VII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM JÚNIUS 30

VII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM

2015. JÚNIUS 30.

Az Oktatási és Kulturális Közlöny 2015. évi 9. számának tartalmából: – szociális, valamint barátsági, együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések, – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény országos szakkönyvtárakat felsoroló mellékletének bővítése, – végrehajtási rendelet kiadása a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyes rendelkezéseihez, – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló, valamint az Oktatási Hivatalról szóló Korm. rendeletek módosítása, – a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló Korm. rendelet módosítása, – a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó tanuszoda, tornaterem, tanterem beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 141/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet módosítása, – a múzeumi letétről szóló új, miniszteri rendeleti szintű szabályozás, – az Országos Fogyatékosságügyi Program, – a nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat, – az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapítása, – kormányhatározat a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló egyes projektek likviditásának biztosítása érdekében a kedvezményezett részére nyújtható támogatási előleg összegének megemeléséről, – kormányhatározat a Pesti Magyar Színház szakmai működése és épületeinek felújítása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról, – főiskolai tanár kinevezéséről szóló miniszterelnöki határozat, – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Informatikai Biztonsági Szabályzata, – a felsőoktatási, a köznevelési és a kulturális ágazatban kiírt álláspályázatok, – az Emberi Erőforrások Minisztériuma által vagy támogatásával a 2015/2016. tanévre meghirdetett országos tanulmányi versenyekről szóló tájékoztató, – a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata. A változó igényeknek megfelelően megújult formában, 2014-től már kizárólag elektronikus felületen, jelentős mértékben csökkentett éves előfizetői díj mellett megjelentetett Oktatási és Kulturális Közlöny hiteles publikációs felületként biztosítja az ágazatra vonatkozó információkat.

2547

O K T A T Á S I É S K U L T U R Á L I S K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 9. szám

Oldalszám

Szociális

Felnőttképzés

Kultúra

Köznevelés

Felsőoktatás

Tartalomjegyzék

Jogszabályok

·

·

2015. évi XXIX. törvény a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről

2549

·

2015. évi XXX. törvény a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről

2565

·

2015. évi XXXVI. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról

2593

·

85/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a Magyarország és a Török Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződés kihirdetéséről

2594

87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

2600

·

88/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet, valamint az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításáról

2658

·

89/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

2659

96/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó tanuszoda, tornaterem, tanterem beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 141/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet módosításáról

2667

19/2015. (IV. 2.) EMMI rendelet a múzeumi letétről

2670

·

·

·

·

·

Határozatok ·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· ·

·

15/2015. (IV. 7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015–2025.)

2672

·

1200/2015. (IV. 9.) Korm. határozat a nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tárcaközi Bizottság létrehozásáról

2685

·

1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozat az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

2687

1211/2015. (IV. 10.) Korm. határozat a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló egyes projektek likviditásának biztosítása érdekében a kedvezményezett részére nyújtható támogatási előleg összegének megemeléséről

2692

1212/2015. (IV. 10.) Korm. határozat a Pesti Magyar Színház szakmai működése és épületeinek felújítása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról

2696

30/2015. (IV. 2.) ME határozat főiskolai tanár kinevezéséről

2698

Utasítások ·

2/2015. (VI. 30.) KLIK elnöki utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Informatikai Biztonsági Szabályzata kiadásáról

2699

Oldalszám

Szociális

Felnőttképzés

Kultúra


Köznevelés

Felsőoktatás

2548

Közlemények Álláspályázatok ·

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére

2757

·

Pályázati felhívás pedagógus- és egyéb álláshely betöltésére

2780

Ösztöndíj- és versenyfelhívások ·

Országos tanulmányi versenyek meghirdetése a 2015/2016. tanévre az Emberi Erőforrások Minisztériuma közreműködésével

2785

Értesítések ·

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata

2933

·

A Miskolci Egyetem Rektori Hivatala közleménye egyetemi szintű oklevél érvénytelenítéséről

2968

A közlöny zárása után érkezett közlemények, pályázati felhívások ·

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére

2969

2549


Jogszabályok

2015. évi XXIX. törvény a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről* 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:

„EGYEZMÉNY MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA KÖZÖTT A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya A továbbiakban „a Szerződő Államok” azon kívánságuktól vezérelve, hogy szabályozzák a két országuk közötti kapcsolatot a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ Általános rendelkezések 1. cikk Fogalommeghatározások

(1) A jelen Egyezmény alkalmazásában használt fogalmak jelentése a következő: a) „állampolgár” Magyarország vonatkozásában az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében magyar állampolgárnak tekintendő természetes személyek, és az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában, az Amerikai Egyesült Államok állampolgára, amint azt a módosított, a Bevándorlásról és Állampolgárságról szóló Törvény 101. szakasza meghatározza; b) „jogszabályok” a jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok és rendeletek; c) „illetékes hatóság” Magyarország vonatkozásában, a jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok által szabályozott szociális biztonsági ágazatokért és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy más megfelelő hatóságok, és az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában, a Szociális Biztonságért felelős Főigazgató; d) „intézmény” Magyarország vonatkozásában, az az intézmény vagy az a hatóság, amelynek feladata a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. cikk) alá tartozó jogszabályok végrehajtása, és az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában, a Szociális Biztonsági Igazgatóság;

* A törvényt az Országgyűlés a 2015. március 31-i ülésnapján fogadta el.

2550


e)

„összekötő szerv” jelenti azt az intézményt vagy intézményeket, amelyek a Szerződő Államok intézményei közötti koordinációért és információcsere biztosításáért, valamint az Egyezmény végrehajtása érdekében szükséges kapcsolatok fenntartásáért felelősek; f ) „biztosítási idő” járulékfizetési időszak vagy az a munkavállalásból, illetve önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelemmel fedett időszak, amelyet azon jogszabályok, amelyek alapján ezen időszakokat megszerezték, biztosítási időként határoznak meg vagy ilyennek ismernek el, vagy bármely hasonló időszak, amelyet ezen jogszabályok alapján a biztosítási idővel egyenértékűnek kell elismerni; g) „ellátás” Magyarország vonatkozásában bármely nyugdíj vagy más pénzbeli ellátás, amelyet a jelen Egyezmény 2. cikke szerinti jogszabályok határoznak meg, és az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában bármely ellátás, amelyet a jelen Egyezmény 2. cikke szerinti jogszabályok határoznak meg; h) „személyes adat” minden, meghatározott (azonosított vagy azonosítható) személyre vonatkozó információ, illetve minden olyan információ, ami az egyén személyazonosságának megkülönböztetésére vagy nyomon követésére használható fel. Ez nem kizárólagos jelleggel az alábbiakat foglalja magába: bármely személyes azonosító; állampolgárság, nemzetiség, hontalanság vagy menekült jogállás; ellátásra, jogosultságra vagy igényre vonatkozó egyéb információ; elérhetőség; egészségügyi információ vagy az egészségi állapot meghatározása során használt laikus információ; házasságra, családi vagy személyes kapcsolatokra vonatkozó információ; valamint munkavégzésre, pénzügyi és gazdasági helyzetre vonatkozó információ. (2) A jelen cikkben meg nem határozott bármely kifejezés jelentése az, amelyet annak az alkalmazandó jogszabályok tulajdonítanak.

2. cikk Tárgyi hatály

(1) Jelen Egyezmény tekintetében az alkalmazandó jogszabályok a következők: a) az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában azon jogszabályok, amelyek a szövetségi öregségi, hozzátartozói és rokkantsági biztosítási programot szabályozzák: – a Szociális Biztonságról szóló Törvény II. Címe és az ehhez kapcsolódó rendeletek, az említett Cím 226, 226A és 228 szakaszainak és az ezen szakaszokhoz kapcsolódó rendeletek kivételével, valamint – az 1986-os Adózás Rendjéről szóló Törvény 2. és 21. fejezetei és az ezen fejezetekhez kapcsolódó rendeletek; b) Magyarország vonatkozásában a biztosítási kötelezettségről, a társadalombiztosítási ellátások (nyugdíj, egészségbiztosítás, és munkanélküliség) esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokról, és a társadalombiztosítási nyugellátásokról, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló jogszabályok. (2) Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a jelen cikk (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok nem foglalják magukba az egyik Szerződő Állam és harmadik állam közötti szociális biztonsági egyezményeket, nemzetközi megállapodásokat, a belső jog felett álló jogszabályokat, illetve az ezek végrehajtására született jogszabályokat vagy rendelkezéseket. (3) A következő mondatban megfogalmazott kivétellel jelen Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek módosítják, kiegészítik, vagy egységes szerkezetbe foglalják az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályokat. A jelen Egyezmény hatálya kiterjed az egyik Szerződő Állam azon jövőbeli jogszabályaira is, amelyek ezen Szerződő Állam jogszabályai szerinti jogosultak tekintetében új csoportokat, vagy új ellátásokat határoznak meg, kivéve, ha ezen Szerződő Állam illetékes hatósága az új jogszabály kihirdetésétől számított három hónapon belül írásban arról tájékoztatja a másik Szerződő Állam illetékes hatóságát, hogy a változások az Egyezmény tárgyi hatályának kiterjesztését nem célozzák.

2551


3. cikk Személyi hatály A jelen Egyezmény hatálya kiterjed mindazokra a személyekre, akik a jelen Egyezmény 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, illetve más olyan személyekre, akik jogaikat ezen jogszabályok alapján származtatják.

4. cikk Egyenlő bánásmód és az ellátások hordozhatósága

(1) Azon személynek, aki az egyik Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik vagy tartozott és a másik Szerződő Állam területén lakik, csakúgy, mint az ezen személy által eltartott személyeknek vagy túlélő hozzátartozóknak, akik a másik Szerződő Állam területén laknak, a másik Szerződő Állam jogszabályainak alkalmazása során a másik Szerződő Állam állampolgáraival azonos elbírálásban kell részesülniük az ellátások megállapítása és kifizetése vonatkozásában. (2) Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Állam jogszabályainak bármely olyan rendelkezése, amely az ellátáshoz való jogosultságot vagy az ellátás kifizetését kizárólag azon okból korlátozza, hogy az érintett személy a Szerződő Állam területén kívül lakik, vagy nem tartózkodik ott, nem alkalmazható olyan személyekre, akik a másik Szerződő Állam területén laknak. (3) Magyarország vonatkozásában ez a cikk nem alkalmazandó azokra az ellátásokra, amelyeket a Magyarország és egy harmadik állam között megkötött, területi elven alapuló egyezmény alapján folyósítanak.

II. RÉSZ Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó szabályok 5. cikk Biztosításra vonatkozó rendelkezések

(1) Ha a jelen cikk másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Állam területén munkát vagy önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, ezen munkavégzés vagy önálló vállalkozói tevékenység vonatkozásában kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályainak a hatálya alá tartozik. Ez a szabály alkalmazandó abban az esetben is, ha a munkáltató székhelye a másik Szerződő Állam területén található. (2) Abban az esetben, ha egy munkavállalót, akit az egyik Szerződő Állam területén székhellyel rendelkező munkáltatója szokásosan ezen Szerződő Állam területén foglalkoztat, ideiglenesen kiküld a másik Szerződő Állam területére, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam területén foglalkoztatnák, feltéve, hogy a másik Szerződő Állam területén történő munkavégzés időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet. Ezen bekezdés alkalmazása során azon munkavállaló esetében, akit az Amerikai Egyesült Államok területéről küldenek ki egy, az Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező munkáltatótól Magyarország területére, ezen munkáltatót és a munkáltató leányvállalatát – az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai szerint – egy és ugyanazon munkáltatónak kell tekinteni, feltéve, hogy a munkavégzés a jelen Egyezmény hiányában az Amerikai Egyesült Államok jogának hatálya alá tartozna. (3) A jelen cikk (2) bekezdése abban az esetben is alkalmazandó, ha egy személyt, akit a munkáltatója az egyik Szerződő Állam területéről küld ki egy harmadik állam területére, és aki a harmadik államban történő foglalkoztatása alatt kötelezően e Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ezt követően a munkáltatója a javára történő munkavégzés céljából a harmadik állam területéről a másik Szerződő Állam területére küldi. (4) Az a személy, aki szokásosan az egyik Szerződő Állam területén önálló vállalkozói tevékenységet végez és ideiglenesen áthelyezi önálló vállalkozói tevékenységét a másik Szerződő Állam területére, kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik abban az esetben, ha a másik Szerződő Államban folytatott önálló vállalkozói tevékenységének időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet. (5) a) Az egyik Szerződő Állam lobogója alatt hajózó hajón foglalkoztatott tisztre vagy személyzet tagjára, aki mindkét Szerződő Állam jogszabálya alá tartozna, kizárólag azon Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóak, amelynek lobogója alatt a hajó hajózik. Az előző mondat alkalmazásában az a hajó minősül az Amerikai Egyesült Államok zászlaja alatt hajózónak, amelyet az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai amerikai hajóként határoznak meg. b) A légi szállítással foglalkozó társaságok utazó személyzetére, akik mindkét Szerződő Állam területén végeznek munkát, és így az Egyezmény alkalmazása nélkül mindkét Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartoznának, az adott munkavégzés tekintetében kizárólag annak a Szerződő Államnak

2552


a jogszabályai vonatkoznak rájuk, amelynek területén a munkáltató bázishelye van. Ugyanakkor amennyiben a munkavállaló lakóhelye a másik Szerződő Állam területén van, akkor kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályainak a hatálya alá tartozik. (6) a) Jelen Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én elfogadott Bécsi Egyezmény rendelkezéseit. b) Az egyik Szerződő Állam azon állampolgárai, akiket ezen Szerződő Állam Kormánya a másik Szerződő Állam területén foglalkoztat, azonban a másik Szerződő Állam jogának hatálya alól nem mentesülnek az a) pontban megnevezett Egyezmények értelmében, kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartoznak. Ezen bekezdés értelmében az Amerikai Egyesült Államok Kormánya által történő foglalkoztatás magában foglalja a Szövetségi Kormány hivataloknál történő foglalkoztatást is. Ezen bekezdés alkalmazásában a Magyarország Kormánya által történő foglalkoztatás magában foglalja a köztisztviselők, közalkalmazottak és más velük azonos elbírálás alá eső személyek, illetve családtagjaik foglalkoztatását, továbbá azon magyar állampolgárok foglalkoztatását, akiket magyar intézmények foglalkoztatnak az Amerikai Egyesült Államok területén. (7) A munkavállaló és a munkáltatója, vagy az önálló vállalkozó kérelmére a két Szerződő Állam illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények ezen Rész rendelkezéseinek alkalmazása alól kivételeket állapíthatnak meg meghatározott személyekre vagy személyek csoportjaira, feltéve, hogy bármely érintett személy az egyik Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alatt marad.

III. RÉSZ Ellátásokra vonatkozó rendelkezések 6. cikk Közös rendelkezések

(1) Ezen Rész egyéb rendelkezéseire figyelemmel, amennyiben az egyik Szerződő Állam jogszabályai alapján az ellátásokra való jogosultság biztosítási idő teljesítésétől függ, e Szerződő Állam intézménye figyelembe veszi a másik Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alatt megszerzett biztosítási időket, kivéve, ha azok az első Szerződő Állam jogszabályai szerint megszerzett biztosítási időkkel egybeesnek. (2) Az egyik Szerződő Állam intézménye nem alkalmazza a jelen cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amennyiben az a személy, akinek jogán az ellátást kérelmezik, elégséges biztosítási idővel rendelkezik ahhoz, hogy teljesítse ezen Szerződő Állam jogszabályai szerint az ellátásra való jogosultsághoz előírt feltételeket. (3) A jelen Egyezmény alkalmazásában az ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges biztosítási idő számítása érdekében egy amerikai biztosítási negyedév és 90 nap magyar biztosítási idő, valamint négy amerikai biztosítási negyedév és egy év magyar biztosítási idő tekintendő egyenértékűnek. (4) Az egyik Szerződő Állam intézménye a másik Szerződő Állam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási időket kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályaival összhangban veszi figyelembe.

7. cikk Amerikai ellátások

Az Amerikai Egyesült Államok tekintetében a következő rendelkezések alkalmazandóak: (1) Ha egy személy legalább hat negyedév biztosítási időszakot szerzett az Amerikai Egyesült Államok joga alapján, azonban nincs elegendő biztosítási ideje ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultsághoz szükséges feltételeknek megfeleljen, az Amerikai Egyesült Államok intézménye köteles figyelembe venni az ellátásra való jogosultság jelen cikk alapján történő megállapításához a magyar jogszabályok alapján elismert biztosítási időszakokat. Egy évre legfeljebb négy biztosítási negyedév ismerhető el. (2) Amennyiben az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai alapján ellátásra való jogosultság kerül megállapításra ezen cikk (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban, az Amerikai Egyesült Államok intézménye az Amerikai Egyesült Államok jogszabályaival összhangban pro rata Elsődleges Biztosítási Összeget számít ki a) a személy kizárólag az Amerikai Egyesült Államok joga alapján elismert átlagkeresete és b) a személy Amerikai Egyesült Államok jogszabályai alapján szerzett biztosítási idejének az Amerikai Egyesült Államok jogszabályaival összhangban elismert teljes biztosítási idejéhez viszonyított aránya alapján. Az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai alapján fizetett ellátás alapja a pro rata Elsődleges Biztosítási Összeg.

2553


(3) Az Amerikai Egyesült Államok által a jelen cikk (1) bekezdése alapján megállapított ellátásra való jogosultság megszűnik az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai szerinti, ahhoz elegendő biztosítási idő megszerzésével, amely – az (1) bekezdésre történő hivatkozás hiányában is – ugyanolyan vagy magasabb összegű ellátásra való jogosultság megállapítását teszi lehetővé.

8. cikk Magyar öregségi és hozzátartozói ellátások

Magyarország tekintetében a következő rendelkezések alkalmazandóak: (1) A magyar ellátás megállapítását követően, az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai alapján történő további biztosítási idő megszerzése nem alapozza meg a magyar ellátás felülvizsgálatát, illetve újraszámítását. (2) Ha az érintett személy a magyar jogszabályok szerinti ellátásra való jogosultsággal csak az Amerikai Egyesült Államok joga szerinti biztosítási idők figyelembevételével rendelkezik, akkor a magyar intézmény – a 6. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban – kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet akkor kellene viselnie, ha az érintett személy a mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idejét Magyarországon szerezte volna. A magyar intézmény az így kiszámított ellátás kizárólag azon részét folyósítja, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg. (3) Ha a magyar jogszabályok az ellátás kiszámítását a jövedelemre, illetve a befizetett járulékra alapozzák, a magyar intézmény kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe. (4) Ha a magyar jogszabályok szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a 365 napot – feltéve, hogy csak ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság – a magyar intézmény nem alkalmazza ezen cikk rendelkezéseit.

9. cikk A megváltozott munkaképességű személyeknek járó magyar ellátások

(1) Ha a megváltozott munkaképességű személyeknek járó ellátásra való jogosultság kizárólag a magyar biztosítási idő figyelembevételével áll fenn, az ellátást az alábbiak szerint kell megállapítani: a) a magyar intézmény kiszámítja a magyar jog szerint fizetendő ellátást és kivonja abból – a kiszámított magyar ellátás összege felének mértékéig – a másik Szerződő Állam illetékes intézménye által megállapított öregségi vagy rokkantsági nyugdíj összegének felét, és b) a magyar intézmény kiszámítja a magyar jog szerint fizetendő ellátás azon összegét, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg. (2) A magyar intézmény az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján számított összegek közül a magasabbat nyújtja. (3) Ha az ellátásra való jogosultság kizárólag mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő figyelembevételével állapítható meg, a magyar intézmény kiszámítja az ellátás azon elméleti összegét, amely abban az esetben volna megállapítható, ha a Szerződő Államok jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időt Magyarországon szerezték volna meg, és az összeget a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányával szorozza meg. A magyar intézmény kizárólag az ellátás ezen módszerrel kiszámított részét nyújtja. (4) Ha a magyar jogszabályok szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a 365 napot, a magyar intézmény nem állapít meg ellátásokat a jelen cikk előírásai alapján. (5) A rehabilitációs ellátás kizárólag magyarországi lakóhellyel rendelkező személy részére állapítható meg.

10. cikk Az ellátásokra vonatkozó vegyes rendelkezések Amennyiben bármelyik Szerződő Állam jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a valamely személy részére járó ellátás összegét kizárólag arra való tekintettel csökkenteni kell, hogy az érintett személy a másik Szerződő Államtól ellátásban részesül, az ilyen csökkentés nem alkalmazandó a jelen Egyezmény 7. cikke, 8. cikke, illetve a 9. cikk (1) bekezdés b) pontja vagy (3) bekezdése alapján folyósítandó ellátások esetében.

2554


IV. RÉSZ Vegyes rendelkezések 11. cikk Igazgatási Megállapodások

(1) A két Szerződő Állam illetékes hatóságai: a) megkötik a szükséges igazgatási megállapodásokat az Egyezmény végrehajtásának érdekében és összekötő szerveket jelölnek ki; b) tájékoztatják egymást az Egyezmény alkalmazása érdekében megtett intézkedésekről; és c) mielőbb tájékoztatják egymást a belső jogszabályaikban bekövetkezett minden olyan változásról, amely a jelen Egyezmény alkalmazását érintheti. (2) Az összekötő szervek jogosultak arra, hogy az illetékes hatóságok bevonásával megállapodjanak a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedésekben.

12. cikk Kölcsönös segítségnyújtás A Szerződő Államok illetékes hatóságai és intézményei a saját hatáskörükben kölcsönösen támogatják egymást jelen Egyezmény végrehajtásában. Ez a segítségnyújtás az Igazgatási Megállapodásban meghatározott kivételekkel térítésmentes.

13. cikk Személyes adatok bizalmas kezelése

(1) Amennyiben a Szerződő Államok belső törvényei másképp nem rendelkeznek, az egyik Szerződő Állam által a másik Szerződő Állam részére a jelen Egyezménnyel összhangban továbbított személyes adat jelen Egyezmény és a 2. cikkben meghatározott jogszabályok végrehajtásának céljára használható fel. Ezen adatok felhasználására a fogadó Szerződő Állam személyes adatok titkosságának és bizalmasságának védelméről szóló belső törvényei és a jelen Egyezmény rendelkezései az irányadóak. (2) A Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönösen tájékoztatják egymást a személyes adatok titkosságának és bizalmasságának védelméről szóló belső törvényeikben bekövetkezett minden olyan változásról, amely a személyes adatok továbbítását befolyásolja. (3) Az érintett személy jogosult kérelmezni, és a személyes adatot átvevő vagy átadó illetékes hatóság vagy intézmény ezen személyt kérelmére köteles tájékoztatni személyes adatainak tartalmáról, az adatátvevő intézményről és az adatkezelés időtartamáról, valamint az ilyen adat felhasználásának vagy igénylésének céljáról és jogalapjáról. (4) Az intézmények kötelesek minden indokolt lépést megtenni annak érdekében, hogy a továbbított személyes adatok pontosak, és a fogadó intézmény kérelmének teljesítéséhez szükséges adatokra korlátozottak legyenek. Az intézmények a rájuk vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban kötelesek helyesbíteni vagy törölni valamennyi hibás átadott személyes adatot, valamint valamennyi, az adatátvevő intézmény kérelme teljesítéséhez nem szükséges adatot, és a helyesbítésről vagy törlésről a másik intézményt haladéktalanul értesíteni. Ez azonban nem korlátozza az érintett azon jogát, hogy ilyen helyesbítést közvetlenül kérhessen az intézményektől. (5) Az átadó és a fogadó intézmény köteles gondoskodni az átadott személyes adatok hatékony, az illetéktelen vagy jogtalan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra hozatal elleni védelméről.

14. cikk A munkáltatóra vonatkozó adatok bizalmas kezelése Amennyiben a Szerződő Államok belső törvényei másképp nem rendelkeznek, a Szerződő Államok között a jelen Egyezménnyel összhangban továbbított, munkáltatóra vonatkozó adat jelen Egyezmény és a 2. cikkben meghatározott jogszabályok végrehajtásának céljára használható fel. Ezen adatok felhasználására a fogadó Szerződő Állam munkáltatói adatok titkosságának és bizalmasságának védelméről szóló belső törvényei és a jelen Egyezmény rendelkezései az irányadóak.

15. cikk Okiratok

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Állam jogszabályai alapján ezen Szerződő Állam illetékes hatóságához vagy intézményéhez benyújtott bármely okirat egészben vagy részben illeték-, illetve költségmentes, beleértve a konzuli

2555


és közigazgatási illetékeket is, ezt a mentességet a másik Szerződő Állam illetékes hatóságához vagy intézményéhez, a jelen Egyezmény alkalmazása során benyújtott megfelelő okiratokra is alkalmazni kell. (2) A jelen Egyezmény alkalmazása céljából bemutatott okiratok és bizonyítványok mentesülnek a diplomáciai vagy konzuli hatóságok előtti hitelesítési eljárások alól. (3) Azon okiratok másolatát, amelyet az egyik Szerződő Állam intézménye hiteles másolatnak nyilvánított, a másik Szerződő Állam intézménye minden további igazolás nélkül hiteles másolatnak tekinti. Bármilyen forrásból származó bizonyíték bizonyító erejét végső soron azon Szerződő Állam intézménye állapítja meg, amelyhez azt benyújtották.

16. cikk Kapcsolattartás és nyelvhasználat

(1) A jelen Egyezmény végrehajtása érdekében a Szerződő Államok illetékes hatóságai és intézményei, amikor csak szükséges, közvetlenül kapcsolatot tarthatnak egymással és bármely személlyel, utóbbi lakóhelyétől függetlenül. (2) A Szerződő Államok illetékes hatóságai és intézményei beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza kizárólag azért, mert azok a másik Szerződő Állam nyelvén készültek. (3) A magyar intézmények döntései tértivevényesen, az egyéb ügyiratok ajánlott levél formában, közvetlenül küldhetőek meg postai úton az Amerikai Egyesült Államok területén az érintett személynek.

17. cikk Kérelmek

(1) Az egyik Szerződő Állam intézményéhez benyújtott ellátásra vonatkozó írásbeli kérelem a másik Szerződő Állam jogszabályai alapján is biztosítja az igénylő jogait, amennyiben az igénylő kéri, hogy kérelmét tekintsék a másik Szerződő Állam jogszabályai szerint benyújtott kérelemnek is. (2) Amennyiben az igénylő ellátásra vonatkozó írásbeli kérelmet nyújtott be az egyik Szerződő Állam intézményénél és kérelmét nem korlátozta egyértelműen az ezen Szerződő Állam jogszabályai szerinti ellátásokra, a kérelem biztosítja az igénylő jogát a másik Szerződő Állam joga alapján is, amennyiben az igénylő a kérelem benyújtásakor nyilatkozik arról, hogy az a személy, akinek az adatai alapján az ellátást igényli, a másik Szerződő Állam jogszabályai alapján is szerzett biztosítási időt. (3) A III. Rész rendelkezései kizárólag azon ellátások vonatkozásában alkalmazhatóak, amelyekre a vonatkozó igényt a jelen Egyezmény hatályba lépésének napján vagy azt követően nyújtották be.

18. cikk Jogorvoslat és határidők

(1) Az egyik Szerződő Állam intézményének döntése ellen benyújtott írásbeli jogorvoslati kérelem érvényesen kézbesítettnek tekintendő bármely Szerződő Állam intézményéhez történő benyújtással. A jogorvoslati kérelmet azon Szerződő Állam jogszabályai és eljárása alapján kell elbírálni, amely a jogorvoslattal érintett döntést hozta. (2) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai szerinti kérelmet, nyilatkozatot, írásbeli jogorvoslati kérelmet az egyik Szerződő Állam jogszabályai szerint meghatározott határidőn belül kell benyújtani ezen Szerződő Állam intézményéhez, de ezek határidőn belül történő benyújtására a másik Szerződő Állam intézményénél került sor, akkor ezeket határidőben benyújtottnak kell tekinteni.

19. cikk Kérelmek, nyilatkozatok és jogorvoslati kérelmek továbbítása

(1) Bármely olyan esetben, amikor a jelen Egyezmény 18. cikke alkalmazandó, az az intézmény, amelyikhez a kérelmet, nyilatkozatot, írásbeli jogorvoslati kérelmet benyújtották, az átvétel napját feltünteti a dokumentumon és haladéktalanul továbbítja a másik Szerződő Állam összekötő szervéhez. (2) Az Igazgatási Megállapodás útján megállapított intézkedésekkel összhangban, az egyik Szerződő Állam intézménye a másik Szerződő Állam intézményének kérésére a jelen Egyezmény végrehajtása céljából átadja bármely meghatározott személy kérelme vonatkozásában a rendelkezésére álló információkat. (3) Az egyik Szerződő Állam összekötő szerve kérésre a másik Szerződő Állam összekötő szerve részére ingyenesen rendelkezésére bocsátja az igényjogosult vagy a kedvezményezett rokkantsága szempontjából jelentőséggel bíró, birtokában lévő bármely orvosi információt és dokumentációt.

2556


20. cikk Pénznem

(1) Jelen Egyezmény értelmében történő kifizetéseket a kifizetést teljesítő Szerződő Állam pénznemében kell teljesíteni. (2) Amennyiben bármelyik Szerződő Állam olyan rendelkezést vezet be, amely korlátozza a devizaátváltást vagy -kivitelt, mindkét Szerződő Állam Kormánya haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák bármelyik Szerződő Állam jelen Egyezmény alapján fennálló tartozásának átutalását. (3) A jelen Egyezmény alapján történő kifizetéseket azon szabályok alapján kell elvégezni, amelyek a kifizetést teljesítő Szerződő Állam területén a kifizetés időpontjában hatályban vannak.

21. cikk A vitás kérdések rendezése

(1) A Szerződő Államok között a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő vitás kérdéseket kölcsönös megállapodással, a Szerződő Államok illetékes hatóságai útján kell rendezni. (2) Bármely olyan vitát, amelyet jelen cikk (1) bekezdésének megfelelően nem sikerült megoldani, diplomáciai úton kell rendezni.

22. cikk Kiegészítő Megállapodások Jelen Egyezményt a jövőben kiegészítő megállapodásokkal módosítani lehet, amelyek hatálybalépésüket követően az Egyezmény szerves részévé válnak. Ezen megállapodások visszaható hatállyal is rendelkezhetnek, amennyiben erre vonatkozó rendelkezést tartalmaznak és ez az érintett személyeket kedvezően érinti.

V. RÉSZ Átmeneti és záró rendelkezések 23. cikk Vegyes rendelkezések

(1) Jelen Egyezmény nem biztosít ellátásra való jogosultságot a hatályba lépése előtti időszakra, sem halál esetére szóló egyösszegű kifizetésre való jogosultságot, amennyiben az érintett személy a jelen Egyezmény hatályba lépése előtt hunyt el. (2) Jelen Egyezmény szerinti ellátásra való jogosultság megállapításához figyelembe kell venni a bármely Szerződő Állam jogszabályai szerint, a jelen Egyezmény hatályba lépése előtt megszerzett biztosítási időket, illetve azokat az egyéb eseményeket, amelyek a jelen Egyezmény hatályba lépése előtt következtek be. (3) Az ellátásra való jogosultság tekintetében a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt hozott döntések nem érintik az Egyezményből eredő jogokat. (4) A jelen Egyezmény alkalmazása nem eredményezheti azon ellátások összegének csökkenését, amelyekre való jogosultság megállapítására a jelen Egyezmény hatálybalépését megelőzően került sor. (5) A jelen Egyezmény 5. cikk (2) vagy (4) bekezdésének alkalmazása során azon személyek esetén, akiknek a hivatkozott bekezdések szerinti kiküldetése vagy önálló vállalkozói tevékenysége a jelen Egyezmény hatályba lépését megelőzően kezdődött, az érintett bekezdések szerinti kiküldetés vagy önálló vállalkozói tevékenység időtartama kezdetének a jelen Egyezmény hatályba lépésének napját kell tekinteni.

24. cikk Magyarország jelen Egyezménnyel kapcsolatos különleges kötelezettségei A jelen Egyezmény nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen a jelen Egyezmény rendelkezései nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak az Európai Unió alapját képező szerződésekből származó kötelezettségeit.

25. cikk Az Egyezmény időbeli hatálya és megszüntetése

(1) A jelen Egyezmény azt az évet követő egy naptári év végéig marad hatályban, amelyben az egyik Szerződő Állam írásbeli felmondását eljuttatja a másik Szerződő Állam részére.

2557


(2) Ha a jelen Egyezmény megszűnik, az Egyezmény alapján megszerzett igényjogosultságok, illetve kifizetések továbbra is fennmaradnak. A Szerződő Államoknak rendelkezniük kell azon jogosultságokról is, amelyek megszerzése folyamatban van.

26. cikk Hatályba lépés Mindkét Szerződő Állam Kormánya írásban értesíti egymást arról, hogy a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső törvényi és alkotmányossági követelményeknek eleget tettek. A jelen Egyezmény az utolsó értesítés napját követő második hónap első napján lép hatályba. ENNEK HITELÉÜL, az alulírott, kellő jogkörrel felruházott meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták. KÉSZÜLT Budapesten, 2015. február 3-án két eredeti példányban magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. (aláírások) AGREEMENT ON SOCIAL SECURITY BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE UNITED STATES OF AMERICA The Government of Hungary and The Government of the United States of America, Hereinafter referred to as “the Contracting States,” being desirous of regulating the relationship between their two countries in the field of Social Security, have agreed as follows:

PART I General Provisions Article 1 Definitions

1. For the purposes of this Agreement: (a) “national” means, as regards Hungary, natural persons who are considered nationals of Hungary, within the meaning of the law on Hungarian citizenship, and as regards the United States, a national of the United States as defined in Section 101, Immigration and Nationality Act, as amended; (b) “laws” means the laws and regulations specified in Article 2 of this Agreement; (c) “Competent Authority” means, as regards Hungary, the ministers, ministries or other relevant authorities responsible for social security schemes and systems regulated by the laws designated in Article 2 of this Agreement, and as regards the United States, the Commissioner of Social Security; (d) “agency” means, as regards Hungary, the institution or the authority responsible for the implementation of the laws specified in the material scope (Article 2) of this Agreement, and as regards the United States, the Social Security Administration; (e) “liaison agencies” means the institution or institutions responsible for ensuring the coordination and exchange of information between the agencies of the two Contracting States and for maintaining relations for the purposes of implementing the Agreement; (f ) “period of coverage” means a period of payment of contributions or a period of earnings from employment or self-employment, as defined or recognized as a period of coverage by the laws under which such period has been completed, or any similar period insofar as it is recognized by such laws as equivalent to a period of coverage; (g) “benefit” means, as regards Hungary, any pension or any other cash benefit provided for in the laws specified in Article 2 of this Agreement, and

2558


(h)

as regards the United States, any benefit provided for in the laws specified in Article 2 of this Agreement; and “personal data” means any information relating to a specific (identified or identifiable) person, as well as any information which can be used to distinguish or trace an individual’s identity. This includes, but is not limited to, the following: any individual identifier; citizenship, nationality, statelessness or refugee status; benefits, eligibility or other claims information; contact information; medical information or lay information used in a medical determination; information about marital, familial or personal relationships;; and information pertaining to work, financial or economic status. 2. Any term not defined in this Article shall have the meaning assigned to it in the applicable laws.

Article 2 Material Scope

1. For the purposes of this Agreement, the applicable laws are: (a) as regards the United States, the laws governing the Federal old-age, survivors, and disability insurance program: – Title II of the Social Security Act and regulations pertaining thereto, except sections 226, 226A, and 228 of that title, and regulations pertaining to those sections, and – Chapters 2 and 21 of the Internal Revenue Code of 1986 and regulations pertaining to those chapters; (b) as regards Hungary, the laws concerning the insurance obligation and the payment of contributions covering social insurance benefits (pensions, health insurance, and unemployment), as well as the social insurance pension benefits and benefits for persons with changed working capacity. 2. Unless otherwise provided in this Agreement, the laws referred to in paragraph 1 of this Article shall not include treaties or other international agreements or supranational legislation on Social Security concluded between one Contracting State and a third State, or laws or regulations promulgated for their specific implementation. 3. Except as provided in the following sentence, this Agreement shall also apply to legislation which amends, supplements or consolidates the laws specified in paragraph 1. This Agreement shall apply to future legislation of a Contracting State which creates new categories of beneficiaries or new benefits under the laws of that Contracting State unless the Competent Authority of that Contracting State notifies the Competent Authority of the other Contracting State in writing within three months of the date of the official publication of the new legislation that no such extension of the Agreement is intended.

Article 3 Personal Scope This Agreement shall apply to persons who are or have been subject to the laws specified in paragraph 1 of Article 2 of this Agreement, and to other persons deriving rights under those laws.

Article 4 Equality of Treatment and Portability of Benefits

1. A person who is or has been subject to the laws of one Contracting State and who resides in the territory of the other Contracting State, as well as the person’s dependents or survivors who reside in the territory of the other Contracting State, shall receive equal treatment with nationals of the other Contracting State in the application of the laws of the other Contracting State regarding entitlement to or payment of benefits. 2. Unless otherwise provided in this Agreement, any provision of the laws of a Contracting State which restricts entitlement to or payment of benefits solely because the person resides outside or is absent from the territory of that Contracting State shall not be applicable to persons who reside in the territory of the other Contracting State. 3. As regards Hungary, this Article shall not apply to benefits payable by virtue of agreements concluded between Hungary and third States that are based on the territorial principle.

2559


PART II Provisions Concerning Applicable Laws Article 5 Coverage Provisions

1. Except as otherwise provided in this Article, a person employed or self-employed within the territory of one of the Contracting States shall, with respect to that employment or self-employment, be subject to the laws of only that Contracting State. This shall also be applied if the place of business of the employer is in the territory of the other Contracting State. 2. Where a person who is normally employed in the territory of one Contracting State by an employer in that territory is sent by that employer to the territory of the other Contracting State for a temporary period, the person shall be subject to the laws of only the first Contracting State as if the person were employed in the territory of the first Contracting State, provided that the period of employment in the territory of the other Contracting State is not expected to exceed five years. For purposes of applying this paragraph in the case of an employee who is sent from the territory of the United States by an employer in that territory to the territory of Hungary, that employer and an affiliated company of the employer (as defined under the laws of the United States) shall be considered one and the same, provided that the employment would have been covered under United States laws absent this Agreement. 3. Paragraph 2 of this Article shall apply where a person who has been sent by his or her employer from the territory of a Contracting State to the territory of a third State, and who is compulsorily covered under the laws of that Contracting State while employed in the territory of the third State, is subsequently sent by that employer from the territory of the third State to work for that employer in the territory of the other Contracting State. 4. A person who is normally self-employed in the territory of one Contracting State and who temporarily transfers his or her self-employment activity to the territory of the other Contracting State shall be subject to the laws of only the first Contracting State, provided that the period of self-employment activity in the territory of the other Contracting State is not expected to exceed five years. 5. (a) A person who is employed as an officer or member of a crew on a vessel which flies the flag of one Contracting State and who would be covered under the laws of both Contracting States shall be subject to the laws of only the Contracting State whose flag the vessel flies. For purposes of the preceding sentence, a vessel which flies the flag of the United States is one defined as an American vessel under the laws of the United States. (b) Traveling employees of air transportation companies who perform work in the territories of both Contracting States and who would otherwise be covered under the laws of both Contracting States shall, with respect to that work, be subject to the laws of only the Contracting State in the territory of which the company has its headquarters. However, if such employees reside in the territory of the other Contracting State, they shall be subject to the laws of only that Contracting State. 6. (a) This Agreement shall not affect the provisions of the Vienna Convention on Diplomatic Relations of April 18, 1961, or of the Vienna Convention on Consular Relations of April 24, 1963. (b) Nationals of one of the Contracting States who are employed by the Government of that Contracting State in the territory of the other Contracting State but who are not exempt from the laws of the other Contracting State by virtue of the Conventions mentioned in subparagraph (a) shall be subject to the laws of only the first Contracting State. For the purpose of this paragraph, employment by the United States Government includes employment by an instrumentality thereof. For the purpose of this paragraph, employment by the Hungarian Government includes the employment of civil servants, public employees and other persons treated as such, together with their family members and Hungarian citizens who are employed by Hungarian institutions in the territory of the United States. 7. At the request of an employee and his or her employer or a self-employed person, the Competent Authorities of the two Contracting States or agencies designated by them may agree to grant an exception to the provisions of this Part with respect to particular persons or categories of persons, provided that any affected person shall be subject to the laws of one of the Contracting States.

2560


PART III Provisions on Benefits Article 6 Mutual Provisions

1. Subject to other provisions of this Part, if, under the laws of one Contracting State, eligibility for benefits is conditional upon having completed periods of coverage, the agency of that Contracting State shall take into account periods of coverage completed under the laws of the other Contracting State, unless such periods of coverage overlap with periods of coverage completed under the laws of the first Contracting State. 2. An agency of a Contracting State shall not apply the provisions of paragraph 1 of this Article if the person on whose account benefits are claimed has sufficient periods of coverage to satisfy the requirements for entitlement to benefits under the laws of that Contracting State. 3. For purpose of crediting periods of coverage in establishing entitlement to benefits under this Agreement, one quarter of United States coverage and 90 days of Hungarian coverage shall be treated as equivalent, and four quarters of United States coverage and one year of Hungarian coverage shall be treated as equivalent. 4. The agency of one Contracting State shall take into account periods of coverage creditable under the laws of the other Contracting State exclusively in accordance with the laws of the first Contracting State.

Article 7 United States Benefits

The following provisions shall apply to the United States: 1. Where a person has completed at least six quarters of coverage under United States laws, but does not have sufficient periods of coverage to satisfy the requirements for entitlement to benefits under United States laws, the agency of the United States shall take into account, for the purpose of establishing entitlement to benefits under this Article, periods of coverage which are credited under Hungarian laws. The total number of quarters of coverage to be credited for a year shall not exceed four. 2. Where entitlement to a benefit under United States laws is established according to the provisions of paragraph 1 of this Article, the agency of the United States shall compute a pro rata Primary Insurance Amount in accordance with United States laws based on (a) the person’s average earnings credited exclusively under United States laws and (b) the ratio of the duration of the person’s periods of coverage completed under United States laws to the duration of a coverage lifetime as determined in accordance with United States laws. Benefits payable under United States laws shall be based on the pro rata Primary Insurance Amount. 3. Entitlement to a benefit from the United States which results from paragraph 1 of this Article shall terminate with the acquisition of sufficient periods of coverage under United States laws to establish entitlement to an equal or higher benefit without the need to invoke the provision of paragraph 1 of this Article.

Article 8 Hungarian Old-Age and Survivors Benefits

The following provisions shall apply to Hungary: 1. If a Hungarian benefit has been awarded, accumulation of additional periods of coverage under United States laws shall not result in any revision or recalculation of the Hungarian benefit. 2. Where a person is entitled to benefits under Hungarian laws only with regard to periods of coverage completed under United States laws, the Hungarian agency shall calculate the amount payable (in accordance with paragraph 3 of Article 6 of this Agreement) as if all periods of coverage completed by the person concerned under the laws of both Contracting States were completed in Hungary. The Hungarian agency shall pay only the proportion of the benefit calculated by this method that corresponds to the ratio of periods of coverage completed under Hungarian laws to the total periods of coverage under the laws of both Contracting States. 3. Under Hungarian laws, where benefits are calculated on the basis of income and contributions, the Hungarian agency shall take into account only income or contributions paid under Hungarian laws. 4. Where the total period of coverage completed under Hungarian laws is less than 365 days, provided that no eligibility to benefits is established only on the basis of this period of coverage, the Hungarian agency shall not apply the provisions of this Article.

2561


Article 9 Hungarian Benefits for Persons with Changed Working Capacity

1. Where entitlement to a benefit for persons with changed working capacity can be established with periods of coverage completed solely under the Hungarian laws, the benefit shall be calculated as follows: a) the Hungarian agency shall calculate the benefit payable under the Hungarian laws and subtract from that half of the amount of the old-age or disability benefit awarded by the agency of the other Contracting State up to half of the amount of the Hungarian benefit calculated; and b) the Hungarian agency shall calculate the benefit payable under the Hungarian laws multiplied by the ratio of periods of coverage completed under the Hungarian laws to the total periods of coverage completed under the laws of both Contracting States. 2. The Hungarian agency shall pay the higher of the amounts calculated under paragraphs 1 a) and b). 3. Where entitlement to a benefit can be established exclusively by taking into account periods of coverage completed under the laws of both Contracting States, the Hungarian agency shall calculate the theoretical benefit amount which would be awarded if all periods of coverage under the laws of both Contracting States were completed under the laws of Hungary, and multiplying the result by the ratio of periods of coverage completed under Hungarian laws to the total periods of coverage under the laws of both Contracting States. The Hungarian agency shall pay only the proportion of the benefit calculated by this method. 4. Where the total period of coverage completed under the laws of Hungary is less than 365 days, the Hungarian agency shall not award a benefit under the scope of this Article. 5. Entitlement to a rehabilitation benefit can be established exclusively in the case of Hungarian residence.

Article 10 Miscellaneous Benefit Provisions Where the laws of either Contracting State provide for a reduction in a person’s benefit amount solely because the person receives a benefit from the other Contracting State, such reduction shall not apply in the case of a benefit payable exclusively under Articles 7, 8, or paragraph 1(b) or paragraph 3 of Article 9 of this Agreement.

PART IV Miscellaneous Provisions Article 11 Administrative Arrangements

1. The Competent Authorities of the two Contracting States shall: (a) make all necessary administrative arrangements for the implementation of this Agreement and designate liaison agencies; (b) communicate to each other information concerning the measures taken for the application of this Agreement; and (c) communicate to each other, as soon as possible, information concerning all changes in their respective laws which may affect the application of this Agreement. 2. The liaison agencies shall be authorized, with the involvement of the Competent Authorities, to agree on appropriate measures required for the implementation of this Agreement.

Article 12 Mutual Assistance The Competent Authorities and the agencies of the Contracting States, within the scope of their respective authorities, shall assist each other in implementing this Agreement. This assistance shall be free of charge, subject to exceptions to be agreed upon in an administrative arrangement.

Article 13 Confidentiality of Exchanged Personal Data

1. Unless otherwise required by the national statutes of a Contracting State, personal data transmitted in accordance with this Agreement to one Contracting State by the other Contracting State shall be used for purposes of administering this Agreement and the laws in Article 2 of this Agreement. The receiving Contracting State’s national

2562


2.

3.

4.

5.

statutes for the protection of privacy and confidentiality of personal data and the provisions of this Agreement shall govern such use. The Competent Authorities of the Contracting States shall inform each other about all amendments to their national statutes regarding the protection of privacy and confidentiality of personal data that affect the transmission of personal data. A person may request, and the Competent Authority or agency requesting or transmitting personal data must disclose to that person upon such request, the content, receiving agency, and duration of use of his or her personal data and the purpose and legal grounds for which such personal data were used or requested. The agencies shall take all reasonable steps to ensure that transmitted personal data are accurate and limited to data required to fulfill the receiving agency’s request. In accordance with their respective national statutes, the agencies shall correct or delete any inaccurate transmitted personal data and any data not required to fulfill the receiving agency’s request, and immediately notify the other agency of such correction or deletion. This shall not limit a person’s right to request such correction of his or her personal data directly from the agencies. Both the transmitting and the receiving agencies shall effectively protect personal data against unauthorized or illegal access, alteration, or disclosure.

Article 14 Confidentiality of Exchanged Employers’ Information Unless otherwise required by the national statutes of a Contracting State, employers’ information transmitted between Contracting States in accordance with this Agreement shall be used for purposes of administering this Agreement and the laws in Article 2 of this Agreement. The receiving Contracting State’s national statutes for the protection and confidentiality of employers’ information and the provisions of this Agreement shall govern such use.

Article 15 Documents

1. Where the laws of a Contracting State provide that any document which is submitted to the Competent Authority or an agency of that Contracting State shall be exempted, wholly or partly, from fees or charges, including consular and administrative fees, the exemption shall also apply to corresponding documents which are submitted to the Competent Authority or an agency of the other Contracting State in the application of this Agreement. 2. Documents and certificates which are presented for purposes of this Agreement shall be exempted from requirements for authentication by diplomatic or consular authorities. 3. Copies of documents which are certified as true and exact copies by an agency of one Contracting State shall be accepted as true and exact copies by an agency of the other Contracting State, without further certification. The agency of each Contracting State shall be the final judge of the probative value of the evidence submitted to it from whatever source.

Article 16 Correspondence and Language

1. The Competent Authorities and agencies of the Contracting States may correspond directly with each other and with any person wherever the person may reside, whenever it is necessary for the administration of this Agreement. 2. An application or document may not be rejected by a Competent Authority or agency of a Contracting State solely because it is in the language of the other Contracting State. 3. Decisions of the Hungarian agencies may be mailed using return receipt, and other documents may be sent by registered mail directly to persons in the territory of the United States.

Article 17 Applications

1. A written application for benefits filed with an agency of one Contracting State shall protect the rights of the claimants under the laws of the other Contracting State if the applicant requests that it be considered an application under the laws of the other Contracting State. 2. If an applicant has filed a written application for benefits with an agency of one Contracting State and has not explicitly requested that the application be restricted to benefits under the laws of that Contracting State, the application shall also protect the rights of the claimants under the laws of the other Contracting State if the

2563


applicant provides information at the time of filing indicating that the person on whose record benefits are claimed has completed periods of coverage under the laws of the other Contracting State. 3. The provisions of Part III shall apply only to benefits for which an application is filed on or after the date this Agreement enters into force.

Article 18 Appeals and Time Limits

1. A written appeal of a determination made by an agency of one Contracting State may be validly filed with an agency of either Contracting State. The appeal shall be decided according to the procedure and laws of the Contracting State whose decision is being appealed. 2. Any claim, notice, or written appeal which, under the laws of one Contracting State, must have been filed within a prescribed period with an agency of that Contracting State, but which is instead filed within the same period with an agency of the other Contracting State, shall be considered to have been filed on time.

Article 19 Transmittal of Claims, Notices, and Appeals

1. In any case to which the provisions of Article 18 of this Agreement apply, the agency to which the claim, notice, or written appeal has been submitted shall indicate the date of receipt on the document and transmit it without delay to the liaison agency of the other Contracting State. 2. In accordance with measures to be agreed upon in an administrative arrangement, the agency of one Contracting State shall, upon request of the agency of the other Contracting State, furnish available information relating to the claim of any specified individual for the purpose of administering this Agreement. 3. Upon request, the liaison agency of either Contracting State shall furnish without cost to the liaison agency of the other Contracting State any medical information and documentation in its possession relevant to the disability of the claimant or beneficiary.

Article 20 Currency

1. Payments under this Agreement shall be made in the currency of the Contracting State making the payments. 2. In case provisions designed to restrict the exchange or exportation of currencies are introduced by either Contracting State, the Governments of both Contracting States shall immediately take measures necessary to ensure the transfer of sums owed by either Contracting State under this Agreement. 3. Payments made under this Agreement shall be carried out on the basis of the respective rules in force in the territory of the paying Contracting State at the date of such payments.

Article 21 Settlement of Disputes

1. Any dispute between the Contracting States concerning the interpretation or the application of this Agreement shall be, by mutual agreement, resolved by the Competent Authorities of the Contracting States. 2. Any difficulties which have not been resolved in accordance with paragraph 1 of this Article shall be resolved through diplomatic channels.

Article 22 Supplementary Agreements This Agreement may be amended in the future by supplementary agreements which, from their entry into force, shall be considered an integral part of this Agreement. Such agreements may be given retroactive effect if they so specify, provided that it is advantageous to persons affected.

2564


PART V Transitional and Final Provisions Article 23 Miscellaneous Provisions

1. This Agreement shall not establish any claim to payment of a benefit for any period before the date of entry into force of this Agreement, or to a lump-sum death benefit if the person died before the entry into force of this Agreement. 2. In determining the right to benefits under this Agreement, consideration shall be given to periods of coverage under the laws of both Contracting States and other events which occurred before the entry into force of this Agreement. 3. Determinations concerning entitlement to benefits which were made before the entry into force of this Agreement shall not affect rights arising under it. 4. The application of this Agreement shall not result in any reduction in the amount of a benefit to which entitlement was established prior to its entry into force. 5. In applying paragraph 2 or 4 of Article 5 of this Agreement in the case of persons whose detachment or self-employment referred to in those paragraphs commenced prior to the date of entry into force of this Agreement, the period of such detachment or self-employment referred to in these paragraphs shall be considered to begin on that date.

Article 24 Special Obligations of Hungary Regarding this Agreement The present Agreement shall in no way prejudice the obligations of Hungary as a member state of the European Union. Consequently, the provisions of the present Agreement shall not be invoked or interpreted in such a way as to invalidate or otherwise affect the obligations of Hungary imposed by the Treaties on which the European Union is founded.

Article 25 Duration and Termination

1. This Agreement shall remain in force and effect until the expiration of one calendar year following the year in which written notice of its termination is given by one of the Contracting States to the other Contracting State. 2. If this Agreement is terminated, rights regarding entitlement to or payment of benefits acquired under it shall be retained. The Contracting States shall make arrangements dealing with rights in the process of being acquired.

Article 26 Entry into Force The Governments of both Contracting States shall notify each other in writing of the completion of their respective statutory and constitutional procedures required for the entry into force of this Agreement. This Agreement shall enter into force on the first day of the second month following the date of the last notification. IN WITNESS WHEREOF, the undersigned, being duly authorized thereto, have signed the present Agreement. DONE at Budapest on the 3rd of February, 2015 in duplicate in the Hungarian and English languages, the two texts being equally authentic. (aláírások)” 4. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 26. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik.

Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyűlés elnöke

2565


2015. évi XXX. törvény a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről* 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:

„EGYEZMÉNY MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek) azon kívánságuktól vezérelve, hogy rendezzék és szabályozzák kapcsolataikat a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg:

I. Rész Általános rendelkezések l. cikk Fogalommeghatározások

(1) A jelen Egyezmény alkalmazásában a használt fogalmak jelentése a következő: a) „felségterület”: Magyarország vonatkozásában Magyarország felségterülete, a Török Köztársaság vonatkozásában a Török Köztársaság felségterülete; b) „jogszabályok”: a jelen Egyezmény 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott szociális biztonsági rendszerekre vonatkozó törvények, rendeletek és más kötelező érvényű előírások; c) „illetékes hatóságok”: a jelen Egyezmény 2. cikkében megjelölt jogszabályok által szabályozott szociális biztonsági rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy megfelelő hatóságok; d) „illetékes intézmények”: az az intézmény vagy intézmények, amelyek feladata a jelen Egyezmény 2. cikke alá tartozó jogszabályok végrehajtása, illetve az ellátások nyújtása; e) „összekötő szervek”: azok a szervek, amelyeket az illetékes hatóságok bíznak meg a kapcsolatok fenntartására az Egyezmény végrehajtása érdekében; f ) „lakóhely”: az a hely, ahol az illető személy állandó jelleggel tartózkodik, a lakóhely szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint; g) „tartózkodási hely”: az a hely, ahol az illető személy ideiglenes jelleggel tartózkodik, amely esetben a tartózkodás időtartama rendszerint kapcsolódik az előzetesen meghatározott tartózkodási cél megvalósulásához; h) „biztosított”: az a személy, aki a jelen Egyezmény 2. cikke szerinti jogszabályok hatálya alá tartozik, vagy tartozott; i) „biztosítási idők”: a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok szerinti járulékfizetési és ezzel egy tekintet alá eső idők;


2566


j) k) l)

„pénzbeli ellátás”: az alkalmazandó jogszabályok szerinti nyugdíj és egyéb pénzbeli ellátás, továbbá ezek valamennyi emelése; „rokkantsági ellátások”: Magyarország vonatkozásában a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a Török Köztársaság vonatkozásában a rokkantsági nyugdíj; „természetbeni ellátások”: a pénzbeli ellátásnak nem minősülő, egészségügyi, illetve baleseti egészségügyi szolgáltatás vagy ellátás, amelyet az alkalmazott jogszabályok szerint a kötelező egészségbiztosítás keretén belül nyújtanak; m) „családtag”: az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályokban családtagként meghatározott vagy akként elismert személy; n) „jogosult”: a jelen Egyezmény 2. cikke szerinti jogszabályok alapján jogosultságot szerzett személy; o) „túlélő hozzátartozó”: az a személy, aki jogosultságait az elhunyt biztosított személytől származtatja, a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok szerint. (2) Az Egyezményben használt, de a jelen cikkben nem meghatározott fogalom vagy kifejezés jelentése az, amelyet annak a Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak.

2. cikk Tárgyi hatály

(1) Jelen Egyezmény azokra a jogszabályokra terjed ki, amelyek Magyarország tekintetében i) a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások: nyugdíjak, egészségbiztosítási és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint ii) a társadalombiztosítási nyugellátásokra, iii) az egészségbiztosítási ellátásokra, iv) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira; a Török Köztársaság tekintetében i) az egy vagy több munkáltatónál szerződéssel foglalkoztatott személyek vonatkozásában a rokkantsági, az öregségi, a túlélő hozzátartozói, az üzemi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó, a munkanélküliségi biztosításra és az általános egészségbiztosítás keretén belül a betegségi és anyasági biztosításra, ii) a munkaszerződés nélkül, a saját nevében önálló vállalkozói tevékenységet végző személyek vonatkozásában a rokkantsági, az öregségi, a túlélő hozzátartozói, az üzemi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó és az általános egészségbiztosítás keretén belül a betegségi és anyasági biztosításra, iii) a közszférában foglalkoztatott személyek vonatkozásában a rokkantsági, az öregségi, a túlélő hozzátartozói és az általános egészségbiztosítás keretén belül a betegségi és anyasági biztosításra vonatkoznak. (2) Az Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják, módosítják vagy kiegészítik az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat. (3) Azon jogszabályokra, amelyek a szociális biztonság új rendszereit vagy ágazatait határozzák meg, a jelen Egyezmény akkor alkalmazható, ha a Szerződő Felek ebből a célból a jelen Egyezményt közös megállapodás útján módosították.

3. cikk Személyi hatály Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, előírásait alkalmazni kell mindazon személyekre, akik korábban valamelyik, vagy mindkét Szerződő Fél joghatósága alá tartoztak vagy jelenleg valamelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartoznak, valamint azon személyekre, akik az ellátásra való jogosultságukat ezen személytől származtatják, az adott Szerződő Fél hatályos jogszabályai szerint.

2567


4. cikk Az egyenlő bánásmód elve Jelen Egyezmény eltérő rendelkezései hiányában a hatálya alá tartozó személyeket a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott Szerződő Fél állampolgárait.

5. cikk Az ellátások exportja Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, azok az ellátások, amelyek tekintetében valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint jogosultság áll fenn, nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel vagy nem vonhatók meg arra a tényre tekintettel, hogy a jogosult a másik Szerződő Fél felségterületén lakik.

6. cikk Ellátások halmozódása Az egyik Szerződő Fél azon jogszabályi rendelkezései, amelyek a saját jogszabályok szerinti más jogosultság, ellátás vagy jövedelemszerzés egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák a jogosultságot vagy az ellátás folyósítását, a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátás vagy jövedelem egyidejű fennállása esetére is megfelelően alkalmazandók.

7. cikk Tények azonos elbírálása Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti tény kihat valamely ellátás összegére, illetve a jogosultságra, a másik Szerződő Fél területén bekövetkező azonos tényt az első Szerződő Fél úgy veszi figyelembe, mintha az a saját területén következett volna be.

II. Rész Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések 8. cikk Általános rendelkezések

(1) Az egyik Szerződő Fél területén munkát vagy önálló vállalkozói tevékenységet végző személy munkaviszonyára vagy önálló vállalkozói tevékenységére annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, ahol a személy a keresőtevékenységét folytatja, kivéve, ha az Egyezmény másként nem rendelkezik. (2) Amennyiben egy személyt egy vállalkozás állandó kereskedelmi képviselete vagy fióktelepe nem annak a Szerződő Félnek a területén alkalmaz, amely területén a vállalkozás bejegyzésre került, akkor ezen személy annak a Szerződő Félnek a jogszabályai hatálya alá tartozik, ahol a fióktelep vagy az állandó kereskedelmi képviselet működik.

9. cikk Kiküldetésre vonatkozó rendelkezések

(1) Ha az egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel rendelkező vállalkozás az általa rendszerint e Szerződő Fél felségterületén foglalkoztatott munkavállalóját a másik Szerződő Fél felségterületére küldi ki annak érdekében, hogy utóbbi a munkáltató nevében ott munkát végezzen, a kiküldött munkavállaló továbbra is a kiküldő Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, feltéve, hogy a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 naptári hónapot és a kiküldetésre nem egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása céljából kerül sor. (2) Ha az egyik Szerződő Fél felségterületén rendszerint önálló vállalkozói tevékenységet folytató személy ezen önálló vállalkozói tevékenységét ideiglenesen a másik Szerződő Fél felségterületén folytatja, az önálló vállalkozó továbbra is az elsőként említett Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, feltéve, hogy a másik Szerződő Fél felségterületén folytatott önálló vállalkozói tevékenységének várható időtartama nem haladja meg a 24 naptári hónapot. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időtartam egy alkalommal, maximum 60 hónapra meghosszabbítható a munkavállaló és munkáltató közös kérelme, vagy az önálló vállalkozó saját kérelme alapján, a Szerződő Felek illetékes hatóságainak, vagy az illetékes hatóságok által megbízott illetékes intézményeinek előzetes egyetértésével. (4) Bármely Szerződő Fél köztisztviselői, közalkalmazottai és más, velük azonos elbírálás alá tartozó személyekre azon Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartoznak, amely szervezetében alkalmazzák őket.

2568


10. cikk A nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási vállalkozások alkalmazottai

(1) Az egyik Szerződő Fél lobogója alatt közlekedő hajón alkalmazott személyre e Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni. (2) Arra a személyre, aki egy olyan vállalkozás utazó-, vagy légi személyzetének tagja, amely saját maga vagy más részére nemzetközi közúti, vasúti vagy légi, személy-, illetve áruszállítási tevékenységet végez, annak a Szerződő Félnek a joga alkalmazandó, ahol a vállalkozás bejegyzett székhelye található.

11. cikk Diplomáciai küldöttségek és konzuli tisztviselők

(1) Jelen Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i bécsi egyezmény, illetve a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i bécsi egyezmény rendelkezéseit. (2) A diplomáciai és konzuli képviseletek azon helyi alkalmazottaira, akiket nem a másik Szerződő Fél területére történő kiküldetés keretében foglalkoztatnak, annak a Szerződő Félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek a felségterületén foglalkoztatják őket. (3) Nem érintve a jelen cikk (2) bekezdésében foglaltakat, a diplomáciai és konzuli képviseleten foglalkoztatott személyek, akik a küldő Szerződő Fél állampolgárai, a szolgálatuk megkezdésének napjától számított 3 hónapon belül választhatják a küldő Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazását. (4) A (3) bekezdésben foglalt választási jogukkal élő személyek, a rájuk alkalmazandó jogszabályok szerinti Szerződő Fél illetékes intézménye által kiállított igazolást a lakóhely szerinti Szerződő Fél illetékes intézményéhez személyesen vagy munkáltatójukon keresztül nyújtják be.

12. cikk Mentesség az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól

(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére, közös megegyezés alapján a jelen Egyezményben nem szabályozott további mentességet állapíthatnak meg az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó általános rendelkezés alól, azzal a feltétellel, hogy az érintett személy továbbra is valamelyik Szerződő Fél jogszabályai hatálya alatt marad, vagy hatálya alá kerül. A mentesség megállapítása során figyelembe kell venni a foglalkoztatás vagy önálló vállalkozói tevékenység jellegét és körülményeit. (2) A munkavállaló és munkáltatója a mentességre vonatkozó közös kérelmet és az önálló vállalkozó a mentességre vonatkozó kérelmet azon Szerződő Fél illetékes intézményéhez nyújtja be írásban, amely jogszabályainak alkalmazását kérelmezi.

13. cikk A biztosításra és mentességekre vonatkozó igazolások

(1) A jelen Egyezmény 9–12. cikkeiben említett esetekben a munkavállaló és a munkáltató közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére olyan, a Szerződő Felek összekötő szervei által közösen meghatározott tartalmú igazolást állítanak ki, amely tanúsítja, hogy az érintett személy az említett munkavégzés vagy önálló vállalkozói tevékenység tekintetében az egyik Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik. Az igazolást Magyarországon az illetékes kötelező egészségbiztosítási szerv, a Török Köztársaságban a Szociális Biztonsági Intézet adja ki. (2) A kiállított igazolást a kérelmező(k)nek és a másik Szerződő Fél fent említett illetékes intézményének küldik meg.

III. Rész Ellátásokra vonatkozó rendelkezések 1. fejezet Egészségbiztosítási ellátások 14. cikk Biztosítási idők összeszámítása

(1) Az egészségbiztosítás körébe tartozó természetbeni, illetve pénzbeli ellátásokra vonatkozó jogosultságok megszerzéséhez, fenntartásához és feléledéséhez a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket össze kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek.

2569


(2) A biztosított a biztosítási időkre vonatkozó igazolást az új tartózkodási helye szerinti Szerződő Fél illetékes intézményéhez nyújtja be. (3) A fenti igazolást a biztosított kérelmére azon Szerződő Fél illetékes intézménye állítja ki, amelyben utoljára biztosított volt.

15. cikk Természetbeni ellátások

(1) A jelen Egyezmény 9., 10., 11. cikk (3) bekezdése és 12. cikkében meghatározott személyek az orvosi okból szükségessé váló természetbeni ellátást – figyelembe véve az ellátás jellegét és a tartózkodás várható időtartamát – a tartózkodási hely szerinti intézménytől, annak jogszabályai szerint, az illetékes intézmény terhére kapják meg a másik Szerződő Fél területén való jogszerű tartózkodásuk ideje alatt. (2) A jelen cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezés Magyarország tekintetében a házastársakra és kiskorú gyermekekre, a Török Köztársaság tekintetében a családtagokra alkalmazandó, akik az illetékes intézmény engedélyével, a biztosítottal együtt a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett személyek, annak érdekében, hogy a másik Szerződő Fél területén történő tartózkodásuk alatt egészségbiztosítási ellátásban részesülhessenek, igazolást nyújtanak be a másik Szerződő Fél intézményéhez, melyet azon Szerződő Fél illetékes intézménye állít ki, amelynél biztosítottak, és amelyen feltüntetik, hogy egészségbiztosítási ellátásra jogosultak. Ezen igazoláson az ellátások időtartamát is fel kell tünteti. (4) A Szerződő Felek egyikének jogszabályai szerint biztosítottként dolgozó személyek és Magyarország tekintetében a velük együtt élő házastárs és kiskorú gyermekek, a Török Köztársaság tekintetében a velük együtt élő családtagok, az érintett Szerződő Fél illetékes intézménye által nyújtott, folyamatban lévő egészség-, betegségi és anyasági biztosítási természetbeni ellátásokra akkor is jogosultak, ha a másik Szerződő Fél felségterületére utaznak. Ebben az esetben a másik Szerződő Fél felségterületére való utazást megelőzően a jogosultnak engedélyt kell kérnie az illetékes intézménytől. Amennyiben a jogosult rajta kívül álló okból az előzetes engedélyt nem szerezte be, az illetékes intézmény a fenti engedélyt utólag is megadhatja. Az engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a benyújtott orvosi szakvélemény alapján az érintett személy egészségi állapota nem teszi lehetővé a másik Szerződő Fél felségterületére történő utazást. E bekezdés olyan esetekben alkalmazható, amikor a szükséges ellátásokban való részesülés késedelme az egészségi állapot jelentős súlyosbodását eredményezheti. Az ellátások költségeit az illetékes intézmény viseli. (5) A jelen cikk (4) bekezdésének végrehajtása céljából a biztosított személy köteles benyújtani az új lakóhelye szerinti intézményhez egy, a biztosítás helye szerinti illetékes intézmény által kiállított dokumentumot, melyen feltüntetésre kerül az ellátás időtartama, valamint az, hogy a tartózkodási hely ideiglenes áthelyezése engedélyezett, ily módon részesülhet egészségügyi, betegségi vagy anyasági ellátásban miután visszatér a saját országába. (6) Amennyiben a jelen cikk (5) bekezdésében meghatározott dokumentumot nem lehet kiállítani a lakóhely ideiglenes áthelyezését megelőzően, azt kiállíthatja a biztosítás helye szerinti illetékes intézmény a lakóhely áthelyezését követően, a biztosított személy vagy az új lakóhely szerinti intézmény kérelmére. (7) Amennyiben a jelen cikk (5) bekezdésében meghatározott biztosított személy egészségi állapota az ellátás fenntartását kívánja meg a korábban megállapított időtartamon túl is, az egészségügyi ellátás időtartamát meg kell hosszabbítani az orvosi vélemény és az illetékes intézmény döntése alapján. (8) A 11. cikk (1) bekezdése szerinti személy, maga és Magyarország tekintetében a vele együtt élő házastársa és kiskorú gyermekei, a Török Köztársaság tekintetében a vele együtt élő családtagjai vonatkozásában választhat, hogy a kiküldetés teljes időtartamára a kiküldetés helye szerinti Szerződő Fél területén az egészségügyi természetbeni ellátást jelen cikk (1) bekezdése előírásainak alkalmazásával veszi igénybe, vagy az által igénybe vett egészségügyi természetbeni ellátás költségeinek a küldő Szerződő Fél joga szerinti utólagos megtérítését kéri.

16. cikk Pénzbeli ellátások

(1) A pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmény közvetlenül a biztosított személy részére, az alkalmazandó jogszabályok szerint folyósítja. (2) Amennyiben valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint a pénzbeli ellátások összege függ a családtagok számától, úgy az illetékes intézmény azon személyeket is figyelembe kell vennie, akik a másik Szerződő Fél felségterületén élnek.

2570


17. cikk A nyugdíjasok jogai

(1) Az a személy, aki mindkét Szerződő Fél nyugdíjbiztosítási szervétől nyugellátásban részesül, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira a lakóhelyén jogosult a lakóhelye szerinti intézmény terhére. (2) Annak a személynek, aki csak az egyik Szerződő Fél nyugdíjbiztosítási szervétől részesül nyugellátásban és lakóhelye a másik Szerződő Fél felségterületén van, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait a lakóhely szerinti intézmény nyújtja a rá vonatkozó jogszabályok szerint, de az illetékes intézmény terhére, feltéve, hogy ehhez az illetékes intézmény előzetesen hozzájárult. (3) A (2) bekezdés az ellátást nyújtó intézményre vonatkozó jogszabályok szerint megfelelően alkalmazandó a nyugdíjassal együtt élő igényjogosult családtagra is. (4) A (2)–(3) bekezdés végrehajtása érdekében, a nyugdíjasnak és családtagjának az ellátás folyósítása szerinti illetékes intézmény által kiállított dokumentumot be kell mutatnia a lakóhely szerinti intézménynek. Ez a dokumentum az illetékes intézmény által történő visszavonásig érvényes. A nyugellátást folyósító illetékes intézmény írásban értesíti a lakóhely szerinti intézményt, ha az ellátáshoz való jog megszűnt. (5) Az ellátáshoz való jog azon a napon szűnik meg, amikor a nyugdíjas vagy a családtag az értesítést kézhez vette. (6) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései mindaddig nem alkalmazhatók, amíg az érintett személy jövedelemszerző tevékenysége alapján az egészségbiztosítás ellátásai tekintetében lakóhelyén – a lakóhely szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint – biztosítva van. (7) Amennyiben a (2) bekezdésben hivatkozott nyugdíjasnak és családtagjaiknak az állapota sürgős orvosi ellátások igénybevételét indokolja a nyugellátást folyósító Szerződő Fél területén való tartózkodásuk alatt, jogosultak igénybe venni a természetbeni ellátásokat azon Szerződő Fél terhére, amely a nyugellátást folyósítja.

18. cikk Ortopédiai segédeszközök, protézisek és egyéb nagyértékű egészségügyi ellátások Az ötszáz euró értéket meghaladó ortopédiai segédeszközöket, protéziseket és egyéb egészségügyi ellátásokat – kivéve sürgősségi esetekben – az illetékes intézmény engedélye alapján kell nyújtani. Függetlenül az ellátás tényleges költségétől, a fekvőbeteg ellátás – a sürgősségi esetek kivételével – akkor nyújtható, ha az illetékes intézmény előzetesen hozzájárult.

19. cikk A természetbeni ellátásokkal kapcsolatos költségek megtérítése

(1) Az illetékes intézmény az igazgatási költségek kivételével megtéríti a másik Szerződő Fél intézményének a természetbeni ellátások nyújtásával összefüggésben felmerült összes tényleges költséget. (2) Az összekötő szervek megállapodhatnak abban, hogy az elszámolási eljárás egyszerűsítése érdekében a felmerült költségeket a jogosultak bizonyos csoportjai esetében átalányösszegben számolják el és térítik meg egymásnak.

2. fejezet Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések 20. cikk Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén járó természetbeni ellátások

(1) Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint biztosított és munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében ezen Szerződő Fél jogszabályai szerint természetbeni ellátásra jogosult, de a másik Szerződő Fél felségterületén rendelkezik tartózkodási vagy lakóhellyel, az illetékes intézménye terhére a tartózkodási vagy lakóhelye szerinti Szerződő Fél illetékes intézményétől az erre az utóbbi intézményre vonatkozó jogszabályok szerint részesül természetbeni ellátásban, mintha az illető személy a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézménynél volna biztosítva. (2) A jelen cikk (1) bekezdésének végrehajtása során a protézisek, az ortopédiai segédeszközök és az egyéb nagyértékű orvosi ellátások igénybevételére az Egyezmény 18. cikkében meghatározottak megfelelően alkalmazandók. (3) A jelen cikk (1) bekezdése szerint keletkezett költségek megtérítésére a jelen Egyezmény 19. cikk rendelkezései megfelelően alkalmazandók. (4) A jelen cikk (1) bekezdésének megfelelően a biztosított személy a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti Szerződő Fél intézménye részére benyújtja a biztosítás helye szerinti illetékes intézmény által kiállított igazolást annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátásokat igénybe vehesse.

2571


(5) Ha a biztosított személy elmulasztja a jelen cikk (4) bekezdése szerinti igazolás benyújtását, akkor a tartózkodási vagy lakóhely szerinti Szerződő Fél intézménye ennek megküldését kéri a másik Szerződő Fél illetékes intézményétől. (6) Az igazolás addig érvényes, ameddig azon Szerződő Fél illetékes intézménye, amelynél a személy biztosítva van, értesíti a biztosított személyt és a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti Szerződő Fél intézményét az igazolás visszavonásáról.

21. cikk Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések figyelembevétele

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében beállt egészségkárosodás mértéke vagy az ellátásra való jogosultság megállapításánál a megelőző munkahelyi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti munkahelyi baleseteket vagy foglalkozási megbetegedést is figyelembe kell venni. (2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátásra való jogosultság attól függ, hogy a foglalkozási megbetegedés először a saját felségterületén következzen be, akkor úgy kell tekinteni, hogy a jogosultsági feltétel abban az esetben is fennáll, ha a foglalkozási megbetegedés a másik Szerződő Fél felségterületén következett be először. (3) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátásra való jogosultság egy adott foglalkozásban eltöltött, meghatározott időtartamtól függ, ezen Szerződő Fél szükség esetén figyelembe veszi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint ilyen munkakörben eltöltött időszakokat is.

22. cikk Pénzbeli ellátások

(1) A munkahelyi baleset alapján nyújtandó pénzbeli ellátást azon Szerződő Fél illetékes intézménye nyújtja saját jogszabályai alapján, amelynek jogszabályai szerint az érintett személy a munkahelyi baleset bekövetkezésének időpontjában biztosított volt. (2) Ha a foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátásra való jogosultság mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint fennáll, akkor a pénzbeli ellátást csak azon Szerződő Fél illetékes intézményének kell nyújtania, amelynek felségterületén a foglalkozási megbetegedésnek kitett munkakörben a jogosult utoljára dolgozott. (3) Ha egy biztosított személy foglalkozási megbetegedés alapján az egyik Szerződő Féltől ellátásban részesül, és egészségügyi állapotában rosszabbodás következik be azon időszakban, amikor lakóhelye a másik Szerződő Fél felségterületén van, a) az első Szerződő Fél illetékes intézménye továbbra is viseli az ellátás költségeit az általa alkalmazandó jogszabályok alapján, figyelembe véve az állapotrosszabbodást, mindaddig, amíg a biztosított személy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint nem kezd olyan tevékenység végzésébe, mely az érintett foglalkozási megbetegedést okozhatja vagy azt súlyosbíthatja, b) amennyiben a biztosított személy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint ilyen tevékenységet végez, az első Szerződő Fél illetékes intézménye az állapotrosszabbodás nélküli ellátás összegét fizeti az általa alkalmazandó jogszabályok szerint. A második Szerződő Fél illetékes intézménye fizeti az állapotrosszabbodás alapján kiszámított ellátás összege és az állapotrosszabbodás hiányában folyósítandó ellátás összege közötti különbözetet, az általa alkalmazott jogszabályok szerint. (4) A jelen cikk (1)–(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések a túlélő hozzátartozók részére megállapítandó ellátásokra is alkalmazandók.

3. fejezet Öregségi és hozzátartozói ellátások 23. cikk A biztosítási idők összeszámítása

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint fennáll az ellátásra való jogosultság, az ellátást e Szerződő Fél illetékes intézménye kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg. (2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy feléledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ezen Szerződő Fél illetékes intézménye – ha az egyik Szerződő

2572


Fél jogszabályai alapján nincsenek meg a szükséges feltételek az ellátásra való jogosultságra – figyelembe veszi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat a saját jogszabályai szerint szerezték volna meg, feltéve, hogy e biztosítási idők nem ugyanazon időszakra esnek. (3) A beszámítandó biztosítási időszakokra azon Szerződő Fél jogszabályai irányadóak, amelyek szerint azokat megszerezték. (4) A török jogszabályok szerint megszerzett egy hónap prémium- vagy járulékfizetési idő 30 napnak, egy év 360 napnak felel meg. (5) A török jogszabályok szerint megszerzett 12 hónap vagy 360 nap prémium- vagy járulékfizetési időt egy évnek kell tekinteni a magyar jogszabályok szerint.

24. cikk Harmadik állam jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idők összeszámítása

(1) Ha az érintett személy a Szerződő Felek jogszabályai szerint megszerzett és összeszámított biztosítási idők alapján nem jogosult ellátásra, az érintett személy adott ellátásra való jogosultsága ezen időszakok és olyan harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők összeszámításával állapítandó meg, amelyhez mindkét Szerződő Felet a biztosítási idők összeszámításáról rendelkező szociális biztonsági jogi eszközök kötnek. (2) Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, akkor ezen Szerződő Fél a biztosított által a harmadik államban szerzett biztosítási időket is figyelembe veszi, ha a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik. (3) A jelen cikk (2) bekezdése nem vonatkozik azon biztosítási időszakokra, amelyet olyan harmadik állam jogszabályai szerint szereztek, amellyel az egyik Szerződő Fél területi elven alapuló egyezményt kötött.

25. cikk Arányos ellátások megállapítása Ha az érintett személy csak a biztosítási idők összeszámításának figyelembevételével rendelkezik az egyik Szerződő Fél szerinti ellátásra való jogosultsággal, úgy az adott Szerződő Fél illetékes intézménye kiszámítja az ellátás azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha az ellátás kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az illetékes intézmény az így kiszámított ellátásnak azon részét folyósítja, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának felel meg.

26. cikk Az ellátások kiszámításának alapja Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, illetve a befizetett járulékra alapozzák, e Szerződő Fél illetékes intézménye kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmeket, illetve befizetett járulékokat veszi figyelembe.

27. cikk Egy évnél rövidebb biztosítási időszak Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el az egy évet – feltéve, hogy csak ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való jogosultság – ennek a Szerződő Félnek az illetékes intézménye egy évnél rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen ellátást. E biztosítási időszakokat a másik Szerződő Fél az ellátásra való jogosultság és az ellátás összegének megállapítása tekintetében úgy veszi figyelembe, mintha azok a saját jogszabályai szerint teljesültek volna.

4. fejezet Rokkantsági ellátások 28. cikk Rokkantsági ellátások kiszámítása

(1) Ha a rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapítható a kizárólag valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő figyelembevételével, az ellátást az alábbiak szerint kell megállapítani: a) Az illetékes intézmény kiszámítja az általa alkalmazott jogszabályok szerint fizetendő ellátást. Amennyiben egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabálya szerint a másik Szerződő Fél által megállapított ellátást

2573


(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

figyelembe kell venni a rokkantsági ellátás összegének meghatározásánál, e Szerződő Fél illetékes intézménye az általa számított rokkantsági ellátás összegéből levonja a másik Szerződő Fél által fizetett ellátás összegét; és b) Az illetékes intézmény kiszámítja a mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján szerzett biztosítási idők figyelembevételével az ellátás elméleti összegét. A folyósítandó ellátás összegének meghatározásához az elméleti összeget a saját jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányával kell megszorozni. Az illetékes intézmény a jelen cikk (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján kiszámított összegek közül a magasabbat folyósítja. Ha az ellátásra való jogosultság kizárólag mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő figyelembevételével állapítható meg, az illetékes intézmény kiszámítja az ellátás elméleti összegét a Szerződő Felek jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő figyelembevételével. A folyósítandó ellátás összegének meghatározásához az elméleti összeget a saját jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányával kell megszorozni. Jelen cikk (1) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdése alapján megállapított ellátás nem csökkenthető a másik Szerződő Fél illetékes intézménye által megállapított ellátás összegével. Ha bármely Szerződő Fél jogszabálya szerint megszerzett összes biztosítási idő kevesebb, mint egy év, akkor ez a Szerződő Fél jelen Egyezmény alapján nem állapít meg rokkantsági ellátást. Rehabilitációs ellátás kizárólag az ellátásban részesülő lakóhelye szerinti Szerződő Fél jogszabályai alapján állapítható meg.

IV. RÉSZ Vegyes rendelkezések 29. cikk Igazgatási megállapodás és összekötő szervek

(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges megállapodásokat kötnek. Az illetékes hatóságok kölcsönösen tájékoztatják egymást a rájuk vonatkozó, a jelen Egyezmény tárgyi hatálya által érintett jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről. (2) A Szerződő Felek jelen Egyezmény végrehajtására jogosult összekötő szerveit a jelen Egyezmény végrehajtását szolgáló Igazgatási Megállapodás rögzíti. (3) Az összekötő szervek és az illetékes intézmények – a jelen cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül – jogosultak arra, hogy az illetékes hatóságok bevonásával megállapodjanak az Egyezmény végrehajtásához szükséges és célszerű intézkedésekben, beleértve a jogalap nélküli pénzbeli ellátások visszatérítésével kapcsolatos eljárásokat is.

30. cikk Formanyomtatványok és részletes eljárások

(1) A Szerződő Felek összekötő szervei közösen állapítják meg az Egyezmény végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat és részletes eljárásokat. (2) A Szerződő Felek illetékes intézményei és összekötő szervei az Egyezmény végrehajtásához szükséges formanyomtatványok alkalmazásával tartják a kapcsolatot egymással.

31. cikk A pénzbeli ellátások kifizetése

(1) A Szerződő Felek a pénzbeli ellátásokat közvetlenül a jogosult számára fizetik meg a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően. (2) A Szerződő Felek intézményei az Egyezmény szerinti pénzbeli ellátásokat igazgatási kiadásaik levonása nélkül fizetik meg.

32. cikk Statisztikai adatok cseréje A Szerződő Felek összekötő szervei a tárgyévet követő év március 31-éig kicserélik a jogosultaknak az Egyezmények alapján teljesített kifizetésekre vonatkozó éves statisztikákat. E statisztikák az Egyezmény alapján megfizetett

2574


ellátások típusa szerint tartalmazzák a jogosultak számát és az ellátások teljes összegét. Ezeket a statisztikákat az összekötő szervek által megállapított formában nyújtják.

33. cikk Igazgatási együttműködés

(1) Jelen Egyezmény végrehajtása során a Szerződő Felek illetékes hatóságai és illetékes intézményei kölcsönös segítséget nyújtanak az ellátásra való jogosultság, illetve az ellátások jelen Egyezmény alapján történő megállapításában, illetve folyósításában, úgy mintha ezt a saját jogszabályaik alkalmazása során tennék. Ez a segítségnyújtás költségtérítés nélkül történik. (2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy e Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy illetékes intézményéhez benyújtott valamely okiratot részben vagy egészben mentesíteni kell az illetékek és díjak, így a konzuli és igazgatási díjak alól, ez a kivétel azon megfelelő okiratokra is vonatkozik, amelyeket a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának vagy intézményének nyújtanak be a jelen Egyezmény alkalmazása során. (3) A jelen Egyezmény végrehajtása során alkalmazásra kerülő okiratok mentesülnek a diplomáciai vagy konzuli hitelesítés alól. Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy illetékes intézménye által hitelesnek és pontosnak tanúsított okiratokat a másik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy illetékes intézménye további hitelesítés nélkül hiteles és pontos másolatként fogadja el. (4) Az Egyezmény végrehajtása során a Szerződő Felek illetékes hatóságai és illetékes intézményei közvetlenül tartják a kapcsolatot egymással, illetve bármely jogosulttal, illetve biztosított személlyel függetlenül azok lakóhelyétől.

34. cikk Orvosi információk és orvosi vizsgálatok

(1) Az orvosi információkra és dokumentációra irányuló kérelem, valamint azok továbbítása a Szerződő Felek összekötő szervein keresztül történik. (2) Ha valamely Szerződő Fél intézménye megköveteli, hogy a másik Szerződő Fél területén tartózkodó igénylő vagy jogosult orvosi vizsgálaton essen át, akkor az utóbbi Szerződő Fél intézménye – az előbbi Szerződő Fél intézményének kérésére – intézkedik arról, hogy ezt a vizsgálatot a saját jogszabályainak megfelelően elvégezzék. Ha az orvosi vizsgálat kizárólag az azt kérő intézmény céljait szolgálja, ez az intézmény megtéríti a másik Szerződő Fél intézményének a vizsgálat költségeit. Amennyiben azonban az orvosi vizsgálat mindkét intézmény céljait szolgálja, költségek megtérítésére nem kerül sor.

35. cikk Kártérítésre irányuló igény

(1) Amennyiben egy személy az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján részesül ellátásban a másik Szerződő Fél területén bekövetkezett káresemény következtében, és a másik Szerződő Fél jogszabálya szerint harmadik személlyel szembeni kártérítési igénynek van helye, a kártérítés iránti jog az első Szerződő Fél jogszabálya szerint átszáll annak intézményére. (2) Ha az ugyanazon káreseményből származó kártérítési igény ugyanolyan típusú ellátásokhoz kapcsolódik, és ez a jog mindkét Szerződő Fél intézményénél felmerül a jelen cikk (1) bekezdése szerint, a harmadik személy bármely Szerződő Fél intézménye részére megtérítheti a kárt. Az intézmények az általuk kifizetett ellátások arányában megosztoznak a kártérítés összegén.

36. cikk Kérelmek előterjesztése

(1) Bármely kérelmet, nyilatkozatot vagy jogorvoslati kérelmet, amelyet ezen Egyezmény vagy bármely Szerződő Fél jogszabályai szerint terjesztettek elő az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságához, illetékes intézményéhez vagy más illetékes szervéhez, úgy kell tekinteni, mintha azt a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához, illetékes intézményéhez, vagy más illetékes szervéhez nyújtottak volna be. (2) Az Egyezmény vonatkozásában a valamely Szerződő Fél joga szerint előterjesztett ellátás iránti kérelmet úgy kell tekinteni, mintha azt a másik Szerződő Fél jogszabályai alapján terjesztették volna elő. (3) Az egyik Szerződő Fél azon illetékes hatósága vagy illetékes intézménye, amelynél a kérelmet, nyilatkozatot vagy jogorvoslati kérelmet benyújtották, haladéktalanul továbbítja azt a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy intézményéhez, feltüntetve rajta az átvétel napját.

2575


(4) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelemnek is minősül. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett pénzbeli ellátásra vonatkozó jogosultság megállapítását halasszák el.

37. cikk A kérelmek feldolgozása

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél intézményéhez egy olyan személy terjeszt elő kérelmet, amely a másik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített biztosítási időszakokat, úgy ez az illetékes intézmény megküldi a kérelmet a másik Szerződő Fél illetékes intézményének, feltüntetve a kérelem kézhezvételének időpontját. Az illetékes intézmény a kérelemmel együtt a másik Szerződő Fél illetékes intézményének továbbít(ja): a) bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentumot, amelyre a kérelmező jogosultságának megállapításához a másik Szerződő Fél illetékes intézményének szüksége lehet, b) a formanyomtatványt, amely különösen az előbbi Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített biztosítási időszakokat tünteti fel, továbbá c) az ellátásra vonatkozó saját határozatának másolatát, amennyiben hozott ilyet. (2) A másik Szerződő Fél illetékes intézménye ezt követően dönt a kérelmező jogosultságáról és tájékoztatja döntéséről az előbbi Szerződő Fél intézményét. E határozattal együtt – szükség esetén vagy kérelemre – az előbbi Szerződő Fél intézményének továbbít(ja): a) bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentumot, amelyre a kérelmező jogosultságának megállapításához az előbbi Szerződő Fél illetékes intézményének szüksége lehet, b) a formanyomtatványt, amely különösen az általa alkalmazott jogszabályok értelmében teljesített biztosítási időszakokat tünteti fel. (3) Azon Szerződő Fél intézménye, amelynél az ellátás iránti kérelmet benyújtották, ellenőrzi az igénylőre és családtagjaira vonatkozó információkat. Az ellenőrizendő információk körét a két Szerződő Fél összekötő szervei állapítják meg.

38. cikk A végrehajtható okiratok elismerése A valamely Szerződő Fél illetékes hatóságainak vagy illetékes intézményeinek az Egyezmény hatálya alá tartozó, a társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra vagy egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható okiratait a másik Szerződő Fél illetékes hatóságai vagy illetékes intézményei elismerik.

39. cikk Kézbesítés és az érintkezés hivatalos nyelvei

(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai és intézményei a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében saját hivatalos nyelvükön közvetlenül érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azok képviselőivel. Az illetékes hatóságok és intézmények az egymás közti érintkezés során az angol nyelvet is használhatják. (2) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságai és intézményei kérelmeket és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek. (3) A Szerződő Felek intézményeinek határozatai és hivatalos iratai tértivevényes levélben is közvetlenül megküldhetők a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodó személynek.

40. cikk Adatvédelem

(1) Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és mindkét Szerződő Félnél alkalmazott jogszabályok szerint személyes adatok, így az Egyezmény végrehajtásához szükséges egészségügyi adatok továbbítására kerül sor, úgy a Szerződő Felek felségterületén hatályos jogszabályok figyelembe vétele mellett az alábbi rendelkezések érvényesek: a) A jelen Egyezmény, valamint az Egyezmény hatálya alá tartozó jogszabályok végrehajtása szempontjából az egyik Szerződő Fél intézménye adatokat adhat át a másik Szerződő Fél intézményeinek. A fogadó Szerződő Fél ezeket az adatokat ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb intézmények felé csak az átadó intézmény előzetes beleegyezésével, valamint az ezen intézményekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően adhatók át;

2576


b)

A fogadó intézmény egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az adatszolgáltató intézményt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ezáltal elért eredményekről; c) Az adatszolgáltató intézmény köteles biztosítani, hogy az átadásra kerülő adatok helyesek, valamint az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából szükségesek legyenek. Egyúttal figyelembe kell venni az illető Szerződő Fél mindenkori belső jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy az átadott adatok helytelenek vagy azokat az adatszolgáltató Szerződő Fél jogszabályai szerint nem lehetett volna közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a fogadó intézményt, amely, ennek megfelelően köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy törölni; d) Az érintett személyt, kérelmére, tájékoztatni kell a rá vonatkozó adatokról, az adatok forrásáról, az adatok felhasználási céljáról, az adatok felhasználásának jogalapjáról és időtartamáról, arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat, valamint az adatfeldolgozó nevéről, címéről és adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről. Egyebekben az érintett személy jogaira a személyéről kezelt adatokról való tájékozódása tekintetében annak a Szerződő Félnek a nemzeti jogszabályai alkalmazandóak, amelynek valamely intézményétől a tájékoztatást kérik; e) Az átvett személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már nem szükségesek az adatátadás céljának megvalósulásához; f ) A személyes adatok átadását, illetve átvételét mind az átadó, mind a fogadó intézmény köteles rögzíteni; g) Mind az átadó mind a fogadó intézmény nemzeti jogszabályai szerint köteles biztosítani az átadott személyes adatok hatékony védelmét a jogsértések, így különösen az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen nyilvánosságra hozatal ellen; h) Az érintett személy kérelmére mind az adatátvevő, mind az adatátadó intézmény köteles az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni vagy zárolni. A helyesbítésről, törlésről vagy zárolásról a másik felet haladéktalanul értesíteni kell; i) Az adatvédelemmel kapcsolatos jogai megsértése esetén az érintettet, a Szerződő Felek nemzeti jogának megfelelően, jogorvoslat illeti meg, ideértve az ügy bíróság vagy más hatóság elé terjesztésének lehetőségét is. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a vállalati és az üzleti titkokra is. (3) A Szerződő Felek biztosítják az adatkezelés független ellenőrzését.

41. cikk Kifizetések pénzneme

(1) A jelen Egyezmény alapján járó ellátásokat a kifizetést teljesítő Szerződő Fél hivatalos pénznemében teljesítik. (2) Amennyiben az Egyezmény alapján az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye a másik Szerződő Fél illetékes intézménye által nyújtott ellátás megtérítése címén kifizetéseket teljesít, ez a kötelezettség a második Szerződő Fél pénznemében kerül megállapításra. Az első Szerződő Fél illetékes intézménye a saját pénznemében teljesíti fizetési kötelezettségét.

42. cikk Visszatérítési kötelezettségek

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél intézménye túlfizetést teljesített egy ellátásban részesülő számára, ez az intézmény a rá vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételekkel és mértékig a jogosult részére járó ellátás kifizetéséért felelős másik Szerződő Fél intézményét kérheti, hogy a jogosult részére fizetendő ellátásból a túlfizetés összegét vonja le. (2) A másik Szerződő Fél intézménye a rá vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételekkel és mértékig levonja ezt az összeget mintha a túlfizetést ő teljesítette volna és az így levont összeget átutalja az első Szerződő Fél intézményének. (3) A követelt összeget az első Szerződő Fél pénznemében kell kifejezni. A másik Szerződő Fél illetékes intézménye fizetési kötelezettségét a saját pénznemében történő átutalással teljesíti.

43. cikk A vitás kérdések rendezése Az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő vitás kérdéseket az illetékes hatóságok útján kell rendezni.

2577


V. RÉSZ Átmeneti és záró rendelkezések 44. cikk Átmenti rendelkezések

(1) Jelen Egyezmény nem teremt ellátásokra való jogosultságot a hatálybalépését megelőző időszakra. (2) Jelen Egyezmény alkalmazása során figyelembe kell venni a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontja előtt a Szerződő Felek jogszabályai szerint megszerzett biztosítási időket, valamint bekövetkezett jogilag jelentős körülményeket. (3) Jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott döntések a jelen Egyezmény alkalmazását nem akadályozzák. (4) Ha a jelen Egyezmény alapján, annak hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül olyan ellátás megállapítása iránti kérelmet nyújtanak be, amelyre csak a jelen Egyezmény figyelembevételével áll fenn jogosultság, úgy az ellátás folyósítása azzal a naptári hónappal kezdődik, amelynek kezdetén a jogosultsághoz szükséges feltételek teljesültek, legkorábban azonban a jelen Egyezmény hatálybalépésével. Ezt a szabályt csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az ellátás iránti kérelmet korábban megfelelő szolgálati idő hiánya miatt utasították el. (5) Amennyiben a 11. cikk (3) bekezdésében érintett személyek foglalkoztatása az Egyezmény hatályba lépése előtt megkezdődött, az Egyezmény hatálybalépésétől számított három hónapon belül élhetnek választási jogukkal.

45. cikk Magyarország jelen Egyezménnyel kapcsolatos európai uniós kötelezettségei Jelen Egyezmény nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Egyezmény rendelkezései nem idézhetők vagy értelmezhetők részben vagy egészben úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak az Európai Unió alapját képező szerződésekből származó kötelezettségeit.

46. cikk Az Európai Gazdasági Közösség és a Török Köztársaság közötti Társulási Megállapodás joghatásai Jelen Egyezmény, annak tárgyi hatálya körében, nem érinti a biztosított személyek, ideértve a személyeket, akik valamelyik Szerződő Fél területén jogszerűen tartózkodtak vagy tartózkodnak, azon jogait és kötelezettségeit, amelyek az Európai Gazdasági Közösség és a Török Köztársaság közötti, 1963. szeptember 12-én Ankarában aláírt Társulási Megállapodáson, annak Brüsszelben, 1970. november 23-án aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyvén, valamint – amennyiben alkalmazandóak – a Társulási Tanács határozatain alapulnak.

47. cikk Az Egyezmény megerősítése és hatályba lépése

(1) Jelen Egyezményt meg kell erősíteni. (2) A hatálybalépéshez szükséges belső eljárások lefolytatásának tényéről a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást. (3) Jelen Egyezmény a jelen cikk (2) bekezdésében foglalt megerősítésről szóló utolsó értesítés átvételének hónapját követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

48. cikk Az Egyezmény módosítása Jelen Egyezmény bármikor módosítható a Szerződő Felek közötti kölcsönös megegyezéssel. A módosítások a 47. cikk szerinti jogi eljárásoknak megfelelően lépnek hatályba.

49. cikk Az Egyezmény időbeli hatálya

(1) Jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. (2) Jelen Egyezményt bármely Szerződő Fél jogosult bármely naptári év végére, a másik Szerződő Fél felé legalább három hónapos határidővel – diplomáciai csatornákon keresztül – írásban felmondani.

2578


50. cikk A megszerzett jogok megőrzése Ha az Egyezmény hatályát veszti, úgy annak rendelkezései a Szerződés megszűnésének időpontjáig megszerzett ellátásra való jogosultságok vagy ellátások kifizetésére való jogosultság tekintetében továbbra is alkalmazandóak. A jelen Egyezmény megszűnése előtt benyújtott igények, illetve megállapított ellátások az Egyezmény rendelkezései alapján kerülnek elbírálásra, illetve folyósításra függetlenül attól, hogy az érintett személy mely Szerződő Fél területén tartózkodik. Ennek hiteléül a kellő jogkörrel felruházott meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírásukkal ellátták. Készült Budapesten, 2015. február 24-én két eredeti példányban, magyar, török és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Értelmezési különbségek esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. (aláírások)

AGREEMENT BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF TURKEY ON SOCIAL SECURITY The Government of Hungary and the Government of the Republic of Turkey (hereinafter referred to as “Contracting Parties”) being desirous of regulating their relationship in the field of social security, have agreed as follows:

PART I GENERAL PROVISIONS Article 1 Definitions of Terms

(1) For the purpose of this Agreement the terms used shall mean: a) ‘Territory’: in relation to Hungary, the territory of Hungary; in relation to the Republic of Turkey, the territory of the Republic of Turkey; b) ‘Legislation’: the laws, regulations and other binding provisions which relate to social security schemes specified in paragraph (1) of Article 2 of this Agreement; c) ‘Competent Authority’: the Ministers, Ministries or other relevant authorities, responsible for social security schemes regulated by the legislation specified in Article 2 of this Agreement; d) ‘Competent Institution’: the institution or institutions responsible for implementing the legislation specified in Article 2 of this Agreement and/or providing the benefits; e) ‘Liaison Bodies’: the bodies designated by the competent authorities for maintaining relations for the purposes of implementing the Agreement; f ) ‘Residence’: the place where the person concerned permanently stays, in accordance with the legislation of the Contracting Party where the residence is; g) ‘Stay’: the place where the person concerned temporarily stays, and in case where the length of the stay is generally in accordance with the accomplishment of the previously fixed purpose of stay; h) ‘Insured Person’: the person who is and has been subject to the legislation mentioned in Article 2 of this Agreement;

2579


i)

‘Period of Insurance’: the periods under which insurance contributions have been paid or are deemed equivalent under the legislation specifıed in Article 2 of this Agreement; j) ‘Cash Benefits’: pension and any other cash benefit under the applicable legislation, including all increases of such benefits; k) ‘Invalidity Benefits’: in relation to Hungary, the benefits for persons with changed working capacity, in relation to the Republic of Turkey, the invalidity pension; l) ‘Benefits in Kind’: health, or accidents at work health benefits that are not cash benefits and are provided under the applicable legislation and within the frames of compulsory health insurance; m) ‘Family Member’: the person defined or recognised as member of family by the legislation applied by the competent institution; n) ‘Beneficiary’: the person acquiring rights by the legislation falling under Article 2 of this Agreement; o) ‘Survivors’: persons who derive their rights from the deceased insured person under the legislation defined in Article 2 of this Agreement. (2) Any term or expression not defined in this Article but used in this Agreement shall have the meaning assigned to it in the legislations of the Contracting Parties.

Article 2 Material Scope

(1) This Agreement shall apply to the following legislation: In relation to Hungary, (i) the insurance obligation and the payment of contributions covering social insurance benefits: pensions, health insurance and unemployment, as well as (ii) the social insurance pension benefits, (iii) the health insurance benefits, (iv) the benefits for persons with changed working capacity. In relation to the Republic of Turkey, (i) invalidity, old age, survivor, work accident and occupational diseases, unemployment insurance, and sickness and maternity insurances under the general health insurances in respect of persons employed under a contract of employment by one or more employer, (ii) invalidity, old age, survivor, work accident and occupational diseases and sickness and maternity insurances under the general health insurances in respect of self- employed persons working on their own name and account without a contract of employment, (iii) invalidity, old age, survivor and sickness and maternity insurances under the general health insurances in respect of persons working in public administrations. (2) The Agreement shall also apply to the legislation which consolidates, amends or supplements the legislation specified in paragraph (1). (3) The Application of this Agreement to the legislation concerning a new social security scheme or a new social insurance branch shall be realized through conclusion of a mutual agreement on the modification of this Agreement between the Contracting Parties for this purpose.

Article 3 Personal Scope Unless otherwise provided in this Agreement, the provisions of which shall apply to all persons who had been subject to the legislation of either or both Contracting Parties or are currently subject to the legislation of either Contracting Party, as well as to those persons who derive their rights to a benefit from such persons, in accordance with the legislation in effect of the concerned Contracting Party.

2580


Article 4 Equality of Treatment Unless otherwise provided in this Agreement, the persons falling under the scope of the Agreement shall have the same rights and obligations under the legislation of a Contracting Party that the nationals of that Contracting Party have.

Article 5 Export of Benefits Unless otherwise provided in this Agreement, the benefits to which entitlement has been acquired under the legislation of either Contracting Party shall not be decreased, modified, suspended or withdrawn, because of the fact that the entitled person ordinarily resides in the territory of the other Contracting Party.

Article 6 Overlapping Benefits The provisions in the legislation of either Contracting Party which excludes or limits entitlement to benefits or payments of benefits in the case of concurrence with entitlements to or payments of any other benefits, or any other incomes under the legislation of that Contracting Party, shall also be applied, as appropriate, in the cases of concurrence with entitlement to or payments of the benefits under the legislation of the other Contracting Party.

Article 7 Equal Treatment of Facts In cases where a fact, according to the legislation of a Contracting Party, has legal effect on the amount of a benefit or the entitlement, this Contracting Party shall take into account such facts taken place in the territory of the other Contracting Party as if these events had taken place in its own territory.

PART II PROVISIONS ON APPLICABLE LEGISLATION Article 8 General Provisions

(1) A person employed or self-employed within the territory of one of the Contracting Parties shall, with respect to that employment or self-employment, be subject to the legislation of the Contracting Party where he/she performs his/her gainful activity, unless otherwise provided in this Agreement. (2) When a person is employed by an undertaking through a branch office or permanent commercial representation of the undertaking which is situated in the territory of a Contracting Party other than where it is registered, that person shall be subject to the legislation of the Contracting Party in whose territory such a branch office or permanent commercial representation is located.

Article 9 Provisions on Posting

(1) Where a person who is normally employed in the territory of one Contracting Party by an employer having its place of business in the territory of that Contracting Party is sent by that employer to work on that employer’s behalf in the territory of the other Contracting Party, that person shall continue to be subject to the legislation of the sending Contracting Party, provided that the expected period of posting does not exceed 24 calendar months and the posting does not take place in order to replace a person posted previously. (2) Where a person who is normally self-employed in the territory of one Contracting Party temporarily transfers his or her self-employment activity to the territory of the other Contracting Party, that person shall be subject to the legislation of the first Contracting Party, provided that the expected period of self-employment activity in the territory of the other Contracting Party does not exceed 24 calendar months.

2581


(3) The period referred to in paragraph (1) and (2) may be extended once, for up to a maximum of 60 months, on the joint request of the employee and the employer or on the personal request of the self-employed person, upon prior approval of the competent authorities, or the competent institutions designated by the competent authorities of both Contracting Parties. (4) Civil servants and persons treated as such of either Contracting Party, shall be subject to the legislation of the Contracting Party in whose administration they are employed.

Article 10 Personnel of International Transport Undertakings

(1) A person who works as an employee on board of a ship that flies the flag of a Contracting Party, shall be subject to the legislation of that Contracting Party. (2) A person who is a member of the travelling or flying personnel of an undertaking which, for hire or on its own account, operates international transport services for passengers or goods by road, rail or air, shall be subject to the legislation of the Contracting Party where the registered office of the undertaking is situated.

Article 11 Diplomatic Missions and Consular Posts

(1) This Agreement shall not affect the provisions of the Vienna Convention on Diplomatic Relations of April 18, 1961 or the Vienna Convention on Consular Relations of April 24, 1963. (2) The persons who, without being posted to the territory of a Contracting Party, are employed locally to work in diplomatic missions or consular posts, shall be subject to the legislation of the Contracting Party in whose territory the employment takes place. (3) Notwithstanding the provisions of paragraph (2) of this Article, the persons who are employed in diplomatic missions or consular posts will have the right to opt for the application of the legislation of the sending Contracting Party within three months following the date of the beginning of their engagement provided that they are nationals of the sending Contracting Party. (4) Those who use the right of choice in accordance with paragraph (3) of this Article, shall submit personally the certificate provided by the competent institution of the Contracting Party whose legislation applies to them to the competent institution of the Contracting Party where they reside, or deliver it through their employer.

Article 12 Exceptions to the Provisions on Applicable Legislation

(1) At the joint request of an employee and an employer or at the request of a self-employed person, the competent authorities of both Contracting Parties or the institutions designated by them, may agree to grant further exceptions to the general provisions on applicable legislation, not stipulated in this Agreement, provided that the person concerned shall remain, or become subject to the legislation of either of the Contracting Parties. When granting such exceptions, the nature and circumstances of the employment or self-employment shall be taken into account. (2) The joint request of the employee and the employer, also the request of the self-employed person regarding the granting of an exception, shall be submitted in writing to the competent institution of the Contracting Party the legislation of which is requested to be applicable.

Article 13 Certification of Coverage and Exceptions

(1) In cases regulated under Articles 9–12 of this Agreement, at the joint request of an employee and an employer or at the request of a self-employed person, a certificate, the content of which was agreed by the liaison bodies of the Contracting Parties, shall be issued stating that the person concerned with regard to that employment/self-employment is subject to the legislation of a Contracting Party. The certificate shall be issued in Hungary by the competent health insurance body, in the Republic of Turkey by the Social Security Institution. (2) The issued certificates shall be sent to the claimant(s) and the abovementioned competent institution of the other Contracting Party.

2582


PART III PROVISIONS CONCERNING BENEFITS CHAPTER 1 HEALTH INSURANCE BENEFITS Article 14 Aggregation of Periods of Insurance

(1) For the purposes of acquiring, retaining and recovering entitlement to cash and in-kind benefits within the framework of health insurance, the periods of insurance acquired under the legislation of both Contracting Parties shall be aggregated, unless these periods overlap. (2) The insured persons shall submit a certificate indicating their insurance periods to the competent institution of the Contracting Party where he/she just moved. (3) The above-mentioned certificate shall be provided upon the request of the insured and by the competent institution of the Contracting Party to which they were last registered.

Article 15 Benefits in Kind

(1) During their lawful stay in the territory of the other Contracting Party, persons referred to in Articles 9, 10, paragraph (3) of Article 11 and Article 12 of this Agreement shall be entitled to benefits in kind, which become necessary on medical grounds taking into account the nature of the benefits and the expected length of the stay. These benefits will be provided at the expenses of the competent institution by the institution of place of stay in accordance with the legislation it applies. (2) The provisions of paragraph (1) of this Article shall apply in relation to Hungary to the spouse and minor children, and in relation to the Republic of Turkey to family members, who stay with the insured person in the territory of the other Contracting Party with the permission of the competent institution. (3) For those mentioned under paragraphs (1) and (2) of this Article, to be able to avail themselves from healthcare benefits within the period of their stay in the other Contracting Party, they shall submit a document to the institution of the other Contracting Party, provided by the competent institution of the Contracting Party where they were registered, indicating that they are entitled to healthcare benefits. In this document, the duration of these benefits shall also be specified. (4) Where those working as actively insured under the legislation of a Contracting Party and in relation to Hungary the spouse and minor children residing with them, in relation to the Republic of Turkey the members of their families residing with them, travel to the territory of the other Contracting Party while receiving health, sickness or maternity insurance benefits in kind provided by the competent institution of the first Contracting Party, they may continue to receive these benefits. In this case the beneficiary should obtain the authorisation of the competent institution before leaving for the other Contracting Party. The aforementioned authorization might be granted subsequently by the competent institution if it has not previously been obtained for reasons beyond control of the beneficiary. The demand for the authorisation shall be refused on account of a medical report submitted to the effect that the health condition of the person concerned does not permit travelling to the territory of the other Contracting Party. This paragraph is applicable in cases when the delay in receiving the necessary benefit involves the possible serious aggravation of the state of health of the beneficiary. The cost of the benefits shall be borne by the competent institution. (5) For the purpose of the implementation of paragraph (4) of this Article, the insured person is obliged to submit a document issued by the competent institution where he/she is registered, including the duration of the benefits and indicating that the temporary domicile transfer is allowed, to the institution at his/her new domicile so that he/she can benefit from health, sickness or maternity insurance after he/she returns back to his/her country. (6) If the document specified in paragraph (5) of this Article cannot be issued before the temporary domicile transfer, it may also be issued by the competent institution to which the insured person is registered after the transfer of the domicile, upon the request of the insured person or the institution at his/her new domicile. (7) If the health status of the insured person specified in paragraph (5) of this Article requires the continuity of the benefit beyond the periods previously set forth, duration of health benefits shall be extended with the physician report and the decision of the competent institution.

2583


(8) A person mentioned in paragraph (1) of Article 11 may opt, for the whole period of posting, for himself/herself and, for Hungary for his/her spouse and minor children, residing with him/her, and for the Republic of Turkey for family members residing with him/her, either for receiving health care benefit in kind in accordance with paragraph (1) of this Article in the territory of the Contracting Party where he/she has been posted, or for requesting the reimbursement of the expenses of the health care benefit in kind according to the legislation of the sending Contracting Party.

Article 16 Cash Benefits

(1) Cash benefits shall be paid in accordance with the legislation applicable and directly to the insured person by the competent institution. (2) Where the amount of cash benefits depends on the number of family members in accordance with the legislation of either Contracting Party, the competent institution shall also take into account the family members residing in the territory of the other Contracting Party.

Article 17 Rights of Pensioners

(1) A person who receives pension benefit from the pension insurance administrations of both Contracting Parties shall be entitled to benefits in kind at his/her place of residence, at the expenses of the institution of place of residence. (2) The benefits in kind shall be provided to a person who receives pension only from the pension insurance administration of one Contracting Party, and whose place of residence is in the territory of the other Contracting Party, by the institution of place of residence in accordance with its legislation applicable, but at the expenses of the competent institution provided that the competent institution has given prior approval. (3) Paragraph (2) of this Article shall also apply, as appropriate, to an eligible family member of the pensioner living together with him/her, in accordance with the legislation applicable to the institution providing the benefits. (4) For the purpose of the implementation of paragraphs (2)–(3) of this Article, the pensioners and family members are obliged to submit a document issued by the competent institution which provides the benefit to the institution of place of residence. The document is valid until its withdrawal by the competent institution. The competent institution paying the pension shall inform in writing the institution of place of residence that the right to benefit has ended. (5) The right to receive a benefit shall expire on the day on which the notification is received by the pensioner or the family member. (6) The provisions of paragraphs (1)–(3) of this Article shall not apply while the person concerned is entitled, with regard to his/her gainful activity, to health insurance benefits in his/her place of residence in accordance with the legislation of the Contracting Party of the place of residence. (7) When the conditions of the pensioners and members of their family referred in paragraph (2) of this Article require urgent medical treatment during their stay in the territory of the Contracting Party paying pension, they shall be entitled to receive benefits in kind at the expense of the Contracting Party paying the pension.

Article 18 Orthopaedic Appliances, Prostheses and Other Health Benefits Requiring High Costs Orthopaedic appliances, prostheses and other health benefits exceeding 500 euros shall be provided, except for the cases of emergency, upon the authorisation of the competent institution. Inpatient care shall be provided, except for the cases of emergency, upon the authorisation of the competent institution regardless of the actual cost of the treatment.

Article 19 Reimbursement of Costs Related to Benefits in Kind

(1) The competent institution shall reimburse the institution of the other Contracting Party all expenses actually incurred in connection with the provision of benefits in kind except for administrative costs. (2) In order to simplify reimbursement procedures, the liaison bodies may agree that the costs incurred shall be settled and reimbursed between both Contracting Parties as lump-sum payments for certain groups of persons concerned.

2584


CHAPTER 2 ACCIDENTS AT WORK AND OCCUPATIONAL DISEASES Article 20 Benefits in Kind in case of Accidents at Work and Occupational Diseases

(1) Where a person, who is insured according to the legislation of one Contracting Party and is entitled to benefits in kind in accordance with the legislation of this Contracting Party as a result of an accident at work or occupational disease, has his/her place of stay or residence in the territory of the other Contracting Party, he/she shall be entitled to benefits in kind, at the expenses of the competent institution, provided by the institution of the Contracting Party of the place of stay or residence, according to the legislation that Contracting Party applies, as if the person concerned was insured at the institution of the place of stay or residence. (2) In implementing paragraph (1) of this Article, the provisions of Article 18 of this Agreement shall apply with respect to the prostheses, orthopaedic appliances and other health benefits requiring high costs. (3) The provisions of Article 19 of this Agreement shall apply accordingly to the reimbursement of costs incurred by virtue of paragraph (1) of this Article. (4) According to paragraph (1) of this Article, the insured person shall submit a certificate prepared by the competent institution under the legislation of which he/she is insured, to the institution of the Contracting Party where he/she resides or stays, in order to be able to benefit from healthcare benefits. (5) If the insured person fails to submit the certificate stated in paragraph (4) of this Article, the institution of the Contracting Party of residence or stay shall request it from the competent institution of the other Contracting Party. (6) This certificate shall be valid unless the competent institution under the legislation of which he/she is insured, notifies the insured person and the institution of the Contracting Party of residence or stay regarding the cancellation of the certificate.

Article 21 Taking into Account Accidents at Work and Occupational Diseases

(1) If the legislation of one Contracting Party provides that for the purposes of determining the extent of damage on health originating from an accident at work or an occupational disease, or of determining the eligibility to a benefit, a previous accident at work or occupational disease must be taken into account, accidents at work and occupational diseases occurred in accordance with the legislation of the other Contracting Party shall also be taken into account. (2) Where under the legislation of one Contracting Party the eligibility to receive benefıts for occupational diseases is conditional upon the disease in question being first contracted in its territory, that condition shall be deemed to have been satisfied even when the disease was first contracted in the territory of the other Contracting Party. (3) If granting of the benefit in the case of the occupational disease, according to legislation of one Contracting Party, is conditional upon the fact that the occupation which may have induced such disease lasted for a specific time, the competent institution of that Contracting Party shall also take into account, if necessary, the periods spent in such specific occupation in accordance with the legislation of the other Contracting Party.

Article 22 Cash Benefits

(1) Cash benefits for accidents at work shall be provided by the competent institution of the Contracting Party where the person concerned was insured at the time of the accident at work and in accordance with its legislation. (2) If the eligibility to a benefit due to occupational disease exists in accordance with the legislation of both Contracting Parties, the cash benefit shall be only provided by the competent institution of the Contracting Party in the territory of which the entitled person was last employed in an activity exposed to occupational disease. (3) Where an insured person has received benefits for occupational disease under the legislation of either Contracting Party, and in the event of an aggravation of his/her condition during his/her residence in the territory of the other Contracting Party a) The competent institution of the fırst Contracting Party shall bear the cost of benefıt, taking the aggravation into account, in accordance with the provisions of the legislation which that competent institution applies, in so far as the insured person having contracted the occupational disease has not engaged, under the legislation of the second Contracting Party, in an occupation liable to cause or aggravate the disease in question;

2585


b)

If the insured person has engaged in such an activity under the legislation of the second Contracting Party, the competent institution of the fırst Contracting Party shall bear the cost of the benefit, without taking the aggravation into account, in accordance with the provisions of the legislation it applies. The competent institution of the second Contracting Party shall pay the difference between the amount of benefit calculated after the aggravation and the amount of benefit that would have been due before the aggravation in accordance with the legislation it applies. (4) The provisions of paragraphs (1)–(3) of this Article shall also apply to benefits to be paid to survivors.

CHAPTER 3 OLD AGE AND SURVIVORS’ BENEFITS Article 23 Aggregation of Periods of Insurance

(1) Where eligibility to a benefit exists according to the legislation of a Contracting Party, the benefit shall be defined by the competent institution of this Contracting Party exclusively on the basis of periods of insurance to be taken into account pursuant to the provisions of legislation which it applies. (2) Where the legislation of a Contracting Party makes the acquisition, retention or recovery of eligibility to a benefit conditional upon the completion of periods of insurance, and in case the eligibility criteria for a benefit are not met under the legislation of a Contracting Party, the competent institution of this Contracting Party shall take into account the periods of insurance completed under the legislation of the other Contracting Party as if these periods were completed under the legislation which it applies, provided that such periods of insurance do not overlap. (3) The periods of insurance to be taken into consideration shall be defined in compliance with the legislation of the other Contracting Party pursuant to which these periods were completed. (4) One month of the periods in which premium or contribution is paid under Turkish legislation is equivalent to 30 days, and one year is equivalent to 360 days. (5) 12 months or 360 days premium or contribution paid under the Turkish legislation shall be considered as equivalent to one year under the Hungarian legislation.

Article 24 Aggregation of Periods Acquired Under the Legislation of a Third Country

(1) If the person concerned is not eligible for a benefit on the basis of aggregating the periods of insurance acquired under the legislation of the Contracting Parties, the eligibility of that person for that benefit shall be determined by aggregating these periods of insurance with the periods accumulated under the legislation of a third country with which both Contracting Parties are bound by social security legal instruments which provide for the aggregation of periods. (2) In case only one of the Contracting Parties has concluded an agreement with a third country, this Contracting Party shall aggregate the periods of insurance under the legislation of the third country, unless otherwise provided in the agreement concluded with the third country. (3) Paragraph (2) of this Article shall not apply to periods of insurance acquired under the legislation of a third country with which a Contracting Party has concluded an agreement based on the principle of territoriality.

Article 25 Determination of Proportional Benefits Where the person concerned is entitled to a benefit in accordance with the legislation of one of the Contracting Parties only in the event of the aggregation of periods of insurance, the competent institution shall calculate the amount of benefit which this competent institution should bear, provided that all periods of insurance acquired pursuant to the legislation of both Contracting Parties were taken into account for the calculation of the benefit. The competent institution shall pay only that part of the benefit calculated in this way which corresponds to the proportion of periods of insurance completed under the legislation which it applies, to the total period of insurance under the legislation of both Contracting Parties.

2586


Article 26 Basis of Calculation of Benefits Where under the legislation of a Contracting Party the benefits are calculated on the basis of earnings and/or contributions paid, the competent institution of this Contracting Party shall take into account exclusively the earnings and/or contributions paid under the legislation which it applies.

Article 27 Period of Insurance Less Than One Year Where the total periods of insurance completed under the legislation of a Contracting Party is less than one year provided that no eligibility to benefits is established only on the basis of this period, the competent institution of this Contracting Party shall not grant any benefit for a period shorter than one year. For purposes of entitlement to and calculation of the amount of benefits, these periods of insurance shall be taken into account by the other Contracting Party as if they had been completed pursuant to its legislation.

CHAPTER 4 INVALIDITY BENEFITS Article 28 Calculation of Invalidity Benefits

(1) Where entitlement to an invalidity benefit can be established with periods of coverage completed exclusively under the legislation of either Contracting Party, the benefit shall be calculated as follows: a) The competent institution shall calculate the amount of the benefit payable under its applicable legislation. In case the legislation of one or both of the Contracting Parties requires the benefits acquired in the other Contracting Party to be taken into account for the determination of the amount of the invalidity benefits, the competent institution of that Contracting Party shall subtract the amount paid in the other Contracting Party from the invalidity benefit calculated; and b) The competent institution shall calculate the theoretical amount of benefit by taking into account the periods completed under the legislation of both Contracting Parties. The benefit payable shall be calculated by multiplying the theoretical amount by the ratio of coverage completed under its legislation to the periods of coverage completed under the legislation of both Contracting Parties. (2) The competent institution shall pay the higher of the amounts calculated under subparagraphs (a) and (b) of paragraph (1) of this Article. (3) Where entitlement to a benefit can be established exclusively by taking into account periods of coverage completed under the legislation of both Contracting Parties, the competent institution shall calculate the theoretical amount of the benefit by taking into account the periods completed under the legislation of both Contracting Parties. The benefit payable shall be calculated by multiplying the theoretical amount by the ratio of coverage completed under its legislation to the periods of coverage completed under the legislation of both Contracting Parties. (4) Any benefit awarded under subparagraph b) of paragraph (1) and paragraph (3) of this Article cannot be decreased by the amount of any benefit awarded by the competent institution of the other Contracting Party. (5) Where the total periods of coverage completed under the legislation of either Contracting Party are less than one year that Contracting Party shall not award an invalidity benefit under the scope of this Agreement. (6) Rehabilitation benefits shall be provided solely under the legislation of the Contracting Party where the beneficiary resides.

PART IV MISCELLANEOUS PROVISIONS Article 29 Administrative Arrangement and Liaison Bodies

(1) The competent authorities of the Contracting Parties shall agree on the administrative measures necessary for the implementation of this Agreement. The competent authorities shall communicate to each other all information about changes and supplements to their respective legislation. (2) The liaison bodies of the Contracting Parties entitled to implement this Agreement shall be designated in the Administrative Arrangement implementing this Agreement.

2587


(3) Without prejudice to the provisions of paragraph (1) of this Article, the liaison bodies and the competent institutions shall be entitled, with the involvement of the competent authorities, to agree on measures that are necessary and appropriate for the implementation of this Agreement, including the procedures related to the recovery of undue payments.

Article 30 Forms and Detailed Procedures

(1) The liaison bodies of the Contracting Parties shall mutually agree on the forms and detailed procedures necessary

(2) The competent institutions and liaison bodies of the Contracting Parties shall communicate using the forms

for the implementation of this Agreement. necessary for the implementation of this Agreement.

Article 31 Payment of Cash Benefits

(1) The Contracting Parties shall pay cash benefits directly to beneficiaries, in accordance with their respective national legislation.

(2) The competent institutions of the Contracting Parties shall pay the cash benefits under this Agreement without any deduction for their administrative costs.

Article 32 Exchange of Statistics The liaison bodies of the Contracting Parties shall exchange annual statistics on the payments granted to beneficiaries pursuant to the Agreement until 31 March of the following year. These statistics shall include the number of beneficiaries and total amount of the benefits, identified by the benefit type paid under the Agreement. These statistics shall be furnished in a form to be agreed upon by the liaison bodies.

Article 33 Administrative Cooperation

(1) For the implementation of this Agreement, the competent authorities as well as the competent institutions of both Contracting Parties shall assist each other with regard to the determination of entitlement to or the payment of any benefit under this Agreement as they would for the application of their own legislation. This assistance shall be free of charge.

(2) Where the legislation of one Contracting Party provides that any document which is submitted to the competent authority or competent institution of that Contracting Party shall be exempted, wholly or partly, from fees or charges, including consular and administrative fees, the exemption shall also apply to corresponding documents which are submitted to the competent authority or competent institution of the other Contracting Party in the application of this Agreement.

(3) Documents which are used for the implementation of this Agreement shall be exempted from authentication by diplomatic missions or consular posts. Copies of documents which are certified as true and exact copies by the competent authority or competent institution of one Contracting Party shall be accepted as true and exact copies by the competent authority or competent institution of the other Contracting Party, without further certification.

(4) For the implementation of this Agreement, the competent authorities and competent institutions of the Contracting Parties shall communicate directly with each other, as well as with all beneficiaries and/or insured persons, regardless of the residence of such persons.

Article 34 Medical Information and Medical Examinations

(1) The request for the medical information and documentation, also their transmittal, will be made through the liaison

(2) If an institution of a Contracting Party requires that a claimant or a beneficiary who resides in the territory of

bodies of the Contracting Parties. other Contracting Party undergo a medical examination, the institution of the latter Contracting Party, at the

2588


request of the institution of the first Contracting Party, shall make arrangements for carrying out this examination in accordance with its own legislation. If a medical examination is exclusively for the purpose of the institution which requests it, that institution shall reimburse the institution of the other Contracting Party for the costs of the examination. However, if the medical examination is for the purpose of both institutions, there shall be no reimbursement of costs.

Article 35 Compensation for Damages

(1) In the event that a person is receiving benefits under the legislation of either Contracting Party on account of a damage occurred in the territory of the other Contracting Party, and if the right to compensation exists against the third parties under the legislation of that Contracting Party, the right to compensation is then transferred under the legislation of the first Contracting Party to its institution.

(2) If the right to compensation for the same damage is related to the same kind of benefits and this right arises for both institutions of Contracting Parties in accordance with the provision of paragraph (1) of this Article, the third party may pay for the compensation to the institution of either one or the other Contracting Party. The institutions shall share the compensation received according to the ratio of the benefits they have paid.

Article 36 Submission of Claims

(1) Any claim, declaration or appeal which is submitted, in pursuance of this Agreement or the legislation of either Contracting Party to a competent authority, competent institution or other competent body of a Contracting Party shall be deemed to be submitted to the competent authority, competent institution or other competent body of the other Contracting Party.

(2) A claim for benefıt submitted under the legislation of either Contracting Party in pursuance of this Agreement shall

(3) The competent authority or competent institution of a Contracting Party, to which claim, declaration or appeal

be deemed to be submitted under the legislation of the other Contracting Party. was submitted, shall forward it without delay to the competent authority or competent institution of the other Contracting Party indicating the date of receipt of the document.

(4) A claim for a benefit to be provided pursuant to the legislation of one Contracting Party shall be treated as a claim for a corresponding benefit to be provided under the legislation of the other Contracting Party. This provision shall not be applied if the claimant explicitly requests that the determination of eligibility to a cash benefit acquired according to the legislation of that other Contracting Party be postponed.

Article 37 Processing Claims

(1) Where the institution of one Contracting Party receives a claim of a person, who has completed insurance periods under the legislation of the other or both Contracting Parties, this institution shall send the claim, to the competent institution of the other Contracting Party, indicating the date on which the claim has been received. Along with the claim, it shall also transmit to the competent institution of the other Contracting Party: a)

any available documentation that may be necessary for the institution of the other Contracting Party to establish the claimant’s eligibility for the benefit,

b)

a form which will indicate, in particular, the insurance periods completed under the legislation of the first Contracting Party, and

c)

eventually, a copy of its own decision on benefit if it has been taken on.

(2) The competent institution of the other Contracting Party subsequently determines on the claimant’s eligibility and notifies to the institution of the first Contracting Party about its decision. Along with its decision, it shall also transmit, if necessary or upon request, to the competent institution of the first Contracting Party: a)

any available documentation that may be necessary for the competent institution of the first Contracting Party to establish the claimant’s eligibility for the benefit,

b)

a form which will indicate, in particular, the insurance periods completed under the legislation which it applies.

2589


(3) The institution of the Contracting Party with which a claim for benefit has been submitted shall verify the information pertaining to the claimant and his/her family members. The type of information to be verified shall be agreed upon by the liaison bodies of the two Contracting Parties.

Article 38 Recognition of Enforceable Documents The enforceable documents of the competent authorities or competent institutions of either Contracting Party concerning social security contributions or other requisition falling under the scope of this Agreement shall be recognised by the competent authorities and competent institutions of the other Contracting Party.

Article 39 Delivery and Use of Official Languages

(1) For the implementation of this Agreement, the competent authorities and institutions of the Contracting Parties may communicate in their official language directly with each other, also with the persons concerned and their representatives. Competent authorities and institutions may also use English for communicating with each other.

(2) A claim or document may not be rejected by the competent authority and institution of a Contracting Party solely

(3) Decisions and other official documents of the institutions of the Contracting Parties can be directly mailed using

because it is in the official language of the other Contracting Party. acknowledgement of receipt to persons staying in the territory of the other Contracting Party.

Article 40 Data Protection

(1) Where on the basis of this Agreement and in accordance with the legislation applicable in both Contracting Parties, personal data including health data necessary for the implementation of the Agreement are to be transferred, in keeping with the applicable legislation in effect in the territories of the Contracting Parties, the following provisions shall be applied: a)

For the purpose of implementing this Agreement and the legislation covered by the scope of this Agreement, data may be disclosed by the institutions of one Contracting Party to the institutions of the other Contracting Party. The receiving Contracting Party may process and use this data for such purposes. In all other cases, data may be disclosed to other institutions exclusively with the prior consent of the transmitting institutions and in accordance with the national legislation applicable to such institution;

b)

The institution receiving such data shall, upon request and in individual cases, inform the institution providing data of the purpose for which it has used the data disclosed and the results of such use;

c)

The institution providing data must ensure that the data to be disclosed is accurate, and is necessary from the point of view of the purpose of data disclosure. At the same time, all valid data provision prohibitions must be taken into consideration, pursuant to the national legislation of that Contracting Party. If it becomes evident that the data disclosed are incorrect, or may not have been disclosed under the legislation of the Contracting Party providing the data, the receiving institution shall be notified without delay, and it shall correct or delete such data, as appropriate;

d)

The person concerned, upon his/her request, shall be given information on the data about him/her, on the source of the data and the purpose of using such data, on the legal basis for and the duration of the use of the data, on who has received or shall receive such data, and on the name and address of the data processor and its activities related to the data control. In other respects, the rights of the person concerned with regard to being informed of the data held about him/her shall be subject to the national legislation of the Contracting Party whose institution was requested to provide information;

e)

Personal data received shall be deleted without delay when it becomes unnecessary for the purpose of the disclosure;

f )

The transmission and receipt of personal data shall be recorded both by the transmitting and by the receiving institutions;

2590


g)

Both the transmitting and the receiving institutions shall ensure, in accordance with their respective national legislation, the effective protection of personal data against breaches, including but not limited to, unauthorized access, illegal alterations and unauthorized disclosure;

h)

On request of the person concerned, the institutions of both the receiving and the transmitting Contracting Parties shall correct the incorrect data handled by them or either delete, either deny access to data handled illegally. The institution of the other Contracting Party shall be immediately informed of such correction, deletion, or denial of access;

i)

In the event of breach of rights related to data protection, the concerned persons shall be entitled to legal remedy, including the referral of his/her case to a court or to other authorities, in accordance with the respective national legislation of the Contracting Parties.

(2) The provisions set out in paragraph (1) of this Article shall also be applied, as appropriate, to both corporate and trade secrets.

(3) The Contracting Parties shall ensure independent supervision of data processing.

Article 41 Currency of Payments

(1) Payment of any benefit in accordance with this Agreement shall be made in the currency of the Contracting Party making the payment.

(2) If, under this Agreement, the competent institution of either Contracting Party is liable to pay sums by way of a reimbursement for benefıt provided by the competent institution of the other Contracting Party, its liability shall be expressed in the currency of the second Contracting Party. The competent institution of the fırst Contracting Party shall discharge its liability by paying with its own currency.

Article 42 Recovery of Undue Payments

(1) Where the institution of either Contracting Party has paid to a benefıciary a sum in excess of his/her entitlement, that institution may, on the conditions and to the extent permissible under the legislation it applies, request the institution of the other Contracting Party responsible for payment of benefits to the beneficiary to deduct the amount overpaid from the payments it will make to him/her.

(2) The institution of the other Contracting Party shall deduct that amount, on the conditions and to the extent permissible under the legislation it applies, as if the overpayment had been made by it, and shall transfer the amount so deducted to the institution of the first Contracting Party.

(3) The requested amount shall be expressed in the currency of the first Contracting Party. The Competent Institution of the other Contracting Party shall fulfil its obligation by transferring the amount in its own currency.

Article 43 Resolution of Disputes Disputes which arise in interpreting or applying this Agreement shall be resolved by the competent authorities.

PART V TRANSITIONAL AND FINAL PROVISIONS Article 44 Transitional Provisions

(1) This Agreement shall not create any entitlement to benefits for any period prior to its entry into force.

(2) Any period of insurance completed or any legally relevant circumstance occurred before the date of entry into force of this Agreement under the legislation of either Contracting Party shall be taken into consideration in applying this Agreement.

(3) Decisions taken in single cases before the entry into force of this Agreement shall not affect the applicability of this Agreement.

2591


(4) If, based on this Agreement, a claim, within the 24 month period after the entry into force of this Agreement, is submitted for entitlement to benefit for which entitlement can only be granted by taking into consideration this Agreement, the payment of such benefit shall begin with the calendar month at the beginning of which the criteria for entitlement to that benefit have been fulfilled, but no earlier than the entry into force of this Agreement. This shall apply to cases only where the claim for a benefit has been rejected due to lack of sufficient periods of insurance.

(5) If those mentioned under the paragraph (3) of Article 11 of this Agreement are employed prior to the entry into force of the Agreement, they may use their right of choice within 3 months from the effective date of the Agreement.

Article 45 Obligations of Hungary deriving from its membership of the European Union This Agreement shall not affect the obligations resulting to Hungary from its membership of the European Union. Accordingly, the provisions of this agreement shall not be invoked or interpreted either wholly or partly as provisions superseding, modifying or, in any other way, influencing the obligations resulting to Hungary from the Treaties establishing the European Union.

Article 46 Effects of the Association Agreement between the European Economic Community and the Republic of Turkey This Agreement, within the scope of its application, shall be without prejudice to the rights and obligations of the insured persons, including those who are, or have been legally residing and working on the territory of one of the Contracting Parties, arising from the Agreement establishing an Association between the European Economic Community and Turkey, signed at Ankara on 12 September 1963, its Additional Protocol, signed at Brussels, 23 November 1970, and the Association Council Decisions to the extent they are applicable.

Article 47 Ratification and Entry into Force

(1) This Agreement is subject to ratification.

(2) The Contracting Parties shall notify each other through diplomatic channels of the fact that their respective legal requirements for the entry into force have been completed.

(3) This Agreement shall enter into force on the first day of the third month following the month in which the last written notification referred to in paragraph (2) of this Article has been received.

Article 48 Amendment of the Agreement This Agreement may be amended by mutual consent of the Contracting Parties at any time. The amendments shall enter into force in accordance with the legal procedure described under Article 47.

Article 49 Duration of the Agreement

(1) This Agreement is concluded for an indefinite period of time.

(2) This agreement may be terminated by either Contracting Party through diplomatic channels by the end of any calendar year giving a three months prior notice in writing to the other Contracting Party.

Article 50 Maintenance of Acquired Rights If this Agreement is terminated, its provisions shall apply to rights to entitlement to or payment of benefits acquired until the date of expiry of the Agreement. Claims submitted and/or benefits awarded before the date of expiry of

2592


this Agreement shall be dealt with and/or paid in accordance with the provisions of this Agreement regardless to the place of stay of the person concerned. IN WITNESS WHEREOF, the undersigned, being duly authorized thereto, have signed this Agreement. Done and signed in two originals at Budapest on 24 February 2015 in Hungarian, Turkish and English languages, all three texts being equally authoritative. In case of discrepancy in the interpretation, the English text shall prevail. (signatures)” 4. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 47. cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik.

Áder János s. k.,




2593


2015. évi XXXVI. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról* 1. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 3. számú melléklet d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Országos szakkönyvtár:) „d) az Országos Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár,” 2. § Ez a törvény 2015. július 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,





2594


A Kormány 85/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete a Magyarország és a Török Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződés kihirdetéséről 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyarország és a Török Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződés (a továbbiakban: Szerződés) kötelező hatályának elismerésére. 2. § A Kormány a Szerződést e rendelettel kihirdeti. 3. § A Szerződés hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő: „MAGYARORSZÁG ÉS A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI BARÁTSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS Magyarország és a Török Köztársaság, figyelembe véve a két ország közötti, mélyen gyökerező történelmi és kulturális kapcsolatokat, valamint szoros szövetségesi viszonyt, kifejezést adva azon meggyőződésüknek, hogy a két ország közötti baráti viszony és meglévő együttműködés kellő alapot képez kétoldalú kapcsolataik magyar és a török nép számára kölcsönösen előnyös további fejlesztésére, megerősítve elkötelezettségüket a jelen Szerződés által megtestesített együttműködési területek tekintetében korábban aláírt és hatályba lépett kétoldalú dokumentumok mellett, különös tekintettel az 1923. december 18-án aláírt barátsági Szerződésre, tudatában az európai és a nemzetközi béke megőrzésében viselt felelősségüknek, határozottan elkötelezvén magukat az igazságos, békés és demokratikus nemzetközi rend felépítése mellett, megállapodtak a következőkben:

1. cikk Magyarország és a Török Köztársaság (a továbbiakban: „Felek”) a két állam közötti hagyományos barátság által vezettetve, újólag megerősítik elhatározásukat, hogy tovább mélyítik és erősítik kapcsolataikat a bizalom, az együttműködés és a kölcsönös előnyök alapján, valamint összhangban a szuverenitás, a területi sérthetetlenség és a belügyekbe történő be nem avatkozás elveivel.

2. cikk A Felek olyan Európa kialakítására törekszenek, ahol tiszteletben tartják és védelmezik a demokrácia, az alkotmányosság, az emberi jogok és alapvető szabadságok alapelveit, összhangban azon kétoldalú és nemzetközi megállapodásokkal, valamint regionális jogi instrumentumokkal, melyeknek a Felek részesei és, különösen az Európai Emberi Jogi Egyezmény előírásaival.

3. cikk Felek közös céljuknak tekintik a transzatlanti térséget érő kihívások kezelését a stabilitás megerősítésén és a biztonság fokozásán keresztül.

4. cikk

(1) A Felek rendszeres párbeszédet folytatnak minden közös érdeklődésre számot tartó ügyben, továbbá konzultációkat folytatnak kétoldalú kapcsolataik erősítése céljából, valamint álláspontjuk egyeztetésére nemzetközi és regionális ügyekben. (2) A Felek egyetértettek abban, hogy folytatják rendszeres politikai konzultációikat. (3) A Felek parlamenti képviselői és a parlamentek munkatársai rendszeres konzultációkat tartanak a parlamentközi együttműködés bővítése érdekében. (4) A külügyminiszterek figyelemmel kísérik a jelen Szerződés végrehajtásának helyzetét.

5. cikk A Felek aktívan együttműködnek és, amennyiben szükséges, egyeztetik álláspontjaikat a nemzetközi szervezetekben folytatott tevékenységük során, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete keretében, beleértve a nemzetközi és regionális szervezetekbe, bizottságokba és posztokra történő jelölések kölcsönös támogatását.

2595


6. cikk A Felek egyeztetést folytatnak az európai integrációs folyamatok kiemelkedő fontosságú területeiről. A Felek intenzív együttműködést alakítanak ki a Török Köztársaság és az Európai Unió kapcsolatainak még szorosabbá tétele érdekében.

7. cikk

(1) A Felek támogatják a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolataik továbbfejlesztését. A Felek – összhangban nemzeti jogszabályaikkal, valamint kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeikkel, a jelen Szerződés céljai érdekében – elősegítik az üzleti és a gazdasági tevékenység folytatását magánszektoraik között. (2) A Felek, nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően, erőfeszítéseket tesznek a modern technológia és tudomány lehetőségeinek kiaknázásában történő együttműködésük fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésére.

8. cikk A Felek az együttműködés szellemében fejlesztik kapcsolataikat katonai és védelmi ügyekben. Ennek érdekében előmozdítják a cserekapcsolatokat és konzultációkat e téren.

9. cikk A Felek együttműködnek a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kábítószerek és a fegyverek tiltott forgalmazása, az embercsempészet, az illegális migráció, a történelmi és kulturális örökséghez tartozó tárgyak csempészete, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, valamint a nukleáris és vegyi anyagok csempészete elleni harcban.

10. cikk Figyelemmel arra, hogy a fenntartható fejlődés igényli a környezet védelmét a jelen és jövendő nemzedékek egészsége és jóléte érdekében, és a természeti erőforrások ésszerű kihasználását, a Felek szorosan együttműködnek a környezet- és természetvédelem területén a kölcsönösség és a kölcsönös előnyök alapján a helyi, a regionális és a globális környezeti problémák megfelelő kezelése céljából.

11. cikk A Felek törekednek az együttműködésre az energetika területén. A Felek törekednek a kölcsönös érdekeket szolgáló fejlesztések előmozdítására, többek között a villamos energia- és a földgázprojektek területén. A Felek ugyancsak törekednek megosztani az atomenergetika területén a jogi és más szabályozással kapcsolatos tapasztalataikat, ismereteiket.

12. cikk

(1) A Felek nagy jelentőséget tulajdonítva a kulturális örökség megmentésének és megóvásának, erősítik együttműködésüket a kultúra területén és e célból kölcsönösen támogatást nyújtanak a kapcsolódó állami és magánkezdeményezéseknek. (2) A Felek bátorítják a felső- és más oktatási intézményeik és kutatási központjaik közötti együttműködést, továbbá a közös tudományos tervek kidolgozását, összhangban a megfelelő európai programokkal. (3) A Felek megerősítik arra irányuló kívánságukat, hogy megkönnyítsék mindkét ország lakossága számára a másik ország nyelvének és kultúrájának megismerését és ebben a tekintetben támogatják a vonatkozó állami és magánkezdeményezéseket. (4) A Felek egyetértenek abban, hogy kívánatos a média kapcsolatok területén az együttműködés fejlesztése a magyar és a török nép közötti jobb megértés érdekében, és támogatják a művészeti előadások és alkotások cseréjét, kölcsönös megjelenítését célzó kezdeményezéseket.

13. cikk A Felek kölcsönös megállapodás esetén együttműködnek az egészségügy és az orvostudomány terén, az egészségügyi rendszer erősítése, az egészségügyi szektorba történő befektetések kölcsönös ösztönzése, a gyógyturizmus fejlesztése, a kórház irányítási rendszer fejlesztése, az informatika és az egészségügyi statisztika, a veszélyhelyzetekben és katasztrófa esetén nyújtandó egészségügyi szolgáltatások szervezése, az egészségügyi kutatás és fejlesztés, valamint az orvosi eszközöket és gyógyszerkészítményeket érintő együttműködések révén.

2596


14. cikk

(1) A Felek minden erőfeszítést megtesznek a kétoldalú turisztikai tevékenység fejlesztésére és a két ország közötti utazások és turizmus támogatására. (2) A Felek bátorítják az állampolgáraik, civil szervezetek, társadalmi testületeik és helyi igazgatási szerveik közötti kapcsolatokat, beleértve a „testvér-városok” közötti kapcsolatok létesítését. (3) A Felek ugyancsak bátorítják a két ország sport- és ifjúsági szervezetei közötti cserekapcsolatokat.

15. cikk

(1) Jelen Szerződés nem érinti a Felek harmadik államokkal, vagy nemzetközi szervezetekkel korábban kötött, két- vagy többoldalú szerződéseiből eredő jogait és kötelezettségeit. (2) Jelen Szerződés nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Szerződés rendelkezései nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak az Európai Unió alapját képező szerződésekből származó kötelezettségeit.

16. cikk

(1) A jelen Szerződés az utolsó értesítést követő harmincadik (30) napon lép hatályba, amikor a Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást a hatálybalépéshez szükséges belső jogi követelmények teljesítéséről. (2) Jelen Szerződést tíz évre kötötték és további öt éves időszakokra meghosszabbodik, kivéve, ha a Felek egyike azt írásban a lejárat előtt egy évvel felmondja. (3) Jelen Szerződés hatálybalépésének napján a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között 1994. szeptember 7-én, Budapesten aláírt Barátsági és Együttműködési Megállapodás hatályát veszti. (4) Jelen Szerződést a Felek kölcsönös írásos hozzájárulás esetén bármikor kiegészíthetik. A kiegészítések hatályba lépése a 16. cikk első bekezdésében foglalttal megegyező eljárás szerint történik. Készült Ankarában, 2015. március hó 12. napján, két eredeti példányban, magyar, török és angol nyelven, minden szöveg egyaránt hiteles. A szövegekben lévő eltérés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

Magyarország részéről

A Török Köztársaság részéről

TREATY OF FRIENDSHIP AND COOPERATION BETWEEN HUNGARY AND THE REPUBLIC OF TURKEY Hungary and the Republic of Turkey, Considering the deeply rooted historical and cultural ties, and the close alliance relationship between the two countries, Expressing their conviction that the friendly relations and cooperation existing between the two countries constitute the necessary base for further development of their bilateral relations towards the mutual benefit of the Hungarian and Turkish nations, Confirming their commitments to all bilateral documents previously signed and in force that embody the areas of cooperation in this Treaty, particularly to the Treaty of Friendship signed on 18 December 1923, Convinced of their responsibilities in preserving the European and international peace, Firmly committed to building an international order based on justice, peace and democracy, Have agreed as follows:

Article 1 Hungary and the Republic of Turkey (hereinafter referred to as „the Parties”), guided by the traditional ties of friendship between the two States, reaffirm their determination to further deepen and strengthen their relations on the basis of confidence, cooperation and mutual benefits and in conformity with the principles of sovereignty, territorial integrity and non-interference in internal affairs.

2597


Article 2 The Parties shall endeavour to create a Europe where the basic principles of democracy, constitutionalism, human rights and fundamental freedoms are protected and respected in accordance with the bilateral and international agreements as well as regional instruments to which they are party and, in particular, with the provisions of the European Convention on Human Rights.

Article 3 The Parties’ common aim is to address the challenges concerning the Trans-Atlantic region by strengthening stability and enhancing security.

Article 4

(1) The Parties shall conduct regular dialogue on all matters of mutual interest as well as consultations with a view to strengthening their bilateral relations and coordinating their positions on international and regional issues. (2) The Parties have agreed to continue their political consultations regularly. (3) Parliamentarians and the staff of the Parliaments of the Parties shall hold regular consultations with a view to develop inter-parliamentary cooperation. (4) The Ministers of Foreign Affairs shall supervise the implementation of this Treaty.

Article 5 The Parties shall actively cooperate and, as appropriate, coordinate their policies in the course of their activities in international organizations, particularly within the framework of the United Nations Organisation and the North Atlantic Treaty Organization, including reciprocal support for candidacies in international and regional organizations, committees, and posts.

Article 6 The Parties shall consult about the areas of particular importance of the European integration process. The Parties will enter into intensive cooperation in order to make the relations of the Republic of Turkey and the European Union even closer.

Article 7

(1) The Parties shall support the further development of their economic relations based on mutual benefits. The Parties shall seek – in accordance with their national legislation and their international obligations as well as in pursuance of the objectives of this Treaty – encourage business and economic activities between their private sectors. (2) The Parties shall, in accordance with their international obligations, make efforts to create the necessary conditions for developing cooperation for exploring the possibilities of modern technology and science.

Article 8 The Parties shall develop their relations in the field of military and defence issues in the spirit of cooperation. To that end, they shall encourage exchanges and consultations in this field.

Article 9 The Parties shall cooperate in the fight against organized crime, terrorism, illicit drug and arms trafficking, trafficking of human beings, illegal migration and trafficking of items belonging to the historical and cultural heritage, proliferation of weapons of mass destruction and trafficking of nuclear or radioactive materials.

Article 10 Considering that sustainable development requires the protection of the environment for the health and well-being of present and future generations as well as rational management of natural resources, the Parties shall closely cooperate in the field of environment and nature protection on the basis of reciprocity and mutual benefit in order to address local, regional and global environmental challenges.

Article 11 The Parties shall spend efforts to enhance cooperation in the field of energy. The Parties shall encourage development of projects to the mutual interest of both sides inter alia in the fields of electricity and natural gas.

2598


The Parties shall also aim to exchange experience and knowledge on legislative and regulatory issues in the field of nuclear energy.

Article 12

(1) The Parties, attaching great importance to preserving and protecting the cultural heritage, shall strengthen their cooperation in the field of culture and to that end shall mutually support relevant state and private initiatives. (2) The Parties shall encourage cooperation between their higher and other educational institutions and research centres as well as elaboration of joint scientific projects in accordance with corresponding European programmes. (3) The Parties reaffirm their desire to encourage the people of both countries to get acquainted with the language and culture of the other country and, in this regard, shall support related state and private initiatives. (4) The Parties agree that it is desirable to develop cooperation in the field of media relations with a view to contributing to a better understanding between Hungarian and Turkish peoples and promote initiatives aiming at mutual presentation and exchange of artistic performances and arts.

Article 13 The Parties shall cooperate in the fields of health and medical sciences, upon mutual agreement, by means of; strengthening health system, mutual encouragement of investments in health sector, enhancing health tourism, cooperation on enhancing hospital management systems, informatics and health statistics, organization of healthcare services in case of emergency and disasters, cooperation on research and development activities in the field of health, cooperation on medical devices and pharmaceuticals.

Article 14

(1) The Parties shall make all effort to develop bilateral tourism activities and do their utmost to facilitate and support travel and tourism between their two countries. (2) The Parties shall encourage relations between their citizens, NGOs, social bodies and local administrations, including the support of the establishment of „twin-city” relations. (3) The Parties shall also encourage exchanges between the sport and youth organisations of the respective countries.

Article 15

(1) The Treaty will not affect the rights and obligations of the Parties arising from the existing bilateral and multilateral agreements concluded previously with third states or international organisations. (2) This Treaty shall in no way prejudice the obligations of Hungary as a member state of the European Union. Consequently the provisions of this Treaty shall not be invoked or interpreted in such a way as to invalidate or otherwise affect the obligations of Hungary imposed by the Treaties on which the European Union is founded.

Article 16

(1) This Treaty shall enter into force on the thirtieth (30) day following the receipt of the last notification when the Parties notify each other through diplomatic channels that the internal legal requirements for entry into force have been fulfilled. (2) This Treaty is concluded for a period of ten years and shall be tacitly extended for successive periods of five years unless one of the Parties cancels it in writing, by one year notice prior to its expiry. (3) On the date this Treaty enters into force, the Treaty of Friendship and Cooperation between the Republic of Hungary and the Republic of Turkey, signed on 7 September 1994 in Budapest, will cease to be in force. (4) This treaty may be amended by mutual written consent of the Parties at any time. The amendments shall enter into force in accordance with the same legal procedure defined under the first paragraph of this 16 Article. Done in Ankara, on 12 March 2015, in two original copies in Hungarian, Turkish, and English languages, all texts being equally authentic. In case of discrepancy the English text shall prevail.

For Hungary

For the Republic of Turkey”

2599


4. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Szerződés 16. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Szerződés, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

2600


A Kormány 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. § (1) bekezdése tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 3. és 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5., 6., 9. és 10. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontjában és 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 11–14. és 19. alcím, valamint a 70. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 15. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 35. § (1) bekezdés 12. pontja és a 9. melléklet 3. pontja tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 16. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. és 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 17. és 18. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 21. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 22. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 68. § (10) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 69. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 71. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 72. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 73. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 74. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 75. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. és 23. pontjában, a 76. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 2., 4., 7., 13., és 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Felsőoktatási intézmény létesítése 1. §

(1) A felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (1) bekezdésében meghatározott alapításra jogosult (a továbbiakban: fenntartó) az Oktatási Hivataltól (a továbbiakban: Hivatal) kérheti az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül. A kérelemhez mellékelni kell a) nem állami fenntartó esetén a fenntartó létesítő okiratát, b) a nyilvántartásba venni kérelmezett felsőoktatási intézmény alapító okiratát, c) a felsőoktatási intézménynek az Nftv. 2. melléklet II. alcíme szerinti szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat), valamint d) az 1. mellékletben meghatározott minimális (kötelező) feltételek meglétének igazolását.

2601

2. §

3. §


(2) Az Nftv. 4. § (3) bekezdése szerint több jogosult által közösen fenntartott felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell a fenntartók között létrejött, a fenntartói jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről szóló szerződést is. A szerződésnek tartalmaznia kell a felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos hatósági eljárások kezdeményezésére jogosult megnevezését. (3) A felsőoktatási intézmény megalakulásának előkészítése céljából a fenntartó előkészítő bizottságot hoz létre. Az előkészítő bizottság ideiglenes szabályzatot készít. Ennek alapján meg kell választani a szenátus tagjait, akik első ülésükön döntenek a szenátus megalakulásáról, valamint a szabályzat elfogadásáról. A szabályzatban kell meghatározni a szenátus tagjai megválasztásának rendjét. Az előkészítő bizottság jogosult valamennyi intézményi dokumentum előkészítésére. (4) Az előkészítő bizottság nevében az előkészítő bizottság elnöke mint az intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy jogosult eljárni. (1) Felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételére akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az alapító okiratban meghatározott feladatok folyamatos ellátásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek – az épület kivételével a tevékenység megkezdéséhez szükséges arányban, de a kérelem benyújtásakor legalább a képzés első két évfolyama számára – rendelkezésre állnak, és a teljes működéshez szükséges mértékig fokozatosan megteremthetők, továbbá, ha a felsőoktatási intézmény a megalakulásának előkészítése során betartotta az e rendeletben előírt eljárási rendet. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei fennállnak, a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba veszi. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt – a fenntartó kérelme alapján – a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek is nyilvántartásba kell vennie. (2) A felsőoktatási intézmény a) ha nem költségvetési szervként működik, a Hivatal által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel, b) ha költségvetési szervként működik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. (3) A Hivatalnak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárásra nyitva álló ügyintézési határideje két hónap. (4) Ha a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba vették, jogosulttá válik minden olyan nyilatkozat megtételére, minden olyan kötelezettség vállalására, amely ahhoz szükséges, hogy a működés megkezdéséhez az engedély kiadásának feltételei teljesüljenek. A nyilatkozattételre, a kötelezettségvállalásra, a felsőoktatási intézmény képviseletére a fenntartó által a szervezési feladatok ellátására megbízott, az intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy jogosult. Ilyen megbízást az kaphat, aki megfelel az Nftv.-ben a rektori megbízáshoz meghatározott feltételeknek. Az ideiglenes intézményvezetői megbízás a rektor kinevezéséig szól. (5) Az Nftv. 9. §-ában foglaltakra figyelemmel a felsőoktatási intézmény az Országgyűlés állami elismerésről szóló döntéséig a „felsőoktatási intézmény” megnevezést kizárólag az „állami elismerése folyamatban” toldattal használhatja. Az „egyetem” vagy „főiskola” elnevezés használatára az állami elismerést követően kerülhet sor. (6) A nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot. A felsőoktatási intézmény idegen nyelvű elnevezésének tartalmilag egyeznie kell a magyar nyelvű elnevezéssel. Két vagy több azonos nevű felsőoktatási intézmény esetén a név viselésének joga azt a felsőoktatási intézményt illeti meg, amelyik fenntartója a nyilvántartásba vételi kérelmet elsőként nyújtotta be. A felsőoktatási intézményt élő személyről elnevezni nem lehet. A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan nevet, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a felsőoktatási intézmény nevében feltüntetni. (7) A felsőoktatási intézményt a nyilvántartásból törölni kell, ha a nyilvántartásba vételétől számított öt éven belül nem kap állami elismerést. (1) A nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére vonatkozó eljárás a fenntartó kezdeményezésére indul. Több fenntartó esetén a kérelmet a szerződésben rögzítettek szerint kell benyújtani. (2) A működési engedély kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje négy hónap. (3) A működés engedélyezése akkor kérelmezhető, ha a kérelmező a) a működési helyen legalább az Nftv. 6. § (2) bekezdésében – egyházi felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 91. § (4) bekezdésében, művészeti felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 101. § (4) bekezdésében – meghatározott számú és típusú nyilvántartásba vett képzéssel rendelkezik, és

2602


b)

igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre áll, illetve az – az épület kivételével – fokozatosan megteremthető, és a kérelem benyújtásakor legalább a képzés első két évfolyama számára biztosított. A kérelemhez mellékelni kell a (3) bekezdés szerinti feltételek meglétének igazolását. A felsőoktatási intézmény működése engedélyezésének, maximális hallgatói létszáma meghatározásának szabályait a 2. melléklet határozza meg. A Hivatal a feltételek meglétének vizsgálatát és az Nftv. 67. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény beszerzését követően, a nyilvántartásba vételről szóló határozatában foglalt feltételek teljesítése esetén adja ki a működési engedélyt. A (3) bekezdés a) pontja szerinti képzés nyilvántartásba vételi határozatát, valamint a működési engedélyt – ide nem értve annak az intézmény hivatalos elnevezését nem érintő módosítását – azzal a feltétellel kell kiadni, hogy a képzés meghirdetésére, valamint az engedélyben foglalt tevékenység megkezdésére legkorábban az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor. A Hivatal a felsőoktatási intézmény létesítésekor kiadott működési engedélyével egyidejűleg döntést hoz a képzés indításának, illetve a doktori iskola létesítésének nyilvántartásba vételéről is. A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

4. §

(1) Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának megállapítását, módosítását a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi a Hivatalnál. A kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben előírt feltételek meglétének igazolását. A maximális hallgatói létszám megállapítása, módosítása a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 15-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év október 31-éig kezdeményezhető. (2) Ha a kérelem a felsőoktatási intézmény alapító okiratában szereplő maximális hallgatói létszámot meghaladó létszám megállapítására irányul, a kérelemhez mellékelni kell a fenntartó által módosított maximális hallgatói létszámot tartalmazó alapító okiratot. (3) Ha két tanév átlagában a működési engedélyben lévő létszámhoz képest a tényleges hallgatói létszám több mint 25%-kal alacsonyabb, az intézménynek – a fenntartó egyidejű értesítése mellett – az ezzel kapcsolatos intézkedéseket meg kell tennie és – a működési engedélyben szereplő létszám csökkentése érdekében – a működési engedély módosítását a harmadik tanév november 30-áig kezdeményeznie kell. (4) Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény új székhelyen, telephelyen, székhelyen kívüli képzési helyen (a továbbiakban együtt: képzési hely) történő működésének engedélyezését a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi a Hivatalnál. Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény új képzési helyének létesítése esetén a kérelemhez mellékelni kell az 1. mellékletben és a 2. mellékletben előírt feltételek meglétének igazolását, a fenntartó által módosított maximális hallgatói létszámot és az új képzési helyet is tartalmazó alapító okiratot, valamint a szenátus által módosított szabályzatot. A magyar jogrendszer szerinti képzésnek a felsőoktatási intézmény külföldi, székhelyen kívüli képzési helyen történő indítása esetén mellékelni kell továbbá az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előzetes egyetértését. Új képzési helyen indítandó képzés meghirdetésére az adott helyen való működés engedélyezését követően kerülhet sor. (5) Szakirányú továbbképzés esetén a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azt a felsőoktatási intézmény az alapító okiratban nem szereplő képzési helyen is indíthat, a képzésindítás engedélyezésekor az 1. melléklet 5. pontja, valamint a 2. melléklet 8. pontja figyelembevételével.

2. Diákotthon létesítése, a diákotthon és a kollégium működésének feltételei 5. §

(1) A diákotthon, valamint az Nftv. 8. § (7) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként létrehozható kollégium működésének minimális (kötelező) feltételeit a 3. melléklet tartalmazza. (2) A diákotthon, ha nem költségvetési szervként működik, a Hivatal által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel, ha költségvetési szervként működik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel jön létre. A Hivatal nyilvántartásba vételi eljárása során azt kell vizsgálni, hogy a diákotthon rendelkezik-e a tevékenység ellátásához szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel. (3) A diákotthon nyilvántartásba vételét a diákotthon alapító okiratának aláírását követő harminc napon belül a fenntartó jogosult kérelmezni. A kérelemhez mellékelni kell a) a fenntartó létesítő okiratát,

2603


b)

(4) (5)

(6)

(7)

a nyilvántartásba venni kérelmezett diákotthon ba) alapító okiratát és bb) szabályzatát, továbbá c) a 3. mellékletben meghatározott minimális (kötelező) feltételek meglétének igazolását. A diákotthon a működését a nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg. Ha a diákotthon fenntartója felsőoktatási intézmény, a diákotthon nyilvántartásba vételéről szóló határozatot azzal a feltétellel kell kiadni, hogy tevékenysége megkezdésére a felsőoktatási intézmény állami elismeréséről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor. A diákotthon és a kollégium elnevezésének szabályaira a felsőoktatási intézmények névviselésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A diákotthon nyilvántartásba vételi eljárásának ügyintézési határideje két hónap.

3. Gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás 6. §

(1) A pedagógusképzés feladatait ellátó felsőoktatási intézmény a fenntartásában működő köznevelési intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánítását minden évben június 15-ig kérelmezheti a Hivatalnál, azzal, hogy a gyakorlóintézménnyé nyilvánításra a tárgyév szeptember 1-jével kerülhet sor. (2) A köznevelési intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánításának feltételeit a 4. melléklet tartalmazza.

4. Külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése 7. §

(1) A külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének nyilvántartásba vételét és a működési engedély kiadását, valamint képzése indításának nyilvántartásba vételét a külföldi felsőoktatási intézmény vagy fenntartója kérelmezi. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) annak igazolását, hogy a Magyarországon történő működéshez, képzés indításához a származási ország jogrendszere szerinti szükséges jogszabályi feltételek, hatósági engedélyek, intézményi vagy fenntartói döntések és szabályzatok rendelkezésre állnak, b) a külföldi felsőoktatási intézmény származási ország szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő működését engedélyező külföldi döntést, c) az Nftv. 76. § (1) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, valamint az Nftv. 76. § (2) bekezdésében előírt, rendelkezésre álló szakértői véleményeket vagy a szakértői vélemények elkészítéséhez szükséges dokumentációt. (3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a Magyarország területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő felsőoktatási tevékenységének nyilvántartásba vételét a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt mellékletek, valamint az Nftv. 76. § (1) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolására szolgáló dokumentumok benyújtásával kérelmezheti.

5. A működési engedély felülvizsgálata 8. §

(1) A működési engedély felülvizsgálatakor a Hivatal az Nftv. 8. § (2) bekezdése alapján felhívja az érintett felsőoktatási intézmény vezetőjét a felülvizsgálathoz szükséges adatok szolgáltatására. (2) A felsőoktatási intézménytől adat kérhető: a) a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételei, b) a felsőoktatási intézmény működése engedélyezésének, maximális hallgatói létszáma meghatározásának feltételei, c) a kollégium működésének minimális (kötelező) feltételei, d) a felsőoktatási intézmény részeként működő, valamint a felsőoktatási intézménnyel megállapodást kötött szakkollégiumnak a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet] 19–21. §-ában foglaltak, e) a gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételei, f ) az alap-, mester- valamint doktori képzés folytatásának tárgyi és személyi feltételei, szakirányú továbbképzés és felsőoktatási szakképzés folytatásával összefüggő akkreditációs szempontok tekintetében előírtak igazolására.

2604

9. §

10. §


(3) A Hivatal a (2) bekezdés f ) pontja vonatkozásában beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. (4) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a felsőoktatási intézményt a hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő nem megfelelő eredménnyel vagy eredménytelenül telik el, a Hivatal a) – a működési engedély módosítása mellett – a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vett képzését törli, b) a felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámát a 2. mellékletben meghatározottak, valamint a 4. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével megfelelően csökkenti, vagy c) a működési engedélyt visszavonja, és kezdeményezi a miniszternél a felsőoktatási intézmény állami elismerése visszavonására irányuló eljárás megindítását, ha az Nftv. 6. § (2) bekezdésében – egyházi felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 91. § (5) bekezdésében, művészeti felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 101. § (4) bekezdésében, egyes intézmények esetében az Nftv. 104. §-ában és 104/B. §-ában – foglaltak nem teljesülnek. (5) Ha a felsőoktatási intézmény a nyilvántartásban szereplő valamely szakját vagy felsőoktatási szakképzését – a szakirányú továbbképzések és a kis létszámú szakok kivételével – öt egymást követő évben nem indította, azt a Hivatal a működési engedély felülvizsgálata során hivatalból törli a nyilvántartásból. (6) A működési engedély felülvizsgálata eljárásának ügyintézési határideje hat hónap. (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a 8. § (3) bekezdése szerinti szakértői véleményében a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 26. §-a alapján készített korábbi értékelései alapján ad tájékoztatást a Hivatalnak. A szakértői vélemény kiterjed a felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, ESG) való megfelelésére. (2) A Hivatal olyan egyedi kérdésben is beszerezheti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 8. § (3) bekezdése szerinti szakértői véleményét, amelynek tárgyában az korábban nem hozott döntést. (1) A Hivatal az Nftv. 76. § (3) bekezdése alapján felhívja a külföldi felsőoktatási intézmény vezetőjét a működési engedély felülvizsgálatához szükséges adatok szolgáltatására. (2) A felsőoktatási intézménytől adat kérhető az Nftv. 76. § (1)–(3) bekezdésében foglalt feltételek tekintetében előírtak igazolására. (3) A Hivatal szakértő véleményét szerezheti be. A kirendelt szakértő a véleményében tájékoztatást ad a Hivatalnak az Nftv. 76. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról. (4) Ha a Hivatal megállapítja, hogy az Nftv. 76. § (1)–(3) bekezdésében foglalt feltételek – a más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény esetén figyelemmel az Nftv. 77. §-ára – valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a külföldi felsőoktatási intézményt vagy annak fenntartóját a hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő eredménytelenül vagy nem megfelelő eredménnyel telik el, akkor a Hivatal a működési engedély módosítása mellett a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vett képzését törli, vagy a működési engedélyt visszavonja. (5) A külföldi felsőoktatási intézmény működési engedély felülvizsgálati eljárásának ügyintézési határideje hat hónap.

6. A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv eljárásai 11. §

(1) A Hivatal a felsőoktatás intézményi nyilvántartásában nyilvántartja az alapító okiratban, az Nftv. 3. melléklet II/A. alcímében, valamint e rendelet 6. melléklet 2. pontjában, továbbá az egyéb jogszabályban előírt adatokat. (2) A nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás átvezetését, a működési engedély módosítását – ideértve a felsőoktatási intézményeknek az Nftv. 20–21/A. §-a szerinti átalakulását is – a döntéstől számított harminc napon belül kell a Hivatalnál kérelmezni, amely kérelemre a Hivatal az adat nyilvántartásba vételével, változásával, törlésével kapcsolatos eljárást lefolytatja. (3) Az adatokat, valamint a bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat a) a felsőoktatási intézménnyel és a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézménnyel kapcsolatos adatok esetében a felsőoktatási intézmény vezetője, b) a külföldi felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos adatok esetében annak vezetője vagy fenntartója, c) a diákotthonnal kapcsolatos adatok esetében annak vezetője vagy fenntartója,

2605


d)

12. §

13. §

14. §

15. §

az alapító okirattal, valamint a fenntartóval kapcsolatos adatok esetén a felsőoktatási intézmény vagy diákotthon fenntartója, e) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége (a továbbiakban együtt: felsőoktatási szervezetek) esetében az adott felsőoktatási szervezet vezetője, f ) a felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény vezetője, diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója jelenti be. (4) A kérelemhez mellékelni kell az adat vagy az adatváltozás tényét igazoló dokumentumokat. Ha az adatváltozás bejelentése a képzés duális formájának nyilvántartásba vételére irányul, a kérelemhez mellékelni kell a Duális Képzési Tanács támogató véleményét. (5) A Hivatal az alapító okiratban foglalt adatok vizsgálatával kapcsolatos eljárása során vizsgálja a magán és az egyházi felsőoktatási intézmény alapító okiratában foglaltak jogszerűségét. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a felsőoktatási intézmény, diákotthon alapító okirata jogszabálysértő, megfelelő határidő tűzésével felhívja a fenntartót a jogszabálysértés orvoslására. Eredménytelen felhívás esetén a Hivatal kezdeményezi, hogy a miniszter az Nftv. 65. §-a alapján folytasson le törvényességi ellenőrzési eljárást. (1) A Hivatal a nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásba bejegyzett adat megváltozásának bejegyzéséről és törléséről a Hivatal honlapján közzétett nyomtatványon előterjesztett kérelem alapján dönt. Ha a kérelem az adat megváltozásának bejegyzésére irányul, jelezni kell, hogy az adat törlését vagy módosítását kérik. (2) A Hivatal felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervként folyamatosan vizsgálja az általa nyilvántartott adatok helytállóságát. (3) A Hivatal a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetében a nyilvántartásba történő bejegyzésről, törlésről a jogerős határozatának megküldésével értesíti a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet. (4) A Hivatal a nyilvántartásában szereplő felsőoktatási intézmény, diákotthon nevét és székhelyét a határozat jogerőre emelkedése napján a honlapján közzéteszi. (1) A nem állami felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény fenntartója kérelmezi. A kérelemhez mellékelni kell a) a felsőoktatási intézmény alapító okiratát, b) a felsőoktatási intézmény szabályzatát, valamint c) a fenntartó döntésének kivonatát. (2) A Hivatal a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétellel, annak módosításával, törlésével kapcsolatos jogerős határozatát megküldi az ügyészség részére. (1) Szakkollégium nyilvántartásba vételét a) felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény vezetője, b) diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója kérelmezi. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) a szakkollégiumnak a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 19. § (5) bekezdése szerinti dokumentumait és b) a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást, ha a szakkollégium nem felsőoktatási intézmény keretében működik. (1) A felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet] 15. § (4) bekezdése szerinti szakmai gyakorlóhelyeinek nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi. (2) Az új szakmai gyakorlóhelyek nyilvántartásba vételét, a megszűnt gyakorlóhelyek törlését, valamint a nyilvántartásba vett szakmai gyakorlóhelyek tekintetében bekövetkezett változásokat félévente legalább egyszer kezdeményezni szükséges.

2606


7. A felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadásával kapcsolatos eljárás 16. §

(1) A felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadását a fenntartó és a fenntartói jogot átvenni kívánó közösen kérelmezik. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a fenntartó és a fenntartói jogot átvenni kívánó között megkötött, a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodást, b) az Nftv. 73. § (2) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, ha a fenntartói jogot nem az állam veszi át.

8. A felsőoktatási intézmény megszűnése 17. §

(1) A nem állami fenntartó kezdeményezi a Hivatalnál az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárás megindítását a) a felsőoktatási intézmény jogutóddal vagy jogutód nélküli megszüntetéséről hozott döntését, b) a felsőoktatási intézmény megszüntetése feltételeinek fennállásáról szóló jogerős bírósági határozat jogerőre emelkedését, vagy c) a fenntartói jogok gyakorlási jogának megszűnéséről szóló döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül. (2) A felsőoktatási intézmény fenntartója az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelméhez mellékeli a) döntését és annak indokolását; b) a nem kifutó rendszerű megszüntetés esetén a hallgatókat átvevő felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást. (3) Ha a miniszter kezdeményezésére az Nftv. 65. § (3) bekezdése alapján a bíróság megállapította, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei, a miniszter a bíróság jogerős határozatát annak jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül megküldi a Hivatalnak. (4) A Hivatal megindítja az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárást, ha a nem állami felsőoktatási intézmény hatósági ellenőrzésének eredményeként megállapítja, hogy az Nftv. 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott okok fennállnak. (5) A Hivatal a) az (1) bekezdés szerinti bejelentés, a (3) és (4) bekezdés szerinti megállapítás alapján a működési engedély visszavonása tárgyában indított eljárását követően, a megszűnő felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról szóló határozata, b) a felsőoktatási intézmény átalakulása esetén a megszűnő felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról, az új felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadásáról szóló határozata jogerőre emelkedésével kezdeményezi a miniszternél a megszűnő felsőoktatási intézmény állami elismerésének visszavonását. A határozatok az állami elismerés visszavonásának napjával lépnek hatályba. (6) A Hivatal az állami elismerés visszavonásáról szóló törvény hatálybalépésének napjával törli a nyilvántartásából az érintett felsőoktatási intézményt.

9. A képzés indításának eljárásai 18. §

(1) Alap- és mesterképzési szak indítását, új szakirányának vagy specializációjának indítását, doktori iskola létesítését, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indítását a Hivatalnál a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi. Az alap-, illetve mesterképzés indításának tárgyi és személyi feltételeit az 5. melléklet határozza meg. (2) Alap- vagy mesterképzési szak indítása akkor kezdeményezhető, ha a szak képzési és kimeneti követelményeit a miniszter rendeletben meghatározta. (3) A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt képzés, képzéshez tartozó szakirány vagy specializáció nyilvántartásba vétele a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év augusztus 31-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig kezdeményezhető. (4) A kérelemhez mellékelni kell a) az alapképzési szak, az alapképzési vagy mesterképzési szak szakiránya vagy a mesterképzési szak indításával kapcsolatos dokumentációt,

2607


b)

(5)

(6)

(7) (8)

(9)

(10)

19. §

ha az egybefüggő szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a képzés indításakor együttműködési megállapodást köt, c) doktori iskola létesítése, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indítása esetében a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározottakat, valamint d) a szak, szakirány vagy specializáció indításával, doktori iskola létesítésével, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indításával kapcsolatos szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát. A (4) bekezdés a) pontja szerinti dokumentáció tartalmazza a) a képzési és kimeneti követelmények alapján a szak, szakirány felsőoktatási intézmény által kidolgozott tantervét, b) a felsőoktatási intézmény nyilatkozatát a szak, szakirány jellemző értékelési és ellenőrzési módszereiről, eljárásairól és a képzés alapvető szabályairól, a kreditrendszerű képzéssel kapcsolatos tanulmányi tájékoztató kiadvány (a továbbiakban: intézményi tájékoztató) elkészítéséről, c) a képzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek bemutatását, valamint d) tanári szakképzettséget adó szak indítása esetén a tanári felkészítési elem gyakorlati képzési és intézményi szervezeti feltételeinek bemutatását. A Hivatal a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének figyelembevételével veszi nyilvántartásba a felsőoktatási intézmény alap- és mesterképzési szakának, szakirányának indítását, a doktori iskola létesítését, a létesített doktori iskola új tudományágát. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a szak-, szakirányindítás nyilvántartásba vételi eljárása során arról nyilvánít véleményt, hogy a) a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv összhangban van-e az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel, b) hogyan segíti elő a felsőoktatási intézmény által kidolgozott tanterv a kimeneti kompetenciák hallgató általi elsajátítását, milyen a tanulástámogatás intézményi eszközrendszere, módszertana, és c) megvannak-e az intézményben az indításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének fejlesztési javaslatokra is ki kell térnie. Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nem támogatja a képzés indítását, a Hivatal a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Nftv. 67. § (6) bekezdésében és 71. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el. A korábban már nyilvántartásba vett, más nyelven vagy más képzési helyen – ide nem értve a külföldi székhelyen kívüli képzési helyet – indítandó képzés nyilvántartásba vétele esetén a (4)–(8) bekezdésben meghatározott rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy nem kell beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét és nem kell benyújtani a (4) bekezdés a) pontja szerinti dokumentációt. A képzés a Hivatal nyilvántartásba vételi határozatának jogerőre emelkedését követően indítható.

(1) Magyar felsőoktatási intézménynek másik magyar felsőoktatási intézménnyel közös képzésben indítandó képzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen a) az oklevél kiállítója a képzésindítási engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény, vagy b) közös képzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik, beleértve az osztatlan kétszakos tanárképzés egyik tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzését is. (2) Magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a kérelmező felsőoktatási intézménynek a kérelemhez mellékelni kell a 18. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a felsőoktatási intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a kérelmező felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát is. (3) A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmazza azt, hogy a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti együttműködésben melyik az az intézmény, amelyik a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólagosan ellátja, így különösen a képzés nyilvántartásba vételének kezdeményezését és meghirdetését, a felvételi eljárás lebonyolítását, a hallgatói jogviszony létrehozását, a tanulmányi adminisztrációt, az oklevél kiadását és a felsőoktatási információs rendszer (a továbbiakban: FIR) felé történő adatközlést;

2608


b)

20. §

21. §

a társ felsőoktatási intézményben folytatott képzés az Nftv. szerinti részképzés, amelyet a kérelmező intézmény automatikusan engedélyezettnek tekint és kötelezettséget vállal a társintézményben a képzés keretében teljesített követelmények elismerésére; c) a felek megállapodtak a képzési támogatás előirányzatának és az önköltség összegének a megosztásáról, a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztásáról és módjáról. (4) A társ felsőoktatási intézmény a közös képzés keretében, részképzésen tanulmányokat folytatókkal vendéghallgatói jogviszonyt létesít, és erről teljesíti az adatközlést a FIR felé. (5) Az Nftv. 103. § (9) bekezdésében szabályozott, hitéleti tanári képzésre is irányuló osztatlan kétszakos tanárképzésben a képzésindítási engedélyt kérelmező intézmény az egyházi felsőoktatási intézmény. A társ felsőoktatási intézménnyel folyó tanárképzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik. (1) Magyar felsőoktatási intézménynek külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben indítandó képzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen a) az oklevél kiállítására a képzésindítási engedéllyel rendelkező magyar felsőoktatási intézmény jogosult vagy b) a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény is rendelkezik a származási ország szerinti képzésindítási jogosultsággal és az oklevél kiállításának jogával. (2) Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a magyar felsőoktatási intézménynek a kérelemhez mellékelnie kell a 18. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl az intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a magyar felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát is. (3) Külföldi felsőoktatási intézménnyel közös oklevélhez vezető közös képzés indítása nyilvántartásba vehető az Nftv. 78. § (3) és (5) bekezdése szerinti képzésen. Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodás alapján közös képzés indítása nyilvántartásba vehető olyan képzésen is, amelyen a származási ország szerinti képzésindítási jogosultság szerint magyar és külföldi oklevél (a továbbiakban együtt: többes oklevél) kiadása történik. (4) A (3) bekezdés szerinti képzésben a magyar felsőoktatási intézmény ellátja a tanulmányi adminisztrációval, a FIR felé történő adatközléssel és a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A társ felsőoktatási intézményben folytatott képzés a magyar felsőoktatási intézmény szempontjából az Nftv. szerinti részképzés, amelyet a magyar felsőoktatási intézményengedélyezettnek tekint és a társ felsőoktatási intézményben a közös képzés keretében teljesített követelményeket elismeri. (5) Külföldi felsőoktatási intézménnyel folyó közös képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a magyar felsőoktatási intézménynek a kérelemhez – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – mellékelnie kell a) a 18. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározottakat, vagy az Nftv. 78. § (3) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, b) a 18. § (4) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat, valamint c) a (3) bekezdés szerinti képzésben a közös képzésnek a kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit. (6) A magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény együttműködési megállapodása tartalmazza a) a közös képzésben érintett felsőoktatási intézmények származási ország szerinti képzésindítási jogosultságot bizonyító dokumentumát; b) a (3) bekezdés szerinti képzésben a képzési program felsőoktatási intézmények által közösen kidolgozott leírását és az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a résztvevő intézmények által elfogadott képzési programot valósítják meg; c) a képzés lebonyolításának szabályait, az (1) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés szerinti képzésbe beleértve az egyes intézményekben eltöltött képzési időt, továbbá a felvételi követelményeket, a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos intézményi feladatokat; d) a hallgatók tanulmányait érintő alapvető szabályokat, az őket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket; e) azt, hogy közös képzés esetén közös vagy többes oklevél kiadására kerül sor, csatolva közös oklevél esetén az oklevél mintáját; és f ) a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztását és módját, a részképzés támogatásának rendjét. (1) A felsőoktatási szakképzés indításának nyilvántartásba vételét – a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint – a Hivatalnál a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi.

2609

22. §


(2) Felsőoktatási szakképzés indítása akkor kezdeményezhető, ha a képzés képzési és kimeneti követelményeit a miniszter rendeletben meghatározta. (3) A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt felsőoktatási szakképzés, felsőoktatási szakképzéshez tartozó szakirány vagy specializáció nyilvántartásba vétele a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év augusztus 31-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig kezdeményezhető. (4) A kérelemhez mellékelni kell a) a felsőoktatási szakképzés indítására vonatkozó dokumentáció részeként a felsőoktatási intézmény által kidolgozott szakképzési programot, b) a felsőoktatási intézmény székhelye szerint illetékes szakmai kamara támogató véleményét, c) azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási szakképzés indításakor együttműködési megállapodást köt, és d) a felsőoktatási szakképzés indítását jóváhagyó szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát. (5) A Hivatal a döntése előtt beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét. A felsőoktatási szakképzés a Hivatal által történő nyilvántartásba vételi határozatának jogerőre emelkedését követően indítható. (6) A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területhez tartozó felsőoktatási szakképzés esetén a (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni. (1) Szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezheti. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeit, és b) a szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeiről hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát. (3) A Hivatal a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele során, a pedagógusszakvizsgává minősítésről szóló döntés vonatkozásában kikéri a pedagógus-továbbképzés rendszere működésének véleményezésére jogosult szakértői testület véleményét. (4) A Hivatal az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményének közzétételét követően, hivatalból indult eljárás keretében nyilvántartásba veszi az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító szakirányú továbbképzést. (5) Szakirányú továbbképzés indítása akkor kezdeményezhető, ha a képzés képzési és kimeneti követelményeit a Hivatal nyilvántartásba vette. (6) A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetni kívánt szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vétele a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év augusztus 31-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig kezdeményezhető. (7) A szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell: a) a szakirányú továbbképzés indításáról hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát, valamint b) a (4) bekezdésben meghatározott szakirányú továbbképzés esetében az alap- vagy mesterképzés második vagy további szakirányt tartalmazó tantervét. (8) A Hivatal a nyilvántartásba vett szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeit a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg elérhetővé teszi a FIR-ben. (9) Szakirányú továbbképzés akkor indítható, ha annak indítását a Hivatal nyilvántartásba vette, és ezt követően a felsőoktatási intézmény a szakirányú továbbképzési szak tantervét a honlapján közzétette.

10. A felsőoktatási tevékenység ellenőrzése 23. §

(1) Az Nftv. 65–66. §-a alapján a miniszter által elrendelt törvényességi ellenőrzés lefolytatása során a Hivatal vizsgálja különösen a jogszabályi rendelkezések megtartását, az ellenőrzéssel érintett tevékenységgel összefüggő dokumentumokban – a nem állami felsőoktatási intézmények esetében a működési engedélyben – foglaltakkal kapcsolatos kötelezettségek megtartását.

2610

24. §


(2) A miniszteri törvényességi ellenőrzés keretében végzett ellenőrzés befejezésekor a Hivatal jelentést készít. A jelentést megküldi az ellenőrzött részére, aki arra a kézhezvételtől számított harminc napon belül észrevételt tehet. A Hivatal a jelentést, az ellenőrzött által tett észrevételt és az azzal kapcsolatos álláspontját a határidő lejártát követő harmincadik napig megküldi a miniszternek. (3) A miniszter az eljárást lezáró döntését megküldi az ellenőrzött és a Hivatal részére. (4) Az Nftv. 65–66. §-a szerinti törvényességi ellenőrzés ügyintézési határideje, a Hivatal eljárását is beleértve, százötven nap, amely egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható. (1) A Hivatal az Nftv. 68. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés során vizsgálja különösen az intézményi dokumentumokban, a működési engedélyben foglaltak megtartását, a felsőoktatási intézmény tanulmányi adminisztrációs tevékenységének jogszerűségét, valamint a FIR-be való adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését. (2) Az Nftv. 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje kilencven nap, amely egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.

11. A felsőoktatási információs rendszer 25. §

(1) A FIR intézményi nyilvántartása, személyi nyilvántartása és felsőoktatási felvételi alkalmazása az Nftv. 3. melléklet II. és III. alcímében meghatározott személyes adatokat, valamint az e rendelet 6. mellékletében meghatározott további adatokat tartalmazza. A FIR ágazati vezetői információs alkalmazása (a továbbiakban: AVIR) és a FIR pályakövetési alkalmazása (a továbbiakban: DPR) a miniszter által meghatározott személyes adatnak nem minősülő adatokat tartalmazza. (2) A DPR esetében a kötelező intézményi adatszolgáltatás a jogviszonyban álló hallgatók, valamint az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körében egységes módszertannal és kérdőívvel végrehajtott önkéntes online kérdőíves vizsgálat alapján történik. (3) A DPR esetében – a (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül – az adatszolgáltatás pontos meghatározását, határidejét, gyakoriságát, módját, valamint az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó módszertani leírást és kérdőívet a miniszter közzéteszi az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján. (4) A pályakövetési vizsgálatok eredményeit legalább évente rövidített összefoglaló és teljes tanulmány formájában a felsőoktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. (5) A FIR felsőoktatási felvételi alkalmazása tekintetében a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet további szabályokat állapíthat meg. (6) A FIR-be adatot közöl: a) a felsőoktatási intézményi nyilvántartás tekintetében a Hivatal, a fenntartó, a felsőoktatási intézmény és a diákotthon; b) az alkalmazottak személyi nyilvántartása tekintetében a felsőoktatási intézmény; c) a hallgatói, doktorjelölti személyi nyilvántartás tekintetében a felsőoktatási intézmény; d) az (1) bekezdés szerinti további adatok tekintetében a 6. mellékletben meghatározott szerv, személy; e) a felsőoktatási felvételi alkalmazás tekintetében a felvételre jelentkező, a Hivatal és a felsőoktatási intézmény; f ) az AVIR tekintetében a Hivatal, a felsőoktatási intézmény, egyéb államigazgatási szervek; g) a DPR tekintetében a Hivatal, a felsőoktatási intézmény, egyéb államigazgatási szervek. (7) A (6) bekezdés b) és c) pontja tekintetében az adatszolgáltatás a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett elektronikus nyilvántartó rendszerből, a (6) bekezdés a) és d)–g) pontja tekintetében a Hivatal által meghatározott módon történik. (8) A FIR elektronikus nyilvántartást a Hivatal adatkezelőként működteti. (9) A FIR részére közölt elektronikus adat hitelesítése a (6) bekezdés b) és c) pontja tekintetében legalább fokozott biztonságú, névhez kötött azonosítási szintű elektronikus aláírással történik. (10) A felsőoktatási intézménynek a működés megkezdése időpontjától számított harminc napon belül be kell jelentkeznie a FIR-be. A felsőoktatási intézmény vezetője meghatalmazza azt a személyt, aki a FIR tekintetében a Hivatallal kapcsolatot tart, és az intézményi adatszolgáltatást elektronikus aláírással hitelesíti. A kapcsolattartó adatait és meghatalmazását a Hivatal részére tizenöt napon belül meg kell küldeni. A Hivatal az adatokat – a (9) bekezdés szerinti hitelesítés ellenőrzése érdekében – nyilvántartja.

2611

26. §

27. §

28. §


(1) A FIR működéséhez szükséges informatikai rendszert úgy kell működtetni, hogy a) a FIR alrendszerei és alkalmazásai technikailag képesek legyenek kapcsolódni más információs rendszerekhez; b) azon felsőoktatási intézmény számára, amellyel a hallgató, a doktorjelölt, az oktató, a kutató, a tanár jogviszonyban áll vagy állt, a FIR útján a FIR-ben tárolt és az adott felsőoktatási intézmény által közölt személyes adatok elektronikus formában hozzáférhetők legyenek; c) a FIR útján a felsőoktatási intézményekkel, a képzési rendszerükkel összefüggő és a FIR-ben tárolt intézményi és egyéb statisztikai adatok, információk elektronikus formában hozzáférhetők legyenek a felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a felsőoktatás irányításában közreműködők, az oktatók, a kutatók, a tanárok és a hallgatók, a felsőoktatásba jelentkezők, a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek számára; d) a FIR a Hivatal által meghatározott szakmai specifikáció szerint biztosítani tudja da) az intézményi nyilvántartással kapcsolatos hatósági feladatok, db) a személyi nyilvántartással kapcsolatos feladatok, dc) az oktatási igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok, dd) a felsőoktatási statisztikai adatközlési feladatok, de) a felsőoktatási felvételi alkalmazással kapcsolatos feladatok, és df ) az AVIR és a DPR alkalmazással kapcsolatos feladatok ellátását; e) a FIR biztosítani tudja a miniszter számára a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásaival kapcsolatos feladatai ellátását. (2) A FIR működésével összefüggésben, a Hivatal a hatósági feladataihoz kapcsolódóan biztosítja a) a felsőoktatási intézmények számára azokat a szakmai specifikációkat, amelyek alapján a felsőoktatási intézmények fel tudják készíteni az általuk üzemeltetett nyilvántartó rendszereket az adatszolgáltatásra; b) az adatok szolgáltatásához és az adatszolgáltatás hitelesítéséhez szükséges technikai feltételek szakmai specifikációját; c) a FIR létrejöttéhez, működéséhez szükséges infokommunikációs rendszerek, programok üzemeltetését; d) a FIR működésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezését; e) a FIR-ben kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát, valamint az érintett számára a személyes adataiba való betekintést, a felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a felsőoktatás irányításában közreműködők, az oktatók, a kutatók, a tanárok, a hallgatók, a doktorjelöltek, a felsőoktatásba jelentkezők, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek és egyéb jogosultak tájékoztatását. (3) A FIR-ből adatok, elemzések – a jogszabályban megállapított állami feladat ellátásához szükséges adatokat kivéve – az adatok előállításával és közlésével kapcsolatban felmerült, a Hivatalnak megtérített költségek megfizetése esetén kérhetők. (1) A Hivatal a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét követően a létrejövő új felsőoktatási intézménynek a 7. melléklet szerint képzett új, egyedi intézményi azonosító számot ad. (2) A Hivatal a felsőoktatási intézmény megszűnésekor, átalakulásakor a megszűnt felsőoktatási intézmény intézményi azonosító számát bevonja. A bevont intézményi azonosító szám újra nem adható ki. A Hivatal a megszűnt felsőoktatási intézmény adatait a nyilvános felsőoktatási intézményi nyilvántartásból törli a megszűnés, illetve az esetleges jogutódlás tényének rögzítése mellett. Az adatbázisban a törölt adatoknak visszakereshetőknek kell maradniuk. (3) A felsőoktatási intézményi nyilvántartásban nyilvántartott intézményre vonatkozóan a Hivatal adategyeztetést rendelhet el, amelynek célja a nyilvántartásban szereplő adatok és okiratok valódiságának megállapítása. (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatói, doktorjelölti jogviszony létrejöttétől számított tizenöt napon belül bejelenti a hallgató, doktorjelölt személyes adatait, a hallgatói, doktorjelölti jogviszony adatait a FIR-be. (2) A felsőoktatási intézmény a hallgatónak, doktorjelöltnek a FIR-ben nyilvántartott személyes és jogviszony adataiban bekövetkezett változását – a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett nyilvántartó rendszerben történt átvezetést követő tizenöt napon belül – bejelenti a FIR-be.

2612

29. §


(3) Ha a felvételt nyert jelentkező képzési adataiban (így különösen: szak, munkarend, nyelv, képzési hely, költségviselési forma) a beiratkozási időszakban változás történik, a felsőoktatási intézmény a FIR-be először a besorolási döntés szerinti képzési adatokat, majd a változást jelenti be. (4) Ha a felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét az Nftv. 47. § (4) bekezdése szerint megnövelte, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. (5) A hallgatói, doktorjelölti jogviszony megszűnésének adatait a felsőoktatási intézmény a megszűnést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. Ha a hallgató, doktorjelölt nem létesít újabb hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt, az Nftv.-ben meghatározott határidő lejártával a hallgató, doktorjelölt adatait törölni kell a FIR-ből. (6) A felsőoktatási intézmény a kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgatók adatait, azok változását, a tagsági jogviszony létrejöttét, megszűnését, illetve e hallgatók tagsági adataiban bekövetkezett változásokat követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. (7) A diákotthoni tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgatók adatairól a felsőoktatási intézmény a (6) bekezdés szerint tesz bejelentést a FIR-be. (1) A felsőoktatási intézmény az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatott személyes adatait és a foglalkoztatotti jogviszony adatait – jogviszonyának létrejöttétől számított tizenöt napon belül – bejelenti a FIR-be. (2) A felsőoktatási intézmény az oktatónak, kutatónak, tanárnak a FIR-ben nyilvántartott személyes és jogviszony adataiban bekövetkezett változását a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett nyilvántartó rendszerben történt átvezetést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. (3) Ha az oktató, kutató, tanár foglalkoztatása megszűnik, a felsőoktatási intézmény a jogviszony megszűnésének adatait a megszűnést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. Ha az oktató, kutató, tanár másik felsőoktatási intézménnyel jogviszonyt nem létesít, a rá vonatkozó adatokat az Nftv.-ben meghatározott határidő elteltével törli a FIR-ből.

30. § A felsőoktatási intézmény a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott bizonyítványok, oklevelek, oklevélmellékletek, valamint az odaítélt doktori fokozatok adatait, legkésőbb azok kiállítástól számított tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. 31. §

(1) A Hivatal a FIR-ben tartja nyilván az államilag támogatott és az állami (rész)ösztöndíjas formában eltöltött tanulmányi időt. (2) A Hivatal a FIR útján félévre vonatkozóan tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket a hallgatóik által igénybe vett államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas félévek számáról. A felsőoktatási intézmény – jogszabályban meghatározott esetben – intézkedik a hallgató államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formáról történő átsorolásáról. (3) A felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti átsorolásról szóló döntés jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be a hallgató átsorolásával kapcsolatos adatokat.

12. Hallgatói azonosító szám 32. §

(1) Annak a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, aki nem rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-be való bejelentéstől számított tizenöt napon belül hallgatói azonosító számot hoz létre, amelyről a felsőoktatási intézményt a FIR-en keresztül értesíti. (2) Annak a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt létesítő személynek, aki rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, újabb azonosító szám nem adható ki. Aki rendelkezik tanulói azonosító számmal, annak a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számával. (3) Ha a felsőoktatási intézmény azonosító szám nélkül jelenti be a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt, de az adott személy a központi nyilvántartásban már rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-en keresztül tizenöt napon belül értesíti a felsőoktatási intézményt az érvényes azonosító számról. Ha a hallgatónak, doktorjelöltnek a központi nyilvántartásban átmenetileg több különböző azonosító száma is van, akkor a Hivatal a FIR-en keresztül kijelöli a továbbiakban érvényes hallgatói azonosító számot, amelyen nyilvántartja a hallgatót, doktorjelöltet. (4) A felsőoktatási intézmény az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerén (a továbbiakban: TR) keresztül biztosítja a hallgató, doktorjelölt számára a hallgatói azonosító száma megismerését.

2613


(5) Ha a hallgató, doktorjelölt azonosító száma változik a FIR-ben, a hallgató, doktorjelölt törzslapján fel kell tüntetni a változás időpontját, valamint a továbbiakban érvényes hallgatói azonosító és valamennyi korábbi azonosító számát is. A változás előtt keletkezett és lezárt iratokon nem kell átvezetni az új hallgatói azonosító számot. A változás után keletkezett, illetve a változást követően továbbvezetett iratokon már az új azonosító számot kell szerepeltetni. A hallgatói azonosító szám változásáról a felsőoktatási intézménynek a TR-en keresztül haladéktalanul tájékoztatnia kell a hallgatót, doktorjelöltet. (6) Annak a volt hallgatónak, doktorjelöltnek a kérelmére, aki már nem áll jogviszonyban felsőoktatási intézménnyel, a Hivatal a hallgatói azonosító számról igazolást állít ki az Nftv. 3. melléklet III. alcím 4. pontjában szabályozott nyilvántartási időn belül. A kérelemben meg kell adni a kérelmező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét. Ha adataiban a hallgatói, doktorjelölti jogviszonya megszűnése óta változás állt be, a jogviszony megszűnésének időpontja szerinti adatokat is meg kell adnia. Az igazolás kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (7) A hallgatói azonosító számot a 8. mellékletben meghatározottak szerint kell képezni.

13. Oktatói azonosító szám 33. §

(1) Az oktatói, kutatói, tanári jogviszonyt első alkalommal létesítő oktatónak, kutatónak, tanárnak (e §-ban a továbbiakban együtt: oktató) a Hivatal a FIR-be való bejelentéstől számított tizenöt napon belül oktatói azonosító számot képez, és erről a felsőoktatási intézményt a FIR-en keresztül értesíti. (2) Ha a felsőoktatási intézmény azonosító szám nélkül jelenti be az oktató alkalmazását, de az adott személy a központi nyilvántartásban már rendelkezik oktatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-en keresztül tizenöt napon belül értesíti az érintett felsőoktatási intézményt az érvényes azonosító számról. Ugyanannak a személynek újabb oktatói azonosító szám nem adható ki. Ha az oktatónak a központi nyilvántartásban átmenetileg több különböző azonosító száma is van, akkor a Hivatal a FIR-en keresztül kijelöli az érvényes oktatói azonosító számot, amelyen a továbbiakban nyilvántartja az oktatót. (3) A felsőoktatási intézmény a TR-ben biztosítja az oktató számára az oktatói azonosító számának megismerését. (4) Ha az oktató azonosító száma változik a FIR-ben, a felsőoktatási intézmény alkalmazotti nyilvántartásába és a TR-be be kell jegyezni a változás időpontját, valamint a továbbiakban érvényes oktatói azonosító és a korábbi azonosító számát is. (5) Annak a volt oktatónak a kérelmére, aki már nem áll foglalkoztatotti jogviszonyban felsőoktatási intézménnyel, a Hivatal az oktatói azonosító számról igazolást állít ki az Nftv. 3. melléklet III. alcím 3. pontjában meghatározott nyilvántartási időn belül. A kérelemben meg kell adni a kérelmező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét. Ha az adataiban a foglalkoztatotti jogviszonya megszűnése óta változás állt be, a jogviszony megszűnésének időpontja szerinti adatokat is meg kell adnia. Az igazolás kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (6) Az oktatói azonosító számot a 8. mellékletben meghatározottak szerint kell képezni.

14. Elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer, a felsőoktatási intézmények által kezelt iratok 34. §

(1) A felsőoktatási intézmény az Nftv. 3. melléklet I/B. alcímében, valamint e rendelet 60. §-ában meghatározott adatok nyilvántartási feladatainak ellátása érdekében TR-t működtet, és felel a nyilvántartott adatok biztonságáért. A TR-rel – különösen annak működésével, az adatvédelemmel, a rendszerhez való hozzáféréssel, a bejegyzések rögzítésével, az adatok mentésével és az ezekhez kapcsolódó eljárási rendekkel – kapcsolatos szabályokat a felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg. (2) A felsőoktatási intézmény biztosítja a hallgatók számára a TR-ben róluk nyilvántartott személyes és tanulmányi adatokhoz való folyamatos hozzáférést. (3) A felsőoktatási intézmény a nyilvántartott adatokat hitelesített iratként állítja elő és tárolja. (4) A papír alapú irat hitelesítése a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személy aláírásával, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat hitelesítése időbélyegzővel és a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személy elektronikus aláírásával történő ellátásával történik. (5) A felsőoktatási intézménynek a hitelesített iratokat biztonságos helyen kell tárolnia oly módon, hogy ahhoz csak a felsőoktatási intézmény szabályzatában jogosultként megjelölt személyek férjenek hozzá. (6) A hallgatói jogviszony fennállása alatt ki nem adott oklevél és oklevélmelléklet első kiadásának ingyenessége megilleti a volt hallgatót is.

2614

35. §

36. §


(7) A 35. § (1) bekezdésében meghatározott azon irat esetében, ahol az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni, az átadás-átvételt igazoló dokumentum tartalmazza a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, b) az átadásra kerülő okirat nevét, c) a hallgató nevét, azonosító számát, d) a törzslap sorszámát, e) a formanyomtatvány sorszámát, f ) az intézményi sorszámot, g) az átvétel időpontját, és h) az átvevő nevét és aláírását. (8) Ha az átvétel során a (9) bekezdés szerinti képviselő jár el, a képviselő képviseletre jogosító okiratának intézmény által hitelesített másolatát az átadás-átvételi dokumentumhoz kell csatolni. Az átadás-átvételi dokumentum több irat átadását is tartalmazhatja. Ha az irat átadása nem személyesen történik, akkor azt az arra jogosult részére postai úton, az átvételt igazolható módon kell megküldeni. Ebben az esetben a küldemény átvételének igazolására szolgáló dokumentumot csatolni kell az átadás-átvételt igazoló dokumentumhoz. Az átadás-átvételi dokumentumot a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon őrzi. (9) A felvett jelentkező helyett, illetve a hallgató vagy volt hallgató helyett a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője, vagy törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: képviselő) is eljárhat. (10) A felsőoktatási intézmény a kötelezően kezelt iratokon kívüli, a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó egyéb iratokról a szabályzatában rendelkezik. (1) A felsőoktatási intézmények által kötelezően kezelt iratok: 1. törzslap, törzslap-kivonat; 2. doktorjelölti törzslap; 3. beiratkozási lap; 4. doktorjelölti regisztrációs lap; 5. jogviszony-igazolás; 6. leckekönyv, teljesítési lap; 7. kreditigazolás; 8. vizsgalap; 9. záróvizsga-jegyzőkönyv; 10. doktori szigorlati jegyzőkönyv; 11. doktori védési jegyzőkönyv; 12. az Nftv. 26. § (3) bekezdése szerinti oktatói nyilatkozat; 13. végbizonyítvány (abszolutórium); 14. végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításáról szóló igazolás; 15. a záróvizsga sikeres teljesítéséről (nyelvi követelmények teljesítésének hiánya miatt ki nem adható oklevélről) szóló igazolás; 16. az oklevél kiállításáról szóló igazolás; 17. oklevél; 18. oklevélmelléklet; 19. tanítói műveltségterületi igazolás. (2) Az (1) bekezdés 5., 7., 12–19. pont szerinti formanyomtatványok magyar nyelvű szövegét – a doktori oklevél kivételével – a 9. melléklet tartalmazza. (1) A törzslap a hallgató személyes és tanulmányi adatainak nyilvántartására szolgál a törzslapban megjelölt hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódóan. (2) A papír alapon vagy elektronikusan előállított és hitelesített hallgatói törzslap a TR-ben nyilvántartott adatokból az alábbiakat tartalmazza: 1. a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, a székhely, illetve a telephely címét, a hallgató nevét, hallgatói azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint a papír alapú törzslap esetén a részét képező oldalak sorszámát és funkcióját összesítő felsorolást;

2615


2.

3. 4. 5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12. 13.

14. 15.

16. 17. 18. 19.

a hallgató személyes adatait (születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma); a leckekönyv-nyomtatvány sorszámát és a diákigazolvány sorszámát; a törzslaphoz kapcsolódó hallgatói jogviszony adatait (keletkezésének és megszűnésének időpontja, típusa); a hallgató képzésének adatait képzésenként (a képzés neve, szintje, munkarendje, nyelve, a képzési és kimeneti követelmények szerinti képzési ideje, telephelye, a képzés megkezdésének időpontja és létrejöttének módja, a határozat száma, a képzés befejezésének időpontja és módja), a képzés – több képzés esetén a képzések – bemeneti feltételeként meghatározott okiratok adatait (az okirat megnevezése, kibocsátó intézmény neve, az okirat száma, kiállításának időpontja), átvétel esetén az átadás adatait (az átadó felsőoktatási intézmény neve, azonosító száma, az átadó intézményben folytatott képzés neve, szintje, munkarendje, nyelve, helye, finanszírozási formája); a képzési időszakra vonatkozó összefoglaló adatokat (a képzési időszak megnevezése, a képzések neve, finanszírozási formája, státusza, a támogatott félév sorszáma, az adott képzési időszakban felvett és megszerzett kreditek száma, elismert kreditek száma, az összes kredit száma, a súlyozott tanulmányi átlag); képzési időszakonként a felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait (neve, kódja, az oktató neve, a kreditértéke, a számonkérés módja, heti vagy féléves óraszáma, a foglalkozás típusa, a követelmények teljesítésének értékelése, időpontja, az értékelő oktató neve), a képzési időszak lezárásának adatait képzésenként (a lezárás dátuma, a felvett kredit, a teljesített kredit, a (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag, a kreditindex, korrigált kreditindex, összesített korrigált kreditindex); saját vagy más felsőoktatási intézményben korábban folytatott tanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként, képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kódja, kreditértéke, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma); saját vagy más felsőoktatási intézményben folytatott párhuzamos vagy vendéghallgatói tanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként, képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kódja, kreditértéke, értékelése, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma); külföldi felsőoktatási intézményben folytatott résztanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelmények adatait képzésenként, képzési időszakonként (a keretprogram jellemzője, a képzés neve, a külföldi intézmény neve, a tantervi követelmény megnevezése, kreditértéke, kódja, átszámított értékelése, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma), munka- és egyéb tapasztalatok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kreditértéke, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma); a hallgatót érintő döntéseket képzésenként (típusa, száma és dátuma, rövid leírása); a szakmai gyakorlat teljesítésével kapcsolatos adatokat képzésenként (megnevezése, értékelése, kreditértéke, a szakmai gyakorlóhely neve, a gyakorlat időtartama, a gyakorlatvezetők neve, a teljesítés elfogadásának időpontja, az elfogadó neve, beosztása); a végbizonyítvány (abszolutórium) adatait; a szakdolgozat, diplomamunka adatait (témaköre, címe, a képzés neve, a benyújtás dátuma, a témavezető és a bíráló neve, értékelése, továbbá ha nincs záróvizsga részeként védés, akkor a szakdolgozat végső értékelése, az értékelést adó neve, beosztása, az értékelés dátuma); a záróvizsga adatait (a képzés neve, a vizsga részei és azok időpontjai, részeredményei, a végső értékelés, a bizottság elnökének és tagjainak neve, oktatói azonosítója); az oklevél adatait (a formanyomtatvány sorszáma, az oklevél intézményi sorszáma, a képzés neve, a megszerzett végzettségi szint és szakképzettség neve, a kiállítás időpontja, az aláíró neve, beosztása); az oklevélmelléklet adatait (a formanyomtatvány sorszáma, a kiállítás időpontja, az aláíró neve, beosztása); az idegennyelvi követelmények teljesítésére vonatkozó adatok (a nyelv megnevezése, a követelmények teljesítésének módja, a nyelvvizsga szintje, fajtája, típusa, a bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás dátuma, az okirat benyújtásának időpontja; felmentés esetén a felmentés oka, a határozat száma és dátuma, részleges felmentés esetén a felmentett rész megjelölése is);

2616


20. 21.

(3)

(4)

(5)

(6) (7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

37. §

a fegyelmi és kártérítési adatokat; a fogyatékossággal kapcsolatos adatokat (típusa, a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság neve, címe, a szakvélemény kelte, bemutatásának időpontja); 22. a hallgatói balesetre vonatkozó adatokat; 23. a törzslap hitelesítését. A felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről az adott hallgatói jogviszonyához kapcsolódóan – minden jogviszony típus esetén – egy törzslap vezethető. A hallgatói jogviszony megszűnése után, újabb jogviszony létesítésekor új törzslapot kell nyitni. A törzslapok sorszámozásáról a felsőoktatási intézmény szabályzatában rendelkezik azzal, hogy a törzslapok egyedi sorszámozását biztosítani kell. A papír alapú törzslap minden lapján fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény nevét és intézményi azonosítóját, a hallgató nevét és hallgatói azonosító számát, a törzslap sorszámát. A törzslapot a hallgatói jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell hitelesíteni. A lezárt és hitelesített törzslapot ki kell egészíteni és újra kell hitelesíteni akkor, ha a) a hallgatói jogviszony megszűnését követően kerül sor a szakdolgozat, diplomamunka, a záróvizsga, a nyelvi követelmény teljesítésére, illetve az oklevél, oklevélmelléklet kiállítására, b) a törzslapban nyilvántartott adatokban módosítás szükséges hiba javítása vagy adatváltozás átvezetése miatt, c) az oklevél javítására, másodlat kiadására vagy az oklevél érvénytelenítésére kerül sor. A felsőoktatási intézmény a törzslap részeit a törzslaptól külön a szabályzatában meghatározott módon is tárolhatja azzal, hogy a törzslapon szerepeltetni kell a tárolt részek fellelhetőségét. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló nyilvántartás, illetve iratok és adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. A felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony megszűnésekor papír alapú hitelesített törzslap-kivonatot ad ki a) hivatalból a tanulmányát végbizonyítvány (abszolutórium) nélkül befejező hallgató részére, b) kérelemre a végbizonyítványt szerzett, de tanulmányát oklevél megszerzése nélkül befejező hallgató részére, c) kérelemre a szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett hallgató részére. Azon hallgató részére, akinek a felsőoktatási intézmény leckekönyvet ad ki, hitelesített törzslap-kivonatot nem kell kiadni. A törzslap-kivonat legalább a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, a székhely, illetve a telephely címét, a hallgató nevét, hallgatói azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint a (2) bekezdés 2., 4–14. és 23. pontjában meghatározott adatokat tartalmazza. A (10) bekezdés a) pontja szerint kiadott törzslap-kivonat átadását a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.

(1) A felsőoktatási intézmény a doktorjelölti jogviszony létesítésekor a doktorjelöltről doktorjelölti törzslapot állít ki. (2) A doktorjelölti törzslap esetében, figyelembe véve a doktorjelöltre vonatkozó, jogszabályban meghatározott eltérő sajátosságokat, a 36. § rendelkezéseit az e §-ban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A doktorjelölti törzslap az alábbi adatokat tartalmazza: a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, székhely, illetve telephely címét, a doktorjelölt nevét, hallgatói azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint papír alapú törzslap esetén a részét képező oldalak sorszámát és funkcióját összesítő felsorolást; b) a doktorjelölt személyes adatait (születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma); c) a doktorjelölti jogviszony adatait (keletkezésének és megszűnésének időpontja); d) a doktorjelölt korábbi doktori képzéseinek adatait (a felsőoktatási intézmény neve, intézményi azonosító száma, a program megnevezése); e) a doktori fokozat megszerzése feltételeinek teljesítésére vonatkozó adatokat (a doktori szigorlat időpontja, eredménye, a doktori védés időpontja, eredménye); f ) az odaítélt doktori fokozat megnevezését;

2617


g)

38. §

39. §

fogyatékossággal kapcsolatos adatokat (típusa, a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság neve, címe, a szakvélemény kelte, bemutatásának időpontja); h) a doktorjelölti jogok és kötelezettségek tárgyában hozott határozatok adatait (típusa, időpontja, a határozat száma, rövid leírása); i) fegyelmi és kártérítési adatokat; j) a doktorjelölti törzslap hitelesítését. (4) A törzslapot a doktorjelölti jogviszony megszűnését követően kell hitelesíteni. (5) A felsőoktatási intézmény a doktorjelölti jogviszony megszűnésekor papír alapú hitelesített törzslap-kivonatot ad ki a doktorjelölt kérelmére, amely tartalmában megegyezik a törzslapban szereplő adatokkal. (1) A beiratkozásra a beiratkozási lap kitöltésével és aláírásával kerül sor. (2) A beiratkozási lap lehet: a) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat, b) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított elektronikus irat vagy c) papír alapú formanyomtatvány. (3) A beiratkozási lap tartalmazza: a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, b) az aktuális tanév-félév megnevezését, c) a hallgató Nftv. 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) pont ba) alpontjában meghatározott adatait, hallgatói azonosító számát, d) a megkezdett szak megnevezését, szintjét, munkarendjét, nyelvét, finanszírozási formáját, a képzés helyét, e) a hallgatói jogviszony típusát, f ) a hallgató adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, g) a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező esetében a jelentkezőnek a 9. melléklet szerinti nyilatkozatát arról, hogy megismerte és vállalja a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésnek az Nftv.-ben rögzített feltételeit, h) a hallgató nyilatkozatát az intézményi tájékoztató megismeréséről, i) az intézményi szabályzatban meghatározott további adatokat a hallgatói jogokkal, illetve kötelezettségekkel kapcsolatban, j) a beiratkozási lap kitöltésének és hitelesítésének dátumát, a hallgató vagy képviselője aláírását, és k) a 34. § (4) bekezdés szerinti hitelesítést. (4) A beiratkozási lap mellékletei: a) a felvételi eljárás során a felvétel feltételeként benyújtott okirat(ok) másolata, amelyet az eredeti okirattal való összevetés után a felsőoktatási intézmény hitelesítéssel lát el, b) a felsőoktatási intézmény és az önköltséges hallgató között létrejött képzési szerződés egy eredeti, minden fél által aláírt példánya, c) a felsőoktatási intézmény által kért egyéb nyilatkozatok, és d) a képviselő útján beiratkozott hallgató esetén a képviselőnek a képviseletre jogosító okiratának intézmény által hitelesített másolata. (5) Ha a beiratkozási lap adatai alapján nincs akadálya a jogviszony létesítésének, a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott időben hitelesíti a beiratkozási lapot. A beiratkozás a beiratkozási lap hitelesítésével valósul meg. (6) A beiratkozási lap a törzslap melléklete. (7) A (3) bekezdés g) pont, a (4) bekezdés b) és c) pont szerinti dokumentum a beiratkozás időpontjához képest későbbi időpontban is keletkezhet, ebben az esetben azt a beiratkozási laphoz kell csatolni. (1) A doktorjelölt beiratkozására a doktorjelölti regisztrációs lap kitöltésével és aláírásával kerül sor. (2) A doktorjelölti regisztrációs lap lehet: a) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat, b) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított elektronikus irat, vagy c) papír alapú formanyomtatvány. (3) A doktorjelölti regisztrációs lap tartalmazza a 38. § (3) bekezdés a)–c), e)–f ) és h)–k) pontjában szabályozott adatok mellett a doktori téma címét, a témavezető nevét, valamint a doktorjelölt nyilatkozatát a felsőoktatási intézmény doktori fokozatszerzés feltételeiről és folyamatáról szóló tájékoztatójának megismeréséről.

2618

40. §

41. §


(4) A felsőoktatási intézmény hitelesíti a doktorjelölti regisztrációs lapot. A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárás megindításával jön létre. (5) A doktorjelölti regisztrációs lap a törzslap melléklete. (1) A jogviszony-igazolás tanúsítja a hallgató, a doktorjelölt jogviszonyának fennállását vagy korábbi fennállását. (2) A jogviszony-igazolást a hallgató, doktorjelölt kérelemére a törzslap alapján a felsőoktatási intézmény szabályzatában kijelölt szervezeti egység állítja ki. (3) A jogviszony-igazolást a) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú iraton, vagy b) papír alapú formanyomtatványon kell kiállítani. (4) A jogviszony-igazolást a kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni. Az egyedi azonosító tartalmazza a felsőoktatási intézmény intézményi azonosító számát, egy nyolc számjegyű, évenként 1-gyel indított, egyesével növekvő sorszámot és a kiállítás évét. (5) A jogviszony-igazolás tartalmazza: a) a sorszámát, b) a felsőoktatási intézmény nevét, címét, intézményi azonosító számát, c) a hallgató, doktorjelölt személyes adatait, hallgatói azonosító számát (ennek hiányában a törzslap sorszámát), d) a jogviszony kezdetét és a képzési és kimeneti követelmények szerinti végét, e) a hallgató jogviszonyának aktív vagy passzív státuszát, illetve a doktorjelölti jogviszonyt az igazoláson megjelölt tanulmányi félévekben, f ) a hallgató által folytatott képzés – több képzés esetén a képzések – megnevezését, munkarendjét, nyelvét, helyét, finanszírozási formáját, g) az igazolás kiadásának célját, h) egyéb, kérelem szerinti kiegészítést és i) a 34. § (4) bekezdése szerinti hitelesítést. (6) A kiadott jogviszony-igazolások adatait a (4) bekezdés szerinti azonosító alapján nyilván kell tartani. (7) A hallgatói jogviszony fennállása alatt minden jogviszony-igazolás kiadása ingyenes. (1) A felsőoktatási intézménynek a hallgató részére leckekönyvet kell vezetnie, ha az alábbi feltételek együttes fennállását nem tudja biztosítani: a) a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben a felsőoktatási intézménytől értesítést kap az általa felvett, illetve törölt tárgyakról; b) a felsőoktatási intézmény a hallgató számára a szóbeli számonkérés esetén – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben – teljesítési lapot biztosít a (2) bekezdés szerinti tartalommal; c) a b) ponttól eltérő számonkérés esetén a felsőoktatási intézmény a hallgató számára a szabályzatában meghatározott módon és időben értesítést küld a hallgató értékeléséről; valamint d) az intézmény által működtetett TR alkalmas arra, hogy a hallgató nyomtatható formában hozzáférjen a saját képzése 36. § (12) bekezdésében szabályozott törzslap-kivonatának adattartalmához, továbbá biztosítja a hallgató kérésére a 36. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott adatok ingyenes hitelesítését félévente egy alkalommal. (2) A teljesítési lap tartalmazza az adott tanév félévét, a hallgató nevét, a hallgatói azonosító számot, a hallgató által felvett tantárgy, tantervi egység megnevezését, a vizsga időpontját, a vizsga értékelését, a vizsgáztató oktató nevét, oktatói azonosító számát és aláírását. (3) Az egyedi sorszámmal ellátott, papír alapú leckekönyv tartalmazza legalább: 1. a felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, intézményi azonosító számát; 2. a hallgató hallgatói azonosító számát, törzskönyvi számát; 3. a hallgató személyazonosító adatait (neve, születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, anyja születési neve), a hallgató fényképét, a hallgató aláírását; 4. a hallgatói jogviszony létrejöttének és megszűnésének adatait; 5. a hallgató képzésének adatait képzésenként; 6. a bejelentkezési adatokat képzési időszakonként;

2619


7.

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

42. §

a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait, hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait, az értékelő oktatók aláírását; 8. a képzési időszak lezárásának adatait; 9. a korábbi tanulmányok, munka- és egyéb tapasztalatok alapján beszámított kreditek adatait; 10. saját vagy más felsőoktatási intézményben folytatott párhuzamos vagy vendéghallgatói tanulmányok adatait; 11. a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatok adatait; 12. az idegennyelvi követelmények teljesítésének adatait; 13. a szakmai gyakorlat adatait és 14. a bejegyzések hitelesítését. A felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt – a különböző képzési szinten egyidejűleg folytatott tanulmányok kivételével – egy leckekönyv vezethető. A 34. § (4) bekezdésében meghatározott hitelesítéssel kell ellátni a leckekönyvben: a) a hallgató személyes adatait, a képzési adatokat, valamint a hallgatói jogviszony létrejöttét tartalmazó részt a leckekönyv megnyitásakor, b) a hallgató által az érintett félév vonatkozásában felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait az 51. §-ban megjelölt időpontig, c) az érintett félévben felvett tantárgy, tantervi egység követelményeinek teljesítését tartalmazó részt a számonkérések formája szerint a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott időpontban, és d) a képzési időszak lezárását tartalmazó részt az érintett félévben legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő tizedik napig. A leckekönyv kitöltésére, valamint a már bekerült adatok törlésére, javítására a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személyek jogosultak. A törlést, javítást hitelesíteni kell. A félévi követelmények leckekönyvi adatait a félévet követően a felsőoktatási intézmény egyezteti a TR adataival, eltérés esetén a leckekönyvben foglaltakat kell érvényesnek tekinteni. Betelt leckekönyv esetén a hallgató részére újabb leckekönyvet kell kiadni úgy, hogy azt az eredeti leckekönyvhöz szétválaszthatatlanul hozzá kell fűzni, és a leckekönyvekben a hozzájuk rögzített leckekönyvek sorszámát fel kell tüntetni. A leckekönyvet a szorgalmi időszakban a felsőoktatási intézmény tárolja, a vizsgaidőszakra – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint – a hallgatónak ki kell adni. A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszűnésekor a leckekönyvet át kell adni. A leckekönyv átadásának tényét, idejét a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni. Ha a felsőoktatási intézmény a hallgatói részére leckekönyvet vezet, a vendéghallgatónak nem lehet külön leckekönyvet kiállítani, kivéve a) ha abban a felsőoktatási intézményben, amelyben a hallgatói jogviszony fennáll, nincs papír alapú leckekönyv, vagy b) a külföldi felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező vendéghallgató részére. A felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony fennállása alatt az elveszett vagy megsemmisült leckekönyv pótlására a törzslap alapján új leckekönyvet állít ki.

(1) A vizsgalap tartalmazza a) az adott tanév félévének megjelölését, b) a tantárgy, tantervi egység megnevezését, kódját, c) a vizsga időpontját, d) a vizsgáztató oktató nevét, e) a vizsgáztató oktató oktatói azonosító számát és aláírását, f ) a vizsgára jelentkezett hallgató nevét, hallgatói azonosító számát, és g) a vizsga értékelését, a keltezést. (2) A nem vizsga keretében szerzett értékelésről is vizsgalapot kell kiállítani. A vizsgalapon a vizsgáztató oktató rögzíti a vizsga értékelését és a vizsgát követően aláírásával haladéktalanul érvényesíti azt. A vizsgalap adatait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben kell rögzíteni a TR-ben. Ha a vizsgalapon szereplő és a TR-ben rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. Ha a vizsgalapon és a teljesítési lapon vagy a leckekönyvben szereplő értékelés eltér egymástól, a teljesítési lapon vagy a leckekönyvben szereplő értékelést kell irányadónak tekinteni.

2620

43. §

44. §


(3) A záróvizsga jegyzőkönyv tartalmazza a) a hallgató nevét, hallgatói azonosító számát, b) a szak megnevezését, c) a záróvizsga időpontját, részeinek megnevezését, azok értékelését, d) a záróvizsga-bizottság tagjainak nevét, oktatói azonosító számát, aláírását, e) a szakdolgozat (diplomamunka) címét, f ) a szakdolgozat (diplomamunka) témavezetőjének és bírálójának nevét, oktatói azonosító számát, g) a szakdolgozat (diplomamunka) megvédésének időpontját, h) a feltett kérdéseket, i) a záróvizsga végső értékelését, minősítését. (4) A doktori szigorlati jegyzőkönyv tartalmazza a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, b) a doktorjelölt nevét, hallgatói azonosító számát, korábbi végzettségi szintjét és szakképzettségét, c) a témavezető nevét és oktatói azonosító számát, d) a megszerzendő fokozat tudományterületét és tudományágát, e) a szigorlaton elhangzott kérdéseket és a válaszok minősítését, f ) a szigorlat minősítését, g) a szigorlati bizottság elnökének és tagjainak nevét, oktatói azonosító számát és aláírását. (5) A doktori védési jegyzőkönyv tartalmazza a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, b) a doktorjelölt nevét, hallgatói azonosító számát, végzettségét és szakképzettségét, c) a megszerzendő fokozat tudományterületét és tudományágát, d) az értekezés, alkotás címét, e) a témavezető nevét, oktatói azonosító számát, f ) a nyilvános vita időpontját, helyét és nyelvét, g) a bíráló bizottság elnökének és tagjainak nevét, oktatói azonosító számát és aláírását, h) a hivatalos bírálók véleményét, i) a nyilvános vitában feltett kérdések és az elhangzott felszólalások lényegét, j) a vitában résztvevők nevét, k) a bírálóbizottság véleményét és értékelését. (6) A záróvizsga jegyzőkönyv, a doktori szigorlati jegyzőkönyv és a doktori védési jegyzőkönyv a törzslap melléklete. (7) Az (1) és (3)–(5) bekezdésben meghatározott irat lehet: a) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat, vagy b) papír alapú irat. (1) A kreditigazolás a felsőoktatási intézmény által kiadott és hitelesített papír alapú irat, amely tartalmazza a hallgató által teljesített tantárgy (tantervi követelmény) tematikájának olyan leírását, amely lehetővé teszi az Nftv. 49. § (5) bekezdése szerinti döntéshozatal érdekében annak a vizsgálatát és értékelését, hogy a hallgató által megszerzett és igazolt tudás és más kompetenciák mennyiben felelnek meg a helyettesített tantárgy (tantervi követelmény) meghatározott kompetenciáinak. (2) A kreditigazolást a hallgató kérésére kell kiadni. A kérelmében a hallgatónak meg kell jelölnie, hogy mely követelmények teljesítésének igazolását kéri. (3) A kreditigazolást a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani. (1) A felsőoktatási intézmény a teljesítés napján megállapítja, hogy a hallgató adott képzéséhez tartozó végbizonyítvány kiállításának feltételeit teljesítette, majd a teljesítés napját követő húsz napon belül a teljesítés napjával a végbizonyítványt kiállítja. (2) A végbizonyítvány kiállításáról – a kiállítással egyidejűleg – a hallgatót értesíteni kell. (3) A végbizonyítvány a felsőoktatási intézmény által kiállított és hitelesített papír alapú irat. (4) A végbizonyítványt a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani. (5) A végbizonyítvány a törzslap melléklete.

2621

45. §

46. §

47. §

48. §


(1) A végbizonyítvány kiállításáról szóló igazolást, a záróvizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolást, az oklevélre való jogosultságról szóló igazolást és a tanítói műveltségterületi igazolást a hallgató kérésére, a törzslap alapján kell kiállítani. (2) Az igazolásokat a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani. (1) A felsőfokú tanulmányok sikeres befejezését és a szakképzettség megszerzését igazoló oklevelet a sikeres záróvizsga vagy sikeres utolsó záróvizsga-rész (e bekezdésben a továbbiakban együtt: záróvizsga) napjától számított harminc napon belül kell kiállítani, ha a hallgató előzőleg teljesítette az előírt nyelvvizsga-követelményeket. A nyelvvizsgakövetelmények teljesítését igazoló okirat bemutatása esetén az oklevelet akkor is a záróvizsga szerinti tárgyévben kell kiállítani, ha a záróvizsga szerinti tárgyévből kevesebb, mint harminc nap van hátra. (2) Az oklevél-formanyomtatvány a Hivatal által kibocsátott és egyedi nyomtatványsorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított papír alapú biztonsági okmány, amely a) két – az egyik a magyar nyelvű, a másik az idegen nyelvű változat kiállítására szolgáló – A4 méretű lapból áll, amelyeken Magyarország címere nyomdai úton feltüntetésre került, vagy b) egy A3 méretű lapból áll, amelyen Magyarország címere nyomdai úton feltüntetésre került. (3) Az oklevél a törzslap alapján kerül kiállításra. (4) Az oklevél a 9. mellékletben meghatározott záradékkal látható el. Ha olyan záradék válik szükségessé, amelyet a 9. melléklet nem tartalmaz, akkor a felsőoktatási intézmény – a Hivatal előzetes egyetértésével – egyedi záradékkal is elláthatja az oklevelet. A záradék az oklevél elválaszthatatlan részét képezi. (5) Az oklevelet a kiállításkor egyedi intézményi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében kell nyilvántartani. (6) Az oklevelet a felsőoktatási intézmény keménytáblás dossziéban adja ki. (7) Az átadás előtt a felsőoktatási intézmény a kiállított oklevélről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete. (8) Az oklevél átadását a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni. (9) A doktori oklevél szövegét a felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg. Ha a felsőoktatási intézmény nem a Hivatal által kibocsátott oklevél-formanyomtatványt használja, akkor el kell látnia a doktori oklevél biztonsági formanyomtatvány kibocsátói feladatait. (10) Magyar és külföldi felsőoktatási intézmények által kiadott közös oklevélnek tartalmaznia kell legalább a) a kiállító felsőoktatási intézmények nevét (magyar intézmény esetén a magyar elnevezést), b) az oklevél tulajdonosának nevét, születésének országát, helységét és idejét, c) a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a képzés megnevezését, d) a kiállítás helyét, idejét, e) a felsőoktatási intézmények vezetőinek (továbbáe a megállapodásban meghatározott vezetőknek) az eredeti aláírását. (11) A nemzeti eltérések egyedi záradékban rögzíthetők, különösen a szak, szakképzettség oktatási hivatalban nyilvántartott megnevezése, a közös oklevél kiadásának jogszabályi felhatalmazása, valamint az adminisztrációért felelős intézmény neve. (1) Az oklevélmelléklet formanyomtatványa a Hivatal által kibocsátott és egyedi nyomtatványsorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított papír alapú biztonsági okmány, amely A/4 méretű, mindkét oldalon nyomtatható lapokból és egységes lefűzésre alkalmas dossziéból áll. (2) A kiadás előtt a felsőoktatási intézmény az oklevélmellékletről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete. (3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az oklevélmellékletet az oklevéllel együtt kell kiadni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni. (4) Az oklevélmellékletben szereplő magyar felsőoktatási rendszer leírását a miniszter felülvizsgálja és módosítás esetén a módosított leírást nyilvánosságra hozza. (5) Az oklevélmellékletről másodlat, illetve új oklevélmelléklet kiállítására a 48. § (5)–(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a másodlatra rá kell vezetni a „MÁSODLAT!” szöveget, de sem a másodlatot, sem az új oklevélmellékletet nem kell ellátni záradékkal. A kérelmező a másodlat kiállításáért a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott összegű díjat fizet. (1) A felsőoktatási intézmény az üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokat – az előállító nyomdával történt egyeztetést követően – az átvétel megkezdésétől a kibocsátás végleges megszüntetéséig a szigorú számadási

2622


(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

49. §

kötelezettség alá eső bizonylatokra vonatkozó előírások szerint nyilvántartja. A Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja az intézmény nyilvántartását. A felsőoktatási intézmény az üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokat zárt helyen elhelyezi oly módon, hogy ahhoz csak a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személyek férjenek hozzá. A felsőoktatási intézmény az elrontott és a kicserélt oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokról nyilvántartást vezet és jegyzőkönyvet készít. A javítást követően új oklevelet, oklevélmellékletet kell kiadni és a rontott, kicserélt példányokat meg kell semmisíteni. A felsőoktatási intézmény az elveszett, ellopott vagy megsemmisült üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokról haladéktalanul jegyzőkönyvet vesz fel. A felsőoktatási intézmény – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelettől eltérően – az átadást követően elveszett, ellopott, megsemmisült oklevélről kérelemre oklevélmásodlatot állít ki a 46. § (2) bekezdésében meghatározott formanyomtatványon. A másodlat tartalmában megegyezik a törzslap 46. § (7) bekezdésében foglalt mellékletével, továbbá tartalmazza a 9. mellékletben meghatározott másodlati záradékot és a hitelesítést. A másodlat nyilvántartásának rendje megegyezik az oklevél nyilvántartásának rendjével. Ugyanazon oklevélről további másodlat kiállításakor úgy kell eljárni, mint az első másodlat kiadásakor. A felsőoktatási intézmény hivatalból vagy kérelemre a hibásan kiállított oklevelet bevonja és megsemmisíti, a törzslapon a hiba javítását a 36. § (7) bekezdés b) pontja szerint átvezeti, és a javított törzslap alapján az oklevelet ismét kiállítja a 46. § (2) bekezdésében meghatározott formanyomtatványon. Az oklevél tartalmazza a 9. mellékletben meghatározott javítási záradékot és a hitelesítést. Ha a felsőoktatási intézmény a (6) bekezdésben foglaltak szerint új oklevelet állít ki, és a változás érinti az oklevélmelléklet tartalmát, akkor az oklevélmellékletet – a korábbi oklevélmelléklet bevonása és megsemmisítése mellett – újra kiadja. A felsőoktatási intézmény a (3)–(7) bekezdés szerint megsemmisített, elveszett, ellopott, megsemmisült (e bekezdésben a továbbiakban együtt: megsemmisült) oklevél, oklevélmelléklet adatait (az intézmény neve, a szervezeti egység neve, a formanyomtatvány megnevezése, cikkszáma, sorszáma, az oklevél tulajdonosának neve, személyes adatai, az oklevél, oklevélmelléklet sorszáma) az új oklevél, oklevélmelléklet kiállítását követő tizenöt napon belül bejelenti a Hivatalnak. A megsemmisült oklevél, oklevélmelléklet adatait (az intézmény neve, a formanyomtatvány cikkszáma és sorszáma, oklevél, oklevélmelléklet sorszáma) a Hivatal honlapján nyilvánosságra kell hozni és a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A felsőoktatási intézmény az általa vagy jogelődje által kiállított oklevelet és oklevélmellékletet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 114. § és 121. §-ában szabályozottak szerint érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy az oklevelet jogellenesen szerezték meg. Az érvénytelennek nyilvánított oklevelet a felsőoktatási intézmény bevonja és megsemmisíti. Az érvénytelenné nyilvánító határozatot az indokolás kivételével a minisztérium hivatalos lapjában, valamint a Hivatal honlapján közzé kell tenni. Ha az oklevelet kiállító intézmény jogutód nélkül szűnt meg, a (9) és (10) bekezdés szerinti eljárásban a Hivatal, másodfokú hatóságként a miniszter jár el. A (9) bekezdés szerint érvénytelennek nyilvánított oklevél alapjául szolgáló tanulmányokról a 36. § (10) bekezdése szerinti törzslapkivonatot kell kiállítani az érvénytelenné nyilvánító határozat jogerőre emelkedésével.

(1) Az oklevél- és az oklevélmelléklet-formanyomtatványokat a Hivatal bocsátja a felsőoktatási intézmények rendelkezésére. (2) Az oklevél- és oklevélmelléklet-formanyomtatványok előállítási költségeit a felsőoktatási intézmények viselik.

15. A hallgatói képzési szerződés nyilvántartása, kezelése 50. §

(1) A hallgatói képzési szerződés tartalmazza a) a képzés megnevezését, b) az önköltség képzésre érvényes összeget, amely a hallgatói jogviszony ideje alatt nem módosítható. (2) A hallgatói képzési szerződés a 38. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelően a beiratkozási lap melléklete. Ha a képzési szerződés megkötésére átsorolás miatt kerül sor, a képzési szerződést a törzslaphoz kell csatolni.

2623


16. A támogatási idő nyilvántartása szempontjából jelentős határidők 51. § Az Nftv. 45. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével a hallgató – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak alapján – az Nftv. 42. § (5) bekezdése szerinti bejelentkezését a félév megkezdését követő egy hónapon belül, de legkésőbb október 14-ig, illetve március 14-ig visszavonhatja, vagy a beiratkozást követően ugyanezen időpontokig kérheti a tanulmányai szüneteltetését. Ha a beiratkozást vagy a bejelentkezést követően a hallgató ezen időpontokig nem kéri tanulmányainak szünetelését, az adott félév aktív félévnek minősül és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásából következő vagy a képzési szerződésben foglalt kötelezettségeket keletkeztet a tanulmányi kötelezettségei teljesítésére tekintet nélkül. Ha a hallgató tanulmányait szünetelteti vagy nem jelentkezik be és ez nem eredményezi a hallgatói jogviszony megszűnését, az adott félévet passzív félévként kell nyilvántartani. 52. §

(1) Az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átvételre, valamint szak, szakirány, képzési hely, képzési nyelv és munkarend váltására az előző szorgalmi időszak végétől az őszi félévre vonatkozóan szeptember 15-ig, a tavaszi félévre vonatkozóan február 15-ig kerülhet sor. (2) Ha új hallgatói jogviszony keletkezik, az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átvétel a fogadó felsőoktatási intézmény átvételről szóló döntését követően a beiratkozással jön létre. Ha új hallgatói jogviszony nem keletkezik, az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átvétel a fogadó felsőoktatási intézmény átvételről szóló döntését követően a képzésre történő bejelentkezéssel jön létre. Átvétel esetén a fogadó felsőoktatási intézmény az átvett hallgató beiratkozása vagy bejelentkezése után az átvételről szóló határozatát és az átvételről szóló döntést követő beiratkozás vagy bejelentkezés dátumát megküldi az elbocsátó felsőoktatási intézmény és a hallgató részére. A fogadó felsőoktatási intézmény az átvétel napját és az elbocsátó intézmény nevét a FIR-be bejelenti, a hallgató az elbocsátó intézményben, az elbocsátó intézmény a FIR-ben a képzés megszűnése indokaként az átvételt jelöli meg. (3) Az átvételi eljárás alatt a hallgatónak az átvételi döntést követő beiratkozásig vagy bejelentkezésig folyamatos jogviszonnyal kell rendelkeznie, ellenkező esetben az átvétel nem jön létre. (4) Átvétel csak azonos szintű képzések között kérhető, kivéve a) a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti, b) osztatlan képzésből alapképzésbe történő, c) alapképzésből, illetve osztatlan képzésből felsőoktatási szakképzésbe történő átvételt.

17. Az intézményi tájékoztató összeállításának alapelvei 53. §

(1) A felsőoktatási intézménynek az intézményi tájékoztatót magyar nyelven és legalább egy idegen (lehetőleg angol) nyelven kell elkészítenie. Az intézményi tájékoztatóban meg kell jeleníteni a felsőoktatási intézményre vonatkozó általános tudnivalókat és – képzési időszakonként elkülönítve – a képzésenkénti tudnivalókat. (2) Az intézményi tájékoztató felsőoktatási intézményre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét úgy kell összeállítani, hogy a képzési időszak megkezdése előtt megismerhetők legyenek belőle az alábbiak: a) a felsőoktatási intézmény neve, címe, intézményi azonosító száma; b) a felsőoktatási intézmény általános jellemzői, a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés sajátos feltételei; c) a hallgatói követelményrendszer, vagy annak elektronikus elérése; d) a tanév és a képzési időszakok időbeosztása a hallgatókra vonatkozó meghatározó dátumokkal; e) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendje, a félfogadási időpontok; f ) a záróvizsgára való jelentkezés rendje, a záróvizsga részei; g) az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor neve és elérhetősége, a tevékenységük rövid ismertetése; h) a hallgatói jogorvoslat rendje; i) a tanulmányi tanácsadáshoz, az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés módja; j) a beiratkozási és bejelentkezési eljárás; k) a külföldi hallgatók részére szóló sajátos információk (különösen a tartózkodási engedély megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás);

2624


l)

a felsőoktatási intézmény által szedett díjak és önköltség összege, a képzésekre vonatkozó szerződések általános feltételei; m) a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségek; n) a könyvtári és számítógépes szolgáltatások; o) a sportolási lehetőségek, a szabadidős tevékenység lehetőségei. (3) Az intézményi tájékoztatónak a képzésekre vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató az ajánlott tantervéhez kapcsolódóan az adott félévi tárgyfelvételt megelőző szorgalmi időszak befejezése előtt megismerhesse belőle: a) az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyt létesített hallgatókra vonatkozó ajánlott tantervet, amely tartalmazza a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott ismeretkörök tantárgyi, tantervi egységek szerinti megvalósítását a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő bontásában, az előtanulmányi kötelezettségeket, a tantárgyak, tantervi egységekhez rendelt kreditértékeket, kritérium követelményeket, a hallgatói teljesítményértékelés módjait, a záróvizsgára bocsátás feltételeit, b) a tantárgyak mindegyikére vonatkozóan ba) a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, ajánlott tanterv szerinti félévszámot, meghirdetési gyakoriságát, bb) az oktatás nyelvét, ha az nem a magyar, bc) az előtanulmányi követelményeket, bd) a tantárgy kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tantárgyként való besorolását, be) a tantárgy órarendi beosztását, bf ) a tantárgy felelősét és előadóját, bg) a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját, bh) a tantárgy olyan leírását, amely lehetővé teszi az Nftv. 49. § (5) bekezdése szerinti döntéshozatalt, tartalmazza a megszerzendő ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák (attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás) leírását, bi) az évközi tanulmányi követelményeket, bj) a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész)készségek és (rész)kompetenciák (attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás) értékelési módjait, azok ütemezését, bk) az ismeretek, készségek és kompetenciák (attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás) elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat, és bl) az ajánlott irodalmat. (4) Az intézményi tájékoztatót a felsőoktatási intézmény honlapján, továbbá papíralapú formátumban vagy elektronikus adathordozón a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint is nyilvánosságra kell hozni oly módon, hogy annak valamennyi módosítása és a változás beállásának hatálya a hallgatók számára a jogviszonyuk fennállása alatt egyértelműen követhető legyen.

18. A kreditrendszerű képzés általános szabályai, a képzési időszakokhoz kapcsolódó hallgatói teljesítmény értékelése 54. §

(1) A kreditérték meghatározásakor az összes hallgatói tanulmányi munkaóra a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. A felsőoktatási intézmény által ajánlott tantervben, a szakirányú továbbképzések kivételével, az egyes félévek kreditértéke – figyelembe véve az intézmény által meghatározott képzési időszakot – legfeljebb három kredittel térhet el a harminc kredittől. (2) A képzési és kimeneti követelmények szerint megszerezhető kompetenciák (attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás) alapján meghatározott tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból, tantervi egységekből, továbbá kritériumkövetelményekből épül fel. Szabadon választható tantárgy esetében a felsőoktatási intézmény nem korlátozhatja a hallgató választását a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében. (3) A tantervben a tantárgyakhoz, tantervi egységekhez tanórát és kreditértéket kell rendelni. A kreditérték kifejezi, hogy a követelmények teljesítéséhez mennyi tanulmányi munkára van szükség, továbbá azt, hogy a tantárgy, tantervi egység felvételével és a tanulmányi követelmények teljesítésével mennyi kreditet szerezhet a hallgató. Kredit csak olyan tantárgyhoz, tantervi egységhez rendelendő, amelynek minősítése az 56. § (7) bekezdése szerint

2625


történik. Tantárgyhoz csak egész értékű kredit rendelhető. Doktori képzésben az ismeretanyagok elsajátításáért, a tantárgyi követelmények teljesítéséért, kutatómunkáért és oktatási feladatok ellátásáért szerezhető kredit. A teljes képzési időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét, távoktatásban a huszonötszörösét. Doktori képzésben ezeket az arányokat a tantárgyi követelmények részfeladat-teljesítésénél kell irányadónak tekinteni. A részidős képzésben egy adott képzéshez rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a teljes idejű képzéshez rendelt kreditek számával. A tanterv határozza meg, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges (előtanulmányi rend). Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy vagy a képzési célt illetően több tantárgyat magában foglaló legfeljebb egy, 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető előtanulmányi kötelezettségként. A tantervben meghatározott egyes tantárgyakhoz más tantárgyaknak egyidejű felvétele is meghatározható követelményként. Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és azt hitelt érdemlő módon igazolja. Az Nftv. 49. § (5) bekezdése alapján képzésben szerzett krediteket – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok alapján el kell ismerni, függetlenül attól, hogy a hallgató melyik felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezte azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló kompetenciák [ismeretek, alkalmazási (rész)készségek és további (rész)kompetenciák, így különösen attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás] összevetésével történik. Az Nftv. 49. § (5) bekezdése alapján elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgy elismerésekor nem módosítható. Az előzetesen megszerzett, nem formális (iskolarendszeren kívül, de szervezett formában folytatott képzésben szerzett), informális (iskolarendszeren kívüli, tapasztalati úton történő), tanulással elsajátított kompetenciák, munkavégzés során szerzett tapasztalat elismerése lehet egy adott szakon valamely kompetencia (ismeret, teljesítmény, eredmény, készség, további kompetenciák) kredittel történő elismerése vagy követelmény teljesítése alóli felmentés. A kreditátviteli bizottságnak az elismerési eljárásban a hallgató dokumentumai alapján – megfelelő értékelési eljárás keretében – meg kell bizonyosodnia a tudás meglétéről. Az eljárást az intézményi szabályzatban kell meghatározni.

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

55. §

(1) A kreditrendszerű képzés során a különböző képzési szintek szabályai eltérhetnek és elkülönülten is szabályozhatók. (2) A kreditrendszerű képzésben – a felsőoktatási intézmény szabályzatában – szabályozni kell 1. az egyéni tantárgyfelvétel módját, ütemezését, 2. a kreditek gyűjtésének szabályait, 3. a tantárgyelismerés szabályait, 4. meghatározott képzési időszakok alatt a hallgató által megszerzendő minimális kreditértékeket, 5. a 4. pontban foglaltak alkalmazásának módját a korábban megszüntetett hallgatói jogviszonyú, de az adott képzésre felvételi eljárásban újra felvételt nyert, tanulmányaikat folytató hallgatókra, 6. a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyi dolgozatok, elkészített beszámolók alapján adott félévközi jegy, valamint félévközi követelmények és a vizsga alapján együttesen vagy kizárólag a vizsgán tanúsított tudás alapján adott vizsgajegy megszerzésének módját, a sikertelen félévközi teljesítések pótlásának lehetőségeit, 7. a vizsgákra való jelentkezés és a jelentkezés visszavonásának módját, 8. a sikertelen vizsgák egy vizsgaidőszakon belüli megismétlési kísérleteinek számát, egy adott tantárgynak a tanulmányok során való újabb felvételi lehetőségeit, 9. egy adott képzési időszak után a tanulmányok folytatásához, szükséges minimális (halmozott) súlyozott tanulmányi átlagot, 10. a megkezdett passzív féléveknek és az önköltséges hallgatók esetében az aktív féléveknek a végbizonyítvány megszerzéséig igénybe vehető maximális számát, 11. a kreditrendszerhez kapcsolódó kérelem benyújtásának rendjét, 12. a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítésének rendjét, 13. a végbizonyítvány (abszolutórium) törzslapon történő kiállításának rendjét, 14. a záróvizsga rendjét, a záróvizsga eredmények kiszámítását,

2626


15. 16.

56. §

57. §

az oklevél eredményének (minősítésének) kiszámítását, az Nftv. 42. § (2) bekezdése szerinti részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés meghirdetésének és az arra történő felvétel szabályait, 17. a továbbtanulást, az átvételt vagy a vendéghallgatást megelőző előzetes kreditátviteli eljárás szabályait, 18. a felsőoktatási vagy felsőfokú szakképzés során elsajátított ismeretek kötelező beszámításának, a 16. pont szerinti képzés során elsajátított ismeretek, valamint a korábbi munka- és egyéb tapasztalatok beszámításának, a nem formális, informális tanulással elsajátított kompetenciák elismerésének, beszámításának módját, és 19. az Nftv. szerinti megfelelő jogorvoslati eljárást. (3) A felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint értesíti a hallgatót az általa felvett, illetve törölt tárgyakról. (1) Ha a tanéven kívül kerül sor szakmai gyakorlat, vizsga, egyéb oktatási tevékenység (a továbbiakban együtt: hallgatói tevékenység) szervezésére, a felsőoktatási intézménynek egyértelműen meg kell határozni, hogy melyik, közvetlenül előtte vagy utána lévő félévre vonatkozik a hallgatói tevékenység. A felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg a tanévhez és félévhez igazodó képzési időszakok belső ütemezését. (2) Az utolsó félévben a szorgalmi időszak után – egymást követően – vizsgaidőszakot és záróvizsga-időszakot is kell biztosítani. (3) Ha a hallgató a (2) bekezdés szerinti záróvizsga-időszak utolsó napjáig teljesíti a végbizonyítvány feltételeit, akkor a felsőoktatási intézmény a hallgató képzésének végdátumaként a (2) bekezdés szerinti félév záróvizsgaidőszak utolsó napját állapítja meg. Ezen hallgatók esetében az adott felsőoktatási intézményben – a párhuzamos képzésben résztvevők kivételével – a képzés végdátumával az Nftv. 59. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hallgatói jogviszony megszűnésének dátuma megegyezik. (4) Az oklevélre való jogosultságról szóló igazolás kiállítási napjának meg kell előznie az oklevél kiállításának napját. (5) A hallgatói teljesítmények értékelési módjainak meghatározása a tanterv része, amelyet a képzési időszak kezdete előtt a felsőoktatási intézményben nyilvánosságra kell hozni. (6) A hallgató teljesítménye a képzési időszak teljes ideje alatt értékelhető. A hallgató tudásának értékelése többféle értékelési módszerrel is történhet: diagnosztikus, támogató (formatív), összegző (szummatív) is lehet, és történhet folyamatosan vagy egyszeri alkalommal. Az értékelési módok és alkalmak együttesen is alkalmazhatók. A tantárgyak, tantervi egységek lezárása történhet félévközi jeggyel vagy vizsgajeggyel. A félévközi jegy a tantárgy tanulmányi követelményeinek félévközi, folyamatos értékelésén alapul. A vizsgajegy megállapítása a vizsgaidőszakban tett szóbeli vagy írásbeli vizsga alapján történik. (7) A hallgatói ismeretek értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés, b) háromfokozatú: kiválóan megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítés, c) a felsőoktatási intézmény által bevezetett, a felsőoktatási intézmény szabályzatában rögzített egyéb értékelési rendszer, ha az biztosítja a más értékelési rendszerrel való összehasonlíthatóságot. (1) A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időnél rövidebb vagy hosszabb idő alatt is megszerezheti. (2) Ha a hallgató teljesítményét elfogadták, a kredit értéke nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. (3) A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére az adott képzésben folytatott tanulmányok egy képzési időszakára, illetve a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. (4) Egy félévben a hallgató adott képzésén a teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget – átlagos előrehaladás esetén – az egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni.

2627

58. §

59. §


(5) A kreditrendszerű képzés keretében a hallgató részképzése során a felsőoktatási intézmény részéről tett előzetes nyilatkozat a hallgatói teljesítmény elismeréséről utólagosan nem vonható vissza. Az előzetes nyilatkozathoz szükséges a kreditátviteli bizottság döntése. (6) A felsőoktatási intézménynek kérelemre az előzetes kreditátviteli eljárást le kell folytatnia. Az előzetes kreditátviteli eljárás során a kérelmező által teljesített, valamint a kérelem benyújtásakor folyamatban levő félév végéig várhatóan teljesítendő tanulmányi követelmények (a teljesítés feltételéhez kötött) kreditelismeréséről és egyben a felvételi feltételekben szereplő kreditek (teljesítés feltételéhez kötött) meglétéről hoz döntést a kreditátviteli bizottság. A felsőoktatási intézmény a kreditátviteli bizottság által elismert krediteket a tanulmányok tényleges megkezdésekor újabb kérelem nélkül elismertnek tekinti. (1) A felsőoktatási intézmény – az intézményi szabályzatban meghatározott módon – nyilvánosságra hozza a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel a) az egyes vizsgák napjait, b) a vizsgáztatásban közreműködők nevét, c) a jelentkezés idejét és módját, d) a vizsgaeredmények közzétételének napját, valamint e) a vizsgaismétlés lehetőségét. (2) Ha a sikertelen vizsgát követő ismétlővizsga nem volt sikeres, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az újabb ismétlővizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. (3) A vizsgáról való távolmaradás esetén a hallgató tudása nem értékelhető. (1) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsgabizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel vagy a felsőoktatási intézmény másik szakjának oktatója legyen. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (2) A felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg a záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját. (3) Záróvizsgát felsőoktatási intézmények közösen is szervezhetnek.

60. § A felsőoktatási intézmény a hallgatói, a vendéghallgatói, valamint a részismeretek megszerzése céljából létesített hallgatói jogviszony keretében folytatott tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről nyilvántartást vezet. Az Nftv. 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) alpontja alapján nyilvántartott adatok: a) a képzésben részt vevő hallgató költségviselési formája; b) a képzés jellemzői: a szak, a felsőoktatási szakképzés, a szakképzettség megnevezése, a képzési ciklus, a képzésért felelős szervezeti egység, a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének, a választott szakiránynak a megjelölése; c) a hallgató által egyéni tanrendjében felvett tantárgyakra vonatkozó adatok: a tantárgy neve, kódja, kreditértéke, tanóra száma, a tantárgyfelelős neve, a tantárgy oktatójának neve, a tantárgy kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható minősége; d) adott tantárgy, tantervi egység felvételére és teljesítésére vonatkozó további adatok: hányadik tantárgyfelvétel, hányadik vizsgakísérlet az adott félévben és a tantárgy összes felvételét figyelembe véve, félévközi jeggyel záruló tárgynál a tantárgyfelvétel száma, illetve az érdemjegy megszerzésére irányuló kísérletek száma, a követelmények teljesítése alapján kapott érdemjegy és kreditérték, a vizsga érdemjegye, időpontja; e) az egyéni tantervben adott félévre felvett tantárgyak, tantervi egységek neve, kreditértéke, a felvett tárgyak összegezett kreditértéke; az adott félévben teljesített tárgyak, tantervi egységek összegezett kreditértéke, kreditindex; f ) az adott képzési időszakban megszerzett összes kredit, a tanulmányok addigi teljes időtartamára számított halmozott, súlyozott tanulmányi átlag; az adott félévben teljesített és az adott félévre az egyéni tanrendben felvett kreditek aránya; a félévre vonatkozó korrigált kreditindex; g) a tanulmányok során az adott félév befejezéséig igénybe vett aktív és passzív félévek száma; adott időszakra a felsőoktatási intézmény szabályzatában előírt minimálisan összegyűjtendő kreditek teljesítésére vonatkozó információk;

2628


h) i) j) k) l) m) n)

külföldi részképzés esetén az adott félévre vonatkozóan a részképzés helye, összes, adott képzésbe beszámítható kreditek száma; a képzés ajánlott tanterve szerint elszámolható, szabadon választott kreditkeret; a hallgató által adott félév befejezéséig a szabadon választható tárgyak felvételével már teljesített és még teljesítendő kreditek száma; a korábbi, illetve a párhuzamos, a vendéghallgatói tanulmányok vagy munka- és egyéb tapasztalat alapján elismert tantárgyak, tantervi egységek, azok kreditértékei; a szakmai gyakorlat időtartama, a teljesítés időpontja, kreditértéke és érdemjegye; a nyelvi követelmények teljesítésének ténye; a képzési és kimeneti követelményben meghatározott egyéb kritérium-feltételek teljesítése; valamint a szakdolgozat, diplomamunka érdemjegye, a záróvizsga tárgyai, érdemjegyei, a záróvizsga minősítése (érdemjegye), ha a záróvizsga és az oklevél minősítése eltérő, az oklevél minősítése, továbbá az oklevél kiadásának időpontja.

19. Átsorolás 61. §

(1) Doktori képzésben a felsőoktatási intézmény a doktori szabályzatban meghatározottak szerint dönt a hallgatók magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzés közötti átsorolásáról. (2) A felsőoktatási intézménynek a következő képzési időszakban átsorolható hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítania, hogy az adott tanévben, adott szakon a) hány magyar állami (rész)ösztöndíjas és hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya a végbizonyítvány megszerzése előtt, b) hány olyan magyar állami (rész)ösztöndíjas és hány államilag támogatott hallgató van, aki önköltséges, illetve költségtérítéses képzésre kerül átsorolásra, c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon az Nftv. 47. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre álló támogatási időt. (3) Az adott tanév átsorolási döntése során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik az Nftv. 47. § (6) bekezdésében meghatározottak miatt félévüket nem tudták befejezni. (4) Az önköltséges hallgató csak magyar állami ösztöndíjas képzési formára, a költségtérítéses hallgató csak államilag támogatott képzési formára kérheti átsorolását. (5) A költségviselési forma változásáról szóló határozatban a felsőoktatási intézménynek – a hallgató Nftv. 47. § (3)–(7) bekezdése szerint rendelkezésre álló támogatási idejének egyidejű megvizsgálásával – meg kell határoznia, hogy a hallgató az átsorolást követően maximálisan hány félév támogatott időt tud igénybe venni. (6) A magyar állami ösztöndíjra való átsorolást követő első félévre való bejelentkezéskor a hallgató a nyilatkozatot a 9. melléklet 10. pontja szerinti tartalommal, egyedi nyomtatványon teszi meg. A nyilatkozatot a törzslaphoz kell csatolni. (7) Ha a felvételt nyert jelentkező vagy az átsorolást kérő hallgató a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeit nem vállalja, a felsőoktatási intézménynek fel kell ajánlania a részére ugyanazon képzésre az önköltséges képzésben való részvétel lehetőségét. (8) Az Nftv. 48. § (2) bekezdése szerinti átsorolási döntést minden év július 31. napjáig, tanévenként egyszer kell meghozni.

20. A hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítása 62. §

(1) A fogyatékossággal élő hallgató kérelmére a felsőoktatási intézménynek a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket kell megállapítania, illetve – figyelemmel az Nftv. 49. § (8) bekezdésére – azok teljesítésétől el kell tekintenie a (2)–(7) bekezdésben foglalt kedvezmények közül legalább egy, szükség szerint több kedvezmény biztosításával, ha a fogyatékosságot igazoló szakvélemény megállapításai alapján kedvezmény, illetve mentesség biztosítható a hallgató számára. (2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében alkalmazható kedvezmények: a) a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése, b) az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése, c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

2629


d) e)

(3)

(4)

(5)

(6)

mentesítés a manuális készségeket igénylő feladatok alól azzal, hogy az elméleti ismeretek megkövetelhetők, az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, berendezési tárgyak használatának lehetővé tétele, f ) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása, g) az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása. Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények: a) a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése, b) a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése, szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – jelnyelvi vagy orális tolmács biztosítása, c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól, d) az érthetőség és a megértés szempontjából az előadásokon és vizsgákon az elhangzottak egyidejű írásban való megjelenítése a hallgató részére, e) minden vizsgáztatás alkalmával segédeszközök, vizuális szemléltetés biztosítása, f ) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása, g) az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő, jegyzetelő tolmács, jelnyelvi tolmács biztosítása. Látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények: a) a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése, b) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használata, c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól, d) mentesítés a manuális, vizuális készségeket igénylő feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők, e) az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetősége, f ) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása, g) az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása. Beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények: a) a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga, és a számonkérések esetén speciális technikai eszközök használata, b) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól, c) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása, d) az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása. Pszichés fejlődési zavarral küzdő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények: a) a diszlexiás-diszgráfiás-diszortográfiás hallgatónál: aa) az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga, ab) írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő, ac) a vizsgán a szükséges segédeszközök (különösen számítógép, írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítása, ad) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól; b) a diszkalkuliás hallgatónál: ba) mentesítés a számítási feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők, bb) a vizsgák alkalmával mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (különösen táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési idő biztosítása; c) a hiperaktív, figyelemzavarral küzdő hallgatónál: ca) az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga, cb) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,

2630


cc) cd) ce)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

63. §

vizsgáknál a hallgató várakozási idejének minimálisra csökkentése, az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, berendezési tárgyak alkalmazása, a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása, vagy a vizsga helyiségének elhagyása nélküli szünetek, vagy mozgásos aktivitás engedélyezése, érzelmi megnyilvánulások tolerálása, cf ) külön vizsga a többi hallgatótól elkülönítetten, cg) az egyéni sajátosságok függvényében a szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – a kérdések leírása vagy többszöri megismétlése, komplex kérdések részegységekre történő lebontása, segítség az elvárások és kérdések tisztázásához, ch) az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan történő hozzáférhetősége, ci) az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása; d) a magatartásszabályozási zavarral (szocio-adaptív folyamatok zavaraival, az érzelmi kontroll, ön-, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésével) küzdő hallgatónak: da) az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése, db) a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása vagy szünetek engedélyezése, az egyéni késztetések, érzelmi megnyilvánulások tolerálása, dc) külön vizsga a többi hallgatótól elkülönítetten, dd) a szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – a kérdések leírása, az elvárások és kérdések tisztázása, a feltett kérdések, utasítások megfogalmazásának egyszerűsítése, pontosítása, de) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő, df ) az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása. Az autizmussal élő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények: a) a számonkérés körülményeinek a hallgató speciális szükségleteihez alakítása, az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga, b) számonkérés során segítségadás az elvárások és kérdések tisztázásához, szóbeli vizsgánál a feltett kérdések, utasítások írásban való megjelenítése, megfogalmazásuk egyszerűsítése, c) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő, d) mind a kurzusok, mind a számonkérés során speciális eszközök (elsősorban hangrögzítő eszköz, számítógép, értelmező szótár, egyéb támogató, infokommunikációs technológiák) alkalmazása, e) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól, f ) a fejlődési zavarából következő nehézségek miatt egyes gyakorlati követelmények alóli mentesítés, vagy ezek teljesítésének megfelelő, nem gyakorlati feladatokkal való helyettesítése, g) az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani. Halmozott fogyatékosság esetén a (2)–(7) bekezdésben foglalt előnyben részesítések bármelyike adható, figyelembe véve a hallgató egyéni szükségleteit. Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a (2)–(7) bekezdésben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére. A nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés a doktori képzés tekintetében nem illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót illetve a doktorjelöltet. A nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés megilleti azt a fogyatékossággal élő volt hallgatót, aki záróvizsgát tett és hallgatói jogviszonya megszűnt, de a szakképzettség megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezettségét nem teljesítette.

(1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szakvéleménnyel igazolja. (2) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai, illetve az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei (valamint jogelődjeik közül a tanulási

2631

64. §


képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható. (3) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, illetve fogyatékosságra, sajátos nevelési igényre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben nem részesült, a fogyatékosság a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható. (1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel a 63. § (1) bekezdése szerinti szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését. (2) A felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgató segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmét, b) kerül megbízásra és látja el feladatát a fogyatékossággal élő hallgatók segítését felsőoktatási intézményi és kari részről irányító koordinátor, c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és mértéke szerint – a felsőoktatási intézmény által biztosított, illetve más módon rendelkezésére álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat, d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközöket. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem elbírálásában és nyilvántartásában, valamint a hallgatót érintő jogorvoslati döntésekben azzal, hogy az a koordinátor, aki a kérelem elbírálásában részt vett, nem vehet részt a jogorvoslati eljárásban, b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok segítőivel, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatások felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátornak felsőfokú végzettséggel, valamint fogyatékosügyi kompetenciákkal vagy fogyatékosügyi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (5) A fogyatékossággal élő hallgatókat megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatokhoz való hozzáférést a felsőoktatási intézménynek biztosítania kell a koordinátor részére.

21. A mentorprogram megszervezésének elvei 65. §

(1) A felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert hátrányos helyzetű hallgató tanulmányai során a felkészüléséhez a mentorprogram keretében segítséget vehet igénybe. (2) A mentorprogram keretében a felsőoktatási intézmény oktatója, kutatója, tanára, hallgatója lehet mentor. (3) A mentorprogram keretében végzett tevékenységet a miniszter által kijelölt szervezet koordinálja. A miniszter és a mentorprogram koordinálását végző szervezet (a továbbiakban: mentorszervezet) között létrejött szerződés tartalmazza a) a mentorszervezet feladatait, tevékenységének finanszírozási szabályait, b) a mentorok által végzett tevékenység általános leírását, és c) a mentorokkal szemben támasztott egyéni szakmai felkészültségi követelményeket. (4) A mentorszervezetnek a mentorral kötött szerződés tartalmazza a) a vállalt feladatokból adódó kapcsolattartási kötelezettségeket, b) a mentori feladat tartalmát, időtartamát, díjazását, valamint c) a mentorszervezet jogait és kötelezettségeit. (5) A mentorprogram megvalósításának pénzügyi forrását a minisztérium az Nftv. 84. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott forrás terhére biztosítja. (6) A mentorszervezetnek a mentorprogramban részt vevő hallgatóval kötött szerződés tartalmazza: a) a mentorprogram keretében nyújtott segítő tevékenység leírását, azok rendszerességét, igénybevételének szabályait, b) a hallgató egyedi kérelme alapján nyújtott külön szolgáltatások díjait,

2632


c) a szerződés felmondásának eseteit és jogkövetkezményeit, d) a (7) bekezdés szerinti hozzájárulást. (7) A mentorprogramban részt vevő hallgató hozzájárul ahhoz, hogy a mentorszervezet a) a nevét és születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, intézményének megnevezését, képzésének adatait (szak megnevezése, képzési szint, képzési forma, munkarend), b) félévenkénti tanulmányi átlageredményét, c) a megszerzett kreditek számát, d) hallgatói jogviszonyának megszűnése okát és időpontját, a mentorprogrammal kapcsolatban kezelje és a minisztériumnak a mentorprogram végrehajtásának megfigyelése, valamint a mentorprogram megvalósításának szakmai és pénzügyi ellenőrzése érdekében átadja. (8) A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben szereplő személyi adataiban bekövetkezett minden változást a mentorszervezetnek a változást követő tizenöt napon belül bejelent.

22. Magán felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos szabályok 66. §

(1) A magán felsőoktatási intézmény a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) meghatározottak szerint teljesíti. (2) A közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett magán felsőoktatási intézmény a számviteli törvényben a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elvekre, az azokra épített szabályok szerint teljesített beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítésén túl az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény 46. §-a szerinti közhasznúsági mellékletet készít. (3) A magán felsőoktatási intézmény az Nftv. 94. § (4) bekezdése szerinti tevékenység alapító okiratban történő feltüntetése hatálybalépését megelőző napra – mint a számviteli törvény szerinti üzleti évre – a számviteli törvény szerinti beszámolót készít. A tevékenység hatálybalépésének napjával új üzleti év kezdődik, amely a naptári év utolsó napjáig tart, és amelynek nyitóadatai megegyeznek az e bekezdés szerinti beszámoló megfelelő záróadataival.

23. Záró rendelkezések 67. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A 34–47. §, a 48. § (1)–(8) és (12) bekezdése, az 56. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése, a 76. § f ) pontja, valamint a 9. melléklet 1–4. pontja, 5. pont 5.3–5.7. alpontja, 6. pont 6.1–6.5., 6.7–6.11. alpontja, és 7–10. pontja 2015. augusztus 15-én lép hatályba.

68. §

(1) A 4. § (1) bekezdését, a 18. § (3) bekezdését és a 21. § (3) bekezdését először a 2016. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni. (2) A 4. § (3) bekezdése szerinti hallgatói létszámra vonatkozó összevetést először a 2013/2014–2014/2015. tanévekre vonatkozóan kell elvégezni. (3) A 18. § (6) bekezdés b) pontja és (7) bekezdése alkalmazásához a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kidolgozza a bírálati szempontrendszerét, és a honlapján, valamint a minisztérium hivatalos lapjában egyidejűleg közzéteszi. A 18. § (6) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését a bírálati szempontrendszer közzétételét követően kell alkalmazni. (4) A 2015. augusztus 15-ét megelőzően kiadott oklevélről a 48. § (5) bekezdése szerint kiállított másodlatot az eredeti oklevél tartalmával megegyező tartalommal kell kiállítani azzal, hogy ha az oklevél eredetileg csak magyar nyelven került kiállításra, akkor másodlat kiállítása esetén a 46. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyomtatvány idegen nyelvű oldala nem kerül kiadásra. A ki nem adott oldalt a felsőoktatási intézmény nyilvántartásába bevezeti, jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíti, és a 48. § (8) bekezdésében foglalt adatok megadásával bejelenti a Hivatalnak. (5) Azon hallgatók oklevelébe, akik duális képzésben vettek részt, és e rendelet hatálybalépését követően jogosultak oklevélre, az oklevélben fel kell tüntetni a 9. melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerinti záradékot. (6) Az 5. § (6) bekezdése szerinti névhasználatnak való megfelelést a diákotthon esetében a fenntartó, a kollégium esetében a felsőoktatási intézmény felülvizsgálja és ha szükséges, legkésőbb 2015. december 31-ig intézkedik a névmódosításról.

2633

69. §


(7) A diákotthonnak, kollégiumnak a 3. melléklet 1. pont e) alpontjában foglaltakat legkésőbb 2018. szeptember 1-jétől biztosítania kell, ettől az időponttól kezdődően a Hivatal vizsgálhatja e feltételek fennálltát. (8) A felsőoktatási intézmény szabályzatait e rendelet alapján felül kell vizsgálni, és szükség esetén e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül módosítani kell. E rendeletnek a 2015. augusztus 15-ével hatályba lépő rendelkezéseire tekintettel szükségessé váló intézményi szabályzatmódosításokat a rendelkezések hatálybalépésével egyidejűleg kell hatályba léptetni. (9) A felsőoktatási intézmény 2015. december 31-ig felülvizsgálja, hogy az általa fenntartott gyakorló köznevelési intézmény teljesíti-e a gyakorlóintézménnyé nyilvánítás feltételeit. A vizsgálat eredményéről a felsőoktatási intézmény 2016. január 31-ig tájékoztatja a fenntartóját. (10) A minisztérium hivatalos lapja kiadásával és értékesítésével kapcsolatos feladatokat a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. végzi. (1) A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § (1) Alapképzési és mesterképzési szak létesítését felsőoktatási intézmény, felsőoktatási intézmények közösen vagy az oktatásért felelős miniszter kezdeményezheti a szak létesítési dokumentumainak a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervhez (a továbbiakban: oktatási hivatal) történő megküldésével. (2) Az oktatási hivatalhoz benyújtott létesítési dokumentumnak tartalmaznia kell a) az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását az eljárás megindításához; b) az alapképzési vagy mesterképzési szak – Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szerinti besorolási szintleírással összhangban kidolgozott – képzési és kimeneti követelményeit; c) a szak képzési terület szerinti, művészet képzési területen továbbá a szak képzési ág szerinti besorolási javaslatát; d) az alapképzési és mesterképzési szak létesítésének indoklását, különösen da) a szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra, db) az esetleges nemzetközi kötelezettségvállalást, illetve a tudománypolitikai vagy kultúr- és oktatáspolitikai szempontokat, dc) a felsőoktatási képesítés tekintetében a nemzetközi tendenciák, a megvalósuló gyakorlat bemutatását, a létesítést megalapozó kutatásokat, a külső szervezetekkel, intézményekkel való ez irányú együttműködést, valamint a nemzetközi képzési együttműködések irányait, dd) a szakképzettség MKKR szintbesorolására vonatkozó indoklását, figyelemmel a különböző végzettségi szintekre, a munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítések és szakképzettségek szerkezetére; de) szakmai szervezetek és munkaadók, szükség szerint az ágazati szintű foglalkoztatásban érdekelt miniszter véleményét, pedagógus szakképzettséget adó szak létesítése esetén a – köznevelés ágazati irányítási feladatkörében eljáró – oktatásért felelős miniszter támogató véleményét a szak és a szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételéről, valamint a képzési és kimeneti követelményekről, az abban meghatározott, a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményeiről, annak a köznevelés rendszerében való szükségességéről, a Nemzeti alaptantervvel való összhangjáról; e) alapképzési szak létesítése esetén a Magyar Rektori Konferencia képzési terület szakszerkezetének módosítására vonatkozó álláspontját; f ) az országos gazdasági kamara véleményét; g) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét; h) a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményét; i) amennyiben a létesítés kezdeményezője felsőoktatási intézmény, az alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről a felsőoktatási intézmény – az Nftv. 12. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontja és h) pont hf ) alpontja alapján hozott – szenátusi döntésének a hitelesített kivonatát. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti előzetes jóváhagyás kezdeményezése céljából a felsőoktatási intézmény benyújtja az oktatásért felelős miniszterhez a (2) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumot, valamint – a d) pont da)–dd) alpontjában foglalt szempontokra figyelemmel elkészített – a kezdeményezés megalapozottságát alátámasztó előzetes indokolást. Az oktatásért felelős miniszter a létesítés ágazati indokoltsága és a képzéssel elérendő célhoz rendelt követelmények mérlegelése alapján dönt a jóváhagyás megadásáról. (4) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy a) a létesítési dokumentum szakmai véleményeire is figyelemmel, indokolt-e a szak létesítése,

2634


b) a képzési és kimeneti követelmény alapján, a szakon a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei – a tudás, a képesség, attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzői – megfelelnek-e az MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelményeknek, és ez alapján a szakra meghatározott képzési és kimeneti követelmények – az oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetőségét is figyelembe véve – várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e. (5) A Felsőoktatási Tervezési Testület arról ad véleményt, hogy munkaerő-piaci, foglalkoztatási szempontból indokolt-e a szak felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvétele. (6) Az oktatási hivatal – a benyújtott létesítési dokumentum megküldésével – az oktatásért felelős miniszternél kezdeményezi az új alapképzési szak vagy mesterképzési szak és szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételét, valamint a képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kiadását. (7) Alapképzési szakon és mesterképzési szakon a szakirányként elkülönült szakmai ismeretek új szakképzettséget eredményeznek. Új szakirány esetében a felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvétel eljárását az (1)–(6) bekezdésben foglaltak szerint le kell lefolytatni.” (2) Az R1. a) 2. § (5) bekezdésében a „mesterszakokat” szövegrész helyébe a „mesterképzési szakokat”, b) 3. § g) pont gb) alpontjában, 12. § (1) és (2) bekezdésében a „mesterszakon” szövegrész helyébe a „mesterképzési szakon”, c) 7. § f ) pontjában az „alapszak” szövegrész helyébe az „alapképzési szak”, d) 8. § c) pontjában az „alapszakok” szövegrész helyébe az „alapképzési szakok”, e) 14. § (1) bekezdésében a „mesterszak” szövegrész helyébe a „mesterképzési szak”, f ) 4. mellékletében az „Alapszakok” szövegrész helyébe az „Alapképzési szakok” szöveg lép.

70. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 36. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Ha a felsőoktatási intézmény a 15/D. § (1) bekezdés b) és c) pontjában szabályozott feltételeket biztosítani tudja, mentesül a 15/D. § (9) bekezdése szerinti jóváhagyási kötelezettség teljesítése alól. Ebben az esetben a hallgató részére a leckekönyv helyett a leckekönyv tartalmának megfelelő törzslap-kivonatot kell kiadni.” 71. § A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A 10. § (4) bekezdésében és a 17. §-ában meghatározott juttatás kivételével a hallgatókat megillető juttatásokra való jogosultság megállapítására, valamint a hallgatók által fizetendő térítések megfizetésére – a doktori képzés kivételével – az adott tanulmányi félévre (5 hónapra) vonatkozóan kerül sor. A doktori képzésre vonatkozó 12 hónapos juttatás az őszi félév vonatkozásában szeptember 1-től január 31-ig, a tavaszi tanulmányi félév vonatkozásában február 1-től augusztus 31-ig fizethető.” 72. § Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A nyelvvizsga-bizonyítványt a kiállító vizsgaközpont határozattal visszavonja, ha megállapítja, hogy a kiállításának a feltételei nem álltak fenn, és erről értesíti a Hivatalt is. Ha a kiállító vizsgaközpont jogutód nélkül megszűnt, a jogellenesen kiállított nyelvvizsga-bizonyítványt a Hivatal vonja vissza. A nyelvvizsga-bizonyítvány visszavonására, a visszavonás tárgyában hozott döntés elleni jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a hatósági döntés visszavonására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vizsgabizonyítvány visszavonásáról szóló jogerős határozatot – indokolás nélkül – a Hivatal honlapján, valamint az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A vizsgabizonyítvány érvénytelenítését az 5. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban fel kell tüntetni. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni, a Hivatalnak megküldeni, amely azt megsemmisíti.” 73. §

(1) A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18/A. § (1) A DKT tizenhárom tagú testület. A DKT-ba a) két tagot a miniszter,

2635


b) két tagot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, c) egy tagot az agrárpolitikáért felelős miniszter, d) egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, e) három tagot a Magyar Rektori Konferencia, f ) két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, g) egy tagot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és h) egy tagot a Magyar Mérnöki Kamara delegál. (2) A DKT ülésére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált képviselőt meg kell hívni. A képviselő tanácskozási joggal vesz részt az ülésen.” (2) Az R4. 26. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A MAB) „c) a felsőoktatási intézmény felkérésére a felsőoktatási intézményről, tervezett képzésének létesítési dokumentumairól, képzéséről, minőségbiztosítási rendszeréről értékelést készít.”

74. § A 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 10. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a § a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(2) Felsőoktatási szakképzés képesítési jegyzékbe történő felvételét felsőoktatási intézmény, gazdálkodó szervezet felsőoktatási intézménnyel együttműködve vagy az oktatásért felelős miniszter kezdeményezheti. A felsőoktatási szakképzés létesítési dokumentumait az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani. (3) A létesítési dokumentumnak tartalmaznia kell a) miniszter előzetes jóváhagyását az eljárás megindításához; b) a felsőoktatási szakképzésnek a 7. § szerinti formában és tartalommal kidolgozott – az MKKR szerinti besorolási szintleírással összhangban kidolgozott – képzési és kimeneti követelményeit; c) a felsőoktatási szakképzés képzési terület szerinti besorolási javaslatát; d) a felsőoktatási szakképzés létesítésének indoklását; különösen da) a munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra, db) a felsőoktatási szakképzés célját, a képesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök megnevezését a szakképzettséggel ellátható tevékenységi kört, munkaterület leírását, dc) a felsőoktatási képesítés tekintetében az Országos Képesítési Jegyzékbe felvett képesítések szakmacsoporti rendszerének bemutatását, de) a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiről a felsőoktatási intézmény – az Nftv. 12. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontja és h) pont hf ) alpontja alapján hozott – szenátusi döntésének a hitelesített kivonatát; e) szakmai szervezetek és munkaadók, szükség szerint az ágazati szintű foglalkoztatásban érdekelt miniszter véleményét, a felsőoktatási szakképzés képesítési jegyzékbe történő felvételéről, valamint a képzési és kimeneti követelményekről, az abban meghatározott, a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményeiről; f ) az országos gazdasági kamara vagy a felsőoktatási szakképzésben érintett jogi személy véleményét; g) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét; h) a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményét. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes jóváhagyás kezdeményezése céljából a felsőoktatási intézmény benyújtja a miniszterhez a (3) bekezdés b) pontjában foglalt dokumentumot, valamint – a d) pont da)–dc) alpontjában foglalt szempontokra figyelemmel elkészített – a kezdeményezés megalapozottságát alátámasztó előzetes indokolást. A miniszter a létesítés ágazati indokoltsága és a képzéssel elérendő célhoz rendelt követelmények mérlegelése alapján dönt a jóváhagyás megadásáról. (5) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy a képzési és kimeneti követelmény alapján, a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei – a tudás, a képesség, attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzői – megfelelnek-e az MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelményeknek. (6) A Felsőoktatási Tervezési Testület arról ad véleményt, hogy munkaerő-piaci, foglalkoztatási szempontból indokolt-e a felsőoktatási szakképzés képesítési jegyzékbe történő felvétele. (7) Az oktatási hivatal – a benyújtott létesítési dokumentum megküldésével – a miniszternél kezdeményezi az új felsőoktatási szakképzés képesítési jegyzékbe történő felvételét, valamint a képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kiadását.”

2636

75. §


(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 48/A. § c) és d) pontja szerinti visszatérítési kötelezettség alkalmazása során a) az Nftv. 48/A. § c) pontja szerinti visszatérítési kötelezettséget megállapító határozatot az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)] „aa) az Nftv. 48/B. § (8) bekezdésére figyelemmel a hallgatói jogviszony, illetve párhuzamos képzés esetén az adott képzés megszűnését követő 1 év elteltétől számított legfeljebb hatvanadik napon, ab) az adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresének leteltét követő, az Nftv. 48/I. § (2) bekezdése szerinti közléstől számított legfeljebb hatvanadik napon” (hozza meg,) (2) Az R5. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A Hivatal a hallgató tanulmányi útját nem követi figyelemmel azt követően, hogy a hallgató a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül nem szerzett oklevelet és az Nftv. 48/A. § c) pontja szerinti visszatérítési kötelezettsége jogerősen megállapításra került.” (3) Az R5. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott előkészítő képzésben, előkészítő jogviszonyban tanulmányokat folytató hallgatókat az előkészítő képzéshez kapcsolódó félévek tekintetében kötelezettségek nem terhelik a magyar állami ösztöndíj vonatkozásában.” (4) Az R5. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) Az Nftv. 48/M. § (1) bekezdése szerinti mentesítés kérelem alapján adható. A kérelemben a mentesítésre okot adó körülményt dokumentummal kell igazolni. (2) A hallgató azon félévére, amelyet az Nftv. 47. § (6) bekezdése alapján a támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni vagy amely alatt a hallgatói jogviszony az Nftv. 45. §-a szerint szünetel, nem áll be az ösztöndíj visszatérítési vagy a hazai munkaviszony fenntartási kötelezettség, valamint e félévek nem számítanak bele a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő szerinti másfélszeres időtartamba. (3) Ha a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés képzési idejének másfélszeresét meghaladja az Nftv. 47. § (3) és (4) bekezdése szerinti támogatási idő, akkor az Nftv. 48/A. § a) pontja szerinti oklevélszerzés határideje a támogatási idő vége.” (5) Az R5. 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az Nftv. 48/A. § b) pontja és 48/N. § (3) bekezdése szerinti munkavégzési kötelezettségbe az ügyfél kérelmére be kell számítani a hallgatói jogviszony megszűnése és a kötelezettségről hozott jogerős döntés közötti időszakban végzett, a kérelmező által igazolt, hazai munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (3) Ha a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató az (1) bekezdés szerinti időtartamon belül ismételten hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyt vagy iskolarendszerű szakképzésben nappali tagozaton tanulói jogviszonyt létesít, a Hivatal kérelemre az (1) bekezdésben foglalt munkaviszony fenntartási kötelezettség teljesítését ezen tanulói, hallgatói jogviszony fennállásának időtartamára felfüggeszti.” (6) Az R5. 6–11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „6. § (1) A Hivatal a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató tanulmányi útját, képzési adatait és a képzési idő alatt a személyes és lakcím adatait a FIR-ben tárolt adatok alapján tartja nyilván. (2) A Hivatal a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató foglalkoztatási útját az adóhatóság (a továbbiakban: NAV), az országos egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: OEP), a Kincstár és az állami foglalkoztatási szerv által közölt adatok alapján követi nyomon. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek, valamint az önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló jogviszonyt folytatók esetében a nyomon követésre vonatkozó rendelkezést az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 7. § (1) A Hivatal szakváltás esetén az új képzés megkezdése szerinti félévben érvényes önköltség alapján tartja nyilván a hallgatói kötelezettségvállalást. Az adott félévben érvényes önköltség az abban a félévben felvételi eljárás eredményeként hallgatói jogviszonyt létesítők számára a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott önköltség. (2) Ha az (1) bekezdés alapján az önköltség nem meghatározható – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével –, az adott képzésre a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 50/2008 (III. 14.) Korm. rendelet] 2. mellékletében meghatározott legalacsonyabb összeg az irányadó.

2637


(3) Ha a hitéleti képzési területen az (1) bekezdés alapján az önköltség nem meghatározható, az 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározottak alapján a) hitéleti alap- vagy osztatlan képzés esetén a bölcsészettudomány képzési terület alapképzései költségkereteinek minimuma, b) hitéleti mesterképzés esetén a bölcsészettudomány képzési terület mesterképzései költségkereteinek minimuma, c) hitéleti tanár szak esetén a pedagógusképzés képzési terület tanár szak költségkeretének minimuma szerinti összeg az irányadó. (4) A mestertanári képzések esetén a szak önköltsége a felsőoktatási intézmény által a két szakterületre meghirdetett önköltségek számtani átlaga. (5) Szakváltás és a költségviselési forma változása esetén az állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejébe és az igénybe vett állami (rész)ösztöndíj összegébe beleszámít a hallgató szakváltása előtti képzésén igénybe vett állami (rész)ösztöndíjjal támogatott tanulmányok ideje és állami (rész)ösztöndíja. A Hivatal az Nftv. 48/I. § (1) és (2) bekezdése szerint tájékoztatja a hallgatót a korábbi képzés tekintetében fennálló kötelezettségekről is. (6) Nem minősül szakváltásnak a felvételi jelentkezéssel kapcsolatos jogorvoslati kérelem eredményeképpen módosított besorolási döntés alapján más képzésen folytatott tanulmány. A kötelezettség teljesítése szempontjából a módosított besorolási döntés szerinti képzés képzési ideje és önköltsége az irányadó. (7) Ha a szakváltás felvételi eljárás eredményeképpen valósul meg, a képzési és kimeneti követelmények másfélszeresének kezdő időpontját az új képzés kezdetétől kell számítani. (8) Ha a szakváltás nem felvételi eljárás eredményeképpen valósul meg, valamint az önköltséges képzésről magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formára átsorolás esetén a képzési és kimeneti követelmények másfélszeresének kezdő időpontja a kiinduló képzés kezdete. (9) A felsőoktatási intézmények egyesülése vagy beolvadás esetén ha ugyanazon képzést több, az átalakulással érintett intézmény folytatott, akkor az átalakulást követően a hallgatónak a magyar állami (rész)ösztöndíjból származó kötelezettsége nyilvántartása szempontjából az önköltség nem emelkedhet. (10) A Hivatal a természetes személyazonosító adatokban és lakcímadatokban való változást a hallgató esetében a FIR-ből, a volt hallgató esetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől kapott adatok alapján követi nyomon. (11) A páratlan számú félévekből álló képzési idejű képzések esetében a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató számára az oklevélszerzési kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló időtartam számításakor abban az esetben, ha a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresének számítása nem egész félévet (tört félévet) eredményez, a tört félévet egész félévnek kell tekinteni. (12) Az Nftv. 48/A. § b) és d) pontja szerinti kötelezettség teljesítését – az Nftv. 48/B. § (7) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – képzésenként kell számítani. (13) Az Nftv. 48/A. § b) pontja szerinti kötelezettség teljesítése szempontjából a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi időt a Hivatal napokban tartja nyilván. 8. § (1) A Hivatal a döntéseit elsődlegesen elektronikusan hozza meg, amely hiteles elektronikus iratnak minősül. (2) Ha a Hivatal a döntését az ügyféllel elektronikus úton közli, és az ügyfél a döntés átvételét harminc napon belül nem igazolja vissza, a Hivatal a döntést papír alapon ismételten közli. Ilyen esetben a döntés közlésének napja a második közlés napja. 9. § (1) Az Nftv. 48/Q. §-a szerinti részletfizetési kedvezmény iránti kérelem az Nftv. 48/P. § (1) bekezdése szerinti határozatban közölt esedékesség napjáig (visszatérítési kötelezettség határideje) nyújtható be a Hivatalhoz. A visszatérítési kötelezettséget megállapító határozat tartalmazza a kérelem benyújtásának határidejét és módját. (2) A részletfizetés vagy a teljes összeg megfizetése esedékességének elmulasztása esetén a Hivatal késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék mértéke naptári naponként a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék befizetésére és kezelésére az 1/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Részletfizetés során a részteljesítés háromhavi elmaradása esetén a fizetési könnyítés érvényét veszti, a fennálló teljes követelés annak járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. A Hivatal felszólítja az ügyfelet az elmaradt részösszegek késedelmi pótlékkal növelt összegének, továbbá a fennmaradó tartozás teljes összegének tizenöt napon belüli megfizetésére. Ha a megjelölt időtartam eredménytelenül telik el, a Hivatal a jogerős határozatot a Magyar Államot megillető igény érvényesítéséhez szükséges adatokkal együtt megküldi a NAV-nak a teljes visszatérítendő összeg behajtása érdekében. (4) A részletfizetési időszakban felmerülő mentesítési tényekre alapozott mentesítést a Hivatal a fennálló tartozásra nyújt.

2638


(5) Mentesítési kérelem a) az Nftv. 48/A. § a) pontja szerinti kötelezettség teljesítése alól a képzési és kimeneti követelmények szerinti másfélszeres idő elteltéig, b) az Nftv. 48/A. § b) pontja szerinti kötelezettség alól az oklevélszerzést követő huszadik év elteltéig bármikor, c) az Nftv. 48/A. § c) és d) pontja alapján megállapított jogerős visszatérítési kötelezettség esetén az Nftv. 48/P. §-a szerinti határozatban közölt esedékesség napjáig (visszatérítési kötelezettség határideje) nyújtható be. (6) A visszatérítési kötelezettséget megállapító határozat tartalmazza a mentesítési kérelem benyújtásának módját és naptári napban megállapított határidejét. (7) Az ügyfélnek a mentességi ok fennállásának bizonyítására a kérelemhez csatolnia kell dokumentumokat és nyilatkozatát azok hitelességéről. (8) A mentesítési kérelem benyújtásának a visszatérítési kötelezettséget megállapító jogerős döntés végrehajtására halasztó hatálya van. A teljesítési idő meghosszabbodik a mentesítésre irányuló eljárás időtartamával, ha a Hivatal a mentesítési kérelmet elutasítja vagy a mentesítésre irányuló eljárást megszünteti. (9) Az Nftv. 48/R. §-a szerinti végrehajtási eljárás alatt bekövetkezett mentesítési tényekre mentesítési kérelem nyújtható be. (10) Az Nftv. 48/O. §-a szerinti tartós betegségre tekintettel mentesítésben az részesül, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f ) pont fb) alpontja szerinti állapotát, illetve a magasabb összegű családi pótlékra jogosultságát tartós betegségére tekintettel igazolja. (11) Az Nftv. 48/O. §-a szerinti megváltozott munkaképességre tekintettel az mentesül, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságát igazolja. (12) A megváltozott munkaképesség okán benyújtott mentesítési kérelemhez mellékelni kell a rehabilitációs hatóságnak a komplex minősítésről készült – a megváltozott munkaképesség megállapításáról szóló – összefoglaló véleményét. 10. § (1) A Hivatal a képzés befejezését megelőző időszakban az éves egyenlegközlő határozatban a hallgató képzésére és jogviszonyára vonatkozó adatokat a FIR-ben tárolt adatok alapján állapítja meg. (2) A Hivatal a munkavégzési kötelezettség teljesítésének idején az éves egyenlegközlő határozatban a volt hallgató hazai munkaviszonyának időtartamát a NAV, az OEP, a Kincstár és az állami foglalkoztatási szerv által közölt adatok alapján állapítja meg. (3) Ha a Hivatal az Nftv. 48/I. § (3) bekezdése és 48/N. § (3) bekezdése szerinti egyenlegközlő határozathoz a NAV-tól, az OEP-től, a Kincstártól, az állami foglalkoztatási szervtől a volt hallgató hazai munkaviszonyának időtartamára vonatkozóan azért nem kapott adatot, mert a volt hallgatót a fenti szervek nem tudták beazonosítani, a Hivatal – az azonosítás sikerességére irányuló hiánypótlás eredménytelensége esetén – az egyenlegközlő határozatában arról tájékoztatja a volt hallgatót, hogy nyilvántartása szerint az adott évben nem tartott fenn hazai munkaviszonyt. (4) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a 48/A. § b) pontjában meghatározott kötelezettség származási országában történő teljesítési időszakáról naptári évre vonatkozó nyilatkozatot és ezt igazoló hiteles, magyar nyelvre lefordított dokumentumokat nyújt be a naptári évet követő február 28-ig. Ennek hiányában a Hivatal – a hiánypótlás eredménytelensége esetén – a származási országban történő munkavégzést nem veszi figyelembe. (5) A Magyarországon önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásáról az ügyfél naptári évre vonatkozó nyilatkozatot és ezt igazoló hiteles dokumentumokat nyújt be a Hivatalhoz a naptári évet követő február 28-ig. 11. § A Hivatal az Nftv. 48/R. §-a szerinti végrehajtási eljárást a visszatérítési kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 120 napon belül egy alkalommal kezdeményezi.” (7) Az R5. a következő 40. §-sal egészül ki: „40. § E rendeletnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) 75. §-ával megállapított 5. § (1) és (2) bekezdésében és 6–11. §-ában foglaltakat a folyamatban lévő eljárásokban és a már megállapított kötelezettség esetén is alkalmazni kell, valamint az 5/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a Módr. hatálybalépésekor fennálló kötelezettség teljesítési ideje alatt benyújtott kérelem alapján alkalmazni kell.”

2639


(8) Az R5. a) 1/A. §-ában a „Magyar Államkincstárnál” szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár)”, b) 5/A. § (1) bekezdésében a „háromszázhatvanadik” szövegrész helyébe a „háromszázhatvanötödik” szöveg lép.

76. § Hatályát veszti a) a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 11. § (3)–(5) bekezdése, 12. § (1) és (2) bekezdése, valamint 20. § (6) bekezdés b) pontja, b) az R1. 4. § (2) bekezdése, 5. § (2) és (3) bekezdése, 6. §-a, 11. §-a és az azt megelőző alcím címe, c) az R2. 1/A.–13. §-a, 14. § (1)–(3) bekezdése, 16–34. §-a és 1–9. melléklete, d) az R3. 28. § (1) bekezdése, 29. §-a és az azt megelőző alcím címe, e) az R5. 4. §-a, 2. és 3. alcímének címe, f ) az R2.


miniszterelnök

1. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez A felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételei

1. Személyi feltételként biztosítani kell a) az indítani tervezett képzésekhez szükséges oktatói létszámot; b) megfelelő létszámú oktatási segédszemélyzetet és oktatásirányítási létszámot; c) az intézmény rendelkezésére álló infrastruktúra üzemeltetéséhez szükséges személyzetet. 1.1. A személyi feltételeket az Nftv. 7. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével kell biztosítani. 2. Tárgyi, infrastrukturális feltételként biztosítani kell: a) székhely, telephely tekintetében aa) olyan oktatás céljára szolgáló épületet, amely az intézmény tulajdonában, vagyonkezelésében, bérletében vagy használatában van legalább 8 éves időtartamra, használatbavételi engedéllyel rendelkezik, továbbá biztosítja a munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott oktatók és kutatók és a maximális hallgatói létszám megállapítása szerint meghatározott létszámú oktatási segédszemélyzet, oktatásirányítási kör egyidejű elhelyezését; ab) az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges infrastruktúrát; b) könyvtári szolgáltatás, informatikai háttér tekintetében ba) olyan korszerű szolgáltatásokat nyújtó informatikai hálózat meglétét, amelyhez az alkalmazottak és a hallgatók rendszeresen hozzáférnek; bb) tanulmányi, kulturális lehetőségek, szabadidő eltöltését biztosító szolgáltatások tekintetében intézményi könyvtár (állami fenntartású egyetem esetében nyilvános könyvtár) fenntartását (a székhelyen, telephelyen), vagy megállapodás megkötését a székhelyen, telephelyen működő könyvtárakkal, amelynek alapján a képzéshez, oktatáshoz, kutatáshoz szükséges szakirodalom és információs szolgáltatások hozzáférhetők minden hallgató és oktató számára; bc) informatikai alapú hallgatói nyilvántartást biztosító alkalmazást, tanulmányi rendszert; c) sportolási lehetőségek tekintetében valamennyi képzési helyen – saját sportteremben vagy bérelt sportlétesítményben – olyan sportlétesítmény-használati lehetőséget, amely biztosítja, hogy egész évben, minden hallgató hetente legalább egy alkalommal két órán keresztül sporttevékenységet folytasson, kivéve ha az adott képzési helyen nem kíván folytatni nappali vagy esti munkarend szerinti képzést; d) valamennyi képzési helyen a hallgatók számára szálláslehetőség rendelkezésre állását az intézmény által vagy az adott képzési helyen működő más szállásnyújtó által biztosítva, kivéve, ha az adott képzési helyen nem kíván folytatni nappali vagy esti munkarend szerinti képzést;

2640


e)

valamennyi képzési helyen a hallgatók és az alkalmazottak számára melegétkezési lehetőség rendelkezésre állását az intézmény által, vagy az adott képzési helyen az intézmény közvetlen környezetében működő más szolgáltató által biztosítva. 3. Pénzügyi feltételek tekintetében biztosítani kell a) öt év költségtervét folyó évi áron számolva, a bevételek megalapozottságát igazoló dokumentumokkal; b) a szükséges fenntartói források igazolását. 4. A költségvetésnek legalább a következő kiadásokat kell fedeznie: a) a közüzemi költségek; b) az alkalmazottak személyi és járulékköltségei; c) az alapfeladatok ellátásához szükséges költségek. 5. Ha az adott képzési helyen a felsőoktatási intézmény csak szakirányú továbbképzést kíván folytatni, akkor kizárólag az 1. pont a) alpontja, valamint a 2. pont ab) alpontja alkalmazandó azzal, hogy az oktatáshoz szükséges infrastruktúrát, a könyvtári szakirodalom és az információs szolgáltatások, valamint informatikai hálózat hozzáférhetőségét, továbbá a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a képzési helyen biztosítani kell.

2. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez A felsőoktatási intézmény működése engedélyezésének, valamint maximális hallgatói létszáma meghatározásának szabályai

1. A felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésekor, illetve maximális hallgatói létszámának meghatározásakor a működési engedélyben szereplő maximális hallgatói létszámot a felsőoktatási intézmény képzési helyeiként, képzési nyelvenként, a teljes idejű, a részidős képzés és a távoktatás tekintetében elkülönítve, továbbá a) az alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, felsőoktatási szakképzés, valamint a kifutó egyetemi, főiskolai szintű képzés tekintetében képzési területenként, b) kifutó felsőfokú szakképzés tekintetében szakmacsoportonként, c) a doktori képzés tekintetében tudományterületenként kell megállapítani. 2. A maximális hallgatói létszám a magyar állami (rész)ösztöndíjas, államilag támogatott, önköltséges és költségtérítéses képzésekre együttesen vonatkozik. 3. A maximális hallgatói létszámot a felsőoktatási intézmény kérelme alapján kell meghatározni, amelynek mértéke nem lehet magasabb az alapító okiratban meghatározott felvehető maximális hallgatói létszámnál. 4. Nem határozható meg maximális hallgatói létszám, ha a) a felsőoktatási intézmény által a kérelemben az adott képzési területen, tudományterületen, szakmacsoportban oktató alkalmazottak számát és a megtartandó órák számát figyelembe véve – tekintettel az alkalmazottak elhelyezésének lehetőségeire is – nem teljesíthető az Nftv. 26. §-ában és 34. §-ában előírt követelmény; b) az adott képzési helyen a hallgatók számára térítésmentesen igénybe vehető, hálózati kapcsolattal ellátott számítógépek száma nem éri el az adott képzési helyre megállapítani kért maximális hallgatói létszámnak a 7. pontban foglalt táblázat „B” oszlopában meghatározott arányát; c) az adott képzési helyen a hallgatók számára térítésmentesen rendelkezésre álló könyvtári infrastruktúra, illetve szolgáltatás keretében a könyvtári olvasóhelyek száma nem éri el az adott képzési helyre megállapítani kért maximális hallgatói létszámnak a 7. pontban foglalt táblázat „C” oszlopában meghatározott arányát; d) az adott képzési helyen a rendelkezésre álló oktatásirányítási létszám (különösen a tanulmányi adminisztráció, életpálya és tanulmányi tanácsadás) – tekintettel az alkalmazottak elhelyezésének lehetőségeire is – nem éri el az adott képzési helyre megállapítani kért maximális hallgatói létszám 0,2%-át, de legalább 2 főt;

2641


e)

az adott képzési helyen a felsőoktatási intézmény nem rendelkezik a képzés lebonyolításához szükséges teremkapacitással, amelynek megállapítása során ea) csak az oktatás céljára szolgáló, használatbavételi engedéllyel rendelkező és legalább 8 éven keresztül az intézmény kezelésében (használatában, vagyonkezelésében, tulajdonában) lévő épületek vehetők figyelembe, eb) két tanóra megtartásához százperces időszakot kell figyelembe venni, ec) a képzésekhez egy tantermet hetente legfeljebb 60 órás időtartamra, ha a felsőoktatási intézményben a heti pihenőnapon is sor kerülhet képzésre, további 12 órás időtartamban lehet figyelembe venni azzal, hogy egy tantermet egy félévben legfeljebb 15 hét időtartamban lehet figyelembe venni, ed) a foglalkozások teremszükségletét a következő kategóriákba kell besorolni: előadás, gyakorlat, laborgyakorlat, számítógépes gyakorlat, külső helyszíni gyakorlat, ee) a termeket a következő kategóriákba kell besorolni: tanterem, labor, számítógépes labor, külső helyszíni gyakorlati hely, ef ) a termekben 1 férőhelyre legalább 1 m2 alapterület, asztal- és székhasználat biztosított legyen; f ) a felsőoktatási intézmény által benyújtott kérelem szerint az egyes képzéseken nem teljesül az Nftv. 17. §-a szerinti előírás; g) a felsőoktatási intézmény által benyújtott kérelem szerint az esti vagy levelező munkarend szerinti képzéseken nem teljesül az Nftv. 108. § 3. illetve 25. pontja szerinti előírás; h) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy az adott képzési helyen képes a szakmai gyakorlat feltételeinek biztosítására; i) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy az adott képzési helyen biztosított a tanulmányi és életpálya-, valamint az egészségügyi tanácsadás; j) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy biztosított az adott képzési helyen – egész évben való sportolást lehetővé tevő saját sportteremben vagy bérelt sportlétesítményben – a hallgatók legalább heti 2 óra időtartamú térítésmentes sportolásának lehetősége, kivéve, ha az adott képzési helyen nem kíván folytatni nappali vagy esti munkarend szerinti képzést; k) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy az adott képzési helyen kialakított tanulótereken az elérhető hálózati végpontok (vezeték nélküli kapcsolódási lehetőségek) száma eléri az adott képzési helyre megállapítani kért maximális hallgatói létszámnak a 7. pontban foglalt táblázat „B” oszlopában meghatározott arányának kétszeresét; l) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni az adott képzési helyen a hallgatók számára szálláslehetőség rendelkezésre állását az intézmény által vagy az adott képzési helyen működő más szállásnyújtó által biztosítva, kivéve, ha az adott képzési helyen nem kíván folytatni nappali vagy esti munkarend szerinti képzést; m) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni az adott képzési helyen a hallgatók és az alkalmazottak számára melegétkezési lehetőség rendelkezésre állását az intézmény által vagy az adott képzési helyen az intézmény közvetlen környezetében működő más szolgáltató által biztosítva. 5. Közös képzés esetében a hallgatókat minden intézményben teljes mértékben figyelembe kell venni, azonban a tanórák közül csak az adott intézmény által oktatott tanórákat kell megfelelő számban biztosítani. 6. A hitéleti képzési terület és hittudomány tudományterület tekintetében meghatározandó maximális hallgatói létszám esetében az e mellékletben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás során – az Nftv. 91. § (6) és (7) bekezdésével összhangban – kizárólag azt kell vizsgálni, hogy biztosítottak-e a hitéleti képzés tárgyi, infrastrukturális és az oktatásirányítási létszámmal kapcsolatos feltételei. 7. A 4. pont b), c) és k) alpontja szerinti, térítésmentesen igénybe vehető számítógépek és könyvtári olvasóhelyek, valamint hálózati végpontok aránya a maximális hallgatói létszámhoz képest: A

B

C

1.

agrár képzési terület

4%

2%

2.

bölcsészettudomány képzési terület

2%

4%

3.

társadalomtudomány képzési terület

2%

4%

4.

informatika képzési terület

5%

2%

5.

jogi képzési terület

2%

4%

2642


A

B

C

6.

közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület

2%

2%

7.

gazdaságtudományok képzési terület

4%

4%

8.

műszaki képzési terület

4%

2%

9.

orvos- és egészségtudomány képzési terület

5%

2%

10.

pedagógusképzés képzési terület

4%

4%

11.

sporttudomány képzési terület

4%

2%

12.

természettudomány képzési terület

5%

2%

13.

művészet képzési terület

2%

2%

14.

művészetközvetítés képzési terület

4%

2%

8. Ha az adott képzési helyen a felsőoktatási intézmény egyedül szakirányú továbbképzést kíván folytatni, akkor kizárólag az 1–3. pont, a 4. pont a), eb)–ef ) és f )–h) alpontja, továbbá az 5. és 6. pont alkalmazandó azzal, hogy az oktatáshoz szükséges infrastruktúrát, a könyvtári szakirodalom és az információs szolgáltatások, valamint informatikai hálózat hozzáférhetőségét, továbbá a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a képzési helyen biztosítani kell.

3. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez A diákotthon, valamint a kollégium működésének minimális (kötelező) feltételei

1. Tárgyi, infrastrukturális feltételként biztosítandó a) olyan ingatlan, amely a diákotthon – kollégium esetén a felsőoktatási intézmény – tulajdonában, bérletében, vagyonkezelésében vagy használatában van legalább 5 éves időtartamra, diákotthoni vagy kollégiumi lakhatás céljára szolgál, használatbavételi engedéllyel rendelkezik; b) férőhelyenként 1-1 db ágy, személyes használatú tanulóasztal, szék, ruhásszekrény; c) férőhelyenként 1-1 db paplan, párna; d) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint fürdőhelyiség, illemhely; e) a legalább 100 férőhelyes diákotthon, kollégium esetében az OTÉK előírásai szerint akadálymentesített bejárat és akadálymentes közlekedés, továbbá az OTÉK szerinti felvonó, korlátlift vagy emelőlap, valamint 100 férőhelyenként 1 db akadálymentesített szoba, valamint akadálymentesített fürdőhelyiség és illemhely; f ) főzési és ételmelegítési lehetőség biztosítása: legalább 25 férőhelyenként 1 db 1000 watt teljesítményű, vagy azzal egyenértékű gáz főzőlap; g) fűtés; h) meleg víz biztosítása, férőhelyenként legalább 80 liter/nap mennyiséggel számolva; i) vízellátás biztosítása, férőhelyenként legalább 140 liter/nap mennyiséggel számolva; j) mosási és vasalási lehetőség biztosítása: 50 férőhelyenként legalább 1 db 5 kg ruha mosóteljesítményű automata mosógép és legalább 1 darab vasalóállvány; k) férőhelyenként 1 db internet-hozzáférési végpont vagy vezeték nélküli kapcsolódási lehetőség; l) minimálisan a diákotthon illetve a kollégium férőhelyszáma 5%-ának megfelelő számú, de legalább 3 számítógépes munkaállomás, ahol minden számítógép internetelérése és ezen keresztül az adott felsőoktatási intézményi könyvtár elektronikus szolgáltatásainak hozzáférhetősége biztosított; m) férőhelyenként minimum nettó 7 m2 lakóterület; n) egyidejűleg a férőhelyek 5%-ának megfelelő számú, de legalább 3 főnyi tanulóhely tanulószobában, úgy kialakítva, hogy egy tanulóhelyre legalább 2 m2 alapterület, asztal- és székhasználat legyen biztosítva; o) a szobákban a hűtőgépek, hajszárítók és 200 watt teljesítmény alatti elektromos teljesítményű, nem hőfejlesztő eszközök (TV, videó, kávé- és teafőző, villanyborotva, szórakoztató elektronikai eszközök, kis fogyasztású háztartási eszközök) ellátására alkalmas elektromos hálózat, férőhelyenként minimum 1 db csatlakozóval;

2643


p) férőhelyenként 25 liter hűtőtérfogatú hűtőgépek; q) könnyen tisztítható padlóburkolat. Ha az adott képzési helyen ugyanazon fenntartónak több különböző diákotthona vagy diákotthoni épülete, illetve ugyanazon felsőoktatási intézménynek több kollégiuma vagy kollégiumi épülete működik, az e) pontban szereplő feltételeket – az akadálymentesített szobák számát tekintve összevontan – az erre kijelölt diákotthoni, illetve kollégiumi épületben vagy épületekben is lehet biztosítani. 2. Pénzügyi feltételek tekintetében be kell mutatni a) öt év költségtervét folyó évi áron számolva, a bevételek megalapozottságát igazoló dokumentumokkal; b) a szükséges fenntartói források igazolását. 3. A költségvetésnek legalább a következő kiadásokat kell fedeznie: a) az alkalmazottak személyi és járulékköltségeit; b) évi két alkalommal a kollégium, diákotthon nagytakarítását; c) a közös használatú, továbbá a fürdő- és illemhelyiségek napi takarítását; d) évi egy alkalommal az egészségügyi, fürdő- és illemhelyiségek higiéniai festését; e) évente legalább a lakóhelyiségek negyedének higiéniai festését; f ) évente legalább a közös helyiségek negyedének higiéniai festését; g) évente legalább a férőhelyek tizedének felújítását (ágy, tanulóasztal, szekrény, paplan, párna kicserélésével) lehetővé tevő tartalék képzését; h) közüzemi költségeket; i) szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az épület rovar- és kártevő-mentesítését. 4. Személyi feltételek tekintetében biztosítandó a) 1 fő teljes állásban foglalkoztatott vezető; b) 24 órás ügyelet; c) 24 órás portaszolgálat, ami kiváltható beléptető rendszerrel. 5. A diákotthon alapító okirata kötelezően tartalmazza a diákotthon a) hivatalos nevét; b) fenntartójának nevét és címét; c) székhelyének és valamennyi telephelyének címét; d) képviseletének módját; e) alaptevékenységét és az ahhoz kapcsolódó egyéb feladatokat; f ) maximális férőhelyszámát; g) rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát.

4. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez A gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételei

1. A gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételei: a) a felsőoktatási intézmény – képzési programja alapján – pedagógusképzést folytat és a köznevelési intézmény fenntartójaként köznevelési feladatot lát el; b) a köznevelési intézményt nyilvántartásba vették; c) a köznevelési intézményben van a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorlati képzésért felelős vezető, aki maga is vezetőtanár (gyakorlatvezető óvónő, tanító, gyógypedagógus, konduktor); d) a köznevelési intézmény rendelkezik a gyakorló köznevelési intézményként való működéséhez a személyi feltételekkel, a pedagógusok fele megfelel a vezetőpedagógusi feltételeknek; e) a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon biztosított a pedagógusképzés szervezeti kerete, különböző pedagógusképzési területek esetén a pedagógusképzés koordinációját ellátó szervezeti egység vagy a szenátus által e célra létrehozott testület; f ) összességében tanévenként a gyakorló köznevelési intézményben legalább 150 fő – a művészeti szakközépiskolában és a konduktort alkalmazó köznevelési intézményben legalább 50 fő – hallgató vesz részt a gyakorlati képzésben,

2644


g)

az óvodapedagógus-, tanító- és gyógypedagógus-képzésben tanévente átlagosan legalább 20 hallgató jut egy gyakorlatvezető óvónőre, tanítóra, gyógypedagógusra, tanárképzésben tanévente átlagosan legalább 5 hallgató jut egy vezetőtanárra; h) általános iskola esetén az 1–8. évfolyamon, középiskola esetén a 9–12. (9–13.) évfolyamon három párhuzamos osztály van; i) a gyakorló köznevelési intézményben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ehhez kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, illetve az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában gyakorlati képzési feladat (pedagóguspálya megismerésére irányuló gyakorlatok, vezetőtanár, gyakorlatvezető óvónő, tanító irányításával végzett önálló tanítási, foglalkozásvezetési gyakorlat) folyik; j) a köznevelési intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorlóiskolai, óvodai feladatokra fordítják, k) a köznevelési intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja biztosítja a pedagógus-jelöltek felkészítésének lehetőségét. 2. Többcélú köznevelési intézmény részbeni gyakorló intézményként való működésekor a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés a)–i) pontja szerinti intézménynek a felsőoktatási intézmény pedagógusképzési feladatainak megfelelő, a köznevelési intézmény által ellátott nevelési-oktatási feladatok, pedagógiai szakszolgálati feladatok, valamint a kollégium feladatai vizsgálandók.

5. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez Az alap-, illetve mesterképzés indításának tárgyi és személyi feltételei

1. Alapképzési szak indításának feltételei: a) az intézmény által kidolgozott tanterv teljesíti a képzési és kimeneti követelményekben leírtakat, b) az intézmény által kidolgozott tanterv biztosítja a kimeneti kompetenciák (attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás) hallgatók általi elsajátítását, bemutatja a tanulás-támogatás intézményi eszközrendszerét, módszertanát, c) a szakfelelős személye az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktató, aki az Nftv. 26. § (3) bekezdése szerint az érintett felsőoktatási intézményt jelölte meg (a továbbiakban: első helyen foglalkoztatott oktató), d) a szakfelelős egyidejűleg egy alapképzési szakért felelős, e) az önálló szakképzettséget adó szakirányért felelő személy az intézmény teljes munkaidőben első helyen foglalkoztatott oktatója, f ) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelőseinek legalább a fele tudományos fokozattal rendelkezik, g) a szakmai ismeretkörök felelősei igazoltan rendelkeznek szakmai gyakorlattal, h) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei az intézményben legfeljebb három – akár több szakon is előírt – ismeretkörért felelősek, i) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi elsajátítását lehetővé tevő tantárgyak oktatóinak legalább háromnegyede az intézmény foglalkoztatott oktatója, j) a gyakorlati foglalkozások (az intézményen kívüli, különösen a terep-, szakmai gyakorlatokat nem számítva) vezetőinek legalább a fele az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója, k) a képzés oktatási eszközigénye és a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak, l) az intézményi könyvtár állománya és szolgáltatásai biztosítják a tantárgyi programok kötelező irodalomjegyzékében felsorolt könyvek és szakirodalom elérhetőségét minden hallgató számára, m) a képzés során külföldi részképzés céljából mobilitási ablak áll rendelkezésre. 2. Mesterképzési szak indításának feltételei: a) az intézmény által kidolgozott tanterv teljesíti a képzési és kimeneti követelményekben leírtakat, b) az intézmény által kidolgozott tanterv biztosítja a kimeneti kompetenciák (attitűdök, nézetek, önállóság és felelősségvállalás) hallgatók általi elsajátítását, bemutatja a tanulás-támogatás intézményi eszközrendszerét, módszertanát,

2645


c)

a szakfelelős személye az intézmény teljes munkaidőben, első helyen foglalkoztatott oktatója, aki tudományos fokozattal és oktatott területén elismert szakmai referenciával (projektvezetés, kutatási eredmény stb.) rendelkezik, d) a szakfelelős egyidejűleg egy mesterképzési szakért felelős, e) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei tudományos fokozattal rendelkeznek és legalább kétharmaduk az intézmény első helyen foglalkoztatott oktatója, f ) a szakmai ismeretkörök felelőseinek legalább 80%-a igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik, g) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei az intézményben legfeljebb három – akár több szak képzésében is szereplő – ismeretkörért felelősek, h) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi elsajátítását lehetővé tevő tantárgyak oktatóinak legalább háromnegyede az intézmény foglalkoztatott oktatója, i) a gyakorlati foglalkozások (az intézményen kívüli – terep, szakmai stb. – gyakorlatokat nem számítva) vezetőinek legalább fele az intézmény foglalkoztatott oktatója, j) a képzés oktatási eszközigénye és a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak, k) az intézményi könyvtár állománya és szolgáltatásai biztosítják a tantárgyi tematikák irodalomjegyzékében felsorolt könyvek és szakirodalom, továbbá az adott tudományág legfontosabb folyóiratainak elérhetőségét minden hallgató számára, l) az intézményben olyan kutatási témák vannak, amelyekben felkészítik a hallgatókat a doktori képzésre, m) a képzés során külföldi részképzés céljából mobilitási ablak rendelkezésre áll. 3. A tanárképzés további speciális tárgyi és személyi feltételei: a) minden hallgató számára (előzetes megállapodással) igazoltan biztosított a gyakorlati képzőhely, ahol a gyakorlatot vezető tanár szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik; a felsőoktatási intézményben – a szabályzatban meghatározott módon – tanárképző központ biztosítja a szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatok összehangolását, az elméleti és gyakorlati képzés szervezését, b) az egyes tanári szakképzettségeket adó képzésekre teljesülnek a mesterfokozatot adó szak indítására vonatkozó feltételek.

6. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez A felsőoktatási információs rendszerben a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 3. mellékletében meghatározott adatokon túl tárolt adatok

1. Hozzájárulás esetén tárolt adatok 1.1. a hallgató telefonszáma, e-mail címe, egyéb elérhetősége; adatközlő a FIR felé: felsőoktatási intézmény; 1.2. az oktató, kutató, tanár telefonszáma, e-mail címe, egyéb elérhetősége; adatközlő a FIR felé: felsőoktatási intézmény; 1.3. a hallgató „Magyar igazolvány”-a, „Magyar hozzátartozói igazolvány”-a azonosítója és kiállítási dátuma; adatközlő a FIR felé: felsőoktatási intézmény. 2. Az intézménytörzs keretében tárolt adatok 2.1. Felsőoktatási intézmények: 2.1.1. az alapító okiratban szereplő és ahhoz kapcsolódó adatok: a) az intézmény hivatalos neve (magyarul és idegen nyelven), rövidített neve, intézményi azonosító száma, internetcíme, gazdálkodási rendje, gazdasági tanács működtetésének ténye, fenntartójának típusa és statisztikai számjele (a Magyar Állam kivételével); b) a felsőoktatási intézmény jogelődjeinek intézményi azonosító száma, megnevezése, a jogutódlás típusa; c) alaptevékenység, kiegészítő tevékenység, alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb feladatok; d) azok a képzési szintek, képzési területek, képzési ágak, tudományterületek, tudományágak, művészeti ágak, amelyeken képzést folytat(hat) a székhelyen, illetve telephelyen;

2646


e)

azok a képzési szintek, képzési területek, képzési ágak, tudományterületek, tudományágak, művészeti ágak, amelyeken képzést folytat(hat) a székhelyen kívül; f ) felsőfokú szakképzés szakmacsoportjai, amelyeken az intézmény kifutó rendszerben képzést folytathat székhelyen, telephelyen, illetve székhelyen kívül; g) vállalkozási tevékenységek; h) székhely, telephely(ek) és székhelyen kívüli képzési hely(ek) címe(i), az előzőekbe nem tartozó szakirányú továbbképzési helyszín(ek) címe(i); i) kutatási alaptevékenység tudományterületei és fajtái, és annak helyszínei; j) az intézmény szervezeti tagolása, a felsőoktatási felvételi eljárásban képzés meghirdetésére jogosult karok, intézetek, valamint egyéb szervezeti egységek neve, rövidített neve, központi címe, a központi címen kívüli településen lévő címe, továbbá kar esetében az egyetemi vagy főiskolai jelleg; k) használt ingatlanvagyon (az ingatlan címe, a rendelkezés módja); l) az alapító okiratban foglalt maximális hallgatói létszám; 2.1.2. további intézményi adatok a) a kollégium hivatalos neve, rövidített neve, székhelyének és valamennyi telephelyének címe, férőhelyeinek száma komfortfokozat szerint, felsőoktatási tevékenységben való részvételére, a felsőfokú tanulmányokra való felkészítésben való részvételre vonatkozó adatok; b) képzéssel kapcsolatos együttműködési megállapodásokról az együttműködő szervezet hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, a megállapodás célja, kelte; c) a működési engedélyben engedélyezett képzési, feladat-ellátási helyek és az azokra vonatkozó képzési területek, tudományterületek, szakmacsoportok, képzések; d) a működési engedélyben engedélyezett maximális hallgatói létszám; e) a képzési és kutatási tevékenységhez kapcsolódó nemzetközi mobilitási megállapodásokról az együttműködő szervezet hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, esetleges nemzetközi kerete; f ) a szakmai gyakorlóhely hivatalos neve, címe, típusa, képzés, amelyhez a szakmai gyakorlat kapcsolódik; 2.1.3. az intézmény által bejelentett, nyilvántartásba vett képzések (felsőoktatási szakképzések, alapképzési szakok, mesterképzési szakok, doktori iskolák képzései, szakirányú továbbképzések, felsőfokú szakképzések, egyetemi és főiskolai szintű képzések) adatai: a) a képzés megnevezése; b) a képzés szakirányainak, specializációinak, műveltségterületeinek megnevezése; c) a képzés képzési területe, képzési ága vagy szakmacsoportja, a doktori képzés tudományterülete, tudományága vagy művészeti ága; d) a képzés elvégzését követően megszerezhető végzettségi szint, szintjének ISCED, továbbá az európai és a magyar képesítési keretrendszer szerinti besorolása; e) a képzés elvégzését követően megszerezhető szakképzettség(ek), szakképesítés(ek); f ) a képzés folytatásához szükséges határozat(ok) adatai; g) a meghirdetés kezdő tanéve; h) a meghirdetés utolsó tanéve; i) kapcsolódó képzési együttműködések; j) a képzés helye; k) a képzés közös képzés keretében történő megvalósítására vonatkozó adatok, az adminisztrációt ellátó intézmény azonosítója; l) a képzés végén az oklevelet (bizonyítványt) kiállító intézmény adatai; m) a képzés nyelve; n) a képzés munkarendje; o) a képzés finanszírozási szakcsoportbeli besorolása; p) a képzés duális jellege; 2.1.4. a közhasznúsági nyilvántartás keretében kezelt adatok: a) közhasznúsági fokozat; b) a közhasznúsági fokozat megszerzésének, módosításának és törlésének időpontja; c) a nyilvántartott adatok bejelentésének időpontja; d) az intézmény működésével kapcsolatos határozatok.

2647


2.2. Diákotthonok: a) a diákotthon hivatalos neve, rövidített neve, székhelyének címe, intézményi azonosító száma, internetcíme, gazdálkodási rendje, telephelye(i)nek címe, maximális férőhelyszáma; b) fenntartó(k) típusa és statisztikai számjele (a Magyar Állam kivételével); c) a diákotthon jogelődjeinek intézményi azonosító száma, megnevezése; d) a diákotthon férőhelyeinek száma komfortfokozat szerint, felsőoktatási tevékenységben való részvételre, a felsőfokú tanulmányokra való felkészítésben való részvételre vonatkozó adatok; e) használt ingatlanvagyon (az ingatlan címe, helyrajzi száma, birtokolt terület és annak aránya az összterületben, a rendelkezés módja); f ) a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodásokról az érintett felsőoktatási intézmény azonosítója, az együttműködés célja, keretei, kezdete és vége, az együttműködési megállapodás kelte. 2.3. Szakkollégiumok: a) szakkollégium hivatalos neve, működési helye, típusa; b) nem felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodásokról az érintett felsőoktatási intézmény azonosítója, az együttműködés kezdete és vége, az együttműködési megállapodás kelte. 2.4. Magyarországon engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmények: 2.4.1. Az intézmény a) hivatalos neve; b) székhelye, postacíme; c) intézményi azonosító száma; d) Magyarországon működtetni kívánt szervezeti egységének megnevezése, és annak magyarországi címe; e) magyarországi működési formája; f ) külföldi működési engedélyére, illetve az akkreditációra vonatkozó adatai; g) felsőoktatási intézménnyé minősítéséről szóló külföldi jogszabály vagy egyéb külföldi döntés azonosító száma/egyéb megjelölése. 2.4.2. Az intézmény által folytatott képzések a) megnevezése (honos nyelven/magyar nyelven); b) szakirányainak, specializációinak megnevezése; c) folytatásához szükséges határozat(ok) adatai; d) meghirdetésének kezdő tanéve; e) meghirdetésének utolsó tanéve; f ) folytatásához kapcsolódó képzési együttműködések; g) helye; h) nyelve; i) munkarendje; j) képzési ideje (tanulmányi félévekben); k) elvégzését követően megszerezhető végzettségi szint, szintjének ISCED, továbbá az európai és a magyar képesítési keretrendszer szerinti besorolása; l) elvégzését követően megszerezhető szakképzettség, szakképesítés (amennyiben van); m) vonatkozásában az egyenértékűnek tekintett magyarországi végzettségi szint és szakképzettség (amennyiben van); n) vonatkozásában az egyenértékűnek tekintett magyarországi képzési terület, képzési ág, szakmacsoport, doktori képzés esetén tudományterület, tudományág, művészeti ág (amennyiben van) képzésenként. 2.5. Valamennyi képzésről 2.5.1. A képzés a) megnevezése és szakmai összetevőinek megnevezése (szak, doktori iskola, szakirány, specializáció); b) szintje és annak ISCED szerinti besorolása, esetleges típusa, a képzési keretrendszerek szerinti besorolása;

2648


c)

besorolása képzési terület, képzési ág vagy tudományterület, tudományág, művészeti ág vagy szakmacsoport szerint; d) képzési ideje félévekben; e) során megszerezhető szakképzettség vagy szakképesítés; f ) során megszerzendő kreditek száma; g) előfeltételi adatai (képzés, végzettségi szint, szakképzettség vagy szakképesítés). 2.5.2. A képzés képzési és kimeneti követelménye vagy szakmai és vizsgakövetelménye. 2.5.3. A képzés azonosítója. 2.5.4. A képzés létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos határozatok, jogszabályok adatai.

7. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez Az intézményi azonosító szám képzésének szabálya A felsőoktatási intézményi azonosító szám „FI” karakterekből, közvetlen utána 5 számjegyből álló jel, amelyben az első 4 számjegy véletlenszerűen kiadott szám. Az első számjegye a nullától különböző számjegy. Az ötödik számjegy ellenőrző ún. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi: a felsőoktatási intézményi azonosító szám első négy számjegyéből a páratlan helyen állókat hárommal, a páros helyen állókat héttel megszorozva, a szorzatokat össze kell adni. Az összeget tízzel elosztva a maradék tekintendő az ötödik, azaz CDV kódnak. A diákotthoni azonosító szám „DO” karakterekből, közvetlen utána 5 számjegyből álló jel, amelyben az első 4 számjegy véletlenszerűen kiadott szám. Az első számjegye a nullától különböző számjegy. Az ötödik számjegy ellenőrző ún. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi: a diákotthoni azonosító első négy számjegyéből a páratlan helyen állókat hárommal, a páros helyen állókat héttel megszorozva, a szorzatokat össze kell adni. Az összeget tízzel elosztva a maradék tekintendő az ötödik, azaz CDV kódnak.

8. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez A jelentkezői, a hallgatói és az oktatói azonosító szám képzésének szabálya

1. Az azonosító szám tizenegy jegyű szám. 2. Az azonosító szám képzése: a) az első számjegy konstans 7-es szám, b) a második számjegytől a tizedik számjegyig a számjegyek összessége egy garantáltan egyedi, véletlenszerűen generált szám, c) a tizenegyedik számjegy az azt megelőző számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel a 3. pont szerint képzett ellenőrző szám. 3. Az azonosító szám tizenegyedik számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. pont a) és b) alpontja szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosító számon belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani tizeneggyel, és az osztás maradéka a tizenegyedik számjeggyel lesz egyenlő. A 2. pont b) alpontja szerinti sorszám nem adható ki, ha a tizeneggyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.

2649


9. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez A kötelezően használt okiratok formaszövegei

1. Jogviszony-igazolások 1.1. Jogviszony-igazolás „Sorszám: Jogviszony-igazolás A ... nevű, ... című, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy ... nevű, ... születési nevű hallgatója, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ..., állampolgársága: ………….; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz); hallgató azonosító száma: ......... hallgatói jogviszonya a ... tanév ... félévében (mely … év … hónap ... naptól … év … hónap ... napig) o aktív (nem szünetelő) o passzív (szünetelő) Nevezett hallgató hallgatói jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és hallgatói jogviszonya megszűnésének – a tanulmányi teljesítmények és a követelmények alapján – becsült időpontja: ... év ... hó ... nap. A hallgató az intézményben a következő képzéseken folytat tanulmányokat: Sorszám

Képzés

Félévi státusz aktív/passzív

Szint

Munkarend

Finanszírozási forma

Befejezés várható dátuma

Az igazolás kiadásának célja: ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Egyéb kiegészítés: ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Keltezés, bélyegző, aláírás” 1.2. Megszűnt jogviszonyú személyek jogviszony-igazolása „Sorszám: Jogviszony-igazolás (megszűnt jogviszonyú személyek esetére) A ... nevű, ... című, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy ... nevű, ... születési nevű volt hallgatója, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ..., hallgatói azonosító száma (ennek hiányában a törzslap sorszáma): ... hallgatói jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és ... év ... hó ... napján szűnt meg. Nevezett hallgatói jogviszonya az alábbi félév(ek)ben szünetelt: 1. .../… tanév … félév (… év … hónap ... naptól … év … hónap ... napig). 2. .../… tanév … félév (… év … hónap ... naptól … év … hónap ... napig). Az igazolás kiadásának célja: ......................................................................................................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................................................................................................

2650


Egyéb kiegészítés: ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... keltezés, bélyegző, aláírás” 1.3. Doktorjelölti jogviszony-igazolása „Sorszám: Jogviszony-igazolás A ... nevű, ... című, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy ... nevű, ... születési nevű doktorjelöltje, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ... állampolgársága: ………….; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz); hallgatói azonosító száma: ... Nevezett doktorjelölti jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és doktorjelölti jogviszonya megszűnésének – a teljesítmény és a követelmények alapján – becsült időpontja: ... év ... hó ... nap. Az igazolás kiadásának célja: ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Egyéb kiegészítés: ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Keltezés, bélyegző, aláírás” 1.4. Megszűnt jogviszonyú személyek doktorjelölti jogviszony-igazolása „Sorszám: Jogviszony-igazolás (megszűnt jogviszonyú személyek esetére) A ... nevű, ... című, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy ...nevű, ... születési nevű volt doktorjelöltje, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...., hallgatói azonosító száma (ennek hiányában a törzslap sorszáma): ..., doktorjelölti jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és ... év ... hó ... napján szűnt meg. Az igazolás kiadásának célja: ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Egyéb kiegészítés: ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... Keltezés, bélyegző, aláírás”

2651


2. Felsőoktatási intézményben szerezhető végbizonyítvány (abszolutórium) „Sorszám: Intézményi azonosító szám: Törzslap sorszáma: VÉGBIZONYÍTVÁNY (abszolutórium) Ezt a végbizonyítványt ... számára állítottam ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, és a(z) ... nevű felsőoktatási intézményben a ... (szak, szakirány neve) felsőoktatási szakképzés/alapképzés/osztatlan képzés/mesterképzés/szakirányú továbbképzés/doktori képzés tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A végbizonyítvány végzettséget, szakképzettséget nem igazol.” Keltezés, bélyegző, aláírás”

3. Oktatói nyilatkozat 3.1. Az intézmény működési feltételeinek meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozat „Alulírott ... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idő: ...) felhatalmazom a ... nevű, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézményt, hogy a működési feltételek mérlegelése során figyelembe vegyen. Tudomásul veszem, hogy nyilatkozatom megtételét követően, annak visszavonásáig – a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény által kezdeményezett képzésindítási eljárás során, – a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény létesítésére irányuló eljárás során, valamint – a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény működési engedélyezése, felvehető maximális hallgatói létszámának megállapítása, valamint működési engedélyének felülvizsgálata során nem vehetnek figyelembe. Tudomásul veszem, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény előírásai szerint nyilatkozatom megtételét a megjelölt intézmény a felsőoktatási információs rendszer felé jelenti. Tudomásul veszem, hogy ha egyidejűleg több, egymásnak ellentmondó vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénnyel ellentétes nyilatkozatot tettem, egyik nyilatkozatomat sem veszik figyelembe. Dátum, aláírás” 3.2. Az intézmény működési feltételei meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozat visszavonása „Alulírott .... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idő: ...) a ... nevű, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézmény részére a működési feltételek meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozatomat ... dátummal visszavonom. Tudomásul veszem, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény előírásai szerint nyilatkozatom megtételét a megjelölt intézmény a felsőoktatási információs rendszer felé jelenti. Dátum, aláírás”

4. Igazolások 4.1. Igazolás a végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításáról „Sorszám: Intézményi azonosító szám: Törzslap sorszáma: IGAZOLÁS Igazolom, hogy ... hallgató, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, a(z) ... nevű felsőoktatási intézményben a ... (szak, szakirány neve) felsőoktatási szakképzés/alapképzés/osztatlan képzés/mesterképzés/szakirányú továbbképzés/doktori képzés tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, a végbizonyítvány … ... év ... hó ... napján került kiállításra. Jelen igazolás végzettséget, szakképzettséget nem igazol. Keltezés, bélyegző, aláírás”

2652


4.2. Igazolás a záróvizsga sikeres teljesítéséről – a nyelvi követelmények teljesítésének hiánya miatt „Sorszám: Intézményi azonosító szám: Törzslap sorszáma: IGAZOLÁS Igazolom, hogy ... hallgató, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény ... (szak, szakirány neve) felsőoktatási szakképzési/alapképzési/osztatlan képzési/mesterképzési szakon tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett (abszolutóriumot szerzett). A záróvizsga-bizottság előtt ... év ... hó ... napján sikeres záróvizsgát tett. A hallgató az oklevél kiadásának feltételéül szabott nyelvi követelménynek nem tett eleget, így részére az oklevél nem adható ki. Az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő harminc napon belül a felsőoktatási intézmény kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Jelen igazolás végzettséget, szakképzettséget nem igazol. Keltezés, bélyegző, aláírás” 4.3. Igazolás oklevélre való jogosultságról „Sorszám: Intézményi azonosító szám: Törzslap sorszáma: IGAZOLÁS Igazolom, hogy ... hallgató, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény ... (szak, szakirány neve) felsőoktatási szakképzési/alapképzési/osztatlan képzési/mesterképzési szakon tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett (abszolutóriumot szerzett). A záróvizsga-bizottság előtt ... év ... hó ... napján sikeres záróvizsgát tett. Fent nevezett az oklevél kiállításához szükséges valamennyi feltételt teljesítette, az oklevél kiállítása és kiadása folyamatban van. Jelen igazolás végzettséget, szakképzettséget nem igazol. Keltezés, bélyegző, aláírás, záradékok”

5. Oklevél 5.1. Felsőoktatási szakképzésben szerezhető oklevél „Oklevél sorszáma: Intézményi azonosító szám: MKKR szintje: EKKR szintje: OKLEVÉL Ezen oklevél tanúsítja, hogy … (név) született … (születési hely és idő) a(z) … (intézmény) … felsőoktatási szakképzési szakán a tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és … szakképzettséget szerzett. A képzés ideje … félév. keltezés, bélyegző, aláírás, záradék” 5.2. Felsőoktatási szakképzésben magyar-magyar közös képzést követően szerezhető közös oklevél „Oklevél sorszáma: Intézményi azonosító szám: MKKR szintje: EKKR szintje:

2653


OKLEVÉL Ezen oklevél tanúsítja, hogy … (név) született … (születési hely és idő) a(z) ... és a(z) … (intézmények) közös képzésének keretében … felsőoktatási szakképzési szakán a tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és … szakképzettséget szerzett. A képzés ideje … félév. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztrációt a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény végezte. keltezés, bélyegzők, aláírások, záradék” 5.3. Alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben szerezhető oklevél „Oklevél sorszáma: Intézményi azonosító szám: MKKR szintje: EKKR szintje: OKLEVÉL Ezen oklevél tanúsítja, hogy ......................... (név) született ................. (születési hely és idő) a(z) ................. (intézmény) … alapképzési/osztatlan képzési/mesterképzési szakán/szakirányán a tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, alapfokozatot/mesterfokozatot és ............................... szakképzettséget szerzett. A képzés ideje … félév. Orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász szakon kiadott oklevél esetén: Az oklevél doktori címet (rövidítve: dr. med./dr. med. dent./dr. pharm./dr. vet./dr. jur.) tanúsít. A tanárképzésben kiadott oklevél esetén: Az oklevél „Master of Education” címet (rövidítve: MEd) tanúsít. Mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő második jogi mesterképzési szakon kiadott oklevél esetén: Az oklevél „Legum Magister” vagy „Master of Laws” címet (rövidítve: LL. M.) tanúsít. keltezés, bélyegző, aláírás, záradék” 5.4. Alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben magyar-magyar közös képzést követően szerezhető közös oklevél „Oklevél sorszáma: Intézményi azonosító szám: MKKR szintje: EKKR szintje: OKLEVÉL Ezen oklevél tanúsítja, hogy … (név) született … (születési hely és idő) a(z) ... és a(z) … (intézmények) közös képzésének keretében … alapképzési/osztatlan képzési/mesterképzési szakán/szakirányán a tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, alapfokozatot/mesterfokozatot és … szakképzettséget szerzett. A képzés ideje … félév. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztrációt a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény végezte. Orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász szakon kiadott oklevél esetén: Az oklevél doktori címet (rövidítve: dr. med./dr. med. dent./dr. pharm./dr. vet./dr. jur.) tanúsít. A tanárképzésben kiadott oklevél esetén: Az oklevél „Master of Education” címet (rövidítve: MEd) tanúsít. Mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő második jogi mesterképzési szakon kiadott oklevél esetén: Az oklevél „Legum Magister” vagy „Master of Laws” címet (rövidítve: LL. M.) tanúsít. keltezés, bélyegzők, aláírások, záradék” 5.5. Alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben többes oklevéllel megvalósuló közös képzést követően szerezhető, a magyar felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél „Oklevél sorszáma: Intézményi azonosító szám: MKKR szintje: EKKR szintje:

2654


OKLEVÉL Ezen oklevél tanúsítja, hogy … (név) született … (születési hely és idő) a(z) ... és a(z) … (intézmények) közös képzésének keretében … alapképzési/osztatlan képzési/mesterképzési szakán/szakirányán a tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, alapfokozatot/mesterfokozatot és … szakképzettséget szerzett. A képzés ideje … félév. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztrációt a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény végezte. Orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász szakon kiadott oklevél esetén: Az oklevél doktori címet (rövidítve: dr. med./dr. med. dent./dr. pharm./dr. vet./dr. jur.) tanúsít. A tanárképzésben kiadott oklevél esetén: Az oklevél „Master of Education” címet (rövidítve: MEd) tanúsít. Mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő második jogi mesterképzési szakon kiadott oklevél esetén: Az oklevél „Legum Magister” vagy „Master of Laws” címet (rövidítve: LL. M.) tanúsít. keltezés, bélyegzők, aláírás, záradék” 5.6. Szakirányú továbbképzésben szerezhető oklevél „Oklevél sorszáma: Intézményi azonosító szám: MKKR szintje: EKKR szintje: OKLEVÉL Ezen oklevél tanúsítja, hogy … (név) született … (születési hely és idő) a(z) … (intézményben) … (kibocsátás dátum) ... számon kiállított oklevéllel igazolt ... végzettségi szintjére/fokozatára és ... szakképzettségére épülően a(z) … (intézmény) … szakirányú továbbképzési szakán a tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és … szakképzettséget szerzett. A képzés ideje … félév. keltezés, bélyegző, aláírás, záradék” 5.7. Szakirányú továbbképzésben magyar-magyar közös képzést követően szerezhető közös oklevél „Oklevél sorszáma: Intézményi azonosító szám: MKKR szintje: EKKR szintje: OKLEVÉL Ezen oklevél tanúsítja, hogy … (név) született ... (születési hely és idő) a(z) … (intézmény) … (kibocsátás dátum) ... számon kiállított oklevéllel igazolt ... végzettségi szintjére/fokozatára és ... szakképzettségére épülően a(z) ... és a(z) .... (intézmény) közös képzésének keretében ... szakirányú továbbképzési szakán a tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és … szakképzettséget szerzett. A képzés ideje … félév. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztrációt a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény végezte. keltezés, bélyegző, aláírások, záradék”

6. Az oklevelekben használható záradékok 6.1. Jogelőd/nevet változtatott/átalakult felsőoktatási intézmény megjelenítésére: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányait a kiállító intézmény jogelődjében, a ... nevű felsőoktatási intézményben kezdte meg. A jogutódlásra/névváltozásra/átalakulásra/ ... év ... hó ... napján került sor.” 6.2. Képzéshez tartozó specializáció elvégzésekor: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a képzéshez tartozó … specializáció követelményeit teljesítette.” 6.3. Idegen nyelven folyó képzés esetében: „A képzést és a záróvizsgát az oklevél tulajdonosa ... nyelven teljesítette.”

2655


6.4. Tanító szakképzettség esetén a műveltségi terület igazolására: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a … műveltségi terület oktatásához szükséges tudást sajátította el.” 6.5. Az alapképzés során a tanári szakképzettséget megalapozó 50 kredites modul elvégzése esetén: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a ... tanári szakképzettség megalapozásához szükséges 50 kredites modult elsajátította.” 6.6. Duális képzésben szerzett szakképzettség feltüntetése: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányait duális képzésben teljesítette.” 6.7. Hitéleti képzésben szaknév és szakképzettség feltüntetésére „Az oklevélben feltüntetett hitéleti szak a … szaknak, a szakképzettség a … szakképzettségnek felel meg.” 6.8. Pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés esetén a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 2. számú melléklete szerinti választáson alapuló ismeretkör feltüntetésekor „Az oklevélben tulajdonosa a pedagógus-szakvizsgára felkészítő tanulmányai során a ... nevű választáson alapuló ismeretkört elsajátította.” 6.9. Magyar és külföldi közös képzésben a szaknév és a szakképzettség megfeleltetésének feltüntetésére „Az oklevélben feltüntetett közös képzés keretében elvégzett szak a … szaknak, a szakképzettség a … szakképzettségnek felel meg. keltezés, bélyegző, aláírás” 6.10. Másodlat vagy születési anyakönyvi névváltozás kiadásakor: „Ezt az oklevelet a(z) ... számú törzslap alapján, a(z) … oklevél sorszámon és … formanyomtatvány számon kiállított oklevél másodlataként állítottam ki. keltezés, bélyegző, aláírás” 6.11. Oklevél javításakor: „Ezt az oklevelet a(z) ... számú törzslap alapján, a …. év …. hó … napján … oklevél sorszámon és ….. formanyomtatvány számon kiállított oklevél egyidejű visszavonásával állítottam ki. keltezés, bélyegző, aláírás”

7. Oklevélmelléklet „Oklevélmelléklet Az oklevél sorszáma: 1. Az oklevél megszerzőjének adatai 1.1. Vezetéknév 1.2. Utónév 1.3. Születési hely (ország, város) és idő 1.4. Hallgatói azonosító szám 1.5. Törzslap sorszáma 2. Az oklevél adatai 2.1. A szakképzettség és a vele járó cím (teljes és rövidített formában) 2.2. Az oklevél megszerzése érdekében elvégzett szak/szakok 2.3. Az oklevelet kibocsátó intézmény neve, intézményi azonosító száma és jogállása

2656


2.4. A képzést folytató intézmény neve, intézményi azonosító száma és jogállása (ha eltér a 2.3. pontban megjelölttől) 2.5. A képzés nyelve 3. A képzés szintjének adatai 3.1. A képzés szintje, EKKR szintje 3.2. A képzési idő a képzési és kimeneti követelmény szerint 3.3. A képzésbe való belépés feltételei 4. A képzés tartalmára és az elért eredményekre vonatkozó adatok 4.1. A képzés követelményei 4.1.1. A szak követelményeit meghatározó jogszabály, határozat 4.1.2. A képzési cél 4.1.3. A megszerzendő kreditek száma 4.1.4. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere 4.1.5. A szakmai gyakorlat jellege, hossza, kreditértéke 4.2. Az egyes tantárgyak/érdemjegyek/kreditpontok 4.2.1. Tanulmányok során megszerzett tudás (követelmény megnevezése, kreditpont, érdemjegy) 4.2.2. Korábbi, párhuzamos, illetve vendéghallgatói tanulmányok alapján elismert tudás (követelmény megnevezése, kreditpont) 4.2.3. Munka- és egyéb tapasztalat, nem formális, informális tanulás alapján elismert tudás (követelmény megnevezése, kreditpont) 4.3. Az értékelés rendszere 4.4. Az oklevél minősítése 5. Az oklevéllel járó jogosultságok 5.1. Továbbtanulási jogosultságok 5.2. Szakmai jogosultságok 6. További információk 6.1. Egyéb információk 6.2. Intézményi információk 6.3. Egyéb hasznos információk forrásának megjelölése 7. Az oklevélmelléklet hitelesítése 8. A magyar felsőoktatási rendszer leírása”

8. Kreditigazolás „Kreditigazolás Sorszám: A törzslap sorszáma: A felsőoktatási intézmény neve: Intézményi azonosító száma: 1. A hallgató adatai 1.1. Vezetéknév 1.2. Utónév 1.3. Születési hely (ország, város) és idő 1.4. A jogviszonnyal kapcsolatos adatok 1.5. Hallgatói azonosító szám 2. A képzés adatai 2.1. Megnevezés

2657


2.2. Szint 2.3. Munkarend 2.4. A képzés nyelve 3. A képzés során teljesített követelményekre vonatkozó adatok képzési időszaknak megfelelő bontásban 3.1. A követelmény (tantárgy, tantervi egység) megnevezése, adatai (óraszám, típus, nyelve) 3.2. A számonkérés típusa 3.3. A követelmény olyan leírása, amely lehetővé teszi a Nftv. 49. §-ának (5) bekezdése szerinti döntéshozatal érdekében annak vizsgálatát és értékelését, hogy a hallgató által megszerzett és igazolt tudás és más kompetenciák mennyiben felelnek meg a helyettesített tantárgy (tantervi követelmény) meghatározott kompetenciáinak 3.4. A követelmény kreditértéke, érdemjegye 4. A kreditigazolás hitelesítése (bélyegző, aláírás)”

9. A tanító szakképzettséggel rendelkezők számára kiadható műveltségi területi képzettség igazolása „Sorszám: Intézményi azonosító száma: IGAZOLÁS Ezt az igazolást [VISELT NÉV] számára állítottuk ki, aki [SZÜLETÉSI ÉV]. év [SZÜLETÉSI HÓ] hó [SZÜLETÉSI NAP]. napján [SZÜLETÉSI HELY ORSZÁGA] [SZÜLETÉSI HELY TELEPÜLÉS] településén [SZÜLETÉSI NÉV] néven született, és a(z) [EREDETI OKLEVÉL KIÁLLÍTÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY NEVE] nevű felsőoktatási intézményben szerzett [EREDETI OKLEVÉL ÉV] év [EREDETI OKLEVÉL HÓ] hó [EREDETI OKLEVÉL NAP]. napján kelt [EREDETI OKLEVÉL SZÁMA] számon kiállított oklevéllel igazolt alapfokozat és tanító szakképzettsége megszerzését követően a(z) [KIADÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY NEVE] nevű felsőoktatási intézményben a tanító alapképzési szak [MŰVELTSÉGI TERÜLET NEVE] műveltségi terület tanulmányi kötelezettségeinek sikeresen eleget tett. keltezés, bélyegző, aláírás, záradék”

10. A beiratkozási lapon szereplő nyilatkozat „Vállalom a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben rögzített feltételeit, és kijelentem, hogy a feltételeket megismertem.”

2658


A Kormány 88/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet, valamint az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 2. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosítása 1. §

(1) A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A megyeközponti tankerület az illetékességi területén működő szakképző iskolák, gimnáziumok, kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó köznevelési intézmények, valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények és az ilyen feladatokat ellátó többcélú intézmények tekintetében ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat, valamint a székhelye szerinti járási tankerület tekintetében ellátja a járási tankerületi feladatokat.” (2) Az R1. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A fővárosi tankerület az illetékességi területén működő szakképző iskolák, kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó köznevelési intézmények, valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények és az ilyen feladatokat ellátó többcélú intézmények tekintetében – a (7) bekezdésben foglalt kivételekkel – ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat.”

2. Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása 2. § Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. §-a a következő f )–g) ponttal egészül ki: (A Hivatal pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenysége keretében) „f ) az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében biztosítja az Nkt. 19. § (2) bekezdésében meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, valamint g) megszervezi az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat.” 3. § Az R2. 2. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki. „6/A. § A Hivatal az Nkt. 19. § (4) bekezdése alapján közreműködik a pedagógiai-szakmai szolgáltatások országosan egységes szakmai irányításában.”

3. Záró rendelkezések 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


miniszterelnök

2659


A Kormány 89/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdésének a) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ép. r.) 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A rendelet II. fejezetének hatálya – a 6., 7., 8. alcím kivételével – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (11) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben, javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottakra is kiterjed.” 2. §

(1) Az Ép. r. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A gyakornoki idő két év. A gyakornoki idő kikötésekor a jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlatot be kell számítani, azzal, hogy gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony időtartama rövidebb, mint a gyakornok számára megállapítandó gyakornoki idő, akkor a gyakornoki időt a határozott idő lejártáig kell kikötni.” (2) Az Ép. r. 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A gyakornok a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát.” (3) Az Ép. r. 2. § (8) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A minősítő vizsga értékelésének részei:) „d) az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó megállapításainak, valamint a szakmai vezető (a továbbiakban: mentor) gyakornokra vonatkozó értékelésének megismerése.” (4) Az Ép. r. 2. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság)] „a) a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a gyakornok szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során – az 1. mellékletben foglaltak szerint – kiemelten figyelembe veszi a 8. § (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, továbbá a feltöltött portfólió alapján kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket a portfólióvédés előtt legalább hét nappal eljuttat a gyakornok részére,”

3. § Az Ép. r. 3. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A minősítési eljárás során a minősítő bizottság) „a) áttekinti és értékeli a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, ennek során – az 1. mellékletben foglaltak szerint – kiemelten figyelembe veszi a 8. § (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, továbbá a feltöltött portfólió alapján kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket a portfólióvédés előtt legalább hét nappal eljuttat a pedagógus részére,” 4. §

(1) Az Ép. r. 4. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az (5) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt a köznevelési intézmény vezetője az OH-nak – vagy szaktanácsadói feladatok ellátása esetén a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek – a szakértői, szaktanácsadói feladatokra az adott tanítási, nevelési év, adott félévére szóló megbízása alapján köteles biztosítani.”

2660

5. §


(2) Az Ép. r. 4. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6a) Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, a megbízás vagy a munkakör betöltésének időtartama alatt mentesül az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása alól.” (3) Az Ép. r. 4. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki: „(6b) Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, részt kell vennie az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában a megbízás vagy a munkakör betöltésének időtartama alatt is, ha a 7. § (1) bekezdése szerinti felkészítésben részt vett.” (4) Az Ép. r. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az (5) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával. A köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakört betöltő pedagógus szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába – legfeljebb öt alkalom erejéig – be kell számítani azt is, amikor a minősítő bizottságnak az intézményvezető vagy az intézményvezető által megbízott tagjaként jár el.” (1) Az Ép. r. 5. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók: a) „Kutatótanár fokozatba lép”, b) „Pedagógus II. fokozatban marad” vagy c) „Mesterpedagógus fokozatban marad.” (1b) A Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás befejezésétől számított további két év szakmai gyakorlat megszerzése után a minősítési eljárás megismételhető, ha a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás az (1a) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt eredménnyel zárult.” (2) Az Ép. r. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Kutatótanár fokozatba a) az összes köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, b) az összes Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy-egy százaléka sorolható be.”

6. § Az Ép. r. 6. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében – ha a nevelésioktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan pszichológus szakképzettséggel rendelkező személy pedagógus-munkakörben, aki a gyakornok óvodapszichológus, iskolapszichológus mentorálását elláthatná – az intézményvezető a pedagógiai szakszolgálati intézmény óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott munkatársának mentorként való kijelölését kérheti a fenntartótól, feltéve, hogy a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat fenntartója azonos, egyéb esetben a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartója között létrejött megállapodás alapján kell a mentorálási feladatokat megszervezni. (1b) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetében – ha a gyakornok munkakörével azonos pedagógusmunkakörben foglalkoztatott mentor nem jelölhető ki – a mentori feladatokat az intézményvezető vagy döntése alapján a gyakornok közvetlen szakmai felettese látja el.” 7. §

(1) Az Ép. r. 7. § (2) bekezdés a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki: (A minősítő bizottság tagjai: minősítő vizsga esetében) „ac) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott gyakornok esetében az intézmény vezetője vagy az általa megbízott, a minősítő vizsgán résztvevőnél magasabb fokozatba besorolt, azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazott,” (2) Az Ép. r. 7. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A minősítő bizottság tagjai: minősítési eljárás esetében)

2661


„bb) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával és magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője,” (3) Az Ép. r. 7. § (2) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki: (A minősítő bizottság tagjai: minősítési eljárás esetében) „bc) Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus esetében az intézmény vezetője vagy az általa megbízott, a minősítési eljárásban résztvevőnél magasabb fokozatba besorolt, azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője,”

8. § Az Ép. r. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez tartozó alap- és szabadon választható dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A pedagógusértékelési eszközöket az OH dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá. A miniszter által jóváhagyott pedagógusértékelési eszközöket az OH közzéteszi a honlapján.” 9. §

10. §

11. §

(1) Az Ép. r. 9. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás során a minősítő bizottság) „a) áttekinti a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, amelynek során felhasználja a kapott információkat, és az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 4. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt tevékenységeket, intézményvezető, intézményegység-vezető és vezetőpedagógus esetében a vezetői tevékenységet, továbbá a feltöltött portfólió alapján kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket a portfólióvédés előtt legalább hét nappal eljuttat a pedagógus részére, valamint” (2) Az Ép. r. 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás során a minősítő bizottság – a (3) bekezdésben foglaltakon kívül – áttekinti és értékeli a pedagógus által végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet is.” (3) Az Ép. r. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az OH minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások tapasztalatairól, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.” (1) Az Ép. r. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az intézményvezető a pedagógus jelentkezését május 10-éig rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, amelyről a pedagógus az OH-tól elektronikus úton visszajelzést kap. Az intézményvezető a pedagógus minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való jelentkezésének rögzítését nem tagadhatja meg.” (2) Az Ép. r. 10. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki: „(9a) Ha a pedagógus az adott év április 30-áig kezdeményezte az intézményvezetőnél a következő évi minősítési eljárásra történő jelentkezését, de az intézményvezető nem vagy hibásan rögzítette azt az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, akkor a pedagógus az OH részére benyújtott írásbeli kérelmével a jelentkezés éve május 31-éig kérheti a minisztertől a minősítési tervbe való felvételét. Azt a (8) bekezdésben meghatározott kérelmezőt, aki a minősítési tervbe történő felvétel feltételeinek megfelel, pótlólag fel kell venni a minősítési tervbe.” (1) Az Ép. r. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsga, minősítési eljárás – a pedagógus személyes részvételét igénylő – eseményén, az OH új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában a pedagógusnak fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására. A pedagógus az új időpont kijelölése iránti kérelmet az ok megjelölésével, az ok felmerülésével egyidejűleg, de legkésőbb az elmulasztott esemény napját követő nyolc napon belül nyújthatja be az OH részére. Ha a minősítő vizsga, minősítési eljárás a pedagógusnak felróható okból meghiúsul, a minősítő bizottság erre vonatkozó megállapítása alapján az OH kiállítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségéről a tanúsítványt.”

2662


(2) Az Ép. r. 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A pedagógus a jelentkezés évének november 30. napjáig feltölti a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ha a pedagógus e határidőre nem tölti fel portfólióját, az OH – minősítő bizottság kirendelése nélkül – állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt. Ha a portfólió feltöltése nem teljes körűen történt meg, azonban a szakmai önéletrajz, az eredetiségnyilatkozat, – ha szükséges – az intézményvezetői munkáltatói igazolás, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, a szakmai életút értékelése, valamint a nevelő-oktató munka alapdokumentumai hiánytalanul feltöltésre kerültek, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a portfólióvédést megelőző huszonötödik és huszadik nap között lehetősége van a pedagógusnak a hiányzó dokumentumokat pótolni. Ha ezen dokumentumok bármelyike ismételten nem vagy hiányosan kerül feltöltésre, akkor az OH – minősítő bizottság kirendelése nélkül – állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt. Ha a minősítési eljárás (4) bekezdés szerint kijelölt időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az azt megelőző tanítási év végéig módosíthatja portfólióját, amikor a minősítésre sor kerül.”

12. § Az Ép. r. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező OH kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. Megismételt minősítő vizsgának, minősítési eljárásnak a magasabb fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló sikertelenül zárult minősítő vizsgát, minősítési eljárást követően az ugyanazon fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló minősítő vizsga, minősítési eljárás minősül.” 13. §

(1) Az Ép. r. 13. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat) „g) kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben” (eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg.) (2) Az Ép. r. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti különböző jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg. A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be.” (3) Az Ép. r. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a pedagógus a munkaköréhez jogszabályban előírt újabb szakképzettséget szerez magasabb végzettségi szinten, a magasabb végzettségi szintnek megfelelő illetményalapra az oklevél bemutatását követő hónap első napjától jogosult.”

14. § Az Ép. r. 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést abban az esetben, ha a munkavállaló a Gyvt. hatálya alá tartozó, ugyanazon intézményben újabb, pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszonyt létesít azt követően, hogy az intézmény vezetőjének kezdeményezésére az intézményen belül pedagógus-munkakörből nem pedagógus munkakörbe került át.” 15. § Az Ép. r. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az 1–14. §-ban foglaltakat a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez. A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben a minősítő vizsga, minősítési eljárás során az intézményi önértékelésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.” 16. § Az Ép. r. 16. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban pedagógus-munkakörben foglalkoztatott jogosult, aki a köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális

2663


szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében foglalt jegyzéken szereplő településen található.” 17. § Az Ép. r. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók – étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli – folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan száz, legfeljebb százhúsz fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. Ha az e bekezdés szerinti pedagógus részt vesz a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásában, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti huszonnégy, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti húsz óránál.” 18. §

(1) Az Ép. r. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig a 3. § szerinti minősítési eljárásban köteles részt venni. Ha erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és 2019. január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kell besorolni, azzal hogy a munkáltató a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt.” (2) Az Ép. r. 36. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki: „(11) A 2015. év során megvalósuló minősítő vizsgák és minősítési eljárások esetében az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek az áttekintése, értékelése, valamint az önértékelés megismerése nem képezi részét a pedagógus értékelésének. A pedagógust 2015. évben az 1/A. mellékletben foglaltak szerint kell értékelni. (12) 2015. évben az a pedagógus, aki legkésőbb a minősítési eljárásra történő jelentkezés határidejéig tizennégy év szakmai gyakorlatot szerzett és a) pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, kezdeményezheti a Mesterpedagógus; b) a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr.univ.) rendelkezik és rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, kezdeményezheti a Kutatótanár fokozatba történő besoroláshoz szükséges minősítési eljárást.”

19. § Az Ép. r. 16. alcíme a következő 39/B. § és 39/C. §-sal egészül ki: „39/B. § (1) 2015. évben a 4. § (6a) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, köteles részt venni a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásában. (2) Az a pedagógus, aki a 2015. évi minősítő vizsgára, minősítési eljárásra jelentkezett, de 2014. november 30-áig nem töltötte fel a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe, az e rendelet hatálybalépését követő harmincadik napig eleget tehet ezen kötelezettségének. Ha a pedagógus e határidőre nem tölti fel portfólióját, az OH – minősítő bizottság kirendelése nélkül – állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt. Ha a portfólió feltöltése nem teljes körűen történt meg, azonban a szakmai önéletrajz, az eredetiségnyilatkozat, – ha szükséges – az intézményvezetői munkáltatói igazolás, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, a szakmai életút értékelése, valamint a nevelő-oktató munka alapdokumentumai hiánytalanul feltöltésre kerültek, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a portfólióvédést megelőző huszonötödik és huszadik nap között lehetősége van a pedagógusnak a hiányzó dokumentumokat pótolni. Ha ezen dokumentumok bármelyike nem vagy hiányosan kerül feltöltésre, akkor az OH – minősítő bizottság kirendelése nélkül – állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt. (3) 2018. december 31-éig Pedagógus I. fokozatba besorolt jelentkező esetében, ha a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás eredménytelen, „Pedagógus I. fokozatban marad” döntést hoz a bizottság, továbbá ilyen tartalmú tanúsítványt állít ki az OH.

2664


39/C. § A nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat, aki pedagógus szakképzettséggel és 2015. szeptember 1-jén a) már legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, Pedagógus I. fokozatba, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kell besorolni.” 20. § Az Ép. r. az 1. melléklet szerinti 1/A. melléklettel egészül ki. 21. § Az Ép. r. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 22. § Az Ép. r. 4. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 23. § Az Ép. r. a) 2. § (7) bekezdés a) pontjában a „pedagógus” szövegrész helyébe a „gyakornok”, b) 2. § (10) bekezdés a) pontjában, 3. § (8) bekezdés a) pontjában, 9. § (3) bekezdés a) pontjában a „hét” szövegrész helyébe az „öt”, c) 6. § (1) bekezdésében a „szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor)” szövegrész helyébe a „mentort”, d) 10. § (3) bekezdésében az „egy munkanapon belül” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül”, e) a 11. § (1) bekezdésében a „7. § a) pont” szövegrész helyébe a „7. § (2) bekezdés a) pont”, f ) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „magasabb fokozatba történő előrelépéshez” szövegrész helyébe a „magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez”, g) 15. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe az „A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben”, h) 17. § (1) bekezdés 16. pontjában és (2a) bekezdés 13. pontjában az „intézményfejlesztési” szövegrész helyébe az „intézményfejlesztési és intézményi önértékelési”, i) 29. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „Próbaidő kikötése szempontjából” szövegrész helyébe az „Intézményvezetői megbízás esetén”, j) 33. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „Az Mt.” , k) 36. § (8) bekezdésében a „részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben” szövegrész helyébe a „részt vehet a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben”, l) 2. mellékletben foglalt táblázatban a „gondozó és takarítónő” szövegrész helyébe a „gondozó és takarítónő együtt” szöveg lép. 24. § Hatályát veszti az Ép. r. a) 7. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „Tanárképzési Központjának javaslatára az intézmény” szövegrész, b) a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben részt vett” szövegrész. 25. §

(1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A 13. § (1) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A 16. §, a 22. §, a 23. § b) pontja és a 3. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.


miniszterelnök

2665


1. melléklet a 89/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez „1/A. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

1. A Pedagógus I. fokozatba történő besorolás értékelése 2015. évben 1 2

3

A

B

Az értékelés elemei

%

A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése A portfólióvédés értékelése

60

Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Ha a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése

40

2. A Pedagógus II. fokozatba történő besorolás értékelése 2015. évben 1 2

3

A

B

Az értékelés elemei

%

A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése A portfólióvédés értékelése

60

Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Ha a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése

40 ”

2. melléklet a 89/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez Az Ép. r. 2. mellékletében foglalt táblázat Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök cím alatt a következő sorokkal egészül ki: Köznevelési intézmények (Munkakör megnevezése)

( Fizetési osztályok A

B

C

D

E

F

G

H

I

J)

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*”

(Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök) „gyermek-és ifjúságvédelmi felelős szociális munkás

*

2666


3. melléklet a 89/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez Az Ép. r. 4. mellékletében foglalt táblázat 12. és 13. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1)

(A)

(B)

(C)

(Munkakör)

(Feltétel)

(Létszám)

0,5

„ 12

szabadidő-szervező vagy iskolai szociális munkás vagy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és az érintettek létszáma meghaladja a 100, de nem éri el az 500 főt

13

szabadidő-szervező vagy iskolai szociális munkás vagy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és az érintettek létszáma eléri vagy meghaladja az 500 főt

1

”

2667


A Kormány 96/2015. (IV. 9.) Korm. rendelete a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó tanuszoda, tornaterem, tanterem beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 141/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. §, az 5. § b) pontja és a 2. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet módosítása 1. § A Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) E rendeletnek a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó tanuszoda, tornaterem, tanterem beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 141/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 96/2015. (IV. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) módosított 1. § (1) bekezdését és 1. mellékletét a Módr4. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 2. § Az R1. a) 1. § (1) bekezdésében a „24897/2, ” szövegrész helyébe a „24897/2, 24917, ” szöveg, b) 1. § (1) bekezdésében a „valamint a Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér 6–8. szám alatti irodaházak rekonstrukciója beruházással (a továbbiakban: beruházás)” szövegrész helyébe az „a Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér 6–8. szám alatti irodaházak és a Budapest V. kerület Balassi Bálint utca 1–5. szám alatti ingatlan rekonstrukciója beruházással (a továbbiakban együtt: beruházás)” szöveg, c) 1. mellékletében foglalt táblázat B:2–B:15 mezőjében a „24897/2, ” szövegrész helyébe a „24897/2, 24917, ” szöveg lép.

2. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó tanuszoda, tornaterem, tanterem beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 141/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet módosítása 3. § A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó tanuszoda, tornaterem, tanterem beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 141/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program részét képező, a 3. mellékletben felsorolt beruházások beruházáslebonyolítója és építési műszaki ellenőre a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.”

2668


4. § Az R2. a következő 7. §-sal egészül ki: „7. § E rendeletnek a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósítandó tanuszoda, tornaterem, tanterem beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 141/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 96/2015. (IV. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 5. § Az R2. a) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul, b) 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

3. Záró rendelkezés 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


miniszterelnök

1. melléklet a 96/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez Az R2. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 69–75. sorral egészül ki:

(A)

(B)

(1.)

(A beruházás megnevezése)

(A beruházás azonosító adatai)

„ 69.

Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósuló tanuszoda-fejlesztés

Baktalórántháza közigazgatási területén fekvő, 712/6 helyrajzi számú ingatlan

70.


Balassagyarmat közigazgatási területén fekvő, 3186/2 helyrajzi számú ingatlan

71.


Csenger közigazgatási területén fekvő, 451 helyrajzi számú ingatlan

72.


Fehérgyarmat közigazgatási területén fekvő, 1005/1 helyrajzi számú ingatlan

73.


Szob közigazgatási területén fekvő, 579 helyrajzi számú ingatlan

74.


Törökszentmiklós közigazgatási területén fekvő, 3998/2, 3995, 3996, 4034/4, 3998/1 helyrajzi számú ingatlanok, illetve az ezekből az ingatlanokból telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított ingatlanok

75.


Vajszló közigazgatási területén fekvő, 37/2 helyrajzi számú ingatlan”

2669


2. melléklet a 96/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez Az R2. 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 68–74. sorral egészül ki: (1.)

(A)

(B)

(A beruházás megnevezése)

(Település)

„ 68.


Baktalórántháza

69.


Balassagyarmat

70.


Csenger

71.


Fehérgyarmat

72.


Szob

73.


Törökszentmiklós

74.


Vajszló”

2670


Az emberi erőforrások minisztere 19/2015. (IV. 2.) EMMI rendelete a múzeumi letétről A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. §

(1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 43–47. §-a hatálya alá tartozó, múzeum besorolású muzeális intézmény (a továbbiakban együtt: múzeum) a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakat csak részletes állapotfelmérést követően veheti át letéti megőrzésre. (2) Az állapotfelmérés kiterjed a kulturális javak fizikai állapotának leírására. A múzeum csak olyan tárgyat vehet letétbe, amelynek fizikai állapotát – az időmúlásra tekintettel bekövetkező állagromlást nem számítva – képes megőrizni. (3) A vizsgálat elvégzését követően, annak megállapításairól a múzeumnak a letét tárgyát képező kulturális javak szakágának megfelelő szakképzettségű muzeológusa és restaurátora írásos állapotfelmérési jegyzőkönyvet készít, melyet a múzeum képviselője és a letevő ír alá.

2. § A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javaknak a Kultv. 49/A. §-a szerinti letétbe adása esetén a kultúráért felelős miniszter az engedély megadása során az alábbi szempontok alapján dönt: a) a kulturális javaknak a látogatók számára történő hozzáférhetővé tétele nem sérül, b) a letétbe adás a kulturális javak tudományos vagy szakmai véleményezését, vizsgálatát, restaurálását vagy preparálását nem akadályozza. 3. § A Kultv. 49. § (2) bekezdésében foglaltakon felül a letéti szerződésnek tartalmaznia kell: a) a letevő és a letéteményes nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét, b) a letevő nyilatkozatát arról, hogy a letett kulturális javak kizárólagos tulajdonosa, valamint arról, hogy a letett kulturális javak per, teher- és igénymentesek, c) az állományvédelmi követelmények körében a letett kulturális javak állapotának megóvására irányuló tisztítási, konzerválási és restaurálási feltételeket, továbbá a letett kulturális javak számára biztosítandó hőmérsékleti, pára- és fényviszonyokat, valamint a letett kulturális javak raktározása és kiállítása során biztosítandó feltételeket, a letevő ezzel kapcsolatos ellenőrzési jogait, d) a letéti díjat, fizetésének módját, időpontját és gyakoriságát, ha a szerződés visszterhes, illetve a letéti őrzéssel összefüggő költségeket, valamint az elszámolás szabályait, e) a felelősségi szabályokat, f ) a letéti őrzés helyét. 4. §

5. §

(1) Eltérő megállapodás hiányában a letevő viseli a letéti őrzéssel összefüggő szükséges költségeket, a letett kulturális javak letevő birtokába történő visszaadásával kapcsolatos költségeket − ideértve a szállítás és a csomagolás költségeit is −, valamint az adminisztrációs költséget, ideértve a postai, nyomtatási és fénymásolási költséget is. (2) A múzeum a költségeken felül letéti díjként a letett kulturális javak megőrzéséért ellenszolgáltatást kérhet, melynek összegéről a múzeum és a letevő egyedileg állapodnak meg valamennyi körülmény figyelembevételével. A letéti díj meghatározásánál figyelembe kell venni a letét időtartamát, valamint a letett kulturális javak számára biztosított állományvédelmi és vagyonbiztonsági feltételeket. (3) Ha a múzeum a letett kulturális javakat állandó vagy időszaki kiállításon szerepelteti, eltérő megállapodás hiányában a kiállítás időtartamára letéti díj nem köthető ki. (1) A múzeum köteles gondoskodni a letett kulturális javak állagvédelméről, károsodástól való megóvásáról és elkülönített, biztonságos őrzéséről, amelyet a letevő, illetve – védetté nyilvánított kulturális javak esetében – az erre jogosult hatóság (a továbbiakban: hatóság) is ellenőrizhet. A múzeum köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzés lefolytatása során a letevővel együttműködni. (2) A letett kulturális javak fizikai állapotának megváltoztatásához a múzeum és a letevő külön megállapodása szükséges.

2671


(3) A letett kulturális javak esetleges károsodásáról, megsemmisüléséről, illetve a letett kulturális javakat érintő minden lényeges körülményről a múzeum a letevőt, védetté nyilvánított kulturális javak esetében a hatóságot is haladéktalanul tájékoztatja. (4) Ha a múzeum a letett kulturális javakat állandó vagy időszaki kiállításon, illetve a múzeum fenntartója által elfogadott középtávú kutatási vagy kiállítási programban kívánja szerepeltetni, arról a letevőt haladéktalanul értesíti. Ha a kiállítás nem az őrzés helyén valósul meg, védetté nyilvánított kulturális javak esetében erről a múzeum értesíti a hatóságot. (5) Ha a múzeum a (4) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségét elmulasztja, a Kultv. 49. § (4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak. (6) A letett kulturális javak kiállításon történő bemutatása esetén fel kell tüntetni, hogy azok letéti szerződés alapján vannak a múzeum őrzésében, és a letevővel történt megállapodástól függően fel kell tüntetni a tulajdonos nevét is.

6. § A letéti szerződés meghosszabbítását a letét időtartamának lejáratát megelőzően legalább 30 nappal kell kezdeményezni. 7. §

(1) A letéti szerződés megszűnésekor a múzeum a restaurálás vagy a preparálás költségeiről, a letett kulturális javakra fordított szükséges költségekről, valamint a letett kulturális javakhoz kapcsolódó bevételekről kimutatást készít. A kimutatás alapján a letevő és a múzeum elszámolnak egymással. (2) A múzeum a letéti szerződés megszűnésekor – a letéti díj és a költségek kifizetését követően – a letett kulturális javakat a letevőnek vagy a letéti szerződésben megjelölt harmadik személynek az őrzés helyén adja ki. Ha a szerződésben megjelölt harmadik személy részére kell a letett kulturális javakat kiadni, az átvételre való jogosultságot igazolni kell.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

2672


Határozatok

Az Országgyűlés 15/2015. (IV. 7.) OGY határozata az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015–2025.)* Az Országgyűlés a fogyatékos személyek élethelyzetének javítása, illetve esélyegyenlőségének megteremtése érdekében – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 26. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, a 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikált ENSZ-Egyezményre, valamint az Európai Bizottság Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt COM/2010/636 számú közleményére – a következő határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés elfogadja a határozat mellékletét képező Országos Fogyatékosságügyi Program (2015–2025.)

2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy

(a továbbiakban: Program) című hosszú távú koncepciót. a)

jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Programban elfogadott elveket, feladatokat és célkitűzéseket;

b)

kormányzati szakpolitikai programokban gondoskodjon − a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével − a megállapított feladatok és célkitűzések megvalósításának mérhető indikátorokat is magában foglaló eszközrendszeréről, a szükséges eszközökről és azok felhasználásáról. Gondoskodjon továbbá arról, hogy a központi költségvetés tervezése során az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői vegyék figyelembe a Programban meghatározott célokat;

c)

az első, 2015–2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervet (szakpolitikai program) a feladatok és a felelősök meghatározásával a Program elfogadását követő három hónapon belül dolgozza ki;

d)

a Program időtávjának félidejében számoljon be az Országgyűlésnek a célok időarányos teljesítéséről;

e)

a Programban foglalt célok megvalósulásáról a 2015–2025. időtartamot követő új Országos Fogyatékosságügyi Program Országgyűléshez történő benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a Program időtartamának leteltét követő egy éven belül beszámoljon az Országgyűlésnek.

3. Az Országgyűlés e határozatával felkéri a)

a fogyatékos személyek érdekvédelmi és a nekik szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezeteket, a helyi önkormányzatokat, a kormányzati és önkormányzati intézményeket, a sportszövetségeket, sportszervezeteket, a munkáltatókat, hogy tegyenek meg mindent a Programban megfogalmazott célok megvalósításáért;

b)

a tömegtájékoztató szervek vezetőit és munkatársait, hogy vállaljanak részt a Program megismertetésében, a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásában;

c)

a fogyatékos személyeket arra, hogy közösségi, helyi, kistérségi, megyei, regionális és országos szinten vállaljanak aktív és kezdeményező szerepet saját jogaik biztosításában, vegyenek részt a sorsukat érintő kérdésekben.

4. Az Országgyűlés felkéri a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, hogy jelen országgyűlési határozatot, illetve az annak mellékletét képező Programot tegye hozzáférhetővé a)

az általa vezetett minisztérium honlapján felolvasó szoftverekkel használható elektronikus formában, magyar jelnyelven és könnyen érthető formátumban, továbbá

b)

a látássérültek érdekképviseletét ellátó országos szervezeten keresztül Braille-formátumban.

5. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

* A határozatot az Országgyűlés a 2015. március 31-i ülésnapján fogadta el.

2673


6. Hatályát veszti a) az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat; b) az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának időarányos teljesítéséről (2007–2010.) szóló jelentés elfogadásáról szóló 70/2012. (X. 16.) OGY határozat. Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke

Gelencsér Attila s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Hegedűs Lorántné s. k., az Országgyűlés jegyzője

Melléklet a 15/2015. (IV. 7.) OGY határozathoz ORSZÁGOS FOGYATÉKOSSÁGÜGYI PROGRAM (2015–2025.)

PREAMBULUM Magyarország az elmúlt években, évtizedekben jelentős jogalkotási lépéseket tett a fogyatékos emberek életminőségének javítása, önálló életvitelének és társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. E szabályozások közül mindenekelőtt a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.), valamint a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló – a 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikált – ENSZ-Egyezmény emelhető ki. Emellett fontos alap az Európai Bizottságnak az Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt COM/2010/636 számú közleménye. A fogyatékosságügyi szakterület egyik legfőbb jellemzője, hogy az élet valamennyi területét, és így szinte minden államigazgatási ágazatot egyaránt érint, ezért a fenti dokumentumok érdemi alkalmazása a mindenkori kormányzat részéről gondosan tervezett, összehangolt intézkedéseket követel meg. A 2015–2025. évekre szóló Országos Fogyatékosságügyi Program (a továbbiakban: Program) célja ennek megfelelően az előttünk álló évek szakmapolitikai irányainak meghatározása, valamint az ágazatközi és az államigazgatáson kívüli együttműködések főbb pontjainak kijelölése. A Program hosszú távú koncepcióként épít az Országos Fogyatékosügyi Program 2007–2010. évi végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló 70/2012. (X.16.) OGY határozattal elfogadott jelentés tapasztalataira, és megfelel a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendeletben foglalt kritériumoknak. I. HELYZETÉRTÉKELÉS

1. Demográfia A 2011. évi népszámlálás adatai szerint 490 578 fő, azaz a népesség 4,9%-a vallotta magát fogyatékos személynek. Nemzetközi vizsgálatokra épülő szakértői becslések ezzel szemben azt mutatják, hogy a lakosság átlagosan 10%-a él valamilyen fogyatékossággal, a valós szám tehát hazánkban is inkább az 1 milliót közelítheti. Ezt alátámasztja az az ugyancsak népszámlálási adat is, amely szerint Magyarországon 1,6 millió fölött van a tartósan beteg, egészségkárosodott emberek száma. Figyelembe véve, hogy a tartós betegség az esetek jelentős részében valamilyen fogyatékosság kialakulásával is jár, összességében mindenképpen nagyságrendileg milliós számú érintett társadalmi csoportról beszélhetünk. Miután a fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, demográfiai összetételükre jellemző az időskorúak magas száma: 41%-uk a 65 év feletti korcsoportba tartozik, és mindössze 28%-uk fiatalabb 50 évesnél. A tartósan beteg személyek 58%-a nő, akik egyébként mind egészségi problémát, betegséget, mind pedig korlátozottságot magasabb arányban jeleztek, mint a férfiak. A település típusa tekintetében a minta egyharmada községben, további egyharmada pedig vidéki városban él, míg csupán a fennmaradó egyharmad lakik megyeszékhelyen vagy a fővárosban. A fogyatékos személyek esetében jellemző tehát, hogy kisebb, vidéki településeken élnek.

2674


2. Iskolázottság A népszámlálási adatok alapján a fogyatékos személyek között a 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségűek aránya 20%, további egyharmaduk csupán 8. évfolyamot végzett el. A szakmával rendelkezők aránya 17%, érettségivel 19%-uk, felsőfokú végzettséggel pedig 9%-uk rendelkezik. A tendencia a 2001. évi népszámlálás adataihoz viszonyítva alapvetően javuló, ezek közül is kiemelendő, hogy a főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkező fogyatékos személyek száma másfélszeresére, közel 14 ezer fővel emelkedett. A fenti adatok ugyanakkor elmaradnak a teljes népességre vetített értékektől, ezért továbbra is kiemelt prioritásként szükséges kezelni a fogyatékos személyek képzettségi szintjének közelítését a társadalom egészére jellemző mutatókhoz. A fogyatékos személyek útja a számukra megélhetést biztosító végzettség megszerzéséig – állapotukból fakadóan – többnyire lényegesen több erőfeszítést igényel, mint ép társaiké. Ezért fontos, hogy a fenti célokat támogató szakpolitikák a korai intervenció, nevelés, oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás egyes szakaszait összefüggő folyamatként, komplexen kezeljék, és ennek megfelelően, összehangoltan tervezzék a szükséges fejlesztéseket. Az iskolai szocializáció meghatározó tényező a továbbtanulás, a későbbi munkahelyszerzés és munkavégzés, az önálló életpálya alakítása, és így végső soron a társadalmi integráció tekintetében is. A fenti célok elérése érdekében ezért hangsúlyosan szem előtt kell tartani az inkluzív oktatás feltételeinek megteremtését, ami a tudásalapú társadalom fejlesztése mellett a szemléletformálás egyik leghatékonyabb, személyes élményeken alapuló eszköze is.

3. Foglalkoztatás A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rátája tekintetében a 2001-es népszámlálás adataihoz viszonyítva ugyancsak előremozdulás tapasztalható, a 2011-es érték azonban a fejlődés ellenére is alacsonyabb, mint a nem megváltozott munkaképességűeké: az előbbi 14,0%, az utóbbi 48,3% a 14 éven felüli népesség körében. E tekintetben három fő pont: az inaktívak magas aránya, a passzivitás, illetve az izolálódás jelensége igényel beavatkozást. Erre reagálva a közelmúltban lezajlott a foglalkoztatási támogatási rendszer átalakítása, amelynek elsődleges célja volt a foglalkoztatás elmozdulása a rehabilitáció, és ezáltal a minél nagyobb arányú nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás felé. Ennek eléréséhez – a bevont személyek felkészítése mellett – további feltétel a munkaerő-piaci integrációt elősegítő minimumfeltételek megteremtése, illetve a munkaadók érdekeltté tétele a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásában. Az eddig megtett intézkedések, mint az akkreditált foglalkoztatás átalakítása és a Rehabilitációs Kártya bevezetése, eredményesnek bizonyultak. Ezek folytatásaként – az azokból levonható tapasztalatok alapján – ebbe az irányba ható további intézkedések, fejlesztések indítására van szükség. A munkavállalók személyes helyzetének javításán túl a munkáltatói oldal megfelelő felkészítése szintén stratégiai cél. Ennek – a gazdasági ösztönzők működtetésén túl – egyik legfőbb terepe a munkáltatók szemléletének, motivációjának javítása, illetve a befogadó munkahelyi környezet fejlesztése. Ebben a negatív előítéletek lebontása kulcsfontosságú feladat, amelyek a legtöbb esetben az információk és a személyes tapasztalatok hiányára vezethetőek vissza. Különös hangsúlyt kell ezért fektetni a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával összefüggő alapvető ismeretek célzott terjesztésére, illetve a fogyatékos munkavállalóval kapcsolatos pozitív személyes tapasztalatok megszerzését lehetővé tevő programok, szolgáltatások fejlesztésére.

4. Lakhatás, szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés A nagy létszámú bentlakásos intézmények kiváltására hosszú távú stratégia készült, amelynek mentén – jelentős anyagi források bevonásával – komoly lépések történtek a támogatott lakhatási forma elterjesztése terén. A bentlakásos ellátásban részesülő fogyatékos személyeknek mindemellett további jelentős hányada vár lakóotthoni vagy más közösségi elhelyezésre, ezért – a tapasztalatok folyamatos felhasználása mellett – a megkezdett feladat folytatása kiemelt célkitűzés. Fontos szakpolitikai feladat emellett a családban élő fogyatékos emberek segítése közösségi alapú szolgáltatásokkal, szociális alapszolgáltatásokkal és magas minőségű lakhatási szolgáltatásokkal, hogy lakóhelyükön – kényszerű költözések nélkül – élhessék az életüket. A támogató szolgálatok rendkívül fontos kapcsolatot biztosítanak a fogyatékos személyek lakhelye, illetve a munkahely, iskola, intézmények és közszolgáltatások között, ezért a szolgáltatáshoz való – területileg és az ellátottak köre szempontjából is egyenletes – hozzáférés folyamatos fejlesztése kiemelt feladat.

2675


5. Pénzbeli és természetbeni ellátások és szolgáltatások A fogyatékos személyek számára a szociális transzferek szerepe különös fontosságú. A közelmúltban ezért a fogyatékos személyeket érintő pénzbeli ellátások jelentősen átalakultak. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek összege többszörösére emelkedett, emellett immár a látási, hallási, illetve értelmi fogyatékos, továbbá az autista személyek számára is biztosított a hozzáférés. A fogyatékossági támogatás tekintetében lényeges változás, hogy a támogatás jogosultjainak köre 2012 májusától kiterjesztésre került a kromoszóma-rendelleneséggel élőkre is. Továbbá a fogyatékossági támogatás havi összege 2013. június 1-jétől 5,2%-kal emelkedett, valamint 2014-től a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályok szerint emelkedik. Átalakult a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere is, mely az ellátások átláthatóságának, egységességének biztosításával, és a foglalkozási rehabilitáció markánsabb érvényre juttatásával segíti az ellátásban részesülők helyzetének tartós javítását. Az átalakítás eredményeként a korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék helyett egységesen biztosítási elvű ellátások (a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás) jelentik a megváltozott munkaképességű személyek jövedelempótló ellátásait. A fogyatékos gyermekeket nevelő családok esetében központi kérdés a szülők vagy más aktív korú családtagok munkaerő-piaci és társadalmi (re)integrációja, amiben meghatározó szerepet játszik a fogyatékos gyermekek nappali elhelyezése és fejlesztése. Az ilyen típusú ellátást biztosítani képes intézmények – mindenekelőtt a bölcsődék – kapacitásának fejlesztése tehát e tekintetben elsődleges kérdés.

6. Rehabilitáció A komplex rehabilitáció sokrétűségéből adódó sajátosság, hogy az egyes szolgáltatási elemek az államigazgatás és az ellátórendszer szempontjából gyakran különböző ágazat felügyelete alatt álló, eltérő működési rendű szervezet kompetenciájába tartoznak, a kliens szempontjából azonban ez egyetlen összefüggő folyamatként jelenik meg. Kulcsfontosságú ezért, hogy az egyes szabályozási és szolgáltatási területek kialakítsák és működtessék azokat a kapcsolódási pontokat, melyek által egymással összehangoltan képesek tervezni, és biztosítani tudják a rehabilitációs lépések összefonódását, valódi folyamatosságát. Ebben kiemelkedő jelentősége van a hatékony ágazatközi koordináció kialakításának, és az érintettek számára biztosított folyamatos tájékoztatásnak. A bér- és költségtámogatáshoz kapcsolódó 2014. évi hazai pályázaton 325 szervezet 30 524 fő foglalkoztatására nyert támogatást, melyből 25 182 fő után részesülnek a munkaadók tartós foglalkoztatási támogatásban és 5342 fő esetében tranzit foglalkoztatásra vonatkozó támogatásban. A Rehabilitációs kártyával 2014. júliusban 29 463 fő foglalkoztatására került sor 8211 cégben. A foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy minden hónapban bővül a foglalkoztatottak és a foglalkoztatók köre is. Fontos változás volt, hogy 2010. január 1-től a rehabilitációs hozzájárulás mértéke nagyságrendileg megemelkedett a korábbi összegekhez képest, aminek következtében megközelítőleg 25%-kal nőtt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása. Az érintett szervezetek emellett 65 milliárd forintot fizettek be a központi költségvetésbe ezen a jogcímen, ami további jelentős kihasználható kapacitásokat jelez.

7. Hozzáférhetőség A hozzáférhetőség terén az egyik legjellemzőbb jelenség, hogy – miközben nagy volumenű források fordítódnak az utólagos akadálymentesítésre – az új épületek és szolgáltatások tervezése, illetve a meglévők átalakítása vagy átszervezése során a hozzáférhetőségi szempontok többnyire nem, vagy csak részlegesen érvényesülnek, így a probléma folyamatosan újratermeli önmagát. Az utólagos akadálymentesítés további támogatása mellett ezért súlyponti feladat e jelenség visszaszorítása is. A valódi hozzáférhetőség megteremtése az esetek jelentős részében olyan egyedi megoldásokat igényel, amelyek rendkívül nehezen szoríthatók jogszabályi keretek közé, az ezzel kapcsolatos jogi kötelezettségek rögzítése ugyanakkor elengedhetetlen. Szintén ebből adódó jellemző probléma a megvalósuló akadálymentesítési megoldások erősen eltérő színvonala, ami mind a használhatóság, mind pedig a költséghatékonyság szempontjából beavatkozást igényel. A hozzáférhetőség összetett követelményrendszerét tükröző, ugyanakkor ésszerű, a gyakorlatban jól használható szabályozási környezet fontos támasza lehet a megfelelő színvonalú hozzáférhetőségi beavatkozásoknak. A hozzáférhetőség korszerű, komplex szemléletének legfőbb értéke, hogy kortól, nemtől, lakóhelytől és fogyatékosságtól függetlenül mindenki számára értelmezhető és értékelhető üzenetet hordoz. Ami ugyanis

2676


a fogyatékos ember számára nélkülözhetetlen, az mindenki más számára kényelmes, egyszerűbb vagy éppen biztonságosabb. Ez egyúttal a terület horizontalitását is jelzi: a hozzáférhetőség sikeres fejlesztése – a fogyatékosságügy sok más részterületéhez hasonlóan – elképzelhetetlen folyamatos és hatékony ágazatközi együttműködés nélkül. II. ALAPELVEK

1. Prevenció A fogyatékos személyeket érintő szabályozás kialakítása, kormányzati és más programok tervezése és végrehajtása, valamint minden egyéb tevékenység során minden szükséges lépést meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek, betegségek és más körülmények kialakulásának, továbbá a fogyatékos állapot rosszabbodásának megelőzése érdekében.

2. Önrendelkezés A fogyatékos emberek nem jótékonykodás alanyai, hanem jogok birtokosai, önálló akarattal rendelkező autonóm, független személyek. Az állami, kormányzati cselekvéseknek ezért mindenekelőtt azt kell előmozdítaniuk, hogy az intézményrendszer és a társadalom közreműködése ne a fogyatékos emberek helyett történő döntésekre és tevékenységekre irányuljon, hanem arra, hogy a fogyatékos személyek ezeket maguk gyakorolhassák emberi méltóságuk megőrzése mellett. Az önrendelkezés elvét a vélemény szabad kialakítása, az önálló döntés meghozatala és kinyilvánítása, valamint az ennek megfelelő cselekvés tekintetében is érvényre kell juttatni.

3. Teljes és hatékony társadalmi részvétel A fogyatékos személyeket érintő valamennyi államigazgatási intézkedés alapvető értéke és célja kell hogy legyen annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek életútjuk minden szakaszában és minden területén másokkal azonos alapon élhessenek politikai, gazdasági és szociális jogaikkal a többség által igénybevett intézmények, szolgáltatások és ellátások által, közösségeik aktív, látható polgáraiként.

4. Egyetemes tervezés Az egyes jogalkotási, tervezési és szolgáltatásfejlesztési lépések során minden esetben az egyetemes tervezés elvének szem előtt tartásával kell eljárni, amely a termékek, az épített környezet, a különböző ellátások és szolgáltatások oly módon történő tervezését jelenti, hogy azok eleve minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek utólagos adaptálás vagy speciális tervezés szükségessége nélkül.

5. Semmit rólunk nélkülünk A fogyatékos személyeket (is) érintő jogszabályok, programok tervezése és végrehajtása során még inkább biztosítani kell annak érdemi lehetőségét, hogy a fogyatékos személyek saját jogon vagy a maguk választotta képviselőik útján véleményt nyilváníthassanak az adott állami, kormányzati cselekvés tartalmáról.

6. Hátrányos megkülönböztetés tilalma, indokolt előnyben részesítés A fogyatékos személyeket érintő döntések előkészítése, jogszabályok, szakpolitikák, programok tervezése, megalkotása és végrehajtása során különös hangsúllyal szükséges figyelembe venni a hátrányos megkülönböztetés törvényi tilalmát, továbbá – tekintettel arra, hogy a fogyatékos személyek az őket másokkal azonos alapon megillető jogaikkal állapotukból fakadóan egyes esetekben kevésbé tudnak élni – indokolt esetben biztosítani kell számukra az arányos és méltányos előnyben részesítés lehetőségét.

7. Szubszidiaritás A fogyatékos személyeket érintő ellátásokat és szolgáltatásokat oly módon kell szervezni, hogy azok mind területileg, mind pedig az ügyintézés és a döntéshozatal szervezeti szintjeit tekintve az érintett személyekhez a lehető legközelebb, a rájuk háruló ügyintézési, adminisztratív terhek minimalizálása mellett nyújtsanak hatékony támogatást.

8. Ésszerű alkalmazkodás A fogyatékos személyeket érintő döntések előkészítése, jogszabályok, szakpolitikák, programok tervezése, megalkotása és végrehajtása során minden esetben az ésszerű alkalmazkodás elvének megfelelően kell eljárni,

2677


amely minden olyan – az egyén szükségleteihez igazodó – elengedhetetlen és megfelelő módosítást és változtatást jelent, amely nem jelent aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükséges, hogy biztosítsa a fogyatékos személyek alapvető emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását. III. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK, TEMATIKUS CÉLOK

1. A fogyatékos emberek társadalmi befogadását támogató szakmai fejlesztések A hazánkban élő fogyatékos emberek különféle szükségleteiről ma is kevés és pontatlan információval rendelkezünk, amely megnehezíti a célcsoportra szabott intézkedések, ágazati kezdeményezések megtervezését és megvalósítását. A Program fontos célkitűzése, hogy a 2011. évi népszámlálás adatait kiegészítve további adatgyűjtések és kutatások történjenek ezeknek a fejlesztéseknek a támogatására. A fogyatékos személyek társadalmi befogadása érdekében – a fent megjelölt kutatások eredményeire is támaszkodva – országos szemléletformáló programok indítására van szükség. Különös jelentőséggel bír az olyan korábbi határterületek, fogyatékossági csoportok – egyebek mellett a pszichoszociális fogyatékossággal vagy a ritka betegséggel élő személyek – helyzetének feltárása, akik a Fot. fogyatékos személy definíciójának módosulása nyomán kerültek a fogyatékosságügyi szakpolitika látóterébe. A helyzetfeltárásra építve stratégiák és szolgáltatások kidolgozása szükséges. A fogyatékosságügyi szakmai, civil és érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve továbbra is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a fogyatékosságügy egyes részterületein készülő stratégiai jellegű szakmai dokumentumokat, és meg kell vizsgálni az azokban foglaltak beépíthetőségét a kormányzati intézkedési tervekbe.

2. Egészségügy 2.1. Korai felismerés, diagnosztika Az előttünk álló évek kiemelt feladata a korai intervenció folyamatát alkotó egyes részterületek – így különösen a korai felismerés, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás (a továbbiakban együtt: korai fejlesztés), illetve a fogyatékos személy családját érintő ellátások és szolgáltatások – összekapcsolása és összehangolása. A koragyermekkori intervenció a prevenciótól, a szűrés szakaszától, a probléma felismerésétől és jelzésétől kezdve a diagnózis felállításán át magába foglalja a különböző terápiás, illetve a gyógypedagógiai fejlesztő és tanácsadó tevékenységet is. Az egyénre szabott, célirányos speciális segítségnyújtás a gyermek személyes fejlődése, a család saját kompetenciájának megerősítése, a család és a gyermek szociális befogadása érdekében történik. A fogyatékosság korai felismerésének meghatározó szerepe van a személy életminősége szempontjából, hiszen a fogyatékos személy által elérhető személyre szabott fejlesztések, szolgáltatások, ellátások beindításának alapfeltétele a fogyatékosság minél előbbi szakszerű megállapítása. Ennek különös jelentősége van a fogyatékos gyermekek esetében, akiknél a hatékony korai intervenció nemcsak a gyorsan és pontosan felállított diagnózist, hanem az egészségügyi, a szociális és a korai fejlesztést végző köznevelési ágazat összehangolt tevékenységét követeli meg. A Programmal érintett időszak fontos célkitűzése ezért a korai egészségügyi diagnózis felállításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, az ehhez kapcsolódó szakmai protokollok fejlesztése, illetve a korai felismerés és a korai fejlesztés ellátórendszere – jelenleg hiányzó – kapcsolódási pontjainak megteremtése. A korai diagnózis felállításának és a megfelelő fejlesztések megkezdésének egyik legfőbb gátját jelenleg az információhiány és az ebből adódó nem mindig egyértelmű betegút képezi. Kiemelt prioritású ezért az olyan fejlesztések elindítása, amelyek az ellátórendszer minden releváns pontján hozzáférhetővé teszik az egyes fogyatékosságokkal és az elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteket, információkat, adatokat mind a szakemberek, mind pedig a fogyatékos személyek és családtagjaik számára. Ehhez szorosan kapcsolódó cél az egyszerű, az érintettek által könnyen átlátható betegút kialakítása. A rendszerben azonosítható hiányosságok kiküszöbölésére törekedve több olyan tényező meghatározása szükséges, amely a továbbküldési utak, a jelzési utak, és a teendők pontos meghatározásával egy gördülékenyebben működő gyermekút alapjául szolgál. A hatékony gyermekút működésének feltétele továbbá egy hálózatos felépítésű intézményrendszer kiépítése, valamint egy integrált adatgyűjtési, adatkezelési, illetve egységes informatikai rendszer kialakítása.

2678


2.2.

2.3.

Alap- és szakellátások Az egyes egészségügyi ellátások biztosítása során ugyancsak alapvető kérdés a minőségi ellátásokról szóló megfelelő tájékoztatás, valamint az adott fogyatékossághoz igazodó, akadálymentes, közérthető információk hozzáférhetőségének javítása. A 2.1. pontban megjelölt fejlesztési irányokhoz kapcsolódóan ezért szükséges a betegutat folyamatosan kísérő – szükség esetén jelnyelvi tolmács, kommunikációs, illetve személyi segítő, vagy más külső segítség igénybevételét is lehetővé tevő – információs és tájékoztatási rendszer kialakítása. A pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek megfelelő ellátása érdekében fejleszteni szükséges a területileg egyenletes, a fogyatékosság sajátosságaihoz igazodó módon szervezett pszichiátriai ellátást. A fogyatékos gyermekek és felnőttek – különös tekintettel az autizmussal élők – egészségügyi ellátása a fogyatékosság sajátosságaiból adódóan sok esetben önálló, egységes protokollokat igényel. Ezek kidolgozása és gyakorlatba építése a Program által felölelt időszak feladata. A járóbeteg-ellátás terén, a közlekedési képességükben korlátozott személyek akadálymentes betegszállítása kiemelt figyelmet érdemlő feladat, amelynek ellátása érdekében egységes, országosan alkalmazható rendszer és eszköztár létrehozására van szükség. Az egészségügyi és a szociális ágazat együttműködésével át kell tekinteni a fogyatékossággal járó vagy fogyatékosságot okozó betegségekkel érintett személyek kezelésével, ellátásával, gondozásával kapcsolatos stratégiai feladatokat. Támogató technológiai eszközök A gyógyászati segédeszközökhöz és az életvitelt segítő eszközökhöz (a továbbiakban együtt: támogató technológiai eszközök) való hozzájutás és a forgalmazásuk rendszerének teljes áttekintése a Program egyik legfőbb célkitűzése. A felülvizsgálat során egyebek mellett meg kell vizsgálni a széles körű kölcsönzési rendszer kialakításának, az új, korszerű támogató technológiai eszközök támogatásának, illetve az eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokkal való összhang megteremtésének lehetőségeit. A felülvizsgálat során fontos szempont, hogy a gyógyászati segédeszközök és az életvitelt segítő eszközök definíciói egyértelműek és egymástól világosan elhatároltak legyenek, valamint támogatásuk is egymástól elkülöníthető legyen. A gyógyászati segédeszközök támogatási rendszerének korszerűsítésekor kiemelt stratégiai cél – a mindenkor elérhető nemzetközi és hazai szabványok alkalmazásával – az ellátás minőségének további javítása.

3. Korai fejlesztés, oktatás, képzés 3.1. Korai fejlesztés A korai fejlesztés megkezdésének eredményessége a sajátos nevelési igényű gyermek életkorának előrehaladásával drasztikusan csökken. A 2.1. pontban foglaltakkal összhangban ezért elsődleges célkitűzés, hogy az idejében felismert, diagnózissal rendelkező sajátos nevelési igényű gyermekek a lehető legkorábban a korai fejlesztés rendszerébe kerüljenek. Ennek érdekében kiemelt feladat a korai intervenció egészségügyi, szociális, illetve köznevelési feladatainak világos elhatárolása, ugyanakkor az ezek közötti kapcsolat és összhang megteremtése, különös tekintettel a közelmúltban átalakult szakszolgálati rendszerre. A területileg egyenlő minőségű, hatékony ellátás érdekében egységes eljárásrend és átlátható kliensút kidolgozására, illetve a korai intervencióhoz való hozzáférés bővítésére, a területen dolgozó humánerőforrás fejlesztésére, a lefedettség növelésére van szükség. 3.2. Köznevelés A köznevelés előttünk álló éveinek egyik legfőbb feladata az integrációtól az inklúzió felé való érdemi elmozdulás elősegítése. Ennek keretében szükséges az integrációnál magasabb szervezettségi fokot igénylő inkluzív oktatás infrastrukturális, módszertani és oktatásszervezési feltételeinek megteremtése, valamint a kapcsolódó humánerőforrás fejlesztése a köznevelés minden szintjén, többek között az utazó gyógypedagógusi hálózatok fejlesztése révén. A sajátos nevelési igény sokszínűségére és a gyógypedagógia folyamatos fejlődésére tekintettel fejleszteni szükséges a szakértői bizottsági tevékenységet végző szakemberek szakmai kompetenciáját. Ennek keretében meg kell teremteni a bizottságokban dolgozó szakemberek folyamatos szakmai fejlődésének, továbbképzésének szervezeti kereteit, továbbá bővíteni szükséges a vizsgálatok során alkalmazott tesztek, vizsgálati módszerek és eszközök körét. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján erre különösen nagy szükség van a képességekben megjelenő, illetve a környezeti hátrányok okozta elmaradások világos elkülönítése érdekében.

2679


3.3.

3.4.

A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők esetében különös jelentőséggel bír a pedagógiai szakszolgálati intézmények által nyújtott megfelelő színvonalú ellátás, különös tekintettel a nevelési, továbbá a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati tevékenységekre, ezért fontos feladat az ezekhez való hozzáférés bővítése. A megfelelő színvonalú korai fejlesztés, valamint a szülők munkaerő-piaci reintegrációja érdekében elengedhetetlen további férőhelyek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermekek napközbeni elhelyezésére, fejlesztésére, ellátására. A gyermekkorban megtapasztalt személyes élmények, találkozások alapjaiban határozzák meg a felnőtt személy fogyatékos emberekhez való viszonyát. A társadalmi szemléletformálás e formái ezért különösen hatékonyak az óvodás- és iskoláskorú gyermekek körében, akik a köznevelés rendszerében koncentráltan szólíthatók meg. Erre építve tovább kell erősíteni a köznevelési intézményekben bonyolított, hiteles érintett személyekkel való találkozásokra, a velük való közös élményekre épülő, az emberi jogi megközelítést erősítő szemléletformáló programokat. Ahogy más ellátórendszerek esetében, a köznevelés terén is komoly problémát jelent az információk hiánya – többek között – a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, napközbeni ellátását, fejlesztését végző köznevelési intézmények elérhetőségéről, férőhelyeiről, pontos tevékenységéről. Fontos feladat ezért olyan fejlesztések indítása, amelyek az ezekkel kapcsolatos naprakész információkat a szülőkhöz és a többségi intézmények szakembereihez lehető legközelebb álló ellátási szinten, egyszerűen teszik hozzáférhetővé. Fontos feladat a középfokú oktatás széles spektrumon történő elérhetővé és választható lehetőséggé tétele a sajátos nevelési igényű fiatalok számára, különös tekintettel az érettségit adó gimnáziumi és szakközépiskolai oktatási színterekre. Szakképzés, felnőttképzés A sajátos nevelési igényű fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az általuk is elérhető szakképzésekre, az ezeket lebonyolító – az együttoktatást vállaló – szakiskolákra, illetve a képzéseket elvégzett tanulók utókövetésére. Ennek keretében mindenekelőtt szükséges az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzések több szempontot is figyelembe vevő felülvizsgálata – kiemelt figyelmet szentelve a munkaerő-piaci igényekre és trendekre – és ennek alapján módosítások, illetve új szakképzések kidolgozása annak érdekében, hogy bővüljön a sajátos nevelési igényű fiatalok által is elérhető képzések köre. Hangsúlyt kell fektetni a speciális szakiskolák infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére, illetve annak ösztönzésére, hogy a szakiskolákba minél több fiatal, felkészült pedagógus szakember kerülhessen. Fontos cél a gazdálkodó szervezetek érdekeltté tétele a sajátos nevelési igényű tanulók gyakorlati képzésének folytatásában és a szakiskolákban, speciális szakiskolákban végzett fiatalok továbbfoglalkoztatásában. Indokolttá vált a szakmai képzések – különösen a szociális szakmai képzések – áttekintése és esetleges módosítása annak érdekében, hogy az e szempontból releváns képzésekben nagyobb hangsúllyal jelenjenek meg a fogyatékossággal kapcsolatos korszerű ismeretek. Felsőoktatás A felsőoktatás tekintetében súlyponti cél, hogy a fogyatékosságügyi, hozzáférhetőségi, rehabilitációs ismeretek a releváns alapképzések részeként horizontálisan épüljenek be az adott szakterület valamennyi képviselőjének tudásába. Ennek elérése érdekében elsődleges feladat a fenti ismereteket tartalmazó, már kidolgozott képzések, tantárgyak, modulok minél szélesebb körű beépítése az egyes alapképzésekbe, illetve további képzési programok kidolgozása. A felsőoktatás képzési kínálatában fontos megjeleníteni a fogyatékos emberek társadalmi befogadásával kapcsolatos – ma még hiányterületet jelentő – képzési elemeket. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényben szereplő határidő szem előtt tartásával meg kell teremteni a bilingvális oktatási módszer bevezetésének személyi feltételeit, illetve gondoskodni kell az igényekhez igazodó folyamatos utánpótlás biztosításáról. A fogyatékos fiatalok számára jelenleg nem pusztán a felsőoktatás rendszerébe való bekerülés, hanem az ottani kötelezettségek teljesítése is sok esetben jelentős többlet erőfeszítéseket igényel. A fogyatékos fiatalok felsőoktatásban való részvételének elősegítése érdekében komplex szolgáltatásokat kell kidolgozni és bevezetni. Ezek fő célja, hogy a felsőoktatásban tanuló fogyatékos fiatalok felkészülését, hozzáférhető tananyagokhoz való hozzájutását, valamint az oktatás minden formájához, továbbá az egyetemi élet részét képező programokhoz másokkal azonos alapon történő hozzáférését támogassák.

2680


3.5.

Életpálya A fogyatékos személyek életét befolyásoló hosszabb távú – oktatásukról-nevelésükről, képzésükről, munkavállalásukról, lakóhelyük megválasztásáról szóló – döntéseik meghozatala helyzetükből adódóan fokozott tervezettséget igényel, amelyben kiemelkedő szerepe lehet a különböző szakszerű tanácsadások rendszerének. A sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedés előkészítése érdekében fejleszteni szükséges a szakszolgálati rendszerben biztosított továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférést. Nemzetközi jó gyakorlatokat is alapul véve ki kell alakítani az élethosszig tartó tanulás, a kompetenciafejlesztés és a tehetséggondozás fogyatékos emberek számára is elérhető formáit.

4. Foglalkoztatás A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása terén minden esetben elsődleges cél a minél nagyobb arányú nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés. Ebben kulcsfontosságú a foglalkoztatók és a munkavállalók közötti kapcsolat megteremtése, mindkét oldal megfelelő felkészítése, ösztönzése az ilyen típusú foglalkoztatásra, illetve munkavállalásra. Ennek megfelelően kiemelt feladat a munkaerő-piaci kereslet-kínálat felmérése, illetve az egyes – köztük az alternatív – munkaerő-piaci szolgáltatások, illetve az e szolgáltatásokat nyújtó szervezetek hálózatának fejlesztése. Az elvárt minőségű munka elvégzése a fogyatékos személyek esetében sok esetben egyéni munkarendet és munkakörnyezetet igényel. Ezért különösen fontos az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése; a távmunka, részmunkaidő egyes lehetőségeinek támogatása, illetve a munkáltatók ilyen irányú érzékenyítése, felkészítése. Támogatni szükséges az elhelyezkedést segítő speciális eszközök beszerzését, illetve – elsősorban a támogató szolgálatok fejlesztése útján – az akadálymentes munkába jutás lehetőségeit. Folyamatos, célzott tevékenységgel, hosszú távú partnerségek kialakításával szükséges támogatni a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek által előállított termékek piacra jutását. Foglalkoztatást elősegítő programok és munkahelyteremtő támogatások útján ösztönözni kell a munkáltatókat – ideértve a közfeladatot ellátó szervezeteket és a központi államigazgatási szerveket – a fogyatékos személyek nyílt munkaerőpiacon való foglalkoztatására, bővíteni szükséges a támogatott foglalkoztatási lehetőségek körét, illetve meg kell vizsgálni a fogyatékos személyek foglalkoztatását elősegítő támogatási rendszer további bővítésének lehetőségeit. A foglalkoztatási, az oktatási és a szociális ágazat szorosabb együttműködése útján biztosítani kell a fogyatékos személyek foglalkoztatási, képzettségi helyzetének javítását célzó pályázati rendszer különböző programjainak összehangolását, egymásra épülését, a különböző célcsoportok igényeivel való összeegyeztetését, figyelemmel arra is, hogy az érintettek sok esetben halmozottan hátrányos helyzetűek. A megváltozott munkaképességű, fogyatékos munkavállalók komplex rehabilitációjának mentorálása, a munkába helyezés és a munka megtartásának támogatása speciális szakértelmet kíván. Ezért kiemelt cél a végzettség munkaköri feltételként történő jogszabályi rögzítése. A szakterületen dolgozók számára a releváns szakirányú továbbképzésekben való részvétel támogatása jelenthet minőségi előrelépést.

5. Szociális szolgáltatások és ellátások A tervezési ciklusban a legfontosabb célkitűzés a szociális alapszolgáltatások továbbfejlesztése, megerősítése, ide értve a többség számára helyben, a lakóhelyen nyújtott szolgáltatások teljes körű elérhetőségét, a speciális gyermekjóléti és szociális alapszolgáltatások kapacitásbővítését. 5.1. Fogyatékos személyeknek nyújtott szociális szolgáltatások A tartós ápolásra-gondozásra szorulók otthoni környezetben való ellátása mind az egyén, mind pedig a társadalom számára kedvezőbb, mint az intézményi ellátás, ezért esetükben elsődleges cél az otthonmaradást elősegítő szolgáltatási környezet kialakítása. Ennek érdekében szükséges az ilyen típusú szolgáltatások, ellátások területi lefedettségének felülvizsgálata, a fogyatékos személyeket támogató szociális szolgáltatások egyenletes bővítése, racionalizálása, a helyi ellátórendszerek fejlesztése. Emellett növelni kell a fogyatékos személyek számára nappali ellátást biztosító intézmények kapacitását, továbbá erősíteni kell az alapszolgáltatások közötti – különösen a támogató szolgálattal való – együttműködést a hálózatszerű működés erősítése érdekében. Kiemelt helyet kell kapniuk a személyi segítés különböző formáinak is, amelyek az önrendelkező, független, önálló életvitel elérését segítik. Ehhez biztosítani kell szociális szakemberek képzését is.

2681


5.2.

A fogyatékos gyermeket vagy felnőttet nevelő, ápoló hozzátartozók kiégésének megelőzése, illetve társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációjának érdekében fontos célkitűzés a fogyatékos személy otthonában nyújtott időszakos felügyeletet és segítségnyújtást biztosító szolgáltatások fejlesztése, bővítése. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak időskorúak, ezért ágazatközi együttműködések útján szükséges áttekinteni az időskorú fogyatékos személyek ápolásával, gondozásával kapcsolatos stratégiai feladatokat. Támogató szolgálatok Az utóbbi időszakban megfigyelhető az a tendencia, hogy a támogató szolgálatok a gyakorlatban az ellátott fogyatékossági csoportok tekintetében specializálódnak, ami csökkenti a szolgáltatáshoz való hozzáférés egyenletességét. E téren ezért fontos fejlesztési cél az eddigi hiányterületek bekapcsolása, illetve a támogató szolgálatok kapacitásának növelése, infrastruktúrájának fejlesztése. A támogató szolgálatok hatékony működése emellett fontos szerepet játszhat a fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek aktivitásában is, ezért fontos cél a szolgálatok munkaerő-piaci elhelyezkedést elősegítő tevékenységének megerősítése.

6. Komplex rehabilitáció 6.1. Diagnózis, minősítés A komplex rehabilitáció alapfeltétele az idejében és szakszerűen felállított diagnózis, a valós helyzetnek megfelelő, pontos minősítés. Miután ugyanazon diagnózis mellett a megmaradt és fejleszthető képességek és funkciók jelentősen eltérhetnek, a pontos minősítés érdekében meg kell teremteni a Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) gyakorlati alkalmazásának jogszabályi és tárgyi feltételeit a rehabilitációs intézményekben és az egészségügyi ellátórendszerben, továbbá fejleszteni szükséges a felnőtt korú fogyatékos személyek diagnosztikáját végző szakemberek szakmai kompetenciáját, megfelelő és folyamatos képzéseket, továbbképzéseket biztosítva számukra. Ennek során kiemelt figyelmet szükséges fordítani a meglévő hiány területekre. Miután a megváltozott munkaképességű személyek számára nincs lehetőség támogató szolgáltatás igénybevételére, az érintettek speciális szükségletei miatt szükséges annak áttekintése, hogy a személyi segítők miként vonhatók be a komplex minősítés folyamatába. 6.2. A rehabilitáció egyes területeinek fejlesztése A különféle igényű fogyatékossági csoportok számára hozzáférhető elemi rehabilitációs ellátás stabilizálása és fejlesztése érdekében jogi szabályozást szükséges alkotni a szolgáltatás működtetésétől, személyi és tárgyi feltételeiről. A fogyatékos személyek munkaerő-piaci integrációja terén kulcsszerepet játszanak az egyes alternatív munkaerő-piaci szolgáltatók, ezért fontos cél területi lefedettségük bővítése, az általuk nyújtott szolgáltatások fejlesztése. 6.3. Koordináció A komplex rehabilitáció rendszere nem képzelhető el az egyes – mindenekelőtt az egészségügyi, az elemi és a foglalkozási – rehabilitációs területek hatékony összekapcsolása nélkül. E téren ezért a Program által felölelt időszak legfőbb feladata e kapcsolódási pontok megteremtése, és annak biztosítása, hogy az egyes rehabilitációs szakaszok az érintett személy számára egységes beteg- és kliensúttá álljanak össze. Ennek támogatására az egész életutat átölelő rehabilitációs adatbázis megalkotása is szükséges, amely lehetővé teszi a fogyatékos személyek utókövetését és szükség szerinti támogatását. A komplex rehabilitáció terén a naprakész információk megszerzése összetett feladat, ezért szükséges egy olyan központi információtár létrehozása, amely egy felületen teszi elérhetővé a komplex rehabilitáció folyamatával kapcsolatos ismereteket, illetve tartalmazza az érintett szakmai, civil és egyéb szervezetek elérhetőségeit.

7. Önrendelkezés, önálló életvitel 7.1. Támogatott döntéshozatal A támogatott döntéshozatal intézménye az érintett fogyatékos személyek életét alapvetően befolyásoló új elemként jelent meg a magyar jogrendben, ezért az érintett ágazatok és szakterületek együttműködésével a jogintézmény hatályosulásának fokozott figyelemmel kísérésére, az ezzel kapcsolatban kialakuló bírói és hatósági joggyakorlat rendszeres áttekintésére van szükség. Ehhez kapcsolódóan fontos cél a támogatók,

2682


7.2.

támogatottak, illetve a bírók és az érintett hatóságok szakembereinek – az érintett érdekvédelmi szereplők bevonásával történő – megfelelő felkészítését szolgáló rendszer kialakítása is. Lakhatás A fogyatékos személyek lakhatásával kapcsolatos döntések és programok tervezése és végrehajtása során különös súllyal kell figyelembe venni az önrendelkezés és a társadalmi integráció alapelvét. Az erről szóló kormányzati stratégia alapján folytatni szükséges a fogyatékos személyek számára ápolástgondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltását, hangsúlyt fektetve a kiváltással érintett személyek és intézmények felkészítésére, tájékoztatására, támogatására, egyebek mellett a kiváltást támogató mentorhálózat bővítése útján. Ezzel párhuzamosan fontos fejlesztési irány a támogatott lakhatás elterjesztését szolgáló fejlesztések indítása, a kapcsolódó jó gyakorlatok felhasználásával, tapasztalati szakértők bevonásával. Az otthonmaradás elősegítése érdekében bővíteni szükséges az önálló életvitelt elősegítő szociális alapszolgáltatások, és a lakóhelyhez közeli szolgáltatások körét. Át kell tekinteni a lakások és a lakókörnyezet akadálymentesítésének támogatási rendszerét, az esetleges alternatív megoldások – egyebek mellett a fogyatékos felnőttek által igénybe vehető szociális bérlakások vagy az önálló tulajdonú speciális előtakarékossági formák – számbavétele mellett.

8. Fogyatékos személyek és családjaik A fogyatékos személyek és családjaik a fogyatékosság megállapításakor összetett problémákkal néznek szembe, amelyek közül az egyik legsúlyosabb a megfelelő tájékoztatás és az információ hiánya. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani ezért arra, hogy a szülők, hozzátartozók területi és egyéb különbségektől függetlenül átfogó, egységes, a megállapított fogyatékossághoz illeszkedő tájékoztatásban részesüljenek a további betegútról és kliensútról, az elérhető szolgáltatási lehetőségekről. Olyan információs, tájékoztatási rendszer kiépítésére van szükség, amely a diagnózis megszületésekor, majd a betegút és a kliensút teljes ideje alatt folyamatosan képes biztosítani a megfelelő tájékoztatást. Ezzel szoros összefüggésben elérhetővé kell tenni olyan mentálhigiénés szolgáltatásokat, amelyek a fogyatékosság megállapításakor a hozzátartozók, valamint az érintett fogyatékos személy lelki stabilitásának megőrzését, megküzdési stratégiáik kialakítását, a családban betöltött új szerepük elfogadását, és ezáltal a család egyben maradását segítik. A későbbi időszakra emellett olyan szolgáltatásokat is biztosítani kell, amelyek a családtagok kiégésének megelőzését, leterheltségének csökkentését, testi-lelki rekreációját szolgálják. A fogyatékos személyt nevelő, támogató hozzátartozók – a családtagért érzett felelősség miatt – gyakran a munkahelyük elvesztése árán is vállalkoznak a fogyatékos személy segítésére. Ennek következtében a család jövedelme drasztikusan csökken, életszínvonala romlik. Ezért a hozzátartozók munkaerő-piaci reintegrációja érdekében különösen fontos a munkáltatók ösztönzése arra, hogy a fogyatékos személyt nevelő, támogató munkavállalókat speciális intézkedésekkel – például részmunkaidős foglalkoztatással, otthoni munkavégzéssel vagy rugalmas munkaidővel – segítsék munkájuk és az otthoni teendők összeegyeztetésében. Támogatni kell a fogyatékos személyeket és családjaikat körülvevő közösségek erősítését és azok együttműködését, amelyek helyi szinten tudnak hozzájárulni a fogyatékos emberek társadalmi integrációjához.

9. Közlekedés A közlekedés különböző formáinak akadálymentessége a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és a munkaerőpiacon való aktív szerepvállalás tekintetében is elsődleges tényező. Ezért – az ésszerű alkalmazkodás elvének szem előtt tartásával – hosszú távú, országos koncepciót szükséges alkotni a helyi és helyközi viszonylatokban közlekedő járatok hozzáférhetőségének fejlesztéséről, amely a járművek akadálymentességén túl hangsúlyosan kitér az utasforgalmi létesítményekre, illetve a hozzáférhetőséget elősegítő szolgáltatásszervezési lépésekre is. A fenti célok támogatása érdekében szükséges továbbá a közlekedés hozzáférhetőségét érintő nemzetközi egyezményekből, valamint uniós normákból adódó szabályozók felülvizsgálata, esetleges módosítása, kiegészítése, valamint a közlekedési területen dolgozók részére képzések, szemléletformálást elősegítő programok indítása. A fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek önálló életvitelének és munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében fejleszteni szükséges a szállító szolgálatok országos hálózatát, ezen belül át kell tekinteni a speciális személyszállítási megoldások fejlesztésének, támogatásának lehetőségeit.

2683


10. Sport, kultúra, turizmus A szabadidősport tekintetében a legnagyobb problémát a létesítmények hozzáférhetőségének hiánya jelenti, ezért e téren elsődleges cél a szabadidős testmozgás infrastrukturális kereteihez való hozzáférés fejlesztése. Ebbe beletartoznak a közösségi tereken, parkokban, játszótereken elhelyezett eszközök, pályák, illetve a sportlétesítmények is. Fontos fejlesztési irány továbbá az integrált sportegyesületek fejlesztése. A fogyatékos személyek versenysportja terén – a nemzetközi trendeket is alapul véve – előtérbe kell helyezni a sportolók edzés- és versenyszervezésének a sportági integrációját. Felkészülést segítő sportösztöndíjakkal, a meglévő jutalmazási rendszer fenntartásával, illetve sportszakmai műhelyek támogatásával ösztönözni kell a fogyatékos személyek hazai és nemzetközi versenysportjának fejlődését, bővíteni kell a rendelkezésre álló speciális sporteszközök körét. A cél elérése érdekében a sportegészségügyi hálózatot alkalmassá kell tenni a sportoló fogyatékos személyek sportorvosi ellátására. A fogyatékos személyek esetében a sport – a fentieken túl – sok esetben rehabilitációs célokat is szolgál, ezért külön figyelmet szükséges fordítani a terápiás, rehabilitációs jellegű sportoktatás és az ilyen jellegű sporttevékenységek elérhetőségének fejlesztésére. A fogyatékos személyek kulturális javakhoz és művészeti tevékenységekhez való hozzáférése terén fontos fejlesztési irány az amatőr, öntevékeny művészeti közösségekben való részvétel elősegítése, a nem formális tanulási alkalmakon, kreatív foglalkozásokon, drámapedagógiai és az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése (beleértve az e-learninget, a közösségi művelődési lehetőségeket és a távoktatást), illetve a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények tartalom- és szolgáltatásfejlesztése, különös figyelemmel az épületek és szolgáltatások, valamint az elektronikus és fizikai állományok hozzáférhetőségére. Ezen célok megvalósulása az egész társadalomban erősíti a toleranciát és növeli a rászorulókkal szembeni érzékenységet. A turizmus terén ma még a szolgáltatók nem ismerték fel a fogyatékos emberek jelentette turisztikai lehetőségeket, illetve előfordul, hogy a fogyatékos emberek sajátos igényeinek kiszolgálása nehézkesebb, ezért az értékesítési akciók e vendégkör felé nem kellően aktívak. Fontos tehát a meglévő turisztikai keresletfelmérések frissítése, illetve a turisztikai szakmán belüli terjesztése, továbbá a szolgáltatók és az üzemeltetésben résztvevő személyzet képzése, érzékenyítése. E téren különösen nagy hangsúlyt szükséges fordítani az egyetemes tervezés elvének érvényesítésére, ami magában foglalja az esztétikus, és így az ép ügyfelek körében is jó hatékonysággal értékesíthető akadálymentes szálláshelyek kialakítását, továbbá a megfelelő szolgáltatásszervezési lépéseket. Utóbbi szempontjából hangsúlyos cél a fogyatékos személyeknek szóló turisztikai programcsomagok működtetésének ösztönzése, amelyek a szálláshelyek és az azok környékén fellelhető turisztikai attrakciók hozzáférhetőségét komplexen célozzák, különös tekintettel arra, hogy az érintett személy az adott szolgáltatást családtagjaival, barátaival közösen vehesse igénybe. Ugyancsak nagy jelentőségű az egyes desztinációkról és szálláshelyekről szóló hozzáférhető honlapok és akadálymentes elektronikus szolgáltatások fejlesztése a fogyatékos emberek aktív bevonásával.

11. Többszörösen veszélyeztetett csoportok 11.1. Fogyatékos nők Programokat szükséges indítani a fogyatékos nők jelenlegi társadalmi helyzetének feltérképezése, a lehetséges kirekesztődés okainak feltárása érdekében, melyek alapján hátránykezelő stratégia és komplex szolgáltatások kidolgozására kerülhet sor. 11.2. Fogyatékos gyermekek A gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermekek között a nevelőszülőkhöz kerülő fogyatékos gyermekek arányának emelkedése nagymértékben függ a fogyatékosságokkal kapcsolatos ismeretektől, illetve az ezek hiányából adódó esetleges félelmektől, előítéletektől. Ezért elő kell segíteni a gyermekvédelmi gondoskodásban fogyatékos gyermekeket gondozó nevelőszülők mentálhigiénés, illetve pszichológiai támogatásának biztosítását a gyermekek ellátása, nevelése során jelentkező problémák komplex kezelése érdekében. 11.3. Többszörös fogyatékossággal élő emberek A többszörös fogyatékossággal élő emberek (így például a súlyosan és halmozottan sérült emberek, illetve a fogyatékosság mellett beilleszkedést nehezítő viselkedési problémával élő emberek) és családjaik helyzetéről, speciális igényeiről kevés információval rendelkezünk. Így fontos lenne olyan szakpolitikai stratégiák kialakítása és megvalósítása, melyek ezeknek az embereknek a komplex rehabilitációját segíthetik elő.

2684


12. Hozzáférhetőség A hozzáférhetőséget érintő infrastrukturális és egyéb fejlesztések során továbbra is alapelvként szükséges kezelni a komplex akadálymentességet, amely a fizikai és info-kommunikációs elemek mellett magában foglalja a valódi hozzáférhetőséget biztosító szolgáltatásszervezési lépéseket is. Annak elkerülése érdekében, hogy az épületek és szolgáltatások akadálymentesítésére ne utólagosan, rendkívüli anyagi források, energia és idő ráfordításával kerüljön sor, mindenekelőtt az egyetemes tervezés elvének elterjesztésére és érvényre juttatására van szükség a szabályozás, a tervezés és a végrehajtás minden fázisában, ideértve a használóbarát termékeket és csomagolásokat is. Elengedhetetlen feladat emellett a hozzáférhetőség lehető legszélesebb spektrumát átfogó, ugyanakkor az egyedi körülményekhez való alkalmazkodást lehetővé tevő, rugalmas szabályozási környezet kialakítása. Ehhez kapcsolódó cél olyan információs és szolgáltató rendszer létrehozása, amely a hozzáférhetőséggel kapcsolatos felmérések adatainak tárolásával, értékelésével, bővítésével, a jó gyakorlatok összegyűjtésével és bemutatásával, továbbá műszaki és szolgáltatásszervezési tanácsadással segíti az akadálymentesítési kötelezettséggel érintett szervezeteket, és ezzel a hozzáférhetőség színvonalának emelkedését. A kommunikációs hozzáférhetőség terén elsődleges fejlesztési irány az eddigi hiányterületek – egyebek mellett az autista, beszédfogyatékos és más, kommunikációjukban súlyosan akadályozott személyek számára nyújtott szolgáltatások – integrálása a meglévő kommunikációs szolgáltatások rendszerébe. A digitális írástudás folyamatos terjedésével egyre nagyobb jelentőséggel bír a webes és egyéb elektronikus szolgáltatások hozzáférhetősége. Kiemelt stratégiai cél, hogy – a mindenkor elérhető nemzetközi és hazai szabványok, szabályozók figyelembevételével – az információk, a kommunikáció, valamint a köz- és egyéb szolgáltatások minél szélesebb köre legyen elektronikusan is hozzáférhető bárki számára. Ennek érdekében a közfeladatot ellátó, közszolgáltatást nyújtó szervezeteket fel kell készíteni a weboldalak hozzáférhetőségének biztosítására.

VÉGREHAJTÁS

13. A végrehajtás szervezeti keretei A Programban megfogalmazott célok elérése aktív és tervszerű kormányzati intézkedéseket igényel, ezért annak végrehajtása a Program céljaira épülő részfeladatok pontos és ütemezett meghatározásával képzelhető el. A Fot. által előírt Intézkedési Tervet ennek szem előtt tartásával – a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteivel együttműködve – kell elkészíteni, a Program által felölelt időszak fejlesztéseit 4, illetve 3 éves időtávokra vetítve. A Program sajátosságaiból adódóan annak végrehajtása során kettős követelménynek kell érvényesülnie. A fogyatékosságügy horizontális kérdés, amelyben számottevő előrelépés csak a teljes érintett kormányzati spektrum együttes fellépése esetén érhető el, ezért elsődleges feltétel, hogy valamennyi érintett ágazat érdemi intézkedésekkel kapcsolódjon be a végrehajtásba. Az egyes fejlesztések ugyanakkor számos ponton kapcsolódnak egymáshoz, és sok esetben csak egymással összefüggésben értelmezhetők, ezért elengedhetetlen a végrehajtás hatékony szakmai koordinációjának megteremtése. Ennek megfelelően gondoskodni kell arról, hogy az Intézkedési Terv valamennyi érintett ágazat érdemi közreműködésével álljon össze, emellett az Intézkedési Tervben megfelelő jogosítványok biztosításával lehetővé kell tenni a végrehajtás ágazatközi szakmai koordinációját, az egyes fejlesztések összehangolását, a Program megvalósulásának érdemi nyomon követését együttműködve a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteivel.

14. Értékelés, beszámolás 14.1. Közbenső értékelés A Programban foglalt célok időarányos megvalósulásáról a Program időtávjának felénél közbenső értékelés készül a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteivel együttműködésben, amelyet a Kormány beszámolóként terjeszt az Országgyűlés elé. 14.2. Beszámoló A Programban foglalt célok megvalósulásáról – a következő Országos Fogyatékosságügyi Program Országgyűlésnek történő benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a Program időtartamának leteltét követő egy éven belül – összegző értékelés készül a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteinek bevonásával, amelyet a Kormány beszámolóként terjeszt az Országgyűlés elé.

2685


A Kormány 1200/2015. (IV. 9.) Korm. határozata a nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tárcaközi Bizottság létrehozásáról

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján a nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tárcaközi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.

2. A Bizottság elnöki tisztségét a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) nemzetközi jogért felelős főosztályának vezetője látja el. A Bizottság alelnöke a honvédelemért felelős miniszter képviselője.

3. A Bizottság állandó tagjai a Bizottság elnöke és alelnöke, valamint a)

a külpolitikáért,

b)

a honvédelemért,

c)

az igazságügyért,

d)

a rendészetért, katasztrófák elleni védekezésért,

e)

az oktatásért,

f )

az egészségügyért,

g)

a szociál- és nyugdíjpolitikáért,

h)

a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért

felelős miniszter egy-egy képviselője.

4. A Bizottságban tanácskozási joggal állandó meghívott a)

a Magyar Vöröskereszt,

b)

a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

képviselője.

5. A Bizottság ülésére a Bizottság elnöke tanácskozási joggal más személyeket is meghívhat.

6. A Bizottság üléseit az elnök hívja össze. A Bizottság évente legalább négy ülést tart.

7. A Bizottság tagjai a Bizottságban végzett tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek.

8. A Bizottság segíti a kormányzati szerveket abban, hogy a Magyarország teljesíthesse a nemzetközi humanitárius jogi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, különös tekintettel a nemzetközi humanitárius jognak (a továbbiakban: NHJ) az 1949. évi Genfi Egyezményekben, valamint azok 1977. évi Kiegészítő Jegyzőkönyveiben megfogalmazott szabályaira. Ennek érdekében különösen a következő feladatokat látja el: a)

figyelemmel kíséri az NHJ fejlődését, eszközeinek hazai alkalmazását, tanácsadói és javaslattevő szerepet lát el a NHJ érvényre juttatását érintő kérdésekben, így különös tekintettel a hazai jogszabályi környezet nemzetközi humanitárius jognak történő megfelelése tekintetében;

b)

ösztönzi az NHJ hazai, széleskörű terjesztését, többek között rendezvények, előadások és kiadványok útján; a rendezvények megszervezését, valamint a kiadványok megjelentetését a rendezvény, a kiadvány témája szerinti első helyi felelős minisztériumnál, a tárca képviselőjének közreműködésével kezdeményezi;

c)

tanulmányozza az NHJ hazai oktatásának és széleskörű terjesztésének helyzetét – a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, valamint a fegyveres és rendvédelmi szerveknél – és a felmérések alapján ajánlásokat dolgoz ki;

d)

figyelemmel kíséri az NHJ-vel kapcsolatos nemzetközi fejleményeket és azok hatását Magyarország számára;

e)

figyelemmel kíséri az általa tett javaslatok és ajánlások megvalósulását;

f )

rendszeresen konzultál és együttműködik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával;

g)

a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Konferenciákon való részvételt illetően koordinációs feladatokat lát el;

h)

tapasztalatcserét folytat a más országokban tevékenykedő, hasonló feladatokat ellátó testületekkel;

i)

részt vesz és közreműködik a témával összefüggésben tartandó rendezvényeken;

j)

tevékenységéről és működéséről és az NHJ területén legfontosabb ismeretekről a Minisztérium honlapján tájékoztat.

2686


9. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

10. A Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Minisztérium látja el.

11. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

12. A Kormány a Nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tanácsadó Bizottság működéséről szóló 2095/2000. (V. 9.) Korm. határozatot hatályon kívül helyezi.


miniszterelnök

2687


A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

1. A Kormány a) megállapítja az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretét az 1. melléklet szerint, b) elfogadja a 2. melléklet szerint az ott felsorolt projektek kiemelt projektként történő nevesítését, c) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy készítsen előterjesztést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére további projektek kiemelt projektként történő nevesítése céljából. Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2015. június 30. 2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. 3. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 7. és 8. prioritásának, valamint a 2014–2020 programozási időszak egyes országos kihatású projektjeinek részben a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program terhére történő finanszírozásának megállapításáról szóló 1089/2015. (III. 3.) Korm. határozat 1. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat a) A:2 mezőjében az „EFOP-1.1.5” szövegrész helyébe az „EFOP-1.2.3” szöveg, b) A:3 mezőjében az „EFOP-1.3.2” szövegrész helyébe az „EFOP-1.9.1” szöveg, c) A:4 mezőjében az „EFOP-1.3.3” szövegrész helyébe az „EFOP-1.10.1” szöveg, d) A:7 mezőjében az „EFOP-3.2.2” szövegrész helyébe az „EFOP-3.4.2” szöveg lép.


miniszterelnök

EFOP-1.8.1

EFOP-1.9.1

EFOP-1.10.1

13.

14.

EFOP-1.3.3

9.

12.

EFOP-1.3.2

8.

EFOP-1.4.1

EFOP-1.3.1

7.

EFOP-1.4.2

EFOP-1.2.3

6.

11.

EFOP-1.2.2

5.

10.

EFOP-1.1.2

EFOP-1.2.1

3.

4.

EFOP-1.1.1

jele

2.

1.

Felhívás azonosító

A Felhívás neve

B

2,00

standard

4,60 1,05 (VEKOP: 0,45) 1,54 (VEKOP: 0,66)

Szociális intézményi férőhelykiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása, a kiváltásra történő felkészítés és képzés biztosítása

Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíjas program

3,00

3,00

5,00

2,00

kiemelt

kiemelt

kiemelt

standard

kiemelt

kiemelt

kiemelt

kiemelt

kiemelt

3,50 [Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (a továbbiakban: VEKOP): 1,50] 3,00

standard

standard

1,00

6,20

kiemelt

módja

(Mrd Ft)

8,00

D Felhívás meghirdetésének

C Felhívás keretösszege

Komplex népegészségügyi szűrések

Integrált térségi gyermekprogramok

Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása

Fogvatartottak reintegrációja

Roma mentorhálózat fejlesztése

Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás

Komplex ifjúsági fejlesztések – új nemzedék újratöltve

Ifjúsági programok támogatása

Védőháló a családokért

Nő az esély – romák foglalkoztatásba ágyazott képzése

Megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése

1. Az együttműködő társadalomról szóló 1. prioritás

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

1. melléklet az 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozathoz

E

november

szeptember

november

október

szeptember

október

június

október

szeptember

október

október

november

szeptember

tervezett ideje

Felhívás meghirdetésének

2688 O K T A T Á S I É S K U L T U R Á L I S K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 9. szám

EFOP-2.2.1

jele


EFOP-3.1.2

EFOP-3.1.3

EFOP-3.1.4

EFOP-3.1.5

EFOP-3.3.1

EFOP-3.4.1

EFOP-3.4.2

EFOP-3.6.1

EFOP-3.8.2

EFOP-3.8.3

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

jele


2.

1.

A

Felhívás neve

B módja

(Mrd Ft)

kiemelt

2,80 (VEKOP: 1,20) 4,20 4,20 (VEKOP: 1,80)

Korai iskolaelhagyás csökkentése

Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása

Ösztöndíj és mentorálási támogatás hátrányos helyzetű tanulóknak – útravaló ösztöndíjprogram

A háziorvosi alapellátás humán erőforrásának fejlesztése

Szociális humán erőforrás fejlesztése fenntartótól függetlenül

Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések

Campus Hungary Program – felsőoktatási mobilitás támogatása

Roma szakkollégiumok támogatása

Tanoda programok támogatása

Tehetségek Magyarországa

3,30

11,00

kiemelt

kiemelt

standard

kiemelt 20,00

standard

1,20

standard

kiemelt

kiemelt

7,13 (VEKOP: 2,85)

3,00

6,50

módja

(Mrd Ft)

standard


Felhívás keretösszege

Felhívás neve

D

kiemelt



9,00

D

C

C

B

Gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése

3. A gyarapodó tudástőkéről szóló 3. prioritás

2.

1.

A

2. Az infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében című 2. prioritás

október

szeptember

október

július

június

szeptember

október

április

április

július

tervezett ideje


E

szeptember

tervezett ideje


E


EFOP-4.1.1

EFOP-4.1.2

EFOP-4.1.3

3.

4.

jele


2.

1.

A

Testmozgást javító infrastrukturális fejlesztések

Iskolarendszer fejlesztése iskolaközpontok kialakításával

Egyes egyházi oktatási infrastrukturális fejlesztések

Felhívás neve

B

4. Az infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében című 4. prioritás

módja

(Mrd Ft)

4,20

20,00 kiemelt

kiemelt

kiemelt



4,95

D

C

szeptember

november

július

tervezett ideje

meghirdetésének

Felhívás

E


EFOP-1.3.2

EFOP-3.1.4

EFOP-4.1.1

3.

4.

jele


2.

1.

A

D

4 200 000 000

4 950 000 000

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

Don Bosco Sportközpont, Győri Egyházmegye, Győri Evangélikus Egyházközség

Ösztöndíj és mentorálási támogatás hátrányos helyzetű tanulóknak – útravaló ösztöndíjprogram

Egyes egyházi oktatási infrastrukturális fejlesztések

2 000 000 000

(Ft)

legfeljebb

Projekt támogatása

Türr István Képző és Kutató Intézet, Országos Roma Önkormányzat

Támogatást igénylő neve

C

Roma mentorhálózat fejlesztése

Projekt megnevezése

B

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program nevesített kiemelt projektjei


A Kormány korábbi döntései alapján egyes egyházi oktatási intézmények korszerűsítése valósul meg a minőségi oktatás és a mindennapos testnevelés infrastrukturális feltételeinek megteremtése érdekében.

Biztosítani kell a program egészének monitoringját, továbbá a bevont mentorok szakmai támogatását.

Legalább 9000 fő hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanuló vegyen részt az útravaló ösztöndíjprogramban és részesüljön a program szerinti mentorálásban.

Roma női civil szervezetek kialakításának és hálózatának segítése, melynek eredményeként legalább 20 roma női szervezet kezdi meg működését.

A beavatkozás eredményeként 80 roma kiképzett mentor áll munkába, akiknek tevékenysége nyomán nő a különféle programokban részt vevő romák aránya.

Roma fejlesztési programok generálása és segítségnyújtás a romák számára.

Szakmai elvárások

E


2692


A Kormány 1211/2015. (IV. 10.) Korm. határozata a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló egyes projektek likviditásának biztosítása érdekében a kedvezményezett részére nyújtható támogatási előleg összegének megemeléséről A Kormány 1. egyetért az 1. mellékletben meghatározott konstrukciók keretében megvalósuló projektek és kiemelt projektek esetében alkalmazott támogatási előleg összegének megemelésével, 2. hozzájárul az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott projektek támogatási szerződésének az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat C–F oszlopa szerinti módosításához. Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: azonnal


miniszterelnök

Konstrukció kódja

TÁMOP-3.1.4.C-14.

TÁMOP-3.1.19

TÁMOP-3.3.17

TÁMOP-4.1.1.F-14.

TÁMOP-4.1.2.E-15.

TÁMOP-4.1.2.F

TÁMOP-4.2.1.C

TÁMOP-4.2.1.D

TÁMOP-4.2.2.B-14

TÁMOP-4.2.2.D

TÁMOP-4.2.6

TÁMOP-5.2.10

TÁMOP-6.1.2.B

TÁMOP-6.1.6

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

A

megemelt mértéke

kerete

500 000 000 500 000 000

Egészséges táplálkozás elterjesztése a közétkeztetésben

Az egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok közvetítése a fogyasztóvédelmi intézkedések megfelelő racionalizálásával

452 000 000

1 000 000 000

Egészség-tudományi, egészségipari innovációs környezet fejlesztése, szakmai hálózatosodás elősegítése

Kora-gyermekkori program a megfélemlítés megelőzésére

3 000 000 000

850 000 000

A társadalmi innováció, valamint a társadalom- és gazdaságtudományi kutatási hálózatok együttműködésének erősítése 2 000 000 000

5 000 000 000

Tudás-Park – A növekedési zónák tudástranszfer tevékenységének támogatása a felsőoktatási intézmények bevonásával

Tudományos képzés műhelyeinek támogatása (újrahirdetés)

600 000 000

Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén

1 600 000 000

Sport a felsőoktatásban (képzések fejlesztése)

2 200 000 000

A felsőoktatás területi társadalmi és gazdasági szerepének fejlesztése

Felsőfokú szakirányú és ágazati továbbképzés fejlesztése az informatika területén

600 000 000

1 400 000 000

Iskola a természetben

14 500 000 000

Innovatív iskolák fejlesztése – 2. ütem

(Ft)

50%

50%

50%

50%

50%

50%

50%

50%

50%

50%

50%

50%

50%

40%

Támogatási előleg

projektek meghirdethető

Pályázatok, kiemelt

D

C

Tartalmi-módszertani fejlesztés, valamint pedagógustovábbképzés a mindennapos testnevelés terén

Konstrukció neve

B

1. A támogatási előleg összegének megemelésével érintett konstrukciók


250 000 000

250 000 000

226 000 000

500 000 000

1 500 000 000

1 000 000 000

425 000 000

2 500 000 000

300 000 000

800 000 000

1 100 000 000

300 000 000

700 000 000

5 800 000 000

(Ft)

megemelt összege


E

250 000 000

250 000 000

226 000 000

500 000 000

1 500 000 000

1 000 000 000

425 000 000

2 500 000 000

300 000 000

800 000 000

1 100 000 000

300 000 000

700 000 000

5 800 000 000

(Ft)

összeg

előlegből még kifizethető

A megemelt támogatási

F


TÁMOP-6.2.8

Összesen

18.

19.

Sürgősségi Akadémia

1 213 000 000

2 932 159 840

4 999 999 999

2 300 000 000

2 800 000 000

Modellprogram duális rendszerű szakképzési tartalmak pilot jellegű átültetésére

Komplex Térségfejlesztési Környezettudatos Munkáltatói Program a hátrányos helyzetű, alulképzett munkaerő tömeges foglalkoztatása érdekében

Helyi oktatásirányítás fejlesztése

GEOMATECH – A GeoGebra program által támogatott korszerű, a felülvizsgált Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő matematikai és természettudományos digitális tananyagfejlesztés és képzők képzése

A testnevelés új stratégiájának és fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében

Köznevelési reformok operatív megvalósítása

A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése

TÁMOP-2.2.7.B-3-13/12014-0001

TÁMOP-2.4.3.F-142014-0002

TÁMOP-3.1.10-112012-0001

TÁMOP-3.1.12-12/12013-0001

TÁMOP-3.1.13-122013-0001

TÁMOP-3.1.15-142014-0001

TÁMOP-3.1.2-B-132013-0001

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

5 631 511 532

4 090 000 000

5 991 412 000

Út a szakmaválasztáshoz

TÁMOP-2.2.7.A-13/12013-0001

3.

megemelt mértéke

(Ft)

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%


Projekt támogatása

3 000 000 000

D

50%

50%

50%

C

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése II.

Projekt megnevezése

B

TÁMOP-1.3.1-122012-0001

Projekt azonosító száma

A

250 000 000

1 315 000 000

Struktúraváltáshoz kapcsolódó képzést és foglalkoztatást támogató fejlesztés

2.

1.

TÁMOP-6.2.4.B

17.

250 000 000

Közösségek kohéziójának erősítése összhangban az egészséges életmód elterjesztésével

2. A támogatási előleg összegének megemelésével érintett kiemelt projektek

TÁMOP-6.1.7

16.

1 407 877 883

1 022 500 000

700 000 000

575 000 000

1 250 000 000

733 039 960

303 250 000

1 497 853 000

750 000 000

(Ft)

megemelt összege


E

16 558 500 000

125 000 000

657 500 000

125 000 000

1 107 877 883

722 500 000

198 576 736

309 652 580

374 381 099

283 039 960

3 250 000

779 304 212

300 000 000

(Ft)

összeg

előlegből még kifizethető

A megemelt támogatási

F

16 558 500 000

125 000 000

657 500 000

125 000 000


3 000 000 000

1 628 800 000

2 985 000 000

3 590 000 000

„Ifjúság.hu” a sikeres nemzedékért – Átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés a közoktatásban tanuló diákok esélyegyenlőségének növelése érdekében

Eötvös József Program – Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló

Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése)

Tehetséghidak Program

Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása

A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje.

Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával

Népegészségügyi kommunikáció fejlesztése

Koragyermekkori (0–7 év) program

TÁMOP-3.3.12-122013-0001

TÁMOP-3.3.13-13/12013-0001

TÁMOP-3.4.2.B-122012-0001

TÁMOP-3.4.5-122012-0001

TÁMOP-5.2.8-12/12013-0001

TÁMOP-5.6.3-12/12012-0001

TÁMOP-6.1.2.A-14/12014-0001

TÁMOP-6.1.3/B-12/12013-0001

TÁMOP-6.1.4/12/12012-0001

Összesen

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

4 000 000 000

1 845 930 594

3 156 729 658

2 300 000 000

4 921 000 000

3 546 000 000

Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban

TÁMOP-3.1.8-09/12010-0004

12.

11 247 000 000

Pedagógusképzés támogatása

TÁMOP-3.1.5/122012-0001

11.

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

25%

18 794 635 907

1 000 000 000

461 482 649

897 500 000

746 250 000

407 200 000

789 182 415

575 000 000

1 230 250 000

750 000 000

886 500 000

2 811 750 000

8 118 854 107

700 000 000

231 520 436

466 181 200

75 000 000

139 250 000

300 000 001

275 000 000

930 250 000

450 000 000

158 320 000

314 750 000


2696


A Kormány 1212/2015. (IV. 10.) Korm. határozata a Pesti Magyar Színház szakmai működése és épületeinek felújítása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a Pesti Magyar Színház szakmai működése és épületeinek felújítása érdekében 200,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére, a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 12. Művészeti intézmények cím javára, az 1. melléklet szerint. Az átcsoportosítás tekintetében Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2016. június 30.


miniszterelnök

XI.

XX.

32

12

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám

Kiemelt előir. szám

XX.

12

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám


Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Cím név

Cím név

Alcím név

Alcím név

Emberi Erőforrások Minisztériuma Művészeti intézmények

Fejezet név

Fejezet név

Jogcím csop. név

Jogcím csop. név

Miniszterelnökség Rendkívüli kormányzati intézkedések

Emberi Erőforrások Minisztériuma Művészeti intézmények

Fejezet név

Jogcím név

Jogcím név

Jogcím név

Összesen

Kiemelt előirányzat neve

T Á M O GAT Á S

Kiemelt előirányzat neve

BEVÉTEL

Egyéb működési célú kiadások

200,0

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Beruházások

KIADÁSOK Kiemelt előirányzat neve

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2015.

Az adatlap 5 példányban töltendő ki A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Fejezet 1 példány időarányos Állami Számvevőszék 1 példány teljesítményarányos Magyar Államkincstár 1 példány egyéb: azonnal Nemzetgazdasági Minisztérium 2 példány * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

218605

Államháztartási egyedi azonosító

Fejezet szám



Fejezet szám

K5

K1 K2 K3 K6



297102

218605


Fejezet szám

XI. Miniszterelnökség XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma


A módosítás jogcíme



I.n.év

200,0

Módosítás (+/-)

Módosítás (+/-)

-200,0

34,2 6,0 59,7 100,1

Módosítás (+/-)

II. n.év

III.n.év

IV.n.év

A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma

Millió forintban, egy tizedessel





200,0

A módosítás következő évre áthúzódó hatása




2698


A miniszterelnök 30/2015. (IV. 2.) ME határozata főiskolai tanár kinevezéséről A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 27. § (3) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az oktatásért felelős miniszter előterjesztésére – dr. Tarkó Klárát – 2015. május 1-jei hatállyal – főiskolai tanárrá kinevezem.


miniszterelnök

2699


Utasítások

2/2015. (VI. 30.) KLIK elnöki utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Informatikai Biztonsági Szabályzata kiadásáról A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás 1. melléklet II. fejezet 4. § (5) bekezdés a) pontja alapján az alábbi utasítást adom ki: 1. § A Klebelsberg Intzéményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) Informatikai Biztonsági Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) jelen utasítás Melléklete tartalmazza. 2. § A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a KLIK központi szerve valamennyi szervezeti egységére, a KLIK területi szerveire, tankerületeire, intézményeire, illetőleg a KLIK valamennyi kormánytisztviselőjére, kormányzati ügykezelőjére, munkavállalójára, köznevelési intézmény igazgatójára, közalkalmazottjára, valamint a KLIK-kel szerződéses vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyekre. 3. § A KLIK valamennyi elektronikus információs rendszerének a tervezésében, fejlesztésében, létrehozásában, üzemeltetésében, auditálásában, vizsgálatában, kockázatelemzésében, kockázatkezelésében, karbantartásában vagy javításában a Szabályzatban foglaltak alapján kell eljárni. 4. § A Szabályzatot a KLIK belső elektronikus rendszerén (intranet) is közzé kell tenni. 5. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Hanesz József s. k.,

elnök

Melléklet a 2/2015. (VI. 30.) KLIK elnöki utasításhoz A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Informatikai Biztonsági Szabályzata

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szabályzat célja

1.1. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: IBSZ) célja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) által használt informatikai rendszerek/alkalmazások, továbbá az informatikai rendszerek/ alkalmazások által kezelt adatok bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának biztosítása, ennek érdekében az informatikai rendszerekkel/alkalmazásokkal összefüggő tevékenységekre vonatkozó szervezeti, személyi, fizikai, informatikai és adminisztratív biztonsági követelmények meghatározása, illetve ezen követelmények teljesítésével összefüggő felelősségi előírások rögzítése. 1.2. Az IBSZ általános célja, hogy a KLIK által használt informatikai rendszerek/alkalmazások biztonságát garantáló eljárásokat és előírásokat átlátható és nyomon követhető formában egységes keretbe foglalva rögzítse az informatikai biztonság magasabb fokú kialakításának további szabályozása érdekében, továbbá dokumentumai, komplex, átfogó és széles körű informatikai biztonságot alkossanak. 1.3. Az IBSZ kiadásának célja továbbá a KLIK által használt informatikai rendszerek alkalmazásának biztonsági szempontból történő szabályozása.

2700


2. Az IBSZ hatálya

2.1. Az IBSZ-ben meghatározott előírás, feladat, magatartási szabály – munkakörre való tekintet nélkül – kötelező érvényű, és hatálya kiterjed: a) a KLIK központi szervének, tankerületeinek, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek (a továbbiakban: köznevelési intézmények) foglalkoztatottjaira (továbbiakban: belső felhasználók); b) a 2.1. a) pont alá nem tartozó, a KLIK-el egyéb jogviszonyban álló személyek (továbbiakban: külső felhasználók), akik feladataik teljesítése során vagy egyéb céllal, jogosultsággal, vagy annak hiányában felhatalmazással, az IBSZ tárgyi hatálya alá tartozó eszközöket, szoftvereket, informatikai rendszereket használnak, adatokat vagy dokumentumokat, információkat hoznak létre, tárolnak, használnak vagy továbbítanak, valamint azokra, akik ilyen tevékenységekkel kapcsolatosan döntéseket hoznak; az a)–b) pont alattiak a továbbiakban együtt: a felhasználók. 2.2. A felhasználókkal kötendő valamennyi jogviszony vonatkozásában biztosítani kell az IBSZ rendelkezéseinek érvényesülését. 2.3. Az IBSZ rendelkezéseit alkalmazni kell a külső munkavégzéshez használt eszközökre is, amennyiben azok az IBSZ tárgyi hatálya alá tartoznak. 2.4. Az IBSZ-t alkalmazni kell a KLIK informatikai rendszereire, alkalmazásaira és azok moduljaira (a továbbiakban együtt: rendszer), az informatikai rendszerekhez csatlakoztatható informatikai, irodatechnikai, multimédiás eszközökre és adathordozókra, az informatikai rendszerekben kezelt, feldolgozott, tárolt adatokra, valamint az előzőekben felsoroltakkal kapcsolatos informatikai és biztonsági tevékenységre. 2.5. Az IBSZ tárgyi hatálya kiterjed: a) Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: NISZ) által üzemeltetett, a KLIK adatait feldolgozó, tároló vagy továbbító információhordozó eszközre, informatikai eszközökre és berendezésekre (ezek különösen: számítógépek, mobil eszközök, laptopok, IP telefonok, táblagépek, „okos” telefonok, nyomtatók, külső adattároló eszközök, aktív hálózati elemek, elektronikus adathordozók), b) az a) pontban meghatározott eszközökre vonatkozó minden dokumentációra (ezek különösen: fejlesztési, szervezési, programozási, üzemeltetési dokumentumok), függetlenül azok formátumától (papír vagy elektronikus), c) az 2.1. pontban meghatározott felhasználók által bármely okból használt információhordozó eszközökre és berendezésekre, amennyiben azok a KLIK informatikai környezetével vagy a NISZ által üzemeltetett – a KLIK részére biztosított – informatikai eszközzel kapcsolatot létesítenek, d) az a) pontban felsorolt informatikai eszközökön használt vagy tárolt szoftverekre és adatokra (ezek különösen: rendszerprogramok, alkalmazások, adatbázisok), ideértve az üzemelő rendszerek adatain kívül az oktatási, teszt és egyéb célra használt adatokat is, e) a KLIK által kezelt és a NISZ által a KLIK részére üzemeltetett eszközökön tárolt adatok teljes körére, felmerülésüktől, feldolgozási és tárolási helyüktől függetlenül. 2.6. Nem terjed ki az IBSZ hatálya a minősített adatokra, illetve a minősített adatokat kezelő rendszerekre, melyekről a KLIK minősített adatok védelméről szóló szabályzata rendelkezik.

3. A Szabályzat jogi háttere és kapcsolódó belső irányítási eszközök

3.1. Az IBSZ jogi alapját az alábbi jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső irányítási eszközök képezik: a) 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról, b) 233/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet az elektronikus információs rendszerek kormányzati eseménykezelő központjának, ágazati eseménykezelő központjainak, valamint a létfontosságú rendszerek és létesítmények eseménykezelő központja feladat- és hatásköréről, c) 301/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság és az információbiztonsági felügyelő feladat- és hatásköréről, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet szakhatósági eljárásáról, d) 26/2013. (X. 21.) KIM rendelet az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott vezetői és az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyek képzésének és továbbképzésének tartalmáról, e) 73/2013. (XII. 4.) NFM rendelet az elektronikus információbiztonságról szóló törvény hatálya alá tartozó egyes szervezetek hatósági nyilvántartásba vételének, a biztonsági események jelentésének és közzétételének rendjéről,

2701


f )

3.2.

3.3.

3.4.

3.5.

77/2013. (XII. 19.) NFM rendelet az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint biztonságos információs eszközökre, termékekre vonatkozó, valamint a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolási követelményeiről, g) a KLIK Szervezeti és Működési Szabályzata, h) a KLIK Egyedi Iratkezelési Szabályzata, i) a KLIK Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata. A KLIK egészére egységes, általánosan és kötelezően követendő informatikai biztonsági irányelveket a KLIK Informatikai Biztonsági Politikája tartalmazza (1. függelék). Az informatikai biztonság területén érvényesítendő védelmi célkitűzéseket a KLIK Informatikai Biztonsági Stratégiája tartalmazza (2. függelék). Az IBSZ-el kapcsolatos KLIK rendelkezések áttekintő táblázata az IBSZ 3. függelékét képezi, amelyet a KLIK információs rendszer biztonságáért felelős személye folyamatosan aktualizál. Az informatikai biztonságra vonatkozó KLIK rendelkezések elkészítése és előkészítése során az MSZ ISO/IEC 27000 szabványcsaládra kell figyelemmel lenni (lásd: https://www.iso.org/obp/ui/#iso:std:iso-iec:27000:ed-3:v1:en).

4. Értelmező rendelkezések

4.1. Az IBSZ-ben alkalmazott, az IBSZ értelmezését, továbbá az informatikai biztonság tárgykörét érintő informatikai fogalmak az Ibtv. figyelembe vételével: Adat: az információ hordozója, a tények, fogalmak vagy utasítások formalizált ábrázolása, amely az emberek vagy automatikus eszközök számára közlésre, megjelenítésre vagy feldolgozásra alkalmas. Adatállomány: egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége. Adatátvitel: elektronikus adatok informatikai rendszerek közötti továbbítása, amely lehet párbeszédre épülő (online) vagy nem párbeszédre épülő (offline) elektronikus kapcsolat. Adatbázis: azonos minőségű (jellemzőjű), többnyire strukturált adatok összessége, amelyet a tárolására, lekérdezésére és szerkesztésére alkalmas szoftvereszköz kezel. Adatfeldolgozás: az adatkezeléshez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése. Adatgazda: az a vezető, aki egy meghatározott adatcsoport tekintetében az adatok fogadásában, tárolásában, feldolgozásában, vagy továbbításában érintett szervezeti egységet képviseli és az adott adatcsoport felhasználásának kérdéseiben (például felhasználói jogosultságok engedélyezésében vagy megvonásában) elsődleges döntési jogkörrel rendelkezik. Adathordozó: az elektronikus adatkezelő rendszerhez csatlakoztatható vagy abba beépített olyan eszköz, amelynek segítségével az elektronikus adatok tárolása, terjesztése megvalósítható. Pl. CD, DAT, DVD, floppy, merevlemez, USB-memória, cloud (felhő). Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adminisztratív biztonsági követelmények: az informatikai rendszer használata, üzemeltetése vagy fejlesztése során az adatok és a munkafolyamatok nyilvántartását, nyomon követhetőségét, továbbá az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásának ellenőrzését lehetővé tevő segédletek és eljárásrendek meglétére, alkalmazására vonatkozó elvárások. Pl. naplók, nyilvántartások vezetése, ellenőrzése, ennek rendje. Archiválás: a ritkán használt, meghaladottá vált, de nem selejtezhető adatok, adatbázisrészek változatlan tartalmi formában történő hosszú távú megőrzése. Autentikáció (azonosítás): informatikai eljárás, amelynek során a felhasználó az informatikai rendszerben az autorizáció megszerzése érdekében igazolja személyazonosságát. Lehet tudás alapú (pl. jelszavas), birtoklás alapú (pl. tokenes) vagy tulajdonság alapú (pl. biometrikus), illetve ezek kombinációi. Autorizáció (feljogosítás): azonosításra épülő informatikai eljárás, amelynek eredményeként egyértelműen azonosított személy (eszköz) a feladatai ellátásához meghatározott hozzáférési, eljárási vagy egyéb jogosultságokat kap. Belső felhasználó: a KLIK központi szerve és a KLIK tankerületei valamennyi foglalkoztatottja. Belső hálózat (intranet): a KLIK saját, védett hálózata, mely belső telefonkönyvet szolgáltat, emellett, az itt található menükből strukturáltan, kereshető formában teszi elérhetővé a KLIK feladataival összefüggő adatbázisokat, KLIK belső utasításokat és nyomtatványokat.

2702


Bizalmasság: az elektronikus információs rendszer azon tulajdonsága, hogy a benne tárolt adatot, információt csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szintje szerint ismerhetik meg, használhatják fel, illetve rendelkezhetnek a felhasználásáról. Biztonság: egy adott infrastruktúra, infrastruktúra elem, vagy elemek olyan – az érintett számára kielégítő mértékű – állapota, amelyben zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelem valósul meg. Részei a fizikai, környezeti, személyi, szervezeti, valamint az információbiztonság, az infokommunikációs infrastruktúrákban kezelt elektronikus adatok és információk biztonsága Biztonsági esemény: nem kívánt vagy nem várt egyedi esemény vagy eseménysorozat, amely az elektronikus információs rendszerben kedvezőtlen változást vagy egy előzőleg ismeretlen helyzetet idéz elő, és amelynek hatására az elektronikus információs rendszer által hordozott információ bizalmassága, sértetlensége, hitelessége, funkcionalitása vagy rendelkezésre állása elvész, illetve megsérül. Biztonsági intézkedések: illetéktelen személyek információs infrastruktúrához, vagy információkhoz való szándékos, vagy véletlen fizikai hozzáférése elleni eszközök használatát szabályozó, valamint az illetékes személyek jogosulatlan tevékenységével szemben fellépő előírások, tervek és útmutatások összessége. Biztonsági kockázat: az informatikai rendszerrel szembeni fenyegetés, amely a rendszer rendeltetésszerű működését és/vagy a rendszerben kezelt adatok bizalmasságát, rendelkezésre állását, sértetlenségét veszélyezteti vagy veszélyeztetheti. Biztonsági követelmények: a kockázatelemzés eredményeként megállapított, elfogadhatatlan mértékű veszély mérséklésére, vagy megszüntetésére irányuló szükségletek együttese. Biztonsági megfelelőség: az informatikai rendszer mennyiben, milyen mértékben felel meg az informatikai biztonsági követelményeknek. Biztonsági osztály: az elektronikus információs rendszer védelmének elvárt erőssége. Biztonsági szint: a szervezet felkészültsége az Ibtv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott biztonsági feladatok kezelésére. Demilitarizált zóna (továbbiakban: DMZ): összekapcsolt hálózatok megbízhatatlan külső és megbízható belső részei között elhelyezkedő terület. A DMZ a benne elhelyezkedő hálózati eszközökhöz mind a megbízható belső, mind pedig a megbízhatatlan külső területről szabályozott mértékben engedélyezi a hozzáférést, de megakadályozza, hogy a külső területről bármilyen hozzáférési kísérlet eljusson a belső hálózatra. Elektronikus információs rendszer: az adatok, információk kezelésére használt eszközök, eljárások, valamint az ezeket kezelő személyek együttese, továbbá az azonos adatkezelő és adatfeldolgozó által, egymással kapcsolatban álló eszközökön, egymással összefüggő eljárásokkal azonos célból kezelt, kiszolgált, illetve felhasznált adatok, az ezek kezelésére használt eszközök, eljárások, valamint az ezeket kezelő, kiszolgáló és felhasználó személyek együttese. Értékelés: az infokommunikációs rendszerekkel kapcsolatos biztonsági intézkedések, eljárásrendek, Magyarországon elfogadott technológiai értékelési szabványok, követelményrendszerek és ajánlások, illetve jogszabályok szerinti megfelelőségi vizsgálata. Fejlesztői rendszer: olyan informatikai rendszer vagy alkalmazás, amelynek felhasználói informatikusok. Célja felhasználói programok vagy alkalmazások kifejlesztésének támogatása. Felhasználók: a 2.1. pontban meghatározott személyek. Fizikai biztonság: illetéktelen személyek információs infrastruktúrához, vagy információkhoz való szándékos, vagy véletlen fizikai hozzáférése elleni intézkedések összessége, valamint az illetéktelen személyek, vagy illetékes személyek jogosulatlan tevékenységével szemben az adott struktúrák ellenálló képességét növelő tervek és útmutatások összessége. Folytonos védelem: az időben változó körülmények és viszonyok között is megszakítás nélkül megvalósuló védelem. Funkcionális rendszer: a KLIK működését támogató informatikai rendszer vagy alkalmazás. Hardver: az informatikai rendszer vagy számítógép fizikai elemei Hálózat: számítógépek és hozzájuk kapcsolódó eszközök meghatározott szabályok szerinti összekapcsolása, amely adat- és információcserét tesz lehetővé. Helyreállítás: valamilyen behatás következtében megsérült, eredeti funkcióját ellátni képtelen, vagy ellátni csak részben képes infrastruktúra-elem eredeti állapotának és működőképességének biztosítása, eredeti helyen. Hitelesítés: a rendszerbe kerülő, ott lévő és onnan kikerülő adatok forrásának (az adat közlőjének), megbízható azonosítása. Hitelesség: annak biztosítása, hogy a rendszerbe kerülő adatok és információk eredetiek, a megadott forrásból az abban tárolttal azonos, változatlan tartalommal származnak.

2703


Hozzáférés: az infokommunikációs rendszer, vagy rendszerelem használója számára a rendszer szolgáltatásainak, vagy a szolgáltatások egy részének ellenőrzött és szabályozott biztosítása. Illetéktelen személy: olyan személy, aki az adathoz, információhoz, az informatikai infrastruktúrához való hozzáférésre nem jogosult. Infokommunikáció: az informatika és a telekommunikáció, mint konvergáló területek együttes neve. Informatikai alkalmazás: számítógépen, illetve egyéb informatikai eszközön futó program. Informatikai biztonság: az informatikai rendszer olyan állapota, amikor a rendszer rendeltetésszerűen működik és a rendszerben kezelt adatok bizalmassága, rendelkezésre állása, sértetlensége biztosított. Informatikai biztonsági incidens: az informatikai rendszerrel szemben olyan külső, vagy belső előre tervezett, szándékos károkozású, vagy nem szándékos cselekmény, melynek célja a KLIK kezelésében lévő adatok, dokumentumok és egyéb információk jogosulatlan megismerése, megszerzése, módosítása valamint további károkozással kapcsolatos felhasználása. Informatikai biztonsági követelmények: az informatikai rendszer használatával, üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos elvárások. Részterületei: a számítógépes biztonság, a kommunikációs biztonság, a kisugárzás biztonság és a rejtjelbiztonság. Informatikai biztonsági politika: a biztonsági célok, alapelvek és a szervezet vezetői elkötelezettségének bemutatása meghatározott biztonsági feladatok irányítására és támogatására. Informatikai biztonsági stratégia: az informatikai biztonságpolitikában kitűzött célok megvalósításának útja, módszere. Informatikai infrastruktúra: a KLIK-hez kapcsolódó feladatokat ellátó, illetve a KLIK működését biztosító hálózatba kapcsolt hardverelemek, az azokon futó szoftverek és a rajtuk megtalálható adatok együttese, amely jól körülhatárolható, önmagában is működőképes, önálló szolgáltatás nyújtására képes infrastruktúra elemekből áll. Informatikai rendszer: a számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó eszközök (hálózat), a számítógépeken futó programok, valamint a számítógépeken kezelt, feldolgozott adatok együttese. Informatikai vészhelyzet: a KLIK információs infrastruktúrájának leállása, szolgáltatások megszakadása, elérhetetlensége, a KLIK nemzeti információs vagyonának jelentős mértékű sérülése, illetve az ezekkel fenyegető rendellenes működés. Információ: bizonyos tényekről, tárgyakról vagy jelenségekről hozzáférhető formában megadott megfigyelés, tapasztalat vagy ismeret, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, annak rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, bizonytalanságát csökkenti vagy megszünteti. Információbiztonság: az adatok és információk szándékosan, vagy gondatlanul történő jogosulatlan gyűjtése, károsítása, közlése, manipulálása, módosítása, elvesztése, felhasználása, illetve természeti vagy technológiai katasztrófák elleni védelmének koncepciói, technikái, technikai, illetve adminisztratív intézkedései. Az információbiztonság része az informatikai biztonság is, melynek alapelvei a bizalmasság, sértetlenség, rendelkezésre állás. Információvédelem: szervezeti, személyi, fizikai, informatikai és adminisztratív előírások kidolgozása és intézkedések végrehajtása az információbiztonság érdekében. Jogosultság: az arra felhatalmazott által adott hozzáférési lehetőség valamely információs infrastruktúrához. KLIK kapcsolattartó: a KLIK informatikáért felelős szervezeti egysége, amely a NISZ által üzemeltetett informatikai rendszerrel kapcsolatban felmerülő igényeket összesíti és a NISZ felé továbbítja. Ebbe az igénycsoportba nem tartoznak a folyamatban levő szolgáltatással kapcsolatos igények (alkalmazási teendők, hibaelhárítás, hibabejelentés, javítás, informatikai eszközök költöztetése). Kockázat: a fenyegetettség mértéke, amely egy fenyegetés bekövetkezése gyakoriságának (bekövetkezési valószínűségének) és az ez által okozott kár nagyságának a függvénye. Kockázatelemzés: az elektronikus információs rendszer értékének, sérülékenységének (gyenge pontjainak), fenyegetéseinek, a várható károknak és ezek gyakoriságának felmérése útján a kockázatok feltárása és értékelése. Kockázattal arányos védelem: az elektronikus információs rendszer olyan védelme, amelynek során a védelem költségei arányosak a fenyegetések által okozható károk értékével. Következmény: valamely esemény, baleset, beavatkozás, vagy támadás hatása, amely tükrözi a belőle eredő veszteséget, valamint a hatás jellegét, szintjét és időtartamát. Külső felhasználó: a KLIK-kel szerződéses jogviszonyban álló magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek és ezek alkalmazottai.

2704


Mentés (biztonsági mentés): biztonsági másolat készítése az informatikai rendszerben tárolt adatokról, adatállományokról, illetve az informatikai rendszerben használt alkalmazásokról. A másolat célja az elsődleges adattároló megsérülése esetén az adatok helyreállíthatóságának biztosítása. Mobil eszköz: asztali munkaállomásnak nem minősülő egyes informatikai és kommunikációs feladatok ellátására használható, operációs rendszerrel, kommunikációs szolgáltatásokkal rendelkező, hordozható elektronikus eszköz. Ide tartoznak: laptopok, notebookok, táblagépek, mobiltelefonok és okostelefonok. Munkaállomás: a felhasználó számára biztosított számítógép; lehet asztali vagy hordozható (laptop, notebook). Napló: az informatikai rendszerben bekövetkező eseményeket, felhasználói tevékenységeket és ezek időpontját rögzítő, a rendszer által automatikusan kezelt adatállomány, amely a változások észlelését és a számon kérhetőséget biztosítja. Naplózás: az informatikai rendszerben bekövetkező események, felhasználói tevékenységek és ezek időpontjának automatikus rögzítése a változások észlelése és a számon kérhetőség biztosítása érdekében. NISZ: a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott központi szolgáltató. NISZ kapcsolattartó: NISZ által működtetett Ügyfélszolgálat, illetve helyi hibaelhárítás során a közvetlen technikai támogató, illetve a fejlesztési és egyéb, rendszerszintű jelentősebb változáskezelések esetében az ezzel megbízott ügyfélmenedzser. Osztályozás: adatok, információk, információs infrastruktúra elemek, információs infrastruktúrák biztonsági szempontból való osztályainak kialakítása és ez alapján osztályokba sorolása. Program: számítógépes nyelven megírt utasítássorozat. Állhat egyetlen programmodulból vagy programmodulok halmazából. Rendelkezésre állás: annak biztosítása, hogy az elektronikus információs rendszerek az arra jogosult személy számára elérhetőek és az abban kezelt adatok felhasználhatóak legyenek. Rendszerelem: információs infrastruktúra elem. Sebezhetőség: olyan fizikai tulajdonság, vagy működési jellemző, amely az adott információs infrastrukturális elemet egy adott veszéllyel szemben érzékennyé vagy kihasználhatóvá teszi. Személyi biztonság: az adott rendszerrel/erőforrással kapcsolatba kerülő személyekre vonatkozó, alapvetően a hozzáférést, annak lehetőségeit és módjait szabályozó biztonsági szabályok és intézkedések összessége a kapcsolat felvétel tervezésétől, annak kivitelezésén keresztül a kapcsolat befejezéséig, valamint a kapcsolat folyamán a személy birtokába került információk vonatkozásában. Szervezeti biztonság: egy adott szervezet strukturális felépítéséből adódó biztonsága és bevezetett biztonsági szabályainak és intézkedéseinek összessége a védendő rendszerhez/erőforráshoz való hozzáférés védelme érdekében. Sértetlenség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyeznek, ideértve a bizonyosságot abban, hogy az az elvárt forrásból származik (hitelesség) és a származás ellenőrizhetőségét, bizonyosságát (letagadhatatlanságát) is, illetve az elektronikus információs rendszer elemeinek azon tulajdonságát, amely arra vonatkozik, hogy az elektronikus információs rendszer eleme rendeltetésének megfelelően használható. SLA: szolgáltatási szint megállapodás (Service Level Agreement), amely a megrendelő (KLIK) és a szolgáltató (NISZ) között létrejött egyedi szolgáltatási megállapodás része, és amely fő tartalmi elemei: a) a szolgáltatótól elvárt feladatok, a szolgáltatás terjedelme, b) a szolgáltató rendelkezésre állása, c) ügyfél- és rendszertámogatás, d) változáskezelés, e) felelősségi viszonyok, f ) adatvédelmi követelmények Szoftver: a számítógép, az informatikai rendszer logikai elemei; a működtető programok (rendszerprogramok, operációs rendszerek) és a felhasználói programok (alkalmazások) összefoglaló neve. Teljes körű védelem: azon bármilyen típusú aktív, vagy passzív védelmi intézkedések, melyek a rendszer összes elemére kiterjednek. Tesztrendszer: olyan informatikai rendszer (környezet), amelynek célja a fejlesztés vagy bevezetés alatt álló program kipróbálásának, oktatásának támogatása. Titkosítás: az informatikai rendszerben kezelt adatok bizalmasságának biztosítására szolgáló, nem a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének

2705


részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó olyan tevékenység vagy eljárás, amelynek során az adatot úgy alakítják át, hogy annak eredeti állapota a megismerésére illetéktelenek számára rejtve maradjon, de a megismerésre jogosultak számára az adat az eredeti formájába visszaállítható legyen. Veszély (fenyegetés): természeti vagy mesterséges esemény, személy, szervezet vagy tevékenység, amely potenciálisan káros a jelen szabályzatban védett tárgyakra. Védelem: a biztonság megteremtésére fenntartására, fejlesztésére tett intézkedések, amelyek lehetnek elhárító, megelőző, ellenálló képességet fokozó tevékenységek, vagy támadás, veszély, fenyegetés által bekövetkező kár kockázatának csökkentésére tett intézkedések. Visszaállítás: az eredeti infokommunikációs rendszer kiesése esetén a szolgáltatások további biztosítása, korábbi mentésből való visszaállítása. Zárt védelem: az összes számításba vehető fenyegetést figyelembe vevő védelem.

II. AZ INFORMÁCIÓBIZTONSÁG SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA, FELELŐSSÉGI KÖRÖK 5. KLIK elnökének feladatai

5.1. Felügyeli az informatikai biztonsági feladatok ellátását, felelős azok betartásáért. 5.2. Felelős a KLIK informatikai tevékenységének jogszerűségéért, beleértve az informatikai biztonsági tevékenységet is. 5.3. Kijelöli az információs rendszer biztonságáért felelős személyt, akit az elvégzett feladatokról és ellenőrzésekről évente beszámoltat. 5.4. Kivizsgáltatja az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat, gondoskodik a jogszabálysértő körülmények megszüntetéséről. 5.5. Együttműködik a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatósággal (továbbiakban: NEIH) és tájékoztatást nyújt a NEIH részére az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyről.

6. Elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy

6.1. Az informatikai biztonsági szabályok betartásáról a KLIK elnöke által kijelölt elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy gondoskodik. 6.2. Az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladata ellátása során az elnöknek közvetlenül adhat tájékoztatást, jelentést. 6.3. Amennyiben a NEIH a KLIK-hez informatikai biztonsági felügyelőt jelöl ki, akkor biztonsági kérdésekben a koordinációt az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy az informatikai biztonsági felügyelővel együttműködve biztosítja. 6.4. Az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy felel a KLIK-nél előforduló valamennyi, az elektronikus információs rendszerek védelméhez kapcsolódó feladat ellátásáért. Ennek körében: – gondoskodik a szervezet elektronikus információs rendszereinek biztonságával összefüggő tevékenységek jogszabályokkal való összhangjának megteremtéséről és fenntartásáról; – elvégzi, illetve irányítja az előző pont szerinti tevékenységek tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését; – a KLIK és szervei vonatkozásában ellátja az informatikai biztonsági szakmai irányítási és felügyeleti feladatokat; – elkészíti a KLIK elektronikus információs rendszereire vonatkozó informatikai biztonsági szabályzatot, gondoskodik naprakészen tartásáról és oktatásáról; – elkészíti a KLIK elektronikus információs rendszereinek informatikai biztonsági osztályba sorolását és a szervezet biztonsági szintbe történő besorolását, gondoskodik a besorolások aktualizálásáról; – közreműködik az informatikai biztonsággal összefüggő döntések előkészítésében az informatikai biztonsági szempontok meghatározásával; – véleményezi az elektronikus információs rendszerek biztonsága szempontjából a KLIK e tárgykört érintő szabályzatait, szerződéseit; – kapcsolatot tart a NEIH-el és a kormányzati eseménykezelő központtal; – a KLIK munkaállomásai informatikai biztonsági felügyeletével összefüggésben működtetési korlátozásokat írhat elő és ellenőrizheti azok betartását; – az elektronikus információs rendszerét érintő biztonsági eseményről tájékoztatja a 73/2013 (XII.4.) NFM rendeletben meghatározottak szerint az Ibtv.-ben meghatározott szervet;

2706


– informatikai biztonsági ellenőrzéseket hajt végre, az ellenőrzés során, annak tárgyában a KLIK szerveinek (amennyiben arról jogszabály másként nem rendelkezik) valamennyi – nem minősített – nyilvántartásába, iratába betekinthet, azokról másolatot készíthet, azzal kapcsolatban felvilágosítást kérhet, valamennyi helyiségébe beléphet munkaidőben és munkaidőn kívül, – az informatikai biztonság megsértésének észlelése esetén javaslatot tesz az érintett szervezeti egység vezetőjének a szükséges intézkedésekre vonatkozóan, – ellátja az informatikai biztonsági képzéssel, továbbképzéssel és tájékoztatással kapcsolatos, az IBSZ-ben számára meghatározott feladatokat. 6.5. Az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy biztosítja az Ibtv.-ben meghatározott követelmények teljesülését a KLIK valamennyi elektronikus információs rendszerének a tervezésében, fejlesztésében, létrehozásában, üzemeltetésében, auditálásában, vizsgálatában, kockázatelemzésében és kockázatkezelésében, karbantartásában vagy javításában közreműködők, illetve – ha a KLIK az adatkezelési vagy az adatfeldolgozási tevékenységhez közreműködőt vesz igénybe –, a közreműködők Ibtv. hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszereit érintő, biztonsággal összefüggő tevékenysége esetén. 6.6. Egyes szervezeti egységekre vagy rendszerekre kiterjedő, rendkívüli (eseti jellegű) informatikai biztonsági ellenőrzést az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy végez vagy rendel el a KLIK elnökének jóváhagyásával.

7. Felhasználók

7.1. Általános felhasználók a KLIK foglalkoztatottjai (ideértve a gyakornokokat is), illetve a külső felhasználók, akik az SLA-ban meghatározott alapjogosultságokat használják. 7.2. A kiemelt felhasználók rendelkeznek az általános felhasználókhoz kapcsolódó jogokkal, valamint azon túlmenően a feladatkörüktől és a szakmai területtől függő további egyedi jogosultságokkal is. A kiemelt felhasználókat – az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy tájékoztatása mellett – a munkáltató jogokat gyakorló vezető, a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység vezetője jelöli ki. 7.3. Külső felhasználók hozzáférése: a) A KLIK igénybe vehet állományába nem tartozó külső felhasználókat általános, vagy kiemelt felhasználói jogosultságokkal időszakos, illetve folyamatos feladatok végrehajtására. b) A KLIK külső felhasználóval való szerződéskötésével kapcsolatos eljárását a vonatkozó megállapodások szabályozzák. c) Egyéb esetben a külső felhasználóval szerződést kötő KLIK szervezeti egység vezetője felelős a külső felhasználó bevonása által okozott informatikai, valamint az informatikai biztonsági követelmények betartásának ellenőrzéséért, szükség esetén a felelősségre vonás (illetve jogkövetkezmények bevezetésének) kezdeményezéséért, továbbá az IBSZ szerinti követelmények kommunikálásáért és a vonatkozó szerződésbe történő beépítéséért, az alábbiak szerint: a. a KLIK rendszereivel kapcsolatos vagy azokat érintő munkavégzés céljából érkező külső felhasználó a KLIK területén a szerződés létrejötte után kizárólag a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység vezetőjének tudtával és az általa kijelölt személy felügyelete mellett tartózkodhat, b. a külső felhasználó a munkafolyamat egyeztetése során minden olyan munkafolyamatról köteles beszámolni a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység vezetőjének, amely bármilyen módon érinti az informatikai rendszer biztonságát, c. amennyiben az a munkavégzéshez feltétlenül szükséges, a KLIK informatikai rendszereihez való hozzáféréshez ideiglenes, meghatározott időre és személyre szóló hozzáférési jogosultságot kell biztosítani, amelyről a szerződést kötő szervezeti egység vezetője gondoskodik, a KLIK személyügyekért felelős főosztálya útján bejelenti igényét a NISZ kapcsolattartó felé, d. a KLIK külső felhasználóval csak olyan szerződést köthet, amely a külső felhasználó tekintetében biztosítja a vonatkozó titokvédelmi szabályok érvényesülését. A szerződéskötés során figyelembe kell venni az IBSZ előírásait, a jogszabályi előírásokat (különös tekintettel a szellemi alkotásokhoz fűződő, illetve szerzői, iparjogvédelmi, egyéb szellemi tulajdonhoz fűződő, vagy egyéb személyhez fűződő jogokra).

2707


III. INFORMATIKAI BIZTONSÁGRA VONATKOZÓ FŐBB SZABÁLYOK 8. A felhasználókra vonatkozó szabályok

8.1. A KLIK-ben valamennyi felhasználó – jogosultságtól és állományba tartozástól függetlenül –: a) felelős az általa használt, az IBSZ hatálya alá eső eszközök rendeltetésszerű használatáért, b) a rá vonatkozó szabályok – elsősorban a KLIK-kel fennálló munkavégzésre, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltak – szerint felelős az általa elkövetett informatikai vonatkozású szabálytalanságokért, valamint a keletkező károkért és hátrányért, különös tekintettel az informatikai biztonsági incidens fogalomkörébe tartozó cselekményekért, c) köteles az IBSZ-ben megfogalmazott szabályokat megismerni és betartani, illetve ezek betartásában az informatikai rendszer használatát irányító személyekkel együttműködni, d) köteles a számára szervezett informatikai biztonsági oktatáson részt venni, az ismeretanyag elsajátításáról számot adni, e) köteles a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközöket megóvni, f ) köteles a belépési jelszavát (jelszavait) az előírt időben megváltoztatni, biztonságosan kezelni, g) felügyelet nélkül a munkahelyen (munkaállomáson) személyes adatot vagy minősített adatot tartalmazó dokumentumot, adathordozót nem hagyhat, h) a számítógépét (a munkahelyi munkaállomást) a helyiség elhagyása esetén zárolni köteles oly módon, hogy ahhoz csak jelszó vagy hardveres azonosító eszköz használatával lehessen hozzáférni, i) információ biztonságot érintő esemény gyanúja esetén az észlelt rendellenességekről köteles tájékoztatni a közvetlen felettesét és elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyt, j) köteles a folyó munka során nem használt hivatalos adatokat, dokumentumokat, nem nyilvános anyagokat, adathordozókat elzárni, k) köteles a munkahelyről történő eltávozáskor az addig használt – kivéve, ha ez a rendszer(ek) más által történő használatát, vagy a karbantartást akadályozza – eszközt szabályszerűen leállítani, l) az elektronikus levelezés és az internet használat során tartózkodik a biztonság szempontjából kockázatos tevékenységektől. 8.2. A KLIK informatikai rendszerét használó valamennyi felhasználónak tilos: a) az általa használt eszközök biztonsági beállításait megváltoztatni, b) a saját használatra kapott számítógép rendszerszintű beállításait módosítani (ide nem értve az irodai programok felhasználói beállításait), c) a munkaállomására telepített aktív vírusvédelmet kikapcsolni, d) belépési jelszavát (jelszavait), hardveres azonosító eszközét más személy rendelkezésére bocsátani, hozzáférhetővé tenni, e) a számítógép-hálózatot fizikailag megbontani, számítástechnikai eszközöket lecsatlakoztatni, illetve bármilyen számítástechnikai eszközt rácsatlakoztatni a hálózatra az informatikai rendszert üzemeltetők jóváhagyása nélkül, f ) a számítástechnikai eszközökből összeállított konfigurációkat megbontani, átalakítani, g) bármilyen szoftvert installálni, internetről letölteni, külső adathordozóról merevlemezre másolni az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy engedélye, illetve az üzemeltető közreműködése nélkül, a munkaállomásokon nem a KLIK-ben rendszeresített, vagy engedélyezett szoftvereket (szórakoztató szoftverek, játékok, egyéb segédprogramok) installálni és futtatni, h) online játékokat használni, i) bármilyen eszközt számítástechnikai eszközökbe szerelni és használni, j) az általa használt adathordozó (pl. CD, DVD, pendrive stb.) eszköz számítógépben hagyni a munkaállomásáról való távozás esetén, k) ellenőrizetlen forrásból származó adatokat tartalmazó adathordozót az eszközökbe helyezni, l) más szerzői, iparjogvédelmi, egyéb szellemi tulajdonhoz fűződő, vagy egyéb személyhez fűződő jogát vagy jogos érdekét sértő dokumentumokat, tartalmakat (zenéket, filmeket, stb.) az eszközökön tárolni, oda le-, illetve onnan a hálózatra feltölteni, m) láncleveleket továbbítani, levélszemetet, továbbá azok mellékleteit, vagy linkjeit megnyitni, n) a KLIK működésével nem összeegyeztethető kereskedelmi célú hirdetéseket, reklámokat a belső címzettek felé továbbítani, bármilyen nem hivatali levelező listára hivatali e-mail címmel – az elektronikus információs

2708


8.3.

8.4.

8.5.

8.6.

rendszer biztonságáért felelős személy külön engedélye nélkül – feliratkozni, kivéve a munkavégzéshez szükséges: n.i. a KLIK által megrendelt, működtetett, vagy előfizetett szolgáltatásokat, n.ii. belső információs rendszereket, n.iii. közigazgatási, illetve nemzetközi, vagy uniós szervek/szervezetek által biztosított szolgáltatásokat, n.iv. közigazgatási szervek által felügyelt szervek, vagy szervezetek által biztosított szolgáltatások levelező listáit. A munkaállomás illetéktelen hozzáférés elleni védettségéért, a munkaállomáson végzett minden tranzakcióért a bejelentkezéstől a kijelentkezésig a bejelentkezett felhasználó a felelős. Ez a felelősség akkor is fennáll, ha a tranzakciókat harmadik személy hajtotta végre, amennyiben erre az IBSZ előírásainak felhasználó általi be nem tartása miatt kerülhetett sor. Amennyiben a munkaállomást több személy is használhatja, a felhasználó a munkaállomást csak akkor hagyhatja el, ha minden futó programból, azonosított kapcsolatból és az operációs rendszerből is kijelentkezett. A felhasználó dokumentum nyomtatásakor köteles biztosítani, hogy az általa kinyomtatott irathoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. Közös használatú hálózati nyomtató esetében a kinyomtatott iratot köteles a nyomtatóból eltávolítani, sikertelen nyomtatás esetén köteles meggyőződni – amennyiben szükséges, informatikus munkatárs segítségével – arról, hogy a nyomtató memóriájában nem maradt nyomtatandó dokumentum. A felhasználó a rendelkezésére bocsátott, hordozható informatikai, irodatechnikai, multimédiás eszközt vagy adathordozót köteles megőrizni, az illetéktelen hozzáféréstől személyes felügyelettel vagy az eszköz, adathordozó elzárásával megvédeni.

9. Vezetőkre vonatkozó szabályok

9.1. A KLIK szervezeti egységeinek vezetője (a továbbiakban: vezető) jogosult és köteles meghatározni az irányítása alá tartozó foglalkoztatottak munkavégzéséhez szükséges: a) informatikai, irodatechnikai, multimédiás és kommunikációs eszközök körét, b) a használandó informatikai rendszerek és az ahhoz szükséges jogosultságok körét. 9.2. A KLIK szervezeti egységének vezetője köteles együttműködni az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személlyel annak informatikai biztonsági feladatai ellátása során. 9.3. A használatra kiadott informatikai, irodatechnikai, multimédiás vagy adathordozó eszközöknek a feladat végrehajtásra vonatkozó indokoltságát, meglétét az engedélyező vezetőnek évente felül kell vizsgálnia és az indokoltság megszűnése esetén gondoskodnia kell az eszköz visszavétele felől. 9.4. A vezető jogosult és köteles az informatikai eszközök munkavégzéshez szükséges használatának biztosítása érdekében a szükséges informatikai eszköz és jogosultság igénylési eljárásokat kezdeményezni a KLIK informatikáért felelős szervezeti egysége felé. 9.5. A vezető köteles gondoskodni az irányítása alá tartozó foglalkoztatottak informatikai biztonsági ismereteinek naprakészen tartásáról, beleértve az IBSZ és az IBSZ-el kapcsolatos KLIK rendelkezések szükséges mértékű ismeretét is. 9.6. A vezető az informatikai biztonsági előírások megsértésének észlelése esetén köteles a) azonnal megtenni a szükséges intézkedéseket a biztonság helyreállítása érdekében, b) kivizsgálni a biztonsági esemény körülményeit, különös tekintettel a személyes felelősség megállapítására, c) a személyes felelősség megállapítását követően felelősségre vonást kezdeményezni. 9.7. A vezető jogosult az irányítása alá tartozó szerv vagy szervezeti egység tevékenységével kapcsolatos informatikai biztonsági feltételrendszerre vagy azok szabályozására vonatkozó javaslatot tenni a KLIK elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személye felé.

10. Külső felhasználókra vonatkozó szabályok

10.1. A KLIK informatikai rendszereihez és eszközeihez külső felhasználó csak érvényes szerződés alapján, dokumentáltan férhet hozzá. 10.2. A KLIK informatikai rendszereihez és eszközeihez hozzáférő külső felhasználó egyedileg köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy az IBSZ-ben foglaltakat megismerte és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el. 10.3. A KLIK informatikai rendszereihez és eszközeihez hozzáférést biztosító szerződés csak olyan külső felhasználóval köthető, aki/amely az IBSZ-ben foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el.

2709


10.4. Informatikai fejlesztések során a projekt teljes életciklusára nézve az egyes részeket oly módon kell dokumentálni (pl. fejlesztői dokumentáció, rendszerterv (logikai, fizikai, biztonsági), tesztelési dokumentáció, üzemeltetési dokumentáció), hogy azokból a biztonsági követelmények megvalósulása ellenőrizhető legyen. 10.5. Amennyiben a szerződés egyedi szoftverfejlesztési tevékenységre irányul, úgy csak olyan szerződés köthető, amely alapján a fejlesztett szoftver kellő mélységben kommentezett forráskódját a KLIK részére átadják, és a szerzői jogi védelem alá eső szoftver esetén a vagyoni jogokat a jogszabályok által engedélyezett legszélesebb körben átruházzák. Ettől csak különösen indokolt esetben lehet eltérni azzal, hogy a szerzői jogi védelem alá eső szoftver kizárólagos felhasználási joga a jogszabályok által engedélyezett legszélesebb körben a KLIK részére ebben az esetben is átruházásra kerül. 10.6. Az informatikai rendszerek üzemeltetése során külső felhasználó – a NISZ kivételével – kizárólag a KLIK kijelölt munkatársának jelenlétében férhet hozzá a KLIK informatikai rendszereihez. 10.7. A NISZ által történő központi üzemeltetés a KLIK munkatárs felügyelete nélkül történik. A KLIK intézményében történő helyszíni munkavégzés felügyelet mellett történhet. 10.8. Az informatikai rendszerek fejlesztése során külső felhasználó a teszt környezetben lévő, informatikai rendszerhez az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy engedélyével távoli eléréssel hozzáférhet. Az engedélyt elektronikus írásbeli formában a fejlesztést végző KLIK szervezeti egység vezetője igényli a fejlesztés kezdetekor.

IV. INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK TELJESÜLÉSE 11. Szervezeti biztonsági követelmények

11.1. Az egyes informatikai rendszerekkel és adathordozókkal kapcsolatos fejlesztési, üzemeltetési és biztonsági tevékenységet úgy kell megtervezni és végrehajtani, a fejlesztési, működtetési és védelmi terveket, dokumentumokat, előírásokat úgy kell elkészíteni, hogy azok a biztonsági osztályozási előírások figyelembevételével garantálják az információbiztonság szükséges és elégséges szintjét. Ezen elvek alapján kockázatarányos, differenciált, többszintű informatikai védelmi rendszert kell kialakítani és működtetni. 11.2. A 2.3. pontban említettek felügyelete és üzemeltetése vonatkozásában érvényesíteni kell az összeférhetetlenség elvét oly módon, hogy a feladategyesítésből eredő hibák és rosszindulatú tevékenységek kockázatát kizárják, vagy elfogadható szintre csökkentsék. 11.3. Minimális összeférhetetlenségi szabályok különösen: a) Az KLIK informatikáért felelős szervezeti egysége az informatikával összefüggő feladatain kívül nem láthat el más szakmai (például köznevelés-igazgatási, szakképzés-szervezési stb.) feladatokat. b) Szakmai és funkcionális informatikai alkalmazás szakmai felügyeletét kizárólag a KLIK központi szervének főosztálya láthatja el. c) A fejlesztési, a minőségbiztosítási és az üzemeltetési feladatokat ellátó egységeket a visszaélések megelőzése érdekében szervezeti szinten el kell különíteni egymástól. d) Az informatikai szerepkörök/feladatok személyre (véglegesen vagy átmeneti időszakra történő) telepítését belső felhasználók esetében úgy kell végrehajtani, hogy az üzemeltetési, fejlesztési, változáskezelési, minőségbiztosítási, információbiztonság felügyeleti feladatok ellátásának egymástól való függetlensége biztosított legyen. e) Az informatikai szerepkörök/feladatok személyre telepítésekor kötelező gondoskodni a helyettesítésről oly módon, hogy e feladatokat is KLIK foglalkoztatott tudja ellátni. f ) A feladatok és felelősségek személyekhez rendelésekor biztosítani kell a felelősségi viszonyok egyértelmű megállapíthatóságát.

12. Személyi biztonsági követelmények, oktatás, jogosultságkezelés

12.1. A foglalkoztatottakat a KLIK-ben végzendő tevékenység megkezdése előtt informatikai biztonsági képzésben kell részesíteni. 12.2. Az informatikai biztonságra vonatkozó jogszabályi környezet megváltozásakor, továbbá ha a KLIK informatikai biztonságát, illetve az IBSZ tartalmát érintő jelentős változás következik be, az IBSZ hatályba lépését, illetve a

2710


12.3.

12.4.

12.5.

12.6.

12.7.

12.8.

12.9.

12.10. 12.11.

12.12.

12.13.

12.14.

12.15.

12.16.

12.17.

jelentős változását követő 60 napon belül a felhasználókat informatikai biztonsági továbbképzésben, a külső felhasználókat informatikai biztonsági tájékoztatásban kell részesíteni (a továbbiakban együtt: oktatás). Az oktatás tematikájának összeállításáért a KLIK információs rendszer biztonságáért felelős személye, az oktatás megszervezéséért, végrehajtásáért a szervezeti egység vezetője a felelős. A KLIK központi szervében az oktató a KLIK információs rendszer biztonságáért felelős személye, a KLIK tankerületeiben a szervezeti egység vezetője által kijelölt személy látja el az oktatási feladatot. Az oktatáson történt részvételt a megjelent személyek az IBSZ oktatásán való részvételről szóló nyilatkozat (5. függelék) aláírásával igazolják. Az IBSZ oktatásán való részvételről szóló nyilatkozatban az oktatáson történt részvétel igazolása mellett kötelesek nyilatkozni arról, hogy az informatikai biztonsági előírásokat megismerték és azok betartását magukra nézve kötelezőnek fogadják el. Az IBSZ oktatásán való részvételről szóló nyilatkozatot foglalkoztatottak esetében a személyügyi anyaggal együtt, külső felhasználó esetében a polgári jogi szerződéssel együtt kell őrizni. Az oktatást végző személy az oktatáson részt vett személyekről olvashatóan kitöltött Jelenléti ívet (6. függelék) készít, melyet a KLIK központi szerve Elnöki Titkárságára megküld. A KLIK informatikai rendszereihez, a rendszerekben tárolt adatokhoz kizárólag az IBSZ oktatásában részesült személyek férhetnek hozzá. Az oktatás hiányában hozzáférési jogosultság nem kérhető. A külső felhasználók IBSZ-szel való megismertetése a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység vezetőjének feladata és felelőssége. Amennyiben egy felhasználó minősített adatok elérésére, olvasására vagy kezelésére kap jogosultságot, akkor e tekintetben a KLIK minősített adatok védelméről szóló szabályzata szerint kell eljárni. Új felhasználó hozzáférési rendszerbe való illesztését a NISZ végzi. Az új felhasználói jogosultság létrehozása a Kinevezési dokumentumok aláírását, valamint a Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tár (továbbiakban: SZEAT)-ba történő felvételt követően, a KLIK informatikáért felelős szervezeti egysége közreműködésével történik. A jogosultság létrehozásának irányelveit az SLA és a KLIK Logikai Hozzáférési Szabályzata rögzíti. A jogosultságok kiosztása előtt, amennyiben az adott munkakör, tevékenység megköveteli a tipikus jogoktól – ide nem értve a munkavégzéshez szükséges adatbázisok elérését – történő eltérést a szervezeti egység vezetőjének az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy egyetértését kell kérnie. A hozzáférési jogosultság – a KLIK központi szerve személyzeti ügyekért felelős főosztálya adatszolgáltatása alapján – zárolásra, megszüntetésre kerül a felhasználó hozzáférést megalapozó jogviszonyának azonnali hatályú megszüntetésekor. A jogviszony más jogcím alapján történő megszüntetése, illetve megszűnése esetén a hozzáférési jogosultság a jogviszony megszűnése – vagy amennyiben előbb bekövetkezik a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés – napjától kerül zárolásra. A hozzáférési jogosultság a foglalkoztatotti jogviszony fennállása alatt zárolásra, megszüntetésre vagy módosításra kerül a KLIK szervezeti egysége vezetőjének – a KLIK informatikáért felelős szervezeti egysége felé tett – erre irányuló kérése esetén is. A felhasználó hozzáférést megalapozó jogviszonyának megszűnésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység (KLIK központi szervének szervezeti egysége, KLIK tankerülete) vezetője a felhasználó tájékoztatása mellett köteles rendelkezni a felhasználó adatainak, munkavégzéssel kapcsolatos dokumentumainak további kezeléséről (archiválás, törlés, harmadik személy általi hozzáférhetőség). Amennyiben a felhasználó hozzáférést megalapozó jogviszonya megszűnik, de a hozzáférés más formában továbbra is indokolt (valamely új jogviszony a felhasználót továbbra is a KLIK-hez köti pl. távoli hozzáférést használó külsős dolgozó, tanácsadó, egyéb jogviszony) a felhasználói jogosultságokat meg kell szüntetni és a felhasználót új felhasználóként kell kezelni, az új jogviszonyra irányadó eljárásrend alapján. Amennyiben a foglalkoztatási jogviszony, – amely alapján valamely személy hozzáféréssel rendelkezett a KLIK nem nyilvános besorolású adataihoz – bármely okból megszűnik, akkor: a) a jogosultság kiadásáért felelős vezetőnek legkésőbb a felhasználó foglalkoztatotti jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg, illetve a munkavégzés alóli mentesülés napján kezdeményeznie kell a jogosultságok megvonását a KLIK személyügyekért felelős főosztálya felé. b) a KLIK személyügyekért felelős főosztálya a jogviszony megszűnéséről értesíti a NISZ-t annak érdekében, hogy az érintett személy által használt, a NISZ vagyonkezelésében lévő informatikai eszközök a NISZ raktárába vagy más felhasználó használatába kerüljenek, továbbá az adatokhoz és rendszerekhez való hozzáférési jogosultságának törlése iránt a NISZ haladéktalanul intézkedhessen. Kérés esetén mind a KLIK informatikáért felelős szervezeti egysége, mind a NISZ a saját maga által kezelt rendszerekkel kapcsolatban elvégzi az ezeken az adathordozókon tárolt nem nyilvános adatok megfelelő kezelését.

2711


13. Fizikai biztonsági követelmények

13.1. Az informatikai eszközöket úgy kell telepíteni és tárolni, hogy azokhoz a foglalkoztatottakon, külső felhasználókon kívüli más személy hozzáférése kizárt legyen. 13.2. A KLIK tulajdonát képező vagy az általa használt informatikai, irodatechnikai, multimédiás eszközt vagy adathordozót a KLIK objektumaiból kivinni csak hivatali feladat ellátására, a közvetlen vezető elektronikus írásbeli engedélyével (e-mail) lehet.

14. Informatikai biztonsági követelmények

14.1. Az informatikai rendszerekben csak jogtiszta szoftver telepíthető. 14.2. A hivatali feladatok ellátásához szükséges felhasználáson kívül informatikai, irodatechnikai, multimédiás eszközt vagy adathordozót az informatikai rendszerekhez csatlakoztatni tilos. 14.3. Nem a KLIK tulajdonát képező informatikai, irodatechnikai, multimédiás eszközt az informatikai rendszerekhez vagy azok elemeihez csatlakoztatni tilos. Kivételt képeznek a KLIK alap- vagy funkcionális tevékenységével összefüggésben a KLIK-kel együttműködő partnereitől hivatalos tevékenységük során átvett eszközök. 14.4. A KLIK területén a KLIK által kezelt adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket vagy személyiségi jogokat sértő, továbbá a KLIK működésére vonatkozó magáncélú adatrögzítés – beleértve a hang- és képfelvétel készítését is – tilos. 14.5. Az informatikai rendszerekben végrehajtott műveleteket a felhasználó azonosítását lehetővé tevő módon naplózni kell.

15. Adminisztratív biztonsági követelmények

15.1. Az informatikai rendszerek teljes életciklusát dokumentálni kell, így a tervezés, a fejlesztés és továbbfejlesztés, a tesztelés és ellenőrzés, az üzemeltetés és karbantartás, valamint a megszüntetés fázisait is. 15.2. A dokumentáció teljességéért és naprakészségéért az informatikai rendszert fejlesztő, a rendszer üzemeltetésének megkezdésétől a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vezetője felel. 15.3. Az informatikai rendszer dokumentációja akkor teljes, ha tartalmazza mind a funkcionális, mind a biztonsági megfelelőségre vonatkozó valamennyi lényeges adatot. 15.4. Az elektronikus adatokat tároló eszközöket a rajtuk tárolt vagy tárolandó adatokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kezelni. 15.5. Az elektronikus adatokat tároló eszközök azonosítását, mozgásuk nyomon követhetőségét az átadás-átvétel, továbbítás, selejtezés, megsemmisítés dokumentálásával biztosítani kell. 15.6. Az elektronikus adathordozók kezelése vonatkozásában az IBSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Iratkezelési Szabályzat előírásai értelemszerűen irányadóak. 15.7. A papír alapú dokumentumok előállítására alkalmas eszközök (nyomtató, plotter, fax) használatára az informatikai eszközökre vonatkozó szabályozások érvényesek. A felhasználók számára tiltott tevékenységek a KLIK adatait nyomtatott formában megjelenítő eszközök esetén is irányadóak.

V. AZ INFORMÁCIÓBIZTONSÁG MŰKÖDTETÉSE 16. Megfelelés az IBSZ-nek, fenyegetettségek

16.1. A KLIK információbiztonsági fenyegetettségének elemzését és a kockázatok meghatározását évente el kell végezni. 16.2. Az IBSZ-nek megfelelő működést igény szerint, de legalább évente teljes körűen ellenőrizni kell. 16.3. A fenyegetettségek elemzését és a kockázatok meghatározását az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy hajtja végre, szükség szerint független külső szakértő bevonásával.

17. Az IBSZ felülvizsgálata, aktualizálása

17.1. Az IBSZ-t szükség szerint – de legalább évente – felül kell vizsgálni és aktualizálni kell, így különösen: – minden olyan szervezeti változás esetén, amely a KLIK központi szervének szervezeti egységei (főosztályok), valamint a KLIK tankerületei bármelyikének megszűnésével vagy jelentős átalakulásával jár,

2712


– súlyos informatikai biztonsági eseményeket (incidensek) követően, az esemény tanulságaira figyelemmel, – a szabályozási környezet változása esetén, amennyiben az az IBSZ-ben foglaltakat érinti. 17.2. Amennyiben az IBSZ rendkívüli módosítása szükséges – a szükséges módosítás jellegétől vagy terjedelmétől függetlenül – az információs rendszer biztonságáért felelős személy közvetlenül jelzi ezt a KLIK elnökének.

18. Az informatikai biztonsági események felismerése, jelentése

18.1. Minden felhasználó kötelessége – amennyiben kellő gondossággal eljárva azt felismerhette – a lehetséges legrövidebb időn belül közvetlen vezetőjén keresztül bejelenteni az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy részére minden olyan veszélyforrást, amely az elektronikus információbiztonságra nézve érdemi fenyegetést jelent vagy jelenthet. 18.2. A felhasználó részéről különösen a következő veszélyforrások jelzése kötelező: a) az IBSZ-ben, a vonatkozó jogszabályokban előírt elektronikus információbiztonsági rendszabályok lényeges megszegése, illetve ennek gyanúja, b) a felismert vagy felismerni vélt, az elektronikus információbiztonságot lényegesen veszélyeztető esemény, ezen belül különösen: b.i. nem nyilvános adat illetéktelen személy általi megismerése, b.ii. informatikai rendszerekben tárolt adatok illetéktelen személyek általi megváltoztatása, törlése vagy hozzáférhetetlenné tétele, b.iii. informatikai rendszer működésének, használatának jogosulatlan akadályozása, b.iv. nem engedélyezett vagy licenc-szel nem rendelkező szoftver telepítése, b.v. felhasználói jelszavak egymás közötti megosztása, hozzáférhetővé tétele, b.vi. vírusfertőzés, kémprogramok, billentyűzetleütést figyelő alkalmazások megjelenése, b.vii. mobil eszköz elvesztése, ellopása esetén, b.viii. fentiek bármelyikére tett kísérlet (a továbbiakban együtt: biztonsági események). 18.3. Nem számít informatikai biztonsági eseménynek az informatikai hiba, meghibásodás vagy rendszeresemény, amely nem érinti az informatikai szolgáltatások minőségét és azt az üzemeltetők képesek megoldani. 18.4. A bejelentés során minimálisan megadandó információk: a) az informatikai biztonsági esemény pontos leírása, b) érintett informatikai szolgáltatás pontos megnevezése, c) érintett informatikai eszköz gyári száma, leltári száma, típusa, d) telephely neve, pontos címe (emelet, ajtó), e) észlelő neve, elérhetősége (opcionális), f ) KLIK szervezeti egység vezetője által kijelölt helyszíni kapcsolattartó neve, elérhetősége.

19. Biztonsági események kivizsgálása

19.1. A biztonsági eseményeket soron kívül ki kell vizsgálni. A vizsgálatot az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy folytatja le, szükség szerinti mértékben bevonva a NISZ által a vizsgálat támogatására kijelölt képviselőit. 19.2. A vizsgálat eredményét az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy írásban dokumentálja, amelyből 1-1 példányt kap az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy, illetve a biztonsági eseményben közvetlenül érintett(ek).

20. Biztonsági események nyilvántartása

20.1. A biztonsági események kapcsán tett bejelentések, a lefolytatott vizsgálatok, valamint a végrehajtott intézkedések adatait külön nyilvántartás, a Biztonsági Nyilvántartás tartalmazza, amelyet az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy és a biztonsági vezető közösen vezet. 20.2. A Biztonsági Nyilvántartás adatait fel kell használni: a) a bekövetkezett biztonsági esemény következményeinek enyhítésére, b) a jövőben várható hasonló biztonsági események megelőzésére, bekövetkezési gyakoriságának csökkentésére, c) a vizsgálat során feltártakhoz hasonló védelmi gyengeségek kezelésére, a védelmi intézkedések fejlesztésére.

2713


21. A biztonsági szabályok megszegésének következményei

21.1. Az informatikai biztonsággal kapcsolatos szabályok megszegése esetén a szabályszegőkkel szemben érvényesítendő jogkövetkezmények tekintetében elsősorban annak súlyosságára tekintettel vagy etikai, vagy munkáltatói fegyelmi jogkörben kell eljárni. 21.2. Az információbiztonsággal kapcsolatos szabályok súlyos megszegése vagy annak gyanúja esetén az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy javaslatára – érintett foglalkoztatott közvetlen vezetője, illetve az utasítási joggal rendelkező vezető véleményének kikérésével – az elnök jogosult a megfelelő jogkövetkezmények érvényesítése érdekében eljárást indítani, illetőleg eljárás megindítását kezdeményezni.

22. Adatok mérése, kiértékelése, mérési pontok meghatározása

22.1. Az informatikai biztonság szempontjából kritikus pontokon – lehetőség szerint – mérési és ellenőrzési rendszert kell kiépíteni, továbbá a mérési eredmények tárolását ki kell alakítani és az évente elvégzendő felülvizsgálat elősegítése érdekében a vizsgálatban részt vevő személyek részére hozzáférhetővé kell tenni. 22.2. Az ellenőrzési rendszer technikai feltételeinek biztosításáig az IBSZ személyi hatálya alá tartozók tekintetében az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy – szükség esetén a NISZ bevonásával – az alábbi táblázat szerinti kontrollpontokon végez eseti ellenőrzést.

IT-tevékenység (inf. biztonsági esemény, inf. bizt. ellenőrzés előkészítéséhez eseti jelleggel)

rendszerbe történő belépési jogosultságok ellenőrzése internet-hozzáférések elemzése észlelt behatolási kísérletek száma észlelt kártékony kódok száma

vírusvédelem

hatástalanított kártékony kódok száma nem internetről beérkezett vírustámadások, spyware-ek száma illetve a megtett intézkedések (tiltás, karantén, törlés),

mentési rendszer

mentési logok, a tesztvisszatöltések eredményei rendszerek kieséseinek száma, időtartama,

rendelkezésre állás (hálózat, IT)

ezek oka, javítási költsége (eseti jelleggel)

eszközinformációk:

kliens elhelyezési információk (Eszközök darabszáma, valamint típusa, az egyes Felhasználókhoz rendelten)

kapacitásinformációk

tárolóegységek kapacitásainak kihasználtságára vonatkozó információk

ellenőrzések eredményei

oktatás helyzete

IT biztonsági oktatásban részt vett személyek száma, a beszámoltatás eredményei feltárt hiányosságok, és azok megszüntetésére vonatkozó intézkedések IT-biztonságot megsértő személyekre vonatkozó fegyelmi statisztikák IT biztonsági oktatásban részt vett személyek száma, a beszámoltatás eredményei

2714


IT-biztonsággal kapcsolatos

az IT-rendszer szintjére vonatkozó megállapítások, javaslatok

fegyelemsértések

IT-biztonságot megsértő személyekre vonatkozó fegyelmi statisztikák

az IT-biztonsági rendszer összesített értékelése

az IT-rendszer szintjére vonatkozó megállapítások, javaslatok

javaslatok

javaslatok kidolgozása a hiányosságok megszüntetésére, a biztonsági szint emelésére

23. Azonosítás és feljogosítás az informatikai rendszer használatára

23.1. A felhasználó az informatikai rendszert csak egyértelmű azonosítást követően, a számára meghatározott és biztosított jogosultságok keretei között használhatja. 23.2. Az informatikai rendszer használata során a felhasználók egyértelmű azonosítását folyamatosan biztosítani kell. 23.3. Minden felhasználót kizárólagos személyi használatú egyedi azonosítóval kell ellátni, amelyhez minimálisan egyedi jelszót kell rendelni. További azonosítási lehetőségek is elfogadottak, melyek az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy engedélyével vezethetők be. 23.4. A felhasználók azonosítójának a felhasználói nevet tartalmaznia kell. Kivételt képeznek az operációs rendszerek különleges, előre rögzített azonosítói és a különleges informatikai feladatkört ellátók által használt speciális és teszt felhasználói nevek. A felhasználói névben törekedni kell a családi és utónév használatára, névazonosság esetén harmadik név vagy emelkedő számozás szolgáljon a felhasználói nevek megkülönböztetésére. 23.5. A felhasználói jelszónak legalább az alábbi követelményeket teljesítenie kell: a) legalább 6 karakter hosszú, b) kis- és nagybetűket és számokat vegyesen tartalmaz, c) nem tartalmazhat könnyen kitalálható, ismétlődő karaktersorozatot, d) nem utalhat a felhasználó személyére, e) érvényességi ideje legfeljebb 90 nap, f ) az utolsó négy jelszó használata tiltott g) maximum 5 téves próbálkozás után a fiók/munkaállomás zárolási ideje 15 perc. 23.6. A jelszó megváltoztatása kötelező: a) a felhasználói azonosító informatikai rendszerbe történt felvételét követő első bejelentkezéskor, b) az informatikai üzemeltető szervezeti egység munkatársa általi újbóli jelszóbeállítást, felülírást követően, c) ha a jelszó illetéktelen személy tudomására juthatott vagy bármilyen módon nyilvánosságra kerülhetett, d) az érvényességi idő lejártakor. 23.7. A felhasználó köteles a jelszót bizalmasan őrizni, illetéktelenek általi megismerését kizárni. 23.8. Tilos a jelszót más által megismerhető módon feljegyezni, azt mással bármilyen formában közölni. 23.9. A jogosultságok ellenőrzését a KLIK informatikáért felelős szervezeti egységének évente legalább egyszeri alkalommal el kell végeznie. Ennek során a KLIK szervezeti egységének vezetője a KLIK informatikáért felelős szervezeti egysége részére – a KLIK Logikai Hozzáférési Szabályzatában foglalt rend szerint – megküldi a felhasználók munkaköri, illetve szerződéses kötelezettségeinek ellátásához igényelt és szükségesnek tartott informatikai jogosultságok listáját. 23.10. A KLIK informatikáért felelős szervezeti egysége ellenőrzi, és vezetője felel azért, hogy a felhasználók kizárólag a vezetőjük által igényelt és megjelölt informatikai jogosultsággal rendelkezzenek. Szükség esetén gondoskodnia kell a jogosultság törléséről. 23.11. A felhasználót, annak vezetőjét a felhasználó élesített jogosultságairól, illetve azok részleges vagy teljes megszűnéséről e-mailben tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség a jogosultság technikai beállítóját terheli.

24. Szoftverek telepítése, internethasználat

24.1. A KLIK munkaállomás csak a felhasználó hivatali feladatainak ellátása miatt kapcsolható össze az internettel. Hálózathoz csatlakozó munkaállomásokról csak központilag biztosított vírus- és kártékony kód elleni védelemmel, szűrési és forgalom ellenőrzési eszközzel ellátott rendszeren keresztül érhető el az internet.

2715


24.2. A hálózathoz csatlakozó munkaállomásra csak a munkavégzéshez szükséges adatállományok, programok tölthetők le, illetve telepíthetők. 24.3. A hálózathoz csatlakozó munkaállomásra nem telepíthető, nem másolható – ideiglenesen sem –, illetve a belső hálózaton nem tehető közzé olyan adatállomány, információ, amely a) jogszabályt sért, így különösen adatvédelmi, szerzői jogvédelmi, személyiségvédelmi előírásba ütközik, b) a hálózat rendeltetésszerű működését, biztonságát veszélyezteti vagy veszélyeztetheti, így különösen annak erőforrásait indokolatlanul, vagy szándékosan túlzott mértékben, pazarló módon veszi igénybe. 24.4. Az internet felhasználása csak a KLIK ügymenete érdekének megfelelően kialakított és betartott szabályok alapján történhet. 24.5. Az internet-szolgáltatás minőségének szinten tartása és a KLIK érdekeinek biztosítása céljából a NISZ – az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy javaslatára vagy engedélyével – korlátozásokkal élhet. A korlátozások a következőkre terjedhetnek ki: a) bizonyos fájl-típusok letöltésének korlátozása, b) az alapvető etikai normákat sértő oldalak látogatásának tiltása, c) a látogatható weboldalak körének behatárolása és a maximális fájl-letöltési méret korlátozása. 24.6. A KLIK központi szerve szervezeti egységének vezetője, valamint a KLIK tankerületi igazgatója – amennyiben ezt indokoltnak tartja – a szervezeti egység, tankerület munkatársainak, egyes felhasználó(k) internet-hozzáférésének letiltását kezdeményezheti írásban az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személytől. A felhasználók csak az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy által ismert és a NISZ által biztosított internet kijáratokon keresztül csatlakozhatnak az internethez. Bármely egyéb módon történő internetelérés létesítése az azt kialakító felhasználó felelősségre vonását eredményezi. 24.7. Felhasználók internet használatára vonatkozó általános szabályok: a) csak a munkavégzéshez, szakmai tájékozottság bővítéséhez szükséges vagy általános tájékozottságot biztosító információt, segítséget nyújtó oldalak látogathatók, b) tilos a jó ízlést, közerkölcsöt sértő, rasszista, uszító és más, a véleménynyilvánítás kereteit meghaladó oldalak szándékos látogatása, online játékok, fogadási oldalak felkeresése, bármely tartalommal kapcsolatos magánvélemény kinyilvánítása (pl. privát blog és chat), c) a felhasználók nem tölthetnek fel egyénileg – a felelős jóváhagyása nélkül – a KLIK-kel kapcsolatos adatot az internetre, d) az internetről csak a munkavégzéshez szükséges adatállományok, táblázatok, tölthetők le, alkalmazások, programok nem, e) a látogatott oldal nem szokványos működése (pl.: folyamatos újratöltődés, kilépés megtagadása, ismeretlen oldalak látogatására történő kényszerítés, ismeretlen program futásának észlelése, stb.) esetén a közvetlen technikai támogató segítségét kell kérni.

25. Elektronikus levelezőrendszer használata

25.1. A KLIK feladatainak végrehajtásához alkalmazott elektronikus levelezésben kizárólag a klik.gov.hu végződésű, hivatali levelezési cím használható. Magán e-mail címről hivatali információt továbbítani, azon a hivatali munkavégzéshez kapcsolódó küldeményt fogadni tilos. A KLIK tevékenységével össze nem függő célra a hivatali postafiók, levelezési cím nem használható. 25.2. A KLIK-kel közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személy kaphat levelezési címet, személyes postafiókot. Külsős munkavállaló esetén a foglalkoztató szervezeti egység vezetője egyedi elbírálás alapján postafiók beállítást igényelhet. 25.3. A levelezőrendszerek használata során a vírusvédelmi előírásokat folyamatosan érvényesíteni kell. 25.4. A hivatali levelezőrendszeren kizárólag hivatali célú üzenetek továbbíthatók. Magáncélú üzenetet nem nevesített felhasználóknak (pl. csoport, mindenki) küldeni tilos. 25.5. A 24–25. pontokban foglalt előírások betartását a KLIK szervezeti egységének vezetője köteles ellenőrizni. 25.6. Az elektronikus levelezés biztonságának, működőképességének, stabilitásának és rendelkezésre állásának biztosítása a NISZ feladata. 25.7. Csoportos e-mail cím létrehozását papír alapú vagy elektronikus levélben lehet igényelni az igénylő munkatárs szervezeti egysége vezetőjének jóváhagyásával a NISZ kapcsolattartótól.

2716


25.8. Az igénylésben meg kell jelölni legalább egy felelős munkatársat (a továbbiakban: felelős), aki a létrehozás után a csoportos e-mail cím karbantartásához szükséges információkat igény esetén biztosítja az üzemeltetés részére, illetve kezdeményezi a csoportos e-mail cím alá történő felhasználói e-mail cím beállítását. 25.9. A csoportos email címeket a felelősök félévente felülvizsgálják és szükség esetén gondoskodnak azok módosításáról vagy megszüntetéséről. A csoportos e-mail címek módosításáról vagy megszüntetéséről a felelősök e-mail útján tájékoztatják a tagokat. 25.10. Az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy évente felülvizsgálja a csoportos e-mail címek fenntartásának indokoltságát.

26. Informatikai fejlesztések és beszerzések általános követelményei

26.1. Az informatikai fejlesztések és beszerzések során betartandó informatikai biztonsági követelmények teljesüléséért a fejlesztést, beszerzést lebonyolító KLIK szervezeti egység vezetője felel. 26.2. A KLIK informatikai rendszereit, az informatikai rendszerekhez csatlakoztatható informatikai, irodatechnikai, multimédiás eszközöket és adathordozókat, valamint az előzőekben felsoroltakkal kapcsolatos informatikai és biztonsági tevékenységet érintő fejlesztések és beszerzések megkezdése előtt, a KLIK informatikáért felelős szervezeti egységét és az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyt a fejlesztés és a beszerzés célját, tartalmát rögzítő, valamint a funkcionális és biztonsági megfelelőség biztosítására tervezett intézkedéseket tartalmazó dokumentum megküldésével tájékoztatni kell. 26.3. Szakterületet érintő informatikai rendszer fejlesztése során a fejlesztés folyamatába az adott szakterületet érintő KLIK szervezeti egység vezetőjét kötelező bevonni. 26.4. Fejlesztési, továbbá tesztelési tevékenység csak ilyen rendeltetésű informatikai rendszerekben végezhető. E pont rendelkezései alól az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy javaslata alapján a KLIK elnöke indokolt esetben felmentést adhat. 26.5. A tesztelési tevékenységek meg kell, hogy előzzék az átadás-átvételeket. A tesztek lezárása csak akkor történhet meg, ha az adott szakterület KLIK szervezeti egységének vezetője, a KLIK informatikáért felelős szervezeti egysége és az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy azt jóváhagyta. 26.6. A fejlesztés és beszerzés során – beleértve a közbeszerzési eljárásokat is – folyamatosan biztosítani kell, hogy az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy a beszerezni tervezett eszközök és a megrendelt tevékenység informatikai biztonsági aspektusait ellenőrizhesse. 26.7. A fejlesztésekre és beszerzésekre vonatkozó szerződéseket aláírás előtt az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy részére informatikai biztonsági szempontból történő véleményezésre meg kell küldeni. 26.8. A központi, valamint az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztési projektek informatikai biztonsági követelményeinek teljesítése során a projekt vezetője a projekt tervezési szakában a NEIH részére véleményezésre megküldi a vonatkozó biztonsági osztályba sorolást és biztonsági szint meghatározást, továbbá mindazon dokumentációkat, amelyek alapján a biztonsági, és termékminősítési követelmények megvalósulása ellenőrizhető a projekt teljes életciklusára nézve, ideértve az átvétel vagy teljesülés után az elektronikus információs rendszer használata során érvényesítendő elvárásokat is. 26.9. A központi, valamint az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztési projektek informatikai biztonsági követelményeinek teljesítése során a projekt mérföldköveinek figyelembevételével, az adott projekt szakasz zárását megelőző legkevesebb harminc nappal a projekt vezetője a NEIH rendelkezésére bocsátja a kapcsolódó elektronikus információbiztonsági dokumentációt, hogy annak észrevételei vagy kifogásai a projekt terveken vagy a projekt tárgyán átvezethető és alkalmazható legyen. 26.10. Új szoftver rendszerbe állítását, új informatikai rendszerek, rendszerelemek üzembe állítását a KLIK informatikáért felelős szervezeti egysége és az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy javaslata alapján a NISZ végzi. 26.11. Egyes informatikai rendszerek, alkalmazások, modulok vonatkozásában a fejlesztés és az üzemeltetés tekintetében az IBSZ-szel kapcsolatos rendelkezések külön szabályokat állapíthatnak meg. 26.12. Az informatikai rendszerek fejlesztésének első lépéseként a szakmai oldal elvárásai alapján el kell készíteni a rendszerspecifikációs dokumentumot, amelynek elkészítése során a jogszabályi és az informatikai biztonsági elvárásoknak történő megfelelést is figyelembe kell venni. 26.13. Az informatikai biztonság megőrzése érdekében ki kell dolgozni a rendszerspecifikációra vonatkozó biztonsági követelményrendszert. A követelményrendszer kidolgozásának végrehajtása az elektronikus információs

2717


26.14.

26.15.

26.16.

26.17.

26.18.

26.19.

26.20.

rendszer biztonságáért felelős személy javaslatai alapján a kapcsolódó fejlesztési projekt vezetőjének feladata. A követelményrendszert az alaprendszerbe való illesztéséből adódóan – a rendszerspecifikációs dokumentum kialakítása során – egyeztetni szükséges a NISZ-szel. A követelményrendszer elkészítése során figyelembe kell venni: a) a fejlesztendő rendszer bemenő adatait, annak adatvédelmi és adatbiztonsági besorolási szintjeit, b) a rendszer elvárt rendelkezésre állási idejét, c) a rendszer azon elemeit, ahol hozzáférési jogosultságok kialakítása szükséges, d) a rendszer gyenge, betörésre alkalmat adó pontjait, e) a mentési rendbe való illesztését, f ) a fejlesztői, teszt és éles rendszer elkülönítését. Informatikai rendszerek és eszközök fejlesztése és beszerzése során a projektek egyes életciklusaira vonatkozóan elvárt dokumentációk, követelmények táblázata az IBSZ függelékét képezi (8. függelék). A követelmények alól csak kivételes esetekben lehet eltérni (pl. szerzői, iparjogvédelmi, egyéb szellemi tulajdonhoz fűződő, vagy egyéb személyhez fűződő jog), melyet a fejlesztést, beszerzést lebonyolító KLIK szervezeti egység vezetőjének indokolnia kell. Az alkalmazásfejlesztés teljes időintervalluma alatt kiemelt szerepet kell kapnia az információbiztonságot erősítő intézkedéseknek. Mind a szakmai, mind az informatikai követelmények összeállítása során, mind dokumentálás, a teszt és az éles időszak alatt törekedni kell erre. Azon alkalmazások esetében, amelyeket külső fél üzemeltet, a fejlesztés tervezése során egyeztetni szükséges a külső féllel. A vásárolt és fejlesztett programok esetében figyelembe kell venni a szerzői, iparjogvédelmi, egyéb szellemi tulajdonhoz fűződő vagy egyéb személyhez fűződő jogra vonatkozó hatályos szabályozást. A tulajdonjogot a licencszerződések szabályozzák. Biztonsági előírások a vásárolt és fejlesztett programokkal kapcsolatban: a) a KLIK által vásárolt vagy számára kifejlesztett szoftverek (és a hozzájuk tartozó dokumentumok) másolása és átadása harmadik személy részére – ha a licencszerződés ezt nem teszi lehetővé – szigorúan tilos, b) a felhasználók/programozók – az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy jóváhagyása nélkül – nem készíthetnek olyan alkalmazásokat, programokat, amelyek a KLIK adatbázisait igénybe veszik, ahhoz kapcsolódnak, c) a KLIK adatbázisából csak úgy hozható létre önálló adatbázis, ha azt az adatgazda írásban jóváhagyta. Informatikai rendszerek bevezetése előtt gondoskodni kell a KLIK belső felhasználóinak olyan ismeretanyagot átadó oktatásáról, amely birtokában a rendszer átvételét követően képesek lesznek további KLIK felhasználók oktatására (train to train oktatás). Az oktatást követően az elsajátított anyagot a KLIK belső felhasználóktól számon kell kérni.

27. Üzemeltetés-biztonság általános követelményei

27.1. Az informatikai rendszerek rendeltetésszerű működéséért, folyamatos rendelkezésre állásáért a NISZ az egyedi szolgáltatási szerződésében foglaltak szerint felel. 27.2. A távoli segítségnyújtás (távsegítség) során a kliensoldali programot, amely bármilyen módon lehetővé teszi a felhasználó képernyőjén lévő információk távoli elérését vagy input eszközeinek távvezérlését, csak a felhasználó indíthatja el, azt automatikusan induló programként telepíteni tilos. A távsegítség bevezetése és alkalmazása előtt a szolgáltatás tartalmáról, továbbá a távsegítség során elvégzett beavatkozásról a felhasználókat tájékoztatni kell. 27.3. Az informatikai rendszerekben kezelt és tárolt adatok rendelkezésre állását rendszeres és indokolt esetben soron kívüli mentéssel kell biztosítani. 27.4. Az informatikai rendszerekben kezelt adatállományokat, amennyiben azok elérése a felhasználók számára napi munkavégzésük során nem szükséges, azonban őrzésük indokolt, archiválni kell. 27.5. A mentésre, illetve az archiválásra vonatkozó szabályokat a KLIK Mentési és Archiválási Szabályzata tartalmazza. 27.6. Az informatikai rendszerek adattárolást megvalósító elemei, a hozzájuk csatlakoztatható, adattárolást is megvalósító informatikai, irodatechnikai, multimédiás eszközök, továbbá az adathordozók külső felhasználó általi karbantartásra, javításra, cserére csak a tárolt adatállomány biztonságos törlését követően adhatók át. A törlés megvalósításáért a karbantartás, javítás, csere esetén eljáró szervezeti egység vezetője felel.

2718


28. Vírusvédelem

28.1. A vírusvédelmi eljárásokat, a vírusvédelemre vonatkozó szabályozást, beleértve az intézkedési rendet, úgy kell kialakítani, hogy az a) a folyamatos vírusvédelmi felügyelet ellátását lehetővé tegye, b) támogassa a valós riasztások kiszűrését, c) alkalmas legyen a súlyos gondatlanságot, szándékosságot jelentő esetek felismerésére, d) tegye lehetővé az általános vírusbiztonsági helyzet értékelését, e) biztosítsa az új fenyegetések időben történő felismerését. 28.2. A vírusvédelemmel kapcsolatos üzemeltetési, üzemeltetés-felügyeleti, informatikai biztonsági felügyeleti feladatokat a NISZ látja el. 28.3. A hálózat esetében a vírusvédelem központilag biztosított. 28.4. A KLIK elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személye az általános vírusbiztonsági helyzet értékeléseként az előző naptári év vírusriasztásainak statisztikai jellemzőiről és a megtett intézkedésekről tájékoztatást kérhet a NISZ-től. 28.5. A vírusvédelmi előírások súlyos, szándékos vagy sorozatos megsértése rendkívüli információbiztonsági eseménynek (incidens) minősül.

29. A működésfolytonosság biztosítása és informatikai katasztrófa-elhárítás A működésfolytonosság biztosítására vonatkozó szabályokat a KLIK informatikai Működésfolytonossági Terve, az informatikai katasztrófa-elhárítási feladatokat a KLIK Informatikai Katasztrófa-elhárítási Terve tartalmazza.

VI. ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK BIZTONSÁGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA 30. Biztonsági szint meghatározás és biztonsági osztályba sorolás

30.1. A KLIK-nek, mint az Ibtv. hatálya alá tartozó központi államigazgatási szervnek a biztonsági osztályba sorolást a bizalmasság, a sértetlenség, a rendelkezésre állás kockázata alapján minden egyes elektronikus információs rendszer esetében önbesorolás útján 1-től 5-ig terjedő számozással ellátott skálán kell elvégezni azzal, hogy a számozás emelkedésével a védelmi előírások fokozatosan szigorodnak az Ibtv. 7. § (2) bekezdésének megfelelően. 30.2. A KLIK biztonsági szintje a szervezet elektronikus információs rendszereinek legmagasabb biztonsági osztályával azonos besorolásúnak, de legalább 3-as biztonsági szintűnek kell lenni az Ibtv 9. § (2) bekezdésnek megfelelően. 30.3. Amennyiben a rendszer és/vagy az eszköz közvetlenül nem kapcsolódik adatokhoz, illetve csak technológiai használatú adatokhoz kapcsolódik, a KLIK feladatteljesítésben betöltött szerepe alapján kell osztályba sorolni. 30.4. A rendszerek osztályba sorolását az informatikai rendszer szakmai felügyeletét ellátó szervezeti egységek vezetőinek kötelező együttműködésével a KLIK információs rendszer biztonságáért felelős személye végzi. 30.5. A biztonsági besorolást tartalmazó táblázat az IBSZ függelékét képezi (4. függelék), amelyet a KLIK információs rendszer biztonságáért felelős személye folyamatosan aktualizál. 30.6. A biztonsági osztályba sorolást szükség szerint, de legalább három évenként felül kell vizsgálni. Az informatikai rendszer vagy a benne kezelt adat biztonságát érintő változás esetén a biztonsági osztályba sorolást soron kívül meg kell ismételni. 30.7. Az informatikai rendszer szakmai felügyeletét ellátó szervezet vezetője az informatikai rendszer alkalmazását megelőzően köteles tájékoztatni a KLIK információs rendszer biztonságáért felelős személyét.

31. Az információvagyon felmérése és osztályozása

31.1. Annak érdekében, hogy az adatok, információk (információs vagyon) bizalmasságának megfelelően differenciált védelmi intézkedések kerüljenek kialakításra, az informatikai rendszerekben kezelt adatokat, információkat megfelelő információvédelmi kategóriák szerint kell csoportosítani (biztonsági osztályba sorolás). 31.2. Az osztályozás alapját a bizalmasság, a sértetlenség, és a rendelkezésre állás sérüléséből vagy elvesztéséből keletkező, a KLIK számára kimutatható lehetséges hátrány nagysága képezi.

2719


31.3. A besorolást az adatgazdák végzik, az ő feladatuk és felelősségük, hogy felmérjék a kezelt adatvagyon helytelen osztályozásából eredő károkat. 31.4. A biztonsági osztályba sorolást minden, a KLIK központi szervének szervezeti egységei, valamint a KLIK tankerületei által tárolt vagy feldolgozott adatcsoport tekintetében el kell végezni. 31.5. Az olyan informatikai rendszerek vagy adatbázisok esetén, amelyek több adatcsoportot együtt tárolnak vagy dolgoznak fel, a rendszerben előforduló legmagasabb biztonsági osztály követelményeit kell érvényesíteni. 31.6. Amennyiben valamely adat több jellemzőnek is eleget tesz, akkor az előfordulható legmagasabb kár szerint kell osztályba sorolni. Amennyiben egy informatikai rendszeren belül több különböző védelmi osztályba tartozó adat tartozik, akkor a rendszer védelmét az előforduló legmagasabb védelmi osztály szerint kell kialakítani és fenntartani. 31.7. Az informatikai rendszerek különböző környezetei (pl. éles-, teszt-, oktatórendszer) más-más biztonsági osztályba sorolhatók. 31.8. Amennyiben a kezelt adatok köre bővül, az osztályozást az új adatcsoportokra is végre kell hajtani. 31.9. Az egyes rendszerek, rendszerelemek, adatbázisok előírt rendelkezésre állását az SLA tartalmazza. 31.10. Az osztályba sorolás alapja a kárértékek meghatározása, melynek során a Közigazgatási Informatikai Bizottság 25. számú ajánlásában meghatározott szinteket kell figyelembe venni. E szerint a következő osztályok használhatók:

Elhanyagolható jelentéktelen kár

közvetlen anyagi kár: 0–10.000,– Ft, közvetett anyagi kár 1 embernappal állítható helyre, nincs bizalomvesztés, a probléma a szervezeti egységen belül marad, nyilvános adat bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül.

Alap csekély kár

közvetlen anyagi kár: 10.001–100.000,– Ft, közvetett anyagi kár 1 emberhónappal állítható helyre, társadalmi-politikai hatás: kínos helyzet a szervezeten belül, személyes adatok bizalmassága vagy hitelessége sérül, csekély jelentőségű hivatali információ, adat bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül.

Fokozott közepes kár

közvetlen anyagi kár: 100.001–1.000.000,– Ft, közvetett anyagi kár 1 emberévvel állítható helyre, társadalmi-politikai hatás: bizalomvesztés a szervezet középvezetésében, bocsánatkérést és/vagy fegyelmi intézkedést igényel, személyes adatok bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül, közepes jelentőségű hivatali információ vagy egyéb jogszabállyal (orvosi, ügyvédi, biztosítási, banktitok, stb.) védett bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül.

Kiemelt nagy kár

közvetlen anyagi kár: 1.000.001–10.000.000,– Ft, közvetett anyagi kár 1-10 emberévvel állítható helyre, társadalmi-politikai hatás: bizalomvesztés a szervezet felső vezetésében, középvezetésen belül személyi konzekvenciák, különleges személyes adatok, nagy tömegű személyes adat bizalmassága vagy hitelessége sérül. nagy jelentőségű hivatali információ bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül.

2720


Rendkívüli kiemelkedően nagy kár

közvetlen anyagi kár: 10.000.001–100.000.000,– Ft, közvetett anyagi kár 10-100 emberévvel állítható helyre, társadalmi-politikai hatás: súlyos bizalomvesztés, a szervezet felső vezetésén belül személyi konzekvenciák, nagy tömegű különleges személyes adat bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül, kiemelt jelentőségű hivatali információ bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül.

4+Rendkívüli+ különösen nagy kár

A „kiemelkedően nagy kár” értéket meghaladó, vagy visszafordíthatatlanul súlyos kár, amely közvetlenül és tartósan sérti vagy veszélyezteti Magyarország szuverenitását, területi integritását, törvényes rendjét, belső stabilitását, az államháztartás működését, az ország honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi és gazdasági érdekeit, külügyi és nemzetközi kapcsolatait, a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekeit.

32. Elektronikus információs rendszerek nyilvántartása és kezelése

32.1. A KLIK informatikai rendszereinek nyilvántartásának az alábbiakra kell kiterjednie: a) az adat vagy adatcsoport (rendszer) megnevezése, alapfeladata; b) az érintett rendszerhez tartozó licenc szám (amennyiben az a KLIK kezelésében van); c) az adatosztályozási szint bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás szerint; d) a rendszer felett felügyeletet gyakorló személy személyazonosító és elérhetőségi adatai; e) a rendszert szállító, fejlesztő és karbantartó szervezetek azonosító és elérhetőségi adatai, valamint ezen szervezetek rendszer tekintetében illetékes kapcsolattartó személyeinek személyazonosító és elérhetőségi adatai. 32.2. A nyilvántartás vezetéséért az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy, míg a nyilvántartáshoz szükséges információk szolgáltatásáért az adatgazdák felelősek. 32.3. A KLIK informatikai rendszereinek hatókörébe tartozó szoftver és hardver elemekről leltárt kell vezetni, melynek az alábbiakra kell kiterjednie: a) informatikai eszközt használatba vevő személy neve, b) eszközök megnevezése, darabszáma, c) leltári szám, gyári szám, d) tárolási hely megnevezése, címe 32.4. Az elektronikus információs rendszerek hardver és szoftver elemeiről szóló nyilvántartás vezetéséért a KLIK informatikáért felelős szervezeti egysége felel. A nyilvántartást szükség szerint rendszeres időközönként, de legalább évente aktualizálnia kell.

VII. INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI ELJÁRÁSOK 33. Általános irányelvek

33.1. A KLIK épületeiben üzemeltetett eszközök logikai védelmét az egyedi szolgáltatási szerződésben foglaltak alapján a NISZ látja el. 33.2. Az azonosítók képzését, azok nyilvántartását, a jogosultságok kezelését az SLA alapján a NISZ végzi. 33.3. Az egyedi felhasználói azonosítót a hozzáférések (jogosultságok) szabályozására, az adatvédelemre és a hitelesítés támogatására kell használni. 33.4. A felhasználó azonosítónak meg kell felelnie az egyediség kritériumának. Kivételt képez a szervezeti egységhez kötött ún. csoport e-mailek használata, amelyekhez az adott szervezeti egység vezetőjének írásos felhatalmazásában megnevezett felhasználók férhetnek hozzá.

2721


33.5. Az egyes felhasználói azonosítókhoz rendelt jogosultságok minden esetben csak az adott munkakör, feladat ellátásához szükséges minimális funkcióelérést biztosíthatják. 33.6. A hozzáférési jogosultságok kezelését, a jogosultságigénylés folyamatának részleteit – annak kiadását követően – a jogosultságkezelési szabályzat tartalmazza. 33.7. A felhasználók a hozzáférésüket megalapozó jogviszonyuk létrejöttét követően (a lehető legrövidebb időn belül) megkapják felhasználói azonosítójukat. 33.8. A kiosztott felhasználói azonosítót haladéktalanul használatba kell venni. Ennek első lépéseként az induló (alapértelmezett) jelszót meg kell változtatni. 33.9. Amennyiben a felhasználó jogviszonya előreláthatólag három hónapot meghaladóan szünetel vagy a felhasználó a munkavégzésben előreláthatóan ennyi ideig nem vesz részt, a hozzáférést megalapozó jogviszonyából eredő feladatát tartósan nem látja el, a felhasználói azonosítóját fel kell függeszteni (inaktiválni kell) a munkába állás, az adott tevékenység folytatása napjáig. Az inaktiválást a közvetlen vezető, illetve a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység vezetője kéri – a KLIK személyügyekért felelős főosztálya útján – a NISZ kapcsolattartótól. A felhasználói azonosító újraaktiválási igényének felmerülésekor a hozzáférés helyreállítását szintén a közvetlen vezető, illetve a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység vezetője kérheti. 33.10. A felhasználók szervezeten belüli áthelyezése kapcsán felmerülő jogosultsági változásokat a felhasználó közvetlen vezetője, illetve a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység vezetője kéri – a KLIK személyügyekért felelős főosztálya útján – a NISZ kapcsolattartótól. 33.11. Külső felhasználó csak meghatározott időre és korlátozott lehetőségeket biztosító (pl. csak írási joggal vagy csak bizonyos területre érvényes) felhasználói azonosítót kaphat. Külső felhasználó azonosítójának létrehozását, számára jogosultságok megadását a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység vezetője a KLIK személyügyekért felelős főosztálya útján kezdeményezi a NISZ kapcsolattartónál. 33.12. Gyakornokok esetén a hozzáférési jogosultságok – hasonlóan a külső felhasználók számára létrehozott azonosítókhoz –, csak bizonyos, a munkavégzésükhöz feltétlenül szükséges területekhez való hozzáférést tehetnek lehetővé. A hozzáférési jogosultság megadását a gyakornokot alkalmazó szervezeti egység vezetője vagy a gyakornok közvetlen vezetője – a KLIK személyügyekért felelős főosztálya útján – igényelheti a NISZ kapcsolattartótól.

34. Munkaállomások hozzáférésére vonatkozó minimális előírások

34.1. A számítógépes munkaállomások képernyőit (monitor) úgy kell elhelyezni, hogy az azon megjelenő információkat illetéktelen személy ne láthassa. 34.2. A munkaállomás beállításait adminisztrátori jelszóval kell védeni módosítás ellen. 34.3. A képernyőt automatikus védelemmel kell ellátni (munkaállomás zárolás). 34.4. Szenzitív adatbázisokat és programokat – amennyiben megoldható – hardveres azonosítást biztosító eszközzel kell védeni.

35. Szoftvereszközök használatának szabályozása

35.1. Az informatikai biztonság teljes körű megvalósításához hozzájárul a jogtiszta szoftverek és a szoftvereszközök jogszerű használata, valamint a szoftverek biztonságos kezelése. 35.2. A KLIK által használt szoftvereket az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy ellenőrizheti. 35.3. A rendszeres szoftvervizsgálat során ellenőrizni kell: a) a használatban lévő szoftverek rendelkeznek-e licence-szel (ide nem értve az engedélyezett freeware szoftvereket), b) a megvásárolt licencek száma arányos-e a használt szoftverek mennyiségével, c) a használt szoftverek verziószámát, d) a ténylegesen használt szoftverek megegyeznek-e az engedélyezett szoftverek listájával. 35.4. A szoftvereszközök telepítésére és használatára vonatkozó általános szabályok: a) a KLIK munkaállomásaira csak eredményesen tesztelt szoftverek telepíthetők – a telepítéshez a NISZ közreműködése szükséges, b) tilos a munkaállomásokra licence-szel nem rendelkező vagy a kereskedelmi forgalomban beszerezhető nem engedélyezett vagy nem a KLIK által fejlesztett szoftvert telepíteni,

2722


c) d) e)

a KLIK által vásárolt és kifejlesztett szoftverek (és a hozzájuk tartozó dokumentumok) másolása és átadása harmadik fél részére tilos, kivéve ha a licencszerződés ezt külön szabályozza és lehetővé teszi, a felhasználók csak a NISZ által telepített szoftvereket, ide értve az engedélyezett freeware szoftvereket is (7. függelék) használhatják, a felhasználók rendelkezésére bocsátott hardver és szoftver eszközök ellenőrzését az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy bejelentés nélkül bármikor kezdeményezheti.

36. Tűzfalakkal kapcsolatos szabályozások, betörésvédelem, betörés detektálás A tűzfalakkal kapcsolatos szabályozások és biztonsági beállítások megtétele egyedi szolgáltatási szerződés alapján a NISZ feladata.

37. Távoli hozzáférés szabályozása

37.1. A távoli hozzáférések engedélyezésével, korlátozásával és felügyelet alatt tartásával a KLIK és a NISZ közös célja a távoli hozzáférés jellegéből következő információbiztonsági és IT szolgáltatás biztonsági kockázatok csökkentése, valamint a távoli hozzáférések és az azok által elérhető funkcionalitások számosságának a lehető legalacsonyabb szinten való tartása. A KLIK informatikai rendszerének távoli elérésére csak egyedileg azonosított felhasználók számára lehetséges. 37.2. A KLIK informatikai környezetében jelenleg az alábbi pontokban feltüntetett szolgáltatások sorolhatók távoli elérés alá: a) WebMail-szolgáltatás – OWA elérésen keresztül b) Távsegítség nyújtása (Kizárólag NISZ alkalmazottakon keresztül)

38. Mobil IT tevékenység, hordozható informatikai eszközök használata

38.1. A mobil eszközök használatával kapcsolatban a következő biztonsági eljárásokat kell alkalmazni: a) a mobil eszközök átvételéhez átadás-átvételi dokumentumokat kell készíteni; b) mobiltelefonok, tabletek esetén legalább PIN kód beállítása a feloldáshoz; c) valamennyi hordozható személyi számítógépet rendszeres szoftver-, adat- és biztonsági ellenőrzéseknek kell alávetni. Rendszeres időközönként (lehetőleg hetente 1 alkalommal) a munkahelyi hálózatához kell csatlakoztatni az eszközt az operációs rendszer biztonsági és vírusvédelmi frissítéseinek végrehajtása érdekében. A mobil eszközt szállító felhasználók: c.i. kötelesek azt a szállítás idejére lehetőleg minél kevésbé szem előtt lévő módon elhelyezni, c.ii. nem hagyhatják őrizetlenül gépjárműben, c.iii. repülés vagy vonatút, valamint autóbuszon történő utazás ideje alatt kézipoggyászként kötelesek szállítani. 38.2. Azokban az esetekben, amikor az eszközök nem a KLIK épületeiben (szálloda, lakás) találhatók, fokozott figyelmet kell szentelni a jogosulatlan hozzáférés, az adatok esetleges módosítása, megrongálása vagy ellopása elleni védelemnek. 38.3. Tilos a mobil eszközök: a) engedély nélküli átruházása vagy adatainak közlése, lementése, b) megfelelő védelem nélkül nem biztonságos hálózathoz csatlakoztatása, c) bármilyen indokolatlan veszélynek történő kitétele vagy nem rendeltetésszerű használata. 38.4. A KLIK adataiból csak azon adatokat szabad mobil eszközön tárolni: a) amely adatokról központi biztonsági mentés készül, b) amelyekkel kapcsolatban biztosítani lehet a jogszabályban vagy belső szabályban előírt adatbiztonságot és adatvédelmet.

2723


VIII. ELLENŐRZÉSEK, RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATOK 39. Ellenőrzésekre vonatkozó szabályok

39.1. Az információbiztonságot folyamatosan kontrollálni kell. A kontroll eljárások kialakításánál elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy azok által az információbiztonság szintje mérhető legyen. 39.2. Ennek érdekében meg kell határozni az ellenőrzések területeit, és minden területhez külön-külön meg kell fogalmazni az ellenőrzési célkitűzéseket. Az ellenőrzési célkitűzések ismeretében meg kell jelölni az ellenőrzés eszközeit (dokumentumok, naplók, szoftverek, adatok, amelyek a biztonsági rendszerről hiteles képet tudnak adni), azok tartalmi követelményeit. 39.3. Az ellenőrzés eredményét minden esetben ki kell értékelni és a megfelelő következtetéseket le kell vonni, illetve vissza kell csatolni a biztonsági folyamatra. Szükség esetén felelősségre vonási eljárást kell kezdeményezni. 39.4. Az ellenőrzéseket dokumentumok, dokumentációk, személyes beszámoltatás és helyszíni szemlék alapján lehet végrehajtani. 39.5. Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ellenőrzések területei az alábbiak lehetnek: a) megfelelőségi vizsgálat – célja felderíteni, hogy a KLIK rendelkezik-e az elégséges személyi, eljárási, tárgyi feltételekkel és azok megfelelően dokumentáltak-e, b) információbiztonság szintjére vonatkozó vizsgálat – célja felderíteni, hogy az információbiztonság szintje megfelel-e a meghatározott védelmi szintnek, c) információbiztonsági szabályok betartásának ellenőrzése – célja felderíteni, hogy a KLIK információbiztonsági szabályait a felhasználók ismerik-e, illetve betartják-e,- ez az ellenőrzés az informatikai biztonság egy-egy területére is leszűkíthető, d) biztonsági dokumentumrendszer felülvizsgálata – célja a KLIK belső szabályrendszerét képező hatályos eljárások felülvizsgálata, hogy azok megfelelnek-e az elvárt jogi, informatikai, szakmai elvárásoknak és az általuk szabályozott területen megfelelő szabályok betartására alkalmazhatóak. 39.6. Az ellenőrzések során elsősorban az alábbiakat kell vizsgálni: a) az IT biztonsági rendszer működése megfelel-e a biztonsági követelményeknek, az IT-rendszer előírt dokumentumai léteznek-e, illetve naprakészek-e, b) az IT biztonsági rendszer felépítése, tartalma megfelel-e a vonatkozó szabványnak, c) az IT biztonsági szabályok érvényesülnek-e a folyamatokban; d) az IT-személyzet, illetve a felhasználók rendelkeznek-e a megfelelő IT-biztonsági ismeretekkel, e) az adatokra és a rendszerekre vonatkozó kezelési szabályok betartását, f ) a naplózási rendszer megfelelő alkalmazását, g) a biztonsági események kezelésének, a szükséges mértékű felelősségre vonás gyakorlatát, h) a mentési rendszer megfelelő alkalmazását, i) a hozzáférési jogosultságok naprakészségét, a kiadott jogosultságok szükségességét, j) a dokumentációk pontosságát, naprakészségét, a változások követését, megfelelő kezelését, nyilvántartását, k) az alkalmazott szoftverek jogtisztaságát, l) a szerződések megfelelőségét, m) a fizikai biztonsági előírások betartását.

40. Biztonsági rendszerek felülvizsgálata Az elektronikus információbiztonsági rendszert, illetve annak egyes elemeit rendszeresen felül kell vizsgálni, a következő ütemezés szerint: Felülvizsgálat tárgya

Felülvizsgálat ciklikussága

Megfelelőségi vizsgálat

1 év

Az információbiztonság szintjére vonatkozó vizsgálat

1 év

Az elektronikus információbiztonsági szabályok betartásának ellenőrzése

1 év

A biztonsági dokumentumrendszer felülvizsgálata

1 év

2724


1. függelék a 2/2015. (VI. 30.) KLIK elnöki utasításhoz

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Informatikai Biztonsági Politikája A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) vezetése teljes mértékben elkötelezett a szervezet informatikai biztonsága iránt, tekintettel arra, hogy a KLIK informatikai rendszerei, alkalmazásai, illetve az ezekben kezelt adatok az állami köznevelési közfeladatok ellátását, az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói feladatainak biztosítását támogatják. Figyelemmel a fentiekre a KLIK vezetése elkötelezett az informatikai biztonság megvalósításához szükséges erőforrások biztosítása iránt. A KLIK informatikai stratégiája az egyes konkrét döntéseknél és eseteknél alkalmazott elvekből áll össze, amelyet minden beszerzés folyamán, továbbá a már meglévő folyamatok és rendszerek esetében is érvényesíteni kell. A KLIK olyan informatikai biztonsági szervezetrendszert működtet, amely képes biztosítani a KLIK egészére kiterjedő, teljes körű informatikai biztonság hatékony megvalósítását. Az informatikai biztonság területén egy olyan teljes körű szabályozó rendszert kell kialakítani, amely hosszú távon képes teljesíteni a KLIK informatikai biztonsági céljait. Ezen informatikai biztonsági céloknak a bizalmasság, a sértetlenség és a rendelkezésre állás alapelveit kell tekinteni. A KLIK, mint szervezet köteles az elektronikus információs rendszereit biztonsági osztályba sorolni, a szervezet biztonsági szintjét meghatározni, azokat rendszeresen felülvizsgálni. Az informatikai biztonság területén létrehozott szabályozó rendszer a KLIK foglalkoztatottjain kívül a szervezettel kapcsolatba kerülő más személyeknek/gazdálkodó szervezeteknek is bemutatja azokat az alapelveket és normákat, amelyeket a KLIK e körben követ, és elvár mind a foglalkoztatottjaitól, mind a vele kapcsolatba kerülő más személyektől/szervezetektől. Az informatikai biztonság megteremtése elsődlegesen a KLIK vezetőinek a feladata, mindazonáltal az informatikai rendszerek, alkalmazások és eszközök biztonságáért és hatékony felhasználásáért valamennyi foglalkoztatott felelős. A KLIK elkötelezett olyan védelmi eljárások és előírások alkalmazása iránt, amelyek garantálják a KLIK hatékony működését katasztrófahelyzet esetén is. Az informatikai rendszereket, alkalmazásokat és eszközöket a bennük kezelt adatok jellemzői (sértetlenség, bizalmasság stb.) alapján, a hatályos jogszabályok figyelembe vétele mellett biztonsági osztályba kell sorolni. A KLIK adatkezelése, informatikai rendszereinek, alkalmazásainak és eszközeinek a használata minden esetben jogszabályokon alapul és a jogszabályok adta keretek között valósul meg. Ezt biztosítják a KLIK rendelkezéseiben rögzített előírások is. A KLIK által üzemeltetett és használt elektronikus információs rendszerben kezelt adatok és információk bizalmasságát, sértetlenségét és rendelkezésre állását valamint az elektronikus információs rendszer és elemeinek sértetlenségét és rendelkezésre állását zárt, teljes körű, folytonos és kockázatokkal arányos védelem elve alapján kell garantálni. A KLIK által az informatikai rendszerekben és alkalmazásokban kezelt adatokra vonatkozóan olyan védelmi megoldásokat és eljárásokat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a hozzáférések akár utólagos ellenőrzését és a jogosulatlan hozzáférések felderítését, valamint a felelősök személyének megállapítását.

2725



A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Informatikai Biztonsági Stratégiája Az Informatikai Biztonsági Stratégia (továbbiakban: IBS) célja a KLIK Informatikai Biztonsági Politikájában meghatározott irányelvek és definíciók alapján az informatikai biztonság területén az alábbi alapelveket és védelmi célkitűzéseket érvényesítse: a) Bizalmasság: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adatot csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szerint ismerhetik meg, használhatják fel, illetve rendelkezhetnek a felhasználásáról. b) Sértetlenség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyeznek, ideértve a bizonyosságot abban, hogy az elvárt forrásból származik, és a származás megtörténtének bizonyosságát (letagadhatatlanság) is, illetve a rendszerelem tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy a rendszerelem rendeltetésének megfelelően használható. c) Rendelkezésre állás: az adat, illetve az informatikai rendszer elemeinek tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az arra jogosultak által a szükséges időben és időtartamra használható. A rendelkezésre állás fenntartása elsősorban a KLIK adatvagyonára vonatkozik, amelyet biztosítani kell mind a külső, mind pedig a belső adatkérések során. d) Hitelesség biztosítása, annak érdekében, hogy a KLIK belső, vagy egymás közötti kapcsolataiban a partnerek kölcsönösen és kétségtelenül felismerjék egymást és ezt az állapotot a kapcsolat egész idejére változatlanul fenntartsák. f ) Működőképesség fenntartása a KLIK informatikai rendszereire és rendszerelemeire vonatkozóan, amely az adott informatikai eszköz vagy rendszer elvárt és igényelt üzemelési állapotban való fennmaradását jelenti. Ennek elérése céljából biztosítani kell a megfelelően képzett személyzetet és technikai feltételeket. g) Az informatikai infrastruktúrák elleni támadások hatékony megelőzése, kivédése és kezelése. Az IBS alapját képezi az informatikai vagyontárgyakhoz kapcsolódó rendszerszintű informatikai biztonsági szabályzatnak, ugyanakkor nem rendelkezik az egyes informatikai rendszerekre vonatkozó speciális, egyedi szabályokról. A rendszerszintű informatikai biztonsági szabályzatoknak ugyanakkor összhangban kell állniuk a KLIK központ és szervezeti egységei egyéb szabályzataival. Az IBS meghatározza a KLIK informatikai rendszereiben előállított, tárolt, használt és továbbított információk elégséges biztonságának stratégiai céljait, és megteremtéséhez szükséges intézkedéseket.

A jelenlegi informatikai helyzet A KLIK-ben az informatikai biztonság megteremtése kiemelt feladat, mivel a KLIK olyan adatvagyonnal rendelkezik, amely illetéktelen személy általi megismerése hátrányosan érintheti érdekeit. A KLIK elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személye látja el az informatikai biztonsággal kapcsolatos feladatokat. Az informatikai biztonság mindenkor előbbre való a költséghatékonyságnál mind az üzemeltetés, mind a fejlesztések területén.

Általános célkitűzések Minden KLIK szervezeti egység vezetőjének intézkedéseket kell tennie a tulajdonát képező adatvagyon tulajdonviszonyainak rendezésére, kezelésére, karbantartására. A KLIK adatvagyonának stratégiailag fontos mentését az adat forrásától fizikailag elkülönítetten kell tárolni. A KLIK-ben egy olyan adatmentési, archiválási rendszert kell létrehozni, amely minden a kijelölt adatvagyon mentését, archiválását elektronikusan tárolja. A KLIK-nél az informatika szakterületen olyan azonos szintű és mélységű normatív szabályozást kell bevezetni, melyet minden szervezeti egység azonosan értelmez. A KLIK szervei közötti szermélyes adatok kommunikációját titkosítási eljárással kell védeni.

2726


A KLIK informatikai hálózatán határtűzfalakat kell létesíteni. Ki kell jelölni a szervezet informatikai hálózatának határát. A KLIK minden szervertermét és a hozzá kapcsolódó rendszerelemét, az ott tárolt adatok, rendszerek minősítési szintjének megfelelő biztonsági fokozatba kell sorolni, és a vonatkozó szabályok szerinti fizikai védelmet kell biztosítani. A biztonsági rés csökkentése, és az üzembiztonság növelése érdekében az informatikai eszközpark életkorát folyamatosan figyelemmel kell kísérni és szükség esetén az amortizációs cserék segítségével el kell érni, hogy egyetlen eleme se legyen az adott eszközre vonatkozó gyártói élettartamnál idősebb.

Fő irányok A KLIK informatikai hálózatának védelme érdekében az informatikai szakterületre kell koncentrálni az elektronikus adatok archiválását, szervezetenként központilag rendezett címtárak létrehozatalát, kezelését, az informatikai rendszerekhez való hozzáférés nyilvántartás vezetését, az elektronikus és papíralapú másolás, továbbá nyomtatási folyamatok naplózását. A KLIK-nél keletkezett személyes, nem nyilvános adatok védelme érdekében az alábbi informatikai biztonsági feltételeket kell megteremteni: a) Az informatikai biztonsági szabályok folyamatos integrálása a munkafolyamatokba. b) Informatikai rendszerek biztonsági osztályba sorolását követően, a biztonsági osztálynak történő folyamatos megfelelés. c) Informatikai eszközleltár kialakítása, karbantartása

Rövidtávú feladatok Cselekvési terv kialakítása az esetleges a biztonsági osztály meghatározásánál tapasztalt hiányosságok csökkentésére vagy megszüntetésére A KLIK-nél egységes vírusvédelmi rendszer alkalmazását kell megvalósítani.

Középtávú feladatok Oktatás, képzés és a biztonságtudatosság fokozása A biztonsági követelmények maradéktalan teljesülése érdekében oktatást, képzést kell biztosítani minden KLIK munkatárs számára az informatikai biztonságtudatosságának fejlesztésével kapcsolatban, valamint a rendszerek üzemeltetéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges biztonsági követelmények elsajátítása érdekében. A KLIK-nél szükséges az időszakos informatikai biztonsági oktatás. Ezen belül a jogszabályok változásának és a technológiai környezet fejlődésének követése, bemutatása és készségszintű elsajátítása szükséges.

A folyamatos működés biztosítása A KLIK-nél évente legalább egyszer informatikai belső biztonsági auditot kell végezni. Az informatikai belső biztonsági audit eredményei alapján a folyamatos működést tervezni és biztosítani kell. Célja, hogy az ügymenet tevékenységében bekövetkezett zavarokat ellensúlyozni lehessen és a kritikus folyamatok védettek legyenek a nagyobb hibák és katasztrófák következményeitől. Az audit eredményét figyelembe véve javító intézkedéseket kell hozni, melynek eredményeképpen a kockázatokat csökkenteni lehet. Az ügymenet-folytonosság tervezésével, bevezetésével és tesztelésével el kell érni, hogy káresemény, vagy katasztrófa esetén a biztonság és a folyamatos működés ne sérüljön. Ennek célja, hogy a szolgáltatások egy előre meghatározott szinten folyamatosan működőképesek legyenek. Az ügymenet-folytonosságot megelőző és visszaállítási eljárások összehangolt bevezetésével kell elérni. A bekövetkezett katasztrófák következményeit, és az azokat kiváltó magatartásokat, tevékenységeket kell vizsgálni, és a levont következtetések alapján meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

2727


Az Informatikai Katasztrófa-elhárítási Terv, illetve az Informatikai Működésfolytonossági Terv bevezetésével és fejlesztésével kell biztosítani, hogy az ügymenet szempontjából kritikus folyamatok visszaállíthatóak legyenek egy meghatározott időintervallumon belül. Tételesen meg kell határozni azokat a szolgáltatási területeket, melyekkel szemben felmerül a folyamatos működés igénye. Új rendszerek használatbavétele esetén gondoskodni kell a rendszer működésével szemben támasztott igények felméréséről és azok teljesítési lehetőségéről.

Informatikai biztonsági események észlelése és kezelése A KLIK-nek érdeke, hogy a szervezet informatikai biztonságáért felelős vezetői mielőbb értesüljenek a bekövetkezett biztonsági eseményekről. Minden alkalmazottnak (külső vagy belső) ismernie kell azt az eljárást, amelyben jelenthetik az általuk felismert biztonsági eseményeket. A KLIK informatikai rendszereinek működését figyelemmel kell kísérni, naplózni kell és a folyamatokat ellenőrizni kell. Informatikai biztonsági esemény bekövetkezésekor a közvetlen munkahelyi vezetőt, a KLIK informatikáért felelős szervezeti egység vezetőjét és az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyét kell értesíteni, az eseményt ki kell vizsgálni, majd meg kell tenni a megfelelő válaszlépéseket. Kiértékelést követően – amennyiben szükséges – a belső szabályzók módosításával, illetve oktatással foganatosítani kell a megfelelő válaszintézkedéseket. Az informatikai biztonság terén a védekezés szempontjából fontos, hogy a korábban történt informatikai biztonsági eseményeket időben visszamenőleg tételesen, minden technikai körülményükkel együtt fel lehessen dolgozni.

Rendszerfejlesztések biztonsági követelményeinek meghatározása A rendszerek biztonsági követelményeinek meghatározása során rendszer alatt értjük többek között az infrastrukturális elemeket, objektumokat, alkalmazásokat. Informatikai biztonsági szempontból döntő, hogy a biztonság mint kritérium jelen legyen az alkalmazások és szolgáltatások tervezésétől kezdődően az ügymenet folyamataiba történő implementálásig. Az informatikai rendszerek fejlesztése során a biztonsági osztályba sorolásnak megfelelően meg kell határozni a biztonsági követelményeket, és rangsorolni kell őket. Egy informatikai projekt során minden biztonsági követelményt dokumentáltan meg kell határozni az adott projekt fázisára, azt meg kell indokolni, és el kell fogadtatni.

Szoftverfejlesztések biztonságának garantálása Külső és belső fejlesztéseket egyaránt az Informatikai Biztonsági Szabályzatban (továbbiakban: IBSZ) meghatározott műszaki, biztonsági elvárások betartásával szabad végezni. A fejlesztések biztonságának érdekében: a) Az IBSZ részletesen tartalmazza a fejlesztéshez szükséges dokumentumokhoz, és a fejlesztett eszközökhöz való hozzáférési jogosultságok kezelésének szabályait. b) Minden külső fejlesztés esetén a forráskód ellenőrzésével kell az informatikai biztonság konzisztenciáját megőrizni. c) A fejlesztett rendszerelemeket bevezetésük előtt a szükséges teszteléseknek (fejlesztői funkcionális és biztonsági tesztelés, performancia teszt, felhasználói teszt, üzemeltetési teszt stb.) alá kell vetni, amelynek eredményét dokumentálni kell.

2728


Tevékenység-kihelyezés szabályozása A KLIK informatikai rendszereinek üzemeltetése, vagy biztonsági szempontú felmérése és fenntartása során törekedni kell a saját erőforrások kihasználására, és a biztonsági követelmények megvalósulására. Bizonyos tevékenységek, vagy résztevékenységek elvégzésére külső szervezetek bízhatóak meg. Amely esetekben az informatikával kapcsolatos tevékenységeket külső szervezetek szerződés keretében végzik, a megállapodást úgy kell megkötni, hogy az a lehető legkisebb informatikai biztonsági kockázatot jelentse a KLIK számára. A szerződés során különös figyelmet kell fordítani a biztonsági folyamatokra és ellenőrzésükre. Amennyiben a tevékenységet ki kell helyezni, a KLIK biztonsági szintje és a rendszer vagy rendszerek biztonsági osztályának egyes feltételei a kihelyezés relevanciájában, mint szerződéses kötelem kerüljön bele és teljesüljön.

Mobil eszközök használata és távmunka biztonságának elősegítése A KLIK informatikai infrastruktúrájában szabályozni kell a mobil, a saját eszközök használatát és a távmunkát. A mobil és a saját eszközök használata, valamint a távmunka során az eszközök jellegüknél fogva speciális kockázatokat hordoznak magukban. A mobil eszközökön történő munkavégzés során nem biztosított a megfelelő védelemmel ellátott környezet, ezért ilyen esetekben speciális védelmet kell biztosítani. Távmunka, illetve a saját eszköz esetében pedig a szervezet feladata, hogy előírja a távmunkavégzés, valamint a saját eszközhasználat körülményeinek biztonsági követelményeit, és gondoskodjon az előírások betartásáról és ellenőrzéséről.

Meghatározza az újonnan induló fejlesztésekkel kapcsolatos alapelveket és a projektekkel kapcsolatos általános képviseleti, kötelezettségvállalalási, jóváhagyási szabályokat. Meghatározza a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény hatálya alá nem tartozó, az egybeszámítási szabály alapján a közbeszerzési értékhatárok alatti beszerzések előkészítésének, lebonyolításának, dokumentálásának rendjét. A KLIK informatikai rendszerén elektronikusan tárolt adatok mentési és archiválási rendje. Ügymenet folyamatosság menedzselő folyamatok eljárás rendje. A KLIK által működtetett informatikai rendszer, szoftver, e-mail és internet szolgáltatásra vonatkozó intézkedések szabályozása. A KLIK informatikai szolgáltatásainak egy nem várt esemény, katasztrófa bekövetkezéséből adódó megszakadása esetében végrehajtandó feladatok, illetve a helyreállítási folyamatokra vonatkozó információk.

2. 3/2013. (II. 11.) a KLIK beszerzéseinek lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről szóló szabályzata

3. 4/2014. (IV. 23.) KLIK elnöki utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mentési és Archiválási Szabályzata kiadásáról

4. 5/2014. (IV. 23.) KLIK elnöki utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Informatikai Működésfolytonossági terve kiadásáról

5. 6/2014. (IV. 23.) KLIK elnöki utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Informatikai Szabályzata kiadásáról

6. 6/2014. (IV. 23.) KLIK elnöki utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Informatikai Katasztrófa-elhárítási Terve kiadásáról

Tárgy

1. 3/2013. (I. 18.) KLIK elnöki utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fejlesztéseinek bonyolításával kapcsolatos eljárás rendjéről

Megnevezés

A KLIK elnöke által kiadott, információbiztonságot érintő rendelkezések

3. függelék a 2/2015. (VI. 30.) KLIK elnöki utasításhoz 2729 O K T A T Á S I É S K U L T U R Á L I S K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 9. szám

Sorszám

Rend. azon

Rövid név

Alkalmazás hosszú neve

Rendszer azonosító adatai

Felettes alkalmazás

Az informatikai rendszer szakmai felügyeletét ellátó szervezeti egység neve Kezelt adatfajta

pont

Azonosítás formája

Bizalmasság

pont

Van-e a rendszernek külső kapcsolata? pont

Megváltozás esetén a kár mértéke

pont

Van-e naplózás az adat megváltozására? pont

Sértetlenség

Ibtv. Szerinti besorolás

Biztosított-e a manuális beavatkozás lehetősége? pont

Egyéb módon kiderül-e az adat helytelensége? pont

A rendszer kiesésének tűrési ideje

pont

A tűrési időn túli kiesés által okozott kár

Rendelkezésre állás

pont

Átlagos veszélyeztetettség az utolsó három év adatai alapján pont

Biztonsági osztályba sorolás

4. függelék a 2/2015. (VI. 30.) KLIK elnöki utasításhoz 2730 O K T A T Á S I É S K U L T U R Á L I S K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 9. szám

(vagy nem

adat

biometrikus

token

védett adat

minősített

jelszavas +

törvény által

alkalmazás)

adatkezelő

jelszavas

formája

adatfajta

nyilvános adat

Azonosítás

Kezelt

Bizalmasság

nem

igen

kapcsolata?

külső

rendszernek

Van-e a

nagy

közepes

kicsi

mértéke

esetén a kár

Megváltozás

telensége?

lehetősége?

változására?

nincs

nem

nem

igen

adat hely-

beavatkozás

adat meg-

igen

kiderül-e az

a manuális

naplózás az

van

Egyéb módon

Biztosított-e

Van-e

Sértetlenség

4 órán túl

magas

közepes

kicsi

okozott kár

tűrési ideje

4 órán belül

A tűrési időn túli kiesés által

A rendszer kiesésének

Rendelkezésre állás Átlagos

magas

közepes

kicsi

alapján

(Pillér)

tulajdonú

Idegen

tulajdonú

felügyelt

szervezet által

Idegen

felügyelt

Idegen

NAV által

Saját tulajdonú

felügyelete

viszonyok

év adatai

Alkalmazás

A tulajdoni

tetettség az utolsó három

veszélyez-

Zárt belső

Nyitott belső

való kapcsolat

A környezettel


2732



Klebelsberg Intézményfenntartó Központ …………………………….. (szervezeti egység)

Nyilatkozat IBSZ oktatásán való részvételről Név: ............................................................................................................................................................................................................................... Szervezeti egység: ................................................................................................................................................................................................... Alulírott elismerem, hogy az Informatikai Biztonsági Szabályzat oktatásán részt vettem, az ott elhangzottakat megértettem, betartását magamra nézve kötelezőnek fogadom el. Az informatikai és kommunikációs eszközök csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladataival, céljaival kapcsolatos, a munkaköri feladatok elvégzéséhez szükséges tevékenység céljára használhatók. A biztonsági eljárásokat és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által a munkához biztosított informatikai eszközök helyes használatát megismertem, elsajátítottam, a biztonsági szabályok megsértésének következményeit tudomásul vettem. Kelt: .......................................................................

................................................................................... (foglalkoztatott aláírása) (külső munkavállaló aláírása)

2733



Klebelsberg Intézményfenntartó Központ …………………………….. (szervezeti egység)

Jelenléti ív

Oktatás tárgya:

Informatikai Biztonsági Szabályzat

Oktatás időpontja: Oktatás helye: Oktató neve, beosztása:

Jelenlévők: Név

Szervezeti egység

Aláírás

................................................................................... (oktató aláírása)

2734


7. függelék a 2/2015. (VI. 30.) KLIK elnöki utasításhoz Program

License

Megjegyzés

CDBurnerXP

free

CD, DVD író program

e-Signó

free

Digitális aláírtó, és tartozéka egy scanner program, ami több oldalas TIFF dokuemtum megtekintésére alkalmas oldalra ugrási funkcióval. (KIM, NGM, KEF, NETZrt, ME, EMMI, VM, NISZ) https://srv.e-szigno.hu/ e-akta dokumentum megnyitásához szükséges: https://srv.e-szigno.hu/index.php?lap=eakta

Calibre

opensource

E-book olvasó, ami különböző formátumok közötti konvertálásra is alkalmas, és rendelkezik e-book könyvtár funkcióval is. Támogatott formátumok: LIT, MOBI, AZW, EPUB, AZW3, FB2, HTML, PRC, RTF, PDB, TXT, PDF Olvasási formátum: CBZ, CBR, CBC, CHM, DJVU, EPUB, FB2, HTML, HTMLZ, LIT, LRF, MOBI, ODT, PDF, PRC, PDB, PML, RB, RTF, SNB, TCR, TXT, TXTZ Mentési formátum: AZW3, EPUB, FB2, OEB, LIT, LRF, MOBI, HTMLZ, PDB, PML, RB, PDF, RTF, SNB, TCR, TXT, TXTZ

Free Commander

free

Ingyenes kétablakos fájlkezelő. Fájlok másolására, áthelyezésére, átnevezésére, törlésére, mappák kezelésére, törlésére szolgáló program. Windows intéző, Total Commander, Norton Commander helyettesítésére szolgál.

BizAgi Process Modeller

free

Ingyenes üzleti folyamatkészítő alkalmazás. regisztrációt igényel az emlékeztetők (Pro verzió vásárlása) elkerüléséhez A programmal egyszerűen és gyorsan lehet, BPMN szabvány alapján folyamat modellt készíteni. Felhő technológiát is támogat.

Dia

opensource

folyamatábra, áramköri ábra készítő, sematikus ábra (elvi kapcsolási rajz)

GanttProject

opensource

Gantt ábra készítő Project menedzsment program

Inkscape

opensource

Vektor grafikai program: képek létrehozására, szekesztésére, módosítására. SVG kiterjesztésű képek szerkesztéséhez.

Gimp

free

képszerkesztő Raszteres grafikai program: képek létrehozására, szekesztésére, módosítására Adobe Photoshop kiváltására szolgál.

JPEGview

free

Képnézegető

Scribus

opensource

Kiadványszerkesztő program Adobe Indesign szoftver kiváltására szolgál. http://www.scribus.net/canvas/Scribus

Dynare

opensource

Gazdasági (statisztikai) számítások (dinamikus sztochasztikus egyensúly (DSGE), egymást átfedő számítások (OLG)), és hipotézis vizsgálatra elvégzésére alkalmas.

Microsoft Silverlight

free

web-es video lejátszó

VLC videó lejátszó szoftver

free

video lejátszó

FreeMind

opensource

Csoportos ötletesést támogató alkalmazás. (http://freemind.sourceforge.net/wiki/index.php/Main_Page)

FirstPDF

free

Mihez kérték: Magyar közlöny www.magyarkozlony.hu, www.mhk.hu PDF dokumentumból készíthető vele Word, Rich Text dokumentum, Plain Text fájl, és kép. Szerkesztés után Word, kép, és TXT fájlba lehet menteni. (KIM (555,963) részére Omnibus program PDF-be tud csak menteni)

2735

O K T A T Á S I É S K U L T U R Á L I S K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 9. szám Program

License

Megjegyzés

PDF Creator

free

PDF konverter: Word, PDF dokumentummá alakító program. A Microsoft Office PDF nyomtónak is felismeri. PDF dokumentumokat más kiterjesztésű dokumentummá tudja alakítani, mint TIFF, JPEG, GIF.

Free PDF to Word Converter

free

Kép PDF-ként scanner-elt dokumentum PDF fájlok konvertálása Wordbe ! Ha a pdf fájl kép, akkor azt nem tudja.

PDF Tools

free

PDF dokumentum szerkesztő program PDF fájlok összeillesztésére, szétválasztására alkalmas, és titkosítására

PDF to Excel converter

free

Táblázatos PDF dokumentumok Excel dokumentummá alakítása. (Van fizetős változata is, a telepítési állomány ingyenes így csökkentett funkcionalitású)

Shape Chollage

free

fényképekből formakészítő

Mpp Viewer

opensource

Microsoft Project dokumentumok (.mpp fájlok) megnézésére szolgál

DiffPDF

opensource

Telepítés nélkül Linux, Mac OS X, Windows, és OS/2 környezetben futtatható, nyílt forráskódú (GNU) PDF dokumentumok tartalmi összehasonlítására alkalmas program.

Demetra

opensource

http://en.wikipedia.org/wiki/Demetra%2B | http://joinup.ec.europa.eu/software/ demetraplus/description

GRETL

opensource

A GRETL (Gnu Regression, Econometrics and Time-series Library), egy C nyelven írt, nyílt forráskódú, felhasználóbarát ökonometriai szoftver.

Octave

opensource

A GNU Octave egy magasszintu nyelv, mely elsosorban numerikus számításokra használható. Egy olyan kényelmes parancssoros interfészt szolgáltat, lineáris és nemlineáris problémák numerikus megoldásához, illetve egyéb numerikus kísérletek véghezviteléhez, ami a Matlab-bal nagyrészt kompatibilis. Ugyanakkor felhasználható script-nyelvként is.

Statcan

free

Statisztikai program mikroszimulációs modellek futtatásához.

Cran R

opensource

Statisztikai programcsomag - ingyenes Matlab szintű, jobb az SPSS-nél

AAGISView

free

A Magyar Országos Levéltár Arcanum Adatbázis Kft. (http://mol.arcanum.hu/) DigiDat (web-es alkalmazás, ami a dokumentum adatbázisban történő keresésre és megtekintésére szolgál) alkalmazásának a része, amit a digitális dokumentumaik megtekintésére alkalmaznak. Nyilvános adatbázis.

ArcGIS Explorer Desktop

free

Ingyenes térinformatikai alkalmazás. GIS információkat lehet megosztani (fotó, riport, video) a térképhez történő hozzárendeléssel, az Online alap térkép és felület használatával. Kész speciális elemzéseket lehet használni vele, mint láthatóság, felépítés, közelség keresés.

QuantumGIS

opensource

Térinformatikai rendszer. Programba betöltött térképeken területek megjelölésére alkalmas.

AxCrypt

opensource

Windows platformra, nyílt forráskódú titkosító program. Zökkenőmentesen telepíthető a Windows környezetben, és az összevonás, titkosítás, visszafejtés, tárolás, küldés munka elvégezhető egyedi fájlokkal. \\kdmgmt01\install$\other\AxCrypt http://www.axantum.com/axcrypt/

7Zip

free

Tömörítő: bármilyen formátumú fájl tömörítésére alkalmas (7z, tar, wim, zip kiterjesztésű fájlokká alakítja). Egy vagy több kötegben is lehetséges a tömörítés. Tömörített fájlokat, akár jelszóval is el lehet látni (ZipCrypto, AES-256 titkosítási eljárással) Szöveges fájlokat nagyobb hatékonysággal lehet tömöríteni, mint video, vagy hang fájlokat, az utóbbiak már többségében tömörítettek.

2736



Informatikai rendszer átvételének követelményei 1. Az előíró dokumentumhoz csatolt mellékletek és felsorolások 1. Dokumentumok felsorolása 2. Rendszerátvilágítási szakaszban bekérendő minimum adatok 3. Dokumentációs követelmények 4. Erőforrásbecslést segítő kérdéslista 5. Alkalmazások üzemeltetésre történő átvétel követelményei 6. Architektúra követelmények – Egységes Infrastruktúra 7. Egyszerű hoszting szolgáltatások - Egységes Infrastruktúrán kívül 8. Komplex rendszerek, befogadásának kritériumai Egységes Infrastruktúrán kívül 9. Jogosultságok meghatározása és beállítása 10. Monitoring rendszer kialakításának lépései 11. Átadás - Átvételi jegyzőkönyv minta 12. Átadás-átvételi forgatókönyv minta 13. Tárolási nyilatkozat minta 14. Jelszavak megszüntetéséről jegyzőkönyv minta 15. Rendszer hozzáférési jelszavak átadás táblázat 16. Vállalkozói/Külső-üzemeltetői/Projekt/Fejlesztői kör számára átvétel utáni hozzáférések

2. Rendszerátvilágítási szakaszban bekérendő minimum adatok 1. Telephely adatok a. Intézményi kapcsolattartó neve, telefon: b. Intézményi kapcsolattartó elektronikus elérhetősége: c. Telephelyek címei d. Telephely technikai kapcsolattartójának neve e. Telephely technikai kapcsolattartójának közvetlen telefonszáma f. Telephely technikai kapcsolattartójának közvetlen e-mail címe 2. Műszaki adatok a. Hardverek (1) Számítógépek (a) asztali számítógép/notebook (b) gyártó (c) típus (d) part number (e) serial number (f) konfiguráció (típus) (g) perifériák (monitor, egér billentyűzet) (h) az eszközök tulajdonosa (i) az eszközök üzemeltetője (2) Szerverek (a) gyártó (b) típus (c) part number (d) serial number (e) beállítások (f) funkciók (g) használt portok

2737


(h) monitoring (i) mentés (j) az eszközök tulajdonosa (k) az eszközök üzemeltetője (3) Nyomtatók (a) Lokális/multifunkciós (b) gyártó (c) típus (d) part number (e) serial number (4) Support információk miden eszközzel kapcsolatban (garanciális hibajavítás feltételei, support lehívás, kapcsolattartók) b. Szoftverek/licencek (5) Kliens környezet (a) Operációs rendszer és azok licencei (b) Irodai szoftverek és azok licencei (c) Alap image tartalmának leírása (d) Egyéb a kormányzatban általánosan használ alkalmazások (i) OWA (ii) Activesync (iii) Communicator (iv) VPN (6) Alkalmazások és azok licencei (a) Dobozos szoftverek neve, verzió száma (b) Fejlesztett alkalmazások licencei (7) Szerver licencek c.

Szoftverek/licencek adott rendszer esetén (8) Licencek megnevezése éles környezetre

A szerverek operációs rendszer neve (verzió számmal és javítócsomag számával) Alkalmazás szerverekhez szükséges licencek neve (verzió számmal és javítócsomag számával), licenc konstrukció típusa (user-alapú, konkurens user-szám, processzor-alapú). Adatbázis szerverekhez szükséges alkalmazás neve (verzió számmal és javítócsomag számával), licenc konstrukció típusa (user-alapú, konkurens user-szám, processzor-alapú). Szükséges egyéb komponensek neve (verzió számmal és javítócsomag számával) (9)

Licenci igazolások

d. Alkalmazások (10) Dobozos szoftverek neve, verzió száma (11) Fejlesztett alkalmazások neve, verzió száma (12) Fejlesztő, supportáló cég neve, kontaktok (13) Telepítő készletek (14) Függőségek

teszt környezetre

oktatói környezetre

fejlesztői környezetre

2738


e. Hálózatok (15) IP címzés koncepciója (16) VLAN kiosztás koncepciója (17) az összes használatban lévő VLAN és IP cím táblázatos formában (18) hálózati topológia ábrák (a) fizikai (L1) topológia (b) logikai (L2,L3) topológia (19) hálózati eszközök kiépítése (a) főeszközök, modulok, transceiverek (b) gyártó (c) típus (d) part number (e) serial number (f) szoftverek (g) licencek (h) vásárolt support (i) az eszközök tulajdonosa (j) az eszközök üzemeltetője (20) hálózati eszközök mentett konfigurációi (21) a központok külső kapcsolatainak listája (IPSec is) (a) kapcsolat célja (b) sávszélesség (c) a partnerrel történt megállapodás műszaki részletei (d) kapcsolattartó adatai a partnernél f. Tűzfalak, tároló eszközök felügyeletének átadás-átvételhez kapcsolódó dokumentumok (22) IP címzés koncepciója (23) VLAN kiosztás koncepciója (24) az összes használatban lévő VLAN és IP cím táblázatos formában (25) hálózati topológia ábrák (a) fizikai (L1) topológia (b) logikai (L2,L3) topológia (26) Tűzfalak fizikai kialakítása (a) főeszközök, modulok, interface-ek (b) gyártó (c) típus (d) part number (e) serial number (f) szoftverek (g) licencek (h) vásárolt support (i) az eszközök tulajdonosa (j) az eszközök üzemeltetője (27) Tűzfalak mentett konfigurációi (28) Tűzfalak out-of-band management elérésének dokumentációja (29) DMZ kialakítások leírása (30) A kialakított tűzfal szabályrendszer dokumentációja (átadás-átvételkori) (31) Mentési/visszaállítási tervek (32) Tűzfalak naplózó, loggyűjtő rendszerének kialakítása, időpecsét megoldás (33) Külső kapcsolódási pontok listája (IPSec is) (a) kapcsolat célja (b) sávszélesség (c) a partnerrel történt megállapodás műszaki részletei (d) kapcsolattartó adatai a partnernél

2739


(34) (35)

Tároló eszközök és SAN infrastruktúra kialakításának leírása Tároló eszközök és SAN infrastruktúra menedzseléséhez szükséges felhasználónév/jelszó páros, vagy kulcsos azonosítás esetén a szükséges kulcspárok g. WAN/Telephelyek közötti összeköttetések (36) Adat-internet kapcsolatok száma (37) Adat/Internet összeköttetés sávszélessége típusonként/telephelyenként (éles/ tartalék összekötés) (38) Az összeköttetések megvalósításának technológiáját (pl. mikro, monomódusú /multimódusú optika, stb.) (39) Szolgáltató megnevezése kapcsolatonként (40) Support szolgáltató megnevezése kapcsolatonként h. Internet (41) Van- e publikus IP címtartomány? (42) Naplózzák - e az internet forgalmat? (43) Korlátozzák - e az internet forgalmat (44) Milyen eszközzel végzik a korlátozást? i. Telefon (45) Mobil telefonok száma/típusa (46) Telefonkészülékek száma/típusa (47) SIM kártyák száma (48) Telefon központ típusa (49) Telefonalközpont típusa (50) Eszközök tulajdonosa (51) Eszközök üzemeltetője j. Egyéb infrastruktúrális környezet (52) Naplózott rendszerek listája (53) Monitoring rendszer teljes körű feltérképezése k. Adatok (54) mentett/archivált adatok (55) mentési rendszer (56) mentési terv (57) közös tárterület l. Jogosultságok (nevesített és nem nevesített accountok) (58) alkalmazásokhoz (a) szervezeten belüli felhasználók (b) vállalkozók (c) külső üzemeltetők (d) projekt tagok (e) fejlesztői kör (59) közös tárterülethez m. Nyilvántartások (60) Licence nyilvántartás (61) Eszköznyilvántartás n. Szolgáltatások (62) Szolgáltatás neve (63) Szolgáltatások rövid leírása (max 300 karakter) (64) Hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatások (65) Szolgáltatás üzemidő (szolgáltatási időablak) (66) Rendelkezésre állás (%-ban megadva) – (lásd még alkalmazásüzemeltetésre átvételi követelmények pont) (67) Intézkedési idő (bejelentés és teljesítés megkezdése közötti idő) (órában megadva) (68) Megoldási idő (bejelentés és a szolgáltatás visszaadása közötti idő) (órában megadva)

2740


o.

p. q.

r.

Dokumentációk (lásd bővebben Dokumentációs követelmények pontot) (69) Rendszer kialakításához kapcsolódó dokumentumok (a) Koncepcionális terv (b) Rendszer-, igényspecifikációs terv (c) Logikai rendszerterv (d) Fizikai rendszerterv (e) Forráskód/telepítőkészlet (f) Teszt-terv (g) Tesztelési jegyzőkönyv (h) Szerződések (70) Rendszer üzemeltetéshez kapcsolódó dokumentumok (a) Installációs dokumentum (b) Üzemeltetői kézikönyv (c) BCP/DRP (71) Használathoz kapcsolódó dokumentumok (a) Géptermi átadás-átvételhez kapcsolódó dokumentumok Korábban ügyfélszolgálati alkalmazásban tárolt hibajegyek listája Garancia és support (72) Garancia/Support információk minden eszközzel kapcsolatban (a) garancia lejárat, (b) garanciális hibajavítás feltételei, (c) support lehívás, (d) kapcsolattartók (73) support bejelentést átruházni (kinek, milyen telefon, át kell íratni bejelentőt) Jól ismert hibák

Típus adatok

Kiépítettség szint

1 Abban az esetben, ha a rendszer a NISZ gépterembe kerül nem szükséges kitölteni a táblázatot

Gépterem felügyeleti rendszer

Rack nyitás érzékelő

Vízbetörés érzékelő

Légnedvesség érzékelő

Léghőmérséklet érzékelő

Kézi tűzoltó készülék (lejárat dátuma)

Beépített tűzoltó rendszer (oltó anyag típusa)

Automatikus tűzjelző rendszer

• Szünetmentes tápegység

• Fix telepítésű aggregátor

• E rősáramú elektromos leágazás mobil aggregátoros megtápláláshoz

• E lkülönített merev és szünetmentes elektromos hálózat

Erősáramú elektromos rendszer

Hűtési rendszer

Légnedvesítő rendszer

Légkezelő rendszer

Géptermi világítás

EMC védelem (védelmi szint)

Álpadló

Fal és nyílászáró határoló szerkezetek

Van/Nincs

s. Gépterem Gépteremmel kapcsolatban az alábbi táblázatokat kérjük kitölteni1:

Tulajdonos

Üzemeltető

Technikai felügyeletet ellátó Biztonsági szolgálat

Jelenlegi és előző karbantartó

Egyéb érintettek


Engedélyezett -e új átkérő rendszert kiépíteni?

Mekkora a szabad kapacitása az átkérő rendszernek?

Milyen típusú az átkérő rendszer?

Amennyiben két helyiség között van -e távközlési átkérő rendszer?

Igény szerint elhelyezhető-e a helyiségben egy újabb rack szekrény?

Van szabad hely valamely rack szekrénybe?

Géptermi kábelhálózat és passzív panelek

Rack szekrények és szerelvények

Video megfigyelő rendszer

Behatolás jelző rendszer

Beléptető rendszer

Van/Nincs

Típus adatok

Kiépítettség szint

Tulajdonos

Üzemeltető

Technikai felügyeletet ellátó Biztonsági szolgálat

Jelenlegi és előző karbantartó Egyéb érintettek


2743


3. Szervezeti a. Szervezeti ábra, amely mutatja a szervezeti hierarchiát b. Szervezeti vezetők névsora és elérhetősége területenként c. Felhasználók névsora és hiánytalanul kitöltött SZEAT adatkérő táblázat d. Informatikai kollégák létszáma, kompetenciája és feladatai

4. Gazdasági/Jogi a. Annak vizsgálata, hogy a szervezet ellátása nem ütközik jogi vagy gazdasági akadályokba. b. Támogatási (support) szerződések c. Olyan szerződések, amelyek bármilyen módon érintik az informatikai és telekommunikációs rendszert d. Eszközök tulajdonjoga e. Licencek tulajdonjoga

3. Dokumentációs követelmények 3.1. Rendszer Dokumentációs követelmények 3.1.1. Rendszer kialakításához kapcsolódó dokumentumok 1.

Koncepcionális terv Szolgáltatás definíció (alkalmazás célja, felhasználók száma, alkalmazás elérhetősége); l Felhasználói kör definiálása (személyek, szervezet); l Magas szintű megvalósítási terv; l

2.

Rendszer / Igényspecifikáció l funkcionális igények - mindegyiknek legyen hivatkozási száma és prioritása (kötelező, opcionális) l nem funkcionális igények - mindegyiknek legyen hivatkozási száma és prioritása (kötelező, opcionális) l biztonság (LDAP-nak megfelelő jogosultsági rendszer, felhasználó-kezelés, naplózás) l user interface l teljesítmény (válaszidők) kapacitás (pl.: felhasználó szám), skálázhatóság l menedzselhetőség l rendelkezésre állás l tervezési megszorítások (apriori adott dolgok) l interfészek l szabványok l siker kritériumok meghatározása

3.

Logikai rendszerterv l Rendszer-architektúra és működés bemutatása l A rendszerfunkcionalitásának, működésének (a feldolgozás menetének, időbeli lefolyásának) rövid, bevezető jellegű leírása. l Az alkalmazás modellje (pl.: kétrétegű kliens/szerver, batch feldolgozás) l Alkotóelemek (modulok) és kapcsolataik, szerepük szöveges leírása. l Interfészek rövid leírása, beleértve a külső és belső rendszerkapcsolatokat (RDBMS is ide tartozik) l Hardverplatformok l Szoftverkörnyezet (pl.: operációsrendszerek, adatbázis-kezelők, üzenetvivők, függvénytárak) l Fejlesztőeszközök, fejlesztési filozófia . l Fő tervezési elvek és szempontok, a megfelelő követelményekkel indokolva l Logikai hálózati terv l UI tervezés: képernyők, menürendszer l entity/relationship diagramok, adatbázis-szerkezet, normalizálás / denormalizálás l Objektum orientált programozás: l objektum modellek (pl UML-ben) n elemzési modell (domain model) n tervezési modell (design model) l use case-ek

2744


4.

Fizikai rendszerterv l Fizikai hálózati terv l Eszközök fizikai leírása (Szerverek, tűzfalak hálózati, egyéb eszközök leírása) l fogyasztás, csatlakozók, kábeltípusok, hőterhelés, stb. l rack beültetési terv, l kábelezési terv,

5. Forráskód/telepítőkészlet l A fejlesztői kommentekkel ellátott forráskód (az automatikusan generált kommentek nem elégségesek), olyan módon, hogy egy új kompetens fejlesztő a rendszerterveket és a kommenteket elolvasva, folytatni tudja a munkát. l Build környezet, +telepítési leírás (+ehhez szükséges licenszek) 6. Teszt-terv Minden, az igény specifikációban meghatározott követelményre kell szülessen teszt eset, meghatározva, hogy milyen feltételek teljesülés esetén tekintjük sikeresnek a tesztet. Minimálisan az alábbi teszteket kell elvégezni és jegyzőkönyvezni: l Terheléses teszt l Funkcionális teszt l Felhasználói teszt l Integrációs teszt l Betörési teszt l Redundancia teszt l Mentési/visszaállítási teszt 7. Tesztelési jegyzőkönyv Dokumentálja a rendszerelem alapfunkcionalitására vonatkozó megfelelőségét, amely alapja a rendszerelemek szabályozott módon történő átadásának. 8. Szerződések l Az alkalmazáshoz kapcsolódó külső fejlesztő vagy üzemeltetői szerződés. l Rendszer üzemeltetéshez kapcsolódó dokumentumok

3.1.2. Rendszer üzemeltetéshez kapcsolódó dokumentumok 9. Installációs dokumentum Az éles üzembe helyezés és tesztrendszer felépítésének lebonyolításához kapcsolódó tevékenységeket tartalmazó dokumentum, a következő tartalmi elemekkel: l A telepítéshez szükséges telepítő csomagok pontos neve, verziószáma; l Diszkterületek megosztása l File rendszer típusa, mérete l A telepítés szükséges előfeltételeit, a telepítendő egyéb szoftverkomponensek leírása; l A telepítés lépéseinek pontos leírása; l A telepítés utáni konfigurációs feladatok leírása; l Sikertelen telepítés esetére a visszaállítás lépéseinek leírása; l Az alkalmazás konfigurációja során használható összes konfigurációs paraméter leírása; l Az alkalmazás eltávolításának lépései. l Milyen funkcionalitás tesztelésével lehet ellenőrizni a telepítés sikerességét. 10. Üzemeltetői kézikönyv Az éles üzembe helyezés utáni zökkenőmentes működés biztosításához szükséges tevékenységeket tartalmazó dokumentum, a következő tartalmi elemekkel: l A működéshez szükséges általános üzemeltetési feladatok leírása; l A működés ellenőrzéséhez szükséges lépések;

2745


l l l l l l l l l l l l

A naplóállományok helye, kezelésük és ellenőrzésük módjai; Frissítések típusai és rendszeressége; A frissítések telepítésének lépései; A zavartalan működéshez szükségesek, rendszeresen végzendő feladatok leírása; Visszaállításhoz szükséges mentendő objektumok megnevezése, a mentés módjának megadásával; Rendszeresen elvégzendő tevékenységek a performancia optimális szinten tartásához; Konfigurálás Menedzsment funkciók ismertetése Mentés és visszaállítási terv, illetve ezen beállítások indokai Archiválás Váratlan események kezelése Az üzemeltetéshez javasolt dokumentációk felsorolása

11. BCP/DRP Katasztrófa akcióterv javaslat – fejlesztő részéről. Katasztrófa éves teszt jegyzőkönyv - üzemeltetőktől BCP akcióterv: l az alkalmazás helyettesítése a munka folyamatban, az intézmény feladat, l üzemeltetői tevékenységekre vonatkozó akcióterv, melyek szükségesek a folyamatos munkamenet fenntartásához.

3.1.3. Használathoz kapcsolódó dokumentumok 12. Felhasználói kézikönyv Az alkalmazást használó felhasználók számára készített részletes dokumentum, amely leírja az alkalmazás működését és ismerteti használatának módját. Az alkalmazás részletes leírása funkciónként, képernyő képekkel, példákkal illusztrálva, olyan módon, hogy annak a felhasználó számára is érhető legyen, aki nem rendelkezik magas szintű informatikai alapismereteket. A kézikönyv tartalmi elemei: l A felhasználói felületek (képernyők) és azok használatának leírása; l Alkalmazás által nyújtott funkciók és használatuk leírása; l Felhasználói konfigurációk lehetősége; l Esetleges hibalehetőségek és azok megoldásának felsorolása; l Felületen elvégezhető adminisztrátori tevékenységek és az azokhoz tartozó konfigurációs paraméterek leírása;

3.1.4. Rendszer átadás-átvételhez kapcsolódó dokumentumok 13. Rendszerterv 14. Implementációs terv 15. Elfogadott üzemeltetői kézikönyv 16. Elfogadott felhasználói kézikönyv 17. Üzemeltetéshez kapcsolódóan rendszeresen keletkező dokumentumok: heti jelentések, megbeszélés emlékeztetők, kockázatok elemzése, változáskérelmek, átadás-átvételi dokumentumok) 18. Az alkalmazáshoz kapcsolódó szabályzatok 19. Migrációs terv 20. Részletes rendszerbeállítások leírása (tűzfalszabály, rendszer és eszköz konfigurációk) 21. Riasztási terv (vagy eszkalációs mátrix) 22. Ismert és nyitott hibák listája

2746


3.2. Géptermi átadás-átvételhez kapcsolódó dokumentumok2 1. Gépterem rendelkezésre állási követelményeit szabályozó dokumentum 2. Objektum beléptetési protokoll gépteremig 3. Biztonsági szabályzat 4. Tűzriadó terv 5. Katasztrófa elhárítási szabályzat 6. Géptermi környezet alrendszereire (Minden alrendszerhez) l Üzemeltetési szerződések l Bérleti szerződések l Karbantartási szerződések l Engedményezési megállapodások l Garancia levelek l Biztosítási szerződések 7. Műszaki dokumentációk (Minden alrendszerhez) l Hatósági eljárások határozatai l Engedélyeztetési tervek l Megvalósulási tervek l Mérési jegyzőkönyvek l Üzemeltetési és karbantartási utasítások l Kezelési kézikönyvek l Felülvizsgálati jegyzőkönyvek l Karbantartási jegyzőkönyvek l Hiba javítási jegyzőkönyvek l Hiba felvételezési jegyzőkönyvek

4. Erőforrásbecslést segítő kérdéslista Az ügyféllel és/vagy fejlesztővel kitöltetett rendszer kialakítási/fejlesztési/átvételi sablonon kívül az alábbi kérdéseket kell megválaszolni a megfelelő erőforrás becslés elkészítéséhez Hardver költségek: l A jelenlegi hardverek teljesítménye elegendő-e az alkalmazás futtatásához (Meglevő infrastruktúra szabad kapacitással rendelkezik-e)? o Szükséges-e újabb szerver beszerzése? (egyéb környezetekhez)? o Szükséges-e tárterület, memória bővítése? l Szükséges-e hálózat módosítása, vagy fejlesztése? l Szükséges-e a mentőrendszer bővítése, mentési adathordozók beszerzése? l Eszközigény költségfinanszírozása biztosított-e (support is)? l Az újonnan beszerzett hardver elemeknek, milyen éves fenntartási, karbantartási költségvonzata van? Szoftver költségek: l Milyen licensz vonzata van ezen rendszer kialakításnak/átvételnek? l Az alkalmazás licencei (beleértve a teszt/fejlesztő/oktatási/tartalék rendszert is) l A szerverek operációs rendszereinek a licencei, l Alkalmazásszerver licencei l Az adatbázis-kezelő szoftverkomponensek licencei, l A szerverek felügyeletéhez szükséges szoftverek (pl. SCOM, NAGIOS) licencei, l A mentési feladatokhoz szükséges Mentési szoftver licenceke, l A fenti szoftverek rendelkezésre állnak, vagy szükséges beszerezni őket?

2 Abban az esetben, ha a rendszer a NISZ gépterembe kerül nem a gépteremre vonatkozó adatokat megadni.

2747


Emberi erőforrást érintő kérdések l Meg kell határozni, hogy melyik szervezeti egység, milyen munkakört betöltő munkavállalója látja el az alábbi üzemeltetési feladatokat: l Az alkalmazás használatával kapcsolatos hibák l Fogadása, l Kezelése, megoldása l Az alkalmazás használatához kapcsolódó jogosultságok kezelése l Új felhasználó felvétele l Felhasználó törlése l „Felhasználó-szerepkör-funkció (tranzakció)” összerendelések kialakítása és módosítása l Az adott informatikai rendszer és más rendszerek közötti adatcsere folyamatának, az interfészek működésének felügyelete l A szervereken futó szoftverkomponensek felügyelete l A szerverkomponensek felügyelete l Az üzemeltető munkatársaknak van-e szabad kapacitása az új alkalmazás üzemeltetéséhez? l Az alkalmazás és alaprendszer üzemeltetéséhez van-e megfelelő szaktudás? l Amennyiben nincs: elegendő módosítani a képzési tervet, vagy új munkatárs felvétele szükséges? l Képzési terv módosítása esetén: milyen képzéseken kell az üzemeltetési munkatársaknak részt venni az alkalmazás megfelelő szintű üzemeltetéséhez? l Szükséges-e munkatársat felvenni az alkalmazás üzemeltetéséhez? l Szükséges-e az alkalmazás üzemeltetéséhez külső partnert bevonni? l Képes lesz-e az ügyfélszolgálat támogatni az új alkalmazást? l A végfelhasználók képesek lesznek-e az új alkalmazás használatára, illetve milyen költségvonzata van a felhasználók betanításának? Erőforrások ütemezése A megfelelő ütemezés kialakításához az ütemezési terv része kell legyen a következő táblázat: Szakasz

átfutási idő

Erőforrás igénye [embernap]:

[nap] Fejlesztők

Szerveresek

Alkalmazástám.

Hálózatosok

Mérföldkő

[dátum]

Helyi támogatók

Előkészítés Tervezés Megvalósítás Bevezetés Követés Üzemeltetés Tervezett Összesen Folyamatokat érintő kérdések l Hogyan integrálható be az új alkalmazás a jelenlegi Üzletmenet-folytonossági tervekbe? l Lefedik-e a jelenlegi szolgáltatási szerződések az új alkalmazással kapcsolatosan felmerülő igényeket? Egyéb költségek l Beszerzés - A szükséges új beszerzések (hw, sw) tervezett-e, benne van e az éves beszerzés tervben? A projekt fedezi e a fenntartási idő alatt a licencek éves díját? l Elhelyezés l Rendelkezésre áll-e elegendő tároló és kiszolgáló kapacitás az új hardverelemek beüzemeléséhez? Kell-e a szervertermek kiszolgáló kapacitást fejleszteni? l A NISZ számítógéptermében, vagy külső, bérelt gépteremben működjenek? Külső gépterem esetén a bérlés költségeit figyelembe kell venni.

2748


Amennyiben külső üzemeltetés: el kell dönteni, hogy a rendszert külső, vagy belső szakemberek üzemeltessék, vagy valamilyen megosztott üzemeltetés legyen, rögzített feladatelhatárolással. Menedzsment/felügyeleti – A hálózat, desktop számítógépek, szerverek, alkalmazások és tároló infrastruktúra menedzsmentjének közvetlen informatikai bérköltsége és outsourcing díja; Támogatási költségek – Hálózati végfelhasználók támogatásának közvetlen munkaerő költsége és díja; Hardver l Szerverekkel kapcsolatos költségek n Éles, teszt, fejlesztői, oktató környezet szerver költségei l Kliensekkel kapcsolatos költségek A kliens-számítógépekkel, szerverekkel, perifériákkal, hálózattal és alkalmazásokkal kapcsolatos éves hardver-és szoftvervásárlási tőkeköltségek, licencdíjak, rendelkezésre állási díjak; Kommunikációs vonalak költsége – A használt bérelt vonalak, távoli elérési szolgáltatások, internet szolgáltatás, WAN (Wide Area Network) hálózat költsége; Végfelhasználói támogatás költsége – Az éves végfelhasználói „termeléskiesés”, amely idő alatt a felhasználók olyan informatikai feladatokat végeznek, amelyek elvégzése nem az ő feladatuk lenne; Leállási (kiesési időkből származó) költségek – Az informatikai szolgáltatások (tervezett illetve nem tervezett) kiesése által okozott éves végfelhasználói termeléskiesés; l

l

l l

l

l

l

l

5. Alkalmazások üzemeltetésre történő átvétel követelményei A rendszerek tervezése során tisztázandó kérdések – üzemeltetési szempontok Élettartam Az alkalmazás várható életciklusa években

…….. év

Rendelkezésre állás Nyitvatartási idő:

……. óra és ……..óra között

Mekkora időtartamban történő leállás viselhető az üzleti folyamatok részéről jelentősebb anyagi károk, veszteségek nélkül?

……. óra és ……..óra között

Egy tervezett, vagy nem tervezett leállást követően mennyi időn belül kell, hogy újból működjön a rendszer?

…. órán belül kritikus időszakban ..... órán belül kritikus időszakon kívül

A rendszer karbantartáshoz szükséges tervezett leállításokat mely időszakra időzítheti a NISZ? Napi karbantartások lehetséges időablaka

…….órától ……óráig

Heti karbantartások lehetséges időablaka

…….. napon és/vagy ……...napon

Havi karbantartások lehetséges időablaka

…… (dátum)tól……….. (dátum)ig

l

l

l

Infrastruktúra/hálózat Az éles környezeten kívül szükség van e még teszt környezetre

Igen/Nem

oktatói környezetre

Igen/Nem

fejlesztői környezetre

Igen/Nem

l

l

l

Önálló eszközön működjenek a fenti környezetek vagy összevonhatók más, hasonló rendszerekkel? Alkalmazás hálózat/sávszélesség igénye (szerver-kliens / más rendszerekkel való adatcsere)

2749


Mely felügyeleti eszközzel működik együtt az alkalmazás (pl.: SCOM, Nagios)? Jogosultság A jogosultsági szerepkörök kialakítása (illetve szétválasztása) megoldott ennél a rendszernél? Mentés Mely adatokat kell menteni? Ezen adatok milyen biztonsági besorolásúak? A vonatkozó belső szabályzat milyen előírásai vonatkoznak rá? Szabályzat hiányában: milyen gyakorisággal kell menteni?

Külön dokumentumban kérjük elkészíteni, amennyiben nem áll rendelkezésre valamely más dokumentumban (üzemeltetési dokumentáció)

Hány mentést kell megőrizni visszamenőleg? Az éles környezeten kívül mely környezeteket kell menteni? Milyen gyakorisággal? Archiválás – Kötelező! Az alkalmazás archiválási megoldása

Ezt kérjük külön dokumentumban elkészíteni

Archív adatbázis keresési lehetőségeinek kifejtése Hardver komponensek leírása Diszk terület várható éves növekménye Adatcsere más rendszerekkel Rögzíteni kell, hogy milyen más rendszerekkel kell adatot cserélni. l Milyen adatokat? (ezeket Tábla és Mező szinten kell részletezni)

Milyen gyakorisággal?

l

Napi többszöri?

l

Napi egyszeri?

l

Eseti jellegű?

l

Az adatcsere időzítetten, vagy eseményvezérelten történjen. Meg kell határozni adattípusonként az adatmozgás irányát. Adattípusonként mekkora lesz várhatóan a mozgatandó adatmennyiség. Rögzíteni kell, hogy mely adattípusoknál szükséges teljes áttöltés és melynél ún. „delta” töltés. Milyen típusú interfész megoldás kerül kialakításra? Fájl csere? Mi lesz a fájlformátum? (text, csv, xml, egyéb) Middleware alapú? Ha middleware, akkor milyen mw termék alkalmazása szükséges?

Ezt kérjük külön dokumentumban elkészíteni

2750


6. Architektúra követelmények – Egységes Infrastruktúra Az alkalmazás architektúrájának a következő követelményeket kell teljesítenie:

a. Jogosultságkezelés, címtár követelmények A központosított, egységes infrastruktúrában Microsoft Active Directory (AD) lett telepítve. Az alkalmazásnak l AD authentikációt kell használnia; l képesnek kell lennie AD felhasználói csoportok kezelésére; l biztosítania kell különböző felhasználói jogosultsági szinteket (adminisztrátor, felhasználó, kiemelt felhasználó, stb.). Az alkalmazásnak képesnek kell lennie Microsoft Windows 2008 és 2008R2-ae AD funkcionalitási szint használatára.

l

Az alkalmazást érintő minden jogosultság esetében törekedni kell a szükséges minimum jogosultság kiadására („least privilege”).

b. Felügyeleti rendszerbe integrálhatósági követelmények A központosított, egységes infrastruktúrában SCOM 2012 és SCCM 2007R3 felügyeleti rendszer került telepítésre. l Az alkalmazásnak felügyeleti rendszerrel felügyelhetőnek kell lennie abban az esetben, ha az alkalmazásban rendszeres időközönként végrehajtandó eljárások kerültek implementálásra. l Az alkalmazás kliens oldalának SCCM segítségével telepíthetőnek, eltávolíthatónak és frissíthetőnek kell lennie. l SCCM leltározási funkció támogatása.

c. Levelezés követelmények A központosított, egységes infrastruktúrában Exchange 2010 kerül telepítésre. l Az alkalmazásból történő e-mail küldése csak az Exchange 2010 szerveren keresztül történhet MAPI vagy authentikált SMTP segítségével. l Az információk Exchange 2010-ből történő kinyerésére az Exchange Webservice-n keresztül történhet. (Public Folder használata nem preferált, új rendszer bevezetése esetén nem engedélyezett).

d. Adatmentés, archiválás követelmények A központosított, egységes infrastruktúrában Symantec NetBackup működik. l Magas rendelkezésre állású alkalmazás esetén szükséges az online mentés biztosítása, amelyhez VSS (Volume Shadow Service) writer megvalósítása szükséges.

e. Tűzfal és WebProxy követelmények A központosított, egységes infrastruktúrában több node-os MS Forefront TMG 2010 került bevezetésre. l Internet kapcsolat szükségessége esetén az alkalmazásnak támogatnia kell az authentikációs WebProxy-t. l Ha az alkalmazást internet felé publikálni szükséges, akkor a protokoll standard-oknak való megfelelést biztosítani kell (RFC standard-ok).

f. Adatbázisszerver követelmények A központosított, egységes infrastruktúrában MS SQL2008R2 került kialakításra, és az alkalmazások adatbázisait ezen kell elhelyezni. Az alkalmazás saját adatbázisához történő hozzáférés külön felhasználói accounttal történhet. A felhasználó csak AD felhasználó lehet. Az MS SQL hozzáférések ezen account használatán kell alapuljanak. Az alkalmazás l alkalmazás részére nem biztosított a default instance használata l adatbázis rétegének implementációja csak MS SQL 2008R2 adatbázis-kezelő használatával történhet, figyelembe véve az aktuálisan telepített verziót és patch szintet; l csak a saját adatbázisához rendelkezhet emelt jogosultságú hozzáféréssel. Más alkalmazás adatbázisához történő közvetlen hozzáférés nem engedélyezett. l azon adatainak eléréséhez, amelyekre más alkalmazásnak szüksége van, webservice szolgáltatást kell fejleszteni.

2751


Az alkalmazás adatbázisát meglévő adatbázisok mellé kell tervezni. Más alkalmazás adatainak elérését lehetőleg webservice híváson keresztül kell elérni. Nagy mennyiségű adat esetén a gyorsabb működés, illetve az adatok szétválasztása érdekében archív táblákat kell alkalmazni, mind az adat, mind a naplótáblák vonatkozásában. Adatbázis szerverre való egyéb komponensek telepítése nem engedélyezett. Az SQL hozzáférés paramétereinek utólagos módosíthatóságát biztosítani kell. Az adatbázis objektumok elnevezésekor törekedni kell a következetes, egyértelmű és egyszerű névkonvenció használatára.

g. Alkalmazásszerver / alkalmazás felépítés követelmények Webszerver verzió követelmény: IIS 7.5 - .NET 2.0,.NET 3.0. l Az alkalmazásnak IIS 7.5-ön futtathatónak kell lennie. l Az alkalmazás fejlesztésekor a kliens-szerver architektúrát vagy három, vagy több rétegű web alapú felépítést kell követni. l Az alkalmazás funkcióinak implementálására a webservice technológia használata is megengedett. l Az alkalmazásnak Microsoft platformon futtathatónak kell lennie l Minden alkalmazást külön Application poolba kell tervezni. l Az alkalmazásnak támogatnia kell az NLB (Network Load Ballance) működési módot. l A fejlesztett alkalmazásnak az aktuális web és alkalmazásszerver verziókkal kell kompatibilisnek lennie. A fejlesztett alkalmazás kliens felületének felépítése meg kell felelnie a következő szabályoknak: l Az alkalmazás fejlesztése során törekedni kell az átlátható és egyszerűen használható felületek kialakítására. l A fejlesztett alkalmazásnak l Windows 7 operációs rendszerrel és l MS Internet Explorer aktuális, telepített verziójával l konfigurált kliensekkel kell kompatibilisnek lennie. l Web alapú vékony kliens esetén integrated authentikáció-t kell használni belső tartományi használat esetén. Tartományon kívüli használat esetén ”form-based” authentikáció támogatása szükséges. l A futtatás csak felhasználói (user) jogosultsággal lehetséges az EI-ben központilag beállított korlátozások figyelembe vételével.

h. Tartalomvédelem követelmények A központosított, egységes infrastruktúrában Windows Server RMS került bevezetésre. Amennyiben az alkalmazás használ RMS-sel védett dokumentumokat, akkor az alkalmazást RMS-képessé kell fejleszteni.

i. Virtualizációs követelmények A központosított, egységes infrastruktúrában MS Hyper-V került bevezetésre. l Virtuális környezetben futatott alkalmazás esetén USB eszközök (SmartCard, USB kulcs, hardver kulcs) használata nem támogatott. l A Hyper-V által futtatott virtuális gépnek MS operációs rendszerrel kell rendelkeznie.

j. SharePoint környezet Az alkalmazásnak támogatnia kell az infrastruktúra által biztosított redundáns működési módot. Az Egységes infrastruktúrában üzemeltetett egy SPS2010 környezet az alábbiak szerint: l 2 node-os frontend NLB l 2 node-os alkalmazás szerver redundáns kialakítással Teszt rendszer rendelkezésre áll.

k. Vírus védelem Az egységes infrastruktúrába telepítésre került központilag menedzselhető módon Symantec Endpoint Protection 12 vírusvédelmi rendszer. l Az alkalmazásnak együtt kell működni az EI-ben beállításra került vírusvédelmi házirenddel l Csak indokolt esetben és a rendszer biztonságát nem veszélyeztető konfiguráció módosításra van lehetőség az alkalmazás használatához szerver, vagy kliens oldalon (pl.: kivétel listák bővítése esetén)

2752


7. Egyszerű hoszting szolgáltatások - Egységes Infrastruktúrán kívül A következő pontokban a NISZ hoszting rendszereiben elhelyezhető, általában egyszerűbb rendszerek elhelyezésére vonatkozó korlátokat, konform megoldásokat, és standardokat soroltuk fel. Ezek figyelembe vételével helyezhetőek el újabb elemek a rendszerben.

l. Jogosultságkezelés l Linuxos rendszerek Az Internet irányába szolgáltató, általában web szerverek tárterületének hozzáféréséhez SFTP protokollon keresztül van lehetőség. A publikus IP cím 2222 tcp portján lehet csatlakozni. Az azonosítás SSH kulccsal történik. A megrendelőnek el kell küldenie az üzemeltetéshez a kulcs publikus részét. A felhasználónevek tetszőlegesen megválaszthatóak. Ha nem tárterület jellegű a hozzáférés, hanem valamilyen webfelületen keresztül lehet adminisztrálni a tartalmat (pl.: CMS rendszer), akkor azt https protokolon lehet elérni. Törekedni kell rá, hogy ne a teljes Internetről legyen elérhető. A felhasználónév/jelszó alapú azonosítás megengedett, de javasolt a jelszó policy használata. Ha a hosztolt alkalmazás egy intézmény belső rendszeréhez nyújt valamilyen szolgáltatást, akkor a két rendszert VPN-en keresztül kell összekötni. Preferált VPN megoldások: Ipsecvpn, Openvpn. l Windows-os rendszerek Az Internet irányába szolgáltató szervereket RDP protokollon keresztül lehet elérni. Ha a hosztolt rendszer egy intézmény belső rendszeréhez nyújt valamilyen szolgáltatást, akkor a két rendszert VPN-en keresztül kell összekötni. Preferált VPN megoldások: Ipsecvpn, Openvpn.

m. Felügyeleti rendszerbe integrálhatóság l A hoszting rendszerben Nagios alapú felügyeleti rendszer került telepítésre. Az NRPE agentek minden VM-be automatikusan telepítésre kerülnek, az OS monitorozásához szükséges pluginekkel együtt. Az alkalmazás szintű monitoring az adott applikációtól függ. Az üzemeltetésen apache webszervehez, és java alapú rendszerekhez rendelkezésre áll megfelelő szintű kompetencia az alapos monitoring beállításához. l A windozos rendszerek monitorozásához host oldalon telepíteni kell egy nsclient nevű agentet. Ha a rendszer naplókat is központilag kell gyűjteni, esetleg feldolgozni, akkor kivi syslogd telepítésére is szükség van. Ha az alap OS check-eken kívül is szükség van monitoring információkra, akkor az ügyfélnek kell azokat definiálni. l A felügyeleti rendszerből érkező, előre meghatározott riasztásokat, az ügyfelek számára email-ben, és SMS-ben is továbbítani tudjuk. l Nagyobb rendszer esetén a monitoring rendszer web-es felületét elérhetővé tudjuk tenni az ügyfélnek.

n. Levelezés A hosztolt rendszerek, a kimenő levelek számára igénybe vehetik központi mail relay szolgáltatást. Az SMTP kapcsolatot nem szükséges azonosítani, a rendszerbe lévő összes VM jogosult rá. Bejövő levelek kezelésére több lehetőség is van: l Ha komplett VM-et bérel az ügyfél, akkor csak a hálózatos infrastruktúrát biztosítjuk, a levelek fogadására. A levelező rendszer telepítés, és konfigurálás az ügyfél feladata. Az alkalmazott implementációra nincsen megkötés (exchange, lotus domino, zimbra, horde, stb.). l Ha az ügyfél levelező rendszer szolgáltatást vesz igénybe, akkor lehetősége van Zimbra alapokon felépített, komplett rendszer bérlésére. Webmail, POP3S, és IMAPS protokollokon keresztül érheti el a rendszer. A SMTP levél küldés felhasználónév/jelszó azonosítás mellett vehető igénybe.

o. Adatmentés, archiválás l A hoszting rendszerben alapvetően VM szintű biztonsági mentések készülnek. Ezeket 7 napig tároljuk. l A központi adatbázisról is, naponta készülnek mentések, amit szintén 7 napig tárolunk. l A központi log szerveren 180 napig őrizzük meg a naplókat. l Archiválást esetileg végzünk. Az állományokat kérésre az ügyfelek is megkaphatják.

p. Biztonságtechnika l A rendszer front oldalán egy aktív-passzív üzemmódú proxy tűzfal fogadja a kéréseket. Ez a berendezés végződteti a VPN-eket, és bontja az SSL kapcsolatokat. A belső zónaelválasztást is ez a tűzfal végzi.

2753


A virtualizációs környezetben, az egyes rendszerek vlan szinten szeparáltak. A teszt és éles rendszereket fizikailag, interfész szinten is elválasztjuk. l A hoszting rendszer előtt IDS berendezés is működik. l

q. Adatbázis-kezelők l A hoszting rendszerben központilag igénybe vehető Oracle, MySQL, és postgresql adatbázis kezelők. Ezek egy magas rendelkezésre állású aktív-passzív RHEL clusteren helyezkednek el. l Oracle DB-ből 10, és 11-es verziójú is elérhető. Az egyes rendszerek séma, és táblatér (temp is!) szinten vannak elválasztva. l Más adatbázis-kezelő telepítésére, és használatára is van lehetőség, de akkor azt az ügyfélnek kell telepíteni, és konfigurálnia.

r. Alkalmazásszerver / alkalmazás felépítés követelmények A rendszerben gyakorlatilag bármilyen alkalmazás környezet kialakítható. Az alap infrastruktúra biztosítja a fenti adatbázis hátteret. NISZ oldalról a java alapú alkalmazás szerverek (pl.: tomcat, jboss) üzemeltetésében, és konfigurálásában lehet számítani némi kompetenciára. Az aktív-aktív alkalmazás fürtök felépítésében segítség lehet a központi terhelés elosztó.

s. Virtualizációs rendszer A hoszting rendszer vmware technológiára épül. A magas rendelkezésre állás biztosításához vmotion, és SRM szolgáltatások adottak.

t. Operációs rendszer A virtualizációs környezetben x86_32 és x86_64 architektúrákat tudunk biztosítani. Az ebben futó összes operációs rendszer telepíthető a környezetbe. Támogatást a NISZ csak a windows 2003 2008 szerver, RHEL, CentOS, Debian, Ubuntu rendszerekre tud biztosítani.

8. Jogosultságok meghatározása és beállítása a. Meg kell határozni NISZ üzemeltetésre való átvételét követően adott dátum után a jelenlegi Vállalkozói/ Külső-üzemeltetői/Projekt/Fejlesztői hozzáférésekből vállalkozói kör részére milyen eszközökben, szoftverekben milyen rendszerelemekhez, milyen nevesített account-okat kell felvenni, és milyen szintű jogosultsággal, és milyen időperiódusra, továbbá ennek indoklása is szükséges; b. service accountok teljes körű kigyűjtése, account/password páros, továbbá a funkció leírása, mely rendszer használja ill. érintett, kiemelten, hogy a password megváltoztatása okoz –e a rendszerben problémát, továbbá, hogy ki tud (szervezet és rendszergazda) az account jelszaváról; c. Minden az adott rendszerhez való külső hozzáférés, amelyen keresztül menedzsment tevékenység végezhető, összegyűjtése a Vállalkozói/Külső-üzemeltetői /Projekt/Fejlesztői kör részéről. d. Az alábbi jelszavakat kell bekérni: l Szerverek, keretek menedzseléséhez szükséges felhasználónév/jelszó páros, vagy kulcsos azonosítás esetén a szükséges kulcspárok l Virtuális gépek menedzsmentéjez szükséges hozzáférések l Virtualizációs infrastruktúrát kiegészítő gépek, operációs rendszerek, ill. appliance-ek menedzseléséhez szükséges összes hozzáférés. (pl.: DataRecovery OS, web-es és VC plugin felhasználónév/jelszó) l Fizikai ill. virtuális gépekre telepített operációs rendszerek és címtárak adminisztrátori (root/administrator/ domain administrator) hozzáféréséhez szükséges felhasználónév/jelszó páros, vagy kulcsos azonosítás esetén a szükséges kulcspárok l Operációs rendszerhez szorosan kötődő alkalmazások adminisztrátori hozzáféréséhez szükséges azonosítók l Az adatbázisok adminisztrációjához szükséges jelszavak. l A rendszerbe telepített összes alkalmazás menedzseléséhez, és az alkalmazások teszteléséhez szükséges hozzáférés. Pl.: webszerverek basic azonosításhoz tartozó lejszavak, alkalmazás szerverek (pl.: tomcat, jboss) alkalmazás-menedzseri jelszavai, weblogic szerverek konzol hozzáférései, webportál adminisztrációs jelszavak, stb. l Tároló eszközök és SAN infrastruktúra menedzseléséhez szükséges felhasználónév/jelszó páros, vagy kulcsos azonosítás esetén a szükséges kulcspárok

2754


Hálózati eszközök bejelentkezéshez szükséges jelszavak n IPSec kapcsolatok kulcsai n SNMP, NTP, BGP kulcsok l Tűzfalakt konfigurálásához szükséges felhasználónév/jelszó páros n IPSec kapcsolatok kulcsai n SNMP, NTP, BGP kulcsok l

9. Monitoring rendszer kialakításának lépései

a. Monitoring rendszer áttekintése, bekötése a NISZ-hez. l Virtuális gép létrehozása l Szerverenként monitorozandó szolgáltatások meghatározása l Monitoring rendszer tervezés l Monitoring rendszer telepítés l IPSec-en összekötni a központi monitoring rendszerrel l Monitoring rendszer Agentek felvétele amire lehet (központi monitorozás kialakítása) l Infrastruktúra-illesztés l Site-to-Site VPN kialakítása

10. Átadás - Átvételi jegyzőkönyv minta ÁTADÁS – ÁTVÉTELI JEGYZŐKÖNYV Ikt. sz.:

Pld. szám:

Átadó Átvevő Az átadás helyszíne, időpontja Átadó adatai: Név: Telephely címe: Szervezeti egység: Átvevő adatai: Név: Telephely címe: Szervezeti egység: Átadott dokumentáció

Példányszám

Átadás módja

Budapest, 201……….

_____________________________ Átadó

_____________________________ Átvevő

2755


11. Átadás-átvételi forgatókönyv minta Tevékenység: [.....] rendszer üzemeltetésének átvétele:

Dátum: 20éé. hh. nn.

1. Mentés

20éé.hh.nn óó:00–20éé.hh.nn óó:00

2. Mentés ellenőrzés


3. Mentés és az átadás közötti befagyasztott állapotról nyilatkozat


4. Szükség esetén változás részletes dokumentálása és jegyzőkönyv készítése


5. Nyitott ticketek átadása


6. Jogosultságok átadása és jegyzőkönyv készítése


7. Eszközök átadása és jegyzőkönyv készítése


8. Szerverterem ellenőrzés és jegyzőkönyv készítése


12. Tárolási nyilatkozat minta

Tárolási nyilatkozat A ………………………………………………………. részéről igazoljuk, hogy az alábbi szervereket átvettük és a felek között fennálló hatályos üzemeltetési szerződés rendelkezéseinek megfelelően a telephelyünkön tároljuk (cím:…………………………), illetve a szerződésben és annak mellékleteiben meghatározott, az eszközök üzembe helyezésével, illetve üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítjük. Hardver neve

Típus

Budapest, ……………….. az [átadó szervezet neve] részéről: ……………………………… Aláírás ………………………………

Átadó

Leltári szám vagy gyári szám

az [átvevő szervezet neve] részéről: ……………………………… Aláírás ……………………………… Átvevő

S/N

2756


13. Jelszavak megszüntetéséről jegyzőkönyv minta

Átvételi nyilatkozat A …………………………………………………. részéről nyilatkozunk, hogy megszüntettük a [átadó cég vagy szervezet neve] által [XXXX] éles rendszerben használt xxx,xxx,xxx, valamint a backup site-on yyy,yyy accountok jogosultságát, valamint [XXXX] rendszerben [XXX] felhasználókhoz tartozó jelszavakat 20éé. hh.nn-án megváltoztatjuk. Budapest, ……………….. az [szervezet neve] részéről: ……………………………… Aláírás ………………………………

14.

az [átvevő szervezet neve] részéről: ……………………………… Aláírás ………………………………

Átadó

Átvevő

Rendszer hozzáférési jelszavak átadás táblázat

Felhasználó 1

Felhasználó 2

Felhasználó 3

Szerver (fizikai és virtuális) belépési jogosultság

Szerver menedzsment

Operációs rendszer

Operációs rendszerhez szorosan kötődő alkalmazások

Adatbázis eléréséhez szükséges tanúsítvány

SQL adatbázis hozzáférés

Tárolókhoz hozzáférés

SAN infrastruktúra

Hálózatos eszközök konfigurálásához jelszavak

Tűzfal hozzáférés

Alkalmazások menedzseléshez szükséges jelszavak

15.

Vállalkozói/Külső-üzemeltetői/Projekt/Fejlesztői kör számára átvétel utáni hozzáférések Eszköz 1 Felhasználó 1 Felhasználó 2

Eszköz 2

Eszköz 2

2757


Közlemények

Álláspályázatok

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére1 A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabályok tartalmazzák. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szgy: szakmai gyakorlat v: végzettség vgy: vezetői gyakorlat étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) f: felvilágosítás ön: önéletrajz vp: vezetői pótlék vpr: vezetői program adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Köznev. tv.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Kjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Korm. rendelet: a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet EMMI rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok

1 Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

2758


ÓVODAVEZETŐ A pályázatot meghirdető szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1

2

3

4

Almásfüzitő Község Önkormányzata 2932 Almásfüzitő, Petőfi tér 7.

Főiskola, óvodapedagógus felsőfokú v, szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető, pedagógusszakvizsga keretében szerzett Lf: az intézmény tevékenységi intézményvezetői szakképzettség, óvodapedagóguskörébe tartozó feladatok ként végzett, legalább öt év vezetői irányítása, különös szakmai tapasztalat, alap tekintettel a Köznev. tv.-ben szintű MS Office (irodai foglaltakra. alkalmazások), B kategóriás jogosítvány, vagyon nyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, magyar állampolgárság, cselekvőképesség, büntetlen előélet. Előny: óvodavezetői munkakörben szerzett tapasztalat, helyismeret. Almásfüzitői Sün Balázs Óvoda 2932 Almásfüzitő, Petőfi út 7.

ÁEI: 2015. aug. 15. A vezetői megbízás 2020. aug. 14-ig, határozott időre, öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. máj. 21. Pehi: 2015. máj. 31. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön (amely tartalmazza a lakcímet, telefonszámot, e-mail elérhetőséget), b, vpr, om, szgy meglétét tanúsító munkáltatói igazolást, a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételeknek történő megfelelés hitelt érdemlő igazolását, továbbá nyilatkozatot arról, hogy a pályázó hozzájárul személyes adatainak a pályázattal kapcsolatos kezeléséhez, továbbításához, nyilatkozatot arról, hogy vállalja a vagyon nyilatkozat-tételi eljárást, nyilatkozatot arról, hogy a pályázat tárgyalását nyílt vagy zárt képviselő-testületi ülésen kéri. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (6-155/2015.), valamint a beosztás megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani. Pc: Almásfüzitő Község Önkormányzata 2932 Almásfüzitő, Petőfi tér 7. f: Karánsebesy Lukács polgármester. Tel.: (34) 348-251.

2759


1

2

3

4

A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap, Almásfüzitő község honlapja: 2015. április 14. A munkáltatóval kapcsolatban további információt az www.almasfuzito.hu honlapon szerezhet.

Balatonakali Község Önkormányzata 8243 Balatonakali, Kossuth L. u. 45. Tel.: (87) 444-527 Fax: (87).444-255 e-mail: hivatal@ balaton-akali.hu

Napköziotthonos Óvoda 8243 Balatonakali, Hóvirág u. 21. Lf: a Köznev. tv.-ben meghatározott intézményvezetői feladatok, az intézmény irányítási, ellenőrzési, munkáltatói feladatainak ellátása, alapító okirat szerinti feladatok ellátása.

Felsőfokú iskolai v és szakképzettség, legalább öt év, pedagógus-munkakörben szerzett szgy, az intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség.

ÁEI: 2015. aug. 1. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-ig, öt évre szól. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. jún. 25. Pehi: 2015. júl. 31. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a pályázatok a véleményezési határidő lejártát követően rendkívüli testületi ülésen kerülnek elbírálásra. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, vpr, om, b, adatvédelmi nyilatkozat, nyilatkozat arról, hogy a pályázó pályázatának nyilvános ülésen történő elbírálásához hozzájárul-e vagy kéri a zárt ülés tartását, nyilatkozat arról, hogy a pályázó megbízása esetén vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tesz. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (5/416/2015.), valamint a munkakör megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani. Pc: Balatonakali Község Önkormányzata 8243 Balatonakali, Kossuth L. u. 45.

2760


1

2

3

4

f: Koncz Imre polgármester. A pályázat további megjelenésének helye: KIH internetes honlap, www.balatonakali.hu

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 1092 Budapest, Bakáts tér 14.

Főiskola, óvodapedagógus, óvodapedagógus-munkakörben eltöltött – legalább öt év feletti – szakmai tapasztalat, vagyonnyilatkozat-tételi Lf: az intézmény törvényes eljárás lefolytatása, működésének biztosítása, a pedagógiai munka irányítása, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézszervezése, ellenőrzése, a ményvezetői szakképzettség, pedagógiai program közoktatás-vezetői vagy megvalósulásának biztosítása, az intézményi költségvetés vezető óvodapedagógus- szakvizsga, óvodapedagógus betartása, jogszabály által menedzser szakvizsga, előírt vezetői jogok tanügyigazgatási szakértő gyakorlása. szakvizsga, magyar állampolgárság, büntetlen előélet. Csudafa Óvoda 1097 Budapest, Óbester u. 9.

ÁEI: 2015. aug. 1. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-ig, határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. május 15. Pehi: 2015. júniusi képviselő- testületi ülés. A pályázat elbírálásának módja, rendje: az érvényes pályázatot benyújtók bizottsági és testületi meghallgatását követően a képviselőtestület dönt. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő és a fenntartói stratégiai célok megvalósulását célzó fejlesztési elképzeléssekkel, szakmai ön, szgy igazolása, om, b, hozzájáruló nyilatkozat harmadik személy betekintéséhez, hozzájáruló nyilatkozat a pályázat nyílt képviselő-testületi ülésen történő tárgyalásához. A pályázat benyújtásának módja: két azonos szövegű és mellékletű példányban (1 pld.-t nem kell összefűzni), valamint 1 pld. CD-n. Fel kell tüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: (9855/2015/XXV.), valamint a munkakör megnevezését: „Óvodapedagógus”.

2761


1

2

3

4

Személyes benyújtás esetén: Apollónia Aranka, Polgármesteri és Jegyzői Kabinet, irodavezető 1092 Budapest, Bakáts tér 14. Pc: Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 1092 Budapest, Bakáts tér 14. f: Csizmaziáné Horváth Marianna Tel.: 215-1077/232 mellék. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2015. május eleje, önkormányzat honlapja: 2015. május eleje. A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.ferencvaros.hu honlapon szerezhet.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac u. 20.

Karácsony György Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Karácsony György u. 4–6.

Felsőfokú iskolai v és szakképzettség, pedagógus- szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szgy, magasabb vezetői beosztás ellátásra megbízást az kaphat, aki a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló közalkalmazotti jogviszonyban áll vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus- munkakörben történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető, a Köznev. tv. 66. § (1) bekezdésének b)–c) pontjai alapján nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

ÁEI: 2015. aug. 16. A vezetői megbízás 2020. aug. 15-ig, határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: a KIH internetes honlapján történő elsődleges közzétételtől számított 30. nap. Pehi: a Korm. rendelet 23. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a Kjt. és a Korm. rendelet által meghatározott eljárásrend szerint. A pályáztató minősíti a pályázó szakmai koncepcióját, vezetői képességeit, rátermettségét.

2762


1

2

3

büntetlen előéletű és cselekvőképes.

4

Illetmény, juttatás: a Kjt. a Köznev. tv., valamint a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: részletes szakmai életrajz, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelésekkel, om, b, nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul-e ahhoz, hogy a pályázatot véleményező testület a személyét érintő ügy tárgyalásakor nyilvános ülést tartson, nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, három példányban (egy példány valamennyi tartalmi elemet, két példány – amelyek közül egy példányt elektronikusan is meg kell küldeni word vagy pdf formátumban – csak a szakmai önéletrajzot és a vezetési programot tartalmazza), valamint a beosztás megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani, vagy személyesen: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humán Főosztály, Hajdú-Bihar megye, 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. Új Városháza I. em. 107. Iroda. Pc: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése, Humán Főosztály 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. E-mail: human.fo@ ph.debrecen.hu

2763


1

2

3

4

f: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humán Főosztálya, 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. Új Városháza I/107. iroda. Tel.: (52) 517-608. A pályázat további megjelenésének helye: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának honlapja: www.debrecen.hu, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Új Városháza) hirdetőtáblája.

Kuruc Utcai Óvoda 4028 Debrecen, Kuruc u. 22–30. Táncsics Mihály Utcai Óvoda 4028 Debrecen, Táncsics Mihály u. 7–15. Lf: az intézmény tevékenységi körébe tartozó feladatok vezetői irányítása, különös tekintettel a Köznev. tv.-ben, az EMMI rendeletben, valamint a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltakra.

ÁEI: 2015. aug. 1. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-ig, határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: a KIH internetes honlapján történő elsődleges közzétételtől számított 30. nap. Pehi: a Korm. rendelet 23. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a Kjt. és a Korm. rendelet által meghatározott eljárásrend szerint. A pályáztató minősíti a pályázó szakmai koncepcióját, vezetői képességeit, rátermettségét. Illetmény, juttatás: a Kjt. a Köznev. tv., valamint a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: részletes szakmai életrajz, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelésekkel, om, b, nyilatkozat arról,

2764


1

2

3

4

hogy a pályázó hozzájárul-e ahhoz, hogy a pályázatot véleményező testület a személyét érintő ügy tárgyalásakor nyilvános ülést tartson, nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, három példányban (egy példány valamennyi tartalmi elemet, két példány – amelyek közül egy példányt elektronikusan is meg kell küldeni word, vagy pdf formátumban – csak a szakmai önéletrajzot és a vezetési programot tartalmazza), a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal, valamint a beosztás megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani, vagy személyesen: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humán Főosztály, Hajdú-Bihar megye, 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. Új Városháza I. em. 107. iroda. Pc: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése, Humán Főosztály 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. E-mail: human.fo@ ph.debrecen.hu f: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humán Főosztálya, 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. Új Városháza I/107. iroda. Tel.: (52) 517-608.

2765


1

2

3

4

A pályázat további megjelenésének helye: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának honlapja: www.debrecen.hu, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Új Városháza) hirdetőtáblája.

Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Önkormányzati Társulás 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.

Gyomaendrőd–Csárdaszállás– Hunya Kistérségi Óvoda 5500 Gyomaendrőd, Kossuth L. út 7. székhelyen és az intézmény telephelyein: – 5502 Gyomaendrőd, Blaha L. u. 8. – 5502 Gyomaendrőd, Jókai u. 4. – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. Lf: feladata a nevelőmunka irányítása, szervezése és ellenőrzése, a pedagógiai program megvalósításának biztosítása, a munkáltatói jogok gyakorlása és döntéshozatal az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe, az intézmény tevékenységi körébe tartozó feladatok vezetői irányítása, különös tekintettel a Kjt.-ben és a Köznev. tv.-ben foglaltakra, emellett előkészíti, megszervezi a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, ellenőrzi végrehajtásukat, irányítja és szervezi a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat, a költségvetés alapján gondoskodik a takarékos gazdálkodásról, a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról.

Felsőfokú óvodapedagógus- szakképzettség, legalább három év óvodavezetői gyakorlat, vagyonnyilatkozat- tételi eljárás lefolytatása, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvő képesség, nem áll foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, a pályázati kiírásban kért dokumentumok hiánytalan benyújtása, bemutatása, óvodapedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg óvodapedagógus-munkakörben történő határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás. Elvárt kompetenciák: kiváló szintű döntési képesség, kiváló szintű határozottság, kiváló szintű kommunikációs képesség, jó szintű empatikus készség, kiváló szintű szervező- és menedzselési képesség.

ÁEI: 2015. aug. 1. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-ig, határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozott idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. máj. 31. Pehi: 2015. júl. 31. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a Köznev. tv. 83. § (4) bekezdésében szabályozott véleményezések lefolytatása után a Társulási Tanács dönt. Illetmény, juttatás: a Kjt., valamint a Köznev. tv. és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, szgy igazolása, om, vpr a szakmai helyzet elemzésre épülő fejlesztési elképzelésekkel, b, nyilatkozat arról, hogy a Kjt. 41. § (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn, nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozat arról, hogy a pályázó nyílt vagy zárt ülés tartását kéri. A pályázat benyújtásának módja: postai úton a pályázati

2766


1

2

3

4

adatbázisban szereplő azonosító számmal (VI.1764/2015.), valamint a beosztás megnevezésével: „Intézményvezető/ Óvodapedagógus” megjelöléssel ellátva kell benyújtani és elektronikus úton is be kell küldeni Toldi Balázs részére az onkormanyzat@ gyomaendrod.hu címre. Az e-mailben beküldött pályázatot pdf formátumban kérjük csatolni. Pc: Gyomaendrőd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. f: Toldi Balázs elnök. Tel.: (66) 386-122. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: www.kozigallas.hu 2015. április 20., www.gyomaendrod.hu 2015. április, Gyomaendrődi Hírmondó: 2015. április További információt a www.gyomaendrod.hu honlapon szerezhet.

Kokad Község Önkormányzata 4284 Kokad, Kossuth u. 60.

Kokadi Napközi Otthonos Óvoda Hajdú-Bihar megye 4284 Kokad, Petőfi Sándor u. 22.

Magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvő képesség, főiskolai szintű óvodapedagógus v, közoktatás-vezetői vagy óvodapedagógus-szakvizsga, Lf: az intézmény tevékenységi pedagógus-munkakörben körébe tartozó feladatok szerzett, legalább öt év szgy, vezetői irányítása, különös vagyonnyilatkozat-tételi tekintettel a Kjt.-ben, a eljárás lefolytatása. Köznev. tv.-ben, a 20/2012. (VII. 1.) EMMI rendeletben és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltakra.

ÁEI: 2015. aug. 1. A vezetői megbízás 2020. július 31-ig tartó határozott időre, öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: a KIH honlapján történő megjelenéstől számított 30. nap Pehi: 2015. júniusi képviselő- testületi ülés.

2767


1

2

3

4

Illetmény, juttatás: a Kjt., a Köznev. tv., valamint a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázat elbírálásának rendje: az érvényes pályázatot benyújtók bizottsági, testületi meghallgatását követően a képviselő-testület dönt. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, b, szakmai végzettséget igazoló dokumentumok másolata, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul személyes adatainak a pályázattal kapcsolatban történő megismeréséhez, emellett nyilatkozat arról, hogy a pályázat tárgyalását nyílt vagy zárt képviselő-testületi ülésen kéri. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a beosztás megnevezésével: „óvodavezetői pályázat” ellátva kell benyújtani. Pc: Kokad Község Önkormányzata 4284 Kokad, Kossuth u. 60. f: Bertóthyné Csige Tünde jegyző. Tel.: (52) 376-345. A pályázati kiírás további közzétételének helye: KIH internetes honlap.

Tiszafüred Város Önkormányzata 5350 Tiszafüred, Fő u. 1.

Tiszafüredi Óvodák 5350 Tiszafüred, Örvényi út 43/A Lf: az intézmény törvényes működésének biztosítása, a pedagógiai munka irányítása,

Főiskola, magyar állampolgárság vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személy, büntetlen előélet, óvoda-

ÁEI: 2015. júl. 31. A vezetői megbízás 2020. júl. 30-ig határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony.

2768


1

2

szervezése, ellenőrzése, a pedagógiai program megvalósulásának biztosítása, az intézményi költségvetés betartása, munkáltatói, tanügy igazgatási, vezetői jogok gyakorlása.

3

pedagógus v, óvodapeda gógus-munkakörben eltöltött, legalább öt év szakmai tapasztalat, vagyon nyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, közoktatás- vezetői vagy óvoda pedagógus-szakvizsga. Előny: legalább ötéves vezetői tapasztalat.

4

A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő, újonnan létesített jogviszony esetén három hónap próbaidő kikötésével. Pbhi: 2015. jún. 10. Pehi: 2015. jún. 30. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a pályázatot a Kjt. 20/A. § (6) bekezdése alapján megbízott személyekkel kiegészülve az Ifjúságpolitikai, Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményezi. Ezt követően Tiszafüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete minősített többséggel dönt. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítsa. Tiszafüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a döntést megelőzően lehetőséget biztosít a személyes meghallgatásra. Illetmény, juttatás: a Kjt., valamint a Köznev. tv. és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: hitelesített om, részletes szakmai ön, b, eddigi munkaviszonyokról és szakmai, vezetői gyakorlatról szóló igazolás, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelésekkel, adatkezelési nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot a pályázat véleményezésében és elbírálásában részt vevők megismerhetik, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul

2769


1

2

3

4

a pályázó, nyilatkozat a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének vállalásáról, illetve arról, hogy nem áll fenn a pályázóval szemben a 2007. évi CLII. törvény 9. §-ában meghatározott kizáró ok, nyilatkozat arról, hogy a pályázó pályázatának nyilvános képviselő-testületi ülésen történő elbírálásához hozzájárul-e vagy zárt ülés tartását kéri. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (1957-3/2015.), valamint a munkakör megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva. Pc: Tiszafüred Város Önkormányzata 5350 Tiszafüred, Fő u. 1. f: Ujvári Imre polgármester. Tel.: (59) 510-500. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap, www.tiszafured.hu 2015. április 15. A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.tiszafured.hu honlapon szerezhet.

Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség 5940 Tótkomlós, Luther u. 1.

Tótkomlósi Evangélikus Óvoda 5940 Tótkomlós, Aradi u. 2.

Az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus- munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai v és szakképzettség, szlovák nemzetiségi óvodapeda gógus-oklevél, pedagógus- szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szgy, legalább öt év evangélikus egyházközségi tagság, evangélikus konfirmáció, lelkészi ajánlás.

ÁEI: 2015. szept. 1. A vezetői megbízás öt évre szól. Pbhi: az Oktatási és Kulturális Közlönyben történő megjelenéstől számított 30 nap. Pehi: 2015. aug. 5. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázati feltételekben előírtak teljesüléséről szóló igazolásokat, ön, részletes szakmai életrajzot, vpr-t a szakmai helyzetelemzésre

2770


1

2

3

4

épülő fejlesztési elképzelésekkel, lelkészi ajánlást gyülekezeti lelkészétől. A pályázathoz mellékelni kell: a pályázó jelenlegi munka helyét, beosztását igazoló dokumentumokat, b, konfirmációi emléklap hiteles másolatát vagy a konfirmáció igazolását. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, „Intézményvezetői pályázat, Tótkomlósi Evangélikus Óvoda” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc: Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség 5940 Tótkomlós, Luther u. 1. f: Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség, Szpisák Attila lelkész, 5940 Tótkomlós, Luther u. 1. Tel.: (68) 460-820.

Vámosgyörk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3291 Vámosgyörk, Petőfi S. út 25.

Tulipán Óvoda 3291 Vámosgyörk, Kossuth L. út 10. Lf: az intézmény egyszemélyi felelős vezetőjeként, a törvényes működés biztosítása, a pedagógiai munka irányítása, szervezése, ellenőrzése, a pedagógiai program megvalósulásának biztosítása, az intézményi költségvetés betartása, munkáltatói, vezetői jogok gyakorlása.

Főiskola, óvodapedagógus, legalább öt év óvodapeda gógus-munkakörben eltöltött szgy, vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, a pályázati kiírásban kért dokumentumok hiánytalan becsatolása.

ÁEI: 2015. aug. 16. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-ig, határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: a KIH internetes honlapján történő megjelenéstől számított 30. nap. Pehi: 2015. júliusi képviselő- testületi ülés. A pályázat elbírálásának módja, rendje: az érvényes pályázatot benyújtók bizottsági és testületi meghallgatását követően a képviselő-testület dönt. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók.

2771


1

2

3

4

A pályázathoz csatolni kell: vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő és a fenntartói stratégiai célok megvalósulását célzó fejlesztési elképzelésekkel, szakmai ön, szgy igazolása, om, b, hozzájáruló nyilatkozat a pályázati anyagban foglalt személyes adatok pályázati eljárással összefüggően szükséges kezeléséhez, hozzájáruló nyilatkozat a pályázati anyagban foglalt személyes adatok pályázati eljárással összefüggően szükséges, harmadik személy által történő megismeréséhez, nyilatkozat arról, hogy a Szakmai Bizottság, valamint a képviselő-testület nyílt vagy zárt ülésen kéri a pályázat tárgyalását. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, zárt borítékban, két azonos szövegű és mellékletű példányban (2 pld.-t nem kell összefűzni, valamint egy pld.-t CD-n kell benyújtani), a munkakör megnevezésével: „Óvodavezető megbízás” ellátva. Személyesen: zárt borítékban, Gedei Zoltán polgármester részére, 3291 Vámosgyörk, Petőfi S. út 25. Pc: Vámosgyörk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3291 Vámosgyörk, Petőfi S. út 25. f: Gedei Zoltán polgármester. Tel.: (37) 361-012. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2015. június 1., az önkormányzat honlapja: 2015. május közepe.

2772


1

2

3

4

A kiíró fenntartja magának a jogot a pályázat eredménytelennek nyilvánítására. A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.vamosgyork.hu honlapon szerezhet.

Viszneki Óvoda 3293 Visznek, Szabadság út 93. Lf: az intézmény egyszemélyi felelős vezetőjeként, a törvényes működés biztosítása, a pedagógiai munka irányítása, szervezése, ellenőrzése, a pedagógiai program megvalósulásának biztosítása, az intézményi költségvetés betartása, munkáltatói, vezetői jogok gyakorlása.

ÁEI: 2015. aug. 16. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-ig, határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: a KIH internetes honlapján történő megjelenéstől számított 30. nap. Pehi: 2015. júliusi képviselő- testületi ülés. A pályázat elbírálásának módja, rendje: az érvényes pályázatot benyújtók bizottsági és testületi meghallgatását követően a képviselő-testület dönt. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő és a fenntartói stratégiai célok megvalósulását célzó fejlesztési elképzelésekkel, szakmai ön, szgy igazolása, om, b, hozzájáruló nyilatkozat a pályázati anyagban foglalt személyes adatok pályázati eljárással összefüggően szükséges kezeléséhez, hozzájáruló nyilatkozat a pályázati anyagban foglalt személyes adatok pályázati eljárással összefüggően szükséges, harmadik személy által történő megismeréséhez, nyilatkozat arról,

2773


1

2

3

4

hogy a Szakmai Bizottság, valamint a képviselő-testület nyílt vagy zárt ülésen kéri a pályázat tárgyalását. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, zárt borítékban, két azonos szövegű és mellékletű példányban (2 pld.-t nem kell összefűzni, valamint egy pld.-t CD-n kell be nyújtani), a munkakör megnevezésével: „Óvodavezető megbízás” ellátva. Személyesen: zárt borítékban, Fodor János polgármester részére, 3293 Visznek, Szabadság út 63. Pc: Visznek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3293 Visznek, Szabadság út 63. f: Fodor János polgármester. Tel.: (37) 529-002. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2015. június 1., az önkormányzat honlapja: 2015. május közepe. A kiíró fenntartja magának a jogot a pályázat eredménytelennek nyilvánítására. A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.visznek.hu honlapon szerezhet.

***

2774


ISKOLAIGAZGATÓ A pályázatot meghirdető szerv




1

2

3

4

Egyetem, amely egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettséget vagy az intézményben folyó szakképzések irányának megfelelő egyetemi végzettséget és mérnök tanári végzettséget jelent, vagyon nyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, a Köznev. tv. alapján pedagógus- szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szgy, vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szgy, a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus- munkakörben történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, magyar állampolgárság vagy külön jogszabály szerint jog a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, illetve bevándorlási vagy letelepedési engedély, a munkakör ellátáshoz szükséges számítástechnikai programok ismerete, illetőleg biztos felhasználói ismeret, büntetlen előélet. Előny: oktatási intézményben szerzett vezetői gyakorlat, költségvetési intézmény gazdálkodásában való jártasság, tangazdaság/ tanüzem működtetésével kapcsolatos tapasztalatok,

ÁEI: 2015. júl. 16. A vezetői megbízás határozott időre, öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. máj. 16. Pehi: 2015. júl. 15. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a határidőt követően megküldött, valamint a pályázati feltételeknek nem megfelelő pályázat érvénytelen, melyről a pályázó értesítést kap. Az érvényes pályázattal rendelkezők az intézmény nevelőtestületének és alkalmazotti közösségének pályázatokat véleményező értekezletére meghívást kapnak. Ezt követően a pályázókat a földművelésügyi miniszter által létrehozott Bíráló Bizottság meghallgatja. Illetmény, juttatás: a Kjt., valamint a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: részletes életutat bemutató szakmai ön az eddigi munkahelyek, munkakörök feltüntetésével, a szakmai munka részletes ismertetésével, om, legalább ötéves vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelésekkel, b, mely igazolja a büntetlen előéletet, valamint azt, hogy a pályázó nem áll a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez szükséges foglalkozás gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt,

A földművelésügyi miniszter

FM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 7100 Szekszárd, Palánk u. 19. Lf: a tanármunkakörben foglalkoztatott főigazgató (magasabb vezető) ellátja az intézmény honlapján is megtalálható alapító okiratában meghatározott széleskörű szakmai, peda gógiai, agrárgazdasági munka irányítását, felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szak szerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremté séért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek- képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészség-

2775


1

2

ügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógusetika normáinak betartásáért és betartatásáért, emellett koordinálja és összehangolja a tagintézmények munkáját, vezeti a nevelőtestületet, ellenőrzi és irányítja a nevelő- és oktatómunkát, a rendelkezésre álló költségvetés alapján biztosítja a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, költségvetési szerv vezetőjeként felel az intézmény tevékenységeinek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak megfelelő ellátásáért, az intézmény gazdaságos és hatékony működéséért és gazdálkodásáért, valamint belső kontrollrendszeréért, gyakorolja az intézmény közalkalmazottai és munkavállalói irányában a munkál tatói jogokat azzal, hogy e jogok gyakorlását a jogszabályok keretei között átruházhatja, illetve az átruházott munkáltatói jogokat indokolt esetben – az érdekeltek egyidejű értesítése mellett – magához vonhatja, kapcsolatot tart a helyi önkormányzattal, tankerülettel, helyi agrár- érdekvédelmi szervezetekkel és gazdasági kamarákkal.

3

szakmai (agrár), társadalmi és egyéb szervezetben való aktív részvétel, idegennyelv-ismeret.

4

csatolandó emellett – amen�nyiben a szakmai gyakorlatát óraadói megbízás ellátásával igazolja – az arról szóló igazoló dokumentum, továbbá nyilatkozat, amelyben a pályázó vállalja főigazgatóvá történő megbízása esetén a vagyon nyilatkozat-tételi kötelezettséget, valamint nyilatkozat, amelyben a pályázó hozzájárul a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez, orvosi igazolás, amellyel a pályázó a magasabb vezetői beosztás ellátására alkalmas egészségügyi állapotát igazolja. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (SzIF/390/2015/pály.), valamint a beosztás megnevezésével: „tanár munkakörben főigazgató” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc: Földművelésügyi Minisztérium földművelésügyi miniszter címére történő megküldésével 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. f: Dömötör Csaba, Agrárszakképzési Főosztály főosztályvezető. Tel.: 795-1933. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2015. április 15., kormányzati portál: www.kormany.hu 2015. április 15., az oktatási intézmény honlapja: 2015. április 15.

2776


1

2

3

4

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ: az alkalmazásról az oktatási miniszter egyetértését követően a földművelésügyi miniszter dönt. Az oktatásért felelős miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. A pályázatban csak a kiírás feltételeinek mindenben megfelelő, határidőre beérkezett dokumentumokkal rendelkező pályázó vesz részt. Hiánypótlásnak nincs helye. A pályázat elbírálásának határideje a Korm. rendelet 23. § (8) bekezdése alapján további 30 nappal meghos�szabbításra kerül, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri. A főigazgató felett a munkáltatói jogokat a földművelésügyi miniszter gyakorolja.

***

2777


EGYÉB VEZETŐ A pályázatot meghirdető szerv




1

2

3

4

Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2–4.

Büntetlen előélet, betöltött tizennyolcadik életév, magyar állampolgárság vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezés, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz, az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú melléklete, a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú melléklete, a 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet szerinti és az intézmény közfeladatait szabályozó ágazati jogszabályokban az intézményvezető (magasabb vezető) munkakör betöltéséhez előírt valamely képesítés megléte, legalább öt év felsőfokú végzettséget vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás területén betöltött munkakörben szerzett szgy, emellett a pályázó nem áll hat cselekvőképességet érintő gondnokság alatt, és vagyonnyilatkozat-tételi eljárást kell vele szemben lefolytatni.

ÁEI: 2015. júl. 1. A vezetői megbízás határozott időre, öt évre szól. Pbhi: 2015. máj. 20. Pehi: 2015. jún. 10. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a pályázókat a benyújtási határidő után a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa által létrehozott bizottság – a jogszabályokban előírt határidők betartásával – meghallgatja. A bizottság írásos véleményét mérlegelve a Társulási Tanács az elbírálás határidejéig meghozza a döntését. A nyertes pályázóval kapcsolatos döntés Nyírtelek város, valamint Kálmánháza, Nagycserkesz, Sényő és Nyírtura községek önkormányzatai képviselő- testületeinek egyetértésével válik érvényessé. A benyújtott pályázatokról a Társulási Tanács az általa létrehozott bizottság mérlegelési jogkörben kialakított javaslata alapján, mérlegeléssel dönt. Az intézményvezető (magasabb vezető) által betöltendő munkakör: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú mellékletében, valamint a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott azon munkakörök valamelyike, amelyek betöltéséhez szükséges képesítési előírások azonosak az intézményvezető (magasabb vezető) munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírásokkal. Intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a munkál tatóval közalkalmazotti

Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

Lf: az intézmény alapító okiratában, alapdokumentumaiban és a működést meghatározó jogszabályokban meghatározott feladatok szakszerű, jogszerű és gazdaságos ellátása, az intézmény irányítása, vezetése, ellenőrzése. Az intézmény közfeladatai: idősek otthona – az 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 68. §-a alapján, nappali ellátás (idősek klubja) az Szt. 65/F. §-a alapján, étkeztetés az Szt. 62. §-a alapján, tanyagondnoki szolgáltatás az Szt. 60. §-a alapján, házi segítségnyújtás az Szt. 63. §-a alapján, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65. §), családsegítés az Szt. 64. §-a alapján, közösségi ellátások (szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alap ellátás) az Szt. 65/A. §-a alapján, gyermekjóléti szolgáltatás (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 39–40. §-ai alapján, területi védőnői ellátás a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet alapján.

Előny: legalább 1–3 év vezetői tapasztalat, szociális szakvizsga, alapszintű számítástechnikai ismeretek, vezetői engedély.

2778


1

2

3

4

jogviszonyban áll vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: részletes szakmai ön, om, szgy meglétét igazoló iratok, az intézményben közalkalmazotti jogviszony újonnan történő létesítése esetén b, illetve annak igénylését igazoló dokumentum másolata, vpr, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a pályázatát és az abban foglalt személyes adatokat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának tagjai, a tagönkormányzatok képviselő-testületeinek tagjai, valamint e testületek döntéshozatali eljárásában közreműködő személyek, a pályázók meghallgatását végző bizottság tagjai megismerhetik, kezelhetik, kötelezettségvállalási nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a pályázó vállalja a szociális szakvizsga – a kinevezés adásától számított – két éven belül történő megszervezését, továbbá ha a pályázó nem rendelkezik szociális szakvizsgával vagy az alól nem mentesül, a pályázó nyilatkozata, amely szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

2779


1

2

3

4

1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, emellett nyilatkozat, amely szerint a pályázó nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt, s ha a pályázó a vezetői megbízás adásával kapcsolatos döntés zárt ülésen való megtárgyalását kéri, az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozat, szükséges továbbá hozzájáruló nyilatkozat vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatásához. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, papír alapon, zárt borítékban, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (SZOC/2477-19/2015.), valamint „Nyírteleki Szociális Szolgáltató Központ Intézményvezetői pályázat” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának elnöke Jászai Menyhért 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2015. április 15. www.nyitot.hu Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás tagönkormányzatainak székhelyén, a helyben szokásos módon történő kihirdetéssel, a szociál- és családpolitikáért, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, Egészségügyi Közlöny.

2780


Pályázati felhívás pedagógus- és egyéb álláshely betöltésére1 A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabályok tartalmazzák. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szgy: szakmai gyakorlat v: végzettség étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) f: felvilágosítás ön: önéletrajz adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Köznev. tv.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Kjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Korm. rendelet: a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet EMMI rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok

ÓVODAPEDAGÓGUS A pályázatot meghirdető szerv


1

2

3

Óvodai intézményegységben – óvodapedagógus-munkakör, 2 fő (határozatlan idejű)

Óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai v és szakképzettség, büntetlen előélet. Előny: evangélikus vagy református felekezetű konfirmált pedagógus, min. 2–5 év óvodai gyakorlattal.

Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 4400 Nyíregyháza, Luther u. 7. f: tel.: (42) 504-936, (20) 824-8359

Óvodapedagógus-munkakör, 1 fő (határozott idejű: 2015. szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31-ig)


Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb 4

ÁEI: 2015. szept. 1. Pbhi: 2015. jún. 8. Határidő után beérkezett pályázatokat nem áll módunkban befogadni. Pehi: a pályázók igazgató tanácsi meghallgatását követő 8. nap. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a legesélye-

1 Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális

Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

2781


1

2

3

A munkakörhöz tartozó feladatok: a HNP-nak megfelelő óvodapedagógusi feladatok ellátása, keresztény erkölcsi nevelés megvalósítása.

***

4

sebb pályázókat igazgató tanács előtti meghallgatásra hívjuk be, melyről az érintetteket levélben értesítjük. Illetmény, juttatás: a Kjt. szerinti besorolás, SZMSZ figyelembevételével étkezési utalvány. A pályázathoz csatolni kell: om, b, részletes szakmai ön, motivációs levél, tapasztalatokat tartalmazó leírás, adatvédelmi nyilatkozat melyben a pályázó hozzájárul adatainak igazgatótanács általi megismeréséhez, lelkészi ajánlás a pályázó gyülekezeti lelkészétől, konf. emléklap. A pályázat benyújtásának módja: postai úton vagy elektronikusan, „Pályázat óvodapedagógus-álláshelyre” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc: Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 4400 Nyíregyháza, Luther u. 7. e-mail: [email protected]

2782


TANÁR A pályázatot meghirdető szerv




1

2

3

4

Matematika–francia szakos tanár és tanító (határozatlan idejű)

Matematika–francia szakos tanári és tanítói munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai v és szakképzettség, büntetlen előélet. Előny: ha evangélikus vagy református felekezetű konfirmált pedagógus.

ÁEI: 2015. szept. 1. Pbhi: 2015. jún. 8. Pehi: a pályázók igazgató tanácsi meghallgatását követő 8. nap. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a legesélyesebb pályázókat igazgató tanács előtti meghallgatásra hívjuk be, melyről az érintetteket levélben értesítjük. Illetmény, juttatás: a Kjt. szerinti besorolás, SZMSZ figyelembevételével étkezési utalvány. A pályázathoz csatolni kell: om, b, részletes szakmai ön, motivációs levél, spirituális elképzeléseket, tapasztalatokat tartalmazó leírás, adatvédelmi nyilatkozat, melyben a pályázó hozzájárul adatainak igazgatótanács általi megismeréséhez, lelkészi ajánlás a pályázó gyülekezeti lelkészétől, konf. emléklap. A pályázat benyújtásának módja: postai úton vagy elektronikusan, „Pályázat matematika–francia szakos tanári és tanítói álláshelyre” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc: Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 4400 Nyíregyháza, Luther u. 7. e-mail: [email protected]

Biológia–testnevelés–angol szakos tanár (határozatlan idejű)

Biológia–testnevelés–angol szakos tanári munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai v és szakképzettség, büntetlen előélet.

ÁEI: 2015. szept. 1. Pbhi: 2015. jún. 8. Határidő után beérkezett pályázatokat nem áll módunkban befogadni.

Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 4400 Nyíregyháza, Luther u. 7. f: tel.: (42) 504-936, (20) 824-8359

2783


1

2

Történelem és könyvtár pedagógia szakos tanár (határozatlan idejű)

3

4

Előny: ha evangélikus vagy református felekezetű konfirmált pedagógus.

Pehi: a pályázók igazgató tanácsi meghallgatását követő 8. nap. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a legesélyesebb pályázókat igazgató tanács előtti meghallgatásra hívjuk be, melyről az érintetteket levélben értesítjük. Illetmény, juttatás: a Kjt. szerinti besorolás, SZMSZ figyelembevételével étkezési utalvány. A pályázathoz csatolni kell: om, b, részletes szakmai ön, motivációs levél, spirituális elképzeléseket, tapasztalatokat tartalmazó leírás, adatvédelmi nyilatkozat, melyben a pályázó hozzájárul adatainak igazgatótanács általi megismeréséhez, lelkészi ajánlás a pályázó gyülekezeti lelkészétől, konf. emléklap. A pályázat benyújtásának módja: postai úton vagy elektronikusan, „Pályázat biológia–testnevelés–angol szakos tanári álláshelyre” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc: Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 4400 Nyíregyháza, Luther u. 7. e-mail: [email protected]

Történelem és könyvtár pedagógia szakos tanári munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai v és szakképzettség, büntetlen előélet. Előny: ha evangélikus vagy református felekezetű konfirmált pedagógus.

ÁEI: 2015. szept. 1. Pbhi: 2015. jún. 8. határidő után beérkezett pályázatokat nem áll módunkban befogadni. Pehi: a pályázók igazgató tanácsi meghallgatását követő 8. nap. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a legesélye-

2784


1

2

3

4

sebb pályázókat igazgató tanács előtti meghallgatásra hívjuk be, melyről az érintetteket levélben értesítjük. Illetmény, juttatás: a Kjt. szerinti besorolás, SZMSZ figyelembevételével étkezési utalvány. A pályázathoz csatolni kell: om, b, részletes szakmai ön, motivációs levél, spirituális elképzeléseket, tapasztalatokat tartalmazó leírás, adatvédelmi nyilatkozat, melyben a pályázó hozzájárul adatainak igazgatótanács általi megismeréséhez, lelkészi ajánlás a pályázó gyülekezeti lelkészétől, konf. emléklap. A pályázat benyújtásának módja: postai úton vagy elektronikusan, „Pályázat történelem és könyvtár pedagógia szakos tanári álláshelyre” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc: Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 4400 Nyíregyháza, Luther u. 7. e-mail: [email protected]

2785


Ösztöndíj- és versenyfelhívások

Országos tanulmányi versenyek meghirdetése a 2015/2016. tanévre az Emberi Erőforrások Minisztériuma közreműködésével

I. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi versenyek

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Oktatási Hivatal közösen meghirdeti az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (továbbiakban: OKTV) részvételi feltételeit, követelményeit, a lebonyolítás rendjét és időpontjait. 1. Általános tudnivalók 1.1. A versenyben való részvétel feltételei Az OKTV-re azok a tanulók jelentkezhetnek, akik: a) valamely magyarországi középiskolában tanulói vagy vendégtanulói jogviszonnyal rendelkeznek, továbbá b) nappali rendszerű képzésben vesznek részt, valamint c) a versenykiírás tanévében az adott középiskola pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyam vagy az azt közvetlenül megelőző évfolyam tanulói, és a középiskolában ca) az iskola helyi tantervében rögzítettek szerint önálló tantárgyként vagy más tantárgyba beépítve tanulták/ tanulják az adott tantárgyat, vagy a jelentkezési határidő előtt sikeres osztályozó vizsgát tettek az adott tantárgy legalább egy évfolyamának tananyagából, és cb) az adott tantárgyból tanulmányaik befejeztével magyar rendszerű érettségi vizsgát tehetnek, illetve már sikeres előrehozott érettségi vizsgát tettek. Az adott középiskola pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyamot kettővel megelőző középiskolai évfolyam tanulói közül az OKTV-re az a) és b) pontoknak megfelelő azon tanulók jelentkezhetnek, akik a jelentkezési határidő előtt – sikeres előrehozott érettségi vizsgát tettek az adott tantárgyból, vagy – a középiskolai bizonyítványba bejegyzett osztályzattal igazolják, hogy az adott tantárgy helyi tantervi követelményeit teljesítették a középiskolai szakaszt lezáró évfolyamot kettővel megelőző középiskolai évfolyam tananyagával bezárólag. Az első fordulóból továbbjutott ezen versenyzők számára két példányban el kell készíteni a 2. sz. mellékletként közzétett, az iskola igazgatója által hitelesített igazolást. Az egyik példányt a versenyző iskolájában kell megőrizni a tanév utolsó napjáig, a másik példányt a versenyzőnek a következő fordulóban be kell mutatnia és át kell adnia az Oktatási Hivatal képviselőjének. A tanulói jogviszonyát szüneteltető tanuló nem vehet részt az OKTV-n. A tanulók – a versenyidőpontok és a kategóriák figyelembevételével – tetszőleges számú tantárgy versenyére jelentkezhetnek. Az élő idegen nyelvek versenyén – a szlovén nemzetiségi nyelv kivételével – nem indulhatnak azok a tanulók, a) akiknek az érintett nyelv anyanyelvük, vagy legalább egyik szülőjük beszélt anyanyelve, b) akik a 12. életévük betöltése után – a versenyben való részvétel tanévével bezárólag – összesen legalább egy évet töltöttek az adott nyelvterületen, c) akik a 12. életévük betöltése után legalább egy tanéven át folytattak iskolai tanulmányokat az adott nyelvterületen, d) akik a 12. életévük betöltése után az adott nyelvet legalább egy tanéven keresztül olyan – külföldi, Magyarországon működő külföldi vagy külföldi rendszerű – iskolában tanulták, amelynek tanítási nyelve az érintett nyelv. A fenti szabályozás alá vont élő idegen nyelvi versenyekre jelentkező tanulóknak – nem nagykorú tanuló esetén a szülővel (gondviselővel) közösen – a 4. sz. mellékletként közzétett nyilatkozat kitöltésével és aláírásával kell igazolnia

2786


azt, hogy a részvételi feltételeknek megfelel. A nyilatkozatot két példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt a versenyző iskolájában kell megőrizni a tanév utolsó napjáig, a másik példányt az első fordulóból továbbjutott versenyzőnek a következő fordulóban be kell mutatnia és át kell adnia az Oktatási Hivatal képviselőjének. Az egyéb feltételeket, kategóriákat, tantárgyi specialitásokat a versenykiírás tantárgyi fejezetei tartalmazzák. A verseny feltételei minden induló számára azonosak. A sajátos nevelési igényű tanulók jelentkezési szándéka esetén a versenyző részvételi lehetőségét, versenyzésének körülményeit az iskola igazgatója a jelentkezés előtt egyezteti az Oktatási Hivatallal, sajátos versenyzési feltételeket csak az Oktatási Hivatal engedélyezhet. Ennek során kizárólag olyan sajátos versenyzési feltételek engedélyezhetők, amelyek esetében a versenyanyag tartalmi követelményei nem változnak. 1.2. A jelentkezés módja A tanulóknak minden versenyre abban a középiskolában kell jelentkezniük, amellyel az adott tantárgy vonatkozásában a tanulói vagy vendégtanulói jogviszonyuk fennáll. A vendégtanulói jogviszony megszűnte után a tanuló saját iskolájában jelentkezhet a versenyre abból a tárgyból is, amelyre korábbi vendégtanulói jogviszonya alapján vált jogosulttá. A jelentkezést az iskola igazgatójához kell benyújtani (jelentkezési lap: 1. sz. melléklet) a filozófia tárgy kivételével 2015. szeptember 18-áig. A filozófia verseny jelentkezési határidejét, szabályait az adott tantárgyi fejezet tartalmazza. A versenyzők jelentkeztetésére, a verseny lebonyolításához szükséges adataik rögzítésére, kezelésére és közvetítésére az OKTV adminisztrációs rendszerében (az Oktatási Hivatal által az iskolák rendelkezésére bocsátott ADAFOR nevű számítógépes program OKTV alrendszerében) kerül sor. A jelentkezéseket az iskola igazgatójának vagy a megbízottjának az OKTV adminisztrációs rendszerének (ADAFOR) iskolai programja segítségével kell rögzítenie, és azon keresztül 2015. szeptember 25-éig kell továbbítania az Oktatási Hivatalba, ahol az OKTV adminisztrációs rendszer (ADAFOR) központi programja regisztrálja azokat. A 2015. szeptember 25-ei határidő után az Oktatási Hivatal nem fogad további jelentkezéseket! A jelentkezési feltételeknek való megfelelés ellenőrzése valamint a megfelelő kategóriába történő besorolás az igazgató feladata és felelőssége. Az iskola igazgatója a jelentkezés után hitelesíti a 3. sz. mellékletként közzétett igazolást. Az igazolást két példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt a versenyző iskolájában kell megőrizni a tanév utolsó napjáig, a másik példányt az első fordulóból továbbjutott versenyzőnek a következő fordulóban be kell mutatnia és át kell adnia az Oktatási Hivatal képviselőjének. Amennyiben a fentiekben előírt igazolások, nyilatkozatok bármelyikében valótlan adatok szerepelnek, a versenyző a versenyből kizárásra kerül. Az iskolai adatszolgáltatást egyben a versenyfeladatok megrendelésének kell tekinteni. Az OKTV-n részt vevő középiskolai tanulók a jelentkezéssel kinyilvánítják, hogy elfogadják a versenykiírás előírásait, hozzájárulnak a verseny lebonyolításához szükséges személyes adataiknak a szervezők általi kezeléséhez (adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-62153/2013), valamint, hogy tudomásul veszik a versenybizottság szakmai döntéseit. A középiskola saját pedagógiai programja szerint biztosítja a tanulók részvételi lehetőségét az OKTV-n azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanuló a versenykiírás szerint jogosult a versenyre jelentkezni. 1.3. A versenyek szervezésének általános elvei A versenyrészek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. a) Az írásbeli versenyrészre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a versenyfeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a verseny befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, rögzített média anyag, adatfájlok). b) A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. színpadi előadás). Az OKTV szakmai tartalma alapvetően a Nemzeti Alaptantervre valamint az érettségi vizsga általános és részletes vizsgakövetelményeire épül, de azon túlmutató követelményeket is magában foglalhat, amelyeket közzé kell tenni a versenykiírás adott tantárgyi fejezeteiben. A versenyek az aktuális versenykiírásban foglaltak szerint – az idegen nyelvi és a nemzetiségi versenyek kivételével – magyar nyelven zajlanak.

2787


Az OKTV versenyrészei nem nyilvánosak, kivéve, ha egy tantárgyi fejezet kifejezetten másként rendelkezik. Az OKTV-t az Oktatási Hivatal szervezi. Az egyes versenyek lebonyolításában közreműködnek a szakmai irányítást végző tantárgyi versenybizottságok (a továbbiakban: versenybizottságok). A versenyekkel kapcsolatos szakmai döntéseket a versenybizottságok hozzák. 1.4. Az OKTV versenybizottságai Az OKTV szakmai irányítását és felügyeletét a tantárgyanként, illetve szükség esetén kategóriánként az elnökből, az ügyvezető elnökből és legalább még egy tagból álló versenybizottságok látják el. A versenybizottságok működtetéséről az Oktatási Hivatal gondoskodik. A versenybizottság szakmai munkáját az elnök irányítja. A versenybizottság elnökét – az Oktatási Hivatal javaslata alapján – az oktatásért felelős miniszter kéri fel egy tanévre. A versenybizottság elnöke felelős a versenybizottság szakmai munkájáért, a feladatlapok, a központi javítási-értékelési útmutatók, a szóbeli feladatsorok versenykiírásnak megfelelő tartalmáért, továbbá a versenybizottsági döntések szakszerű meghozataláért. A versenybizottság szervezeti irányítását, a szakmai munka szervezését az ügyvezető elnök végzi. A versenybizottság ügyvezető elnökét az Oktatási Hivatal vezetője kéri fel és bízza meg egy tanévre. A versenybizottság ügyvezető elnökének feladatait az Oktatási Hivatal határozza meg. A versenybizottságok tagjait az elnök és az ügyvezető elnök közös javaslatának mérlegelése után az Oktatási Hivatal vezetője kéri fel és bízza meg egy tanévre. A versenybizottsági munkába – az Oktatási Hivatal előzetes egyetértésével – meghatározott feladatok elvégzésére további közreműködő szakemberek vonhatók be. A versenyek szervezésében és lebonyolításában közreműködnek: – biológia verseny esetében az Arany János Általános Iskola és Gimnázium, – dráma verseny esetében a Magyar Drámapedagógiai Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum, – fizika verseny esetében az ELTE Természettudományi Karának Anyagfizikai Tanszéke és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának Fizika Tanszéke, – informatika verseny esetében a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az ELTE Informatikai Kara, – kémia verseny esetében az ELTE Természettudományi Karának Kémiai Intézete, – mozgóképkultúra és médiaismeret verseny esetében a Vizuális Világ Alapítvány, – művészettörténet verseny esetében az ELTE Bölcsészettudományi Karának Művészettörténeti Intézete, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete és a Magyar Nemzeti Galéria, – orosz nyelv verseny esetében az Orosz Kulturális Központ, – rajz és vizuális kultúra verseny esetében a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete és a Budai Rajziskola, – az angol nyelv, biológia, filozófia, fizika, földrajz, francia nyelv, informatika, kémia, latin nyelv, magyar irodalom, magyar nyelv, matematika, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, történelem versenyek esetén az ELTE Eötvös József Collegium szabad kapacitásának függvényében ingyenes elhelyezést biztosít a döntő előtti éjszakára a versenyek döntősei és szükség esetén tanulónként legfeljebb egy fő kísérő számára, – a biológia, fizika, földrajz, informatika, kémia, matematika versenyek esetén az ELTE Bolyai Kollégiuma szabad kapacitásának függvényében ingyenes elhelyezést biztosít a döntő előtti éjszakára a versenyek döntősei és szükség esetén tanulónként legfeljebb egy fő kísérő számára. A versenybizottság elnöke, ügyvezető elnöke és tagjai nem vehetnek részt azon fordulók versenyfeladatainak összeállításában és a versenyzők teljesítményeinek értékelésében, amelyekben közeli hozzátartozójuk vagy az általuk tanított tanulók is versenyeznek. A versenybizottságok elnökét, ügyvezető elnökét, tagjait és a közreműködőket a feladatok és a központi javítási-értékelési útmutatók tartalmára, a versenyzők teljesítményének értékelésére vonatkozóan, és a versenybizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli. A versenyekhez kapcsolódó közérdekű információkat kizárólag az Oktatási Hivatal hozhatja nyilvánosságra. 1.5. Az OKTV fordulói A versenyek – a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben foglaltak szerint – 2 vagy 3 fordulósak, és egy, két, illetve három kategóriában zajlanak. A kategóriák meghatározását a versenykiírás tantárgyi fejezetei tartalmazzák. A versenyek

2788


egyes fordulói – kivéve a mozgóképkultúra és médiaismeret verseny második (döntő) fordulóját – kategóriánként legfeljebb 1 naposak. A mozgóképkultúra és médiaismeret második (döntő) fordulója két napos. Egy-egy forduló írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok teljesítéséből állhat. A háromfordulós versenyeknél: – az első fordulót (a rajz és vizuális kultúra kivételével) az iskola, – a második fordulót a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározottak szerint az Oktatási Hivatal szervezi a kijelölt helyszíneken, – a döntő fordulót az Oktatási Hivatal bonyolítja le. A kétfordulós versenyeknél: – az első fordulót (a mozgóképkultúra és médiaismeret kivételével) az iskola, – a döntő fordulót az Oktatási Hivatal bonyolítja le. A rajz és vizuális kultúra verseny minden fordulóját az Oktatási Hivatal bonyolítja le. Az egyes fordulók időpontját a versenykiírás tantárgyi fejezetei, illetve a 7. sz. melléklet tartalmazza. Az első fordulókat az egy településen működő középiskolák – az Oktatási Hivatal tájékoztatása mellett – közösen is megrendezhetik. A közös lebonyolítás szabályszerűségéért a rendező intézmény igazgatója felel. Versenyezni kizárólag a versenykiírásban meghatározott időpontokban és az Oktatási Hivatal által kijelölt helyszíneken lehet. Ha a tanuló bármely okból nem tud részt venni valamelyik fordulón, a versenyt nem folytathatja. A háromfordulós versenyeknél a második fordulóban résztvevők száma kategóriánként a jelentkezők számától függően: – 3000-nél több jelentkező esetén legfeljebb 300 fő, – 3000 és 600 közötti jelentkező esetén a jelentkezők legfeljebb 10%-a, – 600-nál kevesebb jelentkező esetén legfeljebb 60 fő lehet. Az egyes tantárgyi versenyek döntőseinek számát szakmai szempontok alapján a versenybizottságok határozzák meg, de kategóriánként legfeljebb 50 versenyző kerülhet a döntőbe. Az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül folyamatosan tájékoztatja az iskolákat (kizárólag a saját) tanulóik eredményeiről, az elért pontszámokról és a továbbjutásról, valamint a honlapján közzéteszi a fordulók általános információit. 1.5.1. Az írásbeli versenyrészek általános szabályai A fordulók központilag elkészített írásbeli feladatlapjait – ha a versenykiírás másként nem rendelkezik – az Oktatási Hivatal a szükséges példányszámban előállítja, majd – a biztonsági előírások betartásával – az Oktatási Hivatal a szervező intézmények közreműködésével, a megfelelő időben eljuttatja a versenyek helyszínére. A feladatlap-csomagokat a rendező intézmény vezetője a forduló kezdetéig köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A középiskolákhoz zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát és a jelenlévők nevét a 6. sz. mellékletként közzétett jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyv őrzési határideje az adott tanév utolsó napja. Az Oktatási Hivatal – ha a versenykiírás úgy rendelkezik – a feladatsorokat, a központi javítási-értékelési útmutatókat, a versenyek szervezéséhez szükséges információkat elektronikus úton, az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül juttatja el az iskolákhoz. Az írásbeli versenyrészt olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. A technikai feltételek biztosításáért felelős személy – amennyiben ez a verseny biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges – az intézményvezetőnek vagy az Oktatási Hivatal megbízottjának az engedélyével jelen lehet a versenyen. Az írásbeli versenyrészek helyszínén a versenyzőket csoportokba kell beosztani, és csoportonként külön teremben kell elhelyezni. Csoportonként (termenként) a 6. sz. mellékletnek megfelelően jegyzőkönyvet kell vezetni. A termekben és a folyosón gondoskodni kell a folyamatos felügyeletről. A felügyelő tanárok a versenyszervező által előre megállapított sorrendben váltják egymást. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott tantárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

2789


Minden teremben ülésrendet kell készíteni. Az ülésrendet a verseny kezdetekor a felügyelő tanár – az előzetes csoportbeosztás alapján – úgy köteles megállapítani, hogy a versenyzők egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. Az ülésrendet írásban is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben (6. sz. melléklet), – a háromfordulós versenyek első fordulójában névvel (kivételt képez a dráma verseny) –, minden más esetben az Oktatási Hivatal által megadott kódszámmal. A háromfordulós versenyek első fordulójának jegyzőkönyveit a rendező iskolában a tanév végéig meg kell őrizni. A kétfordulós versenyek első fordulóinak jegyzőkönyvét, és a háromfordulós versenyek második fordulós jegyzőkönyvét másolatban el kell juttatni az Oktatási Hivatalba. Az írásbeli munkát csak azok a versenyzők kezdhetik meg, akik a feladatlapok kiosztásakor a csoportbeosztásnak megfelelően jelen vannak. A csoporthoz később csatlakozni nem lehet. A teremből feladatsort kivinni csak a teljes versenyidő lejártával szabad. Az írásbeli munka megkezdése előtt a felügyelő tanár, illetve az Oktatási Hivatal megbízottja megállapítja a versenyzők személyazonosságát. Az írásbeli munka kezdetén a felügyelő tanár a feladatlapokkal együtt kiosztja a versenyhez szükséges további dokumentumokat (pl. a feladatlaphoz tartozó információk leírását, vagy a kódszámmal/jeligével ellátandó dolgozatokhoz tartozó adatlapokat stb.). A versenyzőknek az írásbeli munka megkezdése előtt ki kell tölteniük a feladatlap borítóján lévő vagy külön mellékelt adatlapot. A kódszámmal ellátott dolgozatok esetén a dolgozatlapokra a kódszámtól/jeligétől eltérő jelzés nem kerülhet. A versenyző neve, évfolyama, osztálya, iskolája neve, települése, a felkészítő tanárok neve, és az egyéb szükséges adatok csak a borítólapon vagy a különálló adatlapon szerepelhetnek. A borítólapnak a versenyzők adatait tartalmazó részét a versenybizottsági javítás előtt az Oktatási Hivatal a dolgozatoktól elkülöníti. Az írásbeli munka során – ha a versenykiírás tantárgyi fejezete másképp nem rendelkezik – csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a versenyt szervező intézmény által biztosított munkalapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli munka befejezéséig a felügyelő tanár őrzi. Az írásbeli munka során a versenyzők csak a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben, illetve a feladatlapokhoz tartozó tudnivalókban meghatározott segédeszközöket használhatják, más eszközök a verseny helyszínére nem vihetők be. Az íróeszközökről és a versenykiírás által megengedett segédeszközökről a versenyzők gondoskodnak. A segédeszközöket a versenyzők egymás között nem cserélhetik. A versenyzőknek a feladatok megoldásakor önálló munkát kell végezniük, a munkájukhoz útbaigazítás, segítség nem adható. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a versenyző meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe. Az írásbeli feladatok kidolgozásához a versenyzők rendelkezésére álló időt a versenykiírás tantárgyi fejezetei határozzák meg. Ha az írásbeli versenyrészen több feladatlapot kell megoldani, akkor a rendelkezésre álló időtartam felhasználásához, felosztásához a feladatlap további rendelkezéseket állapíthat meg. Ha az írásbeli munkát bármely esemény megzavarja, de a verseny szabályos lebonyolítása folytatható, akkor a feladat kidolgozásához rendelkezésre álló időt a kiesett idővel meg kell növelni. Az intézkedést a szervező intézmény vezetője vagy az Oktatási Hivatal megbízottja jegyzőkönyvben (6. sz. melléklet) rögzíti. Az írásbeli munka alatt a helyiséget csak indokolt esetben, és egy időben legfeljebb csak egy versenyző hagyhatja el. A folyosón felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a versenyzők ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel. A helyiséget elhagyó versenyző az írásbeli dolgozatát átadja a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét rávezeti a dolgozatra és a jegyzőkönyvre (6. sz. melléklet). Az írásbeli munka befejezése után a versenyző a dolgozatát – a borítólappal és az üres vagy piszkozati lapokkal együtt – átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár – a versenyző jelenlétében – szükség esetén összetűzi az adatlapot a dolgozatlapokkal, ráírja az adatlapra a dolgozatlapok számát, rávezeti a befejezés időpontját a dolgozatra és a jegyzőkönyvre (6. sz. melléklet), majd aláírja azokat. A versenyző ezután távozik a verseny helyszínéről. A versenykiírás tantárgyi fejezetei az írásbeli versenyrészre külön szabályokat állapíthatnak meg. A versenydolgozatok őrzési határideje az iskolában az adott tanév utolsó napja. Az Oktatási Hivatalban az első forduló dolgozatainak és a pályamunkák bírálatának őrzési ideje az adott tanév utolsó napja. A második és a döntő forduló dolgozatainak és a pályamunkák bírálatának őrzési határideje a következő tanév utolsó napja.

2790


1.5.1.1. Az első (iskolai) forduló írásbeli versenyrészére vonatkozó külön szabályok A versenykiírás tantárgyi fejezeteiben foglaltak szerint az OKTV első fordulója vagy központilag összeállított feladatlapok írásbeli (számítógépes) megoldásából, vagy valamely választott témában pályamunka elkészítéséből áll. Matematikából I-II-III. kategóriában, fizikából I-II. kategóriában és informatikából I.-II. kategóriában az első forduló központi írásbeli feladatait az Oktatási Hivatal elektronikus úton az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül juttatja el az iskolákba. A rendező intézmény vezetője vagy az általa megbízott munkatárs – az informatika I. kategória kivételével – kellő példányszámban sokszorosítja a feladatlapokat, és azokat megfelelően elzárja a verseny kezdetéig. Informatika I. kategória esetén a feladatlap elektronikus (pdf ) változatát a forrásfájlokkal együtt kell a versenyzők rendelkezésére bocsátani. Az érintett versenyeknél a lebonyolításhoz szükséges tájékoztatókat, a tanulói útmutatókat és a versenyzők által kitöltendő adatlapokat az Oktatási Hivatal a forduló előtt legalább 5 munkanappal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül juttatja el az érintett iskolákba. A versenyzőknek szóló tanulói útmutatókat és az adatlapokat a forduló kezdete előtt szintén sokszorosítani kell a versenyzők létszámának megfelelő példányban. A többi verseny feladatlapjait zárt csomagolásban az intézményvezetők az Oktatási Hivatal munkatársaitól vehetik át 2015. október 21–22-én. A háromfordulós versenyeknél az első forduló dolgozatait (dráma verseny kivételével) névvel kell elkészíteni, a versenyzők adatait a feladatlapok borítójának adatlap részén kell feltüntetni, illetve a versenyzők nevét, évfolyamát, osztályát minden olyan dolgozatlapra rá kell írni, amely nem része a központi feladatlapnak. A kétfordulós versenyeknél és a dráma versenynél az első forduló központi írásbeli feladatlapjait – a borítón – egyedi számjellel (kódszámmal) adja ki az Oktatási Hivatal, illetve az elektronikusan eljuttatott feladatlapok esetében az Oktatási Hivatal által kiadott utasítás szerint a verseny helyszínén történik meg a kódszámok kiosztása. A versenyzőknek minden olyan dolgozatlapra rá kell vezetni a kódszámot, amely nem része a központi feladatlapnak. A dolgozatlapokra nem kerülhet sem név, sem iskolai pecsét, sem más – a kódszámtól eltérő – jelzés. A tanulók neve (évfolyama, osztálya), iskolájuk neve (székhelye), a felkészítő tanár(ok) neve, és az egyéb szükséges adatok csak a borító adatlap részén szerepelhetnek. A kidolgozási idő lejártával a rendező intézmény vezetője átveszi a dolgozatokat és a jegyzőkönyveket a felügyelő tanároktól, majd a dolgozatokat átadja a javító szaktanároknak. A rendező iskola a versenybizottság által meghatározott, és az Oktatási Hivatal által közölt ponthatárt elért dolgozatokat – a dráma verseny esetében valamennyi dolgozatot – (a feladatlapokat és/vagy a válaszlapokat a borítóval együtt), név szerinti összesítő listával, egy közös lezárt borítékban, postai úton tértivevényes küldeményben vagy hivatalosan megbízott kézbesítő közreműködésével küldi meg – ha a versenykiírás tantárgyi fejezetei másként nem rendelkeznek – közvetlenül az Oktatási Hivatal címére (1363 Budapest, Pf. 84.) legkésőbb a megírást követő 5. munkanapon. A borítékon az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: OKTV ....... (tantárgy), ...... kategória, 1. forduló. A dolgozatoknak a fenti formában történő megküldéséről az iskola igazgatója gondoskodik. A határidő betartását a postabélyegző vagy a kézbesítőkönyv igazolja. A határidő után továbbított dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskolának. 1.5.1.2. A háromfordulós versenyek második fordulójának írásbeli versenyrészére vonatkozó külön szabályok A versenykiírás tantárgyi fejezeteiben foglaltak szerint az OKTV második fordulója központilag összeállított feladatlapok írásbeli vagy számítógépes gyakorlati megoldásából, a pályázatos versenyeknél valamely választott témában pályamunka elkészítéséből áll. A második fordulóba jutott versenyzőket – ha a versenykiírás tantárgyi fejezete másként nem rendelkezik – az Oktatási Hivatal az iskolájukba küldött értesítés útján hívja be, kijelöli a versenyek helyszínét és gondoskodik arról, hogy a feladatok időben a versenyzők rendelkezésére álljanak. A második forduló központi írásbeli feladatlapjait – a borítón – egyedi számjellel (kódszámmal) adja ki az Oktatási Hivatal, és a versenyzőknek minden olyan dolgozatlapra rá kell vezetni a kódszámot, amely nem része a központilag kiadott feladatlapnak. A dolgozatlapokra nem kerülhet sem név, sem iskolai pecsét, sem más – a kódszámtól eltérő – jelzés. A tanulók neve (évfolyama, osztálya), iskolájuk neve (székhelye), a felkészítő tanár(ok) neve, és az egyéb szükséges adatok csak a borító adatlap részén szerepelhetnek. A forduló helyszínét biztosító iskola a dolgozatokat (a feladatlapokat és/vagy a válaszlapokat a borítóval együtt), név szerinti összesítő listával, egy közös lezárt borítékban, postai úton tértivevényes küldeményben vagy hivatalosan megbízott kézbesítő közreműködésével küldi meg – ha a versenykiírás tantárgyi fejezetei másként nem rendelkeznek – közvetlenül az Oktatási Hivatal címére (1363 Budapest, Pf. 84.) legkésőbb a megírást követő 1. munkanapon. A borítékon az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: OKTV ....... (tantárgy),

2791


...... kategória, 2. forduló. A dolgozatoknak a fenti formában történő felterjesztéséről a rendező intézmény igazgatója gondoskodik. A határidő betartását a postabélyegző vagy a kézbesítőkönyv igazolja. 1.5.1.3. A döntő forduló írásbeli versenyrészére vonatkozó külön szabályok A versenykiírás tantárgyi fejezeteiben foglaltak szerint az OKTV döntő fordulója központilag összeállított írásbeli feladatlapok, illetve gyakorlati számítógépes vagy laboratóriumi gyakorlati feladatok megoldásából áll. A döntőbe jutott versenyzőket – az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül történt tájékoztatás után – az Oktatási Hivatal az iskolába küldött értesítés útján hívja be, kijelöli a versenyek helyszínét, és gondoskodik arról, hogy a feladatok időben a versenyzők rendelkezésére álljanak. A versenyzők az írásbeli versenyrészt megelőző helyszíni regisztráció során kódszámot kapnak, és a feladatok kidolgozása előtt minden dolgozatlapra rá kell vezetniük ezt a kódszámot. A dolgozatlapokra nem kerülhet sem név, sem más – a kódszámtól eltérő – jelzés. A regisztrációt az Oktatási Hivatal munkatársai végzik. Az írásbeli munka befejezése után a dolgozatokat a versenybizottság tagjai javításra átveszik. 1.5.1.4. A pályamunkák készítésének általános szabályai A versenykiírás tantárgyi fejezeteiben foglaltak szerint a versenyzőknek pályamunkát kell készíteniük, és jeligével ellátva – a felterjesztési határidő figyelembe vételével – át kell adniuk az iskola igazgatójának. A pályázatos tantárgyak versenyei közül a földrajz, a történelem, a magyar nyelv, a művészettörténet, a rajz és vizuális kultúra három, a mozgóképkultúra és médiaismeret két fordulóból áll. A pályamunka témáját, terjedelmi korlátait és elvárt kiegészítéseit (pl.: a hivatkozások bibliográfiai adatainak, a felhasznált források jegyzékének feltüntetése, egyéb mellékletek csatolása) az adott tantárgyi versenykiírás tartalmazza. A pályamunka jeligés. A versenyző által jeligeként választott kifejezést alkalmas módon rá kell vezetni a pályamunkára – a műre és annak minden nyomtatott és elektronikus összetevőjére (munkanapló, esszé, CD stb.) –, de ezen kívül semmilyen más jelzést (nevet, iskolai bélyegzőt stb.) nem szabad rajtuk feltüntetni. A jeligét úgy kell megválasztani, hogy az ne utaljon a versenyző személyére, legfeljebb 8 karakterből álljon, és betű karakterrel kezdődjön (a rajz és vizuális kultúra verseny esetében valamennyi karakternek betűkarakternek kell lennie). Minden pályamunkához egy kisméretű (C6-os) lezárt borítékban kell csatolni a versenyző adataival megfelelően kitöltött 5. sz. mellékletet (Adatlap pályamunkához) amelynek kitöltését az iskola igazgatójának kell hitelesítenie. A borítékon kizárólag a jelige szerepelhet. A versenyzőknek a jeligével ellátott pályamunkát és a jeligés borítékot legkésőbb a versenykiírásban szereplő, az Oktatási Hivatalnak történő megküldés határideje előtti munkanapon át kell adnia az iskola igazgatójának. A földrajz, a magyar nyelv és a történelem verseny résztvevői közül csak azoknak a pályamunkáját kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni, akiknek az első, illetve történelemből a második fordulóbeli dolgozata elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. A pályamunkákat a jeligés borítékkal együtt becsomagolva az iskola igazgatója postai úton tértivevényes küldeményben vagy hivatalosan megbízott kézbesítő közreműködésével küldi meg Oktatási Hivatal címére (1363 Budapest, Pf. 84) vagy a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben megadott szakmai szervezetekhez a megjelölt határidőig. A csomagoláson az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: OKTV ....... (tantárgy), pályamunka/pályamunkák. A beküldött pályamunkákat a versenybizottság bírálja el. A verseny végét követően – a mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint a rajz és vizuális kultúra kivételével – a pályamunkákat a hozzájuk tartozó bírálatok másolatával együtt az Oktatási Hivatal visszajuttatja az iskolákba. 1.5.2. A szóbeli versenyrészek általános szabályai Az OKTV második és döntő fordulójában egyes versenyeknél a versenykiírás tantárgyi fejezetei által meghatározott szóbeli feladatok teljesítésére kerül sor. A szóbeli versenyrészek a fordulók helyszínén legalább 3 tagú szóbeli versenybizottságok előtt zajlanak. A versenyzők a szóbeli versenyrészt megelőző helyszíni regisztráció során kódszámot kapnak. A versenyzők a forduló kezdetén kapott kódszámmal/jeligével szerepelnek a bizottságok előtt. A versenyzők személyazonosságát, iskolájuk nevét a bizottságok számára megadott információk nem tartalmazhatják. A szóbeli versenyen megjelenő versenyzők személyazonosságának ellenőrzését és a regisztrációt a verseny megkezdése előtt az Oktatási Hivatal megbízottja végzi.

2792


A szóbeli versenyrészeken a versenyzők csak a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározott, illetve a szóbeli versenybizottságok által engedélyezett segédeszközöket használhatják, más eszközök a verseny helyszínére nem vihetők be. 1.5.3. A szabálytalanságok kezelése A versenyzés közben észlelt szabálytalanság esetén – ha például a versenyző társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett segédeszközt használ, vagy a verseny rendjét zavarja – a következő intézkedéseket kell tenni: a) írásbeli versenyrész esetén a felügyelő tanár elveszi a versenyző dolgozatát, ráírja a tapasztalt szabálytalanságot és az elvétel időpontját, aláírja és visszaadja a versenyzőnek, aki folytathatja a munkát. A felügyelő tanár a folyosófelügyelő tanár útján értesíti a rendező intézmény vezetőjét vagy az Oktatási Hivatal jelenlévő megbízottját a vélelmezett szabálytalanságról; b) szóbeli versenyrész esetén a felügyelő tanár, illetve a szóbeli versenybizottság elnöke figyelmezteti a versenyzőt, hogy a versenyrészt befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését megállapítják, akkor az elért eredményét megsemmisítik. A figyelmeztetést a helyszínen jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A felügyelő tanár, illetve a szóbeli versenybizottság elnöke első forduló esetén a rendező intézmény igazgatóját, a további fordulókban a tantárgyi versenybizottság ügyvezető elnökét vagy az Oktatási Hivatal jelenlévő megbízottját értesíti a vélelmezett szabálytalanságról; c) ha a szabálytalanság elkövetésére a versenydolgozatok javítása során következtet a javítást végző szakember, akkor ráírja a versenydolgozatra az észrevételét, aláírja, és első forduló esetében haladéktalanul értesíti a rendező intézmény vezetőjét, a további fordulókban a tantárgyi versenybizottság ügyvezető elnökét. Az első forduló lebonyolítása közben észlelt szabálytalanságok esetében a rendező iskola igazgatója saját hatáskörében intézkedik és döntést hoz. A további fordulókban a tantárgyi versenybizottság ügyvezető elnöke az érintett versenyrész befejezését vagy a javítótól kapott értesítést követően az Oktatási Hivatal munkatársának bevonásával haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a versenyző és a bejelentést tevő nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a bejelentést tevő, a tantárgyi versenybizottság ügyvezető elnöke, az Oktatási Hivatal munkatársa és a versenyző írja alá. A versenyző a külön véleményét rávezetheti a jegyzőkönyvre. Az elkövetett szabálytalansággal kapcsolatos döntést a versenybizottság hozza meg. Az elkövetett szabálytalanság súlyának mérlegelésével a döntéshozó a következő döntést hozhatja: a) a versenyzőnek az érintett feladatra adott megoldását részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a fordulóban nyújtott teljesítményét, b) a versenyzőt kizárja a versenyből. A döntést és annak indokolását írásban kell közölni a versenyzővel és a versenyző iskolájának igazgatójával. 1.6. A versenyzők teljesítményének értékelése Az első forduló versenydolgozatait – a dráma verseny kivételével – központi javítási-értékelési útmutató alapján az iskolai szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) javítják, értékelik. A központi javítási-értékelési útmutatókat a versenybizottságok készítik, részletes pontozással, amelynek segítségével egyértelműen, egységesen elvégezhető a versenyzők teljesítményének értékelése. A központi javítási-értékelési útmutatókat az Oktatási Hivatal a fordulót követő első munkanapon elektronikus formában – az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül – teszi hozzáférhetővé az érintett iskolák számára. A szaktanárok a hibákat, tévedéseket a versenyző által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelölik, a kijavított versenydolgozatokra rávezetik a pontszámot, a javítás időpontját, majd az aláírásukkal ellátva átadják az iskola igazgatójának. Az első fordulóban elkészített, a versenybizottság által meghatározott, és az Oktatási Hivatal által közölt ponthatárt elért dolgozatokat az iskola igazgatója a megadott határidőig megküldi az Oktatási Hivatalnak. Az első fordulóból felterjesztett dolgozatok, illetve – nagyszámú dolgozat esetén – a következő forduló maximális létszámhatárának legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobb dolgozatok szaktanári értékelését az országos tantárgyi versenybizottságok felülvizsgálják, és meghatározzák a dolgozat végső pontszámát.

2793


Az első fordulóban felterjesztett dolgozatoknak a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározott feladatait, részfeladatait (esszé, fogalmazás, fordítás, választott téma kidolgozása) központi javítási-értékelési útmutató, illetve szempontsor alapján a versenybizottságok javítják és értékelik. A kódszámmal/jeligével ellátott részfeladatokat, írásbeli dolgozatokat, pályamunkákat valamennyi fordulóban – az adatlapok és más személyes azonosító adatok leválasztása után – központi javítási-értékelési útmutató, illetve szempontsor alapján a versenybizottságok javítják és értékelik. Minden írásbeli dolgozatot és pályamunkát legalább két versenybizottsági tag értékel. A pályamunkák értékelésének főbb szempontjait a versenykiírás vonatkozó tantárgyi fejezetei tartalmazzák. A pályamunkákról – ha a versenykiírás tantárgyi fejezete másként nem rendelkezik – a versenybizottságok szöveges szakmai bírálatot is készítenek és pontszámmal is kifejezik a pályamunka értékét. A felülvizsgálatot, illetve javítást végző versenybizottsági tagok az értékelés részleteit, részpontszámait rávezetik a dolgozatra, vagy külön jegyzetben rögzítik, amelyet csatolnak a dolgozathoz. A bizottság által megállapított végső pontszámot az értékelés végén jól láthatóan rá kell vezetni a dolgozatokra, illetve a szakmai bírálatokra. Az így keletkezett dokumentumokat a javítást végző versenybizottsági tagok aláírják. A nem előírásszerűen jelentkeztetett tanulók teljesítményét és a késve vagy szabálytalanul beküldött dolgozatokat, pályamunkákat a versenybizottságok nem bírálják el. A szóbeli feladatok teljesítését a forduló helyszínén a szóbeli bizottságok a versenybizottság által meghatározott szempontok alapján, pontozással értékelik. A versenybizottsági értékelő munkát követően az első fordulóban (a dráma verseny kivételével) a versenyzők nevének, a további fordulókban és a dráma verseny első fordulójában a versenyzők kódszámának/jeligéjének, valamint a hozzájuk tartozó versenyeredményeknek az ügyvezető elnök által aláírt hivatalos listáját az ügyvezető elnök az értékelt dolgozatokkal együtt eljuttatja az Oktatási Hivatalba, ahol az adatok az OKTV adminisztrációs rendszerében (ADAFOR) rögzítik, majd a dokumentumokat irattárba helyezik. A fordulók eredményeinek az Oktatási Hivatalban történt rögzítése után a versenybizottságok a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározott szabályok szerint összesítik a pontszámokat, meghatározzák a továbbjutás feltételeit, illetve a döntőbeli helyezési sorrendet. A továbbjutást, illetve a helyezést meghatározó végső pontszámok kiszámítása, valamint pontazonosság esetén a versenybizottság által meghatározott, a versenykiírásban szereplő további rendezési szempontok alkalmazása az utolsó két fordulóban a versenyzők kódszámához/jeligéjéhez rendelve történik meg. A továbbjutási, helyezési adatok, a végső pontszámok elektronikus rögzítése, majd a versenyzők nevének és a kódszámmal/jeligével azonosított eredményeknek az összerendelése a fordulókat követően az Oktatási Hivatalban történik. A fordulók pontszámait, a továbbjutási, valamint a végső helyezési adatokat az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül juttatja el az érintett iskolákba: – az első fordulók esetében legkésőbb a forduló napját követő 30. munkanapon, illetve a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározott határidőig, – a második fordulók esetében legkésőbb a forduló napját követő 25. munkanapon, de a döntő előtt legalább 2 héttel, illetve a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározott határidőig, – a döntő fordulók esetében legkésőbb a forduló napját követő 5. munkanapon, illetve a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározott határidőig. Helyezést csak a döntő fordulóba jutott tanulók szerezhetnek. A döntő fordulóba jutottak a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 21.§ g) és i) pontjai alapján a felsőoktatási felvételi eljárás során többletpontra lehetnek jogosultak. Legalább 30 döntőbe jutott versenyző esetén a versenybizottságnak az 1. helyezéstől kiindulva folyamatosan úgy kell megállapítania az első 30 versenyző helyezését, hogy az 1–10-ig, a 11–20-ig és a 21–30-ig helyezettek három csoportjának mindegyikébe pontosan 10 versenyző kerüljön. 30-nál kevesebb döntőbe jutott versenyző esetén az 1. helyezéstől kiindulva folyamatosan kell betölteni a jelzett csoportok helyezéseit úgy, hogy a három megadott csoport mindegyikébe legfeljebb 10 versenyző kerülhet. A döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell besorolni. Abban az esetben, ha a 10., 20., vagy 30. helyezett személyének megállapítása a versenyben elért összpontszám és a tantárgyi fejezetben leírt további kritériumok alapján nem lehetséges, a helyezési sorrendet a háromfordulós versenyeknél a második forduló, majd újabb pontazonosság esetén az első forduló pontszáma, kétfordulós

2794


versenyeknél pedig az első forduló pontszáma határozza meg. Ha a 10., a 20. vagy a 30. helyezés megállapítása a fenti szabályok szerint sem lehetséges, akkor a sorrendet a versenybizottság határozza meg.

A döntő fordulóba jutott versenyzők helyezéséről az oktatásért felelős minisztérium oklevelet, az Oktatási Hivatal igazolást állít ki. Az 1–3. helyezést elért versenyzők az oklevelet az Oktatási Hivatal által szervezett központi ünnepségen vehetik át. A 4. és további helyezést elért versenyzőknek az oklevelet, valamint az összes döntős versenyző igazolását az Oktatási Hivatal juttatja el az érintett iskolákba. A döntő helyezettjeinek nevét (évfolyamát), iskolájuk nevét (székhelyét) és a felkészítő tanárok nevét, a döntő fordulók lebonyolítása és az eredmények közlése után – legkésőbb június 15-éig – az Oktatási Hivatal a honlapján közzéteszi.

2795


2. Tantárgyi fejezetek 2.1. Pályázatos tantárgyak 2.1.1. Dráma A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és három fordulóban zajlik. A második fordulóba jutott versenyzőknek pályamunkát –választhatóan vagy egy elméleti pályamunkát vagy egy gyakorlati feladat megoldásának leírását / felvételét – kell beadniuk a megadott témák közül egyet kiválasztva. A pályamunka jeligés. A versenyző által jeligeként választott – maximum 8 karakterből álló, minden esetben betűvel kezdődő – kifejezést rá kell írni a pályamunkára, de ezen kívül semmilyen más jelzést (nevet, iskolai bélyegzőt stb.) nem lehet rajta feltüntetni. A jeligét is úgy kell megválasztani, hogy az ne utaljon a versenyző személyére. Minden pályamunkához egy kisméretű (C6-os) lezárt borítékban kell elhelyezni a versenyző adataival megfelelően kitöltött 5 sz. mellékletet (Adatlap pályamunkához). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatközléshez kötelező az 5. sz. melléklet használata! Kívül a borítékon kizárólag a jelige szerepelhet. A versenyzőknek a jeligével ellátott pályamunkát és a jeligés borítékot – a felterjesztési határidő figyelembe vételével – át kell adniuk az iskola igazgatójának. A pályamunkákat a jeligés borítékkal együtt postázásra (kézbesítésre) alkalmas módon becsomagolva az iskola igazgatójának kell továbbítania az Oktatási Hivatalba a megjelölt határidőig. A csomagoláson az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: „OKTV dráma pályamunka/pályamunkák”. Csak azoknak a versenyzőknek a pályamunkáját kell felterjeszteni az Oktatási Hivatalba, akiknek az első fordulóbeli dolgozata elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. A pályamunka elkészítésének szabályai: A versenybizottság két típusú pályamunkát fogad el, ezek közül a versenyzőnek egyet kell elkészítenie a megadott témák alapján. – Az elméleti pályamunka l terjedelme – az ábrák, az aláírások, az irodalomjegyzék, a tartalomjegyzék leszámításával – 10-12 gépelt oldal lehet (12-es betűméret, 1,5-es sortávolság, 2,5 cm margó). A megadottnál lényegesen kisebb vagy nagyobb terjedelmű pályamunkákat a versenybizottság nem értékeli. l A versenyzők törekedjenek a megfelelő stílusra és helyesírásra, mert a versenybizottság ezt is figyelembe veszi az értékeléskor. l Az idézetek, ábrák, irodalmi hivatkozások stb. forrásait a tudományos munkákban szokásos módon kell megjelölni. l A pályamunkát nem szükséges beköttetni, kerülni kell a költséges, díszes megjelenítést. – A gyakorlati feladat l megoldását nyomtatott formában vagy DVD-n kell eljuttatni a versenybizottsághoz. l A gyakorlati feladat rögzítésekor törekedni kell a néző szemszögéből készült, lehetőleg vágatlan felvételek elkészítésére. A rögzítés technikája és az utómunkálatok nem befolyásolják az eredményt. l A gyakorlati feladat megvalósítása során a versenyző tetszése szerint választott és tetszőleges számú diák vehet részt szereplőként. A versenyző saját belátása szerint dönthet arról, hogy saját pályamunkájában szereplőként részt vesz-e. Egy versenyző szereplőként más versenyző pályamunkájában is szerepelhet. l A pályamunka kizárólag a versenyző önálló munkája lehet. Amennyiben a versenybizottság ennek ellenkezőjét állapítja meg, a versenyzőt kizárja a verseny résztvevői közül. A verseny anyaga Első forduló –

Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 100 pont). Feladatlap megoldása a következő témakörökből: l színház- és drámatörténet

2796


színház- és drámaelmélet l színházi műfajok A feladatlap tartalmának és követelményszintjének meghatározásában irányadóak a dráma emelt szintű érettségi követelményei. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. l

Második forduló –

A pályamunkák elkészítése (elérhető pontszám 100 pont). Az elméleti pályamunka témái: 1.

2.

3.

Rendezői expozé – Székely Csaba: Bányavirág1 Foglalja össze rendezőként (egyes szám első személyben) – a szereplőknek címezve mondandóját – a próbafolyamat kezdetekor, hogy a kiválasztott művet miért akarja bemutatni, milyen formai, színháztechnikai, látványbeli és stiláris megoldásokban gondolkodik. Milyen dramaturgiai beavatkozást végezne a szövegen (ha szükségesnek látja), és ezt indokolja is meg! Fogalmazza meg a játszó színészek számára, hogy hogyan kapcsolódik össze a szöveg nyelvi tömörsége és a tartalom, és ennek milyen játékmódbeli, ill. vizuális következményei lesznek az Ön által rendezett előadásban. Foglalja össze, milyen színészi karakterekben gondolkodik, és milyen színjátékos stílust, színészvezetési elképzelést tart fontosnak ismertetni a társulattal! Dráma táblázatban – Elemezze Shakespeare Vízkereszt vagy amit akartok című drámájának valamelyik, ön által fontosnak ítélt részletét, jelenetekre bontva! (A részlet legalább három jelenetből álljon!) Az elemzést a következő táblázat szerint végezze: Jelenet / Szereplők / Cselekmény / Rendezői gondolat / A megvalósítás formai elemei (díszlet, jelmez, kellék, zene, világítás) / Egyéb (az eddigi kategóriákba nem beleférő gondolat, dramaturgiai megoldások, színészi mozgások stb.). Mese-adaptáció – Készítsen az alábbi mesék közül egyet választva színpadi játékot bármely színpadi műfajban! Az alaptörténetet, helyszínt, szereplők neveit stb. megtarthatja, de szabadon is kezelheti, értelmezheti, alkotói szándéka szerint. Az elkészült szöveg terjedelme 3000 és 6000 karakter között legyen. A választható mesék2: – Békakirály és Vashenrik (in: Jacob és Wilhelm Grimm: Gyermek- és családi mesék, Magvető K., Bp. 1989., Márton László fordítása), – Jemanzsá, a tenger úrnője (in: A kócsagmadár és az álom – Dornbach Mária brazil népmesefeldolgozásai, Móra Kiadó, Bp. 1982.), – A kőleves (magyar népmese)

A gyakorlati feladat témái: 4.

„Művészet? Csináld!” Flashmob - Készítsen egy minimum 3, maximum 10 perces, több résztvevőt felvonultató, nyilvános térben zajló, a színház eszköztárát felhasználó, szervezett közösségi megmozdulást (flashmobot), melynek szervező gondolatai az alábbiak: „A színház – játék.” (Peter Brook), „Akarsz-e játszani” (Kosztolányi Dezső). A mobiltelefonnal vagy egy kézi kamerával rögzített, DVD-re írt munka mellé készítsen rövid értelmezést, indoklást, „használati utasítást” legfeljebb. 2000 karakterben!

Harmadik forduló (döntő) –

–

Szóbeli elméleti (elérhető pontszám 50 pont). l egy, a helyszínen húzott feladat kifejtése (rövid felkészülési idő után) l a pályamunka választott témájára vonatkozó kérdések A versenybizottság az első forduló feladatlapjának megoldásaival kapcsolatban kérdéseket tehet fel. Szóbeli gyakorlati (elérhető pontszám 50 pont), mely két részből áll: l előkészített, egyéni színpadi produkció (25 pont). A versenyző egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.

1 A mű elérhető a http:// www.lato.ro/article.php/Bányavirág/2134/ hivatkozásról. 2 Mindhárom mese elérhető a http://www.drama.hu/node/600 hivatkozásról.

2797


kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára (25 pont). A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a versenybizottság a részletes érettségi vizsgakövetelmények alapján feladatokat állít össze. Az egyes feladatokban meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét és/vagy figuráit. Az egyes feladatokat annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A versenyzők véletlenszerűen (sorsolással) 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül. A versenyzők a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A döntő szóbeli gyakorlati részében a produkciók előadása nyilvános, közönség előtt zajlik.

l

A verseny szervezése Az első forduló időpontja: 2015. december 1. (kedd), 14 óra. – –

– –

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A javítatlan dolgozatokat az Oktatási Hivatalhoz kell felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni) legkésőbb a megírást követő 1. munkanapon. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A dolgozatokat a versenybizottság értékeli központi javítási-értékelési útmutató alapján. A beküldött dolgozatok alapján a legjobb eredményt elért 50 tanuló kap lehetőséget arra, hogy benyújthassa pályamunkáját. Az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2016. január 12‑éig értesíti az iskolákat az eredményekről. Ezek alapján a versenyzőknek 2016. február 22‑éig (hétfő) kell a pályamunkákat az Oktatási Hivatalhoz felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni). A határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő után felterjesztett pályamunkákat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak.

A második fordulóban a pályamunkák felterjesztésének (kézbesítésének vagy postára adásának) határideje: 2016. február 22. (hétfő). – –

A beküldött pályamunkákat a versenybizottság értékeli, és az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2016. március 18-áig értesíti az iskolákat az eredményekről. A versenybizottság a feladatlap és a pályamunka összesített pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket. A döntőbe a legjobb 20 versenyző kerül.

A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2016. április 19. (kedd). – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi. A verseny végeredményét a feladatlap, a pályamunka és a döntőben elért eredmények összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén az első fordulós feladatlap pontszáma határozza meg a helyezést.

2.1.2. Földrajz A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és három fordulóban zajlik. A második fordulóba jutó versenyzőknek az első forduló után pályamunkát kell beadniuk az alábbiakban megadott témák közül egyet kiválasztva. A pályamunkát egy nyomtatott példányban és egy CD-n kell beadni (a CD-n egy darab pdf típusú file-ban legyen az egész dolgozat, a file neve pedig a jelige legyen). A pályamunka jeligés. A versenyző által jeligeként választott – maximum 8 karakterből álló, minden esetben betűkarakterrel kezdődő, konszolidált – kifejezést rá kell írni a pályamunkára és a CD-re, de ezen kívül semmilyen más jelzést (nevet, iskolai bélyegzőt stb.) nem lehet rajta feltüntetni. A jeligét is úgy kell megválasztani, hogy az ne utaljon a versenyző személyére.

2798


Minden pályamunkához egy kisméretű (C6-os) lezárt borítékban kell elhelyezni a versenyző adataival megfelelően kitöltött 5. sz. mellékletet (Adatlap pályamunkához). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatközléshez kötelező az 5. sz. melléklet használata! Kívül a borítékon kizárólag a jelige szerepelhet. A versenyzőknek a jeligével ellátott pályamunkát (nyomtatva ill. CD-n) és a jeligés borítékot – a felterjesztési határidő figyelembe vételével – át kell adniuk az iskola igazgatójának. A pályamunkákat a jeligés borítékkal együtt postázásra (kézbesítésre) alkalmas módon becsomagolva az iskola igazgatójának kell továbbítania az Oktatási Hivatalba a megjelölt határidőig. A csomagoláson az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: „OKTV földrajz pályamunka/pályamunkák”. Csak azoknak a versenyzőknek a pályamunkáját kell felterjeszteni az Oktatási Hivatalba, akiknek az első fordulóbeli dolgozata a felüljavítás után elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. A pályamunka elkészítésének szabályai: –

– –

–

–

– –

A pályamunka terjedelme, a kötelezően megadandó tartalomjegyzék és irodalomjegyzék, valamint az ábrák, a táblázatok, az esetleges mellékletek, hivatkozásjegyzék leszámításával, 15-30 gépelt oldal lehet (12‑es betűnagyság, 1,5-es sortávolság, 2,5cm margó). A munka teljes terjedelme legfeljebb 40 oldal lehet. A megadottnál kisebb vagy feleslegesen nagyobb terjedelmű pályamunkák esetében csökkentett pontszám jár. A versenyzők törekedjenek a megfelelő stílusra és helyesírásra, mert a versenybizottság ezt is figyelembe veszi az értékeléskor. A versenyzőknek önálló munkát kell végezniük. Fontos egyrészt a saját eredmények, következtetések, gondolatok jelentős súlya a pályamunkában, másrészt kerülni kell több bekezdés, több oldal átvételét más munkából (írott, internetes). Igyekezzenek a különböző szakirodalmi forrásokból származó információk szintetizálására (rövid összegzésére, vélemények ütköztetésére, különböző álláspontok bemutatására stb.). A pályamunka szövegében a más munkákból (nyomtatott formájú cikkekből, könyvekből stb., ill. interneten megjelent munkákból stb.) vett tények, gondolatok stb. esetében a tudományos munkákban szokásos hivatkozási formát kötelező használni: szükséges a szövegközi (vagy lábjegyzetes) hivatkozás az adott forrásmunkára (szerző, év [pl. Kovács K. 2004], esetleg oldalszám, ahol fellelhető az információ), s a hivatkozott munkákat az irodalomjegyzékben (ABC-sorrendben) tételesen le kell írni (szerző, év, cím, kiadó, kiadás helye; ill. szerző, év, cím, folyóirat évfolyama, száma, oldalszám [oldaltól oldalig]). Egy munkából való szó szerinti idézéskor idézőjel használata és pontos oldalszám megadása is kötelező. A szövegközi (vagy lábjegyzetes) hivatkozások hiánya illetve a felhasznált forrásmunkákból összeállított irodalomjegyzék hiánya esetén a pályamunkát a versenybizottság nem értékeli. Szükséges a fejezeteket sorszámozni, a munkát oldalszámokkal ellátni. A pályamunkába illesztett ábrákat (térkép, kép, fotó stb., összefoglaló néven ábrák) és táblázatokat sorszámozni kell: 1. ábra, 2. ábra …; 1. táblázat, 2. táblázat …. Emellett címmel kell ellátni, valamint a nem önálló készítésű, összeállítású ábrák, táblázatok esetében a forrást is fel kell tüntetni (pl. Forrás: KSH 1999). A szövegben az ábrák, táblázatok feldolgozásakor, elemzésekor szükséges ezekre hivatkozni. A forrásmegjelölések hiánya illetve az irodalomjegyzékben az ábrák, táblázatok forrásai feltüntetésének hiánya esetén csökkentett pontszám jár. Kerülni kell a költséges, díszes megjelenítést, de az egyszerű bekötési mód ajánlott (spirálozás stb.). A pályamunka kizárólag a versenyző önálló munkája lehet. Amennyiben a versenybizottság ennek ellenkezőjét állapítja meg, a versenyzőt kizárja a verseny résztvevői közül.

A verseny anyaga Első forduló –

Írásbeli (időtartam 240 perc, elérhető pontszám 200 pont). Tesztkérdéseket tartalmazó feladatlap megoldása természetföldrajz és társadalomföldrajz témakörökből. A feladatok megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható.

2799



–

Írásbeli (időtartam 240 perc, elérhető pontszám 200 pont). A földrajzi kompetenciákat mérő feladatlap megoldása természetföldrajz és társadalomföldrajz témakörökből (például tesztkérdések, szövegelemzés, diagramelemzés, hibakutatás, kiegészítés, számítási feladat, rövid esszé írása, és aktuális természeti - társadalmi folyamatok elemzése, bemutatása egyéb, változatos feladattípusokban). Egyes feladatok megoldásához számológép, vonalzó és körző használata szükséges lehet, ezért ezek használata engedélyezett. Egyes feladatok megoldásához az elmúlt időszak természet- és társadalomföldrajzi vonatkozású eseményeiről szóló hazai, külföldi hírek és hazai tudományos cikkek ismerete segítséget jelenthet. Pályamunka (elérhető pontszám 150 pont) A pályamunkák értékelése a következő szempontok szerint történik: tartalom 100 pont, illusztráció 30 pont, felhasznált irodalom 20 pont. A pályamunkáknál a versenybizottság az önálló kutatást, tényfeltárást, elemzéseket, gondolatokat, saját készítésű ábrákat, képeket, egyes témáknál a terepbejárást, felmérést, interjúkészítést, illetve saját számításokat stb. kiemelten értékeli. A pályamunka esetében célszerű a logikus szerkezet, a bevezetésben a kutatási célok, kérdések világos megfogalmazása, valamint a munka végén egy rövid összegző zárófejezet. A pályamunkák témái (a pályamunka címe a témacímtől eltérő is lehet): 1. Egy hazai település vagy kisebb térség természeti erőforrásai a turizmus tükrében (Be kell mutatni egy kiválasztott település, vagy városrész, vagy kisebb térség (célszerű lehet a tágabb lakótérség) természeti erőforrásait és értékeit, amelyeket a turizmus szolgálatába állítottak vagy állíthatók. Elemezni lehet a helyi, természeti alapú turizmus (pl. ökoturizmus, geoturizmus) szerepét, súlyát. Ezen túl konkrétan ki kell választani a térségből egy, két olyan természeti erőforrást, értéket, amelynek turisztikai célú hasznosítása megoldott, és egy olyat is, amely kevésbé feltárt, hasznosított, de turisztikai szempontból érdekes, értékes lehet, és ezeket részletesebben le kell írni, utóbbi esetében javaslatot is lehet tenni a hasznosításra.) 2. A közlekedés hatása egy hazai település vagy kisebb térség környezeti állapotára (Be kell mutatni egy kiválasztott település/városrész/kisebb térség (célszerű lehet a lakókörnyezet) közlekedési helyzetét, jellemzőit (erősségeit, gyengeségeit), és kifejezetten a lokális kapcsolatokat a környezetével. Elemezni kell a természeti környezetre, esetleg az épített környezetre, valamint a helyi társadalom életére gyakorolt hatásokat. Elemezni kell legalább egy térségi közlekedésfejlesztési célú beavatkozást, annak eredményeit és hatásait a természeti környezetre. Be lehet mutatni létező és lehetséges helyi eszközöket, amelyek a káros hatásokat csökkentik.). 3. Egy hazai település a lokális, regionális és globális élelmiszerhálózatban, élelmiszerláncban (Be kell mutatni egy település/városrész (célszerű lehet a lakótelepülés) helyzetét az élelmiszerhálózatban, élelmiszerláncban. Elemezni lehet az előállítás (helyi mezőgazdasági termelés, őstermelők, élelmiszeripar, helyi termékek, Nemzeti Parki Termékek, Hungaricumok stb.), a kereskedelem (helyi kis- és nagykereskedelem, termelői piacok, e-kereskedelem, árak stb.) és a fogyasztás (helyi, hazai, külföldi termékek, fogyasztási szokások stb.) jellemzőit. Ezen túl egy helyi terméket konkrétan ki kell választani és be kell mutatni a jellemzőit, hálózatban betöltött szerepét.). 4. Egy település imázsa és marketingtevékenysége (Be kell mutatni egy településről/városrészről (célszerű lehet a lakótelepülésről) alkotott különböző elképzeléseket, miként ismeri a hazai társadalom a települést, milyen kép alakult ki róla, milyen az imázsa, és ennek esetleges időbeli változását. Elemezni kell a településmarketing célját és eszközrendszerét, formáit a település esetében, elemezni lehet ennek sikerességét, sikertelenségét. Be lehet mutatni szlogeneket, szimbólumokat, amelyek a településhez kötődnek. Be lehet mutatni, hogy milyen kihasználatlan lehetőségek vannak még a település számára ezen a téren, és konkrét marketingmunkát is lehet tervezni erre.) 5. Magyarország és Kelet-Közép-Európa országainak változó helyzete a nemzetközi társadalmi, gazdasági fejlettségi ranglistákon (Be kell mutatni, hogy milyen formákban lehet értelmezni és mérni az országok fejlettséget, milyen szervezetek milyen adatsorokat állítanak elő, milyen ranglisták vannak használatban a világban. Elemezni kell, hogy Magyarország pozíciója miként változott az elmúlt években, évtizedekben, és össze kell hasonlítani Magyarország pozícióinak változását más, rendszerváltozáson átment térségbeli országok pozícióival. Elemezni lehet, hogy ezek közül mely országok és mennyiben hasonlítanak vagy különböznek egymástól, melyek írtak le hasonló és melyek eltérő fejlődési utakat, és mennyiben egységes még ezen a téren Kelet-Közép-Európa. Elemezni lehet, hogy melyek a hazánkhoz hasonló fejlettségű, Európán kívüli országok, és mi a közös velük, illetve mi a különbözőség.)

2800



Szóbeli (elérhető pontszám 100 pont) Kérdések a pályamunka tartalmával, a felhasznált irodalommal, az illusztrációkkal kapcsolatban, valamint a közép- és emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelő témákból.

A verseny szervezése Az első forduló időpontja: 2015. november 3. (kedd), 14 óra – – – –

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A feladatlapokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A feladatlapok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni, amelyek elérték a 150 pontot. A beküldött feladatlapok közül a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2015. november 27-éig értesíti az érintett iskolákat az eredményekről. Ezek alapján csak azoknak a versenyzőknek a pályamunkáját kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni) 2016. február 5-éig, akiknek a feladatlapja a felüljavítás után elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat és pályamunkákat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak.

A második forduló időpontja: 2016. január 7. (csütörtök), 10 óra – – – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi. A dolgozatokat a versenybizottság értékeli központi javítási-értékelési útmutató alapján. Az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2016. február 5-éig értesíti az érintett iskolákat a második forduló írásbeli részének eredményéről. A versenybizottság az első és második forduló feladatlapjainak és a pályamunkának az összesített pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket. Az összesített eredményről az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2016. március 17-éig értesíti az érintett iskolákat.

A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2016. április 13. (szerda) – –

A döntőt az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét az első és második fordulós feladatlap, a pályamunka és a döntő forduló pontszámának összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén sorrendben az első és második forduló összesített pontszáma (második forduló utáni eredmény), majd az első forduló pontszáma határozza meg a helyezést.

2.1.3. Magyar nyelv A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és három fordulóban zajlik. A második fordulóba jutó versenyzőknek pályamunkát kell beadniuk az alábbiakban megadott témák közül egyet kiválasztva. A pályamunka jeligés. A versenyző által jeligeként választott kifejezést rá kell írni a pályamunkára, de ezen kívül semmilyen más jelzést (nevet, iskolai bélyegzőt stb.) nem lehet rajta feltüntetni. A jeligét is úgy kell megválasztani, hogy az ne utaljon a versenyző személyére, maximum 8 karakterből álló, minden esetben betűkarakterrel kezdődő kifejezés legyen. Minden pályamunkához egy kisméretű (C6-os) lezárt borítékban kell elhelyezni a versenyző adataival megfelelően kitöltött 5. sz. mellékletet (Adatlap pályamunkához). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatközléshez kötelező az 5. sz. melléklet használata! Kívül a borítékon kizárólag a jelige szerepelhet. A versenyzőknek a jeligével ellátott pályamunkát és a jeligés borítékot – a felterjesztési határidő figyelembe vételével – át kell adniuk az iskola igazgatójának. A pályamunkákat a jeligés borítékkal együtt postázásra (kézbesítésre) alkalmas módon becsomagolva az iskola igazgatójának kell továbbítania az Oktatási Hivatalba a megjelölt határidőig. A csomagoláson az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: „OKTV magyar nyelv pályamunka/pályamunkák”.

2801


Csak azoknak a versenyzőknek a pályamunkáját kell felterjeszteni az Oktatási Hivatalba, akiknek az első fordulóbeli dolgozata a felüljavítás után elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. A pályamunka elkészítésének szabályai: –

– – – –

A pályamunka terjedelme – az ábrák, az aláírások, az irodalomjegyzék, a tartalomjegyzék leszámításával – 20-30 gépelt oldal lehet (12-es betűnagyság, 1,5-es sortávolság, 2,5cm margó). A megadottnál kisebb vagy nagyobb terjedelmű pályamunkákat a versenybizottság nem értékeli. A versenyzőktől elvárható a megfelelő stílus és helyesírás; a versenybizottság ezt is figyelembe veszi az értékeléskor. Az idézetek, ábrák, irodalmi hivatkozások stb. forrásait a tudományos munkákban szokásos módon kell megjelölni. A forrásjegyzék hiánya esetén a pályamunkát a versenybizottság nem értékeli. A pályamunkát nem szükséges beköttetni, kerülni kell a költséges, díszes megjelenítést. A pályamunka kizárólag a versenyző önálló munkája lehet. Amennyiben a versenybizottság ennek ellenkezőjét állapítja meg, a versenyzőt kizárja a verseny résztvevői közül.


Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 100 pont). l Feladatlap megoldása a következő feladattípusok köréből: § a nyelvi szintek ismerete a grammatika rendszerében (pl. szóelemek meghatározása, szavak, idegen szavak és szólások értelmezése, a mondatelemzés kérdései), § szövegtani, stilisztikai, retorikai kérdések (pl. tételmondat, stílusréteg), § szövegértelmezés, szövegalkotás, § nyelvtörténet (nyelvemlékek, nyelvújítás, szövegváltozatok stb.), § nyelvhasználat, nyelvhelyesség, helyesírás. A feladatlap tartalmának és követelményszintjének meghatározásában irányadóak a magyar nyelv emelt szintű érettségi követelményei. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható.


A pályamunkák elkészítése (elérhető pontszám 100 pont). A pályamunkák témái: 1. 2. 3.

Egy „határon túli” kortárs szerző prózai művének nyelvi elemzése választás alapján (Gion Nándor: Virágos katona , Grendel Lajos: Éleslövészet , Dragomán György: A fehér király) A természettudomány nyelvének változása (szókincs, grammatika stb.) Apáczai Csere Jánostól napjainkig A képversek nyelvi jellemzői


Szóbeli (elérhető pontszám 100 pont). l a pályamunka választott témájának önálló elkészítését ellenőrző kérdések (pl. tájékozottság a szakirodalomban stb.), l az első forduló feladatlapjának megoldásaival kapcsolatos kérdések, l az iskolai tananyaggal kapcsolatos kérdések, l korunk nyelvművelésével kapcsolatos kérdések.

A verseny szervezése Az első forduló időpontja: 2015. november 11. (szerda) 14 óra. – – – –

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A feladatlapokat a szaktanárok (a szaktanári munkaközösségek) értékelik szigorúan a központi javításiértékelési útmutató alapján. A feladatlapok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni, amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. A beküldött feladatlapok közül a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül

2802


2015. december 9-éig értesíti az iskolákat az eredményekről. Ezek alapján csak azoknak a versenyzőknek a pályamunkáját kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni) 2016. január 20-áig, akiknek a feladatlapja a felüljavítás után elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat és pályamunkákat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A második fordulóban a pályamunkák felterjesztésének (kézbesítésének vagy postára adásának) határideje: 2016. január 20. (szerda) – –

A beküldött pályamunkákat a versenybizottság értékeli, és az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2016. március 1-éig értesíti az iskolákat az eredményekről. A versenybizottság a feladatlap és a pályamunka összesített pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2016. április 4. (hétfő) – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét a feladatlap, a pályamunka és a döntőben elért eredmények összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén a feladatlap pontszáma határozza meg a helyezést.

2.1.4. Mozgóképkultúra és médiaismeret A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és két fordulóban zajlik. A szervezésben és lebonyolításban közreműködik a Vizuális Világ Alapítvány. A versenyzőknek az első fordulóban pályamunkát kell beadniuk, amely egy projektfeladat és a hozzá tartozó munkanapló, valamint egy esszé kidolgozásából áll az alábbiakban megadott témák közül egyet-egyet kiválasztva. A pályamunka jeligés. A versenyző által jeligeként választott – maximum 8 karakterből álló, minden esetben betűkarakterrel kezdődő – kifejezést alkalmas módon rá kell vezetni a pályamunkára – a műre és annak minden nyomtatott és elektronikus összetevőjére (munkanapló, esszé, CD stb.) –, de ezen kívül semmilyen más jelzést (nevet, iskolai bélyegzőt stb.) nem lehet rajtuk – a filmen sem – feltüntetni. A jeligét is úgy kell megválasztani, hogy az ne utaljon a versenyző személyére. Minden pályamunkához egy kisméretű (C6-os) lezárt borítékban kell elhelyezni a versenyző adataival megfelelően kitöltött 5. sz. mellékletet (Adatlap pályamunkához). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatközléshez kötelező az 5. sz. melléklet használata! Kívül a borítékon kizárólag a jelige szerepelhet. A versenyzőknek a jeligével ellátott pályamunka-összetevőket és a jeligés borítékot – a felterjesztési határidő figyelembe vételével – át kell adniuk az iskola igazgatójának. A pályamunkákat a jeligés borítékkal együtt postázásra (kézbesítésre) alkalmas módon becsomagolva az iskola igazgatójának kell továbbítania az Oktatási Hivatalba a megjelölt határidőig. A csomagoláson az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: „OKTV mozgóképkultúra és médiaismeret pályamunka/pályamunkák”. A pályamunka elkészítésének szabályai: –

– – – –

A projektmunka anyagát és a hozzá tartozó munkanaplót együtt, egy közös CD-n vagy DVD-n kell, az esszét pedig egy külön CD-n kell az Oktatási Hivatalhoz eljuttatni. A munkanaplót és az esszét kinyomtatott változatban is fel kell terjeszteni. Az esszé terjedelme – a képmelléklet, az irodalomjegyzék, a tartalomjegyzék leszámításával – 6-12 oldal lehet (12-es betűméret, 1,5-es sortávolság). Az átvett szövegek, idézetek, ábrák, irodalmi hivatkozások stb. forrásait a tudományos munkákban szokásos módon kell megjelölni. A versenyzők törekedjenek a megfelelő stílusra és helyesírásra, mert a versenybizottság ezt is figyelembe veszi az értékeléskor. A pályamunka kizárólag a versenyző önálló munkája lehet. Amennyiben a versenybizottság ennek ellenkezőjét állapítja meg, a versenyzőt kizárja a verseny résztvevői közül.

2803



Projektfeladat (elérhető pontszám 100 pont). Egy gyakorlati feladat elkészítése a megadott témára (elérhető pontszám a projektfeladatra kapható 100 pontból 65 pont). l Munkanapló csatolása az előbbi feladathoz (elérhető pontszám a projektfeladatra kapható 100 pontból 35 pont). Esszé megírása gyűjtőmunka alapján (elérhető pontszám 100 pont). l

–

Második (döntő) forduló –

Írásbeli (elérhető pontszám 50 pont). A helyszínen kapott mozgóképi szövegértési és/vagy valamely médiaszöveggel kapcsolatos médiaelméleti probléma megoldása (röviden, vázlatosan kifejtett formában). Szóbeli (elérhető pontszám 50 pont). l Az írásbeli feladat megoldásában tett észrevételek szóbeli megvédése a bírálóbizottság előtt egyénenként vagy kisebb csoportokban, vita formában. Kreatív gyakorlati feladat helyszíni megoldása. l A bírálóbizottság kérheti a versenyzőt az első fordulóban benyújtott versenymunkával kapcsolatos kérdések kifejtésére (a projektmunka szóbeli megvédése). l

–

A pályamunkák témái: A projektfeladat témái: 1. Svjetlan Junakovič alábbi képei által inspirálva készítsen Állati portré címmel három perces filmetűdöt! Hagyományos, animációs vagy vegyes technikát egyaránt használhat.

https://literaryvittles.files.wordpress.com/2014/03/das-gros-buch-image-4.jpg http://www.svjetlanjunakovic.com/index.php?showimage=152 http://www.oqo.es/editora/en/content/great-book-animal-portraits A filmetűdhöz mellékeljen munkanaplót, melyben bemutatja az eredeti koncepciót, vázolja a megvalósítás során adódó fontosabb döntési helyzeteket, az elkészült munkával kapcsolatos észrevételeit, végül értékeli saját munkáját! 2. Készítsen okostelefonra letölthető alkalmazáshoz való kép- és hanganyagot! A fejlesztés célja, hogy a felhasználó (például egy turista) bejárjon hat, egymástól nem messze lévő helyszínt, melyekre elérve letöltheti egy épülő történet adott helyszínen játszódó vagy ahhoz kapcsolódó rövid epizódját, helyszínenként maximum egy perces videó vagy hanggal ellátott fotósorozat formájában. A történet a felhasználó fejében a hat helyszín bejárása után, az összes epizód „megszerzésével” álljon össze! Művéhez mellékeljen munkanaplót, melyben bemutatja az eredeti koncepciót, vázolja a megvalósítás során adódó fontosabb döntési helyzeteket, az elkészült munkával kapcsolatos észrevételeit, végül értékeli saját munkáját!

2804


3. Készítsen videoblogot! 4-6 alkalommal „szóljon hozzá” a blogműfajra jellemző személyes, őszinte és kritikus hangvétellel, és alkalmanként 60-120 másodperces videofilmmel az alábbi két téma egyikéhez: a.) „Hétvégi szórakozás” – veszélyek és lehetőségek a felnőttkor küszöbén. b.) „Nekik se könnyű” – tolerancia, empátia, szolidaritás valamely kisebbség képviselőivel kapcsolatban. A videoblogot ténylegesen nem kell beindítania, de a videókhoz mellékelje a honlap vizuális tervét és koncepcióját, továbbá munkanaplót, melyben bemutatja az eredeti koncepciót, vázolja a megvalósítás során adódó fontosabb döntési helyzeteket, az elkészült munkával kapcsolatos észrevételeit, végül értékeli saját munkáját! Az esszé témái: 1. Készítsen elemző esszét Egerek, macskák és egyebek címmel Ternovszky Béla Macskafogó (1986) című filmjéről! Elemzését elsősorban a film intertextuális szöveghasználatára és műfaji utalásaira alapozza! Reflektáljon arra is, hogy mennyiben szokatlan vagy szükségszerű aMacskafogó megjelenése a nyolcvanas évek derekának magyar filmtermésében! 2. Készítsen elemző esszét a Newsroom (Híradósok) című televíziós sorozat második évada alapján arról, hogy egy ideális hírszerkesztőségnek milyen elvek és milyen hierarchia szerint kellene működne, illetve milyen akadályok gátolhatják abban, hogy így működjön! Elemzésében legalább egy közszolgálati és egy kereskedelmi híradó-adás elemzése alapján térjen ki arra is, hogy milyen különbségeket lát az amerikai híradós eszmény és az itthoni, ismert híradós gyakorlat között! 3. Készítsen elemző tanulmányt saját kutatás alapján! A fogyasztói kulturális tőke fogalmának Gary Beckertől származó koncepciójából kiindulva készítsen 8-10 fővel végzett vizsgálatot saját környezetében arról, hogy milyen, több platformon is megjelenő szöveget és/vagy szereplőket követnek vizsgálatának alanyai (például a Harry Potter könyveket, s az azok alapján készített filmeket, videojátékot, képregényt vagy Emma Watson színésznőt)! Az adatfelvételt végezheti interjúval, kérdőívvel vagy fókuszcsoportos beszélgetéssel, illetve azok kombinációjával egyaránt. A kutatás során tárja fel, melyek a megkérdezettek kulturális tőkéjét elsődlegesen gyarapító szövegek és médiaszereplők (filmek, dalok, könyvek, operák, merchandising tárgyak stb. illetve filmsztárok, énekesek, írók stb.) és azt is, hogy miképpen használják fel a vizsgálatban résztvevők megszerzett és folyamatosan gyarapodó kulturális tőkéjüket!

Egy fiatal és vicces kedvű chicagói illusztrátor, Lucy Knisley úgy döntött, hogy néhány képkockában összefoglalja a népszerű varázslótanonc kalandjait az elfoglalt felnőttek számára, csak hogy ők is értsék a közös műveltségbe ágyazódott Harry Potter-könyvekre tett utalásokat.

http://www.origo.hu/kotvefuzve/blog/20110509-harry-potter-roviditve-kepekben.html Emma Watson a Noé című filmben: https://www.tumblr.com/search/emma%20watson%20in%20noah

2805


A kutatás eredményeit foglalja össze a versenykiírásban megadott hosszúságú elemző tanulmányban, melyhez mellékelje kutatása adatbázisának fontosabb eredményeit (a megkérdezetteket jellemző anonimizált információkat, az interjú vagy kérdőív kérdéseit)! A tanulmányban térjen ki arra is, miért és hogyan választotta ki kutatása alanyait! A verseny szervezése Az első fordulóban a pályamunkák felterjesztésének (kézbesítésének vagy postára adásának) határideje: 2016. január 4. (hétfő) – –

–

– –

A pályamunkákat a fentieknek megfelelően az Oktatási Hivatal címére kell továbbítani (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni). Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett pályamunkákat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A pályamunkákat a versenybizottság értékeli. Az értékelés szempontjai: a gyakorlati munkák esetében elsődleges a világosan előadott koncepció, a tudatos és átgondolt szerkesztés, a választott médiummal adekvát megjelenítés (a gondos kivitelezés elvárás, de a technikai professzionalizmus nem). Az elméleti/ elemző munkákban a feladattal adekvát ismeretanyag mozgósítását és alkalmazását, az egyéni meglátásokat, a tájékozottságot, a kreatív problémamegoldást és az önálló kritikai megközelítést értékeli a versenybizottság. A munkanaplóban a tudatosság, a szakmai problémákkal való szembesülés és azok leküzdése, az alkotói folyamat ábrázolásának plasztikussága eredményezhet magasabb pontszámot. A versenybizottság a pályamunkák pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket. Az első forduló eredményeit az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül juttatja el az iskolákba 2016. február 4-éig. Az Oktatási Hivatal postán is küld értesítést a döntő fordulóba jutott versenyzőknek.

A második (döntő) forduló időpontjai: 2016. február 24. (szerda) 10 óra (írásbeli), és 2016. március 16. (szerda) 10 óra (szóbeli). –

–

A feladatok teljesítését a versenybizottság értékeli. A döntő szóbeli részén részt vevők létszámát – az írásbeli feladatok eredménye alapján – a versenybizottság határozza meg. Az értékelés főbb szempontjai: filmformanyelvi érzékenység és tájékozottság, médiaelméleti felkészültség, önálló véleményalkotásra való képesség, szóbeli kommunikációs készség. A verseny végeredményét a döntő fordulóban elért pontszámok alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén az első fordulóban elért eredmény dönt a helyezésről.

2.1.5. Művészettörténet A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és három fordulóban zajlik. A második fordulóba jutó versenyzőknek az első forduló után pályamunkát kell beadniuk az alábbiakban megadott témák közül egyet kiválasztva. A pályamunka jeligés. A versenyző által jeligeként választott kifejezést rá kell írni a pályamunkára, de ezen kívül semmilyen más jelzést (nevet, iskolai bélyegzőt stb.) nem lehet rajta feltüntetni. A jeligét is úgy kell megválasztani, hogy az ne utaljon a versenyző személyére, és betű karakterrel kezdődjön. Minden pályamunkához egy kisméretű (C6-os) lezárt borítékban kell elhelyezni a versenyző adataival megfelelően kitöltött 4. sz. mellékletet (Adatlap pályamunkához). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatközléshez kötelező a 4. sz. melléklet használata! A borítékon kizárólag a jelige szerepelhet. A versenyzőknek a jeligével ellátott pályamunkát és a jeligés borítékot – a felterjesztési határidő figyelembe vételével – át kell adniuk az iskola igazgatójának. A pályamunkákat a jeligés borítékkal együtt postázásra (kézbesítésre) alkalmas módon becsomagolva az iskola igazgatójának kell továbbítania az Oktatási Hivatalba a megjelölt határidőig. A csomagoláson az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: „OKTV művészettörténet pályamű(vek)”.

2806


A pályamunka elkészítésének szabályai: – –

– –

A pályamű ajánlott terjedelme – a képmelléklet (fotó, fénymásolat, rajz), az irodalomjegyzék, a tartalomjegyzék nélkül – 10-15 gépelt oldal lehet (12-es betűméret, 1,5-es sortávolság, 2,5 cm margó). Az átvett szövegek, idézetek, ábrák, irodalmi hivatkozások stb. forrásait a tudományos munkákban szokásos módon kell megjelölni (az Interneten található anyagok nem mindig tekinthetőek hitelesnek). A forrásjegyzék hiánya esetén a pályamunkát a versenybizottság nem értékeli. A pályaművet nem kell beköttetni, nem szükséges a költséges, díszes megjelenítés. A pályamű kizárólag a versenyző önálló munkája lehet. Amennyiben a versenybizottság ennek ellenkezőjét állapítja meg, a versenyzőt kizárja a verseny résztvevői közül.


Írásbeli, tesztkérdéseket tartalmazó feladatlap az előzetesen megadott irodalomjegyzék alapján művészettörténeti – építészeti, festészeti, szobrászati – alapfogalmakból, alapvetően a középszintű érettségi vizsga követelményrendszere alapján (időtartam 120 perc, elérhető pontszám 100 pont). A feladatok megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. Irodalom: l Pázmány Ágnes – Permay Éva: Látás és ábrázolás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2012. (ajánlott a III., IV., VII., VIII., XI. fejezetek) l Tatai Erzsébet: Művészettörténeti ismeretek. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2004. (ajánlott a III., IV., V. fejezetek) l Zombori Béla (2004): Képszótár – Artwords (művészettörténeti nevek, fogalmak képes kislexikona) a www.kepszotar.hu WEB helyen. (építészeti, festészeti, szobrászati alapfogalmak)


A pályamunka elkészítése (elérhető pontszám 100 pont). Valamennyi téma esetében a feladat műelemzés.

l

A pályamunkák téma- és irodalomjegyzéke: 1. A budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás- templom) évszázadai Irodalom: Csemegi József: A Budavári Főtemplom. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1955. Entz Géza: A budavári Nagyboldogasszony - templom és a Halász bástya. Corvina ,1974. Farbaky Péter et al. : Mátyás-templom. A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246–2013), Kiállítási katalógus, 2015. Mátéffy Balázs: A Koronázó Főtemplom. Corvinus Kiadó, Budapest, 2002. 2. A fény jelentősége, szerepe Moholy-Nagy László életművében Irodalom: Beke László: Moholy-Nagy László munkássága. Corvina, Budapest,1980. Kincses Károly: Moholy-Nagy László 100 fotó. Magyar Fotográfiai Múzeum, Budapest, 1995. 22. Kürti Emese (szerk.): Moholy-Nagy László - Új viszonylatok. Ludwig Múzeum, 2011. Moholy-Nagy László: Festészet, fényképészet, film. Corvina, Budapest,1978. Moholy-Nagy László: Látás mozgásban. Budapest, Műcsarnok-Intermédia, 1996. Passuth Krisztina: Moholy-Nagy László. Fapadoskönyv. hu, Budapest,2011. Sugár Erzsébet (szerk.): A festéktől a fényig. Kritérion, Bukarest, 1979. 3. Rippl-Rónai József iparművészeti tevékenysége Irodalom: Földi Eszter(szerk.): Rippl-Rónai és Maillol: Egy művészbarátság története. Kiállítási katalógus. Kiadó: Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2014. Prékopa Ágnes: Rippl-Rónai József iparművészeti tevékenysége. Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, Kiállítási katalógus, 91–112 old.

2807


4. Schaár Erzsébet: Az utca Irodalom: Beke L.- Gábor E..-Prakfelvi E.-Sisa J.-Szabó J.: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Budapest, Corvina Kiadó, 2002. 350, 361, 401 old. Beke László: Schaár Erzsébet. Corvina Kiadó, Budapest, 1973. Kovács Péter: Schaár Erzsébet (nagy magyar mesterek). Gondolat Kiadó, Budapest, 1995. Schaár Erzsébet - Pilinszky János: Tér és kapcsolat. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1975. Schaár Erzsébet emlékkiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria Kiadványai, 1983. Harmadik forduló (döntő) –

Szóbeli (elérhető pontszám 100 pont). Műfelismerés az előzetesen megadott irodalom alapján (25 pont). l Otthoni felkészülés alapján a döntő megadott korszakához, témájához tartozó - közvetlen élményen is alapuló, szabadon választott mű elemző-értékelő bemutatása legfeljebb öt perces digitális prezentáció (PowerPoint) formájában (25 pont) l Önálló kiselőadás tartása az előzetesen megadott irodalomjegyzék alapján. A helyszínen kihúzott témához kapcsolódó képek segítik az előadás megtartását, amelynek lényege a korba, az egyetemes és a magyar művészetbe helyezett műelemzés hangsúlyozása (50 pont). l

A verseny szervezése Az első forduló időpontja: 2015. december 2. (szerda) 14 óra – – – –

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A feladatlapokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A feladatlapok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni, amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. A beküldött feladatlapok közül a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2016. január 13-áig értesíti az érintett iskolákat az eredményekről. Ezek alapján csak azoknak a versenyzőknek a pályamunkáját kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni) 2016. február 15-éig, akiknek a feladatlapja a felüljavítás után elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat és pályamunkákat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak.

A második fordulóban a pályamunkák felterjesztésének (kézbesítésének vagy postára adásának) határideje: 2016. február 15. (hétfő) –

– –

A beküldött pályamunkákat a versenybizottság értékeli, és az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2016. március 23-áig értesíti az iskolákat az eredményekről és a döntő fordulóba továbbjutott versenyzők számára a felkészüléshez szükséges irodalomjegyzékről. A versenybizottság a feladatlap és a pályamunka összesített pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket. A pályamunkákat a versenybizottság a következő szempontok szerint értékeli: l a kiválasztott témával kapcsolatos tájékozottság § a korszakról, a művészről, az elemzett műről, valamint jelentőségéről az európai művészetben; l a szakirodalmi tájékozottságon túl az olvasmányok megértése § alapvető elvárás az irodalomból szerzett ismeretek önálló, logikus felhasználása, alárendelése a műelemzésnek; § a szakirodalom fordulatainak kritika nélküli átvétele, és folytonos ismertetése az önálló gondolkodást és fogalmazást nem helyettesítheti; l a műelemzésnek egyformán jelentős összetevője legyen § a mű pontos és szabályos elemző leírása; § a korszakra, az alkotóra, a műre jellemző stílusjegyek szakszerű kimutatása;

2808


l

l

§ adott esetben ikonográfiai elemzés, a mű tartalmának kifejezése, művészettörténeti helyének, jelentőségének kimutatása (a művész életművében, a korszakban); a kiválasztott műalkotás művészeti eszközeinek kifejtése § a képeken ábrázolt emberi viszonyok, és a mű érzelmi hatásának fejtegetése, vagy az építéstörténet részletező leírása az objektív, szakszerű műértelmezést nem pótolja; egyéb, fontos bírálati szempontok § a feldolgozás tartalmi arányossága, a stílus, a szabatos fogalmazás.

A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2016. április 20. (szerda) – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi Budapesten, az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét a második és a harmadik fordulóban elért eredmények összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén a döntőben elért pontszám, további pontazonosság esetén az önálló kiselőadásra kapott pontszám határozza meg a helyezést.

2.1.6. Rajz és vizuális kultúra A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és három fordulóban zajlik. A verseny szervezésében és lebonyolításában közreműködik a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete és a Budai Rajziskola. A versenyzőknek az első fordulóban pályamunkát kell készíteniük, amely egy műalkotásból és a hozzá tartozó alkotói naplóból áll. Minden versenyző csak egyetlen pályamunkával vehet részt a versenyen, kiválasztva egyet az alábbiakban megadott területek közül. A pályamunka jeligés. A versenyző által jeligeként választott – maximum 8 betűkarakterből álló, – kifejezést alkalmas módon rá kell vezetni a pályamunkára – a műre és annak minden nyomtatott és elektronikus összetevőjére (alkotói napló, stb.) –, de ezen kívül semmilyen más jelzést (nevet, iskolai bélyegzőt stb.) nem lehet rajtuk feltüntetni. A jeligét is úgy kell megválasztani, hogy az ne utaljon a versenyző személyére. Minden pályamunkához egy kisméretű (C6-os) lezárt borítékban kell elhelyezni a versenyző adataival megfelelően kitöltött 5. sz. mellékletet (Adatlap pályamunkához). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatközléshez kötelező az 5. sz. melléklet használata! Kívül a borítékon kizárólag a jelige szerepelhet. A pályamunkák felterjesztéséről az iskola igazgatójának kell gondoskodnia a következők szerint: a pályamunkák hármas egységét (1. a jeligés boríték, 2. az elkészített műalkotás, 3. az alkotói napló) a sajátos jelleg miatt versenyzőnként külön-külön csomagban, postázásra (kézbesítésre) alkalmas módon becsomagolva kell eljuttatni az alább megjelölt határidőig. A postai, illetve kézbesítési címet az Oktatási Hivatal a beküldési határidő lejárta előtt legalább két héttel közli az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül. A csomagolásokon az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: „OKTV rajz és vizuális kultúra pályamunka”. A pályamunka elkészítésének szabályai: – –

– – –

A verseny három területen (képzőművészeti alkotás, kommunikatív tervezés, iparművészeti alkotás/ tárgytervezés) zajlik. A műalkotások mérete: kép legnagyobb oldala legfeljebb 50 cm; szobor, tárgy vagy térbeli makett legnagyobb mérete legfeljebb 40 cm lehet. A műalkotást bemutatható formában, szükség esetén paszpartúrázva (legfeljebb 70 x 70 cm), esetleg egyszerű keretben, üveg nélkül kell beküldeni. Összetett művekhez, sorozatokhoz kiállítási terv javasolt. Az alkotói napló képekkel együtt legfeljebb 10 oldalas, maximum A/4-es méretű lehet. A kiállításon való bemutatás miatt javasoljuk, hogy a lapok egyoldalasak és sérülésmentesen bonthatók legyenek. A méretnek, darabszámnak és a csomagolási előírásoknak nem megfelelő alkotások nem vehetnek részt a versenyben. A pályamunka kizárólag a versenyző önálló munkája lehet. Amennyiben a versenybizottság ennek ellenkezőjét állapítja meg, a versenyzőt kizárja a verseny résztvevői közül.

2809


– A munkanaplókat a versenyzők nem kapják vissza, mivel a dokumentáció részét képezi, ezért javasoljuk másolat készítését. – A verseny részt vevőinek alkotásai és alkotói naplói az interneten közlésre kerülhetnek. A verseny anyaga: Első forduló – –

Műalkotás készítése (elérhető pontszám 70 pont). Alkotói napló a műalkotáshoz, amely röviden tartalmazza az alapgondolatot és az alkotás terveit, variációit, vázlatait, háttéranyagait (elérhető pontszám 10 pont). Összefoglaló téma: EMLÉKNYOMOK Mindannyiunk életében van olyan „emléknyom” (látvány, jelenet, esemény, személy, tárgy stb.) amelyet, vagy akit soha nem felejtünk el, ami beépült életünkbe, ami befolyásolja, hogy ma kik vagyunk. Ez az emlék lehet olyan, amire örömmel emlékezünk, lehet olyan is, amit legszívesebben elfelejtenénk, de ugyanakkor érezzük, hogy hozzájárult személyiségünk, irányultságunk, másokhoz való viszonyunk kialakulásához. Az idei versenyben művé alakítva feldolgozhatja, bemutathatja ezt a maradandó emléket, hozzáfűzheti érzéseit, gondolatait. Az első forduló választható területei és feladatai: 1)

Képzőművészeti, fotóművészeti alkotás Készítsen alkotást olyan „emléknyomról”, amely hozzájárult személyisége, karaktere, irányultsága, másokhoz való viszonya kialakításához. A megközelítés lehet komoly, és/vagy humoros is. A műfajok, anyagok és technikák közül szabadon választhat. Beküldhető festmény, grafika (egyedi, sokszorosított, print), plasztika (szobor, dombormű, plakett stb.), képregény, fotó. Készíthető mű a kortárs képzőművészet műfajaiban is (pl. művészkönyv, mobilszobor, kisméretű installáció stb.), de film nem, és digitális alkotás csak nyomtatott formában. Ha sorozatot készít, akkor az legfeljebb három (fotónál öt) darabból állhat, képregény legfeljebb négy egyoldalas (kiállítható) lap lehet, formátuma szabad, de az oldalhossz minimum 21 cm-es legyen.

2)

Kommunikatív tervezés Választható: a) A személyiségét jelentősen befolyásoló esemény, személy, dolog stb. képeiből és hozzájuk illő, megformált szövegből szerkesszen egy oldalpár terjedelmű, naplószerű anyagot, cikket egy ifjúságnak szóló magazin vagy könyv számára. Ez lehet kézírásos, szabadkézi rajzos, és/vagy számítógéppel szerkesztett, fotós nyomtatott megoldású, vagy online website két oldala (nyomtatott formában benyújtva). A stílus, a tipográfiai megoldás az emlék jellegéhez és a megcélzott közönséghez alkalmazkodjon. A formátum szabad, de az oldalak különállók (kiállíthatók) legyenek, az oldalhossz minimum 21 cm-es legyen. b) Készítsen olyan ex librist, amely egyéniségére jelentős hatást gyakorló emlékre épül. Az alkotásnak tartalmaznia kell az „ex libris” kifejezést, és a nevét, vagy annak részét, változatát. Az anyagok, eszközök és technikák közül szabadon választhat. A munka lehet szabadkézi, vagy számítógéppel készített. A formátum szabad, a méret maximum 10 cm-es legyen. Számítógéppel készített alkotásokat kinyomtatva kérjük elküldeni.

3)

Tárgyalkotás, környezettervezés Választható: a) Készítsen olyan tárgyat (öltözéket, ékszert, vagy iparművészeti alkotást, dísztárgyat), amely az „emléknyomból” indul ki, arra épít, arra reflektál, esetleg személyiségének ennek nyomán kialakult vonását jeleníti meg. Beadandó az alkotott tárgy látszati képe és tervrajza (az anyagok és szerkezet jelölésével), valamint maga a tárgy, vagy térbeli modellje. Az anyagok, eszközök és technikák közül szabadon választhat. b) Készítsen egy „titoktokot” (dobozt, zsákot, mappát, kupát stb.) emlékezetes emléktárgya/i (talált, gyűjtött, vagy valakitől kapott, nagy jelentőségű apró tárgyai, titkos levelei stb.) számára.

2810


Ez nyújtson biztonságos védelmet a tárgy/ak számára, és jellegében, formájában utaljon a tartalmára, titkára. Beadandó a „titoktok” rövid leírása, látszati képe és tervrajza (az anyagok és szerkezet jelölésével), valamint maga a tároló, vagy annak térbeli modellje. Az anyagok, eszközök és technikák közül szabadon választhat. A terv lehet szabadkézi, vagy számítógéppel készített. Számítógéppel készített háttéranyagot kinyomtatva kérjük elküldeni.


Félalakos portré fekete-fehér tónusos szabadkézi rajza tetszés szerinti technikával, fél íves (A/2 vagy B/2) méretben (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 40 pont).

Harmadik forduló (döntő) – –

Művészettörténeti teszt Vajda Lajos művészetéből (időtartam 60 perc, elérhető pontszám 20 pont). Feladat a vizuális nyelv kreatív alkalmazásának témaköreiből: térábrázolás, formaalkotás, színhasználat. (időtartam 120 perc, elérhető pontszám 20 pont).

A verseny szervezése Az első fordulóban a pályamunkák felterjesztésének (postára adásának) határideje: 2016. január 7. (csütörtök). Kézbesítés (iskolai kézbesítővel): 2016. január 8. (péntek), 10 – 17 óra között. –

– – –

– –

A pályamunkákat az előzőekben megadott módon versenyzőnként külön (!) csomagolva kell eljuttatni tértivevényes küldeményként. A postai, illetve kézbesítési címet az Oktatási Hivatal a beküldési határidő lejárta előtt legalább két héttel közli az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül. A csomagoláson az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: „OKTV rajz és vizuális kultúra pályamunka”. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett pályamunkákat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A fordulót a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete, valamint a Budai Rajziskola bonyolítja le az Oktatási Hivatallal együttműködve. A pályamunkákat a versenybizottság értékeli. Az értékelés szempontjai: a mű összhangja, eredetisége, kifejező-, közlő ereje vagy használhatósága; a megformálás és az anyag-, eszközhasználat minősége. Az alkotói naplóban a tudatosságot, az alkotófolyamat rövid ismertetését, ötletek, vázlatok, gyűjtések bemutatását értékeli a versenybizottság. Az értékelés kétszintű. Az első szinten a versenybizottság kiválasztja a további értékelésre bocsátható pályamunkákat, a második szinten pedig részletes pontozással minősíti, rangsorolja ezeket a műveket. A versenybizottság az értékelés második szintjére került pályamunkák pontszáma alapján választja ki a második fordulóba jutó versenyzőket. Az első forduló eredményeit az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül juttatjuk el az iskolákba 2016. január 27-éig, és az Oktatási Hivatal postán is küld értesítést a második fordulóba jutott versenyzőknek.

A második forduló időpontja: 2016. február 19. (péntek), 11 óra. – – –

–

A fordulót a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete és a Budai Rajziskola bonyolítja le. A forduló lebonyolítása 11.00 – 14.00 között történik. A feladat teljesítését a versenybizottság értékeli, és a lehetséges létszámhatáron belül - szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a harmadik (döntő) fordulóba jutó versenyzőket. Az értékelés főbb szempontjai: anatómiai hitelesség, kompozíció, formaalakítás, anyag- és eszközhasználat, kifejezőerő. Az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. március 2-áig értesíti az iskolákat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül a második forduló eredményeiről.

A harmadik (döntő) forduló időpontja: 2016. március 18. (péntek), 11 óra. – –

A fordulót a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete és a Budai Rajziskola bonyolítja le. A vizuális nyelvi feladat témája a helyszínen kerül kihirdetésre. A művészettörténeti teszt anyagát a középiskolai tananyag mellett elsősorban a kiírásban szereplő téma képezi. A vizuális nyelvi feladat és a művészettörténeti teszt teljesítését a versenybizottság értékeli. Az értékelés főbb szempontjai: kreativitás, térábrázolási, formaalkotási, színhasználati kompetenciák, valamint művészettörténeti tájékozottság, műelemző képesség.

2811


–

– –

A verseny végeredményét az első, második és a harmadik (döntő) fordulóban elért pontszámok összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén az első fordulóban elért pontszám határozza meg a helyezést. A második fordulóba jutott versenyzők művei kiállításra kerülnek. A kiállítás megrendezését a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete bonyolítja le. Az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. április 1-éig értesíti az iskolákat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül a döntő eredményeiről.

A rajz és vizuális kultúra pályamunkák postán történő visszajuttatására nincs lehetőség. Az első forduló eredményének kiküldésével egy időben az Oktatási Hivatal értesíti az érintett iskolákat arról, hogy a második fordulóba nem jutott versenyzők hol és mikor vehetik át személyesen vagy megbízott által a pályamunkákat. A kiállításra került pályamunkák visszaadása június elején várható. Az át nem vett pályamunkák megőrzését az Oktatási Hivatal nem biztosítja.

2.1.7. Történelem A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és három fordulóban zajlik. A versenyzőknek a második forduló második részében pályamunkát kell beadniuk az alábbiakban megadott témák közül egyet kiválasztva. A pályamunka jeligés. A versenyző által jeligeként választott – maximum 8 karakterből álló, minden esetben betűkarakterrel kezdődő – kifejezést rá kell írni a pályamunkára, de ezen kívül semmilyen más jelzést (nevet, iskolai bélyegzőt stb.) nem lehet rajta feltüntetni. A jeligét is úgy kell megválasztani, hogy az ne utaljon a versenyző személyére. Minden pályamunkához egy kisméretű (C6-os) lezárt borítékban kell elhelyezni a versenyző adataival megfelelően kitöltött 5. sz. mellékletet (Adatlap pályamunkához). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatközléshez kötelező az 5. sz. melléklet használata! Kívül a borítékon kizárólag a jelige szerepelhet. A versenyzőknek a jeligével ellátott pályamunkát és a jeligés borítékot – a felterjesztési határidő figyelembe vételével – át kell adniuk az iskola igazgatójának. A pályamunkákat a jeligés borítékkal együtt postázásra (kézbesítésre) alkalmas módon becsomagolva az iskola igazgatójának kell továbbítania az Oktatási Hivatalba a megjelölt határidőig. A csomagoláson az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: „OKTV történelem pályamunka/pályamunkák”. Csak azoknak a versenyzőknek a pályamunkáját kell felterjeszteni az Oktatási Hivatalba, akiknek a második fordulóbeli dolgozata elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. A pályamunka elkészítésének szabályai: –

– – – –

A pályamunka terjedelme – az ábrák, az aláírások, az irodalomjegyzék, a tartalomjegyzék leszámításával – 20-30 gépelt oldal lehet (12-es betűnagyság, 1,5-es sortávolság, 2,5cm margó). A megadottnál kisebb vagy nagyobb terjedelmű pályamunkákat a versenybizottság nem értékeli. A versenyzők törekedjenek a megfelelő stílusra és helyesírásra, mert a versenybizottság ezt is figyelembe veszi az értékeléskor. Az idézetek, ábrák, irodalmi hivatkozások stb. forrásait a tudományos munkákban szokásos módon kell megjelölni. A forrásjegyzék hiánya esetén a pályamunkát a versenybizottság nem értékeli. A pályamunkát nem szükséges beköttetni, kerülni kell a költséges, díszes megjelenítést. A pályamunka kizárólag a versenyző önálló munkája lehet. Amennyiben a versenybizottság ennek ellenkezőjét állapítja meg, a versenyzőt kizárja a verseny résztvevői közül.


Írásbeli (időtartam 180 perc, az elérhető pontszám 100 pont). l Feladatlap, amelynek 70%-a a kétszintű érettségi vizsga követelményeire épül (a rendes érettségi vizsga tanévét megelőző évfolyamok tanulói 1790-ig, a rendes érettségi vizsgát tevő évfolyamok tanulói

2812


1920‑ig kaphatnak feladatokat), 30%-a pedig a választott pályázati témával foglalkozik. Az utóbbi 30%‑ra vonatkozóan a felkészüléshez szükséges szakirodalom a pályamunkák témáinál olvasható. A feladatok megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. Második forduló Első rész – Írásbeli (időtartam 240 perc, elérhető pontszám 60 pont). l Feladatlap, amely szintén a kétszintű érettségi követelményeire épülő, a magyar és az egyetemes történelem alapvető összefüggéseire vonatkozó, kb. négy esszékérdésből áll (a rendes érettségi vizsga tanévét megelőző évfolyamok tanulói 476-tól 1848-ig, a rendes érettségi vizsgát tevő évfolyamok tanulói 476-tól 1939-ig kaphatnak feladatokat). Második rész – A pályamunka értékelése (elérhető pontszám 80 pont). l A versenybizottság az értékelésekor a következő szempontokat veszi figyelembe: a pályamunka tartalma, felépítése, anyaggazdagsága, anyagkezelése, a megírás módja valamint a formai követelmények teljesítése. 1) Gyermeknek, fiatalnak lenni - Gyermekkor, ifjúkor, hazai tanulás - külhoni egyetemjárás a közép- és kora újkori Magyarországon A téma választása esetén a dolgozat irányulhat egy kiválasztott uralkodói, nemesi vagy polgári családból származó gyermek vagy ifjú életének, képzésének, oktatásának feltárására, elhelyezve az adott korszak életmódjának sajátosságai között. Ehhez forrásanyagként felhasználhatók kiadott levelek, visszaemlékezések, naplók és más, a korszakból fennmaradt elbeszélő források, amelyek önálló elemzésre adnak lehetőséget. Irányulhat továbbá egy városi, udvari iskola képzési-oktatási rendjének, az oktatás jellemző vonásainak feltárására is, vagy a peregrináció korabeli gyakorlatának, egyes jellegzetességeinek bemutatására, szintén kiadott források és szakirodalom alapján. Szakirodalom: Csukovits Enikő: Gyermekek a késő középkori Magyarországon. Műhely (folyóirat) 1999. 5–6. szám 136– 140. oldal l Fazekas István: Batthyány I. Ádám és gyermekei in: Gyermek a kora újkori Magyarországon: „adott Isten hozzánk vala szeretetéből egy kis frauzimmerecskét nekünk”. Szerk. Péter Katalin. Bp., 1996. [Társadalomés művelődéstörténeti tanulmányok, 19.] 91–114. oldal l

2) I. Ferenc József és a magyarok (a szabadságharc leverésétől az első világháború kitöréséig, 1849–1914.) A pályázó I. Ferenc József és a magyarok viszonyát tekinti át a szabadságharc leverését követő időszaktól a Nagy Háború kitöréséig. (A császár szerepe a megtorlásban, illetve Erzsébet királyné magyar kapcsolatrendszere nem tartozik a témához!) Természetesen nem az egész időszak és valamennyi kapcsolat feldolgozása a cél, hanem e viszony egy-egy periódusának, illetve az uralkodó egy-egy nevezetesebb személyiséghez (pld. Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán és István, Wekerle Sándor stb.) kapcsolatának bemutatása a szakirodalom és a kiadott forrásanyag alapján. Szakirodalom: Somogyi Éva: Ferenc József és magyar alattvalói. Rubicon, 1995/10. 13–18. oldal l Szabad György: Az önkényuralom kora (1849–1867). In: Kovács Endre főszerk. – Katus László szerk.: Magyarország története 1848–1890. 6/1. kötet. Bp., 1979. 444–450. oldal l Estók János: Boldog békeidők. Magyarország története 1849–1918. Új Képes Történelem. Bp., 1998. 8–12., 26–39., 44–53., 83–85., 88–91., 96–102. oldal l

3) A Kádár-kor kultúr- és művelődéspolitikájának megjelenési formái lakóhelyemen (1957–1985.) A versenyző e téma keretein belül dolgozatában feltárhatja lakóhelye kulturális, művelődési intézményeinek történetét, a korszak kulturális életének helyi szinten megmutatkozó, jellemző vonásait, feldolgozhatja események, rendezvények, helyi folyóiratok, egyesületek, művészeti csoportok stb. történetét, tevékenységét. A szakirodalom feldolgozása illetve a források összegyűjtése mellett alkalmazhatja a forrásfeldolgozás e témához illő módszereit is (pl. „oral history”). Szakirodalom: Szakirodalom: Romsics Ignác: Magyarország története XX. században. Osiris, 2001. 496–511. oldal (Kultúra, művelődés, szórakozás) l Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában. Corvina, 2007. 136–151. oldal (Nyolc óra szórakozás...) l

2813



Szóbeli (elérhető pontszám 60 pont). A pályamunka megvédése (elérhető pontszám 20 pont). l A tanuló adott évfolyamának kétszintű érettségi kompetenciakövetelményeire épülő gondolkodtató kérdések. A rendes érettségi vizsga tanévét megelőző évfolyamok tanulói 1711–1914-ig, a rendes érettségi vizsgát tevő évfolyamok tanulói az 1914-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozóan kaphatnak feladatokat. A versenyzők egy témát és egy tétellapot húznak, melyen a feldolgozást segítő források szerepelnek. Rövid felkészülési időt követően a versenyzők a bizottság előtt ismertetik a téma kidolgozásának vázlatát (kb. 5-8 perc), majd a téma értelmezéséhez kapcsolódó, a bizottság által feltett gondolkodtató, problémamegoldó kérdésekre válaszolnak (kb. 3-5 perc). (elérhető pontszám 40 pont). l

A verseny szervezése Az első forduló időpontja: 2015. november 2. (hétfő) – – –

–

–

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatok első részét a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni), amelyeknek a középiskolai tananyagra vonatkozó része legalább 75%-os (minimum 52,5 pont) eredményű. Az általános részben foglaltaknak megfelelően, a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött dolgozatok közül a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbak második részének (a szakirodalomra vonatkozó feladatoknak) az értékelését, illetve az első rész felüljavítását a versenybizottság végzi a központi javítási-értékelési útmutató alapján, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. Az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül legkésőbb 2015. november 30‑áig értesíti az iskolákat az eredményekről.

A második forduló első részének időpontja: 2016. január 5. (kedd) – – –

–

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi. A dolgozatokat a versenybizottság értékeli központi javítási-értékelési útmutató alapján. Az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2016. február 1-ig értesíti az iskolákat a második forduló első részének eredményeiről, és azoknak a versenyzőknek a pályamunkáját kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni) 2016. február 18-áig, akiknek a feladatlapja elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett pályamunkákat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A versenybizottság a fenti pontszámot úgy határozza meg, hogy a második forduló feladatlapjának megoldásában az adott pontszámnál több pontszámot elérő versenyzők száma nem érheti el a hatvanat.

A második forduló második részében a pályamunkák felterjesztésének (kézbesítésének vagy postára adásának) határideje: 2016. február 18. – –

A versenybizottság értékeli a beküldött pályamunkákat, és az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2016. március 22-ig értesíti az iskolákat az eredményekről. A versenybizottság a második forduló feladatlapjának és a pályamunkának az összesített pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2016. április 12. (kedd) – –

A döntőt az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét a második és a harmadik fordulóban elért eredmények összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén a döntő (szóbeli) forduló eredménye határozza meg a helyezést.

2814


2.2. Nem pályázatos tantárgyak 2.2.1. Angol nyelv A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny két kategóriában és három fordulóban zajlik. – I. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik nem tartoznak a II. kategóriába. – II. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik angol-magyar két tanítási nyelvű képzésben, illetve angol nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzésben vesznek/vettek részt. A verseny anyaga Első forduló –

Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 100 pont). Nyelvhasználati teszt, olvasott szöveg megértését ellenőrző feladatok.

l


–

Írásbeli (időtartam 125-130 perc, elérhető pontszám 110 pont). l Hallás utáni szövegértést ellenőrző feladatok (időtartam 35-40 perc, elérhető pontszám 32 pont). l Nyelvhasználati teszt (időtartam 45 perc, elérhető pontszám 50 pont). l Irányított fogalmazás (időtartam 45 perc, elérhető pontszám 28 pont). Szóbeli (elérhető pontszám 60 pont). l Egy angol nyelven olvasott regény bemutatása beszélgetés formájában. A regény prózai mű legyen, verses, illetve képregény nem fogadható el. Az eredetileg angol nyelven írt, legalább 150 oldalas, nem adaptált művet a versenyzőnek a szóbeli versenyen be kell mutatnia. Amennyiben a versenyző a művet nem tudja bemutatni a szóbeli kezdetén, illetve a mű eredetileg nem angol nyelven íródott, a szóbeli rész értékelésekor a maximálisan elérhető pontszámnak legfeljebb felét kaphatja meg.


Szóbeli (elérhető pontszám 120 pont). Beszélgetés szöveg alapján (elérhető pontszám 60 pont): a második forduló eredményével egy időben az iskolák (OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül, pdf állományban) megkapják a versenybizottságtól azt az öt témakört autentikus szövegben megjelenítve, amelyek közül egyet – a bizottság választása alapján – a versenyzőknek részletesen ki kell fejteniük, és álláspontjukat meg kell védeniük. l Társalgás kép alapján (elérhető pontszám 60 pont). A versenyfeladatok megoldásához valamennyi fordulóban csak a versenybizottság által megengedett segédanyag használható (kép, szöveg stb.), semmilyen más segédeszköz (szótár stb.) nem. l

A verseny szervezése Az első forduló időpontja mindkét kategóriában: 2015. november 10. (kedd), 14 óra. – – –

–

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) javítják központi javítási-értékelési útmutató alapján. A válaszlapok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni), amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett válaszlapokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött válaszlapok közül kategóriánként a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát.

A második forduló időpontja az I. kategóriában: 2016. január 28. (csütörtök), 10 óra, a II. kategóriában: 2016. február 4. (csütörtök), 10 óra. –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszíneken. A versenyzők hozzák magukkal a nyelvi nyilatkozatot (4. sz. melléklet) és a megfelelő kategóriaválasztásról szóló igazolást (3. sz. melléklet)!

2815


– –

A teljesítményeket a versenybizottság értékeli, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. A versenybizottság a második fordulón elért összesített pontszámok alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

A harmadik forduló (döntő) időpontja az I. kategóriában: 2016. március 22. (kedd), a II. kategóriában: 2016. március 23. (szerda). – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét a második fordulóban és a döntőn elért eredmények összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén sorrendben a második forduló összesített pontszáma, majd a második forduló írásbeli pontszáma, további pontazonosság esetén a döntő eredménye határozza meg a helyezést.

2.2.2. Biológia A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny két kategóriában és három fordulóban zajlik. –

–

I. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik a 9. évfolyamtól kezdődően – az egyes tanévek heti óraszámát összeadva – a versenyben való részvétel tanévének heti óraszámával bezárólag összesen legfeljebb heti 6 órában tanulják a biológiát bizonyítványban feltüntetett tantárgyként. II. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik nem tartoznak az I. kategóriába.


Írásbeli (időtartam 240 perc, elérhető maximális pontszám 150 pont). l Feladatlap mindkét kategóriában: 50-50 feleletválasztásos feladat az § algák, gombák, növénytan, § eukarióta egysejtűek, szivacsok, állattan és etológia, § embertan, § vírusok, baktériumok, biokémia és sejttan, szövettan, § ökológia témaköréből. A felsorolt öt téma közül hármat kell kiválasztania a versenyzőnek, így összesen 150 feladatot kell megoldania. A feladatok megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható.


Írásbeli (időtartam 300 perc, elérhető maximális pontszám 100 pont). Feladatlap mindkét kategóriában: problémafeladatok (zárt és nyílt végű, elméleti, kísérletelemző és számolásos típus) és szakszövegek értelmezése. A feladatok megoldásához szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas számológép használható, más segédeszköz nem.

l


Gyakorlat (időtartam 120 perc, elérhető maximális pontszám 80 pont). Laboratóriumi feladatok elvégzése és/vagy értelmezése mindkét kategóriában a teljes tananyagból, valamint a Növényismeret és az Állatismeret című könyvek (vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadvány) teljes anyaga (a latin nevek, a határozókulcs szövege és a táblázatok adatai nélkül), esetleg terepi alkalmazása. A feladatok megoldásához szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas számológép, másodpercmutatós óra, színes ceruza és vonalzó használható.

l

A verseny szervezése Az első forduló időpontja mindkét kategóriában: 2015. november 19. (csütörtök), 14 óra. – –

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján.

2816


–

–

A válaszlapok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni), amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett válaszlapokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött válaszlapok közül kategóriánként a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát.

A második forduló időpontja mindkét kategóriában: 2016. február 15. (hétfő), 10 óra. – – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi. A versenyzők hozzák magukkal a megfelelő kategóriaválasztásról szóló igazolást (3. sz. melléklet)! A dolgozatokat a versenybizottság értékeli központi javítási-értékelési útmutató alapján, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. A versenybizottság mindkét kategóriában a második forduló pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

A harmadik forduló (döntő) időpontja mindkét kategóriában: 2016. április 9. (szombat). – –

–

A döntőt az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét a második fordulóban és a döntőben elért eredmények összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén sorrendben a döntő forduló eredménye, majd az első forduló eredménye határozza meg a helyezést. Az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. április 20-áig értesíti az érintett iskolákat a döntő eredményeiről az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül.

2.2.3. Filozófia A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és három fordulóban zajlik. A versenyre való felkészülésnél irányadóak a filozófia tantárgy részletes érettségi követelményeiben foglaltak, a felkészüléshez ajánlott szerzők és művek bibliográfiája szintén megtalálható az érettségi követelményekben. A jelentkezési határidő –– más versenyektől eltérően – 2016. január 8. (péntek). A verseny anyaga Első forduló –

Írásbeli (időtartam 120 perc, elérhető pontszám 50 pont). Feladatlap megoldása, amely a filozófia alapvető ismereteit tartalmazza. A következő témakörök fordulhatnak elő: § a filozófia alapvető fogalmai; § kiemelkedő filozófusok meghatározó gondolatai, művei; § a filozófiatörténet korszakai; § jellemző filozófiai problémák; § filozófiai szövegrészlet értelmezése. A feladatlap tartalmának és követelményszintjének meghatározásában irányadóak a középszintű érettségi követelmények. A feladatlapok megoldásához segédeszköz nem használható.

l


Írásbeli (időtartam 240 perc, elérhető pontszám 100 pont). A feladat a helyszínen megadott négy különböző filozófiai probléma közül egy választott téma elemzése zárthelyi dolgozatban. A versenyzőknek filozofálási készségükről és filozófiatörténeti alapismereteikről kell számot adni. A dolgozat elbírálásakor a tématartást, a filozófiai probléma lényegének megragadását, a filozófiatörténeti tudást és más diszciplínák tényeinek mozgósítását, az érvelés és a probléma megközelítésének egyediségét, a saját álláspont érvényre juttatását, valamint a szöveg arányosságát, nyelvi pontosságát értékeli a versenybizottság. l Irányadóak az emelt szintű érettségi követelmények. A feladat megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. l

2817



Szóbeli (elérhető pontszám 100 pont). Az emelt szintű érettségi követelményekben található, és a bizottság által a második fordulót követően meghatározott 4 filozófiai probléma közül a versenyző a kihúzott témához kapcsolódóan kapja meg a feladatot. l A verseny menete: 20 perc felkészülési idő után a zsűri végighallgatja a téma önálló előadását, ezután tesz fel/tehet fel kérdéseket. Szöveg, kép nem áll a versenyző rendelkezésére. l A feleletek értékelésének szempontjai a következők: filozófiatörténeti tájékozottság, a probléma önálló, eredeti szempontból összeállított megközelítése, az előadás nyelvi minősége. l

A verseny szervezése Az első forduló időpontja: 2016. január 26. (kedd), 14 óra – – –

–

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni, amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött dolgozatok közül a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, meghatározza a továbbjutás ponthatárát, és az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2016. február 18-áig értesíti az iskolákat az eredményekről.

A második forduló időpontja: 2016. március 9. (szerda), 10 óra. – –

–

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen, amelyről az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül értesíti az érintett iskolákat legalább egy héttel a forduló előtt. A dolgozatokat a versenybizottság értékeli megadott szempontok alapján, és az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül 2016. március 21-éig értesíti az érintett iskolákat az eredményekről, valamint a bizottság által meghatározott 4 témáról, amely a döntőbe jutott versenyzők felkészüléséhez szükséges. A versenybizottság az első és a második fordulós dolgozatok pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2016. április 15. (péntek), 10 óra. – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét a három fordulóban elért eredmények összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén a második fordulóban szerzett pontszám határozza meg a helyezést.

2.2.4. Fizika A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny két kategóriában, és három fordulóban zajlik. – –

I. kategória: Azok a középiskolai tanulók, akik nem tartoznak a II. kategóriába. II. kategória: Azok a gimnáziumi tanulók, akik a 9. évfolyammal kezdődően – az egyes tanévek heti óraszámát összeadva – a versenyben való részvétel tanévének heti óraszámával bezárólag összesen heti 10 vagy annál több órában tanulják a fizikát bizonyítványban feltüntetett tantárgyként.

A verseny anyaga A második és a harmadik fordulóban előfordulhat olyan feladat, amelynek megoldásához a fenti a követelményekben nem szereplő fizikai fogalom, összefüggés, törvény ismerete szükséges. Ebben az esetben a szükséges fizikai fogalmat, összefüggést, törvényt a feladatlap tartalmazza.

2818


A feladatok megoldásához valamennyi fordulóban zsebszámológép és bármely írásos segédeszköz (tankönyv, szakkönyv, példatár, a forgalomban lévő bármely függvénytáblázat, kézírásos jegyzet stb.) használható, de elektronikus kommunikációs eszközök (Internet, mobiltelefon stb.) nem. Valamennyi fordulóban előfordulhat olyan a feladat, amely csak közelítő módszerekkel oldható meg. Első forduló –

Írásbeli (időtartam 300 perc, elérhető pontszám 80 pont). Feladatlap mindkét kategóriában, amely négy, azonos pontértékű numerikus vagy paraméteres feladatot tartalmaz. A feladatlap tartalmának és követelményszintjének meghatározásában irányadóak az emelt szintű érettségi követelmények.

l


Írásbeli (időtartam 300 perc, elérhető pontszám 60 pont). l Feladatlap mindkét kategóriában, amely három, azonos pontértékű, numerikus vagy paraméteres feladatot tartalmaz. A versenyzők – az emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelő feladatok mellett – feladatot kaphatnak az alábbi témakörökből is: § hidrosztatika § áramló folyadékok § merev testek forgó mozgása § adiabatikus folyamatok mennyiségi leírása § hajítások § kondenzátorok kapcsolása § görbületi sugár


Gyakorlat (időtartam 240 perc, elérhető pontszám 40 pont mindkét kategóriában). Laboratóriumi mérések elvégzése mindkét kategóriában. A lehetséges témakörök és követelmények azonosak a második fordulóéval.

l

A második és a harmadik fordulóban előfordulhat olyan feladat, amelynek megoldásához a fenti a követelményekben nem szereplő fizikai fogalom, összefüggés, törvény ismerete szükséges. Ebben az esetben a szükséges fizikai fogalmat, összefüggést, törvényt a feladatlap tartalmazza. A feladatok megoldásához valamennyi fordulóban zsebszámológép és bármely írásos segédeszköz (tankönyv, szakkönyv, példatár, a forgalomban lévő bármely függvénytáblázat, kézírásos jegyzet stb.) használható, de elektronikus kommunikációs eszközök (Internet, mobiltelefon stb.) nem. Valamennyi fordulóban előfordulhat olyan a feladat, amely csak közelítő módszerekkel oldható meg. A verseny szervezése Az első forduló időpontja mindkét kategóriában: 2015. november 12. (csütörtök), 14 óra. – – –

–

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A feladatlapokat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül juttatja el az Oktatási Hivatal a helyszínekre. A dolgozatokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni), amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött dolgozatok közül kategóriánként a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát.

2819


A második forduló időpontja mindkét kategóriában: 2016. február 11. (csütörtök), 10 óra. – – –


A harmadik forduló (döntő) időpontja mindkét kategóriában: 2016. április 2. (szombat) – –

–

A döntőt az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszíneken. A verseny végeredményét kategóriánként a második fordulóban és a döntőben elért eredmények összesítésével kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén a döntő forduló eredménye határozza meg a helyezést. Az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. április 8-áig értesíti az iskolákat a döntő eredményeiről az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül.

2.2.5. Francia nyelv A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny két kategóriában, és három fordulóban zajlik. – –

I. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik nem tartoznak a II. kategóriába. II. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik francia-magyar két tanítási nyelvű képzésben, illetve francia nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzésben vesznek/vettek részt.


Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 100 pont). l autentikus szövegből kiinduló komplex nyelvi teszt, olvasott szöveg értése, szövegalkotási feladat(ok).


Írásbeli (időtartam 130 perc, elérhető pontszám 90 pont). nyelvi teszt, szövegalkotási feladat (időtartam 100 perc, elérhető pontszám 60 pont). l összesen legfeljebb 12 perc időtartamú szövegek hallás utáni megértését ellenőrző feladat (időtartam kb. 30 perc, elérhető pontszám 30 pont). Szóbeli (elérhető pontszám 60 pont). l Képből és/vagy szövegrészletből kiinduló, szövegértést is mérő társalgás l

–


két szóbeli feladat két, külön bizottság előtt Szóbeli 1 (elérhető pontszám 30 pont) § Autentikus, legfeljebb 500 karakter terjedelmű, francia szövegből és/vagy képből kiinduló feladat, önálló témakifejtés szöveg és/vagy kép alapján l Szóbeli 2 (elérhető pontszám 30 pont). § Képből és/vagy szövegrészletből kiinduló, véleményt kifejtő, érvelő beszélgetés (vita). Az értékelési szempontok a verseny helyszínén nyilvánosak. l

A verseny szervezése Az első forduló időpontja mindkét kategóriában: 2015. november 17. (kedd), 14 óra. – – –

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatok nyelvi teszt részfeladatát a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. Az íráskészség feladat értékelését az országos tantárgyi versenybizottság végzi.

2820


– –

–

–

A nem megfelelő kategóriájú feladatlapot írt versenyzők dolgozatának elbírálására nincs mód, erre vonatkozó kérést a bizottság nem vesz figyelembe. A válaszlapok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni), amelyeknek nyelvi teszt részfeladata elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett válaszlapokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött válaszlapok közül kategóriánként a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobb nyelvi tesztekhez tartozó íráskészség feladatokat a versenybizottság kijavítja, értékeli és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. Az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül legkésőbb 2016. január 7-éig értesíti az iskolákat az eredményekről.

A második forduló időpontja mindkét kategóriában: 2016. február 5. (péntek) – – – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszíneken. A versenyzők hozzák magukkal a nyelvi nyilatkozatot (4. sz. melléklet) és a megfelelő kategóriaválasztásról szóló igazolást (3. sz. melléklet)! A teljesítményeket a versenybizottság értékeli, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. Az Oktatási Hivatal az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) programon keresztül legkésőbb 2016. március 4-éig értesíti az iskolákat az eredményekről. A versenybizottság mindkét kategóriában a második forduló eredményeinek összesített pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

A harmadik forduló (döntő) időpontja mindkét kategóriában: 2016. április 14. (csütörtök). – –

–

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét kategóriánként a második forduló nyelvi tesztjének, szövegalkotási feladatának, hallott szöveg értését ellenőrző feladatának, valamint a harmadik forduló eredményeknek az összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén sorrendben a jobb 2. fordulóbeli nyelvhelyességi, a döntő fordulóbeli szóbeli feladat, majd a 2. fordulóbeli szövegalkotási, és hallott szöveg értését mérő feladat eredménye határozza meg a helyezést.

2.2.6. Informatika A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny két kategóriában és három fordulóban zajlik. A versenyzők a feladatlapot mindkét kategóriában – a II. kategória első fordulójának kivételével – csak elektronikus formában kapják meg. A szervezésben és lebonyolításban közreműködik a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az ELTE Informatikai Kara. – –

I. kategória: alkalmazási ismeretek II. kategória: programozási ismeretek

I. kategória A verseny anyaga Általános követelmények – – – – – –

képek, ábrák számítógépes előállítása, transzformálása, szövegszerkesztési ismeretek, táblázatkezelési ismeretek, adatbázis-kezelési ismeretek, prezentáció, honlap-készítési ismeretek.

2821


Használható szoftvereszközök A versenyzők választása szerint a második és a döntő fordulóban vagy MS-Windows 7 vagy Ubuntu 14.04, SuSe Linux 12, Red Hat Linux 9, Debian Linux 3 operációs rendszer alatt MS Office 2013 (Access 2013, Excel 2013, Word 2013, Powerpoint 2013) vagy MS Office 2010 (Access 2010, Excel 2010, Word 2010, Powerpoint 2010), OpenOffice.org 4.0.0, LibreOffice 4.1.0.4, MySQL, Paint, GIMP 2.8.10, SharePoint Designer 2007, KompoZer. A versenybizottság biztosítja, hogy a versenyfeladatok a felsorolt szoftverekkel közel azonos feltételekkel (nehézség, időigény) oldhatók meg. Amennyiben a versenyeztető intézmény az első fordulóban más szoftverkörnyezetet biztosít, a versenybizottság az feltételek közel azonosságát nem tudja garantálni. Első forduló –

Gyakorlat (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 400 pont). 5-6 kisebb, reprodukciós jellegű feladat számítógépen.

l


Gyakorlat (időtartam 300 perc, elérhető pontszám 300 pont). 4-7 feladat számítógépen, a fent említett általános követelmények alapján.

l


Gyakorlat (időtartam 360 perc, elérhető pontszám 300 pont). 4-7 nagyobb feladat számítógépen, a fent említett általános követelmények alapján.

l

A feladatok megoldásához csak a szervezők által biztosított számítógép használható, más segédeszköz nem. A dolgozatok értékelésével kapcsolatos speciális szabályokat (megoldások elnevezése, elhelyezése, tesztelési módok és feltételek) az adott forduló feladatlapja tartalmazza. A verseny szervezése Az első forduló időpontja: 2015. november 18. (szerda), 14 óra. – – –

–

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A versenymunkákat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A versenymunkák közül csak azokat kell felterjeszteni, amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. A felterjesztés módjáról és címzettjéről a forduló előtt az Oktatási Hivatal értesíti az érintett iskolákat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül. A határidő után felterjesztett versenymunkákat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött versenymunkák közül a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. Az eredményekről az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. január 8-áig értesíti az érintett iskolákat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül.

A második forduló időpontja: 2016. február 6. (szombat), 9 óra. – –

–

A fordulót a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság javaslata alapján az Oktatási Hivatal által felkért területi versenybizottságok szervezik és bonyolítják le. A versenymunkákat a területi versenybizottságok értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján, és az országos versenybizottság meghatározza a továbbjutás ponthatárát. Az eredményekről az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. február 26-áig értesíti az iskolákat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül. A versenybizottság az első fordulóban szerzett pontszám 25%-ának egészre kerekített értéke és a második forduló pontszámának összege alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket. Pontazonosság esetén sorrendben a második fordulóban szerzett pontszám, majd az első forduló pontszáma határozza meg a továbbjutást.

A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2016. március 12. (szombat), 10 óra. –

A döntőt az Oktatási Hivatal a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal együttműködve szervezi Budapesten, az ELTE Informatikai Kara által biztosított helyszínen.

2822


–

–

A verseny végeredményét a második fordulóban kapott összesített pontszám 25%-ának egészre kerekített értéke és a döntőben elért eredményeknek az összesítésével kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén sorrendben a döntőben szerzett pontszám, majd a második fordulóban szerzett pontszám, majd az első forduló pontszáma határozza meg a helyezést. Az eredményekről az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. március 31-éig értesíti az iskolákat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül.

II. kategória A verseny anyaga Általános követelmények – – –

számítástechnikai és programozási alapismeretek, felhasználói és kezelői felületek kialakítása, különböző stílusú programozási nyelvek főbb jellemzői számítástechnika-alkalmazási alapismeretek az iskolai közismereti tantárgyak, az egyszerű adatfeldolgozás stb. köréből rendszerszemléletű feladatmegoldás, algoritmusok kidolgozása.

Használható szoftvereszközök MS Visual Studio 2013 (Basic, C++, C#); Code::Blocks 13.12 – MinGW/GCC(4.8.1); FreePascal 2.6.4 – Geany 1.24; Lazarus 1.0.10 – fpc 2.6.2; Java SE (Geany 1.24 vagy NetBeans 8.0) a versenyzők választása szerint, IBM számítógépen, Linux, illetve MS-Windows 7 operációs rendszer alatt. Első forduló –

Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 200 pont). Feladatlap, amely 5-10 kisebb feladatot tartalmaz, a fent említett általános követelményeknek megfelelően.

l


Gyakorlat (időtartam 300 perc, elérhető pontszám 150 pont). 3-5 kisebb program elkészítése számítógépen.

l


Gyakorlat (időtartam 360 perc, elérhető pontszám 150 pont). 3-5 nagyobb program elkészítése számítógépen. l A versenyzők megoldásainak értékelése automatikusan, online módon történik. Be kell adni a forrásnyelvi megoldást Pascal, C/C++, Java vagy C# nyelven, illetve Visual Basic .NET exe-t. Minden feladatot legfeljebb 20-szor lehet feltölteni az értékelő szoftvernek, amely minden alkalommal tesztesetenkénti értékelést ad a versenyzőnek. l

A feladatok megoldásához az első fordulóban semmilyen segédeszköz nem használható. A második és harmadik fordulóban csak a szervezők által rendelkezésre bocsátott számítógépen lehet dolgozni. A dolgozatok értékelésével kapcsolatos speciális szabályokat (megoldások elnevezése, elhelyezése, tesztelési módok és feltételek) az adott forduló feladatlapja tartalmazza. A verseny szervezése Az első forduló időpontja: 2015. november 5. (csütörtök), 14 óra. – – –

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A feladatlapokat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül juttatja el az Oktatási Hivatal a helyszínekre. A dolgozatokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni, valamint a részletes pontszám-táblázatot elektronikusan elküldeni), amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a

2823


–

határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött dolgozatok közül a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a területi versenybizottságok felülvizsgálják, meghatározzák a továbbjutás ponthatárát, és az eredményekről az Oktatási Hivatal legkésőbb 2015. december 2-áig értesíti az iskolákat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül.

A második forduló időpontja: 2016. január 9. (szombat), 9 óra. – –

–

A fordulót a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság javaslata alapján az Oktatási Hivatal által felkért területi versenybizottságok szervezik és bonyolítják le. A versenymunkákat a területi versenybizottságok értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján, és az országos versenybizottság meghatározza a továbbjutás ponthatárát. Az eredményekről az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. február 5-éig értesíti az iskolákat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül. A versenybizottság az első fordulóban szerzett pontszám 25%-ának egészre kerekített értéke és a második forduló pontszámának összege alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket. Pontazonosság esetén sorrendben a második fordulóban szerzett pontszám, majd az első forduló pontszáma határozza meg a továbbjutást.

A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2016. február 27. (szombat), 10 óra. – –

–

A döntőt az Oktatási Hivatal a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal együttműködve szervezi Budapesten, az ELTE Informatikai Kara által biztosított helyszínen. A verseny végeredményét a második fordulóban kapott összesített pontszám 25%-ának egészre kerekített értéke és a döntőben elért eredményeknek az összesítésével kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén sorrendben a döntőben szerzett pontszám, majd a második fordulóban szerzett pontszám, majd az első forduló pontszáma határozza meg a helyezést. Az eredményekről az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. március 11-éig értesíti az iskolákat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül.

2.2.7. Kémia A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny két kategóriában és három fordulóban zajlik. –

–

I. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik a 9. évfolyamtól kezdődően – az egyes tanévek heti óraszámát összeadva – a versenyben való részvétel tanévének heti óraszámával bezárólag összesen legfeljebb heti 7 órában tanulják a kémiát bizonyítványban feltüntetett tantárgyként. II. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik nem tartoznak az I. kategóriába.

A verseny anyaga Mindhárom fordulóban és mindkét kategóriában az elméleti, illetve a gyakorlati feladatok megoldásához általános, szerves és szervetlen kémiai ismeretekre egyaránt szükség van. Első és második forduló –

Írásbeli (időtartam 300 perc, elérhető pontszám 100 pont). Feladatlap mindkét kategóriában, amely nyílt és zárt végű tesztfeladatokat és 7-9 elméleti, illetve számítási feladatot tartalmaz. A feladatok megoldásához szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép és függvénytáblázat használható, más segédeszköz nem.

l


Gyakorlat (időtartam 180-240 perc, elérhető pontszám 50 pont). l Laboratóriumi feladatok mindkét kategóriában: kísérletelemzés, egyszerű preparatív feladatok, valamint minőségi és mennyiségi analízis a szervetlen és a szerves kémia tárgykörében. A feladatok megoldásához csak szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható, más segédeszköz nem.

2824


A verseny szervezése Az első forduló időpontja mindkét kategóriában: 2015. november 16. (hétfő), 14 óra. – – –

–

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni), amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött dolgozatok közül kategóriánként a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát.

A második forduló időpontja mindkét kategóriában: 2016. február 8. (hétfő), 10 óra. – – –


A harmadik forduló (döntő) időpontja mindkét kategóriában: 2016. március 19. (szombat), 10 óra. – –

–

A döntőt az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét kategóriánként a második fordulóban és a döntőben elért eredmények összesítésével kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén sorrendben a második forduló eredménye, majd az első forduló eredménye határozza meg a helyezést. Az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. március 24-éig értesíti az érintett iskolákat a döntő eredményeiről az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül.

2.2.8. Latin nyelv A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és három fordulóban zajlik. A verseny anyaga Első forduló –

Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 100 pont). Nyelvtani feladatlap megoldása, amelyhez semmilyen segédeszköz (szótár stb.) nem használható (időtartam 60 perc, elérhető pontszám 20 pont). l Megadott latin szöveg fordítása magyar nyelvre saját, nyomtatott szótár használatával (időtartam 120 perc, elérhető pontszám 80 pont). l


Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 100 pont). Megadott latin szöveg fordítása magyar nyelvre saját, nyomtatott szótár használatával.

l


Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 100 pont). Megadott latin szöveg fordítása magyar nyelvre saját, nyomtatott szótár használatával (elérhető pontszám 80 pont) l A fordítandó szöveghez kapcsolódó két alaktani és két mondattani feladat saját, nyomtatott szótár használatával (elérhető pontszám 20 pont) l

2825


A verseny szervezése Az első forduló időpontja: 2015. november 4. (szerda) 14 óra. A fordulót az iskolák bonyolítják le. – A nyelvtani feladatlapot a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási- értékelési útmutató alapján. – A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni) a javítatlan fordításokkal együtt, amelyek megfelelnek a versenybizottság által meghatározott feltételeknek. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. – A beküldött dolgozatok közül a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbak nyelvtani feladatlapjának javítását a versenybizottság felülvizsgálja, a fordításaikat értékeli, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. A második forduló időpontja: 2016. február 3. (szerda) 10 óra. – – – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi. A versenyzők saját, nyomtatott szótárt használnak. A dolgozatokat a versenybizottság értékeli, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. A versenybizottság a második forduló dolgozatainak pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2016. március 17. (csütörtök). – – – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A versenyzők saját, nyomtatott szótárt használnak. A verseny végeredményét a döntőben elért eredmények alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén a döntő forduló fordítási feladatának pontszáma határozza meg a helyezést. Az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. április 6-áig értesíti az iskolákat a döntő eredményeiről az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül.

2.2.9. Magyar irodalom A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és három fordulóban zajlik. A versenyzőknek az alábbiakban megadott témák közül egyet ki kell választaniuk, és abban különösen elmélyülve kell felkészülniük a versenyre. A választható témák: 1.) Áprily Lajos lírája 2.) Kodolányi János történelmi regényeinek világa (Juliánus barát, Boldog Margit) 3.) Berzsenyi Dániel költői világa 4.) A tudós konfliktusai XX. századi drámákban (Brecht: Galilei élete; Németh László: Galilei; Dürrenmatt: A fizikusok) A verseny anyaga Első forduló –

Írásbeli (időtartam 180 perc), elérhető pontszám 100 pont). Feladatlap a tantervi követelmények témaköreiből (1945-ig). l Kérdések a választott témából. A feladatok megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. l


Írásbeli (időtartam 300 perc, elérhető pontszám 100 pont). l Feladatlap a versenyző által választott témával kapcsolatos szakirodalmi kérdésekről (időtartam 60 perc, elérhető pontszám 20 pont). l Elemző dolgozat a helyszínen megadott cím szerint a versenyző által választott témában (időtartam 240 perc, elérhető pontszám 80 pont).

2826


A megoldáshoz kizárólag a választott mű szövege használható – amelyről a versenyzőnek magának kell gondoskodnia –, más segédeszköz nem (pl. előre elkészített vázlat, jegyzet, kéziratos bejegyzésekkel ellátott könyv, Matúra-füzetek stb.). A feladatlapra rá kell írni a versenyző által használt (a mű szövegét tartalmazó) könyv adatait (szerző, cím, kiadó vagy kiadás helye, kiadás éve). Szakirodalmi idézetek és hivatkozások felhasználásakor meg kell nevezni a forrásmunka szerzőjét és címét. A forrás megjelölése nélküli idézet vagy utalás csökkenti a dolgozat értékét. Harmadik forduló (döntő) –

Szóbeli (elérhető pontszám 100 pont). l Kérdések a választott témával kapcsolatban.

A verseny szervezése Az első forduló időpontja: 2015. november 9. (hétfő), 14 óra. – – –

–

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni), amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött dolgozatok közül a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát.

A második forduló időpontja: 2016. február 9. (kedd), 10 óra. – – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi. A feladatlapokat és az elemző dolgozatokat a versenybizottság értékeli központi javítási-értékelési útmutató alapján, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. A versenybizottság az első fordulóban elért pontszám 50%-ának és a második fordulóban elért pontszámnak az összege alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2016. április 5. (kedd). – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét az első fordulóban elért pontszám 50%-ának, valamint a második fordulóban és a döntőben elért eredményeknek az összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén a döntő forduló pontszáma határozza meg a helyezést.

2.2.10. Matematika A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny három kategóriában zajlik, az I-II. kategóriában háromfordulós, a III. kategóriában kétfordulós. – – –

I. kategória: szakközépiskolai tanulók. II. kategória: a nem speciális matematika tanterv szerint haladó gimnazisták. III. kategória: a speciális matematika tanterv szerint haladó gimnazisták.

A verseny anyaga I. és II. kategória Minden forduló –

Írásbeli (időtartam 300 perc). l Feladatlap, amely három-hat feladatot tartalmaz. A feladatok megoldásához szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép és bármely írásos segédeszköz (tankönyv, szakkönyv, függvénytáblázat, saját kézírásos jegyzet stb.) használható, de egyéb elektronikus kommunikációs eszközök (internet, mobiltelefon stb.) nem. Hibajavító használata sem engedélyezett.

2827


III. kategória Minden forduló –

Írásbeli (időtartam 300 perc,). Feladatlap, amely három-öt feladatot tartalmaz. A feladatok megoldásához (programozható) zsebszámológép és bármely írásos segédeszköz (tankönyv, szakkönyv, függvénytáblázat, saját kézírásos jegyzet stb.) használható, de egyéb elektronikus kommunikációs eszközök (Internet, mobiltelefon stb.) nem.

l

A verseny szervezése I. és II. kategória Az első forduló időpontja mindkét kategóriában: 2015. november 26. (csütörtök), 14 óra. – – –

–

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A feladatlapokat az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül juttatja el az Oktatási Hivatal a helyszínekre. A dolgozatokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni), amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött dolgozatok közül kategóriánként a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát.

A második forduló időpontja mindkét kategóriában: 2016. január 27. (szerda) 10 óra. – – –


A harmadik forduló (döntő) időpontja mindkét kategóriában: 2016. március 21. (hétfő) 10 óra. – –

–

A döntőt az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét a II. kategóriában a döntőben elért eredmények alapján kialakult sorrend adja. Az I. kategóriában a döntőben szereplő versenyzők végeredményébe a versenybizottság a 2. fordulóban elért pontszám 20%-át beszámítja, és az így kapott pontszám alapján sorrendez. A Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. április 21-éig értesíti az érintett iskolákat a döntő eredményeiről az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül.

III. kategória Az első forduló időpontja: 2015. november 26. (csütörtök), 14 óra. – – –

– –

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A feladatlapot az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül juttatja el az Oktatási Hivatal a helyszínekre. A dolgozatokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni), amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött dolgozatokat a versenybizottság felülvizsgálja, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. A versenybizottság az első forduló pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

2828


A második forduló (döntő) időpontja: 2016. március 3. (csütörtök) 11 óra. – – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét a döntőben elért eredmények alapján kialakult sorrend adja. Az Oktatási Hivatal legkésőbb 2016. április 12-éig értesíti az érintett iskolákat a döntő eredményeiről az OKTV adminisztrációs rendszerén (ADAFOR) keresztül.

2.2.11. Német nyelv A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny két kategóriában és három fordulóban zajlik. – –

I. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik nem tartoznak a II. kategóriába. II. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik középiskolai tanulmányaik során német nemzetiségi vagy német-magyar két tanítási nyelvű képzésben vagy német nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzésben vesznek/vettek részt, illetve akik általános iskolai tanulmányaik során legalább hat tanévet német nemzetiségi vagy német-magyar két tanítási nyelvű képzésben vettek részt.


Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 100 pont). Autentikus szövegek alapján készült nyelvi feleletválasztásos teszt (időtartam 90 perc, elérhető pontszám 50 pont). Megoldásához segédeszköz nem használható. l Fogalmazás (levél, értekezés megadott szempontok és terjedelem meghatározásával (időtartam 90 perc, elérhető pontszám 50 pont). A megoldáshoz használható bármely nyomtatott szótár. l

Második forduló Autentikus szövegek alapján készült nyelvi feleletválasztásos teszt (időtartam 90 perc, elérhető pontszám 50 pont). – Hat-nyolc perces összefüggő szöveg hallás utáni megértését ellenőrző feleletválasztásos feladatlap kitöltése háromszori meghallgatás után (időtartam 30 perc, elérhető pontszám 30 pont). – Szövegértési feladat: a helyszínen kapott német nyelvű szöveg értő felolvasása, tartalmának összefoglalása német nyelven, rövid beszélgetés a szöveg témájához kapcsolódva 8-10 perc felkészülési idő után. A felkészülés során a versenyző jegyzetet készít, amelyet a feladat megoldásakor felhasználhat, de a szöveget ekkor már nem láthatja (elérhető pontszám 60 pont).

–

Harmadik forduló (döntő) – Hat-nyolc perces összefüggő szöveg hallás utáni megértését ellenőrző feladatlap kitöltése háromszori meghallgatás után (időtartam 30 perc, elérhető pontszám 30 pont). – Szóbeli (elérhető pontszám 90 pont). l Szövegértési feladat: a helyszínen kapott német nyelvű autentikus (irodalmi szöveg, publicisztika, újságcikk stb.) szöveg – elolvasást követő – tartalmi összefoglalása, és nyelvi tudatosságot tükröző elemző beszélgetés a szöveg szókincséről és nyelvtanáról német nyelven (elérhető pontszám 45 pont). l Képi stimulussal induló beszélgetés (nem képleírás!) az emelt szintű érettségi témakörei alapján pl.: olvasmányélmények, országismereti témák a német nyelvterületre vonatkozóan (elérhető pontszám 45 pont). A versenyfeladatok megoldásához a második és a harmadik fordulóban csak a versenybizottság által összeállított segédanyag (kép, szöveg stb.) használható. A verseny szervezése Az első forduló időpontja mindkét kategóriában: 2015. november 23. (hétfő), 14 óra. – –

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatok tesztfeladatát (fogalmazást nem) a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján.

2829


–

–

A válaszlapok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni) a javítatlan fogalmazásokkal együtt, amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. A beküldött válaszlapok közül kategóriánként a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, a hozzájuk tartozó fogalmazást értékeli, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett válaszlapokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak.

A második forduló időpontja az I. kategóriában: 2016. február 1. (hétfő), a II. kategóriában: 2016. február 2. (kedd). – – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi. A versenyzők hozzák magukkal a nyelvi nyilatkozatot (4. sz. melléklet) és a megfelelő kategóriaválasztásról szóló igazolást (3. sz. melléklet)! A teljesítményeket a versenybizottság értékeli, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. A versenybizottság mindkét kategóriában a második fordulós feladatok eredményeinek összesített pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

A harmadik forduló (döntő) időpontja az I. kategóriában: 2016. március 31. (csütörtök), a II. kategóriában 2016. április 1. (péntek). – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét kategóriánként a második forduló nyelvi feladatlapja pontszámának és a harmadik fordulóban elért eredményeknek az összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén sorrendben a második forduló nyelvi feladatlapjának pontszáma, majd a döntő forduló szövegértési feladatának pontszáma határozza meg a helyezést.

2.2.12. Olasz nyelv A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny két kategóriában és három fordulóban zajlik. – –

I. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik nem tartoznak a II. kategóriába. II. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik olasz-magyar két tanítási nyelvű képzésben, illetve olasz nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzésben vesznek/vettek részt.


Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 100 pont). l Feladatlap (nyelvtan, szókincs, szövegértés és szövegalkotás).


Írásbeli (időtartam 80 perc, elérhető pontszám 70 pont). Öt percnél nem hosszabb eredeti olasz szöveg hallás utáni megértését ellenőrző feladatlap (időtartam 20 perc, elérhető pontszám 20 pont). l Nyelvi feladatlap (szókincs, szövegértés) (időtartam 60 perc, elérhető pontszám 50 pont). Szóbeli (időtartam 6-8 perc, elérhető pontszám 60 pont). l Beszélgetés kép alapján a hétköznapi élet témáiról (iskola, környezet, család, ifjúság, szabadidő, kultúra, Olaszország, Magyarország) általános megközelítésben. l

–


Írásbeli (időtartam 30 perc, elérhető pontszám 20 pont). Hét percnél nem hosszabb videofelvétel (olasz tv-műsor részlete, például interjú, vetélkedő, ismeretterjesztő műsor, reklám, show, szappanopera) megértését ellenőrző feladatlap megoldása. A kérdések nemcsak a verbális, hanem a vizuális információkra is vonatkoznak (gesztusnyelv).

l

2830


–

Szóbeli (időtartam 8-10 perc, elérhető pontszám 60 pont). l Helyben olvasott, eredeti olasz szöveg (újságcikk, könyv- vagy filmismertetés, úti program stb.) megértését ellenőrző beszélgetés: kifejező felolvasás; egyes aláhúzott szövegrészek, kifejezések értelmezése; válaszadás a szöveggel kapcsolatos kérdés(ek)re.

A versenyfeladatok megoldásához minden fordulóban csak a versenybizottság által biztosított segédanyag használható (kép, szöveg stb.), semmilyen más segédeszköz (szótár stb.) nem. A verseny szervezése Az első forduló időpontja mindkét kategóriában: 2015. november 24. (kedd), 14 óra. – – –

–

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni), amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött dolgozatok közül kategóriánként a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát.

A második forduló időpontja az I. kategóriában: 2016. február 17. (szerda), 10 óra, a II. kategóriában: 2016. február 18. (csütörtök), 10 óra. – – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi. A versenyzőknek magukkal kell hozni a nyelvi nyilatkozatot (4. sz. melléklet) és a megfelelő kategóriaválasztásról szóló igazolást (3. sz. melléklet)! A teljesítményeket a versenybizottság értékeli, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. A versenybizottság mindkét kategóriában a második forduló eredményeinek összesített pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket. Pontazonosság esetén a második forduló nyelvi feladatlapjának pontszáma dönt a továbbjutásról, további pontazonosság esetén a hallott szöveg értése feladat pontszáma, majd a szóbeli feladat pontszáma dönt a továbbjutásról.

A harmadik forduló (döntő) időpontja az I. kategóriában: 2016. április 7. (csütörtök), 10 óra, a II. kategóriában: 2016. április 8. (péntek), 10 óra. – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét kategóriánként a második forduló nyelvi feladatlapjának és a harmadik fordulóban elért eredményeknek az összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén a videofelvétel megértését ellenőrző feladatlappal elért pontszám, további pontazonosság esetén a szóbeli feladat eredménye határozza meg a helyezést.

2.2.13. Orosz nyelv A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és három fordulóban zajlik. A versenyen azok a tanulók indulhatnak, akik az orosz nyelvet az iskola pedagógiai programja alapján, tanítási órákon tanulják. Az orosz nyelv versenyen nem indulhatnak azok a tanulók, akik a 12. életévük betöltése után összesen legalább 1 évet töltöttek Oroszország vagy a volt Szovjetunió utódállamainak területén, illetve egyik vagy mindkét szülőjük az egykori Szovjetunió területén született és élt. A verseny anyaga Első forduló –

Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 145 pont). Nyelvi feladatlap (nyelvhelyesség, szókincs, olvasott szöveg értése).

l

2831



Írásbeli (időtartam 90 perc, elérhető pontszám 90 pont). Nyelvi feladatlap (időtartam 30 perc, nyelvtan, nyelvhasználat; elérhető pontszám 40 pont). l Fogalmazási feladat (időtartam 45 perc, elérhető pontszám 30 pont). l Hallott szöveg értése (időtartam 15 perc, elérhető pontszám 20 pont). Szóbeli (elérhető pontszám 90 pont). l Beszélgetés az érettségi követelmények témakörei alapján (elérhető pontszám 45 pont). l Képleírás, beszélgetés a kép alapján (elérhető pontszám 45 pont). l

–


Írásbeli (elérhető pontszám 15 pont). Hallott vagy audiovizuális szöveg értése (időtartam 15 perc). Szóbeli (elérhető pontszám 90 pont). l Véleményt kifejtő beszélgetés helyszínen kapott orosz nyelvű szöveg alapján (elérhető pontszám 45 pont). l Beszélgetés egy előre megadott, orosz nyelvű szépirodalmi műről (annak szerzőjéről, a korról, amelyet a mű bemutat, és amelyben született) vagy egy kultúrtörténeti témáról (elérhető pontszám 45 pont). A második forduló eredményével egy időben az iskolák megkapják a versenybizottság által kijelölt alkotásokat/forrásokat.

l

–

A versenyfeladatok megoldásához a második forduló fogalmazás feladatának kivételével semmilyen segédeszköz nem használható. A fogalmazás feladat megoldásához bármely nyomtatott szótár használata megengedett. A verseny szervezése Az első forduló időpontja: 2015. november 30. (hétfő), 14 óra. – – –

–

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni), amelyek elérték a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött dolgozatokat a versenybizottság felülvizsgálja, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát.

A második forduló időpontja: 2016. február 12. (péntek), 10 óra. – – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi. A versenyzők hozzák magukkal a nyelvi nyilatkozatot (4. sz. melléklet). A teljesítményeket a versenybizottság értékeli, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. A versenybizottság az első és második forduló eredményeinek összesített pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2016. április 11. (hétfő), 10 óra. – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét az egyes fordulókban elért eredmények összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén a döntő forduló pontszáma határozza meg a helyezést.

2.2.14. Spanyol nyelv A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny két kategóriában és három fordulóban zajlik. – –

I. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik nem tartoznak a II. kategóriába. II. kategória: azok a középiskolai tanulók, akik spanyol-magyar két tanítási nyelvű képzésben, illetve spanyol nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzésben vesznek/vettek részt.

2832



Írásbeli (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 150 pont). l Nyelvi feladatlap: nyelvtan, lexika, szövegértés, íráskészség feladatok (nyelvi követelményszintje a KER A2-B1 szintjének megfelelő. A feladatok típusa eltérhet az érettségi vizsgaleírásban megadottaktól).


–

Írásbeli (időtartam 30-40 perc, elérhető pontszám 40 pont). l Spanyol nyelvű szövegek hallás utáni megértését ellenőrző feladatlap: élőbeszéd és gépi hang (magnó vagy videó). Szóbeli (elérhető pontszám 60 pont). l Szituációs feladat (időtartam 4-5 perc, elérhető pontszám 30 pont). l Téma önálló kifejtése vizuális segédanyag alapján (időtartam 4-5 perc, elérhető pontszám 30 pont).

Harmadik forduló (döntő) – –

Írásbeli (időtartam 50 perc, elérhető pontszám 45 pont). l Nyelvi feladatlap: nyelvtan, lexika, szövegértés, íráskészség (B2 szint). Szóbeli (időtartam kb. 30 perc, elérhető pontszám 105 pont). l Beszámoló az előre megadott házi olvasmányok egyikéből a tanulók választása szerint (időtartam 8-10 perc, elérhető pontszám 45 pont). A versenybizottság által kijelölt szövegeket a második forduló eredményének közlése után – a döntő előtt legalább egy hónappal – megkapják az iskolák. Ezek közül egyből kell a versenyzőnek részletes beszámolóra felkészülni. l Társalgás a spanyol nyelv részletes érettségi vizsgakövetelményei témaköreiből (időtartam 8-10 perc, elérhető pontszám 30 pont). l A helyszínen kapott ismeretlen, spanyol nyelvű szöveg tartalmának összefoglalása spanyol nyelven 6-7 perces felkészülés után (a felelet időtartama 4-5 perc, elérhető pontszám 30 pont).

A versenyfeladatok megoldásához egyik fordulóban sem használható semmilyen segédeszköz. A verseny szervezése Az első forduló időpontja mindkét kategóriában: 2015. november 25. (szerda) 14 óra. – – –

–

–

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatoknak a központi javítási-értékelési útmutatóban meghatározott részét a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik a központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni) a javítatlan (pl. íráskészséget mérő és szövegértési) feladatokkal együtt, amelyeknek a helyben értékelt része elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak. A beküldött dolgozatok közül kategóriánként a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a másfélszeresét kitevő legjobb teszteredményű feladatlapok javítását a versenybizottság felülvizsgálja, a javítatlan feladatokat értékeli, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát.

A második forduló időpontja az I. kategóriában 2016. február 16. (kedd), a II. kategóriában: 2016. február 22. (hétfő). – – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi. A versenyzőknek magukkal kell hozniuk a nyelvi nyilatkozatot (4. sz. melléklet), és a megfelelő kategóriaválasztásról szóló igazolást (3. sz. melléklet)! A teljesítményeket a versenybizottság értékeli, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. A versenybizottság mindkét kategóriában a második forduló eredményeinek összesített pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

2833


A harmadik forduló (döntő) időpontja az I. kategóriában 2016. március 30. (szerda) a II. kategóriában: 2016. április 6. (szerda). – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen. A verseny végeredményét kategóriánként a döntőben elért eredmények összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén sorrendben a társalgás, majd a házi olvasmány alapján elért eredmény határozza meg a helyezést.

2.2.15. Horvát nyelv és irodalom, német nemzetiségi nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, szlovén nemzetiségi nyelv A tantárgyak versenyein az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A versenyek egy kategóriában és két fordulóban zajlanak. A nyelv és irodalom versenyeken indulhatnak a nemzetiségi középiskolák tanulói (akik legalább 6 évig magyarországi közoktatási intézményben folytatták tanulmányaikat), a szlovén nemzetiségi nyelv versenyen pedig azok a nem nemzetiségi középiskolába járó tanulók, akik nemzetiségi program szerint tanulják a szlovén nyelvet, vagy osztályozó vizsgával rendelkeznek a szlovén nemzetiségi nyelv 9–10. évfolyamának anyagából. A verseny anyaga a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyakban Első forduló –

Írásbeli (időtartam 240 perc, elérhető pontszám 100 pont). l Nyelvhelyességi elemeket is tartalmazó szövegértési feladat megoldása, amelyhez semmilyen segédeszköz (szótár stb.) nem használható (időtartam 60 perc, elérhető pontszám 30 pont). l Szövegalkotási feladat, amely két részfeladatból áll (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 70 pont): § Fogalmazás, amelynek témája kapcsolódik a magyarországi nemzetiségek – horvát, német, román, szerb, szlovák – nemzeti kultúráját, irodalmát reprezentáló személyhez, eseményhez, illetve irodalmi alkotáshoz (elérhető pontszám 50 pont). § Funkcionális szöveg megalkotása (elérhető pontszám 20 pont). A szövegalkotási feladatok megoldásához szöveggyűjtemény, illetve egynyelvű szótár használható.

Második forduló (döntő) –

Szóbeli (elérhető pontszám 100 pont). l Kötetlen beszélgetés a nyelvhelyesség és a szép kiejtés követelményeinek megfelelően. l Az érettségi követelményekhez kapcsolódó téma részletes kifejtése. l A német nemzetiségi nyelv és irodalom verseny esetén népismereti téma a magyarországi német nemzetiség kultúrájáról, népszokásairól, és nemzetiségi vonatkozású emlékhelyekről.

A verseny anyaga szlovén nemzetiségi nyelvből Első forduló –

Írásbeli (időtartam 240 perc, elérhető pontszám 100 pont). l Nyelvhelyességi-szövegértési feladatok (időtartam 60 perc, elérhető pontszám 50 pont). § Nyelvhelyességi feladatlap megoldása, amelyhez semmilyen segédeszköz nem használható (elérhető pontszám 25 pont). § Szövegértési feladat megoldása, amelyhez semmilyen segédeszköz nem használható (elérhető pontszám 25 pont). l Szövegalkotási feladat, amely két részfeladatból áll (időtartam 180 perc, elérhető pontszám 50 pont): § fogalmazás elkészítése, amelynek témája kapcsolódhat szlovén irodalmi alkotáshoz, illetve magyarországi szlovén nemzetiség kultúráját, irodalmát reprezentáló személyhez, eseményhez vagy egy általános témakörhöz (elérhető pontszám 35 pont), § rövidebb terjedelmű funkcionális szöveg megalkotása (elérhető pontszám 15 pont). A szövegalkotási feladatok megoldásához szöveggyűjtemény, illetve egynyelvű szótár használható.

2834


Második forduló (döntő) –

Szóbeli (elérhető pontszám 100 pont). l Kötetlen beszélgetés a mindennapi élet témaköreiben. l Tananyaghoz kapcsolódó irodalmi és népismereti téma önálló, részletes kifejtése.

A versenyek szervezése Az első fordulók időpontja: 2016. január 18. (hétfő), 14 óra. – – –

– –

A fordulót az iskolák bonyolítják le. A dolgozatok szövegértési, illetve nyelvi feladatlapját a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási-értékelési útmutató alapján. A dolgozatokat az Oktatási Hivatalba kell felterjeszteni (kézbesíteni vagy tértivevényes küldeményként postára adni). Német nemzetiségi nyelv és irodalomból a dolgozatok közül csak azokat kell felterjeszteni, amelyeknek szövegértési feladatlapja elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. A beküldött dolgozatok szövegértési, nyelvi feladatlapjait a versenybizottság felülvizsgálja, a szövegalkotási, fogalmazási feladatokat értékeli, és meghatározza a továbbjutás ponthatárát. A versenybizottság az első forduló dolgozatainak összes pontszáma alapján választja ki a döntőbe jutó versenyzőket.

A második fordulók (döntők) időpontja: német nemzetiségi nyelv és irodalom: 2016. március 10. (csütörtök) szerb nyelv és irodalom: 2016. március 10. (csütörtök) horvát nyelv és irodalom: 2016. március 10. (csütörtök) román nyelv és irodalom: 2016. március 11. (péntek) szlovák nyelv és irodalom: 2016. március 11. (péntek) szlovén nemzetiségi nyelv: 2016. március 11. (péntek) – –

A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszíneken. A verseny végeredményét az első fordulóban szerzett pontszámok, és a döntőben elért eredmények összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén az első forduló pontszáma határozza meg a helyezést.

2835


1. sz. melléklet (Jelentkezési lap) .............................................................................................. a középiskola hosszú bélyegzője

Jelentkezési lap OKTV-re

A tanuló neve:.................................................................................................................................. évf.: ......................... oszt.: ......................... tantárgy

kategória

felkészítő tanár(ok)

Jelen jelentkezési lap aláírásával kinyilvánítom, hogy a versenykiírás előírásait elfogadom, tudomásul veszem a versenybizottság szakmai döntéseit, valamint hozzájárulok a verseny lebonyolításához szükséges személyes adataim szervezők általi kezeléséhez (adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-62153/2013). Dátum: ............................................................................. ............................................................................................. a tanuló aláírása

.............................................................................................. a szülő (gondviselő) aláírása (Csak akkor, ha a jelentkező nem nagykorú.)

2836


2. sz. melléklet (Az OKTV első fordulójából továbbjutott tanuló hozza magával a következő fordulóba.) .............................................................................................. a középiskola hosszú bélyegzője

Igazolás az adott középiskola pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyam tanévét kettővel megelőző évfolyam tanulójáról

A középiskola OM-azonosítója: ................................

települése: .....................................................................................................

neve: ............................................................................................................................................................................................................................. ......................................................................................................................................................................................................................................... címe: ............................................................................................................................................................................................................................. A tanuló neve: ................................................................................................................ évf.: ..................................... oszt.: .............................. Igazolom, hogy a 2015/2016. tanévi OKTV-n a tanuló ...................................................................................................... tantárgyból ................................................................ kategóriában az aláhúzással megjelölt feltétel teljesítésével jelentkezett az OKTV-re: Az adott középiskola pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyamot kettővel megelőző középiskolai évfolyam tanulói közül az OKTV-re a versenykiírás 1.1. a) és b) pontjainak megfelelő azon tanulók jelentkezhetnek, akik a jelentkezési határidő előtt – sikeres előrehozott érettségi vizsgát tettek az adott tantárgyból, vagy – a középiskolai bizonyítványba bejegyzett osztályzattal igazolják, hogy az adott tantárgy helyi tantervi követelményeit teljesítették a középiskolai szakaszt lezáró évfolyamot kettővel megelőző középiskolai évfolyam tananyagával bezárólag.

Dátum: ............................................................................. P. H. ....................................................................... igazgató

2837



Igazolás OKTV kategóriához

A középiskola OM-azonosítója: ................................

települése: .....................................................................................................

neve: ............................................................................................................................................................................................................................. ......................................................................................................................................................................................................................................... címe: ............................................................................................................................................................................................................................. A tanuló neve: ................................................................................................................ évf.: ..................................... oszt.: ..............................

Igazolom, hogy a 2015/2016. tanévi OKTV-n a tanuló az érvényes versenykiírásban rögzített szabályoknak megfelelően jelentkezett a(z) ........................................................... tantárgy versenyének ........................................ kategóriájába. Dátum: ............................................................................. P. H. ....................................................................... igazgató

2838



Nyilatkozat idegen nyelvi OKTV-hez Az élő idegen nyelvek versenyén – a szlovén nemzetiségi nyelv kivételével – nem indulhatnak azok a tanulók, – akiknek az érintett nyelv anyanyelvük, vagy legalább egyik szülőjük beszélt anyanyelve, – akik a 12. életévük betöltése után – a versenyben való részvétel tanévével bezárólag – összesen legalább egy évet töltöttek az adott nyelvterületen, – akik a 12. életévük betöltése után legalább egy tanéven át folytattak iskolai tanulmányokat az adott nyelvterületen, – akik a 12. életévük betöltése után az adott nyelvet legalább egy tanéven keresztül olyan – nem két tanítási nyelvű – iskolában tanulták, amelynek tanítási nyelve az érintett nyelv. – Az orosz nyelvi versenyen azok a tanulók indulhatnak, akik az orosz nyelvet az iskola pedagógiai programja alapján, tanítási órákon tanulják. Nem indulhatnak azok a tanulók, akik a 12. életévük betöltése után összesen legalább 1 évet töltöttek Oroszország vagy a volt Szovjetunió utódállamainak területén, illetve egyik vagy mindkét szülőjük az egykori Szovjetunió területén született és élt. A középiskola OM-azonosítója: ................................

települése: .....................................................................................................

neve: ............................................................................................................................................................................................................................. ......................................................................................................................................................................................................................................... címe: ............................................................................................................................................................................................................................. A tanuló neve: ................................................................................................................ évf.: ..................................... oszt.: ..............................

Alulírottak kijelentjük, hogy a tanuló ............................................................................................................ nyelvből megfelel az OKTV a 2015/2016. tanévi versenykiírásában rögzített általános és az adott nyelvre vonatkozó részletes részvételi feltételeknek. Dátum: .............................................................................

............................................................................................. a tanuló aláírása

.............................................................................................. a szülő (gondviselő) aláírása (Csak akkor, ha a jelentkező nem nagykorú.)

2839


5. sz. melléklet (Minden pályamunkához zárt borítékban mellékelni kell. A borítékon csak a jelige szerepelhet.) .............................................................................................. a középiskola hosszú bélyegzője

ADATLAP pályamunkához A középiskola OM-azonosítója: ................................

települése: .....................................................................................................

neve: ............................................................................................................................................................................................................................. ......................................................................................................................................................................................................................................... címe: ............................................................................................................................................................................................................................. A tanuló neve: ................................................................................................................ évf.: ..................................... oszt.: .............................. pályázatos verseny neve: ...................................................................................................................................................................................... A pályamunka jeligéje: .......................................................................................................................................................................................... A választott téma (rajz és vizuális kultúra esetén a választott terület) sorszáma és címe: ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... A felkészítő tanár(ok) neve: .................................................................................................................................................................................. .........................................................................................................................................................................................................................................

A dráma, a mozgóképkultúra és médiaismeret, a művészettörténet, illetve a rajz és vizuális kultúra verseny esetében az alábbi szövegben alá kell húzni a *-gal, illetve **-gal jelölt szövegrészek közül a tanulóra vonatkozó részt. * A tanuló a középiskolában tanulja/tanulta a tantárgyat ** önálló tantárgyként ** az iskola helyi tantervében rögzítettek szerint más tantárgyakba beépítve. * A tanuló az adott tantárgyból a jelentkezési határidő előtt sikeres osztályozó vizsgát tett. Dátum: ............................................................................. P. H. ....................................................................... igazgató

2840


6. sz. melléklet (Kitöltendő az írásbeli versenyrészen)

OKTV írásbeli fordulójának JEGYZŐKÖNYVE A versenyt lebonyolító intézmény neve: Az igazgató neve:

Az intézmény OM azonosítója:

Az intézmény címe: A verseny helyszíne (terem, előadó): A verseny időpontja: Tantárgy, kategória: 1. Az OKTV írásbeli feladatlap csomagok felbontása A bontás helye:

A bontás időpontja: A feladatlap csomagok állapota

sértetlen (db)

sérült (db)

felbontott (db)

szöveges megjegyzés

A feladatlapok állapota sértetlen (db)

sérült (db)

szöveges megjegyzés

A feladatlap csomagbontó bizottság tagjai Név

Beosztás

Aláírás

2. Ülésrend (Háromfordulós versenyek első fordulójában /dráma kivételével/ névvel, egyéb esetekben kódszámmal.)

Tanári asztal

2841


3. Feljegyzések a verseny menetével kapcsolatban (Háromfordulós versenyek első fordulójában /dráma kivételével/ névvel, egyéb esetekben kódszámmal.) A kidolgozás kezdete: A versenyző neve/kódszáma/ jeligéje

óra

Távozás időpontja

perc

Visszaérkezés időpontja

A felügyelő tanár aláírása

A versenyző neve/kódszáma/ jeligéje

Távozás időpontja

Visszaérkezés időpontja


4. Feljegyzések a kidolgozott feladatlapok beadásával kapcsolatban (Háromfordulós versenyek első fordulójában /dráma kivételével/ névvel, egyéb esetekben kódszámmal.) A versenyző neve/kódszáma/jeligéje

Beadás időpontja


A versenyző neve/kódszáma/jeligéje

Beadás időpontja


2842


6. Rendkívüli események

7. Felügyelő tanárok Időtartam

A felügyelő tanár neve


Dátum: ............................................................................. P. H. ....................................................................................... ....................................................................................... a jegyzőkönyvet leadó felügyelő tanár igazgató/OH megbízott

2843


7. sz. melléklet

Verseny megnevezése

Első forduló 2015/2016.

Második forduló 2016.

Döntő forduló 2016.

Pályázatos versenyek Dráma

december 1. (kedd)

február 22. (hétfő)

április 19. (kedd)

Földrajz

november 3. (kedd)

január 7. (csütörtök)

április 13. (szerda)

november 11. (szerda)

január 20. (szerda)

április 4. (hétfő)

–

február 24. (szerda) és március 16. (szerda)

Magyar nyelv Mozgóképkultúra és médiaismeret

január 4. (hétfő)

Művészettörténet

december 2. (szerda)



Rajz és vizuális kultúra


február 19. (péntek)

március 18. (péntek)

Történelem

november 2. (hétfő)

január 5. (kedd)

április 12. (kedd)

Nem pályázatos versenyek Angol nyelv I. kategória

november 10. (kedd)


március 22. (kedd)

Angol nyelv II. kategória

november 10. (kedd)

február 4. (csütörtök)

március 23. (szerda)

Biológia I. kategória

november 19. (csütörtök)


április 9. (szombat)

Biológia II. kategória




január 26. (kedd)


április 15. (péntek)

Fizika I. kategória

Filozófia




Fizika II. kategória




november 17. (kedd)


április 14. (csütörtök)

Francia nyelv I. kategória Francia nyelv II. kategória

november 17. (kedd)



Informatika I. kategória


február 6. (szombat)

március 12. (szombat)

Informatika II. kategória


január 9. (szombat)

február 27. (szombat)

Kémia I. kategória




Kémia II. kategória




Latin nyelv


február 3. (szerda)

március 17. (csütörtök)

Magyar irodalom


február 9. (kedd)

április 5. (kedd)

Matematika I. kategória



március 21. (hétfő)

Matematika II. kategória



március 21. (hétfő)

Matematika III. kategória


---


Német nyelv I. kategória




Német nyelv II. kategória


február 2. (kedd)


Olasz nyelv I. kategória

november 24. (kedd)

február 17. (szerda)


Olasz nyelv II. kategória

november 24. (kedd)



Orosz nyelv



április 11. (hétfő)

Spanyol nyelv I. kategória


február 16. (kedd)


Spanyol nyelv II. kategória




Nemzetiségi versenyek Horvát nyelv és irodalom


---


Német nemzetiségi nyelv és irodalom


---


Román nyelv és irodalom


---


Szerb nyelv és irodalom


---


Szlovák nyelv és irodalom


---


Szlovén nemzetiségi nyelv


---


***

2844


II. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és anyagilag támogatott tanulmányi versenyek Országos szervezésű művészeti tanulmányi versenyek A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet meghatározza az adott tanév országos szervezésű művészeti tanulmányi versenyeit. Az alapfokú művészeti iskolák, valamint a művészeti szakképzést folytató szakiskolák és szakközépiskolák versenyeinek megrendezése a versenyszabályzat betartásával egységes szervezési és lebonyolítási követelmények alapján történik. Az alapfokú művészeti iskolákba, valamint művészeti szakképzést folytató szakiskolába és szakközépiskolába járó művészeti tanszakra beiratkozott valamennyi tanuló joga, hogy a versenykiírásban meghatározott feltételek szerint versenyen vegyen részt. Az Oktatási Hivatal (továbbiakban: OH) ellátja a művészeti versenyek versenyszabályzatában leírtak alapján a versenyek előkészítésével és szervezésével összefüggő feladatokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és anyagilag támogatott művészeti versenyek részvételi feltételeit, követelményeit, a lebonyolítás rendjét és időpontjait az alábbi versenykiírások tartalmazzák. Versenyek az alapfokú művészeti iskolák részére Az alapfokú művészeti iskolák tanulói számára meghirdetett versenyen csak az alapfokú művészeti iskolákkal tanulói jogviszonyban álló növendékek vehetnek részt. A versenyen nem vehet részt az a tanuló, aki ugyanazon a tanszakon művészeti szakképzést folytató szakiskola vagy szakközépiskola tanulója, illetve művészeti felsőoktatási intézmény hallgatója. Kizárható a versenyből az a versenyző, aki a nevezési feltételeknek nem tett eleget, nem valós adatokat közölt, nem megengedett segédeszközt használ. A versenykiírásban meghatározott időkeretet nem lehet túllépni. A versenyző kötelező és szabadon választott műsorának jogtiszta kottáit a verseny helyszínén a nevező intézménynek be kell mutatnia.

XIII. ORSZÁGOS OBOA- ÉS FAGOTTVERSENY A verseny időpontja: 2015. december 4–6. Rendező: Horváth József Alapfokú Művészeti Iskola 9400 Sopron, Szélmalom u. 17. Telefon/fax: 06-99-505-392 fax: 06-99-505-393 E-mail: [email protected] Honlap: www.hjami.hu A verseny célja: Az alkotó és önkifejező képesség kibontakoztatása az oboa és fagott tantárgy pedagógiai eredményeinek bemutatásával. Tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai, területi válogatók, országos döntő. Az országos döntő kétfordulós, a versenyző mindkét fordulóban szerepel. A nevezés feltételei: Az I. korcsoportban csak azok a tanulók nevezhetők, akik legalább két évfolyam (osztály) követelményét teljesítették (az előképző egy évnek számítható be). A bizonyítvány másolatát kérjük a nevezési laphoz mellékelni. A versenyen nem vehet részt olyan tanuló, aki akár jelenleg, akár korábban középfokú, vagy felsőfokú zenei tanulmányokat folytat(ott) az adott szakon.

2845


OBOAVERSENY Korcsoportok: I. korcsoport: 2003. június 1-jén, illetve után, II. korcsoport: 2001. június 1-je és 2003. május 31. között, III. korcsoport: 1997. június 1-je és 2001. május 31. között, IV. korcsoport: 1997. május 31-én és előtt született tanulók. Felső korhatár a verseny (döntő) utolsó napjáig be nem töltött 22 év. ORSZÁGOS DÖNTŐ A verseny anyaga: Kötelező és szabadon választott művek. A verseny követelményei: A versenyzők műsora fordulónként egy választott kötelező és egy vagy több szabadon választott műből áll. A szabadon választott mű(vek) és a kötelező mű eltérő stílusú legyen! Mindkét fordulóban a kötelező mű mellett az adott fordulós szabadon választott műv(ek)et is el kell játszani. A kötelező műveket a megjelölt kiadású kották alapján kell megtanulni. Kérjük a műsoridő betartását! A versenyműsort minden fordulóban kotta nélkül kell előadni! A kötelező és szabadon választott művek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni. A versenyműsor előadásához a zongorakísérőt a nevező iskola biztosítja. I. korcsoport: Első forduló: Kötelező mű: Szabolcsi Bence: Régi táncnóta (Munia Z: Oboaiskola 206. Eötvös József Könyvkiadó) Szabadon választott mű(vek) maximum 5 percben. Második forduló: Kötelező mű: B. Marcello: Minuet (ismétlés nélkül) (Kerényi: 55 előadási darab oboára 10. Eötvös József Könyvkiadó) Szabadon választott mű(vek) maximum 5 percben. II. korcsoport: Első forduló: Kötelező mű: L. van Beethoven: Menuetto (ismétléssel) (Munia Z.: Oboaiskola 242. Eötvös József Könyvkiadó) Szabadon választott mű(vek) maximum 8 percben. Második forduló: Kötelező mű: J. Ch. Pepusch: C – Dúr szonáta, IV. tétel (első fele ismétléssel) (Munia Z.: Oboaiskola 378. Eötvös József Könyvkiadó) Szabadon választott mű(vek) maximum 8 percben. III. korcsoport: Első forduló: Kötelező mű: A. Vivaldi: a-moll concerto, III. tétel (az első és az utolsó tutti eljátszásával) (Editio Musica Budapest Z. 3769) Szabadon választott mű(vek) maximum 10 percben. Második forduló: Kötelező mű: Bojtár László: Változatok egy mohácsi népdalra (Bojtár Zenei Bt.) Szabadon választott mű(vek) maximum 10 percben.

2846


IV. korcsoport: Első forduló: Kötelező mű: A. Vivaldi: F-dúr oboaverseny, I. tétel (tutti nélkül) (Editio Musica Budapest Z. 7060) Szabadon választott mű(vek) maximum 10 percben. Második forduló: Kötelező mű: Gárdonyi Zoltán: Fantázia oboára és zongorára. (Hangvilla Bt.) Szabadon választott mű(vek) maximum 10 percben. FAGOTTVERSENY Korcsoportok: I. korcsoport: 2003. június 1-jén, illetve után, II. korcsoport: 2001. június 1-je és 2003. május 31. között, III. korcsoport: 1999. június 1-je és 2001. május 31. között, IV. korcsoport: 1999. május 31-én és előtt született tanulók. Felső korhatár a verseny (döntő) utolsó napjáig be nem töltött 22 év. ORSZÁGOS DÖNTŐ A verseny anyaga: Kötelezően választható és szabadon választott művek. A verseny követelménye: A versenyzők műsora fordulónként egy választott kötelező és egy vagy több szabadon választott műből áll. A szabadon választott mű(vek) és a kötelező mű eltérő stílusú legyen! Mindkét fordulóban a kötelező mű mellett az adott fordulós szabadon választott műv(ek)et is el kell játszani. A kötelező műveket a megjelölt kiadású kották alapján kell megtanulni. Kérjük a műsoridő betartását! A versenyműsort minden fordulóban kotta nélkül kell előadni! A kötelező és szabadon választott művek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni. A versenyműsor előadásához a zongorakísérőt a nevező iskola biztosítja. A versenyen kezdő tanulók fagottinóval nem (kvart, kvint, illetve oktáv fagott), de u.n. kis fagottal indulhatnak, melyet a versenybizottság a fagottal azonos módon értékel. I. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: E. Hughes: Minuet (Six low solos - Emerson Edition, 1974.) vagy Kocsár Miklós: Palotás (ismétlés nélkül) Kontrapunkt Zeneműkiadó: www.kontrapunktmusic.com Szabadon választott mű(vek) maximum 5 percben. Második forduló: Kötelezően választható mű: L.-C. Daquin: Rigaudon (Gordonkamuzsika kezdőknek EMB 6312) vagy W. A. Mozart: Kontratánc (Anselma Veit: Barock und Klassik für fagottminis, anselmamusic.com kiadó, AM 123.) Szabadon választott mű(vek) maximum 5 percben. II. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: J. Stanley: Allegretto grazioso (Előadási darabok gordonkára II. EMB 4480) vagy Kocsár Miklós: Tyúkanyó (Kocsár Miklós: 9 apró darab fagottra és zongorára 3. Kontrapunkt Music 2012.) Szabadon választott mű(vek) maximum 8 percben.

2847


Második forduló: Kötelezően választható mű: Kocsár Miklós: Ballada Kocsár Miklós: 9 apró darab fagottra és zongorára, Kontrapunkt Music Kiadó 1992., K-0127 vagy Kocsár Miklós: Dudaszó (Kocsár Miklós: 9 apró darab fagottra és zongorára 8. Kontrapunkt Music 2012.) Szabadon választott mű(vek) maximum 8 percben. III. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: G. Ph. Telemann: F-dúr szonáta, I. tétel (Barokk szonáták I. EMB 12196) vagy Ermanno – Wolf Ferrari: Suite – concertino in fa op. 16, II. tétel (Ricordi NR12271200) Szabadon választott mű(vek) maximum 10 percben. Második forduló: Kötelezően választható mű: Ch. Gounod: Egy marionett tánca (Emerson Edition, 1986.) vagy L. Milde: Romanze (Musica Rara 1180) Szabadon választott mű(vek) maximum 10 percben. IV. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: B. Marcello: e- moll szonáta, I – II. tétel (a tételek sorrendje felcserélhető) (Editio Musica Budapest Z.4725) vagy L. Milde: Tarantella op. 20 (Kevin Mayhow Ltd. London, 1993.) Szabadon választott mű(vek) maximum 10 percben. Második forduló: Kötelezően választható mű: O. Miroshnikov: Scherzo (Das Fagott V., Musik Leipzig, vagy International Music Company - IMC 0981kiadása) vagy A.Vivaldi: a- moll fagottverseny, I – II. tétel (a tételek sorrendje felcserélhető) (Jegyzékszáma: RV 498; Fanna VIII. No.2., Tomo 28., Pincherle 70., Kiadó: International Music Company (IM.2352) Szabadon választott mű(vek) maximum 10 percben. Az országos döntő értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság versenyenként minden korcsoportban I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. A döntőn nevezési díj nincs! A nevezés az országos döntőre: A nevezési lap az iskola honlapjáról www.hjami.hu letölthető 2015. október 20–ától, amit kitöltve a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni elektronikus és postai úton egyaránt. Az országos forduló nevezési határideje: 2015. november 6. TERÜLETI VÁLOGATÓK A területi válogatók ideje: 2015. október 10-étől 2015. október 21-éig. A válogatók anyaga: Az országos verseny első fordulójának anyaga. Követelmény: A területi válogatók versenyanyagát (első forduló) nem lehet megváltoztatni az országos döntőre!

2848


Az Oktatási Hivatal a területi válogatók rendezésével a következő intézményeket bízza meg: Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola 7624 Pécs Radnics u. 9. Honlap: www.pecsimuveszeti.hu Terület: Baranya, Tolna, Zala és Somogy megye. Kecskeméti Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 6000 Kecskemét, Dózsa Gy. u. 22. Honlap: www.kodaly-iskola.hu Terület: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye. Liszt Ferenc Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 6. Honlap: www.lisztzeneiskola.hu Terület: Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye. Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola 3300 Eger, Dobó tér 13. Honlap: www.egerzene.hu Terület: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Nógrád megye. Előkészítő szervező: Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. Honlap: www.mzmsz.hu Rendező: Józsefvárosi Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola 1082 Budapest, Nap u. 33. Honlap: www.jozeneiskola.hu Terület: Budapest, Pest megye. Nevezés a területi válogatókra a fenti intézményeknél: 2015. szeptember 28-áig. A nevezés módja a területi válogatóra: A nevezési lap a válogatót rendező intézmény/szervezet honlapjáról letölthető, amit kitöltve a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni postai úton és elektronikus formában 2015. szeptember 28-áig. Kérjük a nevezési határidő pontos betartását! 10 fő alatti nevezési létszám esetén az egyes területi válogatókat az Oktatási Hivatal összevonja. Erről értesítést a nevezést befogadó rendező iskola küld. A területi válogatón nevezési és részvételi díj nincs. A válogatók értékelése: A 3 fős versenybizottság (két állandó taggal) előzetesen kialakított értékelési szempontok alapján pontozza (hangszerenként csoportosítva) a versenyzők teljesítményét. Az országos döntőbe jutás ponthatárát a versenybizottság javaslata alapján az Oktatási Hivatal és a döntőt rendező iskola határozza meg. Az országos döntőn résztvevő tanulók (oboások és fagottosok) várható összlétszáma: 55 fő. Az országos döntő nevezési határideje: 2015. november 6.

XIII. ORSZÁGOS KLARINÉTVERSENY A verseny időpontja: 2016. február 5–7. Rendező: Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1145 Budapest, Columbus u. 11. Telefon: 06-1-467-07-88, 06-1-467-07-86, fax: 06-1-467-07-90 E-mail: [email protected] Honlap: www.szentistvanzene.hu A verseny célja: A klarinét tantárgy pedagógiai eredményeinek bemutatása. Tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogatók, területi válogatók, országos döntő. Az országos döntő kétfordulós, a versenyző mindkét fordulóban szerepel.

2849


A nevezés feltétele: Az I. korcsoportban csak azok a tanulók nevezhetők, akik legalább két év követelményét teljesítették (az előképző egy évnek számítható be). A bizonyítvány másolatát kérjük a nevezési laphoz mellékelni. A versenyen nem vehet részt olyan tanuló, aki akár jelenleg, akár korábban középfokú, vagy felsőfokú zenei tanulmányokat folytat (ott) az adott szakon. Korcsoportok: I. korcsoport: 2003. június 1-jén, illetve után, II. korcsoport: 2001. június 1-je és 2003. május 31. között, III. korcsoport: 1999. június 1-je és 2001. május 31. között, IV. korcsoport: 1999. május 31-én és előtt született tanulók. Felső korhatár a verseny (döntő) utolsó napjáig be nem töltött 22 év. ORSZÁGOS DÖNTŐ A verseny anyaga: Kötelezően választható és egy szabadon választott mű. A verseny követelményei: A nevezéssel leadott műsorszámokon változtatni nem lehet. A döntőn a versenyzőnek mindkét forduló teljes versenyanyagát el kell játszania. Mindkét fordulóban a szabadon választott mű stílusban és karakterben eltérő legyen a kötelező műtől. A műsoridőt kérjük betartani. A versenyműsort kotta nélkül kell előadni. A versenyműsor előadásához a zongorakísérőt a nevező iskola biztosítja. A bemutatott művek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni. I. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: Fr. Demnitz: Adagio (Perényi: Klarinét-etűdök 32. EMB 14300) vagy Ch. W. Gluck: Boldog lelkek tánca (Klarinétalbum II. Edition MUSIC-SOFT) Egy szabadon választott mű (vagy egy mű több tétele) maximum 4 percben. Második forduló: Kötelezően választható mű: W. A. Mozart: Menuett (Kuszing: Klarinétmuzsika /11. EMB Z.6851) vagy P. Martini: Andantino (Perényi: Repertoire /40. EMB Z. 14 406) A mű helyes címe: F. Kreisler: Andantino (Padre Martini stílusában) Egy szabadon választott mű (vagy egy mű több tétele) maximum 4 percben. II. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: Kenessey Jenő: Improvizáció (Balassa-Berkes: II/81. EMB Z.5727) vagy A. Glinka: Vocalise (Edition MUSIC-SOFT) Egy szabadon választott mű (vagy egy mű több tétele) maximum 5 percben. Második forduló: Kötelezően választható mű: N. Gade: Fantáziadarabok op. 43, I. tétel (Larghetto con moto) (Koch Ewald: Von leicht bis virtuos Vol.2. DV 32141 Breitkopf und Härtel) (Schott KLB 63.) vagy L. van Beethoven: Szonatina (Perényi: Repertoire 35. EMB Z. 14 406) Egy szabadon választott mű (vagy egy mű több tétele) maximum 5 percben.

2850


III. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: Kovács Béla: Téma és variációk (Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II/36. (EMB Z. 13 291) vagy C. Bärmann: Románc (Perényi: Repertoire /42. EMB Z. 14 406) Egy szabadon választott mű (vagy egy mű több tétele) maximum 8 percben. Második forduló: Kötelezően választható mű: G. Donizetti: Concertino, I. tétel Andante sostenuto (Edition Peters Nr.8206) (Edition MUSIC-SOFT) vagy L. Kozeluch: Esz-dúr concertino, II. tétel (EMB 27228) (EMB GM 264) Egy szabadon választott mű (vagy egy mű több tétele) maximum 8 percben. IV. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: Kovács Béla: Hommage á Kodály Zoltán (választható zongorakíséretes vagy szólódarab verzió) (Edition Darok) vagy J. E. Barat: Szláv dal (Leduc AI.21714; Edition MUSIC-SOFT) Egy szabadon választott mű (vagy egy mű több tétele) maximum 8 percben. Második forduló: Kötelezően választható mű: R.Wagner (H. Bärmann): Adagio (Edition MUSIC-SOFT) vagy G. Verdi: Prelude (Edition Darok) Egy szabadon választott mű (vagy egy mű több tétele) maximum 8 percben. Az országos döntő értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság korcsoportonként I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. A döntőn nevezési díj nincs! A nevezés az országos döntőre elektronikus úton a www.szentistvanzene.hu honlapon történik. Ugyanitt olvashatók a részvételi díj befizetésével kapcsolatos információk is 2015. december 1-jétől. Az országos döntő nevezési határideje: 2015. december 14. TERÜLETI VÁLOGATÓK A területi válogatók ideje: 2015. november 14-étől 2015. november 25-éig. A válogatók anyaga: A döntő első fordulójának kötelező és szabadon választott darabja. Az első forduló műsorát a döntőre nem lehet megváltoztatni. Az Oktatási Hivatal a területi válogatók rendezésével a következő intézményeket bízza meg: Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola 7624 Pécs Radnics u. 9. Honlap: www.pecsimuveszeti.hu Terület: Baranya, Tolna, Zala és Somogy megye.

2851


SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola 6722 Szeged, Tisza L. krt. 79–81. Honlap: www.konzi.u-szeged.hu Terület: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye. Miskolci Egressy Béni-Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola 3525 Miskolc, Palóczy L. u. 4. Honlap: www.egressy-erkelzeneiskola.sulinet.hu Terület: Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye. Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 4000 Nyíregyháza, Kürt u.5–11. Honlap: www.vikarzeneiskola.hu Terület: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye. Leopold Mozart Alapfokú Művészeti Iskola 2040 Budaörs, Rózsa u. 17. Honlap: www.leopoldmozart.hu Terület: Fejér, Nógrád és Pest megye. Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola 9022 Győr, Rákóczi Ferenc u. 57. Honlap: www.gyorikonzi.hu Terület: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas- és Veszprém megye. Előkészítő szervező: Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. Honlap: www.mzmsz.hu Rendező: Kroó György Zene- és Képzőművészeti Kőbányai Alapfokú Művészeti Iskola 1102 Budapest, Szt. László tér 34. E-mail: [email protected]; [email protected] Terület: Budapest. Nevezés a területi válogatókra a fenti intézményeknél: 2015. október 26-áig. A nevezés módja: A nevezési lap a válogatót rendező intézmény/szervezet honlapjáról letölthető, amit kitöltve a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni 2015. október 26-áig. Kérjük a nevezési határidő pontos betartását! Alacsony nevezési létszám esetén (10 fő alatt) az egyes területi válogatókat az Oktatási Hivatal összevonja. Erről értesítést a nevezést befogadó iskola küld. A területi válogatón nevezési és részvételi díj nincs. A válogató értékelése: A 3 fős versenybizottság (két állandó taggal) előzetesen kialakított értékelési szempontok alapján pontozza a versenyzők teljesítményét. Az országos döntőbe jutás ponthatárát a versenybizottság javaslata alapján az Oktatási Hivatal és a döntőt rendező iskola határozza meg. Az országos döntőn résztvevő tanulók várható létszáma: 60 fő. Az országos döntő nevezési határideje: 2015. december 14.

XII. ORSZÁGOS KÜRTVERSENY A verseny időpontja: 2016. március 4–6. Rendező: Baptista Alapfokú Művészeti Iskola 5310 Kisújszállás, Rákóczi u. 3. Telefon/fax: 06-59-520-591 E-mail: [email protected] Honlap: www.ami-kisujszallas.hu A verseny célja: A kürt tantárgy pedagógiai eredményeinek bemutatása. Tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai, területi válogatók, országos döntő. Az országos döntő kétfordulós, a versenyző mindkét fordulóban szerepel.

2852


Korcsoportok: I. korcsoport: 2004. június 1-jén, illetve után, II. korcsoport: 2002. június 1-je és 2004. május 31. között, III. korcsoport: 2000. június 1-je és 2002. május 31. között, IV. korcsoport: 2000. május 31-én és előtt született tanulók. A felső korhatár a döntő utolsó napjáig be nem töltött 22 év. A nevezés feltételei: Az I. korcsoportban csak azok a tanulók nevezhetők, akik legalább két évfolyam (osztály) követelményét teljesítették (a hangszeres előképző egy évnek számítható be). A bizonyítvány másolatát kérjük a nevezési laphoz mellékelni. A versenyen nem vehet részt olyan tanuló, aki akár jelenleg, akár korábban középfokú, vagy felsőfokú zenei tanulmányokat folytat(ott) az adott szakon. ORSZÁGOS DÖNTŐ A verseny anyaga: Kötelezően választható és szabadon választott művek. A verseny követelményei: A szabadon választott mű és a kötelezően választható mű eltérő stílusú legyen! A versenyműsort minden fordulóban kotta nélkül kell előadni! Kérjük a műsoridő betartását! A kötelezően választható és a szabadon választott művek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni. I. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: Zempléni László: Tavaszi szél... (Szilágyi-Beleznay: Előadási darabok kürtre 1/10–11. old.) vagy V. I. Rebikov: Cseh népi tánc (Szilágyi-Beleznay: Előadási darabok kürtre 1/8. old.). Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 5 perc. Második forduló: Kötelezően választható mű: J. S. Bach: Air (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola I/152. gy.) vagy Zempléni László: Tánc (Szilágyi-Beleznay: Előadási darabok kürtre 1/11. old.) Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 5 perc. II. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: W. A. Mozart: Pásztordal (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/12. gy.) vagy G. F. Händel: Sarabande (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/34. gy.). Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 6 perc. Második forduló: Kötelezően válaszható mű: Mező Imre: Tánc (Szilágyi P. - Kökényessy M.: Kürtiskola II/134.) vagy L. van Beethoven: Romanze (Szilágyi P. - Kökényessy M.: Kürtiskola II/140/.) Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 6 perc.

2853


III. korcsoport: Első forduló: Kötelezően válaszható mű: L. Mozart: Bourrée (Szilágyi-Beleznay: Előadási darabok kürtre 1/11. old.) vagy G. F. Händel: Ária (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/169. gy.) Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 8 perc. Második forduló: Kötelezően válaszható mű: R. Wagner: Walther versenydala (Szilágyi P. – Beleznay T.: Előadási darabok kürtre 2/16–17. old.) vagy F. Schubert: Szerenád (Szilágyi P. - Beleznay T.: Előadási darabok kürtre 1/38–41 old.) Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 8 perc. IV. korcsoport Első forduló Kötelezően válaszható mű: R. Schumann: Álmodozás (Szilágyi-Kökényessy: Kürtiskola II/159. gy.) vagy C. Saint-Saëns: Romance (F-dúr) Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 8 perc. Második forduló: Kötelezően válaszható mű: F. Mendelssohn-Bartholdy: Tavaszi dal (Szilágyi-Beleznay: Előadási darabok kürtre 2/23–26. old.) vagy J. B. Loeillet: Szonáta, I–II. tétel (Szilágyi-Beleznay: Előadási darabok kürtre 2/27–31. old.) Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 8 perc. Az országos döntő értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság korcsoportonként I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. A döntőn nevezési díj nincs! A nevezés az országos döntőre elektronikus úton az iskola e-mail címére [email protected] és postai úton történik. A nevezési lap az iskolától elkérhető 2016. január 31-étől. A részvételi díj befizetésével kapcsolatos információk a rendező ad. Az országos döntő nevezési határideje: 2016. február 8. TERÜLETI VÁLOGATÓK A területi válogatók ideje: 2016. január 21-étől 2016. január 28-áig. A válogatók anyaga: A döntő első fordulójának kötelezően és szabadon választott darabjai, ezen már a döntőben nem lehet változtatni.

2854


Az Oktatási Hivatal a területi válogatók rendezésével a következő intézményeket bízza meg: Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola 7624 Pécs Radnics u. 9. Honlap: www.pecsimuveszeti.hu Terület: Baranya, Tolna, Somogy megye. Király-König Péter Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 6722 Szeged, Tábor u.3. Honlap: www.kkpzi.hu Terület: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola 4024 Debrecen, Vár u. 1. Honlap: www.kodaly-debr.sulinet.hu Terület: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar megye. Vujicsics Tihamér Alapfokú Művészeti Iskola 2000 Szentendre, Duna korzó 16. Honlap: [email protected]. Területe: Nógrád, Fejér és Pest megye. Liszt Ferenc Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 6. Honlap: www.lisztzeneiskola.hu Terület: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Zala és Veszprém megye. Előkészítő szervező: Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. Honlap: www.mzmsz.hu Terület: Budapest. Rendező: Tóth Aladár Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 1063 Budapest, Szív u. 19–21. Honlap: www.tothaladar.hu Nevezés a területi válogatókra a fenti intézményeknél: 2016. január 7-éig. A nevezés módja: A nevezési lap a válogatót rendező intézmény/szervezet honlapjáról 2015. december 15-étől letölthető, amit kitöltve a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni. Kérjük a nevezési határidő pontos betartását! Alacsony nevezési létszám esetén (10 fő alatt) az egyes területi válogatókat az Oktatási Hivatal összevonja. Erről értesítést a nevezést befogadó iskola küld. A területi válogatón nevezési és részvételi díj nincs. A válogató értékelése: A 3 fős versenybizottság (két állandó taggal) előzetesen kialakított értékelési szempontok alapján pontozza a versenyzők teljesítményét. Az országos döntőbe jutás ponthatárát a versenybizottság javaslata alapján az Oktatási Hivatal és a döntőt rendező iskola határozza meg. Az országos döntőn résztvevő tanulók várható létszáma: 60 fő. Az országos döntő nevezési határideje: 2016. február 8.

X. Országos Bartók Béla Hegedű-duó Verseny A verseny időpontja: 2016. március 18–19. Rendező: Váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola AMI 2600 Vác, Konstantin tér 8. Telefon: 06-27-317-180 E-mail: [email protected] Honlap: www.pikethy.net/zeneiskola A verseny célja: A versenyzők tudásának, felkészültségének, életkorának megfelelő művészi-, alkotói-, előadóiképességének értékelése, kiemelkedő teljesítményének bemutatása. A hegedű tantárgy pedagógiai eredményeinek mérése. Tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos döntő. Az országos döntő egyfordulós.

2855


A nevezés feltétele: Az I. korcsoportba csak azok a tanulók nevezhetők, akik legalább két évfolyam (osztály) követelményét teljesítették (a hangszeres előképző egy évnek számítható be). A bizonyítvány másolatát kérjük a nevezési laphoz mellékelni. A versenyen nem vehet részt olyan tanuló, aki akár jelenleg, akár korábban középfokú, vagy felsőfokú zenei tanulmányokat folytat(ott) az adott szakon. Korcsoportok: I. korcsoport: 2004. június 1-jén, illetve után, II. korcsoport: 2001. június 1-je és 2004. május 31. között, III. korcsoport: 1994. június 1-je és 2001. május 31. között született tanulók. A verseny anyaga: Kötelezően választott és szabadon választott művek. A verseny követelményei: A versenyző a kötelező és a szabadon választott darabok bemutatási sorrendjét meghatározhatja. A színpadra behangolt hangszerrel érkezzenek a szereplők. Több szabadon választott mű esetén a művek különböző karakterűek legyenek. A műsoridőt kötelező betartani. A bemutatott művek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni. A felkészüléshez bármely kiadású kotta használható. A kotta használata megengedett. I. korcsoport: Egy kötelezően választható mű Bartók Béla 44 hegedű-duó sorozatának 3 műve közül: 3. Menuetto vagy 6. Magyar nóta (1) vagy 10. Rutén nóta Szabadon választott művek: Egy szabadon választott Bartók-duó és egy szabadon választott egyéb duó. Műsoridő maximum 6 perc. II. korcsoport: Egy kötelezően választható mű Bartók Béla 44 hegedű-duó sorozatának 3 műve közül: 16. Burleszk vagy 18. Menetelő nóta (2) vagy 22. Szunyogtánc Szabadon választott művek: Egy szabadon választott Bartók-duó és egy szabadon választott egyéb duó. Műsoridő maximum 7 perc. III. korcsoport: Egy kötelezően választható mű Bartók Béla 44 hegedű-duó sorozatának 3 műve közül: 35. Rutén kolomejka vagy 36. Szól a duda (nem a változat) vagy 43. Pizziccato Szabadon választott művek: Egy szabadon választott Bartók-duó és egy szabadon választott egyéb duó. Műsoridő maximum 8 perc Az országos forduló értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság korcsoportonként I., II. és III. helyezést és különdíjakat adhat ki.

2856


A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A döntő nevezés módja: Az országos döntő nevezési lapja a rendező iskola honlapjáról, www.pikethy.net/zeneiskola/ letölthető 2016. január 15-től, amit kitöltve a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni postai úton és elektronikusan 2016. január 31-éig. Az országos forduló nevezési határideje: 2016. január 31.

XIV. ORSZÁGOS ZONGORAVERSENY A verseny időpontja: 2016. március 18–20. Rendező: Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 4400 Nyíregyháza, Kürt utca 5–11. Telefon: 06-42-504-346, 504-347, 504-345, fax: 06-42-314-881 E-mail: [email protected], [email protected] Honlap: www.vikarzeneiskola.hu A verseny célja: A versenyzők tudásának, felkészültségének, az életkorának megfelelő előadóművészi képességének értékelése, kiemelkedő teljesítményének bemutatása. A zongora tantárgy pedagógiai eredményeinek mérése. Tehetséggondozás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai, területi válogatók, országos döntő. Az országos döntő formái: az I. és IV. korcsoport részére egyfordulós, a II. és III. korcsoport részére elődöntő és döntő (kieséses) formában rendezzük meg. A nevezés feltétele: Az I. korcsoportban csak azok a tanulók nevezhetők, akik eddigi tanulmányaik során zongora főtárgyból két évfolyam (osztály) követelményét sikeresen teljesítették. A bizonyítvány másolatát kérjük a nevezési laphoz mellékelni. A versenyen nem vehet részt olyan tanuló, aki akár jelenleg, akár korábban középfokú, vagy felsőfokú zenei tanulmányokat folytat(ott) az adott szakon. Korcsoportok: I. korcsoport: 2005. június 1-jén, illetve után, II. korcsoport: 2003. június 1-je és 2005. május 31. között, III. korcsoport: 2000. június 1-je és 2003. május 31. között, IV. korcsoport: 1994. június 1-je és 2000. május 31. között született tanulók. ORSZÁGOS DÖNTŐ A verseny anyaga: Kötelezően választható és szabadon választott művek. A verseny követelményei: A versenyműsort kotta nélkül kérjük előadni. A műsoridőt kérjük betartani. A versenyző a kötelező és szabadon választott művek bemutatási sorrendjét szabadon meghatározhatja. A kötelező és szabadon választott műveinek eredeti jogtiszta kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) a rendező intézmény részére be kell mutatni.

2857


I. korcsoport: Egyfordulós verseny. A területi válogató anyaga megegyezik az alábbi országos döntő anyagával. Kötelezően választható: egy J. S. Bach mű vagy tétel. A nehézségi szint felméréséhez az alábbi kötetek felsorolásával kívánunk segítséget nyújtani: J. S. Bach: Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach J. S. Bach: Kis prelúdiumok Szabadon választott művek: Két vagy több különböző stílusú és karakterű mű a barokk utáni stíluskorszakokból. Műsoridő maximum 7 perc. II. korcsoport: Elődöntő: Kötelezően választható: egy J. S. Bach mű vagy tétel. Kötelező mű kiválasztását segítő albumok: J. S. Bach: Kis prelúdiumok J. S. Bach: Kétszólamú invenciók J. S. Bach: Szvit tétel(ek) Szabadon választott művek: Két vagy több különböző stílusú és karakterű mű (ebből egy a romantikus zenei korszakból és egy XX-XXI. századi magyar zeneszerzőtől). Műsoridő maximum 10 perc. Döntő: Kötelezően választható: Legalább egy virtuóz jellegű J. Haydn vagy W. A. Mozart vagy L. v. Beethoven mű vagy tétel. Szabadon választott mű. Műsoridő: maximum 6 perc. III. korcsoport: Elődöntő: Kötelezően választható: egy J. S. Bach mű vagy tétel. Kötelező mű kiválasztását segítő albumok: J. S. Bach: Kis prelúdiumok J. S. Bach: Kétszólamú invenciók J. S. Bach: Szvit tétel(ek) Szabadon választott művek: Két vagy több különböző stílusú és karakterű mű (ebből egy a romantikus zenei korszakból és egy XX-XXI. századi magyar zeneszerzőtől). Műsoridő maximum 12 perc. Döntő: Kötelezően választható: Legalább egy virtuóz jellegű J. Haydn vagy W. A. Mozart vagy L. v. Beethoven mű vagy tétel. Szabadon választott mű. Műsoridő maximum 8 perc. IV. korcsoport: Egyfordulós a verseny. A területi válogató anyaga megegyezik az alábbi országos döntő anyagával. Kötelezően választható: egy J. S. Bach mű vagy tétel. A nehézségi szint felméréséhez az alábbi kötetek felsorolásával kívánunk segítséget nyújtani: J. S. Bach: Háromszólamú invenciók J. S. Bach: Szvit tétel(ek) J. S. Bach: Das Wohltemperierte Klavier Szabadon választott művek: Egy vagy több különböző stílusú és karakterű mű a barokk utáni stíluskorszakokból. Műsoridő maximum 14 perc.

2858


Az országos döntő értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság korcsoportonként I., II., III. helyezést, valamint nagydíjat és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. A döntőn nevezési díj nincs! Nevezés a döntőre: A nevezési lap az iskola honlapjáról www.vikarzeneiskola.hu letölthető 2016. február 11-étől, melyet kitöltve a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni. Az országos döntő nevezési határideje: 2016. február 15. TERÜLETI VÁLOGATÓK A területi válogatók ideje: 2016. január 23-ától 2016. február 3-áig. A válogatók anyaga: I. és IV. korcsoportnál az országos döntő, a II. és III. korcsoportnál az országos forduló elődöntőjének műsora. Követelmény: A területi válogatók anyagát a döntőre nem lehet megváltoztatni. Az Oktatási Hivatal a területi válogatók rendezésével a következő intézményeket bízza meg: Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola 7624 Pécs Radnics u. 9. Honlap: www.pecsimuveszeti.hu Terület: Baranya, Somogy, Zala és Tolna megye. SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola 6722 Szeged, Tisza L. krt. 79–81. Honlap: www.konzi.u-szeged.hu Terület: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye. Miskolci Egressy Béni-Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola 3525 Miskolc, Palóczy L. u. 4. Honlap: www.egressy-erkelzeneiskola.sulinet.hu Terület: Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye. Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 4400 Nyíregyháza, Kürt u. 5–11. Honlap: www.vikarzeneiskola.hu Terület: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola 2700 Cegléd, Kút u. 2. Honlap: www.erkel-cegled.sulinet.hu Terület: Fejér, Nógrád és Pest megye. Veszprémi Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Csermák Antal Alapfokú Művészeti Iskola Intézményegysége 8200 Veszprém, Megyeház tér 5. Honlap: www.zenede.hu Terület: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye. Előkészítő szervező: Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. Honlap: www.mzmsz.hu Rendező: Budapest XIII. Kerületi Fischer Annie Zenei Alapfokú Művészeti iskola 1136 Budapest, Hollán Ernő utca 21/b. Honlap: www.13kerzeneiskola.hu Terület: Budapest. Nevezés a területi válogatókra a fenti intézményeknél: 2016. január 8-áig. A nevezés módja: A nevezési lap a területi válogatót rendező intézmény/szervezet honlapjáról letölthető, melyet géppel kitöltve az intézmény nevére és címére kell eljuttatni. Kérjük a nevezési határidő pontos betartását!

2859


10 fő alatti nevezési létszám esetén az egyes területi válogatókat az Oktatási Hivatal összevonja. Erről értesítést a nevezést befogadó iskola küld. A területi válogatón nevezési és részvételi díj nincs. A válogatók értékelése: A területi válogatókon 3 fős versenybizottság (két állandó taggal) előzetesen kialakított értékelési szempontok alapján pontozza a versenyzők teljesítményét. Az országos döntőbe jutás ponthatárát a versenybizottság javaslata alapján az Oktatási Hivatal és a döntőt rendező iskola határozza meg. Az országos fordulón résztvevő tanulók várható létszáma: 70 fő. Az országos döntő jelentkezési határideje: 2016. február 15.

XI. ORSZÁGOS ORGONAVERSENY Baróti István emlékére A verseny időpontja: 2016. április 14–15. Rendező: Solti György Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 1122 Budapest, Maros u. 54/b Telefon: 06-1-225-08-25; 225-08-24 E-mail: [email protected] Honlap: www.soltizeneiskola.hu A verseny helyszíne: Budahegyvidéki Evangélikus Templom, 1123 Budapest, Kékgolyó u. 17. A verseny célja: Az orgona tanszak pedagógiai eredményeinek bemutatása. Liszt Ferenc, valamint a XIX. és XX. század francia orgonaműveinek megismerése előadói gyakorlatban. Tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny A verseny fordulói: Iskolai válogató, az országos forduló. A verseny egyfordulós. A nevezés feltételei: A versenyen azok a tanulók vehetnek részt, akik az első korcsoportban legalább egy, a további korcsoportokban legalább három évfolyam követelményét sikeresen teljesítették. A versenyen nem vehet részt olyan tanuló, aki akár jelenleg, akár korábban középfokú, vagy felsőfokú zenei tanulmányokat folytat (ott) az adott vagy zongora szakon. Korcsoportok: I. korcsoport: 1999. április 14-én és után születettek (1–2. évfolyam), II. korcsoport: 1996. április 14. és 1999. április 13. között születettek (3–4. évfolyam), III. korcsoport: továbbképző évfolyamok növendékei. A verseny anyaga: Kötelezően és szabadon választott művek. A versenyzők műsorának részei: egy kötelező Liszt Ferenc mű, egy szabadon választott J. S. Bach orgonamű, a II. és III. korcsoportban egy harmadik szabadon választott mű a XIX., illetve XX. század francia orgonaműveiből. Az I. korcsoportban a harmadik orgonamű (XIX., illetve XX. század francia orgonaműveiből szabadon) csak akkor választható, ha azzal az összjátékidő nem haladja meg az időkeretet. A verseny követelményei: A versenyműsort kottából lehet játszani. Kérjük a játékidő pontos betartását! A játékidő túllépése esetén a versenybizottság elnöke a produkciót leállíthatja. A bemutatott művek eredeti kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni.

2860


I. korcsoport: Egy kötelezően választható mű Liszt Ferenc alábbi művei közül. Preludium, Introitus, Andante religioso, a Missa pro Organo egyik tétele, Ave Maria (D-dúr), Ora pro nobis. Egy szabadon választott J. S. Bach mű. A harmadik (fakultatív) orgonamű: XIX., illetve XX. század francia orgonaműveiből szabadon választva. Játékidő regisztrációval együtt maximum 15 perc. II. korcsoport: Egy kötelezően választható mű Liszt Ferenc alábbi művei közül. Ungarn’s Gott, Andante maestoso, Excelsior, Consolation Desz vagy É. Pápai himnusz, Hosannah Egy szabadon választott J. S. Bach mű. A harmadik orgonamű: XIX., illetve XX. század francia orgonaműveiből szabadon választva. Játékidő regisztrációval együtt maximum 20 perc. III. korcsoport: Egy kötelezően választható mű Liszt Ferenc alábbi művei közül. Tu es Petrus, Offertorium, Ave maris stella, Choral, Weimars Volkslied, Weihnachten I. vagy IV. tétele, Gebet Egy szabadon választott J. S. Bach mű. Harmadik orgonamű: XIX., illetve XX. század francia orgonaműveiből szabadon választva. Játékidő regisztrációval együtt maximum 20 perc. Az országos forduló értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság korcsoportonként I-II-III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! Nevezés versenyre: Az országos forduló nevezési lapja a rendező iskola honlapjáról www.soltizeneiskola.hu letölthető: 2016. január 15-étől. Az országos forduló nevezési határideje: 2016. február 29.

XIII. ORSZÁGOS „ALBA-REGIA” KAMARAZENE VERSENY A verseny időpontja: 2016. április 15–17. Rendező: Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és AMI 8000 Székesfehérvár, Városház tér 3. Telefon/fax: 06-22-500-989 E-mail: [email protected] Honlap: www.hermannzenesuli.hu A verseny célja: A társas muzsikálási igény fejlesztése. A kamarazene pedagógiai és előadói eredményének bemutatása. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, területi válogatók, országos döntő. Az országos döntő egyfordulós.

2861


ORSZÁGOS DÖNTŐ A résztvevők életkora: 1994. április 17-én és után született tanulók. A versenyen nem vehet részt olyan tanuló, aki akár jelenleg, akár korábban középfokú, vagy felsőfokú zeneművészeti tanulmányokat folytat(ott). Azok a kamaracsoportok, akik az elmúlt három tanévben (2013/2014. tanévtől kezdve) az Emberi Erőforrások Minisztériuma által alapfokú művészetoktatási intézmények tanulói részére meghirdetett versenyeken indultak, csak akkor nevezhetők, ha az intézmény a tanulót a korábbi versenytől eltérő műsorral, vagy eltérő hangszeren, kategóriában, illetve a kamaracsoportot a korábbi versenytől eltérő felállásban nevezi. A korábbi versenyzésről, valamint a korábbi szakközépiskolai, illetve felsőfokú tanulmányokról a nevezési lapon nyilatkozni kell! Nevezési feltételek: A versenyre csak azok a tanulók nevezhetők, akik legalább három évfolyam (osztály) követelményét teljesítették (a hangszeres előképző egy évnek számítható be). A bizonyítvány másolatát kérjük a nevezési laphoz mellékelni. Egy tanuló legfeljebb 2 kamaracsoporttal nevezhető. A kamaracsoportok létszám: 2-8 fő. Nem nevezhetők az azonos hangszeres duók. A verseny kategóriái: A) Duó B) Trió, kvartett C) Kvintett, szextett, szeptett, oktett A verseny általános követelményei: A verseny megkezdése előtt a versenyműsorok jogtiszta kottáit (a kiadott átiratok eredeti kottáit is) regisztrációkor be kell mutatni. Amennyiben kiadatlan átiratból-, kéziratból kívánnak művet előadni, akkor ehhez a szerző engedélyét is be kell szerezni, amit a regisztrációkor szintén be kell mutatni. A műsoron belül szükség szerint egy versenyző több hangszeren is játszhat (billentyűs, fafúvós és ütős hangszerek esetében). A verseny anyaga: Szabadon választott művek A verseny követelményei: A szólamkettőzés nem megengedett. A szólamkettőzés a versenyből történő kizárást vonja maga után. Műsor legfeljebb három különböző stílusú és különböző karakterű mű legyen. Több mű bemutatása esetén a műsorban legyen magyar zeneszerző műve is. A tiszta műsoridő maximum 10 perc. A színpadra érkezés már behangolt hangszerrel történjék! A döntőt rendező iskolában az alábbi hangszerek állnak rendelkezésre: zongora, csembaló (2 manuálos), (415/440 Hz) spinét, sípos orgona (2 manuálos – pedálos), cimbalom, Adams marimba 1 db, Adams vibrafon 1 db, Timpani 1 pár. A hangszerigény miatt a területi válogatókra az átjelentkezés lehetséges.

2862


Az országos döntő értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság versenyenként minden korcsoportban I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A verseny költségei: A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos döntőt rendező intézmény a szállás és étkezés megszervezését vállalja. A országos döntőn nevezési díj nincs! Nevezés az országos döntőre: A döntő nevezési lapja a rendező iskola honlapjáról www.hermannzenesuli.hu letölthető 2016. február 27-étől, melyet kitöltve a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni. Az országos döntő nevezési határideje: 2016. március 8. TERÜLETI VÁLOGATÓK A területi válogatók ideje: 2016. február 20-ától 2016. március 2-áig. A válogatók anyaga: Az országos döntő verseny teljes műsora, amit a döntőre nem lehet megváltoztatni. Az Oktatási Hivatal a területi válogatók rendezésével a következő intézményeket bízza meg: Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola 7624 Pécs, Radnics u.9. Honlap: www.pecsimuveszeti.hu Terület: Baranya, Tolna és Somogy megye. SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola 6722 Szeged, Tisza L.krt.79–81. Honlap: www.konzi.u-szeged.hu Területe: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola 4024 Debrecen, Vár u. 1. Honlap: www.kodaly-debr.sulinet.hu Terület: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Miskolci Egressy Béni-Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola 3525 Miskolc, Palóczy L. u. 4. Honlap: www.egressy-erkelzeneiskola.sulinet.hu Terület: Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye. Vujicsics Tihamér Alapfokú Művészeti Iskola 2000 Szentendre, Duna korzó 16. Honlap: [email protected]. Területe: Komárom-Esztergom, Fejér, Nógrád és Pest megye. Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium 9700 Szombathely, Paragvári út 77. Honlap: www.muveszeti-szhely.sulinet.hu Területe: Győr-Moson-Sopron, Zala, Vas és Veszprém megye Előkészítő szervező: Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. Honlap: www.mzmsz.hu Rendező: Budapest XV. Kerületi Hubai Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1153 Budapest, Bocskai u. 70–78. Területe: Budapest. Nevezés a területi válogatókra a fenti intézményeknél: 2016. január 28-áig. A nevezés módja a területi válogatóra: A nevezési lap a válogatót rendező iskola/szervezet honlapjáról letölthető, amit kitöltve a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni postai úton és elektronikus formában 2016. január 28-áig. A nevezési lapon a következő nyilatkozatot kell tenni: A kamaracsoportot nevező intézmény nevében, mint az intézmény igazgatója nyilatkozom, hogy a csoportban szereplő tanulók egyike sem folytat jelenleg vagy folytatott korábban középfokú, vagy felsőfokú zeneművészeti tanulmányokat, valamint nyilatkozom, hogy az ezt megelőző három tanévben (2013/2014. tanévtől kezdve) az Emberi Erőforrások Minisztériuma által alapfokú művészetoktatási intézmények tanulói részére meghirdetett versenyeken ezzel a műsorral, hangszerrel.

2863


Kérjük a nevezési határidő pontos betartását! 10 csoport alatti nevezési létszám esetén az egyes területi válogatókat az Oktatási Hivatal összevonja. Erről értesítést a nevezést befogadó iskola küld. A területi válogatón nevezési és részvételi díj nincs. A válogatók értékelése: A 3 fős versenybizottság (két állandó taggal) előzetesen kialakított értékelési szempontok alapján pontozza (hangszerenként csoportosítva) a versenyzők teljesítményét. Az országos döntőbe jutás ponthatárát a versenybizottság javaslata alapján az Oktatási Hivatal és a döntőt rendező iskola határozza meg. Az országos döntőbe jutó produkciók várható száma: 60 csoport. Az országos döntő nevezési határideje: 2016. március 8.

IX. ORSZÁGOS CZIDRA LÁSZLÓ FURULYAVERSENY A verseny időpontja: 2016. április 22–24. Rendező: Budapest V. Kerületi Szabolcsi Bence Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 1052 Budapest, Vármegye u. 9. Tel: 06-1-872-79-00 Fax: 06-1-872-79-29 E-mail cím: [email protected] Honlap: www.szabezi.hu A verseny célja: A furulya tantárgy pedagógiai eredményeinek bemutatása. Tehetségkutatás, tehetséggondozás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, területi válogatók, országos döntő. Az országos döntő egyfordulós. A verseny kategóriái: A) Szóló B) Kamara A nevezés feltételei: Egy növendék mindkét kategóriába nevezhető (legfeljebb egy szóló és egy kamaracsoportos nevezéssel). Az I. korcsoportban csak azok a tanulók nevezhetők, akik legalább két évfolyam (osztály) követelményét teljesítették (a hangszeres előképző két évfolyama egy-egy évnek számítható be). A bizonyítvány másolatát kérjük a nevezési laphoz mellékelni. A versenyen nem vehet részt az a tanuló, aki furulya (blockflöte) tanszakon, művészeti szakképzést folytató szakiskola vagy szakközépiskola tanulója, illetve művészeti felsőoktatási intézmény hallgatója, vagy korábban hallgatója volt. Kamara kategóriában kizárólag azok a versenyzők vehetnek részt, akik az adott hangszeren korábban nem vettek részt sem középfokú, sem felsőfokú zenei képzésben, zenei tanulmányaikat jelenleg is alapfokon folytatják. A) SZÓLÓ KATEGÓRIA Korcsoportok: I. korcsoport: 2005. június 1-jén, illetve után, II. korcsoport: 2002. június 1-je és 2005. május 31. között, III. korcsoport: 2000. június 1-je és 2002. május 31. között, IV. korcsoport: 2000. június 1-je előtt született tanulók. Felső korhatár a verseny utolsó napjáig be nem töltött 22 év.

2864


A verseny anyaga: Kötelező és szabadon választott mű(vek). A verseny követelményei: Felhívjuk a figyelmet, hogy az országos döntőben a területi válogatón elhangzott műsorból csak a kötelező művet tarthatják meg. A szabadon választott művet/műveket meg kell változtatni! A versenyanyagot csak villás (barokk vagy reneszánsz) rendszerű hangszeren szabad játszani. A kötelező darab (a IV. korcsoport kivételével) bármely alaphangú hangszeren játszható, az eredeti fogásrend megtartásával. A játékidő maximuma a kötelező és szabadon választott művek játékidejét együtt tartalmazza. Kérjük a játékidő pontos betartását. A művekben az ismétlések a játékidőn belül szabadon kezelhetők. Vagy a kötelező, vagy a szabadon választott műve(ke)t kotta nélkül kell előadni. A nevezési lapon meg kell nevezni vagy jelölni a kotta nélkül előadott műve(ke)t. A kötelező és szabadon választott művek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni. TERÜLETI VÁLOGATÓK I. korcsoport: Kötelező mű: The Jolly Boy (John Playford nyomán) (Czidra László: Barokk etűdök: 85. EMB Z.14 254) Szabadon választott mű(vek). Játékidő maximum 6 perc. II. korcsoport: Kötelező mű: Doen Daphne d’over schoone Maeght (Jacob van Eyck: Der Fluyten Lust-Hof ) téma és 2. variáció (modo 3) (Amadeus BP 704, I. kötet) Szabadon választott mű(vek). Játékidő maximum 8 perc. III. korcsoport: Kötelező mű: G. Ph.Telemann: 10. (a-moll) Fantázia, Tempo giusto (TVW 40:11) (The Baroque Solo Book -Dolce DOL 111) Szabadon választott mű(vek). Játékidő maximum 10 perc. IV. korcsoport: Kötelező mű: M. Zahnhausen: Jahreszeichen IV. Winterbilder: Nr. 4. Ein Hauch von Frühling (Möseler Verlag M 22.440) Szabadon választott mű(vek). Játékidő maximum 10 perc. Az II–III. korcsoport kötelező műveinek korabeli kottái a versenykiírással együtt megtekinthetők a furulya.hu és az emb.hu oldalon DÖNTŐ A döntőre a szabadon választott művet/műveket meg kell változtatni! I. korcsoport: A területi válogató kötelező műve és szabadon választott mű(vek). Játékidő maximum 6 perc. II. korcsoport: A területi válogató kötelező műve és szabadon választott mű(vek). Játékidő maximum 8 perc. III. korcsoport: A területi válogató kötelező műve és szabadon választott mű(vek). Játékidő maximum 10 perc.

2865


IV. korcsoport: A területi válogató kötelező műve és szabadon választott mű(vek). Játékidő maximum 8 perc. B) KAMARA KATEGÓRIA Korcsoportok: I. korcsoport: az 2001. június 1-jén, illetve után, II. korcsoport: az 2001. május 31-én és előtt született tanulók. Felső korhatár a verseny utolsó napjáig be nem töltött 22 év. A nem furulyás közreműködők (kísérők) életkora: I. korcsoportban 1999. június 1-jén, illetve után született, II. korcsoportban a felső korhatár a verseny utolsó napjáig be nem töltött 22 év. Tanár nem lehet közreműködő. A verseny követelményei: A kamaracsoport 3-8 fő lehet. Minden kamaracsoportban legalább 2 furulyás szerepeljen. Szólamkettőzés sem a furulyák, sem a furulya és a más hangszerek közötti szólamoknál nem fordulhat elő. Az előadott mű (művek) átíróját fel kell tüntetni a nevezési lapon. A játékidő betartása kötelező. A verseny anyaga: szabadon választott művek. I. korcsoport: A kamarazene produkciók műsorát két különböző zenetörténeti korszakból kell összeállítani. A játékidő maximum 8 perc. II. korcsoport: A kamarazene produkciók műsorát két különböző zenetörténeti korszakból kell összeállítani. A játékidő maximum 10 perc. Az országos döntő értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik a versenyzők (versenyző kamaracsoport) teljesítményét az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján. Egy-egy versenyző (versenyző kamaracsoport) végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság minden kategóriában, korcsoportban I., II., III. helyezést valamint különdíjakat (pl. a kortárs mű előadásáért) adhat ki. A döntő költségei: A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. A döntőn nevezési díj nincs! Nevezés az országos döntőre: A döntő nevezési és jelentkezési lapjai az iskola honlapjáról www.szabezi.hu letölthetők 2016. március 10-étől, amit kitöltve elektronikus úton kell eljuttatni a rendező iskola e-mail címére [email protected] 2016. március 21-éig. TERÜLETI VÁLOGATÓK A területi válogatók ideje: 2016. február 27-étől 2016. március 10-éig. A válogatók verseny anyaga: Kötelező és szabadon választott mű(vek). (A szóló verseny döntőjére a területi válogatón elhangzott szabadon választott művet/műveket meg kell változtatni.)

2866


Az Oktatási Hivatal a területi válogatók rendezésével a következő intézményeket bízza meg: Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8000 Székesfehérvár, Városház tér 3. Honlap: www.hermannzenesuli.hu Terület: Baranya, Tolna, Fejér, Zala és Somogy megye. SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola 6722 Szeged, Tisza L. krt. 79–81. Honlap: www.konzi.u-szeged.hu Terület: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye. Egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola 3300 Eger, Dobó tér 13. Honlap: www.egerzene.hu Terület: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola 4024 Debrecen, Vár u. 1. Honlap: www.kodaly-debr.sulinet.hu Terület: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Vujicsics Tihamér Alapfokú Művészeti Iskola 2000 Szentendre, Duna korzó 16. Honlap: [email protected]. Terület: Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye. Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium 9700 Szombathely, Paragvári út 77. Honlap: www.muveszeti-szhely.sulinet.hu/index2.html Terület: Győr-Moson-Sopron-, Vas- és Veszprém megye. Előkészítő szervező: Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. Honlap: www.mzmsz.hu Rendező: Ferencvárosi Ádám Jenő Zenei Alapfokú Művészeti Iskola 1092 Budapest, Köztelek u. 8. Terület: Budapest. Nevezés a területi válogatókra a fenti intézményeknél: 2016. február 8-áig. A nevezés módja: A nevezési lap a válogatót rendező iskola/szervezet honlapjáról letölthető, amit kitöltve a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni lehetőleg e-mailen, esetleg faxon vagy postai úton 2016. február 8-áig. Kérjük a nevezési határidő pontos betartását! A területi válogatón nevezési és részvételi díj nincs. Alacsony nevezési létszám esetén (10 fő alatt) az egyes területi válogatókat az Oktatási Hivatal összevonja. Erről értesítést a nevezést befogadó iskola/szervezet küld. A verseny értékelése: A területi válogatón 3 fős versenybizottság (két állandó taggal) előzetesen kialakított értékelési szempontok alapján pontozza a versenyzők teljesítményét. A döntőbe jutás alsó ponthatárát a versenybizottság javaslata alapján az Oktatási Hivatal és a döntőt rendező iskola határozza meg. Az országos döntőn résztvevő tanulók várható összlétszáma: 70 fő. Az országos döntő nevezési határideje: 2016. március 21.

2867


V. ORSZÁGOS FOTÓ ÉS FILM VERSENY A verseny időpontja: 2015. november 20–21. Rendező: Budapest XV. Kerületi Hubay Jenő Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola 1153 Budapest, Bocskai utca 70–78. Telefon: 06-1-271-08-42, fax: 06-1-414-02-32 E-mail: [email protected] Honlap: www.hubayzeneiskola.hu A verseny célja: Az alapfokú művészeti iskolákban tanuló diákok képességeinek megismerése, felkészültségük értékelése a médiaművészet területén. A versenyre, a fotó és film tanszakosokon kívül bármelyik művészeti ág, tanszak tanulója nevezhető. A verseny jellege, részei: Az elődöntő pályázati, a döntő gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogatók, országos fordulók (elődöntő és döntő). A verseny kategóriái: A) Fotó kategória B) Film kategória A nevezés feltételei: Egy intézményből fotó kategóriában korcsoporttól függetlenül 10 egyéni nevezést, a film kategóriában egy intézményből maximum 4-4 csoportos nevezést fogadunk el. Egy tanuló egy kategóriában nevezhető. Az intézmények az elődöntőbe fotó kategóriában tanulónként maximum 3 db pályamunkát küldhetnek, ezekből 1 db képsorozat is lehet, ami maximum 5 db fotóból állhat. Az elődöntő pályamunkáinak beküldési módja: Az intézmények az általuk nevezett tanulói egyéni és/vagy csoportos alkotásokat egy küldeményben küldjék meg. A következőket kérjük elhelyezni egy-egy nagy borítékban: 1. jeligével és korcsoport számmal ellátott pályamunkákat, 2. zárt borítékokban a pályaművek készítőinek nevezési lapjait, 3. több pályamunka egy borítékban küldése esetén összesítőt, amely tartalmazza kategóriák szerint az alkotások jeligéit a tanulók korcsoportjával együtt. A tanuló neve nem szerepelhet az összesítőn és a pályamunkán. ELŐDÖNTŐ A) FOTÓ KATEGÓRIA - Egyéni verseny Korcsoportok: I. korcsoport: 2003. június 1-je és 2005. május 31. között, II. korcsoport: 2001. június 1-je és 2003. május 31. között, III. korcsoport: 1999. június 1-je és 2001. május 31. között, IV. korcsoport: 1997. június 1-je és 1999. május 31. között, V. korcsoport: 1995. június 1-je és 1997. május 31. között, VI. korcsoport: 1993. június 1-je és 1995. május 31. között született tanulók. A pályamunkák tartalmi és formai követelményei: A pályamunka témája szabadon választott. A maximum 3 db tanulói munkát 13x18 cm-es méretben, keretezés és paszpartu nélkül kell beküldeni a rendező intézmény címére. A fotósorozat (egy sorozat maximum 5 db fotó) egy munkának számít. Fekete-fehér és/vagy színes, hagyományos (analóg) és/vagy digitális fotók egyaránt szerepelhetnek a pályamunkákban. Digitálisan manipulált, átalakított képeket a versenybizottság nem fogad el.

2868


Az elődöntőre beküldött pályamunka követelményei: A beküldött pályamű tükrözze a tanulók vizuális és média ismereteit, technikai felkészültségét, kreativitását. A fotók hátoldalára csak a jeligét és a korcsoport számát kell felírni, sorozatnál minden fotóra rá kell írni a tanuló jeligéjét, korcsoport számát és jelezni kell a képek sorrendjét: sorozat/1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép A fotókat az elődöntő pályamunkáinak beküldési módjánál leírtak szerint kell megküldeni. B) FILM KATEGÓRIA - Csoportos verseny A csoport létszáma: maximum 3fő. Korcsoportok: I. korcsoport: 2001. június 1-je és 2005. május 31. között, II. korcsoport: 1997. június 1-je és 2001. május 31. között, III. korcsoport: 1993. június 1-je és 1997. május 31. között született tanulók. A pályamunkák tartalmi és formai követelményei: A pályamunka témája az alábbiak közül választható: „Ilyen a mi iskolánk” „Lakóhelyünk” „Színek és fények” „Kortárs művész bemutatása” A pályamunka csoportosan készített 1 db film. A film időtartama: 3-5 perc. A filmet DVD-n kell beküldeni. A beküldött pályamű tükrözze a tanulók vizuális és média ismereteit, technikai felkészültségét, kreativitását. Az elődöntőre küldött rövidfilmeket a rendező intézmény címére kell beküldeni. Egy-egy DVD egy-egy pályaművet tartalmazzon. A DVD-re csak a csoport jeligéjét és korcsoportját szabad felírni. Egy iskolán belül, több csoporttal történő nevezés esetén, minden filmet külön-külön DVD-n kérünk rögzíteni és beküldeni. A filmeket az elődöntő pályamunkáinak beküldési módjánál leírtak szerint kell megküldeni. A nevezés módja: Az elődöntő nevezési lapja a rendező iskola honlapjáról www.hubayzeneiskola.hu letölthető 2015. szeptember 1-jétől. A pályamunkákat postai úton kell megküldeni a rendező intézmény címére. A pályamunkák beküldési határideje (postára adás dátuma): 2015. szeptember 25. A versenybizottság csak a beküldési határidőig postán feladott pályamunkákat értékeli. A döntőbe jutó versenyzők számát a versenybizottság határozza meg. A döntőbe jutó tanulók várható száma fotó kategóriában várhatóan 70 fő, film kategóriában várhatóan 15 csoport. A rendező iskola a pályamunkák értékelése után, a döntőbe jutó tanulókról, csoportokról és a döntő programjáról legkésőbb 2015. október 15-ig elektronikusan értesítést küld a nevező iskoláknak. DÖNTŐ A verseny általános követelményei: 1. A versenyzők valamennyi kategóriában, minden feladat megoldása során saját eszközeiket (digitális fényképezőgép, üres, formázott memóriakártya, akkumulátor, állvány) használják. 2. A modell-tárgyakat, a modelleket és a különböző helyszíneket a rendező iskola biztosítja. 3. Az utómunkálatokhoz számítógépet a rendező intézmény biztosít, saját gépet a versenyzők nem használhatnak. 4. A meghatározott időkereteknek megfelelően a versenyzők időbeosztását a rendező intézmény határozza meg. A) FOTÓ KATEGÓRIA A gyakorlati verseny formája: Egyéni verseny

2869


A kötelező feladatrész követelményei: 1. A kötelező feladatról készített felvételek közül 3 db fotót kell kiválasztani és beadni (a VI. korcsoportban képsorozat – a képek sorrendjének jelölésével – is készíthető). 2. A készített felvételeket digitálisan manipulálni, átalakítani nem szabad. Kötelező feladat korcsoportonként: I – III. korcsoport: Adott csendélet beállítás fotózása. A kötelező feladat elvégzésére adott idő: az I-III. korcsoportoknál maximum 3 óra. IV. korcsoport: Zenekari próbán, zeneiskolai csoportos, vagy egyéni zenei órán zenészportrék készítése. V. korcsoport: Táncpróbán (klasszikus balett és kortárs tánc). A feladat a legjellegzetesebb, karakteres pillanatok megörökítése. VI. korcsoport: Tánc-fotózás. A mozgás követése, jellemző pillanatok megörökítése. A kötelező feladat elvégzésére adott idő: a IV-VI. korcsoportoknál maximum 4 óra. Szabadon választott feladat korcsoportonként: I. korcsoport: Gyermekjáték ötletes, kreatív bemutatása. II. korcsoport: Épületek, vagy utcarészlet. III. korcsoport: „Fák”, tájkép a parkban. Természeti környezet fotózása. A szabadon választott feladat elvégzésére adott idő: az I-III. korcsoportoknál maximum 3 óra. IV. korcsoport: Városkép, városi hangulat, Budapest XV. kerülete terein. V. korcsoport: „Mesterségek.” VI. korcsoport: „A fények és színek ünnepe”. A szabadon választott feladat elvégzésére adott idő: a IV-VI. korcsoportoknál maximum 4 óra. A szabadon választott feladatrész követelményei: 1. A képsorozat készítése az I–III. korcsoportnál 3 fotó, a IV-V. korcsoportnál 5 fotó kiválasztásával. 2. A VI. korcsoportnál fotóesszé készítése 5 fotó kiválasztásával. 3. A fotók hátoldalán a képek sorrendjét, számát jelölni kell. 4. A készített felvételek digitálisan manipulálni, átalakítani nem szabad. 5. A fotózandó mesterség kiválasztása sorsolással történik. B) FILM KATEGÓRIA A gyakorlati verseny formája: Csoportos verseny. A csoport létszáma: maximum 3 fő. A versenyfeladatok: A versenybizottság által korcsoportonként megadott 3-3 kortárs magyar film ismerete. A filmek típusai: dokumentumfilm, játékfilm, animációs, illetve rövidfilmek Mindenki számára hozzáférhető filmek kerülnek megjelölésre. A filmek korcsoportonkénti listája, a filmek elérhetősége és a felkészülést segítő általános szempontsor a rendező iskola honlapján, 2015. június 1-jétől letölthetők leszek. A közzététel tartalmazza a jogtiszta hozzáférés adatait is. A verseny döntőjében a továbbjutott pályázók a megadott szempontok és filmek ismeretei alapján – a fotó és film műhelygyakorlat tantervi követelményeivel összhangban – írásbeli és szóbeli feladatokat oldanak meg. A versenyfeladatok általános szempontsora, tematikája: A filmkészítés anyagainak, eszközeinek átfogó ismerete. Filmtörténetre vonatkozó kérdéssor, a megadott filmek műfajai alapján. Filmrészletek felismerése, bejátszások, ill. a filmek egy-egy jellemző részletére utaló grafika, zene, vagy más alkotás alapján.

2870


A korcsoport számára kijelöltek közül, a versenyzők által választott film kifejező eszközeinek bemutatása, képi, zenei, mozgásművészeti, drámai eszközök őszművészeti hatása alapján. A csoportos verseny lebonyolítása a rendező iskola épületében, a fotó kategória versenyével párhuzamos időbeosztásban, attól eltérő helyszínen történik. A közzétett filmek a helyszínen rendelkezésre állnak. Az országos döntő értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik a kötelező és a szabadon választott feladatokban a versenyzők teljesítményét, az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján. Egy-egy versenyző, ill. csoport végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A döntő helyezései, díjai: A versenybizottság kategóriánként és korcsoportonként egyénileg és csoportosan I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. Az elődöntőre beküldött és a döntőn készített alkotásokat a rendező intézmény postai úton nem küldi vissza. Az alkotások elvihetőek személyesen, egyeztetés alapján, legkésőbb 2016. január 31-ig. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. A versenyen nevezési díj nincs! Tájékoztatás a rendező intézménytől e-mailben az [email protected] címen vagy 06-1-271-08-42 telefonszámon kérhető.

V. Országos Grafikai Verseny A verseny időpontja: 2016. április 15–16. Rendező: Budafok-Tétényi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola 1222 Budapest, Nagytétényi út 31–33. Telefon/fax: 1- 424-56-41 mobil: 36-20-247-9504 E-mail: [email protected] Honlap: www.nadasdy.suli.hu A verseny célja: Az alapfokú művészeti iskolák képző- és iparművészeti ágán tehetséges és a legjobban felkészült tanulók vizuális képességeinek, felkészültségének, képi megjelenítési képességének megismerése, a megszerzett ismeretek önálló gyakorlati alkalmazásának értékelése. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. Az elődöntő pályázati a döntő gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló (elődöntő, döntő). Korcsoportok: I. korcsoport: 2006. június 1-je és 2009. május 31. között, II. korcsoport: 2004. június 1-je. és 2006. május 31. között, III. korcsoport: 2001. június 1-je és 2004. május 31. között, IV. korcsoport: 1998. június 1-je és 2001. május 31. között, V. korcsoport: 1994. június 1-je és 1998. május 31. között született tanulók. A pályázás (nevezés) feltételei: Az intézmények az elődöntőbe maximum 30 darab pályamunkát küldhetnek el. A nevezések korcsoportonkénti megoszlása kötetlen. Egy tanuló csak egy pályamunkával nevezhet.

2871


ELŐDÖNTŐ A pályamunkák tartalmi és formai követelményei: Beküldendő a tanuló által önállóan készített 2 db grafika, amelyből az egyik egyedi rajz, a másik pedig hagyományos sokszorosító grafikai eljárással készült nyomat. Digitális alapú munkákat nem fogadunk el. A képeket kizárólag 50x70-es méretű karton alkalmazásával készült két lapos paszpartuban (ablakba vágva, nem kasírozva) lehet beküldeni. A nem ilyen módon küldött alkotások nem kerülnek értékelésre. A pályaművek tükrözzék a tanuló vizuális ismereteit, technikai felkészültségét, egyéni hangvételét. Mindkét alkotás hátoldalára ugyanazt a tanuló által választott jeligét, és a tanuló korcsoportját kell felírni. A nevezési munka témája: szabadon választott. A pályamunka beküldésnek módja: Az intézmények a nevezett tanulói alkotásaikat egy küldeményben küldjék meg. A küldemény tartalmazza: – a jeligével és korcsoport számmal ellátott pályamunkákat, – az összesítő jegyzéket (a tanulók jeligéi a tanulók korcsoportjaival együtt) – a nevezési lapokat egy lezárt borítékban. A tanuló neve nem szerepelhet sem a jegyzéken, sem a pályamunkán! Az elődöntő nevezési lapja a rendező iskola honlapjáról www.nadasdy.suli.hu letölthető 2016. január 15-étől. A pályamunkák beküldési (postára adási) határideje: 2016. február 15. A határidőn túl postára adott pályamunkákat a versenybizottság nem értékeli! A pályamunkákat a rendező iskola nevére és címére kell megküldeni: Budafok-Tétényi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola, 1222 Budapest, Nagytétényi út 31–33. A pályamunkák értékelése után a döntőbe jutók névsoráról, a verseny további programjáról a nevező intézmények 2016. március 14-éig értesítést kapnak elektronikus úton, e-mail-ben. Az elődöntőn nevezési díj nincs. ORSZÁGOS DÖNTŐ A döntőben részt vevő tanulók feladatmegoldásának célja: A tanulók vizuális képességének – megfigyelési, leképzési, átírási, komponálási, kiemelési, nagyítási, kicsinyítési, felületmegjelenítési, sorozatképzési – felmérése. Felkészültségük megismerése (pl. a szokatlan és meglepő látvány, szituáció kifejezési cél szerinti megjelenítésének), a képalkotó tudás értékelése. Az országos döntő feladatai: Egy kötelező (egyedi grafikai) és egy szabadon választott (sokszorosító grafikai) feladat. Kötelező feladat korcsoportonként: I. korcsoport: Egy adott beállításról (csendélet), készíts egyedi grafikát, melyben egy részletet felhasználva nagyítással, kiemeléssel oldasz meg. II. korcsoport: Egy adott beállításról (csendélet), készíts 2 kompozíciós variációt, melyben foltokkal, vagy vonalakkal dolgozol. III. korcsoport: Egy adott beállításról (csendélet), készíts 2 változatot dekoratív igénnyel, a síkjelleget hangsúlyozva, melyben a tárgyak alakját, vagy tónusbeli sajátosságát használod fel. IV. korcsoport: Egy adott beállításról (csendélet), készíts minimum 3, maximum 5 képből álló sorozatot, melyben a beállított tárgyak részletei, azok felülete képi igénnyel jelenik meg. V. korcsoport: Egy adott beállításról (csendélet), készíts 3-5 darabból álló sorozatot a látvány átírásával (képi igénnyel) – több nézőpont egyidejű alkalmazásával.

2872


A versenyzők az alábbi eszközök, technikák közül választhatnak: szén, ceruza, pittkréta, monotípia, tus, pác, toll. Az alkotások mérete: minimum A/5, A/4-es, maximum A/2-es. (A sorozatnál, variációnál lehet A/5-nél kisebb méret is.) A kötelező feladat megoldására fordítható idő: maximum 5 óra. Szabadon választható feladat I-V. korcsoportban: Az előző napon készített alkotás továbbgondolása, felhasználása képgrafikaként, az alább meghatározott eljárások valamelyikével. Választható technikák korcsoportonként: I. korcsoport: Bármilyen nyomhagyó technika (pl. krumplinyomat, radírnyomat stb.) A4 vagy A3 méretben II. korcsoport: Bármilyen nyomhagyó technika, vagy papírdúc (présgép használata nélkül) A4 vagy A3 méretben III. korcsoport: Papírdúc (A4) vagy linómetszet (10x10/darab) (a nyomás présgép használata nélkül történjen) IV. korcsoport: Linómetszet vagy hidegtű, vagy más szabadon választott technika alkalmazása (akár több technika alkalmazása) V. korcsoport: Szabadon választott több technika (minimum 2) együttes alkalmazása Az alkotások mérete: minimum 10x10-es, maximum A/3-as. Szabadon választott feladat megoldására fordítható idő: maximum 5 óra A versenyzők minden feladat megoldása során saját eszközeiket (rajztábla, hengerek, metszők, karcolók…) és a választott technikához szükséges anyagukat használják. Az I. II. és III. korcsoportban a nyomtatást présgép használata nélkül kell kivitelezni A nyomtatáshoz szükséges présgépet a IV. és V. korcsoport részére a rendező iskola biztosítja. Az döntő értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik a kötelező és a szabadon választott feladatokban a versenyzők teljesítményét, az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján. Egy-egy versenyző, ill. csoport végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. Értékelési szempontok: A tanult ismeretek alkalmazásának színvonala, a kifejezés igényessége, eredetisége. A grafikai kifejező eszközök megfelelő technikai alkalmazása, kompozíció, egyéni hangvétel. A döntő helyezései, díjai: A versenybizottság korcsoportonként I., II., III., helyezést és különdíjat adhat ki. Az eredményhirdetés ideje: 2016. április 16. Az elődöntőre beküldött és a döntőn készített alkotásokat a rendező intézmény postai úton nem küldi vissza. Az alkotások elvihetőek személyesen, egyeztetés alapján, legkésőbb 2016. április 29-éig. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. A versenyen nevezési díj nincs! További tájékoztatás a rendező intézménytől e-mailben a [email protected] címen vagy a tel./fax: 1-424-56-41, mobil: 20-247-9504-es telefonszámon kérhető.

2873


V. ORSZÁGOS KERÁMIA ÉS SZOBRÁSZAT VERSENY A verseny időpontja: 2016. április 22–23. Rendező: Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1214 Budapest, Simon Bolivár sétány 4–8. Telefon/fax: 06 1/278 278 2 E-mail: [email protected] Honlap: www.csepeliami.mlap.hu A verseny célja: Az alapfokú művészeti iskolák képző- és iparművészeti ágán a kerámia és szobrászat tanszakon tanuló diákok tehetségének, vizuális gondolkodásának, kifejezőkészségének, plasztikai- és tárgytervező, kivitelező képességeinek, esztétikai igényességének és kreativitásának megismerése, értékelése, értékorientáció. A verseny jellege, részei: az elődöntő pályázati, a döntő gyakorlati verseny. A verseny fordulói: iskolai válogató, országos forduló (elődöntő és döntő). Korcsoportok: I. korcsoport: 2006. június 1-je és 2007. június 1-je között, II. korcsoport: 2004. június 1-je és 2006. május 31. között, III. korcsoport: 2002. június 1-je és 2004. május 31. között, IV. korcsoport: 2000. június 1-je és 2002. május 31. között, V. korcsoport: 1998. június 1-je és 2000. május 31. között, VI. korcsoport: 1998. június 1-je előtt született tanulók. A felső korhatár a verseny első napjáig be nem töltött 22 év. Az egyes intézmények az elődöntőbe maximum 30 főt nevezhetnek. Egy tanuló maximum 2 pályamunkával nevezhet. A nevezés feltétele, módja: Az elődöntő nevezési lapja a rendező iskola honlapjáról www.csepeliami.mlap.hu letölthető. A pályamunkák dokumentációját postai úton kell megküldeni a rendező intézmény részére. ELŐDÖNTŐ A pályamunka tartalmi követelményei: A pályamunka témája szabadon választott. A szabadon választott kerámia és/vagy szobrászat műfajban készített alkotás tükrözze a tanuló korosztályának, a tantervi követelménynek megfelelő vizuális ismereteit, plasztikai, technikai felkészültségét és egyéni hangvételét. A pályamunkák formai követelményei: a tanulók által készített pályamunkákról több nézetben készült fotódokumentációt (melyek lehetnek jó minőségű printek is, minimum 15 x 21 cm) és a pályamunka leírását kell elkészíteni. A fotók és a pályamunka leírás maximális mérete: A/4-es. A pályamunka leírás tartalmazza: 1. a pályamunkához felhasznált anyagokat, 2. elkészítés technikáját, 3. a témaválasztás vagy gondolati háttér rövid ismertetését. A pályamunka digitális adathordozón nem küldhető be. A pályamunka beküldésének módja: A pályázati anyag tartalmazza: 1. a jeligével és korcsoport számmal ellátott pályamunka fotóját és leírását, (A pályamunkát ábrázoló fotók és leírás hátoldalára csak a jeligét és a korcsoport számát szabad felírni!), 2. azonos jeligéjű zárt borítékban a pályamű készítőjének nevezési lapját, 3. több pályamunka egy nagy borítékban küldése esetén tartalomjegyzéket (alkotások jeligéi a tanuló korcsoportjával együtt). Figyelem! A tanuló neve nem szerepelhet sem a tartalomjegyzéken, sem a pályamunkán, sem a csomagoláson.

2874


A pályamunkák postára adási határideje: 2016. március 1. A versenybizottság csak a beküldési határidőig feladott pályamunkákat értékeli. A pályamunkákat kizárólag postai úton lehet megküldeni a rendező intézmény részére, az elektronikusan beküldött pályamunkákat a versenybizottság nem értékeli. A döntőbe jutó versenyzők számát a versenybizottság határozza meg. A rendező iskola a pályamunkák értékelése után a döntőbe jutókról, a döntő programjáról 2016. március 28-án elektronikus levélben értesítést küld a nevező iskoláknak. DÖNTŐ A döntőben kötelező és szabadon választott feladatokat kell megoldani. Kötelező feladat: megadott témára agyag tárgy vagy plasztika tervezése, elkészítése. A feladat megoldására adott idő: 4 óra. Kötelező feladatok korcsoportonként: I. korcsoport – A helyszínen megismert mesében szereplő figura megformálása. II. korcsoport – A helyszínen megismert történet szereplőinek megmintázása, minimum kétalakos kisplasztikaként. III. korcsoport – A helyszínen megismert történet színterének síklapokkal, formákkal való megépítése. IV. korcsoport – Tárolóedény készítése a helyszínen kiválasztott állatfigura és az edényforma szerves összeépítésével. V. korcsoport – Vízköpő megformálása a helyszínen megismert leírások alapján. VI. korcsoport – M aszk készítése a helyszínen megismert speciális szempontok alapján. (állat és ember karakter összekapcsolása) A versenyzők a feladat megoldása során saját mintázó eszközeiket használják. Az agyagot a rendező intézmény biztosítja. Szabadon választott feladat: A versenyzők által választható, megjeleníthető témák: a híd, a torony, a kapcsolat, az idő. A helyszínen adott anyagok felhasználásával (drót, papír, hurkapálca) olyan térbeli konstrukció létrehozása, mely kifejezi a fent meghatározott fogalmak egyikét (kapcsolódik a híd, a torony a kapcsolat vagy az idő témájához). A tanuló által kiválasztott témára készülő alkotás létrehozásához szükséges anyagok minimális mennyiségét biztosítja a rendező intézmény (tanulónként: 2 db. A/2 méretű dipa, 1 m drót, 5 hurkapálca). Amennyiben ennél nagyobb mennyiségű anyagra van szüksége az alkotáshoz, akkor azt a versenyzőnek kell magával hoznia. A feladat megoldása során nem kötelező mindhárom anyag felhasználása, de ezeken kívül más anyagokat nem használhatnak. A tanulók az alapanyagokat csak előkészítetlenül, felvágatlanul hozhatják magukkal. Természetesen, a helyszínen szabadon alakíthatják, vághatják, szabhatják, tűzhetik, ragaszthatják a papírt, drótot, hurkapálcát. Az alapanyagok alakításához szükséges eszközöket szintén a versenyzők hozzák magukkal. (pl.: olló, snitzer, vonalzó, körző, tűzőgép, ragasztó, ragasztó pisztoly, különböző fogók, miltonkapocs, stb.) A feladat megoldására adott idő: 4 óra. A verseny helyezései, díjai: a versenybizottság minden kategóriában, korcsoportonként I., II., III. helyezést és különdíjat adhat ki. Az eredményhirdetés ideje: 2016. április 23. Az elődöntőre beküldött és a döntőn készített alkotásokat a rendező intézmény nem küldi vissza, de az eredményhirdetés után, vagy legkésőbb 2016. május 31-ig, időpont egyeztetés alapján elvihető. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. A versenyen nevezési díj nincs! További tájékoztatás a rendező intézménytől az [email protected] e-mailben, vagy 1-278-27-82 telefonszámon kérhető.

2875


VI. ORSZÁGOS NÉPTÁNCVERSENY (CSOPORTOS) A verseny időpontja: 2016. április 15–16. Rendező: Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola 8000 Székesfehérvár, Malom u. 6. Telefon: 06-22-501-700, 06-22-312-795 E-mail: [email protected] Honlap: www.arami.hu A verseny célja: Az oktató-nevelő munka színvonalának felmérése, értékelése az alapfokú művészetoktatás néptánc tanszakain, lehetőség teremtés a tapasztalatszerzésre. A tanulói improvizációs képesség színvonalának emelése. A tánc közbeni viselkedés, illetve a tánc képét formáló egyéb tényezők fontosságának tudatosítása a tanulókban. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, területi válogató, országos döntő. Korcsoportok: I. korcsoport: 2008. június 1-je és 2010. május 31. között, II. korcsoport: 2005. június 1-je és 2008. május 31. között, III. korcsoport: 2002. június 1-je és 2005. május 31. között, IV. korcsoport: 1999. június 1-je és 2002. május 31. között, V. korcsoport: 1996. június 1-je és 1999. május 31. között született tanulók. A nevezés feltételei: A korcsoport részére meghatározott életkortól eltérő (egy évvel fiatalabb vagy egy évvel idősebb) életkorú tanulók létszáma nem haladhatja meg a nevezett tanulók összlétszámának a 20 %-át. Egy iskola – a telephelyek számától függetlenül – összesen 5 csoportot nevezhet a versenyre. A nevezéshez csatolni kell a növendékek tanulói azonosítószámát tartalmazó névsorát, valamint diákigazolványuk másolatát. A korcsoporttól eltérő életkorú tanulókat a nevezési lapon külön csoportosítva kell feltüntetni az adataikkal együtt. A nevező iskola felelős a versenyen induló tanulók egészségi állapotáért. ORSZÁGOS DÖNTŐ A verseny anyaga: Kötelező, kötelezően választható és szabadon választott táncok. Kötelező és kötelezően választható táncok: Csoportos improvizáció. Minden improvizációban legalább két tánctípusnak szerepelnie kell, a kötelező és kötelezően választható tánctípusokból. Az improvizáció során törekedni kell a megnevezett kistájak táncéletének, táncos szokásainak pl. táncra kérés, a tánc megköszönése, nótázás tánc közben stb. alkalmazására. I. korcsoport: Kötelező tánc: ugrós Kötelezően választható tánctípusok: népi játék vagy mutatványos szólótánc (kanásztánc, seprűtánc típus) (A korcsoport életkori sajátosságainak figyelembevételével.) Műsoridő: minimum 4, maximum 5 perc. II. korcsoport: Kötelező tánc: ugrós. Kötelezően választható tánctípusok: népi játék vagy csárdás vagy mutatványos szólótánc (kanásztánc, seprűtánc) (A korcsoport életkori sajátosságainak figyelembevételével.) Műsoridő: minimum 5, maximum 6 perc.

2876


III. korcsoport: Kötelező táncok: csárdás. Kötelezően választható tánctípusok: népi játék vagy ugróstánc vagy eszközös tánc vagy verbunk (A korcsoport életkori sajátosságainak figyelembevételével.) Műsoridő: minimum 5, maximum 6 perc. IV. korcsoport: Kötelező táncok: csárdás. Kötelezően választható tánctípusok: körtánc vagy ugrós vagy eszközös tánc vagy átmeneti legényesek vagy forgósforgatós tánc vagy verbunk (A korcsoport életkori sajátosságainak figyelembevételével.) Műsoridő: minimum 6, maximum 7 perc. V. korcsoport: Kötelező táncok: erdélyi magyar férfitáncok és magyar páros táncok (a táncrendi hagyományok figyelembevételével) Kötelezően választható tánctípusok: körtánc vagy lánctánc vagy jövevény táncok Műsoridő: minimum 6, maximum 7 perc. Szabadon választott táncok: Az adott korosztály életkori sajátosságait figyelembe vevő színpadi bemutató (koreográfia vagy improvizáció) a Kárpát-medence magyar tánchagyományából. A Kárpát-medencében a magyarsággal együtt élő, s a magyarság tánchagyományiban is szerepelő táncokat táncoló, de etnikailag nem a magyarsághoz tartozó táncosok, famíliák pl. a kalotaszegi roma prímás, Árus Feri és családja táncai e fordulóban nem választhatóak. A hazai nemzetiségek e fordulóban a lakóhely (iskolai működési vagy telephely) szerinti saját nemzetiségük táncait is választhatják. A szabadon választott feladatnál az időtartam 6 perc, ettől +/- 30 mp eltérés lehet. A kötelező táncok kíséretéről a rendező iskola gondoskodik. A szabadon választott táncok zenekíséretéről a versenyző gondoskodik. CD használata megengedett. Az országos döntő értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik a versenyző néptánccsoportok teljesítményét az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján. Egy-egy versenyző csoport végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság minden korcsoportban I., II., és III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A döntő költségei: A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. A döntőn nevezési díj nincs! Az országos döntő nevezési lapja a rendező iskola honlapjáról www.arami.hu letölthető: 2016. március 1-jétől. A nevezés határideje: 2016. március 8. Kérjük a nevezési határidő pontos betartását! Területi válogatók A területi válogatók ideje: 2016. február 25-étől 2016. március 3-áig. A válogatók anyaga: Az országos döntő kötelező, kötelezően választható és szabadon választott táncai. A verseny követelménye: A válogatón bemutatott műsorszámokon (tájegység, táncrend) a döntőre nem változtatható meg.

2877


Az Oktatási Hivatal a regionális válogatók rendezésével a következő intézményeket bízza meg: Észak- és Dél-Alföld: Kőrösi Csoma Általános Iskola és Konstantin AMI 5000 Szolnok, Nagy Imre krt. 20. Telefon: 52-531-775 E-mail: [email protected] Közép-Magyarország: Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola 2440 Százhalombatta, Szt. István tér 5. Telefon: 06-23-358-973 E-mail: [email protected]; [email protected] Nyugat Dunántúl: Etalon Alapfokú Művészeti Iskola 9011 Győr, Dériné u. 11. Telefon: 06-96-519-543 E-mail: [email protected] Dél-Dunántúl: Együd Árpád Kulturális Központ és Alapfokú Művészet Iskola 8100 Kaposvár, Csokonai u. 1. Telefon: 82-512-228 E-mail: [email protected] Észak-Magyarország: Bokréta Alapfokú Művészeti Iskola 3980 Sátoraljaújhely, Árpád u. 10. Telefon: 06-47-322-215 E-mail: [email protected] Közép-Dunántúl: Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8600 Siófok, Március 15. park 2. Telefon: 06-84-311-309, 06-84-311-740 E-mail: [email protected] Nevezés a regionális válogatókra a fenti intézményeknél: 2016. február 1-jéig. Nevezés módja: A nevezési lapok postai és elektronikus úton a regionális válogatót rendező iskolának kell megküldeni. Kérjük a nevezési határidő pontos betartását! Alacsony nevezési létszám esetén (10 csoport alatt) az egyes területi válogatókat az Oktatási Hivatal összevonja. Erről értesítést a nevezést befogadó rendező iskola küld. A válogatók értékelése: A területi válogatókon 3 fős versenybizottság (két állandó taggal) előzetesen kialakított értékelési szempontok alapján pontozza a versenyzők teljesítményét. A döntőbe jutás ponthatárát a versenybizottság javaslata alapján az Oktatási Hivatal és a döntőt rendező iskola határozza meg. A regionális válogatón nevezési és részvételi díj nincs. Az országos döntő nevezési határideje: 2016. március 8.

2878


Versenyek a művészeti szakképzést folytató szakiskolák és szakközépiskolák részére A művészeti szakképzést folytató szakiskolák vagy szakközépiskolák tanulói számára meghirdetett versenyen csak az intézményekkel tanulói jogviszonyban álló növendékek vehetnek részt. A meghirdetett versenyen nem vehet részt az a tanuló, aki ugyanazon a szakon művészeti felsőoktatási intézmény hallgatója. Kizárható a versenyből az a versenyző, aki a nevezési feltételeknek nem tett eleget, nem valós adatokat közölt, nem megengedett segédeszközt használ. A versenykiírásban meghatározott időkeretet nem lehet túllépni. A versenyző kötelező és szabadon választott műveinek eredeti kottáit a verseny helyszínén regisztráláskor be kell mutatni.

XII. ORSZÁGOS HARSONA- ÉS TUBAVERSENY A verseny időpontja: 2015. november 13–15. Rendező: Budapest XIV. Kerületi Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1145 Budapest, Columbus u. 11. Telefon: 1-467-07-88, 1-467-07-86, fax: 1-467-07-90 E-mail: [email protected] Honlap: www.szentistvanzene.hu A verseny célja: A harsona- és tuba tanszak pedagógiai eredményeinek bemutatása. Tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. Az országos forduló elődöntő-döntő formában kerül megrendezésre. HARSONAVERSENY Korcsoportok: I. korcsoport: 9–10. évfolyam, valamint a szakképző 1/13. évfolyam, II. korcsoport: 11. évfolyam, valamint a szakképző 2/14. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam, III. korcsoport: 12–13. évfolyam, valamint a szakképző 3/15. (két éves szakképzés esetén 2/14.) évfolyam tanulója. A verseny anyaga: Kötelező és szabadon választott művek. A verseny követelményei: A versenyen fordulónként egy-egy művet kotta nélkül kell előadni! A szonáta-tételeket ismétlés nélkül kérjük! A verseny II. és III. korcsoportjában lehet basszusharsonán is nevezni. A basszusharsonán játszók együtt versenyeznek a tenorharsonán játszó jelentkezőkkel, de más kötelező darabot játszanak. Minden egyéb tekintetben rájuk is az általános versenyszabályok érvényesek. A versenyző kötelező és szabadon választott műveinek eredeti kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni. I. korcsoport: Elődöntő: Kötelező mű: J. E. Galliard: a-moll szonáta, I-II. tétel (IMC) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc. Döntő: Kötelező mű: E. Paudert: Berühmte Aria (Rahter) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc.

2879


II. korcsoport: Elődöntő: Kötelező mű: A. Vivaldi: a-moll szonáta, III-IV. tétel (Peters) Basszusharsona: J. E. Galliard: F-dúr szonáta, I-II. tétel (IMC) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc. Döntő: Kötelező mű: C. Saint-Saëns: Cavatine (Durand) Basszusharsona: E. Sachse: F-dúr koncert, I. tétel (Zimmermann) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc. III. korcsoport: Elődöntő: Kötelező mű: A. Vivaldi: B-dúr szonáta No 6, I-II. tétel (Peters) Basszusharsona: A. Corelli: d-moll szonáta, I-II. tétel (Cranz, oktávval mélyebben játszandó) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc. Döntő: Kötelező mű: A. Guilmant: Morceau Symphonique (Schott) Basszusharsona: E. Bozza: Praeludium és allegro (Leduc) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc. A verseny díjai: A versenybizottság korcsoportonként I., II. és III. helyezéseket és különdíjakat adhat ki. TUBAVERSENY Korcsoportok: I. korcsoport: 9–10. évfolyam, valamint a szakképző 1/13. évfolyam, II. korcsoport: 11. évfolyam, valamint a szakképző 2/14. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam, III. korcsoport: 12–13. évfolyam, valamint a szakképző 3/15. (két éves szakképzés esetén 2/14.) évfolyam tanulója. A verseny anyaga: Kötelező és szabadon választott művek. A verseny követelményei: A versenyen fordulónként egy-egy művet kotta nélkül kell előadni! A szonátákat ismétlés nélkül kérjük! A versenyző kötelező és szabadon választott műveinek eredeti kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni. I. korcsoport: Elődöntő: Kötelező mű: B. Marcello: e-moll szonáta, I-II. tétel (Peters) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc. Döntő: Kötelező mű: D. Haddad: Szvit, II-I. tétel (Shawnee Press/Templeton Publishing Co.) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc. II. korcsoport: Elődöntő: Kötelező mű: J. S. Bach: G-dúr szvit gordonkára - Menuet 1-2, Gigue (EMB) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc. Döntő: Kötelező mű: E. Gregson: Tubaverseny, I. tétel (Novello & Company) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc.

2880


III. korcsoport: Elődöntő: Kötelező mű: J. S. Bach: a-moll partita fuvolára - Sarabande és Bourrée anglaise tételek (fuvola eredeti kiadása: Bärenreiter, Tuba átirat: Tuba Euphonium Press) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc. Döntő: Kötelező mű: A. Plog: Három miniatűr (BIM) Szabadon választott mű(vek). Időtartama maximum 8 perc. Az országos forduló értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság versenyenként minden korcsoportban I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A nevezési lap a rendező iskola honlapjáról 2015. szeptember 15-étől letölthető. A nevezési lapot a rendező iskola részére és címére kell elküldeni. Az országos forduló nevezési határideje: 2015. október 10.

XII. ORSZÁGOS KÜRTVERSENY A verseny időpontja: 2015. november 26–28. Rendező: Weiner Leó Zenei Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakközépiskola 1112 Budapest, Neszmélyi út 30. Tel/fax: 06-1-310-38-15 Email: [email protected] Honlap: www.weinerleo.hu A verseny célja: A kürt tanszak pedagógiai eredményeinek mérése. A tehetséges növendékek bemutatkozási lehetősége országos szinten. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogatók, országos forduló. Az országos forduló kétfordulós formában kerül megrendezésre, minden résztvevő mindkét fordulóban játszik. Korcsoportok: I. korcsoport: 9–10. évfolyam, valamint a szakképző 1/13. évfolyam, II. korcsoport: 11. évfolyam, valamint a szakképző 2/14. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam, III. korcsoport: 12–13. évfolyam, valamint a szakképző 3/15. (két éves szakképzés esetén 2/14.) évfolyam tanulói. A verseny anyaga: Kötelezően és szabadon választott művek. A verseny követelményei: A szabadon választott mű stílusa térjen el a kötelező mű stílusától fordulón belül. A szabadon választott műveknél lehetőség szerint részesítsék előnyben magyar szerzők műveit. Minden művet kotta nélkül kell játszani! A nevezési lap leadását követően a műsoron változtatni nem lehet. A versenyző kötelező és szabadon választott műveinek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni.

2881


I. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: J. Loeillet: Szonáta, I-II. tétel - az első rész ismétléssel, vagy F. Strauss: Nocturno op.7. Egy szabadon választott mű. Időtartama maximum 10 perc. Második forduló: Kötelező mű: W. A. Mozart: D-dúr kürtverseny Nr. 1. KV 412, II. tétel Egy szabadon választott mű. Időtartama maximum 10 perc. II. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: O. Franz: Dal szöveg nélkül op. 2 vagy M. Haydn: D-dúr Concertino, I. tétel Egy szabadon választott mű. Időtartama maximum 10 perc. Második forduló: Kötelező mű: W. A. Mozart: Esz-dúr kürtverseny Nr. 3. KV 447, I. tétel Egy szabadon választott mű. Időtartama maximum 10 perc. III. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: W. A. Mozart: Esz-dúr kürtverseny Nr. 4. KV 495, I. tétel, vagy J. Haydn: D-dúr kürtverseny Nr. 1. Hob. VIId:3, I. tétel Egy szabadon választott mű. Időtartama maximum 10 perc. Második forduló: Kötelező mű: Hidas Frigyes: Concerto per corno, III. tétel (EMB Z.5362) Egy szabadon választott mű. Időtartama maximum 10 perc. Az országos forduló értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság versenyenként minden korcsoportban I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A nevezési lap a rendező iskola honlapjáról www.weinerleo.hu 2015. szeptember 15-étől letölthető. A nevezési lapot a rendező iskola részére és címére kell elküldeni. Az országos forduló nevezési határideje: 2015. október 15.

XII. ORSZÁGOS TROMBITAVERSENY A verseny időpontja: 2015. november 30. – december 1. A rendező: LFZE Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakközépiskola 1065 Budapest, Nagymező u.1. Telefon: 06-1-321-75-14; fax: 06-1-413-15-49 E-mail: [email protected] Honlap: www.konzi.hu

2882


A verseny célja: A trombita tanszak pedagógiai eredményeinek bemutatása. Tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. Az országos forduló elődöntő-döntő formában kerül megrendezésre. Korcsoportok: I. korcsoport: 9–10. évfolyam, valamint a szakképző 1/13. évfolyam, II. korcsoport: 11. évfolyam, valamint a szakképző 2/14. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam, III. korcsoport: 12–13. évfolyam, valamint a szakképző 3/15. (két éves szakképzés esetén 2/14.) évfolyam tanulója. A verseny anyaga: Kötelező, valamint kötelezően vagy szabadon választott művek. A verseny követelménye: Az első korcsoport döntőjében és a harmadik korcsoport elődöntőjében található kortárs darabok kivételével minden művet kotta nélkül kell előadni. A versenyző kötelező, valamint kötelezően vagy szabadon választott műveinek eredeti, jogtiszta kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni. I. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható mű: F. Thomé: Fantaisie vagy Ph. Gaubert: Cantabile et Scherzetto vagy G. Parés: Fantaisie-Caprice Egy szabadon választott mű maximum 10 percben. Döntő: Egy kötelező mű: Dubrovay László: Walzer és Scherzo (AXA Pécs AXA/1009) Egy szabadon választott mű maximum 10 percben. II. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható mű: P. Sahov: Scherzo vagy Gedicke: Koncertetűd Egy szabadon választott mű maximum 10 percben. Döntő: Egy kötelezően választható mű: T. Albinoni: C-dúr szonáta, I-II. tétel (T. Dokshitzer átirata) (II. tétel ismétlés nélkül) vagy T. Albinoni: g-moll concerto, I-II. tétel (T. Dokshitzer átirata) (ismétlés nélkül) Egy szabadon választott mű maximum 10 percben. III. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható mű: Lendvay Kamilló: Két capriccio trombitára vagy S. Friedman: Solus I. és III. tétel A kortárs szólódarabokat c-trombitán kell előadni. Egy szabadon választott mű maximum 10 percben. Döntő: Egy kötelezően választható mű: O. Böhme: f-moll trombitaverseny, I. tétel vagy W. Brandt: Esz-dúr trombitaverseny Nr. 2. vagy T. Charlier: Solo de Concours Egy szabadon választott mű maximum 10 percben.

2883


Az országos forduló értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság versenyenként minden korcsoportban I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A nevezési lapot a rendező iskola címére kell elküldeni. A nevezési lap a rendező iskola honlapjáról www.konzi.hu letölthető 2015. szeptember 25-étől. Az országos forduló nevezési határideje: 2015. október 15.

XII. ORSZÁGOS ÜTŐHANGSZERES VERSENY A verseny időpontja: 2016. február 27–28. A rendező: Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola 3530 Miskolc, Bartók tér 1. Telefon: 06-46-504-822, 06-46-412-807 Email: [email protected] Honlap: www.bartokmiskolc.5mp.eu A verseny célja: Az ütő tanszak pedagógiai eredményeinek bemutatása. Tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. Az országos forduló kétfordulós formában kerül megrendezésre, minden résztvevő mindkét fordulóban játszik. Korcsoportok: I. korcsoport: 9. évfolyam, II. korcsoport: 10. évfolyam, valamint a szakképző 1/13. évfolyam, III. korcsoport: 11. évfolyam, valamint a szakképző 2/14. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam, IV. korcsoport: 12–13. évfolyam, valamint a szakképző 3/15. (két éves szakképzés esetén 2/14.) évfolyam tanulója. A verseny anyaga: Kötelező és szabadon választott művek. A verseny követelménye: A dallamhangszeres darabokat kotta nélkül kell előadni! A versenyző kötelező és szabadon választott műveinek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén regisztráláskor be kell mutatni. I. korcsoport: Első forduló: Kisdob: Kevin Hathway – Ian Wright: Midsummer Dream Dallamhangszer: Franz Joseph Haydn: Muzsikáló órák – X. tétel Set – up: James Campbell: Tork Második forduló: Dallamhangszer: Egy szabadon választott darab - szóló vagy zongorakísérettel. Egy szabadon választott szóló kisdob darab. A forduló maximális időtartama 15 perc.

2884


II. korcsoport: Első forduló: Kisdob: Siegfried Fink: Intrada a Trommel Suite-ből Egy szabadon választott rudimental darab Timpani: Szabadon választott etűd vagy darab 5 percben. Vibrafon: Egy szabadon választott mű az Ian Finkel: Solos for the Vibrafon player kottából Második forduló: Láng István: Xylophone concerto – 2. tétel. Set – up: Egy szabadon választott előadási darab – Maximum 10 percben. III. korcsoport: Első forduló: Timpani: David Corkhill: Breakdown Dallamhangszer: David Friedmann: Damping and Pedalling – 25 etűd. Set – up: Egy szabadon választott előadási darab maximum 10 percben. Második forduló: Johann Sebastian Bach: bármely csellószvitjéből Allemande és Gigue tételek. Kisdob: Siegfried Fink: Toccata a Trommel Suite-ből. Egy szabadon választott négy verős marimba darab zongorakísérettel vagy anélkül. – Maximum 8 percben. IV. korcsoport: Első forduló: Timpani: Richard Hochrainer: Etüden für Timpani III./17 Dallamhangszer: Egy szabadon választott Clair Omar Musser etűd. Set – up: Egy szabadon választott mű maximum 10 percben. Második forduló: Johann Sebastian Bach: Hat csellószvitjéből választható egy Preludium tétel. Kisdob: James Campbell: Symphonic Dances – II.-I.tétel. Marimba: Egy négyverős előadási darab zongora kísérettel vagy anélkül maximum 8 percben. Az országos fordulón az értékelés: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság versenyenként minden korcsoportban I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A nevezési lap a rendező iskola honlapjáról www.bartokmiskolc.5mp.eu 2015. december 15-étől letölthető. A nevezési lapot a rendező iskola részére és címére kell elküldeni. A verseny csak megfelelő számú nevezés (legalább 15 fő) esetén kerül megrendezésre. Az országos forduló nevezési határideje: 2016. január 15.

2885


IX. ORSZÁGOS ÉNEKKARI VERSENY A verseny időpontja: 2016. március 12. A rendező: Veszprémi Zeneművészeti Szakközépiskola és AMI 8200 Veszprém, Megyeház tér Telefon: 06-88-566-370, fax: 06-88-566-381 E-mail: [email protected] Honlap: www.dez.sulinet.hu A verseny helyszíne: Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola 8200 Veszprém, Victor Hugo u. 28. A verseny célja: A kóruséneklés pedagógiai és művészi eredményeinek bemutatása. A XX. századi művek és előadói gyakorlatuk megismerése. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. Az országos forduló formája: egyfordulós. A verseny kategóriái: A) Vegyeskar B) Egyneműkar C) Kamarakórus, énekegyüttes (10 - 25 fő lehet). A verseny követelménye: A szabadon választott művek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni. A verseny anyaga: Szabadon választott műsor. A szabadon választott műsornak kötelezően tartalmaznia kell egy kortárs (ma élő) zeneszerző művét. A versenyző kórusok színpadi ideje maximum 20 perc. Az országos döntő értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyző karok, kórusok énekegyüttesek teljesítményét. Egy-egy versenyző (kar, kórus, énekes együttes) végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság versenyenként minden korcsoportban I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A nevezési lapot a rendező iskola címére kell elküldeni. A nevezési lap a rendező iskola honlapjáról www.dez.sulinet.hu 2016. január 7-étől letölthető. A nevezési lapot a rendező iskola részére és címére kell eljuttatni. Az országos forduló nevezési határideje: 2016. február 1.

2886


III. ORSZÁGOS JAZZ-ZENEI VERSENY Lakatos Ablakos Dezső emlékére A verseny időpontja: 2016. március 11–13. Rendező: Bocskai István Református Oktatási Központ – Egressy Béni Református Művészeti Középiskola 1211 Budapest, II. Rákóczi Ferenc u. 121–123. Telefon/fax: 06-1-276-57-74 E-mail: [email protected] Honlap: www.egressybeni.hu A verseny célja: A jazz-zenei stílusok, előadási hagyományok megismerése a zenei előadás gyakorlatában. Az együttmuzsikálás pedagógiai eredményeinek, értékeinek, művészi színvonalának bemutatása. A jazz hangszeres és ének tanszakok művészetpedagógiai szintjének felmérése. Tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. Az országos forduló elődöntő-döntő formában kerül megrendezésre. Kategóriák: A) Jazz együttesek (3-7 fő) B) Szóló kategóriák a) Jazz hangszeres b) Jazzének A) JAZZ EGYÜTTESEK KATEGÓRIA A nevezés feltételei: A együttesekben a nevező iskola adott tanévre beiratkozott növendékei játszhatnak. Egy növendék maximum két zenekarnak lehet tagja. A versenyző együttesekben nem szerepelhet tanár vagy kisegítő. Az intézmények az alábbiak szerint nevezhetnek zenekart: 50 és 50 fő alatti jazz tanszaki növendéklétszám esetén maximum 3 zenekar. 51- 100 fős jazz tanszaki növendéklétszám esetén maximum 4 zenekar A verseny anyaga: Az elődöntőben és a döntőben is három mű: 1. egy ballada, 2. egy gyors karakterű darab, valamint 3. egy szabadon választott szám. (A szabadon választott mű lehet saját feldolgozás vagy kompozíció.) Műsoridő: Elődöntő: Műsoridő maximum 15 perc Döntő: Műsoridő maximum 15 perc A verseny követelményei: Az elődöntő és döntő anyaga nem lehet azonos. A maximális műsoridő túllépése esetén a versenybizottság megszakíthatja a műsort, illetve pontlevonást alkalmazhat.

2887


B) SZÓLÓ KATEGÓRIA Nevezés feltételei: Az intézmények az alábbiak szerint nevezhetnek szólistát: 50 és 50 fő alatti jazz tanszaki növendéklétszám esetén maximum 8 fő. 51- 100 fős jazz tanszaki növendéklétszám esetén maximum 10 fő. a) Jazz hangszer szóló kategória Korcsoportok: I. korcsoport: 10–11. évfolyam és szakképző 1/13. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam, II. korcsoport: 12–13. évfolyam és szakképző 2/14. és a 3/15. (két éves szakképzés esetén 2/14.) évfolyam tanulói. A verseny követelményei (jazz hangszeres szólisták): 1. A darabok előadási sorrendje a következő: 1. kötelező szám, 2. szabadon választott darab. 2. A darabok előadása során a versenyző szólista játssza a témát és improvizációt (kivétel: bőgő és basszusgitár – ld. a megjegyzést) 3. Az elődöntő és a döntő szabadon választott műsora nem lehet azonos! 4. A műsorszámokat kotta nélkül, zenekari kísérettel kell előadni (kivétel: zongora, és gitár ahol a fordulónkénti két szám közül az egyik kíséret nélkül is játszható). 5. Kíséretről a rendező intézmény gondoskodik. (Kérjük, hogy a nevezéssel együtt a számok megfelelő hangnembe transzponált kottaanyag másolatát küldjék meg! A verseny előtt a rendező iskola a kísérő zenekarral a helyszínen próba lehetőséget biztosít.) 6. A maximális műsoridő túllépése esetén a versenybizottság a versenyprogramot megszakíthatja, illetve pontlevonást alkalmazhat. SZAXOFON A verseny anyaga: Egy kötelezően választható és egy szabadon választott szám. I. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható szám az alábbiak közül: Blue Bossa Now’s The Time Summertime Take The „A” Train Watermelon Man Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A műsoridő maximum 8 perc. Döntő: Kötelező szám: Tenor Madness Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A műsoridő maximum 10 perc. II. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható szám az alábbiak közül: A Night In Tunisia Black Orpheus Oleo Solar Take Five Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A műsoridő maximum 8 perc.

2888


Döntő: Kötelező szám: Lover Man Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A műsoridő maximum 10 perc. GITÁR A verseny anyaga: Egy kötelezően választható és egy szabadon választott szám. I. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható szám az alábbiak közül: All Blues Alone Together Blue Bossa Cold Duck Time Take The „A” Train Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A két szám közül az egyik szólóban is játszható. A műsoridő maximum 8 perc. Döntő: Kötelező szám: Autumn Leaves Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A két szám közül az egyik szólóban is játszható. A műsoridő maximum 8 perc. II. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható szám az alábbiak közül: Blue In Green Body And Soul Ornithology So What West Coast Blues Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A két szám közül az egyik szólóban is játszható. A műsoridő maximum 8 perc. Döntő: Kötelező szám: Rockin’ Chair Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A két szám közül az egyik szólóban is játszható. A műsoridő maximum 8 perc. ZONGORA A verseny anyaga: Egy kötelezően választható és egy szabadon választott szám. I. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható szám az alábbiak közül: Blue Bossa Blue Monk Days of Wine and Roses Georgia On My Mind Sugar Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A két szám közül az egyik szólóban is játszható. A műsoridő maximum 8 perc.

2889


Döntő: Kötelező szám: Billie’s Bounce Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A két szám közül az egyik szólóban is játszható. A műsoridő maximum 10 perc. II. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható szám az alábbiak közül: Dexterity Gentle Rain Green Dolphin Street Have You Met Miss Jones Someday My Prince Will Come Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A két szám közül az egyik szólóban is játszható. A műsoridő maximum 8 perc. Döntő: Kötelező szám: What’s New Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A két szám közül az egyik szólóban is játszható. A műsoridő maximum 10 perc. BASSZUSGITÁR A verseny anyaga: Egy kötelezően választható és egy szabadon választott szám. I. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható szám az alábbiak közül: Autumn Leaves Blue Bossa Cantaloupe Island Footprints Summertime Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) Az előadás során téma vagy téma kíséret, szóló kíséret és improvizáció játszandó. A műsoridő maximum 8 perc. Döntő: Kötelező szám: So What Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) Az előadás során téma vagy téma kíséret, szóló kíséret és improvizáció játszandó. A műsoridő maximum 10 perc. II. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható szám az alábbiak közül: All Blues A Night In Tunisia Days Of Wine And Roses Oleo Watermelon Man Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) Az előadás során téma vagy téma kíséret, szóló kíséret és improvizáció játszandó. A műsoridő maximum 8 perc.

2890


Döntő: Kötelező szám: Chicken Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) Az előadás során téma vagy téma kíséret, szóló kíséret és improvizáció játszandó. A műsoridő maximum 10 perc. TROMBITA Ebben a kategóriában nincsenek korcsoportok. A versenyt legalább 6 fő nevezése esetén rendezzük meg. A verseny anyaga: Egy kötelezően választható és egy szabadon választott szám. Elődöntő: Egy kötelezően választható szám az alábbiak közül: Blue Bossa Cantaloupe Island Song For My Father Summertime Take The „A” Train Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A műsoridő maximum 8 perc. Döntő: Kötelező szám: Doxy Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A műsoridő maximum 10 perc. BŐGŐ Ebben a kategóriában nincsenek korcsoportok. A versenyt legalább 6 fő nevezése esetén rendezzük meg. A verseny anyaga: Egy kötelezően választható és egy szabadon választott szám. Elődöntő: Egy kötelezően választható szám az alábbiak közül: All Blues Blue Bossa Summertime Take The „A” Train Watermelon Man Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) Az előadás során téma vagy téma kíséret, szóló kíséret és improvizáció játszandó. A műsoridő maximum 8 perc. Döntő: Kötelező szám: So What Egy szabadon választott darab. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) Az előadás során téma vagy téma kíséret, szóló kíséret és improvizáció játszandó. A műsoridő maximum 10 perc. b) Jazzének szóló kategória Korcsoportok: I. korcsoport: 10–11. évfolyam és szakképző 1/13. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam, II. korcsoport: 12–13. évfolyam és szakképző 2/14. és a 3/15. (két éves szakképzés esetén 2/14.) évfolyam tanulói.

2891


A verseny anyaga: Egy kötelezően választható és egy szabadon választott dal. A verseny követelményei: 1. A dalok előadási sorrendje a következő: 1. kötelező dal, 2. szabadon választott dal. 2. Az elődöntő és a döntő szabadon választott műsora nem lehet azonos! 3. A műsorszámokat angol nyelven, kotta nélkül, zongora vagy zenekari kísérettel kell előadni. 4. Kíséretről a rendező intézmény gondoskodik. (Kérjük, hogy a nevezéssel együtt a számok megfelelő hangnembe transzponált kotta anyagát küldjék meg! A verseny előtt a rendező iskola a kísérő zenekarral a helyszínen próba lehetőséget biztosít.) 5. A maximális műsoridő túllépése esetén a versenybizottság a versenyprogramot megszakíthatja, illetve pontlevonást alkalmazhat. I. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható dal az alábbiak közül: All Of Me Ain’t Misbehavin Centerpiece Nigh And Day Summertime Egy szabadon választott dal. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A műsoridő maximum 8 perc. Döntő: Kötelező dal: Yesterdays Egy szabadon választott dal. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A műsoridő maximum 10 perc. II. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható dal az alábbiak közül: A Night In Tunisia Invitation My One And Only Love Take Five Twisted Egy szabadon választott dal. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A műsoridő maximum 8 perc. Döntő: Kötelező dal: Whisper Not Egy szabadon választott dal. (A kötelezőtől eltérő karakterű legyen.) A műsoridő maximum 10 perc. Az országos forduló értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság minden kategóriában I., II. és III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A legjobb saját feldolgozást, kompozíciót különdíjjal jutalmazhatja. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A nevezési lap az iskola honlapjáról www.egressybeni.hu letölthető 2016. január 7-étől, majd kitöltve a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni. Az országos forduló nevezési határideje: 2016. február 1.

2892


XII. ORSZÁGOS ORGONAVERSENY Max Reger emlékére A verseny időpontja: 2016. március 18–19. Rendező: LFZE Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakközépiskola 1065 Budapest, Nagymező u. 1. Telefon: 06-1-321-75-14, fax: 06-1-413-15-49; Email: [email protected] Honlap: www.konzi.hu A verseny célja: Az orgona tanszak pedagógiai eredményeinek bemutatása. Tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. Az országos forduló elődöntő-döntő formában kerül megrendezésre. Korcsoportok: I. korcsoport: 9–10. évfolyam, valamint a szakképző 1/13., 2/14. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam, II. korcsoport: 11–12–13. évfolyam, valamint a szakképző 3./15. (két éves szakképzés esetén 2/14.) évfolyam tanulója. A verseny anyaga: Kötelezően választható művek. A verseny követelménye: A versenyző kötelező és szabadon választott műveinek eredeti, jogtiszta kottáit a verseny helyszínén (regisztráláskor) be kell mutatni. I–II. korcsoport: Elődöntő: Kötelezően választható művek: 1. Francia barokk orgonazene (szabadon választott tételek egy orgonára írott szvitből). 2. J. S. Bach: Egy triószonáta gyors tétele, vagy egy koráltrió. 3. Max Reger egy lírai hangvételű műve. Játékidő maximum 25 perc. Döntő: Kötelezően választható művek: 1. J. S. Bach: egy szabadon választott prelúdium (fantázia, tokkáta) és fúgája. 2. Egy 1930 után komponált modern orgonamű. 3. Max Reger egy szabadon választott orgonaműve. (nagy forma) Játékidő maximum 30 perc. Az országos forduló értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság versenyenként minden korcsoportban I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A nevezési lapot a rendező iskola címére kell elküldeni. A nevezési lap a rendező iskola honlapjáról www.konzi.hu letölthető 2016. január 7-étől. Az országos forduló nevezési határideje: 2016. február 1.

2893


XIV. ORSZÁGOS RICHTER JÁNOS KLARINÉTVERSENY ÉS VI. ORSZÁGOS SZAXOFONVERSENY A verseny időpontja: 2016. március 18–20. A rendező: Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium 9022 Győr, Rákóczi Ferenc u. 57. Telefon/fax: 06-96-329-742 E-mail: [email protected] Honlap: www.gyorikonzi.hu A verseny célja: A klarinét és szaxofon tantárgyak pedagógiai eredményeinek bemutatása. Tehetségkutatás. Új művek megismerése. A kiemelkedő teljesítmények bemutatása, tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. Az országos forduló formái: a klarinétverseny elődöntő-döntő formában kerül megrendezésre. A szaxofonverseny kétfordulós, minden résztvevő mindkét fordulóban játszik. KLARINÉTVERSENY Korcsoportok: I. korcsoport: az előkészítő és a 9. évfolyam, valamint a szakképző 1/13. évfolyam, II. korcsoport: a 10–11. évfolyam, valamint a szakképző 2/14. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam, III. korcsoport: a 12–13. évfolyam, valamint a szakképző 3/15. (két éves szakképző esetén 2/14.) évfolyam növendékei. A verseny anyaga: Kötelezően választható és szabadon választott művek. A verseny követelményei: Az elődöntő és a döntő szabadon választott műve stílusban térjen el a kötelező mű stílusától. A döntő szabadon választott műve nem lehet azonos az elődöntő művével. A műveket kotta nélkül kell előadni! Kérjük a műsoridő betartását! A műsoridő túllépése esetén a versenybizottság elnöke a produkciót leállíthatja. A versenyző kötelező és szabadon választott műveinek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén regisztráláskor be kell mutatni. I. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható mű az alábbiak közül: H. Baermann (1784–1847): Adagio op. 23 für Klarinette und Klavier vagy F. Krommer: Esz-dúr klarinétverseny, op. 36. II. tétel vagy Jerome Naulais: Prise de Bec (IMD) Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 14 perc. Döntő: Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 8 perc. II. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható mű az alábbiak közül: C. Stamitz: Esz-dúr klarinétverseny (Darmstadt) III. tétel vagy G. Verdi-Kovács B.: Prelude vagy J. Ed. Barat: Piece en sol mineur (BC) Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum15 perc.

2894


Döntő: Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 8 perc. III. korcsoport: Elődöntő: Egy kötelezően választható mű az alábbiak közül: E. Bozza: Fantasie Italienne (Leduc) vagy Ch-M. Widor: Introduction et Rondo vagy K. M. von Weber: Concertino Op.26 Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum16 perc. Döntő: Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum10 perc. SZAXOFONVERSENY Korcsoportok: I. korcsoport: a 9–10. évfolyam tanulói, valamint a szakképző 1/13., 2/14. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam, II. korcsoport: a 11–13. évfolyam, valamint a szakképző 3/15. (két éves szakképzés esetén 2/14.) évfolyam tanulói. A verseny anyaga: Kötelezően és szabadon választott művek. A verseny követelményei: A szabadon választott mű stílusa térjen el a kötelező mű stílusától. A kötelező művet kotta nélkül kell előadni! Kérjük a műsoridő betartását! A műsoridő túllépése esetén a versenybizottság elnöke a produkciót leállíthatja. A versenyző kötelező és szabadon választott műveinek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén regisztráláskor be kell mutatni. I. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: A. Chailleux: Andante et Allegro vagy A. Jolivet: Fantaisie Impromptu vagy P. Dukas: Alla Gitana Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum15 perc. Második forduló: Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum 8 perc. II. korcsoport: Első forduló: Kötelezően választható mű: E. Bozza: Fantaisie Italienne vagy P. Bonneau: Suite vagy J. Demersseman: Fantaisie sur un théme original Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum15 perc.

2895


Második forduló: Egy szabadon választott mű. Műsoridő maximum10 perc. Kiadók: EMB; Leduc; Boosey Az országos forduló értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság versenyenként minden korcsoportban I., II., III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A nevezési lapot a rendező iskola címére kell elküldeni. A nevezés módja: A nevezési lap az iskola honlapjáról www.gyorikonzi.hu letölthető 2016. január 15-étől. A nevezési lapot a rendező iskola részére és címére kell eljuttatni. Az országos forduló nevezési határideje: 2016. február 1.

VIII. ORSZÁGOS GITÁRVERSENY A verseny időpontja: 2016. április 1–3. Rendező: Váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola 2600 Vác, Konstantin tér 8. Tel: 06- 27-317-180 Email: [email protected] Honlap: www.pikethy.net A verseny célja: A szakközépiskolai gitár tanszakos növendékek pedagógiai eredményeinek bemutatása. Tehetségkutatás. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. Az országos forduló elődöntő–döntő formában kerül megrendezésre. Korcsoportok: I. korcsoport: 9. évfolyam II. korcsoport: 10–11. évfolyam III. korcsoport: 12–13. évfolyam valamint a szakképző 3/15. (két éves szakképzés esetén 2/14.) évfolyam, IV. korcsoport: a szakképző 1/13. évfolyam, és 2/14. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam tanulói. A verseny anyaga: kötelezően és szabadon választott művek. A verseny követelményei: Minden művet kotta nélkül kell játszani! A versenyző kötelezően és szabadon választott műveinek jogtiszta kottáit a verseny helyszínén regisztráláskor be kell mutatni.

2896


I. korcsoport: Elődöntő: Kötelezően választható művek: J. Dowland két tánca tetszőleges átiratban, L. Brouwer első 10 etűdjéből: No. 9. és további két etűd, szabadon választva. Egy szabadon választható XX-XXI. századi magyar mű. A tiszta játékidő maximum 13 perc. Döntő: Kötelezően választható mű: Két-három különböző karakterű tétel G. A. Brescianello műveiből tetszőleges átiratban. Szabadon választott műsor a barokk utáni korszakokból. A tiszta játékidő maximum 13 perc. II. korcsoport: Elődöntő: Kötelezően választható művek: L. Legnani 20. és 22. capriccioja, valamint további egy szabadon választott capriccio az op. 20. sorozatból. Farkas Ferenc: Six pièces brèves című művéből a Grinzing és további egy szabadon választott tétel. Szabadon választott tetszőleges mű(vek) különböző karakterben. A tiszta játékidő maximum 15 perc. Döntő: Kötelezően választható mű: J. Haydn egy szonátájának első tétele tetszőleges átiratban, vagy egy A. Diabelli szonáta belső tétele-tételei. Szabadon választott tetszőleges műsor a klasszika utáni korból. A tiszta játékidő maximum 15 perc. III. korcsoport: Elődöntő: Kötelezően választható művek: Fr. de Fossa op. 13. Négy Divertimento-ból a III. vagy IV. divertimento, vagy egy A. Diabelli szonáta belső tétele-tételei. E. Pujol egy tetszőleges etűdje Szabadon választott műsor: tetszőleges mű(vek) különböző karakterben. A tiszta játékidő maximum 20 perc. Döntő: Kötelezően választható mű: J. S. Bach: hegedű szólószonátáiból és partitáiból, vagy csellószvitjeiből egy tetszőleges első tétel. G. Regondi egy tetszőleges etűdje. Szabadon választott műsor: a barokk kor utáni korszakokból. A tiszta játékidő maximum 20 perc. IV. korcsoport: Elődöntő: Kötelezően választható művek: Két szabadon választott etűd J. Sagreras iskolájának V.-VI. kötetéből. J. Dowland egy Pavanja vagy Galliardja Szabadon választható művek: tetszőleges mű(vek) különböző karakterben. A tiszta játékidő maximum 15 perc.

2897


Döntő: Kötelező mű: N. Coste op. 38. kötetéből a 7. etűd. Szabadon választott műsor más stílusból. A tiszta játékidő maximum 15 perc. Az országos forduló értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság minden korcsoportban I., II. és III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A nevezési lap az iskola honlapjáról www.pikethy.net 2016. február 1-jétől letölthető, majd kitöltve a rendező iskola nevére és címére postai- és elektronikus úton kell eljuttatni. Az országos forduló nevezési határideje: 2016. február 15.

X. ORSZÁGOS FUVOLAVERSENY ELEK TIHAMÉR EMLÉKÉRE A verseny időpontja: 2016. április 15–17. Rendező: Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola-Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4024 Debrecen, Vár u. 1. Telefon/fax: 06-52-532-856 E-mail: [email protected] Honlap: www.debrecenizenede.hu A verseny célja: A fuvola tanszak pedagógiai eredményeinek bemutatása. Tehetségkutatás. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. Az országos forduló elődöntő-döntő formában kerül megrendezésre. Korcsoportok: I. korcsoport: 9. évfolyam II. korcsoport: 10. valamint a szakképző 1/13. évfolyam III. korcsoport: 11. valamint a szakképző 2/14. (két éves szakképzés esetén 1/13.) évfolyam, IV. korcsoport: 12–13. valamint a szakképző 3/15. (két éves szakképzés esetén 2/14.) évfolyamok növendékei. A verseny anyaga: Elődöntőben egy kötelező és egy kötelezően választható mű, a döntőben egy kötelezően választható és egy szabadon választott mű. A verseny követelményei: A versenyműsort kotta nélkül kell előadni, de a döntő kötelezően választható műveinél a kotta használata megengedett. Az elődöntő kötelezően választható műveit kadencia nélkül, a zenekari elő- és közjátékokat lehetőleg rövidítve kérjük előadni. A bemutatott művek eredeti kottáit a verseny helyszínén regisztráláskor be kell mutatni. I. korcsoport: Elődöntő: Kötelező mű: S. Karg-Elert: 30 Capricen op. 107 No. 3 (S-V 2240) Kötelezően választható mű: A. Vivaldi: G-dúr fuvolaverseny, I. tétel RV 436 (EMB 6367) vagy G. B. Pergolesi: G-dúr fuvolaverseny, I. tétel (B.H. 17502)

2898


Döntő: Kötelezően választható mű: Barabás Árpád: Szólószonáta, III. tétel Minuet (Kontrapunkt Zeneműkiadó) vagy Szervánszky Endre: Öt koncertetűd III. Elégia (EMB 7001) Egy szabadon választott mű maximum 7 perc időtartamban. II. korcsoport: Elődöntő: Kötelező mű: S. Karg-Elert: 30 Capricen op. 107 No. 5 (S-V 2240) Kötelezően választható mű: L. Boccherini: D-dúr fuvolaverseny, I. tétel op. 27. (B-V 3717) vagy F. A. Rössler-Rosetti: D-dúr fuvolaverseny, I. tétel (EMB 3949) Döntő: Kötelezően választható mű: Barabás Árpád: Szólószonáta, II. tétel Kaleidoscope (Kontrapunkt Zeneműkiadó) vagy Szervánszky Endre: Öt koncertetűd II. Scherzo (EMB 7001) Egy szabadon választott mű maximum 8 perc időtartamban. III. korcsoport: Elődöntő: Kötelező mű: S. Karg-Elert: 30 Capricen op. 107 No. 20 (S-V 2240) Kötelezően választható mű: L. Hoffmann: D-dúr fuvolaverseny, I. tétel Badley D1 (E.P. 13067) vagy K. Stamitz: G-dúr fuvolaverseny, I. tétel op. 29. (E.S. 5312) Döntő: Kötelezően választható mű: Barabás Árpád: Szólószonáta, I. tétel Allegro (Kontrapunkt Zeneműkiadó) vagy Szervánszky Endre: Öt koncertetűd I. Fantasia (EMB 7001) Egy szabadon választott mű maximum 9 perc időtartamban. IV. korcsoport: Elődöntő: Kötelező mű: S. Karg-Elert: 30 Capricen op. 107 No. 23 (S-V 2240) Kötelezően választható mű: J. J. Quantz: G-dúr fuvolaverseny, I. tétel No. 161 (QV 5: 174) (E.B. 8564 Wb.2232) vagy F. A. Hoffmeister: D-dúr fuvolaverseny, I. tétel (EMB 4274) Döntő: Kötelezően választható mű: Barabás Árpád: Szólószonáta, IV. tétel Rondo (Kontrapunkt Zeneműkiadó) vagy Szervánszky Endre: Öt koncertetűd V. Capriccio (EMB 7001) Egy szabadon választott mű maximum 10 perc időtartamban. Az országos forduló értékelése: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege. A verseny díjai: A versenybizottság versenyenként minden korcsoportban I., II., és III. helyezést és különdíjakat adhat ki.

2899


A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A nevezési lap az iskola honlapjáról www.debrecenizenede.hu letölthető 2016. február 1-jétől. A nevezési lapot a rendező iskola részére és címére kell elküldeni. Az országos forduló nevezési határideje: 2016. március 1.

VII. ORSZÁGOS NÉPTÁNCVERSENY (SZÓLÓTÁNC) A verseny időpontja: 2016. március 4–5. Rendező: Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium 2153 Fót, Vörösmarty tér 2. Telefon/fax: 06-27-359-607 E-mail: [email protected] Honlap: www.fotinepmuveszeti.hu A verseny célja: A tehetséges és szakmailag legjobb eredményeket elérő növendékek megismerése, megismertetése a szakmával, előadói és improvizációs képességeik felmérése. Fórum teremtése a legkiválóbb középfokú néptánc szakos tanulóknak arra, hogy számot adhassanak eredeti néptánc ismeretükről, magas színvonalú egyéni előadásmódjukról. A középfokú művészetoktatás néptánc műfajában folyó oktató-nevelő munka színvonalának mérése, értékelése. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató és országos döntő, amely kétfordulós. A nevezés feltételei: Nevezhet a művészeti szakközépiskolák és szakiskolák táncművészeti tagozatainak minden olyan növendéke, aki OKJ-s záróvizsgával még nem rendelkezik. Az intézmények kategóriáktól és korcsoportoktól függetlenül tetszőleges számban nevezhetnek versenyzőt. Egy tanuló csak egy kategóriába nevezhető versenyzőként. Egy tanuló csak egy kategóriában, egyszer nevezhető kísérőpartnerként. Korcsoportok: I. korcsoport: 9. évfolyam, II. korcsoport: 10. évfolyam, III. korcsoport: 11. évfolyam, IV. korcsoport: 12. évfolyam. V. korcsoport: 13. évfolyam tanulói. A verseny kategóriái: A) Szóló férfitánc B) Szóló páros tánc C) Szóló páros tánc, kísérővel A verseny anyaga: Kötelező és szabadon választott táncok. A versenykiírástól eltérő bemutatókat a versenybizottság kizárja a versenyből. A) SZÓLÓ KATEGÓRIA A nevezés feltételei: csak fiúk nevezhetők. A verseny követelményei: A kötelező, illetve a szabadon választott táncokból 2 perc (+– 20”) időtartamú improvizációkat matassanak be a versenyzők.

2900


Kötelező táncok: A tanulóknak az alábbi feladatokból fel kell készülnie, a versenyen a kiírás szerint kell a kötelező táncokat bemutatnia. I. korcsoport: Verbunk és ugrós (Sárköz) II. korcsoport: Verbunk (Nyárád-mente) III. korcsoport Dus (Rábaköz) IV. korcsoport: Vasvári verbunk (Gömör) V. korcsoport: Legényes (Kalotaszeg) Szabadon választott táncok: A szabadon választott táncokat a versenyzők a Kárpát-medence tánchagyományából választhatják, de a kötelező táncok aldialektus területétől eltérő vidékek táncanyagból. A kötelező táncok kíséretéről a rendező iskola gondoskodik. A szabadon választott táncok zenekíséretéről a versenyző gondoskodik. CD használata megengedett. A zenekari próbán a megjelenés kötelező, azt a versenybizottság megtekintheti. A zenekari próbán előírt próba felszerelésben jelenjenek meg a versenyzők. Fiú növendékek: rendezett hajviselet, póló, csizmanadrág, csizma, illetve más karaktercipő. PÁROS KATEGÓRIÁK B) Szóló páros tánc C) Szóló páros tánc, kísérővel A nevezés feltételei a versenyzőknél: A páros kategóriában egy fiú és egy lány nevezhető. A versenyző párok csak azonos évfolyamból alakíthatók ki. A páros kategóriában versenyző egyszer lehet kísérő is. A verseny követelményei: A kötelező, illetve a szabadon választott táncokból 2 perc (+ 30”) improvizációkat mutassanak be a versenyzők. Kötelező táncok: A tanulóknak az alábbi feladatokból fel kell készülnie, a versenyen a kiírás szerint kell a kötelező táncokat bemutatnia. I. korcsoport: Ugrós és friss (Sárköz) II. korcsoport: Forgatós és szöktető (Nyárád-mente) III. korcsoport: Lassú és friss (Rábaköz) IV. korcsoport: Lassú és friss (Gömör) V. korcsoport: Csárdás és friss (Kalotaszeg) A kötelező táncok kísértéről a rendező iskola gondoskodik. A kötelező táncok zenekíséretét a tájegységre jellemző dallamanyagból a felkért zenekar szabadon állítja össze. Előre egyeztetett dallamokat a versenyzők nem kérhetnek.

2901


Szabadon választott táncok: A szabadon választott táncokat a versenyzők a Kárpát-medence tánchagyományából választhatják, de a kötelező táncok aldialektus területétől eltérő vidékek táncanyagból. A szabadon választott táncok zenekíséretéről a versenyző gondoskodik. CD használata megengedett. A zenekari próbán a megjelenés kötelező, azt a versenybizottság megtekintheti. A zenekari próbán előírt próba felszerelésben jelenjenek meg a versenyzők. Lány növendékek: rendezett hajviselet, tornadressz, alsó szoknyákszoknya, csizma illetve karaktercipő. Fiú növendékek: rendezett hajviselet, póló, csizmanadrág, csizma illetve más karaktercipő. A versenyzők teljesítményének értékelése: A versenyzők munkáját versenybizottság értékeli, minősíti az alábbi szempontok figyelembevételével: művészi hatás, technikai felkészültség, táncfolklorisztikai hitelesség, megformálás- szerkesztettség, ének- zene és tánc összhangja és a zenei illeszkedés, valamint a színpadi megjelenés. A B) és a C) kategóriában is az egyéni teljesítményt értékeli a versenybizottság a hagyományos páros tánc szellemiségét tükröző előadásmód közben. A versenyzők díjazása: A versenybizottság kategóriánként és korcsoportonként I., II. és III. helyezéseket és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A nevezési lap 2015. december 1-jétől az iskola honlapjáról www.fotinepmuveszeti.hu letölthető, majd a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni, majd a rendező iskola nevére és címére kell eljuttatni Kapcsolattartók: Kaudersné Madarász Zsuzsanna, a rendező iskola igazgatója Telefon: 27/ 359-597, e-mail: [email protected] Balla Zoltán, a rendező iskola Néptánc tanszakának vezetője Telefon: 20/ 313-5419, e-mail: [email protected] Az országos forduló nevezési határideje: 2016. január 15.

2902


NEVEZÉSI LAP VII. ORSZÁGOS NÉPTÁNCVERSENY (SZÓLÓTÁNC) Nevező iskola Neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . OM azonosítója: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kapcsolattartó neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Versenyző (szóló) Neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Születési év, hó, nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tanulóazonosító: . . . . . . . . . . . . . . . . . Versenyző páros neve: 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Születési év, hó, nap: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tanulóazonosító: . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Születési év, hó, nap: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tanulóazonosító: . . . . . . . . . . . . . . . . . Felkészítő oktató neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefonszáma:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szabadon választott tánc: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Versenyző kísérővel neve: 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Születési év, hó, nap: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tanulóazonosító: . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Kísérő neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Születési év, hó, nap: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tanulóazonosító: . . . . . . . . . . . . . . . . . Felkészítő oktató neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szabadon választott tánc: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alulírott nyilatkozom, hogy a versenykiírásban foglaltakat elfogadom!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

...............................

versenyző

felkészítő

igazgató

2903


I. ORSZÁGOS FESTÉSZETVERSENY A verseny időpontja: 2016. február 11–12. Rendező: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium 1093 Budapest, Török Pál u. 1. Telefon: 06-1-217-68-33, fax: 06-1-217-51-80 E-mail: [email protected] Honlap: www.kiskepzo.hu A verseny célja: A versenyzők életkornak megfelelő szakmai képességének, felkészültségének, festészetismereteinek, tudásának bemutatása és értékelése. A szaktanárok szakmai tehetséggondozó munkájának megismerése, minőségfejlesztő tevékenységének segítése. A fiatal tehetségek felkarolása és gondozása, a tehetségkutatás és fejlesztés tapasztalatcseréje. A művészetoktatás népszerűsítése, eredményeinek színvonalas bemutatása országos szintű, rangos festészeti verseny keretein belül. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. A verseny korcsoportjai: I. korcsoport: a képző- és iparművészeti szakközépiskolák 12–13. évfolyamos, II. korcsoport: a képző- és iparművészeti szakközépiskolák érettségi utáni, a kétéves nappali szakképzésben résztvevő 1/13. és 2/14. évfolyamos tanulói. Versenyfeladatok: 1. feladat: Csendélet festése tárgyakból és gyümölcsökből, drapériával ellátott térszakaszban berendezett csendéleti elemekből A munkákra vonatkozó követelmények: Technika: akvarell, vízfesték – fedő fehér használata tilos! Hordozó: papír, karton Méret: negyedíves méret (A/3, B/3) maximum 35x50 cm-es. A feladat megoldására adott idő: 4 óra. 2. feladat Szabad festészeti munka megadott téma nyomán szabadon választott technikával. A munkákra vonatkozó követelmények: Technika: szabadon választott színes technika. Hordozó: papír, karton, vászon, farost Méret: minimum negyedíves (A/3), maximum 50x70 cm-es. A feladat megoldására adott idő: 4 óra. 3. feladat: Félalak (portré kezekkel) festése bevilágítással, élő modell után. A munkákra vonatkozó követelmények: Technika: szabadon választott színes technika (kivéve olajfesték), akár vegyesen használva is. Hordozó: papír, karton, vászon, farost Méret: félíves (A/2, B/2) maximum 50x70 cm-es. A feladat megoldására adott idő: 6 óra. A verseny általános követelményei: A versenyen az olajfesték használata tilos a lassú száradás miatt. Az 1. és a 3. feladatnál csak a megjelölt technikákat lehet használni, a 2. feladatnál színes ceruza, pasztell, filctoll megengedett. A versenyzők személyes rajzeszközeikkel dolgozhatnak. A versenyfeladatok sorrendiségéről a versenybizottság saját hatáskörben dönthet!

2904


Értékelés: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Feladatonként maximum 20 pont adható. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege (3x60 pont). A versenyzők díjazása: A versenybizottság korcsoportonként I., II. és III. helyezéseket és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A versenyzőt nevező iskola korcsoportonként 2-2 tanulót indíthat a versenyen. A verseny részletes tájékoztatója a rendező intézmény honlapján www.kiskepzo.hu olvasható. A nevezési lap is a honlapról 2015. december 15-étől tölthető le, melyet kitöltve a rendező iskola címére kell elküldeni: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium (1093 Budapest, Török Pál u. 1.) Az országos forduló nevezési határideje: 2016. január 8.

XXV. Országos Rajzverseny A verseny időpontja: 2016. március 24–25. Rendező: Budai Rajziskola Alapfokú Művészeti Iskola és Szakképző Iskola 1123 Budapest, Alkotás u. 45. Telefon: 06-1-355 0341, fax: 06-1-214 6241 E-mail: [email protected] Honlap: www.budairajziskola.hu A verseny célja: A versenyzők életkornak megfelelő szakmai képességének, felkészültségének, rajztudásának bemutatása és értékelése. A szaktanárok szakmai tehetséggondozó munkájának megismerése, minőségfejlesztő tevékenységének segítése. A fiatal tehetségek felkarolása és gondozása, a tehetségfejlesztés tapasztalatcseréje. A művészetoktatás népszerűsítése, eredményeinek színvonalas bemutatása rangos, országos szintű rajzverseny keretein belül. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai szintű válogató, országos forduló. A verseny korcsoportjai: I. korcsoport: képző- és iparművészeti szakközépiskolák 12–13. évfolyamos, II. korcsoport: képző- és iparművészeti szakközépiskolák érettségi utáni, kétéves szakképzésben résztvevő 1/13–2/14. évfolyamos tanulói. Versenyfeladatok: 1. Szabályos és szabálytalan formákból összeállított tárgykonstrukció rajza térben komponálva, a tanulmányjelleg hangsúlyozásával. Technika: Grafit (grafit, kréta- vagy szénrajz) fél íves (A/2) fehér rajzlapon. Fehér pittkréta esetén (A/2) fekete rajzlap. A feladat megoldására adott idő: 3 óra. 2.1. Portré rajza (félalak kézábrázolással) élő modell után, teljes tónusértékkel, a tanulmányjelleg és a karakter hangsúlyozásával. Technika: Grafit (grafit, kréta- vagy szénrajz) fél íves (A/2) fehér rajzlapon. Fehér pittkréta esetén (A/2) fekete rajzlap. A feladat megoldására adott idő: 4 óra.

2905


2.2. Akt egészalakos ábrázolása teljes tónusértékkel. Technika: Szabadon választott rajzi technika (1 szín használatával), fél íves (A/2) fehér, fekete vagy tónusos rajzlapon. A feladat megoldására adott idő: 6 óra, (2x3 óra). A versenyzők személyes rajzeszközeikkel dolgozhatnak. Rajztáblát és a fél íves (A/2) fehér, fekete vagy tónusos papírt a rendező iskola biztosítja. A fekete papír igényét a nevezési lapon kérjük jelezni. Ha a tanuló által választott rajzeszköz az iskola által biztosított papíroktól eltérőt tesz szükségessé, akkor a fél íves (A/2) „speciális” papírt a tanuló hozza magával. Értékelés: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Az 1. feladatra maximum 15 pont, a 2.1. feladatra maximum 20 pont, 2.2. feladatra maximum 25 pont adható. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege (3x60 pont). A verseny díjazása: A versenybizottság a versenyzők szakmai felkészültsége és kifejezőkészsége alapján korcsoportonként I., II. és III. helyezéseket és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: A versenyzőt nevező iskola az intézményi válogatón továbbjutó, korcsoportonként 2-2 tanulót indíthatja az országos fordulón. A verseny részletes tájékoztatója a rendező intézmény honlapján www.budairajziskola.hu olvasható. A nevezési lap letölthető a honlapról, melyet kitöltés és aláírás után a rendező iskola címére kell elküldeni: Budai Rajziskola Alapfokú Művészeti Iskola és Szakképző Iskola (1123 Budapest, Alkotás utca 45.). Az országos forduló nevezési határideje: 2016. március 2.

XIX. Országos mintázásverseny A verseny időpontja: 2016. március 31.–április 1. Rendező: Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola 4400 Nyíregyháza, Búza utca 1–3. Telefon: 06-42-500-883, fax: 06-42-314-282 E-mail: [email protected] Honlap: www.muveszeti-nyh.sulinet.hu A verseny célja: A tehetséges és szakmailag legjobb eredményeket elérő tanulók megismerése, plasztikai felkészültségük felmérése és értékelése. A szaktanárok szakmai tehetséggondozó munkájának megismerése, minőségfejlesztő tevékenységének segítése. A fiatal tehetségek felkarolása és gondozása, a tehetségkutatás és fejlesztés tapasztalatcseréje. A verseny jellege: Gyakorlati verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató és országos forduló. Korcsoportok: I. korcsoport: a képző- és iparművészeti szakközépiskola 12–13. évfolyamos, II. korcsoport: a képző- és iparművészeti szakközépiskola érettségi utáni kétéves szakképzésének 1/13. és 2/14. évfolyamos tanulói.

2906


Versenyfeladatok: 1. feladat: Portré mintázása élő modell után életnagyságban, agyagból. A rendező iskola biztosítja a technikai feltételeket, a versenyzők csak a saját mintázó eszközeiket hozzák magukkal. A feladat megoldására összesen 9 óra áll a versenyzők rendelkezésére. 2. (Kreatív) feladat: A versenyzők azonos mennyiségű, a rendező által biztosított anyag (pl. agyag és egyéb mintázható anyagok, valamint természetes és mesterséges kiegészítő anyagok) felhasználásával egy meghatározott témára vagy fogalomra plasztikai megoldást készítenek. A témákat a feladat megkezdése előtt a versenybizottság elnöke adja meg. A feladat megoldására 4 óra áll rendelkezésre. Értékelés: A versenybizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül, egyénileg értékelik (az értékelőlapon meghatározott szempontok alapján) a versenyzők teljesítményét. Az 1. feladatra maximum 40 pont, a 2. feladatra maximum 20 pont adható. Egy-egy versenyző végső pontszáma a versenybizottság által adott pontok összege (3x60 pont). A versenyzők díjazása: A versenybizottság a versenyzők szakmai felkészültsége és plasztikai kifejezőkészsége alapján korcsoportonként I. II. és III. helyezést és különdíjakat adhat ki. A versenyzők és kísérő tanáraik utazásáról és részvételének egyéb feltételeiről (szállás, étkezés) a nevező intézmény gondoskodik. Az országos fordulón nevezési díj nincs! A nevezés módja: Korcsoportonként 2-2 tanulót nevezhet az iskola. A nevezési lap a rendező iskola honlapjáról www.muveszeti-nyh.sulinet.hu letölthető. A nevezési lapot a rendező iskola részére és címére kell eljuttatni postai úton. A versenyre nevező iskoláknak a versenyrendező intézmény részletes programot küld. Az országos forduló nevezési határideje: 2016. február 8. ***

2907


Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és anyagilag támogatott Nemzetiségi Országos Általános Iskolai Tanulmányi Versenyek I. Nemzetiségi nyelv és irodalom I/1. Görög, horvát, román, szerb, szlovák, szlovén nyelv és irodalom A versenyen az anyanyelvű, a kétnyelvű, a nyelvoktató, illetve a kiegészítő nemzetiségi nevelési-oktatási formában részt vevő 7–8. évfolyamos tanulók indulhatnak. A jelentkezés kizárólag a versenykiírás mellékletében megadott jelentkezési lap megküldésével történhet. A jelentkezési feltételeknek való megfelelés ellenőrzése, valamint a megfelelő kategóriába sorolás az igazgató feladata és felelőssége. A tanulók két kategóriában versenyezhetnek: I. kategória: a nyelvoktató, illetve kiegészítő nemzetiségi nevelési-oktatási formában részt vevő tanulók II. kategória: az anyanyelvű, illetve kétnyelvű nemzetiségi nevelési-oktatási formában részt vevő tanulók A verseny kétfordulós. Iskolai forduló: A forduló írásbeli (elérhető pontszám: 80 pont). Az írásbeli feladatsort az Oktatási Hivatal által működtetett versenybizottság állítja össze. A feladatsorokat az Oktatási Hivatal a jelentkezési adatok alapján sokszorosítja és eljuttatja az iskolákba. Az iskolai forduló feladatsora egy 40 pontos nyelvi feladatlapból és egy 40 pontos szövegalkotási feladatból áll. A feladatok az adott nemzetiségi nyelv és irodalom kerettantervi követelményein (nyolcadik évfolyamig bezárólag) alapulnak. Az iskolai forduló időtartama 180 perc. A nyelvi feladatlap megoldásának időtartama 60 perc, megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A szövegalkotás feladatlap megoldásának időtartama 120 perc, megoldásához kétnyelvű nyomtatott szótár használható. Valamennyi megírt feladatlapot a versenyt követő 5 munkanapon belül kell javítatlanul felterjeszteni az Oktatási Hivatal alábbi címére: 1363 Budapest, Pf. 84. A javítást az Oktatási Hivatal által működtetett versenybizottságok végzik. Az első forduló eredményei, illetve a döntő résztvevőinek névsora legalább négy héttel a döntő előtt megküldésre kerülnek az érintett iskolákba. Országos forduló: A forduló szóbeli (elérhető pontszám: 120 pont). Résztvevői az írásbeli iskolai fordulóban a versenybizottságok által megállapított ponthatárt elért tanulók. A verseny feladatai: I. kategória: – kötetlen társalgás mindennapi témáról; – a tananyaghoz kapcsolódó téma kifejtése (az adott témától függően kép vagy egyéb forrás, szemléltető eszköz segítségével); – vers vagy próza elmondása. II. kategória: – kötetlen társalgás mindennapi témáról; – irodalmi vagy/és nyelvi téma kifejtése; – vers vagy próza elmondása. A versenyek határidői: A jelentkezések felterjesztése az Oktatási Hivatal alábbi címére (1363 Budapest, Pf. 84) történik 2015. december 31-ig. A borítékra kérjük ráírni az adott verseny nevét. Az I. forduló feladatlapjainak eljuttatása az iskoláknak: 2016. január 28-ig. Az iskolai forduló megírása: 2016. február 4. (csütörtök) 14.00 óra. Az országos döntő időpontja: 2016. április 18–29.

2908


I/2. Német nyelv és irodalom A versenyen az anyanyelvű, a kétnyelvű, illetve a nyelvoktató nemzetiségi nevelési-oktatási formában részt vevő 7–8. évfolyamos tanulók, valamint a hatosztályos gimnáziumok azon tanulói indulhatnak, akik a hatodik osztállyal bezárólag a német nyelv és irodalom tantárgyi követelményei alapján tanultak, és a versenykiírás egyéb feltételeinek megfelelnek. A jelentkezés kizárólag a versenykiírás mellékletében megadott jelentkezési lap megküldésével történhet. A jelentkezési feltételeknek való megfelelés ellenőrzése, valamint a megfelelő kategóriába sorolás az igazgató feladata és felelőssége. A tanulók két kategóriában versenyezhetnek: I. kategória: a nyelvoktató nemzetiségi nevelési-oktatási formában részt vevő tanulók II. kategória: az anyanyelvű, illetve kétnyelvű nemzetiségi nevelési-oktatási formában részt vevő tanulók A verseny kétfordulós. Iskolai forduló: A forduló írásbeli (elérhető pontszám: 100 pont). Az írásbeli feladatsort az Oktatási Hivatal által működtetett versenybizottság állítja össze. A feladatsorokat az Oktatási Hivatal a jelentkezési adatok alapján sokszorosítja és eljuttatja az iskolákba. Az iskolai forduló feladatsora egy 50 pontos nyelvi feladatlapból és egy 50 pontos szövegalkotási feladatból áll. A feladatok a német nyelv és irodalom kerettantervi követelményein (nyolcadik évfolyamig bezárólag) alapulnak. Az iskolai forduló időtartama 180 perc. Az iskolai forduló nyelvi feladatsor részét a szaktanár értékeli az Oktatási Hivatal által küldött javítási útmutató alapján. Azoknak a versenyzőknek a teljes munkáját kell felterjeszteni az Oktatási Hivatal címére (1363 Budapest, Pf. 84) a versenyt követő 5 munkanapon belül, akik a nyelvi feladatlapon elérték a javítási útmutatóban meghatározott pontszámot. A szövegalkotási feladatokat az Oktatási Hivatal által működtetett versenybizottság értékeli. Az első forduló eredményei, illetve a döntő résztvevőinek névsora legalább négy héttel a döntő előtt megküldésre kerülnek az érintett iskolákba. Országos forduló: A forduló szóbeli (elérhető pontszám: 100 pont). Az országos fordulóba a versenybizottság kategóriánként az iskolai fordulóban a legjobb eredményt elért 20-20 tanulót hívja be. A verseny feladatai: – kötetlen társalgás mindennapi témáról; – a tananyaghoz kapcsolódó téma kifejtése (az adott témától függően kép vagy egyéb forrás, szemléltető eszköz segítségével); A versenyek határidői: A nevezések felterjesztése az Oktatási Hivatal alábbi címére (1363 Budapest, Pf. 84) történik 2015. december 31-ig. A borítékra kérjük ráírni a verseny nevét. Az I. forduló feladatlapjainak eljuttatása az iskoláknak: 2016. január 28-ig. Az iskolai forduló megírása: 2016. február 4. (csütörtök) 14.00 óra. Az országos döntő időpontja: 2016. április 18–29.

2909


II. Nemzetiségi népismeret II/1. Görög, horvát, román, szerb, szlovák, szlovén népismeret A versenyen az anyanyelvű, a kétnyelvű, a nyelvoktató, illetve a kiegészítő nemzetiségi nevelési-oktatási formában részt vevő 7–8. évfolyamos tanulók indulhatnak. A jelentkezés kizárólag a versenykiírás mellékletében megadott jelentkezési lap megküldésével történhet. A jelentkezési feltételeknek való megfelelés ellenőrzése az igazgató feladata és felelőssége. A versenyzők egy kategóriában versenyeznek. A verseny kétfordulós. Iskolai forduló: A forduló írásbeli (elérhető pontszám: 80 pont). Az írásbeli feladatsort az Oktatási Hivatal által működtetett versenybizottság állítja össze. A feladatsorokat az Oktatási Hivatal a jelentkezési adatok alapján sokszorosítja és eljuttatja az iskolákba. Az iskolai forduló feladatsora egy 40 pontos tesztfeladatokat tartalmazó feladatlapból és egy 40 pontos népismereti témájú szövegalkotási feladatból áll. A feladatok a népismeret tantárgy kerettantervi követelményein (nyolcadik évfolyamig bezárólag) alapulnak. Az iskolai forduló időtartama 180 perc. A tesztfeladatok megoldásának időtartama 60 perc, megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A szövegalkotás megoldásának időtartama 120 perc, megoldásához kétnyelvű nyomtatott szótár használható. Valamennyi megírt feladatlapot a versenyt követő 5 munkanapon belül kell javítatlanul felterjeszteni az Oktatási Hivatal alábbi címére: 1363 Budapest, Pf. 84. A javítást az Oktatási Hivatal által működtetett versenybizottságok végzik. Az első forduló eredményei, illetve a döntő résztvevőinek névsora legalább négy héttel a döntő előtt megküldésre kerülnek az érintett iskolákba. Országos forduló: A forduló szóbeli (elérhető pontszám: 120 pont). Résztvevői az írásbeli iskolai fordulóban a versenybizottságok által meghatározott ponthatárt elért tanulók. A verseny feladatai: –

Az Oktatási Hivatal által megadott témakörök alapján, egyéni kutatáson alapuló, az országos fordulóig elkészített projekt bemutatása. A projekttémakörök, valamint a projekt kidolgozásával kapcsolatos részletes információk a jelentkezési határidő előtt 30 nappal kerülnek meghirdetésre az Oktatási Hivatal honlapján.

–

Az Oktatási Hivatal által összeállított feladatsor alapján önálló témakifejtés (az adott témától függően kép vagy egyéb forrás, szemléltető eszköz segítségével) a görög, horvát, román, szerb, szlovák, szlovén nemzetiség történelméről, földrajzáról, a nemzetiségek szellemi kultúrájáról, népszokásairól, helyi hagyományairól.

A versenyek határidői: A jelentkezések felterjesztése az Oktatási Hivatal alábbi címére (1363 Budapest, Pf. 84) történik 2015. december 31-ig. A borítékra kérjük ráírni az adott verseny nevét. A projekt témaköreinek meghirdetése: 2015. december 1. Az I. forduló feladatlapjainak eljuttatása az iskoláknak: 2016. február 5. Az iskolai forduló megírása: 2016. február 11. (csütörtök) 14.00 óra. Az országos döntő időpontja: 2016. április 18–29.

2910


II/2. Német népismeret A versenyen az anyanyelvű, a kétnyelvű, illetve a nyelvoktató nemzetiségi nevelési-oktatási formában részt vevő 7–8. évfolyamos tanulók indulhatnak, valamint a hatosztályos gimnáziumok azon tanulói, akik a hatodik osztállyal bezárólag a német nyelv és irodalom tantárgyi követelményei alapján tanultak, és a versenykiírás egyéb feltételeinek megfelelnek. A jelentkezés kizárólag a versenykiírás mellékletében megadott jelentkezési lap megküldésével történhet. A jelentkezési feltételeknek való megfelelés ellenőrzése az igazgató feladata és felelőssége. A versenyzők egy kategóriában versenyeznek. A verseny kétfordulós. Iskolai forduló: A forduló írásbeli (elérhető pontszám: 100 pont). Az írásbeli feladatsort az Oktatási Hivatal által működtetett versenybizottság állítja össze. A feladatsorokat az Oktatási Hivatal a jelentkezési adatok alapján sokszorosítja és eljuttatja az iskolákba. Az iskolai forduló feladatsora egy 50 pontos tesztfeladatokat tartalmazó feladatlapból és egy 50 pontos népismereti szövegalkotási feladatból áll. A feladatok a népismeret tantárgy kerettantervi követelményein (nyolcadik évfolyamig bezárólag) alapulnak. Az iskolai forduló időtartama 180 perc. Az iskolai forduló tesztfeladatait a szaktanár értékeli az Oktatási Hivatal által megküldött javítási útmutató alapján. Azoknak a versenyzőknek a teljes munkáját kell felterjeszteni az Oktatási Hivatal címére (1363 Budapest, Pf. 84) a versenyt követő 5 munkanapon belül, akik a tesztfeladatokat tartalmazó feladatlapon elérték a javítási útmutatóban meghatározott pontszámot. A szövegalkotási feladatokat az Oktatási Hivatal által működtetett versenybizottság értékeli. Az első forduló eredményei, illetve a döntő résztvevőinek névsora legalább négy héttel a döntő előtt megküldésre kerülnek az érintett iskolákba. Országos forduló: A forduló szóbeli (elérhető pontszám: 100 pont). Az országos fordulóba a versenybizottság az iskolai fordulóban a legjobb eredményt elért 20 tanulót hívja be. A verseny feladatai: –

Az Oktatási Hivatal által megadott témakörök alapján, egyéni kutatáson alapuló, az országos fordulóig elkészített projekt bemutatása. A projekttémakörök, valamint a projekt kidolgozásával kapcsolatos részletes információk a jelentkezési határidő előtt 30 nappal kerülnek meghirdetésre az Oktatási Hivatal honlapján.

–

Az Oktatási Hivatal által összeállított feladatsor alapján beszélgetés (az adott témától függően kép vagy egyéb forrás, szemléltető eszköz segítségével) a német nemzetiségről, annak kultúrájáról, népszokásairól, hagyományairól.

A versenyek határidői: A nevezések felterjesztése az Oktatási Hivatal alábbi címére (1363 Budapest, Pf. 84) történik 2015. december 31-ig. A borítékra kérjük ráírni a verseny nevét. A projekt témaköreinek meghirdetése: 2015. december 1. Az I. forduló feladatlapjainak eljuttatása az iskoláknak: 2016. február 5-ig. Az iskolai forduló megírása: 2016. február 11. (csütörtök) 14.00 óra. Az országos döntő időpontja: 2016. április 18–29.

2911


II/3. Roma népismeret A versenyen a roma nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő 5–8. osztályos tanulók indulhatnak. A jelentkezés kizárólag a versenykiírás mellékletében megadott jelentkezési lap megküldésével történhet. A jelentkezési feltételeknek való megfelelés ellenőrzése az igazgató feladata és felelőssége. A tanulók két kategóriában versenyezhetnek: I. kategória: 5–6. osztályos tanulók II. kategória: 7–8. osztályos tanulók A verseny kétfordulós. Iskolai forduló: A forduló írásbeli (elérhető pontszám: 80 pont). Az írásbeli feladatsort az Oktatási Hivatal által működtetett versenybizottság állítja össze. A feladatsorokat az Oktatási Hivatal a jelentkezési adatok alapján sokszorosítja és eljuttatja az iskolákba. Az iskolai forduló feladatsora egy 40 pontos tesztfeladatokat tartalmazó feladatlapból és egy 40 pontos népismereti szövegalkotási feladatból áll. A feladatok a roma népismeret tantárgy kerettantervi követelményein alapulnak: az I. kategória esetében a hatodik évfolyamig, a II. kategória esetében a nyolcadik évfolyamig bezárólag. Az iskolai forduló időtartama 180 perc. Valamennyi megírt feladatlapot a versenyt követő 5 munkanapon belül kell javítatlanul felterjeszteni az Oktatási Hivatal alábbi címére: 1363 Budapest, Pf. 84. A javítást az Oktatási Hivatal által működtetett versenybizottságok végzik. Az első forduló eredményei, illetve a döntő résztvevőinek névsora legalább négy héttel a döntő előtt megküldésre kerülnek az érintett iskolákba. Országos forduló: A forduló szóbeli (elérhető pontszám: 120 pont). Résztvevői az írásbeli iskolai fordulóban a versenybizottság által megállapított ponthatárt elért tanulók. A verseny feladatai: Különböző roma népcsoportokra vonatkozó, sajátos helyi – lehetőség szerint egyéni –kutatáson alapuló bemutató (hozott anyag), továbbá monológ (memoriter), párbeszéd (képfelismerés), társalgás/kommunikáció az alábbi témakörökben az Oktatási Hivatal által összeállított feladatsor alapján: – szociális kapcsolatok; – természeti és társadalmi környezet; – múlt és jelen (szokások, hagyományok, tradíciók, mesterségek, viselet, gasztronómia) ; – kulturális élet (képzőművészet, iparművészet, előadó művészet, népi művészetek, kiemelten a mese és mondavilág, roma irodalom, történelem); – romani nyelv, beás nyelv. A versenyek határidői: A jelentkezések felterjesztése az Oktatási Hivatal alábbi címére (1363 Budapest, Pf. 84) történik 2015. december 31-ig. A borítékra kérjük ráírni a verseny nevét. Az I. forduló feladatlapjainak eljuttatása az iskoláknak: 2016. február 5. Az iskolai forduló megírása: 2016. február 11. (csütörtök) 14.00 óra. Az országos döntő időpontja: 2016. április 18–29.

2912


1. sz. melléklet Emberi Erőforrások Minisztériuma

Oktatási Hivatal

NYOMTATOTT BETŰVEL KÉRJÜK KITÖLTENI! ................................................................................ az iskola fejbélyegzője, telefonszáma

JELENTKEZÉSI LAP A 7. ÉS 8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK ORSZÁGOS NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM VERSENYÉRE 2015/2016.

A versenyző neve: ............................................................................................................ évfolyama: ................................................................ Iskolájának neve: ...................................................................................................................................................................................................... OM azonosító: ........................................................................................................................................................................................................... címe: ......................................................................... megye ........................................................................................................................ város ................................................................................................................................................................... utca ................................................ szám Tantárgy: ........................................................................................... Kategória: .................................................................................................... Felkészítő tanár neve: ............................................................................................................................................................................................ Igazolom, hogy a tanuló a kiírt versenyfeltételeknek megfelel. Dátum: .......................................................... P. H. ................................................................... igazgató

2913


Emberi Erőforrások Minisztériuma

Oktatási Hivatal


JELENTKEZÉSI LAP A 7. ÉS 8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK ORSZÁGOS NEMZETISÉGI NÉPISMERET VERSENYÉRE 2015/2016. A versenyző neve: ............................................................................................................ évfolyama: ................................................................ Iskolájának neve: ...................................................................................................................................................................................................... OM azonosító: ........................................................................................................................................................................................................... címe: ......................................................................... megye ........................................................................................................................ város ................................................................................................................................................................... utca ................................................ szám Tantárgy: ...........................................................................................: ........................................................................................................................ Felkészítő tanár neve: ............................................................................................................................................................................................ Igazolom, hogy a tanuló a kiírt versenyfeltételeknek megfelel. Dátum: .......................................................... P. H. ................................................................... igazgató

2914


Emberi Erőforrások Minisztériuma

Oktatási Hivatal


JELENTKEZÉSI LAP A 5–8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK ORSZÁGOS ROMA NÉPISMERET VERSENYÉRE 2015/2016. A versenyző neve: ............................................................................................................ évfolyama: ................................................................ Iskolájának neve: ...................................................................................................................................................................................................... OM azonosító: ........................................................................................................................................................................................................... címe: ......................................................................... megye ........................................................................................................................ város ................................................................................................................................................................... utca ................................................ szám Tantárgy: ........................................................................................... Kategória: .................................................................................................... Felkészítő tanár neve: ............................................................................................................................................................................................ Igazolom, hogy a tanuló a kiírt versenyfeltételeknek megfelel. Dátum: .......................................................... P. H. ................................................................... igazgató ***

2915


III. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek „Szép Magyar Beszéd” verseny az 5–8. évfolyamos (11–14 éves korú) tanulók számára Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kazinczy-díj Alapítvány–Péchy Blanka emlékére kuratóriuma a 2015–2016. tanévre meghirdeti a Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd” versenyt az általános iskolák 5–8. évfolyamos, valamint az e korosztálynak megfelelő középiskolai évfolyamok azon tanulói részére, akik még nem nyertek el Kazinczy-jelvényt (sem bronz, sem arany fokozatút). Péchy Blanka érdemes művész, a Kazinczy-díj alapítója a Kazinczy-versenymozgalmat kiterjesztette az általános iskolás korosztályra is. Ez a versenyforma az ifjúság anyanyelvi nevelését, a beszédkultúra javítását szolgálja. A verseny anyaga: A vetélkedő résztvevőinek egy – a forduló rendezői által kijelölt – kötelező és egy magukkal hozott szabadon választott 20-25 soros prózai szöveget kell felolvasniuk. A szöveg csak eredeti, magyar – 20–21. századi – közlő prózai stílusban (irodalmi vagy igényes köznyelven) megírt mű lehet, amely nem tartalmaz párbeszédet, sem régies, sem tájnyelvi (nyelvjárási), sem kevéssé ismert idegen szavakat. (A 7–8. évfolyamosoknál kívánatos az esszé-vagy tanulmányrészlet.) A versenyzők teljesítményének értékelésekor – mind az iskolai, mind a további fordulókon – a következő szempontok figyelembevételét kérjük: szövegértés, szöveghűség, hangvétel, hangképzés, hangsúlyozás, szünettartás, természetes beszéd. A verseny fordulói: A versenyt az 5–6. (11–12 éves korcsoport) és a 7–8. (13–14 éves korcsoport) évfolyamos tanulók számára külön-külön hirdetjük meg. I. Iskolai forduló: Az iskolai verseny ajánlott időpontja 2015. december. A kötelező szöveget az iskola magyar szakos munkaközössége jelöli ki, a szabadon választhatót a versenyző választja. A II. fordulóba iskolánként legalább egy, de a helyi sajátosságoknak megfelelően több tanuló is bejuthat. II. Városi, város környéki, kerületi forduló: Ezt a fordulót a Dunától keletre eső megyék tanulói részére (Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 2016. január 11. és február 19. között; a Dunától nyugatra eső megyék (Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala és Budapest főváros) tanulói részére 2016. január 18. és február 26. között kell megrendezni. A városi, város környéki, kerületi forduló színhelyét, (színhelyeit), időpontját, a rendező intézmények nevét, pontos címét a Dunától keletre eső pedagógiai oktatási központoknak (POK) 2016. január 8-ig; a Dunától nyugatra eső pedagógiai oktatási központoknak és a budapesti pedagógiai oktatási központnak 2016. január 13-ig kell megküldeniük a Kazinczy-díj Alapítványi Bizottság címére (levélcím: 1022 Budapest, Lorántffy Zsuzsanna u. 3; fax: 212-1495; e-levél: [email protected])” A II. fordulóba jutott tanulóknak a Kazinczy-díj Alapítványi Bizottság által kijelölt kötelező és a tanuló által szabadon választott szöveg felolvasása a feladatuk. A kötelezően felolvasandó szöveget a pedagógiai oktatási központoknak (POK) sokszorosításra a Kazinczy-díj Alapítványi Bizottság 2016. január 11-ig, illetve január 15-ig küldi meg. [A III. (regionális) fordulót kivéve, a verseny házi, városi és város környéki, kerületi fordulóit a hagyományoknak megfelelően kell lebonyolítani.]

2916


III. Regionális forduló: Ezt a fordulót két helyszínen rendezzük meg: a Dunától keletre eső megyék (ld. fent) tanulói részére: 2015. április 8–10-ig Kisújszálláson (Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola 5310 Kisújszállás, Széchenyi út 4. Tel.: 06-59-520-648; fax.: 06-59-520-571; e-mail.: [email protected]); a Dunától nyugatra eső megyék (ld. fent) és Budapest főváros tanulói részére 2016. április 21–23-án, Balatonbogláron (Boglári Általános Iskola és Zeneiskola 8630 Balatonboglár, Árpád u. 5; Tel.: 06-85-350-711; fax.: 06-85-353-430; e-mail: [email protected]) A III. (regionális) fordulóba a 7–8. (13–14 éves) korcsoport városi, város környéki, fővárosi kerületi fordulóinak győztes tanulója jut, akinek (és kísérő tanárának) nevét, továbbá iskolájuk nevét és címét a rendező kisújszállási iskolának 2016. február 24-ig, a balatonboglári iskolának 2016. március 2-ig a pedagógiai oktatási központok (POK) küldik meg. A regionális versenyekről a résztvevők a rendező iskolától részletes tájékoztatást kapnak. A verseny értékelése: A II. forduló győztes 5–6. évfolyamos tanulói (11–12 éves korcsoport) emléklapot kapnak, amelyet a helyi közoktatás és közművelődés szakembereiből álló bírálóbizottság ítél oda. Az emléklapot a Kazinczy-díj Alapítvány küldi meg a pedagógiai oktatási központoknak (POK), s az ő képviselőjük továbbítja azokat a versenyt rendező intézményeknek. A III. fordulóba jutott 7–8. évfolyamos (13–14 éves korcsoport) tanulók a lakóterületük szerinti regionális versenyen egy kötelező és egy magukkal hozott, szabadon választott szöveg felolvasásával mérik össze tudásukat. A versenyzők itt vehetik át a városi, város környéki (kerületi) döntőkön kiérdemelt Kazinczy-jelvényüket. Közülük a regionális versenyen elért eredmények alapján régiónként 16-16 tanuló ennek arany fokozatában is részesül. Reméljük, hogy a népszerű verseny tovább mélyíti tanulóifjúságunkban anyanyelvünk szeretetét, és körükben egyre több hívet szerez a szép magyar beszéd ügyének.

Kazinczy-díj Alapítvány–Péchy Blanka emlékére

Felhívás a „Szép Magyar Beszéd” verseny 2016. évi megrendezésére Péchy Blanka színművésznőnek 1960-ban tett alapítványa indította el a Kazinczyról elnevezett SZÉP MAGYAR BESZÉD versenyt, amely az eltelt öt évtized során országos mozgalommá vált. Felhívjuk az összes középfokú oktatási intézmény igazgatóját, nevelőtestületét és diákságát az iskolai versenyek megrendezésére. A Szép Magyar Beszéd versenyen részt vehetnek az ország középfokú iskolái (gimnázium, szakközépiskola és szakiskola) 9–12. évfolyamának növendékei; továbbá azon öt évfolyamos képzésben részesülők, akik a 13. évfolyam végén tesznek érettségi vizsgát; illetve a felnőttképzés nappali tagozatának 10–12. évfolyamára járó tanulói. (A nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. és a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamának tanulói az általános iskolások versenyén vehetnek részt.) Az országos döntőn csak azok a versenyzők indulhatnak, akik még nem nyerték el a Kazinczy-érmet. Az országos döntőt két kategóriában hirdetjük meg: a) gimnáziumi és a határon túli középiskolák tanulói, b) szakképző iskolák (szakközép-, szakiskola) tanulói számára. A döntőre minden megye kategóriánként (gimnáziumi tanulók - szakképző iskolák tanulói) 2-2 tanulót, a megyéken kívül Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged városok 2-2 és Budapest 12-12 tanulóját küldheti el. A határon túli tanulók a regionális versenyeken nyerik el az indulás jogát. Az országos döntőn az a) kategóriában 20, a b) kategóriában 15 diák nyeri el a Kazinczy-érmet és a vele járó pénzjutalmat.

2917


A döntő egy maximum 3 perc időtartamú szabadon választott 20–21. századi magyar esszé vagy értekezés (részlet) felolvasásából, egy kötelező szöveg tolmácsolásából és egy „Beszélni nehéz!” jellegű feladat írásbeli megoldásából áll. Az országos verseny szabadon választott szövegének formai követelményei: egy oldalon Times New Roman betűtípussal 13-as betűnagysággal, 1,5-es sorközzel, maximum 25 sor. Az országos döntőt megelőző versenyeket a pedagógiai oktatási központok (továbbiakban: POK) szervezik. A megyei és a fővárosi döntő szövegét a Kazinczy-díj Alapítvány küldi meg, ezért kérjük, hogy a POK-ok 2016. február 5-ig jelezzék a döntők helyszínét, idejét és a versenyző tanulók számát az alapítvány elnökhelyettesének (Baár-Madas Református Gimnázium 1022 Budapest, Lorántffy Zsuzsanna u. 3.). A döntőbe jutott tanulók nevét, iskoláját, osztályát, felkészítő tanárának nevét a POK-ok 2016. március 12-ig közöljék a Kazinczy Ferenc Gimnáziummal (9021 Győr, Eötvös tér 1., Fax: 96/316-935, Tel.: 96/526-060, www.kazinczy.gyor.hu, e-mail: [email protected]).” Az országos döntőt 51. alkalommal rendezi meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a KLIK Győri Tankerülete és a Kazinczy Ferenc Gimnázium Győrött, 2016. április 15–16–17-én. Az országos döntő bírálóbizottságát a Kazinczy-díj Alapítvány javaslata alapján a rendező gimnázium kéri fel. Bízunk abban, hogy a fél évszázados verseny tovább mélyíti anyanyelvünk szeretetét, és a tanulók körében egyre több hívet szerez a szép, helyes, kifejező magyar beszédnek.

Kazinczy-díj Alapítvány–Péchy Blanka emlékére

„Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny országos, kárpát-medencei döntője a középfokú iskolák tanulói számára Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, a Kazinczy-díj Alapítvány Kuratóriuma, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése és az Anyanyelvápolók Szövetsége támogatásával - anyanyelvi versenyt hirdet középiskolák és szakiskolák 9–12. illetve 13. évfolyamos, még nem érettségizett tanulói részére. A verseny célja: anyanyelvünk ápolása, az iránta való szeretet kibontakoztatása, a nyelvhasználat fejlesztése, a kialakult készségek mérése és minősítése. Feladata az általános és közéleti beszédkultúra fejlődésének segítése. Meghirdetőit az a szándék vezeti, hogy a zempléni Kossuth- és Kazinczy-hagyományok szellemében szolgáljuk az anyanyelvi nevelés ügyét. Az „Édes anyanyelvünk” országos verseny írásbeli része a nyelvi eszközök és formák közötti válogatás, minőségi különbségtétel képességét igényli, és ennek tudatossági fokát ellenőrzi; szóbeli része mindezeknek a szöveg- és beszédformálásban való aktív érvényesülését kívánja meg. Minden versenyzőnek írásbeli és szóbeli feladatok megoldásával kell bizonyítania felkészültségét, a verseny követelményeinek teljesítését. Felkérjük a pedagógiai oktatási központok (POK), valamint a középiskolák és szakiskolák igazgatóit, hogy a verseny előkészítésére szervezzék meg az iskolai selejtezőket, gondoskodjanak a versenyzők felkészítéséről és részvételéről. A nevezés határideje: 2016. szeptember 20. Eddig az időpontig kell a megyei döntők szervezőinek az országos versenyen részt vevők névsorát a Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola címére megküldeni (3980 Sátoraljaújhely, Deák u.10. Telefon: 47/321-322). Fontos tudnivalók Az országos döntőt két kategóriában bonyolítjuk le: a) gimnáziumi tanulók; b) szakképző iskolák (szakközép-, szakiskola) tanulói számára.

2918


A döntőre minden megye kategóriánként (gimnáziumi tanulók - szakképző iskolák tanulói) 2-2 tanulót, a megyéken kívül Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged városok 2-2, és Budapest főváros 12-12 tanulóját küldheti el. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a b) kategóriában jelzett keretszámmal akkor is lehet élni, ha a szakiskolai tanulók teljesítményének függvényében a megyei döntőn úgy határoznak, hogy ebből a mezőnyből nem delegálnak versenyzőt, ebben az esetben a keretszámot a szakközépiskolások javára vehetik igénybe. A döntőre a határon túli magyar középiskolás diákok küldöttsége is meghívást kap, képviselőik a regionális döntőkön nyerik el az indulás jogát. A verseny színhelye: Sátoraljaújhely A verseny programja: Október 14-én (pénteken) 09.00 órakor írásbeli verseny (nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási, stilisztikai feladatok); ennek keretében - az előző évihez hasonlóan - a Beszélni nehéz! rádióműsorok jelölési rendszere segítségével egy rövid, egy-két mondatos szövegrész ,,hangosításának’’ jelölése. 33 % az írásbeli súlya, 67 % a szóbeli teljesítményé. Október 15-én (szombaton) valamennyi versenyző nyilvános szóbeli versenyen vesz részt. A feladat: egy 3 perces beszédmű előkészítése megszabott idő alatt, majd ennek előadása vázlat alapján a bírálóbizottság által kijelölt témák egyikéből. Október 16-án (vasárnap) reggel Kazinczy Ferenc sírjának megkoszorúzása, ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás. A rendező szervek lehetővé teszik a versenyzők és a kísérő tanárok részére, hogy már október 13-án (csütörtökön) délután megérkezzenek. A versenyzők útiköltségét és a kísérő tanárok összes költségét a kiküldő iskolák fizetik, a versenyzők elhelyezését, ellátását, a rendezvény egyéb költségeit a rendező szervek fedezik. A középfokú oktatási intézmények 25 legjobb versenyzője - a bírálóbizottság döntése alapján - tíz-tízezer forint pénzjutalomban részesül, s megkapja a Sátoraljaújhely város által alapított ,,Széphalom’’ emlékplakettet. A rendező város plakettjét csak egyszer lehet elnyerni! A bírálóbizottság tagjait – a Kazinczy-díj Alapítvány–Péchy Blanka emlékére kuratóriumának javaslata alapján – Sátoraljaújhely Város Polgármesteri Hivatala kéri fel. Hisszük: versenyünk elősegíti azt, hogy ifjúságunk körében „a nyelv legyen hív, kész és tetsző magyarázója mindannak, amit a lélek gondol és érez”.

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kazinczy-díj Alapítvány–Péchy Blanka emlékére ***

2919


Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által anyagilag támogatott versenyek körében a sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2015/2016. tanévben is meghirdeti a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását ellátó és az integráló többségi általános iskolák részére az anyagilag támogatott országos tanulmányi versenyeket. Az Oktatási Hivatal (továbbiakban: OH) ellátja a versenyek előkészítésével és szervezésével összefüggő feladatokat. A tanulmányi versenyek részvételi feltételeit, követelményeit, a lebonyolítás rendjét és időpontjait az alábbi versenykiírások tartalmazzák.

Hallássérült tanulók XXX. Országos HANYVÁRI PÁL Kommunikációs Emlékversenye A verseny időpontja: 2016. február 18–19. Rendező: Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium (Tóth Antal EGYMI) OM azonosító: 038504 Tankerület azonosító: 074000 9400 Sopron, Tóth Antal u. 1. Telefon: 06-99-312-254, 99-524-090 E-mail: [email protected] A verseny célja: A hallássérült tanulók szájról olvasási, szövegértelmezési készségének, kommunikációs szintjének mérése. A verseny résztvevői: A hallássérültek (siket és/vagy nagyothalló) általános iskolákban, valamint a többségi tantervű általános iskolákban integráltan tanuló 2–4. évfolyamos siket és/vagy nagyothalló diákok. A verseny tartalma: Az oktatás tantervi anyaga, valamint általános tájékozottság a közélet és a sportvilág aktuális eseményeiben. A tanulók mindennapi életében előforduló szituációs és élethelyzeteket modellező feladatok megoldása. A verseny kategóriái: Siket tanulóknak (2–4. évfolyam) A) Szájról olvasás kategória B) Szövegértelmezés kategória Nagyothalló tanulóknak (2–4. évfolyam) A) Szájról olvasás kategória B) Szövegértelmezés kategória Integráltan tanuló siket vagy nagyothalló tanulóknak (2–4. évfolyam) A) Szájról olvasás kategória B) Szövegértelmezés kategória A verseny jellege: Egyéni verseny. A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. ISKOLAI VÁLOGATÓ A versenyfeladatokat az iskolák állítják össze, figyelve a korábbi versenyek tapasztalataira. Az iskolai versenyek megrendezésének ajánlott időpontja: 2015. december. Az országos versenyre kategóriánként a legjobban teljesítő tanulók nevezhetők: – a szájról olvasás kategóriában: egy siket és egy nagyothalló, – a szövegértelmezés kategóriában: egy siket és egy nagyothalló tanuló, – az integráltan tanuló diákokat az utazó tanárok nevezik, létszámbeli korlátozás nincs, számukra a verseny egyéni.

2920


Nevezés az országos fordulóra: A nevezéseket 2016. január 18-áig kell megküldeni az országos fordulót rendező intézménynek, Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium (Tóth Antal EGYMI) (9400 Sopron, Tóth Antal u. 1.). Intézményvezetője: Tscheki Katalin A nevezési lap tartalmazza: 1. a tanulók nevét, évfolyamát, 2. a verseny kategóriáját, 3. iskola nevét, címét, elérhetőségeit, intézményvezető nevét, 4. a felkészítő tanár(ok) nevét, 5. a kísérő személy(ek) nevét. ORSZÁGOS FORDULÓ A versenyfeladatokat a Hanyvári Pál Munkaközösség pedagógusai állítják össze. A verseny díjazása: A helyezett tanulók oklevelet kapnak. Az iskolákat saját versenyzőik összesített pontszáma alapján rangsorolják. A legjobb helyezést elért iskolák vándorserleget kapnak. Költségek: A versenyző tanulók és a kísérő tanárok étkezését és szállását a rendező intézmény biztosítja. Az országos döntőn a versenyzők és a kísérő tanárok útiköltségét a nevező intézmények fizetik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az országos forduló rendezési költségeihez anyagi támogatást ad. A verseny megrendezését követően a jegyzőkönyvet, a szakmai beszámolót, a pénzügyi elszámolást és a verseny eredménylistáját meg kell küldeni a Hivatalnak.

Hallássérültek XXXIV. BORBÉLY SÁNDOR Országos Tanulmányi Versenye A verseny időpontja: 2016. május 19–20. Rendező: Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon OM azonosító: 032652 Tankerület azonosító: 120000 2601 Vác, Március 15. tér 6. Telefon: 06-27-502-186, 27-501-675 E-mail: [email protected] A verseny támogatói: A Hallássérültek Iskoláinak Országos Egyesülete és a Cházár András Alapítvány. A verseny célja: A siketek és a nagyothalló tanulók matematikai, komplex anyanyelvi, és komplex történelmi és társadalmi ismeretek tudásának mérése. Tehetséggondozás. A verseny résztvevői: A siketek és a nagyothallók általános iskoláiban, valamint a többségi általános iskolákban integráltan tanuló 3. és az 5. és 7 - 8. évfolyamon tanuló siket és nagyothalló diákok. A matematika tantárgyban és a komplex történelmi és társadalmi ismeretek verseny kategóriáiban megfelelő tantárgyi tudással rendelkező, de kommunikációjukban gyenge tanulók is nevezhetők „d” (dysphasia) jelzéssel azért, hogy a rendezők jeltolmáccsal segíthessék versenyzésüket. Egy tanuló több kategóriában is versenyezhet. A verseny kategóriái: A) Komplex anyanyelvi készségek: 3. évfolyam. B) Matematika: 5. évfolyam. C) Komplex anyanyelvi ismeretek: 7–8. évfolyam. D) Komplex történelmi és társadalmi ismeretek: 7. évfolyam. E) Komplex történelmi és társadalmi ismeretek: 8. évfolyam.

2921


A kommunikációjukban gyenge tanulók kategóriái: A) Matematika: 5. évfolyam. B) Komplex történelmi és társadalmi ismeretek: 7. és 8. évfolyam. A verseny tartalma: Az egyes kategóriák versenyanyaga igazodik az adott évfolyam (évfolyamok) tantervi követelményeihez. Komplex történelmi és társadalmi ismeretek 7. évfolyam témaköre: Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon. A kor kiemelkedő személyiségei: „Aradi 13” Deák Ferenc Kossuth Lajos véleménye a kiegyezésről I. Ferenc József császár Erzsébet királyné Komplex történelmi és társadalmi ismeretek 8. évfolyam témaköre: Földünk a két világháború között. Hazánk a két világháború között A verseny fordulói: Iskolai válogató, országos forduló. A verseny jellege: Egyéni és csapatverseny. ISKOLAI VÁLOGATÓ Az iskolai szintű versenyt a szaktanárok, illetve módszertani munkaközösségek szervezik és rendezik. Ajánlott időpontja: 2016. február. Az országos versenyre az iskolai versenyek győztesei nevezhetők: – kategóriánként legfeljebb 2 tanuló, iskolánként legfeljebb 10 fő, – a „d” (dysphasia) jelzéssel nevezett tanuló esetén további 2 fő, – az integrált oktatásban tanulók nevezését az utazó tanárok segítik, a nevezhetők száma nincs korlátozva, számukra a verseny egyéni. Nevezés az országos fordulóra: A nevezéseket 2016. március 31-éig kell megküldeni az országos fordulót rendező intézménynek, Cházár András EGYMI Kollégium és Gyermekotthon (2601 Vác, Március 15. tér 6.). Intézményvezető: Mikesy György A nevezési lap tartalmazza: 1. a tanulók nevét, évfolyamát, 2. a verseny kategóriáját, 3. iskola nevét, címét, elérhetőségeit, intézményvezető nevét, 4. a felkészítő tanár(ok) nevét, 5. a kísérő személy(ek) nevét. ORSZÁGOS FORDULÓ A versenyfeladatokat a Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Óvoda, Általános Iskola és Kollégium Debrecen, a Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, EGYMI és Kollégium Budapest és a Somogy Megyei Duráczky EGYMI és Kollégium Kaposvár szurdo (hallássérült) szakos gyógypedagógusai, szaktanárai készítik az Oktatási Hivatal felkérésére és megbízásával. 2016. május 16-án a Hivatal a verseny feladatait, értékelőit – kategóriánkénti bontásban – elektronikusan megküldi a rendező intézmény vezetőjének. A versenyfeladatokat titkosan kell kezelni, a verseny megkezdése előtt nem kerülhetnek nyilvánosságra, kipróbálásra. A versenyanyag előkészítését, a sokszorosítást csak olyan személy(ek) végezheti(k), aki az intézmény csapatának felkészítésében nem vett(ek) részt!

2922


A verseny díjazása: Az országos fordulón az I-III. helyezést elért tanulók (a szegregált siket és nagyothalló növendékek és az integrált oktatású hallássérült növendékek) oklevelet és egyéni jutalmat kapnak, a győztes iskola tárgyjutalmat és egy vándorserleg kap. A zsűri különdíjban részesítheti a kimagaslóan jól teljesítő tanulókat. Költségek: A versenyző tanulók és a kísérő tanárok étkezését és szállását a rendező intézmény biztosítja. Az országos döntőn a versenyzők és a kísérő tanárok útiköltségét a küldő intézmények fizetik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma anyagilag támogatja az országos forduló rendezési költségeit. A verseny megrendezését követően a jegyzőkönyvet, a szakmai beszámolót, a pénzügyi elszámolást és a verseny eredménylistáját meg kell küldeni a Hivatalnak.

XXXII. KONCZ DEZSŐ ORSZÁGOS TANULMÁNYI VERSENY az értelmileg akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák diákjai számára A verseny időpontja: 2016. május 27–28. Rendező: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: 038484 Tankerület azonosító: 058000 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34–36. Telefon: 06-62-246-074 E-mail: [email protected], [email protected] A verseny célja: Az elsajátított szociális készségek alkalmazása új, versenyszerű szituációkban. A verseny résztvevői: Az országos tanulmányi versenyen részt vehetnek az értelmileg akadályozott tanulók nevelésétoktatását ellátó általános iskolák 5–8. évfolyamos tanulói. A tanulók 5 fős csapatokban versenyeznek. Csapatonként 1 tartalékversenyző hozható. A tartalékversenyző a nevezett csapattagok egyikének megbetegedésekor minden verseny állomáson csereversenyzőként szerepelhet. A tartalékversenyző sport, mozgás és az igényes finommozgás készséget igénylő verseny állomásokon szintén szerepelhet csereversenyzőként. Utóbbi esetben, a csere szándékát a nevezéskor írásban kell bejelenteni. A verseny ideje alatt a tartalékversenyzők foglalkoztatását a versenyt rendező intézmény biztosítja. A verseny fordulói: Iskolai válogató, regionális válogató, országos döntő. ISKOLAI VÁLOGATÓ Az iskolai versenyeket a tanári módszertani munkaközösségek szervezik és bonyolítják le az értelmileg akadályozott gyermekeket nevelő-oktató és az integrált oktatást folytató általános iskolákban. Az országos versenyt rendező intézmény pedagógusai által készített versenyfeladatok az Oktatási Hivatal honlapján, az adafor tárhelyen lesznek érhetők 2015. november 30-án. Az ehhez szükséges hivatkozást ugyanazon a napon a Hivatal megküldi a régiós válogatókat rendező iskolák vezetőinek. A tárhelyen az állomásonkénti versenyanyag tömörített (Zip) PDF formában lesznek találhatók. A rendező iskolák a verseny iránt érdeklődő intézményeknek hozzáférést biztosítanak a feladatokhoz. Az iskolai versenyek ideje: 2016. február. REGIONÁLIS VÁLOGATÓK Nevezés a regionális válogatóra: A nevezési lapokat a régiós válogatót rendező intézményeknek kell megküldeni. A nevezési lapokhoz csatolni kell a versenyzők aktuális tanulmányi évfolyamát igazoló iskolai tanulmányi értesítő (ellenőrző könyv) pecséttel hitelesített fénymásolatát. A nevezés határideje: 2016. március 16.

2923


A regionális válogatók ideje: 2016. április 4-étől 2016. április 8-áig. Ezen időszakon belül a verseny idejét a rendező iskola határozza meg. Az Oktatási Hivatal a régiós válogatók rendezésével a következő intézményeket bízza meg: 1. Főváros (Budapest) Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola OM azonosító: 038411 Tankerület azonosító: 193000 1082 Budapest, Üllői út 76. Intézményvezető: Kajáry Ildikó Telefon: 313-92-88, fax: 299-02-96 E-mail: [email protected], [email protected] 2. Közép-Magyarország (Pest megye): Kecskeméti Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Szociális Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Juhar Utcai Tagintézménye OM azonosító: 038452 (017) Tankerület azonosító: 025000 6000 Kecskemét, Juhar u. 23. Intézményvezető: Dr. Hollóné Ruska Zsuzsanna, tagintézmény-vezető: Szilvási László Telefon: 06-76-478-322, 06-20-912-1970 E-mail: [email protected] 3. Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna, Somogy megye): A rendező megye: Tolna megye Tolna Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Berkes János Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma OM azonosító: 101304 (006) Tankerület azonosító: 160000 7173 Zomba, Paradicsompuszta 3. Intézményvezető: Rajkóné Kiss Ágnes, tagintézmény-vezető: Szabján Ferencné Telefon: 06-74-433-133, fax: 06-74-533-113 E-mail: [email protected] 4. Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Zala, Vas megye): A rendező megye: Zala megye Szivárvány Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: 200790 Tankerület azonosító: 183000 8800 Nagykanizsa, Rózsa út 9. Intézményvezető: Horváth Istvánné Telefon: 93-314-027 E-mail: [email protected] 5. Észak-Magyarország (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye): A rendező megye: Heves Hatvani Lesznai Anna Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola OM azonosító: 038524 Tankerület azonosító: 094000 3000 Hatvan, Ratkó József u. 10. Intézményvezető: Ványi Lászlóné Telefon: 06-37-341-551 E-mail: [email protected] 6. Észak-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye): A rendező megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon OM azonosító: 038406 (005) Tankerület azonosító: 103000 Intézményvezető: Szabó Mihály Balázs 5461 Tiszaföldvár, Beniczky Géza utca 5. Telefon: 06-56-470-169 E-mail: [email protected]

Egységes

2924


7. Dél-Alföld (Csongrád-, Békés-, Bács-Kiskun megye): A rendező megye: Békés megye Békés Megyei Harruckern János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium OM azonosító: 038261 Tankerület azonosító: 033000 5700 Gyula, Szent István út 36. Intézményvezető: Kovács Zsuzsanna Telefon: 06-66-463-167, 66-561-420 E-mail: [email protected], [email protected] 8. Közép-Dunántúl (Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom megye): A rendező megye: Veszprém Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI OM azonosító: 38740 Tankerület azonosító: 178000 8200 Veszprém, Tüzér u. 44. Intézményvezető: dr. Sindlerné Kloó Györgyi Telefon: 06-88-561-930 E-mail: [email protected] Nevezés a döntőre: Régiónként egy csapat nevezhető. Kivételt képeznek az alábbi régiók és a főváros: Budapest 4 csapatot, Észak- magyarországi, Észak-alföldi Nyugat-dunántúli 2-2 csapatot küldhet. A regionális válogatót rendező intézmény vezetője a továbbjutó csapatok nevezési lapját – a versenyt követő héten – megküldi az országos döntőt rendező intézménynek: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34–36.). Intézményvezető: Megyesi Istvánné A nevezési lap tartalmazza: 1. a csapat tagjainak nevét, évfolyamát, 2. a tartalékversenyző nevét, évfolyamát, 3. iskola nevét, címét, elérhetőségeit, intézményvezető nevét, 4. a felkészítő tanár(ok) nevét, 5. a kísérő személy(ek) nevét. Az országos döntő nevezési határideje: 2016. április 15-éig. A regionális válogatón versenyző tanulók és a kísérő tanárok utazási költségét a küldő intézmények fizetik. A régiós válogató megrendezésének utófeladatai: A verseny megrendezését követően a jegyzőkönyvet, a szakmai beszámolót, a pénzügyi elszámolást és a verseny eredménylistáját meg kell küldeni a Hivatalnak. ORSZÁGOS DÖNTŐ A verseny feladatait, az országos versenyt rendező intézmény gyógypedagógiai tanárai állítják össze. A verseny díjazása: Valamennyi résztvevő emléklapot kap. Az I-III. helyezett csapat tárgyjutalomban és oklevélben részesül. Költségek: A versenyző tanulók és a kísérő tanárok étkezése és szállása a rendező intézmény által biztosított. Az országos döntőn a versenyzők és a kísérő tanárok útiköltségét a küldő intézmények fizetik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma anyagilag támogatja az országos döntő rendezési költségeit. A verseny megrendezését követően a jegyzőkönyvet, szakmai beszámolót és a verseny eredménylistáját az Oktatási Hivatal címére (1055 Budapest, Szalay u. 10–14.) kell megküldeni.

2925


A verseny témakörei: Mottó: „Szállj messze felleg, éj, homály, Tűnj el bánat, rút viszály! Ti bízó szívű emberek, Ma ünnepelni jöjjetek!” (Orlande de Lassus) 1. Általános ismeretek: Ünnepre hangolva Mottó: „Az ünnep a szív legfőbb gazdagsága.” (Csorba Győző) Keresztrejtvény megfejtése (ünnepek) Szókártyák és piktogramok, képek egyeztetése: évszak piktogramok és szókártyák, hónapok nevei és a hozzá kapcsolódó ünnepek, ünnepek képeinek csoportosítása (családi – és egyházi, nemzeti ünnepek). Zenefelismerés, megfelelő ünnephez rendelése feladatlapon (3 dal). A megadott dalok közül egy eléneklése. 2. Vendégváró konyha: Muffin készítése Mottó: „ Finom liszt és pár tojás, Muffin lesz itt nem vitás, Elő gyorsan a bögrét, Izzítsuk a kemencét.” Bögrés muffin és gyümölcsturmix készítése

3. Kézműves tevékenység: Születésnapi ültető kártya készítése Mottó: „ Tudod, mi a virág? A földnek jósága: Tudod mi a jóság? A lélek virága.” (Petőfi Sándor) Elméleti kérdések a születésnapról. Születésnapi ültető kártya készítése: Tea filter tasakból 6 db virágszirom hajtogatása. Origami lapra rajzolt vonal mentén való vágás. A méretre vágott kétoldalas színes karton lap bekeretezése a kivágott origami papír csíkokkal. A virágszirmok felragasztása a karton lapra. Flitter felragasztása a teavirág közepére. Név ráírása.

2926


4. Életvitel: Ünneplőbe öltözünk Mottó: „Ünnep, oly szép a gyertya, ha ég, A szeretet asztalánál ott ülünk mindannyian. Hó és hideg, de a szándék meleg, A kevés is több lesz, ha a szíved adod bele.” (Edda) Ünnepi ruha kiválasztása. Vasalás /terítő/. Gombvarrás – az ingről a hiányzó gomb felvarrása. Cipőtakarítás. Higiéniai eszközök kiválogatása. 5. Ép testben ép lélek Mottó: „Cítius, altius, fortius” (Pierre de Coubertan) Játékos sportfeladatok. Egyensúlyozó járás a padon. Célba dobás. Pókjárás szlalomban. Alagúton áthaladás gördeszkával. Ugróiskola. Kúszás a pad alatt. Húzódzkodás a ferde padon, fel- és leugrások a zsámolyról. + feladat: Tekézés A verseny díjazása: Valamennyi résztvevő emléklapot kap. Az I-III. helyezett csapat tárgyjutalomban és oklevélben részesül. Költségek: A versenyző tanulók és a kísérő tanárok étkezése és szállása a rendező intézmény által biztosított. Az országos döntőn a versenyzők és a kísérő tanárok útiköltségét a küldő intézmények fizetik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma anyagilag támogatja az országos döntő rendezési költségeit. A verseny megrendezését követően a jegyzőkönyvet, a szakmai beszámolót, a pénzügyi elszámolást és a verseny eredménylistáját meg kell küldeni a Hivatalnak.

A tanulásban akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák tanulóinak XLI. ORSZÁGOS KOMPLEX TANULMÁNYI VERSENYE A verseny időpontja: 2016. június 3–4. Rendező: Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: 038504 Tankerület azonosító: 078000 2400, Dunaújváros, Fáy András út 14. Telefon: 06-25/423-693 E-mail: [email protected] A verseny célja: A tanulásban akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák 6. és 7. évfolyamos tanulóinak tehetséggondozása, pályaorientációjának segítése. A verseny fordulói: Iskolai, megyei (fővárosi) válogató és országos döntő. ISKOLAI VÁLOGATÓ Az iskolai versenyeket a módszertani munkaközösségek, az iskolák pedagógusai szervezik. A 6. és 7. évfolyamos tanulók minden megadott témakörben 4 fős csapatokban versenyeznek, kivéve a magyar nyelv tantárgy egyéni versenyét. A nevező csapat legalább egy tagja 6. évfolyamú tanuló legyen. Az iskolai válogató feladatait – az országos döntő témaköreinek figyelembevételével – az iskolai válogatót szervezők határozzák meg.

2927


MEGYEI VÁLOGATÓK A megyei válogatók ideje: 2016. április 5. Szükség esetén a megyei/fővárosi pedagógiai intézetek segítik a megyei válogatók megszervezését. A megyei/fővárosi fordulók feladatai az Oktatási Hivatal honlapján, az adafor tárhelyen lesznek érhetők 2016. március 23-án. Az ehhez szükséges hivatkozást ugyanezen a napon a Hivatal megküldi a válogatókat rendező iskolák vezetőinek. A tárhelyen az állomásonkénti versenyanyag tömörített (Zip) PDF formában lesznek találhatók. A letöltött feladatokat titkosan kell kezelni. A versenyfeladatok a megyei verseny megkezdése előtt (2016. április 5.) nem kerülhetnek nyilvánosságra, kipróbálásra. A versenyanyag előkészítését, a sokszorosítást csak olyan személy(ek) végezheti(k), aki az intézmény csapatának felkészítésében nem vett(ek) részt! Az Oktatási Hivatal a megyei válogatók rendezésével a következő intézményeket bízza meg: 1. Bács-Kiskun megye: Kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: 201101 Tankerület azonosító: 027000 6100 Kiskunfélegyháza, Szent Imre herceg u. 1–3. Intézményvezető: Rácz Eleonóra Telefon: 06-76-461-426 E-mail: [email protected] 2. Baranya megye: Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium OM azonosító: 038442 Tankerület azonosító: 013000 7700 Mohács, Kórház u. 1–3. Intézményvezető: Tóthné Schiebelhut Lívia Telefon: 06-69-322-133 E-mail: [email protected]; [email protected] 3. Békés megye: Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium, Óvoda, Általános Iskola Speciális Szakiskola, EGYMI és Kollégium OM azonosító: 028390 Tankerület azonosító: 033000 5900 Orosháza, Kossuth tér 1. Intézményvezető: Kissné dr. Balogh Ibolya Julianna Telefon: 06-68-411-811, fax: 06-68-412-021 E-mail: [email protected], [email protected] 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Sályi Tagintézménye OM azonosító: 038477 (004) Tankerület azonosító: 055000 3425 Sály, Gárdonyi út. 18. Tagintézmény-vezető: Gáll András Telefon: 49-536-218, 49-336-034 E-mail: [email protected] 5. Budapest (főváros): Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: 038434 Tankerület azonosító: 205000 1201 Budapest, Magyarok Nagyasszonya tér 22. Főigazgató: Csécsi Barnabás Sándor Telefon: 06-1-421-03-28, 06-1-283-07-59 E-mail: [email protected], [email protected]

2928


6. Csongrád megye: Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: 038484 (002) Tankerület azonosító: 058000 6600 Szentes, Deák Ferenc utca 52–54. Tagintézmény-vezető: Pótári Tímea Telefon: 06-63-312-360 E-mail: [email protected], [email protected] 7. Fejér megye: Bicskei József Attila Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM azonosító: 038493 Tankerület azonosító: 064000 2060 Bicske, Hősök tere 5/B. Intézményvezető: Bokros Ilona Telefon: 06-22-350-700 E-mail: [email protected] 8. Győr-Moson-Sopron megye: Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ OM azonosító: 038503 Tankerület azonosító: 078000 9400 Sopron, Brennbergi út 82. Intézményvezető: Krutzlerné Szarka Tünde Telefon: 06-99-512-730 E-mail: [email protected] 9. Hajdú-Bihar megye: Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 031049 Tankerület azonosító: 085001 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 14. Intézményvezető: Vargáné Sőrés Ilona Telefon: 06-52-384-016 E-mail: [email protected] 10. Heves megye: Benedek Elek Általános Iskola, Speciális Szakiskola OM azonosító: 038525 Tankerület: 095000 3360 Heves, Hunyadi út 24. Intézményvezető: Pocsai Zsuzsanna Telefon: 06-36-545-105 E-mail: [email protected] 11. Jász-Nagykun-Szolnok megye: Liget Úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: 038405 Tankerület azonosító: 103000 5000 Szolnok, Liget út 10. Intézményvezető: Dr. Kovácsné Okler Edit Telefon: 06-56-421-103 E-mail: [email protected] 12. Komárom-Esztergom megye: Tatabányai Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM azonosító: 101905 Tankerület azonosító: 111000 2800 Tatabánya, Bánhidai lakótelep. 408. Intézményvezető: Bacsó Ágnes Telefon: 06-34-301-100 E-mail: [email protected]

2929


13. Nógrád megye: Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola OM azonosító: 038535 Tankerület azonosító: 116000 3100 Salgótarján, Acélgyári út 3/A. Intézményvezető: Varga Gézáné Telefon: 06-32-411-848 E-mail: [email protected] 14. Pest megye: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és EGYMI OM azonosító: 038549 Tankerület azonosító: 120000 2230 Gyömrő, Üllői út 26. Igazgató: Kácsándiné Kottász Katalin Telefon: 06-29-332-983, Telefon/fax: 06-29-330-071 E-mail: [email protected] 15. Somogy megye: Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium, Hétszínvirág Tagintézménye OM azonosító: 038552 (004) Tankerület azonosító: 139000 8700 Marcali, Petőfi Sándor u.36. Intézményvezető: Gyurina Éva Tagintézmény-vezető neve: Bertókné Vadál Erzsébet Telefon: 06-85-411-697 E-mail: [email protected] 16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Nyíregyházi Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: 038396 Tankerület azonosító: 153000 4400 Nyíregyháza, Báthory út 30. Intézményvezető: Buda Barna Telefon: 06-42-500-397 E-mail: [email protected] 17. Tolna megye: Tolna Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Göllesz Viktor Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma OM azonosító: 101304 (005) Tankerület azonosító: 160000 7095 Iregszemcse, Bartók Béla u. 10. Intézményvezető: Rajkóné Kiss Ágnes Tagintézmény-vezető: Varga Lászlóné Telefon: 06-74-481-193 E-mail: [email protected] 18. Vas megye: Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: 038562 Tankerület azonosító: 165000 9730 Kőszeg, Kiss János u. 31. Igazgató: Nagy Gábor Telefon: 06-94-360-185, 06-94-360-206 E-mail: [email protected] 19. Veszprém megye: Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: 038567 Tankerület azonosító: 170000 8400 Ajka, Verseny u. 18. Intézményvezető: Mireiter Lívia Telefon: 06-88-510-940 E-mail: [email protected]

2930


20. Zala megye: Móricz Zsigmond Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: 038577 Tankerület azonosító: 181000 8960 Lenti, Béke u. 71. Intézményvezető: Szabóné Zakó Krisztina Telefon: 06-92-551-183 E-mail: [email protected] A versenyzőket valamennyi állomáson 3-3 fős zsűri értékeli. Amennyiben a legjobb eredményt elérő csapatok pontszáma azonos, tartalék feladat megoldása alapján kell eldönteni az első helyezést. A nevezéseket a rendező intézményeknek kell megküldeni 2016. március 4-éig. Nevezés a döntőre: Az országos döntőn a megyei (fővárosi) versenyen legeredményesebben szereplő csapat vesz részt. Megyénként egy csapat nevezhető. Kivételt képeznek az alábbi megyék és a főváros: Budapest 4 csapatot, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén-megye 2-2 csapatot küldhet. A megyei válogatót rendező intézmény vezetője a továbbjutó csapatok nevezési lapját – a versenyt követő héten – megküldi az országos döntőt rendező intézménynek: Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Dunaújváros, Fáy András út 14.) Intézményvezető: Alpekné Major Valéria A nevezési lap tartalmazza: 1. a csapat tagjainak nevét, évfolyamát, 2. egyéni versenyző nevét, évfolyamát, 3. iskola nevét, címét, elérhetőségeit, intézményvezető nevét, 4. a felkészítő tanár(ok) nevét, 5. a kísérő személy(ek) nevét. Az országos döntő nevezési határideje: 2016. április 15. A megyei fordulón a versenyző tanulók és a kísérő tanárok utazási költségeit a nevező intézmények fizetik. A megyei válogató megrendezésének utófeladatai: A verseny megrendezését követően a jegyzőkönyvet, a szakmai beszámolót, a pénzügyi elszámolást és a verseny eredménylistáját meg kell küldeni a Hivatalnak. ORSZÁGOS DÖNTŐ Az országos döntő verseny feladatait a rendező iskola: Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szaktanárai állítják össze az OH megbízásából. A verseny témakörei: 1. Magyar irodalom Mottó: „Az álom: a természetnek legszebb adománya. Megnyílik ekkor vágyaink tartománya.” (Petőfi Sándor) Petőfi Sándor élete. Petőfi Sándor családi, szerelmi költészete János vitéz: szerkezeti felépítése, mese-valóság, szereplők jellemzése.

2931


2. Történelem Mottó: „Ha meg akarsz érteni valamit, figyeld a kezdetét és kövesd a fejlődését.” (Arisztotelész) Az ókori Róma terjeszkedése, társadalmi rétegződése, kultúrája (vallás, építészet, művészet) Szórakozás a Római Birodalom területén (fürdőkultúra, gladiátor küzdelmek) ókori találmányok. Ókori Egyiptom társadalmi rétegződése, öntözéses földművelés, halotti kultúra. A görög istenek, olimpiai játékok. 3. Informatika Mottó: „Amit élvezettel tanulunk, azt nehezen felejtjük el” (Luis Mercier) Microsoft Word – szövegszerkesztés. Internet – tematikus keresés. Könyvtárműveletek. Plakátkészítés. 4. Életvitel és Gyakorlati ismeretek Mottó: „Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem hogy munkáljon, alkosson, teremtsen.” (Széchenyi István) Anyagok tulajdonságai, felismerése, és felhasználása (fém, papír, fa, textil, bőr, képlékeny anyagok). Az anyagok előállításához, megmunkálásához kötődő szakmák és régi mesterségek. Használati tárgyak az otthonunkban – tárgy készítése. 5. Földrajz Mottó: „… minden földrajzi tudománynak természetszerűleg a szülőföld- és honismeret a kiindulása és kezdete. Egyént és népet egyaránt saját környezete érdekel legelőször…” (Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története) Magyarország elhelyezkedése a Földön, Európában Magyarországgal szomszédos országok, magyarlakta területek Tájékozódás Magyarország domborzati és közigazgatási térképén Magyarország éghajlata, felszíne, jelentős ásványkincsei, azok lelőhelyei Híres magyar termékek 6. Magyar nyelv A verseny formája: egyéni Mottó: „ … nincs és nem lehet »teljes« szótár. A szótár csak kagyló, ezzel csak meregetünk a nyelv tengeréből.” (Kosztolányi Dezső) 6. évfolyamon: Mondatalkotás, mondatok kiegészítése, időrend. Helyesírási ismeretek alkalmazása. Szófajok felismerése, csoportosítása. 7. évfolyamon: Mondatok csoportosítása a beszélő szándéka szerint. Mondatalkotás, mondatok kiegészítése, időrend. Helyesírási ismeretek alkalmazása. Mondatelemzés, mondatrészek jelölése. Szövegalkotás, mint a kapcsolatfelvétel egyik eszköze.

2932


A verseny díjazása: Az országos versenyen a csapatok arany, ezüst és bronz fokozatot érnek el. A kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtó versenyzők tárgyjutalomban részesülnek. Költségek: A versenyző tanulók és a kísérő tanárok étkezését és szállását a rendező intézmény biztosítja. Az országos döntőn a versenyzők és a kísérő tanárok útiköltségét a küldő intézmények fizetik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma anyagilag támogatja a megyei és az országos döntő rendezési költségeit. A verseny megrendezését követően a jegyzőkönyvet, a szakmai beszámolót, a pénzügyi elszámolást és a verseny eredménylistáját meg kell küldeni a Hivatalnak.

2933


Értesítések

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata A MAB 2015. évi 1. ülésének III. sz. határozata (2015.01.30., korábbi határozatok: 2014/8/V., 2014/6/III., 2014/2/III., 2012/6/III.) (A MAB 2012/6/III. sz. határozatával elfogadott, az emberi erőforrások minisztere által 2012. július 26-án jóváhagyott SZMSZ módosítása) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének és a felsőoktatási intézmény belső minőségbiztosítási rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független, országos szakértői testület.1

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §

(1) Általános adatok: A szervezet neve: Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Rövidített neve: MAB Angol neve: Hungarian Accreditation Committee Jogállása: jogi személy, közhasznú szervezet Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B IV. em. Alapító jogszabályok: A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 70–71/A2 §-ai A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet Alapító okirat: 11453-5/2013/FOFEJL3 Adószáma: 18190247-2-42 Képviselő: a MAB elnöke 4 (2) A MAB Testületből és a Testület mellett működő Titkárságból, továbbá a MAB Testületétől és Titkárságától elkülönült Felügyelő Bizottságból és Felülvizsgálati Bizottságból áll. (3)5 A MAB szervezetét és működését a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Minőségügyi kormányrendelet), [átmenetileg: a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet], valamint a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet keretei között – az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet szabályaira is figyelemmel – a jelen szabályzat határozza meg. (4) A MAB tagja az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetségnek (European Association for Quality Assurance in Higher Education) (a továbbiakban: ENQA). A MAB elfogadja és alkalmazza „A felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei” (European Standards and Guidelines for Quality Assurance in the Higher Education Area) (a továbbiakban: ESG) c. dokumentumban meghatározott elveket. (5)6 Az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) felkérésére a MAB a Ket.-ben meghatározott szakértőként közreműködik. (5/A)7 A MAB a miniszter vagy az OH felkérésére a felsőoktatási képzés és a felsőoktatási intézmények fejlesztésével kapcsolatban értékelést, jelentést készít, minőségfejlesztési kérdésekben közreműködik.

1 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 2 A MAB 2014. szeptember 26-án elfogadott 2014/8/V. sz. határozatával módosított szöveg. 3 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 4 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 5 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 6 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 7 Megállapította a MAB 2015. január 30-án elfogadott 2015/1/III. sz. határozata.

2934


(6) A MAB a felsőoktatási intézmények kérésére vagy – a jogszabályokban meghatározottak alapján – saját kezdeményezésére a jogszabályokban, a bírálati szempontrendszerében és a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint ad szakértői véleményt.

II. A MAB FELADATAI II.1. SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN II.1.1. Felsőoktatási intézmény működésének engedélyezése (intézmény-létesítés), valamint működési engedélyének felülvizsgálata 2. §

(1)8 A MAB az OH megkeresésére szakértői véleményt készít a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére irányuló eljárásban. (2) A MAB a szakértői vélemény kialakítása során vizsgálja a képzés, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység jogszabályokban és a MAB bírálati szempontrendszerében meghatározott feltételeinek meglétét, valamint azt, hogy a felsőoktatási intézmény mely képzési, illetve tudományterületen, képzési szinten rendelkezik a szükséges feltételekkel. 9 (3) A MAB az OH felkérésére szakértői véleményt készít a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban. Ehhez az intézményről, illetve képzéseiről korábban készített szakértői véleményeit, illetve akkreditációs jelentéseit felhasználhatja. II.1.2. Felsőoktatási intézmény alapító okiratában szereplő adatok megváltoztatása 3. §10 II.1.3. Képzés engedélyezése, ellenőrzése II.1.3.1. Alap- és mesterképzési szak létesítése 4. §

(1) A MAB az OH megkeresésére szakértői véleményt készít az alap-, illetve mesterképzési szak létesítési kérelméről. (2) A MAB a szakértői vélemény kialakítása során vizsgálja, hogy a létesítendő szaknak a kérelmező felsőoktatási intézmény által kidolgozott képzési és kimeneti követelményei megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek, s az alapján kidolgozható-e olyan képzés, amely biztosítja, hogy a hallgatók a megfelelő szintű ismereteket és kompetenciákat elsajátíthassák, mely az adott szakterületen a magasabb végzettségi szint vagy tudományos fokozat megszerzésére irányuló képzésbe való továbblépéshez, illetve a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfeleléshez szükséges. II.1.3.2. Felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzési szak indítása11

5. §

(1)12 A MAB az OH megkeresésére szakértői véleményt készít a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés indítására irányuló eljárásában. 13 (2) A MAB az alap- és mesterképzés indítására irányuló eljárásában a szakértői vélemény kialakítása során vizsgálja, hogy a kérelmező felsőoktatási intézmény a szak képzési és kimeneti követelményei alapján a jogszabályi feltételeknek megfelelően dolgozta-e ki a képzési tervet, s a tervezett képzés biztosítja-e, hogy a hallgatók a megfelelő szintű ismereteket és kompetenciákat elsajátíthassák, mely az adott szakterületen a magasabb végzettségi szint vagy tudományos fokozat megszerzésére irányuló képzésbe való továbblépéshez, illetve a munkaerőpiac minőségi elvárásainak való megfeleléshez szükséges, továbbá az intézményben biztosítottak-e a minőségi képzés személyi és infrastrukturális feltételei, valamint kutatási háttere. 8 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 9 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 10 Hatályon kívül helyezte a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 11 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított cím. 12 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 13 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával, majd a MAB 2015. január 30-án lefogadott 2015/1/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2935


(3)14 A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási szakképzési programról készített szakértői véleményében azt vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzési programja összhangban van-e a képzési és kimeneti követelményekkel, a szakképzettség szakmai kompetenciái megfelelnek-e a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetencia területek szerinti követelményeknek, a szakmai gyakorlat követelményei megfelelnek-e a szakképzettség feladatprofiljának. II.1.3.3. Magyar felsőoktatási intézmény külföldön folytatandó székhelyen kívüli képzésének indítása 6. §

(1)15 A MAB az OH megkeresésére szakértői véleményt készít a felsőoktatási intézmény külföldön folytatandó székhelyen kívüli képzésének indítására irányuló eljárásában. (2) A MAB a szakértői vélemény kialakítása során a szakindítási kérelem vizsgálati szempontjain túl azt is vizsgálja, hogy a székhelyen kívüli képzés helyszínén a képzés adminisztratív és infrastrukturális feltételei rendelkezésre állnak-e. II.1.4. Doktori iskola létesítése, doktori képzés indítása

7. §16 A MAB az OH megkeresésére szakértői véleményt készít doktori iskola létesítésére, valamint doktori iskola új tudományágának nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban. II.1.5. Külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése, valamint működési engedélyének felülvizsgálata 8. § A MAB az Oktatási Hivatal megkeresésére szakértői véleményt készít a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésére, valamint működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban.

II.2. EGYÉB TEVÉKENYSÉG II.2.1. Egyetemi tanári pályázat véleményezése 9. §

(1) A MAB a felsőoktatási intézmény kérésére véleményt nyilvánít az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos eljárásban az egyetemi tanári pályázatról. (2)17 A MAB az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos eljárásban a szakértői vélemény kialakítása során vizsgálja, hogy a pályázó a pályázatban foglaltak alapján megfelel-e az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás Nftv. 28. § (5) bekezdés szerinti feltételeinek, valamint értékeli a pályázó oktatói, tudományos, illetve művészeti, sporttudományi eredményeit. (3) A MAB Felülvizsgálati Bizottsága a miniszter megkeresésére felülvizsgálati eljárás keretében szakértői véleményt készít az egyetemi tanári pályázatról. II.2.2. A felsőoktatási képzéssel és a felsőoktatási intézmények fejlesztésével kapcsolatos minőségértékelés és minőséghitelesítés18

10. § (1) A MAB a miniszter vagy az OH felkérésére a felsőoktatási képzés és a felsőoktatási intézmények fejlesztésével kapcsolatban értékelést, jelentést készít, minőségfejlesztési kérdésekben közreműködik. (2)19 (3)20

14 Megállapította a MAB 2015. január 30-án elfogadott 2015/1/III. sz. határozata. 15 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 16 A MAB 2014. szeptember 26-án elfogadott 2014/8/V. sz. határozatával módosított szöveg. Korábbi módosítás: a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával. 17 A MAB 2014. szeptember 26-án elfogadott 2014/8/V. sz. határozatával módosított szöveg. 18 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított cím. 19 Hatályon kívül helyezte a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. Ld. 10/A §. 20 Hatályon kívül helyezte a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. Ld. 11. és 12. §.

2936


II.2.2.1. Intézményakkreditáció 10/A. §21 A MAB a felsőoktatási intézmény felkérésére a felsőoktatási intézményről, minőségbiztosítási rendszeréről értékelést készít. 11. §22 A MAB az intézményakkreditáció keretében az OH-val egyeztetett munkaterve szerint, a felsőoktatási intézmények működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásokkal összehangolva, 5 éves ciklusban a felsőoktatási intézmény és karai képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenységének ellátását biztosító feltételek, szervezeti és működési rend értékelését és minőségének hitelesítését (akkreditációját) végzi az ESG elvei alapján kialakított bírálati szempontrendszere szerint, különös tekintettel az intézményi minőségbiztosítás tartalma, ESG-nek való megfelelése, szervezeti háttere, végrehajtása és eredményei értékelésére, valamint a kimeneti követelmények teljesülésének nyomon követésére kialakított rendszer értékelésére. II.2.2.2. Programakkreditáció 12. § (1)23 A MAB a miniszter felkérésére adott képzési területhez, illetve képzési ághoz24 tartozó felsőoktatási szakképzésekről, alap- és mesterképzési szakokon folyó képzésekről egyidejű elemzéseket, értékeléseket készít (párhuzamos programakkreditáció). (2)25 A MAB a párhuzamos programakkreditációt az OH-val egyeztetett munkaterve szerint végzi bírálati szempontrendszere alapján, hangsúlyt helyezve a kimeneti követelmények teljesülésének értékelésére. II.2.2.3. Doktori iskola akkreditáció 13. §26 A MAB a működő doktori iskolák akkreditációja, valamint jogszabályi és a MAB bírálati szempontrendszerének való megfelelőségi vizsgálata (a továbbiakban: megfelelőségi vizsgálat) keretében a doktori iskolák működésének személyi és infrastrukturális feltételeit vizsgálja, a doktori iskolákban folyó képzés és tudományos kutatás illetve alkotómunka értékelését és mindezek révén a doktori iskolák minőségének hitelesítését (akkreditációját) végzi bírálati szempontrendszere alapján. II.2.2.4. Nyomon követési (monitoring) eljárás 13/A. §27 A MAB a miniszter vagy az OH felkérésére, valamint korábbi értékelő eljárásainak folyományaként a felsőoktatási intézmények, karok, képzések működésének nyomon követéséről (monitoring), és a felsőoktatási intézmények fejlesztésével kapcsolatban értékelést, jelentést készít. 14. §28 A MAB a nyomon követési eljárás keretében a felsőoktatási intézmény, kar, szak képzési, tudományos kutatási, illetve művészeti alkotótevékenysége fejlesztésének, az erre vonatkozó intézkedési terveknek és azok megvalósulásának, valamint a MAB által korábbi eljárás keretében tett észrevételek, minőségjavítási javaslatok nyomán született intézkedések értékelését végzi bírálati szempontrendszere alapján. II.2.3. Nemzetközi minőségfejlesztési feladatok 15. § A MAB figyelemmel kíséri a felsőoktatás minőségfejlesztési tevékenységének és az Európai Felsőoktatási Térség fejlesztése irányelveinek harmonizációját, és aktívan részt vesz nemzetközi felsőoktatási minőségügyi szervezetek tevékenységében.

21 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 22 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 23 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 24 Az egyes képzési területeket és azokon belül a képzési ágakat a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rend. mellékletei határozzák meg. 25 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 26 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 27 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 28 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2937


II.2.4. Jogszabálytervezetek véleményezése 16. § A MAB megkeresésre véleményt nyilvánít jogszabályok tervezeteiről. II.2.5. Törvényességi ellenőrzés kezdeményezése 17. § (1) A MAB megfelelő ok fennállása esetén hatósági ellenőrzést kezdeményez az OH-nál. (2) A MAB megfelelő ok fennállása esetén törvényességi ellenőrzést kezdeményez a miniszternél.

III. A MAB SZERVEZETE 18. §29 A MAB Testületből, a Testület mellett működő Titkárságból, továbbá a MAB Testületétől és Titkárságától elkülönült Felügyelő Bizottságból és Felülvizsgálati Bizottságból áll. III.1. A MAB TESTÜLETE 19. § (1) A MAB Testülete a szervezet legmagasabb szintű döntéshozó, illetve javaslattevő szerve. (2) A MAB Testülete által követendő értékek és elvek: a Magyarország alkotmányos rendjének, oktatási rendszerének, valamint az Európai Felsőoktatási Térség kinyilvánított értékei és elvei. III.1.1. A tagok 20. § (1)30 A MAB Testületének 20tagja van. (2) A MAB Testület tagjainak delegálási rendjét az Nftv. 71. §-a, valamint a Minőségügyi kormányrendelet 7–13. §-ai szabályozzák. (3) Nem lehet a MAB Testületének tagja, aki a) az FTT tagja, b) rektor, c) kormánytisztviselő, továbbá akit d) jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. (4)31 A MAB testületi tagság megszűnik: a) a megbízatás lejártával, b) a tag halálával, c) a tag írásos lemondásával, d) felmentésének kezdeményezése esetén, ha – a miniszter indoklással ellátott javaslatára – a miniszterelnök a tag megbízatását visszavonja. A tag felmentését a delegáló testület, illetve szervezet is kezdeményezheti. A felmentésre irányuló kezdeményezést indokolással kell ellátni. (5) A tag felmentését kezdeményezi a MAB elnöke az arra alapul szolgáló ok észlelését követően, ha a) a tagot jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítélik, vagy b) a tagság ideje alatt keletkezett, a tagsággal összeférhetetlen okot, tényt a tag nem szünteti meg. (6) Ha a MAB elnöke az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, vagy a felmentés kezdeményezése a MAB elnökével kapcsolatban merül fel, a Felügyelő Bizottság elnöke vagy bármely tag kezdeményezheti a felmentést. (7) A tag felmentését kezdeményezi a MAB elnöke a jelenlévő testületi tagok kétharmadának szavazatával abban az esetben is, ha a MAB Testületének megítélése szerint a) a tag elfogult, vagy b) a kezdeményezést megelőző egy éven belül az ülések több mint felén nem jelenik meg. (8) A MAB elnöke a felmentési javaslatot a miniszternek terjeszti fel. (9) A MAB tagjai a Minőségügyi kormányrendelet 12.§-ában foglaltak szerint az oktatásért felelős miniszter által megállapított mértékű tiszteletdíjban részesülnek.

29 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 30 A MAB 2014. szeptember 26-án elfogadott 2014/8/V. sz. határozatával módosított szöveg. 31 A MAB 2014. szeptember 26-án elfogadott 2014/8/V. sz. határozatával módosított szöveg.

2938


(9/A)32 A MAB tagjai a szakértői Testület tagjaként kötelesek a Testület üléseire az előzetesen kiküldött anyagok, mellékletek tanulmányozásával felkészülni, esetenként írásos előterjesztést készíteni, az üléseken megjelenni – illetve elháríthatatlan akadályoztatásukat előzetesen jelezni –, az egyes napirendek tárgyalásában, a MAB álláspontok, állásfoglalások, szakértői vélemények kialakításában aktívan részt venni. A MAB tagjai továbbá kötelesek a tudományterületi hovatartozásuk szerint illetékes szakbizottság munkájában, a bizottsági vélemények, álláspontok kialakításában részt venni, a Testület általi megválasztásuk esetén a bizottság elnöki vagy társelnöki feladatait ellátni. A Testület, illetve a szakbizottság ülései között időszakban a MAB tagjai rendelkezésre állnak az elektronikus vagy telefonos egyeztetésekre, sürgős esetekben egyes testületi álláspontok ilyen módon való kialakítására. A MAB tagjai a MAB elnökének megbízásából további, eseti jellegű feladatokat is ellátnak (akkreditációs oklevelek átadása, rendezvényeken való részvétel, stb.) (10) A tagság nem függeszthető fel és nem szüneteltethető. (11)33 A (4) bekezdés c) pontjában szabályozott megszűnési ok bekövetkezte, és a megbízólevél visszavonása közötti időszakban a tagot nem terhelik a tagsággal járó kötelezettségek, illetve nem gyakorolhatja a tagsággal járó jogosultságokat. 21. § (1) A Testület tagjai nem a delegálók vagy egyes intézmények, szervezetek érdekeit képviselik, hanem a MAB által képviselt értékeket és elveket szem előtt tartva járnak el. Mindenkor a minőséget képviselik szemben az esetleges részérdekekkel. (2) A Testület tagjai úgy látják el a feladataikat, hogy a MAB elfogulatlan, pártatlan, objektív szempontokon alapuló szakmai álláspontjának kialakítása biztosított legyen. (3) A Testület tagjai a MAB előtt levő ügyeket kötelesek bizalmasan kezelni. Ennek megszegése etikai eljárást von maga után. III.1.2. A Testület üléseire meghívottak 22. § A MAB Testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz a MAB főtitkára, főtitkárhelyettese, gazdasági igazgatója, szakreferensei. 23. § (1) A MAB Testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet a MAB FB elnöke, illetve tagjai. (2) A MAB Testülete vagy elnöke meghívására – amennyiben az ülés napirendje indokolja – a MAB Testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet: a)34 az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), b) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA), c) a Magyar Rektori Konferencia (a továbbiakban: MRK), d) a Felsőoktatási Tervezési Testület (a továbbiakban: FTT), e) az Országos Doktori Tanács (a továbbiakban: ODT), f ) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (a továbbiakban: HÖOK), g) a MAB FvB képviselője. 24. § (1) A MAB Testülete – ha a tárgyalandó ügy szakmailag indokolt módon különleges szakértelmet igényel – az egyes tudományágak35, képzési területek, illetve a felhasználói szféra képviseletének biztosítása érdekében az adott ügy tárgyalásához külső szakértőt hívhat meg a MAB Testületének ülésére tanácskozási joggal. (2) A meghívott külső szakértő tiszteletdíjban nem részesül. A meghívott külső szakértő összeférhetetlensége tekintetében a Testület tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

32 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 33 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 34 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 35 A MAB működésében, szakértői véleményezésében figyelembe vett tudományágakat a doktori iskolák bírálati szempontjait tartalmazó MAB dokumentum melléklete tartalmazza. (Elérhető a MAB honlapján.)

2939


III.1.3. A MAB Testületének feladat- és hatásköre 25. § (1) A MAB Testülete testületi határozat formájában: a) szakértői véleményt, illetve akkreditációs jelentést ad – a külső bírálók és a döntés-előkészítő bizottságok véleménye alapján – a MAB feladatkörébe tartozó ügyekben, kivéve a felülvizsgálati eljárás alá tartozó ügyeket, b) elfogadja a MAB szervezeti és működési szabályzatát, bírálati szempontrendszerét, valamint egyéb – a MAB működésével kapcsolatos – dokumentumokat, c) dönt a Testületet és a MAB bizottságait érintő személyi kérdésekben, d) elfogadja a MAB gazdálkodási tervét és beszámolóját, e)36 f ) testületi állásfoglalásokat fogad el a MAB-ot érintő kérdésekben. (2)37 A MAB – Nftv. szerinti – szakértői véleményének kizárólag a MAB Testülete által határozat formájában hozott döntések és indoklásuk tekinthetők. III.2. A MAB ELNÖKE, ALELNÖKEI III.2.1. A MAB elnöke 26. § (1) Az Nftv. 71. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kinevezett elnök a Minőségügyi kormányrendelet 4. § (5) bekezdése, valamint a 6. § (2) bekezdése szerint a MAB képviselője és a MAB Testületének elnöke. (2) Az elnököt – akadályoztatása esetén – az elnök által erre felkért alelnök helyettesíti. (3) Az elnök feladat- és hatásköre: a) Az alakuló ülés kivételével összehívja és vezeti a MAB Testületének üléseit. b) Koordinálja a döntés-előkészítő bizottságok, ill. kollégiumok, valamint a Magyar és a Nemzetközi Tanácsadó Testület tevékenységét. c) Irányítja a Titkárság szakmai tevékenységét. d) Dönt azokban a kérdésekben, amelyhez a Testület döntése nem szükséges, vagy amelyeket a Testület a hatáskörébe utal. e) Képviseli a MAB-ot, mely jogát esetenként vagy általánosan a Testület valamely tagjára vagy a főtitkárra átruházhatja. f ) Gyakorolja a Titkárság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, mely jogát a főtitkárra átruházhatja. g) Tervezi, irányítja és ellenőrzi a MAB szakmai munkáját. h) Rendelkezik a MAB költségvetése felett. Tervezi, irányítja és ellenőrzi a MAB gazdálkodását. E hatáskörét a MAB főtitkárára átruházhatja. i) Biztosítja – a költségvetés keretein belül – a MAB Titkárság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. E hatáskörét a MAB főtitkárára átruházhatja. j) Ellátja a MAB működését érintő jogszabályokban a vezető részére előírt feladatokat. k) Gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséről. l) Az elnök havonta – a miniszter által meghatározott mértékű – tiszteletdíjban részesül. (4) Az elnök által átadható hatáskörök a következők: a) a MAB reprezentatív képviselete (Testület tagjának, főtitkárnak, főtitkárhelyettesnek), b) a munkáltatói jogok (főtitkárnak, főtitkárhelyettesnek írásban), c) a MAB költségvetése feletti rendelkezési jog (főtitkárnak, főtitkárhelyettesnek írásban). (5) Jogkör átadásakor az elnök írásban közli, hogy az átadott jogkör gyakorlója milyen korlátozással járhat el. (6) A MAB elnöke – valamint az e tisztségre javasolt személy – amennyiben egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is tölt be vezető tisztséget, erről köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni. (7) Nem lehet a MAB elnöke, aki a választás időpontját megelőző két éven belül megszűnt olyan közhasznú szervezetnél töltött be a megszűnést megelőző két éven belül legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

36 Hatályon kívül helyezte a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 37 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata.

2940


(8) Amennyiben a MAB elnöke e megbízatásával összefüggésben – a MAB Testületének megítélése szerint – jogszabályba ütköző cselekményt vagy mulasztást követ el, a MAB Testülete a miniszternek az elnök megbízásának visszavonására tesz javaslatot. A MAB Testületének állásfoglalását a visszavonásról a MAB Testületének bármely tagja, vagy a Felügyelő Bizottság írásos indoklással kezdeményezheti. A visszavonási javaslatot a MAB Testülete a tagok legalább kétharmados jelenléte mellett a tagok többségének támogatásával teszi meg. Az elnök megbízásának visszavonására a megbízással azonos rendben kerül sor. III.2.2. A MAB alelnökei

27. § (1) A MAB Testülete a MAB elnökének javaslatára, tagjai közül, a jelenlevő tagok egyszerű többségével, titkos szavazással két alelnököt választ. Az alelnököket a MAB elnöke kéri fel a ciklus időtartamára az alelnöki teendők ellátására. (2) Az alelnök feladat- és hatásköre: a) Az elnök írásbeli meghatalmazása alapján eljárhat az elnök hatáskörébe tartozó – a meghatalmazásban konkrétan meghatározott – ügyekben, kivéve a munkáltatói jogkör gyakorlására, valamint a költségvetés feletti rendelkezésre irányuló ügyeket. b) Az elnök akadályoztatása esetén – a jelen szabályzatban meghatározott esetekben – az elnököt az azzal megbízott alelnök helyettesíti. Az alelnök a Minőségügyi kormányrendelet 12. §-ában foglaltak szempontjából tisztségviselőnek minősül, és a miniszter által meghatározott mértékű tiszteletdíjra jogosult. III.3. TANÁCSADÓ TESTÜLETEK III.3.1. Nemzetközi Tanácsadó Testület 28. § (1) Annak érdekében, hogy a MAB fokozottabban kapcsolódjék be az Európai Felsőoktatási Térségbe, Nemzetközi Tanácsadó Testületet (NTT) hoz létre. Az NTT tagjai a felsőoktatási minőséghitelesítés és minőségbiztosítás, valamint egyes tudomány-, illetve képzési területek kiemelkedő képviselői. Felkérésük meghatározott időtartamra szól. (2) Az NTT tagjaira a MAB elnöke tesz javaslatot, a javaslatról a Testület a jelenlevő tagok egyszerű többségének szavazatával dönt. A döntésről az elnök tájékoztatja a felkérendő személyeket. (3) Az NTT tagjai rendszeres tájékoztatást kapnak a MAB tevékenységéről. (4) Az NTT munkáját a MAB elnöke koordinálja. III.3.2. Magyar Tanácsadó Testület 29. § (1) Annak érdekében, hogy a társadalmi és gazdasági élet felsőoktatással kapcsolatos igényeit a MAB közvetlenül is megismerje és figyelembe vegye, Magyar Tanácsadó Testületet (MTT) hoz létre. Az MTT felkérése meghatározott időtartamra szól. (2) Az MTT tagjaira a MAB elnöke tesz javaslatot a MAB Testület felhasználói szférából delegált tagjainak véleményét is kikérve. Az elnök javaslatáról a Testület a jelenlevő tagok egyszerű többségének szavazatával dönt. Az elnök a döntésről tájékoztatja a felkérendő személyeket. (3) Az MTT tagjai évenként legalább egyszer kifejtik véleményüket a magyar felsőoktatás minőségével kapcsolatos álláspontjukról. III.4. A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS SZERVEZETI RENDSZERE 30. § (1)38 A MAB Testülete a döntéseinek előkészítésére az alábbi bizottsági rendszert működteti. A döntés-előkészítő szervezeti egységek bizottságok, illetve kollégiumok lehetnek. (2) A döntés-előkészítő bizottságok típusai: a) Állandó bizottságok: i) szakbizottság, ii) kollégium. 38 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2941


b)

Eseti bizottságok: i) látogató bizottság, ii) ad hoc bizottság. (3) A MAB döntés-előkészítő állandó bizottságainak részletes felsorolását az I. sz. melléklet tartalmazza. III.4.1. Az állandó bizottságok

31. § (1) Az állandó bizottságok a MAB jogszabályban rögzített feladatainak ellátása érdekében a döntés-előkészítés céljára létrehozott, folyamatosan működő bizottságok. III.4.1.1. A szakbizottságok A tudományterületi szakbizottságok39 32. § (1) A szakbizottságok a MAB döntés-előkészítő bizottságai. (2) A szakbizottság feladata: a) intézménylétesítés és működési engedély felülvizsgálata keretében végzett véleményezés; b) alap- és mesterképzési szakok létesítése keretében végzett véleményezés; c)40 alap- és mesterképzési szakok indítása vagy nyomon követése keretében végzett véleményezés (magyar nyelven, idegen nyelven, illetve székhelyen, székhelyen kívül); d)41 doktori iskola létesítése, valamint doktori iskola új tudományága, új törzstagja tárgyában végzett véleményezés; e) egyetemi tanári pályázatok véleményezése; f ) külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése keretében végzett véleményezés; g) egyéb, eseti feladatok. 33. § (1)42 A bizottság elnöke a Testület tagja, akit a MAB elnökének előterjesztésére a Testület jelenlevő tagjai titkos szavazással, egyszerű többséggel választanak meg. Megfelelő szakterületi szakember hiányában az elnök olyan személyt is előterjeszthet, aki nem tagja a Testületnek. (2) A MAB elnökének előterjesztésére a Testület a bizottsági elnök megválasztásával egyidejűleg – testületi tag esetén titkos szavazással – a jelenlevő tagok egyszerű többségével bizottsági társelnököt, szakmailag indokolt esetben több társelnököt választ. A társelnök a bizottság tagja, feladata a bizottsági elnök munkájának segítése. Az elnök akadályoztatása vagy érintettsége esetén az elnöki teendőket a társelnök látja el. (3)43 A bizottsági tagokat a bizottsági elnök és társelnök vagy társelnökök közös – a MAB elnöke által nem kifogásolt – előterjesztése alapján a Testület nyílt szavazással, a jelenlevő tagok egyszerű többségével választja meg. (4) A bizottsági tagok száma legfeljebb 15 fő. Kivételes esetben (pl. sok, és lényegesen különböző tudományágat magába foglaló tudományterület esetén) a tagok létszáma ennél több is lehet. (5) A MAB testületi tagok hivatalból tagjai a tudományterületi hovatartozásuk szerint illetékes bizottságnak. A tudományterületi hovatartozásáról a szakképzettsége, és a kutatási területe figyelembevételével a testületi tag maga nyilatkozik. A bizottság többi tagja a felsőoktatási intézmények oktatói, valamint a kutatói- és a felhasználói szféra képviselői közül választható a bizottság jellegének megfelelően. A bizottságokba egy hallgató tagot is kell választani, akinek személyére a DOSZ tesz javaslatot. (6) A tagok kiválasztásakor a létszámhatáron belül – a bizottság jellegének megfelelően – törekedni kell: a) a tudományterületen belül a tudományágak, valamint tudományágnak nem minősülő önállósult szakterületek megfelelő képviseletére, b) a képzési ciklusok arányos képviseletére, c) a felhasználói szféra minél szélesebb körének képviseletére, 39 Az alcímet beiktatta a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 40 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 41 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával, majd a MAB 2015. január 30-án elfogadott 2015/1/III. sz. határozatával módosított szöveg. 42 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 43 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2942


(7)

(8)

(9) (10) (11)

(12)

d) a földrajzi régiók képviseletére, e) az előző ciklusban működő bizottsággal való folytonosságra, f ) női tagok részvételére. A tagok kiválasztásakor figyelemmel kell lenni továbbá a következőkre: a) A felsőoktatási intézményben oktató, kutató személyek rendelkezzenek tudományos fokozattal. b) Egy intézményből maximum 3 foglalkoztatott személy lehet tagja egy szakbizottságnak. A MAB Testületének egyedi döntése alapján, szakmailag különösen indokolt esetben, ettől legfeljebb plusz két fővel lehet eltérni. A bizottsági tagjelöltek listáját a bizottság elnöke és – már megválasztott – társelnöke vagy társelnökei közösen állítják össze. A MAB tagjai is tehetnek személyi javaslatokat a bizottsági elnököknek bizottságuk összeállításához. A korábbi ciklus bizottsági tagságát lehetőleg egyharmad arányban meg kell újítani. Egy személy egymást követően maximum két cikluson keresztül lehet bizottsági tag. Kivétel lehet a MAB tagja, a bizottság korábbi elnöke és – szakmailag rendkívül indokolt esetben – bizottságonként további egy személy, de csak további egy ciklusra. A bizottsági tagok összeférhetetlensége tekintetében a Testület tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

34. § (1) A bizottsági elnököt, társelnökö(ke)t és tagokat a bizottság munkájában való részvételre a ciklus időtartamára a MAB elnöke kéri fel. (2) A bizottság tagjai a bizottság munkájában való részvételért nem részesülnek külön díjazásban. (3) A bizottsági tagság megszűnik: a) a megbízás időtartamának elteltével, b) a tag halálával, c) lemondással, és annak a MAB elnöke által történt elfogadásával, d) felmentéssel. (4) A MAB elnöke a bizottsági tag felmentésére tesz javaslatot, ha a) a bizottság valamely tagja egy éven belül az ülések több mint felén nem jelenik meg, vagy b) a tag az összeférhetetlenséget a MAB elnökének felszólítása ellenére a megadott határidőn belül nem szünteti meg. (5) A MAB elnöke a bizottsági tag felmentésére tesz javaslatot akkor is, ha a MAB etikai bizottsága az etikai eljárás lefolytatását követően ezt javasolja. (6) A bizottsági tag felmentéséhez a Testület jelenlevő tagjai kétharmadának szavazata szükséges, személyi ügy lévén titkos szavazással. A Pedagógusképzési Bizottság44 34/A. § (1)45 A Pedagógusképzési Bizottság feladata, hogy véleményt nyilvánítson a pedagógus- és tanárképzéssel kapcsolatos általános kérdésekben, valamint a bizottság kompetenciájába eső egyedi ügyekben. (2)46 A bizottság összeállítására a jelen szabályzat 33. § (1)–(4) bekezdésében, a (6) bekezdés c)–f ) pontjában, valamint a (7) – (12) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. A bizottsági tagságra, valamint annak megszűnésére a jelen szabályzat 34. §-ában foglalt szabályok irányadók. A Felsőoktatási Szakképzési Bizottság47 34/B. § (1)48 A Felsőoktatási Szakképzési Bizottság feladata, hogy véleményt nyilvánítson a felsőoktatási szakképzéssel kapcsolatos általános kérdésekben, valamint a felsőoktatási szakképzési programokkal kapcsolatos egyedi ügyekben. (2)49 A bizottság összeállítására a jelen szabályzat 33. § (1)–(4) bekezdésében, a (6) bekezdés c)–f ) pontjában, valamint a (7) – (13) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. A bizottsági tagságra, valamint annak megszűnésére a jelen szabályzat 34. §-ában foglalt szabályok irányadók. 44 Az alcímet beiktatta a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 45 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 46 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 47 Az alcímet beiktatta a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 48 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 49 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata.

2943


III.4.1.2. Kollégium 35. § A kollégium olyan döntés-előkészítő bizottság, melyet a MAB a Testület számára készített egyes szakbizottsági előterjesztések koherenciájának biztosítása céljából hoz létre. A kollégium tagjai a Testület – a feladatkörnek megfelelő szempont alapján kiválasztott – tagjai. Szakmailag indokolt esetben más – szakmai és tudományos szempontból alkalmas – személyek is a kollégium tagjává választhatók. Egyetemi Tanári és Doktori Kollégium 36. § (1) A MAB a doktori iskolák létesítésének és működésének véleményezésére, a doktori iskolák minőséghitelesítésére, valamint az egyetemi tanári munkaköri címre pályázó személyek pályázatainak véleményezésére Egyetemi Tanári és Doktori Kollégiumot (a továbbiakban: EDK) működtet. (2) Az EDK a MAB véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő bizottsága. (3) Az EDK feladata: a)50 Közreműködés a doktori iskolákra és a doktori képzésre vonatkozó bírálati szempontrendszer kialakításában, valamint annak rendszeres felülvizsgálatában. b) A szakbizottságok doktori iskola létesítése és a doktori képzés vizsgálata tárgyában készített határozati javaslatainak megvitatása és a Testület elé terjesztése. c)51 Közreműködés az egyetemi tanári kinevezéshez benyújtott pályázatok bírálati szempontrendszerének kialakításában, valamint annak rendszeres felülvizsgálatában. d) A szakbizottságok egyetemi tanári pályázatokra vonatkozó határozati javaslatainak megvitatása és a Testület elé terjesztése. (4) A kollégium munkáját a kollégium elnöke irányítja, akit a MAB elnökének javaslatára a Testület választ meg titkos szavazással, a jelenlevő tagok egyszerű többségének támogatásával. (5)52 A kollégium tagjait a MAB elnökének és a kollégium elnökének közös előterjesztésére választja a Testület nyílt szavazással, a jelenlevő tagok egyszerű többségével. (6) A hittudományokat és a művészeteket képviselő tagok kivételével a kollégium tagja kizárólag olyan személy lehet, aki az MTA rendes vagy levelező tagja, vagy az MTA doktora címmel rendelkezik. (7) A kollégiumnak szakmailag indokolt esetben olyan személy is tagja lehet, aki a MAB Testületének nem tagja. (8) A kollégiumi tagokat a MAB elnöke kéri fel a kollégiumi munkában való részvételre. (9) A kollégium tagjai a kollégiumi munkában való részvételért nem részesülnek külön díjazásban. (10) A kollégiumok megalakítására és tagságára egyebekben a szakbizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. III.4.2. Az eseti bizottságok III.4.2.1. A látogató bizottságok (LB-k) 37. § (1) Az intézményakkreditáció lefolytatása érdekében a MAB intézményenként, a párhuzamos programakkreditáció lefolytatására pedig képzési területenként látogató bizottságot (a továbbiakban: LB) hoz létre. (2) Az LB az intézményi, illetve a párhuzamos programakkreditációra vonatkozó döntés tekintetében a MAB döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő bizottsága. (3) Az LB feladata: a)53 az intézményakkreditáció esetén az intézményi önértékelés és a helyszíni látogatás alapján az intézmény képzési, kutatási, illetve művészeti tevékenységének értékelése, különös tekintettel a jogszabályokban és a MAB bírálati szempontrendszerében foglalt szempontokra, valamint az intézményi minőségbiztosítás tartalmának, az ESG-megfelelésének, szervezeti hátterének, továbbá végrehajtásának és eredményeinek értékelése; b) párhuzamos programakkreditáció esetén az intézményi önértékelések és a helyszíni látogatások alapján egy-egy kiválasztott képzési területen vagy képzési ágban vagy szakon folytatott képzések értékelése, különös tekintettel a jogszabályokban és a MAB bírálati szempontrendszerében foglalt elvárásokra. 50 A MAB 2015. január 30-án elfogadott 2015/1/III. sz. határozatával módosított szöveg. 51 A MAB 2015. január 30-án elfogadott 2015/1/III. sz. határozatával módosított szöveg. 52 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 53 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2944


(4) Az LB elnökének személyére a MAB elnöke tesz javaslatot. Hitéleti képzést vagy azt is folytató egyházi felsőoktatási intézmény LB elnökének személyére a fenntartó képviselőjével egyetértésben tesz javaslatot a MAB elnöke. (5)54 Az LB elnök megválasztása a Testület jelenlevő tagjai egyszerű többségének támogató szavazatával történik. (6) Az LB tagjaira az LB elnöke tesz javaslatot. Az LB-nek minden esetben van minőségbiztosítási szakember, illetve hallgató tagja is. (7) Nem jelölhető LB tagnak olyan személy, aki az érintett intézménnyel munkaviszonyban, vagy más, anyagi ellenszolgáltatással járó szerződéses viszonyban áll, továbbá akitől bármely más oknál fogva az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. (8) A LB tagjairól – legalább 30 nappal a látogatást megelőzően – tájékoztatni kell az intézményt, ill. intézményeket. Az intézmény vezetője a tagokkal kapcsolatban 15 napon belül, indoklással ellátott összeférhetetlenségi kifogást tehet a MAB elnökénél. (9) Az LB tagokat a MAB listára történő szavazással, a jelenlevő tagok egyszerű többségével választja meg. Ha új LB tag kijelölése válik szükségessé, a MAB elnöke a látogató bizottság elnökének javaslatára új tagot kérhet fel. Indokolt esetben a felkérés úgy is történhet, hogy erről a Testületet a soron következő ülésen tájékoztatja. (10) Az LB elnökét és tagjait a bizottság munkájában való részvételre a MAB elnöke kéri fel. (11)55 Az LB-k elnökei és tagjai munkájukért díjazásban részesülnek. A díjazás mértékét a jelen SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. A díj akkor fizethető ki, ha a munka teljesítését a főtitkár igazolja. A kifizetés egyéb feltételeit a MAB Gazdálkodási Szabályzata rögzíti. III.4.2.2. Az ad hoc bizottságok 37/A. §56 Az ad hoc bizottság a MAB egy-egy speciális, időszakos feladatának elvégzésére létrehozott döntés-előkészítő bizottság. Az Etikai és Összeférhetetlenségi Bizottság 38. § A MAB Etikai és összeférhetetlenségi bizottságának feladata, hogy a Testület felkérése alapján, a felmerülő etikai, illetve összeférhetetlenségi ügyeket, az adott ügyhöz választott tagokkal kivizsgálja és a testület elé határozati javaslatot terjesszen. A MAB etikai és összeférhetetlenségi eljárásának szabályait az Etikai Kódex tartalmazza. A Pedagógusképzési Bizottság 39. §57 A Szakképzési Bizottság 40. §58 Az interdiszciplináris ad hoc bizottságok 41. § Ha egy adott ügytípus vagy egyedi ügy tárgyalására több bizottság lenne párhuzamosan illetékes, a Testület ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság tagjai és elnöke az érintett bizottságok tagjai közül kerülnek ki, akiket a MAB elnöke javaslatára a Testület választ meg a jelenlevő tagok egyszerű többségével. A MAB Testülete úgy is határozhat, hogy kijelöli az érintett bizottságokat, és meghatározza, hogy azok hány tagot delegálhatnak az ad hoc bizottságba, valamint megválasztja az ad hoc bizottság elnökét az érintett bizottságok elnökei közül. Az érintett szakterületek szakmailag arányos képviseletéről gondoskodni kell a bizottságban.

54 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 55 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 56 Szakaszszámozással ellátott változatlan szöveg. 57 Hatályon kívül helyezte a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. Ld. 34/A. §. 58 Hatályon kívül helyezte a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. Ld. 34/B. §.

2945


Egyéb ad hoc bizottságok 42. § (1) Az oktatásért felelős miniszter vagy az OH felkérésére valamint a MAB elnökének kezdeményezésére speciális, időszaki feladatok végrehatására a Testület ad hoc bizottságot hozhat létre. (2) A bizottság összeállítására a jelen szabályzat 33. § (1)–(4) bekezdésében, a (6) bekezdés c)–f ) pontjában, valamint a (7) – (12) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. A bizottsági tagságra, valamint annak megszűnésére a jelen szabályzat 34. §-ában foglalt szabályok irányadók. III.4.3. A bírálók 43. § (1) A MAB feladatai teljesítése során hazai és külföldi szakértőket (a továbbiakban: bíráló) vehet igénybe, akik nem tartoznak a MAB szervezetrendszerébe, s nem a MAB munkavállalói. (2)59 A bírálókat a MAB szakértői adatbázisából a MAB elnöke vagy felhatalmazása alapján alelnöke, valamint a bizottságok elnökei (érintettség vagy akadályoztatás esetén a társelnök, a társelnök érintettsége vagy akadályoztatása esetén a szakterületileg illetékes nem érintett tag) választják ki. A kiválasztott bírálók száma lehetőség szerint a felkérendő bírálók számának duplája. A kiválasztott bírálók közül véletlenszerű sorrend felállítása után a kialakult sorrendnek megfelelően juttatja el a felkérést az illetékes szakreferens a bíráló(k)nak a MAB elnöke, illetve az illetékes bizottság elnöke nevében. Külföldi bírálót – az illetékes bizottsági elnök javaslatára – a MAB elnöke vagy – felhatalmazása alapján – valamelyik alelnöke kérhet fel. (3)60 A bíráló a MAB számára tényleges munkát végez: a bírálandó beadvány tanulmányozása után, az adott ügytípusra vonatkozó bírálati szempontok figyelembe vételével a neki írásban feltett kérdésekre adott válaszait írásban rögzíti. Írásos bírálatának végén ajánlásokat tehet. Nyilatkozik arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. (4)61 A bírálók részére a MAB által fizetendő bírálati díjakat a jelen SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. A bírálatért járó díj akkor fizethető ki, ha a munka teljesítését a főtitkár igazolja. 62 (5) A bíráló nevét a MAB nem hozza nyilvánosságra. (6) A bírálók anonimitásának biztosításáért a főtitkár és az illetékes titkársági munkatárs, továbbá a bírálót felkérő bizottsági elnök vagy a MAB elnöke, vagy az őket az adott ügyben helyettesítő személy a felelős. III.5. A MAB TITKÁRSÁGA 44. § (1) A MAB Testülete mellett Titkárság működik, amely a MAB adminisztratív, jogi és szervezési, valamint pénzügyi feladatait látja el a Minőségügyi kormányrendelet 6. § (4) és (5) bekezdése szerint. (2) A titkársági alkalmazottak a Munka Törvénykönyve előírásai és munkaszerződésük alapján látják el feladatukat. (3) A titkársági alkalmazottak kötelesek a hivatali titkot megtartani. Nem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkakörük betöltésével összefüggésben jutott tudomásukra, és amelynek közlése az ügyintézésre, a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A titkársági alkalmazottaknak ezzel kapcsolatban nyilatkozatot kell aláírniuk, amely tartalmazza, hogy tudomásul veszik a kötelezettségek megszegése esetén az ezzel járó jogkövetkezményeket. A jogkövetkezménynek az okozott eszmei kárral arányosnak kell lennie. III.5.2. A főtitkár 45. § (1) A MAB Titkársága élén a MAB elnökének alárendelt – önálló feladat- és hatáskörrel is bíró – főtitkár áll, akire a MAB elnöke egyes hatásköreit átruházhatja. (2) A főtitkár személyéről nyilvános pályázat alapján a MAB Testülete a jelenlevő testületi tagok 2/3-ának támogatásával dönt, a munkáltatói jogokat a MAB elnöke gyakorolja. (3) A főtitkárral a MAB elnöke határozatlan idejű munkaszerződést köt. (4) A főtitkár feladat- és hatásköre: a) A főtitkár felel a MAB Testülete és elnöke által megjelölt titkársági feladatok elvégzéséért.

59 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 60 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 61 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 62 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2946


b) c)

d)

e)

f ) g) h) i) j)

k)

Átadott hatáskörben (munkáltatói és költségvetés feletti rendelkezési hatáskörök) gondoskodik a MAB ügyintézési, előkészítő, szervező, végrehajtást támogató titkársági teendőinek ellátásáról. Átadott hatáskörben (munkáltatói és költségvetés feletti rendelkezési hatáskörök) gondoskodik a MAB Testület és bizottságai, valamint a MAB feladat- és tevékenységi köréhez kapcsolódó egyéb testületek, szervezetek közötti információcsere MAB-on belüli feltételeinek megteremtéséről. Átadott hatáskörben (munkáltatói) gyakorolja a MAB Titkárság összes alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat a munkaviszony létrehozása és megszüntetése kivételével. Véleményezési jog illeti meg a gazdasági igazgató kinevezése, illetve felmentése tekintetében. Közvetlen utasításadási jogkörrel rendelkezik a MAB Titkárság valamennyi munkatársa irányában. E jogkörében eljárva feladatkörének egy részét beosztottjaira határozott vagy határozatlan időtartamra átruházhatja. Elkészíti a munkaköri leírásokat és gondoskodik azok változás esetén szükséges módosításairól. Értékeli a MAB Titkárság tevékenységét, munkáját, gondoskodik az alkalmazottak folyamatos továbbképzéséről. Képviseli a MAB-ot más szervek előtt, amennyiben az elnök az akadályoztatása okán erre felkéri, továbbá azokon a megbeszéléseken, ahol a Titkárság munkáját érintő ügyek vannak napirenden. Tanácskozási joggal részt vesz a MAB testületi ülésein. Átadott hatáskörben gyakorolja a kötelezettségvállalási és utalványozási jogot a gazdasági igazgató ellenjegyzésével. A MAB éves költségvetésének 5 %-át meghaladó kötelezettségvállaláshoz a MAB elnökének ellenjegyzése is szükséges. Feladat- és hatáskörében eljárva a kiadmányozási jogot gyakorolja. Bizonyos esetekben (értesítések, körlevelek, meghívók, stb.) a kiadmányozási jogot a főtitkár átruházhatja (főtitkárhelyettesre, gazdasági igazgatóra, szakreferensekre).

III.5.3. A gazdasági igazgató 46. § (1) A főtitkár munkáját gazdasági igazgató segíti, aki felelős a MAB gazdálkodási, pénzügyi, számviteli feladatainak ellátásáért. (2) A gazdasági igazgató személyéről nyilvános pályázat alapján a MAB Testülete a jelenlevő testületi tagok 2/3-ának támogatásával dönt, a munkáltatói jogokat a MAB elnöke gyakorolja. (3) A gazdasági igazgatóval a MAB elnöke határozatlan idejű munkaszerződést köt (4) A gazdasági igazgató feladat- és hatásköre: a) Felelős a pénzügyi tervezéssel, az előirányzat felhasználással és módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, vagyonhasználattal, munkaerő-gazdálkodással, készpénzkezeléssel, könyvvezetéssel és beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátásáért. b) Elkészíti a MAB Titkárság gazdálkodási tervét, éves mérleg-beszámolóját, gondoskodik az adatszolgáltatásról. c) Elkészíti és folyamatosan karbantartja a MAB Titkárság gazdasági, műszaki és munkaügyi szabályzatait. d) Kialakítja az anyaggazdálkodás rendjét, megszervezi és biztosítja a MAB Titkárság anyagellátását. e) Megszervezi a tárgyi eszközök, műszaki berendezések üzemeltetését, karbantartását, javítását, selejtezését, leltárát. f ) Kialakítja és szervezi a MAB Titkárság könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási, vagyonvédelmi rendjét. g) Ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat. h) A vonatkozó szabályoknak és határidőknek megfelelően gondoskodik a MAB fizetési kötelezettségeinek átutalásos, illetve – a pénztáros bevonásával – készpénzes teljesítéséről. i) Tanácskozási joggal részt vehet a MAB testületi ülésein. j) A főtitkár távollétében, illetve akadályoztatása esetén – az utalványozás kivételével – ellátja a főtitkár gazdasági vezetői feladatait. III.5.4. A főtitkárhelyettes 47. § (1) A főtitkár munkáját főtitkárhelyettes segíti. A főtitkárhelyettessel a MAB elnöke határozatlan idejű munkaszerződést köt. A főtitkárhelyettessel szemben a munkáltatói jogokat átadott hatáskörben a főtitkár gyakorolja. (2) A főtitkárhelyettes a MAB Titkárság szakmai irányítása tekintetében a főtitkár helyettese, feladatait a főtitkár közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

2947


(3) A főtitkárhelyettes feladat- és hatásköre: a) Felelős a MAB testületi üléseinek szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, a MAB bírálati szempontrendszere és eljárási szabályai kialakításához nyújtott titkársági munka koordinálásáért. b) Átruházott hatáskörben ellátja az elnök, illetve a főtitkár által rábízott feladatokat, a főtitkár távollétében pedig intézi a főtitkár saját feladatai körébe tartozó ügyeket. c) A felelősségi körébe tartozó ügyekben utasításadási és ellenőrzési jogokat gyakorol. d) A főtitkár távollétében, illetve akadályoztatása esetén a gazdasági igazgató ügykörébe nem tartozó vezetői feladatokat ellátja, beleértve az irányítási és ellenőrzési jogokat is. e) A főtitkárt akadályoztatása esetén helyettesítő főtitkárhelyettes önállóan, „főtitkárhelyettes” megnevezéssel ír alá. f ) A főtitkár által meghatározott esetekben kiadmányozási jogot gyakorol. g) Tanácskozási joggal részt vesz a MAB testületi ülésein. III.5.5. Az irodavezető

48. § (1) Az irodavezető közvetlenül a főtitkárnak alárendelt titkársági alkalmazott, akit a főtitkár az ügyintéző alkalmazottak munkájának szervezésével, irányításával, ellenőrzésével bíz meg. (2) Az irodavezető felelős az iratkezelés szabályszerűségéért és pontosságáért, az irattári rend és az irattárak kialakításáért, a selejtezés és leltározás gazdasági igazgató utasításainak megfelelő végrehajtásáért, az ügyintézők munkájának irányításáért és ellenőrzéséért. (3) Az irodavezető feladat- és hatásköre: a) A MAB Titkárság adminisztratív, iratkezelési tevékenységének szervezése, irányítása és ellenőrzése; b) Irodavezetői hatáskörében, illetve a főtitkár megbízása alapján az ügyintézőket utasíthatja. III.5.6. Szakreferensek 49. § (1) A szakreferens ügyintézési, előkészítő, szervező, végrehajtást segítő feladatokat ellátó titkársági alkalmazott. (2) Feladatát a MAB elnöke, a főtitkár, illetve a főtitkárhelyettes, vagy a főtitkár által megbízott személy utasításai alapján, önállóan, kezdeményezően, munkaköri leírásának, a jogszabályoknak és a MAB vonatkozó szabályzatainak megfelelően látja el. III.5.7. Ügyintézők 50. § Az ügyintéző gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásáról, a kiadmánytervezeteknek felettese útmutatásai szerinti előkészítéséről, sokszorosításáról és továbbításáról. Ellátja mindazokat az ügyviteli jellegű feladatokat, amelyekkel a főtitkár, illetve a főtitkárhelyettes, az irodavezető vagy a főtitkár által kijelölt személy megbízza. III.6. A MAB FELÜLVIZSGÁLATI BIZOTTSÁGA 51. § (1) A MAB a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint létrehozott Felülvizsgálati Bizottságot (a továbbiakban: MAB FvB) működtet annak érdekében, hogy amennyiben részéről azonos tárgyban, vagy ugyanazon személy tekintetében egy eljárás keretében újabb szakértői vélemény, szakvélemény kialakítása szükséges, az elfogulatlan, pártatlan és objektív szempontokon alapuljon. (2) A MAB FvB a MAB Testületétől függetlenül működik, munkáját a MAB Titkársága segíti. (3) A MAB FvB a MAB integráns része (nem önálló jogi személy), azon belül szakmai függetlenséggel működik, a MAB bizottságaival és testületével azonos elvi alapokon a minőség értelmezése és az értékelés szempontjai tekintetében. (4)63 A MAB FvB tagja olyan személy lehet, aki a kinevezését megelőzően legalább három évig a MAB-nak vagy valamely szakbizottságának nem volt tagja. (5) Nem lehet a MAB FvB tagja, aki a) a MAB Testületének vagy valamely szakbizottságának tagja, b) az FTT tagja, 63 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2948


(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12) (13)

(14)64

(15)

(15/A)65

(16) (17)

(18)

c) kormánytisztviselő, továbbá akit d) jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, Nem vehet részt a döntéshozatalban az a tag, aki a felülvizsgálat alá vont ügyben a MAB tagjaként korábban eljárt vagy érintett. A MAB FvB tagság megszűnik: a) a megbízatás lejártával, b) a tag halálával, c) a tag írásos lemondásával, d) felmentésének kezdeményezése esetén, ha – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök a tag megbízatását visszavonja. A tag felmentését kezdeményezi a MAB FvB elnöke az arra alapul szolgáló ok észlelését követően, ha a) a tagot jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítélik, vagy b) a tagság ideje alatt keletkezett, a tagsággal összeférhetetlen okot, tényt a tag nem szünteti meg. Ha a MAB FvB elnöke az (8) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, vagy a felmentés kezdeményezése a MAB FvB elnökével kapcsolatban merül fel, a Felügyelő Bizottság elnöke vagy bármely tag kezdeményezheti a felmentést. A tag felmentését kezdeményezi a MAB FvB elnöke a jelenlévő testületi tagok kétharmadának szavazatával abban az esetben is, ha a MAB FvB valamely tagjának megítélése szerint a) a tag elfogult, vagy b) a kezdeményezést megelőző egy éven belül az ülések több mint felén nem jelenik meg. A MAB FvB elnöke a felmentési javaslatot – a MAB elnökének egyidejű tájékoztatása mellett – a miniszternek terjeszti fel. A tagság nem függeszthető fel és nem szüneteltethető. A (7) bekezdés c) pontjában szabályozott megszűnési okok bekövetkezte, és a megbízólevél visszavonása közötti időszakban a tagot nem terhelik a tagsággal járó kötelezettségek, illetve nem gyakorolhatja a tagsággal járó jogosultságokat. A MAB FvB tagjai a MAB szakértőinek körébe tartoznak, s a Minőségügyi kormányrendelet 12. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján meghatározva a MAB Testület tagjaiéval azonos tiszteletdíjban részesülnek. A MAB FvB feladata véleményt nyilvánítani a MAB feladatkörébe tartozó ügyekben, amennyiben azonos tárgyban, vagy ugyanazon személy tekintetében egy eljárás keretében újabb szakértői vélemény, szakvélemény kialakítása szükséges. A MAB FvB tagjai kötelesek az FvB üléseire az előzetesen kiküldött anyagok tanulmányozásával felkészülni, esetenként írásos előterjesztést készíteni, az üléseken megjelenni – illetve elháríthatatlan akadályoztatásukat előzetesen jelezni –, az egyes napirendek tárgyalásában, az FvB szakértői vélemények kialakításában aktívan részt venni. Az FvB ülései közötti időszakban rendelkezésre állnak az elektronikus vagy telefonos egyeztetésekre, sürgős esetekben egyes FvB vélemények ilyen módon való kialakítására. A MAB és a MAB FvB bírálati szempontrendszere azonos. A MAB FvB tagjai nem a delegálók vagy egyes intézmények, szervezetek érdekeit képviselik, hanem a MAB által képviselt értékeket és elveket szem előtt tartva járnak el. Mindenkor a minőséget képviselik szemben az esetleges részérdekekkel. A MAB FvB tagjai a bizottság előtt levő ügyeket kötelesek bizalmasan kezelni. Ennek megszegése etikai eljárást von maga után. III.7. A MAB FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGA

52. § (1) A MAB a Civil tv. 40. és 41.§-ában foglaltak, valamint a Minőségügyi kormányrendelet 29. §-ában foglaltak szerint Felügyelő Bizottságot (a továbbiakban: FB) működtet. (2) A tagokat a miniszter nevezi ki hatéves időtartamra, mely megbízás meghosszabbítható. (3) Az FB tagjai maguk közül elnököt választanak. (4) Az FB tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. Az FB tagját ebben a minőségében a javaslattevő szervezet illetve a miniszter nem utasíthatja.

64 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 65 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata.

2949


(5) Az FB tagjának lemondása, felmentése vagy halála esetén a MAB elnöke az új tag jelölése és kinevezése érdekében megkeresi a minisztert. (6) Az FB feladat- és hatásköre: a) Ellenőrzi a MAB működését és gazdálkodását. b) Megvizsgálja és véleményezi a költségvetés tervezetét. c) Véleményezi a költségvetési támogatás felhasználásáról szóló, a felsőoktatásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak küldendő MAB elnöki beszámolót. d) Véleményezi a titkárság működéséről szóló főtitkári beszámolót, különös tekintettel annak gazdálkodási vonatkozásaira. e) Véleményezi a MAB éves közhasznú jelentését. f ) A MAB gazdálkodása tárgyában ellenőrzést végezhet és javaslatokat tehet a Testület valamint a főtitkár számára (7) Az ügy súlyosságától függően kezdeményezi a MAB Testületének összehívását vagy tájékoztatja a MAB Testületét, elnökét, illetve főtitkárát, ha a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét érintő tény merült fel. 66 (7/A) Az FB tagjai kötelesek az FB üléseire az előzetesen kiküldött anyagok tanulmányozásával felkészülni, esetenként írásos előterjesztést készíteni, az üléseken megjelenni – illetve elháríthatatlan akadályoztatásukat előzetesen jelezni –, az egyes napirendek tárgyalásában, az FB álláspontjának kialakításában aktívan részt venni. Az FB ülései között időszakban rendelkezésre állnak az elektronikus vagy telefonos egyeztetésekre, sürgős esetekben egyes FB álláspontok ilyen módon való kialakítására. (8) Az FB elnöke és tagjai meghívást kapnak a MAB minden testületi ülésére. Az FB minden olyan ülésen képviselteti magát, melyen a MAB az SZMSZ-szel kapcsolatos vagy gazdasági kérdést tárgyal, így különösen a költségvetés és éves beszámoló elfogadásakor. (9) Az FB tagjai a MAB elnökétől jelentést, a Titkárság munkavállalóitól felvilágosítást kérhetnek, a MAB könyveibe és irataiba betekinthetnek. (10)67 Az FB indítványára – a Civil tv. 41. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a MAB elnöke (akadályoztatása esetén alelnöke) – az indítvány megtételétől számított harminc napon belüli időpontra – intézkedés céljából köteles összehívni a MAB Testületének ülését. E határidő eredménytelen eltelte esetén a MAB Testületének összehívására az FB is jogosult. (11) Ha az arra jogosult szerv (Testület, elnök, főtitkár) a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az FB – a Civil tv. 41. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – köteles haladéktalanul értesíteni a minisztert. (12) A MAB Felügyelő Bizottsága elnökét és tagjait félévente a MAB Testület tagjának havi tiszteletdíjával azonos összegű tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíjat a MAB az év június és december hónapjának 10. napjáig fizeti ki részükre. (13) Az FB ügyrendjét maga alakítja ki a tagok többségének támogató szavazatával. (14) Az FB munkáját a MAB Titkársága segíti.

IV. A MAB MŰKÖDÉSI ÉS ELJÁRÁSI RENDJE IV.1. A MAB TESTÜLETI ÉS BIZOTTSÁGI ÜLÉSEINEK RENDJE IV.1.1. A Testület ülései 53. § (1) A Testület ülését – az alakuló ülés kivételével – a MAB elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök hívja össze. Az ülés tervezett napirendjét is tartalmazó meghívót a tagok részére legkésőbb az ülést megelőző nyolcadik napon meg kell küldeni. Az ülés tervezett napirendjét a MAB a honlapján is közzéteszi. (2) A Testület üléseit szükség szerint, általában havonta, legalább évi kilenc alkalommal tartja.

66 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 67 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2950


(3)68 Bármely testületi tag, a MAB FB elnöke, a MAB FvB elnöke, valamint a MAB főtitkára javaslatot tehet valamely ügy napirendre tűzésére. A napirendi javaslatot a testületi ülést megelőző 10. nap de. 10 óráig lehet a MAB elnökéhez írásban eljuttatni. A testületi ülésen a napirend elfogadása előtt új napirendi pont felvételére – indokolt esetben – bármely testületi tag javaslatot tehet. Az új napirendi pont felvételéről a Testület határoz a jelenlevő tagok egyhangú támogatásával. 69 (3/A) Az elnök – a kezdeményezéstől számított 30 napon belüli időpontra – köteles összehívni a Testület ülését akkor, ha azt – a napirend megjelölésével – a Testület szavazati jogú tagjainak legalább egyharmada vagy az FB írásban kezdeményezte. (4) A Testület ülését az elnök – akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök – vezeti. (5) Az ülés megnyitása után az elnök megállapítja a határozatképességet, majd javaslatot tesz a napirend elfogadására. (6) A MAB Testülete határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. (7) A Testület ülései nyilvánosak. A személyiségi jogok védelme érdekében a Testület egyes napirendi pontok zárt tárgyalásáról dönthet a jelenlévő tagok kétharmados többségével. A zárt ülésen a Testület tagjai, az adott napirendi pont tárgyalására meghívott személy és a titkársági munkatársak vehetnek részt. (8) A Testület ülésén minden testületi tag rendelkezik szavazati joggal és minden szavazat egyenlő súlyú. (9) Valamely ügyben érintettnek minősülő testületi tag a kérdéses ügy tárgyalásánál nem lehet jelen, és a szavazásban nem vehet részt. Ennek tényét az emlékeztetőben rögzíteni kell. (10) A Testület nyílt szavazással, a jelenlevő tagok egyszerű többségének támogató szavazatával hozza meg határozatát. A szavazások során a tartózkodás nem lehetséges. A MAB Testülete titkos szavazással dönt: a) MAB tagot érintő személyi ügyekben, b) ha azt legalább egy testületi tag kéri és egy másik tag támogatja, c) ha törvény így rendelkezik. (11) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazásnál az elnök szavazata dönt, titkos szavazásnál a szavazást egyszer meg kell ismételni. Ha ekkor sem kapta meg a támogatáshoz szükséges többséget a javaslat, akkor a Testület a javaslatot nem támogatta. (12) A Testület tagjai kétharmadának támogató szavazata szükséges az SZMSZ és a bírálati szempontrendszer elfogadásához és módosításához, valamint a főtitkár és a gazdasági igazgató személyének elfogadásához. (13) Az éves központi támogatási keret figyelembevételével a MAB költségvetési tervét, valamint beszámolóját és annak közhasznúsági mellékletét a főtitkár előterjesztésére a MAB Testülete hagyja jóvá az összes testületi tag több mint felének támogatásával. (14) Határozattal már lezárt ügyben csak eljárási hiba esetén (pl. határozatképtelenség) rendelhet el új szavazást az elnök. Ilyen szavazásra csak a határozatot követő ülésen és csak akkor kerülhet sor, ha az eljárási hiba egyértelműen megállapítható. Az újraszavazás elrendeléséről a Testület a jelenlevő tagok egyszerű többségének támogatásával dönt. (15)70 A Testület üléséről emlékeztető készül, amelyet a Testület a soron következő ülésen hagy jóvá, és a MAB elnöke ellenjegyez. A határozatokat is tartalmazó emlékeztető az elnök ellenjegyzésével válik véglegessé. Az emlékeztetővel kapcsolatban a Testület bármely tagja előzetesen írásban vagy az ülésen tehet észrevételt, kifogást. A kifogást az emlékeztető elfogadása előtt el kell bírálni. IV.1.2. Döntés-előkészítő bizottságok ülései 54. § (1) A döntés-előkészítő bizottságok üléseit szükség szerint (az ügyek határidejére és számára tekintettel) kell összehívni. A bizottsági ülést a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén társelnöke – hívja össze oly módon, hogy a tervezett napirendet is tartalmazó meghívót a tagok az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez vehessék. (2) A bizottsági ülést a bizottsági elnök vezeti. Az elnök akadályoztatása vagy érintettsége esetén az elnöki teendőket a társelnök látja el, vagy ha az összes társelnök is akadályoztatva van, vagy érintettség miatt nem járhatnak el, a bizottság sorban legidősebb tagja látja el az elnöki teendőket. Amennyiben az elnöki teendőket ellátó tag nem tagja a Testületnek, a Testület ülésein a szakbizottságot érintő napirendi pont tárgyalása során az elnököt tanácskozási joggal helyettesítheti. (3) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.

68 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 69 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 70 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2951


(4) A bizottsági ülésen a napirend ismertetésekor új napirendi pont felvételére bármely bizottsági tag javaslatot tehet. Az új napirendi pont felvételéről a bizottság határoz a jelenlevő bizottsági tagok kétharmadának támogatásával. (5) A napirenden szereplő kérelmek és pályázatok betekintésre a MAB Titkárságán a meghívó kiküldésének időpontjától kezdve a tagok rendelkezésére állnak, illetve védett elektronikus úton is hozzáférhetők a bizottság tagjai számára. (6) Valamely ügyben érintettnek minősülő bizottsági tag a kérdéses napirendi pont tárgyalásánál nem lehet jelen, és a szavazásban nem vehet részt. Ennek tényét az emlékeztetőben rögzíteni kell. (7) A bizottság az állásfoglalásait általában nyílt szavazással, a jelenlevő tagok egyszerű többségének támogatásával hozza meg. A szavazások során a tartózkodás nem lehetséges. Titkos szavazást kell tartani a személyi ügyekről, valamint akkor, ha azt legalább egy bizottsági tag kéri, és azt még egy bizottsági tag támogatja. Szavazategyenlőség esetén az ügy nem kapott támogatást, de a szavazati arányt – a döntés alapján készülő – előterjesztésen fel kell tüntetni. (8)71 A bizottsági ülésről emlékeztető készül, melyet a bizottság elnöke, akadályoztatás vagy érintettség esetén az ülést vezető elnök jóváhagy. Az emlékeztető az ülést vezető elnök általi véglegesítés és az adott ügyek MAB Testület általi tárgyalása után, az érintett bizottság valamint a MAB Testületének tagjai számára a MAB Titkársági Információs Rendszerében (http://tir.mab.hu) (a továbbiakban: TIR) elérhető. IV.2. A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEZÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI IV.2.1. Általános eljárási szabályok IV.2.1.1. A szakértői vélemény iránti kérelem összeállítása és benyújtása 55. § (1) Ha a jelen szabályzat másképp nem rendelkezik, akkor a MAB szakértői véleményezési eljárása a következők szerint épül fel. (2) Az Nftv. 67. §-ában meghatározott tárgykörökben a közigazgatási hatósági eljárás keretében készítendő szakértői véleményt a MAB-tól az OH szerzi be. (3) Az egyetemi tanári pályázat szakértői véleményezésére irányuló kérelmet a felsőoktatási intézmény rektora nyújtja be közvetlenül a MAB-hoz. (4)72 A felsőoktatási intézménynek a Minőségügyi kormányrendelet 26. § c) pontja alapján készítendő értékelése iránti kérelmét (beadványt) a felsőoktatási intézmény rektora nyújtja be közvetlenül a MAB-hoz. (5) A beadványokat a felsőoktatási intézménynek a MAB honlapjáról letölthető útmutatókban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie, és három nyomtatott példányban valamint elektronikus formában kell benyújtani a MAB-hoz. 73 (6) Az OH, illetve – egyetemi tanári pályázatok és doktori iskolai ügyek esetén – az érintett intézmény rektora gondoskodik a szakértői vélemény kialakításához szükséges adatoknak a TIR-be, doktori iskolával kapcsolatos ügyben a doktori adatbázisba (www.doktori.hu) történő feltöltéséről, s nyilatkozik arról, hogy a feltöltött adatok a papír alapú kérelemben szereplő adatokkal tartalmilag megegyeznek. IV.2.1.2. A kérelem formai vizsgálata 56. § (1)74 A MAB Titkársága a beérkezett kérelmet 10 munkanapon belül átvizsgálja. Ha az érkeztetett kérelem nem felel meg a MAB vonatkozó útmutatójában foglalt formai követelményeknek, a MAB Titkársága a hiányt jelzi az Oktatási Hivatal felé vagy a kérelmező felsőoktatási intézményt hiánypótlásra hívja fel határidő tűzésével. A határidő eredménytelen elteltét követően a MAB az addig rendelkezésre bocsátott adatok alapján jár el. (2) Szakindítás esetén, ha az indítandó szak még nem rendelkezik jogszabályban kihirdetett vagy legalább az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján megjelent képzési és kimeneti követelményekkel (a továbbiakban: KKK), a szakindítás véleményezése – az együttes szaklétesítési és szakindítási beadványok kivételével – a véleményezés alapjául szolgáló KKK hiányában nem teljesíthető, melynek tényéről a MAB az OH-t értesíti.

71 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 72 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 73 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 74 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2952


(3)75 A MAB Titkársága a beérkezett kérelmekről rendszeresen (legalább havonta) tájékoztatja a Testületet. Bármely bizottsági elnök kérheti megfelelő indokkal, hogy az adott kérelmet az általa vezetett bizottság is tárgyalhassa. IV.2.1.3. A szakbizottsági véleményezés 57. § (1) A kérelem a tudományterület, képzési terület, illetve szakterület szerint illetékes szakbizottság(ok)hoz kerül véleményezésre. (2)76 A kérelmekről a szakbizottság külső bírálato(ka)t szerez be. Ha a szakbizottság csak egy szakirány vagy részterület szempontjából illetékes, akkor egy bírálat beszerzése szükséges. Részterületnek minősül az összetett profilú szak (pl. gazdaságinformatikus, egészségügyi menedzser) tekintetében a szakon belül más tudományághoz tartozó meghatározó jelentőségű ismeretkör (pl. gazdaságinformatikus szakon belül a közgazdaság-, ill. gazdálkodástudományi, az informatikai valamint a matematika- és számítástudományi ismeretkörök). (3) A bírálók kijelölésének rendjét a jelen szabályzat 43. § (2) bekezdése határozza meg. (4) A bírálók – a jogszabályok és a MAB bírálati szempontrendszerében foglaltak alapján összeállított – bírálati lap kitöltésével, a bírálati szempontrendszer alapján adják meg szakmai indoklással ellátott véleményüket. A bírálat elkészítésének határideje a kézhezvételtől számított 15 nap. A bíráló neve nem nyilvános, azt csak az illetékes titkársági munkatársak, és – indokolt esetben utólag – a MAB elnöke ismerheti. Amíg az ügy le nem zárult, a bírálat nem hozható nyilvánosságra. (5)77 (6) A véleményező bizottság a jogszabályokban foglaltak és a MAB bírálati szempontrendszere alapján kialakítja állásfoglalását a jelenlevő tagok egyszerű többségének támogatásával. 78 (7) A véleményező bizottság az általa bekért külső bírálatokhoz nincs kötve, de a bírálatoktól való eltérést a bírálatra való konkrét utalás nélkül indokolnia kell. A megalapozatlan, téves, illetve nem elegendő információt tartalmazó bírálatot a bizottság felhasználhatatlannak nyilvánítja. A felhasználhatatlan bírálatért a MAB nem fizet bírálati díjat, s az adott bírálót törölni kell a felkérhető szakértők listájáról. A szakértői listára csak abban az esetben kerülhet vissza, ha vállalja, hogy a jövőben MAB elvárásainak megfelelő, megalapozott bírálatot készít, vagy a MAB által szervezett szakértői felkészítésen részt vesz. (8) A bizottság véleményét a bizottság elnöke az illetékes kollégium, illetve a Testület elé terjeszti. IV.2.1.4. A kollégium eljárása 58. § A kollégium a kérelem ügyében a bizottsági állásfoglalás – több bizottság közreműködése esetén állásfoglalások – ismeretében javaslatot fogad el a jelenlevő tagok egyszerű többségének szavazatával, melyet a bizottsági állásfoglalásokkal együtt a MAB Testülete elé terjeszt. IV.2.1.5. A Testület határozathozatala 59. § (1)79 A MAB Testülete a jogszabályokban és a MAB bírálati, értékelési szempontrendszerében foglaltak alapján véleményt nyilvánít a kérelem ügyében, majd a jelenlevő tagok egyszerű többségével határozatot hoz róla. Indokolt esetben határozathozatala előtt a bizottsági javaslatok kiegészítését kérheti. (2) A kérelem ügyében hozott szakértői véleményről – a határozatról és annak indoklásáról – a MAB elnöke iktatott levélben tájékoztatja a szakvéleményt kérőt. (3)80 A véleményezési eljárás befejezése után az intézmény vezetőjének kérésére a MAB által felkért bírálók írásos véleményét a MAB megküldi a kérelmező intézménynek, kivéve ha az eljáró bizottság a bírálatot felhasználhatatlannak nyilvánítja, kivéve továbbá az egyetemi tanári pályázatokról és a doktori iskola törzstagjairól készült bírálatokat.

75 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 76 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 77 Hatályon kívül helyezte a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 78 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 79 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 80 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2953


IV.2.1.6. Határidő 60. § (1)81 A MAB a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére, valamint működési engedélyének felülvizsgálatára, b)82 a doktori iskola létesítésére, a doktori iskola új tudományágában doktori képzési indítására, valamint c) a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésére irányuló eljárásban a szakvéleményt kilencven nap alatt készíti el. Ha a MAB határidőre nem tudja elkészíteni a szakvéleményt, a határidő lejárta előtt kérheti a határidő hatvan nappal való meghosszabbítását az OH-tól. (2)83 A MAB a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés indítására irányuló eljárásában a szakvéleményt kilencven nap alatt készíti el. Ha a MAB határidőre nem tudja elkészíteni a szakvéleményt, a határidő lejárta előtt kérheti a határidő harminc nappal való meghosszabbítását az OH-tól. (3)84 (4) A MAB az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatban a szakértői véleményt és az újabb szakértői véleményt is hatvan nap alatt készíti el. (5) A határidő számítása a hiánytalan beadványnak a MAB Titkárságára való érkezésétől indul. IV.2.2. Egyedi eljárási szabályok IV.2.2.1. Az intézménylétesítés véleményezési eljárásának egyedi szabályai 61. § (1)85 Az intézménylétesítési kérelem részét képező szakindítási kérelmek a képzési terület szerinti szakbizottsághoz vagy szakbizottságokhoz kerülnek véleményezésre. Ha a kérelem doktori iskola létesítési kérelmét is tartalmazza, akkor az véleményezésre az EDK-hoz is kerül. (2) A véleményező bizottság(ok) tagjainak egy arra kijelölt csoportja – ha a bizottság annak szükségét látja – látogatást tesz a működési engedélyt kérő szervezetnél. 86 (3) A véleményező bizottság a kérelemben foglaltak vizsgálata, valamint az esetleges látogatás tapasztalatai alapján fogalmazza meg határozati javaslatát, melyet a Testület elé terjeszt. Doktori iskola létesítését tartalmazó kérelem esetén a vonatkozó javaslatot a bizottság nem a Testület, hanem az EDK elé terjeszti. Az EDK a határozati javaslatot megvitatja, majd szavazás után javaslatát a szakbizottsági javaslattal együtt terjeszti a Testület elé. IV.2.2.2. A szaklétesítés és szakindítás véleményezési eljárásának egyedi szabályai 62. § (1) A szaklétesítési és szakindítási beadvány egyidejű benyújtása esetén a létesítést és indítást lehetőleg ugyanazok a bírálók véleményezik. (2)87 A MAB szakvéleményében javaslatot tehet arra, hogy a felsőoktatási intézmény a képzés határozott ideig történő folytatására kapjon engedélyt. IV.2.2.3. A távoktatási képzési formában indítandó szakok véleményezése 63. § A távoktatási képzési formában beadott szakindítási kérelmeket, vagy egyébként az intézmény kérése esetén az adott beadványt lehetőleg távoktatási ügyekben jártas szakértő is véleményezi. IV.2.2.4. Közös képzés indításának véleményezési eljárására vonatkozó egyedi szabályok 64. § (1) Ha az Nftv. 78. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak alapján a magyar és külföldi felsőoktatási intézmény közös képzésének véleményezése szükséges, a MAB az alábbiak szerint jár el.

81 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 82 A MAB 2015. január 30-án elfogadott 2015/1/III. sz. határozatával módosított szöveg. 83 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 84 Hatályon kívül helyezte a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 85 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával, majd a MAB 2015. január 30-án elfogadott 2015/1/III. sz. határozatával módosított szöveg. 86 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 87 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2954


(2) Ha a tervezett közös képzés az adott szakképzettséghez vezető szak képzési és kimeneti követelményeinek megfelel, s a képzésben résztvevő magyar intézményeknek valamelyike nem rendelkezik az adott szak indítására vonatkozó támogató MAB szakvéleménnyel, akkor szakindítási eljárást kell kezdeményezni az OH-nál. (3) Magyarországon még nem létesített, (önálló, államilag elismert szakképzettséghez nem vezető, vagyis KKK-val még nem rendelkező) tervezett szak esetén a magyar felsőoktatási intézménynek vagy intézményeknek szaklétesítési és szakindítási eljárást kell kezdeményezni az OH-nál. (4)88 A MAB a közös képzések véleményezését a szaklétesítés és a szakindítás véleményezésére vonatkozó szabályok szerint végzi a közös képzések véleményezésére vonatkozó dokumentumában foglalt eltérésekkel. IV.2.2.5. A hitéleti képzések létesítésének és indításának véleményezési eljárására vonatkozó egyedi szabályok 65. § (1) A hitéleti szakok létesítésével és indításával kapcsolatos beadványokat a MAB Hittudományi Bizottsága véleményezi. A hitéleti szakok indításával kapcsolatban nem vizsgálja az oktatás tartalmi kérdéseit, csak azt, hogy az oktatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek-e a jogszabályokban, illetve a MAB bírálati szempontrendszerében foglaltaknak. IV.2.2.6. A doktori iskola létesítésének véleményezési eljárására vonatkozó egyedi szabályok 66. § (1)89 A MAB a doktori iskola létesítésének véleményezését a www.doktori.hu, illetve annak a MAB szerverére lemásolt változata, a http://doktori.mab.hu adatbázis (a továbbiakban: doktori adatbázis) segítségével végzi. (2)90 A MAB kérésére a doktori adatbázis kezelője létrehozza az új iskola adatlapját, ezután az intézmény feltölti a szükséges adatokat az adatbázisba. (3)91 A doktori iskolák létesítésére irányuló kérelmek véleményezésére a doktori iskola tudományága szerint illetékes szakbizottság vagy – több tudományterületre kiterjedő kutatási területű doktori iskola esetén – szakbizottságok, valamint az EDK illetékes. 92 (4) (5)93 A tudományterület szerint illetékes szakbizottság két külső bírálatot szerez be, és a bizottsági véleményezés szabályai szerint a bírálatokat felhasználva véleményezi a létesítési beadványt, ill. doktori szabályzatot. Több szakbizottság illetékessége, illetve több tudományágas doktori iskola esetén tudományáganként legalább egy külső bírálatot kell beszerezni. (6) A bírálók javaslata alapján az EDK által felkért bizottsági tagok, illetve szakértők az intézménynél látogatást tehetnek. (7) A szakbizottság vagy szakbizottságok javaslataikat az EDK elé terjesztik. (8) Az EDK a jogszabályok és a MAB bírálati szempontrendszere alapján alakítja ki véleményét. (9) Az EDK részletesen csak azokról a törzstagokról folytat vitát, akik legalább egy nem támogató véleményt kaptak a külső bírálóktól vagy a szakbizottságtól, valamint akinek esetében a vitát az EDK valamelyik tagja szükségesnek tartja. (10) Az EDK véleményét közvetlenül terjeszti a Testület elé. (11) A Testület a doktori iskola tudományágáról vagy tudományágairól is állást foglal. (12)94 A doktori iskola létesítésének véleményezésére vonatkozó kérelemről, az EDK javaslata alapján, a MAB Testülete – testületi határozat formájában – ad szakértői véleményt, amely lehet támogató vagy nem támogató. A doktori iskola létesítéséről szóló MAB szakértői vélemény tartalmazza a felsőoktatási intézmény nevét, a doktori iskola tudományterületét/eit, tudomány/művészeti ágát/ágait, (ha van, kutatási területét), vezetőjének nevét, beosztását és tudományos minősítését, az akkreditáció időpontját. A határozat szövege a doktori adatbázis nyilvános felületén megjelenik. A doktori iskolák működésével kapcsolatos részletes szabályokat – a vonatkozó jogszabályok keretei között megállapított – a doktori iskolák akkreditációs elvárásaira vonatkozó – a MAB honlapján is közzétett – dokumentum tartalmazza.

88 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 89 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 90 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 91 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 92 Hatályon kívül helyezte a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 93 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 94 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2955


(13) A további eljárási szabályokat a Doktori iskola létesítésének véleményezésére irányuló eljárás c. dokumentum tartalmazza. IV.2.2.7. Az egyetemi tanári pályázatok véleményezési eljárására vonatkozó egyedi szabályok

66/A. §95 Az egyetemi tanári pályázatot a MAB magyar, valamint annak a vonatkozó útmutatóban meghatározott egyes elemeit angol nyelven kéri véleményezésre benyújtani. 67. § (1)96 Az egyetemi tanári pályázatokhoz a két külső bírálatot – az MTA doktora címmel rendelkező pályázó esetében az egy külső bírálatot – az illetékes szakbizottság szerzi be. A pályázatról a MAB – lehetőség szerint – külföldi szakértő bírálati véleményét is beszerzi. Az egyetemi tanári pályázatok bírálói csak egyetemi tanárok lehetnek. Indokolt esetekben a szakterület elismert gyakorlati szakembereit, kutatóit is be lehet vonni a bírálati folyamatba. A személyiségi jogok védelme érdekében, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 27. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a név nélküli bírálatok csak a MAB illetékes bizottságai számára hozzáférhetőek, mások számára a keletkezésüktől számított tíz évig nem adhatók ki. Ha a bizottság felhasználhatatlannak nyilvánít egy bírálatot, akkor az ügyet újabb bírálónak kiadhatják. (2) Az egyetemi tanári pályázatokkal kapcsolatos bizottsági állásfoglalást titkos szavazással, a jelenlevő tagok egyszerű többségének támogatásával kell meghozni. A bizottság állásfoglalását és a szavazati arányt a szakbizottság elnöke az EDK elé terjeszti. (3) Az EDK és a szakbizottságok a jogszabályok és a MAB bírálati szempontrendszere alapján alakítják ki véleményüket. (4) Amennyiben az EDK a szakbizottság: a) véleményét egy adott ügyben nem látja kellően megalapozottnak, vagy b) az indoklás nem kellőképpen alapos, vagy c) szavazati aránya igen kis különbséget mutat, úgy az EDK pótlólagos véleményt kérhet, illetve e tényre a Testület figyelmét felhívhatja. (5) A kollégium az egyes tudományágak/szakterületek közötti harmonizációra is tekintettel, a bírálók és a szakbizottságok véleményének figyelembevételével titkos szavazással a jelenlevő tagok egyszerű többségének támogatásával hozza meg pályázatonként a javaslatát. Szavazategyenlőség esetén a szavazást egy ízben meg kell ismételni. Másodszori szavazategyenlőség esetén az ügyet ezzel a megjegyzéssel kell a Testület elé terjeszteni. (6) Az EDK véleményét közvetlenül terjeszti a Testület elé. IV.2.2.8. K ülföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésére irányuló kérelem véleményezési eljárásának egyedi szabályai 68. § (1) Az OH megkeresésére a MAB szakértői véleményt ad arról, hogy a kérelemben foglaltak alapján a magyarországi működési engedélyt kérő felsőoktatási intézmény és a tervezett képzése vagy képzései megfelelnek-e a jogszabályokban és a MAB bírálati szempontrendszerében foglalt elvárásoknak. Az intézmény az OH eljárása előtt a MAB előzetes véleményét is kérheti. (2) A kérelem az indítani kívánt képzés képzési ági (tudományági) hovatartozása alapján az illetékes szakbizottság(ok) hoz kerül véleményezésre. Ha a kérelem doktori iskola működési kérelmét is tartalmazza, akkor az véleményezésre az EDK-hoz is kerül. (3) A véleményező szakbizottság javaslatát a Testület elé terjeszti. Doktori iskolát is érintő ügyben a szakbizottság az EDK elé terjeszti a javaslatát, majd az ügy tárgyalása után a kollégium terjeszti a Testület elé. IV.3. AZ INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 69. § (1)97 A MAB a miniszter vagy az OH vagy a felsőoktatási intézmény felkérésére végzendő minőséghitelesítés vagy minőségértékelés, valamint a működési engedélyek felülvizsgálata keretében végzendő szakértői véleményezés hatékony megszervezéséhez az intézményakkreditációs ciklus megkezdése előtt ütemezési tervet készít, melyet az OH-val egyeztet. Az ütemezés kialakításakor figyelemmel kell lenni az intézmények ilyen irányú terheléseire is. 95 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 96 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 97 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2956


(2)98 A MAB az intézményakkreditáció ütemezése szerinti soron következő intézményt, vagy a minőséghitelesítést, illetve -értékelést kérő intézményt értesíti az akkreditáció megindításáról és az intézmény főbb teendőiről. (3) A MAB a jelen szabályzat 37. §-ában foglaltak szerint megbízza az LB-t. (4) Az akkreditációs értékelés előkészítése keretében az intézmény elkészíti intézményi önértékelését a MAB útmutatója alapján. (5) Az előkészítés során el kell végezni a beérkezett (bekért) anyagok feldolgozását. (6) Az LB tagjai a MAB Titkársága által szervezett előkészítő ülést tartanak a helyszíni látogatás előtt. (7) Az LB elnöke az intézménylátogatás időpontját legalább 15 nappal megelőző időpontban előlátogatást tehet az intézménynél. (8) A helyszíni vizsgálat célja, hogy a minősítők meggyőződjenek arról, hogy az önértékelés és az adatszolgáltatás mennyire fedi a valós működést, az elvárások teljesülését. (9) Az LB az előzetes anyagok feldolgozása, a helyszíni vizsgálatokat végző LB tagok véleménye alapján a látogatás után 50 napon belül elkészíti a jelentését. Az LB jelentése tartalmazza az intézmény egészének, többkarú intézmények karainak, vagy ilyen jellegű egységeinek értékelését, a minőséghitelesítésre (akkreditációra) tett javaslatát („akkreditálva, hatályos az akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelés esetén év/hónap/ napig”; „nem akkreditálva”; „akkreditálva, hatályos az akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelés esetén év/hónap/napig, év/hónap/napig lefolytatandó monitoring vizsgálattal” minősítéssel), továbbá az adott szervezeti egység minőségének fejlesztésére javaslatokat fogalmaz meg. (10)99 A MAB elnöke az LB jelentést, annak elkészültét követő harminc napon belül megküldi az érintett intézmény vezetőjének, akinek további harminc napon belül joga van írásbeli észrevételt tenni. (11) Amennyiben szükséges az intézményi észrevétellel kapcsolatos újabb adatok beszerzése, akkor a MAB elnöke határidő tűzésével az intézmény vezetőjétől azokat bekéri. (12) A jelentésről szóló testületi vitára az LB elnöke is meghívást kap. Az értékelésről és az akkreditációs jelentésről vita után dönt a Testület. (13) A MAB határozatával elfogadott akkreditációs jelentés nyilvános, és a MAB honlapján elérhető. (14)100 A MAB az akkreditációról tanúsítványt állít ki, melyet a MAB elnöke vagy megbízottja ad át az intézménynek. IV.4. A PÁRHUZAMOS PROGRAMAKKREDITÁCIÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 70. § (1)101 A MAB a miniszter felkérésére végzendő, adott képzési területhez, illetve képzési ághoz tartozó alap- és mesterképzési szakok párhuzamos vizsgálatának (párhuzamos programakkreditáció) megkezdése előtt ütemezési tervet készít. Az ütemezés kialakításakor figyelemmel kell lenni az intézmények ilyen irányú terheléseire is. (2)102 A hitéleti képzések, rendészeti és katonai szakok esetében a szakok (programok) akkreditációját, értékelését az intézményakkreditáció keretében kell elvégezni. (3) A MAB a párhuzamos programakkreditáció ütemezése szerinti soron következő képzési területen vagy képzési ágban vagy szakon képzést folytató intézményeket értesíti az akkreditáció megindításának tényéről és az érintett intézmények főbb teendőiről. (4) A MAB a jelen szabályzat 37. §-ában foglaltak szerint megbízza az LB-t. Az illetékes szakbizottság vagy az LB, ha szükséges, kidolgozza az adott területre vonatkozó speciális értékelési metodikát és önértékelési útmutatót, amelyet a Testület fogad el jelenlevő tagjainak egyszerű többségével. (5) Az akkreditációs értékelés előkészítése keretében az intézmény – a MAB útmutatója alapján – elkészíti képzési programjainak önértékelését. (6)103 Az LB a rendelkezésre álló dokumentumok és az önértékelések elemzése alapján látogatási programot készít. Az LB a kialakított program alapján és ad hoc jelleggel is végezhet látogatást. Nem szükséges minden képzés helyszíni látogatása, de javaslat akkreditáció megvonására csak helyszíni látogatás alapján tehető. (7) A helyszíni vizsgálat célja, hogy a minősítők meggyőződjenek arról, hogy az önértékelés és az adatszolgáltatás mennyire fedi a valós működést, az elvárások teljesülését.

98 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 99 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 100 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 101 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 102 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 103 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2957


(8)104 Az LB az utolsó látogatás befejezésétől számított 50 napon belül elkészíti jelentését. Az LB a jelentésében programonként értékel és akkreditációs javaslatot tesz [„akkreditálva (hatályos a képzés akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén év/hónap/napig)”; „nem akkreditálva”; „akkreditálva (hatályos a képzés akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén év/hónap/napig, év/hónap/napig lefolytatandó monitoring vizsgálattal)” minősítéssel], valamint az adott program minőségének fejlesztésére javaslatokat fogalmaz meg. A vizsgált szakterületen folyó képzésekről átfogó értékelést is ad és összegző javaslatokat fogalmaz meg. (9) A párhuzamos programakkreditációs eljárásra a továbbiakban a jelen szabályzat a 69. § (10)– (14) bekezdéseiben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. IV.5. DOKTORI ISKOLA AKKREDITÁCIÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 71. § (1)105 A MAB a miniszter vagy az OH felkérésére végzendő minőséghitelesítés vagy minőségértékelés, valamint a működési engedélyek felülvizsgálata, illetve megfelelőségi vizsgálat keretében végzendő szakértői véleményezés hatékony megszervezéséhez a doktori iskolák vizsgálatának megkezdése előtt ütemezési tervet készít. Az ütemezés kialakításakor figyelemmel kell lenni az intézmények ilyen irányú terheléseire is. (2) A MAB az ütemezése szerint értékelésre soron következő doktori képzést folytató intézményeket értesíti az akkreditáció megindításának tényéről és az érintett intézmények főbb teendőiről. (3) A doktori iskola akkreditáció eljárási szabályai – a jelen szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában – megegyeznek a doktori iskola létesítésének véleményezésére irányuló eljárás szabályaival. (4)106 Az akkreditációs értékelés előkészítése keretében az intézmény – a MAB útmutatója alapján – elkészíti, illetve frissíti a doktori iskola értékeléséhez szükséges dokumentumokat és feltölti azokat a www.doktori.hu adatbázisba. A doktori iskola törzstagjai feltöltik, illetve frissítik adataikat az adatbázisban. A törzstag tudományos eredményeinek dokumentációjára a 10 legfontosabb publikáció adatait az MTMT-ből107 kell átvenni, a teljes publikációs lista az MTMT-ben legyen elérhető. (5) A doktori iskola akkreditáció során az illetékes szakbizottság vagy az EDK javaslatára a MAB Testülete helyszíni vizsgálatot is elrendelhet. (6) A helyszíni vizsgálat célja, hogy a minősítők meggyőződjenek arról, hogy az önértékelés és az adatszolgáltatás mennyire fedi a valós működést, az elvárások teljesülését. Az LB a látogatástól számított 30 napon belül elkészíti a jelentését, melyet eljuttat az illetékes szakbizottságoknak, és az EDK-nak. 108 (7) A MAB az eljárás megkezdésétől számított 150 napon belül elkészíti értékelését. Az LB, a szakbizottságok, valamint a kollégium a jelentésében, illetve előterjesztésében doktori iskolánként és törzstagonként akkreditációs javaslatot tesz [„akkreditálva (hatályos a képzés akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén év/hónap/ napig)”, „nem akkreditálva”, „akkreditálva (hatályos a képzés akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelése esetén év/hónap/napig /x év múlva monitoring vizsgálat/)” minősítéssel; törzstagok esetén: megfelelt / nem felelt meg], értékelést készít, valamint az adott doktori képzés minőségének fejlesztésére javaslatokat fogalmaz meg. (8) A MAB határozatával elfogadott akkreditációs értékelést a MAB megküldi az eljárás kezdeményezőjének és az érintett felsőoktatási intézménynek. A határozat nyilvános, és a doktori adatbázisban, valamint a MAB TIR-ben elérhető. A „nem felelt meg” minősítésű törzstagok minősítése és értékelése, a „megfelelt” minősítésű törzstagok értékelése csak az érintett törzstag előzetes hozzájárulásával hozható nyilvánosságra. (9)109 A MAB az intézmények tájékoztatása érdekében a doktori adatbázisban rendszeresen (legfeljebb évente) ellenőrzi, hogy a doktori iskolák rendelkeznek-e a jogszabályokban és a MAB elvárásaiban rögzített működési feltételekkel (megfelelőségi vizsgálat). Ha a MAB megállapítja, hogy a doktori iskola nem felel meg a jogszabályi előírásoknak és/vagy a MAB elvárásainak, akkor a MAB elnöke felhívja az intézmény rektorát, hogy tegyen intézkedéseket a törvényes működés helyreállítása, illetve a megfelelőség biztosítása érdekében.

104 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 105 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 106 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 107 Magyar Tudományos Művek Tára (www.mtmt.hu). A művészeti tevékenységet dokumentáló alkotások adatai közvetlenül a www.doktori.hu adatbázisba tölthetők fel. 108 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 109 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2958


IV.6. NYOMON KÖVETÉSI ELJÁRÁS (IDŐKÖZI MONITORING) ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 72. § (1)110 A MAB Testülete minden év október 31-ig meghatározza a következő naptári évben monitor eljárásra kerülő intézmények, karok, képzések vizsgálatának ütemezési rendjét. Ha a jelen szabályzat másképp nem rendelkezik, akkor az egy intézményben azonos évben sorra kerülő szakokat lehetőleg egy időben kell ellenőrizni. A Testület döntését követő 30 napon belül a MAB elnöke tájékoztatja az érintett intézmények vezetőit az eljárás tervezett ütemezéséről, és az intézmény feladatairól. (2) Azon a képzési területen, illetve képzési ágban (doktori iskola esetén tudományágban), amelyhez tartozó képzések tekintetében előírt időközi monitoring eljárások esedékességének évében párhuzamos programakkreditációs eljárásra kerül sor, az érintett képzések időközi monitoring vizsgálatát a párhuzamos programakkreditáció keretében kell elvégezni. (3)111 Ha egy adott intézménynek van vizsgálandó képzése, és a monitoring eljárás esedékességének évében az intézményben intézményakkreditációs eljárásra kerül sor, akkor az adott intézményben az időközi monitoring eljárásra az intézményakkreditációs eljárás ideje alatt (de nem annak keretében) kerül sor, kivéve a párhuzamos programakkreditációval ugyanazon évben érintett képzéseket. (4) Az intézménynek a MAB által megjelölt időpontig be kell nyújtania a MAB Titkárságára az időközi monitoring eljárásra utalt kar(ok), képzés(ek) tekintetében a korábbi vonatkozó MAB határozatban megfogalmazott hiányosságok kijavítására tett intézkedéseket bemutató anyagot. Amennyiben egy szakon a személyi feltétek teljesülésének vizsgálatát írta elő a MAB határozat, akkor a személyi feltételek teljesülését a MAB szakindítási útmutatójának Személyi feltételek c. fejezete szerint összeállítva kell bemutatni. (5)112 Az időközi monitor vizsgálatot egyes képzések tekintetében a szak képzési ága szerint illetékes szakbizottság(ok) végzi(k) el. A szakbizottság – amennyiben ennek szükségét látja – a szak eddigi tényleges működésre vonatkozó további anyagot is bekérhet az intézménytől. A szakbizottság(ok) az intézmény által benyújtott hiánytalan anyag beérkezésétől számított 60 napon belül terjeszti(k) elő a Testületnek az akkreditáció megerősítésére, vagy megvonására irányuló javaslatát, illetve javaslatukat. (6) Ha az időközi monitoring eljárásra a párhuzamos programakkreditáció keretében kerül sor, akkor arra az eljárásra nem kell alkalmazni a jelen § (5) bekezdésében foglaltakat. (7) Ha az időközi monitoring eljárás intézményre vagy karra vonatkozik, akkor a MAB látogató bizottságot kérhet fel, mely helyszíni látogatása alapján jelentésben foglalja össze értékelését és javaslatot tesz az intézmény / kar további akkreditációjára vagy az akkreditáció megvonására. LB felkérése esetén nem kell alkalmazni a jelen § (5) bekezdésében foglaltakat. (8) Az akkreditáció megerősítéséről, vagy megvonásáról a Testület a jelenlevő tagok egyszerű többségének támogatásával dönt. IV.7. EGYÉB ELJÁRÁSOK IV.7.1. E ljárás az intézmény-, illetve párhuzamos programakkreditációs eljáráson vagy a véleményezési eljáráson kívül a MAB tudomására jutott hiányosságok esetén 73. § Amennyiben valamely felsőoktatási intézmény képzési, tudományos kutatási vagy művészeti alkotótevékenységének minőségével kapcsolatos alapvető hiányosságok jutnak dokumentált formában a MAB tudomására, a MAB az érintett intézménytől tájékoztatást, vonatkozó információkat kérhet, és amennyiben megkapja, az ügyben kialakított szakértői véleményéről tájékoztatja az OH-t, valamint az intézményt. Amennyiben az intézmény a tájékoztatás kérésnek a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem tesz eleget, a MAB a jelen szabályzat 72. §-ában meghatározott eljárást alkalmazza. IV.7.2. A bírálati, értékelési szempontrendszer megalkotása113 74. § (1) A MAB a szakértői véleményét a jogszabályok és a Testület által elfogadott bírálati szempontrendszer alapján határozattal hozza meg. A bírálati szempontrendszerről a jogszabályi kereteken belül – különös tekintettel az Nftv. 110 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 111 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 112 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 113 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított cím.

2959


69. § (4) bekezdésében meghatározottakra – és a felsőoktatás minőségi követelményeinek figyelembevételével a Testület határoz az összes tag kétharmadának támogatásával. A bírálati szempontrendszer előkészítéséért és Testület elé terjesztéséért a MAB elnöke felelős. A MAB a bírálati szempontrendszerét jogszabályi változás esetén, de legalább évente felülvizsgálja, és a változtatásokat nyilvánosságra hozza. A bírálati szempontrendszer módosítására a Testület bármely tagja javaslatot tehet. (2) A MAB bírálati szempontrendszerét – a Minőségügyi kormányrendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – a MAB honlapján és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. Az új, illetve módosított szempontrendszert a hivatalos lapban történő közzététel időpontja után három hónnappal indult ügyek tekintetében kell alkalmazni. A bírálati szempontrendszer jogszabályváltozás miatt történő módosítása után a módosított szempontrendszert a közzététel után a jogszabályváltozás hatálybalépésének napja után indult ügyek tekintetében kell alkalmazni. IV.7.3. Jogszabályok véleményezése

75. §114 Az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, vagy más szerv, illetve személy által véleményezésre megküldött jogszabálytervezetek a MAB elnöke elé kerülnek, aki dönt arról, hogy a véleményezésbe szükséges-e a Testület bevonása. Ha az elnök testületi határozatot is szükségesnek tart, akkor azt az ülésen jelenlevő tagok egyszerű többségének támogatásával hozzák meg. IV.7.4. Etikai eljárás 76. § A MAB etikai eljárásának részletes szabályait a MAB Etikai Kódexe tartalmazza. IV.7.4.1. Az eljárási összeférhetetlenség (érintettség) 77. § (1) A Minőségügyi kormányrendelet 19. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a MAB-nak döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységei minden szintjén biztosítania kell az elfogulatlan, pártatlan, objektív szempontokon alapuló szakmai álláspont kialakításának feltételeit. Ezen túlmenően az alábbi szabályok érvényesek: (2)115 Valamely ügyben érintett testületi tag a kérdéses napirendi pont tárgyalásánál nem lehet jelen, és az azt lezáró szavazásban nem vehet részt. Érintettnek tekintendő különösen az a MAB szakértő (testületi tagtól – bírálóig bezárólag), aki bármilyen (így például közalkalmazotti, megbízásos) jogviszonyban áll a döntés időpontjában, vagy állt az azt megelőző három éven belül, vagy az előterjesztés alapján várhatóan jogviszonyban fog állni azzal a felsőoktatási intézménnyel, amely az ügy kezdeményezője. a)116 b)117 (3) Aki az adott ügyben érintett: a) nem jelölhet ki bírálót, b) nem lehet bíráló, c) nem tekinthet be a bírálatba és nem tájékoztatható annak tartalmáról, d) nem lehet jelen az ügy tárgyalásakor, e) nem tehető fel neki kérdés a bizottság tagjai részéről az üggyel kapcsolatban, f ) nem lehet jelen a szavazáson. (4) Az a tag, aki esetében valamely ügy tárgyalásánál érintettség áll fenn, ezt az ülést levezető elnöknek köteles jelezni, és e tényt az ülésről készült emlékeztetőben is fel kell tüntetni. Ha az érintett tag nem jelzi összeférhetetlenségét az ülést vezető elnöknek, akkor azt a szakreferens tegye meg, illetve az elnök maga hívja fel az érintett tagot, hogy az adott ügy tárgyalásának idejére hagyja el az ülés helyszínét. (5) Minden olyan ügyben, melyben a MAB szakértőnek – a már meglévő más elkötelezettsége(i) miatt – érdekellentéte keletkezik vagy fennáll, erről a MAB szakértő tájékoztatja a MAB-ot, s az adott ügyben tartózkodik a véleménynyilvánítástól, és az adott ügyre vonatkozó eljárásban semmilyen formában nem vesz részt.

114 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 115 A MAB 2015. január 30-án elfogadott 2015/1/III. sz. határozatával módosított szöveg. 116 Hatályon kívül helyezte a MAB 2015. január 30-án elfogadott 2015/1/III. sz. határozata. 117 Hatályon kívül helyezte a MAB 2015. január 30-án elfogadott 2015/1/III. sz. határozata.

2960


IV.7.4.2. Főbb etikai kérdések 78. § (1)118 Testületi, illetve bizottsági állásfoglaláshoz vagy döntéshez kötött, folyamatban lévő ügyekben a MAB szakértő tartózkodik a véleménye előzetes kinyilvánításától. Az egyetemi tanári munkakörre benyújtott pályázatokról a Tag – a titkos szavazás esetét kivéve – előzetesen semmilyen fórumon nem foglalhat állást. (2) A MAB szakértő, a MAB-ban betöltött funkcióját semmilyen körülmények között nem használja személyes vagy intézményi anyagi haszon vagy egyéb előny szerzésére, az erre vonatkozó esetleges ajánlatokat visszautasítja. (3) A MAB szakértő folyó ügyek állásáról külső (nem tag) személynek vagy szervezetnek csak az adott ügyre vonatkozó hivatalos MAB állásfoglalás (MAB-határozat, vagy, határozathoz nem vezető eljárás esetén, kollégiumi vagy elnökségi szintű állásfoglalás) elfogadása után ad információt, s akkor is csak a határozat, illetve állásfoglalás nyilvános részére vonatkozóan. (4) A további részletszabályokat a MAB Etikai Kódexe tartalmazza. IV.8. A FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 79. § (1) A MAB által közigazgatási hatósági eljárás keretében kiadott szakértői vélemény ellen, és egyetemi tanári pályázatról készült szakértői vélemény ellen a MAB-nál nem lehet önálló fellebbezéssel élni. (2) A hatósági határozat ellen fellebbezéssel az Nftv. és a Ket. szabályai szerint lehet élni. (3) Egyetemi tanári pályázat véleményezése esetén, amennyiben a felsőoktatási intézmény rektorának a miniszter részére küldött – az egyetemi tanári munkaköri cím adományozására vonatkozó – javaslata nincs összhangban a MAB szakértői véleményében foglaltakkal, a miniszter az Nftv. 69. § (3) bekezdése szerint, a MAB-tól újabb szakértői véleményt kér. 80. § Ha azonos tárgyban, vagy ugyanazon személy tekintetében egy eljárás keretében újabb szakértői vélemény, szakvélemény kialakítása szükséges (felülvizsgálati eljárás), azt a MAB Felülvizsgálati Bizottsága végzi a MAB FvB ügyrendjében meghatározottak szerint. 81. §119 A jelen szabályzat 79. § (1) bekezdésében nem szabályozott szakértői vélemény (akkreditációs, minőségértékelési döntés) ellen az érintett felsőoktatási intézmény jogorvoslattal élhet. A felülvizsgálati kérelmet – a MAB által eredetileg véleményezett beadvány, adatok alapján – a MAB elnökéhez kell eljuttatni, melyet a MAB FvB bírál el a MAB FvB ügyrendjében meghatározottak szerint. IV.9. A MAB HATÁROZATAINAK NYILVÁNTARTÁSA ÉS NYILVÁNOSSÁGA IV.9.1. A MAB határozatok nyilvántartása 82. § A MAB véleményezési és döntési feladatainak ellátása során akkreditációs, eljárási, működési, személyi, elvi stb. határozatokat hoz. A határozatok áttekinthető, visszakereshető, zárt rendszerben történő nyilvántartása a MAB Titkárságának a feladata. A Titkárság ezt a feladatot a TIR segítségével látja el. IV.9.1.2. A nyilvántartás vezetésének szabályai 83. § (1) A MAB határozatait a Testület rendes és rendkívüli ülésein hozza. (2) A MAB Titkársága minden ülésről emlékeztetőt készít, melyben az ülés napirendi pontjainak sorrendjében rögzíti az elhangzottak lényegét (határozathoz nem vezető napirendi pont esetén), illetve az adott napirendi ponthoz tartozó határozato(ka)t. A határozatok sorszámát a következő módon kell képezni: MAB [évszám]/[az ülés sorszáma az adott évben arab számmal]/[a napirendi pont száma római számmal]/[ha szükséges a további napirendi alpontok száma arab számmal] például: MAB 2009/3/V/4/7. (3) Az emlékeztetőt a Testület következő ülésén történő jóváhagyás előtt korrigálják a szakreferensek, ellenőrzik a főtitkár-helyettes és a főtitkár és/vagy az általa megbízott ellenőrző szakreferens, majd a MAB elnöke jóváhagyja.

118 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 119 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2961


(4) Az emlékeztető jóváhagyása a soron következő testületi ülésen, a Testület által kért javítások és pontosítások (ha ilyenek vannak) után válik véglegessé. A határozatok – ha a Testület nem rendelkezik másként – az emlékeztető végleges jóváhagyásával, de a határozat eredeti meghozatalának napja szerint válnak hatályossá. A határozat esetleges kijavításáról az érintetteket haladéktalanul értesíteni kell. (5)120 Az emlékeztetőben minden határozat esetében fel kell tüntetni a határozat számát, típusát, tárgyát, a tárgy MAB nyilvántartási számát (ha van), a határozat szövegét (indoklással együtt, ha van), a szavazatarányt, valamint egyéb megjegyzéseket, ha vannak (pl. a határozat hatályát érintően). (6) A jóváhagyott emlékeztetők elektronikus és papíralapú archiválásra kerülnek. Az elektronikus archiválás helye a MAB szerverén az erre kijelölt alkönyvtár. Az elektronikus archiválás felülírás elleni jelszó védelemmel történik. A jelszót egyidejűleg a főtitkár, a főtitkárhelyettes és a főtitkár által megbízott legfeljebb két titkársági alkalmazott ismerheti. A Titkárság többi alkalmazottja, valamint a Testület elektronikus betekintést kérő tagjai számára az emlékeztetők csak jelszót nem igénylő olvasásra állnak rendelkezésre. (7) A kinyomtatott emlékeztetők egy-egy példányát a Titkárság központilag, papíron is archiválja. (8) Az iratkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a MAB Iratkezelési Szabályzata tartalmazza. IV.9.1.3. Határozatok tára 84. § (1)121 A jóváhagyott emlékeztetők alapján a határozatokat a Titkárság a MAB TIR adatbázisban (http://tir.mab.hu) elérhetővé teszi (Határozatok tára). Az adatbázisban minden határozat esetében külön oszlopban látható a határozat száma, típusa, tárgya, az ügy nyilvántartási száma (=MAB kód, ha van), a döntés betűjele, és – ha van – a határozat időbeli hatálya. A táblázat utolsó oszlopában található hyperlinken keresztül az adott határozat szövege közvetlenül elérhető. A határozatok a Határozatok tárából nemcsak ülésenként, hanem tetszés szerint visszakereshetők. (1/A)122 Egyetemi tanári pályázat, valamint doktori iskola tárgyában született határozat a személyes adatok védelme érdekében korlátozottan nyilvános. 123 (2) A határozatok mentése a MAB Titkárság szerverén tárolt adatok mentésével egyidejűleg, legalább heti rendszerességgel történik. (3) Fentieken túl a MAB egyes határozatait – a MAB elnökének döntése alapján – a MAB honlapján tárgyuknak megfelelő kiemelt formában is közzéteszi. IV.9.1.4. Adminisztratív hozzáférés 85. § Az adminisztratív (szövegbeviteli, módosítási, törlési) hozzáférés az emlékeztetőkhöz és a nyilvántartáshoz korlátozott, erre jogosultsága csak a főtitkárnak, a főtitkárhelyettesnek, a nyilvántartás főtitkár által megbízott felelősének, illetve a helyettesítésére a főtitkár által kijelölt titkársági munkatársnak van. IV.9.1.5. Határozatok közlése az érintettekkel 86. §124 A MAB elnöke a Testület ülését követően írásban értesíti a kérelmező intézmény vezetőjét, illetve a szakértői véleményt kérő hatóságot a Testület határozatáról. IV.9.2. A MAB határozatok nyilvánossága IV.9.2.1. A határozatok közzététele

87. § (1) A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítására a MAB internetes honlapot üzemeltet www.mab.hu címen. (2) Az Info tv. 37. §-a szerinti közzétételi listákat a MAB Közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzata tartalmazza. 120 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 121 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 122 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 123 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg. 124 A MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozatával módosított szöveg.

2962


(3) A MAB a TIR adatbázisban közzéteszi határozatait. A Testület által elfogadott határozatok érdemi része és indoklása ebből megismerhető. (4) A határozatok rendelkező részét a MAB az Akkreditációs Értesítő című időszaki kiadványában is közzéteszi. IV.9.2.2. A pénzügyi beszámolók közlésének nyilvánossága

88. § (1) Az éves beszámolót és közhasznúsági mellékletét a MAB Testülete fogadja el. A beszámolók közzétételét részletesen a MAB Közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzata tartalmazza. (2) A MAB tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a minisztérium hivatalos lapjában évente közzéteszi. IV.9.3. Adatvédelem 89. § Az adatvédelem részletes szabályait a MAB Számítástechnikai és adatvédelmi szabályzata tartalmazza. IV.9.4. Iratokba való betekintés rendje 90. § Az iratokba való betekintés rendjét a MAB Közérdekű adatok megismerésének szabályzata tartalmazza.

IV.10. ELJÁRÁSI DÍJAK125 90/A. § (1)126 A közigazgatási hatósági eljárásban végzett szakértői tevékenységéért (II.1.1.2. §–II.1.5.8. §) a MAB-ot a felsőoktatási hatósági eljárási díjakról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. (2)127 Az egyetemi tanári pályázat felsőoktatási intézmény, vagy miniszter részére végzett véleményezésének díja 190.000 Ft/pályázat. A szakértői vélemény kiadásának feltétele a szakértői díj MAB számlájára való beérkezése. (3)128 A felsőoktatási intézmény kérelmére annak egyes képzéseiről készített szakértői vélemény díja a felsőoktatási hatósági eljárási díjakról szóló miniszteri rendeletben a vonatkozó eljárásra meghatározott mértékű díjjal azonos. (4)129 A miniszter és az OH felkérésére végzett egyéb szakértői véleményezés költségeinek fedezetét a MAB éves központi költségvetési támogatása biztosítja.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 91. § (1) A jelen szabályzat a Testület általi elfogadását követően a miniszter jóváhagyásával lép hatályba. (2)130

125 A címet beiktatta a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 126 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 127 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 128 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 129 Megállapította a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata. 130 Hatályon kívül helyezte a MAB 2014. május 30-án elfogadott 2014/6/III. sz. határozata.

2963


FÜGGELÉK I. 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

A MAB SZMSZ-hez kapcsolódó szabályzatainak listája: Etikai Kódex A MAB Felülvizsgálati Bizottságának ügyrendje A MAB Felügyelő Bizottságának ügyrendje Gazdálkodási szabályzat A Gazdálkodási szabályzathoz kapcsolódó szabályzatok: a) Befektetési szabályzat b) Belső ellenőrzési szabályzat c) Bizonylati szabályzat (tartalmazza a szigorú számadású nyomtatványokkal rendelkezéseket is) d) Eszközök és források értékelési szabályzata e) Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata f ) Belföldi kiküldetések szabályzata g) Külföldi kiküldetések szabályzata h) Mobiltelefonok használatának szabályzata i) Pénzkezelési szabályzat j) Selejtezési szabályzat k) Számlarend, számlatükör l) Számviteli politika m) Vagyonvédelmi szabályzat Munkaügyi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Egészségügyi és szociális juttatások szabályzata Bélyegző nyilvántartás és kezelés szabályozása Iratkezelési szabályzat Számítástechnikai és adatvédelmi szabályzat Közérdekű adatok megismerésének szabályzata Közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzat

II. Mellékletek I. számú melléklet: A MAB döntés-előkészítő állandó bizottságai II. számú melléklet: Szervezeti felépítést bemutató ábrák III. számú melléklet: A MAB szakértőinek díjazása

kapcsolatos

2964


I. sz. melléklet: A MAB döntés-előkészítő bizottságai Állandó bizottságok: szakbizottságok Agrártudományi Bizottság Bölcsészettudományi Bizottság Hittudományi Bizottság Műszaki tudományi Bizottság Művészeti Bizottság Orvostudományi Bizottság Társadalomtudományi Bizottság Természettudományi Bizottság Tanárképzési Bizottság Felsőoktatási Szakképzési Bizottság kollégium Egyetemi Tanári és Doktori Kollégium Eseti bizottságok látogató bizottságok ad hoc bizottságok Etikai és Összeférhetetlenségi Bizottság interdiszciplináris ad hoc bizottságok

II. számú melléklet: 1. A MAB SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

2965


II. számú melléklet: 2. A MAB TITKÁRSÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

46

2966


2967


III. sz. melléklet: A MAB szakértőinek díjazása

1. Bírálók számára fizetendő díjak A MAB a hozzá beérkezett kérelmeket, pályázatokat bírálóknak adja ki írásos véleményezésre. A bírálati díj mértéke bruttó 10.000 – 30.000,- Ft / kérelem / bíráló. A bírálati díjat a MAB megbízási szerződés keretében, vagy számla ellenében fizeti ki.

2. Látogató bizottsági elnökök, valamint tagok számára fizetendő díjak A MAB által megbízott – intézmény-, illetve párhuzamos programakkreditációban résztvevő – látogató bizottságok elnökei és tagjai díjazásban részesülnek. A látogató bizottság elnökének megbízási díja az intézmény(ek) méretétől, illetve a vizsgált szakok számától függően bruttó 150.000 – 350.000,- Ft. A látogató bizottsági tagok megbízási díja a ténylegesen elvégzett feladat függvényében átlagosan bruttó 120.000,- Ft, háromnál több helyszín látogatása esetén átlagosan bruttó 160.000,- Ft. Az LB elnökök díját a MAB elnöke állapítja meg, az egyes LB tagok díjának mértékére az LB elnök tesz javaslatot az elvégzett munka arányában. A megbízási díjat a MAB megbízási szerződés keretében, vagy számla ellenében fizeti ki.

2968


A Miskolci Egyetem Rektori Hivatala közleménye egyetemi szintű oklevél érvénytelenítéséről

Nyisztor Péter (sz.: Gyula, 1965. június 18.) Törzskönyvi száma: XXXI-1/1981. Az egyetemi szintű gépészmérnök képesítést tanúsító oklevél, amelyet a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara 1989. június 26-án, a 17/1989. sz. alatt állított ki, elveszett. Helyette 2015. április 28-án másodlatot adtunk ki. Az eredeti oklevél érvénytelen.

Szilágyi Józsefné s.k.,

hivatalvezető

2969


A közlöny zárása után érkezett közlemények, pályázati felhívások

Álláspályázatok

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére1 A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabályok tartalmazzák. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szgy: szakmai gyakorlat v: végzettség vgy: vezetői gyakorlat étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) f: felvilágosítás ön: önéletrajz vp: vezetői pótlék vpr: vezetői program adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Köznev. tv.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Kjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Korm. rendelet: a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet EMMI rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok

1 Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

2970


ÓVODAVEZETŐ A pályázatot meghirdető szerv 1

Dávod Önkormányzat 6524 Dávod, Dózsa u. 61.



2

3

Óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú v és szakképzettség, legalább öt év óvoda Lf: az intézmény tevékenységi pedagógus-munkakörben szerzett szgy, pedagógus- körébe tartozó feladatok szakvizsga keretében szerzett vezetői irányítása, az intézményvezetői szak intézmény színvonalas, képzettség, magyar állampolszakszerű és törvényes gárság, büntetlen előélet, működtetése, a takarékos cselekvőképesség, a nevelési- gazdálkodás, a munkáltatói oktatási intézményben jogok gyakorlása és döntéspedagógus-munkakörben hozatal az intézmény fennálló, határozatlan időre, működésével kapcsolatban teljes munkaidőre szóló minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus- más hatáskörébe. munkakörbe történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás. Dávodi Forrás Óvoda 6524 Dávod, József A. u. 15.

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb 4

ÁEI: 2015. aug. 1. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-ig szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan és teljes munkaidőre szóló. Pbhi: 2015. jún. 3. Pehi: 215. júl. 20. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. Szolgálati lakást a pályázat kiírója nem biztosít. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, b, om, nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, a pályázata nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalását kéri, vagyon nyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget tesz. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, egy példányban, zárt borítékban, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (1432/2015.), valamint a beosztás megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani. Pc: Dávod Község Polgármesteri Hivatala 6524 Dávod, Dózsa u. 61. f: Szűcsné István Ilona jegyző. Tel.: (79) 481-088. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2015. május 4. www.davod.hu, továbbá a polgármesteri hivatal hivatalos hirdetőtáblája.

2971


1

Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4.

2

3

Felsőfokú iskolai v és szakképzettség, pedagógus- szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év Lf: az intézmény rendeltetés pedagógus-munkakörben, szerű működésének biztosítá- vagy heti tíz tanóra, vagy sa, a munkatervben meghatá- foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás rozott feladatok ellátása során szerzett szgy, végrehajtásának a nevelési-oktatási intézmegszervezése. ményben pedagógus-munkaGondoskodik az intézménykörben fennálló, határozatlan ben folyó szakmai tevékenyidőre, teljes munkaidőre szóló ség feltételeiről, koordinálja alkalmazás vagy a megbízásaz intézményben folyó sal egyidejűleg pedagógus- pedagógiai tevékenységet, munkakörben történő, ellenőrzi az intézményben határozatlan időre, teljes folyó tevékenységek, foglalkozások, rendezvények munkaidőre szóló alkalmazás, a pályázó a tevékenység folyamatát, színvonalát, folytatását kizáró foglalkozásfelelős az intézmény szak tól eltiltás hatálya alatt szerű és törvényes működé séért, a szabályszerű vagyon- nem áll, büntetlen előéletű, cselekvőképes. kezelésért, és a takarékos gazdálkodásért, összeállítja és elkészíti a fenntartó által meghatározott szempontok és ütemezés szerint a szakmai, tematikai és/vagy működési beszámolókat, elemzéseket, dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály a hatáskörébe utal, működteti az intézmény minőségirányítási programját, tájékozódik az intézmény működésével kapcsolatos pályázati lehetőségekről, részt vesz azok megírásában, irányítja és ellenőrzi az intézmény dolgozóinak munkáját, gyakorolja a SZMSZ-ben, valamint a hatályos jogszabályokban biztosított, hatás körébe tartozó munkáltatói jogköröket. Lenti Napközi Otthonos Óvoda 8960 Lenti, Vörösmarty u. 41.

4

ÁEI: 2015. aug. 16. A vezetői megbízás 2020. aug. 15-ig, öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. Pbhi: 2015. jún. 10. napján 16.00 óráig kell megérkeznie. Pehi: 2015.aug. 15. Magasabb vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető. Illetmény, juttatás: a Kjt., és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. Egyéb juttatások jogszabály alapján. A pályázathoz csatolni kell: közjegyző által hitelesített om, részletes szakmai ön, vpr, b, legalább ötéves szgy-t vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szgy-t igazoló munkáltatói igazolás, a pályázó nyilatkozata, amelyben a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, továbbá, hogy a pályázati elbírálásában részt vevők a pályázati anyagot megismerhetik és abba betekinthetnek, nyilatkozatot az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalásáról, a pályázó nyilatkozata arról, hogy vele szemben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

2972


1

2

3

4

41. § (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn, illetve a fennálló összeférhetetlenséget megbízása esetén megszünteti. A pályázat benyújtásának módja: személyesen vagy postai úton kell benyújtani. Pc: Lenti Polgármesteri Hivatal 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. f: Molnár Mónika európai uniós ügyintézőnél személyesen vagy telefonon. Tel.: (92) 553-951. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2015. május 8.

Süttő Község Önkormányzata 2543 Süttő, Templom tér 9.

Százszorszép Kétnyelvű Óvoda, Bölcsőde Süttő, Rákóczi F. út 64. Lf: a Köznev. tv. szerint az intézmény irányítási, ellenőrzési, munkáltatói feladatainak ellátása, alapító okirat szerinti feladatok ellátása.

Német nemzetiségi óvoda pedagógus vagy felsőfokú szakirányú v és német nyelvből C típusú, középfokú nyelvvizsga, az intézményben pedagógus-munkakörben fennálló határozatlan idejű alkalmazás, illetve a meg bízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő határozatlan időre szóló alkalmazás, legalább öt év óvodapedagógus- munkakörben szerzett szgy, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, a pályázati kiírásban kért dokumentumok hiánytalan becsatolása.

ÁEI: 2015. szept. 1. A vezetői megbízás határozott időre, öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. máj. 28. Pehi: 2015. júl. 28. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a szerinti véleményezést és a pályázók meghallgatását követően Süttő Község Képviselő-testülete dönt. A pályázathoz mellékelni kell: szakmai ön, om, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, szgy-t igazoló dokumentumok, b, nyilatkozatot arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggően

2973


1

2

3

4

szükséges kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozat, amelyben a pályázó hozzá járul a teljes pályázati anyagának, valamint az abban szereplő személyes adatainak harmadik személy által történő megismeréséhez, a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, továbbá a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy vele szemben a Kjt. 41. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn, illetve a fennálló összeférhetetlenséget megbízása esetén megszünteti. A pályázat benyújtásának módja: postai úton és személyesen lehet benyújtani, „Óvodavezető” megjelöléssel ellátva. Pc: Süttő Község Önkormányzata 2543 Süttő, Templom tér 9. A pályázat további megjelenésének helye: KIH internetes honlap, Süttő Község honlapja.

Szigethalom Város Önkormányzat 2315 Szigethalom, Kossuth L. u. 10.

Négyszínvirág Óvoda 2315 Szigethalom, Rákóczi F. u. 145. Lf: az intézmény törvényes működtetésének biztosítása, vezetői feladatainak ellátása.

Felsőfokú óvodapedagógusi v, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább öt év szakmai tapasztalat, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség. Előny: legalább ötéves vezetői gyakorlat.

ÁEI: 2015. szept. 1. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-ig, határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. máj. 29. (beérkezés ideje) Pehi: 2015. aug. 25. (képviselő-testületi ülés). A pályázat elbírálásának módja, rendje: a nevelőtestület, a Nemzeti Pedagógus Kar

2974


1

2

3

4

illetékes területi szerve, és a képviselő-testület által létrehozott háromtagú szakbizottság véleményét mérlegelve, a Humánpolitikai és Népjóléti Bizottság javaslata alapján a képviselő- testület dönt. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: részletes szakmai ön, okiratok bemutatása vagy hiteles om, b, nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul, vpr a szakmai helyzet elemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel. A pályázat benyújtásának módja: postai úton – digitális változatban (CD lemezen) is be kell nyújtani „Óvodavezető” megjelöléssel ellátva. Pc: Szigethalom Város Önkormányzat polgármestere 2315 Szigethalom, Kossuth L. u. 10. f: Dubniczky Ildikó aljegyző. Tel.: (24) 403-657/140 mellék. A pályázat további megjelenésének helye: KIH internetes honlap, Szigethalom város honlapja.

Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2481 Velence, Tópart u. 26.

Meseliget Óvoda 2481 Velence, Fő u. 79. Lf: a közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésének biztosításáért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói

Főiskola, óvodapedagógus v, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, óvodapedagógus-munkakörben eltöltött – legalább öt év – szakmai tapasztalat, vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatás, magyar állampolgárság, büntetlen

ÁEI: 2015. aug. 16. A vezetői megbízás 2020. aug. 15-ig, határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő.

2975


1

2

3

jogokat és dönt az intézmény előélet és foglalkoztatástól el nem tiltás, B kategóriás működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogosítvány. jogszabály, belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a pedagógiai program megvalósulásáért, képviseli az intézményt. Az intézmény vezetője felel a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellátásáért, továbbá a gyermekvédelmi jelzőrendszer köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért.

4

Pbhi: 2015. jún. 7. Pehi: 2015. júl. 30. A pályázat elbírálásának módja, rendje: az intézményvezető kinevezéséről – a Kjt., a Köznev. tv. és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak figyelembevételével – a képviselő- testület dönt. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: legalább öt év szgy igazolása, szakmai ön, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő és a fenntartói stratégiai célok megvalósulását célzó fejlesztési elképzelésekkel, b, om, nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozat arról, hogy nyertes pályázóként az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti időben vagyon nyilatkozatot tesz, nyilatkozat arról, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján kéri-e a képviselő- testület zárt ülésének tartását a döntés meghozatala során. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (910/2015.), valamint a beosztás megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva kell benyújtani. Pc: Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2481 Velence, Tópart u. 26.

2976


1

2

3

4

f: Szelei Andrea Tel.: (22) 589-418. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2015. május 4., www.velence.hu, 2015. április 28. A munkáltatóval kapcsolatban további információ a www.velence.hu honlapon szerezhető.

Tolmács Község Önkormányzata 2657 Tolmács, Sport u. 1.

Tolmácsi Kisbagoly Óvoda 2657 Tolmács, Szent Lőrinc út 106.

Főiskola, óvodapedagógus v, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, Lf: az intézmény szakmai legalább ötéves óvodapedavezetése, törvényes működé- gógus-gyakorlat, büntetlen sének biztosítása, szakszerű előélet, magyar állampolgárés törvényes működtetése, a ság, cselekvőképesség. pedagógiai munka szervezé- A magasabb vezetői beosztás se, irányítása, ellenőrzése, ellátásra megbízást az kaphat, a pedagógiai program aki a munkáltatóval közalkalmegvalósításának biztosítása, mazotti jogviszonyban áll munkáltatói, vezetői jogkörök vagy a megbízással egyidejűgyakorlása, kapcsolattartás a leg közalkalmazotti munkafenntartó önkormányzattal, körben kinevezhető. egyéb intézményekkel, az Előny: óvodában szerzett intézményi költségvetés vezetői gyakorlat. betartása.

ÁEI: 2015. aug. 1. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-ig, határozott időre, öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. jún. 30. Pehi: 2015. július vége. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a véleményezési eljárást követően Tolmács Község Önkormányzata Képviselő-testülete dönt. Illetmény, juttatás: a Kjt., valamint a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: om, b, szakmai ön, vpr, a pályázati feltételeknek való megfelelés igazolását szolgáló dokumentumok másolata, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez, továbbításához a pályázó hozzájárul, nyilatkozat arról, hogy a Kjt. 41. § (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn. A pályázat benyújtásának módja: postai úton vagy személyesen,

2977


1

2

3

4

„Óvodavezetői pályázat” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc: Tolmács Község Önkormányzat 2657 Tolmács, Sport u. 1. f: Hajnis Ferenc polgármester. Tel.: (30) 968-8858. A pályázat további megjelenésének helye: KIH internetes honlap, Tolmács Község Önkormányzat hirdetőtáblája, Tolmács Község Önkormányzat hivatalos honlapja www.tolmacs.hu

Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testülete 4244 Újfehértó, Szent I. u. 10.

Lengyel Laura Óvoda 4244 Újfehértó, Árvácska u. 2. A munkavégzés helye: Lengyel Laura Óvoda 4244 Újfehértó, Árvácska út 2. székhely Aranykapu Tagóvoda 4244 Újfehértó, Rákóczi u. 2. Napsugár Tagóvoda 4244 Újfehértó, Bocskai u. 2. Lf: felelős az intézmény alapító okiratában, szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatok végrehajtásáért, felelős az intézmény eredményes és gazdaságos működéséért, a szakma, valamint a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, egyéb előírások, utasítások végrehajtásáért.

Főiskola, felsőfokú óvoda pedagógusi v és szakképzettség, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, óvodapedagógus-munkakörben szerzett, legalább öt év szakmai tapasztalat, az intézményben óvodapeda gógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg óvodapedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, magyar állampolgár vagy jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személy, aki nem áll foglalkozás gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, cselekvőképes, és vagyonnyilatkozatot tesz. Előny: legalább öt év vezetői tapasztalat.

ÁEI: 2015. aug. 1. A vezetői megbízás 2020. júl. 31-ig, határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2015. jún. 3. Pehi: 2015. júl. 22. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a pályázatokat a Köznev. tv. 83. § (4) bekezdésében, az EMMI rendelet 189–191. §-ában, a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 23. §-ában meghatározott szervek véleményezik, melyet követően a pályázatokról Újfehértó Város Önkormányzata Képviselőtestülete dönt. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezési az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: hiteles om, részletes szakmai ön, vpr, b, szgy igazolása, nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagá-

2978


1

2

3

4

ban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozat arról, hogy a pályázó nem áll cselekvő képességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt, nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázatának zárt vagy nyílt ülésen történő tárgyalását kéri, nyilatkozat arról, hogy a pályázó a vagyonnyilatkozat-tételt vállalja, szükséges emellett a vezetői gyakorlat igazolása. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a munkakör megnevezésével: „Óvodavezető (magasabb vezető)” megjelöléssel ellátva kell benyújtani vagy személyesen: Nagy Sándor Újfehértó város polgármestere, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 4244 Újfehértó, Szent István u. 10. Pc: Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testülete 4242 Újfehértó, Szent I. u. 10. f: Nagy Sándor, Újfehértó város polgármestere. Tel.: (42) 290-000. A pályázat további megjelenésének helye: KIH internetes honlap, Újfehértói Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblája, Újfehértó város hivatalos honlapja. A pályázat kiírója a pályáztatás eredménytelennek nyilvánítási jogát fenntartja.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalos lapja. A szerkesztésért felelős: dr. Sándor Csaba. A szerkesztőség címe: Budapest V., Szalay u. 10–14. Telefon: 1/795-4722, fax: 1/795-0230, e-mail: [email protected]. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; www.mhk.hu). Felelős kiadó: Köves Béla ügyvezető. Előfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Telefon: 1/235-4545. Előfizetésben megrendelhető a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357 (fax: 1/318-6668, 1/338-4746, e-mail: [email protected]). HU ISSN 2060-5390

VII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM JÚNIUS 30

Recommend Documents