Vivőfrekvenciás műsorhang-közvetítő berendezések a vezetékes hírközlésben

M Á N Y O K Y ZSOLT Magyar Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóság

Vivőfrekvenciás műsorhang-közvetítő berendezések a vezetékes hírközlésben Az elmúlt évek során a rádió- és televízióműsorok jelentős h á n y a d á t teszik k i a stúdiókon kívüli, úgy­ nevezett külső helyszínekről t ö r t é n ő közvetítések. M i n t k ö z t u d o t t , ezen események sikeres lebonyo­ lításában a Posta döntő szerepet vállal, ami t e r m é ­ szetesen feltételezi, hogy a nevezett szervezet meg­ felelő mennyiségű és minőségű berendezéssel rendel­ kezik ahhoz, hogy ennek a tevékenységének mara­ d é k t a l a n u l eleget tegyen. A korábbi évekkel ellentét­ ben ma m á r elmondhatjuk, hogy az elmúlt idő­ szakban, elsősorban a nemzetközi és belföldi hely­ közi közvetítések terén, az újonnan beszerzett m ű ­ sorhang-közvetítő berendezések jóvoltából számot­ t e v ő javulás t a p a s z t a l h a t ó . Tekintettel arra, hogy az e m l í t e t t viszonylatok­ ban a vezetékes hírközlés ma m á r h a z á n k b a n is első­ sorban a korszerű koaxiális kábelekre és részben a mikrohullámú a l a p á r a m k ö r ö k r e t e l e p í t e t t sokcsator­ nás v i v ő á r a m ú rendszerekre épül, így a közvetíté­ sekhez, valamint egyes rádió-adóállomások műsor­ ellátásához felhasznált berendezések jelentős része is e műszaki szempontok szerint üzemel. Magyarországon jelenleg négyféle műsorhang-köz­ vetítő berendezéstípus — régebbi, helytelen szó­ h a s z n á l a t szerint „ z e n e v i v ő " — használatos, me­ lyek közül h á r m a t , csekély d a r a b s z á m u k vagy gyen­ gébb műszaki p a r a m é t e r e i k m i a t t csak vázlatosan, míg a negyediket, a CCITT által is ajánlott t í p u s t részletesebben tárgyaljuk.

I . Rel 13R 91a típusú berendezés J ó minőségű, monofónikus m ű s o r h a n g átvitelre alkalmas, korábbi, t ö b b n y i r e elektroncsövekkel m ű ­ ködő Siemens-konstrukció. Hangfrekvenciás m ű k ö ­ dési t a r t o m á n y a 50—10 000 H z , melyet 96 kHz-es vivőfrekvencia segítségével a CCITT ajánlása szerinti 60—108 kHz-es „ B " alapcsoport második előcso­ portjába (84—96 k H z ) , h á r o m távbeszélő csatorna helyére helyez el. Önálló, kristályoszcillátort tartal­ mazó vivőellátó egységgel rendelkezik, de csatlakoz­ t a t h a t ó az állomás külső vivőellátó rendszeréhez is. A konstrukció egyik lényeges jellemzője, hogy vivő­ frekvenciás kompander alkalmazása esetén, a t ö b b ­ szörös moduláció u t á n keletkező 85,4—95,35 kHz-es egyenes fekvésű frekvenciasávot, az é r t h e t ő áthallás és a - zaj t o v á b b i csökkentése érdekében, a normál, Beérkezett: 1980. I X . 23.

212

távbeszélő üzemben kapott sávhoz k é p e s t 600 Hzcel eltolja. A nevezett berendezés rendelkezik a vivőfrekven­ ciás rendszereken elengedhetetlen pre- és deemfázis áramkörökkel, valamint a m á r e m l í t e t t kompander egységgel is. Ez utóbbi egység m ű k ö d t e t é s é h e z szük­ séges t o v á b b i k é t vivőfrekvenciát, v a l a m i n t a 87,75 kHz-es ellenőrző pilot frekvenciát k ü l ö n oszcillátor­ ból nyerjük. A berendezés, többnyire elektroncsöves felépítése mellett is, igen alkalmas jó minőségű zene és beszéd­ hang átvitelére. Magyarországon ebből a típusból összesen egy példány van, mely Budapest—Wien viszonylatában üzemel. 2. AV 2/3 típusú berendezés Szovjet g y á r t m á n y ú , az OSZSZ-szabványoknak megfelelően m ű k ö d ő , tranzisztoros berendezéstípus, mely monofónikus m ű s o r h a n g á t v i t e l t tesz lehetővé. Alkalmazása, hasonlóan a Siemens Rel 13R 91a típusú berendezéshez, elsősorban o t t célszerű, ahol c s a t l a k o z t a t h a t ó a m á r üzemelő 12 csatornás v i v ő ­ frekvenciás távbeszélő rendszerekhez. A z 50—6400 Hz, vagy 50—10 000 Hz sávszélességű m ű s o r h a n g ­ á r a m k ö r t ugyancsak a 60—108 kHz-es „ B " alap­ csoport második előcsoportjába, k é t vagy h á r o m távbeszélő csatorna helyére ülteti be. A nevezett frekvenciatartományon kívül, megfelelő kiegészítő egységek alkalmazásával, mód van m á s , kábeles vagy légvezetékes vivőáramú rendszereken való üze­ meltetésre is, de Magyarországon ezeket az egyéb megoldásokat nem alkalmazzuk. Önálló vivőellátás­ sal nem rendelkezik, a 96 kHz-es vivőfrekvenciát az állomás külső vivőellátó rendszeréből tápláljuk be. A felhasznált hangfrekvenciás s á v t ó l függően 7,2 k H z vagy 11 kHz-es, kizárólag riasztási célokat szolgáló pilotot állít elő. A berendezésben mind a pre- és deemfázis, mind pedig a kompander egysé­ geket megtaláljuk, de az u t ó b b i j e l e n t ő s h á t r á n y a az, hogy működési t a r t o m á n y a a hangfrekvenciás s á v b a esik. Ez a megoldás — m i n t k ö z t u d o t t — azzal a h á t r á n n y a l jár, hogy a kompander m ű k ö ­ dési ideje alkalmasint összemérhető az alacsony frekvenciás műsorjelekkel, ami az u t ó b b i a k torzu­ l á s á t okozhatja. Meg kell említeni azt is, hogy a be­ rendezésben alkalmazott, a távvezérlés céljait szol­ gáló és a j e l ú t b a eső jelfogó és n y o m ó g o m b - k o n t a k ­ tusok m i a t t viszonylag gyakoriak a meghibásodások. Híradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 6. szám

Mindezek ellenére a megfelelően karbantartott AV 2/3 típusú berendezés, főként az 50—10 000 Hz-es kiépítésben, alkalmas a jó minőségű műsorhang­ átvitelre. A Magyarországon m ű k ö d ő példányok mindegyike m e g h a t á r o z o t t nemzetközi viszonylatok­ ban üzemel.

3. Philips 8 T R 319/10 típusú berendezés Hollandiában g y á r t o t t , félvezető elemekre épülő konstrukció, mely kiváló minőségű mono- vagy sztereofónikus műsorhangátvitelre alkalmas. E k é t k ü ­ lönböző üzemmódjának megfelelően az egy vagy k é t 30—15 000 Hz-es hangfrekvenciás alapsávot t ö b b ­ szöri moduláció u t á n úgy helyezi el a CCITT szerinti „ B " alapcsoport fekvésben, hogy sztereo üzemmód­ ban a k é t csatorna egymáshoz képest ellentétes fekvésbe, mono ü z e m m ó d b a n pedig a második csa­ torna a 7 — 11. távbeszélő csatorna helyére kerül. Ez utóbbi esetben mód nyílik az 1—6. távbeszélő csatorna üzemszerű h a s z n á l a t á r a is, míg az előző esetben a k é t m ű s o r h a n g á r a m k ö r mellett is lehetőség van egy-egy 4 k H z sávszélességű távbeszélő á r a m ­ k ö r üzemeltetésére. A berendezésnek önálló vivőellátó egysége van, mely előállítja a többszöri modulációhoz szükséges összes vivőfrekvenciát és melynek alapfrekvenciája saját belső kristálycszcillátorából, de az állomás külső vivőellátó rendszeréből is származhat. A szokványostól eltérő megoldásnak t e k i n t h e t ő , hogy a vételoldali vivőfrekvenciák az adóállomáson b e t á p l á l t és az ellenállomásra az átviteli ú t o n eljut­ t a t o t t 60 k H z vagy 84 kHz-es szinkronizáló pilotból is előállíthatók. A berendezésnek szigorúan vett pilotjele ugyan nincs, de az adóoldalon b e t á p l á l t műsorjelek di­ n a m i k á j a az ú n . kompanderpilot — egy, a dinami­ k á t ó l függő frekvenciamodulált sáv — felhasználá­ sával a vételoldalon h ű e n visszaállítható. A zajcsökkentő egységek közül a pre- és deemfázis á r a m k ö r ö k a csatornakeretben, míg a hosszabb á t ­ viteli ú t áthidalásához szükséges kompander külön, az ún. kompander alkeretben találhatók. A 8 T R berendezést mind a hangfrekvenciás, mind pedig a vivőfrekvenciás t a r t o m á n y á t illetően, igen jó elektromos p a r a m é t e r e k jellemzik, de ugyan­ ekkor bizonyos technológiai megoldásai, melyek első­ sorban a kezelhetőségben jelentkeznek, a fenntartás szempontjából bizonyos h á t r á n y o k a t jelentenek. A Magyarországon üzemelő Philips berendezések a belföldi műsorhang-hálózat fejlesztésében kaptak je­ lentős szerepet.

k i vezetékes műsorhang-közvetítő hálózatának ge­ rincét, e t í p u s t részletesebben tárgyaljuk. Az S 42022-A401-A1 berendezés, a Philips g y á r t m á n y h o z hasonlóan, de a t t ó l eltérő frekvencia­ terv alapján, k é t 30—15 000 Hz-es hangfrekvenciás alapsávból egy sztereo csatornapárt, vagy 6 t á v b e ­ szélő csatorna betáplálása mellett egy alapsávból egy mono m ű s o r h a n g c s a t o r n á t épít fel a CCITT szerinti 60—108 kHz-es alapcsoport szintig. A megfelelő jel-zajtávolság elérése céljából a preés deemfázis á r a m k ö r ö k mellett a l k a l m a z á s t nyert egy, a vivőfrekvenciás s á v b a n m ű k ö d ő új típusú kompander is, mely a kiváló átviteli minőség mellett a sokcsatornás vivőfrekvenciás rendszerek távbeszé­ lő üzeméhez hasonló m é r t é k ű terhelést is biztosítja. Ennek a megoldásnak köszönhető, hogy egy főcso­ porton belül a k á r mind az öt csoport felhasználható m ű s o r h a n g - á r a m k ö r ö k létesítésére. Az egyetlen, és igen k ö n n y e n megvalósítható kikötés csupán az, hogy ebben az esetben (ugyanabban a főcsoportban) nem élhet négynél t ö b b azonos műsorral terhelt mono csatorna, vagy kettőnél t ö b b sztereo csatorna­ pár. Űjszerű megoldás az is, hogy a műsorhangcsa­ t o r n á k az első modulációt követően (pilottal e g y ü t t ) a 78,7—95,47 kHz-es, ú n . első középfrekvencia fek­ vésbe kerülnek, minek következtében az á r a m k ö r ö k középállomásokon l e á g a z t a t h a t ó k , eloszthatók és to­ v á b b kapcsolhatók anélkül, hogy a hangfrekvenciás a l a p s á v b a való lebontással, i l l . az onnan t ö r t é n ő újbóli felépítéssel elősegítenénk a felesleges zajok kitermelődését. A berendezés kis méretű, csereszabatos egységei­ ből a k á r erősítő állomások berendezései közé telepít­ hető keretes, a k á r f é m l á d á k b a n h a s z n á l h a t ó mobil kiépítés, többféle variációban is k ö n n y e n kialakít­ h a t ó . Lényeges fenntartási szempont, hogy az egy­ ségek fontosabb kezelőszervei k i vannak vezetve azok előlapjaira (pl. a kompandert k i - és beiktató kap­ csoló stb.), t o v á b b á , hogy az egységek belső k á r ­ t y á i b a é p í t e t t m i n i a t ű r kapcsolók (pl. csoportpont illesztő impedanciáinak kiválasztásához) lehetővé te­ szik a kényes és aprólékos forrasztási m u n k á k csök­ kentését. 4.1. A berendezés legfontosabb adatai a) Általános adatok: — hangfrekvenciás alapsáv 30 —15 000 H z — csatornapilot 16 800 Hz — csatornák fekvése a vivő­ frekvenciás alapcsoportban (60-108 kHz) 1. csatorna ( F = 82 k H z ) 6 7 - 8 2 k H z 2. csatorna ( F = 86 k H z ) 8 6 - 1 0 1 k H z w

4. S 42022—A401—A1 típusú berendezés A Siemens cég félvezető elemekből felépített m ű ­ sorhang-közvetítő berendezése, mely kiválóan alkal­ mas mind mono-, mind sztereofónikus műsorjelek á t ­ vitelére. Tekintettel arra, hogy a CCITT és a CMTT e g y a r á n t ezt, a pillanatnyilag legkorszerűbbnek m o n d h a t ó berendezéstípust ajánlja és mert a Magyar Posta az OSZSZ-tagországok társigazgatásaival össz­ hangban a nevezett típus felhasználásával alakítja Híradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 6. szám

TO

b) Átviteli jellemzők: — sávátvitel 3 0 - 1 5 000 Hz között (ezen belül 1 5 0 - 1 0 000 Hz között) — 1. és 2. csatorna közötti szintkülönbség > fázisszögkülönbség >

± 0 , 5 dB + 0 , 3 dB 0,3 dB 5°

213

— futásidő-eltérés 50 Hz-en 100 Hz-en 15 000 Hz-en — frekvenciakülönbség az adó és vevő állomás k ö z ö t t max. — zajcsökkentés pre- és deemfázis, valamint kompander együttes alkalmazásával — kivezérlési h a t á r — nonlineáris torzítás zajcsök­ k e n t ő k k e l e g y ü t t (kb. + 1 2 dBmO-ig) — zajteljesítmény zajcsök­ kentők alkalmazásakor (CCITT P 53 szerint mérve) — áthallási csillapítás az 1—2 csatorna k ö z ö t t c)

max 10 ms max 5 ms max 1,8 ms 0,03 H z

4.2. A berendezés

0,03

15

lfl6,8

78,7$| 8

0

S

95,5

78,7^(5^ 80,5 95,5 ^ / 102,8

„

„ „

.„.

^f|^Ai*bta»iíí 3 67 82 84 Í 0 8 ? 0

2. műsorhang csatorna v

a

g

y

1.műsorhang es g t á v b e s z é l ő csatorna

-i—

10 20 60 70 8 0 90 100110 320 330 340400 410 420 500 510 t kHz]

max 0,3% 1. ábra. Az S42022—A401 típusú berendezés frekven­ ciaterve (CCITT-ajánlás) cca —68 dBmOps m i n 80 dB

75, 135 vagy 150 ohm - 3 2 . . . - 5 0 dBu - 6 . . . - 3 8 , 5 dBu

frekvenciaterve

felépítése

A szóbanforgó Siemens berendezés mind keretes, mind h o r d o z h a t ó kivitelben ugyanolyan típusú, egy­ séges betétekből épül fel, mely b e t é t e k mindegyike

214

2xsatomg.

cca 20 dB cca+18 dBmO

Az 1. ábrán l á t h a t ó , hogy a k é t csatorna a sávkö­ zéphez képest t ü k ö r s z i m m e t r i k u s a n helyezkedik el és ennek k ö v e t k e z t é b e n a k ö z t ü k fellépő és a sztereo ü z e m m ó d o t jelentősen befolyásoló fázisszögkülönb­ ségek viszonylag csekélyek, és az alkalmazott fázis­ kiegyenlítőkkel igen jól k o m p e n z á l h a t o k . Az ábrából k i t ű n i k az is, hogy az alapcsoportban, egy műsor­ h a n g á r a m k ö r átvitele mellett, 6 távbeszélő csatorna is elhelyezhető, t o v á b b á csoportszabályzás céljából bármely csoportpilotfajta b e t á p l á l h a t ó . A frekven­ ciaterv szerint k i a l a k í t o t t „ B " alapcsoport természe­ tesen alkalmas arra, hogy a m ű s o r h a n g c s a t o r n á k a t — bizonyos megkötöttségek figyelembevételével — a to­ v á b b i a k b a n a sok csatornás vivőfrekvenciás rendsze­ rek bármely pozíciójában üzemeltessük. 4.3. A berendezés

^^^fl6,8 0,03 15

65,2

A hangfrekvenciás csatlakozás jellemzői: — bemenő impedancia az adó és 600 ohm oldalon földszimmetrikus vagy 30 kohm — k i m e n ő impedancia a vevő oldalon földszimmetrikus és 20 ohm (600 ohm-mai terhelve) — csatlakozási szinttarto­ mány - 3 4 . . . + 14,4 dBu a bemeneten + 3,6...+8 dBu a kimeneten

d) A vivőfrekvenciás csatlakozás jellemzői: — csatlakozási impedancia a csoportpont felé szimmet­ rikus vagy asszimmetrikus és — csatlakozási szinttarto­ m á n y a csoportponton adás i r á n y b a n vétel i r á n y b a n

95,5

1.csatorna

a megfelelő funkció ellátásához szükséges cseresza­ batos fiókokat tartalmaz. 4.3.1 Az adásirány felépítése (2. ábra) a) A d ó á t t e v ő b e t é t Az a d ó á t t e v ő b e t é t a bemeneti p o n t j á r a érkező 30—15 000 Hz-es hangfrekvenciás a l a p s á v o t a 78,7 — 95,47 kHz-es első középfrekvencia-fekvésbe helyezi át. Sztereo ü z e m m ó d b a n t ö r t é n ő kiépítés esetén ter­ mészetesen k é t a d ó á t t e v ő b e t é t e t alkalmazunk, de ezek egymással bármikor felcserélhetők. Az a d ó á t t e v ő b e t é t e n á t h a l a d ó j e l ú t j a a követ­ k e z ő : A 600 ohm-os b e m e n ő p o n t r a érkező hang­ frekvenciás alapjel először a b e t é t első fiókhelyén t a l á l h a t ó csillapítótagra j u t , mely biztosítja, hogy a következő fiókban elhelyezett és lényegében csato­ lásmentesítési célokat szolgáló, kétfokozatú ellen­ csatolt előerősítő bemenőszintje az előírt —34 dB legyen. A z ezt követő 15 kHz-es aluláteresztő szűrő 15,15 kHz-es sávszélességre korlátozza a beérkező frekvenciatartományt, és egyben biztosítja azt a t ö b b m i n t 82 dB-es zárócsillapítást, mely a később betáplálandó 16,8 kHz-es pilot s á v j á b a n szükséges. A negyedik fiókhelyen a preemfázis/pilotvilla egy­ séget találjuk. M i n t ismeretes, a preemfázis á r a m ­ kör a jelsorozat magasabb frekvenciáin jelentkező alacsonyabb jelszinteket megemeli, a m é l y e k e t pe­ dig bizonyos fokig lenyomja. A berendezésben alkal­ mazott preemfázis egység 3. ábra szerinti jelleggörbéje megfelel a CCITT vonatkozó ajánlásának. A nevezett á r a m k ö r n e k h á r o m ü z e m m ó d j a lehet­ séges, melyek közül a célnak megfelelőt a fiók elő­ lapjára kivezetett fokozatkapcsoló segítségével v á ­ laszthatjuk k i . Az 1. kapcsolóállást a preemfázis és kompander együttes üzemeltetésekor használjuk, mert ebben az esetben, a kisebb rendszerterhelés ér­ dekében a preemfázist egy 5 dB-es csillapítótaggal e g y ü t t iktatjuk be. Igaz ugyan, hogy i l y m ó d o n c s ö k k e n t e t t ü k a hasznos j e l szintjét, de az e m l í t e t t együttes üzemben a k o m p a n d á l t műsorjel közepes teljesítménye (beleértve a pilot okozta t ö b b l e t e t is), az elért cca 20 dB-es zajcsökkentés mellett még mindig mintegy 250 piW, ami k b . 6 távbeszélő csa­ torna közepes terhelésének felel meg. A 2. kapcsolóállásban p u s z t á n a preemfázis á r a m ­ kör üzemel. A szóbanforgó egység kezelése ( k i - , i l l . b e i k t a t á s a a jelútba) a fiók előlapjára kivezetett kapcsoló seHíradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 6. szám

-34....»tt,4dB 600&

36i5dBu > 5 kii

l2dBu >20k£?

-S7,5...32dBu

36,5dSu 1504

150a

Csatornakeret [H754-2J

2. ábra. A berendezés blokksémája adásirányban

l-V

M1

|F+f)t(F-f)

(F+f)

0,1

43

0,2

3. áí>ra. A CCITT ajánlása szerinti preemfázis jelleggörbe gítségével igen egyszerű. A z a d ó á t t e v ő b e t é t 10. és egyben utolsó egysége kétféle lehet, ú g y mint korlá­ tozó és elágazó fiók, vagy á t k ö t ő egység. A korlátozó és elágazó fiók lényegében egy erősí­ t ő , melyet a középfrekvenciás leágaztatás tesz szük­ ségessé, és e g y ú t t a l + 1 5 . . . + 2 3 dBmO közötti tar­ t o m á n y b a n korlátozza az a d ó á t t e v ő legnagyobb k i ­ menő a m p l i t ú d ó j á t . L e á g a z t a t ó funkciója lehetővé teszi a műsorjel max. 20 felé való szétosztását és ezzel különféle átviteli csatornákba való egyidejű b e t á p l á l á s á t anélkül, hogy beiktatási csillapítása na­ gyobb m é r t é k b e n megnövekednék, m i n t 0,2 dB. H a a korlátozó fiókot á t k ö t ő fiókra cseréljük fel, akkor az a nevében foglalt egyszerűbb feladatot látja el. b) Középfrekvenciás á t t e v ő b e t é t A középfrekvenciás á t t e v ő b e t é t lényegében k é t feladatot l á t el, ú g y m i n t az a d ó á t t e v ő b ő l kikerülő középfrekvenciás sáv, valamint a nevezett egységbe esetlegesen b e t á p l á l t 6 db távbeszélő csatorna „ B " alapcsoportba (60—108 k H z ) való helyezését, t o v á b b á a vételirányban beérkező alapcsoport lebontását k ö ­ zépfrekvenciás sávra és az esetleges 6 távbeszélő­ csatorna leágaztatását. A b e t é t működése a d á s i r á n y b a n a k ö v e t k e z ő : A 3. állásban a preemfázist k i i k t a t j u k , és az 5 dBes csillapítótag mellett újabb 6,7 dB-es csillapítás Híradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 6. szám

M2

:F f)-(F-t) +

4. ábra. A fázistolós modulátor elve is a j e l ú t b a kerül. Ez a kapcsolőállás mérési célokat szolgál. Ebben az egységben tápláljuk be a 16,8 kHz-es csatornapilotot is, melynek szintje —29 dBmO, és a vételoldali szint- és fázisszögeltérések korrigálását teszi lehetővé. A j e l ú t j á b a eső következő fiók egy adóerősítő, majd az a d ó m o d u l á t o r . Az utóbbi egység m ű k ö d é ­ sét szemlélteti vázlatosan a 4. ábra. J ó l l á t h a t ó , hogy az / bázisjelet k é t , mindent áteresztő á r a m k ö r
r e

2

Végeredményben t e h á t a fázistolós m o d u l á t o r k i ­ menetére az alsó oldalsáv j u t k i . Felső oldalsávot akkor n y e r n é n k , ha az M l és M2 m o d u l á t o r u t á n i vezetékeket vagy egyszerűen a vivők t á p v e z e t é k e i t felcserélnénk egymással.

215

A gyakorlatban az e és a fázishibák értéke, vala­ m i n t a keverőcsillapítások különbsége nem zérus, következésképpen a k í v á n t oldalsáv is csak oly m é r t é k b e n csillapodik, ahogy az e m l í t e t t értékeket sikerül leszorítani. Az S42022—A401—Al típusú berendezés modulá­ t o r á b a n a 30—16 800 Hz terjedelmű hasznos sáv a 95,5 kHz-es vivőfrekvencia alsó oldalsávjaként, a 78,7—95,47 kHz-es t a r t o m á n y b a n jelenik meg, amit első középfrekvencia-tartománynak nevezünk. A z al­ kalmazott m o d u l á t o r a 95,53 cca 110 k H z közötti oldalsávot t ö b b mint 40 dB-lel csillapítja, míg 98 k H z fölött a szomszéd csatornák szétválasztását a m o d u l á t o r és az ő t k ö v e t ő adósávszűrő együttesen végzi. A nevezett k é t egység összcsillapítása t ö b b mint 87 d B . A 95,5 kHz-es vivőből eredő kiszivárgást elnyomó kvarcszűrő u t á n az a d ó á t t e v ő b e t é t második zaj­ csökkentő egysége, a kompresszor következik. M i n t közismert, a vivőfrekvenciás rendszereken üzemelő m ű s o r h a n g á r a m k ö r ö k n é l a zajszint mintegy 14,5 dBlel meghaladja a CCITT által javasolt értéket. Tudjuk azt is, hogy a m ű s o r h a n g c s a t o r n a —4,5 dBmO szintű közepes teljesítménye 12 távbeszélő csatorna közepes teljesítményének felel meg. Az e m l í t e t t okok m i a t t t e h á t a jel—zaj távolság növe­ lésének érdekében meg kell emelni a jelszintet. Te­ kintettel azonban az a l a p á r a m k ö r terhelhetőségére, ez a szintnövelés csak a műsorjel kis teljesítményű időszakaira vonatkozhat. E z t a feladatot látja el a vivőfrekvenciás kompander. A vivőfrekvenciás kompander, kompresszorként m ű k ö d v e , a kis szintű jeleket k b . 17 dB-lel erősíti, majd —4,5 d B m O - n á l nulla é r t é k e t vesz fel. Efölött az érték fölött hamarosan á t m e g y a jelek csaknem egyenletes, mintegy 3 dB-lel való csillapításába. (Lásd a CCITT ajánlotta jelleggörbét — „ H í r a d á s ­ technika" X X X I I . évfolyam 4. szám.) Az átviteli rend­ szer közepes teljesítménye i l y módon — rövid, cca 0,9 ms berezgési idővel, pre- és deemfázis nélkül — hozzávetőleg ugyanaz marad, mint kompander nél­ k ü l . A preemfázisba i k t a t o t t 5 dB-es csillapítással e g y ü t t a közepes teljesítmény mintegy 3 dB-lel to­ v á b b mérséklődik, miáltal egy ugyanazon főcso­ portban t ö b b m ű s o r h a n g - c s a t o r n a p á r is üzemeltet­ h e t ő . A z expander a vételoldalon visszaállítja az eredeti d i n a m i k á t és rövid (cca 2,9 ms) feléledési ideje folytán a mérhető zaj nyereség érzékelhető is marad. Az adó oldalon a kompresszor a műsorszünetek­ ben 17 dB-lel emeli a szintet, a vételoldali expan­ der ugyanilyen m é r t é k b e n csökkenti, minek követ­ keztében természetesen a vonalzaj is 17 dB-lel csilla­ podik. Mihelyt azonban műsorjel-feszültségek mu­ tatkoznak az á r a m k ö r ö n , a kompander szabályzó á r a m k ö r é n e k differenciál-hídjában megváltoznak a feszültségviszonyok és ebből kifolyólag működésbe lép a második részegység, a vezérlőerősítő, amely a 17 dB-es szintnövelést, illetve -csökkenést a meg­ felelő m é r t é k b e n változtatja. A szabályzó tagok egy­ ben m o d u l á t o r k é n t is m ű k ö d n e k , vagyis a csatorná­ ba a műsorjelek mellett a szabályzó feszültségeknek megfelelő szabályzó oldalsávokat is előállítanak, me­ lyek a műsorjellel e g y ü t t haladva az expanderben

216

keletkező kiegészítő szabályzó oldaísávok h a t á s á r a ol­ t ó d n a k k i . Ez a tény minden esetre feltételezi, hogy: — a kompresszor és az expander jelleggörbéi szi­ gorú reciprokai egymásnak, és — a jelcsatornában, valamint az á t v i t e l i ú t o n ke­ letkező lineáris torzítások eléggé csekélyek ah­ hoz, hogy ne keletkezzenek nonlineáris torzí­ tások. Ezek a kritériumok a nevezett egységben teljesül­ nek, mert a k é t egység, azaz a kompresszor és az expander mind kiépítésükben, mind k i a l a k í t á s u k b a n teljesen azonosak. Alkalmazásuk m i k é n t j e csak az adó vagy vevő á t t e v ő b e t é t bekábelezésétől függ. Az a d ó á t t e v ő k b ő l kikerülő k é t ( m o n o ü z e m b e n egy) 78,7 — 95,47 kHz-es első középfrekvencia s á v egyegy, sávszűrővel ellátott kettős e l l e n ü t e m ű modulá­ torba j u t , melynek kimenetén, az alkalmazott 322,5 kHz-es vivőfrekvenciát modulálva, a 401,2—417,97 kHz-es t a r t o m á n y b a n jelenik meg. A t á r g y a l t egy­ séget követő, aluláteresztő szűrővel k o m b i n á l t ú j a b b m o d u l á t o r (-pár) felépítését tekintve szintén egyfor­ ma, csak a betáplált vivőfrekvenciák eltérők. Az egyik az 1. c s a t o r n á t a 336 kHz-es vivőfrekvencia segítségével a 65,2—81,97 kHz-es (fordított) fekvés­ be, a másik a 2. csatornát az 504 kHz-es vivővel a 87,03 — 102,8 kHz-es (egyenes) fekvésbe helyezi á t . Az adásirány teljes felépítéséhez szükséges utolsó fiók az adóvilla egység, ahol is m e g t ö r t é n i k a k é t műsorcsatorna 60—108 kHz-es s á v b a n v a l ó egyesí­ tése, t o v á b b á — a fiókba é p í t e t t m i n i a t ű r kapcso­ lók segítségével — i t t lehetséges a k í v á n t k i m e n ő ­ szint és -impedancia kiválasztása is. Ugyancsak az adóvilla-fiók n y ú j t lehetőséget arra, hogy a 2. m ű ­ sorhangcsatorna elhagyásával (mono ü z e m m ó d b a n ) b e t á p l á l h a t ó legyen a 12 csatornás távbeszélő alap­ csoport 1—6 csatornája, valamint a 84,08 vagy 84,14 kHz-es csoportpilot is. A vázolt folyamat alap­ j á n l á t h a t ó , hogyan épül fel a 30—15 000 Hz-es hangfrekvenciás alapsávokból a 60 — 108 kHz-es v i ­ vőfrekvenciás alapcsoport. 4.3.2 A vételirány felépítése (5.

ábra)

Az adásirányhoz hasonlóan a v é t e l i r á n y t is a be­ érkező jel ú t j á t követve vizsgáljuk. a) Középfrekvenciás á t t e v ő b e t é t A sokcsatornás vivőáramú rendszerek 12/60-as áttevőitől érkező 60—108 kHz-es alapcsoport először a m á r k o r á b b a n ismertetett középfrekvenciás á t t e v ő b e t é t vételirányú bemenő pontjára j u t . A nevezett b e t é t e második felének feladata természetesen ellen­ tétes az a d á s i r á n y n á l t á r g y a l t a k k a l , mert jelen eset­ ben az alapcsoport lebontására szolgál. A beérkező alapcsoport s á v ez esetben is é p p ú g y tartalmazhat egy sztereo c s a t o r n a p á r t , mint egy mono m ű s o r ­ h a n g á r a m k ö r t és 6 db távbeszélő c s a t o r n á t . A t á r ­ gyalt b e t é t vételirányú kiépítésének első helyén a ve vő villa fiók található. A nevezett egység egyrészt tartalmazza ugyanazokat az elemeket, melyeket az adóvilla fiók (impedancia és szintillesztő kapcsolók), másrészt arra hivatott, hogy mono üzemnél — ha szükséges — leválassza az 1—6 távbeszélő csator­ n á t , valamint a csoportpilotot is. Híradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 6. szám

-36,5... - 6 d B u

-36,5dBu 1500. KF

1502

OdBu >20kS

•6dB 6009. HF

t>-C J 336 kHz

1.

95,5kHz

322.5 \

f 1

® ,B a l a p csoport b e t é t (1 )

336 k H z

[J

IJ

16,8kHz ( *

DE

504 kHz

J4P

95,5kHz \

322,5 í

-m-

1

á t t e v ő betét

üt

Vevoattevo

Középfrekvenciás (vétel)

t**ét(2) í

3 3 6 k H z TT

rr

16,8 kHz

L. |H 75^-5]

C s a t o r n a keret

5. áöra. A berendezés blokksémája vételirányban A vevővilla megfelelő ágához csatlakozik a fázisés pótfázis-kiegyenlítő fiók, sztereo ü z e m m ó d b a n ugyanis a k é t m ű s o r h a n g c s a t o r n a fázisszög-különbségének lehetőleg kis értékűnek kell lennie. É p p e n ezért a középfrekvenciás á t t e v ő vivőfrekvenciás ol­ dalán helyezték el a nevezett k é t kiegyenlítőt, me­ lyekkel a csoportösszeköttetésen az alsó és felső tar­ t o m á n y o k k ö z ö t t keletkező frekvenciafüggő fázisel­ téréseket lehet kiküszöbölni. A durva szabályozás léptéke + 1 5 ° - o s fokozatokban ± 7 5 ° , a finomszabá­ lyozásé + 2,5°-os lépésekben ± 1 2 , 5 ° . A p ó t fázis­ kiegyenlítővel ezen túlmenően újabb ± 15°-os fázisdifferencia korrigálható. A fázisszög-különbség kiegyenlítésén kívül a vevő­ villa fiókon t a l á l h a t ó fokozatkapcsolókkal az alap­ csoport sáv bizonyos fokú kiegyenlítetlenségéből adódó csillapítástorzítás kiegyenlítésére is lehetőség van. A műsorjel a vevővilla k é t szemközti kapocspárján megoszlik és az 1. csatorna a 336 kHz-es, a 2. az 504 kHz-es d e m o d u l á t o r b a bejut, melyek sávszűrői­ nek kimenetén a m á r egységes 401,2—417,97 kHz-es fordított fekvésű második középfrekvencia-fekvés­ ben jelennek meg. A z egyes csatornák t o v á b b i le­ bontása m á r teljesen azonos m ó d o n megy végbe. A második középfrekvenciás s á v ugyanis m i n d k é t esetben a 322,5 kHz-es d e m o d u l á t o r b a kerül, mely­ nek kimenetén megkapjuk a 78,7—95,47 kHz-es első középfrekvenciás t a r t o m á n y t . A középfrekvenciás demodulátorhoz kapcsolódó vevősávszűrő elnyomja a nem k í v á n t oldalsávot, valamint a modulációs torzí­ tási t e r m é k e k e t és egyben biztosítja a szomszédos csatorna áthallásvédelmét is. A műsorjel ezt k ö v e t ő e n elhagyja a középfrekvenciás á t t e v ő b e t é t e t . b) Vevőáttevő b e t é t A v e v ő á t t e v ő b e t é t n e k a feladata az, hogy a be­ menetére érkező 78,7 — 95,47 kHz-es első középfrek­ Hlradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. G. szám

venciás t a r t o m á n y b ó l előállítsa a 30—15 000 Hz-es hangfrekvenciás alapsávot. A műsorjel útjába k e r ü l t első fiók az expander, mellyel kapcsolatban a legszükségesebbeket az a d ó ­ á t t e v ő betétnél t á r g y a l t u k . Amennyiben a rend­ szernél kompander h a s z n á l a t á r a nem kerül sor, úgy az expander helyére pilotszabályzó fiókot kell elhe­ lyezni. Az expandert követő 85,5 és 81,5 kHz-es sávzáró szűrők feladata az, hogy a vivőfrekvenciás rendsze­ rekből kikerülő, m e g h a t á r o z o t t frekvenciájú zavaró kiszivárgásokat elnyomják. Ezek alapcsoportsávban főként 72, 96 és néha 68 kHz-en jelennek meg, me­ lyek az első középfrekvenciás s á v b a n 85,5 és 81,5 kHz-nek, a hangfrekvenciás t a r t o m á n y b a n pedig 10 és 14 kHz-nek felelnek meg. A k é t szűrő olyan keskeny l y u k a t v á g k i a műsorjel sávjából, hogy az sem a beszéd, sem a zeneátvitelt észrevehetően nem zavarja meg. A v e v ő á t t e v ő b e t é t harmadik fiókja a v e v ő m o d u ­ látor, mely egyszerre t ö b b részegységet is tartalmaz. A jelsorozat először egy egyfokozatú elválasztó erő­ sítőre kerül, mely megakadályozza, hogy a meg nem engedhető zavarfeszültségek a m o d u l á t o r bemeneté­ ről visszajussanak az expanderre és annak m ű k ö d é ­ sét zavarják. Az elválasztó erősítőt k é t , k e t t ő s ellenütemű mo­ dulátor követi. Az F—f vivőfrekvenciás műsorjelek, hasonlóan az adómodulátorhoz, i t t is k é t egymáshoz k é p e s t 90°-kal eltolt fázisú, de azonos F frekvenciá­ j ú vivő vezérli. A kimenetre j u t ó modulációs t e r m é ­ kek mindent áteresztőkre kerülnek, melyek t o v á b b i 90°-os fáziseltérést hoznak létre, majd a nevezett rezgések az összegző á r a m k ö r ö n hangfrekvenciás m ű ­ sorjellé a d ó d n a k össze. Ezzel szemben a bemeneten még meglevő F+f oldalsávok a fázisforgatások foly­ t á n kioltják egymást. A v e v ő m o d u l á t o r t o v á b b i részegységei (vivőelő-

217

készítő, hangfrekvenciás erősítő) az elnevezésükből adódó feladatokat látják el. A demodulátorból kikerülő jelsorozat az alul- és felüláteresztő szűrőket m a g á b a n foglaló pilotvillába j u t , ahol is a szűrők h a t á s á r a különválik a hang­ frekvenciás alapsáv és a 16,8 kHz-es pilot. A kiszűrt csatornapilot a pilotvevőbe kerül és ott a rendszer felügyeletéhez, valamint frekvencia- és fázisszabály­ záshoz szolgál alapul. A szintszabályzás folyamata: A felerősített pilotot egyenirányítjuk, majd az így nyert vezérlő feszültséggel egy a k t í v és passzív ele­ m e k b ő l álló szabályzó-beállítótagot vezérlünk. A beállítótagot gyárilag ú g y szabályozzák be, hogy annak kimenetéről látszó 169 ohm-os ellenállása m á r igen kis szinteltérések h a t á s á r a is nagy m é r t é k b e n meg­ változik. A szabályzó meredekségi tényezője t ö b b mint 30, ami azt jelenti, hogy 0,1 dB-es bejövő szinteltérés h a t á s á r a az ellenállás változása olyan nagy, hogy a kimenőszint 3 dB-t módosul. A szabályzótag, visszacsatolás folytán, az expander előerősítőjéhez csatlakozik, miáltal a bejövő jel szint­ j é t m é g a nevezett egység előtt az előírt értékre szabályozza. Ennek e r e d m é n y e k é n t a 6 dB-ig terje­ dő vonalcsillapítás-eltéréseket (cca 30 ms szabály­ zási idő mellett) kisebb, m i n t 20-ad részére csök­ kenti. Ez a csökkenés a + 0 , 1 . . . + 3 dB-es t a r t o m á n y ­ ban kisebb, mint az eredeti eltérés 30-ad része. A frekvencia és fázisszabályzás folyamata: A pilotvevőből — a szintszabályozástól független ú t v o n a l o n — a pilot a fázisszabályzó fiókba, majd onnan közvetlenül a frekvencia-összehasonlító egység­ be j u t . A fázisszabályzóba, a vonalról érkező pilotjel mellett a vevő végberendezés saját pilotját is betápláljuk. A fázisszabályzóval, mely egy kétfokoza­ t ú erősítő megfelelő ágai k ö z ö t t foglal helyet, a saját pilot fázisa az egység előlapjára kivezetett külső fokozatkapcsoló segítségével ± 1 0 ° - o s t a r t o m á n y b a n egyedileg korrigálható, így sztereopár esetén a k é t csatorna közötti frekvenciafüggetlen fáziskülönbsé­ gek — ha erre egyáltalán a K F - b e t é t fáziskiegyenlí­ tőinek h a s z n á l a t a u t á n még szükség van — ponto­ san, kiegyenlíthetők. A fázisszabályzó fiókból mind a vonalról érkező, mind pedig a vételi végberendezés saját pilotja a frekvencia-összehasonlító egységbe j u t . Ez az egység az idegen és saját pilotot összehasonlítja oly módon, hogy m i n d k e t t ő t egy fázisdiszkriminátorként m ű ­ k ö d ő g y ű r ű s m o d u l á t o r átfogóira j u t t a t j a . Amenynyiben a vonalpilot és a saját pilot fázisszög k ü l ö n b ­ sége éppen 90°, ú g y a diszkriminátor k i m e n e t é n egyenfeszültség nem jelenik meg, de minden m á s esetben a fáziskülönbség nagyságára és értelmére jel­ lemző egyenfeszültség mutatkozik. Ez a szabályzó egyenfeszültség a k ö v e t k e z ő fiókban helyet foglaló szabályzógenerátor kapacitás-diódájának előfészült­ ségét változtatja, ezáltal befolyásolja az 1726 k H z es kvarcot, minek k ö v e t k e z t é b e n a szabályzó gene­ r á t o r frekvenciája is természetesen meg fog változni. A generátor frekvenciájának és az abból leszármazta­ t o t t , demodulátor-vivőfrekvenciából eredő 95,5 k H z -

218

es vivőfrekvenciának az elhangolódása mindaddig tart, míg az előírt 90°-os fáziseltérés elő nem áll. A hangfrekvenciás alapsáv végleges előállításához szükséges, i m é n t említett 95,5 kHz-es vivőfrekvenciát szabályzó generátor 435,4 kHz-es és a 336 kHz-es csatornavivőből nyerjük. Ez a frekvenciaosztással szemben költségesebb eljárás azért szükséges, hogy a 431,5 kHz-en rendelkezésre álló t ö b b m i n t ± 2 0 Hzes szabályzó frekvencialöket teljes m é r t é k b e n meg­ maradjon a demoduláció céljára. A frekvencia- és fázisszabályzásnak ez a 20 Hz-es átfogása minden olyan frekvenciaeltolódás kiegyenlítésére elegendő, mely az á t v i t e ü ú t m e n t é n alkalmazott frekvencia­ áttételekből előállhat. E vázlatosan ismertetett szabályzási folyamat e r e d m é n y e k é n t a v e v ő á t t e v ő kimenetén megjelenő jelsorozat frekvenciatartománya gyakorlatilag meg­ egyezik az a d ó á t t e v ő bemeneti jelsorozatáéval és a lehetséges legnagyobb eltérés max. 0,3 Hz-re adódik. A k é t csatorna közötti fázisszögkülönbség a 16,8 k H z környezetében nulla, a kisebb frekvenciákon fellépő eltérések pedig a m á r említett m a n u á l i s mód­ szerekkel gyakorlatilag 5° alá szoríthatók. A vevőáttevő b e t é t szabályzó és rendszerellenőrző egységei közül funkcióban is a szint- és fázisriasztó fiók az utolsó. Vizuális és akusztikus r i a s z t á s t akkor ad, ha a vonalról érkező pilotjel fázisszöge (a fázis­ szabályzó kimenetén) t ö b b mint 25°-kal eltér az elő­ í r t 90°-hoz képest, t o v á b b á , ha a pilotszint ± 5 dBnél nagyobb eltérést mutat. A fázisriasztás úgy j ö n létre, hogy egy ellenüte­ m ű erősítőre, egy-egy 45°-os fázisforgató tagon á t , egyrészt a fázisszabályzó kimenetéről s z á r m a z ó sajátpilot, másrészt a pilotvevő kimenetén megjelenő idegen pilot megfelelő feszültsége kerül. H a a vevő végberendezés saját-pilotjának és a vonalról érkező idegenpilotnak a fázisszögkülönbsége é p p e n 90°, ak­ kor az egymással ellentétes értelemben forgató RC tagok az ellenütemű erősítő k é t ágára egymással fá­ zisban levő feszültséget adnak. Ha az eltérés eléri a k b . 25°-ot, akkor egy félvezető kapcsolás h a t á s á r a az egység előlapján levő piros, „fázis" riasztólámpa kigyullad és e g y ú t t a l „ s ü r g ő s " akusztikus riasztás is fellép. Szintriasztáskor a pilotvevőből az egységbe j u t ó egyenfeszültséget egy megfelelő elektronikus kap­ csolás kiértékeli. Az á r a m k ö r b e i k t a t o t t jelfogó ± 5 dB-es szinteltérésnél elenged és ekkor az egység elő­ lapján található piros „ s z i n t " r i a s z t ó l á m p a is k i ­ gyullad, valamint a m á r említett „ s ü r g ő s " akuszti­ kus riasztás is fellép. A fázis- és szintriasztások t e r m é ­ szetesen e g y ü t t vagy egymástól függetlenül is m ű k ö d ­ hetnek. A m i n t az a szabályzó á r a m k ö r ö k rövid leírásá­ ból is kitűnik, az S42022—A401—Al t í p u s ú műsor­ hang-közvetítő berendezés minden olyan szint-, fá­ zis- és frekvenciaeltérést önműködően képes kiegyen­ líteni, melyek normál esetben az átviteli ú t o n kelet­ kezhetnek, és ennek e r e d m é n y e k é n t a v e v ő á t t e v ő b e t é t hangfrekvenciás kimenőpontján jelentkező m ű ­ sorjel spektruma gyakorlatilag teljesen azonos az a d ó oldalon b e t á p l á l t jelsorozattal, minek k ö v e t k e z t é b e n a t á r g y a l t berendezés k i v á l t k é p p alkalmas sztereo műsorok átvitelére. A minden tekintetben szabályoHíradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 6. szám

zott és kiegyenlített jelsorozat a deerafázis egységet t a r t a l m a z ó fiókba j u t , ahol az adó oldali preemfázis á r a m k ö r által eltorzított jelek az eredeti é r t é k ü k r e módosulnak. A fiók előlapján szintén megtaláljuk a kivezetett üzemmód kapcsolót, melynek 1., 2. és 3. állásával — a preemfázishoz hasonlóan — a k ü ­ lönböző üzemmódok állíthatók be. Ügyelni kell azonban arra, hogy az ugyanazon rendszeren belül m ű k ö d ő k é t egység adó és vevő oldali beállítása azonos legyen, k ü l ö n b e n szinteltérések a d ó d n a k . A deemfázis fiók előlapján t a l á l h a t ó fokozatkapcso­ lóval szabályozható az utolsó, a vevőerősítő egység­ re j u t ó jelszint. A 0,4 dB-es fokozatokban állítható csillapítótag sorozat teljes átfogási t a r t o m á n y a 4,4 dB. H a s z n á l a t á r a az esetben kerül sor, ha a be- és kimeneten jelentkező hangfrekvenciás műsorjelek szintjén bizonyos finomításokat kell, hogy elvégez­ zünk. A vevőerősítő 38,8 dB-es alaperősítéssel ren­ delkezik és biztosítja a teljes 30—15 000 Hz-es hang­ frekvenciás alapsáv + 6 d B u kimenőszintjét. K i m e ­ netéről látszó belső ellenállása a teljes t a r t o m á n y b a n kisebb, mint 15 ohm, minek k ö v e t k e z t é b e n az ott megjelenő műsorjelek a k á r 20 i r á n y b a n is szétoszt­ h a t ó k anélkül, hogy az i l y m ó d o n keletkező szint­ eltérés nagyobb lenne 0,2 dB-nél. 4.4 Tápáram-

és vivőellátás

A műsorjel ú t j á t i m m á r végig k ö v e t t ü k , így most igen röviden t e k i n t s ü k á t a berendezés t á p á r a m - és vivőellátását. Az 5 keskeny keretet t a r t a l m a z ó teljes keretkiépítés esetén külön vivőellátó és külön t á p ­ áramellátó betétekről beszélhetünk, melyek minde­ gyike teljes értékű t a r t a l é k k a l rendelkezik. Az egyéb kiépítések esetén (pl. mobil berendezés) a vivő- és t á p á r a m e l l á t ó fiókok egy közös b e t é t b e n foglalnak helyet és beépített t a r t a l é k egységgekkel nem rendel­ keznek. A teljes vivőellátó b e t é t t e h á t külön üzemi és tar­ talék vivőellátó, valamint pilotelőállító egységeket, t o v á b b á üzemi t a r t a l é k á t v á l t ó egységeket t a r t a l ­ maz. A z üzemi és t a r t a l é k egység e g y a r á n t h á r o m , kvarcvezérelt alapfrekvencia-generátort tartalmaz, melyekből a k í v á n t vivő-, ül. pilotfrekvenciákat meg­ felelő frekvenciaosztók segítségével állítjuk elő (6. ábra). Helyszűke m i a t t legyen elég az a jellemző adat, hogy p l . a pilotfrekvencia eltérése legfeljebb 0,015 Hz, a szabályzó á r a m k ö r u t á n i szinteltérés max. + 0,05 dB-re adódik. Az áramellátó b e t é t 110, 120, 220, 230 vagy 240 Vos szabályzóit hálózati feszültséget alakít á t 24 V egyenfeszültséggé és terhelhetősége max. 8 amper. Szabályzó és stabilizáló áramkörei révén, a háló­ zat ingadozásától függetlenül is, a kimenetén meg­ jelenő feszültség + l . . . + 2,5% k ö z ö t t v á l t o z h a t . A k o m b i n á l t vivő- és t á p á r a m e l l á t ó b e t é t — a m á r e m l í t e t t belső t a r t a l é k h i á n y a m i a t t — az i m é n t t á r g y a l t k é t b e t é t tulajdonságait és szolgáltatásait egyesíti. Az elvileg h á t r á n y n a k felróható t a r t a l é k egységek h i á n y a a gyakorlatban nem valós probléma, mert tapasztalataink szerint a berendezés nagy meg-

Híradástechnika

XXXII.

évfolyam 1981. 6. szám

[H754 6] :

6. ábra. A vivőellátó betét működési vázlata bízhatósága folytán ü z e m z a v a r gyakorlatilag alig fordul elő. Meg kell említeni, hogy a teljes keretes kiépítésnél alkalmazott vivőellátó b e t é t összesen 25 db, á t t e v ő b e t é t e k e t m a g á b a n foglaló teljes kiépítés táplálására alkalmas, míg a tápegységekből minden ötös keret­ hez külön-külön üzemi és t a r t a l é k b e t é t tartozik. A berendezéshez t a r t o z ó t o v á b b i betétek (vivő-, t á p á r a m - és riasztáselosztó betét, t o v á b b á mérőge­ n e r á t o r és v e v ő m ű s z e r t t a r t a l m a z ó m é r ő b e t é t stb.) az alkalmazott kiépítési módok szerint építhetők be. Az eddig elmondottak alapján t e h á t nyugodtan állíthatjuk, hogy a t á r g y a l t berendezéstípus minden tekintetben kielégíti azokat a k í v á n a l m a k a t , illetve műszaki előírásokat, melyeket a bel- és külföldi m ű ­ sorszóró társaságok, valamint a CCITT és a Posta egy korszerű műsorhang-közvetítő berendezéssel szemben t á m a s z t a n a k . É p p e n ezért a Magyar Posta és ezen belül a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság az elmúlt évek során viszonylag nagyobb mennyiségű berendezést szerzett be ebből a típusból. A berende­ zés konstrukciójából adódó lehetőségeket kihasználva mind a fix (keretes), mind pedig a hordozható (kofferes) k i v i t e l a rendelkezésünkre áll. A z állandó jelleg­ gel t e l e p í t e t t keretes kiépítéseket elsősorban a nem­ zetközi, kis részben egyes belföldi i r á n y o k b a n hasz­ n á l t u k fel. A mobil berendezésekkel elsősorban a Ma­ gyar Rádió külső helyszínekről t ö r t é n ő sztereo adá­ saihoz k í v á n t u n k n a g y m é r t é k b e n segítséget n y ú j t a n i . Ez a n n á l is i n k á b b m ó d u n k b a n állt és áll, mert a mobil k i v i t e l a célnak megfelelő adó—vevőerősítők­ kel kiegészítve kiválóan alkalmas m é g a gyengébb minőségű városi helyi hálózatok áthidalására is. Te­ kintettel arra, hogy a mobil berendezések felhasz­ nálása, főleg a hangverseny i d é n y b e n és nemcsak Budapest területén, ma m á r mindennapos gya­ k o r l a t t á vált, ezért a Helyközi Távbeszélő Igaz­ gatóság úgy d ö n t ö t t , hogy a vezetékes hírközlés t ö r t é n e t é b e n először olyan műsorhang-közvetítő gép­ kocsit fejleszt k i , mely minden szempontból kielé­ gíti a műsorszóró társaságok és a Posta igényeit. A nevezett közvetítőkocsi kialakítása folyamatban van, b e m u t a t á s á r a később visszatérünk.

219