2007. december I. évfolyam 4. szám
Ü
VILÁG
Pályák és kényszerpályák
ár ta t
in tm
ra
CD
Elektronikus cégeljárás 2008-tól. Felkészült?
Cé g
el
já
rá
si
AJ
ÁN
D
ÉK
Szigorúan ellenőrzött kivonatok
Japán acél...
...erôs ajánlattá edzve! Hordozható eredeti Honda navigációs rendszer
+ Kedvezményes hitel: THM: 2,99% vagy még kedvezôbb feltételekkel! Az 5 ajtós Honda Civic most valóban könnyen az öné lehet! További finanszírozási részletekrôl érdeklôdjön Hondamárkakereskedéseinkben! A finanszírozási ajánlat deviza (svájci frank (CHF), euro (EUR)), illetve forint (HUF) alapú.
Az akció 2007. augusztus 6-tól a készlet erejéig és visszavonásig érvényes! A képen látható autó illusztráció!
www.honda.hu
Hajtóanyag-fogyasztás: 5,1–6,6 l/100 km. CO2– kibocsátás: 135–156 g/km.
Elektronikus cégeljárás 2008-tól. Felkészült? A pontosság nagy erény, a jogászi szakmában pedig nélkülözhetetlen. Hiánya, akár a jogalkotásban (szerkesztési hibáktól hemzsegő cégnyomtatványok), akár a jogalkalmazásban (közel 40%-os hiánypótlási arány a cégeljárásban) komoly problémákat okozhat. Segít ezen az elektronikus cégeljárás? Ez rajtunk, jogászokon múlik. Azon, hogy végre kezünkbe (képernyőnkre) vehessük az igazi elektronikus cégeljárást megvalósító, pontosan kidolgozott részleteket tartalmazó végrehajtási rendeletet az intelligens cégnyomtatványok informatikai jellemzőiről, a kérelemhez mellékletként csatolandó elektronikus okiratok formátumkövetelményéről. Azon, hogy a többszörös adatbevitelből eredő hibák kiküszöbölése és a gyors eljárás érdekében működjenek a cégbíróságokon a kérelmek automatikus feldolgozása. Azon, hogy elsajátítsuk azokat az egyébként nem bonyolult, de sokak számára új informatikai ismereteket, melyek számunkra a pontosabb, egyszerűbb, átláthatóbb és gyorsabb munkavégzést biztosítják. És azon is, hogy van-e olyan „Szakmai Partner”, aki az előbbiek megvalósításához segítséget nyújt. Kiadónk az, az eljárásban résztvevők igényeinek minél magasabb szintű kiszolgálására törekszik: cégnyomtatványok készítésével, mellékletként szolgáló iratmintákkal, nyomtatványkitöltő- és egyéb programokkal, kérdésekre adott válaszokkal, a gyakorlati ismeretek átadását biztosító képzéssel, és ha kell, technikai eszközökkel is. Nos, ez rajtunk nem múlik! Fogadjon el minket „Szakmai Partnerként”, és ennek első bizonyságaként mellékeltük a Cégeljárás iratmintatár CD-t. A lemez tartalmazza az összes cégnyomtatványt. Kérjük tiszteljen meg minket a díjbekérőn szereplő összeg átutalásával és mi garantáljuk, hogy jogszabályváltozás esetén egy frissítést ingyenesen elküldünk Önnek ezzel segítve hogy munkája során megbízható és naprakész szolgáltatást használjon.
A közelgő ünnepekre pedig békét és boldogságot kívánunk!
Üdvözlettel: CompLex Kiadó – több mint kiadó, szakmai partner
TARTALOM
CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós
29
Tördelő: László Ágnes Nyomdai munkálatok: Sprint & Production Kft. Felelős vezető: Ipacs Zsolt ügyvezető igazgató
16
Hirdetésfelvétel: 40/464-565 Vály Zita
[email protected] ISSN 1789-2430
HELYESBÍTÉS
31
4 6 9 11 14 16 21 23 27 29 31 32 34 36 38
Tartalom
Felelős vezető:
Szigorúan ellenőrzött kivonatok ........................................................ Az építtető sorsa a szomszédok kezében van .................................. Esélyegyenlőség a közbeszerzésben .................................................. Ha az adós nem fizet ............................................................................. Műhibaperek más szemszögből .......................................................... Mire figyeljünk az elektronikus cégeljárás során? ........................... A biotechnológia joga – iparág vagy önálló jogterület? ................ Portré – dr. Bánáti János ....................................................................... Az új generáció ....................................................................................... Pályák és kényszerpályák ..................................................................... A csoportvezető ügyvéd ....................................................................... Oppenheim – új név a vezető jogi szolgáltatók piacán .................. A nemzetközi kereskedelmi jog oktatásának feladatairól ............. Ügyésznőből ügyvédnő ........................................................................ Jó a megyei ügyvédség megítélése ....................................................
Az Ügyvédvilág 2007. októberi számának 19. oldalán szereplő „Bűnbe esett ügyvédek” című cikk szerzője nem dr. Kiss István, hanem dr. Kiss Anna. Az elírásért ezúton kérünk elnézést! ÜGYVÉDVILÁG
3
Szigorúan ellenőrzött kivonatok Dr. Bakonyi Béla adószakértő a vagyonosodási vizsgálatokról
Ny
újtott a közelmúltban valamely társas vállalkozásnak feltűnően nagy összegű tagi kölcsönt, vagy adóbevallásban tüntetett fel jelentős tőkebetétet? Kiemelkedő értékű üzletrész van a birtokában, illetve az adóalanyi hierarchiatérkép kimutatása szerint több cégben van tulajdonrésze? Vásárolt vagy eladott mostanában nagy értékű ingó- és ingatlanvagyont, utazott luxusútra külföldre? Netán elmulasztotta benyújtani adóbevallását, esetleg rosszakarója bejelentést tett ön ellen, avagy a rendőrség, a vámszervek vagy valamelyik másik éber hatóság jelzést adott az APEH-nak? A fenti lehetőségek bármelyike történt is önnel, számítania kell rá, hogy egyike lehet annak a 10–15 ezer magyar állampolgárnak, aki ellen az adóhatóság évente vagyongyarapodási ellenőrzést indít. Az eljárás során – egy sajátos, számlákon, dokumentumokon és becslésen alapuló vizsgálatban – a hatóság a maga alapos módján arra keres választ, hogy az illető életvitele vajon egyenes arányban áll-e az „Nem szükségszerű azonban, hogy az ellenőrzés után valamennyi megkeresettnek súlyos milliókat kelljen fizetnie elmaradt adóbefizetés, illetve büntetés és késedelmi pótlék jogcímén.”
4
ÜGYVÉDVILÁG
addig bevallott jövedelmével. Ahogy a vizsgálatra 2006-ban kiadott módszertani útmutatóban olvasható: „A vagyongyarapodási vizsgálat – a gyakorlati lebonyolításából adódóan – a hagyományos dokumentációs ellenőrzéshez hasonlít, mivel az adózóra vonatkozó bizonyítékokból, dokumentumokból állapítja meg a valószínűsíthetően legpontosabb adóalapot és az ennek megfelelő adókötelezettséget. A vagyongyarapodási vizsgálat keretében az adóhatóságnak kell bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásainak feltételei fennállnak, valamint hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények és a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját hitelt érdemlően valószínűsítik.” Az APEH idén novemberig közel tízezer ilyen eljárást fejezett be, és nem kevesebb, mint 40 milliárd forintnyi összeget – ellenőrzésenként több mint ötmillió forintot – hajtott be, mely nagyságrend arra enged következtetni, hogy a hatóságnak bizony volt keresnivalója a vizsgálatra kiszemelt ügyfeleknél. Nem szükségszerű azonban, hogy az ellenőrzés után valamennyi megkeresettnek súlyos milliókat kelljen fizetnie elmaradt adóbefizetés, illetve büntetés és késedelmi pótlék jogcímén. Amint ugyanis dr. Bakonyi Béla igazságügyi könyv- és adószakértő, könyvvizsgáló jogász az Ügyvédvilágnak elmondta, ha a vizsgálatban hátralékosnak minősített személy még idejében a megfelelő segítségért folyamodik – márpedig az idei év kellő számban kitermelte a területhez értő ügyvédeket és adószakértőket –, meg tudja menteni az APEH által követelt összeg egészét vagy egy részét. Ezzel egyébként a hatóság is tisztában van. „Az ellenőrzések során a revízió szembetalálja magát az adózók
által felsorakoztatott egyre bővülő jövedelem-legalizálási módszerekkel, valamint az adózók állításainak védelmére szakosodott, jól felkészült könyvelőkkel, adótanácsadókkal és jogi képviselőkkel. Az adózók egyre nagyobb hányada a rendelkezésre álló valamennyi jogorvoslati formát kimeríti, és ez a jelenség az elmúlt évek tapasztalatai szerint növekvő tendenciát mutat” – olvasható a már említett módszertani útmutatóban. „Az első és legfontosabb teendőnk, hogy mi magunk állítsuk fel a saját vagyonmérlegünket, és költésünk fedezete az életszerűség és jogszerűség kritériumainak megfelelően is védhető legyen” – javasolja a szakértő. És hogy a dolog bonyolultabb legyen, hozzáteszi: az, hogy valami életszerű, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyben jogszerű is. Példaként az ilyen helyzetben igen gyakori hivatkozási alapot – „a hiányzó összeget menyasszonytánccal kalapoztuk össze, ballagási, keresztelői, diplomaajándékként kaptuk, kártyán nyertük” – említi, mint olyan magyarázatot, amely életszerű lehet ugyan, jogszerűségéhez azonban adott esetben erős kétségek férnek. „Mert ugyan manapság egy másfél száz résztvevővel
Fotók: Hudák László
Érdemes adószakértő segítségét kérni, ha az APEH valakinél vagyonosodási vizsgálatot rendel el – javasolja az Ügyvédvilágnak nyilatkozó dr. Bakonyi Béla. Az ilyen eljárásokban alapos jártasságot szerző jogász szerint, ha anyagi ügyeinket úgy életszerűen, mint jogszerűen kezeljük, sok fejfájást – és persze nem kevés pénzt – megtakaríthatunk.
megrendezett lagziban, ha a vállalkozó férfiak száz-kétszázezer forint fejében táncra perdítik az arát, minden további nélkül összejöhet egy-két millió forint, ám attól a kérdés még kérdés marad: az adózó akkor a 150 ezer forint feletti tételeket, mint illetékköteles ajándékot miért mulasztotta el bejelenteni?” – mondja. „Nem elég bizonyítani, hogy papíron megvolt a pénz, de arra is dokumentumot kell felmutatni, hogy az összeg az adott pillanatban ténylegesen is a rendelkezésünkre állt.”
A másik gyakori hivatkozás szerint a vizsgált személy a hiányzó összeget kölcsönkapta valamelyik rokonától vagy ismerősétől. Ez már – a szó szoros értelmében – hitelesebb magyarázat, s mint ilyen, életszerű és jogszerű is. Ha viszont ehhez a megoldáshoz folyamodunk, akkor arra kell felkészülnünk, hogy az APEH esetleg a kölcsönt folyósító személynél indít vizsgálatot, hogy neki megvolt-e a fedezete a nagylelkű gesztusra. Jellemző egyébként, hogy bizalmi viszony esetében, például szülő és gyermek között a felek sokszor nem írnak szerződést – ami az utólagos bizonyításkor csak azért jelenthet gondot, mert az adóhatóság a szóbeliséggel szemben előszeretettel tekinti elsődlegesnek az okirati elvet. (Nem is beszélve arról, hogy nem elég bizonyítani, hogy papí-
ron megvolt a pénz, de arra is dokumentumot kell felmutatni, hogy az összeg az adott pillanatban ténylegesen is a rendelkezésünkre állt.) Ugyancsak gondok merülhetnek fel olyan esetekben, amikor a vizsgálat az adótitkokon túl már az intim szférát, a személyes adatokhoz való jogot érinti. Ilyen helyzet akkor következhet be, ha például az ellenőrzött személy költekezésére rendelkezésre álló kézenfekvő magyarázatot – tudniillik, hogy az illető ifjú hölgy nagyvonalú, ám házasember férfiismerősével közös bankszámlát használ, és költéseit onnan intézi – a felek nem akarják az APEH orrára kötni. Dr. Bakonyi Béla szerint további aggály, hogy a megszaporodó vizsgálatok következtében a tehetős emberek az utóbbi időben nemcsak megtanulták a vagyonukat offshore cégek mögé és egyéb praktikákkal elbújtatni, de egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy a kiadásaikat is elrejtik az adóhatóság vizslató szeme elől. „Sokan például külföldi bankoknál kiváltott bankkártyát használnak, hogy pénzforgalmuk elkerülje a hazai hatóságok figyelmét, mások pedig egész egyszerűen mellőzik a bankkártyával való fizetést” – mondja a szakértő. Szerinte ugyanakkor a hivataloknak egészséges egyensúlyt kellene tartani a valóban szükséges felderítések és az „élni és élni hagyni” elv alkalmazása között, nagyobb mozgásteret kellene biztosítani a szabad bizonyításnak, s több lehetőséget kellene teremteni a méltányos eljárásnak, máskülönben mind több tehetős vállalkozó fogja teljes egészében külföldre menekíteni a vagyonát, ez pedig semmiképpen sem jó az adóhatóságnak.
„Nagyobb mozgásteret kellene biztosítani a szabad bizonyításnak, s több lehetőséget kellene teremteni a méltányos eljárásnak, máskülönben mind több tehetős vállalkozó fogja teljes egészében külföldre menekíteni a vagyonát.”
Ma még kérdés, hogy a jövőben jellemzően mely körre fog kiterjedni a vagyonosodási vizsgálat, ám a jelek arra utalnak, hogy az APEH figyelmét nem annyira a – vagyonát és költéseit ügyesen leplező – felső tízezerre, mint inkább a középrétegre, illetve a hivatalosan minimálbéren élőkre fogja kiterjeszteni. Az esetükben folytatott vizsgálattól ugyanis az adóhatóság biztosabb bevételt remél – ezért is vesz fel jövőre valószínűleg további 1700 új munkatársat a célra. Aki pedig nem ért egyet az ellenőrzés eredményével, a bíróság előtt keresheti a maga igazát, a tapasztalat szerint nem is reménytelenül, hiszen az eddigi esetek harmadában a bírák az ügyfélnek kedvező döntést hoztak, és az APEH-et új eljárás indítására kötelezték. Szőnyi Szilárd
Dr. Bakonyi Béla a kilencvenes évek közepén az APEH-nál dolgozott, majd öt évig a Pénzügyminisztériumban a forgalmiadó főosztályon jogszabály-előkészítéssel foglalkozott. Később a Ganz Transelselektro Rt.-nél helyezkedett el, majd pályafutását 2000-ben egy felszámolócégnél folytatta. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter 2002-ben az ország egyik legfiatalabb igazságügyi szakértőjének nevezte ki. Adótanácsadókat oktatott és vizsgáztatott a Perfekt Zrt.-nél, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán – az APEH több vagyongyarapodással foglalkozó munkatársa egykor a diákja volt. Hat éve önállósította magát, jelenleg a Gordius Könyvvizsgáló Kft. egyik ügyvezetője, s ügyvéd feleségével – dr. Bakonyiné dr. Fest Edit, aki az azonos nevű ügyvédi iroda vezetője – egyik szakterülete a vagyonosodási vizsgálatok kérdése. Fél tucat szakkönyve jelent meg, az általa írt szakcikkek száma megközelíti az ötszázat. Szabadidejét családjával tölti, szeret főzni, kirándulni, utazni.
ÜGYVÉDVILÁG
5
Az építtető sorsa a szomszédok kezében van Interjú dr. Urbán Andrással az építésügyi igazgatás jelenéről
Nehéz helyzetben van az építésügy; jogbizonytalanságot okoz az állandó jogszabályváltozás, a hatóságok túlterheltek, a meglévő, kevés szakembert egymástól szipkázzák el. Sokszor a szomszéd jóindulatán múlik, meddig tart egy építkezés engedélyeztetése, és olykor a jogállam kereteit feszegeti, hogy magukat civilnek mondó szervezetek visszaélnek jogaikkal, és ehhez még politikai támogatást is kapnak.
Az
összes igazgatási ágazat közül az építésügy van a legnehezebb helyzetben; jogbizonytalanságot okoz a jogszabályi környezet folytonos változása, az egységes joggyakorlat hiánya. Míg korábban az építési törvénynek kötelező előírásai voltak, ma rengeteg a keretszabály – mondta lapunknak adott interjújában dr. Urbán András ügyvéd.
Fotók: Hudák László
Minden építkezés azzal kezdődik, hogy az építtető megveszi a telket, megbízza a tervezőt, valamint megnézi a vonatkozó jogszabályokat, majd beadja az építési engedély iránti kérelmét. Itt máris következik az építésügy egyik legnagyobb problémája, az, hogy az adott ügyben ki minősül ügyfélnek. A 2005ben hatályba lépett közigazgatási eljárási törvény (Ket.) rendelkezése szerint mindenki, akiknek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Márpedig ez gumiparagrafus, vagyis a törvény az egyszeri ügyintézőre bízza ennek eldöntését. Ez azért problémás, mert az
6
ÜGYVÉDVILÁG
ügyfélnek igen széles jogai vannak a jogorvoslat terén, vagyis ha „be akar tartani” az építtetőnek, könnyen megteheti. A Ket. félreértelmezett ügyfélcentrikussága amiatt is gondot jelent, hogy míg korábban az ügyfeleket nem kellett előre értesíteni – hiszen úgyis megkaptak minden határozatot –, most az építési kérelem benyújtásától számított öt napon belül kell őket kiértesíteni. Az amúgy is túlterhelt hatóság a gyakorlatban ezt általában ugyanúgy nem tudja tartani, mint a hatvannapos ügyintézési határidőt. A Ket. újítása, hogy nem a kérelmezőnek, hanem a hatóságnak kell megszereznie a szakhatósági hozzájárulásokat.
„Jogbizonytalanságot okoz a jogszabályi környezet folytonos változása, az egységes joggyakorlat hiánya.”
„A látszat ellenére a korábbi szabályozás inkább szolgálta az állampolgár érdekét, ha ugyanis ő személyesen fordult a szakhatóságokhoz, gyorsabban be tudta szerezni a hozzájárulásaikat, mint a túlterhelt hivatal.” Lássuk az eljárás további menetét. Az ügyintéző megnézi a helyi építési szabályzatot és az építtető által benyújtott terveket. A leggyakoribb hiba, hogy az adott övezetre vonatkozó előírásoknak nem felel meg az engedélyeztetni kívánt építmény. Ha ahhoz a szakhatóság nem járul hozzá, akkor nem lehet kiadni az engedélyt, akkor sem, ha a másodfok, vagyis a közigazgatási hivatal megállapítja, hogy ezzel a szakhatóság túllépte a hatáskörét. Ha a szakhatóság nem ad hozzájárulást, ezt kifogásolni csak úgy lehet, ha az építési határozatot támadják meg. Az új szabályozásnak kétségkívül vannak pozitívumai. Megszűnt például a közigazgatás hallgatásának nevezett jogintézmény, ami azt jelentette, ha a szakhatóság meghatározott időn belül nem reagált, akkor a hozzájárulását megadottnak kellett tekinteni. Ez gyakran életveszélyes helyzeteket okozott, hiszen ki merne engedélyt adni egy olyan építményre, amelynek megépítéséhez például a tűzoltóság nem járult hozzá. A mostani szabályozás szerint, ha a szakhatóság nem nyilatkozik, akkor az ügyet elveszik az elsőfoktól, és azt a másodfok bírálja el. Korábban a másodfokú építési engedély bíróság előtt megtámadható volt, ennek pedig halasztó hatálya volt a végrehajtásra. Mivel az ilyen esetekben általában szakértőt kell kirendelni és sok az ügy, egy-egy per legalább egymásfél évig tartott. A Ket. most úgy rendelkezik, hogy a másodfokú építési engedély már végrehajtható, a bíróság előtti megtámadásnak nincs a végrehajtásra halasztó hatálya. Az ügyfél viszont kérheti a bíróságtól, hogy függessze fel a végrehajtást, erről pedig a bíróságnak nyolc napon belül kell döntenie, és általában fel is függeszti.
A legtöbben elkövetik azt a hibát, hogy másodfokú engedéllyel a birtokukban el is kezdik az építkezést. Pedig az első foknak a terveket jogerőssé kell nyilvánítania, az építtető bejelentését – miszerint megkezdi az építkezést – a hatóságnak tudomásul kell vennie. Miután megépült az építmény (amit a hatóság elvileg menet közben is többször ellenőriz), ismét a hatósághoz kell fordulni, használatbavételi engedély iránt. Ilyenkor az elsőfokú hatóság kimegy megnézni, hogy az építmény megfelel-e a terveknek és a szakhatósági előírásoknak. A használatbavételi engedély ellen az ügyfelek ugyanúgy élhetnek jogorvoslattal, mint az építési engedély ellen. Ez elvileg a beköltözést is hátráltathatja, de a gyakorlatban nem szokták betartani. Jogellenes magatartást több esetben is tanúsíthat az építtető. Például akkor, ha nem volt építési engedélye az elkészült építményre, vagy volt ugyan engedélye, de eltért attól. Ilyen esetekben fennmaradási engedélyeztetési eljárástkell lefolytatni. A szabálytalanságot optimális esetben a tudatos hatósági munkának kellene felderítenie, a gyakorlatban azonban az építtető a szomszédjai jóakaratának van kiszolgáltatva. Ha pedig a szomszéd rosszindulatú, akkor vissza kell bontani mondjuk a kert végében ugyan engedély nélkül emelt, de senkit sem zavaró garázst vagy a korábbi, düledező sufni helyére emelt, ugyanakkora épületet. Ettől nyilván különbözik, ha valaki más épít, mint amire engedélye van, például megtoldja a házát még egy emelettel, vagy a terepviszonyok miatt kénytelen eltérni az eredeti tervektől. Ilyen esetekben ugyancsak le kell állítani az építkezést, az engedélyt pedig módosíttatni. Az 1994 előtti jogi szabályozás szerint a jogellenesen építkezőt megbírságolták, bontást általában csak köz- és életveszély esetén rendeltek el, akkor viszont mindenképpen. A jogsértően „Bár a szabálytalankodókra akár többmilliós bírság is kivethető, sokaknak még így is megéri, a büntetés összegét eleve belekalkulálják az építkezés költségeibe.”
Dr. Urbán András 1945-ben született, az ELTE-n szerzett diplomát. Jogászként, jogtanácsosként dolgozott, 1994-tól 2006-ig a Fővárosi Közigazgatási Hivatala Építési Főosztály vezetője, jelenleg a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaként ügyvédként tevékenykedik. Szakterülete az építési jog, nemrégiben jelent meg az Ingatlanjog Nagy Kézikönyve, melyben társszerzőként az építésigazgatás körébe tartozó részeket írta. Nős, egy felnőtt fia és két unokája van. Szabadidejében olvas és zenét hallgat, színházba jár. A Budapesti Műszaki egyetemen óraadó tanár. emelt épületre pedig általában megadták a fennmaradási engedélyt, hacsak nem okozott köz- vagy életveszélyt. Az 1994 és 1998 közötti szabályozás alapján a jogellenes építkezést mindenképpen le kellett állítani, arra nem lehetett fennmaradási engedély kiadni, de bírságot sem róttak ki az építtetőre. Az ügyek másodfokra, majd bíróságra kerültek, nem volt gyakori a viszszabontás. A mai szabályozás szerint pedig csak szigorú feltételek mellett lehet szabálytalan építkezésre fennmaradási engedélyt megadni, éspedig akkor, ha nem sérti jelentősen a szomszédjogokat. (A fennmaradási engedély megszerzése esetén használatbavételi engedélyre már nincs szükség.) A bontásnak rendszerint nehéz érvényt szerezni. A hatóság először visszabontásra szólítja fel az építtetőt, aki ennek általában nem tesz eleget, sőt felgyorsítja az építkezést. A hatóság – további felszólítások után – végül a bontást saját költségén elvégezteti, aztán vagy be tudja hajtani az építtetőn vagy sem. Ahhoz, hogy a szabálytalan építkezéseket már menet közben le lehessen állíttatni, fokozott hatósági ellenőrzésre volna szükség, de tény, hogy nem lehet minden építkezéshez kitelepülni. Bár a szabálytalankodókra akár többmilliós bírság is kivethető, sokaknak még így is megéri, a büntetés összegét eleve belekalkulálják az építkezés költségeibe. Dr. Urbán András az építésügy egyik legnagyobb visszásságának azt tartja, hogy a magukat civilnek mondó szervezetek többször hatáskörüket túllépve,
a lakosságot felheccelve avatkoznak bele hatósági ügyekbe. Nagy port vert fel például a Király utca 40. szám alatti, műemléknek nem minősülő bérház bontásának az ügye. „Megvolt a jogerős bontási engedély, erre néhány „jogvédő” összeállt, és élőlánccal védte a semmit, hiszen addigra a homlokzati részen kívül az épületet szinte teljesen lebontották.” Szerepzavarban volt a műemlékvédelmi hatóság is, amely a tiltakozók pártjára állt; ő ugyanis utólag nem adhat védettséget az épületnek, legfeljebb előírhatja, hogy azt miként lehet lebontani. Ide sorolható a jelenleg is húzódó, Nagymező utcai mélygarázsépítés ügye is, amelyre szintén volt jogerős építési engedély, az építkezést azonban a civileknek, felheccelve a lakosságot, sikerült megakasztaniuk. A szakember súlyos gondnak tartja, hogy ezekbe az akciókba a politika is beleártja magát. A Nagymező utcában végül az ügyészség révén sikerült átmenetileg leállíttatni a mélygarázsépítést, az ugyanis – dr. Urbán András szerint meglehetősen érthetetlen módon – azzal óvta meg az eljárást, hogy a kerület nem adhatott volna építési engedélyt a saját tulajdonán megvalósuló építkezésre, ezért csak egy másik önkormányzatnak lett volna szabad eljárnia. „Átnéztem az ezt megelőző, összes budapesti mélygarázsépítést. Mindegyiket hasonló konstrukcióban engedélyezték, és ez a Nagymező utca előtt egyszer sem volt probléma. Jogállamban mindezt nem lehetett volna megcsinálni.” dr. Schmidt Gábor
ÜGYVÉDVILÁG
7
8
ÜGYVÉDVILÁG
Esélyegyenlőség a közbeszerzésben A hiánypótlás aktuális kérdéseiről dr. Buda György és dr. Bűrös László beszélgetett
„A törvényszövegből szerintem nem lehet levezetni, hogy az a hiánypótlás lehetőségének biztosítását – akár részlegesen akár teljes körűen – kötelező jelleggel meghatározná.”
Dr. Bűrös László: A korábbi joggyakorlat számomra sokkal inkább elfogadható volt. A törvényszövegből szerintem nem lehet levezetni, hogy az a hiánypótlás lehetőségének biztosítását – akár részlegesen akár teljes körűen – kötelező jelleggel meghatározná. A megváltozott joggyakorlat annak fényében is meglepő, hogy mind a döntőbizottság, mind a bíróság a jogértelmezés során egyébként szigorúan ragaszkodik a jogszabály szövegéhez, és érdemben nem vizsgálja a mögöttes jogalkotói szándékot. Még akkor sem, ha adott esetben nyilvánvaló jogalkotási hibáról is van szó. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik egy másik probléma. A Közbeszerzések Tanácsa ugyanis kifejezetten ajánlja, hogy az ajánlatkérők minél szélesebb körben biztosítsák a hiánypótlás lehetőségét az
eljárásokban. A kialakult joggyakorlat alapján viszont ezzel az ajánlatkérő olykor kezelhetetlen helyzetbe kerül, az ajánlattételi határidő pedig komolytalanná válik. Mondok erre egy példát. Ha az egyetlen értékelési szempont az ajánlati ár, akkor ajánlattevőként beadható akár egy egyoldalas ajánlat is, amin mindössze az ajánlattevő adatai, az ajánlat tárgya, valamint az ajánlati ár kerül feltüntetésre. A jelenlegi jogértelmezés szerint a teljes körű hiánypótlás keretében minden becsatolható, ami egyébként az ajánlat érvényessé tételéhez szükséges. Élesebben fogalmazva, ez azt jelenti, hogy az érdemi ajánlattételi határidőt a gyakorlat meghosszabbítja. Volt olyan ügyünk, amelyben az ajánlattétel időpontjában világosan látszott, hogy az előírt alkalmassági követelménynek nem felel meg az ajánlattevő, de hiánypótlás keretében az ajánlati határidő lejártát követően beálló körülménnyel igazolta alkalmasságát. Az volt az álláspontunk, hogy az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek legalább akkora súllyal kellene érvényesülniük, mint a hiánypótlásra vonatkozó előírásoknak. Szerintem a jelenlegi normaszöveg alapján is alkalmazható lenne olyan jogértelmezés, ami a hiánypótlást az ajánlattételi határidő lejártának idő-
Balról: dr. Schmidt Gábor, dr. Buda György, dr. Bűrös László
pontjában ténylegesen fennálló jogi helyzethez, illetve körülményekhez kötötten tenné csak lehetővé. A bíróság döntése szerint viszont a Kbt.-ben nem szerepel semmilyen kitétel, ami alapján az ajánlattevőnek az alkalmasságát bármilyen időpontra vonatkozóan kellene igazolnia. Ez az álláspont értelmezésem szerint feltöri a Kbt.-nek az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezéseit, és azt eredményezi, hogy az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában alkalmatlannak minősülő vagy kizáró feltétel alá eső ajánlattevők nyerhetnek meg közbeszerzési eljárásokat. Dr. Schmidt Gábor: Hogyan lehet megakadályozni, hogy az egyoldalas ajánlatot benyújtókkal szemben a kiírást komolyan vevő, teljes tartalmú ajánlatot benyújtók ne kerüljenek hátrányba? Dr. Bűrös László: A közbeszerzési döntőbizottsági és bírósági gyakorlat sajnálatos módon erre nem nagyon ad lehetőséget, az egyetlen „megoldás”, a hiánypótlás lehetőségének kizárása, ha a jogszabály azt egyébként nem teszi kötelezővé. Dr. Buda György: A komoly ajánlattevők – különösen az építési, szolgáltatási tendereknél – bonyolult számításokat, tervezéseket végeztetnek, akár több
Fotók: Bakcsy Árpád
Dr. Buda György: A hiánypótlás intézményéről alapvetően a közbeszerzési törvény (Kbt.) 83. §-a rendelkezik. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy e szakasz első bekezdésének második mondata – miszerint az Európai Unióból származó forrásokból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét – hogyan értelmezhető. Milyen mértékben kell az ajánlatkérőnek a hiánypótlást biztosítania, teljes körűen vagy részlegesen? Néhány hónappal ezelőttig az ezzel kapcsolatos joggyakorlat szerint ezt az ajánlatkérő diszkrecionális jogköre volt meghatározni. A közbeszerzési döntőbizottság határozata azonban ezt felülírta, mivel kimondta: a hiánypótlásnak az uniós forrásból finanszírozott projekteknél teljes körűnek kell lennie.
ÜGYVÉDVILÁG
9
millió forintért, míg egy „slendrián” cég kényelmesen, adott esetben kétszer ennyi idő alatt nyújtja be az anyagot, ezzel párhuzamosan lényegesen olcsóbban „előállítva”. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ilyenkor hol érvényesül a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség? A korlátlan hiánypótlás ugyanis már ezt feszegeti. Volt olyan eljárásunk, ahol húszoldalas hiánypótlást kellett kiküldeni. Ez hatalmas felelősséget akaszt az ajánlatkérő nyakába – hiszen az ajánlattevő könnyen a döntőbizottság elé citálhatja amiatt, hogy nem jól folytatta le a hiánypótlást –, és elhúzza az értékelési időszakot is, ami korábban 8–10 napos volt, manapság viszont minimum 30–60 nappal kell kalkulálni. A másik nagyon komoly gond a hiánypótlás köre. Összetettebb értékelési rendszerben az összességében legelőnyösebb ajánlat elvének kell érvényesülnie. Egy olyan eljárásban, ahol a teljesítési határidő is értékelési szempont, kérdés, hogy a műszaki tartalom mely része hiánypótolható, ide tartozik-e például a műszaki ütemterv, amelyből a teljesítési határidő következik. E kérdésekre a jogásztársadalom ma nem tud felelősséggel igennel vagy nemmel válaszolni. „Jogosult-e az ajánlatkérő határidőt meghatározni az önkéntes hiánypótlásra? A törvény kogenciája alapján nem, a versenysemlegesség, esélyegyenlőség elve alapján viszont igen.”
Dr. Schmidt Gábor: A megváltozott joggyakorlat révén mennyiben nő az ajánlatkérő felelőssége? Dr. Bűrös László: Ha tartalom nélküli ajánlattal is el lehet indulni a versenyben, az ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy az ajánlattétel komolyságát számon kérje az ajánlattevőkön. Dr. Buda György: Az ajánlatkérő részéről már annak a meghatározása is komoly gond, hogy hányszor adjon lehetőséget hiánypótlásra. A többszöri hiánypótlás olyan bizonytalansági tényezőt visz a rendszerbe, ami szerintem ajánlatkérői oldalról nem vállalható. Különösen akkor nem, amikor az ön-
10
ÜGYVÉDVILÁG
kéntes hiánypótlás intézményével vetjük össze. A törvény ugyanis azt mondja, ha az ajánlatkérő szólítja fel hiánypótlásra az ajánlattevőt, akkor arra egyben határidőt is megállapít. De mi az önkéntes hiánypótlás határideje? Ha az ajánlattevő az eredményhirdetés előtt két órával benyújt egy önkéntes hiánypótlási csomagot, akkor azt el kell bírálni vagy sem? Jogosult-e az ajánlatkérő határidőt meghatározni az önkéntes hiánypótlásra? A törvény kogenciája alapján nem, a versenysemlegesség, esélyegyenlőség elve alapján viszont igen.
Dr. Schmidt Gábor: Vannak-e információik arról, hogy a közbeszerzési törvény említett hiányosságait a jogalkotó pótolná vagy kiküszöbölné azokat az előírásokat, amelyek a már említett anomáliákhoz vezetnek? Dr. Buda György: Szakmai berkekben úgy tudni, hogy a közbeszerzési törvény módosítás előtt áll, de nem tudunk arról, hogy a jogalkotó a hiánypótlás kérdésköréhez hozzá akarna nyúlni. dr. Schmidt Gábor
Dr. Schmidt Gábor: Ez felvetheti azt a problémát is, hogy egy vesztes ajánlattevő a végtelenségig elhúzhatja az eljárást. Dr. Bűrös László: A gyakorlatban éppen ezért az önkéntes hiánypótlást általában az észlelt hiányosságok hiánypótlásának a határidejéhez igazítják. Célszerű a kiírásban pontosan rögzíteni, az ajánlatok hiányainak pótlására milyen feltételekkel kerülhet sor, hogy később ne legyen vita, hányszor és miért annyiszor volt lehetőség a hiánypótlásra. Dr. Buda György: Vannak ugyanis extrém esetek. Ha egy cég a hiánypótlási felhívás határidejétől lekésett, újracímkézheti-e a borítékot, amit beadott, és ezt önkéntes hiánypótlásnak kell-e tekinteni? A hiánypótlás keretében milyen új szervezet, új referencia hozható be? Ha egy bemutatott alvállalkozónál vagy erőforrás-szervezetnél kimaradt egy igazolás, az hiánypótlás keretében csatolható-e vagy sem? A hiánypótlást illetően nagyon megfontolt, nagyon átgondolt jogalkotói tevékenységre volna szükség, jelenleg ugyanis a jogi tévedés lehetősége benne van a rendszerben. Dr. Bűrös László: A gyakorlati tapasztalat sajnos az, hogy az érvénytelen ajánlatot benyújtók jóval többen vannak, mint akik a kiírásnak megfelelő ajánlatot állítanak össze. Az ajánlatkérő pedig kényszerhelyzetben van, hiszen hiánypótlás nélkül – érvényes ajánlatok hiányában – eredménytelenek lennének az eljárások. Ráadásul sok esetben csak meghatározott ideig állnak rendelkezésre a finanszírozási források egy-egy beszerzés lebonyolítására, ezért ha nem sikerül időben eredményesen lezárni az eljárást, az ajánlatkérő elvesztheti ezt a forrást, és a beszerzés meghiúsul.
Dr. Bűrös László
Dr. Buda György a JATE Jogi Karán diplomázott, jelenleg ügyvéd. Az iroda fő tevékenységi köre: közbeszerzés, uniós pályázatok írása és menedzselése, projektmenedzsment, de az általa vezetett ügyvédi iroda gyakorlatilag a teljes ügyvédi palettát lefedi. Dr. Bűrös László 1956-ban született, az ELTE Jogi Karán diplomázott 1981-ben. Jogtanácsosként, majd külkereskedelmi szakjogászként állami nagyvállalatnál dolgozott, 1992 óta ügyvéd. Az általa vezetett iroda fő tevékenységi köre a közbeszerzés, kereskedelmi és társasági jog, de a képviselt gazdasági társaságok részére az iroda szinte teljes körű jogi szolgáltatást nyújt. Kedvenc aktív sportja az ulti. A zene – elsősorban a blues és jazz-rock – hallgatása mellett, szabadidejét legszívesebben utazással tölti.
Ha az adós nem fizet Interjú dr. Kiss Katalin ügyvédnővel a kintlévőség-kezelés európai uniós vonatkozásairól
Az
iroda a hagyományos ügyvédi irodai tevékenységek mellett főként gazdasági joggal, azon belül leginkább felszámolási ügyekkel és kintlévőség-kezeléssel foglalkozik, de az offshore cégek területén is teljes körű ügyintézéssel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Ügyvédi irodánk szorosan együttműködik egy felszámoló céggel, valamint számos nemzetközi ügyvédi irodával az Európai Unió szinte minden tagországában, továbbá az Egyesült Államokban és Ausztráliában, így a kintlévőségkezelési tevékenységünket nemcsak Magyarország és az Európai Unió határain belül, de azokon túl is többnyire sikeresen, nagy gyakorlattal tudjuk ellátni.
Van az irodának valamilyen sajátos, más irodákra nem jellemző módszere a követelések behajtására? Az esetek többségében az a fél, aki tartozik, nem is vitatja a követelést, hanem egyszerűen csak bízik abban, hogy nem történik majd semmi. Ebben az esetben azt szoktuk tenni, hogy a felszólító levél kézbesítése után be is adjuk a felszámolási kérelmet, amelyet érkeztetünk a bíróságon, majd ennek egy példányát megküldjük annak a félnek, aki tartozik. A bírósági pecsét látványára a cégek nagy része megrémül és teljesít, csak az esetek kis részében kerül az adós cég felszámolás alá. Ha megtörténik a teljesítés, az iroda visszavonja a felszámolás iránt benyújtott kérelmet. Ezzel a kis presszióval jó arányban el tudjuk érni a teljesítést, ami ügyfeleink nagy megelégedésére szolgál. Milyen a kintlévőségek behajtásának szabályozása az Európai Unióban? Az Európai Unióban a követelések behajtását az Európai Unió Tanácsának a
polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK számú rendelete szabályozza a polgári és kereskedelmi ügyek tekintetében, mely 2002. március 1-jétől hatályos. A jogszabálynak egyaránt alanyai a természetes személyek és a gazdasági társaságok. Nagyon jó jogszabály, részletesen és pontosan szabályozza az eljárást, ezáltal nagyon megkönnyíti az átjárhatóságot az Európai Unió tagállamai között.
„A jogerős ítélet még nem jelenti a követelés kielégítését.”
Hogyan alakul a behajtás folyamata? Mi a szerepe az irodának az eljárás során? Első lépésként a felszámoló cég meghatalmazza az irodát a követelés behajtására, valamint rendelkezésre bocsátja a szükséges iratokat. Az iroda képviselője a folyamat második lépéseként az illetékes bíróság előtt keresetet nyújt be a követelés alapját képező összeg, valamint annak kamatainak és a szükséges járulékoknak a megfizetésére, ezzel elindítva a jogi eljárást. A bíróság szabályszerű idézést küld az alperes vagy az alperesek külföldi címeire, akik erre az idézésre általában nem reagálnak, nem jelennek meg a bíróság előtt. A bíróság azonban ezekben az ügyekben az alperes vagy alperesek képviselői nélkül is meghozhatja a marasztaló ítéletet és kötelezheti az alperest, vagy az alpereseket.
reseknek, hisz azoknak lehetőségük van fellebbezést benyújtani az ítélettel szemben. Amennyiben ezzel a lehetőséggel nem él az alperesi oldal, az ítélet jogerőre emelkedik. Az eljárás következő lépéseként a bíróság kiállít egy tanúsítványt a 44/2001/ EK Tanácsi rendelet V. mellékletében található szabályok alapján, amely gyakorlatilag az ítélet rövidített változata. Ennek a tanúsítványnak a birtokában van lehetőségünk az illetékes külföldi bírósághoz fordulni, amely a magyar bíróság ítéletét érdemben már nem bírálhatja felül. Ezzel garantálja az EU a tagállamok jogrendjeinek egyenlőségét. A másik tagállam bíróságának csak a határozat alaki és formai követelményeknek való megfelelésének vizsgálatára van lehetősége. E tanúsítvány alapján állítja ki a tagállami bíróság a végrehajtási okiratot. A külföldi bíróság előtti eljárásban nem a magyar ügyvédi iroda, hanem a külföldi partneriroda jár el, természetesen a mi instrukcióink alapján. Ennek oka
Fotók: Hudák László
Az üzleti élet számos szereplője küzd napjainkban üzleti partnereinek késedelmes fizetésével, netán azzal, hogy a partner, vagy az ügyfél egyáltalán nem tud, vagy nem akar fizetni. Mi a teendő ilyen esetekben? Miben és hogyan segíthet egy ügyvédi iroda? Erről beszélgettünk dr. Kiss Katalinnal, a Kiss és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és tulajdonosával.
Ezt a marasztaló ítéletet a bíróság a nemzetközi kézbesítési szabályok betartásával kiküldi az alperesnek, alpeÜGYVÉDVILÁG
11
Dr. Kiss Katalin az ELTE Jogi Karán végzett 1978-ban. Több cégnél dolgozott jogi előadóként majd jogtanácsosként, 1986 óta saját ügyvédi irodája van. Munka után szeret utazni, színházba járni, sportolni, főként síelni, korcsolyázni és úszni. A kortárs regények angol nyelven való olvasására kihívásként tekint, szabadidejében szinte falja a könyveket. Szeret jókat enni, ha ideje engedi, szívesen beül Frici Papa Kifőzdéjébe, vagy otthon főz.
az, hogy a külföldi partneriroda rendelkezik a szükséges nyelvismerettel, valamint az adott EU-tagállam eljárásjogát is a helyi iroda tagjai ismerik jobban. Az eljárás során folyamatos a kommunikáció köztünk és a külföldi partner között. Korábban tagjai voltunk egy nemzetközi jogi szervezetnek, és noha azóta már megszüntettük a tagságunkat, a külföldi irodákkal megmaradtak a kapcsolatok. A végrehajtási okirat alapján elindul a végrehajtás, de korántsem biztos, hogy a jogilag sikeres végrehajtás gazdaságilag is eredményre vezet. A jogerős ítélet még nem jelenti a követelés kielégítését. Amennyiben a végrehajtás sikertelen volt, az iroda kérheti a cég felszámolását. Ilyen esetben a hitelezők utolsó esélye pénzük visszaszerzésére az, ha a felszámolt cég tulajdonosával, illetve vezető tisztségviselőjével szemben büntetőeljárás indul. A büntetőeljárás során ugyanis lehetőség van polgári jogi igény benyújtására, és amennyiben a bíróság ennek helyt ad, a korábban említett tanácsi rendelet alapján lehe-
12
ÜGYVÉDVILÁG
tőség van a magánszeméllyel szembeni végrehajtásra a magánvagyon terhére.
tal folyamatosan kezelt kintlévőségek több száz millió forintra tehetőek.
Önöket is megkeresik hasonló ügyekben a külföldi irodák? Természetesen a folyamat nem egyoldalú, érkeznek megkeresések külföldi cégektől és ügyvédi irodáktól.
A felszámolási ügyek nagyon gyakran újabb ügyeket, újabb megbízásokat hoznak a felszámoló cégen keresztül az iroda számára, mivel a felszámolás alá került cégek sok esetben komoly összegű kintlévőségekkel rendelkeznek. Előfordul, hogy az egyik ügy hozza a másikat.
„Előfordul, hogy az egyik ügy hozza a másikat.”
Vannak az irodának állandó ügyfelei is? Az eseti megbízások mellett jelentős számú átalánydíjas ügyfele is van az irodának, melyek nagy többségével az együttműködés évtizedes múltra tekint vissza. Ezeknek a cégeknek nem csak a mérete változó – a kicsiktől a legnagyobb multinacionális cégekig –, hanem a profiljuk is szerteágazó, a nyílászáró-gyártástól kezdve a hadiiparon és a számítástechnikán, a szoftverfejlesztésen át az építőiparig terjed. Olyan cégekről van szó, amelyeknek több ügyén dolgozunk párhuzamosan, a folyamatos kintlévőségeik pedig tízmilliókban mérhetőek, így az iroda ál-
Mekkora az esély arra, hogy az ügyfelek viszontlátják a pénzüket? Elég jó hatékonysággal dolgozunk. A felszámoló cégeknél a betérülés mértéke az országos átlag szerint 2% körüli, ami véleményem szerint nagyon-nagyon kevés. A mi hatékonyságunkra nem tudok pontos adatot mondani, de biztos vagyok benne, hogy az 50%-ot meghaladja. Sajnos azt kell mondjam, hiába nagyon jó az Európai Unió szabályozása a kintlévőségek behajtásának kérdésében, az eredményes végrehajtás más tagállamokban is ugyanolyan nehézségekbe ütközik, mint Magyarországon. dr. Kovács Zsolt
ÜGYVÉDVILÁG
13
Műhibaperek más szemszögből Ügyvéd az egészségügyi intézmények képviseletében – beszélgetés dr. Kiss Tibor Zoltánnal
Mióta foglalkozik ezzel a jogterülettel? 1986 óta, kezdetben a Fővárosi Tanács jogi képviseleti osztályán dolgozó jogtanácsosként, mivel ebben az időben a Fővárosi Tanács irányítása alá tartozó kórházak perbeli képviseletét egységesen látta el az osztály. A rendszerváltás után az önálló jogi személyiséggel rendelkező kórházak visszakapták a folyamatban lévő pereket és az általam képviselt kórházak megbízási jogviszony alapján szerződést kötöttek velem, mint egyéni ügyvéddel.
Fotó: Bakcsy Árpád
A rendszerváltás előtt nem nagyon lehetett hallani ilyen perekről. Mennyiben változott a bírói gyakorlat a ’90-es évek eleje óta? Az 1980-as években viszonylag kevés pert indítottak a betegek, mivel a bírói gyakorlat inkább az alperesi oldal felé húzott. Ez döntő mértékben megváltozott a ’90-es évek közepére, amiben sajnos közrejátszott a kórházak akkori vezetésének ill. az orvosoknak helytelen „úgyis fizet a biztosító” szemléletmódja. Nem
14
ÜGYVÉDVILÁG
„A betegeket képviselő ügyvédek leginkább a maradandó egészség-
gatást a kórházak részéről, sikeresen kerültek ki a perekből és a kárösszegek is jelentős mértékben emelkedtek.
károsodást ill. a szülés körüli oxigénhiányos állapotú károkat szeretik felvállalni, ugyanis ezekben az esetekben a jelenlegi bírói gyakorlat több tízmilliós nem vagyoni kárt, illetőleg többszázezer forintos havi járadékot állapít meg a legkisebb szakmai mulasztás esetén is.” érezték magukat anyagilag veszélyeztetve, és ezért nem kezelték kellő komolysággal ezeket az ügyeket. A Fővárosi Önkormányzat a tulajdonában álló valamennyi kórházra orvosi felelősségbiztosítást kötött, amelynek felső limitje 5 millió forint volt és ez abban az időben fedezte is a felperesek által előterjesztett károkat. Időközben egyes ügyvédi irodák szakosodtak az „orvosi műhibás perekre”, magánszakértőket vettek igénybe és mivel sok esetben nem kaptam meg a szakmai támo-
Hogyan reagáltak erre a biztosítók? Nem dolgoztak ki ezekre az esetekre speciális csomagokat? A biztosítók, miután üzleti alapon működnek, elég gyorsan kezdtek kihátrálni, másrészt megemelték a díjtételeket, ugyanakkor a felső limit 5 millió forint maradt. Melyek azok a műhibatípusok, amelyek miatt gyakrabban perelnek? A szülészettel, nőgyógyászattal ill. plasztikai sebészettel összefüggő orvosi tevékenység következtében előforduló káresemények. A betegeket képviselő ügyvédek leginkább a maradandó egészségkárosodást ill. a szülés körüli oxigénhiányos állapotú károkat szeretik felvállalni, ugyanis ezekben az esetekben a jelenlegi bírói gyakorlat több tízmilliós nem vagyoni kárt, illetőleg többszázezer forintos havi járadékot állapít meg a legkisebb szakmai mulasztás esetén is.
Dr. Kiss Tibor Zoltán 1949-ben született Budapesten, az ikrek jegyében. A gimnáziumot a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte. A gimnázium elvégzése után anyagbeszerzőként, majd gépkocsivezetőként dolgozott és csak 1974-ben felvételizett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahová egy évet járt, majd jó tanulmányi eredményére tekintettel átvették az ELTE esti tagozatára. 1979-ben avatták. Első jogi állása a NyugatPest-megyei Sütőipari Vállalatnál volt, ahol a jogi és igazgatási osztály vezetőjeként dolgozott 1984-ig. 1984 decemberétől a Fővárosi Tanácsnál jogtanácsosi munkakört töltött be 1992 februárjáig, azóta egyéni ügyvédi praxist folytat. Kedvenc autómárkája: Jaguár S Type. Kedvenc óramárkája: régi arany Doxa. Kedvenc itala: pisco sour Peruból. Hobbijai: tenisz, repülés, utazás, főzés és a komondorok. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy a nem teljes körű felvilágosítás esetén például a kórház, ha később valami probléma adódik, 100%-os kártérítési felelősséggel tartozik. A ’80-as és ’90-es években a bírói gyakorlat ismerte és gyakran alkalmazta a kármegosztás intézményét, amely a jelenkori bírói gyakorlatban tejesen megszűnt, holott komoly jogszabályi változás nem történt. Az egyre emelkedő kárigények, például új gépkocsi vásárlása, minőségi lakáscsere, ellehetetleníti a kórházakat, mivel egyre gyakoribb a 70–80 milliós megítélt kárösszeg.
Miből tevődik össze egy ilyen magas kártérítési összeg? Az egyik kórházunkban 10 évig húzódott a per, míg végül jogerős ítélet született és a nem vagyoni kár valamint a lejárt járadék, a kamatok és az ügyvédi munkadíj 81 millió forintra rúgott. A főorvosi értekezleten ismertettem az ügyet és annak tapasztalatait, amikor is a második napirendi pont az volt, hogy a kórház milyen módon tud takarékoskodni a dologi kiadásokon, a gyógyszereken illetőleg a szükséges vizsgálatokon. De hát ez további pereket gerjeszt, nem? Hiszen alacsonyabb színvonalú ellátás során könnyebben hibáznak az orvosok is. Valóban, ugyanis a beteg érdekében az orvostól ill. az egészségügyi intézménytől az elvárható legnagyobb gondosságot kérik számon annak ellenére, hogy az egészségügyi törvény ezen enyhített és csak elvárható gondosságot említ. Ha az orvos felelőssége egyértelmű, mi a kórház álláspontja? Ebben az esetben a kórház, miután alkalmazottai után helytállási felelősséggel tartozik, a biztosító bevonásával egyezségre törekszik és az esetek döntő részében az ügy le is zárul. Más a helyzet az orvos tevékenységével kapcsolatban. Az utóbbi időben, ha egyértelmű volt a súlyos mulasztás, a kórház fegyelmi eljárást kezdeményez ill. a kifizetett kár egy részét áthárítja a károkozóra. A kórházak milyen szakmai segítséget nyújtanak a munkájához? Az általam képviselt kórházakban az orvosok rendszeresen részt vesznek a bírósági tárgyalásokon, orvosi szempontból segítik a munkámat és ez a közös
munka kezdi meghozni gyümölcsét. A kórházak most már sokkal jobban odafigyelnek a kárkifizetésekre és az indokolatlan kárigények esetén felveszik a kesztyűt. Új bizonyítási eszközöket is beépítünk védekezésünkbe, magánszakértőket veszünk igénybe. Szükségesnek tartanám még azt, hogy a bírói gyakorlat ismételten vezesse be a kármegosztás intézményét és a kórházak kártérítési felelőssége a vétkességgel arányos legyen, tehát egy kisebb szakmai mulasztásért ne kelljen 100%os felelősséggel helyt állni. Azért nem lehet könnyű nap mint nap ilyen esetekkel találkozni. Az ilyen felzaklató ügyek mennyire viselik meg Önt? Hogyan lehet ez ellen védekezni? Hát nem könnyű a helyzetem, ugyanis, mint minden igazi férfi, én is hipochonder vagyok, ezért gyakran átélem a károsult minden fájdalmát.
„Szükségesnek tartanám még azt, hogy a bírói gyakorlat ismételten vezesse be a kármegosztás intézményét és a kórházak kártérítési felelőssége a vétkességgel arányos legyen, tehát egy kisebb szakmai mulasztásért ne kelljen 100%-os felelősséggel helyt állni.”
A munkával járó feszültséget utazásokkal próbálom levezetni, az utóbbi 5 évben több mint 9 hónapot töltöttem Közép- és Dél-Amerikában valamint háromszor eljutottam a Rapanuira, amit az európai ember Húsvét-szigetként ismer. Utazásom tapasztalatait egy könyvben szeretném közkinccsé tenni. Jól látom azokat a képeket az asztalán? Ön repül is? Hogy van mindenre ideje? Igen, amikor Peruból először visszajöttem és túléltem az Andokban való utazásaimat, ahol öreg, lepusztult, simára kopott gumikkal közlekedő túlzsúfolt buszokkal utazgattam az 1500 méter mély szakadékok és gyakori sziklaomlások között, úgy éreztem, hogy ehhez képest a repülés nem is olyan veszélyes, és beiratkoztam a MÁV Repülőklubba, ahol sikeres pilótavizsgát tettem vitorlázó repülőgépre. A nap 24 órából áll, és amit szeret az ember, arra mindig tud és kell időt szakítania. dr. Bodolai László
ÜGYVÉDVILÁG
15
Mire figyeljünk az
elektronikus cégeljárás során?
A leggyakrabban előforduló hibázási lehetőségek az elektronikus cégeljárás gyakorlati alkalmazásakor
1. Általános problémaként merül fel az elektronikus cégalapításnál, hogy az ügyfelek a cégbejegyzési eljárás illetékét és a közzétételi díjat honnan utalják át, hiszen a legtöbb cégnek ilyenkor még nincs bankszámlája. Az ügyfél saját magánbankszámlájáról történő átutalás – egyes adószakértői vélemények szerint – adózási szempontból nem elfogadható, tehát költségként nem írható le. A megoldás ilyen esetben az lehet, hogy az eljáró ügyvéd utalja át az összeget a saját bankszámlájáról, és azt kiszámlázza az ügyfélnek. 2. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) illeték és a közzétételi költségtérítés banki átutalásánál nagyon fontos odafigyelni az előzőleg megadott 16 számjegyű ügyazonosító pontos beírásához a közlemény mezőbe. Akár csak egy számjegy elíráDr. Bodolai László ügyvéd, 1969ben született Szolnokon. Kecskeméten érettségizett a Katona József Gimnáziumban, az ELTE Állam és Jogtudományi Karán végzett 1994ben. Gyakorlati idejét az OTP Bank Rt.-nél töltötte, 1998 óta ügyvéd a Pest Megyei Ügyvédi Kamaránál. Szakterületei a sajtójog, személyhez fűződő jogok, társasági jog, internetjog, szerzői jog. Szeret utazni, horgászni, vitorlázórepülőt vezetni és írni. Kedvenc autója a Mitsubishi Pajero 10 évvel ezelőtti változata, valamint a Saab.
16
ÜGYVÉDVILÁG
sával is a Magyar Államkincstár a befizetett összeget nem tudja mihez hozzárendelni, így az elektronikus visszaigazolást nem kapjuk meg, a befizetett pénzt pedig csak hoszszadalmas visszaigénylés után kaphatjuk vissza. Ugyanígy figyelnünk kell arra, hogy az ügyazonosító mellett semmi mást ne írjunk a banki átutalás közlemény rovatába, mert ez szintén téves kitöltésnek minősül a fentebb leírt következményekkel. 3. Fontos odafigyelni arra is, hogy a cégbejegyzési illetéket a megfelelő Cégbíróságnak utaljuk át, tehát ahhoz, amelyik illetékességi területén a bejegyzendő cég székhelye lesz. Az illetékes Cégbíróság nem fogadja el a nem felé befizett illetékről szóló visszaigazolást a cégbejegyzési eljárás során. 4. Ha az egyszer már elküldött elektronikus befizetési visszaigazolást véletlenül kitöröljük, vagy elvész, abban az esetben a Microsec Kft. ügyfélszolgálatától kérhetjük, hogy ezeket küldjék el újra. 5. A www.e-cegjegyzek.hu weboldalon letölthető az e-Szignó program legújabb verziója, amely már tükrözi a Gt. és a Ctv. 2007. szeptember 1-je óta életbe lépett módosításait. Az új verzióban a mellékletek a módosított Ctv. felsorolását követik, a régebbi e-Szignó osztályozásához képest sokkal részletesebben. Ezzel az eljáró ügyvéd jobban tudja ellenőrizni, hogy minden – a jogszabály által felsorolt – cégiratot becsatolt-e. 6. Az e-Szignó programban létrehozott cégbejegyzési (változásbejegyzési) akta aláírásánál fontos odafigyelni, hogy az eljáró ügyvéd a cégiratot ne külön-külön írja alá, hanem az egész aktát egyben. 7. Minősített tanúsítványt már publikus e-mailcímmel rendelkező ügy-
védnek is lehet igényelni, ám az iratok és az információk biztonsága érdekében, valamint a publikus e-mailfiókok tárhelyének szűkössége miatt célszerű a különböző internetszolgáltatók által biztosított e-mail postafiókokat használni erre a célra. 8. A legtöbb Cégbíróság a cégbejegyzési végzésen kívül – bár jogszabály szerint nem kötelező – a változásbejegyzési, hiánypótló és egyéb végzéseket is megküldi a jogi képviselőnek mind elektronikusan, mind postai úton. Fontos viszont az, hogy a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződnek. 9. Míg a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a céginformációs szolgálathoz érkezés időpontja az irányadó, addig a cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a céginformációs szolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. 10. Egyszerűsített cégeljárás esetében a Ctv. 3. számú melléklet II. pontja felsorolja azokat az iratokat, amelyeket nem kell becsatolni a cégbejegyzési kérelemhez, viszont ezek törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselőnek kell elvégeznie. Ezen iratok megőrzéséről a jogi képviselőnek az ügyvédi törvényben szabályozott módon kell gondoskodnia. Amennyiben ezen okiratokkal összefüggésben tartalmi vagy jogszerűségi kétség merülne fel, a jogi képviselő köteles ezen okiratokat a cégbíróság felhívására bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz becsatolni. dr. Bodolai László
18
ÜGYVÉDVILÁG
CompLex Reggeli Ügyvédeknek Vezető tisztségviselők, az ingatlan-nyilvántartás aktualitásai
Az
Ügyvédvilág előző számának megjelenése óta két újabb előadással folytatódott a CompLex Kiadó által ügyvédeknek szervezett reggelik sorozata, melyek egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot. A folyamatos érdeklődés is azt mutatja, hogy a magyar ügyvédek fogékonyak és nyitottak az új ismeretek megszerzésére, valamint azt is, hogy szívesen vesznek minden olyan alkalmat, lehetőséget, ahol válaszokat kaphatnak a munkájuk során felmerülő kérdésekre.
Október 30-án dr. Lőrincz György ügyvéd tartott előadást a vezető tisztségviselők jogállásának témaköréről. Az előadás témája igen aktuális, apropóját a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) közelmúltban történt módosítása szolgáltatta. Bevezetésként az előadó rövid áttekintést adott a vezető tisztségviselőkről szóló szabályozás eddigi történetéről, majd meghatározta az ügyvezetés fogalmát, valamint a Munka Törvénykönyvének definícióját a vezető állású munkavállalóról. Előadónk elmondta, hogy az 1988-as Gt. az általános részében nem rendelkezett az ügyvezető jogállásáról. A korlátolt felelősségű társaság esetében azonban kimondta, hogy a taggyűlés kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az ügyvezetővel szembeni munkajogi jogkör gyakorlása során. Ebből ugyan néhány ügyvéd arra következtetett, hogy az ügyvezetői tisztséget csak munkaviszonyban lehet ellátni, azonban a gyakorlat – ideértve a bírói gyakorlatot is – némi hezitálás után egyértelműen azt az álláspontot ismerte el, hogy a kft. ügyvezető igazgatója mind munkaviszonyban, mind megbízási jogviszonyban elláthatja feladatát. Részvénytársaság esetében a gyakorlat szerint nem volt szokásos az ügyvezetői feladatok munkaviszonyban való ellátása, mivel hiányzott mind a rendszeresség, mind az alá-, fölérendelt viszony. Az 1997-es Gt. ezt a gyakorlatot kodifikálta. Lényeges újításként kizárta a részvénytársaság igazgatósági tagságának munkaviszonyban való ellátását, valamint bevezette a vezérigazgatói tisztséget, amelynek munkaviszony keretében való ellátását is megengedte.
A fogalom-meghatározások és a korábbi szabályozás ismertetése után dr. Lőrincz György áttért az előadás gerincét alkotó témára, a gazdasági társaságokról szóló törvény megoldásaira a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogállására nézve. Ismertette a 2007. augusztus 31-ig hatályos szabályozást, mely szerint vezető tisztség munkaviszony keretében nem látható el. Az előadó szerint ennek két oka is lehet: Az egyik lehetséges indok az, hogy a vezető tisztségviselő nem utasítható, az utasításhoz való jog viszont a munkaviszony egyik lényeges eleme. A másik verzió földhözragadtabb, eszerint ugyanis a kényszervállalkozások adókedvezményeinek megvonása állt a szabályozás mögött. Több ellenérv is felmerült a munkaviszony kizárása ellen, ezek között éppúgy szerepelt a munkaviszonyhoz való „ragaszkodás”, mint a munkabéren kívüli juttatásokról való lemondás miatti rossz érzés. Fotók: Dobó Barbara; a képek a november 13-i előadáson készültek.
ÜGYVÉDVILÁG
19
Az ügyvezetőre vonatkozó szabályok 2007. szeptember 1-jétől az alábbi formában hatályosak: Gt. 22. § (2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre – a törvényben meghatározott eltérésekkel – a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony), vagy b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. (3) A vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. Dr. Lőrincz György szerint a törvény szövegének helyes értelmezése szerint lehetőség van az ügyvezető munkaviszony keretében történő alkalmazására, azonban a munkáltató és a munkavállaló személyének egyértelműen el kell különülnie egymástól. Az előadás utolsó témájaként az ügyvezető munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, hogy a munkaviszony megszüntetésével két döntés születik, nem csak egy cégjogi relevanciájú, hanem emellett egy munkajogi relevanciájú is. Ezt a kettősséget minden esetben meg kell tartani, mert hiánya komoly problémákat okoz.
A november 13-i alkalom meghívott előadója dr. Kőszegi Gábor, a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal vezetője volt. Közel félszázan gondolták úgy, hogy érdemes egy reggeli mellett az ingatlan-nyilvántartás aktuális kérdéseiről szóló előadást meghallgatni, és az esemény nem is okozott csalódást. Az előadó, igazodva az esemény jellegéhez, „étlapon” kínálta a legfontosabb kérdéseket. Elmondta, hogy 2008. január 1-jétől a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatal illetékességi köre kibővül a IV. kerülettel, valamint megkezdi működését a 3. számú Körzeti Földhivatal, mely a Bosnyák téren található, illetékességi körébe pedig a VII., XIV., XV., XVI. kerületek tartoznak. A következő témakört az értesítés kérdései alkották. Dr. Kőszegi Gábor arra kérte a jelenlévőket, hogy ugyan nem követelhető meg az adatváltozások bejelentésénél az okirati forma, viszont az adatok olvashatatlansága miatt azokat mégse faxon jegyeztessék be. Az előadás következő témája a társasház tulajdonszerzése, a társasházi tulajdon, volt, melyről az előadó elmondta, hogy az a társasház lakóinak tulajdona, tulajdoni hányadaik arányában. A tetőterek kapcsán az előadó fontosnak tartotta kiemelni, hogy értékesítésük előtt albetétesíteni kell azokat. Az albetétesítésre a társasházi törvény, míg az értékesítésre a Polgári Törvénykönyv vonatkozik. Az ügyvédi ellenjegyzés kérdése nagy érdeklődést váltott ki a jelenlévőkből, azonban nem mindenki értett egyet az előadó által képviselt hivatalos állásponttal annak kötelező egyidejűségével kapcsolatban.
Dr. Kőszegi Gábor következő témaként elhatárolta a használat jogát a használati jogtól, majd hangsúlyozta, hogy a használat joga önmagában nem, csak a lakással együtt forgalomképes. A napjainkban sajnos jelentős problémát jelentő vállalkozói körbetartozások kérdésével kapcsolatban az előadó elmondta, hogy a jelzálog keletkezésének, módosulásának, illetve megszűnésének bejegyzése során kötelező a jogi képviselet, valamint az okirati elv érvényesül. Az előadó kiemelte, hogy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírási címpéldány csak a cégeljárásban használható, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem. Előadásának zárásaként dr. Kőszegi Gábor hangsúlyozta, hogy a soron kívüli eljárás díjának megfizetése a kérelmezőt nem jogosítja fel az eljárási határidők megszabására, ugyanis az jogszabály szerint minden esetben a törvényes eljárási idő fele. A dr. Kőszegi Gábor által elmondottak igazi vitaindítónak bizonyultak, az előadás végén rengeteg kérdés hangzott el az érintett témákkal kapcsolatosan. Szinte minden jelenlévőnek volt valamilyen felvetése, problémája, kifogása a földhivatalok tevékenysége, valamint az arra vonatkozó jogi szabályozás kapcsán. Az előadó készséggel válaszolt mindenkinek, ami nem volt könnyű feladat. Ezt az is bizonyítja, hogy a reggeli már az időkorlátokat feszegette. Az elmúlt alkalmakat megfigyelve világosan látszik, hogy a CompLex Reggelik egyre inkább betöltik a szervezők által remélt funkciójukat, ami nem más, mint egy olyan állandó találkozóhellyé, fórummá válni az ügyvédek, cégvezetők számára, ahol találkozhatnak, elismert szakemberektől értékes, számukra fontos információkat tudhatnak meg, ismeretséget köthetnek. Tehetik pedig ezt a CompLex Kft. és a Marriott Hotel által biztosított kellemes környezetben. dr. Kovács Zsolt
Jövőre folytatódik nagysikerű CompLex Reggeli rendezvényünk. A 12 előadásból álló sorozat 2008. január 15-én indul, 6 és 12 alkalmas bérletek már rendelhetők ügyfélszolgálatunknál. Bár most is igyekszünk aktuális információkkal szolgálni, néhány biztos téma a jövő évi tematikából sem marad ki, így lesz cégeljárás, közbeszerzési jog, zálogjog, gazdasági társaságok joga, gazdasági bűncselekmények, házassági vagyonjog és a Gt. összefüggései, ingatlanjog, választottbíráskodás, valamint felszámolás. Reméljük, jövőre Önt is a hallgatóság soraiban üdvözölhetjük!
20
ÜGYVÉDVILÁG
A biotechnológia joga
– iparág vagy önálló jogterület?
Beszélgetés dr. Németh Sándor ügyvéddel, a Szecskay Ügyvédi Iroda tagjával
A biotechnológiai ipar rendkívül gyorsan és dinamikusan fejlődik. Akárcsak a gazdaság és a tudomány más területeinek, a biotechnológiának is megvan a maga jogforrása, az azt szabályozó jogszabályi háttere. A jogalkotás ugyanakkor csak követni és nem megelőzni tudja a tudományos kutatások eredményeinek, az élettudományok fejlődésének dinamizmusát. Az ezzel kapcsolatos jogalkalmazói munka inkább a jogszabályok nyomon követése és a szakszerű jogi tanácsadás, mint a jogviták rendezésében történő közreműködés. A biotechnológia egy viszonylag új fogalom. Mi a sajátossága, milyen gyakran változik a terület jogi szabályozása? Noha az Egyesült Államokban és egyes angolszász országokban már külön jogágként kezelik, a biotechnológia nem jogterület, hanem egy iparág, amelyet különböző jogszabályok szabályoznak. Az alapul szolgáló háttérjoganyag meglehetősen komplex, az adatvédelemtől kezdve a klasszikus kötelmi jogon át, egészen a tőkepiaci jogi kérdésekig terjed. Magával a biotechnológiai kutatással kapcsolatosan mindig létrejön valamilyen kutatási eredmény – adattár, találmány, újítás –, amely természetesen a kutatásban résztvevők szellemi tulajdonát képezi. A szerzői, feltalálói jogosultság kérdését ezért a kutatási szerződésekben részletesen szabályozni kell, főleg egy olyan – jellemzően – komplex, többpólusú jogviszonyban, ahol több résztvevő üzleti érdekét, vagyoni és személyi jogait kell rögzíteni. Az esetek jelentős részében egyébként különböző jogrendszerekben működő vállalkozások vesznek részt, amelyek nemzeti joga eltérő szabályozást tartalmaz, ezért ezeket az egyes kutatási jogviszonyokban össze kell hangolni. „A kutatási szerződések jelentős részében választottbírósági kikötés alkalmazására kerül sor, amellyel el lehet kerülni a hosszadalmas és elhúzódó pereket.” A szabályanyag meglehetősen gyorsan változik és próbálja követni az iparág kihívásait. Ráadásul a biotechnológia sem egységes terület, hiszen az ún. „piros”,
azaz az orvosi, a „zöld”, vagyis az agrár-, illetve „fehér”-ként címkézett ipari és környezetvédelmi biotechnológia nagyon szerteágazó joganyagon alapszik. Mennyire jellemzőek a peres ügyek a biotechnológiai kutatások területén? Peres eljárásokra döntően a szabadalmi jogviták esetében kerül sor. A kutatási jogviszonnyal kapcsolatos egyéb vitás kérdésekben általában jellemzőbb a peren kívüli megegyezés, már csak azért is, mert a biotechnológiai kutatások hosszú távú jogviszonyt feltételeznek, amelyben a feleknek a tartósabb együttműködés az érdeke. Másrészről a kutatási szerződések jelentős részében választottbírósági kikötés alkalmazására kerül sor, amellyel el lehet kerülni a hosszadalmas és elhúzódó pereket. A biotechnológiában történő jogi közreműködés inkább preventív jogi tevékenység, ahol a jogász feladata a kutatásoknak a szerződésekkel történő leszabályozása, illetve az ezzel kapcsolatos ágazati/technológiai jogszabályok figyelemmel kísérése és a megfelelő jogi tanácsadás nyújtása. A kutatási tevékenység esetében tulajdonképpen egy komplex vállalkozási eredményre vonatkozó megrendelésről van szó (pl. gyógyszergyárak, vegyipari, kutatásfejlesztő cégek, stb.). Ezekkel kapcsolatban az iparjogvédelem, a szellemi alkotások védelme, valamint a kutatási eredmények vagyoni hasznaiban való részesedés, illetve ezek ellentételezése azok a kérdések, amelyek a jogi tanácsadás tárgyát képezik.
désben történő megfelelő szabályozása, hiszen a kutatást végző cégeknek a vizsgálatokban résztvevő alanyok személyes, olykor egészségügyi adatait is kezelni, illetve gyakran más, EU-n kívüli országokba továbbítani kell. Mindez csak megfelelő felhatalmazás és az adatvédelmi jogszabályok betartása mellett történhet. Milyennek ítéli meg a vonatkozó magyar jogi szabályozást? A magyar jogszabályok az Európai Uniós csatlakozást megelőzően is már meglehetősen „korszerűek„ voltak. Elmondható róluk, hogy sok tekintetben szigorúbbak, mint az EU, vagy az EUtagállamok nemzeti jogszabályai, ami azért jó, mert így a kutatások folyamatának nagyon sok minőségi, személyi és tárgyi feltételnek kell megfelelnie. Ami a már említett adatvédelmi jogszabályokat illeti, ezek Magyarországon kifejezetten – és az EU régi tagállamaiban is elismerten – összhangban voltak a vonatkozó közösségi joganyaggal. Ez azt jelentette, hogy Magyarország már a EU-csatlakozást megelőzően is azon országok közé tartozott, ahol a személyes adatok védelme különösebb további jogi aktus, adatvédelmi szerződés nélkül is biztosított volt a kutatások keretében külföldről ide továbbított és kezelt személyes adatok vonatkozásában. Vannak jogszabályi akadályok, melyek gátolják, hogy a magyar biotechnológia sikeres legyen? A jogszabályok nem gátolják, elég fejlett a joganyag amit alkalmazunk, viszont vannak olyan hézagok, hiányossá-
Fontos megjegyezni, hogy különösen az orvosbiológiai, kliniko-farmakológiai kutatások esetében a jogász feladata az egyes adatvédelmi kérdések szerzőÜGYVÉDVILÁG
21
gok, amelyek nem segítik kellően elő, hogy a biotechnológiában működő cégek az iparágnak megfelelő dinamizmussal fejlődjenek. A biotechnológia nagyon tőkeigényes iparág, ahol a kutatással foglalkozó kis- és középvállalkozások hosszútávú növekedéséhez és fejlődéséhez szükség van a kockázati tőkebevonásra, valamint ún. „üzleti angyal”, tehát tőkét és szakértelmet is nyújtó befektetők megszerzésére. A kedvező befektetési környezet biztosításához azonban szükség lenne különböző adózási kedvezmények nyújtására. Ennek érdekében célszerű lenne – más EU-tagállamokhoz hasonlóan – létrehozni az ún. „fiatal innovatív vállalkozás” jogszabályi kategóriáját, amely a kimondottan innovációval, kutatással foglalkozó, de jelentős szellemi tőkével rendelkező, induló kisvállalkozások részére állapít meg adó- és más kedvezményeket. Mindezzel kompenzálni lehetne a rendkívül nagy befektetést igénylő kutatási tevékenységek költségeinek hosszadalmas megtérülési idejét. Ebben egyébként mintaként szolgálhat a Fiatal Innovatív Vállalkozásokról szóló francia törvény. Milyen indíttatásból kezdett el foglalkozni a biotechnológiával? Ügyvédjelölt koromban kerültem kapcsolatba egy gyógyszerkutatással foglalkozó ügyféllel, ahol napi szinten kel-
»Célszerű lenne – más EU-tagállamokhoz hasonlóan – létrehozni az az ún. „fiatal innovatív vállalkozás” jogszabályi kategóriáját.«
lett különböző gyógyszergyárak részére klinikai kutatási szerződéseket szerkesztenem. 2005-ben kerültem a Szecskay Ügyvédi Irodához, mint ügyvéd, és több gyógyszergyártó, illetve kutatással foglalkozó cég részére látunk el jogi tanácsadást. Egyébként, interdiszciplináris jellege és sok tekintetben kiforratlansága miatt, mindig is érdekelt és szívesen csináltam ezt a fajta munkát, a klasszikus ügyvédi feladatok mellett. Számos biotechnológiai és élettudományi konferencián veszünk részt és tartunk ilyen témájú előadásokat. Ez természetesen azért is jó, mert az ember folyamatosan tanulmányozza a vonatkozó joganyag változását, illetve szembesül a piac, a piaci szereplők által teremtett kihívásokkal és igényekkel. Nemrég jött haza Malajziából, ahol részt vett az EUMBIO konferencián. Mi volt a célja a konferenciának, illetve miről tartott előadást? A konferencia célja elsősorban az volt, hogy a távol-keleti és európai gyógyszergyártók, kutatásfejlesztéssel foglalkozó és ezeket kiszolgáló szolgáltató cégek – így ügyvédi irodák is – kicseréljék egymással a különböző jogrendszerekben, üzleti, piaci szférákban szerzett tapasztalataikat és további kapcsolatokat hozzanak létre.
Fotók: Hudák László
Malajzia ennek nagyon jó terepe volt. Figyelemre méltó, hogy mennyi biotechnológiával foglalkozó cég telepedett meg ott, és nem elsősorban az olcsó, de képzett munkaerő, hanem az
22
ÜGYVÉDVILÁG
innovatív cégeknek biztosított kedvező adózási feltételek és a piaci környezet miatt is. A konferencián a Szecskay Ügyvédi Irodát és a Magyar Biotechnológiai Szövetséget képviseltem. A Közép-Európában folyó orvosbiológiai kutatások jogi szabályozásáról, annak változásairól, az EU-n kívüli vonatkozó szabályanyagokról, eljárásokról tartottam előadást, a magyar példa bemutatásával, amely nagy vonalaiban megegyezik a környező országok jogrendszerében megalkotott jogszabályokkal. Van esély arra, hogy versenyképes eredményeket produkáljanak a magyar biotechnológiai cégek? Megítélése szerint várható-e a jövőben a vonatkozó jogszabályi környezetben kedvező változás? Számos magyar kutató, illetve „kutatóvállalkozó” dolgozik itthon és külföldön is, a lehetőségek megsokszorozódtak. Nagyon sok olyan fórum van most, ahol a biotechnológiával foglalkozó szakemberek – és nemcsak az orvosok, vegyészek, biológusok, hanem műszaki, pénzügyi és jogi területen dolgozók is – azon munkálkodnak, hogy előmozdítsák a jogalkotásban azt, hogy számos új lehetőséget teremtsenek az ilyen területen működő cégeknek. Megítélésem szerint középtávon – 2–3 éves távlatban – van arra lehetőség, hogy a biotechnológiával foglalkozó cégek adó-, illetve más állami kedvezményekben részesüljenek, hiszen Magyarország kedvező helyet foglal el a kutatásokhoz szükséges szellemi tőke tekintetében, ezt külföldi szakmai befektetők is elismerik. dr. Pál Edith
Dr. Németh Sándor 1974-ben született, 1997-ben a Budapesti Gazdasági Főiskolán szerzett közgazdász, majd 2001-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát. 2004-ben dolgozott a londoni székhelyű Jones Day ügyvédi irodában. 2005 óta a Szecskai Ügyvédi Iroda tagja. A Magyar Biotechnológiai Szövetség Jogi Szakbizottságának elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának vendégoktatója. Szakterülete főként a fúzió és vállalatfelvásárlás, társasági jog, tőkepiac és a biotechnológia. Németül és angolul beszél. Publikációi nemzetközi szinten is megjelennek.
PORTRÉ Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a pályakezdő pályamódosításáról, a sztárügyvédségről és a büntetőeljárás gyengeségeiről
Egy mondat az igazságról
A bűn üldözésénél egyetlen nemesebb feladat van: segíteni azt az embert, aki egymaga áll szemben egy teljes államapparátussal – avat be a védői hivatás alapvetésébe dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara 2006-ban megválasztott elnöke. Nevelőapja egykori kártyapartnerétől, a ma élő legidősebb gyakorló ügyvédtől, idősebb Schirilla Györgytől vett idézet filozófiája tereli az egyetemi évei alatt még lelkesen az ügyészi pályára készülő fiatalembert a védői oldal felé, hogy aztán 40 évvel a „pályakezdő pályamódosítás” után végül elfoglalja a vádlókkal szemközt álló legfőbb ügyvéd posztját. A neves büntetőjogász hűségét jelzi, hogy 25 évig dolgozott első munkahelyén, a legendás Népszínház utcai 21. számú Ügyvédi Munkaközösségben.
Fotók: Hudák László
Már több helyen nyilatkozta, valaha ügyészálmokat dédelgetett, aztán sokak legnagyobb meglepetésére mégis az ügyvédség mellett döntött. Mi ihleti a pályakezdéshez még el sem érkező joghallgatót a kvázi pályamódosításra? Eredendően vegyésznek készültem, ám nevelőapám hatására végül a jog mellett tettem le a garast. Persze az érdekes fordulatok csak ezután következtek. Mivel apám révén jugoszláv állampolgárként nyertem felvételt az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára, még tanulmányaim alatt meg kellett szereznem a magyar állampolgárságot. E nélkül nem sok esélyem lett volna itthon a pályán elhelyezkedni, pláne megmaradni. Viszonylag hamar a büntetőjog mellett döntöttem, Kádár Miklós professzor mellett lettem demonstrátor, s lelkesen készültem az ügyészi pályára. A rendszerváltás utáni első, a posztot 2000-ig betöltő legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán akkoriban fiatal
tanársegédként, húszévnyi szünet után, szervezőként ismét meghirdette a perbeszédversenyt. Ezen sokak meglepetésére már nem az ügyészi, hanem a védői kategóriában indultam, s végül nyertem. De mi késztette egy ilyen váltásra? Egy mondat, melynek igazában ma is hiszek. Az 1966-ban megrendezett perbeszédverseny idején apám rendszeres kártyapartnere volt idősebb Schirilla György, aki 98 évesen a ma élő legidősebb, s még mindig gyakorló ügyvéd. Az egyik kártyaparti alkalmával azt találta mondani, a vád képviseleténél egyetlen nemesebb feladat van: megvédeni azt az embert, aki egymaga áll szemben egy teljes államapparátussal. Neki pedig igazán volt mire alapoznia ezt, hiszen már a ’30-as, ’40-es években a legnagyobb büntetővédő volt, munkáját az ’50-es években is folytatta, tehát szigorú rendszerekben állt mindig az aktuális üldözöttek mellé. Végül az államhatalom őt sem kímélte: 1958-ban kizárták az ügyvéd kamarából. Ez olyan időszak volt, amikor állami delegáltak döntöttek arról, ki alkalmas, s ki nem a védői köztestület tagságára. Szerencsére ma a kamara teljesen önálló, törvénnyel függetlenített szervezet. A Schirilla-mondat igazsága, hogy mindenkinek kijár a védelem, legyen szó bármilyen súlyú ügyről. Épp ezért csak kivételes okból utasítok vissza ügyet. Például? Négy évtizedes pályám alatt kevésszer kellett nemet mondanom, melyet három esetben teszek meg biztosan. Az egyik az érdekellentét, ha például a sértetti oldalhoz van valamilyen kötődésem. A másik a leterheltség, végül, ha az
ügy már késői szakban van. Felülvizsgálati kérelemre szóló megbízást soha, de másodfokú tárgyalást is csak nagyon ritkán vállalok. A védencemet csak akkor tudom lelkiismeretesen és hatékonyabban képviselni, ha már a kezdetektől, tehát a nyomozati szaktól végigkövetem az ügyét. Egyébként a klasszikus erőszakos bűncselekmények valahogy kikoptak a praxisomból, a ’90-es évek meghozták a nagy gazdasági ügyeket, azóta ezekben kérnek fel védőnek. Ilyen volt például a Globex-, a Tocsik- és a Kordax-ügy, illetve az úgynevezett bankos ügyek, az Ybl Bank, a Postabank és a Konzumbank-per. Ezek már az önálló ügyvédi irodájának ügyei, ám Ön hűségesen, saját irodájának 1992-es megalapításáig, 25 évet töltött le a 21-es számú Ügyvédi Munkaközösségben, mely ezek szerint jó mű-helynek bizonyult. A mai napig szívesen emlékszem vissza a már legendás Népszínház utcai irodára, ahová vezetője, Jacsó István invitált 1967-ben, közvetlenül az egyetem után. Idén negyven éve annak, hogy jelöltként bejegyeztek a Budapesti Ügyvédi Kamarába. Mivel a 21-es számú ÜMK-ban 20 ügyvéd mindenféle üggyel foglalkozott, 1969-től immár ügyvédként lehetőségem volt megtanulni az egész szakmát. Rengeteget tárgyaltunk, ami a rutint is ÜGYVÉDVILÁG
23
meghozta. Amúgy számos „nagy név” kötődik a Népszínház utcához, együtt dolgoztam például Balsai István későbbi igazságügyi miniszterrel, Bőhm Andrással, az SZDSZ neves politikusával, de említhetném neves büntetővédő kollégám, Ruttner György, Retteghy István vagy a szintén neves jogász, Sándorfi György nevét is. Ami pedig ezt a legendásan jó lehetőséget a jelennel összeköti, az a keserű ellentét. Ma ugyanis az irodákra leginkább a szakosodás jellemző, így a jelölteknek csak egy szűk szakmai területre lehet rálátásuk, és mire a Jogi Szakvizsga Bizottság elé kerülnek, inkább felejtenek a nem gyakorolt jogágakból, semmint újabb ismeretekre tennének szert. A bizottság elnökhelyetteseként lesújtó tapasztalataim vannak.
Erre több évtizedes kamarai szerepvállalásai miatt is nagy rálátása lehet, most, mint a teljes magyar ügyvédvilág első számú „vezetőjeként”. Érintve a budapesti és az országos kamarai munka közötti különbséget, Ön szerint az ügyvédi törvény módosításával hogyan lehet gátat szabni a szakma felhígulásának? Mint budapesti elnöknek jóval szorosabb, ha tetszik napi kapcsolatom volt a kollégáimmal, már csak a helyi kötődés miatt is. Ez a tisztség rendkívül sok adminisztrációval járt, a fővárosban praktizál a kollégák túlnyomó része, ötezer kamarai taggal. Országos szinten inkább elvi kérdéseket kell megoldani, a kamarának szabályzatalkotási kötelezettsége van például az etikai, a fegyelmi és az adatkezelési kérdésekben. Emellett elnökként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) külső tagja is vagyok. Így elég sok tapasztalatot gyűjtöttem össze arról, miként lehet az ügyvédi pálya feltételein, önszabályozásán javítani. A joghallgatók számának robbanásszerű emelkedése miatt az elsők között kongattam meg a vészharangot. Egyetemi oktató kollégáim a kijelentésemért vészmadárnak kiáltottak ki, de az élet engem igazolt. A Felsőoktatási Tudományos Tanács tagjaként ismerem más
24
ÜGYVÉDVILÁG
szakterületek gondjait, de kamarai elnökként az ügyvédvilág jelenéért és jövőéjért kell felelősséget vállalnom. Alapvető gond a túlképzés, az évi háromezer végzős joghallgató közül alig száz tud bírósági vagy ügyészségi fogalmazóként elhelyezkedni, a leépítések miatt az államigazgatás sem szívja fel őket, így marad az ügyvédjelöltség. Csakhogy gyakorló kollégáimnak, de magának a társadalomnak sem érdeke, hogy a jelenlegi tízezres ügyvédlétszám rövid időn belül a duplájára nőjön. Ez sokak számára egzisztenciális szakadékot jelentene, ami bizony elősegíti a legalitás és a félillegalitás közti átjárást: esetleg olyan munkát is elvállal a pénz reményében, amit nem kéne. Nyilvánvaló, hogy kísérletet kell tenni az egyensúlyteremtésre a minőségi és a létszámbeli elvárások között. Létszámstoppal? Sok mindenen kell javítatni, de egyvalami biztosan nem lesz, s az a létszámstop. Bár sok kolléga felvetette, de több okból sem valódi alternatíva. E lépés legnagyobb korlátját az Alkotmánybíróság szabta, másfelől erkölcsileg is vállalhatatlan. Aki belül van, „csak úgy” nem tilthatja meg a belépést. Ez számomra az 1958-as Schirilla-féle kizárások, korlátozások szellemiségét idézné, ezért a szakmai megfeleléssel operáló törvényt kell alkotni, például a kötelező továbbképzés intézményével. Ha nem így tennénk, a függetlenségünket is veszélybe sodornánk. Állami létszámkorlátozásra a közjegyzőknél is csak azért van lehetőség, mert közhatalmi feladatokat gyakorolnak, s díjazásukról is az állam dönt. Ha már új ügyvédi törvény, mint OIT-tag szerint szükség van-e az igazságügy további, nagyobb reformjára? A már szakmai vitára bocsátott ügyvédi törvény sem fog alapjaiban megváltozni, mindössze tovább finomítják azt a jogalkotók – reményeim szerint ajánlásainkat elfogadva. Általában az igazságszolgáltatásban is ilyen finomításokra van szükség. A hatalmi ágak, így a bírói szervezet és a végrehajtó hatalom szétválasztása az OIT felállásával megtörtént, s tulajdonképpen idesorolható az ügyvédi kamara függetlensége is. Ez volt az alapvető nagy reform, továbbiakon tehát nincs értelme gondolkodni. Ugyanakkor több területen is indokolt lehet a változtatás, például az OIT öszszetételében. Egy friss tanulmány szerint a külső tagok, mint például én,
kisebbségben vannak a bíró tagokkal szemben, kérdés, ez jó-e, vagy közelíteni, esetleg egyenlővé kellene-e e tenni a kétféle tagság létszámát. Erről érdemes szakmai vitát folytatni. A büntetőeljárás reformja is lezajlott, igaz sok pontja vitatható. Míg az eredeti, 1993as elképzelés szerint a valódi bizonyítás a bíróságokon zajlott volna, ehelyett ma a tárgyalás nagyon sokszor lényegében nem más, mint a nyomozás kontrollja. A bíróság a tárgyalási vallomásokat sokszor lesöpri az asztalról, s a nyomozószervek által jól-rosszul összegyűjtött bizonyítékok alapján hozza meg az ítéletet, ezzel pedig elvesz egy esélyt a védelemtől. Jóllehet rossz döntés volt, de tudomásul kell venni, hogy így alakult. Számos közfunkciója mellett jut-e ideje saját praxisára? Természetesen, máskülönben eltávolodnék a napi gyakorlattól, e nélkül viszont előbb-utóbb kamarai tisztviselőként és ügyvédként is megkopnék. Benne kell lennem az élet sűrűjében, ugyanúgy járok rendőrségi kihallgatásokra, bírósági tárgyalásokra, ismerem a mindennapos gondokat. Ráadásul ez egzisztenciális kérdés is, hiszen a kamarai tiszteletdíj jelképes összeg. Ez utóbbi munka egyébként napi két–három órámat foglalja le, általában pedig este 11-ig, éjfélig szoktam dolgozni. A feleségem által vezetett ügyvédi iroda kétszemélyes maradt, csupán néhány jelöltet foglalkoztatunk. Így viszont jól kezelhetők a feladataim. A Zuschlag-ügy fővádlója, Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyész-helyettes egy nemrégiben adott interjújában viszszautasította a sztárügyész titulust, és valahogy úgy fogalmazott: nem is érti, hogyan nevezheti magát sztárügyvédnek egy olyan védő, akinek ügyfelét akár 20 évre is elítéli a bíróság. Önnek mi erről a kijelentésről a véleménye? Először is: a sztár jelzőt a sajtó aggatja rá néhány ügyvédre. Függetlenül attól, hogy az ügyész úr nyilatkozatában kire gondolt, el kell mondanom, a védői pályán a siker mindig viszonylagos. De vissza is kérdezhetnék: vajon hűen mutatja-e az úgynevezett váderedményességi statisztika az ügyészi sikereket? Az ügyvédek két alapvető hibába eshetnek bele. Az egyik, ha valaki mindenhez ért; s mert a média hírre éhes, mindig megtalálja a maga „sztárügyvédjét”, akit mindenféle ügyben meg lehet szólal-
tatni. Ez persze abszurd és lehetetlen, ráadásul a kolléga hitelét is kikezdi, ha nem tud ellenállni a mikrofonnak. A másik, ha valaki olyan konkrét ügyben nyilatkozik, olyan ítéletet kommentál, amelynek folyamatában nem vett részt. A nyilatkozat akkor megengedhető, ha a védő – védence felhatalmazásával – a saját ügyéről nyilatkozik. Persze ez esetben sem ő lép először a nyilvánosság elé, hogy „letartóztatták az ügyfelemet”. Ez is abszurd lenne. A másik lehetőség a megszólalásra, ha általános kérdésekről faggatják, például a gyűlöletbeszédről alkotott véleményéről. De egy húsz évre elítélt vádlott mégis csak a védő kudarca, vagy nem? A magyar büntetőgyakorlat, de még az amerikai sem hasonlítható az ottani filmekben látható nagy, felmentő ítéletek látványos esküdtszéki történeteihez. Hadd hozzak saját példát, hiszen onnantól tekintem magam valódi büntetőjogásznak. Valamikor a ’70-es években történt az emlékezetes, nagy port kavart Boráros téri HÉV-baleset, amikor a szerelvény belerohant a végállomás várótermébe, és sokan meghaltak vagy megsebesültek. Az egyik vádlottat én képviseltem. A végeredmény bizonyítja, hogy a védői munka kérdése nemcsak a „bűnös vagy ártatlan?”, mint a filmeken. Védencemre az ügyész hosszú, súlyos börtönbüntetést indítványozott, végül ezt – a teljes igazság kibontásával, a közreható műszaki hibák bizonyításával – a bíróságon sikerült kétéves büntetésre leszoríttatnom. Elítélték tehát, de a verdikt neki és nekem is jelentős siker volt. Számos közéleti szerepvállalása, pályatársainak példája, s persze tapasztalata okán vállalna-e politikai vagy igazságügyi miniszteri tisztséget? A rövid válaszom, nem. Kár lenne tagadni, engem is kerestek már meg ilyenolyan ajánlattal. A közvetlen politikai felkérést azonnal, a közvetettet némi gondolkodási idő után hárítottam el, ami persze nem jelenti azt, hogy helytelenítem, ha kollégáim közül bárki elvállal egy megtisztelő közéleti tisztséget. De arról az útról, amelyet 40 évvel ezelőtt a Népszínház utcában választottam, én sem ma, sem a jövőben nem akarok lelépni.
Dr. Bánáti János 1944. június 20-án született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1967-ben summa cum laude eredménnyel végezte. 1967-től 1969-ig a Budapesti 21. sz. ÜMK-ban ügyvédjelölt, majd ugyanitt ügyvéd volt 1969-től 1992-ig. Akkortól a Bánáti Ügyvédi Iroda tagja, melyet feleségével közösen vezetnek. 1979-től 1984-ig a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, 1984-től 1989ig fegyelmi megbízottja, majd 1989-től 1992-ig főtitkára. 1992-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökévé választották, mely tisztséget többszöri újraválasztás után 2006 márciusáig töltött be. 2006. május 15-étől a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Szakmai érdeklődése a büntetőjog és büntető eljárási jog felé irányul, e körben rendszeresen tart előadásokat és publikál a témába vágó cikkeket, tanulmányokat, társszerzője több büntetőeljárásjogi egyetemi tankönyvnek.
Kálmán Attila
ÜGYVÉDVILÁG
25
26
ÜGYVÉDVILÁG
Az új generáció Beszélgetés dr. Purebl Balázs ügyvéddel a pályakezdésről
Ön jogász dinasztiából származik, negyedik generációs ügyvéd, gondolom nem volt kétséges, hogy Ön is a jogi pályát választja. Valóban, felmenőim között jogászok vannak. Dédapám, nagyapám jogászként a közigazgatásban dolgoztak, szüleim ügyvédek, de nem volt ennyire egyértelmű, hogy én is jogi pályára lépek. A pályaválasztás során a családi tradíciók sosem jelentettek kényszert, a bátyám például orvos lett, sőt, én magam sem a jogi karon kezdtem tanulni. Az érettségi után dolgoztam, majd felvételiztem az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára, ahová nem vettek fel, viszont sikerrel jelentkeztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar-történelem szakára. Az egyetemen egy évet végeztem el, majd ismét megpróbálkoztam a jogi karral. Ezúttal sikerült, és onnantól már eldöntött volt, hogy ügyvéd leszek. Ötödéves egyetemista koromban találtam magamnak ügyvédjelölti állást, de nem a szüleimnél, mert úgy éreztem, nem volna szerencsés velük dolgozni. Véleményem szerint rokonnál kezdeni az ügyvédjelölti pályát nem egészséges. Sérül az objektivitás, vagy túl szigorúan, vagy túl engedékenyen fogják az embert.
gül édesapám régi kollégája, aki vele együtt dolgozott, volt az, aki az utolsó fél évre a szárnyai alá vett a szakvizsga előtt, jelen pillanatban is ő az irodában a társam. Manapság nagyon telített a piac, milyen nehézségekkel jár kezdő ügyvédnek lenni? Nálam nem volt kérdés, mint sok pályakezdő ügyvédnél, hogyan fogom elkezdeni a pályámat, mi lesz, ha leszakvizsgázom és megszűnik az ügyvédjelölti státuszom, hova fogok onnan továbblépni, hol fogok saját ügyvédi irodát nyitni, lesz-e annyi tőkém, hogy bérelni vagy venni tudjak egy ingatlant a kamara területén, lesz-e nekem vagy a családomnak annyi megtakarított pénze, hogy az ezzel járó költségeket teljesíteni tudjam. Édesapámtól kialakult ügyfélkört vettem át és ekkor már nekem is épült a saját ügyfélköröm. Ez lényegesen megkönnyítette a pályakezdésemet. 2004 áprilisától vagyok ügyvéd, egy ügyvédi iroda társügyvédjeként praktizálok. A kérdésre válaszolva, a legnagyobb nehézség az önállóvá válás, persze nem szakmai, hanem anyagi értelemben. Ahhoz, hogy egy frissen szakvizsgázott irodát nyithasson, tőkére van szüksége,
irodahelyiséget kell bérelnie vagy vennie, ezt az irodát fel kell szerelni. Bútorok, technikai felszereltség, internet. Ez a sok apróság nagyon költséges tud lenni. További nehézség az ügyfélkör kiépítése, sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy jelölti idejük alatt nem tudnak saját ügyfélkört szerezni maguknak, márpedig enélkül a saját iroda elindítása lehetetlen. Egyedül, vagy társakkal éri meg ügyvédi irodát nyitni? Ez örök vita az ügyvédek körében. Én mind a kettőt látom korombeli ügyvéd kollégáknál. Van, aki arra esküszik, hogy egyedül bérel irodát, és vannak akik (például volt évfolyamtársak, jelölttársak), összeállnak és közös irodát alapítanak. Vannak olyanok is, akik megmaradnak a principálisuk mellett, és vagy betársulnak vagy alkalmazott ügyvédek lesznek. Személyes véleményem szerint egyedül nagyon nehéz egy ügyvédi irodával kapcsolatos összes teendőt ellátni. Elmenni a földhivatalba, a cégbíróságra, bíróságon sorba állni, közben tartani a kapcsolatot az ügyfelekkel, okiratot szerkeszteni, bővíteni az ügyfélkört – szinte lehetetlen vállalkozás. Adott
Fotók: Hudák László
Ü gyvédi irodája családias hangulatú: a falon felmenői fotói, egyetemi diplomái, a szobában régi bútor, perzsaszőnyeg. Ragaszkodik a családi tradíciókhoz.
Ügyvédjelölti időszakomat egyéni ügyvéd mellett kezdtem el és majdnem a teljes időmet nála töltöttem ki. Principálisomtól szinte mindent megtanultam, amit a szakmáról tudni kell. Ez sokat segített, hogy a későbbiekben önálló praxisba kezdjek. Természetesen a szüleim is mellettem álltak, de sajnos 2001-ben, mielőtt még szakvizsgáztam volna, meghalt az édesapám. VéÜGYVÉDVILÁG
27
esetben a túlterheltség eredményezheti azt, hogy hiába lenne az ügyvédnek több megbízása, nem tudná ellátni, és ezáltal nem tudna tovább fejlődni. Szerintem az a megfelelő megoldás, hogy többen összeállnak, de nem csak rezsitársként, hanem egymást segítve. Természetesen mindenki megmarad a maga területén, a maga ügyfelei körében tevékenykedik, de egyúttal segítik is egymást, ahogy annak idején édesapám és Herendi Úr tette. Mennyire fordulnak bizalommal az ügyfelek egy kezdő ügyvédhez? Honnan szerez ügyfeleket? Tapasztalatom szerint az ügyfelek a fiatal ügyvédek felé is bizalommal fordulnak, sőt van olyan eset, amikor kifejezetten fiatal ügyvédet keresnek.
vinni. Szeretném, ha lenne egy ötödik generáció, aki átvenné az irodát, de jelen pillanatban ez még távoli cél. Szeretném azt is, ha az iroda jól, hatékonyan működne, az ügyfelek elégedettek
lennének a munkával, amit végzek, végzünk a kollégáimmal, illetve szeretném, ha majd bővülne az iroda. dr. Pál Edith
Dr. Purebl Balázs 1972-ben született Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1999-ben szerzett diplomát. 2004 áprilisától ügyvéd, főleg családi joggal és polgári joggal foglalkozik. A Herendi és Purebl Ügyvédi Irodában társügyvéd. Felsőfokú szakmai képzésben tanít, szeret utazni és vitorlázni. Kedvenc étterme a BorLaBor Étterem a Veres Pálné utcában, kávézója a Centrál Kávéház. Kedvenc autómárkája nincs, nagyapja 1944-ben készült Doxa órája a kedvence, eszmei értéke miatt. Szabadidejében szépirodalmat olvas.
A kérdés második részére rátérve, ez a legnehezebb dolog, ugyanis az ügyvédek nem reklámozhatnak. Ennek megvan a pozitív oldala is, mert adott esetben a kezdő ügyvédeknél nagy nehézségeket okozhat a reklámköltségek „kitermelése”. Én úgy tapasztalom, hogy a „szerencsésebb” ügyvédjelölteknek az idősebb ügyvédek átadják a praxisukat, és az ügyfelek elfogadják a fiatalabb ügyvédet. A másik lehetőség lépésről lépésre bővíteni az ügyfélkört. Mint minden hivatásnak, az ügyvédi pályának is nehéz a kezdete, nehéz megszerezni és főképp megtartani az ügyfeleket. Az ügyfélkört ezen felül folyamatosan gondozni, kezelni kell, ennek mértéke természetesen függ attól, hogy az ember milyen szakterületen dolgozik. Lassú folyamat az ügyfélkör kiépítése, valójában úgy működik a dolog, hogy az elégedett ügyfél továbbadja a névjegyet. Hogyan viszonyulnak az idősebb ügyvéd kollégák, a bírók a kezdő ügyvédekhez? Könnyen befogadják? Segítik? Tapasztalatom szerint az idősebb kollégák nagyon korrekten, sok esetben segítőkészen viszonyulnak a fiatalabb kollégák felé. A bírák is segítik a jelölteket és a pályakezdő ügyvédeket, természetesen csak a megengedett keretek között, sohasem a többi kolléga rovására. A sikeren túl, mi a célja a jövőben? A sikeren túl… Attól függ, mit értünk siker alatt. Az a célom, hogy ezt a hivatást és az ügyvédi irodát tovább tudjam
28
ÜGYVÉDVILÁG
dr. Purebl Balázs és dr. Pál Edith
Balatonalmádi A Balaton első nemzetközi négycsillagos szállodája Akciós ajánlataink: Ramada Tél: 2 éjszaka félpanzióval személyenként már 24900 Ft-tól. Karácsony: 3 éjszaka félpanzióval, választható beauty kezeléssel személyenként már 44900 Ft-tól. Advent: 2 éjszaka félpanzióval, korlátlan forraltbor fogyasztással személyenként 29900 Ft-tól. Szilveszter: 3 éjszaka félpanzióval, szilveszteri gálavacsorával személyenként már 89000 Ft-tól. - 210 légkondícionált szoba, - Konferencia részleg 700 fő részére, - Ramada Vital Club - Úszómedence, gőzfürdő, szauna, jacuzzi, masszázs, kozmetika - Saját strand, grill terasz www.ramadabalaton.hu |
[email protected] +36 (88) 620 620 | Balatonalmádi, Bajcsy-Zs. u. 14.
Pályák és kényszerpályák Interjú dr. Wartig Lászlóval az ügyvédség jelenéről, megítéléséről
A rendszerváltás előtt a társadalom nagyobb becsben tartotta az ügyvédi hivatást – vélekedik lapunknak adott interjújában dr. Wartig László. A paksi ügyvéd több évtizedes tapasztalattal a háta mögött úgy véli: a szakma képviselőit túl sok felesleges szabály akadályozza.
Tapasztalatai szerint mikor volt megbecsültebb az ügyvédi tevékenység: 1990 előtt vagy után? Egyértelműen 1990 előtt. A társadalom akkor még nem volt olyan intézményellenes, mint manapság. A létszám viszonylagos csekély volta miatt a kollegák nemcsak a megyében ismerték egymást, hanem térségenként is. Ezen kívül az ügyvédekre csak az MSZMPszervezetek és néhány állami intézmény tekintett a nép ellenségeként. Az ő számukra a szakma képviselői – összetételük folytán – „osztályidegenek” voltak, másrészt vélt vagy valós magasabb életszínvonalukra úgymond nem munkával, hanem „népnyúzó” tevékenységükkel tettek szert. A társadalom többsége nem osztotta ezt a vélekedést, hanem olyan személyt látott az ügyvédben, akihez bármely kérdésben bizalommal fordulhat. Ha jól tudom, ezt a jelenséget a megszólítás is tükrözte. Igen, hiszen míg az igazságszolgáltatás többi szereplője – bírók, ügyészek, nyomozók – elvtársak és elvtársnők voltak, addig az ügyvédet pártutasítás alapján tilos volt ügyvéd elvtársnak nevezni. Furcsán is vette volna ki magát, s helyette így alakult ki az ügyvéd úr/ügyvédnő megszólítás. Milyen volt a kapcsolat bíró, ügyész és ügyvéd között, és milyen ma? Az ügyvéddel való lelki azonosságot csak erősítette, hogy míg a tárgyalás előtt az ügyész mindig bement a bíróhoz, s ha nem is az ügyről váltottak szót, de szakmai, kollegiális vagy baráti beszélgetést folytattak, addig az ügyvéd az ügyfelével a folyóson várakozott. Ez a jelenség néha ma is tapasztalható. Az ügyvéd megkülönböztetése
az ügyésztől nemcsak pozitív, hanem negatív értelemben is látható. Nemcsak az ügyvédeknek, hanem a bírói karnak is kellemetlen az a némely helyen érvényben lévő utasítás, mely szerint a telefonközpontos az ügyvédet nem kapcsolhatja fel a bírókhoz. Ezért kénytelen vagyok a leíró útján jelezni a tanácsvezetőnek, ha a peres felek felét tévedésből helyszíni tárgyalásra, a másik felét a bíróság székhelyére, netán vasárnapra idézik. Van olyan megye, ahol lehet ugyan kapcsolni a bírót, de felmenni hozzá már tilos. „A bíróságon, ügyészségen minimális a felvétel, az államigazgatásban leépítés zajlik, a gazdasági társaságok nem foglalkoztatnak önálló jogtanácsost, így a frissen végzett jogászok előtt szinte csak az ügyvédi pálya nyílik – sokak számára kényszerként.”
Milyennek látja a mai ügyvédtársadalmat? Felhígultnak. Kezdetben kedvező jelenségnek látszott az ügyvédi létszám megemelkedése, mert bizony mi, régi ügyvédek kissé elkényelmesedtünk. Megszoktuk, hogy az ügyfél majd megkeres minket, úgysem tud máshova menni, és a joganyag korábban ritkán változó volta miatt, ha valaki 1974-ben megtanulta az anyagot, akkor az 1990ig elegendő volt az ügyvédi kar továbbképzéséhez, amely az új jogszabályok életbelépésével vált szükségessé. Ma a kilenc jogi egyetem évente vagy háromezer joghallgatót bocsát ki. A bíróságon, ügyészségen minimális a felvétel, az államigazgatásban leépítés zajlik, a gazdasági társaságok nem foglalkoztatnak önálló jogtanácsost, így a frissen végzett jogászok előtt szinte csak az ügyvédi pálya nyílik – sokak számára kényszerként. Mit gondol, ma miért tekintenek sokan szükséges rosszként az ügyvédek munkájára? Az, hogy kiből lesz jó ügyvéd, sokszor csak a véletlenen múlik, mert a ráter-
Más területen is tapasztal a munkáját nehezítő szabályozást? Léteznek olyan budapesti utasítások, melyekről a vidéki ügyvéd nemigen értesül. Így például rendkívül kellemetlenül érintett, amikor a Pesti Központi Kerületi Bíróság büféjében megláttam egy volt katonatársamat, akiről később kiderült, hogy bíróvá nevezték ki. Odaköszöntem neki, és kávéspoharamat áttettem az ő pultjához, amely mellett másodmagával álldogált. Erre zavartan közölte, hogy ne vegyem rossz néven, de bíró és ügyvéd a büfében nem ihat együtt még egy kávét sem. Hol van itt az ésszerűség? Netán valaki azt gondolja, hogy vagy harminc ember szeme láttára próbálnám befolyásolni az igazságszolgáltatást? ÜGYVÉDVILÁG
29
Dr. Wartig László 1954-ben született Pakson. Jogi tanulmányait az ELTE ÁJTK-n fejezte be 1979-ben, 1981-től folytat ügyvédi tevékenységet szülővárosában. 1983-tól vesz részt az ügyvédi kamara közéletében. 2000-től a Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezetének választott tisztségviselője, 1983-tól a Paksi Atomerőműnél jogsegélyszolgálatot lát el. 1992-ben ingatlan-értékbecslő szakvizsgát tett. Kedvenc óramárkája a Roamer, gépjárműve a Seat Toledo, vendéglátóhelye a balfi Panoráma Étterem. Felesége nyugdíjas jogász. Két fia van: László harmadéves ügyvédjelölt a családi irodában, Gábor a Pécsi Tudományegyetem KTK karán negyedéves hallgató. Szabadidejében szívesen főz és utazik.
mett pályázónak nem biztos, hogy van olyan kapcsolatrendszere, hogy ügyvédjelöltként felvételt nyerjen egy irodába.
Fotók: Hudák László
Az alkalmatlan, de összeköttetéssel rendelkező kollega ezzel szemben hamar pályára állhat, és így már jelöltként alááshatja az ügyvédség nehezen kivívott jó hírnevét. Természetesen nemcsak a jelöltekről van szó, de arról, hogy az ügyvédségre most nem az állam tekinti pejoratív értelemben, hanem a társadalom többsége, részben bizony mi is tehetünk. Hallottam olyan megyéről, ahol az igazságszolgáltatásból szakmai alkalmatlanság miatt bocsátottak el valakit, akit aztán a következő hónap-
30
ÜGYVÉDVILÁG
ban az ügyvédi kamara a tagjai sorába vett fel. Hogyan lehetne ezen változtatni? Elsősorban a megfelelő képzéssel, illetve azzal, hogy szakmailag és emberileg példás magatartást tanúsítunk. »Az ügy, amelyben a „sztárügyvéd” eljár, sokszor csak szenzációként, és nem kellő tárgyiassággal kerül az újságokba.«
„A jó ügyvéd a paragrafusokat ismeri, a sztárügyvéd pedig a bírót” – tartja a mondás. Mit gondol a reflektorfényben lévő kollégáiról? Jelenleg mintegy 11 ezer ügyvéd van az országban. Ebből a létszámból van egy 15–20 fős csapat, melyet mind a szakma, mind a média kellő okkal helyez reflektorfénybe, de az ügy, amelyben a „sztárügyvéd” eljár, sokszor csak szenzációként, és nem kellő tárgyiassággal kerül az újságokba, ez pedig rossz fényt vet még a sztárügyvédre is. A sztárügyvédségről kialakított kép egyébként hamis – úgy hiszem, helyesen fogalmazott az a kolléga, aki azt mondta: manapság már azt is sztárügyvédnek tekintik, aki egyszer eljutott a Markó utcáig, és elolvasott egy Magyar Közlönyt. Akkor hogyan kategorizálná a szakma képviselőit? A 15–20 fős sztárügyvéd-csapat alatt helyezkedik el egy 100–200 fős neves, jól menő réteg, majd ezt követi egy 3–
4000 fős, kellő praxissal, viszonylag jó jövedelemmel rendelkező csoport, és ez alatt található több, mint 5000 olyan ügyvéd, akinek gyakran gondot okoz kifizetni egy szakmai továbbképzés költségeit, de néha már a felelősségbiztosításra és a kamarai tagdíjra sem futja. Mennyire meghatározó az ügyvéddinasztiák szerepe? Szerepük azért fontos, mert ők a felmenőiktől nemcsak a klienskört örökölték meg, hanem jogelődjük emberségét és szakmai alázatát is ismerik. De ugyanígy, elsőgenerációs kortársaim közül is vannak olyan kollégák, akikkel öröm tárgyalni. Mennyiben járul hozzá a kedvezőtlen megítéléshez, hogy az ügyvédek olyan, botrányos ügyek főszereplőit is pártfogásukba veszik, akiknek szerepe társadalmi felháborodást vált ki? Elsősorban szögezzük le: az ügyvéd – ahogy a neve is mutatja – nem az embert védi. Sokszor megsajnálom ugyan a védencemet, de a helyes hozzáállás az, hogy elvonatkoztatok annak magatartásától, és csak az ügyet vizsgálom. Hiszen az a feladatom, hogy a törvényes eljárás keretei között minden enyhítő körülményt feltárjak, hogy aztán az ügyfél számára legkedvezőbb ítélet szülessen. A másik oldalon ugyanis a rendőrség és az ügyészség kellő ellensúlyt hoz, így az ügyészi indítványnál enyhébb ítélet már sikernek mondható. Szőnyi Szilárd
A csoportvezető ügyvéd Beszélgetés dr. Károlyi Zsuzsanna ügyvédnővel
Sz
ületésem és családom szerint a Zemplénhez, a Hegyközhöz kötődöm. A Sárospataki Gimnázium és a kollégiumi társak nagyon erős alapot adtak a későbbi életemhez – mondja az ügyvédnő. – A Miskolci Egyetemen diplomáztam 1995-ben. 1994-ben Tempus ösztöndíjjal fél évet Amszterdamban töltöttem, ahol európai uniós jogot, pénzügyi jogot és versenyjogot tanultam. Meghatározó volt a szaknyelvű oktatás és a külföldi cserediákok közötti élet, amely minden szótárnál jobban segítette az angol nyelv mélyebb elsajátítását. Az Amsterdam Law Program elvégzésével gazdagabb lettem, mindeközben a Miskolci Egyetemet is folytattam. A diploma után úgy döntöttem, hogy az akkoriban nyílt lehetőséggel élve, felvételizem a CEU-ra (Közép-Európai Egyetem), amely itthon, Magyarországon adott angol nyelvű nemzetközi gazdasági jogi képzést. Harminchatan voltunk az évfolyamon, vegyesen a közép-kelet európai régióból, amelyből a tizenkét legjobb tanuló a második trimesztert külföldön tölthette. Ekkor kerültem Atlantába, az Emory Egyetemre, még a korábbinál is vegyesebb társaságba. A város akkoriban az olimpia lázában és az „Elfújta a szél” hagyományában élt, óriási élményt nyújtva ezzel. Jellemző, hogy az ottani egyetem főszponzora a Coca-Cola, amely legendásan Atlantához kötődik. A CEU-n a bankjog és a tőkepiaci jog felé orientálódtam. Diplomamunkámat a hazai kölcsönszerződésekben akkoriban megjelenő angolszász típusú biztosítékokból írtam. A CEU elvégzésével megszereztem a master fokozatot, ami jogászoknál az LLM címet jelenti. A megszerzett nemzetközi üzleti
jogi LLM hivatalosan New York Állam által is akkreditált minősítés. Ez a végzettség akkoriban komoly lehetőséget nyújtott arra, hogy egy itthon működő nemzetközi ügyvédi irodában keressek állást. Véletlenül sétáltam be az Ormai Gabriella vezette Cameron McKenna-hoz, és egy gyors interjú után hűségesen ott maradtam 1996-tól 2005-ig. Talán a legnehezebb területre, a bankjogi részlegbe kerültem, ahol elsősorban projektfinanszírozással és szindikált hitelezéssel foglalkoztunk. E terület mellett a kereskedelmi bankok, pénzügyi vállalkozások napi képviseletét láttam el és szabályozási kérdésekben is gyakorlatot szereztem. Annak ellenére, hogy sokszor késő éjjel jártam haza, szerettem ott dolgozni. Az elszánt munkahelyi „éjszakázásoknak” kisfiam 2003-as születése vetett véget. 2005-ben kerültem a Bellák és Társai Ügyvédi Irodához. Az alapítók – Fehér György és Bellák Tamás – is nemzetközi ügyvédi irodából és környezetből jöttek, így értékrendünk nagyjából azonos. Cél a két nyelven nyújtott magas színvonalú szolgáltatás. A megszokott gazdasági jogi terület mellett nem próbálunk mindenhol ott lenni és konkurálni. Szakosodott és kiemelt területeink vannak, ilyen a bank- és tőke-
Dr. Károlyi Zsuzsanna 1995-ben diplomázott a Miskolci Egyetemen. 1996 és 2005 között a CMS Cameron McKenna LLP magyarországi irodájában volt ügyvéd. 2005 óta dolgozik a Bellák és Társai Ügyvédi irodában, jelenleg az iroda bank- és tőkepiaci jogi munkacsoportjának vezetője. Kedvenc autómárkája a Nissan, parfümje a Kenzo, órája a Tissot. Kevés szabadidejében szívesen olvas szépirodalmat és utazik a világban, a legjobban Olaszországot szereti.
piaci szektor, a munkajog, és az M&A (mergers and acquisitions – fúziók és felvásárlások). Mostanában erősítünk a közbeszerzések, a versenyjog és az adatvédelem területén is. Jelenleg a négyfős bank- és tőkepiaci csoport vezetője vagyok. A pozíció nagy felelősséggel jár, ezért próbálok mindent ellenőrizni és kézben tartani. Nem adok ésszerűtlen határidőket és tudom, mit várnak el az ügyfelek. Élvezem a munkát, az emberi kapcsolatok is kiemelten jók az irodában. A munka során többéves gyakorlattal rendelkező ügyvédekkel dolgozom együtt, de mindig vannak mellettem ügyvédjelöltek is. A bankszektor elég bonyolult terület, ezért minden ügyvédnek és jelöltnek segítséget adunk, részletesen elmondjuk az elvárásokat. Egyre több a munkatársunk, jelenleg hat ügyvéd, hat jelölt és hat együttműködő ügyvéd tartozik az irodához. Jelenleg elsősorban pénzügyi intézmények PSZÁF engedélyezési ügyeivel, banki termékek feltételeinek kidolgozásával foglalkozom, illetve új területként a hazai jogszabályok alapján végre megalakuló kockázati tőkealap-kezelők PSZÁF engedélyeztetésén dolgozom. Krausz Viktória
Fotó: Hudák László
Dr. Károlyi Zsuzsanna külföldön is tanult, ahol magas presztízsű diplomákat szerzett, tudásának alapját mégis a gyakorlatban eltöltött évtized jelenti. Az ügyvédnő szűk két éve vezeti a Bellák és Társai Ügyvédi Iroda bank- és tőkepiaci jogi területét.
ÜGYVÉDVILÁG
31
Oppenheim – új név a vezető jogi szolgáltatók piacán A legjobb nemzetközi gyakorlat, a legjobb hazai gyakorlat – egy új cég születik
Oppenheim néven, új struktúrában, független ügyvédi irodaként folytatják tevékenységüket a Rein és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer munkatársai 2007 novemberétől, amit dr. Éless Tamás sajtótájékoztató keretében jelentett be. Az Oppenheim az új szervezeti struktúrának köszönhetően a legteljesebb mértékben tud majd alkalmazkodni az ügyfelek igényeihez, elősegítve ezáltal a stratégiai döntéshozatal, valamint az üzleti folyamatok felgyorsítását. A 12 partnerrel működő Oppenheim lesz a jövőben a Freshfields Bruckhaus Deringer első számú együttműködő partnere Magyarországon.
A
Freshfields a világ egyik vezető ügyvédi irodája, a vele való együttműködés során az Oppenheim rengeteg tapasztalatot szerzett a határokon átnyúló jogi tranzakciók kezelésében, tipikusan globális és regionális tranzakciókban véve részt. Az iroda emellett megőrizte a helyi jogi piac kiszolgálásának képességét, és Magyarország egyik vezető ügyvédi irodájává vált mind méretét, mind az általa kezelt ügyletek minőségét tekintve. Az iroda szakemberei elsősorban a sokoldalú szaktudást igénylő fúziók, vállalat-felvásárlások, finanszírozási-, akvizíciós- és közbeszerzési ügyletek, kartell- és versenyügyek, valamint az energia- és gyógyszeripar, az infrastrukturális fejlesztések terüle-
Balról: dr. Éless Tamás, dr. Cselédi Zsolt
„A struktúraváltás mögött az áll, hogy a régió nemzetgazdaságai mára az érettebb piacgazdaságokra jellemző törvényszerűségek alapján működnek, már a magyar vállalkozások is ugyanazt a színvonalat, áttekintést és specializációt követelik meg a saját maguk számára megvásárolt jogi szolgáltatásokban, mint amilyen követelmények a nemzetközi jogi piacokon meg jelentek.”
32
ÜGYVÉDVILÁG
tén rendelkeznek speciális ismeretekkel, de említésre méltó az iroda hazai piacon kiemelkedő peres, illetve vitarendezési gyakorlata, valamint munkajogi praxisa is. Noha az Oppenheim Klára által 1989ben alapított ügyvédi iroda már a kezdetektől nemzetközi ügyvédi irodák által alkotott hálózatok részeként működött, a jövőben önálló irodaként működik tovább. A struktúraváltás mögött az áll, hogy a régió nemzetgazdaságai mára az érettebb piacgazdaságokra jellemző törvényszerűségek alapján működnek, már a magyar vállalkozások is ugyanazt a színvonalat, áttekintést és specializációt követelik meg a saját maguk számára megvásárolt jogi szolgáltatásokban, mint amilyen követelmények a nemzetközi jogi piacokon megjelentek. „Az Oppenheim és a Freshfields Bruckhaus Deringer megállapodásával a magyar piacon elsőként alakul át egy nagy múltú nemzetközi iroda hazai tagja független élvonalbeli jogi szolgáltatóvá. Nagy várakozással tekintünk az új márkanév alatti tevékenységünk megkezdése elé, legyen szó akár tranzakciós munkákról, akár tartós megbízás alapján nyújtott szolgáltatásokról. Nemzetközi tapasztalataink, integratív és innovatív szemléletmódunk és gondolkodásunk, valamint az új struktúrából fakadó rugalmasság további előnyöket kínál. Jómagam és az iroda további tizenegy partnere innovatív jogi megoldásokat fogunk kidolgozni olyan ügyfelek számára, akik nagyra értékelik azt a szakmai tapasztalatot, amit a piacgazdaságra való áttérés során szereztünk az
dr. Ulrike Rein
elmúlt mintegy 20 évben.” – mondta dr. Ulrike Rein, a Freshfields Bruckhaus Deringer partnere, aki az Oppenheim tagjaként folytatja pályafutását. A jövőben az Oppenheim független ügyvédi irodaként, számos vállalati szakterület specializált ismeretével nyújt teljes körű jogi szolgáltatást a magyar és a regionális piacokon jelen lévő közép- és nagyvállalatok számára. „Az iroda a továbbiakban magyar ügyvédi irodaként a nemzetközi ügyvédi irodák helyi irodái és a legnagyobb magyar ügyvédi irodák versenytársaként lép fel, ám azoktól jól megkülönböztethető karakterrel fog működni.” – fogalmazott dr. Éless Tamás. dr. Kovács Zsolt
ÜGYVÉDVILÁG
33
Nemzetközi kereskedelmi jog – álmok és elvárások – a nemzetközi kereskedelmi jog oktatásának feladatairól
A
jogászi szakma telítettségét a végzett joghallgatók elhelyezkedési nehézségei egyértelműen mutatják. Az elhelyezkedést elősegítheti, ha a hallgatók már tanulmányaik ideje alatt tájékozódnak a lehetőségekről, munkáltatói elvárásokról. Ebben a körben kívánt segítséggel szolgálni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kereskedelmi Jogi Tanszékének az a rendezvénye, amelynek keretében a nemzetközi kereskedelmi, gazdasági ügyekben praktizáló vezető beosztásban lévő ügyvédeket, jogtanácsosokat hívtak meg egy őszinte beszélgetésre. Az eszmecserén jelen voltak: dr. Berethalmi Péter ügyvéd, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda tagja és ügyvezető partnere, dr. Kara Pál, a MOL Csoport jogi igazgatója, dr. Tajthy Attila a Raiffeisen Bank Zrt. főosztályvezetője, valamint dr. Varga Károly ügyvéd, a Trigránit csoport vezető jogásza. A beszélgetést dr. Csehi Zoltán, a Kereskedelmi Jogi Tanszék vezetője vezette.
séget kíván. Ez a követelmény lényegében azt jelenti, hogy a harmad- és negyedéves hallgatóktól elvárható, hogy a tanulmányok mellett munkát is vállaljanak, lehetőleg olyan helyen, amely a CV-ben mutatja a problémamegoldási alkalmasságot. A jelenlegi jogi kari oktatásban még mindig rengeteg kötelező, nem jogi tárgy szerepel, a jelenlévők véleménye szerint ez nem indokolható, a jogi tárgyak dominanciája mellett a minél korábbi gyakorlatszerzés lenne az elsődleges. A vitavezető utalt arra, hogy például Angliában nem kötelező jogi diploma az ügyvédi tevékenységhez, az egyetemi curriculum elképzelhető lenne 6–7 féléves jogi tárgyakra koncentráló képzés keretében az ahhoz szervesen kapcsolódó joggyakorlat követelményével. Ebben a körben megerősítést nyert, hogy a siker kulcsa a jó kiállás, a határozott fellépés, a meggyőző érvelés, amennyiben megalapozott mindezek háttere.
A közel kétórás rendezvényen a következő kérdések merültek fel:
Dr. Tajthy Attila azon tapasztalatáról számolt be, hogy míg 10–15 éve a jogász feladata az üzlet jogi kockázatoktól való előzetes mentesítése, biztosítása volt, ez napjainkra lényegesen megváltozott, jelentős részben az elrontott és összekuszált szálakat és problémákat kell a jogásznak kibogoznia, amely csak részben érinti a jogi képzettséget, sokkal inkább olyan emberi tapasztalatokat és ismereteket feltételez, amelyeket a gyakorlatban lehet csak elsajátítani. Véleménye szerint a hallgatók tapasztalatszerzését segíthetné, ha például kis összegben befektetéseket eszközölnének, pl. részvényt vásárolnának, akár minimális értékben. Ezzel ugyanis elkezdenék figyelni a tőzsde világát, gazdasági újságokat olvasnának és saját érdekükből is megismerkednének az értékpapírpiac és a tőzsdei cégek működésének rejtelmeivel.
– Miként és hogyan lehet felkészülni már az egyetemi évek alatt a nemzetközi kereskedelmi ügyvédi irodákba vagy multinacionális vállalatokhoz történő sikeres felvételre? – A tanulmányok során milyen súlypontokra érdemes figyelni? – Milyen nyelvi követelményekkel kell számolni? – Mekkora a munkateher és milyenek a jövedelmi lehetőségek?
A meghívottak néhány percben elmesélték saját szakmai pályafutásuk történetét, majd a felvetett kérdésekre elmondták személyes véleményüket és tapasztalataikat.
„A harmad- és negyedéves hallgatóktól elvárható, hogy a tanulmányok mellett munkát is vállaljanak, lehetőleg olyan helyen, amely a CV-ben mutatja a problémamegoldási alkalmasságot.”
Szinte valamennyi meghívott egyetértett abban, hogy a sikeres pályázat feltétele, ha a kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkező pályázó külföldi tanulmányok mellett azt is fel tudja mutatni, hogy a gyakorlati életben már bizonyos jártassággal rendelkezik. Nem is az szükséges elsősorban, hogy a kezdeti gyakorlati tapasztalatokat a pályázó jogi munkakörben, vagy joggal foglalkozó vállalkozásnál, ügyvédi irodánál abszolválja, sokkal inkább magának a munkának, az „élet” első megismerésén legyen már túl a jelentkező. Elhangzott olyan vélemény is, amely szerint a túlzó elméleti felkészülés akár akadálya is lehet a sikeres pályázatnak, mivel a munkáltató általában egy konkrét munkakörbe keres olyan fiatal kezdőt, akit konkrét feladatok megoldására kíván kitanítani, és a problémák jelentős hányada nem jogi felkészültséget, hanem a praktikus problémamegoldó képes-
34
ÜGYVÉDVILÁG
A tanulmányok tekintetében felmerült, hogy a jogi tárgyak mellett az üzleti szférában elengedhetetlen a számviteli szabályok, és az adónormák ismerete is, ezek alapjait célszerű már az egyetemi évek alatt elsajátítani. Ebben a körben a Pázmány jogi kara kivételesnek mondható, a számvitel mind a közgazdaságtan, mind a kereskedelmi jog terén a kötelező tanulmányok részét képezi.
Az idegen nyelv vonatkozásában részben eltértek a vélemények. Míg a jogtanácsosi véleményt képviselők szerint az angol jogi nyelv alapos ismerete elegendő a pályán, addig az ügyvédi szakma képviselői szerint az angol nyelv mellett legalább még egy idegen nyelv ismerete elengedhetetlen. A beszélgetés vezetője utalt arra, hogy a Magyarországon praktizáló európai ügyvédek körében az anyanyelv és az angol mellett a magyar nyelv ismerete sem kivétel, tehát a nyelv kérdésében is európai versennyel kell számolnunk, azaz legalább két idegen nyelv ismeretét, és az európai kollégák felkészültségét kell magunk számára alapul vennünk.
A tisztességes és alapos jogi munka nem mindig hozza meg a gyümölcsét a hazai bíróságok előtt, fogalmazódtak meg a jelenlévők tapasztalatai. Elhangzott olyan vélemény is, hogy hosszú távon a magyar bíróságok ítélkezésére nem lehet támaszkodni a nemzetközi vállalatok működési körében, a rapszodikus, a perbeli problémák egy részére nem reflektáló bírói ítéletek kritikája is inkább arra ösztönöz, hogy a jogi konfliktusokat más módon és máshol oldják meg. Ez újabb kihívás elé állítja a nemzetközi ügyekben tevékenykedő magyar jogászt, a külföldi bíróságokon és választottbíróságokon kell helyt állnia, nem a hazai fórumokon. A beszélgetés során felmerült a frissen végzettek munkabírásának kérdése. Az ügyvédek tapasztalatai szerint sok fiatal nem képes az áldozatkész munkára, ami egyébként
az ügyvédi szakmában is elvárás. A napi túlórákon felül olykor előfordulhat, hogy hétvégén is dolgozni kell, ami gyakran váratlanul éri a jelölteket. Mindenki egyetértett abban, hogy a pályakezdők bérezési kívánalmai irracionálisak. Ami biztos, hogy az első években a bérezés az elvártakhoz viszonyítva „minimális”. A szerzett tudás és tapasztalat, valamint a befektetett munka azonban hosszú távon megtérül.
„Az ügyvédek tapasztalatai szerint sok fiatal nem képes az áldozatkész munkára, ami egyébként az ügyvédi szakmában is elvárás. A napi túlórákon felül, olykor előfordulhat, hogy hétvégén is dolgozni kell, ami gyakran váratlanul éri a jelölteket.”
A meghívott vendégek – noha erre vonatkozó kérdés nem merült fel – azon tapasztalatukat is tolmácsolták, hogy lényegében nem látnak különbséget a Pázmány jogi karáról kikerült és más jogi karok végzős hallgatóinak felkészültsége között, és az erre vonatkozó felmérések és publikációk negatív eredményeit cáfolni tudják. dr. Csehi Zoltán
Dr. Berethalmi Péter 1994-ben végzett Szegeden, majd egy év ügyvédjelöltség után a Shell magyarországi vállalatánál dolgozott jogászként. Ezt követően, rövid angliai ösztöndíj után, tizenegy éve dolgozik a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodában, két éve az iroda ügyvezető partnere.
Dr. Kara Pál, a MOL Csoport jogi igazgatója; 1994-ben végzett az ELTE-n, a Tungsram Rt.-nél eltöltött 3 év után 4 évig a METRO Holding Kereskedelmi Kft.-nél volt személyzeti és jogi vezető. 2001-től a MOL Rt. vezető jogásza, majd 2006 júniusától a MOL Csoport jogi igazgatója.
Dr. Tajthy Attila 1990-ben végzett az ELTE Jogi Karán, az egyetem befejezése után ügyvédjelöltként helyezkedett el. 1992-től jogtanácsos a Raiffeisen Bank jogelődjénél, 1994től a jogi terület vezetője. 1995-ben bank-szakjogász másoddiplomát szerzett. 2000-ben elvégezte a pénzügyi MBA képzést a Manchester Business School-nál. 2006-tól a bank(csoport) problémás ügyfeleiért felelős részlegeit vezeti.
Dr. Varga Károly 1989-ben végzett az ELTE Jogi Karán. 1990-től ügyvédjelölt a Baker & McKenzie budapesti irodájában. 1992–1993 között a Clifford Chance londoni, 1993–1998 között pedig budapesti irodájában volt ügyvéd. 1998-tól a Varga Károly és Társa Ügyvédi Iroda vezetője.
ÜGYVÉDVILÁG
35
Ügyésznőből ügyvédnő Beszélgetés dr. Sándor Bernadette-tel
Az egész országban nincs túl sok közlekedési szakjogász, Komárom-Esztergom megyében az ügyvédek között összesen kettő, egyikőjük dr. Sándor Bernadette. Az ügyészi pálya elhagyásáról, a nőként való érvényesülésről és a vidéki ügyvédi karrierről beszélgettünk.
A ’80-as években, amikor ügyész voltam, az ügyészség nem volt kitéve a politika viharainak, hanem a legszebb, legklasszikusabb korát élte. Azokban az években semmiféle befolyási törekvés nem érte a szervezetet. Az ügyészek jól felkészültek és bátrak voltak, önálló, döntéseket hozhattak, önálló szakmai felelősséggel. Összehangolt és közvetlen szakmai kapcsolatban álltunk a „kezünk alá” dolgozó rendőrökkel. A ’90-es évek első felében, a rendszerváltással összefüggésben viszont fokozatosan megváltozott a munkakörnyezet, a kommunikáció stílusa, a szakmai önállóság csökkenésével pedig számomra elveszett mindaz, amit fontosnak és értelmesnek tartottam munkám során. »Fontos, hogy az ember szeresse azt, amit csinál. Az „átüt”. Mint ahogy az ellenkezője is.« Nem tudtam jó szívvel azonosulni számtalan változással, ezért, bár fájó szívvel, de eljöttem az ügyészségről. Azonban – megmondom őszintén – onnan töltekeztem. Ott tanultam meg dolgozni, igényes munkát végezni, és a mai napig is élek ebből a hozományból. Példaként mondom csak, a teljes irodai adminisztrációm, a lajstromozásom, a nyilvántartási rendszerem 17 éve az ügyészségi rendszer mintájára műkö-
36
ÜGYVÉDVILÁG
dik. Persze ismertséget is szereztem, kapcsolatokat; könnyebb volt megfelelnem az új feladatoknak, mintha „kintről” érkeztem volna az ügyvédi karba. Érdekes viszont, hogy nem csak a korábbi kollégák fogadtak el új szerepemben, jöttek a korábbi „kuncsaftok”, olyanok is, akikkel szemben korábban ügyészként jártam el. Ez számomra nagyon pozitív visszaigazolása annak, hogy lehet az ügyészi munkát is úgy végezni, hogy hiteles legyen szakmailag és emberileg egyaránt. Fotók: Hudák László
Ügyészként kezdte a jogi pályát. Ügyvédként származott ebből bármiféle kellemetlensége, vagy ez csak segítette? Az ügyészi előélet minden tekintetben segítő tényező volt az első pillanattól fogva. Nagyon szerettem ügyész lenni. Már az egyetemista éveim alatt ügyészségi ösztöndíjas voltam.
Az nagyon fontos, hogy az ember szeresse azt, amit csinál. Az „átüt”. Mint ahogy az ellenkezője is. Régóta sokat dolgozom. Napi 12–14 órát, gyakran éjjel is, hétvégén is. A közlekedési szakterület ebben is speciális. Mégsem érzem még fárasztónak. Nekem szerencsésen összejött a hobbi és a munka. Ehhez azonban elengedhetetlen a háttérben egy stabil, megértő család, ami számomra szintén megadatott. Az irodám a jogi szolgáltatások széles körét nyújtja az ügyfeleknek, ebben több kolléga, munkatárs segít, én azonban főként büntetőügyekkel foglalkozom. Valószínű, ez is ügyészségi örökség. Kemény világ, nem tipikusan „nőies”. Izgalmas kihívás mind emberileg, mind szakmailag.
Dr. Sándor Bernadette az ELTE Jogi Karán végzett 1985-ben. 1995-ben szerezte közlekedési szakjogászi diplomáját ugyanitt. Hét közben ahány családtag, annyi felé, munka, iskola, egyetem okán; a hétvégén azonban a népes család apraja-nagyja (ideértve Pocak kutyát, Cicát, Dinit és Tinát, a két vadászgörényt is) hazatalál az esztergomi családi házba. Szabadidejében utazik. Bárhová, de mindig saját szervezésben. Nyarait Révfülöpön tölti, olyankor dolgozni is onnan jár 535-ös BMW-jével, melyet az általa nyújtott biztonságérzet miatt szeret. És mert gyönyörű. Kedvenc étterme az esztergomi Csülök Csárda és a balatonfüredi Halászcsárda. Hogy teljesen megfeleljen elképzeléseinek, irodája berendezését maga tervezte.
Esztergomban él, Dorogon van az irodája, de dolgozott Budapesten is. Érez különbséget a fővárosi és a vidéki ügyvédek élete és munkája között? Fantasztikusan jó vidéken dolgozni, meg igen veszélyes is. Az embert könynyebben megismerik – kisebb a közösség, könnyebben terjednek a hírek – épp ezért könnyebb kitűnni és eltűnni is. A személyes kapcsolatok és kötődések sokkal szorosabbak, mint egy nagyvárosban. A fővárosban kiemelkedni ügyvédként néha lehetetlen, nem igazán működik a természetes kiválasztódás mechanizmusa sem. Ismerek néhány kollégát, aki semmire sem viszi, pedig a tehetsége, esze alapján megérdemelné a sikeres karriert és tapasztalom sajnos ennek az ellenkezőjét is; látványos praxis, „sztárügyvéd” halovány tudással. Semmiért nem hagynám el a vidéket! Előfordul, hogy visszautasít ügyet? Milyen alapon válogat? Előfordul. Számtalan okból történhet így. Az idő hiánya, a munkák összetorlódása éppúgy okozhatja, mint az ügyfél személye vagy a munka jellege. Nem értek mindenhez, munkajogban például biztosan mást ajánlok. A felkínált ügy jellege alapvetően döntő. Nem vagyok finnyás, de vannak esetek, amiket nem tudok, nem is akarok felvállalni. Nagyon toleráns a természetem, de ha legalább valami apró fogást nem találok az ügyön, nem kísérletezek vele. Nem lennék benne hiteles. Hiú vagyok ebben a tekintetben. Motivál a nyerés esélye, lehetősége. Őrültség vesztes perbe belevinni az ügyfelet, kudarc az ügyvédnek is, rossz reklám. Vidéken legalábbis... Persze a „nyerés” nem egy absztrakt fogalom. Relatív. Legutóbb például egy „életfogytos” ügyemben a 15 évnek örültünk nagyon. Az az ügy számít
„Semmiért nem hagynám el a vidéket!”
nálam nyert ügynek, amelyikből az ügyfél elégedetten távozik. Akár még a megbízás előtt is… Milyen a munkastílusa? Maximalista vagyok, magammal és a munkatársaimmal is. Megszokták. Az az én nagy szerencsém, hogy ők is szeretik a szakmájukat. Fontosnak tartom, hogy az ügyfél problémáját megfelelő komolysággal kezeljük, tudomásul kell venni, hogy az ő életében az a gond pillanatnyilag a legfontosabb. Időnként a szolgáltatás tényleg komplex, néha a bizalmas barátot, néha a pszichológust kell pótolni. Időigényes, de megtérülő befektetés ez.
egyenesen meghökkentő volt, hogy az ügyvéd, aki alapvetően humán beállítottságú, egyszer csak megszólal és kérdez, vitatkozik a fizika, a matematika nyelvén. Mindezt ráadásul nőként. Működtek a sztereotípiák és az előítéletek. Mára elkoptak. Én sem büntetősként, sem közlekedésisként nem tapasztalok semmiféle különbséget az elfogadottságban férfi kollégáimhoz képest. dr. Kovács Zsolt
Hogyan viszonyulnak a tárgyalóteremben az ügyvédnőhöz, amikor épp közlekedési szakjogász? Még mindig hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a közlekedés, az autó a férfiak dolga? Közlekedési ügyvédként is megszoktak már, 12 éve szereztem a másoddiplomámat. Kezdetben voltak konfliktusok, különösen az igazságügyi műszaki szakértőkkel. Számukra nagyon furcsa,
INTERNATIONAL LEGAL SERVICES
OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (előzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail:
[email protected] www.ilshungary.hu
ÜGYVÉDVILÁG
37
Jó a megyei ügyvédség megítélése Dr. Écsi Béla, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke
A
megyei ügyvédeknek annak idején jelentős szerepük volt a rendszerváltás gazdasági előkészítésében, nemcsak az újonnan alakuló cégek alapításában működtek közre, hanem a vállalkozások helybeli letelepítésében is. A nagyobb cégeknél, mint a Rábánál vagy a Graboplastnál már 1983-ban megvoltak a későbbi gazdasági társaságok csírái a gazdasági munkaközösségek formájában. A külföldi cégek vagy magánszemélyek által létrehozott magyar társaságok alapításában szinte kivétel nélkül magyar ügyvédek működtek közre. A multinacionális cégek először inkább külföldi ügyvédi irodák budapesti társirodáit vették igénybe, később azonban rájöttek, hogy érdemesebb helyi ügyvédet megbízni, hiszen személyes kapcsolatuk és helyismeretük miatt hatékonyabban tudják ellátni a jogi képviseletüket. A megyei ügyvédség létszámából adódóan a specializálódás nem olyan nagy fokú, mint Budapesten, a helyi ügyvédek legalább két-három vagy négy szakterülettel is igyekeznek behatóbban foglalkozni. Akad azonban néhány kolléga – szerencsére a számuk elenyésző – aki úgy érzi, mindenhez ért, és olyan ügyeket is elvállal, amelyeket esetleg nem tud megfelelő színvonalon ellátni. A mai, állandó jogszabályi változások és a jogszabályok dömpingje miatt pedig egyszerűen kizárt, hogy mindenki mindenhez megfelelő szakmai színvonalon értsen. Nem egy esetben az ügyfelek is emiatt emelnek panaszt a kamaránál. A megyében kifejezetten jó az ügyvédség általános megítélése. Kevés fegyelmi ügy van, a panaszok nagy része alaptalan, az elmúlt időszakban csak két esetben fordult elő súlyosabb fegyelmi büntetés, a kamarából való kizárás.
38
ÜGYVÉDVILÁG
A megyében kevés az úgymond „utcáról bejövő” ügyfél, szinte minden ügyvéd kialakította a maga állandó ügyfélkörét. Mint ahogyan mindenkinek megvan a maga háziorvosa, mára egyre általánosabbá válik, hogy saját ügyvédjük is van az embereknek. Az ügyvédi munka nem csak a tárgyalótermekben zajlik, hanem annak jelentősebb része az ügyek megfelelő előkészítése a későbbi jogviták elkerülése érdekében. Nagy értékű szerződések megkötése előtt érdemes kikérni ügyvéd véleményét. Az ügyfelek jogtudatossága – nyilván az esetleges korábbi, keserű tapasztalatok alapján is – örvendetesen javul. Dr. Écsi Béla megyei kamarai elnökként 2010-ig, mandátuma lejártáig azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy zökkenőmentesen adhassa át majdani utódjának a stafétabotot, a kamara pedig a következő évtizedben is gazdaságilag stabilan működhessen. Jelenleg arra kell koncentrálniuk, hogy az ügyvédeket megfelelően készítsék fel az olyan új módszerekre, mint az elektronikus aláírás és elektronikus cégeljárás bevezetése. A készülő új ügyvédi törvénnyel kapcsolatban kiemelte: lobbizniuk kell annak érdekében, hogy bővülhessen az ügyvédek tevékenységi köre. Erre már most is van példa, hiszen az ügyvéd is készíthet a társaságoknál a cégeljárásban aláírás-mintát. A kamarai elnök úgy vélte, ezt a folyamatot kell folytatni, hogy az ügyvédeknek továbbra is megélhetést és munkalehetőséget lehessen biztosítani. Ez azért is fontos, mert Magyarország európai uniós, majd schengeni csatlakozása miatt a megyében jelentősen csökkentek, illetve meg is szűntek bizonyos ügytípusokban az ügyvédi megbízások
Fotó: Bakcsy Árpád
A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarának 341 tagja van, közülük 321-en aktív ügyvédek, az ügyvédjelöltek száma pedig megközelíti a százat. A győri jogi egyetemen végzett hallgatók 60–70%-a az egyetem után is igyekszik a városban maradni, így mára a megyében is jelentősen felduzzadt az ügyvédség létszáma. A rendszerváltáskor a megyében még alig száz ügyvéd tevékenykedett, ez a szám másfél évtized alatt megháromszorozódott. Az ügyvédi megbízások száma azonban ezzel nem emelkedett párhuzamosan.
Dr. Écsi Béla 1947-ben született, Győrben a közgazdasági technikumban érettségizett, így a jogot is sajátos, közgazdasági szemszögből közelíti meg. 1971-ben diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd 16 éven át Győrben a közigazgatásban dolgozott, leghosszabb ideig Győr Megyei Jogú Város igazgatási osztályvezetőjeként. 1991 óta ügyvéd. 1993 óta a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, 1996-tól az Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi tagja. 1998-tól a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete (MÜBSE) elnökségi tagja. Felesége szintén ügyvéd, fia építészmérnök, lánya a PKKB-n büntetőbíró. Egy nyolc- és egy ötéves unokája van. Hobbija a foci. Feleségével együtt az Első Győri Lions Club alapító tagjai.
(embercsempészet, migrációval kapcsolatos ügyek, vámcsalások, cigarettacsempészet, a keleti határra áttelepülő logisztikai, spedíciós tevékenység). dr. Schmidt Gábor
6]VaVY{haZ\cV\ndWW\{i_VVhod`{h# ?#H#=^aa
I:A?:H@yGÜHODA<ÑAI6IÑH ● HO:BwAN:H@6E8HDA6I ● HO6@wGI:A:B ● 7>OIDCHÑ< ● @wCN:A:B lll#dieeg^kViZWVc`^c\#]j
