azt állítva középpon tba, hogyan hatott a krízis a ném et gazdaság Ln tegrációV
NDSFVRODWDLUD
$]EDQ„Sum m a cum laude” PLQ VtWpVVHOm egvédett doktori disszertációmD vállalDti koncentráció és kooperáció IRO\DPDWDLW I OHJ DQQDN YHUVHQ\SROLWLNDL szabályozási konzekvenciáit vizsgálta a Qém etországi tapasztalatok alapján.
Szakközgazdász diplom am un kám , am elyn ek eredm ényekén t nemzetközi
JD]GDViJL V]DNpUW YpJ]HWWVéget szereztem , ennek a tém ának az összehason lító
vizsgálatát kiterjesztette D PDL (XUySDL 8QLy MRJHO GMpUH az Európai Gazdasági
KözösségUH A Közgazdaságtudom ányi Egyetem Világgazdasági Tanszékén PDMG
az MTA Világgazdasági Kutatóin tézetében NpV EE SHGLJ D .ONHUHVNHGHOPL) LVNROiQ alkalmam n yílt a gazdasági integrációND
NHUHVNHGHOHP és vám SROLWLNa kérdésein ek, a technikai haladás, K+F és
vállalatn agyság összefüggéseinek kutatására és oktatására egyarán t .pV EEL D]
állam igazgatásban végzett PXQNiP VRUiQ OHKHW VpJHP YROW D külpolitikai
és külgazdasági
stratégiai WHUYHzési,
elem zési tevéken ységbe
bekapcsolódni, am i az elm életi és a gyakorlati LVPHUHW és tapasztalatszerzés szem pon tjából egyaránt
n agyon
fontos
volt. $ NLViOODPL OpWE O IDNDGy
meghatározottságok, a szuverenitás problematikája, D n em zetközi integrálódásL
NpQ\V]HUHN pV OHKHW VpJHN, valamint az ezek hátterében m eghúzódó globalizáció jelen tette
kihívásRN veszélyek
és
esélyek
HNNRU NHUOWHN pUGHNO GpVHP
homlokterébe. $ KD]DL NHUHVNHGHOPL EDQNRNnál (Budapest Bank, Magyar Hitel Bank, Magyar Fejlesztési Bank) eltöltött több m int 7 év során jártasságot szerezhettem ban ki term ékstUDtégiák
kidolgozásában ,
nem ]HWN|]L
EDQNPLQ VtWpVHN
pV
kockázatkezelési m ódszerek m egism erésében , valamint fejlesztésfinan szírozási
NpUGpVHNEHQ $ 0RGHUQ h]OHWL 7XGRPiQ\RN ) LVNROiMiQ W O MHOHQOHJ LV D pén zügy tantárgy keretében makropénzügyHNHWpénzelm élet, m onetáris politiND ban kügyletek, n emzetközi pénzügyi ism eretek, közpénzügyek, értékpapír piacok
P N|GpVH PRGHUQ vállalati pénzügyeket YDODPLQW ehhez szükséges DODSYHW pén zügyi számításokat RNWDWRN (]HNQpO D WiUJ\DNQiO OHKHW VpJ YDQ D NRUiEEL
J\DNRUODWEDQPHJV]HU]HWWV]DNPDLWDSDV]WDODWDLP oktatási hasznosítására.
$ 3K' IRNR]Dt megszerzésére való törekvés term észetes m ódon m erült fel
szám omra, HOV VRUEDQ D]pUW PHUW WRYiEEUD LV D IHOV RNWDWiVEDQ NpS]HOHP HO D M|Y PHW pV V]DNPDL NDUULHUHPHW 0iVUpV]U O D]pUW PHUW D] HGGLJL V]DNPDL
oktatási WDSDV]WDODWDLP YDODPLQW D m egszerzett
tudom ányos
elm életi
felkészültségem alapján szerettem volna olyan téma kim un kálására vállalkozni,
DPHO\QHN során ezek a készségek és képességek alkalm azhatók Ezért eleve szélesebb
következtetéseim , javaslataim szakm ai m egalapozottsága enn él fogva szilárdabb
OHKHW
$GLVV]HUWiFLyWPHJDODSR]yNXWDWiVLHUHGPpQ\HNSXEOLNiFLyN $ nem zetközi pénzügyi folyam atok, EHQQH a bankok tevékenységének, a
piacstruktúra alakulásánakD]iUYHUVHQ\iWpUWpNHO GpVének, vele párhuzam osan,
vagy an nak helyébe lépve a pén zügyi innovációkn ak, a kom munikációQDN D
PiUNDpUWpNHN IHOpUWpNHO GpVének a YL]VJálata PLQGPLQG D YHUVHQ\képesség NO|QIpOH |VV]HWHY LW KR]]D HO WpUEH A globális pénzügyi válság kitörése m ég
inkább aUUD LQGtWRWW KRJ\ DODSYHW HQ D krízissel összefüggésben, HQQHN D
szem pon tnak alárendelten folytassam a kutatásaim at és fogalm azzam m eg D téziseim et.
A vizsgált résztémák ezért kiE YOWHNDYiOViJNRQNUpW|VV]HWHY LQHNHOHP]pVpYHO I EEN|YHWNH]PpQ\HLQHNEHPXWDWiViYDO(z magában foglalta annak a n emzetközi
makrogazdasági háttérn ek a feltérképezésétDPHO\E ODNUt]LVNLLQGXOWPDJXNDWD pén zügyi innovációkDW H]HNHW D NpV EE ÄWR[LNXVQDN” bizonyult konstrukciókat,
YDODPLQWDNRFNi]DWNH]HOpVUHDSUXGHQVEDQNLP N|GpVUHYRQDWNR]ynemzetközi szabályozás és felügyelés MHOOHP] Lnek elem zését. A válság kibontakozása,
YDODPLQW Dz arra adott válaszreakciók logikusan igén yelték an nak bem utatását, hogy m ilyen
térség, illetve országspecifikus válságkezelési m egoldások,
kiútkeresési próbálkozások vannak szerte a világban .
Az elmúlt három év során H]HNU ODtém ákról folytatott kutatásaim eredm én yeir O az alábbi publikációkban szám oltam be: 9 A globalizáció hatásai és megítélése – a közép és keleteurópai térség és Magyarország WDSDV]WDODWDL>@– in : „Merre tart a világgazdaság:
(XUySD KHO\]HWH´ %0( 0 V]DNL 0HQHG]VPHQW *D]GiONRGiV és
Szervezéstudom ányi Doktori Iskola III. országos konferenciájának
HO DGiVDLKonferenciakötet, %XGDSHVWGHFHPEHUROGDO ,6%1
9 Globális pénzügyi piacok: virtualizálódó befektetési világ valóságos
kockázatokkal >@ – Külgazdaság LII. éYIRO\DP V]
ROGDO
9 A pén zügyi innovációk szerepe oligopolisztikus piaci környezetben >@– Pén zügyi Szemle LIII. évfolyam 4V]ROGDO
9 5ROH RI ILQDQFLDO LQQRYDWLRQV LQ ROLJRSROLVWLF PDUNHW HQYLURQPHQW >@–3XEOLF)LQDQFH4XDUWHUO\9ROXPH/,,,,VVXHSS
9 Felcserélt szerepek – Meddig képes helyettesíteni az állam a bankokat a
pén zügyi közvetítésben? >@ Széchenyi István Egyetem Kautz
Gyula Gazdaságtudom án yi Kar által Kautz Gyula halálának 10 0 . és születésének 180 . évfordulója alkalm ából szervezett tudom án yos NRQIHUHQFLD*\ UPiMXV kiadvány
9 A ban kok reagálása a globális pénzügyi válságra – n emzetközi
WDSDV]WDODWRN>@– Pénzügyi Szem le LV. évfolyam V]ROGDO
*lobális pénzügyi válság – a jelenlegi tényleg más?
$GLVV]HUWiFLyYH]pUIRQDOD $WpPDYiODV]WiVWN|YHW HQDUUDW|UHNHGWHPKRJ\WDOiOMDNHJ\RO\DQUHQGH] HOYHW elm életi vezérIRQDODW DPLUH a disszertációban enn ek a szerteágazó tém ának az
HJ\HV HOHPHLW IHO OHKHW I ]QL (]W a globalizációEDQ OHOWHP PHJ DPHO\ V]HUHSHW játszott m ár D válság HO ]PpQ\HLEHQ LV NpV EE HQQHk hátterén bon takozott ki a
mostan i válság, és mint tartós jelenséggel szám olni NHOOYHOHDN|YHWNH] pYWL]HGHN során is.
$disszertáció kiindulópontjaD]KRJ\Dglobalizáció folyamatD új m egvilágításba
KHO\H]WHDQHP]HWLJD]GDViJRNIHMO GpVpWDUHJLRQiOLVHJ\WWP N|GpVWYDODPLQWD nem zetközi gazdasági integrációs törekvéseket. $] iOWDOD NtQiOW HO Q\|N pV D]
HO UHKDODGiViYDO SiUKX]DPRVDQ MHOHQWNH] NRFNi]DWRN YHV]pO\HN IHQ\HJHWpVHN DGHNYiWVWUDWpJLDQpONOQHPNH]HOKHW NKDWpNRQ\DQ
Az elm últ évtizedek során a világgazdaságban végbem en t piaci liberalizáció a nem zetközi gazdasági, kereskedelm i és pénzügyi kapcsolatokat egyarán t érintette.
(QQHNDIRO\DPDWQDNDkiteljesedésével olyan, az áru és pénzügyi piacokat átfogó
globális struktúrák jöttek létre, am elyek a term elés, kutatás, fejlesztés, innováció, befektetések stb. hatékonysági követelmén yein ek új dim en zióját jelen tik $PRVWDQL m élységét és kiterjedtségét tekintve a YLOiJKiERU~W N|YHW LG V]DN legsúlyosabb, az 1929DV YLOiJYiOViJKR] PpUKHW globális
pén zügyi
válságn ak a hátterében LV ezek a folyam atok állnak. $ SLDF SULPiWXViUD pStW
DQQDN PLQGHQKDWyViJiW KLUGHW liberális közgazdasági elm életi PDLQVWUHDP D]W D] LOO~]LyW HU VtWHWWH KRJ\ DPHQQ\LEHQ PLQGHQ SLDFL V]HUHSO D VDMiW pUGHNHLW
N|YHWLDNNRUHQQHNHUHG MHKRVV]~WiYRQIHQQWDUWKDWyIHMO GpVJOREiOLV|QPDJiW korrigálni képes egyensúlyi rendszer lesz. Azt sugallta, hogy válságjelenségek
HJ\HV SLDFL V]HJPHQVHNEHQ HO IRUGXOKDWQDN XJ\DQ D]RQEDQ H]HN VRNNDO LQNiEE ön tisztulásként,
egyfajta
tan ulási
folyam atként
foghatók
fel,
m in tsem
ren dszerproblém akén t. $ jelenlegi válság súlyos következményeL Oátván yosan jelzik, hogy a piaci
mechanizm usok elégtelennek és DONDOPDWODQQDN EL]RQ\XOWDN PLQG a hatékon y
HU IRUUiVDOORNiFLyUDPLQGSHGLJ az önkorrekcióra$ pénzügyi piacokon és azok
V]HUHSO L N|UpEHQ kialakult problém ák (tartós és HJ\UH PpO\O JOREiOLV
egyensúlytalanságok,
túlzott
kockázatvállalási
hajlandóság
féktelen
hozam verseny, irracionális ösztönzési ren dszerek, egységes szabályozás hiánya pén zügyi ren dszerkockázatok stb.) kezelése érdekében szükségessé vált az állam intervenciója $ globális piac kudarcát az állam próbálta lokálisan enyhíteni éV EHDYDWNR]RWW D válság n egatív hatásain ak en yhítése érdekében . Ellentétben a]DVQDJ\
gazdasági világválság idején követett gyakorlattal, a korm ányok m ost QHP
KDJ\Wák m agára
a
pénzügyi V]HNWRUW. A fiskális SROLWLND W NHHPHOpVVHO
tulajdonszerzéssel sietett aEDQNRN–és egyes ágazatok, stratégiai vállalkozások – megsegítéséUH miközben
a
m onetáris
politikán
keresztül D MHJ\EDQNRN
OLNYLGLWiVE YtW LQWp]NHGpVHNNHO LJ\HNH]WHN fen ntartan i a pénzügyi piacok P N|GpVpWDSpnzügyi közvetítést.
Ma m ég n em látható teljes m élységében, hogy a rövidtávú válságkezelés, az állam
beavatkozása hogyan érinti a IHQQWDUWKDWy IHMO GpVW D hosszú távú trendeket D pén zügyi és reálszférában egyarán t. Nem csupán az állam m egnövekedett szerepe
YHW IHO XJ\DQLV kérdéseket KDQHP HQQHN OHpStWpVH pV D PpJ PHJOHKHW VHQ törékeny fellen dülésre gyakorolt várható hatásai is elem zésre várnak. A problém a
|VV]HWHWWVpJpW MHO]L D] HJ\HV NRUPiQ\RN UpV]pU O WDSDV]WDOW yYDWRVViJ DKRJ\DQ D válságkezelés érdekében alkalm azott eszköztár visszavon ásában eljárnak 0HVV]LUH YH]HW pV PHJOHKHW VHQ VRN EL]RQ\WDODQViJJDO WHUKHOW XJ\DQDNNRU D] D IRO\DPDW DPHO\ D YiOViJ OHN]GpVpU O PHJKDODGiViUyO V]yO pV PD PpJ QHP
OiWKDWy WLV]WiQ KRJ\ D M|Y UH Qp]YH PLO\HQ YiOWR]isok körvon alazhatók a
QHP]HWN|]L SpQ]J\L UHQGV]HU HJpV]H LOOHWYH HJ\HV V]HUHSO L körében A válság
Q\RPiQ YDOyV]tQ VtWKHW D] iOODPRN MHOHQW V lokális és – a korábbiakhoz képest
még HU WHOMHVHEE – globális szerepvállalásD a m on etáris és a fiskális politiNDL HJ\WWP N|GpVEHQ YDODPLQW D nem zetközi pén zügyi szabályozás és felügyelés terén egyaránt. 7HNLQWHWWHO DUUD KRJ\ D disszertációEDQ a válságfolyam atok elem zése során
IHOhaszn ált VWDWLV]WLNDL DGDWRN LQIRUPiFLyN HO UHMHO]pVHN QDJ\RQ J\RUVDQ
változQDN HEE O IDNDGyDQ IRO\DPDWRV aktualizálást, újraértékelést igén yelQHN ezért a kapcsolódó kutatásaimDW M~QLXV iYDO OH]iUWDP $] HJ\HV
fejezetekben található elem zések ezt az állapotot tükrözik, am elyhezD 20 0 9. évL
(XURVWDWLOOHWYH,0)VWDWLV]WLNDLtén yadatokDWYHWWHPDODSXO$re és az azt
N|YHW pYHNUH Dz ez év jún ius 30 LJ PHJMHOHQW ,0) HO UHMHO]pVHN adataiból merítettem .
összefüggéseinek vizsgálatapozitív és negatív hatásain ak bem utatása,NLHPHOWHQ a regionális integrációs folyam atokkal való kölcsönhatásain ak elem zése E
%HPXWDWQL D regionális in tegrálódás konvergen cia követelmén yeiQHN
valam int a globális kihívásokhoz való DONDOPDzkodás kén yszerein ek HJ\LGHM érvén yesülését D közép és keleteurópai térségbeQ külön ös tekintettel D] HJ\HV
országRN érdekérvényesítéséEHQ D nem zeti szuverenitás kiteljesítése iránti igén y
pVDNpQ\V]HU |QNRUOiWR]iVdialektikájára F
(OHPH]QL D globalizáció és liberalizáció hatásárD D nem zetközi és hazai
pén zügyi SLDFRNRQIHOHU V|Gött VWUXNWXUiOLViWUHQGH] GpVQHN D] ROLJRSROLV]WLNXV SLDFV]HUNH]HW térnyerésén ek következmén yeiW az árverseny és a pén zügyi
inn ovációk V]HUHSHszempontjából;
G
$] am erikai jelzálogpiacról EHQ NLLQGXOW válság kiváltó okainak és
legfontosabb következmén yein ek feltárása és bem utatásaNLHPHOWILJ\HOHPPHOD]
HJ\HV pén zügyi inn ovációkn ak ebben játszott szerepére; H
$ SpQ]J\L YiOViJ I EE PHJMHOHQpVL IRUPiLEyO YDOXWD, adósság és
ban kválság) kiindulva a jelen legi válság általános sajátosságainak, valamint a
NRUiEELNUt]LVHNKH]NpSHVWPHJILJ\HOKHW ~MV]HU YRQiVDLQDNbem utatása I
Megvizsgálni a válságnak a pénzügyi intézményekre gyakorolt hatásait,
EHPXWDWQL D banki válságreakciók általános vonásait, valam in t értékelni HJ\HV
régió LOOHWYH országVSHFLILNXV ban ki válságkezelési megoldásokat NLHPHOWHQ D
*08tagországok, YDODPLQW az eurózónán kívüli közép és keleteurópai országokezen belül Magyarország esetében; J
%HPXWDWQL D pénzügyi közvetítésEHQ az utóbbi években kiteljesedett
változásokat, a kereskedelm i EDQNL V]HUHSO N N|]UHP N|GpVpYHO ]DMOy N|]YHWtWpV térvesztését a W NHSLDFL m egoldásokkal szemben , valamint a válságnak az
interm ediáció terén PLQGHUUHYLVV]DYH]HWKHW következm ényeit; K
Feltárni
a
globális
pén zügyi
válság
szabályozásL és
felügyelésL
összefüggéseit YDODPLW EHPXWDWQL D I IHMOHV]WpVL LUiQ\RNDW PHJROGiVL MDYDVODWRNDW DPHO\HN D SUXGHQV EDQNL P N|GpV NLNpQ\V]HUtWpVpYHO a pén zügyi
UHQGV]HUW IHQ\HJHW NRFNi]DWRN PpUVpNOpVpW D m ostanihoz hasonló válságok elkerülését, vagy legalábbis n egatív hatásaiQDNFV|NNHQWpVpWWHV]LNOHKHW Yp
$NXWDWiVPyGV]HUH A tém a feldolgozása során a kutatásom NHOO elm életi m egalapozása céljából
V]pOHV N|U
nem zetközi
és
hazai
közgazdasági
elm életi
szakirodalm aW
tan ulmán yoztam át (zek között megtalálhatók Hgyes nem zetközi szervezetek
,0) BIS, Európai Unió (%5' MHJ\EDQNRN (Európai Közpon ti Bank, BoE,
tan ulmán y, am ely a különféle V]DNLUodalm i forrásokban m egjelent elem zések megállapításait összevetve, eseten ként statisztikai adatokkal alátám asztott
kiértékelpVW N|YHW HQ törekszik általánosítható következtetésekre jutn i és ezek alapján javaslatokat m egfogalm azni.
A globális pénzügyi válsággal kapcsolatos kutatásaim során a vizsgálódásaim at
több szinten és aspektusból IRO\WDWWDP $] HJ\LN V]LQWHW a globális folyam atok,
D]RNVDMiWRVViJDL|VV]HWHY LpVN|YHWNH]PpQ\HLképezik. A m ásik szin t region ális
PHWV]HWHW MHOHQW YDJ\LV HOHPH]WHP D UHJionális folyam atokat, illetve a globális
IRO\DPDWRN térségi érvényesülését, egyrészt az Európai Unió *08 LOOHWYH D
közép és keleteurópai EUtagországok szem pontjából. A harm adik szin tet Magyarország jelen tette általában a gazdaságpolitika, valamint an nak két részterülete, a m onetáris és a fiskális politika sajátosságainak, a válságkezelésben játszott szerepüknek az elem zésével. Ez a módszertani elhatárolás OHKHW Yp WHWWH D] HJ\HV MHOHQVpJHN VWDWLNXV állapotfelmérését csakúgy PLQW LG EHOL folyam atba ágyazva D]RN GLQDPLNXV elem zésétDYiUKDWyWHQGHQFLiNIHMO GpVLLUiQ\RNIHOYi]ROiViW$z elem zés során
törekedtem a lehetséges KDWyWpQ\H] N pVkövetkezm én yeLN PLQpO V]pOHVHEE N|U feltérképezésére, miközben próbáltam WXGDWRVDQ kerülni D] iOWDOXN HO LGp]HWW
hatások érvén yességi dim enzióinak abszolutizálását. $ kölcsönhatások feltárása segítséget
adott
az
egyes
válság
okok,
illetve
következmén yek
reális
MHOHQW Végénektényleges súlyánakbem érésére, és PLQGH]D következtetések MREE
megalapozását LV segítette $] HJ\HV vizsgálati aspektusok a növekedés, D]
egyensúly, D m on etáris és fiskális politika, D EDQNi reagálások YDODPLQW D szabályozás és felügyelésHOHPHLW fogják át. $ GLVV]HUWiFLy HJpV]pQ YpJLJYRQXO D] D NHWW VVpJ am ely a választott tém a hátterében LVm eghúzódik, nevezetesen a pénzügyi és a reálszféra kapcsolata, akár
a kauzális összefüggéseLket, akár a dinam ikusan változó kölcsönhatásDLNDWYDJ\D két területen aJOREDOL]iFLyIRO\DPDWiQDNHO UHKDODGiViWtekintjük
következm én yei n yomán szám os kérdés felvet GLN a pénzügyi globalizáció perspektíváit, a folyDPDW HO UHKDODGiViQDN WHPpW PpO\VpJpW pV NLWHUMHGWVpJpW LOOHW HQ $ krízis által kiváltott legkülön félébb típusú (pén zügyi, gazdasági, egyensúlyi, foglalkoztatási VWE problém ák egy részére D válságkezelés során
születtek MREEURVV]DEE válaszok, m ásokraugyanakkor továbbra sin csenek WHOMHV bizon yossággal
állítható
eredm ényes
Pegoldások Az
mindenesetre
elég
HJ\pUWHOP HQPHJPXWDWNR]RWWKRJ\a válaszkeresés és a válságkezelésJ\DNRUODWD – ellentétben m agával a krízissel –Qem öltött globális jellegeW
.pUGpVHN $disszertációban YLzsgált tém akörrel összefüggésben –Dteljesség igénye nélkül –
DN|YHWNH] IRQWRVDEEkérdésekre kerestem a választ D
0LO\HQ összefüggés van D globalizáció, YDODPLQW D regionális integrálódás
között KRJ\DQ pUWHOPH]KHW a szuveren itás az integráció és a globalizáció
folyam atában NLHPHOWHQ D közép és keleteurópai térség országainak felzárkózása, társadalm i, gazdasági modernizációja szem pon tjából? E
0LO\HQhatásai vannak a piaci struktúrán ak, az egyes piacformákn ak aSLDFL
V]HUHSO NWHYpNHQ\VpJpUHD]iUYHUVHQ\re, valam int az inn ovációkra?
F
0ennyiben hason lít ez a globális krízis a korábbi válságokhoz, PLEHQ
m utat eltéréstpVPLO\HQPpUWpN H]D különbség az elm últ évtizedek során tapasztalt jelen ségekhez képest?
G
0LO\HQ WpQ\H] NUH YH]HWKHW YLVV]D KRJ\ D különféle közgazdasági
elem zések, elmélHWHN YDODPLQW D] H]HNUH pSO JD]GDViJILOR]yILDL m egközelítéseknem voltak képesek DPHJIHOHO SURDNWtYJD]GDViJSROLWLNDL
válaszok kikényszerítésével elejét YHQQL a válság bekövetkezésének, vagy legalább
kitörésének LG EHQ W|UWpQ HO UHMHOzésére LOOHWYH várható
NLWHUMHGésének,
m élységének
és
következm ényei
súlyosságáQDN
prognosztizálására" H
0HQQ\LEHQ MHOHQWL a m ostani válság az elm últ évtizedek m ainstream
közgazdasági gon dolkodásának D SLDF PLQGHQKDWyViJiW HO WpUEH iOOtWy neoliberális felfogásnak a kudarcát, H]]HOHgy korszak lezárulását"
I
Milyen új feladatokat jelent a válság súlyossága és VRN ~MV]HU YRQiVD D
nem zetközi pénzügyi szabályozás és felügyelés Werén ? 0LO\HQ MHOOHP] L lesznek annak az új pénzügyi architektúrán ak, am ely a globális folyamatok
túlhajtására válaszul NLDODNXO"
+LSRWp]LVHN A fenti kérdések V]HP HO WW WDUWiViYDO D GROJR]DWEDQ az alábbi hipotézisek elem zéséW és relevan ciáján ak igazolásáW kívánom elvégezni KLSRWp]LV A közép és keleteurópai országok – köztük Magyarország – számára az
európai un iós integrálódás QHP MHOHQW WHOMHV és autom atikus védelm et D
JORbális kihívásoknak való m egfelelésre Az európai un iós véd HUQ\ FVDN adekvát gazdaságpolitika esetén hatékony. KLSRWp]LV A globalizáció hatására a pén zügyi piacok oligopolisztikus jellege az egyes
RUV]iJRNEDQ pV YLOiJPpUHWHNEHQ LV IHOHU V|G|WW LO\HQ SLDFL N|UQ\H]HWEHQ D] iUYHUVHQ\ YHV]tW MHOHQW VpJpE O V]erepét a K+F tevéken ység és a
pén zügyi innovációk veszik át. KLSRWp]LV A pén zügyi innovációkDW D EHIHNWHW L igények hívják életre, de D kockázatokn ak a globális pénzügyi rendszerben való szétterítésével a lokális válságok gyors terjedésén ek, nem zetközivé válásán ak a hordozóivá
pVIHUW ]pVLFVDWRUQiMiYiYiOWDN KLSRWp]LV
Az Európai Unió felkészületlennek és gyengének bizon yult a közösségi
V]LQW
YiOViJNH]HOpVEHQ
D
WDJiOODPL
LQWp]NHGpVHN
XJ\DQDNNRU
V]HPEHPHQWHN D] pUYpQ\EHQ OpY N|]|VVpJL V]DEiO\UHndszerrel és ez
súlyosan YHV]pO\H]WHWL D *08 WRYiEEL E YtWpVpW D N|]|V PRQHWiULV politikát. KLSRWp]LV A pén zügyi interm ediáció kockázatait fokozza, hogy a kereskedelm i ban ki
$ pén zügyi piacok globalizálódásával n em tartott lépést a pénzügyi
szabályozás és felügyelés $ YiOViJ IHOHU sítette az egységes n emzetközi
szabályozásra való törekvéseket, GH YiOWR]DWODQXO HU VHN D] pUGHNHN D QHP]HWL V]LQW
m egoldásokban , H]pUW D V]DEiO\R]iVL DUELWUi]V OHKHW VpJH
tartósan fennm arad
$3e1=h*<,9È/6È*+È77(5($1(0=(7.g=,
3e1=h*<,5(1'6=(5*/2%È/,6%(È*<$=2776È*$
Az alábbi fejezet a globalizáció fogalm áWDIRO\DPDWMHOHQWHWWHOHJI EENLhívásokDW
– veszélyekHW pV OHKHW VpJHNHW, továbbá a transznacion ális társaságoknak a játszott Vzerepét – foglalja össze. (OHP]L D
globalizáció térhódításában
globalizáció és a regionális integrálódás összefüggéseit, kölcsönhatásait,YDODPLQW
D] európai uniósin tegrálódás útjára lépett közép és keleteurópai térség országai
HO WWiOOyNHWW V–globális és regionális –alkalmazkodási kényszer összefüggéseit 0LQGH] LG EHQ HJ\EHHVHWW D régió államaiEDQ YpJEHPHQ SROLWLNai és gazdasági paradigm aváltással,
ezért
a
történelm i,
geostratégiai
meghatározottságok
következtében a nem zeti érdekérvén yesítés, a n emzeti szuverenitás kérdése
különös érzéken ységgel YHW GLN Iel az in tegrálódás kiteljesítésében és a globális alkalm azkodás terén egyarán t.
$QHP]HWN|]LSpQ]J\LUHQGV]HUpVDJOREDOL]iFLy $JOREDOL]iFLyMHOHQWHWWHNLKtYiVRN $JOREDOL]iFLyIRJDOPD A globalizációnak n incs egységes m eghatározása D V]DNpUW N HOV GOHJHVHQ D gazdasági von atkozásait han gsúlyozzák, utalva arra, hogy a folyam atnak kulturális, politikai és egyéb összefüggései is vannak. A disszertációban
HOV VRUEDQ D JD]GDViJL SpQ]J\L DVSHNWXVRNDW YL]VJiORP A Világban k ! HJ\LN
DQ\DJD D JD]GDViJL JOREDOL]iFLyW D KDWiURNRQ iWtYHO JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHN QHP]HWN|]L NHUHVNHGHOHP NOI|OGL P N|G W NH EHIHNWHWpVHN SRUWIROLy
EHIHNWHWpVHN Q|YHNHGpVpYHO D]RQRVtWMD DPHO\HN NO|QE|] RUV]iJRNEDQ pO emberek között zajlanak.
Ennél átfogóbb értelm ezés az, am ely szerint a nem zetközi kereskedelmi, pén zügyi, gazdasági ügyletek m ellett nagyon sok intézm én y – beleértve cégeket,
kormán yokat, n emzetközi in tézm ényeket és nem korm ányzati szervezeteket
1*2 – P N|GpVH LV W~OOpS D] RUV]iJKDWiURNRQ" ,Oyen értelem ben a
JOREDOL]iFLyV MHOHQVpJ HJ\iOWDOiQ QHP ~M D YLOiJJD]GDViJ NRUiEEL IHMO GpVL
V]DNDV]DLEDQLVPHJILJ\HOKHW YROWGHDNLOHQFYHQHVpYHNN|]HSpW OH]DIRO\DPDW különösen felgyorsult.
$ JOREDOL]iFLyW D WRYiEELDNEDQ NRPSOH[ YLOiJPpUHW MHOHQségként értelm ezem,
DPHO\ D QHP]HWN|]L NDSFVRODWRN NLV]pOHVHGpVpUH pV HOPpO\OpVpUH YH]HWKHW vissza. Hatásai közvetlenül érintik és befolyásolják a nem zetközi politikai, biztonságpolitikai, valam in t kereskedelm i, gazdasági, pénzügyi, techn ológiai
IHMO GpVL IRO\DPDWRNDW H]HNHQ NHUHV]WO D YLOiJJD]GDViJL HU YLV]RQ\RNDW valam int az egyes országok társadalm igazdasági m odernizációs törekvéseit, érdekérvén yesítését, szuverenitását. A folyamat, amely a társadalm i, gazdasági szféra
A napjain kra felgyorsult globalizáció a n emzetköziesedés terméke DPHO\ D]
DV]LPPHWULNXV N|OFV|Q|V IJJ VpJHN IHOHU V|GpVpW KR]WD PDJiYDO +itterében a gazdaság globalizációja D n em zetközi kereskedelem liberalizációja, valamint
HOV VRUEDQ D NRPPXQLNiFLyV pV LQIRUPiFLyV WHFKQROyJLD WHUpQ YpJEHPHQW
XJUiVV]HU IHMO GpV K~]yGLN PHJ $ JOREDOL]iFLy OHJI EE KRUGR]yLYi D] ~Q transzn acionális társasáJRN# váltak, am elyek globális m éretekben szervezik meg a $ %'&(&*)+ ,-,././.1032 .546 7 8:9 ;:<=>2 46 ?:,-@BA34<>4CED A)'47 D AF,3?G7 4B9 ;B7 D H3;B& D 4<',-D IIJ'@BIK96D @-L(IB2 %& CM7 NO/P'QSROST/U>U1Q 2WV52 P R[Z\R 2B]^2:_(`a aa'b+-c\%';B&'&K%>@/d'J97 D A > % 4:J7 8feg<'4.h;39 4:J&ig7 4B9 ;B7 D H3;B& D 4<j;:<8k&K%'@ X – X:Y ch46K7 8 6;G8'@ T 6 ?:;G<>D H3;B& D 4 < l R @-I@-;:6A3% @BCED <;:6D J97 D Ad>47 D AF'lBn5<>D o@G6ID & F Y X X 4L>]pD A3%'D ?:;:<lBq'2-42 r
A transzn acionális és m ultinacionális társaságok, vállalatok fogalm akat szin on im aként használom . CE@-?<'@o@BH3sBIL(@KvW@-H3D:=D:@BH3@-=<>@-=1;H[w6D uI ou-7 7 ;B7 ;G&K4:=<;G=1;[9 @37 I 7 sG<:F@-?:s-&l
Q
ets-& Is3?G& @7 @G<lB%'4:?-F1D <=u99E;BH[@37 I
nevezetesen , hogy tevékenységüket világm éretekben szervezik és fejtik ki, átlépve az egyes országok határait. CEJ7 &KD <';A3D 4<'uB7 D IvW@37 H ;x& =@I4:=<@GE C H3@3&KD Is-? y:IIH3@-& s& @37 s-&%';<?:Iz7 F4:H3H;2 a tevékenységgel szem ben
V]HPpO\HN pV Q\HUVDQ\DJRN D] iUXN QHP]HWN|]L IRUJDOPD D ORJLV]WLND IHMO GpVH nyomán a gazdasági globalizáció felgyorsult. A n em zetközi üzleti kapcsolatok
Szervezeti oldalról a m ultinacion ális vállalatok megjelen ése és gyors térhódítása fémjelezte
ezeket
a
m ély változásokat.
A n emzetközi nagyvállalatok
a
hatékonysági szem pontokat egyre inkább globális összefüggésben szemlélték és
érvén yesítették a beszerzést O D WHUPHOpVHQ iW D] pUWpNHVtWpVLJ EH]iUyODJ
(UHGPpQ\HVP N|GpVNK|]MHOHQW VHQKR]]iMiUXOWDND]RNDNO|QIpOHQHP]HWN|]L megállapodások, am elyek nyom án az árupiaci liberalizáció kiteljesítése, egyes
term ékpiacok szabályozása, a gazdasági kapcsolatok útjában álló akadályok
OHERQWiVD D NHUHVNHGHOPL NRUOiWR]iVRN D YiPRN pV QHP YiPMHOOHJ DNDGiO\RN IHOV]iPROiVDMHOHQW VHQHO UHKDODGW$YHUVHQ\HU V|GpVHKR]]iMiUXOWD]iUXSLDFRN
KDWpNRQ\ViJiQDN YDODPLQW D V]DEiO\R]RWWViJQDN D MDYXOiViKR] pV D V] N|V HU Iorrások racion álisabb elosztásához. | PZ P 2_(`a a>~:b+ Q <>@BCH3@3& DL(@KvK7 8'sBIt)>64-9>7 @GCE;B&KD =uv;S;xL(@37 ?-F46WIJ7 &>?G7 4-9;-7 D H3uGA3D w1s-I[6@-?:D 4<'u-7 D IgD <&K@-?6uA3D w:= X:}
Y
X1Y
korában, Fejlesztés és Fin anszírozás 2. Szám 25. o.
(OHLQWHD]iUXSLDFLJOREDOL]iFLyYDOSiUKX]DPRVDQPDMGNpV EEDWWyOPLQGLQNiEE független edve,
elszakadva
végbem ent
a
nem zetközi
pén zügyi
piacok
YLOiJPpUHW YpYiOiVD(]HNQHNDJOREiOLVVWUXNW~UiNQDNDP N|GpVHD]RQEDQQHP járt együtt az egyes pén z pV W NHSLDFRN N|]|WWL IHMOHWWVpJL NO|QEVpJHN HOW QpVpYHO Ä9DQQDN V]LQWH JOREiOLVQDN WHNLQWKHW W NHSLDFRN GH H]HNQpO LV
PHJPDUDGWDKD]DLV]DEiO\R]iVpVDIHOJ\HOHW” $W NHSLDFRNHOWpU IHMOHWWVpJH valam int az egységes nemzetközi szabályozás hián ya következtében a W NH MDYDN iUD]iViEDQ tJ\ D ILQDQV]tUR]iVL IRUUiVRN N|OWVpJHLEHQ V]iPRWWHY NO|QEVpJHN
OHKHWQHN DPHO\HNHW HOV VRUEDQ D PXOWLQDFLRQiOLV YiOODODWRN NpSHVHN NLKDV]QiOQL többletérték term elésére.
J óllehet olyan PpUWpN QHP]HWN|]L V]DEiO\R]RWWViJ D SpQ]J\L SLDFRNRQ D
PpUVpNO GpVHLUiQ\iEDQKDWQDN(]HNN|]|WWHPOtWKHW KRJ\Vzabván yosították a
pén zügyi term ékeket, DPLQHNDOikviditásV]HPSRQWMiEyOYDQMHOHQW VpJH
$ SpQ]J\L UHQGV]HU GHUHJXOiFLyMD MHJ\pEHQ D W NHPR]JiV HO VHJtWpVH D W NH MDYDN min él szabadabb n em zetközi áramlásának biztosítása érdekében elin duOWD
nem zetközi jogharm onizáció, LOOHWYH D V]DEiO\R]iV HJ\V]HU VtWpVH N|QQ\tWpVH D]
HOWpU V]iPYLWHOL V]WHQGHUGHN HJ\VpJHVtWpVH 0LQGH]HN PHJWHUHPWHWWpN D KDWpNRQ\DEE WpQ\H] iUDPOiV D QHP]HWN|]L V]LQW SpQ]J\L N|]YHWtWpV
NLERQWDNR]WDWiViQDNOHKHW VpJpW. Am ikén t azt is, hogy a válságok is gyorsan utat találjan ak m aguknak a globális piacok „IpUHJO\XNDLQ”, s eljussan ak m indenhová.
YH]HWKHW YLVV]D $] HOOHQ] L D]W KDQJV~O\R]]iN KRJ\ a globalizáció D] HU V országoknak kedvez a gyen gékkel szem ben , és V~O\RVEtWMD NO|Q|VHQ D IHMO G
orszáJRNEDQ pO N HOQ\RPRURGiViW $] HPEHUHN NLV]ROJiOWDWRWWViJiW Q|YHOL PHUW _(`a 0a'b Nem zetközi vállalatgazdaságtan
J8';G)>@-IW&Wl-~2-42
, Szerkesztette CZAKÓ Erzsébet – RESZEGI László, Alin e Kiadó
PLQG W|EEHQ pU]LN ~J\ KRJ\ QHP N PDJXN KDWiUR]QDN pOHWNU O JD]GDViJL
OHKHW VpJHLNU O PpJ FVDN QHP LV VDMiW NRUPiQ\]DWXN KDQHP RO\DQ NOV HU N DPHO\HNIHOHWWQLQFVHOOHQ U]pVN
A globalizáció tám ogatói ugyanakkor azzal érveln ek, hogy a n emzetközi
NHUHVNHGHOHPEH W NHiUDPOiVL IRO\DPDWRNED YDOy EHNDSFVROyGiVW N|YHW HQ V]iPRV IHMO G RUV]iJEDQ FV|NNHQW D V]HJpQ\HN DUiQ\D MDYXOW D ODNRVViJ
A regionalizálódás, a szom szédos országok közötti n em zetközi munkam egosztás elm élyülése,
az
in tegrációs
folyam at
gazdasági,
pénzügyi,
kereskedelmi,
WHFKQROyJLDL IHMO GpVL PRGHUQL]iFLyV YDODPLQW IRJODONR]WDWiVL MyOpWL KDWiVDL QDJ\on fontosak az adott országcsoport sikeres világgazdasági alkalm azkodása,
térn yerése szem pon tjából. Itt lén yegében „NLFVLEHQ” , az integráció keretében ,
VDMiWRV UHJLRQiOLV YpG HUQ\ DODWW W|UWpQLN D JOREDOL]iFLy D KDWiURNRQ iWtYHO tevékenységek in tenzívvp YiOiVD pV D] HEE O V]iUPD]y HO Q\|N NLKDV]QiOiVD
– X:Y % &*&*)+ ,-,./.x.032 .546K7 89;:<='2 46 ?:,-@-A34<'4CED A)'47 D AF,3?B7 4B9 ;B7 D H3;B&KD 4<',-8'4A3J'CE@B<& I, Q II@BIID <'?it7 4B9 ;B7 D H;G&KD 4<>d`>2 )8L és %&(&K)+ ,-,.x./.032 .546K7 89 ;:<'='2 46 ?,-@BA34<'4CED A)>4G7 D AF,3?G7 4-9;-7 D H3;G&*D 4<>,384A3J>CE@B<& I, Q I3I@-IID <'?:ig7 4-9;-7 D H3;B&*D 4<d>q'2 )'8L PRPZ5O Y
2Bm2:_(`a aBb+ Q H P J6 w)';D:n5<'D wS=@37 @3& D-9
o &KsBID:)'47 D & D =uv;SsBIg;GHguB& ;-7 ;G=J7 uGIK9;<xv uB& IH34G&*&>IH3@G6@-)'@l
Fejlesztés és Finanszírozás, Bp. 5. o.
Ez utóbbi ma m ár egyetlen ország, vagy országFVRSRUW HVHWpEHQ VHP WHNLQWKHW reális
alternatívának
a
nem zetközi
munkam egosztás
rendszerébe
való
EHNDSFVROyGiVVDO V]HPEHQ (EE O D] LV N|YHWNH]LN KRJ\ D IHMO GpVL követelmén yek és alkalm azkodási kényszerek n em csak a regionális integrációk, hanem az egyes n em zeti gazdaságok szintjén is jelentkezn ek, és új m egvilágításba helyezik
a
nem zeti
önállóságnak,
szuverenitásnak,
a
n em zeti
értékek
PHJ U]pVpQHN YDODPLQW D nemzetállam i érdekérvén yesítésQHN D OHKHW VpJHLW YDJ\LVH]D]DSRQWDKRODOHJHU WHOMHVHEEHQMHOHQWNH]QHND]HOWpU pUGHNHNPLDWWL feszültségek S. P. Huntin gton szerint „D IHMO GpV FLYLOL]iFLyV DVSHNWXVDLQDN D
1DSMDLQNLJ a globalizáció fon tos hajtóereje YROW a liberális gazdaságpolitikák
QHP]HWN|]L WpUQ\HUpVH D YLOiJPpUHW SLDFL liberalizáció, valamint a pén zügyi
piacok összefon ódása. A V] N|V WHUPHOpVL WpQ\H] N PHJV]HU]pVppUW IRO\y PLQG kíméletlen ebb verseny, a technikai, technológiai m egújulás, az innovációs
NpQ\V]HUD]LQIRUPDWLNDVRKDQHPWDSDV]WDOWWHP IHMO GpVpYHOés elterjedésével járt együtt. A totalitárius rendszerek bukásával, az in form ációs társadalom kiépülésével, az Internet térhódításával az egyén szám ára a szabadság és dem okrácia jegyében valósággá vált az inform ációhoz való szabad hozzáférés.
8J\DQDNNRU H] a technológiai változás F. Fukuyam a szerint ÄERPODV]Wy KDWiVW
IHMWHWW NL D WiUVDGDOPL NDSFVRODWRN YLOiJiEDQ « NLNH]GWH D WHNLQWpO\
J\DNRUODWLODJ YDODPHQQ\L IRUPiMiW pV PHJJ\HQJtWHWWH D FVDOiGRNDW D
V]RPV]pGViJLN|]|VVpJHNHWpVQHP]HWHNHW|VV]HWDUWyN|WHOpNHNHW´ !K Az in form ációrobban ás
hatására
bekövetkezett
átalakulás
felértékelte
a
tudásalapú gazdaság D IHQQWDUWKDWy IHMO GpV YDODPLQW D] |NROyJLDL V]HPSRQWRN
következtében a világgazdaság egészében m eghatározóvá vált. (]HNDn emzetközi
QDJ\vállalatok D JOREiOLV W NHNDSFVRODWRN RO\DQ KDWpNRQ\DQ P N|G infrastrukturális
hátterét
teremtették
m eg,
am ely
alkalmas
a
pén zügyi
HU IRUUiVRN LJpQ\ V]HULQWL J\RUV iWFVRSRUWRVtWiViUD D] HJ\HV W NHSLDFRN HOWpU T/Z 5kn Z m Z i 2d2_(`aa`b+ Y Y X
) 2B0W~:`2-42 $ tU n5egn[ Q ] QU 2_(`a aa>b+
A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó,
A nagy szétbom lás, Európa Könyvkiadó, Bp. 18 . o.
IHMOHWWVpJpE O és szabályozottságából fakadó arbitrázsOHKHW VpJHN NLKDV]QiOiViUD
YDODPLQW D EHIHNWHWpVHNQpO D JOREiOLV W NHKDWpNRQ\ViJL N|YHWHOPpQ\HN kizárólagos érvényesítésére. A m ultin acionális vállalatok m egjelenése és P N|GpVN NLWerjedése D társadalm i
KLV]HQ D NRRUGLQiFLy V]iPRV YRQDWNR]iVEDQ W~OOpSL D QHP]HWL NHUHWHNHW” !! Korábban a globális koordináció a politikai racionalitást k|YHW
bürokratikus
koordin áció, a]D]D szabályozás logikájára épült, am inek a nem zetállamok YROWDN a letétem én yesei $KRJ\ D JD]GDViJL OLEHUDOL]iFLy PLQGLQNiEE HO UHKDODGW ~J\ NHUOWHN HO WpUEH D piaci koordin áció eszközei, vagyis a politikai m ellett a gazdasági racionalitás
V]HPSRQWMDL is m in d han gsúlyosabbá váltak. „$ SLDFL pV D EURNUDWLNXV
NRRUGLQiFLyNHWW VVpJpWWNU|]LWHKiWDJOREDOL]iFLyHJpV]LQWp]PpQ\LUHQGV]HUH $ I V]HUHSO N D EURNUDWLNXV ORJLNiEDQ D QHP]HWiOODPRN PtJ D SLDFL ROGDORQ
D]RN D JOREiOLV PXOWLQDFLRQiOLV YiOODODWRN DPHO\HN N|]O VRNQDN D JD]GDViJL
HUHMHQDJ\REEPLQWDOHJW|EEQHP]HWiOODPp” ! " $
P N|G W NH
EHUXKi]iVRN
YLOiJPpUHW
UHQGV]HUpQHN
KDWpNRQ\ViJL
követelmén yei, a nem zetközi, PXOWLQDFLRQiOLVW NH, és adekvát globális hatóköU GH QHP]HWiOODPL UpV]YpWHO PHOOHWW P N|G intézményein ek (IMF, Világban k,
:72 pUGHNHL egyre nyilvánvalóbban NHUOQHN NRQIOLNWXVED a jobbára nem zeti,
Ma m ég világszerte KLiQ\R]QDN D NRQIOLNWXVNH]HOpV D]RQ WHFKQLNiL DPHO\HN hatékonyan tudnák feloldani a globalizációval kapcsolatos ellentm ondásokat, $$
_*`aa a'b+
CHIKÁN Attila Társadalm i koordinációs m echanizm usok és a közszféra, Pénzügyi Szem le LII. évfolyam 20 0 7/ 3 4. szám 410 . o. $N _(`a0a'b Nem zetközi vállalatgazdaságtan , Szerkesztette CZAKÓ Erzsébet – RESZEGI László, Aline Kiadó J8';G)>@-IW&WlBG` Gq'2-4'2
harmonizáln i a külön féle törekvéseket, elejét venniDNRQIOLNWXVRNnak, de legalább
LV PHGHUEHQ WDUWDQL D]RNDW. Az is nehezíti a helyzetet, hogy min dm áig nem
VLNHUOW NHOO iUQ\DOWViJJDO EHPXWDWQL pV D V]pOHV N|]YpOHPpQ\ V]iPiUD LV pUWKHW Yp WHQQL D JOREDOL]iFLyW D PDJD WHOMHVVpJpEHQ |VV]HV SR]LWtY pV QHJDWtY hatásával együtt.
$UHiOpVDSpQ]J\LV]IpUDN|OFV|QKDWiVD
$ PDL PRGHUQ SpQ]UHQGV]HU D EHOV pUWpN QpONOL SpQ] YLOiJiQDN OpWUHM|WWH MHOHQW VYiOWR]iVKR]YH]HWHWWDUHiO és a pén zügyi szféra viszonyában. Az a szoros
NDSFVRODW DPHO\EHQ D SpQ] DQ\DJL N|W GpVH pV DOiUHQGHOWVpJH D WHUPHOpVL
mérsékeltebb PHJWpUOpVL OHKHW VpJHLYHO V]HPEHQ D SpQ]J\L V]IpUD PRELOLV
MHOOHJH IHOHU V|G|WW D QHP]HWN|]L W NHPR]JiVRN HO WWL NRUOiWRN OHERPOiViYDO D SpQ]IRUJDORP YLOiJPpUHW Q|YHNHGpVH ILJ\HOKHW PHJ $ Ueálszféra IRO\DPDWDL döntései és azok következményei hosszú távon érvényesülnek, és a m ögöttes term ékhez kapcsolódó szolidabb jövedelem áram lási, megtérülési elvárásokkal
DOiWiPDV]WRWWDN $ UHiOJD]GDViJ P N|GpVL ]DYDUDL D NOönféle term ékpiacokon
]DMOy NRQMXQNW~UD IRO\DPDWRN DODSMiQ YLV]RQ\ODJ MyO PRGHOOH]KHW N pV HO UH
$z elmúlt két és fél év m akroIRO\DPDWDLW JyUFV DOi YHY NO|QIpOH HOHP]pVHN közös kiindulópontja, hogy a válság a globális pénzügyi piacokon bontakozott ki, globális jellege m eghatározó, és n em választható el azoktól a n em zetközi pén zügyi
MHOHQVpJHNW O DPHO\HN D] HOP~OW pYWL]HG VRUiQ HU V|GWHN IHO $ SpQ]J\L LQQRYiFLyNV]pOHVN|U DONDOPD]iVDXJ\DQLVPHVV]HPHQ N|YHWNH]PpQ\HNNHOMiUW
QHPFVDN D globális pénzügyi rendszer egészére, KDQHP a kölcsön ös függések
ren dszerén keresztül a term ékpiacokra és a gazdaságokra LV
-yOOHKHWPLQGNpWV]IpUiQDNMHOHQW VUHODWtY|QiOOyViJDYDQDUHiOJD]GDViJEDQpVD pén zügyi területen zajló folyamatok kölcsönhatását D]RQEDQ m égsem leKHW
figyelm en kívül hagyni az elem zések során. A jelenlegi globális pénzügyi válság például n agyon
hamar
átterjedt
a
reálgazdaságra
és
súlyos recessziót,
foglalkoztatási, egyensúlyi problémákat okozott, ráadásul itt a kilábalás várhatóan
hosszabban elhúzódLN PLQW D SpQ]J\L LQWp]PpQ\HN HVHWpEHQ DKRO D W ]VGpN EHIHNWHWpVL DODSRN D YHV]WHVpJHLN MHOHQW V UpV]pW QDSMDLQNUD már ledolgozták. A kon jun ktúra újbóli fellen dülése, a reálgazdaság növekedési perspektívái QHP
választhatóN el attól, m ilyen ütem ben megy végbe a pén zügyi YLV]RQ\RN kon szolidációja és n övekedésének in dulása, de az ütemkülönbség a két szféra között várhatóan fen nm arad.
.|]pSpV.HOHW(XUySDUHQGV]HUYiOWR]iVpVJOREDOL]iFLy $ globalizációval NDSFVRODWRV IpOHOPHN HOV VRUEDQ D JD]GDViJL HU YLV]RQ\RN D YHUVHQ\ pV SLDFL SR]tFLyN KiWUiQ\RV iWUHQGH] GpVH D] HOpUW pOHWV]tQYRQDO veszélyeztetése, a bizon yos tevékenységekre való korábbi szakosodás kom paratív
HO Q\HLQHN J\RUV OHPRU]VROyGiVD D QHP]HWL NXOW~UD pUWpNHLQHN HOW QpVH D] DQ\DQ\Hlv veszélyeztetése m iatt m erülnek fel. A globalizáció pozitív hatásait
Q|YHNY iUXNtQiODW WHOHNRPPXQLNiFLy WXUL]PXV YLOiJNXOW~UD XJ\DQDNNRU D
társadalom nagy része „ WHUPpV]HWHVQHN YHV]L”, kihasználja, és nem feltétlenül kapcsolja össze ezzel a folyam aWWDO
versenypozíciói (] egyesek szám ára a lesüllyedés veszélyével fenyeget, m íg másokn ak a felem elkedés esélyét kínálja. A folyam at ren dkívül összetett, mert –
Bod Péter Ákos szavaival élve – ÄYDOyVDN D KLUWHOHQ W NHPR]JiVKR] WDSDGy YHV]pO\HN LV D JD]GDViJL YLV]RQ\RN J\RUV iWUHQGH]pVH |VV]HNXV]iOMD D]
|NRV]LV]WpPiW D GLQDPLNXV JD]GDViJL IHMO GpV KDPDU HO WXG URQWDQL V]HUYHVHQ IHOpSOWWiUVDGDOPLVWUXNW~UiNDW´ !*#
A fent jelzett problém ák sok esetben élesNRQIOLNWXVRNformájában jelen nek m eg Közép és KeletEurópa országaiban, így Magyarországon is. Ennek m agyarázata
– D] LVPHUW általán os okok m ellett – D]RNEDQ D VDMiWRV W|UWpQHOPL SROLWLNDL
JD]GDViJL HWQLNDL V]RFLRNXOWXUiOLV YLV]RQ\RNEDQ rejlik, amelyek gyökerei nagyon m esszire nyúlnak vissza. A történelm i mélyfolyam atok között utaln i kell a
1\XJDW, valam int Közép éV .HOHW(XUySD V]pWIHMO GpVpQHN NH]GHWpW MHOHQW második jobbágyság kialakulására, az en nek hatására az egyes országokban
YpJEHPHQW WRU] EHIHMH]HWOHQ QHP]HWIHMO GpV N|YHWNH]PpQ\HLUH D] DODFVRQ\ V]LQW SROJiURVRGRWWViJUD pV D WpUVpJ állam ain ak NO|QE|] V]LQW SHULIpULiOLV alávetettségére. !K{
A szovjet befolyási övezetbe tartozás m iatti szuverenitásdeficitet tetézte az elm últ
QHJ\YHQötven év – politikai és gazdasági értelem ben egyaránt – zsákutcás
PRGHUQL]iFLyV IHMO GpVH LV. Ugyancsak szerepet játszanak azok a m a is ható társadalm i, politikai körülm én yek, am elyek között a ren dszerváltozás, az $r
Magyar Nem zet, 20 0 2. június 15. (Belátszik a jelen –
eg@G6@-=;IH& ;-7
beszélgetés a globalizáció kilátásairól)
$| &Ku:6 ?-F;-7 w1 6uI4:=5=y:H37CE@-?:@GCM7 &K%'@-& + PtR[PZ1O 2-m2 Y A problém akört különféle szem pontból – RÁNKI Gy. _(0:b eg@37 @-&K P J>6w)';/?G;H8';GIuG?:DL(@KvK7 8'sBI@x;50 : Közép 20 . században, Közgazdasági és J ogi Könyvkiadó, H3@& J8';G)>@-IW& 2 _K0W''b X} X5 – HANÁK P. : Európa régiói a történelem ben, MTA Történettudom ányi Inté –
Országos Pedagógiai Intézet, Budapest
Európába való „ YLVV]DWpUpV” (region ális integrálódás), és a világgazdasági
felzárkózás (globális alkalm azkodás) az egyes országokban végbemegy.
$ GHPRNUDWLNXV IHMO désben a társadalm i, politikai rendszer átalakulása – D többpárti parlam en ti demokrácia in tézm ényren dszerének a m egterem tése és
P N|GWHWpVH – fontos lépés, de legalább ennyire lén yeges a civil társadalom
kiépülése, m ert a stabilitást, az „ HOOHQV~O\W” csak ez képes biztosítani. A politikai
NXOW~UD IHMO GpVH D MRJiOODPLViJ pUYpQ\UH MXWWDWiVD pV D FLYLO |QV]HUYH] GpVHN
A közép éV NHOHWeurópai térség állam aiban a piacgazdaság újraterem tése a tulajdonviszonyok átalakítása, az állam i szerepvállalás visszaszorítása révén , és
MHOHQW V UpV]EHQ D PXOWLnacionális vállalatok WHYpNHQ\VpJpQHN N|V]|QKHW HQ gyors ütem ben zajlik. Ma a régió országaiban a JD]GDViJRN P N|GpVH
OpQ\HJpEHQ ~MUD SLDFL HOYHNHQ Q\XJV]LN Ezért kétségtelenül súlyos árat kellett
fizetni a társadalom egésze szem pon tjából. A közép és keleteurópai országok többségének
a
nem piac,
vagy
kvázipiacgazdaságból
(Magyarország) D
SLDFJD]GDViJED YDOy YLVV]DWpUpVH RO\DQ NtVpUOHW YROW DPLW HO WWH VHKRO D YLOiJRQ nem hajtottak m ég végre, külön ösen nem demokratikus körülmények között.
Ezért nem véletlen, hogy ÄHJ\HWOHQ N|]SRQWL WHUYXWDVtWiVRV JD]GDViJQDN VHP
D] RUV]iJRN FVDWODNR]QL NtYiQWDN D] 8QLyKR] DONDOPD]NRGQLXN NHOOHWW V D]
DONDOPD]NRGiVQHP]HWLpUGHNNHWV]ROJiOWD´¯W°
Miközben a politikai és a gazdasági viszonyokban m élyreható átalakulás ment
végbe, addig V]RFLiOLVWpUHQDIRUGXODWQHPN|YHWNH]HWWEH. A változások vesztesei szám ára (és ez a közép és kHOHWeurópai térség országaiban kivétel n élkül
mindenütt a társadalomQDNDG|QW W|EEVpJpWMHOHQWL D]iWDODNXOiVRO\DQQHJDWtY HOHPHNNHO pOHWKHO\]HWHNNHO NDSFVROyGRWW |VV]H, mint m unkan élküliség, infláció, létbizonytalanság, elértéktelen edett tudás, egzisztenciális kiszolgáltatottság, szélesre nyílt jövedelm i olló, és m ég lehetne soroln i tovább. A veszteség mértékét
jól érzékelteti, hogy míg Ä.|]pS pV .HOHW (XUySD PDMG NpWV]i] pYHQ iW NLVHEE
LQJDGR]iVRNNDO 1\XJDW(XUySD HJ\ I UH MXWy QHP]HWL M|YHGHOPpQHN PLQWHJ\ V]i]DOpNiW pUWH FVDN HO EDQ ± PpJ VRKD QHP YROW PpO\SRQWUD ± D
$JOREDOL]iFLypVDV]XYHUHQLWiV|VV]HIJJpVH A piacgazdasági átalakulás a közép és keleteurópai térség országaiban, beleértve
MagyarországoW LV SROLWLNDL SDUDGLJPDYiOWiVVDO SiUKX]DPRVDQ ]DMORWW]DMOLN Ennek sajátos hozadéka, hogy a korábban em lített sérelm ek, és diszkrim in atív
KHO\]HWPLDWWEL]RQ\RVSROLWLNDLHU NDEHIRO\iVXNHU VtWpVHpUGHNpEHQWXGDWRVDQ pStWHQHNDWpUVpJEHQPLQGLJLVPHJOpY OiWHQVNOI|OGLHOOHQHVVpJUH, különösen a JOREiOLV
VWUDWpJLiW
N|YHW
WUDQV]QDFLRQiOLV
WiUVDViJRNNDO
V]HPEHQL
hangulatkeltésre .pSYLVHO LN QHP HJ\V]HU DEV]ROXWL]iOMiN a nemzeti értékek és
érdekek fontosságát, gyakran populista m ódon szem beállítva egym ással a
Magyar H írlap, 20 0 1. decem ber 26. és 27. (Globalizáció: áldás, vagy átok?) LOSONCZ M. [20 0 5]: A m agyar versenyképesség forrásai nem zetközi összehasonlításban, SZE J GK Multidiszciplin áris Társadalom tudom ányi Doktori iskola – Évkönyv, 59. o $
KülönNO|Q|QPDJiEDQYL]VJiOYDIHOWHKHW HQPLQGHJ\LNV]HUHSO pUYUHQGV]HUH WDUWDOPD] PHJJ\ ] HOHPHNHW GH együttesen m égsem eredm ényeztek eddig NRQVWUXNWtYHO UHOpSpVWHQQHNDUHQGNtYO|VV]HWHWWSUREOpPiQDNDNH]HOpVpEHQ
$z elmúlt évtizedekben a nem zetközi pénzügyi piacokon , valamint az egyes gazdaságokban végbemen t liberalizáció hatására a világgazdaság és világpiac
HJpV]pEHQ D JOREiOLV NDSFVRODWRN V]|YHYpQ\HV UHQGV]HUH YiOW MHOOHP] Yp $ Q\LWottság következtében NLWiJXOW P N|GpVL WpU szervezeti és infrastrukturális
jóléti hatásokkal járt együtt, m iközben D W NHSLDFRN IHMOHWWVpJH pV QHP]HWN|]L szabályozottsága továbbra sem egységes. $ N|YHWNH] IHMH]HWHN D n em zetközi pén zügyi piacok oligopolisztikus vonásai
IHOHU V|désénekDkövetkezm ényeLW, az egyes piacform ák és a versenyYDODPLQWD
pén zügyi innovációk szerepét és kölcsönhatásait HOHP]LN
$]ROLJRSROLV]WLNXVSLDFVWUXNW~UDVDMiWRVViJDL
3LDFIRUPDpVYHUVHQ\
Az egyes piacform ák adekvát viselkedést, m agatartást váltDQDN NL D SLDFL
V]HUHSO NE O"B#
A piaci versenyben való eredm ényes helytállás érdekében
NLDODNtWRWWYHUVHQ\VWUDWpJLDMHOOHP] HQQ|YHNHGpVRULHQWiOWPHUWD]HU VHEESLDFL SR]tFLyN UpYpQ pUKHW HO PDJDVDEE SURILW pV HKKH] HJ\UH QDJ\REE W NHHU LV szükséges, YDJ\LV D YiOODODWL pUWpN PD[LPDOL]iOiVD V]NVpJV]HU HQ D PpUHW növekedésével jár együtt.
UHQdelkezik akkora befolyással, hogy erre alapozva tartósan manipulálni tudná az
iUDN DODNXOiViW (U WHOMHV D] iUYHUVHQ\ N|QQ\ D SLDFUD YDOy EHOpSpV HQQHN QLQFVHQHNV]iPRWWHY N|OWVpJHLH]pUWYDODPHQQ\LV]HUHSO V]iPiUDiOODQGyVXOWD
piaci pozícióvesztés IHQ\HJHWHWWVpJHDYHUVHQ\WiUVDNUpV]pU ODNHUHVOHWiUYH]pUHOW és nagym értékben LQJDGR]LN, ezért n ehezebb az árban indokolatlan költségeket érvén yesíteni (EEHQ D SLDFL N|UQ\H]HWEHQ PLQGHQ V]HUHSO IRNR]RWWDQ NHOO KRJ\ V]iPROMRQ D
költség és keresleti ROGDOUyOHJ\DUiQWMHOHQWNH] IHQ\HJHWpVHNNHO$YHUVHQ\NpSHV költségstruktúra kialakítása érdekében
m in den ki kénytelen
fejleszten i az
alkalm azott technológiát, a term éket, adott esetben m agát az értékesítési
folyamatot, vagyis a kutatási, fejlesztési kénys]HU QDJ\RQ HU V $] HQQHN UpYpQ HOpUWYHUVHQ\HO Q\XJ\DQDNNRUUHQGNtYOWQpNHQ\PHUWUHiOLVDYHV]pO\HDQQDN
hogy a versenytársak hasonló inn ovációi, vagy éppen im itációi közöm bösítik a
IHMOHV]WpVVHOHOpUWiUHO Q\W$]LQQRYiFLyHJ\LNI PRWLYiOyWpQ\H] MHH]pUWD]~Q „ SLRQHHU SURILW” megszerzése, de am ennyiben ezt n em lehet teljes m értékben
amely meghatározó a piaci feltételek, árak alakításában, és min den ki más
kén ytelen hozzá igazodn i. Ez n em záUMDNLDYHUVHQ\WDW|EELV]HUHSO N|]|WWGHD PRQRSROKHO\]HW
YiOODODW
V]iPiUD
VRNNDO
NLVHEE
D
NpQ\V]HU
költségcsökkentésre, illetve ann ak elérését biztosító kutatásra, fejlesztésre.
D
A term ékinn ovációra való hajlan dóságát az is csökken ti, hogy az új WHUPpNHNW O várható profit a régiek rovására keletkezhet. Ráadásul a fejlesztési ráfordítások megtérülése bizonytalan , ezért nem feltétlenül kockáztatják a m ár m egszerzett magas piaci részesedésüket ilyen kiadásokkal. Kétségtelen, hogy m on opolista
SLDFRQUövidtávon nem kell tartan iuk attól, hogy felbukkan olyan versenytárs, aki N(|
A m onopolista piac keresleti oldalon is fennállhat, a leírt sajátosságok ebben az esetben is érvényesek, csak
D] XWiQ]iV UpYpQ NtQiODWiYDO YHV]pO\H]WHWQp D YHUVHQ\HO Q\NHW GH KRVV]DEE WiYRQ D SLDFUD ~MRQQDQ EHOpS V]HUHSO NW O ÄQHZFRPHUV” ) való félelem a kutatásokban való érdekeltséget feQQWDUWMD"
A köztes piaci struktúra az ROLJRSyOLXP, ahol a piacot viszonylag kevés szám ú, de
QDJ\W NHHUHM V]HUHSO NtQiODWDGRPLQiOMD(]HN|QPDJXNEDQW~OViJRVDQHU VHN ahhoz, hogy a piaci pozícióikat egym ás rovására, a közöttük kibontakozó
árversen y révén legyenek képesek javítan i XJ\DQDNNRU „ W|EE HXUySDL RUV]iJ
YHUVHQ\V]DEiO\R]iV D WLV]WHVVpJHV SLDFL YHUVHQ\ IHQQWDUWiVipUW IHOHO V HOOHQ U] hatóságok m ilyen hatékon yan tudnak fellépni a versen ykorlátozó praktikákkal,D] informális kartellm egállapodásokkal szem ben . Ha az oligopolisztikus piaci környezetben az árak csökkentése, vagyis az árversen y nem járható út a pozíciók
javítására, akkor az árQDN D szabályozó szerepe szükségképpen veszít a
befolyásából, miközben m ás WpQ\H] N KDWiVD IHOpUWpNHO GLN $ SRO\SRO MHOHQWHWWH versenypiachoz hasonlóan, ennél a piacform ánál is m egjelenik a kutatási, fejlesztési kényszer, csak az in tenzitása m érsékeltebb, mert n em biztosítható a közvetlen összhan g a kutatási, fejlesztési ráfordítások és az általuk elért hozam
között. "
$SLDFLVWUXNW~UDQHPIJJHWOHQtWKHW D]RWWMHOHQOpY V]HUHSO NPpUHWpW OPHUWD változó piaci környezethez való alkalmazkodás, a kutatási, fejlesztési kényszerek és hajlandóság enn ek alárendelten változnak. Az abszolút vállalatm éret és az N ¢¡Ü/³t¡¢´Û È'£(¤¥®¶>§·GÛ>«¨Ä ¸>¾¿:ÄØ'« ¦ -«' á N
inn ovációs tevéken ység összefüggésein ek vizsgálata során J . Schum peter "GÅ MXWRWW arra
a
m egállapításra,
hogy
a
technikai
m egújulás
sokkal
n agyobb
term eléken ységi és jóléti hatásokat eredm én yez, m int am i az eszközök
elosztásának jDYtWiViYDOYDODKDLVHOpUKHW Schumpeter az ún. NUHDWtYURPEROiVW WHNLQWHWWHDW NpVJD]GDViJLUHQGOHJIRQWRVDEEPR]JDWyUXJyMiQDNDPHO\VRUiQD] LSDUL PXWiFLyN EHOOU O V]DNDGDWODQXO IRUUDGDOPDVtWMiN D JD]GDViJL VWUXNW~UiW
folyamatosan rombolva a régit és folyamatosan újat terem tve.
Ezzel a felfogással szöges ellen tétben áll Harold J am es állítása, DNLW -DPHV
%RXJKWRQ D N|Q\YpU O V]yOy UHFHQ]LyMiEDQ D] yNRUL MyVQ K|] .DVV]DQGUiKR] hasonlított akinek sen ki n em hitte el a jóslatait, pedig a végén min dig LJD]QDN
EL]RQ\XOWDN" . Eszerint a „ NUHDWtYURPEROiV” éppen azokat az értékeket ássa alá,
DPHO\HNW O D KDODGiV IJJ $] LQQRYiFLy pV D Q|YHNHGpV D SpQ]J\HNQHN YDQ DOiUHQGHOYH H] XWyEEL D]RQEDQ LG U OLG UH HONHUOKHWHWOHQO SpQ]J\L YiOViJED
és gazdasági öVV]HRPOiVEDWRUNROOLN,QQHQW ONH]GYHD]XWiQÄDEDQNRND]]OHWL YLOiJV]HUHSO L GHPpJD]HJ\pQHNVHPEt]QDNHJ\PiVEDQPLXWiQDSpQ]J\L pVHV]PpQ\tWHWWpUWpNHNPHJUHQGOQHN” .
6FKXPSHWHU NpV EEL N|YHW L N|]O - 7DEEHUW# úgy fogalmaz, hogy a techn ikai
HO UHKDODGiV D NYi]L PRQRSROKDWDORPPDO UHQGHONH] QDJ\YiOODODWRNWyO IJJ pV
W ON YiUKDWyN LJD]iQ D] LQQRYiFLyV HU IHV]tWpVHN PHUW H]HN YDQQDN DEEDQ D helyzetben, hogy az ehhez szükséges költségeket és kockázatot vállalni tudják,
illetve a finan szírozás is ren delkezésükre áll.
$ PRQRSROKHO\]HW NLDODNXOiViW HO LGp] NRQFHQWUiFLyV IRO\DPDWRN HU V|GpVH LV DUUD YH]HWKHW YLVV]D KRJ\ D WHFKQLNDL KDODGiV D FV|NNHQ KR]DGpN PLDWW HJ\UH
nagyobb optim ális üzem nagyságot követel, ezért az ÄHFRQRPLHVRIVFDOH´MHOHQWHWWH
N|OWVpJPHJWDNDUtWiVW
DODSYHW HQ
D
QDJ\YiOODODWRN
NpSHVHN
NLKDV]QiOQL
Term észetesen csak akkor, ha ezeket a kutatásokat, illetve ezek eredm én yeit végigviszik, és a piaci bevezetésig eljutnak. Ezen a területen azonban már
J\HQJH D] iUYHUVHQ\´ñGó $] ROLJRSROLV]WLNXV SLDFVWUXNW~UD WLSLNXV MHOOHP] MH D] árversen y korlátozott szerepe. Em iatt nem csupán a banki „ tömegterm ékek” (pl. szám lacsomagok), de a betéti és a hitelterm ékek kon dícióiban, árazásában sincsen ek olyan szignifikáns eltérések, amelyek ön m agukban befolyásoln ák az
ügyfelek bankválasztását.
,O\HQ N|UOPpQ\HN N|]|WW D SLDFL HUHGPpQ\HVVpJHW EHIRO\iVROy WpQ\H] N iU PLQ VpJ PHJEt]KDWyViJ PiUNDpUWpN LQQRYiFLy PDUNHWLQJkom m un ikáció) szerepének
bankszolgáltatások problém áin ak kezelésére, Budapest, 18 . o – ½ Á(ÁKØ· ê-êëxë/ëk ÑE»B½ ½ ¸'êÁ » Ö » Í » ¾ÙÄ » ¿:ê3Á » Ö » Í ½ Ó ¨ » ÍêGµ¶ ¶>®:¶¤ á ¤3 ½ Á Ñf¼
addig egyes ügyfél, illetve termékV]HJPHQVHNEHQ HU V D SLDFL iUYHUVHQ\ pV D
SpQ]J\LLQQRYiFLyNQ|YHNY V]HUHSHWMiWV]DQDNDSLDFLWpUQ\HUpVEHQ A ban krendszeri
V]HSWHPEHU
eredm énym utatók
viszonylag
m agas
egészen
értékeket
a
válság
m utattak
kitöréséig
DPL
D
UHQGV]HU
nyereségterm el L Uobosztusságát m utatja $ ROE m ég közel egy éven át WXGWD tartani a valamivel másfél százalék alatti m értékét, csak 20 0 9 szeptemberében
került 1 százalék alá DPLW D]RQEDQ az év végére visszakorrigált. Hason ló tendenciát m utat az eszközarányos nyereség (ROA) m utatója (1. sz. ábra) 1. sz. ábra $EDQNUHQGV]HUL52$52(pVUHiO52(DODNXOiVD 35
$ KLWHOLQWp]HWHN UpV]pU O NHOO HQ WUDQV]SDUHQV iUD]iVUD |VV]HKDVRQOtWKDWy
V]HU] GpVHVIHOWpWHOHNUH OHQQH V]NVpJH]HNQHN a külön bségekQHN D IHOIHGéséhez amelyek végül is az alapját képezn ék annak, hogy az ügyfelek m egtalálják a legjobban igényeikre szabott pénzügyi m egoldásokat. Ehhez azonban m élyebb tájékozódásra van szükség m agukn ak a banki szolgáltatásokn ak a részletes
tartalm áról, az egyes term ékek, szolgáltatások költségvonzatáról (kamatok, díjak összehason líthatósága),
N|WHOH]HWWVpJHLU O
valam int
a
bankok
és
az
ügyfelek
jogairól
és
A továbbiakban a m agyarországi pénzügyi szektornak a részvénytársasági
IRUPiEDQ P N|G KLWHOLQWp]HWHLW YHVV]N YL]VJiODW DOi D . évL DGDWRN felhaszn álásával.ñGñ Ez az in tézm ényi csoport összesen 3 hitelintézetet foglaO PDJiEDQ D N|YHWNH] ERQWiVEDQ QDJ\EDQNRN db), középbankok ( GE
NLVEDQNRN db) valam int szakosított hitelintézetek ( GE $ EDQNL SLDFVWUXNW~UDMHOOHP] LD36=È)HOHP]pVLFVRSRUWMDLQDNDPpUOHJI |VV]HJDVDMiW
W NHYDODPLQWD]DGy]RWWHUHGPpQ\|VV]HVtWHWWpUWpNHLE OYDOyUpV]HVHGpVHDODSMiQ kerültek m eghatározásra. $ KD]DL EDQNSLDF már em lített HU WHOMHV ROLJRSROLV]WLNXV MHOOHJpUH XWDO KRJ\ D YL]VJiOW KLWHOLQWp]HWHN |VV]HVtWHWW PpUOHJI |VV]HJH PDJDV IRN~ NRQFHQWUiFLyW
PXWDW $ Q\ROF – szám aráQ\iW WHNLQWYH V]i]DOpNRW NLWHY – QDJ\EDQNñG÷ részesedése 20 0 9. év végén 79 százalékot tett ki, m iközben a legnépesebb
csoportot alkotó kisbankok az összes eszköz m in dössze 3 százalékát m ondhatták csak m agukén ak. A középbankok
6
százalékos, valamint
a
szakosított
hitelintézetek 12 százalékos súlya együttesen sem tudta ellensúlyozn i a
nagybankok csoportján ak m eghatározó befolyását.
$VDMiW W NpW WHNLQWYH LVKDVRQOy NpS ERQWDNR]LN NL D QDJ\EDQNRN V]i]DOpNRV UpV]DUiQ\D D] |VV]HVtWHWW VDMiW W NpEHQ D PpUOHJI |VV]HJQpO YDODPLYHO PDJDVDEE
kon centrációt m utat. A kisban kok 5 százalékkal, a szakosított hitelintézetek 8 , a középbankok pedig 6 százalékkal részesedteN $ KpW V]i]DOpNRW PHJKDODGy *'3 FV|NNHQpVVHO MHOOHPH]KHW PDNURJD]GDViJL környezet ellenére ahitelin tézet 20 0 9. év végén összesen 255,6 milliárd forin t
DGy]iV HO WWL HUHGPpQ\W PXWDWRWW NL (2. sz. ábra) $ QDJ\EDQNRN HEE O milliárd forintot, a középbankok 1,7 m illiárdot, a szakosított hitelintézetek pedig 55,5 m illiárdot m on dhattak m agukén ak. A 16 kisban k 20 0 9. évi összesített adózás
A továbELDNEDQ D]W YHVV]N JyUFV DOi KRJ\ D] ROLJRSROLV]WLNXV SLDFL YLV]RQ\RN közepette milyen szerepet játszanak a pén zügyi innovációk. A globalizált világban a versen y is új dim enziókat ölt, a koncentrációs folyamatok térnyerésével az egyes országok piacszerkezete is folyamatosan átalakul, az oligopolisztikus viszonyok
PLQG W|EE WHUOHWHQ YiOQDN MHOOHP] Yp ,O\HQ N|UOPpQ\HN PHOOHWW D SLDFL V]HUHSO N N|]|WWL iUYHUVHQ\ KiWWpUEH V]RUXO KHO\pW pV V]HUHSpW a hozam ért való
versenyfutás veszi át, am elyben a hagyom ányos banki term ékekkel szemben D
pén zügyi innovációkDkülön féle pén zügyi instrumentum okMiWV]DQDNI V]HUHSHW $ JOREiOLV SLDFRNRQ D SpQ]J\L LQQRYiFLyN J\RUV WHP WpUKyGtWiViW D KR]DP
kockázat kategóriákban gondolkodó EHIHNWHW N ROGDOiUyO PHJIRJDOPD]yGRWW
magasabb hozam igén yek, és nagyobb kockázati étvágy táplálták(QQHN hatására
KDWpNRQ\ QHP]HWN|]L W NHDOORNiFLy D NRFNi]DWRN PHJRV]WiVD D JD]GDViJRN nem zetközi pén zügyi integrálódása jóléti hatásokkal jár, a GDP növekedését, a fogyasztási színvonal in gadozásának csökken ését eredm ényezi. A pén zügyi
(OHP]pVHN D]RQEDQ UiPXWDWQDN DUUD LV KRJ\ D SRWHQFLiOLV HO Q\|NQHN D kihasználása csak bizonyos fejlettségi szint megléte esetén lehetséges ñ+g . A küszöb feletti fejlett, iparosodott országok esetében a pénzügyi globalizáció a GDP és a
WHUPHOpVLWpQ\H] NKDWpNRQ\ViJiQDNQ|YHOpVHYDODPLQWDYiOViJRNNRFNi]DWiQDN csökkentése révén jobb m akrogazdasági teljesítm ényhez vezet. Ugyanakkor a kevésbé fejlett gazdaságok esetében, am elyek a peremfeltételeket nem tudják
WHOMHVtWHQL D KRVV]~ WiYRQ pUYpQ\HVO pV NLKDV]QiOKDWy HO Q\|N U|YLGWiYRQ D válságkockázatok n övekedésével járn ak, miközben kérdéses, hogy a növekedési,
KDWpNRQ\ViJLHO Q\|NHJ\iOWDOiQUHDOL]iOKDWyNH
Az elm últ évtizedben a pénzügyi innovációk gyors terjedését a bankrendszer
M|YHGHOPH] VpJ RUYRVOiViUD PtJ EHIHNWHW L UpV]U O D QpSV]HU VpJNHW I NpQW D magas hozam oknak és az ezzel nem arányban álló (alábecsült) kockázatuknak
N|V]|QKHWWpN (] XWyEEL LOO~]LyW HU VtWHWWH D] D N|UOPpQ\ KRJ\ D SpQ]J\L
LQWp]PpQ\HN D] LQQRYDWtY GH QHP NHOO HQ WUDQV]SDUHQV UiDGiVXO D PDJDV W NHiWWpWHO ñ+h
$] LQWp]PpQ\L EHIHNWHW N D KR]DPQ|YHOpV pUGHNpEHQ HO V]HUHWHWWHO pOWHN D
W NHiWWpWHOHV PHJROGiVRNNDO KLWHO értékpapír kibocsátás), miközben a hosszabb lejáratú befektetéseket n agyon rövid forrásokkal finanszírozták. Ráadásul a
V]DEiO\R]iV UDGDUHUQ\ MpQHN KDWyVXJDUD DODWW PR]Jy pUWpNSDStURN NLERFViWiVD VRUiQ LJpQ\EH YHWWpN D MDYDUpV]W KLWHOE O ILQDQV]tUR]RWW Dz
Ez azt jelen tette, hogy ez a csupán in term ediációra jogosult in tézm ényi kör m ind
QDJ\REE PpUWpNEHQ WpQ\OHJHV SpQ]WHUHPW Yp OpSHWW HO $PtJ E VpJHV YROW D likviditás, valam int az értékpapírok mögött álló eszközök ára em elkedett, ez a
pUWHOPH]KHW PLQWJ\ MW IRJDOPDPLQGD]RQ~MV]HU EHIHktetési és finan szírozási
eszközöknek, LQVWUXPHQWXPRNQDN am elyek a pénz D KLWHO pV D W NHSLDFRNRQ PpJ QHP iOWDOiQRVDQ KR]]iIpUKHW Nñ+
A ném et pénzügyi szabályozásban a
fogalom azokat az értékpapírokat jelenti, am elyek az adóköteles kam atbevételeket adóm entes
árfolyam n yereséggé
W NHM|YHGHOHPNpQWDGy]QDNXWiQDñ+
alakítják,
vagyis
teljes
egészében
A pénzügyi in novációk a profitszerzés érdekében alkalmazott olyan új pén zügyi eszközöket, piaci m egoldásokat és értékesítési technikákat jelen tenek, am elyek
révpQ OHKHW Yp YiOLN ~M J\IHOHN PHJV]HU]pVH D IRUUiVN|OWVpJHN FV|NNHQWpVH D források n övelésével többlet likviditás biztosítása. A pén zügyi innovációk
WHUPpNHL OHKHW Yp WHV]LN D NDPDW pV iUIRO\DP LQJDGR]iV YDODPLQW D W NHiWWpWHO jelen tette m agas párhuzam osan
a kockázatok szétterítését, illetve bizon yos adm inisztratív
pén zügyi piaci HO tUiVRN kikerülését, vagyis a n emzetközi szabályozási és IHOJ\HOpVL DUELWUi]V OHKHW VpJHN NLKDV]QiOiViW. A pénzügyi inn ovációk szorosan
kapcsolódnak az informatikai és kom m unikációWHFKQROyJLDL IHMO GpVKH] DPHO\
I OHJ D Q\ROFYDQDV pYHNW O NH]GYH D QHP]HWN|]L SpQ]J\L SLDFRN XJUiVV]HU növekedését váltotta ki. ô ô
A pénzügyi innovációk között található D Nockázatok nemzetközi szétterítésében
OHJMHOHQW VHEEV]HUHSUHV]HUWWHWW értékpapírosítás (VHFXULWLVDWLRQ DPHO\QHND]D OpQ\HJH KRJ\ D EDQNRN D KLWHOHLNHW NLYH]HWLN D PpUOHJE O HV]N|]IHGH]HW
értékpapírrá alakítják, és továbbadják azokat a piacon. -HOOHP] WHUPpNHL
PHJROGiVDL N|]|WW HPOtWKHW N D] HXURértékpapírok, a változó kam atozású
értékpapírok, a letéti jegyek, a kam atszelvény nélküli kötvén yek, valam in t azok a
speciális értékpapírok, amelyek m ögött valam ilyen homogén eszközök YDJ\
eszközcsoportok álln ak fedezetként ÷ $] értékpapírosítás
a
nagy
nemzetközi
kereskedelm i
bankok
körében
napjainkban egyre szélesebb körben alkalm azott eljárás a hagyom án yos
KLWHOQ\~MWiV VRUiQ MHOHQWNH] NRFNi]DWRNWyO W|UWpQ PHJV]DEDGXOiV érdekében Ennek során a bankok az általuk kihelyezett eszközöket (jelzáloghitelek, VXESULPH
hitelek, szin dikált eurohitelek, egyéb eszközök) értékpapír formájában YDJ\LV D
KLWHOHNpénzáram lásait egyetlen kötvén ybe „ |VV]HFVRPDJROYD” HODGWák a piacon
A vásárló egy olyan speciális pén zügyi szolgáltató céltársaság (SPV – 6SHFLDO
3XUSRVH 9HKLFOH YROW DPHO\HW J\DNUDQ saját m aguk KR]WDN létre. Ez a kötvén y
PHJYpWHOpWN|YHW HQ „V]pWFVRPDJROWD” azt és a cash flowkat a kockázati kitettség, valam int lejárat alapján szeletekre, csomagokra bontott (WUDQFKHV) kötvényekké
DODNtWRWWD (]HNHW D] pUWpNSDStURNDW D]XWiQ D SLDFRQ LQWp]PpQ\L EHIHNWHW N EHIektetési ban kok, fedezeti alapok (KHGJH IXQGV) vásárolták m eg, és im már
„ ~MUDFVRPDJROYD” az alap befektetési jegyeként folytatWák útjukat. Lén yegében az történt, hogy a nehezen eladható egyedi hiteleket és kötvén yeket ezzel a pénzügyi technikával forgalom képes értékpapírokká transzform álták. $ EDQNRN ily m ódon tehát visszakapják a hitelkén t korábban kihelyezett
IRUUiVDLNDW DPLNHW tJ\ ~MUD NLKHO\H]KHWQHN (]iOWDO PHJV] QQHN D KLWHOHNKH] kapcsolódó hitel és kam atkockázatok, ráadásul felszabadíthatók leszn ek az esetlegesen
megképzett
kockázati
tartalékok
is.
A
kockázatoktól
való
PHJV]DEDGXOiVQDN H] D YLV]RQ\ODJ HJ\V]HU OHKHW VpJH D]RQEDQ DPLNRU D hitelnyújtás eleve azzal a szándékkal történik, hogy értékpapírrá alakítva
továbbadják a követelést (RULJLQDWHWRGLVWULEXWH HU V NpV]WHWpVW MHOHQWKHW D ban kok szám ára, hogy felpuhítsák szigorú hitelbírálati gyakorlatukat V D
ù5 L+b&b&[&UV ~ML`&O[fb&[`&aQ$T UT [b
PpUOHJE O YDOy NLNHUOpVLJ WDUWy iWPHQHWL LG UH RO\DQ J\IHOHNQHN LV DGMDQDN kölcsönt, akik korábban n em feltétlen ül kaphattak volna. Ez L. Kodres ÷ò V]HULQW
egyúttal azt is jelen ti, hogy a bankok KLWHOH]pVLDNWLYLWiVDPLQGLQNiEEDEHIHNWHW N értékpapír vásárlási hajlan dóságától függ, vagyis az ügyfelek biztonságos hosszú lejáratú betéteinek kisebb a szerepe a ban kok likviditásában, így azok az
„ LGHJHQHNNpQ\pW O” függnek.
A pénzügyi innovációk term ékein ek m ásik nagy csoportját a származékos
eszközök az ún . GHULYDWtYiN+ IXWXUHV IRUZDUGV VZDSV RSFLyN képezik. (]HN
DONDOPDVDN DUUD KRJ\ D EHIHNWHW N YLV]RQ\ODJ NLV |VV]HJHNNHO QDJ\RQ QDJ\ iUIRO\DPpUWpNUHN|VVHQHN]OHWHWDPLpUWHOHPV]HU HQIRNR]]D a kockázatot, és a
QHP]HWN|]L SpQ]J\L UHQGV]HU HJpV]H HOIHUW ] GpVpQHN LOOHWYH IRNR]yGy instabilitásán ak veszélyét. A hagyom ányos befektetési term ékekhez képest
magasabb kockázatuk azzal függ össze, hogy értékük egy vagy több m ás eredeti
alapterm ék (XQGHUO\LQJSURGXFW SLDFLiUiWyOIJJpVM|Y EHOLHODGiVLYDJ\YpWHOL kötelezettség társul hozzájuk. A GHULYDWtY ügyleten elért n yereség, vagy veszteség
D V]HU] GpVEHQ HO UH U|J]tWHWW iU pV D WpQ\OHJHV SLDFL iU NO|QEVpJpW O IJJ DPL nagyobb árfolyam volatilitás m ellett V]iPRWWHY HQ magasabb kockázatokkal jár, mint am ik egyébkén t a részvén ypiacot általában jellem zik.
(QQHN D] D PDJ\DUi]DWD KRJ\ D EHIHNWHW N D KDJ\RPiQ\RV UpV]YpQ\SLDFRQ D] osztalék és az árfolyam növekedés jelen tette magasabb hozam rem én yéEHQ vásárolnak részvén yt. A tapasztalatok szerint azok bizon yulnak sikeresnek, akik a részvénybefektetésüket hosszú távra eszközlik, vagyis van idejük és türelm ük kivárni, hogy az árfolyam em elkedése bekövetkezzen. Am en nyiben azon ban egy
EHIHNWHW UpV]YpQ\ helyett pén zügyi innovációba fektet, vagyis pl. három vagy hat
KyQDSRV KDWiULG V NRQWUDNWXVW YiViURO DPHO\EHQ D] iUIRO\DP Q|YHNHGpVpUH
Ha ugyan is a várt árfolyam em elkedéVDNiUFVDNHJ\QDSSDONpV EEHQN|YHWNH]LN EH PLQW D KDWiULG V J\OHW OHMiUDWD DNNRU D EHIHNWHW E~FV~W PRQGKDW D KR]DPQDN
ùWõ
- //43n/=¡23¢936 7$ !3/< £ l m u snp{oM]D EF*F*I : A Crisis of Con fiden ce … and a Lot of More. n R\ a^B[ced] W a^~<[Q{E]EF*F<*] június, 12. o. ùWö Részletesebben lásd: CSIKÓS V NAGY Béla D EF
Az pénzügyi innovációk körébe sorolható az ún. „ FDUU\ WUDGH´ DPL HJ\ alacson yabb kam atozású devizában való hitelfelvétel és egy m agasabb hozamú
devizában való kihelyezés összekapcsolását jelenti.
$ UHQGNtYO GLQDPLNXVDQ IHMO G LQQRYDWtY SpQ]J\L LQWp]PpQ\HN N|]|WW HPOtWKHW N D IHGH]HWL DODSRN D] ~Q ÄKHGJH IXQG´ok, amelyek befektetési
SRUWIROLyL MDYDUpV]W KLWHOE O OHYHUDJH YDJ\ FDUU\ WUDGH útján finan szírozott
SR]tFLyNEyO pSOQHN IHOpV H]HN W|PHJHV IHOPRQGiVD OiQFUHDNFLyV]HU ]DYDURNDW képes kiváltan i földrajzilag távoli piacokon is. $ PRQHWiULV KDWyViJRN V]iPiUD D JOREiOLV SLDFRN J\RUV IHUW ] GpVpQHN D OHKHW VpJH V]iPRV V]DEiO\R]iVL HOOHQ U]pVL SUREOpPiW LV IHOYHW (UUH %HQ 6 Bern anke, a FED elnöke is felhívta a figyelm et ÷Gñ , m ert miközben a pén zügyi inn ovációk jól szolgálnak olyan általános célokat a gazdaságban, m int a pén zügyi
VWDELOLWiV D EHIHNWHW N YpGHOPH D SLDFL LQWHJUiFLy PHJWHUHPWpVH HJ\LGHM OHJ V]iPRWWHY NRFNi]DWRNDW LV KRUGR]QDN pV WHUMHV]WHQHN V]pW D YLOiJJD]GDViJEDQ
Ezeknek a kezelésére azonban a jelenlegi pénzügyi szabályozás m ég nem
ren delkezik hatékon y eszközökkel.
$ SLDFL NRFNi]DWRNNDO D EHIHNWHW N NpQ\Welen ek együtt éln i, s ezen a pénzügyi
inn ovációk sem képesek változtatni. A Die Zeit ÷÷ PiU HJ\ pYWL]HGGHO H]HO WW D]
entrópiát, a term odin amika en ergia megm aradásról szóló alaptörvényét – a zárt térben az energia n em csökken – hozta analógiakén t arra, hogy bármely hatékon y pén zügyi innováció sem képes a piacnak a kockázatát csökken teni. Ezek a kon strukciók csak azt tudják elérni, hogy a kockázatok megoszlása m ásm ilyen
OHJ\HQ
Ennek fén yében belátható, hogy az am erikai VXESULPH jelzálogpiaci válsággal összefüggésben eddig n yilván osságra került adatok ellen tétesek azzal a tézissel,
KRJ\ D SpQ]J\L LQQRYiFLyN |QPDJXNEDQ HU WHOMHV MyOpWL KDWiVRNNDO EtUQDN azáltal, hogy a kockázatok jobb szétterítését biztosítják ÷ý A m agas, többszörös ù ô
o9P[[`&"¤<L+T Q5^BL+NKM[No]K{p{s ckt =lnp To the Federal Reserve Bank of Atlanta’s 20 0 7 Financial Markets Conference, 20 0 7. m ájus 15. – U UPMJ 4&tt2] S [f[Q5L\ Q$[b&[Q [] YRN[4=b&[H9[NUb&bHP[[`45~M[Q$NL+NO[+EF*F*}+FdG$dL9] U^ J ù ù U|U|P{J &t] 4[T UH] f[G$¥e$[QHQ5a[`&OU[b&VoPT [4\ VLaS V|¦<[T U ùC p{NU&L+a+~<[QU[XT NL+N4T NNRLUT R9N[N – Ernüchterndes Fazit, Handelsblatt, 20 0 8. április 6. – U UPMJ &t] LNf[4\ b~\ LU UH] `4R^ =[&=b&§NU[Q5N[^B[NKML+NO[NV [Q$b&T `4[Q5aNY[N&¨qP99H¨qPEF*F
W NHiWWpWHOHN PLDWW D NRFNi]atok tényleges m értékének az észlelése és azok men edzselése a pénzügyi kockázatkezelést bonyolultabb feladat elé állítja, m int az
egyéb hagyom ányos üzleti területeken.
,QQRYDWtYPHJROGiVRNDKD]DLSLDFRQ
A pén zügyi innovációk alkalmazásának igénye a hazDLSLDFRQLVHJ\UHHU V|GLND ban kok m in d több m agas kockázatú termékkel jelenn ek m eg, am elyekkel a
VWDJQiOy
LOOHWYH
IRNR]DWRVDQ
URPOy
W NH,
illetve
eszközarán yos
M|YHGHOPH] VpJNHW52(52$ SUyEiOMiNNRPSHQ]iOQL. A továbbiakban a ban ki IRUUiVJ\ MWpV szempontjából m eghatározó lakossági piacon , azon belül is a
betétek, befektetések területén m egjelent n éhán y pénzügyi innovációról lesz szó nem vizsgálYD sem a vállalati, sem az önkorm ányzati piac sajátosságait.
(O UH NHOO ERFViWDQL KRJ\ D ODNRVViJL SLDcon a m egtakarításokért folyó versenyben a hitelintézetek által alkalm azott új pénzügyi instrum entumok nem
PLQGLJ WHNLQWKHW N D V]y YDOyGL pUWHOPpEHQ YHWW LQQRYiFLyNQDN QDJ\ UpV]N lényegében csak egy kreatív m ódon összerakott, „ átcsom agolt” pénzügyi eszköz.
8J\DQDNNRU PpJLV MyO pU]pNHOWHWLN D]W D] HJ\UH HU WHOMHVHEEHQ pUYpQ\HVO szem léletváltást, am ely során a bankok alkalm azkodn i próbáln ak a term ék és
szolgáltatáskínálatukkal a változó ügyféligényekhez.
NDONXOiOKDWy(QQHND]iWPHQHWLSHULyGXVQDNDOHMiUWiWN|YHW HQDSRUWIROLyEHWpWL része továbbra is kockázatm entesen, de m ár csak az aktuális kon díciós lista
szerin ti lekötött betétek (alacsonyabb) kam atm értékei szerin t gyarapszik tovább.
$ SRUWIROLy PiVLN UpV]pW XJ\DQDNNRU D EDQNRN NRFNi]DWRV W NHSLDFL HV]N|]|NEH Q\tOWYpJ DODSRNEHIHNWHWpVLMHJ\HLEHDODSRNDODSMiED÷h fektetik, am elyek mögött
DOHJGLQDPLNXVDEEDQIHMO G SLDFRN részvényin dexei, és egyes árupiaci term ékek
indexei találhatók, s m indezekhez speciális hozam szám ítási módszerek, kifizetési
A GfK H ungáriának a The Wall Street J ournal Europe szám ára készített felm érése azt m utatja, hogy Magyarországon a rövid V és Rb&bH&\ [5_Q5LU ~
form ájában lényegében visszacsatorn ázzák a bankokhoz, am elyek szám ára ez a
likviditásm enedzselés szem pon tjából külön ösen fontos lehet.÷
$EDQNRN D W NHSLDFLEHIHNWHWpVHN V]iPRWWHY HQ PDJDVDEE NRFNi]DWiW NO|QIpOH módon igyekeznek m érsékelni, vállalhatóvá ten ni az ügyfelek szám ára. A széles
N|UEHQ DONDOPD]RWW W NHJDUDQWiOW NRQVWUXNFLyN÷+ D]W MHOHQWLN KRJ\ D EHIHNWHWHWW W NH YLVV]DIL]HWpVpW D EDQN V]DYDWROMD H]iOWDO D PHJWDNDUtWy OHKHWVpJHV
YHV]WHVpJpQHN D PpUWpNH D OHJNHGYH] WOHQHEE SLDci körülm ények bekövetkezése esetén is legfeljebb a hozam ot érinti. Ugyancsak a befektetési hajlandóságot
KLYDWRWW Q|YHOQL D EDQNRN UpV]pU O D KR]DP PLQLPiOLV PpUWpNpYHO NDSFVRODWRV vállalás, az ún. hozam védett befektetés ý felkín álása. Ez a gyakorlatban azWMHOHQWL
KRJ\PHJKDWiUR]RWWIXWDPLG OHMiUWiWN|YHW HQDW NHHJ\HO UHU|J]tWHWWPpUWpN hozam mal n övelt értéken kerül visszafizetésre.
+RPRJHQL]iOyGyWHUPpNpVV]ROJiOWDWiVNtQiODW
A hazai bankpiac betétpiaci szegm ensében az általánostól eltéU HQ HOpJJp
NLpOH]HWW D YHUVHQ\ D KLWHOLQWp]HWHN N|]|WW 0LN|]EHQ D] HO EELHNEHQ EHPXWDWRWW PHJROGiVRN QHYH]HWHVHQ D EHWpWL pV D W NHSLDFL EHIHNWHWpV YDODPLO\HQ IRUPiEDQ W|UWpQ |VV]HNDSFVROiVD – DPHO\ DOLJKD QHYH]KHW NODVV]LNXV SpQ]J\L
inn ovációnak – PpJLV ~MV]HU SpQ]J\L LQVWUXPHQWXPQDN WHNLQWKHW KLV]HQ
DONDOPD]iVXNNDO D PDJDVDEE KR]DPLJpQ\HN HOpUpVH pV D NRFNi]DWRN pVV]HU PHJRV]WiVDYiOLNOHKHW Yp
(]HN D SpQ]J\L NRQVWUXNFLyN D]RQEDQ QHP NpSHVHN WDUWyV YHUVHQ\HO Q\
biztosítására, m ivel az imitiFLy UpYpQ D] HJ\HV EDQNRN LO\HQ MHOOHJ WHUPpNHL
KRPRJHQL]iOyGQDN D NRQGtFLyNEDQ QDJ\IRN~ HJ\H]pV ILJ\HOKHW PHJ $ forrásszerzésben az egyes bankok piaci térn yerése és ügyfélkörén ek kiterjesztése tehát n agyon szorosan függ az általuk kín ált n om in ális kam at nagyságától, m ert a ù5
V]HJPHQVHN DPHO\HN D SRO\SRO SLDFVWUXNW~UiUDMHOOHP] PyGRQ YLVHONHGQHN(] D]W MHOHQWL KRJ\ LWW az árversen y D G|QW WpQ\H] D EDQNYiODV]WiV HJ\pE
V]HPSRQWMDL PiUNDpUWpNHN PHJEt]KDWyViJ NLV]ROJiOiV PLQ VpJH HOpUKHW VpJ LVPertség, stb.) ezért háttérbe szoruln ak. A hazai lakossági ügyfélszegm ensben
WDSDV]WDODWRNNDO V]ROJiOW D V]HSWHPEHUL NDPDWDGy EHYH]HWpVpW PHJHO ] LG V]DNDPLNRUQDJ\RQDJUHVV]tYYHUVHQ\ERQWDNR]RWWNLD]J\IHOHNPHJQ\HUpVH
érdekében a bankok között. J óllehet a kamatadó elkerülését célzó betéti kon strukciók kínálatával m illiárdos nagyságren dben sikerült mobilizálni a megtakarításokat, a versen y miatt azonban a m arzs nagyon lecsökkent, a nettó
kam atkülön bözet alig haladta m eg az egym ásfél százalékot.
8J\DQH]YROWPHJILJ\HOKHW DOLJHJ\pYYHONpV EEDOHMiUyEHIHNWHWpVHNPHJ~Mítása érdekében a hitelintézetek között kibontakozott kínálati verseny során is. AV]
ábrán jól látható, hogy 20 0 6 márciusától 20 0 9 szeptemberéig D EDQNUHQGV]HUL
V]SUHG IRO\DPDWRVDQ és töretlen ül csökken t, összességében közel m ásfél százalékponttal, éscsak az év utolsó n egyedében m utatott m inim ális emelkedést
$ bankok közötti ügyfél pV IRUUiVV]HU]pVL YHUVHQ\E O az em lített 20 0 6RV LG V]DNEDQ érdekes m ódon nem a legnagyobb lakossági bank, az OTP került ki
J\ ]WHVHQ $ EDQN YH]HW L NpV EE D OHKHWVpJHV RNRN N|]|WW D NOV kom m un ikációban n em azt han gsúlyozták, hogyQHPUHDJiOWDNNHOO HQJ\RUVDQpV
rugalm asan erre az egyszeri lakossági igényre, han em azt, hogy n em hajlan dók
PLQGHQ iUDW PHJDGQL D] J\IpOE YtWpVpUW (QQHN D EDQNYiODV]WiVL G|QWpVHLEHQ HU WHOMHVHQ
iUvezérelt,
ezért
ideoda
csapódó,
n ehezen
m egtartható
üJ\IpOV]HJPHQVQHN D PHJQ\HUpVH pUGHNpEHQ XJ\DQLV RO\DQ NHGYH] IHOWpWHOHNHW NHOOHWW YROQD DMiQODQLXN D NRQNXUHQFLiKR] NpSHVW DPLW D M|YHGHOPH] VpJL
WHNLQWHWWH D PHJOpY VWDELO J\IpON|UpQHN PHJ U]pVpW PLQW D] iUvezérelt, fogyasztói magatartását tekin tve nehezen kiszámítható új betétes ügyfélkör felé
való n yitást. Általánosítható tapasztalat, hogy am enn yiben egy ban ki ügyfélpolitika a
IRUUiVV]HU]pVpUGHNpEHQH[SDQ]tYFpORNDWW ]PDJDHOpDNNRUDNRPPXQLNiFLyMiW LV HQQHN NHOO DOiUHQGHOQLH PDJ\DUiQ D OHJI EE IHODGDWD D YHUVHQ\WiUVDNpKR]
Ilyen körülm ények között a brand, az im ázselem ek a komm un ikációban csak korlátozottan felhasználhatók, ugyan is a hatásuk szinte nem is érvényesül, alig van üzen etértékük a bankválasztási dön tések befolyásolásában. A kom m un ikáció
PpUKHW VLNHUH J\IpOV]iP Q|YHNHGpV IRUUiVEHYRQiV QHP PDJiWyO D NRPPXQLNiFLyVWHYpNHQ\VpJW OKDQHPOpQ\HJpEHQHJ\NOV WpQ\H] W OD]DGRWW term ék árazásától függ. A következm én y az eredm ény szempontjából nem m entes
EL]RQ\RVWUDGHRII hatástól sem , nevezetesen a forrásnövekedés az ügyfélportfolió
$ EDQNRN V]iPiUD D WDUWyV pV PHJEt]KDWy J\IpON|U NLDODNtWiVD HJ\ HU VHQ szegm en tált ügyfélpolitika keretében a passzív és aktív oldali term ékek és
szolgáltatások összekapcsolását, a FURVVVHOOLQJ DONDOPD]iViW VHJtW FpOLUiQ\RV kom m un ikációval tám ogatható m eg igazán eredm én yesen . A komm unikáció itt
már n em csak „ HJ\ K~URQ MiWV]LN” , han em célcsoport specifikus eszköztárat
alkalm az. Min den esetre fontos tanulság lehet DEDQNSLDFLV]HUHSO NV]iPiUD]LV KRJ\DPDJDVPDU]VRNNDONHFVHJWHW J\IpOV]HJPHQVHNEHQQHPNHOOYLVV]DULDGQL D]DJUHVV]tYYHUVHQ\]pVW OVHP
,QQRYiFLyVV]LQWHN
Az inn ováció a verVHQ\N|UQ\H]HWEHQ YDOy HUHGPpQ\HV P N|GpV pUGHNpEHQ QHP
IHMO GpV YDODPLQW D J\RUV PpUHWQ|YHNHGpVW HO LGp] |VV]HROYDGiVRN I~]LyN pV IHOYiViUOiVRN PHOOHWW Q|YHNY PpUWpNEHQ D] LQQRYDWtY SpQ]J\L PHJROGiVRN ~M term ékek és szolgáltatások bevezetése képes biztosítani.
$] ,%0 ,QVWLWXWH IRU %XVLQHVV 9DOXH (IBV) banki csoportja által készített
tan ulmáQ\¶· V]HULQWD]LQQRYiFLyUpYpQOHKHW VpJQ\tOLNDYHUVHQ\WiUVDNWyOW|UWpQ PHJNO|QE|]WHWpVUHDW|PHJE OYDOyNLHPHONHGpVUH(V]HULQWDQHPV]RNYiQ\RV
SpQ]J\L ~MtWiVRN HO VHJtWLN D KDWpNRQ\DEE DONDOPD]NRGiVW D SLDFL LJpQ\HNKH] hozzájárulnak
a
profit
n övHOpVpKH] D YHUVHQ\HO Q\ PHJWHUHPWpVpKH]
fenn tartásához és a piaci expanzióhoz.
Az innovációs folyam at új ötleteket igényel, illetve a jelenlegihez képest
gyökeresen új gon dolkodásm ódot feltételez. Az I%9NXWDWyFVRSRUWMiQDNYH]HW MH -RKQ :KLWH V]HULQW¶¸ D] LQQRYiFLyQDN KiURP I WtSXVD pV DONDOPD]iVL WHUOHWH
NO|QtWKHW HO DPHO\HN N|]O D] HJ\LN D PiU HO ] HNEHQ HPOtWHWW SpQ]J\L WHUPpN pV V]ROJiOWDWiVL innovációkat jelenti. A m ásik az RSHUDWtY inn ovációkat,
YDJ\LVDEDQNI P N|GpVLWHUOHWHLQHNDODSYHW WHYpNHQ\VpJHLQHNKDWpNRQ\ViJiW javító új m egoldásokat foglalja m agában , a harm adik válfaja pedig az üzleti
vállalkozási PRGHOO inn ováció, am ely során a bank új célterületeket alakít ki,
átstrukturálja szervezeti felépítését, tevéken ységei hatókörét és NLWHUMHV]WL SLDFL
P N|GpVpW
A term ékinn ovációk a banki pénzügyi term ékek és szolgáltatások m egújítását
KR]]iMiUXO $ YHUVHQ\WiUVDNWyO W|UWpQ PHJNO|QE|]WHWpV GLIIHUHQFLiOiV szem pon tjából azonban a term ékLQQRYiFLy FVDN LG OHJHV HUHGPpQ\HNHW NpSHV
IHOPXWDWQL XJ\DQLV YLV]RQ\ODJ N|QQ\ OHPiVROQL XWiQR]QL D NLDODNtWRWW ~M kon strukciókat.
Tartósabb a hatásuk, és ahogy ez az V] WiEOi]DWEyO LV OiWV]LN D M|Y W D]RN D típusú innovációk dom in álják, am elyek az operatív folyam atokat, illetve a vállalati
P N|GpVL PRGHOO DODSMDLW pULQWLN 0LQGH] PiVIpOH DWWLW G|W IHOWpWHOH] KLV] D term ék és szolgáltatás innovációval szem ben az elzárkózás helyett a n yitottságra,
j u LQ5[cUR~<[cfT S S [Q5[NU&J4x»Zt~*LNOT NY=T NNR9LUT R9N^LU U[Q5bNR+yEF*F*} Wz5K v\ R~ML\KMab&T N[b&bo9[Q T `4[bW U UPMJ &tV¥d] T ~<^¼] `4R^B4b&[Q T `4[b&ab&T Nf[4] =b&b&T ~9b$U|af+Z4Y4~
A
versenytársaktól
megkülönböztetés
való
markáns
és
hosszútávon
ható,
(VXVWDLQDEOH GLIIHUHQWLDWLRQ legfon tosabb
fenntartható
téQ\H] MH D]
alkalm azott technológia és az üzleti in tegráció (nnek ellenére a legin kább
követett inn ovációs eljárás a term ék és szolgáltatási kör megújítására – beleértve
az imitációt is – LUiQ\XO PLXWiQ HQQHN N|OWVpJYRQ]DWDL pV LG LJpQ\H HJ\DUiQW H felé tolják a ban kokat. V]táblázat $]LQQRYiFLyYiOWR]yWHUPpV]HWH $]HGGLJLLQQRYiFLyN MHOOHP] L
Hangsúly a term ék és szolgáltatás innováción Fejlesztés és technológia vezérelt A kutatás és fejlesztés (K+F) központi szerepet
B
ügye A technológia jelenti a m ásoktól való m egkülönböztetést
MHOOHP] L
6]pOHVN|U PDJiED foglalja az üzleti m odell innovációt
B
Ügyfél és technológia vezérelt
A vezetés és az egyének B
játszik =iUWpVDYiOODODWEHOV
$M|Y EHOLLQQRYiFLyN
NXOFVV]HUHSO NPHUWD
.)DOHJI EELQQRYiFLy hordozó
B
1\LWRWWpVHJ\WWP N|G V]HUYHzeti és vállalati NRUOiWRNRQiWtYHO
A technológia és az üzleti B
tevékenység integrációja jelenti a m ásoktól való m egkülönböztetést
A pén zügyi innovációk akkor vezethetnek sikerre, ha a fejlesztési folyam atokat az ügyféligényekn ek ren delik alá és kiemelten kezelik az innováció infrastrukturális hátterének m egterem tését. Ilyen környezetben lehet igazán hatékonyan integrálni az üzleti folyam atokat és az azokat kiszolgáló technológiákat a ban ki értékterem tés érdekében .
$SpQ]J\LLQQRYiFLyNKD]DLEDQNSLDFLKiWWHUH
$PDJ\DURUV]iJLEDQNUHQGV]HUHU WHOMHVHQROLJRSROLV]WLNXVSLDFLV]HUNH]HWpEHQD] árversen y szerepe a legtöbb piaci szegm ensben háttérbe szorul. Ez a körülm ény – a nem zetközi tapasztalatok alapján – elvileg fokozza a piaci térnyerés, valam in t a
J\RUVDEEWHPEHQPRU]VROyGLNOHDM|YHGHOPH] VpJLYHUVHQ\HO Q\QNNO|Q|VHQ D IHMOHWW RUV]iJRNNDO V]HPEHQ GH NHGYH] WOHQO DODNXO D WpUVpJEHOL ban krendszerekkel való összehason lításban is (4. sz. ábra) (]HNDWpQ\H] NDSpQ]J\LLQQRYiFLyNNDOIRJODONR]yV]DNpUW NYpOHPpQ\HV]HULQW
V]NVpJHVHO IHOWpWHOpWMHOHQWLNDEDQNV]HNWRUEDQYpJEHPHQ LQQRYiFLyQDNPLQG a termék és szolgáltatások, m in d pedig a techn ológiai folyamatok és szervezeti/ szervezési átalakítások terén . A pénzügyi inn ovációk alkalm azása
HOWHUMHGpVH D]RQEDQ QHP IJJHWOHQtWKHW D SpQ]J\L NXOW~UD iOWDOiQRV színvonalától, vagyis attól, hogy az új pénzügyi instrum entum okkal m egcélzott
ügyfélkör m enn yire befogadó irán tuk.
$ KD]DL SpQ]J\L N|]YHWtW UHQGV]HU P N|GpVpW PLQ VpJpW MHOOHP] PpO\ségi mutatók ugyan akkor a globális pénzügyi válság kitöréséig folyam atos javulásról ¹|¿
WDQ~VNRGQDN $ KD]DL EDQNUHQGV]HU |VV]HVtWHWW PpUOHJI |VV]HJH PHJN|]HOtWL D GDP nagyságát, a m agánszektor banki hitelein ek értéke pedig a bruttó hazai
A pénzügyi ren dszer m élyülése a gazdasági növekedés lelassulása m ellett is folytatódik, am i arra utal, hogy a lakosság a m egszorító intézkedések ellen ére is
próbálja fen ntartani az eddig elért fogyasztási szín voQDOiW $ YiOViJRW PHJHO ] években az ún. szabad felhaszn álású jelzáloghitelek állomán yának felfutása, vagy
D PDJDV NRFNi]DW~ MDSiQ MHQ DODS~ KLWHOHN PHJMHOHQpVH HQQHN HJ\pUWHOP EL]RQ\tWpNDL -yOOHKHW D] LQJDWODQIHGH]HWHN PLDWW D KLWHOH] EDQNRN YiUKDWy
Yesztesége nemfizetés esetén kisebb lesz, a folyam at elég jól jelzi, hogy a
PD[LPDOL]iOiVD pUGHNpEHQ D ODNRVViJ PHJOHKHW VHQ V]pOHV N|UH PXWDW hajlandóságot a magas kockázati profilú pén zügyi inn ovációk körébe tartozó
W NHSLDFL EHIHNWHWpVL NRQVWUXNFLyN YDODPLQW D PiU NRUiEEDQ WiUJ\DOW OHN|W|WW
EHWpWWHO NRPELQiOW W NHSLDFL EHIHNWHWpVHN Lránt. A ban kokn ak a hitelezés IHQQWDUWiViKR]Q|YHOQLNNHOODIRUUiVDLNDWH]pUWDEHWpWJ\ MWpVLYHUVHQ\IXWiVEDQ NpV]VpJJHONLV]ROJiOMiNH]HNHWD]LJpQ\HNHWpVQ|YHNY PDUNHWLQJNLDGiVDLNNDOD] üzleti kom m un ikáció eszközein ek alkalmazásával m ég tápláljákLVH]HNHW $ MHJ\EDQN PiU HPOtWHWW PpJ D JOREiOLV SpQ]J\L YiOViJRW PHJHO ] HQ NpV]OW
jelen tése ugyanakkor m egállapítja, hogy a „ NRFNi]DWDODS~YHUVHQ\LVHU V|GLND EDQNRNN|]|WWDPLI NpQWD]HJ\UHNRFNi]DWRVDEEWHUPpNHNIHMOHV]WpVpEHQpVD KLWHOH]pVL IHOWpWHOHN HQ\KtWpVpEHQ |OW WHVWHW” ¶Ä A válság hatására ez a helyzet
megváltozott, az anyabanki források elapadása, a rom ló hitelportfolió m iatti
WDUWDOpNROiVL WHUKHN Q|YHNHGpVH D NRFNi]DWYiOODOiVW LOOHW HQ UHQGNtYO yYDWRVVi WHWWH D NHUHVNHGHOPL EDQNRNDW DPHO\HN D KLWHOH]pVL WHYpNHQ\VpJN HU WHOMHV visszafogásával reagáltak.
Ha m in dehhez hozzávesszük, hogy a hazai bankrendszerben n emzetközi
|VV]HKDVRQOtWiVEDQ NLHPHONHG HQ PDJDV pV IRO\DPDWRVDQ Q|YHNY D kam atjövedelm ek arán ya a díj és jutalékbevételekhez képest (5. sz. ábra)DNNRU
EHOiWKDWy KRJ\ D M|YHGHOPH] VpJ NpW ROGDOUyO LV YHV]pO\H]WHWHWW $] HJ\LN D
miatti kam atemelkedés, a m ásik kom ponens pedig az említett hazai betétekért folyó küzdelem , am i növeli a forrásköltségeket. Együttes hatásuk a bankrendszer
Nagyon veszélyes irán\W MHOHQWHWW D] D YiOViJRW PHJHO ] LG V]DNEDQ HJ\UH szélesebb körben alkalm azott gyakorlat, am ely során a ban kok „ lem ondWak” olyan szolgáltatási
díjakról
(pl.
hitelbírálat)
am elyekkel
pedig
effektív
PXQNDUiIRUGtWiVDLN YDQQDN pV D NDPDWPpUWpN NHUO D NOV NRPPXQLNiFLy Iókuszába. A krízis n yom án óvatosabbá vált pénzügyi in tézm ények szigorítottak
hitelbírálati gyakorlatukon, és a portfolió romlásával kapcsolatos félelm eik m iatt
D]J\IpOV]HU]pVQHNH]HNDPyGV]HUHLYHV]tWHWWHNDMHOHQW VpJNE O
A banki term ék és szolgáltatiVNtQiODW HU WHOMHV KRPRJHQL]iOyGiViYDO HJ\LGHM OHJ PHJILJ\HOKHW YROW, hogy a bankok mind jobban törekszenek arra, hogy az
J\IpOLJpQ\HN
V]HP
HO WW
WDUWiViYDO
SUyEiOMiN
NLDODNtWDQL
szolgáltatáscsom agjaikat. Sajátos pénzügyi innovációs példa m inderre a nem
annyira ár VRNNDO LQNiEE V]ROJiOWDWiVL YHUVHQ\ IRUPiMiW |OW SiO\i]DWL
tan ácsadás,
am ellyel
a
m ikro NLV
és
középvállalkozásokat
körében
WDOiONR]KDWWXQN D YiOViJ NLW|UpVH HO WWL LG V]DNEDQ. A ban kok által DNNRU kín ált
szolgáltatáscsom agok – a finanszírozás mellett – D SiO\i]DWL IRUUiVOHKHW VpJHN
felkutatását, pályázati tanácsadást, m agának a pályázatnak a m egírását ugyanúgy
PDJXNEDQIRJODOWák, m int a pályázatok utógondozásának kom plex munkáit.
Az uniós és a hazai gazdaságfejlesztési források eln yerésére pályázó vállalkozások
PHJV]HU]pVppUW YHUVHQJ EDQNRNra érvényes volt az a megállapítás, hogy D] „ iUD]iV D UXJDOPDVViJ D IHGH]HWL HOYiUiVRN pV D NLV]ROJiOiVL V]tQYRQDO
NO|QE|]WHWLPHJ NHWHJ\PiVWyO”.¶¶ A válság ezen a téren is fordulatot hozott, a NHUeskedelm i
bankok
hitelezési
ILQDQV]tUR]iVLOHKHW VpJHLURPORWWDN
aktivitása
visszaesett,
a
vállalkozások
¹|¹
FARKAS Barbara [20 0 8]: Pályázatok: több bank is újított, Világgazdaság, 20 0 8. április 10 . ÜÝÞÝ
A m ostan i globális válság D pénzügyi, gazdasági, társadalmi következm én yeit
LOOHW HQ D] 1933
közötti
QDJ\ gazdasági
világválsághoz
PpUKHW
Bekövetkezése súlyos kérdéseket vet fel a közgazdasági elm élet szám ára LVYDMRQ
PHJHO ]KHW OHWW YROQD YDJ\ VHP Általában is n |YHNY pUGHNO GpV |YH]L D válságok természetrajzát, a bekövetkezésüket kiváltó közvetlen és hosszabb távon ható okokat, valamint azt a kérdést, hogy men nyiben m ás ez az éppen aktuális
YiOViJPLQWDPHJHO ] HN
(]HNQHN D kérdésfelvetésekn ek az értelm ét D] DGMD KRJ\ YDQe valam iféle
iOWDOiQRVW|UYpQ\V]HU VpJDNUt]LVHNKH]YH]HW ~WRQLOOHWYHPDJiQDNDYiOViJQDN a lefolyásában 9DQe mód eljutni olyan következtetések levonásához, tanulságok
megfogalm azásához a folyam atokat leíró kom plex adathalmazok vizsgálatával,
DPHO\HN HOLJD]RGiVW Q\~MWDQDN D M|Y EHQ EHN|YHWNH] NDWDNOL]PiNNDO összefüggésben . Az is vizsgálatra szorul, hogy a válság a piacgazdaság
P N|GpVpQHN WHUPpV]HWV]HU YHOHMiUyMD YDJ\ pSSHQ DQQDN GLV]IXQNFLyMiUD YH]HWKHW YLVV]D WRYiEEi YDQe lényeges külön bség a gazdasági fejlettség szem pon tjából az egyes országokat, térségeket sújtó válságfolyam atok között azok PpO\VpJpWNLWHUMHGWVpJpWLOOHWYHHOK~]yGiViWLOOHW HQ
$SpQ]J\LYiOViJRNÄDMHOHQOHJLPiV´V]LQGUyPD A pénzügyi válsággal összefüggésben általában három krízistípust külön böztetnek
PHJH]HNDYDOXWD, az adósság, illetve a bankválság. Az IMF definíciója szerint ¶ß valutaválság akkor következik be, ha az árfolyam elleni spekulatív támadás az adott valuta értékvesztéséhez, vagy n agyarán yú leértékeléséhez vezet, vagy az ország hatóságai kén ytelen ek a valuta védelm ében
Ennek két változatáról beszélnek, az egyik a régi stílusú, ún . lassan kibontakozó
VORZ PRWLRQ YDOXWDYiOViJ DPHO\QpO D EHOV W~ON|OWHNH]pV Q\RPiQ UHiOIHOpUWpNHO GpV N|YHWNH]LN EH DPL J\HQJtWL D IRO\ó fizetési mérleget, és ez az
H[WHQ]tY W NHNRQWUROO KDWiViUD YpJO D OHpUWpNHOpVKH] YH]HW $] ~M VWtOXV~ YiOViJ NLLQGXOySRQWMDXJ\DQDNNRUDEHIHNWHW NUpV]pU OPHJQ\LOYiQXOyEL]DORPYHV]WpVD
JD]GDViJ HJ\ UpV]pQHN YDJ\ HJpV]pQHN WHOMHVtW NpSHVVpJpW LOOHW Hn, és ez n agyon
J\RUVDQHU WHOMHVQ\RPiVWJ\DNRUROD]iUIRO\DPUD
Adósságválság akkor következik be, ha az adós fizetésképtelen né válik, vagy a
KLWHOH] D]W IHOWpWHOH]L KRJ\ HQQHN MHOHQW V NRFNi]DWD YDQ pV H]pUW PHJWDJDGMD újabb hitelek folyósítását, illetve m egpróbálja visszaszedni a már folyósított hiteleket. A válság érintheti a kereskedelm i, és/ vagy a szuverén adósságot. Ha az
D IHOWpWHOH]pV HU V|GLN KRJ\ D] iOODP QHP NpSHV YDJ\ QHP DNDUMD WHOMHVtWHQL
fizetési kötelezettségeit, akkor a külföldi m agáQ W NHEHiUDPOiV QDJ\RQ J\RUVDQ visszaesik, mert m ég azt is kétségbe vonják, hogy az állam m egen gediH KRJ\ D
magán szféra fizesse a saját tartozásait. Általában n em vezet szélesebb válsághoz,
DPHQQ\LEHQ D SULYiW V]HNWRU V]HUHSO LQHN IL]HW NpSHVVpJH NHUO Yeszélybe, ugyan akkor súlyos következmén yekkel kell számolni, ha a közfinanszírozás lehetetlenül el.
¹à.ánâ ã4äå+æ5çéèê{ë¼ë¼ìíî ë¼â ã4äå+ï&ðñnê{ò*ò
ï4ð2õöMèìë÷ë÷êMò*ø*ù*êMí íì5îûú üý*ýþ9ÿ ù*â &ã4åðð ïæ5å<â ð â ±
åç ô ùâ åã4â åð"ö{æ5â &ï â ê Bï–æâ ±ë¼å+æ9ï êMã – óc
â ï ã4ã4å&â åð"øåïæü ì ïæå â åðë ï å+æ ù ç Þ Þ Þ Þ Þ å &äâ "! ö.üý<ýþ# Þ Ý4ÞÝ
$EDQNYiOViJUyODNNRUEHV]pOKHWQNKDDP N|GpVLNRFNi]DWLOOHWYHFV GKHO\]HW bekövetkezése m iatt a bankok felfüggesztik a hazai kötelezettségeik teljesítését, vagy arra veszik rá a kormán yzatot, hogy ennek elkerülése érdekében
QDJ\PpUWpN pVNLWHUMHGWVHJtWVpJHWQ\~MWVRQDV]iPXNUD$EDQNYiOViJRNQDJ\RQ súlyos következm énnyel járnak a gazdaság egészében, m ert zavarokat okoznak a
pén zügyi közvetítésben, m eJUHQGO D EL]DORP DPL NLYiOWMD D W NH m enekülését,
NHWW V YDOXWDUHQGV]HU NLDODNXOiViKR] YDODPLQW V~O\RV N|OWVpJYHWpVL KLiQ\KR] eladósodáshoz vezet. A
m ostani
globális
pénzügyi
válság
során
mindhárom
válságtípussal
találkozhattunk, közülük dom inált a bankválság. J óllehet a fen t ism ertetett
GHILQtFLyN DODSMiQ YLOiJRV NO|QEVpJ WHKHW D] HJ\HV YiOViJWtSXVRN N|]|WW D YDOyViJEDQ H] D] HOKDWiUROiV PiU NRUiQWVHP DQQ\LUD HJ\pUWHOP (]HN D
MHOHQVpJHN XJ\DQLV |VV]HIJJQHN HJ\PiVVDO DNiU HJ\LGHM OHJ YDJ\ LG EHQ HJ\PiVWN|YHWYHMHOHQWNH]QHNUiDGiVXOIHOPXWDWMiNV]LQWHD]|VV]HVV]yEDM|KHW N|YHWNH]PpQ\W9ROWRO\DQUDSpOGDKRJ\D]iUIRO\DPpVHJ\HVW ]VGHLFpJHNHOOHQL spekulatív támadás n yomán m élyült el a válság (pl. Magyarország, Írország), am i aztán az állam papírpiac összeomlása m iatt n agyon ham ar adósságválsággá
WHUHEpO\HVHGHWW GH QHP MiUW HJ\WW EDQNFV G|NNHO V QHP WHWWH V]NVpJHVVp D EDQNUHQGV]HUV]HUHSO LQHNW|PHJHVWiPRJDWiViW
$ IHMOHWW RUV]iJRNEDQ D NUt]LV D SpQ]J\L SLDF V]HUHSO LQHN QHKp]VpJHLYHO
NH]G G|WW FV GEH PHQW /HKPDQ %URWKHUV YDJ\ FV G N|]HOL KHO\]HWEH NHUOW (Northern Rock, AIG) számos bank, am ely nyom án m asszív állami beavatkozásra,
egyes esetekben (EgyesüOW .LUiO\ViJ 3RUWXJiOLD 6SDQ\RORUV]iJ MHOHQW VHQ megn övelte, de adósságválságot nem okozott (kivéve Görögországot). A görög válság hatására ugyanakkor az euró került veszélyeztetett helyzetbe és kén ytelen elszenvedni eddigi legsúlyosabb árfolyam gyengülését. A válság legfrissebb
szakaszában a V]XYHUpQ DGyVViJSUREOpPD HO WpUEH NHUOpVH ILJ\HOKHW PHJ kiemelten az Európai Unió GMUtagállam ai körében.
9iOViJWDSDV]WDODWRNHPSLULNXVDGDWRNDODSMiQ Nagyon figyelemre m éltó em pirikus elemzést tett közzé Carm en M. Reinhart és
.HQQHWK 6 5RJRII¶ $
a ban kválságokról. A tanulm ány egyik legfontosabb
PHJiOODStWiVDD]KRJ\DOHJNO|QE|] EEPDJDVN|]HSHVpVDODFVRQ\ M|YHGHOP RUV]iJRN HVHWpEHQ D EDQNYiOViJRN HU V KDVRQOyViJRW PXWDWQDN PLQG D
felépülésüket, m iQG SHGLJ D N|YHWNH]PpQ\HLNHW LOOHW HQ $ ;,; V]i]DG HOHML 1DSyOHRQL KiERU~NWyO D] DPHULNDL VXESULPH YiOViJLJ WHUMHG LG V]DNRW pV
RUV]iJRW IHO|OHO DGDWEi]LV HOHP]pVpUH WiPDV]NRGYD YRQWiN OH I EE N|YHWNH]WHWpVHLNHW $ JD]GDViJW|UWpQpV]HN N|]|WW HOV NpQt vizsgálták az általuk
|VV]HJ\ MW|WW pV UHQGV]HUH]HWW KRVV]~ pV NRPSOH[ DGDWVRURN DODSMiQ D] ingatlan árak alakulását az ázsiai, európai és latin amerikai felzárkózó piacokon és
azok összefüggéseit a bekövetkezett bankválságokkal.
$ QDJ\RQ KRVV]~ LG V]DNRW IHO|OHO iUWHQGHQFLiN YL]VJiODWD DODSMiQ D SpQ]J\L
YiOViJRN OHIRO\iViQDN OHJMHOOHP] EE N|YHWNH]PpQ\HL N|]|WW HPOtWLN D] eszközpiacok
m élyreható,
hosszan
elhúzódó
következmén yekkel
járó
összeom lását. Miközben az egyes válságok során az ingatlanárak reálértéken
átlagosan 35 százalékkal estek vissza D NUt]LVW N|YHW KDWpYHV SHULyGXV VRUiQ D W NHSLDFL iU]XKDQiV HQQpO MyYDO QDJ\REE iWODJRVDQ V]i]DOpNRV PpUWpN YROW de csak mintegy három és fél évig tartott.
$ PiVLN MHOOHP] N|YHWNH]PpQ\ D WHUPHOpV pV D foglalkoztatás súlyos
KDQ\DWOiViEDQ UDJDGKDWy PHJ $ PXQNDQpONOLVpJL UiWD D FLNOXV OHIHOp PHQ ágában átlagosan évi 7 százalékpontos növekedést m utatott, és ez a folyam at n égy
évnél is tovább tartott. A kibocsátás visszaesése (a csúcstól a m élypontig) átODJEDQ meghaladta a 9 százalékot, de ez lén yegesen rövidebb ideig, csak körülbelül két évig tartó folyam at volt.
$ EDQNYiOViJRN HO IRUGXOiViW YDODPLQW D] H]HNEHQ pULQWHWW RUV]iJRN DUiQ\iQDN DODNXOiViWMHO] PXWDWyNDW–D;;V]i]DGHOHMpW ODLJWHUMHG LG V]DNUD– vizsgálva m egállapítható, hogy az 1929as világgazdasági válság okozta a
OHJQDJ\REENLOHQJpVW6HPD],YLOiJKiERU~NLW|UpVpWN|YHW pYHNEHQYDJ\DPpJ ben
New Yorkból kiin dult
nagyságrend W|PHJHVEDQNYiOViJ
pán ik idején
sem
volt ehhez fogható
A II. világháborútól a %UHWWRQ :RRGVi pén zügyi ren dszer felbom lásáig
XJ\DQDNNRU HJ\ YLV]RQ\ODJ Q\XJRGW LG V]DN N|YHWNH]HWW DPLQHN NHGYH]HWW D
nagyon szigorú ren dszabályok, korlátozó intézkedések voltak érvényben. & 0 Reinhart és . Rogoff m egállapítása szerin t „ D QDJ\DUiQ\~ QHP]HWN|]L
W NHPR]JiVRN LG V]DNDL UHQGUH QHP]HWN|]L EDQNYiOViJRN NLDODNXOiViKR] YH]HWWHNQHPFVXSiQDMyOLVPHUWNLOHQFYHQHVpYHNEHOLNUt]LVHNKH]KDVRQOyDQGH
W|UWpQHOPLOHJLJD]ROKDWyDQ.” m n
$ KHWYHQHV pYHN HOHMpW O D SpQ]J\L pV QHP]HWN|]L W NHPR]JiVRN
OLEHUDOL]iFLyMiQDN IHOHU V|GpVpYHO HJ\LGHM OHJ J\RUV ütem ben növekedett a
ban kválságokban érintett országok szám a. A fix árfolyam ok ren dszerének felbom lása, az olaj és n yersanyagárrobban ás következm én yei, a hosszan elhúzódó
stagfláció
a
nemzetközi
pénzügyi
IHOHU V|GpVpKH]YH]HWHWWV]im os fejlett országban .
rendszer
problémáinak
A n yolcvan as években a nyersanyagárak összeom lása és a magas és volatilis amerikai kam atlábak egy sereg bank és adósságválságot okoztak a latinDPHULNDL
pV NpV EE D] DIULNDL IHO]iUNy]y RUV]iJRN JD]GDViJDLEDQ $] 86$ HV hitelválságát az évtized végén a skan din áv országokban és J apánban az ingatlan
A közép és keleteurópai országok piacgazdasági átalakulása a liberalizációt
N|YHW HQDSpQ]J\LV]HNWRUV~O\RVP N|GpVL]DYDUDLYDOMiUWHJ\WW$NLOHQFYHQHV évek közepén a mexikói és argentin, két évre rá a rendkívül súlyos ázsiai, majd az
RURV] pV D] ~M pYH]UHG HOV NpW pYpEHQ D] DUJHQWLQ pV XUXJXD\i pénzügyi válság tartotta m agas szinten a ban kválsiJJDON]G RUV]iJRNDUiQ\iW
$] H]W N|YHW YDODPLYHO W|EE m int félévtizedes n yugalmi periódus után
következett be 20 0 7EHQ D] DPHULNDL PiVRGUHQG MHO]iORJSLDF YiOViJD D] ingatlan piaci árbuborék kipukkanása, amelynek következményei 20 0 8 tól gyors
ütem ben terjedtek szét a globális piacokon. Mindezek a fejlem ények súlyos,
iOODPFV GGHO IHQ\HJHW KHO\]HWHW LGp]WHN HO ,]ODQGRQ D NRUiEEDQ D] (8 csodagazdaságának tekintett Írországban, de az ingatlan piaci problém ák – D]
amerikaihoz
hason ló
in gatlanbuborékok
felépülése
következtében
–
Spanyolországban és Nagy%ULWDQQLiEDQ LV UHQGNtYO HU WHOMHVHQ pUH]WHWWpN hatásukat.
Az USA subprim e piacának korábbi szárnyalásából a többi fejlett gazdaság pén zügyi in tézm ényei igyekeztek kiven ni a részüket, s ez a jelzálogpiaci kitettség a
SpQ]J\L
LQQRYiFLyNRQ
NHUHV]WO
D
IHUW ] GpVQHN
YDJ\LV
D
YiOViJ
tovaterjedésén ek fontos csatornájává vált. En nek következtében az egyes országok
JD]GDViJLFLNOXVDLN|]|WWLV]LQNURQLVIHOHU V|G|WW
(U V|G V]LQNURQpVN|OFV|QKDWiVRN
A m ostani globális pén zügyi válság ráirányította a kutatók figyelm ét an nak
kerülése (7. sz. ábra) $] 86$ PLQW D YLOiJJD]GDViJ OHJHU VHEE V]HUHSO MpQHN EHOV IHMO GpVL IRO\DPDWDL Q\LOYiQYDOyDQ NLKDWQDN D QHP]HWN|]L JD]GDViJL
FLNOXVRNUD D IHOOHQGOpV pV D UHFHVV]Ly LG V]DNiEDQ HJ\DUiQW YLOiJPpUHWHNEHQ éreztetik hatásukat. Term észetesen ez fordítva is igaz, a kölcsönhatások
érvén yesüln ek a többi országFVRSRUW HVHWpEHQ LV FVDN HOWpU HU VVpJJHO DKRJ\ erre a közszájon forgó m ondás is utal: „ KD D] 86$ WVV]HQW D YLOiJ W|EEL UpV]H
iJ\QDNHVLN” .
sz. ábra
$EDQNYiOViJRWHOV]HQYHG RUV]iJRNDUiQ\iQDN DODNXOiVDpVN|]|WW (a világ jövedelmében elfoglalt részaránnyal súlyozva) Az országok ában zv
zu
yv
yu
xv
xu
wv
wu
v
u
_; *
A nagy gazdasági világválság
;
pénzügyi vállsága
Felzárkózó piacok, J apán, a skandináv országok, USA , I. világháború 0
Az elm últ két évtized során a világgazdaság egésze tovább globalizálódott, a
QHP]HWN|]L |VV]HIRQyGiV QDJ\RQ VRNUpW Yp YiOW V H] D IRO\DPDW NO|Q|VHQ D
SpQ]J\L SLDFRN WHUpQ YROW HU WHOMHV 0LN|]EHQ D YLOiJNHUHVNHGHOHP YROXPHQH meghárom szorozódott,
a
határokon
áthaladó
pénzáram lások
több
mint
kilencszeresére növekedtek. Ez arra enged következtetn i, hogy a n emzetközi
SpQ]J\L N|]SRQWRNEyO NLLQGXOy IRO\DPDWRN MHOHQW VpJH LV IHOpUWpNHO G|WW $ mostan i válság kiindulópontja az am erikai pénzügyi szektor volt.
$] ,0) V]DNpUW L D]W HOHPH]WpN KRJ\ PLO\HQ WRYDJ\ U ] KDWiVRNDW VSLOORYHU YiOWNLDUHiO*'3V]i]DOpNiWNLWHY VRNNEHN|YHWNH]pVH ¢ az USA, az eurózóna,
J apán, az Egyesült Királyság és a „ világ többi része” kategória esetében. Az USA reál GDPjén ek 1 százalékos változásáról azt állapították m eg, hogy m indenütt
PiU U|YLGWiYRQ MHOHQW VHQ pUH]WHWL D KDWiViW DPHO\ D]WiQ LG EHQ IRNR]DWRVDQ teljesedik ki. Két év alatt az összes többi régióban 0 ,41 százalékos reál GDP
növekedést in dukál. Az euró]yQD HVHWpEHQ H] D WRYDJ\ U ] Katás in duláskor
KDVRQOy PpUWpN PLQW D] 86$nál, de nagyon ham ar lecsen g és elveszíti a
MHOHQW VpJpW
J apán kihatása a többi térségre általában gyen ge, am i az ország hosszú ideje
MHOHQW VpVQ|YHNY WRYDJ\ U ] KDWiVVDOEtUQ\LOYiQYDOyDQQHPIJJHWOHQtWKHW PyGRQDQHP]HWN|]LSpQ]J\LIRO\DPDWRNEDQEHW|OW|WWV]HUHSpW O$ÄYLOiJW|EEL
UpV]H´ NDWHJyULD DODSYHW HQ D Q\HUVDQ\DJWHUPHO RUV]iJRNDW IRJODOMD PDJiEDQ így az innen kiinduló hatások a nyersan yagárakn ál tapasztalható árem elkedéssel függnek össze. Ez m agyarázatot ad arra, hogy az ebben az országFVRSRUWEDQ
EHN|YHWNH] SR]LWtY VRNN PLpUW MHOHQLN PHJ QHJDWtY VSLOORYHU form ájában mindenütt m ásutt.
$ WRYDJ\ U ] KDWiVRN D] 86$ pV az Egyesült Királyság esetében ezekn ek az
RUV]iJRNQDN D UHODWtYH QDJ\ SpQ]J\L V]HUHSpUH YH]HWKHW YLVV]D D]D] LWW D pén zügyi piacok domin áltak a hatások közvetítésben. A „ YLOiJ W|EEL UpV]H”
kategóriánál ugyan akkor a n yersanyagNDSFVRODWRN D]D] D NHUHVNHGHOPL IDNWRU
YROW PHJKDWiUR]y .pWpYHV LG V]DNRW DODSXO YpYH D] 86$ iWODJRV VSLOORYHU hatásán ak m értéke az összes többi régióra m in tegy 0 ,5 százalék, a „ YLOiJ W|EEL
UpV]H” esetében ez az adat pedig 0 ,4 százalékot tesz ki.
$] ,0) V]DNpUW L V]HULQW D WRYDJ\ U ] KDWiVRN YL]VJiODWD HJ\pUWHOP HQ alátám asztja a kétezres évek fellendülésén ek és a 20 0 7W ONLERQWDNR]yYiOViJQDN
a globális term észetét. Az USA és az Egyesült Királyság dom in álta globális
PHJWRUSDQW pV HOOHQNH] LUiQ\ED IRUGXOW PDMG N|YHWWH D] (J\HVOW .LUiO\ViJ jelzálogpiacának han yatlása, és m indezek n yomán a globális pénzügyi piaci
problém ák is sokasodni kezdtek, ez recessziót váltott ki a fejlett országokban.
$ V]HU] N LJD]ROWQDN OiWMiN IHOWHYpVNHW QHYH]HWHVHQ D JOREiOLV SpQ]J\L SLDFL kapcsolatok fontosságát, és azt, hogy az USA, valamint az Egyesült Királyság piacairól kiin duló pénzügyi sokkok nagy hatással vann ak a világgazdaság többi
V]HUHSO LUH $ JD]GDViJL UHFHVV]LyQDN H]D PRVWDQL NLYpWHOHVHQ HU V V]LQNURQMD D /HKPDQ%URWKHUVEHIHNWHWpVLEDQNFV GMpWN|YHW HQNLW|UWSpQzügyi pánikra, és az ennek nyom án a fogyasztási cikkek és beruházási term ékek iránti kereslet hirtelen
A világkereskedelem volum en e 20 0 8 október és 20 0 9 jan uár között 17
V]i]DOpNNDO ]XKDQW YLVV]D PLN|]EHQ XJ\DQH]HQ LG V]DN VRUiQ D] LQIOiFLyYDO NLLJD]tWRWW *'3 YLV]RQ\ODJ FVHNpO\ V]i]DOpNUD WHKHW PpUWpN FV|NNHQpVW PXWDWRWW ¢ 0LXWiQ D IHO]iUNy]y SLDFRN D IHMOHWW JD]GDViJRNKR] DODSYHW HQ D
NHUHVkedelm i csatornákon keresztül kapcsolódnak, ezen az átm eneti sokkon
viszon ylag ham ar túljutottak. A fejlett gazdaságok esetében azonban a pén zügyi kapcsolatok dom inan ciája m iatt ez a kilábalás elhúzódó és sokkal súlyosabb következm én yekkel jár együtt. $ JDzdasági és pén zügyi válságok KRVV]~ LG VRUDLQDN VDMiWRVViJDLEyO OHV] UKHW tan ulságok elem zése D]W PXWDWMD D SpQ]J\L UHQGV]HU P N|GpVpW IHQ\HJHW EDQNYiOViJRN HVHWpEHQ iOWDOiEDQ D NRUPiQ\]DWL PHQW DNFLyN QDJ\RQ YiOWR]DWRV
HV]N|]WiUD OpS P N|GpVEH $ EDQNV]HNWRU PHJPHQWpVH pUGHNpEHQ a problém ás
eszközök kivásárlása m ellett szóba jöhet egyHJ\ FV G N|]HOL KHO\]HWEH NHUOW
pén zin tézet
(„ URVV] EDQN”) irányított
összeolvasztása
egy viszonylag jól
P N|G YHO HVHWOHJ N|]YHWOHQ iOODPL NLYiViUOiV W NHHPHOpVVHO W|UWpQ tulajdonszerzés, vagy ezek valam iféle kombinációja.
1\LOYiQYDOy KRJ\ H]HNQHN D OpSpVHNQHN D YiOViJNH]HOpV LG V]DNiEDQ V~O\RV N|]YHWOHQ ILVNiOLV N|YHWNH]PpQ\HL YDQQDN HOV VRUEDQ D PiU NRUiEEDQ HPOtWHWW
adóbevételek visszaesésében. A & 0 5HLQKDUW – . 5RJRII V]HU] SiURV említHWW tan ulmán ya a II. világháború után regisztrált 138 bankválság tapasztalatait
HOHPH]YH DUUD D N|YHWNH]WHWpVUH MXWRWWKRJ\ DPtJ D NUt]LVW PHJHO ] pYHNEHQ D] adóbevételek nagyon robosztus növekedést mutattak, m ár a válság évében
MHOHQW VHQ YLVV]DHVWHN pV H] D FV|NNHQpV D N|YHWNH] KiURP pYEHQ LV folytatódott ¢à sz. ábra
képes leszH PHJDODSR]QL KRJ\ D YiOViJRW N|YHW W pYEHQ D]D] EHQ D] állam i adóbevételek növekedése m ár ism ét a pozitív tartom ányba kerüljön (8. sz.
ábra). £á¬².®Ír̳"¹âÜã+µ,ä¶O´a¾aãå
– Kenneth S. ROGOFF [20 0 9]: Ban king Crises: …
×Ä*Ü ÈÜ
(WW O QHP IJJHWOHQtWKHW D] KRJ\ D YiOViJNH]HOpV pUGHNpEHQ DONDOPD]RWW PRQHWiULV pV ILVNiOLV LQWHUYHQFLy Q\RPiQ PHJQ WW iOODPL V]HUHSYiOODOiV
leépítésére m ilyen gyors ütemben kerülhet sor. Az Európai Un ióban a válságból
való kilábalást szolgáló kilépési stratégiák megtervezéseNO|Q|VHQHU VHQLJpQ\OL
DIiskális politikák koordinációját. A szigorító in tézkedéseknek ugyanis hátrán yos
következm én yei lehetnek, ha H]HNHWa tagállamok egym ással QHPKDQJROják össze.
$MHOHQOHJLYiOViJiOWDOiQRVMHOOHP] L Az IMF szakért LD]WYHWWpNYL]VJiODWDOiKRJ\DPRVWDQLJOREiOLVSpQ]J\LYiOViJ kiváltó okai m ilyen hason lóságot m utatn ak a korábbi válságokéival, illetve melyek
D]RNDVDMiWRV|VV]HWHY NDPHO\HN~MHOHPQHNWHNLQWKHW ND]RNRNN|]|WW1pJ\I WpQ\H] W QHYH]WHN PHJ ezek: (1) a fen ntarthatatlan nak bizonyult eszközár
növekedés;
(2)
a
súlyos
adósságterheket
okozó
hitelERRP D
UHQGV]HUNRFNi]DWRW MHOHQW W~O]RWW PpUWpN KLWHOIHOYpWHO D V]DEiO\R]iV pV
$ PRVWDQL JOREiOLV YiOViJRW N|]YHWOHQO HO LGp] WpQ\H] N N|]|WW D] eszközárakban , azon belül is kiem elten a lakóingatlan ok árában bekövetkezett
QDJ\DUiQ\~HPHONHGpVW~QiUEXERUpNNLDODNXOiViWOHKHWHOV KHO\HQHPOtWHQL$ &DVH6KLOOHU reálárindex adatainak felhasználásával C.M. Reinhart és K. Rogoff
PHJYL]VJiOWD D] 86$ ODNiViUDN pV N|]|WWL DODNXOiViW DPHO\E O D] derült ki, hogy „ pV N|]|WW HNNRU WHW ]WHN D] iUDN D NXPXOiOW UHiO iUQ|YHNHGpV PLQWHJ\ V]i]DOpN YROW ± W|EE PLQW KiURPV]RU DNNRUD PLQW D]
pVN|]|WWLNXPXOiOWV]i]DOpNRVQ|YHNHGpV” ¢è
$J\RUVEXERUpNNpS] GpVWMyOPXWDWWDKRJ\EHQDPLNRUDOHJQDJ\REEYROW a reálárn övekedés, enn ek m értéke m eghaladta a 12 százalékot, am i hatszor £&éê.±&¯ ë;³¥¬,¿.¾aµê굶ê
LQJDWODQiUDNEDQWDSDV]WDOWGLQDPLNXVIHOIXWiVPHJILJ\HOKHW YROWDNRUiEELIHMOHWW országokban lezajlott válságoknál is, így a skandináv országokban (Norvégia – 1987, Finnország, Svédország – 1991), vagy J apánban (1992). $ NUt]LVW PHJHO ] KRVV]DQ WDUWy DPHULNDL KLWHOH[SDQ]Ly I NpQW D MHO]iORJSLDFUD összpontosult, és a háztartások gyors eladósodásával, és azok egyre súlyosabb
DGyVViJWHUKHLYHO MiUW HJ\WW $ Ki]WDUWiVRN SRWHQFLiOLV VHEH]KHW Vpge és kiszolgáltatottsága fokozódott, am it akár a házárak csökkenése, akár a ban ki hitelezési feltételek szigorítása, vagy általában a gazdasági növekedés lassulása egyarán t reális problém ává képes változtatni. A hitelállom ány növekedése másutt is bekövetkezett, hason lóan súlyos gon dokat okozott
a
hatására
kialakult
árbuborék
Span yolországban,
az
Egyesült
Királyságban . Több közép és keleteurópai országban , így Magyarországon is a
KLWHOHN MHOHQW V UpV]pW QHP KD]DL KDQHP NOI|OGL GHYL]iEDQ HXUy VYiMFL IUDQN japán jen ) vették fel, am elyhez nagyon súlyos árfolyam kockázati kitettség
kapcsolódott.
A hazai háztartások hiteleinek denom in ációs összetétele (9. sz. ábra)D]WPXWDWMD
KRJ\ D IRULQW KLWHOHN 20 0 4 között a Széchenyiterv lakáspolitikai intézkedéseinek
hatására
n agyon
gyors
ütem ben ,
m integy
2,7szeresére
növekedtek, állom án yuk 1.0 68 m illiárd forin tról 20 0 4 végére 2.926 m illiárd
IRULQWUDHPHONHGHWW(]WN|YHW HQD]RQEDQDN|YHWNH] |WpYEHQOpQ\HJpEHQ milliárd forin t körüli szinten stagn ált$PDJDVIRULQWNDPDWRNPLDWWXJ\DQDNNRU a devizahitelek szinte töretlenül szárn yaltak. A 20 0 2es 14,4 százalékról 20 0 5UH már megduplázták a részesedésüket, két év m úlva pedig m ár a teljes hitelállom ány felét ezek tették ki. A devizahitelek arán ya 20 0 8 utolsó negyedévére meghaladta a 70 százalékot, állom ányuk pedig megközelítette a 7.40 6 m illiárd
IRULQWRW
A válság hatására bevezetett felügyeleti szigorítások, illetve a forint árfolyam ának
D J\HQJOpVH PLDWW MHOHQW VHQ PHJQ|YHNHGHWW DGyVViJV]ROJiODWL WHUKHN pV QHP utolsó sorban a forin t kamatok csökken ése hatására az újonn an felvett hitelekn él
HJ\pUWHOP HQ PHJILJ\HOKHW D ODNRVViJ pUGHNO GpVpQHN D IRULQW pV HXUy KLWHOHN
felé fordulása. A jen KLWHOHN IRO\yVtWiVD D /HKPDQ %URWKHUV EXNiViW N|YHW HQ
V]HSWHPEHUpW O J\DNRUODWLODJ PHJV] QW HEEHQ D 36=È) pV D] 01%
10 0 2002. I. n. év 2002. II. n. év 2002. III. n. év 2002. IV. n. év 2003. I. n. év 2003. II. n. év 2003. III. n. év 2003. IV. n. év 2004. I. n. év 2004. II. n. év 20 04. III. n. év 2004. IV. n. év 2005. I. n. év 2005. II. n. év 20 05. III. n. év 2005. IV. n. év 2006. I. n. év 2006. II. n. év 20 06. III. n. év 2006. IV. n. év 2007. I. n. év 2007. II. n. év 20 07. III. n. év 2007. IV. n. év 2008. I. n. év 2008. II. n. év 20 08. III. n. év 2008. IV. n. év 2009. I. n. év 2009. II. n. év 20 09. III. n. év 2009. IV. n. év
20 0 8 októbere között m in dvégig nagyon szerény volt, egym illiárd forin t alatt
PDradt, de 20 0 8 decem berében már m eghaladta a 36,4 milliárd forintot, azt
N|YHW HQSHGLJD30 m illiárd közötti sávban mozgott (10 . sz. ábra)
Miközben az összesített hitelállom ány növekedése 20 0 9W O V]iPRWWHY HQ
visszaesett, az új forinthitelek növekmén \H QDJ\ViJUHQGLOHJ QHP PpUVpNO G|WW tartotta továbbra is a korábbi 3545 m illiárdos nagyságát. Így a részesedésük az összes újonn an felvett hiteleken belül folyam atosan növekedett, és 20 0 9
augusztusában m ár m eghaladta az 50 százalékot. Ez a ten den cia sem WXGRWW azonban érdem ben változtatni a teljes hitelállom ányon belül a devizahitelek
A jelenlegi globális válság egyik lényeges elePpQHN WHNLQWKHW D] LQDGHNYiW
V]DEiO\R]iV pV IHOJ\HOpV DPHO\ QHP YROW NpSHV PHJIHOHO PyGRQ UHDJiOQL D pén zügyi liberalizáció következm én yeire. Ez érvényes a nem zetközi és a nemzeti
V]LQW V]DEiO\R]iVUD HJ\DUiQW PHUW NpSWHOHQQHN EL]RQ\XOWDN DUUD KRJ\ HUHGPpQ\HVHQ NH]HOMpN D W NHPR]JiVRN OLEHUDOL]iOiVD Q\RPiQ D] HJ\HV SLDFRNUD
rázúdult hatalmas pénzáram okat.
Különösen azzal összefüggésben bizon yultak készületlenn ek, hogy a pén zügyi
N|]YHWtWpVEHQ D EDQNRN PHOOHWW IHOpUWpNHO G|WW D NO|QIpOH HJ\pE SpQ]J\L
N|]YHWtW LQWp]PpQ\HN ÄiUQ\pNEDQNUHQGV]HU´ V]HUHSH pV H]HN D NHOO SUXGHQFLiOLV V]LJRU KLiQ\iEDQ D SpQ]J\L UHQGV]HU HJpV]pW YHV]pO\H]WHW
kockázatot hordoztak. A szabályozás és felügyelés a korábbi válságkezelési gyakorlatokhoz hason lóan az egyes intézm ények likviditási és szolvencia kockázataira összpon tosított, és kevesebb figyelmet fordított a pén zügyi ren dszer
D YiOViJ V~O\RVViJiW WHUMHGpVpW pV HU VVpJpW PHJKDWiUR]y PyGRQ EHIRO\iVROWiN
(]HN D N|YHWNH] N NRPSOH[ pV iWOiWKDWDWODQ SpQ]J\L HV]N|]|N HOWHUMHGW alkalm azása; (2) a nem zetközi és hazai piacok közötti, valam int az USA piacával
való n övekY PpUWpN |VV]HNDSFVROyGiV D SpQ]J\L LQWp]PpQ\HN iOWDO DONDOPD]RWWPDJDVW NHiWWpWHOOHYHUDJH ; (4) a háztartási szektor kulcsszerepe 3 4
Az értékpapírosítás és a külön féle inn ovatív pénzügyi eszközök alkalm azása
meghatározó volt az am erikai hitelexpDQ]LyW OHKHW Yp WHY IRUUiVV]HU]pVEHQ $] DONDOPD]RWW EDQNPRGHOO RULJLQDWHWRGLVWULEXWH) igényelte a ratin g cégek által
DGRWW PLQ VtWpVHNHW PLN|]EHQ PDJXN D KLWHOPLQ VtW N HJ\UH NHYpVEp YROWDN képesek átlátn i az egyre összetettebb és átláthatatlan abb pén zügyi term ékekben
UHMO NRFNi]DWRNDW
A pén zügyi ren dszer törékenységét fokozta, hogy m iközben az em lített különféle
HV]N|]IHGH]HW PpUOHJHQNtYOUHYLWWWHUPpNHNWpUQ\HUpVHN|YHWNH]WpEHQDEDQNL mérlegek tran szparenciája sérült, a finanszírozásukban m eJQ WW D U|YLG OHMiUDW~
ban kközi források szerepe. Am ikor azután a mögöttes term ékek (pl. ingatlan) árai
FV|NNHQLPDMG]XKDQQLNH]GWHNDOLNYLGLWiVUHQGNtYOJ\RUVDQHOW QWDSLDFRNUyO és az így fin anszírozhatatlanná vált pozíciók rendkívül gyors elértéktelen edése
A globalizációs folyam atok eredményeként a pénzügyi in tegráció, a különféle
SpQ]J\L SLDFRN |VV]HNDSFVROyGiVD MHOHQW V PpUWpNEHQ HO UHKDODGW (] D]W eredm ényezte, hogy az egyes országok ban kren dszerében egyre n agyobb
MHOHQW VpJUH WHWWHN V]HUW D QHP]HWN|]L SpQ]J\L N|]YHWtW N pV V]HUHSYiOODOiVXN révén n em csupán a n em zetközi kockázatm egosztás valósult m eg, de a kockázatok
és különféle pénzügyi sokkok tovaterjedésének csatornái is m egnyíltak.
$]DPHULNDLVXESULPHYiOViJNLW|UpVpWN|YHW HQQDJ\RQJ\RUVDQiWWHUMHGWDYiOViJ a fejlett országok pén zügyi piacaira is, tekin tettel arra, hogy aktívan részt vettek
H]HNQHNDNpV EEIHUW ]|WWQHNEL]RQ\XOWSpQ]J\LWHUPpNHNQHN innovációknak a forgalm azásában. A pénzügyi ren dszerkockázatok felépülése számos országban
megtörtént, és ez fokozott kihívást jelen tett a válságkezelésben.
A pénzügyi intézm én yek körében széles körben alkalmazott eljárás volt az olcsó
NOV IRUUiVRNUDYDOyWiPDV]NRGiVDW NHiWWpWHOWXGDWRVQDJ\DUiQ\~DONDOPD]iVD (11. sz. ábra). Ez viszont fokozta annak a veszélyét, hogy az egész pénzügyi ren dszer
kerülhet
válságba,
amennyiben
az
egyes
eszközcsoportokn ál
EHN|YHWNH] YHV]WHVpJHN J\RUVDQ DOiiVViN D EL]DOPat,
és
növelik
a
partnerkockázatokat. Am ikor ez tén ylegesen bekövetkezett, az illikvid eszközökre
pUYpQ\HVtWHWW QDJ\PpUWpN YHV]WHVpJOHtUiVRN WRYiEE IRNR]WiN D V]ROYHQFLD NRFNi]DWRWpVHOOHQNH] W|UHNYpVWYiOWRWWDNNLDIHMOHWWRUV]iJRNEDQQHYH]HWHVHQD
W NHiWWpWHOJ\RUVWHP HU OWHWHWWOHpStWpVpW
Szám os felzárkózó országot a pénzügyi válság n em annyira az említett kom plex
SpQ]J\L WHUPpNHN DONDOPD]iVD N|YHWNH]WpEHQ pULQWHWW KDQHP D NOV
IRUUiVV]HU]pVLOHKHW VpJHNGUiPDLEHV] NOpVHRNiQ(]DN|]pS és keleteurópai
RUV]iJRN iOWDO DONDOPD]RWW PDVV]tY NOI|OGL W NHEHiUDPOiVUD pStW IHMO GpVL modell ellehetetlenülésével járt. A háztartások eladósodása és problém ái a m ostani globális pénzügyi válságban sokkal n agyobb szerepet játszottak, m int a korábbi krízisekben bárm ikor. A V]HNWRUQDJ\IRN~HODGyVRGRWWViJDD]LWWIHOpSOWW NHiWWpWHOPpUWpNH– különösen
D]86$EDQ–DYiOViJNLW|UpVpWN|YHW HQDWRYDWHUMHGpVHOV VRUEDQDUHiOV]IpUiUD YDOyiWWHUMHGpVIRQWRVNLLQGXOySRQWMiYipVIHUW ] GpVLFVDWRUQiMivá vált.
$IHMOHWWRUV]iJRNEDQNUHQGV]HUHLQHNW NHiWWpWHOH
. sz. ábra
PpUOHJI |VV]HJVDMiWW NH–MDQ
120
120
115
115
110
110
105
10 5
10 0
10 0
20 0 9.jú l.
20 0 9.ja n .
20 0 8 .jú l.
20 0 8 .jan .
20 0 7.jú l.
20 0 7.jan .
20 0 6.jú l.
20 0 6.ja n .
20 0 5.jú l.
80 20 0 5.ja n .
80 20 0 4.jú l.
85 20 0 4.ja n .
85 20 0 3.jú l.
90
20 0 3.ja n .
90
20 0 2.jú l.
95
20 0 2.ja n .
95
Egy e sü lt Állam o k (2 0 legn agy o b b b a n k) Egy e sü lt Kir á ly sá g Eu r o zó n a
Az egyre nagyobb arán yú fizetési késedelm ek, n em fizetések következtében a
EDQNRN KLWHOSRUWIROLyLQDN PLQ VpJH J\RUVDQ URPORWW $ SpQ]J\L LQWp]PpQ\HN minderre válaszul szigorították a hitelfeltételeket, am i tovább rontotta a háztartások helyzetét, és ellehetetlenítette a forrásszerzésben mindaddig széles körben alkalmazott értékpapírosítást. Mindez hozzájárult a válságfolyamatok elm élyüléséhez és a gazdaság m ás szektoraira való átterjedéséhez. A háztartások problém áinak növekedése sokkal bonyolultabb problém a elé állította a korm ányzati válságkezelést, ugyan is a lakosság széles rétegeit
N|]YHWOHQO pV V~O\RVDQ pULQW V]RFLiOLV SUREOpPiN IRUPiMiEDQ MHOHQWNH]HWW $ korábbi válságok során a vállalaWLV]HNWRUMHOHQWHWWHD]HOV GOHJHVFpOFVRSRUWRW$
YiOODONR]iVRN
LSDUiJDN
FV GKHO\]HWpQHN
NH]HOpVpEHQ
D]
DGyVViJRN
iWVWUXNWXUiOiViEDQ D] LG N VRUiQ NLDODNXOWDN D]RN D ÄEHVW SUDFWLFH” W MHOHQW nem zetközi
pULQWHWWHNNp pV H] D SROLWLND V]iPiUD QHP WHWWH OHKHW Yp D WLV]WiQ JD]GDViJL UDFLRQDOLWiVDODSMiQW|UWpQ YiOViJNH]HOpVW
86$VXESULPHYiOViJpVYLOiJJD]GDViJL N|YHWNH]PpQ\HL
$ N|YHWNH] IHMH]HWHN UpV]OHWHVHQ EHPXWDWMiN D] 86$ból kiin dult, de rendkívül
J\RUVDQ YLOiJPpUHW Yp WHUHEpO\HVHGHWW válság kiváltó okait és következm ényeit.
0LQGH] QHP YiODV]WKDWy HO DWWyO D PHJKDWiUR]y V]HUHSW O DPHO\HW D] DPHULNDL gazdaságbetölt a nem zetközi pén zügyekben , illetve a Fed által követett mon etáris
politika globális hatásaitól.
$]86$VXESULPHMHO]iORJSLDFLYiOViJpVN|YHWNH]PpQ\HL
)RNR]yGyHJ\HQV~O\WDODQViJ
A jelenlegi nem zetközi pénzügyi piaci problém ákat az HOHP] N D] DPHULNDL
PiVRGUHQG ~Q VXESULPH
jelzálogpiaci
válsággal
hozzák
közvetlenül
összefüggésbe, de a gyökerei sokkal m élyebbre nyúlnak $ es évek 3'3
YpJpQHN SpQ]J\L NUt]LVIRO\DPDWDL QHP IJJHWOHQtWKHW N D MHO]iORJSLDFRQ kialakult buboréktól, amelyet a lakóingatlan ok árának tartós és dinamikus
árem elkedése táplált, és amit tovább fokozott a felzárkózó gazdaságok
NONHUHVNHGHOPL pV IRO\y IL]HWpVL PpUOHJW|EEOHWpE O V]iUPD]y ROFVy NOI|OGL W NH masszív beáram lása.
Min dezt tetézte az egyre engedékenyebb szabályozási politika, am ely hozzájárult
D] HPOtWHWW WpQ\H] N N|]|WWL GLQDPLND IHQQWDUWiViKR] /pQ\HJpEHQ D] W|UWpQW hogy az egyre kevésbé fenn tartható am erikai folyó fizetési deficitet tette fenn tarthatóvá Kína és több más felzárkózó gazdaság azon hajlandósága, hogy 5(5
Részletesebben lásd pl. L 798:79;=> Miklós @ACB?BEDCF : Az am erikai hitelválság és világgazdasági következm ényei. Pénzügyi Szem le, LIII. évf., 20 0 8. 2. szám , 248 G(A:HJIK.L:K
óriási dollár állom ányt halm ozzan ak fel, részben a devizatartalékaik feltöltése,
részben portfolióbefektetések céljából.
Miközben az am erikai folyó fizetési m érleg 1997es hiánya a GDP 1,7 százalékáról ra elérte az 56 százalékot, addig Kín a többlete az elm últ években
V]LQWHUREEDQiVV]HU Q|YHNHGpVWPXWDWRWWpVben m ár a GDP 11,5 százalékát
WHWWHNL (12. sz. ábra)
sz. ábra
$]86$pV.tQDIRO\yIL]HWpVLPpUOHJpQHNDODNXOiVD
20 0 0 között a GDP százalékában , 20 0 9W OHO UHMHO]pV
RoQ S9p^Q o.qQ S$Q 7VUW8:XE;0G!YZ7\[^]WXV_PXa`bVc d'e G J ürgen GERN, Nils J ANNSEN @ ACB?B?fJFg'hji c cP[Wc L.kEd cPlmnkEdc d d Ro.qQ SQ's Q q S S R:vwTEQx Rv v Q v x Q RPR Rz v R:v q Q R|{PQ
QR Q Qq L Xr l d `tau < i i d L `X iy k Y i bVc L yd Ynd m um y`;\L r m k Z ACB?B?f:` Q RS QW} q Q q v o R x bai c:l y i y!eCy ( L yu h~L c X L LCm `$BEK.L:K q
QR
V]DNpUW LQHN PHJiOODStWiVD DPHO\ V]HULQW WyO NH]G G HQ OHV]iPtWYD D 3'
HV
LG V]Dkot,
a
világ
GDPjének
kiegyensúlyozatlanság töretlenül fokozódott.
százalékában
m érve
a
V]táblázat ÈWODJRVIRO\yIL]HWpVLPpUOHJ (a világ GDPjén ek százalékában)
86$
(XUySDLGHILFLWHV RUV]iJRN
$YLOiJW|EELUpV]H .tQD
)HO]iUNy]yÈ]VLD
-DSiQ
(XUySDLV]XIILFLWHV RUV]iJRN
(OWpUpV
2ODMH[SRUWiOyN
+ becslés * Görögország, Írország, Olaszország, Portugália, Span yolország, Egyesült Királyság, Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litván ia, Lengyelország, Rom ánia, Szlovákia, Törökország, Ukrajn a ** Hong Kong Indonézia, Korea, Malajzia, Fülöpszigetek, Szingapúr, Tajvan , Thaiföld *** Ausztria, Belgium , Dánia, Finnország, Ném etország, Luxem burg, Hollandia, Svédország, Svájc
MHOHQVpJQHN VRNNDO LQNiEE DQQDN NLIHMH] GpVH KRJ\ D PHJWDNDUtWiVRN RGD 5( Qq^TV{J p R q
{
RPoQ S
R
d i d l XE8:lG!_?XE]]XPttVl\@ACBPB?fCFg[ac L kd c?i mZk?d c d g:l i – [Wi d Staff Position Note, Decem ber 22, 20 0 9 SPN/ 0 9/ 29, International Monetary Fund 7. és 12. o. 7Wc i rJi
;0
]
v:S y
qQ
d'm
s
`Cl
_
áram lanak, ahol a leghatékonyabban használják fel azokat. MáskénWIRJDOPD]YD az egyen súlytalanságok term észetes következm ényei az egyes országokban
WDSDV]WDOKDWy HOWpU PHJWDNDUtWiVL KDMODQGyViJQDN D NO|QE|] W NHPHJWpUOpVL OHKHW VpJHNQHN YDJ\ pSSHQ D] HJ\HV HV]N|]|N PiVm ás kockázati, likviditási
szintjén ek. Nagyon fon tos annak vizsgálata, hogy a valóságban ezek m ögött PLO\HQWpQ\H] NK~]yGQDNPHJ
$2. sz. táblázat adataiból, valam in t a 13. sz. ábráról jól látható, hogy állandósult az USA m agas folyó fizetési m érleg hiánya és az amerikai pénzügyi eszközök irán ti tartós kereslet. A m agas megtakarítási ráták következtében , amelyek a kevésbé fejlett felzárkózó országbeli pénzügyi piacokon – részben tartalékképzési, részben árfolyam stabilizálási m egfontolásokból – növelték a keresletet a dollár és a
$ W NH IRO\DPDWRVDQ D] 86$ba áram lott és ez lenyom ta a kamatlábakat, a ban kokat arra ösztönözte, hogy olcsó rövid forrásokat vegyen ek fel, am iket azután
PDJDVDEEKR]DP~KRVV]DEEOHMiUDW~HV]N|]|NEHIHNWHWWHN$SpQ]E VpJKDWiViUD tJ\WHUPpV]HWV]HU OHJPHJQ WWD]LJpQ\D]DOWHUQDWtYEHIHNWHWpVLOHKHW VpJHNLUiQW pV H]HN N|]O D MHO]iORJSLDF W QW RO\DQ pVV]HU PHJROGiVQDN DPHO\ DODFVRQ\
kockázat m elletWPDJDVDEEM|YHGHOPH] VpJHWNtQiOW
A laza am erikai m on etáris politika hozzájárult a pénzügyi válsághoz, az alacson y
KLWHON|OWVpJHN|V]W|Q|]WpNDKLWHOE OILQDQV]tUR]RWWPDJiQIRJ\DV]WiVWIRNR]WiND pén zügyi intézmények kockázati étvágyát és növelték a keresletet a különféle
7VUW8:XE;0G!YZ7\[^]XE_?Xa`bVc ' d e G J ürgen GERN, Nils J ANNSEN [20 0 9]: Will Global Im balan ces … 114. o. q QZzxJ}Q Q.0Q Q Q R
oS Rx Q.vPQ Q . z Q R S SSQ qQR:vPQ CQ RQ. Q i m c c c m d c d
L r c m `yc d d c d yy!iEuPi y c mi y! c c `?mi r c
nincs dokum entálható hiteltörtén etük. Az „Alt G A” kategóriába a viszonylag jó adósok tartoznak, akiknek azonban m ár m agas az adósságuk a jövedelm ükhöz képest. NV
Q ;
N¢ N £
deCc
K
o
TEQ
o
Q|{ v x R R:vPq o } o R Q S Q R R zQ Q R Rx{?{ U@ACB?BEDCFgtVu i CePi i y <EL e e m` P d i i l r y m ( y d d m y <ELJmwd \
<E0X