VISSZATEKINTİ. Beköszöntı gondolatok. Nagy tisztelettel és meleg szeretettel köszöntöm

VISSZATEKINTİ Alkalmi kiadvány a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 15. Országos Konferenciájára Gyır, 2008. július 9 – 11. ______________________________________________________________________________________________________________

dezvényre „Halas a hatalmas”; hogy mit tartott fontosnak elmondani „Százszorszép Somogyország” „fıvárosáról” a házigazda; vagy éppen újra gyönyörködni „a vendégfogadó város” Gyula vagy a „Dunakanyar kapuja” Vác itt közölt metszetében. Vagyis: e kiadványok értéket ıriznek számunkra – az értékırzést mi is szeretnénk folytatni! Gondoltunk persze arra is: 15 év elteltével jó összegezni és visszatekinteni! Ezért kértek fel munkatársaim olyan tagtársakat, akiknek már van mire visszaemlékezni: írják meg – humoros vagy komoly – emlékeiket, gondolataikat! Köszönjük mindenkinek, aki írást küldött! De fontosnak tartottuk az eddigi konferenciák számbavételét és a konferencia-kötetek bibliográfiai adatainak közlését is; talán segíthetünk vele érdeklıdıknek, kutatóknak, a hiányokat pótolni igyekvı helyismereti könyvtárosoknak. Jelen konferencia résztvevıinek itt közölt névsora pedig az ismerkedést, a kapcsolattartást szeretné segíteni. Ezért készítettük el ezt az alkalmi kiadványt – fogadják szeretettel! A fentebb említett beköszöntık mindig igyekeztek elmondani néhány fontos és

Beköszöntı gondolatok Nagy tisztelettel és meleg szeretettel köszöntöm – mind a magam, mind munkatársaim nevében – a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 15. Országos Tanácskozásának minden kedves résztvevıjét, határon innenrıl és túlról! Köszöntöm úgy is, mind ezen alkalmi kiadvány Kedves Olvasóját! Engedtessék meg, hogy elıször a kiadványról szóljak néhány szót. Az MKE HKSZ Elnöksége 1996-ban elindított egy idıszaki kiadványt MKE Helyismereti Tájékoztató címmel. Az elnöki Beköszöntı szerint „évente pár alkalommal” megjelentetni tervezett híradó többnyire egyszer, a szervezet éves konferenciájának megrendezéséhez idızítve látott napvilágot. A hét évfolyamban megjelent nyolc számot lapozgatva, az 1996 és 2002 között megrendezett konferenciák beköszöntıit olvasgatva, sok minden felidézıdhet az olvasóban a korszak eseményeirıl, a szervezet életérıl; de nem érdektelen újraolvasnunk, hogy – csak néhány példát kiragadva – hogyan készült 1998-ban a ren-

1

nak egyik meghatározó tényezıje volt a XX. század folyamán. Mára ennek semmi nyoma, ahogyan a bombázásoknak sincs, amelyek ezen létesítményt igyekeztek elpusztítani a világháború idején. Mindez azonban a mi történelmünk része, a város történetének része, és ismerete nélkülözhetetlen az iparváros kultúrájának értékeléséhez, értelmezéséhez. Véletlen tehát, de sorsszerő is, hogy e konferencia itt talált helyet, a múlt és a jelen sajátos origóján. Ha meglátogatják ezt a kereskedelmi centrumot, gondoljanak a hely történeti jelentıségére, és gondoljanak ennek a hajdanvolt gyárnak az udvarán hajdan szépen felszerelt szakszervezeti könyvtárra, amelyet szintén eltüntetett a dózergépek vasának hidege. Civilizált létünk jellemzı vonása az, hogy történetünk van. Gyáraknak, könyvtáraknak, könyveknek – embereknek. És attól történet, hogy megırizzük, feldolgozzuk, közzétesszük, ápoljuk – tudjuk, és tudására bíztatunk. Mindenütt, ahol tehetjük. Gyırben is. E konferenciával – a tanulás mellett – ünnepeljük e szakterület mővelıit is.

érdekes dolgot a településrıl is. Városunk kétezer éves múltjáról itt és most nehéz lenne röviden szólnom; hisz eseményekben gazdag történetébıl csupán a kultúrtörténeti emlékek vázlatos felsorolása is lényegesen nagyobb helyet igényelne. Remélem viszont, hogy a szervezett városnézés keretében megmutathatunk néhány szép részletet, hogy azután egyénileg is kedvet kapjanak a felfedezı barangoláshoz – vagy ha arra most nem jutna elég idı, családostól térjenek vissza késıbb. Biztosra mondhatom: megéri! Hiszen Önök most abban a városban vannak, mely a vidéki városok közül egyedül büszkélkedhet Corvinakötettel – kiállítása a napokban nyílt meg a Gyıri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban; mely székesegyházában Szent László hermáját ırzi immár négyszáz éve; melyben az elsı vidéki magyar nyelvő újságot kiadták – szerkesztıjének kerek születési évfordulójáról éppen ma emlékeztünk meg; és sorolhatnám hosszan a neveket, emlékeket, nevezetességeket, látnivalókat… „Gyır a vizek városa” – hallották már bizonyára a mondást. A folyóvizekbıl most nem sokat fogunk – idı hiányában – látni; abban pedig reménykedünk, hogy a konferencia ideje alatt felülrıl elmarad „az égi áldás”. De Gyır „a találkozások városa” is: bízom abban, hogy sok kedves kollégával, ismerıssel sikerül majd találkozniuk ezekben a napokban! Érezzék magukat jól nálunk, közöttünk!

dr. Horváth Sándor Domonkos

Hagyományt teremtettünk Szinte hihetetlen, hogy már tizenötödik alkalommal találkozunk a helyismereti könyvtárosok országos konferenciáján. Sokan voltunk és vagyunk, akik annak idején nagy örömmel üdvözöltük azt a kezdeményezést, hogy felújítva a hetvenes évek nagy sikerő, a szolgáltatási ág akkori jövıjét és mai jelenét számottevı mértékben befolyásoló tanácskozásait, ismét rendszeresen jöjjünk össze az idıszerő kérdések megvitatására. Sokan voltunk és vagyunk, akik hajlottunk a hívó szóra, és évrıl évre várakozó izgalommal készülünk a júliusi eszmecserére. S mi, idısebbek, jólesı érzéssel konstatáljuk, hogy mindig csatlakoznak hozzánk újabb és újabb fiatal kolleginák és kollégák. Szeretnénk hinni, hogy közülük számosan szintúgy elkötele-

dr. Horváth József Kedves Kollégák! Nagy szeretettel köszöntöm Önöket szeretett városunkban! Itt a Hotel Famulus-sal átellenben egy modern bevásárlóközpontot látnak, mégpedig a belváros végén, és a Gyárváros nevő városrész kezdetén. Mi, gyıriek tudjuk, hogy ezen a helyen pár évvel ezelıtt még a Rába MVG, vagy korábbi nevén a Magyar Waggon- és Gépgyár épülete állt. Azé a gyáré, amely a város iparának, társadalmá-

2

zettjei lesznek a helyismeret nemes ügyének. Számunkra az elmúlt másfél évtized legnagyobb eredménye az volt, hogy a nyilvános könyvtári ellátásról szóló jogszabály a hazai jogalkotás történetében elıször törvénybe iktatta a közkönyvtárak helyismereti kötelezettségeit. Tulajdonképpen egy világszerte tapasztalható jelenségre, a lokális információk iránt megnyilvánuló nagyfokú és sokrétő érdeklıdésre adott megkerülhetetlen és ésszerő kormányzati válaszról volt szó. Munkánknak a törvényi elismerés új lendületet adott, egyre több könyvtár foglalkozik a helyismereti győjtéssel, feltárással, tájékoztatással. E területen is egyre inkább kihasználjuk a telematikai forradalom lehetıségeit, ily módon szolgáltatásaink fokozatosan kitörnek a lokális elszigeteltség állapotából. A Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének már korábbi létrejötte és folyamatos, igen eredményes mőködése pedig a külsı kereteket teremtette meg arra, hogy idınként kicserélhessük gondolatainkat, tapasztalatainkat. Elsısorban ilyenkor, az országos konferencián.

forgotten honour. Being hastily cautioned by a Hungarian busdriver trying to stop me getting off at the wrong bus-stop in Gyor was another dramatic gesture. Seeing the historic monuments, the museums, the Danube Bend, the wineries; sampling the wine and the Hungarian feasts (one enlivened by the Morris Dance of an English colleague) – all these have been privileged highlights. My Hungarian colleagues have never allowed me to feel disadvantaged…and yes, I remember the Conference where, with Erzsebet Gancs as my interpreter, I went to the podium and asked a question. The chairman raised laughter from the audience by commenting on how amazing it was that their guest, who knew little of the language, could make the first comment. Thank you for everything, Hungary. I will return. Elizabeth Anne Melrose UK Local Studies Group representative on UK CILIP Forum

„Köszönök mindent Magyarország! Vissza fogok térni!” Hosszú évek óta részt venni a magyar helyismereti könyvtárosok egyesületének életében számomra egy felejthetetlen kaland, különösen azért, mert nem beszélem a magyar nyelvet.

dr. Bényei Miklós

„Thank you for everything, Hungary. I will return.” Being part of the Local Studies Group of the Association of Hungarian Librarians for so many years has been one of the most unforgettable adventures – totally surprising since even now my knowledge of Hungarian is limited.

Mi maradt meg emlékezetemben a csodálatos konferenciákról, a magyarországi utazásokról, a barátaimmá vált kollégákkal történı találkozásokból? Pár mondatban nehéz összegezni azt a sok csodálatos élményt, amivel Magyarország kitüntetett.

What do I remember about all the amazing Conferences, travels in Hungary, meetings with acquaintances who became friends? It is hard to comment on all the amazing experiences that I have been privileged to experience in Hungary in a few sentences. My photograph albums are full of pictures of sunny days, wonderful memories of people and places. The country became a second home to me, the Hungarian Local Studies Group members like my family. Being awarded the Hungarian medal for services to Local Studies Librarianship in 1998 was a never to be

Fényképalbumaim tele vannak kellemes napokról, helyekrıl és emberekrıl készített csodálatos fotókkal. Az ország második otthonommá vált, a helyismereti szervezet tagjai pedig a családommá. Felejthetetlen megtiszteltetés volt számomra, hogy MKE emlékéremmel jutalmaztak 1998-ban. Sosem felejtem el annak a magyar autóbuszvezetınek a figyelmességét sem, aki megakadályozta, hogy Gyırben ne a megfelelı megállónál szálljak le.

3

elıadásokon keresztül. A rendezvény minden óráját együtt tölteni értékes kollégákkal, jó barátokkal, már önmagában kincs. Az, hogy Miskolcon 1997 meleg nyarán örömet szereztünk, hogy a város és a környék szépségeit bemutathattuk, hogy az ország „északi” kincseivel dicsekedhettünk több, mint 100 külföldi és hazai meghívott könyvtáros szakember elıtt, hogy szívetlelket vittünk a rendezvény minden órájába, reggeltıl másnap virradatig, az soha nem lehet a múlté, mert nem akarjuk felejteni. Ez – reméljük – természetes egy helyismereti könyvtárosnak, éljen az ország bármelyik vidékén vagy határon túl is.

A történelmi emlékhelyek, múzeumok látványa, a Duna part, a borozók, a borkóstolások és a magyar ünnepek, baráti találkozók, melyek egyikét például az angol kollégám, Morris tánca tett színessé, ezek mind-mind felejthetetlen élmények voltak. A magyar kollégáim soha nem engedték meg, hogy hátrányban érezzem magam és igen, erre talán jó példa az a konferencia, ahol tolmácsom Gáncsné Nagy Erzsébet volt. Mosolyt fakasztott az elnök és a résztvevık körében, amikor hiányos magyar nyelvtudásom ellenére elsıként jelentkeztem hozzászólásra, tettem fel a konferenciához kapcsolódó kérdésemet.

Mi is történt Miskolcon 1997-ben? Nem szeretnénk kitérni a program hivatalos részére, ahol találkozhattunk a meghívott elıadók között: Pozsgay Imre, Görömbei András, Kabdebó Lóránt, Galambos Ireneusz urakkal és még sorolhatnánk a neves elıadókat kivétel nélkül, de ebben a néhány sorban inkább a szabadidıs programokra emlékeznék. Felidézzük a híres miskolci Vígadó étteremben megrendezett – a könyvtárosok pénztárcáját nem kímélı – baráti találkozót, amikor az eltöltött estebéd és tánc után boldogan és felszabadultan találtuk meg a szomszédos sörözıt, s „belebeszéltük” magunkat az éjszakába. S milyen volt a Borsodi Tájház vendéglátó szeretete? Erre mi, mint szervezık is szívesen emlékezünk: a fergeteges jókedvre, ötletekre, kincsekre, kolompkészítı mesterünk, Hodossy Gyula színes bemutatójára, a kemencés lángosra (16 helybéli könyvtáros, családtag, barát három kemencében sütötte), a susinkás pálinkára, az ott eltöltött napos délutánra, ami vidám mosolyt csalt az arcokra; az egymásra talált kollégák vidám forgataga örömkönnyeket csalt nekünk, a rendezıknek is a szemébe. Az „Alkotó könyvtárosok” kiállítását hagyományteremtıként híven idézzük. Sajnos az azt megnyitó neves néprajzkutató, dr. Fügedi Márta 2000-ben fiatalon eltávozott közülünk. Elıadóink és vendégeink közül is eltávoztak néhányan azóta a min-

Köszönök mindent Magyarország! Vissza fogok térni! Fordította: Bedı Mónika

Emlékezés Emlékezni és felidézni a múltban történt eseményeket csodálatos dolog. Soha nem jut eszébe egyetlen szervezınek sem, hogy mennyi energiát igényel egy nyári meleg hónapban tervezett konferencia megszervezése és lebonyolítása; így voltunk ezzel magunk is. A konferenciák rendezıi között mi, miskolciak az úttörık közé soroljuk magunkat. Az elıd városok – Vác, Sopron és Tata – könyvtárosai igen szép példával jártak elıttünk, s ami fontosnak számított, magasra tették a mércét. Így igyekeztünk mi is az „építıköveket” gondosan rakni egy erıs „helyismereti konferencia” várhoz, s akartuk, hogy ez a vár sziklára épüljön, s ne tudja kikezdeni semmilyen idı vihara. Hihetetlenül hangzik, hogy az évek múlásával hogyan erısödik ez a vár, s a benne lakók mindig megújulnak, alkotnak és egyre vonzóbb konferenciákat szerveznek. Ha „jön” a meghívó, s jelentkezik a könyvtáros a nyári „kiruccanásra”, tudja, hogy – a címben megfogalmazott témában – szakmailag gazdagodni fog az elhangzott

4

három druszám, Bényei Miklós, Surján Miklós és Takács Miklós munkássága fogott meg. Bényei elsısorban a fogalmak és az elméleti kérdések tisztázásában segített. Surján Miklós lyukkártyás feltárása megmutatta, hogy a hagyományos cédulakatalóguson kívül vannak gazdaságosabb, sokkal több szempontú visszakeresésre alkalmas megoldások is. Takács Miklós útmutatót adott az állomány egységes kezelésére és fejlesztésére. Így teltek el a nyolcvanas évek, a nagy olvasói katalógus mellett a helyismereti győjtemény katalógusa is készült. Mivel a feltáró és a katalógusszerkesztı munkában több munkatársam is volt, szépen haladt a munka, sor került a győjtemény analitikus feltárására is. Akkor sajnos (most már azt mondom, szerencsére) arra sem pénzünk, sem felesleges energiánk nem volt, hogy a feltárást lyukkártyán csináljuk, így a HGy katalógus maradt a hagyományos cédulakatalógus, ahol a leíró katalógusba szerkesztettük a tárgyszavas tartalmi feltárást. A rendszerváltást követı „könyvtár-racionalizálás” elfogyasztotta mellılem a feltárási, katalógusszerkesztési munkában segítı kollegáimat.

den élık útján. Az élet nem szállt el nyomtalanul a mi fejünk fölött sem. Be kell látnunk, tőrı- és bíróképességünk nem határtalan. A hármas sebességbıl egyesbe kell lassan visszakapcsolnunk, és át kell adni helyünket az ifjú titánoknak, az új könyvtáros nemzedéknek. Laki-Lukács László – Vörös Zoltánné

Gondolatok a helyismereti könyvtárosok tanácskozásairól Egy kicsit régebbrıl kezdem. Annakidején, amikor behatóbban kezdtem foglalkozni a helyismerettel, a kalocsai városi könyvtár helyismereti győjteményével (ez a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójára tehetı) kezembe akadt néhány darabja a Helyismereti kutatók kézikönyve sorozatnak, amelyeket érdeklıdéssel forgattam és tanulmányoztam. A kötetek forgatása közben fájó szívvel gondoltam a helyismereti feltárás egyes részterületeivel foglalkozó tanácskozásokra, amiket a hetvenes években rendeztek: 1974-ben Szegeden és Debrecenben, 1975-ben Zalaegerszegen, 1976-ban Szentendrén és 1977-ben Kecskeméten. Nagyon sajnáltam, hogy ezek a tanácskozások megszakadtak. Abban az idıben feldolgozó könyvtárosként dolgoztam, legnagyobb feladatom a kalocsai könyvtár katalógusrendszerének újjáépítése volt. Az idısebb feldolgozó kollégák még emlékeznek a nyolcvanas évek elejének nagy kérdésére: „Mi legyen a katalógusokkal?” Nekem is ez volt a legnagyobb gondom. Végül is a katalógusok újjáépítése mellett döntöttünk. E munka során a helyismereti győjtemény dokumentumainak nagy részét egyenként kellett kézbe venni, aminek nyomán foglalkoznom kellett a győjtemény feltárásának elméleti kérdéseivel és a gyakorlati megvalósítás lehetıségeivel. A nagykatalógus szerkesztése mellett a figyelmem ismét a helyismereti munka felé fordult és elkezdtem tájékozódni, hogyan oldják meg ezt a kérdést a magyar könyvtárakban. Kutakodásaim során elsısorban

Ekkor történt a nagy változás. 1994 nyár elején kaptam egy meghívót egy bizonyos váci tanácskozásra, ahova a helyismerettel foglalkozó könyvtárosok voltak hivatalosak. Azonnal a húsz évvel korábbi tanácskozások jutottak eszembe és nagyon megörültem a lehetıségnek, hogy eszmecserét folytathassak a kollégákkal. Ez a bizonyos váci tanácskozás volt a kezdet, amelyet további tizenhárom követett és idén lesz a tizenötödik. Sajnos, a kaposvári tanácskozáson családi problémáim miatt nem tudtam részt venni, de a többi tanácskozáson ott voltam. Elsısorban akkor örültem igazán, ha a tanácskozások a tartalmi, feltáró munkával, mőhelykérdésekkel foglalkoztak. Ez a tematika az elsı tanácskozásokra volt jellemzı, de 2004-ben Szolnokon is hasonló volt a téma. Kevésbé örültem azoknak a tanácskozásoknak, ahol a tanácskozás fı témája csak érintılegesen volt kapcsolatban a helyismerettel, hely-

5

történettel, amilyen a veszprémi vagy békéscsabai volt. Néha olyan benyomásom támadt, mintha nekünk, helyismereti könyvtárosoknak véges lenne a fantáziánk.

A generális perszonális adattárból (közel 900 személyt tartalmaz) további részadattárak kerültek kialakításra, illetıleg folyamatban vannak: országgyőlési képviselık (3 választókerület), egyházi és világi (kalocsai bírók, polgármesterek, jegyzık, fıjegyzık, törvényszéki elnökök, járási fıszolgabírók) archontológiák. A kronológiai adattár elsısorban Kalocsára vonatkozik. A topográfiai adattárak fajtái: kalocsai közterületek nevei, kalocsai városrészek nevei, Kalocsa vizei, kalocsai hidak, kalocsai szobrok, emléktáblák, mőemlékek, mőemlék jellegő és városképi szempontból jelentıs épületek adattára, a kalocsai járás(ok) történeti helységnévtára. Ezek az adattárak elsısorban a könyvtár győjteménye alapján készülnek, de más közgyőjtemények (Fıszékesegyházi Könyvtár, Érseki Levéltár, Megyei Levéltár, Viski Károly Múzeum stb.) anyagát is felhasználjuk. Fontos adattár-szerkesztési szempont a forrástól független információgyőjtés, természetesen a forrás megjelölésével. Egyébként is jó viszonyban vagyunk a különbözı társintézményekkel, ami elengedhetetlen egymás munkájának segítésében. A Kalocsán kialakított helyismereti, helytörténeti információs rendszer alapjainak lerakása, túlzás nélkül állítom, az elmúlt tizennégy év helyismereti tanácskozásainak hozadékára épült.

Az elmúlt tizennégy tanácskozás további, elsısorban regionális jellegő tanácskozásokat is létrehozott. Ezek egy- vagy kétnapos összejövetelek voltak. A programok feszesebbek voltak és a tematika erısebben kapcsolódott a mőhelymunkához. Ezek a regionális vagy megyei találkozók számomra sok szakmai tapasztalatot jelentettek, talán éppen azért, mert tematikájuk szorosabban kapcsolódott a mőhelymunkához, a helyismereti kutatásokhoz. Az elmúlt tizennégy évben szerzett tapasztalatok is jelentısen közrejátszottak a kalocsai Tomori Pál Városi és Fıiskolai Könyvtár, leánykori nevén Nagy Lajos Városi Könyvtár helyismereti győjteményének kialakításában és az ott folyó, elsısorban helytörténeti kutatások megszervezésében. Tapasztalataim szerint a győjtemények egy részében hiányoznak a különbözı szempontok szerint összeállított helytörténeti adattárak. Hiányoztak Kalocsán is. Így került sor egy adattár rendszer megtervezésére és összeállítására. Három fı adattár típust alakítottunk ki: perszonális, kronológiai és topográfiai adattárakat, amelyek további adattárakra bonthatók. Elıször a földrajzi határokat kellett meghúzni. Kalocsa környékén fekszik a Kalocsai Sárköz, ami földrajzi-néprajzi tájegység, de a helyzetet bonyolítja, hogy területén három közigazgatási egység (járás) osztozott, a kalocsai, a dunavecsei és a kiskırösi. A gondokat tovább tetézte, hogy a Kalocsai Sárköz országgyőlési választókerületeinek (ebbıl is három volt: dunapataji, keceli és dunavecsei) területe 1848 és 1914 között nem esett egybe a járások területével. Ebbıl kifolyólag 1920-ig három járás és választókerület egyes részeit is figyelembe kellett venni, elsısorban a perszonális és a topográfiai adattárak készítésénél.

Számomra a szakmai ismeretszerzésen túl sokat jelentett, hogy a más városokban, településeken ugyanazzal a témával foglalkozó kollégákat személyesen is megismerhettem. Sıt, némelyikükkel jó barátságba is kerültem. Külön öröm számomra, hogy a szomszédos országokban dolgozó kollégákkal is megismerkedhettem, akiktıl esetenként segítséget is kaptam. Mint például a kassai Stefan Kolivoskotól, aki segítségemre volt egy Kalocsáról Kassára került író, paptanár Trianon utáni sorsának felkutatásában. A tanácskozások változó színhelye is sok meglepetéssel szolgált. Volt olyan városban, ahol még nem jártam,

6

szeretem, hogy a rendezvények hely és környék adta lehetıségeit számba véve, milyen hihetetlen gondoskodással készült és készül mindenki a szakmai tapasztalatcserét biztosító utak szervezésére, amelyben legyen jeles épület, vagy egy falat kóstoló, minden, a hely, történeti értékeire is alapozott, nagy körültekintéssel kitervelt tudással gyarapított. Nincs tehát azt hiszem egyetlen helyszín sem, ahol ne élhettünk volna át egy-egy különös találkozást helyekkel, eseményekkel, épületekkel, tárgyakkal, s ennek értékét az sem kisebbítette, ha korábban más alkalommal már jártunk ott. Egyházi, világi vagy éppen magán múzeumok, levéltárak, könyvtárak, tehát társintézményeink értı munkatársainak segítségével ezek mind új és újabb, a hétköznapokban arra járó látogatók elıtt talán sokszor rejtve maradt ismerettel gazdagítottak bennünket.

de többnyire olyan helyen rendezték a tanácskozásokat, ahol már jártam, de ott is olyan, számomra ismeretlen érdekességgel találkoztam, amirıl addig nem tudtam. Számomra, aki szakmai pályafutásának végéhez közeledik, minden év legjelentısebb szakmai eseménye a Helyismereti Könyvtárosok Országos Tanácskozása. Remélem, még sokáig módom lesz részt venni ezeken a tanácskozásokon, akár nyugdíjasként is! Asbóth Miklós

Nagy idık nagy tanúja Nagy idık nagy tanújaként megszólíttatni nagy tisztességet jelent, különösen, ha az ember e tanúságot magáról is igazán csak akkor hiszi el, ha utána számol. Az évente ismétlıdı ünnepnapok – ezek közé sorolom szervezetünk összejöveteleit is – mindig izgalommal töltenek el. Várom, készülök rá, nehezen bocsátok meg a körülményekért, ha valami miatt nem tudok eljutni, pedig azt is tudom, az ünnepnapok, ahogy jönnek, hamar el is múlnak, de a szerzett tudás és tapasztalat haszna vitathatatlan és jó. A szerzett barátok a hétköznapokban, bajainkban is segítséget és erıt adnak, és jó, hogy a kellemes együttlét emlékei már rá gondolva is, de könyvekbıl, fényképekrıl is elıhívhatók.

A felejthetetlen alkalmak közül szívesen emlékezem a tatai várra és múzeumára, a valaha kamalduli szerzetesek által lakott Majkra, az akkor még elhanyagolt, ma egyre szépülı Monostori Erıdre, Észak- és Dél-Komárom nevezetességeire. Miskolcról indulva a Bódva völgyére és minden felkeresett értékére (boldvai bencés templom és kolostor, edelényi Coburg kastély, borsodi református templom), bennük Laki Lukács Laci helyismereti győjtéseinek értékeit is bemutató vezetésére. Kiskunhalast és környékét korábban már számtalanszor „jártam”, mégis minden helyszín más jelentıséget kapott, hogy éppen ennek a csoportnak tagjaként nyertem bebocsátást a kalocsai fıszékesegyházi könyvtárba, a kecskeméti levéltárba és borapróddá sem lettem négy férfi társammal korábban Hajóson. Gyula környékén a korábban már látottak mellett számomra a Kner nyomda volt lenyőgözı, a kapott és hozott apróságokkal egy munkatársam szakdolgozatát is gazdagítottam, és az alföldi tanyavilág életét bemutató szereplıket a mai napig felismerem, ha valahol látom ıket. Fehérváron számomra új ismeret volt Gorsium és a

Jó emlékezni a szervezet indulására, az „alakulás” nagy pillanataira, és látni, hallani, olvasni, hogy számos könyvtári győjtemény építkezik akkori elhatározásaink nyomán és folyton alakuló, bıvülı elképzeléseink megvalósításával. Szeretem azt, hogy egy-egy téma köré csoportosítva mindig sikerül jó elıadókat, hasznos elıadásokat szervezni, s hogy ezek írott változata visszakereshetı évkönyveinkben. Ezek értékeirıl biztosan készít összegezı emlékezést az események fı „gondnokai” közül valaki. Én most arra vállalkozom, elmondom azt is, mennyire

7

szülte ígérettıl, a szervezésrıl gondolkodástól, a kollégium udvarából utolsónak távozó autóból integetık után érzett hirtelen kiüresedésig, minden percét szerettem. Úgy emlékszem, mindenki jól érezte magát. Elisabeth is a vendégünk volt Sopronban, és alig hiszem, hogy aki ott volt, annak felejthetı lenne az az izgalom és megilletıdöttség, ahogy ı készült a nagycenki mauzóleumban a „legnagyobb magyar” sírjának koszorúzására. A számos kedves történés között volt Sopronban egy, az este 10 óra közelségében rendezett helytörténeti filmvetítés. Jelesen az iránta megmutatkozó tömeges érdeklıdés, amitıl igazolást nyert a korábban, szintén pillanat szülte ötletem nyomán készült pályázat haszna és egyben a helyismereti, helytörténeti könyvtárosok társaságának minden szakmai izgalom iránti befogadási hajlandósága.

Velencei-tavi utazás, a Pákozdi csata emlékhelye. Kaposvárról ugyan lemaradtam, de a jelenlévık által látogatott helyeken korábban járva szintén a szervezés gondosságát érzem, a szennai templom fakazettás mennyezete képeken a mai napig megigéz. Úgy emlékszem, már az elsı bemutató alkalmával láthattuk a váci kripta azóta sok viszontagságot „megélt” lakóit. Jó emlék, hogy nem tudta kedvünket szegni az idı a Kobzos Kis Tamás „kísérte” Visegrádra és a párkányi hídra zarándoklásunk óráira sem. Aki még nem hallotta, errıl Orbán Márta szellemes, hangulatos beszámolója szól. Emlékszem, beszéltünk errıl Sándor Tiborral, hogy küzdöttek a bıség zavarával a budapesti rendezık. Biztosan lehetett volna más is, de nagyon színes és érdekes volt a Dél-budai látnivalók csokra. Fogy a nosztalgiázásra kapott terjedelmi lehetıség és már most kérem a kimaradtak bocsánatát, de meg kell még emlékeznem Tihanyról, benne dr. Korzenszky Richárd OSB perjel elıadásáról az apátság irodalmi tevékenységérıl. Természetesen nem maradhatnak még említés nélkül a gondoskodó vendégszeretet egyéb megnyilvánulásai sem, a mindenütt helyi történeteket és értékeket is felvonultató kóstolók, a borsodi tájházban kapott langallótól Krúdy Gyula kedvenc étkeinek, az azóta közülünk távozó Balázs mester (Draveczky Balázs) által, hely- és gasztronómiai adalékokkal főszerezett étkein, a Praznovszky Mihály által is celebrált királyi ételsor fogyasztásán keresztül a békéscsabai vendéglátók maguk készítette vacsorájáig. Néhányunk öröme volt csak az angliai út, de átadva a tapasztaltakat, talán többen gazdagodtak az olvasottak és a hozzánk érkezı kérdések alapján. Részleteirıl és benne Elisabeth kiváló szervezésérıl egyszer Gáncsné Erzsivel közös írásunkban már megemlékeztünk.

Ha a hiányzásokról szóló, magamnak készített igazolásokat nézem, komoly ok volt mind, ami miatt Kaposvár, Szolnok és a második Kiskunhalas kimaradt az életembıl. Közvetett élményeim azért vannak. Hogy? Úgy, hogy már az események sodrában is érkezett egy-egy lap, egy-egy telefon, no meg a késıbbi hivatalos beszámolók, amibıl értesültem a történtekrıl, s számos fénykép bizonyította a hallottakat, amit Gyulánk az internetre felpakolt. El sem tudjátok képzelni, mennyire sajnálom, hogy a digitális lehetıséggel Sopronban élni még nem tudtunk. Köszöntöm tehát a fennállásának 15. évét ünneplı szervezetet, minden valaha volt és leendı tagjával, a hétköznapokban tevékenykedıkkel, az éves együttlétek szervezıivel és ıket segítı munkatársainkkal együtt és köszönöm, amit értünk/egymásért tettünk és teszünk. Már most tudom, hogy a következı kedves emlékeket felvonultató visszaemlékezések között fontos helyet kap a gyıri tanácskozás és a pannonhalmi látogatás is.

Az én emlékezetes pillanataim sorában – gondolom, megbocsátjátok még ezt a néhány sort – az egyik legkedvesebb a soproni tanácskozás. A Vácon tett, pillanat

Szállásy Györgyi

8

tok is olyan emberré, könyvtárossá lettem, amilyen vagyok. Magamnak megfelelek. Mások… olvassák el a minısítésemet!

Mitıl megy a világ? Napok óta gyötör a lelkiismeret-furdalás ezzel az írásocskával kapcsolatban. Vidám vagy magasztos, zőrös vagy sikeres…

Takáts Béla Visszagondolva arra az idıre, amit egyesületünk körül töltöttem, vagy a tizennégy konferenciára… agyam kiürül, tekintetem elbambul… mi lehet emlékeimbıl közérdeklıdésre méltó? Nem tudom… Sok apró, lelkesítı, elkeserítı emlék mellett egyre inkább azt érzem, hogy a fı kérdést illene megfogalmazni: ment-e szervezetünk által elıbbre a világ? A kérdés persze sokkal nagyívőbb annál, semhogy megválaszolhatnám. Ez esetben nem pályázatot írok, ahol önbizalommal teljes szöveggel kell a pályáztatót az igen kimondására kényszeríteni. Nincs szó beszámolóról, elszámolásról, igazoló jelentésrıl, költséghatékonyság-vizsgálatról, PRanyagról, motivációról, marketingrıl, teljesítménymérésrıl, SWOT analízisrıl… csak egy egyszerő kérdésrıl… (Oblokúció: A fene egyen meg engem, hogy kitaláltam, egyre inkább érzem, hogy valami választ csak kell adnom, ha már ilyen hülye kérdés jutott az eszembe…)

„Jelet hagyni korunk falán…”

HKSZ kódex – a múlt megırzése és a hagyomány folytatása

Szóval… Ahogy itt ülök a monitor elıtt a már jelzett bamba tekintettel, kiürült aggyal, kánikulában, 100%-os páratartalomban, a ventilátor huzatától sajgó zápfoggal, egyre inkább hajlok arra, hogy a rábízzam a világra, mi által hajlandó elıbbre haladni.

A helyismereti könyvtárosok szervezete megalakulásától kezdve győjtötte, győjti a saját mőködésével kapcsolatos dokumentumokat. Napjainkra jelentıs irattára és fotótára alakult ki, amelyben minden rendezvény dokumentációja megtalálható. Mindez természetes, hiszen a helyismereti győjtemények egyik alappontja, hogy a könyvtárak történeti dokumentációjának éppúgy rendelkezésre kell állnia az olvasók számára, mint a településtörténet más dokumentumainak. Ez a győjtemény szolgálhat alapul a könyvtártörténet megírásához, a települések kulturális életét feldolgozó kéziratok elkészítéséhez, kiállítások és

Nekem az egyesület szemléletet adott. Barátokat, ismerısöket, munkatársakat, levelezı partnereket, búbánatot, örömet megosztó társakat. Hogy miként, mikor, hol, hogyan tette ezt, nem tudom. De – jelen körülmények között – nem is érdekel. Mit bánom a világot! Köszönöm az együttlétet, a közös munkát, s hogy általa-

9

rendezvények megvalósításához. Az elmúlt években – kiállítások, konferenciák keretében – több könyvtártörténeti évfordulót ünnepeltek meg a múltukra büszke intézmények.

mindez, nézve a helyszíneket: Vác, Sopron, Tata, Miskolc, Kiskunhalas-Kalocsa, Gyula, Székesfehérvár, Kaposvár, Vác, Budapest, Szolnok, Veszprém, Békéscsaba, Kiskunhalas és Gyır. (A kiemelt települések már rendelkeznek a kódexoldallal.)

A helyismereti szervezet elıször 2002-ben, a kilencedik konferencián, a második váci helyismereti tanácskozáson foglalta össze saját történetét. (Az elkészült kiállítás ugyan a tizedik évfordulóról beszélt, hiszen logikusan úgy is értelmezhetjük, hogy a szakmai szervezet a Pest megyei helyismereti tanácskozások sorából nıtte ki magát.) „Egy szervezet mutatkozik itt be, mely magához tudta vonzani, és meg tudta tartani a magyar könyvtári élet legaktívabb és legkreatívabb szakembereit, ahol a szó és a tett azonossága, a baráti kapcsolat elsıbbsége a formális együttmőködéssel szemben hosszútávon biztosítja a mőködés emberi tartalmát.” – olvashatjuk dr. Ambrus Zoltán MKE elnök megnyitójában.

A tervezési gyakorlat a kódex oldalának elkészítéséhez egyszerő, a konferencia helyszíneinek mőemlék látnivalói közül kiemelt épület, a rendezı könyvtár képe, a település címere, egy-egy esemény grafikus ábrázolása. (Természetesen arra gondolni kell, hogy ez egy grafikai alkotás és nem fénykép!) Valamint megtalálható a szervezı város neve és a tanácskozás idıpontja. A kódex ötletének megvalósítása eleinte nem volt könnyő, hiszen nem találtunk megfelelı szakembert, akit felkérhettünk volna a feladatra. De a véletlen…. Az angliai vendégeink programjában szerepelt a szentendrei skanzen felkeresése, amelynek bejáratánál található a szentendrei papírmerítı vállalkozás: Vincze László és Fiai Kft. boltja. Ott leltünk rá a bırbe kötött és merített lapokat tartalmazó könyvre, amelyet „meglátni és megszeretni” egy pillanat mőve volt. A céggel kapcsolatban állt egy budapesti reklámgrafikus mővésznı, aki okleveleket, családfákat készített merített papíron. Szalai Katalin 2002-ben Vácott a Madách Imre Mővelıdési Központban önálló kiállításon szerepelt, majd az önkormányzat megbízta a város történetét bemutató kiállítás elkészítésével. Így kerültünk munkakapcsolatba, s azóta az ı festıecsete alól kerülnek ki kódexünk gyönyörő oldalai. Keze nyomát viseli a budapesti városházán található Aranykönyv, amely kódex-szerően mutatja be a fıváros történetét. S azóta számtalan munka: Hévíz, Mór története, doktori díszoklevelek, díszpolgári oklevelek stb. 1998ban már volt Gyırben is kiállítása a Zichy Palotában.

2002. július 19-én, a váci konferencia bezárásakor került elıször sor a Helyismereti Könyvtáros Kódex jelképes átadására, amelyet Mándli Gyula, a váci házigazda adott át Sándor Tibornak, a FSZEK Budapest Győjtemény vezetıjének, a következı évi, budapesti konferencia házigazdájának. Ettıl kezdve minden helyismereti könyvtáros tanácskozáson a rendezvények záró gesztusa lett, hogy a rendezı könyvtár jelképesen átadja a stafétabotot jelképezı kódexet a következı évi konferencia házigazdájának. Ez azonban egy jól szervezett folyamatos munkát kíván, mivel már egy évvel elıre tudni kell, hogy melyik megye melyik intézménye fogja rendezni a következı tanácskozást. Nehezítettük még azzal is a szervezések sorrendjét, hogy Magyarország különbözı részein kell biztosítani a folyamatosságot, hol a Dunántúlon, hol az Alföldön, hol Észak-Magyarországon, s minden évben más tájegységben. Úgy gondolom, hogy az eddigiekben bevált

A kódexet csak 2002-tıl (VII. 12.) készítjük folyamatosan, az elızı évek tanácsko-

10

zásainak lapjait visszamenıleg kell elkészíttetnünk. Ennek megvalósítása jelentıs mértékben pénzkérdés, hiszen egy kéziratos oldal elkészítése 25 ezer forintos költséget jelent. Ma már ezt a kiadást tervezzük a rendezvények költségvetésében, de a régi konferenciák esetében a rendezı könyvtárak áldozatvállalásán múlik a megrendelés. Dicséret illeti minden helyszín intézményét, mert utólagosan is felvállalták az ügyet, annak ellenére, hogy néhány helyen már új vezetık irányítanak.

Helyismereti Könyvtárosok III. Országos Tanácskozása Tata, 1996. július 16-18. Téma: a helyismereti településtörténeti monográfiák helytörténeti kutatásban játszott szerepe nemzetközi, országos és helyi kitekintésben. Helyismereti Könyvtárosok IV. Országos Tanácskozása Miskolc, 1997. július 23-25. Téma: a határon túli helyismereti győjtemények helyzete.

2002 után 2007-ben sikerült újra elérni, hogy a konferencia megkezdésekor már készen állt az alkotás, és a házigazdák bekeretezve átvehették a kézi festéső kódexlap másolatot a szervezetünk elnökétıl. Reméljük, hogy a jelenlegi rendezık is kíváncsian várják a „mővet”.

Helyismereti Könyvtárosok V. Országos Tanácskozása Kiskunhalas, Kalocsa, 1998. július 15-17. Téma: az egyházi könyvtárak és győjteményeik. Helyismereti Könyvtárosok VI. Országos Tanácskozása Gyula, 1999. július 14-16. Téma: a hazai nemzetiségek kulturális helyzetképe, múltjuk kutatásának forrásai, lehetıségei.

Az ısz folyamán az elkészült oldalak jó minıségő beszkennelt változatai készen állnak arra, hogy minden intézmény megkapja a digitális változattal egyetemben. Az alkotóval történt megállapodás alapján lehetıségük lesz a használatra, akár a könyvtárakban, akár az intézményi honlapokon is. Mándli Gyula

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete országos konferenciái

Helyismereti Könyvtárosok VII. Országos Tanácskozása Székesfehérvár, 2000. július 26-28. Téma: a helyismereti győjtemények kialakulása a magyar és angol közkönyvtárakban; könyvtáros elıdök; a századforduló helytörténeti kézikönyvei; a helyismereti bibliográfiák kezdete.

Helytörténész Könyvtárosok I. Országos Tanácskozása Vác, 1994. július 27-29. Téma: a helyismereti és helytörténeti munka idıszerő kérdései.

Helyismereti Könyvtárosok VIII. Országos Tanácskozása Kaposvár, 2001. július 18-20. Téma: a közkönyvtárak 1950 után Magyarországon

Helyismereti Könyvtárosok II. Országos Tanácskozása Sopron, 1995. július 26-28. Téma: múzeumok, könyvtárak, levéltárak közötti együttmőködés, a helyismereti győjtemények győjtıköri kérdései.

Helyismereti Könyvtárosok IX. Országos Tanácskozása Vác, 2002. július 17-19. Téma: a helyismereti tevékenység fejlıdési trendjei a XXI. sz. elején, új dokumentumtípusok a helyismereti győjteményekben.

11

Helyismereti Könyvtárosok X. Országos Tanácskozása Budapest, 2003. július 16-18. Téma: önszervezıdı helyi társadalom, történelmi változatok, új formák.

Helyismereti Könyvtárosok XIII. Országos Tanácskozása Békéscsaba, 2006. július 12-14. Téma: kulturális örökség és a turizmus, könyvtárak Európai Uniós projektekben.

Helyismereti Könyvtárosok XI. Országos Tanácskozása Szolnok, 2004. július 14-16. Téma: helyismeret, digitalizálás, Európai Unió.

Helyismereti Könyvtárosok XIV. Országos Tanácskozása Kiskunhalas, 2007. július 18-20. Téma: minıségbiztosítás a helyismereti munkában.

Helyismereti Könyvtárosok XII. Országos Tanácskozása Veszprém, 2005. július 13-15. Téma: tájirodalom a helyismereti munkában.

Helyismereti Könyvtárosok XV. Országos Tanácskozása Gyır, 2008. július 9-11. Téma: szolgáltatás – használó – könyvtáros. Összeállította: Gáncsné Nagy Erzsébet

MKE HKSZ vezetısége 1995. november 29 – 1998. november 19.

1994. július 24 – 1995. november 29. ideiglenes elnökség

vezetıség elnök: Mándli Gyula titkár: Orbánné dr. Horváth Márta tagok: Gáncsné Nagy Erzsébet Horváth Géza Kiss László Sándor Tibor (állandó meghívott) ellenırzı bizottság elnök: Takáts Béla tagok: ifj. Sarkady Sándor Székelyné Forintos Judit

vezetıség elnök: Mándli Gyula titkár: Gáncsné Nagy Erzsébet tagok: Horváth Géza Kiss László Orbánné dr. Horváth Márta ellenırzı bizottság elnök: Takáts Béla tagok: ifj. Sarkady Sándor Székelyné Forintos Judit 12

Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. / [szerk. Kiss László]. - Budapest : OSZK KMK ; Szentendre : MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, 1996. - 121, [5] p. : ill. ; 24 cm

1998. november 19 – 2003. január 29. vezetıség elnök: Mándli Gyula titkár: Orbánné dr. Horváth Márta tagok: Gáncsné Nagy Erzsébet Gerber György (gazdasági ügyek) Gyüszi László Komlósi József Sándor Tibor Vörös Zoltánné ellenırzı bizottság elnök: Takáts Béla tagok: ifj. Sarkady Sándor Székelyné Forintos Judit

Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. / [szerk. Gyüszi László]. - Szentendre : MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, 1997. - 142 p. : ill. ; 24 cm Helyismereti győjtemények a megyei és városi könyvtárakban 1997 / az adatok feldolgozását és az elemzést készítette Ládi László. – Szentendre : MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, 1998. - 54 p.

2003. január 29 – 2007. november 11.

Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. / [szerk. Laki-Lukács László] ; [a fotókat Mándli Gyula kész.]. - Szentendre : MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, 1998. 121 p. : ill. ; 24 cm

vezetıség elnök: Takáts Béla titkár: Mándli Gyula (2003. április 3-tól) tagok: Gáncsné Nagy Erzsébet Gerber György (gazdasági ügyek) Komlósi József Sándor Tibor Székelyné Forintos Judit ellenırzı bizottság elnök: Orbánné dr. Horváth Márta tagok: Gyüszi László ifj. Sarkady Sándor

Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas – Kalocsa, 1998. július 15-17. / [szerk. Varga-Sabján Gyula] ; [a fotókat Mándli Gyula és Keresztúri Attila kész.]. Szentendre : MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete ; [Kiskunhalas] : Kiskunhalasi Vár. Kvt., 1999. - 82 p. : ill. ; 24 cm

2007. november 11 –

Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 2628. / [szerk. Komlósi József] ; [a fotókat Mándli Gyula kész.] ; [kiad. a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár]. – Székesfehérvár : Vörösmarty M. Kvt., 2001. – 80, [2] p. : ill. ; 24 cm

vezetıség elnök: Takáts Béla titkár: Mándli Gyula tagok: Gáncsné Nagy Erzsébet Gerber György (gazdasági ügyek) Komlósi József Sándor Tibor Székelyné Forintos Judit ellenırzı bizottság elnök: Gyüszi László tagok: Gulyás Erzsébet György Károlyné Rabi Lenke

Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. / [szerk. Sipos Csaba]. - Kaposvár : M. és Vár. Kvt., 2002. - 83, [2] p. : ill. ; 24 cm

Összeállította: Gáncsné Nagy Erzsébet

Helyismereti könyvtárosok IX. országos tanácskozása : Vác, 2002. július 17-19. / [szerk. Mándli Gyula] ; [a fotókat Csirmazné Cs. Ilona, Csomor Tibor, Mándli Gyula kész.] ;. - Vác : Katona L. Vár. Kvt., 2003. - 108 p. : ill. ; 24 cm

Kiadványok Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. / [szerk. Mezey László Miklós]. - Budapest : OSZK KMK ; Szentendre : Pest M. Kvt., 1995. - 99 p., [4] t. : ill. ; 24 cm

Önszervezıdı helyi társadalom, történelmi változatok, új formák : a Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július

13

16-18., Budapest / [szerk. Kiss Bori, Sándor Tibor] ; [a fotókat Csirmazné Cs. Ilona, Csomor Tibor, Mándli Gyula kész.]. - Budapest : FSZEK, 2003. - 133 p. : ill. ; 24 cm

Kertész Gyula-Emlékérem A Kertész Gyula-Emlékérem adományozását 2005 februárjában Praznovszky Mihály javaslatára határozta el a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete Elnöksége és a Bibliográfiai Szekció. A díjat évente egy alkalommal, az országos tanácskozás idıpontjában adják át az erre érdemesítettnek oly módon, hogy a díjazott személyére – évenkénti váltással – a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, illetve a Bibliográfiai Szekció tesz javaslatot.

Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének története, 1994-2002 / Gáncsné Nagy Erzsébet . - Nagykanizsa : Czupi ; [Budapest] : MKE HKSz, 2004. - 141, [5] p. : ill. ; 23 cm Helyismeret - digitalizálás - Európai Unió : Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Szolnok, 2004. július 14-16. / [szerk. Takáts Béla] ; [közrem. Modla Dezsıné, Szécsi Annamária]. - Szolnok : JászNagykun-Szolnok M. Verseghy Kvt., 2005. 101 p. ; 24 cm + 1 CD Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és idıben ezer esztendı magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém, 2005. július 13-15. / [szerk. Szabóné Vörös Györgyi, Szabó András] ; [... fotók kész. Csirmazné Cservenyák Ilona et al.]. - Veszprém : Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 2006. - 173 p. : ill. ; 23 cm

Díjazottak: 2005: dr. Bényei Miklós 2006: Kégli Ferenc 2007: Orbánné dr. Horváth Márta 2008: Nagy Anikó

Összeállította: Gáncsné Nagy Erzsébet

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 15. Országos Tanácskozására jelentkezettek névsora 1. 2.

Antaliné Hujter Szilvia Árvainé Zsíros Eszter

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Asbóth Miklós Bajnok Tamara Bánkeszi Katalin Bárdosi Mónika Bazsóné Megyes Klára Bedı Mónika Bényei Miklós Benyó Barbara

11. 12. 13. 14. 15.

Bérces Jánosné Bereck Zsuzsanna Berényi Erzsébet Béresné Dávid Magdolna Bódi Györgyné

Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Gyır JNSZ Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Mővelıdési Intézet, Szolnok Tomori Pál Városi és Fıiskolai Könyvtár, Kalocsa Hamvas Béla Városi Könyvtár, Százhalombatta Országos Széchényi Könyvtár KSH Budapest Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Gyır nyugdíjas, Debrecen Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Központ, Békéscsaba Nagyközségi Könyvtár, Tokod Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár, Somorja Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda Nagy Gáspár Városi Könyvtár, Budakeszi Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet, Salgótarján

14

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Bötkös Adrien Csirmazné Cservenyák Ilona Csoma Attila Czinkné Bükkösdi Valéria Danczi Mónika Dudás László Farkas Klára Fülöp Géza Fülöp Mária Gál Tibor Gál Viktória Gáncsné Nagy Erzsébet Gazdag Tiborné Gerber György Gerı Gyula Gulyás Erzsébet Guszmanné Nagy Ágnes György Károlyné Rabi Lenke Halász Magdolna Herczeg Miklósné Horti Mária Horváth Etelka Horváth Géza Horváth József Horváth Sándor Domonkos Hörömpı Pálné Kalányos Katalin Kállainé Vereb Mária Kármán László Károly Nóra

46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67.

Kégli Ferenc Kelemen Katalin Kerekes Imre Kertész Gyuláné Keserő Józsefné Kimlei Péter Kis Marianna Kissné Balogh Éva Koglerné Hernádi Ágnes Komlósi József Kósa Ferencné Kovács Bányai Réka Kovács Ilona Kıpataki Krisztina Krasznahorkai Géza Kukkonka Judit Lakfalviné Szögedi Gabriella László Gézáné Luczó József (gépkocsivezetı) Mándli Gyula Márkus István Máté Ágnes

68. 69. 70. 71. 72. 73.

Mencser János Mennyeiné Várszegi Judit Mezeiné Bogdán Beatrix Micu Andrea Mitrová Olga Molnár Katalin

Pest Megyei Könyvtár, Szentendre nyugdíjas, Mezıkövesd Dunakeszi Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár Danczi Villebald Könyvtár, Kürt Katona Lajos Városi Könyvtár, Vác Lesznai Anna Könyvtár, Kács nyugdíjas, Marosvásárhely nyugdíjas, Marosvásárhely Eszterházy Károly Fıiskola Könyvtára, Eger Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Gyır Országos Széchényi Könyvtár, Budapest Pest Megyei Könyvtár, Szentendre nyugdíjas, Budapest Városi Könyvtár és Információs Központ, Jászberény Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom nyugdíjas, Sárospatak Katona Lajos Városi Könyvtár, Vác Steiermarkische Landesbibliothek, Graz Martonosi Pál Városi Könyvtár, Kiskunhalas József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Gyır Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Gyır Kossuth Mővelıdési Központ és Könyvtár, Cegléd Csorba Gyızı Megyei Könyvtár, Pécs Petıfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza Monguz Információtechnológiai Kft., Szeged JNSZ Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Mővelıdési Intézet, Szolnok nyugdíjas, Szentendre Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda Csorba Gyızı Megyei Könyvtár, Pécs nyugdíjas, Debrecen Városi Könyvtár, Püspökladány Huszár Gál Városi Könyvtár, Mosonmagyaróvár BCE Központi Könyvtár, Budapest Arany János Kulturális Központ, Nagykırös Kossuth Mővelıdési Központ és Könyvtár, Cegléd Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár Balázs József Városi Könyvtár, Vásárosnamény Maros Megyei Könyvtár, Marosvásárhely nyugdíjas, Budapest Arany János Kulturális Központ, Nagykırös Mogyoróssy János Városi Könyvtár, Gyula Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza Petıfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza Katona Lajos Városi Könyvtár, Vác Csorba Gyızı Megyei Könyvtár, Pécs JNSZ Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Mővelıdési Intézet, Szolnok Csorba Gyızı Megyei Könyvtár, Pécs Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Gyır Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Gyır „O. Goga” Megyei Könyvtár, Kolozsvár Verejna' križnica J. Bocatia, Kassa Eszterházy Károly Fıiskola Könyvtára, Eger

15

74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108.

Nagy Anikó Nagy Éva Nagy Katalin Nagy Zsuzsanna Nagyné Sass Borbála Némáné Kovács Éva Nemes Erzsébet Novacsek Vojnics Kornél Orbánné dr. Horváth Márta Orbánné Kalmár Judit Papp Antalné Papp József Parti Csaba Pataki Miklósné Pethı Zsoltné Petraskóné Bakodi Erika Petrovicsné Gadanecz Júlia Robotka Csabáné Rozmán Zsuzsanna Sándor Gáborné Sándor Tibor Sarkady Sándor, ifj. Schütz Péter Sebestyénné Majchrowska Ewa Sohajdáné Bajnok Katalin Szabó Jánosné Szabóné Vörös Györgyi Szalai Gáborné Szállásy Györgyi Székelyné Forintos Judit Szınyegi Hajnalka Szınyi Éva Szıts Dávid Szőcs Imréné Takáts Béla

109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121.

Tallér László Teleki Júlia Tóth Bátori Erzsébet Török Brigitta Tızsér Istvánné Trencsényi Katalin Vajda Kornél Varga Józsefné Végh László Vereskuti Klára Világi Orsolya Virág Miklósné Winkler Csabáné

Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Budapest Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely Debreceni Egyetem BÉTEK Madarász József Városi Könyvtár, Sárbogárd Katona Lajos Városi Könyvtár, Vác Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Gyır KSH Könyvtár, Budapest Szerb Országos Önkormányzat, Budapest nyugdíjas, Gyır Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron Nagyközségi Könyvtár, Tokod Területi és Tanulmányi Könyvtár, Muraszombat Városi Könyvtár és Információs Központ, Jászberény Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger Pest Megyei Könyvtár, Szentendre Városi Könyvtár Ószılıi Fiók, Tiszaföldvár József Attila Könyvtár, Dunaújváros Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron József Attila Könyvtár, Dunaújváros Teleki László Városi Könyvtár, Pásztó Fıvárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest NyME Központi Könyvtár és Levéltár, Sopron Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger Városi Könyvtár és Információs Központ, Jászberény Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Gyır nyugdíjas, Sopron II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára Nagy Gáspár Városi Könyvtár, Budakeszi Mővelıdési Központ és Könyvtár, Oroszlány JNSZ Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Mővelıdési Intézet, Szolnok Martonosi Pál Városi Könyvtár, Kiskunhalas Magyar Szó Lapkiadó Könyvtára, Újvidék Magyar Szó Lapkiadó Könyvtára, Újvidék Petıfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger Debreceni Egyetem BÉTEK nyugdíjas, Budapest Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár Bibliotheca Hungarica, Somorja Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Gyır

A címoldalon Hans Siebmacher Contrafactur der Voestvng Raab… címő metszetének másolata (1602). Szerkesztette: Gáncsné Nagy Erzsébet, Mennyeiné Várszegi Judit, Orbánné dr. Horváth Márta Technikai szerkesztı: Sterba Irma, Vas Balázs Kiadja a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Felelıs kiadó: dr. Horváth József Készült a KKMK sokszorosítóján. Példányszám: 200

16