Waldorf-pedagógia Szegeden. Kézikönyv szülőknek, érdeklődőknek

Waldorf-pedagógia Szegeden Kézikönyv szülőknek, érdeklődőknek

2012

1

a 2006-os első kiadás szerkesztői: Gábor Adrienn Marosi Tiborné Palotás Csilla Tombácz Bea a 2011-es javított és bővített kiadás szerkesztői: Egri Ágnes Fabulya Edit Ökrösné Forró Mária Samu Gabriella a 2012-es javított és bővített kiadás szerkesztője: Palotás Csilla Verebély Mariann E-könyv adaptáció: Tápai Csaba Kiadja: Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület

2

Tartalomjegyzék I. A Waldorf-iskolák és -óvodák történeti háttere.......................................................... 4 I.1. Waldorf-intézmények a világban.............................................................................. 4 I.2. A Waldorf-intézmények Magyarországon.............................................................5 I.3. A Waldorf-intézmények szellemi háttere..............................................................5 II. A szegedi Waldorf iskola és óvoda................................................................................... 6 II.1. Múlt, jelen, jövő............................................................................................................. 6 II.2. A fenntartó, a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület....................................7 II.3. Az egyesület, az óvoda és az iskola szervezeti felépítése, működése......... 8 II.4. A szülői közösség szerepvállalása........................................................................ 10 III. A Waldorf-pedagógiáról.................................................................................................. 15 III.1. Alapvető értékek és célok...................................................................................... 15 III.2. A Waldorf-óvoda....................................................................................................... 16 III.3. A Waldorf-iskola - a fej, a kéz és a szív iskolája.............................................. 19 III.4. A tanulás ritmusa..................................................................................................... 19 III.5. Tanulás a különböző életkorokban.................................................................... 21 III.6. Taneszközök..............................................................................................................24 III.7. Értékelés......................................................................................................................25 III.8. Évkör - ünnepeink, rendezvényeink..................................................................25 IV. Hasznos tudnivalók...........................................................................................................30 Könyvajánló................................................................................................................................36 Linkajánló...................................................................................................................................38

3

I. A Waldorf-iskolák és -óvodák történeti háttere I.1. Waldorf-intézmények a világban A Waldorf-iskolák története a 20. század elején kezdődött Németországban. 1919 áprilisában Rudolf Steiner a társadalmi élet kérdéseiről tartott előadást a stuttgarti Waldorf-Astoria Cigarettagyárban. A pedagógia jövőjéről kifejtett gondolatai hatására a gyár munkásai felkérték Emil Molt gyárigazgatót egy 12 évfolyamos egységes iskola megalapítására. A pedagógiai irányítást maga Rudolf Steiner vállalta. Rudolf Steiner (Murakirály-Horvátország, 1861. február 27. - Dornach-Svájc, 1925. március 30.), osztrák filozófus, író, dramaturg és tanár, az antropozófia megalkotója. Az általa életre hívott antropozófia jelentése: „az Ember Bölcsessége” (antroposz=ember, szófia=bölcsesség). Ennek a filozófiai irányzatnak célja az volt, hogy a 20. század kereső embere előtt új világ- és emberképet tárjon fel. Tanítása szerint a gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner kutatási eredményei a gyakorlati élet számos területén megmutatkoznak. Így például a nevelésben (Waldorf-iskolák és felnőttképzés, beszédformálás), a gyógyászatban (antropozófiai orvoslás és gyógyszergyártás), a gyógypedagógiában (Camphill-mozgalom), a művészetben (organikus építészet, festészet, euritmia), a mezőgazdaságban (biodinamikus módszerek), a társadalmi élet (a szociális organizmus hármas tagolása) és a vallás területén (Keresztény Közösség). A Waldorf-iskola szociális alapgondolata szerint mindenki számára nyitva áll, függetlenül attól, hogy melyik társadalmi réteghez tartozik, milyen a világnézete, politikai vagy vallási hovatartozása. A Waldorf-iskola működése során – az állam és a gazdaság közvetlen befolyásától mentes, önigazgató intézményi rendben – megvalósulhat a tanulás és a tanítás szabadsága. Rudolf Steiner elképzelése az volt, hogy egy mélyebb emberismeret az, amely megalapozza, hogy egységes iskolában tanuljanak együtt a jövő kovácsai, gyári munkásai, orvosai, tanárai és ügyvédjei. Hiszen azok a folyamatok, amelyek a 7. és 18. életév között az emberi fejlődésben törvényszerűen lejátszódnak, érvényesek minden ember fejlődésére, függetlenül attól, hogy a későbbiekben fizikai vagy szellemi munkát fog-e végezni. A Waldorf-iskolák nem politikai, gazdasági és főként nem ideológiai céllal jönnek létre. A mozgatóerő, az alapvető szándék ma is ugyanaz, mint 1919ben. A pedagógián keresztül megérteni az embert, gyakorlati utakat keresve kibontakoztatni és nevelni a gyermek és ifjú ember értékeit, felébresztve és ösztönözve szociális képességeit.

4

A XX. század embertelensége, a felbukkanó ideológiák bukása érthetővé teszi, hogy az emberi természet spirituális megértését és fejlesztését célul kitűző reformpedagógiákat nagy nyitottsággal fogadta a társadalom, a kor kereső embere. Ezt a mélyről jövő igényt fejezi ki az is, hogy a XXI. század fordulóján a világ 57 országában 850 Waldorf-iskola, közel 1100 Waldorf-óvoda és 60 tanárképzés működik. Nemcsak a Waldorf-intézmények száma jelentős, hanem az a tény is, hogy a megalakult iskolák, óvodák működése töretlen. A pedagógiai elgondolások átvétele nem ütközik kulturális nehézségekbe. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Waldorf-iskolákat és -óvodákat megalapozó mélyebb emberismeret lehetővé teszi, hogy az be tudjon illeszkedni minden népcsoport életkultúrájába. Japántól Ausztrálián át Dél- Afrika, Amerika, Európa és Ázsia területén számos Waldorf-intézmény működik hasonló hatékonysággal. A Waldorf-iskolák és -óvodák létrehozása és működtetése mindig nagyban függ az egyéni erőtől és akarattól, az érintettek együttműködési készségétől, azonban nem hanyagolható el a törekvések országon belüli és nemzetközi elfogadottságának mértéke sem. A Waldorf-intézmények ezért úgy működnek a világ bármely táján, hogy a nemzeti identitást kiemelve és az iskola életébe szervesen beépítve sajátosan japán, fekete-afrikai vagy éppen magyar iskola jöjjön létre és valósuljon meg.

I.2. A Waldorf-intézmények Magyarországon Az első Waldorf-iskola 1919 szeptemberében nyílt meg Stuttgartban. Nagy Emilné Göllner Mária 1924-ben megkérdezte Rudolf Steinert, hogy mire lenne a legnagyobb szükség Magyarországon, mi lenne a legfontosabb teendője az antropozófusoknak. Steiner azt válaszolta, hogy Waldorf-iskolát kell alapítani, és le kell fordítani a „A szociális élet kérdései” című könyvét. 1926-ban megnyitotta kapuit az első magyarországi Waldorf-iskola, és lefordították Rudolf Steiner könyvét is. 1933-ban politikai okok miatt bezárták a Waldorf-iskolákat, és csak a háború után nyíltak meg újra, azonban már csak nyugat-német területeken. A világon mindenütt, ahol Waldorf-iskolák működnek, az volt a kezdeti alaphelyzet, hogy egy, időnként két vagy három Waldorf-iskola fejlődött lassan, alternatív megoldásként, többé vagy kevésbé védetten a hagyományos állami iskolarendszer peremén. Ezek jellegét erős, még Steiner vagy tanítványai által képzett pedagógusok határozták meg. Ezeknek az iskoláknak volt idejük és szellemi terük pedagógiai arculatuk kifejlesztéséhez, és ezen iskolák tapasztalataihoz lehetett visszanyúlni, amikor a hetvenes évektől kezdődően rohamosan növekedni kezdett a Waldorf kezdeményezések száma.

5

Magyarországon az 1989-es fordulat olyan iskolaalapítási akaratot szabadított fel, amely egy évtized alatt 14 iskolaalapításhoz vezetett. Összehasonlításul: pl.: Franciaországban 50 évvel az első iskolaalapítás után 13 iskola volt, Ausztriában 30 évvel az első iskolaalapítás után 10 iskola működött. A magyarországi Waldorf kezdeményezések 1989-ben óvoda alapításával indultak. Létrehozták a solymári Waldorf-óvodát, és csak ezután alapították meg a solymári Waldorf-iskolát. Azóta 26-ra növekedett az iskolák és közel 40re az óvodák száma, valamint 6 különböző képzés és tanárképzés működik az országban. A számokat tekintve mindez nagy eredmény, de a szülők még ennél is több iskola és óvoda alapítását igényelnék. A magyarországi Waldorf-intézmények munkáját a Magyar Waldorf Szövetség segíti, amely ellátja az érdekképviseleti feladatokat, megszervezi a Waldorftanárképzést, valamint útmutatást ad az intézményekben megvalósuló pedagógiai munkához. Ennek érdekében kidolgozták a Waldorf-iskolák helyi pedagógiai programjához alapul szolgáló Waldorf-kerettantervet, amelyet az Oktatási Minisztérium is elfogadott.

I.3. A Waldorf-intézmények szellemi háttere Az iskolák és óvodák, mint intézmények a társadalmi tapasztalatszerzés különleges területét képviselik, mivel működtető folyamataik alapjában véve társadalmi érintkezések halmazából állnak. Ezeknek a folyamatoknak az a célja, hogy a gyermekben és a kamaszban ösztönözze tanulmányainak előmenetelét, képességeinek kibontakozását. A modern kor embereként a társadalom individualizációs eseményeinek kellős közepén találjuk magunkat, ahol egyfelől az egyén erőteljesebben fejlődhet, és teljesebb módon juttathatja kifejezésre önmagát, másfelől olyan jelenségeket is felszínre hoz, mint az önzés, az erőszakosság, az akaratosság. A Waldorfintézmények e társadalmi jelenségek közepette úgy igyekeznek működni, hogy bennük a közösségi tudat új formája valósuljon meg, teret adva az egyéni kezdeményezőkészség és felelősségvállalás kibontakozásához. A Waldorf-iskolák és -óvodák létrehozásának, támogatásának, s az egész feladat vállalásának is elsődleges indítékai maguk a gyerekek. A szülők általában nagy elvárásokkal tekintenek gyermekeik pedagógusaira, a Waldorfpedagógia nevelési elvére, az iskolai és óvodai szervezetre és működésre, s annak társadalmi értékére. A létrehozás és működtetés minden résztvevőtől aktív együttgondolkodást kíván, hiszen azok a minőségek, melyek a közösség felnőtt tagjain keresztül az iskola és óvoda atmoszféráját alakítják, egyben az intézmény diákjait, gyermekeit is erősen érintik.

6

A Waldorf-pedagógusok és -szülők pusztán választásuk által kívül helyezik magukat a hagyományos iskolai és óvodai kereteken és normákon. A Waldorfiskolák és -óvodák ugyanis nemcsak egyszerűen alternatív intézmények, ahol a hagyományostól eltérő oktatási módszerek használatosak, hanem olyan iskolák és óvodák, ahol megkísérlik - az ember hármas tagolású egysége (test-lélekszellem) alapján - a gyermek átfogó oktatását, egyéni képességeinek szabad kibontakoztatását, fejlődésének előmozdítását, amihez hozzátartozik a fej, a szív és a kéz egyidejű fejlesztése. A hármas tagolású egység a társadalmi életben is épp olyan jól megragadható, mint az ember individuális életében. Steiner úgy fejtette ki, hogy a társadalmi hármas tagozódás egy dinamikus, formateremtő elv, mely lehetővé teszi, hogy a társadalom szellemi-kulturális életében a szabadság, a jog-törvénykezés területén az egyenlőség, és a gazdasági szférában a testvériség eszméi működjenek. Az iskolaszervezet a hármas tagozódás rendező elve szerint önigazgatású. Így a Waldorf-iskolák a szabad szellemi élet intézményei, melyekből impulzusok származhatnak az államától független, szabad kulturális élet megteremtéséhez, a társadalom közösségi rendjének megújulásához. Steiner nevelésművészete szociális elképzeléseiben gyökerezik. Az első Waldorf- iskolában a jövő pedagógiáját kívánta megvalósítani, s ez a példa a jövő társadalmára akart előremutatni. Elképzelése szerint ebben a társadalmi tagolásban a képzés és nevelés olyan szociális emberi képességeket fejleszt majd ki, amelyek modern korunkban elengedhetetlenek egy valamelyest is harmonikus együttélés számára. A Waldorf-intézményekben a nevelésművészet által eleven bensőségesség és szeretet árad a gyakorlati pedagógiai tevékenységbe azáltal, hogy a tanárok igen aktív, belső lelki tevékenység mentén folyamatos fejlődésre, mélyebb megértésre, szakmai tapasztalatuk és tudásuk bővítésére vállalkoznak. Azonban nemcsak a tanár, hanem a szülő is az emberi természetről szerzett mélyebb tudás által tanulja meg megérteni a gyermekét, és az érzékelt és megfigyelt jelenségekből felismerni fejlődésének alapelveit. Mindez arra a tényre világít rá, hogy az egyes gyermek esetében a tanár és a szülő egyenlő partnerek a nevelésében. A kommunikáció, a pszichológia és a csoportdinamika alapelvei szerint kell együtt dolgozniuk, gondolkodniuk, és tanulniuk, hogy a Waldorf-intézményekben végzett közös munkát a gyermekek, önmagunk és a társadalom számára igazán gyümölcsözővé tegyék. Mindezek megvalósítása a nevelés és a szeretet művészetét jelenti.

7

II. A szegedi Waldorf iskola és óvoda II.1. Múlt, jelen, jövő Szegeden 1997 őszén alakult meg a Waldorf Baráti Kör szülők, pedagógusok és az antropozófia iránt érdeklődők részvételével. Heti rendszerességgel találkoztak, ahol kézművességgel, zenével és képzőművészettel, önismerettel, az évkör ünnepeivel és néphagyományokkal, valamint gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. Rendezvényeket, előadásokat és játszóházakat szerveztek és igyekeztek jelen lenni a város közéletében, az érdeklődő szülők körében, hogy lehetőséget adjanak a Waldorf-pedagógia és szellemi hátterének megismerésére. 1998 nyarán fogalmazódott meg a Szabad Waldorf Óvoda és Iskola létrehozásának gondolata, ezért első lépésként megalapították a fenntartó szervezetet, a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesületet. 1999 márciusában szülői összefogással elindult az óvodai játszócsoport Szeged-Szőregen, a Traktor utcai kis faházban, majd 1999 őszén, Szegeden a Rigó utcában megkezdte működését a Szegedi Szabad Waldorf Irányba Tevékenykedő Óvoda. Az óvoda 2007 nyarán telephelyet váltott, melynek során a béketelepi Napos útra költözött. Immár Szegedi Waldorf Óvoda néven azóta is évről-évre fogadja – immár két vegyes életkorú csoportban - a kisgyermekeket. 2000. januárjában iskolaalapító szülői kör alakult, ahol a leendő két pedagógus és 15-20 érdeklődő család tervezte, szervezte az iskolát. A szegedi lehetőségek mellett fölvetődött, hogy az iskola lehetne Újszentivánon, a Szegedtől 15 km-re levő kisközségben. A közösség Újszentiván mellett döntött. 2000. szeptemberében az iskola kitárta hívogató kapuit a 12 fős első osztálynak, a tanítóknak, és a szülői közösségnek. Egy alapító szülő így emlékezik vissza: „Az iskola épületét egész nyáron szépítettük. Sok munka, fizikai, lelki és szellemi erő épült be az iskolába, magába az épületbe, önmagunkba és közösségünkbe is. Az iskola közös alkotás. Erőfeszítései által mindenkiből egy szikrányi benne van. Ez ad neki lelket és szellemet, ezek az adottságai, lehetőségei, és mint iskola, ezeken az alapokon képes növekedni évről évre, osztályról osztályra. Ez vonz, és ha nem vagyunk éberek, ez távolíthat. Iskolát alapítani nagy felelősség.

8

Értő figyelemmel kell jelen lennünk napról napra, hogy segítsük fejlődését, gyarapodását. Az élet, mely a falak közé költözött, közös munkánknak ad alapot, közös és egyéni reményeinknek valóságot. Iskolánk jelen van, a jövőt építi, és sorsa egyéni sorsunknak is részévé vált. Az iskola avatója, a tanév megnyitója egyszerű, természetes és szép volt. Együtt ünnepeltünk gyermekek, szülők, pedagógusok és segítő barátok. Átjárt bennünket a megszülető iskola lénye. Reményeink közös reményekké kapcsolódtak össze. A hónapok óta tartó közös munka öröme és feszültsége, néhány nehéz pillanat emléke és az utolsó napok beteljesülő várakozása egy-egy csöpp könnybe oldódva meghitté és bensőségessé varázsolta ezt a délutánt. Gyermekeinknek iskolát teremtettünk. Iskolát, ahol mozgásuk szabadon, lelkük biztonságban, szellemük nyitottan és szárnyalóan lehet jelen.” Az újszentiváni kis iskola épülete három évig adott otthont iskolai közössé­ günknek. 2003 nyarán egy fejezet lezárult, és egy új kezdődött el azzal, hogy az iskola Szeged kertvárosába, Béketelepre költözött, egy nyolc tantermes iskolaépületbe, majd pedig megtaláltuk 2007-ben jelenlegi épületünket Szegeden, a Kolozsvári téren, ahol mind a 8+5 évfolyam – egészen a gimnáziumi érettségivel bezáróan – helyet kapott.

II.2. A fenntartó, a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület Az óvoda és az iskola, mint a Waldorf-intézmények általában, állampolgári kezdeményezésre jöttek létre, és non-profit közhasznú egyesület biztosítja számukra a működéshez szükséges jogi keretet. Az óvodáért és az iskoláért, mint közintézményekért a fenntartó Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület vállal mindennemű felelősséget. Az Egyesület elsődleges feladata az intézmények működéséhez szükséges fizikai feltételeknek a megteremtése. Ezek közé tartoznak a gazdasági és jogi ügyek rendezése, az épületek, a karbantartás, az adminisztráció, a dologi feltételek, az egészség és biztonság, a biztosítás stb. kérdései. A Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület 1998-ban alakult azzal a céllal, hogy a Waldorf pedagógiát Szegeden és környékén meghonosítsa. Az egyesület alapí­ tói – akik többségében szülők – 1999-ben létrehoztak egy vegyes életkorú, egy­ csoportos óvodát, 2000-ben pedig megalapították a szegedi Szabad Waldorf is­ ko­lát, mely felmenő rendszerben, folyamatosan 12+1 évfolyamos intézménnyé válik; 2012. szeptemberében indult a 13. évfolyamunk. Intézményeink csak a csa­ lá­dokkal való szoros együttműködésben tudnak fennmaradni és működni, így a szülők tevékenyen részt vesznek az itteni életben, önkéntes munkákat végeznek és lehetőségeikhez mérten anyagilag is hozzájárulnak a fenntartáshoz.

9

Az egyesület által fenntartott óvoda a Napos úton van, és éppen most bővült kétcsoportossá, a 12+1 évfolyamos iskola pedig a Kolozsvári téren található. A két intézménybe összesen 285 gyermek jár, ami kb. 180 családban közel 700 főt érint; valamint az egyesületben és a két intézményben összesen 45 fő a foglalkoztatottak létszáma: így elmondható, hogy immár nagy szervezet lettünk, elmúlt az az időszak, amikor mindenki személyesen ismert mindenkit. Természetesen a családias légkört a továbbiakban is igyekszünk megőrizni, az óvodához, ill. az egyes osztályokhoz tartozó szülői kör általában havonta egy­ szer, szülői estek keretében találkozik, ill. vannak nagyobb közös ünnepeink is. Az Egyesület tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az alapszabályt elfogadja, a tagdíjat megfizeti, három egyesületi tag aláírással hi­te­lesített ajánlását megszerzi, a belépési nyilatkozatot kitölti és az Egyesület vezetőségéhez eljuttatja. Minden tagnak joga van részt venni az Egyesület ren­ dezvényein, valamint a közgyűlésen, ahol felszólalási, észrevételezési, javaslat­ tételi és tanácskozási joggal rendelkezik. A közgyűlésen minden tagot megilleti a szavazati jog. Az Egyesület szervei a közgyűlés és a közgyűlés által választott vezetőség. Ez utóbbi munkáját a közgyűlés által választott elnök irányítja. Az Egyesület legfőbb irányító és döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlést a tagok összessége alkotja. A közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A vezetőség az Egyesület végrehajtó, ügyintéző és képviseleti szerve. Gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az alapszabályban meghatározott feladatok megvalósításáról, valamint két közgyűlés között az egyesületi munkát vezeti. Az Egyesület működését az Alapszabály rögzíti, amely elérhető az iskola honlapján (www.waldorfszeged.hu) vagy elkérhető az irodából.

II.3. Az egyesület, az óvoda és az iskola szervezeti felépítése, működése Az óvoda és az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata – amely megtekinthető az irodában vagy az egyesület honlapján www.waldorfszeged.hu – részletekbe menően rögzíti az intézmények működési rendjét. Ennek alapelvei a következők: a törvényesség (Közoktatási Törvény, Waldorf Kerettanterv) tiszteletben tar­ tása, törekvés az önigazgatásra és a hármas tagozódásra. A szociális hármas tagozódás megvalósítására való törekvés a Waldorf-intézmények működésének egy olyan alapelve, amelynek részletes szakirodalma van (lásd ajánlott olvasmányok). A szegedi Waldorf-intézmények szervei: Egyesület – tagjai: tanárok, szülők és támogatók, a fenntartói szerepet látja el egy ötfős operatív döntéshozó szervvel, a vezetőséggel és egy háromfős felügyelő

10

bizottsággal. Legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, melyen minden egyesületi tag szavazati joggal rendelkezik, választó és választható az egyes tisztségekre. Az alábbi szervezeti egységek nem tartoznak közvetlenül ugyan az egyesülethez, de azokban az egyesület is képviselteti magát delegáltak útján. Óvodai Kerekasztal – az óvoda vezető szerve, az óvodával kapcsolatos döntések színtere. Iskolatanács – az iskola döntéshozó testülete minden nem pedagógiai kérdésben, tagjai delegált tanárok, szülők, az egyesület vezetőségének 2 tagja és az egyesület alkalmazásában levő gazdasági vezető. Tanári Kollégium – az iskolában tanító tanárok közössége. Szülői Kollégium – tagjai a szülők által választott osztályonkénti 2-2 osztálykép­vi­selő. Az egyes szervek működése: Az egyesület tevékenységét és működését az alapszabály szabályozza. Ez a szervezet látja el a fenntartói feladatokat az óvodában és az iskolában: össze­ állítja és nyomon követi a költségvetést, munkáltatói jogokat gyakorol a két in­ téz­­mény vezetője, és más egyesületi alkalmazottak felett, felel az intézmények fenntarthatóságáért, ellenőrzi az intézmények különböző jogszabályoknak való megfelelését, biztosítja a működéshez szükséges infrastrukturális feltételeket. Az óvoda és az iskola épületét az egyesület hosszú távú bérleti szerződés kereté­ben és bérleti díj fizetésének fejében béreli (ezek önkormányzati tulajdonú épületek). Az iskola eredetileg 8 osztály számára épült, így évről évre új osztálytermeket kellett kialakítanunk, hogy minden osztály számára legyen megfelelő hely. Az intézmények egészét érintő kérdésekben, pedagógiai, jogi, gazdasági téren, valamint a minőség ellenőrzésében az óvónői és a tanári kollégium szorosan együttműködik az Egyesülettel. Ugyanakkor elsősorban az óvónői illetve tanári kollégium vállal felelősséget a nevelésért és tanításért, a pedagógiai program­ ért, a tanterv fejlesztéséért, a pedagógusok felvételéért és azok képzéséért, a gyermekek felvételéért, a mentori rendszer kiépítésért, a napirend illetve óra­rend kialakításáért, az ünnepek megtartásáért, és az óvoda és iskola egész szellemi életéért. Az iskolát az önkormányzattal, a helyi és az országos oktatásirányítással való kapcsolatban megbízott egyszemélyi felelős vezető, az iskolaképviselő képviseli, hasonló módon az óvodát pedig az óvodavezető. Az Egyesület a nevelést, oktatást érintő napi kérdések intézését az óvónői illetve tanári kollégiumra ruházza, amely rotációs alapon, rövid hivatali időre konferenciavezetőt jelöl ki tagjai közül. A kollégium képviseli az intézmények pedagógiai szellemi alapjait, és együttesen vagy delegált képviselői (óvodavezető,

11

iskolaképviselő) által minden olyan területen felelősséggel tartozik, amely más óvodák, iskolák esetében a vezető illetve az igazgató hatásköre volna. Az iskolában tanító tanárok közössége a Tanári Kollégium, amely heti rendszerességgel, csütörtök délutánonként ülésezik. Ez az alkalom a Tanári Konferencia, amely egyben az iskola pedagógiai döntéshozó szerve is. A munkát a konferenciavezető koordinálja, akit a tanév elején közösen választunk ki, lehetőleg egyéni jelentkezés alapján. A konferenciavezető feladata a találkozók előkészítése, ütemezése, levezetése, a több héten át tartó témák nyomon követése. A konferenciákról jegyzőkönyv készül, melyek a titkárságon megtalálhatók. Az iskolai Kalendáriumban rendszeresen rövid összefoglalók jelennek meg a konferenciákon folyó munkákról. A konferencia két jól elhatárolható részből áll: pedagógiai és technikai munkából. A fő hangsúly a pedagógián van, hisz a tanároknak ebben kell folyamatosan munkálkodniuk. Feladatuk, hogy a pedagógiát érintő problémákra a lehető legkörültekintőbb módon keressék a megoldást. A pedagógiai rész több szakaszból áll: egy, a kollégium által választott pedagógiai könyv közös feldolgozásából, ez a stúdium; tudati munkából, amelyet néhány tanár hétről hétre felváltva vezet; ún. művészeti munkából (ez lehet bothmer-gimnasztika, euritmia, éneklés, ill. egyéb kézműves tevékenység). Ahhoz, hogy egy-egy témában jobban meg­merít­kez­hes­ senek a tanárok, egy-egy művészeti tevékenységgel több héten át foglalkoznak. Egy rövid szünet után az adott hétre összegyűlt, illetve akár hosszabb feldolgozást igénylő technikai ügyekkel foglalkoznak. Igyekeznek mindenki véleményét meghallgatva konszenzussal megszületett döntéseket hozni, amelyeket ezt követően minden kolléga egyformán képvisel. Mivel a felmerülő témák nem minden esetben érintik az iskola egészét, ezért a közös munka után két részre válik a kollégium: az egyikben az alsó- és közép tagozaton (általános iskolai) tanítók, míg a másikban a felső tagozatos (gimnáziumi) kollégák folytatják a felmerülő technikai ügyek megbeszélését. A fő döntéshozó szerv ugyanakkor a teljes Tanári Konferencia. Ezek az alkalmak a feladatok elvégzése mellett jó lehetőséget kínálnak arra is, hogy a tanárok tanuljanak egymástól, egymásról és önmagunkról. Az Iskolatanács dönt minden nem pedagógiai döntést igénylő – jogi, gazdasági, adminisztratív – kérdésben. Így például az Iskolatanácsnak döntési joga van: - az iskolai költségvetés elfogadásában, - bármely, a szülőket anyagilag érintő ügyben, - az iskolaépülettel összefüggő kérdésekben (építkezés, felújítás, költöz­ködés)

12

Az Iskolatanács tagjai: - 2 fő a Tanári Kollégiumból, amelyből az egyik tag a mindenkori Tanári Konferencia-vezető - iskolaképviselő - 3 fő a Szülői Kollégiumból - 2 fő a Fenntartó részéről - a gazdasági vezető - 3 fő a Diákönkormányzat részéről Az Iskolatanács tagjainak összetétele mutatja, hogy mind tanári-, mind szülői-, mind tanulói részről egyenlő arányban vannak benne képviselők, ezzel biztosítva valamennyi fél érdekeinek megjelenését a döntéshozatalban. A szülői képviselőket a Szülői Kollégium delegálja tagjai közül. Az iskolatanácsi tagság egy évre szól. Az Iskolatanács ülései nyitottak, kivéve az indokolt, titoktartást igénylő személyi esetekben, amikor az Iskolatanács elnöke zárt ülést rendel el. Az IT ülések időpontját és tervezett napirendjét a Kalendáriumban lehet nyomon követni, ill. utólag rövid beszámolót lehet olvasni az ülésekről. Egy szervezetfejlesztési folyamat során a szegedi Waldorf-közösség így határozta meg önmagát: „A szervezet küldetése az, hogy gyerekek és felnőttek számára nyitott, befogadó, Waldorf szellemiséget sugárzó közösségben, megértő tanári, óvónői figyelemmel és szülői támogatással, az egyén harmonikus testi-lelkiszellemi kiteljesedését, saját útjának megtalálását segítsük.” A stratégai tervünk a honlapunkon, www.waldorfszeged.hu megtalálható.

II.4. A szülői közösség szerepvállalása A Waldorf-intézmények kiegyensúlyozott működéséhez nélkülözhetetlen a szülők odaadó és aktív részvétele az óvoda és az iskola életében. A szülők ezt az alábbi módon teszik meg. Együttműködés az óvodával és az iskolával Az óvónő és az osztálytanító által tartott szülői estek jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szülők tájékozódjanak a csoportban, illetve az osztályban folyó pedagógiai munkáról, gyermekeik fejlődéséről, ezen kívül megbeszéljék az aktuális feladatokat. Fontos, hogy minden család képviseltesse magát, vagy legalább telefonon és/vagy e-mailben tájékozódjon, hogy miről esett szó a szülői esten. Heti rendszerességgel jelenik meg az iskola elektronikus hírújságja Kalendárium néven, melyet a szülők e-mailben is megkapnak, ill. az a szervezet weboldalán is megtekinthető. Számos olyan ünnepet, rendezvényt szervez az óvoda és az iskola, amelyeken kívánatos a szülők jelenléte: évnyitó, ünnepek, hónapünnepek, Adventi Bazár,

13

a Waldorf Hetek előadásai. Az egyes rendezvényeken való szülői jelenlét a gyermekek számára is fontos, vannak viszont olyanok, amelyek elsősorban a szülőknek hasznosak. Lényeges azonban az is, hogy lehetőség szerint a szülők segítsenek a rendezvények szervezésében és lebonyolításában. A Waldorf-intézményekben rendkívül fontos a szülők és tanárok szoros együttműködése. Elengedhetetlen, hogy amennyiben a szülőnek bármilyen kérdése, kérése van, azt megbeszélje az óvónővel, az osztálytanítóval, vagy az illetékes tanárral, akár telefonon, akár személyesen. A kérdéseket írásban, e-mailben is eljuttathatják az óvodába és az iskolába azzal a céllal is, hogy azt közösen megbeszéljék a szülői esteken. A Waldorf-pedagógia különbözik az általánosan megszokott pedagógiától és oktatási formától. Ezért nagyon fontos, hogy minden szülő, aki Waldorfintézménybe íratja gyermekét, még ezt megelőzően alaposan megismerje a Waldorf-pedagógia elveit. Erre több lehetőség is adódik: a szülői estek, a Waldorf Hetek előadásai, valamint számtalan hasznos könyv. A szülő csak akkor tud elkötelezett és odaadó támogatóként részt venni az óvoda vagy az iskola életében, ha ismeri is a Waldorf-pedagógiát, és meg van róla győződve, hogy valóban ezt akarja biztosítani gyermeke számára. A Waldorf-pedagógia csak abban az esetben fejti ki jótékony hatását a gyermekre, ha annak alapelveit a szülők is el tudják fogadni, és a gyermek otthon is ilyen jellegű nevelésben részesül. Szülői önkéntes munka Az iskola folyamatos működtetéséhez, fenntartásához állandó szülői aktivitás szükséges. Már a kezdetekkor, magát az iskolát is szülői igény és összehangolt munka hozta létre. A szülői aktivitás sokkal többet jelent a szülői esteken való részvételnél. Ideális esetben minden szülő nagyjából egyenlő mértékben veszi ki részét a feladatokból, és így elkerülhető az „elegem van abból, hogy mindent én csinálok”-életérzés kialakulása. Természetesen a családok különböző élethelyzetéből adódóan, mindig lesznek különbségek a szülők erőforrásait illetően. Kinek ideje van több, másnak bizonyos szaktudása segíthet, míg megint mások inkább pénzbeli hozzájárulással segítenek szívesebben. A fenti gondolatok gyakorlati megvalósításának eszköze a társadalmi munka, ami családonként 24 óra/év munkavégzést jelent. A munkaórák értéke jelenleg 600 Ft/óra. (Bizonyos nehezebb fizikai, ill. komplexebb, speciális tudást vagy szakértelmet igénylő munkák értéke az előbbi összeg kétszerese is lehet.) A nem teljesített munkaórák minden év szeptember 15-ig –visszamenőleg rátekintve – befizetendők az iskola pénztárába. Ennek hiányában a hiányzó összeg a család tartozásaként fog megjelenni. Fontos ennek a tevékenységnek az elkülönítése a fizetési könnyítést kérő családok kompenzációs munkájától (pl. portaszolgálat, iskolabusz kisérés), aminek konkrét összegét a Megállapodás tartalmazza.

14

Munkavégzés, ami ide tartozhat: - osztályok körül végzett tevékenységek (osztályterem kialakítása/ átalakítása, takarítás, viráglocsolás, varrás, függönymosás, karbantartás, szerelés, bútor felújítás, kísérés osztálykiránduláson, stb.) - iskolai ünnepekhez kapcsolódó tevékenységek (szervezés, próba, ünnep lebonyolítása, süteménysütés - ételkészítés, dekorálás, elpakolás, adott ünnep egyedi jellemzőinek megfelelő tevékenységek) - iskolai munkacsoportok munkájában való részvétel (pl. ülésezés iskolatanácsban, szülői kollégiumon részvétel, iskolaszépítő tevékenység, konfliktuskezelés, minőséggondozó tevékenység) Az elvégzett munkaórák nyilvántartása iskolai szinten történik. Feladat- és munkavállalás, munkacsoportok A munkacsoportok a legjellegzetesebb megnyilvánulásai annak, hogy a Waldorf több mint iskola. A munkacsoportokban szülők és tanárok, sőt olykor külsős támogatók is együtt dolgoznak (ingyen!) azért, hogy az iskola egyes fogaskerekei forgásban maradjanak, és olajozottan működjenek. Egy-egy munkacsoport feladata lehet: iskolaszépítés, minőséggondozás, stratégiai tervezés, konfliktuskezelés, nyelv­tanítás, PR tevékenység, könyvtárfenntartás, pénzszerzés, öko-élet­mód­tanácsadás, stb. És persze van olyan csoport, ami valóban az SZMSZ-nek megfelelően próbál működni, jegyzőkönyveket, munkaterveket és kommünikéket írnak a rend kedvéért, és van, ahol fontosabb a tea és a sütemény és a jó társaság. Mert ha a dolgok mélyére tekintünk, talán nem is "csak" az a célja ennek a fajta együttműködésnek, hogy egy intézményt fenntartsunk, hanem talán a civil, polgári életforma gyakorlására adnak ideális terepet az iskolai munkacsoportok. Ahol felnőttként tovább tanulunk: például közösen dönteni, kommunikálni (lehetőleg erőszakmentesen), egymást (és magunkat) elviselni, felelősséget vállalni, együttműködni, és hinni valamilyen jó ügy megvalósulásában. Az SzMSz a következőképpen határozza meg a munkacsoportok működését: Az iskolai feladatok ellátásának szervezeti egységei a munkacsoportok. Ezek tagjai az iskola dolgozói, szülők lehetnek. Munkacsoportot az Iskola Tanács hozhat létre a Tanári Kollégium, az iskolaképviselő, a Szülői Kollégium vagy a Diákönkormányzat javaslatára. Működésének megkezdésekor minden munkacsoport titkárt (képviselőt) választ a csoport tagjai közül, majd létrehozza működési tervét, mely tartalmazza a csoport tagjainak névsorát, a feladatok listáját, elvégzésük határidejét, költségeit, a csoport választott titkárának nevét. A csoport működési tervét az Iskola Tanács hagyja jóvá. Az ideiglenesen felállított csoportok mellett működő állandó csoportok: Gazdasági Csoport, Pedagógiai Csoport, Szervezési Csoport.

15

Amelyik munkacsoport a tanév elején leadja az éves munkatervét az Iskola­ tanácsnak, és a tanév végén pedig a beszámolóját ugyanide, és azt az Iskolatanács elfogadja, annak a munkacsoportnak a tagjaként végzett tevékenység beleszá­ mít a szülői önkéntes munkába, amelynek elvárt éves óraszáma jelenleg 24 óra/ család. Szülői Kollégium A szülői közösség tagjai szervezeti keretek között is gyakorolhatják az őket megillető jogokat és kötelességeket. E szülői szervezet a szegedi Waldorf Iskolában a Szülői Kollégium. A Szülői Kollégium (SZK) tagjai az osztálykép­ viselők, osztályonként 2, akiket az osztályok szülői közössége választ meg. A Kollégium üléseit a tagjaiból választott elnök hívja össze és vezeti le. A határozatképességhez az osztályok több mint felének képviseltetnie kell magát. A döntések egyszerű többséggel születnek, minden osztálynak egy szavazata van. Feladatát a Kollégium maga fogalmazta meg: „A SZK fő feladatát a szülők véleményének képviseletében és az iskola működéséhez szükséges feladatok összefogásában látjuk. Célul tűztük ki a testület megerősítését, melynek eredményeként kiegyensúlyozó harmadik lábbá válna a Tanári Kollégium és az Egyesület Vezetősége mellett.” Az osztályképviselők feladatai minden osztályban: - élő kapcsolatot tartani a szülőkkel, - befizetési helyzet nyomon követése az osztályban, - társadalmi munkák figyelemmel kísérése és szervezése, - új szülők mentorálása, - szülői vélemények összegyűjtése a SZK-ra, - felkészült részvétel a Szülői Kollégium ülésein. Az osztályképviselők feladatai az osztálytanító/közösség igényeitől függően: - osztálypénz szedése, - takarítási rend kialakítása az osztályban, - osztálykirándulás megszervezése. A Szülői Kollégium jelenlegi tagjai honlapunkon (www.waldorfszeged.hu) megtalálhatóak. Szülői mentorálási rendszer A szülői mentorálási rendszert 2011 őszén hívta életre a Szülői Kollégium. A rendszer kidolgozásakor kettős célt tartottunk szem előtt: egyrészt a pedagógiai szűrő mellé szerettünk volna egy „szülői” szűrőt is beépíteni a

16

családok felvételekor, másrészről segítséget szeretnénk nyújtani az újonnan érkezetteknek, hogy minél előbb be tudjanak illeszkedni, és jól érezhessék magukat. A szülői mentorálási rendszer két területe: leendő elsős családok mentorálása és az év közben érkezettek bevezetése a közösségbe: a) A leendő első osztályba jelentkezők több alkalommal kapnak meghívást játszóházakba még a „felvételi” előtt és maga a játékos ismerkedés is tulajdonképpen annak tekinthető. Amíg a gyerekek játszanak, a felnőttek öreg róka waldorfos szülőkkel beszélgethetnek az iskoláról és a szülői szerepvállalásról. Terveink szerint a leendő elsős osztálytanító előző osztályából (ha volt neki) kérnénk fel szülőket - természetesen egyeztetve a pedagógussal - az új szülők segítésére. Ők először az évet lezáró, piknik jellegű János Ünnepen találkoznának egymással kötetlen beszélgetés formájában, majd igény szerint év közben is segítő jobbot nyújtanának. Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy az elsős szülők könnyebben megtalálják helyüket a szülői közösségben. Létkérdés a friss szülőket megnyerni a közösségi aktivitásnak, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekekkel együtt a szülők is „kamaszodnak”, és kb. a 6. osztály után kevéssé lelkesíthetőek. b) Az év közben jelentkező családokkal felvételükkor az egyesület kijelölt munkatársai és az adott osztály osztályképviselői beszélgetnek el és adnak nekik tájékoztatást. Ezt követően az osztályképviselők feladata annak elősegítése, hogy az új szülők gyorsan a szülői közösség részeivé válhassanak, ne érezzék magukat kívülállóként pl. a szülői esteken. Az éves ünnepkör megszervezésében minden osztály kap feladatot. A szülőket segíti a már megvalósított események leírásainak összegyűjtése. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanúgy kell a következő évben is mindennek történnie, de támpontot adhat és megkönnyíti a szervezést. A szülői mentorálási rendszer úgy igazán gördülékeny, ha az egyesület azon alkalmazottai működtetik, akik tagjai a SZK-nak is. Gyorsabban jutnak információhoz és könnyebben meg tudják szervezni a mentorálási alkalmakat az egyesületi munka keretein belül. Hozzájárulás vállalása és teljesítése Intézményeink költségvetését egy tanévre tervezzük, működésüket több forrásból tudjuk biztosítani: egyrészt normatív állami támogatásból, másrészt szülői hozzájárulásból, harmadrészt különféle pályázati forrásokból. Az állami támogatás mértéke a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat; míg

17

2011/12-ben a működési kiadások 54 %-át fedezte, a 2012/13-as tanévben csupán 49 %-át fedezi. Ebből következik, hogy a szülői támogatások összegéből kellene nagyobb arányt biztosítani, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a családok egyre kevésbé terhelhetőek a gazdasági környezet változásai, a munkanélküliség, különböző hitelek negatív hatásai miatt. A szülői hozzájárulás mértékét évek óta nem emeltük jelentősen. A fenntartó szándéka szerint a szolidabb mértékű összegek könnyebben teljesíthetők, nem terhelvén túl a családokat. Az úgynevezett „harmadik lábnak” nevezett pályázati források – mivel bizonytalan, hogy megnyerjük-e -, nehezen tervezhetők, ezért különösen fontos a szülők által vállalt összegek rendszeres beérkezése. Nyilvánvaló, hogy a jövőt nehéz biztosra tervezni, így a családok életében bekövetkező negatív változások sem tervezhetőek. Ez a helyzet az intézményeink működtetésében is, mert a betervezett, de be nem érkezett bevételekből nem lehet munkabéreket, üzemeltetési kiadásokat finanszírozni. Költségvetésünknek mintegy 70 %-át teszik ki csak a bérek és járulékok, melyek hónapról hónapra kifizetendő jogszabályi kötelezettségeket jelentenek, viszont teljesíteni csak akkor tudjuk, ha a betervezett, a szülők által aláírt megállapodásban vállalt kötelezettségüknek eleget tesznek. Ezért kiemelten fontos, hogy azok a családok, akik betegség, munkanélküliség vagy egyéb más, átmeneti probléma miatt pénzügyi krízisbe kerülnek, haladéktalanul jelezzék azt a fenntartó felé. Ha ezt nem teszik meg, azzal egyrészt a vállalt kötelezettségüket szegik meg, másrészt veszélyeztetik az intézmény finanszírozhatóságát, így a gyerekeikkel naponta foglalkozó pedagógusok megélhetését. Ezért azt kérjük a családoktól, hogy jelezzék, ha befizetési problémájuk adódik, és a hozzájárulást csak késedelmesen tudják teljesíteni. A szülői hozzájárulás két részből áll: – családi díjból, amely minden családnál azonos mértékű, a 2012/13-es tanévben 15 000 Ft; – valamint a gyerekenként fizetendő díjból, ez jelenleg 5 500 Ft. Így az intézményeinkbe járó gyermekek után az alábbi díjak fizetendők: egy gyermek esetén:

20 500 Ft/hó,

246 000 Ft/év,

két gyermek esetén:

26 000 Ft/hó,

312 000 Ft/év,

három gyermek esetén:

31 500 Ft/hó,

378 000 Ft/év,

négy gyermek esetén:

37 000 Ft/hó,

444 000 Ft/év.

Az egy tanévre megállapított szülői hozzájárulást 12 havi, egyenlő részletre osztottuk, mivel így a szülőknek is kényelmesebb.

18

A szülői hozzájárulás teljesítésének legegyszerűbb módja, hogy a szülő a bankjában rendszeres, fix összegű megbízást ad a bérfizetése napjára. Így nem történhet meg, hogy véletlenül elmarad a vállalás befizetése. Készpénzben is teljesíthető a befizetés az iskola pénztárában, vagy a CIB Bank Zrt. fiókjaiban, Szegeden a Széchenyi téren, a Kiss Menyhért utcában és Mérey utcában, illetve akinek van e-bankos felülete, interneten is elutalhatja tárgyhó 10-ig a szülői hozzájárulását. A minden félév elején fizetendő művészeti hozzájárulás háttere a következő. Iskolánk, mint művészeti alapképzést is nyújtó intézmény állami művészeti normatívára jogosult. A normatíva összege jelenleg gyermekenként 17 600 Ft/év. Ez az összeg abban az esetben igényelhető, ha az iskola a szülőktől művészeti térítési díj jogcímen félévente egyben beszed egy előre meghatározott összeget. Ez a mi iskolánkban jelenleg 12 000 Ft/félév/gyermek. Ha ez az összeg nem érkezik be, úgy az iskola jogosulatlanul hívja le a Magyar Államkincstártól az állami támogatási részt, és a visszautalás mellett büntetést is kell fizetnie. Ezért olyan fontos, hogy a művészeti térítési díj az iskola nevére és határidőre ér­kez­zen be. Hogy mit kap mindezért a gyermek az iskolában? Az órarendbe beépítve, mindenki számára kötelezően és elérhetően magas számú művészeti órát minden területről. Ezt a Waldorf Kerettanterv komplex művészeti nevelésként említi, melynek célja nem a művészképzés, hanem az egészséges, harmonikus ember nevelése a művészetek segítségével, melyek elsősorban az akarati és az esztétikai érzékekre hatnak, így egyensúlyozva ki a más típusú iskolákban egyébként alapvetően jellemző intellektuális túlsúlyt. A konkrét óraszámok: - - - -

1–2. osztály: 4 (kézimunka, zene, festés, dráma a főtanításban) 3–4. osztály: 5 (kézimunka, zene, festés, dráma a főtanításban) 5–8. osztály: 8 (fafaragás, kézimunka, zene, festés, rajz, dráma a főtanításban) 9–12. osztály: 8-9 (faművesség, kézimunka, zene, festés, rajz, agyagozás, dráma)

Ezeken kívül gimnáziumban tömbösítve lehetőségük van a gyerekeknek arra, hogy kipróbáljanak egyéb kézműves technikákat is: rézművességet, kőfaragást, bőrművességet, könyvkötészetet, kosárfonást stb. Sajnos van hiány az oktatásunkban: jelenleg – elsősorban anyagi okok miatt - nem minden osztályban van euritmia oktatás, de ennek megváltoztatására törekszünk. Az egyszeri beruházási díjat a családoknak a Waldorf iskolába való belépéskor (a Waldorf Óvodába való belépéskor is), a rendszeres havi hozzájáruláson felül kell befizetni az egyesület számlájára. Ennek mértéke jelenleg egy gyermek esetén egyszeri 28 000 Ft, több gyermek esetén pedig 40 000 Ft. Ennek befizetése a

19

Waldorf Óvodából a Waldorf Iskolába beiratkozó családok esetében is kötelező az iskolai beiratkozással egyidejűleg. Az egyszeri beruházási díjat infrastrukturális fejlesztésre költjük. Az egyesület az iskola céljaira az önkormányzattól évi 4 millió Ft bérleti díjért bérel egy épületet, mely eredetileg egy 8 osztályos iskolaépület volt. Ezt a teret kell folyamatosan úgy kialakítanunk és rendben tartanunk, hogy alkalmas legyen egy 12+1 évfolyamos általános iskola és gimnázium működtetésére. Ennek érdekében több új tantermet kellett – és még kell is – kialakítanunk. Az idei tanévre tervezett nagyobb beruházás az étkező pincébe való leköltöztetése, mely által a földszinten felszabadul egy helyiség, amiből újabb tantermet lehet kialakítani. Elkerülhetetlenek továbbá az olyan jellegű karbantartással járó munkák, mint a korszerűtlen lapos tető szigetelése, a régi nyílászárók cseréje, a konyha mindenkori fejlesztése az érvényes jogszabályoknak megfelelően, stb. Ezen munkák egy része szerencsére – a bérleti szerződés értelmében – az önkormányzatnak fizetendő bérleti díjból leírható, ám a munkákat az egyesületnek kell fizetnie. Az egész épület infrastrukturális feladatain túl vannak olyan további, az infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek, melyek az egyes osztályokra kor­ látozódnak (és amelyek a bérleti díjunkból nem is írhatóak le). Alapvetően ilyen a tantermek egyedi kialakítása és az olyan tartós eszközök – jellemzően padok, székek, táblák, hangszerek – beszerzése, melyek több éven át nagyon intenzív használatban vannak, ezért időről időre szükség van az állomány megújítására. Mivel a gyerekek a nálunk töltött 12+1 év alatt szépen növekednek, több különböző méretű készlettel is rendelkeznünk kell, melyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy követve a növekedésüket, igyekezzünk megfelelő eszközökkel szolgálni a kényelmüket. Ezért az is előfordulhat, hogy nem az az osztály kapja az új bútorokat, ahova az éppen beruházási díjat fizető szülők gyermeke jár, de valahol biztosan újítunk az állományon. A nagyobb osztályokban inkább a tanítást közvetlenül segítő eszközök – térképek, kísérleti- és egyéb szemléltető eszközök, szerszámok, varrógépek – beszerzése a feladat, ezt is ebből a keretből igyekszünk megoldani. A számlaszám az alábbi: SZEGEDI WALDORF TÁRSAS KÖR EGYESÜLET 6725 SZEGED, KOLOZSVÁRI TÉR 1-2. 10702040-66789475-51100005 (CIB bank Zrt.) A közlemény rovatba „szülői hozzájárulás” megjegyzést kell beírni.

20

III. A Waldorf-pedagógiáról III.1. Alapvető értékek és célok „Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg saját szemével nézni a világban… A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Nézzétek most már meg ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk. És őket is a keresők útjára kell vezetnünk.” (Rudolf Steiner) A Waldorf-pedagógia nevelésművészet, amely emberképét Rudolf Steiner antropozófiai embertanából meríti. Az antropozófia életfilozófia és megismerési út, amely az élet „itt és mostjához” a szellemi lét perspektíváját kívánja hozzáadni. A Waldorf-pedagógia – mint a közel egy évszázados reformpedagógiák egyike – gyermekközpontú, képességfejlesztő pedagógia, melynek célkitűzése, hogy szorongásmentes légkörben, szabad döntésekre képes, önállóan cselekvő embereket neveljen, akik ki tudják bontakoztatni magukkal hozott képességeiket a maguk és a világ javára. Sem a Waldorf-óvoda, sem az iskola nem világnézeti beállítottságú. A pedagógiai felfogás hangsúlyozottan tiszteletben tartja a gyermekek és a szülők vallásos és egyéb meggyőződéseit, valamint az eltérő nemzeti kultúrák sajátosságait. A Rudolf Steiner munkásságából létrejövő antropozófiának kidolgozott fejlődéstani rendszere van. Alapos gyermekismeretet, testi- lelki, élettani és lélektani állapotát, fejlődését figyelembe véve a megfigyelt fejlődéslélektani törvényszerűségekre épít, mindig belekalkulálva az egyéni jellegzetességeket. „Aki azt állítja, hogy az antropozófiai szemléletű szellemtudomány alapította a Waldorf-iskolát, és ezt a szemléletet akarja meghonosítani ebben az iskolában, az nem mond igazat. Semmi sem áll tőlünk távolabb…, mint hogy elveinket, világnézetünk tartalmát ráerőszakoljuk az ifjúságra. Nem kívánunk dogmatikusan nevelni. Csak azt kívánnánk, hogy amivel a szellemtudomány gazdagított bennünket, azt a nevelésben hathatós tettekre tudjuk átváltani.” (Rudolf Steiner)

21

A Waldorf óvoda és iskola célja, hogy olyan emberi képességeket hozzon felszínre, amelyek nélkülözhetetlenek a harmonikus együttéléshez minden társadalomban a világon. Ezen szociális képességek, amelyeket a Waldorf-pedagógia kibonta­ koz­tatni kíván: •

óvodáskorban az utánzás által: a másik ember szabadsága és tisztelet­ betartása iránti érzék,

•

kisiskoláskorban a tekintély által: a létbiztonság érzése és a demokratikus együttműködés képessége,

•

serdülőkorban, amikor a tanár a tekintélyről lemondva, közvetlen emberi kapcsolatot alakít ki a tanítás során diákjaival: az érdeklődés elmélyítése a világ dolgai és a többi ember életviszonyai iránt.

III.2. A Waldorf-óvoda A Waldorf-óvoda célkitűzései •

Tiszteli a gyermek emberi méltóságát. Feladatának tartja, hogy előkészítse egészséges életvitelét.

•

A gyermekek és a felnőttek művészi erőkkel áthatott együttélését akarja megvalósítani, kerülve a szabályokat és tilalmakat.

•

Mindez akkor valósítható meg, ha a nevelő nyitott, járatos az embertani ismeretekben. Érzékeli a gyermek szükségleteiből érkező kéréseket.

•

A pedagógiai szemlélet alapelvének a gyermeki utánzást tartja, melyben a gyermek a mintaképül szolgáló óvónők tevékenységét követi.

•

Szabadon hagyja fejlődni a gyermekben működő természetes erőket.

•

A játékhoz szükséges eszközök egyszerű kiképzésével kívánja a gyermek fantáziáját és tevékenységének belső aktivitását táplálni.

•

A nap szervezésével (napirend) lehetőséget ad arra, hogy a gyermek érzékeit és tettre készségét használva, jó szokásokra tegyen szert - az akarat nevelésével, és erősítésével.

•

Fel akarja ébreszteni a gyermekben a szociális érzékenységet. Segíti, hogy a gyermek az előforduló feszültségeken megtanuljon felülkerekedni.

•

Meg akarja valósítani, hogy a gyermek az éves ünnepkört ritmikus ismétlődésben élje át. A nevelőkkel és a szülőkkel énekelve, játszva ünnepeljen együtt.

22

•

El akarja érni, hogy a gyerekek a mesélések és előadó játékok (például bábjátékok) során tiszta és érzékletes nyelvet sajátítsanak el.

•

Meg akarja őrizni a gyermeki nyitottságot, amelyben természetes a másság elfogadása. Alapokat teremt a természet értő szemléléséhez, s utat akar nyitni a majdani globális szemléletmód előtt.

•

Hangsúlyt kíván helyezni a helyi hagyományok, a kulturális örökség megismerésére, ápolására is. Így lesz a Waldorf-óvoda mindenütt hasonló és mégis mindig más.

Az iskolaérettség kritériumaira úgy tekint, hogy nem alkalmaz külön iskolára felkészítő foglalkozásokat. mivel az életkori sajá-tosságoknak nem megfelelő a túl korai fejlesztés. Mert idő előtti absztrakt, verbális és intellektuális tanítás elvonja a személyiség önfejlesztő erőit azoktól az adott életkorban legfontosabb feladatoktól, amelyek a testi, lelki egészséget szolgálják. Ritmus és harmónia Az óvodában vegyes életkorú csoport működik, vagyis minden gyermek másutt tart a fejlődésben, ezért tudásuk és képességeik nem lehetnek egyformák. A Waldorf-óvoda tudatosan él a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongásoldó hatásával. A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek évi, heti és napi ritmusokban, így harmonizálják a gyermek életét. Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai s az ezzel összefüggő emberi munkák. A csoportszobában is tükröződik az adott évszak hangulata és az évkörön belüli ünnep jellegzetessége (színekben, virágokban vagy a termésdíszekben, egy-egy képzőművészeti alkotás kisméretű reprodukciójában). A hét napjaihoz kötődő, mindig vissza-visszatérő azonosságok tagolják a hetet érzékletesen. Az óvónő mindezt nagyon tudatosan alakítja ki, úgy, hogy a változásokat a művészeti tevékenységek heti ritmusában is fel lehessen fedezni: a rajzolás, festés, sütés, gyapjúkép készítés és méhviaszgyurmázás is tükrözi az adott időszakot, és egyben alapanyagul is szolgál az ünneplés eszközeihez. Az óvónő a gyermek napját úgy tagolja, hogy a koncentráltabb tevékenységek után mindig egy szabadabb következik, ez által ritmusa lesz a napnak, mint ahogy a lélegzésnél a ki- és belégzés váltakozik. Így lesz képes a gyermek egészségesebben, harmonikusabban élni.

23

Az évkör ünnepei A csoportban folyó munka a keresztény ünnepekre épül. Az ünnepek belső tartalmát a gyermekek életkori sajátságaiknál fogva csak képek és szimbólumok által tudják átélni. Ezért ápolunk bizonyos szokásokat, és jelenik meg másmás szimbólum az adott ünnepen. Az ünnepeket a pedagógusok és a szülők közösen készítik elő. Az ünnepek nagy része nyitott, ahol a gyermekek, szülők, pedagógusok együtt ünnepelnek. Ezek által fejeződik ki az ünnep lényege. Szent Mihály-napján egy délutáni találkozás során papírsárkányt eregetünk a szabadban a szülőkkel közösen. Szent Mártonra úgy emlékezünk, hogy kora este lámpásokkal egy rövid sétát teszünk az óvoda környékén, őszi és Szent Mártonra emlékező dalokat énekelve a szülők kíséretében. Szent Miklós napján finomságokkal (pl.: alma, mogyoró, mézeskalács, aranydió) megtöltött zsáknak örül a gyermek csoport. Az adventi várakozásban az óvodai reggeleket a szülőkkel közös énekléssel indítjuk el. Ezekben a napokban a gyermekek dramatikus játékként játszák el a Mária-játékot. Az utolsó óvodai napunk zárásaként közös gyertyagyújtásra fogadjuk a szülőket. Vízkereszt után a Háromkirályok történetét elevenítjük fel drámajátékként. A Farsangot egy szombat délelőtt tartjuk. Az egész óvodai tér egy vidám tevékenységekre lehetőséget adó helyszínné válik a szülők segítő keze által. Itt a teljes családok együtt élhetik meg a vidám, közös játék örömét. Húsvét előtt az utolsó óvodai napon a gyerekek, a maguk által ültetett és gondozott búzával feldíszítve indulnak haza. Mennybemenetel napján a gyerek csoport egy egész délelőttre kirándulni megy a szabadba. Pünkösdöt a csoporton belüli gyertyagyújtással ünnepeljük. Mennybemenetelkor egy pillangóval, pünkösdkor egy zöld ágon röptethető galambbal térnek haza a gyermekek. Utolsó óvodai ünnepünkön, a Nyár-ünnepen az óvoda udvarán teremtünk lehetőséget a gyermekek és szülők közös jó ízű játékára. Ezeken kívül jeles alkalom a gyermekek születésnapjának megünneplése, és az iskolába indulók búcsúztatása. Tevékenységi formák Alapelv, hogy az óvodai időben az óvónő minden cselekedetét a gyermekek szabad akaratukból eredendően utánozhatják.

24

A végzett tevékenységek egy régi, hagyományos háztartás munkáihoz hasonlítanak, ahol nem gépek dolgoznak, hanem az emberi kéz dolgozik. Ezek a tevékenységek: ételosztás, rendrakás, takarítás, mosás, vasalás, famegmun­ kálás stb. Az évkörben különböző folyamatok jelennek meg a gabonacséplés­től a kenyérsütésig, a gyapjúmosástól a nemezelésig. Ezek a folyamatok áttekint­hető tapasztalatokkal szolgálnak a külvilág fontos, hozzánk kapcsolódó esemény­ sorairól. Az óvoda és környezete Tárgyi feltételek területén a Waldorf-óvodapedagógia szükségesnek tartja a rendkívül tudatos választást. Az épület, az udvar és a kert lehetőség szerint egy hagyományos családi ház elrendezését mutatja. A csoportegység felosztása olyan, hogy jut hely minden háztartási, kézműves és egyéb tevékenységnek. A bútorok tömörfából megmunkáltak, többfunkciósak, könnyen átrendezhetőek. A textíliák természetes alapanyagúak (gyapjú, len, vászon, selyem), a játékok szintén természetes anyagokból készülnek, és főképp a szülők valamint az óvónő keze munkái: varrott babák, kötött állatok, faragott játékok, de játékeszközök a kövek, farönkök, termések is.

III.3. A Waldorf-iskola - a fej, a kéz és a szív iskolája A Waldorf pedagógia a gyermeket – a fejlődő embert – testi-lelki-szellemi egység­ nek tekinti. A nevelés során egyenlő módon és mértékben fejleszti a gyermek intellektuális, érzelmi és a cselekvésben megnyilvánuló gyakorlati készségeit. A pedagógus az oktatásban és nevelésben szabad művészi folyamatot és alkotó együttműködést lát, melyet igyekszik az egyes emberek, és ezáltal a társadalom fejlődése javára fordítani. A hagyományos iskolarendszerben domináló intellektuális oktatással szemben a Waldorf-intézményekben a művészeti és gyakorlati készségek fejlesztése azonos súlyú a közismereti képzéssel. Sőt, minden tantárgyat a matematikától a történelemig művészet hatja át a szó hétköznapi használatában. Minden téma feldolgozásában helyet kap a festés, a rajzolás, gyurmázás, zene, szavalás, és kis jelenetek eljátszása. Kis művészek képzése nem célja az iskolának, a művészetek gyakorlására egészen más okból helyez nagy súlyt. A legújabb kutatások szerint az életben való boldoguláshoz az IQ csak mintegy 20%-ban járul hozzá, míg az EQ, az érzelmi intelligencia, mintegy 80%-ban. Az érzelmi intelligencia az érzelmileg gazdag művészeti közegben fejlődik a legjobban.

25

A nevelési-tanítási folyamat módszerét, tananyagát és szervezését illetően a gyermek életkori sajátosságai a meghatározóak. A Waldorf-tanterv érzékenyen követi a gyermek fejlődésének különböző fázisait: figyelembe veszi a gyermek fejlődésének kulcsfontosságú szakaszait, mint az iskolaérettség elérését, a fogváltást, a kilenc és tizenkét éves kor átmeneti időszakát, a pubertást és még sorolhatnánk. Ezekben az időszakokban jelentős mértékben megváltoznak az oktatás fő hangsúlyai, új tanulási módszerek és tevékenységek kerülnek bevezetésre. A Waldorf-iskolák nem kész szakembereket akarnak képezni a tizenkét év alatt, hanem sokoldalúan művelt, érdeklődő embereket, akik majd helytállnak és kitartanak választott egyoldalú szakmájukban is. A Waldorf-tantervnek nemcsak az a célja, hogy lépést tartson a gyermekkor és a kamaszkor legfontosabb fejlődési fázisaival, hanem egyben az is, hogy ösztönözze a fejlődéshez elengedhetetlen tapasztalatok megszerzését. A tanterv harmonizáló hatást fejt ki, mely kihat az egész szervezetre, a test ritmusaira és működésére is. A Waldorf-tanterv alapvetően gyógyító hatású, mivel megteremti a teljes személyiség egészséges fejlődésének feltételeit. Az egészség ebben az értelemben olyan dinamikus egyensúlyt jelent, mely harmonizálja a gyermeken belüli erőket, és kiegyensúlyozza az egyén másokhoz és a világhoz való viszonyát. A Waldorf-pedagógia alapvető feladatai: • • •

megteremteni azokat a feltételeket, amelyek minden gyermek egészséges fejlődéséhez szükségesek, képessé tenni a gyermekeket arra, hogy felismerjék saját lehetőségeiket, és olyan képességeik kibontakozását elősegíteni, melyek a társadalomba való beilleszkedésükhöz szükségesek.

III. 4. A tanulás ritmusa Minden gyermek az ébrenlét – alvás, befogadás – feldolgozás ritmusa szerint él. Az óvoda és az iskola a napirendet elsősorban a gyermekek napi ritmusát figyelembe véve igyekszik összeállítani, amely a befogadás – átélés, aktív tevékenység – megélés elemeire épít. A pedagógusoknak különösen az óvodában és az alsó osztályokban kell a fejlődésben lévő szervezet egészségi szempontjaira ügyelnie, de minden korosztálynál megvannak a speciális fiziológiai és pszichikai változások, melyekre figyelemmel kell lenni. A tantervek és óravázlatok kialakításában meghatározóak az évkör forgásának nagyobb egységei, az ünnepkörök és a nap ritmusa. A gyermek a reggeli órákban a

26

legfogékonyabb a gondolkodásra, a tanítás ezért azokkal a tárgyakkal kezdődik, amelyekben különösen fontos szerepet kap a megértés, a gondolkodás és a képzetalkotás. Minden ilyen tantárgyat néhány héten keresztül reggelenként 8-10 óráig tanítunk egy nagyobb tanítási egység (epocha - lásd később) keretében. A harmadik órától következnek azok a tantárgyak, melyekben lényeges a ritmikus ismétlődés. Ilyenek az idegen nyelvek, a zene, torna, szabad vallás-oktatás és az euritmia. Lehetőleg a délelőtt későbbi szakaszában, vagy a koradélután folyamán kerül sorra a kézimunka, a barkácsolás, fafaragás, kertészkedés és a természettudományos kísérletezés. A gyakorló órák után jön el az ideje a művé­ szeti vagy gyakorlati foglalkozásoknak. A tanórák belső ritmusában épp olyan lényeges, hogy megfelelő arányban legyenek, az emlékezés-gondolkodás és az átélő érzést-akaratot mozgósító tevékenységek. A reggelente tanított mindenkori főtárgyat gondosan előkészíti az óra ún. ritmikus része, amely az alsó osztályokban akár 30 percet is igénybe vehet. Feladata, hogy felébressze és segítse a gyerekeket nemcsak az iskolába, hanem a saját testükbe való megérkezésben egyaránt. Ezek a teljes testet, végtagokat és gondolkodást átmozgató verses, dalos, ritmikus feladatok a gyermekek figyelmét összeszedik, és az új tanulnivalóra koncentrálják. Ezen felül fontos hatása, hogy összekovácsolja a közösséget – hiszen mindenki tevékeny része az egésznek – majd ráhangolja őket a tulajdonképpeni tanulásra. Az osztály ilyenkor együtt furulyázik (belégzés-kilégzés ritmusa), énekel, szaval, ritmusgyakorlatokat végez tapssal, dobogással és beszédgyakorlatokkal. Ezután átismétlik az előző nap megtanult anyagot, összegzik a lényegét: levonják az erkölcsi tanulságot, az elvégzett kísérletek alapján kimondják a megtanult természeti törvényt, vagy éppen érzelmileg értékelnek egy történelmi, irodalmi alakot, összefoglalják, mit tanultak meg egy adott állatról, növényről, vagy természeti jelenségről. A lényeg áttekintéséből szervesen következik a tovább­ lépés: a tanár magyarázata táblarajzzal és egyéb valóságos szemléltető eszközzel. A Waldorf-pedagógusok törekszenek arra, hogy színesen, képszerűen meséljenek és magyarázzanak. Mindeközben különös tekintettel vannak a tanulók vérmérsék­letére (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus), sűrítik és oldják a feszültséget mintegy megmerítve tanítványaikat az élményben. Ezek után az aktív cselekvés következik: leírással, összefoglalással és gondos rajzaikkal örökítik meg a tanult anyagot a saját kezűleg készített tankönyvükben, a speciális epocha füzetükben. Ezeket gyakorlatok, szóbeli és írásbeli fogalmazások egészítik ki, amelyek a tudás és értés élményével ajándékozzák meg őket. A főtanítás elbeszéléssel zárul, amelynek anyaga egy-egy évfolyamot egész évben végigkísér: első osztályban mesét hallgatnak, majd később mondákkal, legendákkal, bibliai és mitológiai

27

történetekkel találkoznak, hősmondákkal, történelmi eseményekkel, irodalmi személyiségekkel ismerkednek meg. A Waldorf-pedagógiában olyan nagy jelentőséget tulajdonítanak az eleven szó­ nak, hogy az alsó osztályokban egyáltalán nem használnak tankönyvet, és a későbbi­­ek­­ben is kerülik, amennyiben lehet. A tanár feladata, hogy átgondolt egész­ként dolgozza ki az adott témát, figyelembe véve az anyagban rejtőző neve­ lési lehetőségeket is. Ha a tanár maga állítja össze amit előad, akkor ez igen alapos előkészítést igényel, viszont megvan az az előnye, hogy már az anyag ki­ válasz­tásánál figyelembe veheti az osztály sajátos arculatát, sőt az egyes tanulók személyiségét, egyéni sorsát is. Természetesen szerepelnek kiegészítő olvasmányként könyvek is, de lehetőleg eredeti munkák, amelyeknek tudományos, vagy művészi értéke van. Ha egyszer már sikerült felébreszteni a tanulók érdeklődését, ez a fajta „könyvtárhasználat” a fokozott önállóság felé tereli őket, amely kedvez az önálló olvasásnak, tovább­ gondolásnak, kifejezetten hasznos a későbbi felsőfokú tanulmányaikban. A gyerekek epochális rendszerben tanulnak, ami nem a szokásos órarendi felosztást jelenti, hanem azt, hogy a főoktatás tantárgya 3-4 héten át ugyanaz marad. Az epocha kifejezés a görögből származik és korszakot jelent. Az epochális tanítás gyakorlatában egy-egy tantárgyra évente két - három alkalommal kerül sor. Az a három - négy hét, amely fontos része az osztály életének, olyan mélyülésre ad lehetőséget, amelyet az egész tanéven át tartott heti két, három óra sosem tud lehetővé tenni. A két epocha között a gyerekeknek van idejük felejteni: ahogy az alvás után az ébredés - a megtanult anyagrész felejtése, leülepedése, majd felszínre hozása és felelevenítése is fontos szerepet játszik abban, hogy az ismeret képességgé fejlődjék. A régebben nagy lelkesedéssel megtanult egységes kerek egészként lezárt anyagrészt ismétléskor a tanulók sokkal érettebben adják elő, úgy, mintha időközben új készségek ébredtek volna bennük. Még az is, amit annak idején nem annyira értettek, most egyszeriben könnyűnek tűnik, letisztul. A teljes Waldorf-tanterv egy bővülő spirálhoz hasonlítható, amelyben a különböző tantárgyak idő­ről időre visszatérve, egyre mélyebb bepillantást és megértést tesznek lehetővé a diákok számára. Az év során tartandó epochák beosztásáról az osztálytanító dönt, harmonizálva a tantárgy, az ünnepek, az évszakok hangulatát, és természetesen az osztály fejlődését szem előtt tartva. Nincs még egy tanítási módszer, mely ilyen mértékben koncentrálná és aktiválná a gyerekek érdeklődését, a tananyagot pedig ilyen szervesen felépített, összefüggő egységként tudná velük elsajátíttatni. Ennek a munkamódszernek a koncentráló erejét saját magunkon is tapasztalhatjuk, ha van egy feladatunk, amelyen egy ideig teljes erőnkkel dolgozunk, míg el nem érjük a magunk elé tűzött célt, hogy

28

azután más feladatnak szenteljük magunkat. A gyermekre is jótékonyan hat ez a fajta munkamegosztás, mert nyugodt és fegyelmezett tevékenységre szoktatja őket. Ez rendkívül fontos egy olyan korban, amelyre a szétszórtság és az ingerek túláradása a jellemző.

III.5. Tanulás a különböző életkorokban A Waldorf-intézmények egyik jellemvonása a pedagógus és tanítványa közötti mély, személyes kapcsolat. Az osztálytanító az a személy, aki a gyermek számára a tudás megszemélyesítője, az ismeretek forrása. Ő vezeti el az egyszeregytől az algebráig, a meséktől Shakespeare-ig és az önálló fogalmazásig. Ideális esetben 8 éven keresztül minden reggelt együtt kezdenek, együtt haladnak végig az ismeretszerzés különböző fokain. Alsóbb osztályokban néhány, majd később egyre több szaktanár csatlakozik, akik az osztály életében szintén meghatározó szereppel vesznek részt. 9. osztálytól pedig osztálykísérő támogatásával, de döntően már szaktanárok kezei alatt alakul tovább tudásuk, személyiségük. A Waldorf-tanár egyik fő feladata: újra meg újra fel kell idéznie és elmélyült belső szemlélődés tárgyává kell tennie tanítványainak egész valóját, összes képességüket és minden problémájukat. A szeretetteljes emberi érdeklődés, amellyel a diákok az iskolai munka során találkoznak, döntően hozzájárul ahhoz, hogy tökéletesen kiaknázzák belső értékeiket. „Legyen minden egyes gyermek kihívás, isteni rejtvény a számunkra, melyet a szeretet művészetében szerzett gyakorlattal kell megoldanunk, mindaddig folytatva a nevelést, ameddig a fiatalember meg nem találja önmagát.” Rudolf Steiner Az első három osztályban eleven képeken keresztül tanítjuk a gyermekeket írásra, olvasásra, számolásra. A diákok belülről élik át ezen képek tartalmát. Ekkor a tanulás erősen kötődik a mozgáshoz, az együttes közös ritmikus tevékenységekhez. A fantáziával telített mesés, játékos megközelítés a gyermekek utánzási képességére alapoz. Példa erre az írás tanítását megelőző formarajz, amikor a gyermekek a tanító által rajzolt formákat utánozzák, így szerezve gyakorlatot például a betűábrázoláshoz és felismeréshez szükséges nagy- és finommozgások terén. Minden betű egy-egy meséből bújik elő, minden számtani művelettel furfangos kis lények, törpék izgalmas történetein keresztül ismerkednek meg. Az első három év epochálisan oktatott tantárgyai az írásolvasás, számolás, és az írást bevezető formarajz. Már ekkor megjelennek a természetismeret és a nyelvtan alapjai is. Szakóraként a két idegen nyelv (a mi iskolánkban angol és spanyol), kézimunka, zene, festés és játék (testnevelés) óra már a kezdetektől színesíti mindennapjaikat. Az osztálytanító első osztályban

29

népmeséket mond fejből, második osztályban a szentek életéről mesél, harmadik osztályban pedig az Ószövetség történetein keresztül mutatja be az emberi értékeket, jó és rossz tulajdonságokat, megmerítve őket az élményben: a világ szép. Ebben a kereső időszakban - a 9. életév körül - az Ószövetség képei, törvényei és szellemi irányítása növelhetik belső biztonságérzetüket, a gazdálkodás és a mesterségek, majd a házépítés-epocha pedig abban lehetnek segítségükre, hogy új kapcsolatot tudjanak kialakítani környezetükkel. A 4-6 osztályban a gyermek már kívülről is képes szemlélni az őt körülvevő világot. Ennek tantermi megnyilvánulásai, pl. lakóhely, környezetismeret, honismeret. Az előző évek tantárgyain kívül megjelenik a nyelvtan, történelem, természettan (állattan, növénytan, ásványtan), geometria, fizika, és a tágabb körű szülőföld ismerete is. A 4. és az 5. osztály - amikor a gyerekek 10-11 évesek lesznek - az osztálytanítói időszak közepén helyezkedik el. A kisgyermekkorból tartó átmenet már befejeződött, a pubertás felé tartó viszont még nem kezdődött el. Az osztálytanítói időszak középpontja egybeesik az élet második hétéves periódusának közepével, amit a Waldorf-pedagógiában a „gyermekkor szívének” nevezünk. Ebben az új állapotukban tapasztalható magabiztosság kitörő életerőben és a világ iránti kíváncsiságban jut – többek között – kifejezésre. A világgal való ismerkedést a természettudományokkal kezdjük, az állatvilág megfigyelésével, mégpedig az emberekkel való alaktani hasonlóságok és különbözőségek összevetésével. Ezt követi a közvetlen környezet alapos megismerése, ami a térképkészítésben éri el csúcspontját. A gyermekek növekvő tudásvágya igényli, hogy minél több konkrét ismeretet tárja­nak elébük, és kínáljanak fel olyan lehetőségeket, melyek önálló munkára terem­te­nek alkalmat. Az órák narratív részeiben olyan történetekkel találkoznak, melyek­ben sokszínű személyiségek játszanak szerepet a társadalom egészében (mint például az északi mitológia istenei), és elindul az a folyamat, melynek eredményeképpen különbséget kezdenek tenni a rossz és jó megítélésében. A honismeret epocha segít abban, hogy a diákokban kialakulhasson annak a tudata, hogy hova is tartoznak szűkebb és tágabb környezetükben. Azáltal, hogy 5. osztályban növekszik a gyermekek emlékezőtehetsége, kialakul az időérzékük is. A memória teszi lehetővé, hogy visszatekintsenek a múltba, és megtervezzék a jövőt, s ha ezt az érzések elmélyülése is kíséri, akkor mindez a tudatosság és a felelősségérzet megerősödését eredményezi. Ebben az évben foglalkoznak földrajzzal, növénytannal, a történelmen belül pedig előbb Indiával majd a görög mitológiával. A pubertás kapuja előtti utolsó pillanatban (vagyis a végtagok megnyúlása előtti állapotban) a még jellemző harmonikus testfelépítés

30

teszi lehetővé, hogy az év csúcspontjaként az országos Waldorf-olimpián minden ötödikes megtapasztalja a mozgás szépségét és testük erejét. A 12 éves gyermek (6. osztály) a gravitáció erejét csontjaiban érzi, valami olyasmit él át, amit a gyermekkor elmúlásaként, vagy az individuum megszületésének pillanataként írhatnánk le. A különböző javasolt tantervi témák - egymásra épülő, lejegyzett történelem, Európa földrajza, ásványtan, leíró geometria, közgazdasági matematika, fenomenológiai tudományok, kertészet, fafaragás és szervezett játékok - mind a gyermek fizikai, lelki és értelmi változásait ragadják meg. A 7. és 8. osztály tájékán a tudományos ismeretszerzés alapelemei is megjelennek. Azonban nem az elméleteken és definíciókon, hanem a tapasztalatszerzésen, kísérletezésen és az ezekben rejlő megismerés feletti örömön keresztül. Ezeknek az éveknek újonnan belépő epochálisan tanított tantárgyai a kémia, a biológia és a csillagászat. Ebben az életkorban a tanár arra törekszik, hogy a gyermekek külvilág iránti növekvő érdeklődését aknázza ki. Ahogy megjelennek új értelmi képességeik, arra ösztökélhetjük a gyerekeket, hogy oksági összefüggéseket működés közben értsenek meg a világban. Figyelmüket egy olyan világ felé kell irányítani, amilyenben élni és dolgozni akarnak majd, mint felnőttek. A tanulóknak kihívásokra van szükségük, hiszen nagyon színvonalas munkák létrehozására képesek. Ez az a kor, amikor a fogalmak világa kezd jelentéssel megtelni a kamaszok számára, és rendkívül élessé válik kritikai érzékük, amellyel elsősorban az eddigi kereteket, különösen a szabályokat veszik górcső alá. Ezt az érzelmekkel is telített kritikai hajlamot az ellensúlyozza, hogy ezzel egyidőben nagyobb szerepet kap életükben a racionalitás, felülkerekedik ’Én’-jük gondolkodó része. A 8. osztály fő feladata egy önálló éves munka készítése, amikor minden tanulónak választott témájával egész éven át kell foglalkoznia. A felső tagozatos (9-13. osztály) életkorban az intellektuális érdeklődés felerősö­ dik, és ezáltal lehetővé válik, hogy az absztrakt gondolkodás előtérbe kerüljön a képi gondolkodással szemben. Megerősödik az ítélőerő, a diákok vitatkozóvá, kétkedővé válnak, a dolgok okait követelik. A tanár feladata, hogy őszinte lelkesedéssel tárja fel a világ törvényszerűségeit, úgy, hogy a diákokban felébredjen a kutatási vágy, miközben segíti őket önálló személyiségük kialakulásában. Gondolkodáson, kombináláson, analizáláson és a művészeti tevékenységeken keresztül ismerhetik meg a diákok saját lehetőségeik tartományát. Így juthatnak el a felsős éveik elején jellemző szélsőséges, „feketefehér” látásmódtól, „amikor a legmagasabb ideákat keresik” odáig, hogy ismét otthon érezzék magukat a világban, és önmagukra találjanak benne.

31

A felső tagozatban, vagyis a gimnáziumi évek során némiképp megváltozik a tanítás rendszere: minden tantárgyat egyetemet és lehetőleg Waldorf-tanárképzőt is végzett szaktanárok tanítanak, a stabilitást és állandóságot biztosító osztály­ ta­nítót felváltja az osztálykísérő, illetve a tanuló által felkért mentor. Ha szükségét érzi, vele oszthatja meg gondjait, örömeit, tőle kérhet tanulmányi és emberi kérdésekben tanácsot. Sok önálló munka vár a tanítványokra, egyre több saját, kutató jellegű tevékenységet folytatnak, és egyéni érdeklődésüknek megfelelően elmélyülhetnek egy-egy művészeti ágban. Tovább folytatódik a kézműves, illetve a művészeti tárgyak tanítása magas óraszámmal. A felső tagozatban megjelenik a művészeti/kézműves sáv az óra­ rendben, ami lehetővé teszi, hogy ezekkel a tárgyakkal is epochális keretek között foglalkozzunk, aminek köszönhetően a diákok jobban elmélyülhetnek egy-egy munkafolyamatban. Jótékony eredmény még, hogy a művészeti/kézműves és a közismereti epochák megegyező ritmusa tovább támogatja a tárgyak közti tematikus együttműködést, és időben átláthatóbbá teszi a feladatokat. Ebben az életkorban az élő nyelvvel való találkozás különösen fontossá válik, így a nyelvórákon előkelő helyet foglalnak el a beszédgyakorlatok. A felsőbb évfolyamokon lektorok segítik a nyelvtanárok munkáját iskolánkban. Ezzel együtt a nyelvtan rendszerezésének is fontos szerep jut, most már figyelmet fordítva az apróbb részletekre is. Lehetőség nyílik az idegen nyelv és az anyanyelv nyelvtani szerkezeteinek és a mögöttük rejlő szemléletmódoknak az összehasonlítására. A csereprogramok és más, külföldi osztályokkal való találkozások kilátásba helyezése fontos motiváció a felső tagozatos diákok számára. A 11. osztály első félévétől kezdve a szöveges értékelés mellett a diákok jegyeket is kapnak a felvételi rendszerhez való alkalmazkodás végett. Szintén újdonság a 11. osztályban induló fakultációs lehetőség, amely teret ad az elmélyülésre bizonyos tantárgyakban függetlenül attól, hogy ennek mozgatórugója a kíváncsiság, vagy az emelt szintű érettségi terve. Minden évet egy-egy, az évfolyamra jellemző gyakorlati munka is meghatároz: mezőgazdasági munka, földmérés, ipari, illetve szociális gyakorlat. A tanulók a 12. osztályban a Waldorf pedagógiai program befejezésére készülnek: egy saját maguk által választott témában mélyednek el. Egy éven keresztül dolgoznak rajta, elkészítik hozzá a megtervezett gépet vagy tárgyat, művészeti alkotást, és a záró-munkához kapcsolódó írásos dolgozatot. Az év végén a leírtakat meg is kell védeniük diáktársaik, tanáraik, érdeklődők és a családtagjaik előtt. A választott téma előadását a felmerülő kérdésekre adott válaszokkal kell alátámasztaniuk. A 12. év - egyben a tizenkét éves Waldorf pedagógiai program - zárásaként a végzősök színdarabot adnak elő. A tanév végén egy európai művészettörténeti tanulmányúton vesznek részt, melynek során lehetőségük nyílik más országok Waldorf-diákjaival is találkozni. Az utat közös felkészülés

32

előzi meg: a diákok maguk is részt vesznek a program megtervezésében és az utazáshoz szükséges pénz előteremtésében. Bár az egységes 12 évfolyamos Waldorf tantervet ekkorra teljesítették, a tanulók többsége marad az iskolában még egy évet, hogy célirányosan az állami érettségire és egyetemi, főiskolai felvételire készüljön fel. A 13. évben megszűnik az epochális tanítás, a diákok kizárólag az érettségire és a felvételikre készülnek szaktanáraik irányításával. Ízelítő a más iskolákban nem tanított és speciális tantárgyakból: Formarajz: a térbeli tájékozódást segíti, betűábrázoláshoz és felismeréshez szüksé­ges érzékek, nagy és finom mozgások fejlesztése utánzás által. Euritmia: a gyermek testtudatát, térbeli tájékozódását, mozgáskészségét és együtt­működését fejlesztő művészeti tantárgy. Bothmer-gimnasztika: a Waldorf-pedagógia testnevelési, mozgásfejlesztési prog­ ramjának fontos része. Speciálisan az életkori sajátosságok figyelembe vételével kifejlesztett fizikai, mentális és szellemi testnevelés, olyan mozgásformákkal és játékokkal, melyek a gyermekek testtudatán, mozgáskoordinációján és térérzetén túlmenően az egymás iránti türelem és empátia csoportban való megélését teszi lehetővé. Szabad vallásoktatás: „csendórán” a szentek életén és bibliai történeteken keresz­ tül az emberi értékek és tulajdonságok megismerésére, a keresztény értékrend felekezettől független átadására és annak megélésére van lehetőség. Festés: speciális növényi alapú festékkel többféle akvarell technikával ismer­ kednek meg, a mesék, történetek, érzések megfestése, feldolgozása történik szí­ nek, formák által. Kézimunka/kézművesség: az életkori sajátosságok és a tudományos megfigye­ lések (pl. kötés- két agyfélteke harmonizációja) figyelembevételével különböző anyagok megmunkálása, mindennapi használati tárgyaik saját kezű elkészítése (furulyatok, ceruzatartó, sapka, sál, stb.) a cél. Ide tartoznak az alsóbb osztályokban a fonás, kötés, horgolás, majd bekapcsolódnak a természetben megtalálható más anyagok is, mint a fa- és fémmegmunkálás (fafaragás - 5. osztálytól). Az epochák során több olyan témával is foglalkoznak a diákok, amelyeket más iskolákban egyáltalán nem, vagy csak felszínesen érintenek. Ízelítő az epocha témák közül: ember-, növény- és állattan, csillagászat, honismeret és földrajz, a történelmen belül: indiai, római, görög mitológia stb.

33

III. 6. Taneszközök Mint ahogy a fenti leírásból már kiderülhetett, a Waldorf-iskola diákjainak nem kell a más iskolákban megszokott tankönyv, illetve füzetcsomagot megvenniük. A speciálisan erre a célra tervezett epocha-füzeteket a tanárok kérése alap­ ján osztályszinten rendeli meg az iskola, éppúgy, mint a viaszkrétákat, vas­tag ceruzákat, pasztell krétákat vagy töltőtollakat, valamint a művészeti tevékeny­ ségekhez szükséges fonalat, aquarell-papírt stb. Ennek a praktikusságon felül is több jó hatása van, hiszen az osztály tagjai egyként tudnak örülni egy-egy új színnek, vagy még addig nem használt eszköznek. Mivel ezeknek az árát a mindenkori költségvetés osztály- és iskola szinten tartalmazza, külön költséget nem jelent a családok számára. Az iskola közössége törekszik arra, hogy kizárólag a szülők vagy a tanárok által el nem készíthető eszközöket vásároljon meg. Szerencsére lelkes szülők mindig vannak, akik a krétatartókat, tornazsákokat megvarrják, vagy a régi asztalokat, szekrényeket felújítják. A tanítás során használt eszközök kiválasztásában szintén a gyermekek életkori sajátosságai a mérvadóak: a tanulók eleinte színes méhviasz krétákkal írnak és rajzolnak, a finomabb mozgáskoordinációt igénylő ceruza, majd töltőtoll fokozatosan kerül bevezetésre. A zenei képzés során az énekhangból kiindulva elsőször pentaton furulyát, majd C szoprán furulyát használnak a gyerekek, amelyekhez később az egyéb hangszerek (líra, metalophon, dob, stb.) társulnak. Alsóbb osztályokban eltekintünk az olyan eszközök használatától, amelyek működési elvét a gyerekek nem érthetik (pl. magnó, képmagnó, számítógép). A természettudományos tárgyak megjelenésével azonban fontos szerepet játsza­ nak a különböző jelenségek bemutatására alkalmas eszközök, melyek meg­ alapoz­hatják a jelenségek magyarázatának megértését. A diákok életkoruknak megfelelően több napos osztálykiránduláson vesznek részt minden évben, amely szervesen illeszkedik az adott évben tanultak egy részéhez.

III. 7. Értékelés A Waldorf-iskolákban nincs osztályzás, ami nem jelenti azt, hogy értékelés sincs. Pedagógiailag a fejlesztő értékelést tartjuk megfelelőnek a gyermekek számára. Az osztálytanító a napi intenzív kapcsolat következtében jól ismeri a gyermeket, az epochánként változó tantárgyak segítségével egyre árnyaltabb, és pontosabb kép alakul ki benne tanítványáról. Értékelni annyi, mint tisztán látni, mélyen megérteni a másikat és tisztelettel viseltetni a megszerzett tudás iránt. Az iskolai értékelés legfőbb eredménye az kell, hogy legyen, hogy a gyermek használható segítséget kapjon, és ezáltal új fejlődési lehetőségek táruljanak fel számára.

34

A pedagógusok törekszenek arra, hogy a szülőkkel is szoros kontaktust építsenek ki, a havi rendszerességgel tartott szülői esteken és fogadóórákon a szülők tájékoztatást kapnak az osztály általános fejlődéséről, és a gyermekek egyéni haladásáról. A diákok a napi visszajelzéseken túl az alsó- és középtagozaton osztálytanítójuk által írt személyre szabott bizonyítványverset kapnak az év végén, amelyet megtanulva a következő év során (a hét azon napján, amelyen született), rendszeresen elmondanak az osztály előtt. A felső tagozaton a mentor tanár választ egy-egy útravaló idézetet az általa figyelemmel kísért tanulóknak. Így építi be és dolgozza fel a költői képekben megfogalmazott segítséget, amely épülését hivatott szolgálni. A bizonyítványosztáskor a szülők részletes leírást kap­nak gyermekük egész éves testi, lelki és szociális fejlődéséről, megtett útjáról. Ez az objektív jellemzés 7. osztályig kifejezetten a szülők tájékoztatására és nem a gyermekek számára készül. Ahhoz, hogy ennek fontosságát megértsük, gondoljunk bele, hogy milyen nehéz lenne nekünk magunknak megemészteni egy olyan objektív leírást, amely több oldalon keresztül leírná: milyenek vagyunk, hogy viselkedünk, hogyan változunk egy év során. Ezután azonban változás történik és az életkori változásnak megfelelően személyesen a gyerekeknek írják a tanárok az értékelést. Természetesen iskolaváltás vagy továbbtanulás esetén a szülő kérheti az osztályzattal történő értékelést, ami alapján az iskola kiálltja a szükséges állami bizonyítványt is.

III. 8. Évkör - ünnepeink, rendezvényeink Ünneptől ünnepig ér az év a Waldorf-iskolában. A gyermekek életkorához igazodó napi, heti, havi, évi szokások kialakításával kiszámíthatóságot, állandóságot és ezzel biztonságot teremtünk az iskolások életében. A keresztény hagyományokra épülő ünnepek megtartásában és megélésében fontos szempont azok életkortól függő, nem intellektuális, hanem elsősorban érzelmi és tevékeny átélése. „A Waldorf-iskolában mindig ünnep van” - érezheti az a szülő, aki megismerkedik egy Waldorf-intézmény éves rendjével. Közelebbről vizsgálva a dolgot azonban azt tapasztalhatja, hogy vannak olyan ünnepek, amikkel eddig nemigen találkozott, (ilyen lehet például a Szent Mihály nap); ugyanakkor vannak olyanok, amelyeket egy hagyományos iskola megtart, a Waldorf-iskola nem, vagy legalábbis nem a megalakulása utáni első években (ilyen lehet például a magyar forradalom és szabadságharc ünnepe). Vajon minek alapján dönti el a Waldorf-intézmény, hogy melyik ünnepet ünnepli, és melyiket nem, vagy csak kisebb hangsúllyal? Ehhez a döntéshez két szempontot kell figyelembe vennünk: az ünnep lényegét és a gyermekek életkori szintjét.

35

Az ünnepek - Székely János erdélyi drámaíró szavaival élve - a természet és az emberélet nagy fordulatait jelképezik. Ami a természetet illeti: mi itt Európában szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen éghajlatunkon négy, nagyjából azonos időtartamú évszak követi egymást. A Waldorf-pedagógiában, akárcsak az összes néphagyományban, mind a négy évszakhoz - azt is mondhatnánk: napfordulóhoz - kapcsolódik egy-egy ünnep. Ősszel Szent Mihály napja, télen a Karácsony, tavasszal a Húsvét, nyár elején pedig Szent János napjának megünneplése jelzi az év egy-egy újabb szakaszának kezdetét. Szent Mihály napja szeptember 29-re esik; tehát szinte a tanév kezdetétől lehet rá készülni. Az ünnep ugyanis csak akkor lesz valódi ünnep, ha alaposan előkészítjük, majd megünnepeljük, és azután még arra is hagyunk időt, hogy az ünnepi időszak „lecsengjen”. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy-egy ünnepi időszak akár 5-6 hétre is elhúzódhat, tehát rövid „kilégzés” után kezdhetünk készülődni a következőre. Szent Mihályt - bár arkangyal - a legtöbb festmény páncélban, kezében karddal ábrázolja, hiszen ő volt az, aki a lázadó angyali seregeket, élükön Luciferrel, kiűzte a mennyek országából. Valamifajta páncélt mi is felöltünk, amikor szeptember első hétfőjén belépünk az iskolába. A páncél nehéz, esetleg kényelmetlen is; biztos, hogy nem lehet benne ugyanolyan szabadon mozogni, mint fürdőruhában - viszont védelmet nyújt a viselőjének. Ilyen páncélnak érezhetjük a minden reggeli koránkelést, az iskolába járást akkor is, ha kint süt a Nap, az iskolai holmik rendben tartását, a házi feladatot, és még sorolhatnánk. Csakhogy éppen ez a „páncél” teszi lehetővé azt, hogy a gyerekek szokásai, életritmusai egészségesen alakuljanak. Az iskolai élethez – és általában az élethez – kitartásra és bátorságra van szüksé­ günk. Szent Mihály a sárkányt győzte le; az ember földi életében a lustaság, vagy a félelem sárkányával veheti föl a harcot. Szent Mihály napjának ünnepe éppen ezért egy bátorság-próba. Természetesen egész más módon ünnepelünk egy Waldorfóvodában, mint egy Waldorf-iskola harmadik, ötödik, vagy akár tizenkettedik osztályában. Az alsó tagozatos gyerekek sokszor egy mesét játszanak végig egy kirándulás keretében, aminek során meg kell szabadítaniuk az elvarázsolt királykisasszonyt. (Már beszéltünk arról, hogy a gyerekeknek milyen erős ebben az életkorban a teremtő fantáziájuk; általában a kirándulás végére teljesen biztosak abban, hogy látták a királykisasszonyt, a kővé változott boszorkányt, és észrevettek a bokrok között néhány manósapkát.) A középtagozatos gyerekek is a szabadban teljesítik a próbát, ami lehet barlangászás, hegymászás, épp úgy, mint egy nagyon-nagyon hosszú, bár talán nem túl nehéz túra - de végig kell menni rajta. Bátorság és kitartás. A felső tagozatos gyerekeket persze már komolyabb kihívás elé is lehet állítani: például Selma Lagerlöf: Raniero Ranieri

36

nevű novellabéli lovagjának története alapján elhozhatnak egy gyertyalángot a távoli templomból az iskolába. Szent Mihály azonban nem csak „harcos” szent. Ábrázolásain sokszor mérleget tart a kezében. Ezen a mérlegen az emberi lelkek jó és rossz cselekedeteit méri meg. A mérleg szintén fontos szerepet kap az ünnepen: a gyerekek jó cselekedeteit általában pici, hófehér kavicsok jelképezik, amiket be is tesznek a mérleg egyik serpenyőjébe. Az ünneplés kint, a természetben kezdődik, és bent, a teremben ér véget: ott lehet megenni az ünnepi „ál-sárkányfarkat”, amin a marcipános bevonat éppen olyan zöld, mint az „igazi” sárkányfarok… Az őszi időszak másik legjellegzetesebb ünnepe a Szent Márton-nap. Bár ehhez az ünnephez is kapcsolódik a magyarországi hagyományban a gazdálkodáshoz, pontosabban az állattartáshoz, illetve a borászathoz tartozó szokás, a Waldorfiskolának az a feladata, hogy megkeresse a hagyományok valódi belső tartalmát, és ezen a módon alkossa meg belőle a valódi szellemi tartalmat hordozó ünnepet. Így válik érthetővé, hogy miért is tartanak az első-második osztályosok lámpás felvonulást, és miért az adakozás az ünnep fő gesztusa. A kisiskolások az ember által meggyújtott fényt viszik ki lámpácskáikban a sötét erdőben lakó törpéknek - hiszen ők még eléggé közel vannak a manók és tündérek világához -, de már meghallgatnak Szent Márton életéből egy-egy történetet, végignézik a nagyobbak által bemutatott Szent Márton-játékot, és ami a legfontosabb: a szülők sütnek egy-egy Márton-napi kalácskát, vagy kenyérkét a gyerekeknek, és azt az ünnepség végén mindenki megfelezi valakivel. Márton-nap után csak három hét telik el, és beköszönt az adventi időszak. A Karácsonyra való készülődés nem ismeretlen szokás a családokban sem. Az iskolában az ünnepi időszakot gyakran az Adventi Bazár vezeti be, ahol lehetőség szerint kizárólag jó minőségű, igényes kézműves árukat adnak el ezek a leggyakrabban a szülők által készített játék-és használati tárgyak, illetve ennivalók, pl. mézeskalács, méz, lekvár - és persze fontos, hogy a bazár végét egy szép történet elmesélése, néhány adventi dal eléneklése, és az adveni koszorú első gyertyájának meggyújtása jelentse. Innentől kezdve négy héten keresztül az egész iskola együttesen, és az osztályok külön-külön is naponta megélik az adventi időszak előrehaladtát: reggelente közösen énekelnek, az osztályban naponta gyertyát gyújtanak (például spirál alakban leteszünk annyi gyertyát, ahány nap van Karácsonyig, és kívülről befelé minden nap eggyel többet gyújtunk meg; így a legkülső gyertya lesz a legalacsonyabb, és az adventi időszak végén egy „dupla spirál” képében gyönyörködhetünk.) Advent első hetében érkezik Szent Miklós az első-második osztályba. Kék színű palástja az égi minőséget jeleníti meg, ő maga pedig azt mondja el a gyerekeknek, hogy jó cselekedeteikre szükség van az Égben, mert Mária csak ezekkel tudja születendő gyermekének megszőni a csillagsugár-ruhát.

37

Az adventi időszakban kerül sor a Spiráljárásra. Ennek az alkalomnak a részletes bemutatására itt nincs lehetőség; talán elég lesz annyit elmesélni belőle, hogy a gyerekek egy gyertyával megvilágított teremben spirális úton mennek egyen­ ként a spirál közepén világító gyertya felé, ott meggyújtják a magukkal hozott kisebb gyertyát, majd kifelé vezető útjukon a megfelelő helyen lerakják egy földre helyezett aranycsillagra. Ezáltal évről évre megélhetik az emberi aktivitás lényegét: ha az ember befelé megy, (azaz nagy figyelemmel tanul, dolgozik, elmélkedik), bent fényt talál; ez a fény közös, mindenki számára megtalálható; a megtalált közös lángnál meggyújthatja a saját fényét, és azt kihozhatja a többieknek, azaz: nem rejti el magának, hanem odaadja a közösségnek, hogy ezáltal egyre melegebb és világosabb legyen azon a helyen, ahol éppen vagyunk. Maga a Karácsony természetesen otthoni ünnep; az iskolában éppen azért nem állítunk karácsonyfát, hogy a gyerekek átélhessék a Karácsony egyszeriségét. Az iskola az ünnep előkészítésében tud segíteni, a család pedig meg tudja élni a Karácsony csodáját. Az advent végén kerül sor a felnőtt közösség által az egész iskola számára bemutatott Pásztorjátékra. (Ezeknek az előadásoknak a bemutatása meghaladja ennek az ünnepkör-leírásnak a kereteit.) Ezek az ünnepek természetesen mind bent, a zárt térben zajlanak. A Vízkereszt ünnepe a karácsonyi időszak végét jelenti. Sok helyen az iskolák el sem kezdik a tanév második felét a Vízkereszt ünnepe előtt. A tanító segít a szülőknek abban, hogy hogyan jelenítsék meg otthon az évszakasztalon, vagy a fenyőfa alatt, a Betlehemben a Karácsony és a Vízkereszt közötti időszakot. Az iskolában játszanak persze a gyerekek Háromkirályok-játékot, és ennek az ünnepnek a lényegét is a gyerekek életkorához illő mesék, történetek segítenek átélni. Az őszi-téli ünnepek után a farsangi időszak sokszor szinte nehéznek tűnik. A hagyományos iskolák jelmezbemutatót, jelmezversenyt, tombolát, vidám játékokat szoktak rendezni, és - mivel az ünnephez tánc is tartozik - általában szól valamilyen gépi zene. A fő attrakció legtöbbször a büfé. Ez az ünnep általában sok munkát jelent a szülőknek (ilyen például a jelmezkészítés, a büfébe való szendvicsek, sütemények elkészítése és eladása); a gyerekek pedig szeretnék jól érezni magukat, csakhogy a jelmezekben nehéz ügyességi játékokat játszani, pláne táncolni, jelmez nélkül meg olyan az egész, mint egy gyermeknap. Ezért aztán a farsang végét sokszor az jelenti, hogy már mindenki belefáradt a teremben, vagy a folyosókon való céltalan rohangászásba. Nézzük meg, hogy írt erről a gyerekek életének egyik nagy ismerője, Janikovszky Éva: „Nekem a farsang azért tetszett jobban, mint a Szilveszter, mert végre én is tornacipőben mehettem iskolába. Azért mehettem tornacipőben, mert az iskolai farsangon jelmezverseny volt, és én kézilabdásnak öltöztem, mert az tornacipőt hord, és még labdát is vihet magával. A jelmezverseny az olyan, mint a kicsoda-

38

micsoda, de nem lehet rajta mindjárt malacot nyerni, csak tombolajegyet. Azt sajnos nem tudtam, hogy a tombolajeggyel tovább is lehet nyerni, de csak annak, aki nem veszíti el. Hiába kerestem, nekem csak a ruhatári jegyem volt meg, arra meg nem adtak semmi mást, csak a kabátomat, ami úgyis az enyém volt.” (Janikovszy Éva: Már megint) Itt tehát újra feladata van a Waldorf-intézménynek. Hogyan legyünk vidámak, felszabadultak, úgy, hogy mégse forduljon át az ünnep fékevesztett tombolásba? Az iskolában osztályonként más-más hangulata van a jelmezes történeteknek, kapcsolódva az adott osztály fő témájához: az elsős gyermekek mesejelenetet, a másodikosok fabulát, a harmadikosok talán vásári jelenetet adnak elő, ahol különféle mesterségeket mutathatnak be; a negyedikesek vidám lovagtörténetet, az ötödikesek dramatizált népmesét, a hatodikosok középkori vásárt, vagy commedia dell’arte-féle jelenetet, a hetedikesek reneszánsz táncot, a nyolcadi­ kosok keringőt mutathatnak be. Ezen a módon a farsang is szervesen illeszkedik be az év menetébe. A farsang végeztével beköszönt a húsvétvárás ideje, a Nagyböjt. A gyerekek a kertben ültetett növényeken, és természetesen a tanteremben lévő évszak­ asztalon kísérhetik figyelemmel a tavasz közeledtét. A ritmikus rész dalai, játékai, és a főoktatás végén elhangzó történetek segítenek nekik abban, hogy évről évre mélyebben élhessék át a Nagyböjt és a Húsvét időszakát. A felső tagozatos fiatalok színdarabbal, passiójátékkal is készülhetnek erre az alka­ lom­ra. Akárcsak Karácsonykor, Húsvétkor is az történik, hogy az előkészület idejét az iskolában, míg magát az ünnepet otthon élik meg a gyerekek, hiszen a Nagyhét már általában szünet az iskolában. A Nagyböjt jellege a várakozás, a Húsvété a keresés. Húsvét ünnepe az évkörben éppen szemben van Szent Mihály ünnepével; s ahogy a Mihály-nap ünnepe a természetben kezdődik, de a teremben fejeződik be, úgy a Húsvét ennek éppen a tükörképe: bent, a teremben készülünk a Húsvét ünnepére, és Húsvétvasárnap reggelén kint, a természetben keressük meg a húsvéti tojásokat. A húsvéti szünet után az iskolába visszatérő gyerekeket tojásokkal feldíszített tavaszi ágak várják az évszakasztalon. Húsvét vasárnapjától kezdve minden nap egy-egy új tojás kerül az ágakra, míg a negyvenedik napon, a Mennybemenetel ünnepén a gyerekek reggel azt látják, hogy valamennyi tojás hirtelen arany­ színben tündököl. Ezután még tíz aranytojás kerül oda, majd Pünkösdkor át­ veszik a helyüket a madarak és a pillangók. Minden osztály minden ünnephez a saját életkorának megfelelő történeteket kapja; Pünkösd azonban közösségi ünnep, így ilyenkor általában az egész iskola összegyűlik egy közös éneklésre, akárcsak Advent idején. Persze, ha már egy teljesen kiépült, 13 osztályos iskolában élünk, akkor érdemes három csoportban ünnepelni: külön az alsó-, a közép-, és a felső tagozatnak.

39

Pünkösd után már csak egy nyár-ünnep, másképpen János-napi ünnep van hátra a tanévből. Ezt az ünnepet az iskolák általában összevonják a bizonyít­ ványosztással; például délelőtt bizonyítványosztást tartanak, délután-este pedig a János-napi tűzugrást, énekléssel, körtánccal - egyszóval vidámsággal, hiszen vége a tanévnek, jön a nyár. Az évkörben a János-nap épp szemben van a Karácsonnyal. Karácsony ünnepét bent, a szobában lehet megünnepelni; ennek tükörképe a János-nap, amit teljes egészében kint, a szabadban ünneplünk. Ezek az ünnepek évente visszatérő ritmusukkal, a be-és kilégzés váltakozásával, nagyon jól, értelemszerűen strukturálják a tanévet. Ahogy ebből a rövid leírásból is látszik, valóban „a természet és az emberélet nagy fordulatait jelképezik” (Székely János). Összefoglalva a fentebb leírtakat: Mihály-nap: bátorság; Márton-nap: adakozás; Szent Miklós napja: a Föld és az Ég kapcsolata; Advent: napról napra egyre éberebb várakozás; Karácsony: a Földre születés; Vízkereszt-Háromkirályok: a Megszületett fölismerése tudatos keresés után; Farsang: az Én keresése, új szociális kapcsolatok alakulása; Nagyböjt: áldozat; Húsvét: keresés, és egy új minőség megtalálása; Pünkösd: a Szellem kiáradása, közösségalkotás; János-nap: a természet szépségének ünnepe, vidámság, szabadságérzés. És persze mindezek a gyerekek életkorának előrehaladtával más és más szinten. De hol vannak az állami ünnepek? - kérdezhetné valaki. Ott, ahol a gyerekek történelmi ismeretei már lehetővé teszik a megértésüket. Ahol nem kell leegyszerűsített jó-rossz sablonokba szűkíteni mondjuk Kossuth vagy Görgey alakját. Ahol elkerülhetjük a túl korai ítéletalkotás, ezáltal az előítéletes gondolkodás veszélyeit. Egyszóval: tizenhárom-tizennégy éves életkor után, amikor jogaiba lép az absztrakt gondolkodás, és ezzel együtt (egy többéves folyamatban) megszületik az önálló ítéletalkotás képessége. Az imént vázolt éves ünnepkör folyamatába illeszkednek a Waldorf-iskola úgyne­ vezett hónap-ünnepei (amelyeket a valóságnak megfelelően már legtöbb helyen évszak-ünnepnek neveznek). Ezek azok az alkalmak, amikor az egyes osztályok

40

kiállnak az egész iskolaközösség elé, és bemutatják a színpadon, hogy éppen mivel foglalkoztak az elmúlt időszakban. Ez lehet egy jól sikerült ritmikus rész, lehet mondókás játék valamelyik idegen nyelven, éneklés, furulyázás, egy bonyolult, és szépen kivitelezett tornagyakorlat, sőt, akár egy saját kezűleg elkészített kissámli is - ekkor persze el kell tudni mesélni a sámlikészítés folyamatát. Mivel a gyerekek nem egyforma sebességgel dolgoznak, minden egyes lépéshez lehet találni éppen megfelelő készültségi fokon álló munkadarabot. A hónapünnepek olyan alkalmak, amikor a szülők és érdeklődők nagyon érzékletes képet kaphatnak az iskolában zajló tanítási-tanulási folyamatokról, a gyerekek képességeinek fejlődéséről. A közös ünnepek mellett természetesen nem feledkezhetünk meg a személyes ünnepekről sem: mindig felköszöntjük születésnapjukon a gyerekeket. Egy kis terítő, egy ünnepi gyertya a padon, egy személyes mese, az ünnepelt által kiválasztható ének, és persze az ünnepi torta teszi emlékezetessé ezeket az alkalmakat. Lehet, hogy valaki sokallja az ünnepeket. A Waldorf-pedagógia azonban több szempontból is rendkívül fontosnak tartja. Egyrészt az ünnepek segítenek a gyerekeknek belehelyezkedni az idő múlásába, másrészt az egyes ünnepek jellegének megérzésével egyre szorosabb kapcsolatot találnak a külvilág és a belső ember között. Ma már – sajnos – sokszor csak munkanapjaink, és munkaszüneti napjaink vannak. Czakó Gábor még ennél is szókimondóbban fogalmaz: „Az ünnepek gyökere valószínűleg az idők kezdetéig nyúlik vissza. A kínaiak egyenesen úgy gondolták, hogy a kultusz, a szertartások, az ünnep formái tartják fönn a világot. … Európában a reformáció eltörölte a szentek napjait, meg a Mária-ünnepeket. A polgári, a szexuális, a művészi és egyéb forradalmak pedig a szertartásokat. … Közben az emberek azon kapták magukat, hogy szakadatlanul dolgoznak. Ünnep sehol. … Nemzedékemnek gyerekkorában még kétfajta ruhája volt, ünneplő és hétköznapi. Ma munkaruhánk van, és szabadidőruhánk. A cégnél a géplakatos overallt visel, a bankár öltönyt. Odahaza mindketten macit húznak és tornacipőt. Szabadidőruhát. Eszerint tehát kétfajta idő van: szabadidő és rabidő.” (Czakó Gábor: Szenteletlen szent napok című írásának részlete a Beavatás c. kötetből) Ami pedig az ünnepet, a szertartásokat jelenti: „Ez is olyasmi, amit alaposan elfelejtettek az emberek” - mondta Saint-Exupéry rókája a kis hercegnek. A Waldorf-iskola lehetőséget teremt arra, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, hogy újra felfedezzék az ünneplés örömét, méltóságát, a kereskedelemtől való független­ségét, és évről évre egyre bensőségesebb, egyben egyre tudatosabb megélését.

41

Rendszeresen tartunk hónapünnepeket is, amelyeken a gyermekek, a pedagógusok és a szülők bepillantást nyerhetnek az osztályokban folyó munkába. A tanév végén pedig bemutatásra kerülnek az osztályok által kiválasztott dráma előadások, melyek szorosan kapcsolódnak a tanév tartalmához. A tanév során őszi, karácsonyi, húsvéti, valamint síszünetet tartunk. A szünetek között 6-8 hét telik el, amely két, esetleg három epochát foglal magába. Az iskola a szüneteket az államilag kijelölt időpontokhoz igazítja, amelyről a szülők az év elején értesülhetnek.

IV. Hasznos tudnivalók Az óvoda: Szegedi Waldorf Óvoda 6728 Szeged, Napos út 16. Mobil: 20/359-0932 e-mail: [email protected] honlap: www.waldorfszeged.hu Az iskola: Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 6725 Szeged, Kolozsvári tér 1-2. Tel/fax.: 62/444 190 mobiltelefon: 06-20/215-8456 e-mail cím: [email protected] honlap: www.waldorfszeged.hu A munkatársak (pedagógusok, egyesület és technikai dolgozók) névsora és elérhetőségei a www.waldorfszeged.hu honlapon megtalálhatóak.

42

Óvoda Az óvoda heti rendje Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

méhviasz kréta - rajzolás méhviasz formázás, euritmia Rózsa csoport gyapjúkép-készítés, euritmia Liliom csoport sütés, formázás festés

Napirend Időtartam 06.30 – 7.15 07.15 – 8.55

08.55 – 9.10 09.10 – 9.30 09.30 – 9.40 09.40 – 10.05 10.05 – 10.15 10.15 – 11.45 11.45 – 11.55 11.55 – 12.10 12.10 – 12.15 12.10 – 12.45 12.45 – 12.50 12.50 – 12.55 12.50 – 14.40 14.40 – 14.55 14.55 – 15.10 15.10 – 15.15 15.10 – 16.25 16.25 – 16.30

Tevékenységek felkészülés a napra, gyülekező szabad játék a szabad játékba integrált tevékenységek - kézművesség - rajzolás - képalkotás gyapjúval - mintázás (méhviasszal, kenyértésztával) - festés - háztartási munka teremrendezés, játékpakolás kör az évszakasztalnál vagy euritmia - ének, vers, szép mozgás (utánzó mozgással) tisztálkodás, ölbeli játékok tízórai öltözködés szabad játék az udvaron, séták öltözködés, tisztálkodás mese, elköszönés hazabocsátás ebéd fogmosás, tisztálkodás hazabocsátás csendes pihenő, alvás öltözködés, ágyrendbetétel, tisztálkodás uzsonna hazabocsátás szabad játék (a csoportszobában vagy az udvaron) hazabocsátás

43

Iskola Az ünnepek, hónapünnepek és egyéb rendezvények pontos időpontjai a Kalendárium című iskolaújságban jelennek meg, ill. az éves munkaterv a www. waldorfszeged.hu honlapon megtekinthető: Az iskola munkarendje Az iskola szorgalmi időszakban, hétfőtől péntekig 07.25-től 16.30-ig tart nyitva. 7.25-től az iskolában ügyelet működik az arra kijelölt helyen. A tanítás 8.00-kor kezdődik, az iskolába mindenkinek 7.55-ig meg kell érkeznie. A tanítás rendje az általános iskolában:

A szünetek rendje:

Főoktatás 1. szakóra 2. szakóra 3. szakóra 4. szakóra

Nagy szünet 10.00 - 10.30 1. csöndes szünet 11.15 - 11.25 2. csöndes szünet 12.10 - 12.20 3. csöndes szünet 13.05 - 13.10

8.00 - 10.00 10.30 - 11.15 11.25 - 12.10 12.20 - 13.05 13.10 - 13.55

A tanítási rendje a gimnáziumban:

9 és 10. osztály

Főoktatás 1. szakóra 2. szakóra 3. szakóra 4. szakóra 5. szakóra 6. szakóra

11. és 12. osztály

8:00 - 9:30 9:45 - 10:30 10:30 - 11:15 11:25 - 12:10 12:20 - 13:05 13:30 - 14:15 14:15 - 15:00

1. szakóra 2. szakóra Főoktatás 3. szakóra 4. szakóra 5. szakóra 6. szakóra

A szünetek rendje az alábbiakban tér el a többiekétől: 1. szünet 2. szünet 3. szünet Ebédszünet

9:30 - 9:45 11:15 - 11:25 12:10 - 12:20 13:05 - 13:30

44

8:00 - 8:45 8:45 - 9:30 9:45 - 11:15 11:25 - 12:10 12:20 - 13:05 13:30 - 14:15 14:15 - 15:00

Az óvoda és az iskola részletes házirendje az óvodában és az iskolában, illetve a honlapon megtalálható és megtekinthető. A szülői estek időpontjai a honlapon olvasható eseménynaptárban találhatóak. Fogadóórák A pedagógusokkal egyénileg egyeztetett időpontban. Hangszeres zeneoktatás Negyedik osztálytól ajánlott. Jelenleg a következő hangszerek választhatóak: fuvola, zongora, orgona, gitár, furulya, hegedű, valamint dob és ütőhangszerek. Napközi és tanulószoba Tanulóinknak 1-től 4-ik osztályig napközis ellátást biztosítunk a tanítási órák végétől 16.30-ig. 5-8. osztályig a tanulószoba ad lehetőséget arra, hogy a gyerekek megvárhassák délutáni óráikat és elkészíthessék házi feladatukat. A foglalkozások rendje megtalálható a házirendben. Kiadványok Kalendárium - hetente megjelenő hírújság, keddenként e-mailben jut el a szülőkhöz és kollégákhoz. Ebben szerepel minden fontos – az egész iskolát érintő - információ: előadások, hónapünnepek, szünetek, iskolabuszváltozások, ebédbefizetések, Waldorf-hetek programjai, ünnepekről tudnivalók, Vadasparkban programok, talléros vásárok időpontjai, stb. Általában a Tanári Kollégium, az Iskolatanács, a vezetőség és a Szülői Kollégium döntéseiről is itt lehet olvasni, valamint a munkacsoportok is itt teszik közzé különböző programjaikat, rendezvényeiket. Érdemes figyelemmel kísérni, mert a fontos tudnivalók is itt olvashatóak. Személyes apróhirdetések feladására is itt van lehetőség, valamint a Szívességbankban. A Kalendárium címe: [email protected], az ide befutó információkat a Kalendárium felelős összeszerkeszti. Ezután elküldi a rendszergazdának, aki az iskola http://www.waldorfszeged.hu címen található weboldalának „Kalendárium” menüpontjába felrakja az aktuális számot, majd ennek a linkjét elküldi az isko­ latitkárnak. Az iskolatitkár folyamatosan figyelemmel kíséri az e-mail-címek változását, nála van mindig a legfrissebb lista, amire a legújabb Kalendárium linkjét szét­küldi. (Ezért is fontos, hogy ha valakinek megváltozna az e-mail-címe, szóljon neki!)

45

Étkeztetés Az óvodában és az iskolában is lehetőség van ebéd előfizetésére. Óvoda Étkezési térítési díj befizetés: minden hónap első hétfőjén reggel 7.15 - 9.30-ig. Lemondás, rendelés: előző nap 10 óráig a 20/9876-308-s telefonszámon. Iskola Étkezési térítési díj befizetés: 7.30-tól 16.30-ig, a gazdasági iroda ajtaján, a honlapon és a Kalendáriumban megadott napokon. Lemondás, rendelés: előző nap 9 óráig a gazdasági irodában telefonon vagy személyesen. Pénztári nyitva tartás Az iskola gazdasági irodájában minden nap 7.30 - 12.30 Megközelítés Óvoda – 78-as, 78A-s autóbuszok indulnak Szeged, Mars térről Iskola –iskolabusszal Tiszasziget - Újszentiván - Szőreg - Újszeged - Szegednagykörút - Mars tér - Kolozsvári tér – 4-es villamos Szivárvány kitérő nevű megállója – 90-es busz Kolozsvári tér - Szél utca nevű megállója Iskolaorvos, védőnő Óvoda Az éves kötelező szűrést minden család saját háziorvosánál, illetve körzeti védőnőjénél egyénileg intézi. Ennek eredményét minden tanév szeptember 31-ig kéri az óvoda. Kötelező az évenkénti fogászati szűrés is, amelynek eredményét szintén minden tanév szeptember 31-ig kérik. 6 évesek kötelező oltását a családok maguk intézik. Iskola Dr. Blazsovszky Matild - gyermekorvos Magony Mónika - védőnő. Megtalálható az iskolában minden csütörtökön 12-14 óráig. Minden tanévben részt vesznek a tanulók a Fogklinikán a kötelező iskolai fogászati szűrővizsgálaton.

46

A Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület a szegedi Waldorf-intézmények, az óvoda és az iskola fenntartója. Címe: 6725 Szeged Kolozsvári tér 1-2. Adószáma: 18462700-1-06 Honlap: www.waldorfszeged.hu Elnök: Fabulya Edit Vezetőség tagjai: Barka Nikoletta, Borda Sándor, Gyenes Boldizsár, Köszler Zoltán Felügyelő Bizottság tagjai: Hevesi Mihály, Kajner Gyula, Orosz Balázs Elérhetőségeik, valamint a közhasznúsági beszámolók a www.waldorfszeged.hu honlapon megtekinthetőek. Az egyesület tagja lehet bárki, aki elfogadja az egyesület alapszabályában foglaltakat és bemutatja három egyesületi tag írásos ajánlását. Éves tagdíj 2500.-Ft. Az Alapszabály, valamint a Belépési Nyilatkozat a www.waldorfszeged.hu honlapról érhető el. Kérjük, hogy amennyiben Ön is egyetért a szegedi Waldorf-intézmények és a Waldorf- pedagógia célkitűzéseivel, támogassa személyi jövedelemadója 1%-val a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesületet: Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület, adószám: 18462700-1-06 Segítségét nagyon köszönjük!

47

Waldorf Tudástár és Szívességbank Egyesületünk kezdeményezője volt az elektronikus alapú Waldorf Tudástár fejlesztésének, melynek célja egy rendszerezett, hozzáférhető, web alapú, nyitott, interaktív, mindennapi használatba kerülő tudásbázis és ezzel kapcsolatos szakmai hálózati együttműködés kialakítása. Tudástárunk itt érhető el: http:// www.waldorftudastar.hu Az elmúlt években létrehoztunk egy Szívességbankot is, mely egy webes hirdetési felület, amin keresztül a helyi közösség tagjai árukat és szolgálta­ tásokat hirdethetnek egymás felé, és megismerhetik egymást. Erről bővebb információk a www.waldorfszeged.hu honlapon találhatóak. A talléros kereskedésünk közel másfél éve alatt rendszerünk jelenleg 93 aktív tagot számlál, több mint 800 kereskedésen keresztül közel 1 millió tallér árú termék és szolgáltatás cserélt gazdát, aminek 40%-a élelmiszer. Mivel maga a Szívességbank a szegedi Waldorf közösséghez kapcsolódik, mely ma kb. 250 Waldorf-ovis és -iskolás gyereket jelent Szegeden (ez kb. 180 család), egy­re többek számára vált nyilvánvalóvá az, hogy az óvoda és az iskola fenn­tar­ tása egyre nagyobb terhet ró a családokra, amit azok – a válság miatt megrendült gazdasági helyzetükben – egyre kevésbé tudnak finanszírozni. Kiderült tehát, hogy már csak intézményeink hosszútávú fenntarthatósága és a kiszámít­ha­ tatlan és egyre csökkenő állami finanszírozásnak való kiszolgáltatottság miatti függetlenedés érdekében is, belső piacot kell létrehoznunk magunkból. Ezt persze kigondolni sokkal egyszerűbb, mint végigcsinálni… 2012 májusára elkészítettük szervezetünk kiegészítő költségvetését. Ez arról szól, hogy összegyűjtöttük azokat a tételeket, amelyek jelenleg is keresztül­ mennek a szervezetünkön, csak nem forintban, hanem főként önkéntes munká­ ban. Ilyenek pl. a társadalmi munkák (szülői önkéntes munkák), a szülők által a szülői vállalás terhére teljesített ún. kompenzációs munkák – ezek éves összértéke már jelenleg is évi 10 millió tallér felett van. A 2012/2013-as tanévtől lehetőség nyílik a szülői vállalás egy részének Tallér­ ban történő kiegyenlítésére. A kiegészítő költségvetés lehetővé teszi majd azt is, hogy talléros pluszjuttatásokat adjunk – forintban ezt biztosan nem tudnánk megtenni.

48

Könyvajánló 1. Frans Carlgren - Arne Klingborg: Szabadságra nevelés - Rudolf Steiner pedagógiája. Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány 1999. 2. Vekerdy Tamás: A Waldorf-iskola első három évének programjáról. Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány 1990. 3. Vekerdy Tamás: Kérdezz! Felelek… Gyerekekről felnőtteknek 1.,2.,3. Park Kiadó 4. Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1-2. Park Kiadó 5. Vekerdy Tamás: A pszichológus válaszol 1-2. Sanoma Kiadó 6. Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák. Saxum Kiadó 7. Vekerdy Tamás: Az iskola betegít? Saxum Kiadó 8. Vekerdy Tamás: Másféle iskolák (Talán: a Waldorf ) Saxum Kiadó 9. Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek - Iskolaalapítás Magyarországon. T-Twins, 1993. 10. Vekerdy Tamás: Milyen iskola kell a gyereknek? Filum Kiadó 2003. 11. Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül. Holnap Kiadó 1999, 2000 12. Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek. Saxum Kiadó 13. Vekerdy Tamás: Felnőttek és gyerekek. Mit akarunk egymástól? Pszichológiai írások. Saxum Kiadó, 2006 14. Lindenberg, Christoph: Waldorf-iskolák- Szorongás nélkül tanulni, tudatosan cselekedni. Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2004. 15. Edmunds, L.Francis: A Waldorf-pedagógia - dióhéjban. Rudolf Steiner pedagógiája. Metódus-tan Bt., 2004. 16. G.Ekler Ágnes: A Waldorf-pedagógia és a korproblémák. Natura.-Budapest Kft., 2004. 17. Goebel, Wolfgang - Glöckler, Michaela: A nagy gyermekkalauz. Dr. Szőke Henrik, 1994. 18. Dr. Mezei Ottóné: Járjak-e a Waldorf-úton? Előadások Rudolf Steiner pedagógiájáról szerzői kiadás, 1998. 19. Payne, Kim: Gyermekeink játékai. A játékok és a sport hatása a gyermek fejlődésére AKG Kiadó - Metódus-Tan Bt., 2002. 20. Plattner, Elizabeth: A nevelés mindennapi művészete. Dr. Szőke Henrik, 1995. 21. Streit, Jakob: Nevelés, iskola, szülői ház és a Steiner-pedagógia. Budapest, 1995. 22. Vincze Erzsébet: Waldorf-iskola. Esszé egy hollandiai látogatás tapasztalatairól. Ita Wegman Alapítvány, 1994. 23. Wilkinson, Roy: Iskolázás - a józan ész szabályai szerint. Gyakorlati bevezetés Rudolf Steiner nevelési elgondolásaiba és módszertanába. Magyar Antropozófiai Társaság 24. Torin M. Finser: Vándorúton - Iskolában. Egy Waldorf-tanárnak és osztályának nyolc éves Odüsszeiája. Kláris Kiadó és Művészeti Műhely, 2005.

49

25. Winkler Márta: Iskolapélda. Kinek kaloda, kinek fészek. SHL-könyvek, Edge 2000 Kft., 2003. 26. Soesman, Albert: Tizenkét érzék - Az emberi érzékelés új megközelítése. Metódus-Tan Bt., 2001. 27. Török Sándor: Mi az antropozófia - bevezető előadások. Magyar Antropozófiai Társaság Genius Könyvkiadó 28. Köhler, Henning: Rossz gyerekek pedig nincsenek - A pedagógiai gondolkodás megváltoztatásáért. Szépnap Könyvek, 2003 29. A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve. Magyar Waldorf Szövetség, 2004. 30. Rudolf Steiner: Gyermeknevelés. ZH Kiadó, 2003. 31. Rudolf Steiner: A nevelés művészete - Metodika-didaktika. Genius Kiadó Magyar Waldorf Szövetség 32. Rudolf Steiner: A gyermek egészséges fejlődése. Genius Kiadó - Magyar Waldorf Szövetség 33. Rudolf Steiner: A szellemi erők működése az idős és fiatal nemzedékben. Genius Kiadó - Magyar Waldorf Szövetség 34. Rudolf Steiner: A nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai. Genius Kiadó - Magyar Waldorf Szövetség 35. Rudolf Steiner: Az emberismereten alapuló nevelés és oktatás. Genius Kiadó - Magyar Waldorf Szövetség 36. Az emberi temperamentumok titkai - Rudolf Steiner és mások írásaiból 37. A.S.Neill: Summerhill - A pedagógia csendes forradalma. Kétezeregy Kiadó 38. Magatartászavarok gyerekkorban - Mit tehetünk? SuliNova Kht - Pedagógiai Alternatívák Központja, 2005 39. Kulcsár Gábor: Az írás-olvasás tanítása a Waldorf-iskolában. Közoktatásfejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. - Pedagógiai Alternatívák Központja, 2004 40. Tolnai Antal: Angoltanítás a Waldorf-iskola első nyolc évében. SuliNova Kht Pedagógiai Alternatívák Központja, 2004 41. Kocziha Miklós - Szecsődi János - Vincze Erzsébet: Számolás-mozgásritmus. Matematikaoktatás a Waldorf-iskola első 4 évfolyamában. SuliNova Kht - Pedagógiai Alternatívák Központja, 2005 42. Klocek, Dennis: Rajzolás a természet könyvéből. Pisztráng Kör, 2005 43. Hevesi Mihály: A nyelvtanulás művészetéről. Szépnap Kiadó, 2004 44. Köhler, Henning: A félénk, szomorú és nyugtalan gyerekekről. Szépnap Kiadó 45. Rinvolucri, Mario: A nyelvóra életre keltése. Szépnap Kiadó 46. Rudolf Steiner: Általános embertan, mint a pedagógia alapja. Genius Kiadó Magyar Waldorf Szövetség 47. Betty Staley: Korlátok és szabadság között - Útmutató a serdülőkor időszakához. Remedium Kft. 48. Audrey E. McAllen: Extra lesson. Varázsvirág Pedagógiai Egyesület, 2010

50

Linkajánló www.waldorfszeged.hu – a Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület honlapja (óvoda + iskola) www.waldorf.hu

– a Magyar Waldorf Szövetség honlapja

www.waldorf-kepzes.hu – a Török Sándor Waldorf-pedagógiai Intézet Waldorf-tanár és óvónőképzés www.waldorf.lap.hu

– waldorfos honlapok és linkek gyűjteménye

www.alternativiskola.lap.hu – alternatív oktatással kapcsolatos honlapok és linkek gyűjteménye www.alternativoktatas.lap.hu – alternatív oktatással kapcsolatos honlapok és linkek gyűjteménye www.barczi.hu – Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola honlapja www.antropozofia.hu – antropozófiával kapcsolatos honlapok és linkek gyűjteménye www.kisgyerek.lap.hu

– gyermeknevelés, pedagógia, programok

www.pedagogia.lap.hu – pedagógiával kapcsolatos honlapok és linkek gyűjteménye www.tisztaformak.hu

– a Tiszta Formák Alapítvány honlapja

www.waldorftudastar.hu

– a Waldorf Tudástár web lapja

www.welldorf.hu

- a Welldorf Szövetkezet honlapja

51

52