VIZSGÁLATOK A VISEGRÁDI-HEGYSÉG

VIZSGÁLATOK A VISEGRÁDI-HEGYSÉG RAGADOZ6MADARAIN* ,

'

Írta:

SO

M, O G Y I

P

É T E R

' (Budapest)

, Az emberi környezet és a természeti értékek védelme ma már az egész világon napirenden szereplő probléma. A technikai haladás, valamint az az óriási tennészetátfórmáló ' munka, ' amely e,gyre nagyobb ütemben folyik, kedvezőtlen hatást gyakorol bizonyos áll?tfajokra, így a ragadozómadarakra (Falconiformes) is. A ragadozómaqal:ak 'pusztulása már a múlt században megindult;uapjainkban pedig felgyoqmlt : Sajnos a károsító tényezők kiküszöbölése ,a legtöbh esetben nem történtme,g, sőt számuk tovább növekszik. A Visegrádi-hegység egyik legnagyo,p b természeti értéke gazdag ragadozómadár faun áj a volt. Az utóbbi évtizedek :í'b,h amosállomány-pusztulása azonban mind fajszámb~n, mind egyedszámha,n : nagyon megtizedelte a populációt. Ennek ellenére mint fészkelőtertilet a Visegrádi-hegység még ma is j elentős. Mivel tudományos értékeink y 'é d.dine ' egyre inkább előtérbe kerül, tei'vbevettük az értékes fauna pusztulásának Jassíiását, illetve megszüntetését. ,. , Enpek a rendkívül bonyolult és hosszú,t ávú munkának első lépéseként a fés~kelő állomáI?-Y számbavételét tűitük ki. Afelniérést KÁLLAY GYÖRGY :és SZ:E'NTE,N Dl}];;T GEZA mUJ?katársaimmal hárIllan végeztük. Az 1967-es évben még ' 'GS'ák:tájé}j;oióqtünk,a terepet,a, fészkelő területek esetleges elhelyezkedését :vi.isg;ál~:\1;ls:.. '$- iriu,.ri,ka 1968-ban ihdí.~,lt Fle.g, s azóta rendszeresen folyik. A feli:néí~és iovfo:bh' tart, de a védelem megindítása érdekében szükségesnek t ,aTtottrzés úgy történt, hogy a már ismert fészekt,ő150 -- 100 méterre a felette levő oldalban lassan tovahaladtunk, s közben fávcsősegítségével meggyőződhettünk annak lako'tt voltáról. Ahol

* Eloadt~ a szerzo az Állattani Szakosztály 1970. november 6-án tartott 619. ülésén. 112

"

'ene n'em volt lehetőség, ott egyéb nyomokból következtettünk a költés állapo!' tára, 'vagy távolabb elhelyezkedve siemmel tartottuk a fészket. A felmérés csak az erdővel borított területeket foglalja magában, így :nem foglalkoztam az agrárterületeken költő vércsékkel, a bagolyalkatúak közül pedig csak aZ uhut vettem fel a vizsgálaJ;ldó fajok közé. Viszonylagos l'itkasága: mIatt figyelemmel kísértem a hollók mozgását is, és a táblázatokhan rájuk is kitérele ' 'Megfigyelhető, hogy a fészkek túlnyomó többsége az idősebb bükkösökben található, s ez a szükséges fészkelési magassággal magyarázható. Öreg bükkösökettöbbnyire csak véderdőkéilt, ' v 'a gy vízmosások mellett találni, s így ezeken a területeken kevesébb a zava:rótényező is. A fészkek jellemző adatait az 1. táblázat tünteti fel. -/ 1. táblázat. A ragadozómadár-fészek Ti-éh4ny Állomány

bükkös

tölgyes vegyes

25

67

II I

Fészkelő

jellemző

adata 1\fngns-s[lg:

fa

bükk

tölgy

I

61

20

I

egyéb

1:1

-I lO

I I

ul

.latt

I 10-15

13

m

48

15 - 20

)ll

31

A költő terüléteketősszel és télen rendszeresen végigj ártuk, s feltérképeztük az új fészkeket. Következő évben ezeknek ,csak mintegy 20%-a volt lakott, de a z 'aránya 'tavasszal frissen nkótt fészkekkel j avult. Jól mutatj a ezt ai 1969 c es év,uJllikor a ~'itkább ellenőrzés,ek miatt a 68 fészek ellenére csak keveseb]?, pát költés ét sikerült megtalálnI.. Ez azzal magyarázható, hogy az 1969-he:i1Ilyilvántartásba vett fészkeket még 1968 őszén, illetve a tél folyamán,' ku;tattuk fel. A terület fészkeinek ilagy háborgatoüsága, valamint solymászo~ á1tal történő kiszedése folytán li Il:iadarák nagy része évenként más és más fé~zekben költ. Ez jó példája annak; hogy az emberi tevékenység ll1eilnyirehefoly~solja _a populáció életmódját; Azokban a fészkekben, amelye.' ht . nem ' ~ze~iel( · ki, illetve nem háborgattak I a következő évben többnyire isní'éttaláltupk költést. A lakott, illetve üresen mai'adt fészkek megoszlását a: 2. tábláza-:t'~utatj a. 2: -táblázat. A lakott és iiresen1itarddt fészkek . megoszlása

1970

1963

'~lfQ'gla!t :, . , ...... .

Uresen I):laradt ... . Összesen

20 db 39% 31db 61% ' 51 db 100%

15 db. 22% - 53 db -78% 68 db 100%

22 db 28% 57 db 72% - 79 db 100%

Ha az' a,cl.'atokatmegnézzük, már most kitűnik, hogya Visegrádi-hegység FalconiforÍnes populációja jóval kisebb, mint amekkorát a terület elbírna. Ez azért ~s. s~e~hetűnő, mert a Duna és a mezőgazdasági területek közeIsége igen kedvez'ő feltételeket teremt szinte minden faj számára. Az egyes évek felmél'éseit a 3.. táblázat szemlélteti. A vizsgált "területen legnagyobb egyedszámban az egerészölyv költ: afajok mintegy S'O%-át alkotja, s ezáltal domináns fajnak tekinthető. Viszony8 ..\.Unttani

Közlemények

113

3. tábláz(;t. ·. A ragadoz6madarak költéseinek felmérése Sikere$-

Fnj

költés

Pernis apivarus (L.) Nl ilvus migrans (L.

I

I Accipiter gen/i/is (L.) Accipiter nis I/. S (L.

!

Blt/eo buteo L.)

! t I

AqUila heli.o,~a (SAv) Falcó ch:err-üg {GRAY) ;

HieraiúiltS :penna/us (GM .) Biibo bubo (L.) CO'rvus corax (L.)

1968 1969 197.0, 1968 . ' '· 19'69 1970 196.8 1969 1970 1968· 1969 1970 ! 1968 l. 1969 1970 1968 1969 1970 . ! 1968 1969 1970. 1968: 1969 1970 1968 1969 1970 1968 1969 1970.

I I

l I

I

.1

l l

1 1

2 2

I

ErCdOléOY- /

'. leleD költés

Fészkét nem t31óltHk

1 2

l

1 1 1 1

Összesen

l 2 1

2 3

3

4

2 4

3 3

5 5

~

l

.,.

,8

2

2

3 3

9

t

10 3

8

12 l l

1 1

1 l

l

1

1

l

l

l

l 1

'-

l db 1 db

1 db 1, 1 db l 2

2 1 1 db 1 db l db l, l dh 1 2

lag elég sok a h~ja is az 5500 hektáros teí:űleten,d e a fiókák állandó ki.s zedése folytán ezek száma valÓSZÍnűleg roha:mosancsökkenni fog. Jellemző a jelenlegi viszonyokra, hogy más fajok ' csak ~gy~egy párban találhatók, míg pl. vándorsólymot,vöröskányát egyáltaIán' p.eID láttam a Három év alatt, s aligalig hallani róluic Feltűnő, hogy barnak'áIlya viszonylag kis számban költ a területen, holott a víz közelsége niegfelelőéletteret biztosít számára. Szóbeli közlések szerint néhány . évtizede még Ja'z~ kolóniákban költött, dea faj oktalan vadászata - mely még napj airilf.l?a:n ·is folyik ~ az állomány rohamos pusztulásához vezetett. Populáció-dinamikilikövetkeztetéseket még nem lehet levonni .ahárom év anyagából. A kÖvetkező évek vizsgálatai éppen az állomány s.zámviszonyainak alakulásairakell hogy választ adjanak. NEnt. természetvédelmi él'dekess.ég,e:tsz~retnék bemutatni egy fészkelő területet. Egyetlen hegyoldalban .; mel:ynektel'ülete 35 ha, három év alatt hét faj költését figyeltem meg (4,. táblázat). Eleis terület ilyen vonzó hatását egyrészt az oldal remek, 100 -150 évesbükkállománya magyarázza, mely kitűnő fészekrakási lehetőséget nyújt. Az öreg bükkös az o.1dal lábától kezdő­ dik, s a gerinctől mintegy 20 méterre fejeződik be. Ezt a 20 métel'es sávot fiata labb tölgy és hárs tölti ki. A bükkállomány alatt aljnövényzet nincs, a felszínt sok helyen horpadások szabdalják. . A fő vonzerő azonban az oldal fekvésében kel' esendő. A hegyolda l - mint az alábbi vázlaton is látható ' -

.

,

fr keletre a Dunára néz"

és' az a ~ellette elterülő ártérrel és agrárterületekkel ! J;Ilindenkor gazdagtáplálk6zási lehetőséget nyújt. A, madarak a táplálkozási területet rövid idő alattszlnt~ egyenes kísiklással elérik. Ezzel magyaráz4. láblázaL A Duna menti bükkös , hegyold{tl fés zkei fuj

I

Pernis apivoru.s M ilvlLs' migrans Accipiter gentilis ..... BlLteo buteo ..... . Hieraaetus pennatus , . Falco cherrug . . . . . . . . Corvus corax . .. .... . .

'I

Párok .' száma

F észkek száma

1967-69 1967-68 1967-68 1968-69 1968 1967 --: 69 1969

3

1

i i

,~

I

2 1 l l

Év

~

l

3 l

70 69-70 69-70 70 70

'I' ható, hogy hiír a fészkek nagy ' i;é"s~ét a solymászok évről évre kiszedik, a ' /' ragad~zók lÍJ,égis:r-ag~s:zkodnak kÖltőhelyükhöz. Sokkal nagyobh védelmet étcie melÍle ez a .ritka költőterület~l. és 2. ábra).

l. ábra. A fészke~ő ' terjilet vázlata

Az eredményeket összefoglalva ' megállapítható, hogy a megfogyatkozott állomány ból viszonylag sok pár fészkelése megy tönkre. Ez a veszteség szinte egészében az emberi tevékenység rovására Írható. Szomorú tény, hogy védett ragadozóink fészkeit ma isiavartalanul fosztogat ják, s az állomány 'pusztulását a fiókák, illetve tojások kiszedése gyorsítja (5. táblázat). 5. \ táblázat. A kiszedettjészekaljak száma 1l1ill 1 US

migrclII s

1968 1969 1970

!'

A ccipil er gf'ntilis

Eu/co huteo

Falco cherr'tg

4,

l

3 3

3 3

l l l

Con/lts cora..'\:

"l

8*

115

E uiegengedheietlim pusztítás fő oka a felvirágzott solymászat, és a nagy értéke. Azokat a madarakat is, ,amelyeket solymászatra nem lehet felhasználni, hozzá nem éúésből vagy kereskedelmi céllal szintén sol)'mászok., illetve magukat annak ta,r t6 egyének szedik ki. Sok ' egyéb t ényező ,

mada~:ak

2. ábra. A fészkek megoszlása a Duna menti :biikkösben (az 1. ábrán bekeretezett helyen): PeJ'nis. apivorus (5, 14-), lVIilvus migrans{7}, '4,céipiter gentilis (l, 2, 3, 15), Buteo bIttea (6, 8, , ro, '16), Hieraaetlts penna/us (ll), Fdlco cherrll.g (2, 9) és Corvlts corax (8)

mellett , a ragadozómadarak megfogyatkozásának oka a gyér szaporu!at is. Megindult a. feltárt fészkek védelme, s örvendetes, hogy ehhez a Pilisi Allami Parkerdőgazdaság hathatós támogatást nYújt" Egy lépés előre, hogya Visegrádi Erdészet külön alkalmazottat tart a'" madárvédelem megszervezésére. A tervek ' kidolgozása még folyik. lVliv'eI a , probléma rendkhéül szerteágazó, a védelem eredményessége előre nem látható. A ragadozómadár-védelem gyakorlati m egs zervezése úttörő kezdeményei.és,de tudományos és, természetiér.té'k~iIik védelmében égetően szükséges. Úgy látszi:k, )~?;en a téren a rendelkezések nem elegendőek. Remélem, az el,kÖvetkez§ .évej{beI,l Inál'kedvezőbb adatokkal szolgálhatok afiókák kiröpülésériH és az 'egész ,P ilis területérekiierjesztett védelméről, és ha szaporodni nem is fog azáHomány, dé további phsztulása megállítható. IRODALOM, ' 1. ,CSERESZNYÉS Sz. (1960): A i\lIecsck ,r agadozómadarai . Vertebrata Hung., 2. -

2. A. (1960): Magyarország madarainak' névjegyzéke. Budapest. - 3. NAGY]. (1943): Európa ragadozómadarai. Debrecen. ,...;,,· 4. ,P ,ETERSON, R. T ., MOUNTFORT, G. & HOLLo",r, P. A. D. (1969): Európa madarai. Budapest. - S, TAPPFER, D. (1968): Megfigyelések a kerecsensólyo m keleti-bakonyi fészkeléséről. , Ves'~pi: ém 'Megyei Múz., Közlem. , 7. KEVE

UNTERSUCHUNGEN AN DEN RAUBVÖGELN DES VISEGRÁDER GEBIRGES " Von

P. S O M

O GY l

In seinem als Vorberichtgeda~hten Aufsatz berichtet Verfasser über seine Beobachtungen, d,ie ' er an den Raubvögeln desVisegráder Gebirges durchgeführthat. Unter Hervorhebung der auBerordentlich , réichén Raubvogelfauna' des Gebietes schIagt Verfasser var, diese Gegend unter Naturschutz' zll stellen ,und es als sol(:hes zu verwaI.ten.

116

,