Vodafone Vállalati Felelôsség Jelentés Összefoglaló 2007/2008
Szöveg: Felelős kiadó: A kiadás időpontja: Papír:
Magyar Henrietta, Perényi Patrik Dr. Nagy Bálint 2008. október A papír FSC (Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) tanúsítvánnyal rendelkezik.
Központ:
Vodafone Magyarország Zrt. 1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6.
Levelezési cím: Telefon: Telefax: E-mail: Web:
1476 Budapest, Pf. 350. (+36) 1 288-3288 (+36) 1 288-4385
[email protected] www.vodafone.hu www.vodafonealapitvany.hu
Ügyfélszolgálat: Vodafone hálózatból: Más hálózatból: E-mail:
1270 (belföldről díjmentesen hívható) (+36) 1 288-1270
[email protected]
Köszönjük a Vodafone valamennyi munkatársának a jelentés elkészítéséhez nyújtott segítségét. A kiadvány összeállításában a B&P CSR management stratégiai tanácsadó vállalat nyújtott szakmai segítséget.
A jelentésrôl A Vodafone Csoport üzleti stratégiájának kiemelkedően fontos része a környezeti és társadalmi szempontból fenntartható működés. Az ennek érdekében tett erőfeszítésekről és az elért eredményekről évek óta vállalati felelősség jelentésében1 ad számot. Bár a csoportszintű jelentés a magyarországi leányvállalat adatait is tartalmazza, jellegéből fakadóan elsősorban a globális mértékű kérdéseket és megoldásokat mutatja be, az egyes országokban fontos témákról és kezdeményezésekről – terjedelmi korlátok miatt – csak korlátozottan tud beszámolni. A Vodafone Magyarország Zrt.-nél (a továbbiakban: Vodafone Magyarország, Vodafone) fontosnak tartjuk, hogy érintettjeinket2 az általunk nyújtott szolgáltatásokon és az üzleti eredményeinken túl tevékenységünk ezen vonatkozásairól is megfelelően tájékoztassuk, ezért elkészítettük első saját felelősségvállalási jelentésünket. Ebben beszámolunk a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaink kezelésével kapcsolatos stratégiánkról, irányelveinkről, valamint az elmúlt időszakban – ezen belül hangsúlyosan a 2008. március 31-én zárult 2007/2008-as üzleti évben – indított kezdeményezéseinkről, az elért eredményekről és előremutató terveinkről. A jövőben minden évben, érintettjeink elvárásait maximálisan figyelembe véve, elkészítjük a felelős vállalati működésünket bemutató beszámolót. A jelentés elkészítése során a Vodafone Csoport idén bevezetett irányelvéhez alkalmazkodtunk, amely a papírfelhasználás csökkentése érdekében szigorú terjedelmi korlátokat határozott meg. Ennek megfelelően a jelentés Ön által kézben tartott, nyomtatásban megjelentetett összefoglalója csak röviden mutatja be legfontosabb kezdeményezéseinket, további információkat, részletesebb adatokat honlapunk társadalmi felelősségvállalással foglalkozó oldalain3 találhat. A nyomtatott összefoglaló, és az ezt kiegészítő online elérhető tartalom együtt alkotják a Vodafone Magyarország felelősségvállalási jelentését. A jelentésben bemutatjuk, mit jelent számunkra a vállalati felelősség stratégiai fontossága, milyen módon integráljuk azt a mindennapi gyakorlatainkba. Beszámolunk azon kezdeményezéseinkről, melyek a telekommunikációs szektor előtt álló legfontosabb kihívásokra próbálnak választ adni, és ismertetjük az ide vonatkozó jövőbeni céljainkat is. A beszámoló kizárólag a Vodafone Magyarország kezdeményezéseit mutatja be, viszonteladóink működésére, valamint a Vodafone Csoport másik magyarországi befektetése, a Vodafone Szolgáltató Központ eredményeire vonatkozó adatokat itt nem ismertetünk. A jelentést a Global Reporting Initiative (GRI) által kidolgozott és a nemzetközi gyakorlatban legelterjedtebb jelentéstételi rendszer alapján állítottuk össze, megfelelési szintje „GRI B”4. A jelentésről független szakértőkből álló panel véleményét is kikérjük, a szakértők észrevételeit honlapunk társadalmi felelősségvállalási oldalán ismertetjük.
Dr. Nagy Bálint Vállalati Kommunikációs Igazgató
3
Magyar Henrietta Vállalati Felelősség Csoport Vezető
1 Angolul CR (Corporate Responsibility) Report. Magyarországon a leginkább a CSR (Corporate Social Responsibility) Jelentés, illetve a Fenntarthatósági Jelentés kifejezés terjedt el a műfaj megjelölésére. 2 Az érintett az angol stakeholder legelterjedtebb magyar fordítása, és tágabb értelemben minden olyan csoportot jelöl, amelyekre a vállalat működése hatással lehet, vagy amelyek a vállalat működésére hatással lehetnek. Így többek között a munkavállalókat, ügyfeleket, tulajdonosokat, civil szervezeteket, helyi közösségeket, állami hatóságokat stb. 3 www.vodafone.hu 4 Bővebb információ a GRI jelentéstételi keretrendszerről: www.globalreporting.org. A jelentésre vonatkozó GRI Index megtalálható a honlapunkon.
4
Tartalomjegyzék
5
A jelentésről
3
Tartalomjegyzék
6
Vezérigazgatói köszöntő
7
1
Vállalati Felelősség a Vodafone megközelítésében
9
1.1 Vállalati Felelősség stratégiánk
10
1.2 A Vállalati Felelősség menedzsmentje
11
1.3 Fontos ügyek és érintettek azonosítása
11
1.4 Párbeszéd az érintettekkel
12
2
Gazdasági felelősségünk
15
2.1 A Vodafone üzleti tevékenysége, és szerepe a magyar gazdaságban
16
6
Felelősséggel munkatársainkért
17
3
Ügyfelekkel szembeni felelősségünk
19
3.1 Biztonságos szolgáltatások a gyermekeknek
20
3.2 Speciális termékek és szolgáltatások
21
4
Felelősségünk a tágabb közösségért
23
4.1 A mobil kommunikáció egészségügyi hatásai
24
4.2 Támogatások – Vodafone Magyarország Alapítvány
26
5
Környezeti felelősségünk
29
5.1 Energiahatékony működés
30
5.2 Telefonkészülékek újrahasznosítása, hulladékkezelés
31
5.3 Környezetbarát adótornyok
32
7
Célkitűzéseink
33
6
Vezérigazgatói köszöntő Tisztelt Olvasó! Vállalatvezetőként az egyik legérdekesebb és egyben leginkább kihívást jelentő feladat nyomon követni környezetünk változásait, reakcióit, és olyan módon alkalmazkodni azokhoz, mely érintettjeinknek is megfelelő és természetesen az üzleti célokat sem hátráltatja. A vállalati felelősség fogalma Magyarországon megdöbbentő sebességgel nyert teret – néhány év leforgása alatt „elvárt gyakorlat” lett minden, magát meghatározónak tartó, a piacokon hosszú távra tervező vállalat számára. A Vodafone Magyarország, nemzetközi jelenléttel a háta mögött, megalapítása óta igyekszik a felelős vállalati magatartás elvei mentén működni. A kezdetektől fogva részt veszünk a Vodafone Csoport Vállalati Felelősség programjában, figyeljük működésünket, mérjük teljesítményünket és hatásainkat, korrigáljuk, javítjuk folyamatainkat. De milyen eredménnyel? Az emberek teljes joggal várják el, hogy a felelős vállalati magatartás megvalósulásáról tájékoztassuk őket, átlátható módon mutassuk be fő pénzügyi adatainkat, környezeti mutatóinkat és azokat a lépéseket, melyeket a körülöttünk lévő világ támogatásáért teszünk, legyen szó adományokról, tisztességes tájékoztatásról vagy különleges szolgáltatásokról. Első Vállalati Felelősség Jelentésünkkel célunk, hogy összefoglalóan, munkatársakat és független szakértőket is megszólaltatva számoljunk be a vállalati felelősség stratégiánk fő pontjairól, az eredményekről és kihívásokról, valamint nyilvánosan tegyünk vállalásokat a további fejlődésre vonatkozóan. A mobilinternet térhódítása, az integrált kommunikációs megoldások, az egyre fejlettebb kommunikációs eszközök óriási lehetőséget rejtenek, és hatalmas felelősséget rónak a szolgáltatókra. Izgalmas feladat magas színvonalú, könnyen hozzáférhető, összetett szolgáltatásokat nyújtani, s közben gondoskodni a felhasználók maximális biztonságáról, az elérhető árakról, a csökkenő környezeti terhelésről – és a pozitív üzleti eredményekről. A hazai piac telítettségét látva úgy gondolom, felelősségteljes merészségre van szükség ahhoz, hogy egy szolgáltató megkülönböztesse magát versenytársaitól és hosszú távon is versenyképes tudjon maradni. Ehhez a jól kidolgozott, előremutató, integrált Vállalati Felelősség stratégia, az elkötelezett vezetők és munkatársak, valamint a „külvilággal” folytatott folyamatos párbeszéd kulcsfontosságú. Nem sokkal e jelentés nyomdába kerülése előtt a Vodafone Magyarország nyerte el a Figyelő Top200 díját Társadalmi Elkötelezettség kategóriában. A díj megerősít abban, hogy jó úton járunk, és mint minden elismerés, jobb teljesítményre sarkall minket. Arra bíztatom Önt, hogy jelentésünket átolvasva ossza meg velünk észrevételeit, javaslatait, hogy a díjakon túl a közvetlen visszajelzésekből is tanulva lehessünk még felelősségteljesebbek a körülöttünk lévő világ iránt.
Dr. Beck György Vezérigazgató
7
8
1
1.1 Vállalati Felelősség stratégiánk „2010-re, a piacokon ahol működik, a Vodafone legyen az emberek által legmegbízhatóbbnak tartott márka…” A Vodafone Csoport felelősségvállalási tevékenységének kereteit a 2006-ban elfogadott, minden leányvállalatra érvényes Vállalati Felelősség Stratégia adja meg. Az ebben megfogalmazott fő célkitűzés a kommunikációhoz való hozzáférés biztosítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra, mint például az alacsony jövedelműek, vagy a fogyatékkal élők. Az akciók e témában leginkább a speciális termékek és szolgáltatások kifejlesztésére, az elérhető árú szolgáltatásokra, és természetesen a földrajzi lefedettség biztosítására vonatkoznak. A fő célkitűzésen kívül három további területet emelt ki a Csoport Vállalati Felelősség Stratégiája: a felelős és biztonságos Internet használatát, a klímaváltozás elleni küzdelmet, valamint a fenntartható termékek és szolgáltatások kifejlesztését. A célkitűzések megvalósításához a biztos alapot a felelős üzleti gyakorlatok, és az etikus magatartást biztosító értékvezérelt vállalati kultúra jelentik.
Fô célkitûzés Kommunikációs lehetôség biztosítása Speciális termékek és szolgáltatások
Fókuszterületek Biztonságos internet
Fenntartható termékek és szolgáltatások
Klímaváltozás elleni küzdelem
Felelôs üzleti gyakorlatok Egészségi hatások
Hálózatfejlesztés Beszerzés Munkavállalók
Munkahelyi biztonság
Értékvezérelt vállalati struktúra 1. ábra: Vodafone Csoport Vállalati Felelősség Stratégia
Vállalati Felelősség a Vodafone megközelítésében 9
A Csoport-szintű Vállalati Felelősség Stratégiában megfogalmazott fejlődési irányokat természetesen a magyarországi elvárásokhoz és lehetőségekhez kell igazítanunk, így az elmúlt évben elkészítettük helyi szintű Vállalati Felelősség stratégiánkat és egy részletes akciótervet. A stratégia kidolgozása során szakértő tanácsadó bevonásával áttekintettük a már meglévő Vállalati Felelősség gyakorlatainkat, megvizsgáltuk és elemeztük a különböző érintetti elvárásokat. Többek között: • Kvalitatív interjúk segítségével tártuk fel a Vállalati Felelősség területén szakértőnek számító véleményvezérek, valamint a Vodafone Magyarország vezetőinek elvárásait, kritikai észrevételeit és javaslatait. • Reprezentatív telefonos felmérést készíttettünk a lakosság Vodafone-nal kapcsolatos attitűdjéről. • Elemeztük a Vodafone Csoport Vállalati Felelősség stratégia, valamint a Vodafone Magyarország üzleti stratégiája által kijelölt irányokat. • Összegyűjtöttük, és az érintetti visszajelzések alapján rangsoroltuk a felelős vállalati működés szempontjából legfontosabb ügyeket.
10
1 A fenti információk ismeretében állítottuk össze Vállalati Felelősség stratégiánkat és akciótervünket, melyben magunkénak valljuk a Vodafone Csoport célkitűzését, hogy 2010-re a Vodafone legyen az emberek által legmegbízhatóbbnak tartott márka. Ennek elérése érdekében négy fő területet jelöltünk ki magunk számára, melyekben előre kívánunk lépni a következő években: 1. Érintettjeink erőteljesebb bevonása az őket érintő ügyekbe, rendszeres és strukturált kétirányú kommunikáción keresztül. 2. A Vállalati Felelősség programok hatékonyabb összehangolása az alap üzleti tevékenységünkkel. 3. Vállalati Felelősség gyakorlataink és kezdeményezéseink megismertetése ügyfeleinkkel és a közvéleménnyel, erőteljesebb külső kommunikáció segítségével. 4. A Vállalati Felelősség belső elmélyítése, azaz munkavállalóink ez irányú ismereteinek, elkötelezettségének növelése. Fontosnak tartjuk, hogy a stratégiában kiemelten néhány területre koncentráljunk, hiszen így biztosíthatjuk erőforrásaink hatékony felhasználását, hogy valódi eredményeket tudjunk felmutatni. A 2007-ben kidolgozott Vállalati Felelősség stratégiát természetesen évről évre felülvizsgáljuk, hogy a folyamatosan változó gazdasági-társadalmitermészeti környezethez mindig a legideálisabb módon illeszkedjen, ez által biztosítva hatékonyságát.
1.2 A Vállalati Felelősség menedzsmentje Úgy véljük, hogy integrált, a vállalati működési gyakorlatba szervesen beépülő Vállalati Felelősség kezdeményezéseket csak megfelelő vezetői támogatással és egy felelôs menedzsment kijelölésével lehet megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy az előremutató gyakorlatok mögött mindig ott kell, hogy legyen az a szervezeti, irányítási háttér, ami biztosítja a stabil alapokat. Ennek megfelelően a Vodafone-nál az elmúlt évek során kialakítottuk a Vállalati Felelősség menedzsment alapvető intézményeit: • létrehoztuk a felelősségi és döntéshozatali rendszert, • meghatároztuk az etikai alapelveinket és elkészítettük az erre épülő magatartási kódexünket, • elkészítettük a szükséges irányítási politikákat és szabályzatokat5 , valamint • gazdasági, társadalmi és természeti mutatóink mérésére fejlett nyomon követési és jelentés készítési rendszert alakítottunk ki, így figyelhetjük eredményeinket, és szükség esetén változtathatunk a folyamatokon. A Vállalati Felelősség tevékenységek összehangolására a Stratégia, Márka és Kommunikációs Igazgatóságon belül önálló csapatot hoztunk létre. A Vállalati Felelősség csoport felel a Vállalati Felelősség stratégia megvalósításáért, az egyes felelős vállalati programok nyomon követéséért és a Vodafone Csoport Vállalati Felelősség Igazgatójával való kapcsolattartásért, a Csoport-szintű elvárások és globális programok koordinálásáért. Szintén ők készítik el a negyedéves és éves, kvalitatív és kvantitatív beszámolókat a vállalat környezetvédelmi és társadalmi teljesítményéről és a globális Vállalati Felelősség célkitűzések megvalósulásáról. Jótékonysági tevékenységünk koordinálására létrehoztuk a Vodafone Magyarország Alapítványt6, amely 2008 márciusában ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját.
1.3 Fontos ügyek és érintettek azonosítása Vállalati Felelősség stratégiánk egyik alapköve az érintettekkel való rendszeres párbeszéd. Meg kell ismernünk véleményüket, aggályaikat és elvárásaikat a számukra fontos témákkal kapcsolatban, hogy ezekre megfelelő választ tudjunk adni, valamint kölcsönös előnyök mentén együttműködéseket tudjunk kialakítani. Összhangban a Vodafone Csoport-szintű elvárásaival, a magyarországi mobil távközlési szektorban elsőként, 2007 tavaszán elindítottuk „Érintetti felmérés és párbeszéd” programunkat. Mind a program előkészítése, mind a panelbeszélgetések alkalmával fontosnak éreztük, hogy független, a Vállalati Felelősség területen szakértőnek számító, a hazai üzleti és non-profit szektorban egyaránt elismert tanácsadók bevonásával biztosítsuk a magas szakmai színvonalat, az átláthatóságot és hitelességet. A program első lépéseként került sor az érintettek és a fontos témák azonosítására.
11
5 A fontosabb irányítási politikák kivonata megtalálható a honlapunkon: www.vodafone.hu 6 Az Alapítvány tevékenységéről a jelentés 4.2 fejezetében szólunk.
Egy több szempontú (pl. relevancia, nemzetközi prioritás) rangsorolást követően a következő hét témakört ítéltük meg a legfontosabbnak:
1
• Felelős marketingtevékenység (beleértve a hirdetéseket, direkt marketinget és az értékesítési pontokon található tájékoztató anyagokat)
• Tartalomszolgáltatási sztenderdek (beleértve a Vodafone Live!-on keresztül elérhető korhatáros tartalmakat) • Speciális termékek és szolgáltatások a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak • Világos, átlátható árazás • A telefonkészülékek és a mobil kommunikáció egészségre gyakorolt hatásai • Mobil telefonkészülékek begyűjtése és újrahasznosítása • A beszerzett készülékek és egyéb eszközök környezeti hatásai Ezt követően a hét kiemelt témakör hazai relevanciájának megvizsgálására telefonos kvantitatív felmérést végeztünk, végül a vállalat felsővezetők rangsorolták az ügyeket, majd kijelölték azon két témakört, melyekben először kezdeményeztünk érintetti párbeszédet.
1.4 Párbeszéd az érintettekkel A felsővezetői rangsorolás eredményeképpen a potenciális témák közül fontosságát tekintve, egyértelműen kiemelkedett a felelős marketingtevékenység témaköre (beleértve a világos, átlátható árazást), illetve a gyermekek védelme a felnőtt tartalmaktól, így ezeket választottuk az első érintetti párbeszédek témájául. A következő lépésben megkerestük az adott témában érintett csoportokat képviselő szervezetek vezetőit (2. ábra), és felkértük őket a dialógusban való részvételre.
Tartalomszolgáltatási sztenderdek (Gyermekek védelme a felnőtt tartalmaktól) Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Alapítvány Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) Informatikai Érdekegyeztető Fórum Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete Magyarországi Szülők Országos Egyesülete Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) NOKIA Magyarország Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Országos Gyermekvédő Liga Sajtószabadság Központ UNICEF Magyar Bizottság A Vodafone márkaképviseletek képviselője Vodafone viszonteladó A Vodafone reklámügynöksége
Felelős marketingtevékenység (Világos, átlátható árazás) Corvinus Egyetem, Marketing Tanszék Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Informatikai Érdekegyeztető Fórum Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda Magyar Marketing Szövetség Magyar Reklámszövetség Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Önszabályozó Reklám Testület A Vodafone márkaképviseletek képviselője Vodafone viszonteladó A Vodafone reklámügynöksége
2. ábra: Az érintetti párbeszédben résztvevő szervezetek listája
12
1
Az együttműködés során személyes interjúk segítségével feltártuk az egyes témákkal kapcsolatos érintetti véleményeket, javaslatokat (3. ábra), majd egy úgynevezett érintetti panel (strukturált, független moderátor által vezetett beszélgetés) keretében közösen áttekintettük az együttműködési lehetőségeket. Felelős marketingtevékenység • Az ügyfelek tudatosságának növelése • Teljeskörűbb tájékoztatás az opciókról, tarifákról • Egyszerűbb árazási struktúrák • Fix díjas („flat rate”) csomagok bevezetése • „Apróbetű-mentes” hirdetések • Összehasonlító adatok a különböző tarifacsomagokról és kalkulátor a Vodafone honlapján • Ne legyenek iskolai és gyermekeket célzó reklámok • Megfelelő tájékoztatás az egészségi kockázatokról • Gerilla marketing eszközök mellőzése • A Vodafone nemzetközi tapasztalatából eredő „legjobb gyakorlatok” elterjesztése hazánkban is. Tartalomszolgáltatás • Szülők és tanárok oktatása • Tartalom szűrése informatikai eszközökkel • A gyermekek biztonságát szavatoló speciális szolgáltatások kifejlesztése (Internetes tartalmak és bizonyos telefonszámok letiltása) • Kutatások támogatása, finanszírozása • Tartalomszolgáltatókkal, az informatikai szektor más képviselőivel és kormányzati szervekkel való együttműködés • Iparági önszabályozás • Gyermekeknek szóló tartalmak kifejlesztése • Gyermekeknek való mobiltelefon készülékek forgalmazása 3. ábra: A témákhoz kapcsolódó fontosabb érintetti javaslatok
A párbeszéd eredményeképpen konkrét együttműködéseket sikerült kialakítanunk több szervezettel is. A gyermekek védelmével foglalkozó panelt követően megjelentettünk egy Szülői Kézikönyvet, amely hasznos tudnivalókat tartalmaz a szülők számára a gyermekek biztonságos mobiltelefon és internet használatával kapcsolatban. A beszélgetések során elhangzott visszajelzések adták az impulzust intelligens Gyermekzár szolgáltatásunk kifejlesztéséhez is. A felelős marketingtevékenység témakörében tartott panelen elhangzott javaslatok alapján speciális tarifacsomagot vezettünk be fogyatékkal élő embertársaink számára, és fokozottabban odafigyelünk a mobiltelefonok esetleges egészségi hatásaival kapcsolatos alapos tájékoztatásra is. Ezekről a kezdeményezéseinkről a jelentés későbbi fejezeteiben részletesebben is olvashatnak. Az érintettek bevonásából nagyon sokat tanultunk, számos kiváló ötlet és együttműködési lehetőség merült fel. Külön öröm számunkra, hogy néhány együttműködésnek konkrét, kézzelfogható eredménye is született új termékek és szolgáltatások formájában. Szándékaink szerint – összhangban a Vállalati Felelősség stratégiánkkal is – az érintetti párbeszédet a jövőben működésünk alapvető elemévé kívánjuk tenni.
13
14
2
2.1 A Vodafone üzleti tevékenysége és szerepe a magyar gazdaságban A jelenleg a Vodafone International Holdings B.V. 100%-os tulajdonában lévő Vodafone Magyarország 1999-ben, évekkel versenytársai után lépett be a dinamikusan bővülő magyarországi mobil telekommunikációs piacra. 2008-ra a piac telítődött, immár több mint 110 SIM kártya jut 100 felhasználóra. A Vodafone piaci részesedése a 2007/2008-as üzleti év végén 21,5 százalékos volt, ami 2,34 millió számú aktív előfizetést jelent. A Vodafone elsődleges üzleti tevékenysége a nyilvános mobil távközlési szolgáltatások nyújtását, a kapcsolódó hálózat tervezését, kiépítését és működtetését, valamint a mobil távközlési és informatikai eszközök közvetlen és közvetett értékesítését, karbantartását és szervizelését öleli fel. A vállalat ezen kívül aktív a technológiai kutatásban és fejlesztésben is. A Vodafone 22 saját tulajdonban lévő kereskedelmi egységben végez közvetlen értékesítést, amelyek elsősorban a szolgáltatás igénybevételéhez nélkülözhetetlen mobil telefonkészülékek, SIM kártyák és kiegészítők eladásával foglalkoznak, kisebb részben azonban ügyfélszolgálati jellegű tevékenységeket is ellátnak. A közvetett értékesítési tevékenység keretében a vállalat a szolgáltatásához kapcsolódó termékekkel látja el 202 egységből álló viszonteladói hálózatát. A 2007-es évtől kezdődően bizonyos ügyfélszolgálati szolgáltatások – például szerződéshosszabbítás az ügyfelek számára – is elérhetővé váltak a viszonteladói hálózatban is. Beszállítói oldalon fontosnak tartjuk, hogy ahol lehet, helyi partnerekkel dolgozzunk7. Arányuk a teljes beszállítói körben 73%, a vásárlások értékében kifejezve 79%. A Vodafone tevékenysége alapvetően két részre osztható: előfizetéses (post-paid) és feltöltőkártyás (pre-paid) mobil távközlési szolgáltatás nyújtására. A vállalat a 2007-es üzleti évben is folytatta a növekedést, nettó árbevétele az előző időszakban elért 140 880 millió forintról 142 728 millió forintra emelkedett, adózás utáni eredménye ugyanakkor az előző évi közel 10 milliárd forintról 3 210 millió forintra csökkent. Eközben a nemzetközi roaming partnerek száma is folyamatosan növekedett, az időszak végére 172 ország 354 szolgáltatójával sikerült ilyen megállapodást kötni. A vállalatnál 2008. március végén 1278-an álltak munkaviszonyban – ez csaknem megegyezik az előző időszak végi létszámmal. A Vodafone által megtermelt jövedelem felosztását – azaz a gazdasági élet különböző csoportjainak a részesedését – mutatja az alábbi ábra: Érdekcsoport Tulajdonosok Munkavállalók Állam Vállalati szféra Civil szféra
Gazdasági felelôsségünk 15
Kifizetés jellege Osztalék Bérkifizetések, személyi jellegű kifizetések, járulékok Közvetlen és közvetett adók Eredménytartalék és amortizáció Támogatások
Kifizetés összege 3 210 millió Ft 12 770 millió Ft 23 908 millió Ft 91 066 millió Ft 138 millió Ft
4. ábra: A gazdasági értéktöbblet felosztása
7 Helyi beszállítóknak a magyarországi székhellyel rendelkező beszállítókat tekintjük.
16
Célunk, hogy a legjobb csapatot állítsuk fel, ahová jó tartozni, ahol a kollégák örömmel, lelkesedéssel, eredményesen és hatékonyan dolgoznak együtt a közös cél elérésén. Dolgozóinkról: Munkatársak száma Részmunkaidőben foglalkoztatottak száma Megváltozott munkaképességű dolgozóink száma Átlagéletkor Nemek megoszlása Kilépési forgalom
3
1278 fő 8 fő 6 fő 31 év 55% férfi, 45% nő 17.8%
3.1 Képzés, oktatás Nagy hangsúlyt fektetünk új kollégáink tájékoztatására és felkészítésére. Speciális tréning keretében mutatjuk be nekik a vállalati stratégiát és üzletpolitikai irányelveinket, valamint az általuk választott területen túl a többi vállalati csoport munkáját és céljait is. A munkatársak szaktudásának fejlesztésére számos tréninget szervezünk. Kiemelt figyelmet fordítunk vezetőink továbbképzésére, mind szakmai, mind pedig menedzsment területeken. A 2007/08-as évben átlagosan 17 óra képzésen vettek részt a kollégák. Rotációs Program keretein belül az érdeklődők új munkatapasztalatokat szerezhetnek más Vodafone vállalatoknál, vagy a hazai vállalat más csoportjánál. 2007/08-ban 4 kollégánk dolgozhatott külföldi Vodafone vállalatnál, és 5 fő érkezett hozzánk más országokból. Támogatjuk munkatársaink továbbtanulási törekvéseit is, rugalmas munkaidő beosztással, illetve gyakran anyagilag is. A képzések mellett kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy munkatársaink visszajelzést kapjanak munkájukról. A teljesítményértékelésben minden egyes kollégánk részt vett – vezetőikkel értékelték teljesítményüket, meghatározták a következő időszak céljait és fejlesztendő területeit.
3.2 Kellemes és biztonságos munkakörnyezet 2007 októberében készült el központi irodaházunkban az a 70 m2-es pihenőszoba, melyben a relax fotelek mellett sakk, társasjátékok, újságok, tévé, dvd- és videolejátszó, music center, valamint videojátékok szolgálják a kollégák pihenését és kikapcsolódását. Nem sokkal a pihenőszoba átadását követően bevezettük az irodai masszázs és gerinctorna szolgáltatásokat, melyek nagy népszerűségnek örvendenek a munkatársaink körében.
Felelôsséggel munkatársainkért 17
A munkavállalók által választott munkavédelmi képviselők és a munkáltató által delegált munkavédelmi szakértő vizsgálja és egyezteti a munkahelyi egészségügyi és munkabiztonsági kérdéseket. A Vodafone Csoport által kijelölt „Health Safety and Wellbeing” megbízott követi nyomon és jelenti a munkahelyi egészségügyi és munkabiztonsági adatokat, melyeket az anyavállalat nemzetközi standardok és azoknál szigorúbb saját vállalások alapján monitoroz. Új belépőink szakképzett előadó által megtartott munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek. A törvény által előírt, illetve a munkáltató által veszélyesnek ítélt munkakörökben elsősegély tanfolyamot, “B” foglalkozás egészségügyi kategóriában munkapszichológiai vizsgálatot és kötelező védőoltást biztosítunk. Az üzemorvosi vizsgálatokat a törvény által előírt gyakorisággal szervezzük. A fokozott pszichés terhelést jelentő munkakörökben pszichológiai tanácsadás igénybevételére van lehetőség, a képernyő előtti munkavégzést meghatározott szintű terheléssel járó munkakörökben szemüveg-támogatással segítjük.
18
4.1 Biztonságos szolgáltatások a gyermekeknek
4
Mivel a Vodafone egyik megkülönböztető tényezője a mobil telekommunikációs piacon a Vodafone Live! márkanév alatt futó fejlett tartalomszolgáltatás, a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettünk a felelősségteljes szolgáltatásra. Ehhez a kereteket a Vodafone – átlagos internetes tartalomszolgáltatókénál lényegesen szigorúbb – Csoportszintű irányelvei biztosítják, amelyek előírják a tartalmak megfelelő besorolását, így például a játékoknál az ajánlott korosztály feltüntetését, vagy a zeneszámoknál az erős nyelvezetre történő figyelmeztetés elhelyezését. Miután a tartalmak besorolásán túl az ezekhez való hozzáférést korlátozó technológia is rendelkezésre állt, felmerült egy olyan szolgáltatás bevezetésének lehetősége, melynek segítségével ügyfeleink a nem kívánt, korhatáros besorolású tartalmakat letilthatják készülékeiken. Úgy gondoltuk, ez hasznos segítség lehet a szülők számára, hogy gyermekeiket megóvják a nem nekik való tartalmaktól. Ebben az érintetti párbeszéd során elhangzottak is megerősítettek minket. Az úgynevezett „Gyermekzár” szolgáltatás kifejlesztésekor abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a mobil portál felhasználói felnőtt emberek, így alapbeállításban minden ott található tartalomhoz hozzáférhetnek. A Gyermekzár aktiválásával a felhasználó a Vodafone Live!-on kizárólag azokat a tartalmakat láthatja, amelyek egy előszűrt, úgynevezett fehér listán szerepelnek, a különböző korhatáros – 12, 16, vagy 18 éven felülieknek szánt – tartalmakról „leiratkozik”. Az általunk használt fehér listát több más civil szervezettel együttműködésben az egyszervolt.hu honlapot működtető Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Alapítvány állította össze. A fentieken túl a prémium, emeltdíjas SMS és hangszolgáltatások letiltására külön is lehetősége van az ügyfeleknek. Kifejezetten felnőtt kategóriájú (pl. pornográf) tartalmakat eleve nem teszünk elérhetővé a portálunkon. A Gyermekzár szolgáltatással párhuzamosan az érintetti párbeszédben résztvevő több civil szervezettel közösen Gyermekeink és a mobiltelefon címmel tájékoztató füzetet adtunk ki, amely hasznos tanácsokat tartalmaz a szülők számára a gyermekek mobiltelefon-használatának fontos kérdéseivel kapcsolatban8.
Ügyfelekkel szembeni felelôsségünk 19
Kiszely László – Vodafone Magyarország, Tartalmi és fizetési szolgáltatások terület vezetôje A Tartalmi és fizetési szolgáltatások terület vezetőjeként üzleti oldalról feleltem a Gyermekzár kialakításáért. A szolgáltatás kifejlesztésével kapcsolatban a legnagyobb kihívást talán hasznának nehezen forintosítható jellege jelentette. Sőt, mivel a Gyermekzár bizonyos szolgáltatások elérésének tiltására ad lehetőséget, így rövid távon akár bevételkieséshez is vezethet. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy a biztonságosabb közeg és a tartalmak elérhetőségével kapcsolatban felállított világos szabályok hosszú távon erősítik ügyfeleink bizalmát, ami növekvő használatban is megnyilvánul. Szerencsére ez utóbbi gondolkodásmódot osztotta a vezetőség is, így zöld utat, teljes támogatást kapott a projekt. A megvalósítás több szempontból is érdekes volt: egy új, innovatív szemlélet meghonosítását jelentette. Hasonló szolgáltatást Magyarországon egyik versenytársunk sem nyújtott, kereskedelmi szempontból szintén újszerű modellekben kellett gondolkodnunk, és a technikai megvalósítás is tartogatott izgalmakat. Az elmúlt időszak tapasztalatai nagyon pozitívak – előzetes aggodalmaink, miszerint a tartalmak szűrése, illetve a gyermek mobiltelefonjának szülő általi kontrollja negatívumként is megélhető, szerencsére alaptalannak bizonyultak. Mind a Vodafone-on belül, mind az ügyfelek részéről nagyon pozitív volt a fogadtatása a szolgáltatásnak. Az igénybevevők száma folyamatosan, napról napra növekszik még másfél évvel a bevezetés után is, így bátran kijelenthetjük, hogy a Gyermekzár szolgáltatás kereskedelmi szempontból is siker.
8 A kiadvány elérhető a Vodafone márkaboltjaiban vagy letölthető honlapunkról: www.vodafone.hu
20
4
4 4.2 Speciális termékek és szolgáltatások A kommunikációhoz való hozzáférés biztosítása a Vodafone globális Vállalati Felelősség stratégiájának fő célkitűzése. Egy nemzetközi felmérés szerint az Európai Unió felnőtt lakosságának 9%-a nem tud élni a mobiltechnológia kínálta lehetőségekkel, mivel nem tudja használni a készülékeket.
Molnár Szilárd – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK), kutató Az ITTK 10 éve kutatja az információs társadalmat, a nemzetközi trendeket, kihívásokat; vizsgálja az új „kütyük” társadalmi és gazdasági hatásait. Ennek megfelelően kutatásokat végez az e-befogadás területén is, igyekszik felhívni a döntéshozók és a társadalom figyelmét a téma fontosságára. Az e-befogadás új megközelítésmódja szerint, miközben a digitális megosztottság kialakulásához nagyban hozzájárul az új eszközök elterjedése, ezek nem csak okozói a szakadéknak, hanem kiváló lehetőséget nyújtanak a társadalmi integráció erősítésére is. Nem egyszerűen az eszközök eléréséről beszélünk, hanem az eszközök használatából fakadó életminőség javulásáról; arról hogy az emberek mennyire tudják készség szinten használni az eszközöket és segítségükkel javítani az életminőségüket. A legtöbb közgazdasági elemzés szerint azok a társadalmak tudnak igazán eredményesek, versenyképesek lenni, ahol nincs nagy eltérés az egyes társadalmi rétegek között. Kis mértékű a digitális megosztottság, kicsik a különbségek az életminőség, kultúra, iskolázottság, jövedelem tekintetében. Az e-esélyegyenlőség megteremtése tehát Magyarország gazdasági eredményessége szempontjából is fontos. Ahhoz, hogy a vállalatok megtalálják a számukra megfelelő képzett munkaerőt, elsősorban a magyar munkaerőpiac fejlesztésén kell munkálkodni, ami erősen összefügg az info-kommunikációs eszközvilág elfogadottságával, készség szintű használatával, a digitális írástudás szintjével. A profitorientált vállalatoknak, véleményem szerint nyitottabban kellene viszonyulniuk a kérdéshez; egyrészt felelősségük is az e-befogadás elősegítése, másrészt gazdasági érdekük is.
Molnár Szilárd – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK), kutató Meglepő módon az info-kommunikációs technikák elterjedtsége nem csak az internet tekintetében alacsony a háztartásokban, hanem a mobiltelefon esetében is. Annak ellenére, hogy a mobilpenetráció 100% fölött van Magyarországon, van olyan régió, ahol a háztartások között majdnem minden ötödikben egyáltalán nincs mobiltelefon. A mobilszolgáltatók, így a Vodafone kitüntetett helyzete, illetve felelőssége abból adódik, hogy a mobiltelefonok a lakosság sokkal nagyobb százalékához jutnak el, mint az internet, ugyanakkor egyre több olyan alkalmazás van a mobiltelefonokon, melyeknek használata a digitális írástudás egy magasabb szintjét igényli. A Vodafone-nak (és a mobilszolgáltatóknak általában), véleményem szerint, hozzá kellene járulniuk az info-kommunikációs eszközök készség szintű használatának elterjedéséhez; tehát a nem-felhasználó csoportok bevonásához, oktatásához.
A Vodafone Magyarország 2007-ben több olyan kedvezményes tarifacsomagot vezetett be különböző fogyatékkal élő csoportok számára, mellyel elérhetőbbé válik számukra a mindennapi kommunikáció és kapcsolattartás. Kialakítottunk egy siketek és nagyothallók részére szóló ajánlatot, amely minden jelenlegi és leendő SINOSZ (Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége) tag, valamint családtagjaik számára elérhető. A csomag kedvező árú SMS küldést és videotelefonálást tesz lehetővé, hogy megkönnyítse siket és nagyothalló ügyfeleink kommunikációját. Jelenleg több mint 400 rászoruló használja a szolgáltatást. 2007 júniusában a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, szeptemberében pedig a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével kötöttünk együttműködési megállapodást, amely ingyenes kommunikációs lehetőséget teremt a szövetségek dolgozói, valamint tagjai között. A jelentés által lefedett időszak végéig (2008. március 31-ig) több mint 500 fő igényelte a szolgáltatást. A rászorulók tájékoztatására jelnyelven elkészített hirdetéseket, valamint Braille írással nyomtatott tájékoztatókat készítettünk.
21
22
5.1 A mobil kommunikáció egészségre gyakorolt hatásai
5
A mobiltechnológia alapvetően járul hozzá a kommunikáció fejlődéséhez, sokan már el sem tudjuk képzelni egy napunkat mobiltelefon nélkül. Érezhető azonban egyfajta aggodalom is az emberek részéről, a bázisállomások és telefonkészülékek által keltett elektromágneses mezők (EMF) egészségi hatásaival kapcsolatban. Ezeket a félelmeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ügyfeleink, munkatársaink és a környezetünkben élő emberek egészsége és biztonsága nagyon fontos számunkra.
Dr. Thuróczy György – Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Elektromágneses Terek Osztálya, főosztályvezető A mobil kommunikáció működésének alapja a bázisállomások és a készülékek által kibocsátott rádiófrekvenciás jel, ami egyben elektromágneses teret hoz létre. Ez biztosítja a lefedettséget – avagy a „térerőt” –, ami lehetővé teszi a helyhez kötöttség nélküli telefonálást. A mobiltelefónia által használt frekvenciatartományba tartozó rádióhullámok energiája nem olyan magas, hogy megbontsa az élő szervezetben található molekulákat, így – ellentétben például a nagy frekvenciás röntgen sugárzással – nem károsítja a sejtekben található DNS-t sem. Ugyanakkor az adótornyok és a telefonkészülékek által kibocsátott rádiófrekvenciás hullámok elnyelődnek az emberi testben, így hatással lehetnek a mobiltelefont használó emberek szervezetére is, azonban ez a hatás rendkívül csekély. Mind a bázisállomások, mind a telefonkészülékek által leadott elektromágneses teljesítményt egészségügyi kutatások alapján meghatározott nagyon szigorú határértékek szabályozzák. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bázisállomások környékén mért értékek az egészségügyi határértéknek is csak ezred-tízezred részét érik el, míg a készülékek esetében a fejben elnyelt elektromágneses teljesítmény jellemzően a határérték 10 és 90 százaléka között változik. Mindez azt jelenti, hogy míg a bázisállomásokkal szembeni félelmek tudományos szempontból teljesen megalapozatlanok, addig a készülékek használata során valóban érdemes odafigyelni arra, hogy a szervezetünket ért terhelést csökkentsük, akár olyan egyszerű eszközökkel, mint a kihangosító, illetve a fülhallgató (headset) használata. Ezt azért is fontos megemlíteni, mert kutatásokból tudjuk, hogy az emberek épp a valóságossal ellentétesen ítélik meg a kockázatokat, azaz a bázisállomásokkal kapcsolatos félelmek erősebbek, jóllehet a készülékek hatása lényegesen nagyobb lehet.
A Vodafone Magyarország kezdeményezésére elindult a www.emf-portal.hu honlap, ahol közérthető nyelven tudományos igényességű információk és tanulmányok találhatóak a mobiltechnológia működéséről és a rádiófrekvenciás elektromágneses mezőről. A honlap tájékoztatást ad az európai és a magyar szabályozásról, az EMF hatásaival foglalkozó szervezetekről, valamint az elektromágneses mezők egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos legfrissebb tudományos értékelésekről.
Felelôsségünk a tágabb közösségért 23
A portálon elérhető a mobiltelefon bázisállomások környezetében végzett mérések adatbázisa is. Mérésekre elsősorban azoknál a bázisállomásoknál kerül sor, ahol a rendelet vagy a szerződéses kötelezettségek előírják azt. Egyedülálló lehetőség, hogy a honlapon keresztül bárki kérhet új mérést, ami hasznos lehet az aggályok eloszlatásában például egy új ingatlan megvásárlása esetén. Ezzel a lehetőséggel élnek is a honlap látogatói, de rajtuk kívül a Hírközlési Egyezető Tanács is meghatározhat mérési pontokat. A méréseket kizárólag akkreditált, a szolgáltatóktól független mérő szervezetek végzik, a feltöltött adatok hitelesítettek. A felhasználóknak lehetőségük van visszajelzést adni, megfogalmazni az aggályaikat és feltenni kérdéseiket. A gyakran feltett kérdéseket a honlapon is megválaszoljuk.
24
5 Zsichla Viktor –Vodafone Magyarország, EMF szakértő, a www.emf-portal.hu projekt menedzsere A kezdetektől részt vettem az EMF portál kialakítását célzó projektben, jelenleg én felelek a portál üzemeltetéséért és fejlesztéséért. A megvalósítás során két fontos alapelvet tartottunk szem előtt: egyrészt, hogy az emberek számára a rájuk ható összes elektromágneses sugárzás mértéke a fontos, másrészt olyan adatokra van szükségünk, melyek hitelességével kapcsolatban semmi kétely sem merülhet fel. A portált iparági összefogásban, a versenytársainkkal közösen szerettük volna létrehozni, hogy így egységes tájékoztatást adjunk az embereknek a bázisállomások sugárzásával kapcsolatban. Szerencsére sikerült meggyőzni erről versenytársainkat is, így jelenleg már több mint 12000 mérési pont eredményét tudjuk közölni. A hitelesség megteremtése érdekében csak független intézetek (pl. Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet) által akkreditált mérési folyamatok segítségével készített mérések eredményeit adjuk közre. Személy szerint is fontosnak tartom, hogy ez a portál létrejött, mert ebben az érzékeny kérdésben – amelyet ráadásul sok félreértés és tévhit is övez –, fontos az emberek megfelelő tájékoztatása, a tévhitek és esetleges aggodalmak eloszlatása. Külön büszke vagyok arra, hogy sikerült létrehozni az iparági összefogást, és ebben a Vodafone volt a kezdeményező. A honlap leghasznosabb funkciója véleményem szerint az, hogy lehetőséget biztosít a közvetlen kérdés felvetésre és – korlátozott számban – egyéni sugárzásmérés is igényelhető. Ilyen esetekben kimegyünk a helyszínre egy mérőműszerrel, és személyesen tudunk válaszolni az igénylőkben felmerült kérdésekre. Ami a hosszú távú terveinket illeti, szeretnénk folyamatosan tovább fejleszteni a portált, hogy a szakmai érdeklődőkön kívül szélesebb közönséget is elérjük az információkkal, ezáltal a társadalmi tudatosságot is hatékonyabban növeljük.
Az EMF portál mellett egyéb akcióikat is szerveztünk. Boltvezetőink számára tartottunk tájékoztató tréninget az elektromágneses mezőkkel és a mobiltechnológiával kapcsolatos tudnivalókról, a szabályozásokról, a megengedett és mért sugárzási értékekről. Ezt követően minden boltban, a 63/2004. (VII.26.) ESzCsM rendeletben foglaltaknak megfelelően méréseket végeztünk, és ahol igényelték, a bolt minden dolgozója számára helyszíni oktatást tartottunk. Ezek a találkozások, túl azon, hogy munkatársainkat biztosíthattuk arról, hogy biztonságos körülmények között dolgoznak, arra is nagyon jók voltak, hogy az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatban álló emberektől kapjunk visszajelzést az esetleges aggodalmakról, az ügyfelek körében megfogalmazott kérdésekről. Évente elkészítünk egy úgynevezett EMF éves akciótervet, melyben az adott időszak fő projektjeit, feladatait és felelőseit határozzuk meg. Az akcióterv megvalósítása az EMF munkacsoport feladata – ők a vállalat különböző funkcióit képviselő szakemberek, akik szakterületük tapasztalataival segítik a közös munkát. Az eredményeket rendszeres ellenőrző egyeztetéseken kísérjük figyelemmel.
Dr. Thuróczy György – Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Elektromágneses Terek Osztálya, főosztályvezető Úgy gondolom, hogy a mobilszolgáltatókkal szemben ezen a téren megfogalmazható legfontosabb elvárás a felelős tájékoztatás a mobiltelefonálás egészségügyi hatásairól. Ebből a szempontból nagyon jó kezdeményezésnek tartom az iparági összefogásban megszületett EMF portált (www.emf-portal.hu), ahol tudományos megalapozottságú információk, és a felelős nemzetközi szervek állásfoglalásai olvashatók a témáról. Fontos lenne a készülékek által az emberi fejben elnyelt rádiófrekvenciás sugárzás (ún. SAR érték) szintjének aktívabb kommunikációja is – ez nyilván a gyártók és a szolgáltatók közös felelőssége – már csak azért is, mert jelentős különbségek vannak e tekintetben a készülékek között, így ez a jövőben akár döntési szempontként is jobban megjelenhetne, amikor valaki új készüléket kíván vásárolni. Szintén számít a bázisállomások helyszínének körültekintő kiválasztása, és az esztétikai szempontok – bármilyen furcsa, ha szebb egy adótorony, kevésbé tartanak tőle az emberek. Bár ebben megoszlanak az álláspontok, én magam azok közé tartozom, akik szerint érdemes a lehető legjobban elrejteni a bázisállomásokat, hogy az indokolatlan aggodalmaknak ezzel is elejét vegyük.
25
5.2 Támogatások – Vodafone Magyarország Alapítvány9
5
A Vodafone, globális felelősségvállalási politikájának részeként minden Vodafone-os országban létrehozza helyi alapítványát, felismerve, hogy az adott társadalmak igényét nem központilag irányított, hanem helyi szinten szervezett támogatási programokkal lehet a leginkább kielégíteni. Bullain Nilda – Európai Nonprofit Jogi Központ, ügyvezető igazgató, Vodafone Magyarország Alapítvány, Elnök Úgy gondolom, hogy az Alapítvány igazi jelentőségét és értékét az adja, hogy a vállalati alapítványok körében kevésbé népszerű, „nehéz” témákat is felkarolja. Célunk, hogy az általunk támogatott programok tartós pozitív eredményekhez vezessenek célcsoportjaink életében. Ehhez egyrészt arra van szükség, hogy a támogatott programnak átlátható koncepciója, mérhető céljai legyenek. Másrészt fontos, hogy a támogatott szervezet megerősödjön és a program hosszú távon fenn tudjon maradni, az Alapítvány segítsége nélkül is. Ennek érdekében dolgoztuk ki a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány bevonásával a kapacitásépítés programot, mely segít a támogatott szervezeteknek olyan stratégiák, irányítási rendszerek és gyakorlatok implementálásában, melyek megalapozzák a hosszú távú sikeres működést. Az Alapítvány egyik legsikeresebb projektje a Hallatlan Alapítvány programjának támogatása, melynek célja a magyar jelnyelv korszerű és hatékony egységesítése, terjesztése, valamint oktatási módjának kialakítása. A www.hallatlan.hu weboldal fejlesztése, valamint az oktató CD anyagának elkészítése a Vodafone Alapítvány anyagi támogatásával valósulhat meg. A program fontosságát és sikerességét bizonyítja, hogy azért a Hallatlan Alapítvány elnyerte az Európai Nyelvi Díjat (Az Európai Nyelvi Díj az Európai Bizottság és az Oktatási Minisztérium által támogatott kezdeményezés, amelynek célja, hogy hivatalos elismerésben részesítse az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, példaértékűnek minősülő, innovatív programokat). Fontosnak tartom, hogy a Vodafone alkalmazottai is részt vegyenek az Alapítvány tevékenységében valamilyen módon, és úgy tűnik, hogy erre van is igény; nagyon pozitív visszhangja volt annak az önkéntes napnak, ahol a dolgozók a Vakvezető Kutyakiképző Iskola tanpályáját hozhatták rendbe. Célunk, hogy a jövőben szorosabbra fűzzük az Alapítvány és a Vodafone vállalat kapcsolatát, a munkatársakat jobban bevonjuk tevékenységünkbe. A Vodafone Magyarország Alapítvány 2003-ban kezdte meg tevékenységét Magyarországon. Alapítója, a Vodafone hazai leányvállalata azzal a céllal hozta létre, hogy hosszú távú eredményekre törekvő programok támogatásával segítse a rászoruló társadalmi csoportokat. A magyar alapítvány itt a térségben az első Vodafone-os támogató szervezet volt, a világszerte megtalálható Vodafone alapítványok sorában a tizenkettedik. A Vodafone Magyarország Alapítvány célcsoportjai elsősorban az egészségügyi vagy szociális okokból hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok. Olyan foglalkozásokat, oktatási programokat támogatunk, mely az ő felzárkózásukat, fejlődésüket segíti, hogy aktívabb résztvevői lehessenek a közösségeknek, melyekben élnek.
9 Az Alapítvány által támogatott programokról részletesebb információ található a honlapunkon: www.vodafonealapitvany.hu
26
5
Kiemelt figyelmet fordítunk a Magyarországon komoly problémát jelentő hajléktalanság témakörére is, rehabilitációs és egészségügyi szűrőprogramokat támogatunk a hajléktalan szállókon és az utcán élők részére. 2007/08-ban 115 millió forinttal támogattunk 34 különféle programot, többek között gyerekeknek jelnyelvet oktató DVD-Rom elkészítését, civil szervezeteknek nyújtott szervezetfejlesztési programokat, vakvezető kutyakiképzést, tanoda programokat. Az alapítvány működését érintő ügyekről, a támogatott programokról egy héttagú, független Kuratórium dönt, melynek tagjai közt van például Bullain Nilda, az Európai Nonprofit Jogi Központ vezetője, Krizsó Szilvia a Magyar Televízió szerkesztő-műsorvezetője és Sági Gyöngyi, a Világgazdaság újságírója. Az alapítvány törvényes működését a Felügyelő Bizottság ellenőrzi. 2007-ben elnyert díjaink: • Hajléktalan Emberért Díj a Hajléktalanokért Közalapítványtól Nigel Thorpe-nak, a Vodafone Magyarország Alapítvány első elnökének. • A „2006-ban az előző évhez képest az adományozásra fordított összeget legnagyobb mértékben növelő vállalat” díj a Magyar Adományozói Fórumtól. Gerencsér Balázs – Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, megbízott igazgató Az adományozás mindegyik formája hasznos lehet. Az a jó, ha azt adjuk, amivel a legjobban tudunk segíteni, és olyan civil szervezetnek adjuk, melynek szakmai munkáját elismerjük, és amelyik átláthatóan működik. Minél több segítséget kapnak tőlünk a nonprofit szektorban működő civil szervezetek - akiknek munkáját figyelemmel kísérjük, szolgáltatásaikat igénybe vesszük, annál kiegyensúlyozottabban dolgozhatnak a közösségért, a közösség javainak megőrzéséért. Az adományozás jobb esetben nem egyszeri gesztus, és érdemes a támogatott civil szervezet munkáját további formában is segíteni. Társadalmunkban ma ezt a vállalatok egyre hatékonyabban tehetik meg, ezért is kiemelt fontosságú a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, és azon belül az adományozás. A Vodafone Magyarország Zrt. méltán lett a 2005-ös Év Vállalati Adományozója, mivel adományozási politikája kidolgozott, új megoldások felé is nyitott, és a fenntartható fejlődést szolgálja.
27
28
6 6.1 Energiahatékony működés A Vodafone Csoport vállalta, hogy 2020-ra 50%-kal csökkenti CO2 kibocsátását (a 2006/07-es adatokhoz viszonyítva). Működésünk közvetlen környezeti hatásai közül az energiafelhasználás az egyik legjelentősebb, hiszen hálózatunk működtetéséhez energiára van szükség. Mivel teljes energiafogyasztásunk közel 80%-a a hálózatban keletkezik, így természetes, hogy az energia megtakarítási programjaink is elsősorban ide irányulnak. Petrik Ida – KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért, ügyvezető igazgató-helyettes Egyesületünk arra hívja fel a vállalatok figyelmét, hogy a klímaváltozásért ők is nagymértékben felelősek és hosszú távú, versenyképes működésük alapfeltétele, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Az extrém meleg jelentős többletköltségeket okozhat a klímaberendezések fokozott üzemeltetése miatt, a vállalatoknak tehát gazdasági érdekük is, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen, például széndioxid-kibocsátásuk csökkentésével. A KÖVET különböző menedzsmentrendszerek és ösztönzők kidolgozásával segíti a vállalatokat a „zöldebb” működésben. 2007-ben több meghatározó energiahatékonysági programot indítottunk el. Az egyik a bázisállomások energiafelhasználásának felülvizsgálata: 2007-ben 40 bázisállomás energiafogyasztását vizsgáltuk meg, és kidolgoztuk azokat az eljárásokat, melyekkel csökkenthető az energiafogyasztás. A teljes hálózati energiafogyasztás 20-25 százalékát az állomások hűtéséhez felhasznált energia teszi ki, így a klímák megfelelő beállításával és működtetésével jelentős megtakarítás érhető el. A Vodafone Magyarország klímaberendezésekkel felszerelt bázisállomásainak 90 százalékánál az úgynevezett „free cooling” technológiával oldottuk meg a megfelelő működési hőmérséklet biztosítását, valamint átállítottuk a hálózati telephelyek belső hőmérsékletét is. A „free cooling” technológia lényege, hogy a hűtés a külső levegő segítségével történik az év bizonyos időszakaiban. Egy teljes évre vetítve, a klíma ilyen módon történő üzemeltetése kb. 3,5 millió kWh energia megtakarítást eredményez.
Környezeti felelôsségünk 29
Nagy László – Vodafone Magyarország, Energiahatékonysági Munkacsoport, Csoportvezető Meglátásom szerint az energiahatékony működés azon túl, hogy szolgálja a környezet védelmét, üzleti szempontból is ésszerű, mivel a hatékonyabb energiafelhasználás segítségével kontrollálhatjuk működési költségeinket. A legnagyobb nehézség a környezetbarát technológiák alkalmazásánál, hogy rövid távon még nem igazán lehet kimutatni a használatukból eredő gazdasági megtérülést. Az alternatív energiaforrások esetében, azokat a bázisállomások technológiájára kell szabni, ami szintén nehézséget okoz. Eddig még egyetlen beszállító sem tudott megfelelő megoldást találni a számunkra, de fejlesztőikkel közösen keressük a lehetőséget az energiatakarékos megoldások kidolgozására. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az energia megtakarítás területén megelőzzük az anyavállalatot; olyan programokat, technológiákat alkalmazunk már évek óta, amiket a többi Vodafone vállalat is még csak mostanában kezdett el használni. Az első energia megtakarítási projektjeink teljesen mértékben saját motivációnkból, meggyőződésünkből fakadtak, azonban az elmúlt években az anyavállalat számára is egyre fontosabbá vált a klímaváltozás, a környezetvédelem és az energiahatékonyság kérdése. Ennek következtében most már vannak kötelező programok és tevékenységek, amikről jelentenünk kell. Ilyen előírt elem például a helyi energiamenedzsment csoport létrehozása, melynek az a feladata, hogy energiahatékony megoldásokat dolgozzon ki. A többi leányvállalattal történő együttműködés számunkra is előnyös, hiszen a máshol megvalósult jó ötleteket mi is át tudjuk venni, és alkalmazni tudjuk saját hálózatunk üzemeltetésében.
30
6
Az alábbi ábra tartalmazza a Vodafone közvetlen, illetve közvetett energiafelhasználását az elmúlt két évben10: Villamosenergia (hálózat, márkaboltok, irodák) Dízel (hálózat, gépjárműpark) Benzin
2006/2007 44 107 024 kW/h 251 722 liter 636 787 liter
2007/2008 51 846 751 kW/h 254 175 liter 605 972 liter
A vállalat környezetterhelésével kapcsolatban további mérőszámokat is figyelünk és igyekszünk azokon javítani: Irodaterületek mérete Irodaterületeink vízfogyasztása Repülőutak száma A munkatársak által összesen megtett repülőút mennyisége
2006/2007 14 959 m2 6642 m3 1493 db 1 543 099 km
2007/2008 14 467m2 6613m3 1021 db 1 055 264 km
5. ábra: Közvetlen és közvetett energiafelhasználás
Petrik Ida – KÖVET egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért, ügyvezető igazgató-helyettes A mobilkommunikációs szektor klímaváltozásra gyakorolt hatása leginkább a hálózatüzemeltetés energiaigénye kapcsán merül fel, az egyik legfontosabb felelősségük tehát a hálózatok működtetését minél energiatakarékosabbá tenni. Amit ezen kívül nagyon fontosnak tartok, az az ügyfeleken, illetve a beszállítókon keresztüli tudatformálás (hiszen itt több milliós ügyfélszámról is lehet beszélni). Ha csak saját termékeik kapcsán hívják fel a figyelmet az energiával való takarékoskodásra, már azzal is nagy eredményt lehet elérni – akár olyan apróságokkal is, hogy ne hagyják a telefontöltőt a konnektorban. Amit azonban ennél is fontosabbnak tartok, az a termék-életciklus szemléletet, ami a fenntarthatóság szempontjából megkívánná, hogy a mobilkommunikációs eszközök minél hosszabb ideig maradjanak használatban. Ez a szemlélet jelenleg nem valósul meg a szektorban. Nagy felelősségük van a mobilszolgáltatóknak a termékfejlesztés területén is: konkrétan arra gondolok, hogy az új termékekben mennyire jelennek meg a fenntarthatóság szempontjai. A Vodafone meglátásom szerint azon vállalatok közé tartozik, melyek már felismerték a klímaváltozáshoz kapcsolódó felelősségüket. Jövőben fejlesztendő területként az ügyfelek, beszállítók tudatformálását emelném ki, valamint a felelős üzenetek beépítését a termékkommunikációba.
6.2 Telefonkészülékek újrahasznosítása, hulladékkezelés A mobiltechnológia gyors fejlődésének köszönhetően az emberek egyre gyakrabban cserélik le régi készülékeiket új, több funkcióval rendelkező modellekre. A mobiltelefonok és tartozékok olyan anyagokat tartalmazhatnak (műanyagot, rezet, nikkelt, cinket, ólmot stb.), melyek hulladékká válva és nem megfelelően kezelve károsíthatják a környezetet, ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy ezt a veszélyt minimalizáljuk. Anyavállalatunk tagja a Bázeli Konvenció Mobile Phone Partnership Initiative (MPPI) elnevezésű programjának, amelynek résztvevői javaslatokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy minimalizálják a mobilkészülékekből származó hulladékot, illetve biztosítsák, hogy a használt készülékek környezetbarát módon kerülnek javításra, illetve újrahasznosításra. A javaslatok érintik a készülékek tervezését, gyűjtését és szállítását, javítását és újrahasznosítását is. A Vodafone Magyarország vállalati felelősség programja keretében már 2004 óta gyűjti a használt mobilkészülékeket és tartozékokat, minden márkaboltban és viszonteladónál – azaz országszerte több mint 200 helyen – leadhatók a megunt telefonok és akkumulátorok. Az így visszagyűjtött készülékeket megfelelő hatósági engedélyekkel
31
10 A villamosenergia-fogyasztási adatok tartalmazzák a 2007-ben még Vodafone Magyarországgal közös irodaépületben működő, de külön jogi személyiségű Vodafone Szolgáltató Központ fogyasztását is.
rendelkező szerződéses partnereink szétválogatják, és újrahasznosítják vagy megsemmisítik. 2007-ben több készülékvisszagyűjtési akciót is szervezetünk, így több mint negyvenezer készüléket és több száz kilogramm tartozékot, töltőt, akkumulátort gyűjtöttünk vissza.
6
A bázisállomás hálózatunkból kikerülő hulladékok környezetbarát módon történő kezeléséről szintén gondoskodunk. Az újra felhasználható berendezéseket mi magunk építjük be hálózatunkon belül más helyre, az újrahasznosításra, vagy megsemmisítésre váró anyagokat pedig szerződéses partnereink segítségével szállítjuk el és kezeljük. Központi irodaházunkban bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést, ezzel biztosítva a papír, a műanyag és az egyéb kommunális hulladék elkülönített gyűjtését. Külön gyűjtőedényt tartunk fent az elemek és a használt mobilkészülékek gyűjtésére is. Gondoskodunk a leselejtezett hűtőberendezések, irodai számítástechnikai berendezések, valamint hálózati berendezések kezeléséről. Belső folyamataink fejlesztése révén folyamatosan vezetünk be olyan újításokat, melyek rugalmasabbá és környezet baráttá teszik működésünket. Ügyfeleink szerződéseit elektronikusan tároljuk, így azok a munkatársaink, akik számára ez szükséges, egyszerűbben kezelhetik az adatokat, nincs szükség több példány nyomtatott formában történő elkészítésére és tárolására. A jövőben is hangsúlyt fektetünk az ilyen irányú fejlesztésekre, hiszen ezzel nem csak munkatársaink idejével gazdálkodhatunk jobban, de ügyfeleink is színvonalasabb kiszolgálásban részesülnek és környezeti terhelésünket is csökkenthetjük. Az alábbi ábra tartalmazza a működésünk során 2007/2008-as üzleti évben keletkezett hulladékok mennyiségét, típusok szerinti bontásban Hulladék típus
Mennyiség
Irodáinkban: Papír Műanyag (központi irodaházunkban) Hálózatunkban: Hálózati telekommunikációs hulladék Hálózati veszélyes hulladék
94 484 kg 600 kg 1 104 kg 30 394 kg
6. ábra: Keletkezett hulladékok mennyisége, hulladéktípus szerint
6.3 Környezetbarát adótornyok A Vodafone Csoport felelős hálózat telepítési politikája és irányelvei minden helyi Vodafone vállalat számára nézve irányadóak. Ezekben útmutatást adunk a bázisállomások vizuális hatásáról, a helyszín választásról és tervezésről, továbbá az állomás környezetében élőkkel folytatott kommunikációról és egyeztetésről. Elvárás, hogy az országos és nemzetközi előírásoknak, a környezetvédelmi rendelkezéseknek és az érdekcsoportok szempontjainak maximális figyelembe vételével fejlesszük hálózatunkat. Új bázisállomások építésekor, vagy a meglévők fejlesztésekor minden esetben tájékoztatjuk a helyi közösségeket az állomásokkal kapcsolatos munkálatokról, azok működéséről, szükségességéről. Ahol lehetséges, bázisállomásainkat igyekszünk a környezetnek leginkább megfelelő módon kiépíteni. Állomásaink 2,5 százaléka rejtett, vagy környezetbe illő állomásként – például templomok harangtornyaiba vagy fatoronyként épült. A Nemzeti Parkok területén – többek közt a Balaton felvidéken, a Mátrában, a Pilisi Parkerdőben – számos állomásunk kilátóként funkcionál, hogy az odalátogatók megcsodálhassák a környező táj szépségét.
32
7
Célkitûzéseink
33
Terület
Vállalás
Határidő
Vállalati Felelősség menedzsment
Érintetti párbeszéd az első hazai felelősségvállalási jelentésről. Az eredményt publikáljuk honlapunkon, az észrevételek figyelembe vesszük a soron következő jelentések elkészítésekor.
2009. március
A vállalati felelősség tudatosságának növelése munkatársaink körében, kommunikációs kampány-sorozattal.
2009. szeptember
Vodafone Magyarország Alapítvány
„Dolgozói adományok kiegészítése” program elindítása.
2009. szeptember
Fogyasztók
Online csatornáink továbbfejlesztése, hogy minden termékünk és szolgáltatásunk elérhető legyen honlapunkról. Ezzel elsősorban mozgásukban korlátozott vásárlóinkat kívánjuk segíteni.
2009. december
Mobiltelefonok és az egészség
Érintetti párbeszéd a mobil kommunikáció egészségügyi hatásairól, különös tekintettel az elektromágneses terekkel kapcsolatos álláspontokra és ismeretekre.
2009. március
Környezetvédelem
Beszállítóink ösztönzése a jelenleginél energiatakarékosabb eszközök és rendszerek kifejlesztésére. Alternatív, megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek folyamatos felmérése.
2009. december
Munkatársaink környezettudatosságának erősítése kommunikációs kampány segítségével, az energia- és papírfelhasználás csökkentése, valamint a szelektív hulladékgyűjtés javítása céljából
2009. szeptember
Elektronikus számla szolgáltatás bevezetése lakossági ügyfeleink számára.
2009. december
34