XVIII. NEMZETKÖZI TEHETSÉGGONDOZÁSI - KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI - DIÁKKONFERENCIA

XVIII. NEMZETKÖZI TEHETSÉGGONDOZÁSI - KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI - DIÁKKONFERENCIA

SZOLNOKI FŐISKOLA COLLEGE OF SZOLNOK


18TH INTERNATIONAL TALENT MANAGEMENT STUDENT CONFERENCE ON ENVIRONMENTAL PROTECTION AND RURAL DEVELOPMENT

SZOLNOK 2012. szeptember 28-29. 28-29 September, 2012 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. • Hungary

1

SZOLNOKI FŐISKOLA COLLEGE OF SZOLNOK


18TH INTERNATIONAL TALENT MANAGEMENT STUDENT CONFERENCE ON ENVIRONMENTAL PROTECTION AND RURAL DEVELOPMENT

SZOLNOK 2012. szeptember 28-29. 28-29 September, 2012 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. • Hungary


XVIII. NEMZETKÖZI TEHETSÉGGONDOZÁSI - KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI DIÁKKONFERENCIA 18TH INTERNATIONAL TALENT MANAGEMENT STUDENT CONFERENCE ON ENVIRONMENTAL PROTECTION AND RURAL DEVELOPMENT Szolnok 2012. szeptember 28-29./28-29 September, 2012

Organized by Szolnoki Főiskola/College of Szolnok www.szolf.hu Tudományos Bizottság/Scientific Committee DR. TÚRÓCZI, IMRE DR. KÓRÓDI, MÁRTA DR. SZABÓ, ATTILA Szervező Bizottság/Organizing Committee DR. SZABÓ, ATTILA VIPLAKNÉ KÁNAI, PIROSKA TÓTH, ÉVA BUDAI, SZILVIA HERNYÁK, GÁBOR HEGEDŰS, SÁNDOR A kiadványt szerkesztették/Edited by Dr. Szabó Attila Kiadó/Published by Alumni Kiadó Kft. Felelős kiadó/publisher: Bereczky Csaba Példányszám/copies: 50 ISBN 978-963-89339-6-6 4


TARTALOMJEGYZÉK • TABLE OF CONTENTS I. SZEKCIÓ • SESSION I Dr. Kóródi, Márta A vidéki turizmus „szoftver-fejlesztése” – szemléletformálás és vendégközpontú attitűd kialakításának módszertana egy pályázat megvalósítása kapcsán

8

Sárközi, Edit – Kardos, Levente – Sepsi, Panna – Ladányi, Márta – Tőkei, László Preliminary results of methodological development in the determining of lead content in the root zone of Hungarian soil types 10 Földi, Katalin A szolnoki élelmiszer kiskereskedelem strukturális átalakulása és hatásai

12

Mondok, Anita Felsőoktatási szakképzés – Mit profitálhat a vidék?

14

Takács, Attila – Lovas-Kiss, Ádám – Sonkoly, Judit Hazai kosborfélék talajreakciója

16

Mizsei, Edvárd A Szegélyes teknős (Testudo marginata SCHOEPFF, 1792) elterjedése és annak modellezése

18

Baranyai, Andrea Kísérletek a som (Cornus mas L) és a homoktövis (Hippophae rhamnoides L) tömegméretű mikroszaporításának kidolgozására

20

Horváth, Marianna Zöldlogisztika, avagy zöldülés a válságban

22

Durkó, Emília Magyarország követendő példái az energetikában

24

Szabó, Boglárka – Centeri, Csaba – Vona, Márton – Gelencsér, Géza – Dobó, Zsófia Water quality and land use in Koppány creek valley 26

5


II. SZEKCIÓ • SESSION II Dr. Szabó, Attila Őzbak vadászat, mint turisztikai termék

30

Molnár, Gabriella Multinacionális vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) a környezetvédelem területén

32

Nagy, Gábor A környezeti teljesítmény indikátorai

34

Kovács Sárkány, Hajnalka – Kovács, Vilmos Élelmiszereink bölcsője: a vidék

35

Sándor, Gábor – Szabó, György A mezőgazdasági művelés hatása a talaj nehézfémtartalmára

37

Lovas-Kiss, Ádám – Takács, Attila Endozoochoria lehetősége vízparti növényfajoknál

39

Erdei, Tímea Zöldfelületi elemek szerepének értékelése a közlekedési zaj csökkentésében települési környezetben

41

Kádár, Orsolya A rózsagyökér (Rhodiola rosae) és a tavaszi kankalin (Primula veris) mikroszaporítása

44

Bede-Fazekas, Ákos – Dr. Trájer, Attila János Térinformatikai alapú klímamodellezés ökológiai és epidemológiai előrejelzés céljából 46 Tóth, Péter A Tisza hordalékjárásának jellemzése a szolnoki szelvényben

6

48


I. SZEKCIÓ SESSION I

7


A VIDÉKI TURIZMUS „SZOFTVER-FEJLESZTÉSE” – SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS VENDÉGKÖZPONTÚ ATTITŰD KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA EGY PÁLYÁZAT MEGVALÓSÍTÁSA KAPCSÁN Dr. Kóródi Márta Szolnoki Főiskola, Turizmus-vendéglátás tanszék, Szolnok, Tiszaligeti sétány 14.

Bevezetés A fejlesztés általában irányulhat az erőforrások bővítésére, vagy a meglévő erőforrások jobb kihasználására. Az erőforrásbővítés a turizmusban sokféleképpen értelmezhető. Jelenti a nem ismert turisztikai vonzerőtényezők feltárását, új, vagy meglévő tényezők interpretációra alkalmassá tételét, vagyis kiegészítésüket olyan elemekkel, amelyek komplex élménnyé teszik a meglátogatásukat, megtapasztalásukat. A vonzerő-turista viszony aktívvá és interaktívvá válik, a turistában érzések keletkeznek, mellyel az előzetes várakozásai, képzetei a meglátogatott helyről találkoznak, alul vagy felülmúlják azt. A pozitív egyenleg, vagyis az elégedettség kialakulásában a materiális erőforrásokon túl az immateriális, vagyis a vendégfogadói hozzáállásból, attitűdből következő benyomások is jelentős szerepet játszanak. A vendégközpontúság hiánya nemcsak korlátozó tényezője lehet a tárgyi fejlesztések pozitív hatásainak, hanem a szemléletváltással önálló erőforrássá is válhat, a vidéki „hardver” fejlesztéséről áttolódik a hangsúly a „szoftver” fejlesztésére. A projekt jellemzői a Svájci – Magyar Együttműködési Program keretében, a „Magánszektor fejlesztése és a kis- és középvállalatok exportjának elősegítése” témájú projektek részére kiírt pályázat egyik nyertes projektje kerül bemutatásra. Címe – Táji értéke8

ken alapuló fenntartható turizmus fejlesztése. A projekt közvetlen céljai közé tartozik, hogy a turisztikai szolgáltatók képesekké válnak vendégeik megtartására és újak megszerzésére, a tájcentrumok versenyképességének növelése a fenntartható tájhasználaton, a turisztikai attrakciófejlesztésen és a szolgáltatói szemléletváltáson keresztül, a vendégbarát turisztikai szolgáltatások bővítése érdekében a turisztikai vendégfogadás és vendég-elégedettség fejlesztését szolgáló minősítési, képzési és tréningprogram kialakítása és lebonyolítása. Az egyik legfontosabb társadalmi haszon a környezeti szemléletformálásból, ismeretterjesztésből, bemutatásból adódik. A tanulmányban kifejtésre kerül - a szemlélet formálás technológiája és technikája ezen belül o a képzési tartalomfejlesztés o a képzésfejlesztés A technológia, vagyis a folyamatok és kapcsolatok keretét a tananyagok adják, amelyeket egy képzési kataszter alapján képzési programokba rendezve fognak kiajánlani a tájcentrumspecifikus és az attól független szegmenseknek. A technológia egyes elemei egyben a feladatokat is előre vetítik, három tájcentrumi jellemzővel bíró és két általános módszertani tananyagot kell kialakítani. Ezzel párhuzamosan fel kell mérni a célcsoport egyes szegmentumait, majd a szegmensleírásnak megfelelően a képzési igényeket valószínűsíteni, és számukra képzé-


si programokat tervezni, melyek tematikái a tananyagok tananyagegységeiből kerülnek összeválogatásra. A technika megfelel a harmadik évezred elvárásainak, egy web felületen jelennek meg a vonzerőregiszterben szereplő tájcentrumi értékek szövegesen és képi ábrázolással, térinformatikai támogatással.

csak egy szűk turistarétegnek jelentenek vonzerőt. Az élményösszetevők másik csoportjával, az élménygenerálókkal kell komplettírozni a kínálatot. A képzések turisztikai szolgáltatóknak nyújtott programjaiban ez a szemlélet kerül előtérbe. Felhasznált források:

Összegzés A fentiek alapján a szemléletformálás két területen valósul meg. Egyrészt az ökoturizmus fejlesztési módszereinek elsajátításánál megszerzett kompetenciák biztosítják az ökologikus gondolkodás mindennapokban történő alkalmazásának lehetőségét, következésképpen a vidéki térségek fenntarthatóságát. A „vendégbarát vidék” jellemző eléréséhez hos�szabb út vezet, ehhez a vendégfogadók beállítódásán kell változtatni. Kevés és nem hatékony a „hagyományos magyar vendégszeretet”. Bár az erőforrások hasznosításából indulunk ki, mégsem úgy kell fejleszteni a továbbiakban, hogy a rendelkezésre álló tényezőket kívánják mindenáron eladni, hanem figyelembe kell venni a élménymenedzsment élményösszetevőkre vonatkozó modelljében rejlő szabályokat, vagyis a potenciális vendég képzeteiben kell vonzó élményígérettel felkelteni az utazás iránti igényt. Az élményígéret megfogalmazása csak akkor lehetséges, ha a megfogalmazó meg is élte az élményt, vagy bele tudta képzelni magát. Ezen képesség megszerzését támogatják az esettanulmányok és a gyakorlatok, az élménytervezés módszertanának elsajátítása, a vendégközpontú és nem az erőforrásközpontú termékfejlesztés.

1. Megvalósíthatósági tanulmány a „Táji értékeken alapuló fenntartható turizmus fejlesztése” pályázathoz. Budapest, 2010. 2. Várhelyi Tamás – Mondok Anita - Kóródi Márta – (2010): A nem formális képzések rendszerének kialakítási lehetőségei a turisztikai szolgáltatók számára. In.: Economica 2009. különszám 05-11.p. (ISBN 15856216) 3. Kóródi Márta (2009): Új korszak a vidék turizmusában?. In Agrárium. 19. évfolyam. 2009/10. 26.p. 4. Kóródi Márta (2009): Az ígéret szép szó…, avagy az élménymenedzsment sajátosságai a turizmus egyes formáiban. In.: Szolnoki Tudományos Közlemények XIII., Szolnok: MTESZ, elektronikus kiadvány 12.p. Summary This paper introduces a project that implemented with the support of Switzerland. Unlike the usual methods, the project is not aimed at the development of resources, but the development of customer-oriented attitude. This new approach of rural tourism can make long-term sustainability.

Az élménybázis szükségessége elvitathatatlan, ide tartoznak a táji értékek is, de önmagukban 9


PRELIMINARY RESULTS OF METHODOLOGICAL DEVELOPMENT IN THE DETERMINING OF LEAD CONTENT IN THE ROOT ZONE OF HUNGARIAN SOIL TYPES Edit Sárközi, Levente Kardos, Panna Sepsi, Márta Ladányi, László Tőkei Corvinus University of Budapest, Faculty of Horticultural Science, Department of Soil Science and Water Management, H-1118 Budapest Villányi út 29-43., Hungary Lector:: László Kiss, honorary associate professor, University of Debrecen Centre of Agricultural and Applies Economic Sciences

Introduction In the XXI. Century people have many global problems – energy crisis, population growth, climate change, food shortages. Pollution-free cultivation is indispensable for healthy food. production. If our soil is contaminated (due to some natural or anthropogenic disaster) our health will be in jeopardy, because the plants can accumulate different toxic substances for example heavy metals in variant ways. These can get into the food chain and occur in living organisms. (Buday-Sántha 2009, Nánási 2005) The behaviour of heavy metals in soils depends on many factors: physical and chemical properties of soil, buffering capacity, the form and the quantity of contaminant. The soil colloids can bind many ions and molecules. These interactions can be physical (physical adsorption) and chemical adsorption (chemisorption), which is a stronger interaction than the physical adsorption. The heavy metals usually concentrate in topsoil, where they are tied to the soil colloids. The soil behaves as a buffer system until a certain value, adsorb the heavy metals and deaden their effects. With soil acidity the heavy metals mobilize and appear in the soil solution and the soil water. The 10

microorganisms of soil and the roots of plants are able to adsorb these toxic substances so thus it get into the food chain, which can be serious danger for human and animal body. (Kádár 1995, Simon 1999, Stefanovits 2010) One well-known toxic metal is lead. Lead is highly toxic to human health. The mean sources of lead pollution are lead processors, coal firing, sewage sludge and lead containing pesticides. Lead concentration is 2-20 mg/kg in non-contaminated soils. Lead is bounded with carbonates, sulphates, sulphides and phosphates. (Stefanovics 2010) Materials and methods In the research our aim was to determine the adsorption capacity of lead in Hungarian soil types. Four different soil type were examined: brown forest soil, meadow soil, chernozem and sand with humus. The soil samples came from Gödöllő (brown forest soil), Dunaújváros (chernozem), Tiszavasvári (sand with humus, meadow soil, chernozem) and Budapest-Soroksár (brown forest soil, meadow soil, sand with humus), Hungary.


In our method we made soil columns. We put 50 g prepared soil samples into the columns and poured aqueous solution of Pb(NO3)2 in known concentrations, with which we demonstrated a pollution. The concentrations were 1, 5, 10, 25, 50 g/dm3.

soil is significantly different at different level of concentration of contamination (p<0,05). The difference is insignificant in case of the four soil types (p<0,05).

The concentrations of runoff filtrates were determined by complexometric titration. The experiment of soil column is showed Figure 1.

1. Buday-Sántha A.: Környezetgazdálkodás. Nordex Kft. Dialog Campus Kiadó. 2009 2. Nánási I.: Humánökológia. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 2005 3. Kádár I.: A talaj–növény–állat–ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. Akaprint. KTM. MTA TAKI. Budapest. 1995 4. Simon, L. (szerk.): Talajszennyeződés, talajtisztítás. Környezetügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató. 5. kötet. Környezetgazdálkodási Intézet. Budapest. 1999 5. Stefanivots P., Filep Gy., Füleky Gy.: Talajtan. Mezőgazda Kiadó Kft. Budapest. 2010

References

Figure 1.: Experiment of soil column The adsorption capacity of the soil samples were calculated from the two different concentration values. Results The results were statistically analyzed with two-way analysis of variance (ANOVA), IBM SPSS Statistics 20.0 software. The results showed that the lead adsorption of 11


A SZOLNOKI ÉLELMISZER KISKERESKEDELEM STRUKTURÁLIS ÁTALAKULÁSA ÉS HATÁSAI Földi Katalin Szolnoki Főiskola Kereskedelem és marketing tanszék, Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. Lektorálta: Dr. László Éva Ph.D főiskolai docens, Szolnoki Főiskola Kereskedelem és marketing tanszék

Bevezetés

felé történő áramlását (Nagy, 2007).

A hazai élelmiszer kiskereskedelem strukturális átalakulása nem ért véget a multinacionális élelmiszer kiskereskedelmi üzletláncok megjelenésével és elterjedésével. A gazdasági válság hazai begyűrűzése, és az élelmiszer kiskereskedelem jogi környezetének változásával a strukturális átalakulás újabb szakaszokba lépett.

Szolnoki élelmiszer kiskereskedelem

Strukturális átalakulás Nyugat-Európában a demográfiai változások, a nők munkavállalása és a jövedelmek folyamatos emelkedése strukturális átalakulást eredményezett a fogyasztásban (Nagy, 1997). A 1990-es évekre a demográfiai változások és a nők munkába állása már lezajlott Magyarországon. A rendszerváltás utáni hazai fogyasztási szokások átalakulására a magas infláció miatti reáljövedelem csökkenése, de elsősorban a kereskedelem szerkezeti és szervezeti változása hatott. Nagy (2010) szerint a javarészt külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi vállalatok kihasználták az átmenet lehetőségeit, ezzel átrendezték a fogyasztás tereit, megtöltötték új tartalommal, átformálták a globális/európai munkamegosztásban betöltött helyzetét egy-egy régiónak és benne a helyi/ térségi gazdaságoknak. A kiskereskedelmi szektorban a lokális piacok konvergenciája irányába mutató strukturális változások a fogyasztás tereinek térbeli koncentrációját eredményezték, ezáltal felgyorsították a kereskedelem városperemek 12

2010-ben az élelmiszer vegyesüzletek és áruházak közel 40%-át (3,5% ponttal alacsonyabb az országos értéknél) egyéni vállalkozások üzemeltették. Az egyéni vállalkozók által üzemeltetett élelmiszer vegyesüzletek és áruházak számának csökkenése némileg meghaladja az országosat. Szolnokon 2010re 2000-hez képest az élelmiszerüzletek és áruházak száma több mint harmadával csökkent, a csökkenés mértéke 4,3% ponttal nagyobb Szolnokon mint Magyarországon. 2010-ben 2000-hez képest az élelmiszer vegyesüzletek és áruházak részaránya a kiskereskedelmi üzletekhez képest Szolnokon közel felére csökkent, míg az országos adatokban közel 30%-os visszaesés következett be, ezzel tovább nőtt az országos részaránytól való elmaradás. Kutatás módszertana A kutatás módszere egyrészt szekunder kutatás volt, az élelmiszerfogyasztói és vásárlói magatartással, kiskereskedelemmel, annak területi vonatkozásával és az üzletválasztással foglalkozó nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozása, melynek során áttekintettem a releváns idegen és magyar nyel-


vű kutatási eredményeket és elméleteket. Másrészt hat primer (kvalitatív 2, kvantitatív 4) kutatást is végeztem azzal a céllal, hogy a magyar vásárlók élelmiszervásárlással és üzletválasztással kapcsolatos hozzáállását és annak magatartásbeli megnyilvánulásait megismerjem, valamint az élelmiszer-kiskereskedelmi üzletvezetők véleményét feltárjam a vásárlók magatartásbeli megnyilvánulásai (vásárlási szokások, üzletválasztás) tekintetében. Kutatás célja A kutatás célja az élelmiszervásárlók vásárlói magatartásának és üzletválasztási tevékenységének vizsgálata volt, az élelmiszer kiskereskedelem strukturális átalakulásának (a multinacionális élelmiszer kiskereskedelmi üzletláncok üzletnyitásainak) hatására. Kutatási eredmények és következtetések Kutatásaim szerint elsősorban a multinacionális élelmiszer kiskereskedelmi üzletláncok megjelenése és terjeszkedése által kiváltott élelmiszer kiskereskedelmi strukturális átalakulás megváltoztatta a vizsgált térségekben az élelmiszervásárlási és üzletválasztási szokásokat. Massey (1991) alapján a Szolnokra, szolnoki nagyvárosi településegyüttes és szolnoki kistérség élelmiszer vásárlási és üzletválasztási szokásaival kapcsolatos kutatási eredményeim, magyarázatul szolgálnak a magyarországi élelmiszer kiskereskedelmi strukturális átalakulás hatásaira is.

Felhasznált irodalom 1. Massey, D.: A Global Sense of Place Marxism Today, June 1991. http://www. amielandmelburn.org.uk/collections/ mt/index_frame.htm letöltés dátuma: 2012. 07. 08) 2. Nagy, E.: A kereskedelem szerkezeti átalakulása és területi sajátosságai. (Kézirat) Győr: MTA RKK, 1997. 3. Nagy, E.: A belvárosi bevásárlóközpontok és a hagyományos köztérszerep megőrzésének lehetősége az európai városokban In: Sikos T.,T. (szerk.) A bevásárlóközpontok jelen és jövője. Komárom: Selye János Egyetemi Kutatóközpont, 2007. p. 233-261. 4. Nagy, E.: Változó erőviszonyok – átalakuló terek. A kereskedelmi tőke térszerkezet-alakító szerepe az élelmiszer-ágazatban” In: Sikos T., T. (szerk.) Fenntartható fogyasztás és növekedés határai. Új trendek a kereskedelemben. Gödöllő-Komárom: Selye János Egyetem Kutatóintézete, 2010. p. 177-194. Summary The openning of the multinational food retailer’s companies stores caused structural changes. I examined the impacts of the structural changes on food purchasing decisions and store choice decision making.

13


FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS – MIT PROFITÁLHAT A VIDÉK? Mondok Anita Szolnoki Főiskola Turizmus-Vendéglátás Tanszék, Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. Lektorálta: Dr. Kóródi Márta, Szolnoki Főiskola, Oktatási és Tudományos rektorhelyettes, tanszékvezető főiskolai tanár

Bevezetés Az olajválságot követő időkben számos államban felgyorsult az érettségit adó középiskolák expanziója, így nőtt azon érettségizettek száma, akik megszerezték a formális jogosultságot a felsőoktatásba való belépésre. Társadalmi jellemző, hogy az érettségizettek egy része nem felel meg a tudományos igényű felsőoktatás követelményeinek – ez ebben az esetben is fennállt, illetve emellett a munkaerőpiac nem tudta fogadni a főiskolai, egyetemi végzettségűek tömegeit. A munka világában gyakorlatias, naprakész, azonnal alkalmazható, de magas szintű kvalifikációkra mutatkozott tehát kereslet, így a társadalmi és a gazdasági igények kielégítését szolgálták a rövid képzési idejű, felsőfokú szakképzési programok, amelyeket számos országban, mint az Egyesült Államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Japánban, Hollandiában, Németországban vezettek be, s amelyek 1997ben jelentek meg a hazai képzési palettán. felsőoktatási szakképzés A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján a felsőfokú szakképzéseket felsőoktatási szakképzések váltják fel. 2013-ban már csak erre az új típusú képzési formára lehet majd jelentkezni a felsőfokú szakképzések helyett. A törvény 15.§ (2) alapján: „Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzés14

re tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb százhúsz lehet.” A felsőoktatási szakképzés várható hatásai Habár a vidéki felsőoktatási intézmények jellemzően kedvező hatással vannak településük fejlődésére és életére, a felsőoktatási szakképzés gyors bevezetése inkább kérdéseket, mintsem előrevetíthető pozitív változásokat vet fel. A primer és szekunder szektorban tevékenykedő vállalkozások főképpen a vidéki területeken koncentrálódnak, ahova jól képzett, naprakész szakismeretekkel rendelkező szakemberek szükségesek a hatékony termeléshez. A munkaerő-piaci elvárások érvényesítése továbbra sem tisztázott annak ellenére, hogy a rendszer átalakításához az illetékes minisztérium a MKIK-val is együttműködött. Habár a naprakész szaktudás átadása került célkitűzésként a felsőoktatási szakképzés zászlajára, a felkészült, aktuális ismeretekkel bíró gyakorlati oktatók rendelkezésre állási problémája kezelésére nem látszanak erőfeszítések. A felsőoktatás ráadásul gyakran nem is enged teret az oktató cégnél történő másodfoglalkoztatásának,


illetve a legfrissebb ismeretek oktatásához a tananyag sem áll rendelkezésre, hiszen a gyorsan változó technológiai környezet hamar elavulttá teszi a nyomtatott formában rendelkezésre álló szakirodalmat. A vidéki, kis- és középvállalkozók munkaerőigényének kielégíthetősége is megkérdőjeleződik akkor, ha a diákoknak a felsőoktatási intézmény városába kell utazniuk, hiszen semmi garancia sincs rá, hogy végzés után visszatérnek családjuk lakóhelyére. A szakok új nevet kapnak, amelyek megzavarják a felvételizőket, s várhatóan a felvételi tájékoztató januárban megjelenő kiegészítéséből tudhatják csak meg a jelentkezők, milyen felsőoktatási szakképzések közül választhatnak. Így 2013-ban mindössze egy hónapjuk lesz a választásra, hiszen a jelentkezési határidő február közepe. A vidéki diákoknak kisebb arányban van hozzáférésük az Internethez, amely az információval való ellátottságot csökkenti, s a rövid határidő és a szűkebb körű rendelkezésre álló információ miatt akár le is maradhatnak a képzésre való jelentkezésről. Emellett idén a felsőfokú szakképzések ösztöndíjas hallgatói helyeinek számát is radikálisan csökkentette a kormány, így kevesebb leendő hallgatónak nyílt esélye az államilag támogatott képzésben való részvételre. Mindezen kérdések egyelőre megválaszolásra várnak, a vélt problémák pedig beigazolásra vagy elvetésre. Felhasznált irodalom 1. Fehérvári Anikó - Kocsis Mihály (2009): Felsőfokú? Szakképzés?, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, p. 9-10., 19-24. 2. Györgyi Zoltán (2012): Egy – Eltűnő? Átalakuló? – képzési program találkozása a munkaerőpiaccal in Felsőoktatás és Munkaerőpiac –

Tények, vélemények, tapasztalatok, szerkesztette Schleicher Nóra, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest, 2012, p. 118-120., 122-123. 3. Dr. Henczi Lajos (szerk.) (2012): A szak- és felnőttképzés-szervezés gyakorlata. Képzési útmutató gazdasági társaságoknak és intézményeknek, RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest, 2012. szeptember, p. I/28 3-7., 10-12., I/29 1-27., III/16 2-41. 4. Kiss Gábor (szerk.) (2010): Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel – Módszertani összefoglaló, 2. Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés, Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Miskolc, p. 4-11., 19-27. Summary Higher-level vocational trainings had been integrated into the higher-level educational system in 1996 and after 1998 to the study programmes of tertiary-level educational institutions. Certificate what can be obtained at the end of the course is a distinct highereducational level of the National Qualifications Register. Higher-level vocational trainings are replaced by higher-educational vocational trainings from September 2013. This article introduces the history, characteristics and existing system’s advantages and disadvantages of higherlevel vocational trainings. Besides that National Qualifications Register’s past, present and future linked to the changed system is detailed in the followings. The author describes new elements of higher-educational vocational trainings and those problems and challenges which may occur after the introduction of new system at the rural areas of the country. 15


Hazai kosborfélék talajreakciója Takács Attila – Lovas-Kiss Ádám – Sonkoly Judit Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4010 Debrecen, Pf.: 14.

Bevezetés Célkitűzés A növények számára a talaj kémhatása köztudottan igen nagy jelentőségű korlátozó tényező (BOHN et al. 1979, LÁNG 2000: 389.). Ellenére ennek Magyarországon (többek közt) az orchideafajok talaj-paraméterekkel szembeni igényét/tűrését eddig alig vizsgálták, de európai léptékben is kevés faj esetén ismertek mért adatok (vö. ARDITTI 1992) Ellenberg et al. (1991) egyetlen értékkel jellemzik a taxonok ökológiai optimumát és toleranciáját, míg a hazai szerzők (Soó 1973, Simon 1992) pusztán az optimumra adnak meg értéket. Az egyes taxonok modalitására hazai irodalomban nem, de nemzetközi irodalomban is csak ritkán találunk utalást.

Célunk volt a hazai vadon élő orchideák toleranciájának jellemzése, optimumuk, ill. modalitásuk meghatározása mérési eredmények alapján, valamint eredményeink összevetése korábbi irodalmi adatokkal. Anyag és módszer 2009-ben 60 hazai orchidea-taxon lelőhelyein gyűjtöttünk összesen 419 talajmintát az ország egész területéről. A minták feldolgozását követően a magyar szabványnak megfelelően desztillált vizes és KCl-os közegben üvegelektródás eszközzel mértük azok pH-ját.

Relatív gyakoriság

0,45

H… K…

0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0 3,5

4

4,5

5

5,5

6 pH

6,5

7

1. ábra. A vizsgált termőhelyek talaj-kémhatás eloszlása 16

7,5

8

8,5


Eredmények A vizsgált termőhelyeken a talaj kémhatása desztillált vizes szuszpenzióban mérve nagyjából pH 4,5 és 8,5 között, KCl-oldatban mérve pedig 3,5 és 8 között változott. A KCl-oldatban mért értékek természetesen minden esetben alacsonyabbnak adódtak (1. ábra). Az eredmények tükrében több taxon esetében korrekcióra szorulnak a magyar szakirodalomban elterjedt adatok. Euryök, bimodális fajnak bizonyult például az Anacamptis morio, euryök, unimodális, bazofrekvensnek a Cephalanthera rubra. Stenök, bazofrekvens faj a Himantoglossum adriaticum, euryök, unimodális, acidofrekvens a Traunsteinera globosa. A közelmúltban leírt, emiatt hiányosan ismert ökológiájú fajok közül az Epipactis tallosii-t említjük meg, amely euryök, unimodális faj, optimuma semleges tartományban van. Összegzés Eredményeink árnyaltabb és pontosabb képet adnak a hazai kosborfélék talajreakcióoptimumáról és toleranciájáról. Összességében meghatároztuk 55 hazai taxon pH-toleranciatartományát, 50 hazai taxon pH-optimumát, 44 hazai taxon modalitását. A vizsgált taxonok többsége euryök, nagyrészük unimodális, valamint a legtöbbjük optimuma a semleges-gyengén bázikus tartományba esik. Meggyőződésünk, hogy pusztán az előfordulásokat lefedő pH-tartomány megadása félrevezető, hiszen ezen belül nem egyenletes az előfordulás frekvenciája. Ugyan-

csak félrevezető az adatok átlagértékének vagy középértékének megadása, különösen a bimodális taxonok esetén. Irodalom ELLENBERG H. – WEBER, H. E. – DÜLL, R. – WIRTH, V. – WERNER, W. – PAULISSEN, D. (1991): Zeigerwerte von Pflanzen in Mitteleuropa. 2nd Ed. – Scripta Geobot. 18: 1-248. SOÓ R. (1973): Orchidaceae. In: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve V. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp.: 132–182. SIMON T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója (Harasztok, virágos növények). Tankönyvkiadó. 892 p. BOHN, H. – MCNEAL, B. L. O’CONNOR, G. A. (1979): Soil chemistry. – John Wiley & Sons, New York, Chichester, Brisbane, Toronto. LÁNG E. (2000): A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége. In: HORTOBÁGYI T. – SIMON T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp.: 388–393. ARDITTI, J. (1992): Fundamentals of Orchid Biology. – J. Wiley & Sons, New York, USA.

17


A Szegélyes teknős (Testudo marginata SCHOEPFF, 1792) elterjedése és annak modellezése Mizsei Edvárd Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Lektorálta: Dr. Lengyel Szabolcs egyetemi adjunktus

Bevezetés A szegélyes teknős (Testudo marginata SCHOEPFF, 1792) a Dél-Balkánon, Görögországban és Albániában őshonos, valamint előfordul Szardínián is, ahová betelepítés útján került. Élőhelyei száraz „macchia” és „garrigue” bozótosok, főként alacsony tengerszint feletti magasságon. Egyes előfordulási helyein felhatolhat akár 1600 méterig is. Pontos elterjedése kevéssé ismert: Görögországban az Olümposztól délre és a Peloponnészoszi-félszigeten fordul elő, továbbá néhány adata ismert Albániából a görög határ mentén (1-3). Elterjedésének pontosabb megismerése céljából MaxEnt elterjedési modellt készítettem. Anyag és Módszer A MaxEnt egy „csak-prezencia” adatokat használó módszer (4-5). Összegyűjtöttem a faj publikációkban fellelhető előfordulási adatait (N=17), amelyeket kiegészítettem a Balcanica térképezési projekt adataival (N=12), továbbá saját adatokkal is, amelyeket 2009–2012 között hat utazás során rögzítettünk Albániában (N=6) (1-3, 6-8). Az elterjedési modellhez olyan klímaadatokat használtam (éves átlaghőmérséklet, átlagos napi hőingás, izotermalitás, hőmérséklet szezonalitás, legcsapadékosabb hónap csapadéka, csapadék szezonalitás, legforróbb negyedév csapadéka; 1950–2000 között rögzített adatok átlagai és indexei, ~1 km felbontású grid térképeken), 18

amelyek az előzetes tesztek alapján jól magyarázzák elterjedését. Az erősen korreláló változókat kizártam (Pearson’s rs>0.7). Eredmények A T. marginata elterjedési modellje a tesztek során kiváló AUC értékeket ért el (AUC=0,920, standard deviáció=0,003). A vizsgált változók közül a csapadék szezonalitás járult hozzá legnagyobb mértékben az előfordulási adatok térbeli elrendeződésének magyarázatához (51.1%). A másik két legfontosabb tényező a legforróbb negyedév csapadéka (28.1%) és a legcsapadékosabb hónap csapadéka (14.7%) volt, míg az éves átlaghőmérséklet (0.3%), átlagos napi hőingás (2.4%), izotermalitás (3.2%) és a hőmérséklet szezonalitás (0.1%), kevésbé volt fontos a vizsgált földrajzi léptékben. A prediktált elterjedési térkép jól illeszkedik az ismert előfordulási pontokra (1. Ábra).

1. ábra. A Testudo marginata ismert előfordulási pontjai és prediktált elterjedése


Diszkusszió A modell alapján a más szerzők elterjedési térképein jelölt közép-görögországi területek klimatikusan nem alkalmasak a T. marginata számára. Erről a területről megfigyelési adatai sincsenek, így nagy valószínűséggel hiányzik innen, tehát a korábbi becslések szerinti elterjedése (~20 000 km2) a kétharmadára csökken. Elterjedésének északi határa a modell alapján valamivel északabbra húzódik (40. szélesség), amit egy saját adat (2010, Albánia: Poliçan) és egy görög megfigyelés is megerősít 50 kilométerrel északra az eddigi legészakabbi adattól (2011, Görögország: Thessaloníki, I. Strachinis szóbeli közlés). A terepi vizsgálatok során a faj négy albániai adatához további hat megfigyelést rögzítettünk, a modell alapján pedig pontosabb képet kaptunk a T. marginata elterjedéséről és ökológiai igényéről. Felhasznált irodalom 1. Bour, R. (1995): Une nouvelle espèce de tortue terrestre dans le Péloponnèse (Grèce). Dumerilia 2:23-54 2. Fritz, U., Širokỳ, P., Hajigholi, K. and Wink, M. (2005): Environmentally caused dwarfism or a valid species—Is Testudo weissingeri Bour, 1996 a distinct evolutionary lineage? New evidence from mitochondrial and nuclear genomic markers. Mol. Phyl. Evol. 37:389-401 3. Oruçi, S. (2011): Data on geographical distribution and habitats of the Marginated Tortoise (Testudo marginata Schoepff, 1792) in Albania. Natura Montenegrina 9(3):495-498 4. Phillips, S.J. and Dudík, M. (2008):

Modeling of species distribution with Maxent: new extensions and comprehensive evaluation. Ecography 31: 161-175. 5. Anderson, R.P., Israel Gonzalez, J. (2011): Species specific tuning increases robustness to sampling bias in models of species distributions: An implementation with Maxent. Ecol. Mod. 222: 27962811 6. Bruno, S. (1989): Introduction to a study of the herpetofauna of Albania. Brit. Herp. Soc. Bul. 29 7. Haxhiu, I. (1985): Rezultate të studimit të breshkave të ventid tonë. Bulettini i Shkencavë të Ntyrës 2:85-91 8. Bringsøe, H., Buskirk, J.R., Willemsen, R.E. (2001): Testudo marginata Schoeppf, 1792 — Breitrandschildkröte. In: Fritz, U. (Ed.), Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Band 3/IIIA: Schildkröten I. Aula-Verlag, Wiebelsheim, 291–334 Summary The distribution of the Marginated Tortoise (Testudo marginata SCHOEPFF, 1792) is poorly known. Its distribution was modelled using a MaxEnt niche model, based on 35 presence data and 7 different climate variables. The model predicts that is may be absent in approximately 33.3% of its previously known area. However, its area reaches 50 km farther north than previously known. Furthermore, our mapping of T. marginata in Albania yielded six new localities apart from the previously known four. 19


KÍSÉRLETEK A SOM (CORNUS MAS L) ÉS A HOMOKTÖVIS (HIPPOPHAE RHAMNOIDES L) TÖMEGMÉRETŰ MIKROSZAPORÍTÁSÁNAK KIDOLGOZÁSÁRA. Baranyai Andrea Szolnoki Főiskola, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak,5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. Konzulens: Dr. Dencső István, kandidátus, főiskolai docens

Bevezetés Figyelmünk azért fordult a roboráló növények (a som és a homoktövis) felé, mert ezzel a területtel hazánkban nagyon kevesen foglalkoznak. Mivel sem a som sem a homoktövis mikroszaporításával kapcsolatban nem találtunk számottevő szakirodalmat célul tűztük ki, hogy megoldjuk mindkét faj in vitro tenyésztését. A som dugványról és magról is nehezen szaporítható ezért itt nemcsak a fajták és szelektált klónok felszaporítása volt a cél, hanem hogy egyáltalán megfelelő mennyiségű szaporítóanyagot tudjunk előállítani. A homoktövis dugványok elég jól gyökeresednek, itt a fajták és klónok felszaporítása volt a cél. Ezeknek, mint adaptogén növényeknek nagyon fontos a roboráló szerepük, és mint termesztésbe vont növények, a mikroszaporításnak gyakorlati jelentősége is van. Anyag és módszer Kísérleteinkben sikerült megoldani a som (Cornus mas) a homoktövis (Hippophae rhamnoides) hajtáscsúcs kultúrából történő in vitro szaporításának egyes lépéseit. Az alkalmazott alaptáptalajok az egyes növényeknél nagyon eltérőek voltak (MS,DCR, 20

BTM) az alkalmazott hormonszint (GA, BA) tekintetében már nem adódtak nagy különbségek. A kultúrák indítását, felszaporítását és gyökereztetést is sikerült megoldanunk. Ebben a szakaszban már nehezebben érnünk el eredményt, mert a som és a homoktövis a szokásos gyökereztetési eljárásokra nem reagált. A homoktövisnél és a somnál sikerült kidolgoznunk az indító és a felszaporító táptalajt mind a vad, mind a kulturfajok esetében. A somnál az indító táptalaj DCR+ 1 mg/l GA, a felszaporító a DCR+ 0,2 mg/l BAP. A homoktövisnél az indító a BTM+ 1 mg/l GA, a szaporító a BTM + 0,2 ml/l BAP. A homoktövisnél a Hippophae rhamnoides var.carpatikca klónoknál sikerült gyökérprimódium indikációt elérnünk nagy adagú 10 mg/l IES alkalmazásával. A somnál a gyökereztetési kísérletek sokáig folytak, a korábban alkalmazott táptalajokon a somot nem sikerült legyökereztetni, pedig a szakmában eddig használt összes gyökereztetési eljárást kipróbáltuk, macro és microelemek felére, háromnegyedére csökkentése, cukor csökkentése 1%-ra, auxinok alkalmazása IVS,IES,NES/0.01-0.5mg/l, aktív szén, pH levitele 4.8-ra, mind eredménytelen volt. (A som dugványról is nehezen gyökeresedik.) 2012 márciusában Marks,T és Simpson,S /2000/ kísérletei alapján új módszert próbáltunk ki. Nevezetesen a gyökereztetés-


re letett növényeket 3 csoportba osztottuk, úgy mind a gyökereztetésre letett osztódó növény főhajtásának felső 2-2.5 cm-es része, a levágott főhajtás alsó része, a harmadik csoportba az oldalhajtásokat tettük le gyökereztető táptalajra.

Három különböző gyökereztető táptalajt használtunk, a) 10mg/l NES, b) 10mg/l IVS, ill. c) IVS+IES+NES 3+3+3 mg/l kombinációja. A hormontartalmú táptalajokon 1 hétig voltak a növények, majd hormonmentes DCR alaptáptalajra tettük őket. A legyökeresedett növényeket vizuálisan értékelve egyértelműen az auxin kombináció volt a legjobb, ezen a táptalajon igazi gyökerek fejlődtek, a másik két táptalajon az erősen elkalluszosodott alapból eredtek az úgynevezett léggyökerek, ezeket a növényeket nem is lehetett akklimatizálni. A NES.-en lévő növények kallusza egyébként fehér volt, az IVS-en lévőké pedig zöld. A legyökeresedett növényeket aztán sikeresen akklimatizáltuk.

3. Gupta, P. K. - Durzan,D.J. (1985) Shoot multiplicattion from mature Douglas fir. Pl. Cell. Report 4. Kaur, R. et. al (1999) In vitro propagation of Valeriana jatamansii Plant Cell, Tissue and Organ culture 5. Kovács, E. (1989) Homoktövis in vitro és in vivo szaporítása Diploma dolgozat Kertészeti Egyetem 6. Marks,T-Simpson,S./2000/: Interaction of explant type and indole-3-butyric acid during rooting in vitro in a range of difficult and easy-to-root woody plants.. Plant Cell Tissue and Organ Culture Summary Tissue culture techniques have been used to establish and maintain shoot tip culture of Cornus mas adn Hippophae rhamnoides. The aim of this study was to establish a partical method to rapid and large scale multiplication of this species. The shoot tips cultured on nutrient medium (DCR, BTM) supplemented with BAP formed shoots, but further are necessary for rooting.

Felhasznált irodalom 1. Cassels,A.C.et.al (19999 Establishment of plantation fro micropropagated Arnica chamissionis a pharmaceatical substitute for the endangared A.montana. Plant Cell, Tissue and Organ culture 2. Chalupa,V.(1981) Clonal propagation of broadleaved forest trees. Comm. Inst. For. Res. Cech. 21


ZÖLDLOGISZTIKA, AVAGY ZÖLDÜLÉS A VÁLSÁGBAN Horváth Marianna Szolnoki Főiskola Kereskedelem és Marketing Tanszék, Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. Lektorálta: Dr. Szűcs Róbert Sándor, főiskolai adjunktus

Bevezetés Az ellátási láncok szerveződésében egyre többször megjelenik a környezetvédelem, mint kiválasztási elv vagy preferencia. A környezet védelme nem csak a gyártott termék esetében fontos, hanem az ellátási láncban a termékhez tartozó logisztikai szolgáltatások és követelmények esetében is. A következőkben szeretném bemutatni a ’zöldlogisztika’ definiálását, kritériumait és a zöldülő ellátási láncok jellemzőit. A gyakorlati és elvi megoldási lehetőségek fókuszálok a magyar piac megváltozott helyzetére, hiszen a válság a vállalatok működésében, főbb preferenciáiban is hozott változásokat- így a környezetvédelmi folyamatok menedzselésében is.

ni ezeket a folyamatokat. A leginkább meghatározó környezeti tényezők a folyamatosan növekedő üzemanyagár és az egyre inkább tudatos és környezettudatos fogyasztók, akik a láncok működésére is hatással vannak elvárásaikkal. Zöldülés és logisztika A zöld láncok speciális megoldásai között megjelenik a termékcsomagolás újrahasznosíthatósága, az anyagfelhasználás optimalizálása, a szállításból származó káresemény csökkentése, az inverz logisztika elősegítése, a CO2 kibocsátás csökkentése vagy a környezettudatos beszállítók kiválasztásának preferenciája is.

A zöld ellátási láncok definiálása során leginkább az ellátási láncok szereplőinek környezetvédelmi és környezetvédő funkcióit, megoldásait emelhetjük. Ma már leginkább komplex hálózatok alakulnak ki és szerveződnek a környezet védelme érdekében, de a fogyasztók igényeinek kielégítése céljából.

A fenntarthatóság hatékony módszerei közé tartozik az energia hatékonyabb előállítása, energiaveszteségek minimalizálása, az ellátási hálók optimalizálása vagy akár az egyes szállítási módok racionalizálása is. A zöldülő ellátási hálók szereplői számára össze kell egyeztetni a profitmaximalizálás illetve a környezettudatosság elveit és céljait. Ezt sok esetben túlzott PR tevékenység és minimális környezetvédelmi funkció is jelzi.

Leginkább a fenntartható logisztikai képességek megteremtése a cél, akár vállalati, akár ellátási lánc szinten. Különböző módszerek kidolgozásával lehet hatékonyabbá ten-

A legfontosabb zöldlogisztika stratégiai irányai az üzemanyagár hatásainak kompenzálása, a működési költségek átgondolása illetve a kereskedelem, elosztás, ellátás örök kör-

Zöld ellátási lánc

22


forgásában keletkező energiafelhasználás, hulladékkezelés és felhasználás, a környezetvédelem átgondolása, racionalizálása. A zöldlogisztika fókuszai tehát a logisztikai rendszerek vállalaton belül és között, a logisztikai létesítmények illetve az inverz logisztika. Inverz logisztika „Az inverz logisztika olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak az eredeti használaton kívülre kerülő áruk, termékek, erőforrások és az ezekhez kapcsolódó információk hálózatokon belüli és hálózatok közötti áramlásának koordinálására, a termék előállítók szolgáltatásainak bővítéséért és a környezetvédelmi előírások betartásáért.” (Mosonyiné) Válsághatás és zöld szemlélet A válság időszaka mindig lehetőséget biztosít a megújulásra, újabb stratégiai irányok átgondolására. A vállalakozások leginkább a túlélést tekintik stratégiai célnak, melynek megfelelően átszervezik tevékenységüket, költségeiket minimalizálják. Akinek lehetősége van, beruház és akár zöldlogisztikai megoldások közül is választ. A gyakorlat az mutatja, hogy a magyar piacon jelenleg a válság köti le leginkább a vállalatvezetők figyelmét, azonban a kereskedelmi láncok, termelők által diktált környezetvédelmi megoldások előbb-utóbb rá-

kényszerítik a piac kisebb szereplőit is a zöldülésre. Ennek módja és ideje nagymértékben az iparági jellegzetességektől függ.

Felhasznált irodalom 1. Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, AULA, 2008. 2. Mosonyiné Ádám Gizella: A környezetvédelem és az inverz logisztika; EU Working Papers 4/2006., 2006. 3. Mosonyiné Ádám Gizella: Inverz logisztikai láncok működése és optimalizálási szintjei; EU Working Papers, XI. évfolyam, 1. szám, Budapest, 2008 4. Szegedi Z. - Prezenszki J.: Logisztika-menedzsment; Kossuth Kiadó, 2008. Summary The organization of supply chains more often appears in the environment, such as the selection principle or preference. Protecting the environment is not only important in the case of manufactured products, but the logistics services connected to the products in the supply chains as well. I present the ‚green logistics’ definition, criteria and characteristics of the greening of supply chains. On the practical and theoretical options I focus on the Hungarian market situation has changed since the crisis in the functioning of the company, has brought major changes in preferences, such as environmental management processes as well.

23


MAGYARORSZÁG KÖVETENDŐ PÉLDÁI AZ ENERGETIKÁBAN Durkó Emília Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi Intézet 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Lektorálta: Dr. habil Bai Attila, egyetemi docens

Bevezetés Napjainkban az egyik legnagyobb kihívást az egyre növekvő energiaigények biztosítása jelenti. Jelenlegi energiatermelésünk nagyrészt import fosszilis energiahordozókra épül, amelyek egyrészt szennyezik a környezetet, másrészt a kizárólag ilyen energiahordozókon (kőolaj, földgáz) alapuló termelés hosszú távon nem fenntartható, és nem is gazdaságos. Fogyasztói szemszögből nézve, például „otthoni” tartalék földgáztárolók hiányában, az ellátásbiztonság is megkérdőjelezhető, és az energia számlák állandó nagyságú fogyasztás mellett folyamatosan nagyobb kiadást jelentenek egy hétköznapi család számára. Ezt a problémát már többen felismerték, ezen alapszik a decentralizált energia-termelés gondolata, amelyre számos példa hozható Magyarországról is. Tanulmányom azzal a céllal készült, hogy bemutassam, milyen sikeres, fenntartható enegetikai beruházások történtek az elmúlt években. Végül, de nem utolsó sorban, mekkora megtakarítást mondhat magáénak a beruházó, legyen szó károsanyag-kibocsátásról vagy kiadásokról. Decentralizált energia-termelés Az innovatív termelést a decentralizáció jellemzi: kisebb méretekben, ám több helyen, köze24

lebb a felhasználókhoz, akár azok helyszínén is folyhat. Már önmagában a decentralizációval is megtakarítást érünk el legyen szó a szállítási veszteségről (villamos energia), szállítási költségről (tüzelőanyag) és a szállítás során kibocsátott környezetkárosító üvegházhatású gázokról (Cox, NOx). Ezeket nem feltétlenül lehet és kell forintosítani, viszont az egészséges környezet, az élénkülő gazdaság, és az Európai Unió előírásainak betartása mindannyiunk érdeke. Az energiafelhasználás egységére vetített költségének csökkenése, azaz az elérhető megtakarítás viszont nagyon is számszerűsíthető, amit napkollektorok, napelemek felszerelésével, biomassza kazánok működtetésével, geotermikus szivattyúk kihelyezésével értek el. Ezekkel a beruházásokkal valamennyi fogyasztó megelégedettségét fejezte ki, hiszen mindegyik alternatív megoldás kényelmes, olcsó és fenntartható. Tévedés lenne azt állítani, hogy minden decentralizált energiatermelő egység gondolata hatékony és fenntartható megoldást eredményez. Attól, hogy kapacitása és mérete kicsi, valamint részben vagy egészben megújuló energiával működtethető, az alapos műszaki felmérés és tervezés nélkülözhetetlen. Az erdészeti és mezőgazdasági melléktermékekkel működtetett falufűtőművek nem véletlenül működnek hatékonyan és alacsonyabb költségekkel, hiszen legfeljebb néhány kilométeres körzetben hosszú távon is rendelkezésre áll a megfelelő mennyi-


ségű alapanyag. Véleményem szerint először fel kell mérni a potenciális, elérhető lehetőségeket, majd alapos utánajárás és gazdaságossági számítások után érdemes döntést hozni. „Best practice” A pazarlás visszafogásától a kisebb-nagyobb beruházásokon át hosszú út vezet a 100%-ban önellátó háztartások vagy települések felé, de jó példák bizonyítják, hogy mindez nem lehetetlen. Az elmúlt évtizedben változatos területeken történtek energetikai korszerűsítések hazánkban, többnyire nyugati felén. A decentralizált hőenergia-termelés megvalósulásának hazai mérföldköve a 2005-ben létrehozott pornóapáti falufűtőmű. Az alapvetően osztrák minta alapján épült fűtőmű a falu fűtését és használati melegvíz ellátását is képes ellátni, vagyis a falu ezen energiáinak szükségletét saját maga biztosítja. Korábban évente 116 tonna környezetszennyező hamu és salak keletkezett, helyette 22 tonna fahamu képződik, amely a természetbe vis�szajuttatható. A geotermikus energia hasznosításának lehetőségére több mint 10 éve vetődött fel Hódmezővásárhelyen. A vásárhelyi termálprojektben a beruházás gyakorlatilag két önálló részből állt, a használati melegvíz-ellátó (HMV) rendszerből és a fűtési rendszerből. A vásárhelyi projekt évente A projekt évente több mint 2,5 millió m3 földgázt és annak káros emisszióját váltja ki (4300 t szén-dioxid, 4160 kg szén-monoxid, 3330 kg nitrogén-oxid) környezetbarát energiahordozóval. Így az éves költségmegtakarítás az eredeti földgáztüzelésű állapothoz viszonyítva több mint 100 millió Ft. A vépi szélturbina próbaüzeme 2005. július közepén kezdődött; 600 t/év üvegházhatású gáz kiváltásához

járul hozzá. A villamos energia értékesítéséből származó bevételekből teljes mértékben fedezik Vép község közvilágítási számláját. Az ismertetett fenntartható beruházások méltán kapták a „jó példák” elnevezést, hiszen energetikai, gazdasági és környezetvédelmi tekintetben is követendő példaként szolgálhatnak valamennyi fogyasztó számára. Felhasznált irodalom 1. Janzsó, J. (2011): Fűtés biomasszával a kistérségekben, Energiagazdálkodás, 2011.1. szám, pp.6-7. 2. Pintér, G. et al (2009): A szőlővenyige és a fanyesedék biomassza erőművi beszállításának elemzése, Gazdálkodás – Agrárökonómiai Tudományos folyóirat, 2009.4./53. évfolyam p.360. 3. Baranyi, B. (2010): Bioenergetikatársadalom-harmonikus vidékfejlődés. MTA Regionális Kutatások Központja és Debreceni Egyetem Agrár-és Műszaki Tudományok Centruma, p.19. Summary The dependence on energy import will increase the importance of renewable energy resources which is thoroughly regulated concerning the European Union as well. The most significant possibility for consumers is to increase its ratio of renewable energy and consume energy efficiency by using biomass. The best solution to produce energy for yourself in decentralised way. Due to decision, you can save energy, reduce emissions and heating cost.

25


WATER QUALITY IN THE MIRROR OF LAND USE IN KOPPÁNY CREEK VALLEY Szabó, B.1, Centeri, Cs.1, Vona, M.2, Gelencsér, G.3 Szent István University, Inst. of Environmental and Landscape Management, Dept. of Nature Conservation and Landscape Ecology, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. 2 Central Directorate for Water and Environment, H-1012 Budapest, Márvány u. 1/d. 3 Vox Vallis Development Association, H-7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Lectured by: Dr. Centeri Csaba, reader

1

Introduction The Koppány Creek belong to sub-catchment of Kapos, its side-flow in southern Hungary, which include Somogy, Tolna and Baranya counties. The greatest part of hills and the Koppány Valley, which is parallel with Balaton lies northeast-southwest. Land use In Koppány Creek Valley within the administrative boundaries of the studied settlements, there is 52% agricultural land and 8% other agricultural areas along with 31% forest area and 3% pasture and meadow area. The remaining areas are constituted by artificial and semi-natural areas. Almost half of the agricultural areas situated on slopes steeper than 12% and the famers don’t use any soil protection measures. This is a one of the major problems in this region, since the main crops are sunflower and maize on the slopes covered with soils formed on loess. Loessy soils are severely prone to erosion processes (Stefanovits, 1999). In the past similar problems did not arise, since large areas were covered by pastures, forests and wetlands but now we can find intensive arable lands on large areas. Intensive farming is not sustainable, because it does not take into consideration the 26

land capability. The negative processes are clearly visible after plowing because the lighter color of the loess mixed with the upper horizons is reaching the surface (Centeri et al., 2010). Water quality As a result, sediment areas were developed at the bottom of the slopes which are accumulated near the Koppány Creek and closely related wetlands. Between the arable land and the wetlands there is not or very little buffer zone or other protective measure, so the sediment flows as it pleases, threatening the remaining wetlands and the quality of surface and subsurface waters. Sometimes in 5 to 10 meters from creek we can find maize or other intensive crops however in some cases a 50 m buffer should be required along the creeks. The surrounding settlements of the studied area don’t order such regulations. Our null hypothesis was that after each intense rainfall events, the nutrients from plough lands can be detected in water samples from the creek. Therefore between Törökkoppány and Gerézdpuszta we performed water quality examination in order to explore and determine the possible diffuse and point-like pollution.


Methods To get to know the land use form and characterization of land use changes, we used the Third Military Map (1:25,000 scale) and an EOV map (1:10,000 scale). We also separated the more erosion prone areas by selecting the slopes above 12%. We used the ArcView GIS 3.2 program. The samples were evaluated with VISOCOLOR ECO compact photometer (PF-12) and VISOCOLOR ECO reagent by Macherey-Nagel, in the course of this we measures the concentrate of NO3-N, NO2-N, NH4-N, PO4-P, O2, chemical oxygen demand (COD). We regularly took samples at three points and at one time we were sampling the creek altogether at nine points. Results The Third Military Map shown that the pastures, forests and wetlands had quite large significance in the past, and the animal husbandry (mainly horse, cattle and sheep) was significant. Regarding the water quality, in case of nitrate the desirable limits were exceeded just once or twice times but never reached the tolerable limits. The measured nitrite and ammonium had low concentrate, which were suited for the desirable surface water parameters. The measured PO4-P values in most cases exceeded the limits. The values of dissolved oxygen were quite low at the sample point of the fishponds because the water flow is slower (almost stagnant) compared with other parts of the Koppány Creek. The water quality was worse here in the summer. The values of COD were the worst below the fishponds and at the other sampling points usually were good or tolerable. The high PO4-P values can not be explained with the amount of phosphorous in the soil but with the effect of the sewage plant of

Balatonlelle, which continuously loads the cleaned water into the Koppány Creek. Its negative effects can be highlighted mainly in summer, in low water periods. The high organic matter content, the high concentrate of ammonium ion and the high value of the oxygen household are due to the negative effects of the fishponds References 1. Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. (1999): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest 334-337. p. 2. Centeri Cs., Gelencsér G., Vona M. 2010: A Koppányvölgyi Élőhely-rehabilitációs Kísérleti Terület mintalejtőjének talajtani jellemzése a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján. Az Élhető Vidékért 2010 Környezetgazdálkodási Konferencia Siófok, 2010. szeptember 22-24. Absztrakt kötet. Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Törökkoppány. p. 38 Summary In our study we present the land use of the studied area in the past and compare it with the present farming activities. After that we introduce the results of the water quality measurements to explore the diffuse and point-like pollutions, but the monthly measurements show that diffuse pollution is negligible, because the fertilization isn’t significant at the arable lands, but the sewage plant of Balatonlelle can cause problems with the high PO4-P values because it’s loading was noticeable in all three sample points while the high organic matter content, the high concentrate of ammonium ion and the high value of the oxygen household are due to the negative effects of the fishponds. 27


28


II. SZEKCIÓ SESSION II

29


ŐZBAK VADÁSZAT, MINT TURISZTIKAI TERMÉK Dr. Szabó Attila Szolnoki Főiskola, Turizmus-vendéglátás tanszék, Szolnok, Tiszaligeti sétány 14.

Bevezetés Magyarország turisztikai kínálatának egyik meghatározó eleme a vadászturizmus, vagy vadászati turizmus. Magyarország természeti, ökológiai adottságai biztosítják a vadászturizmus egyik meghatározó alapfeltételét a vadállományt, melynek változatos összetétele és nagysága teszi lehetővé a jelentős számú vadászvendég fogadását. A vadállomány ös�szetétele és nagysága az egész országban lehetőséget biztosít a vadászok fogadására és a vad elejtésére. A hazai vadászturizmus egyik meghatározó eseménye az őzbak vadászat kezdete. Az európai őz (Capreolus capreolus) vadászatának kiemelkedő jelentősége van hazánkban. Az őzbak vadászati szempontból egyik meghatározó trófeás nagyvadunk. Az őzbak agancsának fejlődése nagymértékben meghatározza a későbbi trófea értékét. Az őzbak vadászata éves szinten jelentős bevételt jelent az országnak, a vadászatra jogosultaknak. Őzbak vadászat Jász-Nagykun-Szolnok megyében A megyébe érkező külföldi és hazai bérvadászok elsősorban őzbak és apróvadas vadászatokon vesznek részt. Bevételi szempontból a trófeás őzbak vadászatának van kiemelkedő szerepe, hiszen a megyében minden évben esnek szép számmal átlag 30

feletti trófea súlyú bakok. A megyénkbe látogató és itt vadászó külföldi vadászoktól származó éves bevételek összege 2001-ben meghaladta a 320 millió Ft-ot. Azonban 2001 óta egy folyamatos csökkenés figyelhető meg a külföldi vadászok által kifizetett lelövések és igénybevett szolgáltatások éves összegében. Ezzel szemben 1999-2011 közötti időszakban a belföldi vadászoktól származó éves bevétel mértéke megduplázódott. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a bérvadászatok során 2006-2011 között a külföldi vadászok átlagosan 73,6%-át ejtették el az őzbakoknak. 2011-ben a külföldi vadászvendégek által lelőtt őzbakok száma 1.019 db volt. A megyében gazdálkodó vadászatra jogosultak a fizetős őzbak vadászatokat jelentős részben a külföldi bérvadászok részére értékesítik. A külföldi vadászok által elejtett őzbakok éves mennyisége majd háromszorosa a hazai bérvadászok által lőtt bakokénak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 19992009 között minden évben esett 500 g trófeasúly feletti őzbak. Az országban 19992009 között puskavégre kapott 500-550 g trófeasúlyú őzbakok 19,4 %-a, 550-600 g között 21,7 %-a, míg 600 g felett 23,4 %-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében esett. 2001-ben a 600 g trófeasúly feletti bakoknak a 41,4 %-át a megyében lőtték.


Összefoglalás A lelövési és bevételi adatok azt bizonyítják, hogy a megyében egyre hangsúlyosabb szerepet kap a minőségi trófeagazdálkodás, amely alapját képezi hazai és külföldi bérvadászoknak ajánlott turisztikai kínálatnak. Vadászturizmus céljából megyébe látogató külföldi és hazai vadászok száma az őzbak állomány becsült nagysága alapján tovább nőhet. A megyébe érkező vadászvendégek számának növeléséhez elengedhetetlen, hogy az az általuk igénybe vett turisztikai szolgáltatások minősége javuljon. Különös képen a szálláshelyek minősége, valamint a vadászkísérők nyelvtudása. A vendégvadászok részére a vadászaton kívül egyéb szolgáltatásokat is fel kell kínálni, vonzó vadászturisztikai csomagokat kell összeállítani (Kóródi és Bakos, 2006). Felhasznált források: 1. BLÜCHEL, K. G. (2006): A vadászat. Vince Kiadó, Budapest. 654pp. ISBN 9639552 81 2. CSÁNYI S. - LEHOCZKI R. - SONKOLY K. (2010): A vadállomány helyzete és a vadgazdálkodás eredményei a 2009/2010. vadászati évben. 3-51. oldal in: Csányi Sándor - Lehoczki Róbert - Sonkoly Krisztina. (szerk): Vadgazdálkodási Adattár -2009/2010. vadászati év. Országos Vadgazdálkodási Adattár, Gödöllő, 56pp. ISSN 1417-4308 3. FEISZT O. (2007): A vadászati turizmus jelentősége a magyar vadgazdálkodásban (Elhangzott a lévai nemzetközi konferencián 2007. III. 24-én)

4. KÓRÓDI Márta – BAKOS Róbertné (2006): A rurálturisztikai termékek sajátosságai a vidéki kistérségekben – a vadászturizmus, V. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok, Mezőtúr, 5.p.(ISBN 963 06 0816 2). 5. LÉNÁRT L. (1971): A vad értéke. 403404. oldal in: Sárkány Pál és Vallus Pál (szerk.): A vadászat kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 650pp. 6. Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA): CSÁNYI S. (szerk): Országos Vadgazdálkodási Adattár. SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő Summary Hunting tourism is of special significance among active forms of tourism in Hungary. The 22-24 thousand foreign guest hunters and the domestic hunters paying for hunting are a very important part of rural tourism. In Jász-Nagykun-Szolnok county trophy roebuck hunting plays a major role with 900 foreign guest hunters arriving here every year. The size of the roebuck population and the quality of trophies guarantee that the county will have a good number of hunters as customers of hunting tourism in the future too.

31


MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA (CSR) A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETÉN Molnár Gabriella Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Vidékfejlesztési és Funkcionális Gazdálkodási Intézet, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Konzulens: dr. Ráthonyi-Odor Kinga, adjunktus

Bevezetés Napjaink egyik kulcsproblémája a fenntartható fejlődés, amelynek következtében az üzleti világban a vezetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak a profitmaximalizáláson túl a társadalmi és környezeti kihívásokra is. Jelen tanulmány célja, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy milyen formában nyilvánul meg a vezető élelmiszeripari vállalatok társadalmi szerepvállalása, különös tekintettel a környezetvédelem területén. Módszerek A tanulmány első részében külföldi és magyar szakirodalmi forrásokra támaszkodva lehatároltam a társadalmi felelősségvállalás fogalmát. Ezt követően olyan vezető pozícióban lévő élelmiszeripari vállalatok felelős magatartását vizsgáltam meg hazai és nemzetközi szinten egyaránt, mint a Coca-Cola, Danone és a Nestlé. A felelős vállalati magatartás elemzéséhez az egyes vállalatok körében összehasonlító elemzést végeztem, melyhez a vállalatok környezeti jelentései, internetes oldalai szolgáltattak adatot. Eredmények A Coca-Cola anyavállalata a következő területekre fókuszál környezetvédelmi programjában: vízgazdálkodás, fenntartható csomagolás, energia32

gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni harc. A teljesség igénye nélkül néhány kezdeményezése: Water Stewardhisp programjában szívügyének érzi optimalizálni a felhasznált vízmennyiséget a gyártás során. A fenntartható csomagolás programjában pedig arra törekszik, hogy csökkentse a csomagolásokhoz felhasznált anyagmennyiséget és energiát. Ennek érdekében 2000-ben bevezette az Ultra üveg kontúr palackját. A Coca Cola hazai környezetvédelmi politikája, hasonlóan az anyavállalathoz, a következő területekre koncentrál: levegő, víz, hulladék és energia. Egyik kiemelkedő kezdeményezése a levegő védelmének érdekében a gépkocsivezetők részére indított „biztonságos és takarékos vezetés” tanfolyama. A vállalat az épületeinek átalakítása során is környezetvédelmi szempontokat helyezett előtérbe, környezetbaráttá alakítva így az irodákat. A Danone cégcsoport felelős magatartása a környezetvédelem öt nagy területén nyilvánul meg: csomagolás, mezőgazdaság, vízgazdálkodás, klímaváltozás és biodiverzitás. Felismerve például a globális felmelegedés veszélyét, egy eszközt fejlesztett ki a szén-dioxid kibocsátásának értékelésére. A Danprint a cég valamennyi üzletágának CO2 kibocsátását méri, reprezentálva az egyes termékkategóriákat. A természetes ökoszisztémák védelme érdekében olyan nemzetközi szervezetek kezdeményezéseihez csatlakozott, mint a FAO, Ramsar, és a WWF. A Danone ha-


zai leányvállalatának társadalmi felelősségvállalásában is kiemelt helyet kap a környezetvédelem. Így például a vállalat a környezet megóvásáért folyamatosan fejleszti környezetvédelmi teljesítményét, a meglévő technológiáját folyamatosan figyelemmel kíséri, keresi és bevezeti a keletkező szennyezések csökkentésének megoldásait, továbbá fejleszti munkavállalóinak környezettudatosságát. Hasonlóan az anyavállalathoz, a Danone Csoport Környezetvédelmi Kartájának célja, hogy 2012-ig 30%-kal csökkentse a CO2 kibocsátást. A vállalatcsoport eredménye 2008 óta, hogy napjainkra 27,5%-kal csökkentette CO2 kibocsátását. A Nestlé felelős magatartást tanúsító erőfeszítésének szintén a víz áll a középpontjában. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 274 vízmegtakarítási projekt fut gyáraiban, Vízügyi Beszámoló programot végez mintegy 100 Nestlé helyszínen és 28.000.000 svájci frankot fektetett be víztakarékos és tisztítási programokba. Ezen túlmenően a fenntartható fejlődés elveit a következő területeken érvényesíti: termékélet-ciklus, klímaváltozás, levegőszennyezés, energia, disztribúció, csomagolás. A Nestlé felelős vállalatként Magyarországon szintén a környezettudatos termék-előállításra törekszik. A környezetvédelem jegyében folyamatosan dolgozik a vízfogyasztásának, nem megújuló forrásból származó energia-fogyasztásának, üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésén, a hulladéktermelés megelőzésén valamint a termékcsomagolások környezeti hatásának javításán.

lóban felelős magatartást tanúsítanak a környezetvédelem iránt. Bár a hazai vállalatok esetében is tapasztaltunk kezdeményezéseket ezen a területen, de láthattuk, hogy a leányvállalatok sokkal inkább a külföldi anyavállalatok hatására terjesztik ki figyelmüket a környezetre és megállapíthatjuk, hogy itthon a társadalmi felelősségvállalás még mindig kevés figyelmet kap. Felhasznált irodalom 05. http://www.thecoca-colacompany.com/ sustainabilityreport/TCCC_2010_2011_ GRI_Report.pdf 06. http://www.coca-cola.hu/tarsadalmifelelossegvallalas/kornyezetvedelmi-politikank 07. http://www.danone.com/en/sustainabledevelopment.html 08. http://www.danone.hu/tarsadalmifelelosseg/kornyezet 09. http://www.nestle.com/csv/water/Pages/ Water.aspx 10.http://www.nestle.hu/csv/Kornyezetvedelem/ Pages/Kornyezetvedelem.aspx Summary Sustainable development is one of today’s key issues, as a result of leaders in the business world are paying more attention over the profit maximization to the social and environmental challenges. This study aims to get an answer to the question: how corporate social responsibility manifests by the leading food industry companies with regard to the environmental.

Összefoglalás Összegzésként elmondható, hogy a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az anyavállalatok va33


A KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY INDIKÁTORAI Nagy Gábor Debreceni Egyetem, Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Bács Zoltán, egyetemi docens

Jelen tanulmányban a vállalati szféra környezeti teljesítményét, és az azt nagymértékben befolyásoló motiváló tényezőket vizsgálom, 82 magyarországi feldolgozóipari vállalat önbevalláson alapuló kérdőíves felmérésére támaszkodva. A környezeti teljesítmény meghatározása során kvalitatív jellegű jelzőszámokat használtam, amelyek alapját a Pataki György és Radácsi László által kidolgozott indexek jelentették. A motiváló tényezőknek alapvetően két csoportja különböztethető meg az alapján, hogy a motiváció a szervezeten belülről, vagy azon kívülről érkezik. Így a belső motivációk csoportjába az adott vállalat menedzsmentjének környezeti elkötelezettsége, a környezetterhelés elkerüléséből adódó pénzügyi nyereség és a környezetkímélő technológiák használatából eredő hatékonysági hasznok sorolhatók. A külső tényezők ezzel szemben a vállalat különböző érintettjeinek (lakosság, fogyasztók, civil szervezetek, kormányzat) érdekeit és igényeit foglalják magukba. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a környezeti teljesítmény és az azt előmozdító motiváló tényezők egymással kapcsolatban vannak, és azok a vállalatok képesek jobb környezeti teljesítményre, amelyeket belső és külső motivációk egyaránt vezérelnek, és ezek együttese hat leginkább a javuló környezeti teljesítmény irányába. Ezen túlmenően a kutatás eredményei alapján a szervezeten belülről érkező elhatározások, igények szere34

pe tűnik jelentősebbnek, ezek inkább képesek javítani a vállalatok környezeti orientációját, nagyobb mértékben hozzájárulnak a környezeti igényeknek megfelelő technológiai, működési szabványok meghonosításához, mint a külső befolyásoló tényezők. A vállalaton kívülről érkező motivációknak, és azok közül a leglényegesebbnek tűnő állami szabályozásnak az ereje ezzel szemben leginkább abban nyilvánul meg, hogy egyfajta „környezeti minimumot” kényszerít ki a piaci szereplőktől, azáltal, hogy olyan jogszabályi környezetet teremt, amelyben nem érdemes a környezet terhére „minden határon túl növelni a vállalati nyereséget”.


ÉLELMISZEREINK BÖLCSŐJE: A VIDÉK Kovács Sárkány Hajnalka, Kovács Vilmos Debreceni egyetem,AGTC, Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola Debrecen, Böszörményi út 138 A. Lektorálta: Dr. Lengyel László, tagozatvezető, BCE, Határontúli Levelező Tagozat, Zenta

Bevezetés

Mezőgazdasági termelés

Az Európai Unió és Szerbia lakosságának többsége is vidéki térségben él. Jelentős részük a mezőgazdaságban vagy az élelmiszer feldolgozó iparban dolgozik. A népesség megmaradásához a vidéki területeken és a vidék fejlődéséhez , kiváló életkörülményekre van szükség. , Ezeket az életkörülményeket a versenyképes tudással és innovatív hozzáállással teremtheti meg a vidéki lakosság.

A 27 európai uniós tagország lakosságának több mint 56%-a vidéki térségekben él, melyek együttesen az EU összterületének 91%át alkotják és a lakosság több mint 56%-nak szolgál lakhelyéül. [2] A vidék felelőssége, hogy élelmiszerrel lássa el a lakosságot, valamint a feldolgozóipart. (LAZÁNYI 1997). E mellett a mezőgazdaság feladata az is, hogy hozzájáruljon a vidék fennmaradásához, és elfogadható életkörülményeket teremtsen az ott élők számára. [3] Hiszen ha az összképet nézzük, azt találjuk, hogy a vidéki területeken a városokhoz képest kisebb az egy főre jutó átlagjövedelem [2] Ahhoz, hogy ez, a globalizálódó világunkban megváltozzon, új, innovatív termelési technikákra és fortélyokra van szükség, olyan hozzáadott értékű termékeket kell termelni, melyet a piac felismer és elismer. Az érvényesülés módja lehet a viszonylag kis területen gazdálkodó rurális gazdaságok komparatív előnye, hogy lehetőségük van a családtagok intenzívebb foglalkoztatására, ezáltal területegységenként nagyobb jövedelemre tehetnek szert, ami éppen az alternatív növények termesztésével valósítható meg. (LAZÁNYI 1997). Ilyen termelési rendszer lehet a GLOBALG.A.P. szabvány alkalmazása, az

Vidékfejlesztés „Az Európai Unióban a vidékfejlesztés fogalmát leginkább a mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedésekre vonatkoztatják, míg a gazdaság több területét érintő intézkedésekre a területfejlesztés kifejezés használatos.”[4] Az Európai Unió aktív vidékfejlesztési politikát folytat. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó alapszabályokat, ill. szakpolitikai intézkedéseket az 1968/2005/EK tanácsi rendelet határozza meg, amelyben többek közt prioritásként határozza meg a mezőgazdaság versenyképességének a javítását, a vidéki térségekre jellemző életminőség javítását., valamint a vidéki gazdaság diverzifikációjának az ösztönzését.

35


integrált növényvédelem, a „BIO” termelés, vagy mint a földrajzi árujelzés, stb. A GLOBALG-A.P. a Jó Mezőgazdasági Gyakorlaton (GAP-Good Agriculture Practice) alapul, melynek lényege a termelő gazdaságban az elérhető legjobb technológiák alkalmazása és a fenntartható mezőgazdaság követelményeinek megfelelő élelmiszer-előállítás támogatása. A GLOBALG-A.P. a tanúsított termék teljes mezőgazdasági termelési folyamatát lefedi, még az ültetést megelőzően egészen a feldolgozatlan végtermékig. Egyéni termelők és csoportok (termelési és értékesítési szervezetek) is tanúsíthatóak a szabvány alapján.[1] Élelmiszerfeldolgozás és nyomonkövetés

Testület 1997 évi tudományos ülésének előadása, Nyíregyház, p 16. 12. [1]http://bureauveritas.hu/wps/wcm/ connect/bv_hu/Local/Home/bv_com_se rviceSheetDetails?serviceSheetId=12111 &serviceSheetName=GlobalGap%252F Eurepgap (2012.09.24.) 13. [2]http://ec.europa.eu/agriculture/ rurdev/index_hu.htm (2012.09.24.) 14. [3]http://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/!Szakleirasok/ index.php/szakleirasok/szakleiras_ konkret?szak_id=30&kepzes (2012.09.24.) 15. [4]http://phd.lib.uni-corvinus. hu/58/1/herbaly_katalin.pdf (2012.09.24.) Summary

Az élelmiszer-biztonság és azon belül az élelmiszerek nyomon követhetősége az egyik legfontosabb része az egyre szigorodóbb Európai Uniós élelmiszer-szabályozásnak. Számos rendelet, szabvány és rendszer határozza meg az élelmiszer-biztonságra, higiéniára és nyomon követhetőségre vonatkozó minimális előírásokat. Az élelmiszer-feldolgozóknak ezzel összhangban kell kialakítaniuk az áruátvételi kritérium rendszerüket, tehát szoros kapcsolatban kell állniuk a beszállítóikkal, hogy e kritériumoknak meg tudjanak felelni, és egymást segítve együtt tudjanak fejlődni Felhasznált irodalom 11. Lazányi J. Alternatív növények termesztéstechnológiájának fejlesztése az európai piac tükrében- MTA Szabolcs –Szatmár –Bereg megyei tudományos 36

To demonstrate the product compliance producers has to be used a principle of a production system, like GLOBALG.A.P, organic production, products with mark on geographic origin. It is one way on rural development.


A MEZŐGAZDASÁGI MŰVELÉS HATÁSA A TALAJ NEHÉZFÉMTARTALMÁRA Sándor Gábor1 – Szabó György2 Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Témavezető: Dr. Szabó György, egyetemi docens

Bevezetés A szántóföldi talajokra elsősorban a különféle kemikáliák nem megfelelő alkalmazása, valamint a szennyvíziszapok helytelen felhasználása jelenthet veszélyt. A szennyező anyagok táplálékláncba való bekerülése károsodásokat okozhat az emberi szervezetben. Az egyik legveszélyesebb csoportot a toxikus nehézfémek alkotják, melyeknek nem elhanyagolható a szennyvíziszapokban, műtrágyákban és vegyszerekben való előfordulása (Taraczközi, 2003; Várallyay, 2009). Anyag és módszer Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy Vásárosnamény növénytermesztési céllal hasznosított területeinek talajaiban kimutatható-e a talajok nehézfémtartalma és a területhasználat módja között valamilyen kapcsolat. A mintaterületről 2011 júliusában összesen 47 db felszíni (0-20 cm) mintát gyűjtöttünk be. A mintavételezés helyeit különböző területhasználati kategóriába soroltuk (szántó, konyhakert, zöldfelület-park és parlag). Laboratóriumi vizsgálatokkal meghatároztuk a talajok kémhatását, humuszminőségét, humusz- és mésztartalmát, szemcseméretét, valamint feltártuk a talajok Cu-, Cd-, Pb-, és Cr-tartalmát. Eredmények A megvizsgált talajtulajdonságok területhasználati módok szerinti értékelésénél egyértel-

mű különbségeket mutattunk ki a kémhatás, a humusztartalom és a szemcseösszetétel tekintetében, mindhárom paraméter fontos szerepet tölt be a talajok nehézfém-megkötő képességében. Az említett paraméterek fontos szerepet játszanak a talaj nehézfémtartalmának alakulásában. A szántóföldekről begyűjtött minták kémhatása sorolható a gyengén savas tartományba, a többi területről származó minták semleges és lúgos kémhatásúak. A vizsgált területhasználati kategóriákban a talaj átlagos szervesanyag-tartalma általában 2-3% között alakult, a szántóföldi és a konyhakerti mintáknál 4% fölötti érték is előfordult. A szemcseösszetétel alapján megállapítottuk, hogy a vásárosnaményi talajok fizikai talajfélesége homokos vályog (Stefanovits et al., 1999). Minden begyűjtött mintában a homokfrakció túlsúlya volt jellemző. A jobb adszorpciós sajátságokkal bíró iszap- és agyagfrakciók részaránya a szántóföldről származó mintákban volt a legmagasabb. A vásárosnaményi talajok nehézfémtartalmával kapcsolatban azt feltételeztük, hogy komolyabb szennyező forrás hiányában nem lesz magas a talajok nehézfémtartalma, csupán a réz esetében jelentkezett az egészségügyi határértéket meghaladó nehézfémtartalom. Taracközi et al. (2003) a mezőgazdaságilag hasznosított területek talajait vizsgálva megállapította, hogy a műtrágyázás révén több nehézfém – köztük az ólom – koncentrációja is növekedett az utóbbi évtizedekben. Vásárosnamény talajaiban az 37


ólomtartalom jellemzően 30-50 mg/kg között változik, a legmagasabb értékeket a szántóföldekről és a konyhakertekből származó mintákban mértük. Toxicitása miatt a kadmiumot az egyik legveszélyesebb nehézfémnek tekintik (Simon, 2006). A vásárosnaményi talajokban határérték túllépés ugyan nem fordul elő, azonban a szántóföldi talajok magasabb kadmium-tartalma egyértelműen kimutatható. A megművelt földekre kijuttatott szennyvíziszapok és a foszfor tartalmú műtrágyák bizonyos mennyiségben krómot is tartalmaznak (Simon, 2007; Várallyay, 2009). A mintaterületünk talajaiban viszonylag alacsony krómtartalomról beszélhetünk, azonban a legmagasabb értékeket a króm esetében is a szántóföldek talajaiban mértük. A réztartalmú növényvédő szerek képezik a mezőgazdasági talajok egyik jelentős szennyező forrását (Simon, 2006). A legmagasabb értékek a szántóföldi mintákban jelentkeztek, több minta esetében az egészségügyi határértéket meghaladó men�nyiséget mértünk. A konyhakertek talajaiban is viszonylag magas volt a réztartalom, a parkokban és a parlagterületeken általában alacsonyabb értékeket sikerült kimutatni. Következtetések A vizsgált nehézfémek esetében a mezőgazdasági művelés alatt álló területek talajaiban voltak a legmagasabb koncentrációk. Ez egyrészt a talajtulajdonságokban mutatkozó különbségekkel magyarázható, tehát az adszorpciós kapacitás szempontjából fontos humusztartalom ezeken a területeken volt a legmagasabb, s a nehézfémek megkötésében fontos szerepet játszó finomabb szemcsefrakciók aránya is itt volt a legmagasabb, másrészt a művelés következtében fellépő antropogén hatások (pl. műtrágyá38

zás, növényvédő-szerek alkalmazása) is egyértelműen kimutathatók, különösen a kadmium és a réz esetében. Felhasznált irodalom 1. FILEP GY. (1999): A talaj szemcseösszetétele – in: A talaj fizikai tulajdonságai – szerk. Stefanovits P. – Talajtan, 472 p. 2. SIMON L. (2006): Toxikus elemek akkumulációja, fitoindikációja és fitoremediációja a talaj-növény rendszerben – MTA Doktori értekezés, 205 p. 3. TARACZKÖZI K. (2003): Nehézfémek a mezőgazdasági talajokban – Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények Acta agraria 2003-10, 5p. 4. VÁRALLYAY GY. (2009): Magyarország talajainak állapota, Budapest, MTA TAKI, 91p. Summary In our study we examined that land use especially agriculture what effect has on the heavy metal content of soils near Vásárosnamény. We established on the base of the characteristics of soils that the soils of the lands whice are under crop have the largest adsorption capacity. Due this the highest heavy metal values were measured on cropped lands. Moreover the human impact such as fertilizing and use of herbicids could be also shown in the heavy metal content


ENDOZOOCHORIA LEHETŐSÉGE VÍZPARTI NÖVÉNYFAJOKNÁL LOVAS-KISS Ádám & TAKÁCS Attila IV. Biológia BSc & II. Biológia Msc Témavezető: MOLNÁR V. Attila (DE TTK Növénytani Tanszék)

Bevezetés és célkitűzés A madarak fontos szerepet játszanak vízi élőlények propagulumainak (például hajtásos növények magjainak/terméseinek, vízi gerinctelen tartós petéinek és algák spóráinak) terjesztésében (CHANG et al. 2005, CHARALAMBIDOU et al. 2003, CHARALAMBIDOU & SANTAMARIA 2002; CLAUSEN et al. 2002, BROCHET et al. 2009, FIGUEROLA et al. 2010a: , FIGUEROLA et al. 2010B, GREEN et al. 2002, HOLT MUELLER & VAN DER VALK 2002). A madarak útján történő endozoochor terjedés (elsősorban réce- és lúdfélék bélcsatornájában) sokkal fontosabb, mint az epizoochor úton történő terjedés (BROCHET et al. 2009a, VIVIANSMITH & STILES 1994). Tájékozódó vizsgálatunk során célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a récefélék emésztésének néhány ritkább előfordulású, vízpartok környékén előforduló növényfaj magjaira gyakorolt hatását. Ugyanakkor igyekeztünk vizsgálni azt is, hogy a különböző tömegű (méretű) magvak milyen hatásfokkal juthatnak át a madarak tápcsatornáján és milyen arányban őrzik meg csíraképességüket. Anyag és módszer A vizsgált magvakat a fajok hazai, természetes populációiból gyűjtöttük 2011

nyarán és őszén. Vizsgált fajok: Vicia biennis, Astragalus contortuplicatus, Schoenoplectus supinus, Alisma lanceolata, Elatine hungarica. Vizsgálatunkat a tőkés réce háziasított alakjával, a házi kacsával (Anas platyrhynchos domestica) végeztük. A gyűjtött magokat megetettük az állattal, majd a faecesből kiválogattuk a diaspórákat. Ezután csíráztattunk. Eredmények és értékelésük A vizsgált 5 növényfaj közül csupán a legnagyobb magtömegű faj (Vicia biennis) esetében nem találtunk ép magvakat. A legnagyobb arányban a legkisebb magtömegű faj (Elatine hungarica) magvai kerültek napvilágra. Előzetes eredményeink alapján a kis magvak nagyobb arányban jutnak át látszólagos épségben a madarak bélcsatornáján, de az átjutott nagyobb magvak nagyobb arányban őrzik meg csíraképességüket. A vizsgálatokat folytatni kívánjuk, mert az előzetes eredményeket bíztatónak ítéljük meg, de további ismétlések szükségesek az adatok statisztikai értékeléséhez. ÖsszefoglaláS Előzetes eredményeink alapján a kisebb méretű magvak nagyobb eséllyel jutnak át épségben, de a csíraképességük csökkent. A nagyobb magvakból kevesebb jut át, de 39


azok jobban megőrzik csíraképességüket. Irodalom BROCHET, A.L., GUILLEMAIN, M., FRITZ, H., GAUTHIER-CLERC, M. & GREEN, A.J. (2009a): Plant dispersal by teal (Anas crecca) in the Camargue: duck guts are more important than their feet. – Freshwater Biology 55(6): 1262– 1273. BROCHET, A-L., GUILLEMAIN, M., FRITZ, H., GAUTHIER-CERC, M. & GREEN, A. J. (2009b): The role of migratory ducks in the long-distance dispersal of native plants and the spread of exotic plants in Europe. – Ecography 32: 919–928. CHANG, E. R., ZOZAYA, E. L., KUIJPER, D. P. J. & BAKKER, J. P. (2005): Seed dispersal by small herbivores and tidal water: are they important filters in the assembly of salt-marsh communities? – Functional Ecology 19: 665–673. CHARALAMBIDOU, I. & SANTAMARIA, L. (2002): Waterbirds as endozoochorous dispersers of aquatic organisms: a review of experimental evidence. – Acta Oecologica 23: 165– 176. CHARALAMBIDOU, I., SANTAMARIA, L. & LANGEVOORD, O. (2003): Effect of ingestion by five avian dispersers on the retention time, retrieval and germination of Ruppia maritima seeds. – Functional Ecology 17: 747–753. CLAUSEN, P., NOLET, B. A., FOX, A.D. & KLAASSEN, M. (2002): Longdistance endozoochorous dispersal of submerged macrophyte seeds by 40

migratory waterbirds in northern Europe – a critical review of possibilities and limitations. – Acta Oecologica 23: 191– 203. FIGUEROLA, J., CHARALAMBIDOU, I., SANTAMARIA, L. & GREEN, A. J. (2010): Internal dispersal of seeds by waterfowl: effect of seed size on gut passage time and germination patterns. – Naturwissenschaften 97: 555–565. GREEN, A. J., FIGUEROLA, J. & SÁNCHEZ, M. I. (2002): Implications of waterbird ecology for the dispersal of aquatic organisms. – Acta Oecologica 23: 177–189. HOLT MUELLER, M. & van der VALK, A. (2002): The potential role of ducks in wetland seed dispersal. – Wetlands 22(1): 170-178. VIVIAN-SMITH, G. & STILES, E. W. (1994): Dispersal of salt marsh seeds on the feet and feathers of waterfowl. – Wetlands 14(4): 316–319.


ZÖLDFELÜLETI ELEMEK SZEREPÉNEK ÉRTÉKELÉSE A KÖZLEKEDÉSI ZAJ CSÖKKENTÉSÉBEN TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETBEN Erdei Tímea Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Budapest, Villányi út 35-43. Lektorálta: Dr. Boromisza Zsombor, PhD, egyetemi tanársegéd

Bevezetés Az egyre növekvő zajterhelés csökkentésére több megoldás létezik, azonban a településeken található keskenyebb növénysávok pontos zajcsökkentő hatásáról kevés információ áll rendelkezésre. Kutatásommal a célom ezen zöldfelületi elemek közlekedési zajt csillapító hatásának számszerűsítése települési környezetben, mely hozzájárul a tervezés hatékonyságának növeléséhez, és további kutatási célok kitűzéséhez. További célom rávilágítani a keskeny növénysávok zajvédelemben betöltött szerepére, és a zaj csökkentését meghatározó tényezőkre. Szakirodalmi áttekintés A feldolgozott hazai és külföldi irodalomban a legtöbb vizsgálat szélesebb növényállományok zajcsökkentő hatásáról készült (Buna, 1982., Meister, 1964., Reethof, 1973.). A városon belüli zöldfelületi elemeket kevesen választották kutatásuk tárgyául (Radó, 983.), mivel általában keskenyek, és kevés jelentőséget tulajdonítanak nekik. Többen tanulmányozták a növények zajcsökkentésének frekvenciafüggését, illetve az állományok szerkezetének, faji összetételének szerepét.

Az eredményekben nagy eltérés tapasztalható, bár széles időskálán készültek a kutatások, így a felhasznált eszközök változtak. Mégis szembetűnő, hogy vannak, akik egy keskenyebb állománynál is jelentős zajcsökkentési értéket mértek, míg mások egy széles erdősávnak is jelentéktelen hatást tulajdonítanak kutatásuk alapján. A kutatás módszere Az irodalmi áttekintést követte a zajmérések elvégzése, és a növényállományok vizsgálati módszerének kidolgozása, amelyeken zajmérés történt. A méréseket a Pannon Egyetemen tanuló Takács Judit végezte, a 7 mérési pont Veszprémben található. A mérési pontok kiválasztásánál törekedtem minél változatosabb állományokat találni. A mérések lombtalan és lombos állapotban történtek. A területek bemutatását a tervelőzmények áttekintésével kezdtem, majd a vizsgálat következett. Ezt három léptékben végeztem el, településrész, utca és mérési pont szintjén. A mérési pontokon felmértem a fás szárú növényzetet, külön táblázatban összefoglalva az egyes fa és cserje egyedek tulajdonságait. Fáknál a 13, cserjéknél a 12 vizsgálati szempontot az alapján határoztam meg, hogy 41


a növények mely tulajdonságai játszhatnak szerepet a zaj csökkentésében, pl. habitus, levélnagyság. Ezen felül vizsgáltam a növényállományok esztétikai, ökológiai és funkcionális jelentőségét, valamint az előkertek legfőbb jellemzőit is, mivel ezek is hozzájárul a védendő épülethez elérő zaj csökkentéséhez. A felméréseket 1:2000 és 1:500 méretarányú térképen ábrázoltam, a településrész és utca léptéket együtt, és az egyes mérési pontokat külön. A mért növénysávokról metszeteket is készítettem a jobb szemléltetés érdekében.

meztem, értékeltem. Mivel a növénysávok zajcsillapító hatását sok tulajdonságuk befolyásolhatja, így az eredmények értékelését is minél több szempontból igyekeztem elvégezni. A szempontok között szerepel az évszakok befolyásoló hatása (1. ábra), az állomány szintezettségének hatása, a kizárólag lombhullató és az örökzöld növényeket is tartalmazó növénysávok összehasonlítása, a sávok térbeli kiterjedésének hatása, a zajvédelmi szempontból hatékony állományok egyéb szempontból betöltött szerepének vizsgálata.

Eredmények

Az eredmények alapján a zajvédelmi szempontból jó növényállomány tartalmaz lombhullató és örökzöld egyedeket is, a téli zajcsillapítás és az eltérő zaj-

A kapott zajmérési eredmények és a saját zöldfelületi vizsgálat összefüggéseit ele-

1. ábra. Lombhullató és örökzöld állományok zajcsökkentésének összehasonlítása 42


csökkentési tulajdonságok miatt. Minél sűrűbb ágrendszerrel rendelkezik, többszintes állomány, és minél nagyobb a kiterjedése. Az ilyen állományok esztétikai, ökológiai és funkcionális szerepei is fontosak a településeken. Városi zöldfelületi elemeknél, ahol a zajforrás közel helyezkedik el, a megfelelő szélesség a legfontosabb. Az eredmények és a településrész vizsgálata alapján meghatároztam a vizsgált terület azon részeit, ahol további növényesítésre lenne szükség, illetve hogy a mérési eredmények alapján milyen jellegű állomány telepítése lenne a legcélszerűbb; valamint további kutatási célokat tűztem ki.

Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1983. Summary Vegetation has an important role in the abatement of the increasingly significant noise pollution. Several attributes of the plants influence the reduction, but with an accordingly formed, narrow vegetation belt is possible to get some dB abatement. To this end, such a vegetation belts are worth considering in the towns.

Felhasznált irodalom 16. Buna Béla: A közlekedési zaj csökkentése. Műszaki Kiadó, 1982 17. Franz J. Meister: Die Lärmdämmung im Straßenverkehr. Zeitschrift des Vereins Deutscher Ingenieure, 1964. 23 szám, pp. 1165-1173. 18. Gerard Reethof: Effect of plantings on radiation of highway noise. Journal of the Air Pollution Control Association, 1973, 23. kötet, 3. szám, pp. 185-189. 19. Radó Dezső: Városok zöld szigetei.

43


A RÓZSAGYÖKÉR (RHODIOLA ROSAE) ÉS A TAVASZI KANKALIN (PRIMULA VERIS) MIKROSZAPORÍTÁSA Kádár Orsolya Szolnoki Főiskola, Műszaki és Agrárgazdálkodási Intézet, Agrár és Vidékfejlesztési Tanszék Témavezető: Dr. Dencső István kandidátus, főiskolai docens

Bevezetés A Szolnoki Főiskola növény-biotechnológiai laborja 2011 szeptemberében alakult, azóta folynak a kísérletek. Figyelmünk azért fordult a gyógynövények felé, mert ezzel a területtel hazánkban nagyon kevesen foglalkoznak és a rendelkezésre álló szakirodalom is kevés. A Primula veris-sel kapcsolatban nem is találtunk szakirodalmat, a Rhodiola rosae-val viszont már többen kísérleteztek, mint például Furmanowa M. (1999) és Ézsiás Anikó (2006). Kísérletünk célja A rózsagyökér esetében célul tűztük ki, hogy mivel csak mag állt rendelkezésre a kísérletek folytatására lehetőség szerint steril csíráztatás, majd in vitro tenyésztés kidolgozásával elegendő növényt kapjunk ezek további felneveléséhez és kiültetéséhez. Ezután már el lehet kezdeni a klónokból történő mikroszaporítás technológiájának kidolgozását, ami lehetővé teszi, hogy a később nagy hatóanyagra szelektált klónokat ezzel a módszerrel gyorsan felszaporítsuk. A következő lépés a gyökérkultúra illetve sejtkultúrák létesítése az in vitro történő hatóanyag termelés vizsgálata céljából. 44

A Primula esetében a cél – mivel semmilyen előzetes szakirodalom nem állt rendelkezésünkre szövettenyésztésével kapcsolatban – az alapvető szövettenyésztési eljárások fázisainak kidolgozása (indítás - felszaporítás - gyökeresítés - kiültetés) volt. Ez lehetővé teszi, hogy az igazi célnövény, a védett szártalan kankalin (Primula vulgaris L) szövettenyészetbe vitelét, technológia kidolgozását. Nagymértékű szaporítóanyag előállítása után, - ha lehetséges - szántóföldi termesztés kidolgozása, illetve in vitro módszerek kidolgozása génbanki megőrzésre. Továbbiakban célul tűztük ki gyökérkultúrák létesítését (mivel ezek termelik a hatóanyagokat) ezek esetleges in vitro termelésének vizsgálatát gyökértenyészetekben. Eredmények A kankalinnál az indító táptalaj a DCR+1mg/l GA a szaporító az MS vagy DCR+0.2mg/l BAP. A növények hormonmentes alaptáptalajon spontánul is legyökeresedtek. A technológia jelentősége a védett szártalan kankalin (Primula vulgaris) in vitro módszerekkel történő génmegőrzésében bírhat jelentőséggel. A Rhodiola rosae esetében sikerült az in vitro csíráztatott magvak-


ból kiültetett növényeket nevelnünk. Reméljük, hogy belátható időn belül a köztermesztés számára megfelelő és hatékony technológiát sikerül kidolgoznunk. Tehát a kísérleteinkben sikerült megoldani a tavaszi kankalin (Primula veris) hajtáscsúcs kultúrából történő in vitro szaporításának teljes folyamatát, illetve a rózsagyökér (Rhodiola rosae) in vitro csíráztatásából nyert növények felszaporítását és felnevelését. Az alkalmazott alaptáptalajok az egyes növényeknél nagyon eltérőek voltak (MS, DCR) az alkalmazott hormonszint (GA, BAP) tekintetében már nem adódtak nagy különbségek. A kultúrák indítását, felszaporítását és gyökereztetését is sikerült megoldanunk.

culture.Plant Cell Tissue and Organ culture 56 2 105-110 o. 6. Jámborné Benczúr E (szerk.) [1993]: Dísznövények mikroszaporítása. Egyetemi jegyzet. KÉE, Budapest 7. Jámborné Benczúr E. [1991]: Néhány fontos Philodendron és Syngonium faj mikroszaporítása. Kandidátusi Értekezés. KÉE., Bp.

Felhasznált irodalom: 1. Bernáth Jenő (szerk.) [2000]: Gyógy- és aromanövények, Mezőgazda Kiadó 2. Dudits, D., Heszky, L. [1990]: Növénybiotechnológia. Bp. Mezıgazdasági Kiadó 3. Ézsiás A. [2006] A rhodiola rosae in vitro transzformációjának megalapozása Diploma dolgozat, Kertészeti Egyetem 4. Fodorpataki, L., Szigyártó, L. [2008]: A növények szaporodása és a mesterséges növényszaporítás biotechnológiai alkalmazásai. Kolozsvári Egyetemi Kiadó 5. Furmanowa M.et.al.[1999] Rosavin as a product by Rhodiola rosa cell 45


TÉRINFORMATIKAI ALAPÚ KLÍMAMODELLEZÉS ÖKOLÓGIAI ÉS EPIDEMOLÓGIAI ELŐREJELZÉS CÉLJÁBÓL Bede-Fazekas Ákos1, Dr. Trájer Attila János2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, Budapest, Villányi út 29-43. 2 Semmelweis Egyetem, Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest, Gyáli út 2-6. Lektorálta: Dr. Horváth Levente, egyetemi adjunktus

1

Bevezetés A regionális éghajlat-változási modellek napjainkra már kellően megbízható és nagy horizontális felbontású adatokat szolgáltatnak, melyek alapján a növények vagy állatfajok jövőbeli elterjedési területe jól nyomon követhető. A WHO szerint a klímaváltozás hatásainak nyomon követésére célszerű bioindikátor fajok alkalmazása. Izgalmas kérdés a fertőző betegségek vektoraként ismert állatfajok és más, estenként növényi indikátorok viselkedésének összevetése a változó éghajlati jellemzők tükrében. A várhatóan melegebb, szárazabb és a hidegebb félévben extrém csapadékokat gyakrabban hozó éghajlatunk (Bartholy, Pongrácz és Gelybó 2007) nem csak a növények elterjedési területét fogja várhatóan északi irányba tolni az elkövetkező évszázadban, hanem a növényzethez kötődő vektorokét is. Azonban a vektor fajok elterjedését a különböző egyedfejlődési fázisban járó egyedek és a gazdaállatok igényei is nagyban meghatározzák. A vektorok által terjesztett fertőző betegségek tér- és időbeli eloszlása ezen kívül számos antropogén tényező által is befolyásolt. Mégis, nagy fontossággal bír annak megítélése, hogy a megváltozott klimatikus paraméterek által kijelölt potenciális elterjedési terület alapján mely régiókban kell sürgősen megelőző lépéseket tenniük a döntéshozóknak, egészségügyi szerveknek. Így a modellezés eredményeként előálló térképlapok nem csak a tájépítészek 46

és botanikusok számára bírnak nagy jelentőséggel (Czinkóczky és Bede-Fazekas 2012), hanem az epidemológusok számára is. A növényfajok areáját és növényföldrajzi egységek területét modellező módszer némi átalakítással kiterjeszthető a vektorokra, így a melegebb klímát kedvelő tigrisszúnyogokra vagy bizonyos kullancsfajokra is. Klímaváltozás A globális klímaváltozás várhatóan igen nagy hatást fog gyakorolni a természetes növényzetre ugyanúgy, mint a telepíthető dísznövények körére. A várható változások felmérésére alkalmazhatunk térinformatikai környezetben végzett klímamodellezést. Erdészeti vonatkozásban leginkább a bükk (Fagus sylvatica L.) elterjedésére készültek térképes modelleredmények (Führer 2008). A klímaváltozás természetes vegetációt, növényföldrajzot érintő hatását Kovács-Láng et al. (2008) és Czúcz (2010) vizsgálta. A járványügyi szempontból nem elhanyagolható vektorok várható elterjedésének modellezése szempontjából a mediterrán, szubtrópusi fajok bírnak jelentőséggel. Magyarország a Balkán-félsziget felől a Dinaridák É-D-i irányú orientáltsága miatt nyitott, ami mediterrán fajok migrációs kapujává teszi hazánkat, gondoljunk csak az aranysakál (Canis aureus) esetére. A klímaváltozás ráadásul, a Kárpát-medence speci-


ális geográfiai jellemzőiből adódóan fokozottan, másfél-kétszer gyorsabban reagál az általános felmelegedésre, mint az azonos szélességi körökön fekvő területek. A lepkeszúnyogok (Phlebotomus fajok), szúnyogok (Culex, Aedes fajok) és a kullancsok (főként az Ixodes fajok) által terjesztett betegségek vizsgálata bír nagy jelentőséggel. A modellezés módszere Kutatásunk során térinformatikai szoftver (ESRI ArcGIS) segítségével az adott állat/növényfaj elterjedési terüle és a múltbeli klímaadatsorok (referencia-időszak: 1961-1990) alapján az areára jellemző éghajlati paramétereket kilistázzuk, majd a számos paraméter közül néhányat kiválasztunk és e paraméterek együttállását keressük a jövőbeli klímaadatsorokban. Az adatokat a REMO regionális klímamodell szolgáltatta, mely az ECHAM5 globális modell és az IPCC SRES A1B klímaszcenárió alapján készült és Európát 25 kilométeres felbontású gridhálóval fedi. Kutatásunk során az adatok statisztikai előfeldolgozását is végrehajtottuk, így az elterjedési térképek kis horizontális felbontásából adódó pontatlanságokat, tévesen bekerült klímaadatokat az adatsor alsó és felső 5-10 percentilisének elhagyásával kerültük el. Eredmények A jövőben tervezzük a kutatásba bevonni olyan betegségeket, mint a Nyugat-Nílusi láz, Chikungunya betegség. A modellezés eredményeképpen előálló térképlapok jól szemléltetik, hogy hazánk a mediterrán fajok egyik legfontosabb kapuja lehet Közép-Európa irányába, s a már jelenleg is a délnyugati határrészen kopogtató fajok és az általuk hordozott megbetegedé-

sek honosakká válhatnak akár néhány évtizeden belül is Magyarországon. Felhasznált irodalom 20. Bartholy J, Pongrácz R, Gelybó Gy: A 21. század végén várható éghajlatváltozás Magyarországon. Földrajzi Értesítő, 56(3-4): 147–168., 2007. 21. Czinkóczky A, Bede-Fazekas Á: Visualization of the climate change with the shift of the so called Moesz-line. In: Buhmann E, Ervin S, Pietsch M. Peer Reviewed Proceedings of Digital Landscape Architecture 2012 at Anhalt University of Applied Sciences. Herbert Wichmann Verlag, Berlin, 2012. 22. Czúcz B: Az éghajlatváltozás hazai természetközeli élőhelyekre gyakorolt hatásainak modellezése. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2010. 23. Führer E: Erdőgazdaság. In: Harnos Zs, Gaál M, Hufnagel L. Klímaváltozásról mindenkinek. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Matematikai és Informatikai Tanszék, Budapest, 2008. 24. Kovács-Láng E, Kröel-Dulay Gy, Czúcz B: Az éghajlatváltozás hatásai a természetes élővilágra és teendőink a megőrzés és kutatás területén. Természetvédelmi Közlemények 14(1): 5-39., 2008. Summary We can pronounce that the distribution range of the major vectors and the area of the vegetation of their habitat can be reliably drawn by the prediction methods based on regional climate models. 47


A TISZA HORDALÉKJÁRÁSÁNAK JELLEMZÉSE A SZOLNOKI SZELVÉNYBEN Tóth Péter Eötvös József Főiskola, Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet, Baja, Bajcsy-Zsilinszky u. 16. Témavezető: Tamás Enikő Anna Eur. Ing. , főiskolai adjunktus

Bevezetés A tanulmány azért készült el, hogy átfogóbb képet kapjunk a Tisza hordalékviszonyairól a Szolnoki szelvényben. Vizsgálataim csak a lebegtetett hordalékmozgásokra terjedtek ki, mivel lebegtetett görgetett hordalék adatsor nem állt rendelkezésemre. A Tisza vízgyűjtőterületének jellemzése A Tisza a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A 157 ezer km2 kiterjedésű tiszai vízgyűjtőt északnyugattól délkeletig húzódó karéjban a Kárpátok magasan kiemelkedő gerince veszi körül, míg nyugat és délnyugat felől a vízválasztó egészen alacsony. A hidrológiai szempontok alapján felső, középső és alsó szakaszra tagolható folyó felső szakasza a Szamos (689 fkm) torkolatig tart (VITUKI, 1955). A középső és alsó szakasz határát a Maros beömlésé adja. A Tisza, illetve mellékvizeinek pályáját, vízjárását a szabályozások előtt elsősorban a vízgyűjtőterület természetföldrajzi viszonyai határozták meg. A folyószabályozás jelentősen befolyásolta ezek hatásait. A meder alakulását, méretét völgyük esése és annak építőanyaga, valamint a vízbőség szabja 48

meg, de a duzzasztók és az árvízvédelmi töltések révén mára a folyó alföldi szakaszán elvesztette természetes jellegét, a hidrológiai tulajdonságok jórészt a műtárgyak hatása alatt állnak. Általánosságban a Tisza-vízgyűjtőjén az alföldi területeken a 10-11 °C- os évi középhőmérséklet jellemző, az Erdélyi-medencében 8-9 °C, a közepes magasságú hegyvidékeken 6-9 °C uralkodik. A Tisza vízgyűjtője csapadékban szegény. A hegyvidéki vízgyűjtőkön elérheti az évi 1200 mm- t, de az alföldi területeken a csapadék éves átlaga 600 mm alatt marad. A mérési adatok feldolgozásából kapott eredmények, diagramok A mérési adatok 1961 óta állnak rendelkezésre, de a 90-es évekig elég foghíjasak az adatok, mivel volt olyan is, hogy 2-3 évig nem is történt hordalékmérés vagy nem jegyzőkönyvezték azt. A mérési jegyzőkönyvek sajnos még nem digitális formában voltak, így minden egyes évet kézzel vittem be az Excel programba, további feldolgozásra. Miután ez megtörtént a vizsgálatokat egyöntetűség vizsgálattal kezdetem, Szmirnov–Kolmogorov próbával (Zsuffa 1996), melynek ered-


ménye az lett, hogy a 30 – és 70% os szignifikanciaszintek figyelembevételével, az adatsor homogénnek tekinthető. A vizsgálathoz az egyes évek középtöménységeit használtam fel. Ez az eredmény azért bizonytalan, mert a mérések időben eléggé szórtan vannak, valamint az egyes évek méréseinek száma se azonos. Ezután kezdtem a tényleges statisztikai értékelést. Először a hordalékhozam- vízhozam kapcsolatát vizsgáltam. Következőben a vízhozamok és a hordalékhozamok lineáris trendjét (Koris, Kontur, Winter, 1993) vizsgáltam meg, mindkét esetben az egyes évek középértékeivel dolgoztam. Ebből következik, hogy a kapott eredmények nem feltétlenül így alakulnának, ha pl. minden évben azonos mennyiségű mintát vet-

tek volna. Az ábrán – a mérési adatok alapján- kiválóan látszik, hogy mind a vízhozamok, mind pedig a hordalékhozamok trendje növekvő trendet mutat. Hogy ez valódi trend-e, vagy abból következik, hogy az utóbbi években gyakoribbá váltak a nagyvízi mintavételezések és ritkábbá a kisvíziek, a mintavételekkor észlelt vízállások trendjének vizsgálatával lehet ellenőrizni. A további vizsgálataim egy mérési sorozatra irányulnak, amely egy árhullám levonulása alatt történt. Annak érdekében, hogy képet kapjunk egy árhullám levonulása során a hordalékszállításról az adatokat időben ábrázoltam, majd felraktam a vízhozam és hordalékhozam „hurok” görbéket.

1. ábra. Lombhullató és örökzöld állományok zajcsökkentésének összehasonlítása 49


Eredmények, következtetések összefoglalása Összefoglalva a rendelkezésre álló hordalékadatokból kapott eredményeket elmondható, hogy ha egyszerűsített vizsgálatot végzünk (pl. : hordalékhozam és vízhozam kapcsolata) , akkor a hordalékszállítás jelensége nem írható le pontosan. A hordalékadatok nagy szórását az is okozhatja, hogy a mintavételek meglehetősen rendszertelenül folytak illetve folynak. Az utóbbi időben némi rendszert véltem felfedezni, mivel általában minden hónapban van mérési adat. Erre mindenképpen valami megoldást kellene a jövőben találni, hogy a mért adatok reprezentatívak legyenek. a mért adatok hozzáférhetősége sem megfelelő, mivel a mérési adatok zöme, még ma is papíros formában található meg. A feldolgozás szempontjában előnyösebb lenne, ha digitális formában elérhetőek lennének az adatok, úgy mint a vízállásadatok. Ezért egy központi adatbázis létrehozását kellene szorgalmazni a vízügyi igazgatóságoknak. mérések adatok zöme kis- és középvízi tartományban történt, bár az utóbbi években (2000től kezdve) megnőttek a nagyvízi mérések számai, amely a trendvizsgálatoknál is észrevehető volt. Hogy megfelelő képet kapjunk a folyó hordalékszállításáról nagyvízi tartományban, méréseket kellene végezni mind áradó, mind pedig apadó ágon a nyugalmi időszakokban történő mintavételezéseken kívül.

50

Felhasznált irodalom 1. Bogárdi J. : Vízfolyások hordalékszállítása (1971, Akadémia Kiadó) 2. Kontur I., Koris K. , Winter J. : Hidrológiai számítások (Akadémia Kiadó, 1993) 3. Tamás E. A. (1997): A Dunaújváros-Mohács közötti Duna-szakasz lebegtetett hordalékjárásának vizsgálata, Hidrológiai Közlöny (Journal Hungar. Hydrol. Soc. ISSN 0018-1323), 1999. (79. évf.), 1. sz., 41-47. p 4. VITUKI, 1955. A Felső Tisza. In: Magyarország Hidrológiai Atlasza 5. Zsuffa István: Műszaki Hidrológia I-III , (1996) 6. Szlávik L. – Sziebert János: Hidrológia és Meteorológia, Főiskolai jegyzet, 2006 (12. és 15. fejezet) Summary In this study I show the Tisza river sediment characteristics in Szolnok’s section. I worked with statistical procedures after data collection and processing. I made my conclusions from the results

XVIII. NEMZETKÖZI TEHETSÉGGONDOZÁSI - KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI - DIÁKKONFERENCIA

Recommend Documents