XV. évfolyam, 2. szám 2009 szeptember

WWW.DDRKH.HU

XV. évfolyam, 2. szám 2009 szeptember

Tartalomjegyzék

Hivatalvezeti tájékoztató Hivatalvezetői beköszöntő ........................................................................................................ 4

Felügyeleti és Igazgatási Monitoring Fosztály tájékoztatója Aktuális közalkalmazotti munkajogi kérdésekről ..................................................................... 5

Hatósági Fosztály tájékoztatója A 2009. évi adómértékéről ........................................................................................................ 8 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 2009 július 1. napjától hatályos főbb változásai .................... 9 Szakmai tájékoztató az Art. 134. § (1) bekezdése alapján indult adómérséklés iránti eljárással kapcsolatban ............................................................................................................................ 11 Szakmai tájékoztató a helyi építményadó ügyekben a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel esetében az adóalanyiság keletkezésére vonatkozóan............................................. 12 A talált dolgok tekintetében követendő eljárásról................................................................... 13 A fás szárú növények védelmének hatályos jogi szabályozása............................................... 14 Az anyakönyvezetők munkáját érintő fontosabb jogszabályváltozások ................................. 32 Tájékoztató a vadkárbecslési eljárás új szabályairól............................................................... 33

Tartalomjegyzék Szociális- és Gyámhivatal tájékoztatója

Tájékoztató az aktív korúak ellátásának részesülők álláskeresési megállapodásának megkötésével kapcsolatban ..................................................................................................... 34 Tájékoztató a krízishelyzetben került személyek támogatásáról ............................................ 35 Tájékoztató az ideiglenes hatállyal elhelyezett különleges szükségletű gyerekekről ............. 38 Tájékoztató a nappali ellátást nyújtó intézményekben ellátottak intézményi térítési díjának – az étkeztetés igénybevételétől függő- megosztása .................................................................. 39 Tájékoztatás a szociális szolgáltatást fenntartók részére a szolgáltatás megszüntetése esetén alkalmazott eljárásról .............................................................................................................. 41 Tájékoztató az aktív korúak ellátására vonatkozó jogszabály módosításokkal kapcsolatban. 46 Tájékoztatás a közcélú foglalkoztatás új szabályairól a szociális törvény 2009 június 1. módosításáról és egyéb szabályairól ....................................................................................... 49 Tájékoztatás a 2009. évi nyári gyermekétkeztetés előirányzat megállapításának Somogy megyei tapasztalatairól............................................................................................................ 58 Tájékoztatás a gyermekvédelmi ágazatot érintő jogszabályváltozásokról.............................. 59

Informatikai Fosztály tájékoztatója Önkormányzati közérdekű adatok elektronikus közzételi kötelezettségének teljesítése a Déldunántúli régióban................................................................................................................... 64 Tájékozató az elektronikus ügyintézésről ............................................................................... 75 Tájékoztató a hivatali kapu felelőseinek adataiban történő változások átvezetéséről............. 76

Tartalomjegyzék Mellékletek Mi mennyi 2009-ben? ................................................................................................................. Bölcsőde-óvoda közös intézményként történő működtetése ...................................................... 1993 évi III. törvény ellátásai ( a szociális igazgatásról és szociális ellátásról) A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja ............................................................. Szakmai ajánlás a többcélú, egységes óvoda-bölcsőde bevezetéséhez és működtetéséhez........ A családi napközi működésének követelményei – módszertani útmutató ..................................

Tisztelt Kollégák! A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal elkészítette a legfrissebb aktualitásokat, feladatokat, határidőket tartalmazó Hírlevelét. A nyár során elfogadott jogszabály-változások, valamint probléma felvetéseik alapján – más államigazgatási hivatalok anyagait is figyelembe véve – készítettük szakmai tájékoztató anyagainkat. Az aktualitások mellett már most jelezni kívánunk néhány fontos, az év végi, illetve a következő év tervezését megkönnyítő feladatot, melyekhez segítséget is nyújtunk. Bízom benne, hogy ezekkel segítségükre lehetünk! Hírlevelünk következő példányát novemberben tervezzük megjeleníteni, melyhez továbbra is szívesen várjuk témafelvetéseiket. Jó és eredményes munkát kívánok kollégáim nevében is! Tisztelettel: Hoffmanné dr. Németh Ildikó hivatalvezető

4

Aktuális közalkalmazotti munkajogi kérdésekrl Az önkormányzatok által fenntartott intézményeket érintő aktuális közalkalmazotti munkajogi kérdésekről az alábbiakban tájékoztatjuk a T. Jegyző Kollégákat: 1/ A vezeti megbízások vezeti munkakörré történ átalakulása A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (a továbbiakban: Kjt.) módosításáról szóló 2008. évi LXI. tv. (a továbbiakban: Kjtm.) 41. § (6) bek. tartalmazza a korábbi vezeti megbízás vezeti munkakörré történ átalakulásának eljárási szabályait. Eszerint ha a közalkalmazott magasabb vezetői megbízása e törvény erejénél fogva magasabb vezetői munkakörré alakult át a) a határozatlan, illetve határozott idejű magasabb vezetői megbízást – a b) pontban foglaltak kivételével – határozatlan időre szóló magasabb vezetői munkakörre szóló kinevezésnek kell tekinteni, b) az a) pontban foglaltaktól eltérően, ha a vezetői feladatok határozott időre szóló ellátását törvény írja elő, a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást az annak lejártáig tartó határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői munkakörre szóló kinevezésnek kell tekinteni azzal, hogy a határozott idő lejárta előtt a közalkalmazott kérelmére a 30/A. § megfelelő alkalmazásával másik munkakört kell felajánlani. Ha nincs felajánlható munkakör, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasítja, a határozott idő lejártakor a közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltatónak ezen okra hivatkozással felmentéssel meg kell szüntetnie, és a munkakör elutasítása esetén megfelelően alkalmazni kell a 37. § (9) bekezdését, c) illetményét a Kjt. módosított 66/A. §-a szerint kell megállapítani. Az illetmény megállapításának átmeneti szabályait 2009. január 1-től december 31-ig a Kjtm. 41. § (7) bek. tartalmazza. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium e kérdésben adott állásfoglalása szerint „a törvény erejénél fogva történ átalakulás értelmezhetetlen a végrehajtási rendeletek rendelkezéseinek ismerete nélkül, hiszen a törvényi felhatalmazást ezek töltik ki tényleges tartalommal. Az átalakulás tehát valamennyi esetben a törvény erejénél fogva történt, ám azt a kört, amelyben a Kjtm. 41. § (6) bek. szerinti törvény erejénél fogva történt átalakulás megtörtént, a végrehajtási rendeletek állapítják meg azáltal, hogy elhatárolják a magasabb vezeti, vagy vezeti beosztásra szóló megbízásokat (megbízott vezetk) a magasabb vezeti vagy vezeti munkakörökre szóló kinevezésektl (kinevezett vezetk). Az átalakulás tehát a törvény erejénél fogva történt, a végrehajtási rendeleteknek megfelelen.” Egy további szakmai véleményében a SZMM kifejtette, hogy ha az ágazati végrehajtási kormányrendelet „2009. január 1-je eltt hatályban lév szabályaiból megállapítható, hogy a vezeti feladatok határozott idre történ ellátását nem törvény, hanem … kormányrendelet … írta el, …. az intézményvezet vezeti megbízása 2009. január 1jével automatikusan alakult át vezeti munkakörré” amennyiben a 2009. január 1-jén hatályba lépett szabályok alapján az intézményvezető önálló vezetői munkakörben látja el feladatait. Álláspontunk szerint szükséges a kinevezésre jogosult tájékoztatása is a bekövetkezett jogszabályváltozásról azzal, hogy a magasabb vezetői megbízás 2009. január 1-jével a

5

törvény erejénél fogva, automatikusan vezetői munkakörré alakult át, s ehhez az átalakuláshoz nem volt szükség külön jognyilatkozatra, sem a kinevezés módosítására, hiszen maga a Kjtm. írta elő azt. 2/ A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. (a továbbiakban: Kt.) gazdasági vezet feletti munkáltatói jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezése értelmezése az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények esetében A Kt. 8. § (1) bek. g/ és (2) bek. c/ pontja, valamint a (7) bek. alapján az önkormányzati intézmények gazdasági vezetői feletti munkáltatói jogkör gyakorlója – a Kt-ben meghatározott körben – az irányító szerv vezetője, kivéve ha törvény másként rendelkezik. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (a továbbiakban: Kotv.) 54. § (1) bek. értelmében az intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény dolgozói felett. Ezért felmerült, hogy a fenti szabályozás a Kt. 8. § (7) bek. szerinti kivételnek minősül-e. Az Országgyűlés 2009. június 8-i ülésnapján elfogadták a Kotv. módosítását, amely a Magyar Közlöny 2009. június 22-i, 2009/84. számában került kihirdetésre. A Kotv. módosításáról szóló 2009. évi XLIX. tv. 7. §-a a Kotv. 106. §-t egy második bekezdéssel egészítette ki, amely kimondja, hogy a „fenntartói irányítás nem sértheti a közoktatási intézmény vezetjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezet feletti munkáltatói jogokat”. 3/ A Kjt. 77. § szerinti kereset-kiegészítés magasabb vezeti megbízással rendelkez intézményvezetk részére A Kjt. 77. § (1)-(2) alapján a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A Kjt. 77/B. § (3) szerint a vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető jutalomban és keresetkiegészítésben nem részesíthető. A Kjt. 77/C. § (2) bek-e ezzel kapcsolatban az alábbiakat is tartalmazza: a megbízott vezetőre a vezetői feladatokkal összefüggő munkateljesítmény, illetve az átmeneti többletfeladatok elismerésére vonatkozóan a 77. § nem alkalmazható. A SZMM szakmai véleménye szerint a Kjt. 77/B. § (3) bek. ill. 77/C. § (2) bekezdése megkétszerezve, más megfogalmazással de ugyanazt a szabályozást tartalmazza, miszerint a megbízott vezet esetében a kereset-kiegészítés megállapítását kizárólag a vezeti feladatokkal összefüggésben nem állapítható meg. Mivel a megbízott vezet közalkalmazotti feladatokat is ellát, e tekintetben a Kjt. 77. § (1)-(2) bek. vonatkozik rá, azaz a nem a vezeti tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a Kjt. 77. § (1) bek. szerinti kereset-kiegészítésben ill. a Kjt. 77/B. § (2) bek. alapján jutalomban is részesíthet. Megjegyezzük továbbá, hogy a megbízott vezető vezetői tevékenységével

6

összefüggésben – jutalom, ill. Kjt. 77. § szerinti kereset-kiegészítés helyett – prémiumban részesíthető. 4/ A prémiumfeladatok kitzésével kapcsolatos hatáskör átruházása A Kjt. 77/A. § (1) bek. alapján a kinevezett vezető számára a kinevezési jogkör gyakorlója évente írásba foglaltan prémiumfeladatot tzhet ki. A Kjt. 77/B. § (1) bek. a megbízott vezetre vonatkozóan határozza meg a prémiumfeladatok kitűzésére ill. összegére vonatkozó szabályokat, visszautalva a Kjt. 77/A. § (1) bekezdésére. Felmerült, hogy a prémiumfeladat kitzésére jogosult kinevezési jogkör gyakorló ezzel kapcsolatos hatásköre a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 10. § szempontjából átruházható hatáskörnek minősül-e az önkormányzati költségvetési szervek magasabb vezetői megbízással/kinevezéssel rendelkező vezetői esetében. A SZMM szakmai véleménye szerint a prémiumfeladatok kitzésének a joga nem minsül az Ötv. 103. § (1) bek. b/ pontja szerinti, a polgármester által gyakorolt egyéb munkáltatói jognak. Azonban a prémiumfeladatok kitzése azon „alap” munkáltatói jogok közé sem tartozik, amely az Ötv. 10. § (1) bek. b/ pontja alapján a képvisel-testület át nem ruházható hatásköre, az Ötv. 103. § (1) bek. a/ pontja szerinti körben. Ugyanakkor az Ötv. 10. § (1) bek. n/ pontja lehetvé teszi, hogy törvény a képvisel-testület át nem ruházható hatáskörébe utaljon egyéb hatásköröket. Mivel sem a Kjt. 77/A. §, sem más törvény az átruházási tilalmat kifejezetten nem mondja ki, ezért a kinevezési jogkör gyakorlója a prémiumfeladatok kitűzésével kapcsolatos hatáskörét átruházhatja. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy rendelkezés megalkotásával a jogalkotónak feltehetően az volt a célja, hogy a prémiumfeladatok kitűzése ne minősüljön egyéb munkáltatói jognak, azaz az Ötv. 103. § (1) bek. b/ pontja alapján az ne tartozzon a polgármester hatáskörébe. Ezért amennyiben a kinevezési jogkör gyakorlója a Kjt. 77/A. § (1) bek. szerinti jogkörét át kívánja ruházni valamely szervére, úgy indokoltnak tartanánk, hogy azt bizottsági hatáskörbe utalja. 5/ Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrl szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) módosítása A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 108. § (7)-(12) bekezdései – 2009. október 1. napi hatállyal – módosították a Vnytv-t. A rendelkezések közül a vagyonnyilatkozat rzéséért felelsök figyelmét felhívjuk a Vnytv. új 12. § (3) bekezdésére, amely szerint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a kötelezett által az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett záró vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megsznésétl számított három évig meg kell rizni. A rendelkezést a

7

módosítás hatályba lépését, azaz 2009. október 1. követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 18.) AB határozatának megfelelen az Államigazgatási Hivatal állásfoglalása szakmai vélemény, kötelez ervel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság eltt megalapozottan hivatkozni nem lehet. dr. Varga Tímea Felügyeleti és Igazgatási Monitoring referens

A 2009 évi adómértékekrl A Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók Főosztálya az elsőfokú önkormányzati adóhatóságok és a közigazgatási hivatalok részére egyes tételes helyi adómértékek valorizációjáról tájékoztatót adott ki, melyet az alábbiakban közlünk. A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (Htv.) 6. § a)-c) pontja értelmében a hasznos alapterület szerint működtetett építményadóra, az alapterület szerint működtetett telekadóra, a magánszemélyek kommunális adójára, a vállalkozók kommunális adójára és a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adóra vonatkozó törvényi felső mértékek 2005. január 1-jétől a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal változással – 2003. évtől kezdődően az adóévet megelőző második évig eltelt inflációs adatával korrigálva –valorizálhatók. A törvényi felső mérték és a valorizáció együttesen határozza meg ezen adónemekben az adómaximumot. A KSH által közzétett adatok alapján a fogyasztói árszínvonal-változás (infláció) a 2003. évben 4,7 %, a 2004. évben 6,8%, a 2005. évben 3,6%, a 2006. évben 3,9%, 2007. évben 8. % volt. A Htv. hivatkozott rendelkezése szerint tehát az említett adónemekben az adómaximumot ( a törvényi felső adómérték szorozva 1,047-tel, 1,068-cal, 1,036-tal, 1,039el, 1,08-al) 2009. január 1-jétől a következő táblázat tartalmazza. A számításoknál figyelemmel kell lenni arra, hogy a Htv. értelmében felfelé kerekítésre nincs lehetőség, tizedfillérben pedig nem lehet fizetni: Építményadó: Telekadó: Magánszemélyek kommunális adója: Vállalkozók kommunális adója: Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó:

1169,9 Ft/m2. 259,9 Ft/m2 15599,0 Ft/m2 2599,8 Ft/fő 389,9 Ft/vendégéjszaka

Sándor Zsoltné Hatósági Főosztály

8

35/2000. (XI.30.) BM rendelet 2009. július 1. napjától hatályos fbb változásai I. A jármvezetésre jogosító okmányok kiadása, érvényesítése vagy cseréje; pótlása 1.) A Rendelet 21. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki. Ennek értelmében elektronikus úton is kezdeményezhet a 2001. január 1-je után kiadott, lejárt érvényességű vezeti engedély cseréje, feltéve, ha az új egészségi alkalmassági érvényességi idő lejártának időpontja a csere alapjául szolgáló vezetői engedély 4. b) pontjában meghatározott érvényességi időn belül esik. 2.) A R. 24. § (3) bekezdése értelmében a vezeti engedély érvényességét – az orvosi alkalmassági vizsgálaton megállapított érvényességi időponton belül – az ügyfél kérelmére úgy kell meghatározni, hogy a lejártának hónapja és napja megegyezzen az ügyfél születési idejének hónapjával és napjával. II. A jármvek forgalomba helyezése és ideiglenes forgalomban tartása A R. 38. § az alábbiak szerint változik: A 38. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a gépjármű forgalomba helyezésének feltétele, hogy a tulajdonjog megszerzését eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával igazolják. Amennyiben azok nem magyar nyelven kerültek kiállításra, úgy annak hiteles magyar nyelv fordítása is szükséges a forgalomba helyezéshez. A jogszabályban meghatározott külön gépjárművek esetében 2009. július 1. napjától a 38. § (2) c) pontja alapján - a forgalomba helyezéshez - a vámhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolás szükséges, amelynek valódiságát a közlekedési igazgatási hatóság köteles ellenőrizni. A 38. § (2) e.) pontja további új követelményt fogalmaz meg, mely értelmében a gépjármű forgalomba helyezéséhez, az üzembentartó Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy telephellyel kell, hogy rendelkezzen. A R 38. (2) bekezdés d) pontja egyértelművé teszi, hogy július 1-től a jármű műszaki alkalmasságát a közlekedési hatóságnak kell megállapítania. Az 38. § (3) bekezdés az EGT valamely más tagállamából behozott használt járművek forgalomba helyezésére további szabályokat ír elő: Az EGT valamely más tagállamából behozott használt jármű magyarországi forgalomba helyezése során - a forgalomba helyezésre irányuló eljárást megelőzően, a 2009. július 1-jét követően indult eljárásokban - nem kell külön eljárásban elvégezni a származás-ellenőrzést, és az előzetes eredetiségvizsgálatot, feltéve, hogy az ügyfél kérelméhez csatolja a származó tagállam hatósága által kiadott: • nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát, vagy • harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. részét, valamint a II. részét feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került. Amennyiben az EGT másik tagállamából behozott használt gépjárműhöz tartozó okmány nem felel meg a fenti követelményeknek, a forgalomba helyezést megelőzően kezdeményezni kell

9

a származás-ellenrzési eljárást, majd azt követően el kell végezni a jármű elzetes eredetiségvizsgálatát. A forgalomba helyezésre irányuló eljárás során az okmányirodákban az ügyfél által bemutatott okmány és az okmányban szereplő adatok ellenőrzésével kerül sor a jármű jogi helyzetének a tisztázására. (kötelezően csatolandó okmányokat és iratokat a Rendelet 16. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza részletesen) A származásellenőrzést szabályzó 38/A §. (1) bekezdése kiegészül azon gépjárművek körével, melyek a 38. § (3) bekezdés b.) pontjában foglalt feltételeknek megfelelnek. (más EGTállamból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű belföldi forgalomba helyezését megelőzően a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, valamint az ügyfél a kérelméhez csatolta a származási tagállam hatósága által kiadott – 38. § (3) bek. ba)., valamint bb.) pontokban meghatározott okmányokat). Ezen gépjárművek esetén nem kel a forgalomba helyezést megelőzően a származásellenőrzést elvégezni.

III. Elzetes eredetiségvizsgálat A R. 44. § (2) bekezdés a) pontja egy kivétellel bővül, mely szerint az előzetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni akkor, ha a 38. § (3) bek. b) pontja szerint más EGTállamból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű belföldi forgalomba helyezését megelőzően a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, valamint az ügyfél a kérelméhez csatolta a származási tagállam hatósága által kiadott okmányokat.

IV. Az Rendelet 16. számú mellékletének II. pontja (A jármvek forgalomba helyezéséhez szükséges okmányok) teljes tartalmában változik!!!! V. Változás a törzskönyv adattartalmában A Rendelet 12. számú mellékletének B pontjában foglaltak alapján a 2009. július 1-jét követően kiadásra kerülő törzskönyv tartalmi elemeiben is lényeges változásokat eszközöl a jogalkotó. A 2009. július 1-jét követően kiállított törzskönyveken az alábbi adatok nem kerülnek kitöltésre: • 4. Szín • 8. Hengerűrtartalom (cm3) • 9. Teljesítmény (kW) • 10. Saját tömeg (kg) • 11. Össztömeg (kg) • 12. Szállítható személyek száma Hatósági Főosztály Sörösné dr. Schőn Éva

10

Szakmai tájékoztató az Art. 134. § (1) bekezdése alapján indult adómérséklés iránti eljárással kapcsolatban A Legfelsbb Bíróság estei döntésében megállapította, hogy az adótartozás mérséklése iránti eljárás kérelemre induló eljárás, amelyben az adózót terheli az együttmködési és bizonyítási kötelezettség. A Legfelsőbb Bíróság konkrét eset kapcsán kifejtette, hogy az Art. 1. § (2) és (6) bekezdése értelmében az adóhatóság a felhatalmazás céljának megfelelően és a törvény által meghatározott körben jogosult és köteles a méltányosság gyakorlására. Az Art. 134. § (1) bekezdése tárgyában hozott határozat mérlegelési jogkörben hozott határozatnak minősül. A mérlegelési jogkörben hozott határozat akkor tekinthető jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat megtartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indoklásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik (Pp. 339/B. §). A ha tóságnak a kérelem nyomán meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél által feltártak biztosítanak-e fedezetet a mindennapi létfenntartásra. A kérelem elbírálása nyomán született határozatban a tényállást nem feltételezésekre, hanem az ügyfél által közölt adatokra, az adóhatóság nyilvántartása szerinti tényekre és az ezekből levont okszerű, logikus ténybeli és jogkövetkeztetésekre kell alapozni. Amennyiben az ügyfél által szolgáltatott adatok hiányosak, nem ellenőrizhetők, nem igazoltak vagy egymásnak ellentmondóak, vagyis a tényleges vagyoni viszonyok nem állapíthatóak meg, a kérelemnek helyt adni nem lehet, mivel az ügyfél nem igazolta az Arz. 134. § (1) bekezdésében meghatározott, jogszabály által megkívánt feltételeit. A legfontosabb azonban, hogy a kérelemre indult eljárásban nem az adóhatóságot, hanem a kérelmezt terheli a kérelem teljesítését megalapozó tények, adatok, körülmények feltárása és igazolása. A tartozás mérséklése (elengedése) csak abban az esetben engedélyezhető, ha a mérsékelni kért összeg megfizetése „a kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti”. Ez az a törvényi feltétel, amit a hatóságnak szem előtt kell tartania, és amit a kérelmezőnek kell igazolnia. Az adóhatóság – az ismertetett törvényi szabályozásból következően – nem jogosult és nem köteles a kérelmez által közölt adatokat érdemi vizsgálat nélkül elfogadni. Érdemben megvizsgálni pedig csak igazolt és teljes kören feltárt adatokat lehet. A fentiek alapján az adózó maga dönti el, hogy kérelemre indult eljárásban a törvényi feltételek tisztázása érdekében mennyire működik együtt az adóhatósággal. Abban az esetben azonban, ha a kérelem érdemi elbírálásához szükséges adatokat – akár felszólítás ellenére nem vagy nem teljes körűen tárja fel, akkor ennek következményeit viselnie kell. • •

Forrás: Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35 301/2007. számú eseti döntése – megjelent a KGD 2009/3. számában 47. sorszám alatt. Megjegyzés: az eseti döntés alapjául szolgáló jogeset ugyan az állami adóhatóság eljárásához kapcsolódik, de a Legfelsőbb Bíróság megállapításai irányadóak a helyi adóhatóság adómérséklés iránti eljárására is.

Hatósági Főosztály Sándor Zsoltné

11

Szakmai tájékoztató a helyi építményadó ügyekben a tulajdonjogfenntartással történ adásvétel esetében az adóalanyiság keletkezésére vonatkozóan A Htv. 52. § 7. pontjában foglalt rendelkezés szerint e törvény alkalmazásában „az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerzdést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerz felet kell tulajdonosnak tekinteni…” A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában megállapította, hogy a felperes (vevő) 2003 decemberében benyújtotta a földhivatalhoz az adásvételi szerződést, melyet tulajdonjog fenntartással kötöttek. A helyi adóhatóság 2004. évtől állapította meg az adóalanyiságát, illetve az adófizetési kötelezettségét. A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy 2004. január 1-jén még nem volt az ingatlan tulajdonosa (ekként őt az ingatlannyilvántartásba nem jegyezték be), így adófizetési kötelezettsége 2004. évre nem keletkezett. A Bíróság a konkrét eset kapcsán kifejtette, hogy a Htv. 52. § 7. pontját figyelembe véve nincs jelentsége annak, hogy az adásvételi szerzdésben tulajdonjog-fenntartás került kikötésre. Ezzel kapcsolatban igen fontos az alábbiak figyelembe vétele a helyi adóhatóság eljárása során. Az Inytv., valamint az ennek végrehajtására vonatkozó 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (Vhr.) szabályai alapján a tulajdon-átruházási szerződést főszabály szerint a jognyilatkozat keltétől számított 30 napon belül kell benyújtani a földhivatalhoz [Inytv. 26. § (4)]. A földhivatal a Ket. szerinti eljárása során a tulajdonváltozás tényét a szerződés benyújtásának napjára ex tunc (visszaható) hatállyal jegyzi be. A tulajdonjog változás bejegyzése iránti kérelem benyújtásakor a földhivatal az ingatlan tulajdoni lapjának I. részére széljegyet – „bejegyzésre váró” szövegrészt – jegyez fel [Inytv. 48. § (1)]. Speciális tulajdon-átruházásra kerül sor, ha az ingatlan (pl. a vételár-részletek megfizetésével) tulajdonjog-fenntartással kerül eladásra. Ilyen esetben a földhivatal egyfelől széljegyet tesz az adott ingatlan tulajdoni lapjára. Másfelől – mivel az Inytv. 48. § (3) bekezdése alapján a tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell - a tulajdonjog fenntartással történő átruházást tényként feljegyzi a tulajdoni lap III. részébe és a széljegyet törli. Itt kell hangsúlyozni, hogy ebben az esetben a széljegy a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényét tünteti fel, mely nem azonos azzal az ingatlan-nyilvántartási eljárással, mely a tulajdonváltozás bejegyzésére irányul. Ez utóbbi eljárás az eladó külön ez irányú kérelmére indul meg. Fentiekre tekintettel a tulajdonszerző személy építményadó-alanyisága és adókötelezettsége a tulajdonjog átszállást tartalmazó szerződés földhivatalhoz való benyújtását – széljeggyel való ellátását – követő év január 1-jén keletkezik. • Forrás: Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35 232/2007. számú eseti döntése – megjelent a KGD 2009/4. számában 75. sorszám alatt. • Megjegyzés: a fenti megállapítások irányadóak a telekadó-alanyiság megállapításánál is. Hatósági Főosztály

12

A talált dolgok tekintetében követend eljárásról A talált dolgok tekintetében követendő eljárást a 18/1960.(IV.13.)Korm. r. szabályozza. Hatósági ellenőrzéseink során megállapítottuk, hogy a jegyzők eljárása e jogszabályban foglaltakkal sok esetben nem felel meg. A fent leírtak figyelembe vételével az alábbi ügymenetet tartjuk követendőnek: Ha a találó a települési önkormányzat jegyzőjének szolgáltatja be a talált dolgot, akkor a jegyző nyilatkoztatni köteles a találót arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A nyilatkozatot hivatalos feljegyzés formájában célszerű felvenni, mely tartalmazza a hatóság megnevezését, ügyszámát, tárgyát, a találó személyes adatait( születési név, szül. hely, idő, anyja neve, lakcím), a találás helyét, valamint a nyilatkozatot arra nézve, hogy igényt tart-e a találó a talált dologra. E nyilatkozat része azon kötelezettségről való tájékoztatás is, hogy a találó a talált dolgot-ha az arra jogosult nem jelentkezett érte, akkor a beszolgáltatástól számított három hónap után igényt tarthat a talált dolog tulajdonjogára, de számára kiadott talált dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át, valamint arról való tájékoztatást, hogy a találástól számított egy éven belül a találó megszerzi a talált dolog tulajdonjogát, melyről véleményünk szerint külön határozattal kellene rendelkezni. A nyilatkozatban fel kell hívni a találó figyelmét arra, hogy amennyiben a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta, ebben az esetben a találó nem szerez tulajdonjogot a dolgon. A nyilatkozat további formai eleme annak kelte, a kiadmányozó aláírása és pecsét lenyomata. A fenti nyilatkozatról a jegyző igazolást állít ki a találó számára. Célszerűnek tartjuk, hogy a találó számára a beszolgáltatástól számított három hónapon belül átadja a jegyző- a dolog átadásáról átvételi elismervény ellenében a nyilatkozat egy eredeti példányát is. Amennyiben a talált dolog tulajdonosa nem jelentkezik a dologért, állagára tekintettel- a jegyző gondoskodik annak értékesítéséről és az ebből befolyt összeget a pénzügyminiszter által erre a célra kijelölt bevételi számlára kell, hogy utalja. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jegyző kötelessége pl. talál utiokmányok, szig, lig., esetében lakcímkutatás elvégzése és a jogosultat meg kell keresnie levélben arról, hogy az önkormányzat hivatalában e dolgok átvehetőek. Tehát a talált MEP, APEH, Szig, LIg. igazolványok ne a társhatóságoknak legyenek továbbítva.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy talált mobiltelefonok esetében megítélésünk szerint az egy éven belüli a találónak történő átadás nem lehetséges, mivel azt a találó megterhelheti.

Hatósági Főosztály Dr. Huszárné Dr. Bodor Tünde

13

A fás szárú növények védelmének hatályos jogi szabályozása A fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Kormányrendelet 2009. január 1-el hatályát vesztette. E tájékoztató a fás szárú növények védelméről szóló - 2009. január 1-től hatályos 346/2008. (XII.30.) Kormányrendelet (továbbiakban: rendelet) alapján induló hatósági eljárásokhoz nyújt segítséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) -2009. október 1-től hatályos- szabályait figyelembe véve. Hatósági eljárás: Elsfokú eljárás A közterületen lév fás szárú növények kivágása a rendelet alapján engedély köteles. A rendelet hatálya, hatáskör és illetékesség: A rendelet területi hatálya a településeken belül fás szárú növények telepítésével, fenntartásával, kezelésével összefüggő rendelkezéseknél a magántulajdonban lévő területekre és a közterületekre, a kivágás és pótlás esetén csak a közterületekre terjed ki.. A hatáskör megállapítása szempontjából lényeges annak vizsgálata, hogy mely fás szárú növények esetén kell a rendelet szerint eljárni. A rendelet tárgyi hatálya a fákon kívül a cserjékre (együtt: fás szárú növények) is kiterjed, kivéve a rendeletben felsorolt más jogszabályok hatálya alá tartozó növényeket. A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki: a) az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre; (az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvényben meghatározottak szerint az erdészeti hatóság látja el, a védett természeti területeken a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez.) (A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növényeket érintő eljárásokban viszont alkalmazni kell. A helyi védelem alá helyezésről az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben rendelkezhet, így: • A helyi építési szabályzatban a helyi építészeti örökség részeként. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2) bekezdése szerint: „A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.” Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13) FVM rendelet nevesíti a helyi védelem fajtáit, az önkormányzat által az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai keretén belül szabályozásra javasolt rendelkezéséket, így különösen: a helyi területi és egyedi védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetésének általános rendjét és feltételeit; a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét; a védett területekre vonatkozó tiltást, korlátozást, feltételeket.

14

•

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján természetvédelmi vagy környezetvédelmi tárgyú rendeletben. A törvény a III. fejezetében szabályozza a védetté nyilvánítási eljárást. • Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII: törvény 6.§ (6) bekezdése alapján, melyben felhatalmazást kaptak a települési önkormányzatok képviselő-testületei, hogy a természet védelméről szóló törvényben előírt védetté nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül - rendeletben fenntartsák az 1989. október 23. előtt rendelettel, rendelkezéssel, határozattal védetté nyilvánított természeti területek, természeti értékek helyi jelentőségű védett természeti területként fennálló védettségét. b) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre; (Pl. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján a közútkezelő hozzájárulása szükséges a közút területének határától számított tíz méteren belül fa telepítéséhez vagy kivágásához) c) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre; (a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV.14) Korm. rendelet értelmében a fás szárú energetikai ültetvények telepítésével és megszüntetésével összefüggő hatósági feladatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve látja el. d) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre. (A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet alapján a szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve talajvédelmi hatósági jogkörben engedélyez.) e.) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály hatálya alátartozó területre.(275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről) A rendeletet a záró rendelkezésekben meghatározott rendelkezések kivételével 2009. január 1-től kell alkalmazni. Eljáró hatóság: A rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növény helye, illetve a fás szárú növények telepítésével, fenntartásával, kezelésével, kivágásával vagy pótlásával érintett földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője (továbbiakban: jegyző) jár el. (rendelet: 5. § (4) bek., 6. § (1), (3) bek., 7. § (1) b) pont, (2) bek., 8. § (1)-(4) bek.). A jegyzőnek az eljárás során hatáskörének és illetékességének vizsgálatakor figyelemmel kell lennie a Ket. 42. §-ának (5) bekezdésébe foglalt kizárási szabályra, mely szerint : a jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az őt foglalkoztató önkormányzat, annak társulása vagy az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester az ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az önkormányzat, a társulás vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal. E §. (6) bekezdése szerint az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok áll fenn. A Ket. kizárásra vonatkozó, előbbiekben megjelölt oka fennállhat azon eljárásoknál, amelyeknél az önkormányzat vagy az általa megbízott használó, kezelő vagy az érintett önkormányzati közterületi ingatlannal szomszédos ingatlan tulajdonosa az önkormányzati tulajdonú közterületen lévő fás szárú növények kivágásának engedélyezését kéri. Mivel a kizárási ok

15

ebben az esetben a hatáskör gyakorlójával, a jegyzővel szemben merül(het) fel, az illetékes regionális államigazgatási hivatal vezetője által kijelölt másik azonos hatáskörű hatóság jár el. (Ket. 43.§ (5) bek.). Az ugyanazon hatóságot érintő ismétlődő, többszöri eljáró hatóságkénti kijelölés valamint a kijelölésre kerülő hatóságok többszöri eljárásból adódó munkaterheinek csökkentése érdekében célszerű, ha az önkormányzati fakivágásokra, telepítésekre, pótlásokra legalább egy évre ütemterv készül, mely alapján egy eljárásában több fa tervezett kivágására irányuló kérelem előterjeszthető, mely alapján valamennyi fás szárú növényt érintően az ingatlanok helyrajzi számainak és az azokon lévő növények feltüntetésével egy döntés hozható. Ügyfél: A fás szárú növények védelmével kapcsolatos eljárásokban a Ket. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyek tekintendők ügyfélnek. A rendelet a 6. §-ának (5) bekezdésében meghatározott eljárásnál utal a külön jogszabályban meghatározott ügyféli jogok biztosítására. Ezen eljárások esetén a rendelet, a Ket. 15. §-a (5) bekezdése és a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdése figyelembe vételével: „A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minsül - a hatásterületen mköd - társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a mködési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.”

Eljárások az eljárás indítója (Ket. 29.§ (1) bek.) alapján: Kérelemre induló eljárás A közterületen lévő fás szárú növény kivágásának engedélyezése kérelem alapján: (Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván. ) A rendelet értelmében a közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. (rendelet 6. § (1) bek.) A kérelmet benyújthatja: • a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult, • a fakivágással érintett terület fenntartója vagy kezelője. Ez esetben a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult hozzájárulás is szükséges. A rendelet szerint a fás szárú növények fenntartásával, kezelésével kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket a használó gyakorolja illetve teljesíti, a növények kivágásával, pótlásával összefüggőket pedig az azokkal rendelkezni jogosult (azaz a tulajdonos), vagy a rendelkezni jogosult (tulajdonos) hozzájárulásával a használó.( A rendelet szabályozása összhangban áll azzal, hogy a tulajdonhoz fűződő jogok, mint a tulajdonnal való rendelkezés, használat, hasznok szedése közül a tulajdonost valamennyi megilleti, míg a használót a rendelkezési jog nem). A jegyző döntését alakszerű határozatba kell foglalni (Ket. 71. § (1) bek.), mivel a kivágás engedélyezése vagy az arra irányuló kérelem elutasítása az ügy érdemében hozott döntés. A közterületen lévő fák kivágása iránti engedély kérelemnek tartalmaznia kell a Ket. 35. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alábbiakat: • a kivágás indokát;

16

• • • • •

az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát; az érintett közterület nevét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését; a fás szárú növény darabszámát, faját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét; a kivágás kivitelezésének részletes leírását, valamint a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és hely feltüntetésével. (rendelet 6. § (2) bek.)

Amennyiben a kérelmet az ügyfél szóban terjeszti elő és kéri, arról jegyzkönyvet kell készíteni, (Ket. 39.§ (1) bek.,) melynek tartalmi elemeit a Ket. 39. § (2) bekezdése tartalmazza. Ha a szóbeli kérelem jegyzőkönyvbe foglalást az ügyfél nem kéri, arról hivatalos feljegyzést kell készíteni. A jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben célszerű rögzíteni: a kivágás indokát, az érintett közterület nevét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését; A jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben rögzített kérelem esetén is csatolni kell: • az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát; (Az önkormányzati tulajdonú, közterületi ingatlanok területén lév fás szárú növények esetében a tulajdonosi jogok, valamint a helyi közutak tartozékát képez fa, védelmi célt szolgáló cserjesáv esetében a közútkezeli hatáskörök címzettje a képvisel-testület. /1990. évi LXV. tv. 80. § (1) bekezdés; 1988. évi I. tv. 47. § k.) pont, 33. § (1) bekezdés c.) pont/ • hiteles tulajdoni lapot • illetékbélyeget vagy az illeték megfizetéséről szóló igazolást (Itv. 29. § (1) bek.) Illeték: Az első fokú államigazgatási eljárásért 2200 forint illetéket kell fizetni, amelyet az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell leróni. (Itv. 74/A § (1) bek.) / Az Itv. személyes illetékmentességre vonatkozó szabályait természetesen ezekben az eljárásokban is alkalmazni kell./ Az ügyfél kérelmére indult eljárásban az eljárás megindításáról – az eljárás megindítására kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve- az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül értesíteni kell. (Ket.29. § (3) bekezdés. Az értesítésre vonatkozóan az általános szabálytól eltérően törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet. Ilyen eltérő szabályt a rendelet nem tartalmaz. Az értesítés mellőzésének eseteit a Ket. 29. § (4) bekezdése felsorolja., melyek közül jellemzően a b) pontban foglaltak (az eljárás megindításától számított öt munkanapon belül a hatóság érdemben dönt vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja vagy az eljárás megszünteti) fordulhatnak elő ezeknél az eljárásoknál. Hivatalból induló eljárás •

Ha a fás szárú növény az élet vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti és e veszély másként nem hárítható el a jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására szólítja fel, amennyiben a kivágás a megszabott határidőn belül nem valósul meg, úgy intézkedik a szükséges munkák elrendeléséről. (rendelet 7. § (2) bek.)

17

A rendelet e rendelkezése összhangban áll a Ket. 22. §-ának (3) bekezdésében meghatározott ideiglenes intézkedéssel, melyhez képest kiegészítő jellegű rendelkezést tartalmaz, mivel meghatározza a teendő intézkedést is. A kivágásra felszólítás olyan kötelezés, amelyet a Ket. 72.§ (1) bekezdése szerinti alakszerű határozatba kell foglalni. A kötelezettség teljesítésnek határidejét a kivágás indokait figyelembe véve rövid időintervallumon belül szükséges meghatározni. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, mivel fennállnak a Ket. 101. §-a (3) bekezdése a) pontjában meghatározott feltételek. Ez következik a rendelet 7. §-a (2) bekezdéséből: „…ha a fás szárú növény az élet vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti és e veszély másként nem hárítható el.”

Fás szárú növény élet- egészség vagy vagyonvédelmi okból történő kivágásának bejelentése: •

Település belterületén a fás szárú növénynek az élet- egészség vagy vagyonvédelmi okból - a rendelet 6. § -ában foglaltaktól eltérően – történt kivágása esetén a kivágás tényét az azonnali intézkedést foganatosító személy 3 napon belül bejelenti a kivágás helye szerint illetékes jegyzőhöz. (rendelet 7. § (1) a)). A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti és ez a veszély másként nem hárítható el. (rendelet 7.§. (2) bek. ) A rendelet nem határozza meg a bejelentés formáját, de ugyanígy azt sem, hogy amennyiben az írásban történik, akkor a tudomásul vételéről a bejelentő hogyan értesül. Megoldás lehet a bejelentés egy példányára (amennyiben az olyan formátumban készült), vagy az arról készült másolatra a tudomásul vételre záradékot készíteni, s a bejelentőnek azzal ellátva egy példányt megküldeni. Ha a bejelentésre záradék nem készíthető, akkor a tudomásulvételről írásban célszerű a bejelentőt értesíteni. A szóban előterjesztett bejelentés esetén az arról felvett jegyzőkönyvben a tudomásulvétel tényét is indokolt rögzíteni, és a jegyzőkönyv egy példányát a bejelentőnek átadni. Amennyiben a bejelentés alapján a bejelentőt a jegyző a kivágott fa pótlásra kötelezi, az arról szóló határozat közlésével egyidejűleg a bejelentés tudomásulvételéről is értesül. Annak ténye a rendelkező részbe is belefoglalható. („………. fa kivágására vonatkozó bejelentését tudomásul veszem.. Kötelezem………………..”)

A hivatalból indult eljárásokban az eljárás megindításáról az első eljárási cselekmény elvégzésétől számított öt munkanapon belül az ismert ügyfelet értesíteni kell. A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése esetén a jegyző az eljárás megindításáról szóló értesítést 3 napon belül hirdetményi úton, valamint - ha a település ilyennel rendelkezik - a település hivatalos honlapján is közzéteszi a külön jogszabályban meghatározott ügyféli jogok biztosítása céljából. Az értesítés mellőzhető, ha az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után 5 munkanapon belül sor kerül az érdemi határozat meghozatalára. (Ket. 29. § (4) bek. b) A jegyző a tulajdonost a kivágott fa pótlására kötelezheti – a Ket. 72. § (1) bekezdése szerinti határozattal - ha annak környezeti feltételei adottak.

18

A rendelet 7. § (2) bekezdése is rögzíti, hogy amennyiben a kivágás a megszabott határidőn belül nem valósul meg, úgy a jegyző intézkedik a szükséges munkák elrendeléséről. Amennyiben a fás szárú növény kivágásának vagy pótlásának határozatban előírt kötelezettséget a kötelezett nem teljesíti, a hatóságnak végzésben el kell rendelnie a végrehajtást. (Ket. 129. § (2) b) ) A végrehajtást elrendelő végzés a végrehajtást foganatosító szervvel való közlést követő napon válik jogerőssé. (Ket.129. § (3) A végrehajtást foganatosító az elsőfokú hatóság. (Ket. 131. § (1) bek.) A végrehajtás foganatosításáról nem kell végzést hozni, mivel a végrehajtást elrendelő és foganatosító hatóság azonos. (Ket. 129. § (3) bekezdés)

Ügyintézési határidk A határozatot, az eljárást megszüntető végzést a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezésének, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított huszonkét munkanapon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. (Ket. 33. § (1) bek.) Az eljárási határidő a település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágására benyújtott kérelem esetén 45 munkanap. (rendelet 6.§. (5) bekezdés) Az eljáró hatóság hallgatása („hallgatás- beleegyezés” szabálya) Amennyiben a jegyző ügyintézési határidőn belül nem dönt a fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni.(rendelet 6. § (4) bekezdésének.a Ket. 71.§ (2) bek. a) pontjával összhangban álló kiegészítő rendelkezése) Ebben az esetben a megszerzett jogot rá kell vezetni a kérelemre, továbbá – kérelemre – annak az ügyfél birtokában lévő másolati példányára, vagy a hatóságnál lévő példányról az ügyfél részére másolatot kell kiadni. (Ket. 71. § (4) bek.) A 2009. október 1 után indult eljárásokban alkalmazni kell a Ket. azon új rendelkezéseit, amely az ügyintézési határidő ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból történő túllépésének esetén az illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettséget előírja, a Ket. 33/A. §-ában foglaltak szerint az ügyfél vagy a (2) bekezdés alapján a központi költségvetés részére. A határozat és a végzés indokolásának is tartalmaznia kell az ügyintézési határidő leteltének napját, az ügyintézési határidő túllépése esetén az arról szóló tájékoztatást, hogy a hatóság az ügyintézési határidőt, mely az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be, vagy hogy az illeték, díj visszafizetésének van helye. (Ket. 72 §. (1) bek. ee) pontja és (2). bek.) Szakért kirendelése (A rendelet szakhatósági közremködést nem határoz meg az eljárásokban. Ezen eljárásokban a szakhatósági közremködésrl a szakhatóságok kijelölésérl valamint egyes szakhatósági közremködés megszüntetésérl és módosításáról szóló 362/2008.(XII. 31) Kormányrendelet, valamint a Mezgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mködésérl szóló 274/2006. (XII.23.) Kormányrendelet sem rendelkezik.) A Ket. alapján szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha:

19

•

az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. (Ket. 58. § (1) bek a))

A fás szárú növények védelmével kapcsolatos hatósági eljárásoknál leginkább az alábbi esetekben merülhet fel a szakértő kirendelésének szükségessége a fa kivágás engedélyezésének eldöntéséhez vagy a pótlási kötelezettségnek és a pótlás módjának a meghatározásához: A kivágás alábbi esetben történő megtiltásának eldöntéséhez: • ha fennáll annak lehetősége, hogy a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető, (rendelet 6. § (3) bek. b.)) Annak megállapítására, hogy • a fás szárú növény az élet vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti-e, és e veszély más módon nem hárítható el. (rendelet 7. § (2) bek.) • a pótlás szakszerűen történt-e. (rendelet 8.§ (1) bek.) A szakértő kirendeléséről valamint az ezzel járó költségek viseléséről az ügyfelet a kirendelés előtt célszerű tájékoztatni. A szakértőt végzésben kell kirendelni a Ket. 71. § (1) bekezdésének figyelembe vételével. A szakértő, mint az eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló fellebbezéssel élhet a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. (Ket. 98. § (4) bek.) A fellebbezést a kirendelő végzés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül terjesztheti elő. (Ket. 99 § (1) bek.)

Az eljárás során hozott döntések tartalmuk szerint: Kérelemre induló eljárásoknál a) Közterületen lévő fás szárú növény kivágásának engedélyezése (rendelet 6. § (1) bek.): • Amennyiben a beadott kérelem a rendeletben meghatározott tartalmi elemeknek megfelel, és nem áll fent a következő b) pontban (amely a rendelet 6.§ (3) bek. eseteit ismerteti) meghatározott esetek valamelyike, a jegyző a kérelemnek helyt ad. Ezzel egyidejűleg a határozatban a pótlási kötelezettség teljesítéséről, annak módjáról is rendelkezni kell. b) Közterületen lévő fás szárú növény kivágásának megtiltása, vagyis a kérelem elutasítása (rendelet 6. § (3) bek.) az alábbi esetekben: • ha a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott; • ha a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető; • ha az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért. c) A hatóság határidőben nem hozott döntést, ezért az engedélyt a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.

20

A hatóság a kérelemre indult eljárást végzéssel megszüntetheti: • ha az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. (Ket. 31. § (2) bek.)

A hatóság a kérelemre indult eljárást végzéssel megszünteti: • ha az ügyfél az illeték megfizetésének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül. (Ket. 31. § (1) bek. h) pontja) Hivatalból induló eljárásoknál c) Használó kötelezése . •

•

• •

• •

•

Az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét, használóját (a továbbiakban együtt: használó) a rendelet mellékletben meghatározott inváziós fajú fás szárú növény telepítése, pótlása esetén a növény továbbterjedésének megakadályozására, (rendelet 2. § (2) bek.) az ingatlanon lévő fás szárú növények fenntartására, az adott faj tulajdonságainak megfelelő szakszerű kezelésére (így különösen víz- és tápanyag-utánpótlásra, metszésre, növény-egészségügyi beavatkozásra), valamint szükség szerinti pótlására, az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek eltávolítására, fás szárú növények emberi életet, egészséget veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtésére, (A használó mentesül az összegyűjtési kötelezettség alól, amennyiben a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével.) (rendelet 4. § (1) – (3) bek.) a közterület burkolatának építésénél és felújításánál a fás szárú növény töve körüli legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet hagyására kell kötelezni. (rendelet 5. § (1) – (3) bek.) Továbbá kötelezni kell a közművezeték - a 8. § (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – oly módon történő elhelyezésére, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa, (rendelet 5.§ (1) bek.) valamint a belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítés esetében olyan anyag használatára, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. (5.§(2) bek.).1

Eljárási költség viselése, hatóság általi megállapítása, költségmentesség Az eljárás során az eljárás kezdeményezőjétől és az érdemi döntéstől függően az eljárási költségek az alábbiak lehetnek:

21

A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget - ha törvény másként nem rendelkezik - a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. Több azonos érdekű ügyfél esetén az egyéb eljárási költséget az ügyfelek - eltérő megállapodásuk hiányában - egymás között egyenlő arányban előlegezik meg, illetve viselik. Az ügyfél az előleg összegét letétbe helyezi a hatóságnál. (Ket. 156. § (1) bek.; 40/2009. (IX. 15.) IRM rendelet a hatósági letétről és a lefoglalt dolgok tárolásának és értékesítésének részletes szabályairól) •

•

•

•

• • •

Ez esetben ezt úgy kell értelmezni, hogy amennyiben az ügyfél kérelme alapján, - annak megállapítására, hogy a közterületen lévő fa kivágása indokolt-e - szakértő kirendelésére került sor, és a szakértő azt állapította meg, hogy a fa kivágása nem indokolt, akkor az ügyfél viseli a szakértő kirendelésével járó költségeket. (Ez esetben kérelmét elutasító döntést hoz a jegyző.) Amennyiben a szakértő azt állapítja meg, hogy jogos a kérelem és a közterületen lévő fát ki kell vágni, akkor az eljáró hatóság viseli a szakértő kirendelésének költségeit. Ha az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárás amiatt indult, mert a kérelmező a másik ügyfél jogellenes magatartását sérelmezte, a hatóság - ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik - a Ket. 153. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet. (Ket. 154. § (1) bek.) A rendeletben szabályozott eljárásokból kiindulva ez az eset valószínűleg ritkán fordul elő, de nem kizárt. (Például a szomszéd jelzi, hogy a közterületen lévő fa élet- egészség vagy vagyonvédelmi okokból veszélyes, és a szomszédos ingatlan tulajdonosa azt nem vágja ki. Kéri a hatóságot a fa kivágásának elrendelésére. A kérelmet érdemben eldöntő határozat tartalmától függően kell az ellenérdekű ügyfeleket a költségek viselésére kötelezni.) Hivatalból indított eljárásban az egyéb eljárási költséget a hatóság megelőlegezi. Ha a határozat az ügyfél részére kötelezettséget állapít meg, a felmerült költség viselésére az ügyfelet kell kötelezni. Ha a határozat több ügyfél részére állapít meg kötelezettséget, a hatóság köteles a költségek ügyfelek közötti megosztásáról is rendelkezni. A hatóság által megelőlegezett költséget a hatóság számlájára kell visszafizetni. (Ket. 156. § (2) bek.) Az eljárási illetéket valamint igazgatási szolgáltatási díjat, mint eljárási költséget kivéve a hatóság az eljárás során köteles költségkímélő módon és a célszerűség figyelembevételével eljárni, az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevői pedig kötelesek eljárási cselekményeiket a célszerűség figyelembevételével teljesíteni. Aki fentiek megsértésével okozott költséget – a Ket.-ben megállapított költségviselési szabályoktól eltérően - azt az okozó szerv vagy személy viseli. (Ket. 155. § (1)-(2) bek.) Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és az érdemi határozatban vagy külön végzésben dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről. (Ket. 158. § (1) bek.) A hatóság - tekintettel arra, hogy az eljárás során köteles költségkímélő módon eljárni - az indokolatlanul magas egyéb eljárási költség helyett alacsonyabb összeget állapít meg. (Ket. 158. § (2) bek.) A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet

22

engedélyezhet. (Ket. 159. § (1) bek.) A költségmentesség lehetőségének tényéről az ügyfelet célszerű előzetesen tájékoztatni. Új elem a Ket.-ben, hogy a költségmentességet engedélyező, a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló végzést az illeték vagy díjra jogosult, eljárásban részt vevő hatóságokkal is közölni kell. ( 159.§ (5) bek.)

A fás szárú növények pótlása A rendelet rendelkezéséiből kitűnik az a jogalkotói szándék, hogy csak indokolt esetben kerüljön sor fás szárú növény kivágására. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a növényt pótolni kell elsősorban a kivágással érintett földrészleten, vagy ha az nem teljesíthető a jegyző által kijelölt más ingatlanon. •

•

• • •

•

A használó köteles gondoskodni az ingatlanon lévő fás szárú növények szükség szerinti pótlásáról. (rendelet 4. § (1) bek.) A rendelet nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mit kell érteni a szükség szerinti pótlási kötelezettségen. Milyen mértékű, mihez viszonyított a szükségszerű pótlás. Ehhez támpontot adhat a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv, amelyben az OTÉK 9.§-a szerint: ” A helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben - a főváros esetében a szabályozási kerettervben is - gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről”. Az OTÉK 25.§-ának (1) bekezdésébe foglalt táblázat a beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékeiről tartalmazza a legkisebb zöldfelület mértékét. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi. (rendelet 8. § (1) bek.) Fás szárú növény pótlása nem történhet a rendelet mellékletében meghatározott inváziós fajok - kivéve a közutak melletti fasor fahiányainak pótlása - egyedeivel.2 (rendelet 2. § (3) bek., 8. § (2) bek.). Amennyiben a közműfektetés a fás szárú növény megtartásával nem valósítható meg, a jegyző a kivitelezőt a fás szárú növény pótlására kötelezi. (rendelet 8. § (3) bek.) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi. (rendelet 8. § (4) bek.) A fás szárú növény kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a sajátos építményfajta rendeltetésére tekintettel kell teljesíteni. (rendelet 8. § (5) bek.)

23

A rendeletben vagy az az alapján hozott határozatban foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenrzése A jegyzőnek ellenőrzési kötelezettsége van azokban az esetekben: • • •

ahol hivatalból indult az eljárás, pótlás vagy kompenzáció elrendelése esetén, valamint azokban az esetekben, ahol a használót bizonyos cselekmény végzésére kötelezte, annak megtörténtét is ellenőrizni köteles.

Helyi rendeletalkotási kötelezettség Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi. (rendelet 8. § (4) bek.) A rendeletben foglalt jogkövetkezménye:

kötelezettségek

megszegésének

vagy

nem

teljesítésének

A rendelet a 10. §-ának (1) bekezdésével módosult az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet: ”E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 19. §-a és azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:„A fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése 19. § Aki a) a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növény telepítésére, fenntartására, kezelésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, ötvenezer forintig terjedő; b) a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növényt jogellenesen kivág, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény 32. §-ának figyelembe vételével az eljáró hatóság a jegyző, az illetékességet a törvény 38. §-a alapján kell megállapítani.

Másodfokú eljárás A jegyzőnek a fás szárú növények védelmével kapcsolatban hozott döntése elleni fellebbezés esetén az illetékes regionális államigazgatási hivatal jár el. (Ket. 107. § (2) bek. alapján) Helyi rendeletalkotás: A rendelet 8. § (4) bekezdése szerint: „Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő betelepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település

24

beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletében meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.” A kormányrendelet szerint helyi rendeletben kötelez szabályozni a kompenzációs intézkedést, melynek egyik lehetséges – és egyben legegyszerűbb - módja a kivágásra kerülő fás szárú növény értékével arányos kártalanítási összeg megfizetése. Az önkormányzati rendeletalkotásnál jogalkotási problémát vet fel, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdése szerint: „A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” Tehát a kormányrendelet felhatalmazásán nem alapulhat a helyi rendelet alkotás. Az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése alapján viszont „ A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal „. A rendelet alkotásnál ezt figyelembe kell venni., a rendelet alkotásra való felhatalmazó jogszabályként az Alkotmányt lehet megjelölni. A kormányrendeletben az Ötv.-vel ellentétesen, a kompenzációs intézkedés önkormányzati rendeletben való szabályozását előíró rendelkezés hatályon kívül helyezése lenne indokolt. (Kérdés: mulaszt-e a képviseltestület, ha nem alkot rendeletet a kompenzációs intézkedésrl egy Ötv.- vel ellentétes rendelkezés alapján?!)

Az Alkotmány említett rendelkezése alapján a képviselő-testület alkothat e tárgyban önálló rendeletet, vagy hasonló tárgykörű hatályos rendeletét kiegészítheti az említett szabályokkal. (a környezetvédelmi, a természeti értékek védelméről, a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 2008. december 28-tól kiegészült a 48. § (2) bekezdéssel, mely szerint a képviselő-testület rendeletalkotási felhatalmazása a közigazgatási területén védendő fás szárú növényekre terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy a fa magántulajdonban van-e: „A települési önkormányzat képviselőtestülete (…) önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg”.

25

Minta

……………………………Község/Város Önkormányzata Képvisel-testületének ……./2009. (………..) rendelete A közterületen lév fás szárú növények pótlását helyettesít kompenzációs intézkedésrl ……………………………… Község/Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi társadalmi viszonyok rendezésére, a közterületen lévő fás szárú növények pótlását helyettesítő kompenzációs intézkedésről az alábbi rendeletet alkotja:

1. § A rendelet hatálya A rendelet hatálya …………………………….. Község/Város közigazgatási területén az ingatlan-nyilvántartás szerint közterületként nyilvántartott önkormányzati tulajdonú ingatlanokon lévő fákra, cserjékre (továbbiakban együtt: fás szárú növények) és azok használóira terjed ki.

2. § A fás szárú növények védelmére vonatkozó szabályok A fás szárú növények védelmével kapcsolatos szabályokat a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet – továbbiakban: Korm. rendelet- határozza meg. 3. § Kompenzációs intézkedés (1) Amennyiben a Korm. rendelet 8.§-a (4) bekezdésében foglaltak szerint a közterületen kivágott fa pótlása nem vagy csak részben teljesíthető, a használó köteles a kivágásra kerülő fás szárú növény(ek) értékével arányos kártalanítási összeget –továbbiakban: kompenzáció- fizetni. (2) A kompenzáció összegét a közigazgatási hatósági eljárás során e rendelet melléklete szerint kell meghatározni. (3) A rendelet melléklete alapján megállapított kompenzációt a környezet védelméről szóló ……../200.(….) rendelet ….§-ában meghatározott környezetvédelmi alapra kell befizetni „fakivágás kompenzációja” megjelöléssel. (4) A kompenzáció (2) bekezdés szerint meghatározott összegét és megfizetésének módját a Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése szerinti kompenzációs intézkedésre kötelező határozatba kell foglalni az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletének a

26

költségvetés teljesítésére vonatkozó rendelkezéseinek és a pénzkezelési szabályzat szabályainak figyelembe vételével

(5) A befizetett kompenzációt az Önkormányzat az éves költségvetésében elkülönítetten kezeli. Az Önkormányzat éves költségvetésének tartalmaznia kell a tárgyévben a (7) bekezdésben meghatározott célokra tervezett előirányzatot.

(6) A kompenzáció mértékét és megfizetésének módját a fa

(7) A kompenzáció kizárólag az alábbi célok megvalósítására használható fel: a./ fasor és/vagy cserjesor rekonstrukciója közterületen; b./ fa (fák) és/vagy cserje (cserjék) ültetése közterületen; c./ fasor és/vagy cserjesor telepítése közterületen. 4. § Értelmez rendelkezések E rendelet alkalmazásában: a./ használó: a Korm. rendelet 2.§-a (2) bekezdésének figyelembevételével a fás szárú növény kivágásával érintett közterület tulajdonosa, vagyonkezelője, használója (a továbbiakban együtt: használó) b./ közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván. c./ kompenzációs intézkedés: a rendelet 3.§-a (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megfizetése

5.§ Záró rendelkezések (1) A rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba ……………………………, 2009. …………………………….

Polgármester

Jegyző

27

Melléklet a …./2009.(….) számú rendelethez A kompenzáció összegének meghatározása Faérték/cserjeérték = A x B x C x D x M ( Ez a javaslat a „Radó-féle” módszerre épül. Ez a módszer igazodik a korábban a Belügyminisztériumnak a zöldfelületi ingatlanvagyon értékelésére alkalmazott módszeréhez és annak értékeihez. Megítélésünk szerint a módszer alkalmas kiindulásként a kompenzáció meghatározására. A képvisel-testületek a rendeleteikben ettl eltér szempontokat és mértékeket is meghatározhatnak, Ez esetben a melléklet támpontot adhat ahhoz, hogy mely szempontokat célszer figyelembe venni a fás szárú növény értékének megállapításához) A (fa esetén) = egy 4 éves földlabdás, szabványcsemete (faiskolai forgalmazásban 10/12 méretű) faiskolai ára az értékfelvétel időpontjában, az ÁFÁ-val és a helyszínre szállítás díjával megnövelve, forintban kifejezve. A (cserje esetén) = egy 5 L-es, konténeres, 40/60-as méretű, első osztályú, fajtaazonos szabványcserje faiskolai ára az értékfelvétel időpontjában, ÁFÁ-val és a helyszínre szállítás díjával megnövelve, forintban kifejezve B (fa esetén) = a fa ismert vagy becsült korától függő szorzószám: 10 éves fa esetében 20 éves fa esetében 30 éves fa esetében 40 éves fa esetében 50 éves fa esetében 60 éves fa esetében 70 éves fa esetében egyedi védett fa esetében, a korától függetlenül

10 40 80 160 300 500 700 1000

B (cserje esetén) = a cserje ismert vagy becsült korától függő szorzószám: 2 éves cserje esetében 4 éves cserje esetében 6 éves cserje esetében 8 éves cserje esetében 10 éves cserje esetében 15 éves cserje esetében 20 éves cserje esetében 25 éves cserje esetében 30 éves cserje esetében egyedi védett cserje esetében, a korától függetlenül

4 8 15 25 40 65 90 115 130 500

28

Amennyiben a fa vagy cserje életkora a tízéves időköznél pontosabban ismert vagy becsülhető, akkor a tényleges életkor szerint a szorzószám mértékét a következőképpen határozzuk meg: A fa korának megfelelően ki kell számolni annak a két szorzószámnak a különbségét, amelyek közé a konkrét életkor esik, az így kiszámolt különbség tízzel osztandó (mivel a két szorzószám 10 év intervallumot takar). Így az egy évre vonatkozó átlagos szorzószám növekedést állapítjuk meg. Az egy évre jutó átlagos szorzószám növekedés kiszámításánál figyelembe vett szorzószámok közül a kisebb értékhez hozzáadjuk az egy évre jutó átlagos növekedés és a vizsgált kisebb szorzószámhoz tartozó évnél 1-9 évvel több év 1-9 –szeresét. (Pl. 13 éves fa esetén a 10 és 20 év közötti szorzószám különbsége: 40-10=30; az egy évre jutó átlagos szorzószám növekedés: 30:10=3; a 13 és 10 év különbsége:3 év; 3 év szorzószáma ebben az intervallumban: egy évre jutó szorzószám növekedés X évek száma: 3x3= 9; a 10 évnél lévő szorzószám + összes szorzószám növekedés: 10+9= 19. A szorzószám (B) tehát: 19. C (fa és cserje esetén) = a lombkorona állapotától függő együttható: a) teljesen ép lombkorona esetében b) kissé csonkolt, visszavágott lombkorona esetében (kevesebb, mint 30%) c) erősen csonkolt, beteg lombkorona esetében (több, mint 30 %)

1,0 0,7 0,4

D (fa esetén) = a fa településen belüli elhelyezkedésétől függő együttható: a) jelentős városképi környezet, ritka fafaj esetében b) magas laksűrűségű, környezetében ártalmakkal terhelt terület (lakótelep, ipari terület védőfasora) faállományának esetében c) kertes beépítésű, alacsony laksűrűségű terület faállományának esetében

1,0 0,7 0,5

D (cserje esetén) = a cserje településen belüli elhelyezkedésétől függő együttható: a) cserjében szegény belvárosi területen b) cserjékkel átlagosan ellátott területen c) kertvárosban és külterületen M (fa esetén) = módosító tényező: a) gyors növekedésű, az átlagosnál kevésbé értékes fajok (fűzfák, nyárfák, nyírfák, juharfák, bálványfa, ezüstfa, akác, japánakác) esetében b) a többi faj esetében

1,0 0,7 0,5

0,5 1,0

M (cserje esetén) = módosító tényező: a) gyors növekedésű, az átlagosnál kevésbé értékes tömegcserjék (hóbogyó, fagyal, tűztövis, gyöngyvessző, madárbirs, aranyvessző), valamint nyírott sövények esetében 0,5 b) a többi faj esetében 1,0

29

Indokolás Általános indoklás: A fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Kormányrendelet 2009. január 1-el hatályát vesztette. A 2009. január 1-től hatályos 346/2008. (XII.30.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) jelentősen átalakította a korábbi szabályozásnak a közterületen lévő fák kivágására, pótlására vonatkozó rendelkezéseit. A korábbi szabályozáshoz képest új elem, hogy rendelkezik a fás szárú növények telepítésére, fenntartására és kezelésére vonatkozó szabályokról. Módosította az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28) Korm. rendelet 19 §-át: a tilos fakivágás helyett új törvényi tényállásként jelenik meg „a fás szárú növények védelmi szabályainak megszegése”. A Korm. rendelet szabályozásából kitűnik az a szándék, hogy csak indokolt esetben kerülhet sor közterületen fás szárú növény kivágására. A kivágás pótlás elrendelése mellett engedélyezhető. A 8 §. (4) bekezdése szerint a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon kell teljesíteni. Az e rendelkezés szerinti más ingatlan nemcsak közterület lehet, hanem más önkormányzati tulajdonban lévő arra alkalmas ingatlan. (pl. önkormányzati intézmény udvara). Abban az esetben pedig, amikor a pótlásra más ingatlanon sincs lehetőség, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi a jegyző a használót. A rendelet-tervezet a kompenzációs intézkedésre valamint a kompenzáció mértékére tesz javaslatot. Részletes indokolás: Az 1.§-hoz: A rendelet tárgyi hatálya csak az önkormányzati tulajdonban lév - az értelmező rendelkezésben meghatározott- közterületekre terjed ki. Ez szűkebb meghatározás, mint a Korm. rendeletben meghatározott mivel az állami tulajdonú közterületekre vonatkozó szabályozásra a képviselő-testületnek nincs felhatalmazása. A 2. §-hoz: A rendelet csak utal a hatályos, kormányrendeleti szintű jogi szabályozásra, amely nagyrészt a kivágásra vonatkozó hatósági eljárási szabályokat rögzíti. Ezért a rendeletben indokolatlan lenne az említett szabályok megismétlése. (Megjegyzés: az Ötv. 16.§-a (1) bekezdése alapján:” A képvisel-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot”, a rendeletalkotás nem alapulhat a 2. §-ban hivatkozott Korm. rendeleten. A Korm .rendeletre a felhatalmazó rendelkezésben sem hivatkoztunk) A 3.§-hoz: Kompenzációs intézkedésként a kivágott növény értékével arányos kártalanításról, annak mértékéről, megfizetésének módjáról, a befizetett összeg felhasználási céljairól rendelkezik a tervezet. A Korm. rendelet szabályaiból az a következik, hogy a kompenzációnak ez lehet a módja. Ugyanis abban az esetben kell alkalmazni, amikor „ … a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település

30

beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.” A kompenzációt azért a környezetvédelmi alapba javasoljuk befizetni, mert az önkormányzatok csak törvény rendelkezése alapján hozhatnak létre alapot. Ilyen rendelkezést tartalmaz a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 58.§-a . A kompenzáció mértéke megállapításának szabályait a szabályozás jellege és az áttekinthetőség miatt mellékletben célszerű elhelyezni. (Megjegyzés: ahogy a mellékletben is jeleztük, a javaslat csak egy a lehetséges megoldások közül.) Az 5. §-hoz A rendelet hatályba lépésnek időpontját célszerű olyan időpontban meghatározni, hogy az érintetteknek elegendő idejük legyen a megismerésére és az alkalmazására való felkészülésre. A javasolt időpont a kihirdetést követő 45. nap ehhez elegendő. ( Megjegyzés: a folyamatban lév ügyekben nem javasoljuk alkalmazni, mivel a kompenzáció tulajdonképpen egy fizetési kötelezettséget határoz meg az érintetteknek.) …………, 2009……………..

Jegyző

Általános igazgatási munkacsoport dr. Mezőfi Ágnes, Staub Zita

31

Az anyakönyvezetk munkáját érint fontosabb jogszabályváltozások A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 2009. évi XXIX. tv. (Bét.) rendelkezései – néhány a közjegyzi nemperes eljárásokat érint változások kivételével – 2009. július 1. napján léptek hatályba. A Bét. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte, joghatásai és megszűnése anyagi jogi szabályait adja meg, és nagyrészt ehhez kapcsolódóan több ponton módosítja, illetőleg kiegészíti – többek között - a Csjt., az At., az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. tv. (Kjnp.), az Nytv. és a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr (Nmtvr.) rendelkezéseit. Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról 2009. évi XXI. tv. rendelkezései 2009. június 1. napján léptek hatályba. A módosítás érinti az At., az Nytv. és Itv. rendelkezéseit. Így például módosulnak az anyakönyvi nyilvántartásokba történő betekintés eljárási szabályai és bevezeti a törvény a házassági név megváltoztatásának jogintézményét.

A külföldre utazásról szóló 1998 év. XII. tv. és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CXIII. tv. 2009. június 28. napján lépett hatályba. A törvény módosítja – egyebek mellett – az Nytv., a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. tv. (Szaztv.), valamint az At. rendelkezéseit. A módosítás eredményeképpen például a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolványt a KEKKH adatszolgáltatása alapján hivatalból adja ki az egészségbiztosítási szerv, így az anyakönyvezetőnek a „TAJ kártya” kiállításához kapcsolódó korábbi feladata (adatszolgáltatás a MEP felé) megszűnt, ugyanakkor az anyakönyvezetőnek az újszülött „lakcímkártyájának” kiadásához kapcsolódó feladatai bővültek, a személyazonosító igazolványának kiadásához kapcsolódóan pedig új feladatok jelentkeztek.

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III.7.) BM rendelet módosításáról szóló 14/2009. (VI.3) IRM rendelet 2009. július 1. napján lépett hatályba. A rendelet módosításai nagyobbrészt a Bét. megalkotásához kapcsolódnak, de emellett egyéb változtatásokat is tartalmaz a jogszabály, így például a téves folyószám törlése, külföldi helységnév anyakönyvezése, a születési és házassági anyakönyvbe történő utólagos bejegyzés szabályai kapcsán. Hatósági Főosztály Dr. Vörös Mihályné

32

Tájékoztató a vadkárbecslési eljárás új szabályairól Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi XXVIII. törvény módosította a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.) vadkárról szóló rendelkezéseit. Az új rendelkezések 2009. május 15-én léptek hatályba, azokat a törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A Vtv. 81/A. §-a – a korábbi szabályozásból eredő problémákat megoldva - egyértelműen rögzíti, hogy a kárbecslési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény mely rendelkezéseit kell – az e §-ban megjelölt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. A korábbi szabályozás szerint, ha a felek a szakértő személyében nem tudtak megállapodni, vagy ha a károsult a kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kérte, a károkozás helye szerinti települési önkormányzat jegyzője rendelte ki a szakértőt, amennyiben a károsult azt kérte. A változás az előbbi rendelkezéshez képest az, hogy amennyiben a felek a kárigény közlését követő 8 napon belül a kár megtérítésében, a kártérítés mértékében nem egyeznek meg és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a kárbecslési eljárás lefolytatását kérelmezheti a jegyzőtől szintén 8 napon belül. A kérelmet írásban és szóban is benyújthatja. A szakértő személyére vonatkozóan a felek között lehet megállapodás, illetve mindkét fél önállóan is tehet javaslatot. Az új szabályok szerint a jegyző 5 munkanapon belül rendeli ki a kárszakértőt, aki a kárbecslési eljárást szintén –a korábbi 8 naptól eltérően- 5 munkanapon belül kell, hogy lefolytassa. A szakértő költségeit a károsult előlegezi meg, amennyiben ezt nem teszi meg, a jegyző az eljárást végzésben megszünteti. A szakértő a kárbecslésről felvett jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell, hogy küldje a jegyzőnek, mely alapján a jegyző egyezség létrehozását kísérli meg a felek közt. A kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze. A Vtv. 81. § (6-7) bek. értelmében a jegyző a felek között létrejött egyezséget, ha, az megfelel a jogszabályoknak, jóváhagyja és határozatába foglalja. Korábban a jegyzőnek elég volt az egyezséget jegyzőkönyvbe foglalnia. Az új szabályozás szerint, ha nem jön létre egyezség a felek között, a jegyző az eljárást megszüntet végzést hoz a 81/A § értelmében a Ket. szabályainak megfelelően. A 81. § (8) bekezdés arról rendelkezik, hogy a károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül (jogvesztő határidő) a bíróságtól kérheti kárának megtérítését. Hatósági Főosztály Dr. Szili István

33

Tájékoztatás az aktív korúak ellátásának részesülk álláskeresési megállapodásának megkötésével kapcsolatban A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény [a továbbiakban: Szt.] és a hozzá kapcsolódó foglalkoztatási és szociális jogszabályok 2009-ben – az „Út a munkához” program kapcsán – bekövetkezett változásai miatt az alábbi jogalkalmazási problémával találkozott hivatalunk. 2009. április 11. napjáig, amíg a 75/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet nem differenciálta a szabályozást, a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés c) pontja rendelkezett arról, hogy a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy esetében az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell arról, hogy az álláskeresési megállapodás megkötése érdekében a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a jogosult köteles felkeresni az állami foglalkoztatási szervet (a Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségét). Amennyiben ez nem történik meg a megadott határidőn belül, az Szt. 37/F. § (1) bekezdés bc) pontja alapján az ügyfélnek az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni. A 37/F. § (2) bekezdése és a 63/2006. (IV. 27.) Korm. rendelet 17/B. § (1) bekezdése értelmében annak a személynek, akinek az aktív korúak ellátását a fenti ok miatt szüntették meg, a jogosultság megszüntetésének időpontját követően ismételten teljesíteni kell az Szt. 33. § (1) bekezdése szerinti feltételek valamelyikét. A jogosultság megszüntetését megelőzően teljesített együttműködés a megelőző együttműködés időtartamának számításánál nem vehető figyelembe. Ez a szankció az esetek túlnyomó többségében azt eredményezi, hogy ismételten teljesíteni kell a legalább egy éves megelőző együttműködést, mely miatt minimum egy évig nem állapítható meg az ügyfelek számára az aktív korúak ellátása. Mivel a szóban forgó ügyfeleknek sem a megélhetésükhöz szükséges jövedelem, sem pedig vagyon nem áll rendelkezésükre, egy évre ellátatlanok maradnak, illetve az önkormányzatok számára jelentenek plusz terhet, ha olyan rendkívüli szociális ellátást igényelnek, melyet az önkormányzat költségvetéséből kell teljes mértékben finanszírozni. Hivatalunkhoz több ügyirat érkezett másodfokú elbírálásra, illetve több telefonos megkeresés is volt hasonló ügyekkel kapcsolatban. A felterjesztett iratanyagokból megállapítottuk, hogy az ügyfelek ugyan nem minden esetben jelentek meg a megadott határidőben, azonban a kirendeltség mégis megkötötte velük az álláskeresési megállapodást, úgy, mintha az a határidőn belül történt volna, amely azt a lényeges kérdést veti fel, hogy ebben az esetben van-e létjogosultsága az Szt. által előírt szankció alkalmazásának. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztályához címzett tájékoztatáskérésünkre az alábbi válasz érkezett a problémával kapcsolatban. Az a tény, hogy a munkaügyi kirendeltségek a késedelmes megjelenés ellenére az érintett személyeket nyilvántartásba vették, és megkötötték az álláskeresési megállapodásokat, bizonyítja, hogy az ellátásra jogosultak eleget kívántak tenni az együttműködési kötelezettségüknek.

34

A közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [a továbbiakban: Ket.] 66. § (1) bekezdése értelmében, aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek az eljárása során a mulasztás történt. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az igazolási kérelem lehetőségére a munkaügyi kirendeltségnek fel kellett volna hívnia az ügyfél figyelmét. Bár az ügyfelek igazolási kérelmet nem terjesztettek elő, az igazolási kérelemnek helyt adó döntéshez fűződő jogkövetkezmény mégis bekövetkezett, hiszen sor került az álláskeresési megállapodás megkötésére, azaz az ügyfél olyan helyzetbe került, mintha nem mulasztott volna. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztályának álláspontja szerint a hatóság mulasztása nem róható az ügyfél terhére, így abban az esetben, ha az álláskeresési megállapodás megkötésére határidőn túl bár, de sor került, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultság nem szüntethető meg. Szociális-és Gyámhivatal Dr. Mozsgay Zsófia

Tájékoztatás a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet kimondja, hogy egyszeri vissza nem térítendő támogatás állapítható meg a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy számára, ha a rendeletben felsorolt alapvető jogosultsági feltételeknek megfelel. 1. A kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzjének feladatai a támogatással kapcsolatban: Az alapvet jogosultsági feltételek konjunktívak, tehát együttesen kell fennállniuk: – a jövedelmi feltétel: a kérelmező családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (2009-ben 57 815 forintot) nem haladta meg, - részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-a szerinti nyugellátást (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék…) nem folyósítanak, és - a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került. A rendelet meghatározza, hogy mi minsül a család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetnek. Eszerint: - a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elvesztette, - jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérő mértékben csökkent, - lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztőrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy - egészségi állapota indokolja.

35

Amennyiben a felsoroltak közül bármelyi fennáll, és a jogosultsági feltéteknek is megfelel a kérelmező, úgy abban az esetben meg kell vizsgálni, hogy a kizáró okok valamelyike fennálle. A kizáró okok („átmeneti segéllyel összefügg feltételek”): Nem jogosult a támogatásra az a személy, - akinek a 2009. év folyamán 15 ezer forintot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapítottak meg, - akinek esetében átmeneti segély megállapítása iránt eljárás van folyamatban, a kérelem elbírálásának időpontjáig, vagy - aki az e rendelet szerinti támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását megelőző 90 napon belül átmeneti segély megállapítására kérelmet még nem nyújtott be, kivéve, ha a helyi önkormányzat rendeletében előírt feltételek az átmeneti segélyre való jogosultságát egyébként kizárják. Ha kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel, és a kizáró okok sem állnak fenn, úgy ezen tényeket – valamint azt, hogy különös méltánylást érdemlő ok a kérelmező esetében fennáll-e vagy sem, – a jegyz az igényllapon igazolja, továbbá az igénylőlapot 8 munkanapon belül megküldi az illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak. Ellenkező esetben a kérelem elutasításra kerül. Amennyiben a kérelmet hiányosan nyújtották be, – nevezetesen vagy a rendelet melléklete szerinti formanyomtatvány lett hiányosan kitöltve, vagy a szükséges igazolásokat a kérelmező nem csatolta – abban az esetben a kérelmezőt 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra kell felhívni. Ennek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a kérelmet el kell utasítani. Nagyon fontos, hogy a jegyző által hozott elutasító döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs! 2. Az illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság feladatköre a támogatással kapcsolatban Az igazgatóság a kérelemről – főszabály szerint 10 munkanapon belül – az alábbiak mérlegelésével dönt: - az egy főre jutó havi jövedelem összege, - a családban élő gyermekek száma, - a különös méltánylásra okot adó körülmények, - a kérelem elbírálásakor rendelkezésre álló forrás keretösszege. A támogatás összege legalább húszezer forint, legfeljebb ötvenezer - különös méltánylásra okot adó körülmény fennállása esetén legfeljebb százezer - forint.

A támogatással kapcsolatban további információk a www.szmm.gov.hu honlapon érhetőek el. Szociális-és Gyámhivatal Dr. Bauer Péter

36

Tájékoztatás krízishelyzetbe került személyek támogatásáról 2009. július 1-jével hatályba lépett a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI.24.) Korm. rendelet - Magyar Közlöny 86. szám -, mely a települési önkormányzatok jegyzőire is telepít feladatot. A hivatkozott Korm. rendelet célja, hogy a gazdasági válság következtében krízishelyzetbe került személyeket támogassa. A Korm. rendelet szerint a támogatás iránti kérelmet a jegyzőnél kell előterjeszteni, aki bizonyos feltételek – 3.§ (1)-(2) bekezdés - vizsgálatát követően vagy elutasítja a kérelmet, vagy továbbítja azt a nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz. A Korm. rendelet a jegyz által elutasított kérelem esetében nem rendelkezik a döntés elleni jogorvoslat lehetségérl. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. módosításáról szóló 2008. évi CXI. tv. hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. tv. – Magyar Közlöny 88. szám – 416.§ (14) bekezdése a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 4.§-át a következő (7) bekezdéssel egészíti ki. (7) „A krízishelyzetbe került személyek egyszeri támogatásával kapcsolatos eljárásban hozott döntéssel szemben jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében adható egyszeri segélyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.” A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében adható egyszeri segélyre vonatkozik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 95.§ (4) bekezdése, mely szerint a méltányossági jogkörben – egyszeri segély engedélyezése tárgyában – hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs. A hivatkozott jogszabályhelyek alapján megállapítható, hogy a jegyz által hozott elutasító döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Az eljárásaik során a jogorvoslatról a fentieknek megfelelően rendelkezzenek. A Szociális Minisztérium honlapján (www.szmm.gov.hu) található egy tájékoztató a Kríziskezelő Programról, ahol megválaszolásra kerültek a leggyakoribb kérdések.

Szociális-és Gyámhivatal Dr. Hernádi Domokos

37

Tájékoztatás ideiglenes hatállyal elhelyezett különleges szükséglet gyermekekrl A jövőben az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó döntésben a 3 év alatti gyermek kora miatt fennálló különleges ellátása szükségességének tényét fel kell tüntetni. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) értelmében különleges ellátást kell biztosítani a tartósan beteg, illetve fogyatékos, továbbá 3 év alatti gyermekeknek, illetve speciális ellátást a súlyos pszichés, vagy disszociális tüneteket mutató gyermekek, pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek számára. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. számú melléklete értelmében „a különleges, vagy speciális gyermekek után járó állami hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzat, megyei jogú város önkormányzata által fenntartott, különleges, illetve speciális ellátást nyújtó, a Gyermekvédelmi törvény, vagy a Szociális törvény hatálya alá tartozó intézményekben, ellátott, gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenesen elhelyezett 0-17 éves gyermekek után vehető igénybe, akik a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye és a gyámhatóság határozata alapján a Gyvt. 53. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti különleges, illetve b) pontja szerinti speciális ellátásban részesülnek. A hozzájárulás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye nem szükséges”. A fenti rendelkezés egyértelmű abban a kérdésben, hogy a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében az állami hozzájárulás igénybevételét a gyámhatóság határozata egymagában alapozza meg. Mindezt megerősítvén már megyei bírósági (Sz-Sz-B 5.K.20.828/2009/4) döntés is született arra nézve, hogy a fenti jogszabályhelyekre tekintettel, az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekekre vonatkozó döntésben is fel kell tüntetni a hozzájárulás igénybevételét megalapozó tényt, azaz hogy a gyermek életkorára tekintettel jogosult ezen ellátásra. A kérdéskör még egyértelműbb rendezése érdekében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) most folyamatban levő módosítása kapcsán a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kiegészíti a Gyer. 97-§-ának (1) bekezdését oly módon, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó végzés rendelkező részének tartalmaznia kell még a 3 év alatti gyermek kora miatt fennálló különleges ellátása szükségességének tényét is. Szociális-és Gyámhivatal Dr..Horváth László

38

Tájékoztató a nappali ellátást nyújtó intézményekben ellátottak intézményi térítési díjának –az étkeztetés igénybevételétl függmegosztása A nappali ellátás térítési díjának (a továbbiakban térítési díjon az intézményi térítési díjat értjük) meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy • a normatív támogatás e szolgáltatásnál az étkeztetéshez és a nappali ellátás étkezésen túli költségeihez együttesen ad hozzájárulást, • a térítési díjnak függnie kell attól, hogy az ellátott igényel e étkeztetést az ellátáson belül, vagy nem, • a térítési díjak (étkeztetéses és étkeztetés nélküli) összegét – az intézmény működési költségein és normatív támogatáson túl – az étkezést is igénybevevők összlétszámon belüli aránya, valamint az intézményen kívüli, helyi szociális étkeztetés átlagos térítési díja határozza meg. Fentiek azt jelentik, hogy a nappali ellátás térítési díjának megosztására konkrét arányt, mértéket központilag számítani, megadni nem lehet. (Ha lehetne, úgy azt térítési díjakra vonatkozó jogszabály tartalmazná.) A 2007-ben közzé tett útmutató a számítás elvi metódusát jelezte, a nemzetgazdasági átlagadatok alapján, példaszerűen ismertetett egy megosztási arányt, amely azonban csak azokra az intézményekre használható, amelynek adatai nem esnek messze a nemzetgazdasági átlagos adatoktól. Számos megkeresés jelzi, hogy az intézmények egy része nem talál jó megoldást a megosztásra. Az alábbiakban a megosztás elfogadható megoldását mutatjuk be, jelezve, hogy az egyes számítási elemek esetleges hiánya hogyan pótolható. A számítás menete a következő:

1.

A nappali ellátás étkezéssel együtt számított éves működési költsége: ...........................Ft /a/ (tervezésnél: a nappali ellátás fajlagos költsége /Ft/fő/ szorozva az ellátottak létszámával /fő/ és az ellátási napok számával /2009-ben 251 nap/: a = h * i * 251 , ahol h = a nappali ellátás fajlagos költsége i = az ellátottak létszáma) 2. Le: normatív támogatás: ........................... Ft /b/ (2009-ben 146200 Ft/fő szorozva az ellátottak létszámával /fő/: b = 146200 * i) 3. Intézményi térítési díjtömeg: ........................... Ft /c/ (1. sor összegéből kivonva a 2. sor összegét: c=a – b ) Ez az összeg a működési költségeknek az a része, amelyet az ellátottak (vagy helyettük a fenntartó) fizet meg az intézménynek. 4. Le: átlagos étkeztetés térítési díjtömeg: ........................... Ft /d/ (A települési szociális étkeztetés átlagos térítési díja, /Ft/fő/ szorozva az étkeztetést igénybevevő nappali ellátottak számával /fő/ és az étkezési napok számával /251/: d = k * j * 251, ahol j = étkezést igénylő ellátottak száma k = szociális étkezés átlagos térítési díja).

39

A díjtömeg megosztásához ismertnek kell feltételezni az egyik térítési díjat. Ez a szociális étkezésé, amely többnyire minden olyan településen létező adat, ahol nappali ellátás előfordul. A jövedelem szerint differenciált térítési díjat az igénybevevők számával súlyozva átlagolni kell. Ha nincs szociális étkeztetés akkor ennek becsült térítési díját úgy lehet meghatározni, hogy az egy főre jutó étkezési önköltség összegéből (amelyet saját konyha esetén az étkezés saját gyűjtésű költségeit, beszállító esetén a számla értékét az étkezést igénybevevők létszámával elosztva kapunk meg) levonjuk az öregségi nyugdíjminimum 150 – 300 %-a közötti jövedelemmel rendelkezők utáni szociális étkezési normatíva egy napra jutó összegét (2009-ben 80700 Ft/fő osztva 251 nappal = 322 Ft/fő/nap). 5. Az étkezés nélküli nappali ellátás térítési díjtömeg: (3. sor összegéből kivonva 4. sor összege: e = c - d)

...........................Ft /e/

6./a Nappali ellátás térítési díja étkezés nélkül: …….. Ft/fő/nap /f/ (5. sor összegét elosztjuk a teljes létszám és az ellátási napok szorzatával: f = e / [ i * 251] ) b. Étkezéses nappali ellátás térítési díja: ………Ft/fő/nap /g/ (6/a sor összegéhez hozzáadjuk a szociális étkeztetés átlagos térítési díját: g=f+k) Példa: Vegyünk egy 40 fős intézményt, amelynek 30 ellátottja étkezést igényel. Az intézmény éves működési költsége 9500 e Ft. A példa szerinti településen a szociális étkeztetés átlagos térítési díja (az öregségi nyugdíjminimum 150 %-a alatti, 150-300 közötti, illetve 300 feletti jövedelemmel rendelkezők térítési díjából számolva) 350 Ft/fő/nap. 1. 2.

A nappali ellátás éves működési költsége: Le: normatív támogatás 146200 X 40 = 3. Intézményi térítési díjtömeg: 4. Le: átlagos étkezés-térítési díjtömeg 350 X 30 X 251= 5. Nappali ellátás térítési díjtömege 6/a. Nappali ellátás térítési díja étkezés nélkül 1 016500 / (40 X 251)= b. Étkezéses nappali ellátás térítési díja 350 + 101 =

9 500000 Ft 5 848000 Ft 3 652000 Ft 2 635500 Ft 1 016500 Ft 101,0 Ft/fő/nap 45

A támogató szolgáltatás térítési díjának meghatározása A támogató szolgálatok finanszírozási rendje 2009-től megváltozott, a szolgálatok normatív támogatása helyett pályázaton befogadott intézmények a vállalt teljesítményükhöz igazodóan kapnak költségvetési támogatást. Ez a változás érinti a térítési díj számításának rendjét is. A támogató szolgáltatás igénybevételének intézményi térítési díj számítására az alábbi sémát ajánljuk: 1. A támogató szolgáltatás éves önköltsége: /a/ Új szolgáltatónál a befogadott éves teljesítmény önköltsége.

...........................eFt

40

2. A befogadott feladategységek száma: /b/ 3. Az egy feladategységre jutó önköltség: (1. sor összege osztva a 2. sor összegével: c = a / b) 4. A pályázati támogatás volumene 2500 Ft X 3000 (kötelező) feladategység: /d/ 1800 Ft X ……. db vállalt többlet feladategység /e/ Együtt: (f = d + e) /f/ 5. Az egy feladategységre jutó támogatás: /g/ (4. sor összesenje osztva a 2. sor összegével: g = f / b) 6. Intézményi térítési díj: /h/ (3. sor összegéből kivonjuk az 5. sor összegét: h = c - g)

...........................db

…………...Ft/db /c/

...........................eFt ...........................eFt ...........................eFt ...........................Ft/db

...........................Ft/db

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Tájékoztatás a szociális szolgáltatást fenntartók részére a szolgáltatás megszüntetése esetén alkalmazandó eljárásról A tájékoztató célja A szociális szolgáltatások, intézmények átalakulása, különösen az ellátási kötelezettség változásából adódóan egyes szolgáltatások működtetésének átalakítása (támogató szolgáltatások, közösségi ellátások pályázati rendszerben történő támogatása) több helyen a szolgáltatás megszűnéséhez vezet. Tájékoztatónk ahhoz járul hozzá, hogy a fenntartó az ebből adódó tennivalókat a jogszabályoknak megfelelően tudja elvégezni. Milyen feladatai vannak a fenntartónak, ha nem mködteti tovább a szolgáltatást, intézményt? I. Döntés elkészítése és meghozatala Amennyiben a fenntartó úgy ítéli meg, hogy nem kívánja tovább működtetni a szociális szolgáltatást, úgy erről hivatalosan, dokumentáltan kell döntést hoznia. A döntés előtt felelősen át kell gondolnia, hogy a működtetett szolgáltatást igénybe vevők részére milyen módon tud megnyugtatóan tájékoztatást adni a megszűnő ellátásról, és szabályszerűen eljárni. Amennyiben a fenntartó egyéb szociális szolgáltatásokat is fenntart, megoldható-e, hogy egyéb ellátási forma – étkeztetés, házi segítségnyújtás, bentlakásos forma, nappali ellátás - biztosításával nyújtson segítséget az érintett rászorulók részére. Amennyiben ez megvalósítható és az ellátást igénybe vevő döntése is ez, és jogosult is a felajánlott szolgáltatás igénybevételére, úgy ellátási forma váltással, a megállapodás módosításával oldhatja meg a jelentkező ellátási hiányt.

41

Amennyiben nem tudja saját fenntartású szolgáltatással megoldani az ellátást, úgy egyéb fenntartó által működtetett szolgáltatásokkal szükséges felvennie a kapcsolatot az ellátottak érdekében. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy legyen elkötelezettség a fenntartóban (különösen a szolgáltatást vezető szociális szakemberben), hogy felkeressen más szolgáltatásokat is, és legyen fogadókészség a működő szolgáltatásokban a fogadásra (szakmai együttműködés) és lehetőség szerint az általa működtetett szolgáltatás megajánlására az igénybevevők felé. II. Bejelentés a mködést engedélyez hatóság felé a.) Mködési engedély visszavonása A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szmr.) •

2/E. § (1) bekezdése értelmében a szociális szolgáltató mködési engedélyét a városi jegyző visszavonja, ha a fenntartó felhagy a szolgáltató működtetésével, a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, a fenntartó természetes személynek a szociális vállalkozói tevékenység folytatásához való joga megsznik,

•

A városi jegyző a szolgáltató működési engedélyét visszavonja, és kötelezi a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására, ha tevékenysége az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve az ellátottak más alkotmányos jogait súlyosan sérti.

•

A városi jegyző akkor is visszavonhatja a szolgáltató működési engedélyét és kötelezi a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására, ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében.

•

16. § (1) bekezdése értelmében a szociális intézmény mködése esetén a működést engedélyező szerv (szociális és gyámhivatal) a szociális intézmény működési engedélyét visszavonja, ha az intézmény fenntartója felhagy az intézmény működtetésével, a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, vagy a szociális vállalkozási engedélyt visszavonják.

•

A szociális és gyámhivatal a működési engedélyt visszavonja, és kötelezi a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására, ha az intézmény épületének állaga vagy az intézmény működése az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve az ellátottak más alkotmányos jogait súlyosan sérti.

•

Ha az intézmény fenntartója a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, úgy a működést engedélyező szerv az intézmény működési engedélyét visszavonhatja, és kötelezheti a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására.

Amennyiben a szolgáltatás megsznésére a fenntartó döntése alapján kerül sor, a mködést engedélyez hatóság felé a fenntartónak bejelentési kötelezettsége van és kérnie kell a mködési engedély visszavonását, vagy módosítását. A működést engedélyező hatóság ilyen esetben, ha önálló működési engedélye volt a 42

szolgáltatásnak, azt visszavonja. Ha a működési engedély több szolgáltatási elemet is tartalmaz, akkor a megszűnő szolgáltatásra vonatkozó részt a működési engedélyből törölni szükséges, és javasolt ismételt, egységes szerkezetű engedély kiadása. b.) A nem állami és az egyházi fenntartóra vonatkozó külön szabályok (Szmr.) 2/E. § (2) A nem állami és az egyházi fenntartó a szolgáltató működtetésével akkor hagyhat fel, ha ezt a szándékát közli a) az ellátottakkal, illetve azok törvényes képviselőivel, b) az ellátásért felelős települési önkormányzat jegyzőjével, c) a városi jegyzővel, d) normatív állami hozzájárulásban részesülő szolgáltató esetén az Igazgatósággal. A fenti szabály a nem állami és az egyházi fenntartó kötelezettségét rögzíti, főként abból a szempontból szabályozza az ellátás megszüntetésével kapcsolatos értesítési, tájékoztatási tennivalókat, hogy milyen szervezetektől, személyektől várható el az ellátás biztosítása (illetve az állami, önkormányzati és önkormányzati társulás által fenntartott szolgáltatásokban a további segítségnyújtás megszervezése). c.) Valamennyi fenntartóra vonatkozó szabály A mködést a) alapszolgáltatások esetében (kivéve nappali ellátás) a közlés időpontjától számított legalább 45 nap, b) nappali ellátást nyújtó szociális intézmény esetén a közlés időpontjától számított legalább három hónap, c) bentlakásos szociális intézmény esetén a közlés időpontjától számított legalább hat hónap elteltével lehet megszüntetni, kivéve, ha a fenntartó az ellátottakról azt megelőzően megfelelően gondoskodik. d.) Ellátási szerzdéssel rendelkez fenntartók Mivel az önkormányzatok és az önkormányzati társulások különösen a kötelező feladataik ellátása, vagy az alapszolgáltatás biztosítása érdekében nem állami, egyházi szervezetekkel is megszervezhetik az ellátást, és így az ellátási szerződésben speciális feltételeket is előírhatnak a szolgáltatást igénybevevőkre, a szolgáltatás megszűntetése esetén követendő eljárásra. 2/E. § (4) Az Szt. 120. §-ában szabályozott ellátási szerződés alapján működő szociális szolgáltató megszüntetése az ellátási szerződésben foglaltak szerint történik e.) Ellátás szervezése 2/E. § (5) Ha a városi jegyző a működési engedélyt visszavonja, az ellátásért felelős települési önkormányzat jegyzője - a 20/B. §-ban foglaltak szerint - intézkedik a rászoruló és ellátatlan személyek ellátásának megszervezéséről. Általános szabály szerint, ha a városi jegyző a működési engedélyt visszavonja, az ellátásért felelős települési önkormányzat jegyzője intézkedik a rászoruló és ellátatlan személyek ellátásának megszervezéséről. A rászoruló és ellátatlan személyek ellátásának 43

megszervezéséről az ellátásért felelős helyi önkormányzat jegyzője, illetve főjegyzője intézkedik. A korábbi működtető az ellátás megszervezése érdekében köteles együttműködni a jegyzővel, illetve főjegyzővel, aki a megtett intézkedésekről tájékoztatja a működést engedélyező szervet. A jegyző, illetve főjegyző, továbbá az ellátást biztosító szolgáltató, intézmény fenntartója az ellátottaknak és harmadik személyeknek a korábbi működtetővel szemben fennálló követeléseiért nem felel. Az ellátottaknak a korábbi működtetővel szemben fennálló követeléseire és kárigényeire a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szabályai az irányadók. Az ellátási kötelezettség azonban változik 2009. január 1-től a támogató szolgálat és közösségi ellátások megszervezésében, mivel ezek az ellátások kikerülnek az önkormányzatok kötelező feladataiból, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) szerint: 131/A. § A támogató szolgáltatások és közösségi ellátások működtetését az állam – a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján biztosítja. A finanszírozási szerződést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három évre kell megkötni. Az állami feladatellátásra vonatkozó külön jogszabály a támogató szolgálat és közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Kormányrendelet. Mivel a fentiek alapján a szolgáltatások 2009. január 1-tl mködnek az új rendszerben, még 2008. december 31-éig a települési önkormányzat jegyzjének feladata az ellátás megszüntetése esetén az igénybevevk ellátásának megszervezése III. Tájékoztatási kötelezettségek Az Szt. 94/E. § szabályozza többek között a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak, valamint az alapszolgáltatásban részesülők jogait. E szerint az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. Ezen jogok közül kiemelt jog a tájékoztatáshoz fzd jog, amely kapcsán az ellátottaknak joguk van tájékoztatást kapni a szolgáltatás helyzetéről, jövőjéről, azt megelőzően a megszűnéséről is. A megszűnés kapcsán jelentkező ellátási hiány megoldási lehetőségeiről is szükséges tájékoztatni az ellátottakat. Van-e a településen egyéb szolgáltató, aki a továbbiakban ellátást biztosíthat számukra, stb. A tájékoztatásnak egyedi formában, közérthet módon, az ellátottak képességeihez kell igazodnia. Ebben a szolgáltató segítségére lehet az illetékes ellátottjogi képviselő, aki feladatkörében a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. IV. A jogviszonyok rendezése Az ellátottak „intézményi”, alapszolgáltatásoknál ellátási jogviszonya megszűnése (Szt. 102. §.) bekövetkezhet az intézmény, szolgáltatás jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, a határozott idejű jogviszony esetén a megjelölt időtartam lejártával. Az ellátási jogviszony megszűnhet a megállapodás felmondásával is. A megállapodást az

44

ellátott, illetve törvényes képviselője is felmondhatja, valamint azt a megállapodásban rögzített, de alapszolgáltatások esetében minimum 15 napos felmondási idvel (vagy a megállapodásban szerepl idtartammal) a fenntartó is megteheti. Amennyiben a két fél közötti megállapodás megszűnik és az ellátás ilyen módon fejeződik be a szolgáltatónak kötelessége rendezni az esetlegesen fennálló pénzügyi, illetve egyéb ügyeket. Erről írásos formában szükséges értesítenie az ellátottat. Az intézmény vezetőjének az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban kell értesítenie a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat, aki az ügyben döntést hoz. A döntés ellen az ellátott bírósághoz fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős és végrehajtható döntést nem hoz. Szt. 102. § (1) Egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén az intézményi jogviszony megszűnik, ha a 94/D. § szerinti megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője vagy a fenntartó felmondja. (2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló, gondozó célú lakóotthon esetén a fenntartó a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti. (3) A felmondási idő, ha a 94/D. § szerinti megállapodás másként nem rendelkezik, a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap, b) bentlakásos intézmény esetén három hónap. (4) Ha a 94/D. § szerinti megállapodás felmondásának jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy, illetőleg a fenntartó vitatja, kérheti a bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz. V. Az állami finanszírozás lemondásával kapcsolatos tudnivalók Az Szmr. 21. §. szerint: (1) A költségvetési törvényben meghatározott feladatellátási normatív hozzájárulásra a nem állami és egyházi fenntartó akkor jogosult, ha az általa fenntartott szolgáltató, illetve intézmény a tárgyévben jogerős működési engedéllyel rendelkezik, és megfelel a költségvetési törvényben meghatározott egyéb feltételeknek. (11) Ha a szolgáltató, illetve intézmény működési engedélyét visszavonják, a fenntartót a normatív állami hozzájárulás a működési engedély visszavonásáig időarányosan illeti meg. Az állami normatív támogatás, ha a szolgáltatás egész évben működik 2008. december 31-éig illeti meg a fenntartót, így a normatívával való elszámolás is ennek megfelelően történik. A működési engedély visszavonásáról a működést engedélyező hatóság hivatalból tájékoztatja a Magyar Államkincstár területi igazgatóságát. VI. A támogató szolgálat és közösségi ellátások elutasított pályázatainak esetén szükséges teendk Ha bármilyen típusú fenntartó úgy döntött, hogy nem indult a pályázaton, vagy nem került befogadásra, és saját forrásból 2009. január 1-től nem működteti a szolgáltatást, akkor rá is igaz, hogy legalább 45 nappal korábban az ellátottak felé ezen szándékát jelezni kell.

45

A finanszírozás megváltozott rendszere 2009. január 1-tl hatályos, így 2008. évben még változatlan formában kell mködni. Ha egy fenntartó nem kap befogadást a pályázaton, akkor is két dolog között választhat, • az egyik, hogy felhagy a szolgáltatással, és visszaadja a működési engedélyt, • a másik lehetőség pedig, hogy saját forrásból továbbra is működteti az ellátást. Lehet, hogy az ellátottak sorsát csak 2009. január 1. utáni időpontra tudja megnyugtatóan rendezni, ilyenkor a további szolgáltatás költségeit a fenntartónak kell állnia. Mindenképpen szükséges az ellátottak jogszabályokban előírtakat betartani.

érdekeinek

figyelembe

vételével

dönteni,

Foglalkoztatási Hivatal Szociális Főosztálya

Tájékoztatás az aktív korúak ellátására vonatkozó jogszabálymódosításokkal kapcsolatban A 75/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet több pontban módosította a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.). A változások a következő főbb pontokban foglalhatók össze. I. Az 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 36. § (3) bek. b) pontja alapján közcélú munka keretében foglalkoztatható az Szt. 33. § (1) bek. f)-g) pontjában foglaltak szerint előzetesen együttműködő személy is. A módosított R. 16. § (1) bekezdése az előzetesen együttműködő személy foglalkoztatása tekintetében további feltételként határozza meg, hogy a megelőző együttműködést teljesítő személy közcélú munkavégzésbe akkor vonható, ha az aktív korúak ellátására való jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételeinek megfelel. Ez egyben azt is jelenti, hogy azon aktív korú személy, akinek esetében fennáll, hogy együttműködési kötelezettségét az 1991. évi IV. tv. (Flt.) szerint teljesíti, annak egy éves, illetve három hónapos időtartama alatt is együttműködhet, nem kell kitölteni annak időtartamát. Akiknél teljesült az egy éves vagy három hónapos együttműködés, és a jövedelmi, vagyoni feltételeknek is megfelelnek, az aktív korúak ellátására válnak jogosulttá. Természetesen a rendelet hatályba lépését megelőzően előzetesen együttműködő személyek közcélú munkavégzés keretében történő foglalkoztatásakor nem volt feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételeinek vizsgálta, ezért az előzetesen együttműködő személyek ilyen formában történő foglalkoztatása szabályszerű volt. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 8. számú mellékletének II/1. pontja a közcélú munkavégzés állami támogatásánál az Szt. 36. §-ára hivatkozik vissza, amely szabályozza a közcélú munka keretében foglalkoztatható személyek körét. Mivel az Szt. 36. § (3) bekezdés b) pontjába az előzetes együttműködők tartoznak, így az utánuk járó állami támogatást az ilyen személyeket foglalkoztató települési önkormányzatok jogszerűen veszik igénybe. Ennek elszámolására a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. §-a ad lehetőséget. A R. 16. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállását a jegyző vizsgálja a közcélú munka felajánlását megelőzően, és annak eredményéről tájékoztatja a munkaügyi központot. Javasoljuk, hogy fenti feltételek vizsgálatának eredményéről olyan írásos dokumentum

46

szülessen, mellyel szemben az ügyfél jogorvoslattal élhet. Erre az egyik lehetőség, hogy az ügyfél aktív korúak ellátására való jogosultság iránti kérelmet nyújt be a jegyzőhöz, aki az eljárás eredményeként elutasító határozatot hoz (hiszen az ügyfél az Szt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét még nem teljesítette), melyben egyúttal megállapítja, hogy a kérelmező megfelel az aktív korúak ellátására való jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételeinek. A másik lehetőség, hogy a jegyző fent említett kérdésről hatósági bizonyítványt ad ki (2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 83-84. §), mely a Ket. 82. § (2) bekezdése alapján határozatnak minősül, így az általános szabályok szerinti jogorvoslat vehető igénybe vele szemben. Ha a hatóság megtagadja a hatósági bizonyítvány kiadását, arról szintén határozatot kell hozni (Ket. 82. § (3) bek.). II. Az említett Korm. rendelet másik lényeges rendelkezése a korábbiaktól eltérően és differenciáltan szabályozza a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőt a munkaügyi központ felkeresésére az álláskeresési megállapodás megkötése vagy felülvizsgálata céljából. Ebben a tekintetben 3 személyi kör különböztethető meg: 1.) azon személy esetében (függetlenül attól, hogy van-e érvényes álláskeresési megállapodása), akinek a jogosultság jogerős megállapítását követő 15 napon belül biztosítható a közfoglalkoztatásban való részvétele, csak a határozott idejű munkaviszony megszűnését követően kell jelentkeznie, a nyitva álló határidő a megszűnést követő 10. munkanap, 2.) ha az ügyfélnek van érvényes álláskeresési megállapodása, és általános iskolai végzettsége, vagy betöltötte a 35. életévét, akkor a jelentkezési határidő az álláskeresési megállapodásban foglalt, a határozat jogerőre emelkedését követő soron következő időpont, végül 3.) a többi esetben (nincs érvényes álláskeresési megállapodása vagy van ugyan, de a 35. életévét nem töltötte be és nincs általános iskolai végzettsége), akkor jelentkezési kötelezettségének határideje a jogosultság jogerős megállapításától számított 10. munkanap (R. 17. § (7) bek.). Tehát a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatok kapcsán először meg kell vizsgálni, hogy a közfoglalkoztatásban való részvétel mikor biztosítható, majd – amennyiben a jogosultság jogerős megállapítását követő 15 napon túl biztosítható – azt, hogy az ügyfél rendelkezik-e érvényes álláskeresési megállapodással, valamint általános iskolai végzettséggel és betöltötte-e a 35. életévét. Ennek eredményeként kell a munkaügyi központ álláskeresési megállapodás megkötése vagy felülvizsgálata érdekében történő felkeresésére nyitva álló határidőt – fentiek alapján – meghatározni. III. Problémát okozott közcélú munka esetén a 90 napos foglalkoztatás értelmezése. A R. 18. § (1) bekezdése ezen kérdést olyan módon rendezi, hogy azon személy esetében, aki év közben válik jogosulttá a rendelkezésre állási támogatásra, annak az évi 90 munkanapban megállapított közcélú foglalkoztatás időarányos részét kell teljesítenie. IV. További problémát jelentett, hogy ha az aktív korúak ellátására jogosult személy, akinek korábban rendelkezésre állási támogatást folyósítottak, amennyiben közfoglalkoztatásban vesz részt, erre az időre nem részesül rendelkezésre állási támogatásban. Az Szt. korábbi szabálya a rendszeres szociális segély folyósításának – pontosan meghatározott kivételtől eltekintve – szüneteléséről rendelkezett a közfoglalkoztatás idejére, azonban ez a jogintézmény az Szt. módosított rendelkezései között nem szerepel. A R. 18. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a rendelkezésre állási támogatás folyósításáról, valamint a folyósításnak az ellátásra való jogosultságot nem érintő megszüntetéséről nem kell határozatot hozni.

47

V. A R. 18. § (3) bekezdése a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy közcélú foglalkoztatásához kapcsolódó foglalkozás-egészségügyi vizsgálat szabályait foglalja magában, mely szerint ezen esetben munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell lefolytatni, vagyis a közcélú foglalkoztatás munkaköri kockázataihoz kapcsolódót. A munkaügyi központ és a jegyző megállapodhat abban, hogy a munkaköri alkalmassági vizsgálat lebonyolításához kapcsolódó feladatokat a jegyző is elláthatja. Ezen megállapodás három oldalú is lehet (egészségügyi szolgáltató bevonása). A számlát a regionális munkaügyi központ részére kell kiállítani, egy vizsgálat ellenértéke: 1.900 Ft. VI. A közcélú foglalkoztatással kapcsolatban felhívom figyelmét az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 79. § (7) bekezdésének módosítására. A 79. § (6) bekezdése arról rendelkezik, hogy a határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra létrehozták. Fenti szabály a módosítás értelmében nem vonatkozik – több más mellett – a közcélú foglalkoztatás érdekében létesített munkaviszonyra. VII. Dr. Kovárik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szakállamtitkára az „Út a munkához program végrehajtása során felmerült jogalkalmazási problémákkal kapcsolatban hivatalunk által feltett kérdéseinkre válaszolva az alábbiakról tájékoztatott. Az Szt. 37. § (1) bekezdésének a) pontjában a „közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt” fordulat csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor az aktív korúak ellátására jogosult személy határozott idejű munkaviszonya már, vagy még nem áll fenn. Ebből következően nem folyósítható rendelkezésre állási támogatás a munkaviszony fennállásának időtartama alatt abban az esetben sem, ha közfoglalkoztatásban részt vevő személy keresőképtelenné válik, és betegszabadsága, illetve táppénze idejét kimerítette. A Határozott idejű munkaviszony közös megegyezéssel történő, aktív korúak ellátására való jogosultságot nem érintő megszüntetésére ugyanakkor lehetőség van, ha a jogosult előre láthatólag nem tudja ellátni a munkakörébe tartozó feladatokat. A hatályos szabályok a közcélú foglalkoztatásra vonatkozó önkormányzati feladat nem teljesítése, továbbá a közfoglalkoztatási tervtől való eltérés esetére nem tartalmaznak külön szankciót. A közfoglalkoztatási terv megváltozott körülményeihez igazítása az önkormányzatnak is érdeke, hiszen a terv olyan dokumentum, amely a közfoglalkoztatás feladatainak a koordinálását, a lehetséges munkavégzési helyek, a közfoglalkozatásba bevonható személyek, valamint a szükséges források számbavételét célozza, így a feladatok áttekintéséhez feltétlenül szükséges. Az „Út a munkához program” program keretében megvalósított átalakítás a finanszírozási rendszert is érintette. Az aktív korúak ellátása keretében járó pénzügyi ellátásokra, illetve a közcélú foglalkoztatásra vonatkozó finanszírozási konstrukció megváltoztatására jelenleg nincs lehetőség. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésékről szóló T/9239. számú törvényjavaslat módosítja az Szt. közcélú foglalkoztatásra vonatkozó 36. §-át, pontosítva a közcélú foglalkoztatás keretében ellátható feladatok körét, illetve a közcélú munka megszervezésére vonatkozó szabályokat. Az Szt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján kötelező vagy szabadon vállalt önkormányzati feladatokon túl a közcélú foglalkoztatás lehetséges olyan állami vagy

48

önkormányzati feladatok esetében is, amelynek ellátásában az önkormányzat megállapodás alapján közreműködik. A tájékoztató anyag a hatályos jogszabályok tartalmával kapcsolatos tájékoztatást, illetve a Hivatal véleményét tartalmazza, normatív aktusnak nem tekinthető. Szociális-és Gyámhivatal Dr. Nagy Éva, Dr. Bauer Péter Pál

Tájékoztató a közcélú foglalkoztatás új szabályairól, a szociális törvény 2009 június 1. módosításáról és egyéb szabályokról A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érint törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló 2009. évi XXXVIII. törvény (megjelent Magyar Közlöny 73. számában) több törvény módosítása mellett Záró rendelkezéseiben (11. §. (16) és (17) bekezdései) módosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 36. §-ának több bekezdését, amely a közcélú munkavégzésre vonatkozik. A fenti törvény ezen szakaszai 2009. június 1-tl hatályosak. Jelen tájékoztatónk részletesen áttekinti az Szt. érintett szakaszainak módosítását, és rövid tájékoztatást ad a fenti törvényben található más jogszabályok módosításáról is. 1.) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása Az Szt. 2009. január 1-jén hatályba lépett új szabályai a közcélú foglalkoztatás kérdésében pontosításra szorultak két lényeges ponton: 1.a.) nem volt egyértelmű, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott, a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat érintően a közfeladat csak költségvetési szerv által látható el, vagy nem költségvetési szervnél is lehet foglalkoztatni közfeladatra közcélú munkát végző munkavállalót. 1.b.) a szabályok nem adtak egyértelmű eligazítást arra nézve, hogy a közcélú foglalkoztatottak esetén ki jogosult munkáltatóként munkaszerződés kötésére. Mivel a közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti (Szt. 36. § (1) bekezdés), munkáltató nemcsak települési önkormányzat, hanem több szervezet, intézmény is lehet, és a gyakorlatban alkalmaznak is közcélú foglalkoztatottat. Ebben az esetben a munkáltatói jogok gyakorlásának megosztását egyértelművé kell tenni a jogalkalmazók számára. Szabályozni kellett, hogy ki jogosult munkáltatóként munkaszerződést kötni, illetve ki jogosult a közcélú foglalkoztatottak tekintetében az egyes munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlására pl. irányítási és utasítási jogkört ki gyakorol a konkrét (akár napi) munkavállalói feladatok kiadásában és teljesítésének ellenőrzésében. A módosított szociális törvény ezeket a helyzeteket a következőképpen szabályozza: 1.a.) A kötelezen ellátandó feladatok

49

„A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Közcélú munkavégzés keretében a) az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján gondoskodik, b) az a jogszabályon alapuló állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közremködik, továbbá c) az a)-b) pontban foglalt feladatok ellátásához szükséges feltételeket megteremt, javító tevékenység látható el.” A fentiek értelmében közcélú munkavégzésre a következk szerint van lehetség: • a települési önkormányzat nemcsak az önkormányzati törvény alapján előírt kötelező feladatok elvégzésére alkalmazhat közcélú foglalkoztatottat, hanem az önként vállalt feladatai teljesítésére is (így pl. több helyen működtetnek idősek otthonát, más szociális szolgáltatást is, amelyek nem kötelezőek), • a települési önkormányzat megállapodás alapján közremködhet olyan állami vagy helyi önkormányzati feladatellátásban, amelyekben a helyi önkormányzat kötelezett pl. megyei önkormányzatok közfeladatai (bentlakásos szociális intézmények, oktatási, közművelődési, egészségügyi feladatok), vagy állami feladatok elvégzésében (pl. környezetvédelem), • közcélú munkavégzés történhet mindazokon a helyeken, ahol a közfeladatok ellátásához szükséges feltételek megteremtésére, azokat javító tevékenységre kerül sor, így pl. az önkormányzati törvény szerint: - a „településfejlesztés, településrendezés” érdekében növénytermelésben (virágpalánta, facsemete gondozás), vagy - a „szociális alapellátás” keretében biztosított étkeztetés megszervezése, a közétkeztetés biztosítása érdekében alapanyagok (zöldség,gyümölcstermesztés, befzés) elállításában, vagy - a „közbiztonság helyi feladatainak” ellátása érdekében a polgárrség munkájának segítésében, vagy - „az egészséges életmód közösségi feltételeinek elsegítése” érdekében rendezvényszervezésben, szórólapok eljuttatásában, stb. Láthatóan a törvény módosítása igen tág teret enged a közcélú foglalkoztatásnak, de nem teszi lehetővé, hogy nyereséget termelő vállalkozás keretében kerüljön sor a foglalkoztatásra, még akkor sem, ha erről a települési önkormányzat rendeletet alkot. Nagyon fontos, hogy a települési önkormányzat által elkészített közfoglalkoztatási terv (Szt. 37/A. §.) tartalmazza mindazokat a tevékenységeket és azokat a szervezeteket, intézményeket, ahol a közfoglalkoztatás ténylegesen lebonyolított. A közfoglalkoztatási terv módosítható, ha érvényességének időtartama alatt a körülményekben lényeges változás következik be (Szt. 37/A. §. (4) bekezdés). 1.b.) A munkáltatói jogkör gyakorlása „Az Szt. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (4) bekezdés szerinti, közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerzdést munkáltatóként a) a települési önkormányzat, vagy

50

b) a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás, vagy c) a települési önkormányzat által a közcélú munka megszervezésével megbízott szervezet, vagy d) az a)-c) pontok hatálya alá nem tartozó, a (2) bekezdés szerinti feladatokat ellátó szervezet kötheti meg. (6) Az (5) bekezdés a)-c) pontjai szerinti munkáltató által megkötött, közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződésben a munkavégzés helyére vonatkozó, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 76/C. §-a szerinti rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkavégzés helyeként az (5) bekezdés d) pontja szerinti szervezet székhelye, illetve telephelye is megjelölhető. (7) Ha az (5) bekezdés a)-c) pontjai szerinti munkáltató által megkötött, közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződésben a munkavégzés helyeként az (5) bekezdés d) pontja szerinti szervezet székhelye, illetve telephelye kerül megjelölésre, úgy a munkáltatót megillet jogok és kötelezettségek - a munkaszerzdés módosítását, megszüntetését és a munkabér kifizetését kivéve - az (5) bekezdés d) pontja szerinti szervezetet illetik meg, illetve terhelik. (8) Az (5) bekezdés szerinti munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgálatnál kezdeményezheti a (3) bekezdés szerinti személy adott munkakörre való alkalmasságának körében adott vélemény felülvizsgálatát.” A fentiek a következőkben foglalhatók össze: • munkaszerzdés megkötése (Szt. 36. §. (5) bekezdése) Alapesetben a közcélú foglalkoztatást a települési önkormányzat végzi (Szt. 36. § (1) A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata: ekkor a munkaszerződés megkötését, módosítását és megszűntetését, és a munkabér kifizetését az önkormányzat végzi. A második esetben, ha a közcélú foglalkoztatás ellátását önkormányzati társulás keretében végzik, több település aktív korúak ellátására jogosult lakosát is érinti a közcélú foglalkoztatás megszervezése. Ekkor nemcsak a munkaszervezést végzi a társulás döntéshozó szerve, hanem a munkáltatói jogokat is (a társulás elnöke, vagy leadott jogkörben alkalmazottja) gyakorolja a közcélú foglalkoztatottak felett. Ugyanakkor a konkrét munkavégzés helye nemcsak a társulás székhelye lehet, hanem az abban résztvevő települések területe is. Célszerű a települések által aláírt társulási megállapodásban részletezni a közcélú munkára vonatkozó szervezési kérdéseket, és azt rögzíteni, hogy a közcélú foglalkoztatás helyszínei hol vannak, mely szervezetek látnak el közfoglalkoztatási feladatokat. A harmadik esetben munkaszerződést munkáltatóként olyan szervezet is köthet, amely a települési önkormányzat által a közcélú munka megszervezésével megbízott, így pl. vagyongazdálkodási kht., közfoglalkoztatást szervez munkaszervezet.

A fenti három esetben két lehetőség állhat fenn: - a munkavégzés helye a munkaszerzdést köt szervezet (pl.: önkormányzat polgármesteri hivatalában a közcélú foglalkoztatott kézbesítő), ilyenkor a munkaszerződés megkötése, a közcélú munka elrendelése, a munka kiadása, az elvégzett tevékenység számonkérése, és minden más munkáltatói jogkör gyakorlása a munkaszerződést kötő szervet illeti meg.

51

- a munkavégzés helye nem a munkaszerzdést megköt szerv, hanem más szervezet (költségvetési intézmény, gazdasági társaság), akkor a munkaszerződésben meg kell jelölni a munkavégzés helyét és a munkáltatói jogok megosztását (pl.: az utasítási jogkör és a számonkérés azon szervezet jogköre, ahol a munkavégzés történik) . A negyedik esetben olyan szervezet is köthet munkaszerzdést közcélú foglalkoztatásra, mint munkáltató, amely ellátja a közfeladatokat (pl. szociális intézmény, iskola, óvoda, családsegít szolgálat). Ilyenkor a teljes munkáltatói jogkör azt a szervezetet illeti meg, ahol a munkavégzés történik. • munkavégzés helye (Szt. 36. §. (6) bekezdése) A Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza a munkavégzés helyének meghatározását. Mt. 76/C. § (1) A munkaviszony - a felek megállapodásának megfelelően - állandó vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre jön létre. (2) Ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni távmunkavégzés esetén is. (3) Változó munkavégzési hely esetén a munkavégzési helyre vonatkozó szabályok szempontjából a munkavállaló munkahelyének azt a telephelyet kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. Változó munkavégzési helyben történő megállapodás esetén a munkavállalót első munkavégzési helyéről - a 76. § (7)-(8) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - tájékoztatni kell. (4) Amennyiben a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének helye módosul, a munkaszerződést módosítani kell, ha a) a változás következében a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje másfél, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében - a megváltozott munkaképességű munkavállaló által igénybe vett közlekedési eszközzel - egy órával növekszik, vagy b) a változás a munkavállaló számára személyi, családi vagy egyéb körülményeire, illetve költségeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel jár. (5) A munkaszerződés módosítása során a munkáltatónak és a munkavállalónak a módosításból eredő utazási többletköltségek viseléséről is meg kell egyeznie.” Mindezeket a rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkavégzés helyeként az Szt. 36. § (5) bekezdés d) pontja szerinti szervezet székhelyét, illetve telephelyét is meg kell jelölni, ahol a közcélú foglalkoztatást végzik (így pl. ellátási szerzdéssel szociális feladatot végz egyházi, nem állami szervezet, vállalkozásban mköd egészségügyi intézmény, erdgazdaság, növénytermesztést végz szövetkezet, árvízvédelem, stb.). A Munka Törvénykönyvének ezen rendelkezései alóli eltérést azért volt szükséges szabályozni, hogy a változó munkavégzés a közcélú foglalkoztatottak esetében egyértelmen alkalmazható legyen akkor is, ha a foglalkoztatás nem a munkaszerzdést köt szervnél történik.. •

munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlása (Szt. 36. §. (7) bekezdése)

A Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. tv- továbbiakban Mt.) előírásai szerint:

52

74. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti. Ha a települési önkormányzat, vagy az önkormányzati társulás, vagy a közcélú foglalkoztatással megbízott szervezet köti meg a munkaszerzdést, de más közcélú foglalkoztatást végz szervezetnél történik a tényleges munkavégzés, a munkáltatót megillet jogok és kötelezettségek megoszlanak. A munkaszerzdést megkötni, azt módosítani, megszüntetni és a munkabért kifizetni ebben az esetben a települési önkormányzat, vagy az önkormányzati társulás, vagy a közcélú foglalkoztatással megbízott szervezet jogosult és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek is ezeket a szervezeteket terhelik. Az egyéb munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlása azonban már a közcélú foglalkoztatást ténylegesen biztosító szervezetet illetik meg és terhelik. Erre példákat (csak érintőlegesen) az Mt.-ből idézünk, leginkább a munkavégzés szabályaira, a munkaidő beosztásra, a pihenőidőre vonatkozóan: 102. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. (2) A munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. (3) A munkáltató köteles a) a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja; b) a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni; c) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. 103. § (1) A munkavállaló köteles a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; d) munkáját személyesen ellátni. 104. § (1) A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. (2) Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg. (3) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. (4) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a munkavállalót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse. 119. § (1) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be.

53

122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg. 130. § (1) A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. 134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Mindezek azt jelentik, hogy a konkrét feladatkiadás, munkaidő beosztása, munkaidőnyilvántartás (jelenléti ív) vezetése, a feladat elvégzésének ellenőrzése a foglalkoztatást végz szervezet kötelezettségei. Annak érdekében, hogy a munkáltató és a foglalkoztató közötti feladatmegosztások, azok dokumentációs rendje és a dokumentumok, igazolások, jelzések rendszere egyértelmű legyen, javasoljuk a szervezetek közötti együttmködési megállapodás/eljárásrend megkötését. •

foglalkozás- egészségügyi felülvizsgálat (Szt. 36. §. (8) bekezdése):

Az Szt. fentiekben leírt módosított szabályai a munkáltatót széles körben értelmezik. Valamennyi közcélú foglalkoztatott munkáltatójának így lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgálatnál kezdeményezheti a közcélú foglalkoztatott személy adott munkakörre való alkalmasságának körében adott vélemény felülvizsgálatát. Felhívjuk a figyelmet még annak az Mt. szabálynak a módosulására is, amely a határozatlan idejű munkaviszony általános szabályai alól mentesíti a közcélú foglaltatásra létesített munkaviszonyt, így: Mt. 79. §. (6) A határozott idej munkaviszony határozatlan idejvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták. (7) A (6) bekezdésben meghatározott szabályok nem vonatkoznak a választással keletkezett, illetve a hatósági engedélyhez kötött, illetve a közcélú foglalkoztatás érdekében létesített munkaviszonyra. Összegzésként: Minden esetben tekintetbe kell venni azt az alaphelyzetet, hogy a közcélú foglalkoztatottak után a települési önkormányzat jogosult a személyi kiadások megtérítését igénybe venni, tehát más szervezet nem tudja igényelni az állami támogatást. Ezért csak a települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatható. A fenti törvénymódosítás ennek a közfeladatnak a „szervezési” megoldásait, a konkrét feladatvégzés lehetőségeit bővíti és teszi széleskörűen alkalmazhatóvá a közcélú foglalkoztatást.

54

„Szt. 124. §. (2) A települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással kapcsolatos személyi kiadások 95%-át a központi költségvetés megtéríti. Közcélú foglalkoztatásként a központi költségvetésből nem finanszírozható a munkavégzés, ha ugyanazon személy után egyidejűleg közmunka vagy közhasznú munka keretében támogatást vettek igénybe.” A következőkben kiemelünk még néhány módosítást a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő egyéb törvényekből, amelyek érinthetik az önkormányzatokat, intézményeiket és a foglalkoztatókat. 2.) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása A törvénymódosítás egységes feltételrendszert állít fel a rendezett munkaügyi kapcsolatokban, ugyanakkor differenciálja a jogsértések súlyos és kevésbé súlyos eseteit, amely jogsértések jogkövetkezményeket eredményeznek a munkáltató megítélésében és az állami támogatás igénybevételében. Súlyos jogsértés - alapvetően a fekete foglalkoztatás különböző elkövetési formái, mint pl. a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve a szakszervezeti tisztségviselőkkel szemben elkövetett munkáltatói jogsértések - esetén állami támogatás (központi költségvetésből és elkülönített pénzalapokból) nem nyújtható. A támogatásból való kizárás alapját a munkaügyi ellenőrzés során tett megállapítások, illetve ez alapján a támogatás igénylését megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált határozattal kiszabott bírság, illetve a munkáltatónak és a jogsértésnek az OMMF illetve APEH honlapján történő nyilvánosságra hozatala jelenti. 2009. október 31-ig még alkalmazandó az a rendelkezés, miszerint a munkáltató munkaügyi kapcsolatrendszere akkor minősül rendezettnek, • ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó szabályok megsértését, (mint pl. munkaszerződés kötésének elmulasztását, munkaviszony létesítésének „megkerülésével” létrejövő foglalkoztatást), illetve • szakszervezet, üzemi tanács, ezek tisztségviselőjének jogaira vonatkozó szabályok megsértését a munkaügyi hatóság két éven belül jogerős és végrehajtható határozattal nem állapította meg. 2009. november 1-tl a rendezett munkaügyi kapcsolatok vizsgálatánál figyelembe veend jogsértések köre az alábbiak szerint kibvül. A kevésbé súlyos jogsértések: • a jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések közül a jogviszony tartalmának meg nem felelő megállapodás megkötése, a munkabér összegére, valamint a munkabér kifizetésének határidejére vonatkozó szabályok megsértése, munkaidő nyilvántartás hiánya, vagy kettős munkaidő-nyilvántartás vezetése, • külföldi személy engedély nélküli foglalkoztatása, • munkaerő-kölcsönző esetén a nyilvántartásba vételi szabályok megsértése, • az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a törvény lehetőséget teremt a munkáltatónak arra, hogy a jogszerű állapotot meghatározott időszakon belül helyreállítsa. Ezért e jogsértések esetén csak a 2 éven belüli ismételt elkövetés alapozza meg az állami támogatásokból, illetve a közbeszerzési eljárásban való részvételből történő kizárását. Az ilyen jogsértések bekerülnek ugyan az OMMF nyilvántartásába, de nem kerülnek a szervezet 55

honlapján (www.ommf.hu) nyilvánosságra. Az OMMF honlapján a jövőben már csak a „kizárt” munkáltatók adatai jelennek meg. A korábbiaktól eltérően a rendezett munkaügyi kapcsolatokat az állami támogatásra való jogosultság feltételei során két idpontban is ellenrizni kell: a támogatás igénylésekor és a támogatási (hatósági) szerződés megkötése előtt is. Ez nem zárja ki azt, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor (és a szerződés megkötése előtt) az igénylőt büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoztatni kell a rendezett munkaügyi kapcsolatairól. A támogatás ugyanis jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha a támogatás igénybevételét követően a támogatást nyújtó szervezet tudomására jut, hogy a támogatás kedvezményezettje a támogatás igénylésekor, vagy a szerződés megkötésének időpontjában nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek. (A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztálya a támogató szolgáltatások és közösségi ellátások állami támogatásánál ezeket a szabályokat alkalmazza a 191/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint.) 3.) A Munka Törvénykönyvérl szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról Az Mt. módosítás célja alapvetően a munkáltatóknak a megváltozott gazdasági helyzethez való alkalmazkodását, a rugalmasabb munkaszervezést, ezáltal közvetve a munkahelyek megőrzését kívánja elősegíteni. Ebből néhányat felsorolunk: • A rugalmas foglalkoztatás biztosítása érdekében a munkáltató egyoldalú döntése alapján a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható (korábban erre csak idénymunka esetén volt lehetőség, egyéb esetben legfeljebb 3 havi, illetve tizenkét heti munkaidőkeretet határozhatott meg a munkáltató) (Mt. 118/A. § (1) bekezdés). • Nem indokolt kötelező pihenőidő kiadása abban az esetben, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, vagyis a munkavállaló a készenlét ideje alatt pihenhetett (Mt. 123. § (3)). • Ha a munkáltató és a munkavállaló napi 8 óránál rövidebb teljes munkaidőt állapított meg a munkaszerződésben, írásban megállapodhatnak a munkaidő mértékének 2011. december 31-ig tartó felemeléséről. Ebben az esetben a munkaidő mértéke a napi 8 óra, illetve heti 40 óra és a felek között eredetileg létrejött szerződésben meghatározott rövidebb teljes munkaidő mértéke közötti időtartam – legfeljebb 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakra számított – összegének figyelembe vételével emelhető meg oly módon, hogy a teljes munkaidő heti mértéke a negyvennégy órát nem haladhatja meg. A munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha a teljes munkaidejének mértéke a megállapodás eredményeként heti negyven óránál hosszabbra emelkedik. A munkavállalót védő rendelkezés, hogy a munkáltató 2011. december 31-éig nem közölhet működésével összefüggő okra hivatkozva rendes felmondást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje a fenti megállapodás alapján a heti negyven órát meghaladja. (Mt. 117/C.§) 4.) A foglalkoztatás elsegítésérl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása (Flt.) Az Flt. módosítására elsődlegesen az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében induló munkaerőpiaci-programok, a rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével megvalósuló programok működtetése érdekében került sor. A módosítás

56

tartalmazza egyrészt a források felhasználásának szabályait (a fel nem használt pénzeszközök tárgyévet követő felhasználásának lehetőségét), másrészt a Munkaerőpiaci Alap finanszírozási megoldásait. Mindezek mellett megjelent a 14/2009. (V. 29.) SZMM rendelet is, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye teljesülésének igazolásával összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról (Magyar Közlöny 74. száma). A tájékoztatót készítette Kovács Ibolya, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztályának főosztályvezetője Ajánlás a jegyz által kiadásra kerül, Start kártya kiváltásához szükséges hatósági bizonyítvány tartalmi elemeihez 1.A rendszeres szociális segélyben részesül személy együttmködésének igazolása A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (3) bekezdés alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében a START PLUSZ és START EXTRA kártya kiváltásához szükséges együttműködési időbe be kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel működött együtt. A hatósági bizonyítványba az alábbi elemeket javasoljuk beépíteni: Nevezett: Születési neve: Anyja neve: Születési helye: Születési ideje: Lakóhelye: A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy nevezett napját megelz hónapon belül

1. Nem volt együttmköd vagy 2. Rendszeres szociális segélyben részesült és együttmködött az alábbi idszakokban:

Együttmködés …………………….-tól ……………………….-ig ……………. nap Együttmködés …………………….-tól ……………………….-ig ………….… nap Együttmködés …………………….-tól ……………..…jelenleg is …………… nap A hatósági bizonyítvány kiállítását megelz vizsgált idszakban* < vizsgált idszak> összesen …………..nap idtartamban együttmködött.

57

Jelen hatósági bizonyítványt a pályakezd fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követen munkát keresk foglalkoztatásának elsegítésérl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 2004. CXXIII. törvény alapján Start Plusz/Start Extra kártya kiváltásához adtam ki. *vizsgált idszak: igazolás kiadását megelz 16 hónapon belül 2. Rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság igazolása A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján a rendelkezésre állási támogatásban részesülő ügyfél is jogosult Start Extra kártya kiváltására, ezért igazolnia kell, hogy rendelkezésre állási támogatásban részesülő álláskereső. A hatósági bizonyítványba az alábbi elemeket javasoljuk beépíteni: Nevezett: Születési neve: Anyja neve: Születési helye: Születési ideje: Lakóhelye: A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy nevezett napján rendelkezésre állási támogatásban részesül. Jelen hatósági bizonyítványt a pályakezd fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követen munkát keresk foglalkoztatásának elsegítésérl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 2004. CXXIII. törvény alapján Start Extra kártya kiváltásához adtam ki. Szociális-és Gyámhivatal

Tájékoztató a 2009. évi nyári gyermekétkeztetés elirányzat megállapításának Somogy megyei tapasztalatairól Ebben az évben is lehetősége volt a települési önkormányzatoknak a szociális nyári gyermekétkeztetés biztosítására és e célból központi támogatás igénybevételére.

58

A gyermekek nyári étkeztetésének állami támogatását azok a települési önkormányzatok igényelhették, amelyek 2009. június 16. és augusztus 31. közötti időszakban vállalták, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül folyamatosan, napi egyszeri meleg étkeztetést biztosítanak. Kivételes esetben – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához-a támogatás felmelegíthető készétel biztosítására is fordítható volt (amelynek felhasználását a gyermekjóléti szolgálat szükség szerint ellenőrizheti). A szociális nyári gyermekétkeztetés címén igénybe vehető állami támogatás egy gyermekre jutó napi összege legfeljebb 370,- Ft. Somogy megye 245 települése közül 58 település nem élt a támogatás igénybevételével, ám az elmúlt évekhez képest jelentős volt a többletigényt benyújtók száma. Ez utóbbi vonatkozásában évről-évre folyamatos emelkedés tapasztalható. A benyújtott létszámigény összesen 6.183 fő volt, melynek pénzügyi vonzata 115.684.200 Ftot tett ki, szemben a központilag megállapított 5.200 főhöz és jogszabályban megállapított 103.896.000 Ft megyei keretösszeghez képest. (különbség: 11.788.200 ft) Az igény elbírálást, az előirányzat megállapítását követően összesen 5.574 fő étkeztetése biztosítható megyénkben a fenti központi keretösszegből, 44-54 nap időtartamban, a vállaltak szerint. Szociális-és Gyámhivatal

Tájékoztatás a gyermekvédelmi ágazatot érint jogszabály változásokról Az Országgyűlés a 2009. június 29-i ülésnapon elfogadta a 2009. évi LXXIX. törvényt, amely módosította az 1997. évi XXXI. törvényt (Gyvt.). A jogszabály jelentősen változtatta a védelembe vétel keretében elrendelhető hatósági intézkedéseket, változott továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és az óvodáztatási támogatásra vonatkozó szabályozás is. A védelembe vétel jogintézményét érint jogszabályváltozásról: A jegyzői gyámhatóságnak értesítési kötelezettséget ír elő a jogszabály, ha • a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy • a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni. Ezekben az esetekben a jegyzőnek haladéktalanul értesítenie kell a gyámhivatalt. Ezekre a jogkövetkezményekre a szülőt figyelmeztetni kell. A módosítás alapján a védelembe vétel során elrendelhető magatartási szabályok a veszélyeztetettség okának megszüntetésére kell, hogy irányuljanak. A szülőt a jövőben arra is lehet kötelezni, hogy vegye igénybe a gyermekek átmeneti gondozását. A fenti változások 2009. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

59

2010. július 1-jétől a jegyzői gyámhatóság kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben elforduló erszak miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segít szolgáltatást. 2009. szeptember 1-jétől ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője - a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a erejéig a családi pótlék természetbeni formában történ nyújtásáról határozhat. A hatóság a fenti intézkedést legfeljebb egy év időtartamra rendelheti el, a feltételek fennállása esetén azonban ismételten elrendelhet. A jegyző az intézkedés indokoltságát szükség szerint, de legalább félévente felülvizsgálja. Az eljárás során meg kell keresni a gyermekjóléti szolgálatot, amennyiben nem a szolgálat kezdeményezte azt. A jegyzőnek gondoskodnia kell pénzfelhasználási terv készítéséről. A gyermek részére eseti gondnokot kell rendelni. A családi pótlék meghatározott része a jegyző döntése alapján a kincstárban nyitott családtámogatási folyószámlára kerül folyósításra. Az eseti gondnok feladata gondoskodni arról, hogy a számlára utalt családi pótlék a gyermek szükségleteire kerüljön felhasználásra. (ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet, kornak megfelelő készségfejlesztő eszköz) Egy személy egyidejűleg legfeljebb 10 gyermek vonatkozásában láthatja el a tisztet. Az eseti gondnoknak az adott hónapra átutalt családi pótlék felhasználásáról gyermekenként a következő hónap ötödik napjáig el kell számolnia a jegyző felé. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogintézményét érint jogszabályváltozásról: 2009. szeptember 1-jétől változik a kedvezményre való jogosultság feltételeként meghatározott jövedelemszint. Az általános szabály szerint a hatálybalépés időpontjától az a gyermek válhat jogosulttá, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át. A Gyvt. 19.§ (2) bekezdésének a) pontja alá tartozó esetekben az a gyermek válhat jogosulttá, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-át. A Gyvt. egyéb eljárási szabályai között feltüntetett jövedelemszámítási idszak szabályozása változik. A jogszabály az Szt. 10§ (2) – (5) bekezdéseit rendeli alkalmazni a gyermekvédelmi törvényben szabályozott eljárások esetén is. Az óvodáztatási támogatás jogintézményét érint jogszabályváltozásról: A természetbeni támogatást a korábbi, a gyermek beíratását követő hét munkanap helyett 2009. szeptember 1-jétől legfeljebb 15 munkanapon belül kell folyósítani. (A tájékoztató anyagot dr. Horváth László gyámhatósági ügyintéző készítette)

60

Felhívás a szociális intézményt mködtet nem állami és egyházi fenntartók által igénybe vehet 2010. évi normatív állami hozzájárulás elzetes igénylésérl a.) Normatív állami hozzájárulás elzetes igénybejelentése A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást, intézményt működtető nem állami és egyházi fenntartók által igénybe vehető 2010. évi normatív állami hozzájárulás előzetes feltételét a 2008. évi CII. tv. (továbbiakban: Kvtv.) 30. § (7) bekezdése szabályozza: „30.§ (7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás – ide nem értve a bázis-szállást - nem állami fenntartója esetében a 2010. évi normatív hozzájárulás igénylésének feltétele, hogy a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2009. július 31-éig bejelentse a Kincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes - regionális igazgatóságának a) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ) és b) az igénybevétel 2010. évi várható időtartamát. A határid elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a jogelőd fenntartónak nem volt bejelentési kötelezettsége, a határidőt követő fenntartóváltás esetén a feltételeket teljesítettnek kell tekinteni.” FONTOS tudnivaló a fentiek alapján: •

A 2009. július 31. határidő jogvesztő (semmilyen indok alapján nem fogadható el, és nem mérlegelhető az előzetes igénybejelentés elmulasztása), ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 30. § d) pontja alapján a hatóság az elkésett kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja (ebben az esetben a teljes év időszakára, vagy évközi szolgáltatásnyújtásnál annak időarányos részére nem vehet igénybe állami támogatás).

•

Az előzetes igénybejelentésnek nincs jogszabály által előírt formanyomtatványa, azonban a fent idézett Kvtv. 30.§ (7) bekezdésének a) és b) pontjában előírt adatokat feltétlenül tartalmaznia kell.

A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai a már finanszírozott szociális intézmény fenntartók részére postai úton megküldik, az új fenntartók részére pedig a fenntartó kérésére küldik meg az előzetes igénybejelentő adatlapot.

b.) Normatív állami hozzájárulás igénylése (tényleges feladatellátásra) A 2010. évi tényleges normatív állami hozzájárulás igénylésére vonatkozó szabályokat • •

egyrészt Kvtv. 30.§ vonatkozó szakaszai, másrészt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (Szmr.) 21. § tartalmazza.

61

Feladatellátási normatív állami hozzájárulásra akkor jogosult a nem állami és egyházi fenntartó, ha az általa fenntartott szolgáltató, illetve intézmény a tárgyévben jogerős működési engedéllyel rendelkezik, és megfelel a Kvtv.-ben meghatározott egyéb feltételeknek. A tényleges feladatellátás után igényelt normatív hozzájárulásról és a képzési hozzájárulás igényléséről, valamint annak elszámolásáról a Szmr. mellékletei szerinti adatlapot kell használni: • • •

A feladatellátási normatív hozzájárulást a 2. számú melléklet szerinti adatlapon, a képzési normatív hozzájárulást a 8. számú melléklet szerinti adatlapon kell igényelni. Bázis-szállás után feladatellátási normatív hozzájárulás utólagosan, az elszámolás során, a 7. számú melléklet szerinti adatlapon igényelhető.

Az igényllaphoz csatolandó dokumentumokat az Szmr. 21. § (4) bekezdése írja el. • A fenntartó a szolgáltató, illetve az intézmény beszámolója és dokumentációja alapján - a 7. számú melléklet szerinti adatlap segítségével, •

a tárgyévben igénybe vett képzési normatív hozzájárulással - a 9. számú melléklet szerinti adatlap segítségével a) a tárgyévet követő év január 31-éig, b) a szolgáltató, illetve az intézmény megszűnése és fenntartóváltozás esetén a működési engedély visszavonásáról, illetve módosításáról, ismételt kiadásáról szóló határozat végrehajthatóvá válását követő tizenöt napon belül számol el. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Kovács Ibolya

62

Kimutatás a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai Humánszolgáltatások Finanszírozási Osztályainak levelezési címeirl és ügyfélszolgálatairól Régió

Régióhoz tartozó megyék Baranya DélSomogy dunántúli Tolna Zala NyugatGyőr-Mosondunántúli Sopron Vas Dél-alföldi Bács-Kiskun Békés Csongrád Hajdú-Bihar ÉszakSzabolcs-Szatmáralföldi Bereg Jász-NagykunSzolnok Veszprém KözépKomárom dunántúli Fejér Heves Északmagyarorsz Nógrád Borsod-Abaújági Zemplén Főváros Középmagyarorsz Pest megye ági

Levelezési cím 7602 Pécs, Pf.: 163;

Ügyfélszolgálat Ügyfélfogadás címe ideje 7633 Pécs, H-CS 8.00Szigeti u. 33/A. 14.00*

8901 8900 Zalaegerszeg, Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Pf.: 181.

H-CS 8.00-12.00

6001 Kecskemét, Pf.: 373. 4002 Debrecen, Pf.: 112

6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. 4026 Debrecen, Hatvan u. 15.

H-SZ 8.0012.00 Cs 8.00-16.00 H-CS 8.0016.30 P 8.00-14.00

8200 Veszprém, Budapest u. 4. 3301 Eger, Pf. 26.

8200 Veszprém, H, Sz, P * Budapest u. 4. 8.00-12.00 3300 Eger, H-CS 8.00Eszterházy tér 16.30* P 8.00-14.00* 5.

1364 1052 Budapest, H-CS 8.00Budapest, Pf.: Semmelweis u. 16.30 288. 13. P 8.00-14.00*

* előzetes időpont egyeztetés szükséges

63

Önkormányzati közérdek adatok elektronikus közzétételi kötelezettségének teljesítése a Dél-dunántúli régióban A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Tv. 19. §. a jogszabály alapján kötelező a közérdekű adok közzététele. A 2005. évi módosítás (2005. június 1-től) ennek elektronikus teljesítését is lehetővé tesz. E módosítást alapozta meg az elektronikus információszabadságról szóló 2005 évi XC. Tv.-t, amely az elektronikus közzétételi lehetőséget kötelezettséggé változtat. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény azonban türelmi időt adott a felkészülésre és általános hatállyal (minden közfeladatot ellátó szervezetre vonatkozóan) 2008. július 1-től tette csak kötelezővé. Hivatalunk az elektronikus információszabadságról szóló törvény hatályba lépése után, majd azt követően még két alkalommal felkészítést tartott az önkormányzatok számára feladataik teljesítésének segítéséhez. Legutolsó alkalommal a határidő letelte előtti időszakban, amikor ismételten felhívtuk a figyelmet és megoldási lehetőségeket vetettünk fel. A közzétételi kötelezettség önkormányzati teljesítésének állását Hivatalunk ez év júniusában megvizsgálta azzal a céllal, hogy általános, áttekintő képet kapjon a régió helyzetéről. A vizsgálat minden önkormányzatra kiterjedt, azonban a teljesítés tartalmát illetően „felületi” szinten mozgott. Arra terjedt ki, hogy az adott, a törvény mellékletében felsorolt témakörök közzététele megtörtént-e, arra viszont már nem, hogy tartalmilag milyen minőségben. Ez a „rátekintő” vizsgálat az elemzés során – amelyre az adott helyen utalunk – néhány esetben valószínűsítést eredményezett. Mélyebb vizsgálatra a szervezetek nagy száma miatt nem volt lehetőség, azt a Hivatal vizsgálatainak rendszerébe építve tervezzük végrehajtani. Általános értékelés: A régió 658 önkormányzatára terjedt ki az vizsgálat, az önkormányzati intézményekre, egyéb közszolgáltatást végző szervezetére nem. Általános megállapítás, hogy az önkormányzatoknak csak egy része rendelkezik saját honlappal így a kötelezettség teljesítése is csak számukra volt lehetőség. A saját honlap alatt értjük minden olyan web felületet, ahol az önkormányzattal kapcsolatos, vagy az önkormányzat által biztosított információk egy helyen elérhetők, függetlenül az üzemeltetőtől. Így honlapnak tekintjük az összefogással (pl. kistérségi) üzemeltetett, vagy egy szolgáltató által közös felületen üzemeltetett több település (önkormányzat) adatait tartalmazó web-helyeket. A vizsgálat időpontjában 276 önkormányzat nem rendelkezett honlappal, ezért ezek, megfelelő feltételek hiányában nem tehettek eleget kötelezettségüknek. A honlappal rendelkezők önkormányzatoknál a honlapok mindegyike tartalmaz több-kevesebb közérdekű adatot, ezért a teljes kör, mind a 382 önkormányzat a közzétételben valamilyen szintig eljutott.

64

46%

54%

közzétette közérdekű adatait

Nem tette közzé

400 350

382

300 250 200

276

150 100 50 0 közzétette közérdek adatait

Nem tette közzé

65

Ennek megyei megoszlása.

350 300 250 200

146 94

150 100

152

156

36 74

50 0 Somogy

Baranya

közzétette közérdekű adatait

Tolna Nem tette közzé

Az adatokból látszik, hogy a régióban az önkormányzatok majdnem fele még egy évvel a határidőt követően sem tett eleget kötelezettségének. E mellett több önkormányzatnál az adatfeltöltés nem fejeződött be és az adatok egy részénél „feltöltés alatt” információ található. Ez a részletes elemzésnél jól látható, hiszen a részadatok elérhetősége az általánosnál rosszabb, esetenként sokkal rosszabb. Adattartalom: (A tartalom mélyebb vizsgálatánál már viszonyítási alapadatként a honlappal rendelkező önkormányzatok számát /382 honlap/ tekintjük és az összevetést ehhez végezzük. Ahol ettől eltérünk, ott azt jelezzük.) A honlapokon való eligazodás, a közérdekű adatok könnyű megtalálása, a tájékozódás jól vizsgázott. Az értékelések szerint (az 1-5 skálán) átlagban 4. osztályzat jött ki, ami az áttekinthetőség mellett azt is jelenti, hogy az információk keresésére kevés időt kell fordítanunk. Ezt erősíti az az adat is, hogy a honlapok 78 %-nál az alapinformációk könnyen megtalálhatók voltak. Ennek némileg ellentmond az az eredmény amely a közérdekű adatok tárolására, csoportosítására vonatkozik. Vizsgáltuk, hogy van-e csoportosítás adtok közzétételénél, vagy elszórtan, különböző helyeken találhatók azok. Az eredmény, hogy a honlapok 47 illetve 7 százalékánál történt meg ez a csoportosítás és történik utalás az adatok jellegére (közérdekű adatok vagy üvegzseb)

66

400 350

84 201

300 250

354

200 150 100

298 181

50

28

0 Alapinformációk Külön csomag a megtalálhatók e a közérdekű nyitólapon vagy adatoknak, könnyen elérhetőeke?

Külön csomag az üvegzsebnek,

igen

nem

Az adatok közzétételének vizsgálatakor arra is kerestük a választ, hogy a közzététel a jogszabály(ok) figyelembe vételével, vagy más, kevésbé tudatos szerkesztés alapján történt-e. Az egyes adatok külön-külön történő vizsgálata az utóbbi feltevést látszik igazolni. Az állapítható meg, hogy a közzététel gyakorisága alapján három, jól elkülöníthető csoport figyelhető meg. Az első csoportba a szervezetre vonatkozó általános információk tartoznak (elnevezés, elérhetőség, vezetők stb.) amelyek a honlapot többségénél feltüntetésre kerül. A második csoportba a szervezet pénzügyi adatai tartoznak, amely adatokat a szervezetek 20-30 % teszi közzé. A harmadik csoportot pedig azok az egyéb, a közzétételi kötelezettség körébe tartozó adatok adják, amelyek a szervezet működésére, munkájára vonatkoznak ahol a közzététel 10 % körül alakul. A szervezet általános adatai (neve, székhelye, címe) 89 %-nál megtalálható, a szervezeti vezetők adatai, elérhetőségük már csak 70 %-nál, a testületekre vonatkozó adatok 66 %-nál, az ügyfélfogadással kapcsolatos adatok 55 %-nál, a részletesebb szervezeti felépítésre vonatkozók pedig mindössze 42 %-nál jelenik meg. Az ügyfélfogadással kapcsolatos információk értékelésénél nem tartottuk elegendőnek az ügyfélfogadási idő feltüntetését, kerestük az ügyfélfogadást végző személyek nevesítését is. A szervezeti felépítésre vonatkozó információk hiánya a kistelepülések önkormányzatainak, hivatalainak strukturálatlanságára vezethető vissza.

67

400

42 350

114

300

129 192

223

250 200

340

150

268

100

253 190

159

50 0 Vezetők neve, Ügyfélkapcsolati Testületi adatok Szervezeti Szerv hivatalos beosztása, vezető neve, neve, székhelye, felépítés, az ügyfélfogadási postai címe, egyes szervezeti elérhetősége egységek rend feladatai

Igen

Nem

Hasonlóan alakul az önkormányzat által fenntartott intézményekre, szervezetekre, vállalkozásokra vonatkozó közzététel. Önkormányzati fenntartású intézményre illetve más közfeladatot ellátó szervezetére vonatkozó adat a honlapok 55 %-nál található. 10 és 20 % között mozog azonban azoknak a honlapoknak az aránya, amelyeken megtalálhatók a gazdasági társaságára, közalapítványára vagy sajtókiadványára vonatkozó adatok. Ez utóbbi adatok azonban tájékoztató jellegűek, mert az ellenőrzés nem vizsgálta, hogy az adott önkormányzat rendelkezik-e valamelyikkel (pl közalapítvánnyal vagy általa alapított lappal), így a hiánya sem jelenti automatikusan azt, hogy mulasztás történt.

400 350 300

171

250

346

342

337

36

40

45

200 150

211 100 50 0 Többségi tulajdonában Szerv által alapított Irányítása álló, részvételével közalapítványok (alárendeltségében) működő gazdálkodó alatt álló más szervezet közfeladatot ellátó szervek

Szerv által alapított lapok

Nem Igen

68

Érthetetlenül magas azoknak a honlapoknak a száma és arány (83 %), amelyeken nem tüntették fel a felettes szerv, felügyeletet gyakorló szerv vagy törvényességi ellenőrzést végző szerv adatait. Valószínű befolyásolta ennek alakulását az Államigazgatási Hivatalok feladatában (törvényességi ellenőrzés) bekövetkezett változás illetőleg ennek rendezetlensége.

17% 350 300 250 200

318

150 100 50

64

83%

0 Igen

Nem

Igen Nem

Hasonló a helyzet a szervezet alapdokumentumainak (SZMSZ, ügyrend), működését meghatározó jogszabályoknak a közzététele területén. A honlapok 26 %-ánál találhatók csak meg ezek a dokumentumok. Meg kell említeni, hogy a közzétevők sem konzekvensek, vagyis a 98 közzétevő honlap honlapok közül sem mindegyiknél található meg a jogszabályi háttér és a helyi szabályozás együtt. Több helyütt csak a jogszabály (vagy arra való utalás), vagy a saját szabályzata érhető el. Jól mutatja ezt a testület működésére, döntései előkészítése rendjére vonatkozó adat, amely 73 honlapon volt csak megismerhető. Nem használják ki többségében azt a lehetőséget sem, hogy a honlapon keresztül tájékoztassák a lakosságot (mintegy reklámozva) az önként vállalt feladataik bemutatására. Mivel ilyen feladatot minden önkormányzat ellát, a felmérés szerinti 35 honlap (nincs 10 %) nagyon kevés. Az alábbiakban bemutatott grafikonokon szereplő közzéteendő adatok külön-külön történő értékelésére nem térünk ki, a számok önmagukért beszélnek.

69

100

98

90 80 70

41

60

35

50 40 30 20 10 0

Feladatát, hatáskörét A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai meghatározó jogszabályok, SZMSZ vagy ügyrend

A szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások

100 90

73

80 70 60

41

50 40

23

30 20 10 0 Testületi szerv döntései előkészítésének rendje, eljárási szabályai

Hatósági ügymenet modellek

Fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzéke

70

100 90 80 70

52

49

60

46

50 40 30 20 10 0 Közzéteendő jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok

Nyilvános kiadványok

Kiírt pályázatok, azok eredményei és indokolásuk

Meglehetős szemérmességre vall az ellenőrzések megállapításainak „bizalmas” kezelése. A honlapok 4 %-nál volt csak található ilyen információ, holott csak Hivatalunk ennél nagyságrendekkel több Önkormányzatot ellenőriz évente.

Alaptevékenységével kapcsolatos ellenőrzések nyilvános megállapításai

4%

96%

71

100 90 80 70 60 50 40

11

12

30 20 10 0 A szerv feladatellátásának teljesítményére, kapacitására szolgáló mutatók

A tevékenységre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés eredményei

100 90 80 70 60 50 40 30 20

14

11

6

7

8

10 0 Közérdekű adat Közérdekű Közérdekű adat Közérdekű adat A szerv különös és egyedi megismerésére adattal hasznosítására felhasználására irányuló igények kapcsolatos irányuló vonatkozó közzétételi listája intézésének adatszolgáltatás szerződések szerződési rendje adatai listája feltételek

A honlapok alig több mint ¼-én található az önkormányzat gazdálkodására, költségvetésére vonatkozó adatok. E a teljes (régiós) önkormányzati körre vetítve csak 16 %-uk.

72

100 100 90

80

104

79 72

80 70 60 50

26 %

30

21 %

32

40

19 %

21 %

27 %

20

8% 10 0 Éves költségvetés, beszámoló

Foglalkoztatottak létszáma, személyi juttatásai

Általa nyújtott fejlesztési támogatások

Pénzeszközeivel, Koncesszióról szóló tv-ben vagyonnal meghatározott összefüggő szerződések nyilvános adatok

Ötmillió forintot meghaladó kifizetések

Az elektronikus akadálymentesítés területén a helyzet továbbra sem javult észrevehetően. A honlapok 4 %-a (17 honlap) rendelkezik vak-barát verzióval.

A köz-adatkereső rendszerhez való csatlakozás szintén a gyengén teljesülők között szerepel. A működő honlapok 9 %-a (36 önkormányzat) jelenik meg adatszolgáltatóként a közadatkeresőben, ami a régió önkormányzatainak alig 5 %-a.

Összességében a felmérés adott egy általános képet a közzétételi kötelezettségek teljesítésének állásáról. Ez alapján jelentős lemaradásban vannak az önkormányzatok mind általánosan, mind részleteit, az egyes közzéteendő adatokat tekintve. A jogszabályi kötelezettség továbbra is él, így a mulasztás, a hiányok pótlása mindenkinek feladata. Ehhez hivatalunk – igény esetén és lehetőségeire figyelemmel – segítséget ad. A közzététel teljesítését a Hivatalunk által végzett ellenőrzések részeként a jövőben vizsgálni fogjuk.

73

0

50

100

150

200

250

300

350

400

253

Testületi adatok

210

Ügyfélkapcsolati vezető neve, ügyfélfogadási rend

179

Szervezeti felépítés, az egyes szervezeti egységek feladatai

268

Vezetők neve, beosztása, elérhetősége

340

Szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe,

79

Ötmillió forintot meghaladó kifizetések

72

Koncesszióról szóló tv-ben meghatározott, nyilvános adatok

80

Pénzeszközeivel, vagyonnal összefüggő szerződések

100

Általa nyújtott fejlesztési támogatások

32

Foglalkoztatottak létszáma, személyi juttatásai

104

Éves költségvetés, beszámoló Irányítása (alárendeltségében) alatt álló más közfeladatot ellátó szervek

211

Többségi tulajdonában álló, részvételével működő gazdálkodó szervezet

36 40

Szerv által alapított közalapítványok

45

Szerv által alapított lapok A szerv felettes, felügyeleti, a szerv felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv adatai

64

Feladatát, hatáskörét meghatározó jogszabályok, SZMSZ vagy ügyrend

98 35

A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai

46

Hatósági ügymenet modellek A szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások

41 23

Fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzéke

52

Nyilvános kiadványok

73

Testületi szerv döntései előkészítésének rendje, eljárási szabályai Közzéteendő jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok

49

Kiírt pályázatok, azok eredményei és indokolásuk

46

Alaptevékenységével kapcsolatos ellenőrzések nyilvános megállapításai

17

A szerv feladatellátásának teljesítményére, kapacitására szolgáló mutatók

11

A tevékenységre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés eredményei

12

Közérdekű adat megismerésére irányuló igények intézésének rendje

14

Közérdekű adattal kapcsolatos adatszolgáltatás adatai

11

Közérdekű adat hasznosítására irányuló szerződések listája

6

Közérdekű adat felhasználására vonatkozó szerződési feltételek

7

A szerv különös és egyedi közzétételi listája

8

74

Tájékoztató az elektronikus ügyintézésrl A közigazgatás elektronizálásának folyamata 2009-ben a jogszabályi változásoknak és a központi fejlesztéseknek köszönhetően nagy lendületet kapott. A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet előírja az önkormányzatoknak a hivatal hirdetőtábláján megjelent termőföld-elővásárlási/haszonbérleti hirdetményekről tájékoztató információ megjelentetését a Kormányzati Portálon (www.magyarorszag.hu). A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 80. § (4) bekezdése alapján a polgármesteri hivataloknak és körjegyzőségeknek a föld-elővásárlási hirdetményeken túl valamennyi hirdetményét közzé kell tenni a Kormányzati Portálon. A jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs és e-Közigazgatási Szakállamtitkársága, valamint az államigazgatási hivatalok segítségével a a polgármesteri hivatalok és körjegyzőségek– minimális kivétellel – csatlakoztak a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez (Központi Rendszer, KR), amelynek eredményeként rendelkeznek hivatali kapuval (HKP). A Ket. 28/B. § (1) és (2) bekezdései szerint 2009. október 1-től minden közigazgatási szervnek kötelessége az ügyfelek számára biztosítani az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét lényegében valamennyi ügyben. Az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét a hatóságoknak minden hatósági eljárás esetében kötelezően a központi elektronikus szolgáltató rendszer szolgáltatásainak igénybevételével kell biztosítania. A csatlakozással ennek lehetősége is megvalósul(t). A hivatali kapun keresztül a hatóság az ügyfelekkel, illetőleg más hatóságokkal tarthat kapcsolatot. Az ügyfelekkel történő kommunikáció kizárólag nyomtatványokon keresztül valósulhat meg. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a hatóság által egy erre szolgáló szoftverrel (ÁNYT – általános Nyomtatvány Tervező) elkészített, és közzétett nyomtatványt a nyomtatvány-kitöltő programmal kitölti, majd az ügyfélkapun továbbítja a hatóság postafiókjába a kormányzati Portálon található Általános Dokumentumfeltöltő szolgáltatás segítségével. A hatóságok egymással tetszőleges formátumú állományok küldésével kommunikálhatnak. A központi rendszer szolgáltatásainak igénybevétele a kormány korábbi döntése alapján a csatlakozásra kötelezett szervek, önkormányzatok és az ügyfelek számára díjmentes. A hivatalok ügyintézői egy internetes szolgáltatáson keresztül férhetnek hozzá a szervezet postafiókjához. A hivatali kaput igénybe vevő szervezet köteles minden munkanapon legalább egy alkalommal ellenőrizni a hivatali kaput, és a fogadási kapacitásához igazodóan letölteni a számára beérkezett üzeneteket. Az üzenetek a letöltéssel egyidejűleg a központi rendszerből automatikusan törlődnek. Az előzőek alapján a hivataloknak az adott határidőig mindenképpen foglalkozni kell a hivatali kapu felelőseinek kijelöléséről, a használat szabályozásáról. Át kell gondolni továbbá az ügyiratkezelés és a kiadmányozás szabályait is. Dr. Sovák Veronika Informatikai Főosztály

75

Tájékoztató a hivatali kapu felelseinek adataiban történ változások átvezetésérl Ha a hivatali kapuhoz való csatlakozás során megadott ügyintézőkön túl további ügyintéző regisztrálása, esetleg a régi törlése szükséges, vagy változás áll be az ügyintézők és kapcsolattartók személyében vagy adataikban, a következők szerint kell eljárni: A hivatali kapu regisztráció adminisztrációs felületére (http://krcsatlakozas.magyarorszag.hu) belépve a meglévő ügyintézők és kapcsolattartók adatai felülírhatóan jelennek meg. Törlés esetén a mezőkből törölni kell a beírt adatokat, módosítás esetén pedig a módosítani kívánt adatokat át kell írni. A meglévőkhöz további ügyintézőt az ÚJ ÜGYINTÉZŐ FELVITELE gombra kattintással, és a megjelenő üres mezők kitöltésével lehet felvinni. A módosítás befejeztével az ELKÜLDÉS gombra kattintva az űrlap ellenőrzésre átkerül a Regionális Államigazgatási Hivatalhoz, ezzel egy időben egy felugró ablakban megjelenik a kinyomtatandó 3 oldalas PDF dokumentum, amelynek két oldalát hitelesítve el kell küldeni a Regionális Államigazgatási Hivatalhoz. A Regionális Államigazgatási Hivatal a csatlakozási űrlap beérkezése után ellenőrzi a módosított adatokat, és vagy jóváhagyja a módosítást, vagy elutasítja azt. Jóváhagyás után a módosítások azonnal életbe lépnek. Azonnali változtatási igény: Előfordulhat, hogy az önkormányzat számára kockázatos, ha ki kell várnia egy ügyintéző törlésével azt az időt, amíg az űrlap beérkezik a Regionális Államigazgatási Hivatalba, és a Regionális Államigazgatási Hivatalban elvégzik a jóváhagyást. Ebben az esetben a módosítások rögzítése, majd a nyomtatás után fel kell venni telefonon a kapcsolatot a Regionális Államigazgatási Hivatal munkatársaival, jelezni kell az igényt, és faxon továbbítani kell a kinyomtatott űrlapot a Regionális Államigazgatási Hivatalba. A Regionális Államigazgatási Hivatal a faxon elküldött űrlap alapján azonnal elvégzi a jóváhagyást. Az űrlapot ebben az esetben is meg kell küldeni postán a Regionális Államigazgatási Hivatalnak. Postázási címek az adatlapok beküldéséhez: Somogy megyei települések: Dél-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal, 7401 – Kaposvár, Pf.: 281. Baranya megyei települések: Dél-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Pécsi Kirendeltsége, 7602 – Pécs, Pf.: 405. Tolna megyei települések: Dél-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szekszárdi Kirendeltsége, 7101 – Szekszárd, Pf.: 136. Dr. Sovák Veronika Informatikai Főosztály

76

Mellékletek

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 321/2008. (XII. 29.) Korm. rend.

Havi bér Ft/hó

Heti bér Ft/hét

Minimális bér Korm. rend. 2. § 2009. 01. 01. -től - 2009. 12. 31-ig 71.500 16.500 Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimuma 2009. 01. 01.-től - 2009. 06. 30-ig 87.000 20.000 2009. 07. 01.-től - 2009. 12. 31-ig 87.500 20.100

Napi bér Ft/nap

Órabér Ft/óra

3.290

411

4.000 4.030

500 503

A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg a gyakorlati időtől függetlenül (Korm. rend. 2. § (1) bek.). A Korm. rend. a költségvetési szerveknél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban állókra is kiterjed. A Kormányrendelet által meghatározott személyi alapbér kötelező legkisebb összegét a Ktv., illetve a Kjt. alapján megállapított illetményeknek is el kell érniük (Korm. rend. 3. § (2) bek.). Köztisztviselők illetményalapja 2008. évi CII. tv. (Költségvetési tv.) 54. § 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 43. § (1) bek. Közalkalmazotti illetménypótlék 2008. évi CII. tv. (Költségvetési tv.) 55. § (1) bek. c) pontja - 1992. évi XXIII. tv. (Kjt.) 69. § Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – I. fizetési fokozat 2008. évi CII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (1) – (2) bek. 1997. évi LXVII. tv. 103. § (2) bek. – 1994. évi LXXX. tv. 46/D. § (2) bek. Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 2008. évi CII. tv. (Költségvetési tv.) 56. § (3) – (4) bek. – 2003. évi LXXX. tv. 1. § (3) bek. – 1998. évi XI. tv. 131. § (2) bek. A nevelő szülői díj legalacsonyabb összege –gyermekenként, fiatal felnőttenként 2008. évi CII. tv. (Költségvetési tv.) 57. § (1) bek. – 1997. évi XXXI. tv. 66/F. § (2) bek. A hivatásos nevelő szülői díj legalacsonyabb összege 2008. évi CII. tv. (Költségvetési tv.) 57. § (2) bek. - 1997. évi XXXI. tv. 66/L. §(1) bek.

38.650,-Ft 20.000,-Ft 356.000,-Ft 3.000,-Ft/óra 15.000,-Ft/hó 135.000,-Ft/hó

2. A 2008. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. § III. rokkantsági csoportban Rokkantsági nyugdíj 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 23. § (1) bek. II. rokkantsági csoportban I. rokkantsági csoportban III. rokkantsági csoportban Baleseti rokkantsági nyugdíj 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 28. § (1) bek. II. rokkantsági csoportban I. rokkantsági csoportban Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. § Saját jogú nyugellátás ás az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek. Rokkantsági járadék 242/2008. (X. 1.) Korm. rend. 5. § (3) bek. a) pont Rendszeres szociális járadék 242/2008. (X. 1.) Korm. rend. 5. § (3) bek. b) pont Házastársi pótlék és az ahhoz járó kiegészítés együttes összege 351/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §, 72/2008. (IV. 3.) Korm. rend. 1. § (4) bek. d) pont, 242/2008. (X. 1.) Korm. rend. 1. § (4) bek. d) pont Házastárs után járó jövedelempótlék 351/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §, 72/2008. (IV. 3.) Korm. rend. 1. § (4) bek. e) pont, 242/2008. (X. 1.) Korm. rend. 1. § (4) bek. e) pont Egészségkárosodási járadék maximális összege 351/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 1. § (2) bek. b) pont, 242/2008. (X. 1.) Korm. rend. 1. (2) bek. b) pont Vakok személyi járadéka 242/2008. (X. 1.) Korm. rend. 1. § (3) bek. Rehabilitációs járadék minimális összege: a (III. csoportú) rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének 120%-a 2007. évi LXXXIV. tv. 4. §

28.500,-Ft 28.500,-Ft 29.800,-Ft 30.850,-Ft 28.600,-Ft 30.000,-Ft 31.000,-Ft 24.250,-Ft 66.980,-Ft 33.330,-Ft 27.000,-Ft 20.410,-Ft 14.160,-Ft 85.500,-Ft 15.360,-Ft 34.200,-Ft

3. Álláskeresők támogatása, vállalkozói járadék, keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. Álláskeresők járadéka (ÁJ) * 1. szakasz (folyósítási idő fele, max. 91 nap) 1991. évi IV. tv. 26.§

Minimum minimálbér 60%-a: 42.900,-Ft/hó - 1.430,-Ft/nap

Maximum minimálbér 60%-ának kétszerese: 85.800,-Ft/hó - 2.860,-Ft/nap

minimálbér 60%-a: 42.900,-Ft/hó 1.430,-Ft/nap

Álláskeresők járadéka (ÁJ) 2. szakasz (hátralévő idő, max. 179 nap)

A minimálbér 40%-a: 28.600,-Ft 953,-Ft/nap Az öregségi nyugdíj legkisebb Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének összegének 90%-a: 90%-ának kétszerese: 25.650,-Ft/hó 855,-Ft/nap 51.300,-Ft/hó 1.710,-Ft/nap 42.900 – 71.500,-Ft/hó 1.430 – 2.383-,-Ft/nap Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való részvétel esetén jár!

Álláskeresők segélye (ÁS) 1991. évi IV. tv. 30.§ Vállalkozói járadék (VJ) ** 1991. évi IV. tv. 45 §

Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek. alapján 60-100% között mérlegelési jogkörben állapítható meg * Általános mértéke: az átlagkereset 60%-a; ** Általános mértéke: a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem 65%-a;

A vállalkozói járulék alapjának kiszámításakor az álláskeresővé válást megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben az álláskereső legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. Ilyen naptári év hiányában a vállalkozói járadék összegének alapjaként az álláskeresővé válást megelőző naptári évben hatályos kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni. A vállalkozói járulék befizetéséről, valamint a vállalkozói járadék alapját képező jövedelemről az APEH igazolást állít ki.

4. Munkaadók által fizetendő közterhek Munkaadó TB járulék fizetési kötelezettsége 1997. évi LXXX. tv. (Tbj) 19.§(1)-(2)(3) bek.

Munkaadói járulék

Nyugdíjbiztosítási járulék Természetbeni Egészségbiztosítási járulék Pénzbeli Összesen 1991. évi IV. tv. 40. §

Rehabilitációs hozzájárulás 1991. évi IV. tv. 41/A. § (5) bek. Munkaügyi Közlöny 2008/9. szám Szakképzési hozzájárulás 2003. évi LXXXVI. tv. 3. § (3) bek. Tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) 1998. évi LXVI. tv. 9. § (1) bek.

Minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig, 143.000,- Ft-ig*

A járulékalap minimálbér kétszeresét (143.000,- Ft-ot) meghaladó része után* 24% 4,5 % 0,5 % 29% A járulékalap minimálbér kétszeresét (143.000,- Ft-ot) meghaladó része után 3% **

24 % 1,5 0,5 26 % Minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 143.000,- Ft-ig a járulékalap 1% - a** 177.600,-Ft/év/fő

Társadalombiztosítási járulékalap 1,5%-a 1.950,-Ft/hó (65,-Ft/nap)

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a tételes Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást a START-kártyával, a egészségügyi hozzájárulást a teljes és START PLUSZ és START EXTRA kártyával rendelkező személy külön részmunkaidő arányának megfelelően, de törvényben meghatározottak szerinti kedvezményes foglalkoztatásának, időtartama legalább 50%-ban kell megfizetni (9. § (3) alatt (7. § (1) bekezdés e) pont; bek.). * Megállapította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. tv. 25. §-a, mely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX tv. (Tbj.) 19§ (1) bekezdését módosította. Hatályos 2009. július 1. napjától, azzal, hogy átmeneti szabályként a 2009. július 10. napjáig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30. napján hatályos szabályozást kell alkalmazni a 2009. évi XXXV. tv. 38. § (1) és 65. § (2) bekezdése alapján. ** Megállapította a 2009. évi XXXV. tv. 32. §-a, mely a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (Flt.) 40. §-át módosította. Hatályos 2009. július 1. napjától, azzal, hogy átmeneti szabályként a 2009. július 11. napjáig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30. napján hatályos szabályozást kell alkalmazni a 2009. évi XXXV. tv. 38. § (1) és 68. § alapján. Munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a TB járulékot havonta legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg, 143.000,-Ft minimum járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztató a 2003. évi XCII. tv. (Art.) 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában tehet bejelentést arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg (Tbj. 20. § (2) bek.).

2

5.

Vállalkozói járulék (1991. évi IV. tv. 46/B. § (1) bek.) Egyéni/társas vállalkozó a minimálbér kétszeresének (143.000,- Fta járulékalap minimálbér kétszeresét egészségbiztosítási járulékalapját nak) megfelelő járulékalapig* meghaladó része után* képező jövedelmének 2,5%-a 4%-a *Megállapította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. tv. 33. §-a, mely a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. (Flt.) 46/B §-át módosította. Hatályos 2009. július 1. napjától, azzal, hogy átmeneti szabályként a 2009. július 10. napjáig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30. napján hatályos szabályozást kell alkalmazni a 2009. évi XXXV. tv. 38. § (1) és 68. §-a alapján. Nem kell vállalkozói járulékot fizetni annak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra - jogosulttá vált (kiegészítő tevékenységet folytató egyéni/társas vállalkozó), továbbá aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat (többes jogviszonyban álló egyéni/társas vállalkozó). Amennyiben az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Ha az egyéni vállalkozó a Tbj. 31. § (6) bekezdésében foglaltak szerint 2009. 01. 31.-ig nyilatkozatot tett a társas vállalkozás részére, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti, vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének is társas vállalkozóként kell eleget tennie. Ha a biztosított társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásban kell megfizetnie, amelyben a Tbj. 31. § (5) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett.

6. Munkavállalók által fizetendő közterhek Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj fizetési kötelezettsége 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§(1)-(2)(3) bek. Munkavállalói járulék

Nyugdíjjárulék

Pénztártag

Egészségbiztosítási járulék

Nem pénztártag Természetbeni* Pénzbeli**

Összesen 1991. évi IV. tv. 41.§.

A nyugdíjjárulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege 2008. évi CII. tv. (Költségvetési tv.) 53. § (1) bek. és az 1997. évi LXXX. tv. (Tbj) 24. § (2) bek.

1,5 % (8% tagdíj) 9,5 % 4% 2% 15,5 % Egészségbiztosítási járulékalap 1,5%-a 20.400,-Ft/nap

* A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni (Tbj. 25. §). A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet (Tbj. 19. § (2) bek.). ** Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetén a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak azon biztosítási jogviszonyban kell megfizetni, ahol heti 36 órát meghaladó foglalkoztatás van. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani (Tbj. 31. § (3) bek.).

7. Egészségügyi szolgáltatási járulék

4.500,- Ft/hó (150,- Ft/nap)

A Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. tv 27. § a Tbj. 39. §-át kiegészítette azzal, hogy a kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb 90 napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett bejelentett lakóhelye.[Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2)-(3) bekezdés].

3

Adósávok, adókedvezmények Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 30. § (2009.01.01-től szerzett jövedelmekre alkalmazandó a 2009. évi XXXV. tv. 61. § (2) bek. alapján) Adójóváírás Szja. tv. 33. §

Adómentes juttatások [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 7. § k) pont, 1. számú melléklet 2.7., 8.3., 8.17., 8.19., 8.30., 8.34 pont] Megszűnt az egyes adókedvezmények 400.000,-Ftos korlátja.

Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §]

Az év elejétől visszamenőlegesen évi 1.900.000,-Ft jövedelemig 18%, az 1.900.000,-Ft feletti jövedelemtől 342.000,-Ft és az 1.900.000,-Ft feletti rész 36%-a az adó mértéke Adójóváírás összege az adóévben történő bérkifizetés 18%-a, jogosultsági hónaponként maximum 11.340,-Ft Jogosultsági határ: 1.250.000,-Ft Az adójóváírás évi 2.762.000,- Ft összes bevallott jövedelemig jár, de 1.250.000,- Ft feletti éves jövedelem esetén a levonható adójóváírás összegét csökkenteni kell az 1.250.000,- Ft feletti rész 9%-ával. A 2.762.000,- Ft-ot meghaladó éves jövedelem esetén az adójóváírás „elfogy”, igénybevételére lehetőség nincs. Az adójóváírás nem érvényesíthető az adóelőlegnél, ha a magánszemély adóelőleg alapját képező jövedelem összege meghaladja az 1.250.000,- Ft-t. Üdülési csekk: 71.500,- Ft/év Természetbeni meleg étkeztetés (ideértve az erre jogosító utalványt is) : 12.000,- Ft/hó Étkezési utalvány: 6.000,-Ft/hó Iskolakezdési támogatás: 21.450,-Ft/év Csekély értékű ajándék legfeljebb évi 3 alkalommal alkalmanként 7.150,-Ft Munkáltató lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatása 1.000.000,-Ft Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás 35.750,-Ft/hó és/vagy önkéntes egészségpénztárba fizetett munkáltatói munkáltatói hozzájárulás 21.450,-Ft/hó 600.000,-Ft

9. Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások Terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42. § Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 42/D. § (1) bek. Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek.

Családi pótlék (CSP) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. § (1) bek.**

Anyasági támogatás 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §

Gyermekgondozási

segély

(GYES)

A naptári napi átlagkereset 70%-a

A naptári napi átlagkereset 70%-a, de legfeljebb havonta a minimálbér kétszeresének 70 %-a: 100.100,-Ft 2009. 07. 31.-ig: - a napi átlagkereset 70%-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében) - a napi átlagkereset 60%-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteggyógyintézeti ellátás esetén) 2009. 08. 01.-től: - a napi átlagkereset 60%-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében) - a napi átlagkereset 50%-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén) azzal, hogy egy napi tétele nem haladhatja meg a minimálbér 400%-ának 1/30-ad részét. * Egy gyermekes család esetén 12.200,-Ft/hó Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,-Ft/hó Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,-Ft/hó Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14.800,-Ft/hó gyermekenként Három, vagy több gyermeket nevelő család 16.000,-Ft/hó esetén gyermekenként Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén 17.000,-Ft/hó gyermekenként Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos 23.300,-Ft/hó gyermeket nevelő család esetén gyermekenként Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos 25.900,-Ft/hó gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként Nagykorú fogyatékos esetén 20.300,-Ft/hó Intézményben elhelyezett gyermek esetén 14.800,-Ft/hó Az öregségi nyugdíjminimum 225%-a: 64.125,-Ft Ikergyermek esetén 300%-a: 85.500,-Ft A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett terhes-gondozáson (Cst. 29. és 32. §). Az öregségi nyugdíjminimum 100%-a: 28.500,-Ft/hó

4

Ikergyermek esetén 200%-a: 57.000,-Ft/hó A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §). Az öregségi nyugdíjminimum 100%-a: 28.500,-Ft/hó Gyermeknevelési támogatás (GYET) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1) bek. A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §) *Megállapította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. tv. 29. §-a, mely a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 48. § (8) bekezdését módosította. Hatályos 2009. augusztus 1. napjától, azaz 2009. július 31-ét követően bekövetkezett keresőképtelenség esetén kell alkalmazni a 2009. évi XXXV. tv. 38. § (2), 67. § (1)-(2) bekezdése alapján. 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (1)(2) bek.

**A családi pótlék 2009. szeptember 1. hatállyal az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. tv. 13-14. §, 16-17. §-a értelmében adóterhet nem viselő járandóság, melyet a jogosult magánszemély és a vele együtt élő házastársa/élettársa köteles az adóbevallásában feltüntetni. Az ilyen jogcímen szerzett jövedelmet fele-fele arányban kell egymás között megosztaniuk – egyedülállóknál csak a fele összeget kell figyelembe venni – és bevallani. A családi pótlékra jogosult magánszemély és a vele együtt élő házastársa/élettársa adóbevallásában köteles feltüntetni házastársa/élettársa nevét, adóazonosító jelét, továbbá nyilatkozattételi kötelezettsége van a munkáltatója részére adóterhet nem viselő járandósága - különösen családi pótléka, illetve annak megosztott része – tekintetében (Szja. tv. 11. § (5), 28. § (18)-(19), 48. § (2), (6)-(7), 49. § (7) bekezdés).

10. Kis összegű követelés értékhatára [2008. évi CII. tv. (Költségvetési tv.) 9. § (2) bek.]

100.000,-Ft

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (4) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

11. Alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzéskor a kifizetett munkadíj, közteherjegy értéke és az ellátási alap Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) 1. 2. 3. 4.

1800-2399 2400-2999 3000-3599 3600-4600

A közteherjegy értéke (Ft/nap) 400 700 900 1100

Az ellátási alap (Ft/nap) 2700 3600 4500 5400

* Az alkalmi munkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény melléklete alapján

12. Szociális ellátások Rendszeres szociális segély (RSZS) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37/B § 37/C. § (2) bek.

Jogosult Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult.

Havi összege A rendszeres szociális segély havi összege a fogyasztási egység alapján számított családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének (71.500,- Ft) személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%ának szorzatával. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.

5

Rendelkezésre állási támogatás (RÁT) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37.§

Jogosult

Havi összege

Az aktív korúak ellátására jogosult személyt arra az időtartamra, amikor a) közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, (2) A 35. § (1) bekezdése szerinti személy esetében az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban egyidejűleg rendelkezni kell a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság megállapításáról.

A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500,-Ft/hó

Időskorúak járadéka 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B § és 32/C §

Jogosult Havi összege a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó a) nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa 22.800,-Ft jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá b) irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 az öregségi nyugdíj minimum 95%-a: évesnél fiatalabb személy, akinek havi 27.075,-Ft jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, az egyedülálló, 75. életévét betöltött c) személy, akinek havi jövedelme nem az öregségi nyugdíj minimum 130%-a: haladja meg az öregségi nyugdíj 37.050,-Ft mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

Ápolási díj 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §

Jogosult Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, vagy - tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi (Szoc. tv. 41. §)

Havi összeg A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása esetén az öregségi nyugdíjminimum 100%-a: 28.500,Ft A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az öregségi nyugdíjminimum 130%a: 37.050,-Ft A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább az öregségi nyugdíjminimum 80%-a: 22.800,-Ft

13. Bérgarancia támogatás maximuma

925.000,-Ft

(1994. évi LXVI. tv. 7. § (1) bek. és Munkaügyi Közlöny 2008/12. szám) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. 2007. április 1-jén folyamatban lévő felszámolási eljárásokban, ha a felszámoló a munkabéreknek a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből történő megelőlegezése érdekében már nyújtott be kérelmet, akkor jogosultakként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) négyszeresét (2009. évben 740.000,-Ft) veheti figyelembe. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak. A kétszeres összeg 370.000,-Ft

6

14. KSH tájékoztató néhány fontosabb, 2007. évi adatról (Munkaügyi Közlöny 2008/4. szám) Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset Bruttó kereseti index Nettó kereseti index Fogyasztói árindex 2007. december 2007. év

185.000,-Ft/fő/év 114.100,-Ft/fő/év 108,0% (2006 év = 100) 102,8% (2006. év = 100) 107,4% (2006. december = 100) 108,0% (2006. év = 100)

Pécs, 2009. június 17. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

7

Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes – dr. Bakonyi Anna − Kovácsné Bárány Ildikó

BÖLCSŐDE-ÓVODA KÖZÖS INTÉZMÉNYKÉNT TÖRTÉNŐ MŰKÖDTETÉSE

Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekvédelmi Főosztályán, külső szakértők bevonásával, a TÁMOP 5.2.1., „Gyerekesély” projekt keretében.

2009. február 2.

1

Tartalomjegyzék

•

Bevezető

3. old.

•

A kisgyermeknevelés (bölcsődei és óvodai nevelés) elvi kérdései

3. old.

•

A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja és

•

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja c. dokumentumok

•

tartalmi összevetése

6. old.

•

A 0-3 éves és a 3-7 éves gyermek nevelésének szemléleti kérdései

12. old.

•

Az együttnevelés variációi és kritériumai

18. old.

•

Közös képzési lehetőségek

24. old.

•

Jogszabályok

25. old.

•

Szakirodalom

28. old.

2

Bevezető Napjainkban jelentős változások zajlanak a napközbeni kisgyermekellátás területén. Ezeket a változásokat részint a férőhelyszámok növelésére tett kísérletek, részint pedig a családok igényeihez való differenciáltabb igazodásra törekvések indukálják. Egyre gyakoribb, hogy az iskoláskor előtti korosztály nevelését-gondozását egyazon intézmény látja el, amely esetenként speciális szakmai elképzelések alapján valósul meg (pl. családi napközi), más esetben pedig „egyszerűen” a napközbeni ellátás keretében (pl. óvodában működő bölcsődei csoport). A bölcsődei csoportokat is működtető óvodák (továbbiakban: közös intézmények)1 jogi és a szakmai szabályozása azonban gyakran hiányos, hézagos. Jelen tanulmányunkban összefoglaljuk az együttnevelés legfontosabb elvi és gyakorlati vonatkozásait, a döntéshozó és a döntéseket megvalósító szakemberek munkájának segítése érdekében. A nevezett cél mellett kiemelt hangsúlyt kap az azon településeken élő gyermekek ellátására irányuló törekvés, ahol jelenleg semmilyen napközbeni ellátás nem működik, és a szegénycsaládok gyermekeinek ellátására irányuló törekvés.

A kisgyermeknevelés (bölcsődei és óvodai nevelés) elvi kérdései Az iskoláskor előtti korosztály napközbeni, intézményes ellátása a kezdetektől fogva – dominánsan – két intézménytípusra, a bölcsődékre és az óvodákra hárul. Annak ellenére, hogy mindkét intézmény a kisgyermekek nevelését hivatott betölteni – és ez a tény önmagában is elég ok az egységes szemléletre és az összehangolt gyakorlatra –, a bölcsőde és az óvoda két különböző minisztériumhoz tartozik, valamint nem egyenlők a feltételek a képzést és a képzettséget illetően sem. Ezért a közös intézmény pedagógiai elveit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlatát különösen fontos egymáshoz illeszteni. A két minisztérium eltérő preferenciáinak leginkább megragadható elemei, hogy a bölcsődék inkább gondozási-nevelési feladatokat látnak el (ugyanakkor szigorú közegészségügyi szabályokat is be kell tartaniuk), ezzel szemben az óvodák az oktatási rendszer legelső állomását képezik, noha a gondozásinevelési teendők ott sem elhanyagolandók. Ez azonban – a tények ellenére – leegyszerűsített, pusztán a jelenség szintjén megfogalmazott álláspont, hiszen a létező, a gyermekek életkori különbségéből szükségszerűen következő eltérések ellenére, mindkét intézmény elsősorban nevel. Noha az érvényben lévő képzések nem egyformák, hierarchiát teremteni a végzettség szerint kisgyermekgondozók és óvodapedagógusok között nem pusztán etikátlan, hanem a pedagógiai egységesség elvével szembenálló megkülönböztetés lenne. Igazán megkülönböztetés nélküli felfogás ugyanakkor csak akkor lehetséges, sőt akkor jogos, ha az összevont intézmény valóban törekszik az egységes pedagógiai gyakorlatra, az életkori sajátosságokból fakadó eltérésekkel együtt (és nem annak ellenére).

1

Korábbi munkaanyagokban, szakmai fórumokon bölcsőde-óvoda integrációról esett szó. Az integráció szó a nevelésügyben a bármilyen vonatkozásban a csoport többségéhez képest kisebbségnek számító gyermekek (sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű, más nemzetiséghez, etnikumhoz tartozó stb.) és a többségi csoporthoz tartozó gyermekek együttnevelését jelenti. A bölcsőde-óvoda közös (összevont) intézményként működése megfelelőbb kifejezés a napközbeni gyermekellátás ezen formájának leírására.

3

A két intézmény együttműködésének – jogi értelemben – többféle variációja is van (ld. később), megvalósításuk más és más jogszabályoknak való megfeleléssel jár együtt. Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy a bölcsőde és az óvoda pusztán csak egymás mellett, vagy szó szerint egyben (egy épületben) funkcionál, az együttműködés tudatos, összehangolt pedagógiai munkát kell, hogy jelentsen. A két intézményrendszer nevelési elveinek, szemléletének, valamint az erre épülő gyakorlatnak, a gyermekkép, a gyermekről vallott azonos gondolkodás miatt szükséges egységesen működnie. Cél, hogy a bölcsődébe járó kisgyermek, ha átlép az óvodába, ne vegyen észre − a személyiségét befolyásoló tényezők között (elsősorban a vele kapcsolatos attitűdök és bánásmód terén) – alapvető változásokat. A másik épület (vagy csak másik csoportszoba) más tárgyi körülmények, más gyerekek és más felnőttek élménye természetes módon illeszkedjen addigi életébe, a változásokat érdekesnek, kedvezőnek élje meg. E kontinuitás élményét a szülők számára is biztosítani kell. Mindez akkor lehetséges, ha a két intézmény pedagógiai programja egymásra épül. (Nem e dokumentum feladata, ugyanakkor a pedagógiai koherencia kedvéért indokolt megemlíteni, hogy az egységes gyermekkép és a hasonló bánásmód – kívánatos esetben – nem fejeződik be az óvodáskor végére, hanem folytatódik az általános iskola alsó tagozatában, és lehetőség szerint még azután is.) Az egy intézményben két korosztály jelenléte – a sajátosságok megtartásával a mindennapokban – ugyannak a gyermeknek a szolgálatában áll, a gyermekről vallott nézetével, azonos pedagógiai szemlélettel és attitűddel. A magas színvonalú intézményhálózat, a közös intézmény esetében mindkét egység figyelembe veszi – függetlenül a gyermek életkorától és az intézmény típusától – a gyermekek egyéni szükségleteit és családjuk jellegzetességeit, ezáltal biztosítva esélyt a sajátos nevelési igényű gyermekeknek és a legnehezebb körülmények között élő gyermekek fejlődésének is. Mindkét intézménytípusnak tehát elsődleges feladata a differenciált bánásmód gyakorlata mind a gyermekek, mind családjaik vonatkozásában. A koragyermekkori intervenció, az egyes családok sajátosságainak figyelembevétele a partneri kapcsolat alapja, a család és az intézmény együttnevelésének feltétele, mely azokra a családokra különösen vonatkozik, akik sérült gyermeket nevelnek, és akik a legnehezebb szociális körülmények között élnek, akár a városokban, akár a kistelepüléseken, függetlenül attól, hogy a szülők járnak-e dolgozni, vagy sem. A bölcsődei és az óvodai nevelésnek tehát a családokhoz való alkalmazkodásban is együtt kell működni mind a gyermek felvételét illetően, mind pedig a nevelés és fejlesztés értelmében. Az esélyegyenlőség és az esélyteremtés (ld. intézkedési tervek) ilyen értelmű megvalósítása önmagában is a differenciáláson alapszik, hiszen minden családnak azt a minőségű, típusú segítséget kell megkapnia, amelyikre neki és a gyermeknek szüksége van. Az intervenció kiemelése azért is indokolt, mert a nevelés bármely területére vonatkozó pedagógiai bánásmód, amely egyeztetésre kerül a két intézmény között, csak a differenciálás gyakorlata mentén lesz hatékony és a fejlődést, valamint a fejlesztést ténylegesen biztosító tényező. (Mindennek gyakorlatára vonatkozó kifejtéseket ld. később). 2 A magyar pedagógia innovatív elemeinek egyik kiemelkedő kulcsszava a kompetencia. E kifejezés valóságos tartalommal akkor töltődik meg, ha minden intézmény minden résztvevője kompetens lehet a maga kompetenciáján belül (egy kis szójátékkal élve). Azaz: a gyermek, a pedagógus és a szülő saját szerepében megerősítve, partnerként, a maga szerepkörének megfelelően, aktívan vesz részt a nevelés/nevelődés folyamatában. Ez a 2

Dr. Bakonyi Anna (2008): Korai fejlesztés. In: Kezünkben a diagnózis. Bp. Kézenfogva Alapítvány, 110–113. old.

4

legfontosabb összekötő elem az intézmények között, és ez az a gyakorlat, amely minden intézményre, benne minden résztvevőre egyformán kell, hogy érvényesüljön. Oktatáspolitikai alapelv, hogy mindez azokra a kistelepülésekre is vonatkozzék, ahol a legszegényebbek élnek, többnyire munka nélkül, és legtöbb esetben önálló intézmények híján. 3 Ezzel egyidejűleg, mindegyik intézményre egyformán vonatkozó elv és ahhoz kapcsolódó gyakorlat az is, hogy mindkét intézménynek tudnia kell a szolgáltatási hálózatát – természetesen összevont intézmény esetén egységesen – az alapprogramok és az annak megfelelő helyi pedagógiai programok keretei közé szorítani. A jó minőség és a jó partnerviszony nem azt jelenti, hogy bármilyen elvárás teljesíthető, hanem éppen azt, hogy az intézmény, rugalmasan bár, de határozott elképzelésekkel segíti a kisgyermek nevelését, csak azon a „pályán mozogva”, ami pedagógiailag az adott korosztály számára elfogadható. Ebben a vonatkozásban éppen vannak/lehetnek is különbségek a bölcsőde és az óvoda között, hiszen a két korosztály egymástól eltérő célokat és feladatokat tűz ki a konkrétumok terén, de sem a bölcsőde, sem az óvoda nem lépheti túl (sem divatból, sem pénzszerzési célból) az intézményi program által meghatározott kereteket. (Speciális óvoda és/vagy iskola-előkészítés, számítástechnika, sport, idegen nyelv stb. Mindez megfelelő módon és mértékben természetesen megvalósítható.) A közös intézményi működtetés – tekintve, hogy ez a fajta együttműködés egy már létező forma – a jelenlegi gyakorlat színterén máris „kitermelte” a maga előnyeit, szépségeit, természetesen a nehézségekkel és félelmekkel együtt. A pusztán csak formális összevonás és a valóságos együttműködés között feszül a mindennapokban rejlő gyakorlat, melynek számos tapasztalatát az alábbiakban4 – csak röviden és hivatkozásszerűen – foglalhatjuk össze: Erősségek: • A gyermekek fejlődésének nyomon követhetősége folyamatos, ezáltal a fejlesztés hatékonyabb • Megkönnyíti a bölcsőde-óvoda átmenetet, főként a szokásrendszer összehangolása és a gyermekismeret révén • Könnyebb és folyamatosabb a kapcsolattartás a szülőkkel • Az együttműködés során a szakmai ismeretek átadása, bővítése biztosított, ezáltal folyamatos a szakmai megújulás is • Többnyire biztosított a szakvégzettség ezekben az intézményekben Gyengeségek: • Nem mindig biztosítottak az eltérő tárgyi feltételek • Ha nincs szakképzett gondozónő, nehezebb az összehangolás • Magas az óvodai létszám, a sok bölcsődést is, és a gyesből érkezetteket is fel kell venni • Kérdés, hogy ki a függetlenített vezető, milyen kompetenciákkal rendelkezik • Még mindig nagy a presztízsharc, valamint a preferenciák harca (tartalmilag és anyagilag egyaránt) Lehetőségek: • Még mélyebb szakmai ismeretek és ezek összehangolása 3

Dr.Bakonyi Anna (2008): Inklúzió: A kompetencia alapú óvodai programcsomag elvei és a HHH gyerekek nevelésének elvi összefüggései. Óvodai Nevelés, 2008. március, 108–111. old. 4 SWOT analízis készült: Észak-kelet Magyarországi Regionális Módszertani Bölcsőde Eger, 2008.

5

• • • •

A helyi nyilvánosság előtti megjelenés biztonságosabb, hatékonyabb Az egységes értékközvetítés előny a gyerekeknek és családjaiknak Több és jobb közös pályázati lehetőségek adódnak Könnyebb a más intézményekkel való kapcsolattartás

Veszélyek: • Az intézmények közti pénz elosztása harcba torkollhat, vagy bizonytalanságot okozhat • Az állandó társadalmi változásoknak, kihívásoknak nehéz újra-meg újra megfelelni • Mi lesz a sorsa ennek a folyamatnak, ha kevés lesz a gyerek • Túl sokan szólnak bele az adott intézmény működésrendjébe • A két intézmény és a dolgozók közti ellentéteket akár még növelheti is ez a megoldás • Egyre súlyosabbá válik, hogy ki tanuljon tovább és milyen irányban, mert az érdekek megduplázódnak és az igények keveredhetnek Mindezekből következik, szinte adódik hogy melyek azok a területek, amelyek megerősítésre szorulnak, amelyek kihasználásra várnak, és az is, hogy hol vannak azok a kritikus pontok, amelyeket meg kell oldani (elvileg is és gyakorlatilag is), vagy amelyeken túl kell lépni.

A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja és az Óvodai nevelés országos alapprogramja dokumentumok tartalmi elemzése, összevetése Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának (továbbiakban: ONAP) kiadásáról a 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet rendelkezik. Előzményei: Az 1950-es évek elejétől miniszteri rendeltekkel kiadott, központi, kötelező érvényű programok szabályozták az óvodai nevelőmunkát Magyarországon (1953, 1954, 1957, 1971 és 1989). Ezek közül kiemelkedő volt az 1971-es Óvodai Nevelési Program, melyet nevelésközpontú alapelvek – ezen belül is az egyéni bánásmód elve – jellemeztek, középpontban a 3–6 éves gyermek állt. Az óvodai élet három nagy területe a játék, a munka és a tanulás. Kiemelt szerepet kap a gyermek testi, érzelmi, szociális és értelmi fejlődésének segítése, az ennek érdekében alkalmazott tartalmi eszközök pedig az anyanyelvi és irodalmi, a zenei, a vizuális, a környezeti, a matematikai és a testi nevelés. Az 1985. évi közoktatási törvény mondja ki először a közoktatási intézmények szakmai önállóságát, melynek következtében az óvodai nevelés területén elsőként jelentek meg reform- és alternatív elképzelések szerint működő intézmények, egyúttal az ún. hagyományos program szerint működő intézmények is sokszínűbbé váltak. Ezek a tendenciák vezettek az Óvodai Nevelési Program 1989-es átdolgozásához. Az 1989-es program már keretjellegű (jogi értelemben a kerettantervek közé sorolható) volt, szemléletében az egyéni bánásmód, a személyiségközpontú nevelés fontosságát hangsúlyozta, elődjénél még karakterisztikusabban, az óvodai élet központi tevékenységévé pedig a játékot tette. A rendszerváltás következtében a fenti tendenciák felerősödtek, és ez vezetett az Óvodai nevelés országos alapprogramjának (továbbiakban: ONAP) kiadásához. Az ONAP gyökeres változást hozott az óvodai nevelés szabályozásában: a szabályozás két lépcsőssé vált: az óvodával szembeni társadalmi elvárások, igények kielégítésének módját,

6

lehetőségeit, kereteit az ONAP határozza meg, az egyes óvodák sajátos feladatait, lehetőségeit pedig az adott intézmény ONAP- ra épülő helyi programja rögzíti (Helyi óvodai program, a továbbiakban: HOP). „Az ONAP – az óvodai nevelés központi szabályozásának dokumentuma – alapelveket tartalmaz: nevelés- és gyermekközpontú, felhasználja a magyar óvodapedagógia értékeit, magába foglalja a XXI. század elvárásait, valamint teret enged a nevelés tartalmi, metodikai megújításának. Az ONAP - azzal egyidejűleg, hogy központilag szabályoz - lehetőséget teremt a pedagógiai szabadság nagymértékű érvényesülésére. Az ONAP kiinduló alap a helyi, az óvoda saját nevelési programjának elkészítéséhez. Az ONAP épít a magyar óvodai neveléstörténet értékeire, a nemzeti sajátosságokra, a hazai óvodai gyakorlat nemzetközileg elismert eredményeire, a hazai és külföldi pedagógiai és pszichológiai kutatásokra.”5 A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja6 (továbbiakban: BNGOAP) jelenleg a szakma által elfogadott, lektorált, kiadás előtt álló tervezet, melynek kidolgozásához az ONAP sok (későbbiekben részletezett) elvi és konkrét javaslattal szolgált. Előzmények: 1952-ben jelent meg a Bölcsődék Egységes Szervezeti és Működési Szabályzata. 1993-ban a Bölcsődei szakmai és szervezési útmutató, 1997-ben pedig, A bölcsődei nevelés-gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai 7, mely utóbbira a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 40. § (4) bekezdése utal. A fenti szabályozók központi érvényűek voltak. Lényeges különbség az óvodai nevelés szabályozásához képest az, hogy míg az óvodai nevelési programok a teljes tartalmi szabályozást magukba foglalták, a bölcsődei szabályozók viszont központilag meghatározott, egységes kereteket adtak, a tartalom szabályozása pedig a módszertani levelek révén valósult meg. A bölcsődei szakma fejlődése és az ellátórendszer sokszínűvé válása magával hozta az igényt egy óvodaihoz hasonló, kétszintű szabályozási rendszer kiépítésére.

5

Farkas Lajosné: A helyi nevelési program iránytűje. In: Minőség az óvodában. OKKER, 2001. 61. old. A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. Kézirat. Írták: Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes, Korintus Mihályné dr., Rózsa Judit. SZMI, Bp. 2008 7 Ez A bölcsődei gondozás-nevelés minimum feltételei és a szakmai munka részletes szempontjai. Módszertani levél. 6

Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, Bp. 1999 (Ez a módszertani levél 1997-ben a BOMI kiadásában is megjelent)is megjelent.

7

Az alapprogramok struktúrája:

A bölcsődei nevelés-

Az óvodai nevelés országos

gondozás országos

alapprogramja

alapprogramja

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ

A BÖLCSŐDEI NEVELÉSGONDOZÁS CÉLJA A BÖLCSŐDEI NEVELÉSGONDOZÁS ALAPELVEI A családi nevelés elsődlegességének elve A gyermeki személyiség tiszteletének elve A nevelés és a gondozás egységének elve Az egyéni bánásmód elve A biztonság és a stabilitás elve Az aktivitás és az önállósulás segítésének elve Az egységes nevelő hatások elve A BÖLCSŐDEI NEVELÉSGONDOZÁS FELADATAI Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Óvodakép

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód alakítása

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása A BÖLCSŐDEI ÉLET AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Kapcsolat a szülőkkel Személyi feltételek Beszoktatás (adaptáció) – szülővel Tárgyi feltételek történő fokozatos beszoktatás „Saját gondozónő” - rendszer Az óvodai élet megszervezése Gyermekcsoportok szervezése Az óvoda kapcsolatai Napirend A bölcsőde kapcsolata más intézményekkel

8

•

A bölcsődék kapcsolata a bölcsődei hálózaton belül • Bölcsőde és óvoda kapcsolata • Egyéb kapcsolatok A BÖLCSŐDEI NEVELÉS- AZ ÓVODAI ÉLET GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Gondozás Játék Játék Vers, mese • Mondóka, ének • vers, mese • alkotó tevékenységek • egyéb tevékenységek Mozgás Ének, zene, énekes játék Tanulás Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek Tanulás

ALAPELLÁTÁSON TÚLI, A CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK DOKUMENTÁCIÓ A FEJLŐDÉS LEGGYAKORIBB A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉS KOR ÓVODÁSKOR VÉGÉRE VÉGÉRE

AZ

ZÁRSZÓ

A két alapprogram fejlődésmenete nem azonos: az óvodai dokumentum szerepe az eredetihez képest átalakult, a bölcsődei pedig egyre nőtt. Ennek magyarázata: a régebbi óvodai programok részletes központi előírást tartalmaztak az óvodai élet, a nevelési év egészére vonatkozóan. A társadalmi és a szakmai demokratizálódás következtében a program alapprogrammá változott, ami műfajilag, tartalmilag alapvető átalakulást jelent. Az 9

alapprogram egy keretprogram, amely az adott intézménytípus működésének szakmai szellemiségét és kereteit jelöli ki, ezen belül az egyes intézmények a helyi igényeknek és saját szakmai elképzeléseiknek megfelelően alakíthatják ki helyi programjaikat. A bölcsődei területen a nevelési program növekedése figyelhető meg. A bölcsődei ellátás középpontjában a gondozás állt, ennek okai: • az ellátott korosztály életkori sajátosságai • a bölcsődei ellátásnak – korábban – az egészségügyhöz való tartozása • a korabeli pedagógiai jellemzők (a nevelésben a közvetlen hatásokkal történő fejlesztés állt a középpontba, amelyet a bölcsődések vonatkozásában nem találtak jónak, követendőnek) Az elmúlt évtizedekben a társadalmi változásoknak és a kutatások eredményeinek köszönhetően a személyességen alapuló pedagógiai elképzelések térhódítása indult meg, és ez a kisgyermeknevelés terén is kedvező fogadtatásra, sőt, szinkronra talált. A bölcsődei ellátás a szociális ellátórendszer, ezen belül a gyermekvédelem része lett, ahol a pedagógiai szemléletmód jelenléte természetes. Ez a szemléletváltás a megfogalmazás szintjén is kifejeződik: bölcsődei gondozás-nevelés helyett bölcsődei nevelés-gondozásról beszélünk. Definíciószinten megfogalmazott, hogy a nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében folyik nevelés is, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. A bölcsődei alapprogram nagyobb részletezettségét indokolja egyrészt az, hogy a bölcsődepedagógia az óvodapedagógiához képest lényegesen újabb, ezáltal kevésbé letisztult ága a pedagógiának, másrészt pedig az, hogy a bölcsődei nevelés területén az elmúlt kb. négy évtizedben számos pedagógiai elképzelés váltotta egymást, igen nagy amplitúdójú mozgásokkal. A ´60-as években a tevékenységre serkentés kapott hangsúlyt, a ´70-es évek vége felé a bölcsődei nevelésben a gyermek öntevékenységéhez igazodás volt a jellemző, majd a ´80-as évek közepétől-végétől fogalmazódtak meg azok a pedagógiai elképzelések, melyek a gyermek fejlődéséhez igazodó, azt tevőlegesen is segítő nevelői magatartást tartják ideálisnak a gyermek optimális fejlődése szempontjából. A fentiek miatt szükséges az egyes fogalmak körültekintőbb, árnyaltabb definiálása is. Ez a különbözőség jól tükröződik abban, hogy a bölcsődei alapprogram a bölcsődei nevelés-gondozás célját és alapelveit fogalmazza meg, az óvodai pedig gyermekképről és óvodaképről szól. Lényegében mindkét dolog ugyanazt fogalmazza meg: a gyermekkép és az óvodakép absztraktabb, az alapelvek pedig konkrétabb szinten. A gyermek személyiségének, egyéniségének elfogadásán, tiszteletben tartásán alapuló, a személyre szabott, differenciált fejlődéssegítés fontosságát hangsúlyozó pedagógiai megközelítésnek köszönhetően mindkét alapprogram foglalkozik: • a gyermek egészséges, harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításával (környezeti feltételek, napirend, stb.), • a gyermek életkorának, egyéni érdeklődésének megfelelő aktív, tevékeny élet biztosításával (kiemelten a játék és tapasztalatszerzési lehetőségek, a szó legtágabb értelmében vett tanulási lehetőségek biztosítása), • a kapcsolatokkal (gyermek-nevelő, gyermek-gyermek, szülő-gyermek, szülő-nevelő és nevelő-nevelő), Az ONAP-ban megfogalmazott óvoda funkció teljes mértékig illeszkedik a BNGOAP által bölcsődei funkcióként meghatározottakkal: 10

• óvó-védő • szociális • nevelő-személyiségfejlesztő funkció A bölcsődei nevelés-gondozás és az óvodai nevelés feladatai területeiket tekintve megegyeznek, az elsősorban tartalmi különbségek a bölcsődés és az óvodás gyermekek fejlettsége közötti különbségekből fakadnak. Az egészségvédelem és az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi fejlődés és a szocializáció, valamint a kognitív fejlődés segítése Kozma Tamás szóhasználatával élve az egyén biogén, pszichogén és szociogén szférájának fejlődését támogatja, vagyis: komplex fejlődéssegítést jelent. 8 Nagy József kompetenciamodellje9alapján pedig a személyes, a szociális és a kognitív kulcskompetenciák fejlődésének életkornak megfelelő segítését jelenti. NYELVI KULCSKOMPETENCIA motívum - és tudásrendszer

SZEMÉLYES KULCSKOMPETENCIÁK

ÖNVÉDŐ

motívum- és tudásrendszer

SZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIÁK

KOGNITÍV KULCSKOMPETENCIÁK

TUDÁSSZERZŐ

motívum - és tudásrendszer

ÖNELLÁTÓ

TUDÁSFELTÁRÓ

ÖNISMERŐ

GONDOLKODÁSI

motívum- és tudásrendszer motívum- és tudásrendszer

ÖNFEJLESZTŐ

motívum- és tudásrendszer

KOMMUNIKATÍV

motívum- és tudásrendszer

PROSZOCIÁLIS

motívum- és tudásrendszer

motívum- és tudásrendszer

motívum- és tudásrendszer

motívum- és tudásrendszer

TANULÁSI

motívum- és tudásrendszer

EGYÜTTÉLÉSI

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ motívum- és tudásrendszer

Mindkét alapprogram a bölcsődei, illetve az óvodai élet megszervezésének részeként tér ki a szülőkkel való kapcsolatra, valamint az intézmény kapcsolatrendszerére. Az intézményes nevelés a családi nevelés kiegészítőjeként definiált mindkét esetben, ami fontos szemléleti kérdés. A szülőkkel való kapcsolat a bölcsődei nevelés-gondozás esetében karakterisztikusabban hangsúlyozott, a bölcsőde mint intézmény elsődlegessége és az ellátott korosztály életkori sajátosságai miatt. A kapcsolatrendszert illetően jelentős különbségek is vannak, hiszen az óvodai alapprogram a gyermekvédelmi törvény10 elfogadása előtt született, a bölcsőde pedig a gyermekjóléti alapellátás részeként egyértelműen vázolja a rendszer elemeihez való kapcsolódásait. Mindkét intézmény a neveléssel kapcsolatos szerepét, feladatait egy hosszú folyamat adott szakaszának irányítójaként értelmezi: a bölcsődei alapprogramban megfogalmazódik az óvodával, az óvodaiban pedig a bölcsődével és az iskolával való kapcsolat, az átmenetek segítése, a kontinuitás biztosítása. A gyermekek életének főbb területei között mindkét intézménytípusban kiemelt szerepet kap a játék, a vers-mese, az ének-zene, az alkotás, a mozgás, a tanulás értelmezése, és a munka-jellegű tevékenység, amelyről a bölcsődei alapprogram az „egyéb tevékenységek” címszó alatt tesz említést. (A részletes pedagógiai elemzés meghaladja jelen írás

8

Bővebben: ld. Kozma Tamás (2001): Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Nagy József (2007): Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged. 10 1997. évi XXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 9

11

lehetőségeit.) A korosztályok közötti különbségek következtében a gondozás az ONAPban kevéssé részletezett. A BNGOAP az ONAP-hoz képest 2 többlet-fejezettel rendelkezik: külön kitér az alapellátáson túli szolgáltatásokra és a dokumentációra is, a már többször hivatkozott okok miatt. A két alapprogram a gyermekképet, a gyermek fejlődéséről vallott felfogást és a felnőttnek ebben a folyamatban való szerepét, feladatait, lehetőségeit tekintve nagy mértékű rokonságot mutat. Jelentős különbség van azonban a szabályozóerőt tekintve: az óvodai alapprogramról kormányrendelet rendelkezik, a bölcsődei alapprogram jelenleg – szakmai elfogadás után – kiadás előtt áll. Nagyon fontos elvi kérdés, hogy a bölcsődei alapprogram szabályozóerejét is kormányrendelet határozza meg, hiszen csak így valósulhat meg a szabályozás szintjén az ekvivalencia, amely főleg a bölcsőde-óvoda közös intézményekben kap kiemelt jelentőséget.

A 0-3 éves és a 3-7 éves gyermek nevelésének szemléleti kérdései Ahogy már szó esett róla, a két intézmény egységes nézet- és gyakorlatrendszere ellenére – vagy éppen azzal együtt – az eltérő korosztály eltérő sajátosságaiból adódóan nem azonos célkitűzéseket és nem egyforma módszereket kell, hogy alkalmazzon a „hétköznapi” nevelési gyakorlat folyamán, hanem az életkori sajátosságoknak megfelelően alakulnak a mindennapok. A különbségek lényegesek a mindennapok során, a gyerek életében mindezeknek komoly jelentőségük van, hiszen éppen ezen megélt élmények által válik valaki identitásában (ha nem is tudatosan) bölcsődéssé vagy óvodássá. Mégis, azt szükséges megvizsgálnunk, hogy az egyes gyermeki jellemzők és gyermeki tevékenységek mely gondolkodás, ismeret, szemlélet alapján válhatnak egymáshoz közelítővé, a kisebb-nagyobb eltérésekkel együtt. Melyek tehát azok a döntő kérdések, amelyekben szükséges az összhang, amelyek a konkrétumok megvalósításakor egyformán értelmezendők, amelyek során lényeges, hogy a személet azonos, vagy hasonló legyen, amelyek által realizálódhat az egységes gyerekkép, valamint az egységes, de a sajátosságokat megőrző kisgyermeknevelés? •

Beszoktatás: Az anyás beszoktatás a bölcsődei nevelés „találmánya”, melyet az óvodák jelentős részében is alkalmaznak. A közös intézmény esetében a bölcsődei beszoktatást követő években a gondozómunka és gondozással kapcsolatos teendők, a gondozás eredményei az anya és a gondozónő együttműködésének fő tárgya. Az óvodában, ha a gyermek járt bölcsődébe, szintén az ezekre vonatkozó kérdéseket teszik fel leggyakrabban az anyák, ha nem járt, akkor a leválás a központi téma. Később pedig – egyre inkább – a gyermek tudásszintjére helyeződik a hangsúly. (Kifejtés, vélemény ld. később.) A gazdag, minőségi nevelőmunka azt kívánja, hogy az összevont intézmény (a gyermek automatikusan átmegy az óvodai részlegbe) mindkét egységében legyen beszoktatás, akkor is, ha a gyermek csak átsétál egy másik csoportba, és akkor is, ha otthonról jön. A beszoktatás legyen rugalmas, idejét – ha valamennyire maximálják is – kezeljék egyformán rugalmasan, és módját szintén a gyermek és a család ismeretében állapítsák meg. (Mely napszakban kezdődik, csoportszobában vagy udvaron, stb.) A későbbi együttműködés során a család igényeihez, lehetőségeihez és elvárásaihoz igazodva mindkét intézmény pedagógusai egyaránt törekedjenek arra, hogy a gyerek személyiségének teljes spektrumáról essen

12

•

•

•

11 12

szó, nem csak a gondozásról, és később nem csak arról, hogy mennyit és mit tud a kisgyermek. Ez szemléleti kérdés, a nevelésről és kisgyermekről vallott felfogás kérdése. A beszoktatás ideje az optimális idő arra, hogy eldöntsék a pedagógusok: „kié a gyerek”. A saját gyermek elvét a bölcsődei gyakorlatból az óvodának is érdemes átvennie, különösen az összevont intézmények esetében. Felfogás a nevelésről, a kisgyermek fejlődéséről: A pedagógiai innováció egyik központi kérdése (ahogy már szó esett róla) ma a kompetenciaalapú nevelés és oktatás. Tekintve, hogy kisgyermekkorról van szó, kétségtelen tény, hogy még az óvodába lépő kisgyermek általános pszichés állapotát is meghatározza a korai kötődés szintje, annak mikéntje. Ugyanakkor tudjuk, hogy ez nem pusztán a kapcsolat érzelmi színezetére utaló jelenség, hanem „benne van” a gyermeknek a teljes, minden oldalú viszonyulása a külvilághoz, képességrendszerének kibontakoztatási vágya, akarása. Elsődleges tehát a pszichológiailag és biológiailag egyaránt megalapozott érzelmi állapot, amely az anyához fűződő viszonyban is és a külvilágban való aktivitáshoz való viszonyban is – ha tetszik, kompetenciában – realizálódik. A kisgyermek a valóságban kompetens, nem elvontan az, és kompetenciája nem spekulatív, azaz nem a felnőtt elképzeléseitől függ. Ezért ideologikus (elképzelt, vágyott, divatos stb.) nevelési célokat, fejlesztési irányokat nem szabad kitűzni, ha hiszünk abban, hogy a fejlődés útja egy adott meglévő talaj mentén folytatódik tovább. Nyilvánvaló, hogy ez a „talaj” összefügg a környezettel, az adott szociológiai hátérrel, aminek minősége nem hierarchia kérdése, hanem ténykérdés.11 Ezért a nevelésnek mindkét intézményben abból a gyerekből kell kiindulni, aki van, azzal a családi hátérrel együtt, ami van. Ez nem lemondás a gyerekről, éppen ellenkezőleg, ez az alapja minden további fejlődésnek. A gyerek kompetenciája (képesség, ismeret, attitűd) magabiztos, ha nem tőle idegen megfelelést várnak el tőle, ugyanakkor magabiztosságát már csak az fokozza, ha elvárnak tőle. E szemlélet megvalósításhoz elengedhetetlen az is, hogy kompetensnek fogadjuk el a gyermek szüleit, egész családját, és az is, hogy kompetenciájában biztos legyen maga a pedagógus is. Nem mondhatunk le arról, hogy komolyan vegyük az egyéni eltéréseket, ami nem azt jelenti, hogy bizonyos közös pontokat ne keresnénk a csoport együttműködését, „együtt mozgását” illetően. Lehetnek olyan közös célok is, melyeket eltérő időben és eltérő módon kell és lehet elérni. 12 Homogén és/vagy vegyes csoportok: Könnyebb a közös intézmény azonos felfogás szerinti nevelőmunkáját megvalósítani, ha ebben a kérdésben közösen foglalnak állást. Az intervenciós szemlélet, az egyéni bánásmód, a differenciált foglalkozás természetesebben valósul meg, ezért eredményesebb is, ha a vegyes csoportok a dominánsak. A lehetőség a választásban azonban mindkét intézmény számára adott. A bölcsődében az egész piciket nyilván nem lehet „összekeverni” a nagyobbakkal, ezt leszámítva azonban a döntés a pedagógusoké, amit befolyásolhat az éppen jelen lévő korosztály életkora is, cél azonban, hogy a döntés legyen tudatos és közös. Lényeges szempont lehet pl. az egyes gyermekek életkora (különbséghatárok, az egyes – szűkebb értelemben vett – korcsoportokhoz tartozó gyermekek száma stb.). A vegyes korcsoport hangsúlyozottan igényli a csoport összetételéhez, az egyéni sajátosságaihoz igazodó pedagógiai programot. Együttműködés a szülőkkel: A partnerviszonyt sokféleképpen lehet értelmezni, ezért lényeges, hogy ebben is azonos álláspontot képviseljenek az intézmény dolgozói. A mai gyakorlat, sokszor a puszta fennmaradásért, gyakran előtérbe helyezi a szülők

Dornes, Martin (2002): A kompetens csecsemő. Pont Kiadó., Bp. Cole, M. – Cole, S. (2003): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Bp.

13

•

•

•

olyan szintű elvárásait, ami egyfelől akár gyermekellenes is lehet, másfelől pedig kizárja a valódi differenciálás lehetőségét. Egyértelmű, hogy bizonyos foglalkozásokból mind a sérült, mind a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kimaradnak, vagy csak formálisan vannak jelen. El kell dönteni, együtt a két intézménynek, hogy melyek a preferenciák, hogy a nevelésről vallott felfogásba milyen külső elvárások férnek bele, és melyek azok, amiket ki kell zárni. Ezzel egyidejűleg a kapcsolattartás módjait is jó, ha közösen határozzák meg. A családlátogatás időpontját (pl. beszoktatás előtt, vagy csak később), a fogadóórák rendszerét, a szülői értekezletek, a szülőcsoportos beszélgetések témáit, és a kevésbé hagyományos megoldásokat. Pl. játszócsoportok a szülőkkel, érzékenyítő technikák (videotréning stb.), bevonás a mindennapi életbe, az intézményen kívüli időtöltés lehetőségei stb. Sokféleképpen lehet feltenni a kérdést, és sokféle válasz adható: általános és veleszületett fejlődési tényezők, vagy a kulturális körülmények a meghatározók?.13 Egy biztos, az intézményrendszer a környezeti tényezőkhöz tud hozzátenni, és a családdal való együttműködésben ahhoz tud igazodni, miközben a gyermek és a család megismerése adja a kiindulást, ezáltal az egyéni eltéréseket. Az értelmi belátás, az átélés előbb vagy utóbb új struktúrát képezhet, és mint ilyen, a régihez képest új motivációs bázist hoz létre a szülőkben, és ezáltal a gyermekekben is (vagy fordított sorrendben). Mindez vonatkozik a fejlődés összes területére. Inkluzív nevelés: Az inklúzió fogalmán többnyire a befogadó légkört értik. A valódi inklúzió azonban nem pusztán valamely kisebbség (SNI, HHH, migráns) jelenlétének eltűrését jelenti, hanem azt, hogy a valóságos képességek és kompetenciák alapján valósul meg a nevelési folyamat. Ha ez az elfogadó-befogadó, differenciált bánásmód csak az érintett gyerekekre vonatkozik (a többiektől egyszerre és egyformát várunk el), akkor akarva-akaratlan a pozitív diszkrimináció érvényesül a többség rovására. A valóságos inkluzív pedagógia minden gyereket differenciál, így válik mindenki (gyerek, szülő pedagógus) számára elemi szintűvé a mindenki számára adekvát pedagógiai gyakorlat. Az összevont intézmények erről a kérdésről csak egyformán gondolkodhatnak. A gondozás és nevelés összefüggése: A „hivatalos” álláspont szerint a bölcsőde inkább gondozó, az óvoda inkább nevelő-oktató intézmény. Nyilvánvaló, hogy ebben a formában egyik sem igaz. A „gondozás közben nevelünk” jól ismert felfogás, azonban fontos, hogy ezt az attitűdöt az óvodapedagógus (nem csak a dajka) is átvegye, pontosabban folytassa, még akkor is, ha a nevelés egyéb preferenciái is érvényesülnek és akkor is, ha az óvoda egyik (nem kizárólagos) célja az iskolaelőkészítés. „A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre”. 14 Szoktatás, szokásrendszer, tevékenységbázis, értékrend, napirend: A kisgyermek számára a tapasztalás és az azzal összefüggésben lévő cselekvés a szocializáció és az értékrend kialakulásának, valamint a tanulásnak az egyik legjellemzőbb módja. Ez mindkét korosztályra érvényes, még a közvetlenül az iskolába lépés előtti időszakban is. A szocializáció, együttműködés a többiekkel akkor lesz könnyű és eredményes, ha a gyermekek tudják, hogy mit, mikor, hogyan szoktak csinálni. Mindez vonatkozik a napirendrendre, amely legyen meghatározott, ugyanakkor rugalmas, a játékok

13

Vajda Zsuzsanna (1999): A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon Kiadó, Bp. A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. Kézirat. Írták: Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes, Korintus Mihályné dr., Rózsa Judit. SZMI, Bp. 2008. 14

14

•

•

•

elrendezésére, a gondozási, játéktevékenységgel kapcsolatos, tanulási megoldásokkal összefüggő és egyéb cselekvésekre is. A tapasztaláson alapuló önálló kezdeményezések, cselekvések rögződnek, kialakul a viszonyulás az adott tárgyhoz, tennivalóhoz, szokáshoz és értékhez, ami segíti a kisgyermek döntésképességét – már a korai életszakaszban is, a megfelelő módon –, és mindez növeli önbizalmát, önállóságát, identitását. A két intézmény között „csak” annyi az eltérés, hogy sokszor nem ugyanarra a tapasztalásra és cselekvésre, vagy nem azonos szinten végzett aktivitásra vonatkozik a folyamat. A helyi programokat természetesen önállóan dolgozzák ki az óvodák, és fogják hamarosan kidolgozni a bölcsődék is. Maguk dönthetnek a tevékenységpreferenciákról, az arculatról, a fő profilról. A döntési jog ellenére azonban két elvnek célszerű érvényt adni. Az egyik az, hogy a helyi program szellemisége, valamint a benne lévő konkrétumok feleljenek meg az adott település jellegének, a helyi szokásoknak, vagy legalábbis ne üssenek el túlságosan azoktól. (Pl. egy városi óvoda néphagyományőrző jellege kevésbé adekvát, mint ugyanez vidéken, stb.). A másik pedig az, hogy a bölcsőde (ha még nincs helyi programjuk, akkor is) és az óvoda egyeztesse a programban foglaltakat a szokásrend, napirend és értékrend kérdéseiben is. A környezetnek, a helyi kultúrának figyelembe vétele része a helyi programnak, mely tényezők szorosan alakítják a gyermekek viszonyulásait, szokásait, gondolkodását. Mindezt tehát a két intézmény között pedagógiai bázisnak, kiindulópontnak kell tekinteni. Vonatkozik ez a heterogén környezetre is, ahol a heterogenitás maga a sajátosság, illetve azok jellegzetességek az érvényesek, amelyek az adott településen ténylegesen megjelennek. A felnőtt szerepe, a pedagógus mint irányító: Az intézmény részben az otthon funkcióját pótolja. Ez a gondolat gyakran egyenértékű a „jó intézmény” minősítéssel, mindamellett csak részben igaz. A pedagógus nem szülő, a gyerekek nem testvérek. Valóban, a gondozási, nevelési és oktatási feladatokat a nap jelentős hányadában az intézmény vállalja fel, de másképp teszi ezt, mint ahogy teszi, tenné az otthon, a szülők. A pedagógus egyszerre érvényesíti az egyéni bánásmódot és a közösségi nevelést, amelyek nem ellentmondóak, ténylegesen párhuzamosan vannak jelen a mindennapok folyamatában. Ebben szervező, irányító, társ a pedagógus. Mindkét intézményben azonos attitűddel rendelkező pedagógusi hozzáállás adja az összevont intézmény valóban együttműködő jellegét e téren is. Közösség, társas kapcsolatok, önállóság: Minden kisgyermeknek – akárhány éves is – joga van az egyedüllétre, a magányos játékra vagy a „semmittevésre”. Ez olyannyira igaz, hogy mindkét intézmény berendezése akkor jó, ha léteznek a visszavonulásra alkalmas kuckók. Ugyanakkor a bölcsőde is és az óvoda is elsősorban a közösségi együttlét tere. A közösség azonban nem külsődlegesen diktált létezési forma (csak a formális közösség), hanem önkéntes, adott tevékenységre vonatkozó együttesség. A barátválasztás, annak tartóssága és tartalma a két életszakaszban nem azonos, mégis, mindkét esetben a pedagógus feladata ennek tiszteletben tartása és támogatása, ha kell, segítése. Játék: A játék – a csecsemőkorban a mozgással együtt – a kisgyermek fő tevékenysége. A játék önkéntes, örömérzést kiváltó, spontán tevékenység, melynek nincs célja, de nagyon komoly, a személyiség minden területére kiható, fejlesztő hatású eredménye van. (Az értelmi képességek, a verbalitás, a mozgásos és a szociálisérzelmi- akarati tényezők egyaránt a játék által fejlődnek leginkább.) Ezért mindkét intézményben egyformán kell biztosítani a játék objektív és szubjektív feltételeit. A berendezés, a játéktárgyak típusa, mérete, felhasználhatósága (polivalenciája) természetesen a két korosztály számára nem teljesen azonos. De az, hogy legyen hely és idő (a nap 70%-ban legalább) játszani, az közös vonás. A játéktárgyak több célra,

15

•

•

15

önkéntes, fantáziára és saját élményvilágra épített felhasználása szintén közös elv a két intézményben. A felnőtt indirekt irányítása (akkor, ott és úgy kapcsolódik be, ahogy azt a játék menete, állapota szükségessé teszi), a megfelelő légkör megteremtése egyformán feladata a bölcsődei és az óvodai pedagógusnak. Ismét visszatérhetünk a szülői és a fenntartói elvárásokra. A jó minőségű intézmény a játék preferenciáját semmilyen nyomás hatására nem adja fel. Tanulás: A tanulás terén látszik – első benyomásra – az egyik legnagyobb eltérés a két intézmény között, Ez azonban csak látszólagos, ha a kisgyermekkori tanulás sajátosságait, annak pszichológiáját veszzük alapul, a differenciálással együtt. A konstruktív tanuláselmélet a gyermek előzetes ismereteire alapoz, egyformán értékeli a gondolkodási folyamaton alapuló és az intuíciókon, készségeken alapuló tanulási folyamatot. Ez a sokszínűség egybevág a gyermekek sokszínűségével, és az egyéni sajátosságok maximális figyelembevételével. Az egyéni cél, feladat, módszer, eszköz, idő és értékelési mód, ha tényleg egyéni, akkor nem az életkortól függ, hanem a gyerektől. Ebben a felfogásban tehát még sincs jelentős különbség a tanulás terén. E szemlélet gyakorlati alkalmazása biztosítja igazán a bölcsőde és az óvoda tanulásirányításának összhangját, célként kitűzve az egyéni fejlesztést. A tanulásnak – szemben a játékkal – konkrét célja van, és nem önkéntes, hanem irányított. Ezért a játékos tanulás valójában semmitmondó kifejezés, sem nem játék, sem nem tanulás. A cselekvésen alapuló tanulás, egyéni motivációval, amely szinte az önkéntesség érzetét biztosítja, felel meg sokkal inkább a valóságnak, és segíti a gyermek fejlesztését. Az egyén megismerése (ld. később) adja a tanulás alapját. A gyermeki tanulásban a tájékozottságnak és tudásnak komoly szerepe van, de a képességek fejlesztésének még nagyobb. A sajátos gyermeki gondolkodás és világkép, a problémamegoldás technikája, a figyelem-összpontosítási képesség, a felidézés módja valamennyire függ az életkortól, ilyen értelemben eltérhet a két intézményben a tanulás szervezése, alapjában véve azonban az elsődleges szempont az, hogy hol tart a gyermek fejlettségi szintje, milyen motivációs bázissal rendelkezik, mire van igénye és képessége. Ez képezi a fejlesztés alapját. E gondolkodás mentén egyetlen gyermekről sem mondunk le, bármilyen képességekkel rendelkezzék is, és bármilyen támogató, vagy éppen annak hiányát szenvedő családból jön is. Kiemelt szerepe van a hétköznapi élettapasztalatoknak mint tanulási lehetőségeknek, és a tanulást befolyásoló külső tényezőknek egyaránt. 15 A gyermek megismerése, mérés: A minőségbiztosítás ma már minden óvodától elvárt, sőt megkövetelt feladat. Ennek részeként értelmezhető a gyermekek mérése, fejlettségi szintjük megállapítása. A sokféle mérési eljárás közül választott módszer a helyi program része, illetve a minőségirányítási kézikönyv egyik fejezetét képezi a legtöbb esetben. A bölcsődei területen a minőségbiztosítási rendszer kidolgozása most van folyamatban. A gyermekek mérésére, a fejlődés nyomon követésére használatos eszközök hosszú múltra, többszörös és jobbító átdolgozásra tekintenek vissza. A két intézménynek a mérés elvi kérdéseit feltétlenül össze kell hangolni egymással. A módszerválasztás önálló, szabad döntésen alapul. Ugyanakkor – ha valóban az egyéni fejlesztés a cél –, akkor szinte elkerülhetetlen a nyomon követéses mérés, amely a gyermek megismerésén alapul, minden területre egyformán kiterjed, folyamatos, és ennek eredményeire épülnek a tanulási, fejlesztési tervek. Említettük már (ld. szülőkkel való kapcsolattartás), hogy az aktív átélés, esetleg a belátás, új motivációs bázis kialakulását eredményezheti. Itt kell nyomatékosítani, hogy a gyermek megismerése nem abból áll csupán, hogy ismerjük a fejlődés fő irányait (a négy terület

Kagan, Spencer (2001): Kooperatív Tanulás. Önkonet Kft. Bp.

16

mindegyikén: értelmi, szociális, verbális, mozgásos), hanem azt is jelenti – és a „mély” nevelés szempontjából ennek van igazán jelentősége –, hogy képünk van a gyermek önképéről, ha tetszik, identitásáról. A gyermeket egységben látni, érezni sokszor nehezebb, mint a részfunkcióit mérni, ismerni. 16 A bölcsődés és az óvodás korosztály együttnevelése a bölcsődei és az óvodai nevelés mellett Magyarországon jelenleg több formában létező gyakorlat (családi napközi, bölcsődei csoport működtetése óvodában, magánkezdeményezésben működő intézmények, egyedi szakmai koncepció alapján – esetenként kísérleti jelleggel – működő intézmények, és a készülő törvény alapján, a kistelepüléseken (ld. jogszabály és készülő törvény) az óvodai csoportban maghatározott feltételekkel bölcsődés korú gyermekek fogadása, stb.). További célként kell tehát kitűzni, hogy ezen intézmények alap- és helyi programjainak koncepciói is illeszkedjenek egymáshoz. Mindezt ott is követelményként szükséges felállítani, ahol az eltérő fenntartás (állami, alapítványi, egyházi, magán) eltérő szemléletet vonhat maga után. Így a gyermekről és annak családjáról vallott felfogásnak szerepelni kell az adott intézmény helyi programjában, mely programnak az adott intézmény alapprogramjához, vagy annak hiányában valamely szabályozó dokumentumhoz kell illeszkedni. Ezen alapdokumentumok összehangolása pedig tárcaközi együttműködést is igényel. Az egy szinten történő egységesítésben benne kell lenni annak is, hogy az adott intézmény egységesen kiket, mely rétegeket és hogyan képvisel. Fontos, hogy egyetlen intézmény se tegyen – tehessen – diszkriminatív különbségeket családok és gyermekek között (ld. bármilyen értelemben vett kisebbségek). Mindezzel együtt természetesen az egyes intézménytípusok között, és azokon belül is érvényesüljön a pluralizmus, amely megjelenhet részcélokban, feladatokban, módszerekben, napirendben stb. Mindkét terület, a bölcsőde is és az óvoda is, számtalan olyan értéket halmozott fel, amelyek egyrészt megőrzendők, másrészt pedig – éppen értékeinél fogva – más intézménytípusok számára is példák lehetnek. Ezeknek megőrzése, ismertté tételük és fejlesztésük a pedagógia fontos feladata. Ezzel egyidejűleg és nem ennek ellentmondva kell megvalósulni a közös intézményben az egymáshoz illesztésnek. Ugyanakkor az is követendő egyéb pedagógiai intézmények számára, hogy a két intézmény tartalmi szabályozóinak dokumentumai egymásra épülnek, már jelen állapotukban is összhangban vannak. Fontos, hogy a bölcsődéket szabályozó dokumentumok (módszertani levél és a folyamatban lévő alapprogram) továbbra is őrizzék meg korosztályára vonatkoztatott jellemzőiket, éljenek sajátosságaikkal, a nevelési tényezőket meghatározó alapvonásaikkal. Tegye ugyanezt az óvoda is saját dokumentumaival a jelenben is, a fejlesztést előtérbe helyező programjaiban is. Ezzel együtt a gyermeki szabadság tiszteletben tartása, a játék tevékenységének központi kategóriája, a nevelő- és gondozómunka összekapcsolódása, a játékba integrált cselekvő tanulás, az egyéni (differenciált) bánásmód, a társas kapcsolatok segítése, valamint a családokkal való egyéni és szoros együttműködés (intervenciós személet) egységes érvényesítése kiemelt közös cél és feladat mindkét intézmény számára. Csak e pedagógiai gyakorlat mentén van esély arra, hogy minden gyermek – kiemelten minden rászoruló gyermek – esélyt kapjon, és fejlődése biztosított legyen. 17

16

Dr. Bakonyi Anna (2001): Az óvodás gyerekek értékelési–mérési rendszerének elvi és gyakorlati kérdései. In: Minőség az óvodában. (Szerk. Szivák Judit.). OKKER Kiadó, Bp. 175-215. p. 17 Heacox, Diane (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban.. Szabad Iskolákért Alapítvány, Bp.

17

Az együttnevelés variációi és kritériumai A 0–3 éves korosztály valamilyen formában történő ellátása minden önkormányzat számára alapfeladat, a törvényi előírás szerint a bölcsődék fenntartása azonban csak a 10 000 főnél nagyobb lélekszámú településeken kötelező. A helyi önkormányzatok a napközbeni ellátás biztosítására vonatkozó kötelezettségüket más ellátási forma révén is teljesíthetik, pl. családi napközi stb. A gyermekpopuláció szociokulturális hátterét tekintve igen heterogén, így természetszerűleg az ellátórendszer is differenciált abban a tekintetben, hogy milyen családok gyermekei veszik elsősorban igénybe (pl. fizetős szolgáltatások, játszóházak, Biztos Kezdet programok stb.). A települések száma közigazgatási típus szerint, 200718 Megnevezés

Főváros

Megyei jogú város

Város

Község

Települések száma

1

23

265

2 863

Helységek száma összesen 3 152

A működő bölcsődék és férőhelyek száma a település jogállása szerint, 2007 Megnevezés

Főváros

Bölcsődék száma

142 8 359

Férőhelyek száma

Megyei jogú város 151 8 515

Város

Község

Összesen

209 7 159

56 911

558 24 944

A bölcsődével integráltan működő óvodák száma, 200719 Megnevezés

Főváros

Darab

3

Megyei jogú város -

Város

Község

Összesen

25

13

41

Bölcsőde a 3152 település közül csupán 230 településen található, a települések 7%-án. A statisztikai adatok alapján 558 bölcsőde működik. Az óvodák tekintetében sokkal jobb az arány, a települések több mint 70%-án található óvoda, mintegy 2250 településen. OSAP keretében gyűjtött óvodai adatok alapján a 2007/2008-as tanévben az intézmények száma 2 750, feladatellátási hely 4 386. Egy másik dokumentum20 adatai szerint, a bölcsődét a 0-3 éves korosztály 8 %-a veszi igénybe (a férőhelyszámok adta szűkös lehetősége miatt), óvodába a korosztály 87 %-a jár (a 3 évesek 75 %-a, a 4 évesek 85 %-a, az 5 évesek 95 %-a). A bölcsődei ellátáshoz való hozzájutás nagyon egyenetlen, a nagyvárosokban lényegesen jobb, községekben csupán elvétve biztosított. A gyermekes családok 43%-a olyan településen lakik, ahol nincs bölcsőde. A szegénységben élő családok 55%-a nem tud lakóhelyén hozzájutni az ellátáshoz. Az ellátórendszer ma nagyon egyenlőtlen hozzáférést biztosít, ami az ország egyes területeire különösen érvényes. Ezeken a településeken kiemelt jelentősége van 18

Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2007; 1203-as KSH adatfelvétel, 2007; 2023-as KSH adatfelvétel, 2007. 19 A 2006. márciusi adatok szerint 71 óvodában működött bölcsődei csoport. Az empirikusan tapasztalható növekedés ellenére a statisztikai adatok jelentős csökkenést jeleznek. Ennek magyarázatát jelenleg keressük. 20 Megvalósíthatósági tanulmány a TÁMOP 5.2.1. kiemelt projekthez. 2008. febr. 12.

18

a ténylegesen (egy csoportszobában működő) egységesen működő intézményeknek (lásd: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 33. § (1) bekezdés f.) pontja, illetve a (14) bekezdés. (Legkorábban: 2009. szeptember 1-től.) Mindenképpen elérendő cél, hogy e települések gyermekei számára biztosított legyen a napközbeni ellátás, ellenkező esetben sérül az egészséges fejlődéshez való jog.

A bölcsődés korosztály óvodában történő nevelésének formái: 1. Bölcsőde-óvoda közös (összevont) intézményként történő működtetése: Azok a napközbeni gyermekellátási formák tartoznak ide, amelyekre jellemző, hogy az intézményen belül van olyan egység, amelyik a 0–3 éves korosztályt, és van olyan egység, amelyik a 3–6 (7) éves korosztályt látja el. (Vagyis: a bölcsődés és az óvodás csoportok ellátása külön-külön szobában / egységben történik). A 0–3 éves korúak ellátását a bölcsődei szabályzók, a 3–6 (7) éveseket pedig az óvodai szabályzók határozzák meg, a két ellátási forma szakmailag önállóan működik. 2. Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról módosítása értelmében a 33. § (14) Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni. Az óvodai csoportban történő nevelés akkor valósulhat meg, ha a gyermek legalább második életévét beöltötte. 1. Bölcsőde-óvoda közös (összevont) intézményként történő működtetése: Az óvodában működő bölcsődei csoport sok esetben megoldást jelenthet a 0–3 éves korosztály napközbeni ellátásának biztosítására azokon a településeken, ahol kevés az esély az önálló bölcsőde létesítésére. Ez az ellátási forma nagy segítség lehet a családok számára gyermekeik nevelésében, javíthatja a szülők elhelyezkedési esélyeit, könnyebbség abban az értelemben is, hogy a szülő esetleg több gyermekét is ugyanabba az intézménybe írathatja (ez a mindennapi életszervezés szempontjából előnyös, az intézményben dolgozó szakemberek létbiztonságát fokozhatja, a szakmai fejlődésre, fejlesztésre jobb lehetőségeket biztosít). Mivel az önkormányzatnak csak ellátásbiztosítási kötelezettsége van a 10 000 lakosnál kisebb lélekszámú településeken, az igények és a lehetőségek függvényében többféle megoldás is létezhet. A gyermekpopuláció szociológiai, kulturális hátterét tekintve igen heterogén, így természetszerűleg az ellátórendszer is differenciált abban a tekintetben, hogy milyen hátterű családok gyermekei veszik elsősorban igénybe (pl. fizetős szolgáltatások, pl. játszóházak, Biztos Kezdet programok, stb.). „A napközbeni gyermekellátás a gyermekekért van, ezért az ő érdekeiknek legmegfelelőbben kell azt megszervezni”.21 Fentiek meghatározzák az intézmények működését, a gyermekek ellátásának konkrét megvalósulását, és egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a férőhelyszámok korlátozott volta miatti válogatásnak is a gyermek érdekei lehetnek a meghatározó kritériumai, és nem az anya munkavállalása. A közös intézményben is szükséges betartani az egyes intézményekre vonatkozó jogi és tartalmi szabályzókat. Ugyanakkor e megvalósulás éppen azért jön létre, hogy azoknak a gyerekeknek is esélyt adjon a fejlődésre, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetüknél fogva nem, vagy alig kapnak segítséget képességeik kibontakoztatásához. (Megalapozva egyúttal a továbblépést, az iskolai sikereket, végcélként pedig a munkába állás esélyért.) Ezen esetekben a gyermekek felvételénél alapszempont, hogy ne az anyák munkába 21

Napközbeni gyermekellátás Európában. Az Európa Tanács ajánlásai, 2002.

19

állása legyen a meghatározó, hanem a családok, gyermekek valós szükséglete. Az esélyteremtő törvény csak így éri el célját. E kitétel azonban nem érinti azt az igényt, hogy ezen anyák munkába állását segíteni kell. Ez azonban nem a bölcsőde és nem az óvoda kompetenciája. Az önállóság ellenére a két intézmény pedagógiai programjának összehangolása elengedhetetlen, éppen az egységes gyermekkép, az egységen értelmezett nevelési gyakorlat miatt. Kiemelt jelentősége van az összehangolásnak az esélyt teremtő programokban, amelynek csírája és/vagy teljes kifejtése minden intézmény feladata, attól függően, hogy az adott intézményben van-e érintett gyermek. E szerint a felvett gyermekek közül élvezzenek prioritást a rászoruló gyermekek. A gyermekek ellátásához és a családokkal való szoros együttműködéshez az egyes intézmények kaphassanak/kapjanak szakmai segítséget (gyógypedagógus, pszichológus, jogász, védőnő, orvos, korai fejlesztő, szociális munkás, család- és gyerekvédelmi munkatárs stb.). A közös intézmény létrehozása előtt az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni: •

• •

•

Legelőször a közös intézmény létrehozásának a célját szükséges tisztázni. Elsődleges cél csak a magas színvonalú napközbeni gyermekellátás (bölcsődei és óvodai) lehet, melyet az érintett korosztályból minden gyermek etnikai hovatartozástól, fejlettségtől és szociológiai helyzetétől függetlenül igénybe vehet. Minden más cél: költséghatékony megoldások alkalmazása, az óvodai gyermeklétszám csökkenésének következtében az óvoda megmentése stb., ehhez képest csak másodlagos lehet. Fentiekből következik az, hogy mind a szakmai, mind a gazdasági szempontok figyelembevétele szükséges, ugyanakkor a gyermekek érdekében a szakmai szempontoknak elsőbbséget kell kapniuk a gazdasági szempontokkal szemben. 22 Az ellátás kialakításánál mindkét ellátandó korosztály igényeit mérlegelni kell, hiszen a bölcsődések és az óvodások életkori sajátosságaik különbözőségei miatt más-más bánásmódot igényelnek. A törvényi előírás szerint a napközbeni ellátást 20 hetes kortól kell biztosítani. Ez jelentős átalakításokat tesz szükségessé az intézményben mind a csoportszobák, mind a kiszolgáló helyiségek, mind a játszóudvar vonatkozásában. A bölcsődés korosztály kompetenciái jelentős mértékben különböznek az óvodások kompetenciáitól, az önkiszolgás területén lévő funkciókat illetően, ez alapvetően meghatározza, indokolja a bölcsődés és az óvodás gyermekek számára kialakított környezetnek a különbözőségeit, sajátosságait. A törvény által előírt korhatárok intézményi szűkítése (pl.: csak 2 éves kortól fogadják a gyermekeket) diszkriminatív, sérti az intézmény alapfunkcióit, ezért a szülőkből ellenérzést válthat ki, konfliktusokat eredményezhet a településen. (Külön mérlegelendő, és átmeneti megoldásként kezelendő az a helyzet, amikor az ellátást igénybevevő gyermekek korösszetétele vagy a jelentősebb átalakítások kivitelezhetősége, megvalósíthatósága indokolttá teheti a korosztályszűkítést). Egy bölcsődei csoportba – a jogszabályt figyelembe véve – legfeljebb 10 gyermek, egy óvodai csoportba pedig maximum 25 gyermek vehető fel. Az átalakítással kapcsolatos terveket, ezek költségvonzatait ebből a szempontból is mérlegelni kell.

22

A tapasztalatok szerint a szakmai szempontok által vezérelt összevonások esetében a szakemberek motiváltak voltak, szakmai megújulási lehetőséget is láttak az összevonásban, kölcsönösen elfogadták az egyes szakterületek sajátos tudásszükségletét, kölcsönösen sokat tanultak egymástól. (Bővebben ld. pl.: Észak-Kelet Magyarországi Regionális Módszertani Bölcsőde szakmai anyaga, 2007.)

20

•

•

•

•

•

•

•

A bölcsődés gyermekek élelmezésével kapcsolatos szabályok, követelmények különböznek az óvodai élelmezési előírásoktól, az óvodásoknak készített ételek a bölcsődés korosztály számára automatikusan nem adhatók. Így az intézménynek gondoskodnia kell a kétféle élelmezés biztosításáról, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről (ld. vonatkozó jogszabályok). Rugalmas megoldásokat kell tehát alkalmazni, a sajátos megoldások érvényesítése az egyes, vonatkozó kiszolgáló helyiségek biztosításával, megfelelő szervezéssel megoldhatók. A bölcsődei helyiségek (csoportszoba, fürdőszoba, átadó stb.) berendezése, felszerelése (játékkészlet, bútorok, gyermekek által használt edények, textília stb.) jelentősen eltér az óvodaitól, ezért mindkét intézmény tárgyi feltételeit önállóan kell biztosítani (ld. felszerelési jegyzékek). A bölcsődések esetében nem lehet elvárás a szobatisztaság. A pelenkacserét, a használt pelenka tárolását meg kell oldani (közegészségügyi előírások). A bölcsőde és az óvoda között ne legyen automatikus vagy szabad az átjárás, ne fordulhasson elő, hogy a már szobatiszta gyermekeket esetenként a 3. életévük betöltése előtt is átveszi az óvoda. A bölcsődei csoportban folyó nevelő-gondozó munka tartalmát A bölcsődei nevelésgondozás országos alapprogramja23 és a bölcsődei módszertani irányelvek, továbbá az egyes intézmények szakmai programjai határozzák meg, az óvodai csoportban folyó nevelést pedig Az óvodai nevelés országos alapprogramja 24 és az óvoda helyi programja. A bölcsődei és az óvodai alapprogram gyermekképét tekintve számos ponton rokonságot mutat25, ugyanakkor mindkét alapprogram önálló és (önállóan) egymástól függetlenül – legfeljebb egymásra épülve – kezelendő dokumentum. Cél természetesen az, hogy mindkét intézmény dokumentumaiban és különösen a gyakorlatban egységes gyermekkép legyen az iránymutató, és az alapjaiban, szemléletében azonos bánásmód. (A két alapprogram összehasonlítását ld. egy korábbi fejezetben). A bölcsődés és az óvodás gyermekekről kötelezően vezetendő dokumentációk köre és azok módja különbözhet egymástól. Ezt a némileg eltérő pedagógiai cél és a különböző módszerek indokolják, ugyanakkor a dokumentációk elveit, az egységes gyerekképre és pedagógiai attitűdre vonatkozó álláspontokat e téren is szükséges összehangolni. A bölcsődében nincsen irányított foglalkozás. Ebben a korban a spontaneitáson van a fő hangsúly, mely fejleszti a kisgyermek kreativitását, gondolkodását. Az óvodában is fontos mindez, ugyanakkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítottan megjelennek az irányított, a pedagógus által kezdeményezett tevékenységek is, az óvoda pedig megőrzi a játék elsődlegessége révén a spontaneitás jelentőségét, mindez azonban kiegészül a tudatosan tervezett (de a játékra épülő) oktatással. Részint a korosztály életkori sajátosságai miatt, részint pedig annak következtében, hogy a családi nevelésbe belépő első intézmény a bölcsőde, a szülők felé szakmai elvként más típusú nyitottság és rugalmasság fogalmazódott meg módszertani elvként, mint bármelyik más, a bölcsődét követő nevelési intézmény esetében. A bölcsődei

23

Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes – Korintus Mihályné dr. – Rózsa Judit: A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. SZMI, 2008. 24 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról. 25 Bővebben ld: Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes – Pethő Mónika: Az óvodai nevelés országos alapprogramja és A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. Összehasonlító elemzés. SZMI, Budapest, 2008. Kézirat.

21

•

•

•

• •

nevelés-gondozásban elvárt a családlátogatás, a szülővel történő fokozatos beszoktatás, melynek min. időtartama 2 hét, a folyamatos érkezés lehetősége. A szülő a bölcsődei szabályok tiszteletben tartásával, a csoport életébe tevőlegesen nem beavatkozva bemehet a bölcsődei csoportba. Az óvodák hasonló elvek és hasonló gyakorlat alapján működnek, a megoldások mikéntje, a hangsúlyok azonban óvodánként eltérhetnek egymástól. A két szakterület két különböző ágazat irányítása alá tartozik, ennek kezelése mind szakmai, mind munkajogi szempontból mindkét intézményben szabályozott. A bölcsődében jogszabályi előírás szerint szakképzett gondozónő, óvodában pedig szakképzett óvodapedagógus alkalmazható a./ szakmai szempontból:. ezt a bölcsődés és az óvodás gyermekek életkori sajátosságai és az egyes intézmények nevelő-gondozó munkájának tartalmi különbségei egyaránt indokolttá teszik; b./ munkajogi szempontból: más az óvodapedagógusok és más a gondozónők közalkalmazotti besorolása, csoportban töltendő munkaideje, éves szabadságkerete, továbbképzési kötelezettsége, stb. Ezért a közös működtetésnél e szempontokat is fegyelembe kell venni, ami az együttműködésükben nem lehet hátráltató tényező. Úgy kell a munkarendet megszervezni, hogy mind a gondozónőknek, mind pedig az óvodapedagógusoknak legyen idejük, munkájuk összehangolására a közös cél, az egységes gyermeknevelés érdekében. Bölcsődei csoportban óvodapedagógus nem alkalmazható gondozónőként, és ugyanígy óvodai csoportban sem alkalmazható gondozónő óvodapedagógusként. Mindkét intézményben a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkezők dolgozhatnak. A bölcsődei és az óvodai csoportok szakmai önállóságát intézményen belül biztosítani kell. Ez az összevont intézmény vezetőjének és az egységvezetőknek az együttműködését kiemelten igényli: a felelősség- és jogkörök pontos körülhatárolása, az eltérő szakmai kompetenciák ekvivalenciájának a megteremtése nagy körültekintést igényel. A szakmai önállóság igénye 3 szinten jelentkezik: a./ a bölcsődei és az óvodai csoport napi működésében, működtetésében, b./ a szakmai munka tervezésének, szakmai irányításának szintjén, c./ a kapcsolatrendszer meglétének és működésének szintjén. Ez egy - intézménytípusonként eltérő - szakmai kapcsolatrendszer meglétét és működtetését tételezi fel. A két intézménytípus működésének hasonlóságait és különbözőségeit, a bölcsődei és az óvodai nevelés kontinuitását a szülők felé is megfelelő módon kell képviselni. A közös intézmény vezetése: a./ a közös intézményt óvodapedagógus vezeti, és a bölcsődének önálló szakmai vezetője van, aki gondozónő (lehetőség szerint E kategóriába sorolásra jogosító gondozónői végzettséggel rendelkező); b./ a közös intézményt gondozónő (lehetőség szerint E kategóriába sorolásra jogosító gondozónői végzettséggel rendelkező) vezeti, az óvodának önálló szakmai vezetője van, aki óvodapedagógus; c. / a közös intézmény vezetője egyéb, a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkezik (pl. szociálpedagógus), a bölcsődének gondozónői végzettséggel, az óvodának pedig óvodapedagógus végzettséggel rendelkező vezetője van.

22

Ahol a jogszabály a szakvizsga meglétét is feltételül szabja a vezetői beosztás betöltéséhez, ott természetesen a vezetőnek szakvizsgával is rendelkeznie kell. A vezető személyének kiválasztásánál fontos szempont, hogy a vezetői poszt várományosa mindkét fél szakmai érdekeit megfelelő módon képviselje, kellő tájékozottsága legyen mind a bölcsődei, mind az óvodai nevelés vonatkozásában. A vezetőhelyettes személye, kiválasztása ugyanilyen fontos. Ahol a vezető óvodapedagógus, ott legyen gondozónő a helyettes, aki teljes jogú pedagógiai hatáskörrel bír, ahol a vezető gondozónő, ott legyen a helyettes teljes jogú pedagógiai jogkörrel rendelkező gondozónő. • A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására vonatkozóan a már hivatkozott szabályozókon túl az alábbiak irányadóak: a gyermekek ellátásához a megfelelő segítséget a fenntartónak biztosítani kell mindkét intézményben (gyógypedagógus – igény szerinti szakos, orvos, pszichológus, fejlesztőpedagógus, konduktor stb.), • A hátrányosan és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátására vonatkozóan erős szakmaközi együttműködés szükséges mindkét intézményben (védőnő, orvos, pszichológus, jogász, szociális munkás, gyermekvédelmi- és családgondozói munkatárs stb.). A bölcsőde-óvoda közös intézmény kialakítása a 3 éven aluliak napközbeni ellátásának csak egyik lehetséges módja, semmiféleképpen nem válhat sem divattá, sem pusztán anyagi megfontolásokon alapuló megoldási lehetőséggé. A jól működő közös intézmények esetében mind a bölcsőde, mind az óvoda megőrizi szakmai önállóságát, csupán épületileg és gazdaságilag működnek egységben, és intenzív pedagógiai együttműködés (szemléleti, metodikai) jellemzi őket. A bölcsőde-óvoda közös intézmény az egyes ellátási formák szakmai követelményeinek betartásával eredményesen segítheti a kisgyermekek harmonikus fejlődését. A fejlődési folyamat erőltetett siettetése, az óvodára való ily módon történő előkészítés nem lehet feladata a bölcsődének. Mind a bölcsődei, mind az óvodai nevelés akkor működik jól, ha saját funkciót lát el. Ugyanakkor kiemelt szerepet kap egymás szakterületének megismerése, a kölcsönös tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése, amely mind a saját, mind a társterület kompetenciájának erősödését kedvezően befolyásolja. Az egyes szakterületek önállóságának biztosítása mellett ugyanilyen fontos az együttműködni tudás is, a saját tevékenységek lehető legmagasabb szinten történő összehangolása az egységes nevelői színtér és a kontinuitás biztosításának érdekében, az átmenetek minél kisebb határának szolgálatában. A közös családlátogatások, bizonyos közös programok is segítik a kölcsönösséget és az egymásra épülést, az együttműködést. 2. A 2 évesnél idősebb gyermekek óvodai csoportban történő nevelése. Ez a tervezett (legkorábban 2009. szeptemberétől indítható) ellátási forma azokon a 10 000 fő lakónépesség alatti településeken jelenthet megoldást a bölcsődés korúak (2-3 évesek) napközbeni ellátásában, ahol a rendkívül alacsony gyermekszám miatt az óvodában működő bölcsődei csoport kialakítása sem valósítható meg. E megoldás egyúttal biztosíthatja az arra különösen rászoruló, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű településeken élő gyerekek intézményes nevelését. • Ennél az ellátási formánál nagy a veszélye annak, hogy a néhány bölcsődés korú gyermek „felszívódik” az óvodai csoportban. Mivel kistelepülésen működő ellátási formáról van szó, nyilván az óvodások ellátása is vegyes csoportokban történik, ennek határai a 2 évesek felvételével kitolódnak. Az erre vonatkozó nevelési koncepciók, tervek a helyi nevelési programban meg kell, hogy jelenjenek. • A csoportlétszámot a széles korcsoport sajátosságaihoz igazodva kell megállapítani. A 3 éven aluli gyermekeket lehet duplán számítani. A 2 éves kisgyermek számára a

23

• • • • • •

25 fős csoport rendkívül megterhelő pszichésen, nehezíti a biztonságérzet és a személyes kötődések alakulását. (Esetleg a maximum létszámot 20 főben lehetne meghatározni, ahová maximum 3-5 két éven felüli gyermek vehető fel.) A tárgyi feltételek kialakításánál figyelembe kell venni a fokozott biztonsági szempontokat és a 2 év körüliek önállósági szintjét. (Bútorméret, fürdőszoba berendezése, játékkészlet stb.) A 3 éven aluli gyermekek élelmezésénél a bölcsődésekre vonatkozó előírásokat kell betartani. A 3 éven aluli gyermekeket is nevelő csoportban az óvodapedagógusnak bölcsődei nevelési-gondozási alapismeretekkel kell rendelkeznie (pl. továbbképzés a témában). A szobatisztaság a 3 éven aluli gyermekek esetében nem lehet elvárás. A 3 éven aluli gyermekek nevelésében-gondozásában a bölcsődei szakmai elvek és módszertani előírások a meghatározóak. Meg kell határozni a csoportban dolgozó felnőttek (gondozónő és óvodapedagógus) óraszámait (óra/nap) a vonatkozó jogszabályok szerint, valamint a csoportban dolgozók átfedési idejének mennyiségét is (óra/nap).

Közös képzési lehetőségek •

• •

Az óvodapedagógusok képzése BA szinten folyik. A bölcsődei gondozónők jelenlegi legmagasabb képzése a felsőfokú szakképzés keretében működő csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (2008. szeptemberétől: csecsemő- és gyermeknevelőgondozó) képzés. A bölcsődei szakemberek BA szintű képzésének szakalapítása folyamatban van. Mindenképpen az lenne szakmailag és szakmapolitikailag a jó megoldás, ha külön BA szakon folyna a gondozónők és az óvodapedagógusok képzése, természetesen az egyes tanegységek, tantárgyak, modulok beszámíthatóságával, esetenként átjárhatóságával vagy egymásra épülésével. A két szakterület között természetesen létező és mindenképpen megőrzendő különbözőségek így nem tűnnek el, ugyanakkor az egymásra épülés, az együttműködés is nyilvánvalóan látszik. Ugyanez az átjárhatóság a tanító szak felé (és felől) is kell, hogy működjön. Az óvodapedagógus-képzésben a bölcsődés, a bölcsődei gondozónőképzésben pedig az óvodás korosztály ellátására vonatkozó témakörök arányát kell növelni (az elméleti és a gyakorlati képzés területén egyaránt). Közelíteni kell egymáshoz az egyes szakterületek továbbképzési rendszerét. Az óvodapedagógusokra a pedagógus-továbbképzési rendszer, a gondozónőkre a szociális továbbképzési rendszer előírásai és lehetőségei vonatkoznak. Az engedélyezett továbbképzési programok közül ki kell választani azokat, amelyek mindkét szakmában elfogadhatók, átjárhatóvá és egymással elfogadhatóvá, konvertibilissé kell tenni a két ágazat továbbképzési rendszerét, valamint olyan új programokat kell akkreditáltatni, amelyek az összevont intézményekben való nevelő-gondozómunkát segítik.

24

A fontosabb jogszabályok, módszertani ajánlások bibliográfiája: Törvények: 1.

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

2.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

3.

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

4.

Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

5.

Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény

Korm. rendeletek: 1. 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról 2. 133/1997.(VII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 3. 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról 4. 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 5. 235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 6. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 7. 188/1999.(XII.16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 8. 259/2002.(XII.18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről

25

9. 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

Miniszteri rendeletek: 1. 9/1985.

(X.

23.)

EüM-BkM

együttes

rendelet

az

étkezéssel

kapcsolatos

közegészségügyi szabályokról 2. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 3. 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 4. 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról 5. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi

intézmények,

valamint

személyek

szakmai

feladatairól

és

működésük feltételeiről, 6. 18/1998.(VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 7. 33/1998.(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatokról és véleményezéséről 8. 17/1999. (II. 10.) FVM-EüM egységes rendelet a az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer higiénés feltételeiről 9. 80/1999.(XII. 28.) GM – EüM – FVM együttes rendelete a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer – előállítás és forgalmazás feltételeiről módosította: 41/2001. (XII. 22.) GM-EüM-FVM együttes rendelet 10. 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről 11. 6/2000.(VII. 6) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről 12. 8/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 26

13. 9/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 14. 29/2003.(V.20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők,

a nevelőszülők, a családi

napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyamról 15. 90/2003.(VII.30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer higiéniai feltételeiről, módosította a 129/2003. (XII. 23.) FVM-ESzCsM együttes rendelet 16. 2/2005. (III. 1.) OKM rendelet: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve. 17. 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről 18. 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről Módszertani levelek, ajánlások, kiadványok: a./ átfogó jellegűek: 1. A bölcsődei gondozás-nevelés minimum feltételei és a szakmai munka részletes szempontjai. Módszertani levél. Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, Bp. 1999 2. Korai fejlesztés a bölcsődében. Szerk.: Gyírkis Ágnes. Módszertani levél. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2003. 3. Gyermekek napközbeni ellátása. Standard. 2007. www.szmi.hu 4. A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. Írták: Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes, Korintus Mihályné dr., Rózsa Judit. SZMI, Bp. 2008 www.szmi.hu b./ a bölcsődei nevelés-gondozás egyes fontosabb területeire vonatkozó módszertani ajánlások (megjelenésük szerint időrendben): 5. Folyamatos napirend a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp. 1982

27

6. Bölcsődei adaptáció. Módszertani levél. In:

Előadások

– közlemények –

dokumentumok. Módszertani levelek, irányelvek. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp. 1982 7. Szülővel történő fokozatos bölcsődei beszoktatás. Kiegészítő módszertani útmutató a fokozatos beszoktatás c. módszertani levélhez. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp. 1982 8. Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp. 1989 9. Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp., 1997 10. Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei (ajánlás). (Az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet által 1994-ben összeállított, „Az egészséges csecsemő táplálásának irányelveiről” c. viselő 47. számú módszertani levél helyébe lép. 2001 11. Korai fejlesztés a bölcsődében. Módszertani levél. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2003 12. A család és a bölcsőde kapcsolata. Módszertani levél. Kézirat. Magyar Bölcsődék Egyesülete, Pedagógus - Pszichológus Tagozat anyaga, 2007

Felhasznált irodalom26: Dr. Bakonyi Anna (2008): Korai fejlesztés. In: kezünkben a diagnózis. Bp. Kézenfogva Alapítvány. 110–113. p. Dr.Bakonyi Anna (2008): Inklúzió: A kompetencia alapú óvodai programcsomag elvei és a HHH gyerekek nevelésének elvi összefüggései. Óvodai Nevelés 2008. március, 108–111. p. Dr. Bakonyi Anna (2001): Az óvodás gyermek értékelési-mérési rendszerének elvi és gyakorlati kérdései In: Minőség az óvodában szerk: Szivák Judit.OKKER 175–215.p. Cole, M. – Cole, S. (2003): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Bp. Dornes, Martin: (2002): A Kompetens csecsemő. Pont kiadó, Bp. Észak-kelet Magyarországi Regionális Módszertani Bölcsőde Eger, 2008.

26

Itt csak a hivatkozott szakirodalom van felsorolva, a témához önálló bibliográfia készül.

28

Farkas Lajosné (2001): A helyi nevelési program iránytűje. In: Minőség az óvodában. Szerk.: Szivák Judit. OKKER, 2001. 61. p. Heacox, Diane (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban. Szabad Iskolákért Alapítvány, Bp. Kagan, Spencer (2001): Kooperatív Tanulás. Önkonet Kft. Bp. Kozma Tamás (2001): Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Nagy József (2007): Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged. Napközbeni gyermekellátás Európában. Az Európa Tanács ajánlásai. 2002. SWOT analízis készült: Észak-kelet Magyarországi Regionális Módszertani Bölcsőde Eger, 2008. Vajda Zsuzsanna (1999): A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon Kiadó, Bp.

29

Jogosultság

Ki állapítja meg?

Forrás

I. szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátások Forma/összeg

37.§

2. Rendelkezésre állási támogatás

Az aktív korúak ellátására jogosult személyt-ide nem értve azt, aki rendszeres szociális segélyre jogosult- arra az időtartamra, amikor - közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy -olyan képzésben vesz részt, amelyhez keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg.

A rendelkezésre állási támogatás havi összege A települési Az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb önkormányzat önkormányzat összegével azonos, 2009-ben 28.500 Ft. jegyzője költségvetése, (Azok esetében, akik 2008. december 31-én melyhez a 28.500 Ft-nál magasabb összegű rendszeres központi szociális segélyben részesültek, a költségvetés rendelkezésre állási támogatás 2009. évben a 80%-os 2008. decemberében folyósított segély mértékben összegével azonos) hozzájárul

Az Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az A rendszeres szociális segély havi összege a A települési ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott önkormányzat önkormányzat családi jövedelemhatár összegének és a költségvetése, jogosult jegyzője személynek minősül, vagy az 55. életévét betöltötte, vagy 14 családja tényleges havi melyhez a éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a összjövedelmének különbözete, de nem 37/B.§ központi családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más haladhatja meg a teljes munkaidőben költségvetés személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, foglalkoztatott munkavállaló részére 90%-os gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben megállapított személyi alapbér mindenkori mértékben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító kötelező legkisebb összegének személyi hozzájárul. intézményben nem tudják biztosítani, rendszeres szociális jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal * az öregségi nyugdíj segélyre jogosult, feltéve, hogy a családjában az egy csökkentett összegét. (57.815 Ft) mindenkori legkisebb fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg A családi jövedelemhatár összege megegyezik összege 2009-ben 28.500 az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%át (2009-ben 25.650 Ft) és vagyona nincs. a család fogyasztási egységeihez tartozó Ft, A fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történik a arányszámok összegének és az öregségi jogosultság megállapítása, és a segély összeg nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%meghatározásánál is ez kerül figyelembevételre. ának szorzatával.

1. rendszeres szociális segély

Típus

1993. évi III. törvény ellátásai

( a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról )

1.

1. normatív alapú 2. alanyi jogú 3. méltányosságból megállapított helyi lakásfenntarási támogatás

38.§

4. lakásfenntartási támogatás

32/B.§

3. idskorúak járadéka

-a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (22.800 Ft) -az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075 Ft) -az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050 Ft)

2

1.Támogatásra normatív alapon jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2009-ben 42.750 Ft) feltéve hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége - az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert A települési Az önkormányzat Összege minimum 2.500 Ft. költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi önkormányzat költségvetése, költség 2009. évben 450 Ft, képviselőmelyhez a - a normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert testülete. központi lakásnagyság - ha a háztartásban egy személy lakik, 35 nm költségvetés - ha a háztartásban két személy lakik, 45 nm 90%-os - ha a háztartásban három személy lakik, 55 nm mértékben – - ha a háztartásban négy személy lakik, 65 nm kivéve helyi - ha négy személynél több lakik a háztartásban, az előző pontban lakásfenntartási megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 támogatás – nm hozzájárul. de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 2.Támogatásra jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy. 3.Az önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét a jogosultság jövedelmi határát, egyéb feltételeit.

-a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó A települési Az önkormányzat házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre önkormányzat költségvetése, jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj jegyzője melyhez a mindenkori legkisebb összegének 80%-át (22.800 Ft) -az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó központi nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, költségvetés akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj 90%-os mindenkori legkisebb összegének 95%-át (27.075 Ft) mértékben -az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi hozzájárul jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori hozzájárul. legkisebb összegének 130%-át (37.050 Ft)

40.§

3

A tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását A települési Az önkormányzat vállaló nagykorú hozzátartozó ellátása. önkormányzat költségvetése, jegyzője, melyhez a Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, valamint központi ha az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletre, méltányossági költségvetés gondozásra szoruló jogkörben az 90%-os önkormányzat mértékben – súlyosan fogyatékos, ill. képviselőkivéve 18 év alatti tartósan beteg. testülete, méltányosságból a háziorvos megállapított Méltányosságból állapítható meg, ha az ápolt 18 év feletti igazolása és ápolási díj – tartósan beteg. szakvélemény hozzájárul. e alapján.

6. ápolási díj

55.§

Az önkormányzat lakhatást segítő adósság-kezelési A települési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt önkormányzat akinek az adóssága meghaladja az 50.000,- forintot képviselő- Az önkormányzat akinek legalább 6 havi tartozása van a lakhatási költségek testülete. költségvetése, körébe tartozó közüzemi díjak, közös költségek, melyhez a Az lakbérhátralékok, hitelintézettel kötött lakáscélú központi kölcsönszerződésből fennálló hátralék esetében, önkormányzat költségvetés amennyiben a tartozás a kérelem benyújtását megelőző 18 rendeletében 90%-os szabályozza hónapban jött létre. mértékben az hozzájárul. Feltétel: adósságkezelési tanácsadáson való kötelező adósságkezelé részvétel si szolgáltatás részletes szabályait.

5. adósságkezelési szolgáltatás

Időtartama szolgálati időre jogosít, mivel 9,5% nyugdíjjárulék levonásra kerül

A 18 év feletti tartósan betegeknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ánál (22.800 Ft), kevesebb nem lehet.

A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050 Ft),

A súlyosan fogyatékos, valamint a 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személyek ápolása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél kevesebb nem lehet (28.500,-Ft),

A támogatás nyújtható egy összegben vagy havi részletekben az adós vállalásától függően.

Mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege legfeljebb 200.000 Ft lehet.

46.§

4

Aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles A települési hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése önkormányzat Az önkormányzat képviselőköltségvetése. saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti. testülete.

8. temetési segély

45.§

Azon személyek részére nyújtható, akik létfenntartásukat veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe kerültek, és önmaguk, A települési illetve családjuk fenntartásáról másféle módon nem képesek önkormányzat Az önkormányzat képviselőköltségvetése. gondoskodni, alkalmanként egy-egy nagyobb kiadás, például: betegség, testülete. elemi kár esetén.

7. átmeneti segély

Változó pénzösszeg, de a segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

Változó pénzösszeg (eseti vagy folyamatos) átmeneti segély, pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

48.§

1. köztemetés

46.§

3. temetési segély

45.§

2. átmeneti segély

38.§

1. lakásfenntartási támogatás

Típus

az I/7. pontban leírtak szerint

az I/6. pontban leírtak szerint

az I/3. pontban leírtak szerint

Jogosultság

5

A települési önkormányzat képviselő-testülete.

Forrás

Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul.

Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul

b) természetbeni ellátások

A települési önkormányzat képviselő-testülete.

a) pénzbeli ellátás helyett

Ki állapítja meg?

II. természetben nyújtott szociális ellátások

díjak

térítése,

A haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személynek az eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

temetési költségek átvállalása

például: élelmiszer, tankönyv biztosítása, gyermek-intézmény díjainak kifizetése,

például: közüzemi tüzelőutalvány

Forma/összeg

a) Alanyi jogon: az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott, központi szociális segélyben részesülők, rokkantsági járadékban, I., II., csoportú rokkantságuk alapján nyugellátásban, illetve baleseti nyugellátásban részesülő, és az aki, vagy aki után eltartója, szülője magasabb összegű családi pótlékban részesül.

c) Méltányossági alapon: A jegyző méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak

2006. július 01-től a közgyógy-ellátás gyógyszer szolgáltatása esetében a szükségletekhez jobban igazodó felhasználás érdekében ún. gyógyszerkeret bevezetésére került sor.Az egyéni havi gyógyszerkeret b) Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra legfeljebb. havi 12.000 Ft, az a személy, ,akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a megyei az eseti keret évi 6.000 Ft egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (ez 2009-ben 2.850 Ft), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez 2009-ben 28.500 Ft), egyedül élő esetén 150%át (ez 2009-ben 42.750 Ft)

49.§

2. közgyógyellátás

6

A települési önkormányzat jegyzője.

A települési önkormányzat jegyzője.

A települési önkormányzat jegyzője.

Központi költségvetés + az önkormányzat költségvetése.

Központi költségvetés

A közgyógyellátásra való jogosultság az alanyi jogon jogosult esetében két évre, a normatív alapon, vagy méltányosságból jogosult esetében egy évre kerül megállapításra.

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott * egyes gyógyszerekre, gyógyszerkerete erejéig * gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre (ideértve a javítás költségeit is), valamint * az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

387/2007.(XII.23.) Korm.rend.

2. Átmeneti járadék

rendelet

83/1987. (XII. 27.) MT

1. Rokkantsági járadék

Típus

Ki állapítja meg?

7

Átmeneti járadékra az a személy jogosult, akinek - legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és - rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és - saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és - nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és - keresőtevékenységet nem folytat, vagy az átmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

A lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság. Folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

A 18. életévét betöltött személy, aki a 25. életéve A lakóhely szerint betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást illetékes szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nyugdíjbiztosítási nem állapítottak meg. igazgatóság. Folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Jogosultság

Központi költségvetés

Központi költségvetés

Forrás

Forma/összeg

Azon személy esetében, akinek átmeneti járadékra való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, a járadékra való jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2009. december 31-ig a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A jogosultnak az átmeneti járadékra való jogosultság időpontjáig megszerzett nyugdíjalapot képező jövedelem és szolgálati idő alapján kiszámított öregségi nyugdíjának tekintet nélkül a magánnyugdíjpénztári tagságra - 75%-a, de nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél.

Egységes, jelenleg havi 33.330 Ft.

2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások

Központi költségvetés

Központi költségvetés

4. Vakok személyi járadéka 18. évét betöltött erősen látáscsökkent és vak személy, aki Folyósítja a Magyar látását tartósan (1 év), ill. véglegesen elvesztette. Állam6/1971. (XI. 30.) Eü.M kincstár rendelet, Regionális 1032/1971. (VII. 14). Igazgatósága Kormányhatározat

2001. július 01-tl nincs új megállapítás

8

Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt 387/2007. (XII.23.) Korm. keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a rend. képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és - a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és - rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és - saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és - nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és - keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

A lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság. Folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

3. Rendszeres szociális járadék

15.360 Ft

Azon személy esetében, akinek a rendszeres szociális járadékra való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, a járadékra való jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2009. december 31-ig a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Azok esetében, akik a 62. életévüket 2009. december 31-ig betöltik 31.360 Ft.

A 2009. január 1-jét követően megállapításra kerülő ellátás havi összege: 27.000 Ft

Házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek saját jogú Folyósítja a nyugellátása a havi 9.670 Ft-ot nem érte el, és a vele Nyugdíjegyütt élő házastársa az állandó özvegyi nyugdíjra folyósító jogosító életkort betöltötte vagy rokkant (67% Igazgatóság munkaképesség csökkenés) és akinek nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg.

2000. január 01-tl nincs új megállapítás

18/1987. (XII. 24.) EüM rendelet

7. Cukorbetegek támogatása

1998. január0 1-tl nincs új megállapítás

9

Annak állapították meg, aki rendszeres inzulin vagy perorális antidiabetikus kezelt és 70. évét betöltötte, vagy I-II. cs. rokkant, vagy a kiemelten kezelt csoportba tartozik.

Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban Folyósítja a részesülőnek a házastársa (élettársa) után akkor adták, ha Nyugdíjegyébként jövedelme miatt házastársi pótlékra nem volt folyósító Igazgatóság 89/1990 (V. 1.) MT rendelet jogosult. [187/1997. (X.31.) Korm. rendelet 12. § (4) bek.]

6. Házastárs utáni jövedelempótlék

1998. január 01-tl nincs új megállapítás

[187/1997. (X.31.) Korm. rendelet 12. § (4) bek.]

89/1990. (V. 1.) MT rendelet

5. Házastársi pótlék és házastársi pótlékhoz járó kiegészítés

Központi költségvetés

Központi költségvetés

Központi költségvetés

Összege: 100,-Ft.

Összege: 14.160 Ft.

Összege: 20.410 Ft.

218/2003.(XII.11.) Korm. rendelet

9. Parkolási igazolvány

10

- súlyos mozgáskorlátozott, A lakóhely - látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, Központi költségvetés szerint - 2001. július 1-jét megelőzően vaknak, vagy illetékes - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékos-ságokról szóló rendelet okmányiroda. szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minősül, és a minősítést szakvéleménnyel igazolja.

Parkolási igazolványra jogosult az, aki

A súlyosan mozgáskorlátozott személy (3. évet betöltött, a A települési Központi költségvetés 8. Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása közlekedési támogatás igénylése esetén 1 évet betöltött) ha önkormányzat az egy főre jutó, tárgyévet megelőző év havi átlag nettó jegyzője. jövedelme a tárgyév január 1-jén az öregségi nyugdíj 164/1995. (XII. 27.) mindenkori legkisebb összegének 2,5-szeresét (71.250 Ft) Korm. rendelet nem haladja meg. Formái: gépkocsiszerzési támogatás gépkocsi-átalakítási támogatás közlekedési támogatás támogatás

alapösszege

- inaktív személy: 7.000 Ft, - kiskorú ellátásáról gondoskodik: 10.500 Ft, - tanul vagy dolgozik (1-62 év) 24.500 Ft, - tanul vagy dolgozik és kiskorú ellátásáról saját háztartásában gondoskodik: 28.000 Ft.

Életkortól és aktivitástól, valamint kiskorú nevelésétől függően 7.000- Ft 28.000 Ft

Közlekedési 7.000 Ft/év.

Szerzési támogatás: a gépjármű vételárának 60%, max. 300.000 Ft, Átalakítási támogatás: max. 30.000 Ft,

A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az a A lakóhely A bányász dolgozók egészségkárosodási személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29%-os szerint illetékes járadékának havi összege a megállapításkor nyugdíjmértékű, és megegyezik a járadék megállapítását - saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és nem részesül Központi megelőzően folyósított kereset-kiegészítés, biztosítási rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti igazgatóság, költségvetés átmeneti kereset-kiegészítés összegével, de folyósítja a kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj Nyugdíjjövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres mindenkori legkisebb összegének folyósító szociális járadékban, és háromszorosa (85.500 Ft,-) - a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka Igazgatóság megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és - a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető kereset-kiegészítésben vagy átmeneti kereset-kiegészítésben részesült.

11

Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki Magyar látási fogyatékos Államkincstár hallási fogyatékos Regionális értelmi fogyatékos Igazgatósága. mozgásszervi fogyatékos autista, illetőleg halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65%-a (18.525 Ft) abban az 11. Fogyatékossági Központi esetben, ha támogatás költségvetés látási fogyatékos értelmi fogyatékos 1998. évi XXVI. tv. mozgásszervi fogyatékos, 22.§ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (22.800 Ft) abban az esetben, ha halmozottan fogyatékos, vagy értelmi fogyatékos, vagy mozgásszervi fogyatékos, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset A lakóhely Egészség- okozta egészségkárosodás fokától függ. Az 12. Baleseti járadék következtében tizenhárom százalékot meghaladó szerint illetékes biztosítási egészségkárosodás fokának megfelelően a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek Alap 1997. évi LXXXIII. tv. egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, Nyugdíjbiztosít az egészségkárosodása 14-20 százalék, ási Igazgatóság rehabilitációs járadék nem illeti meg. 57.§ b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek folyósítja a az egészségkárosodása 21-28 százalék, Nyugdíj-

387/2007. (XII.23.) Korm. rend.

10. Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka

12

Ha a biztosított keresőképességét elbíráló orvos úgy látja, hogy a beteg passzív (azaz biztosítási jogviszony megszűnte utáni) táppénzre való jogosultságának lejártát követően vélelmezhető a rokkantsága, akkor a táppénzjogosultság lejárta előtt 30 nappal kezdeményeznie kell a rokkantság megállapítását. Ebben az esetben az orvosszakértői intézetek 15 napon belül döntenek a munkaképesség-csökkenés mértékéről.

b. Aki a biztosítási jogviszonya megszűnte után válik keresőképtelenné, legfeljebb 45 napig részesülhet táppénzben Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója a biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 45 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja.

a. Az a biztosított igénylő részesülhet, aki rendelkezik fennálló vagy fennállott biztosítási jogviszonnyal, betegsége miatt kezelőorvosa keresőképtelen állományba vette, mindezek 1997. évi LXXXIII. tv. mellett egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett. 43. – 50. § Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való Társadalomjogosultság lejártát követő naptól az igazolt biztosítási keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban egy kifizetőhelyek éven át. Egy évig azonban csak akkor jár a táppénz, vagy egészségamennyiben az igénylő keresőképtelenségét közvetlenül biztosítási megelőzően legalább egy évig folyamatosan biztosított volt. pénztárak.

13. Táppénz

folyósító Igazgatóság

Egészségbiztosítási Alap

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem napi átlagának 70%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60%-a.

c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

1991. évi IV. tv. 30.§

15. Álláskeresési segély

1991. évi IV. tv. 25.-29.§

14. Álláskeresési járadék

13

Azt illeti meg, aki a) álláskereső, b) az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött, oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A folyósítás leghosszabb időtartama 270 nap. Azt illeti meg, aki az álláskeresési járadék fentiekben említett c) és d) pontjában meghatározott jogosultsági feltételeivel rendelkezik, és a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, annak folyósítási idejét kimerítette, és kérelmét a folyósítás megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és a folyósítás időtartamát kimerítette. A folyósítás időtartama az a) pont alá tartozó esetben 90 nap, amennyiben az álláskereső az 50. életévét betöltötte, 180 nap, a b) pont alá tartozó esetben 90 nap, a c) pont alá tartozó esetben pedig az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjed. Munkaügyi Központ

Munkaügyi Központ

Központi költségvetés

Központi költségvetés

Összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40%-a.

A járadék összege - a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig az így meghatározott járadékalap 60%-a, - a folyósítási időtartam második szakaszában a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60%-a.

Összegét az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvételével kell kiszámítani.

1991. évi IV. tv. 14.§ 6. bek.

17. Keresetpótló juttatás

1991. évi IV. tv. 44.§

16. Vállalkozói járadék

14

Az álláskeresési támogatás, vállalkozói járadék folyósítása alatt Munkaügyi megkezdett, az állami foglalkoztatási szerv által támogatott Központ képzés időtartamára, a képzésben résztvevő személy részére keresetpótló juttatás a képzésnek – az álláskeresési támogatás, vállalkozói járadék folyósítási időtartamának lejártát követő – időtartamára állapítható meg. Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív – heti 20 órás – képzésben való részvétel esetén járó anyagi támogatás.

Vállalkozói járadék illeti meg azt, aki Munkaügyi - álláskereső, - az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább Központ 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, - munkát akar vállalni, de számára az állami foglalkoztatási szerv nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Központi költségvetés

Központi költségvetés

A minimálbér 60-100%-a között, mérlegelési jogkörben állapítható meg. 49.200 - 71.500 Ft/hó, illetve 1.430 - 2.383 Ft/nap

A vállalkozói járadék összegét a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem összegének alapulvételével számítják ki. A kiszámítás során az álláskereső álláskeresővé válását megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét veszik figyelembe, amelyben az álláskereső legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. Ilyen naptári év hiányában a vállalkozói járadék összegének alapjaként az álláskeresővé válást megelőző naptári évben hatályos kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni. A vállalkozói járulék befizetéséről, valamint a vállalkozói járadék alapját képező naptári év jövedelméről az állami adóhatóság - egyéni vállalkozó esetében a bevallás, társas vállalkozó esetében a társas vállalkozás adatszolgáltatása alapján - igazolást állít ki.

Magyar Az anya, ha min. 4 alkalommal (koraszülés esetén egyszer) részt vett Államterhesgondozáson (e nélkül is, ha igazolja, hogy 5 hónapig külföldön kincstár tartózkodott) Regionális Igazgatósága

Jogosultság

Ki állapítja meg?

15

A szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő,(ha a gyermek gyámjával nem él közös háztartásban, és a szülői ház elhagyását a Magyar 2. Gyermekgyámhivatal engedélyezte) a gyermek 3. életévének betöltéséig, tartósan beteg, Államgondozási segély illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetén 10 éves koráig. kincstár (GYES) Ikergyermekek esetén a gyermekek tankötelessé válása évének végéig. Regionális Igazgatósága 1998. évi LXXXIV. Nagyszül 2001. május 1-tl jogosult lehet a GYES-re, ha a gyermek - első életévét betöltötte, továbbá tv. - gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint 20.§ - szülei a GYES-ről lemondanak és - egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe. Méltányosságból A Kincstár vezetje megállapíthatja: a gyermeket nevelő személynek: ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, megállapíthatja, meghosszabbíthatja: a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, A folyósítás alatt kereső tevékenységet a szülő a gyermek 1 éves kora után időbeli korlátozás nélkül, a nagyszülő a gyermek 3 éves kora után napi 4 órában folytathat, illetőleg időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik. A rendes és rendkívüli (szombat-vasárnap) munkaidő együttesen a heti 20 órát nem haladhatja meg. A gyám a gyermek életkorától függetlenül korlátlan időtartamban folytathat kereső tevékenységet

1998. évi LXXXIV.tv. 29.§-tól.

1. Anyasági támogatás

Típus

(Családok támogatásáról) Forma/összeg

9,5% nyugdíjjárulék levonásra kerül, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.

Ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, 57.000 Ft.

Központi Az öregségi nyugdíj mindenkori költség- legkisebb összegével azonos, vetés 28.500 Ft.

az öregségi nyugdíj mindenkori Központi legkisebb összegének 225%-a költség- (64.125 Ft), vetés ikergyermekek esetén gyermekenként a 300% -a (85.500 Ft)

Forrás

az 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások

3. Gyermekek után járó ellátások

Jogosult az a szülő, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyerek 3 és 8 év közötti.

16

Magyar Központi Jogosult: Államkincsköltség- a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, tár vetés 1998. évi LXXXIV.tv. - az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (továbbiakban Regionális 6.§-tól Igazgatóegyütt szülő) sága - a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám, - a 16. életévét betöltött, a szülői házat gyámhivatali engedéllyel elhagyó kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermek után - a még nem tanköteles,

5. Családi pótlék

Magyar Központi 4. Magasabb összeg Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos: az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003.(II.19.) ESZCSM Államkincs- költségcsaládi pótlék tár vetés rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó Regionális vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a Igazgatósága betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Az ellátás havi összege: 2009. január 1-jétől egy gyermekes család esetén 12.200 Ft egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 Ft két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300 Ft két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800 Ft három vagy többgyermekes család esetén

18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 22.200 Ft,

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén esetén 27.100 Ft

2009. szeptember 1-jétl: Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 24.300 Ft

18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 20.300 Ft,

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén esetén 25.900 Ft

2009. január 1-tl: Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 23.300 Ft

Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb Magyar Központi összege (28.500- Ft). ÁllamköltségA gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt kereső tevékenységet napi 4 kincstár vetés (9,5% nyugdíjjárulék levonásra kerül, a folyósítás időtartama szolgálati időnek 1998. évi LXXXIV. órában lehet folytatni, illetve időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés Regionális otthon történik. Igazgatósága minősül) tv. 23.§-tól.

3. Gyermeknevelési támogatás (GYET)

17

Családi pótlékra saját jogon jogosult - a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos személy, - az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú személy, - akinek mindkét szülője elhunyt - akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, - aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, - aki nagykorúvá válását megelőzően kiskorú szülőként saját jogon volt jogosult családi pótlékra, - aki szülőjével nem él egy háztartásban.

- tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, - középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató (legfeljebb 23.életévének betöltéséig) a saját háztartásában nevel gyermekre tekintettel - az a személy, akihez a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezte, - a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermek-védelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után - a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után, továbbá jogosult lesz a fentieken túl:

(gyermekenként) 16.000 Ft három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000 Ft a gyermekotthonban, javító-intézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek esetén 14.800 Ft 2009. szeptember 1-jétl: egy gyermekes család esetén 12.700 Ft egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14.300 Ft két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.900 Ft két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 15.500 Ft három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.700 Ft három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.800 Ft a gyermekotthonban, javító-intézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek esetén 15.500 Ft

18

A biztosított szülő jogosult: egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása illetőleg ápolása Az OEP területileg illetékes szerve, esetén , 1 éves koráig, egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és illetve a munkahelyi 1997. évi LXXXIII. tv. kifizetőhely. gyermekenként 84 naptári napig, 43.§-tól három és hat év közötti gyermekek esetén évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át, hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) napon át.

2. Gyermekápolási táppénz

Jogosult a biztosított anya, ha a gyermek születését megelőzően Az OEP területileg 1. Terhességiilletékes szerve, gyermekágyi segély két éven belül 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését illetve a munkahelyi (TGYÁS) követő 42 napon belül szül, vagy kifizetőhely. a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz, 1997. évi LXXXIII. tv. illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a 40.§ folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár (24 hét).

Egészségbiztosítási Alap

Egészségbiztosítási Alap

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott ellátások

A jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg. A táppénz összege folyamatos, legalább két évi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 70%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetén a napi átlagkereset 60%-a. A folyósítás utólag történik.

A naptári napi átlagkereset 70%a,

1997. évi LXXXIII. tv. 42/A.§

3. Gyermekgondozási díj (GYED)

19

A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet nem lehet folytatni (napi 4 órában sem), kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást.

A gyed legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, ill. az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Központi A naptári napi átlagkereset 70%1.A biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését Az OEP területileg illetékes szerve, költségvetés a, azonban legfeljebb havonta a - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két illetve a munkahelyi és mindenkori minimálbér éven belül 180 napon át biztosított volt. kifizetőhely. Egészségbizt kétszeresének 70%-a osítási Alap 2. A terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi 9,5% nyugdíjjárulék és SZJAsegély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, elleg kerül levonásra feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.

Jogosult:

Központi A munkaidő kedvezmény költségvetés tartamára távolléti díj jár.

Központi három vagy annál több eltartott költségvetés esetén eltartottanként havi 4.000,-Ft.

A pótszabadság A Mértéke: a gyermek 16 éves szempontjából a munkáltató. koráig gyermeket egy gyermek után 2 először a két gyermek után 4 születésének kettőnél több gyermek után évében, utoljára össszesen 7 nap pótszabadság pedig abban az illeti meg a szülőt. évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A munkáltató.

20

Ingyenes tankönyvre jogosult : Igénybejelentés Központi alapján az iskola költségvetés - tartósan beteg igazgatója. - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több Az fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan 2001. évi XXXVII. tv.

4. Ingyenes tankönyvellátás

akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, akit a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek, aki a családi pótlékot saját jogán kapja, aki rokkantsági járadékban részesül, a magzat után.

1995. évi CXVII. tv. A kedvezmény igényelhető: 40.§.

3. Családi adókedvezmény

A családi pótlékra jogosult három vagy több gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, valamint a várandós nő vagy házastársa.

A pótszabadságot nyilatkozatuk szerint bármelyik szülő igénybe veheti.

1992. évi XXII. tv. 138/A.§ 2. Gyermekek után járó pótszabadság

1992. évi XXII. tv. 132.§ (2).

Az apát (vér szerinti, örökbe fogadó) gyermeke születése esetén 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, melyet a születést követő második hónap végéig, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni.

1. A gyermek születése esetén az apát megillet munkaidkedvezmény

Egyéb kedvezmények

8.§.

21

fogyatékos, igénybejelentés - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban időpontjáról az iskola értesít tartósan és súlyosan akadélyozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros minden tanulót. Az aktivitászavar) igénybejelentési - három vagy többgyermekes családban él, határidő - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, elmulasztása - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló. jogvesztő hatályú (kivéve a Nem vehető igénybe a normatív kedvezmény: határidőn túl A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, keletkezett gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett igényjogosultság esetét). tanuló után.

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban - külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy - együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja.

19.§

1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Típus

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult: a. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%át 38.475 Ft ha - a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy - a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek b. akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125%-át 35.625 Ft az a.) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

Jogosultság

22

A helyi önkormányzat jegyzője

Ki állapítja meg?

a). Pénzbeli ellátások Forrás

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság lehetőséget biztosít: - a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, - a pénzbeli támogatásnak (évi két alkalommal) - az ingyenes tankönyvnek - egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

Forma/összeg

1997. évi XXXI. törvényben szabályozott szociális rászorultságtól függ ellátások ( a gyermekek védelmérl és a gyámügyi igazgatásról )

Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja, ha - a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék), vagy időskorúak járadékában részesül.

3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

4. Kiegészít gyermekvédelmi támogatás,valamint pótlék

20/B.§

21.§

20/A.§

A jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága - 2009. július 1-jén fennáll, július hónapban 5.800 Ft, továbbá ha - 2009. november 1-jén fennáll, november hónapban 5.800 Ft pénzbeli támogatást állapít meg gyermekenként.

2. Pénzbeli támogatás

23

A helyi önkormányzat jegyzője

A helyi önkormányzat képviselő-testülete.

Helyi önkormányzat jegyzője

Az önkormányzat költségvetése.

Az önkormányzat költségvetése.

A jegyző annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága - 2009. július 1-jén fennáll, július hónapban 8.400 Ft, továbbá ha - 2009. november 1-jén fennáll, november hónapban 8.400 Ft pótlékot állapít meg gyermekenként.

A támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a 2009-ben, mely 6.270 Ft.

Mértékét az önkormányzat rendeletében határozza meg. Természetben is nyújtható.

2009-ben 5.800 Ft

Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalább 3 éves időtartamú

7. Otthonteremtési támogatás

22.§

Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. (57.000 Ft)

Az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője , aki - a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, - továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll.

6. Gyermektartásdíj megellegezése

2009-ben az óvodáztatási támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be az óvodába. Azoknak az érintett körbe tartozó szülknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je eltt már beíratták az óvodába, els alkalommal 2009 júniusában tízezer forintot folyósítanak.

20/C.§

5. Óvodáztatási támogatás

24

Gyámhivatal.

Gyámhivatal a bírósági határozat alapján.

A helyi önkormányzat jegyzője

Központi költségvetés

Az önkormányzat költségvetése.

Mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke

A bíróság által meghatározott összeg.

Első alkalommal 20.000 Ft Második alkalommal 10.000 Ft

148.§

8. Gyermekétkeztetés normatív kedvezménye

25.§

A kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni. a 18 éven aluli a 25 évesnél fiatalabb,

Térítési díjkedvezményre jogosult: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek három vagy többgyermekes családban élő gyermekek tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek Normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

megszakítás nélküli nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg és készpénzvagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét A készpénzvagyonba a fiatal felnőtt keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani. Akkor is jogosult a fiatal felnőtt a támogatásra, ha a 3 évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételére azért került sor, mert a szülő (szülők) felügyeleti jogának megszüntetése miatt vagy más okból a gyermeknek nem volt felügyeletet gyakorló szülője, és a gyermek neveléséről kirendelt gyám útján nem lehetett gondoskodni.

25

Megállapítja: az intézményvezető.

az 5 évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 60-szorosát

c)

Gyermekétkeztetés esetén Központi költségvetés -a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, az 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, - fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek az intézményi térítési díj 100%-át - a fentiek alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át -háromvagy többgyermekes

a 4 évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét,

b)

alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el: a) a 4 évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 40-szeresét,

Típus

Jogosultság

26

Ki állapítja meg?

Forrás

b). Természetben nyújtott ellátások

közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve nappali tagozaton tanuló, valamint életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeket az

Forma/összeg

A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő nevelőszülőnél, gyermek-otthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A települési önkormányzatoknak a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott gyermek-étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésére vagy elenge-désére is van lehetősége, melyhez állami támogatásban részesül.

kedvezményként kell biztosítani .

családoknál gyermekenként intézményi térítési díj 50%-át

21.§

1. Természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került

27

A helyi önkormányzat képviselő-testülete. A központi költségvetés és az önkormányzat költségvetése.

Az általános iskolás gyermekek - tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, - a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, - tandíj, - egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve - egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

Ki állapítja meg?

Forrás

Forma/összeg

Az elismert szolgálati idő alapján és a Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a Nyugdíjbiztosítás figyelembe vehető havi átlagkeresetből hatvankettedik életéve betöltésétől az jogosult, aki Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Alap kerül megállapításra. legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

Jogosultság

1997 évi LXXXI. tv. 18/A.§

3. Elrehozott öregségi nyugdíj

28

2012. december 31-éig a 62. életév betöltését Nyugdíjbiztosítási Nyugdíjbiztosítási Alap Az elismert szolgálati idő alapján és a megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az Igazgatóság figyelembe vehető havi átlagkeresetből a férfi, aki 60. életévét betöltötte, illetve az a nő, aki kerül megállapításra. 59. életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogszerzés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a

Az elismert szolgálati idő alapján és a 2. Öregségi résznyugdíj Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és a hatvankettedik figyelembe vehető havi átlagkeresetből Nyugdíjbiztosítási Nyugdíjbiztosítási Alap kerül megállapításra. életévét betöltötte. 1997 évi LXXXI. tv. Igazgatóság 7.§ (3) bek.

1997 évi LXXXI. tv. 7.§

1. Öregségi teljes nyugdíj

Típus

4. Az 1997. évi LXXXI. törvény fontosabb ellátásai A társadalombiztosítási nyugellátásról

1997 évi LXXXI. tv. 23-31.§

5. Rokkantsági nyugdíj

1997 évi LXXXI. tv. 18/A.§

4. Csökkentett összeg elrehozott öregségi nyugdíj

29

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek egészségkárosodása 79%-ot meghaladó mértékű Nyugdíjbiztosítási Alap egészségkárosodása 50-79% mértékű, rehabilitáció Nyugdíjbiztosítási nélkül nem foglalkoztatható, de nem rehabilitálható, Igazgatóság az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, egészségromlása következtében keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelező 4 naptári hónapban elért keresetei havi átlagánál, táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a törvényben meghatározott általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj mértékét -a 79%-os mértékű egészségkárosodás esetén - attól függően, hogy a jogosult mások gondozására szorul-e - az I. vagy II. rokkantsági csoportnak, az 50-79%-os mértékű egészségkárosodás esetén pedig a III. rokkantsági csoportnak megfelelően kell meghatározni.

2012. december 31-éig csökkentett összegű Az elismert szolgálati idő alapján és a Nyugdíjbiztosítási Alap figyelembe vehető havi átlagkeresetből előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és biztosítással járó Nyugdíjbiztosítási kerül megállapításra. Igazgatóság jogviszonyban nem áll.

jogosult a jogosultság megszerzéséhez szükséges életkort betöltötte és a szolgálati időt megszerezte.

1997 évi LXXXI. tv. 32-36.§

6. Baleseti rokkantsági nyugdíj

30

Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és egészségkárosodása Nyugdíjbiztosítási Alap következtében keresőtevékenységet nem folytat, vagy Nyugdíjbiztosítási keresete legalább 30%-kal alacsonyabb az Igazgatóság egészségkárosodást megelező 4 naptári hónapban elért keresetei havi átlagnál, táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. Baleseti rokkantásgi nyugdíjra jogosult az is, akinek egészségkárosodása szilikózis, vagy azbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodása mértéke eléri a 40%-ot, és a fenti feltételeknek megfelel. Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egyévi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegszerűségét meghatározza a rokkantság foka és a szolgálati idő tartama.

1997. évi LXXXI. tv. 45-53. §

1. Özvegyi nyugdíj

Típus

az élettársnak, a házastársra előírt feltételek fennállása esetén, aki élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

a házastársnak, akinek elhunyt házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

Jogosultság

31

Ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Ki állapítja meg?

Forrás Nyugdíjbiztosítási Alap

Hozzátartozói ellátások 1997. LXXXI. törvény Az elhunyt nyugellátásának a) 60 százaléka jár az ideiglenes özvegyi nyugdíjasnak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és rokkant özvegynek, ha saját jogú nem nyugellátás-ban részesül. b) 30 százaléka jár az öregségi nyugdíj-korhatárt betöltött vagy rokkant személynek, ha saját jogú nyugellátással rendelkezik, valamint az elhunyt jogán két (vagy csak egy, de súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg) árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodó özvegynek.

Forma/összeg

1997 évi LXXXI. tv. 58-59.§

3. Szüli nyugdíj

1997 évi LXXXI. tv. 54-56.§

2. Árvaellátás

32

Szülői nyugdíjra az a szülő Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság jogosult, akinek gyermeke (unokája) az öregségi, illetve Ha a jogszerző nyugdíjasként rokkantsági nyugdíjhoz hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, és - a szülő (nagyszülő) a gyermeke (unokája) elvesztésekor rokkant, vagy 65. életévét betöltötte, és - a szülőt (nagyszülőt) a gyermeke (unokája) a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

- a vér szerinti gyermek - a házastársi, élettársi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, Ha a jogszerző nyugdíjasként korábbi házasságból, élettársi hunyt el, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. együttélésből származó gyermeke, - az örökbefogadott gyermek, ha a szülő haláláig az öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

Nyugdíjbiztosítási Alap

Nyugdíjbiztosítási Alap

megillető 30%-a

60%-a jár a saját jogú nyugdíjban nem részesülő szülőnek.

30%-a jár annak a szülőnek, aki a halál napján saját jogú nyugdíjban részesül,

Az elhunytat megillető ellátás

Az összeg meghatározásánál jelentősége van annak, hogy a hátramaradott szülőnek van-e saját jogú nyugdíja.

60% jár annak a gyermeknek a) akinek mindkét szülője elhunyt, b) akinek életben lévő szülője rokkant.

Az elhunytat nyugellátás gyermekenként.

2007. évi.LXXXIV. tv,

l. Rehabilitációs járadék

A Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki - 50-79 százalékos egészség-károsodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és - kereső tevékenységet nem folytat, vagy - a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá - rehabilitálható, és - az életkora szerint, a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt megszerezte.

33

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Kereseti korlátozás a folyósítás alatt A járadék összegét • 50%-kal csökkenteni kell, ha a járadékos 3, és • meg kell szüntetni, ha 6 egymást követő hónapra vonatkozó - adóval és járulékokkal csökkentett keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a minimálbér összegét. Ez tehát azt jelenti, hogy a minimálbért mindenképpen megkeresheti, sőt többet is, ha az a nyugdíjalap 90%-át (illetve emelt összegét) nem haladja meg.

Az igénylő a jogosultság megállapításakor kereső tevékenységet nem folytathat, csak ha a keresete legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál.

A rehabilitációs járadék összege - a magánnyugdíjpénztári tagságtól függetlenül - megegyezik a Nyugdíjrokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) biztosítási Alap összegének 120%-ával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120%-ával. A járadék összegéből nyugdíjjárulékot (tagdíjat) vonnak, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.

5. Rehabilitációs járadék 2007. évi LXXXIV. törvény

 

  "# $Ę#    &  Ħ#& A szakmai ajánlás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából és az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyetértésével készült

Szombathelyiné dr.Nyitrai Ágnes Dr. Bakonyi Anna Kovácsné Bárány Ildikó '++<>@Q  

\ Q "  

 

Ę



 Ħ  



 ""

#

    

#

$   Ę&  &

'

< & >"@ Q

Ħ\ QĘ 

^

_`  "\ \   q  &  

^

#$   @ &  &@   "@{"& @& & 



|<} ~  @" & >"



'` &  " & @&

_

^€{

>"{q 





‚ @ @ }



„†"Ę" ~ @"Ę"&~ 

'

_` ‡ {> "&"

^



^> _ Ę `  q    & \    

  {\  " " &    &Q

 €&  "\ @‡{\  "  &ʇ      \ @     "‡ {    Q   Q Q&Ę >

†&&   Ę   

 & ~Q & } @  " &      "&‡  " $ & ">&&@‡}‡ &

"  &‡     Ęˆ@ ‡"  " "Ę 

@ ~     

‡   &  ‰‡  &" Q

"@>Ę  "ʉ@ 

 }‡    Ħ"@}\& }ŠĘ&}@‡  Q\\ Ę{   @  {        &   &  @ ‡  ‚‹Š$  & &   

&‡

  "   } &Ę{">&  &

  " ‡‡   Q @ ‡  &  "  &" ~ 

  {\  "   & ` q#"&" Ę# &  &    wQ>`{ q Q    Q    &  Ę Q|    q&    Q 

  w"Q   QĘ  @    >  _Ę#  #  {Q \ Q >}{'}~@| ‡ @  {Q €$> "# "

   &@  {Q  \" ‚+€$ @" ''„+@| ‡ @

"Q"     <+     Q|      `  " &ʇ    

  Ę  >"  }  @ ‡"   €$ „„^ "  " {   Ę Ę ‡  {  \ ~‚++&ʇ  ĘQ  "‡    Ę#  wQĘ&ʆ    Ę# |  q&     @   w"Q  #" "  >  " @| &"   &Ę  Ę#   †Q  

Ę# "Q Q         &Ę Q w"Q   "# | Ę# "@"Q  †@     "@ "

   &   ‡

 ‡ "  & {QĘ\>Ę "" "{&&  ~ "    ` „„^ " < \& &   ~ 

 \   &    " ‘<

\& ’ "“ \   " \&” • ’_”    ‡  { @



"     ‡ \ \

 ‡

Ę  q ~{}q‰   "\>Ę "   "     –"   ~   ‡ &""    Ę @| "Q  Q Q Ę#   Q w Q Q     &Ę "#

"@"Q$   Ę#  "@"Q |$| QĘ Ħ# w &" #  @|  &  &    Q "#  & Q# Ę Q  "#

 w  Q  †&Ę   " "#"    "#

  Ę#    w # "   ˆ  "  ‰  "# $Ę#‹

 †&Ę>  "#  $ Ę#    "#  |  "  "#

& Q  & &" & Q   "#

   Ę#   w # 

    † w Q #Ę †  ` \   " \& „ • ’”    ” {   "         &  } 

\ "



\   "

"  

 ~ &Ę@

  & &Ę@

  Q

&Ę@  "\& ~ &@   {~ &  Š  &\ Q @\   "

‡"  

 \&„•’”  

{    &   Ę   "    &

 & ‡    &>"} } }{" @‡ ‡       # Q  Q&    Q q q" q  @  &" "# • • • • • •

—  & " \  "    & &Ę ’{ q     &”@ q "    ~ &Ę $ & Ę"   &   "    &

&Ę †  "\&      "    &

&Ę `\   " \&„•’”   &" "    & 

`    ‰\>Ę   ‡    &"  "

  & ""  & " \>Ę  "    &  ’     ”  &"

" "\&   

&    & 

`   Ę       Ħ     "#       "     #  $         Ę  %

_

   Q "  # Q   Ę#  Q@   "# $Ę# †# Q   Ħ#‰ •

`  &  "    &

& ‡  &>"}} }{"  ‡ 

 \   Ę

 &   Ę'Ę + + =   & " 

  ‰\>Ę   ‡    &"  "

  & ""  & " \>Ę

 "  

•

`   &   Ħ\     Ę

   & "     ‰\>Ę

 ‡   &" "

 & "" & "\>Ę  "  

\ ‡ @‡   ‰\>Ę &   "‰ ‡&"   &   ‡  Q @ •‰ ‡ & 

     

•

`    ‰\>Ę   ‡    &"  "

  & ""  & " \>Ę    "     ‰\>Ę    " {&& @ "Ę"&~ "{&& @‡ "&  @ &

"Ħ\"    

•

`   &      ‰\>Ę  Ħ#  #QĘ Q†    & "\>Ę 

 "# Ę#    Q &ʉ •

` \>Ę "@ "

    " >{&   & ‡   " &         

         

" "@

•

  & ‡

Ę  "      #  "     @D# 

 @"       %

 "# Ę#    †Q     Q Q|&"Q‰  "@"Q" "#    q  "# $Ę#@ "    "# "Q Q      \   " \&   q  

 << &   {   &"  ‡ & 

>{&  ~ { &  #    wĘ "#  &    wĘ  `     >{&  @     >{&     &"  ‡q  Ę @

>{&   

  &Q "~ &   &

"   " "

  \

 ‰\>Ę ">{&

Ħ\Ę"   @    Q    Ę Ę{  ‡ & 

      

#

 ` "@"Q" "#   &Q "~ &     ‰\>Ę @ " \ "        Q     {   ‡ & 

       Š  

  " "       "     &   @ ‡  " &" &     " ~ >{&     &"  ‡q Ę  _ `    ‰\>Ę    & ‡

Ę    

 @ "   "      Q  # ‘ ‡

Ę  &&@ ‡  \  {Q @ \    " ‡   Ħ\Ę "     "   \>q "    @|   "#   &Q\ "~ &   ‰\>Ę ">{& Š  

   Q " "@ ‡   

  {Q \  ‰  \ \>Ę    & &@ "

  " ~ ‰

\\>Ę ""   "

Q



\ \

 &   "

    &   {\  "    —  && " "

  "@ ‡   



  "    "  ~

        Š } " ‡

Ę 

 & &Q‡

&&@‡  \  {Q @ \   " ‡   Ħ\Ę \>q "    &

"  Q       &

"   " "

  \   ‰\>Ę " "     Ħ\  `  &&    &Q‡

 &@ ‡   {Q  \ "  >{&  @ "



"   

‡  & @" ‡\>Ę ""   

  "  "   

 ~  " —  && " "

  "@ ‡  "

 {Q     "    ~

       "# Ę#  "@"Q Q "Q&Q

 Q

@‡ \"   "    Ħ\"‰Q "@"Q  †&         &      ‡‡     &  wĘ   ‡&   

"  &     ‡

 \wĘ˜    "# $Ę# "   {\  "   q "   ~

 & '++<>  @ QĘ"~ ‡   ‡"  

"      Š     ‡       \>Ę &   & q   "  ‡

Ę

@ >}{‰ 

" &   ‡  &  @  

&" &"}  

|

  †@q  Ę “ 

 ‡

Ę

 " ~      }" – \ Q  ‡ & ‡ 

Ħ –  &         &‡ @



 ~ "" &  @ "~ QĘ} @



 

  {Q  "}‡ 

  & "    Q@



& & &""   {&""Q \\& @‡"  ‰  &    "  

"  "   @ " \  >{&  &‡    & 

`    ‰\>Ę&  ‰  \   " \&  ‰  ‡ & 

 &     &‡ &@    "‰  " "    Ħ\&Ę   ˆ_ ’™< ^” †€† &  

 ˆ† •‰      " š&  Q  "     "   "@ ‡ \>Ę &q  &  

 "   &   @ ‡      ‰\>Ę

"~ ›^{‚‘^<<}>ˆ’“““>'>‹`"Q >Q#w" ”"#

"Q "

 @@Q"Q •   Q   – _Ę#  $"#"  "Q "

 @@Q"Q • > `  "   \>Ę & &    &  &    

&  @{  & @ &      q "   `   ‰\>Ę "   " &    

 Q"      "@  \

 Ę“  @     Ę     # "     "     #        " #  "    #  #  

  '   #          #  "    Ę    % &"&"    "   &  " " "     @

 &Ę ˆ ‡ ‡ 

 ~  @ "&~        " }>"  " &   ’ & “ '$}$‚QwĘ#  Q

w # Q ""q  QQQ” `    " " &  

   "  @ }&@   "      "& "      Q"  ’{ @  Ę”    "# $Ę#

  &"  &Q"       Q   @       "†"

'

w    Q "Q "

     |"Q" 

 &   "# # Q Q"  `  "@ \&" &      q

‡  { ""  Ę @\ ‡ Q ‡‡ @‡   >{&  Ħ\Ę@    

&q  &   "  >{&   Ę @ {  " "   { ""  

 @# 

 | Ħ#   " Q|   Q Q    "#""#"  @q  "Q    Q &"  QĘ "Q" "Q   QĘ @Ħ QQ " "     "Q "#"  #"  &    "" #"  q  >  #  @# 

 q# "" w &  Q   Ę "Q&& @"" q#& &" Ę Q Q|> —""   &" "# $Ę#  & Q Q& 

"#" Ę   "# @# q   &   Q#   "    | Ħ#Q> `   ‡   ›>˜ @   

  \ \ }       &   @ >" \& Ę  &"   Q  &  " Šq

 &&"@‡"& }  &  @Q"Q   ††Q

  @"

&" >      # Q  " †Ħ  @ ` ~Ħ}">  " ‡ & &  & &  ‡

Ę@  &  & ‡"> @

  @  > 

    {>     

  &Ę   ‡

Q  Q# Q  Q @   wĘ  Q@QĘ ""   {    ™"“   &  &Ę@   &   Ę&Ę    Ę

         & {&Ę@  ‡

Ę "&Ę   "   } &" ‡ ˆ      "@   Q & " @QwQ     \

"  ` &  

‡ 

 ~       ‡

@ "Q Ę@  ‡ 

&   Ę@ QĘ `  @{ ""{}>"  " Ę  ~    \    `   "  ‡ &  \

 " Q   wĘ#  "" Q    " " @ Q     "  &&     "# 

^

ʁ  Q  †w""  Q    Q

 Q     Ę   

#q  &&"   "#        Q   Q  Q q"     #"  # wwQ  ` †Ę@#    ""&     ""@ ~ Ę{ "" \ ~   &""&       @&   @‡ ""&       "  &

   & }> & {

 {     @     &   "  Q& `wĘ#†    "Q  q  @  &"    {Ę@    Ę " "@                Ę  <  {   &  \   @ \" " @ {

>" "   ~Q ‡ "     Ę }  \

Ę@    "   "  {&  Ę

" "    w   @    & Q" & q    Q  " @    " @

 @" † Q  QĘ # †>    "#  Ę#       w  |Q Qq ʆQ"‰ ` ˆ_ ’™<^” †€† &  

 ˆ† • ’_”‰’|”    " &\ ~ "     ‰ \>Ę  "    " `œ  

&     ‰\>Ę {" ~ &"  &  

\  Ę 

"   Ͳ

 Ę{ }@

Ͳ

Ę\>Ę "   @" 

Ͳ

Ę

 &

  "    ‰\>Ę {""  & ""Ę ~ &   ‡  @  \   " \&   q  

     Ę     ‡ & "   { }    @ }&  \>Ę "          

 "\  Ę ` œ  

 &       ‰\>Ę   "# @# q  q Q  w ‡   { } &     \   " \&   ‡ & 

 Ęq""

  {

 @" ”   ‡  &   ~    ~ 

  ‡&  "   &   ‡  Q {" &



@



” &   "\>Ę " "@\>Ę "  "}\&

\ ‡  Q @ Q\    &" "  {

 @ Q\    ‡ & 

 &"  `    ‰\>Ę    

 { }  &  ˆ_ ’™<^” †€† &  

 # • ’^”     '+^+> qq q {^$  #  ‡

Ę

  ‡&   "   &    ‡   Q  {" &

  ~   " ~  &   Q w †   Q Q    { }  \   " \& { &   "   { }" }\& 

\ ‡   Q   Ęq "" 

    {

    

 &   &   \>Ę "  "@   "€‰{  "@&‡ &  ~    &  " @       ‰\>Ę  { }"}\&

\  Ę~&       ` ˆ_ ’™<^” †€† &  

 "@ ‡ } \ &Q

 "   &    &       "&@    \>Ę "       }\&   { ~ " Ę~&"& \   " \&@"  ^ˆ ’^”€&&  

&    " @‡    "   " "   # "    " #     "     $     Ħ $  Ę  FGJFOOP%&QT%WY%=\^   " `\>Ę "   }\&   

 "    "&

{ "  \  

 &    " <<< \&    >""@ "    &  "   &  "    \& Ę & ‡ &   #'ˆ„„„’<<|”€&&  

 " "& `   

 @ ‡ ">   @ " &   " \>Ę "       { ~    #'ˆ„„„ ’<< |” €& &  

 „ • ’”   

 ‡ & @ ‡ › }\& 

\ ‡   Q  { ~ " Ę~&         

 ‡  @‡“ ” \  

{ ~   &  &  &    & @ ”  

}\&&  &   & ‰{ ~ " Ę~&   Ę { ~ Ħ‰ @" 

}\&& "  ‡

Ę  \  

{ ~   &  ˜

„

`#'ˆ„„„’<<|”€&&  

„•’”    &" ›{ ~ " Ę~&     ‰ ’”    ‡ & 

 

 ‰‡ & 

"Ę& @    \ & }  "\&&‡  ˜

`  "

 ‡"  

 #'ˆ„„„ ’<< |” €& &  

 ‡"  

 „ •‰   &  

~ |ˆ„„^’<<”€&&  

„ >  &„‰‡ ~Q‡  "@   "Ę{   \

Ę      ‡    Ę~&  { ~     &   Ę    "       

  `  Ę {  '‰&  \    }‡   \ " ’ #'ˆ„„„ ’<< |” €&&  

'•’”   ”  Ę"{  " "

"’#'ˆ„„„ ’<<|”€&&  

^•’”{ ”

ž &Ħq"~ " Ę}&  @‡ "‡ &  & ’'„„‰_„„”@ "‡ \ {"Ę& ’^„„‰#„„”   "@ &

   ‡ "@ "&} & ’„„„‰'„„”@‡ QĘ {>

& " ~    — @ ‡  \>Ę &q  &      " "Ę    Ę        @ "    & 

    QĘ @  "   "

Ę        &

 ‡ "" 

@  @ Q



 "   @ ‡‡ " ~  Ę   `   ‰\>Ę "    

   ‡

&    @"

 }  "">{&

\ " &  

@ & @‡   Ÿ

 "#

 Ę# w # 

  Q w  ʆQ

‰ •

`   ‰\>Ę >{&     & & } { &Q

   ‡

   &Q"   Q>

•

`   ‰\>Ę ‰\>Ę&  ‡ & 

\

  &" ‰ &Q" w   Q "Q  wĘ "†   ”   Ę"Q "@ `  & >{&  q &    q   "~ "@ ‡   "  &  " "         

      ` ‡&  

"  &    &    Ę &

Ħ ’    &   " ”  &    &  



 Q ` Q&Ę     Ę &

Ħ  " ~   Q @ "



{   "  ‡ †   

  "  "

`‡&

" &   & Q   \ \“ `    \ \ "    &" &"}    Q"   { ""  {    < @   "}   \ \   @     

 "     "  @ ‡"   ‡&   }"  &   " ‡     `    \ \

 " 

   & {>  

‡  "@ q@ ‡     &    &   ‡   &‡

Ę    @ "

 Q\\ Ę  &   " & ‡  @‡ "‡      \ \ &  &   "  {  "   `   \ \   &  &

\&  " &&@‡ { " {{     ’\>Ę "  ‰   ""}    "    " } & 

  { "  & "   ” ‘    >{&     {}‡ &@ ‡  Q 

" &  }‡ @ }">" {"‡ "` }&" {{  " ~ "    &   &        Ę  \ \

@ {}“   @ &">"" @  & ‡  ‡ ‡  ">"" @    ‰  †" {{    ‡ " ”  @" \

 "    Ę      &   \

 “ `     

&    &  &"     ʇ

@ ~   › & {˜ &&  & \  

@ ‡    

    ‰\>Ę

"    `   

       {  "&  "    & Q"  & @ ‡  { \

   " ~     &   {"

 &"‰  {"  ’}‚‘'++‚>ˆ’““>^+>‹ ‚€†‰ŠQ†‰—™†‰$¡†† Q

 &  

 ” ` &>{& & &    "       

&  `‡&

" &  ’\>Ę&q” &{" &"       " ~ " \&  "   &&@ ‡    &  "  "

          @"

  {  " &   &     "#

   Ę#   w # 

     

@Q"Q Q " "  ‰



` "  "{&& &  " ‡&

" &   ‡ ‰   ‡   Q      ’ Ę” ` {"&  "~  "       "   

&>{& " " @  Q

"   ‡‡  &   Q    & "  >{& 

 

 &

    Ę

   & "@ ‡  ‡&  

"  &   & &     ’   ”  &    @ "   &"@ &   {"&  "~  && " "

  "` {"& "~  & " \>Ę   "&"    "#  $ Ę#   w   †Q" Q  " "  Q# ‰ ¢

` †& €\ & „„ " \ 

&Ę   „„^ " ž<< \& ’

"“ € ” {>  >  ^„> ‹ {  {     ‰ \>Ę  & "#  | 

\ \

  &        wĘ   "    "

¢

`€ > > “’>Q '>'>^{  &" "€\   ""  "      $w    †   "      ‰ \>Ę  & "#  | 

\ \

  &        wĘ   "    "

'> ˜" "Ħ  '>^`\   & ^<<{> ™šš“š>Q{{>›ˆ^~‹   ‡ &   &  "   ‰\>Ę   '>' `   "‰  " "    Ħ\&Ę   ^^‘^<<~> ˆ’“> >‹ ` Q# {<‘>›$  &     ‰\>Ę  " Ħ\"    "  '>{ `      q  &  "@ &  ""   &Ę  ^„‘^<<> ˆ“’> {+> ‹ œ Q# &       ‰\>Ę     ˆ  { ~ " Ę~&"&    



'>~` ʈ  Ę     "& \  

&   ^<<'>   ššš“““> Q   >""@ "    &  "   &  "    \& Ę & ‡ &   '„‚‘'+++> ˆš““> '}>‹ `"Q > Q#    " '>„    Ę   { &Ę >"" " &   <‘'+++> ˆ’“““> ~>‹ ž Q# &     ʈ  Ę

{ "\ 

&Ę     

 '>}`    Ę   "Ħ\"" & &  ‘'+++> ˆ’“““> ~ ‹ ž &  

      ʈ  Ę Ħ\" " &    @ "

   " \& Ę      { " \ 

   ~         '>‚ `    &  Ę~      "&Ę   }‚‘'++‚>ˆ’““>^+>‹ ‚€†‰ŠQ†‰ —™†‰$¡†† Q

 &  

 &   &>{&     {" {‰ 

 &"‰ " "  '> `    &"  \ \ " &   ‚‘'++{>ˆš“>'‚>‹    Ÿ` Q#

&       &"  \ \&        ’ q~ @    Ę" " ~ @ ” '>< ` \>Ę&  &  Ę ^'‰  "q  @     Q  & "

Ę~&  &  “$+~$'+„$' '>^+`{ "\ 

&Ę{ ""   & ^~‘^<<~>ˆ’“>'~>‹ ` Q#  &"       @ "

      Ę   ~   {> 

Ę~&  &  @         ‰\>Ę @ ‡ &" "  

&   '>^^ `  £"    &  {{&&&   ^{‚‘^<<}> ˆ’“““>'>‹ `"Q > Q#

_

{> # 

 " {>^>_ "  `  "    "Q Q   &   &Q‡

   " & 

 Q

  Ę@ \>q>{&  `  Q      &" Q  "  " † Ę Ę w"" " 

 Q#  |Ę Q   >` QĘ " &"\&

@   {Q

  " @     ‡  ~ 

 _  Q  & Q# 

@# 

 @Q"Q   `  &    Ę&       "Ę{   "  "   "#" q QQĘ "Q @# q"Q   # |    @

  Š  #Ę@"   " "     "Q    |Ę  &Ęw    †  q  "Q #   #  &   "&"   "#   @ Q#&  `    &

 &Ħ w" "  \&     ` "Q Q    "  @#  Q   "#  Q

#Ę@"&"  Ę# >  #Ę@"   #Ę Q       Q  —" " &&@‡& ‰ " &  "   &@&  & @" &"‰

 {Q

@  

@ &  

Š \ "@‡     }&  &   ʉ ’Š  &  " Q ”$ Q  ‡ & "@ ‡ ‡ &  \ \   

   " &    @  "@ ‡ {"@  ‡ " &        †"  Qq    & "          }  &"     w"" "   "" #   |Ę  Q   Q @# q"  Q`     { ‡  ‡

Ę &&@ ‡   |Ę   "#" Ę ‘ "# @# q"   " @     Q   Q     # "&Q  w"Q    #> `  Ę  { }      " &&@‡     #

    #Q ˆ # ‹   @ ‡"    QĘ   }& " q "         & Q     `  "   

 

" Q  "    Ę    \

 "  `      ‡  &  " "   Ę# "Q QQ   "# "Q Q @ Q

  

@ ‡ ‡     &  ` >{&  {Ę q " & 



    `         @# q Q†     Q    Ę > `       > ~  q‡ 

‡  @~ "Q    " ‰ &  "  {Q&Ę    –   #   "#" Ę ‘ "# @# q 

 Q     "Q  &    # #Ę Q   q     "@"Q

Q> `       

  "Ę &   Q\\ Ę  ‡

 ` >{&      Ę      }  "   QĘ

      "@ ‡ ">  

 ~  &        "

Ę “   –•  –Q" •  " " $  ~ ‡

 @‡ QĘ ~ ~  &   Ę& @Ę& Q 

  Q| Ę"Q      &"    " @ Ę  &@ ‡ }  `  q@ ‡ & ~   &  @    " {" " ‡ } †"    @ " &    ‡ 

   \Ħ@  }‡  

\    "    &  ‡ 

  @ "   ‡ 

  &  ‡  "   @ "         ‡ ~ ‡

" ` }   & Ę  ‡   "   }> & ‡

"{\  ""Ę    Q  &"  &    ˆwĘ  "#  Q  #  #Ę  ‹

 "     &  &  \ Ę"    &"   

  @ "&  ‡   "   " &     @   q  {&>"    &Ę @   "#&     &"   "  @Q"  "Qw|Ę Ę"Q “ "“    &  \     "  †"  

  \>Ę ‰    &>{&     @   @ &

 } }>" \

  ’" &Q”  &  &QĘ" &    "  &Ę        @  @ ‡   q       &    >{&     ˆ {‘ QĘ @&"@"    >{{   Š |

  

"    ‡ ~ ‡

"  &   Q " Ę      "  #Ę 

@ & Q&Ę &    Q    Q  †  "Q   &

@ &" "  q |  #> ¡    q  & 

wĘ# w"    &   "   &  "  {    " ‡

@  "   @ }">"  ‡       ‡

  ŠĘ&}‡ @ ‡  " &  } ~    Ę

  ˆ &"   @      \ "  @  ‡    @  & ‡  "

`      

   QĘ >{&        ~    &      Ę @ { } &  Š‡‡      "  Ę     Q#   |Ę" @ & Q

 @‡" &"  Ę ~ Q

 ‘   &   QĘ    @ ‡   &    @    @   {> @     ~  "  { }  ’¤" }&@ ‡ ‰   }" ‡ 

 @ {  

   

@  {{   ›"  ˜  &  {>" ~&

    } ~ ‡          QĘ  "  & \   ” {>'> ĘQ# Q  ĘQ# Q  @      #Š &  &\>Ę "  ‰   &Q

 }  " ‘  @ ‡  >{&  &  &         "@ "  Q { "  "  ʇ\  › &  "˜ `    Ę         & 

  >{& @ Ę 

"   &   {>  }  >" @ & " &   Ę @    q \  " "Ę  ’"& "   Ę  >{&  ”

Ę&Ę  "@  & 



Š   &  &  Ħ\‡

     ‰\>Ę  "   >{&  " ™&Ę #  wĘ$ Q   @"  QĘ Q    # wwQ   #  Q  " wĘ#†  @  `     Ę&  & & ~  "    ‘   {  ‡

@‡   Ę#"Q Q   "#" Ę     Ę  "# "Q   @#  "# @# q" "        &" Q&|   "  ""  `  QĘ   &   {" "     {  @ ‡     {

'

} "  &  &@ "     QĘ    &      "{ " {@ ‡ 

  &Ħ }"@‡" "   Ę 

{>{>“Q | Ħ#  |Ę ` {&  &"    {{   ‡

 &  "@ &    @ ‡   "   {   {"     \>q >{&   "  @ QQ    "   {

>"      @ ‡    " @     Q    | Q    QQ   @" | Ħ#>` QĘ" &     "   \>Ę " {{&&@ "   ‡ " {&&    

     

"  @  @ ‡ & Q\   QĘ "  "@   

&Q\ "  >  &  & {}  & @‡  ~‰&  & "  Ę  

   ‡   Ę ‰ &&  }  Š   \ "@ ‡   @QwQ @ ‡    &Ę 

   "  QĘ & &   @   @"

"  &"

Š  " Ħ   @"  Q #

 &  & Q"   "@"Q #""  `>  "Ę{  ’{     Ę

@>Ę”@& &  & @   QĘ" &  

@   QĘ>{&    

  " @     ‡       >{&    QĘ @ &  ~ Ę >‡" ’"  &" ”@ " {"

 @ "   ~Q""Ę \  ‡

Ę "   ` >‡  {      Q# Q  Q    Ę&  q#   &"      Q     #   Q #   

#q     Q    †$ # Q  #  |Ę   Q $Ę qQqQ@ &   Q & @ "   &" Q  |Ę   Q  >†"   "   Ę \  &Q

&  &    "  wĘ  q# "   & " @# 

 q  wĘ@#   #" &  ""¢q  w  >Š   Ę\ ‡@  q‡ " ""  """ &  Ę & {>~>   #    Q  ^

     Q   "&" wq  @"  Q  @#   

 #     †Ę  "QQ @" " Ę ĘQ & Ę  Q@ &"Q#" `> \& Ę   "      ‡ \ Q\ &@

   &‡

Ę\ { } & {\& "

Ę   &  

 

\ \

}>"  &{ }  QĘ@ &     & @"@{ }    & { @ "   & &  Q

Ħ\ Ę  "  \& Ę  }  ‡ &   Ę"   Ę  `  "@   "    "      {    Ę ‡   "     @   {{  " @ " ‡  "@    

‡@   QĘ  @# q  QQ Q†     #"      >      # "   "@"Q"  q# Q|   &   @    Q  w" #Q  "Q  Q   @ Q  | Ħ#Q   >   

"    " {

>"‰ {q   @      "@ ‡        >"" {

>"  "  ~ Ę"™{{   “  >"\ Q  ‡

&         # "Q  q&   &  Q  "  "  & Q"              Q w" #&  Q   " "&  > Š   ‡

Ę  "   @   Q

@   "&Q Q# Q   @   Q    Q  @#   ""     ‡ 

" ~ ‡ Š        @    {&‡}       " {   Š   Q Ę Q† Q  @# q>  #"Q"@"QQ ’\>Ę &  & ”" "   ""  Ħ## Q# Ę @# q  &"   |   Q   "   w  &  @   " "  &"    &   &   Q ‰ Q @" "  Q@|  † Q & > Ę#"#Q  ||  @w" q  "Q

 QĘ&Ę   | Q    | qQ  ’   }  Ę”  QĘ – • # wwQ  # @  "Q      –   # •  Q      w    Q    Q  

"   &Ę&" "Q"@"Q"Q Q|$| @Q"Q "  Q > ˆ     &    ‡

    &

 



  \& Ę  " & @  }   @ \ &  @  ” ¥  ‡

 & \ \ @ " &  }`>{&  Q" ‡

     @  \>Ę&q & q  @ ‡    \ \     ‡

  }&Š  Q

{ }&  & 

Q

Ħ\ "" \  @‡   &Ę& q   &Ę { Ħ  &   "   & Ħ   "Ħ  "Ę @  "    " & {

`  &   &  

   &  & @ &  ‡ "   "{&&&\ ~ "`\>Ę "  ‰  &Q

    &   &  &  "}  ¤"@ ‡    "‰ "   "

"&\>Ę&q &   

 " Q@‡"   { " ~ ‡  {  &"      "    Q Q  Ę#  "# "@"Q "Q Q †Q    wĘ#w  "† 

"#" Ę   "# @# q |†&Ę wĘQ  @>  # @" w"   "    |     Q  

Q†&" w"    Q @"& > &

 

   ~  &   ‡ @   &Ę   {>&@ 

&Ę   @ ‡ &&@‡      \ \@    @    }"   

&   &  "& & <@‡{"}    

&q  &  Ę@   }"  @ &     &     Q  @q  Q Q "Q"@"Q&"  Q"      wĘQ|  #  Q  ‰ &‡   " ‰ "     #|Q  " Q   – Q˜Š "&" @‡ "   &   & @‡  " }&‡  @›}>˜š&\>Ę "  " Ę&  \ \" Q

  &         |Ę# #     w"Q  ’>  &" \ \” &    #" Q " "  |> ` &  @  &   &     

      @ "@ "  

   { }      " 

  &  

 @ ‡    ~   ™"  &"  } " Q

   ’  

" ‡

Ę   

&& ”   ' \ \

` &

  } } @" "@"  q   Q 

„

 @# q"  "Q  &      QĘ "Q Q    | Q  >’\ \  @  {~ Ę> ”

{>„> "  "Q# Q  @ Q#QQ# ` " &   &   @        w| Ę 

 "      QQ#   q       q      Ę #  Š  # "Q" Q  Q@   \ 

 Q   " { Ę

""Ę "` >"" >"@ Q

Ħ\ \"  &  \Ħ

&  @ ‡   &   q# &"  "Q &"    >"" †"   "  {"& & & @      & Q" " q  "Q Qq  @    &  & @ "@    {> @ }"  \ QĘ   >   &  "   @   "  @q   #    Q Ę#   q    "q  #" Q&"    &"   "&"   Q&   †    Q  #@ $ Q  "Q

       wĘ #" $  #       

# >` & 

  &  \ \

›>˜"   &@‡ &   }&&  { &  >  & @       "  

  "" &   "       @ Q#     w"      ""

Ę# "#"QQ Q" "  ’"  "  \@    @" &

 & "     }&@"  & & ”

 



 @ Q#





"w



" " 

Q@Q"Q  &"       &"  Q       Q   "Q"  | "Q>  Q        @"# Q& " "†   |@  " &  "   Ę { }}\ ‡q" –   Q  w" "  Qq    @ Q#  Q     |   †  q"# w" " "#"  w     ††  "†   Q   "Q     †& "

    "#&ʁ @ Q#| Q    

 † &"  "@"Q  &Ę Q# Q

Q  " #&     Q&   QĘ 

 #"  w Q "   #Ę>  "@"QĘq    "† > ` {"&  Q   & >{&  

&" \

  Ę@  

 Ę@  Q

" Ę@ 

    @ "Ę&@>{&      Ę’{\>Ę

" @ &@  ” " €"~  "     "   "  ’  ʉ&  &”@  &"     @   } & @  " ~ Ę  

\ ‡  }@   &   

‡" 

 @ 

&" }  ‡

Ę  &" " "     &_ @Ę   D    =%   "  †  q     @"  "#  "  w"    &" #    &> `   "~  " {   q  ~ "  ">" ’` @ „„'”@  {{   " &  {

>""  €"}   & {    { }   q 

 " @   { }  @   &Ę~ Ę       qQ&    ""   q   | #Ę    '${  "Q   Q  &Ę QQ  #Ę Q     " Q Ę  wĘ# `  "~     & { }    "Ę “ "  &

   @     "@"{ "  ‰  "      "  "}\ Q      Q  " @

      |      Q    Ę q  " Q       " "  

 Ę>ˆ ‡

@‡ &  ~   \ \ "  Q@  " &\@ Ħ 

& {{      \~    &

"@    \&Q\   & "‡@  ”    "Q"  Q#q †  &   Q  Q  &"  wĘ Q|  @Q" 

   Q  †&  |†Q> {>}>“q †# wwQ 



`  "q "  \"&      & " ` " "q "     {}    "  ˆ   " œ  “Ħ £  "   œ“ $  ¤  " "  ¤Q"¤ Ħ£ "  ¤¤¤$ Q q " ‹      }}     "@‡  @‡{  @{

>"  {}   "    ‰ \&@   & @ " & >"   >   &"

  &  &    " ’ \"  Ę

 &&   &  &} ”@ & &‰& }  { " ~ " &"">" & Q@ 

   \ && ’` { " ~ " &"">"   ‡ 

  " @  }  "}@     Q” " q †@#   # Q # wwQ  †   #  ˆQ  |Ę @# q‹   Q    Ħ  #   Q  # †`  

&q@\>Ę  &    Ħ\Ę >{& @  " & >"  &&  \    ‡ @ "  >{& @‡>\>Ę@> &  &@ & "@ ‡  } "    

&q  &      >{&      €\ @ ‡"  QĘ"Q † –#  • QĘ "#" ¤ ‡ @ &

 &Q" "@"Q   @q   QĘ wĘ# Ę ‘  QĘ qQ ‘  QĘ    Ę w  # &    "Q" " ## |Ę   Ę# Q Q wĘ "#" Ę   "#"Q wĘ "# @# q"  "" #"  | "#""#   QĘ wĘ#Ħ QQĘ |QĘ Q  "Q Q> #"Q" Q " " 

 Q| Q  w" #   |  " # Q  `    &   ’{ }@{ ">‡}@&@   Ę{ } ” Q

Ħ\{ {

>" " &

 ’¤   ‡" &&>‡" " &

”  Q   w Q

Q wq      Q&" Q @# q wĘ>  |Q Q Q   #Q "@"Q " QĘwĘ#Ħ Q      qQ       |Ę  "@"Q | Ħ#Q @#   "#" Ę   "# @# q"  wĘ>   | Q    @# q"    "@"Q Ę  |  Ħ# |>’{ }"   & 

>{& ‰@"

 >{&  "   Q\   " & 

 Q

"@Q

 Q

@‡  " \>Ę@  "   ” ` { }    { } 



Q

Ħ\   ‡    Q     Ę  \ \

@ "

   ‡

"         

@  >{&  &" &Q" &  " " &Q"QQ" " Ę q   ""  "Q "  @q"   "Q"   w" "  Ę q  "Q>   |Ę  "    |   | Ħ#  @Q#  #Ę |  

#q  &"    Q  "#

 "@"Q  QĘ &  Ę"Q  Q|  @  &    &  & @ " ~ {    "   Ę        

‡ @ ‡"   &" 

      &Ę~  @  {   "                @ ‡   "" 

 @   Ę "  ‡ Q

<  Q | Ħ#’&@ĘĘ@  >"" }@ > @ > ~ Ę  ” "   Ę@ "  { } {   ’` {>

&  &  @   "   $ &

"  †Ħ\"$   &\ ~ "" ” {>‚>Q    Q Q ` "Ę" ~   & "    & @ Ę   \

     Š  &   &  ‡

Ę   &   & @  

"  " Q  {~  ` 

&" & \ Q  

  &  ‡ " {&& & @ "

   "Ę"&~ "  "\ "  

  { "    \ 

  ’†"Ę" ~   Ę” ` "Ę" ~ " &  & "   \>Ę " &Q

 " & `  &   && @   Ę  \

&  ‡    \ \ ‡ q q &@ \ \&\ 

& ~   & "  " ` &  { } & "& " @&  & @ & @ & 

    Q\   ‡" ` & \@  \  {}  š& ‰ ‡   "   >‰@& "   &Q‡

 " " Q

  Q    Q  @q ˆ  @""  Q   w ‹ # Q|Q w"Q   Q  Q  w" "  Ę #  

w  Q#  Q@| w  Q` &>{&   Q

  Ę{ } &Q\\   Ę @‡@ &  " &

    >}{@ ‡  Q|  wĘ# wĘ Q

 ’  &Q

 " "“ Q   "   Q  " "”@ ‡    "    " ‰   ›˜     {   "    Ę ‰@‡@|  Q @QĘ&

  # Q  Q     Q   " "Q &  

_

Q wq   Q   Q > `  "  ‡  } @    " {      @   ~  @ ‡   &  

 &

 

‡ 

  " &     { }@   " &   " 

           ""}{  "  @   { "> &     Q  Q &     Š  ~Q    "†&  Q  &  # Q #   &†& 

# "  q      Q  # "@  @   Q # Q   "Q"   w" "  @# q"   Q  & QĘ Q#  Q † "  #  w #   "  ""   | ww"    &"   Q#    "       

 |Ę> ` >    "   Q

Ħ\    & " &

 } " ` " &

   " @ \ \  >}@ "   @ "    &      Š @

 &"@ >{

>" " " 

  & { }

` &   ‡  {> &    { " "  "  

 &\& @  Q    ~   & "    Ę “  & 

""    & Ę   & Q

       { "" \  `  " "  "    &  @ Q\\ Ę  \ ~    Q\\ Ę

& q– 

     –   {>"‡ }@{{  & &   "

  &Q Ę   ~ @      &   ">" Ħ& &   Q   # Q#&"      "† ` @ &"     "†   @   "

 Ę   @ #ʉ   & " }  & ~

$ Q @Ę   wĘ  Q  wĘ#  "  Q@QĘ  "  Ę ŠĘ    "     Ę "     Ę    Ę"   ‡ &  ¤ Q "  &     "" @   "    Q\\

     &}‡ ‡ wĘ# Q  Q  w "

@Q"Q       @ ~  wĘ# &&  @   @ } @ \ ’ 

    "   {~ ‡ ”  Ę    ‡ & 

@ &  @Q""  &  #  Q     w""&  w"     w"    Q       Q    q  ’`  Ę #

"  &Ę 

           

 &  " ""ˆ {" "" & "  ”

_$  Ę Ę 

     $Ę q

ˆš" & "‰  ʦ

™"“   Ę   " "  ‡ "‰ ¦ † & Q\   ‡

       &    Ę ¦ `  

 Q\  "  ‡ &\ \

 " ‡

Ę&"¦wĘ#q Q  & "    q w"Q &"   & "  ‡ } {> { "" 

  & "     | †Ę # wwQ   #" ` }" & "      @ Q q Q    wĘ#    |  & " &  & " @‡   Ę   Q@&    q > `  Ę   ~Q  }" & "   "@   "@

 "  ‡ &\ \

@& &"} $ Q | Ę" @ Q| wĘ#  w &Ę "" "" & "" q  "Q   Q|  Q  wĘ#  " | Ę #""  q&  ˆ<&&  & """’ &~ ‡  ‰ ” ʦ

` ‡ \ {"  &   ‡" Q@ ‡   Ę     "    ‡ {&&  ~   @ }&  & { }@ ‡  wĘ# w"       q" "Q@ "  " Ę #"     > €Q\\    "    "& Ę

" & & ’   Ę 

    " ‡

Ę@ ‡    &      @      Ę  &@ "

    " &Q

"  ~  Ę "Ę  "

&Q

  Ę  }” ` " &  

   \

 Ę   @  " &  { ">‡     "   Ę 

‡ 

    

  "  ‡ } "    Ę ’<  ‡

{    "Ę "”

ˆ$  @" &"  ʦ

|

 q "    &  Q & 

  

@‡ Ę  @      ‡ &  &  ‡

Ę "Ę"       ‡

Ę Š     { ""  {   " 

@  ‡‡    "  ‡ &"  ~ Ę \

 

~ 

@ 

      {   {"  @ ‡  ›  ‡ &"˜    ~ Ę " &

   Ę @ ">"    " }@ ‡   &  ‡ ‡  @ { ‡   `    {   {" Ę 

 & "Ę " &    "  Ę" @" } @‡"  

" "

" "Ę &  Q›""˜ &"@   " Ę"Q ‡    "    ‡ ~

&{ } &@#  

@"    

&" wĘ#w" " Q @@$  Q †$ |   Q |> _ˆž &  ‰  ʦ

`>  {   " ‡

Ę™‰ {  Ę ¦€"‡ ‰ @‡

 

  "  q "> " Ę& {"  ‡

ʦ   >@ &    "&

  @  ~ ‡

Ę@    " Ħ \

 >  ‡

 ‰  &    "   q "¦   "  &     wĘ#  q w|Ę    Q  &" QĘ  wĘ#`>&  >" " Q " ‡ }¦Š  { " &{& @ {}  

@‡ {{ & "&   " œ   &"  "#Q   Q Q q  # wwQ   #"  @@"  & Ę    Q   @# 

  Ħ    & ""  #   Q  @"   œ“ ¤¤¤QQQ#Ę> ¥ “ `  } "  "      Ę  {>  

           &  Q ` ~>" Ę &   &Q @  wĘ# w""   Q Ę    Q  &Ę  wĘ#      " &    Q  w"    ‰         Ę  |    & Q" Ę qQ"  wĘ# |  "&  @

  Q      &" q    Q   | Ę Q|  "| Ę #"" QwĘ#& Š‡‡  \ ~ ‡  &{>""Q †  q † @"“   Ę &   " ‡

Ę q@ "  "@ "          ‡ Š   '

 

 "&Ę "† # wwQ Q "wĘ#†Q@  Ę  

   } " ‡ & ~ 

"Ę & 

` " &  Ę  "  " Q

  & {  " ~ 

   ’ @ 

  "   "    Ę

"  

&”      ""QĘ Q

"Q &" @ "& & q# &" &Q"  q 

   #"      q&Q" Ę | ’Š    

 ‡ &          Ę }  "@  ‡      } "  ~ 

”

` } "   \&\ & {  ‰@>"‡  & { { " &  Ę\

Š } " & "     & ‡

Q 

@ ‡"    

\ " "  

&  " { {   " }" &  "    QĘ "" 



‡ &    Ę& €     @ ‡   #w"Q  # Q w #

& †   # & "Q   >  Q&   "  Q# Q&"  "@" {{ &>  "‰

  _‰^    @  ¨<—Šœ@  {   &">""@   ‡ € " {&  >" &"  & @   €{

>" {q "     \

  &" &@    &‡  `       "    ~&  ~Q

&

  \  Ę" ¤‡  \ Q“ 

`   \ ‡ ‡ ’ ‡ "@} @"Ę" @ ”



`  \  ‡

Ę  \ &Q

&" Ę



`   \  

"‡

& " &  ‡ 

"  \&\  Q  "  " @ ‡  "  \  ‡ }@  \ Ę  @ ‡ ‡ ¤"    |  w   "  q         wĘ#  Ę  Q  Q  #"q     w&   Ę>Š } "‰ ‡ ‰  &   @# 

 Q &Q"  w  |       Q"# "  # &  $ wq Q#># "  qQ & wQ

w"Q †  w"      †  q †@#  "      Q  ʆ † >   ""Q Ę    # "  q Q    & >  Q  Q#    #  w@@  ^

ʆ    Q  `      Ę  ~& &“ " \& "  &  } ¦` " Ę ~  "  "& &  " ĘQĘ ¦` ‡{ "" 

&    "&&@‡  Q   "|      Q  &        #  " @# 

‘w ʑ†Ę #Ę  q w""    " "  

Q Q "q# " "#"  @w  Q  

 " " 

     Š    "& Ę

" &  

  ‡q 

  Q Q|   "QQ Q    Q Q#     Q@>`& &Ę@ 

&Ę@\&Q "&Ę    &    ‡ &  Ę# Q   |  "    @  &‡   Q

 &"

`&  &  " Q&\ ‡

 q@    Ę"&q Ę "@  \ 

"   ‡      { }  & Š    ‡ 

      { ""  "> Ħ ’      ”   @   ‡

Ę &Ę  " Ę"   @  † @ " &&  &QĘ QĘ" "" &

}&>\    †"  & ~

Q@  \>Ę "    "    Q\Ę   & 

@  \ \

    Ę & " &&@  &

 "@ ‡"   Q\\ Ę &>{&  &&  ‰  \   ‡

     Ę#$"#    Q#  "             w"   Q  &Ę@ &     Ę Q †   '$} ˆ‚‹  "Q    wĘ# w"    QĘ    wĘ#†  Q  @|Ę &Ę   > {>>`" @   @   # @# 

 "  wĘ  @@ Q " @   @"QĘ  Š     Ę#     Q   "Q&"  &        QĘ       @ @ &   # @" –&  @ •  "Q  > `  \  &    " ›} ˜@ " "    }  Š &Ħ~  “ ‡ }  && " {

>" {q   ‰    &  "  "  Š  &" @  " @ ‰ @  Q   Ħ# 

>Š  \ ‡ \ {"&  ‡ @~\   ‡ @  q  ‡

Ę    &  "   "

@ ~ }" & "  ‡  ` {

>"  ‡ & ‡   ~}‰  }&  &   " `  ~}  \  "

@ }}’ q  &   ”\  & ‡    " ‡

Ę  " @ "# Ę     Q"    " @  Q    @"‡{ ""} q&‡ {     Ę 

     ’ ‡ { "" } q&  }" ~ {    

  & &     "

{"{}>" 

”" @   @   &Ę      | # wwQ      Ę   @"  &

" \ \

 &  &  ‡

Ę "  \&    &  &  }›‡&"} 

˜@›" q 

˜ "     | Ę  @" Q# Q Ħ#       " q    " @    $  QQQ‰  @ QQ | Ħ#

 @

   Q@ wĘ# "†

>   # " @     #   Q  q  "Q     " @   @# 

 Q# Q QQ q   ` {

>"

  ’  "     >”@ {{   {  @   " &

    

" Ħ\ "Ę Ę@ "

    &Ę Ę Q    #"&"      " ’ &“ " & >"  

”  QQ Qq     †  †  &  Ę   q" @  >  Q  " @    >  {

>""  " Q @ &   \&\\

{  &@&  \&

"‡   Š &  "@   >   &

Q

Ħ\  "@   &   > Q

  "       "

@  "     @ ‡  " &  |       & &        #   #"&"  " #" &"    q  # &" " @ Q – w"& •&"Q   |Ę

Q    w" "   &"        |& Ę ĘĘ Q     q   Q#     @ >

„

Š  Q

  Q       q# " QQ##   "q  "Q

 Q     Ħ#Ę @ " @   Q#  Š & " & >"  ‡   @ "  & 

  

" " ‡ " }     Ę"Q &   # Q#Q

&   wĘ#   &Ę Q# >  " @   @" QĘ  Q†   q Q  @@ QQ  Qq &" #Q   q – #†  •  wĘ# w"   Q  q&""@"Q"  Q Ę#|q#  "@   #    # Q &"   @  ¢ q Q  q& " > Š      "&~   } >‡" ’   }  Ę” ‡   &&@ ‡ &   >>"‡

&  ‡

Ę    @&‰& }"@ ‡    {  "

@   &Ę"

  ~    ` &" ""       @ ›>˜~ } Ę ~ "@ –w•&" "&   @ "   ‡    " &  

"‡ ‡ @‡} &Ę{">" "    ’‡  "     ʔ"}‡ 

`    \>Ę ‰   "  "  &\&    &  

  Ę   Q " @    ‡ & @ \ ‡     "     Ħ# "#

"@"Q >'${Q  &  "#" &"  "#" Ę  " @   |  "   "   "# @# q " @  > ’` && " { }{ &>{&    

 @ ~ {   { } "  ‰'   & & }@  ~   |‰   &Ę@  ”    "Q"@"Q 

 @Ę w""     w      "Q" &"  QĘ Ę    `   ’   Ħ  ”  &"        "@ ‡  \>Ę &q   ‡ ‰ ‡    Ę     "@   { } { "    }+ Q "@     "Q@    &   \>Ę "   ‰   & " &" "Š   ""}     " ‡

Q  "`‡‡ @‡    "&   Ę   &   Ę @

  "& Q 

Š" &"  

Q      Ę&  &  &  @    &       ʈ  { }         & 

  >{& @    &  

  

‰ &   "  ’"  "” Ę      Ę    &  &"  ` &q &   

    {& @ &>{&  &QĘ  &  

  " ` #\>Ę&q &    Ę &   &Ħ   Ę@ ""  ">{

>" "Ę   & `  "  "   "}@ Ħ\"@ "    ‡

 > ’  "  ‡



} >{&  Q "”@ ‡    &  &Ę  &      Ę

 " { }     Š             

"   ~ ‡

"@ ‡   Ę "     |„ & {   { "@     &

         {>     &\&\

   ‡  ©  &  &q    &  "      "     Ę  "  }\ & Ħ\"@  ~   & "‡

& } "Ę   

   

Š  "  }  "@"Q"|  Q  & Q " q| Ħ# q#&" " 

 ""  

 q# ™"“  >{&     "   Ę  &   "   Ę"{ }"

 "@ {  \ \  " }  ‡

Ę @    &q Q

Ħ\  >{&   Q@    ‡  " }   {  >{&     Ę} ‡ & >"   "}" @}& " "Q\  ~ " Ę ~Ħ



¥   “ `  { }  & Ę~&  \  Ę |„ &@  \>Ę &q  &    ‡ @ ‡  Q { } \ 

~ Ę {     & } š&     \>Ę ‰ "   Ħ\   "  "      }"  "   Q  &"    "@ ‡   Ę "     ‡ "Ę & q {     { "

\&Ę ™ Q  &"       &Q

     

" & @  "& " " 

""  " q ‰ "&      @ ‡  &  ‡  Ħ\"     \>Ę ‰

 " & ‰   " &"    "Q"@"Q"  Ę #   Q|Q " "   @  ’Š&&    & {@ {   "}" 

 @ "    &      "       &  

 `  "

   { } " " &  

{ }" ~ "  ” {><>Ÿ"#"  q 

Ÿ"#"  w|" & { ""  "> " {  &"  \>Ę  "  @    "   ʉ’  ” "   ¤"@ ‡

   & "   "  ` ›  \     Q˜ { @    Ę@ ‡    

" Ħ\    { } ’  >  ” "     @ {   @  & "@ ‡      {&  & >""  & Q   

&@  & "@ ‡    " ’  " &” >   " Ę ~    "#"   &    " >  "#"   Ħ w" " ‰  "#"  # &    w"    &   &Ę  "    "Q" #   "#"   & Q>  #   †  #"Q" @# q

Q & "@"Q Q QQ " " >   ‰  > > Ę&    Q

 ‰   Q  wĘ  `   \ @\&\&  " @{   @  ">>@ @

    # Q|Q  &  w Ę &  Q#    ’`  & " {  @ &" @  >""‰& "‰& "  Ę &      Ę   "” Š &    "Q "#

 "@"Q  w"Q    "†     "†   q† w  `  &  @    & ~{}@ &

@  ‡ ‡  ’{" >"@       \ \ \ @  ""  }>" ‡   ” &

     &   &        ¨   @ ‡    ‡   "Ę ’  { '„ª‰  ”   "@   \ \   Q   Q   w  Q       Q  @† w&           "Q     >   q @   w"Q   ˆ" q    Q #Ę‹   "Q   Ę w  #  

{ } &  " 

 @Ę {   `  Ę

 ""&   "&~ @ ’&@ 

  q {>"  @ ‡       

@ {  Q   "”@   Ę\&  &    &  \>Ę "    " { }   ĘĦ     @QwQ    "  & Q    #  w    QĘ  @"#   Q &Ę ĘQ q  "Q q# " Q† @# q w"" w #  >‘  @ ‡ Ę

    \ 

&    "

Ę @"  & &@"    \ \& @"{ "      & {&   Š  

\ \‡

Ę  " {  &&@ ‡      ‡ 



 " & >" @   

 " }>"  &Ħ  &Ę~   }  " © ‡      

  \

   

\ " @‡ & {

@\ 

@

  \  ~ "  

 @ {{  ›>˜ 

}">"  \ &  &&  ’ "

@ 

& @ &" @

 &  ”  "  Q  ||   "   |  &ĘQ  Q   QĘ "Q" " | 

@# q"  #"&  †w""# | Q   † {  \  @Q\\  \  

" }‡ 

    Q †    †  Q   Q  "" ww"   | "#""# q  "@"Q @# q

  `  &  " "  ‰    }"  ‰ &" ‡ ’" &  ‡

& &@}  ‡  Ę

& @     ‡

" \&    @ "  &   ” ` "   @ & & " 

   "& Ę& &

&  & @ Ę&›&˜‡ & ‡      † Q    w#""  w"Q  ~@~     ~ &@ &   ‡"@  Q 

 { "    ‡

 ~ "   

&  @ 

 ’ &    ‡  @ Ę

 &  &  

 @{ 

 @‡"    " & @ &   

&  ""  { } & &Ę  @ ‡  

  } ~&&@  

Ę&@  ”  q & Ħ"‰ Ę &‰  "   & & \ \

@

 >  @‡" & &" } " @{ ">‡"   Q {}@  " & >" Q

   q w"    &Ę    Q  |‰   Q    q # "   @       w"Q   Q  w"     "   Q "  #  Ę   #  ‘  

"#""# `   Q@  &  @  @    "   q &Ę    q w"" |Ę  Ę  Q †"  & Q>"‰ \&

"‡  @"  &   " Ę   Q "Q   q w""  Q†      †  Q#Ę#      ` "Qq† } 

  Q  Ę 

 Q Q  @"  w"Q  Q   "#""#  w" "  @q 

q† "    @q  q  w" "    " †Ħ 

Q  " †Ħ      "" ¢   w    _

     w #  # Q    #Ę  Q  #@ ‡   "@ &   "Qw|&   QĘ  Q Ę q#  

"  †"  $     # wwQ #  &      Q  q#      >  Š     ‡   ">    Ę Q\ 

} &Š 

& " " ~ " \>Ę &   }"&~ \ ‡ @> " Ħ  @  "       q  £       £ "Q         & 

Q†"> Š &     }@   "  "  @      @     } ` \>Ę & &  {{ ~ & @ ‡       " @  "Ę &     ""  }   ¤  " @          Ę @ ‡     &"   < &\" @  " >  Ę@  & { 

@{~   "&   Q#  Q  q$Q#  Q    &"   q  Q   $   "Q  | $  wĘ & Q"   Q    Q |    @@     &"   q † Q @" `  @q q  "    @  "  \ &

 " ~ @        "   &  " "     

&   ›"  ˜ {   @   ~ "   &          Q  †  "   QĘ   q Q "  " @     q&"  wĦ Ę#Ę " @

 †"   } "&~  "       "@   " & 

"& { " Q " ‡

 }"&~ @ } ~     Q ’ &@  " &” #    q  @ `  & " } 

 

  }   & {  @    @ w    "Q  "#""# @ @Q" "#&  

 w     @""†  @      w #  #     Q w|  "Q  Q  Q&   "Q" Q  " "   q Q > `{   "   Ę#   @"  &" &"  Q

Q  w     "      Q#  Q     @ |> @  w   @>"#""#  Q QĘ   "#& q @ &"  {    &    "@  &"  #

 @  {{   ‡"    Ę > \ "@ &

 @ &"  

&      q  Q  & "Q   # "Q"    Q  # @@  Q & " &    @ Q#  @Q&q "   &Ę  ˆ    q "#"   w" "‹  QQ     $   |   Q    ‘   "@"Q"  Q Q  ‘  >

""@Ħ"@"Q"Q Q  #ĘQ > `    \>Ę ‰  "Q  Q "@"Q@ { "    &>{&      " Š  { >""}"& & \ \&     `    &>{&  Ę "" &  "&@"     ""Q  Q 

    "      w"  #   ™   &>{&   "@ &

      "Q\ @ &q &  



    ‡   }"&" &   "Q"@"Q   @# 

  †  @# 

 @Q"Q "  "#"  `

 \>Ę ‰>{& ‰'  &  &@   

& „ "Q|  >wQ# Q  † | Q| 

 ‡"   \ {ʉ  >{&  &q   ‡    \ \  ">"  &       ‡

  Ę    @"    Ę †Q     Q   "#"   "#" Ę   "# @# q" w #  "    Q Q& "  "| |  "#"   >   "Q"@"Q ‰  ‰ &Ę #  Q |Q  # Ę@  |>  ""  {   "#" #  wqq  Q# " Š " ">{&

" \    }  Q

   " `    &>{&  "      & ʍ'"Q Q|ĘQ   q ~$ Q 

&"Q

 "   &|Q >"#" Ę

 "# @# q"  † |      w#"" >   "   $ Q     & Q   QĘ#QĘ     &  "   "@"Q      Q  "@"Q" |  @" †   |

 @" Q# Q > `   ‡     "    "   & 

@ "      @ } ~    >"" >"    "@

\

" 

" { }& &Ęš& >"" } {   ~Q Ę\ {    ‡

  @ ‡      &   ">"   "  >{&  ’`  

&  &" " ‡ >{&  " "  ">"@   `   >{&  

& &" "{ ~>"@>{& ‡ 

"    &  

     "” {>^+> Ę "† Ę Q† ` "Ę" ~    "    "Ę    "      " }   & @   @   "  ‡ " {&&@ "

   "Ę"&~ "  "\  &\ ~

 \>Ę " &Q

  "Ę" ~  &  & "      }& "Ę" ~ " {&& @ "   w"  &    &" Ħ#  #"    

 q  w" " w   †Q ˆ  "#   Ę † Q‹ ""Q Q q "  @QĘ Q

wĘ# Q  w # 

  Q  

  & Q"    # 

 

Ę "† # "  qQQ  &Ę> ¤  "  Ęˆ  |Ę‹    &Ę   " w&   >   

  @" "      \Ħ   @ ‡"       "  Q# QQ wq " Ę#  Q|  "  "   &"   |   Q    @" Q# Q  Q"  — @ ‡ #   Q| @" Q# QQ   Ħ#&>

'

~> &"  @"#  Q"#   " ` " & &"       "&  " †&& " &       Šž¨ ›` " & &"        {" "  "} "  ˜ > {&&‡ & €\   "< 

@¤ 

"ž‰$ >"{" ""< 

@ {  `{ "{ }Š {"&"}"   &  "—}<‰‚‡ & Š& 

’^”`""€"@ {

"`’„„”“`  & &  "‰&"&  &  "& " & "<“†"Ę $ &$ "}" €€Šœ'#‰#{

"`’„„'”“`¤ 

"—   " &<<£"{&&’ "> {>"” {€ "& 

" ` ’„„^”“ €&"     <“ € Q   " " { €  `{~ „‰{

"`’„„^”“<q "“`{

>"{q"{&&>  "  &      "\ Q "£"¤  „„^„^‰{

 ‘  – ¨& «  – — &  ¡}  – $" †"‡ ’„„^”“ `  &   >\    & " }>& ` ‚ &    " ¤ 

" && Ę  &ĘŠ@„„^_#‰#{

@’^”“` QĘ ‡ & "“    ">‡"@’”@^‰ _„#

^

& "@ "“ ¤ "  >"" >"    ‡  <“ <  & $ \ Ħ ¥ ~ 

 

Ę  

“†  ž"’„„”¨"ž{} €"@ {‰>

}&" }@" && “` &"  Ę   q& & Ę ‚ @ {'^ ž @†–ž @$’„„”“— Ę  "&"€"@ { `\>Ę " ‰  ""}    " "}& 

 { " † & " & ž‰‚ &  "< 

@ {

`\>Ę "  ‰ & {{&&©& “$  ‡ "&¤" &" « @€&" }†"‡&@œ }" $¡†<@ {„„^¬¬¬ "‡}

ž{ Ę–— €&–€ & "‚&–™&q"“`  \     ‡

 \     q~ Q 

<&@„„|  &'

ž & 

 &“

  

   " 



\&Q\

Q

‡

{“ˆˆ¬¬¬"  }‡}ˆ> & {

&ˆ„„#„> & ‡ 

¨& @†& "’„„”“`€{

> > Ę " {

—&‘’„„”“`‡ "  "{&&"& Ħ <“†"Ę %$ &“ $ "}" €€Šœ@„„|

— " ‘  ’”“ €  "" &" {& & – ž `" &  Š\ \    & ­  ""$  @'‰^ 

 >®@¨" ’„„|”“¨" & >" ~ @ }$ <& `{~ @ {

< &>"& $ &¤

‡$ ""€< {„„|

<Šœ$‰ŠžŠœ$&&^& >‰‚ &  "< 



 €&" "–¡  "‚&" ’„„'”“ &‡ 

Ħ      ¨<—Šœ&&>{­ ""$  @„„'# 

€@${ > &’„„”“€{ & ~}¥

€  {

†€&" }@«¤" &"@€† @€{{’_”“`{ " ‡ ¯}"     }&  &  >&  " }&  &   ‡  <<< ‡ " " †

"  <$$ ¨@ ^ } ‰ }@ _"“€{@{"@Š  “` &> <<< ‡ " "†

"<$$ ¨@^} ‰ }@_` &@‡ ¤

‡ &

€ ’„„”“ 

   >""¤ 

"\"@ {

€\   " Š  Ę" ­ }   ‚& " ­ }   €\   " Š  Ę" && & ‡   ‡ 

 ‡ & ‡ 

Ħ  &     " " & 

&  ¬¬¬‡}ˆ

 ˆ  ˆ„°  °} }  „'„#{

† ~ ‡ " }«†#"   {&  ‡ „„^ &

† "™ &–†&Š~"“›± \"  

˜`& &  "" " &  & "&Š@„„^_''‰{

¤  ’#”“$ ~ { "€~&

  "   q&&  &  †& "‰_#'‰„„

¤  ’„„'”“€{

>"{q&" &"}&"   { "† "€"–$  

¤{\  " &   Š}&{` Š}&{>"„„

  "   Ę" &  ¬¬¬&& ‡{‡}

$² ~ "  Q “   ‰ 

 †&& " œ "" † & " \>Ę  Š &@ „„^

™¡} ’”“` & { ">‡"" Ę  "€"@ { _„

™¡} –€ ’„„#”“¤    "&"€"@ {^{

¡\ \  & \     q~ &  $ &“ —  €&@ €\Ę @ ™& q"’„„^”  ‚ &  € &  Šž$`@ }{ 

_

A CSALÁDI NAPKÖZI M¥KÖDÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

Módszertani útmutató

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Fosztály megbízásából és egyetértésével készítette Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Fosztály Budapest, 2008

A módszertani útmutató közegészségügyi elírásaira vonatkozó szabályok, az Egészségügyi Minisztérium egyetértésével kerültek elfogadásra

Gyarmati Lászlóné, Gyírkis Ágnes, Jacsó Györgyné, Kálló Éva, Korintus Mihályné dr., dr. Mátay Katalin, dr. Mramurácz Éva, dr. Nyitrai Ágnes, Petus Márta, Piegelné dr. Csényi Magdolna, dr. Pintér Attiláné, Rónainé Falusi Mária, Vigassy Józsefné, Vokony Éva,

szakmai anyagainak felhasználásával írták és szerkesztették:

Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes Vokony Éva

2

TARTALOM Ajánlás

6

A családi napközirl 1. Mi a családi napközi? 2. A családi napköziben ellátható gyermekek létszáma 3. Ki alkalmas családi napközi működtetésére?

7 7 8 8

A családi napközi létesítésének és mködésének közegészségügyi követelményei 1. Általános követelmények 2. Udvar 3. Előszoba 4. Lakószoba 5. Fürdőszoba 6. Festés 7. Takarítás - fertőtlenítés 8. Egészségvédelemmel kapcsolatos követelmények

11 11 11 12 12 12 13 13 13

A családi napközi létesítésének és mködésének tárgyi feltételei 1. Milyen legyen a berendezés? 2. Milyen gyermekbútorra van szükség? 3. A jó gondozás egyéb kellékei 4. Fontos eszköz a játék 5. Biztonság

15 15 15 16 16 17

A családi napközi létesítése 1. A működési engedély kiadása iránti eljárás 2. Nyilvántartásba vétel 3. Ellátási szerződés 4. A szolgáltatás igénybevételéről szóló megállapodás 5. A családi napközi ellenőrzése 6. A vállalkozói engedély visszavonása 7. A nem állami fenntartásban végzett szolgáltatótevékenység normatív állami hozzájárulása 8. A családi napközi megszűnik

19 19 22 24 25 25 26 26 27

A gondozás-nevelés alapelvei és követelményei 1. Alapelvek 1.1. A szülőkkel való kapcsolat 1.2. Az ellátónak a családi napközibe járó gyermekekkel való kapcsolata 2. Az ellátást nyújtó személy feladatai a gyermek gondozása-nevelése során 2.1. A gyermekek beszoktatása a családi napközibe 2.2. A gyermekek napirendje 2.3. Étkezés 2.4. A játék és a tanulás 2.5. Ünnepek

28 28 28 28 31 31 32 34 35 36

3

2.6. A családi napközi helyszínén kívüli programok

3. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása 3.1. Tárgyi feltételek 3.2. Gondozás, nevelés A családi napközi alapvet élelmezési szabályai Étkezési tevékenység családi napköziben 1. Általános előírások 2. Saját konyhán történő ételkészítés szabályai 2.1. Raktározás 2.2. Előkészítés 2.3. Főzés, tálalás 2.4. Közétkeztetést végző konyháról, vagy egyadagos kiszerelésben történő ételszállítás szabályai 3. Mosogatás szabályai 4. Személyzetre vonatkozó előírások 5. Takarítás szabályai 6. Gyermekélelmezés 6.1. Csecsemők élelmezése 6.2. Kisgyermekek élelmezése 6.3. Óvodások élelmezése 6.4. Iskolások élelmezése 7. A fertőtlenítésre vonatkozó tudnivalók Dokumentáció I. Kötelez nyilvántartások 1. Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok 2. Működési engedély 3. Szakmai program 4. Megállapodás 5. IX. sz. adatlap a gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekekről 6. Statisztikai adatszolgáltatás 7. Munkavédelmi dokumentumok 8. Alkalmazottak dokumentációja II. Normatíva igénybevétele esetén kötelez 1. Személyi térítési díj 2. Nyilvántartás az ellátási napokról 3. Nyilvántartás a térítési díjról 4. Jövedelemnyilatkozat III. Ajánlott nyilvántartások, dokumentumok - Felvételi adatlap - Heti étrend - Napirend - Házirend - Fertőző megbetegedések nyilvántartása - Eseménynapló

37 37 38 38 40 40 40 40 44 41 42 42 42 42 43 43 43 43 44 44 45 45 45 45 45 46 48 48 48 48 48 48 48 49 49 49 49 49 49 49 50 50

4

- Üzenő füzet - A működéssel kapcsolatos szülői vélemények, javaslatok - Ellenőrzési, látogatási napló - Külső látogatók fogadása IV. A sajátos nevelési szükséglet gyermekek dokumentációja

50 51 51 51 51

Fontosabb jogszabályok

52

Módszertani kiadványok, szakmai segédletek

54

Mellékletek 1. számú melléklet: Felvételi adatlap 2. számú melléklet: Nyilvántartás az étkezést igénybe vevőkről 3. számú melléklet: IX. sz. adatlap a gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekekről 4. számú melléklet: Fertőző megbetegedések nyilvántartása 5/a. számú melléklet: Eseménynapló - gyermekek adatai 5/b. számú melléklet: Eseménynapló - napi 6. számú melléklet: Értékelési lap 7. számú melléklet: Nyilvántartás az ellátási napokról 8. számú melléklet: A térítési díj nyilvántartása 9. számú melléklet: Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához

5

AJÁNLÁS

Az 1990-es években végbement gazdasági és társadalmi változások hatására a napközbeni gyermekellátás is jelentősen átalakult: egyrészt a működő intézmények igyekeznek a lehető legteljesebb mértékben igazodni a családok igényeihez, mind az alapellátás rugalmassá tételével, mind új szolgáltatások bevezetésével, másrészt új típusú ellátási formák gazdagítják a választékot. Az egyik ilyen új ellátási forma a családi napközi, melynek működtetője az ellátást nyújtó személy saját otthonában vagy erre a célra kialakított családias környezetben fogadja a 20 hetes - 14 éves gyermekeket. A családi napközi működésének követelményeit közreadva segíteni kívánjuk az ellátás iránt érdeklődőket (fenntartókat, működtetőket, igénybevevőket és a napközbeni kisgyermekellátás iránt érdeklődő szakembereket egyaránt) abban, hogy megfelelő információ birtokában tudják a sokszínű, többféle igényt kielégítő, a korábbihoz képest rugalmasabb, de a minőséget jobban figyelemmel kísérő ellátó rendszert működtetni, fejleszteni, ill. jobban tudjanak élni a rendszer által kínált lehetőségekkel. Jelen módszertani levél a családi napközi létesítésével kapcsolatos minimális közegészségügyi és élelmezés-egészségügyi követelményeket tartalmazza. Egyúttal iránymutatásul szolgál családi napközit működtetni kívánó személyek számára a gyermek egészséges nevelési-gondozási környezetének kialakításához és azon közegészségügyi elvárások teljesítéséhez, melyek a közegészségügyi szakhatósági vélemény alapját képezik. Célunk egyértelmű és világos állásfoglalást közvetíteni az önkormányzatok felé, hogy mi az elvárás, másrészt a gyakorló kisgyermek ellátók részére kijelölni azokat a szilárd ellátási kereteket, melyben a tevékenységüket folytathatják úgy, hogy egyértelműen elkötelezettek legyenek az ellátás színvonalának megtartása, illetve emelése iránt. 15/1998.(IV.30.) NM rendelet értelmében: 47. § (2) A családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a Családpolitikai Intézet módszertani levelében foglaltaknak. Ezen felhatalmazás alapján készítettük el a jelenlegi módszertani levelünket.

A szerkesztk

6

A családi napközirl

1. Mi a családi napközi? A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek törvényben rögzített napközbeni ellátásának családias körülmények között biztosított formája. A 1997. évi. XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról így fogalmaz: Családi napközi 43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásának minsül a bölcsdei és óvodai ellátásban nem részesül, továbbá az iskolai oktatásban részesül gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vev gyermek családi napköziben történ, nem közoktatási célú ellátása. (2) A családi napközi a családban nevelked gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelel nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A családi napközi az alapellátás keretében a 20 hetes - 14 éves gyermekek részére nyújt napközbeni ellátást, mely történhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más, e célra kialakított családias környezetben. Az ellátás a munkát vállaló szülők számára ad lehetőséget kisgyermekeik ellenőrzött körülmények között történő napközbeni elhelyezésére, illetve az alapellátáson túl szolgáltatásokat is nyújthat a kisgyermekes családok számára, amennyiben a szolgáltatások feltételei is biztosítottak. A családi napköziben koruknak és egyéniségüknek megfelelően gondoskodnak a gyermekekről, lehetőség szerint rugalmasan alkalmazkodva a szülők kéréseihez (természetesen a gyermekek érdekeinek és az adott korosztály ellátására vonatkozó szakmai elveknek megfelelően). A családi napközi a bölcsőde, az óvoda és az iskolai napközi mellett a gyermekek napközbeni ellátásának egy olyan formája, amely az intézményes ellátási formák szakmai/intézményi kompetenciához kötött funkcióit nem vállalja fel. A családi napközi tevékenysége összekapcsolható a gyermekjóléti alapellátás más jellegű segítő formájával abban az esetben, ha a személyi és tárgyi feltételek az adott ellátási formával szemben támasztott követelményeknek megfelelnek. Ennek értelmében a családi napközi összekapcsolható, pl. a helyettes szülői tevékenységgel, ha az ellátást nyújtó személy a helyettes szülői tanfolyamot is elvégezte. A segítő család a hirtelen krízishelyzetbe került gyermeket átmeneti időre teljes körű ellátás nyújtásával otthonába fogadja, majd a krízis elmúltával a saját családjába visszahelyezve őt, az átmeneti ellátást felválthatja egy napközbeni gondozás, felügyelet a gyermek számára már megszokott, jól ismert és elfogadott környezetben.

7

Mi az elnye a családi napközinek? ¾ A lakókörnyezetben bármilyen kisszámú igény kielégítésére alkalmas. ¾ A kis gyermeklétszám miatt a hagyományos intézményeknél – bölcsőde, óvoda, iskolai napközi - gyorsabban, rugalmasabban tud alkalmazkodni a változó igényekhez. ¾ Működési engedélyhez kötött, a kijelölt önkormányzat, az illetékes ÁNTSZ, és a megyei szociális gyámhivatal szakmai irányításával definiált elvárások és feltételek szerint, ellenőrzötten működik. ¾ Munkalehetőséget teremt a településen. ¾ Családias légkört és környezetet biztosít. ¾ A kis létszámú gyermekcsoport lehetőséget teremt az egyes gyermek fejlettségét, egyéni szükségleteit figyelembe vevő felügyeletre, gondozásra.

2. A családi napköziben ellátható gyermekek kora és létszáma A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet értelmében: 49. § (1) Családi napközibe húszhetestl tizennégy éves korig vehet fel gyermek. (2) A családi napköziben a saját, napközbeni ellátást másutt igénybe nem vev, tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermek gondozható. (3) Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma 4 f, amennyiben valamennyi gyermek fogyatékos, úgy 3 f. (4) A családi napköziben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekrl van szó még egy gyermek gondozása engedélyezhet, ha az ellátást végznek a kisegít feladatokra állandó segítsége van. A fentiek maximális létszámot jelentenek. Az adott családi napközibe járó gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy van-e elegendő hely a játszáshoz, a gyermekek pihenéséhez, a kicsik alvásához, és megfelelően nyugalmas hely az iskolások tanulásához

3. Ki alkalmas családi napközi mködtetésére? A családi napközi működtetése nincs szakképesítéshez kötve. A Gyvt. 43. § (3) Családi napköziben ellátást az a nagykorú, cselekvképes, büntetlen elélet személy biztosíthat, aki a) személyisége és - a külön jogszabályban meghatározott - körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és b) a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett, feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok. A Gyvt. 15.§ (8) A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem foglalkoztatható az a személy, aki ellen a Büntet Törvénykönyvrl szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.) büntetni rendelt, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bncselekmény miatt eljárás folyik, vagy akit jogers bírói ítélettel ilyen bncselekmény miatt ítéltek el. Nem foglalkoztatható továbbá az a személy sem, akinek szüli

8

felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel, vagy akinek szüli felügyeleti jogát a bíróság jogers ítéletével megszüntette.

15/1998.(IV.30.) NM rendelet értelmében: 47. § (1) Családi napköziben ellátást csak olyan nagykorú, cselekvképes, büntetlen elélet személy biztosíthat, a) aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas gyermek felügyeletére, gondozására, nevelésére, és b) akivel szemben nem áll fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok, valamint c) aki érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik d) aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett. (2) A családi napközit mködtet akkor kezdheti meg a tevékenységét, ha érvényes mködési engedéllyel rendelkezik. 3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti tanfolyamot eredményesen elvégz személy megszerzi a családi napközi ellátás biztosításához szükséges és elégséges képesítést. (4) A mködtet döntése alapján a családi napköziben a rendelet 2. számú mellékletének II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja alatt meghatározott munkakörök létesíthetk. A munkakört betölt személynek eredményesen el kell végeznie az (1) bekezdés d) pontja szerinti tanfolyamot, és rendelkeznie kell a mellékletben elírt képesítéssel. 5) A családi napközit mködtet személynek igazolnia kell, hogy betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel az (1) bekezdésben megjelölt alkalmassági feltételeknek. 6) Amennyiben a családi napközit mködtet a saját otthonában nyújtja az ellátást, háziorvosi igazolással kell tanúsítania, hogy a vele közös háztartásban él személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket. A feladatot olyan kiegyensúlyozott, nyugodt, magabiztos, érett személyiségű ember vállalhatja, aki alkalmas arra, hogy a rábízott gyermek mindennapi ellátását az elvárt színvonalon egyenletesen, felelősséggel végezze. Örömmel gondoz-nevel, magától értetődőnek tartja, hogy ez az egyéni szükségletek figyelembe vételével, a gyermek együttműködésére építve történjen. Általános emberi magatartására a nyitottság a jellemző, elfogadja a más nemzetiségű/etnikumú, vallású embert, a fogyatékkal élő gyermeket és felnőttet, tiszteletben tartja másoknak az övétől eltérő, de erkölcsileg elfogadható nézeteit, meggyőződését. Napközbeni ellátó tevékenységét csak abban az esetben kezdheti meg, ha eredménnyel részt vesz a családi napközi felkészít tanfolyamon a 29/2003.(V.20.) ESZCSM rendeletben leírtak alapján. A gyermekellátás minsége szempontjából elnyös, ha az ellátást nyújtó személy rendelkezik csecsemő- és (kis)gyermekgondozó, óvodapedagógus, tanító, tanár vagy védőnő képesítése van, továbbá e területeken szerzett gyakorlattal rendelkezik, vagy aki saját gyermekének nevelése közben megfelelő tapasztalatokra tett szert. Ennek a képesítések megléte azonban nem feltétele a szolgáltatás engedélyezésének, ahhoz elegendő a felkészítő tanfolyam.

9

Kívánalom, hogy a későbbiekben is képezze magát és fejlessze tudását, legyen tájékozott a munkájával kapcsolatos kérdéskörben. Érdeklődjön a gyermekgondozás-nevelés szakmai kérdései iránt, szívesen vegyen részt előadásokon, továbbképzéseken, olvasson ebben a témában. A Gyvt. 15.§ (8) A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem foglalkoztatható az a személy, aki ellen a Büntet Törvénykönyvrl szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.) büntetni rendelt, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bncselekmény miatt eljárás folyik, vagy akit jogers bírói ítélettel ilyen bncselekmény miatt ítéltek el. Nem foglalkoztatható továbbá az a személy sem, akinek szüli felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel, vagy akinek szüli felügyeleti jogát a bíróság jogers ítéletével megszüntette.

10

A családi napközi létesítésének és mködésének közegészségügyi követelményei Minden családi napközi működésének megkezdéséhez a szolgáltató tevékenység helye szerint területileg illetékes ÁNTSZ kistérségi/fővárosi kerületi intézete a működési engedélyezési eljárásban szakhatóságként működik közre. Az engedélyezési eljárásban szolgáltató székhelye, ill. telephelye szerint illetékes tűzoltóparancsnokság és építésügyi hatóság is részt vesz és szakhatósági szakvéleményt ad ki. Családi napközit ott lehet létesíteni, ahol biztosíthatóak a rendelkezési célnak megfelelő, az építmények létesítésére vonatkozó, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 50.§.(2) bekezdésben foglalt általános előírások.

1. Általános követelmények Családi napközi működhet kertes családi házban, lakásban illetve e célra kialakított helyiségben, épületben. A családi napközi létesítésekor biztosítani kell a helyiségek rendeltetésének megfelelő szellőzési, fűtési, természetes és mesterséges megvilágítási lehetőséget. A gyermekellátás céljára használt területek, helyiségek balesetmentességét biztosítani kell. A családi napköziben folyamatos ivóvíz-minőségű hideg- és melegviz-ellátásról gondoskodni kell. A szennyvizet közcsatornába kell vezetni, ennek hiányában a területileg illetékes hatóságok előírásai szerint kell azt elhelyezni. Tározó a játszóudvar területén nem alakítható ki.

2. Udvar A gazdasági udvart és játszóterületet el kell különíteni. Az udvaron lévő, de játszóterületen kívül eső helyiségeket (pl.: gazdasági épület, szerszámtároló, stb.) zárva kell tartani. A balesetet vagy veszélyhelyzetet előidéző tárgyak (pl.: kisgépek, vegyi anyagok, rovarirtók, stb.) elzárt tárolásáról gondoskodni kell. A szabadtéri játszásra elkülönített udvar/kert biztonságos kialakítású legyen. Olyan kerítéssel kell körülvenni, amely megakadályozza a gyermekek felügyelet nélküli kijutását. A terület mentes legyen az ártalmas (pl.: mérgező, tüskés, erősen allergén, testnyílásba helyezhető bogyók, stb.) növényektől. A szabadtéri játékok legyenek az életkori sajátosságoknak megfelelőek, épek, nem balesetveszélyesek. Folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. A mobil udvari játékok megfelelő tárolását biztosítani kell. A stabil játszószereknél az 1 m esési magasság felett az esési területét az MSZ EN 177 vonatkozó szabvány szerint ütéscsillapító védelemmel kell ellátni (gumitégla, homok, füves terület, laza faforgács). A megrongálódott játékokat a gyermek környezetéből el kell távolítani. A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletben foglaltak az irányadóak.

11

Amennyiben az udvaron homokozó van, a homok teljes cseréjéről kétévente szükséges gondoskodni. A homokot legalább hetente egy alkalommal átforgatni (felásni) és használaton kívül takarni kell. Udvarral, kerttel nem rendelkező családi napközinél a gyermekek levegőztetéséről és szabadtéri mozgásfejlesztő játéklehetőségéről az épület közelében kell gondoskodni (közjátszótér, bérelt terület stb.).

3. Elszoba – Öltöz lehetség Elegendő hely szükséges minden gyermek ruhájának és cipőjének elhelyezésére és gondoskodni kell valamilyen ülőalkalmatosságról. A gyermekek váltó ruhájának és váltó cipőjének megfelelő tárolását biztosítani kell

4. Lakószoba (a gyermekek nappali tartózkodására szolgáló helyiség) A helyiség több funkciót is betölt (játszó-, foglalkoztató-, tanuló-, pihenőhelyiség), melyben ajánlott legalább 2 m2 alapterület szükséges gyermekenként. A helyiség 12 m2-nél kisebb nem lehet. A padozat résmentes, könnyen tisztítható, fertőtleníthető melegpadló legyen. A napközbeni alvást igényelő gyermekek számára, koruknak, fejlettségüknek, megfelelő fekvőhelyet kell biztosítani, külön (a még nem iskolásoknak jellel ellátott) takaróval és párnával. Az ágyhuzatokat szükség szerint, de legalább kéthetente ki kell mosni. A gyermekek ágyneműjét úgy tárolják, hogy az alvófelületek ne érintkezzenek egymással (pl. textilzsák). A lemosható játékokat szükség szerint, de legalább hetente - fertőző betegség előfordulásakor naponta - le kell mosni és fertőtleníteni. A fertőtlenített játékokat meleg folyóvízzel többször, alaposan le kell öblíteni. Az iskolás gyermekek számára megfelelő helyet kell biztosítani a tanuláshoz és a tanszerek tárolásához (tanulóasztal, szék, helyi megvilágítás).

5. Fürdszoba, mosdó Mosdókagyló és WC, szükség estén bili rendszeresítéséről gondoskodni kell (hét gyermekre 1 mosdókagyló és 1 WC. Ha a családi napköziben a WC-t nem csak a gyermekek, hanem a felnőttek is, saját háztartásban működő családi napközi esetén az együttélő hozzátartozó is használhatja, a fertőtlenítésre fokozottabb figyelmet kell fordítani. A WC fertőtlenítése naponta többször, szükség szerint történjék. A kisebb gyermekek számára a mosdókagyló elérhetőségét biztosítani kell (dobogó). Kétéves kortól elfogadható a normál méretű WC-ülőkére helyezhető gyermekülőke.

12

Pelenkás gyermek gondozásakor a pelenkázó asztalt minden gyermek pelenkázása után fertőtleníteni kell (fertőtlenítésre alkalmas fertőtlenítőszerrel, a szer használati utasításában leírtak szerint). Textilpelenka használata esetén, a széklettel szennyezett pelenkát átöblítés után fertőtlenítőszeres, fedett tárolóedényben kell tárolni mosásig. A vizeletes pelenkák részére külön, fedett tárolóedény szükséges. Amennyiben papírpelenkát alkalmaznak, a használt pelenka nylon, vagy fólia tasakkal bélelt fedeles, lehetleg lábpedálos tárolóedényben gyjthet, majd a települési hulladékba tehet. Bilik használata esetén,azokat a WC-be kell üríteni, majd minden használat után ki kell mosni és fertőtleníteni. Minden gyermek külön törölközővel, fésűvel, fogkefével és fogmosó pohárral rendelkezzen, melyet a még iskolába nem járó gyermekek számára jellel kell ellátni. A törölközők cseréjét szükség esetén, de legalább hetente egyszer biztosítani kell.

6. Festés Évente meszelni kell a konyhát, mosdót és élelmiszerkamrát, ill. legalább 2 m magasságig mosható, fertőtleníthető falfelület esetén legalább kétévente kell a meszelést elvégezni. A szobák és más belső helyiségek festését és/vagy tapétázását, ill. a nyílászárók festését szükség szerint, de legalább ötévente kell elvégezni.

7. Takarítás - ferttlenítés A családi napközi helyiségeiben naponta nedves, (szükség esetén) fertőtlenítőszeres takarítást kell végezni. Más takarítóeszközt (vödör, felmosó) kell használni a konyhai, és mást az egyéb helyiségekben. A takarítást úgy kell beosztani, hogy a gyermekek napirendjét ne zavarja. Szükség szerint gondoskodni kell a rovar- és rágcsálóirtásról olyan időpontban, amikor a gyermekek nem tartózkodnak a családi napköziben.

8. Egészségvédelemmel kapcsolatos követelmények Családi napközibe csak olyan gyermek vehető fel, aki: ¾ az életkorhoz kötött védőoltásokkal rendelkezik (dokumentációval igazolható módon – védőoltási könyv), ¾ fertőző megbetegedésben nem szenved ( nem lázas, fejtetves, illetve serkés, rühes, stb.). A családi napköziben megbetegedett gyermeket az ellátást nyújtó tőle elvárható módon sürgősségi ellátásban részesíti (lázcsillapítás, ágynyugalom, sebellátás). A beteget az egészséges gyermekektől lehetőség szerint el kell különíteni és a szülőt azonnal értesíteni kell. Biztosítani kell a sürgősségi ellátáshoz szükséges elsősegélynyújtó felszerelést, melyet elérhető helyen, de a gyermekek által nem hozzáférhetően kell tartani

13

A családi napköziben csak egészséges személy dolgozhat. Az ellátást nyújtó és a kisegítő személynek külön jogszabályban előírtak szerint kell az egészségügyi alkalmasságot igazolni. Az erről szóló dokumentumot a helyszínen kell tartani és az ellenőrző szervek kérésére felmutatni. Családi napközi területén a dohányzás tilos. A gyógyszereket, veszélyes anyagokat, veszélyes készítményeket zártan kell tárolni. Háziállatot csak biztonságosan, a gyermekek tartózkodási helyétől elkülönítetten (a gyermekek védelmét biztosítva) lehet tartani. A gazdasági udvaron – a játszási területtől elkülönítetten – haszonállatok tartására, az élelmiszer láncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008 évi XLVI törvény (6.§) valamint az állategészségügyről, valamint az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28) FM rendelet betartása mellett engedélyezhető.

14

A családi napközi létesítésének és mködésének tárgyi feltételei 1. Milyen legyen a berendezés? A családi napközi berendezésének a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, igényeihez kell igazodnia. Miután az ellátás családi környezetben történik, nem kell megfelelnie a bölcsődével vagy óvodával szemben támasztott követelményeknek, de néhány alapvető igényt ki kell elégítenie. Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltözőhelyet kell kialakítani. Elengedhetetlen, hogy az egy éven aluli kicsiknek legyen saját ágyuk. Azoknak a nagyobb gyermekeknek, akik igénylik a napközbeni alvást, pihenést - biztosítani kell arra alkalmas helyet (heverőt, összecsukható fektetőt). Be kell szerezni olyan méretű székeket és asztalokat, amelyek mellett a gyermekek kényelmesen tudnak étkezni, tanulni, illetve játszani. A bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy a gyermekeknek elegendő hely jusson játékra, a nagyobbaknak legyen egy nyugodt sarkuk, ahol zavartalanul tanulhatnak. Meg kell teremteni a kézmosás, mosakodás feltételeit is: ha felnőtt mosdó áll rendelkezésre, gondoskodni kell biztonságos „kislépcsőről”, dobogóról, amely segíti a gyermekeket, hogy elérjék a vízcsapot, de ha megoldható, legjobb a gyermekek magasságához méretes mosdó. Személyes eszközeiket - fésűt, törülközőt, fogkefét - a gyermekek által elérhető, állandó helyen célszerű tartani - valamilyen megkülönböztető jelzéssel ellátva -, hogy önállóan tudják használni.

2. Milyen gyermekbútorra van szükség? A csecsemő öltöztetésére, pelenkázására olyan állandó helyet kell kialakítani a lakásban, amely csak erre a célra szolgál, könnyen tisztán tartható, fertőtleníthető. Ez lehet pólyázó, falra szerelt, lehajtható vagy asztalra, szekrénykére tehető sima falap. Lényeg, hogy ne borulhasson fel használat közben, és olyan magasságban helyezzék el, hogy a felnőtt számára kényelmes legyen. Ágyon vagy heverőn is tisztázható és öltöztethető a csecsemő vagy a kisgyermek, ez azonban kényelmetlen az őt gondozó felnőttnek. Csecsemő számára legkényelmesebb fekhely a rácsos gyermekágy. A közepes méretű gyermekágy nagysága 60 x 120 cm. Az ennél kisebb gyermekágy csak addig felel meg, amíg a kisgyermek abban nem áll fel, mert a nagyobbak a rács magassága miatt abból könnyen kibukhatnak. A már oldalra, hasra forduló csecsemőnek is elegendő mozgáshelyet kell biztosítani az ébrenlét idejére. Erre megfelelő a normál méretű hempergő (1 x 1 m). Ha már kúszni, mászni tud, vagy járni tanul, a legjobb elkerített helyet biztosítani a számára. Az úgynevezett elkerített szobasarkot

15

vagy játszóhelyet jól rögzített, nem túl magas faráccsal célszerű elválasztani a szoba többi részétől. (Ebben jól lehet kapaszkodni). Miután a kisgyermek átlát rajta, nem érzi magát kirekesztve, és higiénés szempontból is védett helyen kúszhat, mászhat, játszhat anélkül, hogy a nagyobbak zavarnák. Az elkerített játszóhely szabadságot, biztonságot jelent a gyermeknek, nyugalmat a felnőttnek. A egy éven felüli járni tudó gyermeke részére alvásra célszerű a gyermekfektető használata. A biztosan még nem ülő gyermeket javasolt ölben etetni. Nem ajánlott a magas etetőszék, mert könnyen felborulhat, emiatt be kellene kötni benne a gyermeket, vagy állandóan mellette kellene állni, amíg eszik. A már biztosan ülni, járni tudó kicsik és az óvodások részére olyan asztalt, széket kell biztosítani, amelyen kényelmesen ülnek - kapaszkodás, illetve meghajlás nélkül tudnak enni -, és talpuk a földön nyugszik. A családi napköziben jól megfelel a célnak a konyhai ülőke és a sámli is. Az ülőpárnák alkalmazása segíthet a megfelelő magasság kialakításában. Fontos, hogy a gyermek önállóan tudja a helyét elfoglalni és elhagyni. A nyugodt tanulás feltételeinek megteremtése érdekében: csendes, állandó helyet, a tanszerek tárolására is alkalmas, a gyermek méreteihez igazodó asztalt kell biztosítani, kényelmes székkel, megfelelő megvilágítással.

3. A jó gondozás egyéb kellékei Az étkezéshez használt eszközök beszerzésekor célszerű figyelembe venni a következőket. A gyermekek asztalára étkezéskor helyezzünk tiszta textil abroszt. A tálaló edényeknek jénai tálak a legalkalmasabbak. A kancsók, poharak (durit) lehetőleg üvegből, a tányérok alföldi porcelánból, az evőeszközök és az edények rozsdamentes anyagból legyenek, melyek jól tisztántarthatóak, esztétikusak és méretükben megfelelőek. Étkezéskor használjunk, ha szükséges előkét, és minden esetben papírszalvétát. A csecsemő számára az ivás technikájának elsajátításához olyan alakú pohár felel meg leginkább, amelynek felső pereme kissé kifelé hajlik, mert jól rásimul a csecsemő ajkára. Etetéshez a szokványos formájú kávéskanál válik be, ha hegye lekerekített, és nem éles a széle. A csecsemő edényeit elkülönítetten kell kezelni! Az önállóan ülő gyermekek ügyesen, kényelmesen esznek az ún. gyermekkanállal, amely akkor a legjobb, ha rozsdamentes acélból készült. A műanyag kanál széle éles, könnyen törik, az alumínium kanál sem jó éles széle miatt. A családi napköziben a gyermekek saját ruhájukat használják, célszerű azonban váltóruháról, cipőről gondoskodni (szülőktől bekérni) s azt megfelelő helyen, a felnőttek ruhatárától elkülönítetten tárolni. Az ágynemű könnyen kezelhető, ízléses legyen, télen melegebb-, nyáron könnyű flanelltakarót javasolt használni.

4. Fontos eszköz a játék

16

Ahhoz, hogy a gyermekek valóban jól érezzék magukat a családi napköziben, szükségük van koruknak és fejlettségüknek megfelelő játékokra is. Természetesen a gyermekek bevihetik a kedvenc játékaikat is, és a szülők is segíthetnek a készlet bővítésében. A játékok kiválasztásánál, a játékkészlet összeállításánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: Egészségügyi szempontok ¾könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen, ¾balesetet ne okozzon ( ne legyen törött, ne legyen könnyen törhető, ne essen szét darabjaira, ne legyenek éles sarkai, ne lógjon hosszú zsinórón, ne legyen túl nehéz). Pedagógiai szempontok ¾lehetőleg minél több tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek, ¾a játék színe, nagysága, formája keltse fel és tartsa ébren az érdeklődést, ¾több fajta tevékenységre lehessen felhasználni, ¾legyenek más nemzetek szokásait tükröző játékok, ¾játékválasztásnál legyen szempont a nemek közötti egyenlőség elvének betartása (a kislányoknak is legyen autó, a fiúknak is baba). Legyenek babák, labdák, állatfigurák, kendők, autók, kézügyességet fejlesztő anyagok a kézimunkázáshoz, gyurmázáshoz, papírmunkához, építőjátékok, szerepjáték kellékek (a szokásos háztartási kellékek, mint pl. edények, serpenyők, kanalak, műanyag dobozok, kosárkák remek játékszerként szolgálnak), gyermekkártyák, dominók, kirakók korosztályonként válogatott képes, mese- és ifjúsági könyvek, stb. A nagyobb gyermeknek is szüksége van pihenési időre, „kuckóra”, ahol játszhat, olvashat, zenét hallgathat, anélkül, hogy a többiekkel kölcsönösen zavarnák egymást. Néhány érdekes könyv, társasjáték, nagymozgásos játék (labda, csúszda) számukra is vonzóvá teheti a családi napköziben tartózkodást. A kertben, szabad levegőn játszó gyermekeknek is szükségük van játékszerre, a homokozáshoz, pancsoláshoz, mozgáshoz, pl. homokozó lapátokra, vödrökre, kis biciklikre, talicskákra, labdákra, úszójátékokra.

5. Biztonság A könnyen elmozdítható bútorokat feltétlenül rögzíteni kell, nehogy a gyermek belekapaszkodva magára ránthassa. A különböző dísztárgyakat (vázát, virágcserepet) olyan magasra kell tenni, hogy a kisgyermek ne érhesse el. A lámpákat úgy kell elhelyezni, hogy a gyermek se a kapcsolót, se a villanyégőt ne érhesse el. A háztartásban lévő elektromos készülékek zsinórjának szigetelése ép legyen. Csak földelt vezetékkel ellátott berendezések használhatók. A használaton kívüli készülékek árammentességét biztosítani kell, hogy a gyermek ne tudja bekapcsolni azokat. Az elérhető konnektorokat vakdugóval kell ellátni. A konyha a kisdedek számára a legveszélyesebb terület az égéses, forrázásos balesetek miatt.

17

Kisgyermek konyhában felügyelet nélkül nem hagyható. A forró ételt tartalmazó edényeket úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz a kisgyermekek semmilyen módon ne férhessenek hozzá. Meg kell akadályozni, hogy a forró felületű sütőkhöz vagy főzőlapokhoz a gyermekek hozzáérhessenek. A csecsemőágy rácspálcái közötti távolság maximum 8 cm lehet. A matrac mindenütt szorosan simuljon az ágy széléhez. A kertben elhelyezett rögzített mozgásfejlesztő eszközök, játékok telepítésénél a játszótéri eszközök biztonságáról 78 /2003.(XI.27.) GKM rendeletben leírtak szerint kell eljárni. Hinta sem az ajtófélfák között, sem a kertben nem engedhető meg a 0-4 éves korú gyermekek esetében. Négy évesnél idősebb gyermekek esetén a kertben elhelyezett hintáknál az MSZ EN 1177 szabványban leírtakat kell alkalmazni. Gondoskodni kell a hinta használatakor, hogy a felnőttek közvetlen felügyelete biztosított legyen. Használaton kívül pedig ki kell akasztani. A játékok tárolásánál fontos szempont, hogy a kicsik ne férjenek hozzá a nagyok játékához, mert azok veszélyesek lehetnek a számukra (pl. apró gyöngyök, stb.). Nylon zacskóban játékot tárolni tilos. Az erkély / terasz védőkorlátja csak függőleges osztású lehet. Az egyes elemek egymástól való távolsága 7-9 cm. A védőkorlát olyan magas legyen, hogy a gyermek akkor se eshessen ki, ha valamire feláll. A lépcsőkre alul, felül védőrács szükséges. A mosószereket, tisztítószereket, különböző vegyszereket, gyógyszereket zárható szekrényben, lehetőleg a gyermekek által használt területen kívül kell tárolni. A lakásban és a kertben nem lehetnek szúró és mérgező növények. A lépcsők és a kinti lejtős részek csúszásmentesek legyenek.

18

A családi napközi létesítése

A családi napközi a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája, mint szolgáltatótevékenység működési engedély alapján végezhető A működésének engedélyezésére a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésérl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrl szóló 259/2002. (XII.18.) Kormány rendeletben továbbá a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) Kormány rendeletben foglaltak az irányadóak. A működési engedély kiadására a 331/2006.(XII.23.) Kormány rendelet értelmében a családi napközi fenntartójának székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes kijelölt települési önkormányzat jegyzője jogosult. E rendelet mellékletben felsorolt városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyzője adja ki a működési engedélyt. Mindazokon a településeken, amelyek az adott városi gyámhivatal illetékességi területén vannak. A családi napközi szolgáltató tevékenységet fenntartók típusai: ¾ települési önkormányzat ¾ megyei, fővárosi önkormányzat ¾ kisebbségi önkormányzat ¾ többcélú kistérségi önkormányzati társulás ¾ egyházi jogi személy ¾ közhasznú társaság ¾ közhasznú alapítvány ¾ társadalmi szervezet ¾ alapítvány ¾ közalapítvány ¾ gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás ¾ társas vállalkozás ¾ központi költségvetési szerv ¾ nonprofit gazdasági társaságok (nonprofit-,kht., kkt, bt, kft, rt. közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú változata) ¾ szociális szövetkezet, stb.

1. A mködési engedély kiadása iránti eljárás 1. A családi napközi fenntartására jogosító vállalkozói engedély kiadása Az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény 2. § (2) alapján a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység vállalkozás keretében történő folytatását külön kormányrendelet szabályozza - 259/2002.(XII. 18.) Kormány rendelet (továbbiakban Gymr). Amennyiben tehát a családi napközi fenntartója természetes személy, úgy a működtetésre engedélyt kizárólag gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói igazolvány birtokában kaphat a 259/2002.( XII. 18. ) Korm. rend. 16.§ (1) értelmében.

19

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezésére a 188/1999.(XII.16.) Korm. rend. 18-20. §-ában foglaltak az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy családi napközi esetében a működtetésre jogosító vállalkozói engedély kiadásához szociális vagy gyermekvédelmi, illetőleg közoktatási területen szerzett legalább 3 éves szakmai gyakorlat megléte nem szükséges, továbbá családi napközi esetében az engedély kiadásához nem szükséges előzetes szakmai gyakorlatot igazolni. A vállalkozói engedély kiadása a vállalkozó székhelye szerint illetékes – kijelölt – városi vagy fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik - 188/1999.(XII.16.) Kormányrendelet értelmében. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyt az a természetes személy kaphat, aki: ¾ az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. tv. alapján egyébként jogosult lenne vállalkozói igazolvány megszerzésére, ¾ a vállalkozói engedély iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, a kérelmező azon nyilatkozatát, hogy vele szemben nem állnak fenn az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. 5. §. (1) a-g. pontjában foglalt kizáró okok (valamely foglalkozástól való eltiltás, nem korlátlanul felelős tagja gazdasági társaságnak, korábban kiadott vállalkozói igazolványát nem vonták vissza, adó- vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs, ¾ a vállalkozói engedély tartalmazza a vállalkozó társadalombiztosítási azonosító jelét, adószámát, székhelye, telephelye címét, vállalkozói tevékenységének körét és formáját. 2. A családi napközi mködési engedélyének kiadása A családi napközi szolgáltatótevékenység működési engedély alapján végezhető a 259/2002.(XII.18.) Korm. rend. 3. § (1) értelmében. A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelmére a családi napközi szolgáltató székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes kijelölt városi, fővárosi kerületi jegyző a kérelem beadását követő harminc napon belül határozattal dönt - 259/2002.(XII.18.) Korm. rend. 3. § (2). Telephelyen végzett szolgáltatótevékenység folytatásához külön működési engedélyt kell kérni 259/2002.(XII.18.) Korm. rend. 3. § (6). A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szolgáltató ¾ vérszerinti gyermeke nincs átmeneti vagy tartós nevelésben, ¾ kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt nem állt bírósági ítélet hatálya alatt, ¾ 7 gyermek ellátása esetén a kisegítő feladatokra állandó segítője van, ¾ betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén helyettesítése megoldott az alkalmassági feltételeknek megfelelő személlyel. A működési engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell: 259/2002.(XII.18.) Korm. rend. 4. § (3,6,7,8) ¾ a szolgáltató részéről a felkészítő tanfolyam elvégzését bizonyító irat hiteles másolatát, ¾ a szolgáltató három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, ¾ nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt.15.§-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, ¾ a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a családi napközi gondozója, és a vele egy

20

¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó kiskorúakat, és a szolgáltató érvényes egészségügyi könyvét a szolgáltató tevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot a kiegészítő szolgáltatásokkal együtt a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okiratot, a fenntartó által elfogadott, a szolgáltató tevékenység során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződés másolatát, a fenntartó adószámát, alapítvány, közalapítvány, a fenntartó alapító okiratát és a bírósági nyilvántartásba vételének egy hónapnál nem régebbi igazolását, az egyesület, az alapszabályát továbbá bírósági nyilvántartásba vételének egy hónapnál nem régebbi igazolását, egyházi jogi személy, az arra jogosult egyházi jogi személy egy hónapnál nem régebbi nyilatkozatát arról, hogy a szolgáltató tevékenységet egyházi fenntartásban végzik, gazdasági társaság, közhasznú társaság, társasági szerződés és a cégbejegyzés egy hónapnál nem régebbi igazolását, természetes személy, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyt, amennyiben a működtető vagy a szolgáltatásban közreműködő rendelkezik gyermekneveléssel kapcsolatos képzettséggel, és az azt igazoló diplomát, dokumentumot, a helyettesítő személynek rendelkeznie kell három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal, a felkészítő tanfolyam tanúsítványával érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal, és nyilatkoznia kell a kizáró okok nem létéről.

A családi napközi szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozóan az engedélyező jegyző beszerzi : ¾ az ÁNTSZ – a szolgáltató székhelye, illetőleg telephelye valamint területi irodájának helye szerint illetékes – városi (fővárosi kerületi) intézetének a közegészségügyi követelmények, teljesítését igazoló szakvéleményét, ¾ az illetékes tűzoltó parancsnokságnak a tűzvédelmi előírások, teljesítését igazoló szakvéleményét, ¾ az illetékes építésügyi hatóságnak az építéshatósági követelmények teljesítését igazoló szakvéleményét. A működést engedélyező szerv a családi napközi engedélyezése esetén a szolgáltató székhelyén illetőleg telephelyén, valamint területi irodájában helyszíni szemlét tart. Nem kell a székhelyen helyszíni szemlét tartani, ha ott ellátást nem nyújtanak. A működési engedély kiadása a 259/2002.(XII.18.) Korm. rend. 5. § alapján: A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha ¾ a kérelem és mellékletei megfelelnek a jogszabályban foglaltaknak, ¾ a tárgyi és személyi feltételek megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, ¾ nem állami fenntartónak nincs köztartozása, ¾ a családi napközi a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek ellátására. A működési engedélyben fel kell tüntetni a 259/2002.(XII.18.) Korm. rend. 6. § szerint:

21

¾ a fenntartó nevét, székhelyét, ¾ a szolgáltató tevékenység típusát és formáját, ¾ az ellátási területet, ¾ az ellátás kezdő időpontját, ¾ a családi napközi férőhelyszámát, ¾ a szolgáltató illetve telephely ágazati azonosítóját, ¾ határozott, vagy határozatlan időre adták ki, ¾ a szolgáltatás tevékenységet végző személy (személyek) nevét, Amennyiben a fentiekben felsorolt adatokban változás következik be, úgy azt a vállalkozónak 15 napon belül be kell jelentenie az engedélyt kiadó jegyzőnek. Amennyiben a családi napközi tevékenysége, székhelye, telephelye bármely, a működési engedély szempontjából jelentőséggel bíró jellemzője megváltozik, a működési engedélyt - az új körülményeknek, tényeknek megfelelően - ismételten kérelmezni kell. A fenntartó, működtető köteles kérni a működési engedély módosítását, ha a családi napközi fenntartójának, működtetőjének a neve, székhelye, ellátási területe, férőhelyek száma megváltozik. [259/2002. (XII.18.) Korm. rend. 8. § ]. Ha az engedélyező szerv engedély nélkül működő családi napköziről szerez tudomást, kötelezi a fenntartót a szolgáltató tevékenység abbahagyására, ha a gyermekek elhelyezésére szolgáló épület állaga vagy a szolgáltató működése a gyermekek életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve a gyermekek más alkotmányos jogait súlyosan sérti. Más esetekben felszólítja a fenntartót, hogy 30 napon belül kérelmezze a családi napközi működési engedély kiadását. Amennyiben a fenntartó a felszólításnak nem tesz eleget - eltiltható a tevékenység gyakorlásától. [259/2002. (XII.18.) Korm. rend. 9. § ]. Az engedélyező a működési engedély kiadásáról tájékoztatja, : - a fenntartót, - a szakhatóságokat (ÁNTSZ, tűzoltó, építési hatóságok), - a település jegyzőjét, ahol az ellátás t nyújtják, - Magyar Államkincstár illetékes Igazgatóságát, - az illetékes Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalát, - az illetékes gyermekjogi képviselőt.

2. Nyilvántartásba vétel A kijelölt önkormányzat jegyzje nyilvántartásba veszi azokat a családi napköziket, melyekre a vonatkozó jogszabályok szerint működési engedélyt adott ki. A nyilvántartásba vétel érdeke a vállalkozónak, az önkormányzatnak, a szülőknek: ¾ működési keretet biztosít a vállalkozásnak, a szülők és más igénybevevők (pl. munkahelyek) felé igazolja a szolgáltatás hitelességét, segíti a megismertetését, ¾ a nyilvántartás egyben jelzi, hogy megfelelő feltételek között, ellenőrzötten működik a családi napközi, ¾ az önkormányzat a nyilvántartás alapján tudja azt ajánlani a szülőknek.

22

A nyilvántartásba vételre a - 226/2006.(XI.20.) Kormány rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról az irányadó.

1.Ágazati azonosító Az ágazati azonosító az engedélyes egységes azonosító jele. Az ágazati azonosítót a működést engedélyező szerv a működési engedélyben történő feltüntetéssel adja ki. Az ágazati azonosítót engedélyesenként kell kiadni. A telephely számára önálló ágazati azonosítót kell kiadni. Szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatást egyaránt nyújtó engedélyesnek egy ágazati azonosítót kell kiadni. A működést engedélyező szerv az ágazati azonosítót a Foglalkoztatási és Szociális Hivataltól (a továbbiakban: Hivatal) a rendelet 1. számú melléklet szerinti adatok továbbításával kéri meg. A Hivatal az ágazati azonosítót a működést engedélyező szerv kérelmének beérkezését követő három munkanapon belül - a rendelet 2. számú melléklet szerint - képzi és küldi meg a működést engedélyező szervnek. Az ágazati azonosító megkérése és megküldése elektronikus úton, az engedélyesek országos nyilvántartásának (a továbbiakban: országos nyilvántartás) elektronikus rendszerén keresztül történik. A megszűnt engedélyes ágazati azonosítója másik engedélyesnek nem adható ki. Amennyiben az engedélyes már rendelkezik ágazati azonosítóval, azt valamennyi, a működési, illetve a normatív állami hozzájárulás igénylésével kapcsolatos ügyben a hatóságnak benyújtott, az eljárást megindító kérelmen, illetve a hatósági döntésben, az e rendelet szerinti, illetve más, statisztikai célú adatszolgáltatáson fel kell tüntetni. A telephely ágazati azonosítóját megelőzően a székhely ágazati azonosítóját is fel kell tüntetni. 2. Országos nyilvántartás általános szabályai Az országos nyilvántartás része a Gyvt. 137. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilvántartás (a továbbiakban együtt: intézményi nyilvántartás), valamint az Szt. 20/B. §-a szerinti országos jelentési rendszer. Az országos nyilvántartás adatait a Hivatal egységes adatbázisban kezeli. Az országos nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak. Az országos nyilvántartás a fenntartó, illetve az engedélyes önkéntes adatszolgáltatása alapján további közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatokat is tartalmazhat. Az engedélyes az országos nyilvántartásba a működés engedélyezésekor a 9. § szerint történő adatrögzítéssel kerül felvételre. Az országos nyilvántartásból az engedélyest törölni kell, ha ideiglenes vagy határozott idejű működési engedélye valamennyi általa nyújtott szolgáltatásra lejárt és új működési engedélyt a részére nem adtak ki, a működési engedélyét valamennyi általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan visszavonták a Gymr. 10. § (1) bekezdés. A törölt engedélyes természetes személy fenntartójának nevét, székhelyét, valamint adószámát törölni, az egyéb adatokat archiválni kell. A törlést és az archiválást a Hivatal hajtja végre a működési engedély lejártát, illetve a működési engedély visszavonására vonatkozó adatok rögzítését követő harminc munkanapon belül. Az országos nyilvántartás adatai - az adószámok kivételével - elektronikus úton bárki számára

23

hozzáférhetőek. A Hivatal az országos nyilvántartás adatait egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra átadja a Központi Statisztikai Hivatalnak.

3. Intézményi nyilvántartás Az intézményi nyilvántartás engedélyesenként tartalmazza a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység esetén a rendelet 4. számú melléklete szerinti adatokat. Az első fokon eljáró működést engedélyező szerv az intézményi nyilvántartás adatait az általa közvetlenül elérhető nyilvántartásban a működési engedélyt kiadó, módosító, ismételten kiadó vagy visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül rögzíti, ha a határozat első fokon jogerőre emelkedett. Az iratok hozzá történő visszaérkezését követő öt munkanapon belül rögzíti, ha a határozat másodfokon emelkedett jogerőre, vagy ha a határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, illetve a felügyeleti szerv megváltoztatta, megsemmisítette. Ha a működést engedélyező szerv az intézményi nyilvántartásban hibás vagy hiányos adatot észlel, azt soron kívül kijavítja, kiegészíti, illetve törli. Ha a Hivatal, a fenntartó vagy az engedélyes ilyen adatot észlel, nyolc napon belül értesíti a működést engedélyező szervet.

3. Ellátási szerzdés A gyermekek napközbeni ellátása a települési önkormányzatok gyermekjóléti alapellátási kötelezettsége. Ezt a feladatot az önkormányzat elláthatja saját intézményei által, állami, vagy nem állami szervvel kötött ellátási szerződés útján, de biztosíthatja a kettő kombinációjával, önkormányzati társulásban és többcélú kistérségi társulásban is. A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, módosítását, illetve annak megszüntetését nem ruházhatja át. Az ellátási szerződés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (Gyvt. 97. §) A feladatellátást tartalmazó ellátási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.121.§-a alapján az ellátási szerződést írásba kell foglalni. Az ellátási szerződésnek tartalmaznia kell: ¾ a szolgáltatást végző jogállása szerinti bírósági bejegyzés, illetve a szociális tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozó tevékenységére vonatkozó hatósági engedély adatait, ¾ az ellátás formáját, az ellátásban részesítendők körét, számát, ¾ a szolgáltatást végző nyilatkozatát a szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek ismeretére és betartására vonatkozóan, ¾ a szolgáltatásért fizetendő díj mértékét és annak átutalására vonatkozó kikötéseket, ¾ a szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötéseket, ¾ a szerződés felbontásának hónapokban meghatározott idejét, ¾ az ellátás igénybevételéről tájékoztatási, értesítési kötelezettség,

24

¾ a szolgáltatást végző nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási kötelezettség, az adatkezelés és az adatvédelem szabályainak ismeretére és betartására vonatkozóan, ¾ a panaszok érvényesítésének rendjét, az önkormányzat tájékoztatásának formáját, a panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodást, ¾ az önkormányzat részére beszámolási, tájékoztatási mód, forma, gyakoriság (évente legalább egyszer) ¾ adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, ¾ az ellátási szerződés alapján végzett feladat ellátásához kapcsolódóan a szolgáltatásért járó ellenérték összegét, ¾ az ellenérték megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidőket, ¾ az ellenértékkel történő elszámolással kapcsolatos kötelezettséget. 4. A szolgáltatás igénybevételérl szóló megállapodás Megállapodást kell kötni a szülővel gyermeke ellátásáról. Ha a szolgáltatás igénybevétele nem hatósági határozat alapján történik, a gyermek törvényes képviselője és a működtető - az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül – megállapodást köt, amely tartalmazza: ¾ az ellátás kezdetének időpontját, ¾ az ellátás időtartamát, ¾ a nyújtott szolgáltatásokat, ¾ a térítési díj fizetésére kötelezett személy nevét, lakcímét, ¾ a személyi térítési díj összegét, ¾ az ellátás megszűnésére vonatkozó szabályokat. [259/2002.(XII.18.) Korm. rend. 13. § (1)].

5. A családi napközi ellenrzése A mködést engedélyez szerv évente legalább egy alkalommal, jogszabályban rögzített kötelezettségként ellenrzi a családi napközi tevékenységét, mködését. A helyszíni ellenőrzésnek különösen ki kell terjednie a működési engedélyben, a jogszabályban foglaltak betartására, különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a szakmai követelmények érvényesülésére, a személyi térítési díjak megállapításának jogszerűségére, a szakmai kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződés meglétére. Soron kívüli helyszíni ellenőrzést tart, ha tudomására jut, hogy a gyermekek elhelyezésére szolgáló épületek állaga, vagy a szolgáltató működése a gyermekek életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, illetve más alkotmányos jogait sérti. Az engedélyező szerv hiányosságot észlel, felszólítja a fenntartót a hiányosságok 60 napon belül történő megszüntetésére. Az ellenőrzésbe a települési önkormányzat jegyzője bevonhatja a gyermekellátásban jártas, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező egyéb szakembereket, akik helyszíni látogatással (megfigyeléssel, a dokumentáció áttekintésével), a szülőkkel és az ellátóval folytatott beszélgetéssel győződnek meg a családi napközi megfelelőségéről.

25

A megyei, fővárosi gyámhivatal legalább négyévente ellenőrzi a szolgáltatók szakmai munkáját. A szolgáltató tevékenység ellenőrzésébe bevonja a gyermekek napközbeni ellátásának szakértőit Ha szabálysértést észlel, jelzéssel él a fenntartó felé és egyidejűleg értesíti a működést engedélyező szervet. Ha más ellenőrző hatóság észlel hiányosságot, akkor jelzi ezt az engedélyező szervnek, aki a megfelelő intézkedéseket megteszi. [259/2002. (XII.18.) Korm. rend. 14-15. § ] Az illetékes ÁNTSZ, és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is ellenőrzést tarthat, melyben meggyőződik a higiéniai viszonyokról és a felhasznált alapanyagok megfelelősségéről.

6. A vállalkozói engedély visszavonása Az engedélyt a jegyző visszavonhatja, ha ¾ a családi napközi az engedélyezés alapjául szolgáló feltételeknek nem felel meg, ¾ ha az engedélyező szerv hiányosságot észlel, a működési engedélyt visszavonja, és kötelezi a fenntartót a szolgáltató tevékenység abbahagyására. ¾ ha a tevékenység a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, és a családi napközi fenntartója a megjelölt határidőig nem intézkedik a szabályszerű működés helyreállításáról.

7. A nem állami fenntartásban végzett szolgáltatótevékenység normatív állami hozzájárulása A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint: h )A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg – figyelemmel az i) pontban foglaltakra – a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 14. pontjaiban, továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett. i) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.

A nem állami fenntartásban végzett szolgáltatótevékenység normatív állami hozzájárulásának igénylésére, folyósítására, elszámolására, valamint a kamatok megállapítására az

26

188/1999.(XII.16.) Korm. rend. (továbbiakban Szmr.) 21-22/E. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, ¾ a normatív állami hozzájárulást a szolgáltató székhelye, telephelye, illetve működtető székhelye szerint illetékes Államkincstár állapítja meg és folyósítja, ¾ az igénybejelentés az 188/1999.(XII.16.) Korm. rend 2. számú melléklete alapján történik, ¾ a működést engedélyező szerv a gyermekjóléti szolgáltatótevékenység folytatásáról szóló igazolást külön kérelemre a 3. számú melléklet alapján állítja ki. [259/2002. (XII.18.) Korm. rend. 17. § ] A feladatellátásért járó állami támogatás mellett a többcélú kistérségi társulások részére az állam a térségi szinten ellátott feladatot az éves költségvetésben meghatározott mértékű célzott állami támogatás folyósításával is támogathatja. A többcélú kistérségi társulások akkor vehetik igénybe a célzott költségvetési támogatást, amennyiben a kistérség a költségvetési törvényben előírt részén biztosított a feladatellátás. A feladatellátás megvalósulhat a kistérség, vagy valamelyik kistérségi települési önkormányzat által fenntartott intézmény útján, de teljesíthető a nem állami fenntartású családi napközikkel a Gyvt. 97.§-a szerinti ellátási szerződések megkötése útján is.

8. A családi napközi megsznik A családi napközi mködési engedély visszavonása A működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonhatja, ha ¾ a szolgáltató a tevékenységével felhagy, ¾ a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, ¾ a fenntartó természetes személy meghal, vagy cselekvőképességét kizáró illetőleg korlátozó gondnokság alá helyezik, kivéve, ha örököse vagy törvényes képviselője vállalkozói engedélyt kap és a fenntartó helyébe lép, ¾ a fenntartó/működtető gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyét visszavonják, ¾ a normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami fenntartó a tevékenységével akkor hagyhat fel, ha ezt a szándékát közli az ellátottak törvényes képviselőjével, valamint a működést engedélyező szervvel. A működés megszüntetésére a gyermekek napközbeni ellátása esetén a közlés időpontjától számított három hónap az irányadó. ¾ ellátási szerződés alapján végzett szolgáltatótevékenység megszüntetése a szerződésben foglaltak szerint történik. ¾ engedély nélkül végzett szolgáltatótevékenység működési engedélye iránti kérelmet a fenntartó 30 napon belül ne nyúltja be. [259/2002. (XII.18.) Korm. rend. 10-12. § ]

27

A gondozás - és nevelés alapelvei és feladatai a családi napköziben A családi napközi abban a vonatkozásában is egyedülálló a napközbeni gyermekellátás intézményei között, hogy az ellátást nyújtó személy otthonában is működhet. Ennek a speciális helyzetnek a kezelése nem mindig könnyű: az otthon és a munkahely azonossága, a családtagoknak az anya munkájába való esetenként az elfogadhatónál nagyobb mértékben történő bevonódása problémát okozhat. Különösen a saját gyermekek érintettek, akiknek otthonukban kell édesanyjuk figyelmén, törődésén, szeretetén osztozniuk más számukra idegen gyermekekkel. Kisebb-nagyobb nehézséget okozhat az is, hogy a család légkörének, szellemiségének megőrzésével, de nem másokra erőltetésével elfogadják az egyes családok egymástól többékevésbé eltérő értékrendjét, az ebből fakadó életvitelbeli különbségeket. A különböző életkorú gyermekek együttnevelése természetes, de körültekintő szervezést igénylő feladat. 1. Alapelvek 1.1.A szülkkel való kapcsolat 1.1.1. A szülők elsődleges szerepét elismerő együttműködés fontossága Az ellátást nyújtó személy és a családi napközibe járó gyermekek szülei között elengedhetetlen a kölcsönös tiszteleten és bizalmon, megbecsülésen alapuló partnerkapcsolat kialakulása a gyerekek jó közérzete és harmonikus fejlődése érdekében. Az ellátást nyújtó személy a gyermek gondozása-nevelése során figyelembe veszi az otthon kialakult szokásokat, a jellegzetes reakciókat, a gyermek érdeklődését. Elismeri a szülő elsődleges szerepét és befolyását a gyermek fejlődésére. A szülő kívánságainak megfelelően jár el, ha az nem szorítja háttérbe a családi napközibe járó többi gyermek érdekét és nem ellenkezik az ellátást nyújtó személy szakmai tudásával, meggyőződésével és a családi napközi szakmai módszertani elveivel. Minden olyan esetben, amikor el kell térni a szülő kívánalmaitól, olyan megoldást kell találni, amelyet a szülő is elfogad és helyesel. Az ellátást nyújtó személy a családi napközibe járó gyermekek szüleit támogassa abban, hogy igényeik és lehetőségeik szerint vegyenek részt a napközi életében. Támogassa a szülők közt spontán módon is alakuló kapcsolatok erősödését, olyan társas összejövetelek szervezését, ahol közösen beszélhetik meg a gyermek nevelésével kapcsolatos tapasztalatokat és gondolatokat.

1.2. Az ellátónak a családi napközibe járó gyermekekkel való kapcsolata 1.2.1. A gondozás és nevelés egysége

28

A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Az ellátást nyújtó személy kitüntetett jelentőséget tulajdonít - különösen a csecsemők és kisgyermekek esetében - a gondozási műveleteknek. Törekszik arra, hogy az etetés, az öltöztetés, a pelenkacsere naponta többször ismétlődő, apró eseménye örömteli legyen a gyermek számára. Figyelembe veszi a gyermek igényét, ízlését, jó hangulatot teremt, a kölcsönös bizalmon alapuló meghitt kapcsolat kialakulása érdekében. Az idősebb, önkiszolgálásban már jártas gyermekeknél sem szorul háttérbe a gyermek jó fizikai közérzetéről való gondoskodás. Ez megnyilvánul abban, ahogyan az ellátást nyújtó személy törődik az önállóan öltöző gyermekek rendezett öltözékével, külső megjelenésével, a kultúrhigiénés és más viselkedési szokások betartásával, az étkezéseknél figyelembe veszi étvágyukat, egyéni ízlésüket. A nagyobb gyermek már szeret tevékenykedni, jártas az önkiszolgálásban. A felnőttnek tudnia kell, hogy az erre való igény és képesség az egyes területeken más és más mértékű, ráadásul a gyermek fizikai és pszichés állapotától függően változó. A gyermek dicséretnek veszi, ha az ellátást nyújtó személy időnként feladatokkal bízza meg őt, azonban csak szabad akaratából vehet részt a családi napközi működésével kapcsolatos feladatok végzésében. A kisebb gyermekek felügyeletét, ellátását rábízni tilos. A gyermekek életkorának emelkedésével egyre nagyobb szerepet játszik a kapcsolatok alakulásában a gondozási időn kívüli együttlét: az éneklés, mondókázás, verselés, mesélés, a gyermek játékának és más tevékenységének figyelemmel kísérése és támogatása, esetenként segítése vagy az azokban való részvétel, valamint a kötetlen beszélgetés.

1.2.2. Az egyéni bánásmód A családi napközibe járó gyermekek jó közérzetének, harmonikus testi-telki fejlődésének alapfeltétele, hogy az ellátást nyújtó személy törekedjen a rábízott gyermekek megismerésére, egyéni igényeik, tulajdonságaik felismerésére, jelzéseik, reakciók, megnyilvánulásaik megértésére, és mindezeket figyelembe véve gondoskodjék róluk. Tartsa tiszteletben a gyermek egyéni fejlődési ritmusát, ne sürgesse, hanem a megfelelő környezet kialakításával és a gyermek fejlettségi szintjéhez igazodó bánásmóddal segítse elő a fejlődést. A családi napközibe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását, akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, viselkedése bizonyos esetekben különbözik a szokottól, nehezen elfogadható. Az ellátást nyújtó személy tartsa tiszteletben, fogadja el a gyermek vallási, világnézeti, etnikai stb. hovatartozását és segítse őt e szerint élni. Az egyéni bánásmód segítse elő a gyermekek egymással való harmonikus kapcsolatának, az egymás iránti empátiának, elfogadásnak és megértésnek a fejlődését is.

29

1.2.3. A más nemzethez/etnikumhoz tartozás tiszteletben tartása A családi napköziben is szükséges, hogy a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségeinek megfelelő segítséget kapjon identitástudata kialakulásához, fejlődéséhez, saját kultúrájához kapcsolódó hagyományok követéséhez. Kapjon lehetőséget arra, hogy más kultúrát is megismerjen és tiszteljen.

1.2.4. Állandóság és rendszeresség A csecsemő és kisgyermek tájékozódásának, jó szokásai kialakulásának alapja, hogy a vele kapcsolatos események megszokott helyen, időben és sorrendben történjenek. Az idősebb óvódás vagy iskoláskorú gyermek számára is megkönnyíti a beilleszkedést, és megalapozza a biztonságérzetét a mindennapos események, az étkezés, a játék, a tanulás stb. rendje.

1.2.5. Az aktivitás és önállóság támogatása Az a gyermek, akinek szeretetteljes a kapcsolata a szüleivel és azzal a felnőttel, akinek gondoskodására van bízva, örömmel foglalja el magát, változatosan és elmélyülten játszik, tevékenykedik. Ahhoz, hogy tudjon eleget mozogni és játszani, nyugodt környezetre, biztonságos, tágas játszóhelyre és korának, érdeklődésének megfelelő tevékenységre ösztönző játékokra van szüksége. Az önállóság és az aktivitás tekintetében jelentős különbségek vannak a gyermekek között. Egy gyermek esetében az önállóság és az aktivitás, különböző mértékű lehet az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan, továbbá a fizikai és a pszichés állapottól függően is változhat. Iskolás korban önállóság tekintetében lényegesen nagyobb különbségek lehetnek az egyes gyermekek között, mint az iskolás kor előtti életszakaszban: előfordulhatnak olyan élethelyzetek is, amikor a felnőtt nincs is jelen (pl. a gyermek egyedül közlekedik). Ezen helyzetek kezelésében rendkívül fontos a szülőkkel való egyeztetés, illetve a szülő kéréseihez való alkalmazkodás. Az ellátást nyújtó személynek tisztában kell lennie azzal, hogy egyes helyzetek fokozott veszélyforrások lehetnek, ezért a feltételek megteremtését és ellenőrzését kiemelt gondossággal szükséges végezni. Az ellátást nyújtó személy nem adhat nagyobb önállóságot a gyermeknek, mint a szülő, de azokban az esetekben, melyekben a gyermek kompetenciáját nem tartja elegendőnek a helyzet kezeléséhez, kevesebbet igen. (Különösen fontos ez azokban a helyzetekben, melyekben a felnőtt nincs jelen, pl. iskolások hazamenetele).

1.2.6. A gyermek elfogadása és személyiségének megbecsülése Ahhoz, hogy a gyermek bízzon a felnőttben és elfogadja irányítását, éreznie kell őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését. Az ellátást nyújtó személy tekintse a gyermeket partnernek, ismerje és ismerje el a gyermek kompetenciáját és nyújtson számára ehhez igazodó választási és döntési lehetőséget. Együttműködésére, belátására építve pozitív példát nyújtva érje

30

el, hogy a gyermek az együttélés alapvető viselkedési szabályait megtartsa. Ehhez a felnőttgyermek, gyermek-gyermek kapcsolatát pozitív érzelmi töltés és megértés jellemezze. Különös jelentősége van ennek azoknak a gyermekeknek a vonatkozásában, akik vallási vagy nemzetiségi hovatartozásukat tekintve vagy fizikai és mentális adottságaikat illetően lényegesen különböznek a családi napközibe járóktól, esetleg sérültek, tartósan fogyatékkal élők. A fenyegetés, megfélemlítés, megszégyenítés, a gyermek félelmeinek, érzékenységének semmibevevése aláássa a gyermek felnőttbe vetett bizalmát, rombolja a nevelés hatékonyságát. A családi napközi működtetője soha ne üssön meg gyermeket, és magatartásával hasson oda, hogy más se tegye azt meg.

1.2.7. A pozitívumokra támaszkodás A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.

1.2.8. A nevelő hatások egységessége A gyermekkel foglalkozó felnőttek a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.

1.2.9. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása Segíti az alkalmazkodást, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.

2. Az ellátást nyújtó személy feladatai a gyermek gondozása - nevelése során 2.1. A gyermekek beszoktatása a családi napközibe Minden kisgyermek számára komoly lelki megrázkódtatást jelent, ha édesanyjától hosszabbrövidebb időre el kell válnia. Így van ez akkor is, ha a gyermek családi napközibe kerül. Ezért fontos, hogy az ellátó személy adjon lehetőséget a fokozatos beszoktatásra. Jó, ha a szülővel meg tudja beszélni, hogy az első napokban segítse ő is gyermeke beilleszkedését. Legyen ott vele, együtt ismerkedjenek az új hellyel, a gyermekekkel és az ellátó személlyel. Meséljen sokat el a gyermek addigi életéről, szokásairól. Mondja el, hogyan és mit szeret enni, hogyan és mivel szokott elaludni, mivel szeret játszani, mit tud már egyedül elvégezni. Mutassa meg a szülő, hogyan pelenkázza be gyermekét, hogyan eteti, hogyan altatja. Az első napokban csak egy-két órát töltsenek a családi napköziben. Később már tízóraizzon vagy ebédeljen ott a gyermek, de kb. csak az első hét végén fektesse le őt először a mama a családi napköziben. A második héten, ha már a kisgyermek barátságos az ellátó személlyel, elfogad tőle ételt és játszanak már együtt, akkor a mama eleinte rövid, majd egyre hosszabb időre eltávozhat. Soha ne csapja be azonban a gyermekét, ne "szökjön" meg tőle, még akkor sem, ha így a sírást

31

szeretné elkerülni. Lehet, hogy sírni fog a gyermek a búcsúzkodásnál, de legalább nem érzi becsapottnak magát, ha nem találja a mamáját. Általában a beszoktatás második hetében a gyermekek már vannak olyan jó kapcsolatban az ellátó személlyel, hogy az rövid időn belül meg tudja vigasztalni őket. "Beszokottnak" akkor tekinthető egy gyermek, ha már hevesebb, vagy hosszabb ideig tartó sírás nélkül válik el a szüleitől. Napközben jókedvűen játszik, jó étvággyal eszik, elfogadja társai és az ellátó személy közeledését. Nem könnyű az új környezet megszokása az óvodás és az iskoláskorú gyermekeknek sem, bár lehet, hogy ők kevésbé látványosan nyilvánítják ki ezzel kapcsolatos érzéseiket. Az ő számukra is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy fokozatosan, ha mód van rá, édesanyjuk vagy édesapjuk jelenlétében barátkozzanak meg az ellátást nyújtó személlyel, a gyermekekkel és a tárgyi környezettel.

2.2. A gyermekek napirendje Az ellátást nyújtó személy úgy szervezze meg a napi tevékenységét, hogy az igazodjék a gyermekek igényeihez, szükségleteihez, ami megteremti a biztonságot, a kiszámíthatóságot, az aktivitást és az önállósodást. Ugyanakkor legyen kellően rugalmas, hogy lehetőséget adjon a változó igények, az alkalmi lehetőségek kihasználására. Várakozás, zavar és sürgetés nélkül biztosítson átmenetet az egyes tevékenységek között. A gyerekek szeretik, ha az étkezés, az ebéd utáni pihenő, a mese, a játék megközelíthetően azonos időben van minden nap. Az iskolások napirendjének rugalmasan kell alkalmazkodnia a tanítás befejeződéséhez, a délutáni iskolai programokhoz, más különórákhoz, biztosítani kell a szabadlevegőn tartózkodást, a pihenést, a tanulást, a játékot. A napirend megtervezésébe az ellátást nyújtó személy vonja be a gyermekeket, mert az segíti az időbeosztás, az idővel való gazdálkodás megtanulását. A követhetőség érdekében az ellátást nyújtó személy készítsen egy minta-napirendet, mely kifüggesztve tájékoztatja a családokat a családi napközi rendjéről.

2.2.1. Szobatisztaságra nevelés, WC használat Az ellátást nyújtó személy figyeljen arra, hogy a pelenkázás, biliztetés, WC használat a gyermek fejlettségének megfelelően történjen. A pelenkás gyermeket minden étkezés előtt, illetve szükség szerint kell tisztába tenni. A gyermek ölbe vétele előtt gondosan elő kell készíteni a szükséges kellékeket (pelenka, melegvíz, krém). Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy a gyermekek ne férjenek hozzá. A tisztába tevés alatt a gyermekkel az ellátást nyújtó személy viselkedjék barátságosan. Vonja be őt a műveletekbe. A tevékenységet finom mozdulatokkal végezze, fájdalmat, kényelmetlenséget semmiképpen ne okozzon nekik. A pelenkázás után fertőtlenítse le az asztal felületét. Minden alakalommal mosson kezet ő is és a gyermek is. A szobatisztaságra nevelés menetét a szülőkkel közösen tervezze meg, amikor a gyermek már hajlandóságot mutat az önállósodásra. kb. 2-2,5 éves korban, ha egy-egy alkalommal tisztázásnál száraz a gyermek pelenkája, vagy ő kéri a bilit, rövid időre ültesse rá. Maradjon mellette, míg a

32

gyermek a szükségletét végzi, de semmiképpen ne adjon ennivalót vagy játékot a kezébe. Dicsérje meg, ha sikerül a művelet, de ne marasztalja el sikertelenség esetén. Ha már volt néhány sikeres próbálkozás és néhány óra után is száraz a gyermek pelenkája, akkor egy-egy délelőttöt tölthet már bugyiban. Időnként tapintatosan fel lehet ajánlani számára a bili vagy WC használatát, de nem szabad őt erőltetni, vagy hosszú ideig a bilin ültetni. Kényelmes eszközök, ruházat (gyermekméretű WC ülőke, dobogó, vállon gombolós nadrág) biztosításával segítheti a gyermek szobatisztává válását. Az óvodás, iskolás gyermekek számára már fontos az intimitás. Az ellátást nyújtó személy hasson oda, hogy a gyermekek is tartsák azt tiszteletben. A WC-t önállóan használó gyermekeknél esetlegesen jelentkező nehézségek (pl. székrekedés) észrevétele és megoldásának segítése fontos feladata a szolgáltatónak.

2.2.3. Mosakodás Pelenkázás, WC és bili használat után az ellátást nyújtó személy minden alkalommal mosasson kezet a gyermekekkel. Ehhez biztosítsa számukra a szappant, a folyó melegvizet, minden gyermek számára külön törölközőt. Minden gyermeknek legyen külön fésűje, a már fogat mosóknak pedig saját fogkeféje, fogmosó pohara és fogkrémje. Ezek az eszközök a gyermekek számára könnyen hozzáférhetők és esztétikusak legyenek. Jó, ha van a tisztálkodó- vagy más helyen egy olyan nagyságú tükör, amiben a gyermekek a teljes alakjukat látják. Ez segít az énkép kialakulásában. Az óvodás korúak már többnyire önállóan mosakodnak és fésülködnek, de esetenként szükségük lehet a felnőtt segítségére. Az iskolásoknál a felnőtt feladata elsősorban az ellenőrzés. 2.2.4. Öltözködés Az ellátást nyújtó személy biztosítson megfelelő helyet és időt az öltözködésre a gyermekek számára. A kisebbeket - a gyermek közreműködését kérve és elfogadva - ő maga öltöztesse fel a pelenkázó asztalon. A nagyobbakat - akik már önállósodni próbálnak - kis székre, padra vagy földre tett matracra ültesse, ahol kényelmesen próbálkozhatnak az egyes ruhadarabok felvételével. Semmiképpen ne sürgesse őket, hiszen a begyakorláshoz sok idő kell, de gyakori dicsérettel ösztönözze őket a sikerre. Az ellátást nyújtó személy beszélje meg a szülőkkel, hogy a gyermekekre önállósodást segítő ruházatot adjanak. A helyes öltözködés nemcsak az időjárás változásai ellen véd, hanem fejleszti a gyermek ízlését, esztétikai érzékét.

2.2.5. Alvás, pihenés A gyermekeknek életkoruk és egyéni igényeik szerint van szükségük a pihenésre. A bölcsődés és óvodás korú gyermekeknek biztosítson az ellátást nyújtó személy külön fekhelyet és igény

33

szerint délelőtti, délutáni alvási lehetőséget. A kicsik mély, a biztonságosan járni tudó gyermekek heverőszerű ágyakban aludjanak. Az ágyakon a rácstávolság 8 cm-nél nagyobb nem lehet. Az ágyak egymástól karnyújtásnyira legyenek, hogy a gyermekek ne zavarják egymást a pihenésben. Ezáltal csökken a légzőszervi megbetegedések terjedése is. Ha mód van rá, a gyermekek - 5°C-ig aludjanak kint a szabad levegőn, megfelelő ruházatba felöltöztetve. A kisiskolás is igényelheti a csendes pihenőt, az első osztályosok ősszel az alvást is. Erre lehetőséget kell biztosítani.

2.2.6. Levegőzés A gyermekek számára igen lényeges, hogy minél több időt töltsenek a tiszta, szabad levegőn. Amennyiben a családi napközinek nincs saját kertje, a gyermekek szabadban való játékának színtere a játszótér. A levegőzésre jó lehetőség a séta, esetenként kisebb vásárlásokkal egybekötve. A családi napközi területén kívüli levegőztetéshez kérni kell a szülők írásbeli hozzájárulását. Ezek a programok nagyobb balesetveszélyt rejtenek magukban, így a gyermekek fokozottabb felügyelete indokolt. A szabad levegőn tartózkodás másik formája a szabadban történő alvás. A levegőzés időpontját, mértékét a gyermekek igényeinek, az évszaknak és az időjárási viszonyoknak megfelelően kell megválasztani. A levegőztetés csak kánikulában vagy esőzés, erős havazás, nagy erejű szél, sűrű köd vagy - 5°C esetén mellőzhető. A napfény káros hatása és a kisgyermekek bőrének érzékenysége miatt fokozott figyelmet kell fordítani az erős napsugárzás elleni védekezésre. Három éven aluli kisgyermekek esetében 15-ös faktorszámú naptej használata javasolt. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy: 11-15 óra között ne érje a gyerekeket közvetlen sugárzás. A gyermekek bőrének és érzékenységének megfelelő fényvédő krémet használjanak. Az erős napfénytől védjük a gyermekek fejét sapka, kendő, testüket trikó, kising használatával. Javasolt a réteges, kényelmes a szabad mozgást segítő esztétikus öltözék.

2.3. Étkezés A gyermekek táplálása is mindig az életkori sajátosságaiknak és egyéni igényeiknek megfelelően történjen. A napirend tegye lehetővé, hogy minden gyermek nyugodt körülmények között étkezhessen. A csecsemőket ölben etesse az ellátást nyújtó személy, a gyermek kezét, karját is szabadon kell hagyni. Fekve etetni, itatni soha nem szabad a gyermeket. A nagyobb gyermekek már kis csoportokban ülhetnek az asztalhoz, ha már egyedül le tudnak ülni, illetve fel tudnak állni, és az ételadagjuk nagy részét önállóan el tudják fogyasztani. Új ételek, ízek bevezetésénél először mindig csak egy kanálnyi mennyiséggel kínáljuk a gyermeket és csak akkor adjunk neki többet, ha szívesen fogadja.

34

Az ételből minden gyermek egyéni étvágyának megfelelő mennyiséget kapjon. Soha ne legyen kötelező egyetlen kanállal sem többet fogyasztani a kívántnál. Fokozza a gyermekek étvágyát, ha nem sürgetik őket, és az étkezések jó hangulatban zajlanak. Az étkezés közben szerzett tapasztalatok a gyermek tudását gyarapítják. Fokozatosan kialakulnak - a felnőtt példa hatására - az egészséges és kultúrhigiénés táplálkozási szokások. Ezt segíti az esztétikus étel, terítés és tálalás is. Minden gyermeknek megfelelő méretű terítéke legyen. Fontos, hogy az étkezések teljes időtartamában folyadék legyen a gyermekek asztalán. Az ellátást nyújtó személy tervezze meg az étrendet legalább egy hétre előre, mutassa azt meg a szülőknek, hogy figyelembe tudják venni az otthoni ételek tervezésénél. Az étlap tervezésébe a gyermekek is bevonhatók: igényeiket, ízlésüket a lehetőségekhez mérten figyelembe kell venni. Ugyanígy tiszteletben kell tartani a vallási vagy nemzetiségi okokból fakadó étkezési szokásokat is. Az egészségügyi okokból előírt diéta, egyéni étrend betartása minden esetben kötelező. A gyermekek ízlése változhat.

2.4. A játék és a tanulás A kisgyermeknek természetes életformája, központi tevékenysége és legfőbb öröme, egyben a tapasztalatszerzés, a tág értelemben vett tanulás a játék. A játék segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. Az ellátást nyújtó személy a gyermek játékát elsősorban a megfelelő hely, idő, légkör és eszköz biztosításával tudja segíteni. Az ellátást nyújtó személy követve a gyermekek kezdeményezéseit, magatartásával, javaslataival, információival támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, ötleteivel színesíti azt. Közben sokat beszélget a gyermekekkel, gyakorta tesz fel kérdéseket, melyek szélesítik gondolatkörüket, figyelmüket környezetük és tevékenységeik jellemzőire irányítják. Az ellátást nyújtó személy a játék területek kialakításánál figyel arra, hogy legyen lehetőség aktív és csendes játékra, pihenésre, piszkolással járó tevékenységek (festés, vizezés) végzésére, és aktív mozgásra. A játékoknak állandó helyük van, ez ösztönzi a gyermekeket az önállóságra és rendszeretetre. A tanulás fontos része az is, ha a gyermekeket bevonják a szokásos napi tevékenységekbe. Segíthetnek teríteni, zöldséget tisztítani, kertet rendezni. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára. Az ellátást nyújtó személy pozitív példát mutat a társkapcsolatokra. Megértő, kedves és őszinte, de elfogadja azt is, ha valaki dühös, szomorú, csalódott. A gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően világos és egyszerű szabályokat állít fel, probléma megoldási javaslatokat tesz. Mindezzel segíti, hogy a gyermekek jól érezzék magukat egymás társaságában, és szociális képességeik fejlődjenek. A bölcsődés és az óvodás korú gyermekek életében a mondóka, a képeskönyv, a mese és a vers nagy jelentőségű. A 2-3 évesek a róluk szóló történeteket hallgatják szívesen, de a rövidebb állatmesék és a láncmesék is nagy érdeklődést váltanak ki. Az óvodás korú gyermekek kedvencei az állatmesék, a népmesék és 4-5 éves kortól a tündérmesék. A mesék fejlesztik

35

gondolkodásukat, fantáziájukat, szókincsüket. A többször hallott mesét a gyermekek lerajzolhatják, eljátszhatják. Az iskolások szabadidős tevékenysége között alkalmanként előfordulhat TV-nézés, videózás, de a gyerekek csak olyan műsorokat nézhetnek, amik pozitív élményforrásként szolgálnak. A TV nézés mindig külön szobában történjen, hogy a kisebbeket ne zavarja. Ezen kívül is jó, ha a délutánnak van olyan szakasza, amikor a kicsik és a nagyok külön játszhatnak. Ez kedvezően befolyásolja az egymás iránti pozitív beállítottságot, toleranciát. Az iskolások játékait a balesetek elkerülése és a játékok állagának megóvása érdekében célszerű külön tárolni. Az iskolások tevékenységének fontos része a tanulás, amely az aktuális házi feladat elkészítésén túl magában foglalja a különböző tanulási technikák elsajátítását (a tanulási sorrend meghatározása, a szóbeli és írásbeli házi feladat egymásutánisága, a verstanulás technikája, lényegkiemelés, vázlatkészítés, segédeszközök használata, időtervezés, stb.) a gyermek képességeinek, igényeinek megfelelő segítséget, gyakorlási lehetőséget. Az ellátást nyújtó személy csak a szülővel előzetesen egyeztetett módon és mértékben vehet részt a gyermek tanulásában, figyelembe véve saját kompetenciáját és szerephatárait (nem tanító, korrepetitor, stb.). Tiszteletben kell tartania azt is, ha a szülő nem kéri, hogy a gyermek a családi napköziben tanuljon. A tanulás előtti kikapcsolódás, - ami lehetőleg a szabad levegőn való játék legyen, - a nyugodt tanulás feltételeinek megteremtése, a megfelelő segédeszközök biztosítása kedvezően befolyásolja a tanulás eredményességét. Hagyjuk a gyermeket önállóan "dolgozni", és csak akkor segítsünk, ha ő igényli azt. A kisiskolások (1-4. osztályig) optimális tanulási ideje max. napi 1-1 1/2 óra. A tanuláshoz való pozitív viszony erősödését és az eredményességet segíti a jó napirend, a megerősítés, a gyermek igényeihez igazodó és számára hasznosítható segítség, a kézikönyvtár és az olvasósarok is. Mindenképpen kerülendő a kényszerítés, a kudarccal való fenyegetés, a gyengébb teljesítményen való gúnyolódás, a gyermekek összehasonlítgatása. Ha a megállapodás alapján a gyermek a családi napköziben készíti el házi feladatát, az ellátást nyújtó személy kapcsolatot tarthat a gyermek tanítóival - a szülővel történt megegyezés szerint - a tanulás eredményes segítése érdekében. Tájékozódhat a követelményekről, ötleteket kaphat mind tanulás módszertani, mind tartalmi kérdésekben. 2.5. Ünnepek Az ünnepek széppé, színessé teszik az életet, segítenek a meglévő hagyományok megőrzésében, az újak kialakulásában. Ezt a szerepet csak akkor töltik be, ha minden érintett jól érzi magát, senki nem érzi kényszernek a bekapcsolódást (áttételesen sem!). Ehhez hozzátartozik az is, hogy a szülők sem tevőlegesen, sem anyagilag nem terhelhetőek. A családi napközi működtetője segítse elő annak a szemléletnek a kialakulását, mely szerint az ünnep hangulata, az érzelmi élmény a fontos, nem az ajándékok értéke.

2.5.1. Hagyományos ünnepek Közéjük tartozik a Karácsony, a Húsvét, a Mikulás, a farsang, az anyák napja és a gyermeknap. Ezek közül a Karácsony, a Húsvét és az anyák napja a család ünnepe: kerülendő az előünneplés,

36

amely csökkentheti az otthoni ünnep varázsát. A családi napközi bizonyos előkészületekkel és érzelmi ráhangolással járulhat hozzá a családi ünnep hangulatához.

2.5.2. A csoport ünnepei Az ellátást nyújtó személy, a szülők - esetenként a gyermekek bevonásával - közösen döntenek a Mikulás, a farsang és a gyermeknap megünnepléséről, továbbá arról, hogy ünnepelnek-e a csoportban születés - vagy névnapot, vagy valamilyen más alkalmat (pl. nyári zárás előtti vagy utáni zsúr). Az ünnepre lehetőség szerint a szülők is kapjanak meghívást. Az ünnep meghittsége, hangulata hozzájárul az abban részes személyek (gyermekek és felnőttek) közötti kapcsolatok mélyüléséhez.

2.5.3. Az egyes gyermekek ünnepei Elsősorban az egyes vallási ünnepek tartoznak ide. A családi napközi működtetőjének feladata, hogy segítse a gyermeket abban, hogy az egyes ünnepeket hite szerint élje meg, a többi gyermek számára pedig könnyítse meg ennek elfogadását, természetesnek tartását. Nagy mértékben segítik ezt a közös beszélgetések.

2.6. A családi napközi helyszínén kívüli programok Családi napközi helyszínén kívüli program (kirándulás, mozi, Állatkert, stb.) csak a szülő előzetes írásbeli engedélyével, esetenként segítő részvételével szervezhető. Pontosan tisztázandó, hogy a külső programok finanszírozása milyen keretből történik, kell-e ezekért a szülőknek fizetni. A programon való részvétel nem tehető kötelezővé: a családi napköziben maradók felügyeletének megszervezése a működtető feladata. A felügyelettel csak a gyermekek és a szülők által ismert és elfogadott, ehhez megfelelő kompetenciával rendelkező felnőtt bízható meg.

3. A sajátos nevelési igény gyermekek ellátása A sérült gyermek védtelenebb és kiszolgáltatottabb, mint ép társai, ezért a családi napközit vezető személynek tiszteletben kell tartania, a gyermek környezetében lévő felnőttekkel pedig tiszteletben kell tartatnia a gyermek személyiségét, elfogadni és elfogadtatni a másságot. Meg kell védenie őt a fenyegetettség, a megszégyenítés érzésétől. A családi napközit működtető csak azt a sajátos nevelési igényű gyermeket fogadja a családi napköziben, akinek gondozását biztonsággal el tudja látni (görcs roham, félrenyelés veszélye, stb.). Fontos szempont, hogy a felvételre kerülő gyermek viselkedése ne veszélyeztesse önmaga és társai biztonságát. A felvétel előtt a családi napközi - a szülővel együtt - vegye fel a kapcsolatot a gyermek

37

háziorvosával és érdeklődjön a gyermek állapota, gyógyszerek, diéta felől, illetve a szülőtől érdeklődjön, hogy a gyermek részt vesz-e valamilyen fejlesztő foglalkozáson. A felvétel illetve a beszoktatás után is olyan kapcsolatban legyen a gyermek orvosával, hogy probléma esetén rövid időn belül legyen lehetősége a segítségkérésre. A családi napközi felvállalhatja a sajátos nevelési igényű gyermekek felügyeletét és gondozását és biztosíthatja a helyet az utazó gyógypedagógus által vezetett korai fejlesztésnek. Segíti a gyermek fejlettségének, állapotának megfelelő gondozást, ha az ellátást nyújtó személy a sérült gyermek elhelyezése előtt konzultál a fejlesztési terv tartalmát illetően a gyermekek fejlesztését ambuláns formában ellátó intézményekkel (Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve a Korai Fejlesztő Központ). A törvényben előírt heti kötelező csoportos illetve egyéni foglalkozásban a családi napközibe járó gyermek a következő képen részesülhet: - a családi napközi fenntartó /működtető biztosítja, hogy: - a megfelelő felkészültségű szakember a családi napköziben tartsa meg a foglalkozásokat - a gyermek eljusson a megfelelő foglakozásokra, - a szülő gondoskodjon arról, hogy a gyermek részesüljön a foglalkozásokban. A szülő és a fenntartó / működtető közötti szerződésben az erre vonatkozó megállapodást rögzíteni kell.

3.1. Tárgyi feltételek A sajátos nevelési igényű gyermekek környezetének kialakításához szükséges eszközök, játékok, bútorok beszerzésében a működtetők tanácsot, segítséget is kérhetnek a fővárosban a fővárosi, vidéken pedig a megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságok, illetve a nevelési tanácsadók szakembereitől. Tájékozódhat „A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételei és szakmai munka részletes szempontjai” – kiadványban e tárgyban leírt alapfelszereltségről. A családi napközit működtető úgy alakítsa ki a környezetet, hogy az megfeleljen a fogyatékkal élő gyermek speciális szükségleteinek. A sajátos nevelési igényű gyermek esetében az önellátásönkiszolgálás elősegítése céljából meg kell teremteni a feltételeket az önálló helyváltoztatáshoz, a fejlettségnek és állapotnak megfelelő étkezéshez, pl. kapaszkodók felszerelése, etetőszék megfelelő asztal biztosításával. Ha fogyatékkal élő és egészséges gyermeket együtt gondoz, akkor arra kell törekednie, hogy a tárgyi feltételek, a családi napközi légköre, hangulata mindkét gyermekcsoportnak biztosítsa a nyugodt játék, a pihenés, a harmonikus fejlődés feltételeit.

3.2. Gondozás, nevelés A sajátos nevelési igényű gyermekek gondozásakor az egészséges gyermekek gondozásáranevelésére vonatkozó általános elveket kell szem előtt tartani. A gondozási műveletek során törekedni kell a gyermekkel az állapotának megfelelő szintű együttműködés fokozatos kialakítására, a testrészek, ruhadarabok és a tárgyi környezet megismertetésére, a szókincs bővítésére. Ezek együttesen a mozgást és értelmi fejlődést segítik.

38

Az eredmények eléréséhez a gondozó részéről szükséges a fokozott türelem, a következetesség, az utasítások rövid, érthető megfogalmazása, a gyermek reakcióinak, együttműködésének alapos megfigyelése. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek az elvárások megértéséhez, ezek megtanulásához, végrehajtásához sokkal több időre van szükségük, mint az egészséges gyermekeknek. Fontos számukra a dicséret, mert ez a legnagyobb hajtóerő a további eredmények elérésében. Az együttes játék alkalmával törekedni kell arra, hogy minél önállóbban vehessen részt a gyermek, valamint legyen lehetőség a mozgás és értelmi állapot, az önállóság, az önkiszolgálás együttes fejlesztésére. A fejlődés eredményeit vagy bármely, a gyermek állapotában bekövetkező változást, a gyermeket ellátó személynek a szülővel rendszeresen meg kell beszélni. A folyamatos fejlődés, az elvárások kialakítása és összehangolása érdekében nagyon fontos a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása. Ha a családi napköziben a sajátos nevelési igényű gyermek mellett egészséges gyermek is van, a gyermekeket ellátó személy törekedjen arra, hogy az egészséges gyermek megfelelő mintát nyújthasson társának (étkezés, mosakodás, játék stb.), melyet az utánozhat, segítve a saját fejlődését. Az együttgondozás ugyanakkor kiváló lehetőséget teremt az egészséges gyermek számára a másság elfogadására.

39

A családi napközi alapvet élelmezési szabályai A családi napközire az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai vonatkoznak. Az étkeztetést saját konyháról, vagy szállítással közétkeztetési konyháról kell megvalósítani. A családi napköziben történő élelmezés során a korszerű csecsemő- és gyermektáplálási elveket kell figyelembe venni úgy, hogy a táplálék: ¾ mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, ¾ megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen, valamint ¾ feleljen meg a higiénés követelményeknek.

Étkeztetési tevékenység a családi napköziben 1. Általános elírások A konyha padozata hézagmentes, mosható és fertőtleníthető legyen. A mosogató és a munkaasztal melletti falat a szennyeződésnek kitett felületen mosható, fertőtleníthető burkolattal kell kiképezni. A konyha mérete, kialakítása olyan legyen, hogy előkészítő hiányában az egyes nyersanyagok előkészítése térben vagy időben elkülöníthető legyen. A természetes megvilágítás mellett gondoskodni kell kielégítő mesterséges világításról. A természetes szellőzést biztosító ablaknak a padlószintről nyithatónak kell lennie, a nyitható ablakot rovarhálóval kell ellátni. Az élelmiszerek előkészítéséhez és feldolgozásához, az ételkészítéshez, a mosogatáshoz, valamint az élelmezéssel foglalkozó dolgozó tisztálkodásához és a konyha takarításához kizárólag ivóvíz minőségű vizet szabad használni. A hulladék részére jól zárható, fertőtleníthető és megfelelő méretű tároló edényt kell biztosítani. Az étkeztetésnél fegyelembe kell venni a fogyasztók életkori sajátosságait.

2. Saját konyhán történ ételkészítés szabályai Az ételkészítés és étkeztetés egész ideje alatt olyan feltételeket kell teremteni, melyek megvédik az élelmiszerek és a készételek tisztaságát, minőségét, táp- és élvezeti értékét.

2.1. Raktározás A tárolás során a nyersanyagokat félkész és késztermékeket rendszeresen felül kell vizsgálni romlás és lejárati idő (fogyaszthatósági, minőség megőrzési idő) vonatkozásában.

40

A tárolandó anyagok részére olyan tároló hellyel és hűtőkapacitással kell rendelkezni, hogy a nyersanyagok, a félkész termékek, és a fogyasztásra kész ételek, élelmiszerek egymástól elkülönített tárolása biztosítható legyen. Egy hűtőszekrény esetén a termékeket a keresztszennyeződést kizáró csoportosításban kell elhelyezni, jól zárható fedett edényben, a fogyasztásra kész ételeket, élelmiszereket felül, a nyersanyagokat alul kell tárolni. A gyorsan romló élelmiszereket és ételeket 0°C és +5°C közötti hőmérsékletű hűtőszekrényben, a mélyhűtött termékeket min. -18°C -on kell tárolni, azok felengedés utáni újra fagyasztása tilos. Az előírt hőfok ellenőrzésére a hűtőszekrényben hőmérőt kell elhelyezni. A hűtők tisztántartásáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. A tiszta edényeket szennyeződéstől védve kell tárolni. Étkeztetés minden fázisában kizárólag erre a célra engedélyezett anyagból készült főző-, tálaló-, étkezőedény, eszköz használható. Sérült, csorba, hibás, lepattogzott zománcú, vagy repedezett, elöregedett műanyag edény nem használható.

2.2. Elkészítés Az előkészítéshez használt munkaasztal lehetőleg a mosogató közelében, a főző-tálaló helytől távol legyen. A földes áru tisztítását a többi művelettől időben elkülönítetten kell végezni, utána a felületeket alaposan le kell tisztítani, fertőtleníteni. Ételt készíteni kizárólag emberi táplálkozásra alkalmas nyersanyagokból, félkész- és késztermékekből szabad. Saját termesztésű, növényvédő szerrel kezelt zöldséget, gyümölcsöt csak a szerre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után szabad felhasználni. Saját készítésű, étkeztetési célra eltett savanyúságot, befőttet csak akkor szabad felhasználni, ha engedélyezett tartósítószerrel készítették. Felhasználni csak üzletben vásárolt termesztett gombát, vagy gombavizsgáló szakellenőr által megvizsgált és emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített szabadon termő gombát szabad. A fagyasztott nyersanyag, félkész- és késztermék felengedtetését hűtőszekrényben vagy kis mennyiségek esetén erre a célra alkalmas mikrohullámú készülékben kell végezni. Nem történhet a nyers hús felengedése szoba hőmérsékleten vagy meleg vízben. A műveletet úgy kell végezni, hogy annak során egyéb élelmiszerek ne szennyeződhessenek. A hús mosását, szeletelését, darabolását a baromfihústól, valamint a többi nyersanyagtól térben vagy időben elkülönítetten kell végezni. A nyershús előkészítésének befejezése után alaposan kezet kell mosni, fertőtleníteni. Csak friss, tiszta ép héjú tyúktojás használható fel.

2.3. Fzés, tálalás A tűzhely sütő-főző kapacitása olyan legyen, hogy az ételek azonos időben készüljenek el. Minden étkezéskor csak frissen készített ételeket szabad adni, maradék ételt újból kínálni, vagy felhasználni nem szabad. Az elkészült ételt 2 órán belül el kell fogyasztani, a meleg ételt a tálalásig legalább 63°C hőmérsékleten kell tartani. A hőmérsékletek ellenőrzésére maghőmérő használata ajánlott.

41

2.4. Közétkeztetést végz konyháról vagy egyadagos kiszerelésben történ ételszállítás szabályai Ételszállítás esetén a tálalás előtti hőkezelést nem szabad a szállító edényben végezni, az ételt az átvétel után a szállítóedényből azonnal saját edénybe kell átönteni, tálalás előtt a forralásnak megfelelő hőmérsékletűre átforrósítani. A szállításnál be kell tartani a vonatkozó jogszabályi előírásokat.

3. Mosogatás szabályai A mosogatáshoz legalább kétmedencés, hideg-melegvizes mosogató szükséges. A medencéket minden használat után fertőtleníteni kell. A főző- és a tálalóedények mosogatását két fázisban, az alábbiak szerint kell végezni: - I. fázis: zsíroldás és fertőtlenítés, kombinált hatású szerrel, - II. fázis: öblítés, folyóvízzel. Az edényeket csepegtetőtálcán kell leszárítani, törölgetni tilos. Gépi mosogatás esetén legalább 60 °C-on hőmérsékleten kell a mosogatást végezni az erre a célra engedélyezett szerekkel. A mosogatógép alkalmazása estén is szükséges a kétmedencés mosogató biztosítása. Az ételmaradékok részére a konyhán belül zárt, fedővel ellátott gyűjtőedényt kell biztosítani. Ennek folyamatos ürítéséről, rendszeres tisztításáról és fertőtlenítéséről gondoskodni kell.

4. Személyzetre vonatkozó elírások Ételkészítéssel, étkeztetéssel csak olyan személy foglalkozhat, aki a külön jogszabályban előírt vizsgálaton részt vett, a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti „egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” c. könyvvel, valamint az alapfokú közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minőségbiztosítási és környezetvédelmi ismeretekkel rendelkezik. Az ételkészítéssel foglalkozó személynek a főzés megkezdésétől a tálalás befejezéséig külön tiszta hajvédőt és védőruhát kell viselnie. A munka kezdetekor, WC használat után, és minden olyan esetben, amikor a kéz szennyeződhetett, köteles az ételkészítést és/vagy kiszolgálást végző személy kezet mosni és fertőtleníteni. A mosdóhoz szappant, körömkefét és tiszta törölközőt valamint a gyermek által el nem érhető helyre kézfertőtlenítőt kell kihelyezni.

5. A takarítás szabályai A helyiségekben naponta nedves, fertőtlenítőszeres takarítást kell végezni. A takarításhoz használt ruhát rendszeresen ki kell mosni. Más takarítóeszközt (vödör, felmosó ruha) kell használni a konyhai, és mást az egyéb helyiségekben. A takarító- és fertőtlenítőszereket zárt szekrényben kell tárolni úgy, hogy a gyermekek ne férjenek hozzá.

42

6. Gyermekélelmezés 6.1. Csecsemk élelmezése

Egy éven aluli gyermek ellátása esetén a csecsemőételek, tápszerek elkészítéséhez a konyhán belül elkülönített részt kell biztosítani. A csecsemőételek készítésére és a csecsemők táplálására szolgáló edényzetet más ételek főzésére és tárolására használni nem szabad, ezeket egymástól és a többi eszköztől elkülönítetten kell mosogatni és tárolni. Minden csecsemőnek és kisgyermeknek külön étkészletet, kanalat és cumisüveget kell biztosítani. A cumisüveget és a cumit naponta ki kell főzni 10 percen át, forrásban lévő vízben. A csecsemőnek csak frissen készített ételt illetőleg felbontás után azonnal felhasználásra kerülő bébiételt, tápszert lehet adni. Nyers tojást, nyers májat tartalmazó étel csecsemőnek, kisgyermeknek nem adható. Az étkeztetéshez felhasználandó tejet fel kell forralni és lehűtve, hűtőszekrényben tárolni. A tápszert száraz, szellős helyen kell tárolni.

6.2. Kisgyermekek élelmezése Az 1-3 éves gyermekek táplálásánál arra kell törekedni, hogy változatos legyen, ismerje meg a gyermek az ételek széles skáláját. A fogzás megindulása után már a csecsemőt is rágásra kell késztetni. Pirítós kenyeret, kenyérhéjat adjunk eleinte, majd a rágófogak kibújása után kezdjük el adagolni – eleinte egy-egy falatot az étkezés elején – a darabos főzeléket. Ha már zárt fogsora van a gyermeknek (16 foga van), akkor ugyanígy cseréljük fel a darált húst apró kockára vágottra, ám a darabos gyümölcsöt csak akkor adjuk, ha a gyermek biztosan meg tudja rágni, és a félrenyelés veszélye nélkül le tudja nyelni. Tudnunk kell, hogy a pozitív és a negatív szokások könnyen kialakulnak, ám az utóbbiakról leszokni nagyon nehéz. Veszélyes ételek Az étkezés befejezéséig üljön az asztalnál a kisgyermek. Ne engedjük, hogy étkezés közben szaladgáljon, mert félrenyelhet. Étkezés közben ne hagyjuk magára. Ebben a korban nagyon kíváncsiak, merészek, de még nem elég ügyesek, ezért ne férjenek hozzá veszélyes ételekhez (dió, mogyoró, kukorica, szőlő, szeder, cseresznye, cukorkához, kemény nyers gyümölcs vagy zöldségdarab).

6.3. Óvodások élelmezése Az óvodás gyermekek élelmezésében alapvető szempont a fejlődő szervezet tápanyagigényének figyelembe vétele. A fokozott, jó minőségű fehétje, illetve ásványi anyag-vitamin és

43

energiaszükséglet miatt naponta ajánlott húsfélék (sovány)) tojás, tej és tejtermékek adása megfelelő elosztásban. Főzelék és gyümölcsfélék – nyersen, főzve- képezzék az étrend gerincét. Az ételkészítés során a konyhatechnikai eljárások közül a párolást, aromás párolást, habarást részesítjük előnybe. Csőben sülteket, töltött ételeket készítünk. Nem szoktatjuk a gyermekeket az édes ízekhez, de arra törekszünk, hogy az ételek természetes és jó ízűek legyenek. A nyugodt légkör, a példamutatással nevelés elősegíti az egészséges, kultúrált étkezési szokások kialakítását, amely egy életre meghatározó lehet. Az óvodás gyermekek a kialakított kultúrált étkezési szokásokat a felnőttek segítségével és példamutatással kövessék. Ezáltal elkerülhetjük a kemény, nyers gyümölcs vagy zöldségdarab félrenyelését. 6.4. Iskolások élelmezése Az iskolás gyermekek élelmezésénél figyelembe kell venni, hogy mozgásigényük, szellemi fejlődésük fokozottabb, mint az óvodásoké. Az étrendbe a kenyér és a pékáruk nagyobb mennyiségben illeszthető be. Helyes, ha igyekszünk a barna kenyerek megkedveltetését már iskolás korban megkezdeni. Ebben az étrendben szerepelhetnek a nagyobb telítő értékű ételek, de az erősen fűszerezett, sok zsírt tartalmazó ételeket, illetőleg ételkészítő eljárásokat mellőzni kell. Az energiát adó tápanyagok mellett a fejlődő szervezet számára kiemelten fontos a vitaminok és az ásványi anyagok biztosítása, gyümölcs, főzelék- és salátafélék, vagyis vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételek és italok étrendbe állítása. Ebben a korban tésztafélék, cukrászati készítmények önálló fogásként is szerepelhetnek. Problémát ebben az időszakban – számos felmérés szerint – a nagyiskolások energiaellátása jelenti, amely az iskolai étkezésnél nem tud kellő figyelmet fordítani a változó szükségletre. Az iskolás gyermekek a kialakított kultúrált étkezési szokásokat a felnőttek segítségével és példamutatással kövessék. A 67/2007.(VII.10.) GM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet tartalmazza korcsoportos bontásban a napi tápanyag- és energia-bevitel ajánlásokat, melyeket az ételkészítéskor figyelembe kell venni.

7

A ferttlenítésre vonatkozó tudnivalók:

A fertőtlenítésre vonatkozó tudnivalókat a „Tájékoztató a fertőtlenítésről” szóló, az Országos Epidemiológiai Központ által utoljára 2007-ben kiadott könyvben szerepelnek.

44

DOKUMENTÁCIÓ A családi napközi szakmai munkájának segítése érdekében vezetett dokumentáció kezelésében a személyiségi jogok és a személyes adatok védelméről rendelkező jogszabályokat a be kell tartani. A családi napközi szakmai munkájához az alábbi dokumentumok és nyilvántartások vezetése kötelező, illetve a szakmai munka színvonala miatt módszertani szempontból ajánlott. Természetesen ezek mellett az ellátás működési formájától függően (társadalmi szervezet, szövetkezet, szociális vállalkozás, stb. ) vezesse az előírt dokumentációt. I. KÖTELEZ¦ NYILVÁNTARTÁSOK 1. Egészségügyi Nyilatkozat és vizsgálati adatok A családi napköziben csak olyan személy dolgozhat, aki érvényes „Egészségügyi Nyilatkozat és vizsgálati adatok” című dokumentummal rendelkezik. A működtetővel szerződésben álló FOGLALKOZÁSEGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ végzi el a szükséges vizsgálatokat. A nyilatkozat dokumentum a FOGLALKOZÁS EGÉSZSÉGÜGYI. SZOLGÁLTATÓNÁL, a vizsgálati eredmény könyv pedig a dolgozónál marad, aki köteles azt a munkavégzés helyén az ellenőrző hatóság számára bemutatni. A munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatról és véleményezésérl szóló 33/1998.(VI.24.) NM. rendeletben foglaltaknak megfelelően csak érvényes orvosi vizsgálattal és az előírt munkaköri alkalmassággal dolgozhat. 2. Mködési engedély 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet alapján. Célszerű jól látható helyen kifüggeszteni tájékoztatás végett. 3. Szakmai program Elsőként a működési engedélyhez, majd a működésalapját képezi. Az alábbi segédlet támpontot ad az elkészítéséhez. CSALÁDI NAPKÖZI SZAKMAI PROGRAMJA (5 évre)

1. oldal: Borító! (Családi napközi neve, címe, LOGO! Fotó!) 2. oldal: Családi napközi neve: Címe: Telefon / Telefax: E-mail: A programért felels neve: A programért felels címe: Telefon / Telefax: E-mail: Érvényességi terület: 3. oldal: A családi napközit mködtet minségpolitikája: (külön oldalra)

45

Az ellátás, a szolgáltatás minőségére vonatkozó, a működtető által hivatalosan megfogalmazott és kinyilvánított általános szándék és irányvonal, célkitűzés (4-5 mondat).

4. oldal: A családi napközi küldetése, missziója, missziós nyilatkozata: A családi napközi létrejöttének célja, amiben megfogalmazódik, hogy a működtető kinek, mit, hogyan és hol nyújt. Milyen személyi, tárgyi feltételek között. Ezzel összefoglalóan definiálja, hogy milyen okok indokolják a családi napközi létrejöttét, működését. 5. oldal: I. A családi napközi bemutatása: A földrajzi eléhelyezkedés, a település szociális térképe, demográfiai adatai, lakossági igények, és az intézmény elhelyezkedése, szerepe ebben a környezetben. II. Kiemelt szakmai célok: ¾ ellátás ¾ szolgáltatás ¾ élelmezés ¾ önképzés fontossága ¾ kapcsolattartás területén (szülőkkel, felkészítővel, regionális módszertani bölcsődékkel, a legközelebbi bölcsődével, óvodával, iskolával, szakterülettel, egyesülettel, társszakmákkal, stb.) ¾ települési önkormányzat jegyzőjével, szociális bizottsággal, stb. ¾ megyei gyámhivatal szakreferensével ¾ ANTSZ területi munkatársával. III. A családi napköziben az ellátás, a gondozás – nevelés megvalósulása (Hogyan, mit, milyen eszközökkel?) ¾ Az ellátás megvalósítása (csak az időszakban kiemelt feladatok), ¾ a gondozás – nevelés feladatai: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi fejlődés és a szocializáció elősegítése, - a megismerési folyamatok fejlődésének segítése, - a napirend megszervezése a családi napköziben, - a napi élet megszervezése a családi napköziben, tevékenységi formái: gondozás, nevelés, játék, mozgás, vers, mese, mondóka, ének, alkotó tevékenység, környezet- természet tevékeny megismerése, egyéb tevékenységek. ¾ a sérült gyermekek gondozása, fejlesztése – ha van ¾ az alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások – ha van ¾ rendezvények, ünnepek. IV. Mellékletek ¾ évszakra lebontott szakmai elképzelések, napirend – évente ¾ együttműködés szinterei a szülőkkel ¾ dokumentáció ¾ működési engedély, egyéb dokumentumok, szerződések, stb. ¾ szakmai beszélgetések, tapasztalatcserék tervezése ¾ szakmai, egyesületi összejöveteleken, értekezleteken részvétel ¾ az ellátással kapcsolatos önellenőrzés, önértékelés tervezése, témái, tapasztalatai. Családi napközirl -Tájékoztató! – 1-2 oldal, ua. logo, saját ellátásról leírás és fotók.

4. A szolgáltatás igénybevételérl szóló megállapodás 229/2002.(XII.18.) Kormány rendelet 13.§-a és a tapasztalatok alapján: Megállapodás a szülk és a mködtet között, mely többek között tartalmazza a két fél adatait és kötelezen a következket: - az ellátás kezdetének időpontját, - az ellátás időtartamát, - az ellátó által nyújtott szolgáltatásokat, - a térítési díj fizetésére kötelezett személy nevét, lakcímét,

46

- az ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályokat, Továbbá javasoljuk a következket: - a családi napközi nyitvatartási idejét (napi, heti, és éves nyitva tartás), - a gyermek ellátásáért fizetendő személyi térítési díj havi összegét, befizetési határidejét (ellátási, étkezési díj), - hiányzás esetén az élelmezési költség jóváírásának feltételeit, - a nyitvatartási időn túli ellátás, többletszolgáltatások díját, - a személyi térítési díj összegének változtatási jogát, felülvizsgálatának módját, - a befizetett díjról számlát adnak. Az ellátási díj és az önkormányzati támogatás fejében a mködtet vállalja: - a gyermeket az ellátási ideje alatt szakszerű, családias légkör, gondoskodás veszi körül. - a napirend kialakítása igazodik a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez, szükségleteihez, évszakokhoz, otthoni napirendjéhez, szokásaihoz, - biztosítja a napirend zavartalanságát, a higiénikus környezetet, megfelelő helyet, elegendő időt, a harmonikus légkört, a biztonságos és esztétikus eszközöket, - körültekintően gondoskodik a gyermekek napi (négyszeri) étkezéséről, - értesítik a szülőket, ha olyan körülmény következik be, ami a családi napközi működését akadályozza, - szabadság miatt évente maximum ................. munkanapra szüneteltetik a családi napközi nyitva tartását, ha a szülő igényli, erre az időszakra segítséget adnak, más családi napköziben történő elhelyezésre, - a zárva tartási időszakokat az iskolai-óvodai szünidőkhöz igazítják, - a zárva tartás idején a működtetőt ellátási díj illeti meg, - a szabadság ideje alatt a szükséges éves karbantartási munkálatokat elvégzik. A szülk /gondviselk/ vállalják: - a gyermeket ellátó személynek a gyermekről szóban és írásban (üzenő füzet) minden lényeges információt megadnak, - a gyermekek ellátásával és nevelésével kapcsolatos igényekről részletesen tájékoztatja a működtetőt, - tájékoztatást adnak a gyermek megbetegedéséről, és tiszteletben tartják az ellátó személy döntését, hogy fogadja-e a beteg gyermeket, - a gyermek fertőző megbetegedéséről haladéktalanul tájékoztatja a működtetőt, - a gyermek távollétekor előforduló megbetegedést követően gondoskodnak az egészséges gyermekközösség látogatását engedélyező orvosi igazolás beszerzéséről, s azt a működtetőnek bemutatják, - a beteg gyermek ellátása vállalásakor az orvos által javasolt gyógyszereket a gyermek nevének és az előírt adagolás mértékének és módjának feltüntetésével adja át az ellátó személynek, - tájékoztatást ad mindennemű sérülésről, tünetről, amelynek következményeivel az ellátó személy számolhat, - gondoskodnak a gyermek váltóruhájáról, - a személyi térítési díjat pontosan fizetik, - a gyermek esetleges távolmaradását lehetőség szerint legkésőbb az adott nap reggelén ........óráig jelzik, - a szerződés meghatározott ellátási időtől való eltérés esetén felbontását a szerződő feleknek minimum 30 nappal előre írásban kell jelezni,

47

- a szünidei zárva tartás alatt a szerződés felbontásától a szerződő felek tartózkodnak, - a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó előírásai az irányadó, - a csatolt mellékletek (adatlap, napirend) a szerződés szerves részeit képezik, - a szerződés végén a dátum és a két szerződő fél aláírása szükséges. 5. IX. számú adatlap A gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekekről (Gyvt. 139. §) és a 235/1997.(XII.17.) Kormányrendelet alapján. Ezt kötelezen vezetni kell a felvett gyermekekrl (lásd a 3. számú mellékletet). 6. Statisztikai adatszolgáltatás Évente az OSAP által kötelező adatszolgáltatás nyújtása (az engedélyezett férőhelyekről, az ellátási és nyitvatartási napokról A statisztikai lapot kiküldik, minden év február 15-ig kell visszaküldeni. 7. Munkavédelmi dokumentumok • foglalkozás egészségügyi szerződés, • tűzvédelmi előírások, • közegészségügyi és élelmiszerhigiéniai előírások, • a használt veszélyes anyagokról nyilvántartás vezetése – ÁNTSZ-nek bejelentési • kötelezettség • kockázatelemzés 8. Alkalmazottak esetén • alkalmazottak munkaszerződése, • munkaköri leírása, • jelenléti ív,

II. NORMATÍVA IGÉNYBE VÉTELE ESETÉN KÖTELEZ¦ 1. Személyi térítési díj. Az ellátás intézményi térítési díjának megállapítását tartalmazó dokumentum, számításokkal alátámasztva, kedvezmények rendszer feltüntetve (ki, miért részesülhet kedvezményben, ingyenes ellátásban, ki dönt erről, mi az eljárás menete, stb.). A lehetséges kedvezmények (állami-, kistérségi normatíva, önkormányzati támogatás, stb.) figyelembevétele után személyi térítési díj megállapítása. 2. Nyilvántartás az ellátási napokról A családi napközit működtetőnek a 133/1997.(VII.29.) Korm. rend. 2. számú melléklete szerinti kimutatást kötelező vezetni (lásd a 7. számú mellékletet). A kimutatáson a gyermekek jelenlétét függőleges, a távollétét vízszintes vonallal kell jelölni. Ez a dokumentum segít a vállalkozónak a beíratott gyermekek napi és havonkénti jelenléte, illetve távolléte regisztrálásában és az étkezésért megállapított térítési díj kiszámításában is.

48

3. Nyilvántartás a térítési díjról A családi napközit működtetőnek a 133/1997.(VII.29.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti kimutatást kötelező vezetni (lásd a 8. számú mellékletet). 4. Jövedelemnyilatkozat A családi napközit működtetőnek a 133/1997.(VII.29.) Korm. rend. 5. számú melléklete szerinti kimutatást kötelező vezetni (lásd a 9. számú mellékletet). Ez a jövedelemnyilatkozat szükséges a személyi térítési díj személyes rászorultság esetén való meghatározásához. Nem kell kitölteni, amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő gyermek után fizetésre kötelezett nyilatkozatot tesz, hogy a működési költségek alapján megállapított térítési díj megfizetéséhez elegendő jövedelemmel rendelkezik. III. AJÁNLOTT NYILVÁNTARTÁSOK, DOKUMENTUMOK Felvételi adatlap A családi napközibe felvételt nyert gyermekekről AJÁNLOTT adatlapot kitölteni, mely a (lásd 1. számú mellékletben) feltüntetett adatokat tartalmazza. Az adatlap sorszámmal ellátott és naprakész legyen. Két példányban készül, a szülő és az üzemeltető részére. A két fél aláírásával hitelesíti az adatok valódiságát és ismeretét. Heti étrend Tervezése 2-4 hétre előre ajánlott. Összeállításánál a gyermekek igényeit és a teljesíthető szülői kéréseket javasolt figyelembe kell venni. Ajánlott a heti étrend kifüggesztésével a szülőket tájékoztatni, hogy gyermekeik mit fogyasztottak a közösségben, hogy ennek ismeretében tervezhessék otthoni étrendjüket. Kötelező jól elkülönítetten feltüntetni a heti étrenden a csecsemő, kisded, iskolás és diétás étrendet. Napirend Ajánlott külön korcsoportok szerint elkészíteni,(0-3 év, 3-6 év, 6-14 év) és a szülők, érdeklődők részére jól látható helyre kifüggeszteni. A napirend tervezésénél a szülők kéréseit lehetőség szerint figyelembe kell venni. Házirend A házirend a szülők, a gyermekek és az ellátásban dolgozók jogait és kötelességeit figyelembe véve tájékoztatja az érintetteket az intézmény működésének kereteiről ezen belül az elvárásokról és a lehetőségekről. Tartalmazza: - a családi napközi nevét, címét, telefonszámát, - a működtető és az esetleges segítők nevét, - a nyitvatartási időt, - milyen feltételekkel viheti el a gyermeket a közösségből, - hol, hogyan tárolhatók a gyermekek ruhái, személyes tárgyai, - betegség esetén a gyermekek ellátását hogyan tudják biztosítani,

49

- fertőző betegség esetén a jelentési kötelezettséget a családi napközibe, - fertőző betegség esetén a kitiltás kritériumát, - a távolmaradás okának és tartamának időben történő jelzését, - a szülők és az ellátó személy(ek) kapcsolatát, információ átadását a gyermekek érdekében, - a gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérését, ennek megnyilvánulási formáit, - a díjfizetés módját, határidejét, - a házirend készítésének idejét, a működtető aláírását. A fertz megbetegedések nyilvántartása Fertz megbetegedés esetén, ha nyilvántartják, fel kell tüntetni: - a gyermek nevét, - a betegség megnevezését, a megbetegedés dátumát, - a tünetek észlelésének helyét (otthon - CSANA), - az esetleges zárlat idejét, - a megtett intézkedéseket (lásd 4. számú mellékletet). Évente, évszám feltüntetésével új sorszámmal kell kezdeni. Eseménynapló Ebbe a füzetbe írja be a működtető a nap folyamán történt lényeges eseményeket. Naponta új oldalon tünteti fel: - a napi dátumot, - a jelenlévő gyermekek nevét, - az esetleges hőemelkedést, lázat, - jelöli a székletet, gyakoriságát,, - a megjegyzés rovatba az egy-egy gyermekre vonatkozó szülői kéréseket, az esetlegesen beadott, vagy rendszeresen szedett gyógyszert, alkalmazott diétát, napi fontos eseményeket - a napi étrendet - a napi eseményeket, az egy-egy gyermekre vonatkozó történéseket (lásd 5.a-b. számú melléklet). Üzen füzet A működtető vagy a szülő által beszerzett füzet, amely az ellátó és a szülők közötti közlendők regisztrálására szolgál. Tartalmazza: 1. oldalon - a gyermek és a szülők adatait, a gyermekorvos, védőnő nevét, elérhetőségét. 2. oldalon - a kiállott fertőző megbetegedéseket, védőoltásokat. 3. oldaltól - a szülő írja le a gyermekről azokat a fontos és különleges információkat, amelyeket szeretne tudatni a gyermeket ellátó személlyel. Például a gyermek, otthoni napirendjét. Mikor ébred? Hol, hogyan, meddig alszik? A gyermek becenevét, szokásait, jelzéseit. Alváskor cumit, kispárnát, ölelni való játékot használ. Mire érzékeny, vagy allergiás? Mely ételféleségeket szeret jobban és melyeket nem, stb. A füzetbe folyamatosan legyenek bejegyezve, beragasztva a történések. A gyermeket ellátó személy ebbe a füzetbe jegyzi fel rendszeresen a gyermek fejlődésében és viselkedésében észlelt változásokat, eredményeket. (Például: önállóan ült bilire, váltott lábbal

50

lépeget a lépcsőn, leesett a mászókáról, a karját beütötte, a borogatás és vigasztalás után megnyugodott.) A füzet vezetése kizárja a csak szóbeli közlésekből adódó félreértéseket, erősíti a bizalmat, jól nyomon követhetővé teszi a gyermek fejlődését. A mködéssel kapcsolatos szüli vélemények, javaslatok – gyűjtése, tárolása, kezelése A gyermeket ellátó személy a családi napközi működtetője és fenntartója írásos formában is kérhet véleményt, javaslatot a szülőktől. Ellenrzési, látogatási napló Célszerű egy naplót vezetni a látogatók részére, melyben a hivatalos (ÁNTSZ, önkormányzat, gyámhivatal, fogyasztóvédelem, ÁSZ) és érdeklődő látogatók nevét, elérhetőségét, a látogatás célját, benyomásokat, tapasztalatokat kell feltüntetni. Küls látogatók fogadása A családi napközibe látogatók érkezéséről, jövetelük céljáról a gyermekeket és a szülőket előzetesen tájékoztatni kell. A gyermekekről fénykép, videó film és hangfelvétel csak a szülő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján történhet. Ugyanez vonatkozik a gyermekkel készített interjúkra és tesztekre is. A hozzájárulás kérésekor pontosan tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy ki, milyen céllal készít felvételt, interjút, tesztet. Az írásbeli hozzájárulásokat meg kell őrizni. Lehetőséget kell biztosítani a szülőknek arra, hogy az elkészült felvételeket, kutatási eredményeket megtekinthessék. IV. A sajátos nevelési igény - fogyatékkal él gyermekek dokumentációja A korai fejlesztés és gondozás feladatait csak szakember végezheti. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére épített – egyéni fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta) készíti el. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell az értelmi fejlesztés, a hallásfejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, logopédiai terápiák a pszichológiai fejlesztés feladatait. A fejlesztést - gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta) központilag kiadott nyomtatványon egyéni fejlesztési naplót vezet. A gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), központilag kiadott nyomtatványon értékel lapon értékeli. Az értékelési lap egy példányát megküldi a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnak, illetve a szülőnek, egy példánya az ellátó intézményben marad. (lásd a 6. számú melléklet).

51

FONTOSABB JOGSZABÁLYOK Lezárva 2008. 06. 30-án

Magyar Köztársaság Alkotmánya 1990. évi V. törvény (és módosításai) az egyéni vállalkozásról 1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989.november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi LXXIX. törvény (és módosításai) a közoktatásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet az óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról 133/1997.(VII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 235/1997.(XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 18/1998.(VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 33/1998.(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatokról és véleményezéséről 188/1999.(XII.16.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésének feltételeiről 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről

52

29/2003.(V.20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyamról 78/2003.(XI.27.) számú GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 226/2006.(XI.20.) Kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról. 331/2006.(XII.23.) Kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskör ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 67/2007.(VII.10.) GM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelete tartalmazza korcsoportos bontásban a napi tápanyag- és energia-beviteli ajánlásokat

53

MÓDSZERTANI KIADVÁNYOK SZAKMAI SEGÉDLETEK A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, Bp. 1999 Dr. Barna Mária - Papp Rita - Dr. Mramurácz Éva: Otthon és bölcsődében. Kisgyermekek táplálása 1-3 éves korban Alimenta Kiadó, 1995 Korintus Mihályné dr., Dr. Nyitrai Ágnes, Rózsa Judit: Játék a bölcsődében NCSSZI Bp. 2003 – Kapocs füzetek 1 Gyírkis Ágnes, Miseta Zsuzsa, Módné Hollós Mária, Dr. Nádor Györgyné, Ónodi Szabó Katalin, Petus Márta, Szász Ágnes: Korai fejlesztés a bölcsődében NCSSZI Bp. 2003 – Kapocs füzetek 2 Grosch Mária, Sebestyén Bianka, Dr. Takács Bernadett, Vokony Éva - Gyermekek napközbeni ellátása standardok SZMM 2007. www. szmi.hu Egyéb közérdekű információk: www.csana-info.hu Család, Gyermek, Ifjúság www.csagyi.hu Kapocs www.szmi.hu

54

MELLÉKLETEK

55

1. számú melléklet Sorszám:

FELVÉTELI ADATLAP

A CSALÁDI NAPKÖZI ÜZEMELTET¦JÉNEK ADATAI Neve:…………………………………………………………………………..…................. Címe: …………………………………………………………………................................. Telefon /Fax: ………………………………………………………………...................…...

A GYERMEK ADATAI NEVE: ……………………………………………………………………………............................ Születési hely, idő: ………………………………………………………………................. Anyja neve: ……………………………………………………………………….....…........ Lakcím: …………………………………………………………………………….............. Egyéb (betegség, allergia): ………………………………………………………................. Felvételének kelte: ………..…….….… Távozásának kelte: ……..….….………................

A SZÜLŐK ADATAI ANYA

APA

Név: …………………………….….............

Név: …………………………............

Lakcím:

Lakcím: ……………………………...

..…….…………………………………..…

Telefon:

Telefon: …………………………………....

.……………….……………..

Foglalkozás: ………………………….........

Foglalkozás: ………..………………..

Munkahely: …………………………….......

Munkahely: ………...……................

Címe: …………………………………….....

Címe: ………………………………..

Telefon: …………………………………….

Telefon: ……………………………..

A SZÜLŐKÖN KÍVÜL KI VIHETI EL A GYERMEKET 1. Név: …………………………………................ 2. Név: …………….................. Sz.ig.sz.: …………………………………............. Sz.ig.sz.: ……………………… Lakcím: …………………………………............... Lakcím: ………………………. Gyermekorvos neve: …………………………………………………………............…… Rendelő neve: ……………………………………………………………………................. Címe: …………………………………………………………………………….................. Telefon: ………………………………………………………………………….................. Rendelési idő: …………………………………………………………………….........…....

56

A gyermek védnjének neve: …………….……………………………………................. Rendelő neve: ………………………………………………………………….................... Címe: ……………………………………………………………………………......……… Telefon: …………………………………………………………………………..............… Gyermekem családi napközin kívüli szabadidős programon való részvételét engedélyezem. A program időpontjáról, jellegéről, szervezéséről, az oda és visszajutásról előzetes tájékoztatást kérek. igen - nem A szabadidős program költségeit gyermekem részvétele esetén megtérítem:

igen

nem

ISKOLÁS KORÚ GYERMEKEKRE VONATKOZÓAN Közlekedhet-e a gyermek egyedül? iskolából - családi napközibe: igen - nem családi napköziből különórára: igen - nem családi napköziből haza: igen - nem egyéb, éspedig:............................................ A gyermek családi napközin kívüli elfoglaltságai: Nap a gyermek? Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Elfoglaltság

Helye

Időtartama

Hogyan jut oda és vissza

A gyermek napirendje: Nap Hol ebédel? házi feladatát?

Hány órától hány óráig

Hol készíti el a

veszi igénybe ..... Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Ha a fenti adatokban változás történik haladéktalanul tájékoztatom a másik felet: ………………………..200 …………………… ……………………….. szülő aláírása

………………………… üzemeltető aláírás

57

58

1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

2

Név

Összesen

szám

Sor-

1

2

3

4

5

6

7

8 3

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Napok

Év, hónap: ................................

zési napok 4

Havi étke-

5

zetett napok

Előre befi-

NYILVÁNTARTÁS AZ ÉTKEZÉST IGÉNYBE VEVKRL

3. számú melléklet a 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Havi

X

6

7

tési díj előleg

Napi térí-

8

túlfizetés

9

10

Havi összes hátra- befilék zetés

Előző havi

11

túlfizetés

12

1

hátralék

Tárgyhavi

2. számú melléklet

X

13

jegyzés

Meg-

3.

2.

1.

…………………………………………………………….

…………………………………………………………….

…………………………………………………………….

……………………………………………………………..

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Lakóhely:

Tartózkodási hely:

A törvényes képviselő személyi adatai:

…………………………………………………………….

Név:

A gyermek személyi adatai:

o gyermekek átmeneti gondozása

o gyermekek napközbeni ellátása

o gyermekjóléti szolgáltatás

A személyes gondoskodás formája:

A nyilvántartásba vétel időpontja: .............................................................................................................

(Az ellátó személy vagy az intézmény vezetője tölti ki.)

A gyermekjóléti alapellátásban részesül gyermekrl (Gyvt. 139. §)

IX. számú adatlap

2

235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet - a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

3. számú melléklet

6.

5.

4.

…………………………………………………………….

…………………………………………………………….

…………………………………………………………….

…………………………………………………………….

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Lakóhely:

Tartózkodási hely:

…………………………………………………………….

…………………………………………………………….

……………………………………………………………..

Anyja neve:

Lakóhely:

Tartózkodási hely:

……………………………………………………………..Ft

……………………………………………………………….

……………………………………………………………….

……………………………………………………………….

Díjfizetés kezdete:

Vége:

A hátralék összege:

………………………………………………………………

……………………………………………………………..

A díj összege:

Fizetésre kötelezett neve:

……………………………………………………………..

……………………………………………………………..

A gondozási/térítési díj adatai:

Jogerős:

Kelte:

Határozat száma:

Határozatot hozó szerv neve: ……………………………………………………………..

……………………………………………………………..

…………………………………………………………….

Születési hely, idő:

Határozat:

…………………………………………………………….

Név:

A szülők személyi adatai:

…………………………………………………………….

Név:

3

8.

7.

…………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………

Ideje:

Eredménye:

Ideje:

Eredménye:

Ideje:

Eredménye:

Ideje:

Eredménye:

Ideje:

Eredménye:

Ideje:

Eredménye:

………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………….

Határozat száma:

Kelte:

Jogerős:

A megszűnés adatai: ………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………

……………………………………………………………….

szerv neve:

A felülvizsgálatot végző

A felülvizsgálat adatai:

időpontja:

Végrehajtási intézkedés

4

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

1.

SorSzám

A gyermek neve Megnevezése

Dátumra

Otthon

Észlelési helye

200 . év Fertőző megbetegedések

FERTŐZŐ MEGBETEGEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA A CSALÁDI NAPKÖZIBEN

CSANÁ-ban

Vállalkozó címe: ………………………………………………………………………………………………….

Vállalkozó neve: ………………………………………………………………………………………………….

Zárlat

5

Megjegyzés

4. számú melléklet

5/a. számú melléklet

ESEMÉNYNAPLÓ A CSALÁDI NAPKÖZIBEN GYERMEKEK ADATAI Sorszám

Név

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 1.Gyermekorvos neve: címe: telefonszáma:

2.Gyermekorvos neve: címe: telefonszáma: Megjegyzés:

Születési idő

Neve

Lakcím

Telefon Munka hely

Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa

Lakás

5/b. számú melléklet

ESEMÉNYNAPLÓ A CSALÁDI NAPKÖZIBEN Beíratottak száma: ………… fő

..…….. év …………………… hó …….. nap ……………………. fő

Jelenlét: Távollét:

…………………… fő Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen:

Név:

Jelenlét

Hőmérséklet

Széklet

Megjegyzés:

Mai étrend: Reggeli: Tízórai: Ebéd: Uzsonna: Napi események:

……………………… gyermekeket ellátó aláírása

2

6. számú melléklet ÉRTÉKELÉSI LAP a korai fejlesztésben és gondozásban részesül, illetve a tanköteles korú képzési kötelezett fejldésének tanév végi értékeléséhez A gyermek adatai (név, szül. hely és idő, anyja neve):______________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ gondvisel neve, lakcíme:____________________________________________________________________ _________ a gyermek lakhelye (tartózkodási helye):__________________________________________________________________ A képzési kötelezettséget meghatározó Tanulási Képességet Vizsgáló (Országos) Szakérti és Rehabilitációs Bizottság neve, címe, szakvéleményének kelte, száma: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ________________________________________________ A gyermek tanévi fejldésének értékelése, állapota a tanév végén:______________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 3

___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ _________________________________________

_______________________________________ dátum:

a fejlesztő szakember aláírása

(a 14/1994. MKM sz. r. 9. §-a alapján központilag kiadott, kötelezen alkalmazandó nyomtatvány) A. Tü. 352. r. sz. - Pátria Nyomda Rt. - 28 910 - (Fsz.: 5-9226) - Látta: OM részéről N. Gy. 1999. II. 24.

4

ÚTMUTATÓ az értékelési lap használatához

Az értékelési lap használatát a 14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet 8. § (7) és (8) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza:

(7) Ha a korai fejlesztés és gondozás egyéni fejlesztési terv alapján folyik, a fejlesztést és gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, illetve más szakember központilag kiadott nyomtatványon - gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a fejlesztési év végén - központilag kiadott nyomtatványon (a továbbiakban: értékelési lap) - értékeli. Az értékelési lapot három példányban kell kiállítani. Az értékelési lap egy-egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, illetve a szülőnek, egy példánya a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. Ha a gyermek korai fejlesztése és gondozása otthoni ellátás keretében valósul meg, az értékelési lap harmadik példányát a szakértői és rehabilitációs bizottságnál kell megőrizni. (8) Ha a korai fejlesztés és gondozás gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, bölcsődében, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában (a továbbiakban a feladatellátásban közreműködő intézmények együtt: korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény) valósul meg és a gyermek intézményt változtat, illetőleg az otthoni ellátás helyett korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézményben helyezik el, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét, az előző fejlesztési évre, továbbá, ha a változás fejlesztési év közben történik az adott fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési tervet, és az értékelési lapot a fogadó intézménynek meg kell küldeni. A fogadó intézménynek a szakértői véleményt, az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lapot intézményváltoztatás esetén a küldő intézmény, az otthoni ellátás megszűnése esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság küldi meg.

A rendelet 9. § (3) alapján a fentieket a képzési kötelezettekre is alkalmazni kell. A gyermek adatai, a képzési kötelezettséget meghatározó szakértői bizottság illetve a szakvélemény azonosítását (kelte, iktatószáma) szolgáló adatok értelemszerűen töltendők ki.

A gyermek lakhelyeként tartózkodási helyét kell megjelölni, amennyiben az nem azonos a gondviselő lakhelyével (pl. szociális intézményben nyert elhelyezést).

A tanévi fejlődés értékelésénél a gyermek tanév eleji állapotából kell kiindulni, a fejlődést a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott fejlesztési feladatok alapján kell értékelni.

5

6

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Összesen

szám

Sor-

Név

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Napok Havi összes 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Jelen Távol 1 0

Az intézmény neve, címe: .................................................. Év, hónap: .................................................. Ellenőrizte: ..................................................

NYILVÁNTARTÁS AZ ELLÁTÁSI NAPOKRÓL

2. számú melléklet a 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Megjegyzés

7. számú melléklet

2

8. számú melléklet 1. számú melléklet a 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelethez

A TÉRÍTÉSI DÍJ NYILVÁNTARTÁSA A ..... ÉVBEN Az ellátásra jogosult neve: .................................................................................................................... Beutaló határozat száma, kelte: ...................................... Az ellátás kezdete: ...................................... Az intézményi térítési díj havi összege napi összege dátum

A fizetésre kötelezett neve

havi összege

A személyi térítési díj napi összege

Címe

Összeg

Havi

Havi

A befizetés

Túlfizetés

jövedelme

térítési díj

kelte

naplószáma

Hátralék

X

X

X

vagy hátralék X

Hátralék

X

X

X

X

Hónap összege

01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12.

Ellenőrizte: ..............................................

dátum

Megjegyzés

9. számú melléklet 5. számú melléklet a 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelethez

JÖVEDELEMNYILATKOZAT A SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Az ellátást igénybe vevő neve: ................................................................................................................................. A fizetésre kötelezett neve: ...................................................................................................................................... Leánykori neve: ........................................................................................................................................................ Címe: ........................................................................................................................................................................

1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8.

A rendszeres havi jövedelem összetevői Munkaviszonyból, munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyból, valamint egyéb jogviszonyból (pl. táppénz) Társas és egyéni vállalkozásból Saját jogú nyugdíjszerű és egyéb rendszeres ellátásból (pl. családi pótlék, árvaellátás, gyes, gyermektartásdíj) Az önkormányzatok és a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátásból (pl. munkanélküli-járadék, rendszeres szociális segély, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, jövedelempótló támogatások) Egyéb forrásból (pl. ösztöndíj, bérbeadás) Összes rendszeres bruttó jövedelem (1+2+3+4+5) A személyi jövedelemadó, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és a munkavállalói járulék összege Összes rendszeres nettó jövedelem (6-7)

Havi összege

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt: .................................... ....................................................... a fizetésre kötelezett aláírása

2

A fenti tanulmányok, tájékoztatók, arra szolgálnak, hogy a döntéshozó, a döntés előkészítő és azokat megvalósító szakemberek számba vegyék és átgondolják, hogy a településükön a bölcsődés korú gyermekek számára milyen formában tudják a bölcsődei ellátást biztosítani. A döntés előkészítő munkához a fentieken túl az ellátásszervezéshez a Hivatal további szakmai segítséget kíván nyújtani. Ebben a szakmai anyagban a bölcsődei férőhelyek kialakítását és növelését célzó intézmény létrehozásával és meglevő óvodai intézmény átszervezésével kapcsolatos feladatok kerülnek részletesen bemutatásra: beleértve a szakmai előírásokat (tárgyi, személyi feltételek) valamint az ellátás megszervezésével kapcsolatos önkormányzati teendőket lépésről-lépésre, a működési engedélyeztetési eljárást, és a bölcsődék állami támogatását.

Impresszum

Dél–dunántúli Regionális Államigazgatási Tájékoztató XIV. évfolyam, 3. szám 2009 szeptember

Kiadja:

Dél- dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Telefon: 82/502-600 Fax: 82/502-603 E-mail: [email protected] Honlap: www.ddrkh.hu

Kiadásért Felelős:

Hoffmanné dr. Németh Ildikó Hivatalvezető

Szerkesztésért Felelős:

Vajda István Informatikai Főosztályvezető

Munkatársak: Tördelés, nyomtatás

Informatikai Fosztály

Megjelent:

150 példányban