Vizuális kultúra. Alapfokú nevelés oktatás szakasza évfolyam

Vizuális kultúra Alapfokú nevelés – oktatás szakasza 1 – 4. évfolyam

A Katolikus Pedagógiai, Szervezési és Továbbképzési Intézet kerettantervi ajánlása alapján készült

Célok, feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a láthatró világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásainak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban csak a legfontosabb tartalmakat biztosítják a fejlesztéshez, de a hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással öszszefüggő feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában. A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. Cél továbbá segíteni a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. Fontos mindemellett a térbeliség és a térbeli helyzetek tudatosítása, hiszen a képszerű megismerés mellett továbbra is meghatározó a téri-tárgyi világban történő tájékozódás minősége. Az épített környezet és a tárgyak világának, valamint a környezetalakítás lehetőségeinek jobb megértése, s az ezzel járó felelősségek megtapasztalá2

sa teszi lehetővé, hogy a gyerekek képesek legyenek az épített környezettel egészségesen együtt élni, annak kevésbé kiszolgáltatottá válni, így egy „környezettudatos” életformát elfogadni és gyakorolni. A vizuális nevelés kiemelt feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés minden más tantárgytól megkülönböztető lehetősége az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresztül valósul meg, amelyek mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve, hogy a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen feladata nem lehet a „művészképzés”. A tantárgy fontosságát hangsúlyozza, hogy az információs csatornák gazdagodása a szöveges információ befogadása mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadását is, hisz az információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együttes értelmezése napjainkban gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre fontosabb aspektusa már ebben az iskolaszakaszban is a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés. Az általános iskola alsó tagozatában a médiatudatosság fejlesztése elsősorban a gyerekek saját médiaélményeinek feldolgozásán és a médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedésen keresztül zajlik. Az élményfeldolgozás folyamatában a médiából származó élményekhez kapcsolódó érzések és gondolatok formát kapnak, így lehetővé válik az élményre való reflexió. A médiaélmény a feldolgozás eredményeként médiatapasztalattá válhat. A folyamatban szerepet játszik a fantáziavilág, a személyes adottságok, az egyéni élethelyzet és az addig összegyűjtött ta3

pasztalatok, ismeretek. Az élményfeldolgozás fejleszti az önreflexiós készséget és az önismeretet is, ilyen módon szervesen kapcsolódik az erkölcsi nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztési területeihez. A gyerekek a médiumok elemi kifejezőeszközeinek megfigyelésén keresztül ismerkedni kezdenek a médiumok nyelvével. A különböző médiaszövegek értelmezését, nyelvi működésének tudatosítását, mások értelmezésének sajáttal való összevetését célzó gyakorlatok hozzájárulnak az anyanyelvi kompetencia fejlesztéséhez, a helyes, öntudatos, alkotó nyelvhasználat fejlődéséhez. Az élményfeldolgozás mellett megjelenik a saját és a nagyobbaknál a szűkebb környezet médiahasználati szokásainak feltérképezése, tudatosítása, amely a médiahasználat és az egyéb szabadidős tevékenységek közötti egészséges arány kialakításán keresztül része a testi-lelki egészségre nevelésnek. A digitális kompetenciát fejleszti a kreatív internethasználatban rejlő lehetőségekkel való foglalatosság, illetve azok a gyakorlatok, amelyek az információk keresését, összegyűjtését és feldolgozását, az információ megbízhatóságának vizsgálatát célozzák. Az ismeretanyag a gyerekek mindennapi médiaélményeire épít, azokból vett példák alapján beszél a média kifejezőeszközeiről, társadalmi funkcióiról, működésmódjáról. A tanulási folyamat szabad beszélgetés, vita, személyes vélemény megfogalmazásán keresztül zajlik, aktív alkotó tevékenységre, kooperatív technikákra épül, amely során kiemelt figyelmet kap az empátia és a kompromisszumkészség, ezáltal fejlődik az állampolgári kompetencia.

4

Fejlesztési követelmények Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre jártasabb használatával megjeleníteni. Értse a műalkotások, képi közlések, tárgyak, életben betöltött szerepét. Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét néhány szempont alapján indokolja. Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai élmények iránti nyitottság, törekvés az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. Alkotó képességek A kisiskolások érdeklődésére észlelési érzékenység jellemző: kíváncsi rácsodálkozás a látható világ számukra új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőerejük az eleven, konkrét belső képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításaik könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai, kifejezés, síkbeli és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánul meg. Szívesen alkalmaznak szokatlan, egyéni megoldásokat. Ábrázolási jelrendszerük árnyaltabbá válik, egyéni vonásokat hordoz. Kifejezőképességük, expresszivitásuk szubjektív arány- és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben mutatkozik meg. Kreativitásuk az ötletek könnyed áramlásában, egyéni leleményességben nyilvánul meg, amit a lelkesedéssel végzett konkrét tevékenység motivál. Elképzeléseiket igyekeznek azonnal meg is valósítani, ennek során addig szerzett készségeiket, ismereteiket mozgósítják, de többségük a tanító segítő közreműködésére is igényt tart. Az alkotás öröme teszi képessé őket munkáik kidolgozására. Képesek alkotásaikat segítséggel értékelni, elemezni, társaik teljesítményeit is figyelemmel követik.

5

Befogadó, megismerő képességek Az alsó tagozatos gyermekekre jellemző a látható világ jelenségeivel, az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránti észlelési nyitottság; ösztönös és könnyen mozgósítható kíváncsi rácsodálkozás, képesség élőlények, tárgyak, képek, jelenségek tüzetes szemlélésére, megfigyelésére; látványélmények emlékezeti megőrzésére, könnyed felidézésére. Vizuális emlékezetük megtartó erejére építve képesek az ábrázolásalakítás során vizuális esztétikai képzetekkel végzett gondolkodási, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, képzeleti átalakításra). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, a közlések tartalmát adott szempontok alapján olvassák, elemezik. Képesek látható (tér- formaszín-, változás, mozgás) viszonylatok megítélésére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció) megértésére, ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatára. Minderre erős szubjektivitás, egyéni, felfedező látásmód jellemző. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerint elemezése során mozgósítják formálódó vizuális esztétikai, művészeti képzeteiket. Élményeik érzelmeikben tükröződnek, törekszenek asszociációikra támaszkodó egyéni ízlésítéletük megfogalmazására. A tanulást segítő képességek A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg lelőhelyeit (könyvekben, kiállításokon és egyéb helyeken

6

Az éves órakeret felosztása 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Kötelező heti óraszám

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

Éves óraszám

72 óra

72 óra

72 óra

72 óra

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

31 óra

31 óra

24 óra

24 óra

Vizuális kommunikáció

9 óra

9 óra

17 óra

17 óra

A média társadalmi szerepe, használata

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

A média kifejezőeszközei

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

Tárgy és környezetkultúra

24 óra

24 óra

23 óra

23 óra

72 óra

72 óra

72 óra

72 óra

Tematikai egység / Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet

7

1–2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását, valamint a vizuális műveltség megalapozását. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor általában már – életkoruknak megfelelő szinten – használják a vizuális kifejezés bizonyos eszközeit. Az első iskolai években mégsem ezek tudatosítása a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és a tanulók érdeklődését felkeltő játékos feladatokkal, új technikákkal, kifejezési módokkal a kifejezőképesség fejlesztése, a vizuális kommunikáció alapját képező ismeretek szinte észrevétlen átadása a játékos gyakorlati feladatokon keresztül, a gyerekek életkori sajátosságaiból fakadó önkifejezési kedv és a kifejezés, alkotás felszabadultságának további ösztönzése. Ebben az életkorban kezdődik a valós terek tudatos használata. Az épített környezeti nevelés során a gyerekek által ismert környezet (például iskola, otthon) felfedezésén és különböző építő-alkotó játékokon keresztül fejlődik környezetük megfelelő alakításának képessége. Fontos, hogy a gyerekek megőrizzék a kezdeti motiváltságot, hogy örömteli legyen számukra az alkotás, hogy „játszva tanuljanak”. A vizuális kultúra tanítása természetes módon kínálja az együttműködést más művészetekkel és más tantárgyakkal, a vizuális nevelés komplex, tantárgyakon átívelő jellegét hangsúlyozva. Fontos eszköz, hogy lehetőséget adjunk a különböző művészeti ágak sajátos kifejező nyelvének megismerésére, a vizuálisan érzékelhetőn túl más érzékszervi tapasztalatok kiaknázására is. A vizuális fejlesztés hatékony módja, hogy a tananyagot problémakörökbe, életszerű szituációkba ágyazva tárjuk a gyerekek elé. Fontos továbbá, hogy használjuk ki a tantárgy adta alkotó lehetőségeket és a befogadó feladatokat is a kreatív alkotás kereteiben oldjuk meg. Az alkotva befogadás elvének megvalósítása mellett ismertessünk meg a gyerekekkel minél több művészeti alkotást; alkotó óráinkon szemléltessük a témát és a technikát a művészet kezdeteitől napjaikig létrejött, valós esztétikai értéket képviselő műalkotásokkal, beszélgetéseket is kezdeményezve ezekről.

8

Az első két évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuális kultúra részterületei közül a belső képek kialakulását segítő „Kifejezés, képzőművészet” és a „Tárgy- és környezetkultúra” elsősorban a tárgykészítés és téralkotás tevékenységével kerüljön túlsúlyba. Az életünket jelentősen befolyásoló jelenség a média, amely a vizuális kultúra megkerülhetetlen része. A vizuális nevelés keretein belül zajló médianevelést célszerű már a bevezető szakaszban elkezdeni, reagálva a gyerekek médiahasználati szokásaira, erősítve a médiatudatosságot. Az első két osztályban a médianevelés kiemelt célja a saját médiaélmények feldolgozásán keresztül a reflektív médiahasználat fejlesztése, annak tudatosítása, hogy az élményfeldolgozás során a médiaélmények átalakíthatóak. Az élményfeldolgozás hozzájárul a médiatartalmak közötti tudatosabb választás igényének megalapozásához, illetve megerősítéséhez is. A médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedés nemcsak a médiaszövegek olvasási készségét mélyíti el, hanem megalapozza azt a felismerést is, hogy a médiaszövegek mesterségesen előállított termékek, konvenciókra alapozó nyelvi konstrukciók, melyek üzeneteket közvetítenek. Ezen keresztül a valóság és fikció közötti különbségtétel képessége is fejlődik. Az ismeretanyag átadását érdemes a gyerekek által ismert és kedvelt médiatartalmakra építeni, ez az élményszerű feldolgozási mód a játszva tanulás lehetőségét teremti meg. A gyerekek a megismert kifejezőeszközöket önálló kreatív alkotások (rajzok, fotók, hangzó anyagok) elkészítése közben alkalmazni kezdik, ezáltal tapasztalati úton mélyül a kifejezőeszközökről elsajátított ismeret. Többek között e momentum az, amely ebben az iskolaszakaszban a média és mozgóképkultúra fejlesztési feladatait szorosan összeköti a vizuális kultúra tantárggyal. Az olvasástanulás időszakában különösen fontos az audiovizuális kultúra és a könyvkultúra kapcsolatának bemutatása. A szövegolvasás és a médiaszöveg-olvasás tanulása összekapcsolható, kölcsönösen erősíthetik egymást. Az olvasási készség fejlesztését és az olvasási kedv növelését célozzák azok a kreatív gyakorlatok, amelyek során az életkorhoz igazodó mesék, történetek és rajzfilmes adaptációik összehasonlítására, feldolgozására kerül sor. A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti különbségek megismerése segíti a médiakörnyezetben való tájékozódást, a tapasztalati valóság és a média által közvetített valóság közötti különbségek felismerését. Mivel a gyerekek ebben az életkorban a valós tereken kívül a virtuális tereket is használni kezdik, szükség van a virtuális terekhez kapcsolódó élmények feldolgozására is. Az első két évben elsősorban a videojátékok használatával kapcsolatosan nyílik lehetőség az élményfeldolgozásra. A fejlesztési célok tehát mind a vizuális kultúra, mind a mozgóképkultúra és médiaismeret fejlesztési feladatai esetében tevékenységközpontú, kreatív, élményekkel telített helyzetekben játékos, alkotó, önálló vagy csoportos feladatmegoldással érhetőek el.

9

Tematikai egységek és óraszámok 1. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám:

2 óra

Alapóraszám 90 % + 10 %

Tematikai egység Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események

28 + 3

Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben

8+1

A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás

3,5 + 0,5

A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény

3,5 + 0,5

Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek

21,5 + 2,5 64,5 óra + 7,5 óra

Az alapóraszám 10 %-át legnagyobb részt a kifejezés és képzőművészet témakörben használjuk fel az ünnepek, egyházi vonatkozású események ábrázolására, ajándékok készítésére. 10

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció szókincs fejlesztése Esztétikai-művészeti kifejezőképesség esztétikai megismerés, élmények, érzések kreatív kifejezése, véleményalkotás, esztétikai érzék fejlesztése, nyitottság a művészi kifejezés sokfélesége iránt

Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események

Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Az érzékelés finomítása. Különböző észlelési tapasztalatok, modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) áttétele, „fordítása”. Saját élmények feldolgozása, vizuális megjelenítése és a kifejezőképesség fejlesztése a mondanivaló kifejezésének érdekében történő eszköz megválasztásával. Közvetlen élmény képi és téri megjelenítése. Színtapasztalatok gazdagítása, színismeretek bővítése. Színérzék fejlesztése. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Természeti látványok hangulatának visszaadása. Téralkotó és -ábrázoló képesség fejlesztése játéktárgyakkal, térbeli manipulációval. Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények -Élmények, emlékek megjelenítése különböző technikákkal.

A közvetlen környezetben található tárgyak, jelenségek minőségének megtapasztalása különböző játékos feladatok - Történetek, versek, kitalált dolgok során, a célzott élménygyűjtés és vizuá- vizuális megjelenítése lis megjelenítés a vizuális nyelv alapvető elemeinek játékos használatával. -A vizuális nyelv alapelemeinek ismerete (pont, vonal, folt, forma, tónus, Korábban átélt események, élmények szín) felidézésének segítségével, látott, hallott vagy elképzelt történetek megjeleníté- Átélt, elképzelt vagy hallott esemény se gyurmával. vizuális megjelenítése.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia környezetének megismerése, kreativitás fejlesztése, vágy az újításra, egyéni tervek készítése, a kínálkozó lehetőség megragadása) Kulcsfogalmak/fogalmak

Órakeret. 31 óra

Kitalált történet eljátszása közösen készített bábokkal.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése. Dráma és tánc: egyensúly-, ritmus- és térérzékelés. Ének-zene: emberi hang, tárgyak hangja, zörejek megkülönböztetése hangerő, hangszín, ritmus szerint. Környezetismeret: Anyagok tulajdonságai, Hittan: én magam, szűkebb környezetem. Matematika: változás kiemelése, az időbeliség megértése.

Érzékelés, önkifejezés, pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, mintázat, felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás 11

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben.

Vizuális kommunikáció Órakeret: 9 óra Vizuális jelek a környezetünkben Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képesség fejlesztése. Képolvasással történő információszerzés, képi jelek, vizuális szimbólumok olvasása és létrehozása. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése. A vizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és tudatos használata, szerepük felismerése a képalkotásban. Tevékenységek/Ismeretek Jeltervezés, jelalkotás változatos méretben különböző anyagokból (pl. agyag, madzag, papírdúc, fatábla, talált anyag, homok, kavics, falevél, víz) meghatározott célok érdekében (pl. eligazodás, útbaigazítás, védelem, figyelemfelkeltés). A jelek vizuális tulajdonságai (formaés színegyszerűsítés). Tér-idő észlelése.

Fejlesztési követelmények -A vizuális nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín) helyének meghatározása.

Kapcsolódási pontok Matematika: tájékozódás térben, síkban, a tájékozódást segítő viszonyok.

-Érdekes felület képzése a vizuális alapelemek változatos alkalmazásával (sűrűsödés, ritkulás, fedés, rétegződés, vékony, vastag, egyenes és hullámzó vonalak).

Környezetismeret: A térkép legfontosabb elemeinek felismerése. Jelek, jelzések. Természeti jelenségek, természetes anyagok.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai megismerés, élmények, érzések kreatív kifejezése, véleményalkotás, esztétiTechnika, életvitel és gyakorkai érzék fejlesztése, nyitottság -Egyszerű közlő ábrák készítése. lat: jelzőtáblák. a művészi kifejezés sokfélesé- Iskolánk környéke: jelek, jelzések ge iránt. -Ritmikus felületek, mintasorok terveErzsébet-liget és környéke zése (pl. csomagolópapír). Épületek -cégérek. Séta a város régi -Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása. Kezdeményezőképesség és utcáin vállalkozói kompetencia (megfigyelés) Környezetének megismerése, -Elemi térviszonyok meghatározása kreativitás fejlesztése, vágy az A formák térkitöltő szerepe, a minták (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul). újításra, egyéni tervek készíté- elrendezése a síkon. se, a kínálkozó lehetőség megragadása. Modell, látvány, jelalkotás, piktogram, embléma, térkép, alaprajz, cégér, szimbólum, lépték. Kulcsfogalmak/ fogalmak

12

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben. Digitális kompetencia Az elektronikus média alkalmazása tanulás, szabadidő és a kommunikáció során. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (esztétikai megismerés, élmények, véleményalkotás, esztétikai érzék fejlesztése, nyitottság a művészi kifejezés sokfélesége iránt) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A média társadalmi szerepe, használata Órakeret 4 óra Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás Iskolaérettség. Saját médiahasználati szokások tanulmányozása. Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. A különböző médiumok beazonosítása, tudatosítása. A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel. Tevékenységek/Ismeretek A különböző médiumok megfigyelése, összehasonlítása, megadott szempontok alapján közvetlen tapasztalat és saját médiaélmények felidézésének segítségével.

-Tapasztalatok gyűjtése a valóság és a képzelet világából

Az egyes médiumokhoz kapcsolódó -Ismerkedés a korosztálynak szóló alkosaját használati szokások felidézése, tásokkal, különös tekintettel a mesére és kifejezése és megjelenítése szóban, vi- az animációra zuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az ahhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Kreativitás fejlesztése, vágy az újításra, egyéni tervek készítése, a kínálkozó lehetőség megragadása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fejlesztési követelmények -Ismerje a körülöttünk lévő médiumok nyújtotta lehetőségeket

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Mesék, narratív történetek. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése. Környezetismeret: Az érzékszervek működésének megtapasztalása, szerepének, védelmének felismerése a tájékozódásban, az információszerzésben. Napirend, szabadidő, egészséges életmód. Dráma és tánc: kiscsoportos és páros rövid jelenetek kitalálása és bemutatása.

Televízió, rádió, könyv, számítógép, színház, mozi, újság, műsor, rajzfilm, film, képregény, videojáték.

13


A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény

Órakeret 4 óra

Iskolaérettség. Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Az érzelemkifejezés képességének a fejlesztése. A figyelmi koncentráció, az érzékelés pontosságának fejlesztése. A médiaszövegek alapvető alkotóelemeinek azonoA tematikai egység nevelésisítása. Annak felismerése, hogy a médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított alkotások (a média fejlesztési céljai konstruált valóság). Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. Kompetenciák Digitális kompetencia az elektronikus média alkalmazása tanulás, szabadidő és a kommunikáció során, logikus és kritikus gondolkodás fejlesztése

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különböző médiaszövegek, megfigye- -Egyszerű történetek átfordítás külön- Hittan Alapvető erkölcsi, esztéböző médiumokra a rajz, az írás és a tikai fogalmak, kategóriák lése és értelmezése közvetlen példák alapján. A kép és hang szerepe a mese- szerepjáték eszközeivel. (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, világban hamis). Egyszerű médiaszövegek (pl. animációs -Egyszerű képsorozat tervezése, kivi- Magyar mesék, reklám) sorrendjének megfigye- telezése, meseszerkesztés Összefüggő mondatok alkotása (leporelló készítés) lése közvetlen példák alapján. Címadás. képek, képsorok segítségével, Kezdeményezőképesség és A történetek szereplőinek (hősök és goadott vagy választott témáról. Hangzó médiaszövegek megjelenítévállalkozói kompetencia noszak) azonosítása, az animációs mese se rajzban. környezetének megismerése, morális tanulságainak felismerése. Környezetismeret: az érzékkreativitás fejlesztése, vágy az A hangok és képek által közvetített érszervek működésének megtaújításra, egyéni tervek készíté- zelmek felismerése, kifejezése. pasztalása, szerepének, védelse, a kínálkozó lehetőség meg- Egyszerű kitalált vagy átélt cselekmény mének felismerése a tájékozóragadása megjelenítése képekkel megfelelő dásban, az információszerzéshanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhangben. gal) kiegészítve. Dráma és tánc: mese főhősének kiválasztása és a választás indoklása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tevékenységek/Ismeretek

Állókép, mozgókép, zene, emberi hang, zaj, zörej, csend.

14

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció (aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (esztétikai megismerés, élmények, érzések kreatív kifejezése, műalkotások elemzése, véleményalkotás, esztétikai érzék fejlesztése, nyitottság a művészi kifejezés sokfélesége iránt)

Tárgy- és környezetkultúra Órakeret 24 óra Környezetünk valós terei és mesés helyek Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Téralakító, térrendező képesség fejlesztése. Tapasztalatszerzés a térformálás, térlehatárolás, térszervezés terén. Térérzék fejlesztése nézőpontok változtatásával. Technikai készség fejlesztése. Térbeli tájékozódás képességének fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények

A környezetünkben található különböző méretű külső, belső terek épületek, tárgyak tudatos megismerése, vizsgálata minden érzékszervvel (látás, hallás, tapintás, szaglás).

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, környeze-Képzeletbeli, mesebeli történetek il- tünk. lusztrálása választható technikával

Valós vagy kitalált funkciónak megfelelő terek, kitalálása és megjelenítése (pl. rajzban, makettel, modellben). Képzeletbeli, mesebeli helyeken, terekben zajló mesék, elképzelt vagy valós történetek dramatizálása, rajzolása.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (környezetének megismerése, kreativitás fejlesztése, vágy az újításra, egyéni tervek készítése, a kínálkozó lehetőség megragadása) Kulcsfogalmak/ fogalmak

Téralkotás, térformálás, térlehatárolás, térszervezés, formarend, funkció, takarás.

15

Kapcsolódási pontok

Környezetismeret: Természeti, technikai környezet. Múlt megidézése. Dráma és tánc: térkitöltő és térkihasználó gyakorlatok, mozgástechnikák, tánctechnikák. Matematika: Képzeletben történő mozgatás. Hajtás, szétvágás síkmetszetek. Objektumok alkotása.

 Élményeit szabadon jeleníti meg síkon és térben A fejlesztés

 Bátran használja kedvenc színeit, rajzi formáit

várt eredményei az

 A látványok, műalkotások, iskolai munkák megbeszélésébe bekapcsolódik, tetszésítéletét kifejezi

1. évfolyam végén

 Megérti közvetlen környezete információs jeleit  Bátran rajzol, fest, mintáz,  Rendeltetésszerűen használja a papírt, az ollót, a ragasztót,  Finomodik mozgáskoordinációja.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei az 1. évfolyam végén  Képes a vizuális jelenségek megfigyelésére és a főbb jellemzők megnevezésére.  Rajzaiban képes az alapvető térviszonyok (lent, fent, mellette) jelölésére, próbálkozik mozdulat felismerhető kifejezésével.  Megérti közvetlen környezete információs jeleit.  El tud készíteni egyszerű tárgyakat, díszeket saját elképzelése vagy minta követése alapján.  Felismeri a tárgyak rendeltetésének és formájának legjellemzőbb összefüggését.  Tud rajzolni, "színezni", festeni, agyagból vagy gyurmából mintázni, a papírt, az ollót és a ragasztót célszerűen használja.

16


2 óra


Tematikai egység Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok

28 + 3


8+1

A média társadalmi szerepe, használata Személyes élmény, médiaélmény

3,5 + 0,5

A média kifejezőeszközei Tájékozódás a virtuális terekben

3,5 + 0,5

Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak

21,5 + 2,5 64,5 óra + 7,5 óra

17

Az alapóraszám 10 %-ának felhasználása Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok

Csendélet, portré megszemlélése (A. Tóth Sándor kiállítás) A Nagytemplom szobrai (Szent István, Szent László királyok ábrázolása Körplasztika, dombormű jellemzőinek összevetése (Várkastély: Vízköpő)


A Fő téren látható jelek, jelzések megfigyelése, értelmezése.

A média társadalmi szerepe, használata A pápai Mária Rádió stúdiójának meglátogatása Személyes élmény, médiaélmény A média kifejezőeszközei Tájékozódás a virtuális terekben Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak

Az Internet használata A díszítés mintái, elemei. (A Bencés (barokk) templom belső díszei) A mézeskalács figurák: formák, díszítések. (Formázás tésztából, díszítés önálló ötlet alapján)

18

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kifejezés, képzőművészet Órakeret Valós és képzelt látványok 31 óra Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Az illusztráció elemi fogalmának megértése, illusztráció készítése. Képalkotó- és kifejező képesség fejlesztése. Komponáló képesség fejlesztése a kiemelés eszközeivel. Vizuális fantázia (képzelőerő) fejlesztése. Asszociációs készség, képzettársítási készség fejlesztése. Plasztikai érzék fejlesztése. Plasztikai minőségek sokféleségének megtapasztalása. Plasztikai kifejezőképesség fejlesztése. Formaérzék, karakterérzék fejlesztése.

Kompetenciák Tevékenységek/Ismeretek Anyanyelvi kommunikáció Mesék, versek, kitalált történetek, (aktív és passzív szókincs médiaszövegek valós vagy fantázia fejlesztése a különféle köz- szereplőinek , természetes és épített lési helyzetekben) környezetének, illusztratív jellegű ábrázolása emlékképek felidézésével, megfigyelések segítségével és a fantáEsztétikai-művészeti tuda- zia által. tosság és kifejezőképesség Környezetünk valós elemeinek, tár(esztétikai megismerés, élgyainak, tereinek különleges nézőmények, érzések kreatív pontból való megjelenítése a fantázia kifejezése, műalkotások és a megfigyelés révén, a kifejezési elemzése, véleményalkotás, szándéknak megfelelő anyagok, eszesztétikai érzék fejlesztése, közök, méretek felhasználásával nyitottság a művészi kifeje- Művészeti alkotások és fotók nézegezés sokfélesége iránt) tése megadott szempontok szerint. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (környezetének megismerése, kreativitás fejlesztése, megragadása) Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fejlesztési követelmények Mese és valóság megkülönböztetése, illusztratív ábrázolása Gondolatok, érzelmek megjelenítése a vizuális nyelv eszközeivel.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Élmények, tartalmak felidézése. Szép könyvek. Dráma és tánc: Dramatikus formák. Fejlesztő játékok.

A mindennapi látványsokaság esztétikai és művészi feldolgozása példák segítségével.

Környezetismeret: Mozgásjelenségek, kísérletek. Optika.

A művészeti alkotásokról vélemény megfogalmazása, a látvány sugallta érzelmek kifejezése különböző technikákkal.

Ének-zene: Cselekményes dalanyag, dramatizált előadás. Ritmus, hangszín, hangmagasság, zene és zörej.

A körplasztika és a dombormű jellemzői Várkastély : Vízköpő

Erkölcstan: Közösségek. A mesevilág szereplői. Mese és valóság. .

Illusztráció, kompozíció, kiemelés, karakteres forma, festészet, szobrászat, fotó, műalkotás, reprodukció, idő.

19

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben)

Vizuális kommunikáció Órakeret 9 óra Vizuális jelek a környezetünkben Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képesség fejlesztése. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése. Redukciós képesség fejlesztése. A vizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és tudatos használata, szerepük felismerése a képalkotásban. Vonalas jellegű, foltszerű előadásmód. Méretkülönbségek felismerése, a léptékváltás alapjai. Tevékenységek/Ismeretek Környezetünkben található jelek, jelzések (pl. jelzőlámpa, térkép, alaprajz, közlekedési tábla, cégér, piktogram, embléma, szimbólum, zászló, márkajelzés, logo) összegyűjtése játékos feladatok létrehozásának céljából (pl. valós és virtuális társasjáték, dramatikus játék, kincsvadászat).

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (esztétikai megismerés, élmények, érzések kreatív kifejezése, műalkotások elemzé- A pápai Fő téren látható jelek, jelzése, véleményalkotás, sek

Fejlesztési követelmények Egyszerű képi jelek tervezése (pl. tantárgyak jele, saját tulajdonjel). Egyszerű közlő ábrák, mindennapi magyarázó rajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái).

Kapcsolódási pontok Matematika: tájékozódás térben, síkban, a tájékozódást segítő viszonyok. Környezetismeret: A térkép legfontosabb elemeinek felismerése. Jelek, jelzések. Természeti jelenségek, természetes anyagok. Technika, életvitel és gyakorlat: jelzőtáblák.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (környezetének megismerése, kreativitás fejlesztése, vágy az újításra, egyéni tervek készítése, a kínálkozó lehetőség megragadása) Modell, látvány, jelalkotás, piktogram, embléma, térkép, alaprajz, cégér, szimbólum, lépték. Kulcsfogalmak/ fogalmak

20

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A média társadalmi szerepe, használata Személyes élmény, médiaélmény

Iskolaérettség. A közvetlen kommunikáció jelzéseinek, illetve a közvetett kommunikáció eszközeinek megfigyelése, tudatosítása. Önismeret, önreflexiós készség fejlesztése.

Kompetenciák Tevékenységek/Ismeretek Anyanyelvi kommunikáció A személyes, közvetlen kommuniká(aktív és passzív szókincs ció verbális, vokális és testbeszéddel fejlesztése a különféle közlé- történő jelzéseinek felismerése, értelsi helyzetekben) mezése. A közvetlen és a közvetett kommuniDigitális kompetencia káció közötti alapvető különbségek (az elektronikus média alkal- felismerése konkrét médiaszövegek mazása tanulás, szabadidő és (pl. könyv, gyermekműsor, gyerekeka kommunikáció során, logi- nek szóló koncertfilm, videoklip, sms, kus és kritikus gondolkodás emotikonok) alapján. fejlesztése)

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A verbális kommunikáció megértése, a Magyar nyelv és irodalom: Szönonverbális jelzések értelmezése veg értelmezése, nem verbális jelzések értelmezése, használata beszéd közben. Idő- és térbeli eltérések érzékelése Mese és valóság különbsége. Konkrét médiaszövegek felismerése A megismert mese, történet tanulGyermekműsorok és más műsorok ságának összevetése saját tapaszközti különbség felismerése, ezek tar- talatokkal, eseményekkel. Az talmának kritikus szemlélete. explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékeléA képi megjelenítés valóságtartalmáse, egyszerű következtetések lenak kiszűrése. Megtörténhet-e ez a vonása. valóságban?

Ismerkedés különböző valóságstátuszú médiaszövegekkel. Kezdeményezőképesség és A valóság és fikció közötti különbség vállalkozói kompetencia megragadása. Saját megélt élmények Képesek legyenek tudatos megfigyelés(környezetének megismerése, és tapasztalatok összevetése a média re, viszonylatok, összefüggések felismerésére. kreativitás fejlesztése, vágy az által közvetített, megjelenített viláújításra, egyéni tervek készí- gokkal. Képes legyen a különböző médiaszötése, a kínálkozó lehetőség Személyesen átélt, elképzelt és a mé- vegek szereplőire reflektálni. megragadása) diában látott, hallott esemény megjelenítése rajzban, önállóan készített bábbal, szerepjátékkal Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Órakeret 4 óra

Érzelmek kifejezése

Esemény, elképzelt/kitalált történet, képzelet, valóság, médium.

21

Hittan: másnak lenni/elfogadás, kirekesztés.

Dráma és tánc: Történetek kitalálása és kiscsoportos vagy páros megvalósítása.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció (aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben)

A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a virtuális terekben

Órakeret 4 óra

Iskolaérettség. A kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az internetes tevékenységekhez kapcsolódó biztonság növelése. A gyerekek virtuális terekben zajló tevékenységeihez kapcsolódó élmények feldolgozásának segítése. Tevékenységek/Ismeretek


Magyar nyelv és irodalom: Rövid hallott szöveg üzenetének megértése. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs Biztonságos Internet használat. Az gazdagítása. Az olvasmányhoz Digitális kompetencia Az internethasználat legfontosabb (pl. életkorhoz igazodó internetes tevékapcsolódó személyes élmények (az elektronikus média alkal- biztonságot eredményező) szabályai- kenységek gyakorlása és az abban rejlő felidézése és megosztása. mazása tanulás, szabadidő és nak megismerése különböző eszköveszélyek felismerése. Egyszerű ok-okozati összefüggés a kommunikáció során, logi- zökkel (pl. kártyajáték, bábozás). felismerése; következtetések lekus és kritikus gondolkodás vonása. fejlesztése) A gyerekek által használt videojátékA fantázia és képzelet aktiválása Internethasználatra szánt idő helyes kal összefüggő élmények feldolgozása a megismerés érdekében. felhasználása. (pl. szerepjátékkal, rajzolással). Technika, életvitel és gyakorlat: Kezdeményezőképesség és Szabálykövető magatartás a közA videojátékok tematikai csoportosí- Kritikai gondolkodás megalapozása. vállalkozói kompetencia vetlen közlekedési környezetben. tása, a szereplőik azonosítása. (környezetének megismerése, A közlekedés szabályainak értelkreativitás fejlesztése, vágy az mezése. újításra, egyéni tervek készítése, a kínálkozó lehetőség megragadása) Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat lehetőségeinek megismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).

Fejlesztési követelmények Tudatos válogatás az Internet gyermekbarát honlapjai közül.

Internet, honlap, chat, videojáték.

22

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció (aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (esztétikai megismerés, élmények, érzések kreatív kifejezése, műalkotások elemzése, véleményalkotás, esztétikai érzék fejlesztése, nyitottság a művészi kifejezés sokfélesége iránt) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (környezetének megismerése, kreativitás fejlesztése, vágy az újításra, egyéni tervek készítése, Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tárgy- és környezetkultúra Órakeret 24 óra Valós és kitalált tárgyak Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség. Tárgyalkotó vizuális, esztétikai és manipulatív képességek fejlesztése. A tárgykészítés folyamatainak, gondolkodásmódjának megtapasztalása. Forma és funkció összefüggés, formaérzék fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése (a munkafázisok megfigyelése). A gondos kivitelezés, különböző anyagok, eljárások, személyes tapasztaláson alapuló megismerése. Egyszerű kézműves technikák megfigyelése, rekonstruálása. Jeles napok szokásainak és tárgyi kellékeinek megismerése. Tevékenységek/Ismeretek Elképzelt, mesebeli tárgyak (pl. hangszer, pálca, öltözék, szőnyeg, edény, bútor, ékszer, szerszám, jármű) tervezése létrehozása meghatározott mesebeli célok (pl. mindent halló, látó, elrejtő, védő, szállító) érdekében, oly módon, hogy a tárgy külseje (pl. forma, díszítés, méret, anyag) utaljon funkciójára. Hétköznapi tevékenységek során használatos tárgyak (pl. konyhai eszköz, játék, öltözék, öltözékkiegészítő, hangszer, szerszám) létrehozása meghatározott tulajdonos számára (pl. adott személyiség, foglalkozás, életkor, nemek szerint).

Fejlesztési követelmények Képzelet, absztrakció fejlesztése. Rész-egész viszonyának meglátása. Kreativitás fejlesztése. Különféle anyagok és funkcióinak megismerése. A tárgy külsejének és funkciójának kapcsolata.

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: Természeti, technikai és épített rendszerek. Anyagismeret. Dráma és tánc: népi gyermekjátékok. Ének-zene: Népzene énekléssel, ritmikus mozgással, néptánccal. Hangszerek.

Takarékosság fontosságának tudatosí- Technika, életvitel és gyakorlat: tása. eszközhasználat. A Bencés (barokk) templom külső és belső díszei.

Erkölcstan: valóság és képzelet. Matematika: objektumok alkotása.

Tárgytervezés, forma, funkció, alkalmazkodás, díszítés, öltözékkiegészítő.

23

A fejlesztés árt eredményei a 2. évfolyam végén

            

Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. A felszerelés önálló rendben tartása. A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat. Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése. A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását). A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.

24

A magasabb évfolyamba lépés feltételei a 2. évfolyam végén        

A tanuló érthetően fejezi ki élményeit, megrajzol egyszerű helyzeteket, változásokat. A képelemeket elrendezi. A színeknek többféle árnyalatát is használja. Megold mintaképzési, sorolási feladatokat. Elkészít egyszerű tárgyakat. Felismeri a különbségeket a használati és a dísztárgy között. Megnevez néhány, sokszor megfigyelt műalkotást. A vizuális képességek fejlettségének színvonala nem akadálya a továbbhaladásnak.

25

3–4. évfolyam Ebben az időszakban a vizuális kultúra tanításának továbbra is fontos célja a motiváltság és az örömteli alkotás fenntartása, amelynek továbbra is alapvető eszköze a változatos és a tanulók érdeklődését felkeltő játékos feladatok felhasználása, ismerkedés további új technikákkal, illetve az alkotás felszabadultságának további ösztönzése. A vizuális műveltség megalapozását az érzéki tapasztalás, a környezet minél pontosabb megfigyelése, illetve az érzékelés érzékenységének fokozása segíti elsősorban. A gondolkodás fejlődésének eredményeként ebben az időszakban cél a képi információk jelentésének és hatásának egyre pontosabb értelmezése, illetve a köznapi és művészi vizuális közlések megkülönböztetése. Az önállóan és csoportokban megvalósított alkotótevékenység erősíti a kreatív problémamegoldást és segíti a tudatos önszabályozást és önismeretet. A befogadó tevékenység tekintetében továbbra is érvényes az alkotva befogadás elvének érvényesítése. Cél továbbra is a vizuálisan feldolgozható témák megközelítése esetében a valós esztétikai értéket képviselő műalkotások szemléltetése és azok minél pontosabb értelmezése. Míg az első két évfolyamon a vizuális kultúra részterületei közül a „Kifejezés, képzőművészet” és a „Tárgy- és környezetkultúra” került túlsúlyba, addig harmadik-negyedik évfolyamon növekedhet az elvontabb „Vizuális kommunikáció” részterület tartalmait feldolgozó feladatok aránya, de továbbra is fontos a megfigyelőképesség, a forma- és arányérzék fejlesztése, továbbá az önkifejezés megőrzésének ösztönzése, ami segíti az egyre céltudatosabb vizuális megismerést. A vizuális nevelés keretein belül zajló médianevelés ebben az időszakban is jelen van. Az alsó tagozat második felére a gyerekek többségének már komoly médiatapasztalata van. A tárgy tanításának célja elsősorban a gyerekek meglévő ismereteinek rendszerezése, az ismeretek életkorhoz igazodó elmélyítése, a különböző médiaüzentek értékeléséhez szükséges készségek és képességek fejlesztése. Ezt a célt szolgálják a médiaszövegek, elsősorban mozgóképi és online szövegek kifejezőeszközeinek mélyebb megismerését, a használt eszközök befogadóra tett hatásának felismerését, kifejezését segítő gyakorlatok, hisz és a formanyelvi alapozás mellett már megjelenik a különböző médiatartalmak elkészítése mögött meghúzódó szándék felismerésének fejlesztése is. Az ismeretszerzés továbbra is a gyerekek által ismert és kedvelt műsortípusok, médiaszövegek feldolgozásán keresztül zajlik. A médiaélmények feldolgozása, az audiovizuális alkotások kifejezőeszközeinek megismerése az életkorhoz igazodó meseregények, ifjúsági regények és rajzfilmes/filmes adaptációik összehasonlításán, feldolgozásán keresztül kapcsolható össze az olvasáskultúra fejlesztésével. A gyerekek saját és szűkebb környezetük médiahasználati szokásai alapján azonosítják a média alapvető funkcióit, megértik, hogy a különböző típusú médiatartalmak mögött meghúzódó szándék különböző lehet, amely befolyásolja a médiaszöveg üzenetének értékelését. Elsősorban a hír és információ, illetve a reklám mindennapokban betöltött szerepe, értékelése, sajátosságai kerülnek elő ebben az időszakban. A médiaszövegek értékelése az üzenet megbízhatóságának és fontosságának megítélésén, illetve a saját tapasztalatok viszonylatában való elhelyezésén keresztül zajlik. A média működésének tanulmányozása során fejlődik az elemző, kritikai gondolkodás. Alapvető fejlesztési cél a tanulók biztonságos és kreatív internethasználatát segítő képesség- és készségfejlesztés, a hálózati kommunikációban való biztonságos részvételhez szükséges alapismeretek, viselkedési szabályok megismertetése. A fejlesztési célok továbbra is mind a vizuális kultúra, mind a mozgóképkultúra és médiaismeret fejlesztési feladatai esetében tevékenységközpontú, kreatív, élményekkel telített helyzetekben játékos, alkotó, önálló vagy csoportos feladatmegoldással érhetőek el.

26


2 óra

Tematikai egységek


Kifejezés, képzőművészet Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek

21,5 + 2,5

Vizuális kommunikáció Utazások

15,5 + 1,5

A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környezetben

3,5 + 0,5

A média társadalmi szerepe, használata A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága

3,5 + 0,5

Tárgy- és környezetkultúra Mikro- és makrotér

21+ 2 65 óra + 7 óra

27

Az alapóraszám 10 %-ának felhasználása A tájkép ábrázolás. Pápa látképe egy középkori ábrázoláson (Gróf Esterházy Kastélymúzeum) Mozgás kifejezése rajzban (A. Tóth Sándor grafikái) A Kastélykápolna freskói: formái és színe

Kifejezés, képzőművészet Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek

Jelek, jelzések: piktogramok készítése az iskolai élet területéről (pl.: osztályterem, könyvtár, tanári szoba, ebédlő...)

Vizuális kommunikáció Utazások A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környezetben A média társadalmi szerepe, használata A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága Tárgy- és környezetkultúra Mikro- és makrotér

28

Internet használata

Plakát készítése egy iskolai rendezvény reklámozásához Reklámok grafikai megoldása (újságreklámok tervezése) A kékfestés nyomódúcai. Minta tervezése, készítése Szőnyeg díszítőminták lerajzolása az üzemben Önálló minták tervezése A bábfigurák. (A. Tóth Sándor bábfigurái)


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció (aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség nyitottság a művészi kifejezés sokfélesége iránt) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia környezetének megismerése, kreativitás fejlesztése, vágy az újításra,

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kifejezés, képzőművészet Órakeret 24 óra Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Vizuális nyelvi elemek és minőségek, méretviszonyok, arányok felismerése és használata. Kifejező alkotások ismérveinek felismerése. Nézőpontok felismerése és nézőpontválasztás használata. Alkotó műfajok, technikák felismerése, műveletek sorrendjének követése. Anyagismeret. Vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Grafikai kifejezőképesség fejlesztése különböző grafikai, nyomatkészítési eljárások kapcsán. Téralakítási és térábrázolási képesség fejlesztése. Lényeglátó képesség fejlesztése. Formaérzék fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése. Vizuális ritmusérzék fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: OlvasIrodalmi, zenei, média és művészettör- Élmény- és emlékkifejezés. mányhoz kapcsolódó személyes téneti élményből, származó valós és A tér megfelelő kihasználása. élmények felidézése és megosztáképzeletbeli helyszínek megjelenítése sa. Műélvezet, humor. a különböző nézőpontok és változatos Téralkotó feladatok során a szeméméret kínálta lehetőségek használatályes preferenciáknak és a funkciónak Matematika: Rajz és szöveg érval, síkban és térben. megfelelő térbeli szükségletek felis- telmezése: a lejátszott történés merése. visszaidézése; az elmondott, elolVizuális megfigyelésből, személyes vasott történés visszaidézése. emlékből származó tapasztalatok felA környezettudatosság szempontjai- Jelértelmezés. használásával valós hely, helyszín vinak egyre szélesebb körű figyelemzuális megjelenítése meghatározott bevétele. időszaknak (pl. évszak, napszak, nyár, hajnal) megfelelően, különböző techRendeltetésszerű és biztonságos nikákkal (pl. kollázs, vegyes technika, anyag- és eszközhasználat. kréta, nyomat, mintázás, makett). Nézőpont, ritmus, minőségellentét, kollázs, képmező, arány, vizuális kifejezés.

29


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség élmények, érzések kreatív kifejezése, véleményalkotás, esztétikai érzék fejlesztése, nyitottság a művészi kifejezés sokfélesége iránt Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (környezetének megismerése, kreativitás fejlesztése, vágy az újításra, egyéni tervek készítése, a kínálkozó lehetőség megragadása

Vizuális kommunikáció Órakeret 17 óra Utazások A közvetlen környezet és a személyes tárgyak, taneszközök vizuális jelzéseinek alkalmazása. Időbeliség, minőségellentétek felismerése. Vizuális megfigyelőképesség és vizuális emlékezet fejlesztése. Analizáló és szintetizáló képesség fejlesztése. Formaés arányérzék fejlesztése. Karakterérzék fejlesztése. Képolvasó és képközlő képességek fejlesztése. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése elemzéssel és ábrák létrehozásával. Az idő, a változás, a folyamat képekben való ábrázolási képességének fejlesztése, történés képekben való elbeszélése. A művészi, köznapi és tudományos közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A környezetünkben észlelhető változáA változás megjelenítése vizuális Matematika: Tájékozódás a térben sok, folyamatok, mozgások (pl. termé- alkotásokban. (síkon ábrázolt térben; szöveges inszeti jelenségek, életjelenségek: emformációk szerint). A változás kiber/növény/állat növekedése és öregeLátványok, műalkotások megfigye- emelése; az időbeliség. dése, jégolvadás, rozsdásodás, penéléseinek során kialakult gondolatok, szedés, árnyék, palacsintasütés, építke- érzések vizuális megjelenítése. Magyar nyelv és irodalom: Inforzés, varrógép, kerékpár, daru, óra) azomációhordozók. Látványok verbális nosítása, vizuális megfigyelése, értelmegfogalmazása. Az időbeliség kimezése, a tapasztalatok és információk fejezésének nyelvi lehetőségei. rögzítése szöveg és kép (pl. fotó, film, egyszerű animáció, rajz, ábra, jel) seDráma és tánc: verbális képességek gítségével. fejlesztése játékkal. Valós és/vagy képzeletbeli utazás folyamatának, útvonalának és történéseinek képes, szöveges rögzítése (pl. útinapló, térkép, képregény, forgatókönyv, útifilm) meghatározott cél (szórakoztatás, ismeretterjesztés, útikalauz, tájékozódás, dokumentálás, elemzés, összehasonlítás) érdekében.

Környezetismeret: változások, folyamatok, növények, állatok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Változás, folyamat, mozgás, mozgásfázis, összehasonlítás, térkép, képregény, vizuális sűrítés.

30

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció aktív és passzív szókincs fejlesztése Digitális kompetencia az elektronikus média alkalmazása tanulás, szabadidő és a kommunikáció során Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség esztétikai megismerés, élmények, érzések kreatív kifejezése, műalkotások elemzése, véleményalkotás, esztétikai érzék fejlesztése,

A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Órakeret 4 óra Médiumok a mindennapi környezetben Az egyes médiumok azonosítása. Médiaélmények felidézése, verbalizálása. A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Saját médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Médiaszöveg-típusok beazonosítását, tudatosítását segítő kompetenciák fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Logikus és kritikus gondolkodás A saját és a közvetlen környezet médiaMagyar: Többmondatos összehasználati szokásainak tanulmányozá- fejlesztése. foglaló szöveg alkotása olvasmása, megadott szempontok alapján. Bizonyos médiumokban megjelenő médiaszövegek felismerése és beazonosítása Saját médiaélmények felidézése megadott szempontok alapján és az élmények feldolgozása. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a vetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása.

Az információk keresése és kezelése. Saját gondolatok, érzések megfogalmazása vizuális eszközökkel.

nyok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről. A cím és a szöveg kapcsolata; címadás. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. Technika, életvitel és gyakorlat: szabadidős tevékenységek.

Az önálló gondolatalkotás szabadsága,önkifejezés és önbizalom erősíté- Hittan: Kedvenc időtöltésem, ha se. egyedül vagyok. Olyan szeretnék lenni, mint Ő/példaképek, hamis életek; álmaOlvasottság. im, fantáziavilágom/menekülés, realitásérzet. Dráma és tánc: csoportos és egyéni improvizáció.


Média, televízió, rádió, internet, újság, videojáték, film, televíziós sorozat, televíziós műsortípus (hírműsor, gyermekműsor, tehetségkutató műsor, valóságshow, ismeretterjesztő műsor, reklám).

31

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Szóbeliség, képi információ feldolgozás, szövegértés

A média társadalmi szerepe, használata A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága

Órakeret 4 óra

A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A személyes közvetlen kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése. Kritikai gondolkodás fejlesztése. A mediális információforrások megbízhatósága megítélésének fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek


Magyar nyelv és irodalom: Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és refA szűkebb környezet médiahasznála- A médiaszövegek előállításával, lektáló olvasás. tának megfigyelése alapján beszélgetés nyelvi jellemzőivel, használatával Digitális kompetencia Az információk keresése és kezeléAz elektronikus média alkal- egyes hétköznapokban betöltött szere- kapcsolatos alapfogalmak helyes se. Különböző információhordozók mazása tanulás, szabadidő és péről, funkciójáról. alkalmazása. a lakóhelyi és az iskolai könyvtára kommunikáció során, logi- A médiakörnyezet szereplőinek azonoban. sítása: médiatartalom-előállítók és a kus és kritikus gondolkodás A médiaszövegekben megjelenő in- Mások véleményének megértése, fogyasztók/felhasználók. fejlesztése. formációk valóságtartalmának felis- elfogadása a vita során. VéleméA hírműfajhoz kapcsolódó meghatáro- merése. nyek összevetése, különbségek és zó tevékenységek azonosítása, főbb Médiaszövegek megbízhatósága: hír- hasonlóságok megfigyelése, felisKezdeményezőképesség és elemeinek megismerése. álhír. vállalkozói kompetencia merése és kritikája. Ismerkedés a kereskedelmi kommuni(környezetének megismerése, kreativitás fejlesztése, vágy az káció (reklám) sajátosságaival, A rek- A reklámok hatáskeltésének felisme- Hittan: önálló gondolat vállalása, újításra, egyéni tervek készí- lámok működése néhány fontos eszkö- rése, kritikus szemlélete. véleménynyilvánítás, mások gonFigyelemfelkeltés, látvány, zének megfigyelése konkrét reklámok tése, a kínálkozó lehetőség dolatai alapján, építő jellegű vitatanulmányozásán keresztül. Reklámké- kreatívitás fejlesztése. megragadása kultúra kialakítása; gondolatszaszítés badsággal való ismerkedés.


Ismerkedés a média társadalmi funkcióival, működésmódjával.

Fejlesztési követelmények Információk összegyűjtése, értelmezése, feldolgozása.

Médiatartalom-előállító, médiafogyasztó, információ, hír, álhír, hírműsor, újság, újságíró, reklám, reklámfilm, tudatos fogyasztás, médiahasználat.

32

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben) Szociális és állampolgári kompetencia Hatékony és konstruktív részvétel a társadalmi életben, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség esztétikai megismerés, élmények, érzések kreatív kifejezése, véleményalkotás, esztétikai

Tárgy- és környezetkultúra Órakeret 23 Mikro- és makrotér óra Tárgyfajták, épülettípusok, térfunkciók felismerése. Tapasztalatok szerzése a térformálás, térlehatárolás, térszervezés területén. Térkapcsolatok, térbeli viszonyok, térbeli tagolódások létrehozása, installációs és ábrázoló, kifejező céllal. Megfigyelő és elemző képesség fejlesztése. Tárgytervezés, -szerkesztés, -alkotás, konstrukciók létrehozása különböző anyagokból és célokra. Anyagok és eljárások ismerete; a tervezői attitűd és alkalmazkodó képesség fejlesztése a tárgy rendeltetésének, használójának szem előtt tartásával, a megfelelő anyag- és eszközválasztással. Tevékenységek/Ismeretek Különböző épületek fotóinak csoportosítása megadott szempontok szerint. Megadott célt szolgáló kis tér tervezése a kiválasztott épület lakójának, majd a térhez tartozó, kapcsolódó tárgyak elkészítése. Ismert funkció (pl. lakás, iskola) saját ötlet alapján elképzelt változatának megtervezése, elkészítése makettben, az elkészült makettekből, „terepasztal” megépítése. Példák, fotók, gyűjtése eltérő érzelmi hatást kiváltó terekről. A terekhez kapcsolódó hangok, zenék, zörejek gyűjtése, s a gyűjtött hanganyag felhasználásával, valós, hangzó terek létrehozása.


Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Térlátás fejlesztése. Alkotások meg- Matematika: Tárgyak tulajdonságaijelenítése térben. nak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönbözteÉlmény- és emlékkifejezés a vizuális tés; osztályokba sorolás. Adott obkultúra segítségével. jektum más nézőpontból. Tájékozódás a világ mennyiségi Kompozíciós készség fejlesztése. viszonyaiban. Együttdolgozás, közös munka elő- Dráma és tánc: a színház formai nyei. elemei, látott előadásban, illetve Az empátia, a másikra figyelés fej- alkalmazása saját rögtönzésekben. lesztése, hogy képesek legyenek együttműködni egy közös cél érdeké- Környezetismeret: az anyagfajták ben. megmunkálhatósága, felhasználásuk. A síkbeli és térbeli vizuális megjeleÉnek-zene: Azonosság, hasonlóság, nítő, kifejező eszközök adekvát variáció felismerése. Ritmushasználata. hangszerek, ritmikai többszólamúság.

Tértervezés, -szerkesztés, -alkotás, konstrukció, funkció, szerkezet, térkapcsolat, térbeli tagolás, tervezői attitűd, település, épület, építmény, alaprajz.

33

A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén

 a felületalakításban változatos faktúrákat alkalmaz, többféle technikát ismer.  halvány vonalakkal felvázolja a tömeget, a térbeli helyzetet jelöli a forma lejjebb-feljebb helyezésével és a takarásokkal  néhány tónus alkalmazásával kifejezi a domborodást, megkülönbözteti a megvilágított és az árnyékos oldalt  kiemeli egy hallott vagy kitalált történet főszereplőjét, az ábrázolásban tudja hangsúlyozni mérettel, színnel, elhelyezéssel  ismeri a 12 tagú színkör színeinek kikeverését 3 főszínből kiindulva  ötletes ajándéktárgyakat készít alkalmakra  képes az elemzett mindennapi tárgyak, eszközök formája (anyaga, mérete) és funkciója (jelentése) közötti kapcsolat felismerésére  ismeri a képzőművészet több műtípusát  felismeri és megnevezi a tanult műalkotások közül háromnak az alkotóját és címét

A magasabb évfolyamba lépés feltételei a 3. évfolyam végén       

A tanuló jellegzetes formákat képes ábrázolni. Visszaadja a színeket. Magyarázó rajzokat készít szövegekhez, előkészítés után rendeltetésszerű tárgyat konstruál. Megérti egyszerű magyarázó rajzok, ábrák értelmét, fotók, illusztrációk, reklámképek üzenetét. Megfogalmazza műélményét, megnevezi a többször megfigyelt műveket és alkotójukat. Felismeri és megnevezi lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát. A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért fejlettségi szintje nem akadályozhatja meg.

Tematikai egységek és óraszámok 34

4. évfolyam

Éves óraszám: Heti óraszám

72 óra 2 óra

Alapóraszám 90 % + 10 % Kifejezés, képzőművészet Hétköznapi és képzelt figurák

21,5 + 2,5

Vizuális kommunikáció Vizuális hatáskeltés

15,5 + 1,5

A média kifejezőeszközei A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása

3,5 + 0,5

A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat

3,5 + 0,5

Tárgy- és környezetkultúra Tárgyak és használatuk

21+ 2 65 óra + 7 óra

35

Az alapóraszám 10 %-ának felhasználása Kelmefestés. Bódy Irén iparművész textilmunkáinak megtekintése a Kékfestő Múzeumban A kisplasztika. A keresztút domborművei a templomokban. A lakóhely szobrainak, épületeinek megismerése Látogatás a pápai Képzőművész körben. A művek születése. Plakát készítése montázzsal. (Iskolai életből vett téma)

Kifejezés, képzőművészet Hétköznapok és képzelt figurák Vizuális kommunikáció Vizuális hatáskeltés A média társadalmi szerepe, használata Médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása

Pápai Hírlap írásainak és a Pápa TV műsorainak elemzése nyelvi szempontból

A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos Internet használat

Az Internet használata

Tárgy- és környezetkultúra Tárgyak és használatuk

Népi építészet emlékei Pápán. A paraszt barokk épületek A tájház a népi építészet és életmód emlékhelye. Egy tájház megtekintése. (pl.: Városlőd, Veszprém.)

36

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció aktív és passzív szókincs fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség esztétikai megismerés, élmények, érzések kreatív kifejezése, műalkotások elemzése, véleményalkotás, esztétikai érzék fejlesztése, nyitottság a művészi kifejezés sokfélesége iránt Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia környezetének megismerése, kreativitás fejlesztése, vágy az újításra, egyéni tervek készítése, a kínálkozó lehetőség megragadása

Kifejezés, képzőművészet Órakeret 24 óra Hétköznapi és képzelt figurák Síkbeli és térbeli minőségek, méretviszonyok, irányultság felismerése és használata. Színek érzelemkifejező, hangulati és díszítő hatásainak felismerése. Kontrasztok felismerése. Műalkotások csoportosítási módjainak alkalmazása. Színek hangulati hatásának felismerése és alkalmazása az egyéni színválasztásban. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Színérzék fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése. Karakterérzék fejlesztése. Térábrázoló képesség fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek A lakóhelyen és a közvetlen környezetben élő emberekről, állatokról gyűjtött ismeretek, információk alapján, figurális alkotások létrehozása. A külső, belső vonások élményszerű megjelenítésével, meghatározott célok érdekében. Történetek, mesék, versek, mondák, médiaszövegek valós vagy kitalált szereplőinek megformálása többfigurás kompozícióban, a meghatározott célnak (pl. könyv, napló, játék, báb) megfelelő méretben és anyagból (pl. festmény, grafika, kollázs, montázs, fotó, papírmasé, agyag, gipsz, talált tárgy, drót).

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Látványfelismerés és értelmezés ké- Matematika: mennyiségi tulajpességének fejlesztése. donságok, viszonylatok, becslés, összehasonlítás. Közvetlen vizuális jelzések, mimika, gesztusok értelmezésével a kommu- Magyar nyelv és irodalom: Gonnikációs képesség fejlesztése. dolatok, érzelmek, vélemények Fantázia és kreativitás fejlesztése. Rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat.

kifejezése. Mindennapi konfliktusok feldolgozása drámajátékkal. Dráma és tánc: fantáziajátékok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Figurális alkotás, karakter, élményszerű megjelenítés, cél, eszköz, méret, anyag, műfaj, technika, eljárás, képtárgy.

37

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Órakeret 17 óra Vizuális hatáskeltés Összefüggések felismerése a cselekvés vagy annak szereplői és az ábrázoltak között. Eredeti és reprodukált alkotások különbözőségének felismerése. Körvonal és árnykép megjelenítése. Vizuális kommunikációs gesztusok értelElőzetes tudás mezése. Hangok képi jeleinek értelmezése és megjelenítése. A vizuális jelek jelentéseinek azonosítása, reprodukálása transzformált látványok létrehozásával. Jelképek, allegóriák, vizuális metaforák képzése. Formaalkotás a síkban és térben megfigyelt és elképzelt formák megjelenítése. MaA tematikai egység nipulációk végzése: nagyítás, kicsinyítés, csonkolás, kiegészítés. Ábraalkotás képességének fejlesztése: konvenciónevelési-fejlesztési céljai: kon alapuló, szabályokhoz igazodó, jelentést hordozó, közlő és magyarázó rajzok, szerelési ábrák, folyamat ábrák értelmezése és létrehozása, valós vagy elképzelt viszonyok, kapcsolatok megjelenítésével. Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség véleményalkotás, esztétikai érzék fejlesztése, nyitottság a művészi kifejezés sokfélesége iránt) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kreativitás fejlesztése, vágy az újításra, egyéni tervek készítése, a kínálkozó lehetőség megragadása)

Tevékenységek/Ismeretek Egy valós vagy képzeletbeli dolog (pl. áru, esemény, közérdek, jelenség: „boszorkányok tömeges átrepülése”,”Pöttyös Panna divatbemutatója”, Búvár Kund légzőkészüléke) számára plakát, szórólap tervezése, kivitelezése a betű, kép és szöveg együttes alkalmazásával, figyelem, érdeklődés felkeltése céljából. Az emberi gesztusok, testnyelvi jelzések megfigyelése, értelmezése, majd az összegyűjtött tapasztalatok, információk segítségével a plakát által hirdetett dolog népszerűsítése figyelemfelhívó játékkal

Fejlesztési követelmények Lényegkiemelés fejlesztése.

Matematika: Statikus szituációk, lényegkiemelés. A megjelenítés, a kifejezés céljának Képzeletben történő mozgatás. megfelelő árnyalt vonal, tónus, szín, Testháló elképzelése. forma, stb. önálló alkalmazása. Magyar nyelv és irodalom: kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján. Közvetlen vizuális jelzések, mimika, gesztusok értelmezésével a kommunikációs képesség fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Gesztus, plakát, reklám, szlogen, vizuális kommunikációs műfaj.

38


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Szókincsfejlesztés Digitális kompetencia az elektronikus média alkalmazása tanulás, szabadidő és a kommunikáció során, logikus és kritikus gondolkodás fejlesztése

A média kifejezőeszközei Órakeret 4 óra A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása A médiaszövegek befogadása során saját érzések felismerése, kifejezése. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerését, médiaszöveg-olvasást segítő kompetenciák fejlesztése. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg-írás. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjai, kifejező eszközei által kiváltott érzelmek felismerése és kifejezése, az önreflexió fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A karakterábrázolás filmes eszközeinek A pozitív és negatív hősök megjelení- Magyar nyelv és irodalom: Olmegismerése: technikái, különös tekintet- tése. vasási stratégiák: a művek szertel a mozgókép nyelvére és a hangokra: A jó-rossz megjelenítése vizuális esz- kezeti jellemzőinek megfigyeléaz életkornak megfelelő médiaszövegeközökkel. se, a tér-idő változásainak felken keresztül. ismerése. Kép és hangrögzítő eszközök életkor- Az események sorrendjének, a A különböző médiaszövegekben megje- nak megfelelő használata mesélő személyének megállapílenő egyszerű helyszín- és időviszonylatása. tok megfigyelése és értelmezése konkrét A tér-idő változásainak felismerése. A szövegalkotás műveleteinek médiaszövegeken keresztül. Az elbeszélő Az események sorrendjének felismeismerete: anyaggyűjtés, címvászemélyének azonosítása különböző mé- rése. lasztás, a lényeges gondolatok diaszövegekben (pl. animációs mesék, kiválasztása, elrendezése, az filmek). Saját érzelmek felismerése és kifeje- időrend, a szöveg tagolása be-

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia(környezetének megismerése, kreativitás fejlesztése, vágy az újításra, egyéni tervek A médiaszövegek alapvető kifejező eszkészítése, a kínálkozó lehető- közeinek (pl. mozgóképi nyelv, hangok) ség megragadása érzelmekre gyakorolt hatásának megfigyelése, kifejezése.

Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal és hangokkal.


zése különböző mozgóképi szövegek, kezdésekre. és hangzó anyagok befogadása során. Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása. A médiaszövegek kifejezőeszközeinek mélyebb megismerése.

Hittann: Erkölcs és erkölcstelenség tapasztalása mint példa. Szerepek a családon, közösségen belül. A jó-rossz megjelenítése a művészetben.

Animáció, jelmez, smink, díszlet, fény, cselekmény, vágás, zene, zaj, zörej, csend, emberi hang.

39

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció (aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben)

A média társadalmi szerepe, használata Órakeret 4 óra Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat Alapszintű ismeretek az internethasználatban rejlő lehetőségekről, illetve kockázatokról. Az életkornak megfelelő, biztonságos tájékozódás és közlekedés kialakítása az online környezetben, a virtuális terek használata során. Az internethasználat és mobiltelefon-használat lehetőségeinek és kockázatainak tudatosítása. Kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az online közösségekben való részvétel kockázatainak, viselkedési szabályainak, kommunikációs jellemzőinek tudatosítása.

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A személyes kommunikáció és az A közvetlen kommunikáció jelzéseinek Magyar: A könyvtár mint inonline kommunikáció különbségeinek és az online kommunikáció, jellegzetesséformációs központ, a tanulás tudatosítása. geinek összehasonlítása meghatározott bázisa, segítője. szempontok alapján. Levélírás, levélcímzés. Rövid Saját és szűkebb környezet internethasz- Az életkori sajátosságokhoz igazodó szöveges üzenetek megfogalkreatív internethasználat lehetősége- mazása. Digitális kompetencia nálatának megfigyelése, internetes tevé(az elektronikus média alink tudatosítása. (pl. gyermekbarát kenységek megjelenítése különböző forAdatok, információk gyűjtésékalmazása tanulás, szabadidő mában. honlapok böngészése). nek, célszerű elrendezésének és a kommunikáció során, módjai. logikus és kritikus gondolko- Az internet- és mobilhasználat legfontodás fejlesztése) sabb szabályainak megismerése különböHittan: Haver, barát, társ, csaKreatív, kritikus internethasználat ző eszközökkel. pattag, internetes kapcsolatok. fejlesztése. Kezdeményezőképesség és Baráti társaság összetartó ereje vállalkozói kompetencia Ismerkedés a világháló felépítésével és és a virtuskodás érté(környezetének megismerése, működésének alapjaival beszélgetés és ke/bátorság, vakmerőség. kreativitás fejlesztése, vágy játékos gyakorlatokon keresztül. Játék, közösségi élet az interneaz újításra, egyéni tervek ké- Az online közösségekben való viselkedési ten. szítése, a kínálkozó lehetőség szabályok és ezek szerepének megismeréKommunikációs szokások kialakítása megragadása) sére. az online közösségekben. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tevékenységek/Ismeretek

Személyes kommunikáció, online kommunikáció, www, e-mail, mailfiók, profil, like-jel, keresőmotor, flash játék.

40


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció aktív és passzív szókincs fejlesztése a különféle közlési helyzetekben Esztétikai-művészeti kifejezőképesség műalkotások elemzése, véleményalkotás, esztétikai érzék fejlesztése, nyitottság a művészi kifejezés sokfélesége iránt

Tárgy- és környezetkultúra Órakeret 23 Tárgyak és használatuk óra Egyszerű hagyományos és kézműves technikai fogások ismerete. A tárgyalkotó folyamat lépéseinek alkalmazása. Egyszerűsítés, díszítés. Hétköznapi és művészi, kultikus tárgyak felismerése, csoportosítása. Régi és mai használati és díszedények megfigyelése, csoportosítása, összehasonlító elemzése vizuálisan (látvány, fotó, rajzi elemzés) és verbálisan. Gyakorlati és érzelmi szempontok megfogalmazása a tárgyakkal való kapcsolatban. Közvetlen környezetünk tárgyainak, szerkezeteinek megfigyelése, megadott szempont szerinti vizsgálata. Redukciós képesség fejlesztése. Komponálóképesség fejlesztése felületen és térben. A színek dekoratív, díszítő hatásának megismerése és alkalmazása, funkciónak megfelelő színválasztás és díszítés. A csomagolás tervezési szempontjainak megismerése és alkalmazása, a csomagolás gyakorlati és érzelmi szempontjainak megismerése. Vizuális ritmusérzék fejlesztése. Különböző kultúrák iránti nyitottság kialakítása. Tevékenységek/Ismeretek A különböző kultúrákban, korokban használatos tárgyak, eszközök összehasonlítása a mai tárgyakkal, eszközökkel Tárgytervezés, tárgyalkotás a megismert kézműves technikákkal, a kortárs iparművészet felfogásában. A közvetlen környezetben található anyagok környezettudatos felhasználásával, meghatározott funkcióra, működésre képes egyszerű szerkezet létrehozása, díszítése.

Fejlesztési követelmények A hasonló és eltérő vonások elemzése, értelmezése. A múlt értékeinek felismerése. Az újítás értéke. Kreativitás fejlesztése.

Kapcsolódási pontok Matematika: tájékozódás az időben. Erkölcstan: a múlt és a jelen életviszonyai közötti különbségek.

Dráma és tánc: Kreatív játékok Az elsajátított kifejezőeszközök segít- tárgyakkal, tárgyak nélkül. A tárgyak használata ismétléssel, ségével saját gondolatok, érzések lassítással, gyorsítással stb. megfogalmazása a vizuális kultúra vagy nem rendeltetésszerű segítségével. használatuk.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciakreativitás fejlesztése, vágy az újításra, egyéni tervek készítése, a kínálkozó lehetőség megragadása

Csomagolás tervezése, kivitelezése valós vagy képzeletbeli tárgy, dolog számára, oly módon, hogy a csomagolás formája és díszítése utaljon a tárgy sajátosságára..


Tárgyalkotás, tárgytervezés, díszítés, csomagolás, vizuális ritmus, díszítés, szerkezet, felület, stilizálás.

41

Lényegkiemelés és annak megjelenítése a vizuális kultúra eszközeivel

A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén

 Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése.  Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.  Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.  A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve.  Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése.  A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).  Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően.  Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás.  A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése.  Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása.  A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban.  A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése.  A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése.  Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.

42

A magasabb évfolyamba lépés feltételei a 4. évfolyam végén                   

A tanuló gyakorlott a tanult vizuális nyelvi és kompozíciós készsége használatában. Élményeinek kifejezéséhez önállóan választja meg a megoldást. Motívumai változatosak. Megjelenít egyszerű mozdulatokat. Részt vesz a műalkotások és környezete vizuális üzeneteinek közös elemzésében, önállóan is megfogalmazza véleményét, tetszésítéletét indokolja. Felismeri a képzőművészet több műtípusát. A gyakran megfigyelt és elemzett művek címét és alkotóját megnevezi. Felkeresi a lakóhelyén vagy annak környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. Ott irányított megfigyeléseket végez. A könyvtár zenei témájú könyveit, művészeti albumait felhasználja feladatmegoldásaihoz. Adott modelleket értelmesen ábrázol megfigyelés után, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Felismeri a nézetek összefüggéseit, és fel is vázolja ezeket. Alapvető színismereteit felhasználja alkotásaihoz. Egyszerű képi közléseket alkot és megért. Ötletesen és egyre önállóbban készíti el a különféle rendeltetésű tárgyakat. Felismer és megnevez kapcsolatokat az elemzett tárgyak, eszközök, épületek formája és funkciója között. Alkotó tevékenysége során alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Gyakorlott az egyszerű, eszköz nélküli vagy kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. A tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg vizuális képességei fejlettségének aktuális színvonala.

43

Taneszközök, segédeszközök Tanulói taneszközök           

Rajztábla, rajzlapok Különböző színű és méretű papírok Ceruzák, Színes ceruza készlet Filctoll készlet Tempera, vízfesték, ecsetek, rongy Gyurma (plasztilin) Olló Ragasztó Zsírkréta Vonalzók

Tanári taneszközök             

Természetes formák (száraz termések, fakéreg, gyökerek…) Mintázó eszközök, kés Legalább két darab lámpa ( árnyékoláshoz) Nyomóhengerek, üveglapok Sablonok Színes reprodukciók Diavetítő Művészettörténet diasorozat Színes kréták Tus Hegyezett fapálcák Rajzszén Fonal, gyöngy, bőr, növényi anyagok (szalma, kukoricacsuhé…)

Egyéb információhordozók és eszközök  Internet hozzáférés

          

44

Lemezjátszó, hanglemezek Írásvetítő, transzparensek Diavetítő, diafilmek, diaképek Videó lejátszó, videó filmek CD-lejátszó, CD-lemezek DVD-lejátszó, DVD-k Magnetofon, hangkazetták Projektor Laptop Digitális / Interaktív tábla Internet hozzáférés

Ajánlott könyvek nevelőknek  Óváriné Furján Rita: Képek könyve (Tankönyvkiadó, Bp., 1991.)  A képzőművészet iskolája ( Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1979)  Művészeti kislexikon ( Akadémiai Kiadó Bp.,1973.)  Seinert Ágota: Karácsony (Helikon Kiadó 1991)  Föld S. Péter: Jó játék a rajzfilm (Móra kiadó, Bp., 1987.)  Magyar Néprajzi Lexikon  Lexikonok, képzőművészeti albumok  Várnagy Ildikó: Vizuális Játékok ( NPI. Bp.,1979.)  Pataki Tíbor: Papírcsodák ( (Ságvári, Bp.,1983.)  Cole: A szín ( Park Kiadó, Bp., 1994.) ( Szemtanú és művészet sorozat)  Búvár zsebkönyvek sorozat népművészettel foglalkozó kötetei.

45

Általános szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Megismerés, befogadás 

A megfigyelés, a vizuális emlékezet fejlettsége



Gyakorlottság a gondolkodási, képzeleti műveletekben



A vizuális információk megértésének szintje



Esztétikai értékek felismerése a társadalmi, természeti és tárgyi környezetben



A látvány egyéni értelmezésének, elemzésének minősége

Kreativitás 

A képzelőerő elevensége



A képi gondolkodás fejlettsége



Az asszociáció könnyedsége



A konstruálás bátorsága, eredetisége



A kifejezés árnyaltsága, egyedisége

Önismeret, önértékelés, önszabályozás 

Az érzelmek, gondolatok megjelenése a tanuló munkájában



Értékek felismerése a társak munkájában



Az önálló ízlésben és az alkotó tevékenységben megnyilvánuló igényesség



Az alkotófolyamatban való elmélyültség



A megvalósításhoz szükséges érzelmi és akarati jellemzők fejlettsége és szabályozottsága 46

Vizuális kultúra. Alapfokú nevelés oktatás szakasza évfolyam

Recommend Documents