www. illyes-pecs.sulinet.hu

PÉCSI ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA

7636 Pécs, Málom-hegyi út 1. Elérhetőségek:

www. illyes-pecs.sulinet.hu

Porta: 72/548-010; Titkárság: 72/548-012 e-mail: [email protected] Ikt.sz.: 58/8/2016

Házirend




Porta: 72/548-010; Titkárság: 72/548-012 e-mail: [email protected]

1. Bevezetés A Házirend az iskola alkotmánya, amely rögzíti a tanulói jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A Házirendet a nevelőtestület készíti és fogadja el a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményének kikérésével. Nyilvános iskolai dokumentum, amely elérhető az iskolai honlapon, valamint az iskolai könyvtárban. Az iskola Házirendjében foglalt szabályok betartása kötelező az iskola tanulóira, tanáraira, dolgozóira és az iskolát használó, az iskolában tartózkodó minden személyre. A Házirendet az osztályfőnöknek minden tanév első tanítási napján (szeptember 1.) ismertetni kell a tanulókkal. 2. Törvényi előírások  2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012.(VIII.28.) korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló.  a 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről  2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról  17/2014 (III.12) EMMI rendelet a tankönyvpiac rendjéről  Az intézmény Szervezeti és működési szabályzata 3. A tanulók jogai és kötelességei 3.1.

A tanulók jogai

A „Gyermek jogairól szóló Egyezmény” a gyermek mindenek felett álló érdekét képviseli. Jogok A tanulónak joga, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőségek biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani bármiféle fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.





A tanulónak joga, hogy  képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon,  részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,  személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakozásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét.  a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól. (A rendelkezésre álló pénzeszközök és a rászorultság mértékében). A tanuló joga különösen, hogy  válasszon a választható emelt szintű tantárgyak, foglalkozások, illetve melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vagy kötelező erkölcstan órán kíván részt venni; Az iskola intézményvezetője minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzé teszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. Felméri a gyermekek igényeit május 20-ig.  igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, számítástechnikai terem sport- és szabadidő-létesítmények stb.);  rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. (Ezt az SzMSz szabályozza részletesen.) A részvétel teljes körű. A szülő (írásbeli) kérésére a tanuló felmentést kaphat az egészségügyi vizsgálatról Kivétel: a kötelező oltások alól. Kíséretről az iskola gondoskodik.  részt vegyen a diákkörök munkájában, illetve kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek;  az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon;  vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, azt szabadon kifejezze, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;  részt vehet az iskolában folyó hitoktatásban.





A tanuló jogai még:  Az iskola minden dolgozójától, társaitól segítséget kérni.  Felvételt kérni tanulószobára. (Szülői kérésre és intézményvezetői engedéllyel felmenthető a tanulószobai foglalkozás alól.)  Véleményt, javaslatot tenni szabadidős programok szervezésére.  Egy napon max. két témazáró dolgozatot írhat  Részt venni tanulmányi versenyeken.  Kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapni.  Részt venni a közélet szervezésében, tanulói önkormányzat működtetésében, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,  Választónak és választhatónak kell lennie a diákközösség bármely szintjén,  Kezdeményezni diákszerveződések (iskolaújság klubok, diákkörök, stb.) létrehozását és ezek munkájában részt venni,  Kiérdemelt kedvezményekben részesülni, jutalmat és elismerést kapni,  Osztályozó- és javítóvizsgát tenni az iskola vizsgaszabályzatában foglaltak szerint.  A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, illetőleg kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést. (A megfelelő törvényi szabályozás alapján). A magántanulót ugyanazon jogok illetik meg, mint a többi tanulót. 3.1.1. Joga van a tanulónak eljárást kezdeményezni saját jogai védelmében: Az ügyeletes tanárt, osztályfőnököt értesíteni, aki eldönti, hogy a jog megsértése ügyeletesi, osztályfőnöki, intézményvezetői, vagy tantestületi elbírálás alá esik.  ha igazságtalanság éri,  ha az órai munkát hangoskodással, fegyelmezetlenséggel, késéssel bárki zavarja,  ha durva, sértő hangnemben beszélnek vele,  ha magántulajdonát bárki megrongálja,  ha személyiségi jogait megsértették,  ha az iskola területén társainál kést, bicskát, más veszélyes eszközt lát  ha fizikailag és/ vagy lelkileg társát bántalmazzák, kötelessége legyen jelenteni  ha fizikailag bántalmazzák társai 3.1.2. Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon először az osztályfőnökétől, ha szükséges, illetve az iskola vezetőjétől kérhet – minden, a problémában érintett személy egyidejű meghallgatásával - jogorvoslatot. Az iskola Diákönkormányzat képviselőinek (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a Diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.





Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály, 15 fő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít: Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdése a) - d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. 3.1.3. Jogorvoslati jog gyakorlása Véleménynyilvánítási jogával úgy élhet, hogy annak gyakorlása során nem rágalmazhat, nem sérthet becsületet, és nem állíthat valótlanságot nyilvánosan. Szabad véleménynyilvánítását a DÖK-ön keresztül érvényesítheti. 3.1.4. A tanulók tájékoztatása A tanulók tájékoztatása az iskolarádión keresztül valósul meg. Az iskolai eseményekről az osztályfőnökök, diáktanács képviselői rendszeresen tájékoztatják osztályukat. Ezt a célt szolgálják az iskola folyosóin és osztálytermeiben elhelyezett faliújságok is. Az iskola intézményvezetője iskolagyűlésen ismerteti az eltelt időszak eredményeit, esetleges problémáit és az ezekből adódó elvárásokat, feladatokat. Az iskola honlapján, és a facebook profilján folyamatosan tájékozódhatnak a tanulók az iskolai eseményekről, rendezvényekről. 3.2.              

A tanulók kötelességei

Az iskolai házirend rendelkezéseinek betartása A rendszeres iskolába járás Az órákon a pontos megjelenés A tanuláshoz szükséges feltételek biztosítása (csend, rend, fegyelem) Az órákra való felkészülés Érdemjegyek naprakész vezetése az ellenőrzőben A tanuláshoz szükséges felszerelés (tornaruha, rajz- és technika eszközök) pontos iskolába hozatala A választott foglalkozásokon való részvétel A tanítási órák és szünetek rendjének betartása A tanulószoba és étterem rendjének betartása Megbízások, vállalások lelkiismeretes teljesítése A balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályok betartása Az iskola állagának megőrzése, az oktatás során használt eszközök, felszerelések megóvása, az okozott kár megtérítése (az ide vonatkozó jogszabály szerint) Villannyal, vízzel, tanórákon használt kísérleti anyagokkal való takarékoskodás







Az iskola vezetőinek, tanárainak, alkalmazottainak, valamint tanulótársainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása

A tanulók további kötelességei:         

A legkisebb sérülést is azonnal jelenteni kell az ügyeletes, illetve a legközelebbi tanárnak. A tanulók kötelessége az iskola, a tantermek rendjének, tisztaságának megóvása. A tanulónak kötelessége a mulasztást igazolni. Az iskola területén a tanuló nem fogyaszthat alkoholt, energiaitalt, drogot, (az iskola területére nem hozhat be) nem dohányozhat. A tiltás betartása a tanulók kötelessége. Mobiltelefont, egyéb elektronikai eszközt a tanórán kikapcsolva a táskájában kell tartani. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl. játék, rádió, magnó, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. A tanuló nem hozhat be az iskola területére, és nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. ha az iskola területén társainál kést, bicskát, más veszélyes eszközt lát ha fizikailag és/ vagy lelkileg társát bántalmazzák, kötelessége legyen jelenteni 4. 4.1.

Az iskolai, az iskolaotthonos és a tanulószobai élet szabályozása A tanítási nap rendje

Iskolába érkezés rendje        

A tanítás 7.45 órakor kezdődik Iskolába érkezés ideje: tanítás megkezdése előtt 15 perccel, illetve az első tanítási óra előtt 10 perccel. Az iskola reggel 6,00 órától van nyitva, 6.45-től reggeli ügyelet vehető igénybe az alsó tagozatos tanulók számára, Gyülekezés az udvaron történik, eső vagy hideg esetén az aulában. Sorakozó: az alsó tagozat 7.30-kor a felső tagozat 7.35-kor. Tantermekbe a felvonulás osztályonként, rendezett sorban történik. Alsósok a terembe vonulhatnak tanítójukkal. Felsősök a nyitva tartott termekbe bevonulnak, a zárt termek előtt a folyosón csendes, rendezett sorakozóval várják a tanárt.





A tanítási órák rendje         

A tanítási óra becsengetéssel veszi kezdetét. A tanulók az órák kezdetén felállással köszöntik az órát tanító nevelőt. A hetes jelenti a hiányzó tanulókat és azt is, ha valakinek hiányzik az ellenőrzője. Az a tanuló, aki valamilyen okból nem tudott felkészülni a tanórára, ezt óra elején a szülői igazolás bemutatásával jelenti. Az osztály az órára érkezett vendéget felállással köszönti. A tanórák befejezése után a tanulók a padokból és a földről a szemetet összeszedik, és rendben hagyva távoznak a teremből. Az év elején választott szakkörök, fejlesztő foglalkozások látogatása az adott tanévben kötelező. A testnevelés órán kötelező az előírt felszerelésben megjelenni. A tornatermet utcai cipőben nem lehet használni.

Az óraközi szünetek rendje Csengetési rend: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra

7.45 - 8.30 8.45 - 9.30 9.40 - 10.25 10.40 - 11.25 11.35 - 12.20 12.30 - 13.15 13.25 - 14.10 14.15 - 15.00 15.05 - 15.50

Alsósok:  Az első 15 perces szünetben a tanulók a teremben fogyasztják el a tízórait  A harmadik szünetben a gyerekek az első udvaron tartózkodnak.  Rossz idő esetén a szüneteket a tanulók a tanteremben és a folyosókon töltik. Felsősök  A szünetekben a tanulók a teremben vagy a folyosón tartózkodhatnak.  A terem rendjéért a hetes és az ügyeletes nevelő felelős.  A 3. óra utáni 15 perces szünetben az 5-6-7-8. évfolyam a hátsó udvaron tartózkodik, rossz idő esetén a folyosón illetve a tantermekben, az osztályfőnök felügyeletével.  A tornafolyosón csak a testnevelés órák előtt illetve, a nagyszünetben levonuláskor lehet tartózkodni.





4.2. Egyéb közösségi programok rendje    

Iskolán kívüli közösségi programokon (osztálykirándulás, színházlátogatás, erdei iskola stb. nyári iskolai tábor), a házirendben foglaltakat mindenkinek be kell tartania. Az osztályok tanulmányi kirándulást szervezhetnek maguknak a tanév rendjében megadott időpontban. A tanulmányi kiránduláson az osztály minden tanulója részt vehet. Ha egy diák magatartása annyira fegyelmezetlen, vagy olyan súlyos fegyelmi vétséget követ el, amiért a tanár nem tud érte felelősséget vállalni a kiránduláson, a kirándulásról eltiltható. Ha a kirándulás, tanítási idő alatt van az eltiltott diák köteles az iskolában megjelenni és az iskola által szervezett foglalkozásokon részt venni. 4.3.

      

A diákönkormányzat működése

A diákönkormányzat működéséről a gyermektestület Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. A diákönkormányzat feladata a tanulók érdekképviselete és védelme. A diákönkormányzat képviselőit az osztályok delegálják. A tanulók érdekképviseletét az osztály által választott diák-önkormányzati képviselőn keresztül látja el. Jogorvoslatért a tanulók fordulhatnak a diákönkormányzathoz. Szükség esetén a problémát a diákönkormányzat továbbítja az intézmény vezetőjéhez Egyetértési jog szempontjából az osztályközösség minősül a tanulók nagyobb közösségének. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. 4.4.

Kérdezés – érdemi válasz rendje

A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon. Kérdését írásban, személyesen vagy postai úton juttathatja el az intézmény vezetőjéhez, vagy a pedagógushoz, aki a tanuló kérésének megfelelően szóban vagy írásban válaszol a feltett kérdésre. 4.5.

Térítési díjak

Az iskola tanulói térítési díj fizetése ellenébe vehetik igénybe az étkezést (kivéve a szociálisan rászoruló tanulót). A térítési díjakat minden hónapban két kijelölt napon lehet befizetni az iskolában, a következő hónapra. Az időpontokról, a befizetést megelőző héttől, az iskola portáján, a bejárati ajtón, a honlapon, az ebédlő bejárati ajtajánál látható módon tájékoztatjuk a szülőket. Betegség esetén – a szülői bejelentés időpontjától függően, 8.30-ig a szülői bejelentést követő naptól, illetve az azt követő naptól – a térítési díjat az Elszámolóház alkalmazottja a





következő havi befizetéskor az étkezési díjba beszámítja, illetve visszatéríti. Az iskolából való távozás esetén az igénybe nem vett étkezés díját az Elszámolóház alkalmazottja visszatéríti. 4.6.        

A tanulószoba, ebédlő rendje

A tanulószobás tanulók órarendjéhez igazodva a tanulószoba a tanulók utolsó tanórája után azonnal kezdődik. A tanulószoba 15.50- ig tart. A foglalkozások közti szünetben a tanulók tanári felügyelettel a folyosón, vagy az udvaron tartózkodnak. A nyolcadik óra a kötelezően tanulással töltött idő. A tanulók társaikat hagyják elmélyülten és nyugodtan tanulni, hangoskodással, rendetlenkedéssel nem zavarhatják a munkát. A tanulószoba kötelező. A hiányzást igazolni kell. A tanuló csak szülői írásos kérésre, megfelelő indokkal, intézményvezetői engedéllyel kaphat felmentést a tanulószobai foglalkozások alól. A tanuló a tanulószobáról szóbeli kérésre nem (telefon, sms-re sem), csak a szülő írásos kikérőjére engedhető el alkalmanként. Az ebédeltetés beosztási rend szerint csoportokban, az alsós nevelők és a tanulószobát vezető felsős nevelők felügyeletével történik. Az osztályonként kijelölt házi feladat felelős vezeti az osztály házi feladat füzetét. 4.7.

A tanórán és iskolán kívüli foglalkozások rendje

A tanuló a kötelező tanórákon kívül nem kötelező tanórai foglalkozásokra és felzárkóztató foglalkozásokra, korrepetálásra, továbbtanulásra való felkészítésre, szakkörre, sportköri, tömegsport foglalkozásra, tanulmányi és sportversenyre, önképző körökbe jelentkezhet. Ha a tanulót felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A délutáni foglalkozások időpontját és helyét az osztályórarend tartalmazza. A foglalkozáson csak vezetővel tartózkodhatnak a tanulók. 4.8.

A könyvtár rendje

Az iskola tanulói jogosultak a könyvtár használatára, mely ingyenes. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje:     

A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. A szolgáltatások használóinak körét az intézmény vezetője bővítheti. A könyvtár használata ingyenes. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. A dokumentumok kölcsönzési időtartama:  könyvek 21 nap,  audiovizuális anyagok (csak tanároknak igény szerint)




    4.9.


 tankönyvek a tanév végéig Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. Ugyan ez a szabály érvényes a tartós tankönyvekre is. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell! A titkárságon a távozási papírokat csak a könyvtári igazolás bemutatása után kaphatja meg a tanuló! Az éves nyitva tartást a tanév megkezdése előtt az intézményvezetővel egyeztetve határozza meg a könyvtáros. A könyvtár a kiírásnak megfelelően tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. Az elektronikus napló használatával kapcsolatos szabályok

 Iskolánk a 2013/2014-es tanévtől a tanulók értékelésének és mulasztásának rögzítésére elektronikus naplót használ.  Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülők egy internetes hálózati kapcsolattal rendelkező eszköz segítségével megtekinthetik.  A szülők – megfelelő jogosultság birtokában: felhasználónév és jelszó beírása után – hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait, a mulasztásokat, a mulasztások igazolását, illetve a tanuló iskolai életéhez kapcsolódó különböző bejegyzéseket.  A tanulók félévi osztályzatát az iskola – az elektronikus napló mellett – a szülőkkel a tájékoztató füzeten keresztül is írásban közli.  Az iskola elektronikus naplója az iskola honlapján, illetve az illyes.mozanaplo.hu internetes címen érhető el,  Abban az esetben, ha a szülő az osztályfőnöknek írásban jelzi, hogy nem tudja használni az e-naplót, a szülők tájékoztatása és a szülővel való kapcsolattartás a tájékoztató füzeten keresztül írásban történik. Az osztályzatok bejegyzése a tájékoztató füzetbe a tanuló feladata. A bejegyzéseket a szülőnek alá kell írnia. 5. A tanulók részvétele az iskolai rend és fegyelem fenntartásában 5.1.       

A hetes feladatai

Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig A tanórák elején jelentés ad az órát tartó nevelőnek Az órát tartó nevelőnek jelenti az ellenőrző hiányt és a tanulói hiányzást A tanórák végén letörli a táblát, ellenőrzi az osztályteremben a padok tisztaságát. A szünetben felügyel a rendre, a rendbontást jelenti az ügyeletes nevelőnek. A teremben tartott utolsó óra után felel a székek felrakásáért, a terem tisztaságáért. A feladatok teljesítésének minősége a magatartás jegybe beszámít.




5.2.       


A pedagógusok szerepe a rend és fegyelem fenntartásában

A felső tagozatos ügyeletes tanár számára az ügyelet 730-kor az alsós pedagógusnak pedig 7.20-kor kezdődik. Az alsó tagozaton a kora reggeli ügyelet 645-kor kezdődik. A szünetek rendjének betartatásáért a mindenkori ügyeletes pedagógus a felelős. A szünetben történt rongálást, balesetet az ügyeletes nevelő azonnal jelenti az iskola vezetőségének. A becsöngetés az óra kezdetét jelenti, kötelessége minden nevelőnek a pontos órakezdés. A tanórák rendjének betartásáért az órát tartó pedagógus a felelős. Az iskola, a tantermek rendjének, tisztaságának megóvása minden tanár kötelessége.

Alsósok  7,30-kor indulnak az osztálytermekbe,  A délelőttös tanító legkésőbb 7,40-kor nyitja a termeket s figyel a rendre, az öltözés, vetkőzésre.  A gyerekek az első 15 perces szünetben tízóraiznak, az alsós nevelők felügyeletével.  A harmadik szünetben az ügyeletes nevelők az udvaron ügyelnek a gyerekekre, ha az időjárás megengedi.  Becsöngetés előtt 3-5 perccel sorakoztatnak a nevelők.  Ha az osztály nem tartózkodik a teremben, a termet zárni kell. A zárásért a terembe órát tartó nevelő felel. Felsősök  A reggeli sorakozó után 7,35-kor indulnak a tantermekbe.  Az ügyeletes tanárok a szünetekben felelnek a folyosó rendjéért.  A harmadik szünetben az egyik ügyeletes nevelő ellenőrzi, hogy a hetesek kivételével mindenki lement-e az udvarra, ebben a szünetben az osztályfőnökök is segítik az ügyeletesek munkáját és lemennek a tanulókkal az udvarra.  Becsöngetés előtt 3-5 perccel kezdik a nevelők folyamatosan felengedni a gyerekeket, és a felvonulásnál ügyelnek arra, hogy a tanulók a tantermeikbe vagy az elé menjenek.  A nagyszünetben a büfében vásárlás után tartózkodni tilos! 6. 6.1.   

Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdések Az iskolai munka ellenőrzése, számonkérése

A szaktanárok az órákon rendszeresen ellenőrzik és értékelik a tanulók felkészültségét és előrehaladását. A számonkérés módja és formája az iskola Pedagógiai Programjában rögzített módon történik. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható.




 


A megírt dolgozatokat a szaktanár 10 tanítási napon belül kijavítja és értékeli (kivétel betegség, hosszabb távollét). A tanuló a kapott érdemjegyet beírja a tájékoztató füzetbe. Annak vezetése a tanuló feladata. A jegyeket és egyéb bejegyzéseket rendszeresen aláíratja a szülővel. 6.2.

Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek

A tanuló késésének elbírálása         



A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. Ha a késés meghaladja a 15 percet, a tanóra igazolatlannak minősül. A késő tanuló az órát nem zavarhatja. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. A szülő a gyerek távolmaradásakor 3 napot igazolhat a tanév során. Egyéb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén a szülő írásbeli kérésére az intézményvezető adhat engedélyt. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható, ha:  a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. (három nap)  a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta,  a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A szülő (gondviselő), a mulasztásról már az első napon értesítse a tanuló osztályfőnökét.  Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán.  A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.  Az első igazolatlan óra után az osztályfőnök erről írásban értesíti a szülőt.  30 óra alatti igazolatlan hiányzás esetén az iskola a Családsegítő Szolgálat- és Gyermekjóléti Központot értesíti.  Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, az iskola szabálysértési feljelentést tesz a Járási Gyámhivatalnál. Ugyan ezt a szabálysértési feljelentést teszi meg az iskola, ha az igazolatlan mulasztás eléri az 50 órát. Ebben az esetben az iskolának a Családsegítő Szolgálat családgondozójával gondozási tervet kell készíteni a tanuló védelembe vételéhez.  Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után.  Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Ha a késések ideje meghaladja a 15 percet, egy igazolatlan órának minősül, ezért osztályfőnöki




    


figyelmeztetés jár. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által vállalt órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, és a minősítő értékeléshez nincs elegendő jegye nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.

Tanulmányi kötelezettségek Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012 EMMI rendeletben meghatározott mértéket, és a minősítő értékeléshez nincs elegendő jegye. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  hiányzás mértéke és a minősítő értékeléshez szükséges jegyek hiánya miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó és javítóvizsga módja és ideje az iskola Pedagógiai Programjában szabályozott módon történik. 7. 7.1.

Büntetés, Dicséret, Jutalmazás Dicséret

Szaktanári dicséret  Versenyen való részvételért.  Kitartó szorgalomért (félévben, évvégén) akár egy tárgyból is.  Többszöri plusz munkával történő felkészülés az órára, illetve egyszeri kimagasló munkáért.  Kimagasló felelősi munkáért (szertáros).  Iskola szintű versenyen helyezés eléréséért.  Szöveges szaktanári dicséret félévben akkor is adható, ha nem 5-ös az osztályzat.





Osztályfőnöki dicséret  Kiemelkedő társadalmi, közösségi munka az osztályért (pl: hulladékgyűjtés)  Iskolai rendezvényeken való szereplésért.  Folyamatosan végzett szorgalmas közösségi és tanulmányi munkájáért.  Jól végzett hetesi és felelősi munkáért. Igazgatói dicséret  Iskolán kívüli versenyen elért eredményért, részvételért.  Kitartó szorgalomért.  Kiemelkedő közösségi munkáért.  Három osztályfőnöki dicséret után. Nevelőtestületi dicséret  Több tárgyból kiemelkedő tanulmányi eredményért (év végén).  Országos versenyen elért helyezésért.  4. osztály végén Illyés oklevél: jó tanulmányi munkáért és az iskoláért végzett közösségi munkáért.  8. osztály végén Illyés Gyula plakett: jó tanulmányi munkáért és az iskoláért végzett közösségi munkáért. 7.2.

Büntetés

Ha a tanuló a házirend szabályait megszegi az alábbi büntetési fokozatokat kaphatja. Szaktanári beírás Annak a tanulónak, aki fegyelmezetlen magatartásával zavarja az órát (Gyakran beszélget, zavarja az óra menetét és társai figyelmét, sorozatosan hiányzik a felszerelése, házi feladata) Ügyeletes tanár beírása Annak a tanulónak, aki:  Verekszik, lökdösi, megalázza társait, rohangál, kiabál, csúnyán beszél. Az ügyeletesi figyelmeztetés egyenértékű az osztályfőnöki figyelmeztetéssel Osztályfőnöki beírás Annak a tanulónak, aki:  Három szaktanári figyelmeztetéssel már rendelkezik, és további fegyelmi vétséget követ el.  Három alkalommal már nem hozta magával az ellenőrzőjét (a pedagógusok jelzik a naplóban, és a magatartás füzetben az ellenőrző hiányát)  Arrogáns, szemtelen, tiszteletlen magatartást tanúsít tanáraival és társaival szemben, csúnyán beszél.  Az iskola épületét, berendezését, környezetét szándékosan rongálja,  Másokat tudatosan félrevezet.




 


Gyakran késik órákról. Egy óra igazolatlan hiányzás után.

Megrovás az intézményvezetőtől  Három osztályfőnöki beírás után  Rongálásért az intézményvezető elbírálása szerint  Cigarettázásért, szeszesital fogyasztásáért az intézményvezető megítélése szerint.  Jegyek, szülői, pedagógus aláírás hamisítása. Szigorú megrovás az intézményvezetőtől  Dokumentumok eltűntetése.  Lopás, garázdálkodás (ivás)  Az iskola felnőtt dolgozójának vagy társának személyiségi jogait sértő magatartás.  Becsületsértő magatartásért. Nevelőtestületi figyelmeztetés  Bizonyítvány hamisítása.  Társak zsarolása.  Többszöri intézményvezetői figyelmeztetés  Többszöri becsületsértő, személyiségjogokat sértő magatartás esetén. A diák a szülővel együtt köteles megjelenni a nevelőtestület előtt 7.3.

A magatartás és szorgalom értékelése

A magatartás értékelése Példás: a tanuló magatartása, ha  Mindig betartja az iskolai házirend előírásait.  Közösségi tevékenységekben kezdeményező és aktív.  Felelősségtudata az életkornak megfelelően magas szintű, pozitív hatást gyakorol a közösségre és tanulótársaira.  Felnőttekkel, tanulótársaival udvarias, segítőkész. Jó: a tanuló magatartása, ha  Eleget tesz az iskolai házirend előírásainak  Közösségi munkáját elvégzi  Felelősségtudata önmagával szemben kialakult  A közösségben nem vezető, de aktívan dolgozik.  Az udvarias viselkedés szabályait megtartja. Változó: a tanuló magatartása, ha  Az iskolai házirendet nem mindig tartja be  Közösségi munkában nem megbízható  Felelősséget önmagával szemben sem érez  Viselkedésében kifogásolható elemek vannak.





Rossz: a tanuló magatartása, ha  Az iskolai házirendet rendszeresen megszegi, közösségi munkát nem végez,  Mások munkáját nem becsüli, ezzel rombolja a közösséget  Viselkedésében súlyos hibák vannak, durvaság, agresszivitás, nemtörődömség jellemzi. A szorgalom értékelése Példás: a tanuló szorgalma, ha  Tanulása az életkornak megfelelő, magas szintű kötelességtudat jellemzi  Önálló, céltudatos, rendszeres ismeretszerzés jellemzi  Érdeklődést tanúsít, többletfeladat végzését is vállalja. Jó: a tanuló szorgalma, ha  Fellelhető tanulásában kötelességtudat,  Megfelelő ösztönzéssel rendszeresen tanul  Érdeklődés jellemzi, de csak iskolai tananyag keretein belül. Változó: a tanuló szorgalma, ha  Nem alakul ki az életkornak megfelelő kötelességtudat  Tanulmányi munkája nem önálló, nem rendszeres, változó a felkészültsége  Nem érdeklődő és nem aktív Hanyag: a tanuló szorgalma, ha  Kötelességtudata még nyomokban sem fedezhető fel  A tanórákra nem készül, felszerelését nem hozza el  Érdektelenség és közöny jellemzi 8. Az iskola dokumentumainak nyilvánossága, a Házirend ismertetése, nyilvánosságra hozatala, módosítása, hatályba lépése. A Házirend az iskola valamennyi dolgozójára érvényes előírásokat tartalmaz. Betartása az érintettek számára kötelező, megsértésük fegyelmi vétség lehet, ami fegyelmi eljárást vonhat maga után. Az iskola alapdokumentumait: a Pedagógiai Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet, valamint minden, a tanulókra és a szülőkre vonatkozó jogszabályt az iskola könyvtárában is el kell helyezni. Ezeket a dokumentumokat mind a szülők, mind a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében szabadon megtekinthetik. Az iskola a honlapján közzéteszi. A Házirend módosításának lépései: javaslatok felvetése, megvitatása, vélemények megfogalmazása, vélemény továbbítása, az intézkedés határidejének megjelölése, tantestületi döntés (DÖK) módosítás bevezetése. Jelen Házirend 2016. szeptember 1-jén lép hatályba





9. A Házirend elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradék  A Pécsi Illyés Gyula Általános Iskola házirendjét a nevelőtestület 2016. szeptember 19-én megtartott értekezletén elfogadta. ……………………………….. mb. intézményvezető

 A Pécsi Illyés Gyula Általános Iskola házirendjét az iskola Diákönkormányzata 2016. szeptember 19. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. …………………………… Diákönkormányzat elnöke

 A Pécsi Illyés Gyula Általános Iskola házirendjét az iskolai szülői szervezet 2016. szeptember 13. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. …………………………… Szülői Szervezet elnöke

www. illyes-pecs.sulinet.hu

Recommend Documents