www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Piszkos ügyek Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)

Piszkos ügyek

2013 szeptember 04. Flag

0

Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give Piszkos ügyek 1/5 Give Piszkos ügyek 2/5 Mérték Give Piszkos ügyek 3/5 Give Piszkos ügyek 4/5 Give Piszkos ügyek 5/5 Katherine Ashenburg a tisztálkodás történetéről írt könyvet. Most azt mondja el, hoggy miért nem volt szokás a kora újkori Európában a mosakodás, illetve arról is szól, hogy az ókori módi miért jött újra divatba.

A francia király. IV. Henrik 1610-ben főminiszteréért, Sully hercegért küldetett, mert jelenlétére szükség lett volna egy tanácskozáson. Amikor a küldönc odaért, megdöbbenve látta, hogy a herceg éppen fürdőt vesz. Sully fel akarat kerekedni, hogy a király rendelkezésére álljon, de a küldönc aggodalmasan megállította: „Monsieur, ne hagyja abba a fürdést! – mondta – Attól félek, olyannyirea szívén vieseli Őfelsége az ön egészségét, és olyan nagy szüksége van a szolgálataira, hogy ha tudta 1. oldal (összes: 7)

Piszkos ügyek Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) volna, hogy ön ilyen helyzetben van, maga sietett volna ide.” A küldönc ezután visszasietett a királyhoz, aki – miután tanácskozott orvosaival – úgy döntött, hogy a megbeszélést inkább Sully kastélyában tartják meg másnap,. A heceg kapott egy üzenetet, amely szerint az uralkodót fogadja „holnap a hálóingében, papucsában és hálósipkájában, hogy ne essen baja a nemrégiben vett fürdője hatására.”

Az incidenst Katherine Ashenburg idézi fel Tisztaság: a mosakodás fertőtlenítés nélküli története című könyvében. Ugyan a szereplők viselkedése manapság elég nagy meghökkentést váltana ki, de a 17. századi Európában kevesen tartanák különösnek. A fürdés nemcsak ritka eseménynek számított, de az emberek többsége egyenesen veszélyesnek tartotta. Ha a herceg idő előtt abbahagyja a fürdést, utána pedig nem pihenteti a testét megfelelően, súlyos egészségügyi kockázatának tette volna ki magát- legalábbis a kor szakértői szerint. Ashenburg szerint a mosakodással szembeni ellenszenv a „fekete halálként” közismert pestisjárvány 14. század közepi kitörésekor kezdődött. Korábban a fürdés népszerű foglalatosságnak számított, európaiak ezrei látogatták a nyilvános fürdőket rendszeresen időközönként. A rómaiak köztudottan imádtak fürdőzni, és ugyan a kora középkorban a birodalom összeomlásával együtt a fürdés kultúrájának is leáldozott, a hazatérő keresztesek újra felélesztették a Keleten megismert nyilvános fürdők kultuszát. Azonban amikor a pestis kitört és tizedelni kezdte a lakosságot kontinens szerte, a test mosását kiáltották ki egyesek, bűnbaknak. Úgy hitték, a betegséget a bőr pórusain keresztül behatoló víz juttatja be a szerencsétlen áldozatok testébe. A fürdők bezártak, és elkezdődött az, amit Ashenburg úgy emleget, mint „a legpiszkosabb kor a nyugati világ történetében”.

2. oldal (összes: 7)


Mindent víz nélkül A tudós doktorok immár arra a megállapításra jutottak, hogy a betegségek általában a pórusokon keresztül jutnak a testben, ez ellen pedig z nyújt védelmet, ha eltövítjók őket megszáradt izzadsággal. Következésképpen az európaiak többsége mit szépítsük – bűzlött. Többé-kevésbé mindenki egyként hozzájárult a szagok állandó kavalkádjához – mondja Ashenburg. A legtöbb ember mindig friss vagy megszáradt izzadságszagot árasztott ”. És egyáltalán nem csak a szegényekről beszélünk, a gazdagok és hatalmasok ugyanannyira elhanyagolták személyes higéniájukat. I. Erzsébet királynő ismert volt arról, hogy havonta fürdött – „akár szükségem van rá, akár nem”, mondta - míg a francia XIII. Lajos egyszer sem vett fürdőt hétéves koráig. Tényleg nem léteztek társadalmi különbségek, ha a piszkosságról volt szó. „A király teste volt az egész ország legféltőbbben óvott teste, és mivel a kor legjobb orvosai tanácsolták, hogy állandóan izzadsággal kell borítani, hogy elzárva tartsák a pórusokat, valószínűleg a király még kevesebbszer mosakodott, mint a sok alattvalója” – teszi hozzá Ashenburg. Fürdés helyett legkényesebb illetők úgy próbáltak tisztának maradni, hogy rendszeresen cserélték alsóneműjüket. Az arcon sminkkel lehetett eltüntetni a koszt, míg a parfüm egy határig elnyomta a szagokat – bár ezt inkább a többiek, mintsem a viselője illatának semlegesítésére használták A fekete halál már régi kidühöngte magát, amikor a fürdéssel szembeni ellenérzések még mindig tartották magukat. „A 19.század közepén egészségügyi reformerek járták be a francia vidéket, és többek között azt próbálták elmagyaráznia falusiaknak, hogy akár életükben egynél többször is lefürödhetnek – meséli Ashenburg. – De a parasztok többsége még mindig úgy hitte, hogy a vízbe merülés egyenes út a halálhoz.” Amikor Viktória királynő 1837-ben trónra lépett, a Buckingham-palotában egyetlen 3. oldal (összes: 7)

Piszkos ügyek Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) fürdőszoba sem volt, és Köln városában még 1881-ben is csak a háztartások négy százalékában találhatunk volna fürdőszobát. Pedig ekkor már lehetőség meglett volna, de a közgondolkodás lassabban változott. „Britanniában például jó fél évszázaddal korábban épült ki a vezetékes vízhálózat, mint Franciaországban, pedig ennek semmiféle technikai oka nem volt. Amikor 1830-táján valaki elmondta Párizs fő vízmérnökének, hogy Londonban a házak felében van vezetékes víz, azt válaszolta, hogy nagy hibát követtek el, ez soha nem fog működni.”

Sok időnek kellett eltelnie és számos körülménynek szerencsésen összejátszania, hogy a nyugati világ újra fürdeni kezdjen. Az orvostudomány fejlődése szép lassan aláásta a fürdéssel kapcsolatos egészségügyi aggodalmakat, miközben egyre nyilvánvalóbbak lettek a test tisztán tartásából származó előnyök. A modern nővérképzés megteremtőjének tisztelt Florence Nightingale sikereinek egy része egyszerűen a betegek megfürdetéséhez kötődött, az amerikai polgárháborúban pedig ugyanez a módszer csökkentette a betegségek és sebesülések halálos áldozatainak számát. A gondolkodás megváltoztatásával kapcsolatban Ashenburg a romantikus irányzat elterjedését említi, „amelynek képviselői a természetes dolgok szépségéről beszéltek, többek között a hideg vízről, és arra biztatták azembereket, hogy kezdjék el újra szeretni a vizet”. A technológia fejlődésének is volt hatása. A vezetékes víz újrafelfedezése, illetve tusolófej 19. századi elterjedése megkönnyítette a rendszeres fürdést. Kezdetben a felsőbb és középosztálybeliek tértek vissza a tisztálkodáshoz, ez okozta, hogy a koszosságot a szegénységgel azonosították. „Amikor egyesek a 19. században újra fürdeni kezdtek, egy új társadalmi választóvonal jött létre – magyarázta Ashenburg. – Egyszer csak feltűnt nekik, hogy a a parasztok és a munkások más szagot árasztanak, méghozzá olyat, ami zavarta őket. Ekkor kezdett elterjedni a „mosdatlan tömegek” kifejezés amely azért számított újdonságnak, mert korábban mindenki mosdatlan volt.”


Piszkos ügyek Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) Tisztaságmánia Manapság a nyugati világban a legtöbb ember annyiszor fürdik, ahányszor csak akar, és sokan mármár rögeszmésen ügyelnek a tisztaságukra. Az Egyesült Államokban a legfeltűnőbb ez a jelenség. Például a 2005-ös adatok szerint az országban épült házak negyedében három vagy több fürdőszoba található. A már szinte túlzottan tökéletes személyes higéniára való törekvést Ashenburg a 20. század elején beindult reklámhadjáratokra vezeti vissza: „a szappan-, dezodor-, parfüm- és hintőporgyártók érdeke, hogy állandóan a szagunk miatt aggódjunk”. Véleménye szerint ez divat mára túl messzire ment. „Most folyamatosan azzal vagyunk elfoglalva,m hogy természetes illatunk utolsó kis morzsáját is eltüntessük és a boltban vásároltakkal helyettesítsük - nem hiszem, hogy ez egészséges lenne. De könyvemben 28 évszázad történetét vizsgáltam ebből a szempontból, és láttam hogy az inga többször is kilengett mindkét irányba. Biztos vagyok benne, hogy eljön az idő, amikor megint a másik irányba mozdulunk majd el.”

MOCSKOS BESZÉD

„Tartsd levágva és tisztán körmeidet: Ne hagyd, hogy kisarjadjanak orrcimpáidból azok a hosszú szőrök: Ügyelj rá, hogy leheleted ne legyen szagos; Ne árassz férfibűzt, amely elcsavarja az orrokat.” Ovidius,i.e. 1.század „Fürdőinkről szólván keveset mondhatunk, mivel csupán kétszer fürdünk évente: Karácsony és Húsvét ünnepe előtt.” Ulrich francia apát 1075 körül „A spanyolhonban élők szokása, hogy (fogaikat) vizelettel sikálják. Az ételmaradványokat el kell a fogakból távolítani… egy kis darabka masztixfával vagy egy tollal, vagy apró kakasból vagy tyúkból vétetett csonttal.” 5. oldal (összes: 7)


Rotterdami Erasmus 1532 körül „Mondhatnak, amit akarnak, de azért is tízszer jobbat tesz elhagyni a Batht (délnyugat-angliai fürdőváros), mint odamenni.” „Nem hibáztatom a munkásembert, amiért bűzlik. Az érzékeny orrú embernek ez igen megnehezíti a társadalmi érintkezést.” W.S. Maugham brit író, 1922 ----

Katherine Ashenburg kanadai író, tanár televíziós személyiség Fordította: Litván Dániel BBC History Magazin

Tweet

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});



Ajánló


www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Recommend Documents