XlI. ÉVFOLTAlI. BUDAPEST, 1931 AUGUSZTUS 20. MAHÁCS LAJOS SZÁZADOS. Hadilevéltár IV. Csoport. FOsZERUSZT(): PINCZÉS ZOLTÁN sz

XlI.

ÉVFOLTAlI.

..

BUDAPEST, 1931 AUGUSZTUS 20.

Ir, .

Hadilevéltár IV. Csoport.

FOsZERUSZT():

PINCZÉS ZOLTÁN

sz.UADOS

SEGÉDSZFJ!KESzt():

MAHÁCS LAJOS

SZÁZADOS

TA HÁROMSZOR MEGJELENIK HAVON NYI-OT 21. st. TELEFON: ATAL: BUDAPEST, t, BOSZORMt óHlV lJAD ÉS stG o ZT SZEJU(ES

501-90.

XXI.

évfolyam.

Budapest, 1931 au gusztus 20.

24. szam. ,

PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS SE É ' DSZERKESZTŐ: � CS LAJOS G . ' � � II ::� �� � :: �:: Szer kesz tősé g és kiadóhivatal : Meg,'e FŐSZERKESZTŐ:

BUDAPEST, I ." " ER.,

BÖSZÖRMÉNYI-ÚT 21

I

____________

.

len',k havonta háromszor -

. .

-

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hn:ában, H.szrk ,.gy tsteni örök igazságbun. Ht.,zek Magyarország feltámadá.•ábnn .

I

__ __

Előfizetési ára : Egé�z évre 12 pengő, , felev re 6 pengő -

,

..

.

A csendőrnek nemcsak a súlyosabb inzu ltusok­ kaI, hane m a gorombáskodá okkal szemben is ren­ delkezé-ére állanak a védekezés eszközei s ezekk el az eszközökkel szükség esetén bajtársaink általános­ ságban erélyesen és önérzetesen élni is szoktak. Annál bántóbbak és kirívóbbak azok az utóbbi idő­ ben tapasztalt jelenségek, hogy a közéletben hivata­ luknál vagy egyébként társadalmi elhelyezkedésük­ nél fogva jelentékenyebb szerepet vivő �gyes embe­ rek részéről elhangzott fenyegetőző leszídásokkal, l'endreutasításszerű gorombaságokkal szemben az érdekelt csendőrök - köztük örsparancsnokok is nem mutattak mindig kellő erélyt, sőt néha egyál­ talában nem mutattak er�>t. Mi tudj uk, hogy ennek a puhaságnak, ennek a túlzott türelmességnek mik a valódi okai, nem tudja azonban ezt a közvélemény s így könnyen lehetsé­ ges, hogy ezekből az esetekből sokan bizonyos ki­ vételezésre, a csendőri erély különböző mértékek szerint való alkalmazására gondolnak.

A csendőrt még a saját előljárója sem dorgál­ hatja meg nyilvánosan. Fölösleges ennek a rendel­ kezésnek az okait és j elentőségét részletezni, de maO'a a tén\' különösen alkalmas arra, hogy a testü­ let n kívül' állók részéről a csendőrt ért nyilvános leszidások jogtalan" káros é� gorombáskodások és tekintélyromboló voltára rámutassunk. Rank senkI sem mondhatja azt, hogy az egyénisége, társadalmi állása szerint kijáró tiszteletet kivétel nélkül mi�­ es denkinek meg nem adjuk, annál kellemetlenebb atalo;n­ hosszantóbb aztán az, ha egyesek betege� � meo' akarják mutatni a nYllvanossag­ fitoo o tatásból állanak azoknak a törvényekn:,k nak hoo'v felett a csendor és zab iyoknak, amelyeket momentán képvisel és testesít meg, tnünk azt" hog,l' Szüksé2telen bővebben fejtege n az alla;n­ az államha alomnak s így szolgálatáb� . desemek m hatalmat képviselő csendőr int�zke. . dru kote les, mel t . eske delm e denki eoyfol'mán encr o ,,: ' . túlkapások, VI3Zez nem Igy volna, akkor az eg�" em.. ' Id­ elet�t. szaélések lavinája borít aná el a koz . e� :Sli J , megrend íthetetlen ereJe a maO' őrséo' " oa \, . . .. dw ette mm <;' lOg o .. osz"nh szt éppen annak k" nagn'é . lA' el , em Ism . 't ezen a ter en s az ingadozást, kIve, teI ezes

:

�

K

t

;��

� �

,

".

�

:�I�\lt

sohasem. . len' eze I,nek az eréh'le I\em is abba n látj. uk ml

Postatakarékpénztári csekkszámla:

Telefon:

501-90.

.

."

� .'

.

.

.

-

..,.

.

.

25.342

3ége nek az okát, mintha baj társaink a kérdés 1"­ . nye�eYel és Jele ntősé�évei nem volnának tisz táb . In�a b cs� az a b J, h gy az ilyen .. � kényesebb ? t�lI?eszetu , gor mbaskodasokkal szemben yaló fel­ ? l:pes gyakorlati alkalmazásáva l sokan nincsenek , an. tJsztab gyes esetekben a bizonytalankodásh oz . hozz , az IS ajarul, hogy az érdekelt csendőr hirt elené­ ben azt sem tudja, tulajdonképpen kive l áll szem­ ben, másrészt pedig a túlzott udvaria sáO'a miatt o kerül fonák helyzetbe. r. c endur \:.Sak addig lehet udya rias, amíg egy � szolgalatI 1eladatot az udyariasság keretei között el lehet intézni s amíg természetesen a csendőrrel szemben i udyariasak azok. akikkel dolga \'an. �Iel t a gorombáskodó ember ud\'arias ágot és kíméletet semmiesetre sem érdemel, akárki legyen :s az. l.: gy­ nevezett kényes helyzeteket a c endőrnek nem sz ­ bad ismernie és elismernie. A csendőr számára nin­ csen kényes helyzet, neld a tÖl'\'ények az utasítás rendelkezései minden elképzelhető esetre megadják a követendő nyílegyenes utat, egyszerűen csak ezt az utat kell járnia kérleUletetlen és tántoríthatat­ lan következetességgel. Követelje meg mindenkitől egyformán a törvények és szabályok tiszteletben­ tartását s ha \'alaki azokhoz nem alkalmazkodik, teljesítse vele szemben a kötelességét mindenféle melléktekintet és ingadozás nélkül. Ha ehhez tartja magát, bántódása senmliképpen senl történhetik, sőt inkább a dícséretre teszi magát méltóvá. itleg kell tehát mondani a gorombáskodóknak valallOgyan ilyenformán: Uram, én szolgálatilag eljáró c endőr \'agyok, intézkedéseimnek a tÖl'\'én�'ek adnak alapot s engem a kötelességem telje ítésében gorombáskodás és fenyegetőzés nem akadályoz meg. Az Ilyen hang­ gal és modorral szemben pedig kén):t�len l: s�ek a rendelkezésemre álló erélyesebb eszkozoket Igenybe-

�

Amen.

Az ud variassáe- ha tára.

�

-

I

sZÁZADOS.

�

�

�

�

_

venm. .. hune le ntés kijele ilyen az hogy k, hisszü Nem tene akárki t. aId a szolgálatilag fellépő csendőrrel tt. De szemben addig gOi'ombáskodott és hetYe�kede azok le\! ten�' ak ha ez sem használna. akkor ott vann , ,­ lmaz a,, � az erélye ebb eszközök, ameb'eknek a.l alka. . ul nelk 5�e\! el1\'e ülm kür ek dőrn csen den ban aztán min . zilárdnak kell lenIlle. . ' jártasnak é IdegIt feleIn ha , e,�n észet term et Más a helyz hen. TIyenkor állapotban le"ő emberrel állul1.k szen.t ta 1l' lag- nem . ze­ senkinek. em érdeke. hog\' a lelek , ola­ eg csal. y renesés pillanathan alkalmazott erel n; 11;<\5 bpra tar­ jat iintsön a tiizre. Ez mnr al.c'nba � kent - llen; a tozik s az ib'en esetet akkor IS mas eh l. II �()z\':I:: csendőr ro"ására - fogja elki'n)'Y � , )lItszodtak l'" mény' ha szt'nH� elott so fule h'\lIahra le ai eS<11lém"ek.

19:;1 augu-ztus 20.

CSENDOHSeGI LAPOK

65

Kerékpáros közlekedési szolgálat. ÍI'ta: ,itt'z

FABRY GyönGY

százados.

Az embernek az élet a legdrágább kincse, ezt a kincset védi is a Btk. több paragrafusa, akár szán­ dékosan, akár gondatlanságból veszik el. - vagy akarják elvenni - \'alakitől: a közbiztonsági szer­ veknek legelső feladatai közé tartozik az életbizton­ sáO' me!1·ől'zése. Ezt a feladatot részint jó megelőző­ Sz lgálattal, részint pedig folytonosan tökéletesedő nyomozószolgálattal kellőképpen be is töltjük általá­ ban. A közlekedéssel kapcsolatos életbiztonság kér­ désével azonban érzésem szerint még ma sem is­ merkedtünk meg eléggé, az utakra nem fordítunk akkora gondot e tekintetben, mint kellene. Nagyon hogy közlekedési csend­ is ideje volt már annak, őreink az utakon .- modernül felszerelve - végre megjelentek s így a néhány közlekedési örsben leg­ alább a magva megvan már a kiépítésre váró álta­ lános közlekedésrendészeti szolgálatunknak.

;

Mert manapság már az utakon fordul elő cl leg­ nagyobb számban a nem természetes haláleset. az emberi élet itt van a legtöbb veszélynek kitéve. Nagyon fontos a csendőrség szempontjából az, hogy a közlekedésből eredő szerencsétlenségek 60 % -a vi­ déki utakon történik különösen a nyári hónapokban Az a tapasztalatom, hogy az örsök úti jál'ől'ei - különösen a gyalogosak - nem elegendők az utak biztonságának fenntartására. Szükséges, hogy a mai alacsony létszám mellett időmegtakarítás és több eredmény elérése végett az utak rendjét biz­ tosító .i áről'ök megfelelő közlekedési eszközzel legye­ nek felszerelve. Gyalogosan, illetve lovon is el lehet

et, de akk or az örs ök fele­ uO'van látni az útrendészet zeti �Z()lgá at�t kel­ lé ;zámának állandóan út�'endés ll;karnank elepu, any­ lene teljesítenie. ha el'edmenyt tra termeszetesen nyi embert pedig erre a szolgala nem használhatunk fel. a szárnyam Né"'" évvel ezelőtt autón bejártam al és bosszú­ területé s azt láttam, hogy sok bajj tako n ne� sággai jár az autózás. A lakosság az � képes, vag'Y nem hajlandó rendet tartanI. A:z egYIk hol az út szekér jobbra. hol kettő egym ás mellett, közepén haladt. úti járőröket rendeltem ki az egyes örsökről (különösen a cizerdai és szom bati napokon , mert e napokon van vásár a megye székhelyén) s a járőröknek si
�

t

t"

eredmény még mindig sokkal kisebb volt annál, ami szükséges volna. A belügyminiszter úr felismerte, belátta az utak forgalmi biztonságának a fontosságát és felállította a motorkerékpáros csendőrörsöket, melyek azonban csak az ország legforgalmasabb útvonalainak egy részén teljesítenek szolgálatot.. A motorkerékpáros közlekedési örsök szaporí­ tása rövid időn belül takarékossági szempontból nem igen várható, érdemes volna éppen ezért azzal a gondolattal foglalkozni és azt a gyakorlatban is kipróbálni, meghonosítan:i. hogy az utak forgalmá­ nak a biztonságát kerékpáros közlekedési örsök felBor, csók közölt virras:lva át Egy mámoros, vad éjs:al,út, . És másnap - néma. kós::a lJnuy Ragadta, uitle már tová0b , Mint s:él (l vándo rmad arat .im lelke mégis ittmaradt ...

A lelke itt él

Régi csárda romjainál. ill jrírt Pc/ő!i eyykoron E/arró. siuIÍ homokon ...

III né::te - lsten tudja, mit -

To/án II esá[,(/II romj((it'�1 �u/rín II pus::lll /ányoit, (,sll/6J,1I dé/ibríbjait?

TIIhín II mene,,( - ulÍytll/ó/ A /,is [wjt,ír/ s (( s::ámrul,íi:1

/�s

minden/. mine/eni, IImi s:: ép :

A CSIlplrírosné I ermrtét ...

E réyi rom/Ill lálla mé y J. I.ii/(ű /r;::,/s. nugy s::< 'méL.

valahol

Minden lííszá/ban a:

dI llol .

És ill sír minden éjs::ak rín

Fi nrtobágy.

l\.esergő pás::tor!urulyán ...

A

-:0: _

zsirai

l'.iLYl

N .4(', }'

(É ; .Z ,A.

bíró bora.

hla: Ö"eg esendő .'.

Akkorka ember ,"o " . lt, mint valami klseb ' bmeretu Szent FlórÜi.nszobor a já�'áfl ' ut asaI'kon. De a � becstiletes­ s sége nem fért el a uleten me, g a szaka pa sz rancs­ : no�sá&,hoz is híre sza
���"

6

� �: :

1931 augusztus 20,

CSENDORSEGl LAPOK

659

, zt kevés pénzzel is meg le­ állításával, ,fok�zzuk. E sa�, � kerékpáros közlekedési örsök létszáma külön . os közlekedési örsöket hetne valosltam. Kerekpar f mertekkel volna megállapítható. o�ato:sa;t valamen�.yi osztályszékhelyen fel lehetI . Természetesen a forgalom kivételes esetekben . ezek az es orsok az osztályok területén át­ allltam mm�. pl. verse.�yek, búcsúk, vásárok alkalmával min� utakon teljesítenének ad közlekedési szolgálatot. h denutt megno, ez azonban csak időleges munka­ Letszamuk az osztály közlekedési vonalhossza sze­ t�b?let s ilyen alkalmakkor a kerékpáros közleke­ rint alakulna. desI csendőrörsök működésének súlypontját ezekre A Gergely-féle autótérkép az országban épített az .. u, ,t�oIlalakra lehetne helyezni anélkül, hogy meg­ közutakat három osztályba sorolja es pedig: az I. el'osItesukl'e szükség lenne. II. osz­ műutat, ellátott A kerékpárok használatának technikai részére osztályba az alapépítménnyel műutat látott nem el el alapépítménny az és tályba ��lsze r:űségél'e a Csendőrségi Lapok már évekkel útvonala� főbb épített nem ki a osztályba ezel III. a míg � tt ramutat �tt : A Csendőrségi Lapok 1925, évi 16. es az 1926. eVI 9., 10. , 11. és 23. számában rész­ kat, amelyeken a községek egymásközötti forgaima letesen .fogla , lkozott ezzel a kérdéssel, fölösleges volna bonyolódik le. IL a ezeket Ismetelnem. Meg kell említenem azonban azt Az L osztályú utaknál minden 50 km-re, a felfogásomat, hogy a csendőröket kincstári kerék­ osztályú utaknál minden 75 km-re, míg a III. osztá­ párral ellátni nem célszerű, mert részben nagy be­ lyú utaknál minde n 100 km-re két csendőr (egy szerzési költségüknél fogva a költségvetés azt meg járőr) volna az örs létszáimába rendszeresítendő oly nem engedné, másrészt, mert nem is gazdaságos, módon, hogy a végösszegben mutatkozó többlet kilo­ Az állandó javítás igen költséges, de máskülönben méterszámok az L osztályú utaknál 2fi km-ig eles­ sem szükséges a kincstári beszerzés, mert a csend­ nének, a 25 km-nél nagyobb többlet már 50 km-nek őrök 90%-a saját kerékpárral rendelkezik. számítana. A II. osztályú utaknál a fennmaradó A kerékpáros közlekedési örsökre elsősorban kilométerszám 50 km-ig elesnélk, 50 km-nél nagyobb oly megfelelő önként jelentkező csendőröket lehetne osz­ út pedig 75 km-nek számítana, míg végül a III. beosztani, akik hajlandók a saját kerékpárjaikat él na­ tályú utaknál a többlet 75 km-ig elesnék, enn bizonyos havi koptatási, karbantartási átalány mel­ gyobb vonal pedig 100 km-nek számítana. lett szolgálatban is használni. mely (A nyíregyházi osztály székhelyén Portyázási időként a közlekedési kerékpáros delkezőknek egyike a leghosszabb útvonallal ren működ­ örsök részére km-enkint nyáron aSzut. 6. melléklet örs si edé lek köz s áro ékp ker álló ől egy 22 főb 5. rovatában feltüntetett időkiszabatnak háromne­ I. osztályú utal,ból az ez téh üle ter rt me , hetnék gyedrésze, azaz km-enkint 10 perc, míg télen a teljes km és a III. osz­ 187 km, a II. osztályú utakból 464 kiszabat volna megállapítandó. Ebbe a pihenő is be ik.) toz tar l ona útv km 5 95. táilyú utakból elyeknek a te­ volna számítva, Olyan osztályok székhelyein, am örükben a közúti közlekedési rendészet datk ák, Fela ist tur a an kb sza idő ári rületén különösen a ny aőrzésén kívül főleg az idegemendészetet tarlm ellen zga mo n ige k uta az én rév fürdőzők, kirándulók

�

1

í

I­

iI II

IS , 1-

·1·

-

�

� �

. Sze­ azonban volt egy hibája Régen, fiataUwrában idejét arra elpityizálgatott. Ráérő rette az itókát. Gyakran magához illő ent a közsé6be, ahol használta fel , hogy kim bort de �em ázgatott. Szerette a : . társaságban elkvaterk m fogal k �zott Ug� n ha , be: � em s má . hörpintette, mi nt . bel t valami bunye\ ac em mm e, ett ölg rcs szü morzsolgatta, . KéjeEen, mámorosan a 6örögdinnye falatot. arról lehetet, pta le magát. Csak De az ér t sohasem szo ­ ndig mosoly�ott, tré tt, hOilY akkor. r:ü . . megismerni, ha ivo ol gtak I lyenk , e szemel ugy estIlo rk szü . ülő nn Be fáIgatott. Lotyógótt kol'ban bo ny ké kö a ár og sb t mint két szentjáno ony, füléig süpped ncot vetett a zuhb rá de rajta a pantalló, csak megmga�ta, hasem gyűrte le, a sapka. De a bor so olt az ISzogaDe így is meglak . ig és ül éd sz e" m sohasem a . ' 1\I 'hál ), t tásért. " : ai ap P k. ta ot rt ta út cs bú n be Zsira község atba vezenyelyütt járőrszolgál eg el rr dő en cs Funk Mihály ték. Búcsúügyeletre. ás ra. tértek a bíró lak be , te es ső ké , án Szolgálat ut asztal melle. Megkét csendőrt az a tette odaül bíró A

�

retŰ

· ett' i' ant

t !' , r.f "

.

,1t

'

'eg'

klnálta őket borral. adkozott. A két csendőr .zab vagyu?k. úr, szolgr.!atban Köszönjük, bíró meg nem art. Etty pohár bor . gyan yan-U '1 gy a, két 1',1 a vége, ,ho 'lett az nak lgatás { SI kíná ,ma szíves a A Utana h' aI . bort po k.t e a te tet csendőr felhörpin n még az ötömadlkat. de tala hnr a n azutá két pohár bort, sé diket is. . . dt csendőrnek .kis , , hogy a két fal a Elég r.z hozza _

_

"

!

a alá is befu·roJrodott nemcsak az inába, hanem a koponyáj a bor ereje. Mindenki aludt. Lám­ Éjfél után bevonultak az ,örsre. ztek, csak levetkőztek 68 pát se gyujtottak, le sem jelentke fegyvert pedig a fal mellé ágyba rakták mail'ukat. A két n, észrevétlenül. támasztottálc Szépen, csendbe an az időben. Hallottam a Fiatal örsvezető voltanl abb sötétben, nem háborgattam két csendőr mozgolódását a a-e hogy vajjon szükséges voln őket. Azon gondolkodtam, y sem. jobban megtekinte ni őket, vag zakai csendben hirtelen na­ Amint töprengtem. az éjs Csak gdÖl:ibentem. i\Ii lehetett ez? gyot csattant valami. ú\Ie lámpát Leugrottam az ágyamról, Hem sült �: a fegyver '/ ndőr ttem a szobában. A két cse gyujtottam és körültekinte . A: ttam volna mind a kettőt mélyen aludt, akál ellopha fon fele llett állt. szuronya a pla egyik fe!l'yv�r a fal me a meg­ r a padion feküdt, minth meredt. A másik fegYVe való ácsorgást. unta volna a sötétl)en is. még a járásörmester úr A csattanásra felébredt az ajtót. bában aiudt. Kinyitotta aki pedi T a �zomszéd szo kérdezte: bánkba nyílott. AlnlO�an umely k zvetlen a mi szo ez itt? Micsoda c,attanás volt dolgot. Megmagyaráztam a yzetet. . de azonnal átlátta a hel Tovább ne m kérdezett rend�lte. cs�ndőrt kihallgatácira Sasszeme volt. A két OdJ.gtartotta a kihallgatást. Reggel nyolc órakor me dőr elé. lépeLt Pápai csen te: . Pápai csendőr jelentet n jelentem, klhallosa zat Alá ak úrn er e5t Jár:lsörm . gatásra rendeltettem _

__

;

l I

te­ tom fontosnak mert az ideo'enek utazgatásának őr­ az útvonala on törtérilk és ellen rész kintélves ' ndóan zésük a más feladatokkal őrjárataikban álla nzív. lekötött örsök részéről nem lehet elég inte üres­ A bűnözők is tisztában vannak az utak mindig menekülésre ezért vonatot nem séo'ével nagyobb ve zne igénybe és gyakran előfordul, hogy, ekmenyek el­ városokban elkövetett büntetendő csel fel, mene­ követése után az utakat használván csak - külföldre. külnek az egész ország területén át a nagyon A kerékpáros közlekedési örsök bizonyár nt fog'­ sok a nyomozó kulcsban nyilvántartott egyé gondos­ ná k el
�

�

da

;�

k

k

é�

szolgálatra tagozódnék. Felszerelésük a motorkerékpáros közlekedési ör­ sök felszerelésével azonos lehetne, de megengedhető volna, hogy szolgálatban a kardot és szuronyt a ke­ rékpár kormányához, míg a járőrtáskát a kerékpár felsőváz-rúdjára csatolhassák. Megkülönböztetésül jelvényt rendszeresíteni.

kellene

részükre

A szolgálatmentes legénység napirendszerinti foglalkozása a többi örsökével azonos lehetne, külö­ nös sÚlyt helyezve a közúti közlekedési rendészet szabályzatára és az első segélynyujtás kiképzésére. (Az első segélynyujtásra a feltétlenül szükséges gyógy- és kötszerekkel a járőrvezetőket el kellene látril.) A tananyagbeosztásba a kerékpáros gyakor­ lati szabályzatot is fel kellene venni. - l\Iiért? -

-

Járásőrmester úr kérem, vizet ittam. l\Iesebeszéd. Víztöl nem rugnak be az emberek. Funk csendőr, mit ittak Önök szolgálatban?

Funk csendőr igen alázatosnak mutatkozott mint a ' csínytevése ért gyerek. Csaknem pityeregve jelentette: -

Járásőrmester úrnak alázatosan kis bort ittunk.

jelentem,

egy

-

Mennyit ért Ön egy kis hor alatt? Járásőrmester úrnak alázatos ' an jelentem, pohárral .. .

egy

�

k

�k

}

�

�

!

�

�

járőrök a 4 óráig tartó pihenőket oly községekben, ahol örs van, az örsökön, más közsé­ gekben pedig a községek rendes pihenőhelyein tart­ hatnák meg. Eltérőleg a Szut. 288. pontjában lefek­ A

tetett elvektöl, a közlekedési örsök járőreinek meg­ engedhető volna rendes körülmények között, hogy az egész éjjeli időt nagypihenőként az útbaeső örsök tölthessék, mely nagypihenő 10 óra hosszat is tarthatna a beszámítás szabályozásával. laktanyájában

A havi ellenőrzések számát az örsparancsok és helyettese részére együttesen 9 főnyi tényleges lét­ számig 10, míg azon felül IZ-ben vélem megállapí­ tandónak. Ezen felül a járőröket a nem előljáró örsparancsnok és szakaszparancsnok is ellenőriz­ hetné, akiknek a működési területén a járőr megje­ lenik. Az osztály területén átfutó utak mentén fekvő községek és nagyobb tereptárgyak távolsági kimu­ tatásba lennének felveendők s an€lkül, hogy ebből őrjáratok állíttatnának össze, a örsparancsnok be-

-

Hárommal . Szóval három pohárral? A zsirai bíró megkínált bennün ket. Én csak négy, gyel Ittam. - Hát a Pápai csendőr? Azt nem tudom.

Pápai csendőr maga sem tud ta, hány pohár bort hör­ . pintett fel, de négynél minden esetre többet. Kihallgat s után a két cse ndőr lel�ett és hozzál átott fegyverzet es szerelvény megtiszto6"atásához A : J '� 0 m ster úr pedig kivezény eUe magát szolgál tba � . kozsegbe ment a tegnapi eset kivizsgálására.

�

�

sághoz.

Negyednapra mind a két csendőr a fog-dában hűsölt.

Pápai csendőr nyolc na,pot, 'FunJk csendfu' öt napot kapott. A fenyítés letöltése után

bevonultak az örsre. De mintha megválltoztak volna. A két vídámkedélyű csendőr megkomorodott. Különösen Pápai csendőr . A féltve őrzött csendőrbecsületen csorba esett. Ráadá ul olyan csorba, amit talán ki sem köszörülhet többé. Pápai alig aludt, alig evett. Minden idegszálával s mmden gondoJatávai azon csüngött, hogy a szo'l6"áJatnak hoJ lehet hasznára. Annyi ra lelkér e vette a ienyítést, hogy ebben a vergő dé ben mi gyakorlott szemünk ember t.

észrevette

A járásőrmester úr irodában:

-- Ön se mond igazat . .. Azután még e6"Y pohárral Szóval két pohárral?

r.

!

�

s ­ teendői a egsz Az örsparancsnok iroda . . Eve gbo l az orso­ anJ
Mind a két csendőrt feljelentette a szakasz,parancsnok­

Nem tudom.

Csodálatos ember Ön. Ön követte el a szabálytalansá6"ot és mégse tudja, miért áll itt. Mit ivott Ön tegnap.

�

1931 augusq;tus 20.

CSE NDŐ RSÉ GI LAP O K

660

' .

����

�

meg

a

a

csend őrnek

IS

jegy ezte előttem

született az

�

H a lemond z i talr l, lesz belőle valami! 'Egyelőre . , hagYJuk, hadd v '6"od . ek, Igy forrja ki ma gát . � ! Egy este a Jaráso, rmester úr PáJpai cse ndő rre l együtt v nult be szolgálatból. Mind � a 'ketten fár adt akn ak, kimerulteknek látszottak. PáJp ai különo� " en. , ' ora T IZ t jban valaki megzörg ette az utcai ablakot. Csendor urak!

�

.

�

Kitekintettem az ab lakon. E gy tagbas zakadt ember állt k" unn. Beengedtern. Böbeszéddel előadta , !hogy a gog ' " nfal uras ag Ikaste,lyában betörők járta � k . Nagy , aJos klraly kor abe li vert­ arany- és ezü tpén z t optfaJ< . Mmte gy négyezer pengő értékben.

i

�

Funk csendőrrel szolgálatba

•

,

vez ényeltern

-

maga ma t

1931 augusztus 20.

, látására lenne bízandó a szolgálat ce'lszel'" u vezeny­ 1_es ' e. EFe� alk-almakkor forgalmasabb útvonalakat . " e�yes Jal'orok napo�ta többízben is leportyázhat­ , na.n : Az osztal � szekhelye felé vezető útvonalakat, kulo!l.Osen 31 szekl:el�e ez közeli útrészleteket a fe nb szol a!at t�IJeslte�e során többször portyáz­ , . n1\lk �z ?lsok, mmt a tavolabb fekvő községekhez v�z�t� utvonalakat, de ezt a szükségesség is így kl�a�Ja, mert a nagyobb városok közelében levő utak mmdlg forgakmasabbak is. V égül megjegyzem, hogy olyan osztályok terü­ letén, ahol az osztály székhelye nem fekszik terüle­ tileg központiasan, a közlekedési örs ketté volna vá­ lasztható és az egyik örs valamelyik szárnyparancs­ nokság székhelyén volna elhelyezhető. Takarékos­ sági szempontból a kerékpáros közlekedési örsök el­ helyezhetők volnának az osztály székhelyén kívül akkor is, ha valamelyik örs, vagy tanalosztitly lak­ tanyájában részükre férőhely biztosítható lenne_ Azt hiszem, hogy a fenti keretekben az ország nehéz gazdasági viszonyai is megengedik ezen ége­ en tően sürgős és fontos örsök felálHtását, mert hisz az éppen a rossz gazdasági viszonyok követelik meg gála­ utak rendészeti, de különösen közbiztonsági szol az, hogy tának fokozását. Szerintem nem szükséges drágább mo­ a kétségtelenül tökéletesebb, de sokkal talan, sőt re­ torkerékpárok szaporításának bizony gővé közlekedési ménytelen kérdésétől tegyük füg ztését, sőt teljes szolgálatunk hálózatának a fejles sen meg lehet csi­ kiépítését. Szinte ,költségmente kerékpáros közleke­ nálni a próbát, néhány kísérleti tt rendelkezésre bo­ dési örs hónapok leforgása ala tapasztalatokat, ame­ csátaná azokat a gyakorlati t a fentebb felvetett gon­ lyek meggyőződésem szerin tlenül igazolnák. dolat életrevalóságát felté

�

!ili

�

leugrik az ágy­ pa i csendőr hirtelen Fe lsz ere lés közben Pá lenge öltözetben: ról, :id a áJI I !"Iém úJY , vigyen el magával. ÖrsIVezető úr, ké rem Hova? a. N yomozó:;:zolgálalb latból. Fást vonu it be szolgá De hiszen maga mo

radt, kimerült. en magával. m alázatosan, vigy ör sv ez ető úr, ké re belebelegedem akarom, ho;;y N . em sz vi gy ho De tö ri magát össze. ho gy sz án dé ko sa n om jék, lát jét. A fegyverét orgabztOtta a fe Ileh r dő en cs pa Pá . , . jobb nézegette. fejét. !lIegls csak a töri iben valam r embe Ez az neki. mmal. Odaszólta m lebe l : Az on na k. anyok ha'jnal fe lé od aé rt ün lopást l<óborclg � é.� betör a hogy , nl ei . mega'Il apI'totta e m gtakövették el. IJ1dultunk. !II'H e sésér , ­ kere ules A kóborcigányok tunk a klme l skad ro össze em mbat1'u �'ltuk a karav ánt csakn dtunk a't a szo a , nt l'a\'ú ka ól álló pénzel-te'kek tiiI' Negvv . enkét tagb ' IIopott l"gi e z A k. ne e;; ' ne'yi királyi �gyészs gkerülI. me "l' !tg ynak lu!-(nagyobb része is ' Papal csendo ból, gálat szol IVt unk h: Mikor bevonultu nk o·t Orv ,za lett gyvenfO'kos lá !'sctt. Reggelre éle ított m ;;. o n elT\Jdőg�ulladást .állap ki! encedlk Ilap a de at, agy napIg nyomta az _

_

i

�'

__

.. J'l;

E

.

,

�

.

-

"

KJlenc

661

CSENDORSEGI LAPOK

'

.

:

A lakosság, mezőgazdaság, ipar és a pénzügyi helyzet hatása a hadseregekre. Í,·ta: vitéz

HOLÉCZY ÖDÖ]\'

vkszl. s�ázados.

"Ha békét akar-sz, készülj a háborúra!" - mondot­ ták m a rómaiak, akik az első igazi katonai állam meg­ t remtol voltak. Ennek a mondásnak az ereje még ma is valtozatlanul él. Vagyis: már békében olyan hadse,'eget kell szervezni, mely már a létez:ésével is tekintélvt szerez és lehűti az ellenfél támadókedvét, haború eset n pedig . mmdazzal az eszközzel renQelkezik, ami a győzelem ki­ vívá'3ához szükséges. A hadseregszervezőne-k a hadsereget mindennel el kell látnia, ami a győzelemhez vezető utat

�

��·.

é

biztosíthatja.

Munkája nehéz, felelősségteljes ét; hálátlan, mert egy esetleges kudarc esetén könnyen a szervezőre száll az ódium, de még. győzelmes hadjárat után sem a szer­ siker vező helyes és alapos munkájám.ak tulajdonítják a l nélkü ezés oroszlánrészét, bár ké't.ségtelen, hogy jó szerv en meg­ sem a béke, sem a háború feladatait eredményes oldani nem lehet. nül nehéz. A hadseregszervező munkája kétségtele össze3 techni­ Nyitott szemmel kell az eseményeket és az számára tekintetbe kai újításokat, melyek a hadsereg kívül minden rendel­ jöhetnek, figyelemmel kísérnie. Azon kell vennie a nagy cél kezésre ál'ló erőforrást számba en, amennyire éppen szük­ érdekében, de coak oly mértékb feleslegesen nagy erőt és séges, nehogy túlságosan és céljaira s azok a feleslegek anyago! vonjon el a hadsereg :! szükség volna rájuk. azután másutt, ahol valóba hiányozzanak. y megismertesse azokat a Ciklkemnek a célja az, hog orvost, Félrebeszélt. Hi\·tuk az \'e5zítette az eszméletét. g scm ismert. akit Pápai csendőr mái' me jajgatni. Egyszer csak elkezdett . . . . . '1 . Visznek! Visznek! JaJ ... JaJ... Jajaj ...

Elvisznek! i? - kiáltottam rá. Ki meri magát elvinn Zavarodottan mondotta: a szoba sarkában. Ös!'ze Az ördögök. Ott vannak hullámat várják. ölelkez:ve táncolnak. A l\legborzadtunk. homlokát beteg bajtárs lázas A járá5őrmester úr a zekkel i�nádkozott. é összekulcsolt ke. ,ímo:;atta. A szakácsn nnylUnk szem­ i imafélét, de mmda lam va am gt ro mo is Én szeretet könnye. könny. A b jtársi .. ten. ta­ pilláin megcsillant a ul a szobaban megre� k un ott áll ott an , áj ­ �Iindny y vártuk ajkurol a bIZ Úg . nk ztü né sra vo or Az l. nu ala cst ná zis felbukkaná�át. ahara vándorai az oá tató szót ' mint a Sz . Azután megmondólag. csüggedten Le t. tet yin leg s vo Az or ' szólalt: halá lara. Gyenile k rsu jtá ba a e ülv Legyenek elkész atja ki .... rt a test. nem bírh tö yö elg t ze ve er sz va :l " lna. e kij ..lentésre ,ír csendőrök lettünk vo Ha ne r­ ső rá já meg a örsfőzőnö sirdogált, az ak cs De . nk du faka töröl gette a szemeit. mester úr felesége Az orvoS elment. ttunk beteg aludtunk Virras�to Akkor éjszal(a nem menett. bajtlll'sunk ágya llal, mint­ úgy viaskodott a halá Pápai csendőr pedig . odott. Arca . Nyöi!'ött, hörgott, erolk le. ve lna vo lt ke ra ha birok be. mI sem a ek t I red me gyadt fénnyel bá ei em sz , et! . g é n lá7>ba _

_

�

_

�

�

I

1931 augu;;z lus 20 .

K CS EN DO RS ÉG I LA PO zőnek mun­ körülményeket, melyeket egy had eregsurve mily en be­ kájánál figyelembe kell venn ie. Látn i fogJuk, tényezők egy folyással vannak a cikkem Clmében felsor olt zervezésk re: hadsereg összeállítására, i,lletve an.rl,ak megs , hogy ml M i előtt a I-€szletekbe mennék, lállsu k előbb ' án gyakran a .hadrend. Elwe ugyani" a késő!)b iek folyam fogok kitérni és így ismerete szükséges. hadsereghez Szabál'y2ataink értelmében a Ihad rend a ezetsze­ tartozó összes alakulatoJcat foglalja össze szerv nem rűen, úgyhogy awn kü'l ön parancs nélikü l változtatnj három szaba d. ]j:l\'y hadre nd szerin ti gyalo gezre d példáu l at­ zászlóaljIból és bizonyos számú ezred-közvetlen al3Ü

rendje ezt így határoz za meg. Mielőtt végigkísér nénk a had- eregszervezőt munká­ ján, szögezzünk le egy alapi gazságot, melyet Paschek osztrák alezredes " egy tanuLmányából veszek � ez a kö­ vetJkező :

"Egy

állam,

mely

önálló

célokért küzd ,

vagy

amelynek .hatalmas szom zédolk ellen ikeltl véd€lkezn'ie, há­ ború esetán a "lenná, vagy n em lennj" kérdésben egész sZ€1'veze"oét latba veti. Az államok a ' noagy ku1túrájukk al, ga7Joosági éS népjóléti i ntézrnényeik1kel, mezőgazdaság i

dál yoz ása vég ett i s , m in denn ek a meg aka - , , , . l ne m , m á l. csa k a gy oze em k lVI vasara . m vet kö fog el két f e'l ml' n den t , �J.. á b oru' után ' r a VI'TalS" get lat t ud( ma Ugyanezt a jele nsé tapasztaoJt gaz d aSági yőz öttek soh a nem l· ' , amel y a leg o Ir u. '1esz az e'I őbb I ,ig me' g n agyo:bbf · ' , < t okozta , ez ped l omll!!JS.. . " 1. ' " alapján a J Ovo ..a'b Ol"u' J ab an, me r t. az 150m el.t e tett ind okok . ' bbanDII és tések J egye' be n f o g k 1'1'0 még n.agyobb me ger őlte "

_

.

.

·

. . lezajlam i. " álJamo� . m ezoga zd�ág� Jelle g�k ee. egy az g i ped y Hog ' oklka aIa kul nak at, e z a rnlTI­ sével lassan ipa ri ál l am eté lev izálás ter més zets zer ű köv etkez­ den téren fol·yó mec han haz ánk at, mel y j ófo rmán a sze­ mén ye. Néz zük csa k a m i az átal akU'I.á-son . Gon dolj unk münlk előt t meg y at e?Jen pot okl' a, ame ly idő pedig vissza az 50-60 év előtti ál1a lény eges szer epet nem szo­ egy orsz ág gazdaság.i. életébel!l még aikkor m a ra,dva ná­ ikott játszan i . Men nyir e el valt hol v'a gyu n k ma, ami­ l'unik a gyári par és ehhez ·képest ket - meg felel ő tá­ kor jófo,rmán m i nden s-zükSlégletü,ni u.nlk erejé ből, a sa­ mOg1ll tás és megértés mel'lett - a mag ük pl. ját gyára i nkban, is elo t u dlj.wk ál'lHa ni . Vagy vegy s Cseho rszág ot, ott már a-z ÍlPar kel1üQ, a mező gazda ág 1'0vásÍLr'a az előtérb e. A kereske delem számár a hasZl!l,álható tenger utáni

és

vágyódás

törekvés egyik

i.s.k ola,péld ája

nek. Ezen szempontok állandóan megjegyzelldők, ha had­

Omszország év záza,do politiká ja, amely hosS2JÚ időn ke­ resztül mindent elkövetett, hogy ,aWk,a LmaJS -teng�rparthoz j usson, m i után a Fekete-te ngert a török m i n d i g elzárva tartotta előtte, viszont észak felé volt u g y a n elég tenger­

tan magunkévá tehetjük, hi szen kétségtelen, hogy a jövő

dött á:llam gY'llil'matszerző törekv � e i n ek jellemző képvise­

jellegÜIk fokozatos háttérbe swrulá,ával ipa,ri jel,legűeíkké válnak é s gazdasági önállóságn, stratégjai lhatárokra. azonfelü l tengerpartra é5 gyarmatok s zerzésére t öreksze­

seregISZervezesről vam szó." A tanulmány írójának eme megállapításait nyugod­

iháborújában

mi.nden a háború

zolgálatában fog álJani

má,r csak azé.rt is, mert a győző, aik i s z i ntén sokat áldoz talán -gazda"ágjijag, teljes kár­

éB veszít és a legtöbbet

talanításra fog törekedni, ami viszon t a legyőzött teLjes anyagi ,romlását fogja IrtJaga után von n i . Igy, h a má-sért Reggel eljött az orvos. Megvizsgálta a beteget. Hir-

telen elémugrott, üSaiknem feJilöJcött.

- Örsvezető ú r ! Öl's'Vezető úr ! Némán tekintettenl reá. - Örsvezető ú,r ! Megfordult ! Megfordult ! - kiabálta a doktor: - M i fordult meg ? - kérdeztC'm értell me(]enül. EIkkor kereken kijelen.tetJte : - A betegség fordult meg. TúlesW nk a krízisen .

Meg.gyógyul a beteg ! Érti-e ? Meggyóg yul ! És Pápai csendőr csakugyan m eJgyóg yult. Ügy örül­ tunk ennek, hogy szebb ün nepnap ja az örsnek nem is Ie­ hetett volna. _.

Felgyógyulása után szemrehányást tettem neki : . - � sa, lássa, Pápai csend őr, a túl zott dolgokból so � se Jön ki valami jó, hanem m i n d i g csak a baj. Most majd elpatkolt . . . Moso lyogva felel te :

- A z s e lett voln a baj . 1<'ontos az. hogy a becs ülete ­ m�n esett csorbát ezze l talán k iköszörüG tem . Mer t azót a alIg ettem, csak dolg ozta m éi! - bort nem i s látta m. • Szemle -aJlkalmáJval a szakaszpara,n csnok ú r IS ' az t mond ta :

- �ápai Mih ály cse ndő r csa ku'8yan kilköszöl'ülte a . . becs uletén esett csorbát. Derék csen dőr ! Ettől kezdve Páp ai cse ndő r é l ete csa k feLfelé hal adt s b z nyos va gyo enn e, hog y nemcsak én nem � � fele jte ttem . , e , e Pap a � Mlh aly sem fel ejt i soh a el a zsi rai bír ó "eg y , polJ ar" bor at.

:� _

par.tj a, de itt a tengerek az év leglnagyobb roozélben be vannak fagyva és így n e m hajózhatók. A megerősö­ lője ped ig a Mború előtti Németország . A

gyarma bszerzésre különösen

all elmult

vetették rá magukat lázasan a tengeri

század.ban

álill3mok,

m időn a

hajózás fejlő désével azt látták, hogy millyen óriási elő­ nyöket ny�.i-t a gyarmat. Olcsó m ulll'k aerő, ebből folyó ol'CSó termelés és k iválóaJl alkalma6 elh elyező termet a

felesleges trukosság száJrnára. Ezért is -törekszik gyarma­ ta1kat szerezni m i n denáron a nagy népsq;aporodá.51Ú Olasz­ ország és a .szi:ntén nata,lma,s a.n szaporod ó Németország.

látjuk nagy körv(}nalal�baTlJ azt, h o g,y milyen hatalmas erőfes zítés t j,elent m i n den téren a háború és � Ogy abba milyen szoros an kapcso lódik bele az ország Ipa ra . jegyq;em meg meg azt i .s', h og y a hadse reg 'had­ rend J enek a meg,állapítás'á.nál m é g ' e gyéb .sz€lp l11; onllok is f o.ntosa k, melyekre m indr e ,gom doLni ikell a szer vező nek a had ser eg o� sze al l.} ' t.asa ' ' nál ' I . gy ,például a z .ország katona. . . ,po! l tik a I he'ly zete , vag yis : hog y kiv el irlet ve mel y 01'­ "za ga>� kel l � � ábo rú ese tén min t e l nsé gge l számolni, t ovaJbba a tekllllt etb e f>v ő had szí.notér földraJ'ú viozo � nyai . o ro'" ·- zor sz ag ' pe' l d au ' l a nag y síkságo,kJ-a va lő tek i nt ettel " � gy 'Iov�stomegelket szer vez, mel yelk eZ€l! l a tere pe n ' on'llyen es emellett gYO Tsan tud nak mo zog,n,i . Roman ' ia a . . " t ,h eg ye s ter ule t att lg s k !h e gyi al alkulatot kényte­ ( len a ha>dsereg e b �l . , eaJ I tan a, me lyeket az on ba n már béikéiben ke N aU P g e Vezn , e és összeállít ania . n;f: �z t' M iután azonba . j k erd ese � vizs gál ata nem tartoz ik eh he z a tárg)"hoz aJ uok lS :ogo k bő veb ben k itérn i . hane m csak a l enyezök befolyását vizsg;álom a had ser eg h::r,��·� el� t t. . J eln ek k la'laik ulfusa .telki n teté ben. . Vegy ü!k elsösol1ba orseag l ako.s.ságát, viz álj uk sg ezt a tény ezőt. Te rm z , o y g valameily ország lako­ sainak a sz áJrn a szoro s �e fu ggéslbe � � n va n a sz ervezh e tő hade rő nagYlSágá va� n a g yo bb a lakosság száma, annál nagyobb lehe a . eg, Qq;az ,e l had rend i kőte anmál több lehet a lélkek szam ' a. E z az iglazság tov.á b i zoMáris

!:t

"

'

"

'

�

�

�? � � ��:: . "

.

Ci�'bl

n�.

� ::es � � ���,� ,

t

}

�

"

bbi

1931 au gusztus 20.

r-

CSENDORSEGI LAPOK

663

-===================================

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __

amelynek ö a parancsnoka, kiképzője. Chichibu j apán herceg ezrede élén, néhány szóval akarok rá­ nyí tgatásr a nem szorul, csak derejére. Franciaországban mu tat ni a kér dés nag y hor vannak a vezető körök ép­ évek óta nag y a ggodalomban tt. ak gyenge arányszáma mia pen a lakosság sza por odásán a la­ hog y ennek az országnak Tu dvalevő dol og ugy ani s, en Né­ atot mu tat, ezzel szemb kossága csökkenő irá nyz ütemben szaporodik. lakossága egészséges metország tország gy 50 év mulva Néme A franciák k iszámították, ho Francia­ er akkora lesz, mi nt lakos.a ina k a szá ma kétsz akkora le­ termés�tesen kétszer tt yü eg le ve és gé zá ors en ne m is ezalatt a voltaképp het a német hadsereg is olya n nag y idő alatt. end függ elt ek in tve, a hadr ól át ám sz ág ss ko A laJ k a fokától, llemi fejlettségéne sze g sá os lak a ban on az bb ugyanis a is. M i né l művelte va gy i s a műveltségétől mert hi ­ a szolgálati idő, et leh bb de vi rö lakosság, annál újoncokat. lehet kiképezni az an bb sa or gy szen annál lesz a idő, úgy kisebb álati szolg a Ha pedig rövidebb há:'om év ú előtt, midőn hábor A is. hékebeli hadsereg IS sz�l­ három évfolyam erre egysz idő, ev volt a szolgálati n államban egy általában minde ma n ná­ zembe gált ezzel s jelen ti, hogy i idő, ami azt gálat , ­ szol a mozog l kör n egy eNl szo be eg er ds ha i tt elő rú bo nat lu nk például a há r ann yI kato a'at t h áromszo év m háro t !(álati idő mellet . egy lehetett vo lna kik ép ezn i. a Jelento"sege nagy en i g i g ped ésnek álla mna k Ennek a kérd mid őn min den . n, eseté rú elkövetkez ő hábo mlllél nagyo gyorsabban, l miné a nag y Il'1lZ az él�deke, hogy a ddi g, míg rt me , re o és 'd" ez elk "In ek , sok 1 hadsere g állJ'on re nd k er u re tér szín had tömegek bevonul nak és a

Ü

!

'

:�

dent elél'het az ellen­ fog eLmulni, �zalatt pedi g 60k min ielkező államok egész ség. A korszerű hadsere gekkel ren adseregeket" tartanak hadseregeket, úgynevezett "fedőh t számolni kelJ azzal is, készenlétben erre az időre, mer műveletei< megkezdése hogy a háború kitörése és a had b szerephez jutó légi erők közötti időben a m1nd nagyob ces21közök fogják még job­ és a földön gyorsan mozgó har k felvonu lását. Példával ter­ ban késleltetni a nagy tömege Franciaország jár elől, mely mészetesen ezen a téren is a. rvezett tisztán eJ're a célr egész külön hadsereget s� ész, ebben hat állandóan ütök Ez a hadsereg már rég ny i tó hadosztályból és ugyanan vagyis azonnal használha több z hadosztály,ból, valaanint ige n thaanar teljesen kés jére vo­ yból állott. Jelenlegi ere könnyű és légi hadosztál ínű, hogy m nincsentlk, de valósz natkozólag biztos adatai azonnal ez a hadsereg, amely még erősebb lett közben eleteket. megkezdheti a hadműv zik veltsége szerepet játs A lakosság általános mű ának a kér­ gép.pel való elláthatás eg dSeJ" ha a lül JlÍe eze ntétes nézet­ mpont azonban két elle dé ében is. Ez a sze né l művel­ ntolás tárgya lehet. Mi ből kiinduEva is megfo nál több és ne­ nuló emberanyag, an vo be a nis ya ug b teb atja el ugyan­ goép kezelését saj átith hezebben kezehhetö gépek bőven ató módon . Ha tehát í7lh g.b me tt, ala idő azon hatunk nyugod· re, ll11 inél több gépet ad áJlanalk rendelkezés ag ll11űveltsége biz­ e rt az emberany m k, ne eg er ds tan a ha esetben te­ zoLgálására. Ebben az kis lyes he ok a'L k tosíté átott alakulatok ősz­ gépekkel bőségesen ell hát u hadrend gáJba fogla ln i. szességét fogja ma kevél> van, ek vagyunk, gépünk Ha azonban szegény

1931

CS EN DO RS �G I LAPOK ­ akkor a kérdés a másik szempontból i'l megfontolás tá� gyát kepezhet i. kiindulva abból, hogy a magas �hb m.uyt'ltéggel rendszerint a magasabb e rköl es i é rték l';; egyutt er­ jár. Ha pedig ez megvan, akkor ezzel a magwsabb a kölcsi ért�tkke l az anyag részben helyettesíthető. E zek gondolatok arra a végeredményre vezetn ek, hogy a lakosvánato , ág mimél magasabb mííveltségi foka akk o r is ha gépek.kel bőségesen rendelkezünk, d e Igen J O szolga­ latot tesz akkor is ha ezek nem álllanaik túl nagy szám­ ban ren delkezés re. Az el őbb i esetben a gépek kiszolgá­

�

�

'

lása. a második esetben pedig azok pótlása lesz a fel­ adata a hadrendi kötelék�kbe beállított tömegnek. De egy útt al azt is látjuk. hogy maga a hadrend miként vál. tozik ezen tényező különböző mérvű jelenléte következ­ tében.

A lakosság erkölcsi értéke a fent megál lap í tottak on kívül egyéb tekintetben is érezteti hatását a hadrend ki­ alakulására, jobban mondva a hadrendi kötelékekre. Ha ugyallis a l\lkosság megbízható, államhű eszmékkel telí­

tett, hazafias g<Jndolkodású, aKkor elenyészően kis része lesz a hadel'őnek az. amelyet rendfenntartó szolgálatra vi sza kell ha gyn i és amely a tábori hadsereg céljait csak közvetve szolgálja . Ha a ma i hadseregszervezés i Ja­

va:-Iatokat figyelemmel kisérjük. minden állam hadseregé­ nél megállapíthatjuk, hogy a háb"rú egyik tapasztalata éppen it t j elentkezik szembetűnően. A z egyes államok ugyanis ennek a kérdésnek a világháború óta nagyobb fontosságot tulaj donítanak. Ez a felfogás, mely így a

hadrend összeáIIításáná:! is kifejezésre jut azáltal, hogy

minden állam erősen felemelte a rendfenntartó alaku la­ tainak a számát, nemcsak a legtöbb államban meghonD­

,Ddott áqlamfelforgató eszmék követőinek a fé!kentartása miatt j ogosult. akik háború esetén es zményi talajt érez­

nek lábuik alatt céljaik eléréséhez, - hanem helyesnek

látszik

amiatt

is,

hDgy

a jövő háhorújának a repülő­

gépekkel az egész országra kiterj esztett hadszílll tere sok­

SZOl' fogja ruagyobb, ily célra előre megszervezett katonai alakulatok igénybevételJét megköveteIni .

Ha ezek után össze akarjuk foglalni a lakosságnak a hadrend kialakulására ható befolyását, végeredményé­ ben megállapíthatjuk, hogy a hadrend hű t ük re lesz a

lakosságnak, a hadseregböl komoly- következtetéseket von­ hatunk le a lakooság számára m űvelts égé re és erkölcsi

,

értélkére néliVe .

Lássuk a továbbia.kban az';, hogy valamely ország őstermelésének is van-e hatása a � ország hadrendjé.re és ha igen, milyen mértékben. Az őstermelés, amint a neve lS mutatja. a legke­

vé5bé ment át az idők folyamán változásokon és így bi­ zonyos maradi jellege van. Ez a maradiság a jel'Iem zője ezek 5zerilllt mind en olyan áIIamnak is, melyb en ez a foglalkozási ág van túlsú ly1:: a n, az ipar rovására, amely foglalkozás a más ik IegfoníDSaibb irány, melyben az álla­

mok az i dők folyamán fejlödtek.

!

� a tehát h zonyos szemszögbiíl nézve tényleg csak . " egy krsmervu Ilyen államban a fejlődés, elképzel hető. 1\9gy mennyire elmaradt ilyen hely em az ipar amely pe­ di-g éjtető eleme a hadseregnek. Fel ette ne éz helyzet Iőtt ál! tehát ebben az esetben a h3Jdseregszervező, mert pp n a ha d s er g az am el � : IllIÍnden technikai újí tásra : : r, erzekenyen reagaI. Mm debbol tehát az következI'k , h ogy .. · ' Ige az os terme I es n �rzékenyen érezteti befolyá sát a had&6reg had�endbeh kIalakulására. ,i\l ierő!t az őstermelésnek ezt a ha tását részlete2;ne' m, . meg ke II Jegyeznem, h ogy az östermelés biz on yo" ' u . - ' " melv Pte mm J_l_ t:1t'llJe d 19 szükséges lesz . l 'egy en az oster meI es '

h

:

.

.

.

..

. "

augus�tus 20.

élelmezési kér déseket

az ,. , h ogY háború esetén oly mérvu a t a z e etet "aik kben A következo csn : 3 _. meg tudj a oldani . A e I ""l erm t mas den min " és az őstermel tárgyalom, ml' do n ál>Ilnk liJTIban, mi nt. a h og ya n az n

álk ág f�ett ál! valamely i s van. az ' llamba ihog y rume I Y a � Az első megállSJPítáfl az, szor ul! '-azdsIipar, " 1I!:o-úIVl "ban, ott hátt�rbe t'S van tu " terme l' os lentkezIlil e a ",a ereg , ., pedig i gen erős;ln ke1I J e. . "", amm ' ' tan " ' ' b an. M lU rlm d klalaku Iasa ossz ete' teIében tehát a had . , eik Elt .IS, meI"Jekre 3. at a gep . ugy ani s az ipa r termel i azok , love g stb) , Itt uska gép ( e ség szük van k hadseregqle � ban rendelk zo had ­ � s b eh � I k en eges lény kkel gépe egy "v tke z te be n be­ o lany � seregről lesz szó, ahol a gépek h �l vala­ álló ki ebb harcérték et a nagyobb lokoer ovel � ek a gephelyet­ hogyan helyettesí teni. Termé� zete5e � , , ra, melyen tesítésnek megvan egy alsó lehetősegI hata reg ko­ aluli menn i már nem l ehe t anéLkül, hogy a hadse O g y izOThYOS moly j ellegét el ne vesz.ítse. Ezért van az, szám ú géppel minden hadsereg rendelik ezIk, meg olyan •

•

,

:um

.

:

� :

:n�

�

áHamban

Ít3.

mely

kimollldottan

földmívelő

?

álIlam. It t

azonl)a n a sz üksé g es ,gépeket nem az otthon i i'Par ái1ítja elő, hanem drága pénzen a k ü lföldről kell arokat besze­ rezni é s így háború �setén a hazai ipar utánpótlást ter­

melni

tud l Románia) .

nem

Már előbb a lakosságról szóló fejtegetésemben kímu­ tattam. hogy az ilyeIll, túlnYDmólag őstermeiessel foglal­

kozó államban szükség van a békebeli szolgálati idő megihosszabbítására, vagyis aránylag nagyobb békehad­

sereget kel! tartania az államnak, ami soklkal töhb pén­

zéb e kerul és a háború megindulása idejében meglelhető­ sen k é tes fölényt jelent, ilüszen a hadsereg felszerelése esetleg szegényesebb, mint az ellenfélé, aki így kön.nyen

ki

tudja

előnyt.

eg yensúly oz ni

Előny

kötelékekbe

azonban

beál1Hható

a

az,

&'Zámbeli

várható

hogy ál,talábaJl a

emberanyag

mindenesetre jobbnak mondható,

ban és

fölénybői

hadrendi

erkölcs i értéke jó,

mint egy Jpari állam­

pedig úgy a fiz ikai, mint az erköl cs i érték szem­ pontjából.

­

Számolni kéI! azonban azzal is, hogy dJa már túl nyomóan őstermeléssel foglalkozó államról van szó, leg­ alábh az ős termelés' akként irányítand ó, hogy az a há­ ború célj a i ra a lehető legjobban heállítható l egyen, azaz min,dazt termelje, ami a háJb orúban felhasz nálható . így

elérhető lesz, hogy egyes cikkekben egészen, vagy legalább is részben füg,ge tleníbh essük magu nkat a külföldtöl. ( PI . nálun k a háború alatt ho noso dott ilIleg olyan gyógynövények termesztése, m e lyd
s

�

.

szerencsé s v i szo n y okr ól beszéLhetünk ho! az őstermelés mi nd e � n háború.s s zük ség let et fee�TIl nem me gy az ipa r fej lettségé.nek és , teIJe&rto ep�s seg enek a rovására. Ezt a sz ere ncsés he lyzetet ko zeh tI. me g m aJ' d nem to " ke' l etesen Nem , , ' etors'2:ag aho I a két té. nyezo" szerencsés összh a ng b a n va n és így

�tt,

Te rm ész etesen

�e�e5 � � '

:z

1931

augusztus

20

CSE: NDÖ RSÉ GI L A P O K

665

"-'

""

-

..."" "toOC...,;.

?>...

....,

...

kal is. csendben készülődik, bőségesen ellátja magát óriástankok A japán hadsereg keveset hallat magáról, de en, ha kor­ enne k az országnak a hadr endje a bban az esetb a mai nézetek l át o zások nem f og j áJk több� megszorítani , az i deális had rend et . szerint erősen meg fogj a közelíteni , melyek a had rend Lát tun k - edd ig két olya n tényezőt ak. Azt lehetne mon dan i, szemp ontjából döntő fon tosságú a a men n yisé get, a má­ hog y az egy ik ( a lakosság ) adj látni adj a a min őséget. De s ik ped ig (az őstermelé s) az ut óbb i t a z östermelés fog juk a továb b i akb an, h o gy osz toz nia me g, me rt ezen a téren csak ré 3 zbe n hat áro zza áilam tos tén ye z ővel és ez az kel l egy má sik ige n fon Ipara .

d i g ('m Jíme gálla pít ani az ed Ha sorrendet akarnék lakosság 1!I10ndhatnám, ho gy a tet t tén ye zők között, azt ipa r ped ig rJnelés fontos, az dÖJltö f o nto ssá gú , az őste a töm eg e s pont já bó l. Az ipa r em sz d en dr ha a 06 nt igen 'Ío l ye zteti az em­ n k o moly an veszé ha,rces zközök k o rs zak áb a eli smert ed di g fe' té tle nü l ek kn té ér i s l c ku bernek és az er yako l:ol en na gy be fol yást ily m r ipa z y a og elsőbbségét. H o ndol as utan ár f utó l a go s elg m , a ár s ulá k a l ia k a ha dr end gépe.kk el Fr an cia ország n d o lj u nk o G k. jü et lh ze ép is elk ezt os sz e és hasonlí tsuk re gé re se ad h erősen telet űzd eit kivéve talán az hads;,rc!g ével, m álla a i európ bárnne ly más en �ezhet vele legi l1lkább vers . még mely et, ol asz hadsereg nlitásra �Isze­ haso össze má5 a két ezen a téren. M il ye n gb o i vafra ncia ha ds ere a M í g e ! j n d namelt hadsere g- ha d re t a sok,kal " ber és he lyé em az eltunt " bb i a :o lalhogy egészen a el, addI. g alt gl o f ép g ű nyezo d0gyobb telj e s ltőkéJp esség ez az ősté er' , emb az I g ek mI D d ' ' "g hadsereg ben me be a nagyl)bb mé rv ; , ��:nyti b e i k őt b s rninát és csak segJ tik 1 8 "k géppuskáva l. 48 eg er ds , zo ro ) el ha H a a fr an ci a al ( go lyos áv sk u p dő űikö géppusk á val és 108 önm

�

gyalogezredére gondolok, az az érzésem , hogy meg talán ennyi gép talán már túlsok. mert ez a géptö ben maguk a már nehézkessé te3zi a gyaloKezredet. Külön s sok a jóból is. fran ciák is érzik , hogy ennyi talá.ru mégi kenteni szándé­ mert már komoly szakemberek is csök k oznak ezt a gé.ptömeget. ilyen nagy mér­ Ezek után láth atj uk, hogy az ipar m a hadrend nek . Fran­ tékben befol y ásol ój a és kialakítója ihadosztályokat és légi ­ ciaország különben már harckocs a téren ugyancsak a nyo­ hadosztályokat szervez, de ezen hatalmas ipari állam, Ang lia m ában j ár a másik győztes képesek volnának-e erre ? is. Vaj jon fejlett iparuk nélkül B izonyos, hog-V nem. llításának megyvan a f első A gépek természetes beá még gis csa k az ember edd i g határa, aho nnan felj ebb mé de fel­ azási területe kezdődik, el nem hód íth at ó alkalm fej lett am ely állam hadserege a tétlen ül fennáU az, ho gy arít tak t rendelkezik, az sok vér ipa r révén sok géppel b értékd álkodh ati k a legértékeseb meg és könnyen gaz va l. kel : a z emberan ya gá sé ge Jalkozás eg}ik kísérő j elen Az iparral va ló fog rövidebb szolgá­ llemi képzettség, am ely sze abb gas ma a gépekIkel ellátható kis ha dsereget, ennek la ti időből adódó ak fékentar­ , a mai mu nkásmozgalm hadrendi kötelékeit en ntartó alaku lato" agyobb számú rendf n es ség k l szü a tásár hogy val amely ál­ essé. Aszerint t � át, kat tesz s zük ség ely j ob ban elő közül me lyi k az, am k ző ye tén n eze lamb an end, mé gp ed ig a rin t változik a hadr térb e ny o mu l , as ze ő, vagy kedl véve '/ agy kedvez pu ala et eg er ds ha kivon u l ó an . vezőtlen i rán yb Altal áén is sze rephe s j ut. ter k e i ölcs erk az A z ipa r

látott

­

666

1931 augusztus

CS EN DO RS EG l LA PO K

20.

támasztott legnagyobb igé nyejut, mert a I vele �z emb eI..,zen � a haború kim e netel e í ugg ' i'tem e ' . h ket kell kle. eg őJ. Hog y , enn ek meg ' zt az IparI' termelsésthog legnagyobb res e e n y mar b'k'be u" ks ége ' is tudjon majd f,ele I �\� háb orú s felada­ J , me lyek a e l te le fe ok ny irá an oly megfelelnek, , " s k er ' bban toknak IegJo ' osIta mozg " ipari I az b e t' an u az lk lod :J:tt kapcso onban annyira eltávolitana a dése a g �ndoIatk"orbe, ez az ozhatom vele bővebbe�. tárgyamtol, hogy nemi f, glallkbor ' ú esetén saját had llparAz az állam, �m : YI� h a , ozataira van szükl'al nem rendelkr , l� , t� l � �:Z!�bőlbeh kifolyó lag még e l is ség e �s ha a ku po a e űen kik ap" töségek" től, egyszerilyen van zarva a JJehoza� a;. {ehe állam csolo' dl'k a hadviselők soraboi, maskep eg�es VIZ ne 'lk"ul I , aki élele, m hasonrt z orho ahhoz, a vánd , '" e I ' tható Iol vágna Jlekl a S zalhal'ának, Amint blztosan jóso lhatjuk " gy bizto egy ilyen vállalkozás sorsa, epu ,15, Vsan olll<1. ugyan e,�� meg egy il yen háború kimeuetelét e.set, amely �ég, eg� ' Iyen állam számára is lehetove az vo In�, ha, a há!ború összes teszi a hadlvl,selest es nyersanyag f Ol , se'glete i már bélkéb en legal abb Ük máj ában tárolhatók volnának, H ogy E;;Z ' nban mit J e' azd alent, az könnyen elképzelhető, Ezt még a Vilag l egg abb állama sem engedhetne' meg m. " agának mert nem !yőzné pénzzel a különben is holt tokekent szerepio ke tes befektetést. , , Amely áIla.m pedig biwnyos mertekben ren d lkeZI'k a szükséges nyérsanyagok legnag yobb rész�vel, ami mégis a leggyakrabban előforduló eset, az lenyege s,e� előnyösebb helyzetben van, anélkül azonban,,, hogy ,azert napirendre térhetnt:l a kérdés felett. � e�:�k a " tUlg,a:­ dag FJ'anciaországot, amely 1924-hen ol'las� ,e �ofesz]te­ seket tett, hogy háború esetére a hads.� reg ceijaira �zu�; séges üzemanyagkészletét a meglevo egyn,egyed e,vro félévil;e eme.lje fel. Vagyis, hogy csak benzmben blzt,o­ sítsa azt a mennyiséget, amely előreláthatólag egy fel­ éven keresztül elegendő lesz. háborw esetére, N.em tudom, hogy ezt máig ,sikerült-e nekik elérni, n em hiszem. . , Azt kérdezheti valaki, hogy hol fu gg ez ossze a
,

e

I

sz,

ez

IS

a

,_


"

"'_

e

Mozzanat a japán hadgyakorlatokból : a csatár, a tank és a repülő együttes rohama,

ban véve nem előnyösen" a gépek , ere�ény,es, harca a�on-, ban kedv'ezŐ' hatást jelent. Amelyik áilam ugyanis bősé­ ge.se� .rend�lk�zik , gépekk�I,. ott a hábO:úS erMI�i ér� ezen hatása alatt növekszik, mert a gepek a blztOJlllag­ érzetét növelik, Ck.ndoljunk az Amerikát meghódító ka­ landor ,csapatokra" melyek ágyúkkal rendeLkezve, kü�ö�­ ben igazán alacsony erkölcsi értooel birtak és, meg�s biztos, könnyű, fölényes munkát végeztek � bat?r es nagyszámú bennszülöttel szemben, Ha nem IS egeszen ugyanez a helyz�t. ma, a hasonlat bizonyos mértékig ma is helytálló. . Láttuk az eddig I>ifejtettekből az ipar hatalmas be­ folyását a hadsereg hadrendjére és láttulk azt is, hogy ez leginkább a korszerÍíség íormájában jut kifejezesre, Azaz ha hatalmas hadiiparral l'endeLkez,ünk, hatalma és mod�m hadsereget is tudunk
19�1 a ugusztus 2.0.

CSE NDO RSE GI LAP OK

' és lehető ségek is értékte lenek marad n ak Csa kh ogy bekében r endesen igen kevés pénz a' II e rI:e a ce I ra ren, . ' ' . e. E zen a teren megint cs ak F ra nc a o sza g t de lk ezeSI l ? ' � kel l pél dak épp en eml íten em ame ly emb e rfelet t l ero­ . , Igazán nem kíme'lve ' k eszu ' ' penzt l es fesZI' tesse ' " l mar ' . most . " " az UJ h a' b orura. M I szegénység ünk mellett nem IS gon. , l am't mos t b'k doIh a tunk I' lyen k l adasokra ' pedig e eben ' " , penzzeI �Ierhetnenk, azt annak idején esetleg draga ' verrel kell maj d megfizetnün k. magyal'

667

tett lakással .. kell bírniok. A körözött egyének mai száma kb. 1�.0,00 fo . .Ha ebb?1 a 15.000 főből csak az 50 % van , , . �z Olszag teruletén es ezeket sikerül feltala ' ln'l, mans Igen nagy h any �d �I csökken a keresett egyének száma. . , a a beJelentésl hivatalok anyagát min.den kozse " , g es va, H ros szakszeruen " kezelI, és a körözöttek feltal . a' l as ' áh oz ae, dk ' �e ' ezet nyujt, úgy ezt az 50% -ot fel lehet, fel kelJ ta. lálm� �k egy is szorgalomra és a bejelentés i hivatalt : kezelok onz :tlen tamogatására van szükség. .. Azo� varosokban, ahol rendőrség van, az eljárás a k ��etke �o : lA bejelentési hivatal anyagát, vagyis a be- és klJ elentesl lapokat nevek szerint hangtani (fonétikus) sor­ rend�e� kezelik, úgy, ahogy azt " A bejelentési hivatalok kezeiesI rendszere" című közlemény már ismertette. h a � gtam abc -ben összerakott lapok közé a rendőrható­ ú·ta : DR. KOV ÁCS-BUNA ILffiOLY sag mmden körözött és minden keresett személyről figyelő­ rendőrfogalmazó. lapo� h:lyez el oda, a�ol annak a szabály szerint helye van " , A "Csendől'ségi Lapok 1931. évi április 20-iki 5zá­ � alnevrol, asszonyoknal a leánynévről is) . Ha egy ilyen, mában " A bejelentési hivatalok kezelési rendszere" elm­ �!yneve�ett "figyelözött" egyén beköltözik és bejelentőlap­ ­ megismerhet érdeklődök az· l közleménybő mell megj elent lat leadja, akkor a beköltözést jelentő lap elhelyezésekor ( a berakás naponta történik} önmagától j elentkezik a ték, hogy milyen rend szer 50wrint működnek a bejelentés i h i va ta·l ok. figyelő, mintegy figyelmeztetésül, hogy az illetőt, vagy hogy i E közlemén yemben arra szeretnék reámutatn legalább is hasonló személyi adatokkal biró egyént, kere­ sik. A lapot ugyanis helyes kezelés mellett nein lehet más a bejelent ési hivatal ok anyaga hogyan használh�tó fel helyre tenni, csakis oda, ahol annak a szabály szerinti mirnt Jlyomo zási segédeszköz, hogyan tudják az anyagot a tva, helye van. Már most, h a az illetőről figyelő van kiállí csendőrörsök haszno sítani bűnüg yi és közigazgatási vo­ ozniok, a figyelőnek és a bejelentési lapnak össze kell találk natko zású nyomo zásaik nál, puhatolásaiknál. Meg szeret­ a figye­ a z újab b tehát szembetűnik és figyelmeztetőil1 szolgál, \hogy ném isme rtetn i a csen dőrsé g tagjaival azokat egyén költö­ lezettségnek az lőzöttel azonos, vagy hasonló adatokkal bíró kötelességeket, ame lyek et a bej elentési köte esetben a bejeIen­ l'eáj uk ró. zött be A figyelőlap színe piro s. Ilyen orsz ág e gész területére való kiterjesztése . tést tesz s most csak azért tési h ivatal anyagát kezelő személy jelen Szükségesnek tartom ez isme rtetést már kötelessége, szolgá­ nyomozást foganatosífó detektívek dőr a csen már a y hog i, jelz is §-a 17. t. is, mer t a Szu azonosítsák a bejelen­ hogy az illetőt előá llitsák, illetőleg ellátni, h a állandó ja tud or akk csak sen nye dmé latát ere ély adataival. Termé­ tett személy adatait a keresett szem ánt elméleti és gyakor­ kív meg l álta sa atá hiv a sal tan ulás összes személyi latával a a keresett és beköltöző ' egyén h lgá es, szo a szet keLl ie ern Ism . i erz la ti ismereteket me gsz , hog y körözik-e, csak tisztában tait megváltoztatja, akk.or azt és ada sib. et tek dele ren et, yek kap cso latos törvén gállapítani. kül ön nyomozás útján lehet me itelének módjával. tülv esz ker lati kor gya k azo an hasonló módot kell leg yen t. községek bej elentés i hivatalaib Szu ( A t köz bi töb a a j ol sor Szolgá lat i feladat ai ;közé sze alaposan egyszerűsített atolást lehetne alkalmazni, csak per puh ni utá k éne egy tt özö kör község bejelen­ 13. § . ) a nyo mo zott és m volna célszerű, ha minden Ne st. . árá ban elj má for ti rin sze és rendelkez özésekben megjelent és megtalálás esetében a la a bű nü gy i és egyéb kör e­ ata igy hiv őr i nd tés cse a y hog , ) . kb. 15.000, 54. § figyelőzné. Visszamenőleg Kötelességévé teszi ( Sz ut. ket lye mé it, sze ya zon zes vis öss s ő eg yé ne k személye lyt kellene figye­ kez zék a me gf igy ele nd hetenként kb. 10 0 szemé dig pe te­ en zle őb rés jöv leg a . stb mcsak t, foglalkozásái el, mert a figyelőket ne ny igé át nk korát, va gy on i áll apotá mu sok Ez m­ lőz ni. lük sze vonás esetén !ki gy adott alk alo mm al ve yag közé, hanem vissza an az i " ebben me gis me rn i , ho kn ra a l n kel azo be gy ni. De célszerű sem he sse n. Kötelessége, ho i és a holt anyagba ten ben szo lgá lat i lag is fel lép eln em t ll jed ke er is kit és s po ek�zámukat lgálatot teljesít, ala bejelentési anyagát lél k ge zsé kö a gy területen am ely en szo : ho ) , § lna . vo zu t. 53 kal tel'hellék, mert ettel rendelkezzék (S . meghaladó ofi gyelőlapok an os or l helyi és ' személyi ismer tsz tés ha en öt_ Jel be a lapok atok ell átásához a tési anyag elveszn�, �e en jel oe i en ép nk do A fe nt i sz olg álaü felad laj így' a tu lőjének támoga­ eke: IS IgényeIne. erű kezelés és keze kezelést és sze�ré�y lön kü ge me tö az hivatal arn ya ga szaksz gy n na yaga � sztá deszközzé leh et . pu lentésI hivatalanak a� gé je se be ós ek at ég th zs a h kö en a t ig , u] veSZI tása mellett M in damellet akikr e vala ­ gitseg ése oly egyéneket, "zü l szolgálhat, ha se Ko sz kezel de gé tes se j6 smere ek lelkii rn anyagl csendő . it. ge van � ;agy . illetve annak pótlé ka cs en dő rn ek szüksé a lcsot, ag ól ly ozóku fo ki ől nyom yb ' ekre a mely üg ha�osag� t a kozseg ele éb nd �y re . M gy B. va . 30 ő et 19 nt 1bü � 0/ .41 a 63 et ik Bár a t . három Mn�­ oly egyéneket, ak "csen dorkézre. Jut� kötel ezettséget csak a leg si ködő enté önmű bejel gy kozó mé�l� vonat , keresnek, minte lamel� �rs keles líözés i időre írja elő. . va kikö it ak és , beély dŐ em sz beJel entes l pon túl terje valaJe lzi azt, ho gy a zo n . hogy van egy h el:', a ött, bekol�ozott-e ú, megj osság öz, font kör y ág , l �apok tomege , vagy nem csekél s vagy valam ely hatós lma en:es bIza kijel . és aki , . .. egy laptömeg, a bekl k g y az a személy ho tal, hO�y I i , a z hiva e J hov tja, e, b g , apltha k.. ' ozse ··tt ozo I y me ot eIk··l , ndőr bárm ikor m�gá!l. el, eltávozott, három ho­ am elyből a cse a�ba ek lott egyéb megfig yelést i gény kIk . a községben, .. laknak állandóa n es kik távozt ?k bel ndékka t a költözött. ndele szá i e zkodás korr , tartó . . elott 1930 . B . M. nap on túl terj edő , klterzása a csendor A z, h ogy a 63.41 0/1re té hullám e " l ezen ru te OSSág egesz sze­ el végle g. A lak etts ég et az or. szág akkor nem, a olyan os a cson­ ösen hon j elentési ;kötelez külön yar . s, ömbö mag . . vala mely nem lehet köz ogy mm den . é gében be keH akik a csendort ó. jes zteUe, azt Jel en t l. , h s van és s , koz lehet . . � . anyaga nllm­ osában vag y mélyekrő l is a kaország valamely vár A bej elentésl lllvatal. azt . IS, h gy lik. nti érdek jele a fogv hogy egy okná l Távol abb NOZtak tá° másu nkra � dJa azt; tudo nem hogy jelentve legye n. hogy .. k as, csa m csak arra alkal aI, hogy a b un " ozök et , ha ország hanem arra IS szolg tt, zö ha tós ág ok által keresett ltö I nak , a kö zná be n yé has körözött eg et nem hol ej. elen­ külföldre SI h a hamis nev vala mert kelJ talá lni, területkn fel lehet, meg '

�

A

bej elentések hasznosítása a csendörségi szolgálatban .

A.

�

�

\

•

668

53. §-ában előírt hogy a változások kellene folytatnia megfigyelés végett kiköltözik s ezt az

kije'entólapok alapján az. örs a ISzut. nyilvántartásait helyesbíthesse anélkü l, �gállapítása végett külön pUlhatolást Ha egy nyilvántartott egyén, vagyis a előjegyzett egyén valamely községből örs a kijelentőlapbói is tudomásul vette, úgy a megfigye­ lés tovább folytatása végett haladf. ktalan ul értesít eni t udja az új tartózkodási hely szerint illetékes örsöt vagy hatóságot és nem kell arra várnia , amíg a nyilvántartott egyénre vonatkozó adatokat a községtől puhatolás útján

be tudja szerezm. Azt, hogy a községekben bejelentett egyének között van -e körözött, vagy költözött-e be oly egyén, akire akár bünügyi, akár egyéb szempontbó l szükség van, az eddigi gyakorlat szerint a csendőr saját nyomozása, puhatoló d­ zása vagy bemondás útján tudta meg. A legföbb örs kör­ letébe töb-b község tartozik ; ezeknek leportyázása, a közsé ­

geklJ.en az elóljáróságnál, a bírónál, bizalmi egyéneknél való ilytárgyú puhatolódzas külön időt vett igénybe és könnyen a rendes járőr- vagy nyomozó szolgálat rovására ment. A felsorolt egyének mondották be a többi hír és

uj ság között azt is, !hogY' kik azok, akik újonnan költöztek a községbe és kik távoztak el a községből. Felsoroltak

néhány olyan személyt és nevet, akík e:őttük ismertek voltak vagy akiknek mozgását megbízásuk folytán figyel­ niök kellett. Nem soroltak azonban fel mindenkit,

feledékenységbő!,

részint, mert

nekik

részint

jelentékteleneknek

tüntek fel, vagy mert arra, hogy őket a járőr meghall ­ gassa, kevés idő állott rendelkezésre. így a községben portyázó járőr talán éppen olyan nevekről nem szerzett

vagy csak későn s2,erzett tudomást, tlmelye'( valamilyen vonatkozásban, jelen esetben azért, mert körözöttek, fon­ tosak lettek volna, Egészen kicsi, párszáz lélekszámmal bíró községek­ ?en ennek természetesen nem nagy a jel entősége, miután

Itt a csendőrök majdnem mindenKit személyesen, vagy legalább is névszerint ismernek Ilyen !helyre alig l ehet be­ költözködni vagy �nnan elköltözni úgy, hogy az örs nt:

szerezzen róla tudomást. Igen, de a csendőrség működési területén 2s van nagyon sok nagyk'0zség, ,ól,t némelyik örshöz több is t.artozik, itt bizony nem lehet azt kívánni a csendőrtől, hogy mindenkit személyesen ismerjen s hogy valakinek a be- vagy kiköltözködéséről akkor is tu­ domást szerezzen, ha az el61járóság tagjai ezt vele nem is közlik.

�

A e - és kijelentési lapokat kitöltés után a nagy- és . . klskozsegeklJ.en a községi (kör-) jegyzőhöz kell beszolgál­ tatm. Ez a be- vagy kijelentési szelvényt a félnek vissza­ . a Ja, a lap másik részét pedig, vagyis a be- vagy kij elen­ teSI "N."-Iapot a közigazgatási hatósághoz tovább ítja. . El kellene rendel m, hogy a jegyző a hozzá beadott lapo­ �t az általa elvégzendő eljárás után ne tovább ítsa mind­ Jart, h ne el őbb az iHelekes csendőrörsnek küldje meg. � � , Ez tov bbl ana azután azokat a hatósághoz, vagy � vissza ­ " k� lde� e a Jegyzonek. Tehát a jegyző csak akko r továb­ bltana a lapokat, ha a csend iírörs azokat már átnézte ' Azzal az gy-kétnapi késéssel szemben (ami ; nem szám ít n ert, kls_ és nagyközségekben a lapo k elrak ása és to: ; . s vabbJtasa nmc határidőhöz kötv e) ' Ital an ' ma még eg ya , te' keIh ető' nem er nagy előny származna a közbizt onsa' gra. E z, az e Iony " a bban a ' O ana hogy az, orszá g '• ' ga ,".ozb I' Z tonsa . . " me � J O bban megszllard uIna és a bűnö lők el rej' tozes '" e , , maJd n m I ehet etI enn e' val nek. Az örs a � hoz zá küld öt t be. , J elentolap okat a nyomozókulcsba prio ráln á . A b eJe ' Iento" lap o az azonoSI' tas ' hoz szükséges min den adat me � g an H a a beJ elentési lapokból az örs azt észleli ' hog eJ l tett e�{ének között körö ze;;t t is vlin, az al BZ m en é

?

�

1931 auguwLus 20.

CSE ND OR SEG I LA PO K

�

�

'

�

:�

;

� :��

kij elen tesi lapo khó l eset leg delem nélk ül tud eljá rni. A sz :n :zv,én tu o � .st, az illet ő gya núS egyén eltávozásáról . hat osa gan ak I d t:Je!) en fIgy el új lakóhelye örsé nek vag y

�

�

meztetést küld . amel y, bár nem egés zen Van még egy másik mód is, i, hog y a ,beje lent ési any a ­ tökéletesen még is lehetővé tesz .szol gála ta javá ra fe:h asz­ got a csen őr a köz bizt ons ág fok ozo ttab b mér tékb en nálh assa , Eze n eljá rás i mód nál ság ok és a csen dőrö rsök szük sége s, hog y a községi elől járó dést bizt osít ó össz han g között az ered mén yes egy üttm űkö y a prio rálást, a beje ­ meg iegy en. 'Ha nem l ehet sége s, hog áshe lyén vége zze, lenté si lapok átnézését az örs az állom a j árőr ök a közs ég­ úgy mód ot kell talál ni arra , hogy azt élye.s en vége zhes ­ ben, az Ú. n. beje lenté si !hiva talba n szem at - ellentétben sék. A közs�.gek a be- és kijel enté si lapok és nem a a rendő rségn él használt módd al - nyelv tani A közsé gi b e ­ fonét ikus ábécé szabá lyai szeri nt kezel ik. sorre nd­ jelentési hivat alban a lapok a nyelv tani ábécé los JánOB jében követ ik egym ást. PI. Antal Béla, Aszta stb. Az vagy a B-bet űnél Balat on Feren c, Béres Rezső vagy örspar ancsn ok megké rheti a z i llető község i jegyző t, azt, aki a lapok kezelé sével meg van Ibízva, hogy a beér­

d

kezett be- és kij elentő lapoka t csak akkor rakja el, illetve csak akkor küldje el, h a azokat a község et portyá zó vala­ or­ melyik csendő rjárőr m á r átnézt e. A járőr a község lep tyázása közben úgyis megje lenik a község házán ; ott tehát ­ egyúttal az előbbi ellenőr zése óta beérke zett bej elentő lapokat átnézh eti, a neveke t a nála lévő nyomo zóku!c sból

priorá lhatja, a kijelen tőlapok ból pedig feljegy zéseke t ké­ szíthet az i dökÖzlJ.en eltávozo tt gyanús egyéne kről, sth. Ezeket az adatoka t azután odahaza a szükség hez kép�st é s a célnak megfelel ően felhaszn álhatj a , a nyilvánt artások helyesbí tésére stb. Az ellenőrz ési napoka�, illetve a közsé­

gek l eportyázását lehetőleg úgy kell beosztan i , hogy a la­ pok átvizs,gálása legalább hetenké nt egyszer megtört énhes­ sék. Azzal, hogy a község a bejelenté si lapokat néhány napig visszatartj a, nem sért semmiféle szabályt. H a a

járőr a lapok átvizsgálás a alkalmával szabálytal anságot észlel vagy éppen azt tudja meg, hogy egy körözött sze ­ mély beköltözését jelentette, úgy rögtön e l i s j á rhat. A be­ és kijelentőlapok átnézése nem sok időt igényel, mert egy

nagyobb lélekszámmal bíró községben is, a 3 hónapnál hosszabb időre történő be- és 'kiköltözések száma semmi­

esetre sem több, mint 20--30. Az örs a községek bejelentési anyagába ezenfelül ú. n .

fi gyelő-lapokat i s helyezhet el, a figyelőzők neve szerint,

az

ábécé

megfelelő

helyére.

Elhelyezheti

azon

egyén

figyelő lapját, aki r ől felteheti, hogy a községbe be fog köl­

tözni, vagy azét, akire az örsnek, vagy m ás hatóságnak

szüksége van. tgy figyelőzni lehet mindazokat, akiket bűn­ cselekmény miatt köröznek és az illető községbe valók ( i lle­ töségűek, származá súak) és minden egyéb személyt aki az illető községg,el vonatkoz ásban álló bűnöző. í gy, ha 'a j á r ő r valame ly oknal fogva nem nézhetn é i s á t a lapokat a kezelő észleli a figyelőzött személ y beköltö zése esetén az ( a mikor a lapot elra ja) s é e�,ítheti az őrsöt. A. figyel ő a d d i g . mar d a beJele ntesl hl tal anyag ában, am i g a z t a kibo­ �..a � , . bocs vIssz a nem vonj a. IEz a figye lőlap színe s és � a beje­ lente sI lap nagy ságá nak megf elelő lap lehet . A f Igye " , I ozo " ··tt " 1 et eSI ' . elY et és évét ne�e' t, szu kell azon feltű ntet ni ( e setle g , azt, apJa anY J. a ne et) es hog y az illet ő bek öltö zése eset en , . � : a beje lent esI hIva tal keze lője mely ik csen do "ro " rso ··t e' s h ogyan ' teSI' t se ( ahr " er atb an, táv bes zélő n stb , ) , N emcsa a � ért vol na cél sze rű a bej ele nté si l aPoka t .. az ors nek 1na dm , hog y min él töb b körozot " " t egy ent tehe ssen árta lma tlan ná' h an em aze'rt . , IS ' me rt egy gon dosan , attlinulmányozott be- es ' k " el , . lJ ent eSI lap boi a j ó cse ndő r

t?

�

�

r.t

t

�

�

'

1931

augusztus 20.

CS EN DO RS EG I LA PO K

sok min den olya t tudh at m e , am . mek sz lgálatában has z, ? nát veh eti. A lap szin te kör ezet t u l m� nyt ? d az abban ?�. , felt ünt etett személyről ' kör ct y �zet elo l, s � szallas adójáró: . � is. Megtu dható abbo' l m m enk me k, de fole g azon eg én . nek , aki a cse ndő rt vala mel y okn ál . fogva érdekli ' . pJa , any ja nev e ( hog y mil yen csa ládb ól sza ' l. maz l'k torv '" enyes,' orve, ny te I en ) ' pontos laká sa, nev e (aho t" . gy ő �zokt ' . aho g!. vezlk ) , szül etés i hely e, éve, lakás �.� a, hog " foldrol Jott-e, hon nan jött. Fele sége neve ' nos -e vagy , . va csa k d hazas ' sagb an él. Meg tudh ató felőle az IS, h ogy k I' ' d oJ ' I l asa " a ( nem szok ásos bűno a sza " zo "h" oz vagy o Iyanh oz . men t-e I ak n:, ahol zulles " , nek stb. van kitév e ) . M eglátható . a lapon a ]jeJe! e tet�, valam int a szállá Badó aláírá sa is. � . H a a kozse gl beJ elen tési hivat alok a lapokat az ors " ne k meg k u " ldene' k , ugy ' a bűnüg yi és egyéb priorálást es ' ez t a tanu lmanyo " zast az örs az állomá shelyén végezh etné . minden n agyobb megtel helés és sietség nélkül. Tehát ny � god:an, y!lkiism eret(:sen dolgoz va pontos_ és alapos pnorál � st vegezh etne. A lapokbó l azon egyéneknek ada­ . talt kij egyezhe tné, akik gyanusa k s amikor egy járőr . az Ily m e �yén községét portyázza , az illetőt szigorúbb � Igazolas ala vonhatná. Feljegyzés eiből, amelyeket a lapok­ ból készített, ellenőrizhet né a fél által a helyszinen be­

;:

:

-

� I��;�

mondott, megismételt adatokat. Feltétlenü l szükeégesJ 'ek tartom, hogy az örs a beje­ " lentolapokat megkapja, vagy legalább i s módjában legyen azokat átnézni, mert a bejelentési rendelet többféle ki, hágást állapít meg, amelyeknek feljelentése vagy kinyo­ mozása, megállapítása már csendőri munkát is igényel.

Ezek a bejelentési kihágások nem azonosak a ,szut. 13. § ej pontjában ( 65. pont) említett munkásbiztosítási be­ jelentési ügyekkel. A rendelet szerint kihágást képez a b e nem és k i nem j elentés, valótlan adatok bejelentése, a bejelentési idő be nem tartása. Azt, 'hogy valaki való, vagy valótlan adatokat jelentett be, csak a csendőr tudj a ellenőrizni, aki a gyanus egyént, vagyis azt, akinek lapját és adatait gyanusnak találja, igazoltatja. Hogy a lapok csak való adatokat tartalmazzanak, azért i s fontos, mert a fél a be- vagy kij elentésko r i gazoló szelvény t kap, amelyet személya zonosság ának i gazolására fog használn i. Ha ez hamisít ott adatokat tartalm az s ezt a hamis ada­ tokat tartalm azó lapot a bejelen tési hivatal pecsétje is bár nem szánd ékosa n -' meger ősíti, akkor nem érünk g az semm it azzal, hogy a be- és kijele ntési kötele zettsé a orszá g egész terüle tére el lett rende lve, mert akkor éssé válik . bejel enté si mun ka csak szolg ai, l'éleknélk üli kezel mind egyi ke i5' Szük sége s voln a az is, hogy a csendőrök tartaImát. mer je az ily szelv énye k szok ásos színé t és z terü letér e A rend elet életb elép te és az orsz ág egés 193 1 janu ár else je tört ént k i terj eszt ése következtében y kij elenw szel­ óta min den kine k kell hog y legy en be- vag hat ósá gi terü lete iről , vén ye. Azo kna k, aki k a ren dőr ség költöznek, táv oznak a városok ból végl e g vagy átme neti l eg az 1&79 : X X V l . el, miv el a ren dőr i beje lent ő h ivatalok , eken még a 24 o ras t.-c. hatá lya alatt állanak és ily hely minden e setb en kell lakhelyvál tozá st is be kell jele nten i , énny el. Ez a szel­ rend elke zze nek be- vagy kije le ntés i szelv átmeneti, ide iglenes vény végl ege s távoz ás eset én piro s, nosok távozáSI ; zel­ távozásnál halv ányzö ld szín ű, a külh o k az egy es kozs egek vénye pedi g söté tzöld szín ű . Azok, aki változtatják lakó- és között a 3 hóna pon belü l i időb en " apná l rövi debb Ido!'e tartózkodás i hely üket tehá t 3 hón set­ ndó lakhelyü k pec távoznak vagy jönn ek az előb b i, álla z­ )telI hogy ren dek; jéve l ellát ott bejelentési szelvénny el tési szelvény ek SZl ne zenek. A közs ég ekben a be- és kije len ön sze lvén ye , �. fe l piro snak látsz ó rózs aszí n ű. NinCS kül , fe eh áza ssag ban elo jel közö s házt artásban és törv ény es

p

:

t

669

ségnek és a törvényes házasságbó l származó 1 8 éven alul i ., gyermekeknek, mert ezek a családfő la PJan szerepe Inek. A 63 410 I' l- 1930 B M kor " rendelet szerint a be- ks ki. ' . J elente � rt a beJel entesre kötelezet tel együtt a száLásadó � . elelo s. �z nyuJ t észben biztosítékot arra, hogy ha a � e vagy kij elentendo szemely nem is akar ná magát jelen ­ . tem, mert e e o�a van, úgy a szállásad ó teszi meg azt, �: hacsak nem J a� zlk ö sze az illetővel és nem akarja, hQgy � � . a be -' Illetve kIJ elentes elmulasztása miat t őt is megb"�, �ss �. �a a bejelenté i rendeletet minden tekint,etben vég� � rehaJ totta mIDde nki, legalább egy helyen mint álland ' lako� be k�ll. hogy jelentve legyen ; nem kerülh eti k , � enk I , a p1'1oralást, az eUentírzést, kivéve azokat, akik �llando csavargó életet folytatnak és sehol sincs'en ek be­ J e.lentve. Ezek éppen állandó -vándorlásuk miatt IÍs közben k? nnyen kerülnek a portyázó csendőr elé, aki őket azután kmt a terepen priorálja a nyomozóku!csból. Ha az ország minden örse a körletébe tartozó min­ den községben legalább hetenkint egyszer a beérkezett b�- és kij elentőlapokat átnézi és lelkiismeretesen prio­ . ralja, hamarosan csökkenni fog II körözöttek óriási tömege. "

�:

"

•

'

�

Közbiztonsági szolgálat évszázadokkal ezelőtt. -

Írta: Dl'.

CZIÁKY FERENC

ny. hadbíró őruagy, csendőrügyész.

Amint minden embert érdekel az a kérdé� : vajjon ősének élete hogyan, minő keretek közt folyt le, milyen érzések uralták életberendezked�ét, úgy az intézményekre nézve sem lehet !közömbös anna,k a kérdésnek: a felvetése és a kérdésre a feleletJkeresés, vajjon a 1-áju'k bízott munka­ kört évszázadokkal azelőtt miféle intézmény és milyen körülmények közt látta el Joglörténelmi olvasmányaim kö�ben (Bottka T. : "A magyar vármegyék szervezete" és Gyárfás J. : " A parasz t ­ vánnegye" c. értekezések adatai nyomán) ráakadtam egy olyan intézményre. amelyik a XVII. és XVIII. század sö­ tét, gondterhes időiben a háromrészre szétszakított ma­ gyar földön a közbiztonsági szolgálatot ellátta. így, eb­ ben a 'Vonatkozásában, én ezen intézményben a csendőr­ .;égnek �gylk jogtörtenelmi öslÍt látom és tisztelem. E ngedjék meg tehát a CSendőrsé.-:i Lapok
670

"I óhajtok E,1'1'0

most egyet-mást

elmonda ni.

, . I fel Itt a .ker­ u " mer , egye árm sztv para a az volt i III . ? H I szen eddI gelé. dés ? Mit ,rejtett magában ez a fogalom , k, h ?� y � v rme a magyal' történelemből azt tan.ultu e]oJogamaK ;eltoI élet 1848 cig. - r.ragyjs a n emesI rend nem e.:seg él e � séig é.s a rend iség megszüntetés éig , jfgényeiJhez vollt sz.a'bva. Az eddi 6ji' i&meretel,nk sz.erlint ,a �;!ll \ seg é1te \'árm egye az a !keret volt, ahol lÍő e g a Iköz pnem . l alallam az ztul keres jogam maga saját a életét és védte kotmány épületét. , , p . Tényleg, ez volt a vármegye általános élete es ulasat A pal'k előidéző történ elmi okokn ál, mint élettartalmanáJl és hiva­ tásánál fogva egészen eltérő volt.

�

-�

�

�

��:� �

�

�:

A parasztvármegyét a török hódoltság szomorú ese � ményei és ennek !következmény ei hozták létre. Az ak on idők nyomása alatt jött létre azél't, mert az erruberek elet­ olyan módja, nyugalmának !biztosítása megkí � ánt� eg szervezet létesítését, arrne1 y II! k'Özrend es blZtonsag. fenntartásáról 6'ondoskodjék s ami akkor Ihiányzótt.

�

�

A mohácsi vész és az azt követett szomorú események következtében három részre szakadt a magyal' állam terü­ lete. Az ország nyugati, ésmki és északnyugati része ,a o­ . ronás magyar 'király tényleges uralma alatt eH. Erdely mint önálló fejedelemség éHe a maga külön életét. Az or­

�

szág körepső résret a fővárossal együtt pedi6' a török tar­ totta megszállás alatt. Ez a rész - mely majdnem a mai orszAg területével volt a'Zonos - jutott

helyzetbe.

Csonkamagyar­ a

legnehezebb

A török ugyanis ezt a területet hódoltsági területnek

tekintette s azon a magyar államélet folytatását nem tűrte

meg. !;ry a ,régi vármegyei szenvezet i s fe1Jbomlott ezen az országrészen.

193 1

CS� ND OR SE GI LAP OK

A magyar hatóságok

tehát

nem tehettek

semmi t. Itt maradt védtelenül, kiswlgáltatott helyzetében

az a néhány magya,r földbirtokos, akinek minden birtoka ideesett, továbbá a jobbágyság, akiket idekötött a szegény­ ségük és kevés városi pol6'ár,

akik azt remélték, hogy a

törok uralom alatt is képesek lesznek iparukat és keres­

kedésüket folytatni . Ezeknek a személy- és vagyonbizton­

ságáról valahogyan gondoskodni ikellett. A régi vármegyei szervezet átbujdosott a török hódoltságon kívüli részekre. A töröknek pedig a �egkisebb
A török az elfoglalt terüle.tet �ét részre osztotta ; azo­ kat a, rés:/leket, 'ahol az u ralrnát már állandó jellegűnek látta, török kincstá ri földnek ( kharadz s) nyilvánította,

míg a támadásdknak kitett, vag yis a MdoltsÍtgi terület szélein 'fekvő területeket egy-egy tbasánwk, vagy bégnek adta oda jutalm ul, mint kardbi rtokot (kilidz sa) ,

A magy ar lakosságnak a helyzete mindkét területen keserves volt, mert teljesen nélkül öznie kellett minclazt a gondoskodást és támogatást, amit az állam a lakosai­ nak nyujtani \SZOKott. A török basák és bégek ugyanis ezeken a területeke n cswk katon ai szervezetet tartottak !fenn , a kÖzJbiztoJ:Jsági szolgálat ellátásáról s e tekin tetben a crnagyar lakosság vé­ delméről intézményesen ,nem ,gondoskodtak . Sőt a török katonaság harácsolásain ak és rablásai nak az erélyes megfékezéséről sem történt gondoskodás. A szökevény török t'kat onákból alakult rablókon lcivü1 állandó rettegésben tarlották a véd telen magyar latkos­ ságot. azOk Ili szabad haj dúk és kóborló !katonák is, aldlk a törOk hódoltság ISrelén az azzal szem ben álló lés a magyal' király birtokában lévő várakban telj esít ettek szolgálatot,

aug uMJLus

20.

" k által Iffie.gs:/l állt tel' ülete­ a tö1'0 avagy onnan me "szökve, ken buj dostak. kor i volt e cl. e tt korban ugy an i,s 6'ya ' Ebben a leszegeny 'k : dósaguka n elffi !ka"p ta ZlSoldosok jár 1l1 az, Ihogy a vé.f!beli '1 tek . , etor Idasók csapatba allv a b me g, wml,kor IS az I y n , e s itt a föld mív elő nép től h ód ?I Sag a tÖl és élellffii Ikészletét. Végül az � el m m en l szed t"" . . ' sok i s sdk al' la " l 1 aso 'b eszi1l a" . '-ko l'! I'do"kben ő'yakodt Irotonal lakosság sa ' I gan po I en te !Véd a y hog a, arr kairnat adtak nyar ga,tások naJk legy en k itéve . , a szeg eny mag y � r Ilye n nehéz viszonyok közepette , ,, kelle tt gondoskodllla ne,p onerej'e're volt utalva " önmagának . , a személy- és vagyonhiztonságarol IS. , 'h zlte te az, Ezt a gondoskodást azonban igen megn � , O g osltv any­ hogy a dd\)bágyo'k fegyV'ervis elési és tartáSI J , a m agyarnak nyal az akkori i dők fehfogása sze l'Í'll t e marad t terüle ten, sem a török által rne6szall reszeken n � , b it,hattaJk, mert a!hhoz csak a ';nemes eknek �S a megsz lo " ''' kökne'k volt J' oguk. Jellemz ő ezelknek ali I,doknek a kozt" 010 . tézc -" ' I ln biztonsági viszonya,i rw 'az 1542. évi' 32. t.-c. wabb' kedése : "Ha fel s alá dáró kóbor katonáJ<:, k ilknek u ru k � nincsen, ,préda ,vagy nyereség :végett valahol találltat�ak, ezeket a pal'lllSz tOik is elfogihatják és !halállal bünteLhet k.'

,

�

��

�

� :?J��

.��:;:���

�

5� ,

:

�

�!

� :

A X VI. és XVII. századok törvényes ,rendelkezesel

tele vannak a kóborló katonák elleni rendelkezésekkel. Tenmészetesen ezt a kérdést pusztán törvényhozási

rendelkezésekkel megoldani nem lehetett, főleg n em a tö­

rök területen, aiJlová - \ha el is) -ért a magyar jOl elismeré­

sének erkölosi ereje, -

h iá,nyzott a

szüksége.s hatalmi erő.

A magyar községek

ilyen

törvény tisztelethez

kényszerítő

helyzetben

összeálltak és kiépíteUék az önvédelem lehetőségeit, ön­ védelmük ilzervezetét,

a

"pa·rasztvármegyét".

Történelmi okmánya iillkból tudjuk, hogy Gömör, Bor­ sod, A!l.Jauj, Pest, Heves, Szolnok, C,�anád és Osongrád

megyékben ki volt ezen intézmény építve. A parasztvármegye m i n t rendől'hatóság-i int.ézmény azonban a )török 'hódoltságon kívül ,fek.vő, a m agYM- !király

fennhatósága alatti területek en is kialakult és ott is 'i gye­ kezett hivatását ,betöLten i . Sőt 1 örténész eink leírÍlsáb ól és a korlllbe Ii okmányokból úgy látj uk, hogy
a

köve tJkezö,]{1ben

A �araSlZtvárrnegyék terü leti thatárai elvil eg - a török uralma alat ti terü leten 1s a mag yal' várm egyék történelmi terü letével 'Voltak 3:/l0nosak . A parasztváil'm eil'ye élén állott a ,,ka pitá ny" , vag y "főg ondvise lő". A várme­ gye lőbb Iker ület re tagozódott. jEgy -eg y ker ület :Ve'Zetője a .,ha dna gy" vol t. A ker ülethez tartozó egy es köz ség ek!ben ped i a "t zedes" i ánY í ott a ,aJ M7ibi ztonsálot s iParanc � s­ noh:aga ala 4-4 bator es 'Üg yes em ber tau'tozo'tt. A had nagyokat és a főg ond vis elő t a vá rrn egy ei al­ i spán j elölte !ki a községek által e oélra me g;választ ott és ho� kü ldö tt egy éne k 'kÖIlÜI . Ezek azu tán az ,aI isp áJn [kezébe tették l e a szo lgá lat i esk üt, ami Szol6'álatuk tel jes íté sén ek erkölcsi alapjá t képezte.

-

�

:

:

,

A tiz edes;ket pe dig a ha dn agyok jel ölték 'ki és 'eSJket­ ték me g szolgála tulkJ m eg kezd ése előtt. A parasztvármegye teh

át a lak OS Sá g ön ko rm án yz ati szerve volt. En nek a ISz ervnelk azonbam eg . yf elő l el kell ev. u IS me rn l' e a t" orté nellll l. va , rm eg ye fe lső bb sé gé t e' s t ek III ' t e' lye' t . ma ' s fe l o " I vI. gy ázm. a kellett . tö rö k te rü let en a . ' t" 01'0 "j< ka tonal szervezet ha ta lm I fe, , ltekenységére is. _

1_9_31

__

a u gu s ztu s _�____ W _'

__

__

É rdekes

les z

S� � C� E N� D� O � R S EG �� I L � A �P �O �� K

__ __ __ __ __ __ __ __

itt

egy

esk üfo rm át is megis mer­ nü nk , me rt ebből az intézmén y h ivatás a és feladatköre is elénkbe táru l : "T isztében érd ek nélkü l a megye parancsa és uta sí­ tása sze rin t élj en. Ez ek elle nér e sen kit nem háborgat és bir ságol ! A par asz tvá.r me gye csa k a szüksé�es felvetést, vag yis kiv ete tt pén zt .sze di. Az alis pán é s a szolgabírák parancsolatát h í ven telj esít i. A megyére néz'Ve am i károst haJl vag y 'I M : lo'pást, gyi lkos ságot é s nlÍnden gonoszsá6'ot az A l i s pán Urnak és szolgabiráknak azon nal felj elen t. Az - mez őn járó , kóborló , húz ó, /fosztó, von ó latrokat - min ­ den tehe tségével azon lesz - űzi, Ikergeti és megfogja, de sem titk on, sem nyilván. me6' nem öli, ha csak magukat halálosképen nem oltalmazzák, hanem a Viceispán Úr kezébe felhozza az büntetésre." A para sztvármegye tIszt jei, altiszt jei és legén ysége hivaLásukért fizetésben, javadalmazáshan nem részes ültek. Szolg álati kiadásukat az érdek elt községek azonban meg­ térítették és anyag i előnyként a megfogott tolvaj nál talált és l opottnak bizony ult mal-
szét azok kapták , akik a tolvajt elfogták. Az általuk be­ kísért egyének re a megyei bíróság részérőI lkiszabott pénz­ birság egy része is megilletJte őket. Miután azonban ez

szolgálat sok felelősséggel

a

és

yeszéllyel járt, másfelől ezen intézmény a felelősség ará­ . nyához mért kellő hatalommal nem rendelkezett, azert a

lakossá6' tagjai nem szívesen vállalták magukra ezt bízatást. Ez

okból

i dővel

kecse"tetésként

e

a

meg­

,megbizatás

tartama alatt a közterl.1ek viselésétől mentesítették őket. Később pedig - a X V I I I . század elején - állandó pénvbeli j avadalmazásban is részesültek.

Ebből az intézmén yből fejlődött ki később

a

�özs�gek

fegyveres rendőr" imtézménye. Ezeket az akkori latmos a,l)más"-okn�k, ;�g�is fe yveres em erne �agyarság " . �. nevezte el, .amÍIt a !köznep SWJa :asa I dovel "ál�anyo:, . fogalommá ikereszteIt át. !gy e�l�k�zlk meg ezeklol egyiK

�

�

iratában Bercsény i ikurucgenerahs IS. , . . " öltözetük vármegyék szerint változó és neples J elle � u lehetett. Ennél kettős alapelv érvényesül t : ,1 . a katonasag . ruhájáJtól megkülönböztetlhető ; 2. a lak� ssag kozul pedig külsőleg i s felismel'h etőnek kellett len DIe.

Különö sen nehéz volt ennek a közbiztonsági szervne � . " ese a török hódoltsági területeken, mert h i sze.: � mu"köd' " tközésbe juthattak a török katonai " Igen lkonnyen osszeu 'k f0S to t parancsnolksá6'gal, főleg akIkor, ha ör k . � le� esel y onken ak katon török vény szöke ai vagy gatás : s go t kellett hivatásuikból lÍolyólag a békés magyar Jakos

� � '� ��,

védelmezniök .

. . XVI I I század máTörténelmi emlék emk szenn t , a . " i , ' indula nem már any korm "k 01'0 t" a ban azon en dik feléb t mut atot t ezen intézmé nnye l szemben. , _ <, lé ct aw.e ág haroll A közbi zton.ság i .�ZO l gál t t az � � e ::e abban a korb an ra boltsága meI1e tt erosen ll'D g h ezí . saJ át vármegye a et esek tett bün " l " k U mene a
JO

��

:�

f

�

�

megsértését láttálk. ek a működését megneEnn ek a lköl'Jbiztonságl' szel.vn . 'p viszonyait nem al. n" hez\( ette végü l a z IS, h ogy a magy idegenszá rmaen é r tő, avagy a n ép ib aja i i rámi e' r éketl e a � várm Y e köze gein ek zású végváJri kapitányok a parasz laÚ\st nem adtá k " I dözésében a !kivánatos táJm O " " "k u Ilunozo " en a nyomok a zése kozb meg s ame nnyi ben a tettes ,:k " Idö k . �-'"t abba keI1ett hagy'nio I " végvárba veze ttek, ott az uld o=<> , ogatásro IS , . dicséretI eméltó tám De azért olvashatunk

�

,

_1 67

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __

__

ilyenben részesítette pl. a Duna-Tisz a közének hozzá for­ duló népét a XV II. század végé n Spankau , . ka.;sai né­ met főtábornok". Pest vármegyének 1863 -ban a para sztvármegye ré­ szére kiadott szolgálati utas ításaibó l a következő érdekes­ ségek tárulnak elén k. Háb orús időkben ez a szervezet tábo ri rend észeti szol­ gálatot i s vé6'zett. A vonatkozó utas ítás a következőket írja elő :

" M i dő n a végbeliek zá.szlóstul csatá ra indu ltak, a zászló alól elszökötteket a para ztsá g fo'gja el s a főkapi­ s tányhoz vagy az alispánhoz kisérje." Ugyancsak innen tudj uk meg azt is, hogy ha a közsé­ get, vagy a több közsé6'böl álló körzetet valamilyen veszély fenyegette, a parasztok hadnagya felkelésre bívhatta fel az érdekelt községek lakosait és az en gedet lenkedőket pénzbirsággal sujth atta. A közbiztonság érdekét szolgáló preventív intéz kedés­ kén t mé6' azt is olvashatj uk ezekből a parasztvál' megyei szabá lyokból, hogy veszély esetén a falu népét megha táro­ zott jeladás (harangozás, dobverés) útján értesítették a veszedelemről ; ilyenkor a telkes jobbágyok lóháton, a zsel­ lérek pedi g gyalog tartoztak az ilyen alkalmakra előre ki­ j elölt gyülekezőhelyre sietni. H a pedig a falu főgondviselője és hadnalya hazulról eltávoztak volna, úgy a szabályzat előírta, hogy .. annak alhadnag ya vagy tizedese vigyázásban otthon legyen".

Érdekes olvasnunk az idevonatkozó pestmegyei utasí­ tásnak az alábbi lkitételeit is. .. Senki - akár nemes, akár nemtelen - d oh ányt ne enék ( bagózás ) , cifranadrágot salavárdit és ho' zú üs­ tököt n e viseljen, mivel különben 6 forintra büntettetik." Még a X V III. század elején is fennállott ez a szel ,,:e­ zet. amely közel 200 éven át látta el a magyar falvak kozbiztonsági szolgálatát. , A parasztvármegyei szervezetnek nagy fogyatkozasa abban állott, hogy vezetőségének ta6'iai gyakran változ k s í gy személyi tekintetben nem volt állan ósult . ellege es � hogy a nehéz feladatnak betöltéséhez kello állami vagy ha­ tósági támogatást nélkülözn i ők kellett.

�

�

Balkánlátogatás a vilá�háború küszöbén. Irta : ERNST ENGELBRECHT (Berlin ) .

?

A z osztrák-magyar l evantei állomás haj , a "l\lária Terézia" cirkáló 1912 október kezdetén. tehat ab �� az . {lnbk � ­ d őben a,miíkor a ,balkán i !helyzet napról-n�pra )I I a bbá �ált a szíriai parvidéken. előszőr Belrutban, majd k Isebb k I' kötők él'intése után Haifában horgonyzott . S " " � zeko tteH ossza bb I. dő óta nem �'ol t biztosan mu" kod o- os ' . tokkal aVila t "k t" 01'0 tésünk az otthonnal, a távíróvonalak .. . voltak túl terhelve, a rádióállo másunk pedig. a�n Y l l a gest; len " It hogy az ujsághíreknek csak osszefug :szmen hel� a tán lI1i i. � ��:�é��.�ze it tudtuk .felvenn � , bol'u , ko zn ert szórványos él'tesül éseink szennt .� . a. . Y tl en kitörés előtt á llott lés a görög gozo sok anclku l. , a hajórakományok kiüríté sét n:e�v l-ták vo n�, g Y U I :' sszerű en hagyták el a tőrők kikotoket; a Béc,­ men ek" " eállit andó, elhatározta a cse I va, l o o sszekőttetést helyr ' . ' k és paran csnokunk , hog" a <s zíriai partVidéket eIh agyJU .: Alex andr iába meg yunk . , megtudtuk, hogy az ellens é gesk e, Oda ' megérkezve ·d tek és ott azt (ll. .u tas ít,,1.s t kaptuk. elese k mal' megkezd o ' . ' k be ' , a további parancsokat A l exand nában valJ.u " Io t uk fogj itt t csony �'��e;ileg �y volt, hogy a kará

?

.

�:

�

� �

�

193 1 au gus�tus 20.

CS EN DO RS EG I LA PO K

672

s.mbb tartózkodást fel teni és a tisz tek az itte- ni hos kirá ndll lásr a, n i l usm enti egy has zná lni akarták mellett azonban nem is Assuanba. Az akkori viszonyok i, mert min den órában lehetett a kirándulásra gon doln d í tásr a. Hogy min ­ el kellett Ikész ülve l e n n ü nk az útba i n tiszt nagy meg ­ d ig te-ljes szén kész letün k legy en, az első azt a men nyis é­ l é>K önyö désé re, mind en n ap beha józtu k lbn k. így várt uk get, amit a kikö tőüz emben elha szná kat. M iután 14 napo n kere sztül az elkövetkez endő dolgo tiszti csopo rt se>mmi sem törté nt, mégis el utazott egy szállo dábó l Kairó ba, azzal a meghagyá ssal, hogy a ges táv­ hosszabb időre n e távoz zanak , hogy egy esetle irati beh ívásna k azonn al eleget tehess enek. Alig érkeztek meg Kairób a, máris be kellett vonul­

niok, ,mert az útbain du lásra megjött a paranc s . Hogy nk. utunk IJl10st már merre visz, ismer etlen volt előttü yissza­ A törzskari é s min isztéri umi szolgá lati m u ltra tekintő paran csnoku nk gyakr an egész felesle ges titko­ és lózásba bUlikol ózott és éppen ügy, JlI1int amiko r éjjel is ködben Haifát elhagytuk. anéll�ü l , hogy erről valaki t értesít ettünk voln a.. most sem volt sz.abad egy lélekne !< sem tudni Al exandr iában útunk célját . Termé szetese n

így sokat találg attunk és egy totaliz atőrt is á l l ítottun k fel ; a favorit ok Smirna és Piraeu s, az outside rek 8alo­ niki és a iBesika öböl voltak. 1912 november l-én őszinte sajnálko zással hagytuk el a vendégszerető A l exandriá t és a l'évlkalau z kiveZe­ tett bennünket a csatorn ából az en)'hén hullámzó, kék Földközi tengerre. Csak amilkor a !hajót e lhagyta és a szárazföldd el már ll1unden összeköttet és lehetetlen volt, csak akkor hullott le a titok fátyola : a célunk Saloniki volt. az

hasította

gőzzel

Teljes

útját

a

hullámok

Teré­ Teréziánk". A következő n a,p estéd é n , a " " zia" által �ár a krétai lázadás i d ejéből ismert bétai

között

hegyek bukkantak folyamán az

fel

szemeink

előtt

és

az

, mé g a tisz. tek ves zte ség sze rin t az egyilk prá gai lap lajs tromát is hozt a. .. u n ikoz er u ab Car Cap a k n ü ezt No vember 4-én él1k , am ely en egy tör ök akn a­ Iébe n el hel yez etlt akn azá r elé gév el j utottu nk ker es?Jt ü l . lera kó kal auzolá sán ak seg ítsé a kal auz unk , sem a z ,Nem 'Volt n agy IbÍl:MJlmUJ1!k sem lE L /Volt unk irán t. e lhel yez ése 1üfogást alan akn ák ára fut unk . D e ez eset­ készülve, hogy ott esetleg akn Bu,g -Jöv eg ,ben nem csak mi ,rep ültü nk vol na ; .a 19 cm h al a d ó v í zij árm ü­ tüze lésr e kész en Ikövette az előt tünk natá ban eldö rdül az vet, egy akna felro bban ásán ak a pilla tézve, h a ugy an lett ágy ú is és a vezetö el lett voln a i n volna erre idő. k az akna ­ D e min den baj n é likül kere sztü ljuto ttun 8al o n iki e l őtt h o rgon yt záron és egy ó ráival Ikés&bob fran c i a cir­ vetet tli nlk. A h a d ihajó k kÖ:/Jü l ott volta k a Bruix ", az an go], cirkál ó : "Med ea", a,z 0110SZ ágyú­ káJó : " . naszád : a Kuban ec" és a török állomá shajó : a " Fuad" " A h u l lá.mtörŐ 'elött egy k i s elJlb török c i rk á l ó árbo c a i meredeztek a víz,ből, amely e g y ,görög tO l'p edórombÜ'ló táunadás ának esett á l d ozatáuL helyzet ikörülbe l ü l a !következő volt : A katonai

A törölk északi hadsereg et teljesen megverté k a szerbek és bulgárok K Ulffia n ovónál és most gyorsítot t m e netben közeledte k a .város felé. A görögök e l l e n operáló törölk

1ámadást, háta mögött a mocsaraklkal. Félő éppen

vo lt,

�ürzavar

keresztül

megvert hadsereg a z idegen

Has­

esetében

vezető

ú to·n

aJZ

egyedüli,

'Visszaözön l ő

á l l amokhoz tartozó a l att­

valóik él etét é s va,gyonát veszél ye2ltetni fogja. nak

A konzuldk és a j e l e n lévő h ad i h ajók para.nesnokai­ /konferen ciáján

- amely min dennek

szerinti

jó

hogy

Sa.l o n i k i n

megteendő

v01na, csalk éppen

azelőtt

már évekkel

őket

el,

volna

fog,lalták

san Tschin Jlasa ,a Wardar síkságon várta b e a görög

fogadott bennünket, a l egrosszabb h a ngu l atban . A hajó megfel e l t

ahelyett,

De

figyeLmeztették, a :vezénylő tábornok,

ismételten

éjszaka

Égei tengerre jutottunk. Itt Boreas istene

kiképzők

német

a

melyekre

csoportosu l t.

magaslatokat

a

azokat

hogy

körül

Saloni,ki

hadsereg

megbeszélésre

!kerÜlitek

azok

óvóintézkedések, melyek a veszély

e l h á rítására

sz.olgáltaik.

A

legj obb

a

lehetőség i n dí tváll1Y

tengerjáró hajónak nem -, még erősebben lecsökkentett

minden esetre az volt, amely szerint m i n d e n i dege n t a

sebességgel, fáradságosan vonszolta magát előre a ház­ magas hullámok között. Ez a rossz idő az egész déli Égei tengeri út alatt tartott, csak a d'üro csatorna elha­ gyása után értünk csendesebb vízore_

várostól keletre fekvő

Mi ndjárt

Alexan driából

történt

ikifutás unk

után

szakadatlanul h ívta!k benn ü niket a hazai ,'rádióál lomások : Po a, Sebenic o és Casteln uovo. Megkís éreltük a vál,asz­ adast de a mi gyen � e rádióha ngunk nem volt elégsé­ : . ges es mIkor az egYIk tekercsünk is elszakadt már a vlsz � nzis lehetősége nélkül , csak hallga tn i" u dtunk. " , ok végre z a lo as helyesen í télték meg helyzet ünket . es kozles e. t, anélk ül, ho � y feleletre várná nak, kb . , ml. den felora ban vakon adtak le és így egészen add i g, amig b efutottunik a célba , végig kí ért ben n ü nket az folyton osan megi smét lődő sürO'ö , ny ho-gy a to '" " ro, 0"'' '" va l on ilcl' e I ott " aknák at helye?Jtek el , miért nagy _ . ova. ' tossagra mtenek . Ezt a rádio gram mot ugyan akk . leadták �Z össze s, a kelet i Föld:k özi tengeren úszó gŐZ sokn ek IS, azzal a kérés sel, hogy 'benn ünke t értes ítse­ nek. Nem talál koztu nk azon ban egyet l e n gőzös sel sem s abba a kel l emet len, furcs a helyz etbe kerül tünk ' fi Og' tétlenü l ,kell ett h all,g atn i , amin t az után u nk va l D ' d ' keresge' I es ' mm mtenz ívebb lett.

�

�

�

� �

?,:

t

"k"� ��

�

, , oras

�a�áncs őrepedés és a ross,\ idő által okozott 24 ke ses oda � aza természe-tesen nagy aggo dalm at

A

, . keltett es az a h I r terjed t el, h og" a ' a" J " l\Iárl' a Ta �reZl ' a k na' ra futott es elsül lyedt . Egy ujság , emlé kezetem

öss�ontosíta ni

�

és

k on z u l átusi

ann a k határait

n egyedben

k e l l ett

k i h ajózott

l egény­

ség el megszáJIJn i , mert itt a .vÍlSsz.aözönlő tömeget 'leg­ mkabb l e h etett vol n a iVissza.t artan i , illetve az esetleges m gr()lhaná st e l h á rúta..n i . D e éppe n a megvéd enQő sze­

:

melyek szeg ü l te'k e l l e n e ezen m dítvány megva lós ítá'8á­ n ak, mert nem aikarták el hagyn i a városb am l évő javai­ kat. Eze

� � � �I � �

��

gy k p elt v ?elmet , hogy 1ll1 i n d egyik­ n ek a hazaba kulon vedors eg Jón ; ehhez termés zetese n . tob ezer ember k e l l ett 'Volna . Végül a következőket , ata.rozták el : Ango lok , franc iáJk és orosz ok megsz:U I­ , Ja ikonzu látus i negye det, a " M á r i a Teréz ia" meg­ szallJ a a szabadiki'kötöt és lehetővé teszi az idege nekne k o gy ott men edék et ta l á l j a n ak , azaz 'on n an csÓtn ak . J amkl kal eg kész e ál ó L loYd-gőzö sre m e n eIkülj e n ek . . .. Egy Llo y. d-gozo.st m m d 1g V.1SSz.atartottUlll k a kikötőbe ez csak akko folytatJhatta útjM , Iha a m á s i k befu tot Szer encs ere n em !ker ült s o r arra ' hog . y ezek a nem ter J e sen egn yugtató i ntél'lkedések a l kalm azá st nye rjen k. Bela tha tatlan következmé nye i Q e ttek ev o n a , h a eve letl e n ü l e l s ü l egy !pus ka.

�

�

� �

�

�

=

�

�

�

� :

�:

I

November 8-án az a hír terj edt ' e l , h ogy a var os , harc n e' lkT ' t"'" u l a "", asa ra :von atk ozó lag tárg yalá saik . l d u 1tak me g. Bár az igaz ság ot n em . l e h etet t meg á l l apIt am, magától . er teto. " d ik , h ogy nag y szerepet játszott e zelm ek a h l, rek n elk tel' Jes zté sén él a . " ( b orr ava l , ) " bak sis November 9-én val óba n alá írtá k a 'Vár os

�

'

f�Ia��át,

1931 augu ztus 20 .

CS E DO RS EG I LA PO K

A törö k csap atok telje s rend ben \ onu ltak viss za a kara­ '

burun i félsz igetr e, ahol később lefeg yverezté k öket. A harc okba n részt nem vevő emle gesek rokon­ m zenve kább .a s török ök felé hajlo tt s ez befol yássa l volt a fogan atosít andó rend;;zabályokat Illetően a hajó­ parancsnokok elhatározásair a is. A �emle6es hajózás biztos ítása véget t l egelős zör i s gondo skodn i kellet t a révk a l a uzszol gálatr ól. Erre a célra e lrekvi rálták a

kikötőbe n lévő két török aknavo ntatót. A török őrsze­ mé l yzet megma radt a helyén. d e minden nap egy másik hatalom altisztj e veszi á t a parancs nokságot, m e l y alka­ l ommal

mindig

az

i l lető

nemzet

lobogója

kerül

az árboc r a . Ezt a h atározatot azonban mindjárt elejtették és ezt a szolgálatot teljesen a ,,Bruix" francia c i l1ká­ lóra bízták, amelynek parancsnoka különben a z ö

zes

jelenlévő tisztek legidős ebbje volt. Ezeknek az ak"Tl ale­

rakóknak c s a k sem l eges hadi- és kereskedelmi hajókat

\'olt s z abad kal a u ioln iok.

:\Iiután a semlege'ek közös óhaja volt, hogy a török

állomáshajó, a

" Fuad"

n e ju, on a görögök kezére, el­

fogadták az egyik hajóparancsnoknak azt a kissé naiv

ind ítványát, hogy ezt ,a hajót az éj folyamán ikórház­ a festettek sávot Zöld át . változtassák hajóvá feh értestű hajóra é s felvonták a genfi egyezmén):es , lobogót . Külső kinézés re most már csakugy an k? rhaz­ h a j ó volt, d e a megfel elő belső b eren.d ezés� termes z; �:­ _ nu� sen n em l e hetett egy éjszak a e lovarazso l n l . .�zonk , es ehsm ert?- ek m i n de n kórh ázha jónak bej egyze Unek , , a kuls o ,ki ne­ k e l l ett l en n i e . A görögök nem is törőd tek , . a vették a halo �. zés el és bevo nulá s uk után birtokukb .. a gör� gok Nov emb er lO-é n dél fele megkezdődöt� · . D �lu� �� bevonulása a fellobogózott \'�ros� . � � :a IS e s fŐ os orok tron ok csn ran gpa tt a ,had sere , tötte fel. , A csa� tok át a.. "Ol ymp "-szállodában � oma st, de :Vlse l­ kelt ettek túls ágo san �láb orus beny a .ny�volt , a vár osb an töké lete s v�lt , é s ü k kon ekt . . a l lats zot t gyakOTl lovo Idogalom csak elsz a kánként h " zem ek " I eg az ors sal val óst; ínu zés ; ; lev egő bep uff ogt atás bát orí tot ták rna� uka t. , e' sz<'l k fel ől bevon ult ak ' an A következo nap ok fO l )' anl e h ' i1arcok is. E z e k a csa pa to,k n m a zerbek és bulgá rok méltat o a z u tat e s ak kn gu ma ' k' I ék dt eke ver árá n . . " k lk ik mene'.' o má u � : Ogy do tu ték vet va od nk a l � � l�, ·I ef og lal ták \ telés ük özbe n e � yetlen O i�� :� élj át , Salon ilÚt. E z b c l Ie gC3 b't ma-guknak a . h arcok a n els í, ttÜ k , m ike t az onb .. O k·Ou t et zet ve IS ra sok sú rlódá

:�

�:S �:

�

:����

�

:t

mí tot tak . . vo lt va sú ti , g na k mé g ne m . .u . or" . rog Ez időbe n Go ' tá ro.. elvben ma' l. l'ég e lha . .. Az . l � " :1\ Op " Ul E ' ese öss zelwttet . rohogy go azon h i ús ult meg, . �lg T ml tés tte kö zott ö sze l n n em tu dtak su tv? n a l t ek l· �l tetébe va a ök ök tör és k gö \' az ut an po' tl �O � o llá l r á vo lta k . . .. " m egegy ezn i . A goro �?k, Ig" és term észetesen awn k re ve mu . , aro l ''"' '' ' za ors b-� . .. utalva lI'l tést ml elobb sza k··tte e sz os rt ge :l ten .gy ho , tek i" "v el<ez kalau zszolg álato t 0 il1 1' a n ba on az n tá bad (lú tegyék . � l I' me gfeleott utas ításoknak a k, om tel je' ítö akn ale rak tflk , ezek ped ig zete set meg t g ld ó k haj 'Ve görög � l' oiás nélki.i lően , a , l ek k 'l lau z t mer nem t" l . u .\JI. d ., , 'n az.:ír on ke re sz .. . sök i'gesz . 1 .� ' 1Il' t o'-aőzö o . rog sza go · · a ' n ma lya : tlonm. idő ,fo a az ' "tt . eI o ' . zar . . .. . ' ü l t, öss ze .a g a ;(oro teki nté lyes f lott ala �n elött zár a .�;gl�_Ien t a lut dé n iké ed köve­ � Tizene gy kate gór ikusan , s 1a l em k a ,ká.l ó. az "A rt .e� " édcÍ! , " n felh ívtá - z ut n V1 a � d o a a t A � tel te az átv ezd ést . kál ó feldé l ze' s egé dcir ztet altl cia � l.aran c snokl ó fran � fél e feny�ge­ t min den d zk arto t ére ég mialatt ez ott-t � � k a t örök őr s zem ely­ o tá an a gp n aszá : tés ek kís ér eté be n me 'Iikor ezt a . ' (I ' t al .. h I l" ak at a zetnek, ho gy k a l a uzo

�

�n!)

e:1

673

dok újból megtagadták é s el akartak távozni, hajóról

tüzeIni

gorog

a

kezdtek. A biztos megsemmisi.ílést elke­

rü lendő, engedtek a törökök s így azután 3 óra tájban végignéztük, mint fut be 25 görög száll ítógőzösből á l ló hajóraj a saloniki-i kikötőbe.

Ebből a görögökre nézve kell emetlen utójáték Ezár,

mazott, A ,.Bruix"

francia

cirkáló

parancsnoka, azért,

mert egy francia lobogóval ell átott járműre lóttek, egy még aznap este lejáró ult imátumot küldött a görögöknek, alábbi követelményeket tartalmazó pontokkal :

1 . a görög h'l.dseregfőparanc nokság írásbeli bocsá­

natkérés e ;

2. az . . Artemisia" parancsnokának. egy fregatta­ kapitánynak személyes bocsánatkérése. amely másna!>

reggel valamennyi semleges hatalom osztaga i előtt tör­ ténjék. 'Ez utóbbit azért, mert az előfordult esetben a francia looogó egyszersmind a több i hatalmak lobogóit is képviselte ;

3. a z .. Artemisia" másnap reggel a francia lobogó­ nak szánt 21 tisztelgő lövést ad le, tekintet nélkül arra, hogy a z agyúk csekély száma következtében tengerész­

jogilag nem .. salutképes" . Az ult imátumban foglaltak nemtelj esítése esetén a francia parancsnok az ellenségeskedés megkezdés ével

fen�'egetett. Az ultimátumot egy francia tiszt adta át a

görög főhadiszálJáson, ahol a tronörökö

távolléte miatt a yálaszadást visszatérte utánra ígértek meg. A francia parancsnok a tényállást közölte azo nnal

:\I ária Teréziával" is. Az volt a szándéka, hogy az " A�· temisiát" pontl>an '"., 7 órakor m egléke lte ti és úg;" süllyesz ti el, mert - amint mondotta - egy torpedo­ l lövésért kár volna. A .. :\Iária Teréziá"-nak az lett yoln a felada ta, hogy tüzéve l megsemmisít e az esetleg es , " , görög beavatokzás ellenhatását . �­ A görögök helyzete n agyon Ionos volt. N em �e\ IS nal a kal, � redh ettek komo ly konf liktu S'ba a hata lm� , l bulg es ekkel szerb a � rokka introb b, mert bará tságu k l ne s �álla nagyon gyenge lábon állot t. Fegyve.r,es elle, � c k 1,9 e� 15 m-e� nyuj tott semmi kilát ást. .mert a , haló . tuzérseguke� �g� ze löve gein ek tüze a könn yu tábo rt _ a estefele al l�,b " e el ' öpörte \'oln a. Enn ek dacá ra üleg �emonst r�I� �, n hiin y üteg a Riv án, yaló szín e celJat teljesen azonban Ez ce'IJ'ából . a ta t' , eromu a

�� � ;

tévesztette.

.. . .. Fényblztosan . ett. ted öté bes és lett 6 óra ES t az e�kovetkezen­ tel jes en elsötétítve vártuk lé I k f ' azaz görög yezerka.n tiszt . E.n 11 eg 'ed hét kor egy ? oket ' ta a kls z.;}, " fed élz eté n és átnyujtot lele nt meg a .. r uix " talmazo leg)'zéket · . bot felt,ételek elfogadását tar tak fel sorakoz\ a � vol ott eg kor óra 8 l e &. Ma sna p r es hat al' i edé l ze tén a s eml eg Olc5!Zoga I a k u " n\' uix Br . . . ' .. " -tlz embel . A z .. 'c\. rt eti'z ! és tIz .v mak osztaga\. Eg}' -eg en jöt t a . , eg� t oim ács kiéret,éb 'I mi. Sia" parancs n oka , . . ne pe �'eh jóp ar an csn (lktol un Ia ' nc ra f a ott s tre fe dé lze , . al lg atta ót. ma jd rt. Ez f tg· elm es� n h ke ot at án cs bo n se c. --'';n atkén�sét és Elf aga dom a bo " . ezeket mond o tt a : . . ' . m� azz3 l �" l e s z nC ia kormaTI ) I fra ' g h , , elem ) rem u � .' tis zt el e t e r � , l o bo\!ó • a fran cia l elégedve." Eg yld elu e � . é e .���t ��:�; lea d ták a 2 1 I.�v ne mi nd en ko mi ku s szi Ez ze l. a l es z e e l .. " orsan ' .' k \!\' l<s al a f l'a nC I.1 dIJ
:

�

�

�

�t

. '

'

•

674

egés z nyug odtan telte k e l . éjszakai lövöl dözés ektől amel yet kalau z­ A gÖl'gök találtak végre egy k i s gőzös t, továbbl'a is a két célok ra használtak fel. A seml eges ek A görögök azon ban török akna lerak ó mell ett mara dtak , akar hi,k meg vé­ elsőb bség i jogu knak lega lább látszatát egy sem lege s hajó deni és min den alka lomma'!, ami kor záro n kere sztü l ki­ az akna lera kók egyikétől vezetve a g gőzö s é s !lász lóva l vagy befutott, odas ietett a kis görö lobo gtat va, veze tő­ a "Kö vess en '" nemzetközi j e l zést bírta gőzz e.J és ként előtt e úszo tt , Hogy gyakran nem hátu l kullo gott, büsz ke jeb:é séve l, s így ol)'k or-ol ykor . csak úgy mell esleg akarom megjegyezni had ihajó k eges seml a Lass ankin t élénkebbé vált rkeze tt még az közle kedé se, Állan dó megf igyel ésre megé "Ammira gl i o d i orosz " O l eg" nevű cirká ló, az olasz " átut azó" , így az Sain t Bon" csata hajó , azon kívü l több a német " HanBa" angol "Good Hope" páncélos cirkáló, csatahajó , vala­ cirká ló és az osztrák-magyar "Zrin yi" mint kisebb vízi járm űvek :" a parancs­ Az "Oleg" befutása után ennek a hajónak z azonban Ill em noka volt a a-angban legi dősebb (ászt, E bra is a nép­ akadályozta a fr'anciákat abba n, hogy tová1> d egyik napon jogok védőj ét játsszák, Az orosz ágyúnaszá aki szár­ magával hozott a P irausból eg)' görög hercegnőt, t a z " Oleg" mazásra orosz nagyhercegnő volt, Látogatásá mind járt fedélzetén nag)' hunázással fog-adták. A franc ia ő össze ott tel1Inett és kijelentette. hog)' ez nem egyeztethet ellenvetésére ismé­ a serrJegességgei. A z orosz parancsnok �

telten kijelentette. hogy a \Vendéget ezidősz erint csak gö­ rög herceg-nőnek lehet tekinteni . lIlikor az Ol'OSZ végül még megemlítette, hogy a hercegnőt másnapra teára h ívták az Oleg" fedél!letére, a francia annak a véleményének " adott kifejezést, hogy ez megengedhetetlen, Az orosz en­ lehetősége­ gedett és a dilemma megoldásának eJyedü1li ként mind a két hajóval elíhagyta n em is tért oda többe vissza,

a

szaionilö-i kikötőt és

De ennek az erélyes népjogvédő franciának mégsem Mikor kifogástalan, volt minden cselekedete teljesen ugyanis a görögök az aknákat felszedték és nem volt többé

�zükség a vezetönaszádokra, a Dru'danelIákhoz vitte ezeket

s átadta a törököknek, Ennek az eljárásnak j ogossága na­ gyon kétséges,

�

Ha ezeket nem

toglaljá.l{ le maguknak

a

s mlege'ek. feltétlenül a göröil'ök kezére kerülnek. Így
�

hat a sZol álatuk elvégz.ése után azokat , em törokoknek, !hanem a görögöknek

�

?

tulajdonképen kellett

volna

atadnl. , raJ

Ausztria-Magyarország is

� �

kiküldött

egy

csatahajó­

levantei

török vizekre, Ebből két torpedózúzó 1 csatahajó Kavalában és két c i rkáló Kon.­ tantll1apol)'ban várta a dolog ok fejleményeit. A Besika­

?

Smlrna an.

�

193 1 aug usz,tus 20,

CSE NDO RSE Gl LAP OK

�

o olben, a Dru'danelIák Ikijárój ánál pedig- készenlétben fe­ kudt az eg sz középtengeri angol hajóraj, Az orosz Fe­

�

�ete-tengerJ,

flotta k itörésének rérne - a Dardanellákon at - mll1dlg ott kísértett a d iplomaták feje fölött, N ov ber vége felé nag�'on kiéleződö tt a helyzet ; a , , Pfl r ndl ese enyek, Pfohaszka ottani konzulnak " affl I, J e kozelse ozták a monarchia fegyveres beavat­ , kozas ak lehetoseget. Ezért a levantei vizekről i s vissza­ rendelt ek az ott lévő eg-ységeket ' Hog" a beh'liVas ' t e l renJ n el " paranc k lsse ' , h á'lyosan vo1t megszerkesmve és beko\ tk zheto tor dotamadásokra figyelmeztetett é l ' kevesse tartozlk lde, mint az a tény, hogy az e ys .

�� ; �

"' ? � :

:m

ismert

� �?: �

�

�

?�

� ���

• A .. Good Rope" páncélos cirkálót 1914 nO\'embl' r l-én " t�bát két é..-ve] ke'so "bb - a C oronp] köz plél, en VlVO tt tcn)!'eri csatáhn n Spec admirális hajóra 'a me�s�mm , lsit ette , Az " oro,z .. Kubanec" á)!' Yúna szád 1914 ok ób a t ngy török torpedónaszád támadásának ál� �;�z elő t "

i

e�:tt

o�a�

nem egy ütt , nyok mell ett, a látszólag oly veszélyes vi= n ind ulta k haz afe lé, hanem hár om kül ön csoportba . h i r tele n elha gyt a Sal on ikit így a .. lIIá ria Ter ézia " i s át, tud ta sen ki az uta zás célj term észetesen me gin t nem mel lett elhaladtunk, annak azt Sőt miköZlben a "lll ede a" yba me gyü nk. mo ndtuk, hog- y a Bes ika-ba vég érv ény ese n a gö191 2 november I Q -től Sal oni ki narhiának az a z á1ma, :hog y rögök b irtokába !került. A mo n és ott láb át m egvet­ az Ége i ten ger en kikötőt szerezze �át azóta nemcsak álm ok, hess e, Öl-ök re szer tefo szlo tt, D e ok is össz eom lottak. han em ragyogó, hatalmas valóság

A bá tas zé ki bürgerek. hta: PÉC HY HOR VÁT H REZ SŰ.

cen­ Néhá ny eszten dő mulv a fenná llásán ak máso dik agyar­ tennár iumát üli meg a Bátaszéki Bürgerkorps , M egyenr uhájú, éle­ l\atona i régi, díszes ország ez a medett férfiak ból álló katona i lövészt estület e, egy ér­

törekvésű, dekes és ritka special itás, amely becsüle tes komoly hivatás t betöltő egyesü let és a külföld i, kQlönö ­ mintájára sen a németorsz ági falusi lövészegy esületek létesült,

l\Iária Terézia elődj ének, I I . Károly császárnak ural­ kodása alatt, az 1736, évben alakult a bátaszéki lövész­ testület, Az azóta eltelt 194 év alatt - a szerb meg­ szállást l eszámítva - fennakadás nélkül működött a z

�gyesü �et,

amelynek célja é s hivatása az, hogy hazafias

eH valla�os szellemben tartsa össze, egy komoly, katonai szervezetű testületben

a

falu

l e gderekabb

tisztajellemű férfiait, kizárólag kisgazdákat verforgatáshoz katonás

:

akik a fegy

értenek és ezekkel a céJlövészetet

fellépést

��yházi

egészséges

állandóan

gyakorolva,

és

h ivatalos

�

a é3

ünnepségek alkalmával a külsőségek díszét emel­

Jek, esetleges rendbontási , megjelenésükkel hassanak.

alkalommal

pedig

fegyveres

A löváoztestületbelieket általában bürgerek-nek ne­ , , vezlk es annak agjává fogadiatni felettébb nagy meg­ , , , tI zteltetes, A burgerek ug)'ani s feltűnően szép és muta­

�

:

tos egyenruhát viselnek és

-

akárcsak

a

paragua)'-i

vail'Y venezuelai hadserege�be n az állománynak éppen a , f le tJszt é s altiszt és így a bürgerek felének joga van

:

r:

?

fenyes ka ddal, t lJas kalpa ggal, ezüstlamp aszos nadrág­ , , b n, glaszeke sztyusen megjelen ni a csapat előtt, olyan f n yes egyenl'uhában, amilyen t régen csakis a gene, rahs vehetett magára , ' , És ez a k" " I meny ' oru "SZlVfaj ' 'ditóan vonzza a bátasz éki férfiakat a b ürgere k k" , , , blzony ahova neh z bejutn i, mert csak makul átl , , f ddhet tlen J el emut vesznek 'fel, viszon t a tag eltávolí­ t sa ar a legJe lenték telene bb erköl csi folt esete' n m eg, tortemk.

� :

� �

�

;

�

�

::�i

A kétszázéves, érde kesm ultú mint már rt l tt f

:; :' �:

test u " le t

�7::� f::O:

mm ' den

'

tagJa

l U há t ho rd, ter ­ a m észetese , cs epi u A �, tisztek e enr haJa a következő : sötétkék waff enro 1. ck ezüs t gallena l "es na gy va ' lJ -ep oule tt-e kke l, szin tén ezü stbo "l , H o z­ , nad , , szu .. rag , szel es ezüs t IamPassza l , Szé les ezu st der ek, öv, nagy nyit ott bo ' tokk Ikk l e et tisz tika rd, ezüst bojttal. Hat alm as, k lPag el csako, epp en oly an, m i nt a békebeli táb ornokoké a ' e' l en �a tag ezü st sza lag ' o­ záBsal, a tete jén ped ig h a a , ma s 'lla gOS kek tol lfol'góval . A l egé nys ég egyenrUhá ja , n a �J, a n meg egy ezik a tisz tekével , d e ezen nin cse n , váll IO Jt e s ezus " t" oze, s, a nad rágon ped ig csak vil ágoské k 1 ampasz va n ' Legd'lsz ese bb a pru'an csn ok (a ilz áz ad os ) és a zászlótartó t i zt ( a f'"h o a d nag y ) egy enr uh áza ta, .">. A z ailZIÓ-

_

Jl1'

?

�

�

�

�; � t�

: � �

�

�

�

'

1931

augu.;;ztus

�O.

C E. 'D OR SE GI LAPO K

tartó, aki a nehéz selyemből készült, zöld.színŰ za.s zlot eni, pompa.s szalagövet hord, amely "• I'lágo<:zO[u . - ..1;:,zm , ' u pe d1 6 v

" a ,zaza amennyiené nagv . oOb e' . dí< .u �e . bb kalpagf rgo ' t, val'di o strucctollakbóL A bátasz';ki bürgerek közé csa k nÖr:; e mbert veszne" ' . sza be, akinek 13 eVl , Igála�i időre kell köteleznie 1 magát. ." Ez � .att k otele� re, �ztven�ll az ala pszabályaikban meg­ _ kl\onu la.so n a �apltott 1,1 dl�z � amelye"en m:ndi;; disz­ � tazeket adnlik. i, az even t� többízben tartott fegyverg ya­ . korlaton az. en egyszerr éles lö\'észet en és az esetleges : , egyeb dkzkivonulá sokon, amelyek különleges alka lmako k r kovetkeznek be \ p,. püspöklátogatás, minjszteri fogadta­ stb. .tb. ) . Ezenkivül kivonulnak az elhunyt tag teme­ : tesere IS, amikor ilS a sírnál katonaI tiszt eletadással. �� '. dísztűzzel adják meg a végtisztességet. )�

--

�� �----

"�

6.5 ----� �

--

diszkh'on� után, a fullasztó kániku.lb .á � IDlntegy kárpótlásul - köz ösen összehordott lakodalmi eszem-ISzom következik a kap itány házánál " es a ]06zag'.l . �- ült ek, � IZe5 sute men yek es egyéb szakácsnői remekek . a batasZélU hegyek tüzes. n"ktaro., leve öntoZÁ a ki:'zaradt bürger-torkokat . . S egy-egy ilyen ebéd akár­ h�y zor másnap reggelig tart . . � . ::'Ier t ked ély és mu­ . latasI haJlam bóven van még a bátaszéki bürgerekben. . • -

ut.an_

_

•

"

.

t:".

A szolgálati idő letelte

után pedig, mint pártoló testületet anyagilag támogatni. A ruháza­ tot a ta;6"sá g; díjakbÓL szerzik be és janttatjáK, a tö" em é<; fegyveré.il:et viszont a községi házipénztár t�r h �r e �zerzik be. t 6, kötelés

b.et

a

e­

A bürgerek dicséretes hűséggel és becsülettel őrzik

a kétévszázados

mult

minde n

hagyományát és �zokását és igy a lövésztestület egy-egy diszkivonulása alkalmá­ a. a mai ember előtt egy darab :;zíne5 mu.t elevenedI" meg a festöi, százados, korhű egyenruhákban, az ódon yezényszavakban, a parádes katonaruhába öltözött szántóvető emberek lelkes és ,,:;tramm" mozgásában. Furcsa � a megelevenedett mult, a súk ösi egyenruha, mialatt a házakon zúgva muzstkál a telefondrót és a

rádióantenna huzala, motorkerékpár oerreg éti odafenn, a magasban ezüstös csillogással úszik az utasrepÜJőgép . . . Az

l

bátaszéki

-!S-� szabadságharc bürgerek

egész

vihara

szerteszórta

a

irattárát és így sok érdekes

dokumentum veszett el örökre.

Többek

között

az

dZ

irat is, amelyben le voit fektetve a Bürgerkorps léten­ tésének oka és célja. Pedig a szabad.ságharc előtt ­ erre öreg bá.taszéki polg árok még j ó l emlékeznek - meg­

volt az alakulás idejéből minden írott emlék � feljegy­

zés.

Írásos dokumentum a közeImult

ményeiről

incsen. így

pl.

a

nevezetesebb ese­ századosának

bürgeré:'

kardjához fűződő hagyomány � csak szóbeli állitásokon, :;zázados kardját A mondá.sain alapszik. a kortársak király ajánd�­ József ugyarus egyenesen néhai L Ferenc I{'Jzta a te.otü:et nek. illetve egyik akkori századosának. Ez a 70-es években történt, amikor Ferenc József

vett részt. A király is, Dunaszekcsőre baranyamegyei

valaIni dunántúli hadgyakorlaton

elkerült a erek is meg­ ahol átvonulása alkalmával a bátaszéki bürg ünnep � g ..réjelentek, hogy diózőrségükke[ emeljék az , eg�szeru fo �d­ nyét. A király jóles ően nézte végi g az katonaI alakulatat. mivesgazdák festői szépségű, remek felszerelve, leold�tta amely akkor még .:sak botokkal volt . : AZú ta a bata­ a ka.dját és átnyuj tott a a századosn k . es busz�én mutog�­ széki bűrgerek féltve őrzött, becses . díszkivonulaskar a ,za�0tt t!mléke a királyi kard, amely "közben

�

za-dos oldalát diózítl. Élükön a tagok . ált �l A bürgerek €záma : ,lS fő. A t!.Szt!áLl , századosi . rangban. \'a1a.sztott parancsnok egy gy h dnagy es ._ kar többi tagjai : két főhadnagy, ne . ' ­ esterboi e, neg} tize zászlós. A legénység áll : négy őrm ól . desből, továbbá 32 közkatonáb . . tehat nemcsak ' megtisz . Bátaszéki b ürgernek lenlll b en egyelőny IS, amennyI teltetés, hanem még élvezetes

�

_

erdekébeJ! ik szabad�á g en t ' r " to l az , en . nellt tntnd tör e/c;v " '% l'ásá ra . . ' sag .don s' a � a b ad " IIH . tal, t egy nem zet, 'ármá ba azál lgas a t en e tk, legkönnye bb k d ju SZO s uTH LAJOS. . on átok korl ág ha tú,lh a •

•

'

:% d

(

� I I 1) _ -_ -___ _.1 ..;...1 1 _ .,

•

kérdés K,,!:ek jár általá:'"" a nagJságo3 co,,,,;,,. ? Jle!JL le -e ez a c'Un:�::i lYUItt, aki nem. dt,tllol/ fÍ..j em,ber, huw.­ o. . tal. allasa .",cs! JIe!Jt!letl-e e; J. cí",.;". a !üldbirtoko.t, ha ,!JeIL,J u!J!J-t! e; � birtokolt füld terjede lmitol? A nemesi rang­ . gal }ur-e kulíJlLO ::; c'Uu.::.i s! Válasz. A címzés, vagyis megszólit� kérd.esét törvénye�

�-U. � �

.

•

;'agy mas jogi szabályok altalában nem rendezik, kive;'e a ki­ rály és kormányzó cimzését, illetoleg IlJ.egszólítását. Ezt a kérdést általában a szokás alakítja ln, 1i.c, ryuevezett társadalmi egyezmény, amelyet gyakran inkabb tartanak runeletben az emberek, mint a tételes törvényeket. A cimzesekre és me�szó­ htások.ro. vonatkozó hivatalos gyakorlat pedig a kialaJ, :u.l szú­ k:isoknak olyan jelleget ad, amely ezeket a szokásokat yall)­ sággal törvenyerore emeli, ha megszti!golkie nem is var ható­ sagok kiszabta büntetes. Az emDerel<. jol tudják, hogy az ilyen szokások figyelmen kivül hagy:isa sulyos társad3lm1 llatránnyal jal', úe legalább is azzal, hogy az ezek ellen vetut neveletlen, muyeletlen és tudatlan embernek tartják. Monda­ nunk sem kell, hogy a helytelenul nagyobb címzes alkaJm" ­ zasa szilltén hrba. oar a juru.sz�mu téYe<1e5 itt is, mint :iltal:i­ ban mrndenütt, mentség. A nagyságos cunzé. a régebbi idób.m általában kiz:i.roia.; az állami \ I. fizetési osztályoa sorozott tisztviselöket illette meg, tehát a mmiszeri 05ztalytanácso.5okat, az egyetem nyil­ v ......". rendes tanáraJ.t, a tőrvenyszéki elnőkőket, az ítéIőtáDI:U birákat, kir. foügyészllelyetteseket, toyabbá nagyságos címzés járt a kir. tanacsosi kineyezé5-Sel es az orsz:iggyúles� kep,;i� [oséggel is. lIég régebben az erdélyi fejedelmeket illette . a nagyságos címzés, nug általában a nemesi rend tagJ!l.l. tekul­ tetes, nemzete:; és vitezlö címzést hasznaltak. Az idók fo:yamán a nagyságos és tekintetes címzés h�z­ nálato. köni! általános kavarodás állt be. A tekintetes eim a legújabb idokíg által:iban és s� abály szerint a. diplomás . �la­ terner honoratior) tehat a furskola1 vegzettsegu ertelIIUSeg. osztál;' tagjait illette meg, ha csak más alapon na!?,,?bb cim­ zésre nem volt joguk. a szokások szerrnt. Az ertelmisegJ. osztil..-­ többI tagjainak csak a "tisztelt" címzes_ járt. A címzések körül eláállott kayarodásnak tobb oka 'lan. k hogy a nemesi rend, az állampolg:iri joge(;Yl'nloseg. i y Az eg ával (tehát 18-18, illetőle;; IS? úta). el�..,sztette köz­ kimo ;dá; ro. _ lefogl alt jogi külön;ill:ísá:>ak j elentöségét, tehat a sz�,: ok, hogy ar -� masik Jog. o l e I címzés is megszunt, nunt nemes . f1Zetes!en­ do metl megLS t :' állami tiszt;iselók átlag 10 evenkm be a hivatal: �aso� dezésével bizonyos eltolódások álltak hivatali állaso" olyan en zete5 neYe rangbeli helyzetében is, ;>melyek ";Z­ a. tályb os si fizeté VI. a � ,iselöi is belekerültek . okat a ,, �. állas tali !úva s e?ye nt ,iszo oda, elótt nem tartoztak osztályba soroz�ak. osztályból magasabb f1Zetes1 " f' z t es . � 1e : abb gyakorlat szerint pedig e(;Yl's alacsonyabb f1Ze­ :ikat :nagasabb tiszt."i.selóket é� tési ��,ilyokba sorozott �.magasab� f1Ze�� ':a� aztak fel, . fizetési osztály jellegevel ruh il) gasabbrangu allas �,me neIki! (ma ki k ezté nev a t ési osztályb .', �udn san b1Zto t lehe igen is nem gy hogy mai napság sokszor "> előt vagy birot . m:1yen Cln;� tvis tisz mi álla y mel yala �Ogy JatO n uta rva, h?!g m�asabb aUas illet meg, mert nin�s kiz� m t betölt. t amo megszólítás illeti meg, nun

t"

_

676

1 931

CSENDO Rsf:Gl LAPOK

--------�

harmadik oka a címzésbeli kavarodásnak az az áltaJá­ társadalmi járvány, amelyet címkórságnak ne­ ismert nosan hozta magával, hogy egyesek iúság­ címkórság Yeznek. Ez a ból olyan eimzéseket erőszakoltak ki maguknak embertarsaik­ tól, amelyek öket tulajdonképen nem illetik meg. Igy alakult ki az a helyzet, hog'y a tekintetes cím, amely a társadaimi előkelőség és rang első lépcsőfokát jelentette, lassankint feledésbe merült s d iv at ba jött, hogy boldog-bol­ dogtalannak megadták embertársaik a na,gyságos címet, ,Sza; bály szerint ugyan a nagyságos eim ma IS csak azokat llleh meg, akik az állami VI. fizeté�i oS,ztályba van�ak �orozva, , tehát jóval többet az érteimIsegI, Illetoleg a tIsztvlseloo.z­ az a társadalmi hely­ tályból, mint annakelőtte, de mai napság " megadják. embernek "kabátos minden címet a ezt hogy zet, Bármilyen nagy földbirtok sem ad jogosultságot semmi­ féle különös cimzésre. Ha a földbirtokos diplomás ember, a "tekintetes" cím jál' neki, vagy megadva magunkat az újabb szokásnak, a nagyságo� címzés , Hivatalos élintkezésben lehe­ tőleg kerülni kell olyan címzéseknek megadását, amelynek kellő alapja nincsen, társadalmi érintkezésben azonban lehető­ leg alkalmazkodni kell azokhoz a szokásokhoz, amelyeket az a kör. amelyben megfordulUllk, általában elfogadott. A

�

145. kérdés, A jMőr egy meg bíz/w,tónak isme?·t egyént fel­ kér aM'a, hog!! gyors választ igénylő hivatalos levelet (szolgá­ lati jegyet) kézbesítsen a járő?' tartózkodóhelyétől hosszabb távolság ra levő örsállomáson az örsparancsnoJcnak. Az illető elvállalja a megbizatást, átveszi a levelet, de a meg bizatást nem teljesíti s az átvett levelet összetépi. Bűncselekmény je lensé.qeit feltünteti-e az illetőnek ez a cselekménye?

Válasz. Kétféle bűncselekményről lehet szó az eset meg­ ítélésénéJ. Az egyik a Btk. 406. §-ába ütköző okirathamisítás vétsége, mert a gyanusított olyan okiratot, amely nem volt sajátja, jogtalanul megsemmisített. E bűncselekmény megáJlapításához azonban szükséges az a célzat, hogy a gyanusított másnak kárt okozzon. A másik bűncselekmény az 1914 :XL. t.-c. 4. §-ának 2. be­ kezdésébe ütköző hatóság ellen való erőszak vétsége, mert a gyanusított oly erőszakos cselekményt hajtott végre, amellyel a hatóság közegét hivatása j ogszerű gyakorlásában akadályozta. Ehhez a bűncselekményhez különös célzat nem szükséges, sőt az sem, hogy az erőszak közvetlenül a hatósági közeg személye ellen intéztessék, elég, h a az erőszakot oly élettelen dolgokon követik el, amelyeknek épségben léte feltétele a hatósági eljárás eredményességének. Melyik bűncselekmény forog fenn valójában, azt az eset közelebbi körülményeinek ismeretében lehet eldönteni. A fel­ jelentést mindenesetre a járásbírósághoz kell megtenni.

146 . kérdés. Milyen bűncselekményt követ e l az a gyanu­ sItott, akt. bosszúbó l azért, mert rendzava?'ó 'magaviselete miatt egy táncmulatságról e l távolították, az ablakon ke?'esztül pisz­ tolyból kétsze>' a tánco/6k közé lő s ennek következ tében két egyén könnyű sé'/'Ülést szenve d?

Válasz. A gyanusított cselekménye kimerít i a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés büntettének kísérletét a Btk. 65. §-a szerint. " , A '}yomozás megejtésénél természetesen fontos a helyszíni korulmenyek pontos megállapítá sa: milyen távolságról történ t . a lo�és, m i ,:olt a lövés iránya, milyen volt a sértettek elhely ez­ , , n, voltak kedese a I �ve� pllla!1ataba -e a célzást, ilIetóleg kilátást , , akad �lyozo ko;ulm n ek? stb. Ig n fontos a pisztoly � :f állapotá­ � n�k es hordkepessegenek, valammt a gyanusított akaratelha­ t�rozó épessé,gének megvilágítására szolgáló körülmények (lttassag, felmdultság stb.) megállapítása.

�

14.1 . kérdés. A gyanll,síto tt kéményse prőmunkálatok elvég­ zése vege tt a háztula donostól kapo tt kulccsal a padlásra meg y ' a onnan a. munka vege ztév el 2 kg füstölt szalonnát ellop . Mily buncselekményt köve tett e l ?

j

��

.Válasz, A gyanusitott cselekménye a Bn 5 1 §-ába u "tk" .. tulaJd � n ellen való kihágás, minthog y a 2 kg s alonna é r ne m �b l P-nél. A lopás egyéb �ör . ülményei a cselekmén ml. n o. sIt .és �, nel n �m J, � tszanak szerepet, mert a gyanusított , padl asra Jogos 'Uton J utott.

t:ö

1�8,

�

�

?

kérdés . A nw.lomtulajdonos a maln,ához twrtoz6

��� �

g­ ozelében elveszti 200 P-t tartalnnazó pénztárcá 'át g­ t�14, IJa �zt egy a rrw.lomban meg ' fordul6 üzletfél s ltu laJ, onttJa. Mt/y bűncselekményről van szó ? tár

rr:

l��� �

� ;:;�a

Válasz. A cselekmény lopá s mert a ta' a elveszettnek ily esetben nem tekinthető. A egtalál ó a ' �gy aZ a hel y, ahol a pénztárcát megtalál ta , kinek a tulaJ' dona hoz tartozlk ,

augus� tus 20.

t a tula jdo'! os bir�­ már pedi g az ilyen helye;n .I,ev,ő tárpaka em l het s Igy az Ily kából kiesettnek tekintem J O!llsz � mue n � , � mgosagok, tárgyak az eltulajdonítóra nezve Idegen

. 393. §-ánalc 2, be­ H9. kérdés. MiI, éllt kell érteni a Szu! es�1 e iben a n!lO� O�á8 kezdését, amely szerint főmagánvád

�

�

. onok e rendő rt ha ó�áo elrend�lésére és megszüntetésére a p' toséo jelen gya'/oOl' lal' jogosll 11f J1H enne k a rendelkezésnek zdése értel mé­ A Szut. 400. p o ntjának utols ó beke Yálas cse l mények n ű b endö cndőr rö ma.gánvád r a üldö z ben a lsmer et­ tanuk a vagy c�et6 n csak akkor n yo mo z, ha a tcttcs e v� "e:r7lés lenek . ha ez a t én yáU ás vagy a bűnje l ek n�egS' " bIvat alból uldo­ "cll s7,ü kséges s végül ha a cselekmény gésb en . c n dő bü nc selckro ÓJJ nye l v a n öbs zdűg vádas Szabály szerin t tOOát a csendőr fő ma gá u a7, a kIv"n­ lónak ánvád főmag Ha a . zni nem kötolcs nyomo írósá,g í té ságo, hogy az ügyben - mielőtt feljele � tése aoz 11ato­ l rendol' a l c v m" l e r ké n y om o zás törlénj,',k, elé kerül ny­ kapitá rcndőr 6 ír h lg o � a , "Úg főnökébez kell fordulnia ( rős elrens lIyomozá iIYCIIko r a ság). Ennek á l l batásköreben

eJ<:

�

;'

Üg,y�O'll. �ő?

_

delése.

fö ma gán vád as oly Gyakorlati jelentős ége a k é rdé.� n ek bűncsclek mlÍnY<:lk esetében van. amelyek a k i r. töl-vényszék batásköníbe tarto"nak (sajtó útján elkövetet t rág al m azás és évet megha'ladó fo gh á zza l büntetend ő becsületsér tés, egy tisztességt elen YCl'seny). Ht u gyan i s a s, gúlá l'on ingó v agyon

rölúrgyalast vlyan al akiságokllak kelJ mcgelőzn iök, amelyek, nek nyomozás vagy vizsgálat teljesítése nélkül e l e get tenni II főma gá nYádl ó nem tudna. (Perrendsoorü vádirat szerk0Sz­ tése például nyomozás teljesítése, főleg a gyanu sí t ot t kihall,

gat ás a nélkül

A

a

l egt öbbsw l' nem lcnne

lehetségcs.)

főmagánvádas bűncselekmények e, etébe n a kél'­ dá.nek gy a k orl ati jelentősége a l ig van, mert akár nyo<mo­ zott a csendő r. akár nem, a já rásbíró ság az eljárást meg­ indítja (mintillOgy a főmagánvádas bűnc selekm ények általá, többi

ban járá bírósági hatáskörbe tartoznak) ; pedig ilyenkor a nyomo7.ás elrendelése csak

ság

ha tásk örébe t'art ozi k ,

11>0. kérdés.

elemi

is/co/áról

Egy rnooyaroTszági valaki

/cözség

azt a n� egj eg yzés t

szabály

szel'int

a kir. járásbíró­ állal

fenn/aTtolt

teszi,

hogy ,.ol,íh

iskola". Bűnvádi felelőssé.lJre vonható-e az 'illetö1 Válasz. Ha a megjegywsnek az az értelme, hogy az illető községi iskolában bawfiallan szellem uralkodik vagy

o tt román-barátsággal tüntetnek, akkor a megjegy7ks két­ ségtelenül ol yan , amely egy magyarországi iskola vézctöirc n ézve l e al acson yí tó és megszégyen í tő . Erh esetben tehá t R7, 1914:XLI. t . -c . 2, §- á ba ütközö, esetleg a 4. §. 2. bekez,dése szerint m;uősü!ö becsületsértés , vétsélréről van szó,

A használ t kifejezés valódi értelmónek megáJlapílásáhooz azonban sziikséges II belyi viszonyok bőveb b ismerete, ismerni kell az alkalmat, amikor a k ijele n tés történt, az elő zm énye ­

ket. ismerni kell végül az i l l e tő egyén gondolko dását, va·la, mint esetleges köwleti szere p l ését. nemkül ö'n ben magának az iskolának a helyzetét is.

Kl T U D T 4 ? A mohamedán vallást MOH AME D p róféta ala­ píto tta. Szü letet t Kr It. 571- ben Mek káb all, . meghalt 632 -ben Medinában. Mindkét város

Arábiában, Hedzsasz ta?'tom ányban fek szik . Me ­ dinában a sÍ?'ja föl é nagym éretű, pazar fénnyel be?'ende zet t me c�e tet épí tte tet t a mohamedán világ. Az építkezés 1 20 esz ten dei g tar tot t és 1 50 2-b en fej ező dö tt be. A 1 35 m hosszú és 1 0 méter széles, ar annyal és drágak öv ek ke l di­ sz tte t ecs et et 40 0 márVán yo sz lop tartja és , ok , 300 or mecses világítja. Moh wm ed Str ' h elye m eII et t meg ' ma is ny ito tt sÍ?' várja Jézus Krisztust, hogy ít él etnapján, a p?'ófétával eg yü t t , menny ek be szálljo n.

:

�

r:"

1931

aug usztus �O.

CS EN DO RS ÉG l LAPO K

1 1 '& 1( . a . I) .& 1 . M. Sa sin ci.* "

Emlélkezzűnk . . . Nemsokára 17 éve les.z, hogy a M on­ arch ia hads ereg e az első delentős siker t érte el a déli harc­ téren. 1914 szept embu r 6-án a cs. és kir. 29. gyalo ghad­ osztál y csapa tainak sikerü lt a szerb Timok-hados ztály részeit a Szerém ségben Leget-sasinc i között döntőe n megver niök, szinte megHem misíten iök. A szerb Timok-h adosztál y 17.500 puskáva l, 20 gép­ puskával és 24 ágyúval rendelkezett, élelmezési létszáma eredetileg 23.000 fő volt. E zen Iho. 13. gyal.--ezrede , a 15. gyal.-ezred 1. zlj.-a é.-3 a 4. üteg a kimerült 2 1 . osztrák cs. kir. Landwehr ho.

(csehek) részeivel szemben 1 9 1 4 augusztus 20-án Culjko­ vié-nál és a Cer Planiná-n könnyű győzelmet arattak s a

szel1hek az osZltI"áJk-magY3Jr csapatokkal szemben fölényben érezték magukat é s rövid idő alatt k iüzték azokat hazá­ j u k területéről. A szerbek szeptember 6-án áthaj óztak a Száván, hogy a főerőik számára épitendő hadihíd verését bizto­ sítsák. M i dőn sikerült nekik az átkelés és a na­ gyon gyenge magyar népfölkelőkből álló megfigyelő o �z­ tagok gyorsan visszavonultak a túlerő elől, azt h itték, IS­ mét oly könnyű győzelemhez j u tnak majd, mint augusztus

killróbált sorezredekre Itt azonban harcedzett, 20-án, bukkantak s ez volt végzetük. A szerbek eddigi sikereiket felhasználva, hazánkba ba akartak betörni, hogy annak életadó centrumát, szívét, B udapestet támadják majd meg. , Erre a célra elóvédül a Timok-hadosztályt szem� lt k k i , melyne k szeptem ber 6-án éjjel kellett voln a Szava� átkeln ie, d e 24 órával elóbb még 35 km távolsagra volt az

�

�

G77

sem mar adt már a műszaki szolgáltat ásra, az összekötte­ tésre, ehhez hozzájárult még, hogy az esti órákban a vizen átfektetett egyetlen telefonkábel is elsza kadt s így nem volt a két part között semilyen öfszeköt tetés. KözOen az áthajózott szerb csapatok az előttük levő gyen gébb osztrák-magyar erőket mind jobb an szorítják vissz a s nagy lend ülettel 1f01ytatják táma dásukat a közi:p felé, mindjobban eltávolodva a h í dtól, melynek közvetlen bizt osítására édeskeveset tettek. Sahön tábornok saját elhatánizásából, önáll óan títmad a szerbek jobboldalába, az ő nevéhez fűződik a győzelerr.. A szárnyra előnyomuló Cavallar főhadnag y a 92, IV . zlj. 2. századának maradványil.\-al megroham ozta a szerb ütege t, mely közvetlenül védte a hidat és elkeseredett kézitusa után elfoglalta azt. :11ost meglátják embereink a hidat , melyen a szerb ek v isszafelé özön' enek, de feltartja öket egy szekér a híd bejáratánál. A tömegbe katonáink gyorst üzet adnak le, Cavallar ;főhadnagy megfordítja az egyik szerb ágyút s maga süti el, majd néhány ember segítségével mind a 4 elfogla lt ágyú ontja a t üzet a szerb híd lelé. lIIár a har­ madik lövés kettétépi azt, a híd ll11 indenestül víz alá kerül.. . Borza"zó pánik tör ki. A visszaözönlő szerbekrt lafegyverzik, 20 tiszt és kb. 2000 ember kerül a 92/14. ó'lázad kezei közé. Az egész idő alatt Cavallar főhadnagy az elfoglalt szerb ágyúkkal tüzelt az ellenséges partra. A 92. gyalogezrednek, melynek a döntés köszönhető volt, 25 halottja (24 eltünt, szintén halott) és 140 sebesült­ j e volt, a szerbek 5000 embert, 4 ágyút veszítettek. A csatának nagy hadműveleti sikere volt. A szerbek hadihídanyagllknak jó roozét elvesztették, offenzívára a Száván át nem is gondolhattak többé. l\Iég nagyobb volt azonban az erkölcsi siker. A csa­ pa tok ismét visszanyerték önbizalmukat. A sasinci csata azért is nagyon érdekes, mert egy nem si került folyamátkelésnek és egy gyaloghadosztály teljesen önálló alkalmaztatásának iskolapéldája.

Suhay Imre tábornok.

DD

�

átkelés helyétől . 0A hadih íMog atok nem voltak még rendbe , az . anya" hiány os volta miat t még sok javítást kellett vegez m.. " , .. lc o A szerb h a d i h ídvon atok parancs,noka, ,K vacev otarol. nagy, J. eI en tést tett az anya g rossz allap . " I gálabban klA legé nysé g egy része nem volt a VIZISZO 15 lehe ttek képezve az ökörfogato'l ',a pon ton koc sik ' " nem ' ' ' tésről , kel.o eIo keszI már i d j ekOr án a Szá ván ál, tehát szemrevételezésről a l i g vollt szó. fénY es n appaI kezAz áth ajóz ás csak nag y késéssel, , lege, nys eg aZ üres dődött meg , a kell őleg ki nem képz� részét , haj ókJ<.al n em tért viss za zabal): szeluen � . [hajók a víz a nuísik p3Jl"ton magaJVal Itte, UI U g: Ogy a h idás zok egy része hasz nav ehet etle nné va It, ' ban a hida t h ·I
?

�

�

�:

�

':

::� �:: �

D,m . ht g der Ti ok saiíinci : Die sogen an n te 'y ern� t es il. Maria­ m c d it wision vom Fmlt . J oser S hon ! 2 .. �arte h �lpz� Theresienordens. Mit . c �W ien . ZUrl g Verla Omalthea •

�

�

.tlli••m�••• , l.. ... ... •• . Németes szó ren d a mel1ékmondatba� • •

a 'pe�b. VI:Nem valam i nagy gyönyörűsé.• ma,napság me � t ene .mo,- on v alo utazgatás . Először IS azert nem, Ia . . : doma,k a pe'nzrol mon­ ' " I 'lt a h íres-neves Wek erle San IS r. aId " . . ' z , s ha van ' IS van pen . dott szój átéka : "N em értem, m lert . YJán. H lsze� 1lag csak g é ll11 ez De ?" � ninc ' t h at miér kapaszkodn 1 az ember eg)'szer-másszo'r még IS csa
.

'

.

"

'

_

.

193 1

CSE NDO RSÉ GI LAP OK

678

nélkül" i s tudja már ann)'iszor IMta, olvasta, hogy "könyv maz mégse a : az Ilyen felhivások szövegét, csak pers.ze t tunte a k enne S . pestI a � kodik hoz.záj uk. .l\lert ezért pesti , a. pestI meg hogy van, n abba talán közömbösségnek a z oka magyartalan ember is irtózi,k a hivatalos "kiadványok" ezetétől. Ilyen pl. a �öve tkező : nyelv . per�:onra "Kérjük a t. utazó közönséget, hogy az elülső tkozben vezető tol6ajt6t ?naga 1�tán becsukm és azt mene álland6an csukva tartani szíveskedjék." . ,, ' kis szövegben reJlo .. hwa­ .• Most nem akarom ebben a

�

tali zam.at" -ot Ifelkava rni, még az "az,t" szónak telj esen fölösleges és magyartalan voltáva l sem foglal z m: ha­ , nem csak az,t k'érdem : lIIiért van a "szlveskedJek eppen a mondat végén ? S miért van az, ilyen mellékmondat állit­ mánya úgyswlván minden ilyesféle irodai irásműben szi­ gorúan és elmozdibhatatJanul mindenk or a mondat végén ?

�� �:

Hiszen ez a nén1et mellékmondat szórendj e ! Vagy tán ép­ pen ezért? Alighanem így l esz. Mert nálunk - sajnos sokszor jobb az idegen, mint a magunké. Pedig a magyal' és a német szórend között ég és fölll kötött, vagyis minden különbség van. A német szórend mondatrésznek megvan a pontosan meghatárowtt helye ; a magyar pedig szabad, vagyis lehetséges a mondatrész,ek helyének annyiféle változtatása, amennyit az, érzések és

auguS'btus 20.

is hag yha tju k és így írajtót" szó után. A "hogy"-ot el , uezz en . ' talos I'ratot is.: Kér em ' eng edel hat] uk meg a h lva KéI'em, adja át . . . stb. •

*

•

.

�

néBESz,KART" iród efukja luda s D e nemcsak a . " dorunk dlben , ha'nem egyilk-m ásik deré k csen metes sroren ' . . tJa ann Jro,ny gére egvé l dat lmnon mellé a n i s aki néha sz,inité f. hó a igét, pl. "Ért esíte m az öl·sparancsn.okság ó.t, hogy , maJor beJá1'il��nal �g U község melle tt levő ' " 3-án ' " no" ült, álarcos egyén X. Y. fuvaros kocsiját, annelyen ot en kik . . , . vasútállomásra igyek eztek, pisztollyal a Icezéb

�

meg támadta."

Hát hisz,en ebben a mondatszörny ben van e gyéb h i ba is ibőven, pl. a főrnonda tnak .hosszú lköz,bevetésekkel va ó "meg ta­ sz,étszakítása, de legfőbb baja most az, hogy a " B izonyílJl:a ezt i s "feltett madta pont a l egvégén van. " írta a szerzője, awrt kanyarította i,lyen .hiva­ il8pkával talosra a mondatát. De arra kérem, ilJiTóbálja meg a mel­

�

lékmondat állitmállyát

vítményekikel együtt előbb.re elhelyelill i .

( .. megtámadta")

a hozzávaló bő­ " ( "pisz,tollyal a kezében ) valahová

Megvan ám a kív ánatos helye,

sőt

kettő is van ! Csak keresse meg. S h a megtalálta, akkor - m áskor mindig o'da iQ'ja . . . vitéz Rózsás J 6zsef ny. százados,

Nem az, t akarom gondolatok árnyalatai megkívánnak. ezzel mondam . hogy a német szórend tellát kevésbbé haj­

a m. kir. h onvéd Ludovlka Akadémia tanára.

lekony és kIfej ező, de azt már nem lhallgatl1atom el, .hogy nekünk magyaroknak j .)bb

. .

mindenesetre a magyar

szórend a

.

l\liért használnak hát sokan mégis németes szórendet, holott legtöbbször németül nem is tudnak 'I Lehet, hogy

éppen eiZkrt .

Vagy tán a kiirthatatlan

utánwhajlama ez,

akik még a magyar írásban kabbak akal'llak I�DJli az, owtrákoknál . . .

szolgaJlelkűeknek,

NenI elnézésből í rtam a

német

�elyett

mert ezzel ennek a i1'égi ross=gú hibának

is osztrá­ os�trákot,

a gyökerére

akartam rámutatni. Volt idő ugyanis, amikor a rendelete­

ket, szabályzatokat németül fogalmazták meg és számunkra

csak úgy fordították le, igaz, aztán legalább srolgai hű­ séggel.

Innen van a nén1etes szórend is, mely a hivatalo.k vakeres árkaiban - úgy láts-zik - j ó mélYire ülepedett. Hiszen még a legegysrerűbb kérvén)'lben magunk is így

írwtk : "Kéren� a pamncsnokságot, hivatalt vagy X. Y.-t, hogy részünkre ezt és ezt, így meg így engedélyezni szí­ " " veskedjék. A "szírveskedjélk , vagyis a tárgyi melJé1=on­ dat vagy más hasonló mondat álJítmámya feltétlenül a mondat végén van. Mert csak így hangzik 'hivatalosan. Ez igaz is. De keH-e, s�bad-e hivataiosan" írnunk!' Nem ! " Hanem csak j ó l magyarul ! S ha ez nem tetszik a hi vatal· nak, alcl!:or hát . . . . vigye kánya ! A szabály nagyon egysz,erű. Ne utánozzuk nyomról­ nyomra a németek kiórka!mazott mondatszerkezetét, ha­ nem beszéljünk és írjunk a magunk swrendje szerint,

amelynek minden pordkája fölséges s�badságot és erer­ nyi változ.atosságot lel1el, aminrllh ogy az élet maga is csupa meg nem kötJJető változ,óságlMl tevődik össze. S nyelvünk­ nek ez a sajátossá6'a a végtelen sz.a,b adságú áu.iai P1182tákon éLt őseinket szinte kéz,z,elfoglhatóan varázsolja elénk . . . N e törj iiJk tehát kerékibe a magyar szá.rendet, hanem alkaimawuk ősi tel1ll1észete szerint : az értelemnek, a han­

gulatnak legmegfelelőbb váJJtoz,atosságban. Az idézett mondatokat pl . igen könnyen kijavíthatjUik, ha a "szives­ kedjék" swt vagy mi,ndjárt a hogy" kötőszó után mond­ " juk, vagy valahol a köwptáj on helyewük el, pl. a "toló·

Egy gyilkosság kiderítése. Nyom ozta: DEBR ECZE NI GYUL A alhadnagy és az alsóregmeci örs.

1 924 j únius l-én 3 ó rakor Répás:: M iddós alsóregmeci ( Z emplé n megy e) lakos, községi bíró az Öl söt arról érte­ ' sítette, hogy özveg y Almá si Józse fnét és Ikét unok áját, Almá si Mári át es Almá si Jánost ismer etlen tette sek az, éj folyamán lakásukon megö lték. Az értesítés véte le után Had rány i András, Kocs is Józs ef tiszt helye ttesek, Varg a Imr e törzsőrmester, Ado nyi Józs ef, Kas zás Már ton csen d­ őrökből állot t j árőr a hely szín ére meg érkezve, a láto t­ takból meg állapította, hogy bűn tény , méglpe d í g gyil kos­ ság forog fenn. A

járő r az esetről jele nté st tett a sát ora ljaú jhe lyi kir. ügyészségnek és kér te a bizo ttSá g kisz állá sát : J elen ­ tette az esetet Deb recz eni Gyu la alh adn agy ( ak!kor tisz t­ h lyet tes) sza aszparan nok i s, ki a sát ora ljaú j h elyi örs ­ rol lmaga .melle vet te KIS Ká roly csendőrt és a bizo ttsá g­ gal csaknem egy idő ben érk eze tt me g a hely szín re aJJol a ' nyomozás vezetését átvette.

:

�

De breczeni •

:s

alh adn agy

elsősorban

IS

a

hel y sz\ ni

A neveket megváltoztattuk. (SzM'k.) ..

1931 augu sztus 20.

CS EN DO RS EG I

Bze mlét ejte tte me g. A szo báb an az egy ik ágy ún szé tt on­ cso lt aggyal feküdt özvegy Almási Józs efn é ; egy kar os lád án, a gég éjé n tátongó ebb el hanyatt fek Üd! unokáj a, Alm ási ,M ári a, m í g a szo ba köz epén, k i s keretes ágyo n eszméletlen álla pot ban , bez úzo tt koponyával he­ vert más ik uno káj a, A lmá si Ján os. A Ho báb an a fiók u:; szek rény ki volt !húzva, tart alm a a szob a pad lójá n hev- ! t szanaszéjje l szór va. Azt a láts21atot keltette , min tha vala ­ mit kerestek voln a. A szakas21parancsnok i gyek ezett meil'­ állap í tani , hogy a tette s ek hol és hogy an j utot tak be a szobába. A szoba ablak ai be volta k 7án'a és azokon sérü ­ lés nem látszo tt. A szobá nak a pitva rba nyí 'ó eg-yed ül i ajtajá t vizsgá lva, megá llapíto tta, hogy az ajtón erőI>zakos behatol ás mellett tanusko dó elváltozások vannak . Az ajtó ütközője le volt törve. Az ajtózár és az ütkö.lő közötti részen feszítés nyoma látszott. Közelebbi vizsgáiata ál ki­

feszítésne k csupán az ajtófélfa oeiső Jida­ lán van nyoma. Ha az ajtót bec mkta és ,(Ívüir61 vizs­ gálta, feszítés nyoma sem az ajtón, sem az ajtófélfán nem látszott. A feszítés t e h át nem történhetett olyan idő­

tünt, hogy

a

LA PO K

679

rrczeni

alha dnag y figy elmH elsősorban az elha lt öreg­ asszony harm adik unokájára. ifjú A:mási :\lihályra for­ dította, ki folyton a járőr körül forgo lódntt, állandóan jajveszékelt, sopánkodott és a kezeIt törde lte. A bánatnak ez a túlzaj o, és feltűnő megn yilvánulá�a nem látszott őszint ének. Ezért ifjú Almási Mihál yt kikérdezt�, ki arra vonatkozóiag, hogy az éj folyam
pontban, 'midőn a z ajtó zárva v('lt, így nem is a bej u �­ hatás lehetett a célja.

hogy meg­ gyilkolt nővérének felső teste lecsüng a fekhelyéről. Meg­

Ezeket mérlegelve, kétséget kizáróan meg lehl!tett ál­

fogta a testet és visszahelyezte az ágyra, ez alkalommal

lapítani,

hogy a tettes akadály né:kül bejutott.

a hely­

. akarta színre és a feszegetéssel csupán a betörés látszat:lt

kelteni. E z a megállapítás nagyjelentőségü vo�� indulópontot adott a nyomozásnak.

:

A

mert ki­

sza«as p3ra ncsl� ok . arra következtetett beJő1e, hogy a tettest a hazbehek ko ­

felelte, hogy, amikor a szobába lépett, látta,

vérezödhetetl be a nadrágja. Azt, hogy a sár hogyan ke­ rült a vérfoltra, nem tudja. A járőr úgy vélekedett, hogy ha a gyanusított elő­ adása igaz és a nadrágja a1cl
zött kell keresnie.

rágnak csak a külső felülete véreződhetett be, ellenben, ha

Az időközben megéjtett boncolás a n yomozá,ra nézve nem eredményezett semmi lén yegesebb támpontot. Deb-

kezett, akkor a házivászonból készült fehér nadrágon

a nadrágon látllató vérfolt a gyilkosság alkalmával kelet­

Heged ű-Harm onika-Trombiták,

Citera, Tambora, mindenfajta zenekari f�- é s fém­ fuvós hllDgszer és Harmonlkáka t csakiS megblz­ bató 1 6 g y á r t m á n y o k a t hozunk forgalomba. Ro k6 czl ..tárogató saját lll. álmány. Óvakod­ junk á l g y á r o B o k a l I ft i f e l 8 J A n l o t t, kül· fÖldön készil It utAn zatok tó I . HibAs b'lngszereket szak.szeruen ja\ftun k . Áriegyz 6ket I n g y e n k ü ld az

'

ELSÖ

HANGSZERGYAR •

MAGYAR

STOWAS SE R k':z.lrt�:n

Budapest, II., Lánchid u. 5. Az

(Budán).

8Z , országban hang szer 9yár Több ilyen gyár ninc s .

eb'Yc düli

Z E­ A Z Ö S S Z E S E L Ö í R �� S TEK RI NT I EG YENR UH ASZOVE

!

és do mány­ Társasági zu bb on ytén � Ind sz öv ete k, ú g y s z i n . et . . ta p ol gári ruhaszOv f e é zt ek r s nd őr tis zte k és altis e ­ f i z e tésI kedvezményes kaphatók a t é t e l e k m e l l e tt

:� �� �

��

ÉL CÉG N ' KR AS Z N E R LAJ OS sz. 2. ÉR FEn Nc-T BUDAPEST,

v.

KEROLET. DEÁK

Csepel s e g éd m o to ros k e ré k pá ro k .

47 5.5 0 p

ÁRA :

készpé nzfizetés eseté n , fényüzési s forg. adó val Részletfizetés esetén ára

551.40 p

�� FÉMMŰVEI R.-T.

WEISS MINFRÉD ICÉL-

Központi eladáSI ll'od a :

körúl Bu da pest, V. ker., LipótVásáro lba tO mI. D den

"

12.

.

szam.

épCse pel kerékpár- és varróg l eraka tos nál

.

d

6811

CSE N V O H S � G l

és friss, meleg vér a nadrá g belső oldaiá ra i s átszűr ődött az alsónadrágjának i s véresnek kell lennie. Ez a következtetés helyesn ek bizony ult, mert amikor a nadragj át levetette, nem­ a j árőr utasítá ára Almási ('sak a' sónadragja volt véres, hanem a csizmáj a lehúzá.sa

is vérc eppek voltak láthatók , után mindkét lába fején amelyek nővérének megölése alkalmáv al fröccsentek oda. Ezek szerint a gyi lkosságot mezt1iáb kel:ett e;:-"övetni e. A nyomozást v€zető szakaszpm-ancsnok gyanuja ez ­ zel is megerősödvén, Almási Mihályt most már gyanusí­ tottként kezelte és felszólította. hogy a cselekmény elkö­ vetését ismerje be. A'mási azonban tagadott, hiába tárták elé az eddigi bizonyítékokat. Közben a nyomozá.s tovább folyt. Debreczeni alhadnagy azt akarta megállapítani, hogy milyen indító oka lehetett a gyanusítottnak arra ' hogy ilyen borzalmas bűncselekmény t elkövessen. Az ezirányú puhatolások meg is hozták az eredményt

�

� gyan s to:t nagyon rossz viszonyban élt a nagyanyjá�

�. val és noverevel, mert ezek eJlenezték a tervezett házassá­ gát. Emiatt a veszekedés állandó volt közöttük. . M ikor a szakaszparancsnok ezt is a gyanusított elé tarta, az megtört, a cselekmény eIkövetését beismerte és a következőket adta elő. . A cselekmény indítóokául a már megállapított okot . . Jelolte meg. E lmondta, hog)" nagyanyját azért I S gyűlölte. , nem akarta az örök égből már életében rá­ mert a részet I ratm . Ez elkeserítette és arra az elhatározásra bírta h gy rosszlelkű nagyanyját és nővérét, akik az ő boldog� ? sagát lehetetlenné tették, megölje. Szándékát mint€gy 6-8 hónapon át fontolgatta s csak alkalmas időre várt, hogy tettét. régrehajtha ssa.

Miért forgassuk fejünket mindig hátl'afelé ? vonszoljuk emlékeze tünkben ezt a ho!tt�ste t

csak

Mine/: azert,

hogy valamiképen ne mondjunk ellent annak, amit ezen vagy azon a köztél'en vitattu nk ? Ha

1 9::1 1 a u g u s-ztu s 20.

L A PO h

!für dőr e men t. Ekk or elér ke ­ Éde san yj a 192 4 máj u.s 30-á n i u s l-én este lefe kvé s k ö r ­ zett nek látt a az időt . 1 924 j ún yan yja előt t a nős ülé� i ben még egy szer szób aho zta nag vag yon a feLét. Na6' yal1 y j a ügy ét és kérte, hog y íras sa �á a ás albba mar adt. · Alm ási mos t i s hajh atat lan volt . lA vita tkoz re elalu djan ak, közb en megv árta, hogy nagy anyj a és nővé tta. Szta lról felve tt keny érvá gó késse l hany attfe és hörg ése !lek a Ilyak át elme tszet te. Az áldoz at vona glása te tőle, hogy okozt a zajra nagy anyja feléb redt s megk érdez kezde tt : mit csiná l, majrl látva a tiirtén teket , jajve széke lni " M i hály, mit tettél ? A vér láttár a a tettes e'méje teljese n elboru lt é s a keze ügyéb en lévő kalapáccsal a d d i g ütötte nagya nyj a fe­ jét, m í g meg nem ölte. Azután a kalapáccsal a m é g m i n d i g vonagló nővére fejére i s ütött néhánya t, a m í g a z i s meg­ 1 0 éves János A nagy zaj ra felébred t �zünt mozogni . nevű öccse és megrém ülten sirvafak adt. E rr e II tettes a

gyermeke t i s fejbevert e a kalapácc sal.

fŐgond j a . Ezek után a b ű n j elek eltüntetése volt a E lsősorban megmosak odott, a kútnál k i mosta véres i n gét, maj d v i sszament a szobába é s hogy azt a látszatot keltse, m intha rablók j ártak volna a házukban, a .szekrény fiók ­ egy részét k i szórta a ruhaneműek j a i t kihúzgálta s a fö'dre. Azután a pitvarajtót !belülről kinyitotta, a z ütköző­ vas alá egy 'kemény botot du gott és a z ütközővasat letörtp I gy azt a látszatot akarta kelteni , 'hogy a tettesek ,kívülről ' erőszakosaill h a t olt.alk be Az ajtó felfeszítéséhez használt botot az i stállóban a mester ger en dán, a gyilkosságnál használt kalapácsot pe­ dig egy vakalbIakban rejtette el. Azt a konyhakést

�

amely­

lyel állítása szerint a nővére nyakát eivágta, a k ú t ál meg­ mosta s eltette a helyére, a többi kés kőzé. M in dezek után, :hogy a l i b i t tudjon igazol n i

!

felhúzta

áhitato s felindu'ás

a �ét�öznapi c izmá át és a tőszomszédságban l;kó Sprin­ � , . baratJahoz g:! Janos nevu 'ment, aki akkor kint feküdt a

det . . . Hagyd el az elméle tedet, a/nint József otthag y tn

f skamrában. J ?vetelét � zzal indokolta, hogy másnap ko­ . : " mennI permetezni és félt. hogy elals z i k . ran ,a� r ,a szolobe � B � ratJana� körülbeWI haj n a l i 3 ó r á i g tartózkodott ekl
sza'llJa meg lelkede t, engedd át annak szíved et és élete' a

köpönyegét a ledé!' asszony kezéb en, s fllss ! A bolon d

köve tk�ze tessé g csak a kisle lkűek mum usa.

EM ERS ON (Ön biza (o m ) .

» K RO N O S Z« R ÓRB- ÉS ÉKSZERKERESKEIlELMI R. O BUDAPEST, KOS SUT H LAJOS U, TEL EFO N : AUT OM ATA N O Kívánatra á r j t n S CO RTÉBERT C S E N D Ő R S É G I S ZO LG Á LA � S P H É N I X ÓRÁK !I Ó RÁ K Z T.

4.

8fl2· 1 4 Fi ó k : Deb rec en. Piac u tca Iig. . �l l O d e D nem íí fl r a n y- és é K ­ s z e r t á r g y a k, vers e n y d í j ak.

Abra szerInti �ra ára 4' P II /Iv I· 7 p lll1g ' •" S ré�zlelrizetésre -

•

•

e g y z é k l!

küIdü k !

r eszletfizetésre k a p h a t ó k.

1931 a u gusz tus 20.

C SEN DűR SÉG I LAPO K

,

Foga ' :lIihál lyal közö ite. MaJ' d , kisz al a dt az u tcara .. ' . es lar' ' okat IS maJ ava l a szo m.szed össz ecső díte tt e. ' A gyanu Sltottn ak azt a z állítását L " " , ,,, ogy llover . ', ' enek a a at az a' I t a l a e oado tt késse l meG zet t e el, Debr n·I, n. ecze ni . k a nad nagy k et 'edve fogadta ' mert ' a k es t ' nem tal alta ' ' l esne k arra , hogy e] eg .e azza l olyan sebet lehe tett vo In 3 ejtem , mlDt amJlyen Almási nővé rének ' n , Yak an voIt . ' : gy l i\ I eg mas l' k körül mény is szólt ez ellen. Mikor a , kasz pal anc sno k a ,za gya nus íto ttn ak a k ezel't megv lzs_ , ' g� lta : esz � eve tte hog y obb kez e mu tat óuj ja � első izü lt'ten ek ,bels o, olda lan , a haj lasban ' eg" J ' cen ' tl 'me te 'r h osszu va. , g� � van , gya nUS ltot t azt adt a elő , hog y a vágás a kfs _ tol e redt es ami kor nőv érén ek a nyaktt , eJvagta" E z nem fele lhet ett meg a való ság nak , mer t a seb o a rmUlT abb nets zésű 'Volt , � min tsem azt a durv ább � ; e u kess : l eJth ettek voln a, Úgy ez seb, mint a� pihal t lanyo� Iatha tó seb ropp ant éles, finom , vékony , " peng eju eszkö zre enge dett köve tkezt etni. A legké zenfe k­ "őbb volt borot vára gond olni, ezért Debr eczen i alhad nagy a gyanú sított at felszó lí totta, hogy a borotvát adja elŐ, Gyanu &Ított tagad ta, 'hogy lenne . A tagadás nem sokáig tartot t, mert a nyomo zás rögtön bebizo nyította töb b tanuva l, hogy a gyanus ítottna k tényleg volt borot­

l"

�

!

� �

�j

akkor keletkezett,

a

halálos

681

hoz za me g a kív ánt eredm " .. ény . t s menti meg a Jaro r t a " hel yt el e n Iran y ban folytatp tt nyomozás tól. ( Szu t. 67. ' , ) A pitvarajtón látható sér ülések alap os meg vizsgálása , kepezte ebb en az eset ben azt a kiin dulópontot, me:y a , n Y m za�t a hely es irányba tere lte, Felü letes nyomozó az o. � els o Iatszatra (kív ülrő l való erős zakos behatolás) építette , a vo.n fel tová bbi következtetéseit , s emia tt lehe t, hogy , soha em Juto tt volna el a tettes személyéhez, aki után pedI g csak a kezét kelle tt kiny ujtan ia, Nagyon érdekes a szere pe l tt a késnek és a borotvának. Ha Debreczeni al­ hadn agy éles szeme é nagy körü lteki ntése meg a tü­ r; lmes kutatás - a borotvát elo nem kerít i, a főtárgya­ lason ez sok kellem etlens éget okozott volna, Szép munka volt , amIt Itt a csendőrök végeztek, mert az eset minde n részlet ét, Ichetóségét és lehetetlenségét jól megnézték és uralták, _

'borotvája

t"ája.

A borotva megkere sése céljából a járórök házkuta tá,t tartottak és alapos kutatás után sikerü;t azt a sertésól szalmafede le közé dugva, megtalálni. Megkerült a kala­

pács is, melyet a tettes a gyilkosság elkövetésénél haszná:t, továbbá az a bot is, melJyel a tette's a pitvarajtó ütköző­

vasát lefeszítette, Almási most már semmit sem tagadott. Beismerte, h ogy a késről szóló mesével a nyqmozó csend­ őröket akarta félr<:vezetni. Célja az volt, hogy a bíróság előtt visszatér majd a kívülről behatolt rablókról szó:ó mesére, kik nővére nyakát az asztalon talált késsel Ha pedig a borotvát önmagától előadta volna, ezt a rablómesét is el kellett volna örökre ejtenie,

vágták

el,

törvényszék Almási l\Iihályt a sátoraljaújhelyi kir, kétrendbeli gyilkosság és egyrendbe:i súlyos testi sértés bűn tettéért életfogytigl ani fegyházra ítélte,

a

*

legalaposabb helyszíni szemlének Legtöbb esetben megtartása való éggel s az aprólékos ságig menő részletess

Hindenburg f�nyképé\'el ajándékozta meg a székesfehér. "ári bakák emlékünnepének !őreudezőit. Hindenburg altábor, nag)', német birodalmi elnök, a Széke fehérráron június H-éli tartott hő.i emlékszoborlelepl ezé••el Iwpcso latbao, - melyel a hős 69-c bakak állítottak a hő i halottak emlékének - báró Scllőn budupe-sti német kö,et útján �aját aláírásá,�al ellátott fény'képét küldte meg Simon Sándor helyett�s polgánne tel'· nek, Le;". Béla nyugalmazott tábornokna k és vitéz Fa/llssy zék kapitányának, Ist,án ezrl�d('�nek. a fejérl1legyei Yitéz;i mint az ünnepség l'őrendezöi1lek, el ismerő sorok kíséretében.

A salz gyözelme. a amely' díját. k nemzete a n er:senye � lo\"a!-', közi llem'Z�t bu rg-i · Jovascsa lov3:s versell yek ll\gnag-robb dija. a magyar hou\"'éd A magyar honvéd lovascsapat nagy

pat nyerte,

CÉGÜNK ft GAZDASáGI NEHÉZSÉGEK CSENOŐRTlSZTEK, ALTISZTEK ÉS AZOK CSnáDTAGJAI RÉSZÉRE 62 É.V ÓTa fENN�LLÓ OAcáRA IS VáLTOZATLANUL 10 HAVI RESZLETFIZETEST NYUJT ! ! ! Az Urak részére :

Egyéb eg.venru�aszövelek nagy vá.laszlékban Ké z öltöny ö k , [elö]tőktrench-c oalo k Férfi febé rnem uek Hubertus· kabátok és Pult ó verek, kötö tt 'llellények mélerszámra Téli kab átok , b.u��á� ek f'ebérneműanyadgokpen yek " .. . őkö Öltö ny- és . felo.!!oszovet für Úszórullák , ek vet szö ai ton a k " o I e I � f g m�. A H. M . Új eJOI rás ána k saját muh elyu nkb en at mér ték szer int készitünk hák u enr el!y és et ltok fejo t öke , . . e: Ölt öny A Hö lgy ek reszer

, fürdőköpenyek

Úszóruhák k ö tüm osz k és ők . Kész l\Ienyasszo:;yi kelengyéli déJ utáni és estélyi ruhák " , yem se és t e ov arnitúrák emue sz yg j Kész nŐI Ág k Ké sz nő i lehérn Pon gyo Ják, blú� ok, aJja k lŰ mö ll sz ko t töt kö s é k Damasztáru Pu l lóv ere k, kot ott me llén ye k é é r ra ám sz ter mé ::J�� díszpárnák,,, �szo�a- ésen futószőnyegek I: l:k �� :g�i f� ��; �� �� :s �k ��l�Te;: ,, " e t és r� bá k at mérték szerint készítünk saját mu be lyu nkb Vászonáru k, sifón stb . ok Fe jö ltő ke t, k o sz tu � ZA , B U DA P ES T n?� fEi l ? lt

. RS E N Y TÁ V Z S E R A L U Y WEISS G CA 18. SZAM LA JO S- UT IV. KE RÜ L ET, K O S S UTH

ASÁG Á R U HÁ

T E L E F O N : 895-41.

_

FEN NÁ LL 62 ÉVE !

6 2

.\ \'011 t ••szok hálaad ó sze ntmis éj e " gy üjtűl"oli'házb"n . ebtl'll a Mag .\'ll,'\.sztus hiu fél 10 ó ra kor jöttek össze Budup a azok ak mn o dal sa r á t · tU y g gy üjtőfo ghá zban a ma lódi-ú ti . tuszok en idejéb a úr lal dik iu' l le o pr H'wtö e gY éu i"ége i , alti ket a aZ hog ,' I'S pol i t i k ai fogly ok kén t ill'latla nul bÖl·tönöztek be, egyc­ résztv isén &zcntm ó hálaad azóta. t" 'cnkin t tnrt ani szokott II gyiij tö f o gh:.í z .A lllC'gjcl clltckd dl'. Szlacs ányi Béla, Jlek. a. Az egy­ fogadt lelkés'z fogház io azgatója és Hatlz/i k István ájába, kápoln fogház a fel ak k�o ri tús-zok t eslületileg vonull ma­ nyugal fogház a , s o s anác t ahol Ps itek B rl1nó szeulsz éki gaz­ ban ok l la o nd o g majd zott l e l késze, mondot l szentm isét. ne dag szeutbes:oédében emlékeztette hallgató ságát az elmult héz időkre.

A soproni 76-osok hősi emléke. A volt cs. és kir. 76. gya­ logezred soproni bajlársi köre a vil ágháb orú ba n cleselt hő­ seinek emléJrerc Sopron legszebb terén, a D eá k- l éren, müvé­ szi ldvilelü emlékmüve t emeltetett, amely egy magaR talap­ ""ton álló oroszlánt ábrázol. A bronz emlékművet a Pol i ch l1 á ­ 23-án, augus-útns csata éyfordulóján, mil vívott győzelmes fő­ ünnepség Az le. leplezik keretében nagyszabású ünnepség Bódy emlékmű alta, áll Az , berceg Pá] védn öks égét Esterházy Zol t án szobrászmúv'!\sz. ,"olt 76-os tiszt alkotá a .

Sírkövet kapnak a rákoskeresztúri temetőben nyugvó hő� i halottak A rákoskexeutúri hősi temetőben n y u gv ó hősi ha· fa­ lottak emlékél eddig csak egys-J.erü fej fák és dísztelell keres-ztek őrizték. Illetékes körök most el határozt ák, hogy a k'ö-zeI S ezernyi. fakeresztet marad::ll1 d Óbb emlékkövekkel, szép ,

ua egy szerü siremlékekkel cserélik ki. A szü kség es összegel ill ar biztosí tolták PR a fő v á ros polgármestere már k ii rta a " e rsel1ytárgyalúst " sil'kövek elkés-z.itésére.

Az ácsi csata 82, évfordulója. A napokban voli a nyolc' ,'ankettedik évfordulója az áesi csatának, amikor a 48-as ma­ gyar honvédek az ácsi erdőben az os ztr ák - orosz egyesített sc­ l'eget legyőzték. Az évforduló alkalmaból kegyeletes ül1ncp­ séget rendeztek az ácsi erdőbeu levő h O l1 vé dsfr o1.--uál, ahol Komárom város no\'ében Szabó K ál mán tiszti főügyész kozo!'Út helyezett el.

Felayalták az algyöi repülőteret. A Délvidéki Aero Club angDs-ztus 9-<Ín avatta fel, sportrepüléssel egy be kötvc , uj re­ pülőterét, Algyő község mellett. Az ünnep,éget dr. [(oouto­ u-itz Károly egyetemi tanár, klubelnök beszéde nyitotta meg. A Magyar Aero Szövetség nevében Csen l,ey Géza fel ügy elő szakS2lCrü magyarázat kiséreteben bemutatta az rep ü lő · új teret, majd három repiilőgépen a növendék ek Löbb kitünően sikerűlt próbarepülést mutattak be.

deni. Bármilyen esendill'"égi tárgyú felvétel t

�

:

:

n y u gá l l o má n yú

�

:,-

paru tLCsnokának.

Ame rik áb a n , az E l kész iilt " világ legnagyobb légbaj ója. r észe t nek a vi­ ge n te ai amcrik z a k ukroni repülőtéreu, átadlá a me e t Akro" ját, léghajó szerű lág legnagyobb Zeppel in-rend kobmé terrel 105.000 talma köbtar n évre keres;ot eltek. A jéghajó mé te r. Az öb k 184.000 vagyis , é nagyobb , mint a Gra f Z c>p pel il1 külső for­ léghajó A k.észült. Akron kimondo ttan hadicélo kra

b:,

m áj á ba n erő s en el é r az eddigi há bo rús Zeppolin -típusolktÓ I . A külső burkol at sziv arfo rm áj a h e lyeti az úgyneve-Lebt csepp­ formát használlák fel az építésnél. A legmegl epőb b újdoru;ág nem függnek szaba­ az Ak r ono n az, h o gy a moto rgo n do lá k don, a léghajÓ testén kíV'ÜI. m i n t eZ oddig szokásos vo l t, ha­ nem be "aIlll ak ép í tv e a J.ajótestbe, Az utasgondola szintén

t

beépített, csak a kormá'l'�J.ás céljaira föltétllenül s:z.ükséges a Ebben fülke előrésze bontja meg a lélrhajó kö rvo n al ai t. fülk éb e n v a n elhelyezve a r á di ó áll om ás is. A léghajóóriás 12 gázcell á ra van osztva, n1indel?:yik gárreella 1800 köbméter hé­ lium be f oga dásá ra a l k a l mas. 17.000 km utat k>épes megtonrtl a léghajó le,z,úl1ás nélkül. val?:Yis e gy hétig tud a levegő ben

m'l' J'adni egyfol ytában. Az Akron át tudj'a repülrtl az Atlanti­ óc e á n t oda és vissza e gyhU1iam ban. A léghajó l e g n agyob b llevazetessége azol1ban az, hogy egy 23 méter hoss'lJÚ és 13 mé­ ter s-z,éles hangár van beépít ve a b u rkolatába, ahol k ét re­ pülőgépet lehet elhelyezni. A l éghajó felderilő útja közbell képte-legrafikus úton tudja értesíteni flottáját minden mozdl1latról és az ellenséges haderők állás,áról. A léghajó burk(}lata úgyszólván teljesen tüzmentes, Váza d ural n mi ni n.mb ó l ké­ SZ"ült és W.OOO kg súlyú, felülete 84.987 négyzetméter és (,pítési k öl ts ég e 22 millió d ol l á r. Jlontollokkal

szerelik fel találmányt

" tel1geralattjárókat. szabadalmaztatott az

te ng e ral a t tj á rók megmel1lésére . .A találmány több össwhajtható pon tolI ból áll, amelyek e t a tengeralattjáró ,fe­ n ekén helyeznek cl. A pontonokat bármely pillauatban h as'1l­ nálatba lehet helyezni. Minthogy összehajthatók , ne m s(}k be­ Iyet foglalnak el. Szükség esetén pedig a h aj ó belsejében el­ helyezett készülék segitségével mechanikus úton felfújbatók. Felfújt állapotban igen nagy a vi71kiszorításuk és alkalma­ sak arra, hogy a hajót a viz felszi n é n tartsák. A p on t o n o k nagyon könnyűek s nagy számukná l fogva biztosra lehet venui, bogy összeütkö-res esetén is clég sok marad b e lől ü k sértetlenül. A t al á l m ány úgy a svéd, m i n t II kü l föl di tenge­ részeti körökbe n nagy feltünés t keltett. A svéd mérnök talál­ mányát felajánl otta a své d tel ge rés zet nek. elsüllyedt

�

szivesen foga­ du � k , �k á háború előtt vagy alatt, akár pedig a háború r . �tiin �eszul t Harctéri b or i sen dő rség szolgál atát meg­ : : . orokito felvete leket kulono sen sZIvesen fogadnnk, �cm leme­ zekre, hanem k épekre van S7illkség;ii n k, -mert a sokszorosítás azokról történik. Minde n képet visszaküldünk, tekintet nélkül arra, hogy fe lbaswá lj uk- e vagy sem. A képek hátlap jára v � gy h zzáragasztot pap í rsz l e tre kérjük felirn i, hogy a kép � � . zu l , mtt m.k�r es hol k es abrázol, továbbá, hogy kinek a . t u laJ dona s mlly n CImre el l visszaküldenünk. Ha valaki � k�pet , nem ke ', vlss'Za, HJa azt is a hátlapjára. Kérjük . . o rspa rancsn ok baJta l'Salllk at , sZlves keclje nek erre a kérés ünkre

,� tá

l a kó

Az "Em ­ elete s ü n ne l�e. Az "EnHLeu" ném et cirk áló kegy . haJó rés"vé elé· " ango l hadI deu" német c i rk á ló az " l l' oqnoi s , "Emden" elsuU yedéseook régi II 9-én, tus vel vasúrnap, au gusz. az e lesett ek emlé kére. helyé n kegy eletes ünJle pélyt rende zett z el Si ngap o r eb ó l jött lyre nnejJé Az ang ol hajó aq, elllléldi SlI'­ ll a parto k ne ett ek s e l e A" Észak -Keel ings szige tekhez. és kösw nőA. "Emd en" p a ral1 csn oka keresztet állíta uak. aj hajór al1g01 időző el1 búc�úüíviratot k ü ldö t t a kínai v iq,ek

FeHújható

�

.k

örlc iben alka lmi já ről'ök útjá ll a " örsk i . n i v e se núö rök f i gy eim ét is fel h

Egy svéd mérnök legutóbb

F llykép[el vételeket ké rül1 k . A m. kir , csendőrség ötven­ éves J nblleu m a alkalma val illnsztrált jubilenm i album fog . megJeie um a magyar csendőrségről. Kérjük olvasóin kat szi­ nekünk az album számára való kiv ál og at á cél­ �;skedj e.n e Jaból mmel tobb csendőrségi lárgyú fényképfelvételt bekül­

a.

1931 IlJ\lgUSq;tus 20.

CSENDÖRSEGl LAPOl{

;

l

LóáPo óllak ajánlko zik Füzér Mihály 28 év es , hévízg yörki l kOS , kl a füJöpszál1ási Öl' ön lóápol óként egy pvig , , oli alkalm az-va, majd 0 11l1 an az L b o n v é d hn z árC'Zl'e dhcz ment at, de lélS"úá mcsök ken tés k ö vetkeztében elbocs átottá k.

�

�

VI�., .

ajánl koZl1a k: O l áh Mária (4;) éves) . Laká sa: G ara i-ul ca 34., 1. em. 12. ajtó. - özve gy Mn· (45 éves ) . Lakása : Buda pest. ' Sá r k any ' -

Örsfő zőnőn ek

�

B u dapest,

han M ,b al yne u lea 14.. fsz. IQ,

A

csendőrség l egrégi b b , legmegbíz­ hatóbb és legolcsóbb bevásárlásl helye

VTn .

8 h a v i r é s z l e t! ru

házati R.-T. Budapest, VII I. Ü llői út 14 , Juk "ÉrteSlt ... Ige . n tisztelt vevőinket hogy cipőo t ' l ' k e ugyanúgy, mint az összes ruháza A cs;ndőrség tagjai ti cikkeknél , 8 h:�i ��Iet cip öv ásá rlá sn ál �ef eSI , zesüln �n�e. dvezmenyben res ek E lőleg nincs! -

a

•

l 3 1 auguszt.1l.>

:20

CS ENDORSEGl

-

C�E

OÖ RS EG l DO LM ANY Ut(

LAPO K

takar ékI l c lllctiak Takarékoskotl u i SziilóU rJl hadhí n·a. t b iztOl-Oí­ c l e a ön kOD�\'(,l'�kt'\'eJ. haTH'ln �o]déle kéjJj)(, ll lrhct. H l>kct éPPl' U t::Uit k ö W t t, akkor al. erre a célra hel'izct ctt összrg' a'zok a t t a1\: a­ úgy l11l'gtn k a ritoU péIl�nck kell tekiJltc ul, mintha 1l1ep;tak ul'í tott rókba trttC' ,ro l n a be. Amiko r tl'hú l a c:,eud űl' \ l p l l P i YCn1 1 i . p�n zt!röl nl1l �ZÓ. az életbizt ositúbt is fig"ypl c m h l NClll ví1úgos a le· J. n y . törzsőrmester, Salg'útal'já n.

H.

nelJl aLlulIk ,'cll'. nem tmljuk. nlit akar elél'1l l . �Iagúll] o\�él ben beyéte' 20 f. béh'"gc\ lapunk javára vúla,zl , a beküldö tt

I 'ztük.

TehrtSl-A',

legalább négy All alll l't:'lldijrsé gi dL'lt: k t b' csak papiroson J�h('tne. <'7; is c�upan közepisko lai Yég1.eU�éggel irúnyadó Ulost lI1ár. Iuert érett.ségiz ett em!.H'l'(?Ik tötnrge je.lcnt� kt"'zik erre a szo1gál atra. De azoknak i:s yúrniok keH. amíg

a j�lenlegi lét;:zóm eléri fl ténylegesn él jó"ll kisehb rl'l1 dsz.'· r.'"ítrtl l étszámot. Erről a t e r ,éről mondjon l e .

193 1 aug usz tu� 20.

LAPO l\

C S E N D O RSEG I

. é v i 2. bzün ui b a u " K . 11 1 . . Ba· Ürö m. Ol nl8''' cl IU1J Uuk 192� jrli gér ..

hó .. ,a"

Iboly a

1.

küld ött

üze ueti inke !.

k a t. llcvc z.zük , anl� Köz utak nal\ .azok at a z u t a . i. min dcn e J lcllb :t;olg ú l t a l ás és I ) " l ' k e l közl eked és célj a ira. bárk szab á l y o k ld v é t e l é v"c l az ú l 1 uhl l1O:-.a ll kötp l l�lő fot'g ahui a li a lléhl ú u l vala ki Jlálh at. nd ndpll k o r l ú t o W t; n é l k iU hasz z a t ú u:t; ez. kast élyal toz ulat épit Let, birto k;'ll kCl'C ,ztül a nál­ hasz m ú s llCJU tehát i l l e t ő t u l ajdou a, enge délye Il'él kiil csak a vo nato k butat á \ A L. kÖzú halj a , s igy cz ill. úL nem kÖZÖlllség ('sak anya gi el­ hUbzl1<.il b n i j ú k , a \' onato kat pedig a b á l y o k Iwlar lása melle tt za s Icus:t; olgúJl .atá, és b i zonyo s ,asúl i en ezért 11('111 t e kinth e­ n�11(1 t i igényuú. II yu:sut ak tehá t l'é:szb ként is az u t u k t ő k kÜí'.u t a k n u k . uo az utóbb i c l ne vc'zés egyéb rlatha n, a Y
Függőle!Je.' wrok.

Keresztrejtvénv .

26. H.égi fegyver. 25. Kenl arra. gen így l1Ívh\k cl börtönt. Fordítva sze­ :12. szócska. Habozó 27. Koyúcö basZIJ ú i j a . al. 36. A nem rag'. ics"im'itö K 34. mélyes nén"., s. 33. Cselekmény. 39. h01izá. kell Engedély 37. liszte"ég(>s be-zédre m o n dj á k . 46. visel. Egyenruhát G t ó i,.aL la t i n rövidítése. 40. Vigyáz. 43. van. s i Tisztítóe,zkö z. 48. Pihenő németül. 49. I l �·ell fegyver

53. )i é lküle n incs :il. Súlyegység mássalhaugzói. 52. Fohász. é l e t . 54. Xé,"elö. 56. Kutya. 57. Francia birtokos n évmás. )!e-g(ejlést

,lunk

egy

.>1.

bZt).,])

csak

HaLúridö

,zppll'mh"r

csendőrség

a

szeptember

bÖl'-levéltál'cát

legénységi

egy é n e i t ő l

foga­

10. A belye, megfejtők között

sorsolunk

kL

20-i SZánl1l11kban kö"öljük.

eredményt

>\.. z

...

a

-- : 0 : --

Megfejtés.

A (ulyó é v i 21. s'hámunkban lll rgfl'.i t (�s(' a küvctkrzö :

k özölt

A lnaga:sstÍgi pOllLok közül h el y es

16:)-ös

lnéter.

II el yesen

A" l-�s ]lo nt " 2-es "

a

a HZ a

a a

a a

3-as J-es

5-ös

6-os 7-es

8-as

9-es

1 0-es

"

"

1�0-200,

llU1 gassága " "

"

"

"

"

"

" .,

"

szá ,: � n t al ? r,;l . . ber.cI)) ) . PlIWOl'

" "

"

"

�orok: l. A mt'gt.-'lőző i'i:t.olgála t.ban igen fontos, A �zL gorUSag ]n� n �t r qyen ls legyen az előljáró . 15. Ito­ ,, . . 16. I�omer�. �7. .Ja]lún ]lénz ronelik usau. 18. ütö' :�,a n lenz. . kal t )_a . 19. Fordl! ya k lCSlU)'l.tö ra" Xövénv n " 20 • 22 '1' ermeny t raknak ' hpl e. -'rt. )' " ' , n,' dionak ' is van. 28. Yib'YÚZ. 29. Erdőh en . IS van. 30. Pl. a zsoldot . 35. A baktel' i' ., o u z. 3 6. " ' 1 a]losa n m'ás .. .. ' .. l 38 "w\ a . " . kt. 41. A nHllt idő mlda . 49 Ö rte,Lu i:J, 'l'öhll {'!S·s zamn . !o, 7R lU 4.; :E:ruy e'S n evmas ' . +4 . T"b O b m i n l bajt árs. 45. Kisehh

�

•

r

•

•

poc,ol va

' plTo ��yag. 47. Csomó más szóva l. ,)I}. PId. az allll. . . koZ;�1 a legjob bat leszi az cmbPr. 5 1. A . ok kllt)á · is ' ll � k �,�o � d Jn;<. ��', T,er:]lfel yétell cl kapcsol a!os szó. 57. A :,:y émánt l!'i elZ. :)8. Ilawr zo. 59. Az arany Y('�C.,-j ('I('. G9. Csill aO' " 'l t I· llll · 1. fil . 1'e,'"a luulko dó foncti kusa n . ' ,. s '

J�

IBÚ TO R

51.' A

a l(jg·as és a 230-as. A

240-260.

1f.!O, 120-140, 2"20,

200,

160, 140-160, 280, 100-120, 140 méter.

H i ba nélkül rejtették még :

;+:, l�íz.'1'z.i}j te,�

p;llyázat

100-120, a 116·os 120-140

92·es

"

sz i l l h"oualas

�VeRzP �'ém),

Pál Lajos th. [(ovács Béla

(Szen tes).

Csá­

�o zse r ormo (1IIeszleg nyö), Bugyi István cs. ( K a r�ncsl,r 'z, ) , Rcrekes Aladár cs. (Gödöllő ) ; l-l hibával : , [(emeli!! Pal th. szakp. (Szeghal om), Marion l\lihálv th. (Szom­ őml.

Illés ilIih;jly tőnn. (Berelt yóúj falu). torm. és Felrcfp ll. őrm. (Sárhog árd).

h,� tbl'l)").

Az önbol'olváló ké zül é k e t P i l i pár tcgnyö) nyerte el . Elküldö ttiik.

d é t·a i

József öl·mes ! et·

A s1.erk eszté .ért és kiad ásért

PINCZÉS ZOLTÁN

(Tharos­

,János

(i\Iesz .

felel ős :

száza dos.

Stádium Sajt óvál lalat Rt., Bud apes t, V I . . Ró zs a - utca 1 1 1 .

Felelős üzemvezető : Gvő rv _

.

A l a d ar. '

sz.

Cs en dő rs ég e s ho nv éd sé g ..

számára szü ksé "es

" k ö n y v e k es lé r k ép ek

kaphatók

GRILL BUDAPEST, V. KERÜlET, DOROTTYA

-f é l e k ö n y v k e r e s k e d ésben

UTCa

2: I

l