázatunk revízióját is végzi kollégáival. A záró-konferenciát Csengerben, 2011. május 31-én tartottuk, ahol összegeztük és átadtuk a rendezvényt megtisztelõk számára a program eddigi tapasztalatait, a projektmenedzser és a gyakorló pedagógusok szempontjából egyaránt. Végezetül szeretnék köszönetet mondani Barcsay Zoltánné szakmai vezetõnek, Csizmadia-Szûcs Ágnes pénzügyi vezetõnek, és valamennyi kiváló pedagógus kollégámnak, akik aktívan részt vettek a "7 szokás" adaptálásában és elterjesztésében. Hiszem és vallom, hogy hivatástudatuk révén az iskolánkban folyó nevelõ-oktató munkára e projekt kapcsán is egyre többen felfigyelnek országos szinten is. Kazamér Tibor projektmenedzser
Két keréken Tusnádfürdõig Kézilabda Régóta nincs híradás errõl a valaha szebb napokat látott, mára már mellékvágányon veszteglõ sportágról. A kisded csapat pedig mindent megtesz az eredményekért, a nemrég véget ért bajnokságban a 6. helyen végeztek. április 9. Csenger -Ópályi 21-29 Az elõzõ heti vereségükért a feltüzelt vendégek alapos revansot vettek a csengeri csarnokban április16. Tiszalök - Csenger 28-15 Az erõsen tartalékos csengeriek csak az elsõ félidõben lehettek partnerek, hiszen ekkor még 13-11 volt a gólarány. Szünet után aztán összecsuklott a csapatunk
április 23. Csenger-Baktalórántháza 31-26 Bár nem volt szépségdíjas a mérkõzés, de nyögvenyelõsen kiizzadtunk egy kötelezõnek beharangozott hazai gyõzelmet
Csengeri gyerekek a Fradi pályán Az ismét beindult Bozsik iskolai program országos tanévzáró fesztiválján vettek részt június 11-12-én a csengeri gyerekek a megyei válogatott tagjaiként Szilágyi Sándor és Volkán Roland vezetésével, a Csúcs Lovastanya (Nagygéc) hatékony segítsége által. Íme a névsor: 0. korcsoport: Bíró Gergõ, Bálint Zsombor, Csúcs Dominik, Pintye Ferenc, Pasku Zalán. 1. korcsoport: Szilágyi Patrik, Balogh Dávid, Csorvás Ádám, Kazamér Krisztián, Dancs Martin. A gyerekek a játékos feladatokon és a mérkõzéseken kívül élõ legendákkal is találkozhattak, úgymint Buzánszkyval, Nyilasival, Grosiccsal, Kassaival... Ez a kirándulással egybekötött verseny remélhetõleg nemcsak a gyerekeknek, de a szülõknek is egy életre szóló élmény marad.
A bukósisak tiszteletteljesen biccent, a kéz üdvözlésre emelkedik, esetenként felbõg a motor egy köszöntõ gázfröccs erejéig. Ezt látja és hallja minden gyalogos, és az autós a szélvédõ mögött. Összetartók és különlegesek a motorosok, mint ahogyan a motorozás élménye is. A motorozás egyszerûen felejthetetlen! Még felejthetetlenebb ez az élmény, ha jó szándékú felajánlók adományát jutathatják el, az arra rászorulók részére. Így történt ez 2011. június 24-én amikor is az EASTERN BROTHERS Motoros Egyesület tagjai a helyi vállalkozók és jó szándékú felajánlók, több mint másfél millió forint értékû adományát vihették el Csengerbõl, a Böjte Csaba szerzetes által mûködtetett tusnádfürdõi szeretetotthon gyermeklakói számára. Hála és köszönet a felajánlóknak és a szponzoroknak. Szamos Kft. Juhász János 900 000 Ft értékû gyermekcipõ, Apáti Ferenc, Babella Imre, Balogh László (K.tóthfalu), Bálint Róbert, Bozsvai Lajos, Csenger-Bos Kft., Csenger Polgármesteri Hivatal, Csernyiné Matolcsi Julianna, Csernyi István (Orchidea
virágbolt), Cser-ép-ker Kft., Csúcs Barna, Dr. Arday András Dr. Séllyei Katalin, Dr. Nóta József, Darvai István, Ecsedi Sándor, Ecsedi Miklós, Erdei András, Erdõs Tamás, Építkezõk Raktáráruháza, Farkas Miklós (Pallér 2 Kft.), Ferr-Trade-Kft., Fekszi Barna, Fortuna Kuckó, Gulácsi Mihály, Illés Ottó, Ignácz András atya, Jáger Sándorné, Kimák Mihály, Lázár Géza, Magyari Ferenc, Magos László, Nagyné Simon Anikó, Nagy Béla, Nádas Sörözõ, Nemes Gusztáv, Ópris András, Póti Sándor, Pappné Farkas Borbála, Pintye Ferenc, Surányi György, Szabó Gábor,
Szabó József, Szamos "M & G" Bt., Vaszusz János, Virág Sörözõ és Pizzéria, Viski István, Jáger Sándor, Ecsedy Sándor.
CSENGERI HÍRMONDÓ
2011. június
Pedagógusnap A hagyományokhoz híven idén is meg ünnepelte az önkormányzat a város pedagógusait. Dr. Komlódy Miklós alpolgármester az óvodások mûsorát és Barcsay Vivien 8. o. tanuló produkcióját követõen megköszönte az éves munkát, majd átadásra kerültek a kitüntetések. A 2010/2011-es tanévben az év pedagógusai az általános iskolában Papp Szilárd felsõ és Gulácsiné Bacsó Lídia alsó tagozatos pedagógusok. Az Ady
Endre Gimnáziumban ezt a díjat idén Nagyné Bégány Renáta kapta. Az óvodapedagógusok Kiss Attilánét tartották e címre érdemesnek. Ezen a napon búcsúztak nyugdíjba vonuló kollégáiktól a pedagógusok, így Vadász Gáborné és Tóth Józsefné tanárnõktõl, Czibere Károlyné és Váradi Antalné óvónõktõl, valamint Paál Lászlóné és Visky Istvánné dajkáktól.
A Nemzeti Összetartozás Napja Június 3-án tartott a Nemzeti Összetartozás napja alkalmából történelmi megemlékezést az általános iskola és a gimnázium a mûvelõdési központ színháztermében. Gulya Zalán verses, zenés videófelvételekkel tarkított elõadásával a diákok számára is érthetõ, izgalmas módon világította meg a Trianoni békeszerzõdést és annak hazánkat ért sorsfordító hatásait. Az ünnepi hangulatot növelték a mûsorba beépített szólóénekek Hegedûs Réka fõiskolai hallgató tolmácsolásában. A Nemzeti Erõforrás Minisztériuma Közoktatás Irányítási Fõosztálya által támogatott rendezvényen kihirdetésre került az általános iskolában meghirdetett "Mit jelent nekem Trianon" c. rajzpályázat nyerteseinek neve is.
5.
Önök küldték... Több, igen régi, majd százéves fényképet kapott a múzeum, melyek közül ezennel közé is teszek kettõt. A fotók messzirõl érkeztek, mondhatni vissza Csengerbe. Svédországban adták fel. Köszönhetjük ezt Szilágyi Ágnesnek (Mjölby), aki Varga Istvánné Vilmos Judit címére küldte, õ pedig továbbította szá-
momra. A fényképeket dr. Szendy Károly csengeri körorvos készítette 1904-1906-ban. Szendy Károly leánya Ilona volt, egyébként Éliás József alezredes, a csengeri leventék megmentõjének felesége lett. Fiúk, Károly Svédországba került, s valahogy ezen a szálon jutottunk a fotókhoz.
- Az elsõ fénykép hátán a következõ a szöveg: "Szüret Feriéknél 1906 IX/14." Ez a bizonyos Feri nem más, mint dr. Szuhányi Ferenc országgyûlési képviselõ, csengeri birtokos. A kép bal sarkában láthatjuk is a volt Szuhányi-kastély keleti sarkát.
Ballagás Június 18-án vehették át ünnepélyes keretek között végbizonyítványukat és kiváló tanulmányi és sporteredményeikért járó díjaikat az általános iskola 8. osztályos tanulói. Idén 92 végzõs diák hagyta el az alma mater falait.
GYÁSZHÍR
Ismét egy csengeri sportembertõl kell búcsút vennünk, id. Katona Páltól, a legendás, a területi bajnokságban szereplõ csapat meghatározó játékosától, aki szinte egész életét és munkásságát a csengeri futballnak szentelte. A Csengeri Futball Club õszinte részvéttel õrzi meg emlékét.
Sajtóközlemény Madarak, fák napja alkalmából projektA Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az ÉAOP keretén belül "Komplex programmal segítendõ leghátrányosabb helyzetû kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése" címmel tett pályázati felhívást közzé, amivel a kis-, és középvállalkozások térségfejlesztõ beruházásait kívánta támogatni. A pályázaton sikeresen indult a FehérPharma Bt, ami "Betonüzem csarnok épület építésére" 70%-os támogatási intenzitással 43.603.454 Ft-ot nyert el. A 62.290.648,- Ft összköltségû projektbõl október elejére megépül a 15x35 m nagyságú betoncsarnok (kivitelezõ a nyíregyházi Fémszerkezet Kft.), ami betonkeveréssel, betonelemek gyártásával oszlopok, járda,- és ároklapok) kívánja a kistérségben folyó beruházások igényeit kielégíteni. A 3 éves fenntartási kötelezettséggel járó projekt munkahelyteremtéssel is jár. A tervek szerint a 4-5 fõvel induló betonüzem 10-15 fõnek biztosít majd a jövõben munkahelyet. A Projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
hetet szerveztek a csengeri óvodában!
A "Kompetencia alapú óvodai nevelés" elemeit nemcsak a tavalyi pályázat keretében használták, hanem be is építették az óvoda helyi nevelési programjába a csengeri óvónõk. Projekthetet szerveztek a "Madarak és fák napja" alkalmából a csengeri óvodában a nagycsoportosok részére. Kiss Attiláné óvónõ kezdeményezte és szervez-
még kirándulást is szerveztek a közeli erdõbe! A résztvevõk az erdõ növény,- és állatvilágával ismerkedtek meg az erdész bácsi vendégszeretetét élvezve. Másnap a tapasztalatszerzõ kirándulást játékos vetélkedõ szervezése követte. A komplexitást figyelembe véve a gyerekek játékos feladatok megoldásával bemutatták meg-
- A másik képen egy vadászat végét mutatja, melynek eredményét büszkén tartja kezében dr. Szendy Károly. Hátlapon felirat: "Vadászat a Betsi kerten. Csenger 1905. auguszt. 20. Matild-Juliska Én -Brion" (ez utóbbi a kutya lenne) Háttérben a Szamos folyó látszik, a puskát tartó amazon igen harcias pózt vett fel.
- A harmadik kép már jóval késõbb készült és Tõsér Gábor (Ady köz) jóvoltából került hozzánk. A nyolcvanas évek legendás szamosbecsi futballcsapata feszít a fényképen, csupa ismerõs arc, harcos tekintetek néznek ránk. te ezt az örömteli hetet. Csoportonként a madarakról, fákról tablót készítettek, amibõl az óvoda aulájában kiállítást szerveztek. A projekthéten a gyermekek ismereteit játékos formában gazdagították a témakörhöz kapcsolódóan. Az ovisok nagy örömére
szerzett ismereteiket. A közös élményeken túl a jutalmazás sem maradt el. Nagyon jól sikerült e projekt megvalósítása, ezért elhatározták az óvónõk, hogy a jeles napok megszervezésével hagyományt teremtenek az óvodában.
Csenger és a városkörnyék közéleti havilapja
Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság Fõszerkesztõ: Mesterné Juhász Beáta Szerkesztõség címe: 4765 Csenger, Ady u. 14. Kiadja: Csenger Város Önkormányzata, Csenger Ady u. 14. Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán, Csenger Város jegyzõje ISSN 0866-2576
CSENGERI HÍRMONDÓ
6.
Bérlet az ötödik helyre... Nem tudta átlépni saját árnyékát csapatunk, azaz képtelen volt a csapat véglegesen elmozdulni a hosszú ideje "megszokott" 4-5. helyétõl. Igaz egy fordulóra felkapaszkodtunk a 3. helyre, de aztán szépen visszacsúsztunk a már-már kibérelt 5. helyünkre. Elmondható, hogy a listavezetõket követõ négy csapat (Kölcse, Tiszakóród, Csenger, Tisztaberek) között rettentõ szoros az állás, csak a pillanatnyi formaidõzítés, no meg a szerencse dönti el a végleges sorrendet a tabellán. A sorok írásakor (június 15.) csapatunk a 4. helyen áll, s ez tulajdonképpen teljesen megfelel az edzõ szezon eleji elvárásának. A mérkõzésekrõl Barcsay István edzõ számol be: V. 7. Egyértelmû gyõzelem Porcsalma-Csenger 0-7 (0-2) Ezen a mérkõzésen csak egy csapat volt a pályán, teljességgel a mi akaratunk érvényesült a széthullóban lévõ hazaiakkal szemben. Ehhez képest aránylag késõn, a 38. percben Katona kezdte a gólgyártást (0-1), amit nemsokára Nyerges Donát folytatott (0-2). Szünet után Mezei Gyula iratkozott fel egy szép akciót befejezve a góllövõk klubjába (0-3), majd negyedórával késõbb ismét Katona következett (0-4). Innentõl már csak a gólarány volt kérdéses. A csereként beállt Jakab sem akart lemaradni, góllal hálálta meg játéklehetõségét (0-5). A hazai játékosok szinte már csak nézõi voltak a mérkõzésnek, könnyed edzõmeccset játszhattunk. A serdülõ Ilbán is részt vett a gólözönben (0-6), és az utolsó, a 89. percben Katona mesterhármassal tette fel a koronát (0-7) házi gólkirályságának bizonyítékául. V. 14. Ez már nem semmi Csenger-Nagydobos 7-1 (3-0) Nehézkesen indult be a csengeri gépezet, a vendégkapu elõtt a kevés helyzetünket is elpuskáztuk, de a 12. percben szerencsére a vendégek is ki tudtak hagyni egy tiszta gólhelyzetet. Sokáig folydogált ez a csapkodó játék, míg aztán a 20. perctõl elkaptuk a fonalat, és mi kezdtük uralni a pályát. A gólgyártást - ki más? Katona Pali kezdte, a 34. percben egy szabadrúgást nyesett laposan a kapu bal sarkába (10). Ráadásul egy nagydobosit ki is állítottak. A gól után érdekes módon kis ideig még kapkodtunk, de aztán meglévõ fölényünk góllá érett, a 42. percben Katona mesteri beadását Szûcs Anti vágta be (2-0). Még a lefújás elõtt egy perccel szintén egy Katona-Szûcs látványos kettõs után a simai fiú volt sikeres (3-0). Szünet után nem sokat kellett várni az újabb gólra, a 48. percben Katona hozta magát hely-
zetbe, a kapust is elfektetve nem hibázott (4-0). Majd mintha videovisszajátszás lenne megint õ következett, Nagy Róbert kemény beadását közelrõl bombázta a kapuba (50). Innentõl viszont a kihagyott helyzetek sora következett, szinte oktatófilmbe való volt a fölé, mellé, kapusba lövések látványa, megmutattuk, hogyan lehet félméterrõl egy 8 méteres üres kapuba nem betalálni. Két meccsre való gólt herdáltunk el
A jó félórás góldiétát Nyerges Donát szakította meg, aki szép egyéni megmozdulással a 78. percben kegyetlenül lõtt a kapuba (60). A vége elõtt, a 84. percben a számtalan elvetélt kísérlete után Jakab Robi is megrezegtette a hálót Szilágyi önzetlen beadásából. (7-0). Ritkán volt ilyen sima meccs itthon, hamar megadták magukat a vendégek de azért a fellazult védelmünknek köszönhetõen a 85. percben megrúgták még a becsületgóljukat (7-1). Az elõzõ meccs hét gólja után ismét hétszer találtunk a hálóba, ezzel jelentõsen megjavítottuk gólarányunkat. V. 21. Csodák nincsenek Nyírcsaholy-Csenger 4-1 (2-0) A már régóta bajnok Nyírcsaholy ellen eleve reménytelennek látszott helyzetünk, bár a fociban semmi sem lehetetlen. Sajnos a fiúk nem hitték el, hogy egy igen lelkes, agresszív letámadásos játékkal talán meglephetnénk, megszoríthatnánk õket, így aztán természetes volt a vereségünk Rutintalanságunkból adódóan nem tudtunk felnõni a feladathoz. Már a 14. percben megszerezték a vezetést, egy beívelt szögletbõl passzolták be a labdát (1-0), majd egy szabadrúgást követõ fejesgóllal tovább növelték elõnyüket (2-0). Egy bedobás után a 62. perc körül egy elkerülhetõ gólt kaptunk (30). Azt lehet mondani, góljainkat szinte mind pontrúgásból kaptuk. A 70. percben Juhász Ferenc még szépíteni tudott (3-1), de Zámbó kiállítása után a meggyengült védelem nem tudta tartani a bajnokcsapat langaléta üdvöskéjét, aki a 85. percben beállította a végeredményt (4-1). V. 28. Kellemetlen hazai fiaskó Csenger-Tiszakóród 4-7 (2-3) Olyannyira tartalékosan voltunk kénytelenek kiállni ezen a nagyon fontos meccsen, hogy 4 fiút kellett kölcsönöznöm a serdülõktõl. Harciasan kezdtünk, és a 23. percben egy kényszerítõzés után Nyerges szerzett vezetést (1-0), majd két perc múlva a serdülõs Juhász Norbert tovább növelte az elõnyt (2-0). Még ki sem örülhettük magunkat, s a középkezdésbõl a vendégek rögtön szépítettek a tétovázó védelem mellett (2-1). Csapatunk teljesen összezavaro-
dott, és a vérszemet kapó kóródiak öt perc alatt megfordították az eredményt. Elõbb a 33. percben egyenlítettek (2-2), és öt perc múlva már övék volt a vezetés (2-3). Szünet után még bíztató volt a helyzet, mert a 66. percben Szûcs Anti fejesével utolértük magunkat (3-3), de percekkel rá, a 68.-ban egy limonádégóllal megint csak a vendégek vezettek (3-4). Újra futhattunk az eredmény után, sikerült is az egyenlítés a 80. percben Tóth Zoli révén (4-4). Csapatunk innentõl teljesen kitámadott, gólhelyzetek tömkelege maradt ki... Már-már belenyugodtunk a döntetlenbe, mikor az utolsó perctõl (!!!) elkezdõdött a rémálom. Mivel szinte az egész csapat a kóródi kapu elõtt volt, minden, a mi térfelünkre átrúgott labdából gól született. Három perc - három gól (4-5), (46) és a 91. percben (4-7). Sokáig felejthetetlennek lesznek ezek az utolsó percek
VI. 4. Most a mienk volt az utolsó perc Szatmárcseke-Csenger 3-4 (32) Az elõzõ meccsükre még nem tudtak kiállni a csekeiek, ellenünk viszont mozgósították a még meglévõ erõforrásaikat. Persze nekünk is a vésztartalékhoz kellett nyúlni, 6 serdülõt voltam kénytelen kezdõemberként bevetni, s ezzel átlagéletkorunk a 20 év alatt volt. Ideálisan kezdõdött számunkra a meccs, Juhász Norbi felrúgásáért már a 2. percben 11-eshez jutottunk, amit Katona magabiztosan gurított be (0-1). Elõnyünk nem tartott sokáig, a hazaiak a 10. percben egyenlítettek (1-1). Látszott, hogy csapatunk fiataljai még rutintalanok, félelmüket még nem tudják higgadt játékkal feloldani, természetes is, hogy egy tõlük jóval idõsebb ellenfél bénítólag hat rájuk. A 31. percben aztán a hazaiak még a vezetést is megszerezték (2-1), de most mi válaszoltunk hamar, a 40. percben jobboldali támadásnál Katona beadását Szûcs Anti vágta a hálóba (2-2). A nagy csatában a 44. percben ismét a hazaiaknak állt a zászló, egy szöglet utáni kavarodásból röviden mentettünk, és ezt ki is használták (3-2). Szünet alatt az öltözõben sikerült rendet tenni a fejekben, a játékosok megnyugodva és jól fociztak. A hazaiak egyre idegesebbek lettek, kapusukat ki is állították, ekkor már megroggyantak és elbizonytalanodtak. Egyenlíteni tudtunk a 78. percben, Tóth Zoli indította Ilbánt, aki higgadtan bepasszolta a kapuba (3-3). De a végén csattan az ostor, ez egyszer most nekünk volt szerencsénk, a 90. percben Ilbán ismét megrázta magát, és ugyancsak Tóth indításából megszerezte a 3 pontot jelentõ gyõzelmet (3-4).
2011. június
Utánpótlás futball
IFIK Az utóbbi meccseken dicséretesen teljesítenek a fiatalok, csak egy vereség (Nyírcsaholy) van mögöttük. Valóra válik tehát Szilágyi Sándor edzõ szezon eleji vágya, ez az egyre izmosodó csapat mára a mezõny élvonalában szerepel, komoly tényezõ a bajnokságban. Porcsalma - Csenger 1-2 Elképesztõen gyenge ellenféllel szemben ugyanilyen játékkal gyõztünk ugyan., de a lényeg a pontszám. Gólok: Szabó R., Horváth T Csenger - Nagydobos 9-0 Ezzel a csapattal szemben a kétszámjegyû gyõzelem sem lett volna meglepõ. Gólok: Osváth 3, Jónás Raffael 3, Ilbán, Szabó R., Juhász Sz. Nyírcsaholy - Csenger 5-1 Totális összeomlás, remélem a játékosok legalább annyira szégyellik ezt, mint én. Gól: Szabó Csenger - Tiszakóród 4-3 Erõs volt az ellenfél, ezen a változatos, izgalmas mérkõzésen értékes gyõzelmet arattunk. Gólok: Osváth 2, Balogh Kr., Faggyas Máté Szatmárcseke - Csenger 1-4 Nehéz volt, mint az indulás, de nagy nehezen ez is összejött a végére. Gólok: Osváth 2, Faggyas, Jónás U -17 (Kiemelt Serdülõ Bajnokság) Végig egyenletes teljesítményt nyújtva fölényesen elhúzva a mezõnytõl, vereség nélkül nyertük meg a bajnokságot Mindez a fiúk akaratán kívül a tudásukat is bizonyítja, mindenképpen csak gratulálni tudok a csapatnak-mondta Barcsay István edzõ. Rakamaz - Csenger 0-2 A vártnál nehezebb mérkõzést fontos gyõzelemmel zártuk Csenger -Tiszavasvári 6-0 Õsszel csak ez az egyetlen csapat tudott pontot rabolni tõlünk, most aztán alaposan megleckéztettük õket Csenger -Kölyök SC Oros 10-1 Még ez a gólarány is hízelgõ lehet a vendégeknek Csenger - Nyírtelek 3-0 Zárómeccsünkön feltétlenül hozni kellett a kötelezõ hazai gyõzelmet A bajnokság végeredménye: 1. Csenger 22 21 1 -131-24 64 pont 2. Kisvárda 22 16 1 5 105-44 49 Kiemelt U-13 (általános iskolások) Az átmeneti kudarcok után magára talált a csapat - összegzett Szabó Ferenc edzõ -, mert ragyogó véghajrában a hozzánk hasonló kaliberû csapatok ellen már meggyõzõ eredményeket hoztak a fiuk, ezzel a 7. helyen végeztek a tabellán a jóval nagyobb települések csapatai elõtt Csenger - Mátészalka 6-3 Megtört a jég, végre tudásához méltóan játszott a csapat Rakamaz - Csenger 2-10 Túlzottnak tûnik a gólarány, de ilyen arányban voltunk jobbak Csenger - Tiszavasvári 4-0 Nagyon együtt volt a csapat, mindenki tudása legjavát nyújtotta Csenger - Kölyök Sc 10-0 Az eredmény önmagáért beszél, felszabadultan és szépen játszottunk Csenger - Nyírtelek 3-0 (az ellenfél nem érkezett meg) A bajnokság végeredménye: 7. Csenger 22 10 1 11 83-62 31 pont
Házasságot kötöttek
A nyárral beindult az esküvõi szezon. Idén elsõk között, június 11-én tettek házastársi fogadalmat egymásnak Dr. Magyari Annamária gyógyszerész és Szigeti Szabolcs agrár végzettségû fiatal jegyesek.
