A környezetvédelmi igazgatás 4 szintje
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 7. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék
Környezetvédelmi igazgatás ¾ Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM)
¾ 1. központi igazgatás: • kormány, minisztériumok, központi szervek (Term. Véd. Hiv., OKTVF, OVKF, OVF, ÁNTSZ, Orsz. Műemlékvéd. Hiv., M. Bány. Hiv., M. Geol. Szolg., Áll. Erd. Szolg. stb.) ¾ 2. területi igazgatás: területi bányakapitányságok, M. Geol. Szolg. területi szervei, Áll. Erd. Szolg. területi szervei, NP Ig., KÖVIZIG, KÖF) ¾ 3. megyei igazgatás: • Növényegészségügyi és talajvédelmi állomások, ÁNTSZ megyei intézetei, műemlékvédelmi felügyelőségek ¾ 4. helyi igazgatás: • helyi önkormányzat (polgármester, képviselő testület, jegyző), ÁNTSZ települési intézetei
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ¾ Feladatai:
miniszter politikai államtitkár
• • • • • •
közigazgatási államtitkár
Gazdasági Közgazdasági és Költségvetési Jogi és Közigazgatási Környezetvédelmi Vízügyi Természetvédelmi
Hivatal
• a kormányzati vízgazdálkodási koncepció végrehajtásának megszervezése, • a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények fejlesztése, üzemeltetése, • a vízkárelhárítás terén szükséges, az egész ország területére kiterjedő összehangoló és biztonságteremtő hatósági és műszaki szabályozási tevékenységek ellátása, • valamint a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmének szabályozási és ellenőrzési feladatai.
1
Környezetvédelmi igazgatás (folyt.)
¾ Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: • A mezőgazdasági célú forgalomképes állami tulajdon fölötti tulajdonosi jog gyakorlása
¾ Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
¾ Egészségügyi miniszter:
Főigazgatóság (OKTVF):
• A közegészségügyi követelmények meghatározása és betartásuk ellenőrzése
környezetvédelmi ügynökségi feladatok, környezetvédelemmel, vízügyekkel kapcsolatos döntések előkészítése és végrehajtatása
¾ Belügyminisztérium: • az önkormányzati feladatok végrehajtásának koordinálása (belterületi vízrendezés, patakokon és bizonyos létesítményeken a helyi vízkárelhárítás és árvízvédekezés) • a vízkárelhárítás védekezéssel összefüggő államigazgatási feladatkörében ellátandó tevékenységek (mentés, kiürítés, befogadás, mozgósítás stb.) • illetve a belterületi vízrendezés és védekezés.
¾ Országos Vízügyi és Környezetvédelmi Főfelügyelőség (OVKF): hatósági feladatok ¾ Országos Vízügyi Felügyelet (OVF): hatósági feladatok
KÖVIZIG-ek elnevezése és székhelye
Környezetvédelmi igazgatás (folyt.) ¾ Területi szervek Vízgyűjtő területenként rendeződve: • 12 db Környezetvédelmi Felügyelőség • 12 db Vízügyi Felügyelet
hatósági munkát ellátó területi szervek
• 12 db Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság: operatív munkát végez: árvízvédelem, környezetvédelmi kármentesítés, uniós pályázatokkal kapcsolatos helyi ügyintézés + • 10 db Nemzeti Park Igazgatóság (természetvédelem állami területi szervei)
•
Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Győr)
•
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Szombathely)
•
Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár)
•
Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Pécs)
•
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Budapest)
•
Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Baja)
•
Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Nyíregyháza)
•
Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Szolnok)
•
Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Szeged)
•
Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Miskolc)
•
Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Debrecen)
•
Körös vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Gyula)
2
Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság (VITUKI Rt)
Törvények • 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról
¾ a magyar vízgazdálkodással foglalkozó hidrológiai, hidrogeológiai, hidraulikai, vízépítési, vízkémiai kutatások zöme ¾ Az Rt. a Közmunka és Közlekedési Minisztérium keretében 1886-ban létrehozott Vízrajzi Osztály jogutóda.
• 1994. évi LV. törvény a termőföldről
¾ Szervezetébe tartozik: – Hidrológia Intézet – Hidraulikai Intézet – Vízminőségvédelmi Intézet – Országos Vízjelző Szolgálat
• 1996. évi LIV. törvény az erdőkről és az erdők védelméről
• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosítás: 2000. évi XCVII. törvény, 2001. évi LV. törvény, 2004. évi LXXVI. törvény) • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (módosítás: 2001. évi LXXI. törvény) • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról • az állam és a helyi önkormányzatok feladatai • az állam, a helyi önkormányzatok és az ingatlantulajdonosok tulajdona • viziközművek • vizek kártétele elleni védelem és védekezés • vízügyi hatósági jogkör • vízgazdálkodási társulatok • nyilvánosság, társadalmi és szakmai egyeztetés szerepe
• 1997. évi XL. törvény a halászatról és a horgászatról • 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról • 2000. XLII. törvény a víziközlekedésről
Az állam feladatai • • • • • • • • • •
a vízgazdálkodás országos koncepciójának, valamint ezen koncepció egyes részterületeit érintő nemzeti programok kialakítása és jóváhagyása, az állami feladatok körében a végrehajtás megszervezése, a nemzetközi együttműködésekből adódó vízügyi feladatok ellátása, a lehetséges víznyerőterületek távlati ivóvízbázissá nyilvánítása, és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartása, a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefüggő szabályozási feladatok ellátása, a vízügyi igazgatási és ennek keretében hatósági feladatok szabályozása, az állami hatósági feladatok ellátása, az állami tulajdonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése, a vízgazdálkodáshoz szükséges adatgyűjtés elrendelése, a vízrajzi tevékenység ellátása és szabályozása, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkárelhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés.
3
A helyi önkormányzatok feladatai •
a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó – az országos koncepcióval és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt – tervek kialakítása és végrehajtásának megszervezése,
•
a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása,
•
a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése,
•
a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése,
•
a vízi közüzemi tevékenység körében a település ivóvízellátása, a szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése,
•
a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz és belvízvédekezés,
•
a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás.
Az állam kizárólagos tulajdonában vannak: •
a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei,
•
a természetes tavak közül a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt), a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Hévízi-tó, valamit azok medre,
•
az államhatárt alkotó vagy metsző folyók, patakok, a 20 m3/s torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások, valamint a Mosoni-Duna, SzentendreiDuna, Ráckevei-Duna, Marcal, Sió, Zagyva, Hortobágy-Berettyó, KettősKörös, Hármas-Körös és ezek árapasztó medrei,
•
a nem önkormányzati tulajdonban lévő holtágak és mellékágak,
•
a folyóvízben újonnan keletkezett szigetek,
•
az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák, valamint a Duna-Tiszacsatorna, Kiskunsági-főcsatorna, Keleti-főcsatorna, K-III. és K-IV. jelű főcsatorna, Nagykunsági-főcsatorna, Jászsági-főcsatorna,
•
a mellékletben részletezett kritériumoknak megfelelő tározók, árvízvédelmi fővonalak és egyéb vízilétesítmények.
Díjak
¾ A helyi önkormányzat tulajdonában vannak: • a törzsvagyonként a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is) ¾ Az ingatlan tulajdonosának tulajdonában vannak: • az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások • az ingatlan határain belül elhelyezkedő természetes állóvizek, amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel nincsenek közvetlen kapcsolatban • az ingatlanra lehulló és azon maradó csapadékvíz • valamint – eltérő rendelkezés hiányában – az ingatlan határain belül lévő és saját célt szolgáló vízilétesítmények.
¾ Vízkészlet-használati díj (vízkészletjárulék) • az évi 500 m3-t meghaladó vízmennyiséget fogyasztó felhasználóknak kell fizetni. • a vízjogi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli vízhasználatért pótdíjat kell fizetni • a bevétel a Vízügyi Alapba kerül ¾ Ivóvízdíj és csatornadíj • a közüzemi víz- és csatornamű vállalatok által szolgáltatott ivóvízért, illetve a vállalatok kezelésében lévő csatornamű használatáért kell fizetni (településenként különböző) ¾ Talajterhelési díj ¾ Ivóvíz-használati pótdíj • az ipari célra használt ivóvíz minőségű vizek után kell fizetni
4
Talajterhelési díj •
2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
•
talajterhelési díj: fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvíz elvezetést alkalmaz, és a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá
A talajterhelési díj kiszámítása TTD = E*A*T*V*S, ahol
¾ • • • • •
mentesül a fizetés alól, aki: egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítménnyel rendelkezik, egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre, egyedülálló és betöltötte a 70. életévét, az a kibocsátó, akinek a családjában élő családtagok mindegyike betöltötte a 70. életévét.
• TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj • E: egységdíj (Ft/m3) (120 Ft/m3) • A: díjfizetési alap (m3) (a szolgáltatott víz mennyisége, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz mennyiségével) • T: területérzékenységi szorzó • V: veszélyességi szorzó • S: fizetési százalék (2004.: 20%, 2005.: 40%, 2006.: 50%, 2007.: 75%, 2008.: 90%, 2009.: 100%)
220/2004. (VII. 21.) korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól
220/2004. k. r.: Általános szabályok •
¾ a rendelet célja: • a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőlények és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése
•
• • • • • •
a jó állapot ill. jó ökológiai potenciál eléréséhez a vízhasználó köteles hozzájárulni diffúz szennyezések esetén a legjobb környezeti gyakorlaton alapuló műszaki intézkedések alkalmazásával kell a vízszennyezést megelőzni ill. csökkenteni a felszíni vizekbe határértéken felül tilos szennyező anyagot bevezetni a kibocsátó köteles a kibocsátandó használt vizet az előírt minőségűre megtisztítani közcsatornába tilos bármilyen hulladékot (élelmiszer-hulladékot) bocsátani elválasztott rendszerű csapadékcsatornába tilos szennyvizet vezetni szennyvizet kibocsátó létesítményeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell üzemeltetni stb.
5
220/2004. k. r.: Kibocsátási határértékek ¾ technológiai határérték: •
az adott technológiára vonatkozó kibocsátási határértékeket (technológiai határérték) az elérhető legjobb technológia alapján, külön jogszabályban kell meghatározni
¾ területi határérték: •
a közvetlen bevezetésre vonatkozó területi határértéket a vízminőségvédelmi kategóriák alapján külön jogszabály határozza meg (9/2002. KöM-KöViM e. r. a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól)
220/2004. k. r.: Kibocsátási határértékek ¾ A kibocsátási határértéket a KÖF határozza meg: • ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor azt kell előírni • ha tevékenységre vagy az egyik szennyező anyagra nincs technológiai kibocsátási határérték, akkor a vonatkozóterületi határértéket kell előírni
¾ küszöbérték: •
a közcsatornába bocsátható szennyvíz szennyezőanyagtartalmának mértéke (meghatározza: 204/2001. k. r. a csatornabírságról)
220/2004. k. r.: Bírságok
220/2004. k. r.: Ellenőrzés •
¾ meghatározott szabályok szerint (7/2002 KöM r., 204/2001. k. r.) ellenőrizni kell a szennyvízkibocsátásokat (KÖF) és a közcsatornába bocsátásokat (víziközmű üzemeltető) ¾ legtöbbjük önellenőrzésre kötelezett • 9/2002. KöM-KöViM e. r. alapján • önellenőrzési terv benyújtása, jóváhagyása, felülvizsgálata • ha vízszennyezést állapít meg, részletes adatszolgáltatás kell 30 napon belül ¾ önellenőrzést ill. a nem önellenőrzésre kötelezetteket is helyszíni ellenőrzéssel ellenőrzi a KÖF
•
korábban: szennyvízbírság (hatályát vesztette) és csatornabírság (korábbi rendelet 2005. dec. 31-én hatályát veszti) 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól: csatornabírság, vízszennyezési bírság, vízvédelmi bírság, rendkívüli csatorna- ill. vízszennyezési bírság
¾ csatornabírság: • vízszennyező anyagnak a küszöbérték fölötti mértékű közcsatornába bocsátása után fizetendő ¾ vízszennyezési bírság: • vízszennyező anyagnak a kibocsátási határértéket meghaladó mértékű közvetlen vízbe vezetése vagy közös ipari csatornába (nem közüzemi) vezetése esetén fizetendő
6
220/2004. k. r.: Bírságok (folyt.) • Vízvédelmi bírságot fizet, aki: • nem készít önellenőrzési tervet, felszólításra sem • vízhasználatáról, szennyvízkibocsátásáról valótlan adatot közöl • szennyezéscsökkentési ütemtervét nem készíti el, ill. nem a jóváhagyott ütemezés szerint végzi • adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti • engedély nélkül kezdi meg tevékenységét • engedélyezéshez szükséges adatokban bekövetkezett változást nem közöl • engedély nélküli szennyvíz bevezetését nem szünteti meg az előírt határidőre • stb.
220/2004. k. r.: Bírságok türelmi idői,
kedvezményei
220/2004. k. r.: Bírságok (folyt.) ¾ rendkívüli vízszennyezési bírság és rendkívüli csatornabírság: • a rendkívüli szennyezések esetén • bírság összege: 9 1X: kibocsátó haladéktalanul bejelenti, maximális együttműködés a károk enyhítésében 9 2X: kívülálló észleli a szennyezést, de a kibocsátó közreműködik a kárenyhítésben 9 3X: kibocsátó haladéktalanul bejelentette, de nem működik közre a kárenyhítésben 9 5X: kibocsátó a bejelentési és kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget
220/2004. k. r.: Mellékletek
¾ A 220/2004. korm. rendelet alapján külön jogszabályban megállapított kibocsátási határértékekre türelmi időt írtak elő:
• a vízszennyező anyagok listája
• általában 2010. dec. 31.
• a bírságok kiszámítási módjai és összege
• érzékeny területen 10 000 LE fölötti települési
• a szennyvízkibocsátás engedélyezéséhez benyújtandó
szennyvíztisztító esetén 2008. dec. 31.
engedélykérelmi dokumentáció tartalmi követelményei
• 15 000 LE alatti települési szennyvíztisztító esetén 2015. dec. 31. ¾ a türelmi idő alatt a bírság csak egy részét kell kifizetni, az eltelt évektől függő %-ban
7
Kapcsolódó jogszabályok •
9/2002 (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól
•
240/2000. (XII. 23.) korm. rend. a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről
•
7/2002. (III. 1.) KöM rend. a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól
•
204/2001. (X. 26.) Korm. rend. a csatornabírságról
•
38/1995. (IV. 5.) Korm. rend. a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről
•
132/1997. (VII. 24.) korm. rend. a vízminőségi kárelhárításról
219/2004. k. r.: Általános rendelkezések • környezeti célkitűzéseket fogalmaz meg több pontban • a környezeti célkitűzések megvalósításával kapcsolatos általános rendelkezéseket írja le • összhangban az EU Víz Keretirányelvében megfogalmazottakkal
219/2004. (VII. 21.) korm. rend. a felszín alatti vizek védelméről ¾ a rendelet célja a felszín alatti vizek • jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, • szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, • hasznosítható vízkészleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, • a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása
219/2004. k. r.: A földtani közeg és a felszín alatti vizek állapotát érintő tevékenységek ¾ a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása érdekében (a jó állapot elérése érdekében) alkalmazandó megszorítások, intézkedések, tiltások ¾ pl. tilos • az olyan tevékenység, amelynek következtében a fedőréteg eltávolítása révén a felszín alatti víz felszínre kerül • az olyan bányászati tevékenység, melynek következtében a bányatalp 10 m-en belül megközelíti a karsztvízszintet • a mellékletben felsorolt anyagok felszín alatti vizekbe juttatása (közvetlenül, bányatavakon keresztül stb.)
8
219/2004. k. r.: Tevékenységek engedélyezése
219/2004. k. r.: Károsítás kivizsgálása
¾ vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok ¾ vízkivétel csak úgy és annyi, hogy átmenetileg se veszélyeztesse a környezeti célkitűzések eléréseit ill. a víztestre vonatkozó intézkedések megvalósítását
• szennyező: haladéktalan bejelentési kötelezettség
¾ a szennyező anyagok földtani közegbe ill. felszín alatti vízbe történő elhelyezése és bevezetése engedélyköteles: • KÖF adja ki az engedélyt • környezetvédelmi engedély, környezethasználati engedély • monitoring működtetése • engedélyt meghatározott időre (max. 12 év) adják, min. 4 évenként felülvizsgálat • engedély módosítható, visszavonható
• KÖF kivizsgál, majd ha szükséges, szennyezettségi
• szennyező: vízminőségi kárelhárítást azonnal meg kell kezdenie intézkedést igényel • bírság kiszabása
219/2004. k. r.: Országos Környezeti Kármentesítési Program ¾ OKKP célja: • a felszín alatti víz ill. földtani közeg veszélyeztetettségének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele • a szennyezettségi kockázat csökkentése • a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése ¾ kutatási, nyilvántartási, szabályozási, informatikai feladatok
219/2004. k. r.: Kármentesítés ¾ a kármentesítésre a szennyezettséget okozó ill. annak jogutódja köteles ill. aki az adott terület tulajdonjogának megszerzésével vagy más módon a kármentesítést átvállalja ¾ • • •
a kármentesítés szakaszai: tényfeltárás műszaki beavatkozás monitoring
¾ kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre
9
219/2004. k. r.: Nyilvántartási rendszer ¾ FAVI: a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere • információgyűjtés, nyilvántartás, feldolgozás, szolgáltatás (állapot, veszélyeztető tevékenységek, szennyezések stb.) • központ: KvVM • regionális központok: KÖF
219/2004. k. r.: Mellékletek • a szennyező anyagok jegyzéke • a felszín alatt víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása • részletes bejelentési kötelezettségre kötelezett tevékenységek köre • az engedélyekhez szükséges dokumentációk követelményei • a szennyezettség megállapítására tartott helyszíni szemle jegyzőkönyvének és záródokumentációjának követelményei • műszaki beavatkozási terv és záródokumentációjának tartalma • kármentesítési monitoring jelentés és záródokumentációjának tartalma • felszín alatti vízvédelmi bírság számítása
219/2004. k. r.: Bírság ¾ felszínalattivíz-védelmi bírság: • a részletezett tilalmak megszegése (felszíni víz és földtani közeg minőségének megóvásával kapcsolatos tilalmak és előírások) • jogerős kármentesítési műszaki határozat végre nem hajtása • adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségek elmulasztása esetén kell fizetni
Vízjogi engedélyek • ~: Vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz szükséges. ¾ Elvi vízjogi engedély: • az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldásának lehetőségeit, feltételeit határozza meg, azonban vízi munka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetve vízhasználat gyakorlására nem jogosít
10
Az EU környezeti joganyaga
Vízjogi engedélyek ¾ Vízjogi létesítési engedély: • a vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges • feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, a vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlására, a vízilétesítmény üzemeltetésére nem ¾ Vízjogi üzemeltetési engedély: • a vízhasználat gyakorlásához, a vízilétesítmény üzemeltetéséhez
¾ ~ 300 irányelv, rendelet, határozat, ajánlás a környezetvédelem terén • irányelv: célokat fogalmazza meg, az eszközöket, részletszabályokat tagállamok maguk dolgozzák ki vízzel kapcsolatban: közel 20 irányelv • keretirányelvek: előnyben – az EU csak a legszükségesebb kompetenciákat kívánja a tagállamoktól elvonni • rendelet: általános, tagországokra közvetlenül hatályos (pl. ökocimke rendelet) – kötelező • határozat: az EU konkrét országokra hozza, végrehajtása kötelező • ajánlás: nem kötelező jellegű
Nemzetközi egyezmények
EU Víz Keretirányelv
¾ Nemzetközi szintű kezdeményezések, megállapodások: • Lásd az ÉDUKÖVIZIG-ben tett látogatás alkalmával elhangzott előadásokat
•
UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Dekád programja (1965-1974)
•
ENSZ Vízügyi Konferenciája (Mar del Plata, 1977)
•
1992-es Rioi UNCED Konferencia (ENSZ Föld Csúcstalálkozó) és az azt előkészítő dublini találkozó, amely a víz és a környezet kapcsolatával foglalkozott
•
"World Water Vision" folyamat
•
"Global Water Partnership" hálózat létrehozása
•
2000. Hága: második Víz Világ Fórum
11
Nemzetközi egyezmények ¾ A vízi környezetre vonatkozó nemzetközi egyezmények közül Magyarország az alábbiakhoz csatlakozott illetve írta alá: • Egyezmény a hulladékkal és egyéb anyagokkal való tengerszennyezés megelőzéséről (London). Nemzetközi elfogadás, hatálybalépés: 1972, 1975, magyar csatlakozás: 1976. • Nemzetközi egyezmény a hajókról származó szennyezés megelőzéséről (London). Nemzetközi elfogadás, hatálybalépés: 1973, 1983, magyar csatlakozás: 1983. Jegyzőkönyv (London): nemzetközi elfogadás, hatálybalépés: 1978, 1983, magyar csatlakozás: 1985. • Ramsari Egyezmény a vizes élőhelyek védelméről. Magyar jóváhagyás: 1979.
Nemzetközi egyezmények (folyt.) • Egyezmény az országhatárokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról (Helsinki Egyezmény). Nemzetközi elfogadás: 1992, magyar aláírás: 1992, jóváhagyás: 1994 • Víz és Egészség Jegyzőkönyv a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló Helsinki Egyezményhez. Magyar aláírás: 1999. • Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára (Szófia). Nemzetközi elfogadás: 1994, magyar aláírás: 1994, jóváhagyás: 1998. • Egyezmény a határokat átlépő vizek nem hajózási célú használatának jogáról. magyar aláírás: 1999. ¾ Kétoldalú határvízi egyezmények
12
