Vízkészlet-gazdálkodás
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék
Vízkészletek • Vízkészletek: statikusak és dinamikusak • Dinamikus vízkészlet: valamely terület vagy víztartó természetes utánpótlódásának az időegység alatt többnyire m3/s-ban vagy m3/évben kifejezett mértékét, amely hosszú időszak átlagában és nagyobb területre vonatkoztatva többnyire megegyezik a természetes vízfelhasználás (párolgás, lefolyás, elszivárgás) mértékével.
• Statikus vízkészlet: az adott időpontban vagy hosszabb időszak átlagában tározódott vízmennyiség, m3-ben kifejezve.
• ~ a természetes és felhasználható vízkészletek időben és térben megoszló mennyiségének és minőségének feltárása, számbavétele, a társadalom igényeivel való egybevetése és elosztása • A készletek és szükségletek közti egyensúly megteremtése
Vízkészletek • Mértékadó vízkészlet: a sokéves augusztusi 80 %-os tartósságú felszíni vízhozam • hidrológiai hossz-szelvény: a mértékadó vízkészlet vízfolyás hosszmenti változása • Hasznosítható természetes vízkészlet: a vízfolyások vízkészletének azon része, amely adott helyen a vízhasználat számára a mederből kivehető • Ténylegesen hasznosítható vízkészletet a tározásból, a különféle vízbevezetésekből eredően megnövelt hasznosítható vízkészlet adja
1
Magyarországi helyzet
Be- és kilépő vízfolyások
¾ Vízkészlet forrása: • csapadék • belépő felszíni és felszín alatti vizek • litoszférában tárolt víz ¾ Mo vízkészlete: 120 milliárd m3/év belépő vízhozam m3/s (1999)
belépő vízmennyiség millió m3 (1999)
Duna vízgyűjtő
2 568
81 000
Tisza vízgyűjtő
977
30 809
Vízgyűjtők
Dráva vízgyűjtő mindösszesen
554
17 459
4 099
129 268
Igények és készletek
Magyarország megújuló vízkészletei Megnevezés Csapadék (+) Evapotranspiráció (-) Az országba belépő éves vízmennyiség (+) Az országot elhagyó éves vízmennyiség (-) Összes édesvízkészlet
Sokévi átlag (millió m3) 58 000 52 000
1999 (millió m3) 75 702 56 730
114 000
129 269
120 400
143 514
120 000
148 241
¾ • • •
Vízigények: társadalmi-gazdasági tevékenység szerint vízminőségi követelmények szerint vízhasználók és vízfogyasztók
¾ vízkészletek és vízigények időben és térben aránytalanul oszlanak el ¾ Területi vízgazdálkodási mérleg: a vízgazdálkodási egység meghatározott időszakban hasznosítható vízkészlete és az azt terhelő vízigények összemérése ¾ Szabad vízkészlet, vízhiány
2
Magyarországi „vízhelyzet” ¾ 120 milliárd m3/év készletből 6 milliárd m3/év fogyasztás ⇒ 5%-os felhasználási intenzitás Magyarország
• 600 m3/év az egy főre eső vízfogyasztás
mértékadó vízkészlete (m3/sec), 1994
¾ Vízigény: ipar: 70 %, mezőgazdaság: 18 %, ivóvíz: 12 % ¾ Vízkivétel: 85 % felszíni, 15 %-a felszín alatti vizekből rétegvíz: 46 % parti szűrésű: 32 % karsztvíz: 17 % talajvíz: 5 %
Ipari vízfelhasználás (Hajós 2000) A különböző forrásokból kitermelt, illetve beszerzett saját felhasználásra kerülő vízmennyiség ebből ivóvíz minőségű víz Átfolyó vízhasználat ebből hűtésre használt víz Ismételt vízhasználat ebből hűtésre használt víz Teljes vízhasználat összesen Az országos felhasználáson belül a villamosenergia-ipar adatai Átfolyó vízhasználat Ismételt vízhasználat A Paksi Atomerőmű átfolyó vízhasználata a Dunából
millió m3/év (1998) 4619 111 4239 4032 3061 2563 7519 4187 1567 2524
Jelentősebb vízhasználók teljes vízhasználata Kohászat Élelmiszeripar Vegyipar
363 225 750
3
Parti szűrésű jelentősebb vízbeszerzési lehetőségek vízfolyás
kitermelhető vízhozam ezer m3/nap
Felszín alóli víztermelés, víztípusok szerint Víztípus
Termelés ezer m3/nap
Karsztvíz
454
Rétegvíz
1262
Duna
5580
Dráva
350
Rába
400
Ipoly
30
Sajó
60
Talajvíz
123
Hernád
150
Tisza
600
Parti szűrésű víz
874
Összesen
2713
Maros
180
Összesen
7500
A vízfelhasználás csökkenésének okai: a, 1980-as évektől: bányászat visszaesik→ bányavíz-kivétel csökken b, vízigényes ágazatok pozícióvesztése (vegyipar, textilipar) c, vízdíjak nőnek → lakossági vízfogyasztás csökken, öntözött területek nagysága csökken
4
A víz társadalmi és gazdasági körforgása
5
