BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/ 2003. (X. 27.) rendelete x
a szociális rászorultságtól függı pénzbeni és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
x A 31/2004.(VI. 25.), 38/2004.(X. 28.), 1/2005.(II. 4.), a 13/2005.(V.27.), 23/2005.(IX.30.), az 1/2006.(II.3.), a 8/2006.(III.24.), a 17/2006.(VI.23.), a 2/2007.(II.2.), a 14/2007.(VIII.3.), a 7/2008.(III.28.) és a 20/2008.(XI.14.) rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg.
2 7
Barcs Város Képviselı-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. Tv.-ben (a továbbiakban Sztv.), valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv.-ben (továbbiakban Gyvt.) kapott felhatalmazások alapján, a törvények helyi körülményekhez igazodó végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya Barcs város közigazgatási területén tartózkodó a) magyar állampolgárságú, 1 b)bevándorlási engedéllyel rendelkezı személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre, d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, 11 e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Szmtv.) szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 1 f)az önkormányzati rendelet 13. §-ában szabályozott idıskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik (a továbbiakban: kérelmezı) terjed ki.
(2) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (3) Az ellátást biztosító a (2) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésérıl haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkezı illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejőleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését. (4) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114. §-a alapján ingyenesen igénybe vehetı szolgáltatások, illetıleg a 115. §-a alapján térítési díjfizetési kötelezettség mellett igénybe vehetı szolgáltatások körébe tartozik. 4, 7
(5) Az Alapszolgáltatási Központ mőködési területe a szociális alapellátási tevékenység keretében nyújtott szolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás és gyermekjóléti szolgáltatás) tekintetében Barcs Város, Komlósd, Lakócsa, Péterhida, Potony, Szentborbás és Tótújfalu községek közigazgatási területére terjed ki.
3 A jelzırendszeres házi segítségnyújtás tekintetében a mőködési területe a Drávamenti Területfejlesztési Társulás 26 társult települési önkormányzatának közigazgatási területe. 11(
6) A rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenıen az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó állampolgáraira is. Eljárási szabályok
2. § (1) Az ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodáján kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogszabályokban elıírt igazolásokon kívül az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön elıírt igazolásokat. 11 Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás/kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetıjéhez lehet elıterjeszteni. (2) A szociális ellátás iránti eljárást az érintett, a nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó szerv és bárki (a továbbiakban: kérelmezı) kezdeményezheti, aki a rászoruló személyrıl és családjáról tudomást szerzett. Az eljárás hivatalból is megindítható. 11
(3)A kérelmezı a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejőleg kell becsatolnia. A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelızı hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelızı 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a kérelem benyújtását megelızıen megszőnt havi rendszeres jövedelmet, valamint a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszőnt.
(4) Egyéb jogviszonyból származó jövedelmeknél – nyugdíj, családi pótlék, járadék, stb. – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelızı hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, illetve nyugdíjszelvénnyel, határozattal kell igazolni. (5) A (3) és (4) bekezdésen kívüli jövedelmet – pl.: állattartásból, ingatlan bérbeadásából, alkalmi munkából származó jövedelmet – nyilatkozattal kell igazolni. A nyilatkozatnak a kérelmet megelızı egy évre kell kiterjednie a jövedelem forrásának, nettó összegének a megjelölésével. A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben is fennáll. (6) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezı életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezıt az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok
4 benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplı jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhetı. 3. § (1)7Az önkormányzat által az e rendeletben szabályozott, és meghatározott feltételekkel biztosított, szociális rászorultságtól függı ellátások megállapításakor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Tv. 4. §-a szerinti rendelkezéseket Barcs Város Önkormányzata változtatás nélkül alkalmazza. (2) A családok azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, jövedelmüket, az Adóés Pénzügyi Ellenırzési Hivatalhoz benyújtott adóbevallásukkal igazolhatják. Ennek hiányában a kérelmet el kell utasítani. 4. § (1) Az ellátások iránt folyó eljárásban a körültekintı elbírálás érdekében környezettanulmányt kell készíteni, kivéve, ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a hivatal rendelkezésére. (2) A rendszeres ellátást a felülvizsgálatot megelızıen is meg kell szüntetni, ha az ellátás folyósítását a rászoruló jövedelmi és vagyoni viszonyai már nem indokolják. (3) A körülmények tisztázása során az igénylı a Hivatallal köteles együttmőködni. Amennyiben együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy önhibájából kerül ki valamely ellátási formából, kérelmét emiatt el lehet utasítani vagy rendszeres ellátását meg lehet szüntetni. (4) Az adatkezelésre és az adatok védelmére vonatkozóan az Sztv., valamint a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. § (1) Barcs Város Képviselı-testülete az Sztv-ben és a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) meghatározott hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át: - átmeneti segély, egyszeri méltányossági segély megállapítása, - temetési segély megállapítása, - ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata, - lakásfenntartási támogatás megállapítása, 7 - közgyógyellátás és méltányossági közgyógyellátás megállapítása, (1) - intézményekbe való felvétel több jelentkezı esetén – ha nincs elegendı férıhely –, továbbá vitás esetekben az intézményekbe történı felvétel és az igénybevételének engedélyezése, - 37 m2-nél kisebb vagy nagyobb otthonházi lakás esetén az egyszeri hozzájárulás összegének megállapítása, - jogosult által vitatott személyi térítési díj megállapítása, csökkentése illetve elengedése, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, - tartós elhelyezést biztosító intézményi ellátásban részesülı személy térítési díjának megállapítása, amennyiben a havi jövedelmébıl azt megfizetni nem képes, 3 - helyi autóbusz-közlekedés utazási költségei támogatásának megállapítása.
5 (2)
A készpénzben megállapított segélyeket a jogosult a határozat jogerıre emelkedését követıen a Szociális Központ pénztárában veheti fel a pénztári órákban, illetıleg a Szociális Központ postán utalja át.
„5/A.§.2 (1) A Képviselı-testület az Sztv. 58./B. §. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (a továbbiakban: kerekasztal). (2) A kerekasztal feladata: - részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában, - folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását. (3) A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. (4) A kerekasztal tagjai: - A képviselı-testület Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottságának elnöke, - A Szociális Központ vezetıje, - A Magyar Vöröskereszt Barcsi Szervezete, - A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Barcsi Csoportja, - A Mozgáskorlátozottak Somogy megyei Egyesülete Barcsi Körzeti Csoportja, - Somogy Megyei Munkaügyi Központ Barcsi Kirendeltsége, - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Somogy Megyei Szervezete Barcsi Körzeti Csoportja, - Szociális Kerekasztal Egyesület. (5) A kerekasztal vezetıje: Barcs Város Polgármestere.”
II. fejezet A szociális törvényben szabályozott ellátások 1. cím: Pénzbeni ellátások Átmeneti segély 6. § (1) Barcs Város Képviselı-testülete a létfenntartását veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdı személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt, a) aki egyedül élı és nettó jövedelme a mindenkori legkisebb összegő öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg; b) akinél a családban az egy fıre jutó nettó jövedelem összege a rászorultsághoz és a családnagysághoz igazodóan az öregségi nyugdíjminimum 100 %-át nem haladja meg.
6 7. § (1) Az átmeneti segély egyszeri összege rászorultsághoz és családnagysághoz igazodóan az alábbiak szerint alakul:
Kategória
Családnagyság
I.
Egyedül élı 2-3 fı 4 vagy több fı Egyedül élı 2-3 fı 4 vagy több fı Egyedül élı 2-3 fı 4 vagy több fı
II.
III.
Egy fıre esı jövedelem a nyugdíjminimum %-ában 120 % 80 % 50 % 130 % 90 % 60 % 150 % 100 % 100 %
Támogatás mértéke 4.000 Ft 5.000 Ft 6.000 Ft 3.500 Ft 4.000 Ft 5.000 Ft 3.000 Ft 3.000 Ft 4.500 Ft
(2) Átmeneti segély egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal, naptári negyedévenként egyszer állapítható meg. (3) Nem számítható be az évi négy alkalomba a bevonulási segély, temetési segély, valamint a köztemetés. (4) A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben vagy a kérelmezı költségeinek közvetlen átvállalásával történhet. Indokolt esetben a döntést hozó intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásáról.
Egyszeri méltányossági segély 8. § (1) Rendkívüli méltánylást érdemlı esetben (pl. elemi csapás, hosszas kórházi ápolással járó betegség, baleset), illetve alkalmanként jelentkezı többletkiadás esetén (pl. közüzemi végelszámolási számla) a kérelmezı évente egy alkalommal jövedelmére való tekintet nélkül egyszeri méltányossági segélyben részesíthetı az öregségi nyugdíjminimum 100 %-áig terjedı összegben. (2) A rendkívüli méltánylást érdemlı eset meglétét a kérelmezı hitelt érdemlıen igazolni köteles (pl. kezelıorvosi igazolás, stb.).
Gyógyszertámogatás 1 9. § 1 1
Hatálytalan: 2006. június 30-tól.
7
Temetési segély 10. § (1) Barcs Város Képviselı-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és a temettetı családjában az egy fıre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimumot, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. (3) A temetési segély összege a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 20 százaléka. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség a mindenkori köztemetés költsége. 11. § (1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétıl számított 30 napon belül lehet benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi igazolásokon túl a temetés költségeirıl az eltemettetı nevére kiállított számla másolatát. A kérelmezı egyidejőleg köteles bemutatni a halotti anyakönyvi kivonatot.
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 12. § 7(1) Idıskorúak járadéka 13. §
Az idıskorúak járadékára vonatkozó törvényi rendelkezéseket Barcs Város Önkormányzata változtatás nélkül alkalmazza.
Rendszeres szociális támogatás 14. § 7(1)
____________________________ (1) Hatálytalan 2006. 03. 24-tıl
8
Rendszeres szociális segély 5
15.§ (1) A rendszeres szociális segély ellátási formáira, az ellátottak körére vonatkozó, valamint az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a törvényi rendelkezéseket Barcs Város Önkormányzata változtatás nélkül alkalmazza. (2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként - az Sztv-ben meghatározottakon túl - köteles a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Barcsi Kirendeltségével, vagy a Családsegítı Szolgálattal (továbbiakban: együttmőködésre kijelölt szerv) együttmőködni. (3) Az elıírt együttmőködés azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles: -
a jogosultságát megállapító határozatban számára együttmőködésre kijelölt szervnél az általa megjelölt idıpontban megjelenni és nyilvántartásba vetetni magát, az együttmőködésre kijelölt szervvel írásban megállapodni a részére elıírt, beilleszkedését segítı programról, a beilleszkedését segítı programban foglaltakat teljesíteni, az együttmőködésre kijelölt szervvel rendszeres kapcsolatot tartani, a részére felajánlott, és a jogszabályi feltételeknek megfelelı munkalehetıséget elfogadni, a munkaviszony létrejöttében tevékenyen közremőködni, jogosultsága feltételeinek éves felülvizsgálata során az önkormányzattal együttmőködni. (4) Beilleszkedést segítı program lehet az együttmőködésre kijelölt szerv
-7
által nyújtott szolgáltatások, által kidolgozott, egyéni képességet fejlesztı, vagy életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, közhasznú munkavégzés. által felajánlott oktatás képzés. (5) Az együttmőködésre kijelölt szerv írásban értesíti az önkormányzatot:
a./ b./ c./ d./
az aktív korú nem foglalkoztatott személy nyilvántartásba vételérıl, a beilleszkedést segítı programról, illetve annak módosításáról, a jogosultság felülvizsgálata során - az önkormányzat megkeresésére - az együttmőködés teljesítésérıl, az együttmőködési megállapodás be nem tartásáról.
(6) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerı-piaci helyzetének javítása érdekében szervezett foglalkoztatás során az Sztv. 37/H. §-át változtatás nélkül alkalmazza. 12 „Az önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek számára munkaerı piaci helyzetük javítása érdekében közcélú munkát szervez, melynek idıtartama – a munkavállalási könyvvel foglalkoztatottak kivételével – nem lehet kevesebb 30 munkanapnál és nem haladhatja meg az álláskeresési segély megállapításához szükséges idıtartamot, de legfeljebb a 12 hónapot.
9 Közcélú munka: a közmunka, a közhasznú munka és a települést érintı közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka. A foglalkoztatás azon formája, amelyet olyan állami, vagy helyi önkormányzati feladat ellátásának érdekében szerveznek, melynek ellátásáról – jogszabály alapján – a helyi önkormányzat gondoskodik és amelyet a rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára legfeljebb napi 8 óra idıtartamban kínál fel.” (7) A (6) bekezdés szerinti foglalkoztatást az önkormányzat a Városgazdálkodási Igazgatóság, önkormányzati társulás, vagy más szervezet szervezeti keretein belül valósítja meg. 12 „ A munkáltatói jogkört a foglalkoztató intézmény munkáltatói jogkörrel felruházott vezetıje gyakorolja. A munkáltató a munkaviszony létesítésérıl, meghosszabbításáról, illetve a megszőntetésérıl szóló munkaszerzıdés egy példányát 3 munkanapon belül, a foglalkoztatásban résztvevık számáról – napi és havi bontásban – készített jelentését minden hónap 3-dik napjáig köteles megküldeni a jegyzınek. Az esetleges rendkívüli felmondás okát soron kívül köteles közölni. A nem foglalkoztatott személy a munkafelvétellel kapcsolatos megbeszélésen a megjelölt idıpontban köteles megjelenni, a munkaviszony létrejöttéhez szükséges kötelezettségének eleget tenni.” 11
(8)
5
16.§.(1) Amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott személy a Rendelet 15. §-ában foglalt együttmőködési kötelezettségének teljesítésében ténylegesen akadályoztatott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésıbb 3 munkanapon belül személyesen, vagy írásban közölni az együttmőködésre kijelölt szervvel. (2) A rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korú nem foglalkoztatott személy a részére felajánlott, és a jogszabályi feltételeknek megfelelı munkát köteles elfogadni, a munkahelyen a munkát a munkáltató által megadott idıpontban megkezdeni. (3) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályt a munkáltatónál, a közvetítı szervnél az együttmőködésre kijelölt szervnél hitelt érdemlıen köteles igazolni legkésıb az akadály elhárulását követı munkanapon. 7
(4)(1)Az együttmőködési kötelezettség megszegésének minısül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülı:
-
az együttmőködésre kijelölt szervvel a kapcsolatot nem veszi fel, az együttmőködésre kijelölt szervvel neki felróható módon nem tart rendszeres kapcsolatot, nem állapodik meg a beilleszkedést segítı programról, vagy nem teljesíti a beilleszkedési programban foglalt kötelezettségeit, jogosultsága felülvizsgálata során önhibájából nem mőködik együtt, a segélyben részesülı foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvet a tárgyhónapot követı hónap elsı munkanapján nem mutatja be, akadályoztatásáról, vagy távolmaradásának okáról szóló igazolást az elmulasztott határidıt követı 3 munkanapon belül nem mutatja be.
10
7
(5)(1) Az együttmőködési kötelezettség súlyos megszegésének minısül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülı -
a számára felkínált megfelelı munkát nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg, a felajánlott munkalehetıséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott idıpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással megszünteti, együttmőködési kötelezettségét a (4) bekezdésben felsoroltak szerint 2 éven belül ismételten megszegi.
16/A. §.7(1)Az együttmőködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei: (1) Az együttmőködési kötelezettség 16. §. (4) bekezdése szerinti megszegése esetén a megállapított ellátást 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani. (2) Az együttmőködési kötelezettség 16. §. (5) bekezdése szerinti súlyos megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. 16/B.§(2)10 (1)
A rendszeres szociális segély a családban élı, védelembe vett gyermek érdekében természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15 %-a, de összesen legfeljebb 50 %-a nyújtható természetben.
(2)
A természetbeni ellátás a gyermek szükségleteinek megfelelıen, különösen étkezési térítési díjra, átmeneti gondozásért fizetendı térítési díjra, a kollégiumi elhelyezés díjára használható fel.
(3)
A rendszeres szociális segély természetbeni juttatás formájában történı biztosítására a Barcsi Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálata tesz javaslatot, illetve azt a segélyezett maga is kérheti.
(4)
A természetbeni ellátást a javaslat (kérelem) beérkezését követı hó 1. napjától kell megállapítani és annak összegét utólag minden hó 5. napjáig az érintett intézmények részére kell folyósítani. ________________________ (1) Hatályos 2006. 07. 01-tıl. (2) Hatályos: 2007.08.03-tól
11
Ápolási díj 17. § (1) Barcs Város Képviselı-testülete ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18 évet betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, a családjában az egy fıre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150 %-ánál magasabb nem lehet. (2) Az ápolási díj megállapítása és megszüntetése során az önkormányzat az Sztv. 4144. §-aiban foglaltakat alkalmazza. (3) Nem állapítható meg ápolási díj az Sztv-ben meghatározott feltételeken túl, ha a gondozó és a gondozott eltartási, életjáradéki, ajándékozási vagy öröklési szerzıdést kötöttek. (4) A 18 év alatti ápolt esetében az önkormányzat az Sztv. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. 5
(5) Az ápolási díj havi összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum a./ 130 %-a a fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos személy ápolása, gondozása esetén; b./ 100 %-a az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása, ápolása esetén; c./ 80 %-a a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén. .
7
(6)
Az ápolási kötelezettség megszegésének minısül, és a megállapított ellátás megszüntetését vonja maga után, ha az ápolást végzı személy - az ellátott étkeztetésérıl, - ápolásáról nem gondoskodik, - az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában nem mőködik közre.
7
(7) A házi segítségnyújtást végzı intézmény (Szociális Központ Alapszolgáltatási Központja) az ápolási kötelezettség teljesítését havi rendszerességgel ellenırzi. Ennek során - szükség esetén - együttmőködik a háziorvossal. Amennyiben az ellenırzés során az ápolási kötelezettség megszegését tapasztalja, úgy azt jelzi az önkormányzat felé. Lakásfenntartási támogatás 1 Normatív lakásfenntartási támogatás
18. § Az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást nyújt az arra jogosultnak az Sztv. 38. §. (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételek szerint, a törvényi rendelkezések változtatás nélküli alkalmazásával.
12 Helyi lakásfenntartási támogatás 18/A. §. (1) Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek lakásonként 1 fı -, aki normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult és a családjában az egy fıre esı havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, a lakásfenntartás havi költsége pedig meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás minimális összege havi 2.500 Ft, maximális összege 8.000 Ft, de nem haladhatja meg a támogatandó kiadás 80 %-át. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani. A lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseket a rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell, a módosítás a rendelet hatályba lépése elıtt megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot nem érinti. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás összegét egy évre kell megállapítani havonta egyenlı, illetve eltérı havonkénti összegben. A havonként eltérı összegben megállapított támogatás nem lépheti túl a (2) bekezdésben foglaltak alapján számított éves össztámogatás mértékét. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál költségként az alábbi kiadásokat kell figyelembe venni: - lakbér, bérleti, albérleti díj, - lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részlete, - távhı-szolgáltatási díj, - közös költség, - csatornahasználati díj, - szemétszállítás költségei, - villanyáram, - víz-és gázfogyasztás, - tüzelıanyag költségei, - közmőfejlesztési kölcsön törlesztı részlete. (6) Az (5) bekezdésben felsorolt költségként havonta lakásonként legfeljebb az alábbi összegek vehetık figyelembe: - lakbérként az önkormányzati bérlakásra megállapított m2-kénti bérleti díj, - az albérleti díj igazolt teljes összege, - hitel törlesztı részleteként az igazolt teljes összeg, - víz-és csatornadíjként 20 m3 - a mindenkori áron, - áramdíjként 200 Kwh a mindenkori áron, - gázfogyasztás költségeként 300 m3 a mindenkori áron, - más főtési mód esetén a bizonylaton igazolt költség, illetve bizonylat nélkül 150 m3 gáz díjának megfelelı összeg.
13 (7) A szolgáltatásokért fizetendı díjakra a normatív és a helyi lakásfenntartási támogatást átutalás formájában kell biztosítani, melyek kielégítési sorrendje a következı: 1. lakbér 2. vízdíj 3. lakossági hulladékszállítás és ártalmatlanítás díja 4. áramdíj 5. gázdíj 6. lakáscélú kölcsön törlesztı részlete.
(8) Megszőnik a lakásfenntartási támogatás: - a megállapított idı elteltével, - a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával. (9) A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokon túl: - a költségként elismert kiadások mértékét hitelt érdemlıen bizonyító igazolásokat, - a közüzemi díjakat és a fogyasztás mértékét a kérelmezı a kérelem benyújtását megelızı 12 hónap számláival, vagy ezek hiányában a szolgáltató igazolásával bizonyítja. 2. cím: Természetben nyújtott ellátások Köztemetés 19. § (1) A köztemetés elrendelésére vonatkozó törvényi szabályozást az önkormányzat változtatás nélkül alkalmazza. (2) Amennyiben az elhalt lakóhelye más településen volt, úgy a köztemetés költségének megtérítését a lakóhely szerinti települési önkormányzattól meg kell igényelni. Közgyógyellátás 1 9
20. §.(1) Barcs Város Képviselı-testülete méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság megállapítását teszi lehetıvé. Az eljárás során az Sztv. hatályos rendelkezései szerint kell eljárni. (2)
Méltányosságból közgyógyellátási jogosultság akkor állapítható meg, ha az egy fıre jutó jövedelem család esetében az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élı esetében annak 200 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 25 %-át eléri, vagy meghaladja.
14 Helyi autóbusz-közlekedés utazási költségeinek támogatása 3
20/A. §.
(1) A képviselı-testület a gyermekek és nyugdíjasok helyi autóbusz-közlekedés utazási költségeinek támogatására természetbeni juttatásként tanuló és nyugdíjas bérletjegyet biztosít annak részére. a./ aki egyedül élı nyugdíjas és nettó jövedelme a mindenkori legkisebb összegő öregségi nyugdíjminimum 3x-át nem haladja meg. b./ annak a tanulói jogviszonyban álló gyermeknek, akinél a családban az egy fıre jutó nettó jövedelem összege a mindenkori legkisebb összegő öregségi nyugdíjminimum 2,5 xét nem haladja meg. (2) A tanuló és nyugdíjas bérletjegy iránti igényt adott évre kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájához. A támogatás megállapításakor a bérletek negyedévenként kerülnek megváltásra és a támogatott részére átadásra.
3. cím: Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 4
21. § (1) Barcs Város Önkormányzata a szociális szolgáltatásait az alábbiak szerint biztosítja: . a./ A Barcs és Mikrotérsége Társulás által létrehozott és fenntartott, a Barcsi Szociális Központ szakmai egységeként mőködı Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja:
5
- étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - jelzırendszeres házi segítségnyújtás, - családsegítés, - nappali ellátás, - gyermekjóléti szolgáltatás.
Mőködési területe: Barcs Város, Komlósd, Péterhida, Potony, Szentborbás és Tótújfalu községek közigazgatási területe. 5 A jelzırendszeres házi segítségnyújtás tekintetében a Drávamenti Területfejlesztési Társulás 26 társult településnek közigazgatási területe.
8
b./ - Idısek Otthona, - Otthoni szakápolási szolgálat. - Közösségi pszichiátriai ellátás,
15 8
- Támogató szolgáltatás Mőködési területe: Barcs Város közigazgatási területe. Az ellátás igénybevétele 4
22. §.
4
(1) A Szociális Központ által nyújtott szolgáltatások iránti kérelmet a kérelmezı lakóhelye szerinti székhelyén vagy telephelyén az intézményvezetıhöz címezve kell benyújtani. Az intézménybe való felvétel, az ellátások igénybevételének rendje, a térítési díjak megállapítása és felülvizsgálata az intézményvezetı hatásköre. (2) A Szociális Központ intézményeibe való felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetıjéhez kell benyújtani. Az intézménybe való felvétel, ellátások igénybevételének rendje, a térítési díjak megállapítása és felülvizsgálata az intézményvezetı hatásköre.
(3) Több jelentkezı esetén – ha nincs elegendı férıhely –, továbbá vitás esetben az intézménybe történı felvételt és az ellátások igénybevétele engedélyezésének hatáskörét a képviselı-testület átruházza a polgármesterre. 11
(4)Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és rá tekintettel az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a) 70 év feletti személy, b) egészségi állapota megromlott, c) súlyosan fogyatékos, aki a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásában, illetve vakok személyi járadékában részesül, d) pszichiátriai beteg személy, e) hajléktalan. Az Idısek Otthonában nyújtott ellátásért fizetendı egyszeri hozzájárulás 6, 11
12
23. § (1) Barcs Város Képviselı-testülete az Idısek Otthonában történı elhelyezést kérelmezı idıskorú, vagy egészségi állapota miatt ápolásra, gondozásra szoruló személy részére – az átlagot jóval meghaladó minıségő elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító intézményi elhelyezés igénybevételéért – a személyi térítési díj mellett egyszeri hozzájárulást állapít meg. Az egyszeri hozzájárulás összege a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás jogcímen egy ellátott után járó tárgyévi normatív állami támogatás 7-szerese a 37 m2 alapterülető lakás használatáért. A fenti egyszeri hozzájárulási összegért beköltözhet az igénybevevı, valamint házas,- vagy élettársa, vagy velük együtt költözı rokkant vagy nyugdíjas gyermekük, illetve szülıjük (lakásonként maximum 3 fı). Ha a gondozás 5 éven belül – a haláleset kivételével – megszőnik, az egyszeri hozzájárulásnak a fennmaradó évekre jutó idıarányos részét vissza kell fizetni.
16 (2) a) A 37 m2-nél kisebb vagy nagyobb lakás iránti igény esetén az egyszeri hozzájárulás összege megállapításának jogát a képviselı-testület a polgármesterre ruházza át. b) A polgármester az összeg megállapításánál az (1) bekezdésben megjelölt egyszeri hozzájárulás 1m2-re jutó értékére figyelemmel jár el. (3) Az egyszeri hozzájárulás befizetését követıen az intézményvezetı a törvényben elıírt tartalmú megállapodást köt a gondozottal az elhelyezésére és a szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan. Térítési díjak 24. § (1) Az intézményekben nyújtott ellátásokért térítési díjat kell fizetni, amelyet a kötelezett szociális helyzete, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani. (2) Az intézményi térítési díjat a képviselı-testület évente kétszer rendeletben állapítja meg. (3) A térítési díjat a beköltözés vagy a szolgáltatás igénybevételének napjától havonként, a tárgyhónapot követı hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára. (4) A fizetendı személyi térítési díj összegérıl az intézmény vezetıje legkésıbb az ellátás igénybevételétıl számított 30 napon belül köteles értesíteni a térítési díj fizetésére kötelezettet.
(5) A személyi térítési díj fizetésére köteles, ingatlan tulajdonjogával rendelkezı jogosult esetén a térítési díjat jelzálogjog biztosítja, amelynek tényét a díjat megállapító határozat tartalmazza. A jelzálogjog tényérıl az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a határozat egy példányának megküldésével tájékoztatni kell. A földhivatal a jelzálogjogot az intézményt fenntartó javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi.
(6) Amennyiben a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétıl számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegérıl.
25. §
Az Idısek Otthona és Idısek Klubja házirendjét az Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság hagyja jóvá, valamint meghatározza az intézményi érdekképviseleti fórumok megalakításának és tevékenységének szabályait.
17 III. fejezet A gyermekvédelmi törvényben szabályozott ellátások 1. cím: Pénzbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 7 (1) 26. § 1
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 27. § (1) Barcs Város Képviselı-testülete a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család idıszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsısorban azokat a gyermekeket illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkezı többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévı várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elıkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elısegítése, betegség, vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege a mindenkori nyugdíjminimum 50 %-áig terjedı összegnél magasabb nem lehet.
öregségi
2. cím: Természetben nyújtott ellátások A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 11 28. § 7(1)11 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény pénzbeni és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) Akkor lehet rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha: - a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatására irányul, - az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhetı, hogy a szülı (gondviselı) a pénzbeni támogatást nem a gyermekre fordítja.
(1)
Hatálytalan: 2006. 08. 31-tıl.
18 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok 29. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylı vagy törvényes képviselıje (a továbbiakban: kérelmezı) kérelmére történik. 4
(2) A Szociális Központ által nyújtott szolgáltatások iránti kérelmet a kérelmezı lakóhelye szerinti székhelyén vagy telephelyén az intézményvezetıhöz címezve kell benyújtani. Az intézménybe való felvétel, az ellátások igénybevételének rendje, a térítési díjak megállapítása és felülvizsgálata az intézményvezetı hatásköre. (3) A személyes gondoskodás feltételeirıl a kérelem benyújtásakor a kérelmezıt tájékoztatni kell.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése elıtt az ellátásra jogosult gyermeket és a törvényes képviselıt tájékoztatni kell: a) az ellátás tartamáról és feltételeirıl, b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról, c) bentlakásos gyermekintézménynél valamint a helyettes szülıi és a nevelıszülıi ellátásnál az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnıtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjérıl, d) az érték- és vagyonmegırzés módjáról, e) az intézmény házirendjérıl, f) panaszjoga gyakorlásának módjáról, g) a fizetendı térítési, illetve gondozási díjról, h) a jogosult jogait és érdekeit képviselı érdek-képviseleti fórumról. (5) Az ellátásra jogosult köteles: a) a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtérıl nyilatkozni, b) a Gyvt. alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, c) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a természetes személyazonosító adatokban beállott változásokról. Gyermekjóléti alapellátások 30. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történı nevelésének elısegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelızése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdéséhez, életkörülményeinek javításához. 4 (2) Barcs Város Önkormányzata az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja, a Barcsi Szociális Központ közremőködésével - helyettes szülıi szolgálat. A gyermekek napközbeni ellátása keretében: - bölcsıde, - óvoda,
19 - iskolai napközis foglalkozás. Mőködési területe Barcs Város közigazgatási területe. 31. §
5
Az alapellátások térítési díjaira és a normatív kedvezményekre a Gyvt-ben foglalt szabályok alkalmazandóak.
Az általános iskolák 1-4. osztályába járó gyermekek szociális célú gyermekétkeztetése
8
31/A.§ 1 Szociális információs szolgáltatás 2 4
32. § 2
Vegyes és záró rendelkezések 33. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet kihirdetésérıl az SZMSZ elıírásai szerinti, helyben szokásos módon a jegyzı gondoskodik. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejőleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzata 6/1998. (III.27.) sz. rendelete és az azt módosító 12/1999. (III.26.) sz. rendelete, a 14/2000. (V.26.) sz. rendelete, a 13/2001. (V.4.) sz. rendelete, valamint a 13/2002. (VIII.2.) sz. rendelete. (4)
3
1 2
Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és e törvények végrehajtására hozott magasabb szintő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló szerzıdés kihirdetésérıl szóló 2004. évi XXX. Törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz.
Hatálytalan: 2006. 06. 23-tól Hatálytalan: 2008. 03. 28-tól
20 Barcs, 2003. október 16. Balázsné Dr. Vástyán Krisztina s.k. jegyzı
Feigli Ferenc s.k. polgármester
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. Barcs, 2008. november 13.
Balázsné dr. Vástyán Krisztina jegyzı
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
Megállapította a 31/2004.(VI.25.) rendelet. Hatályos: 2004.06.25-tıl. Megállapította a 38/2004.(X.28) rendelet. Hatályos: 2004.10.28-tól. Megállapította az 1/2005.(II.4.) rendelet. Hatályos: 2005.02.04-tıl. Megállapította a 13/2005.(V.27.) rendelet. Hatályos: 2005.05.27-tıl. Megállapította a 23/2005.(IX.30.) rendelet. Hatályos: 2005.09.30-tól. Módosította az 1/2006.(II.3.) rendelet. Hatályos: 2006. 02. 03-tól. Módosította a 8/2006.(III.24.) rendelet. Hatályos: 2006. 03. 24-tıl. Módosította a 17/2006.(VI.23.) rendelet. Hatályos: 2006. 06. 23-tól. Módosította a 2/2003.(II.2.) rendelet. Hatályos: 2007. 02. 02-tıl. Kiegészítette a 14/2007.(VIII.3.) rendelet. Hatályos: 2007.08.03-tól. 7/2008.(III.28.) rendelet Hatályos: 2008.03.28-tól, de rendelkezéseit a határozattal jogerısen el nem bírált, folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. 20/2008.(XI.14.) rendelet. Hatályos: 2008.11.14-tıl.
21
