VI. VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK 1. IRÁNYÍTÁS 1.1. KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG (KTK IH) Az 1999. június 21-i 1260/1999. számú Tanácsi Rendelet (a továbbiakban Általános Rendelet) 17. cikk 2. bek. (d) pontja értelmében a Közösségi Támogatási Keret megvalósításáért a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság (KTK IH) felel. Magyarországon a 2199/2002. (VI. 26.) Kormányhatározat értelmében a Strukturális Alapok koordinációjáért a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalában (röviden: Nemzeti Fejlesztési Hivatal – NFH) működő Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság a felelős. A KTK IH felelős a Közösségi Támogatási Keret hatékony kezeléséért is az Általános Rendelet 34. cikkében foglaltak szerint. A felelősség az alábbi feladatokkal írható le: • A programok megvalósításával kapcsolatos megbízható pénzügyi és statisztikai információkat szolgáltató funkcionális rendszer kialakítása. • A KTK Monitoring Bizottsággal szorosan együttműködve gondoskodik a KTK megvalósításáról, illetve esetenkénti kiigazításáról. • A KTK teljesítéséről szóló átfogó Éves Jelentés elkészítéséhez szükséges OP Jelentések Európai Bizottság felé történő továbbításának koordinálása. • A KTK megvalósításának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén jobbító javaslatok előterjesztése. • A KTK konzisztens végrehajtását biztosító irányelvek kidolgozása. • Információk és nyilvánosság biztosítása a Strukturális Alapok működéséről. • Központi kapcsolattartó az Európai Bizottsággal a KTK tekintetében. • Kompetencia-központként való működés KTK kérdésekben.
1.2. KTK IRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁG A segítségnyújtás technikai összehangolásáról a Monitoring Bizottság gondoskodik, de az adminisztratív folyamatok is ugyanilyen figyelmet igényelnek. A KTK teljes időszaka alatt prioritást élvez annak biztosítása, hogy a végrehajtási eljárások kompatibilisek és – ha ez indokolt, hasznos és megvalósítható – minden Operatív Program esetében egységesek legyenek. Ezáltal költségeket lehet megtakarítani, a végrehajtás pedig valamennyi résztvevő számára átláthatóbbá válik. A szükséges koordinációt a KTK Irányító Hatóság biztosítja, a KTK Irányító Bizottsággal folytatott rendszeres egyeztetés alapján. A Bizottság 2002 szeptemberében alakult meg, működési rendjéről is ekkor született döntés. Az Irányító Bizottság látja el az Operatív Programok összességéhez vagy többségéhez, a KTK-hoz, illetve a Kohéziós Alap működtetéséhez kapcsolódó horizontális irányítási és adminisztratív feladatokat. A KTK Monitoring Bizottság, az Irányító Hatóságok, valamint a
190
Kohéziós Alapban érintett minisztériumok/Közreműködő Testületek felelősségi körének csorbítása nélkül az Irányító Bizottság megvitatja és a KTK Irányító Hatósághoz beterjeszti a kérdésekkel kapcsolatban kidolgozott horizontális irányelveket annak érdekében, hogy ahol szükséges, a Strukturális Alapokkal vagy Kohéziós Alappal kapcsolatos minden művelet egységes követelmények és a lehető legjobb gyakorlat szerint történjen. A KTK Irányító Bizottság KTK-val kapcsolatos illetékessége semmilyen módon nem sérti vagy korlátozza sem a Monitoring Bizottságok döntéshozatali kompetenciáját, sem az Irányító Hatóságoknak az Általános Rendeletben meghatározott hatékony és pontos irányítás és végrehajtás iránti felelősségét. Az Irányító Bizottság köteles szavatolni, hogy – ha szükséges – a horizontális irányelvek átkerüljenek a megfelelő szintű hazai törvényhozásba (pl. kormányhatározatok és rendeletek). A kellő rugalmasság biztosítása érdekében az Operatív Programok Irányító Hatóságai dönthetnek a saját Operatív Programjuk számára kidolgozott különleges eljárási megoldások alkalmazásáról. A konzisztencia biztosítása érdekében azonban a szóban forgó megoldásokat a KTK Irányító Bizottsággal is meg kell vitatni. 1.2.1. Összetétel Az Irányító Bizottság elnöke a KTK Irányító Hatóság vezetője, állandó tagjai: az OP-k Irányító Hatóságainak vezetői, a Kifizető Hatóság vezetője, a Kohéziós Alap Irányító Hatóság vezetője, valamint a Kohéziós Alap működtetésében érintett Végrehajtó Testületek (szakminisztériumok) vezetői. 1.2.2. Működés Az Irányító Bizottság az általa kialakított eljárási rend alapján működik. Üléseinek gyakorisága a KTK-val kapcsolatos koordinációs igények szerint alakul, de általános szabály, hogy az Irányító Bizottság gyakrabban ül össze, mint a KTK Monitoring Bizottság. Az Irányító Bizottság titkársági feladatait a KTK Irányító Hatóság látja el.
1.3.
IRÁNYÍTÁSI FELADATOK
1.3.1. Az adatok gyűjtésére és az elektronikus adatcserére vonatkozó rendelkezések A monitoring információs rendszert megfelelő elektronikus rendszerrel kell támogatni. Az elektronikus rendszer adatokat gyűjt és dolgoz fel a projektek, intézkedések és Operatív Programok megvalósításával, valamint a végrehajtás fizikai és pénzügyi indikátoraival kapcsolatban. A rendszernek globális jellegűnek kell lennie, vagyis az egyes Operatív Programokra vonatkozó adatok mellett a hazai és az EU támogatásokkal kapcsolatos információkat is tartalmaznia kell. Az informatikai rendszernek valós idejű információkat kell szolgáltatnia a végrehajtási rendszer minden egyes szintjéről, és elektronikus kommunikációs eszközként kell szolgálnia a Bizottság és Magyarország között. Az információs rendszer adatai pontosak és naprakészek kell legyenek, mivel a rendszer használata szerves része a napi irányítási feladatoknak. A 191
monitoring indikátorok generálásán túl, az érintett szervezetek ezen rendszerre támaszkodva készítik el a program működése során használt egységesített dokumentumokat. Az informatikai rendszer teljes körű működőképessége érdekében szükség van annak továbbfejlesztésére. A fejlesztési szükségleteket az SPP-II program keretében Magyarországon tartózkodó szakértők segítségével azonosították. A szükségletek felmérését a rendszerfejlesztés részletes akcióterve egészíti ki. A KTK átfogó monitoring stratégiájába ágyazott akciótervet a Nemzeti Fejlesztési Hivatal jelenleg dolgozza ki. 1.3.2. A végrehajtás éves és végső jelentései A KTK és az Operatív Programok végrehajtásáról szóló éves és végső jelentéseket a megvalósítás teljes naptári évét követő hat hónapon belül kell a Bizottság részére benyújtani. A jelentést az Irányító Hatóság készíti el, és a Monitoring Bizottság hagyja jóvá. A jelentésekben megkövetelt információk az alábbiak: • a támogatás megvalósítása szempontjából fontos általános feltételek megváltozása, • az egyes prioritások és intézkedések végrehajtásáról szóló jelentés, különös tekintettel a program indításakor megállapított számszerűsített célokra és indikátorokra, • a pénzügyi terv végrehajtásának alakulása, különös tekintettel az egyeztetett pénzügyi jelzőszámokra, • az Irányító Hatóság és a Monitoring Bizottság által a végrehajtás minőségének és hatékonyságának biztosítására tett lépések, • a közösségi politikákkal való összhang biztosítására tett lépések, • a nagyprojektek előrehaladása és finanszírozása a jelentés külön fejezeteként. A végső jelentésnek a teljes 2004-2006 közötti időszak információit kell tartalmaznia. A KTK végrehajtásáról szóló jelentés alapjául az Operatív Programok megvalósítási jelentései szolgálnak. A jelentés emellett olyan területekkel is foglalkozik, amelyek egynél több OP-hoz kapcsolódnak, ide értve a horizontális kérdéseket vagy a különböző OP-ok keretében finanszírozott tevékenységek közötti kapcsolódásokat.
1.4. TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG (KTK KOMMUNIKÁCIÓS AKCIÓTERV) A 2004-2006-os KTK-val kapcsolatos minden tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedést a Bizottság 1159/2000 (EK) számú Rendelete követelményeinek megfelelően kell végrehajtani. A követelményeket betartásáért az Irányító Hatóságok felelősek. A tájékoztatási és nyilvánossági intézkedések célja: • a potenciális végső kedvezményezettek, a regionális és helyi hatóságok, a gazdasági és szociális partnerek és a civil szervezetek tájékoztatása az átláthatóság biztosítása érdekében a Strukturális Alapokról, a finanszírozási lehetőségről és a pályázati eljárásokról. • a közvélemény figyelmének felkeltése és tájékoztatása arról, hogy a Strukturális Alapok és az Európai Unió milyen szerepet játszanak Magyarország regionális fejlesztésében, valamint a gazdasági és szociális kohézió erősítésében. 192
A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedések mind a KTK, mind pedig az Operatív Programok esetében a KTK, illetve OP Irányító Hatóságok által kidolgozott Kommunikációs Tervet követik. A Kommunikációs Terv határozza meg a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó intézkedések céljait, stratégiáját, tartalmát, célcsoportjait, ajánlott költségvetését, a megvalósításért felelős közigazgatási szerveket vagy testületeket, valamint az intézkedések értékeléséhez alkalmazandó kritériumokat. Az Operatív Programok nyilvánosságát biztosító intézkedéseket a Programkiegészítő Dokumentumok tartalmazzák. A Strukturális Alapokkal kapcsolatos ismeretanyag bővítéséhez és közismertté tételéhez tovább kell fejleszteni az olyan információs eszközöket, mint például a hírlevelek, szórólapok, plakátok, internetes honlapok és videók. A 1159/2000 sz. Rendeletben előírtaknak megfelelően a Közösség lógóját minden kommunikációs anyagon, pályázati nyomtatványon, támogatási jóváhagyáson stb. jól láthatóan fel kell tüntetni. A Közösségi Támogatási Keretre vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági stratégiát és intézkedéseket a Miniszterelnöki Hivatalon belüli Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Főosztálya koordinálja. A Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Főosztály felügyelete alatt létre kell hozni az Európai Uniós Alapok Tájékoztatási Központját. A Tájékoztatási Központ fő feladata, hogy a potenciális kedvezményezetteknek (regionális és helyi hatóságok, gazdasági és szociális partnerek, illetve civil szervezetek képviselői), és a széles nyilvánosságnak széles körű és átfogó információt nyújtson a finanszírozási lehetőségről. A Központ az alábbiakért felelős: • a támogatási lehetőségeket tartalmazó adatbázis létrehozása és működtetése; • információs honlap létrehozása és működtetése; • regionális kirendeltségekkel rendelkező központi Tájékoztatási Iroda létrehozása Budapesten, illetve a régiókban, az Európai Tájékoztatási Központok és más releváns szerveztek bevonásával; • Call Center üzemeltetése. Minden OP Irányító Hatóságnál ki kell jelölni egy személyt, aki a tájékoztatásért és nyilvánosságért felelős.
1.5. AZ OPERATÍV PROGRAMOK
IRÁNYÍTÁSÁRA
VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
Az Európai Strukturális Alapok programjainak hatékony és pontos irányításáról és végrehajtásáról - a horizontális kormányzati politikákkal összhangban - az Irányító Hatóságok gondoskodnak oly módon, hogy azok a lehető legnagyobb gazdasági hasznot eredményezzék az érintett területeken. Felelősségük gyakorlása során az Irányító Hatóságok (IH) a szakminisztériumokkal és a társadalmi partnerekkel együttműködve az alábbiakról gondoskodnak: • az OP végrehajtása az illetékes Monitoring Bizottság véleményének, valamint a vonatkozó európai uniós jogszabályok figyelembe vétele mellett;
193
•
a tervezett és egyeztetett program outputok, eredmények és hatások elérése, s ahol lehet, meghaladása; • a helyi partnerek ösztönzése, hogy stratégiai megközelítésben kezeljék a programokat, kapcsolatok kiépítése más Operatív Programokkal és a minisztériumi szakértőkkel; valamint annak biztosítása, hogy a program stratégiai iránya tükrözze a magyar kormány jelenlegi és jövőbeni politikai törekvéseit. Az említettek mellett az Irányító Hatóságoknak az alábbi feladatokat is el kell látniuk: • az uniós követelményeknek megfelelően szavatolni kell a projektek értékemelő jellegét, ezzel elősegítve a Strukturális Alapok összehangolt és célzott támogatását biztosító, világos stratégia kialakítását; • arra kell ösztönözi a partnereket, hogy a gazdasági stratégiák és a partnerség keretében tevékenykedjenek, és felismerjék a helyi cselekvés előnyeit; • számításba kell venni azt a jelentős közvetlen vagy közvetett gazdasági vagy pénzügyi támogatást, amellyel a magánszektor hozzájárulhat a programok megvalósításához. A bizottsági támogatáshoz szükséges magánfinanszírozás érdekében a magánszektor lehető legnagyobb mértékű részvételét kell biztosítani; • a kompatibilitás és szinergiahatás biztosítására megfelelő kapcsolatot kell teremteniük az azonos földrajzi térséget érintő programok között; • egyeztetett projektértékelési módszerek alkalmazásával kell biztosítani a stratégiai célkitűzésekhez legjobban illeszkedő minőségi projektek kiválasztását; • a minisztériumokkal közösen figyelik és értékelik a programok végrehajtását; a maximális megtérülés, eredmény és hatás érdekében beavatkoznak; gondoskodnak arról, hogy a beavatkozások a program megvalósítása során megfeleljenek a magyar kormány politikai elképzeléseinek; Az Általános Rendeletben az Irányító Hatóság számára előírt követelmények értelmében az Operatív Programok Irányító Hatóságai a következő feladatokat látják el: • olyan rendszer felállítása, amely képes a végrehajtással kapcsolatos megbízható pénzügyi és statisztikai adatok begyűjtésére, a beavatkozásokhoz kapcsolódó monitoring és értékelési indikátorok rögzítésére, az adatok Európai Bizottsághoz történő továbbítására; és ha lehetséges, számítógépes rendszerre támaszkodva biztosítják az elektronikus adatcserét; • a Programkiegészítő Dokumentum elfogadása, az Európai Bizottság elé terjesztése, adaptációja és végrehajtása; • a megvalósításról szóló éves jelentés kidolgozása és bemutatása a Monitoring Bizottságnak, a MB jóváhagyását követően a jelentés benyújtása a Európai Bizottság részére; • annak biztosítása, hogy az irányításba és az akciók megvalósításába bevont testületek az Operatív Programokban előirányzott akciók esetében mindenkor elkülönített elszámolási rendszert vagy megfelelő könyvelési előírásokat alkalmazzanak; • a pénzügyi műveletek szabályszerűségének szavatolása a pénzügyi irányítás elveinek megfelelő belső ellenőrzési intézkedések vagy megfigyelések foganatosítása révén; • a Bizottságnak a szabálytalanságok kapcsán tett észrevételei és ajánlásai nyomán született korrekciós intézkedések foganatosítása; • a közösségi politikák érvényesülésének szavatolása a beavatkozás irányítása és végrehajtása során; • a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségek tiszteletben tartásának garantálása, 194
•
az Operatív Program Monitoring Bizottság üléseinek megszervezése, ideértve a szükséges technikai illetve logisztikai támogatás biztosítását is; • a Monitoring Bizottság megfontolásainak gyakorlatba történő átültetése; • a megelőző év eredményeit értékelő éves vizsgálat elvégzése az Európai Bizottsággal együttműködve; • gondoskodás a megfelelő audit naplóról.
1.6. KÖZREMŰKÖDŐ TESTÜLETEK (KT) Az Irányító Hatóságok számos olyan funkcióval rendelkeznek, amelyeket a Strukturális Alapok megvalósítása során Közreműködő Testületekhez lehet delegálni. Ennek megfelelően a Közreműködő Testületek státuszát és szerepét elsődlegesen az Irányító Hatóságtól vagy a Kifizető Hatóságtól a Közreműködő Testülethez rendelt feladatokkal lehet jellemezni. A delegált feladatok köre Operatív Programonként más és más. Az a Közreműködő Testület, amely az irányítási és az ellenőrzési feladatok mellett ellátja a kifizetéssel kapcsolatos feladatokat is ellát, köteles megfelelő garanciákat bemutatni arra nézve, hogy az általa alkalmazott irányítási és ellenőrzési rendszerek biztosítják a közösségi támogatások korrekt pénzügyi kezelését, és minden tekintetben megfelelnek a 438/2001/EK számú Bizottsági Rendelet 3. cikkében foglaltaknak. A Közreműködő Testület az alábbi feladatokról köteles gondoskodni: • a menedzsment, ellenőrzési és kifizetési funkciók világos meghatározása, felelőshöz való egyértelmű hozzárendelése és megfelelő elkülönítése a kifogástalan pénzügyi eljárások biztosítására; • a megfelelő Operatív Program Irányító Hatóság (OP IH) tájékoztatása a feladatok elvégzéséről és az alkalmazott módszerekről; • a saját szervezeti felépítéssel, az irányítási és ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos kommunikáció az Operatív Program Irányító Hatóságával a Közreműködő Testülethez delegált feladatoknak megfelelően; tájékoztatás a költségtérítési kérelmek beérkezésével, igazolásával és jóváhagyásával kapcsolatos eljárásokról, a végső kedvezményezettek számára eszközölt kifizetések engedélyezéséről, elvégzéséről és nyilvántartásáról, valamint az irányítás és ellenőrzés rendszereit szabályozó rendelkezésekről; • valamennyi pénzügyi, fizikai és eljárási adat megküldése az OP IH részére a Hatóság által megállapított határidőn belül; • annak biztosítása, hogy a projektek független értékelője minden szükséges adatot és információt megkapjon az értékeléshez; • az ellenőrzéssel megbízott hazai és közösségi testületek tevékenységének támogatása, ideértve a 438/2001. számú Rendelet 10. cikkében foglalt 5% ellenőrzésével megbízott testület munkáját is; • annak biztosítása, hogy a hozzájárulás esetleges csökkentéséhez vagy visszavonásához vezető szabálytalanságról időben tájékoztatás történjen; • annak biztosítása, hogy a társfinanszírozásban megvalósuló műveleteket bármilyen módon érintő, vagy azokból eredő polgári, büntetőjogi vagy adminisztratív jellegű bírósági eljárásokról időben tájékoztatás történjen.
195
2. MONITORING 2.1. KTK MONITORING BIZOTTSÁG A KTK Monitoring Bizottságot (KTK MB) a Közösségi Támogatási Keret jóváhagyását követő három hónapon belül kell kijelölni. A KTK Monitoring Bizottság felelős a támogatások felügyeletéért és annak vizsgálatáért, hogy az Operatív Program Irányító Hatóságok (OP IH) miként kezelik a forrásokat. A KTK Monitoring Bizottság felel az 1. Célkitűzéshez tartozó Programok megvalósításáért. A Monitoring Bizottság felügyeli a Közösségi Támogatási Keret hatékony és eredményes végrehajtását. A Strukturális Alapokból finanszírozott Operatív Programok mindegyike külön Monitoring Bizottsággal rendelkezik, amelyet specifikus felelősség terhel az adott programmal kapcsolatban. A KTK MB előreláthatóan a Strukturális Alapokkal kapcsolatos műveletek megindítása előtt összeül, hogy áttekintse a KTK végrehajtásával kapcsolatos képzési feladatokat. A KTK Monitoring Bizottság szerepe és felelősségi köre a következő: • A KTK célkitűzéseinek megvalósításában elért előmenetel felmérése; • A megvalósítás eredményeinek áttekintése, különös tekintettel a KTK célok elérésére és az értékelések eredményeire; • A KTK végrehajtásáról szóló éves és végső jelentések áttekintése és jóváhagyása az Európai Bizottsághoz történő benyújtás előtt; • Az Európai Bizottság pénzalapokra vonatkozó döntéseinek tartalmi kiegészítésére tett javaslatok áttekintése és jóváhagyása; • Javaslattétel az OP Irányító Hatóságok / Monitoring Bizottságok részére a KTK prioritások olyan irányú változásairól vagy felülvizsgálatáról, amelyek hatással lehetnek a célok elérésére; • A Közösségi Támogatási Kerettel kapcsolatos nyilvánosság stratégiájának kidolgozása, és a Strukturális Alapokat érintő megfelelő kommunikáció szavatolása. 2.1.1. Összetétel A KTK Monitoring Bizottság tagjai a következők: Teljes jogú tagok: • KTK Irányító Hatóság: Miniszterelnöki Hivatal – (Elnök) • Az egyes Operatív Programok Irányító Hatóságainak vezetői (5) • Oktatási Minisztérium • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium • Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium • Informatikai és Hírközlési Minisztérium • Belügyminisztérium • MEH - Turisztikai Államtitkárság • A régiók képviselői 196
• •
Gazdasági és szociális partnerek A kisebbségek és az esélyegyenlőség képviselője
Konzultatív jogkörrel rendelkező állandó tagok: • A Kifizető Hatóság képviselője (Pénzügyminisztérium) • Kormányzati Ellenőrzési Hivatal • Európai Bizottság • Az Európai Beruházási Bank képviselője – ha szükséges A jelölések és a tagok kiválasztása során ha lehetséges, törekedni kell a nemi és etnikai hovatartozás egyensúlyára, és figyelembe kell venni a jelölteknek a programok irányításával kapcsolatos képességeit is. 2.1.2. Működés Felállítása után a KTK Monitoring Bizottság kidolgozza saját ügyrendjét. Általánosságban – az KTK MB saját működési szabályaira vonatkozó döntés tiszteletben tartásával – az KTK Monitoring Bizottság az alábbi működési keretben tevékenykedik majd: • A Monitoring Bizottság évente legalább kétszer ül össze. • A Monitoring Bizottság napirendjét és dokumentumait az ülés előtt legalább 3 héttel kell a tagok részére kiküldeni. • A Monitoring Bizottság lehetőség szerint egyhangú döntéseket hoz. A Monitoring Bizottság Titkárságának működtetéséért a KTK Irányító Hatóság felel. A titkárság adminisztratív feladataira és működési szabályzatára nézve a Monitoring Bizottság döntései irányadók.
2.2. OP MONITORING BIZOTTSÁG Az OP Monitoring Bizottság az Operatív Program átfogó koordinációs és döntéshozó testülete. A Monitoring Bizottság feladat- és felelősségi körei a következők: • a Programkiegészítő dokumentum megerősítése vagy módosítása, ideértve a támogatás figyelemmel kísérésére szolgáló fizikai és pénzügyi mutatókat is. Bármely további változtatáshoz a jóváhagyása szükséges; • az egyes intézkedések keretén belül támogatandó tevékenységek kiválasztási követelményeinek megfontolása és elfogadása a támogatás jóváhagyását követő hat hónapon belül; • a támogatás célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előmenetel rendszeres felmérése; • a megvalósítás eredményeinek áttekintése, különös tekintettel az egyes intézkedések kapcsán kitűzött célok elérésére; • a végrehajtásról szóló éves és végső jelentések áttekintése és jóváhagyása az Európai Bizottsághoz történő benyújtás előtt; • az Európai Bizottság pénzalapokra vonatkozó döntéseinek tartalmi kiegészítésére tett javaslatok áttekintése és jóváhagyása;
197
•
javaslattétel az Irányító Hatóság részére a támogatások olyan irányú változásairól vagy felülvizsgálatáról, amelyek lehetővé teszik a Strukturális Alapok céljainak elérését, illetve javítják a támogatások kezelését, ideértve a pénzügyi irányítást.
2.2.1. Összetétel Az Általános Rendelet értelmében a Monitoring Bizottságot a tagállam állítja fel az Irányító Hatósággal egyetértésben, és a partnerekkel folytatott konzultációt követően. Elnöke – általános szabályként – a tagállam vagy az Irányító Hatóság képviselője. A Monitoring Bizottságban az Európai Bizottság, és ahol szükséges, az EIB is képviselteti magát. A fenti szabályok alapján az alábbi általános séma állítható fel az OP Monitoring Bizottság összetételére vonatkozóan: Elnök: Teljes jogú tagok:
Tanácskozási joggal rendelkező állandó tagok:
Az OP Irányító Hatóság vezetője a következő szervezetek képviselői: • KTK Irányító Hatóság • A program végrehajtásában érintett minisztériumok és főosztályok (kiemelt minisztériumi partnerek) • Az Operatív Program minden Közreműködő Testülete • A gazdasági és szociális partnerek • A horizontális kérdéseket képviselő szervezetek (esélyegyenlőség, környezetvédelem, Roma ügyek stb.) • a régiók a következő szervezetek képviselői: • Európai Bizottság • EIB (ahol szükséges) • Kifizető Hatóság • a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
A vertikális partnerséget a Regionális Fejlesztési Tanácsok képviselete biztosítja, melyek saját régiójuk helyi önkormányzatait is képviselik. A gazdasági és szociális partnerek, valamint a horizontális jellegű ügyeket képviselő szervezetek meghívása minden OP esetében egységesített eljárás alapján történik. Az állandó tagok mellett egyéb – az OP Monitoring Bizottságban képviselettel nem rendelkező – testületek, illetve szakértők eseti meghívására van lehetőség a Monitoring Bizottság döntése alapján. 2.2.2. Működés Felállítása után az OP Monitoring Bizottság saját ügyrendet dolgoz ki. Általánosságban – az OP MB saját működési szabályaira vonatkozó döntés tiszteletben tartásával – az Operatív Program Monitoring Bizottságok az alábbi működési keretben tevékenykednek: • A Monitoring Bizottság évente legalább kétszer ül össze. • A Monitoring Bizottság napirendjét és dokumentumait az ülés előtt legalább 2 héttel kell a tagok részére kiküldeni.
198
•
A Monitoring Bizottság lehetőség szerint egyhangú döntéseket hoz. Hogyha nem születik egyhangú döntés az adott kérdésben, azt további egyeztetésre az OP IH, a KTK IH és egyéb, a kérdésben közvetlenül érintett felek hatáskörébe utalják.
A Monitoring Bizottság Titkárságának működtetéséért az OP Irányító Hatóság felel. A titkárság adminisztratív feladataira és működési szabályzatára nézve a Monitoring Bizottság döntései irányadók.
3. ÉRTÉKELÉS A hatékonyság megítéléséhez a Közösség strukturális támogatásait a strukturális problémákra adott válaszok és a felállított célok teljesítése tekintetében értékelni kell. Az Alapokkal kapcsolatos műveletek hatékonyságát az alábbi szempontok szerint kell mérni: • a Szerződés 158. cikkében foglalt célokra, különös tekintettel a Közösség gazdasági és társadalmi kohéziójának megerősítésére gyakorolt általános hatás; • a fejlesztési tervekben előirányzott prioritások, az egyes Közösségi Támogatási Keretekben és más támogatási formákban foglalt prioritások hatása. Az Általános Rendelet a tervek, a támogatási konstrukciók és a Programkiegészítő Dokumentumok elkészítésében illetékes hatóságok által elvégzendő ex-ante értékelést ír elő. Az ex-ante értékelés célja, hogy megfelelő alapot teremtsen a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok elkészítéséhez és értékeléséhez. A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv ex-ante értékelése az erősségek, a gyengeségek és a lehetőségek, illetve a veszélyek elemzésére fókuszál. Az ex-ante értékelők részletes értékelést adtak arról, hogy a fejlesztési területeket megfelelően azonosították-e, a stratégia és a célkitűzések relevánsak-e, biztosított-e az EU politikákkal és irányelvekkel való összhang, és reálisak-e a várt hatások. Workshopok, valamint az érintett hatóságokkal és az ex-ante értékelőkkel folytatott egyeztetések után elkészült az NFT végleges tervezete, majd a Bizottság felé beterjesztésre került. Az idő rövidsége és a források szűkössége miatt középtávú értékelésre nem kerül sor. Az ex-post értékelés az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, a tagállammal és az Irányító Hatósággal való együttműködés keretében. Az értékelést a programozási időszak végét követő három éven belül független értékelőknek kell elvégezni.
199
4. PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS ÉS ELLENŐRZÉS 4.1. KIFIZETŐ HATÓSÁG 4.1.1. Felelősségi körök A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap kizárólagos Kifizető Hatósága a Pénzügyminisztérium, amely felelős a fizetési kérelmek összeállításáért és benyújtásáért, valamint a Bizottság kifizetéseinek fogadásáért. A Kifizető Hatóság felelősségi körébe tartozik továbbá: • Minden évben, legkésőbb április 30-ig költség-előirányzatok benyújtása a Bizottság részére (az Általános Rendelet 32.cikk 7. bekezdése alapján); • Az Alapok számlájára történő kifizetések intézése; • Igazolt fizetési kérelmek összeállítása és a Bizottságnak történő benyújtása a végső kedvezményezetteknél felmerült tényleges kiadások alapján; • Annak biztosítása, hogy a végső kedvezményezett a lehető leghamarabb hozzájusson az EU hozzájárulásához (32. cikk 1. bek.); • Az adminisztratív hibák felfedezéséből, a program irányítása során bekövetkező eseményekből vagy a 39. cikk hatálya alá eső szabálytalanságok miatt alkalmazandó pénzügyi korrekcióknak az Alapok felé történő visszatérítése. Évente egyszer nyilatkozatot terjeszt a Bizottság elé visszautalásra váró összegekről, amelyeket évek szerinti bontásban kell megadni annak alapján, hogy mikor indult a visszautalási eljárás. 4.1.2. Pénzügyi folyamatok1 Alapok lehívása Az Európai Bizottság kifizetése számlára történő kifizetésből (előleg), köztes kifizetésekből és a végső kifizetésből áll. Számlára történő kifizetés Miután a Bizottság jóváhagyta az Operatív Programot (32. cikk 2. bek.), a kötelezettségvállalás legfeljebb 16%-át előleg formájában fizeti ki (számlára fizetés). Az előleg átutalása két év alatt történik: az első évben 10%, a másodikban további 6% kerül átutalásra. Az előleget mindegyik alap esetében a Kifizető Hatóságnak utalják. Az Operatív Program működési ideje alatt a Kifizető Hatóság a számlára fizetést használja fel a támogatással kapcsolatos kiadásokhoz történő közösségi hozzájárulás kifizetésére. Ha a Bizottság számlára történő kifizetésről szóló döntését követő 18 hónapon belül nem nyújtanak be fizetési kérelmet (vagyis nincs nyoma annak, hogy a program végrehajtása megkezdődött), a számlára történő kifizetés teljes összegét vagy annak egy részét vissza kell fizetni a Bizottság részére (32. cikk 2. bek.).
1
Lásd 1. Melléklet: Pénzügyi folyamatok és a vonatkozó dokumentumok
200
Köztes kifizetések A köztes kifizetéseket a Bizottság a Kifizető Hatóság által igazolt költségnyilatkozat alapján teljesíti. Ehhez különböző feltételeknek kell teljesülnie. Így például annak, hogy az Irányító Hatóság az előírt időben továbbította-e a Bizottságnak a végrehajtásról szóló éves jelentést. A köztes kifizetéseket a végső kedvezményezettek Kifizető Hatóság által igazolt tényleges kiadásainak kiegyenlítésére teljesítik. A köztes kifizetésekre vonatkozó kérelmeket évente három alkalommal összegyűjtve kell a Bizottság elé terjeszteni, a legutolsó kérelemnek legkésőbb október 31-ig meg kell érkeznie. A kifizetéseket a Programkiegészítő Dokumentumban megadott társfinanszírozási ráta alapján az intézkedési szintű kiadások figyelembevételével hajtják végre. Végső kifizetés Az Európai Bizottság a következő feltételek alapján teljesít végső kifizetéseket: a) A kifizető hatóság a fizetési határidőt megelőző hat hónapon belül benyújtotta az igazolt költségnyilatkozatot az Európai Bizottságnak, mely fizetési határidőt a Strukturális Alapok hozzájárulásáról szóló döntésben határoztak meg, b) Az Irányító Hatóság a támogatás elvégzéséről készült zárójelentést az Európai Bizottságnak benyújtotta, és ez utóbbi a jelentést elfogadta, c) Az Európai Bizottsághoz benyújtották a támogatás megszűnéséről készült nyilatkozatot (amelyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal – KEHI készít el). Ha a Kifizető Hatóság a záróegyenleg átutalásának időpontjától számított kilenc hónapon belül nem nyújtott be kérelmet az Európai Bizottsághoz a fizetési kérelem megváltoztatására, akkor a tagállam további fizetéssel kapcsolatos kiegészítő helyesbítési kérelme nem fogadható el.
4.2.
ELLENŐRZÉS2
4.2.1. Belső ellenőrzési egységek A Strukturális és Kohéziós Alapok támogatásában részesülő minden intézménynek vagy testületnek rendelkeznie kell hagyományos belső ellenőri feladatokat ellátó saját belső ellenőrzési egységgel. Az érvényes jogszabályok értelmében minden költségvetési intézménynek működtetnie kell saját belső ellenőrzési egységet, amely közvetlenül a felső vezetésnek jelent (15/1999. (II.5.) kormányrendelet a központi, társadalombiztosítási és köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti valamint belső költségvetési ellenőrzéséről). A minisztériumok belső ellenőrzési egységei (közvetlenül a miniszternek vagy a közigazgatási államtitkárnak jelentenek) és az Irányító és Kifizető Hatóságok belső ellenőrzési egységei (közvetlenül az IH/KH vezetésének jelentenek) funkcionálisan, illetve szervezetileg függetlenek.
2
Lásd 2. Melléklet: A fontosabb ellenőrzési feladatok folyamatábrája
201
4.2.2. Műveletek igazolása A Strukturális Alapok műveleteinek igazolását (amint azt a 438/2001. Rendelet 4. cikke előírja) az Irányító Hatóságnak, ezen belül pedig az IH pénzügyi ellenőreinek kell elvégezniük. Az Irányító Hatóságok ellenőrzik a termékek és szolgáltatások leszállítását, fizikai megvalósulását, a közösségi és nemzeti jogszabályoknak való megfelelést, és az igényelt költségek valós voltát. A 438/2001/EK Rendelet 4. cikke előírja azt is, hogy nyilvántartást kell vezetni az illetékes irányító hatóságok és közreműködő testületek rendellenességekkel kapcsolatos ellenőrzési eljárásairól és intézkedéseiről. Ahol a fizikai vagy adminisztratív ellenőrzés nem teljes körű, csak a tranzakciók egy kiválasztott mintáján hajtották végre, ott a nyilvántartásban meg kell nevezni a kiválasztott tranzakciót és ismertetni kell a mintavételi módszert. 4.2.3. Helyszíni ellenőrzést végző hatóságok (pénzügyi ellenőrzési feladatok a 438/2001. Rendelet 10. cikke alapján): Magyarország köteles gondoskodni arról, hogy az Irányító és Kifizető Hatóságok által korábban már ellenőrzött műveletek 5%-át (illetve a Kohéziós Alapból támogatott műveletek esetén 15%-át) ismételten mindenre kiterjedően ellenőrizze. Az 5%-os (és 15%-os) ellenőrzésért felelős testületeket a 2002 júliusában elfogadott, az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap fogadásával összefüggő egyes lebonyolítási és ellenőrzési feladatokról szóló 2213/2002. (VII. 24.) sz. Korm. határozat jelölte ki. (Lásd a 3. Mellékletet - 2213/2002. kormányhatározat) A Pénzügyminisztérium – amely a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 140/2002. (VI.28.) Korm. rendeletben foglaltak szerint általános felelősséggel tartozik az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer szabályozásáért és fejlesztéséért – általános felelősséggel rendelkezik a Strukturális és Kohéziós Alapokhoz kapcsolódó megfelelő és megbízható pénzügyi igazgatási és ellenőrzési rendszerek létrehozásáért és működtetéséért. A Pénzügyminisztériumon belül ezt a feladatot a Pénzügyi Ellenőrzési Főosztály fogja ellátni, amely funkcionálisan és szervezetileg független a Strukturális és Kohéziós Alapok Kifizető Hatóságának kijelölt NAO Irodától. Az e feladat ellátásához szükséges jelentős pénzügyi ellenőrzési kapacitás miatt a 2213/2002. kormányhatározat több ellenőrzési és audit szervezetet jelölt ki az ellenőrzések ellátására: 1. Az Irányító Hatóságok minisztériumainak belső ellenőrzési részlegei A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti, valamint belső költségvetési ellenőrzéséről szóló 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet értelmében ezek a részlegek már jelenleg is végeznek ellenőrzéseket és auditokat a nemzetközi segélyek, támogatások, adományok felhasználása és nyilvántartása tekintetében. Ezek az egységek – ahogyan azt korábban a “Belső ellenőrzési egységek” részben jeleztük – funkcionálisan függetlenek az Irányító Hatóságok belső audit egységeitől. 2. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 202
A KEHI eddig is végzett hasonló átfogó ellenőrzéseket (rendszer audit és utólagos teljes körű ellenőrzés), valamint közös ellenőrzéseket is lefolytatott már az EU szakértőivel. (A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felügyeletéről, feladat- és hatásköréről szóló 61/1999. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. §. (1) bekezdése értelmében a KEHI felhatalmazással bír a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével – a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, elkülönített állami pénzalapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is – felhasználásának ellenőrzésére.) Az 5% (15%)-os ellenőrzési és átvilágítási tevékenység megfelelő koordinálása céljából a Pénzügyminisztérium létrehozta és elnöklete alatt működteti a Nemzetközi Támogatás Ellenőrzési Tárcaközi Bizottságot. A Pénzügyminisztérium felügyelete alatt ez a bizottság dolgozza ki az ellenőrző szervezetek által alkalmazandó módszertan és eljárási rend alapelveit, illetve ez a bizottság fogja ezen testületek ellenőrzési tevékenységét összehangolni. A Tárcaközi Bizottság 2002. október elején kezdte meg tevékenységét. A 2213/2002. kormányhatározat azt is előírja, hogy az 5% (15%)-os ellenőrzésben részt vevő valamennyi felügyeleti ellenőrzési egységnek két munkatársat kell kineveznie a Strukturális Alapok kapcsán felmerülő feladatok előkészítéséhez, és két másik munkatársat a Kohéziós Alap hasonló feladataira. A Tárcaközi Bizottság feladatai az alábbiak: • Az 5% (15%)-os ellenőrzés tekintetében javaslatok és módszertan kidolgozása és egyeztetése, beleértve a fenti testületek közötti munkamegosztás meghatározását, kockázatelemzési modell kiválasztását, stb. • A különböző testületek ellenőrzési és audit feladatainak folyamatos nyomon követése és összehangolása. • Annak vizsgálata, hogy a kiválasztott minta a tranzakciók nagysága és típusa szempontjából kiegyensúlyozott-e, illetve hogy a jelentősebb szerepet játszó Közreműködő Testületek és a jelentősebb támogatások végfelhasználói az egyes támogatások lezárását megelőzően legalább egyszer ellenőrzésre kerültek-e. Hogyha probléma merül fel az ellenőrzések végrehajtása közben, a bizottság intézkedik azok megoldásáról. • Az ellenőrzések alapján készítendő éves jelentés és az irányítási és ellenőrzési rendszerekben foganatosított módosítások jóváhagyása. Az EU Bizottságnak benyújtandó folyósított vagy folyósítandó összegekről szóló jelentés jóváhagyása. • A Strukturális és Kohéziós Alapokkal kapcsolatos követelményekben bekövetkezett változások figyelemmel követése. • A pénzügyi ellenőrzés területén szabályozási és módszertani javaslatok kidolgozása és véleményezése. Az ellenőrzések során az ellenőrző és auditáló szervezeteknek a következőket kell vizsgálniuk: • Az irányítási és ellenőrzési rendszerek gyakorlati alkalmazását és hatékonyságát; • a számviteli feljegyzések megfelelő számára nézve, hogy ezek a feljegyzések megfelelnek-e a Közreműködő Testületek, a végső kedvezményezettek, valamint a műveleteket végrehajtó testületek vagy cégek által tartott alátámasztó dokumentumoknak; • az elégséges ellenőrzési nyomvonal meglétét; 203
• • • • •
a költségtételek megfelelő számára nézve, hogy az adott költség jellege és ütemezése eleget tesz-e a közösségi rendelkezéseknek és megfelel-e a művelet jóváhagyott specifikációinak és a ténylegesen elvégzett munkának; hogy a művelet alkalmazása vagy tervezett alkalmazása megfelel-e a közösségi társfinanszírozásra irányuló kérelemben leírt alkalmazásnak; hogy a Közösség pénzügyi támogatásai a vonatkozó közösségi rendelkezésekben előírt limiteken belül vannak-e, és a végső kedvezményezettek számára csökkentés vagy indokolatlan késedelem nélkül kerültek-e kifizetésre; hogy a megfelelő nemzeti társfinanszírozást ténylegesen rendelkezésre bocsátották-e; hogy a társfinanszírozott műveletek a közösségi előírásoknak és politikáknak megfelelően kerültek-e végrehajtásra.
A független helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatban az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 122./A. paragrafusa jelenleg is tartalmaz szabályozást. Az EU programok végrehajtásáért felelős minisztériumnak a kedvezményezettekkel kötött szerződésben kell kikötni azt a feltételt, hogy az ellenőrzés érdekében a kedvezményezett a megfelelő dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló anyagok rendelkezésére bocsátásával köteles az illetékes magyar hatóságok, az Európai Unió Bizottsága, az Európai Számvevőszék és az általuk kijelölt szervezetek képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is segíteni. 4.2.4. Nyilatkozat a támogatás lezárásakor (pénzügyi ellenőrzési feladatok a 438/2001. Rendelet 15. cikke alapján): A 2213/2002. Kormányhatározatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelölték ki a zárónyilatkozat kiadására. A támogatási zárónyilatkozat kibocsátásakor a KEHI-nek egy nyilatkozatban kell összegeznie a korábban lefolytatott ellenőrzések megállapításait, és egyben értékelnie kell a záróegyenleg kifizetése iránti kérelem érvényességét, valamint a kiadások záróigazolása által fedezett tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét. Ha ez a végső ellenőrzés olyan szabálytalanságokat tár fel, amelyek miatt nem érvényesíthető a végső egyenleg kifizetésére irányuló kérelem, a Bizottság további ellenőrzés lefolytatását kérheti annak érdekében, hogy a szabálytalanságokat a megadott időn belül orvosolják. 4.2.5. Külső auditálás A Strukturális Alapok irányításában sokféle állami és magánszervezet vesz részt. Valamennyi ilyen szervezet tevékenységét külső auditáló testületnek kell ellenőriznie, melyek a következők: 1. Európai Számvevőszék (mint a Bizottság külső auditora); 2. Bizottsági intézmények; 3. Állami Számvevőszék (mint Magyarország legfelső, független külső audit szervezete) Európai Számvevőszék
204
Az Európai Számvevőszék elsődleges feladata, hogy az Európai Közösség minden bevételiés költségszámláját ellenőrizze. Meg kell vizsgálnia, hogy minden beérkezett bevételi-, illetve költségszámla jogilag szabályos módon érkezett-e meg, és hogy a pénzügyi végrehajtás rendben folyik-e. A Számvevőszék egy független szervezet, melynek szerepe, hogy segítse az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának munkáját a költségvetés ellenőrzése folyamán. Ezen felül a Számvevőszék konkrét kérdésekben bármikor észrevételt tehet, és véleményt nyilváníthat bármely európai szervezet kérésére. Az audit részeként a Számvevőszék vizsgálja a Strukturális Alapokkal kapcsolatos kiadásokat. Az auditoroknak hozzáférésük van a vizsgálatuk tárgyát képező egységek pénzügyi végrehajtásához kapcsolódó minden dokumentumhoz és egyéb információhoz, és auditálhatnak minden szervet, melyek közösségi támogatásokat kapnak. Bizottsági intézmények A közösségi kiadások auditját a Bizottság intézményei végzik. Az auditot minden esetben a végrehajtó intézmények és/vagy a Bizottság Pénzügyi Ellenőrzésének munkatársai végezhetik. A bizottsági intézmények által végzett audit jelentheti pénzügyi rendszerek vagy költségtérítési igények auditját (akár az egy, illetve a két vagy több Alap által támogatott tevékenységek esetén, akár teljes operatív programra vonatkozóan), és a teljesítés-ellenőrzést. Az Állami Számvevőszék Az Állami Számvevőszék Magyarország legfelsőbb külső auditáló szerve, melynek beszámolási kötelezettsége van az Országgyűlés felé, és a felelősségi körén belül a törvény által elismert általános felhatalmazása van. Mint ilyen, ez a szerv felelős minden olyan államiés magán intézmény auditjáért, melyek az államtól, illetve a Strukturális Alapoktól származó támogatásokat kezelnek
5. A KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKNAK VALÓ MEGFELELÉS Az Általános Rendelet 12. cikke és a 34. cikk 1. bek. g) pont értelmében a Strukturális Alapokból finanszírozott műveleteknek összhangban kell lenniük a Szerződés rendelkezéseivel, az annak alapján elfogadott eszközökkel, a közösségi politikákkal és eljárásokkal, ideértve a versenyre, az állami szerződések odaítélésére, a környezet védelemére és rehabilitációjára, valamint az egyenlőtlenségek megszüntetésére, illetve a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó szabályokat. Ezeket a követelményeket a támogatási kérelmek vizsgálatakor és az intézkedések végrehajtásakor ellenőrzik. Az ellenőrzést az OP IH, illetve egyes esetekben az a közreműködő testület végzi, amelyhez ezt a feladatot delegálták. A Nemzeti Fejlesztési Tervet és az Operatív Programokat a közösségi politikákkal teljes összhangban kell megvalósítani.
205
5.1. KÖZBESZERZÉS A Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló intézkedések meg kell felelniük a közbeszerzési irányelvekben foglalt közösségi követelményeknek, továbbá az irányelveknél szigorúbb nemzeti szabályozásoknak. Ezt a megfelelőséget a következő lépésekkel biztosítják: • A támogatási szerződésekben külön fejezet foglalkozik a beszerzésekkel. (Az egységes támogatási szerződés nyilvános, így a kedvezményezettek idejekorán tájékozódhatnak kötelezettségeiket illetően.) • A kedvezményezettek a projekt végrehajtásáról szóló jelentésben kötelesek a közbeszerzési intézkedésekre vonatkozó információkat megadni. Ha az előírt közbeszerzési eljárást nem folytatják le, akkor nem történik kifizetés. • A közbeszerzési intézkedéseket igazoló dokumentumokat auditok során ellenőrzik. Az érintett projektek közbeszerzési kiírásait az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kell meghirdetni.
5.2. ESÉLYEGYENLŐSÉG Az esélyegyenlőség alapvető jelentőségű a KTK és az OP-k sikere szempontjából. Ezért mindent meg kell tenni a Programok ez irányú lehetőségeinek kihasználására. Az Operatív Programok konkrét intézkedései mellett az e célból foganatosított fő intézkedések a következők: • Az esélyegyenlőségi politika beépítése minden prioritásba, intézkedésbe és projektbe, ide értve a megfelelően súlyozott kiválasztási követelmények érvényesítését is. Minden intézkedésnél meg kell határozni, hogy mit kell tenni az esélyegyenlőség elvének érvényesítése érdekében, és hogy ennek nyomán milyen eredmények várhatóak. • A Strukturális Alapok támogatását igénylők kötelesek bizonyítani, hogy projektjük miként oldja meg a vonatkozó prioritáshoz, illetve intézkedéshez tartozó kulcsfontosságú esélyegyenlőségi kérdéseket (például részletes adatokat kell szolgáltatni a helyi munkaerőpiacról, a célcsoportok előtt álló akadályokról, valamint arról, hogy az egyes projektek miként nyújthatnak segítséget ezen akadályok elhárításában.) • A Technikai segítségnyújtás igénybe vétele az információs bázis fejlesztésére, valamint a műveletek kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak figyelemmel kísérésére. • Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jelentések az Operatív Programok éves jelentéseiben. • A nemek kiegyensúlyozott részvételének biztosítása a Monitoring Bizottságokban. Az egyéb hátrányos helyzetű csoportok támogatására - ideértve a roma közösséget, a fogyatékkal élőket és a tanulási nehézségekkel küzdőket - ugyanezeket az eszközöket kell alkalmazni.
206
5.3. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Biztosítani kell, hogy a Strukturális Alapok programjai ne károsítsák a környezetet. Emellett azonban rendkívül lényeges, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat úgy használják fel, hogy azok az ágazati és a regionális szereplők tevékenységének megváltoztatásával pozitívan befolyásolják a szélesebb értelemben vett környezeti hatásokat, ezzel is elősegítve Magyarország fenntarthatóbb fejlődését. Habár az Operatív Programok konkrét környezetvédelmi intézkedései és a Kohéziós Alaphoz tartozó főbb környezetvédelmi projektek jelentős hatást váltanak ki, de a fenntartható fejlődésnek mint horizontális követelménynek kell érvényesülnie a KTK valamennyi intézkedésében az alábbiak szerint: • A projektek jóváhagyást megelőző környezetvédelmi értékelése a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételének biztosítása érdekében; • A környezetvédelmi szempontból többletet nyújtó, a természeti erőforrásokat ésszerűen felhasználó, a környezetvédelmi termékeket és szolgáltatásokat elősegítő stb. projektek nagyobb súlyozása az értékelési rendszerben; • A barna mezős beruházásokra és a használaton kívüli épületek hasznosítására irányuló projektek fokozottabb támogatása; • Környezetvédelmi útmutatók a kérelmezők részére; • Környezetvédelmi képviselők bevonása a Monitoring Bizottságokba; • Technikai segítségnyújtás igénybe vétele az alapadatok létrehozásához és az előrehaladás figyelemmel kíséréséhez; • Jelentéstétel a környezetvédelmi tevékenységekről az éves és a végső jelentésekben.
5.4. VERSENYPOLITIKA Az Általános Rendelet 12. cikke előírja, hogy a Strukturális Alapokból finanszírozott műveletek legyenek összhangban a Szerződés rendelkezéseivel, az annak alapján elfogadott eszközökkel, a közösségi politikákkal és eljárásokkal, ide értve a versenyre vonatkozó szabályokat is. Az Operatív Programokat az Állami Támogatásokra vonatkozó közösségi útmutatások figyelembe vételével kell kidolgozni. A Szerződés 87-88. cikkében foglalt, a versenyszabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket teljes mértékben be kell tartani. A 9. cikk m) pont, a 18. cikk 2. bek. b) pont, valamint a 19. cikk 3. bek. b) pont értelmében az Operatív Programokban röviden be kell mutatni a prioritások megvalósítására szolgáló intézkedéseket, beleértve azokat az állami támogatásokra vonatkozó információkat is, amelyek alapján ellenőrízhető a Szerződés 87. cikkében foglaltak előírások betartása. A fenti jogszabályi követelmények teljesítése érdekében a magyar hatóságok intézkedésenként sorolják fel az állami támogatásokat a Bizottság által előírt formában. Általános szabályként a fenti felsorolás tartalmazza a Bizottság által tudomásul vett és jóváhagyott mindenfajta állami támogatást, amelyek a programok különböző intézkedéseinek keretében kerülnek társfinanszírozásra.
207
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2002. júniusi módosítása általában betiltotta az állami támogatásokat. Az általános tiltás alóli kivételeket - összhangban a megfelelő EU-jogszabályokkal - a vállalkozásoknak nyújtandó állami támogatások tilalma alóli kivételekre vonatkozó új 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. A pénzügyminiszter felelősségi körébe tartozik annak biztosítása, hogy Magyarországon az állami támogatások nyújtása a Közösség vonatkozó szabályainak megfelelően történjen. 5.4.1. “De Minimis” Azokra a támogatásokra, melyek megfelelnek a „de minimis” szabály feltételeinek, nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség és nem szükséges előzetes jóváhagyás. A „de minimis” hatálya alá tartozó támogatás felső határa 100 000 euró három éves időtartamra. A felső határ a „de minimis” szabály alá tartozó állami támogatás teljes összegére vonatkozik, de a kedvezményezettet nem gátolja, hogy más bizottsági keretprogramok támogatásában részesüljön. A „de minimis” szabály nem vonatkozik a mezőgazdasági termékekhez nyújtott állami támogatásra. Létrehoztak egy nemzeti informatikai rendszert (OTMR), amely biztosítja, hogy a különböző intézkedések alatt támogatásban részesülő kedvezményezettnek – amelyek mindegyike a de minimis szabály hatálya alá tartozik - ne legyen összességében 100 000 eurónál nagyobb összeg kiutalható a három éves időkeretben. Ez a rendszer a Strukturális Alapok által finanszírozott összes projekt adatát tartalmazza. 5.4.2. Átfogó mentességek A Bizottság rendeletekben szabályozza, hogy az állami támogatások bizonyos kategóriái összeegyeztethetők a közös piaccal, és azokat mentesíti az EK Szerződés 88(3) cikkében foglalt bejelentési kötelezettség alól. Az átfogó mentességekre vonatkozó rendeletek elfogadásával a KKV-k, a K+F, a foglalkoztatás és képzés támogatására vonatkozó irányvonalak és keretszabályozások hatályukat vesztették. 5.4.3. Irányvonalak és keretszabályozások A de minimis vagy az átfogó mentességek alá tartozó támogatások mellett horizontális, regionális vagy ágazati állami támogatás bejelenthető bizonyos irányvonalakhoz vagy keretszabályozásokhoz kapcsolódóan. A 87 (3)(a) cikk értelmében a 2004-2006-os időszakban Magyarország teljes területén nyújtható regionális támogatás. Bár minden régió támogatható területnek minősül, a különböző területek számára különböző maximum támogatásokat határoznak meg (ld. Támogatási térkép).
208
Bizonyos ágazatokban specifikus bejelentési kötelezettségek állnak fent: szén és acél, üvegszál gyártás, autóipar, hajógyártás, közlekedés, mezőgazdaság, halászat és vízgazdálkodás. 5.4.4. Nagy beruházási projektek A nagy beruházási projekteket illetően az EK Szerződés 88(3) szakasza értelmében minden olyan jóváhagyott program vagy egyedi támogatási keretébe tartozó regionális beruházási támogatási kérelmet be kell jelenteni a Bizottságnak, amelyek az alábbi kategóriákba esnek: •
•
A teljes projektköltség legalább 50 millió euró (textil és ruhaipari projektnél 15 millió), és a kumulatív támogatási intenzitás az elfogadható költségek százalékában az illető területen a nagyvállalati regionális támogatások maximumának legalább 50%-a, és a létrehozott vagy megőrzött munkahelyenkénti támogatás legalább 40 000 eurót tesz ki (textil és ruhaipari projektnél 30 000 euró); a teljes támogatás legalább 50 millió euró.
5.4.5. Állami támogatások monitoringja Általánosságban minden állami támogatás monitoringját a Pénzügyminisztériumban működő Állami Támogatások Monitoring Hivatala végzi. • Az Operatív Programokhoz tartozó tevékenységek esetében az irányító hatóságok és a közreműködő testületek felelősek az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartatásáért a projektek kiválasztása, a kifizetési kérelmek jóváhagyása, valamint a helyszíni ellenőrzések során. Az éves megvalósítási jelentések részletezik azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy minden művelet megfeleljen az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak.
209
1. MELLÉKLET: AZ UNIÓS ÉS HAZAI PÉNZEK ÚTJA
EURÓPAI BIZOTTSÁG kifizetési kérelem benyújtása költségigazoló nyilatkozat
OP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG
előleg, közbenső kifizetés, végső kifizetés
költségkimutatás
KIFIZETŐ HATÓSÁG
EU forrás lehívási kérelem
Prioritásgazda minisztérium
visszafizetések
MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR
hazai és EU forrás lehívási kérelem
EFK
OP számla
átutalási megbízás az uniós támogatásra
utalványozás a hazai támogatásra
KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET
SA
Átutalási megbízás az uniós és hazai támogatásokra
Intézkedés lebonyolítási számla
Kifizetett számlák és teljesítésigazoló nyilatkozat
uniós és hazai támogatások folyósítása
VÉGSŐ KEDVEZMÉNYEZETT
210
2. MELLÉKLET: FŐBB PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI FELADATOK
EURÓPAI BIZOTTSÁG MINISZTÉRIUMOK Felügyeleti ellenőrzési egység 438. R. 10. cikke KTK IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG (MEH) Belső ellenőrzési egység
NEMZETKÖZI
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
TÁMOGATÁS
Pénzügyi Ellenőrzések Főosztálya
ELLENŐRZÉSI TÁRCAKÖZI
KIFIZETŐ HATÓSÁG
BIZOTTSÁG
OP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGOK
Belső ellenőrzési egység
Belső ellenőrzési egység
KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK Pénzügyi ellenőrök 438. R. 4. cikke
Belső ellenőrzési egység
KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL 438. R. 10. cikke 438. R. 15. cikke Zárónyilatkozat kiadása
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Külső ellenőrzés
Jelentések
211
Felügyelet
190
