VIRÁG JUDIT GALÉRIA ÉS AUKCIÓSHÁZ TÉLI AUKCIÓ 2014

TÉLI AUKCIÓ 2014 VIRÁG JUDIT GALÉRIA ÉS AUKCIÓSHÁZ Kvalitásos XIX. és XX. századi festmények, Zsolnay és Gorka Géza kerámiák adás-vétele és aukcionálása.

Purchase and sale of high quality 19th and 20th century Hungarian paintings, Zsolnay and Géza Gorka ceramics

48

téli aukció winter auction 2014. december 13-án (szombaton) 18 órakor

a Budapest Kongresszusi Központban (1123 Budapest, Jagelló u. 1-3) Az árverés vezetője: Virág Judit, kelen anna Kiállítás – Exhibition 2014. november 29-december 12 minden nap 10-től 18 óráig a Virág Judit Galériában INFORMÁCIÓ – INFORMATION Virág Judit Galéria és Aukciósház (Mű-Terem Galéria Kft.) 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. Tel/Fax: 36-1-312-2071, 36-1-269-4681 http:// www.viragjuditgaleria.hu, www.mu-terem.hu E-mail: [email protected], [email protected]

ÁRVERÉSI FELTÉTELEK 1. A Mű-Terem Galéria mint Árverési Ház az árverést az árvereztetők megbízásából mint kereskedelmi megbízott szervezi, rendezi és vezeti. A tételek a katalógus sorrendjében kerülnek kikiáltásra úgy, hogy az árverésvezető a sorra kerülő tárgy katalógusszámát, valamint kikiáltási árát élőszóval kihirdeti, amire a venni szándékozók kézfenntartással teszik meg ajánlatukat.

VASZARY JÁNOS (1867-1939) Koncert Viareggioban, 1929

KÁDÁR BÉLA (1877-1956) Kalapos önarckép, 1921 körül

ZIFFER SÁNDOR (1880-1962) Fehérruhás hölgy parkban, 1916

2. A tárgy tulajdonjogát az az árverési vevő szerzi meg, aki a legmagasabb ajánlatot teszi, kivéve, ha a katalógusban jelzett védett tárgy esetében a 2001. évi LXIV Tv-ben biztosított elővásárlási jogát valamely magyar múzeum érvényesíti. 3. Az Árverési Ház mint kereskedelmi megbízott az árvereztető megbízó nevében és képviseletében, annak teljeskörű meghatalmazása alapján jogosult az aukció során legmagasabb vételárat kínáló vevővel az adásvételi szerződés megkötésére és a vételár átvételére. Ennek értelmében az adásvételi szerződés a megbízó (árvereztető) és a vevő (árverező) között jön létre.

hátoldalon: Váza, vulkános panorámaképpel, ZSOLNAY, 1900

4. A vevő a vételár 20 %-át foglalóként az árverésen készpénzben azonnal tartozik kifizetni. Amennyiben a teljes vételár egy összegben az árverésen kifizetésre kerül, úgy a tárgy a helyszínen átvehető. Az Árverési Ház biztosítja annak lehetőségét, hogy az árverési vevő a foglalót meghaladó vételárrészt az árverés időpontjától számított 7 napon belül egyenlítse ki. A vételárba a foglaló összege – határidőben történő teljesítés esetén – beleszámít. Amennyiben az árverési vevő a megadott határidőig az árvereztetőnél a teljes vételárat nem rendezi, az Árverési Ház az adásvételi szerződéstől elállhat. Ebben az esetben a vevő által adott foglaló nem térítendő vissza. 5. A vevő az Árverési Ház részére közvetítői (megbízási) díjat tartozik fizetni, amely a leütési ár összegének 20%- a. A közvetítői díj az ÁFA-t tartalmazza. 6. A vevő a vételár kiegyenlítését követően köteles gondoskodni a megvett tárgy elszállításáról saját költségére és felelősségére. Ennek elmulasztása esetén az Árverési Ház nem felel a tárgy sérüléseiért. Amennyiben a vevő a megvett tárgyat az árverést követően felszólítás ellenére sem szállítja el, úgy 6 hónap elteltével a kereskedelmi képviselő a tárgyat szabadon értékesíti, (- a költségei levonását követően -) a fennmaradt összeget pedig a vevő számára letétbe helyezi.

Kiadta a

VIRÁG JUDIT GALÉRIA és AUKCIÓSHÁZ, 2014

Foto: Mester Tibor Katalógus terv: KOMOgroup, Kovács Ildi - Molnár Dénes Nyomás és kötés: Pauker nyomda

10

7. A leütött tárgyat visszavenni, és újra árverezésre bocsátani tilos. Amennyiben a már leütött tárgy esetén a vevő személye pontosan nem állapítható meg, az árvereztető jogosult a tárgyat újra árverésre bocsátani.

8. Tilos mindenféle összebeszélés vagy vállalkozás, amely arra irányul, hogy harmadik személyeket, a piaci árat lényegesen meghaladó vételár kínálatára rávegyen, illetve így megkárosítson. 9. Az árverés előtti kiállításon és az árverésen minden tárgy megtekinthető. A katalógusban szereplő leírások és illusztrációk kizárólag azonosításul szolgálnak, így a vevőknek saját maguknak kell – az árverést megelőzően – meggyőződniük az árverési tételek állapotáról, és arról, hogy azok megfelelnek-e a katalógus leírásainak. A tárgyak minden hibájukkal és hiányosságukkal együtt abban az állapotban kerülnek eladásra, amelyben az árverés idején vannak. 10. A Mű-Terem Galéria valamennyi árverésre kerülő tárgy eredetiségéért garanciát vállal. Leütés után semmilyen felszólamlást nem veszünk figyelembe, kivéve, ha a tárgy hamis, bár a katalógusban eredetinek van feltüntetve. Ebben az esetben az árverési vevő írásban, a tárgy származásával vagy eredetiségével kapcsolatban felmerült első kételyétől számított három hónapon belül, de nem később, mint az árverés napjától számított 5 év elteltével felszólamlással élhet. A kereskedelmi képviselő vállalja, hogy a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül a felszólalótól az értékesített tárgyat a leütési ár, valamint az árverési jutalék összegének ellenében visszaveszi, amennyiben arról független szakértő megállapítja, hogy nem eredeti. 11. Az eladásra kerülő tárgyak a kikiáltási ár alatt nem vásárolhatóak meg. Az árvereztető által tett ajánlatért, a lefizetett árverési árért az Árverési Ház felelősséget nem vállal, és nem kötelezhető, hogy a nevezett tételt ugyanezen az áron egy későbbi időpontban újra árverésre ajánlja, vagy forgalomba hozza. 12. Az árverési katalógusban „VÉDETT” jelzéssel szereplő tárgyakat Magyarországról kivinni nem lehet. A „VÉDETT” jelzésű tárgyak tulajdonosait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásba veszi, a tulajdonosváltozás kötelezően bejelentendő. 13. Az árverés végén az el nem kelt tárgyak újraárverezését lehet kérni a kereskedelmi képviselőtől. A katalógusban jelzett EUR árak kizárólag információs céllal szerepelnek a katalógusban. Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valuta-árfolyam. 14. Jelen üzleti feltételek pontjaiban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései irányadóak, vitás kérdések esetén a felek alávetik magukat a Fővárosi Bíróság illetékességének.

11

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A VÁSÁRLÓK SZÁMÁRA Az aukción történő licitálás személyesen, kereskedelmi megbízott útján vagy telefonon történhet az alábbi szabályok szerint. 1. Az aukció megkönnyítése érdekében kérjük kedves vásárlóinkat, hogy tárcsával árverezzenek. A számozott tárcsák megkönnyítik az aukció vezetőjének, hogy az Ön licitjét azonosítani tudja. Abban az esetben, ha Ön a sikeres licitáló, kérjük, győződjön meg arról, hogy az aukció vezetője az Ön számával ütötte-e le a tételt. Kérjük bármilyen probléma esetén azonnal jelezzen az aukció vezetőjének. Az Ön kényelme érdekében lehetőség van regisztrálásra. Ez esetben az Önnél leütött tételeket tárcsaszámával gyűjtjük, melyet licitálása befejezése után egy alkalommal rendezhet. 2. Amennyiben vevőként személyesen nem kíván részt venni az árverésen, úgy az Ön által adott megbízás alapján, a kereskedelmi megbízott – a megbízásnak megfelelően – hivatalból árverezhet. Vételi megbízást a Mű-Terem Galériában, a kiállítás ideje alatt a helyszínen, levélben illetve faxon (+36-1-269-4681-es faxszámon) fogadunk el legkésőbb az árverést megelőző 24 órában. A tételt a többi licit függvényében a lehető legalacsonyabb áron biztosítjuk. Ugyanolyan összegű megbízás esetén a korábban beérkezőt részesítjük előnyben. Kérjük azt az összeget határozza meg amelyet – személyes részvétel esetén – megadna a tárgyért. 3. Vételi megbízás esetén a meghatározott összeg 20%-a előlegképpen készpénzben fizetendő, amiről a megbízó fél átvételi elismervényt kap. Ha ugyanarra a tárgyra harmadik személy magasabb összegű megbízást ad, vagy az árverés résztvevői magasabb ajánlatot tesznek, akkor a megbízó az árverés után az előleget – a vételi megbízás elismervényének ellenében – levonás nélkül visszakapja. Amennyiben a megbízás sikeres, az előlegből az árverési vételár 20%-a foglalónak tekintendő. 4. A vételár kiegyenlítése az árverési feltételek 4. és 5. pontja szerint készpénzzel történik. 5. A megvásárolt tárgyak kiadása az árverés napján a hely-színen, azt követően munkanapokon 10-18 óra között a Mű-Terem Galériában (Budapest, Falk Miksa u. 30.) történik. Amennyiben az árveréssel kapcsolatban további kérdése van, érdeklődni a kiállítás ideje alatt a Mű-Terem Galériában, a 00-36-1-312-20-71 telefonszámon lehet.

12

FIZETÉSI MÓDOK: KÉSZPÉNZ Banki átutalás esetén a következő adatokat kérjük figyelembe venni. NÉV: Mű-Terem Galéria Kft. CÍM: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. BANK NÉV: Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. BANK CÍM: 1056 Budapest, Váci u. 36. BANKSZÁMLASZÁM: IBAN: HU17 10300002-20116523-00003285 (Külföldi utalás esetén az első nyolc számjegy a banki azonosítót jelenti és az azt követő 2x8 számjegy jelöli a bankszámlaszámot) SWIFT: MKKBHUHB Az esetleges árfolyamkülönbségekből adódó problémák elkerülése miatt kérjük külföldi utalás esetén a vételár összegét Ftban megadni.

CONDITIONS OF SALE 1. Mű-Terem Gallery, as Auctioneer organises, handles and conducts the Auction on behalf of the vendors and acts as a commercial agent. The lots are called up in the same succession as in the catalogue in a way that the auctioneer announces the catalogue number, painter and starting price of the lot to be auctioned. The buyers then indicate their intention to bid by raising their numbered bidding paddle. 2. The buyer offering the highest bid shall acquire the title of the lot. In the case of items marked in the catalogue as ’protected – VÉDETT’, all Hungarian museums have priority to purchase the lot at the hammer price. The protected items cannot be exported from Hungary. Owners of these items are registered by the Ministry of Cultural Heritage and any change in ownership must be reported to the relevant authorities. 3. The Auction House as a commercial agent is authorised by the commissioning party to sign the sale and the purchase agreement of the lot with the highest bidder and receive the purchase price on behalf of and to the benefit of the commissioning party. Under this arrangement the sale and purchase agreement shall be settled between the commissioning party (owner of the lot) and the buyer. 4. The buyer shall pay a deposit of 20% of the purchase price in cash upon the successful bid. In case the full purchase price is paid in one amount after the auction, the buyer can take immediate possession of the object. The Auction House allows a sevenday period from the date of the auction for the payment of the balance amount between the deposit and the full purchase price. The purchase price includes the amount of the deposit provided the deadline set for the balance payment has been met. The Auction House reserves the right to terminate the sale and purchase agreement unilaterally if the purchase price has not been paid in full by the set deadline. In this case the paid deposit is not reimbursable to the buyer. 5. Beside the hammer price, the buyer shall pay a buyer’s premium equalling 20 % of the hammer price to the Auction House. The buyer’s premium includes VAT, but it is not refundable. 6. The buyer is responsible for the package and transport of the purchased item at his own cost and risk once the full purchase price has been paid. Failure to do so on the part of the buyer shall release the Auction House from any responsibility for any loss of or damage to the purchased item.

7. Once awarded to the highest bidder, the item may not be repurchased or re-auctioned again, unless the identity of the buyer cannot be established. In this case the Auctioneer is entitled to re-auction the item. 8. All collusion or conspiracy on behalf of any party, planning to force a third party to make an unreasonable high bid, and thus inflict any loss on the third party is strictly forbidden. 9. All lots shall be on display at the exhibition prior to the Auction. All descriptions and illustrations in the catalogue are only for identification purposes. The bidder is responsible for inspecting the condition of the auction lots – prior to the auction – and for deciding whether this is in accordance with the catalogue description. 10. Mű-Terem Gallery guarantees that all items in the Auction are genuine. All items are sold with the defects and imperfections they may have at the time of the Auction. Once awarded to the Buyer, no objections to the physical condition of the item will be considered, unless the item is fake though marked genuine in the catalogue. In this case the buyer may contest the sale in writing within 3 months of the initial doubt to the provenance or genuinness of the item, but no later than 5 years from the date of the Auction. The Auction House undertakes to repurchase the item from the Buyer for a price including the hammer price and the buyer’s premium within 5 years from the Auction date if an independent expert establishes that the item is not genuine. 11. Auction items may not be purchased below the starting price. The Auction House cannot be compelled to re-enter the same item in another auction at a later date. 12. Unsold items may be re-auctioned at the end of the Auction upon request to the Commercial Agent. 13. The EUR prices listed in the catalogue are only published for information purposes. The current daily exchange rates will be used on the day of actual payment. 14. The Civil Code shall govern in any matter unregulated in the present Conditions of Sale. Should any dispute arise, the Parties accept the competence of the Municipal Court of Budapest.

13

TECHNICAL INFORMATION FOR BIDDERS Bids can be made in person, through the commercial agent or over the phone. The following rules shall apply: 1. All bidders are requested to use their paddle when bidding in order to help make the auction process more effective. The use of numbered paddles will help the auctioneer to identify one’s bid. In case one’s bid has been accepted, please ascertain that your paddle number has been registered. In case of any problems, please notify the auctioneer immediately. Bidders can have their paddle numbers registered for their convenience. All items awarded to the bidder will then be collected under the registered paddle number and the bidder will have the right to settle payment for all items in one amount at the end of the bidding. 2. Absentee bids will be made on the bidder’s behalf by the commercial agent in accordance with the authorisation given by the bidder to agent. Such bids can be submitted to the MűTerem Gallery, during the exhibition, in a postal letter or through fax (fax no.: +36-1-269-46-81). Such bids must be received by the auctioneer no later than 24 hours before the auction date. The Commercial agent will make every effort to secure the item at the lowest price to the absentee bidder. In case two absentee bids of the same price indication are submitted for one auction lot, the one submitted first will take precedence. Please always indicate your price limit where you would stop bidding for the item if you participated in per-son at the auction. Absentee bids submitted without a price limit indicated will not be accepted. 3. For absentee bids, 20% of the indicated limit price amount will be paid in cash as a deposit, for which a receipt will be given to bidder. If another absentee bid with a higher price limit indicated is submitted for the same lot, or higher bids are placed during the auction, the paid deposit will be returned to the bidder against the issued receipt without any deduction after the auction. If the absentee bid is successful, the deposit will be included in the purchase price. 4. The purchase price shall be settled in cash in accordance with Points 4 and 5 of the Conditions of Sale.

14

In case of wiring please indicate the amount in HUF in order to avoid EXchange rate differences. NAME: Mű-Terem Galéria Kft. ADDRESS: Falk Miksa u. 30., 1055 Budapest, Hungary IBAN: HU17 10300002-20116523-00003285 ACCOUNT NUMBER: 20116523-00003285 BANK ACCOUNT: 10300002 SWIFT: MKKBHUHB BANK: Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. – Hungarian Foreign Trade Bank Ltd. BANK ADDRESS: Váci u. 38., 1056 Budapest, Hungary 7. Buyers can take possession of purchased items at the auction venue on the day of the auction or in the Mű-Terem Gallery (30. Falk Miksa utca, Budapest between 10:00 a.m. and 6:00 p. m. on workdays.) Should you have further questions with regards to the Auction, please contact Mű-Terem Gallery in person or on the phone (00-36-1) 312 2071.

szerz ő k abc - sorrendben Aba-Novák Vilmos..............................................................100, 103 Abrudan Petre.............................................................................59 Anna Margit...............................................................................160 Bak Imre.......................................................................................76 Bálint Endre........................................................................106, 175 Barabás Miklós.....................................................................56, 102 Batthyány Gyula........................................................................187 Bene Géza....................................................................113, 167, 198 Bér Rudolf..................................................................................156 Berény Róbert..............................................................................43 Berkes Antal................................................................................61 Bernáth Aurél............................................................................157 Biai Föglein István......................................................................168 Boldizsár István....................................................................85, 155 Bornemisza László.............................................................163, 203 Börtsök Samu.........................................................................20, 82 Brechler Adalbert........................................................................71 Bruck Lajos..................................................................................68 Czencz János..............................................................................169 Czene Béla...................................................................................16 Czóbel Béla................................................................34, 53, 165, 186 Csók István.........................................................................121, 158 Egry József.................................................................................184 Faragó Géza.................................................................................13 Farkas István...............................................................................77 Farkasházy Miklós........................................................................7 Ferenczy Noémi...........................................................................96 Fényes Adolf................................................................................81 Frank Frigyes...............................................................126, 201, 207 Fried Pál.....................................................................................110 Gaál Ferenc................................................................................152 Gábor Móric.................................................................................50 Gáborjáni Szabó Kálmán..............................................................51 Gadányi Jenő..............................................................................162 Glatz Oszkár................................................................................69 Gusztáv Miklós..........................................................................108 Gyarmathy Tihamér..............................................................78, 118 Ifj. Markó Károly....................................................................32, 142 Ismeretlen festő.................................................................101, 139 Iványi Grünwald Béla....................................................134, 147, 202 Jándi Dávid.........................................................47, 177, 189, 197 K. Spányi Béla......................................................................111, 133 Kádár Béla.....................................................27, 41, 64, 117, 154, 181 Kádár Géza...................................................................................66 Kaufmann, Karl..........................................................................141 Kernstok Károly....................................................................88, 123 Klein József..................................................................................60 Kmetty János...........................................................52, 190, 193, 211 Kontuly Béla..............................................................................183 Korniss Dezső..............................................................................95 Koszta József.............................................................................137 Körmendi Frimm Ervin.................................................................84 Körösfői-Kriesch Aladár..............................................................98 Kunffy Lajos...............................................................................153 Lakner László............................................................................176 Ligeti Antal..................................................................................58

Lotz Károly............................................................................74, 159 Márffy Ödön................................................................5, 25, 130, 146 Markó András............................................................................105 Mattis Teutsch János..........................................................119, 124 Mattyasovszky Zsolnay László..................................................109 Mednyánszky László..................21, 48, 55, 80, 104, 115, 135, 138, 195 Mészöly Géza......................................................................112, 143 Molnár C. Pál...................................................................14, 127, 149 Molnár Sándor...........................................................................174 Mund Hugó..................................................................................62 Munkácsy Mihály......................................................................188 Nagy Imre (Zsögödi).....................................................................90 Nagy István...........................................................................46, 178 Nagy Oszkár...................................................................83, 171, 185 Nemes Lampérth József............................................................131 Ország Lili....................................................................................79 Patkó Károly...................................................................97, 122, 210 Pechán József............................................................................170 Pekáry István.............................................................................164 Perlmutter Izsák..........................................................................35 Perlrott Csaba Vilmos..................................33, 67, 136, 180, 191, 199 Pezsgő (Piper Heidsieck)............................................................212 Pittner Olivér...........................................................................11, 89 Poll Hugó............................................................................9, 99, 140 Pólya Tibor...................................................................................65 Pór Bertalan................................................................................91 Rafael Viktor..............................................................................120 Rátz Péter....................................................................................19 Rippl-Rónai József................................................................94, 125 Rudnay Gyula........................................................................28, 132 Sassy Attila................................................................................206 Scheiber Hugó.................................8, 15, 18, 37, 42, 116, 151, 179, 194 Schéner Mihály..........................................................................196 Schönberger Armand..................................................................38 Spányik Kornél.............................................................................57 Szepesi Kuszka Jenő....................................................................22 Szobotka Imre............................................................................114 Szolnay Sándor..........................................................................182 Szőnyi István..................................................................39, 148, 172 Telepy Károly...............................................................................70 Tevan Margit..............................................................................107 Thorma János..............................................................................73 Tibor Ernő..................................................................................150 Tornyai János..........................................................................29, 54 Tóth Menyhért....................................................49, 63, 161, 166, 204 Ujváry Ignác.................................................................................30 Vadász Endre...............................................................................10 Vajda Lajos................................................................................200 Váli Dezső....................................................................................75 Vastagh György...........................................................................87 Vaszary János..........................................6, 12, 17, 24, 36, 72, 205, 213 Vaszkó Ödön................................................................................40 Vörös Géza............................................................................26, 192 Wágner Sándor............................................................................31 Ziffer Sándor....................................................................23, 86, 173 Zsolnay.....................1, 2, 3, 4, 44, 45, 92, 93, 128, 129, 144, 145, 208, 209

15

1

2

1. Váza, vulkános panorámaképpel, ZSOLNAY, 1900 Porcelánfajansz, helyenként domborműves díszítés. Fényes kontúrozású kézi festés, opak és transzparens eozin mázakkal, magas tüzű mázaláfestéssel. Magasság: 32 cm Fazonszám: 5650 Jelzés: domború körpecsét Kezdő ár: 2 000 000 Ft / 6 557 EUR

Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft Estimated value: 13 115 – 19 672 EUR

Párdarabja reprodukálva: •Csenkey Éva: Zsolnay szecessziós kerámiák, Helikon Kiadó, 1992, 51. ábra •Csenkey Éva, Gyugyi László, Hárs Éva: Zsolnay a nagyvilágból. Gyugyi László gyűjteménye, Helikon Kiadó, 2006, 384. ábra •Csenkey Éva, Gyugyi László, Hárs Éva: Zsolnay aranykora. Gyugyi László gyűjteménye a nagyvilágból visszatér Pécsre, Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft., 2010, 398. ábra

2. Kancsó, virágos és nőalakos díszítménnyel, ZSOLNAY, 1900 Dekorterv és kézifestés: Darilek Henrik Porcelánfajansz, ráillesztett fül, a nőalakok kitakart technikával festettek, a dekor fénylő kontúrozású, opak és transzparens eozinmázak, savmaratásos díszítés. Fazonszám: 5572 Magasság: 26,5 cm Jelzés: domború körpecsét és a vázatesten festett DH jelzés (Darilek Henrik monogramja) Kezdő ár: 1 200 000 Ft / 3 934 EUR


16

17

3

3.

4

Historizáló díszkancsó szarvasbogarakkal, zsolnay, 1893 körül Porcelánfajansz, ráillesztett, plasztikus díszítés, ún. Palissy technika, magas tüzű mázas festés. Magasság: 40 cm Fazonszám: 4115 Jelzés: masszába nyomott Made in Austria Hungaria, valamint Zsolnay Pécs márkajelzések Kezdő ár: 500 000 Ft / 1 639 EUR


Párdarabja reprodukálva: •Federico Santi & John Gacher: Zsolnay ceramics. Collecting a culture, Schiffer Publishing Ltd., 1998, 93. oldal

4. Historizáló kancsó, zsolnay, 1882 körül Formaterv: Sikorski Tádé Porcelánfajansz, ráillesztett díszítések, gerezdelt test. Magas tüzű mázas kézi festés díszíti. Magasság: 49 cm Fazonszám: nincs Jelzés: TJM családi márkajelzés Kezdő ár: 340 000 Ft / 1 115 EUR

Becsérték: 700 000 – 1 000 000 Ft Estimated value: 2 295 – 3 279 EUR

Párdarabja reprodukálva: •Federico Santi & John Gacher: Zsolnay ceramics. Collecting a culture, Schiffer Publishing Ltd., 1998, 15. oldal

18

19

5

6

5.

6.

MÁRFFY ÖDÖN (1878-1959)

VASZARY JÁNOS (1867-1939)

Tavaszi táj, 1930-as évek

Nervi, 1929

Akvarell, kréta, papír, 31,5x43,5 cm

Akvarell, papír, 39x48,5 cm

Jelezve balra lent: Márffy Ödön

Jelezve balra lent: Vaszary J. Nervi. 1929. VII/25 Oeuvre-jegyzék: G.5.6.3.3.

Kezdő ár: 280 000 Ft / 918 EUR

•In: Rockenbauer Zoltán: Márffy. Budapest-Párizs, Makláry Artworks, 2006.

Kiállítva és reprodukálva: Kezdő ár: 1 000 000 Ft / 3 279 EUR

•Vaszary János. Qualitas Galéria, Budapest, 1992. március 13. – április 3., katalógus: 31.

Becsérték: 600 000 – 800 000 Ft

Aukcionálva:

Becsérték: 2 000 000 – 3 000 000 Ft

•Vaszary János emlékkiállítás.

Estimated value: 1 967 – 2 623 EUR

•BÁV 47. aukció, 176. tétel


Polgár Galéria, Budapest, 1998. április 22. – május 8., katalógus: 67.

20

21

7

8

7.

8. Kiállítva:

FARKASHÁZY MIKLÓS (1895-1964)

•Farkasházy Miklós emlékkiállítása.

SCHEIBER HUGÓ (1873-1950)

Csendélet, 1927

Hamilton–Aulich Art Galéria, Budapest, 2005. november 21. – 2006. január 23., katalógus: B.4.

Táncosnő

Grafit, velúrpapír, 57x35 cm Jelezve jobbra lent: FM 927

Szén, papír, 33x23,5 cm Kiállítva és reprodukálva:

Jelezve balra lent: Scheiber H.

•Farkasházy Miklós (1895-1964) emlékkiállítása. Belvárosi Aukciósház, Budapest, 1995. szeptember, katalógus: 8.

Kezdő ár: 400 000 Ft / 1 311 EUR

Becsérték: 300 000 – 500 000 Ft

Reprodukálva:

Becsérték: 800 000 – 1 000 000 Ft

Estimated value: 984 – 1 639 EUR

•Majoros Valéria Vanília: Farkasházy. Glória Kiadó – Cello Press, Budapest, 2005., 36. kép



22

23

9

10

9.

10.

POLL HUGÓ (1867-1931)

VADÁSZ ENDRE (1901-1944)

Tonhalász hajók

Bárkák a Dunán, 1940

Pasztell, vászon, 80x64 cm

Tempera, karton, 49x58,5 cm

Jelezve balra lent: Poll H.

Jelezve balra lent: Vadász Endre Baja Jelezve jobbra lent: Vadász 940

Kezdő ár: 500 000 Ft / 1 639 EUR Kiállítva és reprodukálva:

Becsérték: 1 000 000 – 1 600 000 Ft

•Tavaszi kiállítás.


Műcsarnok, Budapest, 1908., katalógus: 19.


Becsérték: 500 000 – 800 000 Ft Estimated value: 1 639 – 2 623 EUR

24

25

11. PITTNER OLIVÉR (1911-1971) Vízparti ház Olaj, vászon, 63,5x71 cm Jelezve balra lent: PO. Kezdő ár: 1 200 000 Ft / 3 934 EUR


Pál István: Arad, 1922, magántulajdon

26

12

13

12.

13.


FARAGÓ GÉZA (1877-1928)

Akt, 1904

Nő boudoirban

Kréta, papír, 44x62 cm

Akvarell, tus, ceruza, papírlemez, 33x25 cm

Jelezve balra lent: Vaszary J. 904.

Jelezve jobbra lent: Faragó Paris

Kezdő ár: 500 000 Ft / 1 639 EUR

Kezdő ár: 120 000 Ft / 393 EUR Kiállítva és reprodukálva:

Becsérték: 1 000 000 – 1 500 000 Ft

•Vaszary János emlékkiállítás.

Becsérték: 200 000 – 300 000 Ft


Polgár Galéria, Budapest, 1998. április 22. – május 8., katalógus: 60.

Estimated value: 656 - 984 EUR

28

29

14

15

14.

15.

MOLNÁR C. PÁL (1894-1981)

Scheiber Hugó (1873-1950)

Pletyka, 1925

Táncosnő

Tus, papír, 21,5x29,5 cm

Gouache, papír, 50,5x31 cm

Jelezve jobbra lent: MCP

Jelezve jobbra lent: Scheiber H.

Jelezve paszpartún középen: A pletyka 1925

Kezdő ár: 750 000 Ft / 2 459 EUR

Hátoldalon: hagyatéki pecsét, Csillag Péter attesztje

Becsérték: 1 000 000 - 1 500 000 Ft Kezdő ár: 320 000 Ft / 1 049 EUR

Estimated value: 3 279 - 4 918 EUR


30

31

16. CZENE BÉLA (1911-1999) Paris ítélete, 1947 Olaj, fa, 185x210,5 cm Jelezve balra lent: Czene Béla 1947. Kezdő ár: 1 500 000 Ft / 4 918 EUR


32

18

17

34

17.

18.



Háttal álló női akt

Kabaré

Tus, papír, 44x30 cm

Szén, papír, 62x43 cm

Jelezve jobbra lent: Vaszary J

Jelezve középen lent: Scheiber H


Kezdő ár: 1 300 000 Ft / 4 262 EUR

Becsérték: 300 000 – 500 000 Ft

Becsérték: 2 000 000 – 3 000 000 Ft



35

19

36

19.

20.

RÁTZ PÉTER (1879-1945)

BÖRTSÖK SAMU (1881-1931)

Zöldellő rét, 1910

Szénaboglyák

Olaj, vászon, 69,5x84,5 cm

Olaj, vászon, 36,5x66 cm

Jelezve balra lent: Rátz 910

Jelezve balra lent: Börtsök


Kezdő ár: 320 000 Ft / 1 049 EUR

Becsérték: 400 000 – 600 000 Ft

Becsérték: 700 000 – 1 000 000 Ft



37

21

38

22

21.

22.

MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919)

SZEPESI KUSZKA JENŐ (1885-1948)

Hegyoldal

Tátrai táj, 1917



Jelezve jobbra lent: Mednyánszky

Jelezve jobbra lent: Szepesi Kuszka Jenő, 1917

Kezdő ár: 1 200 000 Ft / 3 934 EUR

Kezdő ár: 1 500 000 Ft / 4 918 EUR

Becsérték: 2 500 000 – 3 500 000 Ft

Becsérték: 3 000 000 – 5 000 000 Ft



39

23.

23

ZIFFER SÁNDOR (1880-1962) Fehérruhás nő a parkban, 1916 Olaj, vászon, 99,5x98,5 cm Jelezve jobbra lent: Ziffer Sándor 1916

Kezdő ár: 10 000 000 Ft / 32 787 EUR

Becsérték: 18 000 000 – 24 000 000 Ft Estimated value: 59 016 – 78 689 EUR Ziffer Sándor műtermében, 1920-as évek

Ziffer festészete az 1910-es években 1906 és 1910 között Ziffer erőteljes fauve képeket festett. Bár csak kétszer, 1907-ben és 1911-ben járt Párizsban, azonnal és teljes mértékben megértette mind a Matisse és Derain körül csoportosuló fiatal festők törekvéseit, melyek értelmében a kompozíciót mindenestől a színekre, színfoltokra építették, mind Cézanne konstruktív, a képfelületet egymásba szövődő síkokból építő látásmódját. Megértette és elsajátította, majd együtt alkalmazva a kettőt kialakította egyéni, a korábbi szakirodalomban "kubo-expresszionistának" nevezett stílusát. Ezt követően, nagyjából 1910-től az első világháború végéig egy olyan időszak következett festői pályáján, amelyet monográfusa, Borghida István az útkeresés paradigmájával írt le. Bár megtartotta élénk, fauve-gyökerű palettáját, ezekben az években képei részletezőbbekké váltak, helyenként majdnem anekdotikussá, adott esetben akár naivan meseszerűvé. E tekintetben érdemes felidézni az 1910-ben készült Kertészlányt, az 1911-es Domboldalon pihenő

gyerekeket, az 1913-as Pihenő modelleket vagy az Északi tenger partján 1915-ben festett Tengerparton című vásznat.

Henri Matisse: Luxembourg kert, 1901-1902 Ermitázs, Szentpétervár

40

Henri Manguin: Szieszta, 1905 körül Villa Flora, Winterthur

41

Nagybánya, Németország, vagy valami más? Ez a kérdés merül fel a parkban sétáló, fehér ruhás nőt ábrázoló kép láttán. A mű tárgya azonban nem ez a nő és nem is a séta, hanem a dús, érzéki, majdnem mediterrán környezetet idéző vegetáció. A gazdagon lüktető élet. De hol talált ilyet Ziffer? Ismereteink szerint 1914-től a háború végéig Németországban tartózkodott. Ő maga eképpen írt erről az időszakról: „1913-14 telét Münchenben töltöttem, kiállítottam a Sezession

tavaszi tárlatán. Sikerem volt. A világháború egész idejét Németországban töltöttem (Berlin, Stettin, Ostsee, Pommern, Mechlenburg). Berlinben kiállítottam Cassirer-nél és Caspernél. 1918 nyarán visszajöttem Nagybányára, ahol azóta állandóan tartózkodom.” (MNG Adattár 14018/1960/7). Ugyanakkor tudjuk, hogy 1914-ben egy időre hazajött, majd egy váratlanul felbukkanó berlini lehetőség - egy ismert szabadiskola vezetésének átvétele - csábította vissza a német fővárosba. Mire kiért, kitört a háború, az iskola pedig bezárt. Ziffer és felesége, a berlini származású Käthe Beckhaus festőnő a drága főváros helyett tengerparti fürdőhelyeken várták ki a háború végét. Borghida István azonban 1916-os datálással reprodukál egy nagybányai tájképet, illetve ismerünk egy 1917-es, nagybányainak látszó tájat ábrázoló téli képet is. Lehet, hogy Ziffer 1916 körül egy időre visszatért Nagybányára? A Fehérruhás nő a parkban mégis inkább Németországban készülhetett, a látvány sík vidékre utal. Talán egy olyan helyszínen, amelynek meglátogatásáról nem tudunk. A képhez legközelebb álló analógia a Zifferéletműben egy 1917-es kép, a Német erdőben, amelynek pontos helyszíne szintén ismeretlen. Mindkettőt gazdag színhasználat, és egyfajta Ziffernél ritka rendkívül felszabadult és ettől sokrétű festői nyelvezet jellemzi. Boros Judit

Ziffer Sándor: Domboldalon pihenő gyerekek, 1908-1910 magántulajdon

42

Ziffer Sándor: Német erdő, 1917 magántulajdon

24

25

24.

25.

Oeuvre-jegyzék: 5.1.1. •In: Rockenbauer Zoltán: Márffy. Makláry Artworks, Budapest-Párizs, 2006.



Rapallo, 1934

Színes házak, 1906 körül

Aukcionálva:

Pasztell, papír, 39,5x49 cm

Olaj, papírlemez, 27x36,5 cm

•BÁV 29. árverés, 182. tétel

Jelezve jobbra lent: Rapallo 934. VIII. 2. Vaszary J.

Jelezve jobbra lent: Márffy

Kezdő ár: 600 000 Ft / 1 967 EUR

Kezdő ár: 2 200 000 Ft / 7 213 EUR

•A gyermekvédő liga kiállítása. Könyves Kálmán Szalon, Budapest, 1908 (?), katalógus: 48.

Becsérték: 1 200 000 – 1 800 000 Ft

Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft

Kiállítva és reprodukálva:



•Vadak/Fauves. Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914.

Kiállítva:

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006. március 21. – július 30., katalógus: 166.

44

45

26

26. VÖRÖS GÉZA (1897-1957) Lány ibolyacsokorral, 1933 Olaj, vászon, 100x74,5 cm Jelezve jobbra lent: Vörös Géza 33 Kezdő ár: 4 200 000 Ft / 13 770 EUR


Feltehetőleg kiállítva: •A K.U.T. Képzőművészek Új Társasága kiállítás. Nemzeti Szalon, Budapest, 1934. április, Gréta Garbo az 1930-as években

46

katalógus: 72. (Sárga ing címmel)

27. KÁDÁR BÉLA (1877-1956) Hölgyek asztali csendélettel Gouache, papír, 78x60,5 cm Jelezve jobbra lent: Kádár Béla Kezdő ár: 6 000 000 Ft / 19 672 EUR


„Kádár Béla kétfigurás képe rafinált mondén kompozíció: (…) ravasz összetétele testnek, síknak, vonalnak, fényfoltnak, festészetnek s grafikának.” * * Rabinovszky Máriusz: Révész István gyűjteménye. Magyar Művészet, 1936. 7. sz. 214.

Jean Metzinger: Napozó akt, 1935 Musée d’Art Moderne de la Ville de Paris, Párizs

48

28

50

29

28.

29.

RUDNAY GYULA (1878-1957)

TORNYAI JÁNOS (1869-1936)

Nő tájban

Enteriőrben - Piros ruhás nő

Olaj, vászon, 50x40 cm

Olaj, falemez, 49,5x62,5 cm

Jelezve jobbra lent: Rudnay

Jelezve balra lent: Tornyai


Kezdő ár: 460 000 Ft / 1 508 EUR

Becsérték: 450 000 – 600 000 Ft

Becsérték: 800 000 – 1 000 000 Ft



51

30

31

30.

31.

UJVÁRY IGNÁC (1860-1927)

WÁGNER SÁNDOR (1838-1919)

Nászéjszaka, 1893

Fegyverszoba

Olaj, fa, 39,5x60,5 cm


Jelezve balra lent: Ujváry Ignác 1893 Bpest

Jelezve jobbra lent: A Wagner

Kezdő ár: 420 000 Ft / 1 377 EUR

Kezdő ár: 800 000 Ft / 2 623 EUR

Becsérték: 800 000 - 1 000 000 Ft

Becsérték: 1 600 000 – 2 400 000 Ft



Aukcionálva: •BÁV 100. árverés, 23. tétel

52

53

32

32. IFJ. MARKÓ KÁROLY (1822-1891) Templomépítés, 1882 Olaj, vászon, 88x151 cm Jelezve jobbra lent: C. Markó 1882

Constant Troyon: A Saint Cloud-i erdő, 1831-34 körül, magántulajdon

Kezdő ár: 10 000 000 Ft / 32 787 EUR


Kiállítva és reprodukálva: •Best of Mű-Terem. Virág Judit Galéria, Budapest, 2008. •Vonzások és választások. 18. - 19. századi magyar festészet magángyűjteményekben. Nemzeti Múzeum-Kogart, Budapest, 2013. március 23. - július 21. katalógus: 76. Jules Dupré: L'Isle-Adam, 1830-as évek, magántulajdon

56

32

58

59

A Markó-család talán fontosabb sze-

a fiatal festők előszeretettel utaztak ki

A Caffé Michelangelo azonban nemcsak

Narcisse-Virgile Diaz de la Peña, Jules

rablók és felkelők platformjára helyezte

nagyszabású alkotás azonban nem csu-

repet játszott az itáliai, mint a magyar

a Firenze környéki toszkán dombvidék

művészeti, hanem politikai értelemben

Dupré és Constant Troyon nyomdoka-

őket. Ifjabb Markó Károly azonban erre

pán egy tájképbe oltott életkép, hanem

festészet történetében. Míg Markó Ká-

kisebb falvaiba természet utáni vázla-

is forradalmi központ volt, ahol az olasz

in megteremtsék az új olasz festésze-

az útra már nem követte fiatal baráta-

inkább a korhűen és realisztikusan áb-

roly fiai, Károly és András a magyaror-

tokat készíteni. Egyik kedvelt célpontjuk

egyesítés garibaldista támogatói is rend-

tet. 1862-ben egy kritikus ragasztotta

it, bár édesapja 1860-as halála után a

rázolt toszkán nép és az olasz táj iránti

szági művészeti élet méltatlanul nem

éppen a Sienához közeli Staggia falucska

szeresen „üléseztek”. Nem véletlen, hogy

rájuk a „macchiaioli” kifejezést, amely

klasszikus festői kultúrát és a mitológiai

hommage. A festmény ugyanis hű ma-

eléggé megbecsült szereplői, addig az

volt, amelynek első számú nevezetessé-

a Markó család ifjabb tagjai is már a kez-

egyszerre utalt a festők vázlatos, „be-

műveltséget lassan nála is felváltotta

rad a tradicionális Claude Lorrain-i sé-

új olasz művészettörténet fokozatosan

ge egy igen festői, ódon várkastély volt.

detektől Garibaldi lelkes hívei lettek és

fejezetlen” stílusára, illetve az alkotók

egy „naturálisabb” szemlélet, amely ki-

mához a középtérben kinyíló tájjal, az

befogadta őket, és ma már az Ottocento

A valódi természet és a valódi olasz táj

később is hazafias témákat állítottak ki

„bugris” mivoltára. A macchia ugyanis

fejezetten a tájra és az ott élő emberek-

előtérbe azonban egészen realisztikus

egyetlen komoly összefoglaló művéből

iránt érdeklődő fiatal festők aztán a hí-

a fiatal olasz állam nemzeti kiállításain.

olaszul foltot jelent, de egyúttal a jelleg-

re fókuszált, miközben nem szakadt el a

figurákat helyez a festő, akik ugyan to-

sem hiányoznak.

res firenzei Caffé Michelangelóban gyűl-

zetes szúrós, mediterrán bozótost is így

klasszikus kompozíciós sémáktól sem.

vábbra is mellékszereplők, de egyikük

tek össze, hogy megvitassák nézeteiket.

A Scuola di Staggia ráadásul az egyik

hívják, amely a meg nem művelt, sziklás,

A Markó-családhoz kapcsolódó Scuola

A „forradalmi társaságnak” tagja volt ifj.

legfontosabb olasz festészeti mozgalom

kopár dombokat borítja be. A nemzeti

Ennek a „naturálisabb” és olaszosabb,

vélhetően maga is járt az építkezés

di Staggia, azaz a Staggiai Iskola kife-

Markó Károly és Markó András is, de ide

bölcsője is. A festészeti tanulmányait

érzelmű festők aztán büszkén vállalták

de azért még mindig klasszikus festé-

helyszínén, melyre talán éppen valahol

jezés valamikor 1853 táján jelent meg

járt a későbbi Macchiaioli iskola alapí-

Markó Károlynál kezdő Serafino de Tivoli

fel a megbélyegzést, amely az ő értelme-

szetnek a gyönyörű példája a Templom-

Staggia közelében került sor.

Telemaco Signorini visszaemlékezése

tója, Serafino de Tivoli is, aki az 1855-ös

ugyanis a Párizsi Világkiállítás után ki-

zésükben egyrészt szakítást jelentett

építők, amely leginkább egy aprólékos

szerint, aki ekkoriban Carlo Marko firen-

Párizsi Világkiállításon szeretett bele a

fejezetten azt a célt tűzte maga és bará-

a rigorózus akadémiai modorossággal,

gonddal megfestett népi életkép és egy

zei festészeti iskoláját látogatta, ahol

barbizoni festők műveibe.

tai elé, hogy Charles-Françios Daubigny,

másrészt viszont a macchiában bujkáló

precíz topografikus tájkép ötvözete. A

60

már öntudatosan tekint a festőre, aki

Kaszás Gábor

61

33

34

Maurice de Vlaminck: Virágcsokor, 1940-es évek, magántulajdon

33.

34.

PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955)

CZÓBEL BÉLA (1883-1976)

Csendélet, 1932

Orgonás csendélet, 1928

Gouache, papírlemez, 99,5x69,5 cm


Jelezve jobbra lent: Perlrott Csaba 932

Feltehetőleg kiállítva:

Jelezve jobbra lent: Czóbel

•Perlrott Csaba Vilmos gyűjteményes kiállítása. Kezdő ár: 1 200 000 Ft / 3 934 EUR

Tamás Galéria, Budapest, 1936. március 1. - 15., katalógus: 12. vagy 25. számon

Kezdő ár: 2 800 000 Ft / 9 180 EUR

Kiállítva és reprodukálva: •Czóbel Béla Kossuth-díjas festőművész gyűjteményes kiállítása.

Becsérték: 2 000 000 – 3 000 000 Ft

Reprodukálva:

Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft

Csók Galéria, Budapest, 1956. október 25. – november 12.,


•Magyar Művészet, 1936. 119. oldal


katalógus: 23.

62

63

35

36

35.

36.

PERLMUTTER IZSÁK (1866-1932)


Női portré, 1931

Kalapos hölgy

Ceruza, papír, 35,5x27,5 cm

Pasztell, papír, 43x35 cm

Jelezve jobbra fent: Perlmutter 1931.

Jelezve jobbra lent: Vaszary J. hagyatéki bélyegző

Hátoldalon ajánlás: szeretettel …. nak

Jelezve balra fent: Vaszary J.

özv. Perlmutter Izsákné 937. szeptember 1-én Kezdő ár: 850 000 Ft / 2 787 EUR Kezdő ár: 380 000 Ft / 1 246 EUR

Becsérték: 1 500 000 – 2 500 000 Ft Becsérték: 700 000 – 900 000 Ft



64

65

37

37. SCHEIBER HUGÓ (1873-1950) Önarckép színes háttér előtt, 1920-as évek (1930-as ajánlással) Olaj, karton, 43x42 cm Jelezve balra fent: Scheiber Hugó Dr. Szamek Oszkár Úrnak és b. neje emlékül és hálás köszönetem jeléül Bp. 1930. okt. 27.

Kezdő ár: 6 500 000 Ft / 21 311 EUR


Kiállítva és reprodukálva: •Scheiber Hugó emlékkiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1964. november, katalógus: 86.

Reprodukálva: •Molnos Péter: Scheiber. Festészet a jazz ritmusában. Kieselbach Galéria, Budapest, 2014., 8. és 371. oldal •Modern magyar festészet 1919-1964. szerk. Kieselbach Tamás. Kieselbach Galéria, Budapest, 2004., katalógus: 376.

Képünk a Magyar Nemzeti Galéria Scheiber-kiállításán, 1964.

68

69

Scheiber Hugó szivarral és rajzmappával

„Négy kép, a több mint tízezres életműből, amely kijelöli Scheiber Hugó helyét a legnagyobb magyar festők között” * * Molnos Péter: Scheiber. Festészet a jazz ritmusában. Kieselbach Galéria, Budapest, 2014., 8. oldal

70

71

Képünk a Magyar Nemzeti Galéria Scheiber-kiállításán, 1964.

Nézzétek, íme ez vagyok én!

a több tucat korábbi önportré rutinja,

kényszerű elfogadását jelentette. Utcai

az a pesti bohém festő maradt, aki va-

a valósággal. A napi megélhetésért port-

hogy ő is megdöbbenjen azon, amit lát.

mégis az egyediség megismételhetetlen

festő volt, aki együtt élt a környezetével.

lójában semmiféle művészkörhöz vagy

rékat, kávéházi jeleneteket, az éjszakai

Kevés, de határozott festői eszközzel él.

Hatalmas kopasz fej, kihízott húsos arc,

ereje majd szétfeszíti látványt. Kivéte-

Folyamatosan alkotott, ontotta magából

társuláshoz nem szegődhetett, mindig

élet bizarr pillanatait bravúros gyorsa-

Néhány zaftos ecsetvonással felkeni a

redőzött táskás szemek. A nézővel per-

les remekművel állunk szemben, ahol a

a pillanatok alatt feldobott kompozíció-

csak kívülről ácsingózhatott a festővi-

sággal vetette papírra. De mindeközben

jellegzetes arckarakter vonásait, az erős

lekedő, szinte pimaszul provokatív tekin-

festői expresszivitás kirobbanó energiái

kat. A pesti művészvilág jellegzetes figu-

lág professzionális intézményrendszere

valós érzelmeket, drámai küzdelmeket

színekkel és kontrasztokkal mozgalmas

tet azt sugallja: igen vállalom, ez vagyok

teljes

érvényesülnek.

rájaként ismerték, aki a hóna alá csapott

felé. Tudták róla, hogy jó kezű, invenci-

fogalmazott meg. A pályáját kísérő ön-

látványt teremt. Az élénksárga, kék-zöld

én, aki nap mint nap fut, lohol a megél-

Scheiber esetében nem egy akadémiákat

mappájával egész nap úton volt, házalt

ózus, modern kifejezésmóddal dolgozik.

arcképek legjobbjaiban követhetjük végig

sávozású háttérből szinte előreugrik a

hetésért. Szinte vérbe mártott ecsettel,

járt, tanult festőről beszélünk, hanem

a képeivel, és egy kiadós ebéd reményé-

Még értékelték is újszerű kompozíciós

egy alkotó ember sokszor szándékosan

markáns fej, riasztóan közel kerülnek

a szembenézés viharos indulatával keni

egy önmagát építő ösztönös művészről,

ben nevetséges összegekért kínálta a

megoldásait, könnyed festőtechnikáját,

provokatív feltárulkozását, amint ön-

hozzánk az arc érzékletesen megfestett

fel a papírra a markáns arc jellegzetes

aki a saját zsigereiből küszködte ki a fes-

munkáit. Hiába ért el jelentős külföldi

formabontó képi ötleteit. De mégsem

maga legmélyebb rétegeiből hívja elő a

részletei. Nem akar szánalmat kelteni,

formáit, a görbe orr kanyarulatát az arc

tői kifejezés hiteles formáit.

sikereket, művésztársai soha nem vet-

vették annyira komolyan, hogy a társa-

szenvedés és kiszolgáltatottság kínzó

nem vár megértést, együttérzést. Méltó-

közepén. A duzzadt ajkak lefelé hajla-

A sokgyerekes szegény családból szár-

ték őt igazán komolyan. Pedig megjárta

dalmilag elismert művészek táborába

nyomait. Saját maga számára is fájó ön-

sággal, sőt büszkén vállalja önmagát. Ez

nak, a szűk ingnyakba erőltetett toka

mazó fiú a bécsi Práterben gyerekeske-

Herwarth Walden berlini Der Sturm ga-

ténylegesen befogadják.

vizsgálatokat végez, ahol kendőzetlenül

vagyok én Scheiber Hugó, itt és most. Így

az öntudatosan feltartott áll alá fordul.

dett, ahol már kora ifjúságában a címfes-

lériáját, ahol rendszeres kiállítóként elis-

megmutatja a hús-vér valóságot. Nem

kell, és így lehet engem elfogadni!

Kegyetlen önvizsgálat ez a kép a szen-

tő apa mellett dolgozott. A gyors festői

merésben volt része. Kiállított London-

vedélyes ecsetjárás nyomán, egy igazi

munka szinte a vérévé vált, mint ahogy a

ban, New Yorkban, a futuristákkal együtt

művész dühösen őszinte feltárulkozása.

prózai valósággal szembenézés minden-

Rómában Marinetti mester személyes

A tehetséget a zsigereiben hordozó mű-

sem riad vissza. Konfrontál a tükörben

Az ecsetet mozgató kézben benne van

napi gyakorlata is az életben maradás

pártfogásával. Ennek ellenére ő mindig

vész sértett öntudatával nézett szembe

elé táruló képpel és szinte a néző elé veti,

72

intenzitásukkal

A kívülállók méltóságával

fél a visszataszító látványtól, sőt az expresszivitás erejével a torzító túlzásoktól Dr. Gergely Mariann

73

38

39

74

38.

39.

SCHÖNBERGER ARMAND (1885-1974)

SZŐNYI ISTVÁN (1894-1960)

Olvasó lány

Cipőt fűző

Tempera, papír, 59,5x88 cm


Jelezve jobbra lent: Schönberger

Jelezve jobbra lent: Szőnyi

Kezdő ár: 1 500 000 Ft / 4 918 EUR

Kezdő ár: 800 000 Ft / 2 623 EUR

Becsérték: 3 000 000 – 4 000 000 Ft

Becsérték: 1 500 000 – 2 500 000 Ft



75

40.

40

VASZKÓ ÖDÖN (1896-1945) Falu szélén, 1926 Olaj, vászon, 55,5x68 cm Jelezve balra lent: Vaszkó 926 Kezdő ár: 1 500 000 Ft / 4 918 EUR


Kiállítva: •Őszi kiállítás. Műcsarnok, 1926. október-november, katalógus: 559.

Alexander Kanoldt: Házak, 1913 magántulajdon

76

77

41

42

41.

42.

KÁDÁR BÉLA (1877-1956)


Anya gyermekével

Hölgy fátyollal

Akvarell, tus, papír, 45x29 cm

Gouache, papír, 66x49,5 cm

Jelezve jobbra lent: Kádár Béla

Jelezve jobbra lent: Scheiber H. (kétszer)

Kezdő ár: 2 400 000 Ft / 7 869 EUR

Kezdő ár: 2 400 000 Ft / 7 869 EUR

Kiállítva és reprodukálva: •Hungarian Avant-Garde.

78

Becsérték: 3 500 000 – 4 500 000 Ft

Becsérték: 3 500 000 – 4 500 000 Ft

Minotaure Gallery, Tel-Aviv – Párizs, é.n.,



katalógus: szám nélkül (Futuristic Woman címmel)

79

43.

43

BERÉNY RÓBERT (1887-1953) Alvó nő fekete vázával (Alvó nő), 1927-1928 Olaj, vászon, 64x87 cm Jelezve balra lent: Berény Kezdő ár: 34 000 000 Ft / 111 475 EUR


A festményről külön kiadvány készült.

Részlet a Stuart Little kisegér című filmből

PROVENIENCIA:

REPRODUKÁLVA:

•SONY Pictures / Columbia Pictures

•Rockenbauer Zoltán: Képvadászat. Magyar remekmű Hollywoodban.

•Lisa S. M.(USA)

Heti Válasz, 2009 (23.) június 4. 44-45.

•Amerikai magántulajdon

•Barki Gergely: Lost and found – A kutatás és a véletlenek (Személyes hangvételű “megtalálás-élmény”-beszámoló). •Artmagazin, 2009/3, 56, valamint a lap borítóján.

KIÁLLÍTVA:

•Valaczkay Gabriella: Egérút Hollywoodig. Népszabadság, 2009. július 7.11.

•Az Ernst Múzeum XCVII. Csoportkiállítása,

•Balajti Péter: Mesefilmben bukkant rá Gergely az eltűnt képre.

Budapest, 1928. március, 61. tétel [Alvó nő fekete vázával címen].

Bors, 2009. június 12. 4.

•A Munkácsy-céh Első Kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest,

•Fodor Marcsi: Elveszett magyar műkincsek nyomában.

1928. november, 116. tétel [Alvó nő címen].

Nők Lapja Évszakok, 2013. tavaszi különkiadás, 131. •Medvedt Yvette: Egy modern képvadász. Ridikül Magazin, 2014. április 11. 39.

A KÉP EMLÍTÉSE A KORABELI SAJTÓBAN: A mű a felsoroláson kívül számos egyéb napilapban és magazinban •i.e.: Képkiállítások. Nemzeti Szalon. – Ernszt-muzeum [sic].

került említésre,

Népszava, 1928. március 8-13.

ahogy internetes magazinokban és egyéb fórumokon

•–io.: Két csoportkiállítás. Pesti Napló, 1928. március 18-12.

(sok esetben reprodukcióval), valamint rádió- és televízióriportokban is.

80

81

44

44.

45

Díszváza, bacchanália-jelenettel, zsolnay, 1903 Porcelánfajansz, körbefutó reliefmintázat. Opak és transzparens eozinmázakkal és magas tüzű mázakkal festett. Irizáló és savmaratásos díszítésű. Fazonszám: 7117 Magasság: 43,5 cm Jelzés: domború körpecsét és gyári papírcímke fazonszám-(7117) és áthúzott ármegjelöléssel Kezdő ár: 1 400 000 Ft / 4 590 EUR


45. Váza fácánokat etető hölgy-motívummal, zsolnay, 1906 Formaterv: Mack Lajos Porcelánfajansz, ráillesztett plasztikus, a tárgyon körbefutó díszítmény. Opak és transzparens eozin- és magas tüzű grés mázak díszítik. A vázatest és a fácánok fémesen csillognak. Savmaratásos díszítés. Fazonszám: 7854 Magasság: 52 cm Jelzés: domború körpecsét és masszába nyomott makkos jel (Mack Lajos jelzése) Restaurált Kezdő ár: 700 000 Ft / 2 295 EUR


82

83

46

84

47

46.

47.

NAGY ISTVÁN (1873-1937)

JÁNDI DÁVID (1893-1944)

Téli erdő, 1915

Nagybánya a Keresztheggyel, 1930

Pasztell, papír, 23,5x29,5 cm


Jelezve jobbra lent: Nagy István 1915

Jelezve balra lent: Jándi D 930



Becsérték: 450 000 – 650 000 Ft

Becsérték: 500 000 – 700 000 Ft



85

48.

48

MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919) Sebesültek, 1914 Olaj, vászon, 64,5x98 cm Jelezve jobbra lent: Mednyánszky 1914 Hátoldalon: Sebesültek, Leltározta Pálmai József Bécs 1919 Kezdő ár: 7 500 000 Ft / 24 590 EUR


Feltehetőleg kiállítva: •A Császári és Királyi Sajtó hadiszállás kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1916. január, katalógus: 449. •A Császári és Királyi Sajtó hadiszállás kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1916. február, katalógus: 449. Reprodukálva: •Művészet, 1915. 9. oldal

Mednyánszky László a műterében, 1910-es évek

A Művészet 1915. januári számában egy átfogó tanulmánycsokrot közölt Magyar fes-

tők a harctéren címmel. A szám hat írást tartalmazott Mednyánszky László, Zádor István, Vadász Miklós, Vaszary János, Bató József, Herman Lipót harctéri alkotásainak egy-egy értő elemzésével. A tanulmányok apropóját a frontról első ízben hazatérő művészek „köszöntése”, és a magukkal hozott harctéren készült alkotások bemutatása jelentette. Bár az első budapesti Császári és Királyi Sajtó hadiszállás kiállítás csak 1916 januárjában nyílt meg a Nemzeti Szalonban, 1915-től egyre több hazai kiállításon bukkantak fel ezek a hadszíntereken készült, vagy az ottani vázlatok alapján született alkotások. Mednyánszky első háborús képeit is 1915-ben láthatta a hazai nagyközönség az Ernst Múzeum II. csoportkiállításán és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat téli tárlatán. A Művészet oldalain Mednyánszkyról természetesen a régi barát, Malonyay Dezső tollából olvashattak az érdeklődők. A szerző írásában részletesen elbeszélte a frontszolgálatra jelentkezés történetét, a festő lázas készülődését, az északi, majd pedig a déli frontról érkező levelek izgalmas részleteit, illetve az itthon hagyott, sokszor aggódó barátok fojtott várakozását. Az 1914 decemberében titokban hazatérő festő csak egy hét lázas munka után hallatott magáról. Levélben műtermébe invitálta Malonyay-t:

88

89

Trén az első Világháborúban, 1915

Max Slevogt: Pegasus im Kriegsdienst, 1915 körül, Landesmuseum Mainz - Max Slevogt-Galerie

„Édes Buli! Nyolc nap óta dolgozom 7 1/2 reggeltől éjfélig, néha 2-ig éjjel. Nemsokára

Malonyayt megragadta e kép drámaisága. Cikkében hosszasan ecseteli - vélhetően a

kész leszek, naponta 5, 6, néha több készül. Gyere, nézd meg az egészet, nem találko-

festőtől hallott történet nyomán - a galíciai menekülők nyomorúságos helyzetét: „ …

zol senkivel. Nagy világos szoba, bútor nélkül, félóra alatt megnézünk mindent. Sok

Másnap pedig, ha a sereg indul, vonulnak ők is (t.i. a Menekülők K.G. ) a sereg nyomán,

rajz nagyban van csinálva, egy méteres vásznakra. Az a reprodukcióra nézve a legjobb,

beékelve valamely hadtest uszályába. Jaj azoknak, akik kizökkennek a sorból: leszorul-

mert akárhogy lesz kisebbítve, mégis nagyot mutat. Van több színes kép is. Néhány

nak az útról, s ott maradhatnak hetekig, tengelyig sárban, valamelyik feltúrt út-széli

nap múlva, gondolom, elég is lesz együtt. Én egy kissé megrontottam magamat és

kátyúban, az útra vissza többé nem térhetnek, letaposnák őket, mert a trén meg nem

alig merem a szobát elhagyni. Közösen megállapítjuk, hogy mit közlünk és mi marad

áll, az a szekértábor áradatosan sodor tovább.”

esetleg későbbre. Azért nem jövök, mert legyen az este, reggel, nappal vagy éjjel, ez mindenesetre két-három illusztrációval kevesebb lenne, mert most igazán gőzerővel

Az 1916-os Császári és Királyi Sajtó hadiszállás kiállításán tíznél is több magyar, va-

dolgozom, írd meg, mikor jösz!”

lamint több tucat monarchiabeli művész fronton készült alkotása szerepelt. Mednyánszky 21 olaj- és vízfestménnyel képviseltette magát. Valószínűleg ezen a tárlaton

Malonyay azonnal felkereste a művészt, s ámulatba ejtették a műteremben látottak:

vásárolta meg a Menekülőket az a család, amely egészen napjainkig birtokolta a képet.

„És ebben a megnyugtató környezetben szebbnél szebb, mélységes részvéttel, hódító

A festmény tehát nem „véletlen”, hanem személyes kötődés kapcsán került a család-

szeretettel, lélekbe markoló meghatottsággal, bölcs emberiességgel, a legközvetlenebb

hoz. Történetét a kép utolsó birtokosa fel is dolgozta.

poézissel teli képek: olajfestmények, pasztelek, akvarel-lek, tus- és ceruzarajzok sza-

Ezt az alapos és mélyreható tanulmányt terjedelme miatt sajnos nem áll itt módunk-

naszét, ide-oda szerte támogatva, egymásfölé állítva, a falra szögezve, mint ahogy ka-

ban közölni. Csak arra van lehetőségünk, hogy belőle egy, a kép történetéhez kapcsoló-

pualjban szokta kirakni batyujának tartalmát a vásárokon házaló képkereskedő.

dó részletet kiemeljünk. A festmény első tulajdonosa egy megyei főorvos volt, aki egy

Elámultam, szólni is alig tudtam a csodálkozástól és a gyönyörűségtől!.... Melyiket

beteglátogatás alkalmával találkozott össze a vidéken barangoló festővel. Az orvos

nézzem!?...”

már hallott a művészről, és invitálására Mednyánszky látogatást tett az orvos házá-

Mednyánszky az északi és a déli fronton készült vázlatait készítette elő, illetve lázas

ban. „ … állítólag arról beszélgettek, hogyan lehetne a megfoghatatlant nem is annyira

munkában festette meg első háborús olajképeit a „hátországi” kiállítások számára.

megragadni és megrögzíteni, hanem a megfoghatatlan megfoghatatlanságát érzékel-

Malonyay a Művészet hasábjain megjelent cikkéhez reprodukciók gyanánt ugyancsak

tetni festői eszközökkel. Megfesteni a látás találkozását a láthatatlannal. … a festő

ebből az anyagból válogatott képeket. Így került az „egy méteres” Menekülők a folyó-

és orvos beszélgetésén résztvevő rokon, vidéki patikus, később többször felutazik a

iratba s feltehetőleg egy évvel később a Nemzeti Szalonban megrendezett Császári és

fővárosba, végül megvásárolja a képet. Pontosabban egy képet, melyet a beszélgetés

Királyi Sajtó hadiszállás kiállítására.

során érintett probléma megoldásának vélt.” Kaszás Gábor

90

91

49

49. TÓTH MENYHÉRT (1904-1980) Virágcsendélet Olaj, vászon, 81x60 cm Jelezve jobbra lent: TM Kezdő ár: 1 800 000 Ft / 5 902 EUR


94

50

51

50.

96

51.

GÁBOR MÓRIC (1889-1987)

GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN (1897-1955)

Tulipánok, 1942

Tulipán, 1935

Olaj, pasztell, papír, 59x40,5 cm

Tempera, fa, 64x60 cm

Jelezve jobbra fent: Gábor Móric 1942. V.

Jelezve jobbra lent: G. Szabó K. 1935


Kezdő ár: 1 200 000 Ft / 3 934 EUR

Becsérték: 300 000 – 500 000 Ft

Becsérték: 2 000 000 – 3 000 000 Ft



97

52. KMETTY JÁNOS (1889-1975) Csendélet újsággal, 1924 Olaj, papírlemez, papír-applikációk, 59,5x54 cm Jelezve jobbra lent: Kmetty 924 Kezdő ár: 2 000 000 Ft / 6 557 EUR


„Kmetty János Cézanne és Picasso nyomán arra törekedett, hogy a formák és a tér szerkezetes egységét tisztázza és ezt az egységet síkszerűen ábrázolja.” * * Kállai Ernő: Előszó. In: Kmetty János festőművész gyűjteményes kiállítása. Fränkel szalon, Budapest, 1937. november

Juan Gris: Kilátás az öbölre, 1921 Tate Gallery, London

98

Juan Gris: Csendélet ablak előtt, 1922 magántulajdon

Juan Gris: Csendélet újsággal, 1916 magántulajdon

99

53.

53

CZÓBEL BÉLA (1883-1976) Csendélet az ablak előtt, 1910-es évek Olaj, vászon, 52,5x42 cm Jelezve jobbra lent: Zóbel Kezdő ár: 8 000 000 Ft / 26 230 EUR

Becsérték: 16 000 000 – 20 000 000 Ft Estimated value: 52 459 – 65 574 EUR A Dageraad van de Moderne Kunst: Leiden en omgeving 1890 - 1940. című kiállítás katalógusa

Proveniencia: •Piet Boendermaker (Bergen és Amszterdam), később, öröklés útján lánya, Marie (Zus) Cornelisse-Boendermaker (Amszterdam) tulajdonában. 1981-ben vásárlás útján Kiki Kikkert (Amszterdam) tulajdonába került. Kiállítva: •Gezicht op de “Bergensche School” 1910–1935. Noordhollands Kunstcentrum, Bergen, 1967. december 9. – 1968. január 4., katalógus: 11. [Stilleven címen] •Dageraad van de Moderne Kunst: Leiden en omgeving 1890 - 1940. Stedelijk Museum de Lakenhal, Leiden. 1999. április 2. – augusztus 29. •Czóbel. Egy francia magyar. Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2014. május 30. – augusztus 31., katalógus: 48. Reprodukálva: •Gezicht op de “Bergensche School” 1910–1935. Noordhollands Kunstcentrum, Bergen, 1967. •Dageraad van de Moderne Kunst: Leiden en omgeving 1890 - 1940. [Red.: Wintgens Hötte, Doris; de Jongh-Vermeulen, Ankie] Zwolle, Waanders. Stedelijk Museum de Lakenhal, Leiden, 1999. A Gezicht op de “Bergensche School” 1910–1935. című kiállítás katalógusa

•Virág van der Sterren: Czóbel Béla és Hollandia. Művészettörténeti Értesítő, 49. 2000. 205. •Barki Gergely: Czóbel Párizstól Párizsig. 1903 – 1925. In: Czóbel. Egy francia magyar. [Szerk.: Barki Gergely, Bodonyi Emőke] Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2014., 105. kép •Barki Gergely: Czóbel from Paris to Paris. 1903 – 1925. In: Czóbel. A French Hungarian Painter. [Ed.: Barki, Gergely; Bodonyi, Emőke] Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2014., 105. kép

A kép említése a szakirodalomban: •Piet Spijk: De Bergense School en Piet Boendermaker. Kunstverzamelaar in Amsterdam en

Bergen [A Bergeni Iskola és Piet Boendermaker műgyűjtő Amszterdamban és Bergenben]. Zwolle, Bergen 1997. 248. •Dageraad van de Moderne Kunst: Leiden en omgeving 1890 - 1940. [Red.: Wintgens Hötte, Doris; de Jongh-Vermeulen, Ankie] Zwolle, Waanders. Stedelijk Museum de Lakenhal, Leiden. 1999. •Virág van der Sterren: Czóbel Béla és Hollandia. Művészettörténeti Értesítő, 49. 2000. 203. •Barki Gergely: Czóbel Párizstól Párizsig. 1903 – 1925. In: Czóbel. Egy francia magyar. [Szerk.: Barki Gergely, Bodonyi Emőke] Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2014. 70. •Barki Gergely: Czóbel from Paris to Paris. 1903 – 1925. In: Czóbel. A French Hungarian Painter. [Ed.: Barki, Gergely; Bodonyi, Emőke] Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2014. 70.

100

101

Ritkaság Hollandiából Az első világháború kitörésekor Czóbel a Párizs közelében fekvő kisvárosban Mont-

A kép megérkezésekor felmerült, hogy esetleg még a hollandiai periódust megelőzően

morency-ban lakott családjával, de a fővárosban továbbra is fenntartotta műtermét.

készülhetett, hiszen stilárisan sokkal inkább az 1908 körüli, még a fauvizmus hatása

Magyar állampolgárként internálás várt volna rá, amennyiben tovább marad, így kény-

alatt festett csendéleteivel mutat rokonságot és az ismert hollandiai műveinél, koráb-

telen volt elhagyni szeretett Franciaországát. A legenda, mely szerint ekkor „biciklivel

binak tűnik.

menekült át Franciaországból Hollandiába”, csak részben lehet igaz, mert Emil Filla,

Czóbel Béla és lánya a Graadt van Roggen családdal 1918 májusában, magántulajdon

cseh kubista festő visszaemlékezéseiből úgy tudjuk, hogy együtt vonaton érkeztek

Úgy tudjuk, hogy Czóbel Franciaországból való menekülésekor hátrahagyta alkotásait

Brüsszelbe. Hamarosan onnan is menniük kellett, így Antwerpenbe vonatoztak, ahol

műtermében és nem vitt magával képei közül, így inkább az feltételezhető, hogy vala-

halálbüntetéssel is megfenyegették, aztán valahogy mégis elengedték őket, és a ha-

mikor emigrációja elején születhetett tárgyalt művünk.

tárig utazhattak, ahonnan már gyalog léptek át Hollandia földjére. Rövidesen Rotter-

Mivel az 1910 utáni, még franciaországi időszakából is jóformán alig maradt ránk kép-

damban találtak nyomorúságos szállást, még mindig csak nyári ruhákban, a közelítő

anyag, stiláris alapon jelenleg szinte lehetetlen a mű pontos datálása. Összesen egy

télben. Czóbel 1915. április közepéig maradt a városban és minden bizonnyal ott is

másik csendélete, a Váza széken, illetve a meglehetősen nehezen azonosítható tárgyat

szorgalmasan dolgozott, hogy egyáltalán életben maradjon, de rotterdami munkáit

enteriőrbe helyezett Enteriőr részlet vázával címen ismert festménye áll rendelkezés-

nem ismerjük.

re az összevetéshez, de ezek az egyértelműen Czóbel amszterdami-, illetve bergeni időszakára datált művek távolabbi stílusanalógiáknak tűnnek, mint a néhány éve fel-

Április 16-án az ország akkori modern művészeti életének centrumába, Amszterdam-

bukkant 1908-as, illetve 1907-es párizsi fauve csendéletei.

ba költözött, ahol több mint két éven át, 1917 májusáig élt. Ekkor háborús menekül-

102

teket költöztettek műtermébe, s ezért a festői fekvésű és festőkolóniájáról is híres

Tudjuk azonban, hogy Czóbel Hollandiában is számos egyéb csendéletet festet,

tengerparti városba, Bergenbe költözött. Itt sok barátra, művészetét elfogadó, megértő

de ezek mindegyike lappang. Jelenleg ismeretlen helyen van többek között az a két

közegre és vele együtt gondolkodó, haladó művészek közösségére talált.

másik csendélete is, amelyek szintén tárgyalt művünk első tulajdonosának, Piet

Dacára, hogy életművének legrangosabb főművei közül többet is ismerünk, amelyek

Boendermaker birtokában voltak egészen haláláig. Ezt követően árverésre kerültek, s

Hollandiában születtek (Fiú labdával, A bergeni lelkész, stb.), összességében mégis na-

mai őrzési helyük ismeretlen, így ezek sem segíthetik művünk datálását, ahogy a kü-

gyon kevés mű áll rendelkezésünkre, amelyeket biztosan ebben az aránylag hosszú,

lönösen Hollandiában használt “Zobel” szignó sem, hiszen a festő ilyen jelzésével már

fél-évtizedet felölelő periódusában (1914-1919) festett. Ma alig több mint tucatnyi

néhány első világháború előtti művén is találkozunk.

festményéről állíthatjuk biztosan, hogy hollandiai korszakához köthetők.

Annyi azonban bizonyos, hogy a Csendélet az ablak előtt, az 1910-es évek óta folyama-

Ennek fényében különösen nagy öröm volt számunkra, hogy idén először Magyaror-

tosan hollandiai gyűjteményekhez tartozott. A holland szakirodalomban határozottan

szágon is kiállíthattuk, Czóbel Béla szentendrei emlékkiállításán ezt a korábban is-

1917-re datálták, de ez az adat feltehetően csupán az első birtokbavétel (1918) dátu-

meretlen, az utóbbi években is csupán fekete-fehér reprodukciókról tanulmányozható,

mának ante quem évszámával azonosítható. Véleményem szerint, a fentiek értelmé-

nagy valószínűséggel szintén Hollandiában festett csendéletet.

ben, nagyobb az esély arra, hogy ennél korábbi műről van szó.

Képünk a Czóbel. Egy francia magyar című kiállítás enteriőrjében

Czóbel Béla: Váza széken, 1917 (1918.) Ferenczy Múzeum, Szentendre

Czóbel Béla: Enteriőr részlet vázával, 1916. magántulajdon

Toon Kelder: Piet Boendermaker portréja, 1925. Stedelijk Museum, Alkmaar

Czóbel Béla: Fauve csendélet, 1907. magántulajdon

103

Boendermaker és más hollandiai Czóbel-gyűjtők A mű első birtokosa, a nem sokkal Czóbelt követően, 1918-ban szintén Bergenbe költözött amszterdami gyűjtő, mecénás, Piet Boendermaker (1877-1947) De Klomp (facipő) nevű háza, a következő években az amszterdam-bergeni expresszionisták szellemi központjává vált. Tehetős amszterdami építési vállalkozó és ingatlanközvetítő apja támogatásának köszönhetően a bergeni iskola festői iránti különös érdeklődése hamarosan elszánt gyűjtőszenvedéllyé alakult. Gyűjteménye 1921-ben már 450 műből, 1930-ban pedig körülbelül 2500 darabból állt. Boendermaker az évek során legalább öt festményt vásárolt Czóbeltől, köztük olyan, ma szintén lappangó képeket, amelyek már pusztán címük miatt is érdekesek lehetnek, például a Futurista ábrázolás című akvarellje, melyet Kállai Ernő Czóbel monográfiájában még úgy említett, hogy az, az amszterdami Stedelijk Museum-ban volt letétként elhelyezve. Kállai Czóbel hollandiai gyűjtői között felsorolta továbbá az amsterdami Paul Sanders, később Amerikába emigrált újságírót, aki az 1970-es évek végén több képét végül Magyarországnak adományozta, és Jeanne Marianne Bosch-van-s’ Gravensmoer-t is, de sajnos ma nem tudjuk, hogy mely művek voltak az utóbbi birtokában. Kállai megemlítette még a Laren-i Regnault-gyűjteményt, de adataink szerint P. A. Regnaulthoz csak Czóbel Párizsba való 1925-ös visszaköltözését követően kerültek művei. Czóbel Béla: Virágcsendélet, 1908. magántulajdon

Horváth Béla Czóbellel készített interjúja során, az említetteken kívül feljegyzésre került még Graadt van Roggen süketnéma festő-grafikus és egy Klomp nevű gyűjtő, aki többször publikált a Bergeni Iskoláról és annak legfőbb mecénásáról, Boendermakerről, valamint Leo Gestel, festő is. Külön megjegyzi, hogy „[Jan] Wils szintén Hágában

(amsterdami stadion építője) vett tőlem” és ugyanebben az interjúban szerepel még egy rejtélyes adat: „Amsterdamban van egy nagy képem Valentin ---- [sic!]”. A nevek mellett még hozzátette: „Holland kollégáim ugyanott segítettek eladni. Élnem

kellett, sokat eladtam.” Az említett gyűjtemények Czóbel művei többnyire lappangnak és a modern magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, Czóbel Bélának hollandiai periódusa továbbra is hatalmas fehér foltokkal tarkított a kutatók előtt, így minden ehhez az időszakhoz köthető művének hazakerülése óriási nyereség a magyar művészettörténetCzóbel Béla: Csendélet, 1908. magántulajdon

írás számára. Amikor 1919-ben, a Tanácsköztársaság időszakában Kun Béla Nyergesújfalún járva megkérdezte Kernstok Károlyt, hogy mint népbiztos mivel tudná leginkább segíteni a magyar művészet haladását, a festő így válaszolt: „Hozassa haza Czóbel Bélát külön-

vonattal Hollandiából”. Ma azt kívánhatnánk, hogy teremtődjenek meg azok a feltételek, hogy Czóbel hollandiai periódusát is minél részletesebben megismerhessük, s hogy az egyelőre rejtőzködő, ismeretlen helyen őrzött Czóbel művek felfedezésre és amennyiben lehetséges, hazai közönség elé (is) kerülhessenek. A Csendélet az ablak előtt végre Magyarországra került és a néhány hónappal ezelőtti emlékkiállítást követően szakszerű tisztításon is átesett, így ma már eredeti fényében tanulmányozhatjuk ezt az életmű kevésbé ismert korszakát reprezentáló, további kutatásokra sarkalló festményét. Barki Gergely

104

55

54

54.

55.

TORNYAI JÁNOS (1869-1936)


Falusi udvar

Pihenő trén, 1914-1918 között

Feltehetőleg kiállítva:

Olaj, falemez, 21,5x27 cm

Olaj, vászon, 34x50,5 cm

•báró Mednyánszky László válogatott festményeinek kiállítása.

Jelezve jobbra lent: Tornyai

Jelezve jobbra lent: Mednyánszky

Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézet, Budapest, 1943. január 17. – február 7., katalógus: 81. (Pihenő lovak címmel)


Kezdő ár: 2 400 000 Ft / 7 869 EUR Reprodukálva:

106

Becsérték: 400 000 – 600 000 Ft

Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft

•Kállai Ernő: Mednyánszky László.



Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, Budapest, 1943., LXXV. kép

107

56

108

57

56.

57.

BARABÁS MIKLÓS (1810-1898)

SPÁNYIK KORNÉL (1858-1943)

Gróf Waldeck Frigyesné, Gróf Bethlen Kornélia, 1853

Női portré, 1897

Olaj, fa, 42,5x34 cm


Jelezve balra lent: B.M. 853.

Jelezve jobbra lent: Spányik C M Bp 1897

Kezdő ár: 2 000 000 Ft / 6 557 EUR

Kezdő ár: 2 400 000 Ft / 7 869 EUR

Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft

Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft



109

58.

58

LIGETI ANTAL (1823-1890) Hegyvidék várral, 1877 Olaj, vászon, 92x135 cm Jelezve balra lent: Ligeti A. 1877. Kezdő ár: 3 000 000 Ft / 9 836 EUR


110

111

59

60

59.

60.

ABRUDAN, PETRE (1907-1979)

KLEIN JÓZSEF (1896-1945)

Nagybányai táj, 1935

Nagybányai táj, 1910-es évek vége, 20-as évek eleje



Jelezve jobbra lent: P. Abrudan 935.

Jelzés nélkül


Kezdő ár: 2 000 000 Ft / 6 557 EUR

Becsérték: 600 000 – 800 000 Ft

Becsérték: 4 000 000 – 5 000 000 Ft



Reprodukálva: •Nagybánya művészete. Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1996., 200. oldal

112

113

61

62

114

61.

62.

BERKES ANTAL (1874-1938)

MUND HUGÓ (1892-1962)

Utcarészlet

Városkép



Jelezve balra lent: Berkes A.

Jelezve jobbra lent: Mund H


Kezdő ár: 500 000 Ft / 1 639 EUR

Becsérték: 500 000 – 700 000 Ft

Becsérték: 900 000 – 1 300 000 Ft



115

63.

63

TÓTH MENYHÉRT (1904-1980) Táj, 1960 körül Olaj, vászon, kartonon, 58,5x77 cm Jelezve balra lent: TM Kezdő ár: 2 500 000 Ft / 8 197 EUR


Kiállítva: •Tóth Menyhért festmények és rajzok. MissionArt Galéria, Budapest, 2011. május 31. – június 29., katalógus nélkül

Jean Dubuffet: Mozgalmas élet, 1953 Tate Gallery, London

116

117

64.

64

KÁDÁR BÉLA (1877-1956) Kalapos önarckép, 1921 körül Olaj, papírlemez, farostlemezen, 43,5x30 cm Jelezve jobbra lent: Kádár Béla

Kezdő ár: 15 000 000 Ft / 49 180 EUR


Aukcionálva: •BÁV 33. árverés, 110. tétel A Storm in Europe. Béla Kádár, Hugó Scheiber and Der Sturm Gallery in Berlin. Ben Uri Gallery. The London Jewish Museum of Art, London 2004

Kiállítva és reprodukálva: •Kádár Béla gyűjteményes kiállítása. Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002, katalógus: 38. •Gergely Mariann: Melankolikus utazás. Kádár Béla (1877–1956). Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002. 127. kép •A Storm in Europe. Béla Kádár, Hugó Scheiber and Der Sturm Gallery in Berlin. Ben Uri Gallery, The London Jewish Museum of Art, 2003. november – 2004. január, 8. oldal, valamint a hátsó borítón

Szobotka Imre: Fiatalkori önarckép, 1912–1914, magántulajdon

120

Szobotka Imre: Férfi portré, 1910-es évek közepe, magántulajdon

121

Kevés önarckép a Kádár életműben Kádár Béla festményei között érdekes módon kevés önarcképpel találkozunk. Amen�nyire festőbarátja, Scheiber Hugó karaktere változatos önarcképsorozatán keresztül elevenedik meg előttünk, úgy Kádár Béla esetében egy kevésbé feltárulkozó művészi személyiséggel van dolgunk. Scheiber számára a festés és rajzolás a mindennapi megélhetési küzdelmeken túl a drámai kifejezés lehetséges eszköze volt. Kádár a valóság jelenségeiben nem a drámaiságot és az érzelmi-indulati mélyrétegek kibontását kereste. A legkorábbi tanulmányrajzaitól eltekintve kezdettől fogva arra törekedett, hogy a naturális valóságtól elszakadva, a saját képi átírásában ragadhassa meg a környezetét. Sosem tanulta, inkább ösztönösen érezte ezt a festői utat, maga kísérletezte ki a saját tapasztalataira hagyatkozva. Önvallomásában erről így ír: „ (...) a legkezdetén

a kísérleteimnek nem mindég szolgai hűséggel, nem abban a rendben és egymás után vagy egymás mellettiségben rajzoltam a tárgyakat, ahogy azok előttem voltak, hanem egy benső kényszer, melynek nem tudtam ellenállni, kényszerített a dolgok átrendezéKádár Béla: Önarckép, 1920 körül, magántulajdon

Georges Braque: Női fej, 1908 Musée d’art moderne, Paris

Pablo Picasso: Nő legyezővel, 1909 Puskin Múzeum, Moszkva

Pablo Picasso: Költő (Férfi pipával), 1912 Kunstmuseum, Basel

sére. (...) felismertem, hogy nem másolok, hanem alakítok.” (In. Művészet, 1987. nov.dec., 56-61.) Ezért tehát festői témái: a portrék (akár önportrék), a tájképek és figurális jelenetek elsősorban ennek a művészi átformálásnak a tárgyi motívumai voltak.

1921 a stílusváltás éve

Széttördelt formák új összeállításban

Ha összevetjük Kádár Béla egy 1920-ban készült önarcképét a jelen aukción szereplő

Kádár Béla 1921 körüli önarcképén sajátos megközelítéssel használja a kubisták kép-

1921 körüli kalapos önportréjával, szembetűnő a festő alkotói szemléletében bekövet-

alkotó technikáját. Dekoratív módon ötvözi a széttördelt síkelemek szilánkosan ívelt

kezett stiláris változás. A korábban készült önportréján az expresszív festői kifejezés

darabjait az emberi arc felismerhető részleteinek naturális kidolgozásával. A szemeket

formajegyei dominálnak. A sűrű olajfestékkel felkent, biztos ecsetvonásokkal megfor-

szándékosan takarja, a kalap árnyékában rejtőzködő tekintetek sötét síklapok mögé

mált hosszúkás arc, a közel ülő szomorkás szemek egy érzékeny művészember esendő

kerülnek. A karakterisztikus arc egyes részleteit kidolgozatlanul hagyja, vagy sötétebb

személyiségét érzékeltetik. Az 1921 körül készült kalapos önarckép a festő pályájá-

síkformák elforgatásával elfedi. A figura összhatása ezáltal misztikusan lebegővé vá-

nak egy kivételes pillanatát dokumentálja. Kádár Béla munkásságában először érhe-

lik. Elbizonytalanodnak a téri összefüggések, a világos háttér mintha lassanként ma-

tő tetten, hogy a kubista képalakítás látványelemző technikáját figurális kompozíción

gába olvasztaná a töredékes látványt. A festmény finoman árnyalt színharmóniája

alkalmazza. Nem véletlen, hogy éppen ekkor került közel a kubista festészet képfelüle-

bársonyossá puhítja a töredezettség ívelt részleteit.

tet felbontó, a síkokat széttördelő és újraépítő ábrázoló módszeréhez. Ez idő tájt tért haza arról a nyugat-európai körútról, amelynek végső állomása Berlin volt, Herwarth

A szó szoros értelmében egyedülálló ez az önarckép Kádár Béla munkásságában. Nem

Walden Der Sturm galériája, ahol a modern művészeti irányzatok legváltozatosabb al-

ismerünk hasonló kiváló kvalitású kubisztikus megoldást a festő húszas években ké-

kotásaival találkozhatott. A hazai avantgárd művészeti közegben is fogékonyak voltak

szült figurális olajképei között. A kubista festészet egyes képalkotó technikáit a ké-

a klasszikus kubizmus analitikus látásmódjára. Valószínűleg Walden mester nyomdo-

sőbbiekben is jó érzékkel alkalmazta különösen a „sturmos” korszakában, majd a de-

kain haladva Hevesy Iván művészeti publicisztikájában számos elemző írás született,

koratív nőalakos jeleneteinek csendéleti részleteinél és az absztrakt kompozícióiban.

s összegző könyvében (A futurizmus, expresszionizmus és kubizmus művészete) külön

Unikális műről van tehát szó, az életmű egy kivételes darabjáról, amely Kádár Béla

fejezetben tárgyalta az irányzat lényegét, valamint számos reprodukciót közölt a moz-

művészi pályájának egy izgalmas, kísérletező korszakát hozza közelebb hozzánk.

galom nemzetközi képviselőitől. Kádár Béla ezekben az években jó barátságban volt Hevesy Ivánnal, aki 1922-ben kismonográfiát is írt a festőről.

122

Dr. Gergely Mariann

Georges Braque: Nő gitárral, 1913, Musée National d’Art Moderne, Centre Georges Pompidou, Paris

123

66

65

124

65.

66.

PÓLYA TIBOR (1886-1937)

KÁDÁR GÉZA (1878-1952)

Korcsolyázók

Tél Felsőbányán, 1938

Tempera, fa, 50x60 cm


Jelezve jobbra lent: Pólya Tibor

Jelezve jobbra lent: Kádár Géza 1938


Kezdő ár: 1 600 000 Ft / 5 246 EUR

Becsérték: 400 000 – 600 000 Ft

Becsérték: 3 000 000 – 4 000 000 Ft



125

67.

67

PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955) Nagybánya, 1932 Olaj, vászon, 80x64 cm Jelezve jobbra lent: Perlrott Csaba N.B. 932 Kezdő ár: 8 000 000 Ft / 26 230 EUR


Perlrott Csaba Vilmos: Nagybányai tél, 1920-as évek közepe, magántulajdon

Több évi külföldi utazás után Perlrott Csaba Vilmos 1924 őszén tért vissza ifjúságának színhelyére, Nagybányára. Vele érkezett felesége, Gráber Margit festőnő, és barátja Kmetty János is. Sokat dolgoztak ezekben az őszi hónapokban, és az eredményt erdélyi városokban – Nagybányán, Kolozsváron, Nagyváradon és Aradon – rendezett közös tárlaton mutatták be. Ezt követően Perlrott ismét Párizsba utazott, majd a következő években gyakran visszatért festeni a festői motívumokban kimeríthetetlenül gazdag városba. Egyik ilyen tartózkodása alatt, 1932 nyarán festette meg többedik alkalommal, a város látképét a Zazar felöl nézve. A kép szokatlanul erőteljes formai szerkezete az analitikus kubizmus nyelvezetéből merít, az egymással feleselő síkok, a jó ritmusban váltakozó épülettömbök a primér látvány átgondolt festői megkomponálásáról árulkodnak. Szerkezetileg Perlrott két jól elkülönülő egységre bontotta a kompozíciót: a kép előterében, a Zazar jobb partján éles szögben tör előre egy durván megmunkált kerítés, mintegy fenyegetve a folyó bal partján emelkedő házak vegetációval tarkított, ám gondosan kialakított tömbjét, csúcsán a református templom ikonikus toronysisakjával. A két regiszter között érzékelhető ellentétet némileg feloldja a kép egységes színvilága, a nézőben csak hosszabb szemlélés után tudatosul, hogy a látszólag stabil, megnyugtató látvány mögött rejtett feszültség húzódik meg. Boros Judit

128

129

68

130

69

68.

69.

BRUCK LAJOS (1846-1910)

GLATZ OSZKÁR (1872-1958)

Mezőn

Lányok a mezőn, 1945



Jelezve balra lent: Bruck Lajos

Jelezve balra lent: Glatz 1945

Kezdő ár: 550 000 Ft / 1 803 EUR

Kezdő ár: 480 000 Ft / 1 574 EUR

Becsérték: 1 000 000 – 1 400 000 Ft

Becsérték: 700 000 – 1 000 000 Ft



131

70

71

70.

71.

TELEPY KÁROLY (1828-1906)

BRECHLER ADALBERT (1826-1890)

Sziklás tengerpart

Sziklás völgyben, 1850



Jelezve balra lent: Telepy K.

Jelezve jobbra lent: Brechler Pesten 1850

Kezdő ár: 550 000 Ft / 1 803 EUR

Kezdő ár: 800 000 Ft / 2 623 EUR

Becsérték: 1 000 000 – 2 000 000 Ft

Becsérték: 1 400 000 – 2 000 000 Ft




132

133

72. VASZARY JÁNOS (1867-1939) Cipőjét fűző lány Olaj, vászon, 76x56 cm Jelezve balra fent: Vaszary J. Kezdő ár: 4 000 000 Ft / 13 115 EUR


Kiállítva és reprodukálva: •Vaszary János. Qualitas Galéria, Budapest, 1992. március 13. – április 3., katalógus: 2. •Vaszary János emlékkiállítás. Polgár Galéria, Budapest, 1998. április 22. – május 8., katalógus: 8.

Vaszary János: Toilette, 1902 Magyar Nemzeti Galéria

134

73

74

73.

74.

THORMA JÁNOS (1870-1937)

LOTZ KÁROLY (1833-1904)

Csók (Zeusz és Dioné)

Kornélia


Tempera, fedőfehér, papírlemez, 14x9,5 cm

Jelezve jobbra lent: Thorma

Jelezve jobbra lent: Lotz K.

Jelezve hátoldalon: 37/933 Zeus és Dioné f. Thorma János Kezdő ár: 1 200 000 Ft / 3 934 EUR Kezdő ár: 600 000 Ft / 1 967 EUR

Becsérték: 2 000 000 – 3 000 000 Ft Becsérték: 1 200 000 – 1 600 000 Ft



136

137

75

76

75.

76. BAK IMRE (1939- )

VÁLI DEZSŐ (1942- )

Sávok 7

C. Kisasszony Trecentoban járt, 1981-1982

Akril, vászon, 141x150,5 cm

(82/A/81/12)

Jelezve hátoldalon: Sávok 7 (Bak/67) - kétszer

Olaj, farost, 130x170 cm Jelezve jobbra lent: Váli D. 81. 82.

Kiállítva:

Kezdő ár: 1 000 000 Ft / 3 279 EUR

•Országos Képzőművészeti kiállítás. Műcsarnok, Budapest, 1982. Kezdő ár: 800 000 Ft / 2 623 EUR

•Magyar Képző- és Iparművészek kiállítása Kádár János látogatására.

Becsérték: 2 000 000 – 3 000 000 Ft

Párizs, 1984. október 10-18. (szervező: Pierre Cardin)


Becsérték: 1 600 000 – 2 400 000 Ft

•Pierre Cardin / Magyar Művészek Párizsban.


Fiatal Művészek Klubja, Budapest, 1985. március 8-14.

138

139

77

78

77.

Oeuvre-jegyzék: 1926-28/15.

78.

•In.: S. Nagy Katalin: Farkas István.

FARKAS ISTVÁN (1887-1944)

Arthis Alapítvány, Budapest, 1995.

Pipás csendélet, 1926-1928

GYARMATHY TIHAMÉR (1915-2005) Felvillanó testek, 1971

Gouache, découpages, 22x35 cm

Kiállítva:


Jelezve jobbra lent: Farkas

•Etienne Farkas.

Jelezve hátoldalon: Gyarmathy Tihamér 971

Le Portique Galerie, Párizs, 1928.

Hátoldalon felirat: Gyarmathy Tihamér 71/25

Kezdő ár: 1 500 000 Ft / 4 918 EUR

"Felvillanó testek" Reprodukálva:

Georges Braque: Gyümölcsök, korsó és pipa, 1924 magántulajdon

140

Becsérték: 2 500 000 – 3 500 000 Ft

•S. Nagy Katalin: Farkas István.


Arthis Alapítvány, Budapest, 1995.

Kiállítva: Kezdő ár: 2 000 000 Ft / 6 557 EUR

•Gyarmathy Tihamér kiállítása, Universität, Stuttgart, 1972. •Gyarmathy Tihamér kiállítása, Galerie L'Ecuyer, Brüsszel, 1973.

Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft

•Gyarmathy Tihamér kiállítása, Galerie Campo, Antwerpen, 1973.


•Gyarmathy Tihamér kiállítása, Bujumbura, 1973.

141

79.

79

ORSZÁG LILI (1926-1978) Stanzák I., 1971 Olaj, farost, 79x40 cm Jelezve jobbra lent: Ország Jelezve hátoldalon: Ország Lili "Stanzák I" Kezdő ár: 4 000 000 Ft / 13 115 EUR Ország Lili 1972-es székesfehérvári kiállításának megnyitója, a háttérben, jobbra a falon a Stanzák I. (balról jobbra: Fitz Jenő, Ország Lili, Rácz István, Pilinszky János, Kovalovszky Márta). Foto: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár


Proveniencia: •Artex Artbureau. Budapest – Galleria Viotti, Torino Kiállítások: •Ország Lili kiállítása. Műcsarnok, Győr, 1971. május, katalógus: 29. •Kondor-Ország-Varga Kiállítás. ULUH Szalon, Zágráb, 1971., katalógus: 19. •Ország Lili festőművész kiállítása. István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1972. október 15. – december 3., 32. tétel •Tér és Idő című tárlat. Miskolci Képtár, 1972. szeptember 2. – 1972. október 1. Enteriőrfotó, Ország Lili kiállítása, 1972. A falon a Stanzák I. látható. Fotó: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

•Öt művész kiállítás. F-15 Galéria, Moss, Norvégia, 1973. augusztus (képjegyzék OL/15. tétel) •Ország Lili festőművész kiállítása. Műcsarnok, Budapest 1979. április 13. - május 6. A reprodukciója szerepel a katalógusban, de a képjegyzékben tévesen „Stanzák III., triptichon, (1972), olaj, farost 81 x 43 cm” címen van feltüntetve. •Ország Lili kiállítása. Művelődési Ház, Sárvár, 1981. április Reprodukálva: •Ország Lili festőművész kiállítása (kiállítási katalógus Műcsarnok, Budapest, 1979. április 13. - május 6.), a kiállítást rendezte: Ury Ibolya, Budapest 1979., 27. oldal •Magyar Építőművészet, 1974/5., 54-55. oldal Ország Lili: Stanzák II. 1971. SZIKM, Székesfehérvár

142

143

Ország Lili művészetében a második iko-

Ekkor még nem a labirintus gondolat do-

redékeket idéző figurák, az ovális tükrök,

a palota vagy város egy szakaszát jelöli.

nos korszakkal párhuzamosan, illetve azt

minált, noha már egyértelműen megje-

betűk, írásjelek; a festmények mégsem

követően, a hatvanas évek végétől figyel-

lent a képzeletbeli téralkotás szándéka.

rendelhetők egyértelműen a labirintus

hető meg az összegzésre való törekvés.

Az építeni – helyesebben festeni – terve-

Egy-egy témát mániás művészi alkatából

tes és fekvő, triptichon formátumú táb-

helyezett Királyi kaput is jelölhet. A szi-

Nehéz megmondani, hogy miféle palotá-

laképet is festett. A Stanzák I. egy még a

gorú képszerkesztés, és a festői gesztus

ról lehet szó. A cím itáliai utazásokat és

művész életében sokszor kiállított, repro-

hiánya (kizárólag kivágott sablonokkal,

képzetköréhez. A labirintus, mint a fa-

a Vatikánt emlegetve óhatatlan Raffaello

dukált változat. A képmező felső részét

nyomódúcokkal dolgozik) mellett is a vi-

zett palota ihletői olaszországi utazásai

lakat, faltöredékeket vagy belső tereket,

stanzáit juttatja eszünkbe, ahol a művész

kétszer nyolc bábu foglalja el két sorba

zuális ingerek bősége jellemzi a képet: a

adódóan addig is több képen dolgozott

voltak. Pompei és Róma ókori emlékei ej-

téregységeket összeszervező kompozíci-

római útja során megfordult. A Stanzák

és kisebb mezőkbe, tetővel fedett kisebb

finom színárnyalatok megtalálása, ará-

fel, ekkor azonban megszületett egy na-

tették rabul, ahogyan az ezekben az évek-

ós elv ekkor még csak terv. 2.

képeken megjelenő ikonsémák a falak-

terekbe rendezve. Míg körülöttük elmo-

nyai és ütköztetésük, a nyomdázással

gyobb léptékű sorozat terve, elkezdett

ben született képeinek címéből is látszik

Itáliai ihletésű képein Ország Lili igye-

ra festett szent történetekre utalhatnak,

sódik, az emberalakok körvonalain belül

létrehozott felületek haptikus tapaszta-

megfogalmazódni a Labirintus sorozat

(Pompeji Falak, Római Falak, Stanzák).

kezett korábbi motívumait úgy társíta-

ám itt jóval általánosabb, egyetemesebb

kiélesedik a háttér mintázatát adó nyom-

latokat idéző, anyagi érzékisége, rajzolata,

koncepciója. 1968-ban így írt erről egykori

Az egykor volt pompeji város falai, a fres-

ni, hogy az így létrejövő kombinációkkal

kulturális utalásról van szó, mint a pá-

tatott áramkörök rajzolata, fókuszálva a

a motívumok harmonikus ritmusú ismét-

tanítójának, Róbert Miklósnak: „Egy nagy

kókon megjelenő terek éppúgy lenyűgöz-

definiáljon egy-egy sorozatot. A Pompeji

pai lakosztály termeiben. Ország Lili egy

tekintetet. A hatás úgy érhető el, hogy a

lődése.

kompozíciót készítek, ami több képből áll

ték, ahogyan az ókori Róma szobrai, vagy

falakon a latin betűk, és az idő koptatta

szellemi lakhelyet, egy emlékezetpalotát

nyomódúcként használt áramkörrel való

(huszonöt-harminc), s témáját illetően

a Vatikán csodái. Jóllehet ezeken a képe-

falak, a Római falak esetén az ókori szob-

fest, amelyben egyaránt megjelennek a

nyomdázást követően az embersémák-

egy nagy labirintus, de lehetne egy régi

ken már számos, a Labirintus sorozatra

rok és a nem olvasható, írásra emlékez-

megélt és látott saját, valamint a csak el-

kal kitakart részek körül lévő felület kerül

város vagy palota is.”

Ez a néhány év

jellemző formai vonás és motívum megfi-

tető jelek, ókori építészeti töredékek, a

képzelt, közös vagy kollektív tapasztala-

még nedvesen elmosásra, fellazításra.

azonban még nem a nagy sorozat létre-

gyelhető: a nyomtatott áramkörök segít-

Stanzák sorozatban az ikon-vagy bábu-

tok és élmények. Az ősi mnemotechnikai

A tábla alsó részét egy türkizkéken vilá-

jegyzetek:

jöttének ideje, az 1972-es székesfehérvá-

ségével kialakított hátterek, az élénkülő

séma és a kapu vagy belső tér motívum

módszernek megfelelően a tér bizonyos

gító motívum tölti ki, ami nyitott szárnyú

ri kiállításon bemutatott művek a formá-

paletta, a képfelület szögletes mezőkre

a meghatározóak. A stanza szobát és

pontjain helyezi el az emlékeket.

kapura és kubus jellegű belső térre egy-

1. A Holdfestőnő (Ország Lili Róbert Miklóshoz írt levelei), szerk.: Zsubori Ervin, Arnolfini Alapítvány, Budapest 2003, 28.oldal

lódó gondolat, a kapun való belépés előtti

osztása, a nyitott szárnyú kapuk, a fes-

versszakot egyaránt jelent. Ország Lili

A Stanzák sorozat esetén többféle formá-

aránt emlékeztet, de a felső ikonsorhoz

pillanat izgalmát közvetítik.

ték visszatörlésével alakított, szobortö-

esetében a képzeletbeli térköltemény,

tummal kísérletezett, álló, közel négyze-

kapcsolva egy keleti ikonosztáz alján el-

144

1.

Árvai Mária

2. Kolozsváry Ernőnek csak a székesfehérvári kiállítás után említette a labirintus sorozat tervét. Ld. Kolozsváry Ernő levele Ország Lilinek, 1975. június 18. (MNG Adattár, 21300/1981/9. doboz/238.sz.)

145

80

81

80.

81.


FÉNYES ADOLF (1867-1945)

Folyóparti kikötő

Jászberényi tanyák

Ceruza, papír, 26,5x38,5 cm


Jelezve jobbra lent: Mednyánszky Pancsova (kétszer)

Jelezve jobbra lent: Fényes

Jelezve jobbra fent: Buszler Ádám Δ Δ Hága József Hajósok a tavon (görög betűkkel)


Jelezve balra lent: hagyatéki pecsét

Becsérték: 300 000 – 500 000 Ft Kezdő ár: 220 000 Ft / 721 EUR



146

147

82

83

82.

148

83.

BÖRTSÖK SAMU (1881-1931)

NAGY OSZKÁR (1883-1965)

Virágos domboldal

Nagybányai park



Jelezve jobbra lent: Börtsök

Jelezve jobbra lent: Nagy Oszkár

Kezdő ár: 400 000 Ft / 1 311 EUR

Kezdő ár: 1 500 000 Ft / 4 918 EUR

Becsérték: 800 000 – 1 000 000 Ft

Becsérték: 2 500 000 – 3 500 000 Ft



149

85

84

150

84.

85.

KÖRMENDI FRIMM ERVIN (1885-1939)

BOLDIZSÁR ISTVÁN (1897-1984)

Őszi táj

Nagybányai részlet



Jelezve balra lent: Körmendy Frim

Jelezve balra lent: Boldizsár


Kezdő ár: 320 000 Ft / 1 049 EUR

Becsérték: 600 000 – 800 000 Ft

Becsérték: 500 000 – 800 000 Ft



151

86.

86

ZIFFER SÁNDOR (1880-1962) Nagybányai táj Olaj, vászon, 75,5x100 cm Jelezve jobbra lent: Ziffer Sándor Kezdő ár: 3 000 000 Ft / 9 836 EUR


Nagybánya az Ifjúsági házzal, a háttérben a Keresztheggyel, 1910 Nagybányai református templom, 1941

152

153

87

87.

88.

VASTAGH GYÖRGY (1834-1922)

KERNSTOK KÁROLY (1873-1940)

Fiatal hölgy a patak partján

Fiatal lány sárga kendővel

Olaj, vászon papírlemezen, 25x18 cm


Jelezve balra lent: Vastagh Gy.

Jelezve jobbra lent: Kernstok Károly


Kezdő ár: 2 200 000 Ft / 7 213 EUR

Becsérték: 300 000 – 500 000 Ft

Becsérték: 5 000 000 – 7 000 000 Ft




154

155

89

156

90

89.

90.

PITTNER OLIVÉR (1911-1971)

NAGY IMRE (ZSÖGÖDI) (1893-1976)

Napfényes utca, 1939

Zsögöd, 1925



Jelezve jobbra lent: Pittner 939.

Jelezve balra lent: Nagy Imre Zsögöd 1925

Kezdő ár: 320 000 Ft / 1 049 EUR

Kezdő ár: 2 400 000 Ft / 7 869 EUR

Becsérték: 600 000 – 900 000 Ft

Becsérték: 3 500 000 – 4 500 000 Ft



157

91.

Az 1900-as évek elején francia és magyar festőtársaitól eltérően sem az akt, sem a

91

csendélet nem keltette fel Pór Bertalan érdeklődését. Figyelmét kezdetektől fogva főleg PÓR BERTALAN (1880-1964)

a portrék és a tájképek kötötték le. Korai arcképein Rembrandt festészetét felidézve, még

Árnyas folyópart, 1909

mély-barna és vörösben játszó árnyalatok a jellemzőek. A Nyolcak tagjaitól eltérően az

Olaj, vászon, papírlemezen, 48,5x63 cm

1905-1910 közötti időszakban egyáltalán nem tartózkodott Párizsban. Két éves ottlét

Jelezve jobbra lent: Pór B. 1909

után 1903-ban visszatért Magyarországra. Stílusában így nem az új francia jelenségek közvetlen hatása hozza meg a változást, hanem Berény Róbert friss, energikus szemé-

Kezdő ár: 6 500 000 Ft / 21 311 EUR

lyisége, valamint könnyed, a fauve-ok által „megfertőzőtt” modora. A fiatal művésszel Pór hosszabb tanulmányutat tett 1907-ben Itáliában. Két hónap alatt bebarangolják az

Becsérték: 12 000 000 – 15 000 000 Ft

egész félszigetet, ahol Pórra elsősorban Giotto művészete gyakorol nagy hatást. A hos�-


szú tanulmányút azonban minden bizonnyal nagy hatással volt a festészetére, mert az 1908 után készült tájképein – mind az ecsetkezelésben, mind a színhasználatban – Berény és a Fauve-ok erős hatása fedezhető fel.

Kiállítva és reprodukálva: •Best of Mű-Terem.

Az 1909 és 1910 körül készült tájképeivel Pór először, 1911-ben a Könyves Kálmán Sza-

Mű-Terem Galéria, Budapest, 2007. 91. oldal

lonban rendezett egyéni kiállításán állt a nagyközönség elé. „A későbbi évekből néhány

•A Nyolcak. Centenáriumi kiállítás.

színesebb arckép és sok-sok szép tájkép, felvidéki erdőrészlet van itt, köztük egynéhány

Janus Pannonius Múzeum, Pécs,

igazán elsőrangú erővel és színesen, meglátott munka.” – írja Fémes Beck Vilmos a tárlat

2010. december 10. – 2011. május 1.,

kapcsán a Nyugatban. A kiállítás katalógusának tanúsága szerint a festő több mint har-

katalógus: 329.

minc ilyen tájképe szerepelt, mely egyértelműen jelezte a műfaj jelentőségét akkori művészetében. Sajnálatos tény, hogy a tárlaton szereplő, Vágyódás tiszta szerelemre című képe körül kirobbant botrány miatt a sajtó keveset foglalkozott a tájképeivel. Az azonban mindenképpen Pór előnyére vált, hogy a vita a közönség figyelmét mind a festőre, mind a Nyolcak újszerű piktúrájára terelte, és az abban rejlő értékek felfedezésére: „Bizony sok

gyönyörűségtől elesnek Önök, mikor ennyire közömbösen haladnak el a különcködésnek tetsző képek előtt. Az új megértések gyönyörűségeitől, ami mégis csak a legintenzívebbje s leg-önökhöz-méltóbbja volna a műélvezetnek. A művészet nem állhat meg egy szakában az Önök kedvéért, talán azon legegyszerűbb ok miatt sem, hogy amíg a gyerek fülének édes gyönyörűség a prím meg a szekund összecsengése, addig az émelygősség bántó és kelletlen érzését kelti bennem s szükségét érzem a disszonanciáknak. Új emberek jönnek, akikben az első tapogatózások idejével elraktározódnak a régi értékek, s akik kegyelettelen taposnak rájuk, hogy felibök állván hirdessék a maguk igéit. ... S Pór Bertalantól higgyék el, bizalommal várhatják az új igéket.” – olvasható ugyancsak a Nyugatban Tersánszky Józsi Jenő tollából. Pór Bertalan: Fények a folyóparton, 1909, magántulajdon

Pór zömében Kassa környékén és a Szepességben festett tájképein a „fellazított színfol-

tok kékben-sárgában zöldben vibrálnak a vásznon. A mű szerkezeti felépítése, a tájrészlet kivágata, az oldott festőiség Cézanne tájkompozícióira és a fauve mesterek ecsetkezelésére egyaránt utalnak.” – összegzi Passuth Krisztina Pór tájképeinek jelentőségét. Feszes kompozícióit azonban nem a vadak dekoratív szemlélete határozza meg, sokkal inkább a kép belső szerkezetének festői eszközökkel történő megragadása jellemző rájuk. Jelen képünk is e törekvés kivételesen szép példája, ahol az egymásra rétegződő színfoltok éles kontrasztja, valamint a folyópart vonalának és a középteret lezáró híd motívumának ékszerű alakzata a Pórra jellemző markáns, erőteljes festői összhatást eredményezi. Ez az erőteljes piktúra a Nyolcak egyik legjelentősebb tájképfestőjévé avatja a festő személyét, s a Nyolcak tájképfestészetének egyik pompás darabjává az itt bemutatott művet. Nem véletlen tehát, hogy jelen festményünk a 2010-ben megrendezett Nyolcak centenáriumi kiállításon a korszak tájképfestészetének egyik reprezentáns darabja volt. Kaszás Gábor

160

161

92

93

92.

93.

Csempekép virágcsendélettel, i., Zsolnay, 1898

Csempekép virágcsendélettel, ii., Zsolnay, 1898

Dekorterv: Rippl-Rónai József

Dekorterv: Rippl-Rónai József

Préselt, világos barnás keménycserép csem-

Jelzés: A csempe hátoldalán, masszába pré-

A hátoldalon a kép egykori keretezésének

Préselt, finomított összetételű, barnás-vö-

Jelzés: A csempe hátoldalán, a masszába pré-

pe, (sokszorosított gyári késztermék), előlap-

selt, bemélyített gyári jelzés, öt templomto-

(fémtartók?) nyomai láthatóak.

röses kőcserép csempe (sokszorosított gyári

selt belső négyzetben, átlósan elhelyezett,

ján színtelen máz alatt, magas-tüzű színes

rony ábrája, alatta két sorban „Zsolnay Pécs.”

késztermék), előlapján színtelen máz alatt,

kidomborodó gyári jelzés, öt templomtorony

mázakkal, kézzel festett.

felirat. A sima előoldalra festett kép bal oldali

magas-tüzű színes mázakkal, kézzel festett.

ábrája, alatta két sorban „Zsolnay Pécs.” fel-

Méret: 17,3x17,3x2 cm

alsó részén (a környezet

Méret: 17 x 17 x 2,5 cm

irat. Az előlap sima felületére festett kép bal

Kezdő ár: 2 200 000 Ft / 7 213 EUR

kék mázával részben fedve) Rippl-Rónai kéz-

162

Kezdő ár: 2 200 000 Ft / 7 213 EUR

oldali alsó részén Rippl-Rónai kézzel rajzolt

zel rajzolt jelzése, szembefordított, felső ívvel

Becsérték: 4 000 000 – 7 000 000 Ft

jelzése, szembefordított, felső ívvel összekö-

Becsérték: 4 000 000 – 7 000 000 Ft

összekötött RR monogram.


tött RR monogram.


163

Rippl-Rónai József, 1887. H. Chillier felvétele. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár

164

A korabeli lakásokat díszítő festmények kedvelt és kedves témája, a virágcsendélet rendhagyó módon fénylő mázakkal festett, kicsiny csempéken jelenik meg. A korabeli nézők számára különösnek tűnhetett a motívumok előadásmódja is. Az I. csempe képen az erőteljes kék háttér máz egymás fölötti máz foltjai vibrálnak, a sárga váza felső részéből elágazó vöröses szirmú virágok, és a bozontos zöld levelek kontúrrajza vaskos és egyenetlen. A másik csempén a kék vázába tett, krizantém-szerű virágokat ábrázoló kép színezése visszafogottabb, csupán jelzésszerű, de ugyanolyan eleven a reszkető kontúrvonalak, és a lazúrosan felvitt színes mázak játéka. Mindkét csempe festésmódja szokatlanul „szabados”, hiszen a 19. századi, megbecsülten bekeretezett porcelánképek az egyenletes felület finom árnyalataihoz szoktatták tisztelőiket. Rippl-Rónai viszont olyan hatásokkal játszik, amelyet éppen a magas hőfokon kiégő, testes kerámia mázak viselkedése

kínál fel, – az anyagszerűség maga érvényesül. A Párizsból Pécsre érkező művész a modern „stúdió” kerámia első művelőinek merész, szemléletváltó kísérleteit folytatja Zsolnay Vilmos gyárának művészeti műhelyében. Azon tapasztalatok alapján, amit még Franciaországban szerzett, a Nabis művészcsoport tagjaként, Vouillard barátjaként, a (pontosan nem azonosított) párizsi kerámiai műhelyben, ahogy ő nevezte „laboratóriumban”. Az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozott, 1897-ben készített Caroussel csempekép tanulságait fejleszti tovább a Zsolnay gyárban (IM ltsz.: 9569; MNG 1998., katalógus: 214.). Korszakalkotó művének, a gróf Andrássy Tivadar budai palotája számára 1897-től tervezett teljes ebédlő berendezéséhez tartozó étkészletet Rippl-Rónai a Zsolnay gyárban valósította meg. A legelsőként „XI. 1897” dátummal kivitelezett tányér a Zsolnay Kulturális Negyedben, a Gyugyi gyűjteményben látható, - érdekes módon

a most bemutatott csempékhez hasonló körvonalakkal, mázfoltosan festve (Gyugyi, 2006., 282. kép). A pécsi Janus Pannonius Múzeum állandó Zsolnay kiállításán szerepelnek a további, különböző tányértervek (részben a későbbi években kivitelezett) megvalósításai, Rippl-Rónai más datált, aláírt műveivel együtt (Lásd: MNG 1998., katalógus: 224-230). Matyasovszky Zsolnay Margit emlékirata is megemlékezik arról, hogy „Ezekben az években hosszabb időt töltött otthonunkban Rippl-Rónai, aki Andrássy gróf számára tervezett egy étkészletet. A készleten kívül néhány kiváló dísztárgyat festett, és ő indította meg a szecessziós virág alakú csészék és vázák sorozatát. Kerámia lapon örökítette meg nagyatyánk (azaz Zsolnay Vilmos) képmását. Különösen érdekes munkája a Farkasné fest című portré. Farkas Gyuláné hosszú éveken át volt a női festészet vezetője.” (Emlékirat, 185. oldal, MNG 1998., 474. oldal, 1. kép) Igen, a tányér-festő asszonyt ábrázoló

kép a decor-tervek végső, „profi” kivitelezőjét örökíti meg az utókor számára. Rippl-Rónai József és a Zsolnay gyár művészetének kapcsolata mindezen ismeretek mellett sem tárult még fel a maga teljességében, - ezt segítenek tisztázni ezen az aukción szereplő, ez ideig ismeretlen, lappangó csempe-képek is. Azt a véleményt erősítik, hogy nem csupán egy arisztokrata megrendelésének teljesítése volt e kapcsolat legfontosabb eleme, hanem az iparművészet megújításának szándéka, - mindkét fél részéről. Rippl-Rónai 1897 novemberében „toppant be” a gyárba, ahol Zsolnay Vilmos megkülönböztetett figyelemmel fogadta, fiával, Miklóssal együtt. Már egy korábbi levélváltás alkalmával, július 14-én kelt soraival örömét fejezte ki, amiért „… becses látogatásával itt Pécsett meg fog tisztelni és alkalmam lesz különböző érdekes, új, technikákat hitelesen megmutathatom, melyek egész új irányt al-

Rippl-Rónai József: Farkasné tányért fest, 1897-98 Kerámiakép, Janus Pannonius Múzeum, Pécs

Caroussel, 1987. Kerámiakép, Párizs

165

Rippl Rónai József: Virágcsendélet, színes litográfia, Magyar Nemzeti Galéria

A rajzok és a kerámiák kapcsolatát ezek a csempék is „bizonyítják”. A két csempekép grafikai párhuzamait a Magyar Nemzeti Galéria 1998. évi Rippl-Rónai gyűjteményes kiállításának katalógusában is megtalálhatjuk. Azt, hogy e motívumok mikor foglalkoztatták a művészt, a különböző események kapcsán alkalmazott nyomdai kivitelezésű változatok dátumai bizonyítják. A Nemzeti Szalon 1897. december 8-án nyíló, és a Merkur palotában 1902. december 13-án nyíló Rippl-Rónai kiállítás plakátjain (lásd: MNG 1998., katalógus: 186. és 187.) is találhatunk rokon motívumokat, de pontos analógiák is léteznek. Pohárba, vázába tett virágcsokor, az elágazó levelek közt nyíló virágok, Rippl különböző grafikáin is feltűnnek.

kotni alkalmasnak látszanak.” (MNG RRJ Critikák 5118/I. 70, 71.). Az elkövetkező hónapok során a vendég-művész úgy érezte, hogy az „artisticus vezetésbe” is be kívánják / akarják vonni. Testvére, Ödön óvta is a túlzott reményektől. Az egymásra ható újítás feladata, folyamata azonban nem is lehetett olyan egyszerű,

Az I. számú csempekép kompozíciója a Pesti Vigadóban, 1899. március 5-én rendezett Újságíró bál meghívójának hátoldalán látható kis formai és színezési változtatással. (Lásd: MNG 1998., katalógus: 183., 436 oldal, A Budapesti Újságírók Egyesületének báli meghívója I-II. 1899. Színes litográfia, papír, 170 x 210 mm.

amint még egy 1898 május 5-én kelt feljegyzésében gondolta: „A festő és szobrász világ álljon talpra az iparművészet érdekében. Hiszen csak arról van szó, hogy üres óráikban egy-egy gondolatot adjanak, egy kis rajzot, egy kis utasítást a mesterembernek.” (MNG Critikák I., 1898. május 5.)

MNG Grafikai Osztály, ltsz.: 1931-2151, 1931-2152.) A II. számú csempére festett kompozíció a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében őrzött ceruza és akvarell „tervrajzon” (208 x 330 mm, ltsz.: 1933-2487), valamint színes litográfia kivitelezésben az 1900. évi párizsi világkiállítás menükártyáján is szerepel, amint ezt a Magyar Nemzeti Galéria 1998. évi gyűjteményes Rippl-Rónai kiállítás katalógusának 184. és 185. tétele mutatja. Szabó Katalin tárgyleírása a kiállított krémszínű és vörös alapú litográfiák mellett, a narancs-, illetve ibolyaszínű alapú változatokat is említi (MNG ltsz.: 1900-784-787); közli, hogy a papíron megjelenő teljes sorozatot Genthon István az 1899. évre datálta. Hoffmann Edit találó sorait is idézi, mely szerint Rippl „…mindig más és más színekkel próbálgatva, hol csak a színt nyomtatva, hol csak a kontúrt, új és új hatásokat csal ki ugyanabból a tervezetből. (Hoffmann 1931., 403. oldal).” Sajnos, Rippl-Rónai csempeképek nem kerültek „gyártásba”, a Zsolnay gyári Decor könyvekben hiába keressük e mo-

tívumokat. Igaz, a virág-, és tulipán alakú tárgyak Façon könyvi rajzai mellett sem találjuk Rippl-Rónai nevét - sajnos, az általa felvetett, a vázlatain szereplő motívumokat tovább alakító gyári művészek nevét sem. Azonban jelenléte, szemlélete, szavai és tettei nem múltak el nyomtalanul, beépültek a pécsi művészeti műhely szellemiségébe. Az együttműködés munkamódszerét, napi részleteit nem ismerjük. Nem tudhatjuk, a „virág-alakú” formák készítésénél, és Zsolnay Vilmos máz-laboratóriumában mit tett Rippl-Rónai. Megfogta-e az ecsetet, vagy csak a festőmester kezét, akár csak ezen csempék, vagy az Andrássy szerviz első tányérjának megfestésekor. Azonban bizonyos, hogy a jelenlétével, szavaival is irányított. A művészi és technikai megújulásra mindig is törekvő, 1898-tól az új művészeti irányba forduló Zsolnay műhelyre folytonos, folyamatos hatást gyakoroltak az anyag kifejező képességét pártoló ideái. Megvalósította, amiről még 1898 márciusában Radisics Jenőnek szóló levelében írt: „majdnem össze kell házasodni az artistnak az

Tál, 1898. Porcelánfajansz, Rippl-Rónai József dekorterve alapján

artisannak, okvetlenül meg kell egymást jól érteniük, ha szép és összhangzatos dolgot akarnak teremteni.” (Iparművészeti Múzeum Adattára, 16/1898.) Még reméljük, a múltnak feneketlen kútjából előbukkannak még a közös munkálkodás rejtett adatai és akár apró, de meghatározóan lényeges művek, amint most is történt e két csempeképpel. Csenkey Éva

95

94

94.

95.

RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861-1927)

KORNISS DEZSŐ (1908-1984)

Zsolnay tányérterv (kék-sárga)

Cím nélkül


Zománc, karton, 26x28 cm

Jelezve jobbra lent: RR

Hátoldalon Korniss Dezsőné attesztjével: Korniss Dezső alkotása.

Kezdő ár: 800 000 Ft / 2 623 EUR

Korniss Dezső hagyatékából eladva. Korniss Dezsőné

Becsérték: 1 500 000 – 2 000 000 Ft

Kezdő ár: 450 000 Ft / 1 475 EUR

Estimated value: 4 918 – 6 557 EUR Becsérték: 700 000 – 1 000 000 Ft Estimated value: 2 295 – 3 279 EUR

168

169

96

97

96.

97.

FERENCZY NOÉMI (1890-1957)

PATKÓ KÁROLY (1895-1941)

Hazatérő lányok, 1956-1957

Téglaégető (Olasz gyárudvar), 1930 körül

(Gobelin terv)

Akvarell, gouache, papír, 51x66 cm

Akvarell, pauszpapír, 37,5x39 cm

Jelezve balra lent: Patkó

Jelzés nélkül Kezdő ár: 2 400 000 Ft / 7 869 EUR Feltehetőleg kiállítva:

Kezdő ár: 350 000 Ft / 1 148 EUR

Becsérték: 600 000 - 800 000 Ft

Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft

•Enit-díj 1943. (Magyar művészek olasztárgyú képei).


Nemzeti Szalon, Budapest, 1943. április 17-26., katalógus.129. (Téglaégető címmel)


170

171

98

99

98.

99.

KÖRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁR (1863-1920)

POLL HUGÓ (1867-1931)

Végtelen tenger (Korzika)

Kikötő


Pasztell, vászon, 80x105 cm

Jelezve jobbra lent: KKA monogram

Jelzés nélkül

Jelezve balra lent: Bastia Corsica Kezdő ár: 400 000 Ft / 1 311 EUR Kezdő ár: 180 000 Ft / 590 EUR

Becsérték: 800 000 – 1 000 000 Ft Becsérték: 350 000 – 550 000 Ft



172

173

100. ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941) Trecento város, 1930 Tempera, lakk, falemez, 96x99 cm Jelezve jobbra lent: Aba Novák Jelezve hátoldalon: (1930) ABA-NOVÁK VILMOS: Budapest II. Margit körút 54. V. em. Műterem Kezdő ár: 20 000 000 Ft / 65 574 EUR


Kiállítva: •XVII. Esposizione Biennale Internazionale d' Arte. Venezia, 1930. katalógus: Ungheria 34. (Citta trecentesca) •A Római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek első kiállítása. Nemzeti Szalon, 1931. május-június, katalógus: 70. (Citta trecentesca)

Aba-Novák Vilmos: Subiaco, 1930 magántulajdon

174

Ösztöndíj Itáliában Aba-Novák Vilmos a Római Magyar Akadémia kurátorának, Gerevich Tibornak a meghívására 1929-31 között töltötte ösztöndíjas éveit a Collegium Hungaricumnak otthont adó, Borromini által tervezett római palotában, a Palazzo Falconieriben. Az esztendők folyamán csaknem az egész félszigetet bejárta, felkereste „... Olaszország fontosabb művészeti vidékeit, láthatta Giottót Assisiben és Firenzében, Piero della Francescát Arezzóban, Signorellit Orvietóban, egy nyarat töltött Perugiában, az ottani fiatal művész és művészettörténész kolóniával együtt, egy másik nyáron Patkó Károllyal a dél-olasz tengerparton dolgozott.” (Gerevich 1941, 363.). Aba-Novák figyelmét pályatársaihoz hasonlóan elsősorban az antik és középkori építészet alkotásai kötötték le, valamint nagy hatással voltak rá a trecento és quattrocento mesterek nagyszabású freskócik-

lusai is. Eljutott a legtávolabbi területekre, így az ókori és középkori emlékekben igen gazdag Szicíliába, utazásának főbb állomásai: Palermo, Monreale, Cefalu, Girgenti és Siracusa voltak, de egyaránt járt Taorminában és Agrigentoban. A kora reneszánsz munkák mellett leginkább az ókeresztény és koraközépkori művészet emlékei érintették meg, a korabeli bazilikák és baptisztériumok reprezentatív mozaikdíszítésének élménye meghatározták későbbi, az 1930-as évek során festett monumentális alkotásait is.

A veduta-sorozat Utazásai során elsősorban benyomásokat gyűjtött, élményeit vázlatfüzeteibe vetett ceruzarajzokon és friss akvarellvázlatokon örökítette meg, melyek alapján egész festménysorozatot készített a magaslatokra épített erődítményekről, a hegyi városokról, tengerparti ki-

kötőkről és halászfalvakról. „Művészi problémáinak megoldásához legszívesebben architektúrás, hegyes olasz tájat választ” – szögezte le Gerevich Tibor az ösztöndíjasokat ismertető tanulmányában. (Gerevich 1931, 196.) „A hegyen emelkedő vagy dombra kúszó középkori olasz városok – Perugia, Assisi, Subiaco – egyszerű, tömeges épületeikkel, szilárd falaikkal kitűnő alkalmat adnak művészi elvei megvalósítására.” Aba-Novák szenvedélyévé vált a városok titkainak kutatása, az architektonikus formák, és festői faktúrák iránti fokozott érdeklődés nagy hatással volt új stílusának kialakítására is. Vázlatai alapján, 1930 folyamán – már római műtermében – a hegy-vidék műemlékekben gazdag városairól és a tengermellék festői halászfalvairól sötét alapú, színes-rajzos részletekkel élénkített temperafestmények egész sorozatát készítette el. 1931 februárjában az Ernst Múzeumban rendezett kiállításon ismerkedhetett meg a közönség az ösztöndíjas

évek alatt, 1928-30 között készült képekkel. A tárlat kapcsán Ybl Ervin a Magyar Művészetben, Farkas Zoltán az Új Szín című folyóiratban méltatta Aba-Novák művészetét, külön kiemelve az olasz vedutákat, melyekről mindketten nagyszámú reprodukciót közöltek. E sorozaton belül is önálló egységet képeznek az 1930-ban falemezre festett, közel négyzet alakú, nagyobb méretű alkotások – Cefalu, Szicíliai város, Tengerparti város, Umbriai város –, ez utóbbinak egy változata a művész Trecento város című alkotása. Közös jellemzőjük a madártávlatból ábrázolt, síkba transzponált kompozíció, a freskószerű monumentalitás mellett a könnyedség érzetét keltő részletgazdagság.

Technikai kísérletek Aba-Novák Vilmos Trecento város (Citta trecentesca) című festménye szerepelt

az 1930-as Velencei Biennále magyar anyagában, valamint azon az 1931 májusában, a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításon, amelyen a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak Itáliában készült alkotásait mutatták be. Budapesten az újabb temperaképek – a veduta sorozatból például a Subiaco, vagy a Szicíliai középkori város – mellett a művész kiállította korábbi olajfestményeit (Musica in piazza, Civita vecchia) is. Aba-Novák ugyanis elsőként hasznosította a jó barát Patkó Károly temperakísérleteinek eredményeit – melyek célja a reneszánsz freskók világosságának és matt színeinek elérése volt –, az olajtechnikáról fokozatosan tért át a temperára, képeit vászon helyett ezután alapozott falemezre festette. A korábban alkalmazott tónusfestészetről, mely a színek különböző világosságú fokozataira és az egymást kiegészítő színek szabályaira épül, áttért a valőr festésre, s a színeket ettől kezdve nem egymáshoz, hanem a homogén

szürke alaphoz mérte. Képünk ennek az átmeneti periódusnak érdekes példája, mely első pillantásra vékonyabban festett olajképnek tűnik. A talány feloldását maga Aba-Novák adja: a mű hátoldalán a technikát temperának határozza meg, melyet alkoholban oldott mastixszal lakkozott le. A Trecento város tehát már az új anyaggal és technikával, annak minden lehetőségét kihasználva készült. A törlőrongy és szivacs használata igen szép és izgalmas, festői felületeket eredményezett, melyek az egységes lakkréteg alól is előtűnnek. A kompozíció különleges darab, mely betekintést enged egy művész műhelymunkájába, „vegykonyhájába”. Az átmeneti technika csak megerősíti, hogy a Trecento várost a reprezentatív veduta sorozat egyik első, kísérletező darabjaként tarthatjuk számon.

Zsákovics Ferenc

101

102

101.

102.

ISMERETLEN FESTŐ

BARABÁS MIKLÓS (1810-1898)

Lány gyümölcskínálóval, 1857

Maszák Miklós portréja (A művész unokája), 1887



Jelzés nélkül

Jelezve jobbra középen: Barabás M 1887

Kezdő ár: 500 000 Ft / 1 639 EUR

Kezdő ár: 800 000 Ft / 2 623 EUR Oeuvre-jegyzék: 2383.

178

Becsérték: 1 000 000 – 1 400 000 Ft

Becsérték: 1 500 000 – 2 400 000 Ft

•In: Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza.



Szerk.: Bíró Béla, Erdélyi Szépmíves Céh, 1944.

179

103

103.

104

ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941) Katonák az erdőben, 1917 Olaj, papírlemez, 47,5x36 cm Jelezve balra lent: Aba-Novák 17 Glitt. Kezdő ár: 1 600 000 Ft / 5 246 EUR


Reprodukálva: •Molnos Péter: Aba-Novák. Népszabadság Könyvek, Budapest, 2006., 11. oldal

104. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919) Csavargó Olaj, vászon, 55x30 cm Jelezve jobbra lent: Mednyánszky Kezdő ár: 2 000 000 Ft / 6 557 EUR


180

181

105.

105

MARKÓ ANDRÁS (1824-1895) Firenze látképe, 1874 Olaj, vászon, 85,5x122,5 cm Jelezve jobbra lent: And. Marko 1874.

Kezdő ár: 5 500 000 Ft / 18 033 EUR

Jean-Baptiste-Camille Corot: Firenze látképe a „De Boboli” parkkal, 1834. magántulajdon


Alessandro la Volpe: Taormina az Etnával a háttérben, 1862. magántulajdon

2014-ben egy festői toszkán faluban, Seravezzában a Mediciek várkastélyában rendeztek egy nagyszabású kiállítást, amely a Le Vie del Sole, azaz a Nap útjai címet kapta, és a Scuola di Staggia, vagyis a Staggiai Iskola művészeinek munkásságát dolgozta fel, amelynek tagjai közé sorolják ifj. Markó Károlyt és Markó Andrást is. A Scuola di Staggia, mely nevét egy másik toszkán várkastélyról, a Castello di Staggiáról kapta, már egy ideje fontos szerepet játszik a 19. századi itáliai festészet történetében, egyfajta összekötő kapocsként funkcionál a klasszikus, 17. századi alapokon álló tájfestészet és a modern, olasz plein air piktúra között. A kiállítás is ebben a szellemben helyezte el időben és művészi felfogásban a Scuola di Staggiát a barbizoniak és a macchiaiolik, avagy az olasz „proto-impresszionisták” közé. Ezen túl az iskola egyfajta előzményeként megjelent a kiállításon az a részben klasszikus, részben már romantikus tájfestészeti tradíció is (többek között Guiseppe Bezzuoli és id. Markó Károly műveivel), amelyhez képest a „staggiaiak”, tehát ifj. Markó Károly, Markó András, Alessandro La Volpe, Lorenzo Gelati, Carlo Ademollo, Emilio Donnini, Curio Nuti és Serafino De Tivoli egyfajta új és friss, természet közeli művészetet hoztak létre. Az elődök és a hagyományok kapcsán azt is érdemes megjegyezni, hogy az Itália különféle területeiről származó festőket elsősorban az kötötte össze, hogy id. Markó Károly firenzei festőiskolájába jártak.

184

185

Markó növendékei közül a második Markó-fiú, András élete és művészete egészen szorosan összefonódott a kiállítás helyszínével, Seravezzával. Markó András egyik leghíresebb és legsikeresebb műve ugyanis a Hazatérés a seravezzai vásárból címet viseli, amelynek több, nagyméretű verziója is ismert az 1850 és 1876 közötti időszakból. A művész talán azért is festette meg gyakran a Viareggióhoz és a Ligur tengerparthoz közel eső, szép fekvésű, hegyvidéki falut, mert innen származott a felesége is. A vásárból hazatérő és állataikat terelő egyszerű, falusi emberek Markó egyik legkedvesebb témájává váltak az évek során. Talán ezért is bukkan fel egy szamarat hajtó parasztember még Firenze látképén is, amely szellemiségében egy másfajta kulturális hagyományhoz, a veduta-festészethez kapcsolódik. A régi és az új, a klasszikus és a modern, az emelkedett és a földközeli kultúrák összekapcsolódásának ábrázolása azonban a Scuola di Staggia művészeinek egyik ikonikus témája. Többen, köztük Markó András is festettek például olyan képet, amelyen régi, romos, római vízvezetékek mellett bukkannak fel állataikat itató és lábukat áztató, hétköznapi pásztorok.

Markó András és a Scuola di Staggia művészete kapcsán is kiemeli a szakirodalom, hogy igyekeztek közelebb kerülni a természethez, és megkíséreltek elszakadni a korábban domináns, idilli, árkádiai tájfestészettől. András ezen túl leginkább abban tűnt ki társai közül, hogy nagy szeretettel és műgonddal ábrázolta az állatokat, és apjához hasonlóan vonzódott a sziklás, magashegyi tájakhoz. A mesterien megfestett firenzei tájképe is a régi és az új, a fenséges és a reális határán egyensúlyozik. Egyértelműen épít a 18. századi itáliai veduta-festészet tradíciójára, a kép főhőse azonban mégsem a reneszánsz város a dómmal, a campanilével és a Palazzo Vecchióval, hanem a városszéli vadregényes táj, és azon belül is az út szélén üldögélő csinos parasztlányok csoportja, akik mellett egy szamarat hajtó parasztlegény baktat el komótosan. A firenzei látkép festésmódját is az apától tanult minuciózus aprólékosság jellemzi, miközben András színei a plein air igézetében már egy fokkal ragyogóbbak, és a festő nagyobb szerepet szán a szinte természetesnek ható napfénynek is. A legszebben azonban talán az jelzi a generáció- és szemléletváltást, hogy amíg az apától Toszkána Habsburg nagyhercege vásárolt az 1850-es években, addig András művei az új olasz király, II. Viktor Emmánuel tetszését nyerték el, aki a Szénégetők című kompozícióját meg is vásárolta 1861-ben.

Kaszás Gábor

186

106

107

106.

107.

BÁLINT ENDRE (1914-1986)

TEVAN MARGIT (1901–1978)

Figura aurával, 1949

Charlotte (Kalapos hölgy), 1935

Olaj, monotípia, papír, 22x14 cm

Sárgaréz, fa talapzaton, Magasság: 55 cm

Jelezve jobbra lent: Bálint 49

Jelezve talapzaton: Charlotte 1935 Kiállítva és reprodukálva:


•Vajda Lajos és Bálint Endre művei.

Kezdő ár: 1 200 000 Ft / 3 934 EUR

Mű-Terem Galéria,


188

Budapest, 2002. október 11. – november 8., katalógus: B.11.


189

108

108. GUSZTÁV MIKLÓS (1888-1967) Derű, 1936 (1963-as öntvény) Bronz Magasság: 50,5 cm Jelezve a talpazaton: g. miklos 63 3/4 és a Ciselure d'Art d'île de France (CAI) öntöde jelzése Kezdő ár: 2 800 000 Ft / 9 180 EUR


A szobor készítésének idején Miklós Gusztáv Gustave Miklosként élt és dolgozott egy nem különösebben ismert francia kisvárosban, Oyonnax-ban, a svájci határ közelében. Oyonnax-ban amúgy jelenleg is látható egy kiállítás Miklós műveiből, és az élete végén visszavonultan élő és kiállításokon nem is szereplő művész munkái az utóbbi években a Christie’s és a Sotheby’s árverésein is felbukkantak. Miklós 1939-ben költözött Oyonnax-ba, ahol az École Nationale Professionnelle des Matières Plastiques akkor alapított művészeti iskolájában dolgozott, 1950-ben pedig végleg felszámolta párizsi műtermét is. Részben ennek tulajdonítható, hogy a korábban igen elismert művész munkássága egy időre a feledés homályába burkolózott. Idén viszont kalapács alá került a Sotheby’s-nél Miklós egyik monográfusának, Félix Marcilhac-nak a gyűjteménye több fontos Miklós-szoborral, a Christie’s-nél pedig éppen az 1936-os Derű egy poszthumusz öntvénye bukkant fel, amelyet Miklós özvegye autorizált a művész halála után. A mi öntvényünk viszont még a művész életében készült egy négy darabos sorozat harmadik elemeként a nagy sikerű és nagyméretű Derű kisplasztikai verziójaként a művész által autorizálva. Miklós mai helyét az európai szobrászaton belül jól jelzi, hogy néhány éve a művész egyik első ismert szobra, az 1927-es Fiatal lány majdnem két millió dollárért talált magának új tulajdonost.

A Fiatal lány azon az 1928-as párizsi egyéni kiállításon is szerepelt, ahol Miklós először mutatkozott be szobrászként a patinás Galerie de la Renaissance-ban. Miklós megbecsültségét jelzi, hogy egy évvel később, 1929-ben egyik alapító tagja lett a francia art deco egyik legjelentősebb művészeti egyesületének, az Union des Artistes Modernes-nek. Az egyesület az 1937-es párizsi Világkiállításon önálló pavilont is kapott, ahol Miklós több szobra is szerepelt, köztük maga a Derű is, amely az art deco vizuális kultúrájára jellemző módon számos művészeti hatást egyesít magában, de ezt igen elegánsan és harmonikusan valósítja meg. Miklós maga is egyfajta modern uomo universale volt, hiszen Budapesten iparművésznek tanult, majd 1909-ben Párizsba utazott, ahol festészeti tanulmányokat folytatott La Fauconnier és Metzinger magániskolájában, az Académie de

Csáky József: Kilenc múzsa, 1963-65, magángyűjtemény

la Palette-ben, ahol barátja, Csáky József is megfordult. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy Miklós az 1913-as Salon des Indépendants-on is szerepelhetett, ahol kubista festményeket állított ki. Az Első világháborúban a francia idegenlégióban szolgált, Görögországban és Törökországban is harcolt, a háború után pedig Csáky közvetítésével Jacques Doucet-nak dolgozott, különféle dísztárgyakat tervezett az art deco egyik leghíresebb összművészeti alkotása, a Studio de Neuilly, Doucet gazdagon berendezett villája számára. Miklós fantáziáját dicséri a villában számos kilincs, lámpa, faliszőnyeg, üvegablak, valamint egy hegyikristályból és bronzból komponált lámpa is.

Miklós a Doucet-féle megbízások idején kezdett el intenzíven foglalkozni a szobrászattal, és hamarosan a plasztikában találta meg legfontosabb médiumát. Ismerünk tőle egészen különleges, art deco állatszobrokat is, amelyek izgalmasan egyesítik magukban az orientalizmus áramvonalas kecsességét és a modernizmus geometrikus és absztrakt formanyelvét, de legnagyobb sikereit talán mégis nőalakjaival aratta. Ezek közül az 1927-es Fiatal lány még egyértelműen a kubizmuson átszűrt afrikai művészet hatását mutatja, az 1936-os Derű viszont már sokkal szofisztikáltabb kompozíció. A kecses figura vonalvezetése a szecesszió rafináltan megkomponált alakjait idézi, de leginkább mégis egy gótikus szoborra emlékeztet, miközben az angyali arc egzotikuma is tagadhatatlan. Az ovális arc a markáns orral és a mandulavágású szemekkel akár még Modigliani művészetével is rokonítható, hiszen valószínűleg mindkettőjüket az akkoriban divatos elefántcsontparti maszkok inspirálták. A szobrot a finom formai megoldásokon és a jellegzetes art deco eklektikán túl az teszi kiemelkedő alkotássá, hogy a különféle művészeti hatások éppolyan finoman simulnak egybe, mint a különböző intellektuális impulzusok. A Derű ugyanis leginkább egy nyugati, kardinális erény szobrászi megfogalmazására emlékeztet, miközben egy keleti táncosnő kecsességével egyesíti magában a kihívó erotikát és a mértéktartó bölcsességet, és pontosan azt a belső békét sugározza, amelyet francia megnevezése (la sérénité) is sugall. Kaszás Gábor

191

109

110

109.

110.

MATTYASOVSZKY ZSOLNAY LÁSZLÓ (1885-1935)

FRIED PÁL (1893-1955)

Ülő nő (Párizs, 1914)

Kokottok



Jelezve jobbra lent: M.Z.L.

Jelezve jobbra lent: Fried Pál

Kezdő ár: 440 000 Ft / 1 443 EUR

Kezdő ár: 340 000 Ft / 1 115 EUR

Becsérték: 700 000 – 1 000 000 Ft

Becsérték: 600 000 – 800 000 Ft



Reprodukálva: •Petrovics Elek: Mattyasovszky-Zsolnay László, 1885-1935. Budapest, 1936., 12. kép

192

193

111

112

111.

112.

K. SPÁNYI BÉLA (1852-1914)

MÉSZÖLY GÉZA (1844-1887)

Vízpart

Leány gémeskúttal


Olaj, fa, 27x17,5 cm

Jelezve jobbra lent: K. Spányi B.

Jelezve jobbra lent: Mészöly

Kezdő ár: 500 000 Ft / 1 639 EUR

Kezdő ár: 2 200 000 Ft / 7 213 EUR

Becsérték: 1 000 000 – 1 500 000 Ft

Becsérték: 4 000 000 – 5 000 000 Ft



Aukcionálva:

Aukcinálva és reprodukálva:


•BÁV 20. árverés, 94. tétel •BÁV 62. árverés, 175. tétel

194

195

113

114

113.

196

114.

BENE GÉZA (1900-1960)

SZOBOTKA IMRE (1890-1961)

Lombos fák

Park, 1915-20 között

Olaj, fa, 52x60 cm

Olaj, karton kartonon, 32,5x40 cm

Jelezve balra fent: Bene Géza

Jelezve jobbra lent: Szobotka

Kezdő ár: 1 800 000 Ft / 5 902 EUR

Kezdő ár: 1 800 000 Ft / 5 902 EUR

Becsérték: 3 000 000 – 4 000 000 Ft

Becsérték: 3 000 000 – 4 000 000 Ft



Roger de la Fresnaye: Meulani viadukt, 1912 magántulajdon

197

115.

115

MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919) Tátrai táj Olaj, vászon, 44,5x60 cm Jelezve jobbra lent: Mednyánszky Kezdő ár: 6 000 000 Ft / 19 672 EUR


Mednyánszky László Wolfnerék újtátrafüredi villájában, 1910 körül (Wolfner család felvétele)

Mednyánszky László Wolfnerék újtátrafüredi villájában, 1910 körül (Wolfner család felvétele)

„Öt nap óta vagyok itt, nagyon használt nekem a sok szabadban való tartózkodás. Kint dolgoztam és ismét éreztem a természet éltető hatását. Sok szép őszi hangulat, aranybarna lomb, élénkzöld téli vetés, friss hó a hegyeken. Tegnap itt lent is havazott, künn festettem 2-ig, hideg volt, de szép.”* * Mednyánszky László naplója, 1910. november 30. vasárnap du. 3/4 3, Beczkó

200

201

116

117

116.

117.


KÁDÁR BÉLA (1877-1956)

Bárhölgy

Fátyolos pirosruhás nő

Gouache, pasztell, papír, 61,5x50 cm



Jelezve jobbra lent: Kádár Béla

Proveniencia: •korábban Bedő Rudolf gyűjteményében

Kezdő ár: 1 000 000 Ft / 3 279 EUR

Kezdő ár: 2 000 000 Ft / 6 557 EUR Kiállítva:

202

Becsérték: 1 800 000 – 2 400 000 Ft

Becsérték: 3 000 000 – 4 000 000 Ft

•Kádár Béla emlékkiállítása.


Estimated value: 9 836- 13 115 EUR

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1971. augusztus, katalógus: 77.

203

118

119.

119

MATTIS TEUTSCH JÁNOS (1884-1960) Ülő női alak, 1925 körül Hátoldalon: Figurák tájban Olaj, karton (Hátoldalon: akvarell, kréta) 33x25,5 cm Jelezve jobbra lent: MT Kezdő ár: 4 000 000 Ft / 13 115 EUR


Reprodukálva: •Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Nalors, Vác, 1998., 139. oldal •Preview. Selection from the Kieselbach Gallery’s offer. Kieselbach Galéria, Budapest, 2002., 93. oldal

118.

A festmény hátoldala

GYARMATHY TIHAMÉR (1915-2005) Kör és négyzet, 1963 Olaj, vászon, 45x25 cm Jelzés nélkül Jelezve hátoldalon: Kör és négyzet Gyarmathy 63 XX, 63/36 Kezdő ár: 750 000 Ft / 2 459 EUR


204

205

120.

120

RAFAEL VIKTOR (1900-1981) Modern Ádám és Éva (Férfi és nő), 1927 Hátoldalon: Férfiportré Olaj, vászon, 70x91 cm Jelezve balra lent: Rafael Viktor Bpest. 1927 Kezdő ár: 5 000 000 Ft / 16 393 EUR


Kiállítva: •Az UME (Új Művészek Egyesülete) első budapesti kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1928. február, katalógus: 180. (Férfi és nő címmel) A kép hátoldala

•Ausstellung des Ungarischen „Vereines neuer Künstler”. Künstlerbund Hagen, Wien, 1929. katalógus: 156. (Mann und Weib címmel)

Kádár Béla: Kávéházban, 1920-as évek közepe, magántulajdon

206

Fernand Léger: Vázát tartó, 1924-1927 magántulajdon

Fernand Léger: A munkás, 1920-as évek, magántulajdon

Az 1920-as évek második felében új

1924 és 1926 között tér vissza Magyar-

területekre is átterjedt, így például a

impulzusok érik a progresszív magyar

országra többek között Berény Róbert,

progresszív színház, valamint a filmmű-

piktúrát. A művészeti közéletet ekkor

Kassák Lajos és Bortnyik Sándor. Kas-

vészet területére.

a Nyolcak és a francia posztimpresszi-

sák újra lapkiadásba fogott, Bortnyik

Vaszary János és Csók István körül

onisták hagyományait követő Szinyei

pedig megnyitotta a Műhely nevű ma-

ugyanekkor tehetséges fiatal művészek

Merse Pál Társaság, valamint a KUT

gániskoláját, ahol olyan művészek pallé-

egész generációja nőtt fel a Képzőmű-

csoportosulás már befutott és elismert

rozódnak, mint Victor Vasarely. Kassák,

vészeti Főiskolán. Különösen a fehér

alkotóinak franciás irányultságú művé-

Bortnyik és Berény együttesen forradal-

korszakába lépő Vaszary szabad, a leg-

szete jellemezte. Ezt a közeget frissítet-

masítják a magyar plakátművészetet,

frissebb áramlatokra is fogékony szem-

te fel az emigrációból visszatérő prog-

és tipográfiát. A Bauhaus elveit átvéve

lélete hat elementáris erővel a tanítvá-

resszív művészeink friss szemlélete,

radikálisan új vizuális szemlélet megho-

nyokra. Mindemellett Vaszary szervező

valamint a Képzőművészeti Főiskolán

nosítására törekedtek a vizuális neve-

tevékenységének köszönhetően nem-

Vaszary János körül csoportosuló fiatal

lésben és az alkalmazott műfajokban.

zetközi kiállításokra is eljutottak ezek a

festők új művészete.

Hatásuk ugyanakkor más művészeti

fiatalok. (Rafael 1927-ben fődíjat is kap

207

a Velencei Biennálén) Sőt, mesterük kí-

A Férfi és a nő tökéletesen tükrözi az

sérletet tesz a fiatalok KUT-ba történő

új impulzusokra nyitott festő innovatív

integrálására is. A nyilvánosság előtt

szemléletét. A kompozícióban nemcsak

ekkor teszi meg első lépéseit Bene Géza,

az 1920-as években már klasszicizálódó

Lahner Emil, Peitler István, Klee Zoltán,

kubizmus tanulságaira lelhetünk (külön-

Hincz Gyula, Rafael Viktor, Vaszkó Ödön.

böző nézőpontok együttes alkalmazása,

Első benyomásait, meghatározó élmé-

sűrítése, a formák sematikus, háromdi-

nyeit, Rafael is ebben a közegben szerzi.

menziós geometrikus testekre történő

A korábbi nyergesújfalui művésztelep,

redukálása), hanem a német expres�-

majd rövid iparművészeti tanulmányok

szionizmus másodvirágzására jellemző

után, Vaszary növendéke lett a Képző-

montázsszerű komponálási technikát

művészeti Főiskolán. Ahogy legtöbb pá-

is felfedezhetjük. A festmény színkeze-

lyatársa, úgy Rafael számára is vonzó,

lése, valamint a kontúrok által épp csak

érdekes mindaz, amit ebben az időszak-

jelzett motívumok a francia École d’Paris

ban a nyugat-európai haladó művészet

és az Abstraction-Ceration csoport tag-

jelent. A kubizmus Léger és Ozefant-

jainak törekvéseit tükrözik.

féle hűvös tárgyilagossága, a német

Témáját illetően a Férfi és a nő megle-

Neue Sachlichkeit újszerű narratívája,

pően közel áll Kádár Béla Kávéházban

a Bauhaus képszemlélete, a film mon-

című alkotásához. Ráadásul ez utóbbi

tázstechnikája egyaránt. Mindaz, ami az

festményt a 100% című folyóirat a Férfi

1920-as évek második felében Berlinben

és a nő készültének évében, azaz 1927

és Párizsban felszínre bukkant, szinte

szeptemberében közölte. Kádár képén

azonnal az inspiráció forrásává vált a fi-

az előtérben ülő figurák által keretezett

atal magyar pályakezdő művészek szá-

térben egy metropolisz nyüzsgő élete

mára is.

elevenedik meg, a 20-as évek geomet-

Rafael festészete persze nem csupán

rikus törekvéseit sommázó modorban.

Vaszary nyitott szemléletű oktatása és

Talán épp e kép inspirálhatta Rafaelt

az emigrációból visszatérő progres�-

saját alkotása megfestésére. Míg Ká-

szív alkotók hatására formálódott. Egy

dár egy metropoliszt választ témájául,

1965-ös bejrúti nyilatkozatában maga

addig Rafael motívumai jellemzően ma-

Rafael is utalt rá, hogy az évtized elején,

gyar karakterűek. A két alak válla között

Nyugat-Európában tett tanulmányútjai

húzódó léckerítéstől a gémeskúton át,

során első forrásból ismerhette meg a

a település „aligmodern” ábrázolásáig

korszak jelentősebb irányzatait és al-

(Lovas kocsi – személygépkocsi; sorház

kotóit. (1923-ban Párizsban járt tanul-

– templomba igyekvők együttese) ha-

mányúton, később pedig Münchenben,

zai élményekre, motívumokra utalnak.

valamint

Rómában

A hazai környezethez történő igazodás

folytatott stúdiumokat.) Útjai során

azonban nem jelent visszalépést, nem

személyesen találkozott Kandinszkij-

jelenti a természetelvű festésmódhoz

jal, Picassóval, Braque-kal, Léger-vel és

történő visszatérést, hanem a kor ural-

Kleevel.

kodó, progresszív szemléletén keresztül

ösztöndíjasként

kap formát Rafael e korai főművén. Kaszás Gábor

121

210

122

121.

122.

CSÓK ISTVÁN (1865-1961)

PATKÓ KÁROLY (1895-1941)

Fürdőző Zsuzsanna

Női hátakt

Olaj, fa, 35x27 cm

Tempera, papír kartonon, 87x58 cm

Jelezve balra lent: Csók

Jelezve jobbra lent: Patkó

Kezdő ár: 500 000 Ft / 1 639 EUR

Kezdő ár: 1 600 000 Ft / 5 246 EUR

Becsérték: 800 000 – 1 000 000 Ft

Becsérték: 3 200 000 – 4 500 000 Ft



211

123

124

212

123.

124.

KERNSTOK KÁROLY (1873-1940)

MATTIS TEUTSCH JÁNOS (1884-1960)

Tavaszi táj

Táj fákkal, 1916


Akvarell, papír, 25x30,5 cm

Jelezve jobbra lent: Kernstok Károly

Jelezve balra lent: MT

Kezdő ár: 600 000 Ft / 1 967 EUR

Kezdő ár: 1 600 000 Ft / 5 246 EUR

Becsérték: 1 000 000 – 1 500 000 Ft

Becsérték: 2 400 000 – 3 600 000 Ft

Reprodukálva:



•Majoros Valéria: Mattis Teutsch. Nalors, Vác, 1998., 87. oldal

213

125

125. RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861-1927) Szederkényi Anna írónő arcképe, 1915 Pasztell, papír, 52,5x42 cm Jelezve jobbra középen: Rónai Hátoldalon autográf felirat: Rippl-Rónai Kaposvár 1915 Kezdő ár: 5 000 000 Ft / 16 393 EUR

Becsérték: 8 000 000 – 10 000 000 Ft Estimated value: 26 230 – 32 787 EUR Rippl-Rónai 2011-ben megrendezett kaposvári kiállításának enteriőrfotója, Szederkényi Anna portréjával

Proveniencia: •korábban Korányi Jenő tulajdonában Kiállítva és reprodukálva: •Rippl-Rónai 150’ – 150 éve született Rippl-Rónai József – Emlékkiállítás. „Agóra” Együd Árpád Kulturális Központ, Kaposvár, 2011. augusztus 13 – december 31., katalógus: 178. oldal

Rippl-Rónai József: Karinthy Frigyes, 1925 Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

A háború viszontagságai – Rippl-Rónai internálásának rövid története Paris Anella édesanyja, Lazarine testvére, 1908-ban meghalt. Végakaratának megfelelően legkisebb gyermekét, Anellát, Lazarine és férje, Rippl-Rónai József fogadta örökbe. 1910 tavaszától kezdődően a francia kislány új otthona a kaposvári Róma-villa lett. 1914 nyarán Rippl-Rónai és családja Franciaországba utazott, hogy meglátogassa Anella ottani rokonait. 1. Anella feljegyzései a franciaországi út első pár hetében a rég nem látott művészbarátokkal (a Galimberti házaspárral, Vuillard-ral, Maillollal, Maurice Denis-ékkel) történt örömteli találkozásokról szólnak. A háború kitörésének a híre is itt, Franciaországban, érte őket. Issy-L’Éveque-ben, Anelláék szülővárosában Rippl-Rónait, mint az ellenséges Osztrák-Magyar Monarchia állampolgárát 1914 szeptemberétől 1915 februárjáig internálták. Hazatérése után fáradhatatlan munkakedvvel dolgozott, az életmű jelentős részét alkotó, írókról, költőkről és nőkről festett pasztellportrék sorozatát készítette. Szederkényi Anna írónő portréját is ekkor, a hazatérésének évében festette, amelyről a festmény hátoldalán látható autográf felirat tanúskodik.

214

215

A portré ihletője - Szederkényi Anna írónő Rippl-Rónai társaságot kedvelő emberként, örömmel vett részt kora kulturális életében. Jó barátságban volt a Nyugat köré csoportosuló írókkal és költőkkel. 1911-ben megírt Emlékezéseit is a Nyugat kiadásában jelentette meg. 1923-as Ernst Múzeumbeli kiállításán mutatta be a nagyközönség elé tárt jeles írókról készült portrésorozatát, többek közt Osvát Ernő, Babits Mihály és Móricz Zsigmond képmását. Ernst Lajosnak, ez év októberében, a következőket írta levelében: „Le akarom festeni mindazokat,

akik ezt a viszontagságos kis maradék országunkat naggyá, kultúrájában elismertté teszik." 2. A művész feljegyzéseiből, valamint az életművét feldolgozó írásokból Rippl-Rónai munkamódszerét is megismerhetjük. Alapos megfigyelés után, virtuóz gyorsasággal skiccelte le a modell arcvonásait, tekintetét, jellegzetes kéztartását, majd bársonyos pasztellel, homogén színfelületeket létrehozva töltötte ki a felvázolt vonásokat. Szederkényi Anna (1882-1948) írónő, hírlapíró, Kaposváron kezdte a pályáját. Feltehetően itt szövődött barátság közte és Rippl-Rónai között, amikor az írónő, férjével, Haraszthy Lajos költővel, valamint Göndör Ferenccel együtt, 1906-ban Hárman címmel antológiát jelentetett meg. A könyv borítóját Rippl-Rónai tervezte és rajzolta, bevezetőjét pedig Ady Endre írta. Szederkényi Anna műveiben rendre foglalkozik a nők emancipációjával. Fontosnak tartotta a nők társadalmi szerepvállalását és ő volt az első nő, aki tagja lett a Budapesti Hírlapírók Egyesületének. Műveit elismeréssel díjazták kortársai és kritikusai. Mezőnyárád községében pedig, egykori szülőhelyén, életműve előtti tisztelgésként iskolát neveztek el róla. 3.

A Rippl-Rónai pasztellek finomsága A pasztell rendkívül illékony, sérülékeny anyag és ritka, amikor egy ezzel a technikával létrehozott, majdnem száz éves remekmű felületén nagy mennyiségben marad meg a finom, porózus kréta. 1914-ben, Csukly Károlynak írt levelében 4. Rippl kitér a pasztellek törékenységére és arra, milyen óvatossággal kell bánni ezekkel a művekkel: „Vigyázza-

tok rá! – tartsátok szemmel, soha ne legyen nyirkos levegőben, mindig ott, a hol fűtve van. Soha ne essék le a szögről, amelyen lóg. Éppenséggel soha ne kalapáljatok rajta, még akkor sem, ha hátul a szögek hiányoznának. A pasztellképre úgy kell vigyázni, mint a vaksi szemünkre.” A tulajdonosok megfogadhatták Rippl-Rónai intelmeit, mert Szederkényi Anna írónő arcképe kaposvári kiállítása után, kiváló állapotban kerül újra a nagyközönség elé. Hársfalvi Magdolna

jegyzetek: 1. Paris Anella feljegyzései alapján, in.: Rippl-Rónai emlékkönyv – Paris Anella visszaemlékezései Rippl-Rónai Józsefről. Kaposvár, 2008. 2. MNG Adattár, ltsz.: 20046/1923 3. Szederkényi Annáról bővebben az iskola honlapján is lehet olvasni 4. Rippl-Rónai József levele Csukly Károlyhoz, 1914. január 4. magántulajdon

216

126

127

126.

127.

FRANK FRIGYES (1890-1976)

MOLNÁR C. PÁL (1894-1981)

Női arckép

Mária és Erzsébet találkozása


Tempera, fa, 34x45,5 cm

Jelezve balra lent: Frank Frigyes

Jelezve balra lent: MCP

Jelezve hátoldalon: Frank Frigyes "Női arckép" Kezdő ár: 340 000 Ft / 1 115 EUR Kezdő ár: 240 000 Ft / 787 EUR

Becsérték: 600 000 – 800 000 Ft Becsérték: 400 000 – 600 000 Ft



218

219

128

128.

129

Áttört, gólyás váza, zsolnay, 1905 Forma-és dekorterv: Darilek Henrik Porcelánfajansz, áttört díszítésű, kettős falú test, opak és transzparens eozinmázakkal, gazdag kézi festésű, körbefutó dekor. Fazonszám: 7656 (nehezen olvasható) Magasság: 26 cm Jelzés: Festett, pontkörös, öttornyos márkajelzés Kezdő ár: 1 300 000 Ft / 4 262 EUR


Párdarabja kiállítva és reprodukálva: •Zsolnay - Ungarische Jugendstilkeramik. Österreichisches Museum für angewandte Kunst, Wien, 1986., 107. ábra

129. Kaspó, kakassal és békával, zsolnay, 1900 Formaterv: feltehetően Apáti Abt Sándor Porcelánfajansz, plasztikus díszítmények. Opak és transzparens eozinmázas festés. Magasság: 43,5 cm Fazonszám: 6049 Jelzés: domború körpecsét Kezdő ár: 2 000 000 Ft / 6 557 EUR


220

221

130.

130

MÁRFFY ÖDÖN (1878-1959) Csinszka és barátnője, 1920-as évek második fele Olaj, vászon, 73,5x60 cm Jelezve jobbra lent: Márffy Ödön

Kezdő ár: 6 000 000 Ft / 19 672 EUR


•Oeuvre-jegyzék szám: 2.2.3.5.

Reprodukálva: •Rockenbauer Zoltán: Márffy. Makláry Artworks. Budapest, 2006., 332. oldal

Márffy Ödön: Ticharich Zdenka és Csinszka, 1930 körül, magántulajdon

224

225

Márffy Ödön életének legsikeresebb szakaszát Csinszkának köszönhette. Hosszú agglegény korszakának vetett véget azzal, hogy 1920. augusztusában, 42 évesen feleségül vette Boncza Bertát, azaz Ady Endre özvegyét, a még csak 26 esztendős Csinszkát. Kettejük házassága kiegyensúlyozott kapcsolaton nyugodott, amelynek fókuszába a közös otthon megteremtése került. Csinszka örökségéből megvették Móricz Zsigmond kis-svábhegyi telkét, ahová 1928-ra fejezték be a műtermes villa felépítését. „Negyedik

éve fejlesztjük a kertet két kezünk munkájával, négy évvel ezelőtt még kopár legelő volt, s most 400 kis fajgyümölcsfával, pár öreg fával, sok virággal s a kis házzal egy kis kezdődő paradicsom” – írta Csinszka egyik barátnőjének még 1924-ben. – „A terület bekerített, városhoz, villamoshoz közel eső kétholdas kert, ami pesti teleknek nagy, van rajta vagy 8 nagy diófa (…), fürdőbazin, és víz és villany bevezetés. Az idén olyan szép

Márffyék Szamóca utcai villájuk kertjében, 1925 A Petőfi Irodalmi Múzeum archívumából

zöld és buja minden – hogy pár év múlva erős és szép vegetáció lesz itten. Négy fajkomondor vigyáz a Márffy-portára, és sok-sok ember megfordul nálunk. Mi alig járunk valahová, hozzánk jönnek.” Márffy legfőbb festői témájává ekkorra Csinszka személye, és az ő révén megvalósuló polgári idill vált. Csinszka-sorozata hasonló szerelmi vallomásnak tekinthető a festészet nyelvén, mint amilyen Ady Endre Csinszkához írott versciklusa volt. Az olajképek, akvarellek és rajzok hol idealizálták és ábrándosnak mutatják asszonyát, hol kiemelik pierrot-s arcfestését, gunyoros vagy durcás karaktert kölcsönözve neki. Csinszka bubifrizurás sziluettje feltűnik enteriőrökön, vendéglői és kerti környezetben is. Ez az 1934-ig tartó periódus, amit joggal neveznek Csinszka-korszaknak, a beérkezésnek, a csúcsra jutásnak ideje. A meglelt családi béke, mindennapok öröme, és mindez az École de Paris modernnek ható dekorativitásával tálalva Márffyt a kor egyik leg-

Csinszka a kutyájával, 1934 körül

népszerűbb festőjévé avatta. 1924-ben alapító tagja majd, nem sokkal később elnöke lett a hazai modern törekvéseket egybefogó ernyőszervezetnek, a KUT-nak. Tettvágya kiapadhatatlannak látszott, igen sokat festett és állított ki, művei az Európai nagyvárosokba, sőt a tengeren túlra is eljutottak. Képünk e korszak jellegzetes példája. Voyeur pillanatnak vagyunk tanúi, a néző, akár egy paparazzo, önfeledt csevegés közepette lesi meg Csinszkát. A helyszín és a barátnő ugyan pontosan nem azonosítható, de minden bizonnyal a Szamóca utca környékének egy nyári délutánján vagyunk, talán épp Márffyéknál, esetleg egy közeli kerthelyiségben, mindenesetre illő távolságban ahhoz, hogy a beszélgetés titkának részesei lehessünk. Érezhetően „női dolgokról” folyhat a szó, erre utal a barátnő frizura-igazító mozdulata, Csinszka cinkos mosolya. A fehér komondor lábtartásából látszik, hogy igyekezne magára vonni a beszélgetésbe belefeledkezők figyelmét. Márffy a húszas évekre kiérlelt, bravúrosan könnyed stílusában, az arcvonásokat, az áttetsző tüllruhát, a tájat épphogy csak jelző ecsetvonásokkal, gondosan válogatott színekkel, némi ironikus felhanggal örökítette meg a jelenetet, amely derűt, szolid jólétet, életörömöt sugároz. Rockenbauer Zoltán

227

131.

Nemes Lampérth József csupán egyetlen évben, 1911 nyarán dolgozott Nagybányán.

131

A művészettörténet kutatás e festmény felbukkanásáig mindössze két tusrajzot, egy NEMES LAMPÉRTH JÓZSEF (1891-1924)

önarcképet és egy csendéletet ismert ebből az esztendőből. Tájképet, egyet sem. Va-

Nagybányai boglyák verőfényben, 1911

lószínűleg nem találta elég inspirálónak a nagybányai művésztelepet. A Nagybányai

Olaj, papírlemez, 46,5x64 cm

boglyák is bizonyítja, a fiatal festő más irányba kereste művészete kiteljesedését. Bár

Jelezve jobbra lent: Lampérth J.

ez a korainak számító Lampérth mű még elüt a későbbi konstruktív jellegű alkotásoktól, a festmény expresszivitása már messze jár a nagybányai plein air hagyományok

Kezdő ár: 20 000 000 Ft / 65 574 EUR

világától. A festőre később olyannyira jellemző „térszövés” ekkor még nem forrott ki tisztán munkamódszerében, de az erőteljes, szinte már drámai erejű festésmód tel-

Becsérték: 30 000 000 – 40 000 000 Ft

jes intenzitással bontakozik ki a festményen. Motívumainak markáns, „túlfeszített”,


plasztikus formái, a színkezelés vibráló frissessége már ekkor a magyar művészet egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb figurájává avatták személyét. Érett stílusának egyik korai hírnöke ez a festmény.

Kiállítva és reprodukálva: •Válogatott remekművek. Kieselbach Galéria, Budapest, 2012. december, katalógus: 22.

Nemes Lampérth két téregységre bontja a látványt a képen. (Ezt a sémát későbbi tájképein is gyakran alkalmazta a festő.) Az előtér kaszálóját a két boglya motívuma vezeti át a háttér erdőséggel borított domborzatára. A végletekig leegyszerűsített kompozíció lehetőséget ad a festő számára a rá jellemző, pasztózus anyaghasználatra, a reliefszerű festésmódra. A kép áramló faktúrája szabadon bontakozik ki, amit a feketére alapozott hordozóval felfokozott kolorit még elementárisabb erejűvé varázsol. Lüktető ecsetkezelése virtuóz módon szövi egybe a táj színfoltjait. A zöldek és sárgák különböző árnyalatai, a barnával és az ég kékjével kiegészülve, meleg harmóniába olvadnak össze, miközben a háttér fái monumentális látvánnyá nemesednek a nagyméretű hordozón. „Hasonlattal élve, Nemes Lampérth képei felkiáltó mondatok.

Nélkülözik a hosszadalmas előkészítést, a díszítő és jellemző jelzők sorát. Motívumai akár táj, akár csendélet, akár emberalak, egyszerű, egy hangsúlyú motívumok.” – írta Kampis Antal 1948-ban, a festő első emlékkiállításának katalógusában. Nem is csoda, hogy ez a primér természetlátás egyedülállóvá avatta Nemes Lampérth művészetét a magyar művészet történetében. Ha csak az őt követő generációt nézzük, Aba-Novák, Patkó Károly, Szőnyi István korai festészetét is alapvetően inspirálták Nemes-Lampérth művei. A Nyolcakat követő időszak legmeghatározóbb figurájává Alekszej Javlenszkij: Tájkép szénaboglyákkal, 1908-1909, magántulajdon

nőtte ki magát alig egy évtized alatt. A nélkülözés és a nyomor állandó kísérője volt Nemes Lampérth életének. Szüleinek

Nemes Lampérth József: Tájkép, 1917 Janus Pannonius Múzeum, Pécs

korai halálától (1912) egyedül, folytonosan változó albérletekben, baráti műtermekben és kórházakban élt és dolgozott. Legszilárdabb támasza mindvégig a Szépművészeti Múzeum volt, ahol már pályája kezdetén barátokra és támogatókra lelt. Pogány Kálmán, Meller Simon, Petrovics Elek és Takács Zoltán személyében olyan pártfogókat talált, akik azon túl, hogy bevezették az ifjú művészt a múzeum gyűjteményeibe, később az életmű megmentői is lettek. A folyamatos bizonytalanság és változó körülmények miatt szétszóródott és nagyrészt megsemmisült életmű maradványainak legnagyobb része épp a Szépművészeti Múzeumnak köszönhetően vészelte át az elmúlt évszázadot. A fenti barátok támogató szándékának köszönhető többek között Nemes Lampérth két nagyméretű aktképének fennmaradása is, melyek ma a Magyar Nemzeti Galériában találhatók. A nem túl hosszú pálya, a tizenhárom év terméséből ma alig több mint 40 olajkép ismert. A nélkülözés és a gyakori helyváltoztatás nyomán szétszóródott életmű nagy része vélhetőleg elkallódott valahol. Nem is csoda, hogy magángyűjteményben ma alig találhatók meg Nemes Lampérth festményei. Kaszás Gábor

230

231

132

133

132.

133.

RUDNAY GYULA (1878-1957)

K. SPÁNYI BÉLA (1852-1914)

Bábonyi erdő mellett

Csatorna partján


Olaj, papírlemez, 34,5x49,5 cm

Jelezve jobbra lent: Rudnay Gy.

Jelezve balra lent: K. Spányi B.


Kezdő ár: 380 000 Ft / 1 246 EUR

Becsérték: 460 000 – 600 000 Ft

Becsérték: 600 000 – 800 000 Ft




232

233

134

135

134.

135.

Proveniencia: •korábban a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet tulajdonában

IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867-1940)


Alföldi táj

Koporsólevétel (Halottszállító kocsi),

Kiállítva:


1914-1918 között

•báró Mednyánszky László válogatott festményeinek kiállítása.

Jelezve jobbra lent: Iványi Grünwald Béla


Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézet, Budapest, 1943. január 17. – február 7., katalógus: 61.

Jelezve jobbra lent: Mednyánszky Kiállítva és reprodukálva:

Kezdő ár: 340 000 Ft / 1 115 EUR Kezdő ár: 2 400 000 Ft / 7 869 EUR


•Mednyánszky. Magyar Nemzeti Galéria, Szerk: Markója Csilla, Budapest, 2003. október 14. – 2004. február 8., katalógus: 254.

Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft

•Ladislav Mednyánszky. Zost. Csilla Markója – István Bardoly – Katarína Benová.


Slovenská Národná Galériá, Bratislava, 2004. április 29 – augusztus 29., katalógus: 244. Reprodukálva: •Kállai Ernő: Mednyánszky László. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, Budapest, 1943., LXXIX. kép •Sarkantyú Mihály: Mednyánszky László. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1981., katalógus: 46. •Enigma 28. (Háború I.) 2001., II./5. kép •Modern magyar festészet 1892-1919. Szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2003., 932. kép

234

235

136.

136

PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955) Vörös ház Olaj, vászon, 71,5x94 cm Jelezve jobbra lent: Perlrott Csaba V. Kezdő ár: 6 500 000 Ft / 21 311 EUR


A fák között megbújó vörös házak témáját Perlrott egy másik képéről is ismerjük. Ez az 1910-es évek elején, Kecskeméten készült kép szerepelt a Virág Judit Galéria, A magyar

festészet rejtőzködő csodái címmel rendezett első kiállításán, 73. tételszámmal (Házak fák között). A hasonlóság ellenére a két kép között van egy lényeges különbség: az itt látható Vörös ház közvetlenebb, a festői inspiráció érzéki gyökereihez közelebb álló pillanatot és ezáltal látványt ragad meg, mint a manírosabb, egy kifejezésmód formai követelményei előtt meghajló Házak fák között. Mindazonáltal nem tudhatjuk biztosan melyik kép készült előbb, vagy mekkora időbeli távolság választja el egymástól a két képet. Amit bizonyosan állíthatunk, annyi, hogy mindkettő, tehát a Vörös ház is Kecskeméten készült, az 1910-es években. Perlrott 1909-ben csatlakozott az Iványi Grünwald Béla körül szerveződő csapathoz, akik Nagybányáról indulva művésztelepet készültek alapítani Kecskeméten. De ekkor még csak a tervezés és az alapozó munkálatok kezdődtek el, a festők csak 1911-ben vehették birtokukba a frissen megépült műtermeket. Perlrott is ettől az évtől kezdve töltötte a nyarakat rendszeresen a városban, miközben a téli hónapokra Párizsba, Spanyolországba vagy Svájcba utazott, állandóan megújítva festői nyelvezetének Perlrott Csaba Vilmos: Házak fák között, 1910-es évek első fele

eszköztárát. 1914 és 1916 között azonban folyamatosan Kecskeméten élt, a város és környéke kötötte le teljes festői érdeklődését. Ekkoriban festhette ezt a vörös házat (valójában vörös házakat) ábrázoló, titokzatos és kifejezetten érzéki táj élményt közvetítő képét. Boros Judit

238

239

137. KOSZTA JÓZSEF (1861-1949) Fekvő akt, 1890 Olaj, vászon, 121x201,5 cm

Kiállítva:

Jelezve jobbra lent: Koszta 1890

•Koszta József gyűjteményes kiállítása. Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ, Hódmezővásárhely,

Kezdő ár: 12 000 000 Ft / 39 344 EUR

2014. április 1. - 2014. június 29. Reprodukálva:


•Szinyei Merse Anna: Koszta József (1861-1949) élete és művészete a dokumentumok tükrében. KOGART Galéria Kft., Budapest, 19. oldal, katalógus:12.

Tiziano Vecellio: Vénusz és Cupido, 1550 körül Uffizi Képtár, Firenze

Spányik Kornél: Fekvő akt, 1889, magántulajdon

Benczúr Gyula: Bacchásnő, 1881. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Koszta pályájának kezdeti évei

Egy ritka remekmű

Koszta József 1877-től kezdődően szá-

Az 1890-es datálású Fekvő akt 2014-

vészeti irányzatot – legyen az régi, vagy

nagyjainak az életművében számos ha-

mos arcképet festett fotók alapján és

ben a hódmezővásárhelyi Tornyai Já-

új, figyelemmel kísérek, és tanulmányo-

sonló kompozíciót találunk, mint példá-

fényképészként is dolgozott, amelynek

nos Múzeumban megrendezett Koszta

zok. Felszívom magamba, de utánzója

ul Benczúr Gyula Bacchásnőjét (1881),

jövedelme a festészeti tanulmányok

kiállítás egyik meglepetés műve volt,

nem vagyok egyiknek se. Mindazonáltal

vagy Spányik Kornél Fekvő aktját (1889).

mellett, a megélhetését is biztosította.

hiszen hasonló stílusú, monumentális

sokak hatását nem tagadom magamon:

Koszta alkotása az akadémizmus és a

A családtagjairól festett portréinak és

olajfestményt eddig nem talált a szak-

a régiek közül Velazquez, Rembrandt,

naturalizmus határmezsgyéjén áll. Fi-

akadémiai tanulmányrajzainak ismere-

ma az életműben. Koszta témaválasz-

Tizian, az újabbak közül Cézanne azok,

nom, visszafogott kolorittal, rendkívül

tében nyomon követhetjük a zseniális

tását feltehetőleg tanárai, Lotz Károly

akik mindig intenzíven érdekelnek...” –

plasztikusan ábrázolta az érzékien meg-

művész mesterségbeli fejlődését, művé-

és Székely Bertalan aktos kompozíciói,

nyilatkozta 1933-ban.

világított női testet. Izgalmas kontraszt-

szeti eszközeinek fokozatos bővülését.

a Bécsben látottak, de leginkább a késő

Koszta tanulmányait a Bécsi Akadémi-

reneszánsz

alkotásai

A Fekvő akt a Kosztai életműben igazi

és függönyei a nő ágyékát takaró lehe-

án, 1884-től pedig a budapesti Minta-

ösztönözhették. Utazásai során, nem

kuriózumnak számít, bár az egész ala-

letfinom fátyollal. Tisztítása és az ere-

rajziskolában folytatta, melyet azonban

mulasztotta el megismerni sem a múlt

kos aktábrázolás a kép keletkezésének

deti állapot helyreállítása után, most tá-

többször meg kellett szakítania állandó

nagyjainak alkotásait, sem a legújabb

idején bevett gyakorlat volt az Akadé-

rult elénk először ez a megkapóan szép

anyagi nehézségei miatt.

festészeti törekvéseket. „Minden mű-

miákon. A 19. századi magyar művészet

alkotás a maga teljességében.

nagymesterek

1

2

ban állnak az enteriőr súlyos bársonyai

jegyzetek: 1. Szinyei Merse Anna tanulmánya alapján, In.:Koszta József (1861-1949) élete és művészete a dokumentumok tükrében, KOGART Galéria Kft., Budapest 2. Koszta József nyilatkozata. Megjelent: Nemzeti Újság, 1933. január 1. MNG Adattár ltsz. 16098/64. Újraközölve: Szinyei Merse Anna: Koszta József (1861 – 1949) élete és művészete a dokumentumok tükrében

Hársfalvi Magdolna

242

243

138.

138

MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919) Vonuló trén Olaj, vászon, 80,5x100,5 cm Jelezve jobbra lent: Mednyánszky Kezdő ár: 10 000 000 Ft / 32 787 EUR


Mednyánszky László a harctéren

Mednyánszky László a fronton, 1914

244

Vonuló osztrák-magyar csapatok, 1917. október.

245

„Egy csomó papiros, egy marok ceruza, pasztell-kréta, néhány vízfesték és ecset, az

szintézise is. A harcterek megrázó tapasztalatai, az elgyötört katonák látványa, a há-

ő elmaradhatatlan esernyője, egy ütött-kopott lóden-köpönyeg, kipróbált, viharedzett

ború borzalma, érthetetlensége és embertelensége lett képeinek új témája. A korábbi

szalmakalapja, s hogy teljes legyen a hadi felszerelés, egy rozsdás revolver is lógott az

évek hegyei, zúgó, hömpölygő folyói, végeláthatatlan vizei helyett immár a hadicsa-

oldalán - és elment a csatába. Ott sült ki azután, hogy micsoda fiatal ember az öreg

patok vándorlása és mozgása, ember és táj kettősének ábrázolása foglalkoztatta. A

Mednyánszky.” 1

hegyek közt vonuló trének, menekülők, táborozó, rapportra hívott katonák csoportját

Az első világháború kitörésekor Mednyánszky László önként jelentkezett katonai szol-

számos alkalommal vászonra vetette.

gálatra, ám idős kora miatt Tisza István ajánlására volt szüksége ahhoz, hogy haditudósítóként a harctérre juthasson. „Tiszánál való közbenjárásod lehetővé tette, hogy az

A Vonuló trén című festményen széles, expresszív ecsetvonásokkal ragadja meg a hát-

a régi álmom, hogy háborút lássak, végre teljesedjék.” 2 – írta lelkendezve sógorának,

tér hófödte hegycsúcsait, az előtérben pedig, a horizontot lesüllyesztve, vonszolódó

Czóbel Istvánnak. Az „öreg kutya” – ahogy olykor magát nevezte – a Budapesti Hírlap

katonák sorának sötét sziluettje látható.

munkatársaként jutott el először a galíciai frontra, majd dél-Tirolba és Szerbiába.

„Az emberábrázolás köre és színtere mérhetetlenül kitágul: roppant hegyek között Mednyánszky László: Vonuló katonák, 1915-1918, magántulajdon

Mednyánszky mellett más művészek, Vaszary János, Rippl-Rónai József, Frank Frigyes

vagy széles sík térségéken hatalmas embertömegek sodródnak, kavarognak. A termé-

is haditudósítóként szolgált a háborúban. „Társait elbűvölte igénytelen jóságával, ön-

szet határtalan horizontjain színültig megtelnek ezzel a sáros, verejtékes és véres em-

feláldozásra kész udvariasságával a hadi sajtószálláson (…), senki a fáradalmakat, a

beri özönléssel. Táj és ember együttes óriási drámai színjátékká varázsolódik. A for-

gyaloglást, a kényelmetlenségeket, a nélkülözést jobban nem bírja, mint ő. Gyalog, ko-

rongó, tajtékzó emberörvény az eget csapdossa, a világ csordultig van szenvedéssel.” 3

csin, autón száguldozik egyik csatatérről a másikra s már repülőgépen is rajzolt.” Kelen Anna A harctéren fáradhatatlanul dolgozott, akár néhány perc leforgása alatt papírra vetette vázlatait, melyekből később, műtermében készítette el a végleges kompozíciót. „Egy-

két vonással lekapja a csatateret, egész ezredek élnek s mozognak papirosán.” Az 1914-18 között készített háborús festmények, rajzok és vázlatok Mednyánszky életművének utolsó korszakát alkotják, mely egyben Mednyánszky festészetének a

jegyzetek: 1 Malonyay Dezső: magyar művészek a csatatéren, Művészet, 1915. 2 Mednyánszky László levele Czóbel Istvánnak, 1914. Közölve: Enigma, 2001. VII/28. 110. 3 Kállai Ernő: Mednyánszky László. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, Budapest, 1943., 118. oldal

Mednyánszky László: Trén

139

140

139.

140.

ISMERETLEN FESTŐ

POLL HUGÓ (1867-1931)

Hofgarten, München

Faluvége, 1904


Pasztell, vászon, 95,5x131 cm

Jelezve jobbra lent: Hofgarten München 01

Jelzés nélkül

PROVENIENCIA: •korábban letét

248


Kezdő ár: 750 000 Ft / 2 459 EUR

a Szépművészeti Múzeum Országos Képtárban, Ltsz.: 2515.

Becsérték: 600 000 – 800 000 Ft

Becsérték: 1 200 000 – 1 600 000 Ft

Kiállítva:



•VI. Velencei Biennálé, Velence, 1905.

249

141

250

142

141.

142.

KAUFMANN, KARL (1843-1901)

Ifj. Markó Károly (1822-1891)

Velence

Alkonyati halászat



Jelezve jobbra lent: H. Carnier

Jelezve középen lent: C. Marko

Kezdő ár: 1 200 000 Ft / 3 934 EUR

Kezdő ár: 3 200 000 Ft / 10 491 EUR

Becsérték: 2 000 000 – 3 000 000 Ft

Becsérték: 6 000 000 - 8 000 000 Ft



251

143

143. MÉSZÖLY GÉZA (1844-1887) Kikötő, 1872 Olaj, vászon, 31,5x52 cm Jelezve középen lent: MG 872 Kezdő ár: 4 000 000 Ft / 13 115 EUR


252

253

144.

144

Tulipánkehely, zsolnay, 1898 Porcelánfajansz, ráillesztett díszítések. Opak és transzparens eozinmázas festés, a kehelyrész kivételével fémes, savmaratott felület. Magasság: 18,5 cm Fazonszám: 5144 Jelzés: festett, pontkörös öttornyos, valamint masszába nyomott Zsolnay Pécs márkajelzések. Kezdő ár: 1 500 000 Ft / 4 918 EUR


145

Párdarabja reprodukált: •Csenkey Éva, Gyugyi László, Hárs Éva: Zsolnay a nagyvilágból. Gyugyi László gyűjteménye, Helikon Kiadó, 2006., 300. ábra •Csenkey Éva, Gyugyi László, Hárs Éva: Zsolnay aranykora. Gyugyi László gyűjteménye a nagyvilágból visszatér Pécsre, Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft., 2010., 313. ábra Párdarabja kiállítva és reprodukálva: •Zsolnay - Ungarische Jugendstilkeramik, Österreichisches Museum für angewandte Kunst, Wien, 1986., 47. ábra

145. Virágtartó edény, hópehely díszítéssel, zsolnay, 1897 Porcelánfajansz, az egész testen körbefutó kézi festéses minta, opak és transzparens eozinmázakkal. Erősen fénylő, irizáló test. Magasság: 30 cm, szájátmérő: 21 cm Fazonszám: nincs Jelzés: körrel keretelt öttornyos márkajelzés Restaurált Kezdő ár: 400 000 Ft / 1 311 EUR

Becsérték: 800 000 – 1 000 000 Ft Estimated value: 2 623 – 3 279 EUR

254

255

146

256

147

146.

147.



Ligetben

Havas szénaboglyák

Akvarell, papír, papírlemezen, 37x28,5 cm


Jelezve jobbra lent: Márffy Ödön

Jelezve jobbra lent: Grünwald Béla N.B.

Kezdő ár: 550 000 Ft / 1 803 EUR

Kezdő ár: 1 500 000 Ft / 4 918 EUR

Becsérték: 800 000 – 1 200 000 Ft

Becsérték: 3 000 000 – 4 000 000 Ft



257

148. SZŐNYI ISTVÁN (1894-1960) Zebegény napsütésben, 1931 Olaj, fa, 63x74,5 cm Jelezve jobbra lent: Szőnyi I. 1931 Kezdő ár: 2 500 000 Ft / 8 197 EUR


Zebegény a Dunakanyarral, 1940-es évek

258

149.

Proveniencia:

149

•Az 1980-as évek második felében Pulay Anna tulajdonában

MOLNÁR C. PÁL (1894-1981) Angyali üdvözlet ii., 1930

Kiállítva:


•A Molnár-C. Pál Műterem Múzeum állandó kiállításán, 2009 és 2014 októbere között

Jelezve balra lent: MCP 1930 Kezdő ár: 8 500 000 Ft / 27 869 EUR

Reprodukálva: •Pogány Ö. Gábor: Molnár C. Pál. Corvina Kiadó, Budapest, 1988., 52. kép

Becsérték: 12 000 000 – 16 000 000 Ft

•A boldog művész képeskönyve. Molnár C. Pál (1894–1981)


Szerk.: Csillag Pálné Éva, Kossuth Kiadó, Budapest, 1997. 57. oldal Kiállítva és reprodukálva: •Best of Mű-Terem – Válogatás az elmúlt 10 év kiemelkedő alkotásaiból. Virág Judit Galéria és Aukciósház, Budapest, 2007., 125. oldal

A festmény a Molnár C. Pál Múzeum kiállításán

Párizstól Rómáig

Molnár C. Pál pályakezdését Európa két nagy művészeti központja, Párizs és Róma egyaránt meghatározták. A fiatal művész közvetlenül az első világháború után jutott el a művészetek fővárosába, Párizsba, ahol 1921-22 folyamán elsősorban a Louvre klasszikus mestereinek az alkotásait tanulmányozta. Megbízták Tiziano egy mitológiai témájú kompozíciójának másolásával, de saját magának is készített kópiákat Ruysdael tájképéről és Baldovinetti Madonnájáról. A muzeális művek mellett a kiállítótermekben, kisebb galériákban látta a kortárs festők munkáit, itt találkozott a posztimpres�szionizmus és a kubizmus legkülönbözőbb irányzataival, melyek erőteljes nyomot hagytak az ebben az időszakban készült alkotásain. Hazatérése után korábbi és Párizsban készült munkáit, a modern irányzatokat felkaroló Belvederében mutatták be. A kiállított anyag sikerét, elismerését jelzi, hogy Molnár C. Pált a Képzőművészek Új Társasága (KUT) kiállító tagjai sorába választotta. A szélesebb körben való ismertséget

260

261

azonban azok a nagyvonalú, lendületes, néha frivol hangvételű újságrajzok hozták meg számára, melyek 1926-29 között jelentek meg az Est-lapokban. Az évtized második felétől Gerevich Tibor pártfogolta, 1928-ban elnyerte a római ösztöndíjat. Közel három esztendőn át volt – többek között Pátzay Pál, Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly, Kontuly Béla társaságában – a Palazzo Falconieri lakója. Pályatársaihoz hasonlóan figyelmét elsősorban az antik művészet és a reneszánsz emlékei, különösen a trecento és quattrocento mesterek monumentális freskóciklusai, valamint a firenzei és sienai festők friss, temperával festett, bensőséges hangulatú táblaképei ragadták meg.

"Meditáló művészet"

Kampis Antal Molnár C. Pálról írt tanulmánya gazdag képanyaggal illusztrálva 1935ben jelent meg a Szinyei Merse Pál Társaság folyóiratában. A szerző írásában felvázolta a művész addigi pályaképét, kiemelve vallásos alkotásait, különös hangsúllyal elemezte az Angyali üdvözlet-kompozíciókat. A tanulmány mellett reprodukált egyik alkotás (Angyali üdvözlet I.) például „...teljesen az olasz trecento ihletése. A két alak

valószínűtlenül elnyújtott arányú, karcsú, légies jelenség, ami a hűvös tárgyilagossággal megjelenített részletek mellett is a testetlenség szférájába emeli őket. Figurák, architektúra, a falnyílásokon át való kitekintés a maga középtér nélkül való messzi távlatával gondos transzponálása a sienai Annunziatáknak, anélkül azonban, hogy azoknak valóságerejű, bensőséges lírája fellelhető volna a képen”.

Angyali üdvözletek

A bibliai témák már az 1920-as évek első felétől foglalkoztatták a művészt. Jézus életének jeleneteit az évtized közepétől egyre gyakrabban ábrázolta, talán ezek a rajzok és festmények győzték meg Keleti Artúrt arról, hogy Angyali üdvözlet című verseskötetének az illusztrálását 1927-ben a fiatal festőre bízza. Molnár C. Pál finom tusrajzokat készített, amelyeknek később fába metszett sorozatát a monzai Nemzetközi Iparművészeti Kiállításon (1929) aranyéremmel jutalmazták. Az Angyali üdvözlet jelenetét különböző variációkban, számos alkalommal újragondolta, a következő évtizedekben művészetének egyik emblematikus, igen népszerű témájává vált. A kora-reneszánsz alkotásokat idézik a tiszta vonalvezetés, a keveretlen színek. A régiek temperatechnikáját imitáló, vékonyan festett olajfestmény kisebb eltérésekkel – például az arcok, a háttér dombos tája és növényzete – párdarabja annak a reprodukált képnek, melynek elemzését Kampis Antal adta tanulmányában. Molnár C. Pál Angyali Üdvözlet I. című – ma budapesti magántulajdonban őrzött – még Rómában készült reprezentatív alkotását az ösztöndíjasok munkái közül az egyik legsikeresebb darabként tartjuk számon. Gerevich Tibor, a Római Magyar Akadémia kurátora 1930-ban be is választotta a Velencei Biennálé magyar anyagába. Majd a mű szerepelt Budapesten, a Nemzeti Szalon kiállításán, ahol az elmúlt három esztendő eredményeit mutatták be, ez utóbbi tárlat alkalmával a katalógusban reprodukcióban is közölték. A kompozíció elismertségét mi sem mutatja jobban, hogy Bortnyik Sándor és Rabinovszky Márius is beválogatták a

Kétezer év festészete. Festői témák története az európai művészetben című, 1943ban megjelentetett kötetük reprezentatív képanyagába.

Zsákovics Ferenc

262

150

151

150.

151.

TIBOR ERNŐ (1885-1945)


Bretagne-i halászbárkák

Csónakok a vízen


Gouache, pasztell, papír, 50x40,5 cm

Jelezve jobbra lent: Tibor Ernő


Kezdő ár: 380 000 Ft / 1 246 EUR

Kezdő ár: 800 000 Ft / 2 623 EUR

Becsérték: 600 000 – 800 000 Ft

Becsérték: 1 600 000 – 2 400 000 Ft



264

265

152

153

152.

153.

GAÁL FERENC (1891-1956)

KUNFFY LAJOS (1869-1962)

Virágcsendélet, 1928

Virágcsendélet körtékkel, 1936



Jelezve jobbra lent: Gaál F. 1928

Jelezve jobbra lent: Kunffy L. 1936

Jelezve hátoldalon: Gaál Ferenc Kezdő ár: 400 000 Ft / 1 311 EUR Kezdő ár: 400 000 Ft / 1 311 EUR

Becsérték: 800 000 – 1 000 000 Ft Becsérték: 600 000 – 900 000 Ft



266

267

154.

154

KÁDÁR BÉLA (1877-1956) Uzsonna, 1909 körül Olaj, vászon, 106,5x91,5 cm Jelezve jobbra lent: Kádár B. Kezdő ár: 8 000 000 Ft / 26 230 EUR


Kádár Béla Százados úti műtermében, 1912 körül

Rippl-Rónai József vonzásában A Szabad Művészet folyóirat egyik 1908-as reprodukcióján Kádár Béla egy vonallal megrajzolt kézimunkázó női figurája megdöbbentő hasonlóságot mutat Rippl-Rónai századfordulós grafikáival. A korszakban készült enteriőr kompozíciói szintén RipplRónai mester Róma-villában született szobabelsőinek hangulatát idézik. Kádár Béla nem kapcsolódott művészcsoportokhoz, nem kötődött művésztelepi festőtársakhoz. A stíluskeresés időszakában elsősorban saját élményeit, külföldi tapasztalatait, és itthon szerzett inspirációit használta fel festői gyakorlatában. Visszaemlékezéseiben csodálattal adózott Rippl-Rónai József művészetének. A motívumok megválasztásában, a formák nagyvonalú kezelésében, a pasztellszínek finom összehangolásában az idősebb festőkolléga nyomdokain járt. A Budapesten rendezett nemzetközi tárlatokon főként a francia impresszionisták és posztimpresszionisták munkáira rezonált, ebben a közegben kereste saját hangját, ízlelgette a különböző festői stílusok formai lehetőségeit. Pierre Bonnard: Nagymama gyermekkel, 1894. Szépművészeti Múzeum, Budapest

Rippl-Rónai József: Csendes délután a Róma-villa kertjében, magántulajdon

Családi körben Kádár Béláról köztudott, hogy a családjához kötődése jelentős szerepet játszott az életpályája alakulásában. Ellentétben a bohém művészbarát, Scheiber Hugó éjszakázó életvitelével, Kádár Béla sok időt töltött szeretett felesége és négy kisgyermeke körében. 1907-ben, harmincéves korában nősült, unokahúgát, Brauner Matildot vette feleségül. A korszakban készült figurális képeinek a legtöbbjén felesége a modell. A róla készült 1907-es portréján a századforduló szecessziós ízlésvilága az impresszionista festésmód könnyed megoldásaival társult. A Szalon Újságban reprodukált 1909-es női arcképtanulmányán szintén a felesége vonásai ismerhetők fel. A kor divatja szerint fésült laza konty és a díszes vállkendő harmonikus stílusegysége egy dekoratív festői látásmód érzékeny megnyilvánulását mutatja. Kádár Béla Százados úti műtermi fotóján szintén a feleségét ábrázoló nagyméretű festményét állította maga mellé az enteriőr középpontjába. Fontos volt számára, hogy a sajtó számára készült Erdélyi Mór fényképfelvételen a szeretett asszony portréja a közelében legyen.

270

271

Kádár Béla: Kézimunkázó nő, 1908 reprodukálva: Szabad Művészet, 1908

Kádár Béla: Vacsora előtt, 1910 körül, magántulajdon

Uzsonna a szabadban Képünkön a trombitafolyondár dús lombozata és vörös virágfürtjei kellemes környezetet teremtenek a késő délutáni uzsonnaasztalnál kávézó hölgytársaság számára. A meghitten beszélgető, el-elmélázgató nőalakok a családi körben sziesztázó rokonok otthonos természetességével ülik körbe a fehér damasztterítővel letakart asztalt. A díszes futónövény levelei között átszűrődő napfény a kép középpontjába helyezett szürkeruhás fiatalasszony kissé elgondolkodó arcán játszik. A laza kontyot viselő, kerekded arcú asszonyban megint csak a festő feleségének jellegzetes vonásai ismerhetők fel. Talán éppen sógornője, Kádár Béla Irén húga a ház úrnője, aki a kávét felszolgáló cselédlánnyal együtt a kedves beszélgetőtársra figyel. A finoman kanyargó kontúrvonalakkal határolt, nagyvonalúan felrakott pasztellszínű foltok, az elnagyolt könnyedséggel karakteresre alakított arcok – ismét csak Rippl-Rónai József Róma-villában felvázolt kerti jeleneteit juttatják eszünkbe. Rippl mester állapotképeihez hasonlóan Kádár Béla festményén ugyancsak a lassan múló idő lomha nyugalma járja át a látványt. A festő korabeli kompozícióit jellemzően a francia posztimpresszionista-szimbolista festésmód koncentrált folthatásai és kiegyensúlyozott színharmóniája inspirálta. A szürke-rózsaszín finom párosítását a szék hátára vetett kockás kendő eleven vöröse és a fekete-fehér kontrasztok vibráló reflexei élénkítik. Kádár Béla családi jelenete lírai hangulatú, üde színharmóniát árasztó, dekoratív szépségű kompozíció. Az 1909 körül készült kép azoknak az alkotásoknak a sorába tartozik, amelyeket a Művészház újító szellemű kiállításain a modern művészet iránt érdeklődő látogatók figyelmébe ajánlottak. Dr. Gergely Mariann

272

155

156

155.

156.

BOLDIZSÁR ISTVÁN (1897-1984)

BÉR RUDOLF (1924-2004)

Gönyetető festővel, 1964

Perugia


Olaj, farost, 80x60 cm

Jelezve jobbra lent: Boldizsár Balatonföldvár 1964.

Jelezve középen lent: Bér R.



Becsérték: 300 000 – 500 000 Ft

Becsérték: 400 000 – 600 000 Ft



274

275

157

158

157.

158.

BERNÁTH AURÉL (1895-1982)

CSÓK ISTVÁN (1865-1961)

A Margit-híd

Balaton

Pasztell, papír kartonon, 50x69,5 cm


Jelezve jobbra lent: BA

Jelzés nélkül Oeuvre-jegyzék ideiglenes szám: 1975 k./25.

Kezdő ár: 1 600 000 Ft / 5 246 EUR

Becsérték: 2 000 000 – 4 000 000 Ft

Proveniencia:

Becsérték: 3 000 000 – 4 000 000 Ft

Aukcionálva és reprodukálva:


•korábban Dr. Kávási Sándor gyűjteményében



Kezdő ár: 1 200 000 Ft / 3934 EUR

276

277

159.

159

LOTZ KÁROLY (1833-1904) Kornélia kibontott ruhában, 1890-es évek Olaj, vászon, 64x47 cm Jelezve jobbra lent: Lotz

Kezdő ár: 6 500 000 Ft / 21 311 EUR


Lotz Kornélia, Lotz Károly nevelt lánya, 1899

Jakobey Kornéliából Lotz Kornélia Lotz Károly és fogadott leánya, Kornélia kapcsolata egy különös érzelmekkel teli, mély kapcsolat. Kornélia anyja, Onódi Anna Lotz sógornője volt, pontosabban Lotz testvérének a sógornője. Az anya 1891-ben özvegyült meg, s férje, a kiváló oltárképfestő Jakobey Károly halála után három gyermeke maradt, a nagykorú Ilona, valamint a még kiskorú Kornélia és Viktor. A szülők viszonya korán megromlott, sőt a gyerekek is elhidegültek apjuktól. Lotz ugyanakkor nagyon szerette a Jakobey-gyerekeket, akiket 1891-ben örökbe fogadott, s akik onnantól a Jakobey-Lotz nevet viselték. Kornélia már az 1890-es évek portréinak képcímei alapján is igen hamar, majd később, zongoraművésznőként is egyszerűen Lotz Kornéliaként vált ismertté. Apja halála után feleségül ment Magassy Déneshez, aki egy időben igazságügyi helyettes államtitkárként, majd 1939-től igazságügyi államtitkárként tevékenykedett. Kornélia 1948-ban hunyt el 73 éves korában. Sírfelirata sokat elárul az apjához való szoros kapcsolatáról: „Művész-

atyádnak ideálja, megihletője, mindene.”

278

279

Apa és lánya Kornéliát a művész már kicsi gyermek korától kezdve örömmel fogadta a műtermében. Kornélia egy 1933-as visszaemlékezése szerint Lotz „...ha dolgozott a műtermében,

én ott ültem mellette és játszottam. Hallgatag ember volt, félfüllel a csacsogásomat figyelte s egyszer nevetve megjegyezte, hogy: Azért szeretsz velem társalogni, kislányom, mert Te beszélsz, én meg hallgatok.” Lotz sokszor utazott Kornéliával kettesben, s ahogyan a lány növekedett, s különös szépsége is egyre inkább kiteljesedett, Lotz szinte féltékeny is volt rá. Lotz monográfusa, Ybl Ervin így írja le viszonyukat: „Kornélia, bizony, az idők folyamán nagy leánnyá

serdült. Nemes szépsége kivirult. Ragyogó műveltségével, élénk szellemével, karcsú alakjával, érdekes vágású szemeivel, hamiskásan fölfelé hajló szájszögleteivel mindenkit elbájolt. Nagy zenei tehetsége is kifejlődött, művészi zongorajátékával mindenkit meghódított. Lotz Károly öregségére féltékeny lett, hogy egy szerencsés férfi elrabolja tőle a leányát, de Kornélia hűen kitartott mellette. A mester életében nem ment férjhez, fiatalságának legszebb éveit feláldozta, hogy támogatója, csodálója legyen a nagy géniusznak, akinek megrokkant testében fiatal, teremtő lélek lobogott. Lotz meg is hálálta ezt az önfeláldozást, művészetének utolsó húsz éve át volt itatva Kornélia különös szépségétől. Számtalanszor lefestette őt nagyigényű arcképeken, apró rögtönzésekben, allegóriákban. Még öntudatlanul is leányának arcvonásait, alakját örökítette meg, annyira beidegződött művészetébe, stílusába Kornélia folytonos látása”. Kornélia valóban egyszerre volt nagyvilági dáma és érzéki bacchánsnő, olümposzi istenség és két lábbal a földön álló szépség. Alakját megtaláljuk Lotz számos fürdőző nőket ábrázoló aktkompozícióján, de a legkülönfélébb, különös kosztümökbe öltözötten is. Az kétségtelen, hogy Lotz és Kornélia viszonya intimebb, bensőségesebb volt annál, mint amit egy apa és nevelt lánya között megszokottnak gondolnánk.

Kibontott ruhában A festmény, bár a modell jól felismerhetően Kornélia arcvonásait viseli, nem tekinthető portrénak. Kornélia összetett személyiségét sokkal inkább kifejezik a róla készült olyan nagy portrék, mint a Kornélia fekete ruhában, vagy a Kornélia Rubens-kosztüm-

ben. Ezen a művön inkább azt érezhetjük, hogy Lotz szinte minden szép és érzékiként ábrázolt női modelljének Kornélia arcvonásait kölcsönözte. Lotz számára Kornélia testesítette meg a női szépség és a női szerepek teljességét, legyen szó istennőkről, nimfákról, bacchánsnőkről.

Bellák Gábor

281

160

161

160.

Proveniencia:

161.

•korábban Péter Vladimir tulajdonában

ANNA MARGIT (1913-1989)

•majd az Antal-Lusztig gyűjteményben

Két nő, 1937

TÓTH MENYHÉRT (1904-1980) Szegény pásztor II, 1967

Akvarell, tempera, papír, 65x60 cm

Kiállítva:

Olaj, farost, 80x59,5 cm

Jelezve jobbra fent: Anna Margit 1937

•Anna Margit születésének 100. évfordulójára rendezett kiállítás.

Jelzés nélkül

Zsidó Múzeum, Budapest, 2013. Kezdő ár: 1 300 000 Ft / 4 262 EUR

•Anna Margit életmű kiállítás. Erdész Galéria, Szentendre, 2014.

Kezdő ár: 1 500 000 Ft / 4 918 EUR

•Anna Margit életmű kiállítás. Reök Palota, Szeged, 2014.


Kiállítva és reprodukálva:

Kiállítva:

Becsérték: 3 000 000 – 5 000 000 Ft

•Tóth Menyhért festőművész gyűjteményes kiállítása.


Műcsarnok, Budapest, 1976. november 6. – november 28., katalógus: 186.

•Anna Margit. Válogatás az Antal-Lusztig gyűjteményből. Vaszary Képtár, Kaposvár, 2009. május 21. – július 26., katalógus: 10.

282

283

162

163

162.

163.

GADÁNYI JENŐ (1896-1960)

BORNEMISZA LÁSZLÓ (1910-1995)

Képelemek I., 1948

Finn mesetáj, 1974

Olaj, karton, 30x43 cm


Jelezve jobbra lent: Gadányi Jenő 948

Jelezve balra fent: Bornemisza 974


Kezdő ár: 360 000 Ft / 1 180 EUR Feltehetőleg kiállítva:

Becsérték: 400 000 – 500 000 Ft

•Gadányi Jenő 1896-1960 festőművész emlékkiállítása.

Becsérték: 650 000 – 900 000 Ft


Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1967., katalógus: 48. (Képelemek I. címmel)


284

285

164.

164

PEKÁRY ISTVÁN (1905-1981) Gyermekáldás, 1931 Olaj, vászon, 166x138,5 cm Jelezve középen lent: 19 Pekáry 31 Kezdő ár: 5 500 000 Ft / 18 033 EUR


Kiállítva és reprodukálva: •Pekáry. Ernst Múzeum, Budapest, 1975. katalógus: szám nélkül (Parasztcsalád címmel) Feltehetőleg kiállítva: Jelen képünk az Ernst Múzeum 1975-ös kiállítási katalógusában (részlet)

•Pekáry István és Zádor István festőművészek kiállítása a Szépművészeti kiállítások helyiségeiben. Budapest, 1933., katalógus: 4. (Parasztpár címmel)

Ambrogio Lorenzetti: A jó és a rossz kormányzás hatása (freskórészlet). 1338-1340. Palazzo Pubblico, Siena

Pekáry István: A piros ló, 1930

288

289

165

290

166

165.

166.


TÓTH MENYHÉRT (1904-1980)

Virágcsendélet

Virágcsendélet

Akvarell, ceruza, papír, 51x37 cm


Jelezve jobbra lent: Czóbel

Jelezve jobbra lent: TM


Kezdő ár: 750 000 Ft / 2 459 EUR

Becsérték: 300 000 – 500 000 Ft

Becsérték: 1 500 000 – 2 200 000 Ft



291

167

168

167.

168.

BENE GÉZA (1900-1960)

BIAI FÖGLEIN ISTVÁN (1905-1974)

Gömbfák és fenyőfák

Festék csendélet

Olaj, farost, 43,5x49,5 cm


Jelezve jobbra lent: Bene

Jelezve balra fent: Biai Föglein István

Jelezve balra fent: Bene

Hátoldalon autográf felirat: Biai Föglein István "Festék csendélet"

Kezdő ár: 1 500 000 Ft / 4 918 EUR Kezdő ár: 300 000 Ft / 984 EUR



292

293

169

170

169.

170.

CZENCZ JÁNOS (1885-1960)

PECHÁN JÓZSEF (1875-1922)

Lányok a folyóparton, 1938

A vén kópé (Mézeskalács), 1911



Jelezve jobbra lent: Czencz J. 938.

Jelezve jobbra lent: Pechán József Reprodukálva:

Kezdő ár: 320 000 Ft / 1 049 EUR

Kezdő ár: 2 800 000 Ft / 9 180 EUR

•Bela Duranci és Bordás Győző: A két Pechán. Pechán Józef (1875-1922), Pechán Béla. Fórum Kiadó, Újvidék, 1982., 15. kép

294

Becsérték: 500 000 – 700 000 Ft

Becsérték: 5 000 000 – 8 000 000 Ft

•Bela Duranci - Bordás Győző: Pechán József / Jozef Pehan.



Forum, Újvidék (Novi Sad), 2008., XV. kép

295

171

296

172

171.

172.


SZŐNYI ISTVÁN (1894-1960)

Műterem fotellal, 1944

Család


Olajtempera, vászon, 70x100,5 cm

Jelezve balra fent: Nagy Oszkár 944

Jelezve jobbra lent: Szőnyi I.

Kezdő ár: 1 100 000 Ft / 3 607 EUR

Kezdő ár: 3 200 000 Ft / 10 492 EUR

Becsérték: 1 800 000 – 2 400 000 Ft

Becsérték: 5 000 000 – 7 000 000 Ft



297

173.

173

ZIFFER SÁNDOR (1880-1962) Ház alkonyatban Olaj, vászon, 49,5x69,5 cm Jelezve balra lent: Ziffer Sándor Kezdő ár: 2 400 000 Ft / 7 869 EUR


Szőnyi István: Dunai út (Libasor), 1931 körül, magántulajdon

298

299

174

175

174. MOLNÁR SÁNDOR (1936-

175. )

BÁLINT ENDRE (1914-1986)

Tájkép

Szimultán kompozíció, 1958 körül


Ceruza, papír, 21x30 cm

Jelezve jobbra lent: Molnár Sándor

Jelzés nélkül


Kezdő ár: 150 000 Ft / 492 EUR Kiállítva és reprodukálva:

300

Becsérték: 200 000 – 400 000 Ft

Becsérték: 300 000 – 500 000 Ft

•Vajda Lajos és Bálint Endre művei.



Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002. október 11. - november 8. katalógus: B.31.

301

176.

176

LAKNER LÁSZLÓ (1936- ) Csendélet, 1960-63 körül Olaj, vászon, 50x70 cm Jelezve jobbra lent: Lakner L. Kezdő ár: 3 600 000 Ft / 11 803 EUR


Lakner László: Mikroszkópok / Robert Koch mikroszkópjai, 1960. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A hatvanas évek meghatározó kritikusa, Perneczky Géza a „szürnaturalizmusról” írt híres esszéjében rendkívül érzékletesen jellemezte Lakner László korai műveit, amikor úgy fogalmazott, hogy Lakner „a magyar festészet tradicionális természetelvűségét ad

abszurdum vállalta, természetelvű lett az iróniáig, és ezzel az ironikus vagy sokszor szürrealisztikus módon kétértelmű eljárással mégis többet adott, mint a kommersz »munkafestők« vagy csendéletezők, mert azoknak üres sémáival és begyakorolt prakticizmusával szemben, sikerrel idézte fel a tárgyak költői hangulatát, a múltba süllyedt dolgok egyszerre ismerős és idegen atmoszféráját.” Lakner korai csendéletei, számvetésnek tekinthetők a naturalista tárgyfestészet bernáthi szemléletével, illetve a holland csendéletfestészet sok évszázados tradíciójával, ugyanakkor sajátos történeti Lakner László: Planimetrikus mozdony, 1963, magántulajdon

tudatosságot is hordoznak. Lakner László itt bemutatott csendélete a művész korai periódusának eddig ismeretlen, különleges példái közé tartozik. Az élénk foltstruktúrákkal tagolt, már-már absztraktnak tűnő „háttér” és a mélytónusú konyhai eszközök, edények sajátos kontraszt-

Lakner László: Politechnikai szertárszekrény (részlet), 1962-64. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

ja okán a kompozíció montázsszerűnek hat, előrevetítve a művész későbbi „festett montázsait”. Motivikus szempontból olyan művekkel rokonítható, mint a Politechni-

kai szertárszekrény (1962-64), stiláris szempontból pedig a Planimetrikus mozdony (1963) szintén montázsszerű kompozíciójával vethető össze. A lebegés és a függesztés motívuma, sajátos jelentőséggel bír Lakner művészetében, később a Lukács György könyvobjekten, illetve az abból kiinduló, felkötözött könyveket ábrázoló trompe l’oeil festménysorozaton tér vissza. Az edények színgazdag, bravúros felületei Lakner korai absztrakt kísérleteivel is kapcsolatba hozhatók. Lakner Csendélete ugyan összevethető Csernus Tibor, Sylvester Katalin, Szabó Ákos és Gyémánt László bizonyos műveivel, ám a lakneri tárgyfestészet szürrealitásba hajló naturalizmusa, a néhol absztraktnak tűnő, érzéki felületek sajátos kvalitása mégis radikálisan megkülönbözteti a felmerülő analógiáktól ezt a mai szemmel is rendkívül frissnek ható, Lakner László korai festészetének számos erényét hordozó festményét. Fehér Dávid

304

305

177

178

177.

178.


NAGY ISTVÁN (1873-1937)

Vacsora

Öreg kanász


Pasztell, papír, 63,5x45 cm

Jelezve balra lent: Jándi

Jelezve jobbra lent: Nagy István

PROVENIENCIA: •korábban Wolfner József tulajdonában


Kezdő ár: 380 000 Ft / 1 246 EUR Kiállítva:

Becsérték: 500 000 – 700 000 Ft

Becsérték: 600 000 – 800 000 Ft

•Nagy István gyűjteményes kiállítása.



Nemzeti Szalon, 1923. október, katalógus: 11.

306

307

179

308

180

179.

180.



Kettős portré

Aktok

Gouache, papír papírlemezen, 43,5x33 cm

Tempera, gouache, papír, 62x68 cm


Jelzés nélkül

Kezdő ár: 650 000 Ft / 2 131 EUR

Kezdő ár: 850 000 Ft / 2 787 EUR

Becsérték: 800 000 – 1 200 000 Ft

Becsérték: 2 000 000 – 3 000 000 Ft



309

181

181. KÁDÁR BÉLA (1877-1956) Fürdőzők Olaj, vászon, 98,5x87,5 cm Jelezve balra lent: Kádár Béla Kezdő ár: 3 600 000 Ft / 11 803 EUR Émile Bernard: Fürdőzők vörös tehénnel, 1887 Musée d’Orsay, Párizs

310


182

312

183

182.

183.

SZOLNAY SÁNDOR (1893-1950)

KONTULY BÉLA (1904-1983)

Tulipános virágcsendélet, 1943

Őszi csendélet



Jelezve jobbra középen: Szolnay 943

Jelezve balra lent: Kontuly


Kezdő ár: 320 000 Ft / 1 049 EUR

Becsérték: 400 000 – 600 000 Ft

Becsérték: 600 000 – 800 000 Ft



313

184

184. EGRY JÓZSEF (1883-1951) Viharos öböl, 1930-as évek második fele Olaj, vászon, 114x125 cm Jelezve jobbra lent: Egry József Jelezve hátoldalon: Egry József Badacsony 1939 Viharos öböl Kezdő ár: 16 000 000 Ft / 52 459 EUR

Becsérték: 30 000 000 – 40 000 000 Ft Estimated value: 98 361 – 131 148 EUR Kiállítva: •Egry József festményei. Ernst Múzeum, Budapest, 1939. március 5–19., katalógus: 103. (Viharos vízen címmel) Kiállítva és reprodukálva: •Képzőművészek Új Társasága katalógusa. Nemzeti Szalon, 1936. február 23. – március 8., katalógus: 43. (Szél címmel) •A magyar festészet rejtőzködő csodái II. – Válogatás magyar magángyűjteményekből. Mű-Terem Galéria, Budapest, 2005. szeptember 10. – október 9., 187. oldal

A KUT 1936-os kiállításának enteriőrképe Egry József: Szél című alkotásával. Nemzeti Szalon, Budapest, MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattár: MDK-C-I-5-9936-1936 KUT kiallitas-1

A közönség számára nem ismeretlen Egry József Viharos öböl című képe. Ezt a festményt 2006-ban állította ki először a Virág Judit Galéria. Az ismeretlenség homályából felbukkanó mű lenyűgözte a kiállítás látogatóit és a galéria dolgozóit egyaránt. Ma már jóval többet tudunk az alaposabban megvizsgált festményről. Például azt, hogy a kép nem a Szél egy későbbi változata, hanem ez a kép valójában maga a Szél. Galériánk stábja is csak a kiállításon szembesült azzal a ténnyel, hogy a festmény Egry egy utólagosan átfestett alkotása. A képet először 1936-ban mutatta be a művész, de mivel azzal feltehetőleg elégedetlen volt, a kiállítást követően átfestette, s csak 1939ben mutatta be újra a nagyközönség előtt immár Viharos öböl címmel.

316

317

A kép jól illeszkedik az 1936–1939 között készült Egry alkotások sorába. A festő ekkor

Egry a festményt mégsem érezhette elég jónak. Röviddel ezután átfestette, hogy a

kötött szerződést Fränkel Józseffel, és a kontraktus értelmében – rendszeres havi já-

saját festői világának jobban megfelelő alkotás kerekedjen ki a természeti jelenséget

radék ellenében – megszabott mennyiségű képet szállított a Fränkel-szalonnak. Egry

ábrázoló látványból. A festmény szerkezetét némileg módosítva, a kép központi mo-

lassan dolgozott, sokáig érlelt magában egy-egy képet. Nem volt ritka, hogy már kész,

tívumát alakította át: az öböl felett kerekedő fuvallatból egy vitorlázó alak balatoni

eladott festményeit is vissza-visszakérte, hogy „javítson” rajtuk. A feszített tempó

párákba burkolt sziluettje bontakozott ki. Így jött létre a 1930-as évek második felének

nem ízlett a művésznek. Mindazonáltal kivételes alkotások keletkeztek ebben az idő-

egyik legizgalmasabb Egry alkotása a Viharos öböl.

ben is. Ékes bizonyítéka ennek az 1936-ban a Fränkel-szalonban megrendezett kiállítása, ahol több reprezentatív chef d’oeuvre került a kiállítótér falaira. A Szél, és az

Egry sohasem festett a természetben. Igazán jelentős műveinek nagy részét otthon, a

átfestésével megszülető Viharos öböl ezek közé a remekművek közé tartozik.

műteremmé átalakított szobában, présházban, s végül a megépült műteremben fes-

Az 1936-os Fränkel-szalonban rendezett kiállítás előtt Egry visszatért az olaj techni-

tette. A szabadban legfeljebb egy-egy benyomását, ötletét vetette gyorsan, biztos kéz-

kához. Elsősorban nagyobb méretű alkotásain használta ezt az anyagot. Olajjal készült

zel, fölényes rajzkészséggel papírra; sokszor nem is rajz-, csak kockás irkapapírra. Séta

a Fränkelnél bemutatott Őszi nap (1936 körül), és az 1930-as évek második felének

közben a horgászpadon vagy hajón gyűjtötte minden érzékével a körülötte s benne

egyik főműve a Visszhang (1936) is. Ez utóbbi festmény ráadásul azonos méretekkel

is folyton változó, és mégis mindig azonos törvények összefüggéseiben átélt világot:

rendelkezik, mint a néhány héttel később nyíló KUT kiállításon bemutatott Szél.

festményeinek emlékanyagát. Ilyen élmény szülhette a Viharos öböl kétszeresen kiér-

Az anyaghasználat mellett még valami a 1936-os Fränkel-szalonban kiállított kollek-

lelt darabját is. „A hirtelen kezdődő vihar szélörvényében vitorlás fordul a badacsonyi

ció mellé helyezi a Viharos öböl című képet. Az arányaiban felnagyított öböl motívuma

öbölbe. A kavargó víz hullámverésében megdőlt hajó elmosódó foltja uralja a kép kö-

többször felbukkan ebben az időszakban Egry képein. Ilyen a Fränkel kiállítás képei

zépterét. A parthoz csapódó, haragoszöld hullámokon megtört napfény sugarai még

között szereplő – már említett – Őszi nap, valamint A halász című festmény. Továbbá

megvilágítják a domboldal lankái közül előtűnő présházak tetejét, de a víz felől érkező

az ugyancsak 1936-ban, a Fränkel által Bécsben szerepeltetett Bucht (Öböl, 1936 körül)

viharos szél ködfátyolba burkolja a tájat. A tó fölött gomolygó fehér pára beborítja a

című művén is hasonló kompozíciós megoldással él a festő.

vidéket, lassanként magába szívja a lilák, rózsaszínek és szelíd barnák zöld árnyékait, az okkerek, bronzok és szürkék bársonyos felületeit. Minden mozgásban, változásban

A Szél, majd annak átdolgozott végleges változata a Viharos öböl ennek a kiérlelt kép-

van. A természet vitalitásában értelmeződnek a jelenségek, s a kozmikus lét törvényei

szerkezetnek egyik legszebb darabja. Nem véletlen, hogy a kép már első nyilvános

szerint organikus egységgé rendeződnek.” – írja a képről Gergely Mariann.

szereplése során magával ragadta a kor egyik legnagyobb kritikusát, Kállai Ernőt. Az író a Szélről az Új Idők (1936. 10. 345.) hasábjain az alábbiakat írta: „A Balaton felett

szivárványos léghintán himbálózik a fény és ez a sugaras játék az egész tájat magával lendíti, salaktól mentes tiszta távlataiba …”

Egry József: Őszi nap, 1936 körül magántulajdon

318

Egry József: Öböl, 1936 körül, lappang

Kaszás Gábor

Egry József: A Viharos öböl első változata, 1936.

Egry József: A halász, 1936 körül Janus Pannonius Múzeum, Pécs

Egry József: Visszhang, 1936. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

319

185

320

186

185.

186.



Csendélet szőttessel

Virágcsendélet



Jelezve balra lent: Nagy Oszkár

Jelezve jobbra fent: Czóbel

Kezdő ár: 650 000 Ft / 2 131 EUR

Kezdő ár: 2 600 000 Ft / 8 525 EUR

Becsérték: 1 000 000 – 1 300 000 Ft

Becsérték: 5 000 000 – 7 000 000 Ft

Proveniencia:



•korábban Köpeczi Béla gyűjteményében

321

187

187. BATTHYÁNY GYULA (1887-1959) Kútnál, 1933 körül Olaj, vászon, 80x99,5 cm Jelezve balra lent: töredékes szignó Kezdő ár: 6 500 000 Ft / 21 311 EUR Egyiptom, Kairó, 1865


Reprodukálva: •Molnos Péter: Gróf Batthyány Gyula. Az elveszett Magyarország festője. Népszabadság Könyvek, Budapest, 2007., 57. kép

322

188

189

188.

189.

MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900)


Krisztus Pilátus előtt

Levétel a Keresztről, 1926

Ceruza, papír, 20,5x16 cm

Pasztell, papír, 51x36,5 cm

Jelezve jobbra lent: Munkácsy

Jelezve jobbra lent: Jándi Jelezve balra lent: Jándi 926. (kétszer)

Kezdő ár: 240 000 Ft / 787 EUR Kezdő ár: 240 000 Ft / 787 EUR



324

325

190

191

190.

191.

KMETTY JÁNOS (1889-1975)


Csendélet önarcképpel és újsággal

Sárga szoba II., 1910 körül



Jelezve jobbra lent: Kmetty

Jelzés nélkül

Kezdő ár: 1 500 000 Ft / 4 918 EUR

Kezdő ár: 800 000 Ft / 2 623 EUR

Becsérték: 3 000 000 – 5 000 000 Ft

Becsérték: 1 400 000 – 2 000 000 Ft


Estimated value: 4 590 – 6 557 EUR Aukcionálva: •BÁV 3. árverés, 95. tétel

326

327

192

192. VÖRÖS GÉZA (1897-1957) Park, 1936 Olaj, vászon, 117x96,5 cm Jelezve balra lent: Vörös Géza 36 Kezdő ár: 3 200 000 Ft / 10 492 EUR


328

193

194

330

193.

194.

KMETTY JÁNOS (1889-1975)


Budai látkép

Szekér a főutcán

Akvarell, papír, 24x32 cm

Lavírozott tus, akvarell, papír, 55x64 cm

Jelezve jobbra lent: Kmetty



Kezdő ár: 750 000 Ft / 2 459 EUR

Becsérték: 550 000 – 800 000 Ft

Becsérték: 1 500 000 – 2 500 000 Ft



331

195

195. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919) Erdőszéle Olaj, vászon, 75x60,5 cm Jelezve jobbra lent: Mednyánszky Kezdő ár: 4 400 000 Ft / 14 426 EUR


Emil Jakob Schindler: A Práterben, magántulajdon

332


196

197

196.

197.

SCHÉNER MIHÁLY (1923-2009)


Saturnalia, 1987

Jelenet

Olaj, farost, 60x80 cm


Jelezve balra lent: Schéner

Jelezve jobbra lent: Jándi D.

Jelezve hátoldalon: Saturnalia Schéner Mihály 1987 Kezdő ár: 280 000 Ft / 918 EUR Kezdő ár: 200 000 Ft / 656 EUR

Becsérték: 500 000 – 700 000 Ft Becsérték: 400 000 – 600 000 Ft



334

335

198

199

198.

199.

BENE GÉZA (1900-1960)


Tájkép, 1948

Csendélet borral és gyümölccsel

Akvarell, papír, 35x47 cm


Jelezve jobbra lent: Bene Géza

Jelezve jobbra fent: Perlrott Csaba

Jelezve jobbra fent: Bene Géza 948 Kezdő ár: 2 000 000 Ft / 6 557 EUR Kezdő ár: 240 000 Ft / 787 EUR

Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft Becsérték: 350 000 – 500 000 Ft



336

337

200. VAJDA LAJOS (1908-1941) Pasztell maszk, 1938 Kollázs, pasztell, akvarell, papír, 44x30 cm Jelzés nélkül

Kezdő ár: 4 000 000 Ft / 13 115 EUR


Hátoldalán: •Galerie Paul Fachetti Párizs és Galerie Schlégl Zürich tulajdonosi adatok

Oeuvre-jegyzék: 1938/52. •In.: Mándy Stefánia: Vajda Lajos. Budapest, Corvina Kiadó, 1983.

Kiállítva: •Lajos Vajda. Galerie Paul Fachetti, Párizs, 1968. (Kat. sz.n.) •Vajda Lajos (1908-1941) emlékkiállítás. Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg, 1983. (katalógus: L.62.)

Reprodukálva: •Modern magyar festészet 1919-1964. Kieselbach Galéria, Budapest, 2004., katalógus: 1214.

Joan Miró: Férfifej, 1937, MOMA, New York

Vajda 1937-1938-ban az ikonos periódus folytatásaként festette maszkjait, ez a mű is ekkor keletkezett. Mándy Stefánia 1938-ra datálja monográfiájában, ahol a Virág-

maszk, Maszk fehér kontúrral és a Zöld bohócmaszk című képek állnak legközelebb hozzá. Az 1937-1938-as maszkperiódust a párizsi fotómontázsos képek előzték meg, melyeken Vajda kísérletet tett arra, hogy az összekuszálódott világot darabjaira szedve egy új, jobb és igazabb kontextusban építse fel. A maszk sorozattal a világ álságos maszkarca ellen tiltakozik. A maszkokban víziók, félelmek, szörnyű látomások öltenek testet. Az ősi félelem tükröződik bennük. Vajda Lajos víziói részben betegségéből, részben fenyegető korából származnak. Ez a különleges színű, kollázs-maszk a következő évek még drámaiabb hangú kiáltásait vetíti előre.

338

200

201

202

201.

202.



Virágok kancsóban, 1970

Virágcsendélet



Jelezve balra lent: 1970 Frank Frigyes

Jelezve jobbra lent: Iványi Grünwald Béla

Hátoldalon: Frank Frigyes (sz. 1890)

Kezdő ár: 1 200 000 Ft / 3 934 EUR

(Munkácsy-díjas érd. Műv.) "Virágok" 1970 olajf.

Becsérték: 2 000 000 – 3 000 000 Ft Kezdő ár: 280 000 Ft / 918 EUR



340

341

203

204

203.

204.

BORNEMISZA LÁSZLÓ (1910-1995)

TÓTH MENYHÉRT (1904-1980)

A Tűnő idő emlékei VI., 1975

Dunai hajós

Olaj, füstarany, karton, 35x50 cm

Olaj, papír, 30x20 cm

Jelezve jobbra lent: Bornemisza 975

Jelzés nélkül


Kezdő ár: 650 000 Ft / 2 131 EUR

Becsérték: 300 000 – 500 000 Ft

Becsérték: 1 200 000 – 1 500 000 Ft



342

343

205

205. VASZARY JÁNOS (1867-1939) Versailles, 1925 Olaj, papírlemez, 34x49 cm Jelezve balra fent: Versailles 1925. Vaszary J. Kezdő ár: 2 000 000 Ft / 6 557 EUR


Kiállítva és reprodukálva: •Vaszary János (1867-1939) gyűjteményes kiállítása. Maurice de Vlaminck: Versailles-i pálmaház, 1912, magántulajdon

346

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2007. október 18. – 2008. február 10., katalógus: 135.

206

207

206.

348

207.

SASSY ATTILA (1880-1967)


Önarckép, 1921

Önarckép, 1947

Olaj, fa, 25x25 cm


Jelezve jobbra lent: Aiglon 1921

Jelezve jobbra lent: Frank Frigyes

Hátoldalon felirat: Aiglon Önarckép Sassy Attila

Jelezve hátoldalon: Frank Frigyes Önarckép 1947



Becsérték: 300 000 – 500 000 Ft

Becsérték: 400 000 – 500 000 Ft



349

208

209

208.

209.

Kaspó napkorong panorámaképpel, zsolnay, 1900 körül

Váza két lapulevél-füllel, zsolnay, 1903 körül

Porcelánfajansz, domború, kézi festésű díszítés.

Dekorterv: Apáti Abt Sándor

Magas tüzű mázas, valamint opak és transzparens eozinmázas festés,

Porcelánfajansz, ráillesztett fülek és domború szájperem.

fénylő kontúrok és savmaratás.

A trébelt alapon gazdag opak és transzparens eozinmázas festés, savmaratott, irizáló felület.

Magasság: 16 cm, szájátmérő: 16 cm

Párdarabja reprodukálva:

Magasság: 23,5 cm

Fazonszám: 644

•Csiba Mónika, Stattner Richárd: Zsolnay. A magyar szecesszió

Fazonszám: 7078

Jelzés: domború körpecsét

mesterművei,

Jelzés nélkül

Elite Design Galéria, 2003., 73. ábra Kezdő ár: 800 000 Ft / 2 623 EUR

•Federico Santi & John Gacher: Zsolnay ceramics.

Kezdő ár: 1 100 000 Ft / 3 607 EUR

Collecting a culture, Schiffer Publishing Ltd, 1998., 105. oldal

Becsérték: 1 400 000 – 1 800 000 Ft

•Csenkey Éva: Zsolnay szecessziós kerámiák,

Becsérték: 2 000 000 – 2 500 000 Ft


Helikon Kiadó, 1992., 100. ábra


350

351

210.

210

PATKÓ KÁROLY (1895-1941) Nagybányai részlet, 1924 Olaj, vászon, 50,5x60 cm Jelezve jobbra lent: Patkó 1924 Kezdő ár: 4 000 000 Ft / 13 115 EUR


Perlrott Csaba Vilmos: Falurészlet (Nagybánya) Magyar Nemzeti Galéria

Nagybányai részlet. Bedő Rudolf felvétele, 1930 körül

Feltehetően kiállítva: •Ernst Múzeum 1924. 65. tétel (Nagybányai táj)

Patkó Károly és Aba-Novák Vilmos barátaikkal Törökkoppányban, 1927

„Ezelőtt tíz évvel, mikor pályám legelején a különböző izmusoknak valóságos bővedje volt Európa-szerte, mi volt nálunk a tradicionális elem? – Nagybánya! Ez volt a magyar piktúra hőskora. Akkor 1920-at írtunk, a Szinyei Merse Pál társaság megalakulásának ideje, Nagybánya beteljesülése. Pompás és nagyszerű, kiérett piktúra!”* * Aba-Novák Vilmos: Vallomás. Magyar Művészet, 1931. VII. évf. III.sz. 131.o.

354

355

211

212.

212

Piper Heidsieck pezsgő Igazi különlegesség a 100 éves Piper Heidsieck pezsgő. A borászatot Florens-Louis Heidsieck 1785-ben alapította, és egyike a tíz legrégibb pezsgősháznak Champagne-ban. A Piper Heidsieck népszerűsége sokat köszönhet Hollywoodnak. Filmkarrierje 1935-ben Laurellel és Hardy-val kezdődött a Sons of the desert című remekműben. 1964-ben Rex Harrison 48 rekeszes Vintage Piper Heidsieckkel ünnepelte a My Fair Lady-ért kapott Oscar díját. Több mint 20 éve a Cannesi filmfesztivál hivatalos pezsgője ez a márka, és rendszeresen díjaz kiemelkedő filmművészeket. Az árverésre kerülő palack egy nagy presztízsű, gazdag történetű pezsgőház fantasztikus terméke, külön érdekessége a dugó drótozása. A parafán lévő kapszula önmagában is igazi rekvizitum a kapszulagyűjtőknek. Jól lehűtve, kis szerencsével az ital is élvezhető. A 100 éves ital árából a Menedékház éjjeli menedékhely (1112 Budapest, Repülőtéri út 6.) lakói számára karácsonyi, újévi élelmiszercsomagot állítunk össze, pezsgővel.

Kezdő ár: 1 914 Ft

211. Kmetty János (1889-1975) Nyár a mezőn Pasztell, papír, 24x31 cm Jelezve jobbra lent: Kmetty Kezdő ár: 140 000 Ft / 459 EUR

Becsérték: 300 000 - 500 000 Ft Estimated value: 984 - 1 639 EUR

356

357

213. VASZARY JÁNOS (1867-1939) Koncert Viareggioban, 1929 Olaj, vászon, 45,5x70,5 cm Jelezve jobbra fent: Vaszary J.

Kezdő ár: 15 000 000 Ft / 49 180 EUR

Becsérték: 30 000 000 – 40 000 000 Ft Estimated value: 98 361 – 131 148 EUR Vaszary János munka közben

Kiállítva és reprodukálva: •Vaszary János gyűjteményes kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 1930. február - március, katalógus: 56. •A magyar festészet rejtőzködő csodái II. – Válogatás magyar magángyűjteményekből II. 1920-1984. Mű-Terem Galéria, Budapest, 2005., 118. oldal

Reprodukálva: •Haulisch Lenke: Vaszary János. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1978., katalógus: 154.

Raoul Dufy: Nizzai részlet, 1929 magántulajdon

Vaszary János: Duna-parti korzó, 1934 körül, magántulajdon

360

Párizs után Itália 1925-ben, Párizsban tett látogatása

nyaralók vidám forgataga, a vízpart,

ka. Kárpáti Aurél visszaemlékezése

örökké mozgó, lármás, önmagát élő és

Az 1873-tól évente megrendezett kar-

után, a pályája csúcsán lévő karizmati-

a színes kabinok, csíkos napernyők,

szerint, mikor egyszer megkérdezte

megsokszorozó tömeg, színes kabinok,

neváljairól is híressé vált színpompás

kus művész ismét képes volt arra, hogy

a kávéházakban időző emberek lát-

Vaszaryt, hogy mi volt élete legmeg-

és még színesebb ernyők és vitorlasze-

toszkán város tökéletes helyszín volt

megújítsa festői nyelvét. A nagyváros

ványa. A húszas évek második felétől

határozóbb élménye, Vaszary azt vá-

rűen kifeszített tendellák közt zajlik; itt

a mozgalmas, és vidám társas együtt-

lüktetése, az éjszakai élet, a színházak

készültek a festő máig legnépszerűbb

laszolta, hogy a szín. „Lila, citromsár-

futkos, lármáz, alszik és úszik reggeltől

léteket megörökíteni kívánó festő szá-

és kabarék világa után Vaszary hos�-

munkái, melyeken hígított festékkel,

ga, cinóber, terrakotta, sáfrányszínű

- késő estig.” (Vaszary János: Ravenna-

mára. Sorra születnek a színes ten-

szabb utazásokat tett Itáliában. Firen-

lazúrosan, gyors ecsetvonásokkal, rög-

pizsamák – a hölgyek fején átkötött

Rimini. Pesti Napló, 1928. szeptember

gerparti jeleneteket, nyüzsgő kávéházi

ze, Perugia, Assisi és Velence után, a

zíti a tengerparti élet ellesett, önfeledt

bíbor, sötétkék vagy narancsszínű sza-

29.) Trieszt és Rimini után, a Ligur –

teraszok ellesett pillanatait megörökí-

kedvelt mediterrán üdülő városokban

és illékony pillanatait. Beköszöntött a

lagokkal; atléta férfiak bronz, kékesli-

tenger partján utazgatott, majd 1929

tő vásznak.

időzött. Elbűvölte őt a tengerparton

felszabadult

la és feketebarna lesüléssel;(..) Ez az

nyarán Viareggioba érkezett.

örömfestészet

korsza-

361

Hölgytársaság az olasz tengerparton, 1927 Forrás: Fortepan

Alla prima Vaszary utazásainak helyszíneit szinte

megtervezettek, ugyanakkor rendkívül

naplószerű pontossággal örökítették

nagyvonalúan, elegánsan és bravúrosan,

meg vázlatfüzetei. Nagyméretű, olaj-

gyakran pusztán néhány ecsetvonással

vászon képeit, úgy ahogy a Koncert

ragadja meg Vaszary a képein szereplő

Viareggioban című képét is, nagy való-

emberek karakterét. A vásznakon a ra-

színűséggel már műtermében dolgozta

gyogó színek alól a kompozíció szerves

ki, gyorsan papírra vetett vázlatai alap-

részként rendre előtűnik a fehér vászon,

ján. Újítása a fehér alapozás mellett, a

hangsúlyos kompozíciós elemként. A

plaszticitás elhagyása, és az alla prima –

háttérben feltűnő örvénylő ornamen-

vagyis a keveretlen, élénk színekkel való

tika Viareggio bazárjainak orientalizáló

– festésmód volt. Kompozíciói gondosan

építészetére utal. Hársfalvi Magdolna

362

VIRÁG JUDIT GALÉRIA és AUKCIÓSHÁZ (Mű-Terem Galéria Kft.) 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. •Tel./Fax: 36-1-312-2071, 36-1-269-4681 http://www.viragjuditgaleria.hu • www.mu-terem.hu • E-mail: [email protected] • [email protected]

Vételi megbízás – Absentee bid form Művészeti Aukció: Sale no.:

Dátum / Date:

Megbízom a Mű-Terem Galériát, hogy nevemben a fenti aukción az alább felsorolt tételeket megvegye az általam limitált, de a többi licitáló által lehetôvé tett legalacsonyabb leütési áron. A katalógusban leírt árverési feltételeket elfogadom. Please bid on my behalf at the above sale for the following lots up to the hammer prices mentioned below. These bids are to be executed as cheaply as is permitted by other bids. I agree to be bound by the Conditions of Sale as printed in the catalogue.

Tétel szám Lot number

Cím, leírás Title or description

Leütési ár Hammer price

Elôleg /Deposit: Fizetési határidô Payment deadline:

............................................. Aláírás - Signature Név / Name: Cím / Address:

Fizetési mód - Methods of payment: Készpénz Cash

Tel. / Phone:

Banki átutalás Wire Transfer to our Bank Mű-Terem Galéria Kft 10300002 - 20116523-00003285

Dátum / Date:

Hitelkártya - Credit card subject to 3% service charge

...................................................................... Aláírás - Signature

Szállítás - Transport Saját megoldás - On my own Kérem a szállítást - I require the transport

365

uxus és elegancia H o t e l

–

G o u r m e t

É t t e r e m *

–

S P A

* Best of Budapest & Hungary 2013 díjas, Közép-Európa egyik legjobb étterme a Food and Wine amerikai étteremkalauz 2012-es európai toplistáján, Év Étterme a Dining Guide 2010. évi értékelése alapján.

Elérhető Budapestről az M7-es autópályán, a 135-ös kijáratnál a 67-es főútról Email: [email protected] | Telefon: +3685710003 | web: www.chateau-visz.com

1

373

VIRÁG JUDIT GALÉRIA ÉS AUKCIÓSHÁZ TÉLI AUKCIÓ 2014

Recommend Documents