20 Ü
.R04.
2010. évi . .. . törvény
Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosításáról
1. § Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefügg ő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Fém törvény) 6 . §-nak (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következ ő rendelkezés lép : „b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetéke s települési önkormányzat felé nincsen egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vag y társadalombiztosítási járulékfizetési tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vag y fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb egy évné l régebben lejárt köztartozása sem áll fenn,” 2. (1) Ez a törvény 2010. április 1 . napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidej űleg az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009 . évi LXI. törvény 4.§-ának 5. pontja hatályát veszti . (3) E törvény 2010. április 2-án hatályát veszti .
INDOKOLÁ S
Általános Indokolás A Fém törvény 4 . § (5) bekezdése szerinti - „A fémkeresked ő az általa természetes személytől, illetve üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személytől vagy jogi személyiség nélküli szervezettől átvett fémkereskedelm i engedélyköteles anyagot a telephelyén az átvételt ől számított hatodik naptári napi g tárolni köteles” - szerinti előírás a nemzetgazdasági szempontjából aránytalanul nag y terhet jelent az engedélyezett fémkeresked őkkel szemben, nagy részeiknek működését ellehetetleníti, mert nem képesek betartani, eközben a jogsértések elkövet őit szinte egyáltalán nem érinti. A Fém törvény 6 . § (1) b) pontja szerint fémkereskedelmi engedélyre olyan személ y jogosult, akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetéke s települési önkormányzat felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetés i halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn. A Fém törvény végrehajtási rendelete szerint a fémkereskedelmi engedély iránt i kérelemhez csatolni kell ha az engedélyt kér ő nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást arról, hogy az engedélyt kérő — a szolgáltatási engedély iránti kérelme benyújtásának id őpontjában — az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII . törvény 178. § 32 . pontja szerint köztartozásmentes adózónak min ő sül. A Fém törvény 6. § (1) b) pontja szerint előírás a nemzetgazdaság szempontjábó l indokolatlanul szigorú követelményt támaszt az engedélyezési kérelmet benyújt ó személyekkel szemben, korlátozza a gazdasági verseny szabadságát .
Részletes Indokolás
Az 1. §-hoz A Fém törvény 6. § (1) b) pontja szerint fémkereskedelmi engedélyre olya n személy jogosult, akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerin t illetékes települési önkormányzat felé nincs meg nem űzetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetés i halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn.
A Fém törvény végrehajtási rendelete szerint a fémkereskedelmi engedély iránt i kérelemhez csatolni kell ha az engedélyt kér ő nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást arról, hogy az engedélyt kérő – a szolgáltatási engedély iránti kérelme benyújtásának id őpontjában – az adózás rendjérő l szóló 2003 . évi XCII . törvény 178. § 32 . pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül. A Fém törvény jelenleg kifogásolt elő írása tehát adótartozás esetében kizárólag abba n az esetben teszi lehetővé a tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadását , amennyiben az Adóhatóság a tartozás megfizetésére halasztást, vagy részletfizetés t engedélyezett (fizetési könnyítés) . Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) azonban a jogerős és végrehajtható adóhatósági határozatokkal szemben - az Art .-ban meghatározott körben és terjedelemben – garanciális szempontokból további jogorvoslati lehet őségeket biztosít az adózók javára . Ilyen az Art. 141 .§-a szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem, illetve az Art . 143.§-a szerinti adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatának lehetősége. Ezen jogorvoslati eljárások során mód van a jogerős és végrehajtható adóhatóság i határozatok megváltoztatására, illetve megsemmisítésére. Az Art. 160. (4) bek. úgy rendelkezik, hogy a végrehajtási eljárás szünetel, ha a) az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetés t engedélyezett, b) a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányul ó kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak, d) az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet joger ő sen még nem bírálták el. A fentiek szerint a jogalkotó lehet őséget biztosít arra, hogy az adózók adófizetés i kötelezettségük teljesítésére halasztást vagy részletfizetést kérjenek, illetve az Art . szerint a végrehajtás a törvény erejénél fogva is szünetel Art . 160. (4) bek. b) és d) pontja szerinti esetekben. Erre tekintettel a Fém törvény hatályos 6 . § (1) b) pontja indokolatlanul szűkíti az engedély megadásának feltételeit, amikor adótartozás esetében kizárólag az arra adózó i kérelem alapján megadott halasztás, illetve részletfizetése esetén biztosítja a z engedélykérés jogát, azokban az esetekben azonban nem, amikor a jogerős határozat végrehajtása a törvény erejénél fogva (Art . 160. (4) bek . b) és d)) szünetel. A Fém törvény hivatkozott rendelkezése – nyilván a jogalkotó szándéka ellenére – abba a pozícióba hozza az adóhatóságot, hogy lényegében az adóhatóság határozza meg, hogy ki jogosult a Fémtörvény alapján engedélykérelem benyújtására . Az adóhatóság ugyanis az Art. 133 .§-a alapján eljárva mérlegeléssel dönt a fizetési halasztás, illetve részletfizetés engedélyezéséről.. Ez a helyzet az adóhatóságnak
lehetőséget ad arra, hogy visszaéljen ezzel a jogosítványával az adótartozás miel őbbi megfizetése érdekében, hiszen a fémkereskedelmi tevékenységet végz ő adózót még a bírósági eljárásban engedélyezett fizetési halasztás ellenére az adó megfizetésér e kényszeritheti, ha az adózó nem akarja tevékenységét megszüntetni . Aggályos a hatályos szabályozás azért is, mert azt a helyzetet eredményezheti, hogy a z adózó a törvény alapján őt garanciális szempontok alapján megillet ő jogorvoslati lehetőségeit ne vegye igénybe, mert ha ezen jogával élni kíván és a bíróság fizetés i kötelezettségét fel is ftiggeszti, akkor adott esetben más szempontból jóvátehetetle n hátrányt szenvedhet azzal, hogy fémkereskedelmi engedélyért nem folyamodhat . A helyzetre jó megoldást jelentene a közbeszerzésekr ől szóló 2003 . évi CXXIX. törvény (Kbt .) 60. (1) e) pontja szerinti szabályozás átvétele a Fém törvénybe, mel y szerint az eljárásban nem lehet ajánlattev ő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki egy évnél régebben lejárt adó-, vám űzetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkér ő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, h a megfizetésére halasztást kapott. Erre tekintettel javasoljuk, hogy a Fém törvény 6 . §-nak (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lépjen: „b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetéke s települési önkormányzat felé nincsen egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vag y társadalombiztosítási járulékfizetési tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vag y fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb egy évné l régebben lejárt köztartozása sem áll fenn,” A módosító javaslat nemzetgazdasági szempontból nem lenne sérelmes, hiszen a Kbt . analóg rendelkezése sem az, ellenben sokkal szélesebb körben tenné lehet ővé a tevékenység folytatását, mely a gazdasági verseny és esélyegyenl őség szempontjából kívánatos lenne.
A 2. §-hoz A törvény 2010. április L napján lépne hatályba, mert a Fém törvény 15 . § (4) bekezdés szerint a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvén y hatálybalépésekor (2010 . január 1 .) az akkor hatályos jogszabályok szerinti érvénye s működési engedéllyel, illetve telepengedéllyel folytató személy fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységét az e törvény hatálybalépését követő negyedik hónap első napjáig, illetve kérelme elbírálásáig folytathatja . A Fém törvény 4 .* (5) bekezdés szerint „A fémkeresked ő az általa természetes személytől, illetve üzletszer ű gazdasági tevékenységet nem folytató fogi személyt ő l
vagy jogi személyiség nélküli szervezett ő l átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a telephelyén az átvételt ől számított hatodik naptári napig tárolni köteles ." A fentiekben leírt kényszertárolásra a jogkövet ő vállalkozások nagy része technikaila g nincsen felkészülve, kellő nagyságú tárolótérrel és tárolóeszközzel. Míg a törvényt betartani akaró vállalkozások működését ez a tárolási kényszer ellehetetleníti, addig a jogsértésből, lopásból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot az elkövetők, vagy orgazdák úgy sem fogják 6 napig tárolni . Mivel a hivatkozott törvény kötelezi az átvev őket naprakész nyilvántartá s bevezetésére, az átvett anyagokról, illetve személyekről az is valószínűsíthető, hogy a jogsértésből származó engedélyköteles fémek nem a legális szféra átvev őhelyeire fognak kerülni. Tehát amíg egyrészről a hivatkozott pont betartása a jogkövető magatartást tanúsítani akaró működését ellehetetleníti, vagy a jelenlegi gazdasági helyzetben súlyosan érinti, többlet beruházásra készteti, a forgási sebességet lelassítja, addig a jogsértést elkövetőket egyáltalán nem érinti. Mivel a fémek begyűjtésével foglalkozó szakmai szervezetek Hulladékhasznosító k Országos Egyesülete és a Fémszövetség is ezt a pontot tartja a leginkább betarthatatlannak, ezért javasoljuk hatályának törlését . A hivatkozott törvény egyéb elemeinek bevezetése — számítógépes nyilvántartás i rendszerek kiépítése, pénzügyi biztosíték nyújtása a vám és pénzügyőrség mint tevékenységet engedélyező és ellenőrző szerv felé, így is aránytalanul nagy terhe t rónak rájuk — elegendőek ahhoz, hogy a törvény célját elérjük ezekkel . Természetesen, amennyiben az így módosított törvény nem éri el célját, lehetősége van a jogalkotónak kényszertárolás törvényben történ ő újbóli bevezetésére .
A~IÍÍ t
11111
- .:
itt_ ia .
~
_1111i
J11 I f
országgyűlési képviselő Képviselői ónálló indítvány Dr . Katona Béla úr az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - a Házszabály 85 . § (2) bekezdése alapján benyújtjuk Az egye s fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáró l szóló 2009 . évi LXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot .
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai- körülményeit bemutató indokolását mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2010 . február 3 .
