132 k e z i k a l e g t ö b b . A c s o n t t o l l ú é s k e r e s z t c s ő r ű m o z g a l m a k ö z ö t t is lehet n é m i p á r h u z a m o t vonni. Megegyeznek abban, hogy n é m e l y é v b e n nagy m e n n y i s é g b e n ö z ö n l i k el v i d é k ü n k e t , a z u t á n 8—10 évig m e g i n t c s a k k e v é s , vagy e g y á l t a l á n s e m m i sem m u t a t k o z i k . M o z g a l m u k b a n n é m i ritmus vehető é s z r e , a m e l y k ü l ö n ö s e n a c s o n t t o l l ú n á l s z e m b e ö t l ő . T e r m é s z e t e s e n a meg figyelt i d ő r ö v i d ahhoz, h o g y v é g é r v é n y e s m e g á l l a p í t á s o k a t t e h e s s ü n k . F ö l j e g y z é s e i m i s m e r t e t é s é v e l n e m is az volt a c é l o m .
Wintervisitors at Budapest on the M á r t o n h e g y between 1932 B v Joseph
and
1946.
Szőcs.
I observed between 1932 a n d 1946 r e g u l a r l y the m o v e m e n t s of the c o m m o n c r o s s b i l l (Loxin c. curvirostra L . ) , the b u l l f i n c h (Pyrrhula p. pyrrhula L . ) , the fieldfare (Turdus pilaris L . ) , a n d of the w a x w i n g (Bombyeüla g. garrulus L . ) a n d I gave i n the H u n g a r i a n text a detiled d e s c r i p t i o n , i n w h i c h m o n t h s , or h o w - m a n y d a y s d i d I them see. Close a r o u n d m y o b s e r v i n g place, w h i c h is i n the r e s i d e n t i a l q u a r t e r of B u d a p e s t , the crosbills fed w i t h the seeds of Picea excelsa, Thuya a n d w i t h the leaf-lice f o u n d o n the p o p l a r s . T h e b u l l l i n c h e s eate the seeds of the Acer, o n l y i n a very little p a r t b u d s . T h e fieldfare does o n l v pass by, it stays s e l d o m f o r feeding, i n this cases it p i c k s the c r o p s o f Rosa a n d Crategus. One times it ate a fallen, a l r e a d y f e r m e n t i n g pear. T h e w a x w i n g s f l y i n the m o r n i n g f r o m the w o o d s to the t o w n a n d at the e v e n i n g i n the c o n t r a r y d i r e c t i o n b a c k . T h e y set s e l d o m o n the M á r t o n h e g y , a n d then they eat Rosa and Crategus. If we e x a m i n e , w h e t h e r it exists a s i m i l a r i l y befveen the m o v e m e n t s of the n a m e d bird-guests, w e see, that the m o v e m e n t of the b u l l f i n c h and Ihat one of the fieldfare are each other i n some m a t t e r s i m i l a r . T h e y a p p e a r about the s a m e t i m e a n d so they do go a w a y too. T h e y c o m e b o t h a l l years r e g u l a r l y a n d we c a n see f r o m b o t h i n N o v e m b e r the m o s t on n u m b e r . It is a n agreement between the m o v e m e n t of the w a x w i n g a n d ihe c r o s s b i l l i n s u c h a matter, that some years they a p p e a r at us i n greai n u m b e r s , a n d afterwards 8—10 years we see v e r y few or no one of t h e m . W e can f i n d i n their m o v e m e n t some r y t h m , especially at the w a x w i n g . O f course the t i m e is too short to m a k e f i n a l consequences. M y reports of some years are defective, becouse a part of m y notices p e r i s h e d at the siege of B u d a p e s t .
TERMÉSZETES
ELSZAPORÍTÁS í r t a : Péterfay
A
JÖVŐ
VADGAZDASÁGÁBAN.
József.
A l e g u t ó b b i é v t i z e d e k v a d á s z a t i tapasztalatai a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a f á c á n a m a g y a r v a d á s z t e r ü l e t e k j ö v e n d ő s z á r n y a s vadja. M e n n y i s é g i l e g n e m é r i el a fogoly s z á m á t , é r t é k b e n és k ö z g a z d a s á g i j ö v e d e l m e z ő ség s z e m p o n t j á b ó l a z o n b a n messze t ú l h a l a d j a . M i n d e z e k e t felismerve, fel kell k é s z ü l n ü n k a f á c á n b a n rejlő nemzeti tőke o k s z e r ű k i h a s z n á l á s á r a és a j ö v ő m u n k á j á t , a m ú l t t a j a s z t a l a t a i b ó l o k u l v a , t e r v s z e r ű e n k e l l vezetni,
133 h o g y az e l é l e n d ő e r e d m é n y a r e á f o r d í t o t t g o n d d a l , k ö l t s é g g e l és m u n k á v a l a r á n y b a n is legyen. Tudjuk, hogy a fácán s z a p o r í t á s á n a k k é t m ó d j a v a n : a mesterséges tenyésztés és a természetes elszaporítás. A z elsőről a legkiválóbb vadászati s z a k í r ó k k ö t e t e k e t í r t a k , ezzel a k é r d é s s e l n e m f o g l a l k o z o m . V é g r e h a j t á s á n a k f e l t é t e l e i legfeljebb á l l a m i r e z e r v á t u m o k b a n v a n n a k m e g , í g y a j ö v ő v a d á s z a t á n a k a t e r m é s z e t e s e l s z a p o r í t á s lehet a m ó d j a , m i r e t ö b b é - k e v é s b b é m i n d e n ü t t van lehetőség. A k ö l t s é g e s n e v e l é s i r e n d s z e r r e l szemben a t e r m é s z e t e s e l s z a p o r í t á s f e l t é t e l e z i a m e g l é v ő t ö r z s a n y a g o t . N a g y o b b k ö l t s é g e i nincsenek, b e r e n d e z é s nem kell hozzá, azonban feltétlenül megköveteli a biztosítható legnagyobb n y u g a l m a t , l e g a l á b b a f é s z k e l é s i i d ő s z a k alatt. H á t r á n y a , h o g y az elszapo r í t á s a t e r ü l e t a l k a l m a s s á g a .szerint t ö b b é - k e v é s b b é hosszabb i d ő t k í v á n , az e l s z a p o r o d á s l a s s ú b b ü t e m ű , de b i z t o s a b b a m e s t e r s é g e s t e n y é s z t é s n é l . J o b b á l l o m á n y t , szebb v a d á s z a t o k e g é s z s é g e s , e l l e n á l l ó b b s z e r v e z e t ű egye deket b i z t o s í t a r á n y t a l a n u l kevesebb k i a d á s s a l . A t e r m é s z e t e s e l s z a p o r í t á s f e l t é t e l e az a l k a l m a s t e r ü l e t . A f á c á n e l s ő sorban r o v a r e v ö , tehát a t e r ü l e t n e k rovarban gazdagnak kell lenni. Rovar v i l á g m i a t t szereti a nedves t e r ü l e t e k e t , k ü l ö n ö s e n a n á d a s o k a t . M e g k í v á n j a a vizet, l e h e t ő l e g á l l a n d ó v í z f o l y á s o k f o r m á j á b a n , a z o n b a n az e l s z a p o r o d á s hoz f e l t é t l e n ü l s z ü k s é g e s a s z á r a z a b b , l e h e t ő l e g csenderesekkel, b ú v ó h e l y e k k e l t a r k í t o t t m a g a s a b b f e k v é s ű t e r ü l e t is. K ü l ö n ö s e n a h o m o k t a l a j o k o n é r z i m a g á t o t t h o n , h o l a m é l y e b b r é s z e k e n á l l a n d ó a n t a l á l vizet, illetve a víz drb. 4000
i /
f
/
&
Jírí '/>.
<
eísa1DOritás telítettség
/
/
elszap
VI VII VIII IX
III IV
X XI XII
Az állomány
hullámzása a szomszédos területekkel kapcsolatban Stock change in connection with the neighbouring territories.
/
f
1 III
IV
V VI VII VIII
IX
X XI XII
I hó
Az évi elszaporítás lehetőségei és évközi hullámzása. The possibilities of the year increase and the chang during the year
mellett rovart, n á d a s , z s o m b é k o s r é s z e k e t . 11a az e l ő b b i f e l t é l e l e k e t m e g találja, a k k o r a r á n y l a g k i s v é d e l e m m e l is. e l s z a p o r o d á s a f e l t é t l e n ü l b i z t o sítva v a n . Ö n k é n t v e t ő d i k fel az a k é r d é s , h o g v a t e r m é s z e t e s e l s z a p o r í t á s s a l e l é r h e t ő - e a m e s t e r s é g e s n e v e l é s e r e d m é n y e ? Igen, de hosszabb i d ő k e l l az e l s z a p o r o d á s h o z . Álljon e l ő t t ü n k a volt k i s t á p é i u r a d a l o m f á c á n á l l o m á n y a , m i t e r m é s z e t e s ú t o n s z a p o r o d ó t l el é s ó v a t o s b e c s l é s s e l a k ö v e t k e z ő k é n t emelkedett: 1928. é v b e n v o l l t ö r z s á l l o m á n y 1929- b e n b e c s ü l t m e n n y i s é g 1930- b a n „ ., 1931- b e n „ „ 1932- ben ., „ 1933- b a n „ „
....
450— 500 d r b . 9 5 0 — 1.000 „ 3.000— 3.200 „ 7.500— 8.000 „ 13.000—14.000 „ 20.000—21.000 „
134 A z évi s z a p o r o d á s t t e h á t kezdeti i d ő b e n h á r o m s z o r o s r a , k é s ő b b k é t s z e r e s é r e t e h e t j ü k . Telítetllségi á l l a p o t b a n a v á n d o r l á s m e g i n d u l és az á l l o m á n y meg t a r t á s a — k ü l ö n ö s e n t é l e n — m á r nehezebb feladat, m é g i s a r á n y l a g k i s költséggel megoldható. Tájékoztató adatokként a következő mennyiséget v e h e t j ü k : kat. h o l d a n k é n t 2—3 drb., k ö z e p e s v i s z o n y o k mellett 1—1'5 d r b . M é g a r á n y l a g k e d v e z ő t l e n , de k i s v a d s z a p o r o d á s á r a a l k a l m a s t e r ü l e t e n is á t l a g o s v i s z o n y o k k ö z ö t t e l é r h e t ő 5 kat. h o l d a n k é n t 1 drb. H e l y i viszo n y o k t ó l f ü g g ő e n ezek az á t l a g o k e m e l k e d h e t n e k , de a f e l é r e is c s ö k k e n hetnek. A z e l s z a p o r o d á s r a i g e n sok. l e g n a g y o b b r é s z b e n t ő l ü n k független tényező van kihatással. Legfontosabb a terület a l k a l m a s s á g a . H a a fácán e l s z a p o r o d á s á r a ked v e z ő f e l t é t e l e k á l l a n a k fent, k ü l ö n ö s e b b b e a v a t k o z á s n é l k ü l az évi h á r o m szoros s z a p o r o d á s f e l t é t l e n ü l m e g v a n . K ö z e p e s a l k a l m a s s á g e s e t é b e n az évi k é t s z e r e s e l s z a p o r o d á s s a l is m e g e l é g e d h e t ü n k . K e v é s b b é a l k a l m a s terü l e t r ő l a l e g t ö b b esetben e l v o n u l a v a d u n k , h a a k ö z e l b e n k e d v e z ő b b élet feltételeket talál. M i n d e n vadfajta m á s terepet k e d v e l . A f á c á n szereli az e r d ő k k e l tar kított, búvóhelyekkel, n á d a s o k k a l rendelkező területeket. Ugyanakkor a fogoly i n k á b b a n y í l t , m e z ő g a z d a s á g i k u l t ú r t e r ü l e t e k vadja. M o n d h a t n á n k azt, h o g y a m e z ő g a z d a s á g i m ü v e l é s r e v a l ó a l k a l m a s s á g g a l egyenes a r á n v b a n n ő a v a d e l s z a p o r í t á s i a l k a l m a s s á g is, h a a t e r ü l e t e g y é b k é n t l a k o t t helyekkel, t a n y á k k a l nincs beépítve. Az e l s z a p o r o d á s r a legnagyobb k i h a t á s s a l , a természet tényezői közül az i d ő j á r á s b í r . N y o l c é v i g á l l a n d ó a d a t g y ű j t é s s e l , pontos f e l j e g y z é s s e l figye l e m m e l k í s é r t e m az i d ő j á r á s s a l k a p c s o l a t o s s z a p o r o d á s i v i s z o n v o k a t és ö s s z e v o n t a n a k ö v e t k e z ő k e t á l l a p í t o t t a m meg 1931—1938. évi á t l a g b a n : Á p r i l i s h ó 1-től j ú l i u s h ó 3 1 - i g az évi á t l a g o s c s a p a d é k m e n n v i s é g 2 0 3 7 m m volt. S z á r a z é v e t jellemez 1935. év 67'7 m m - r e l ; nedves i d ő j á r á s volt 1932. é v b e n 3 1 6 2 m m - r e l , 1933. év 272 8 m m c s a p a d é k k a l . A f é s z k e l é s r e legfontosabb m á j u s h ó n a p i c s a p a d é k á t l a g a 59'4 m m . L e g t ö b b 1933. é v b e n 1067 m m , legkevesebb 1934. é v b e n 6'5 m m - r e l . J ú n i u s h ó á t l a g a 62 1 m m volt. A n y o l c év alatt m e g f i g y e l é s r e k e r ü l t 4075 f á c á n f é s z e k 35.022 drb. t o j á s s a l . M e g á l l a p í t o t t f é s z e k p u s z t u l á s 1931—1937. é v e k b e n f é s z e k b e n á t l a gosan 3 2 4 % , t o j á s b a n 4 0 T % volt. 1938. é v b e n f é s z e k b e n 2 8 ' 8 % . illetve t o j á s b a n 2 8 ' 6 % p u s z t u l t el. R é s z l e t e s adatok i s m e r t e t é s e i g e n messze vezetne. N é z z ü k i n k á b b , h o g y a f é s z e k - , illetve t o j á s p u s z l u l á s o k a i t m i b e n t a l á l h a t j u k m e g : L e g t ö b b p u s z t u l á s t a sok c s a p a d é k k a l b í r ó é v e k talajvizei és nagy e s ő k e l m o s á s a i o k o z t á k . L e g j e l l e m z ő b b az 1933. év, m i k o r 4 6 ' 7 % f é s z e k és 4 9 ' 5 % f á c á n t o j á s , pusztult el a nedves, talajvizet, v í z m o s á s t o k o z ó i d ő j á r á s sal k a p c s o l a t b a n . Ne h i g y j ü k a z o n b a n , h o g y a m á s i k véglet l é n y e g e s e n jobb. A z 1935. év r e n d k í v ü l s z á r a z volt — e g é s z é v b e n a l i g k a p t u n k esőt — , a p u s z t u l á s m é g i s f é s z e k b e n 3 3 ' 2 % , t o j á s b a n 4 0 3 % - r a emelkedett fel. -
A fácán fészke m i n d e n ü t t m e g t a l á l h a t ó . Magasabb fekvésű területeken a k o r á b b i f e j l ő d é s ű n ö v é n y z e t adja az első t a k a r á s t és a f á c á n v á l o g a t á s n é l k ü l k é s z í t i f é s z k é t az e l s ő , a l k a l m a s n a k t a l á l t h e l y e n . E l c s o d á l k o z u n k n é h a , h a az emberek, á l l a t o k á l t a l s ű r ű n l á t o g a t o t t h e l y e n , sőt h á z a k m e l lett is t a l á l j u k , nem egyszer a f á c á n f é s z k e t .
135 L á t j u k , h o g y az i d ő j á r á s i v i s z o n y o k : c s a p a d é k , illetve t a l a j v í z , v a l a m i n t a t a r t ó s h ő s é g s ú l y o s k i h a t á s s a l v a n n a k az évi v a d s z a p o r o d á s r a . C s a p a d é k , h ű v ö s i d ő j á r á s , t a l a j v í z t o j á s á t h ű l é s t o k o z , n a g v h ő s é g b e n vagy t a r t ó s s z á r a z s á g b a n a f á c á n t y ú k s o k s z o r v é g l e g e s e n e l h a g y j a a f é s z k é t , mert a meleget n e m b í r j a t a r t ó s a n a f é s z k e n . T a l á n k e l l ő é r d e k l ő d é s r e tarthat s z á m o t az is, h o g y h o l t a l á l h a t ó k a f é s z k e k egyes n ö v é n v n e m e n k é n í . A z a d a t f e l v é t e l 1935—1937. é v b ő l , h á r o m é v i v i z s g á l a t i adatot ö l e l fel. 1930 m e g v i z s g á l t f á c á n f é s z e k b ő l t a v a s z i v e t é s ű t a k a r m á n y f é l é k b e n és l u c e r n á b a n 201 f é s z k e t , r é t e k e n 1082 f é s z k e t és g a b o n a n e m ű e k b e n 617 fész ket t a l á l t u n k . V a d s z a p o r o d á s i s z e m p o n t b ó l t e h á t e l s ő s o r b a n a n e m zavart, és a r á n y l a g k o r á n f e j l ő d ő r é t e k , m á s o d s o r b a n a g a b o n a f é l é k , k ü l ö n ö s e n az ő s z i k a l á s z o s o k fontosak a m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k k ö z ü l . A f é s z k e k leg nagyobb r é s z e r é t e n t a l á l h a t ó , mert a n ö v é n y z e t a fészkelési i d ő b e n m á r kellő t a k a r á s t és r e n d e l t e t é s s z e r ű e n kellő v é d e l m e t nyújt. Igen é r d e k e s a f é s z e k p u s z t u l á s k i a l a k u l á s a a n ö v é n y c s o p o r t o n k é n t : t a k a r m á n y o k b a n 3 6 ' 4 % , r é t e k e n 2 8 1 % , g a b o n a n e m ű e k b e n 2 8 ' 9 % ment tönkre. Kistápéi adatgyűjtés a fácán fészkeléséről Összesen Fészekalj % Erdőben Takannányokban Réteken Gabonában
...
191 37 59 365
294 5'6 90 560
1938. é v b e n :
Kikelt f. a. i/ 85 9 22 227
4
44 5 233 37 3 02'2
Költés alatt f. a. 7Í 35'6 68 622 23 23 389 7 19
Elhagvott f. a. • % 38 • 0 14 131
199 13 5 238 359
A f é s z e k p u s z t u l á s K i s t á p é n 1938. é v b e n : Fészek
Tojás
652 188
5640 1616
A f é s z e k p u s z t u l á s Kistápén 19311931-—38. é v e k b e n %-ban: Fészek Tojás 28'6 366 40T
28'8 277 324
1938 1935—37 1931—37
A z a r a t á s n á l falált f é s z k e k m e g o s z l á s a K i s t á p é n 1938. é v b e n k a l á s z o sokban: Költés alatt Elhagyott Kikelt Összes Gabona neve Vetés terület f é s ;l k e k Of % Vé 54 /o 2 0 0 1 5 6 29 1 0 1 7 9 74 37 Búza 29'30'8 107 160 439 3 739 270 281 2 4 05 11 27 44 10 16 31 Árpa 14 4 0 28 77 111 59 42 Zab — — Összesen
..
445
365
100
227
62.2
7
19
131
359
H o l d a n k é n t i f é s z e k á t l a g őszi k a l á s z o s o k b a n K i s t á p é n 1938. é v b e n : b ú z á b a n 0 5 ; r o z s b a n 0 96; á r p á b a n 0 ' 5 1 ; z a b b a n 0 7 1 f é s z e k . A z egy f é s z e k r e e s ő t e r ü l e t n a g y s á g : b ú z á b a n 2 0 0 k a t . h o l d ; r o z s b a n 1 0 4 ; á r p á b a n 1'96; z a b b a n 1 4 0 ; g a b o n á b a n á t l a g b a n T 2 2 kat. h o l d .
136 A f é s z e k á t l a g o k K i s t á p é n 1938-ban: fészek-: e r d ő b e n 191 fészek 1827 [<> jussal ( á t l a g 9 5 ) ; t a k a r m á n y b a n 37 f é s z e k 346 t o j á s s a l ( á t l a g 9'3); rétie k e n 59 f é s z e k 480 t o j á s s a l ( á t l a g 8 1 ) ; g a b o n á k b a n 365 f é s z e k 2987 t o j á s s a l ( á t l a g 8 2 t o j á s ) . Ö s s z e s e n 652 f é s z e k 5640 t o j á s s a l ( á t l a g 8 6 5 t o j á s ) . E z e k az adatok egy r é g i , k e l l ő e n m e g n e m i n d o k o l t m e g g y ő z ő d é s t d ö n t e n e k meg, m e r t i g a z o l j á k , h o g y a tavaszi t a k a r m á n y f é l é k b e r a k o t t f é s z k e k b e n o k o z o t t v e s z t e s é g messze m ö g ö t t e m a r a d a vélt v e s z t e s é g n e k . A z e l ő t t a v e s z t e s é g n a g y r é s z é t a t a k a r m á n y k a s z á l á s o k r a v e z e t t é k vissza.
% 3
Ragadozók -• 3 4 *- Betegség — f 7 t Sebzés —0.?
V
VI
VII hö
Átlagos fészek elhagyás. Average abandon ofthe nests.
Q'4 Q1
1
, 02. > 02, 07>
i
25 2 15 1 05
1 A
\\
i\l \ i i
i
i i
-
IV
r
II
III
/ IV
\
-. V VI
A ^
r
\
/
\
RJ. VII VIII IX
Elhullások természetes Perísh at natural
X
XI
XII
I hó
szaporodásnál. increase.
A z a d a t g y ű j t é s b e b i z o n y í t o t t a , h o g y az ö s s z e s f á c á n f é s z e k n e k 3 T % - a , illetve a l e r a k o t t ö s s z e s t o j á s n a k 4 ' 7 % - a p u s z t u l el a t a k a r m á n y f é l é k b e n . E g é s z e n k i s m e n n y i s é g , m i t a f á c á n igen k ö n n y e n k i t u d h e v e r n i . É r d e k e s , h o g y a f é s z k e k n e k t ö b b , m i n t a fele r é t e k r e esik. R e n d k í v ü l i f o n t o s s á g a v a n v a d s z a p o r o d á s i s z e m p o n t b ó l e n n e k a' t é n v n e k , m e r t a v a d s z a p o r o d á s m e n n y i s é g e e l s ő s o r b a n a r é t e k t ő l f ü g g . Nedves i d ő j á r á s a l k a l m á v a l — k ü l ö n ö s e n h a t a l a j v í z v a g y e r ő s á t h ü l é s l é p fel —• az e l f a g y á s , t o j á s r o m l á s a l e g n a g y o b b m é r t é k ű lehet m á j u s h ó n a p b a n . N é z z ü k m é g az 1938. év m e g f i g y e l é s i adatait: A tavasz h ű v ö s , á p r i l i s h ó 1 8 - á n h a v a z á s , éjjeli fagy, m a j d ezt k ö v e t ő e n b i t h g . h ű v ö s i d ő j á r á s , m á j u s 3 — 5 - é n é j t s z a k a i l a g v o k v o l t a k . A rendellenes i d ő j á r á s a m e z ő g a z d a s á g i n ö v é n y e k b e n is f e j l ő d é s i e l t o l ó d á s t okozott. R é t e k , tavaszi k a l á s z o s o k k é s ő n f e j l ő d t e k , ennek k ö v e t k e z t é b e n a f é s z k e l é s és a s z a p o r o d á s s ú l y p o n t j a a n o r m á l i s t ó l e l t é r ő e n a g a b o n á k b a k e r ü l t , h o l a vad elég k o r á n k a p o t t t a k a r á s t és v é d e l m e t . 1938. é v b e n m e g f i g y e l é s e i m k ö r é b e v o n t a m az erdei f é s z k e l é s e k e t is. T e r m é s z e t e s e n ezek m i n d i g csak a t é n y l e ges f é s z k e l é s k i s h á n y a d á r a terjedhettek k i , de m é g i s e l é g adatot s z o l g á l t a t lak a v a l ó s á g o t m e g k ö z e l í t ő k ö r ü l m é n y e k r e . M e g á l l a p í t á s t nyert, h o g y a fész k e k l e g n a g y o b b r é s z e o l y a n f i a t a l o s o k r a esett, h o l u g y a n c s a k k e l l ő t a k a r á s t k a p o t t a vad. Igen m e g l e p ő volt a f o g o l y f é s z k e l é s e l o s z l á s a . N o r m á l i s i d ő j á r á s e s e t é n f o g o l y f é s z e k igen r i t k á n t a l á l h a t ó e r d ő b e n s ha van is, legfel jebb 4 — 5 % - r a t e h e t ő csak a m e n n y i s é g e . A z 1938. év b e b i z o n y í t o t t a , h o g y a t e r m é s z e t az e l t o l ó d á s o k a t k i e g y e n s ú l y o z z a és a f a g y n a k , á t h ű l é s n e k kitett t e r ü l e t e k r ő l á t h ú z ó d o t t a fogoly az e r d ő b e , a megosztott ligetes t e r ü l e t e k e n . A f o g o l y f é s z k e k n e k 5 T 5 % - a e r d ő b ő l k e r ü l t elö. T e r m é s z e t e s e n nem összefüggő e r d ő t e r ü l e t r ő l van szó, hanem olyan ligetes e l o s z t á s ú e r d ő k r ő l , h o l a k ü l ö n b ö z ő m e z ő g a z d a s á g i m ű v e l é s alatt á l l ó területek erdőkkel váltakoznak. A megfigyelt 652 f á c á n f é s z e k b ő l e r d ő b e n 2 9 4 % , fakarmánvfélekben 6 6 % , r é t e k e n 9%, őszi k a l á s z o s o k b a n 56% k e r ü l t elhelyezésre. U g y a n a k k o r
137 a fogolyfészkek 51'5%-a e r d ő k b ő l , 1 5 % - a t a k a r m á n y o k b ó l , 9'1%-a rétekről és 3 7 ' 9 % - a őszi k a l á s z o s o k b ó l k e r ü l t elő, m i n d k e t t ő az 1935—1937. évi m e g figyelési á t l a g g a l s z e m b e n . A f á c á n n á l az e l t o l ó d á s m a g y a rázata egyszerű. A réteken takarást nem t a l á l v a , az ő s z i k a l á s z o s o k b a és az e r d ő k b e h ú z ó d t a k le f é s z k e l é s r e . F á c á n n á l az e l t o l ó d á s k e v é s , m i n d ö s s z e 1*6%, M á s a h e l y z e t a fogolynál. Mezőgazdasági területek k ö z ö t t i e l t o l ó d á s itt is k i s s z á z a 1 2 34 56 7 8 é v 1 3 5 7 év lékú: m i n d ö s s z e 2'4%, azonban TénylegesViszonylagosallcmany szaporodás m e g l e p ő az e r d ő b e k e r ü l t 5 1 ' 5 % - n y i EffectlveRelativeteszek. A z e l t o l ó d á s az e r d ő j a v á r a increase of the stock. t ö r t é n t , igazolva azt, hogy a t e r m é szel k i l e n g é s e i h e z o k v e t l e n ü l a l k a l mazkodik a vad a t e r m é s z e t e s e l s z a p o r o d á s s o r á n . Igen é r d e k e s az e r d ő és a m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k k ö z ö t t vont s z á z a lékos pusztulási megfigyelés is: fácánfészekből e r d ő b e n 19'9%, m e z ő g a z d a sági t e r ü l e t e n 3 2 ' 5 % m e n t t ö n k r e , t e h á t m e z ő g a z d a s á g i f ö l d e k e n a f é s z e k p u s z t u l á s m i n t e g y 6 0 % - k a l n a g y o b b , m i n t az e r d ő b e n . T a p a s z t a l a t a i m sze rint a l ' á c á n f é s z k e k n e k 4 0 % - a k e r ü l m i n d i g e r d ő b e és 6 0 % - a m e z ő g a z d a sági földekre. Vadszaporodási szempontból általánosságban 50—50%-ra é r t é k e l h e t j ü k ú g y az e r d ő t , m i n t a m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k e t . A t e r m é s z e t a fészekpusztulást a fészekmennyiség elhelyezésével k í v á n j a ellensúlyozni. A k ü l ö n b ö z ő k a l á s z o s o k b a n t a l á l t f é s z k e k t e r ü l e t - és t o j á s h o z a m - á t l a g a : egy f á c á n f é s z e k r e 1938. é v b e n K i s t á p é n esett: b ú z á b ó l 2 00 kat. h o l d , r o z s b ó l 1 0 4 kat. h o l d , á r p á b ó l 1 9 6 kat. h o l d , z a b b ó l 1 4 0 kat. h o l d , k a l á s z o s b a n á t l a g T 2 2 kat. h o l d . A z e l ő b b i a d a t o k b ó l m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a k o r a i v e t é s ű é s k o r á n f e j l ő d ő rozs, m a j d b ú z a a leg fontosabb a v a d s z a p o r o d á s a s z e m p o n t j á b ó l . T a v a s z i k a l á s z o s o k u g y a n c s a k fontos szerepet j á t s z a n a k a f é s z k e l é s b e n . A m e g f i g y e l é s e k b ő l levezettem a t o j á s á t l a g o t is. É r d e k e s e n a l a k u l k i : e r d ő b e n a f é s z e k á t l a g f á c á n n á l : 9'5 drb., t a k a r m á n y o k b a n 9'3 drb., r é t e k e n 8 1 drb., g a b o n á k b a n 8'2 drb., ö s s z á t l a g b a n : 8'65 drb. A f á c á n s z a p o r o d á s á r a az e r d ő b í r l e g n a g y o b b b e f o l y á s s a l , m i n t az e l m o n d o t t a k b ó l is meg állapítható. A k e l t é s i v e s z t e s é g az elhagyott, t ö n k r e m e n t f é s z k e k és k i k e l t f é s z k e k ben m a r a d t , k i n e m kelt t o j á s o k b ó l t e v ő d i k ö s s z e . A z e d d i g i e k b e n a f é s z e k v e s z t e s é g e k e t ismertettem, a k e l é s i a r á n y r é s z l e t e s a d a t o k a l a p j á n a k ö v e t k e z ő a f á c á n n á l : egy f é s z e k r e k i nem k e l t t o j á s b ó l esik átlag-0*72 drb., ú g y az erdei, mint a mezei f é s z k e l é s n é l . V é g e r e d m é n y b e n t e h á t a f é s z e k á t l a g o t f á c á n n á l 8 d r b . - r a t e h e t j ü k . E z e k az a d a t o k t e r m é s z e t e s e n egy v i d é k , egy v a d á s z t e r ü l e t f é s z k e l é s i és s z a p o r o d á s i v i s z o n y a i t m u t a t j á k be. A szaporodási kérdések vizsgálatánál érdekes megfigyelésre jöttem rá. A f á c á n e l s z a p o r o d á s á v a l egyenes a r á n v b a n c s ö k k e n a f o g o l y á l l o m á n y . E z a k ö r ü l m é n y azt l á t s z i k b i z o n y í t a n i , h o g y b i z o n y o s e l s z a p o r o d á s i m é r t é k e n t ú l azonos t e r ü l e t e n e g y ü t t n e m s z a p o r í t h a t ó el a f á c á n és a fogoly. . K i s t á p é n ez a j e l e n s é g a k k o r v á l t s z e m b e t ű n ő v é , m i k o r a f á c á n kat. h o l d a n k é n t e l é r t e a k é t darabot. E k k o r m e g i n d u l t a f o g o l y á l l o m á n y c s ö k k e n é s e és az a d d i g i kat. h o l d a n k é n t ! k é t d a r a b fogolv h á r o m év alatt l e c s ö k k e n t
138
ö t kat. h o l d a n k é n t egy d a r a b r a , s ő t e g é s z e n h ú s z kat. holdanként!" egy d a r a b r a a t o v á b b i h á r o m é v alatt. Igen nagy b e f o l y á s a v a n az á l l o m á n y t e r m é s z e t e s e l s z a p o r o d á s á r a az i . v a r a r á n y n a k . F á c á n n á l a s z a b a d o n s z a p o r o d ó á l l o m á n y n á l 1 : 4 — 1 : 4'5 a r á n y b a n l á t o m a l e g k e d v e z ő b b i v a r a r á n y t , m e r t ezzel a t e r m é s z e t e s k i v á l o g a t ó d á s t nagyban elősegítjük és a nagyobb testű, erős szervezetű kakasokat juttatjuk a t y ú k o k h o z . A j ö v ő m a g y a r v a d g a z d a s á g á n a k az e r e d m é n y e nagy r é s z b e n a t t ó l f ü g g , h o g y az i v a r a r á n v t helyesen, a t e r m é s z e t e s e l s z a p o r o d á s f e l t é t e l e i n e k m e g f e l e l ő e n á l l í t j u k - e be é s l e h e t ő v é t e s s z ü k a t e r m é s z e t e s kiválogatódást a p á r z á s idején. Nagyobb m e n n y i s é g ű f á c á n á l l o m á n y n á l s z á m o l n u n k kell a m e d d ő s é g gel is. ü k a r é s z b e n a v é r f r i s s í t é s e l m a r a d á s á b a n , a v a d á s z a t i s e b z é s e k b e n , téli á t h ű l é s e k b e n k e r e s e n d ő . N a g y á l l o m á n y n á l t ö b b , k i s e b b á l l o m á n y n á l kevesebb s z á z a l é k ú m e d d ő f o r d u l e l ő . N o r m á l i s e l s z a p o r o d á s e s e t é b e n á t l a gosan 5 % - r a t e h e t ő : a m e d d ő , m i az á l l o m á n y n a g y s á g á t ó l f ü g g ő e n e g é s z e n 10%-ig emelkedhetik. A z i d ő j á r á s i v i s z o n y o k mellett n a g y k i h a t á s s a l b í r az á l l o m á n y b a n e l ő f o r d u l ó e l h u l l á s . O k a t ö b b i r á n y ú lehet: r a g a d o z ó k m u n k á j a , b e t e g s é g e k , v a d á s z a t i s e b z é s e k , o r v v a d á s z o k stb. A r a g a d o z ó k e l s z a p o r o d á s a mellett v a d s z a p o r o d á s r a n e m s z á m í t h a t u n k . H a nagyobb s z á r n y a s r a g a d o z ó k által okozott k á r o k a t figyelmen kívül h a g y j u k is, a r ó k a , m e n y é t , g ö r é n y stb., a k ó b o r k u t y a é s m a c s k a , de k ü l ö n ö s e n a most r e n d k í v ü l elszaporodott v a r j ú - , s z a r k a f é l é k igen s ú l y o s k á r o kat o k o z n a k n e m c s a k a s z a p o r u l a t b a n , h a n e m a t ö r z s á l l o m á n y b a n is. 1946. é v b e n a s z a p o r u l a t n a k l e g n a g y o b b r é s z e a r a g a d o z ó k á l d o z a t a lelt. A l e g t ö b b v a d á s z azt h i s z i , h o g y á l l o m á n y a e g é s z s é g e s é s csak ha v a l a m i veszedelmes, t o v a t e r j e d ő m e g b e t e g e d é s , l é p e t t fel, a k k o r k a p f ü h ö z - f á h o z . T a p a s z t a l t u k a k ö z e l m ú l t f e r t ő z ő s z á r n y a s m e g b e t e g e d é s és ennek k ö v e t keztében előfordult tömeges fácánpusztulás a l k a l m á v a l , hogy miiven k i h a t á s s a l lehet egyetlen m e g b e t e g e d é s i é s f e r t ő z é s i f o r m a az á l l o m á n y r a . Belső élősködők, b a k t é r i u m o k , b ő r é l ő s k ö d ő k annyiféle m e g b e t e g e d é s n e k lehetnek i n d í t ó o k a i , h o g y u g y a n c s a k k i k e l l n y i t n i a s z e m ü n k e t , h a az á l l o m á n y u n k nagyobb p u s z t u l á s á t meg akarjuk előzni.
10
15
Meddőség. Steriltty.
20000. drb.
A vadászatok a l k a l m á v a l történő sebzések sok, k é s ő b b i e l h u l l á s t o k o z n a k . J ó p u s k á s o k n á l , v a d á s z i a s l ö v é s n é l a r á n y l a g kevesebb for d u l e l ő . A szeles p u s k á s , a k i m i n d e n v a d r a lehetetlen t á v o l s á g o k r ó l l ö v ö l d ö z , m é r h e t e t l e n k á r o k a t okozhat a jövőévi szaporodásban. A sebzett egyedek r e n d s z e r i n t e l p u s z t u l n a k , vagy ha m e g g y ó g y u l n a k is, k ö v e t k e z ő évi sza p o r í t á s s z e m p o n t j á b ó l rendszerint elveszlek.
A z e l h u l l á s o k a s o k f é l e lehet. V i g a s z t a l ó , h o g y csak e g é s z e n r e n d k í v ü l i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t h a l a d j a m e g az á l l o m á n y n a k m e g f e l e l ő 10%-ot. N o r m á l i s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t á t l a g b a n 4 — 5 % - r a v e h e t ő az i l y e n i r á n y ú vesz teség. T e r m é s z e t e s e l s z a p o r o d á s n á l e g y i k legfontosabb t é n y e z ő a v a d á s z a t , v a l a m i n t a vele kapcsolatos e l v o n u l á s . E z f ő k é n t a f á c á n t é r i n t i , m i u t á n k ó b o r l ó t e r m é s z e t ű e g y é b k é n t is. A z ö r e g e k jobban k ó b o r o l n a k , m i n t a
139 í i a t a l o k , i s m é t a kakasok e l ő b b h a g y j á k ott a régi területiét, m i n t a t y ú k o k . M o n d h a t n á m azt, h o g y a fácán k ó b o r l á s a , e l v á n d o r l á s a a v a d á s z t e r ü l e t v a d t e n y é s z t é s r e v a l ó a l k a l m a s s á g á v a l , az é v k ö z i z a v a r á s s a l és az őszi v a d á szatok m ó d j á v a l áll egyenes a r á n y b a n . H a ősszel u g y a n a z o n a t e r ü l e t e n sokat v a d á s z u n k , z a v a r j u k a vadat, ú g y m e g l e p e t é s s e l v e s s z ü k é s z r e , hogv a lelőtt m e n n y i s é g n e m áll a r á n y b a n a v a d á l l o m á n y c s ö k k e n é s é v e l , h a n e m s o k k a l t ö b b h i á n y z i k az élő v a d b ó l , m i n t a m e n n y i t a t e r í t é k b i z o n y í t . E r ő s z a v a r á s s a l , s o k s z o r i v a d á s z a t t a l az e l v o n u l á s felmehet 3 5 — 4 0 % - i g , mert teljesen n o r m á l i s v i s z o n y o k mellett is m i n d i g s z á m o l h a t u n k l e g a l á b b 15— 2 0 % v e s z t e s é g g e l . A z e l v o n u l á s i d ő s z a k a a p á r z á s és a k e l t é s ideje, m i k o r sok f á c á n t v e s z í t a t e n y é s z t ő , v a l a m i n t az őszi v a d á s z a t o k i d ő p o n t j a , m i k o r a v a d á s z a t m ó d j á t ó l f ü g g ő e n az á l l o m á n y e g y h a r m a d a , m a j d n e m fele keres nyugalmasabb területet, k ü l ö n ö s e n ha a közelben neki megfelelő a d o t t s á g ú területek vannak. N é z z ü k , h o g y m i l y e n eredmények é r h e t ő k el rendszeres g o n d o z á s s a l , v a d ó v á s s a l és az á l l o m á n y u n k l e h e t s é g e s v é d e l m é v e l k a p c s o l a t o s a n ? M e d d i g mehet a t e r m é s z e t e s e l s z a p o r í t á s ? M i n d e n t e r ü l e t n e k a t e r m é s z e t i v i s z o n y a i h a t á r o z z á k meg a telítettségi fokot, melyet b e a v a t k o z á s n é l k ü l túl n e m l é p h e t ü n k . A telítettségi fok emel k e d i k , h a ő s s z e l k e v é s o c s u v a l , III. o. tengerivel l e k ö t j ü k a vadat a v a d á szatok előtt. A v a d á s z a t o k ideje alatt és k é s ő b b a téli i d ő b e n r e n d k í v ü l o l c s ó n b e s z e r e z h e t ő a nyers, vagy k i f ő z ö t t t ö r k ö l y , m i v e l b ő s é g e s e n e l l á t h a t j u k a fácánt'. . N a g y f á c á n á l l o m á n y t , h o s s z ú é v e k e n k e r e s z t ü l takarm á n v o z t a m és teleltettem á t á t l a g évi 600—700 p e n g ő k i a d á s s a l és b i z t o s í tottam u g y a n a k k o r 12—15.000 p e n g ő évi j ö v ö d e l m e t . A t e r m é s z e t e s t á p l á l é k o k k ü l ö n ö s e n r o v a r o k a t nyár f o l y a m á n meg találja a fácán. Ilyenkor nem szorul g o n d o z á s r a , a nyugalom lehetséges b i z t o s í t á s á n k í v ü l . Ő s s z e l s e g í t ő k é z z e l k e l l a f á c á n t k e z e l n ü n k és a k e v é s m u n k á t , k i s á l d o z a t o t s o k s z o r o s a n m e g h á l á l j a a k ö v e t k e z ő évi szaporo d á s s a l . A t e r m é s z e t e s telíliettségi fokot a s e g í t ő e l j á r á s s a l h á r o m - n é g y s z e r e s é r e e m e l h e t j ü k és a l k a l m a s a r r a , h o g y kat. h o l d a n k é n t — r e n d k í v ü l k e d vező v i s z o n y o k k ö z ö l t — 6—7 drb. f á c á n t n e v e l h e s s ü n k é s fenntarthassunk. N é z z ü k v é g i g a volt W e n c k h e i m A n t a l n é - f é l e k i s t á p é i v a d á s z t e r ü l e t eredményeit', hol mesterséges tenyésztés nélkül, természetes elszaporítással az ismertetett m ó d s z e r r e l n a g y m e n n v i s é g ű f á c á n t s i k e r ü l t e l s z a p o r í t a n i . 1928. é v b e n a f á c á n á l l o m á n y t 4 5 0 — 5 0 Ó d a r a b r a b e c s ü l t ü k . 1938. é v b e n e l é r t ü k a 4000 kat. h o l d a s e r d ő k k e l , l e g e l ő k k e l megosztott., s z á n t ó f ö l d e k k e l t a r k í t o t t t e r ü l e t e n a 20.000 d a r a b o t b e c s l é s szerint. U g y a n a z o n i d ő alatt a 800 d a r a b fogoly 1932. é v b e n e l é r t e a t í z s z e r e s é t : 8000 darabot, de a z o n n a l vissza is esett, h o g y h á r o m év m ú l v a a n a g y m e n n y i s é g ű f á c á n mellett m i n d ö s s z e 300—400 d a r a b fogoly volt t a l á l h a t ó . A n y ú l á l l o m á n y a k e d v e z ő terep v i s z o n y o k mellett a 450 d a r a b r a b e c s ü l t k e z d ő á l l o m á n y r ó l 1933. é v r e 2200— 2000 d a r a b r a emelkedett, m i t m a j d n e m v á l t o z a t l a n u l m e g is tartott. A v a d g a z d a s á g m e g i n d u l á s a k o r 1928. é v b e n 555 d a r a b r a g a d o z ó t . 1929. é v b e n 2135 d a r a b , 1930. é v b e n 2313 d a r a b , 1931. é v b e n 1147 darab, 1932. é v b e n 7 75 darabot e j t e t t ü n k el. L e g n a g y o b b m e n n y i s é g b e n s z a r k a - v a r j ú félék, m a j d k ó b o r kutya-macska- é s m e n y é t f é l é k szerepeltek. A r ó k a évi 23 d a r a b o n s o h a s e m emelkedett felül, de e l ő f o r d u l t 3 d a r a b t e r í t é k is. E l h u l l á s 1932. é v b e n : 5 d a r a b ő z , 301 d a r a b n y ú l ( m é t e l y ) , 115 d a r a b f á c á n k a k a s , 141 d a r a b f á c á n t y ú k , 127 d a r a b fogoly. 1933. é v b e n 15 d a r a b ő z , 266 d a r a b n y ú l , 53 d a r a b f á c á n k a k a s , 109 d a r a b f á c á n t y ú k , 55 dara!)
140
fogoly. L e g n a g y o b b r é s z b e n a nedves i d ő j á r á s s a l , v a l a m i n t a b e l t e n y é s z téssel k a p c s o l a t o s m e g b e t e g e d é s b ő l , s e b z é s b ő l s z á r m a z t a k , m i n e k r é s z l e t e zése n a g y o n messze vezetne. M i n t e m l í t e t t e m m á r , a t e r m é s z e t e s e l s z a p o r o d á s e g y i k fontos t é n y e z ő j e a v a d á s z a t és a l e l ö v é s r e k e r ü l ő v a d m e n n y i s é g e . H a s o k s z o r z a v a r j u k v a d á szattal a f á c á n t , a k k o r messze t e r ü l e t e k r e e l z a v a r j u k ő k e t . T e r m é s z e t e s e l s z a p o r o d á s n á l igen ó v a t o s a n k e l l kezelni a v a d á s z a t o t és n e m szabad a b e l s ő teriileteken évi h á r o m s z o r i v a d á s z a t n á l t ö b b s z ö r z a v a r n i . Igen meg h á l á l j a a f á c á n ezt a k i s g o n d o s s á g o t , m e r t a k ö v e t k e z ő é v b e n a s z a p o r o d á s m é r t é k e f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a n a g y o b b t e r í t é k e t . T e r m é s z e t e s e n s e n k i sem k í v á n h a t j a , h o g y a v a d á s z t e r ü l e t b é r l ő j e ne v a d á s s z o n ezeken a n a g y o b b m é r e t ű v a d á s z a t o k o n k í v ü l , a z o n b a n ezeket a k i s e b b v a d á s z a t o k a t k o r l á tozza a v a d á s z t e r ü l e t s z é l e i r e , m e r t ezzel k e t t ő s célt é r e l : e l ő s z ö r b i z t o s í t j a a vad n y u g a l m á t a terület belső részein, m á s o d s z o r a külső zavarással, a k ü l s ő t e r ü l e t e k l e v a d á s z á s á v a l m e g g á t o l j a azt, h o g y a f á c á n — és vele m á s v a d f a j t á k is — idegen t e r ü l e t e k r e v á n d o r o l j a n a k . E z z e l a r e n d s z e r r e l feltét l e n ü l b i z t o s í t j a a t e r ü l e t b é r l ő j e a k ö v e t k e z ő évi v a d á s z a t á t . M e g j e g y z e m , a b e l s ő t e r ü l e t e k h a r m a d i k v a d á s z a t a legfeljebb i v a r a r á n y - b e á l l í t á s r a k o r l á t o z ó d h a t i k . m e r t k é t v a d á s z a t t a l k ö z e p e s p u s k á s o k is a n n y i vadat l ő h e t n e k k i , m i v e l b u s á s a n m e g t é r ü l m i n d e n k ö l t s é g ü k , k i a d á s u k é s m é g i s a leg nemesebb s z ó r a k o z á s a r é s z ü k a s z é p e n gondozott, j ó l k e z e l t t e r ü l e t e n . A k i s t á p é i v a d g a z d a s á g feladata a n g o l r e n d s z e r ű v a d á s z a t o k r e n d e z é s e és k ü l f ö l d i , f i z e t ő v e n d é g e k k e l t ö r t é n ő é r t é k e s í t é s e volt. N é h á n y adatot k ö z ö l h e t e k : 1930. é v b e n egy a m e r i k a i t á r s a s á g h á r o m h é t i g f o g o l y v a d á s z a t r a b é r e l t e á t e r ü l e t e t , m i h e z csatlakozott e g y i k k ö z s é g i t e r ü l e t n e k f o g o l y b a n v a d d ú s r é s z e is. A h á r o m h e t i f o g o l y v a d á s z a t 27.000 d o l l á r k i a d á s t ered m é n y e z e t t ö s s z k i a d á s b a n , illetve e n n y i t h a g y t a k a v e n d é g e k M a g y a r o r s z á gon. A f á c á n v a d á s z a t n á l l e l ö v é s i d í j egy d o l l á r , illetve ö t p e n g ő volt. í g y a v a d é r t é k é v e l e g y ü t t á t l a g b a n 7'30 p e n g ő v e l é r t é k e s ü l t a f á c á n d a r a b o n k é n t . E g y - k é t n a p o s f á c á n v a d á s z a t e r e d m é n y e k é n t 2200—2800 d a r a b f á c á n került terítékre. Volt s z ó r a k o z t a t ó r é s z e is a v a d á s z a t n a k , a n y ú l b a j t á s . mit pásztásh a j t á s f o r m á j á b a n o l d o t t u n k m e g 6—7 p u s k á s s a l . N a p i t e r í t é k 1050 d a r a b n y ú l volt. K é r d e z h e t j ü k , h o g y é r d e m e s volt-e a v a d á s z a t r a gondot f o r d í t a n i , é r d e mes volt-e i d e g e n f o r g a l m i s z e m p o n t b ó l m e g s z e r v e z n i és m i l y e n j e l e n t ő s é g e volt v a l u t á r i s s z e m p o n t b ó l a v a d á s z a t n a k ! N y u g o d t a n á l l í t h a t j u k , h o g v a v a d á s z a t , az o k s z e r ű v a d g a z d a s á g az o r s z á g p é n z ü g y i , k e r e s k e d e l m i m é r legében olyan jelentős tényező, minek k i a k n á z a t l a n s á g a b ű n volna a nem zettel szemben. Természetesen a n a g y t ö m e g ű vad elszaporításának nem m i n d e n ü t t van l e h e t ő s é g e . N e m is lehet ez az á l t a l á n o s cél. S ő t ! N e m s z e r v e z h e t j ü k az e g é s z o r s z á g o t egy n a g y v a d g a z d a s á g k e r e t é b e , ellenben m ó d o t , l e h e t ő s é g e t n y ú j t a r r a . h o g y a k e l l ő g o n d o s s á g g a l , é s z s z e r ű v a d g a z d a s á g g a l a n n v i vadat n e v e l j ü n k és s z a p o r í t s u n k el, hogy a heti megfeszített m u n k á b a n e l f á r a d t v a d á s z t á r s a i n k l e g a l á b b h e t e n k é n t egyszer, m é r t é k k e l s z ó r a k o z h a s s a n a k és a m i k o r e l j ö n a n a g y a r a t á s n a k az ideje, b ü s z k é n á l l h a s s a n a k a n a p i t e r í t é k mögé. A v a d á s z t e r ü l e t n e k 10.000 k a t . h o l d k ö r ü l i r é s z e k r e t a g o l t s á g a r e n d kívül k e d v e z ő a természetes elszaporításra. Ilyen kiterjedésű területen a l e g t ö b b esetben t ö b b j e l l e g ű r é s z t a l á l h a t ó , m i igen jól b e i l l e s z t h e t ő a r e n d -
141 szeres v a d g a z d á l k o d á s k e r e t é b e . T e r m é s z e t e s e n az e g y i k t e r ü l e t n y ú l r a , a m á s i k f o g o l y r a , a h a r m a d i k f á c á n r a a l k a l m a s a b b . K e r e s s ü k meg m i n d e n t e r ü l e t n e k a l k a l m a s s á g s z e r i n t i v a d f é l e s é g é t és a n n a k az e l s z a p o r í t á s á t t ű z z ü k k i c é l u l , f e l t é t l e n ü l e r e d m é n y t t u d u n k e l é r n i , h a az e l m o n d o t t a k a t szemelőtti tartjuk. Mielőtt a tárgyalt k é r d é s e k k e l országos viszonylatban foglalkoznánk, sok k é r d é s t k e l l m e g o l d a n i . A j ö v ő v a d á s z a t á n a k e g y i k l e g s ú l y o s a b b k é r d é s e a r a g a d o z ó k , k ü l ö n ö s e n a k ó b o r k u t y á k és m a c s k á k k i i r t á s á n a k fel a d a t a ; a legveszedelmesebb h u r k o z ó és t o j á s s z e d ő t e v é k e n y s é g m e g s z ü n I é l é s e és kifejezetten h ú s p u s k á s o k n a k m e g g v ő z é s e a v a d á s z a t nemes cél j a i r ó l és g y a k o r l á s á r ó l . M e g k e l l o l d a n i a v a d ő r k é r d é s t és a v a d á s z a t i k i h á g á s o k m i n ő s í t é s é t . A m e g g y ő z é s e s z k ö z e i v e l k e l l e l s ő s o r b a n h a t n i és csak h a ez n e m vezetne a k e l l ő e r e d m é n y r e , s z a b a d a m e g t o r l á s h o z n y ú l n i . Minden vadásztársaság átérzi elsősorban a saját zsebjén keresztül, a kér d é s e k f o n t o s s á g á t é s r á j ö n a r r a , h o g y a vadati n e m c s a k l ő n i , h a n e m azt v é d e n i , a z é r t á l d o z a t o t is k e l l h o z n i . , IRODALOM — LITERATURA Péterfay,
J.:
Mesterséges
tenyésztés
vagy
természetes
elszaporítás.
(Vadászati
Közlöny, 1934, II. lő) Péterfay, J.: Egy régi vadgazdaság. (Vadászati Útmutató. 1939, p. 259) Péterfay, J.: Az időjárás vadszaporodási kihatásai. (Erdészeti Lapok, 1935 p. 376) Péterfay^ J.: A tápanyagok befolyása a vadállomány fejlődésére. iVadászati Útmutató. i!>;s;>, XII, 5) Péterfay, J.: A fácánszaporodás biológiája. (Erdészeti Lapok, 1936, V, 417) Péterfay, J,: Hozzászólás az idei vadszaporodáshoz. (Nimród Vadászújság, 1937, IX. 20, 428) Péterfay, J.: Időjárás és vadszaporodás. (Erdészeti Lapok, 1938, IV, l ő , 33) Péterfay, J.: A fácán táplálkozása. (Természet, 1938, IX, 15) Péterfay, J,: Időjárás és vadszaporodás 1938. évben. — Witterung und Wildzuwachs in 1938. — Les conditions météorologiques et raccroissement du gibier en 1938. — Weather and increase of game in 1938. (Erdészeti Lapok, 1938, XII, 15) Péterfay, / . : Vadállomány mennyiségi becslése. (Erdészeti Lapok, 1940, VI, 311) Péterfay, J.: A magyar vadászat jövője. (Vadászati Útmutató, 194b—42, 13) s
The propagate on a natural way B y Joseph
in the game keeping of the
future.
Péterfay.
A c c o r d i n g to the e x p e r i m e n t s of the last dekades it c a n be ascertained that the P h e a s a n t is the future g a m e f o w l of the H u n g a r i a n h u n t i n g g r o u n d s . T h o u g h it is not so n u m e r o u s , as the P a r t r i d g e , but c o n s i d e r i n g its v a l u e a n d g e n e r a l - e c o n o m i c a l p r o d u c t i v i t y if is h i g h over it. B y r e a l i s i n g this we m u s t use r e a s o n a b l y the n a t i o n a l f u n d g i v e n us b y the pheasant, a n d w e m u s t c o n d u c t m e t h o d i c a l l y the w o r k a n d k e e p i n g i n the future — l e a r n e d b y the experiences of the past, i n o r d e r that the result r e a c h e d s h o u l d be i n p r o p o r t i o n w i t h the care, expenses a n d w o r k . W e k n o w , that t h e r e exisfj t w o m e t h o d s at the i n c r e a s i n g of the p h e a s a n t : the a r t i f i c i a l a n d the n a t u r a l one. A b o u t the first were a l r e a d y w r i t t e n m a n y b o o k s b y the best game-specialists, therefore I do neglect
142 this question. T h e c o n d i t i o n s of its P e r f o r m a n c e exist o n l y at the most i n the State-reservates. T h e r e f o r e generally w e c a n use o n l y the n a t u r a l m e t h o d at the i n c r e a s i n g of the pheasant. A n d this, m o r e o r less, is everyw h e r e possible. O n the c o n t r a r y o f the a r t i f i c i a l m e t h o d the n a t u r a l one supposes a c e r l a i n present s t o c k - n u m b e r . It needs n o expenses, no a r r a n g e m e n t s , but it d e m a n d s the most p o s s i b l e quiet, at least at the b r e e d i n g time. It has the disadvantage, that the i n c r e a s i n g needs a c c o r d i n g the s i n t a b i l i t y o t _ t h e territory quite a l o n g time. T h e i n c r e a s i n g is not so fast, but m o r e sure, as at the a r t i f i c i a l m e t h o d . It ensures a better stock, a m o r e b e a u t i f u l h u n t , healthy a n d against the d i s t e m p e r s m o r e resistible b i r d s b y i n c o m p a r a b l y lesser expenses. T h e c o n d i t i o n of the n a t u r a l i n c r e a s i n g is a suitable t e r r i t o r y . T h e food o f the pheasant are i n the first r o w insects, therefore the t e r r i t o r y must be r i c h w i t h t h e m . It l i k e s becouse of the insects the wet t e r r i t o r i e s , especially the reeds. It needs a l s o w a t e r , i f p o s s i b l e i n a p e r m a n e n t l y Imming form, but f o r the i n c r e a s i n g is a b s o l u t e l y necessary also a d r y , m o r e h i g h l a y i n g t e r r i t o r y , i f p o s s i b l e w i t h s h r u b s a n d g o o d h i d i n g places. i t l i k e s especially the s a n d y g r o u n d , w h e r e it f i n d s o n the m o r e deep places always water, at the w a t e r also insects, a n d reedy p e a l y places. If the pheasant finds the o v e r - t o l d c o n d i t i o n s , then its i n c r e a s i n g at a quite little p r o t e c t i o n is sure. It is n o w the q u e s t i o n , w h e a t h e r w e c a n r e a c h b y the the r e c o r d s of the a r t i f i c i a l one? Y e s , but i n a some l o n g e r as a n e x a m p l e the pheasant-stock o f the h u n t i n g g r o u n d at they i n c r e a s e d y e a r b y y e a r at a n a t u r a l w a y — b y a quite tion —- as f o l l o w s :
natural method time. W e b r i n g Kistápé, where cautious v a l u a -
T h e stock's n u m b e r w a s i n the y e a r 1928 about 450—500 b i r d s . I n the vear 1929 w a s the e s t i m a t e d q u a n t i t y 950—1000 b i r d s . I n the year 1930: 3000—3200. 1931: 7500—8000. 1932: 13.000—14.000, a n d i n the y e a r 1933: 20.000—21.000. S o w « c a n e s t i m é the y e a r l y i n c r e a s i n g at the b e g i n as a triple one, later as the d o u b l e . I f a t e r r i t o r y is " f i ú i " the pheasants b e g i n to w a n d e r , a n d it is quite d i f f i c u l t to h e l d a l l the b i r d s — e s p e c i a l l y i n w i n t e r . B u t b y some quite little expenses w e c a n it m a k e . T h e r e c a n be given as d i r e c t i o n s , that we c a n have o n a h u n t i n g g r o u n d b y g o o d c o n d i tions 2—3 pheasants p e r acre, i n average 1—1*5. A t the territories w i t h n o t so g o o d c o n d i t i o n s , b u t for the g a m e - í o w l nevertheless suitable places we c a n h a v e p e r 5 acres one pheasant. T h e s e averages, d e p e n d i n g í r o m the l o c a l relations c a n be h i g h e r , but also d i m i n i s h to the half. T h e r e are here m a n y i n f l u e n c i n g factors, w h i c h are most p a r t s independent f r o m us. T h e most i m p o r t a n t is the s u i t a b l i t y of the t e r r i t o r y . I f we h a v e g o o d c o n d i t i o n s for the i n c r e a s i n g o f the pheasant, the t r i p l e - i n c r e a s i n g is sure w i t b o u l a s p e c i a l interference. B y average c o n d i t i o n s w e c a n be satisfied b y a double-increase. I f a t e r r i t o r y is not suitable for the pheasant, it w i l l be most of the times a b a n d o n e d b y it, if it finds i n the n e i g h b o u r h o u d better c o n d i t i o n s f o r itself. E a c h w i l d l i k e s another k i n d of t e r r i t o r v . T h e pheasant l i k e s it m i x e d w i t h w o o d - a n d b r u s h parcels, h i d i n g places. reeds, a n d so o n . T h e p a r t r i d g e is i n the c o n t r a r y the f o w l of the m o r e o p e n a g r i c u l t u r a l territories. W e
143
can say, the m o r e a t e r r i t o r y becomes suitable tor the a g r i c u l t u r e , Ihe m o r e is it suitable also for g a m e - f o w l i n c r e a s i n g — supposed. Ihat there are not farms b u i l t o n it. T h e i n c r e a s i n g is the m o r e i n f l u e n c e d — besides the factors of the N a t ú r é — b y the weather. I o b s e r v e d eight years l o n g the c o r r e l a t i o n s between the w e a t h e r a n d the i n c r e a s i n g a n d a c c o r d i n g m y notices, a n d the data, collected i n this matter, I c a n report, as a n average o f the years 1931 tilt 1938 the f o l l o w i n g : T h e average r a i n f a l l w a s between A p r i l the 1. a n d J u l y the 31. 203'7 m m . T h e y e a r 1935 was v e r y d r y w i t h o n l y 67'7 m m r a i n f a l l i n this t i m e . O n the c o n t r a r y w e r e the years 1932 w i t h 316'2 m m a n d 1933 w i t h 272'8 m m wet ones. T h e average of the m o s t i m p o r t a n t m o n t h M a y - r a i n f a l l — f o r the b r e e d i n g — was 59'4 m m . T h e most was i n the y e a r 1933: 106'7 m m , the least in 1934: 6'5 m m . T h e J u n e average w a s 62*1 m m . D u r i n g the eight years were o b s e r v e d 4075 pheasant nests w i t h 35.022 eggs. T h e established average p e r i s h of nests was between 1931—1937 was 324% a n d Ihat one of the eggs 4 0 1 % . Y e a r l v p e r i s h e d 2 8 8 % nests i . e. 2 8 6 % of the eggs. T h e a c q u a i n t e n c e o f the details w o u l d lead too far. W e w i l l r a t h e f see, w h a t caused the p e r i s h of the sets i . e. o f the eggs. T h e m o s t d e s t r u c t i o n was caused b y the h i g h - s t a n d i n g g r o u n d - w a t e r a n d b y the e r o s i o n of the great r a i n s i n the years w i t h m u c h r a i n f a l l . I n this matter is most caracteristic the y e a r 1933, w h e n 4 6 ' 7 % of the sets a n d 4 9 ' 5 % of the eggs was r u i n e d o n this w a y . B u t w e m u s t not believe, thaf the c o n t r a r y e x t r e m i t y w o u l d be m u c h better. T h e y e a r 1935 was too d r y , — t h o u g h we h a d the w h o l e y e a r s c a r c e l y some r a i n — the d a m a g e w a s nevertheless i n sets 3 3 ' 2 % a n d i n eggs 4 0 3 % . W e c a n f i n d the nests of the pheasant e v e r y w h e r e . O n the places l y i n g m o r e h i g h give the. e a r l i e r - g r o w n plants the c o v e r f o r the nests, a n d the pheasant m a k e s its nest w i t h o u t choose o n the first a p p e a r a n t l y suitable place. W e m u s t w o n d e r , that we f i n d sometimes pheasant nests o n places, where people go often to a n d f r o , a n d also close at b u i l d i n g s . W e see, that the w e a t h e r : r a i n f a l l i . e g r o u n d w a t e r a n d the constant heat h a v e heavy consequences on the y e a r l y g a m e - f o w l - i n c r e a s i n g . B y m u c h r a i n l a l l , c o o l weather, g r o u n d w a t e r get the eggs c o l d , a n d at e great heat or i n a c o n s t a n t l y d r y weather a b a n d o n s the female pheasant often its nest, . becouse it cannot bear p e r m a n e n t l y the heat b y sitting o n the eggs. It w i l l be perhaps of interest too, w h e r e c a n w e f i n d nests, a c c o r d i n g to the different k i n d s of the plants. T h i s report shows the n o t i c e d data of three years, f r o m 1935 t i l i 1937. W e f o u n d f r o m the 1930 observed nests i n s p r i n g - s o w n f o d d e r - p l a n t s a n d l u c e r n e 201, o n m e a d o w s 1082, a n d i n c o r n 647. So f o r the g a m e - f o w l i n c r e a s i n g have f r o m the a g r i c u l t u r a l territories the most i m p o r t a n c e the u n t r o u b l e d e a r l y - g r o w n m e a d o w s , i n second r o w c o m e the c o r n - p l a n t s , especially the a u t u m n e - s o w n ones. T h e most nests w e r e o n m e a d o w s , becouse its grass gives at the t i m e o f the b r e e d i n g a l r e a d y sufficient c o v e r a n d so of c o u r s e also the most p r o t e c t i o n . It is v e r y interesting to see the damage i n nests a c c o r d i n g the different k i n d s of the plants. I n fodder-plants p e r i s h e d 3 6 ' 4 % , o n the m e a d o w s 2 8 1 % , and in cornfiekls 28'9%.
144
Dctailed report from
the y e a r 1938 about
the nesting-data collected
at K i s t á p é . together sets °/
hatched 0/ sets
/o
/0
In wood In fodderplants On meadows In cornplats
191 37 .09 365'
294 5-6 90 56-0
.Tust breeding sets /0
85 9 22 227
44-5 233 37-3 62-2
68 23 23 7
35-6 62-2 38-9 1-9
abandined sets % 36 5 14 131
199 13-5 23-8 35-9
P e r i s h e d nests at K i s t á p é i n the y e a r 1938:
Together Bad
Nests 652 188
Eggs 5640 1616
<
P e r i s h e d nests at K i s t á p é i n the years 1931—1938 i n % :
1938 1935-1937 1931-1937
Nests 28-8 27-7 32-4
Eggs 28-6 36-6 40T
T h e d i s t r i b u t i o n o f the nests f o u n d at the h a r w e s t at K i s t á p é i n the year 1938: alt hatched Just breeding Abandoned nests Sown terri Number /0 Numb ^r /o Kind of the Number /o Number 0/ /o com tory, acres 1-5 6 74 2 06 Wheat 37 10-1 29 79 293 Rye 08 107 270 160 281 73'9 439 3 05 11 4 2 31 16 4-4 10 2-7 Barley 14 40 Oats 7-7 42 28 59 111 7 131 35.9 Togother 227 52.0 1-9 445 100 365
A v e r a g e nests i n the a u t u m n e - s o w n c o r n p e r a c r e at K i s t á p é i n the y e a r 1938: i n w h e a t 0'5. i n r y e 0'96, i n b a r l e y 0 51 a n d i n oats 0'71 nests. T h e t e r r i t o r y i n acres got to one nest, i n w h e a t : 2 0 0 , i n r y e : 1 0 4 , i n b a r l e y T 9 6 , i n oats: T 4 0 . A v e r a g e i n c o m T 2 2 acres. Nest averages at K i s t á p é i n the y e a r 1938: i n w o o d 191 nests w i t h 1827 eggs (average 9'5 eggs p e r nest); i n f o d d e r - p l a n t s 37 nests w i t h .346 eggs (average 9 ' 3 ) ; o n m e a d o w s 59 nests w i t h 480 eggs (average 8 1 ) ; i n c o r n 365 nests w i t h 2987 eggs (average 8 2 ) . T o g e t h e r 652 nests w i t h 5640 eggs, average 8'65 eggs p e r nest. T h e s e reports refute a n o l d c o n v i c t i o n not j u s t i f i e d enough, becouse t h e y p r o v e , that the d a m a g e i n the nests l a i d i n s p r i n g - s o w n f o d d e r - p l a n t s is b y f a r n o t so h i g h , as it w a s g e n e r a l l y b e l i e w e d . O n e b e l i e w e d f o r m e r l y ,
145 that the most nests are r u i n e d by the m o w i n g . T h e s e reports prove, that there are r u i n e d i n fodder-plants o n l y 3 1 % o f the nests, a n d 4 ' 7 % of the eggs. It is a v e r y little q u a n t i t y , f r o m w h i c h the pheasant does easily recover. It is interesting, that m o r e as the h a l f o f the nests are o n m e a d o w s . T h i s fact has a great i m p o r t a n c e a c c o r d i n g the i n c r e a s i n g o f the g a m e - f o w l , becouse the q u a n t i t y depends the most part f r o m the m e a d o w s . I n a weather too wet, e s p e c i a l l y w h e n it is w i t h h i g h g r o u n d w a t e r or c o l d , the a b a n d o n e d nests a n d the p e r i s h of eggs c a n be o f great m e a s u r e i n the m o n t h m a y . N o w w e w i l l l o o k the observations of the y e a r 1938. T h e s p r i n g is c o o l , A p r i l the 18. s n o w f a l l a n d frost d u r i n g the night. After that a c o l d , c o o l weather. T h e r e were also night-frosts f r o m m a y the —5. C a u s e d b y the u n u s u a l w e a t h e r w a s also the g r o w i n g o f the a g r i .cultural plants p o s t p o n e d . T h e m e a d o w s , s p r i n g - c o r n s g r e w late, therefore came the g a m e - f o w l to b r e e d — i n contrast to the n o r m a l — m o r e i n the c o r n f i e l d s , w h e r e they got quite soon c o v e r a n d p r o t e c t i o n . T h e y e a r 1938 I observed the b r e e d also i n the forests. O f course. these c o u l d extend o n l y on a little part o f the real b r e e d i n g . but nevertheless thev gave data enough for the c i r c u m s t a n c e s a p p r o a c h i n g the r e a l facfs. It got p r o v e d , that the most nests w e r e i n m o r e b u s h y y o u n g forest-parts, w h e r e the pheasants got also a g o o d cover. It w a s v e r y s u r p r i s i n g , the d i s t r i b u t i o n o f the p a r t r i d g e nests. A t a n o r m a l w e a t h e r is a partridge-nest s e l d o m to f i n d i n the forest, a n d at the m o s t i n 4 — 5 % . T h e y e a r 1938 p r o v e d , that the nature equalizes the differences, a n d the p a r t r i d g e went to nest f r o m the places exposed to the frost i n the forest to the g r o w d i v i d e d parts. 5 1 % o f the p a r t r i d g e nests was got f r o m w o o d s ! O f course it i s not the m a t t e r about a coherent w o o d - t e r r i t o r y . buS about s u c h ones, w h e r e g r o v y w o o d parcels alternate w i t h different a g r i c u l t u r a l fields. from 56%. 1'5% Both
F r o m the observed 652 pheasant-nests were got f r o m forest 2 9 ' 4 % , fodder-plants 5 6 % , f r o m m e a d o w s 9 % , a n d f r o m a u t u m n - c o r n - f i e l d s T h e same t i m e f r o m the partridge-nests w e r e f o u n d 51 "5% i n w o o d , i n fodder-plants, 9 1 % o n m e a d o w s a n d 3 7 ' 9 % i n a u t u m n - c o r n - f i e l d s . o n the c o n t r a r y to the average of the years 1935—1937.
A t the pheasant is v e r y s i m p l e the e x p l i c a f i o n o f the matter. T h e v f o u n d n o c o v e r o n the m e a d o w s , therefore they went to breed i n the forests a n d i n the c o r n - f i e l d s . T h e difference is at the pheasant o n l y T 6 % . W e see at the p a r t r i d g e an other Situation. T h e difference between the a g r i c u l t u r a l territories is here also a little one, o n l y 2 4 % , but it is s u r p r i s i n g , that 5 T 5 % ol the nests got i n the w o o d . T h e difference is f o r the benefit of the w o o d . Ii proves. that the g a m e - f o w l at the n a t u r a l i n c r e a s i n g accomodates surely to the differences of the nature. It is of great interest to observe the % of the p e r i s h e d sets i n the w o o d a n d i n the a g r i c u l t u r a l territories. F r o m the pheasant-nests p e r i s h e d i n w o o d 1 9 ' 9 % , a n d o n the a g r i c u l t u r a l territories 3 2 ' 5 % . It i s : the d e s t r u c t i o n on Ihe later places is about 6 0 % h i g h e r . A c c o r d i n g m y experiences 4 0 % of a l l pheasant-nests are a l w a y s i n w o o d a n d 6 0 % on a g r i c u l t u r a l fields. W e say at the g a m e - f o w l i n c r e a s i n g generally, that at b o t h parts are 5 0 — 5 0 % . T h e nature trys to c o u n t e r b a l a n c e the lost of the nests w i t h the p i a c i n g of its q u a n t i t y o n a suitable s u r r o u n d i n g » io Aquila
140 T h e average of the t e r r i t o r v a n d eggs of the nests f o u n d i n the different k i n d o f the c o r n - f i e l d s : l i i e r e got to a pheasant-nest at K i s t á p é i n the year 1948: W h e a t - f i e l d s 2 00 acres, r y e - f i e l d 1 04 a., b a r l e y : 1 9 6 a., oats: 1 4 0 . Average i n c o m f i e l d s : 1'22 acres. It is to see f r o m these data, that the r y e , s o w n the earliest a n d g r o w n the best — a n d t h a n the wheat — have the most i m p o r t a n c e a c c o r d i n g the i n c r e a s i n g o f the g a m e - f o w l . T h e s p r i n g s o w n c o r n p l a y s also a n i m p o r t a n t part i n the nesting. F r o m these observations I c o n l r o l l e d also the egg-averages. A t the pheasant i n w o o d s 9'5 eggs p e r nest; i n f o d d e r - p l a n t s : 9 3, o n m e a d o w s 8 1, i n c o r n - f i e l d s 8'2; g e n e r a l l y average: 8'65 eggs i n each nest. A s to see, for the i n c r e a s i n g o f the p h e a s a n t is the w o o d o f the most i m p o r t a n c e . T h e loss at h a t c h i n g is g i v e n by the eggs r e m a i n e d i n the a b a n d o n e d , destructed nests, a n d by the u n h a t c h e d eggs of the h a t c h e d sets. T i l l n o w I r e p o r t e d the loss of the nests. T h e h a t c h i n g p r o p o r t i o n is at the pheasant a c c o r d i n g the d a t a i n details, as f o l l o w s : T o one nest comes f r o m the lost eggs i n average 0'72, as at the w o o d , so at these i n the fields too. So i n result we c a n take the average p e r nest at the pheasant 8 eggs. T h e s e d a t a s h o w of course o n l y the relations of the b r e a d i n g a n d i n c r e a s i n g at one h u n t i n g grou n d . Investigating the questions o f the i n c r e a s i n g it Struck me an interesting Observation. A s f o r the pheasant increases, as far d i m i n i s h e s the stock of the p a r t r i d g e . T h i s fact seems to p r o v e , that o v e r a c e r t a i n m e a s u r e w e c a n not get increase o n the same t e r r i t o r v the pheasant a n d the p a r t r i d g e too. T h i s w a s at K i s t á p é to see, w h e n the pheasant r e c h e d p e r acre t w o pieces. At this t i m e b e g u n the p a r t r i d g e to d i m i n i s h , a n d f r o m the average 2 per acre it d i m i n i s h e d i n three years to a n average of one b i r d p e r 5 acres a n d after the f o l l o w i n g three years we h a d o n l y p e r 20 acres one p a r t r i d g e ! T h e p r o p o r t i o n of the sexes has also a v e r y great i n f l u e n c e o f the n a t u r a l i n c r e a s i n g . I see at the pheasant by n a t u r a l i n c r e a s i n g the best p r o p o r t i o n as 1 : 4—1 : 4'5. So w e f a c i l i t á t é the n a t u r a l selection, a n d so get the sfronger, greater c o c k s to the hens. T h e result of the f u t u r a l H u n g a r i a n g a m e - k e e p i n g depends m o s t l v f r o m the matter, w h e t e r w e c a n set c o r r e c t l y the p r o p o r t i o n of the sexes a c c o r d i n g the c o n d i t i o n s f o r the best n a t u r a l i n c r e a s i n g , a n d w h e a t h e r w e m a k e possible the n a t u r a l selection d u r i n g the t i m e of the c o u p l i n g . A t a m o r e great pheasant-stock T h i s c a n be c o u s e d b y the neglccted at the h u n t a n d b y catched c o l d . A t a l w a y s h i g h e r as at a little one. It is can rise d e p e n d i n g f r o m the size o f
w e m u s t not forgell also the s t e r i l i t y . b l o o d refreshment, b v the w o u n d s got a great stock is the % of the s t e r i l i t y at a n o r m a l stock at about 5 % . but it the stock tili 1 0 % .
Besides of the i n f l u e n c e of the w e a t h e r it is o f great i m p o r t a n c e also the d i e i n g . T h i s c a n be coused b v the beasts of prey, b y diseases .by w o u n d s got at the h u n t , b y poachers a n d so o n . If the beasts of p r e y are i n c r e a s e d , we w i l l never h a v e a d e s i r a b l e d f o w l - i n c r e a s i n g . If we do not r e m e m b e r the damages coused by the great b i r d s of prey, the fox. the weasel, the polecat, ele. the stray dogs a n d cals, but especially the n o w v e r y increased c r o w s a n d m a g p i e s m a k e grave damages not o n l y i n the i n c r e a s i n g . but also i n the s t o c k - f o w l . In the year 1946 feli v i c t i m the most part of the increase to the beasts o f p r e y .
147 T h e most h u n t e r beliewe, that their g a m e - f o w l is h e a l t h y . A n d o n l y Ihan. w h e n they see a dangerous, contagious disease, o n l y then do they s n a t c h to a l l matters. W e established i n the last time at a c o n t a g i o u s f o w l disease, a n d at the e n o r m o u s d i e i n g o f the pheasants, w h a t a damage c a n be caused b y one sole disease i n o u r g a m e - f o w l . I n t e r n a l parasites, bacteries, skin-parasites c a n couse so m u c h k i n d s o f diseases, that we must p a y m u c h attention, i f w e w a n t prevent a m o r e great destruetion o f o u r f o w l - s t o c k . B y the w o u n d s at the h u n t i n g is coused at m u c h pheasants a later d i e . At good r i f l e - m e n at s h o o t i n g — as it m u s t done b y a r e a l h u n t e r — w i l l be few w o u n d e d pheasants. T h e r a s h r i f l e - m e n , who* shoot o n a l l game at a n i m p o s s i b l e distance, m a k e e n o r m o u s damages i n the future increase. T h e w o u n d e d game perishes most o f the times, a n d i f they p e r h a p s get w e l l a g a i n , they are u s u a l l y lost as to see the increase o f the n e x t year. T h e couse o f the d i e i n g c a n be o f m a n y k i n d s . It is c o n s o l i n g , that it passes o n l y b y e x t r a o r d i n a r y c i r c u m s t a n c e s over the tolerable 10%. A t n o r m a l c o n d i t i o n s w i l l be the loss o n this w a v i n average at about 4—5%. O n e of the most important! factors at the n a t u r a l increase is the h u n t , and i n c o n n e c t i o n w i t h it the depart. II is e s p e c i a l l y the matter at the pheasant, becouse it as f o r the rest likes to w a n d e r . T h e o l d b i r d w a n d e r m o r e as the y o u n g - o n e s , a n d the c o c k s m o r e as the hens. I c a n assure, that the w a n d e r i n g , the d e p a r t u r c o f the pheasants is i n a tight c o n n e c t i o n w i t h the s u i t a b l i t y of the t e r r i t o r y f o r the g a m e - f o w l - k e e p i n g , w i i h the t r o u b l i n g d u r i n g the year, a n d w i t h the metods o f the a u t u m n e - h u n t . I f w h u n t m u c h at a u t u m n e o n the same t e r r i t o r y , we t r o u b l e o u r game, a n d w e shall be s u r p r i s e d , that the k i l l e d q u a n t i t y does not c o i h c i d e w i t h the loss. T h e r e are m u c h m o r e lost, as it w e r e k i l l e d . W i t h m u c h t r o u b l i n g , often h u n t the departure c a n rise tili 35—40%, becouse it c a n become also at n o r m a l c o n d i t i o n s 15—20% loss. T h e pheasants depart especially at the time o f the c o u p l i n g a n d b r e e d i n g . A t the a u t u m n - h u n t s , d e p c n d i n g from' the m e t h o d of the h u n t loses a t h i r d part, s o m e t i m e s n e a r l y the h a l f o u r g a m e - f o w l f o r a less t r o u b l e d t e r r i t o r y , especially i f there are i n the n e i g h b o u r h o u d suitable ones f o r it. e
W e w i l l n o w l o o k , w h a t results c a n be reached b y a sistematic care, g a m e - k e e p i n g a n d b y the m o s t - p o s s i b l e p r o t e c t i o n o f o u r g a m e - f o w l . H o w far c a n get the n a t u r a l increase? T h e stage o f the fullness o f each t e r r i t o r v is d e t e r m i n e d b y the n a t u r a l c o n d i t i o n s . W e cannot pass over this fullness w i t h o u t Intervention. T h i s degree o f the fullness w i l l be h i g h e r , i f we get the g a m e - f o w l before the a u t u m n e - h u n t s t o stay b y u s i n g i . e. o f f e r i n g some l i g h t - c o r n , a n d t h i r d class m a i z e . D u r i n g the h u n t - t i m e a n d also later i n w i n t e r w e c a n get w e r y cheap u n c o o k e d , o r b o i l e d rape, w h i c h we c a n give i n p l e n t y to the pheasants. 1 fed f o r l o n g years a great pheasant-stock d u r i n g the w h o l e w i n t e r at expenses o f 600—700'— h u n g . P e n g ő a year, a n d I e n s u r e d the same t i m e a y e a r l y i n c o m e o f 12.000—15.000— P e n g ő . T h e n a t u r a l food, e s p e c i a l l y the insects, w i l l be f o u n d b y the pheasants d u r i n g t h e s u m m e r . A t s u c h times w e m u s t not care o f t h e m , — besides, t h a i they s h o u l d not be t r o u b l e d . In a u t u m n e we m u s t h e l p o u r pheasant, io*
148 and they w i l l r e w a r d m u l t i p l i e d the s o m e l a b o u r a n d expenses b y t h e i r increase i n the next! year. W e c a n lift the degree o f the fullness b y sistematic h e l p a n d k e e p i n g o n the t r i p l e o r the f o u r f o l d , a n d w e c a n get —- a n d p e r m a n e n t l y h a v e — at e x t r e m e l y suitable c o n d i t i o n s 6—7 pheasants per acre. W e w i l l l o o k the results of the h u n t i n g - g r o u n d at K i s t á p é ( f o r m e r l v o w n e r M r s . Anthony Wenckheim), where without artificial breeding, onlv b y n a t u r a l m e t h o d succeeded to increase the pheasant i n a quite great quantity. W e estimated the stock i n the v e a r 1928 f o r 450—500 pieces. I n the y e a r 1933, that is after five years w e r e a c h e d a s t o c k — o n a 4000 acres t e r r i t o r y — w h e r e w e r e m i x e d w o o d s w i t h a g r i c u l t u r a l fields, m e a d o w s a n d pastures — at about 20.000 on n u m b e r . D u r i n g the same t i m e r e c h e d the p a r t r i d g e s i n the y e a r 1932 ( f o r m e r l v c a 800) t h e t e n f o l d s t o c k , 8000 pieces. B u t they feil also at once b a c k , so, that after three years w e s a w at the n u m e r o u s pheasants o n l y 300—400 p a r t r i d g e s . T h e bares rose o n the suitable t e r r i t o r y f r o m the 450 s t a r t i n g n u m b e r t i l i the y e a r 1933 to 2200—2500. T h i s n u m b e r was a f t e r w a r d s n e a r l y i n v a r i a b l y h e l d . W e k i l l e d at the b e g i n n i g of the g a m e - k e e p i n g i n the y e a r 1928: 555 beasts of p r e y , the y e a r 1929: 2135, 1930: 2313, 1931: 1147, a n d i n 1932: 775. T h e s e w e r e m o s t parts c r o w s , m a g p i e s , stray-dogs a n d cats, a n d k i n d s of weasels. T h e n u m b e r o f the k i l l e d foxes p a s s e d i n n o y e a r 23, b u t w e h a d a y e a r w i t h o n l y 3 k i l l e d foxes. D i e i n g : T h e y e a r 1932: 5 roes (fellow-deers), 301 hares (flute) 115 pheasant-cocks, 141 pheasant-hens, 127 p a r t r i d g e s . T h e y e a r 1933: 15 roes, 266 hares, 53 p h e a s a n t - c o c k s , 109 pheasant-hens, 55 p a r t r i d g e s . T h i s w a s c a u s e d p a r t l y b y the wet weather, diseases because o f i n - b r e e d i n g , b y w o u n d s . T h e r e p o r t of the details w o u l d l e a d too far. A s I r e m e m b e r e d , one o f the m o s t i m p o r t a n t factors o f the n a t u r a l i n c r e a s e is the h u n t , a n d the q u a n t i t y o f the game got f o r k i l l i n g . I f the pheasant is often t r o u b l e d b y the h u n t , it becomes p u r c h a s e d to v e r y far t e r r i t o r i e s . A t a n a t u r a l increase w e m u s t be v e r y c a u t i o u s w i t h the hunt, a n d i n the i n f e r i o r o f the t e r r i t o r y w e s h o u l d not m o r e t r o u b l e w i t h h u n t , as t h r e e times a year. T h e pheasant w i l l be t h a n k f u l f o r this little care, becouse i n the n e x t y e a r the increase w i l l c e r t a i n l y ensure a m o r e h i g h h u n t i h g - r e s u l t . O f course, n o b o d y c a n d e m a n d , that the lessee o f the h u n t g r o u n d s h o u l d not be h u n t besides these great h u n t i n g s . B u t these little h u n t s m u s t be l i m i t e d to the edges o f the h u n t i n g - g r o u n d . So it reaches a d o u b l e p u r p o s e : f i r s t l y it ensures the peace of the g a m e o n the i n f e r i o r part, s e c o n d l y : b y the h u n t a n d t r o u b l i n g o n the o u t l i n e territories it p r i v e n t s , t h a t the pheasants a n d also o t h e r k i n d s o f g a m e s h o u l d go to f o r e i g n t e r r i t o r i e s . O n t h i s w a y the hunt-lessee ensures c e r t a i n l y f o r itself the w a n t e d result of the n e x t - y e a r h u n t . I w i l l r e m e m b e r . that at the t h i r d h u n t o n the i n s i d e part we m u s t o n l y regulate the p r o p o r t i o n o f the sexes. A v e r a g e r i f l e - m e n c a n k i l l also o n t w o h u n t s so m u c h game, w h i c h w i l l give t h e m m u c h m o r e i n c o m e , as t h e i r expences w e r e a n d besides they h a d the most n o b l e a m u s e m e n t o n the good-kept h u n t i n g g r o u n d .