Magyar Nemzeti Filmarchívum
VIZUÁLIS TEZAURUSZ A Magyar Nemzeti Filmarchívum tezaurusza Előszó 2.0 változat
Szerkesztette: Ungváry Rudolf
Budapest 2005. május 31.
II
A tezaurusz az ISO 2788–86 nemzetközi és az MSZ 3418–87 magyar tezauruszszabványoknak megfelelően készült.
Készült a Magyar Nemzeti Filmarchívum megbízásából. Szerkesztés és karbantartás: Magyar Nemzeti Filmarchívum
Az 1.0 változat 2003. január 31., a 2.0 változat 2005. május 31. lett lezárva.
Tezaurusz készítés és karbantartás: RELEX AB tezauruszszerkesztő program.
III
VIZUÁLIS TEZAURUSZ : A Magyar Nemzeti Filmarchívum tezaurusza : Előszó : 2.0 változat / Szerkesztett Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Nemzeti Filmarchívum. – Budapest : MNA, 2003. – XXVIII, 320 p. ; 29 cm
Az FILMTEZAURUSZ, a KÖZTAURUSZ és a GEOTAURUSZ egymással összehangolva készült
A TEZAURUSZhoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak:
VIZUÁLIS TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] Rudolf ; [közr. a] Magyar Nemzeti Filmarchívum. – Budapest : MNA, 2003. OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ : Az Országos Széchényi Könyvtár és a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza / Főszerkesző Ungváry Rudolf ; [közr. a] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000–. 025.43
GEOTAURUSZ : földrajzi, humángeográfiai és történeti földrajzi nevek tezaurusza / főszerk. Ungváry Rudolf ; [közr. a] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : MKE, OSZK, 2000–. Beolvadt a Köztauruszba, abból önálló tezaurusz céljára exportálható. 025.43
Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer: RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer : Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Készítette: Ungváry Rudolf. – Budapest : OSZK, 2012. – 49 p. ; 29 cm 025.43 519.688
IV
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ........................................................................................................................................ IV 1. Bevezető ............................................................................................................................................V 1.1 RENDELTETÉS ................................................................................................................................V 1.2 HASZNÁLAT ...................................................................................................................................V 2. A tezaurusz szerkezete .......................................................................................................................V 2.1 A TEZAURUSZBA FÖLVETT KIFEJEZÉSEK.........................................................................................V 2.1.1 Kifejezéstípusok ..................................................................................................................... V 2.1.2 A kifejezések szerepe a tezauruszban .................................................................................... VI 2.1.3 A kifejezések formája .......................................................................................................... VII 2.1.4 A megjegyzések ................................................................................................................... VII 2.2 A TEZAURUSZCIKK .....................................................................................................................VIII 2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk ................................................................................... VIII 2.2.2 A kapcsolatok........................................................................................................................ IX 2.2.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje: ............................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten ................................................................... XIII 3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése .............................................................................................. XIV 3.1 A SZAVAK FÖLVÉTELÉNEK FELTÉTELEI ..................................................................................... XIV Ha az összefoglaló fölérendelt, pl. ................................................................................................... XIV Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk, és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl. ............................................................................. XIV 3.2 A HOMONIMÁK ÉS POLISZÉMÁK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE............................................................ XIV 3.3 HÁTRAVETETT ÉRTELMEZŐK A LEXIKAI EGYSÉGEK VÉGÉN ......................................................... XV 3.4 A JELZETEK ................................................................................................................................. XV 4. A tezaurusz készítése és tárolása ................................................................................................. XVII TEZAURUSZ FŐRÉSZ ....................................................................................................................... XVIII
V
ELŐSZÓ 1.
Bevezető
1.1
Rendeltetés
A FILMTEZAURUSZ a Magyar Nemzeti Filmarchívumbanban a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez használható. Tartalmazza a mozgóképek leírásához szükséges képi és egyéb szakkifejezések (törzsanyag), a földrajzi és történelem-földrajzi kifejezések és a dokumentumtípusok tezauruszcikkeit A törzsanyag, a földrajzi és történelem-földrajzi kifejezések és a dokumentumtípusok külön résztezauruszokban és egyesítve is megjeleníthetők. A tezaru a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében. A külön-külön kinyomtatott résztezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő. A FILMEZAURUSZban feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló, további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát, illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg. A FILMEZAURUSZban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a „lásd‖ és „lásd még‖ utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen „A tezaurusz szerkezete‖ című fejezetben ismertetjük). A FILMEZAURUSZban a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis- és a nagybetűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a „szénvegyület‖ a betűrendben a „szennyvíz‖, a „vízzáró réteg‖ a „vizsgálat‖ után következik). Az aposztróf (`) és az indogermán névelő (pl. `s) nem játszik szerepet a rendezésben (ezért például a „`s Hertogenbosch‖ lexikai egység a „Hertogenbosch‖ lexikai egységnél jelenik meg). A kis- és a nagybetűk, valamint a különféle latin ékezetes betűk (pl. ã, ň, ý) ugyancsak nem játszanak szerepet a rendezésben. Az előbbiek a kisbetűkkel együtt, az utóbbiak az ékezet nélküli betűkkel együtt rendeződnek (például São és Sao egyenértékűek). A karaktersorrend a következő: köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z
1.2
Használat
A FILM,EZAURUSZ (a továbbiakban: tezaurusz) a mozgóképek és a velük összefüggő monografikus művek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok, plakátok osztályozására (indexelésére) használható. A tezaurusz használatának tudnivalóit a „FILMEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat‖ című dokumentum tartalmazza (előkészületben).
2.
A tezaurusz szerkezete
2.1
A tezauruszba fölvett kifejezések
2.1.1
Kifejezéstípusok
A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük mindazokat a fontosabb kifejezéseket, melyekre a Magyar Nemzeti Filmarchívumban a dokumentumok osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet. A kifejezéseket — bizonyos kivételtől eltekintve — névszói formában és egyes számban vettük fel. A tezaurusz szavai (a lexikai egységek)
VI
– képi szakkifejezések (például figyelő katona, indulás, kitaszított emberek, sorban állók, sodródó holttest, távolodó villamos, tomboló tömeg, unatkozó emberek) [emberek csoportjai többes számban szerepelnek; ha a csoportra utalás kevésbé szignifikáns, a kifejezés egyes számban szrepel, de megjegyzés utal rá, hogy egy vagy több emberről lehet szó, pl. zsákot cipelő ember]; – hang szakkifejezések (például alt, éljenzés, férfihang, háttérzaj, indulatos hang, mormogás, mozdonyfütty, óraütés, próbaéneklés, rádióang, sikoltás, sípszó, tapsoló tömeg, zsivaj); – szakkifejezések (például anarchizmus, adatátvitel, árvíz, államigazgatás, együttműködés, érték, gazdaság, hagyomány, erőgép, jövedelemadó, kötvény, nemzetiségi kérdés, terrorizmus); – ismeretterületek, tudományok (például adóügy, egészségügy, elektrotechnika, eszkatológia, geometria, gépgyártás-technológia, hőtechnika, hűtőipar, mezőgazdaság, nagykereskedelem); – tevékenységek (például bevásárlás, közlekedés, rablás, tisztítás); – termékek, áruk, anyagok, tárgyak, gépek, berendezések (például acéláru, csomagolóeszköz, darugép, élelmiszer, gipsz, jármű, ruházat, vas-műszaki cikk); – növények, állatok (például denevér, élvezeti növény, utód, szőlő, zöldégféle); – szervek, szervrendszerek (például csont, gyomor, izom, testrész, vese); – intézmények, testületek (például alkoholelvonó, cégbíróság, kisvállalkozás, egyházi hivatal, gimnázium, javítóintézet, külképviselet, országgyűlés, önkormányzat, rendőrség, ügyészség); – üzletek, boltok, vendéglátó-ipari egységek (például autósbolt, éttermek, kaszinó, vaskereskedés); – nép- és népcsoport (nemzetiség-) nevek (például székelyek, németek, svábok, zsidóság) [a népnevek (a – ság, -ség végűek kivételével) mindig többes számban szerepelnek, egyelőre nem vettük őket fel a teljesség igényével, szükség esetén a KÖZTAURUSZból vehetők fel]; – nyelvek a tezauruszban egyelőre nem szerepelnek [szükség esetén a KÖZTAURUSZból vehetők fel]; – időt, kort, korszakot jelentő kifejezések (például kiegyezés kora, legújabb kor, mohácsi vész, Hunyadiak kora, reneszánsz, első világháború, 19. század, 1912. május 23.) ; – formai kifejezések (bélyeg, dokumentumfilm, grafika, himnusz, kabaré, katonanóta, mozijegy, repríz, snitt, vicc, zenemű); – szerzetesrendek a tezauruszban egyelőre nem szerepelnek [szükség esetén a KÖZTAURUSZból vehetők fel]. Tulajdonneveket a tezauruszba elvileg nem veszünk fel. Kivételt az alábbi két tulajdonnév-típus képvisel: – országnevek, földrajzi nevek, történelmi-földrajzi nevek (például Ausztria, Bihar vármegye, Európa, fejlődő ország, Pest megye,) [ezek a kifejezések szintén nem a teljesség igényével szerepelnek, egyedül az országnevek és fővárosaik esetében törekedtünk erre; szükség esetén a GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZból vehetők át a hiányzó kifejezések]; – szent könyvek nevei szükség esetén a KÖZTAURUSZból vehetők át (például Biblia, Ószövetség, Tóra, Talmud, Védák) [a szent könyveket osztályozáskor az egységesített címükkel kell használni, például a Tóra esetében: „Biblia, Ószövetség, Pentateuchus‖]. Személy- és testületi nevek, továbbá dokumentumok címei esetében azok egységesített besorolási neveivel kell osztályozni, ezeket a tulajdonneveket a tezauruszba nem vesszük föl. Például: II. Ferenc József esetén: Ferenc József (Magyarország: király), II. (1830–1916); Beethoven, Ludwig van; A kalapácsos ember (plaklát); H-moll szonáta hegedűre és csembalóra. 1. tétel. A tezaurusz tartalmazza még a Magyar Nemzeti Filmarchívumban korábban használt osztályozási rendszer jelzeteit, és mindazokat a kifejezéseket, melyek e jelzetek mutatószavaiként szükségesek.
2.1.2
A kifejezések szerepe a tezauruszban Deszkriptorok és nemdeszkriptorok
A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket.
VII A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel. A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel. Lexikai egységek Törzsállomány Vizuális kulcsszó Hangok 197 Földrajzi nevek Dokumentumtípusok Teljes állománmy Jelzetek Leghosszabb lexikai egység Legrövidebb lexikai egység
2.1.3
LE összesen 9815 702 197 766 366 11214 839
Deszkriptor 7126 568 139 702 289 8357 –
Nemdeszkr. 2689 134 58 64 77 2857 –
Átl. hossz
12 karakter 59 karakter 1 karakter
A kifejezések formája
A deszkriptorok és nemdeszkriptorok egy- vagy többtagú — összetett — kifejezések lehetnek. Az egybeírás szabályait a "OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat" függeléke tartalmazza. A lexikai egységeket a következő alakban vesszük föl:
– névszói (főnévi, indokolt esetben melléknévi vagy számnévi) forma, például „érkezés”, „acéláru”, „politikus” – ragozatlan (alanyeseti) forma; – egyes számú alak, pl. „munkás”’ (és nem „munkások”) — kivéve az embercsoportok megnevezését; Többes számban csak akkor szerepel lexikai egység, ha egyes számú alakban nem létezik (pl. „szellemi javak‖), vagy az egyes- és többes számú alakoknak eltérő a jelentésük (pl. médium [valaminek az alanya], média [tömegkommunikációs eszközök]), vagy ha ez a megkülönböztetés célszerű (pl. az embercsoportokat jelentő kifejezések, a népet és nyelvet egyaránt jelentő kifejezések esetében). Semmiképpen se alkalmazzuk az egyes számú és többes számú alakkal végzett megkülönböztetést nem teljesen egyértelmű esetekben. Például ne használjuk a „tanuló‖ kifejezést a tanulókról, azok problémáiról, életéről szóló képsorokra, és a „tanulók‖ kifejezést azoknak a képeknek az esetében, amikor ténylegesen tanulók látható.
2.1.4
A megjegyzések
A szavakhoz magyarázó szövegként megjegyzések is kapcsolódhatnak. A megjegyzés nem része a lexikai egységnek. Az alábbi táblázat tartalmazza az alkalmazott megjegyzéseket és jelöléseiket HUNMARC azonosítóikkal együtt. Hívójel és indikátor 680## 687## 678## 688## 667## 670##
Almező
Tartalma
i a a a a a
Általános megjegyzés, magyarázat (M:) Használati megjegyzés (H:) Történeti megjegyzés (Tört:) Megjegyzés az alkalmazás történetéről (Vált:) Belső megjegyzés (B:) Forrás (Forrás:):
Szabványos jele M: H: T: Vált.: B: Forrás:
Egyik fajtájuk a lexikai egység megállapodásszerű jelentésére utal, és az M betű jelöli.
VIII A meghatározások elsődleges forrása a Magyar nyelv értelmező kéziszótára vagy az Idegen szavak szótára volt. Ilyen esetben nem adtuk meg külön a forrás rövid jelét. Ha más forrásból (is) szükség volt pontosabb meghatározásra, a forrás rövid jelét szögletes zárójelben adtuk meg a szöveg után. Például: Tanácsköztársaság Megjegyzés: 1919. március 21. – 1919. augusztus 1.
fedezékből figyelő katona Megjegyzés: Egy vagy több katona
A másik fajtájuk a lexikai egység használatára utal, és a H: betű jelöli Bosznia és Hercegovina Használati megjegyzés: Az 1878 utáni politikai alakulat történelme, politikai és etnikai helyzete stb. esetén használandó
A kétfajta magyarázat együtt is előfordulhat. A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY-kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk. hajápolás Lásd VAGY fodrászat hajviselet kozmetika A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az ≠ jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot. Őrség Általánosabb magyarországi természeti táj Más értelemben fegyveres őrség
2.2
A tezauruszcikk
2.2.1
Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk
A tezauruszban vezérszói helyzetben — azaz a tezauruszcikk élén — minden szó a betűrendnek megfelelő helyen jelenik meg. Az alábbiakban néhány tezauruszcikk látható a vezérszavak betűrendjében: vezérszó
kisebbségi kérdés Helyett VAGY Speciálisabb Teljesebb Része Irányul Lásd még
a vezérszóhoz kapcsolódó lexikai egységek
nyelvhasználat
nemzetiségi kérdés politika kisebbség nemzetiségi szervezet konfliktus autonómia függetlenségi mozgalom kitelepítés kollektív jogok nacionalizmus politikai mozgalom szórványmagyarság
nyelvhasználat Lásd VAGY
kisebbségi kérdés nyelvészet
almatermestzés Lásd ÉS alma gyümölcstermesztés A tezauruszcikk betűrendi helyét a cikk élén álló, balra kiugró vezérszó határozza meg.
IX A vezérszó lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok és nemdeszkriptorok a tezauruszcikkek élén (vezérszói helyzetben) félkövéren jelennek meg. A nemdeszkriptorok a deszkriptorok szinonimái vagy szinonimának tekintett (ún. kváziszinonim) kifejezései. Például a nyelvhasználat nemdeszkriptor helyett vagy a kisebbségi kérdés vagy a nyelvészet deszkriptor használandó. Az almatermesztés nemdeszkriptor helyett az aalma és a gyümölcstermesztés deszkripotorok használandók együttesen. Minden vezérszóhoz kapcsolódó kifejezés egyszer vezérszóként is előfordul a tezaurusz megfelelő betűrendi helyén. Például a kisebbségi kérdés tezauruszcikkében kapcsolódó kifejezésként szereplő „autonómia‖ vezérszóként az alábbi tezauruszcikk élén szerepel: autonómia Helyett Helyett ÉS Lásd még
JELZET
2.2.2
területi autonómia kulturális autonómia
határontúli magyarság kisebbségi kérdés kollektív jogok nemzetiségi kérdés szeparatizmus 142.6
A kapcsolatok
A vezérszó kapcsolatait a kapcsolat fajtájától függően különféle jelek (relációjelek) jelölik. Ezek a következők:
Nemdeszkriptor-deszkriptor kapcsolatok A nemdeszkriptorok olyan kifejezések, melyek helyett a hozzájuk kapcsolt deszkriptort, ill. deszkriptorokat (a kitüntetett szinonimákat vagy kváziszinonimáikat) kell osztályozásra használni. Lásd/Helyett kapcsolat L A jelet követő deszkriptor a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (szinonimának tekintett kifejezése). A vezérszó ilyenkor mindig nemdeszkriptor, azaz nem kitüntetett szinonima vagy kváziszinonima. Például: beszálló utasok Lásd beszállás járműbe Azaz a 'beszálló utasok' kitüntetett szinonim kifejezése a 'beszállás járműbe'. H Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó a kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája. Például: beszállás járműbe Helyett beszálló utasok Azaz a 'beszállás járműbe' az 'beszálló utasok' kitüntetett szinonimája. Lásd ÉS-/Helyett ÉS-kapcsolat L&A jelet követő deszkriptorok együttesen a vezérszó kitüntetett kváziszinonimái (ÉS-kapcsolat). Egy nemdeszkriptort legfeljebb három deszkriptor helyettesíthet Például: beszálló gyerekek Lásd ÉS beszállás járműbe gyermek Azaz a 'beszálló gyerekek' kitüntetett kváziszinonim kifejezései a 'beszállás járműbe' és a 'gyermek'.
X H&
Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik kitüntetett szinonim kifejezése (együtt más kitüntetett szinonim kifejezésekkel ÉS-kapcsolatban). Például: gyermek Helyett ÉS beszálló gyerekek Azaz a 'gyermek' a 'beszálló gyerekek' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése.
Lásd-VAGY/Helyett VAGY LV
A jelet követő deszkriptorok valamelyike a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (VAGY-kapcsolat). Például: belépés Lásd VAGY beszállás járműbe érkezés házba belépő emberek Azaz a 'belépés' kitüntetett kváziszinonim kifejezése vagy a 'beszállás járműbe' vagy az 'érkezés' vagy a 'házba belépő emberek'.
HV
Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik lehetséges (vagylagosan választható) kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája. Például: érkezés Helyett VAGY belépés Azaz az 'érkezés' a 'belépés' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése, ugyanakkor van vagylagosan választható másik kitüntetett nem szinonim kifejezése is.
Deszkriptorok közötti kapcsolat A deszkriptorok között feltüntetett kapcsolatok a tezaurusz használóját támogatják abban, hogy megtalálja mindazokat a kifejezéseket, melyeket a tárgykör jellemzésére esetleg felhasználhat. A kapcsolatok alapján tágabb vagy szűkebb tárgykör választható, rokon értelmű tárgykör választható vagy egyéb értelemben finomítható a tárgykör leírása. Generikus (nem-faj) kapcsolat F A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál általánosabb. Például: beszállás járműbe Általánosabb emberek mozgása esemény járművel ASpeciálisabb Például:
jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál speciálisabb. esemény járművel Speciálisabb beszállás járműbe
Partitív (egész-rész) kapcsolat T A T az egészet jelöli (a vezérszóval szemben, mely a részt jelöli). Például: Dánia Teljesebb Skandinávia Azaz 'Dánia' 'Skandinávia' a része. pszichikum Teljesebb lélektan A 'lélektan' tárgya, eleme a 'pszichikum', azaz a 'lélektan' ismeretterületének része a 'pszichikum'. oktatás Teljesebb
oktatásügy
XI Az 'oktatásügy' tárgya, eleme az 'oktatás'. P A P a részt jelöli (a vezérszóval szemben, mely az egészet jelöli) Például: Skandinávia Teljesebb Európa Része Dánia Norvégia Svédország Megjegyzés: A tezauruszban a tudományok, ismeret- és szakterületek, iparok, tevékenységi körök (pl. lélektan, jog, építőipar, oktatásügy) tárgyait, elemeit, mindazt tehát, amikre e területek vonatkoznak, az egész-rész kapcsolattal jelölik. Előfeltétel/kiindulás – rezultáns/következés kapcsolat R Az R a következést, valami által meghatározottat (okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, a hatás előidézőjét jelöli). Például: deviancia Irányul bűnözés A deviancia következménye (lehet) a bűnözés, a kettő között ok-okozati összefüggés van [oka–okozata kapcsolat]. Jugoszlávia Irányul Bosznia és Hercegovina Horvátország Macedónia Szerbia Szlovénia 'Jugoszlávia' megszűntével keletkezett Bosznia és Hercegovina, stb. [eredetet-eredménye kapcsolat] szakszervezet Irányul érdekvédelem A 'szakszervezet' rendeltetése/feladata az 'érdekvédelem'. Azaz az 'érdekvédelem' (egyik) eszköze a 'szakszervezet' [eszköz-rendeltetés kapcsolat dolog (szervezet, gép, szerszám) és tevékenység között]. beszállás járműbe Irányul utasok járműben A 'beszállás járműbe' (egyik lehetséges) következménye, hogy utasok vannak a járműben (='utasok járműben' [kiindulás–következmény kapcsolat]. orvostudomány Irányul gyógyítás Az 'gyógyítás' során az 'orvostudományt' használják [eszköz-rendeltetés kapcsolat tudomány és tevékenységi kör között]. kertépítés Irányul park A 'kertépítés' tárgya (többek között) a 'park' [tevékenység-tevékenység tárgya kapcsolat]. E Az E az előfeltételt, ami valamit meghatároz (okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, a hatás előidézőjét) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát jelöli). Például: bűnözés Kiindulás deviancia Bosznia és Hercegovina Kiindulás Jugoszlávia
XII érdekvédelem Kiindulás szakszervezet utasok járműben Kiindulás beszállás járműbe gyógyítás Kiindulás orvostudomány park Kiindulás
kertépítés
Megjegyzés: A tezauruszban az oka-okozata, feltétele-következménye, eredete-eredménye, dologhatása, eszköze-rendeltetése, tevékenység-tárgya folyamat/tevékenység-terméke és tevékenységcélja összefüggéseket az R/E kapcsolattal jelölik. Rokonsági (egyéb) kapcsolat X A jelet követő deszkriptor a vezérszóval egyéb, a tezauruszban lényegesnek tekintett kapcsolatban áll. Például: beszállás járműbe felugrás járműre Lásd még felugrás járműra Lásd még beszállás járműbe deportáltmenet Lásd még hadifogolymenet
hadifogolymenet Lásd még deportáltmenet
éhínség
szegénység Lásd még éhínség
Lásd még
szegénység
Megjegyzés: A tezauruszban a dolog-tulajdonsága, dolog-folyamata, dolog-állapota, dologkapcsolódó dolog, továbbá a hasonlósága és az ellentéte összefüggéseket az X/X kapcsolattal jelölik. „Lásd más értelemben” kapcsolat színielődás értelemben
cirkusz Más értelemben
botrány
Jelzete JELZET
A jelet követő osztályozási jelzetnek a vezérszó a mutatószava.
Például: borászat JELZET
519.21
XIII
2.2.3
A kapcsolatok sorrendje megfelelői felhasználói szinten
A keresőrendszer felületén a relációjeleknek az alábbi felhasználóbarát megjelenítése lehetséges: Szabványos jelölés
Felhasználóbará jelölés
Jele a tezauruszbant
L = Lásd szinonimáját L = Lásd ÉS-kapcsolatban együtt LV = Lásd VAGY-kapcsolatban
Lásd Lásd ÉS Lásd VAGY
H = Helyettesíti H = Helyettesíti ÉS-kapcsolatban HV = Helyettesíti VAGY-kapcsolatdban
Helyett Helyett ÉS Helyett VAGY
Lásd még általánosabban Lásd még speciálisabban Lásd még átfogóbban Lásd még részletesebben Lásd még oksági összefüggésben Lásd még okozati összefüggésben Lásd még egyéb összefüggésben
Általánosabb Speciálisabb Teljesebb Része Irányultsága Kiindulása Lásd még
F A T P R E X
= = = = = = =
≠
= Más értelemben lásd
CA = Jelzete
Más értelemben Jelzete
A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek. Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel.
XIV
3.
A szógyűjtés és a szókincs kérdése
3.1
A szavak fölvételének feltételei
Minden kifejezést igyekeztünk fölvenni, amely a böngészési és információkeresési, továbbá osztályozási és tárgyszavazási gyakorlatban használatos. Több esetben olyan kifejezést is fölvettünk, mely vagy rendkívül általános, és ezért a kereséskor valószínűtlen a használata vagy rendkívül meghatározatlan. A felvétel mellett ilyenkor azért döntöttünk, mert – a kifejezésnek összefoglaló szerepe van, számos olyan speciális kifejezés kapcsolódik hozzá, melyeket az osztályozáshoz és kereséshez használnak; – a kifejezés többjelentésű, és róla LV (―lásd vagy‖) kapcsolattal utaltunk a szóba jöhető deszkriptorokra. Ha az összefoglaló fölérendelt, pl. tevékeny emberek Általánosabb embercsoport mozgás tevékenység Speciálisabb alvó emberek beszélgető emberek emberek mozgása étkező emberek fürdőzés garázdaság integetés magyarázó emberek munkát végző emberek segédkező emberek sportoló emberek szórakozó emberek táncoló emberek tapsoló emberek telefonálók tettlegesség várakozó emberek Lásd még tevékeny állat Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk, és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl. forrás Lásd VAGY
3.2
dokumentum energiaforrás erőforrás fényforrás forrásvíz jelforrás jogforrás lelet történelmi forrás
A homonimák és poliszémák megkülönböztetése
Olyan tezauruszban, melynek gyűjtőköre a teljes magyar szókincs, rendkívül megnő az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak száma. A keresőrendszerben böngésző felhasználó első lépésben többnyire nincs tudatában annak, hogy amikor például a „körte‖ keresőszót adja meg, akkor nemcsak a fényforrásra, hanem a gyümölcsre vonatkozó találatokat is megkaphatja.
XV A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk „Lásd-VAGY‖ kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk. bunker Lásd VAGY
katonai bunker ömlesztettanyag-tartály siló
A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az ≠ jelű („lásd még más értelemben‖) relációval adaatukmeg a homonim kifejezés és a homonim kifejezés helyett más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot. A „rend‖ például egyként jelent állapotot és szervezetet. Az utóbbi kifejezhető volt a „rendi szervezet‖ szóösszetétellel is, az előbbit azonban erőltetett lett volna a „rendállapot‖ szóval kifejezni, ezért jelentésének megnevezésére megőriztük a „rend‖ szót. Mindezt a tezauruszban a következőképpen adtuk meg: daru Magyarázat: Nagy teher emelésére és odább vitelére való gépi szerkezet Helyett forgódaru futódaru híddaru portáldaru Általánosabb emelőgép Más értelemben JELZET
3.3
úszódaru darumadár 514.16 541.73
Hátravetett értelmezők a lexikai egységek végén
A tezauruszban igyekeztünk elkerülni a homonimák és poliszémák megkülönböztetésére egyébként alkalmazott hátravett értelmezőket. Ennek oka a laikus felhasználó keresőnyelvi szokásaiban rejlik: a laikus kereső (böngésző) azoknak a szavaknak az alapján keres, melyek az eszébe jutnak, és ez a folyamat teljesen szabályozatlan, csak az egyes felhasználó nyelvi szokásait jellemzi. Ez okozza egyébként az átlagosnál súlyosabb homonimitási problémákat. A felhasználótól nem várható el, hogy hátravetett értelmezős kifejezéssel adjon meg homonimát. Ha például a gyümölcsöt jelentő „körte‖ kifejezés alapján keres, akkor aligha várható el tőle, hogy arra is gondoljon, hogy más viszont a „körte‖ kifejezésen villanykörtét ért. Éppen ezért kerek zárójelbe tett hátravetett értelmezők használatára csak a legritkább esetben került sor Például: 1. század (i. e.) Általánosabb
3.4
évszázad
A jelzetek
A tezaurusz lexikai egységeinek egy részéhez mutatószóként hozzákapcsoltuk a vonatkozó osztályozási jelzetet is. Figyelmeztetés! Ez a kapcsolat nem azt jelenti, hogy az adott lexikai egység ugyanazt az osztályt határozza meg, mint a kapcsolódó jelzet, hanem csak azt, hogy a kapcsolódó jelzet által meghatározott osztálynak az adott lexikai egység az egyik (adott esetben ugyan lehetséges, hogy az egyetlen) ismérve, azaz mutatószava. A lexikai egység és jelzet közötti kapcsolatot a CF, fordítottját a CA relációjelek jelölik (jelentésük: „hierarchikus Csúcsfogalom Föléredelt‖, ill. „hierarchikus Csúcsfogalom Alárendeltje‖). Például:
XVI fajvédő mozgalom Általánosabb politikai mozgalom Lásd még rasszizmus JELZET 133.6 Az jelzetek mind deszkriptorokhoz, mind nemdeszkriptorokhoz kapcsolódhatnak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a mutatószavak alapján való eligazodást az osztályozási rendszerben. Például: A jlezeteket vezérszói helyzetben külön állomány tartalmazza. 110 JELZET
nemzeti ünnep
110.1 JELZET
naptári ünnep
110.11 JELZET
április 4. augusztus 20. március 15. március 21. október 6.
110.2 JELZET
külföldi naptári ünnep
110.3 JELZET
május 1. nemzetközi ünnep november 7.
4.
Osztályozási példák Ha a tartalmat több deszkriptorral kell osztályozni, a deszkriptorokat pontosvessző választja el.
„dudát fújó ember‖ dudálás „faragott faoltár részlete‖ faoltár „föltépett linóleumpadló‖ romos padló „gyerek bekapja a hüvelykujját‖ ujjszopás „női száj festése‖ szájfestés „szélfújta menyasszonyi fátyol‖ esküvői fátyol „bajszos roma férfi‖ cigányság; bajuszos arc „egykori öttusázó olimpiai győztes látható a képen‖ olimpikon; öttusa; egykori szereplő „a képen kutyát sétáltató emberlátható‖ ember állattal; kutya „értelmiségi család‖ értelmiség; család „fehér csokornyakkendő‖ csokornyakkendő; fehér „feliratos dzseki‖ felirat; dzseki „guggoló kisfiú‖ guggolás; fiú „hétköznapi munka‖ „hétköznapi élet; munkavégzés „imakönyvek szétszórt lapjai‖ imakönyv; széttépett könyv lapjai „kopár fák‖ fa; kietlen környezet „magyar katonai egyenruha‖ egyenruha; honvédség „menyasszony rokona‖ menyasszony; rokonság „mikorfonos lány‖ mikrofon; lány „női kalap tüllfátyollal‖ nő; kalap; fátyol „ócska szürke börtöning‖ ing; rabruha „olasz katona‖ katona; olasz haderő „ráncos parasztszoknya‖ szoknya; népviselet „református templom‖ templom; református egyház „román parasztember‖ paraszt; román „roskadozó cseréptető‖ romos építmény; háztető „sort követő ujjak olvasás közben‖ kézujj; olvasás
XVII „szalag átvágása épület ádatásakor‖ avatás; szalag „tanárnő‖ pedagógus; nő „templomi padsorok‖ templom; épületbelső; padsor „Beethoven Egmont nyitánya hallattszik‖ Beethoven; Ludwig van, Egmont nyitán baljós dobpergés dobpergés „dacos kislányhang‖ dacosság; lány; gyermekhang „érdeklődő férfihang‖ férfihang; érdeklődő ember „hanglokátor hangja‖ hanglokátor; géphang „különleges hangeffektusok hallattszanak‖ háttérhang „Orosháza környéki búzatábla‖ Orosháza; gabonatábla „Veres Pálné utca Budapesten‖ Budapest. Veres Pálné utca „Budapesti dunapart‖ Budapest. Dunapart „Babocsay-villa Buidapesten‖ Budapest. Babocsay-villa „Petőfi-szobor az Erzsébet hídnál‖ Budapest. 5. kerület. Petőfi-szobor [Budapesten több Petőfi-szobor van!] „Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság‖ Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (Budapest) „Államvédelmi Osztály (ÁVO)‖ Magyarország. Belügyminisztérium. Államvédelmi osztály „MÁV‖ Magyar Államvasutak „Tököl, Fiatalkorúak börtöne‖ Fiatalkorúak Országos Börtöne és Fegyháza (Tököl) „Volksbund‖ Volksbund für das Deutschtum im Ausland, Magyarország „Ránki Dezső keze‖ Ránki Dezső (1950–); zongorista; kéz „Adidas póló Adidas; póló „Fehér Fiat autó‖ autó; fehér; Fiat
5.
A tezaurusz készítése és tárolása
A tezaurusz készítéséhez és karbantartásához az ARIEL STUDIO Bt. RELEX AB tezauruszszerkesztő programrendszerét használtuk. Ungváry Rudolf 1026 Budapest, II., Nyúl u. 14. Tel.: 213–9765 Drótposta:
[email protected] vagy
[email protected]
TEZAURUSZ FŐRÉSZ
19
