Térképészet Az alábbiakban Xantus János (1825-1894) utazásainak néhány jelentős állomását érintjük. Xantus jogi pályára készült, de 1849 után halára ítélt honvédtisztként kénytelen volt külföldre menekülni. 1. Először az É.sz. 51,5o és Ny. h. 0,1o koordinátájú városba utazott. A város neve:……………………………….. 2. Innen továbbállt, dolgozott csatornaépítő munkásként, cipőtisztítóként, zongoratanárként, majd egy vasútépítő társaság mérnök-rajzolója lett. Xantus hamar abba a városba került, amelyiknek koordinátái: É. sz. 30o, Ny. h. 90o. A város neve:………………………………… Melyik öböl partján fekszik ez a város?...............................................Melyik folyó ömlik itt az öbölbe?................................................ 3. 1858-ban újabb megbízatást kapott: az akkor „Bíbor-tengernek” nevezett öblöt kellett felkutatnia. Az öböl a Ráktérítőtől északra a Ny.h. 110-115o között húzódik. Az öböl neve:………………………………. 4. Továbbutazott dél felé abba az országba, amelyiknek északi határfolyója a Rio Grande. Az ország neve:…………………………….. 5. 1868-ban továbbutazott Ceylon szigetére. Ceylon koordinátái: …….………………………. 6. A következő állomásának közelében az erdőket kutatta. A város koordinátái: É.sz 1,5o, Kh. 103o. A város neve:………………………………. 7. Milyen távol van légvonalban egymástól az 5. feladat szigetének legnagyobb városa és a 6. feladatban meghatározandó város? ………………………….km Angol források – vagy inkább csak a legenda – szerint olyan levelek kerültek napvilágra, melyeket Karl May, a híres indián regények írója írt Xantus Jánosnak, beleegyezését kérve ahhoz, hogy róla mintázza meg Winnetou barátját, Old Shaterhandot.
Xantus János 1870-ben érkezett haza Győrbe, 1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában. 1894-ben Budapesten halt meg. Ajánlott irodalom Magyar utazók, földrajzi felfedezők, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973
1
Térképészet 1. Azimut kiszámítása. Az ábra alapján határozd meg az azimut fogalmát! …………………………………………………………………………………………………... a. Mennyi az azimutja a keleti égtájnak? …………………………………………. b. Mennyi az azimutja délnek? …………………………………………. c. Mennyi az azimutja nyugatnak? …………………………………………
2. Fejezd be a rajzot!
Mennyi a relatív magassága Zöld-hegynek Kék-hegyhez képest?............................................... Mennyi a relatív magassága a Kékesnek a Zöld-hegyhez képest?...............................................
2
Csillagászat
1. Hasonlítsd össze a két ábrát! a. Mi az azonos a két ábrázolás között?........................................................................................ ………………………………………………………………………………………………….. b. Mi a különbség a két ábrázolás között?.................................................................................... ………………………………………………………………………………………………….. c. Melyik elképzelés áll közelebb a valósághoz?.......................................................................... d. Miért gondolták régen, hogy a Nap kering a Föld körül?......................................................... …………………………………………………………………………………………………... e. Hogy lehet tapasztalni, hogy kering a Föld a Nap körül? …………………………………………………………………………………………………... f. Tapasztaltad-e, hogy forog a Föld saját képzeletbeli tengelye körül? Ha igen, akkor indokold a válaszodat! ………………………………………………………………………………………………….. 2. A bolygók mozgása Rajzolj ellipszist! Hozzávalók: rajztábla, 6 rajzszög, zsineg, ceruza, olló, vonalzó, papír 1. Vágj le 30 cm hosszú zsineget! 2. Kösd össze a zsineg két végét, hogy egy kb. 13 cm hosszú hurkot kapj! 3. Erősíts fel egy papírlapot 4 rajzszöggel a rajztáblára! 4. Húzz egy 13 cm hosszú vonalat, és mindkét végén tűzz be a táblába egy-egy rajzszöget! 5. Helyezd rá a zsineghurkot a rajzszögekre! 6. Tartsd a ceruzát úgy, hogy hegye a hurkon belül legyen! 7. A zsineg maradjon feszes, miközben a ceruzával a hurkon belül, a zsineg mentén, oválist, vagyis ellipszist rajzolsz a papírra! Az egyik rajzszög köré rajzolj kézzel 1 cm átmérőjű kört! Ez lesz a Nap .
3
a. Hogyan változik a bolygó (pl. Föld) helyzete egy év alatt a Naphoz viszonyítva? …………………………………………………… …………………………………………………… …… b. Milyen alakú a Föld (és a többi bolygó) Nap körüli pályája?......................................................... ……………………………………………………. . A Föld január elején van közelebb a Naphoz. c. Számítsd ki a március 21. - szeptember 23. közötti félév és a szeptember 23. - március 21. közötti félév hosszát! március 21. - szeptember 22. hónapok napok száma szeptember október november december január február március összesen
szeptember 23. - március 20. hónapok napok száma március április május június július augusztus szeptember összesen
d. Melyik félév rövidebb?............................................................................................................. e. Mi lehet ennek az oka?.............................................................................................................. ………………………………………………………………………………………………….. f. Tanulmányozd az alábbi táblázatot! Milyen összefüggést találsz a két adatsor között? Bolygók Naptól való közepes távolság (millió km) Keringési idő (földi év)
Merkúr
Vénusz
Föld
Mars
Jupiter
Szaturnusz
Uránusz
Neptunusz
58
108
149,6
228
778
1428
2872
4498
0,241
0,615
1
1,881
11,862
29,458
84,022
164,771
Fogalmazd meg az összefüggést!.................................................................................................. …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Ki fogalmazta meg a törvényt?..................................................................................................... Ha többet akarsz tudni erről a témáról! http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kibb/0/33338/1 http://www.sulinet.hu/fizika/kepler/keplerx.htm http://astro.elte.hu/
4
Figyeld meg a csillagos égboltot! 1. Keresd meg az ismert Nagygöncölt! A Nagygöncölt egyes népek Nagymedveként (a térképen Ursa Major) ismerik. Amit mi szekérrúdnak látunk, azt ők a medve hosszú farkának képzelik. A szekér két első csillaga mutatja, merre látszanak szerintük lefelé haladva a medve hátsó lábai. A medve orra felé a szekérderék két felső, első lábai felé a két alsó csillaga irányul.
A Nagygöncöl hátsó két csillagát kösd össze, majd képzeletben hosszabbítsd meg a Sarkcsillagon keresztül és a Cepheushoz jutsz. A Cepheus négy csillaga egy négyszöget alkot („megroggyant” négyzet), a Sarkcsillag felé eső újabb csillagával együtt olyan, mintha egy kis házikó volna. 2. A következő csillagképet szintén a Nagygöncölből kiindulva keressük meg. A Nagygöncöl rúdja végétől húzz képzeletbeli egyenes vonalat a Sarkcsillagon át és ott lesz az M betűre hasonlító Cassiopeia. 3. A Cassiopeia csillagképtől húzz széles sávot a már ismert Cepheuson keresztül. Így megtalálod az elég halvány csillagokból álló Sárkány (Draco) fejét. A tekergő testű Sárkány körülöleli a Kisgöncölt (Ursa Minor).
2. Járj utána!
5
a. Honnan származik a Göncöl elnevezés? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… b. Honnan származik a Cassiopeial elnevezés? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
A Föld belső szerkezete 6
1. Az alábbi táblázatban és az ábrán a Föld legkülső burkának, a földkéregnek a jellemzőit foglaltuk össze. Szárazföldi kéreg
Rétegei
felső
alsó
-
SiO2
66
54,4
54,4
Al2O3
15,2
16,1
16,1
K 2O
3,4
0,34
0,34
FeO
4,5
10,6
10,6
MgO
2,2
6,3
6,3
CaO
4,2
8,5
8,5
Na2O
3,9
2,8
2,8
20 km
15 km
6 km
Összetétel (%)
Jellemző
Vastagsága Sűrűsége
2,7 g/cm
3
Óceáni kéreg
3 g/cm3
a. Hasonlítsd össze a szárazföldi kéreg alsó részének összetételét az óceáni kéreg összetételével! Mire következtetsz? ………………………………………………………………………………………………….. b. Mely ásványok fordulnak elő nagyobb arányban a szárazföldi kéregben, mint az óceáni kéregben?……………………………………………………………………………………….. c. Mely ásványok fordulnak elő nagyobb arányban az óceáni kéregben, mint a szárazföldi kéregben?……………………………………………………………………………………….. d. Milyen összefüggést találsz a mélység és a hőmérséklet között?............................................. …………………………………………………………………………………………………... e. Az óceánok alatt csak óceáni kéreg húzódik, a szárazföldek területén mindkét kéreg megtalálható. Melyik van felül és melyik alul? Felül van a(z) ……………………………….kéreg, alul van a(z)………………………..kéreg. Miből következtettél erre?............................................................................................................ f. Milyen vastag a szárazföldi kéreg?........................................................................................... g. Egészítsd ki az alábbi rajzot! Rajzold be a földkéreg részeit a megfelelő helyre! (Az óceán és a szárazföld határán törekedj a folyamatos átmenetre!) Írd be a sűrűség értékét is! 5 0 1 0
felszín tengerszint
…….g/cm3
2 0
…….g/cm3
3 0 4 0 km
óceán
szárazföld
2. A Föld belső gömbhéjai 7
A földrengéshullámok (az ábrán P és S) terjedési sebessége ott megváltozik, ahol az anyag jellemzői (pl. sűrűsége) is megváltoznak. a. Hogyan változik 2900 km mélyen a földrengéshullámok sebessége? ………………………………………… b. Szerkeszd meg a Föld belső felépítését! Rajzold be a körcikkre a földrengéshullámok terjedési sebessége alapján a Föld belső rétegeit! c. Általában hol nagyobb a földrengéshullámok terjedési sebessége? Húzd alá a helyes választ! a kisebb sűrűségű anyagban a nagyobb sűrűségű anyagban
A légkör szerkezete és alkotó részei 8
1. Ábrázold a táblázat adatait! A pontokat folyamatos vonallal kösd össze! Magasság Hőmérséklet
0
2
5
10
15
20
30
40
50
60
70
80
90
100
120
140
160
180
200
15
2
-18
-50
-57
-57
-47
-23
-3
-17
-54
-93
-93
-63
76
441
749
883
963
A hőmérsékleti adatok egész számra vannak kerekítve.
km 200 180 160 140 120 100
50
0 -100
-50
0
50
100
400
800 1000
C
o
2. Hol húznál határvonalat az egyes légrétegek között? Válaszodat indokold! ……………….km magasan, indoklás:………………………………………………………… A réteg neve:……………………………………………………………………………………. ……………….km magasan, indoklás:………………………………………………………… A réteg neve:……………………………………………………………………………………. ……………….km magasan, indoklás:………………………………………………………… A réteg neve:……………………………………………………………………………………. A légkört melyik tulajdonsága alapján tagoltad?..........................................................................
2. Melyek a levegő alkotórészei? 9
Néhány egyszerű kísérlettel, megfigyeléssel több alkotórészt ki tudunk mutatni. Kísérletek a. Oxigén kimutatása Kis faszéndarabkát (hurkapálcát) márts a lángba! A szén egy rövid idő múlva lángra lobban, majd elég. Látszólag semmi sem keletkezik belőle, azaz a reakcióban színtelen, szagtalan gáznak kellet létrejönnie! Ha az égő széndarabkát mély főzőpohár aljára teszed az egy darabig még ég, majd elalszik. A folyamatban keletkező gáz, a szén-dioxid okozza ezt, ami, mivel a sűrűsége nagyobb a levegőénél, nem távozik a pohárból, hanem kiszorítja onnan a levegőt. Oxigén hiányában nincs égés. b. Szén-dioxid kimutatása Meszes vizet egy napig állni hagyunk. A meszes víz kissé zavaros lett. c.. Nitrogén kimutatása Nagyobb kémcső aljára helyezzünk vékony vasdrót gombolyagot úgy, hogy ne essen ki. A kémcsövet fejjel lefelé állítsuk vízzel telt üvegkádba, s tegyük rázkódásmentes helyre. 2 nap múlva figyeljük meg a változásokat! Láthatjuk, a vasdrót megrozsdásodott, reakcióba lépett a levegő oxigénjével. A nitrogén maradt csak a kémcsőben, ezért a víz szintje felemelkedett. (Valójában azt mutattuk ki, hogy az oxigénen kívül van még egy nagyobb mennyiségben lévő gáz is a levegőben.) d. Víz kimutatása Egy vizespoharat tölts meg jéggel! Mit tapasztalsz néhány perc után? Mi válik ki a pohár külső oldalán? e. Por kimutatása A besötétített szobába beszűrődő napfényt nézzük meg oldalról. Megláthatjuk, hogy mennyi részecske lebeg a levegőben.
e. Ábrázold az alkotórészek arányát! Az adatokat az f. feladathoz tartozó táblázatban találod.
10
f. Csoportosítsd a levegő gázait a mennyiségük állandósága, változatlansága alapján! Hány csoportot alkotnál? Gáz nitrogén (N2) oxigén (O2) argon (Ar) egyéb nemesgázok széndioxid (CO2) metán (CH4) dinitrogén-oxid (N2O) ózon (O3) vízgőz (H2O) nitrogén-dioxid (NO2) ammónia (NH3) kén-dioxid (SO2)
Mennyiség 78 % 20,9 % 0,9 % 0,2 % 0,032 % 1,7 ppm 0,3 ppm 0,01 ppm 100 ppm 1 ppb 1 ppb 1 ppb
Mennyiségük állandósága a légkörben 1 000 000 év 500 000 év több évszázad több évszázad 100 év 10 év 170 év 2 év 10 nap napok napok napok-hetek
ppm=milliomod rész (1 millió molekula közül ennyi az illető molekula) ppb=billiomod rész (1 billió molekula közül ennyi az illető molekula)
………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
11
A levegő felmelegedése Arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan melegszik fel a levegő. 1. Tanulmányozd az alábbi ábrát! Egészítsd ki a mondatot! A sugárzás …….%-a éri el a felszínt, a sugárzás ……%-a elnyelődik a légkörben, a sugárzás ………%-a visszaverődik.
Világíts meg zseblámpával egy fehér papírlapot úgy, hogy a lámpa merőlegesen, majd úgy, hogy 45 fokos szögben legyen! Mikor világít meg ugyanakkora fény kisebb területet?............. Hogyan befolyásolja a levegő felmelegedését a napsugarak hajlásszöge? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Miért?......................................................................................................................................... 2. Mérés (célszerű legalább egy nappal az új anyag feldolgozása előtt elvégezni) Osztálytársaiddal együtt mérjétek meg 9 és 15 óra között a napsugarak hajlásszögét, a levegő hőmérsékletét a talaj közelében és 2 méter magasságban! A levegő hőmérsékletét mindig árnyékban mérd! Töltsd ki a táblázatot! A hajlásszög méréséhez használj egy 1 méteres botot, egy iskolai nagyméretű szögmérőt (a matematika órán ilyet használ a tanárod) és 2 méteres lécet. Hogy méred meg a napsugarak hajlásszögét? A botot szúrd a földbe, a bot árnyékának végét kösd össze a léccel a bot felfelé mutató végével. Így kaptál egy háromszöget. A földfelszínnel bezár egy szöget a léc, ezt megméred a szögmérővel. Ez a napsugarak hajlásszöge. (A táblázatban található adatok valós mérés adatai.) Idő (óra) Hőmérséklet a talaj közelében Hőmérséklet 2 m magasságban Hajlásszög
9
10:30
11
12
13
14,5
19,1
18,3
20,7
19
12,5
16,3
17
18
18,5
26
34
37
38
33
14
15
12
Ábrázold az adatokat! hőm.
hajlásszög 40
30
20
20
10
10
9
10
11
12
13
14
15
16
óra 3. Az alábbi ábrán a belső kör a Földet, a külső, szaggatott vonallal jelölt kör a légkört ábrázolja. Melyik földrajzi hely kap több meleget? a. Állítsd csökkenő sorba a betűkkel jelölt helyeket az odaérkező hőmennyiség alapján! …………………………………………………..
A
napsugarak
B
C b. Miből következtettél erre? 13
………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………... 4. Hogyan befolyásolja a felszín anyaga a levegő felmelegedését? Tanulmányozd az alábbi táblázatot! A táblázat az albedo (sugárzás-visszaverő képesség) adatait tartalmazza. friss hó 80-85 %
víz 6-9 %
rét 26 %
erdő 20 %
szántóföld 23 %
a. A sötétebb vagy a világosabb földfelszín nyeli el jobban a sugárzást?.................................... b. Milyen színű, árnyalatú ruhát célszerű felvenni a nyári melegben?......................................... 5. Hogyan befolyásolja a napsugárzás a levegő felmelegedését? Melyik lejtő kap több hőmennyiséget? …........................................................ Mi az oka? …..............................................................................................................................
6. Foglald össze a levegő felmelegedéséről tanultakat! Mitől függ a felmelegedés? Honnan származik a sugárzás? …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Hogyan melegszik fel a levegő? …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Milyen tényezők módosítják a felmelegedést? …………………………………………………………………………………………………... Ha többet akarsz tudni erről a témáról! http://www.waukeshasouth.com/EarthScience/AngleOfTheSun/AngleOfTheSun.shtml https://www.nrc-cnrc.gc.ca/eng/services/hia/sunrise-sunset/angle-calculator.html http://wyp.csillagaszat.hu/files/eratosthenes/index.html
14
15
16
Víz a levegőben A táblázat az adott hőmérsékleten befogadható legnagyobb vízgőz mennyiségét mutatja. 1. Milyen összefüggést találsz a két adatsor között? …………………………………………………………………………………………………... °C g/ m3
-25
-15
-10
0
5
10
15
20
25
30
35
0,7
1,5
2
5
7
9
13
17
23
30
38
2. Számítás a. A 20 oC-os levegő maximálisan hány gramm vízgőzt tartalmazhat köbméterenként?............. b. Esetünkben a levegő hőmérséklete 20 oC és köbméterenként 9 gramm vízgőzt tartalmaz (tehát nem annyi vízgőzt, mint amennyit 20 oC-on maximálisan tartalmazhatna). Számítsd ki, hogy a 9 gramm hány százaléka a 20 oC-on maximálisan befogadható vízgőz mennyiségének! ………………………………………………………………………………………………….. Ez a relatív páratartalom. c. Hogy lehet elérni, hogy ennek a levegőnek a relatív páratartalma 100 % legyen? (Továbbra is 9 gramm vízgőz van 1 m3 levegőben.) ………………………………………………………………………………………………….. d. Csökkenteni szeretnénk a levegőben lévő vízgőz mennyiségét 9 g/m3-ről 7 g/m3-re. Mit kell tennünk? ………………………………………………………………………………………………….. e. Mi történik a 2 grammal köbméterenként?.............................................................................. Kísérlet Mérd meg szobád levegőjének relatív nedvességét! Hozzávalók: vizespohár, jég, hőmérő, víz Mérd meg a szoba levegőjének hőmérsékletét (jegyezd is fel)! A poharat töltsd meg ¾-ig vízzel és állítsd a vízbe a hőmérőt, majd tegyél bele egy darab jegyet (ha szükséges, akkor többet is beletehetsz.)! Közben figyeld a pohár oldalát! Amikor a pohár oldala homályosodni, párásodni kezd, olvasd le a hőmérőt! Ezután kiszámíthatod a fenti táblázat felhasználásával a szobád levegőjének relatív nedvességét. Hány százalékos ekkor a relatív páratartalom? Hol játszódik le a természetben a pohár oldalának párásodásához hasonló folyamat? Mikor párásodik zuhanyozás alkalmával a fürdőszobai tükör? Hogyan párátlanítják az autó szélvédőjét a sofőrök?Hideg vagy meleg levegőt fújnak a szélvédőre? Miért?
f. Mindenki tapasztalhatta azt a feltűnő jelenséget, hogy néha júliusi ragyogó napokon nappal is látható a Hold az égen. Máskor derült égbolt esetén sem látható, pedig a Hold az égen van. Mi ennek az oka? ……………………………………………………………………………………………….... …………………………………………………………………………………………………
17
3. Az alábbi ábrákon a hulló csapadékfajták (eső, havazás, ónos eső) kialakulásának feltételeit kell tanulmányoznod! (A függőleges tengelyen a magasság, a vízszintes tengelyen a hőmérséklet van feltüntetve. A jobb oldali függőleges vonal a 0 oC-ot jelöli.)
-0 A
-0+ B
-0+ C
a. Mit jelöl a tört vonal?................................................................................................................ b. Gondolkozz és a válaszodat indokold is! Melyik ábra mutatja az eső vagy havaseső kialakulását?............................................................. Indoklás:………………………………………………………………………………………… Melyik ábra mutatja a ónoseső kialakulását?................................................................................ Indoklás:………………………………………………………………………………………… Melyik ábra mutatja a havazás kialakulását?................................................................................ Indoklás:…………………………………………………………………………………………
18
Rajzold be hazánk uralkodó szélirányait! A táblázatban megtalálható mérőállomások a térképen ponttal vannak jelölve. A táblázat adatai segítségével állapítsd meg, hogy melyek a leggyakoribb szélirányok. Ahol csak 1 % a különbség, ott két szélirányt is bejelölhetsz. 1. Rajzold a megfelelő helyre a leggyakoribb szél irányát (nyilat) ! Mérőállomás Mosonmagyarvár Szombathely Zalaegerszeg Pécs Budapest Kecskemét Szeged Békéscsaba Nyíregyháza Eger
É
ÉK
K
DK
D
DNY
NY
ÉNY
7
4
4
18
9
6
7
35
19 9 6 6 2 10 14 22 9
7 2 9 10 7 11 8 4 11
7 6 15 26 15 17 13 8 19
27 23 8 10 9 16 15 12 14
9 2 2 8 7 2 8 18 7 10 5 4 8 5 8 7 10 2 3 3 8 6 11 16 17 5 10 12 25 3 7 6 9 8 8 7 Különböző szélirányok relatív gyakorisága
2. Hazánkban a leggyakoribb szélirány:……………………… Az atlaszodban található A Kárpát-medence domborzata című térkép segítségével állapítsd meg, hogy miért! ……………………………… ……………………………… ………………………………
19
A tengervíz tulajdonságai 1. Milyen adatok vannak feltüntetve az alábbi táblázatban?......................................................... Írd be a táblázat hiányzó adatát! A só megnevezése
Oldott mennyisége a tengervízben (g/l)
konyhasó (NaCl)
27,2
magnézium-klorid (MgCl2)
3,8
keserűsó (MgSO4)
1,6
gipsz (CaSO4)
1,3
kálium-szulfát (K2SO4)
0,9
mészkő (CaCO3) és más karbonátok
0,1
egyéb
0,1
összesen:
……………..
A tengervíz egyik legjellemzőbb tulajdonsága:…………………………… Készíts tengervizet! Szükséges eszközök: konyhasó, víz, mérőeszköz, hőálló üvegpohár (a kémia szertárból), borszeszvagy Bunsen-égő, állvány, kanál, jég Az egyszerűség kedvéért csak konyhasót használunk. Önts ¼ liter vizet a pohárba, majd annyi sót szórj a vízbe, amennyi szükséges ahhoz, hogy a tengervízhez hasonló töménységű oldatot kapjunk! Jól keverd meg az oldatot! Filctollal jelöld meg az oldat szintjét!
2. Mennyi sót kell hozzáadni? ………………………………………
3. A tengervizünket pár percig forraljuk, majd lehűtjük. a. Hogyan változott a folyadék szintje?.............. Mi okozta a változást?.............................. b. Mi történt? Húzd alá a helyes választ! Az oldószer (víz) mennyisége csökkent, az oldott anyag mennyisége nem változott. Az oldószer (víz) mennyisége is és az oldott anyag mennyisége is csökkent. c. A sóoldat koncentrációját állítsd vissza a kiindulási állapotnak megfelelően! Mit kell tenned? ………………………………………… …………………………………………
20
4. Az alábbi ábra vízszintes tengelyén néhány szélességi kör értéke van feltüntetve. A szaggatott vonal az évi csapadékmennyiség alakulását, a folyamatos vonal a tengervíz sótartalmát mutatja. Az átlag az Egyenlítő közelében figyelhető meg. a. Milyen kapcsolatot találsz a csapadék mennyisége és a tengervíz sókoncentrációja között? ………………………… ………………………… b. Hogyan tér el a sarkok felé haladva a tengervíz sótartalma az átlagtól? ………………………… Mi ennek az oka? ………………………… 60
40
20
0
20
40
60
c. Töltsd ki a táblázatot! Eltérés az átlagtól (+, 0, -)
Szélesség
Mi az oka?
Északisarkkör Ráktérítő Baktérítő
5. A víz sótartalma és fagyáspontja közötti kapcsolat. Kapcsolat a víz sótartalma és fagyáspontja között 40 35
Sókoncentráció
30 25 20 15 10 5
a. Milyen összefüggést találsz a sótartalom és a tengervíz fagyáspontja között? ………………………… ………………………… ………………............... b. Hány fokon fagy be a tengervíz?.......................... o C
0 0
-0,5
-1
-1,5
-2
-2,5
-3
-3,5
Fagyáspont
.
21
22
A folyóvíz tulajdonságai A kanyargó (meanderező) folyó keresztmetszetét látod az alábbi ábrán. 1. Rajzold le a folyó keresztmetszetét a három szelvényrészben! 2. Jelöld be a folyómeder keresztmetszeteken kis körrel a folyónak azt a részét, ahol a leggyorsabb! Mi lassítja a folyó mozgását? A folyómeder mely részein folyik leglassabban a víz? A sodorvonalban a legnagyobb a sebessége a folyónak. Jelöld be azt a partszakaszt X betűvel, ahol homokos strand lehet. Folyóinkban csakis a kijelölt helyen lehet fürödni!
3. A folyó keresztmetszete a B – B’ vonal mentén 50 m2, a sebessége 5 m/s. Hány köbméter víz folyik át a folyó keresztmetszetén 1 másodperc alatt?................................. Ez a folyó vízhozama. 3. Az alábbi természetes vagy mesterséges tevékenység hogyan befolyásolja a folyó hosszát, a folyó esését és a legnagyobb víz (árvíz) magasságát? a. hosszát:………………………………… b. esését………………………………………….. c. az árvíz magasságát:………………........ d. Melyik folyónk mentén találunk sok levágott kanyarulatot?.................................................... Használd az atlaszodat!
23
A tavak A tómedencék kialakulásának néhány példáját tekintjük át műholdképek és az atlaszod segítségével. 1. Az alábbi műholdfelvétel a Finn-tóvidék egy részletét mutatja. A fekete foltok a tavakat ábrázolják. Mi jellemző az irányukra?.......................................................................................... Miért ilyen az irányuk? Mire következtetsz az irányukból? …………………………………………………………………………………………………... Mi alakította ki a tómedencéket?.................................................................................................. Melyik földtörténeti időben alakultak ki Finnország tómedencéi?..............................................
2. Az alábbi műholdfelvétel az Alpok déli részéről készült. Következtess a tavak alakjáról, futásirányáról és fekvéséről a keletkezésükre! Hogyan keletkeztek?.....................................................................................................................
24
3. Következtess az ábrázolt tavak alakjáról a keletkezésükre! Hogyan keletkeztek?.....................................................................................................................
Crater Lake (USA, Oregon)
Szent Anna-tó (balra), Mohos-tó (Románia)
4. Az alábbi műholdfelvétel Afrika keleti részét ábrázolja. A nyilak a kőzetlemezek mozgásának irányát mutatják. Ismételd át a lemeztektonikáról tanultakat! Milyen folyamat játszódik le a szaggatott vonal mentén? …………………………………………………………………………………………………... Hogyan keletkeztek a szaggatott vonal mellett a tómedencék? …………………………………………………………………………………………………...
25
5. Az alábbi műholdfelvétel a Tisza egy rövid szakaszáról készült. Hogyan keletkeztek a folyót kísérő tómedencék?............................................................................................................
6. Az alábbi műholdfelvétel Kanada Quebec államában lévő Manicouagan-tóról készült. Az alakja alapján következtess a keletkezésére! ………………………………………………. ……………………………………………….
7. Nevezd meg a megismert tómedencék kialakításában szerepet játszó belső és külső erőket! Belső erők:……………………………………………………………………………………… Külső erők:………………………………………………………………………………………
26
Egyenlítői éghajlat 1. A diagramok és a leírások alapján jellemezd az egyenlítői éghajlatot! „Sehol a Földön nincs több fény, meleg és nedvesség, mint Nyugat-Afrikában, DélkeletÁzsiában és a Csendes-óceán nyugati szigetein, valamint Dél-Amerikában, Panamától az Amazonas medencéjén át Brazília déli részéig. Ennek következtében a világon a legsűrűbb és legdúsabb növényzet ezeket a vidékeket borítja. Szakszerűen trópusi erdőnek vagy örökzöld esőerdőnek nevezik őket, közismertebb nevük azonban a dzsungel.” a. Keresd meg az atlaszodban azt a két földrajzi helyet, amelynek az adatai szerepelnek az ábrákon (a koordinátákat az ábrák mellett találod)! Egészítsd ki az atlaszodban található éghajlati térkép tanulmányozása után! Mely kontinensen találhatók?....................................................................................................... b. Az ábra alapján mennyi az évi közepes hőingás?..................................................................... c. Milyen különbséget találsz a két hőmérsékleti görbe futása között? ………………………………………………………………………………………………….. d. Milyen összefüggés van a hőmérséklet és a mérőállomás földrajzi helyzete között? …………………………………………………………………………………………………. Középhőmérséklet 27
25
Hőmérséklet
23
D.sz.0,12; Ny.h.67,07 Ész. 1,63, Kh. 18,07
21
19
17
15 J.
F.
M.
Á.
M.
J.
J.
A.
Sz.
O.
N.
D.
Hónapok
e. Az alábbi szemelvény-részletben a csapadék időbeni eloszlására találsz utalást. A csapadék mennyiségét és időbeni eloszlását ábrázoló diagram alapján válaszolj a kérdésekre! „Mivel közel van az Egyenlítőhöz, a napsugárzás mennyisége és a napok hossza egész éven át szinte állandó. Az egyetlen változás a csapadékban van, de ez sem jelentős - esősről valamivel még esősebbé válik.” A „napok hossza egész éven át szinte állandó” kifejezés a nappalok hosszára vonatkozik. f. Milyen hosszú a nappal?..................................................óra Mi ennek a csillagászati oka? …………………………………………………………………………………………………...
27
g. Milyen csillagászati okkal magyarázod a csapadék időbeni eloszlásának alakulását? ………………………………………………………………………………………………….. h. Az évi csapadék mennyisége 2917 mm ill. 1793 mm. Melyik földrajzi helyen több a csapadék? Írd a vonalra a hely koordinátáit!....................................................................................... 350
300
250
200 mm
D.sz.0,12; Ny.h.67,07 Ész. 1,63, Kh. 18,07 150
100
50
0 J.
F.
M.
Á.
M.
J.
J.
A.
Sz.
O.
N.
D.
Hónapok
i. Milyen a folyóinak a vízhozama?............................................................................................. Rajzold a két folyómederbe az adott időszak vízhozamát! (Csak az egymáshoz viszonyított arányukat kell ábrázolnod!) Az alábbi szemelvény segítségével jellemezd az egyenlítői éghajlat növényzetét! j. Mi jellemzi az esőerdő fajgazdagságát?................................................................................... „A nagy erdei fák sokkal változatosabbak, mint azt egyforma, sima törzsük és szinte azonos, lándzsa formájú leveleik sugallnák. Csak amikor virágba borulnak, akkor válik nyilvánvalóvá, hogy hány különböző faj van közöttük. A számok elképesztőek… A dzsungel egyetlen hektárján gyakran több mint száz különböző fajhoz tartozó magas fát találunk. És ez a gazdagság nem korlátozódik a növényekre: az Amazonas dzsungeleiben több mint 1000 madárfaj él, a rovarfajok száma pedig szinte megszámlálhatatlan. … A legfelső réteg kivételével az egész lombozat nagyrészt szélvédett, így levegője meleg és párás. A környezet itt a növényi élet számára olyan kedvező, hogy bőségesen tenyésznek mohák és moszatok, amelyek bevonják az ágak kérgét, és lecsüngenek a gallyakról…” k. Miért mohásak a fák ágai?........................................................................................................ „A dzsungelben nincsenek jól körülhatárolt évszakok, ezért nincs semmiféle olyan nyilvánvaló éghajlati tényező sem, amelynek hatására a fák egyszerre mind lehullatnák a leveleiket, mint
28
más földrajzi szélességeken. De ez nem jelenti azt, hogy az összes fa folyamatosan hullatja le és növeszti újra a leveleit az egész év során.” l. Az első szemelvény-részletben olvashattad: „örökzöld esőerdő”. Mit jelent az „örökzöld” kifejezés?....................................................................................................................................... m. Hány évszak van az egyenlítői övben?.................................................................................... n. Mi jellemzi az erdőket?............................................................................................................ …………………………………………………………………………………………………... Az alábbi szemelvényrészlet alapján jellemezd a lebontási folyamatokat és a talajt! „Nagy a hőség, és a pangó levegő teli van nedvességgel, ezek a körülmények erősen felgyorsítják a lebomlási folyamatokat… A fagyos északi erdőkben akár hét évbe is beletelik, amíg a fenyőtű elrothad; az európai erdőkben egy tölgyfalevél körülbelül egy éven belül eltűnik; ám a trópusi erdő fáinak levele miután földet ért, hat héten belül teljesen elpusztul…. Az ily módon felszabaduló tápanyagok és ásványok azonban nem sokáig maradnak egy helyben. A naponta lezúduló esők hamarosan belemossák őket a patakokba és folyókba, így hát, ha a fa nem akarja elveszíteni ezeket a becses anyagokat, akkor gyorsan vissza kell szereznie őket.” o. Hogyan befolyásolja a hőmérséklet és a levegő páratartalma a lebontó folyamatokat? …………………………………………………………………………………………………... p. Milyen a talaj vastagsága? Indokold meg!................................................................................ …………………………………………………………………………………………………... q. Milyen a talaj tápanyagtartalma? Indokold meg!..................................................................... …………………………………………………………………………………………………... r. Hogy „szerzi vissza” a „becses anyagokat” a fa? …………………………………………………………………………………………………...
29
A Föld népessége 1. Hogyan változott 1950-től a Föld népességének száma? Mennyivel gyarapodott évtizedenként a Föld lakossága? Időszak
Gyarapodás (millió fő)
Időszak
1950-1960
1980-1990
1960-1970
1990-2002
Gyarapodás (millió fő)
1970-1980
2. Mely kontinensek lakóinak száma nőtt a legjobban a vizsgált időszakban? …………………………………………………………………………………………………...
3. Mi az oka annak, hogy ezekben a régiókban gyarapodott leginkább a lakosság? ………………………………………………………… ………………………………………………………… ………………………………………………………… ………………………………………………………… ………………………………………………………… …………………………………………………………
Ajánlott oldal http://www.un.org/esa/population/unpop.htm
30
Urbanizáció Az alábbi táblázatban a Föld legnépesebb városainak adatait találod. 1950 Sorr. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
város, ország New York, USA London, UK Tokió, Japán Párizs, Franciaország Moszkva, SZU Sanghaj, Kína Essen, NSZK Buenos Aires, Argentína Chicago, USA Kalkutta, India Oszaka, Japán Los Angeles, USA Peking, Kína Milánó, Olaszország Berlin, NSZK, NDK
2000 millió fő 12,3 8,7 6,9 5,4 5,4 5,3 5,3 5 4,9 4,4 4,1 4 3,9 3,6 3,3
város, ország Tokió, Japán Mumbai, India Sao Paulo, Brazília Sanghaj, Kína New York, USA Mexikóváros, Mexikó Peking, Kína Dzsakarta, Indonézia Lagos, Nigéria Los Angeles, USA Kalkutta, India Tiencsin, Kína Szöul, Koreai Közt. Karacsi, Pakisztán Delhi, India
millió fő 27,9 18,1 17,8 17,2 16,6 16,4 14,2 14,1 13,5 13,1 12,7 12,4 12,3 12,1 11,7
1. Ábrázold az alábbi térképen a 10 legnépesebb várost! A várost jelző pontból húz egyenest a térkép észak-déli keretvonalával párhuzamosan! 1 millió fő = 1 mm A két évszám adatait különböző színnel jelöld!
2. Milyen változást tapasztalsz 1950-2000 között? …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 3. Mi az oka a változásnak? …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...
31
4. Az alábbi ábra a városi lakosság számának változását mutatja. Válaszolj a kérdésekre!
a. Mi jellemzi a fejlődő országok városi lakosságának gyarapodását? …………………………………………………………………………………………………... b. Mi jellemzi a fejlett országok városi lakosságának gyarapodását? …………………………………………………………………………………………………... c. Miben térnek el időben a fejlett és fejlődő országok urbanizációs folyamatai? …………………………………………………………………………………………………... d. Földünk lakóinak (6,9 milliárd fő, 2010) hány százaléka városlakó? …………………………………………………………………………………………………... 4. Olvasd el az alábbi szemelvényt! „Egy 1979-ben végzett vizsgálat szerint Lagosban a családok 75 %-a egyetlen helyiségből álló lakásban lakik, és 100 családból 78-nak egy másik háztartással kell közös konyhát használnia. Folyó víz csak a háztartások 13 %-ának áll rendelkezésére.”
Milyen problémát okoz, ha a városi lakosság száma gyorsan nő? Közműhasználat (szennyvízcsatorna, ivóvízhálózat): …………………………………………………………………………………………………………… Közlekedés: …………………………………………………………………………………………………………… Egészségügy: …………………………………………………………………………………………………………… Oktatás: …………………………………………………………………………………………………………… Lakásviszonyok: ……………………………………………………………………………………………………………
Egyéb: …………………………………………………………………………………………………………… Ajánlott oldal http://www.un.org/esa/population/unpop.htm http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/world/06/urbanisation/html/urbanisation.stm
32
Infláció 1. Az alábbi ábra a pengő különböző címleteinek kiadása és visszavonása közötti időt (azaz érvényességi idejét) mutatja hónapokban. A táblázat a kenyér árának változását tartalmazza. A pengő érvényességének időtartama 1946-ban 14
12
10
Hónap
8
6
4
2
0 10 00 00
00 00 00 00
00 00 0 10 00 00
00 0 10 00 00
10 00 00 00
10 00 00 0
10 00 0
10 00
10 0
0
Címlet
1 kg kenyér árának változása 1945 1945 1945 1945 1946 1945 1945 december Időszak augusztus október november november december második január eleje vége első fele eleje fele
1946 január vége
Ár (pengő)
7000 8000000 360000000 5850000000
6
27
80
135
310
550
700
1946 május eleje
1946 május vége
a. Milyen kapcsolatot találsz a pengő érvényességi ideje és a címlet között? ………………………………………………………………………………………………….. b. Mi történt a kenyér árával? …………………………………………………………………………………………………... c. Mikor változott a legnagyobb mértékben a kenyér ára? …………………………………………………………………………………………………... d. Szerinted mikor bocsátották ki a legnagyobb címletű pengőt? …………………………………………………………………………………………………... e. Milyen kapcsolatot találsz az ábra és a táblázat adatai között? …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...
33
1946 június
Az Amerikai Egyesült Államok Természeti adottságai Az Amerikai Egyesült Államok természeti földrajzát Észak-Amerika földrajzának tanulmányozásával tekintjük át. 1. Mióta ábrázolják Amerikát a térképek?.................Mi az oka?................................................ 2. Határozd meg Észak-Amerika helyzetét! Nevezd meg határait! 3. Az atlaszod és eddigi tanulmányaid segítségével töltsd ki az alábbi táblázatot és egészítsd ki az ábrát (tájak, vízrajzi képződmények) ábramagyarázattal (a nyilak jelzik)! (A szelvény az É.sz. 35 foka mentén készült.) 4. Nevezd meg a nyíllal jelölt folyókat! Írd a térképre! 5. Hogyan keletkeztek a kontinens legnagyobb tavai? ……………………………. Nevezz meg néhányat! …………………………….. …………………………….. …………………………….. ……………………………..
Észak-Amerika tájai (Különböző színnel jelöld a térképen!)
A képződés ideje
Hogy keletkezett? Milyen a felszíne?
Ásványkincsei (A jelüket rajzold a térképre!)
Milyen iparágnak volt telepítő tényezője?
előidő óidő középidő újidő
4. Milyen tényezők alakítják ki Észak-Amerika éghajlatát? Az ábra is segít a megoldásban. Ny-K irányban:.………………………………………………………………………………. É-D irányban:…………………………………………………………………………………
34
Íro
rá l
g
Ja pá n Sv éd or sz ág Be lg iu m Au sz tri a Sz lo vá Le ki ng a ye lo rs zá O g la sz or sz ág Sz lo vé ni C a se ho rs zá N g ém et or sz M á ag g ya ro rs z ág O ro sz or sz ág
ia ül tÁ lla m ok H ol la n Fr di an a ci ao rs zá g Fi nn or sz N ág ag yBr ita Sp nn ia an yo lo rs zá g
Au sz t
-2
Eg ye s
rs zá
%o
17 90 18 00 18 10 18 20 18 30 18 40 18 50 18 60 18 70 18 80 18 90 19 00 19 10 19 20 19 30 19 40 19 50 19 60 19 70 19 80 19 90 20 00 20 10
éghajlat
Népessége 5. Gyűjtsd össze az Amerikai Egyesült Államok népességének jellemzőit! 350000000
300000000
250000000
200000000
150000000
100000000
50000000
0
A népesség számának változása (1790-2010)
10
8
6
4
2
0
-4
-6
-8
A természetes szaporodás (+) ill. fogyás (-) ezrelékben
35
100 90 80 70 százalék
60 50 40 30 20 10 0 8,8
5,74
4,11
0,53
1,04
2,52
3,32
4,49
7,33
9,01
19011910
19111920
19211930
19311940
19411950
19511960
19611970
19711980
19811990
19112000
millió fő (felül) / időszak (alul) Dél-Amerika
Észak-Amerika (főleg Mexikó)
Európa
Ázsia
Afrika
Egyéb
A bevándorlók száma és származási helyük (%)
a. Milyen tendencia jellemzi a népesség számának alakulását? …………………………………………………………………………………………………... b. Milyen két tényezőtől függ a természetes szaporodás?............................................................ c. Hasonlítsd össze az ország természetes szaporodását néhány fejlett országéval! ………………………………………………………………………………………………… d. Nevezd meg azt a két alapvető okot, amely meghatározza az USA népességszámának változását! …………………………………… ………………………………………….. e. Miért nevezték el a társadalmat a „népek olvasztótégelyének”? ………………………………………………………………………………………………….. Gazdasága 6. Mi olvasható ki a Dow Jones tőzsdeindex alakulásából? ………………...... ………………….. ………………….. ………………….. ………………...... ………………….. ………………….. ………………….. ………………...... ………………….. ………………….. …………………..
36
7. Mit hallottál erről? Mi váltotta ki? Mi lett a következménye? Mit bizonyít? …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 8. Bizonyára sok olyan márkát ismersz, amelyiknek az Amerikai Egyesült Államok a hazája. Hogy hívjuk az olyan vállalatokat, amelyeknek több országban van leányvállalatuk? …………………………………………………………………………………………………... 9. Gyűjts olyan márkajelzéseket, amelyeknek az anyavállalata itt van. Ragaszd a füzetedbe! Azt is tudd meg, hogy mi a fő profilja (tevékenysége)! Ajánló http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=2&id=12743 http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=6593
37
