XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium
I. A célok meghatározása, felsorolása A Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KKM) euro-atlanti érték- és érdekközösségekhez tartozása iránti elkötelezettség demonstrálása és ezzel összefüggésben a magyar hozzáadott érték létrehozása tekintetében külkapcsolatainak különösen nagy jelentőségű terepe az Európai Unió és annak közös kül- és biztonságpolitikája. Az aktív, konzekvens és értékorientált magyar Európa-politika arra irányul, hogy megerősítse az EU-t, valamint abban Magyarország helyét, és a magyar nemzeti érdekeket sikeresen becsatornázza az uniós döntéshozatalba. Az Európai Unión belül sajátos együttműködési forma a Visegrádi Négyek harmadik államokkal kialakított együttműködése a legmeghatározóbb európai uniós és globális partnerekkel (USA, Japán, India, Kína), ami jól szolgálja a Visegrádi Együttműködés láthatóságának növelését. Magyarország számára változatlanul stratégiai fontossággal bír a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációjának folytatása, illetve az EU szomszédságában kialakult válságok (különös tekintettel Ukrajnára) mielőbbi békés rendezése. A világgazdasági trendekhez igazodva, a 2015 márciusában meghirdetett Déli Nyitás külpolitikai stratégia által biztosított eszközrendszer révén kívánjuk erősíteni pozícióinkat Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és a Csendes-óceáni Térségben. A szomszédságunkban zajló, mindinkább globális következményekkel bíró ukrajnai válság, az Oroszországgal szembeni szankciók és az azokra adott orosz válaszintézkedések nem csak az Európai Unió stratégiai partnerségi kapcsolatai által nyújtott konzultációk jelentőségét értékelték fel, de közvetlen szomszédságunk okán Magyarország álláspontjának súlyát is. Az orosz-ukrán válság nyomán megrendült európai biztonsági architektúra, a Magyarország közvetlen és tágabb biztonsági környezetében, az európai kontinens perifériáján zajló fegyveres konfliktusok, továbbá a terrorizmus új megjelenési formái és a tovagyűrűző instabilitás felértékelték a biztonság hagyományos katonai dimenzióját. Az EU- és NATO-tagságból adódó szövetségesi viszony keretében, a nemzeti érdekek előmozdítása céljával olyan – akár többoldalú – együttműködések kialakítása is érdekünk, amelyek a szolidaritás jegyében erősítik a közösen vallott elvek és célok iránti együttes elkötelezettséget. Ennek érdekében szükséges a kapcsolatok erősítése kétoldalú alapokon is. Magyarország biztonságpolitikájának alapvető keretét a NATO- és EU-tagság jelenti. Külpolitikai és gazdasági érdekünk, hogy diplomáciai tevékenységünkkel elősegítsük minél hatékonyabb együttműködésüket. Magyarország biztonságának szilárd gazdasági alapokon kell nyugodnia, amely megteremti a hatékony kül- és biztonságpolitika erőforrásait, továbbá az ország stabilitásának fokozása révén növeli az ország érdekérvényesítő képességét. A NATO jelentette kollektív védelmi garancia Magyarország biztonságának alapköve. A NATO-n belüli politikai súlyunkat és érdekérvényesítési képességünket elsősorban gyakorlati teljesítményünk, vállalt kötelezettségeink maradéktalan teljesítése határozza meg. A Szövetség 2014-es walesi csúcstalálkozóján kijelölt feladatok megvalósításához való hozzájárulás nemzeti érdekünk. A „keleti nyitás” során szerzett ismereteink és kapcsolataink hozzáadott értéket jelenthetnek a NATO partnerségi hálózatának fejlesztésében és erősítésében. A kiberbiztonság és a katonai egészségügy területén felhalmozott speciális magyar ismeretanyag becsatornázásával (többek között nemzeti szakértők delegálásán keresztül) ugyancsak hozzájárulhatunk a kollektív erőfeszítésekhez. A Nyugat-Balkán stratégiai fókuszban tartása a NATO és az EU napirendjén továbbra is biztonságpolitikai és gazdasági érdekünk.
A Keleti Nyitás sikereiből és eddigi eredményeiből kiindulva a Külgazdasági és Külügyminisztérium a 2016-os évben a Déli Nyitás beindítását célzó stratégiára nagyobb hangsúlyt kíván fektetni. Tekintettel arra, hogy a Déli Nyitás célterületeibe tartozó fejlődő régiók egyre nagyobb politikai és gazdasági befolyásra tesznek szert a világban, szükséges, hogy Magyarország felelevenítse, megerősítse, és új megvilágításba helyezze kapcsolatait e térségek országaival. A Kormány kiemelt gazdaságpolitikai céljainak (kiegyensúlyozott és hosszú távú gazdasági növekedés, munkahelyteremtés) megvalósítása szempontjából meghatározó jelentőségű a külföldi tőkebeáramlás, a külföldi közvetlen tőkebefektetések által megvalósuló, illetve a már megvalósult befektetések továbbfejlesztését szolgáló beruházások elősegítése. Kiemelt cél, hogy olyan termelő beruházások jöjjenek az országba, amelyek a hazai kkv-k részére is további beszállításokat generálnak, munkahelyeket létesítenek, vagy új technológiát, innovatív megoldásokat, modern termelési kultúrát hoznak Magyarországra. Ezen nagy beruházások a beszállítói iparág irányában több ezer közvetett munkahely létrehozását is elősegítik. Ez összhangban áll a külgazdasági célkitűzésekkel. A további külföldi tőkebefektetések előmozdítása érdekében fontos feladat Magyarország, mint kedvező beruházási célpont intenzív és összehangolt kormányzati promóciója a potenciális befektetői országokban megrendezendő eseményeken. A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából döntő fontosságú, hogy az országban kiemelt beruházásokat végrehajtó vállalatok és a kormányzat között kölcsönösen hasznos és hatékony együttműködés legyen. Ez a szándék hívta életre a 2012-ben elindított stratégiai partnerségi programot, ami az elmúlt években továbbfolytatódott és intenzíven bővült is. (2015 májusáig 59 stratégiai együttműködési megállapodás került aláírásra.). Az ENSZ Emberi Jogi Tanács Időszakos Egyetemes Felülvizsgálati folyamata keretében 2016. májusában kerül sor hazánk emberi jogi felülvizsgálatára, melynek előkészítése és a nemzeti jelentés összeállítása kiemelt kormányzati feladat. Kiemelten fontos az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába a 2017-19-es terminusra benyújtott tagsági pályázatunk kampányának sikeres végrehajtása. A fejlett országok nemzetközi kapcsolatrendszerében egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segélyezési tevékenység, amely a magyar külpolitika és külkapcsolataink szerves részét képezi. Magyarország a szakpolitikai célokkal messzemenően egyetért, és adottságainak, továbbá teherbíró képességének függvényében igyekszik aktív szerepet vállalni az ez irányú nemzetközi donortevékenységben, elfogadva az ENSZ, az OECD és az EU által kialakított nemzetközi normákat és trendeket. A 2014-2020 közötti időszak magyar nemzetközi fejlesztési politikájának céljait, irányait, kereteit, eszközrendszerét kijelölő, 2013-ban készült keretstratégia alapján kiemelt feladatunk azok végrehajtásának segítése. Ennek megfelelően szükséges hangsúlyt fektetni a közeli régiókon túl a legnagyobb fejlesztési igényű, legkevésbé fejlett afrikai és ázsiai térséggel való együttműködésre is. Érdekeinket szolgálja és aktív multilaterális diplomáciai tevékenységünkhöz hozzájárulhat, ha előmozdítjuk, hogy a nemzetközi és regionális szervezetek központjai, képviseletei vagy szolgáltató központjai Magyarországot válasszák székhelyül. Ez a külpolitikai presztízsen felül jelentős közvetlen és közvetett gazdasági hozadékokat is biztosíthat hazánk számára.
2016-ban tovább kell vinni a kulturális diplomáciai az eszközrendszer megújítása érdekében tett lépéseket. A célunk, hogy a közép-európai régióban egyedülálló – 21 országban 23 kulturális intézettel rendelkező – Balassi Intézet Magyarország kulturális kapcsolatrendszerének fejlesztésével, a magyar kultúra népszerűsítésén keresztül a jövőben hatékonyabban járuljon hozzá külpolitikai, külgazdasági céljainkhoz. Fontos, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Balassi Intézet a jövőben nagyobb segítséget nyújtson a tartalomszolgáltatás terén nemcsak a külföldi magyar intézeteknek, hanem valamennyi magyar külképviselet kulturális diplomáciai feladatainak ellátásához is: naprakész tartalmakat, ajánlatokat, saját projekteket biztosítva. A meglevő keretek között a KKM egyúttal segítséget nyújt a külképviseleteken keresztül, hogy az olyan összkormányzati jelentőségű ügyek, mint az első világháború centenáriuma vagy a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési-szövetség elnöksége, számára biztosítsuk a megfelelő külföldi megjelenést. A Semmelweis-emlékév keretében továbbra is népszerűsíteni kívánjuk Magyarország tudományos eredményeit. II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2016-ben millió forintban, egy tizedessel XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium Költségvetési szervek 1. Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása 2. Külképviseletek igazgatása 3. Külügyi és Külgazdasági Intézet 4. Balassi Intézet 5. Nemzeti Befektetési Ügynökség 7. Fejezeti kezelésű előirányzatok 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat 2. Kötött segélyhitelezés 3. Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat 4. Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése 5. KKM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása 6. Európai Területi Társulások támogatása 7. Demokrácia Központ Közalapítvány támogatása 8. Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások 9. Európai Uniós befizetések
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Engedélyezett létszám (fő)
69 058,1
8 225,5
60 832,6
2 586
7 794,9
265,3
7 529,6
850
52 309,2 190,0 5 864,0 2 900,0 31 306,9 10 366,1
7 087,7 2,0 790,5 80,0 0,0 0,0
45 221,5 188,0 5 073,5 2 820,0 31 306,9 10 366,1
1 267 30 289 150
579,3
0,0
579,3
450,0
0,0
450,0
5 500,0
0,0
5 500,0
780,0
0,0
780,0
110,0
0,0
110,0
40,0
0,0
40,0
7 460,0
0,0
7 460,0
4 900,0
0,0
4 900,0
10. Az Afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulás 11. Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés 12. Humanitárius segélyezés 13. Keleti Partnerséghez kapcsolódó fejlesztési programok támogatása Ukrajnában 14. Peres ügyek 15. Fejezeti stabilitási tartalék Központi kezelésű előirányzatok 1. Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése 2. Eximbank Zrt. tőkeemelése Külügyminisztérium összesen:
115,0
0,0
115,0
13,7
0,0
13,7
10,0
0,0
10,0
40,0
0,0
40,0
9,9 932,9 50 000,0
0,0 0,0 0,0
9,9 932,9 50 000,0
30 000,0
0,0
30 000,0
20 000,0 150 365,0
0,0 8 225,5
20 000,0 142 139,5
2 586
III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban III.1. Intézményekkel történő feladatellátás 1. cím: Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása A cím 2016. évi kiadásokra fordítható kerete 179,4 millió forinttal haladja meg a 2015. évi összeget. Központi Igazgatás cím kiadási főösszegének jelentős hányadát a személyi juttatások és azok járulékai (79,2 %) teszik ki. A 1745/2014. (XII. 15.) Korm. határozat szerint a KKM 2015. évi költségvetése javára átadásra került 78,8 millió forint támogatási előirányzat, mely 2016. évtől tartós, beépülő forrásként biztosítja a Második Európai Ifjúsági Központ létesítésének és működtetésének feltételeit. Az átadott előirányzatból 51,5 millió forint beruházással összefüggő kiadásokra fordítható. A külpolitikai helyzet és a külgazdasági környezet indokolja, hogy a külső személyi juttatások 38,4 %-a protokoll jellegű rendezvényekhez, a dologi kiadások 30 %-a külföldi kiküldetésekhez kapcsolódik. A 2016. évi támogatási keretet 21,4 millió forinttal a külképviseleti nyitásokhoz, 18,8 millió forinttal a Chicagói Főkonzulátus újranyitáshoz, 200,0 millió forinttal a GVB ülésekkel összefüggésben, a foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaihoz kapcsolódó – Központi Igazgatás költségvetését terhelő - kiadások növelték. A 2016. évi támogatási keretet 60,8 millió forinttal csökkentette a 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet 82. § (8) bekezdés c) pontjában foglalt feladat- és hatáskörök változásából eredő – Igazságügyi Minisztérium részére történő – előirányzat átadás. Egyéb közhatalmi bevételként került megtervezésre 2016. évben is az 1/2009. (I.9.) KüM rendelet alapján befolyó saját bevétel. A címen összességében bevétellel fedezett a kiadási előirányzatok 3,4 %-a.
A létszám összességében nem változott, a 9 fő növekedést a kinevezett és kinevezésre kerülő miniszter biztosok tiktársági létszám-igénye indokolja. A kinevezések nem járnak a titkárság kialakításához szükséges forrásbiztosítással, ezért a cím rendszeres juttatásainak terhére kerülnek kigazdálkodásra. A cím 2016. évre évre tervezett átlagos statisztikai állományi létszám 850 fő. Külgazdasági és Külügyminisztérium Központi Igazgatása cím 2015. évi törvényi előirányzat Változások jogcímenként: … intézménytől átvett/átadott feladat (tételesen) Miniszterelnökség – KKM feladatátadás megállapodás alapján Igazságügyi Minisztérium – KKM feladatátadás megállapodás alapján Fejezeti kezelésű előirányzatról átvett feladat (tételes felsorolás) egyéb változások: - 2015. évi külképviseleti nyitások 2016. évi működtetése -
Chicagói újranyitása
Főkonzulátus
Többlet jogcímenként: - foglalkoztatottak személyi juttatásai -
egyéb
Kiadás
Bevétel
7 615,5 179,4 0
Támogatás
265,3 0 0
- 60, 8 0
0
7 350,2 179,4 0
Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 850
- 60, 8
-9
0
0
21,4
21,4
18,8
18,8
200,0
200,0 9
miniszteri biztosok titkársága létszámtöbblet
2016. évi javasolt előirányzat
7 794,9
265,3
7 529,6
850
2. cím: Külképviseletek igazgatása A cím feladata Magyarország kétoldalú kapcsolatokban, illetve a nemzetközi fórumokon történő képviselete, valamint a 113 nagykövetségből és főkonzulátusból, illetve 2 konzuli irodából álló külképviseleti hálózat működtetésének finanszírozása. Külképviseletek Igazgatása cím kiadási főösszegének döntő hányadát a személyi juttatások és azok járulékai (62,4%), illetve a külképviseletek működési előirányzatát magába foglaló devizakiadások teszik ki, melynek hozzávetőleg 50%-a ingatlan-bérleti díjból, illetve 30%-a a helyi alkalmazotti juttatásokból áll. A cím előirányzatai tartalmazzák a külképviseletek működését biztosító támogatási kereteket. A támogatási előirányzatot növelte a külképviseleti nyitások működési kiadásaira biztosított 2.818,4 millió forint, valamint a Chicagói Főkonzulátus újranyitáshoz kapcsolódó működési feladatok ellátásához szükséges 557,4 millió forint, illetve ezen költségek 118,1 millió forinttal megemelésre kerültek a várható árfolyamveszteség ellensúlyozására. Magyarországnak a szövetséges Amerikai Egyesült Államokkal ápolt sokoldalú kapcsolatai elmélyítésének a szándékával, az USA középnyugati régiójával kialakult együttműködés bővítéséhez fűződő kiemelt külgazdasági és nemzetpolitikai érdekeinkre tekintettel indokolt a térség legnépesebb városában, az ország egyik gazdasági központjának számító Chicagóban 2009-ben bezárt Főkonzulátus újranyitása mely a térségben élő jelentős számú magyar diaszpórával való intézményes kapcsolattartást lehetővé téve nemzetpolitikai célkitűzéseink megvalósulását is szolgálja. A támogatási keretet tovább növelte a külgazdasági attasé hálózat működtetéséhez illetve a 47 fős létszámbővítés finanszírozásához biztosított 2.000,0 millió forintos többlet. Magyarország Kormánya 2014-ben egységes külgazdasági irányítási rendszert hozott létre a Külgazdasági és Külügyminisztérium keretében. Az így létrejövő struktúrában külképviseleteink kiemelt feladata a külgazdasági célkitűzések elérése, melynek hatékony ellátásához elengedhetetlen, hogy minden külképviseletre legalább egy, Magyarország külgazdasági érdekeit képviselő, projektorientált külgazdasági attasé kerüljön kihelyezésre. A tervezési árfolyam csökkenése a cím támogatási előirányzatának 276,0 millió forintos csökkenését eredményezte. A tervezés során a stabilitási tartalék biztosításának érdekében a támogatási keret további 50,0 millió forinttal csökkent. A 2015. évi támogatási kerettel megegyező 601,2 millió forintos beruházási keret a karbantartásokra, amortizációs cserékre, biztonságtechnikai és informatikai beruházásokra elégséges. A 2016. évi keretet 90,0 millió forinttal a külképviseleti nyitásokhoz, 59,3 millió forinttal a Chicagói Főkonzulátus újranyitáshoz kapcsolódó beruházási kiadások növelték, további 300,0 millió forintos többlet pedig az elöregedett gépkocsipark amortizációs cseréjének kisebb hányadára biztosít forrást a külképviseleteken. A 2016. évben 300,0 millió forint felújítási többlet biztosítja a külföldi saját tulajdonú és bérelt ingatlanokon végzett, az épületek biztonsági helyzetének javítását célzó felújítások, nagyjavítások elvégzésének legszükségesebb részét. A cím 2016. évi támogatási kerete 5.917,2 millió forinttal haladja meg a 2015. évit. A 2015. évi létszám 37 fővel 1267 főre emelkedik.
A konzuli- és vízumdíj bevételek a 2016. évben is a KKM saját bevételeként szerepelnek. A bevételek a 2015. évi előirányzattal megegyező összegben 7.087,7 millió forinttal kerültek tervezésre. A címen összességében bevétellel fedezett a kiadási előirányzatok 13,5%-a. millió forintban, egy tizedessel Külképviseletek Igazgatása cím
Kiadás
Bevétel
Támogatás
Átlagos statisztikai állományi létszám (fő)
2015. évi törvényi előirányzat 46 392,0 Változások jogcímenként: Miniszterelnökség – KKM 0,0 feladatátadás megállapodás alapján Fejezeti kezelésű előirányzatról átvett feladat (tételes felsorolás) 0,0 egyéb változások: - 2015. évi külképviseleti nyitások 2016. évi működtetése 2 908,4 - Chicagói Főkonzulátus újranyitása 616,7 - Nyitásokhoz kapcsolódó árfolyamkülönbözet 118,1 - Árfolyamváltozás -276,0 - Stabilitási tartalék biztosítása -50,0 Többlet (jogcímenként): - Külgazdasági attasékkal kapcsolatos többletköltségek 2 000,0 - Gépkocsi amortizációs csere 300,0 - Felújítás, nagyjavítások többlete 300,0 - Tervezett létszámemelés
7 087,7
39 304,3
0,0
0,0
0,0
0,0
0
2 908,4 616,7
30 6
2016. évi javasolt előirányzat
7 087,7
52 309,2
1 253 -81
118,1 -276,0 -50,0
2 000,0 300,0 300,0
47
12 45 221,5
1 267
3. cím: Külügyi és Külgazdasági Intézet A 182/2014. (VII.25.) Korm. rendeletnek megfelelően a jogelőd Magyar Külügyi Intézet – a közfeladatok eredményesebb ellátása céljából – 2014. július 31. napjával, általános jogutódlással, a Külügyi és Külgazdasági Intézetbe történő beolvadással megszűnt. A jogelőd közalkalmazottakat foglalkoztatott, majd az átalakulást követően a közalkalmazottak kormánytisztviselői besorolást kaptak. Az átalakulás kapcsán az Intézet feladatai is jelentősen bővültek, illetve az expanzív, külgazdaságorientált külpolitika támogatása is nagymértékben növelte az Intézet feladatait. Az Intézet tevékenységét bővíteni kell szakterületi (energetika, biztonságpolitika, regionális politika, stb.) felelősökkel is a területi felelős kutatókon túl. Az Intézet a korábbiaknál jóval hangsúlyosabb szerepet kap a KKM protokolláris feladataiban. Az Intézet önálló gazdasági szervezete (2 fő) az Áht. vonatkozó rendelkezései szerint megszűnik. A cím 2016. évi támogatási keret 33,8 millió forinttal haladja meg a 2015. évit, a létszámban változás nem történt. A címen összességében bevétellel fedezett a kiadási előirányzatok 1,0%-a. millió forintban, egy tizedessel Külügyi és Külgazdasági Intézet cím 2015. évi törvényi előirányzat
Kiadás 156,2
Bevétel 2,0
Támogatás
Átlagos statisztikai állományi létszám (fő)
154,2
30
Változások jogcímenként: -
- Egyensúly javító támogatási keret csökkentés
-1,2
-1,2
5,3
5,3
Új szakterületek lefedése a személyi állományban
18,4
18,4
- Protokolláris feladatok (rendezvények, külföldi előadók fogadása)
11,3
11,3
Többlet (jogcímenként) -
Kiadványok fejlesztése (Külügyi Szemle, Európai Tükör) -
2016. évi javasolt előirányzat
190,0
2,0
188,0
30
4. cím: Balassi Intézet A Balassi Intézet alaptevékenysége keretében a magyarság jó hírének a nemzetek közösségéhez való eljuttatása, közös értékeink hazai és nemzetközi megismertetése, a tudatos, értékorientált országkép-építés, a külpolitikai érdekek, a határon inneni és túli magyarság kulturális értékeinek és kapcsolatainak ápolása, fejlesztése érdekében – a külföldi magyar intézetek útján – ellátja az alábbi feladatokat: − −
−
−
ismerteti és népszerűsíti a magyar és a magyarországi kultúra, oktatás és tudomány eredményeit, beleértve a határon túli magyar kultúra, oktatás és tudomány képviseletét is, figyelemmel kíséri az országok kulturális, oktatási és tudományos életét, az egyetemes magyar érdekekhez és kultúrához való viszonyát, tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az érdekelt minisztériumokat és más hazai intézményeket, kapcsolatokat épít ki és ápol külföldi kulturális, oktatási és tudományos intézményekkel, szervezetekkel, személyiségekkel, segíti az ezek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtését és bővítését, segítséget nyújt a magyarság jó hírének határon túli megalapozásához és fejlesztéséhez, részt vesz a magyar kultúra külföldi terjesztésére irányuló tevékenység fejlesztési irányelveinek és programjának a kidolgozásában,
−
közreműködik az állam- és kormányközi kulturális, valamint oktatási és tudományos egyezmények előkészítésében és végrehajtásának megszervezésében,
−
segíti a magyar nyelv, a határon belüli és a határon túli magyar kultúra tanulmányozását és bemutatását külföldön;
−
közreműködik a határon túli magyarok és az anyaország közötti kulturális, oktatási kapcsolatok ápolásában, elősegíti magyar nemzeti identitásuk megőrzését;
−
közreműködik a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás és kultúra eredményeinek bemutatásában, az ezt segítő intézményi kapcsolatok ápolásában;
−
együttműködésre törekszik a külföldön élő magyarokkal, azok hivatalos szerveivel, valamint a hungarológiával és a tudományos-technológiai kérdésekkel foglalkozó személyekkel;
−
közreműködik külföldön a Magyarország-kép formálásában, ezzel összefüggésben együttműködésre törekszik a hazai és a külföldi idegenforgalmi és kereskedelmi szervezetekkel.
A Balassi Intézet alaptevékenységéhez kapcsolódóan oktatási és oktatásszervezési feladatokat lát el, így különösen: −
külföldi állampolgárok számára magyar nyelvi, szaktárgyi előkészítő képzések nyújtása,
−
a magyar, mint idegen nyelv és ország-ismeret oktatása a Magyarországon tartózkodó külföldiek számára,
−
magyar, mint idegen nyelv szakszerű oktatására való felkészülés támogatása,
−
közreműködés a határon túli magyar vonatkozású köz- és felsőoktatási támogatási és pályáztatási feladatok ellátásában,
−
kapcsolattartás a határon túli – részben vagy egészben – magyar oktatási, tudományos és művelődési szervezetekkel,
−
kétoldalú tárcaközi megállapodások alapján magyar lektorok és vendégtanárok kiküldése külföldi magyar oktatóhelyekre, felkészítésük és munkavégzésük szakmai támogatása,
−
magyar nyelvi-hungarológiai képzések szervezése,
−
magyarországi és külföldi hungarológiai kutatások ösztönzése, a kutatási eredmények megismertetése.
A Balassi Intézet a határon túli magyar hallgatók magyarországi tanulmányainak elősegítése érdekében szakkollégiumi rendszert tart fenn és működtet, amely útján ellátja az alábbi feladatokat: −
a magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli magyar hallgatói számára kollégiumi elhelyezést és szakkollégiumi képzést biztosít, valamint ezzel kapcsolatban további szolgáltatásokat nyújt.
A Balassi Intézet a magyar felsőoktatás külföldi népszerűsítésével és a határon túli magyar felsőoktatással kapcsolatos kutatási feladatokat végez, ösztöndíjrendszert tart fenn és működtet. A közelmúltban megnyitott pekingi, isztambuli, belgrádi és zágrábi Magyar Intézetek után 2015. évben a bakui, kolozsvári és ljubljanai Magyar Intézetek megnyitására kerül sor annak érdekében, hogy a Magyarország számára fontos célközönség számára közvetíthesse a magyar kultúra értékeit. A feladatok jó része megegyezik a világ más táján működő magyar intézetek feladataival, de kiegészül azoknak a hiányosságoknak a pótlásával, amelyek Magyarország és a három célország közötti kulturális kapcsolatokban megfigyelhetők. A cím 2016. évi támogatási kerete 646,5 millió forinttal haladja meg a 2015. évit, a létszám 17 fővel, 289 főre nőtt. A címen összességében bevétellel fedezett a kiadási előirányzatok 13,5%-a.
Balassi Intézet cím
2015. évi törvényi előirányzat Változások jogcímenként: … intézménytől átvett/átadott feladat (tételesen) Fejezeti kezelésű előirányzatról átvett feladat (tételes felsorolás) Stabilitási tartalék Egyensúly javító támogatási keret csökkentés Árfolyamváltozás miatti csökkentés Többlet (jogcímenként) - bakui, kolozsvári és ljubjanai Magyar Intézetek működtetése 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás
Bevétel
millió forintban, egy tizedessel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 4 427,0 272
5 217,5
790,5
- 60,1
0
-60,1
-64,9
0
-64,9
- 24,7
0
-24,7
796,2
0
796,2
17
5 864,0
790,5
5 073,5
289
5. cím: Nemzeti Befektetési Ügynökség A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) munkatársai teljes körű, gyors és naprakész információt nyújtanak a magyarországi üzleti – jogi, gazdasági és adózási – környezetről befektetői ügyfeleinek. Hiteles gyakorlati tanácsokkal szolgálnak és segítik az országon belüli üzleti és kormányzati kapcsolatok kiépítését. Célunk, hogy a külföldi befektetők magyarországi beruházásairól megalapozott döntéseket hozhassunk. Az Ügynökség egyablakos rendszerén keresztül a külföldi és hazai beruházók részletes információkat kapnak a hazai finanszírozású és az EU által társfinanszírozott programokról. Munkatársai készítik elő az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatásokat, illetve ellenőrzik és kezelik a támogatási kifizetéseket. A HIPA kiszolgálja a beérkező befektetői megkereséseket, ill. a potenciális befektetők felkutatásával proaktívan járul hozzá a magyarországi befektetések számának növeléséhez. Az Ügynökség befektetés-ösztönző rendezvényeket, fórumokat, roadshow-kat szervez és nemzetközi rendezvényeken, kiállításokon vesz részt, emellett üzleti delegációkat fogad és Business to Business ('üzlettől üzletig') tárgyalásokat szervez. Segítjük partnereinket a beszállítók felkutatásában is, mellyel célunk, hogy a hazai kkv-k minél nagyobb szerepet kapjanak a Magyarországon letelepedett integrátorok beszállítói láncában. Ennek érdekében a HIPA a Kormányzat stratégiai megállapodási szerződései keretében kezeli a beszállítófejlesztési feladatokat. Az Ügynökség a minősített járműipari beszállítói adatbázissal olyan felületet hozott létre, ahol egymásra találhatnak a magyar járműipari beszállítók és az azokat kereső, úgynevezett integrátorok. A HIPA adatbázisa egyedülálló, mert a regisztráció olyan kapukon visz keresztül, amelyeket a részt vevő felek igényeihez igazítottunk. Adatbázisuk továbbfejlesztésével cégek egymás közötti gazdasági kapcsolataik kiépítését és a hazai kkv-k indirekt exportjának fejlesztését segítik elő. A HIP (Hungarian Investment Projects) program kiemelt befektetési projektgyűjteményt gondoz azzal az igénnyel, hogy a potenciális befektetők elé megfelelően kidolgozott, pénzügyileg alátámasztható és befektetési szempontból jól értelmezhető ajánlatok kerüljenek. A HIPA a befektetők legmagasabb szintű kiszolgálásának érdekében létrehozta Befektetőbarát Településekért Programját, amelynek célja, hogy az abban résztvevő települések megismerjék a befektetők gondolkodásmódját, igényeit, a helyszín kiválasztásának folyamatát, ezáltal felkészüljenek a befektetők fogadására. A program ismétlését, ill. továbbfejlesztését tűztük ki célul. 2016-ban is folytatódnak a befektetés ösztönzéshez nélkülözhetetlen ipari ingatlan adatbázis fenntartása, a projektekhez kapcsolódó kiajánlások. A címen összességében bevétellel fedezett a kiadási előirányzatok 2,8%-a.
Nemzeti Befektetési Ügynökség cím 2015. évi törvényi előirányzat Változások jogcímenként: … intézménytől átvett/átadott feladat (tételesen) Fejezeti kezelésű előirányzatról átvett feladat (tételes felsorolás) egyéb változások - stabilitási tartalék képzés - egyensúly javító csökkentés Többlet (jogcímenként) 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás
millió forintban, egy tizedessel Támogatás Átlagos statisztikai állományi létszám (fő) 80,0 2.900,0 150
Bevétel
2.980,0 0
0
0
0
0
0
0 80,0
-35,0 -45,0 0 2.820,0
-35,0 -45,0 0 2.900,0
150
III.2. Fejezetei kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása 7/1 Célelőirányzatok 7/1/1 Beruházás ösztönzési célelőirányzat A Beruházás ösztönzési célelőirányzat a Kormány stratégiai beruházás-politikájának egyik fontos eszköze, az ebből nyújtott támogatások célja a működőtőke-beáramlás szempontjából meghatározó nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházási projektek Magyarországon történő megvalósításának elősegítése, a munkahelyteremtés ösztönzése. A beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályait a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza. A célelőirányzat kezelő szerve az NBÜ. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: egyéb változások: stabilitási tartalék 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 10.470,8
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 10.470,8 0,0
-104,7 10.366,1
0,0
-104,7 10.366,1
7/1/2 Kötött segélyhitelezés Az előirányzat az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint egyedi kormánydöntések alapján vállalt nemzetközi kötelezettségekhez (kötött segélyhitelek) kapcsolódó állami támogatás – kamat- és adományelem támogatás – finanszírozására szolgál. A kötött segélyhitel program elősegíti a magyar kivitel növekedését, emellett hozzájárul a Kormány munkahelyteremtés és - megtartás programjához. Mivel a kötött segélyhitelből nagy volumenű fejlesztési beruházások finanszírozhatók, így a konstrukció elsősorban a magyar beszállító ipar fejlődését ösztönzi és javítja a konstrukcióban érintett magyar vállalatok piacra jutási esélyeit az érintett régióban. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: egyéb változások: stabilitási tartalék 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 585,2 -5,9 579,3
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 585,2 0,0 0,0
-5,9 579,3
7/1/3 Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat A külgazdasági stratégiának kiemelt célja, hogy a magyarországi kkv-k külpiacra jutását segítse, az exportban a kkv-k részarányát jelentősen növelje. A hagyományos exportpiacok szűkülése a magyar gazdaság növekedési pályáját is veszélyezteti, mely az Európán kívüli exportpiacok fokozott feltárására ösztönöz. A keleti országokba irányuló exportfejlesztés azon a célkitűzésen alapszik, hogy a hazai vállalkozások is növekvő arányban profitáljanak exportjukon keresztül a dinamikusan fejlődő gazdaságok importnövekedéséből és gazdaságfejlesztéséből. Mindemellett nem szabad megfeledkeznünk az afrikai, közép- és dél-amerikai piaci lehetőségekről, valamint a hagyományos európai piacokon megszerzett pozícióink megőrzéséről. A stratégia megvalósítása a Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül valósul meg, az alábbi feladatok ellátása révén: - exportlehetőségek felkutatása, üzleti partnerek közvetítése és üzletember-találkozók megszervezése a magyar vállalkozások számára, - információk gyűjtése és továbbítása kis- és középvállalkozók számára export és tőkekihelyezési tevékenységükkel elérhető uniós és hazai támogatási, pályázati lehetőségekről, - tanácsadás külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint az állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben, - a regionális vállalati és projekt-specifikus adatbázisok fenntartása és működtetése, - exportcélú promóciós kiadványok kiadása és kommunikációs projektek megvalósítása, - kereskedelem-fejlesztési szakmai programok, így különösen szemináriumok, tréningek, workshopok technikai szervezése és lebonyolítása, - tájékoztatást nyújtása a tőkekihelyezéssel kapcsolatos információkról, jogszabályokról, illetve a befektetési és privatizációs lehetőségekről, különös tekintettel a szomszédos országokra, - a magyar vállalkozások állami támogatás mellett megvalósuló, a külföldi vásárokon és kiállításokon való megjelenésének megszervezése, - a külpiaci infrastruktúra-fejlesztési projektekben a magyar vállalkozások részvételének támogatása, - kereskedelemfejlesztési pályázatok szakmai és pénzügyi ellenőrzésének ellátása. Az előirányzat a Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Kft. működésének forrását biztosítja. millió forintban, egy tizedessel Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás 2015. évi törvényi módosított előirányzat 500,0 0,0 500,0 Változások jogcímenként: egyéb változások: stabilitási tartalék - egyensúlyt javító csökkentés -25,0 0,0 -25,0 -25,0 0,0 -25,0 2016. évi javasolt előirányzat 450,0 0,0 450,0
7/1/5 Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése Az előirányzat biztosít fedezetet a Stipendium Hungaricumról szóló 285/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet szerinti ösztöndíjprogram kiadásaira. Az előirányzat - az EMMI bevonásával - felsőoktatási intézményeknél, illetve a Balassi Intézetnél kerül felhasználásra. Az előirányzat jelentős növekedését a programban részvevők számának növekedése indokolja. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: egyéb változások: - a program növekedéséből keletkező többlet 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 1.500,0
4.000,0 5.500,0
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 1.500,0
0,0 0,0
4.000,0 5.500,0
7/1/6 Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása Az előirányzat elsősorban a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet létrehozásához és azon belül a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. működéséhez és szakmai feladataihoz szükséges forrást biztosítja. A Hálózat Kft. 22 közép-európai irodája az alábbi főbb feladatokat látja el: - kapcsolattartás a kiemelt hazai és külföldi partnerekkel, központi államigazgatási szervekkel, a régióban működő nagykövetekkel, főkonzulokkal, tiszteletbeli konzulokkal, - közép-európai kkv vállalkozásokat tartalmazó adatbázis kialakítása, kezelése, - bekapcsolódás az európai uniós szakmai programokba, rendszeres pályázatfigyelés, - gazdasági kamarákkal és a fővárosi/megyei önkormányzatok gazdaságfejlesztési szervezeti egységeivel való rendszeres kapcsolattartás, - exportáru alapok feltárása, adatbázisba gyűjtése, kiajánlása, - részvétel GVB és KKB találkozókon, a mellé szervezett üzletember találkozókon, - naprakész és minden iroda tekintetében gazdasági információkat tartalmazó honlap folyamatos üzemeltetése, - kapcsolatfelvétel a Közép- Európába már exportáló, valamint a még nem exportáló, de piacképes termékkel, szolgáltatással rendelkező magyarországi cégekkel, - magyarországi tőkekihelyezések elősegítése Közép-európába, - Közép-európai cégek ösztönzése, hogy magyarországi kkv vállalkozásokkal társulva harmadik országok piacaira lépjenek. - a hazai exportképes cégek feltérképezése, velük rendszeres kapcsolattartás, adatbázis építése, - belföldi export-ösztönző rendezvények megvalósítása, - határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítése, generálása, - kapcsolatépítés kiemelt közép-európai partnerekkel, kamarákkal, központi államigazgatási szervekkel, a régióban működő nagykövetekkel, főkonzulokkal, tiszteletbeli konzulokkal. Az előirányzat emellett fedezetet nyújt a KKM továbbképzési és rekreációs feladatainak elvégzéséhez és a kulturális diplomáciai programokhoz is. Mindezeken túlmenően a fejezeti kezelésű előirányzatai biztosíthatja a fedezetet a Duna Régió Stratégia (DRS) nemzeti társfinanszírozását a magyar irányítású területek (PA2, PA4, PA5) „Technical Assistance” pályázataihoz, és a Duna Régió Stratégia (DRS) „Technical Assistance” pályázati forráshoz, egyben biztosítja a koordinációs és a Duna Régió Stratégia 2017-es Éves
Fórumához kapcsolódó előkészítési költségek fedezetét is. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: egyéb változások: - stabilitási tartalék - egyensúlyt javító csökkentés 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 862,2 -50,3 -31,9 780,0
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 862,2 0,0 0,0 0,0
-50,3 -31,9 780,0
7/2 Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása 7/2/1 Európai Területi Társulások támogatása Az Európai Unióban egyedülálló módon Magyarországon 2011 óta nyújtott költségvetési támogatás célja, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítése és a határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés előmozdítása érdekében az alakuló és a nyilvántartásba vett Európai Területi Társulások (ETT) megalapozó, kiszolgáló, fejlesztő és adminisztráló, a törvényeknek való megfelelést segítő és a társulás cél szerinti tevékenységeik érdekében felmerült kiadásaikhoz állami szerepvállalás keretében kapjanak támogatást. Az Európai Unióban jelenleg magyar részvétellel működik a legtöbb ETT: a húsz ETT-ből tizenötnek a székhelye is Magyarországon található. A 2014-2020 közötti tervezési időszak új távlatokat és lehetőségeket nyit meg az ETT-k intézménye előtt. Az Európai Bizottság a kohéziós és regionális politika területén kifejezetten ösztönzi a tagállamokat az ETT-k mint együttműködési eszköz és potenciál kiaknázására. Kormányzati célkitűzés alapján kiemelten fontos a határ menti elszigetelt területek és együttműködéseik támogatása. Magyarországra Európa-szerte az ETT-k elkötelezett híveként tekintenek. millió forintban, egy tizedessel Megnevezés Kiadás Bevétel Támogatás 2015. évi törvényi módosított előirányzat 126,9 0,0 126,9 Változások jogcímenként: egyéb változások: - stabilitási tartalék -6,9 0,0 -6,9 - egyensúlyt javító csökkentés -10,0 0,0 -10,0 2016. évi javasolt előirányzat 110,0 0,0 110,0
7/2/2 Demokrácia Központ Közalapítvány-Tom Lantos Intézet támogatása Az előirányzat támogatást nyújt a Magyarország demokratikus átalakulása során szerzett tapasztalatok feldolgozásához, közzétételéhez és átadásához. Az előirányzat célja támogatás nyújtása a Demokrácia Központ Közalapítvány-Tom Lantos Intézet részére az éves működési és fejlesztési kiadások finanszírozására. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként:
Kiadás 50,0
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 50,0
egyéb változások: - stabilitási tartalék - egyensúlyt javító csökkentés 2016. évi javasolt előirányzat
-5,0 -5,0 40,0
0,0 0,0 0,0
-5,0 -5,0 40,0
7/3 Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések 7/3/1 Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások Az előirányzat finanszírozza – az uniós és nemzetközi normák alapján megállapított – Magyarország nemzetközi szervezetekben viselt tagságáról szóló hatályos nemzetközi szerződésekből eredő fizetési kötelezettségeinek teljesítését és forrást biztosít a nemzetközi szervezetek által kezdeményezett kötelező jellegű önkéntes felajánlásokhoz is. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: egyéb változások: - szintrehozás, determinációk - stabilitási tartalék - árfolyamváltozás - egyensúlyt javító csökkentés 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 7.577,0 590,8 -304,9 -7,1 -395,8 7.460,0
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 7.577,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
590,8 -304,9 -7,1 -395,8 7.460,0
7/3/2 Európai uniós befizetések A fejezeti kezelésű előirányzat célja Magyarországnak az Európai Unió által működtetett Európai Fejlesztési Alaphoz (EDF) történő kötelező hozzájárulás teljesítése. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: egyéb változások: - stabilitási tartalék - árfolyamváltozás - egyensúlyt javító csökkentés 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 5.453,2 -270,0 -116,9 -166,3 4.900,0
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 5.453,2 0,0 0,0 0,0 0,0
-270,0 -116,9 -166,3 4.900,0
7/3/3 Az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulás Az előirányzat célja Magyarország által vállalt kötelező nemzetközi hozzájárulási kötelezettség teljesítése az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: egyéb változások: - determináció, szintrehozás - stabilitási tartalék - egyensúlyt javító csökkentés
Kiadás 120,0 10,0 -10,0 -5,0
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 120,0 0,0 0,0 0,0
10,0 -10,0 -5,0
2016. évi javasolt előirányzat
115,0
0,0
115,0
7/4 Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés A fejezeti kezelésű előirányzatok célja az OECD és EU tagságunkból adódóan hazánk politikai kötelessége a hozzájárulás a nemzetközi közösség kevésbé fejlett országainak gazdasági-társadalmi felzárkóztatásához, illetve politikai krízisek vagy természeti csapások által sújtott népeinek megsegítéséhez, a nemzetközi fejlesztési együttműködésben és humanitárius segítségnyújtásban való részvétel útján. A fejlett országok nemzetközi kapcsolatrendszerében egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segélyezési tevékenység, amely a magyar külpolitika és külkapcsolataink szerves részét képezi. Magyarország a szakpolitikai célokkal összhangban, és adottságainak, továbbá teherbíró képességének függvényében igyekszik aktív szerepet vállalni az ez irányú nemzetközi donortevékenységben, elfogadva az ENSZ, az OECD és az EU által kialakított nemzetközi normákat és trendeket. A 2014-2020 közötti időszak magyar nemzetközi fejlesztési politikájának céljait, irányait, kereteit, eszközrendszerét kijelölő, 2013-ban készült keretstratégia alapján kiemelt feladat azok végrehajtásának segítése. Magyarország NEFE és humanitárius politikájának végrehajtásában jelenleg is hangsúlyos szerepet játszó civil szervezetek támogatása mellett erősíteni kell a vállalati szektor és a hazai szakhatóságok közreműködését, információk jobb közvetítésével és a koordináció javításával. A szakmai kapacitások erősödésével az Európai Unió fejlesztési politikájának megvalósításában erőteljesebb magyar részvétel érhető el az uniós finanszírozású projektek végrehajtása révén. 7/4/1 Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés Az előirányzat célja a fejlődő országok fenntartható fejlődésének, kiegyensúlyozott gazdasági növekedésének, a szegénység csökkentésének, az életkörülmények javításának, az alapvető emberi jogok tiszteletére épülő demokratikus berendezkedés (jó kormányzás) megteremtésének és megszilárdításának elősegítése, támogatása. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 13,7 13,7
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 13,7 0,0
13,7
7/4/2 Humanitárius segélyezés Az előirányzat célja humanitárius segítségnyújtás természeti katasztrófák, emberi mulasztásból fakadó krízishelyzetek esetén, katonai konfliktusok áldozatainak, károsultjainak megsegítése, életmentés, sürgősségi és rehabilitációs segítségnyújtás a nemzetközi humanitárius jog alapján. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 10,0 10,0
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 10,0 0,0
10,0
7/4/5 Keleti partnerséghez kapcsolódó fejlesztési programok támogatása Ukrajnában A fejezeti kezelésű előirányzat célja kulturális, oktatási, média információs és egyéb fejlesztési programok szervezése, támogatása, Kárpátalja, és Nyugat-Ukrajna területén alsó, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, óvodák, egészségügyi, kulturális, szociális és egyházi intézmények támogatása. Az előirányzat további célja az Európai Unió tevékenységéről szóló rendezvények szervezése, kiadványok, cikkek megjelentetése, továbbá az Európai Unió és az Ukrajnában működő külföldi szervezetek közötti hosszú távú kapcsolatteremtés és -fenntartás támogatása.
Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: Egyéb változások: - növekedés, többlet - stabilitási tartalék - egyensúlyt javító csökkentés 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 0,0
Bevétel 0,0
Támogatás 0,0
50,0 -5,0 -5,0 40,0
0,0 0,0 0,0 0,0
50,0 -5,0 -5,0 40,0
7/5 Peres ügyek A fejezeti kezelésű előirányzat célja, hogy fedezetet nyújtson a KKM-el szemben fennálló jogerőre emelkedett követelésekre, azaz a peres eljárásokkal kapcsolatos kártérítések, költségek fedezetének biztosítására, a magán- és egyéb jogi személyek kártérítésére. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: Egyéb változások: - növekedés, többlet - stabilitási tartalék 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás
Bevétel 0,0
0,0
Támogatás 0,0
10,0 -0,1 9,9
0,0 0,0 0,0
10,0 -0,1 9,9
7/7 Fejezeti tartalékok 7/7/1 Fejezeti általános tartalék A Fejezeti általános tartalék 2015. évben 1.000,0 millió forint kiadási előirányzatot tartalmazott, melyet az ITU konferencia megvalósítására fordít a KKM és befejezését követően az előirányzat fenntartása szükségtelenné vált. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: Egyéb változások: - egyszeri feladat miatti csökkentés 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 1.000,0 -1.000,0 0,0
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 1.000,0 0,0 0,0
-1.000,0 0,0
7/8 Fejezeti stabilitási tartalék A 2016. évi költségvetési törvényjavaslat 19. § (6) és (7) bekezdése értelmében a hiánycél tartását elősegítő stabilitási tartalék felhasználásáról, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról az államháztartásért felelős miniszter javaslatára – a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján – a Kormány határozatban dönt. A fejezet által képzett stabilitási tartalék előirányzatot 2016. október 1-ét megelőzően nem lehet felhasználni. Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat Változások jogcímenként: Egyéb változások: - stabilitási tartalék 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 0,0 0,0
Bevétel 0,0 0,0
Támogatás 0,0 0,0
932,9 932,9
0,0 0,0
932,9 932,9
III.3. Központi kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása 8/1/1 Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése A 2016. évi kamatkiegyenlítés 30.000,0 millió forintos igénye a 2015. március végén fennálló kamatkiegyenlítéses hitel állomány 14.000,0 millió forintos igényéből és a 2015 hátralévő időszakában, illetve 2016-ben tervezetten folyósításra kerülő kamatkiegyenlítéses hitel összesen 16.000,0 millió forintos igényéből tevődik össze.
Megnevezés 2015. évi törvényi módosított előirányzat (a XLII. fejezetben szereplő összeg) Változások jogcímenként: Egyéb változások: - növekedés, többlet 2016. évi javasolt előirányzat
Kiadás 23.000,0
7.000,0 30.000,0
millió forintban, egy tizedessel Bevétel Támogatás 0,0 0,0
0,0 0,0
0,0 0,0
9/2/1 Eximbank Zrt. tőkeemelése A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. XLII. törvény 1. § (2) bekezdése alapján az Eximbankban az állam tulajdonában álló társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására a külgazdasági ügyekért felelős miniszter jogosult. 2016. évre tőkeemelésre 20 000,0 millió forint kerül biztosításra, a bank stratégiájában meghatározott célok eléréséhez. Az Eximbank középtávú stratégiájában foglalt aktivitásbővülés, illetve a tőkeszabályok változásából (szigorodásából) adódó tőkeigény alapján 2016. évben 20 000,0 millió forint összegű tőkeemelésre kerül biztosításra. III. 5. Az uniós források felhasználásának szerepe a felügyelt ágazatokban Központi Igazgatás cím: Twinning Program
