.\ l«`Ul..DI ELEKTROMAGNESES TÉR PC-TÍPUSÚ PULZACIOINAK VIZSGÁLATA A NAGYCENK MELLETTI OBSZERVATÓRIUM ADATAI ALAPJÁN Kivonat VERÖ JÓZSEF* okl. geofíziktısmzérıiökri-ek
-
.i Nı~hézipa1`i Műszaki Egyetem Bányamérnö-ki Karához. be-nyújtott és elfogadott. doktori értek e-zésé-bő-l Az értekezés birálói: Dr. Csókás János, tszv. egyetemi tanár, a fiz. tud. kandidátusa; Dr. Szabó János, tszv. egyetemi docens, a. fiz.. tud. kandidátusa. A Vizsgabizo-ttság tagjai: Dr. Szilas A. Pál, egyetemi tanár, dékán, a műsz. tud. kandidátusa,
elnök; Dr. Csókás János, tszv. egyetemi tanár, a fiz. tud. kandidátusa; Dr. Richter Richárd, egyetemi tanár, a műsz. tud. kan-didátusa. Az értekezés beadásának időpontja: 1964. január 25. Az értekezés elfogadásának időpontja: 1964. október 24.
l. A földi elektromágneses tér gyors, egy percnél rövidebb periódusú változzˇısail -il-._i-ııl Balfoar Stewart említette az 1859. augusztus 2-8-i nagy mágneses viharról írl. i.„ilııı:ııı_r:'ıba`n. Részletesebb tanulmányozásuk akkor vált lehe-tségessé, ami-kor 1896--„z l-.'.«z-liı-nhagen megszerkesztette nagy érzékenységű (0,3 rfnim, 1 3) = 10"5 Gaussl iiiıiıts elölolású mágneses regisztráló berendezései; Potsdamban. Kimutatta, hogy iiiıı.-il 1viaı,vzıl<ı`abban 20 sec körüli periódusú változások jelentkeznek, s ezeket ,,e1enıi iı|.iıııııkııal~:*~` nevezte el azon feltevés .alapján, hogy ilyen hullámokból tevődik iissze iii.ii~_ıiı-ses tér zavartsága. Az.t is megál1apítot.ta, hogy a pulzációk t-érbelileg el.i'~i.'. ii-1 ıı-ı'ı"ılelen egyszerre. azonos p-eri-ó-dussal jelentkeznek. l~.'.-u-livıilı.agen és kortáı`-.sai vizsgálatai után hosszú ideig kevés figyelmet szenteli iz.-i-kııı-k a jelenségeknek. Az érdeklődés újra akkor kezdődött, amikor az 1946-es . ı \-i~i;i- lele Franciaországban a mágneses pulzációk elektromos megfelelőit a lel~ .i .i-.ii-. ııııˇiılszer rev-én az alkalmazott geofizikai kutatás szolgálatába állították. 1956 .. .il l'iı;;ııi.arrl -es 'F1ii.lion.oe megalapo-zta a Föld mé`lyszer.kezeté-nek kul..atásáı`a alkalzi. iiiiıı.:ııı~lnlel1uri]-:us módszert, .amelyhez már egyszerre kell a te-llurikus és ınfıg. . kiiııııııiııeıısekel ı`e;.»,`isztı`á1ni. Ennek nyomán a Szovjetunióban. Japánb:.nı, az ii -.iılı Allaıııiıklizııı nagy lendülettel indult meg a pulzáció-k kutatása. .\/. .-1l_|'r-i'-n-11'-lv magneiohiclroclinamikus hullámoknak a Föld mágneses leı`(~1>eıı zi.. li-ı`_'|i~ı|ı`-.-zi \'isr.ıiıı_\`:ıil elméletileg vizsgálva. Dungeynek sikerült elős7.i'ır l<"ılıh<ˇ~-. -.ı„- ı-l|'oi~..`ıillı:ılıi ıııııiıysııfızalot adnia a pulzációk sajz'ıtsE'ıgai1`a. ` lıı
\'ı*ııı .lııf-.ı-l' :ı.“ l\ı'1`.\ (;ı~ııi`ı.f.ıl<:ıi l\'u1:ı1ıı 1.:-iiiıı`:ıli`ıı`iiın`ı.`ııı:ıl< (.\`«ifiı`«ııı) 1iıılıiıiı.iıı_\`ıı-: lıiıııı
I
1),
llıı/aıııl~.Iı.`ııı rı (2:-ıılı/iluıı l\-'lııııluıllıı/_ıı.~._~-.ı-1.; ııı;ıı` :ı/. Eıll ı~-. 1-vı-li ı-lvlvıı \.`ı~ı;.-'rtl lvllıı ıil.ıı~. ı|ı:ıı`ı ıııı-ı`ı"-ii-lwl, .s ı~\`\`ı'| lı~lı~lıı`ı'ıll :ız 1-ıwlvklııılı-.s ıı |ıııl/ııvııilf. lı~ı`ııu~~./.vlı° ırııııl ıs,
.ıııııııl iızl ı~,:;\` I'ı~kııı;',-.\opı`oıı lmzııllı ıi.s.~;`/.ı~ıııı~ı`ı~s llilhti), ııı;ı_|(l Hlíıı lıvıı :ı N:ıg_\'(`ı-ııli ıııı-Ilı-lli ıilıszı'ı`v:ılı`ıı`iı_ıııı ıııı`ilu"ı(Iésı.ˇ'ııcl< ıııLrgiııL.lLıl:'ıs:ı l:ıIıúsíL_i:ı. lš:`ıı` az illő-l_>l.ıi -ex,-'ekbcn nagy .anyag gyúll össze ıı plılzációklciıl knııcsolııl.o:~::ın, z-/.i-li Iı:ıs;f.:ııısíl:iıs;'ıl sok tényező zavarja. Szinte minden obszeı`va1_óı`ium más rnüszewktu-l ı`ı-gi.-„"/.1ı`:'ıl. eltéı`nok a feldolgozási módszerek, p-éldául még a nemzetközi elneve`/.bsı-Ia is ll) év alatt háro-mf-élék vo-ltak. Emellett, különösen .a földi áramok esetében. az egyes állomás-ok geoló-giai-geo-gráfi-ai helyzete, fö-ldrajzí szélessége, a környéken levő ipari léte-sílményekből szár`maz'ó zavaró hatások nagyon megnehezítik az értelmezést. Éppen ezen okok .miatt fontos-nak tartottuk, hogy a pulzáci-Ők sajátságaira .
|
_.
.
.
.
.
Í,
vonatkozóan saját adatokkal rendelkezzünk, s ezek alapján próbáljuk .keletkezésük kérdéseinek tisztázását, se-vvela földi magñeto-szféra isrnere-tét valamelyest elősegíteni.
2. A Nagycenk mellet.tí =ozbszer`vató«rium Soprontól 1 2 «kIm-re K-re, a Fertő tó déli partjának közelében heilyezkedfilk el. A Nemzetzközii Geofizikai Évblen, 1957-ben történt mıegnyitása óta 20 mmfóra előtolással, 0,18 mVfkıTı;'mm ~é~rz«é`k-enységge-l folyamatos földi áram-regi;sztırátum,mal rendelkezünk. Havontıa lhárom napon, a nemzetközil-eg megszaibott időszakban, és egyes más al*ka~lmakko.r is külön la pulzácíók vizsgálatfársa 20 mm,/perc előtsolással és az elfőző-höz 'hasonló érz ékenységgel gyo-rs regisztrálást is végzünk Műszeneink la G-eo«fiz.iikaí Mérömyűszerek Gyárának soproni iműlhelyében kéiszültelk. Az alk;ailmazot`t 1 0"*-1 0"" Afimmfms érzlékenyıséšű, folyadzékfosillap-itásiú Picard-gialvanoimiéterek torzí-tás nélkül a 10 sec fele-tti periódiusok átvitelére alkalmasak, de jelentékenyen csillapitva még 1 :sec-os változás-ok 1követ.és-ére is képesek. Az: oibszervatóriumi berendezéseket és a feldolgozás módját riéfszletes-ebben [1], [2] ism-erteti. Vizsgálataink .alapjául elrsőszorban la gyors regisztrátumok alapján a különböző ıperiódursú -pulzácíók gyakorisága, ezek amplitúdója és más jellemzői szolgáltak. Megihatároz.á.sufk negyed-órás időkö-zö-nlként történt. A leghosszabb és le-gr`öv`ide-bıb megtalált periódus alaipj á.n súlyoztuk a kiolvasásokat, “hiszen ihfa la sáv szél.es, vagyis sok k`ülönf»él~e pe-ríódurs egyszerre lép fel, egy-egy periódus előfordulási gyakorisága kisebb. Az így meghatározott súlyiszfámo'-kat 3 óránként össze-geztüik, a kapott összeg jellemző az egyes periódusoki gyakzoriságára. Igy 1 . . .30 sec-`í;g minden máso~dper`cre, 50 sec-ig minden im-áisodik, 120 sec-ig minden itıizedıik m:áso«diperLc.re, majd fél@percenk«ént véve a per-iódusoõkat, határoztunk meg lezrel-ékes gyak-oriságokat, s ugyanakkor .ismert volt a pulzációık amıpl`itúdó-ja, típusa, Valamint a mágneses tevékenység mértéke is. A lassú r*eg`i,szitrátumokbiól »elsősorban a ipulzációk napi látlagaimipilítúldzóját jellemző K I kara“kterszá@m-ot :használtuk fel vízs.gál.ata=ín`klbian. Ez 7 év minden egyes niapjára rendelkeezésünkre állt. 3. Mielõtt kissé részletesebben foglalkoznánk la Nagycenk melletti obszervatórium eredmény-eivel, fel-sorolj uk .a pulzációk lefg-fo«ntzOsaibı`b csoportjait és a Nemzet közi G-eodéziiaí és Geof-ízikai Unió XIII. fkongresszusán 1963-ban elfogadott n-evüket: pc 1: régebb-en pp, gyöngy-tipusú pulzáoióknak neve-zté'k őket. 0,2-5 -sec az al,a«ppe-riióduis, de ıktb. 1 perces pze«r.*i+ó»dussal modulálva vannak. A hullámalak nagyon szazbfályos. Ered-e-t.iik a földi mágn-estér erövoinaliai mentén mozgó rész.ecskenyalá~b»okkal (protonok vagy elektronok), vagy hidromágnos es =hl-ullám csomagokkal kiaipcsolato-s (1. ábira). pc 2: 5~l0 sec periódusú szabályos pulzációk. Ritkán fordulnak elő, keveset v`izsgáltá"k őket,
pi' Il: HI
--15 svi'-iıs. pi' 4: 45
líill ~`;'ii-os .-`.ml,ı:ˇilyii`-` viilliı'/.:^ı~;iıli, l'Í`/i~li
|».i~pi-Ali liıvifılılıi vi/.sgiˇıliiliıiıık La'ıı`g_yi'ıl.. Mi~g_ji~gyi~`/.ziik,ı hogy ııiiliıııik .ı pi- -I ııpıı-ıii rılkii (2 2%. .'ˇibı`iı). pi- fı: llˇıll
(500 :~`:`:: kő'/lőtt., ugyancsak szzıbályosıık. l{iˇ~s'/ibi~ıı ai :iiırliı
li-ııy iıviˇ~li~i~ıı i~li'il`iıı`(luli'ı, kise-b~b leiı`ı`.ili:~len meg_jele-ni'i pulzáoíók (ı*iÍ~gi niivílk 141), ı`i`-.-.`/.|>i~ıı zi pi' Iš-1.ipu`.-will -együtt fellépő -h(Jss:Z„a'bb p-eı`ii'>dusú Válliı'/ıˇır-;iv`k (ır~;zı ııvviili |.pi-) 1,:iı`l.oznak ido (4. ábra).
' mi zi .ii
.fi - 0: .R5
"1
i 2„'.=i.fiw«z~fi i
l
l
I'
`
.J
T"""`” .
1I!f“ ._
_..----- -`.--.._,.._... ...sá
i
4
3:
1
`
O _ı_
ı_.
.
1 l
3. , I
„
1 1l
l
I. :ılıi':ı
pi
'H 1-
I ii~,\-„ı`.;',_\`) lı|ıiı.sı'ı piilzıˇıififılc
mi rx/n
y
1 ııııll
y
,
'
5
hll
l
y zi "
il
Qišëëë
,
I
z Í
'H
mi ii ır»
ııiv. 1
,
MH vi ki
f
iii.
.ff
zimv/im
f
Í
i
“H
/ 5
i
f *\'\^
1
I
.
i
.
Š
Í
\
l .Iz
- if'
Š
A'-f""\„á}`_
J
_
M
'_ 5
1} ` Š .
""`\ı
._ "
_ _
-:(;_ _'4___-
pıı 4-r; :;z_4
šzãçäı F:
-2^'; ˇ 59' ,
_ _
\
_§_i_i_4f1_§ _!!
_-
_ 23 mtíf m
u. -
,:.. f
-
ii __
_ _.
-l. ábra pc 5.-és pc 3 típusú változások együttes JGÍGHÍRGZÉ-S6
.
_
ˇ CH--I -^- '“
_._
l`
-f :-:I: <.
.q-„A-~
'Í!\_,
`
zjmvfkm
,z>;if.zõc: f,-z:2É?*
_
ı ı ı r-f
_'
I
..
_
_
_
_.
_
_--».i_...`
_. ..„,....
___
__
" .
_
i
ŠÍ ˇ 2-
_ _
.Í'..Íz`-'I'.*l-".-.i-i.'.-';f
.ÍÜÍÍÍ ČÍÍYŠ.,
3. ábra pc 3 tipusú Változások; a két komponeınsben eltérő periódu-sok jelentkeznek
-
i
-
. '
_ _
;1__-:
--
-_
z
z _
z ˇ
. _
\..-_
_
_ ,V
`-r \
_
`
s
._ .
_
:;:_ Š:?
ˇ ,
.
É
»zõfwıi mE `
»
lvl-ısw-v..J. »,
5. ábra pi 1 típusú pulzációk
s
Í
iz
`
.
;
_-
s
2,§mwi„z
ıfnn xvvı
~
r-rr
6. ábra pi 2 t.1'pu.sL'i pulzációk; jol látszik a gyors csillapodás
pi 1: 1-40 sec-os. szab-álytalan változások. Leginkább .a következö pi 2 tipussal együtt lépnek fel. elsősorban mágnes-essen zavart időszakokra. főként éjjel jellemzőek (5. ábra). pi 2: 40---150 sec közötti, többnyire gyorsan csillapodó. hirtelen kezdetű »éjszakai változások (a régi pt). Nyugodt időszakoksban is fellépnek, nagyon gyakran mágneses öböl követi ezeket (6. ábra). ii). 1.
A liıviˇibbl vizs_ı_-,ıˇil:il.ii-liiil. lıi`iı`iıni ı`i`~.~.`zı`i~ l:igi>l_|i.ik: ~i~lőszi`ıı` ii piilziiifıiili i~...-i/.i-:isi`-gi'-vol lliiipcsiılıitiis i-iwliiiiényekkiil l`oglal~kozunk. (n`iiv~i*l ii pc Z! lipii.-.
ı~iıl.~ıi'ily`li:.iii vafn. az crodimény-ck e-lsősorban -eı`ı`e jellemzői-k), i`iia_ji.l liiiliˇııi .i iiıigyim szabályos pc 3-pulzációkkal, végül az éjszakai és nappali piıl'/.ii iiiıli l«:i"ızi">tti átm-en-etıet vizsgál_juk meg. 4. Az el-őzőekbe-n leirt módon kapott zs.pe-ktruimoit az 1957 -63 -közötti ii vv anyagából a 7. ábrán láthatjuk. Egészen kis és egészen nagy pei`ióilii-.iiliı`ı:'il. ii ki-olvasás adottsá.gari miatt .bizonyos torziítázsok. mutatkoznak. l..:ˇı 1.zfiiliig az eloszlást norm.álelosz1-ással elég jól meg lehet -közelíteni. ValóAıiıiiségi. papíron .azonban (8. ábra) 12 és 30 :sec táján erős törés látszik ii .-;pi~kti`umban. Ezt a töriést úgy lehet értelmezni, ihogy .a jelzett határok 1-.iixilitt egy külön, az alaipelosszlástól független második ipulzációcsoport jvlz-ıillivziék. Mivel -e-nnek periódusa közelitőleg a pc 3-típus pe-riiódusával i-izyi-zilk meg. kézen-fekvő, “hogy a kettőt azon-osítsuk. Ezek .szerint ~-- »erő-.i-ıi li-i~-gysz:.e«rúsi`tve .a helyzetet . .a pulzációk tzartoimányában két különli-im i~i`edetú -és -megjelenésű formájú csoport jelentkezik: az első szabályiı-s iiliiliii piulzáoió-kból áll. közepes periódusa 21 sec, része az összes pulzációkiii il kb. 32°/0 -.a (nappal 50 _ _ . 70, éjjel 0 _ _ _ 30°/ii). A másik :sokkal szélesebb i i i~|i vi-nciatartományú, közepes periódiusa 26 sec. Ebbe tartoznának a pc 2. ii- -I. pc 5 tipusú váltfozások is. A pc 1 túlságosan ritka ahhoz, hogy az öszfi-izvzett spektrumban észrevehető legyen. Erdekes, hogy egy-egy évben a iz i -ı fiiˇiv szétváláisa nem határoiziottr, illetve a határok a ina=pfioltci.kl.u.s folyaiii.iii i-ltolódna-k. A mágneses tevékenység növekedésév el a szabálytalan „il/;'ii~iól< aránya erősen nő (40-ről 100 % -ra. sőt .a pc 3 helyén minimum iiı1ıl;il.ki)Z;iik).
lti-Rszleitezsebben vizsgálva a mágneses tevékenység és a pulzációk kap. ii|.~il:ˇit_ azt találtulk, 'hogy az egyes :sávok gyakorisága .a Kiizıı függvényéı„~ıi' eltérően változik. A kib. 14 sec-nál rövidebb periódusok gy-akoriságii .i li-vi'~keny`ség .nöfveked-ézsével nő. 14. . . 28 sec között. .kiözepes K „H értékni'-l i .iii :i gyak-oriság maximuma, minél hosszabb .a periódus, annál kisebb ii i~i-ki-nységlnél. 28 . _ .40 sec „között a gyakoriság .a leg-kíseilo=bi tevékenyi-i iii'-l maximális, 40.. .90 sec között nincs -határozott kapcsolat, ennél Iiii- -.ziibíb perióidusoknál a gyakoriság a tevékenység növekedésével i-smi'-1. HH (ll. :'lb=r'B.).
lsıncrve a mágneses tevékenység hatását a pulzációkra, megikiséreltük. liiiizy :i nafpfoltcikluson *belüli változásokat függetlenné tegyük a mágneses ii~iii-liviiysiég ugyanilyen időszakon belüli változásaítól, más szóval minden vizi i-.-. évre meghatározzuk za pulzációk várható eloszlását az adott tevél~«`ıı~.z~ii'-gi viszonyok között Az így kiszámított várható spektrum. és a tényl- iii--.i-ii az egyes években mért spe.ktrum,közötti különbséget a 10. ábra ıiiiiıi-li |`i=l a napfoltiszárn függvényében. Alitalában azt ta.paszft.afljuk. hogy iii.-i-_ :iz azonos tevékenységre való redukció után is a napfoltmaximum iilijıiiıi azoknak a sáv-okinak a gyakorisága nagyobb. amelyek a tevi'~ki-iizi-Iili időszakokra jellemzőek, vagyis a pulzáeiókban a ,,megnyugvás" zi ii.i|il`iillıııaximumhoz képest a napfoltimiinimumban nagyobib mérvű. mintiiii i-ı~ı`i- a mágneses tevékenység alapján következtetni lehetne. .-\ li'|,.|| :i/_ i-li~kt.i`iıııi:igiiif:~;i~s ii~viˇ~ki:i`i_vsiÍ-g ji:ilei`iiziˇ-si'~ı`c liaszniˇili kıirıikii-ı`sz:`iıiı ii Niııiyi-i-iıli . ii- iıı iiIı.~..»i-wzitiiı`ıiiıiib:iıi: :i li-imıiı i`ıi`:i .:il:-itt ta.Daszt:.ill maximum vs iııiıiiınuıiı l
li
i low] i 150
l T8116 spfrkti/I'n.
1957- 1953
ioof
„L
ı ii
jang xv vJ_
É
Š
.Š
Š
ib 13 20 ab
ša
fbo fšoíwšaa safõoaõ
7. ábra Az 1957-63. között mért pulzációk spektruma
„E331 ma, 99 525,* 991 601
501 20 a
10 7 .5 1 1
05 0.1
xv. VJ
0.01 1
ifzlfš É vb 13 z'54`oä01áaz'25f`i ämi`„ 8. ábra Az -elöző ábrán szere-p-e-lt spektrum való-színűsé-gi léptekkel ábrázolva
wıúiıı ıdq| Qııl
,m .
.
._ _ ____._ l^`
l
Í I
1
Í
i
\
\
Í
'
i `
\
I
\
1I
\ \223 \
\ \\
30.5'
Hi
\
l
\ \
` i
\`
l
168
„
rü;
'ff' ,I 715
I/
r 'I
I
I, "°-__ 495
1,'
i9.s
/
`-~.„/ F
:E
120.8
ı
N
m< `
K.._ `~
_
`\
"f'-_.' ."
`§`
-I-Ám-iy Il:
i j
+50 - \._
I
/I i
II
és
I
2%
0
__.-. ___.--"ˇlı
'50 Š
_
1
i.1
if
'iii
kis
2,3
ki
4.5
ı
6.7
I
8.9
KM
9. ábra iii. i-iiyeis különböző periódus-ú pul.- i i i - I (ik gyakoirisá-gának váilt-ozáisa .i .- i-li-k troim.-ágneses te-vékenység'
..2_5_
'
'Í
\
35
0--ii-i-i-»A-z-_i_+' ˇ* \ Q-25 \ -8
`:
>\
*-50 %
`ä +50
`l
\
3?
'N
0
\
8?
L I 4+-1,
_'\
\" _
.45 ;:
ii;
`\`
ÓŰS
ii
-i---«l_ă`_-b-_d_i---O
.L 'M ._ `-\ }".
__
I
T--az
Í Í/ı
-2.5 -
40s §či__FíJo*
Í*
* 25]
0 i
.50 _
-_.Z@BPZ.$.g-*ig
'25'
+50-
\"
Si sit:=>iE:s
30:
I _.-l.
+75 ._
-~_-+_i-.ı-+_i_+-
függvényében i
+254 , -25+* +25- ` li" 0
\\
t4
dfatlva1a' aéatwsa8'/(ife'r AhCJ
zs
'f`s`
+25 -(J
lšlıw-_vı.
l
+25- . 0
"' "'
-+§0
18 1
is
-zs
~ı"
_Óı g
ıi-
+25-J 0
,.
-zs -f'
.Il
I/
-
I
+25 -i
+25 } ,
155
25
0
1
-25 T
0
'50
'
2min
-f`*__ l__,.l.-I-*`1'4'Í. *
f'
/if
4 min
K
l -
1 IA
Š'-l~i l"i-J ii-
25 i
QJ.
`
7 7
S?
8..
0 +0 80 120 760200 240 Na;10{fsza`m{R)
`*'~
120 160 200 290
Napfnftszdm IR)
i~ME×ti2
10. áíbra Az egyes évekre a mágneses tovékenysiˇig ıiiı|.i_v ságának eloszlása alapján kiszámított. clmélcll i'-ii ii ténylegesen mért gyakoriságiili liözötli “'„~ii.~ eltérés iı napfoltsz-ám `l`üggvi'i~nyi'~buiı I
UI'
Niigyiııi ii-i`ili~l-:i-s iıii'ı(|on ii pulzaciolc i~liı~.-„zlasii az év lolyiiiiiiliı i~gi'~szi`.~n ııiii.-A iiiiplolLinaxi-mumkor, mint naploltminimum~koı`. A niiplbltmaximum iilvji'--ii iıyzfiriı-n a pulzációk amplitúdója :sokikal nagyobb, mint télen. A nap-ˇ |`iill...~izi'i.ni csőkkenésév-eil a nyári maximum egyre inkább elmosódik, s helyi~1.lii~ tavazssz.al és ősszel van maximum (11. ábra). 5. Az adatok feldolgozása során külön kiemeltüfk azokat a pulzációkat, :iıiielyeknél a periódusok sziélső értékei között 1 0 Ü/0 -nál kisebb eltérések voltak. Ezek az esetek a legijellegzetesebb pc 3-típusú pulzációk. 632 ilyen v-sctiet találtunk, a közepes periódus 21 sec (reggel 19 . . .21 sec, este kissé hos:szabb, 24 sec körüli). Általában sajátságai eléggé megegyeznek a teljes spektrum tárgyalásánál emlitett, hasonló periódusú tartom.ány-éval. "~„ "-
I"
'Hi
(88 D -i»
r
l .S
r'
m " r '
l S
41,,
'H
"
t S
'
“W
ill 132544:
““"
l Á:
"ˇ`ˇ"ˇ
Ő Á:
l A:
t Ál
t /le
ˇ'
"mˇj
Í Áe
(/( plıfudq/a
-«
8 ÉÉ Š?
5kHz-'Ően
_'
L_!
ëšis “i zperz 'Š
01
'§?00_i
._
-
4.
'~10 .J
-
S
li/h`s!
„ § --'
'I
“"ˇl
Aug. Jan.
19571858
ˇ"`ˇˇ
F`7
Jan.
1959
'
T
Jan.
1960
'
"`"{
Jan.
7
1961
'
T
Jan.
1002
'""ˇ
ˇ?
Jan.
7
alütiam'/adgo:k .toQŠQQ1
_,„_ fu._-8EQz Apuz
1-
-
1963 .“f*i”F*LVJ
11. ábra A maginetoszféra elektroinzkoncentrációjával arányos Whistlerdiszperzíó D és a pulzációk ampliitú-dój.a (Ki) 1957-63-ban `
A szabályos pulzációknál a két komponens közötti fázishelyzetet is me-g tudtuk állapítani: délelőtt a K-i komponens siet 70. . . 100°-ot, délután pedig az északi maximálisan ugyan-ennyit. A két komponens fázisban van a helyi délben, amikor az áramrendszer középpontja a mérési pont felett elvonul. Érdekes, hogy ezeknek a pulzációktnak a períódusa a mágneses tevékenységtől alig függ (ki-s tevékenységnél 24 sec, nagy tevékenységnél 19 :sec a medián). . 6. A nappali és éjszakai pulzációk között általában elég könnyű különloséget tenni, pusz.ta :sziermlélettel meg lehet állapitani közelitőleg egy
regisztrátum napszakát. Eddig még nem foglalkoztak avval a kérdéssel, milyen az átmenet a kétfajta Ltevékeinység kiözött, fokozatois vagy ugrásszerű, bár egyesek úgy vélték, inkább fokozatos. Ezt a kérdést úgy vizsgáltuk meg, hogy minden egyes napon feldolgozásunk alapján eldöntöttük., vajon ugrásszerűen l-ép-e a nappali tevékenység fel, vagy a kis periódusú éjszakai tevékenység (pi 1) periódusának növekedése útján jön-e létre, vagy a pi 2 tipus periódusának rövidülése útján? (alulról, illetve felülről folyamatos átmenet). Az I. táblázat az erre voinatikiozió adatokat tartalmazza: 1 UH
I. t(ibI.á.zat. Az ı~_lsz:ıl<:ıi ı'-H nappali t.ípusLˇı tevı'r.l(en_vs(`g .közötti :'ıl.ııu:`m`t _|ellegc 1(|(<,,„,-,_;, |<
ugrá sszerű
felülről 'alulról fol .matos atmenet gya-korısága %-ban
vs
ıı_\':`ıı' lııwısz-Ősz
36 2-9
!4"l
ııııııfoltmaximum ımpfoltminimum
j
lzls tevékenység
lu"w.vpes tevékenység nagy tevékenység
34 23 40 41 29
8
éj.sza„1-:ai tev ókenység vége
nnpoııll tov(-':k0.n.vBŐR
kezdete
36 22 35 c.nu1.cı1c: > ı×:> ı>w »ı=»ı=- D"'.:T".3*7J"'.3`:S' c>»ı =->ı <:>w0 V. nincs 4h30
2'9 88
egész -'napon át
mw w mwu 3 "-'5".323'. "i5'23'D" cow mo <=>«.z- »z- >ä'č„`z =>ä
|~Zzı~k sz~eri`nt az esetek elég -nagy részében a két tevélk«enység között ugrászz ~ı`ı"ı átmenet van; nyugodt napokon a felülről, zafvart napokon az alulról wılılı folyamatos átmenet gyakoribb. (Megjegyzendő, hogy az egy-es sorokmııı .sx/.one-p.1Ő gy.akëoris.á.glok összege n-em 100 Ü/0, mert néha az éjszakai tevéız ı - ı ıysúg hiányzik, máskor egyszerre van alulról és felülről folyamatos átıııvııvt.) Az átmenet időpontja nincs az évszakokkal összaerfügglésben, hanem zz ııı:ˇıg`nese~s tevékeny-siég szabja meg. ˇ ˇ Y. A pulzációk k.ialak`ulá:sában a legnagyobb szerepe ra Föld imagneı.„-.zl`ıˇ-rájában terjedő magnetoıhidrodinamikus (MHD) liullámoknaık van. li.-4-ik :ız ionoszféra feletti tartományban, kb. 350 km felett ter'jedh«etnek, „Iı„l ıı ı`-észecslkék közötti ütközések gyakor`i~sága nagyon kicsiny. Ez alatt zi -z/.iııt alatt az MHD lhullázmlok foõkiozatosan el~e4ktromág`neses ıhullámokká „lııluılmık át, s így jutnak el a Föld felszín-ér-e. Az MHD hullámok kialakulásának és terjedésének törvényeit a mamwıı- irodalombian is irsmertettétk [3]. A pulzációk sz»empont`já.ból két tipus ıfıl az i l< nagyobb szerepet: I) Az Alfvén által eredetileg felfedezett típusban a penturbácrió terj ezl«=zı iı~:'ınya az erövonalakkal esik egvbe az elmozdulás erre merőleges ııı zı ı ı.--.zverzıális hullám). Sebessége Va = H/ V4 az Q a H mágneses térerösség,
-
:„I :E-z :ı 9 része-cslkesűrüségtől függ. A termodinamíkus mennyiségek perııı lı:`ıı'i('>ja 0.
i
I!) A másik fajta hullám az ún. magnetoakusztiikus hullám az erövonaIA lt ııı ıııorölrelgses-eln is terjedhet. Sebessége a vizsgált helyen a hang sebes«,f_ı~ııl'ıI is függ. Itt már a termodinamıiku.-s mennyiségek (nyomás, sűrűség)
,„lı lııı-lı:'u:i('>ja sem nulla. Ez a típus széles-ebb spektru-mzú, és létrejöıhet nyo„ızı-.lıııIl:'ın`ı hatására is. l|:ı :ı Maxwell-egyenlletleket a földi m.ág.nesteI=et dlipólusnak fel t('ıl.oı„-.wz- oldjuk meg a pulzációk fre kvenoiatartoımányában, és a dipólus tonıë. lwl .-ı l`or`gástengiely irányában vesszük fel, akkor kétféle megoldást ku|„ıııl«.. .-4 ıı kettő egymástól független. Az első a poloidális típus; ez meghlı-I :ı mzıgnetoakusztilkus hullámnazk, az erővonalra merölegesen t-eı`jı~(l. z\ ııı.-lı-zik ıı toıs`z.iı'>s, vagy torroidáliis tipus: az erövonalak mozgása e-gymı'ıstı'ı|
tıı|4|.;z~ılı-ıı, aı zuvaı' csak az orővonalak irányában terjedhet. z
1)!)
/\*/. ıılólılı-i lipııs, :ı l.oı`ziós, l
|<ııl:;ıˇˇı lı;ıl.:"ıı`|`<+ltz(~bolı`v. ()hur_ı/(ısh.i és .lfıırrılıs |4| az egyes <~ı`ı"ıv+ıınzılııkaıt ı*ı~7.|_{(ˇı lıı`ıı`ol
ogyenletből szrámítlıató, a felih.arm«onikus«o4k.ra »pedıig a T), = T1/fn, egyenlet érvényes. Ezekben ds az ivelem, T a rezgés pe-riódusa, Va az MHD hullámdk sebessége-. Westphal és Jacobs szigorú módon :szintén hasonló eredményt kapott [5]. A T1 alapperíódus nagyon erősen függ a földrajzi szélességtöl (80°-nál 5 nap, 70°-nál kb. 40 perc, 60°-nál 98 sec, 50°-nál 13 sec, 10°-nál 0,16 sec). Az így ÍkLiszámitott alapperiódusok csak nagyon kis szélességi sávban Lrnagyarázızıák meg a pc 3 p«eriiódusát. Ez vezette Westphalt és Jaoobst arra a gondolatra_. hogy az er-ővonalak (hossza nem a dipólus
K Ázzá zõızëmuııdm 'ˇ
ˇ
`*m'-> --L.-_
D`
>-Š-»D
_.
Í Napszëf
W
) Föld
.:
Magnerwwm
l
/2afa'm __
__
#_4_
\\\\\
_;
Í
~l
/
in-1_H.rv_»_~×J_ 12. abra A magnetoszféra szerkezete erősen 1ee:gysze`r`űsí`tve P
terének megffelelően számítandó, .hanem figyelembe kell azt is venni, hogy .a Napból állandóan fúj-ó „szél” a fö-ldi magnetoszfférát lehatárolja (12. ábra). Így a fs.ar'kíkörnyéki erőfvonalak jelentékeny mértékben megrövidülnek; evvel együtt azt is figyelembe kell vennünk, hogy az MHD hullámok sebessége felfelé (bizonyos (határok között) nö, vagyis a kis földrajzi szélességről kiinduló erővonalalk esetében a perió-dus hosszabb lesz. Ezekkel a hatásokkal korrigálva az elöző adatofkat, már reálisabb periódusokat kapunfk. A poloidális alapperiódus kiszámitásza nagyon nehéz és ma még nem is megoldott feladat. Különböző szerzők 300 600 sec körüli értéket adnak meg, ami szintén túlságosan hosszú a pc 3-típuısnak. Több lehetőség is van azonban az elméleti és mért periódusok közelebbhozatalára: 1) Az MHD sebességnek a maga-sságtól való függése (13. ábra) olyan, hogy 2-3000 km magasságban maximuma van. Ebben a zónában reflexió alakul ki. A sebességmaxiimum és az ionoszféra közötti üreg önperiódusa 10-30 sec körül lehet egy-es számítások szerint, Vagyis elég jól egyezik a pc 3 perióduzsával. 2) Lehetséges, hogy nem az alapharmonikus, hanem ennek valamelyik felharmonikusa jelenik meg a pc 3 alakjában. Emellett szól az is, hogy a n.agyobb tevékenység esetén a földi mágnestérbe benyoımuló plazmafelhő
100
az orõvonalnák a Föld felszínéhez közelulıb eső részét gerjesztve magasabb felimrmonziknsft kelt, s így létrejön az észleli. rövidebb periódus. Emellett azt talı-flliuk, 'hogy a legtöbb esetben a pc 3 apák trúlvonaiai felfoghatók egy 5 perc körilll alapharmonikus felha.rmoniku-sai-
ként. ıı néha az alapharmomikust is meg-
találtuk pc 5-típusú pulzáció formájában. Ma még nem adhatunk végleges választ m'rıı, hogy a jelzett mechanizmusok közül melyik a valódi. A pc 3 szemımııljálıöi kedvezőbb a torziós mód szűk ıııkveııciatuıvımánya, ugyanakkor ennél ıw-hezffn magyarázható a kis széles-
señııkısı való t(~`ı`_lodés. A poloıidáli-s móduá u Ieı'_|cf~déııl mechanizmus elképzellmlö, de eı azíik spektrum kialakításához mıfıımıllagırı hatás (u sebes-ségmaximum alatti ilrug. vagy esetleg az ionoszféra zi-z ııııııııı*lıijıı1) szükséges. Kıétségtelen,
'W «ı'::':'Z'I.',':'“:'f_Í"' 7*! ıııı...
-T
Š. 10' _ 10
fű
„I
`$"'“"'[“”V'f.|NnE xvvı
13. ábra A V Alfvén-sebesség változása a magasság függvényében; 7 és 10 T0 (földsugár) távolság között erősen zavart zóna helyezkedik el, amelyet egyesek a pulzációk forrásának tekintenek
iwgv fillıılâ mu u prwiódus hosszának vál-
lf«-ami |ı'ı ösııılıarıglmn van n magnetoszféra méretének változásával (nappal mi-ill. áiavııkn lıııaımılıb periódus a pi 2-vel; nagy tevékenység esetén is „-1-z-ızlzëlıiı |mı`|ı*ıılııs). Mégis ırlsictettnek látszik közvetlen kapcsolat feltétei...z.~.
.subb változásoknál a hatás alig észrevehető
ll
Wııl), ııııiaıımfl u ııupımli ós éj~szak.a.i tipusok közötti sokszor éles át-
„zz-izsl aim ııhıl, iıııgy w.c~k külön üvegben keletkeznek. l eıwegıf-a „fı=w|w vmi ıı |mlzı'u:.lók kialakulásában a magnetoszférabeli ....ag-sılıııëegıııëk In lilııııek _|ollf~n`ı'/.ö példája a pulzációk évszalkos járásázıõiš is 4 põınllımı ı*mlllı'l=l ısif.tıl'Nll,\/().~L\ll'l1.{I1. A ll. ábrán EZÍS 8 járästa magflıë l=@sëÍf is el;-kiaııtılıııltıvlıll'ılı'lI'ı_|llIit1l( Vllllz(il'M'li.'~li1lf„ Í.Ül(I'iÖZŐ
sl eg,-ıııı ımılzıllııic lw. A iwttö között a napfoltmaximum idején Hasi lızısfufio-ág van A: ıflwklıiırııluıııı~ı~ııi;ı'ı'uriı'ı csökkenésével a kapcsolat spuııiäeãge egiie g\`Ptıglll,
\'ıllı*ı=ı?lill"ll4.~g l\'l.("l'l., ll'l1L"'I'l`. 8. fl`18pSZlél energláj
iläeııhm má: eleg:-min çç ııısıg_ıwlııu:.fı'*|'ıı gıwjfw/.lx'*H{'~h(!Z minden esetben, 8
Ű ás msıímmwıësl mıılıılfı ovi járás ıııcml. már a napszél jelleg-
lë liıssiissiisıınıëélfıl fııggallıfıııll ım-g lulwt magyarázni a pc iñı E-sıgçëçefıisége-ii, lgv uv ımıplllı`ulı'ı mııxlmumának a ëliııiinlâse a fısiıssél pálvagi\ı`lılllulóm>k tıılnjdonitható Hi
ii me iãilıan ıãil ıııf*ı(ilı2ge=aeıı H magneboszf-
llııi-ás ja-alig ássa! msgvaı1áflııılı“ı, hogy u mıpszél
äiııiiiıá s iëgf-li nlılslım a magıwIım.l'éı`áı`ıı nyo-
gsıçtıaııi Emisıi se eifwınıslsiı lzııısımı :fm a pul-
Ršib
É
ıı ıáıiıëzfëfıiı ha-lelkes-eseııszb és ısjálıâgulnak Eëeja ëimı ,name beniáseãsei kell még lâııiánıiıl. i gá iıiëiiuıafëš lııısçsghí Ez lehe 3 ëëahâlyııi én ana-
`
Im
hz'ılyt:ıl:ın:ıbh pııl'/.:'ı“l<:ı1.. lGzı-l< l.iszil.:'ızı'ı.~uı ut:'ın zı pııl'/.ı'ıviı'ıl( ı'vgiszl;ı'ı'ıl:'ısı.ı ıˇıl.j:'ın :'ıll:ındı'ı:ın szent ulötl. luh-el t:ı.ı`tı.ıni ıı mzı[_§ıtctuszl`ı`~ı`:ı ı~;.{ıˇ_~s"/.ı'~bL~-rı lujzˇıl.-1'/.fııló folyamatokat. ÖSSZEFOGLALÁS
A földi elektromágneses tér pulzációinak történetét, majd a Nagycenk melletti ııbszervatórium e téren végzett méréseit ismertetve a tanulmány az 1957-63 között észlelt pulzációk, els-Őso-rbarn a p-c 3-típ-us jellegzetességeivel foglal-kozik. Isme-rteti a pulzációk sp-ektfrumát, ennek változásait, több-ek között a mágneses- -és naptevékenység függvényében. A nagyon szabályos pulzációk periódusát a mágneses tevékenységtől közel függetlenné-k találja. Foglalkozik a nappali és éjszakai típus közötti átmenet jellegével. Röviden ismerteti a pulzációk keletkezésének elméletét, és ezen belül az egyes talált hatások lehetséges magyarázatát. IRODALOM
.
[1] Ádám-, A.: Verő J.: Das Erdstromobservatorium bei Nagycenk (U-ngarn) Geofisica Pura e Applicata, 39 (1958) 12`6. ˇ [2] Verő J.: Die abgeänderte M-ethode zur Bearbeitung der tellurischen Schnellregístrierungen von 196-0 a`n, im Obse-rvato-rium bei Nagyc-enk. Acta Techni-ca Hung.. 43 (1963) 10=1. [3] Szabó J.: Kis amplitudójú hullámok és gyenge szakadá-.si felületek a magnetohidrodinamikában. Magyar Fizikai Folyóirat, 8 (19-60) 175. [4] Obayashi, T.-Jacobs, J. A.: Geom.ag`.netic pulsatio-ns and the Eiarth's -outer atmosphere Geophysí-cal Journal, 1 (1958) 53. [5] Westphal, K. O.-Jacobs, J. A.: Oscillations of the Earth's outer atmosph-ere and micropulsations. Ge-oph. Journal, 6 (1962) 360. w [6] Carpenter, D. L.: Electron-density Variations in the magnet-osphere pdeduced from Whistler data. Journal of Geophysical Research, 67 (1962-) 3345. ` I/ICCHEIIOBAHI/IE ÍIYIlbCALll/1171 TI/ITIA PC 3EMHO[`O 3.]ˇlERTPOMAI`HI/lTHOI`() HOIIFÍ HA OCHOBE LIAHHIDIX OBCEPBATOPI/Il/I, PACÍlOIlO}KEHHOÍ7l BIII/I3 HA,I1bllEHRA KJ
11-pl/I.Bepc .
PEBIOME
B paõoTe onızıcaiıa vıcropızısı nynscauaifı aeıvıaoro 3.Tıeıı<eHHOii õnı-13 Haıfıbucmca; ocoñoe Eaızmanvıe oõpauıeao Ha Oco6cHHOcTı»ı sameqenabıx B rıepvıoıı 1957-1963 rr. nymzcaımíi, is nepısyıo oLıepe,-"ıız, nyııscaııvıă Tızma pc 3. Ormca crıeıKı1eH xapaıcrep nepexoria Memny ILHEEHHM H Hoqasımu Tunaıvm. Hparko onıfıcaaa Teopna EosHıfmaoseaızıfı unym,cauı×ııÍi, is TOM Lmcııe Bo8Mo>KHoc Oõszcneavıe oTııeı1_ı>Hızıx o6Hapy>Kcı»ıHbIX B.l`ll×lFlHI×IH.
PRÜFUNG DER PULSATIONEN DES ELEKTROMAGNETISCHEN FELDES DER ERDE VOM TYP PC AUF GRUND DER ANGABEN DES OBSERVATORIUMS BEI NAGYCENK _
Dr. J. VER.-Õ -
.
ZUSAMMENFASSUNG
Nachdem im Aufsatz die Geschichte der Pulsationen des elektromagnetischeı`ı Feldes der Er-de und -die d.iesbezüglichen Messungıen des Obs-ervatoriums bei Nagy-
102
vı-ıık ıııil;.zı~h-III. u-ı~ı`ılı-ıı, lwl`:ıssI. slrlı (lv-ı` Vvı`l`:ıssvı` ıııit ılı-ıı zwlsvlıı-ıı HII'ı7, limit Iw ıılııırlılvıı l'ııl.-„.`ıliuııvıı, iıı:+In~s`uıı
l
;ıhlıãi.np,iı.:`. Der Aufsatz befasst sich mit dem Cha:ı`a.kteı` des Übeıgııngs zwisı-lıvıı ılı-ııı 'l`.`ıg0s- und Nachttyps. Es wird k-urz die Tfheo-rie der Efntstehung der Pıılstıliımvıı ıııııl ııı diesem Rahmen -die möglic-he Erklärung einzelner fzel`ı.ın(lencı` EfI`l`ektv milı.:ı-1:-ı|1 INYESTIGATING INTO THE PC TYPE PULSATIONS OF THE ELEKTROMAGNETIC FIELD OF EARTH BASED ON THE DATA OF THE 0-BSERVATORY AT NAGYCENK Dr. J, VE-RÕ SU M M' A R Y
Relating the history of the pulsations of the electromagneti-c fi-el-d in earth and ıhv m-easurements of the -observato-ry at Nagycenk -carried out o-n this te-rritory thipzıper deals With pulsations observed between 1957 and 1963, first of all With Lhıı-lıaracteristics -of tyzpe pc-3. The spectrum of pulsations, its changes, also against ıııııgneti-c and solar activity, are d-ealt Witıh. The p-er-iod of the very regular pulsaılııns has been found to be n-early independent of the magnetic activity. The chainelvristic -of the transition between the day and night typ-es is. relat-ed by the paper glving a short review of the pulsation rise theory and within that the possible exploııııtion of ea-ch effect found. UEXAMEN DE LA PULSATION DE TYPE PC DU CHAMP ÉLECTROMAGNÉTIQUE TERRESTRE PAR DES DONNÉES LIVRÉES PAR L'OBSERVATOIRE PRÉS DE NAGYCENK
D-r. J. VERÖ RÉSUMÉ
lsln résumant lhist-O-rique des reeherches coznc-ezrnant les p-ulsiations -du chzımp .-ll-ı-lmnıagnétique -die la Terre et les résult-ats des mesures effect-u-ées. a l'O`b-se1`vatzıiı`ıılız-8 de Na-gycenzk, Iauteur examine les ca.ractéı`istique-s. des pulsations Observı'-ı-.s -~ııtı`e 19'-57 et 1963 et p=1us sfpéfcialement celles de type: pc-f3. Il ~dléc`rít le =s-pe-ctr-c ch-.s ;zııl.~„-:ıtio-ns et ses Variations. en fonction, entre autre, de la-ctivité maginétique ct. so min-, Il trouve que la pério-d-e des puls.at`iOns trës réguliëres -est pres-que indépvn lıııılv de Iactivité magnétique. Il accentue le carazctere de la transiti-o«n entrc lv lypı.tıııı-nc et le type `nocturne. Il esquisse briëvement la théorie de Torigine des pulsııtiuııs .-1 iwılique les eocp`li-cations p=os.si'bles -des effets enregistrés.
HH
A NEHÉZIPARI ıvıŰszAKı EoYı«;'ı`ı«;M K(äzı,ı«:M ENYE1 XV.KoTET A Nehézí-paı`i Műszaki Egyetem okt-atói altal a tudo-nıányok doktora, tudománvok
kandidátusa fokozat, ill. do-liltori cím elnye1`-és-e«é1`t benyújtott és elfogadott disszertációk, továbbá a Ne-hézíparí Műszaki Egyetem Bánya-, Ko~h-ó- és Gép-ész=mé1`n-öki Karán megvédett egyetemi -doktori disszertácíól~: rövid kívon.ataí az 1964--66-os évek-böl
Szeıflıesztö Bizottság: Dr. BÉDÁ GYULA felclús szerkesztő
Dr. l"AI.K RICHARD
Dr. GELEJI SÁNDOR
Dr. KÁLDOR MIHÁLY
Dr. il`j. SÁLYI ISTVÁN
Dr. TAKÁCS ERNÕ
Dr. TERPLÁN ZÉNÓ
Dr. VINCZE ENDRE
.1\'i[.SI~lUl.(`. l§Hiˇı
Az ábrák legtübfbjét a szerkesztői; irányításával
HERCZEG ISTVÁNNÉ mtˇiszaki rajzoló
kés zl'tette
Sajtó alá rendezte
Dr. TEIRPLÁN ZÉNÓ egyetemi tanár
irányításával Dı`. VINCZE ENDRE egyetemi docens
(ii Nehézipafi M~ıˇi.szak.«-i Egyetem., Miska-lc
I'/\("ll*`.ˇl ll.\\lll`lJl/\ll(`!\ 'l`U||l(HX l)JlllUl'())l||l»|X
B cncııızıanbnoñ .m×ıTepaType npvıaeııcn pac1ıeT ızımneııanca cmıouı bıx q1cppO.1ı:ııııı1`ı`~ mzıx maTepı«ıa.nOE 8 nepcmennoıvı MarHnTHOM none, T. e. Onııcan cnylıaí/'ı, npvı ıcO1`u|mA1 8ııcıK1-ıJu
'
Dr. Gy. T-EVAN ZUSAMIVIENFASSUNG
In der Faıdhliteratur ist auí die Ber-e-chnung d-eır Impedanz massiver Ic'ı`.ı`ııııı.ıı.ı netischer Stofíe in magnetischem Weczhselfeld. hingewiesen, .also den Fall, l`><_-I zlvııı die ele~kt.romagnetisc-he W-elle im Stoíif vo-llkommen gedämpít Wir-d, Der Aufmıtv. IwÍasst :sich mıit d-er Impe-d.a.nz1b~ere1c'hn.ung düfncner fearrorrnıagfıızetisıchefı' M-etallplııl l.ı~ıı und Röhren in stark magneztischem Feld und mit der Dimeırısionierung's1mc-thmlv :ml che-r i;n. d-er chamzisfcıhien Indu:sz'E.Ti-eı üblıicher in-duktivefn Wänmveeitnzrfichtıın-p;cn, wı 1. ı ı ll Flüssi gkeıi'te1n indzire-kt erwä-rmt W-erdlezn. CALCULATING THE IMPEDANCE OF THIN HOMOGENEOUS FERROMAGNETIC METAL SHEETS AND TUBES LOCATED INTO STRONG ALTERNATING MAGNETIC FIELD Dr. Gy. TEVAN SUMM=AR.Y
Cailculatíng the faflftfernati-ng :m.agn.e-tic ft'L=e11-d impedance of cO.m.<pac;t; fcmııııııızıız 111m:ıt.Lc`ı"s may be found in tıhe tech»nicaA1 Jliteıratuıre i. e. the case iln Which 1-hv 1-lı-«-H-„ nızıgnvtic wave- is Wholly absorbed. by the material. Pazper contains the crılı-1ıl1ıHı1ıı nl' iırıpvclııncc of thin fe'r1`Ofrnagne1tic'.meta-I sLhee1:s and tuãbes being vallfid in .-1lı-111114 ıı11ı;.',`ııvl.iv fivıld :ıml -:ıs appıI`.i.c-aftıi-Orn of the method for -dıimemısio-ninig zi-nductivc lıvııllııg cqulpnıı-.nis :ıpplicnble in the chemical industry by Which liquid is indirccily hı-ıılı-ıl.
SH!
(IALCIIL DE UIMPÉDANCE DES PLAQUES MÉTALLIQUES ET TUYAUX MINCES HOM_0GÉNES, FERROMAGNÉTIQUES PLACÉS DANS UN CHAMP MAGNÉTIQUE D'INTENSITÉ VARIABLE
Dr. Gy. TEVAN RÉSUMÉ La littérature technique connait de-s mé-thodes d-e cal-culer Iirnzpédence des matiëres ferromagnétiq-ues solides placées dans un champ magznétique variable, done des méthod-ezs de caleul pour le cas Oû Ionde électromıagnétique est complët-ement absorbée p-ar la matiêre. Eétude Íait connaítre une méthode .se prêtant au caleul de Iimpédence en cxham-p magnétique inten-se de minces plaques et tuyaux métalliques fezrromagnétiques et décrit., comme un exempíle pour soın application, une méthode pratíque p-our le -dimensionn-em-ent d-es équipements de chauffage dinduction á utiliser dans Iindustrie chimique, et, á Iaide desquels des Iiquides peuvent être indjreciement réchauffés.
582
A Nl'Illl7l7.ll'/\Hl MÜh"/.Alil l'1(iYl'l'l"'l*l-M M/\(}YAl{ .NY.l'}I.\/Ü K()Zl„l`1IÍMFlN\'l'll
TARTALOMJEGYZÉK Dr Böcfker Tivadar, okl. b-ányamérfnök: Nyírádi bauzitterület hidrogeo-lógíai viszonyai 1 1- 1 1 « 1 -Dr Gulyás József, tudományos munkatárs: Különböző arány-ú négyszög alakú prizmák duzzasztásánál fellépő feszültségek és alakváltozások elméleti és kísérleti vizsgálata 1 1 1 Dr Némé-di Varga, Zoltán, okleveles geoló-gus-m.é-rnök: A hosszúheté-nyi feketeköszén-terület földtani és hegységszerkezetí vizsonyai 1Dr Somos László, okleveles ge-O-lógusmé-rn-ö-k:A Mecsek hegysé-gi (Dél-Magyaı`ország) felső triász és a kőszéntelepes alsó liász rétegs-or földtani leírása Dr Hosszú Miklós, egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora: Algebrai rendszerekené-rtel.mezett fü-gg.vé`nyegye-nletek, I.V. A disztributivitás -és autodisztributivitás függvényegyenlete Dr Mo-csy Árpád, okleveles vaskohómérnőkz Egyszerű -és bonyo-lelt alakú szürkevas-öntvények lehűlési viszo-nyainak vizsgálata » Dr Remport Zoltán, okleveles ko-hómérnök: -Melegen hengerelt acéllem-ezek mechanikai anizotrópiája ~ ~ 1 1 Dr. Wéber József, tudományos munkatárs: A Parkes-eljárás vizsgálata - D1' Verő József, okleveles ge~ofizizkusm-érnök: A. földi elektro-mágneses tér pctípu.sú pulzációinak vizsgálata .a Nagycenk melletti Obszervatórium adatai alapján 1 D1' Egerszegi Pál, egyetemi adjunktus: Geoelektr-omo-s .szondázásnál véges kiterjedésű, felszink-özeli földtani alakzatok zavaró hatásának kiküszöbölése, tektonikai vonalak kimutatása 1 1
.F 1 O
7 ll lift
-I7 IH H5 li!!
HI
Hill
Dr Sz-abadfváry László, okleveles g-eofizikus-mérnök: Közép- és. Kelet-Mon.gó1i1ı
talajvíztároló .szerkezetei és azok geoelektromos kutatása - - - Dr. Molnár Pál, -Okleveles bá-nyazrnérnök: A rudabá.nyai EK-i kutatási terülvl földtani és teleptani viszonyai 1 1 D1 Tóth. Lajos, tudományos munkatárs: A hengerl-és kísérő jelens-égei és befolyásoló tényezői közötti összeıfüggések vizsgálata 1 1 D1 Benyó Tibor, okleveles k-ohómérnök: Üzemi kísérletek a nyervas oxigénbvfúvásos deszilicirozására -1 1 1 1 1Dr. Boros An-dor, -okleveles gépészmérnök: Hi-draulik-us sebességstabilizátorok néhány ü`ze1mta.n.i -és .méretezési kérdésérőfl 1
1
11 ~
Bocsáxn-czy János, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tuclományolc *ka-ndidátusa: A széngyalulás folyamata és a jövesztőszerszá.m. =kiala'l<ítás1'ı-nak irányelvei. ~ -1 1 -1 1 1 1 11 1--Dı Taky Ferenc, -ny. egyetemi tanár, a műszalki tu-do-mzá.nyO1l< kan-did1'ı1.usıı: A D»un.ai Vasmű éfríntésvédelme z 11-Iˇ)ı' Pmnfızi I.„a_ios, egyetemi a-djuniktus, a műszaki tudományok k1.ın(lid1'1L1ıs1ı: /\<`l:ılékok az általános kettős kar-dáncsuklós tengelykapcsoló elmč-lul.ı'-ılıı-v.
D1
I):
lZ'.II llll WD lll HH!
Í
!'I.lt.vr Pál, okleveles |l<-ohómérnökz A mangán kéntelenítő `hat1-'ıszı a nyersvııslmıı 1 1 1 -- 11-
LH!! ZH? 22| Llllñ
58!!
l)ı` lf`('iy Gyula, egyetemi docens, a fizikai tudományok kandidátusa: E.lméleti vizsgálaloli a tüzeléstechnika köréből 1 - --- 1-1 I)ı` Zoltán Győző, tudományos munkatárs: Ka-pilláris tulajdonság-ok szerepe a
spontán olaj-kiszorítás hatásfokában
-
--1
1-
1
249 253
Dr Asszonyi Csaba, okleveles gépészfmérnökz Approximációs módszerek nem-
lineáris termeléstervezési problémák megoldásáz-hoz
1-
1
257
Dr Csabalik Gyula, mb. egyetemi docens: Kisrnéretű acéltuskó tápfejének 'ter-
mikus vizsgálata 11
-
1
1 1 1 1
1 `
1 1
1
289
Dr Horváth Dezső, okleveles ko-hómér-nők: Úrlkúti :mangánércek metallurgiai
feldolgozási lehetőségeinek kritikai vizsgálata 1 - 1 1- 1 f Dr. Takács Ernő, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Magnetotelluriikus műszer- és módsz.erfejles.ztési vizsgálatok, valamint alkal-mzazás-uk a geofizikai ıkutatásban 1 Dr Vincze Endre, egyetemi docens, .a `rnatema:ti|kai tud-om.á.nyo`k` ka-n-didátusa: Egy általános 'módszer üggvé-nyegye-nletek néhány osztályának megoldására 1 11 1 Dr. KBSSBTŰ Zsolt, okleveles bány.am-érnök: Szilárdít-ott kő-zetköpenyre és utána .beépített bizt-osítzószenkezeftre ható kőzetnyomás v`iz.sg.álata vízdús homo-klban 1
1
1 1
1
1 1
- »
Dr. Mato-lcsy Mátyás, okleveles gépészm-ér-n-ök: Új módszer a fámsztóvizzsgálatok val-ószínűségelıméleti értékeléséhez Dr. Kulcsár József, okleveles gépészmérnök: Kerámia forgázc.so-lólapkák köszö`rülő megmunkálása gyé`mánts.zemc.s-és koronggal. Gy-émántszem.csé.s köszörűkorong vizsgálata ' 1 1 1 Dr. Tompos End-re, egyetemi adjunktus: A Dunai Vasmű kokszszenének petrográfiai v-izsgál-ata és a koksz minőség.ének .szelektív aprítás.sal elérhető jav-ulá-sıa 1 1 , Dr Draho-s István, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: A Wildhaber-Novikov-fo-gazás általánosítása forgási körgyűrűfelülettel lefejtett fogfelületek esetére Dr. Farkas József, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Egy oldalon, két irányban egyenletesen bordázott, megoszló terhelésű négyzetlemezek tervezési .kérdései 1 Dr. Szabó Szilárd, mb. egyetemi docens: Ponthegesztés -k-ondenzá-t-ortelepben tárolt energiával 1 1 Dr Vida György, mb. egyetemi docens: A hőátadási ténye-ző meghatározása Diesel-1m-o-t.o-r hen-gerében - Dr Terplán Zénó-, tanszéikvezető egyetemi tanár, a műszaki tudo-mány-ok doktora: A f-o-gas-ke-r-`ék-bolygóiművek méretezési kérdései Dr Béres Lajos, egyetemi .a-djunktus: T'ermit'heges-zt-éssel készült sín-köt.ése-k sz.ívós;s.ágána1k fo-k-ozá.sa J 1 1 Dr Lévai. I`-m.re, e-g.y-etemi docens, .a 'műszaki tud-o:m-ányok kandidátusa: Kitérőte.n-gelye-k közzö-tt változó mozgásátvitelt megvalósító - egyenesélű szerszámmal lefejthető - fo-gazott kerekek ~ Dr. T-ajnafőí, J-ó-zsef, egyetemi docens, a műszaki tudományok kan-didátusa: Sze`r.sz.ámgépek mozgásleképző tulajdonságainak elvei és néhány alkalrnazása 1 11 1 1 - 1 1 Dr. Steiner Ferenc, egyetemi adjunktus, a -műszaki tudomány-ok kandidátusa: Bougner-t-ér.képek elemzése 1 Dr Simon Sándor, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: Vizsgálatok az oxigénes acélgyártásban végbemenő kénoxidáció termodinamikai és redukciókinetik.ai törvényszerűségeinek feltárására Dr Tevan György, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa; Erős váltakozó mágneses térbe helyezett vékony, homogén ferromág1nes-es fémlemezek és csövek impedanciájának szárnítása 11 F'
J
84
317
321
325
3-29 351
381
385
389
405 423 435 449 467
469
489 509
531
553
'l`l'.\')ll1| Mll|l|l{()Jll.l|_l{(.)l`() lI()J|l--`1'l`l"I)(lll`l'llŠCl(l)|`U ll|l(Í'l`l'lˇl`B`ˇˇI`/\ 'I`§l}l(lŠJlUl"l llPOMlıllllJllı`l||lUC'I`H (lll`lIll`|'l|$l)
COJÍLEIPHÍAHIKIE
ll-P T. Eefcep: Fnııporeonormıeckne ycnosna Htnpancsoro MecTOpo>1<ıLeı~ıı-ısı GunCHTOB
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
'll
.11-P FI. Fyűaıa: Teopemlıeckoe H aKcneprıMeHTaJn-.Hoe rıccneııosamzıe ,ııetlıopmaıuıll .H-P ll-P ll-P
Il-P
Í.:-lel? -1: -:s-cs .Il-P ll-P .Il-P
il-D ll-P
rı aanomsennñ, Eoaaıfıxaıoıınfıx ı1pı×ı Haõyxanrm npı»ı8M c LıeT1„ıpexyı`oJ1ı.1ıı.ıM ocnosaımem pa:-mızııınoro cOOTHOıueHı×m . . . . . , . . 3. Hamöu Bapea: l`eoTeıı1o'LeHn§1 Kameanoro yrnsı . . . . . . Jl. Hlomouı: Feonormıeckoe onnca ne Tonıuvı Eepxaero Tpzaca Melıencıcııx rep (lO>ı1 Benrpvıiı) n H1zı>K1~ıe1`O neriaca Kamesaoyronsnoro 1vıecTopO>ı<;Le1ııı>1 M. Xoccy: fbynsıınonansasıe ypasaenrın, ncTonKoBaHHsıe E aın`eõpaı1-mecıcııx cncrcmax, IV. qıyakuı-ıoHa.1nzHoe ypasrıeıme ,1n»ıcTpı×ı6yTı»ısH0cTn 14 anroıuıeıpnõyTızı8HocTı×ı . _ . . . . . _ . . . . . A. Malta: Idccneıiosasne ycnosrırı oxnancnenna lıyrynasıx OTHMEOK ııpocnıll H cıı0>lKeHHOi×i õnns Haııbnenıczı . . Il. Seepceeu: 3/cTpaHeHı×ıe Memaıonıero Bnızıi-laza 6.1m8Kı×ıx ı_< no8epxııOc'ı`ı»1 ı`eo.rıorızılıecıoıx clıopmauvıifı c Koneqnsım pacnpocrpanemıem npızı reo3fıe1<1`pı-ı'ıecKom sonnnposannn, oõnapyzfeıme TeKTOı~ıı×ıLıec1<ı»ıx .Tıı«ıHı»ıi'ı . . . Il. Caõaôeapu: CTpyı
ı
ı
ı
ı
O
0
ı
O
ı
0
ı
ı
ı
ı
il P
A. b'ı'prıu: U ıı1-ı<1ı'ı`opı.ıs nonpocax npnmenean M pacLıeTa rımpaıııııılıccıcııx e'ı`:1Gıı.ıııı:ı:ı`ı`ı1|ı1ııı L`ıc11|ıuc'ı`1-1 . _ . . . . . . . . J l-11 bl. I»'n~mm;u.- llpııııvı-e c'ı`|1oı`:ıı1m1 yrnsı 11 ııızıpeıcrmiızırıo cosııaııızııo pe_>1 JI. l!w1m.m.- Jlıııımııııı'ı`ı-,:ıı.ıı1.11: Jı:ıııııı.ıe ııo 'ı`eopı»1ı-11 oõıııel-'ı JLııoi'ıHol'ı ıfzıpiuıııııııll 1\1yı|ı`ıı.ı rılı-ııııvıııısı . . . . . . . . . . . . ll. l!11.«ıı.ı1ıı°[I.(lflı~1`ı-1-|ııı1ı:ıı1ııııı-1' ıızıııııııııc m:ı|1ı`;ııııL:ı ıı lıyryııe . . »N .ll-P Jl- f!>zm.- '|'ı-1ı|ıı~ııı~1ı-1-ıfııv ııı-ı`fıl`.1lıııı:ı1ııı1ı ıı ııı'ı.1ı:ıc'ı`ı×ı 'ı`oı1o\ıııı.ıx ııpoceccoıı .
M111
7 ll Il!"ı
fl 'I lll lıfı llll lll
lııfı l'.lIl
lfıl l'll'ı Hm llılı
2111 '.*.l'l Í'Z'| Llllfı
'Jılll
JL. .lfuırmım l'ıı.1ıı. ı~.`ııı11fııı1ı|ııı1.ı11 ı-ııııllvııı ıı ı-. 11.11. mımoııpoı-ı:1ııoJıı.ı1oı`o ııı.ı'ı`1-1'-1
ııvııııiı 111-ı|ı`ı`ıı
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
'.'.f`ıÍl
'IMS
,ll-|ı ll. _-`l1`1.`fmı.ı1.-Aııııpoıccıımaıuıoııııı..ıe .\1cTOJL1„1 pcıııeıımı ı-ıe.1ıı111eliHı>ıx ııpoöncm ıı.ıı:ıııııpoııaııı-ızı ııpoıısı1oJıeTBa _ _ _ _ _ _ _ _ _ . ,I 1-|ı Jl. lluõaxıııızcz 'l`ep11nıLıccKoc ı×ıcı1sıTaHHe ııonnsnızıx npuõsıneü Heöonızumx craııızııı.ıx cııız1TıKHocTeı`?ı MeTaıı.rıyprı×ı\1ec1'1 õarapen _ _ _ TÍÍÍÍ1 ~1:1-cs 12183 Baôa: Onpeıleneane 11<eHı×ı;1 Me>KJıy pacxonsmnmncz Eanamı, cnıznzıaemsıe 1zıHcTpy1v1eHTo.~1ı c npamoü ı<poMKoä _ _ JJ.-p I7l. Taăaag eu: Hpnnuıfınizı H HeKoTop1z1e npızımepızı ncnonssosanns cBoı`»icTsa ızıHcTpy1\«1eHTafı1„H1zıx cTa1-mos, saknımıaıneroca E Konnposa Hun ııEı×ı>1<eHn;ı _ If,-p LLI_ IIIu_1»:OH.- I/Iccneııosaana no _vcTaHoBneHı«ııo Tepmoıinnamnuecımx 14 peaKunoKızıHeTr1L1ec1<ızıx 3a1
586
257 289 317' 321 325 329 351 381
385 389
405 423 435 449 467 469 489
509 531
553
lVll'l"l`iI'Ill_llN(il*1N lllûll 'l`l*1(Í|lNlS(_Tlll*}N UNl.Vl:)ltSl"l`Ã'l` FÜR l)ll:I SC!IWI*Jl{-lNl)US'l`ltIl'.1, MISKOLC (UNGAR-N)
INHALTSVERZEICHNIS Dr. T. Böclcer: Hyd-rogeol-og.i1sehe Verhältnisse des Bauxitgebiets von Nyirád Dr. J _ Gulyás: 'I`-heoretische und experimentelle Prüfung der Spannu.ngen und Verformungen, die 'bei der Sıc-hwellung von Prismen mit verschiede-n proportio-nierten viereckigen Grundflächen aufteren 1` 1 11 Dı`. Z. Némedi Varga: Geologisohe und gebirgsstrukturelle Verhältnisse des Steinkohflen-gebiets von Hosszúhetény » 1 1 -1 Dr. L. Somos: Geolo-gische Beschreib-u-ng der kohleführenden oberen T`rias- und unteren Liassc1hicl"ıftenfol1ge im Meosek-Geb-inge (Siü-d-U-ngarn) -
-
-
Il
7 ll Il.'"ı
Dr. M. Hosszú: Fun1'ktio.nal:gle'ichu.ngen gedeutet An-hand von algebraischen Systemen IV.; F-unktio-nalıgleic-hung der Distributivität und Autod1ist.ri1buti-
Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.
vität - 1 A. Mocsy: Pr-üıfung der Abikühlu-n.gsVerhältni.sse von Graugüssen mit einfa-ohen und koımplizierten Formen Z. Remport: Mechanische Anisotro-pie Warmgewalzter Stahl-platten - J. Wéber: Prü-fung des Parkes-Verfahrens 1 J_ Verő: Prüfung der P-*ulsationen des elek~troımagneti.sohe.n Feldes der Erdo vom Typ P-C auf Gr-und der Angaben des Observatoriums. -bei Nagycenk P. Egerszegi: Die E'li1mi-nierung der stö-nenden Winkfungen o.berflächennaheı1 geologischer Fonmationen mit endlioher Ausdehnun-g bei geoelektı`ischeı` Sondierung, Nachweis tektonischer Linıien 1
-11: lll Ilfl llll
ll1."ı
Dı`. L. Szabadváry: Gr»un~dWas.serspichernde Stru.kturen Mittel- und Ost-lVloıı-
go-liens und iihre geoelektrische Forsohung Dr. P. Molnár: Die geologischen bzw. Flözverhaltnisse des nordösllicheıı Schünfgebiets vo-n Rudabánya
-
1
1
Dr. L. Tóth: Pırüfuzng der Zusammenhänge zwischen den F-olgeersc.heinunı.zı-.11 und beeinflussenden Faíkto-ren des Walzens 1 - --1 Dr. T. Bangó: Betrie-bsversu-che zur Entsilizierung -des Roheisens duroh Einblıısein von S:'ıue1`stoi`.*f
1
~
1
l'_!fl
I"ıl
I'l'1 lllñ
Dr./1\. Boros: Eini.ı.:e bet1`ieb1liche und Dimensio-n1ierung.sprobleme hydı`1ıı.ıll--sche.-1' (les-chwi1`1c|igke.ilsstabilisatoren - 1 1 l)ı`_ .I. Ilocsáııazy: Voı~.1.;1ı1ı;.; des Kohlenhobelns und Pr-inzipien der Ausgeslnllung (les (iewlııııuııtzswerlczeugs l)ı°. l-`. 'l`alcy: llvrílIıı`ıııı|,.;ssı-lııılz Im „Donau-Eisenwerk” --1-
l)1`. l... l'mmi.:l.,- llellı`ll1_u~ 1/.ııı` 'l`1lı1-oriu der allgemei-nen doppelzka1`d1ıı`ılsclıı-ıı Kıı|ı|ılıı1ı;.1--1 1 1 l)ı`. P. l'llrı*r: lúııtsı-Iıwe|'ı~lııııaswl1`l1ıııı1.z :los Mnngans in Roheisen - - - -
lllll Zllll 1!l'l' 11') l 'Jil Ft
l)ı`.(1y. l«'(i1|;: 'l"lı1~ıı111-ll_~1ı-Iıo llı1lvı*s11ı"Iıl|1ıLl1`ıı uus dem Gebiet der Fcue1`ıı1114Hf1~
'.!1lll
llr. (ly. Zoltán: l'Ilıı|'lı1s.~1 ılı-11 l111|ıll|11ı`uıı I1Il|„zı-11.111-lııılleıı 1ıu.i` den W.iı`l|lı`lı-Im 1 -1 --1 -«
1'..*`1Íl
l.0(;-|ı|ıl|(
-
1
-
-
--
---
1
z
11
-~
587
l)ı`
(`.~„`, z1s.s`:m:1;i.' {\|)1)ı`ııx-i.ıTı:ıl.iııı'ı:~sınL~IhııÍLlOı*ı zur Iuiisurıu ııiclıl.liıwEıı`vı` Pl:ıııuııı.::~a|ıı'ıılılı'm0 (lor Pı'(ı(__lul{1iı)-n
Í
Í
~~~
Í~
Íz*
:Í
ÍÍ
Íf
Dr Gy. Csabalilc: Thermis-che Prüfun-g des Gíessıkop-fes kleiıner Stahlklötze -l.)ı` D. Horváth: .Kritiszche Prüfung der meta-llurgis-chen Bearbeitungsmöglichkeiten der Mn-Erze vor Urkút zz Í ÍÍ Í ~Í Í Dr E. Takács: Untersuc-hungen zur Entwicklung fmzagnetot-ellurischer Geräte
und Mebh-Oden und ihre Anwendung in der geophysikalischen Forschung
257 289 `317 321
Dr E. Vincze: Eine allge-meine Methode zur Lösu-ng einiger K.1assen von Funk-
tiOn.a1«g1eichu.n-gen
Í
Í Í ÍÍ
Í
Í
Í
Í
325
Dr. Zs. KesseTű.` Untersuchung des Gebirgsdrucks der in Wassereichem Sand
Dr. D-r
Dr. Dr
D`r
Dr
Dr Dr
auf verfestigten G-ebirgsrnantel und nachher eingebaute Ausbaukonstruktionen W.i.r.k«t Í Í Í Í Í Í ÍÍ M. Matolcsy: Neue Methode zur WahrscheinliÍc'h.keitstáheoretisohen Bewertung der Efrm:üdu:nzgsprüÍu=ngen zzz f ÍÍ Í Í ÍÍ Í J . KUJC'-Sáf: Sc=h1eiıfbearbe`it=ung Von kera.mís.cÍhen Sip.anungsıp1ät.tzchen mit Dıi.-am:a.nzt.szcihleiifseheibe-n; Prüfung van Di.a.~m.antscfhleifscheiben - - E. Tom-pos: Pet.rO-graphis-cfhe Ufntersu-c-hungi der K-Okskohle ıdes DOnau-Eis.enWerks und die durch selektive Zerkleinerung erreichbare Qualitätsbesserung des Kokıs-es 3 Í Í I. Draho-s: Verallge-rnein-erun-g der Wizldiha:bezr+-fN~O-vi'k-ov-`Kre-isb»O«.g.enprOEE`i.1Verzahnung für den Fall einer mit Kreisringfläche abgewälzten Zahnflädhe Í ÍÍ -Í J. Farkas: Berechnungsproble-me der in Zwei Richtungen einse-itig und regelmäszsig Versteirften Qua-dratplatten ıazu~f g1eichm.ässig. Verteil-te Querbelastiung Sz_.Szabó: P-u.nk`tscÍhWeissen mit einer in Kondensa-tOrb.atterÍie gespeicherten Energie Í Í » Gy. Vida: Besti-mmung des Wärmeüb~erÍgabeÍfaktOrs im Zyli-nder des Diesel-1Vl'Ot.Or.s ~ Z. Terplán: Di-mensionierëungsprobleme der Zahnrad-Planetengetríebe -
329 351. 381
385
389
405 423 435 449
Dr L. Béres: Erhöhung der Zähigkeit der mit Thermitschweissung hergestellten Schienenverbindun gen Dr. I. Lévai: Prüfung gezahnter Räder, die zwischen ausweichenden Achsen
Dr. Dr Dr
Dr
5
eine veränderliche Bewegungzs-übertÍr.agung ve-rwirkliczhen und mit geradek;an~tigemÍ Gerät abwälzbar sind Í J. Tajnafői: Pninzipien der bewegungsabbi-1-dende`n Eilgeznscha-f`t der Werkzeugmaschínen und ihre A-nwendungen . F. Steiner: Analyse der B-O-uguer-Atlass-e Í Í S-_ Simon: UntÍe1`.sucÍhun-gen z-um Auafs-ehliessen von t=herm«Odynam.isc-hen u.n-d reaıkti-O-nsk-ínetis-che.n Ge.sÍet`z:mässigkei-ten der bei der S~tah1gewıi.nnun.g .mit SauerstOt f-Efinblasen vo-r gehen-den Schw-efelfo-xydat.i~On Gy. Tevcm: Berec-hung der Irnpedanz in stark magnetıis-ches Wechseif-eld geÍ.s.te11tÍer Dü-nner, ho-mogener ferrO«Tnfag:netische'r`Metıa1*1p1atten und R-öıhren
467
469 489 50-9
531 553
PlJHl.l(`A'l`|l)Nh' UI" 'l`lIl*1 'l`l'l(.`HNl(.Í/\l, UNlVl'.`.liSl'I`Y ()l" 'l`Ill'1 I|.l'l/\VY INl)U`S'l`I{ll'.lS MISK()LC (l"IUNGARY)
INDEX Dr. T. Böcker: Hydzrogeological relations of the bauxit-field in Nyirád - Dr. J . Gulyás: Theoretical and experimental ex.ami.nation -of s-tresses and dcform-ati-ons taıking place W-hen swelling tetragonal based prisirns with difffere-nt -proportions Í Í Dr. Z. Némedi Varga: Geo-lo-gical and mountain s--tructural relations of black coal field at Hosszúhetény Í Dr. L. Somos: Geolo-gical Des.cÍriptÍion of the upper triassic and of tıhe lowvı' lliassic strata Witıh coal seams at the Mountain Mecsek (South Hungmy)
Dr. M. Hosszú: Function.al equatiozns defined on algebraic systems IV. The functional equation of distributivity and autodistributivity - - Dr. Á. Mocsy: Exarninating the c-ooling relatio-ns Off si-mfply and so-phisticatudly shaped gray iron casti-n«gs Í -Dr. Z. Remport: Mechanic-al anisotropy of steel sheets made by hot rolllnı.: Dr. J . Weber: Invesztígıation into 'the parkes pro-ce-ss - ÍDr. J . Verő: Inves-tigzatinıg into the PC type pÍ-ulsatio-ns of the elekıtro-magnı~1.|ıf fıíeld of earth based on the data of the observactory at Nagycenk - Dr. P. Egerszegi: In e fectin-g geoeiectrical sounding the liquizdaftion of the (listurbing effect of »geological formzations With finibe extension lying ncıır to the sur-face and the pointinfg out of the tectonical lines -- - - Dr. L. Szabadváry: Ground Water reserving stru-ctures of Middle and Emıi. Mongolia and their geolectrical exploring Dr. P. Molnár: Geological - stratigraphical relations of t-he nortih-e:ıslı~ı`ıı exploration field at Rudaıbánya Í Í - - « - Í Dr. L. Tóth: Investi-gati-on in=t-o the relati-oins between the ac-c-ompanying phı~ııomona and influen-cing fact-ors of rollling f Í-f Dr. T. Benyó: Operating test.s -on desilizcization oıf pig iron by Oxygen-bluwlmz DP. A. BOTOS: Some operating and di-mensionıing problems off hydra-ulic :~ı|`n~ı-(I stabiÍlizatoı`s » Í “Í Dr. .I. Bocsánczy: Procc:~:s of coal plou-ghing and principles of developlng wlııning tool Í Í » -ÍÍ l')ı`. F. Taky: Protection ııg:ılı`ıst cloctric shock hazard of Uhe Danubizın lrıııı Wm`k3--
Dr. Dr. lI)ı`. l)ı'.
--
-
--
ÍÍ
ÍÍ
-»Í
I... Pomázi: Coııtribullııııs lo lhv theory of the general double cardıııı Jolııl P. Pčltcr: Dc.~:ulı|'uı`|7.ln-1.: v-|”.I'vvl of ıııunı.:ıınese in pig iıro-n » 1 - Gy. Fáy: 'I"hcorol|cul tv.~4l.~ı lıı l'ııvl1ı-ı-|`ıı`ıic Í - - -Gy. Zoltán.: l~`to'lo ol' Iıhv cıııılllnızv ı°|ıııı`ııclı-ı`I.~õ1.ics in teh e ficlcncy of lılw
'z ıı HD
-ıv lll HH IH! IH
HID
llifl l l 170 HID IIIII 21!! 21'! 'Jill L!Ilñ 24|!
--
25!!
Dr. Cs. A8.~ızonui.` Apprııxlıııııllıııı ııwllııııl.-4 fııı- .~uılvlı`ıg the not lineaı' producllıııı plıımılııgpı`<ılilı.~ıı`ı.~4- -- -~ -- ~-Í - -- -- - - - - - -
2M
Hıjıtılılılıwmıs ııll (||.~ı|)lıı(fı~-ıııvııl --
--«-
~Í-
-
« -
--
-
_
l)ı'. (ly. (,.`su.lm.lilc: Thcrmical ínvestigation of the [eeding heat of small dimen.siım steel sımall ingots - Í~ÍÍ ÍÍ ÍÍ Í -Í- ---
289
Dr. I). I-Iorvtáh: Critical exa-mıinati-O-n of the milling .possibilities of metallurgic.a'l Mn ores of Úrkú-t Í
Í
Í
Í
Í
-_
Í Í
Í
-
317
Dr. E. Takács: Ma-gnetotelluzri-c device an-d method -de-veloping investigations, their application in the ge-op'hys`i.c.al -pr-o-sıpecting Í Í Í Í ~ Dr. E. Vincze: A general method for solving some classes of functioinal equati-ons. Í Í Í Í Í ÍÍ Í Í Í Í Dr. Zs. Kesserű: Invesliigation into rock pressure on strengthened rosk shell and on supports set afterwa-rds in Water-beari-nig sand - - - Dr. M. Matolcsy: A new method for evaluating. the pr-obability theory of fati-
gue testings
Í
Í Í Í
Í-Í-
Í Í Í
ÍÍ
Dr. J. Kulcsár: Grinding processing OEE ceramic cutting ti-p.s by diamo-nd granular Wheel, inve-stigıating into dfíam-Ond fgnanular grindin-g' Wheel - Dr. E. Tompos: Petrographical examination of coking coals of the Danwbian Iro-n Works and the improving of the c-oke quality to be -oÍb-taine-d by selective crusıhing Í Í Í ~ Í D.-r. I. Dfrahos: Ge-neralizin-g the Wildhaber--Nowiıkow teetihıin-g for to-ot-h s.urfaces hobbed by r-otıational circular th-oroid surface f Í Dr. J. Farkas: Desig.n problems -of square plates reg ula-rly stiffened on one side in two directions un-d-er uniform normal loadi`ng Í Dr. Sz. Szabó: Spot welding by energy stored in con-denser-b.atteÍr~ies - - Dr. Gy. Vida: Determinati-on of the heat transfer fac-t-or in the cylinder of Diesel engine
Í
Í
Dr. Z. Terplárn: Diimensionin-g problems -of planet gears Í Í Dr. L. Béres: Incerasing the toughness of rail bonds by thermite welding Dr. I. Lévai: T-oothed Wheels - which may be hobbed by straight edged tool
321 325 329 351 381
385 389 405 42-3
435 449 467
- realizing changing drive between deviating shafts Dr. J. Tajnafő-i: Principles and some examples of application of the movement
469
forming properties of .machine-tools Í ~ ÍÍ Í Dr. F. Steiner: Analyzing Bouguer”s maps Í Dr. S. Simofn.: Investifgations on -discover of thermodynzamúc-al and re:acti-on-kineti.c `regu`1za-rities of sulfur-oxidation in oxygenia.n steel-:making - - Dr. Gy. Teoan: Calculating the imıpedanzce of thin homogenous feÍrro-mzaıgnet-ic metal sheets. and tu`bes located into strong .alternating magnetic field
489 509
500
531 553
ANN/\lAl*1H l)l'1 l.'UNlVI'IÍ|{Hl'l`l7I DE III-NTJUSTRIE L()URl)zl*l DI:) Mlbšilšl H4 (ÍHONGRIE)
TABLE DES MATIERES T. Böcker: Conditions hydrogéologiques du gisement de bauxite a Nyı'ı`:ˇı<| J. Gulyás: I.nvestiÍgatiÍo=ns th-éÍoÍrique et practiques des dÍéformatioÍns 01 lı-ıı sions se produisant lors du gonflement des prismes de base c:ıı`ı`('-v :ıııx profp-ortions diõ ferentes Í Í -Í Z. Némedi Varga; Les conditions géologiques et géostructur:ılc_~; ılıı Risim-en.t .houi-ller de Hoss.zúIhe`tény A Í -L. Somos: Description géologique du gisement tri-assique supóı-iı-ııı- el ılıı Ígisement houill-er triassique inférieur de la Montagne 'Mecsek (llııııp, rie Méridionale)
Í
Í
~Í
Í
-Í Í Í
Í
Í
Í
--
'I Il .N
ÍÍ
M. Hosszú: Équations fonctionelles int-erprétées pa-r des sysl.Í('~Íıııv.~ı :ılp,ı'-Iı riques IV. Les équations fonctionelles de la distributivile vi. (lv |':ıııl„ distr.i.bu`tivi'té Í Í Í Í Í Á. Mocsy: Étude -des conditions de refroÍidissemeÍnt des l`onl.vs iıı`i.-„W ılııformze simple et Ícomplexe Í Í Í Í«- Í Z. Remport: L”a-nisotropie mécanque des toles d'acier lamim'-vs iı vlııııızl J. Weber: L'-étude du procédé de Parkes --Í Í Í ---Í J. Verő: Uexamen -de la puls.atiÍon de type PC -du champ élecl.oı`ııı:ıp,ıı«'-iIqıızterresÍtre par des donné-es .livrées par l”o'bsÍervatoríe prés -de N:ıı.:_r<-i-ıılc P. Egerszegi: Liéliımıination de 1'effet t-r-oublıaint des fromes géologlqııı-8 suli surfaciales pouÍr des sondages géoéilectriqu-es et démÍonstı`ati<ııı ılvs llıiııı-Ír tectoniques Í Í Í Í Í L. Szabadváry: Les réserviors d'eau souterraine de Mongolic (fvıılı-ıılv vı Orientale et leur exÍp.l-oration géoélectrique Í -Í ÍP. Molnár: Les conÍdiÍtions géographfi-co-stratigrzaphiques de la zoııv (|'ı-x ploit.ationÍne de Rudabánya Í Í . Í Í Í -L. Tóth: L*étude des relations entre les phénomzénes complémentıılrvs ılıı l.amina.ÍgÍe et les factures l'iÍn.Ífulenc.ant Í -~ T. Benyó: Essai á l'échelle industrielle pour la désilicisation de la |`ıııılı~ |ıiıı` insu.f.fla.tion d'oÍxyg'ene Í Í Í -- A. Boros: Contributions a 1'étude de l.a ımarche. et du di-mensioı`muÍnıÍı-ııI ılı-Íi .stabilisateurs de vitesse hydrauliques Í J. Bocsánczy: Le processıus du rabotage et les prinÍcipÍeÍs diı°ecl.ouı`s :le In mise au point de ..l”ou`t`i1 d'extraction Í -Í Í F. Taky: Protectiion contre l'éllect.rocution a 1'usine Siderurgique l`)uıı:ı -L. Pomázy: Contribution a l`Íétude thÍéoı`ique de Paccouplement :ıı`!.|cıılı'(lo-uble de type géÍn(:Írzıl
ı.5
-Í
-rr HI HW llll
Hm l`.r.ı lwı I'ln l'ı:i ııııı
::ı`ı 91'! 29|
P. Piltcr: I..'o|':lˇe1. de la pré.sOnce du dósulfurant de .mzııızganóse dans lzı fıııılv
'..Ill\
Gy. Fáy: I*lssııis thóoı`iquvs (lııns le domëıine de la teohniquc du (:lı:ıııl*l'.'ıi.-.v
.!-HI
Gy. Zol.t.áÍ1ı: livlııilons vnire los |)ı`opı`iı':l„ó=s c:.ıÍ|)illııires et. lv ılif-lıil. ıl`Iııı|lv .\'|)(ıııl.iııı('~ııımı| (li-f|ı'lz|(-ı_'~(~-Í
„z
L-
-Í
--
_
_-
-_
Llflfl ıl :H I'
(ls. Asszorı-yi: lVl`út..l`ıo<.le.s d`appı`oximation pour la .s`olul.ion des pı`oblı.'~ıııc:~i ıl`oı`(lı`c de prévision non-linéafire de la production Í Í Í Í
257
Gy. Csab-ali-lc: Étude -thermique de la -massel-oÍtÍte aux dimensions ımëduites
aesıingoiõ zzracier
Í
Í
ÍÍ
Í
Í
Í
D. Horváth: L'exa;men critique des_po.ssi=bilités du traitement mé-tal1uı`gique des mineralis de -maniganése de Urkút --Í Í Í _ Í ~E. Talcács: I.nves:tigatio-ns pour d-évelopper des m-ëth-O-des et instruments. magnéto-telluriques et leur application dans les explorations géophysiques -Í Í z z ~- ÍÍÍ Í Í~Í E. Vincze: Mıétho-de gén.-érale pour rés-o-uÍdre quelques type.s d'ÍéquatiÍon. fonctionnelle
Í
Í Í
Í-
-
-
--
~
---
Í Í
- Í
Í
281) 317
321 325-
Zs. Kesseri'i: L”eÍxame-:n de la pression d-es terrains agissant dans des sa.bles aquiif-éres .sur des -éléfm-ents. de souté-nem-ent posés. ul`terieure.ment sur un ma-nteau -de roche cimentée Í
-
-
-
329-
-
M. Matolcsy: Methode nouvelle dünterprétation des résultats pour des essais de fatigue .d” a-prés la th-éorie de -probabilité Í Í Í J. Kulcsár: L”af`ıfutage des plaquettes de coupe céramique -par disque diamanté. L'examen d'Íun disqu-e d'a futage diamanté
„
381
E. Tompos: Liétu-de p-étrographique des. cokes utilisés -dans -l'-usine .sid-érurgiques Duna et l'afm-é~.l`iorati-on anticip-é-e de l.a quaílité du coke par concassa.ge .sélectif z -Í I. Urahos: G-énéralisati-on de la méthode de Wi1dhabe.r et Novi-kov ta tailler des engrenages pour le cas des. flancs taillés en dévelo-ppante par une -surface de Ícouronne de rota-ti-on Í J. Farkas: Questions de calcul des plaques carrées a deux families Orthogon.ales de nervuers dissymetriques, soumises a une ch.arge uníforme Sz. Szabó: Sou-d-ure par .points u`ti-lisant Penergie accwmulée -d”une batterie -de condensateur Í Gy. Vida: -Détermination du facteur de tran.smissi-on de ohaleur pour le cylindre d”u.n moteur Diesel
Í
Í
.
-
Z. Terplán: Questions relatives au dimensionnement -des engrenages planétaires Í L. Béres: L'augm-entation de Pendurance de Passemblage des rai1.s fait par sou-dure a thermite Í Í Í Í . I. Lév-ai: Roues dent-ées a tailler en -développante par un outil a taillan-t -dro-it et :réalisant une transmissi-on alternative de mouvement entre arbres déviants
Í
~
Í
351
Í
J. Tajnafői: Principes et quelques domaines d'a-ppl-ication des propriétés projectric-es des ima-chines-outils _ _ F. Steiner: L”ana1yse des carte.s de Bouguer Í ~ S. Simon: Essais pour découvrir les régularités thérmodynamiques et r-eacti-oncinétiques d afnhydrizdation .sulfureuse au c-ours de la fab-rication d'acier p.ar oxigé-ne Gy. Tevan: Oalcul de Piımzpédance des plaques mzéta-lliques et tuyaux miinces hom-og-énes, Eferromagnétiques plaeés da-ns un champ magnétique d'i-ntensité variable Í
Felelős ki.adó: Dr. B-éda Gyula Megjelent 500 példányban, 516/8 A/'5 ív terjedelemben Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, 'Miskolc -- 1968 - 10163' Felelős vezető: Szemes István
385-
389"405 423 435449 467
469 489' 509
531
55-3
