Vizsgálati jelentés a földgáz fűtőértéknek, valamint a korrekciós tényezők megállapításának módjáról

Vizsgálati jelentés a földgáz fűtőértéknek, valamint a korrekciós tényezők megállapításának módjáról

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 2013. szeptember 30-án földgáz fűtőérték és korrekciós tényező tárgykörben hatósági vizsgálatot indított. A földgáz elosztói engedélyeseket és egyetemes szolgáltatókat adatszolgáltatásra hívta fel. A Hivatal által feltett kérdések, valamint az elosztói engedélyesek által megküldött nyilatkozatok lényegi összefoglalása az alábbiakban olvasható:  „A Földgázszállító Zrt.-től milyen módon veszi át átadó állomásonként az adatokat? Milyen számítási eljárás alapján történik a fűtőérték, illetve a korrekciós tényező kiszámítása az ilyen típusú (egynél több fogyasztásmérővel rendelkező) felhasználási helyek tekintetében?”  „A felhasználási helyre vonatkozó adatait felhasználási helyekhez kapcsolódva vagy egy adott ellátási terület egészére vonatkozóan adja-e át a kereskedők részére?” 

FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.: „A szállítótól átvett és az elosztórendszerbe betáplált földgáz fűtőérték adatait társaságunk az FGSZ Földgázszállító Zrt.-től kapja. Az átadónkénti napi fűtőérték adatokat az FGSZ Földgázszállító Zrt. informatikai platformján publikálja. Társaságunk erről az informatikai platformról veszi át az adatokat és ezen adatokat rögzíti saját rendszerébe. A több gázmérővel rendelkező felhasználási helyek esetében az elszámolás során használt fűtőérték adatok megegyeznek az egy gázmérővel rendelkező felhasználási helyek esetében alkalmazott fűtőértékkel. Az elszámolások során nincs különbség az ilyen felhasználási helyen meghatározott fűtőértékek között. A fűtőérték minden adott átadóállomáshoz tartozó felhasználási helyen azonos. Elektronikus térfogat korrektorral felszerelt mérési rendszerek esetében a korrekciós tényező kiszámítása külön nem szükséges, a mért földgázmennyiség gáztechnikai normál állapotra történő átszámítását a térfogat korrektor végzi. A térfogatkorrektorral nem rendelkező felhasználási helyeken a korrekciós tényezőt az adott magassági övezethez tartozó, Országos Meteorológiai Szolgálattól beszerzett napi átlag barometrikus nyomásérték, a településenként, szintén az OMSZ-től kapott napi átlag hőmérséklet, valamint az adott felhasználási helyen felszerelt gázmérőhöz tartozó üzemi túlnyomás ismeretében határozzuk meg. A több gázmérővel rendelkező felhasználási helyek esetében a fentiek alapján kiszámított korrekciós tényező eltérhet, mivel lehetnek olyan felhasználási helyek, ahol a beépített gázmérők üzemi nyomása eltérő (pl. technológiához más nyomású földgáz szükséges, mint az épület fűtéséhez, ezért a két felhasználást külön-külön eltérő nyomáson mérjük). A felhasználási helyen mért fogyasztási adatokat, a felhasználási helyhez tartozó korrekciós tényezőt és a fűtőérték adatokat gázmérőnként bocsájtjuk a kereskedők

1

rendelkezésére ÜKSZ1 által meghatározott, elszámolási mérési adatokat tartalmazó szabványos adatcsere üzenetben (MSCONS).”  TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft.: „A Földgázszállító Zrt.-től közös jegyzőkönyvezéssel kerül a gáz átvételre gázátadó állomásonként. A jegyzőkönyvben szerepel az átvett gáz mennyisége m3 és MJ értékben kifejezve, illetve a gázminőségre vonatkozó adatok, közöttük a fűtőértékkel. A napi fűtőérték adatok az FRI Informatikai Platformjáról kerülnek letöltésre. Tekintettel arra, hogy a fűtőérték átadóállomásonként jellemző, így több mérővel rendelkező felhasználási hely esetében az összes érintett mérő vonatkozásában azonos fűtőérték kerül figyelembe vételre. A korrekciós tényező számítását a TIGÁZ-DSO Kft. Földgázelosztási Üzletszabályzatának II/5. sz. melléklete tartalmazza. Minden gázmérő esetében ennek megfelelően kerül a korrekciós tényező meghatározásra. Több mérővel rendelkező felhasználási helyen eltérő lehet a korrekciós tényező, amennyiben a mérés műszaki paraméterei különböznek (nyomás, beépített hőmérséklet korrekció, stb.). A fűtőérték adatok honlapunkon kerülnek publikálásra. A korrekciós tényezőt az elszámolási adatokat tartalmazó, az adatcsere modellnek (ÜKSZ XXI. számú melléklet) megfelelő MSCONS üzenetben adjuk át az érintett rendszerhasználó számára. Ezen adatállományban mérőnként szerepel a korrekciós tényező értéke.”  ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.: „A fűtőérték tekintetében: a Földgázszállító Zrt. és az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. között a kommunikáció a Szállítási Rendszerüzemeltető által működtetett Informatikai Platformon történik. Minden gáznapot követően közzéteszik a napi operatív adatokat átadónként: mért mennyiség (MJ, m3); minőségi paraméterek: fűtőérték, Wobbe-szám, égéshő; teljes gázösszetétel. Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. elosztást végző informatikai rendszere automatikusan átveszi ezeket az adatokat. A korrekciós tényező tekintetében: egyazon elszámolási időszakot vizsgálva a korrektor nélküli, jellemzően 100 m3/h alatti, többmérős felhasználási helyek esetében a korrekciós tényező értéke mérőrendszerenként eltérő is lehet, aminek okai a következők: a.) A felszerelt elszámolási célú mérők típusa különböző lehet (hőfokkompenzátoros, vagy nem hőfok-kompenzátoros). A hőfok-kompenzátoros mérők esetében csak a gáznyomás, míg a nem hőfok-kompenzátoros mérőknél a gázhőmérséklet és a gáznyomás együttesen veendő számításba a korrekciós tényező meghatározásakor. b.) A mérő telepítési helye is különbözhet (kültérben, belső térben), ennek megfelelően a mért földgáz figyelembe veendő hőmérséklete különböző, aminek következtében a számított korrekciós tényező is különböző lesz. c.) A mérési nyomás értéke is különbözhet egy telephelyen belül (Társaságunknál a SAP ISU-ban ez a gáznyomás övezet), aminek következtében a korrekciós tényező értéke is gáznyomásonként, azaz mérőnként más és más.

1

A magyar földgázrendszer Üzemi és Kereskedelmi Szabályzata

2

A fenti három tényező külön-külön, együttesen, és azok kombinációjában is befolyásolhatja a mérőnként számított korrekciós tényező értékét! A korrekciós tényező számítása a számlázáskor, az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. Üzletszabályzat 5. sz. mellékletében részletezett számítási algoritmus szerint történik. A fűtőérték számítás mérési pont szinten történik, elszámolási időszakra vetítve a 20 m3/h alatti bekötések esetében az elszámolási időszak napi fűtőérték adataiból matematikai átlag számítással, míg a 20 m3/h feletti mérési pontok esetében az elszámolási időszak napi fűtőérték adataiból súlyozott átlag számítással kerül megállapításra. A súlyozást a mérési pontot ellátó átadó állomáson az elszámolási időszak napi átvett gázmennyiségei alapján végezzük el.”  E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.: „Az átadóállomásonkénti volumen és fűtőérték adatokat az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. elektronikus úton veszi át a napi és a hóvégi végleges allokációk alkalmával. A felhasználási helyre vonatkozó korrekciós tényező és fűtőérték adatokat az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. Földgázelosztási Üzletszabályzatának 7.13 fejezete, valamint annak 5. számú mellékletében leírtak szerint számítjuk. Az elszámolási adatokat (volumen, fűtőérték, korrekciós tényező) minden elszámolás alkalmával felhasználási hely szinten adjuk át az érintett kereskedő részére. Előfordult arra vonatkozó panasz, hogy profilos felhasználási helyen eltért a két mérő esetében az átlagfűtőérték a profil mentén történő időbeli elhatárolása, valamint a kerekítések miatt.” Az engedélyes arra is adott példát, amikor egy felhasználási hely két távleolvasott mérőjére elszámolt fűtőérték volt eltérő. Ebben az esetben az eltérést az okozta, hogy a hőmennyiség számításánál a napi fűtőértéket a napi fogyasztással súlyozva vették figyelembe, majd az így számított hőmennyiségből származtatták vissza az elszámolási időszak átlagos fűtőértékét, így ha a két mérőn eltérő volt a fogyasztás, akkor elérő átlagfűtőértékek adódtak ugyanarra az időszakra.  E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt: Nyilatkozata megegyezik nyilatkozatával.

az

E.ON

Dél-dunántúli

Gázhálózati

Zrt.

A Hivatal által feltett második kérdéscsoport, valamint az egyetemes szolgáltatói engedélyesek által megküldött nyilatkozatok lényegi összefoglalása az alábbiakban olvasható: 

„Milyen számítási eljárás alapján történik a fűtőérték, illetve a korrekciós tényező kiszámítása az ilyen típusú (egynél több fogyasztásmérővel rendelkező) felhasználási helyek tekintetében?”



Az Engedélyes a felhasználási helyre vonatkozó adatait felhasználási helyekhez kapcsolódva vagy egy adott ellátási terület egészére vonatkozóan kapja-e meg az elosztói engedélyestől?”

3

 FŐGÁZ Zrt.:

„Többmérős felhasználási helyek esetében – az egymérős felhasználási helyekkel azonos módon – felhasználási helyre, illetve elszámolási időszakra vetítve határozzuk meg a korrekciós tényező, illetve fűtőérték átlagot. A kereskedelmi engedélyes az illetékes elosztói engedélyestől a felhasználási helyhez tartozó fűtőérték-, és gáznyomás övezetre vonatkozó adatokat kapja meg, a hőmérséklet és légnyomás adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat területileg illetékes állomásától érkeznek be. A saját és idegen elosztási területhez tartozó, FŐGÁZ ellátásban lévő felhasználási helyek elszámolási időszakra vetített korrekciós tényező és fűtőérték meghatározási számítási metodikája azonos. Korrekciós tényező meghatározásának metodikája alapvetően 2 típusra osztható: a) Az elszámolás során a SAP által elvégzett nyomáskorrekció biztosítása A gáztechnikai normál állapotra átszámított gáztérfogat meghatározása: Vgn =Vü (Pü/ Pgn) ahol: Vgn gáztechnikai normál állapotra átszámított gáztérfogat (m3) Vü a gázmérő által mért üzemi állapotú gáztérfogat (m3) Pü= Pb + ∆p Üzemi állapotú gáz nyomása Pb a mérési időszak légköri nyomásának átlaga (bar) ∆p az MSZ 7048/1-1983. sz. szabvány előírása szerint, a mérési helyen (a gázmérőben) lévő túlnyomás Pgn gáztechnikai állapotú gáz nyomása 1.01325 bar b) Az elszámolás során a SAP által elvégzett nyomás - és hőmérsékletkorrekció biztosítása. A gáztechnikai normál állapotra átszámított gáztérfogat meghatározása: Vgn =Vü (Pü Tgn / Pgn Tü) ahol: Tgn gáztechnikai állapotú gáz hőmérséklete 288.15 K (15 Celsius-fok) Tü = 273.15 K + tü tü az üzemi állapotú gáz hőmérséklete (Celsius-fok) Fűtőérték meghatározás: A) A 20 m3/h névleges összteljesítmény alatti felhasználási helyek esetén a felhasználási helyre, illetve ezen belül elszámolási időszakra vetített fűtőérték átlag az elszámolási időszak napjaira vonatkozó napi fűtőértékek számtani átlaga. B) A 20 m3/h és a feletti névleges összteljesítményű felhasználási helyek esetén a felhasználási helyre, illetve ezen belül elszámolási időszakra vetített fűtőérték átlag az elszámolási időszak napjaira vonatkozó napi fűtőértékek súlyozott átlaga. A súlyozás az adott felhasználási hely fűtőérték övezetének (átadó állomás) megfelelően az adott átadó állomáson a naponta betáplált mennyiség alapján történik.”

4

 TIGÁZ Zrt.: „A fűtőérték adatokat átadó állomásonként, míg a korrekciós tényezőt gázmérőnként kapjuk meg az elosztói engedélyestől. Amennyiben egy felhasználási helyen több gázmérő van felszerelve, úgy a gázszámlán az egyes mérőkre vonatkozóan feltüntetett korrekciós tényező és fűtőérték adatok eltérhetnek egymástól. Azonban ezen mérők valójában nem eltérő, hanem azonos hőmérséklet és fűtőérték övezetbe vannak besorolva. Az éves egyszeri leolvasásra való áttérés alkalmával szakmai elvárás volt a Hivatal részéről, hogy az éves, valamint a havinál hosszabb elszámolási időszakok esetében az elszámolásokban kiszámlázott gázmennyiséget a fogyasztói jelleggörbe alapján kell részidőszakokra megosztani. Az elszámolás során mindig az adott részidőszakhoz tartozó tényleges korrekciós és fűtőérték adatokat vesszük figyelembe, annak érdekében, hogy fogyasztóink a tényleges fogyasztáskor érvényes gázminőségi adatok alapján fizessék meg az elfogyasztott hőmennyiség ellenértékét. A hőmérséklet és fűtőérték övezeti adatok feltöltése naponta történik. Mivel adott felhasználási helyen szereplő valamennyi mérő elszámolási időszaka és részidőszaka is azonos, így az egyegy részidőszakhoz tartozó korrekciós és fűtőérték adatok is megegyeznek. Az elszámoló számlán egy-egy részidőszakra vonatkozóan az összesített gázmennyiség kerül kiírásra, az érvényes kerekítési szabályok figyelembe vételével. A gáztechnikai normál mennyiség és hőmennyiség számításához a naponta rendelkezésre álló fűtőérték és a korrekciós adatok naptári, havi átlagát használjuk fel. A naptári hónapokban elfogyasztott üzemi mennyiséget az üzletszabályzatunkban szereplő módszer, és az abban szereplő jelleggörbék segítségével osztjuk fel. Elvégezve a korrekciót, majd a korrigált mennyiség hőmennyiségre átszámítását, megkapjuk az adott naptári hónapban felhasznált hőmennyiséget. Ennek egész jegyre kerekítésével kapott értéket használjuk fel a számlán szereplő elszámolási időszak átlagos fűtőérték és nyomáskorrekciós értékeinek megállapításához.”  GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.: „A korrekciós tényező számítása: A térfogatkorrekció az elosztói engedélyes illetősége. A fűtőértékre vonatkozóan minden felhasználási hely esetében nyilvántartjuk ügyfélszolgálati rendszerünkben, hogy az mely gázátadó állomáshoz tartozik. A fűtőérték adatokat gázátadó állomásonként, naponta kapjuk meg, ezek kerülnek betöltésre a számlázási rendszerbe. A számlán szereplő fűtőérték a felhasználási helyet ellátó gázátadó állomáson mért, az elszámolási időszakra jellemző napi fűtőértékek számtani átlaga. A fűtőérték tekintetében: a Földgázszállító Zrt. és az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. között a kommunikáció a Szállítási Rendszerüzemeltető által működtetett Informatikai Platformon történik. Minden gáznapot követően közzéteszik a napi operatív adatokat átadónként: mért mennyiség (MJ, m3); minőségi paraméterek: fűtőérték, Wobbe-szám, égéshő; teljes gázösszetétel. Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. elosztást végző informatikai rendszere automatikusan átveszi ezeket az adatokat.”  E.ON Energiaszolgáltató Kft.: „A fogyasztásmérő berendezésen leolvasott értékek gáztechnikai normál m3-re átszámítása felhasználási helyenként, napi fűtőértékből képzett időszaki átlagfűtőértékkel történik. Az E.ON Energiaszolgáltató Kft. részére a gáztechnikai normál m3-ben átszámított mennyiség felhasználási helyenként 5

történik. A korrekciós tényezők átadása szintén felhasználási helyenként történik. ” A nyomáskorrekció számítására vonatkozó jogszabályi és az – engedélyesek által többször hivatkozott – elosztói üzletszabályzatokban foglalt előírások a következők: A 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról (a továbbiakban: Vhr.) 2. sz. mellékletének 6.3 pontja szerint: „Az elszámolás alapja a szolgáltatott gáz fűtőértéke, valamint a fogyasztásmérő berendezésen leolvasott érték, amelyet a földgázelosztó gáztechnikai normál m 3re számít át. A gáztechnikai normál m3-re átszámítás szabályait a földgázelosztó üzletszabályzatában kell meghatározni.” A nyomáskorrekcióra, hőmérséklet-korrekcióra vonatkozó előírásokat, továbbá a gáztechnikai normál m3-re átszámítás szabályait valamennyi földgáz elosztói és egyetemes szolgáltatói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza. Az üzletszabályzatokban foglaltak formai szempontból eltérnek, azonban lényegi tartalmuk megegyezik, amely alapján a gáztechnikai normál m3-re átszámítás az alábbi képlet alapján történik:

- a gáztechnikai normálállapotra átszámított gázmennyiség (kiszámlázott mennyiség) m3) - a gázmérő által mért üzemi mennyiség (m3), - a gáz abszolút nyomása (mbar), - a gáztechnikai normálnyomás (1013,25 mbar), - a gáz mért üzemi hőmérséklete /K, 273,15+ (°C)/ - a gáz mért üzemi hőmérséklete (°C) - a gáztechnikai normálhőmérséklet /288,15 K, (15°C)/ - a számlán megjelenő korrekciós tényező Hőmérséklet korrekció: Szabadtéren elhelyezett gázmérő esetében hőfok-kompenzátoros gázmérő kerül felszerelésre, amely a hőmérsékletkorrekciót automatikusan elvégzi. Zárt helyiségben elhelyezett gázmérő esetében hőmérsékletkorrekcióra nem kerül sor. Amennyiben nem hőfok-kompenzátoros gázmérő szabadtéren kerül elhelyezésre, úgy a hőmérséklet korrekció az elszámolás során a számítógépes rendszerben – az Országos Meteorológiai Szolgálat által megadott – 1 méteres mélységben mért talajhőmérséklet figyelembevételével kerül sor. A fentiek alapján a hőmérséklet-korrekció történhet: -

hitelesített, hőfok-kompenzációval ellátott fogyasztásmérő berendezéssel, a mérési helyen, hitelesített mérőeszközzel mért földgáz hőmérsékletnek a mérési időszakra vonatkoztatott átlagával, hitelesített mérőeszközzel történő hőmérsékletmérés hiányában átszámítással, mérési időszakra vonatkoztatott átlagérték alkalmazásával. A szabadba telepített fogyasztásmérő berendezés esetén a fogyasztásmérő berendezésnél mért földgáz hőmérséklete azonos a külső hőmérsékleti értékkel, vagyis az OMSZ által a szolgáltatási területre megadott átlagértékkel.

6

A nyomáskorrekció az alábbi két tényezőből áll össze: a gázmérőben lévő túlnyomás (üzemeltetési nyomás) (lakossági fogyasztók esetében 25mbar), - a felhasználási hely tengerszint feletti magassági szintjéhez tartozó barometrikus nyomásérték. Ez utóbbi esetében figyelembe veendő tengerszint feletti magasságot a fővárosban kerületenként, vidéken pedig településenként határozzák meg. A különböző tengerszint feletti magassági szintekhez rendelt barometrikus nyomásértékek elszámolási időszakra vonatkozó átlagértékeit az Országos Meteorológiai Szolgálat meghatározott rendszerességgel megküldi az elosztóknak. Az elosztói engedélyes az elszámolási időszakra vonatkozó nyomáskorrekciós tényezőt a barometrikus nyomás, valamint a gázmérőben lévő túlnyomás értékéből határozza meg. -

A Hivatal megállapításai: Az elosztói engedélyesek nyilatkozataiban megadott információk alapján a Hivatal megállapította, hogy a gáztechnikai normál m3-re átszámítást az elosztói engedélyesek az üzletszabályzatukban foglaltak szerint végzik. Az engedélyesek nyilatkozatai alapján több tényező függvénye lehet, hogy eltérő-e az ugyanazon felhasználási helyen felszerelt mérőknél alkalmazott korrekciós tényező: -

rendelkezik-e a felhasználási helyen felszerelt fogyasztásmérő beépített hőmérséklet-kompenzátorral. Amennyiben nem, akkor a gáztechnikai normál m3-re átszámítás során a gázhőmérsékletet is figyelembe kell venni. Ebben az esetben a figyelembe veendő gáz hőmérséklete függ attól, hogy a fogyasztásmérő kültéren vagy beltérben van elhelyezve.

-

a felszerelt fogyasztásmérő beépített üzemi nyomása;

-

a felhasználási hely tengerszint feletti magasságához tartozó barometrikus nyomásérték. Ez utóbbi esetében nyilvánvalóan nem lehet eltérés az egy felhasználási helyen belüli gázmérők vonatkozásában.

A Hivatal megállapította, hogy ezek az eltérések az elosztói üzletszabályzatok fentiekben ismertetett előírásaival összhangban vannak, így a Hivatal elfogadja azt, hogy eltérő műszaki paraméterek esetén ugyanazon felhasználási helyen lévő több fogyasztásmérő esetében eltérhet az alkalmazott korrekciós tényező értéke. A fűtőérték számítására vonatkozó jogszabályi és elosztói üzletszabályzatban foglalt előírások a következők: Az elszámolás alapját a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 4. § (3) bekezdése határozza meg: (3) „Az elszámolás alapja a földgázszállító által a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) érvényes minősítésével rendelkező gázmérőn mért, naponkénti bontásban jegyzőkönyvben megadott, és ezen napi fűtőértékek alapján - a szolgáltató által a mérési időszakra gázátadó állomásonként és településenként - alkalmazott átlagos fűtőérték, amit kéttizedes pontosságú MJ/m3 értékre kell kerekíteni.” 7

Az ÜKSZ 13.1 pontja a földgáz mennyiségének és minőségének meghatározására vonatkozóan az alábbi előírásokat tartalmazza: 13.1 (b) „A földgáz energiatartalmát napi elszámolási időszakra a napi normál állapotú térfogat és a 6.8.1.2 fejezet szerinti napi átlag fűtőérték szorzataként, a kerekítési szabályoknak megfelelően egész számra kerekítve kell meghatározni.” 6.8.1.2 (e) „A gázhálózaton telepített kromatográfokban képezni kell a földgáz minőségi paramétereinek órai és 24 órás átlagértékeit.” Az elosztói, ill. az egyetemes szolgáltatói engedélyesek közül a TIGÁZ Zrt., az E.ON Közép-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. nyilatkozott úgy, hogy a kerekítések miatt különböző átlagfűtőértékek tartozhatnak ugyanazon felhasználási hely két különböző mérőjéhez. Ezen túlmenően – a Főgáz Zrt. és az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. – nyilatkozata alapján a 20 m3/h névleges összteljesítmény alatti felhasználási helyek esetében a napi fűtőértékek elszámolási időszakra számított számtani átlagát, míg 20 m 3/h és afeletti névleges összteljesítményű felhasználási helyek esetében a napi fűtőértékek súlyozott átlagát veszik figyelembe. Az E.ON Energiaszolgáltatói Kft., illetve a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. úgy nyilatkozott, hogy az átlagos fűtőértéket a napi fűtőértékek számtani átlagaként állapítja meg. A Hivatal megállapításai: A fentiek alapján megállapítható, hogy az engedélyesek az átlagos fűtőérték számítása során nem alkalmaznak egységes gyakorlatot. Megállapítható továbbá az is, hogy ugyanazon felhasználási helyen belüli több mérő vonatkozásában a számlán megjelenő fűtőértékekben eltérések lehetnek, amelynek okaira vonatkozóan az engedélyesek az alábbi tartalmú nyilatkozatokat tették:  a számlán nem az elszámolási időszak napi fűtőértékeinek számtani átlagaként számított átlagos fűtőérték kerül feltüntetésre, hanem az átlagos fűtőérték (két tizedesjegy pontosságú) figyelembe vételével kiszámított hőmennyiség egész számra kerekített összegéből visszaszámolt fűtőérték, amely a kerekítések miatt eltérő fűtőértéket ad vissza a különböző fogyasztású mérőkre.  az engedélyes eltérő átlagszámítást alkalmaz a fűtőértékre a 20 m3/h alatti és a 20 m3/h vagy afeletti névleges összteljesítményű bekötések esetén. (20 m3/h alatti bekötések esetében az elszámolási időszak napi fűtőérték adataiból matematikai átlag alkalmazásával, míg a 20 m3/h feletti mérési pontok esetében az elszámolási időszak napi fűtőérték adataiból súlyozott átlag alkalmazásával kerül megállapításra az átlagos fűtőérték.)  távleolvasott mérők esetén abból is adódhat eltérő átlagos fűtőérték ugyanazon felhasználási hely két mérője esetében, hogy a hőmennyiség számításánál a napi fűtőértéket a napi fogyasztással súlyozzák, majd az így kiszámított hőmennyiség kerekített értékéből számolják vissza az elszámolási időszak átlagos fűtőértékét. Ha a két mérőn eltérő volt a fogyasztás az elszámolási időszakban, akkor a fenti számítási eljárással eltérő átlagfűtőértékek adódnak ugyanarra az elszámolási időszakra. Mivel a számlán feltüntetendő átlagos fűtőérték számítására vonatkozóan sem jogszabályi, sem üzletszabályzatban vagy ÜKSZ-ben foglalt előírás nincs, továbbá az sincs meghatározva, hogy a fűtőérték számtani vagy súlyozott átlagát kell figyelembe

8

venni, így a Hivatal megállapította, hogy az engedélyesek gyakorlata nem ütközik jogszabályi vagy szabályzati előírásba. Lehetséges további lépések: Amennyiben megfogalmazódik az a jogalkotói szándék, hogy a korrekciós tényező, vagy a fűtőérték számítására vonatkozóan egységes engedélyesi gyakorlat kerüljön kialakításra és alkalmazásra, annak részletes szabályait jogszabályban (végrehajtási rendeletben vagy árrendeletben), esetleg az elosztói üzletszabályzatokban kellene rögzíteni. Ezt a változtatást azonban célszerűen meg kell előznie az engedélyesi gyakorlatok alapos feltérképezésének, amelyek megismerését követően a fogyasztóvédelmi érdekképviseletek bevonásával meghatározásra kerülhet egy olyan „legjobb gyakorlat”, amely a későbbi jogszabályi vagy üzletszabályzatban foglalt szabályok alapjául szolgálhat. A jogszabályi előírások megváltoztatása sem tudja azonban 100%-osan biztosítani, hogy egy adott felhasználási helyen található két fogyasztásmérőre ugyanaz a korrekciós tényező és fűtőérték kerül majd a számlán feltüntetésre. Ezen két tényező eltérésének rendszertechnikai okait az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: Korrekciós tényező eltérésének rendszertechnikai okai: 1.

Elektronikus térfogatkorrektor léte vagy hiánya a gázmérőn

2.

Elektronikus térfogatkorrektor hiánya esetén: hőfokkompenzátoros mérő esetén csak nyomás korrekció van hőfokkompenzátor nélküli mérő esetén hőmérséklet és nyomás korrekció is van

3.

Gázmérő üzemi túlnyomásának mértéke (ha eltérő gáznyomás övezetben vannak a gázmérők)

4.

Gázmérő elhelyezése (épületen belül és szabadtéren eltérő a gáz hőmérséklete)

5.

Az előző négy pontban szereplő jellemzők többféle kombinációja

Fűtőérték eltérésének rendszertechnikai okai: 1.

Eltérő leolvasási időpontok (leolvasó által, távleolvasással)

2.

Eltérő névleges összteljesítmény (20 m3/h alatt, illetve 20m3/h és felette)

3.

Eltérő a profilok időbeli elhatárolása (a havi fogyasztási arányok különbözősége profilos felhasználóknál)

4.

Kerekítési szabályok (napi értékek havi átlagának visszaszámítása)

5.

Eltérő napi fogyasztási adatok (távleolvasott mérőknél)

9