Igari Hírek www.tiszaigar.eu
XX. évfolyam, 4. szám - 2015 április
Ingyenes önkormányzati lap
Köszöntjük az Édesanyákat! A tíz legszebb magyar szavunk egyike az édesanya. Talán nem is hangzásvilága, a lágysága, hanem a mögötte lévő tartalom az, mely szívünknek kedvessé, hanem a legszebbé teszi e szót. Édesanya, akinek testéből az életünk fakad. Édesanya, aki kihord, megszül, akitől az első ölelést, az első mosolyt kapjuk. Édesanya, ki testéből táplál, testével véd, akitől az első szavakat tanuljuk. Aki abban a percben, hogy az új élet megfogan, felelősséget vállal értünk, s aki mellettünk van, mögöttünk áll az élet nagy útvesztői-
ben. Anya, kinek féltő, óvó tanácsai, útmutatásai akkor is velünk maradnak, ha már ő nem lehet köztünk. Léte, szava, gondoskodása és szeretete az, mely otthont, biztonságot teremt, hisz bárhová veti az embert az élet, haza oda megy, ahol az édesanyja várja. Aki anyává válik, az istenné válik ─ tartja egy régi mondás. A nő, aki anyává lesz, teremt és áldozatot hoz. S mintha a természet is érezné ezt: május első vasárnapjára a téli kopár lombkoronák helyén üde zöld levelek serkennek, élettől lesz dús a pázsit, színektől tarkák a kertek. Újra
születik az alvó természet, emlékeztetve az embert a teremtés nagy misztériumára, mely oly találóan kifejezésre jut az ősi mondásban: aki teremteni tud, az maga is istenné válik. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük az édesanyákat, a nagymamákat, s kívánjuk, hogy jó egészségben, szerető, gondoskodó családban maradjanak minél tovább köztünk! Szilágyi László polgármester
Tiszaigar
folyékony aranya: a méz Tiszaigar az országban elsőként valósította meg a Start programon belül a méhészkedést, ezzel nem csupán munkahelyet teremtettek, de olyan helyi terméket hoztak létre, mely Igar jelképévé válhat és tovább öregbítheti a magyar méztermelés jó hírét fogalmazott dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az április 13-án megtartott mézüzem átadóján. A miniszter emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt a magyar ember átlagosan tíz deka mézet fogyasztott évente, ám mostanra elértük az évi háromnegyed kilogrammos átlagot, mely még mindig elmarad az európai fogyasztási szokásoktól. Ám az ilyen helyi kezdeményezések, mint a tiszaigari, sokat tehetnek a hazai mézkultúra népszerűsítéséért. A Tiszafüreden megnyitott tiszaigari API-GAR Szociális Szövetkezet ünnepélyes átadásának programja az igari arborétumban mézes reggelivel kezdődött. /Folytatás a 6-7. oldalon/
A TARTALOMBÓL Nyugdíjba ment Igarikumok: kerti bútorok Irénke néni
Főztek és győztek A víz világnapja Uram, imádkozva A jó szomszéd hadd dolgozzam jobb, mint a rokon a művelődési házban az igariak Sarudon
Március végén Bak Elekné nyugdíjba ment. Irénke néni hat évig volt az óvodánkban dajka. Köszönjük Irénke néni munkáját, nyugdíjas éveire nagyon jó egészséget kívánunk neki!
Három évvel ezelőtt, 2012 februárjában indult a munka a tiszaigari asztalosműhelyben. Az első itt készült darabok a betonlábazaton álló kerti padok voltak, melyeket hamarosan továbbfejlesztettek.
Dr. Ötvös László lelkész, teológus, bibliakutató 16 éven át vezette a tiszaigari református közösséget. Pályája kezdetén megfogadta, minden települése múltját igyekszik megismerni.
Tiszaigaron a jó szomszédi kapcsolatoknak nagy hagyományai vannak. „Ha megszorul valaki, csak a szomszédja segíti ki kölcsönnel, még pénzzel is” emlékeztek a régiek, milyen idők is jártak.
Március 22. a víz világnapja 1994 óta, ugyanis sokan belátták, hogy ránk köszöntött a „vízválság” korszaka. Azóta világszerte ezen a napon ünneplik egyik legféltettebb kincsünket, a vizet.
Önálló csapattal szerepelt húsvét szombatján Tiszaigar a Sarudon rendezett Bibliai étkek fesztiválján. Rácz Károlyné, Gólya István és Barna Árpád az előkelő harmadik helyen végeztek.
►2. oldal
►4. oldal
►8. oldal
►10. oldal
►11. oldal
►12. oldal
2. oldal
Igari oktatás
Iskolánk hírei
- A Csicsergők második látogatására került sor március 26án az iskolában. Szép délutánt töltöttünk együtt. - Tavaly szeptemberében szülői, nagyszülői, pedagógusi segítséggel valósítottuk meg az álmunkat, a Szivárványos udvart az iskolaudvarra! Még egyszer köszönjük minden „segítő gyermek- és támogató kéznek,” hogy a munkánk már kétszer örömet okozhatott: először amikor megvalósítottuk, másodszor amikor pályázatot nyertünk vele! - Az „Út a boldogsághoz” Óvd és tedd jobbá környezeted díjátadó gálán március 29-én a Dürer Rendezvényházban vehettük át a legjobbaknak járó jutalmat: osztály-kirándulást a Sárréti Pegazus Lovardába. Köszönjük a tiszaigari önkormányzatnak, hogy eljuthattunk a díjátadó gálára, ahol megtisztelt minket csodálatos zenéjével Csemer Boglárka Boggie, megnevettetett és elkápráztatott minket Danny Blue, arcfestők vidám színeket varázsoltak a gyerekek arcára, valamint hallhattuk Gáll Gregor felemelő és inspiráló szavait a jövő művészei felé. - Nyuszis hetet tartottunk az iskolában. Április 1-jén az óvodásokkal csoki tojásokat kerestünk az udvaron és
finom szendvicseket, palacsintákat fogyasztottunk. - Az „Iránytűzz” országos vetélkedő 5. fordulóját is sikeresen teljesítették az Igari Katicák a flash mobunk segítségével a szegedi országos döntőn az 5. helyről indulunk és összesítésben a 4. helyen végeztünk!
- Április 13-án nagy örömmel képviseltük a települést a „mézes-reggeli” program megnyitóján, verseinket a gyönyörű arborétumunkban sok-sok gyermek és felnőtt hallgatta! Szeléné Varga Marian tagintézmény vezető
A húsvét jegyében telt a hónap A tavasz beköszöntével véget ért a beteges időszak a gyerekeknél és végre újra megtelt az óvoda épülete a vidám gyereksereggel. Márciusban 29 főre nőtt az óvodások száma. Két új óvodásunk érkezett: Koncz Dóri és Váradi Regina könnyen beilleszkedtek a csoport életébe. Húsvét közeledtével nyuszis hetet tartottunk. Az óvoda öltőzőjét nyuszis terepasztallal rendeztük be, ahová a gyerekek saját készítésű gyurma nyuszijait, rajzait, plüss állatait állítottuk ki. Nyuszival kapcsolatos mondókákat, verseket is tanultunk a gyerekekkel, s többször eljárták a „nyuszitáncot”, amit nagyon kedvel-
nek a kicsik. Élő nyuszi simogatásra is volt lehetőségünk. Köszönjük ezt Szabad Kendra anyukájának, aki behozta nekünk a nyuszijukat! A gyerekek megetethették, megsimogathatták, megfigyelhették a kis jószág mozdulatait, megtapasztalhatták, hogy milyen felelősség egy élő állatot gondozni, nevelni. Március végén Bak Elekné nyugdíjba ment. Irénke néni hat évig volt az óvodánkban dajka. Köszönjük Irénke néni munkáját, nyugdíjas éveire nagyon jó egészséget, hosszú, boldog életet kívánunk neki! Március végétől újra Kriszti néni lett az óvoda dajkája.
Leendő iskolásaink márciusban ismét részt vehettek a Csicsergő iskolaelőkészítő-foglalkozáson. Örülünk a lehetőségnek, mert így játékosan megismerhetik a gyerekek az iskolai életet. Április 13-án az arborétumban rendezett mézes reggelin vettünk részt, ahol óvodás gyerekeink is szerepeltek a tavaszhoz kapcsolódó versekkel, dalokkal, mondókákkal. A hónap hátralévő napjaiban készülünk a hagyománnyá vált anyák napi ünnepélyünkre. Tóth Tiborné tagóvoda-vezető
FELHÍVÁS! Óvodai beiratkozás Az óvodai beiratkozás előre láthatólag április végén, május elején lesz. Fontos tudni, hogy 2015. szeptembertől kötelező lesz 3 éves kortól az óvoda! Óvodánk 25 férőhelyes, a maximális létszám 30 fő lehet. Kérjük azok a szülők is írassák be gyermekeiket most, akik 2,5 évesen szeretnék majd óvodába adni gyermeküket a 2015-2016-os nevelési évben. (Aki 2016 februárjában tölti a 2,5 évet, azt idén április végén már be kell íratni az oviba.) Ezeket a gyerekeket előjegyzésbe vesszük. Óvodánk életét megismerhetik facebook oldalunkon is!
3. oldal
Testületi ülésről jelentjük
Szociális támogatás igénylése A belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter pályázatot hirdetett a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. melléklet I. 7. pont és a III. 4. pont szerint a települési önkormányzatok rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatására 2015. március 1-jét követő kifizetésére. A pályázat célja a rendkívüli szociális támogatás esetében a települési támogatás kifizetése. A települési önkormányzatok rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatás keretében, azonban külön igénylés és külön eljárás útján a települési önkormányzatok rendkívüli szociális támogatásra is pályázhatnak A rendkívüli szociális támogatásra azok a települési önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot, amelyek egy lakosra jutó adóerő-képessége
nem haladja meg a 32.000 forintot. A rendkívüli szociális támogatás csak vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható és kizárólag a települési támogatások kifizetésére fordítható. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatói okiratok elfogadását követő 2 munkanapon belül utalványozza a támogatást, amelyet a Magyar Államkincstár az utalványozást követően soron kívül, előfinanszírozás keretében, egy összegben folyósítja. A helyi önkormányzat a támogatást a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napjáig használhatja fel. A képviselő-testület döntött arról, hogy a települési támogatások 2015. március 1-jét követő kifizetéséhez pályázatot nyújt be.
Jutalmat kapott Gacsal Gyula körzeti megbízott Tiszaigar Község Önkormányzata és a Tiszafüredi Rendőrkapitányság között nagyon jó kapcsolat alakult ki, nagyon jó az együttműködés. Tiszaigar Község Önkormányzat illetékességi területén a körzeti megbízott a Tiszafüredi Rendőrkapitányságon belül a Rendészeti Osztály, Közrendvédelmi Alosztály közvetlen irányítása mellett látja el szolgálati feladatait. Településünkön 2007. július 1-től Gacsal Gyula rendőr főtörzszászlós látja el a körzeti megbízotti feladatokat. A munkavégzés
körülményei a körzeti megbízotti irodában, a Művelődési Házhoz tartozó helyiségben megfelelőek, amely helyiséget Tiszaigar Község Önkormányzata biztosította az adminisztratív feladatok végrehajtását segítő számítógép használatba bocsátásával együtt. A Tiszafüredi Rendőrkapitányság vezetője a 2015. március 11-én arról nyújtott tájékoztatást, hogy a rendőrség napja alkalmából lehetőség nyílik a Tiszafüredi Rendőrkapitányság illetékességi területén lévő önkormányzatok által a területükön dolgozó
Rendelet a helyi iparűzési adóról Tiszaigar község önkormányzata a Pénzügyi és Szociális Bizottság véleményének figyelembevételével a helyi iparűzési adóról a következő rendeletet alkotta: Tiszaigar község önkormányzatának képviselő-testülete a költségvetési gazdálkodásának elősegítése, a feladatainak ellátáshoz szükséges források kiegészítése érdekében helyi iparűzési adót vezet be. A helyi iparűzési adó határozatlan időre kerül bevezetésre. Az adókötelezettség, az adó alanya: Adóköteles a Htv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység. Az adó alanya a Htv. 35. § (2) bekezdésében meghatározottak. Adóköteles iparűzési tevékenység a Htv. 36.§-ában meghatározott, szabályozott tevékenység. Adómentesség: Adómentesség illeti meg azt a vállalkozót, akinek vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 1,5 millió forintot. Az adó mértéke: Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000, - Ft. A befizetésre vonatkozó rendelkezések: Tiszaigar illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett, folytatott vállalkozási tevékenység után fizetendő helyi iparűzési adót az adózás rendjéről szóló törvényben előírt, meghatározott módon és határidőben Tiszaigar Község Önkormányzata Iparűzési adó beszedési számlájára (70100011 – 11083566) kell teljesíteni, megfizetni. Az önkormányzati adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el. Záró rendelkezések: Ez a rendelet 2015. június 1. napján lép hatályba.
rendőrök részére felajánlott jutalmak átadására. Tiszaigar önkormányzatának képviselő-testülete a 2015. március 25. napján megtartott rendkívüli ülésén döntött arról, hogy a tiszaigari körzeti megbízott Gacsal Gyula rendőr főtörzszászlóst jutalomban részesíti. Gacsal Gyula körzeti megbízott jól végrehajtotta és végrehajtja feladatait, a kiemelt feladatait megfelelő színvonalon az előírt szakmaisággal teljesítette és teljesíti, ezért 100 ezer forintos jutalomban részesíti az önkormányzat.
A magánszemélyek kommunális adójáról Tiszaigar község önkormányzatának képviselőtestülete korábban döntött a magánszemélyek kommunális adójának bevezetéséről és utoljára 2008-ban jelentős módosítást követően alkotta meg a jelenleg hatályos rendeletét. A Jász-NagykunSzolnok Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya törvényességi felhívást tett Tiszaigar testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendeletével kapcsolatban. A jelenleg hatályos rendelet 5. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az adókötelezettség határozott időre, egy év időtartamban arra a tárgyévre vonatkozóan keletkezik, amelyik évben szilárd burkolatú utat építenek. Utoljára 2006. évben volt szilárd burkolatú út építése és az elkövetkezendő években sem várható, hogy lesz a településen útépítés. Ezért ezt a rendeletet ebben a formában nem jogszerű hatályban tartani. Mindezt, valamint a lakosság teherbíró képességét, fizetőképességét és fizetési morálját szem előtt tartva a rendeletet hatályon kívül helyezték.
4. oldal
Igarikumok nyomában
Kertibútorok az asztalosműhelyből A faanyag elkíséri az embert a bölcsőtől a sírig Három évvel ezelőtt, 2012 februárjában indult a munka a tiszaigari asztalosműhelyben. Az első itt készült darabok a betonlábazaton álló kerti padok voltak, melyeket hamarosan továbbfejlesztettek. A betonlábazat után könnyű, kertekben, teraszokon elhelyezhető padok, mellé asztalok készültek. Az igari asztalosműhelyben készült kertbútor-kollekcióra már Debrecenből is volt
érdeklődés. Ennek a kertibútorösszeállításnak készült már kanapé változata, vagyis négyszemélyes kiülő és tervbe van az egyszemélyes változat is. A tiszafüredi református templom köré is a mi műhelyünk készített kiülőket, s erre nagyon büszkék vagyunk. Azok támlájára egy idézetet is elhelyeztünk bemarásos technikával ─ mondja Tóth Miklós, aki jelenleg Fekete Ferenccel együtt dolgozik a műhelyben. Igazán nagy tételben eddig méhkaptárok készültek: 150 darabot gyártottak le az igari méhészet számára. Egy-egy szállítókaptár négy részből áll: van az alja, erre kerül négy fiók, a szöktető, majd a tető. Az alja fenyőből készül, a keret hárs. Különösen ügyelni kell a lekezelésükre, hiszen élő állatok „lakják” majd, akik emberi fogyasztásra termelnek. Ezért a méhek lakóhelyét 180 fokos lenolajban főzték ki, majd a külsejét olaj alapú festékkel kezelték, mely környezetkímélő, nem árt a méheknek és nincs saját jellegzetes, a mézet átvonó illata. A tavalyi esztendőben az igari családok karácsonyi ajándéka is itt készült. Az önkormányzat megrendelésére 350 darab ház- és
utcanévtáblát állítottak itt össze, a betűket felsőmaró segítségével vésték. A majd kéthónapos munka után minden igari család átvehette saját dekoratív házszámtábláját. Jó érzés, mikor reggelente látom ezeket a pajzs alakú táblákat, hiszen tudom, hogy a mi munkánk által szépül a falu. A legmutatósabb munkánk mégis a faluközpontban található szökőkút körüli lugas, mely a polgármester úr ötlete volt, s igazán kedvessé, hangulatossá tette ezt a teret ─ folytatta a mester. Az asztalosműhely most a falu saját tiszafüredi mézüzeme és boltja számára dolgozik, polcrendszereket készítenek. Ha valamire a közösségnek szüksége van, az itt legyártható: így az állattartó telep számára a nyílászárók előállítását is helyben oldották meg. A fa elkíséri az embert a bölcsőtől a sírig. Aki ért hozzá és szereti, bármit meg tud oldani fából. Szeretnénk, ha a későbbiekben mi is el tudnánk mozdulni az intarzia berakás felé, hiszen akkor az igari termékek tárháza bővülhetne ágyakkal, szekrényekkel is ─ magyarázta Tóth Miklós. Sz.R.
5. oldal
A hónap portréja
Szeretem hírét vinni a fejlődésnek Szabó Gábor ma is otthonának tartja Tiszaigart Szabó Gábor zenepedagógus pályafutása szülőfalujában, Tiszaigaron kezdődött. Ma is szívesen tér haza, s bár 5 éve Nyíregyházán él, büszkén figyeli ennek a közösségnek a gyarapodását. Tiszaigaron született. Mit adott Önnek ez a kis település, segítette-e pályája indulását? A főiskoláig Tiszaigaron éltem. Olyan alapokat kaptam, melyekre könnyen építhettem. Az akkori közösségi élet megmutatta, mennyire fontos a társas kapcsolatok alakítása a közösségformáló rendezvények által. Milyen emlékeket őriz Tiszaigarról? Tiszaigar számomra az a hely, ahová mindig hazamehetek, hiszen az ott élők többségét ismerem. Sok igari életútja összefonódik az enyémmel, és annak ellenére, hogy most már több mint öt éve Nyíregyházán élek, nyomon követem a hozzám közel állók életét, tartjuk a kapcsolatot. A legtöbb emlékem a közösségi eseményekhez kötődik, melyeken már gyermekként is segítői feladatokat kaphattam. Ti s z a f ü re d e n k e z d t e z e n e i tanulmányait. Kik indították el pályáján? Egy évig furulyán, ezt követően zongorán tanultam, majd több év kihagyás után 15 éves koromban kezdtem el klasszikus hegedülni. A kezdeti nehézségek után gyors fejlődés mutatkozott hangszerjátékomban. Tanárom, Dósa Katalin felajánlotta, hogy megmutatja a népzene alapjait is. Ugyanebben a tanévben már tudatosan készültem a Nyíregyházi Főiskola ének-zene és népzenetanár szakára. Ebben segítségemre volt szolfézsból Benke Éva néni, zongorából Taraszov Oleg. Mindemellett akkor ismerkedhettem meg Rőmer Ottóval, aki később a főiskolai tanulmányaim alatt négy évig tanított hegedülni, valamint a hangszeroktatás módszertanát is nála sajátíthattam el. Zenei táborok szervezése is kötődik az Ön nevéhez. Mennyire népszerű ma ez a fiatalok közt? Az idén már az V. Hagyományőrző
Népzenei Tábor kerül megrendezésre. Az első három tábor a Tiszafüredi Énekszó Alapítvány gondozásában valósulhatott meg. Tavaly júniusban sikerült létrehoznom az Alkotás Varázsáért Egyesületet, melynek fő célkitűzése a művészetpártolás. A táborban a fiatalok szép számmal képviseltetik magukat, a résztvevők 70 százalékát a 14-22 éves korosztály adja. Nagy öröm számomra, hogy egyre több család vesz részt az egy hetes nyári népzenei táborban, ezzel is elültetve azt az apró magot a legkisebbekben is, mely a felnövekvő generációt zenekedvelő, zeneművelő közösségé formálja. A népzene ma inkább a világzene útján jut el a fiatalokhoz. Helyesnek tartja ezt az irányt? A felgyorsult világban olyan nagy mennyiségű impulzus éri az embert, ezért egyre erőteljesebb megnyilvánulásokra van szükség ahhoz, hogy elérjük célunkat. A világzene, a különböző népzenei feldolgozások erre apellálnak: ha másképp nem tudjuk eljuttatni a magyar népdalkincs gyöngyszemeit a fiatalokhoz, akkor ebben a formában kell megmutatni azokat az értékeket, melyekre építve egy igényes, kifejező zenei irányzat iránt fogékony, érdeklődő szemléletet tudunk kialakítani. Kodály és Bartók országában a klasszikus zenei oktatást még mindig meglehetősen mostoha körülmények kísérik... Elsősorban a zenetanulás célját kell tisztáznunk. Véleményem szerint a zene személyiségformáló hatását kell „kihasználni”. A zene és az emberi élet még a múlt században is szinte teljesen összefonódtak. A zene egyfajta örömforrásként, gyógyírként szolgált. Ma, az európai kultúrában a zene nem az élet természetes velejárója, hanem elszigetelődött csoda. A legnagyobb
társadalmi-anyagi megbecsülése az intellektuális tudásnak van, míg a lelki béke háttérbe szorul. A valódi zeneiség viszont a belső béke, a tiszta érzésvilág híján elsorvad. Századunk haszonelvű gondolkodásában a zenei tevékenység egyre inkább haszontalan időtöltéssé silányult. A kodályi zenepedagógia segítségével ezt a folyamatot meg kell próbálni megállítani és visszafordítani. Az Ön egyik hangszere a citera. Hol a helye ennek most a népzenei palettán? Az egyik legmegfelelőbb népi hangszer a citera ahhoz, hogy gyermekeket taníthassunk: hangszerjáték közben lehetőséget ad az éneklésre is, és többszólamú zenei hangzást biztosít. Ha a gyermekek szeretnének citerázni tanulni, rövid időn belül el tudnak érni egy olyan szintre, mely már élvezhető zenei élményt nyújt. Mit üzen a ma Tiszaigaron élő lakosoknak? Szeretném, ha mindannyian azon munkálkodnának, hogy élhető, boldog, gondtalan életük legyen. Ehhez sok erőt és kitartást kívánok! Legyenek büszkék kis falujukra, az elért eredményekre. Minden hazalátogatásom alkalmával szeretném megcsodálni az újdonságokat, és hírét vinni a fejlődésnek, ami csak az igari lakosok munkájával folytatódhat. SZ.R.
6. oldal
Házunk /folytatás az 1. oldalról/
Tiszaigar folyékony aranya: a méz Csodás tavaszi napsütésben, az üde zöld arborétumban mézes reggelivel kezdődött az APIGAR Szociális Szövetkezet Mézüzemének átadása Tiszaigaron. A mézes reggeli ötlete egykor Szlovéniából indult el, ahol a helyi méztermelők úgy kívánták népszerűsíteni az egyre
tiszaszentimrei, a tiszaörsi és kunmadarasi első osztályosok ismerkedhettek meg játékos formában a méhekkel és munkájuk aranyló gyümölcsével, a mézzel. Az utat, mely a mézüzem megnyitásához vezetett, Szilágyi László polgármester
inkább feledésbe merülő édesítőszert, hogy bementek az iskolákba, s meghívták egy mézes reggelire a gyermekeket. Ezt a példát követte most Tiszaigar is: az arborétumban felállított nagysátorban a helyi óvodások és iskolások mellett a tiszafüredi, a tiszaszőlősi, a
ismertette a megjelentek előtt. Négy évvel ezelőtt 25 méhcsaláddal kezdtük a munkát, melyhez a kaptárokat is mi magunk készítettük. A méhészet olyan sikeresnek bizonyult, hogy 140 családot is tartottunk egyszerre. Ám a 2011-ben elindult folyamat megkoro-
názása mégis csak a mai nap, hiszen immár saját üzemben tudjuk csomagolni s mi magunk tudjuk értékesíteni az általunk előállított mézet. Szlovénia nagykövete, Ksenija Škrilec asszony emlékeztetett arra, hogy a méz milyen gazdag tápanyagban és vitaminban, nem véletlen, hogy Európában november 3. hetének péntekje a méz napja. Szlovéniában a mézfogyasztásnak a kezdeményezés óta nagy hagyományai vannak, a mézes reggeli neve azóta szlovén reggeli. Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt hangsúlyozta: a fogyasztási szokások gyermekkorban alakulnak ki, így minél korábban el kell kezdeni a méz népszerűsítését. Ti s z a i g a r a z o r s z á g b a n elsőként indította el a Start programon belül a méhészetet, mely mára sikerágazattá lett. Az
7. oldal
k táján akácméz tavaly megkapta a hungaricum minősítést, s ez a tény, valamint az olyan helyi kezdeményezések, mint Tiszaigaré garancia arra, hogy a magyar méznek van jövője ─ gratulált a falunak a miniszter. A mézes reggeli után a program a tiszafüredi API-GAR Mézüzemben folytatódott, ahol mézes pálinkával várták a vendégeket. Az üzem ünnepélyes átadója előtt Szilágyi László, a szociális szövetkezet
elnöke kiemelte: most még az önkormányzat segíti a szövetkezetet, de reméli, idővel a szövetkezet fogja támogatni a települést. Összefogással valósult meg ez az üzem, ezért mostantól a környék méztermelőinek is új lehetőségeket ajánlunk ─ hangzott el. Kállay Mária kormánymegbízott asszony a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozta, hiszen a munka közösségformáló, s ez látszik is a falun. A Tiszaigari Szociális Intézmény kedves meglepetéssel készült: csujogatóban mesélték el az igari csodát, mely a mézüzem átadásáig vezetett. Ezt követően Fazakas László
kunmadarasi és Szabó Konrád tiszafüredi lelkészek megáldották, Bereczkei Miklós plébános pedig megszentelte az üzemet, majd Dobozi József dandártábornok a belügyminisztérium képviseletében elindította a gépsort, mely üvegbe zárta Igar aranyát, a mézet.
8. oldal
Arcok Igarról
„Uram, imádkozva hadd dolgozzam…” PORTRÉ Az igari évekről a teológus, költő, bibliakutatóval, dr. Ötvös Lászlóval A református lelkész több mint négy évtizedes tevékenysége során teológiával, bibliakutatással, vallási néprajzzal, irodalomtörténettel foglalkozott; ma is verseket ír, bibliák hasonmásait jelenteti meg, egyedülálló gyűjteményét több mint százszor állította ki. Nagy munkabírását az is jól bizonyítja, hogy eddig huszonkét önálló kötete jelent, ötven antológia társszerzője és félszáz folyóirat munkatársa volt élete során.
Tizenhat éven át volt lelkipásztora az igari református gyülekezetnek. Milyennek ismerte meg ezt a kis közösséget és a lakóit? Egy kenyeret ettem a közösség lakóival, leültem az asztalaik mellé, örültem velük a gyermekek születésekor, a házasság megáldása alkalmával, de együtt álltam meg, mikor a szeretteiket nyugalomra helyeztük. Megfigyeltem a temetési szokásaikat, mikor padmalyba helyezték a koporsót. Nem változtatták meg elődeik szokásait, tisztelték a szüleiket, a nagyszüleiket. Én úgy szemléltem a tisztes gyászukat, hogy Isten iránti tisztelet valósult meg a szokásaikban. Dolgos emberek az igari lakosok, hiszen a saját otthonukkal egyszerre templomot és iskolát építettek és évszázadokon át gondozták, hasonlóképpen a középületeket létrehozták, s a legnehezebb gazdasági körülmények közt orvosi rendelőt építettek. Szorgalmas, Isten-félő emberek élnek Tiszaigaron. A z Ö n s z e m é l y e s é l e t é t Ti s z a i g a r gyarapította-e, s ha igen, mi által? Amikor pontosan 60 évvel ezelőtt elkezdtem lelkipásztori szolgálatomat, elhatároztam, hogy a szolgálat minél teljesebb végzése érdekében, ahová hívnak, ott nyomban elkezdem a településtörténeti, gyülekezeti és irodalmi emlékek gyűjtését. Ez a módszer helyesnek bizonyult. Isten a megmondhatója, hogy mi minden hatott rám, miközben írtam a kandidátusi értekezésemet, sőt kapcsolatba kerültem az Eötvös Lóránd Tu d o m á n y e g y e t e m m e l , a N é p r a j z i Múzeummal és a Szociológiai Intézettel. A község hírnevét öregbítettük, amikor az angol tévéfilm elkészítésénél közreműködtünk. A szenzáció erejével hatott, amikor Csokonai Vitéz Mihály igari kapcsolatát feltártam és az, hogy a Szabó Pál regényéből készült film, a Talpalatnyi föld több jelenetét Tiszaigaron forgatták. A Biblia igéinek terjesztését Ön mindig szívügyének tartotta. Hogyan kell a XXI.
században olvasnunk a Bibliát? A Biblia üzenetével találkozik az ember az egyházi igehirdetés, a keresztény szép-irodalom és a magyar közmondások útján. A Biblia olvasása nem rábeszélés által következik be, hanem úgy, hogy megérinti az ember lelkét, s eközben eszébe jut az édesanya boldog tekintete, amikor befejezte a napi Bibliaolvasást. Amikor az ember a Bibliát olvassa, s feltárulnak annak csodálatos összefüggései, soha nem fogja abbahagyni. Jelmondatában úgy fogalmaz: „imádkozva hadd dolgozzam…” A munka valóban ilyen fontos szerepet kap az életében? Igen! Csak hozzá kell kapcsolni az imádkozást. Erre figyelmeztet a Debreceni Református Kollégium jelmondata: „Orando et laborando”, vagyis imádkozzál és dolgozzál. A kollégium alapításától, vagyis 1538-tól ez határozta meg az intézmény professzorainak és diákjainak az életét. Fontos volt az ima, hiszen így találjuk meg a küldetést, a munkát, sőt így nyerjük el az erőt a munka végzéséhez. A keresztény ember küldetéses személyiség, így fáradozik a tájhaza érdekében az egyház, a gyülekezet testvéri közösségében. Modern prédikátor költőnek is nevezik Önt. Istent könnyebb versben, zsoltárokban elérni? A Könyvek Könyve egyharmada költészet. Az Ószövetségi próféták mindannyian költők voltak, könyvet írtak. Az Újszövetségi írók is igénybe veszik a költészetet, hiszen buzdítják a leveleik olvasóit, hogy beszélgessenek a Szentlélek által ihletett zsoltárokkal, himnuszokkal és ódákkal. Az én poétai munkám abból táplálkozik, hogy a természet csodáiról beszélni és a Biblia kijelentéseit értelmezni testvérmunka, Isten dicsőítése. Április a költészet hónapja. A mai ember kevés lírát olvas. Mit veszít? Közelítsük meg a kérdést azzal, hogy a pohár félig tele, félig üres. Való igaz, hogy keveset olvasnak verset. Az is igaz azonban,
hogyha valaki egy költeményt elolvas, és meggyógyul, hiszen a költészetnek gyógyító ereje van. Ha tehát valaki nem vesz a kezébe költeményt, az elesik a felüdüléstől. Az ihletett vers a Szentlélek műve. Így a poéta és persze az olvasó is ugyanazzal a lélekkel kerül kapcsolatba, különben nem hathatna gyógyítólag. Úgy gondolom, hogy az elmondottakból kitűnik, mit lehet veszíteni vagy mit lehet nyerni a költészettel. Kunmadarasi évei során született füzeteit, írásait kötetbe rendezik… A Tisza-tó kiépülése megnöveli a környék értékeit. A hazai és külföldi turisták haszonnal lapozhatják a kiadványt, hiszen elcsodálkozhatnak Sinay Miklós munkásságán, de meg kell említenünk Csokonai Vitéz Mihályt és Kossuth Lajos kormányzó nevét is. Ezekből tanulhat a környék, jelesen Tiszaigar is. Mit üzen a ma Igaron élőknek? Nem titkolom az érzéseimet, örülök annak, hogy 20 év után is emlékeznek az egykori lelkészükre. És ha van ragaszkodás a lelkükben, márpedig van, akkor azt kérem, hogy ezt az Isteni ajándékot erősítsék egymásban, és juttassák kifejezésre községi és gyülekezeti elöljáróik iránt, valamint családtagjaik és munkatársaik iránt, hogy épüljön a község továbbra is.
Hívei körében
9. oldal
Igari hitélet
Kert- és udvarszépítés a református gyülekezetben A templomkert és parókia kertje a lelkipásztor kezdeményezésére 13 gyümölcsfával és 17 tő rózsabokorral gyarapodott, melyet a lelkész és a gyülekezeti tagok adományoztak a közösségnek. A kertészeti munkálatokat a Start munkaprogram dolgozóinak segítségével végeztük el, akik azóta is szorgos munkával öntözik, ápolják és szépítik a kertet. Köszönjük szépen az adományokat és a dolgozók lelkiismeretes munkáját. Kívánjuk életükre, szolgálataikra Isten gazdag áldását. Példázat a magvetésről /Lukács evangéliuma. 8; 4-15/: Mikor pedig nagy sokaság gyűlt egybe, és minden városból mentek Ő hozzá, mondta a példázat által: Kiment a magvető, hogy elvesse az ő magvát és magvetés közben
némely esik az út félre és eltapossák és az égi madarak megeszik azt. És némely esik a kősziklára és mikor kikelt elszárad, mert nem kap nedvességet. Némely esik a tövis közé és a tövisek vele együtt növekednek megfolyták azt. Némely pedig esik a jó földbe és mikor kikelt százannyi hasznot hoz. Ezeket mondván kiált: Akinek van füle a hallásra, hallja. És megkérdezték Őt az ő tanítványai, mondván, mi lehet a példázat? Ő pedig monda nekik: Nektek adatott, hogy az Isten országának titkait értsétek ezekben a példázatokban, hogy látván ne lássanak és hallván ne értsenek. A példázat pedig ez: a mag Isten beszéde. - Az útfélen valók pedig azok akik hallják; aztán eljő az ördög és
kikapja az ő szívükből, hogy ne higyjenek és ne üdvözüljenek. - És a kősziklán valók azok, akik mikor hallják, örömmel veszik az igét; de ezeknek nincs gyökerük, akik egy ideig hisznek, a kísértés idején pedig elszakadnak. - És amelyik a tövis közé esett ezek akik hallották, de elmenvén az élet gondjaitól és gazdagságtól és gyönyörűségeitől megfolytatnak és gyümölcsöt nem teremnek. - Amelyik pedig a jó földbe esett, ezek akik, a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják és gyümölcsöt teremnek béketűréssel. Ez a tanítás bátorítson mindannyiunkat és bízunk benne, hogy a mi jó cselekedeteink is jó földbe estek és sok-sok gyümölcsöt teremnek hála Istennek. Berényiné Marika
A keresztények legnagyobb ünnepe: pünkösd Pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Az ünnep a zsidó vallásból ered, ahol a pészach utáni ötvenedik napon az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A középkori egyház az ünnep keresztény jellegének hangsúlyozására templomokban megjelenítette a bibliai eseményt. Az egyházi ünnep világi jellegét bizonyítják az azt tiltó rendelkezések. A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a lányok, legények falufeljáró köszöntése és pünkösdi királynéjárás. A pünkösdhöz különböző rítusok és hiedelmek kapcsolódnak. Nálunk a pünkösdnek nincs boszorkányos, rossz előjelű vagy halotti jellege. A
keleti szlávoknál jellegzetes az ünnep kapcsolata a vízzel és a rituális fürdéssel. Nálunk általánosan is úgy
tartották, hogy a pünkösdi hajnali fürdés egész évre mentesíti az embert a kelésektől. Május elsején és
pünkösd napján a szent kutak vizében mosakodtak vagy abból ittak. A pünkösdi harmattal való mosakodás szeplőűző és szépségvarázsló: egyes helyeken mezítelenül szedték a rozsharmatot szemfájás és kelés ellen. Egyes pünkösd hajnalán szedett növények gyógynövényként használatosak. A pünkösd termésjósló a gabonafélékre, valamint időjóslónap is. A pünkösd-napi tilalmak mezőgazdasági munkára és egyes házimunkákra, kivált kenyérsütésre vonatkoznak. Néhány helyen ilyenkor tartják a barátságkötő mátkálást vagy komatál-küldést. Kirándulásokat, táncmulatságokat is rendeztek ezen a napon. Az ünnep természetes jelképei a zöld ág és a rózsa. A legények zöld ágakkal feldíszített csónakokon pünkösd másnapján megcsónakáztatták a lányokat, akik erre az alkalomra díszes evezőket vittek magukkal. Sz.R.
10. oldal
Igari múltidéző
Tiszaigar, ahogy Fél Edit látta Múlt havi lapszámunkban már jeleztük, hogy 1949-ben az ország egyik legnagyobb XX. századi néprajztudósa, Fél Edit készített felmérést a faluban. A kutató a pozitívumok mellett néhány kedvezőtlen folyamatra is rámutatott, mely azt jelezte: a század közepére sokat gyengül az igariak közösségtudata. Folytassuk tehát a lapozgatást Fél Edit sorai között. A bejöttek megtartják nyelvjárásbeli különbözőségeiket, úgyhogy az igari, ha egyébről nem, kiejtéséről megismeri a betelepült tiszafüredit, őrsit. Az idegenek lassú asszimilációjához tartozik, hogy azok a maguk viseletét megtartják. A Szemeréről beházasodott például holtáig szemerei ruhájában jár, s csak gyermekeit öltözteti igariasan. Szokásait a ház körül is mind megtarthatja, ha maga a gazdasszony a háznál. Csupán akkor kell azokat elhagynia és helyettük igariakat felvennie, ha anyós keze alá kerül, aki megkívánja, hogy házában minden igari szokás szerint történjék. Vegyes házasságok reformátusok és katolikusok között, az emlékezés szerint mindig voltak. Reformátusok nem is látnak akadályt a vegyes házasságban, inkább a katolikus szülők vonakodnak reformátushoz adni gyermeküket. 1945 óta azonban ez is megszűnt. Legfeljebb gyermekek csúfolják egymást „pápista”, „kálomista” szóval, felnőtteknél igen ritkán, s csak perlekedők száján szalad ki a katolikus ellen „a matyó apád”, vagy viszont „te lóformátus” kifejezés. Öltözködésük azonos, konyhájuk is megegyező, csupán a böjtös ételek mások, bár a szegény, felekezetétől függetlenül, mind olajjal főz. A katolikusok az utcán, ha találkoznak, csakúgy köszöntik egymást, mint a protestánsok. Dicsértessékkel csak akkor köszönnek, ha egymás házába lépnek be. Reformátuslakásokban szívesen akasztják a falra a katolikus jelképeket, ha ajándék vagy más formában hozzájutottak. Tiszaigar társadalmának hangsúlyozott lokális szisztémája mellett szól a szomszédságok igen fejlett megléte. A lagziba a testvérek után mindjárt a három szomszédot hívják meg, mert a szomszéd sokszor még a testvérnél is előbbre való. „Akármi baj van, csak közelebb van, aki közelebb van”, magyarázza a ráutaltságot a szomszédokra egy adatközlő. „Itt mindenki
széjjel van, a rokonság széjjel van, a barátok széjjel vannak, csak a jó szomszéd, ha öszszetart” magyarázza egy másik adatközlő. Ha megszorul valaki, csak a szomszédja segíti ki kölcsönnel, még pénzzel is, akár igája pusztul el, akár más szükségben szenvedjen „jószágot veszünk egymásnak, temetés, ha van, lakodalom, ha van - mondja a jó szomszéd. Három szomszédot tart mindenki számon, de vannak kis körzetek a községben, melyek 15-20 házig terjednek, s melyeknek lakói jobban összetartanak egymás közt, mint a község más részében lakókkal. Egyes kis utcák ugyanígy kis egységeket alkotnak. Az egész község 10-12 ilyen csoportból áll, melyek közül kiemelkedik az Alattyán nevű falurész. Ennek lakói tartoznak legjobban össze „majdnem testvér az egész.” Alattyánban mindegy, hogy valaki gazdag vagy szegény, az mind összejár. Igar nagy mértékben exogám, a 360 család közül 44 az idegen házastárs. Exogám kapcsolatok kötik Igart Tiszafüred, Derzs, Örs, Örvény, Szentimre, Madaras községekhez. Az igari exogámia kétféleképpen mutatkozik: általában lányokat hoznak be a községbe, ritkább az, amikor az igari legény nősül ki. Utóbbi akkor fordul elő, amikor apa nélküli árvalányról van szó, aki egyetlen gyermek otthon és anyja nem akarja elengedni a maga falujából. Ekkor az igari legény nem viszi haza az asszonyt, hanem ő marad ott náluk, és velük gazdálkodik, mint vő. Ilyen eset kiváltképp őrsi vonatkozásban fordult elő. Az exogám községekbe szívesen mentek el a
legények szolgálni. Nemcsak azért, mert azokban több volt a jógazda, mint Igaron, hanem azért is, mert ott volt rokon, volt, aki védelmezze, támogassa őket. Nos, ilyen volt Tiszaigar társadalma 1949-ben, mely helyzetet joggal tekinthetünk a polgári korszak utolsó pillanatfelvételének.
Emlékszik? A hagyományos falusi társadalmakban gyakran éltek „ráolvasással”, ha az állatokat vésztől, elhullástól akarták megóvni. Az 1950-es években jegyezték fel a következő „állat férge elleni ráolvasást a faluban: „Néked mondom szent Irány! Csató Imre tehenibe, a Szegfűbe, piros tarka, kilenc pondró van. Nem kilenc, hanem nyolc, nem nyolc, hanem hét, nem hét, hanem hat, nem hat, hanem öt, nem öt, hanem négy, nem négy, hanem három, nem három, hanem kettő, nem kettő, hanem egy, nem egy, hanem semmi. Hujj ki belüle, hujj ki!”
11. oldal
Igari apró-cseprő
A hónap „idézete”
Igari gyöngyök. Új kézműves tevékenységi forma kezdődött el Igaron, ez pedig a gyöngyfűzés. Bölkény Boglárka ékszereket, karkötőket, láncokat és fülbevalókat készít. A gyöngyékszerek az 1960-as évektől váltak a női A márciusi feladványunk helyes megfejtése: Fekete István: Kele viselet kiegészítőivé, habár az ékszer, mint státusz- A feladványunkat helyesen megfejtették: szimbólum az őskortól jelen volt az emberiség kultúMakó Lajosné, Ifj. Kovács Sándor és Konczné Korda Krisztina rájában. A húsvéti ünnepekre gyöngyökkel körbefont Gratulálunk és köszönjük, hogy velünk játszottak! Ebben a tojások is készültek.
hónapban már apró ajándékkal jutalmazzuk a megfejtőket, nyereményüket átvehetik a könyvtárban, nyitvatartási időben.
A következő feladvány idézetünk pedig:
Kiállítás a víz világnapján Március 22 a víz világnapja. 1994 óta sokan belátták, hogy ránk köszöntött a „vízválság” korszaka. Azóta világszerte ezen a napon ünneplik egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. Jó alkalmat teremtett ez a nap is arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének. Ehhez a jeles naphoz kapcsolódva kiállítást szerveztünk a művelődési házban. Nagy Edina Maretta és Gruber József természetfotóival, Mester Csaba pedig grafikáival mutatkozott be a kiállításon. Nem tudjuk milyen érték az, aminek a közelében élünk, s mekkora kincs, amit bátran pazarolunk. Vigyázni kell rá, hogy maradjon az elkövetkező nemzedékeknek is, mert víz nélkül élet nem létezik ─ mondta megnyitójában Szilágyi László polgármester. Ezt követően Oláh Ilona Mester Csaba gitár
„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, ” A megfejtéseket várjuk a könyvtárban, vagy a Művelődési Központ Tiszaigar Facebook oldalán privát üzenetben. Az első tíz helyesen válaszoló megfejtő ismét ajándékot kap!
A költészet hónapja A magyar költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon. Gondoljunk mi is köszönettel és hálával azokra a költőkre, akiknek alkotásai nélkül szegényebb lenne életünk és mindennapjaink. Idézzük hát József Attilát:
„Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánt-tengelye.” A költészet napjához kap-csolódva ebben a hónapban egy ismert költemény néhány sorával hívjuk játékra a kedves olvasókat. „A hónap idézete” rovatban olvashatják feladványunkat.
A hónap könyvajánlatai:
kíséretével adott elő egy dalt, majd, Oláhné Kürtösi Ágnes és dr. Demján Adalbert Gruber József verseit tolmácsolták. A program végén Gruber József egy szép képet adományozott a településnek. Az ünnepélyes megnyitó napján és az azt követő két hétben többen megtekintették a kiállított alkotásokat. Novák Viktória közművelődési munkatárs
Lázár Ervin A hétfejű tündér Bálint Ágnes Frakk a macskák réme Móricz Zsigmond Árvácska Leslie L. Lawrence A játék rabszolgái Bear Grylls A farkas útja
IMPRESSZUM Igari Hírek Ingyenes önkormányzati kiadvány Főszerkesztő: Szuromi Rita Szerkesztő: Hatvani Gyula Felelős kiadó: Tiszaigar Község Önkormányzata Szilágyi László polgármester Cím: 5361. Tiszaigar, Dózsa Gy. út 19. Honlap: www.tiszaigar.eu E-mail:
[email protected] Lapzárta: minden hónap 20. A kiadványban szereplő írásos és képi anyagok felhasználása a szerző beleegyezése nélkül tilos!
visszapillantó Dobogón az igari csapat! Húsvét szombatján Tiszaigar főzőcsapattal vett részt a Sarudon megrendezett első Bibliai étkek fesztiválján. A versenyzőknek – Rácz Károlyné, Gólya István, Barna Árpád – a Biblia korát idéző alapanyagokból és korabeli körülmények közt kellett elkészíteni a zsűri asztalára szánt étkeket. Az igariak mézes halat, bárányt és zöldséges kölesköretet készítettek, mely a zsűri tetszését oly annyira elnyerte, hogy a csapatot a harmadik hellyel jutalmazták, valamint elnyerték a húsvéti báránykészítő mester címet, amellyel különdíj járt. A zsűri elnöke Nagy Zoltán királyi mesterszakács volt. A nagyszombati rendezvényen az igari kézművesek ismét sikerrel mutatták be termékeiket Sarudon. A rendezvényt és a csapatot meglátogatta Szilágyi László polgármester is, aki együtt szurkolt a zsűrizéskor a főzőcsapattal.
