L
vtSZKOiRSZAK A SZILAGYSAGBAN
185
CSENGERI ENGEL RaZSI
IKREIMMEL ELET.HALAL KOZOTT Nehez pontosan meghatarozni mikor kezd6dott. A magyarok bejovetelevel 1940-ben, a zilahi "kirandulassal", az elsotetftessel s annyi massal, ami rettegesben tartott benniinket. Kezdem 1942juniusavaI. Ekkor vittek munkaszolgalatra a ferjemet tobb bajtarsaval egyiitt. Nem korosztaly szerint. Ki-ki erdekei szerint kinezett maganak valakirs- a-hatosagok osszeallitottak a szazadokat. "A j6linformalt korok" termeszetesen biztos forrasb61 tudtak, hogy negy hetig tart6 munkaszolgalatr61 van sz6 es senkinek sem erdemes kivonnia magat al6la, mert amugyis mindenkinek vegig kell csinalni. Ezert jobb nyaron letudni, mert aki nem tudta le, alland6 zaklatasnak lesz kiteve. Rovid negy hetr61 voIt sz6, augusztus kozepeig. Ott maradtam 26 evesen, ket negyeves kislannyal. A pesszimistak a behivasok m6djat ele-o mezve rosszat sejtettek. Nem is titkoltak s aki tehette, kivonta magat a munkaszolgalat al6I. A ferjem bevonult. Rovidesen kideriilt, hogy a borulat6knak voit igazuk: megszervezett felrevezetes aldozataiva valtak a bevonul6k. A Szilagysagb61 214 zsid6t vittek Ukrajnaba azzal, hogy onnan soha nem fognak visszaterni. Ezt Szab6 Ferene kemeri parasztgazda, aki tizedesi rangban keretlegenykent szolgalt a ferjem szazadaban, tudatta velem s a ferjemmel is. Mi azonban nem neki, hanem a "j6 osszekotteteseinknek" hfttiink. Elkepzelhetetlen a felelem es agg6das, ami urra lett rajtam es az Ukrajnaba . hurcolt munkaszolgalatosok tObbi hozzatartoz6in, mig - hetek mulva - megkaptuk az els6 zOld tabori levelez6lapot a sablonos "Egeszsegesek vagyunk, j61 erezziik magunkat" szoveggeI. Es alâirassaI.
-
En a szerencsesek koze tartoztam, akik megkaptak a lapot, sokan azonban nem, mert aki tObbet irt, mint a fentemlitett nehany sz6, annak a levelez6lapjat elteptek. Az aggodalmat tet6ztek a mindennapi gondok. Nehez voIt elelmiszert beszerezni, meg kenyeret es lisztet is. Amit jegyre aruItak, abb61 sem voIt elegend6, azt sem kaptuk rendesen. A somly6i keresked6k ahelyett, hogy el6nyben reszesitettek volna a magukra maradt asszonyokat, szadista m6don kihasznaltak vedtelensegiiket. Gyakran hetekig jarattak 6ket azzal a kifogassal, hogy az aru elfogyott. A hat6sagok gyakran kutattak a zsid6k otthonaiban, elelmiszert kerestek s ha talaltak, megvontak a jegyet. Ez tOrtent szerencses esetben, de el6forduIt, hogy elelmiszerhalmozasnak min6sitettek, amiert a maximalis biintetes a Kistarcsara val6 internalas voIt. A piaei bevasarlasnal gyakran lehetett hallani, hogy "a zsid6k mindent felvasarolnak, nem lehet miattuk semmit sem venni." Eisotetftes voIt. Kek papirral kellett az ablakokat bevonni. Kek papirt sem lehetett kapni eleget, de ha voIt is, belekotottek az emberbe, hogy vilagossag szur6dott ki valahonnan, s ez elegend6 ok voit a zaklatasra. Aztan ott voltak a "hazafiak", akik naponta jartak a hat6sagokat jelenteni, hogy innen, vagy onnan vilagossag szur6dott ki s ezt a zsid6k nyilvan megfontolt szandekkal teszik, hogy legitamadas esetten utmutatast nyujtsanak az ellensegnek. ĂIland6 rettegesben eItiink. Karacsonyra frontkatonak es keretlegenyek szabadsagot kaptak, zsid6 persze egy sem. A ferjem es masok is fizettek a szabadsagos keretlegenyeknek es katonaknak, hogy iizenetet vigyenek az otthonlev6knek. Ezt sok keretlegeny
186
arra hasznalta ki, hogy megzsarolja a munkaszolgalatosok otthonmaradt hozzatartoz6it. Olyanok is azt allftottak, hogy hfrt hoznak es "hajlan. d6k penzt vinni", akik egyaltalan nem lattak a munkaszolgalatost kinek a csaladjat felkerestek. Egy alkalommal jelentkezett az ap6somnal egy Pap Laci nevezetii valyogvet6 (riem cigany), aki keretlegeny voIt es olyan je1ent6s osszegeket kert, amit ap6som nem voIt hajland6 kifizetni. Mar csak azert sem, mert az illet6 egyetlen sz6 frast sem hozott a ferjemt61. Ekkor e1jott hozzam es megfenyegetett, hogyha nem adom at neki a kert dolgokat, "elintezi a ferjemet". Mivel . penzem nem voIt keznel, megallapodtunk, hogy majd elviszem lak6helyere, Debrecenbe. Este erkeztem a varosba es a sotetben egyedtil baktattam sarban-pocsolyaban a ciganysoron lev6 visk6jaig (el6z6leg lelkemre kotOtte, hogy egyedtil menjek es senki ne szerezzen tudomast az utamr61). Atadtam neki a penzt es egy fenykepet, de aferjem soha semmit nemkapott meg. igy eltunk egesz 1944 marciusaig, amikor a nemetek bevonuItak Magyarorszagra. Ekkor elrendeltek a sarga, csillag viseleset. Ez te1jesen , megvaltoztatta a helyzetet. Azel6tt csak Ukrajnaba hurcolt szeretetteinkert agg6dtunk, hiszen. neha h6napokig nem kaptunk postat. Remeny es felelem kozott verg6dve lesttik a postast, hogy vajon a ferjemt61, vagy a Voroskeresztt61 jăn-e levelez6lap. Most azonban mar sajat 61ettink is veszelyben forgott. Pr6baItunk tizenni Ukrajnaba, azt tanacsoltuk, hogy igyekezzenek orosz fogsagba kertilni. Nem tudtuk, hogy megkaptak-e az tizenettinket s ha igen, megertettek-. e a celzast, hiszen nyfltan nem merttik kozolni tanacsunkat. Kes6bb ert benntinket a nagy csa16das, amikor kidertiIt, hogy akik fogsagba ke~ rtiltek, rosszabul jartak, aranylag kevesebben tertek vissza koztiltik, mint azok koztil, akik vegigcsinaltak a visszavonulast sutana meg a lagereket is. .
* * *
Ekkor jott el Krasznai f6szolgabfr6 ideje. Elrendelte - jogtalanul - hogy szedjek ossze a zsid6kt61 a leped6ket, zsakokat, pokr6cokat, .
rezedenyeket. Onkentes voIt e1eg a parancs vegrehajtasara, Szilagysomly6 ktilonosen kitiint ezen a teren .. Naponta jottek osszeszedni a holmikat s ha leped6 mar nem voIt, elvittek az abroszt, pokr6cot, paplant, mindegyik haracsol6 csoport. kenye-kedve szerint hatarozta meg, hogy mit akar elvinni. Elelmiszert is kerestek, de kinek voIt akkor ennival6ja? Ha megis talaltak valamit, e1vittek. "Kell a szegeny katonaknak a fronton" - mondtak. A isid6k igyekeztek mineI kevesebbet mutatkozni az utcan, de ha megis rakenyszertiltek es szembe talalkoztak Krasznaival, kalapot kellett emeljenek neki es n6nek, ferfinek le kellett mennie a jardar61 es nagy fvben elkertilni 6t. Az utcan a j6 magyarok kirohogtek a zsid6kat, csUfol6dtak szegyentelentil, mintha azel6tt soha sem ismertek volna 6ket. Most mar nem tekintettek a zsid6kat embertarsaiknak, hanem alacsonyabb rendii lenyeknek, akiket biinh6des nelktillehet bantani. Ekkor mar kezdtek hfrek terjengeni a gett6zasr61. Amint ezek egyre val6szfniibbe valtak, felvet6dott a Romaniaba val6 menektiles lehet6sege. Edesanyam, aki nagy hfve voIt a rabbiknak, rendszeresen jart Varadra a Vizsnicihez es mas kisebb rabbikhoz is, segftsegtiket, tanacsukat kerve. Amikor mar nem voIt szabad zsid6nak utazni es a rossz hfrek egyre aggaszt6bbakka vaItak, edesanyam elhatarozta, hogy tOrtenjen barmi, 6 elmegy a legmagasabb rabbi-f6rumhoz, a szatmari rabbihoz. Parasztruhaba oltOzve el is jutott Szatmarra. Hogy mit jelentett ez az tit, csak az tudja felfogni, aki ismerte a vastiti osszekottetest Somly6 es Szatmar kozott. Bement a rabbihoz es tanacsot kert: mit tegyen? A rabbi megnyugtatta: "Eredj szepen haza, - esz vet zajn.git", vagyis minden rendben lesz. Amikor edesanyam kilepett a rabbit61 es meglatta az utcan a sarga csillagot, visszafordult, er6szakkal berontott a rabbi szobajaba es sfrva konyorgott, adjon neki tanacsot, talan megis szokni kellene. A rabbi azonban tovabbra is csak azt mondta, "geh aheim mein kind, esz vet allesz zajn git". Hazaerkezve elmeselte nektink mit mondott a
187 rabbi. Nem voit megnyugodva, de most mar kevesbe gondolt a szăkesre. A hat6sag az ap6somat kereste, aki hetekig bujkalt nalam, mert akkor mar szamos zsid6t internaItak es felttink, hogy ezert keresik. Az egyik szomszedunk azonban eszrevette s ezert ap6som hazament. Any6sommal egyiitt bezartak a rend6rsegen. A 14 eves s6gorom atjătt hozzam es a tărtentek hatasa alatt kesziiItiink a gett6zasra. Miutan nem voIt hol vasarolni, magam varrtam a gyerekek es az en reszemre is hatizsakokat. Majus 4-en hajnalban elindultak a csend6răk ăsszeterelni a zsid6kat a civil lakossag aktfv segftsegevel. Unnepi hangulat uralkodott a magyarok kăzătt. Az iizletek nem nyitottak, a lakossag egyresze segedkezett a gett6zasban, vigyaztak, nehogy valaki visszaszăkjăn. Masok az ablakban, vagy a jardan sz6rakoztak karărvendve, răhăgve, gunyos megjegyzeseket tettek veliink kapcsolatban. Mi az ut kăzepen mentiink, ăkărvontatta szekerekt61 kăvetve. A szekereken vittek a betegeket s ăregeket, akik keptelenek voItak jarni. Aki ăsszeesett, azt feldobaItak a szekerre. En a kis s6gorommal es ket kislanyommal ballagtam, teljesen kabuItan, iires aggyal. Amikor kivittek a lakasb61 es bealltunk a sorba, eletăsztănăm feliilkerekedett es eszembe jutott, hogy a s6t bentfelejtettem. Megkertem a civilt, aki a lakast kesziilt bezarni (ănkentesek voItak es nem is fiatalok, akik a csend6răknek segedkeztek), hogy engedjen vissza egy pillanatra, a s6t szeretnemkihozni. Azt valaszolta: "Ide aztan soha tăbbet", s ezzel durvan ellăkătt. Igy meg egy kis s6t sem vihettem magammal. A zsid6kat az iskola udvarara tereltek, ahol a mikve Is voIt, hogy ott helyezzek el 6ket. Amikor mi is odaerkeztunk"lattam, amint botokkal verik az embereket s azt kiabaltak, hogy a keziiket nem biidăsftik be a zsid6kkal. Lattam, amint vallasos, szakallas zsid6k egy csoportjat - taleszben es tfilinben voltak amiket bizonyara rajuk kenyszerftettek - az ănkentesek, a csend6răk biztatasara, bikacsăkkel es husangokkal
vertek es rugdostak, mikăzben imahangokat gajdoltak. A h6herok kenyesen vigyaztak arra, nehogy hozzajuk erjenek es "arja" mancsaik ezaltal tisztatlanokka valjanak. Ejjel az iskolaudvaron elszabadult a pokol. Se hely nem voIt az emberek szamara, se vfz, se klozet. Az emberek a sătetsegben lăkdăs6dve kerestek egy tenyernyi helyet es vigyazniuk kellett arra, hogy nehogy egymasra vegezzek sziiksegleteiket, mikăzben az 6rseg răhăgve sz6rakozott. S mindez kevesebb mint 24 6raval azutan, hogy kikergettek 6ket meleg otthonukb61! Masnap reggel elindftottak benniinket a Somly6-csehi Klein-fele teglagyar iranyaba, amely 4-5 kilometer tavolsagra fekiidt. Itt semmi elhelyezkedesi lehet6seg nem voIt. Fedett hely csak a teglaszarft6 szfnek alatt es a kemencekben voIt. A szfneket ugy terveztek, hogy mineI huzatosabbak legyenek, hiszen tegla szarftasara szolgaltak. A kemenceket pedig ugy epftettek, hogy mind a negy oldaluk nyitva legyen, mert oda raktak be az egetend6 teglat, azzal zartsik el a nyf1asokat. Igy a kemencek oldalai is nyitottak voltak, harom-negy meter magasan. A gyar teriileten fellelhet6 deszka- es lecdarabokb61 igyekeztek az emberek leped6k felhasznalasaval valami satorfelet ăsszetakolni, ami nemi vedelmet nyujtana. Egyesek taleszb6l eszkabaltak a satrat. A szerencsesebbek a szfnekben es a kemencekben zsUfol6dtak ăssze, a kfviil maradottak az alkalmi satrakban kerestek menedeket. Krasznai f6szolgabfr6 elvezeteihez tartozott, hogy es6s id6ben, amikor az emberek igyekeztek a satrakat valahogy meger6sfteni az er6s szelben, răhăgvefelrugta az alkalmi takolmanyokat es elvezettel nezte, hogyanigyekeznek az emberek ujb61 felallftani azokat abban a remenyben, hogy mar kitombolta magat es nem kezdi elălr61 sz6rakozasait. Mivel el6szăr a somly6iakat poztak be a '"'gett6ba, sikeriilt a gyerekekkel egyiitt egy szfnben helyet szerezniink es a hatunkon cipelt takar6kkal berendezttik a "szallasunkat". A megerkezesiinket kăvet6 napon kezdtek az em-
188 i~
Iii I
b..~-
bereket bevinni a gett6ban letesitett parancsnoksâgra, ahol kegyetlen veresek kozott es mâs vallatâsi eszkozoket alkalmazva igyekeztek kiszedni beI6li.ik, hovâ rejtettek el ertektârgyaikat. Tobbek kozott vedernyi ecetes vizet nyelettek le az âldozataikkal, a talpukat vertek es mâs vâlogatott kinzâsi m6dszereket alkalmaztak. A meztelenre vetk6ztetett n6ket es ferfiakat motoztâk. A n6knel a vârosi bâbaasszony es Duha Iren a legintimebb helyeken is kutattak. Engem is beideztek s hiâba konyorogtem, hogy ne bântsanak, hiszen nincs semmim, az uram mâr ket eve Ukrajnâban van es minden ertektârgyamat el kellett adnom. Ami meg ekszereimb61 megmaradt, azt be kellett szolgâItatni. Odarohantam a foldon csom6ban hever6 ruhâimhoz, felmutatva nekik a Nemzeti Bank âltal igazolt beszolgâltatâsi listât. Meg a ferjem arany6râja is szerepeIt rajta, pedig att61 semmi âron nem akartam megvâlni. Az ut6bbi id6ben mâr a szlileim tartottak. Konyorgesem nem hasznâlt, litottek-vertek, de hât nem voit mit odaadjak. Itt meg kell jegyeznem,hogy visszatereslink utân sok ilyen listât talâltunk a feldult zsid6 lakâsokban. Ezeken reszletezve voIt minden beszolgâItatott ekszerdarab, tulajdonosânak neve es pontos cime s a figyelmeztetes, amely blintetest irt el6 az ekszerek letagadâsâert, illetve a hiânyos adatokert. Az ertektârgyak âtvetelet a Nemzeti Bank nyugtâzta es igazolta. Edesapâm keze-Iâba, egesz teste, fel voit dagadva, amikor kidobtâk a parancsnoksâgr61. Aki valamit bevallott, bekisertek a voit lakâsba, illetve a rejtekhelyhez, hogy el6szedje a holmit, utâna pe dig ismet megvertek azon a cimen, hogy meg akarta kârositani a magyar nemzetet. Mint ismeretes, meg a gett6zâs el6tt minden zsid6nak be kellett szolgâltatnia az ertektârgyait a Nemzeti Bankba. Az utasitâsnak az emberek javaresze eleget tett. Sokat kozi.illik megkinoztak, noha nem voit mit bevallaniuk. Id6kozben az ap6somat es az any6somat is behoztâk a gett6ba a rend6rsegr61. Szornyii
"_"_~~
__
"
.
kinok kozott vallattâk 6ket, napokig nem adtak nekik enni, vizet is alig. A gett6ban nem voIt elelmezes s mivel minket gyalog vittek oda, csak keves ennival6t tudtunk magunkkal vinni. Abb61 eltlink, amit a videkiekt61 koldultunk. Nâluk nem voIt olyan szigoru az ellen6rzes, jârmiivekkel hoztâk 6ket s igy jobb helyzetben voltak, mint mi. Megrâz6 voit az oreg Ehrenreich rabbi kinszenvedese. Krasznai behozta a teglagyâr kozepere, hogy mindenki lâssa es elrendelte, hogy vâgja le a szakâllât. Szep, h6feher, mindig gondozott szakâlla voit. Sirva konyorgott: "Megeltem 82 evet, a szakâllamhoz soha nem nyuItam, sem kessel, sem o1l6val, erintetlen, ahogy kin6tt". Krasznai oda sem hederitett. A rabbi megtagadta a parancsot. Ekkor a f6szolgabir6 odahivatta az SS-parancsnokot, aki râszegezte revolveret a rabbira es râorditott, mert felhâboritotta, hogy ilyesmivel zavarjâk. A rabbi valami imât mormolva felemelte ket karjât, mint aki megadja magâ( es Marmorstein nyir6geppel levâgta a szakâllât. Szornyii lâtvâny voIt az oreg rabbi szakâll nelki.il: konnyei vegigcsorogtak a csupasz arcân, de tartotta magât, amig az SS es Krasznai eItâvolodtak. S csak akkor engedte, hogy helyere kiserjek, mikozben ket oldalr61 tâmogattâk. A rabbi menye ott szliIt a fOldon s a csecsem6vel a karjân vonult a gâzba.
* * *
Bevagonirozâs el6tt elrendeltek, hogy min- . denki hagyja ott a hosszu fels6kabâtjât. A rabbi kaftânban voIt, nem voIt rovid kabâtja s igy egy szâl ingben akartâk elvinni. Nagy 16tâs-futâs tâmadt, mig talâltak valahol tiit s riemi feher cernât. Felhajtottâk es osszeferceItek a kaftânt, amely mostmâr rovid kabâtnak szâmitott es feltuszkoltâk a vagonba. Vagonirozâsel6tt ujb61-mezteleni.il motoztak s akinel meg talâItak valamit, ismet elvertek, tObbek kozott a nagyneT'lmet is. A szerencsetlen fel6ri.ilten rohant a csend6rokhoz, az Ukrajnâban elegetett fia fenykepevel s mindegyiket megkerdezte: "Es ezt elvihetem?" A tiztonnâs vagonokba (a felirat szerint:
189
8 16-40 ember) 70-80 embert zsUfoltak be valogatas nelktil, oregeket, gyerekeket, betegeket. Nem voIt ott sem vfz, sem kenyer. A negy ablaknyflasb61 kett6t bedeszkaztak, a masik kett6t szogesdr6ttal vontak be. A gyerekek kenyerert konyorogtek s ap6som, aki nem bfrta halIgatni, elajult. Az tirtileknek sem voit semmi edeny. En az oldalamra kotve hordoztam a gyerekek bilijet, azt hasznalta mindenki felvaltva, ha ki tudta varni a sort. .. Aztan az ejjelit kezr61-kezre adva eljuttattak az ablak melIett lev6khoz, akik j6 helytik elleneben ejjel-nappal szolgalatban alItak. Voit egy demizsonom vfzzel, amit egy videki ismer6st61 kaptam. Ot liter vfz hetven embernek. Egy allomason, ahol a vonatunk megalIt, azt mondtak, hogy vfzert mehettink a vagonfelel6s kfsereteben. A s6gorom, Weisz Jen6, aki tiszt voIt a magyar hadseregben, ezuttaI a vagonparancsnoki tisztseget viseIte. O is lement a demizsonnal vfzert. Az allomason leventek dolgoztak, akik el akartak venni a demizsont. Nem akarta odaadni, mire kortilvettek, ossze-vissza rugdostak es szeme lattara osszetărtek az tiveget. Nem tudom, hogy erkezttink elve Auschwitzba, nincs olyan alIat, amely kibfrta volna azokat a szenvedeseket.
* * *
Ot kozben az ap6som az allomasokat figyelte s mfg Kassara nem erttink, meg mindig . hitte, hogy Kenyermez6re visznek munkara, ha keriil6 utvonalon is, ahogyan azt a gett6ban terjesztettek. 1944 Svieszkor vagonfroztak benniinket es ot nap mulva megerkeztiink valahova, ejnek idejen. Sotet voIt, fogalmunk sem voit hol vagyunk, meg eptileteket sem lattunk. Hajnalban, amint virradt, betoItak a vonatunkat egy rampara es nemettil ordftottak, hogy gyorsan, gyorsan szalIjunk ki a vagonokb61. Csfkos ruhas heftlingek jottek es kiabaltak felenk: "Ortiltek, hiilyek, miert jottetek ide?!" Nem fogtuk fel szavaik ertelmet,megmindig azt hittiik, hogy a munkankra van sztikseg. ~~. ~ Miutan kiszalItam a vagonb61, egy pillanat alatt elvesztettem szemem el61 az egesz csalado-
mat. Csak azt lattam, hogy ket ktilon sorb a allftjak az embereket. Egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy ap6som kilep a sorb61 es felem kialt: "R6zsi, R6zsi, azt kiabaljak, hogy "Zwillinge". Ekkor elkiaItottam magam: "Hier sind Zwillinge!" Rogtăn ott termett egy SS. Ram nezett es latta, hogy le vagyok romolva, meg kopasz is voltam, mert a gett6ban azt mondta a rabbi, hogy vagjuk le a hajunkat es akkor hazamegyiink - ki akarta szakftani ket kezemb61 a gyerekeket, engem pedig ktildott a tobbiekhez. A gyerekek elkezdtek ordftani, nem akartak semmikeppen elengedni a kezeînet, fgy aztan azt mondta az SS: mehetek veliik. A hatam mogott jott Friedmann Nandor s latva, hogy ktilon visznek, azt mondta: "R6zsika, nem tudom, j61 teszed-e, ha azt mondod, hogy ikrek". Rosszat sejtett s ugy gondolta, hogy val ami baj lehet a kevesekkel, akiket felreilletve mas oldalra tereItek. Arra nem is gondolt, hogy epp az elIenkez6je tărtenik majd: a nagyobbik csoportot pusztftjak el. Bevittek benntinket, levetk6ztettek es megfiirosztăttek, illetve lezuhanyoztak. Itt ismet a kopaszsagomat kelIett megmagyaraznom, mert azt hittek tetves voItam, azert nyfrtak meg. A hajlevagas sajnos nem vitt haza, de majdnem a gazba vezetett. Mfg a z6naban varakoztunk, a z6nan kfviil jott egy csoport n6 es megkerdezte . honnan jottunk. Kopaszok voltak, facip6ben jartak, a derekukon a kopeny madzaggal voIt atkotve, fgy aztan nem is valaszoltam nekik. Azt hittem, bolondok. Mikor azonban megismeteltek a kerdesiiket, es latszott rajtuk, hogy normalis emberekkent beszelnek, elmondtam, hogy Szilagysomly6r61 hoztak benntinket. Ok elmeseItek, hogy sZatmariak s mar tfz napja vannak itt. A z6nab61 az SS-ek bekfsertek a lagerbe, a Revierbe (betegszoba), ahol a kfserleteket vegeztek. Adtak egy kenyernek csUfolt valamit, amit azonnal moh6n felfaItunk, nagy csal6dasunkra azonban semmi mas etelt. Delben aztan val ami 16ret kaptunk, aminek a tetejen fergek usztak. Agyerekek nem akartak megenni, a
'f" .•
\.
1:
190 regebbiek azonban odajottek es azt mondtak: itt ilyen az etel es aki eletben akar maradni, aki remenykedik a felszabadulasban, annak mindent meg kell ennie. Napokig sirtam, hogy latni akarom hozzatartoz6imat. Ekkor a Vertreterin azt mondta egy kereszteny lengyel n6nek: eredj, mutasd meg neki sztileit, testvereit. Kivitt a barakkb6l, ramutatott egy nagy kemenyre, melyb6l voros lang csapott fel az eg fele es azt mondta: ,;Itt szalltak fel az egbe a sztileid! Ortilj, hogy Zwillingjeid vannak, s igy meg remenykedhetsz a felszabadulasban". Elajultam es arra ebredtem, hogy a n6 pofozgat es azt mondja: "Bolond vagy? itt nem szabad elajulni, nem szabad sirni, ez a vesztedet okozhatja. 1tt er6snek kelllenni". Ekkor magamba roskadtam, a priccsen fektidtem, meg gondolkozni sem tudtam. A ket gyerek hozzamjott, razogattak. Felkeltem, mert arra gondoltam, hogy van meg ket gyermekem, akiert elnem es szenvednem kell.l\ Masnap mindharmunkat elvittek az ambulanciara, ahol vert vettek t6ltink, injekci6kat adtak, osszehasonlitottak a gyerekek hajat, testreszeit es vegtil ujjlenyomatot keszitettek. Enni tovabbra is csak a vekony szelet kenyeret es a ferges l6ret kaptuk. A gyerekek kenyeret kertek, de nem voIt mit adnom. Rettenetes voIt konyorg6 szemtikbe nezni, tehetetlentil. Emberfeletti a viv6dasom onmagammal. Mit tegyek? Ha odaadom nekik a magam adagjat is, akkor amint lagertarsn6im nyomatekosan figyelmeztettek - elpusztulok s a gyerekeim' egyedtil maradnak. Csak az tudja ,megerteni ezt az embertelen dilemmat, aki vegigjarta ezt a poklot. Vegtil kenyeradagom nagyreszet megis ~ekik adtam, s a kis l6revel eltem, meg azzal, amit eletem veszelyeztetesevel neha osszekapartam a konyha szemetdombjan. Amikor az ambulanciara menttink, mindenkit6l elbucsuztam, mert nem tudtam, visszajovok-e meg. Gyakran Mengele is bejott feltilvizsgalni a kiserleteket es mindig erdek16dott: "Wo sind die Csengeri Zwillinge, die sind die schonste Zwillinge" - hol vannak a Csengeri-ikrek, 6k a
jr;, 1
L
legszebbek. Ez tortent junius 6-an is, mikor a gyerekek 7-ik sztiletesnapja voIt s ez szazszorosan fokozta remtiletemet, mert sok ikerpar eltiint es mindenki ugy tudta, hogy utols6 "kiserletkent" egy' adag merget fecskendeznek be, egyforma adagot, hogy megâllapitsak, vajon egy id6ben all-e be a halal. Rettegtem att6l, hogy Mengele 6ket is kijelolte az utols6 kiserletre. Egyszer behoztak ket 25 ev kortili n6t, az apo16n6 e16vett a zsebeb6l ket fiolat, beadta nekik injekci6kent, aztan e1vittek 6ket. Azt mondtak, Mengelehez viszik. Soha tobbe nem latta 6ket senki. Egy izben, mie16tt vert vettek volna t6ltik, Mengele bejott es beadott ket injekci6t a gyerekeknek. Ugy latszik nagyon fajdalmasak voltak, mert a gyerekek hangosan zokogtak, nem akartak engedni, hogy vert vegyenek t6ltik. Engem Mengele kikergetett a szobab6l, de belestem a kulcslyukon es lattam, hogy Mengele veri 6ket. Berontottam, 6rjongtem es konyorogtem, hogy csinaljon velem amit akar, csak a gyerekeket hagyja elni. Lefogtak es a tark6mba adtak egy injekci6t, amit6l elvesztettem a latasomat. Mengele azt mondta: most mar mehetek. Alig lattam valamit, ugy botorkaltam vissza a barakkba. A gyerekek vezettek. Ott elvesztettem eszmeletemet, a lazam 40 fokra ugrott es tiz napig fektidtem eszmeletlentil. 1d6kozben a gyerekeket tovabbra is vittek a kiserletekre, engem pedig a Vertreterin elrejtett, nehogymeglassanak es kiszelektaljanak. Dr. K6nig, aki a bolondokon vegzett kiserleteket, egyszer el akart vitetni a gazba, azonban a blokkban azt mondtak neki, hogy Mengele kiserletezik rajtam, 6 akarja latni az eredmenyeket. igy aztan nem mert hozzamnyulni,-otthagyott. Mig eszmeletlentil'fektidtem, ,a kenyeradagomat mellem tettek, gondoltak j6 lesz a gyerekeknek. Sajnos, masok ellopdostak, igy a gyerekek megjobban ţhezlek. Tiz nap'rrluItan magamhoz tertem, de majq- ne-fi teljesen elvesztettem a hallasomat. Egy orvosn6 mondta nekem, hogy olyan injekci6t kaptam, ami agyhartyagyulladast okozott. Ha-
191 rom h6napon at, mfg a gyengelkedoben voltam, nap mint nap el kellett mennem takarftani a halottaskamrat. Szornyuek voItak a hullahegyek s a latvany, amikor hoztak a verzo, meg mozg6 hullakat. Egyiitt voltam azonban a gyerekekkel, fgy nem voIt problema hozzajuk juttatni a kenyeradagomat.
* * *
Egy napon azonban sz6ltak, hogy elvisznek minket a Revierbol egy mas blokkba. Egy 6ra mulva kiilOnvalasztottak a gyerekektol. Ok a gyerekblokkba, mi pedig a munkablokkba keriiltiink. Ketsegbe voItunk esve, hogy a gyerekek nem lesznek tăbbe veliink. Nekem sikeriilt a legfelsobb priccsen helyet foglalnom. Itt voltak az ablakok, tobb voIt a levego s a szemet sem hullott az arcomba. Ejszaka nagy larmara, kiabalasra, visftasra ebredtem. Kineztem az ablakon es lattam, hogy a Revierrol a betegeket, s a csontvazza fogyott labadoz6kat felmezteleniil vagy rongyokba burkolva, ahogy eppen voltak, teheraut6kra dobaltak es elvittek. Hajnalban, amikor minden lecsendesedett, elmentem a barakkba, ahonnan elozo nap elhoztak benniinket. Egy lelek sem voit mar ott, csak pokr6cok es rongyos ruhadarabok szetsz6rva. A tuls6 ajt6n kimentem a szemben levo blokkba, ahol a BlockăIteste sfrva mondta, hogy az ejjel mindnyajukat a gazba vittek. Mar tudtuk, hogy miert hoztak el benniinket: a mi veriinkre meg sziiksege voIt Mengelenek. Harom h6nap mulva 10-15 kilometerre vittek benniinket, csakannyal arkot asni. Fapapucsban jartunk, amely alland6an beleragadt a sarba. Hajnalban elugrottam a gyerekblokkba, ahol most mar a gyerekek kiilon voltak, bekopogtam s egy patkanylyukon keresztiil benyujtottam a kenyeret. Nagyon feltem, hogy nem fogom bfrni a munkât s akkor vagy agyonlonek, vagy az SS halalra marcangoltat a kutyajaval, mert ez tărtent azokkal, akik mar nem tudtak dolgozni. Nemet rend azonban voIt, mert a hullat be kellett cipelni a lagerbe es elszamolni vele.
Munkaba menet a kremat6rium elott vonultunk el, ahollattuk az ott dolgoz6 kommand6sokat, abnormalisan kidiilledt szemeikkel, eltorzuIt arckifejezesiikkel, annyira, hogy feltiink toliik. Nem tudtunk nekik vâlaszolni, ha hozzatartoz6ikat kerestek. A munkaban az SS-ek provokal6 m6don szemiink lâttara ettek a szalonnat, a piros jonatanalmat es sokan koziiliink elajultak ettol a latvanyt61. Most gumigyokerek kiasasamll es tisztftasanal dolgoztunk. Sikeriilt a fak koze osonnom, ahollattam valami gyokerfelet. Kiastam, de kideriiIt, hogy vad torma. Munka kozben megszurtam a kezemet, elgennyesedett s a vitaminhiany, a rossz taplalkozas miatt nem tudott begy6gyulni. Igy kellett dolgoznom, rettegve, hogy eszreveszik, mfg aztan egy orvosno megkonyoriilt rajtam es kilapiszolta. Mar hideg osz voIt, de mi tovabbra is a szabadban, a sarban, rongyokba burkolva dolgoztunk. S tovabbra is kellett vert adnunk. A kenyeremet a sorakoz6nal eljuttattam a gyerekekhez, akik el akartak tenni reggelre, de gyakran elOfordult, hogy a patkany kiette a fejiik a161.Sot, egy alkalommal, ejjel meg aLia labujjat is megragta, kikezdte. Egyszer rabukkantam egy nagy halom sargarepara. Azt mondtam lagertarsaimnak, hogy en muszaj ebbol vigyek a gyerekeknek. Nem akartak engedni, mert az ar a toronyb61 figyeIt es ugy veltek, hogy ez biztos agyonloves. Kiszakftottam magam kezeikbol es elindultam a sargarepa-rakas fele, nem tudtam ellenallni a kfsertesnek.Az ar ramiranyftotta fegyveret es azt mondta: "Nem tudod, hogy nem szabad oda kozeledni es hogy ezert le kell lojelek?" Sfrni kezdtem, mondtam, hogy rettenetesen ehes vagyok, es mar nem bfrom tovabb. Megkonyoriilt rajtam (ilyen is elOfordult) s azt mondta: eredj, vegyel. Megtoltăttem a kotenyemet, visszajottem a tarsnoimhoz s elosztottam a sargarepat, csak a gyerekeknek tartottam meg belole. ,~ Osszel, okt6berben, ismet kaptam egy injekci6t Mengeletol a kisagyamba, amitaI agyhartyagyulladast kaptam. Eszmeletleniil fekiidtem,
191 magas lazzal, a gyerekek nem tudtak mi van velem, nem kaptak a kenyeret. Sosem arultak el mit gondoltak akkor. Egy ejjel tertem magamhoz es nagy siirgestforgast eszleltem. A harmadik priccsen rejtegettek s onnan lattam, amint egy asszony a făldon sziil egy gyermeket. Gyorsan elvettek tole, valamit a szajaba dugtak, egy pokr6cba găngyoltek es vittek a halottaskamraba. A not pedig veresen mellem fektettek, hogy legalabb az o eletet megmentsek. Szegenyke a11and6an sirt, hogy latni akarja gyermeket, hogy a sztilei nevet akarja adni a gyereknek. Pedig o is tisztaban voIt a helyzettel. Miutan kikeriiltem a k6rhazb6l, ismet munkara vittek. Ezuttal 6riasi szekereket ke11ett toljunk-huzzunk a vegkimeriilesig. Szemettel, iiriilekes hord6kkal voltak telerakva. Egy izben szelektalas voit s i1yenkor Blocksperre-t rendeltek el, vagyis lezartak a barakkokat, nehogy valaki el tudjon menni. A tăbbseget kiszelektaltak, elvittek a kremat6riumba. Magam is olyan a11apotban voltam, hogy kiszelektaltak. A kremat6riumba vezeto uton az elso sorokban menetelo lengyel nok a făldre vetettek magukat, nem akartak mozdulni. Az SS-ek odarohantak a kutyaikkal es a hâts6 sorokb61 tizencgycdmagammal sikeriilt megszăknăm. Nem l
* * *
I
i I
1.
I
1
Jomkipur voit, băjtăltiink s akkor ha11ottam, hogy most a Zwillingeket szelektaljak. Azt mondtam, hogy Pf1egerin (apoI6no) vagyok s fgy beengedtek a blokkba. Odamentem a gyerekckhez, csipkedtem az arcukat, hogy egy kis szfnt kapjanak. Ott maradtak, nem szelektaltak kioket.
~emsokara ismet a munkasok kăzătt voIt szelektalas. Mezteleniil, rongyainkban az Appelplatzra vittek es ismet az elgazositand6k koze soroltak. Mar voIt tapasztalatom s igy sikeriilt megszăknăm. Ekkor egy mar megtelt s ezert lezart latrinaba tortem be s 6rakig alltam terdig az iiriilekben, mig abbahagytak a megszăkottek kereseset. N agy nehezen elvergodtem a blokkomig, ahol lagertarsaim minden fellelheto vizet osszeszedtek, hogy megmossam magam es ne tunjek fel. Teltek a napok, mar hideg tel voIt, tovabbra is kivonszoltak benntinket munkara. Magunkra raktunk minden fellelheto rongydarabot, igy pr6baltunk vedekezni a hideg e11en. Nagyon ehesek voltunk - a gyerekek is - s Goldentalneval elhataroztuk: muszaj val ami ennival6t szerezni. Eszrevetleniil eljutottunk a konyha szemetdombjaig es sikeriilt is osszeszedni kis fagyott krumplihejat es fagyott diszn6tăkot. Boldogan indultunk volna a blokkunkba, amikor meglatott benniinket az SS-konyhafeltigyelono es egy vădăr hideg vizet ontott rank, de nem latta, hogy van nalunk valami. Igy jegcsapkent, csontta fagyva menttink a munkaba. A tarsaink veregettek, hogy az SS ne vegye eszre, hogy neziink ki. A blokkban azzal fogadtak, hogy masnap megint szelektalas lesz. A rossz hir igaznak bizonyult es termeszetesen balra keriiltem. Mar nem ereztem magamban erot, hogy menjek a csoporttal es valamilyen m6don elszokjek, mert jarni is nehezen t\}dtam, nemhogy szaladni. Az egyediili lehetoseget abban lattam, hogy megpr6baljak atosonni a jobb oldalra. Ez sikeriilt is s a tobbiekkel visszamentem a blokkba. Odaerkezve elfogott egy reszketes, amely tarsnoim minden igyekezete dacara csak 6rak m6lva szunt meg es mind a mai napig erot vesz rajtam, ha felizgatom magam. A Schreiberin ismet visszairt, immar harmadszor. Hideg tel voIt, a Schonungba keriiltem, de miutan meg tudtam jarni, kikiildtek 6cskavasat gyujteni. Rongyokba burkolva, kesztyu ri~lkiil mentem. Kint mindent ellepett a h6 s az SS-ek gumibottal vertek, mert nem tudtuk az eloirt
1 193
mennyiseget ăsszeszedni. Nagy voIt az elkeseredes, elvesztettlik minden remenylinket. Veletlentil talalkoztam M6zes R6zsival, aki egy kis eletet ăntătt belenk, azzal a hirrel, hogy az oroszok mar kăzelednek. Ha eddig kibirtuk, tartsunk ki tovabbra is. A kiserletek folytat6dtak, nem is tudom, hogyan tudtak meg bel6li.ink vert kipreselni. Reggel beosontam a gyerekekhez, meg miel6tt felkeltek volna, kivittem 6ket mosdani, akarmilyen voIt az id6jaras, egylitt mosdottunk, sunlfesuvel fesliItem a hajukat, nehogy eItetvesedjenek, mert a lagerben ez is elegend6 indok voIt arra, hogy gazba ktildjek az embert. Az ehezes es az alland6 vervetel tănkretett engem is, a gyerekeket is. Amikor tehettlik, a konyha szemetdombjar61 szedttink fagyott burgonyahejat Goldentalneval s egyeb szemetet is, azzal taplaltuk a gyerekeket. Egy alkaloIDmal a Hirschfeld es Waldman gyerekek (16 evesek lehettek) megtudtak, hogy hol vagyok es sikerliIteljuttatniuk hozzam nemi elelmet es nehany ruhadarabot. A gyerekeknek hoztak egy-egy sapkat, ebben szabadultak fel. Nagyon el volt<ţm keseredve, mert elgyengtilt a hallasom, gyenge voltam es alig tudtam mar a gyerekeknek segiteni. Tarsaim vigasztaltak, hogy răvidesen felszabadulunk es akkor az orvosok ki fogjak kezelni a betegsegemet. A felszabadulas utan val6ban kezeltek, de a hall6kepessegemet soha nem kaptam teljesen vissza.
* * *
Egy nap felfigyelttink arra, hogy a nemetek szedel6dzkădnek es sietve elhagyjak a lagert. A nehany ottmaradt nemet felsorakoztatta a Heftlingeket, hogy 6ket is utnak inditsa. Nagyon hideg voIt. Lia lanyomnak hasmenese voIt, nem birt a laban allni. Ketsegbe voItam esve. Mig a sorokat- rendeztek, egy nemet kăzvetitette a parancsot, hogy a gyerekek es betegek ojtmaradhatnak. Mi azonnal visszamentlink a gyerekekkel, azonban rosszat sejtve nem a barakkba tertlink vissza, hanem egy SS-laktanyaban bujtunk el. Ezt tettek tăbben is. A nemet elment es mi ottmaradtunk. Megbujtunk s egy napig sike-
rtilt az ăsszetărt butorokb61 tlizet rakni. Fazni mar nem faztunk, de ennival6nk semmi sem voIt. Noha egy-egy nemet alland6an visszatert szăkevenyeket keresni, masnap megis el6jăttlink rejtekhelylinkr61. Sikertilt felfedeznlink egy burgonyavermet es csakannyal kiszedttink bel6le nemi krumplit. A raktarakig nem mertlink elmenni, mert ott meg voItak nemetek s ennival6t mar amugyis talaItunk. Ejjel hatalmas langok csaptak fel a raktar fe161:a nemetek gyujtottak fel. Cs6vat dobtak a barakkokba is, hogy elpusztitsak azokat, akik esetleg ott bujkalnak. Mi idejeben elhagytuk a barakkokat es a szabadban tăItăttlik az ejszakat. Szerencsere a tuz nem jutott el hozzank, a nagy h6 megakadalyozta terjedeset. A raktar nem egett le teljesen. Masnap mar meggy6z6dttink arr61, hogy nincsenek ott nemetek s igy kimehettink. Ekkor derlilt ki, hogy sokan bujtak el es maradtak a lagerben. A tămeg elindult a raktarak fele, feItărtek es egymast agyontaposva igyekeztek elelemhez jutni. Goldentalneval szereztlink egy lada kockacukrot, ezt a havon huzva elcipeltlik a barakkig, ahol mar ăsszegyuItek az arvan maradt gyerekek. Szetosztottuk kăzăttlik es hagytunk a mi gyerekeinknek is. Ekkor mar negy gyerekem voIt, mert magamţlOz vettem az arvan maradt k6t M6zes-Ieanyt, Mirjamot es Esztert. Elhataroztam, ha megerem, hogy gyermekeimmel felszabaduljak es hazaterjek, a ket kislanyt is magamenak tekintem es hazaviszem. Mar megerezttik a szabadsag legkăret, de reszkettlink att61, nehogy a nemetek visszajăjjenek. Januar 27-en, szombaton delutan, lattuk a feher overallban kăzeled6 orosz katonakat, akik minden barakkba bekopogtattak. Nemeteket kerestek. A gyerekeknek mindjart adtak valami kekszfelet, amit nem merttink nekik odaadni, mert nem tudtuk micsoda. Most mar nyiltan es boldogan elveztlik felszabadulasunkat. Az oroszok megnyugtattak, hogy răvidesen megylink "haza" . Elindultunk ismerasăket keresni a lagetben. Sajnos nem sokat talaltunk. Betevedttink a varrodaba, ahol kapkodva ăsszeferceItem egy
194 kis zsakfelet, megtăltăttem cernaval. Kes6bb, utazasaink soran a cerna,t mindig be tudtam valtani elelmiszerre, mert amit az oroszok adtak enni, azt nem mertem a gyerekeknek adni. Egy pragai orvosprofesszor, aki szinten veliink szabadult fel, megvizsgalta a gyerekeket. Elmondtam neki, hogy kfserleteket vegeztek rajtuk es mikent elelmeztek 6ket, otthon milyen tapszereket es vitaminokat kaptak. Kijelentette, hogy a gyerekek egeszsegesek - ez az otthon kapott vitaminok eredmenye - most azonban j61 kell 6ket taplalni. Erre csak h6napok mulva, augusztusbati nyflt lehet6segem. Az oroszok fenykepeztek, lefilmeztek amint kivonulunk a lagerb61 a szăgesdr6t-kerftes menten. Igertek kepeket, de azokat nem kaptuk meg soha. Ket evvel ezel6tt sikeriilt ket fenykepmasolatot kapni, amelyeken mi is lathat6k vagyunk. A kepeket a televfzi6 is bemutatta. *
*
*
Ahogy emberi toll nem kepes visszaadni azt a szenvedest, megalaztatast, felelmet, rettegest, amit ateltiink, ugyanugy keptelen kifejezni a felszabadulas gyănyăruseges erzeset. I1yen felszabadulasa csak a zsid6knak voIt. Most mar nyfltan mentiink elelmiszert keresni s eljutottunk egy SS-taborig, ahol talaltunk valami savanyukaposzta konzervet, mast nem. Yoltak ott azonban finom pokr6cok, leped6k, amit elvittiink a barakkunkig. Gyufat kerestiink s fgy jutottunk el az oroszok konyhajahoz. Beszelni azonban nem tudtunk veliik, az orosz katonak nem ertettek mit akarunk s gyufa heIyett hoztak egy diszn6fejet, amit ărămmel elfogadtunk. Amfg mi Goldentalneval elelmiszert kerestiink, Kohnne a barakkban maradt vi!wazni a gyerekekre. Megf6ztiik a diszn6fejet s amikor nekilattunk, Kohnne kislanya megsz6lalt: "Mamika inc eszmer chazer." Kohnne kislanyai nem voltak ikrek. Ezt persze csak a felszabadulas utan mondta el. Amikor az embereket kiszallftottak a vagonb61, Kohnne ajultan fekiidt s fgy bentmaradtak ket kislanyaval, akik kăzătt egy ev korkiilOnbseg voIt. Egy fogoly odasugta:
"Mondja, hogy a gyerekek ikrek" es az SS az ikrek kăze sorolta 6ket. Yegig ikrekkent szerepeltek s Kohnne egyszer hallotta, amint az orvosok mondtak egymasnak: "Meg az ikrek kăzătt is ritka az ilyen hasoniatossag." Most mar negy gyerekr61 kellett gondoskodnom. A făldăn fekiidtiink. Egyik oldalamon a sajat gyermekeim, a masik oldalon a ket kis M6zes-lany. Egy ideig meg Auschwitzban maradtunk, felszabadultunk, de nem voltunk szabadok. Az oroszok vigyaztak a fegyelemre, a lagert nem hagyhattuk el. Azt mondtak hazavisznek, de ehelyett Katowitzba vittek, s egy kaszarnyaban helyeztek el a varoson kfviil. Az elelmezes silany voIt (az oroszoke is) es mindig meg kellett keresni a m6dot, hogy kiszăkhessiink a lagerb61 es valami elelmet szerezziink. Itt mar mukădătt a 'Joint, de nem sok hasznat lattuk. Kaphattunk elegend6 levest, de a Joint konyhaja hat kilometernyire voIt a szallasunkt61 s nem tudtunk a gyerekekkel odajutni. Mar javaban folytak a manipulaci6k is. A Joint kiildătt a mi resziinkre elelmiszert es ruhat, de azt az ottaniak nagyreszt maguk kăzătt osztottak el. A negy darab kekszert, amit minden gyer~knek adtak, tfz helyen kellett alafrni. Mindez azonban nem nagyon erdekelt benniinket, haza akartunk menni. F61eg azok, akiknek a ferje munkaszolgalaton voIt. Remeltem, hogy hazaerkezve viszontlathatom Ferit. Katowitzb61 Csernovitzba vittek, itt mar voltak zsid6k. Kiszăktem a lagerb61 es elindultam koldulni. Ahol măzizet lattam, bekopogtattam, s adtak egy-egy kis elelmet. Nekik is alig voit. A M6zeslanyok egyik nagynenje itt voIt Csernovitzban, s tudomast szerzett a gyerekekr6l. Hozott tfz deka savanyucukrot es gyorsan eltunt, nehogy rahagyjam a gyerekekei. Az oroszokt61 val ami s6s szarftott halat .'kaptunk, amit nem mertiink a gyerekeknek adni es Goldentalneval elhataroztuk, hogy bemegyiink a varosba, es elcsereljiik a halat valami normalis ennival6ra, mert most mar a negy gyerek elelmezese nagy gondot okozott. Az orosz 6rjarat elfogott benniinket es visszakfsert
---------~--------------------lIIII 1?~. "
a szallasunkra, ahol atadott az 6rsegnek. Bezartak benniinket. A halat, amely egy kosarban voit, sikeriilt odaadnunk egy lagertarsn6nknek. VoIt azonban egy eserny6nk, amit az orosz 6r fegyvernek velt. Odabent a bezartak kozott mar voltak olyanok, akik tudtak oroszul es megmagyaraztak a katonaknak, hogy mire szolgal az eserny6. Kozben a lagertarsn6ink elmondtak a parancsnoknak, hogy ikergyerekek anyjat zartak be. Azonnal intezkedett, hogy kiengedjenek benniinket, hiszen tudta, hogy miert szoktiink a varosba. Mi tovabbra is kijartunk a varosba a piacra, hogy egy kis tejfolt szerezziink a gyerekeknek. Igeretiik ellenere Csernovitzb61 sem vittek haza, hanem meg tavolabbra, Feheroroszorszagba hurcoItak, ahol hat hetig maradtunk. Itt mostunk a ferfiaknak, akik mar szereztek penzt es fizettek a munkankert, azonkiviil minden szemely, a gyerekek is, kapott egy fel csomag dohanyt. Ezt ertekesitettiik s elelmeztiik bel6le a gyerekeket. A mosdas, fiirdes tovabbra is problema maradt, mert csak egy kis lav6runk voit, abban kellett fiiroszteni az en negy gyermekemet es Goldentalne harom gyereket. Szenvedeseink meg nem ertek veget ugyan, de mar nem fenyegetett benniinket eletveszely es nem alaztak meg benniinket. Az oroszok igyekeztek segiteni, adtak val ami katonainget, amib6l a gyerekeknek ruhat varrtunk. A ket M6zes-lanynak, akik mar nagyobbak voltak, valahogy sikeriilt megfelel6 cip6t szerezni, az enyeimnek azonban nem. Pokr6cb61 varrtam nekik papucsot, abban erkeztek haza. Goldentalneval bejutottunk a konyharas az osztas utan megmaradt elelmet az arva gyerekeknek adhattuk. Tovabbra is marhavagonokban utaztunk, termeszetesen osszehasonlithatatlanul jobb koriilmenyek kozott, mint Auschwitz fele, de meg mindig a hatunkon cipelt holmijainkkal kellett ellatnunk magunkat. Csernovitzban az allomasra kijott egy csalad, Teslereknek hivtak 6ket s amikor minket bevagoniroztak, arra kert, va11juk alt, hogy koziiliink val6. Termeszetesen
"c ~<j.~F\:":' ,
vallaltuk 6ket, igy jutottak el veliink Roma!lţ~"~&:;)'~'; ba. Vegre Szluczkon - ahova Csernovitz1:5.oJM',:,"!;!,,;' vittek minket - kozoltek, hogy hazautazunki,s . ez a hir val6sagosnak bizonyult. Ket hetig 4ţ;;1~1':~;:' • . _ -;':.:'~""'~~li,\:;"._itunk, mert mmden vonat, amely veliink szeI11Pţt'',tf,,: jott, tehat Oroszorszagba ment, els6bbseget !Ca-"" , pott. ,;
: '4f'-:;'a_:!t~:<;"{: .-~'
Az egyetlen elelem, amit kaptunk, a "sucki," voit: apr6 kockakra vagott szaritottk~p,yer." Kidertilt ugyanis id6kozben, hogy a szamunkra ~~ ~kiutaIt elelmet vodkara csereltek be. A cerna, . azonban megmentett. Minden allomason erte •.,'~:,.. kesiteni lehetett ezt aritka kincset. Terv szer~~';:;;;~.' Aradra kellett volna erkezniink, ahol nehan~:,::' hetre karantenban tartottak volna benniinket:~i:. .. "~=r:'rf( Vonatunk Orsiben - Nagyvarad kozvetlen,k,O~' , %" zeleben vesztegelt. Tudomast szereztek ett",. varadi ismer6seink es a negy gyermeket kis ~'}~( tettek a vagonb61. Bevittek magukhoz, me rosztOttek es els6 izben h6feher leped6s âg fektettek. En azonban ottrekedtem a vonatb Ferjem munkaszolgalatos bajtarsai, akik mar. otthon voltak, megtudtak, hogy mi tOrtent, ki~ ~!, jottek egy szekerrel a vonathoz es megveszteget~ ," tek a parancsnokot. igy ejjel egy 6rakorvegre szabadnak mondhattam magam. A gyerekek melyen aludtak s en csak ~~ tem 6ket, nem tudtam levenni a szemem r6(,,: Csak reggel fele sikeriilt elaludnom. Mindenki nagy szeretettel vett koriil,a~,:; megtudtam, hogy voit lak6helyemen nincs m4'i~':'f,¥":' senkim. Tudomasomra jutott, hogy a Moze,Ş~!i;: gyerekeknek van egy gazdag nagynenjiik: ~~>. mentem hozza a negy gyerekkel, s elmondtam~", hogy nekem nincs meg senkim, tehat vegye magahoz edes testverenek a gyerekeit. Megţa-~':;>"':.•., gadta. igy aztan elindultam veliik Somly6ra. "~2.;~ '~' A lakasunk iires voit s meg ket hetig"r . fOldon aludtunk a negy gyerekkel. Ekkor jti ... ~;),:. ertiik egy kolozsvari nagynenjiik, de a gyerekţ,. nem akartak vele menni. Azt mondtak: "Cse~~::' geri neni a mi masodik anyukank". Nem tudtam mitev6 legyek. Egy baratunk, Lax Jaszi, at( tanacsolta, semmikeppen ne tartsam ott a gye;bJ keket, mert kideriiIt, hogy vagyonuk van, s '.~
,.,.':;'
.i._;,!:'-<:
;~--,~
196
vegtil meg azt fogjak mondani, ezert tartottam oket magamnal. Igy elmentek a nagynenjtikkel. Kesobb kijottek Izraelbe es ma egyiktik itt, a masik Amerikaban el, mint hallom - mert egyik sem tartotta erdemesnek, hogy meglatogasson. Ket .het mulva megerkezett a ferjem. A gyerekek azonnal megismertek, mert a lagerben sikertiIt egy fenykepet magamnal tartanom es ott gyakran mutattam meg nekik. Ekkor uj eletet kezdttink. Kilenc h6nap mulva szi.iletett egy fiam, ez
I
I
IL_
o
••
voIt Somly6n a deportalas utani elso brit mila. A gyerekeket tanfttattuk, diplomajuk van. Tizenket evi varakozas utan, 1960-ban sikertilt kijonntink Izraelbe. Rokkant maradtam, mert hallasomat soha sem kaptam vissza. Vigasztal azonban, hogy van nyolc unokam, valamennyi itt el Izraelben. Kozotttik ket ikerfiu. A legnagyobb unokam az iden vegez a fogorvosin, harom masik a katonasag bevegzese utan egyetemi hallgat6, egyik unokam most katona es a fiam harom gyermeke meg iskolas. Hitler nem gyozott.
~
&Y
--------------
I
••• _!!!!I!!III.~~.~
197
FUCHS MIRJÂM
ENGEM KIVEGEZTEK A he,si liiinlcs, Eszak-Erdely Magyarorszaghoz val6 csatoI:isa, a fasizllllls gyors c16relorese es erosodese gyokeresen megval1
A magyar katonasag bevonulasar6l EszakErdelybe Suba Zsuzsa neni ferjet6l hallottam el6szar. Akkor en meg kicsi voltam, 12 eves, ujsagot nem olvastam, radi6hireket nem hallgattam, ha hallgattam is, nem nagyon ertettem a politikahoz. A faldet szerettem, a mez6t, a mi kertiinket, teheniinket, a szabad, falusi eletet. Akkor mar nagyon is tudtam, hogy zsid6 vagyok, mas mint Subaek es a tObbiek. Es tudtam, hogy biiszkeseg a zsid6saghoz tartozni. Hiv6 szilagysagi emberek voltak az en draga sziileim. Zsuzsi neni - j61 emlekszem szavaira - biiszkeil ujsagolta, hogy "holnap mar itt vannak a mi draga magyar fiaink. Vege az olahoknak, nem fognak tObbe itt uraskodni, parancsolgatni, elnyomni minket". Gyorsan hazafutottam es nagy arammel meseI tem anyukamnak, hogy reggel erkeznek mihozzank a magyar katonak. Anyam hosszan, szomoruan ramnezett es igy felelt: "Azt hiszem, nekik aram, nekiink banat, gyermekem". Ha visszagondolok erre a mondatra, meg most is csodalkozom, hogy ez az egyszen'i aszszony miert felt ennyire a jav6t61. Hiszen a zsid6k is bizalommal, vagy titkos iemennyel fogadtak a magyarokat. Anyam talan asztOnasen megerezte a kazeled6 vihart. Sajnos, nagyon is igaza voIt. Egy nap sem
telt el es ez a bevonulas sulyos gyaszt hozott a mi csaladunkra. Amikor nagyapam kora reggel a templom fele tartott, mert hiv6, vallasos ember voit, a magyar katonak megtamadtak es agybaf6be vertek. Kiteptek a szakallat es amikor faldre zuhant, csizmaval rugtak az arcaba, gyomraba - amig el nem vesztette az eszmeletet. Meg most is a fiilembe cseng a szomszed Bumbas-fili hangja amint ijedten kialtja be az udvarunkra: "Majsi bdcsi, tessek jonni, gyorsan, gyorsan, mert Duved bdcsit verik az utcdn!" Apukam persze ragtOn kirohant es mi kiugraltunk az agyb6I. Apam, amikor odaert, mar csak a cs6cseleket talalta az ajult nagyapam kariiI. Egyik szomszed segitett beszallitani a hazba az alelt aregembert. Milyen derek, melegszivu, tanult ember voit az en nagytata01! Nem egy zsid6 gyermeket tanitott Szilagycsehben es karnyeken a betuvetesre, az olvasasra, a hit alapjaira. Korahoz kepest eros volţ, nagyon ritkan betegeskedett, minden foga ep voit, feheren csillogott, amikor mosolygott. Es gyakran mosolygott. Milyen szep, areg zsid6 ember voIt! Ki nem ismerte Duved bacsit, aki a kis garbe, kopott bottal a kezeben jart a templomba, a kazseg utcain, vagy ii1dageIt a kertben egy vastag szentkanyv elatt ... Azt hiszem, soha eleteben nem bantott senkit, nem verekedett, nem
';-~~otekedett, esondes j6 ember voIt, olyan szelid, ~~\~~.}~~!tnilyenesak egy bolcs ferfi tud lenni. ,,,',;;~~/,-i;')"" Es most minden ok nelkiil megtamadtak. , .': CSak azert, mert .zsid6. Qszint6n sz6lva nem . ~- ')Îbfţ ertettem mi tărtent. Addig ugy tudtam, j:;>', ~y csak a rossz embereket verik meg, vagy i.~:bI6k tamadnak meg jar6kel6ket, hogy elve.,,,';!:'>:~!:g1~ka penztiket. De miert tamadtak meg az en .', - ip,igytatamat? ";~-''', Ez voIt esaladunk els6, igen szomoru isme';~;;~tsege a "felszabadft6, dies6 magyar honvedek'''';~kel''.Ki sejtette, hogy ez esak a kezdet kezdete. ,;ţ... Nagyapam napokig fektidt eszemletlentil az agyban. Grakig tiItem mellette. Pr6baltam beszelni vele, de nem jott ki sz6 a szajan. Az orvos, ki nagykes6n megerkezett, azt mondta, hogy sulyos eset. . Imadkoztam az Istenhez, hogy mentse meg a~ eletnek az en nagyapamat. Kertem a Terem:::t0f, hogy adja vissza az egeszseget, az erejet. Az ... ,~; '~gesz esalad koriiltilte, imadkoztak erte. Sz6lni nerri tudott, de egy eber pillanataban odaintette apamat es ramutatott az imakonyvben egy lapra. -;1hk~disvoit rajta ... ,-' ~ l~::::?"'Apam teljesftette kereset. Akkor egy ~: ~: . k::ehnyesepp hullott lehunyt szemeb61 es vegig _ '.gordiilt az arean. Meg akart valamit mondani, _.';~ţie'-erejemar nem voIt. Nehany pere mulva a feje ,;j.,' "jehanyatlott - meghalt. ,;::", Apam jajveszekelt, es6koIta, olelte. En - .~+ . " rosszullettem es kivezettek a szobab61. .il '.,', ~ .,~ ...• 6 voIt a esaladunkban a veszkorszak els6 ,,~'..- )hă16t'tja, Uramisten, mennyi kovetkezett utana! %.-
1
':
~;!~
",."
:~.>..
-.
f:~j~~'~l:; ;
. Elte1t egy ev, aztan meg egy. Mind jobban hogy milyen nehez zsid6nak lenni, meg , " a6g~~rri1eknek is. Sztileimbeadtak egy varro. '. "!i:!fdă~â,h(jgy mesterseget tanuljak. "Ki tudja mi.. ;-,t" .. "... t:',;,:':;~Jyehjcl6k jonnek, legyen vaIami a kezeben" rl" .'f .;tffiqndogattak. Az iskolaba esak a kivetelezettek .:!'g'ychmekeitvettek fel, de mi nem voltunk azok. mikor hazafele tartottam a varrodab61, :fkellemetlenkedtek a fiuk, esUfolkodtak hî]'Je~btidos-zsid6ztak" es amikor megjelent
j'iţyn1,
1
!
1.
I
i'I "
i
1
* *. *
ţ,;;"',
.f;:'
/:",,1
a rendelet, hogy fel kellett tiizztik a sarga esillagot, akkor minden nap esunya, sert6 szavakat kialtoztak utanam. Pedig tudtak ki vagyok, hogy soha semmi rosszat nem tettem ellentik, vagy barki ellen. Ha kes6ig maradtam a varrodaban, nem is mertem egyediil hazamenni. A f6nokom oeese - rendes fiu voIt - kfsert haza, hogy a "h6s kereszteny leventek" meg ne verjenek. Nagyon rendesen viselkedett veltink a Rakosi-esalad, ezt meg kell mondanom. Igaz, nagyon-nagyon ritka voit az ilyen ember, de voit nehany a Szilagysagban is. Amikor apamat elvittek munkaszolgalatra es nagy fnsegben voItunk, ennival6nk is alig voIt, akkor a Rakosi esalad paszulyt, malelisztet es olajat kiildott nektink. Val6saggal megmentettek minket a nagy nyomorusagt61, de lelkileg is sokat jelentett emberseges magatartasuk. Nem is felejtem el j6sagukat. Azokban az evekben megn6ttem, nagyobbnak latszottam koromnal, mar nem ugy neztek ram, mint gyermekre. En voItam Mariska, a Braun esalad legnagyobb lanya. Sohasem hittem volna, hogy a kiils6mt61 ftigg az eletem. Mert a szelekei6nal, ahol az eletr61 halalr61 dontott Mengele, az mentett meg, hogy id6sebbnek tiintem, mint amennyi val6jaban voltam. Ha olyan maradok, mint sokan masok, kis sovanyka, gyermekareu leany, akkor rogtăn a gazba kiildott volna engem is. De fgy az els6 szelekei6nal megmenektiItem . Mar 1943 vegen, vagy 1944 elejen remft6 hfrek erkeztek a Szilagysagba. Azt mondtak, elvisznek bennlinket munkara, azaz kenyszermunkara. Testvereim, akik kisebbek voltak, mint en, Helen, Blima, J6zsef, nem nagyon ertettek mir61 van sz6, de en mar felfogtam a helyzet sulyossagat. Reszkettlink. Anyukam beletemetkezett a kerti munkaba. Ugy tett, mintha semmit sem hallott volna a remhfrekb61. Minket, gyermekeket is igyekezett bevonni a gyomlalasba, a gylimolcsfak gondozasaba, "leherny6zni" a fakat, a ribizli-bokrokat. Di6fat is tiItetett akkor a zoldsegeskert ke1l6s kozepere. Meg is fogamzott es
-------~--------------------!!!!==!!!!
199 az azota eltelt evtizedekben lett bel6le! Amikor viszontlattam,
terebelyes rogtăn
nagy fa
sfrva fakad-
tam. Minden, minden eszembe jutott: elpusztult testvereim, sziileim, agyonvert nagytatam, a tengernyi szenvedes, megalaztatas. Tan egesz Szilagycsehen nem voIt meg egy olyan szep, apolt, rendezett kert, mint a mienk. Ezt akarkit61 meg lehetne kerdezni. Ket oldalon a bokrok. KiilOnosen szepek voltak a ribizli-bokrok. A kert jobboldalat 15 szep barackfaes szilvafa szegelyezte. Bal oldalon zoldseges agyasok, fOnt pedig alma, korte, diOfa. Nem hianyzott a mi kertiinkb61 a fOldieper es a malna sem. Anyam a legmodosabb, legtapasztaltabb parasztembernel is jobban ertett a kerteszkedeshez. Hozza voIt kotve a foldhoz, mint annyi mas szilagysagi ember. Hiaba mondtak, hogy a fOldmfveles es a kerteszet nem-zsido foglalkozas mi a munkankkal es egesz eletiinkkel megcâfoltuk ezt a hiedelmet. Meg Budapestr61 is jottek megcsodalni a kertiinket es vendegszeret6 hazunkat. A mienk voIt. De csak voit... A vihar mindenkit, mindent gyokerest61
kiszakftott
a mi szep kertiinkb61.
* * * Nem felejtem el 1944. majus masodikat, mert akkor hallgattam ki anyam es apam izgatott vitajat. Nem akartak, hogy mi, a gyermekek is jelen legyiink es ezert elvonultak egy csonde~s helyre. De en kfvancsi voltam, hiszen mar nagy voltam es sok mindent ertettem es minden szavukra nagyon figyelţem. Anyam visszafojtott konnyei a hangjaban erz6dtek: "Tudd meg Majsi, hogy en innen nem megyek sehova! En itt elek gyermekeimmel, amfg elni hagynak es ha megis igaz lesz amit mondtal; akkor en nem megyek, megmergezem a gyermekeket es magamat. Elve nem visznek el innen. Ez_az en hazam, otthonom. Nem megyek sehova, ezt ertsd meg". Apukam konyorgott, kiabalt es aztan sfrt. "Ne legy gyermek Jucikam - mondotta - ha baj lesz, legfeljebb elbujdosunk a kornyeken es nem
talalnak meg. Az egesz ugyis nehany tart, aztan elmulik a veszely ... " Sokaig, nagyon sokaig vitaztak, tek, nem tudtak hatarozni.
honapig veszeked-
En sfrva rohantam a nagymamahoz es mint mindent, ezt is 6szinten elmeseltem neki. Amikor meghallotta, hogy mir61 van szo, elkomorodott az arca es konnyek buggyantak ki a szemeb61. Csak ennyit mondott: "Vegiink van, gyermekem. Ha fgy akarta az Isten, legyen fgy ... " Majus 3-an reggel beallftott hozzank ket kakastollas csend6r es Suba Sanyi, aki leventeparancsnok voIt. Durvan koveteltek, hogy adjuk oda nekik ertekeinket: az aranynemut, a varrogepet, a finom porcelan hol mit es mindent. Ugyanakkor azt mondtak, pakoljuk ossze a legsziiksegesebb holminkat - de negyven kilonal nem lehet tăbb - mert elvisznek benniinket. Az egesz jelenet hihetetlennek tunt. Rettenetes, borzalmas megrazkodtatas voIt szamunkra. Azota is kfsert annak a reggelnek az emleke. Egy ora mulva szekerre raktak es kiszallftottak az allomasra. Ezzel tulajdonkeppen eletiink.
vegetert
a szilagysagi
Mintha meg mindig hallanam Foris Andras hangjat, ahogy csUfondarosan enekel: "Repedt fazek, repedt vas Majsi szekeren / Majsi meg a felesege iil a tetejen - jaj be szep, jaj be j61" Szamukra szep voIt, jo voIt - oriiltek neki. Szinte hihetetlen. Hiszen addig nagyon jo szomszedok voltunk es soha nem veszekedtiink es most ahelyett, hogy segftenenek, szomorkodnanak, sfrnanak, nevetnek es csUfondarosan enekelnek. Orvendtek, hogy ~zabadon lophattak, garazd~lkodhattak, elvehettek masok holmijat, kirabolhattak kertiinket. Az allomason nagy voit a panik es a szomorusag. Nem tudtuk hova visznek, senki sem mondta meg nekiink. Hosszu varakozas utan bevagonfroztak a biidos marhaszallfto vagonokba. Egy-ket rendesebb, becsiiletesebb kereszteny ember probalt nekiink segfteni, de a csend6rok elkergettek 6ket, vagy a vagonokba kenyszerftettek 6ket is ...
100 Hârom napig vittek minket. A szerelveny tObbet âllt, mint amennyit haladt. Vegtil etIenszomjan megerkezttink a gett6ba, abba a teglagyârba, amely kozel negy hetig voIt szornyu otthonunk. KegyetIeniil vert az esa, hiszen a legtobben a szabad eg alatt aludtunk, fujt a szel, natt a piszok. A Kraszna kiontOtt es elvitte a sâtrunkat, âtâzott a holmink. Szornyu voIt. De ahhoz kepest, ami ezutân kovetkezett, ut6lag megis elviselhetanek tunt. A csendarok kegyetIenkedtek, minden semmisegert vertek a zsid6kat, kikotottek az embereket. Sajât szememmel kellett lâtnom Grtinbaum bâcsi kikoteset, megkinzâsât. Az voIt a "bune", hogy ennival6t akart szerezni a csalâdjânak. Mert erasen ehezti.ink. A lânya, Grtinbaum R6zsika, koriilbeltil egyidas voIt velem es amikor lâtta, hogy bântalmazzâk az apjât, odarohant, segiteni akart neki, de olyan kegyetIentil vertek, pofoztâk, titottek a fiatal lânyt, hogy rogton elOntotte a ver. Egy ida utân jott a hir, hogy tovâbbvisznek, kiszâllitanak az orszâgb6l. A gett6 nehez gondja utân a jelzett kenyszerutazâs gondja kovetkezett. Talân mâjus utols6 napjân, vagy talânjunius elsejen vittek el. Ismet âtkutattak, vertek, kinoztak, aranyat, ekszert akartak a magyar csendarok, majd rânk zârtâk a tehervagont, mely zsUfolâsig tele voIt es remsegesen nehez es hosszu ut utân erkezttink meg Auschwitzba, azaz a birkenaui râmpâra. Junius 4-en orditozâs, kutyâk csaholâsa, titIegeles fogadott. A ferfiakat klilon csoportositottâk, a naket mâs irânyba tereltek. En a nagymamâmmal szâlltam le, 85 eves voIt akkor es teljesen legyengiilt âllapotban erkezett meg. Csoda, hogy meg eIt. Nagyon ragaszkodtam hozzâ, nagyon szerettem ezt a drâga, j6szivu, kedves asszonyt. Vigyâztam is râ! Anyâm a ket hugommal, Hajikkal es Blimâval szâllt le; a kisocsem, aki akkor 9 eves voIt, a ferfiakhoz kerliIt. Gorcsosen fogta apâm kezet. Csak egy pillanatig lâttam aket - aztân soha tobbe. Eltuntek, mintha a fold nyeIte volna elaket.
Akkor meg nem tudtam, mi fUstăI ott, a tâvolban ... Segitettem a nagymamânak, - mert lassan vănszorgott - akit gumibottal vertek az SS-ek, verzett szegeny. Aztân akaratom ellenere elszakitottak tale. at egy mâsik csoportba tereltek rogtOn a halâlba kiildtek. En nagyon hosszu sorba kerliltem, az asszonyok koze. Mint mâr meseltem, nagyranatt, eras leâny voltam. Ez voIt a szerencsem, ezert elek. Az egyenruhâs SS, aki egy kis dobog6n âIIott, mutatta az irânyt. A tâborban ismerasokkel talâlkoztam, igy Szilâgycsehbal Tevjovits Edittel, akit mâr kopaszra nyirtak, egy unokatestveremmel: Braun Karolâval, es mâsokkal. Csak hârom napig voItam Auschwitzban, azutân bevagoniroztak es Rigâba szâllitottak kenyszermunkâra. Ott ujra "szortiroztak" minket. Karolât, Blau Hedit, Blau Irent, Blau Lucut, Tevjovits Editet, Bleier Perut elvittek Spilnebe. Ahol maradtam, nem voIt ismerasom. Lengyel, litvân es francia foglyokkal dolgoztam egylitt. Augusztusban elszâllitottak minket is Rigâb61 Spilnebe. Ott nagy nehezen es eletem veszelyeztetesevel râtalâltam nehâny Szilâgysâgira. A dr6tkerites meIIett beszelgettem vellik, de az SS-nak eszrevettek es elhurcoltak, ossze-vissza vertek. Ekkor egy fogolytârsam nagyon megsajnâlt. Harmincot ev korlili magyarul beszela na voIt. J6szivu, kedves,. - anyâm helyett anyâm lett. Megosztotta velem az etelet es gondozott, mert nagyon fâjt a szive ertem. A beszelgetes sorân kiderlilt, hogy rokonom. Anyâm leânykori ne ve Goldberger Juliska. uj ismerasom s6gorânak voIt a huga. Sirtam oromomben. Nem sokâig voltunk ezen a munkahelyen, tovâbb tereltek minket, szornyu korlilmenyek kozott Dorbergbe es Gutauba. Ott fut6ârkot âstunk esaben, hidegben, szelben. Ket meter hosszu es mâsfel meter mely ârokresz voIt a napi normânk. Ott kint talâlkoztam ismet unokatestveremmel, Braun Karolâval. Nagyon megoriil- . tlink egymâsnak. Miq.denki azt hitte, hogy a testverem. Sovânyka, alacsony novesa kislâny voIt, nagyon râszoru}t a segitsegre. Loptam is
201
neki etelmaradekot es vfgasztaltam.Ketten maradtunk meg a nagy-nagy csaladb61. Szerencsenk voIt Kirschblum ElIa nenivel, akit mi Nenyukanak sz6lftottunk, mert szeretettel segftett, tetvezett, megosztotta veliink etelet es tartotta benniink a lelket. Nehezen dolgoztunk, de megis eltiink. Aki legyengiilt, lesovanyodott, az elveszett. Elvittek, soha nem lattuk tăbbe. Kăzben kăzeledett a front. Ezt suttogva tovabbftott hfrekb61 tudtuk, titokban ăriiltiink neki, remenykedtiink, hatha-hatha felszabadulunk, eletben maradunk. De sok remenyiink nem voIt, medfeItiink, hogy tovabb szalIftanak, vagy kivegeznek minket. HalIottuk, tudtuk, hogy ezt csinaljak az SS-ek, ha visszavonulasra kenyszeriilnek. S amit61 rettegtiink, nem keriiltiik el.
* * * 1945. januar 19-en keriilt sor a kivegzesiinkre. Kora reggel SS-katonak vettek minket kăriil es kivezenyeItek a falu melletti erd6be. Ott mar fel voItak alIftva a tiizelesre kesz gepfegyverek. A gepfegyverek ele tereItek minket es răgtăn tiizelni kezdtek rank. Eletem legszărnyiibb pillanatait eltem meg! Es hogy eletben maradtam, az hihetetlen csoda voIt. Hiszen szabalyszeriien kivegeztek minket. Hosszu perceken keresztiil16ttek sorainkat.Pillanatok alatt hulItak el az asszonyok. Kăriilbeliil 5000 lelekb61 alIt a csoportunk es megallas nelkiil, nem tudom hany gepfegyverb61,geppisztolyb61, revolverb6116ttek rank a gyilkos SS-katonak. Minden sajnâlkozas nelkiil, minden emberi erzesb61 kivetk6zve hajtottak vegre halalos fteletiinket. Mar- az els6 percben ereztem, hogy goly6 erte a labamat. Răgtăn lezuhantam a făldre. Ott erte a fejemet a masodik nemet goly6. Elajultam. Amikor magamhoz tertem, a kivegz6 osztag mar elvonuIt. Az 5000 zsid6b61 kăriilbeliil27-en maradtunk eletben. Csak a veletlennek kăszănhettiik megmenekiilesiinket.
Hat napon at elet es halal kăzătt lebegtem. Az ottani parasztok segftettek nekem. Vegiil 1945. januar 22-en a front odaerkezett es a Vărăs Hadsereg vegleg megmentett benniinket. A sulyosan sebesiilt asszonyokat k6rhazba szallftottak. En is kăzăttiik voltam. Gutau melIett voIt a kivegzes es a daicserl6i k6rhazba vittek minket. Szerencsenkre itt j6szfvii, emberseges orvosokra talaltunk, akik megtudtak a tărtenetiinket es igyekeztek meggy6gyftani benniinket. Akkor en mar nem tudtam magamr61, a sebesiiles sulyos voit, a lazam igen magas, nagyon legyengiiltem, kăzel voltam a halalhoz. De akinek elnie adatott, azt a Gondviseles e legnehezebb helyzetben is megsegfti. Sebeim mar gy6gyulni kezdtek, amikor fejes hastffuszt kaptam es napokig eszmeletleniil fekiidtem. Ve gre kilabaItam ebb61 a sulyos betegsegb61 is. Ekkor kideriilt, hogy az egyik labam megfagyott es nem tudtam jarni. Szerencsere fiatal voItam es szfv6s. fgy maradtam meg. 1946 elejen egy kujbisevi k6rhazba szalIftottak. Ott mank6val jartam. Ebben a k6rhazban egyiitt voltam Nenyukammal, a draga j6 ElIa nenivel, aki szinten megmenekiiIt a kivegzesb61, de kivertek az ăsszes fogat es megbetegedett epilepsziaban. Egy nap elszalIftottak onnan " es soha nem halIottam r6la tăbbe. Nyolc h6napig voltam a kujbisevi k6rhazban. Mar nagyon-nagyon vagy6dtam haza. Titokban azt remeltem, hogy visszaternek az enyeim a Szilagysagba es lesz ujra otthonunk. Akkor meg nem tudtam, hogy a magyar gett6 s a nemet megsemmit6 lager utan. meg vegig kell szenvednem az orosz fogsagot is. Mert igaz, hogy meggy6gyftottak, visszaadtak az eletnek, de nem engedtek haza, amint azokat a zsid6 ferfiakat sem bocsatottak szabadon, akik munkaszolgalatoskent atszăktek a partizanokhoz es az oroszok vegiil fogolytaborba zartak 6ket, eheztettek es dolgoztattak. Talalkoztunk olyan besszarabiai es bukovinai zsid6 ferfiakkal, kik immar evek 6ta voltak orosz fogsagban es nem engedtek 6ket haza. Emlekszem egy Wachstein nevii ferfira, aki haromszor szăkătt meg a
202
taborbol, de visszahoztak, vegiil tiz evi szamuzetesre iteltek. Mi, lanyok, asszonyok, minden nap mind tiirelmetlenebbiil vartuk, hogy hazaengedjenek. Mar reg beke voIt egesz Eruropaban es mi ott senyvedtiink, hiaba. Sehogy sem ertettiik, hogy miert nem engednek haza. Mikor mar azt hittiik, egesz kăzel vagyunk a hazateres pillanatahoz, bevagonfroztak es elkiildtek minket ellenkeza iranyba, Sziberiaba. Igaz, ott nem eheztettek es a munka sem voIt kibirhatatlan, de megiscsak taborban eltiink, megsem voltunk szabad emberek, nem mehettiink haza. Nagy igazsagtalansagnak tartottuk. Ott mi, lanyok, nagyon ăsszebaratkoztunk es eletre szolo baratsag sziiletett kăzăttiink. Azota is tart. Ve gre 1947 marciusaban hazaengedtek. Mindegyikiinkre mas sors vart. Peldaul Varadrol voIt ket testver, Edit es Kati. Editnek hazateres utan le kellett vagni a labat. A varadi korhazban voIt tisztviselana, ket gyermek anyja. 1962-ben halt meg rakban. Testvere, Kati, itt el Izraelben. Erdekes sorsa voIt Schwartz Lilinek. Amikor 12 eves voIt, a nagy megrazkodtatastol megvakult. A szemidegei megbenultak. Mindenki azt hitte, ărăkre igy marad. De a felszabadulas napjan kinyitotta a szemet - latott! Most a is ket leany anyja es Bne-Brakban el. Mi nak, akik egyiitt voltunk az orosz fogsagban, megfgertiik egymasnak, hogy minden marcius 27-en talalkozunk egymassal. Nem mindig tudtuk betartani elhatarozasunkat. Az elet sok akadalyt gărditett elenk. En is hazatertem talaItam a helyemet.
a Szilagysagba, de nem
Regi edes otthonom, mostoha otthonom lett. 1963-ban kijăttiink ide Izraelbe. Az elsa naptol kezdve otthon ereztiik magunkat itt, ,beilleszkedtiink. Megerkezesem utan hirdetest tettem kăzze az ujsagban, hogy itt vagyok es keresem a regi lagertarsnaimet es az oroszorszagi fogsagbeli tarsaimat. Harom nap mulva jelentkezett Mann Magda baratnam, aki Mateszalkarol szăkătt ki ide. Sirtunk-nevettiink ărămiinkben. Azota rendszeresen talalkozunk. Neki is ket gyermeke van. 1966-ban az Amerikaba kivandorolt Lulu baratnank lepett meg minket. Eppen Magda baratnamnel voItam es a regi fenykepet nezegettem, amikor egyszercsak beallit Lulu! Eljătt a talalkozora. Nem kell mondanom, hogy egesz ejjel nem aludtunk, felideztiik a regi viszontagsagokat. Azota Lulu otthagyta Amerikat, alijjazott es veglegesen Ăskelonban telepedett le. 6 is vegre hazaerkezett a hosszu-hosszu utrol. .. Az itteni izraeli eletral nem kell irnom, hiszen mindannyian ismerjiik hazankat, otthonunkat. A sziilafăld lassan-Iassan homalyba vesz. Oriilăk, valahanyszor szilagysagival taI alkozom es sokszor idezem gyermekkoromat, de ez mar nagybn-nagyon messze van. A tăredekszilagysagiak, az egykori zsido kisemberek itt elnek mar. Ott senki sem maradt, csak a sirok, akinek jutott meg sir. Zăme Auschwitzban, vagy a tăbbi lagerben pusztuIt el. Emlekiik csak benniink el es a templomok falara erasitett marvanytablakon. Az en eletem nagyresze is eltelt mar, inkabb a gyermekeimnek, unokaimnak elek. A lanyqm sziilt egy kisfiut, aki apam nevet kapta. Az elet megy tovabb ...
n
, I I
203
,I WEINBERGER
pAL
SZOKESEM A SZILĂGYSOML YOI GETTOBOL Abban a tragikus 1944-es evben, mareius 15-dike helyett 18-an tartottak meg Szilagysomly6n a Kossuth-linnepseget. A helyi kulturteremben teljes letszamban felvonult aznap a gimnazium nyolc osztalya, elen a tanari karral. De alig hangzott el az elso linnepi beszed, amikor a p6diumon hirtelen zurzavar tamadt, izgatott sugdol6zasok es 16tas-futas. Az linnepelyt felftiggesztettek es bennlinket, diakokat hazaklildtek. Szilagysomly6ra delelott ll-kor erkezett meg a hir, hogy a nemetek bevonultak Budapestre. A Kossuth-linnepelyeknek nemet-ellenes ele van; a rendezok siettek tehe:italkalmazkodni az uj esemenyekhez, s gyorsan felfiiggesztettek a kulturtermi linnepelyt. Hat h6nappal kesobb orosz esapatok fognak bevonulni Szilagysomly6ra, de egyelore a nemetek az urak Pesten, s a szilagysomly6i magyar hat6sagok habozas nelkiil vegrehajtjak az uj nemetbare:it kormany utasitasait. S Pestrol nemsokara pontos utasitasok jănnek a Szilagy megyei zsid6sag begett6zasara es deportalasara. A varmegyei es a varoshazihat6sagok sikeresen egylittmukădnek. Nemsokara nemet Gestapo-tiszt erkezik Szilagysomly6ra, egy Gestapo-kăzkatona kisereteben. Osszesen ket nemet! De ez bosegesen eleg ahhoz,c hogy koordinaljak tăbb mint 8000 Szilagy megyei zsid6 deportalasat. A helyi magyar hat6sagok, a rend6rseg, a magyar esendorseg, a leventek es az egesz helyi magyar kăzăsseg aktivan (vagy passzivitasaval) segit a "vegso megoldas" vegrehajtasaban. Tudtommal Szilagysomly6n senki sem emeIte fel a szavat, amikor a varoska 2000 lelket szamlal6 zsid6 vallasu polgarat a vag6hidra hajtottak.
* * *
A kulturterem ătperenyi jarasra van a bir6saggal szemben eplilt hazunkt61, de fut6leptekkel 1- 2 pere alatt tettem meg a tavolsagot. A rossz hir azonban megelozătt. A nappali szobaban ăsszegyult nehany ferfi arear61 leolvashattam, hogy mar tudjak a veszhirt. Edesapamon, dr. Weinberger Gyulan kivlil ott talaltam ket ligyved kartarsat, dr. Szekely Sandort es dr. Weisz Samut, ezenkivlil Hegyesi Jenot, aki annak idejen mindennapos vendeg voIt nalunk: Londont hallgatni jătt. Ebben az idoben a legtăbb zsid6 allampolgart61 elrekviraltak mar a radi6t, de mi -valahogy "boldog radi6tulajdonosok" maradtunk mindvegig. A komoly ferfiareokr61 mely megdăbbenest es tanaestalansagot lehetett leolvasni. A haboru befejezesehez kă,zeledett es egyăntetu voIt a velemeny, hogy a nemetek ăsszeomlasa mar esak răvid ido kerdese; s ime, a haldokl6 nemet fenevadban meg voIt annyi ero, hogy megszallja renitenskedo szăvetsegeset, Magyarorszagot es kenyszeritse, hogy egylitt meneteljen vele a vegso pusztulas fele - s hogy itt is nekilasson a "vegso megoldas" kereszti.ilvitelehez. A zsid6k tanaestalansaga ertheto voIt. Egesz Eur6pa nemet kezben voit, a menekliles utja mar reg el voit zarva mindenfele. 1944-ben egy-ket kiserlet tărtent ugyan Constanta roman kikătobol meneklilthaj6kat kiildeni Palesztina fele - de Szilagysomly6n semmit sem tudtunk enol. A mareius 19-iki nemet megszallas megpeeseteIte a magyar zsid6sag sorsat. Mar esak a "teehnikai" kivitel maradt hatra. A tragedia ettol a napt61 kezdve feltart6ztathatatlanul kăzeledik Szilagysomly6 fele is. Minden pesszimizmus, minden lelki depresszi6, sot taI an meg az
204
esemenyek kibontakozasanak tetlen bevarasa is teljesen ertheto voit. Legalabb is a komoly, meglett konl emberek szamara. De en ebben az idoben meg nem tăltottem be a 18-ik esztendomet es a fiatalok osztonos vakmerosegevei meg aznap arrakertem a sztileimet: szokjlink at Romaniaba. A hatar 50-60 kilometerre voIt csupan. Senki sem osztotta a velemenyemet. Romaniaban szinten nemet csapatok allomasoztak es ott mindaddig a zsid6k sorsa rosszabb voit, mint Magyarorszagon. Mindenki ugy erezte, kitartas kerdese, hogy megmenekliljlink: a szovetsegesek partraszallasa mar csak napok kerdese es akkor a nemet birodalom szetesik. Maradtunk. A londoni radi6 magyar es nemet nyelvii adasain cslingve vartuk a nemet hadigepezet osszeomlasanak hfret. A varva-vart partraszallas junius 6-an kezdodott Normandiaban es ez a nap egybeesik a harmadik transzport bevagonfrozasaval a szilagysomly6i gett6ban.
* * * A partraszallast varva teItek el marclUS h6nap utols6 heteL Ăprilisban rendeItek el a sarga csillag felvarrasat. Aztanjott majus 3-dika, a vegzetes nap. Ezen a napon a koran kelok arra ebredtek, hogy a zsid6 hazak elott levente es pol gari onkentesekbol a1l6 orszemek allnak es rendorktilonftmenyek hazr61 hazra jarva az utcara terelik a zsid6 csaladokat: asszonyokat, gyerekeket, oregeket, betegeket es magukkal tehetetlen aggastyanokat. Csak a legszliksegesebb holmit voit szabad magunkhoz vegylink, 24 6rara val6 elelmiszert es csaladonkent 200 pengot. Mindenki ki az utcara! A gett6 fele tereIt tomeget kfvancsi bameszkod6k figyeItek az ablakokb6I: senki sem moccant. Es a foutca kozepen hosszu oszlopokban menetelt Szilagysomly6 2000 zsid6 lakosa. A fiatalabbak tamogattak az oregeket. Itt-ott egyegy kisgyereket, vagy p6lyast olben vitt az anyja
vagy az apja. Mindenki batyukat, csomagokat cipelt. A jelenet komor voIt es szomoru. De panikot, vagy jajveszekelest nem lehetett sehol eszlelni. Edesanyam es edesapam kozott haladva egy hatalmas borondot cipeltem az egyik kezemben, a masikban egy agynemiis csomagot. A gett6t a Weinberger szeszgyar es a korlilotte levo apr6 hazakban âllftottak fel. Osszesen mintegy 10-12 eptilet, beleertve magat az oszIadoz6 szeszgyarat es egy-ket lires, elhagyott istal16t. A mikve eptiletet is hozzacsaptak a gett6hoz. Szaz Ieleknek sem voIt elegendo hely , de ketezer embert tereItek ide.
* * * A gett6 egesz tertilete, a szeszgyar es a kortilotte levo hazacskak (a mikve eptileten kfvlil) a mi csaladunk tulajdona voit. Bennlinket, a "hazigazdakat" ez semmi protekci6hoz nem juttatott es az ejszakat edesapammal otvened magunkkal egy poros padlas egyik zugaban tăItăttlik. Edesanyam es noverem sem jutottak jobb elszallasolashoz. Az egyetlen vedres-csigas kut elott alland6an 80-100 ember allt sorba. A nehany udvari budiba vaI6 bejutas szinte Iehetetlen voIt a tolongas miatt. "Szerencsere" csak egy ejszakat maradtunk itt. Masnap megint sorba allft~ttak es rendorok, csendorok fegyveres kfserete meIlett attereltek bennlinket a varoska bejaratanal levo teglagyarba, ahova egy-ket nap alatt az egesz megye 8000 fellili lelket szamlal6 zsid6 lakossagat betereItek. Ez voIt a vegleges gett6, ahonnan nehany het mulva a transzportok indultak. Meg a szeszgyarba val6 megerkezeslinkkor elkoboztak toltink elelmiszercsomagjaink javareszet, valamint a keszpenzt es ertektargyainkat. Itt, a teglagyari gett6 kapujanal ujabb kobozast tartottak. Nemcsak az elelmiszereket, de a takar6k es a matracok egyreszet is elvettek. Vj szallasunk egy nyitott oidalu teglaszarft6 fesz~r voIt es ejszaka reszkettlink a hidegtol. A gett6 bej arata a Csehi fele vezeto orszag-
105
ut iranyaba esett es rnaga a tabor teglaalak formaban a Kraszna foly6 es az orszagut Kozott Eszak-Del iranyban tertilt el. A bejarat kortil nehany kisebb eptilet allt, a teglagyar irodai es raktarai. Most ezek voltak a tabor irodai, a csend6rseg 6rparancsnoksaga, valamint a keret konyhaja es az elelmiszer-raktar. Az egyik kisebb eptiletet k6rhaznak rendeztek be. A tabor egy-ket eget6-kemenceb61 es nehany szarft6 barakkb61 allt. A szarft6 barakkoknak fedeltik voit . ugyan, de oldalfaluk nem s a hideg ejszakaban bestivolt6 szel ugyancsak kellemetlen voIt. Neha nemcsak a hidegt61 vacog6 fogakkal ebredtem, hanem csuromvizesen is, mert a fekv6helyem az egyik barakk szelen voIt, es oldalfal nem leven, az es6 akadalytalanul beesett. Minden taborlak6 kapott naponta egy taI meleg levest es 50..,-60 gramm barna kenyeret. Azok a csaladok, akik lemondtak a levesr61, hozzava16t: egy-ket burgonyat, egy fej hagymat stb. termeszetben vetelezhettek es fgy maguk f6zhett~k a vekony lOttyot. Sokan eltek is ezzel a lehet6seggel, mert igy nagyobb mennyisegu hig levest keszithettek. A somly6iakt61 a bejaratnal elvettek majdnem mÎnden hazulr61 hozott elelmiszert, de egy-ket kisebb kozsegben a kobozas kevesbe voit szigoru s ezeknek a falvaknak a deportaltjai valamivel tobb elelemmel erkeztek a taborba. Ezek a szerencsesek aztan megsajnaltak neha a szukOlkod6ket es adomanyoztak nekik egy-egy falat hazulr61 hozott kolbaszt, vagy egy-ket poharnyi lisztet lepenystiteshez. De a. gondosan rejtegetett elelem nehany nap a1att elfogyott, s ezutan a gett61ak6i eheztek. Iv6viz dolgaban sem voIt jobb a helyzet. A tabor kozepen voit valami kutfele es mellette egy godor, amely viz tarolasara szolgalt: a teglakat locsoltak az arokb61 kimert vizzel. Ebb61 a godorb61 merftettek a tabor lak6i az iv6vizet. A harmadik-negyedik napon mar mindenki er6s hasmenest61 szenvedett. A tabor zsid6 orvosai tobbszor felhivtak a magyar orvos, dr. Molnar figyelmet arra, hogy az iv6viz fert6zott. Dr. Molnar, aki a tabor orvosi fele16se voIt, nem intezkedett a helyzet megjavitasara.
A Szilagysomly6i gett6taborb61 kiehezett es lefogyott embereket ktildtek Auschwitzba, s ez a kortilmeny szamos deportalt szamara az azonnali halalt, a gazkamrat jelentette. A felszabadulas utan, a tule16k tanuvallomasainak osszehasonlitasab61 megallapitottak, hogy az elelmezes es a higieniai feltetelek szempontjab61 a szilagysomly6i gett6 az orszag egyik legrosszabb gett6ja voIt.
* * * A tabor parancsnoka egy ktilonosen aljas es rosszindulatu egyen voit, a somly6i jaras f6szo1gabir6ja, Krasznai. Az els6 napokbana Krasznai altal iranyitott csend6rok lattak el a ktils6 6rseget es 6k vigyaztak a tabor bels6 rendjere is. Ez az els6 nehany nap voit a legborzalmasabb. A csend6rok kegyetlenkedtek, puskatussal es korbaccsal vertek azembereket, ok nelktil, ferfiakat es asszonyokat fel napokra kikotOttek, s a szerencsetlenek a tuz6 napon e16bb-ut6bb elajultak. Krasznai maga, lovag16nadragban es csizmaban grasszalt a csend6rei kozott es gyakran szemelyesen rendelt el kikoteseket. Neha korbacsot szerzett es rahuzott egy-kett6t tehetetlen aldozatai hatara. Krasznait a haboru utan letart6ztattak es bortonbe vetettek. Dr. Molnar, a tabor orvosa is sok evi bortonnel fizetett a bacilusos iv6vizert. Az aldozatokon azonban ez mar mit sem segitett. Az els6 napok kegyetlenkedesei utan a kakastollas csend6roket kivontak a tabor tertileter61 es a ktils6 6rseget biztak rajuk, mig a bels6 rendfenntartast egy Somly6r61 odavezenyelt kis rend6rktilonitmenyre biztak. Ennek a parancsnoka egy viszonylag embersegesebb magyar tiszt voIt, Banyai rend6rkapitany. Banyai a zsid6 segedrend6rokkel egytitt - egy-ket kisebb-nagyobb incidenst leszamitva - csendesen es zaklatasok nelktillatta el feladatat. Ket-harom heti turhet6bb helyzet utan ujabb megpr6baltatasok szakadtakOrank. Zi1
106
pribekek kbzepkori kegyetlenseggel va11attak aldozataikat. Elore elkeszitett listak szerint egyenkent hivtak be a varosi es falusi tehetosebb zsid6kat a kinz6kamranak atalakitott nyomoz6helyisegbe. Itt aztan veressel es egyeb valogatott kinzasi m6dszerekkel kiszedtek beloliik, hogy hova rejtettek el penzt vagy ertektargyakat. Edesapam a kinva11atason tbbb rejtekhelyet is megjelblt, de nem tudtak belole kiszedni, hogy a hiiseges beresgazdanknal, Flora bacsinal is vannak eldugott ekszereink. Itt inkabb Flora bacsi szemelyet vedte hosiesen, mint az egy-ket arany karperecet es Flora bacsi meg is erdemelt minden aldozatot.Kesobb dbnto szerepe voIt megmenekiilesemben.
* * * Majus 4-en erkeztiink a teglagyarba (a begett6zas a szeszgyar udvaraban elozo nap, 3-an tbrtent) es az elso transzport majus 29-en indult. A szbkes gondolata valamikor e ket datum kbzbtt sziiletett meg bennem es tbbbszbri halasztas utan junius 2-an este hajtottam vegre. A magam, noverem es bt-hat mas gett6lak6 sikeres 'szbkese azt bizonyitja, hogy az ilyen va11alkozasveszelyes voIt, de nem lehetetlen. Miert nem szbktek tehat tbbben? Nehez volmi erre egyertelmii valaszt adni. Mielott azonban szbkesem tbrtenetenek elbeszelesebe kezdenek, meg akarom a11apitani: a sikert igero lazadas, az eselyes e11ena11asa deportalas megakadalyozasara lehetetlen volt a zsid6k szamara. Nem mondhatom azt, hogy egyaltalan nem is jutott eszembe, vagy hogy legalabb rbvid percekre nem foglalkoztatott a lazadas lehetosege. Nehany hettel a gett6zas elott kezembe keriilt Franz Werfel "Musa Dag negyven napja" cimii kbnyve, amely a tbrbkorszagi brmenyek lemeszarlasar6l sz6l. A regeny leirja het brmeny falu fegyveres e11enallasat a regularis tbrbk katonai egysegekkel szemben, akik a deportalast jbnnek vegrehajta ni a kbrnyeken 1916-ban. A het falu lakossaga felvonul a Musa Dag hegyre es 40 napig e11enaH a tbrbk tulerovel szemben, ameddig angol es
francia hadihaj6k erkeznek segitsegiikre, akik felveszik a fedelzetiikre a negyven napi ostromt6l megtizedelt, kimeriilt brmenyeket. Hosei azonban egeszen mas kbriilmenyek kbzbtt sza11hattak szembe e11ensegeikkel. A mi gett6nkban az e11enaHasnak a gondolata is oriiltseg lett volna. A tabort igaz, alig 50-60 csendor es 20-30 magyarrendor orizte, de a Badacsony fele vezeto orszagut me11ett epitett kaszarnyaban 3-4 kilometerre magyar zasz16alj a11omasozott, 10vassagi szazadokkal es agyu-iitegekkel. Ăprilisban pedig ujabb katonai egysegek erkeztek a somly6i kaszarnyaba. A gimnazium epiilete is es tbbb mas kbzepiilet is tbmve voIt ebben az idoben magyar katonasaggal. A gett6ban viszont nem volt semmifele harckepes zsid6. A 19-20 even feliili ferfiak 45-50 eves korig mar evek 6ta munkaszolgalaton voltak, igy a gett6ban alig voIt fegyverforgatasra alkalmas ferfi. Fegyveriink pedig egyaltalan nem voIt. Meg ha idejeben gondoltunk is volna e11ena11asra,Szilagy megye teriileten alig 10- 20 6cska vadaszpuska lehetett zsid6 kezben. Maradt tehat a szbKes. Szbkni tbbben is pr6baltak, de abban az idoben ugy tudtuk, hogy ez senkinek sem sikeriilt. Tbbbszbr lattunk egyegy szerencsetlen, puskatussal bsszevert ferfit, akit elfogtak szbkes kbzben es visszahoztak a taborba. Kesobb, a felszabadulas utan kideriilt, hogy negy-bt embernek sikeriilt a szbkes. A mi btbs csoportunkkal egylitt, akik a nagyanyam tanyajara szbkti.ink, bsszesen 9-10 ember szbkbtt meg sikeresen a szilagysomly6i teglagyarb6l. A mi csoportunk az elso transztport 'utan szbkbtt meg, addig mindnyajan ugy tudtuk, hogy senkinek sem sikeriilt elmenekiilnie. A mi szbkesiinket ket heten kereszti.il terveztem es alkalmas kiindulasi helykent a parancsnoksagi ePiiletek kbrnyeken elhelyezett k6rhaz-raktart szemeltem ki. A parancsnoksag kbrnyeken ugyanis nem szamoltak szbkessel es az orszemek egymast6l nagyobb tavolsagra a11tak. Mig a tabor kbriil 50-60 meter tavolsagra voltak egymast6l a fegyveres orok, a parancs-
207
noksag kărnyeken csak egyetlen 6r alIt a kapunal. A legkăzelebbi 6rszem 80-90 meterre lehetett. Ugy gondoltam, hogy egy borus, holdfeny nelkţili ejszakaban a fUben hason csuszva, eszrevetleniil el tudom erni a Csehi orszagutat es ha azon tul vagyok, mar viszonylagos biztonsagban haladhatok tovabb. A vilagos, kavicsos orszag6ton val6 atkeles nagyon veszelyesnek tunt, a szăkesi terv sebezhet6 pontjanak szamftott. Egy napon aztan szefencsem voIt. Egy magyar katonai teheraut6 elakadt a tabor teriileten es nem lehetett begyujtani. Atapasztalatlan magyar sof6r szfvesen halIgatott egy-ket gyakorlattal rendelkez6 zsid6 somr tanacsara, akik kăriilalItak: megtoltak a kocsit, fgy pr6baItak beindftani a motort. Azt javasoltam, hogy toljuk ki az aut6t az orszagut~a, ah 01 kănnyebb lendiiletbe hozni. igy is tărtent. Harom-negy magyar fegyveres katona kfsereteben negyen vagy ăten kitoltuk az aut6t az orszag6tra, ahol sikeriilt is begy6jtani a motort. Harom heti tab ori fogsag utan elaszăr jartam nehany percre a kapun kfviil. Lagertarsaim .arra hasznaltak fel az alkalmat, hogy egy arra halad6 parasztasszonyt61 nemi elelmiszert vasaroljanak a ruhajuk belesebe rejtett nehany pengaert. En azonban arra voItam kfvancsi, hogy a kaput61 nehany meterre lev6, a taborb61 j61 lathat6 es az orszag6t alatt elvezet6 cementcsa, amely az esavfz levezetesere szolgal, eleg szelese ahhoz, hogy egy ember atbujhasson rajta. Most lehet6segem nyflt kăzelr61 szemiigyre venni. A "munka" utan az orszag6ti arok melIe leheveredve j61 megneztem a betoncsăvet. Legalabb fel meter atmer6jii lehetett, itt-ott sarral es iszappal felig eldugulva, de ketsegteleniil alkalmas, hogy atk6sszak az orszag6t t61s6 01daIara. A kapunal strazsal6 ar fgy nem veheti eszre az arnyekomat a feher orszag6ton. Amikor visszaerkeztiink a taborba, mar biztos voltam, hogy megtalaItam az utat a szăkesre. A k6rhaz-raktart61 a betoncsaig mintegy 100-120 metert kell k6szni a fUben, aranylag biztonsagban. Az orszag6t t6ls6 oldalara a betoncsăvăn keresztiil jutok. at, aztan meg 100-
200 meter k6szas utan mar biztonsagban leszek a Nagyfalu fele huz6d6 dombok es sz6lak kăzătt.
* * * Tervemral beszelni kezdtem sziileimmel, barataimmal es ismer6seimmel. Legalabb szaz embert avattam be, iIIetve pr6baItam rabeszelni a szăkesre, de egyikiik sem helyeselte elhatarozasomat. A gett6 lak6inak a tovabbi sorsar61 eIteraek voItak a velemenyek: egyesek bor6lat6k voltak, masok optimistak. De mind meg voit arr61 gy6z6dve, hogy a szăkes szinte lehetetlen. Az els6 transzport deportalasat megel6za napon ketsegtelen bizonyftekot szereztem arr61, hogy a gett6 lak6it nem a nyugat-magyarorszagi "Kenyermezare" viszik, hanem Nemetorszagba vagy Lengyelorszagba. Mar a begett6zas elsa napjan szereztem egy "egeszseg-ar" karszalagot. Ez az "alIas" ugyan sem mi kiilănăs elannyel nem jart, viszont majdnem semmi tennival6m nem voit az elsa napok latrina-asasait61 eltekintve, de m6dot adott arra, hogy a parancsnoksag kărnyeken tanyazzak es szimatoljak. Egy szep napon aztan ănkentest kerestek a csend6rarmester szobajanak kitakarftasara. Regen vartam ilyen alkalmat, tehat azonnal vallalkoztam. Takarftas kăzben, afuikor senki nem voIt a kăzelben, atkutattam a tărzsarmester fr6asztalanak a fi6kjat. Nehany percen beliil kezemben voIt a bizonyftek! Dobog6 szfvvei 6jb61 es 6jb61 atfutottam egy kărlevelet, amely a transzportok menetrendjer61 intezkedett. Az irat szerint a magyar arsegnek Kassaig kelIett kfsernie a transzportot. Vilagos voIt tehat, hogy kivisznek benniinket az orszagb61. Aztan atadnak benniinket a nemeteknek. Meg. dăbbenta felfedezesemet kăzăltem hozzatartozarmmal es barataimmal. Ismet rabeszeltem 6ket a szăkesre, de senki nem mert kockaztatni. En azonban vegiil is ugy dăntăttem, hogy nem varoin meg a bevagonfrozast. Pedig nekem is voItak ketsegeim, s vegsa elhatarozasomat hoszszas vaj6das elazte meg. Vegiil is majus 2-an este veglegesen dăntOttem es vegrehajtottam a szăkest. Ekkor mar az
I
108
elsa transzportot, a szilâgysomly6iak nagyreszeveI eldeportâltâk es mâsnap kellett induljon a mâsodik transzport. Sziileimmel es naveremmel a harmadik transzportba keriiltem volna: mint "egeszsegar" a tâbor szolgâlati szemelyzetehez tartoztam, s az utasftâsok ertelmeben a harmadik transzporttal kellett volna induljunk. Amikor este 9 6rakor a k6rhâz raktarab61 indulâsra kesziiltem, lelkere kotottem Stern Mârtânak, a raktâr alkalmazottjâIiak, hogy a sziileimnek hfrt vigyen a szokesem sikereral, vagy ha netân elfognak, kozolje veltik kudarcomat. Stern Mârta egyebkent egy nagyon bajos es intelligens szilâgycsehi kislany \\)\1. akiYcl cn es a naverem is - Palma - na~Yl)n m('k~('n osszebanitkoztunk a t~ibl)rl);l1l. Saj11l1s. szegenyke ott maradt Auschwitzl1;11la tl)bbi szeretteinkkel egylit1. Mârta ott \\.1lt wlem az utols6 pillanati~ .. -\ zuhog6 esoben lehasaltam a fUbe e~ kliszni kezdtem az orszagut fele. Amikor m;lr ..+L)-50 meterre \'oltam a tâbort61. egeszen kl)zc1 ahhoz a betoncsohoz, amelyet kiszemeltem. meglapultam nehâny percre flilelni. hallgat6zni. A tâbor kapuja felol hangos beszelgetes hallatszott, kesobb az orszagllt felol katonabakancsok csattogasa litotte meg flilemet. Mar-mâr att61 feltem, hogy felfedeztek szokesemet es iildoznek. De a bakancsok csattogâsa tavolodott. Gvatosan tovâbb kusztam es elertem a betoncsovet. A betoncso tuls6 oldalân meg kusztam vagy 80-100 metert, aztân talpraâlltam es egy boz6ttal benott vfzmosâsban most mâr arânylag biztonsâgban haladtam tovâbb a kozeli dombok fele. Amikor elertem a dombokat, eloszor hosszabb idore megpihentem es szâmot vetettem onmagammal. A szokes elsa resze tehât sikeriilt. Ha minden j61 megy, 3-4 6rai jârâs utân mâr a tanyân leszek Flora bâcsinâl. Stern Mârta jelenteni fogja, hogy sikeriilt a szokes es holnap en is lizenni fogok. Remeltem, aszinten remeltem, hogya sikeren felbuzdulva sokan fogjâk kovetni peldâmat. Ma, annyi ev utân, ugy gondolom, a fiatalsâgom vitt râ a kalandra. Kiilonben val6szfnuleg
nem szoktem volna meg, hanem egylitt mentem volna a vegzet fele sziileimmel es a tăbbiekkel. Az evtizedek folyamân, tăbbszor kfnz6 szemrehânyâst tettem magamnak, hogy mentettem a sajât irhâmat, mikozben szeretetteim odapusztultak. Pedig, amint ut61ag kideriilt, Auschwitzban nem tudtam volna segfteni senkinek. A szokesem sikere viszont meg negy embert osztokelt meneklilesre, kozttik naveremet, Pâlmât. Bârcsak tăbben kovettek volna! Ejjeli ket 6rakor elertem a birtokunk belsa hâzait. A kutyâk alig ugattak. Bekopogtam annak a szobânak az ablakân, ahol Flora bâcsi aludt. Vajon itt van-e meg a huseges beresgazda? Vagy egy idegen, ellenseges arcot pillantok meg az ajt6ban? Nem kellett sokâig vârakozzak, Flora bâcsi kinyitotta az ajt6t, nem sz6lt, lâmpât sem gyujtott. Odahuzott az âgyâhoz es leiiltetett. Mellem lilt, âtolelt es megcs6kolt. Isten hozta drâga urfi - mondta a huseges lelek es halkan zokogni kezdett. Amikor tul voltunk a viszontlâtâs oromen, elmeseI tem a szokesemet. Megfgertettem vele, hogy a kocsival, amely a tejet viszi mâsnap a gett6ba, beiizeni sziileimnek, hogy minden rendben van. Nap-nap utân a mi birtokunkr61 szâllftottâk ugyanis a gett6 k6rhâza szâmâra a tejet es egy kfsera csendaron kfviil egy-ket zsid6 munkâs is jott a lovasszekerrel, amely az elelmet szâllftotta. A zsid6 kocsist Flora bâcsi mindennap megajândekozta minden j6va1 es nekiink is kiildott vele nehanapjân egy-egy j6 falatot. Ez a kocsis mâsnap beszâmolt a sziileimnek arr61, hogy megerkeztem a tanyâra. Ket nap mulva, a mâsodik transzport deportâlâsa utân naverem es meg hârom fiatal fiu az en szokesi utamat kovetve menekiiltek ki a tâborb61 es szerencsesen megerkeztek a tanyâra. Pâlmâval egylitt szokott meg Roth Frici, egy Tasnâd kornyeki gyerek, Nussbaum Jancsi, a somly6i Nussbaum soros tia es M6zes Erna, aki a Petach-Tikvân lak6 Legmann-M6zes Nelli bâtyja voIt. M6zes Erna tulajdonkeppen munkaszolgâ-
109
latos voit egy Nagyvaradon allomasoz6 ezredben es feladva biztonsagat, hazajătt a sziileit meglatogatni. Igy zartak gett6ba. Sikeriilt a szăkese es szerencsesen eljutott a birtokunkig, aztan ujb61 elfogtak, amikor fel akart szallni a Csucsanagyvaradi vonalon a vonatra, hogy visszaterjen a varadi ezredehez. Vele egyiitt fogtak el Nussbaum Jancsit is. Mindkettajiiket nehany napi vizsgalati fogsag utan feliiltettek egy deportal6 vonatra, de Szlovakiaban kiugrottak a vonatb61 es a szlovak partizanokhoz csatlakoztak. Nussbaum Jancsi sulyos megpr6baltatasok utan hazatert Szilagysomly6ra, M6zes Emanek azonban nyoma veszett Szlovakiaban. Parizsban ert a hir: Nussbaum Jancsi ăngyilkos lett. Latsz61ag egeszsegesen tert vissza az atelt borzalmak utan, de nem tudta elviselni hozzatartoz6i es a somly6i zsid6sag pusztulasat. Roth Fricire, Palmara es ream meg hosszu bujdosasok es megpr6baltatasok vartak, ameddig felszabadultunk. Friei Pesten bujdosott, Palma meg en Romaniaban, ahova atszăktiink, miutan elazaleg mi is Pesten pr6baltunk menedeket keresni. Aztan megis Romania mellett dăntăttiink, ahova izgalmas kalandok utan szerencsesen eljutottunk, hogy roman bărtănben varjuk ki az 1944 augusztus 23-at, Romania atallasat es a felszabadulast. Koszănetet akarok mondani ezen a helyen Lindenfeld Birikenek, aki Jeruzsalemben el, amiert annak idejen edesanyjaval, Zsikivel egylitt, mindkettajiik biztonsagat kockaztatva segitett pesti bujdosasunkban Palmanak, Fricinek es nekem.
* * * A temetak szelen friss fii es viragok nattek. Amikor 1944 aszen hazatertem a szovjet hadsereg altal mar megszallt Eszak-Erdelybe, otthon Szilagysomly6n csak 10-12 "muszost" talaltam. Nehany nevet ide irok:
Az elso hazaterak kăzătt voit Lawbeer Ema, Krets Matyu, Miliczer Pali, Fischer Laci, Feiger Janki, Feiger Jaszi, Legman Zalmi, Legman Lajcsi, J6zsef Miki es Fischman, a cipesz. Ugy ăleltiik egymast a viszontlatas ărămăben, mintha edes testverek lettiink volna. Es ma szavakkal le sem tudom imi, hogyan ăriiltiink minden egyes hazateranek, akit az Elet kimentett a halal torkab61. A nyar elejen kezdtek hazaszalling6zni a lagerekbal is, akik meg megmaradtak, ferfiak, lanyok, asszonyok. Minden tragedia ellenere az emberekben maradt egy kis elni akaras. Qsszealltak az elsa uj zsid6 hazasparok. Elaszăr Samuel Imre nasiilt, Ăgit vette el felesegiil, egy nagyon szimpatikus aradi kislanyt. Ăgi volt az elsa zsid6 asszonyka a deportalas utani Szilagysomly6n. Kesabb nasiilt Elias Miki, aki a szep Adler Ruchit vette el, Fischer Laci elvette felesegiil Samuel Băzsit. Mittelmann Lajcsi is megnasiilt, de csaladot alapitott Krets Sanyi is, a megrăgzătt agglegeny. Zsid6 gyerekek sziilettek Somly6n: az elsa Samuel Imreek portajara erkezett. Ujabb emberek jăttek, ujabb csaladok alakultak. A somly6i zsid6 hitkăzseg ujjaeledt, hogy aztan megint szetsz6r6djon. A zsid6 sors tovabb sodorta aket. Nagyresziik a fiiggetlen zsid6 orszagban, Izraelben talal megnyugvast, nehanyan NewYorkban, Kanadaban, Del-Amerikaban. Amikor neha talalkozom veliik, amikor nagyra natt gyermekeiket latom es szep, aranyos unokaikat, ugy erzem, erdemes volt eletben maradni es latni a feltamadast. Es erdemes voit elni, hogy meglassam a Zsid6 Ăllam megalakulasat. Es hogy felesegemmei es gyermekeimmel egylitt itt elhessek a szabad Zsid6 Hazaban.
* * *
210
BERGER ZEEV
HOSSZD DT A POKOLBA ES VISSZA Szilagysomly6n sziilettem 1924-ben. Apam Berger Jicchak Ajzik Halevi, anyam neve Weissberg Rachel. Apam a Fels6szopor melletti Ujnemetin szliletett, ugyanott sziiletett apja is, Berger Avraham. Edesanyam, Weissberg Dov Jehuda lanya, Halmiban szliletett. Heten voltunk testverek: negy fiu, harom lany. E16szăr az 6 sorsukr6l szamolok be. Legid6sebb fiverem, Dov Jehuda n6s voIt, behfvtak munkaszolgalatra, Ukrajnaba klildtek, ahonnan nem tert vissza. Annyit megtudtam r6la, hogy 6 voIt a pek a munkataborban es miutan orosz fogsagba kerlilt, nyoma veszett. Felesege Mirjam, p6lyasgyerekevel egylitt kerlilt Auschwitzba. Mindketten ott maradtak. Lea n6verem meg nem volt ferjnel, amikor a lagerbe kerlilt, ahonnan nem tert vissza. Smuel batyam n6tlen voIt, amikor behfvtak munkaszolgalatra - eletben maradt, megn6slilt, fiugyermeklik szliletett, akit apank utan Jicchak Ajziknek neveztek el. A sors kegyetlen jatekot uzătt Smuel batyammal: miutan tulelte a munkatabort, kăzlekedesi baleset aldozata lett. En a negyedik vagyok a testverek soraban. Eva hugom ferjezetlen voit, amikor a gett6ba, onnan pedig lagerbe kerlilt, de tulelte es hazatert. 1964-ben alijjazott IZraelbe, Benedek Râfaelhez ment feleseglil, Kirjat Atan laknak, a Nordau utca 66. szam alatt. Eliezer-David ăcsem, aki 1928-ban szliletett, elpusztult Auschwitzban. Eszter hugom, aki 1931-ben vagy 32-ben szliletett, szinten Auschwitz martfrjai kăze tartozik. Szlileim is a halal vălgyeben maradtak. Apammal meg voIt valami kapcsolatom Blrkenauban, amelyr61 a tovabbiakban meg beszamolok.
1944 peszachaja A magyar hat6sagok 1944 peszachjan tettek meg az els6 lepeseket a szilagymegyei zsid6sag gett6zasara. Szilagysomly6ra uj polgarmestert, valamint tij szolgabfr6t klildtek, egyetlen cellal: hogy megszervezzek a zsid6k deportalasat. Ezt a h6hermunkat a Krasznai nevu szolgabfr6ra bfztak, aki sajnos a felszabadulas utan nem nyerte el melt6 blinteteset, azaz nem fteltek halalra, hanem csak htisz evet kapott. A zsid6 gyerekeknek abban az id6ben behfvasukig paramilitaris szolgalatra azaz zsid6k eseteben, hivatalos megfogalmazas szerint, "kisegft6 el6kepz6s ifjak foglalkoztatasara" kellett jarni. Ezeket a zsid6 ifjakat bfztak meg azzal, hogy kikăItăztessek a klilonbăz6 zsid6 intezmenyeket azokb6l az epliletekb6l, melyekben helyet kaptak. Egy Beili nevu zsid6 lany hallotta e16szăr a polgarmestert61, hogy a zsid6kat gett6ba akarjak zarni. Amikor a hfr elterjedt,' a zsid6k kezdtek elelmiszert gyujteni, slitni-f6zni, hogy legyen mit vinni a gett6ba. Egy Madar nevu magyar alkalmazott intezte a gett6zast es 'egy bizonyos napon hajnali 5 6rakor tettek kăzhfrre, hogy a zsid6knak egy 6ran bellil el kell hagyniuk lakasaikat: fejenkent 20 ki16 csomagot vihetnek magukkal es minden csaladnak ezzel a csomaggal egylitt meg kell jelenni lak6haza kapujaban es varni. Szekersor jarta vegig az utcakat, melyre a zsid6knak ra kellett tenni holmijaikat, mi magunk pedig gyalog kăvettlik a szekereket. A mi csaladunkat el6szăr, masokkal egylitt, a Talmud-T6ra epiileteben helyeztek el, s ugyanigy helyeztek el zsid6 csaladokat mas zsid6 intezmenyek epiileteiben, melyekb6l, mint mondottam,. el6z6leg kihordtak a btitorokat. A kăvetkez6
111
parancs az volt, hogy meg kell jelenniink a zsid6 iskola epiileteben es ott beszolgaltatni ekszereinket. Csaladunk neveben anyam es en jelentiink meg. Ekszereink javareszet val6ban beszolgaltattuk, kisebb reszet elrejtettiik es amikorvisszatertiink, megtalaltuk. A Talmud-T6ra epiileteben minden mozdulatunkat ellen6riztek. igy peldaul szigoruan tilos voIt tefilinnel imadkozni es akit "tetten ertek", veresre vertek. Nem sokkal az epiiletekbe val6 koncentralasunk utan h6heraink arra a kăvetkeztetesre jutottak, hogy a zsid6k epiiletekben val6 elhelyezese nem felel meg celjaiknak. Ekkor hataroztak el, hogy a tegla es tet6cserep-gyar epiileteiben es udvaran rendezik be a gett6t. Ez a gyar a kăzelben lev6 Somly6-Csehiben voIt. S kes6bb az egesz szilagysagi zsid6sag gett6jaul szolgalt. Egy pentek este vittek oda minket, egy resziinket az epiiletekben helyeztek el, a tăbbieket pedig az udvaron felaUitott satrakban (itt f6leg a Szilagysomly6n kiviili zsid6k kaptak helyet). Ezutan szadista kegyetlensegek vegtelen sora kăvetkezett. Sok szilagysagi zsid6 hordott szakallt es pajeszt. Kăteleztek 6ket, hogy szakallukat es tincseiket vagjak le. Slomo Zalman Ehrenreich szilagysomly6i f6rabbi megpr6balt kibujni az utasitas a161,azonban Krasznai, ez a h6her, epiiletr61 epiiletre, satorr61 satorra jart feliilvizsgalni, hogy eleget tettek-e parancsanak. A rabbi szakaUat a szombat bealltakor vagtak le, fegyveres fenyegetes mellett. A rabbi a "selo aszani goj" aldast mormolta es hozzafllzte: "Asrecha Jiszrael mi kamocha am nosa băelohim" (Mily j6 neked Izrael ki "Istenben boldogulsz") Amikor bementiink a gett6ba, elvettek t6liink minden ing6sagunkat, csak a pokr6cokat hagytak meg. Bizonyos m6don megszerveztek ottletiinket, kăzponti konyha letesiilt meg az nap, amely mar delben f6tt eteUel szolgalt; zsid6 "rend6răket" is kineveztek, akik a bels6 rendre iigyeltek, mig a csend6răk a gett6falakon kiviil 6rkădtek. Val6jaban egesz konyhai elelmezesiink egy tanyer levesb61 aUt, amelyet delben kaptunk. Zuhanyoz6kat is letesitettek. A fiatalokat bekiildtek a varosba, ahol a
kereszteny lakosoknal vegeztek kiilănbăz6 munkakat. J6magam a gett6 teriileten kaptam megbizatasokat. Az imadkozasi tilalom tovabbra is ervenyben maradt, s6t meg nagyobb szigorral, mert akit "tetten ertek", mar nem veressel, hanem kikătessel biintettek. Ha a kikătătt elajult, feUocsoltak s ujra kikătăttek, amig a szadistak meg nem untak. Utana a gett6 zsid6 orvosai reszesitettek els6segelyben a megkinzottakat. Ez az orvosi segelynyujtas folyt a gett6zas , valamint kes6bb, az Auschwitzba tart6 utazas idejen is. Mint mondottam, a csend6răk csak kfviilr61 6rkădtek, minden oldalon egy-egy csend6r aUt. A fiatalok kăziil sokan foglalkoztak a szăkes gondolataval. Masok viszont nem akartak elhagyni ebben a nehez helyzetben csaladjaikat, holott akkor meg tulajdonkeppen nem is tudtak, hogy mi var rajuk. A szăkesre val6 csabftas azonban fennaUt. Szăkesi lehet6seg a Kraszna foly6n keresztiil kfnalkozott, minthogy a foly6 kepezte a gett6 hatarat, s a masik oldalon egy kiszaradt foly6meder. Perl David, a kăzeli Unguras helysegb61, ăt rend parasztruhat csempeszett a gett6ba, valamint hamis papfrokat, hogy megszervezze az els6 szăkest. Tetovazas kezd6dătt, mert olyan hfrek terjengtek, hogy tulajdonkeppen csak Magyarorszag belteriiletere akarnak vinni minket, minthogy kăzeledik a szovjet hadsereg, amely mar benyomult Romania teriiletere. A hirek szerint a fiatal fiukat es lanyokat dolgozni viszik, az ăregek pedig a gyerekeket 6rzik. A helyszinen tovabb tart6 kegyetlenkedesek, ăregekkel es gyerekekkel egyarant, azonban nem jăvend61tek semmi j6t es az sem, hogy a munkaszolgalatos korban lev6 ifjakat sem engedtekki a taborb61, hogy szolgalatra jelentkezzenek, s6t, ha munkaszolgalatos keriilt a gett6ba szabadsagra, nem engedtek vissza szazadahoz. Am voltak, akik mindenre talaltak "logikus" magyarazatot. Kes6bb azonban mar hitelesebb informaci6k erkeztek varhat6 sorsunkr61. Egy Elimelech nevii munkaszolgalatos, Joszef Basch pek veje, aki szabadagra erkezett es szinten a gett6-
212
!""
ban rekedt, elmondotta, hogy latta, amikor a desi zsid6kat olyan marhavagonokba raktak, melyeknek meg ablakait is szăges dr6ttal zartak le. Ekkor mar valamennyiiinket elfogott a remiilet. Emlekeztiink Nagyvaradra erkezett lengyelorszagi menekiiltek tărteneteire - akiket "Tamir văneelam" neven emlegettiink - hogy orszagukban a zsid6k tămegpusztitasa folyik. Az igazsag az, hogy nem akartak hin ni nekik. Azutan azonban, amit Elimelech meseIt, megerle16dătt bennem a gondolat, hogy megszăkăm a gett6b61. A somly6i rabbihoz fordultam, hogy mitev6 legyek. A rabbi mar el6z6leg kapott Budapestr61 ertesitest, hogy kiengedik a gett6b61. A jelek szerint azt ajanlottak neki, hogy csatlakozzon a Kasztner-csoporthoz, a rabbi azonban azt valaszoIta, hogy nem hagyja magara hiveit. A rabbi is hallotta, hogy mi tărtent a desi zsid6kkal es noha annak el6tte ellenezte a szăkeseket, most azt mondotta, hogy mindenki sajat belatasa szerint cselekedjek. Vegiilis ugy hataroztam, hogy a csaladdal maradok, mert akkor a gett6ban en voltam a legid6sebb a testverek kăzătt es nem vettem magamra, hogyelhagyjam a csaladot. VoItak azonban, akik megszăktek, sikeriilt atjutniuk a roman hataron es megmaradtak. Igy peldaul a negy Hirschfeld testver kăziil csak egyikiiket, Netat fogtak el, akit halaIra kinoztak. A k6sersagi feliigyel6 (masgiach) szăkesben lev6 vejet is elfogtak es Auschwitzba keriilt, de tulelte. Tudok egy esetr61, hogy mar amikor a vonatban voItunk Auschwitz fele es amikor az egyik allomason kinyitottak a vagon ajtajat, egyik sorstarsunknak sikeriilt kiugrani es megmenekiilni - nevere mar nem emlekszem. A gett6ban sulyos kinzasok ala vetettek azokat a zsid6kat, akiket gazdagokkent ismertek, azzal a ceHal, hogy aruljak el "hova rejtettek .ki.ncseiket". Ezek kăziil emlekszem a Feiger, Csengeri, Kohen es nehany mas csaladra. A gett6ban hallani lehetett a megkinzottak jajkialtasait. Ez tartott egesz az ets6 transzport indulasaig, melyre Savuot iinnep masodik napjan keriiIt sor. Titokban sikeriilt imadkoznunk, ami-
koris a. kint elhelyezett 6răk figyelmeztettek, nem kăzeledik-e veszely. A gett6ban szombaton epp ugy kătelez6 voIt a munka, mint hetkăznap. Erre is feliigyeItek a zsid6 "rend6răk", mint ahogyan 6k ellen6riztek a tisztasagot, a kăzăs konyha munkajat es az etel kiosztasat. De, mint mondottam, valamennyiiinket 6riztek kiviilr61 a kakastollasok es a hozzajuk csatlakoz6 szilagysomly6i huliganok. A csend6răk făle egy nemet tiszt voIt kirendelve, aki id6nkent belepett a gett6 teriiletere is. A szilâgysomly6i huliganbanda vezet6je egy Lazar nevii nyomdasz voIt. Egy alkalommal bandajaval "ekszerkutatas" clmen jelent meg a gett6ban es er6szakkal magaval vitt egy 15 eves kăriili lanyt bestialis ăsztănei kielegitesere. A haboru utân elfogtak es elnyerte biinteteset.
1944 purim Kiilăn kătelessegemnek tartom, hogy megemlekezzek aldott emlekii rabbinkr61, Slomo Zalman Ehrenreichr61. 1944 purim napjan a rabbi veje, Jona Vogel kăzăIte a rabbival es hazanepevel a szărnyii hirt, hogy a nemetek megszalltak Budapestet es uraljak egesz Magyarorszagot. Jona hozzafiizte: "El vagyunk veszve". Mint. olyasvalaki, aki sokat jarta a vilagot, tudta hogy mit beszel es milyen fejlemenyek varhat6k. Egyik napr61 a masikra keriiltiink csapdaba es mar nem mondhattuk a magyarorszagi zsid6k kedveIt mondasat: "Ilyesmi nalunk nem fordulhat eI6!" Az voIt a helyzet ugyanis, hogy mar nagyonis biztunk abban, hogy a nemetek elvesztettek a haborut es a megvaltas kăzeledik. S remelni mertiik, hogy a magyarorszagi zsid6sagra nem sujt le a halal pa1l6sa. Meg fiilemben cseng a ZsoItarok Kănyveb61 vett idezet, melyr61 ezen a szombaton, a Szombatok Szombatjan, predikalt a rabbi: "Van-e ertelmes, aki keresi az OrăkkevaI6t". Rabbink ezzel a nagyvilagr.a celzott es kăvetkeztetese az voIt, hogy "senki sem keresi"; senki sincs a "g6jok" kăzătt, aki az Orăkkeval6t
•••
213
keresi, mert nincs Isten sziviikben. Ezpeszach elott tOrtent, azon peszach elott, amikor, mint mondottam, kiiiztek hazainkb6l es a gett6ba vittek. Rabbink a harmincas evek elejen jart ErecJiszraelben es felajanlottak neki a jeruzsalemi Bet-Din-Cedek, rabbinikus bir6sag elnoki tisztjet. Kesobb elmondta, hogy amikor visszatert Szilagysomly6ra, mese It a szent varosr6l, a Machpela barlangr6l es hajlamos voIt arra, hogy elfogadja a felajanlott allast. Hitkozsege eloljar6i azonban nem jarultak hozza, hogy oregkorban sziiletett fiat, Chajimot (aki masodik hazassagab6l szarmazott) hagyja ut6djaul. A katasztr6fa napjaiban azutan ket fia, Mose es Chajim kisertek a gazkamraba, annak ellenere, hogy Mengele mind a ket fiut jobb oldalra kiildte. A rabbival egyiitt az o kiilOn csoportjaban Somly6 hetven mas tagja ment a halalba. Elvaltam tole, mielott csoportjaval egyiitt tavozott, melyhez egyebkent en is csatlakozni akartam. Mind a mai napig rejtely szememben, hogy megparancsolta akkor nekem, ne kovessem es ezeket mondotta: "Wolf fiam, igerem neked, hogy te hazatersz!" Csakhogy; jaj voIt annak a hazateresnek es jaj a szenvedeseknek melyeken atmentem, amig ujra visszaterhettem sziilovarosomba, Szilagysomly6ra!
* * * Apam, boldogult Jicchak Ajzik, - Griinwald Juda szatmari tud6s rabbi, a Chatam Szofer leszarmazottja tanitvanya voIt. Tizenegy eves koraban kezdett tanulni nala, o voit a legfiatalabb jesiva-novendek. Meselik, hogy amikor a kisfiu tanulasra jelentkezett, termeszetesen levizsgaztattak es egy idosebb novendeket biztak meg, hogy vele egyiitt tanuljon - o azonban mar bar-micva korban elnyerte rabbijat61 a "Morenu" jelzot. Tizenkilenc eves koraig folytatta jesiva-tanulmanyait. A gett6ban atadta nekem rabbi oklevelet, amelyet titokban tartott maganal, amikor azonban a vonaton Auschwitzba tartottunk, a magyar orok ujra es ujra atkutattak benniinket es elvettek tolem ezt az okiratot is.
OsszezsUfolva, etlen-szomjan utaztunk a vagonokban, lelegzetnyi levegonk sem voit. Amikor vonatunk Kassara ert, ahol a magyarok atadtak minket a nemeteknek, meg egy utols6 motozast hajtottak vegre rajtunk, de ezzel meg nem ertek veget uti szenvedeseink. Minden vagonnak "felelose" voit a sorstarsak koziil, (a mi vagonunkban Basch a pek lanya voIt a felelos). Az egyik allomason, amikor a vonat egy idore leallt, ereztiik, hogy a vagonokat ide-oda tolatjak es hirtelen lovest hallottunk. Azt hittiik, ez a veg - es imadkozni kezdtiink. Kesobb megtudtam, hogy amikor a vagonokban elhelyezett vodrokbol kiontottek az iiriileket, az egyik vodor tartalmanak egy resze arra a vagonra froccsent, amelyben a vonatkisero nemet orok voltak. A nemet tiszt ahhoz a vagonhoz lepett, ahonnan a vodrot kiontOttek es felsz6litotta a vagonfelelost, hogy alljon elo. Ez itt is no voIt, a Matyas csalad egyik tagja, vagy legalabbis o vallaIta magara. A nemet tiszt raparancsolt, hogy lepjen ki a vagonb61 es a helyszinen agyonlotte. Ebben a vagonban voIt, egyebkent, rabbink is. Az utazas gyotrelmei Auschwitzban ertek veget. Kiszalltunk es egy nagy tersegre keriiltiink, aho.l~ahalal angyala voit a korlatlan ur. Az asszonyokat azonnal balra kiildtek, a ferfiakat jobbra. Ezutan kezdodott a ferfiak szelekci6ja. Apamat balra kiildtek es en vele mentem, anelkiil, hogy oda figyeltem volna, hogy engem jobb, vagy bal oldalra iranyitottak-e. Menet kozben szatmari zsid6k csoportjaba iitkoztiink, en belopakodtam a sorba es kaptam toliik egy kenyeret. Amikor visszatertem a sorba, mar nem talaltam Eliezer-David testveremet. Apammal egyiitt folytattuk utunkat es ettiink a keny~rbol. Vjra megallitottak benniinket, parancs - '" hangzottel: sapkakat levenni! Aki nem sieteţt,' .• annak leiitOttek fejerol a sapkat. Kozben eszrevettem, hogy fiatal barataim jobbra mennek, habar akkor meg nem ertettem pontosan, hogy ez mit jelent. Magammal huztam apamat es azt mondtam neki, menjiink mi is barataimmal.
,---
214
Amikor csiitărtăk este megerkezti.ink uticelunkhoz, mar lattam az "Arbeit macht frei" feliratot, valamint a villanyarammal telitett dr6tkeritest. De meg az ejjel visszavittek minket Krakk6ba es csak masnap tett le a vonat Auschwitzban. Lenyirtak hajunkat, fiirădni ki.ildtek es az ugynevezett "Cigany-blokkban" helyeztek el benniinket. Ez penteken voIt. Meg aznap megjelent nalunk egy osztrak zsid6 es ezt mondotta: "Ha eletben akartok maradni, mondjatok azt, hogy iparosok vagytok". Ezzel az osztrak zsid6val kes6bb meg tăbbszăr talalkoztunk. Szombat reggel tartottak az els6 "Appelt", a blokkparancsnok feli.igyelete alatt, aki irgalmatlan kegyetlenseggel "igazitotta" egyenesre sorainkat. Măgăttem egy ukrajnai munkaszolgalatb61 visszatert ferfi aUt - azt hiszem Chajim Halberstamm, a szilagysomly6i rabbi veje voIt - aki, amikor felismert, elmondotta, hogy Ukrajnaban talalkozott Dov Jehuda fiveremmel, aki ott, mint pek mukădătt, de atszăkătt az oroszokhoz. Az 6 szavaira figyeltem es nem vettem eszre, mi tărtenik kări.ilăttem. Egyszerre lattam, hogy a fiatalokat kiilănvalasztjak. Megkerdeztem, mi tărtent es azt mondottak, hogy ezek iparosoknak jelentettek be magukat. Apam arra kert, hogy ne csatlakozzak hozzajuk es ezert vele maradtam es visszatertem a blokkba. Ezeket a fiatalokat egy masik tâborba ki.ildtek. Masnap, vasârnap, megerkezett a besztercei transzport, kăzăttiik egy rokon is. Oket egy kăzeli blokkban helyeztek el es apâm hetf6 reggel elment megl::itogatni ezt a rokont. Mikăzben tavol voIt, kiiiritettek a blokkunkat es mintegy szaz fiatalt - kăzti.ik engem is - kivalasztottak es elvittek onnan. Akkor lattam utoljara apamat. A szilagysomly6i rabbi unokaja es en egy ideig a taborparancsnok szolgaikent mukădtiink. Nagyon nehez voIt a sorsunk es az ehseg alland6an kinozott. Id6nkent egy-egy kenyeret loptam a taborparancsnok ellen6rzese alatt al16. keszletb61, aki azonban szamolta a kenyereket
es eszrevette a hianyt. Nekem tamadt es lopassal gyamisitott, en pedig ugy tettem, mintha nem ertenem, amit mond. J6l tudtam, hogy ezert akar halalbiintetes is jarhat. A taborparancsnok Steinmetz Altert bizta meg, hogy tolmacsoljon. Mikăzben a kihaUgatas folyt, en tovabbra is megjatszottam magam, mint aki nem ert nemetiil. Valahogyan sikeriilt elbujnom a kărenk cs6di.ilt emberek kăze, mikăzben a taborparancsnok pisztollyal a kezeben keresett. Appelt rendelt el, en azonban nem jelentem meg, hanem elbujtam egy tavoli barakkban es ott rejt6zkădtem csiitărtăkig. Akkor ugyanis valamennyiiinket ăsszeszedtek, vagonokban raktak es a merzbachtali lagerbe vittek. Ez egy erd6 kăzepen voIt. A frankfurti jesivaban tanuIt es igy nemeti.il j6l besze16 Steinmetz AItert neveztek ki ~ felel6snek. Ott tudtam meg, hogy apamat a wolfsbergi taborba vittek. Onnan hozott irasos iizenetet reszemre egy Rosenfeld nevu sarmasagi fiu. Ebben az erd6ben lev6 taborban kezdetben favagassal foglalkoztunk, kes6bb mas munkakat kaptunk. En voIt am a tabor szanitece. Szeptemberig maradtunk ezen a helyen, ekkor kăzăltek veli.ink, hogy a tabor megszunik es valaszthatunk harom masik tabor kăzătt, melyeknek nevet felsoroItak. En Wolfsberget valasztottam, minthogy apam onnan ki.ildătt iizenetet. Remeltem, hogy sikeri.il visszontlatnom. Kăzben egyre hidegebb lett, de nem engedtek, hogy pokr6cainkba burko16zzunk. Aki megtette, veresre vertek. Egy ilyen ellen6rzes alkalmaval ledobtam magamr6l a pokr6cot es a kerites ala rejtettem. Id6kăzben kăzăltek a lagerben, hogy tekintettel a kăzelg6 telre, harminc even aluliak jelentkezhetnek gyari munkara. Mint kes6bb kideriiIt, ez satani megtevesztes voIt. A feliratkozas a kes6i 6rakig tarott es en is bealltam a sorba. Maig sem tudom, hogy miert, de az utols6 pillanatban meggondoltam magam, el6vettem pokr6com a rejtekhelyr6l es tavoztam. Ez tulajdonkeppen eUentetben aUt minden logikaval. Kes6bb megtudtam, hogy ezeket a jelentkez6ket vagonokba raktak es egyenesen a gazkamrakba
215 vittek. Ismet esodaval hataros m6don menektil- . temmeg. Meg nehany hetig voltunk ezen a helyen. Amikor ez a tabor megszunt, elvaltam Steinmetz Altert61 is. Mint mondottam, Wolfsberg tabort valasztottam, abban a remenyben, hogy megtalalom apamat. Itt vasutepftesnel dolgoztunk. Tudomasomra hoztak, hogy apam a tabor k6rhazaban van. Ott kerestem, de azt mondottak, hogy erkezesiink napjan egy masik k6rhazba vittek. Kes6bb egy Izsak loel nevu ismer6somt61 - aki ugyanebben a k6rhazban fekiidt - megtudtam, hogy apam Chanukakor meghalt es Izsak temette el.
* * * Egesz telen, 1945 februarjaig, dolgoztam utepitesnel a wolfsbergI taborban. Az ehseg es a rettenetes hideg mellett meg az az erzes is kfnzott, hogy draga apam kozeleben voltam es nem sikeriilt latnom, nem sikertilt segftenem rajta. Februarban mar hallottuk, hogy az oroszok kozelednek. Talan kozeledik a megvaltas! Ebben a taborban a Todt szervezet kereteben dolgoztunk. Ez a nemet szervezet a haborus erOfeszftesek kereteben epftkezesi munkalatokat folytatott. A munkavezet6k is ehhez a szervezethez tartoztak, amely annak ellenere, hogy tulajdonkeppen vallalat voIt, nem bant kiilonosebben j61 a kenyszermunkasokkal. Osszebaratkoztam egy nagyvaradi sorstarssal, akivel kozosen rajottiink, hogy lehet6seg kfnalkozik arra, hogy a munka 6raiban elrejt6zkodjiink valahol . es csak az Appelra jelentkezziink, mintha egesz nap dolgoztunk vblna. A varos szelen eptilOfelben lev6 hazakat fedeztiink fel, pineekkel. Egy ilyen pinceben bujtunk meg naponta es esak este jelentkeztiink. Ez mintegy tfz napon kereszttil tartott, mfg kozben a foldeken talalt eeklaval taplalkoztunk. Egy napon hirtelen eszrevettiik, hogy egy Todt-feliigyel6 all mellettiink, pisztolyt szegezve rank. Nem segftett semmifele kifogas, olyasmi, hogy baratom megbetegedett es en segftek neki. Hirom napig fogdaban tartottak. S a vegen
esti 6rakban el6vezettek es az egesz tabort kivezenyeltek, hogy jelen legyen kivegzesiinkon. Baratom nyakara kotelet hurkoltak es a lagerparanesnok rugta ki al6la a szeket. Amikor ram keriilt a sor, a taborparanesnok megkerdezte, hany eves vagyok~ Megmondtam, hogy tizenkilene. Ugy latszik, megszant, mert esak ennyit mondott: "Egy fiatal fiu". Es megkegyelmezett. Ilyen jatekot uzott velem a sors - egyszer megmenekiiltem, mert nem mentem a fiatalokkal, most meg fiatal korom mentett meg.
* * * A szovjet hadsereg mar benyomult Nemetorszag teriiletere, a nemetek azonban nem irgalmaztak zsid6 aldozataiknak. Kivittek abb61 a taborb61, ahol voltunk es ket heten at tart6, er6ltetett gyalogmenetben vittek eseh teriilet fele. Utkozben 16tetemek megsiiWtt husaval taplalkoztunk, szomjunkat pedig h6val oltottuk, mert iv6vizet sem adtak. Csehorszagban nyitott tehervagonokba raktak es ot embernek adtak egy-egy kenyeret. Ez voIt az egesz ellatasunk. A vonat gyariizemek mellett haladt el es a munkasok mindenfele elelmet dobtak a vagonokba, amikoris a naei 6rok fegyverrel fenyegettek 6ket. A tiroli hegyek fele tartottunk. A vagonokban egymasra fekiidtiink, fgy pr6baltuk melegfteni egymast. Akik azonban feliil voltak, megfagytak. Mar a hirhedt mauthauseni tabor kapujaban jartunk, amikor nemet 6reink szokdosni kezdtek. Alig nehanyan maradtunk a Wbbszazb61, akik megkezdtek a halalmenetet. Abban remenykedtiink, hogy Mauthausenben legalabb tet6 lesz a fejiink felett, de nem engedtek be benniinket a zsUfolt taborba, ahol meg a naeik uralkodtak. Ebenseebe vittek minket, ahol kimertilten estiink ossze. A h6ban sokan koziiliink megfagytak. En valahogy beszivarogtam a taborba. Nehany mas szilagysomly6i is megtette ezt. Ott fiird6be vittek, ahonnan azonban meztelentil kergettek ki a h6ba, megint esak az ottlev6 tomegbe, ahol olyan surun voltunk, hogy esak oldalt tudtunk fekiidni, haton nem. A legWbb szilagysomly6i es mas szilagysagi ifju Ebensee-
r 116
ben vesztette eletet. Csak het-nyolc megmenektilttel talalkoztam. Ebensee vegyes tabor voIt. A legktilănbăz6bb orszagokb61 voltak ott zsid6 deportaltak. Itt talalkoztam a szilagysomly6i Heimlich DaviddaI, aki elmeselte a tăbbi szilagysomly6i tărtenetet. A nacik, mint mondottam, ăsszeomlasuk kiiszăben sem sziintettek meg kinzasunkat. Az amerikaiak altal bombazott vasutvonal javitasan dolgoztunk. Welz varos mellett talaltam egy arpaval teli zsakot, azt ragcsaltuk, az voIt az elelmiink. Peszachkor nem ettiik a felkinalt etelt, hanem ugyancsak arpaval taplalkoztunk. Mikăzben a vasuti talpfakat cipeltem, lattam egy sir6 nemet menektiltekkel megrakott vonatot. Nevettem rajtuk, am it eszrevettek az 6răk es sulyosan megvertek. Ekkor azonban mar a nemetek tămegesen menekiiltek. A tamad6 bombavet6k elsătetitettek az eget felettiink. Peszach utan visszavittek minket Welzb61 Ebenseebe. Kăzben' azonban en mar egyre jobban legyengiiltem es a felszabadit6 amerikaiak a k6rhazban talaltak. Chajim Halberstamm egy nappal a felszabadulas el6tt halt meg. A k6rhazban, ah 01 fekiidtem, ket szilagysomly6i orvos is dolgozott, dr. Benedek es dr. Gal. Majus h6nap voIt, nagy meleg es mindeniitt fojtogat6 szag terjengett. Az orvosok egyszerre elrendeltek az ablakred6nyăk bezarasat. Nem tudtuk, mi tărtent. Egy fel 6ra mulva megjelent az egyik orvos es ezt kialtotta: - Zsid6k, felszabadultunk! En azonban mozdulni sem tudtam, noha nem voltak nyllt sebeim sem a testemen, sem a labamon. Hajnali ăt 6rakor erkezett az els6 amerikai tank a lagerbe. Feltărte az elelmiszer
raktart, Rizst es diszn6hust vittek ki onnan, megf6ztek es mindenki kaphatott. En nem ettem ebb61. Masok ravetettek magukat az etelre es ezert ezrek fizettek eletiikkel: diaret kaptak es elpusztultak, annal is inkabb, mert vegelgyengiiles kăvetkezteben amugy is a halal kiiszăben alltak. En az agyban maradtam, sulyos fajdalmaim voltak. Osszesen 28 kil6 voltam. Egy nemet szanat6riumba vittek, ahol megpr6baltak dietas kosztra fogni, de keptelen voIt am enni. El6szăr csak cukor nelkiili teat ittam, azutan cukros teat, majd levest kaptam. Csak 18 nap mulva kezdtem ujra hozzaszokni a szilard etelhez. Egy h6nap mulva mar 45 kil6 voltam. Amikor talpra alltam, 1945 junius vegen, megkaptam a megfelel6 igazolasokat es "haza" indultam, tăbbedmagammal. Becsben megpihentiink egy romos hazban, hogy kipihenjiik magunkat. En elaludtam. Tarsaim otthagytak. Becsb61 Sopronba utaztam, itt ettem el6szăr tăbb mint egy ev utan ujra k6ser kosztot. Kăzben a fejemen lev6 nemet sapka miatt egy orosz katona nemetnek nezett es le akart tart6ztatni. Megmondtam, hogy zsid6 vagyok es csak azert van rajtam ez a sapka, mert mas nincs. Kidertilt, hogy ez a katona is zsid6 voIt. Adott egy masik sapkat, nehogy tovabbra is bajom legyen. Sopronb61 Budapestre mentem, onnan, egy heti tart6zkodas utan, julius vegen visszaerkeztem Szilagysomly6ra. Smuel testverem - aki kes6bb kăzlekedesi baleset aldozata lett - valamint Eva n6verem mar otthon voltak. Ok, mint mindazok, akik visszatertek, naponta kimentek a vasutallomasra, abban a remenyben, hogy a vasuti kocsikb61 leszallnak rokonaik, hozzatartoz6ik, akiknek esetleg sikeriilt megmenekiilni a pokolb61.
117
BLONDER ABRAHAM-ODON
VESZKORSZAK ZILAHON Eletben maradtam, hogy, mint irva van a bibliâban, "s jătt a menekv6", meseljek, beszamoljak. 1945 okt6bereben keriiltem vissza a "vegs6 megoldas" alt al zsid6kt61 iires Zilahra, hol nem voIt mar mit keressek, sem csalad, sem barat, sem ismer6s. Harom evig voltam orosz fogsagban s csodaval hataros volt megmenekiilesem, annyi szenvedes, ehezes es betegseg utan, 95 kil6r61lefogyva 40-re. Mint sok masok, "veletleniil" eletben maradtam. Azert mondom, hogy veletleniil, mert meg fogsagba esesem el6tt munkaszazadunk utat epitett Ukrajnaban s a h6s magyar honvedek, kik az els6 vonalb61 vetelezesre jăttek hatra, sz6rakozasb61 Iăvăldăztek rank s sajnos sokakat kăziiliink elt
a 15-ik szazadban 6seim a Bethlen-gr6fok berl6i voltak. Ezen aktaban fel vannak sorolva a csalad nevei, sziil6k, gyerekek. S ezt adtam at a hat6sagoknak eredetiben, igazolaskeppen. De mit segitett ez? Az sem segitett, hogy edesapam az els6 vilaghaboruban mint tărzs6rmester szolgalt a fronton s csom6 kitiintetesnek volt a tulajdonosa. A magyar hat6sagok Zilahon nem ismertek el a kivetelezettsegi jogat ami tărvenyesen jart volnaneki es eldeportaltak csaladostul. Vele egyiitt az egesz zilahi zsid6sagot, ăreget, fiatalt, asszonyt es gyereket. Tudomasom szerint a zilahi zsid6sag nagy resze helyben begyăkerezett lakosok voltak emberălt6kăn at. En Mocsolyan sziilettem, a Szilagy-Samson-i jarasban es ott eltiink 1920-ig mig bekăltăztiink Zilahra. Anyai. nagysziileim is, Mandel Samuel es Chaja, szilagysagiak voltak, Samsonban eltek hol sz6leszettel (hires voIt a samsoni bor) es palinkatermelessel foglalkoztak. A zilahi zsid6k altalaban hajlamot mutattak a magyarsag fele, s voIt kăztiik kik tulleptek az asszimilaci6 hatarait. De voltak aktiv cionistak is, ezek kăzt els6sorban megemlitend6 Temer Jakab, kinek orszagos szerepe voIt az erdelyi cionista mozgalomban. Temer meg a 40-es evek el6tt halt meg. En tavol voltam Zilaht61 1944-ben, tavol jartam a poklok poklat. Csak mikor visszakeriiltem 1945 vege fele, alltam szemt61 szembe a remes val6saggal, hogy elpusztitottak csaladomat es vele egyiitt a tăbbseget azon 82 zsid6 csaladnak kik Zilahon eltek. Ezt nem lehet elfelejteni, nem lehet megbocsatani.
r 218
ILOVITS TIBOR
REMSEGES NAPOK ZILAHON 1941-42-ben bevonultattak munkaszolgalatra a zilahi zsid6 ferfiakat, elhurcoltâk Ukrajnaba s koriilbeltil 90 szazalekuk nem tert vissza. En is kaptam 1942-ben egy "ZS"-jelzesii behfv6t, de az azon feltiintetett sziiletesi ev hibas volt s ezert ugy tettem, mintha nem nekem sz6lna. Nem vonultam be. A transzportot elvittek Oroszorszagba es taIan igy menekiiltem meg, mert az a szazad, amelybe keriiltem volna, szinte teljesen elpusztult. Az otthon maradt zsid6 fiatalok leventekotelesek voltak, 12 evt6118-ig. A zsid6leventeket munkara vittek kiilOnboz6 16terekre, ahol a magyar leventek 16gyakorlatot tartottak. Egyesek allami intezmenyekben takarîtottak. Zilahon osszesen egy tucat zsid6' levente lehetett, fele 12-14 eves. Rosenberg Mikl6ssal es Markovits Lajossal a fen6ttek csoportjaba tartoztunk. A kisebbek kozott voIt ket fiu, Frenkel kelmefest6 gyermekei. Frenkel makacsul kitartott a chaszidizmus mellett es annak tanftasa szerint nevelte gyermekeit. Ezek a gyerekek voltak az egyetlenek Zilahon, akik hosszu pajeszt viseltek, apjuk pedig hosszu szakallt. Rendkfviil szogalmas ember voIt, reggelt61 estig dolgozott, utana pe dig ejfelig Talmudot tanult. A gyerekei sokat szenvedtek a kereszteny leventekt61, akik minden alkalmat megragadtak arra, hogy meghuzzak a pajeszukat. Egy ilyen alkalommal az egyik Frenkel gyerek segftsegere siettem s ebb61 majdnem nagy baj keletkezett. A magyar leventek koriilvettek es csak egy ismer6s rend6r kozbelepesenek koszonhettem szabadulasomat. Miutan az ilyen incidensek tăbbszor is megismetl6dtek, elhataroztam, hogy nem maradok tobbe Zilahon, mert veszelyeztetve ereztem az eletemet. Masnap elutaztam Kolozsvarra, s ott dolgoztam egy zsid6 cegnel a bevonulasomig. 1944 elejen kenytelen vol,tam visszaterni
Zilahra es nemsokara behivtak munkszolgalatra, a katonakoteles korban lev6 tobbi zsid6 ifjuval egyiitt. Valamennyien ugyanazon a napon kaptuk meg a behfv6kat, konnyen elkepzelhet6, milyen' gyasznap voIt ez a zilahi zsid6k szamara. A ferfiak koziil csak az oregek maradtak 'a varosban. Kes6bb tudtuk meg, hogy a fiatalok behfvasat a nagybanyai Reviczky ezredesnek koszonhetjiik. fgy akart megmenteni benniinket a deportalast6f'" Ez termeszeţesen csak a haboru utan tud6dott ki. Zilahr61 oten vonultunk be: Rosenberg Mikl6s, Konigstein Zsigmond, Markovits Lajcsi es Ger6 acsi es j6magam. Emlekszem, ejjel gyiiltiink ossze az allomasnal, elbucsuztunk hozzatartoz6inkt61 es feltiltiink a nagybanyai vonatra. Nagybanyan 6riasi ziirzavar voIt, tfzezrevel erkeztek az orszag minden reszer61 a behivottak, akiket a szabad eg alatt "szallasoltak el", mert a laktanyakban mar nem voIt hely. A szazadokat ketszazas csoportokb61 alakftottak, nem nevsor szerint: egy~zeriien.leszamoltak 200-240 ember. A 1l0/64-es szazadba keriiltem, mfg a tăbbi zilahi egy masik csoportba jutott. A tomegben megpillantottam Rosenberg Mikit, aki atkialtott hozzam: "Gyere at ebbe a szazadba, itt vannak az osszes zilahiak." asz.tonom azonban azt diktalta, hogy maradjak ott', ahova a veletlen iranyitott, s visszakialtottam: "Gyertek at ti, ha akartok!" fgy tărtent, hogy valamennyien atjottek, Ger6 acsit kiveve. A haboru utan deriilt ki, hogy szerencsesen valasztottam. A mi szazadunkban aranylag elviselhet6 voIt az elet, a masikban, ahova megboldogult Ger6 acsi jutott, kegyetlen tisztek es keret garazdalkodott . A zilahi fiuk egesz id6 alatt a nagyvaradi hadapr6d iskolaban teljesftettek szolgalatot. Az
--~
119
en beosztasom diszn6pasztor voIt, de a tehenek feliigyeleteert is felelos voltam. Bevonulasunk utan ket h6napra megkezdodătt a zsid6k gett6ba terelese, a szilagysagi zsid6sagot Szilagysomly6ra iranyitottak. Zilah1'61minden zsid6 csaladot deportaltak, egy kivetelevel, ahol a csaladfo szaz szazalekos hadirokkant voIt az elso vilaghabonib61. Egy Zilah melletti faluban is ottmaradt a Fried csalad, hasonl6 megfontolas alapjan. A haboni utan ez a csalad Zilahra kăItăzătt. Ut6dai Izraelben, Jeruzsalemben telepedtek le. A gett6zas utan minden kapcsolatunk megszunt csaladtagjainkkal, csak annyit tudtunk, hogy Nemetorszagba deportaltak oket. .Szeptember v~geig maradtunk Nagyvaradon, s amikor az oroszok kăzeledtek, az osztrak hatar iranyaba vittek benniinket. Eloszăr Koszegre, azutân Szombathelyre, majd egy Ondod (v. Onr6d'?) nevu ciganyok lakta faluba. Sokat kănnyftett helyzetiinkăn a ciganyok szolidarităsa. Rosenberg Mikit peldaul val6saggal adoptalta egy ăregasszony, mert nagyon hasonlitott egyik elhurcolt fiara. Meg ma is emlekszem ana, hogy az ăregasszony azt kialtotta: ..MikI6s, eszik egy kis pacsmacsikot?", vagyis makostesztat. Az ilyen meghfvas akkor hihetetlennek tunt, hiszen kenyeriink is alig voIt, nagyon szenvedtiink az elelemhianyt61. A falu egy erdo szelen fekUdt, tavol a foutakt61. Ezert ritkabban zaklattak benniinket, mint mas szazadok munkaszolgalatosait. A felszabadulasunk kiilănăsebb bonyodalm<ţknelkiil zajlott le, majdnem mindenki t(ilelte ci munkaszolgalatos korszakot. Gyalog indul-
tunk hazafele, a szazad szetsz6r6dott. Marcsak azert is, mert (it kăzben az oroszok kiilănbăzo kăzmunkakra vittek a hazafele tart6 munkaszolgalatosokat. Budapest elott az egyik faluban megallitott egy fiatal orosz katona, revolvert szegezett ram es kikutatta a zsebeimbet. Csak egy par tfilint taIa It. Nyilvan nem tudta, hogy mirol van sz6, szuronnyal kinyitotta es talalt benne egy szamara ismeretlen betukkel irt szăveget. Talan ana gondolt, hogy kem vagyok. A ram szegezett revolver semmi j6t nem igert. Ekkor elokeriilt. egy magasrang(i tiszt, a katona megijedt es utamra engedett. Igy aztan feltiink az 01'OSZkatonakt61, s rajăttiink ana: ha zsid6knak mondjuk magunkat, meg kellemetlenebb helyzetbe jutunk. Ezert romanoknak adtuk ki magunkat s olykor kaptunk egy kis kenyeret is. Egy h6napi gyaloglas utan erkeztem haza Zilahra. Tosgyăkeres zilahi zsid6t alig talaltam. Batyam, Ilovits Zoli voIt az elso, aki hazaerkezett Zilahra a felszabadulas utan, majd Izrael Pali es nehany mas munkaszolgalatos. Zilahi eredetu zsid6 no, illetve lany, taI an 5-6 tert vissza a deportalasb61. Kăzăttiik Gero Duci, aki Tivonban lakik, Markovits Ibi, Fischer Haicsu, Albert Ibi es R6zsika, akik szinten Izraelben talaltak otthonra. EIszomorit6 allapotban voIt a templom, tele voIt pihevel. Oda raktaroztak el a zsid6 holmikat es a dunyhakat felhasitottak: penzt, ertektargyakat kerestek benniik. Ahogy irva vagyon: gyilkoltatok es raboltatok! A zsid6 es. vagyona kănnyu preda voIt Zilahon 1944-ben.
220
HIRSCHFELD
MARGIT
KET SZILAGYCSEHI
A HALALMARSON Miutan a magyarok elfoglaltak Eszak-Erdelyt, Eszter hugommal felmenttink Pestre munkat keresni, mert a mi videktinkăn egyre nehezebb voit zsid6nak kereseti forrast talalni. A Wesselenyi utcaban laktunk, ott ert benntinket 1944. marcius 19-ike, amikor a nemetek bevonuItak Magyarorszagra. Lakasunk ablakab61lattuk, hogyan lakoltatjak ki eraszakkal a nemetek a vendegeket a Royal sza1l6b61, pizsamaban kergettek ki aket az utcara, s bărăndjeiket, ruhajukat, az ablakon dobaltak ki utanuk. Ez voIt az elsa veszj6s16 jele szamunkra a meg nem sejtett jăvanek. A megszorft6 intezkedesek a zsid6 lakossag ellen ezut an mar szinte naponta kăvettek egymast: sarga csillag, kijarasi tilalom, amely zsid6knak csak ket 6rat engedelyezett naponta, tigyes-bajos dolgaiknak elintezesere a varosban. A pesti huliganok sz6rakozasahoz tartozott a zsid6k kidobalâsa a villamosb61 menet kăzben. Meg a szerelvenyek harmadik kocsijaban is bantalmaztak aket, noha hivatalosan itt engedtek meg szamukra az utazast. Az elelmiszer-beszerzes egyre nehezebbe valt, fOleg a kijarasi korlatozas miatt. Mire a vasarcsarnokba erttink, mar haza kellett szaladni. A berhazban, amelyben laktunk, a zsid6kat az egyik emeletre csoportositottak. Minden szolgaItatasert, barmilyen csekely is voIt, meg kellett nyerni, megvasarolni a hazmester kegyeit. Elhataroztam, hogy nem viselem a sarga csillagot, s olyankor indulok bevasarolni, amikor nemi remeny van a keresett aru beszerzesere. Igy jartam a vasarcsarnokokat es bevasaroltam a berhazban lak6 tăbbi zsid6 csalad szamara is. Voltak kăzătttik tehetasebbek, kik megfizettek a beszerzest, az elelembal a nincsteleneknek is jutott. A hats6 kapun osontam ki, ah 01 a vice-
hazmesterrel jobban megertetttik egymast, elnezabb voIt. A berhaz besug6ja a fahazmesterne voIt, tale kellett felni ... Lakott a hazban egy kereszteny ember, aki kioktatott vallalkozasom veszelyeire, es megmondta, mikor hova menjek, kital6vakodjam, kit lehet lefizetni, hogy szemet hunyjon. Igy mindig teli szatyorral, kosarakkal tertem vissza, sat, neha a varoson kivtilre is elmereszkedtem, hogy tejet hozzak a kisgyerekeknek es csecsemaknek. Csak egyszer kertiltem veszelyes helyzetbe: a vasarcsarnok .bejaratanal posztol6 nyilasok bevittek az arszobaba es felelassegre vontak, hogy zsid6 letemre tiltott 6rakban jarok bevasarolni. Ott tartottak egy ideig, de semmit nem tettek. Sztintelentil kerdeztem, hogy mit akarnak tulajdonkeppen, de nem valaszoltak. Vegtil megertettem, hogy penzen kell megvasarolnom j6indulatukat. Lefizettem a sapot es elengedtek. Igy tudtam meg, hogy ez a gyakorlat. • Ezutan mar magabiztosabban jartam bevasarolni. A ktilsam nem arulta el szarmazasomat, a szemeim vilagosak, az arcom mongolosan magyaros, nem latszottam zsid6nak. Egy razzia soran megis feltart6ztattak, a papirjaimat kertek es felelassegre vontak, hogy nem viselem a sarga csillagot. Zavaromban is kivagtam magamat valahogy. Azt mondtam, sietve ruhat kellett cserelnem, nem voIt idam atvarrni ra a sarga csillagot. Szalasiek hatalomatveteleig valahogy atveszeIttik hugommal a nyarat. Okt6berben azonban rank kăszăntătt a nyomorusag. Zsid6k ezreit fogdostak ăssze es inditottak az osztrak hatar fele, a hirhedt halalmars kereteben, amelyben sokezren elettiket vesztettek. Mi is ott meneteIttink a sorban. Eszter hugom gyenge fizikumu voIt, nekem kellett tamogatnom, hogy el ne
221
essen, biztatni, hogy tartson ki, mert aki kiesik a sorb61, az meghal. Mosonmagyar6varnal leptiik at a hatart, kiilon csoportban tobb mint ketezren. s egy osztrak kisvaros mellett, Lichtenbergben (vagy Laxenbergben?) helyeztek el benniinket egy barakk-taborban. Egy SS-Scharfiihrer voit itt elet-halal ura. Lerongyol6dva, kiehezetten, halalosan kimeriilve, tetvektol gyotorve, remenyvesztetten neztiink nyilvanval6 sorsunk ele. H6ban es fagyban a kegyetlen SS-h6her kenye-kedvenek kiteve tengettiik napjainkat. A Scharfiihrer az irodahaz tetejerol leste, hogy ki vet az altala megszabott rend ellen es jaj voIt annak, aki a legkisebb kihagast is elkovette. A megkorbacsolas voit a legenyhebb biintetes. Lopott morzsakkal, vagy krumplival tartottam a lelket a hugomban, s amikor megbetegedett, att61 val6 felelmemben, hogy elviszik, a pokr6c ala rejtettem. Abban remenykedtem, hogy gy6gyszer hianyaban legalabb az altalam kiegeszitett elelmezes adja vissza erejet es egeszseget. Sikeriilt is nemi erot onteni bele. Az SS-ek kozott is voltak nehanyan, akik az emberiesseg jelet mutattak. Amikor orszolgaIatuk soran vegigjartak a tabort, neha elejtettek egy-egy szendvicset, 6vatosan, nehogy a Scharfiihrer eszrevegye. Mi titokban felszedtiik a kolbasszal vagy sajttal keszitett szendvicset. Meg kell meg emlitenem az osztrak kisvaros lakosainak a segitseget. A mezore indul6 gazdak es asszonyaik neha elelmiszert dobaItak at a keritesen es a SCh~lffiihrer tăbb izben is rajuk fogta fegyveret, hogy megfelelmitse oket. Ez sem tantoritotta el oket segito szandekukt61. Sajnaltak benniinket, szegeny pariakat. 1945 marciusaban, vagy talan aprilis elejen, szabadultunk. A taborunkban megjelent egyesegyediil egy feher lovon iilo szovjet tiszt. Ez a feher-Iovas "messias" zsid6 voIt, j61 tudta, miert jon hozzank. Sorstarsaink kozott voit egy szlovakiai szarmazasu no, aki oroszul sz6It hozza. 6 azonban csak jiddisiil akart veliink beszelni. A pestiek koziil en tudtam a legjobban ezen a nyelven. A tiszt kozolte, hogy szabadok vagyunk
es felsz6litott, hogy igyekezziink mineI elobb hazafele, mert a front kozel van, konnyen baj erhet benniinket. Jiddis nyelvtudasom meg ket izben voIt nagy segitsegiinkre. Tizen lehettiink a csoportban, amellyel elindultunk a magyar hatar fele. Sok bajunk voit az orosz katonakkal, akikkel ut kozben talalkoztunk. Ha voIt elelmiszeriink, elvettek toliink es noi mivoltunkban veszelyeztettek benniinket. Ezert igyekeitlink keriilni az orszagutat, s erdon-mezon vonszoItuk magunkat etlen-szomjan a kepzeIt "haza" fele. Egyszer el is tevedtiink es. veszelyes iranyba indultunk, amerre meg harcok folytak. Messzirol lattunk egy orosz katonat es felelmiinkben egy mely godorbe rejtoztiink el. Ott talalt rank egy orosz tiszt, aki val6sziniileg messzirollatott benniinket s az akkori val6sag tudataban feltetelezte, hogy csak zsid6k lehetiink. Harcos utjan Kelet-Eur6pan keresztiil mar voIt alkalma zsid6 menekiilokkel talalkozni. A tiszt persze zsid6 voIt. 6 sem akart szlovakiai tarsnonk tolmacsolasaban oroszul beszelni veliink. Jiddisiil sz6litott meg ,benniinket, mert biztos akart lenni abban, hogy zsid6 nokre talaIt ra. Elmondta, hogy csaladjat Kijevben hagyta es melyseges aggodalommal gondol rajuk. Egylitt sirtunk nyomorusagunkban. Aztan elment es elelmiszert hozott, kenyeret, kolbaszt, vodkat. Figyelmeztetett benniinket, hogy rossz iranyba, a front fele tartunk. Megmagyarazta, hogyan juthatunk a magyar hatarra. A hatar kozeleben egy utszeli fogad6b61 inycsikland6 etelszag csapta meg az orrunkat. Csakhogy nem engedtek be benniinket a fogad6ba. Masodmagammal megpr6baItam eroszakkal behatolni, de utunkat alltak. Ekkor jelent meg ujra egy mentoangyal es termeszetesen ismet egy szovjet tiszt szemelyeben, aki ugyancsak jiddisiil sz6It hozzank. Elmeseltette veliink viszontagsagaink tortenetet, aztan otthon maradt csaladjar61 beszelt. Reszketett az eletiikert. Eur6paban - mondta - mar nincs maradasa a zsid6knak. Bement a fogad6ba es egy nagy fazekban
li I
I I
I
1 I
b
111
meleg etelt hozott nektink. Amikor elbucsuzott toltink, hideg elelmet adott nektink az utra. A magyar hatarr61 indul6 vonatokra nem engedtek benntinket felszallni. Valamelyik allomason, talan Gyorben, felkapaszkodtunk egy teherszerelveny petr6leumszallit6 kocsijara. A tartaly tetejen sima atjar6 feltilet voIt, arra fektidttink es vegre kinyujt6ztathattuk faradt tagjainkat. A mozdonyvezeto figyelmeztetett, hogy ut kăzben ne alljunk fel, mert a hidak, amelyek alatt athalad a vonat, az eletiinket veszelyeztetik. fgy fektidttink ket napig a hideg vasfeltileten, amig megerkezttink Pestre. A hazmesterne nem akart beengedni a haz7 ba, ahollaktunk, csak miutan megfenyegetttik. A lakasunkat kibombaztak. Egy szomszedunk - zsid6 hazaspar - aki elobb tert haza, betessekelt benntinket a lakasaba. Nem merttink bemenni, felttink, hogy ok is tele lesznek tetuvel. A folyos6n aludtuk at az ejszakât, s masnap jelentkezttink a Jointnal, ahol mar gondoskodtak a visszatero zsid6k ellatasar61. Fertotlenitet-
tek benntinket, uj ruhat kaptunk, elelmiszert, agynemut es lakast utaltak ki szamunkra. A hugom azonban ismet sulyos beteg lett, labai szărnyen megdagadtak. Egyetlen orvos maradt .a Zsid6k6rhazban, o kezelte. Minden nap eljătt meglatogatni, orvossagot hozott, szolocukorral taplalta, amig teljesen magahoz tert. Uldăzoink es kinz6ink kăztil nehanyat felismerttink az utcan. Csoportosanjartuk Pest utcait s ha belejtik iitkăzttink, veresre verttik oket. Ezt a kis elegtetelt vetttik magunknak a sok szenvedesert, megalazasert, aldozatul esett csaladunkert. Amikor megtudtam, mi lett Szilagycsehben maradt szeretteink sorsa, nem mentem vissza oda tăbbe. Meg az sem erdekelt, hogy kiraboltak ahazunkat es a j6 szomszedok vettek birtokukba ing6sagainkat. Az anyamat, noveremet, ferjet, gyerekeit elvittek es nem tertek vissza, igy en is elszakadtam onnan ărăkre.
------------~~~~~~~~-~~
.....•.....•.....• = •••••• - ..••.....••....• -4
223
SALAMON GYULA
VELETLEN Edesapam Salamon 16zsef 62 eves voIt, amikor deportaltak felesegest61. 16m6du fa- es eptiletanyag keresked6 voIt Szilagycsehben. A rendeletek szerint minden zsid6nak a deportalas el6tt - aminek els6 allomasa a szilagysomly6i tabor voIt - be kellett szolgaltatnia minden penzet es ertektargyat a magyar hat6sagoknak. A beszolgaltatas utan visszatartottak 30000 peng6t (papirpenzt), amit hozzam akartak eljuttatni Nagybanyara ahol - 22 evesen - munka szolgalatos voltam. A cel egy kis anyagi tartalek biztositasa lett volna, annak remenyeben, hogy segiteni tudom 6ket is esetleg csomagokkal, stb. a gett6ban. Tudtak, hogy nekem Nagybanyan, mint a munkaszolgalatos zaszl6alj "kalyhas mesterenek" aranylag mozgasszabadsagom voIt, s a sok zsid6 eletet ment6 Reviczky alezredes parancsnoksaga alatt leven, kapcsolatban ,maradhatunk valamilyen formaban. 1944. majus 2-an, egy nappal a deportalas el6tt, kaptam eng~delyt es "utlevelet" egy napi latogatasra Reviczky alezredes szemelyes utasitasara. Egy Nagybanya-videki paraszt csalad felajanlotta a sziileim elszallasolasat a szenapadIason a haboru vegeig, ami - ugy gondoltuk mar nem tarthatott sokaig. Ezen ajanlattal mentem haza. De mivel a nemetorszagi deportalasra es annak borzaszt6 kovetkezmenyeire senki nem gondoIt, szegeny apam nem fogadta el ezt a javaslatot azzal, hogy "ezt a par h6napotnyugodtabban fogjak Somly6n tălteni a rokonokkal es ismer6sokkel egytitt", s sztikseg eseten szamithat az en segftsegemre is. Nem igy tărtent. Apam masodik felesege, Gizi, aki nagyon szerette apamat, arra kert, ne vegyem magamhoz ezt a penzt, mert az uton leigazolhatnak a rend6rok es ha nalam talaljak a penzt, ebb61 nagyon nagy baj lehet. 6 vagy
MENEKVES elâssa, vagy elegeti. Ez voIt az utols6 ejszakajuk Csehben. Elasni nem tudta, mert az egyik szobaban kato.nai fegyverraktar voIt es alland6 6rseg voit az ajt6nal. Ezert a penzt a kalyhaban elegette, de ezt nem mondta el apamnak, hogy ne boszszankodjek. Amikof kes6bb, - talan egy-ket hetre ra - a hat6sâgok kijottek hozzajuk a meg elvihet6 berendezesi targyakert, felfedeztek, hogy a kalyhaban sok, csak reszben elegett penz van, a csend6rnyomoz6k bevittek apamat a nyomoz6 osztalyra es 'felholtra vertek. 6 nem tudott mit mondani, mert val6ban nem tudott semmir61. Gizi tovabbra sem mondta el neki a titkot, mar nem voIt ertelme. De varatlanul, rovid id6re ra, ismet kiszalltak hozzajuk a csend6rnyomoz6k es ezutan szegeny apam mar nem gy6gyult fel. Ugy, betegen kertilt a "N6metorszag:' fele tart6 marhaszallit6 vagonba. Ha nem tărtent volna igy, talan mindketten tuleltek volna Auschwitzot. Apam 62 eves, de addig er6s, egeszseges ember voIt, Gizi pedig vagy tiz evvel fiatalabb. Mengelehez erve, a szelekci6 alkalmaval nem hagyta magara a betegge valt ferjet, szegeny draga Apamates balra ment vele a kremat6rium iranyaba ... Tortenettiket a szilagysomly6i gett6t es az Auschwitzot tulel6kt61 hallottam. A deportalas el6tti napon irta apam utols6 bucsu-sorait egy postai levelez6lapon: "Draga Gyula! Vartalak haza, de latom, hogy nem johettel. Nincs er6m, hogy sokat irjak, holnap utazunk az uj lakasba, arra kerlek draga fiam, vigyazz magadra, viselkedj j61, ha lehet fogok neked irni. Olelve cs6kol apukad. Kelt, 1944. V. 2." - A fenti banalisnak tun6 par sor szamomra gondosan meg6rzott szent ereklye, mely harom mondatba osszesuritve egy artatlanul megalazott es halalba hurcolt sztil6 utols6 tizenete gyerme-
• 1
I
I l'
!
114
~ 't4 i --,(~ ... '•._ ._. OI
~~.~ _ - --_...T ~ .., 1 '1 ~ ' r •••••••••• _ •••••••••• ...,..~ '
.'",
-~H-- ..--
.~ ~;~~~c
:;'~o;
...;-_._.~.".~
~_._--:._
.•...................•. _.....••............................................................ -.-~...
't;: ~\ ;.._.
_ _--~...:..-
A:.':i.':J..:"'s"\~
ft~7o/~
./~,:e~
..~.... -..... c-.,
;=-o/~ ._~, .
..~A~
' ...•.
h7~
i~~~;::J::r If't't
~.t.
~.
"Holnap utazunk az uj lakasba" - ezt irta Salamon ]6zsef a levelezolapon munkaszolgalatos fianak Gyulanak a . deportdlâs elotti napon
-".~-ţitt-..
rt ,
225
kehez. Minden szavâb61 sztiloi szeretet, aggodalom sugarzik, utbaigazftast jelent.
* * *
Eletben maradâsom es megmenektilesem legalâbb ket veletlennek koszonheto: Amikor 1943 oszen bevonultam Nagybanyâra mint tenyleges katonai munkaszolgalatos, kezdett lehiilni az ido. Egy armester keresett egy kalyhast a munkaszolgalatosok kozott. Lattam, hogy nincs egy sem, - jelentkeztem, hogy kalyhâs vagyok. Otthon a deszkaraktarunkban cserepkalyhacsempet is tartottunk, fgy voit egy kis fogalmam r6la. •. Az armester elktildott a lal5.âsara, hogy ..••. javftsam meg a kâlyhâjât, mert fUstol. Miutan sikertilt megjavftanom es visszajottem a kaszarnyaba, az "oreg" fiuk mondtak, hogy eddig voit a kaszarnyanak egy alland6 kalyhasa, aki most leszerelt es nagyon j6 dolga voit, alland6an a varost jarta, a tiszti lakâsokban dolgozott es csak ejszakara jott vissza aludni. De az 6riasi kaszârnyaban is voIt 50-60 kalyha es gyakran kellett azokat javftani. Ez a kaszarnya voIt az egesz Eszak-Erdely bevonulasi kozpontja a munkaszolgalatosok reszere, . innen osztottâk be es ktildtek szet a szazadokat ktilonboza irânyba, de faleg az orosz frontra. Itt szekelt es parancsnokolt Reviczky Imre alezredes. A kaszarnyaban es tertileten kiilOnboza miihelyek miikodtek: szab6, cipesz, lakatos, festa, badogos, stb., amelyekben az un. V. M. K. (Visszamarad6 ktilonftmeny) tagjai dolgoztak. Ezek, ha be is voItak osztva ktilonboza helyeken leva szazadokhoz, ideiglenesen visszamaradtak a kozpontban. A teny, hogy sikertilt Nagybanyan maradnom a hâboru befejezteig, legalabb kilencven szazalekban megmentette az eletemet, mert a szazadom tagjai a szlovakaiai havasokban szogesdr6tkerfteseket huztak, sokszor heteken at
•..
nem ettek meleg etelt, nem tudtak tisztâlkodni, tffuszban es mâs betegsegekben nagyresziik elpusztult. A mâsodik veletlen: 1944 aszen, amikor a szovjet hadsereg mâr minden komolyabb akadâly nelkiil nyomult elare Erdely irânyâba, a zâszl6alj kezdett csomagolni es kesziiladni a visszavonulâsra Magyarorszâg fele. Rekvirâltâk a lovasszekereket es aki jelentkezett, hogy tud lovat vezetni, annak kilatasba helyeztek, hogy nem kell gyalogol!1ia a visszavonulas alkalmâval. Nem jelentkeztem a szekerekhez, amikor ezek elinduItak, mert vissza akartam maradni, amfg csak lehetett. Miutân a szekerek elmentek, bekovetkezett Horthy kormânyz6 fegyverleteţele. Az orom nagy voit, mindnyâjan elhagytuk a laktanyât es szetszeledtiink a vârosban. 6romiink korai voIt, mert Szâlasi nyilasvezer keriilt hatalomra. Râdi6n, plakâtokon hirdettek, hogy mindenki, aki elhagyta katonai egyseget es nem megy vissza, az szokevenynek minasiil. Egy 25-30 tagu munkaszolgalatos csoporthoz csatlakoztam, amely nem ment vissza. Egy fiiresztelepen gyiiltiink ossze. Reviczky alezredes kiildott hozzânk egy pâr erdelyi szârmazâsu keretlegenyt es tisztet egy szeker konzervvel es egyeb elelemmel, valamint menetlevellel egy az orszagutt61 sok kilometer tavolsâgra leva erdabe (Blidâr kozseg) "tiizifât termelni". Vagy ket hetet tOItottiink ott, amfg a szovjet katonak elfoglaltâk Nagybânyat es videket. A felszabadulâs utâni elsa hetekben sok zsid6, mint voIt munkaszolgâlatos szovjet fogsagba keriilt es csak evek multân szabaduIt. A fentieket azert frtam le, mert eletben maradasom mâsodik veletlen koriilmenye az voIt, hogy nem jelentkeztem a lovasszekerekre, ugyanis azon târsaim, akik sajât akaratukb61 a visszavonulâs utjât valasztottak, az uton egy repiilatâmadâs âldozataiva vâltak. -Nem tudom, hogy megmaradt-e valaki koziiliik.
116
WEISZRUDI
AZ ELMARADT TALALKOzAs, SOMLYO 1944 aprilisaban, amikor az erdelyi zsid6sagot gett6ztak, szazadunk (110/6) Pestral jovet
Szamosudvarhelyen kereszttil a Karpatokba in~ du It a frontra. Tehervagonokban utaztunk es athaladtunk Sarmasagon. A szazadparancsnok, Fabian fahadnagy, elhatarozta, hogy megengedi azoknak a fiuknak, akiknek a sztilei gett6ban vannak, hogy a varosokban, ahol a vonat athaladt, kiszalIhassanak es meglatogathassak hozzatartoz6ikat. Sarmasagon kortilbeliil harmincunkat elengedtek Somly6ba azzal,hogy a szazadot majd utolerjiik az utjaba esa allomasokon. Fabian fOhadnagy hivatalos jelleget kolcsonzott az akci6nak azzal, hogy egy t6rzsarmestert jelOlt ki kiseresiinkre, nehogy belenk kossenek. Somly6n a mozdonyvezeta megallitottaa vonatot a nyflt palyan a gett6 elatt, hogy leszalIhassunk. A t6rzsarmester felsorakoztatott benniinket az orszaguton es vezenysz6ra elindultunk a gett6 kapuja fele. Az ar mar messziral intett, hogy alIjunk meg. A t6rzsarmester ela re ment a kapuhoz es jelentette, hogy a szazadot kiveze-
nyeltek a frontra es a fiuk bucsuzni akarnak a sztileiktal. A kapuar azt felelte, hogy "ilyesmi nincs", vegtil azonban azt tanacsolta a torzsarmesternek: menjen be a parancsnokhoz es kerjen engedelyt. Be is ment, szabalyosan lejelentkezett a gett6 parancsnokanal, Krasznainal es elaadta kereset. Krasznai orditozni kezdett a torzsarmesterrel. Azt mondta szegyelIje magat, hogy magyar kiralyi t6rzsarmester letere ilyen keressel alI ela, biidos zsid6kert konyorog. Valogatott karo!llkodasokkal kiserve lokte ki az irodab61. Mi a kapu elatt felsorakozva vartuk a valaszt. A t6rzsarmester kijott es elment mellettiink. Konnyezett, egy sz6t sem tudott sz6lni. Csak kesabb mondta el egyeseknek, hogyan bant vele Krasznai. Mi elszeledtiink a varosban, felkerestiik sztileink hazat, ahol zart kapukat talaltunk, odabent mindent feldulva. A szazadunkat Zilahon ertiik utol, hozzatartoz6inkkal nem talâlkozhattunk.
c--;"l
I
BORGIDA GABOR Az
eu Szilagycsehem
Ismert dolog, hogy a Borgidak Szatmaron eltek, iigyved apam Borgida Lajos es anyam (Reiter) Zelma neha Maramarosszigeten is. En Csehbe mar bajusszal az onom alatt keriiItem, hogy a Mez6gazdasagi Bank fi6kjat igazgassam. Ki nem ismerte Csehben Samuelne-Reich Bellât, ki any6som lett s ki a Reich gabona-ceg iizleti fOfaktora voIt? S ki nem csodaIta lanyat, Nusit, szepseget, szerenyseget, nemesseget. 6 lett a felesegem, szi.i1teket gyermekiinket, Ăgit es Sanyikat. Egyediili emlekiikkel elem az eletemet mindvegig. Nem vagyok kr6nikas ember, ki elmondana csehi eveinek elmenyeit. A sok j6 kănyv amit olvastam visszariaszt att6l, hogy lefrasokba bocsatkozzak. De ezenkfvi.il a csehi zsid6sag ag6niajar61, utols6 ket ever61, keveset tudok - Ukrajnaban voltam mint munkaszolgalatos. S itt ,zar6jelben' emlftem meg, hogy mint sok mas bajtarsam Ukrajnaban, en is a szerencsek sorozatanak s az orosz asszonyok j6saganak kăszănhetem megmeneki.i1esemet. Az 1944. januar 13-i frontattărest6l marcius kăzepeig azon eltiink amit e nincstelen asszonyok adtak, 6k tisztftottâk tetves ruhainkat, hogy a fergek ne szfvjak ki utols6 csepp veriinket. .. Amikor a becsi dăntes kăvetkezteben Cehul-Silvanieib6l ujra Szilagycseh lett, enneka kis varoskânak hatezer lakosa lehetett s az ottani zsid6sag:kb. hatszaz lelket szamlaIt. Szilagycseh tavol keriiIt a szamosvălgyi vasutvonaIt61, melyhez szarnyvonal kătătte ăssze. Az eredeti mernăki terv szerint a f6vonal itt kellett volna atvonuljon, de mint meseItek, az akkor f6ispan s6gora Cik6n lakott, ott voIt birtoka s az 6 javara letta terv megvaItoztatva. Ez a kieses bizonyos el6nnyel jart a f6leg kereskedelemmel foglalkoz6 zsid6sagra, mely ad6 es kăzigazgatasi szempontb6l kevesebb zaklatasnak voIt kiteve. A vasuti szarnyvonal Siilelmed (Ulmeni) es Cseh kăzătt es az aut6busz-forgalom a nagyvarosok fele kielegftette a sziiksegleteket. Cseh tipikus kisvaros voIt, az emberek ismertek es szamontartottak egymast, szerettek a pletykât es beleneztek egymas fazekaba. De a tarsadalmi reteg ..
z6des - marmint diplomasok, gazdagok, vallasosak stb. - nem voIt annyira elhataroIt mintahogy ez lenni szokott. A magyarok, kik a lakossag zămet kepeztek, teljes egyetertesben eItek a tăbbi nemzetisegekkel. A varoska jarasi szekhely voIt, f6szolgabfr6saggal, jarasbfr6saggal, iskolaival, jarasi ad6hivatallal, penzintezetekkel, a ket malom (Stern es F~enkel) valamint a Herskovits feleb6rgyar kepezte az ipart. De a zilahi k6rhazba kellett vinni a beteget, ha komolyabb baja esett. A ket vilaghaboru kăzti roman uralom alatt a kăzseg gyarapodott j6ietben es j6 megertesben. De ez a csendes-nyugalmas elet hamarosan megvaltozott a 40-es magyar uralom jăttevel. Dr. Laczai f6szolgabfr6 atvette posztjât es mindjart ki.i1ănvalasztotta a magyarsagot. Nem keves voIt azok szama kiknek ez tetszett, masok pedig Laczai korlâtlan uralmanak h6doltak be es a "barât" meg a "j6szomszed" fogalma hamarosan eltunt. Utana jătt a leventeoktatas meg az id6săk ugynevezett katonai alakulatai a zsid6ellenes n6takkal, melyek legalabb ana voltak j6k, hogy az egyszeru meg kăzănseges emberekben a feles6bbrenduseg erzetet keltsek fel. fgy kăveztek ki a gett6ba es Auschwitzba vezet6 utat. S amikor a zsid6k, kicsi es nagy, ăreg es gyerek, batyukkal mentek a vasutallomas fele, a magyar lakossag csak ellenszenvet mutatta a megtărt es kiszolgaltatott pariakkal szemben. . A helyi zsid6sagnak csak vagy tfzszazaleka keri.i1tvissza, fOkeppen munkaszolgalatosok. Akik fogadtak 6ket, mind mostak keziiket, elmondtak hogy mennyit sfrtak s "termeszetesen" senki sem tudott semmir6l ami tărtent. Csak a Kasa Istvan frasos vallomasa a csend6rsegen fedte fel az igazat, miszerint "igaz, hogy Blau Ărmint6l kaptam 2000(?) peng6t, de mindenki azt mondta, hogy a zsid6k mar soha tăbbe nem jănnek vissza s gondoltam, miertne maradjon nekem ez a 2000 peng6". Ma Szilagycsehben egyetlen zsid6 el, a gyănyăru templomnak mar nincs nyoma, a "lelkek" mar napirendre tertek a tărtentek felett, mi szetsz6r6dtunk a vilag minden taja fele. Homogen csehi csoport mar csak Izraelben el. Az elet fonala itt sodr6dik tovabb.
f
118
ROTH JENTU
EGYSZERU ES POKOLI 1944. majusaban ăsszegyiijtOttek benniinket a krasznai allami iskolaban, s onnan a somly6i teglagyarba vittek minket. Negy hetig voltunk ott s az els6 transzporttal - Sviesz masodik napjan - bevagonfroztak. A teglagyarban egy satorba keriiItiink apunak egy nagybatyjaval es csaladjaval, Heller Farkassal (Zeev) es felesegevel Mirjammal (leanyuk Rivku, a ferje Lampel Jaszi, somly6i sziiletesii) es negy pici kislanyaval. Amikor kiszalltunk a vagonb61, mindegyikiinknek az ăleben voit egy kislany, de csak az
en kezemb61 vettek el a kicsi Bajlukat, a tăbbieket gyermekest61 a gazkamraba vittek. EIs6 nap csak en maradtam, egyediil. A ftird6 utan bevittek benniinket a C lagerbe, ott talaltam anyukam testveret, akit a Felvidekr61 (Ugocsa megyeb(1) deportaltak. Tăbbszări elvaIasztas utan sikeriilt egyiitt maradnunk egesz even keresztiil. Birkenauban voltunk januar 18-ig. Onnan el6bb gyalog, majd szenes vagonokban Ravensbriickbe vittek, ahol harom hetig voltunk, majd tovabb, Malchovba keriilttink. 1945 majus elsejen onnan is gyalog indftottak titnak benniinket. El6z6leg
119
mar ket hete nem ettiink, csak egy kis peneszes kenyeret. Ket nap mulva az orosz katonak felszabaditottak benniinket. Elindultunk haza. Egy h6napig tartott az ut Pestig. Pestrol Szatmarra utaztunk, ott megtalaltuk egy nagybatyamat, anyu testveret, s harman indultunk Brass6ba. Ott lakott anyunak egy huga, akinek a ferje, Fischmann Majsi (testvere Fischmann Sandornak, Caracas, Venezuela) szinten somly6i voIt. 1945 oszen egyiitt erkeztiink vissza Somly6ra.
Deportalas elott az iskolab6l hazaerve egyiitt dolgoztam apuval. Harisnyat kătăttiink. Ez voit a szakmank. Felszabadulas utan nem talaltam meg a gepet. Most haziasszony es nagymama vagyok s az unokaimra vigyazok. Tudomasom szerint meg a nagyapam is Krasznan sziiletett. HeBer Mose (J eno), aki Natanjan el, apam elso unokatestvere, leirta a HeBer csalad tărtenetet, s ez megfelel az en csaladi k6rnikamnak is.
r !
o 230
Ci)
s meg odaszaladtam hozzăjuk, hogy megcs6koljam
FARKAS JUDITH
Tortenetem kezdettol vegig li
I
:\
ii,l' Il
li
;i
Szilagysomly6n, Weisz Perk6nal tanultam varrni, eppen felszabadultam es boldogan vittem haza a 36 peng6t, els6 keresetemet. Alig voltam 17 eves. Otthon f6zes-stites voIt, nem tudtam, hogy oly rovid ideig fogok a penznek ortilni. Masnap mareI is vettek, egyebekkel egytitt. Kes6 este voIt, szegeny j6 apank sirva kert, hogy fektidjek le aludni, mert ki tudja mikor fogunk ujra agyban aludni. Kes6 este bejott Lax laszi, meg szegeny Davidovits bâcsi es ~ieder Majsi, ki unokabatyam voIt. T6ltink mentek fel az erd6be, remelve, hogy megmenektilnek a gett6zast61. De neha.ny nap utan csak visszajottek, ll}ert kerestek a bujdos6kat, a szolgabir6 Krasznai parancsara (ktilonbet is akasztottak nala, de ez a nyomoruIt meguszta par evi bortonnel). 6 voit a szilagysagi gett6 parancsnoka, a legszornyubb gett6, elvettek ott minden elelmet, az osszezsUfoIt teglagyarban, meg szornyubb voIt mint Auschwitz. Csajkat nyomtak a keztinkbe, de eh'eztettek. A raktarban romlott az elelmiszer, de nem kaptunk bel6le, ehezttink. Neha vittek rendezni a raktart s ha sikertiIt ratenni keztinket egy tivegecske izre, abb61 reggelire tea lett mzve, kanalankent egy pohar forr6 vizbe. Kikotesek, veres~k, szornyu kinzasok voltaţ napirenden, leirhatatlan mi ment vegbe ott. Sviesz els6 napjan kihirgettek, hogy hajnal 4 6rakor lesz a keles, mert tovabb visznek benntinket. Ujabb motozas utan kivittek a somly6i fenyves ala, mely oly szep voIt valamikor s annyit lett megenekelve. Egesz nap a tuz6 nap alatt tilttink ehen-szomjan s esetefele betereltek egy transzportra val6t a marhaszallit6 vagonokba, hetvenen egybe. Az uton talaItam egy rongyba bugyolalt kis lisztet, oten voltunk ott a csalâdb61, ket kis testveremmel apam masodik hazassagab61, a kis Malkeli s a fiucska; Avrumeli, 4-6 evesek voltak. Anyam Russ Elias pek hinya voIt. Itt emlitem meg, hogy a nagyanyam nevere nem is emlekszem. Anyamnak voIt meg ket fivere, lankele es Benczi, valamint n6v~re, Zeldi. A fiuk munkaszolgalaton voltak, nem-voItak veltink. Szivan 7-en inditottak utnak az ismeretlenbe, hetf6i nap voIt. Anyam n6vere Rosenberg Elekne (Malika) mellett tiltem, ott voItak meg Blau Sandorek - kiknek het fiaMI egy se jott vissza ,- vizet es kenyeret kaptunk az utra, meg v6drot a sztiksegletek-
re, szornyu zsUfoltsag, h6seg,ehseg, ez voIt az utunk. Anyam latta, hogy ajulas kornyekez. Schvartz neni (Heimlich lany voIt) ki mellettem tiIt, adott ket cikk fokhagymat s par kenyermorzsat s ett61 tertem magamhoz. Ekkor vette anyam - a pek lany - a keves lisztet amit talaltam, osszegyurta kis vizzel, ket keze kozt lapitotta s papiron az ablaknal megszaritotta. Az voIt az igazi kovasztalan kenyer, a macesz, amib61 a gyerekek kaptak s en is. A feln6ttek, kozttik nagyanyam, nem ettek, a szegeny nagymama meg is zavarodqtt a szenvedesben, mind haza akart menni, a kijaratot kereste es az agyat. Ez az emlek kisert mai napig s ez talan az oka, hogy ugy reszkettink unokaink -j6leteert, sorsaert. Mikor megallta vonat vegkepp, unokabatyam, Mamdrstein Imre - ki bejott agett6ba, hogy egytitt lehessen id6s sztileivel - h~ott mindjart keves kenyeret, amiţ a kolozsvariakt61 kapott, kiknek transzportja ugyanakkor erkezett s nem hianyzott elelmiszertik mint nektink. Elvalasztottak sztileimt61 s meg odaszaladtam hozzajuk, hogy megcs6koljam oket. Ki tudta, kinek mi lesz a sorsa. lott.a ftird6zes, hajnyiras s csUfitas, annyira, hogy nem ismerttik meg egymast. Minczi n6veremmel voltam egytitt hat hetig, aztan mondtak, "valogatas" lesz s visznek munkara. Szornyu sovany voItam s ktilon ktildtek, bezartak a 17-es blokkba, de mikor a menet felsorakozott, kiillantunk a blokkb61 s tîjra egytitt voltam Minczivel. Fert6tlenites utan margarint es mezet kaptunk s egeszejjel ott alltunk a szabad eg alatt, majd reggel a forra napon. Vartak a h6her Mengelet, hogy "valogasson" s remseges izgalom voIt, de valami oknal fogva nem jott 6 sem a vonat sem. Esţe a ciganylagerbe kertilttink, hol se gaz se villany se kanalizalas nem voIt. A sotetseg beallta utan rankparancsoltak, hogy vetk6zztink le s induljunk - az ismeretlenbe; csak a kremat6riumra gondoItunk. Az SS-ek lampakat tartottak keztikbe s ha felfedeztek, hogy valaki meg akart valamit tartani,csattantak a pofonok a sotetben. De a menet ujra indult s kezdtek osztani felvennival6t, voIt aki csipkeruhat kapott vagy estelyi ruhat, a magasok rovidet, a kicsinyek hosszut s ha nem a szomoru kortilmeny, Purimra lehetett volna gondol,ni. Negy nap te It el ismet, mikor ujra fert6tlenitettek
es megjăttek a "megvaIt6" vagonok. Csoportunkban 1500-an voItunk, de a kivalogatas sulyos izgalmakkal jart, mert elvalasztottak anyakat lanyaikt61, testvereket .egymast61, mas csoportba, mas vagonba. Mi 500~an erkeztiink Salzwedelbe, hol mindegyikiink agyat kapott, vekony pIedet s szalmazsakot, voIt parna, voit emaiItanyer. N6verem porcellantanyert akart, mert szebb es gusztusosabb voit, de visszatetettem yele, felve, ha eItărik, tanyer nelkiil marad. Muniti6-gyarban dolgoztunk ket sichtaban, mindegyik 12 6ras voIt, a koszt sovany voIt, a munka nagyon nehez, de ăriiltiink, hogy rendes munkahelyiink van, hol ket gepet kezeltem ~ sulyos ladakat emeltem, tăItăttem, iiritettem. Egy szal fehernemunk, ruha es kabat voIt az ăltăzekiink s ha tisztalkodasra keriilt a sor, utana vagy fehememube, vagy ruhaba vagy kabatba maradtunk a hideg telben, mert a tăbbi dara bot kimostuk s a sziinedd6ben a radiatoron szaritottunk. A lagerben sokszor a vizcsap be voIt fagyva, ott nem Iehetett mosni. A Iager masik .feleben ukranok voltak kiket szinten munkara hoztak, pe nemigen akartak dolgozni s ezert elvittek 6ket, ki tudja hova. Helyettiik hoztak ujabb transzport heftlingeket a mieinkhOl s akkor mar 1500-an voltunk egyliţt s egyesitettek a lager ket reszet, leszerelve az elvâlaszt6 villanydr6tokat. Tavasszal kezd6dtek a legiriad6k s lattuk a helyi lakossagot menekiilni. Minket az 6v6helyre zsUfoltak es rank zartak az ajt6t. Meg keîl emlitsem azokat akikre meg onnan emlekszem. fgy a ket Weinberger lanyt Margittar61, Itkut es Tubit (ugy tudom, hogy most Ne~etorszagban elnek - ez is lehetseges mindaz utan ami tărtent?). Tubi Rosh-hashana ele krumplit vajt ki s ricinusolajba martott vattat, hogy meggyujtsa az iinnep tiszteletere. Ott sirattuk sorsunkat, csaladjainkat. A nagyfalusi Blicz Ibi ott zavarodott meg szemiink lattara, j6 nektek, mondta, ti meg sirni tudtok. Aztan szărnyu dolgokat muvelt es felelmetes voIt. De voltak tiszta percei is es kerdezte, mert feliink t6le. Aztan elvittk es nem lattuk tăbbe. VoIt veliink ket allapotos asszony is, kiknek a lagerparancsnok harom lehet6seget ajanlott: vagy elhajtani a gyereket mutet alt al amit az egyik el is fogadott s a m6tet majdnem eletebe keriilt - vagy megsziilni a gyereket s akkor elveszik t6Ie, vagy elkiildik koncentraci6s taborba. A masik asszony, Taub Beili Margittar61 (ki az itt el6 ka1I6i rabbi hUga voIt) a harmadik lehet6seget valasztotta s ugy hallottuk, hogy Bergen-Berlsenbe kiildtek hol megsziiIte gyereket, de ott csecsem6jevel egyiitt ehen halt. Taub Beili ket hUgavai voIt veliink Salzwedelben. (Itt kell megjegyezzerri, hogy a kalever rabbi
sosem emliti, hogy 6 a margittai reb Chilik Taub fia s nem halIottam, hogy valaha is ellatogatott Margittara, sziilei sirjara. Sokszor jartam a hazukban Margittan s aludtam 'is naluk. VoIt ott meg egy szărnyen beteg gyerek egy racsos agyban. A sziil6i hazat hogy Iehet Ietagadni?) Husvetkor bombazMk a gyarat, de mi lakhelyiinkăn voItunk akkor. Aztan romtakaritassal foglalkoztattak, s ha riad6 voIt, a mez6n fekve figyeItiik a repiil6ket amint elhuztak s utanuk maradtak a felforduIt vagonok kerekeikkel az egnek. Egy esetben miutan fogat huztak es nem mentem munkaba, beallitott egy ciganyasszony es megsz6lalt magyarul, hogy kisasszonyka, adjon valamit enni, mert ehes vagyok. Kerdem, hogy keriilt oda. Mondja, hogy a csend6răk azt mondtak, hogy zsid6 meg cigany ugyanaz. Elerkezett a szabadulas napja, aprilis 14-e, szombat. Velem voIt n6verem, ki egy verkeles felvagasat61 szenvedett. A tămeg kit6dul es kiabal, felszabadultunk, felszabadultunk! Megjăttek az.amerikaiak! A~lager kapujaban tank alIott s katonai mondtak, hogy 6k a Wehrmachtt61 (nemet hadseregt6I) vannak s 6k akarnak atadni benniinket felszabadit6inknak. Legyiink tiirelemmel. A konyha-kapo ki akarta hasznalni a zavart s kiszăkni a kapun, de figyelmeztetesiinkre ott helyszinen agyonl6ttek. Mindenki aki tudott, t6dult a varosba, en a kapu kăzeleben lev6 tejcsarnokba mentem es a finom tejszinb61 vittem egy tallai beteg n6veremnek, ugyanezt tette a somly6i Rosenfeld Băske is ki Nusi hUgaval voIt ott. Veliink voIt a margittai Weisz Karolyne, R6zsika, ki tudott angoiui s a velem egyid6s Schwartz Ibi s egyiitt mentiink a varosba. A katonak aItal felaj~nlott siiIt hust elutasitottuk, de Iatva, hogy ehesek vagyunk, adtak csokoladet, aszalt szilvat s egyeb elelmet. Răvid id6 utan elhelyeztek benniinket egy repiil6ter melletti kaszarnyaba, tăbbedmagammal egy szobaban laktam rendes kăriilmenyek kăzătt, j6 kosztot kaptunk, de 6rizkedtek att61 ami Bergen-Belsenben tortent, hol a tulzott falanksagt61 sokan meghaltak. Nalunk a szerencsetlenseg az ukranokkal tărtent, kik feItortek a raktart s a faszeszt61 amit talaItak par nap alatt negyvenen kăziiliik eletet vesztette. Az amerikaiak ruhat osztottak, varrtunk magunknak a talaIt ejt6erny6k anyagab61 iS.Aztan âtadtak SalzwedeIt az oroszoknak, de minket keresiinkre az amerikaiak kezebe adtak s Bergen-Belsenbe keriiItiink. Ott mar voit tabori rabbi, ki kantorral egyiitt pentek este es szombaton imat rendezett, kidussal es Rosh-Chodesh Elul-kor felallitottak a k6ser konyhat. Szombaton az ima utan bejelentettek, hogy a csaladokat ăsszpontositjak es visznek Palesztinaba. Akkor lattam eI6szăr
'hâfganat', a rabbit meg akartak verni. Haza akarunk menIii, mondtak. Nemsokara megjattek Braun Tibi es Izsak Sanyi Romaniab61, 6k felvazoltak a tcnyleges helyzetet es megszerveztek egy 250 szemelyb61 alI6 csoportot, mely szabâlyszerii szemelyszallit6 vasuti kocsikban utnak indult. Mire az orosz vonalhoz erkeztiink, elvettek a szemelykocsikat es marhaszallft6. szerelvenyt kaptunk. De mit szamitott? Egyszer jatt Izsak Sanyi es figyelmeztetett, hogy legyiink
csendben es rankzarta az ajt6kat. Feltett benniinket a kazelben vesztegl6 orosz katonai szerelveny szemelyzetet6I. Szeplakra keriiltem Wieder Majsi zI. hâzaba, 6 felesegiil vette n6veremet es naluk laktam ket evig. Szeplakon mentem ferjhez Farkas Ern6haz (Farkas Eliahu es Ahuva voltak a sziilei). Van ket fiunk es nehâny unokank, zsid6 orszagban eliink j6 zsid6k m6djan.
•
L .
133
Filip-Schvartz Alexandru
Igy maradtam eletben 1939-ben bevonultam katom'inak a roman hadseregbe, Aradra. Miutan Eszak-Erdelyt elfoglaltak a magyarok, visszamentem sztileimhez a Szilagysagba es a csehi kazjegyzonel hivataloskodtam. 1941 augusztusaban tabbedmagammal a magyar hat6sagok bartanebe keriiltem mint a szilagysagi antifasiszta mozgalom tagja, Nagybanyan es Budapesten voltunk bezarva, majd e mozgalom asszes lefogott erdelyi tagjaival a garanyi internal6taborba keriiltiink. Itt biintetett munkaszazadokba lettiink beosztva, s kiilanbazo belf61di allomasozasok utan egysegemmel Nadvornaba, ukran tertiletre keriiltiink. De a szazad gyors iramban voit kenyszertilve visszavonulni magyar teriiletre a szovjet hadsereg nyomasa folytan. Gyalogszerrel tettiik meg az utat sok nyomonisagos viszontagsag kazepette egesz Szerencsig. Itteni allomasozasunk alatt megtudtuk, hogy egysegiinket a nemet SS-nek kesziilnek atadni. Ez 1944 novembereben egyerteku voit a biztos halalla!'
Schwartz
Aron
Ejszaka tizedmagammal szaktiink ki a papi tanya ista116jab61hol elvoltunk szallasolva. A Hernad partjan egy kukoricamezon a letarolt malegore kevekbe voit rakva. Itt astunk harom gadrat es ezekre raktuk ra a keveket, melyek alatt elbujtunk. Egy het leteltevel mar a szovjet hadsereg uralta a teriiletet es minden ilyen kevet gepfegyverrel lotte, hogy kiugrassza a 9ujdos6 ellenseges katonakat. Latva ezt, messzirol kialtoztunk, hogy megadjuk magunkat es felemelt kezzel vartuk 6ket. Miutan egy hetig napraforg6magon es repan eltiink, ehesen, lerongyolva es mosdatlanul estiink kezeikbe. Elmondtuk, hogy zsid6k vagyunk es egy zsid6 szovjet katona segftsegevel ezt igazoltuk. Elvittek benniinket a tabori konyhâhoz ahol a zsid6 ormester j6 meleg kaposztalevessel tr.aktalt ~inket, mindegyikiinknek kenyeret es szalonnat adott utraval6ul es onmm elvittek Hernad-Nemetibe egy katonai pa-
korjegyzlJ es csalddja
134 rancsnoksagra igazoltatas vegett. Egy eldugott papirt vettem ela mellyel igazoltam, hogy mint antifasiszta be voltam bortănozve. Elfogadtak tanuskodasomat, hogy a velem elfogott bajtarsaim koziil egyik sem szolgalt mint katona a magyar hadseregben. Ez volt a felszabadulasunk pillanata. Elindulhattunk hazafele. NyiregyMzaig szovjet teheraut6n tettiik meg az utat, onnan roman tehervonattaljutottunk el Nagyvaradig. December 12-en erkeztem Zilahra, majd onnan Szilagycsehbe, ah 01 mar ott talaltam Konigsteiv
LSandort (ma is csehi lakos). Fried J6zsit (Gedera)'es Salamon Gyulat (Cholon). 1945 februarjaban atvette a Demokratikus Front a salaji megyehaza vezeteset es engemet varmegyei fOjegyzanek neveztek ki. 1950-ben Bukarestbe keriiltem a gabonabegyujta miniszterelnoksegi osztalyra, majd 1955 evtal a kiilkereskedelmi miniszeriumba, melynek kiildeteseben 56-57 evekben Egyiptomban .allomasoztam, mig 57 -62 evekben a lengyelorszagi roman kereskedelmi kirendeltsegen. 1979 6ta nyugdijas, bukaresti lakos vagyok.
~,
.~.
.------~----~-----_.
---
23S
MARTIN-MORDECHAI (Florida, USA)
JUDOVITS
A Personal Account
1was only a boy of 18when my parents, brothers and sister and aII the Jews, many of them relatives; were taken by the Hungarian csend6rseg from my birthplace Naprad te the ghetto, to be later deported to Auschwitz. rm sure everyone has many horror-storie to te11 and rm no exeption and 1don't want to repeat stories everyone is familiar with. The story rm writing about, has to do with people my father and his family de alt with a11their life. There was in Naprad a Hungarian family of so ca11ed noblemen, their name was D6ry. One of the two sisters was married to another nobleman by the name Cserefalvi. one week before deportation this Cserefalvi summoned my father to his house and he told my father, that very shortly aII the Jews wiU be deported. He wanted my father to sign over to his name my fathers estate, which consisted of fields and woods and other possesions. My father refused to sign. The next day the csend6rseg (rual police) summoned my father to their office. When my father arrived there, Cserefalvi was already waiting there, in the office. He demanded again myfathers property and this time he offered some ridiculous monetary compensation. My father refused again. The f6csend6r ordered my father to take a ride with him, another csend6r and Cserefalvi in his carriage. They drove out to my fathers fields which were ca11edDombronyitza and on the way they were using abusive and antisemitic language, when at the same time Cserefalvi treated the fOcsend6r drink after drink. When they fina11ygot there they aII got out of thecarriage and demanded my father to sign. When he refused again, the fOcsend6r started beating my father with the heavy end of his gun, then they started back home but this time they made my father run in front of the horses and when he slowed down, they whipped him tiU he collapsed and they left him there. A friendly peasant who found him brought him home. To this very day 1 stiU remember his bleeding, his look of pain, the horror in my mothers eyes. Before this episode of terror my father was a healthy man full of vigor and 1 stiU believe that he could
overcome the trials of Auschwitz if not the physical and moral afflictions he suffered from the hands of the csend6rs and Cserefalvi in Naprad. Members of my family who perished in deportation: Father Reb Salomon-Shlomo Judovits (63), mother Rose born Paneth (53, the daughter of Dej-er rabbi Reb Moshe Paneth), brothers Moshe and Mendi and sister Lulu-Matel-Leah (16), unele Shmelke Judovits and his wite Blanka. My whole elose family was deported from Naprad (Salaj-Szilagy), save my brother Moshe who was sent to Auschwitz from Des-Dej. The family Judovits lived in Naprad and nearby places during many generations, they were laridowners and cattle-breeders and in the same time learned people and leaders of the community, like Shaul Jeremiah Judovits who was the president of the Jibou-community at the beginning of the century, like Abraham Judovits of Ulmeni-Stilelmed, the president of the regional communities. Members of the family married daughters of the most famous rabbi's, like my father who married the grand-daughter of Ra\1bi Jechezkeel Paneth, the chief-rabbi ofTransylvania and his unele Moshe married the grand-daughter ofthe legendary R.Shmelke Klein form SzălI6s.After war 1 was told, that my sister Lulu who worked in a forced-Iabor camp, was liberated by the Russian army, but they took her again to work and she died somewhere in Poland from malnutrition and infections. My brother Mendi perished together with my unele Shmelke Judovits in a group of weakened inmates who were sent to the gas-chambers in Auschwitz. My survival 1 can contribute to sheer luck and timing. The last labor-camp 1 worked in, was somewhere in Silesia where we were busy breaking up large rocks. 1 could barely lift up the heavy hammer, but 1 had to goon a11the day tiU 1was totally exhausted and two of my friends had to carry me back to the camp. The camp-doctor gave me a day off and afterwards 1 worked in the kitchen, then 1was sent with a group to a camp called Dărnhau near to an experimental hospital. The experiment consisted of putting to
236 persons together in new pajamas, one of it treated wi 11a chemical. The idea was to see of the chemical is repellent to lice which were carrying typhus. My, partner was a lawyer from Szomathely, a smart person of about 40 (1 was barely 18), who found out about the experiment and he told to look constantly for lice. It seems that we did a good job, because we did'nt catch typhus. Others were not so fortunate. But later, in the main camp of Dornhau 1 got typhus from another source. Luckily it was in the las~days of the war. 1 don't even know the day we were liberated, 1 was then unconscious in my sickness. What I remember is, that one day I woke up and sauranurse in white uniform standing in front of my-bed and askiilg me if I want breakfast. I could'nt believe what I'm seeing, was then told that the guards £led and the camp was taken over by the inmates who brought German women from the town to take care of the sick.
In another case, my cousin, the medical doctor
Goldstein Martin (Matyi), originally from JibouZsib6 (his father, Goldstein Sanyi, was landowner and businessman and lived with his wife R6zsi, born Vegh, in Naprad; their fate is unknown to me), saved my life. We were together in Wiistegiersdorf-Iaborcamp where I was working in construction. I opened a large bag of cement and a strong wind blew the cement in my eyes and I was blinded instantly. I guess that only because the construction-site was in th~ middle of the civilian population, *e guard did'nt shoot me on the spot. I was told to sit and wait till we go back to the camp. Sitting there the cement was got mixed with my tears and started toharden. At the end of the day I was led back to the camp by my brother and another person. Getting back, my cousin dr. Goldstein was very helpful he washed my eyes out, kept me blindfolded for a few days and assured me that the blindness is only temporary. Slowly the hardness and infect ion dis'appeared. Later I was transferred to another camp and to my great sorrow, I never saw ~y cousin Goldstein again.
, .i
Naprad-i
temeto-
.ţ'1
,
%37
KLEIN MIKSA-MAXMILIAN
EMLEKEIM A ZSIDO KRASZNĂROL Crasna romanul, Kraszna magyarul - innen szarmazom, ezen tajakr61. 1918-ig 'magyarok' voltunk, aztan 'romanok', '40 utan ujra 'magyarok'. Jarasi szekhely, 31 falu volt a tartomanya. Mi csak zsid6k akartunk lenni, de sorsunkat, mivoltunkat masok igazgattak. A deportalas szomoru napjaiig szamos zsid6 csalad, kituno zsid6k es emberek eltek Krasznan es a kornyezo falvakban, minden faluban voIt egy vagy tobb zsid6 csalad, nepes hazakkal. Ezek mind, nevelestiknel es hittiknel fogvaerkolcsos eletet folytattak es hiven teljesitettek allampolgari kotelezettsegeiket, ahogy elo volt irva. A krasznai zsid6k multjar61 nincs sok feljegyzes, mi6ta eltek ott, ki volt az elso koziiltik aki megvetette ott a labat. Talaltak felig a foldbe stillyedt zsid6 sirkoveket, melyek akkor mar szazotven evet szamoltak s kik alattuk pihentek, ketszaz evvel azelott johettek oda. Ami a hitkozseget illeti, marmint a szervezett zsid6 eletet; az elso vilaghaboru utan regi zsinag6ga nyomait fedeztek fel, stenderekkel, Tora-olvas6asztallal, ktilon ferfi es noi reszleggel, frigyszekrennyel mikor epithettek? Ki tudja. Az elso vilaghaboru elott avattak fel az uj templomot, mely nagyon szep klasszikus stilusban epiilt, faragott butorzattal, az udvar koriil vaskeritessel. Nem sp6roItak ra a penzt. Ott eptilt a talmud-tora is, marmint a cheder, a hozza tartoz6 kertteI, kiilso szepseget nyujtva a tanulas elvezetenek. A zsid6 kozosseg tagjai hangya szorgalommal dolgoztak, hogy megszerezzek csaladjaiknak a betevo falatot es becstiletes m6don Iathassak el a hitkozseg sztiksegleteit. A kenyerkereseti m6d valtozatossaga mellett, gazdag-szegeny, mindenki betartotta a szent szombat napjat. Ebben a kis hitkozsegben voIt zsid6 orvos, jarasbir6, ad6hivataI-fanok (perceptor), kala-
pos, szab6, asztalos, badogos, palinkafazok, malmosok, birtokberlok, szoIeszek, mezogazdak, kereskedok, vasarkirakod6k stb. - De mind szombattart6'volt (termeszetesen, a ket vilaghaboru kozti "roman" vilagr61 sz610k). Ki tudna mindazt felsorolni, ami vegbement e ltikteto zsid6 kozosseg eleteben. A borzalmak napjan, 1944. majus 6-an kiszakitottak gyokerebol ezt a kozosseget, 450 lelket, Krasznar61 es kornyekerol. Auschwitz es a munkaszolgalat elvegezte a h6heri munkat s azon kevesek kik visszatertek, csak siratni es gyaszolni jottek vissza. Apam, Klein Mendel, vezeto szerepet vitt a krasznai hitkozsegben, a legnehezebb idokben elnok volt, vallan hordta a sulyos feladatot, gondoskodott an61, hogy a gyerekek zsid6 neveIese tovabb folyjon (a cheder egyik helyiseget sajât koltsegen epitette fel), nyitott ajtaja voIt a bajbajutottak elott s a hirtelen nincstelensegbe jutodak elott. S ott volt anyam mellette, etetve az ehezoket s kiilonosen a Jesiva tanitvanyait s a szombati 'ojrechokat'. Anyam voIt szervezotagja a krasznai WIZO-nak meg a harmincas evek elejen. Sorsuk az voIt mint a tObbieke, krasznai es mas eur6pai zsid6ke. 1942-ben vonultam be munkaszolgalatra. 1945 aprilisaban lemaradtam az egysegemtol Agfalvan (Agendorf) Sopron kornyeken, mert mar nem birtam tovabb menni gyengesegemben. Egy teglaegeto szinben bujtam ţI, ott vartam be a feIszabadulast. Agendorf! Remseges elmenyek emleke! Egysegembol, mely 1250 munkaszolgalatost szamlalt, ezer elpusztult ott ehsegben, fleck-tifuszban, nyomorusagos szennyben. Nemreg meglatogattam Agendorfot, akiket megsz6litottam az ottaniakb61, senki sem emlekezett, senki sem tudott sem mit an61 ami oH
238
szemtik elott tOrtent. Csak a katholikus pap emlekezett a remseges tărtenetekre es meselte, hogy emlekmuvet allitottak a martiroknak, de azt elvittek Pestre.
* * * A krasznai jarasb61 a kăvetkezo kozsegekbol deportaltak a zsid6 lakossagot 1944-ben: Magyar-Keczel, Roman-Keczel, Recse, Horvat, Petene, Sereden, Bagolyfalva, Bogdanhaza, Paliczka, Bojan, Csizer, Perje, Pecsely, AIs6- es Felso-Ban, Sag, Tusa, Ballahaza, Ftizes, Maron, . Ratony, Hosszasz6, Felso- es AIs6-Valk6.
.'1.
Emlekezetemben nevek, arcok, alakok tunnek fel a multb61. Lichtenstein, Liebermann, Bernstein, Heller, Steiner, Noe, Grtin, Finkelstein, Weisz, Gltick, Brach, Klein ... meg meg sokan masok. A templomok, az utcak, a zsid6lakta hazak, a szombat illatai, a husvet paszkaja, a szukot eszrigje, a ros-hasana sofarja, a sevuesz zolddel es viraggal, orgonaval dis~itett temploma, a tanulas nigunja a chederbol, a jesivab61. Igy voIt mindez Krasznan, igy volt ez mindentitt mashol is, az egesz Szilagysagban - elvittek bnnan a zsid6kat, elvittek onnan a zsid6 szellemet is.
139
List ofheads of Jewish families in Salaj-Szilagy-District Szilagysagi zsido csaladfejek nevlistaja 1944-bol
in 1944
E nevlistdk ăsszedllitdsdt elasegitettek: Blonder Odăn es Monds Sdndor (Zilah); Wilhelm Herman (Als6- Valk6); Fischel Elisabeth, Monds Sdndor es Osztreicher Bela (BobotaNagyderzsida); Csengeri Ferenc, Weisz Rudi es Stern Moshe (Sz. Somly6); Hofmann-Blau Lucu es Salamon Gyula (Szildgycseh); lanovitz M6zsi, Dov 1. Markovits es lakab Oszkdr (Zsib6); Remenyi-Rosenbluth Andre (Ndprdd); Rabbi S. H. Bernstein, Markovits Rozdlia es fivere Zoltdn (Kraszna); dr. A. Silberstein es Prof. 1. A. Efrati (Nagyfalu); Fischer Moshe (Szurdok); Moshe Lichtenstein (BuciumVdrmeza); Mandel Erna, Zuszmann luda, Chajim es Szdrd (BogdimdSzer-Sdmson stb.); Mittelmann Lajos es Kaszovitz lakab (Valk6, Plopis es kărnyek); Wohlbergjoshua, dr. Friedmann Zoltdn, Babicz Shoshana (SiUelmed, Egerhdt es kărnyek); Pdl Abraham (Babeni-Aranymeza). SIMLEUL-SIL V ANIEI SZILAGYSOMLYO Adler Zalmen-Lejb, sakter Apfelbaum Jen6, rongykeresked6 Aron Lazar, szeszgyarberl6 Adler - varr6gepkezel6 Berger Lajos, szeszgyaros Blau Sandor, keresked6 Balu Simon, szab6sag BrOIlSamu, konyvel6 Burkos Jesaje, vendegl6s Burkos Reuven, fenykepesz Burkos Bubi (Avram), fenykepesz Burkos Ieu Jieehâk, fenykepesz Brod Benee, vas-fUszer engros Bro.,?Ferene. epitesz ozv. BrOder-,Kalmanne, textiles Dr.Briider [;aszI6, iigyved-textiles Berkovits Izs6, szab6sag Bernât Abraham-Nathan, konyvkeresked6 Berger Armin, keresked6seged Berkovits - szab6sag Dr. Bergl Sandor, fogorvos Brod Bernat, badogos BrOIlGyula, gazdalkod6 Blau Albert, timar Berkovits - szab6
,
ozv. Braun Lajosne, malmos Braun Jen6, malmos Baseh Marton, pekOzem Baniny - pineemunkas Berger - szobafest6 Dr. Benedek J6zsef, vasuti fOorvos BrOIl Kalman, erd6kitermel6 BrOIl Sandor, gazdalkod6 Braeh - boeskorOzem Braun Gabor, banktisztvisel6 ozv. Csanadine, haziasszony Csengeri Mihâly-Chaim, borkeresked6, teglagyar Csengeri Ferene -Zvi, szeszkeresked6 Czeizler Bernat bankreszvenyes Czeizler - munkas Csengeri Bertalan- Dov, borkeresked6 David - keresked6 Davidovits - keresked6 ozv. Dajen neni Ehrenreieh M6zes-Moshe, dajan Ehrenreich Samuel (Shlomo-Zalman), fOrabbi Eekstein Izidor, mikvekezel6 Ehrenreieh Châjim, rabbi Engel Samuel-Zanvel, vas-fUszer engros Eekstein Jiszrael.Hăjem,melamed ozv. Ehrenfeldne babaasszony Feldheim Samuel, nyug. esend6r6rmester Fekete Bela, nyug.korjegyzo
•
1 I
p
1
1-
1
J 140 Fried, Mihaly, tisztviselă F~ner Saje-Akiva, szab6sag Friedmann Nandor, kereskedă Frankovits Sandor, vaskereskedă Fischmann Sandor, cipeszet Frănkel, varragepe~ Feig Herman, segedsamesz Fried Dezsă, cipeszet Feibusz Meir, kanyvkată azv. Farkas Ferencne Ida varrană azv. Friedmann Jazsefne timarsag Farkas Ignac, fakereskedă Friedmann Jenă, szabasag Feiger Salamon-Shlomo, borkereskedă Feiger A. Mazes (Moshe), borkereskedă Fogel (bacsi) Jana, mrabbi veje Feldmann Benjamin-Benzion Fleischmann Herman, textilkereskedă Dr. Fried Vilmos, tigyved Freund Chajim, al-Dajan Feiger Armin-Ăron, borkereskedă Finkelstein - munkas Frănkel - ravidaru-kereskedă Friedmann Emă, felsăresz-keszită Grosz Mendel, kereskedă Grosz Ărpad, kereskedă azv. Grtinbaum Jenăne, termeny- es bărkereskedes Groszmann Menyhert, szabasag Gltick Mar-Moshe, meszaros Grosz Sandor, pektizem Gltick Vilmos, kaszarus Grtinstein Szimche, Toraira Gltick Ăbraham, marhakereskedă Grtinbaum Ferenc, marhakereskedă Goldberger Sandor, kavehaz Goldglancz Mar, hidepittsz Dr. Gal Laszla, orvos-rakkutata Gidaly Jazsef - biztosita-tigynak Gidaly Imre, textiles Gltick Saiamon , kaszarus azv. Gltickne, varragepkereskedă Grtinfeld Albert, sirkOfaraga Gltick Miklas, radiakereskedă Grosz Joszef-Sije, kereskedă Gtinzler Vilmos, aras Grosz - termenyes Grtinberger - borbely Grtinstein - munkas Holczer - tanita Herskovits Ignac, tojaskereskedă Hegyesi Jenă, tisztviselă azv. Helprinne
,Helprin Emă, ujsagira o~v. Henselne - varrană Hirschfeld Hillel, bodegas Heimlich Naftali, konyvkereskedes Hirsch Aladar, szab6sag Hăndler - aras-ekszeresz Heimlich Sandor, nyomdatizem Heimlich Moshe- Mordechaj, paplantizem Heimlich Sije, paplantizem Herskovits - szabasag Herschli jakab, termenyes Herschli Sandor, termenyes Hirsch Salamon-Zalman, termenyes azv. Hirsch Zali(neni), hazikoszt Hirsch Odan, szănyegkereskedă Hăndler Smaje, pincemester Indig - szappanfăzde Izsak Jakab, timar Izsak Ferenc timar Izsak Jakab, cipeszet Izsak Albert, kerekgyarta Jurovits - kereskedă Jamberger Nandor, pek azv.Jakabne,varrană Jakobi - tigyved Jakab fiverek, varragepkereskedes Jazsef Elias, aras-ekszeresz reb Jajchenen, sakter Knapp Ăbris, kereskedă Krell Izsak, malmos Krell Miklas, taxis KIărmann Bela, nyersbărkereskedă Dr. Keller Samu, tigyved-faldbirtokos Kohn Adolf, asztalos KIărmann Lajos, bankarigazgata Krets Aladar, banktisztviselă Klein Nute-Ojzer, kosarfonoda Klein Gyula, szabasag Kohn Benă, szobafestă Klein Lajos, szab6sag Klein Sandor, meszaros Krausz - cipeszet -' Klein Jenă, meszaros --Klein - vendeghaz (slajfstib) kezelă Keller Izsa, tiveg-porcellan kereskedă azv. Klein Jazsefne, meszaros Katz - gabellajegy-szedă azv. Keller Mazsine, vaskereskedă Kohn Adolf, ecetgyaros Kiss Sandor, gyagyszertar Keller - gazdalkoda Krets - gazdalkoda
_~.-.o
-
-
-"<~~-;
141 Konig - villanyszerel6 Lazar Albert, mernok Lusztig Bela, vaskeresked6 ozv. Lowbeer Arnoldne, rongyexport Lowbeer Nyuszi-Nathan, rongyexport Lowbeer Samu, rongyexport Lowbeer Frigyes, rongyexport LOwbeer Vilmos, rongyexport ozv. Lowbeer Sandorne, rongyexport Lowy J6zsef-Joszef, keresked6 Lengyel Marton, textilkeresked6 Lowinger Istvan, textilkeresked6 Lax Slomo, textil-sator Lax J6zsef, textil-sator ozv. Lazarignaene, eipeszet Lazar M6rie, eipesz Liehtmann Ignae, szab6sag ozv. Legmann Adolfne, meszaros Legmann Ern6, meszaros ozv. Laufer Simonne, dajanne ozv. Ledererne, keresked6 Lazar Bela, eipeszet Lăzar Gyula, taxis Lindenfeld - gazdalkod6 Lazarovits Chezkel, rongyszed6 ozv. Lampelne, vendegl6s Lang Elza, orvos ozvegye MandellIanoeh,gabonakeresked6 M6zes Lazar, bankiigyletek Moskovits (veres), koresmaros Marmorstein lIerman, jatekgyar Marmorstein Mikl6s, jatekgyar Mâtyas Mâtyas, mosoda M6zes Eizik, timar Marmorstein Jumi, baromfikeresked6 M6zes David, varr6gep-iigynok ozv. Mittelmanne, keresked6 Miiller Mendel, tejiizem Militzer Lajos, szeszgyaros Militzer David,gazdalkod6 Militzer Ferene, gazdâ.lkod6 Dr.Militzer J6zsef, iigyved Markovits Sandor, spediteur Marton Laszl6, teheraut6-fuvaros Moskovits Szane, vegyeskereskedes M6zes Jeehiel, keresked6 reb Menase, sakter _ ozv. M6zesne, haziasszony Marmorstein Samuel-Smelke, parasztszab6sag Dr. Markovits Jakab, varosi fOorvos M6zes lIerman, vendegl6s Mezei Sandor, kereskedelmi utaz6
Marguliesz - munkas Moskovits - textilkeresked6 ozv. Neumanne - vendeg16s Naseh Ferene, szikvfzgyar Nussbaum Ărmin, vendegl6-szikvfzgyar Nussbaum Samu, sorraktar-engros Orgel Nathan, rezont6-iizem Orgel J6zsef, esepl6gepes Orgel MordeeMj, vendegl6s .Orgel Bumi, esztergalyos Paszternak Samuel-Aher, samesz Pollak Imre, szab6sag Pollak Sandor, szaab6sag ozv. Perlmutter Nâftaline, haziasszony PineMsz - pineemester Dr. Porjesz Aladar, jogasz - s6raktar Pollak Matyas, vendegl6 Perlmutter lIanoeh, masgiaeh ozv. Perlmutterne (Smil Duvedne) ozv. Perlmutterne (Chaja Pinkl) Preisler - szab6sag Roth Jakab, gazdalkod6 Dr. Rosenberg Zoltan, iigyved Rosenberg Elje, eukorkaiizem Rosenberg M6r-Majse, fakeresked6 Rosenberg Reuven, fakeresked6 Rosenberg Janku-Jaakov, 6ras Rosenberg Sandor, keresked6 Rosenberg Szimehe Rosenberg Bela (Dov Ber), di6-tOrode Reismann Samu, fakitermel6 ozv. Rosenberg Samuelne, tojaskeresked6 ozv. Rottensteinne, haziaszony Rosenberg Dezs6, tojasos Rosenberger lIillel, vegyeskereskedes Roth Feri, szab6sag Rosenzweig - szab6sag Rosenfeld Lajos, termeny- es lisztkereskedes Rusz Elias, pekseg-tejiizlet Rutner Mendel, textilkereskedes Rotsehild Jen6, aut6buszos Roth Izidor, gazdalkod6 Reieher - libakeresked6 Salamon - tojaskeresked6 Silberstein Samuel, keresked6 Szep Adolf, szab6sag Sehwartz M6rie, benzinkut Somogyi Sandor, koresmaros Dr. Somogyi Ferene, orvos (fenti fia) Dr. Samuel Vilmos, iigyved Dr. Speter lIenrik (Baba), iigyved Steiner Lajos, bankigazgat6, v. huszar szazados
d
l
!"'"
ozv. Sehwartzne, varr6no Steinmetz Chezkel, borkereskedes Sternberg - kereskedo-ujsagarus Stern Lip6t, kefeiizem Sehăehter Izidor, bor- es boeskoriizem Sehăehter Nuszi (Avrum Nuszen), mint fent Szalavetz Mendel, fuvaros ozv. Steinerne, varr6no Sehwartz Abraham, koresmaros-paszkas Stern Moshe, eipeszet Sehon Ignae, szab6sag Samuel Lazar, gazdalkod6 Samuel Elek, ad6hivatali fOnok Stern Lujza, tanit6no Samuel Lujza, tanit6no Samuel J6zsef, 6ras Sehvalb - tollkereskedo Silberstein Samuel, pekiizem Salamon - festode Samuel Sandor, gazdalkod6 Szilagyi - iskolaigazgat6 ozv. Stern Adolfne, textilkereskedes Steiner Marton, rovidaru Sehreiber Lajos (Jiehak Juda), kereskedo ozv. Sehwartz Ignaene, textiles Silberstein M6rie, tisztviselo Dr. Szekely Sandor, iigyved ozv. Salamonne, iskolaszolga ozv. Sakterne Sije Pinehesz, melamed Sehwartz Etelka, tanit6no ozv. Salamonne, eipokereskedes Ullmann Ignae, gyertyagyar Ungar Mendel, melamed Ungar J6zsef, lisztkereskedes Ungar M6rie, eipeszet Dr. Ungar, allatorvos Weisz Salamon, rezmuves Weisz Mikl6s, rezmuves Weisz Rudolf, rezmuves Weisz Naftali-Hers, kereskedo "Weisz J6zsef-Jeruehem, cipeszet Dr. Weisz Samu, iigyved Vadasz Etelka, noi szabaszat Dr. Weinberger Gyula, iigyved ozv. Weisz Efrajimne, tanit6no Weisz M6r, vaskereskedes ozv. Wiederne, textil-sator Weisz Dori, asztalos Wieder Simon, szab6sag Weisz Samuel, eementes ozv. Webermanne,szakaesno
Weller Zisze, textiles Wieder Aron-Zvi, textil-sator Weisz Ferene, fuvaros Weisz Arnold, fakereskedo Weisz Salamon, fakereskedo ozv. Weisz Elekne, fakereskedo Weisz Henrik (Chaim Zvi) eeetes Weisz Samuel, eipeszet Weisz Jeno rovjdaru Weisz Zalman Leib, eeetes Weisz J6zsef, parasztszab6sag Weisz Erna-Ezra, tisztviselo Dr. Weinberger Zoltan, orvos Weisz Ignae-Jieehak, cipokereskedes Weinberger - vendeglos Weisz Majse-Ber, melamed Weisz Odon, lisztkereskedes Weisz Abraham-Bumi, eipokereskedes Weisz - gozmalmos ozv. Zaubererne, eipeszet
Cehul-Silvaniei
- Szihigycseh
v' Aronovits Samuel - samesz Bergfeld Gedalje - vegyeskereskedes Bernat noverek - varroda '" Borgida Gabor - kereskedelmi igazgat6 t/Blau Amin - benzin-flltoanyag vBlau Ignâtz - gabonakereskedo \/Blau J6zsef - gabonakereskedo vBerkovits Geza - angol-szab6 vBerkovits - bâdogos ,/Bleier Ignatz - fOldbirtokos Braun David - samesz-tanit6 vBraun Lajos - eipeszet VBraun Mihaly - gepesz v'Braun Moshe - varr6gepesz .Boros Ignatz - hivatalnok Berger David - eipeszet v Berkovits - gazdalkod6, Volcsok v~erkovits -- gazdalkod6, Nagyszeg t"Davidovits M6r - textiles vozv" Davidovitsne (Szera es Manyi) vDeutseh J6zsef - eipeszet V'Deutseh Gyula - szab6sag "vDeutseh Măjleeh - kalaposmester vDavidovits Bela::: szab6sag vDeutseh Sandor - szab6sag David Saje - borkimeres David David - borkimeres c;
i
143
,1
1. 1
L \
vEpstein (az "orosz") - Mutos vFriss Sandor - vegyeskereskedes ..ţried Erno - muszeresz Fried Adolf - 6ras-ekeszeresz JFried J6zsef - muszeresz ...f'inkefstein Izrael - kereskedo '2:iilăp J6zsef - badogos Yiilăpne - varroda FrenkelIzidor - malomtulajdonos ..lrenkel Mikl6s - malmos Feuer Antal - kalapos :Grtinwald M6r - eukrasz-szobafesto Grtinfeld - eukraszat "Ooldfarb Samuel - szab6sag 'V6zv.Grtinwaldne - fiai: Kalman, M6rie, Erno, Zoli, Bela vGltiek Samu - fiiszeres-sz6das • Goldberger Adolf - Central szalloda (,Grtinbaum Adolf - fiakkeres Gltiek Saje - faraktar "Gl6zer Fani - borkimeres ./Gltiek M6rie - bankar Dr. Gltiek Menyhert - orvos (Hadad) v1)r. Gal Farkasne (orvos ăzvegye) v"Gottlieb Matyas - kereskedo ţ,Grtinwald fiverek - szabâszat Hoffmann (amerikas), fiuk Elemer ___ Havas Endre - faraktar Herskovits Adolf - meszarszek Hoffman Lajos - borkimeres vRoffmann J6zsef - tiszttart6 Hirschfeld J6zsef - szab6săg t....BerskovitsAdolfne - Mrgyar <--Herskovits M6rie, Szeren, Lenke , Lip6t; Mihiily, Marci (Maki) - Mrgyar Herskovits (amerikas) - maganz6 vIfrael Abraham - hivatalnok vIlfes Lajos - fiisZeres" v'J6zsef Mihaly - tojaskereskedo v.;rozsefDavid - szab6sag Jakab Ferene - vegyeskereskedes c.Jakab J6zsef - bodegas, hitk. jegyzo lJakab AŢon,Ber =-=- rab1?i~ajâ.!!..~ ,-"J6zsefM6ze~ tojăskereskedo --- ~ ,Jakabovits Aron - borkereskedo 0akabovits Avram - tanit6 LJudovits Ferene ~ kereskedo ":h1dovitsheGliiek.Wjza - faraktar t-Klein Salamon - keresKed6 --.~. ~ vKlein Matyas - baromfikereskedes ' ...,./Klein Luzer - rabbi (ut6bb: BeercShevan) '1<ănigstein Lajos - bankar
--o
t..Klein Ferene - gazdalkod6 (borkimeres) vOr. Kertesz Samu - tigyved Kremer Ignâtz - kănyv- es papirkereskedes VKrausz Mihaly - eipeszet Kaufmann Jakab - melămed VKlein Izsak - hazal6 vKlein Moshe - napszamos vKăves Ertdre(?) - kereskedo vKlein Jeno - textiles tKlein Adolf - v. hitk. jegyzo vKlein Giza, Anna, Piros, Ilona, Sanyi, Pali - kereskedok Kupfersehmied Samuel - berhaztulajdonos, borkimeres --.Kovats Karoly - berhăztulajdonos, borkimeres vKlepner Izsak - paraszt-szab6sag '-"'Dr.Keller Erno - orvos vKatz Abraham - koresma, Vălcsăk "Î<.atz Farkas - Szilagyszeg, gazdălkod6 /Katz Sandor - jegyzo, ~oshaza Kesztenbaum esalăd /Liehtmann Bernat - făldbirtokos, kereskedo Lebovits Jeno - textiles vlebovits Herman - vaskereskedes Lebovtis Bernat - esizmadia vOr. Laszl6 ~andor - tigyved vLiehtenstein J6zsef - forabbi ~evi M6r - liszt- es gabonakereskedo vLevi Andor - s testverei: Gyurika, Pici, Olga, Margit r/LampelMihaly - koresma, Boshaza '-Lampel David - vegyeskereskedes - Benedekfalva vLevi Levi - gazdalkod6, Horvăt '-Markovits Marton - textiles vOzv. Markovitsne - fiai: Bumi, Bela - kereskedok Jv1:arkovits Zoltan - textiles . 'vMarkovits Jeno - textiles "'Markovits Ignatz -.vaskereskedes '-"Majse Kornyerne - mikvesne Mittelmann esalad .-M6zes Ferene - făldbirtokos (....ăzv. Nuszbaeher Karolyne (Aron, Buki, Szuri) i/ Dr. Nagy Rezso kăzjegyzo (...Porgesz Antal - tojaskereskedo vPollatsek Mihaly - paraszt-szab6sag '-Pfeifferne - edenytizlet <--Rothes Pollak Bernat - vegyeskereskecits vRoth Elemer - kărjegyzo vRosenfe1d Berl - sz6das vkubinsteinne es Simi - aut6fuvaros vReieh Adolfne es Sandor - gabonakereskedes VReieh Bella - gabona-export '-ioth Lenke es Helen - pekseg, varroda '\.salamon J6zsef - epiiletanyag . <--
-~.:
r I
144 "'Stern Herman - malomtulajdonos vStern J6zsef - malomgepesz st'ern M6rie - malomgepesz Stern Erno - malomgepesz '-Silberger Lip6t - gabonakereskedes vSilberger Mik16s - gabonakereskedes S'ilberge.r Lajos - alkalmazott vSilberger Dezso - szab6sag ~ilberger David - maganz6 lstark J6zsef - vegyeskereskedes lStern Illes - textiles vStern Samu(?) - szikvfzgyar ~r.Szasz Antal, ugyved, Giza, fr6no .;&hreiber Antal - saKtt:r, chaz~ vSehvartz-Fiilop Ăron- nyug. korjegyzo Sehvartz Farkas, meszaros vDr. Szalavetz Jeno - orvos "'Sehon - felesege: Boros lany vScher Antal - nyug. postas 0'evjovits Aron - eipeszet vWieder Herman - nyomdasz 'vWieder Chajim - kereskedo !-'WeilLazar - melamed l\Veil MOjic - pekseg JWeil Elias - pekseg v\veisz Daniel - maganz6
Jibou - Zsib6 Abraham Adolf, textiles Abraham M6rie, szeszgyaros Altstein Sandor, eipeszet Benedek, v. Vni6 szallodas Berkovits J6na, tojasszedo Beek D,avid, kereskedo Beek Mihâly, felsoreszkeszfto Berger Ferene, Cipeszet Bernât - eipeszet Bernat lanyok - varroda ozv. Bernatne, szakaesno Binder Juda, kereskedo Brull Erno, aljegyzo Berger Pinehasz, borkimeres Blonder Lajos, sz6das Beek Shalom, borkimeres Deutseh M6zes, szab6sag David Izidor, kereskedo David Samu, alkalmazott Friedmann Zoltan, fUszeres Friedmann Sandor, eipeszet Friedmann Jakab, Cipeszet
Friedmann Nandor, szab6sag Farkas - fuvaros . Feuerwerker Fishu, kereskedo ozv. Fogelne, temetoor Fogel - samesz-melamed Fogel Jeno, alkalmazott Fogel testverek Feldmann - nyugdfjas Fiilop emo, mezeskalaesos Dr. Feldmann - ugyved Frank Herman, roiOs Dr. Fleiseher Sandor, orvos Fiilor PaI, szab6sag ozv. Fiilop Vilm'a, nyugdfjas Fiilop Izidor, pogaesas .Fiseher - szab6sag Farkas Aron, drogeria Friedmann Lazar, szikvfzgyar Frieqmann Lajos, nyugdfjas Frajem neni, maganz6 Fried Regina, munkasno Fried Zoltan, 6ras-ekszeresz Farkas - nyug. sakter Frenkel Moshe, rabbi-dajan Frohlieh Lajos, tanft6 Friedmann Elje-David, melamed Friedmann Marton, textiles Gold Mendel, pekseg ozv. Gold Ferenene, pekseg Gold Dezso, meszarszek Goldfarb M6rie, bâdogos Goldner Marton, {jni6-szallodas Gold Mendel, meszâros . Goldberger PaI, textil-engros Goldstein - nyugd, szamarfuvaros Goldstein Sandor, trafikos Goldstein David, mezogazda . Dr. Goldstein Lajos, orvos Goldstein Saml,l (Szami), koresmâros Goldsteinne Szerena, maganz6 Grosz J6zsef, temetoor Grosz J6zsef, borkereskedo Geller N. - szab.6sâg~ Grunhut Bemât,boeskoros Gidali N. - boeskoros Dr. Gazda Odori, jarasbfr6 Goldmann N. ~ nyugdfjas 9rosinger Simon, eeetgyar Grosz J6ska, szab6sa!f .. Grosinger Moshe, kereskedo Gltiek (es6rai), fuvaros Herskovits Aron, tfmarsag
._-~~------
~~-----145
HirschArmin, borkimeres HartMin Niszan, mal mos ăzv.Hoffmanne,nyugdfjas Hoffmann N.- badogos Herskovits Simon, szues Holczer Jozsef, badogos Hauser David, rongykeresked6 Herskovlts Lajos, asztalos Herskovits Nuehem, eipeszet Dr. Halasz Laszlo iigyved Harstein Sandor, fiiszer es gabona Dr. Hartstein Jozsef, iigyved Herskovits Zoltan, eipeszet Herskovits Shlomo, szues Herskovits Marton, borkimeres Heller Simon, textiles Izrael Chajim, vegyeskeresked6 Izrael Mordeehaj, szobafest6 Jakab Lazar, rongykeresked6 Jakab Herman, marhakeresked6 Jakab Istvan-Ern6, bankar Jakab Ferene, tiszttarto Jakab Herman, eipeszet Ja~ab Morie, jegyz6 Jăger Abrahâm, făldbirtokos Janovitz Samuel, gabonakeresked6 Janovitz Mozsi, gabonakeresked6 Janovitz Izsi, gabonakeresked6 Janovitz Emil, iiveges-keretez6 Jeremias Bertalan, deszkaraktat Jeremias Bernat, făldbirtokos, Szamosudvarhely Kirsehner Andor es Dezs6, ruhaaru Komornik Herman, vendegszallo Kohner Adolfne es David,borkimeres Klein Moritzne, maganzo Klein Karoly es Jen6, textilesek Klein Ferene, szabaszat Klein Samu, szabaszat Kornhauser N. - keresked6 Krets Samu, mez6gazdasagi tntez6 . Koffler Saul, fakeresked6 Dr. Klei~Dezs6,fogorvos . Kreller Moric(Lajos?); oras Katz N. ,:rongyszed6 -. Kozak Ferene, szab6sag Klein SaJei1on,f6rabbi~ .. ăzv. Kat~vramne, varron6:::ruhasat.or . "'-- .. Klein Izrael, kotcsmaros, Sz. Udvarhely ~lein N., malmos-mez6gazda, Ino Kardos Samu, fogasz ăzv. Kirsehnerne, maganzo Katz Izso, badogos
Katz Adolf, bâdogos Lăvi Lajos, fuvaros Dr. Levi Lajos, orvos-kăzfro Lehrmann Adolf - fiiszeres Lazar Samu, pekseg Lazar Nuehem, eipeszet Landau Ignae, szabosag Lazar N. nyugdfjas Miiller Siu, alkalmazott Mindszent Herman, maganzo Mindszent Salamon, fiiszeres Mindszent Sandor, fiiszer, benzinkiit ăzv. Majerne ăzv. Martonne Markovits Dezs6, fiiszer-engros Matyas Samu, rongykeresked6 Majer Jena, borbely ăzv. Miiller Szenderne Mihaly Bernat, eipeszet Miiller David, samesz Mozes Elek, gazdâlkodo, Sz. Szeplak ~~erJen6,aljegyz6 Moskovitz J. L. - nyug. sakter Mozes Kalman, deszkaraktar Markovits Marton, jegyz6 ăzv. Markovits Marne Nuszbaum Jakab, maganzo Palkovits Lajos, borkimeres Palkovits Bela, koresma-taxi Palkovits N., gazdalkodo, Goroszlo ăzv. Rothne Kati ne ni Roth Zsiga, textil-sator Roth Dezs6, fuvaros (szamarfogat) Rosenberg Armin-Arpad, pekseg Rosenbliith N. hitk. jegyz6 Ruthner Josief, sakter Rosenberg Morie, termenyes, fiiszeres Roth Marci, szobafest6 Rosenberg Avram-Jakob, termenykereskedes ăzv. Schăn Moriene, pekseg Salamonne, nyugdfjas ăzv. Sehwimmerne, nyugdfjas Sajovits N - deszkaraktar SeherFerene, tojaskeresked6 Sehwartz Saul-Suli, iiveges-keretez6 Stark Herman, fuszeres Seher Nuehem, gyiimălcs- es rongykereskedes ~'. Stern Mihâly-Samu, eipeszet Salpeter Mor, bodegas Salamon Ferene, fiiszeres Salamon Lajos, ital-engros Seher Herzka-Armin, b6rkeresked6
146 Szobel Salamon, textiles Salamon Mordehe, ruhafesteszet Salamon Jen6, gabonakereskedes Dr. Steiner Dezs6, orvos Sehor Ărmin, nyersb6rkeresked6 Sehor Lajos, melamed-mikves Sehor N. borkimeres Salamon Jakab (Lajos?), fuvaros Dr. Ungar, allatorvos Vegh David, nyomdasz Dr. Weizner, orvos Wieder Moric-Moshe, b6rkeresked6 Weisz Jakab, fiiszeres Weisz Leo, fiiszeres Wohlberg Izidor, vaskereskedo Wieder Lajos, nyomdasz Weehsler Bernat, textil-engros Wertheimer Dezs6, fiiszeres Weisz Morie, fiiszeres Weisz Mendel, marhakeresked6 Weehsler Koppel, nyugdijas Weisz Ede, fiiszeres Weisz M6ric rMos Weisz Ferene, keresked6 Weisz Mendel, melamed
Crasna - Kraszna Bernstein Sarah - maganzo Bernstein Shlomo-Chaim, rabbi Bernstein Zvi Bernstein Herzka, autofuvaros Baseh Mordehaj-Shmuel, vegyeskereskedes Bernat Joszef-Ăron . Braeh Mordeehaj, cip6paszta Blum Efrajim, cipeszet Blum Zeev, fuvaros Blum David, fuvaros Bistritz David-Moshe, oras Brod Gershon Brod Fanny, varron6 Brod Aliz, varron6 Blau Akiba, foldbirtokos Berger Joshau, borkimeres Berger Ărmin, pekseg David Moshe-David, nyomdasz Deutseh Shlomo, vegyeskereskedes Ehrenfeld Moshe Ehrenfeld Iszer, textiles Farkas Ăron, vegyeskereskedes Fiseher Moshe, asztalos
Fiseher Dov, konfekeio Fisehmann Lajos, szabosag Farkas Jisehâk Frank N. sakter-kantor Fogel Zvi, sakter Fiseherne, samesz ozvegye ozv. Fisehmanne, tojas- es baromfikereskedes Fisehmann Shmăja tojas- es baromfikereskedes Farkas Juda-Zvi, teglagyar . Farkas Joszpe, keresked6 Dr.'Frenkel N., orvos Goldstein Jakab, olajgyar Grossmann Jieehâk-Elje Gliiek Joszef, kalaposmester Gliiek Zeev, gepesz Gliiek Jeehiel, gyiimolcskereskedes Griin Zvi, borkimeres Gliiek Zeev - veje, koresmaros Gliiek Abraham Gliiek Jolan, textiles Helprin Ăvram, melamed Helprin Joel Heller Moshe-Juda, textilkereskedes HeBer Tirza Heller Joszef-Dov Heller Zeev, szodagyar Helprin Zvi Heller Jeehiel, gyiimolcs es soraktar Heller Herzka, gyiimolcskereskedes Heller Amram, keresked6 Heller Jakab, gyiimolcs es soraktar ozv. Hellerne (Moshe Natanne), keresked6 Jakab Mordeehaj esaladja Klein Menaehem, ital-nagykereskedes Klein Majer, dohanylerakat Klein Barueh, textiles Klein Sarah Krausz Armin, meszarszek Liebermann Avraham, f6zdes, borkimeres Liebermann Simon, keresked6 Liebermann Mordeehaj, keresked6 Legmann Jakab, gyogyszeresz L6rinezi Joszef-Juda, bâdogos..--~ Larinezi Moshe, szabMâgLiehtenstein Barueh B., f6rabbi Liehtenstein Hillel,rabbi _. Lampe} Shlomo.:Chajim, szodagyar .~Lampel Jozsef Lobli Lazaresfivere; f6zdesek Mendel esalad Malik Zalman-Leib, szues Mark Jakab, mzde1,
147 Markovits Jeshajahu, melamed MarkQvits Samuel, munkas N6taZeev Noe Aron-Zvi, textiles No~ Mordechaj, keresked6 Orgel Hillel, maganz6 Rothschild Shlomo-Sandor, csepl6gep Rothschild Feivel, vegyeskereskedes Rothschild Chana, deszkaraktar Rothschild Ezriel, vegyeskereskedes Rosenberg Lajos, szab6sag Rosenberg Jakab, melamed Rosenberg Menashe, kereskedo ozv. Rosenberg Lippene, cipeszet Steiner Menachem, malmos Schwartz Chajim-Zvi, borkimeres Samuel Ern6, gy6gyszeresz Schuder N. , munkas Stein Elijahu, melamed Sztrulovits Lea ozv. Szegalne, fiiszeres Ungar Sarah es ferje Weinberger Hillel-Juda, petrol- es rongyraktar Waldmann Moshe-Arje, faraktar Waldmann Abraham, lisztkeresked6 Waldmann Simon, f6zde- es italkeresked6 Waldmann Rachel, bazaros Weisz Moshe, tigyved Weisz David-Zvi Weisz Moshe-Zeev Weisz Jiszrael- Dov, keresked6
Nusfalau - Szibigynagyfalu Barminka Ăron-Zvi Basch Zvi-Hersch Blau N.,.Buda utca Blitz J6zsef Farkas Herman (Shulem-Zvi) Farkas Pinchasz Farkas Zakarias Grosz Shulem-Zvi Golâstein 'Avraham Genut Jicchak-Shmuel---' Gltick Shulem-Jehuda Grinstein Luzer, sakter Goldberger N. Heilbrunn Avram-Shulem-Jeruchem Hecht J6zsef Hecht Salamon Hecht Mordechaj, melamed
Izrael Farkas Kara Jen6, gy6gyszeresz Karton Izsak Kalmar N., melamed Pollak Izidor-Jiszrael Rubinstein Mordechaj Rosenberg Ascher Silberstein Rafael hitkozsegi elnok Stern Shlomo Steiner Jakov-Shulem Szalavetz Chaim-Petachja Silberstein Emil (Menachem) Sachs Chaim Silberstein N., fatelep Ungar Farkas, szfkvizes Ungar Abris-Avraham Weisz Szimche-Simon Weisz Avraham-Moshe Weisz Antal (Uscher-Anschel), f6rabbi
Babeni-Aranymezo Farkas Zise Goldstein Asher Handler Izsak Hirsch BerI Imberger Chajim Krausz Menachem Ludwig Mordechai Lezer Samuel Mandel Bencion Mandel Eliezer Pal Shlomo-Salamon Rosenfeld Mesulem
Zalau - Zilah Almasi J6zsef, varosi jegyz6 Albert Ignac, liszttizlet Albert Simon, szab6sag Blonder Izidor Dr. Balkanyi, tigyved Brod J6zsef, badogos Blonder Hersi Balu Bela, ferfiszab6 Berger Lazar, cipeszet Berczeller Vilmos, fakeresked6 Berczeller Andor, vegyeszmernok Brod Mikl6s, tisztvisel6 Blonder Bernat, etterem-italmeres
••e::::::- .•.••. -. --
..••• --------------~~-----~--
148 Csavar Imre, ferfiszab6 Dâvid Simonne Dâvidovits Simon, bâdogos Dâvidovits Mikl6s, szab6sâg Engel Marci, kereskeda Faszler Emil Fried Mâjer, 6râs-ekszeresz Fried Dezsa, gazdâlkod6 Friedmann Erna, fenykepesz Ferenczi Jakab, sirkOfarag6 FiiI.0pFerenc, sirkOfarag6 Fischel - sâmesz Fried Erna, 6râs Goldglancz H., berhâztulajdonos .Goldglancz Bela Goldberger - fOldbirtokos Gottlieb Emanuel, sakter Dr. Gelmann Istvân, iigyved Gottlieb J6zsef Gottlieb Izsâk GlUck Ede, koszoriis Gera Zoltân, textiles Grosz, ital- es fiiszer, Cigânyi Griinfeld - malmos Goldberger Abraham, fOldbirtokos Goldberger Izsâk, borkimeres Haitstein David, malmos Hadinger Ede, fogâsz Hadinger Gyula, konyvela Hoffmann Sâmuel, fakitermela Dr. Herskovits Dezsa, orvos Hartstein Niszân, malmos Hochteil Lâszl6 Herskovits Bela Ilovits - italmeres Izrael - spediteur Ilovits Bernât, fakereskeda Ilovits Zoltân, asztalos Ilovits Tibor, konyvela J6nâs Bela, italmeres Jungreis Arthur, mrabbi Jakabfi Mikl6s, fOldbirtokos Jakabfi Imre Konigstein Pâl Kbnigstein Zsigmond, gazdâikod6 Dr. Krausz Bela, orvos Kelemen Sân dor , gy6gyszeresz Klein Sândor, ferfiszab6 Karl Emanuel, rovidârus Katz Bela, nyomdâsz ' Kelemen Istvân Konigstein J6zsef
KatzM6ric Lob Elek, tisztvisela Lovy Izsâk(?), sz6davizes Lampel Larincz, cipeszet Dr. Lob Tibor, orvos Markovits'Ferenc Markovits Bernât, gazdâlkod6 Dr. Monori - iigyved Dr. Marguliesz Ede, orvos Dr. Markovits Istvân, iigyved Dr. Markovits Bela, fogorvos Markovits - vasiizlet Dr. Markovits Lajos, iigyved Dr. Markovits Erna, iigyved Markovits - pekseg Molnâr Jena, fiiszeres Mandel Jena (J6zsef?), textiles Mâtyâs csalâd N6ti Nândor N6ti Dezsa, barraktâr Dr. Porjesz Ferenc Porjesz Lajos, trafik-s6raktâr Pollâk Moshe(?), bodegâs Roth Erna, barkereskeda Roth Ignâc, lisztraktâr ozv. Rosenbergne, magânz6 Dr. Rosenfeld Bela, iigyved Dr. Reich Izidor, szivspecialista Roth Ferenc, .szappankereskedes Roth Zoltân, gazdâlkod6 Roth Sândor, konyvela Roth Antal Stern Zoltân Schinkovits Dezsa Szekely Aba, vârmegyei jegyza Schwartz Simon, vendegla, K6sa Szinetâr fiverek, fiiszerkereskedes Simon Lâzâr, tisztvisela Dr. Szinetâr Odon, orvos Speter Gâbor, sorraktâr Stern Sândor, textiles Schwimmer csalâd, Cigânyi Szinetâr Adorjân, konyvela Dr. Szinetâr Mikl6s, iigy:ved Szinetâr Adolf TernedaKab, cserepgyâr Terner Berthold, cserepgyâr Walter csalâd Weisz Erna, fiiszeres Weisz Lâszl6, liszttaktâr Weisz Jakab, fiiszeres Weisz Vilmos, gazdâlkod6
149 Weisz Ema, vasiizlet Weisz Gyula, nyomdasz Zauberer - teherautas
Valcaul-de-Jos
- Alsovalko
Aron Fisehl-Dov Aron Shmuel-Aharon Braunstein Avraham, sakter Braunstein David Fried Raieel, ozv. es ozv. lanya Szure-Liebe Fogel Zvi Farkas Jehosua Goldstein Joszef-Chajim HermanZvi HeBer Naftali-Herzke Lusztig Moshe-Joszef Marmorstein Shmuel-Mordeehaj PerI Majer ozv. Rothsehildne Sehaeehter Zvi-Arje Silberstein David Salamon Zoltan Ullmann Shlomo-Zalman WeiszAron
Bucium - Varmezo Amsel Peree Binder Herseh-Leib Deutseh Szeren es Razsi Fisehmann Wolf, sakter Frenkel Zvi Frenkel Jazsef Frankovits Chanoeh _"Gerhardt esalad Groszmann Moshe "Groszmann Jeehezkel Gutmann Jakab-Herseh Herman Jazsef Judovits Jieehak LebAkiba Leb Shlomo-Joel Leb Jeehezkel , Lebovits Eliezer Leb Jazsef LebJoshua Niehtenberg Jeehezkel Roth Abraham Roth Elimeleeh
RothDavid Roth Benjamin Spitzer Shlorno Spitzer BerI Spitzer Jakab Salamon Jazsef St6ssel esalad Silberstein Izsak ozv. Weisz Misune, 3 nas fia es esaladjaik
Surduc - Szurdok Deutseh Elek Deutseh Lazar Elias Marton Fiseher Etel Gidali Lazar Izra~l Abraham JăgerMoshe Jăger Chajim Klein Geza Markovits Farkas Markovits Lazar Markovits Odon Markovits Lajos Mittelmann Antal Mittelmami. Salamon Rosenberg esalad Rosenfeld Andbr Rosenwasser Jazset Taehhammer esalad Vegh Abraham, sakter Dr. Wigner Samu, orvos Weisz Gabor
Zalnoc - Zalnok Fiseher Lajos, szataes, fazde Mittelmann Mar, fazde, vegyeskereskedes Neumann Simon, szenegeta Neumann Vilmos, szabasag Neumann Marie, szabasag Sehwartz Dezsa, eipeszet
Bobota - Nagyderzsida Farkas Ignae, gazdalkoda Grosz Marton, eipeszet Helprin Mihaly, tojaskereskeda
250
J6zsef Marton, gazdalkod6 J6zsef J6zsef, gazdalkod6 J6nas Jakab, cipeszet J6zsef Marton, gazdalkod6 ozv. M6nas Salamonne, maganz6 Osztreicher M6zes, meszarszek Rockenstein Kalman, fiiszeres Rockenstein Adolf, meszarszek Samuel Karoly, gazdalkod6 Weisz Bumi, gazdalkod6 Weisz N., sakter
Camar - Kemer
Legmann Berl, keresked6 Holczer Lip6t Planer Jqzsef Kunovits, cipeszet ozv. Groszmanne Rosenberg Moshe
Varsole Liebermann, olajgyar Jakab csalad, gazdalkod6
I1isua - I10sva
Czeizler J6zsef Freimann csalad Fiilop csalad Weisz csalâd, sakter Id. Herman ei;csaladja Herman Viktor
Carastelee - Karasztelek
Kepes csalad, f6zde, keresked6
Badaciu - Badaesony Jusni bâcsi es csaladja
Uilaeul Simleului - Ujlak Farkas csalad, keresked6 Fried csalad, palinkamzde Salamon csalad
Lampel csalad Nuszbaum csalad
Somaly
U1meni - Siilelmed
Fried csalad
Lecimir - Leesmer David csalad, vegyeskereskedes-korcsma
Somes-Odorbeiu
- Sz. Udvarbely
JeremiasSamu, fOldbirtokos Jeremias Zoltân, postaf6nok ozv. Goldberger Haiku, meszarszek Hoffmann - sakter Mark Herman, melamed Herskovits, malmos Klein Izrael, korcsmaros
Perieeiu - Pereeseny Fischmann csalad
Bohm, szab6sag Berkovits, fiiszeres Berger Vilmos, konyvel6 Chajimovits, keresked6 David, parasztszab6sag Einhorn Michael, sakter Fiilop, szab6seged ozv. Friedmanne es lanyai, varr6n6k Farkas, fiiszeres Fell Lazar, fiiszeres Huber fiverek, asztalosok Huber, pogacsas Hener fiverek, meszarszek, italmeres Hirsch Feivel es fiai, fakeresked6k Hener, textiles Huber, pekseg Jakab Ignac, cipeszet Jakab, faraktaros Klein Nute es fivere, tiveggyar Katz, szikvfzgyar
251 Lazar, pekseg Lăvy, fuszeres Markovits, szab6seged Mihâly fiverek, bor-, szeszkeresked6k Matyas,fuszeres Majer-Elbogen, cipeszet Tevjovits Jen6, tiveggyaros, kertileti hikozseg elnoke ,Tevjovits Izidor, borkimeres ozv. Wohlbergne Debora, vegyeskereskedes Wiesel Pinchasz, vegyeskereskedes Weiss Herman-Hersch, f6rabbi
Tamasesti - Egerbegy Rosenblum, Pataki, Grtinwald es Klein csaladok
Baita - Mosobanya Salamon, Jakab, Ferencz, Farkas, Roth es Gltick csaladok
Odesti - Vadafalva Klein es Jakab csaladok
Napradea - Naprad Eli neni es Zelda lanya, vasarosok Feuerstein Wolf-Farkas Goldstein Sandor, fOldbirtokos Judovits J6zsef, keresked6 Judovits Sandor, fOldbirtokos Judovits Salamon, juhtenye,szet Jakab Laszl6, korjegyz6 Matyas Ferenc, cipeszet Rosenfeld David, keresked6, gazd. Rosenbltith Adolf, keresked6 Salamon, cipeszet Seenlenfreund Ărmin
Stremti Harom Ferencz csalad
Basesti - Szilagyillesfalva N6ti, Majer, Fisch, Weisz, Zuckermann es Hoffmann csalâdok
Also-Szivagy Abraham Ferenc es Jakab csalad
Arinis - Egerhat Braun Sandor, ital- es vegyeskereskedes Friedmann Elias, fOldbirtokos Frenkel Abraham, malomtulajdonos Ftilop Sari Grosz Jen6, szab6 Grosz Kalman, szab6 Golda neni, bâba-mikves Gold csalad Izrael csalâd ' J6zsefJ6zsef csalad ' Kolb Mikl6s, tisztvisel6 Lax J6zsef, meszarszek Lax Bernat, meszarszek Mâtyas Dezs6 Seiff Moshe, sakter Schwartz csalad Weinberger Samuel, vegyeskereskedes Wohlberg Vilmos, szeszgyar -~,
Urminis - Ormenyes M6zes csaIad
Felso-Szivagy Grosz, Ferencz es Berkovits csalâd
Barsau - Berekszo Jakab Olga
Gardani - Gardany Weisz Moshe-Aron, vegyeskereskedes es itaI Berger Sâje, fUszeres Markovits Samuel, fUszeres Tevjovits Zseni es lanya, fOldbirtokos Izrael David es Moshe, mez6gazdâk Szinaj Avraham es veje Samuel, rongykereskedes
Uilac - Szamosujlak Jeremiâs Sandor, fOldbirtokos
151 Goldstein Lajos, făldbirtokos Nussbacher, aut6fuvaros ozv. Lebovitsne es lanyai, varr6n6k Stark-csalăd
Selsig - Szelszeg Goldenberg Pinchasz, mez6gazda Goldenberg J6zsef-David, fiiszeres Goldenberg Ignac, fiiszeres, mez6gazda Goldenberg Jakab Simon Kâlman, mez6gazda Samuel David, cipeszet Dr. M6zes Marton, orvos Groszfeld Moshe, fiiszeres Herskovits, cipeszet Bernât Elemer Schlesinger - aut6buszvonal tulajdonos
Chajimovits, rongyszed6
Dob Lichtenstein Antalne, făldbirtokos Lichtenstein Sandor, făldbirtokos Lichten&tein Albert, fOldbirtokos
Orbo Klein Ftilop, făldbirtokos
Cozniciu - Kaznacs Herman Baruch, f6zde, vegyeskereskedes Rosenberg Bela, vegyeskereskedes
Seplac - Szamos-Szeplak
Halmosd
Mozes-csalad, ital- es vegyeskereskedes Markovits Hersch Klein csalad
Silberstein Salamon, f6zde, vegyeskereskedes Silberstein Jakab, palinkaf6zde ozv. Silberstein Mendelne, vegyeskereskedes Halperin Ezra, sakter Hercz David, vegyeskereskedes ozv. Rosenthalne Volovits Herczka
Benesat - Benedekfalva Lampel David, itaI es vegyeskereskedes Samuel M6zes Nemes Szimcha, fuvaros Klein csalâd
Tobat Tevjovits R6za
Ticau - Ciko Friedman Mendel, fiiszeres Vigdorovits, fiiszeres Gottlieb Mâtyas Judovits csalad
Valcaul-de-Sus
- Felsovalko
Wirth (Wint?) Efraim
Bogbis - Bagos Herman Frida Ungar Mendel Szalavetz Aron ozv. Izsakne
Cristelec - Kerestelek Fried Adolf, gazdalkod6 Fried Lajos, palinka.f6zde
Manau - Mono Szilagy-Gorcsony Katz Moshe, b6rktresked6 Katz, fiiszeres
Izrael Jen6, keresked6
153 M6zes Livia, ozvegy sakterne Silberger Ignae, keresked6
Rastoltul-de-Sus Rosenberg Chezkel, keresked6
Unguras Aleus - Elljus Klein Jeehezkel, italmeres Klein Jakab-Saje, italmeres Ub N. meszarszek PerI Moshe, gazdalkod6 Klein Jakab, gazdalkod6
Aran Jakab, f6zde, vegyeskereskedes Farkas, palinkaf6zde AronBerl
Detrehen Pausa - Posa Stossel Jakab, gazdalkod6 Klein Jeruehem, sakter Herezne Stern Bela, gazdalkod6 Einhorn N., keresked6
Roth Izsak Roth Samu
Magyarpatak Friedmann David Friedmann Aladar
Vaskapu Klein Mordeehaj, gazdalkod6 Kaufmann N., keresked6 Spitzer Herman, gazdalkod6
Rastoltul- Mare
Harmaspatak Rothschild esalad Kaufmann Ferene Steiner Abraham Silberstein Chajim
Spitzer Salamon, keresked6
Boghis - Bagos Treznea - Ordogktit
Izsak Asher
ozv.M6zesne,keresked6 Berkovits, malmos HeBer, italmeres
Plopis - Gyiimolcsenes
Chichise - Kekes
Braunstein'Zsigmond Silberstein Sandor Klein Laura Kaszovitz esalad, f6zde, vegyeskereskedes
Friedmann Elias, gazdalkod6 Roth Wolf, gazdalkod6 Roth Izidor, gazdalkod6
Giurtelec - Somlyo-Gyortelek Grosz Jakab, mzde, gazdalkod6 Marvanykovi L6rine, rangyszed6
~
Jaz - Kraszna-Jaz Nuszbaum Rivka Fiilop Sandor Feld Arthur, f6zde, vegyeskereskedes Friedmann Sandor
154 Subcetatea - Varalja
Ipu - Ipp
Sehaehter Mendel-Chajim, palinkafozde Salamon Mârton, palinkafozde
M6zes Mârton Blitz J6zsef Blitz esalâd Kleinne es fia Griinspann esalâd Freimann esalâd Stieglitz esalâd Friedmann esalâd Berger esalâd Hoffmanne es fia Frankovits Antal, kereskedo Frankovits Herman, kereskedo
Felsoszek Marmorstein Jakab-Ber Weisz esalâd
Borzies - Borzas Braunne LampelR6za
Coseiu - Kusaly Zauan - Zovany
Roth J6zsef
Knapp esalâd, mzde, vegyeskereskedes Weisz, pâlinkamzde Groszne,fozde,vegyeskereskedes
Bogdand Sehvartz Adolf Zuszmann esalad
Bilghez - Biirgezd Gottlieb esalâd, fozde, kereskedo Kâlinân esalâd, pâlinkamzde
Baromlak Katz esalâd
Porti - Porcz
Curitau - Okorito
M6zes Sândor , fOldbirtokos ozv. Salamonne
Markaszek Griinstein Joshua Mârkusz Moshe Mârkusz Bela
Cires - Cserese Silberstein J6zsef Fried Jakab
Szoros Friedmann esalad, fozde, vegyeskereskedes
Ser - Szer Berkovits Berkovits Berkovits Berkovits Berkovits Dorenfeld
Lâzâr, malmos Sandor Dinu_ Zoltan Juda Lâzar
Chiesd - Szilagykovesd IzsâkErno Izsâk M6rie ozv. Lampelne
LOb Erna Berger, eipeszet
Kelence Frank esalâd, ferjezett lânyukkal
Mocirla - Mocsolya Hodod - Hadad Friedmann Herman Klein esalâd ozv. Lampel Ilka
Babcza Weisz Izidor Gltiek Izidor es ferjezett lânya
Goldberg Ede . Ellinger esalâd ozv. Goldfarbne Markovits esalad, meszarszek Herskovits esalad, pekseg Fiseh, dajân Vegh, sakter Blau Dezsa, Wesselenyi uradalom berlaje Blau Zsigmond
Korond Weiszne es esalâdos harom fia es egy lanya LobM6r Izsak M6rie OZV. Bergerne es esalados fia
OZV.
VervOlgy Hartstein Marton, szat6estizlet
Nagymon Samsud - Szilagysamson Mandel Sandor (Eliezer-Moshe) ozv. Mandel Izsakne ozv.MandelM6zesne Mandel Viimos Mandel Erna Mandel Gyula BergerEtel Berger Pinehasz Kain Miksa Kain Izsak Kain J6zsef Rosenfeld Ibi Rosenfeld Ignae Wieder, sakter
Hartstein Saje, malomtulajdonos Markovits Benjamin, malmos Markovits Chajim, szat6estizlet
Dabjon Katz Jakab, szat6estizlet
Kisdoba Wolf Ferene, malmos MendelFarkas,kovaes
Prodanfalva Notig....;. Nagyszeg
Freundlieh Emanuel, malmos
Berkovits esalad
Balla Dr. Csillag Stern Markovits esalad
Cheud - Kod Jakab Ignae, borkimeres Samuel esalâd
Hadad - Nadasd
Kucsan
Klein Barueh es esalados gyerekei
Markovits Marci
