VISZ-FUVAR KFT. Eger Szolárcsik u

Miskolci Bányakapitányság 3527. Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel.: 46/ 503-740; Fax: 46/503-741 E-mail: [email protected]

Ikt. sz.:1029/1/2010 Ü.i.: Kasó Attila

Jogerős: 2010.03.05.

VISZ-FUVAR KFT. Eger Szolárcsik u. 7. 3300 Tárgy: Műszaki üzemi terv jóváhagyása

A Miskolci Bányakapitányság Címzett bányavállalkozó kérelmére, az „Erdőtelek I.-homok és kavics” védnevű bányatelek területén működő külfejtéses bányaüzem 2010 - 2013. évi tervidőszakra készített, bányászati termelésre vonatkozó műszaki üzemi tervét a következők szerint jóváhagyja, és a tervben meghatározott bányászati tevékenységek végrehajtását az alábbi feltételekkel engedélyezi: 1. A Bányakapitányság előírásai: 1.1. A műszaki üzemi terv jelen határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontjától kezdődően 2013.12.31.-ig érvényes. A következő tervidőszakra vonatkozó műszaki üzemi tervet vagy e terv érvényességi idejének meghosszabbítására irányuló kérelmet 2013.10.30.-ig kell a Bányakapitányságra beterjeszteni. Érvényes környezetvédelmi hatósági engedély és műszaki üzemi terv hiányában bányászati tevékenység nem végezhető. 1.2. A műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenység csak e határozatban, valamint az ingatlan-igénybevételi ütemtervben rögzítetteknek megfelelően, a mezőgazdasági (erdőgazdasági) művelésből kivont és megkutatott azon ingatlanok bányatelken belüli területén végezhető, amelyre a bányavállalkozó tulajdonjoga vagy bányászati tevékenység végzésére jogosító használati joga kiterjed. A Bányakapitányság az elfogadott ingatlanigénybevételi ütemtervtől való eltérést, a megállapított védő- és határpillérek megsértését, illetve gyengítését nem engedélyezi. 1.3. A tervidőszakban a bányavállalkozó 170.000 m3, a határozat mellékletében nevesített haszonanyag kitermelését tervezi. A kitermeléssel összefüggésben a Bányakapitányság ásványvagyon veszteség és termelvény-veszteség elszámolást nem engedélyez.

2 Ásványvagyon-, illetve termelvény-veszteség csak a Bányakapitányság műszaki üzemi terv módosítását jóváhagyó határozata alapján számolható el. A bányavállalkozó a tervidőszakban a haszonanyag termeléshez kapcsolódó lefedési tevékenység során humusz és egyéb meddőanyag kitermelését, melyre vonatkozóan értékesítési jogosultsággal nem rendelkezik, ugyanakkor elszámolási kötelezettsége fennáll, nem tervez. 1.4. A lefedés, termelés, deponálás, illetve meddő-elhelyezés során a munkaterületeken és munkaszinteken mindenkor biztosítani kell, hogy azok méretei és a bányafalak, valamint depóniák és meddőhányók kialakított rézsűszögei megfeleljenek a műszaki üzemi tervben, valamint a Külszíni Bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatában (a továbbiakban: KBBSz.) meghatározott követelményeknek. 1.5. A kitermelés tervidőszakon belüli tervezett idényjellegű szüneteltetése, valamint a műszaki üzemi tervtől eltérő 6 hónapot meghaladó időtartamú tartós szüneteltetése esetén a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.), a Bt. végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) illetve a KBBSz. vonatkozó előírásainak megfelelően kell eljárni. Érvényes műszaki üzemi terv hiányában a bányaüzem nem szüneteltethető. 1.6. A Bányakapitányság a bányaüzemet a fő bányaveszélyek szempontjából nem minősíti. Ha a bányaművelés során olyan új körülményt észlelnek, amely a bányaüzem minősítésére kihatással lehet, a bányavállalkozó haladéktalanul köteles új minősítési javaslat előterjesztéséről gondoskodni. 1.7. A műszaki üzemi tervben foglaltakat és azok végrehajtását – beleértve az ingatlan igénybevételi ütemtervnek történő megfelelést, a jelentéstételi kötelezettségek teljesítését, valamint a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték rendelkezésre állását és elégséges mértékét is – a bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és szükség szerint kezdeményezni a műszaki üzemi terv módosítását. Az engedélyezett műszaki üzemi tervben foglaltaktól a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyon gazdálkodást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmi követelményeket és a bányakárokat érintő körben eltérni csak a Bányakapitányság engedélyével szabad. A műszaki üzemi terv módosítására vagy az eltérés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a tervezett módosítást megelőzően, a Vhr.-ben meghatározott határidőben kell előterjeszteni. 1.8. A bányaüzemben bekövetkező súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles a vonatkozó jogszabály szerint a Bányakapitányságnak azonnal jelenteni. 1.9. A bányavállalkozó folyamatosan köteles a bányaüzemben kitermelt ásványi nyersanyagok és a bányatelek határozat mellékletében rögzített egyéb nyersanyagok mennyiségéről tételes nyilvántartást vezetni. Az adott évben kitermelt nyersanyagok mennyiségét és minőségi adatait – a teljes anyagmérlegre vonatkozóan – továbbá a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat a bányafelügyeletnek köteles bejelenteni. A kitermelt ásványi nyersanyagok mennyisége után az államot megillető bányajáradékot a Vhr.-ben meghatározott határidőben kell bevallania és megfizetnie a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét bányamérési (földmérési) módszerrel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatározni, arról tételes bizonylatot kell készíteni és a bekövetkezett változásokat a bányaművelési térképen is fel kell tüntetni. 1.10. A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére (különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére) szolgáló

3 biztosítékként a Bányakapitányság a bányavállalkozó a műszaki üzemi terv 8.2. fejezetében előterjesztett ajánlatát nem fogadja el. 1.11. A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben tervezett tájrendezési feladatokat az ott meghatározott ütemezésnek megfelelően köteles végrehajtani. A Bányakapitányság a tervezett és szükséges tájrendezési feladatok végrehajtásának ütemezésétől eltérést nem engedélyez. 1.12. A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben foglaltak teljesítésére a Vhr. vonatkozó előírásainak megfelelően – előzetes bejelentést követően – külső vállalkozókat vehet igénybe. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése a bányavállalkozónak a Bt. hatálya alá tartozó tevékenységért fennálló felelősségét nem érinti. 2. Az eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: 2.1. A Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága előírásai: A bányászati tevékenység során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról külön nyilvántartást kell vezetni, valamint a talaj védelmével kapcsolatos tevékenységek dokumentumait 5 évig meg kell őrizni. A bányatelek és a szállítási útvonal környezetében termőföldek találhatók, ezért gondoskodni kell arról, hogy a környezeti hatások az érintett termőterületek minőségében kárt ne okozzanak. A bánya üzemeltetése során az elfolyó csapadék- és csurgalékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy a környező termőföldek minőségében kár, illetve azokon belvíz, pangóvíz ne keletkezhessen. Továbbá biztosítani kell, hogy a bánya területéről a környező termőföldekre ne kerülhessen talaj idegen anyag, amely a talaj minőségét, illetve a talajvédő gazdálkodás feltételeit csökkenti 2.2. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírásai: A bánya művelését, a fejtést és a szállítást, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A munkagépek karbantartása, javítása a bánya területén tilos! A tevékenység végzése, karbantartások és havária esemény, pl. veszélyes anyag, ill. veszélyes hulladék esetleges kifolyása (üzemanyag, hidraulika olaj, stb.) esetén azokat össze kell gyűjteni, ill. alkalmas hatóanyaggal fel kell itatni, a szennyezett talajt el kell távolítani. A szennyezett talajt és itatóanyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. A keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15,) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell eljárni, különös tekintettel az elkülönített, és a további környezetszennyezést kizáró gyűjtésre. A keletkező hulladékokat szükség szerint az adott hulladékok kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hasznosító és/vagy ártalmatlanító kezelőnek kell átadni a megfelelő igazoló dokumentumok kitöltésével („SZ" jegyek, szállítójegyek). A bánya területén keletkező veszélyes hulladékokat alkalmas gyűjtőhely hiányában a helyszínen tárolni tilos. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a 164/2003. (X.18.) Korm. rendeletben leírtaknak megfelelően kell eleget tenni. A keletkező veszélyes és nem veszélyes (termelési és kommunális) hulladékokra a

4 hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásai az irányadók. A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. A külfejtés területén a 45°-nál meredekebben hagyott fejtési, illetve maradó - oldal és hátsó - rézsűin a parti fecskék, vagy a gyurgyalagok megtelepedhetnek. Annak megelőzése érdekében naponta a műszak befejezése előtt el kell végezni a fejtési homloknak 45°-ra, illetve annál kisebb dőlésszögben a lerézsűzését. Amennyiben valamilyen oknál fogva nem történik meg a rézsűzés és az említett üreglakó madárfajok megtelepednek, úgy gondoskodni kell azok védelméről. Megtelepedésük esetén a fészkelési helyektől oldalirányban 10-10 méter távolságon belül a költési időszakban - április 15. és augusztus 15. között, illetve a fészkelőüregek elnéptelenedéséig - kitermelési munkát nem szabad végezni. A homokbánya környezetében védendő létesítmény nem található, a tevékenység és szállító járművek zajkibocsátása határérték alatti. Zajvédelmi szakhatósági állásfoglalásunknál a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletet vettük figyelembe. A tevékenység a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 10. § (1) bekezdése értelmében helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak minősül, melyet úgy kell működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. A humuszréteg letermelését, tárolását, visszatérítését, a homok és kavics kitermelését szállítását úgy kell végezni, hogy lakossági panaszra okot adó porszennyezés ne keletkezzen. Ennek érdekében - főleg száraz, nyári időszakban - a szállítási útvonalakat szükség szerint locsolni kell, illetve a porképződés elkerülése érdekében a szállítójárművek menetsebességét csökkenteni szükséges. A homok és kavics szállításakor a fuvarozó köteles gondoskodni arról megfelelő intézkedés (takarás) megtételével, hogy a szállított anyag levegőterhelést ne okozzon. A tevékenység végzése során alkalmazott gépjárműveknek a 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet 12. § (1), (2) bekezdésében foglaltakat teljesítenie kell. A bányaművelési munkálatok és a hozzájuk kapcsolódó raktározás, anyagtárolás csak oly módon végezhetők, hogy a csapadékvíz, a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen. Környezetszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni Felügyelőségünknek. 2.3. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodája előírásai: Ha a tervezett bányászati tevékenység során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes egri Dobó István Vármúzeumot (3300 Eger, Vár 1., tel.: 36/321-744) haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Amennyiben a bányatelek területén régészeti lelőhely érintettségét állapítják meg, a lelőhelyet a bányászattal el kell kerülni, azt eredeti állapotában meg kell őrizni, valamint a bányavállalkozónak kezdeményezni kell a régészeti lelőhely védőpillérbe helyezését. Szükség esetén a bányavállalkozónak el kell végeztetni a lelőhely régészeti feltárását. 2.4. A Hevesi Körzeti Földhivatal előírása:

5 A termőföld csak előzetes engedély birtokában vehető igénybe. A termőföld végleges más célú hasznosítását a területi igény megjelölésével a Hevesi Körzeti Földhivatalnál kell kérni. A termőföld esetleges engedély nélküli más célú hasznosítása az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét vonja maga után. 2.5. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális igazgatósága előírásai: A bánya üzemeltetése a közúti gyalogos- és járműforgalmat nem akadályozhatja. A szilárdburkolattal rendelkező közutakra történő sárfelhordás esetén, közúton közlekedők biztonsága érdekében a bányatulajdonos köteles a szennyeződést a legrövidebb időn belül megszüntetni. 2.6. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal Észak-magyarországi Regionális Intézete előírásai: A bányaművelés során keletkező zajterhelés mértéke a zajtól védendő lakóterületen nem haladhatja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002, (111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. § (1) bekezdésében előírt határértékeket. A kitermelt homok és kavics közúti szállítása során keletkező zajterhelés vonatkozásában be kell tartani a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. § (1) bekezdésének előírásait. A tervezett tevékenységgel járó levegőszennyezés vonatkozásában a levegővédelemmel kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet 5. §.-ában foglaltakat be kell tartani. A munkálatok során a levegő porral való szennyeződését meg kell akadályozni, illetve a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. A bányaművelés során az ivóvíz bázis védelméről a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint gondoskodni kell. A bányatelken keletkező szilárd és folyékony települési hulladék gyűjtését, tárolását és elszállítását a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 4.§ (1); 5.§ (1); 9.§ és 15§ szerint kell végezni. A bányaművelés során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezelése során be kell tartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 5. § (1); (2); (3) bekezdéseiben foglaltakat. 3. A Bányakapitányság jelen határozatához mellékeli a bányaüzem tervidőszak

kezdetére vonatkozó ásványi- nyersanyag-vagyonának és egyéb nyilvántartott nyersanyag-vagyonának kimutatását. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (25.000,- Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179 számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell.

6

Indokolás Az engedélyezési eljárást a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33.§-ában meghatározottak szerint folytatta le. Az eljárás során a Bányakapitányság: - a kérelmezőt hiánypótlásra szólította fel, - a műszaki üzemi tervben és mellékleteiben foglaltak alapján a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. mellékletének tárgyi eljárásra vonatkozó előírásai szerint az érintett szakhatóságokat eljárásába bevonta, A Bányakapitányság azért határozott a beterjesztett műszaki üzemi terv engedélyezéséről, mert a bányavállalkozó - a Vhr. 13-14. §-ában foglalt előírásoknak megfelelő tervdokumentációt nyújtott be, mely alapján a határozathozatalhoz szükséges tényállás teljes körben tisztázható volt; - a bányaüzem működtetésére 2024.-ig érvényes környezetvédelmi engedéllyel (817/1/2009) rendelkezik; (A környezetvédelmi engedély a MÜT engedélyezési eljárás időszakában vált jogerőssé.) - tervciklusra tervezett bányászati tevékenysége megfelel a jóváhagyott ingatlan igénybevételi ütemtervnek és ingatlan igénybevételi jogosultságát is igazolta; - bányajáradék bevallásra és fizetésre vonatkozó kötelezettségét teljesítette, bányajáradék, bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása nincs; A Bányakapitányság megállapította, hogy a bányavállalkozó jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül, mert az általa tárgyévben kezdeményezett bányahatósági eljárások után fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak együttes összege nem haladja meg az általa megfizetett felügyeleti díj mértékét. A határozat rendelkező részében foglalt hatósági előírások indokolása és jogszabályi megalapozottsága a következő: 1. A Bányakapitányság határozati rendelkezései vonatkozásában: - az 1.1. pontban foglaltak a Bt. 27. § (1) bekezdés és a Vhr. 14.§ (4) bekezdés; - az 1.2. pontban foglaltak a Bt. 27.§ (4) bekezdés, illetve a Vhr. 13.§ (2) és 14.§ (1) bekezdései; - az 1.3. pontban foglaltak a Vhr. 13.§ (3) bekezdés h) pontjának; - az 1.4. pontban foglaltak a Bt. 28. § (1) bekezdés és a KBBSz. (101/2004. (VII.30.) GKM rendelet melléklete) 7. pontjának; - az 1.5. pontban foglaltak a Bt. 30.§ (1) bekezdés, a Vhr. 17.§, valamint a KBBSz. 1.10. pontjának; - az 1.6. pontban foglaltak a Bt. 34.§ (5) bekezdés és a Vhr. 21. § (4) bekezdés; - az 1.7. pontban foglaltak a Vhr. 14.§ (3) – (4) bekezdés, továbbá a Bt. 41.§ (7) bekezdés és Vhr. 25.§ (5) bekezdés; - az 1.8. pontban foglaltak a Bt. 35.§ (1) bekezdés és a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet 1.§; - az 1.9. pontban foglaltak a Bt. 25.§ (1) bekezdés, illetve a Vhr. 4.§ (4) – (5) és 9.§ (2) bekezdések, valamint az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet;

7 - az 1.10. pontban foglaltak szerint a bányavállalkozó ajánlatát a Bányakapitányság nem fogadta el. Felhívja a bányavállalkozó figyelmét, hogy új költségtervet és ajánlatot az 57/2008 (III. 26.) Korm. rendelet által módosított Vhr. 25.§ 6), 7), 8) és 9) pontja szerinti határidőre és tartalommal köteles a Bányakapitányságra benyújtani. - az 1.11. pontban foglaltak a Bt. 36. § (1) – (2) bekezdései; - az 1.12. pontban foglaltak a Vhr. 21.§ (5) bekezdés előírásain alapulnak. Az 1.1. pontban írt környezetvédelmi hatósági engedély alatt a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi vagy - ha azt külön jogszabály elrendeli - egységes környezethasználati engedélyt, illetőleg azt a határozatot kell érteni, amelyben a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység végzéséhez ilyen engedély nem szükséges. Folyamatban lévő környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás esetén a műszaki üzemi tervben foglaltak végrehajtását az engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásáig fel kell függeszteni. 2. A Bányakapitányság eljárásába bevont szakhatóságok előírásai vonatkozásában: 2.1. A Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága előírásai: A szakhatósági állásfoglalást a 203/1998. (XIL19.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32.§ (1),(9) bekezdés a,d) pontjai, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) szóló 2004. évi CXL. tv. 44.,45.§ alapján adtam meg.

2.2. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1524-02/2009 számú szakhatósági nyilatkozatához fűzött indoklás: A Felügyelőség a benyújtott kérelem és kiegészítések alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység az előírt kikötések teljesítése esetén környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szempontból nem kifogásolható, a hatáskörébe tartozó jogszabályokkal nem ellentétes. A szakhatósági állásfoglalás kiadása a KET 44.§ (1.) (2.) bekezdése, valamint a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet által kezdeményezett hatósági eljárásokra vonatkozó szakhatósági megkeresés alapján történt. 2.3. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodája 480/0291/001/2009. számú szakhatósági hozzájárulásához fűzött indoklás: A tervezett földmunkák során nem várt módon előkerült régészeti emlékek esetén történő intézkedéseket „a kulturális örökség védelméről" szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kövt.) 24. §-a határozza meg. Amennyiben régészeti lelőhely kerülne elő a bányatelek területén, abban az esetb en a régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a Kövt., valamint „a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól" szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet (Rend.) vonatkozó előírásait be kell tartani. A Dobó István Vármúzeumot az érintett területen a Rend. L § d) pontja nevezi meg illetékes múzeumként. A szakhatósági állásfoglalásom a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól" szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71-74. §-a, a „bányászatról"

8 szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (2) bekezdése, a Kövt. 24. §-a, a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet, valamint a 10/2006. (V.9.) NKÖM rend. 16. § (1) bek. a) pontja alapján, kikötésekkel adtam meg. Hatóságom hatáskörét, illetékességét a 201/2007. (VII.30.) Korm. rendelettel módosított, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról" szóló 308/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. A jogorvoslati utat a Ket. 45. § (2) bekezdése alapján állapítottam meg. 2.4. A Hevesi Körzeti Földhivatal 7221/5/2008 számú szakhatósági hozzájárulásának indoklása: Szakhatósági állásfoglalásomat az a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 8. § a szerint jogkörömben eljárva 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról, egységes szerkezeiben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelethez tűzött 1. számú melléklete szerint, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 33.§ (8) bek., 44.§ (2) bek., 45.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján adtam ki. 2.5. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális igazgatósága EM/KA/A/NS/475/1/2009 számú nyilatkozatának indoklása: Szakhatósági állásfoglalásomat az 1993. évi XLVIII. tv. 27. §-ban, a 203/1998. (XII.19.) Korm. rendeletben és a 263/2006. (XII.20.) Korm. rendeletben biztosított hatáskörömben eljárva adtam meg. Szakhatósági állásfoglalásom a KET 45. § (2) bekezdése értelmében az I. fokú eljáró hatóság által kiadott határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 2.6. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal Észak-magyarországi Regionális Intézete 6234-2/2008 számon megadott nyilatkozatának indoklása: A hatóságomhoz érkezett ERDŐTELEK I (FÖVÉNYGÖDRI) - HOMOK ÉS KAVICS" VÉDŐNEVŰ BÁNYATELKEN LÉVŐ KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYA KITERMELÉSI MŰSZAKI ÜZEMI TERVE 2009-2013. évekre c. dokumentum áttekintése után megállapítható, hogy a tervezett bányászati tevékenységnek jelentős közegészségügyi kockázata nincs. A bányatelekkel szomszédos, továbbá a szállítási útvonalakkal érintett településeken élők egészségének védelme, valamint a talajjal, a szilárd és folyékony települési hulladékokkal, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében a bányászai tevékenységhez való hozzájárulásomat a fenti kikötésekkel adtam meg. Szakhatósági állásfoglalásom az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltak alapján hoztam meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL törvény 33. § (8) bekezdését figyelembe véve. Az állásfoglalás kiadásához szükséges hatásköröm a bányászatról szóló 1993. évi XLVIIL törvény végrehajtásáról c. 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 2.1. pontja adja meg. A műszaki üzemi terv jóváhagyásához a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 19.3/6563/2008. számon, Heves Város Jegyzője 36628/2008 számon, és a Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 7221/5/2008. számon szakhatósági hozzájárulását előírások nélkül megadta. A rendelkező rész 3. pontjában felsorolt, a bányaüzem tervidőszak kezdetére vonatkozó ásványi nyersanyag-vagyonát és egyéb nyilvántartott nyersanyag-vagyonát tartalmazó

9 melléklet a Bt. 25. § (3) bekezdésében foglalt üzleti titokkörre tekintettel csak a bányavállalkozó részére kerül megküldésre. A kérelmező Bányavállalkozó felügyeleti díjfizető, bányajáradék, felügyeleti díj, bírság tartozása nincs. A Bányakapitányság felhívja a bányavállalkozó figyelmét, hogy amennyiben tevékenysége a Bt. 41.§ (1) és (3) bekezdésében foglaltakba ütközik, bányászati bírsággal; amennyiben tevékenysége e határozat előírásaiba ütközik, a Ket. 140.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási bírsággal sújthatja. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a Ket. 98.§ (1) és 99.§ (1) bekezdésében foglaltaknak felel meg. A jogorvoslati eljárás díját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdése határozza meg. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 27.§ (4) bek. és a Vhr. 13.§ (8) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott illetékesség figyelembe vételével járt el. Miskolc, 2010. február 11. Dr Izsó István bányakapitány