VEZETÉKES INFORMÁCIÓS HÁLÓZATOK FÖLDFELSZÍN ALATT TELEPÍTETT ELEMEINEK FIZIKAI BIZTONSÁGA. Bevezetés. DR. VASS SÁNDOR nyá

SZEKCIÓÜLÉS II. _ INFORMÁCIÓBIZTONSÁG

DR. VASS SÁNDOR nyá. alezredes

VEZETÉKES INFORMÁCIÓS HÁLÓZATOK FÖLDFELSZÍN ALATT TELEPÍTETT ELEMEINEK FIZIKAI BIZTONSÁGA

Wired network information systems can be found all over the country either above or below the ground. Today the parts of information networks that are placed below the ground are in danger due to increased thefts. Thefts result not only in loss of money but in loss of human life in some cases. Therefore the physical protection of the wired network information systems must be improved. A vezetékes információs hálózatok a föld alatt vagy föld felett behálózzák az egész országot. Napjainkban a földfelszín alatti információs hálózatok elemei egyre nagyobb veszélyben vannak, mert hazánkban is elterjedtek a kábellopások. A kábellopások nemcsak anyagi kárt okoznak, hanem adott esetben emberi életeket is veszélyeztethetnek, ezért fokozni kell a vezetékes információs hálózatok elemeinek fizikai védelmét.

Bevezetés A vezetékes információs hálózatok az élet valamennyi területén jelen vannak, szorosan hozzátartoznak mindennapi életünkhöz. Az átviteli utak, a földalatti és föld feletti vezetékek behálózzák az egész országot, eljutnak a legkisebb lakott helyre is. Napjainkban a vezeték nélküli információs hálózatok ugyancsak beletartoznak az országos információs rendszerbe, igaz, közművesítés szempontjából nem úgy jelentkeznek, mint a nyomvonalas létesítmények, mivel adott helyen meghatározott területet vesznek igénybe, pl. épület, adótorony stb. A vezeték nélküli technológia így elsősorban ott lehet ideális választás, ahol nincs elkészült vagy bővíthető (optikai vagy rézalapú) hálózat, például ritkásan beépített területeken. Ugyanakkor a vezetékes információs hálózatok zavarvédelmükből és sebességükből adódóan még hosszú távon nélkülözhetetlenek lesznek. 197

VEZETÉKES INFORMÁCIÓS HÁLÓZATOK FÖLDFELSZÍN ALATTI TELEPÍTETT ELEMEINEK FIZIKAI BIZTOSÍTÁSA

A vezetékes információs hálózatok gazdaságos üzemeltetés mellett nagyon érzékenyek a fizikai ráhatásokra. Különösen a földfelszín alatt fixen telepített kábelhálózatok biztonságos fizikai védelme okoz nagy problémát a vezetékes információs hálózatok üzemeltetőinek.

1. Földfelszín alatt telepített vezetékes információs hálózatok főbb elemei [1] Ha egy-egy irányban például távbeszélő központok, adatközpontok és a felhasználók között nagy információáramlásra van szükség, földalatti hálózatot célszerű kiépíteni, amely megbízhatóbb a föld felettinél. A távbeszélő központ és a település nagyságától függően közműalagutat alkalmaznak, vagy a kábelt közvetlenül földbe fektetik, illetve csőbe, ún. alépítménybe húzzák be. 1.1. Közműalagutak Az integrált közmű-elhelyezési módok kialakulásának fejlődése igen változatos, nemegyszer ellentmondásos. Az egyedi elrendezésű, térszint alatti csővezetékek építésével kapcsolatos problémák a hálózatok körének bővülésével egyidejűleg merültek fel, így az 1800-as évek második felében a közműalagutak létesítése került előtérbe. 1970-es évek vége felé Magyarországon is megkezdődött a közműalagút-építés elsősorban lakótelepeken, ahol láncszerű volt az épületelrendezés. A rendszert tiszta alagutak képezik. A hálózat a víz, gáz, távfűtés, elektromos energia, posta valamint az alagút saját vezetékeit tartalmazza. Problémát jelent, hogy az alagút tulajdonviszonyai esetleg tisztázatlanok és, hogy a felügyeletet ki lássa el. A nyomvonal tervezésénél a következő három jellemző területtípus jöhet számításba; — városi belterület, sűrű beépítéssel; — nagyobb bontás után részben új rekonstrukciós terület; — szabad területen épülő új lakótelep; összehangolt tervezés a lakótelep tervezéssel. A közműalagutak az épületek, építmények alapjait legfeljebb 3 m-re közelíthetik meg abban az esetben, ha a közműalagút és az épület között nincs más közművezeték — erősáramú és távközlési kábelt kivéve. 198


A közműalagutat a földfelszín alatt úgy kell elhelyezni, hogy az útburkolat építését és a térszín alatti építmények elhelyezését ne zavarja. Takarás: minimum 50 cm, ha közút van felette, egyébként minimum 35 cm. Az ajtók nyílásmérete 0,80/1,90 m-nél, a közlekedés és vészkijárat céljára szolgáló lebúvó nyílások mérete 0,80/0,80 m-nél kisebb nem lehet. Ajtók belülről eszköz nélkül, kívülről kulccsal nyitható legyen. — az alagút két végén lépcsős lejárat-feljárat; — 200 m-ként vészkijáratnak is alkalmas aknákat kell létesíteni; — 200 m-ként tűzszakaszokra kell osztani, 1,5 óra tűzállósági határértékű ellenállási szerkezetekkel. A vezetékek és kábelek elhelyezésére láthatunk példát az 1. ábrán.

1. ábra A vezetékek és kábelek elhelyezésére a közműalagútban [1]

1.2. Kábelhálózat felépítése A kötegelten fektetett csöveket az aknák és szekrények, a megszakító létesítmények szakaszolják, szakítják meg, amelyek távolsága 50 - 150 m között van. Az alépítmény lehetővé teszi az áramkörök gyors bővítését úgy, hogy új kábelt húznak be a szabad csőnyílásba. Hátránya az alépítménynek, hogy meglehetősen drága, ezért mindig mérlegelni kell, hogy hová és hány csőnyílással építsük az alépítményt. A földkábel olcsóbb, szintén megbízható, de nem bővíthető. A földalatti kábeleket vagy az alépítményt 199


többnyire közterületen vezetik, városokban és községekben gyalogutak, járdák, parkok felszíne alatt, ha szükséges, keresztezik az úttestet. Távkábelek városon kívüli szakaszait földkábelként építik, tehát nem épül alépítmény. Folyókat többféleképpen lehet keresztezni: mederbe fektetett folyamkábellel mederbe fektetett acél- vagy műanyagcsőbe húzott kábellel vagy hídon épített alépítménycsőbe húzott kábellel, illetve a hídon egy megfelelően kiképzett fémtálcába helyezik el a kábeleket. Vasút vagy közút keresztezésekor a kábelek számára csövet kell építeni még akkor is, ha egyébként földkábellel közelítik meg az utat vagy vasutat. A kábelek köpenyanyaga fém, ólom vagy alumínium, illetve műanyag (polietilén és PVC). Az új létesítésű helyi hálózatokba ma már csak polietilén köpenyű és vazelintöltésű kábelek épülnek be. Az alépítményvonal két főanyaga a beton és a PVC. A kábelaknák és kábelszekrények betonból, illetve vasbetonból, műanyagból készülnek. Az alépítmény a PVC csövekből, valamint a megszakító létesítményekből áll. A földgödörben PVC csövekből kialakított alépítményekhez 6m csőhosszúságú 63, 105 mm külső átmérőjű elemeket használnak. A PVC csőből mindig csőnyalábokat képeznek (2. ábra). A csőnyalábokhoz szükséges árokmélység (minimum 0,5 m) és árokszélesség függ a nyalábolt csövek számától.

2. ábra A kötegelés és a csövek elhelyezése az árokban [1]

200


Az aknák és szekrények az alépítmény legnagyobb létesítményei. Az alépítmény csövei ezekbe a létesítményekbe torkollnak be. A szekrények és aknák betonból épülnek, vagy a helyszínen csömöszölve, vagy előre gyártott elemekből. A szekrények és aknák csak méreteikben térnek el, rendeltetése mindkettőnek azonos, befogadni a kábelek kötéseit és lehetőséget teremteni a kábelek behúzására. A szekrény vagy akna építését az dönti el, hogy hány kábel, illetve cső csatlakozik hozzá. Általában 6-9 csőnyílásig szekrényre, ennél több cső esetén aknára van szükség (3. ábra). A kábelakna föld alá rejtett betonépítmény, a földtakarás vastagsága változó, de általában legalább 0,50 m. A méreteket és akna formáját a mellékelt ábra mutatja. Az aknába a födémrészen keresztül lehet lejutni 0,70 m átmérőjű kör alakú vagy négyszög alakú bebúvó nyíláson.

3. ábra A kábelakna felépítése [1]

A földalatti kábelek elosztó szekrényekben végződnek, ahol az áramköröket alkotó erek végelzárókon vannak kifejtve. Az elosztó szekrények mérete attól függ, hogy hány eret fejtünk ki, az anyagát pedig aszerint választják meg, hogy külső vagy belső térben áll-e az elosztó. A külső térben utcán, parkokban vasszekrények állnak, míg fedett helyen kapualjakban, folyosókon fából készülnek az elosztók. 201


2. Fizikai biztonság megvalósítása A fizikai biztonságnak minden szervezet életében kiemelt szerepe van. Fel kell mérni az eszközök működését veszélyeztető fenyegetettségeket, a fenyegetés bekövetkezési valószínűségét, és az esetleges kárérték függvényében, megelőző- és ellenintézkedéseket kell kialakítani. A fizikai biztonság megvalósításánál alapkövetelmény, hogy a kialakított védelem arányos legyen a megállapított kockázatokkal. A fizikai védelem célja megakadályozni az információkhoz való jogosulatlan hozzáférést, a károkozást és a szervezet helyiségeibe való illetéktelen behatolást. A vezetékes információs hálózatok fizikai biztonságának kialakításánál az alábbi fenyegetésekkel lehet számol:  áramkimaradás;  túlmelegedés;  tűzkár;  vízkár;  természeti katasztrófa/előre nem látható katasztrófa (baleset);  lopás;  szándékos károkozás;  terrorista tevékenységek. Napjainkban a vezetékes információs hálózatokat a szándékos rongálások, kábellopások, terrorista tevékenységek fenyegetik, ezért a továbbiakban az ezek elleni fizikai védelmi megoldásokat tárgyalom. Ugyanakkor hazánkban is megnövekedtek a rézkábel lopások, amelyek a tetemes károkozás mellett a közlekedés biztonságát is veszélyeztetik. A kábellopások megakadályozása nemcsak emberéleteket menthet meg, hanem százmilliós, akár milliárdos veszteségektől is megóvja a vezetékes információs hálózatok üzemeltetőit. 2.1. Távbeszélő központok, adatközpontok fizikai védelme A földfelszín alatt telepített távbeszélő központok, adatközpontok (védett számítógéptermek) nem közterületen vannak elhelyezve, így azok a lehető legnagyobb védelmet nyújtják például a szerverek és az adatok számára. Az ilyen központokra jellemző, hogy ablakuk nincsen, falai védenek az 202


elektromágneses ki- és besugárzás ellen. MABISZ-4 biztonsági fokozatú ajtóik behatolás jelző (riasztó) és beléptető rendszerrel vannak ellátva. A fokozottan védett helyiségekben 24 órás videokamerás megfigyelő rendszer működik, ide a bizalmi munkakört betöltő munkatársakon kívül más személyek nem léphetnek be. Az adathordozók biztonságos tárolásáról kódzáras, tűzálló páncélszekrények gondoskodnak. Az elsődleges telephely megsemmisülésével járó katasztrófahelyzet esetén garantálják, hogy a másodlagos telephelyükön, 3 órán belül folytatják működésüket.[2] A távbeszélő központokba, adatközpontokba általában többlépcsős elektronikus beléptető rendszeren keresztül lehet belépni, így az illetéktelen személyek kiszűrésével meg lehet akadályozni, hogy kárt okozzanak a vezetékes információs hálózatok elemeiben. 2.2. Közműalagutak, kábelek, kábelcsatornák fizikai védelme A távbeszélő központokhoz, adatközpontokhoz a felhasználók általában közterület alatt futó közműalagutakon, kábeleken, kábelcsatornákon keresztül csatlakoznak, amelyek fizikai biztonsága nagy kihívás az üzemeltetőknek. Mivel a közműalagutak fémből vagy vasbetonból készülnek, így elsősorban beléptető rendszer alkalmazásával célszerű az alagutakba történő belépést szabályozni, illetve az illetéktelen személyek belépését megakadályozni. Az utóbbi években a legnagyobb problémát a kábellopások okozzák a vezetékes információs hálózatok üzemeltetőinek. A néhány nyilvánosságra hozott kábellopás a következő volt: • 2007. április 15-én kábellopás miatt késnek a vonatok Budapest és Cegléd között, mert a vecsési állomásról kábeleket loptak el, így az állomás jelzői, illetve 3 közúti kereszteződés fénysorompói nem működtek [3]; • 2008. február 25-én Budapest Kispest 36 db távközlési törzskábelt rongáltak meg, illetve részeit ellopták [4]; • 2008. május 17-én Győrszentiván és Győr között nem működtek a biztosítóberendezések, mert 150 m kábelt loptak el [5]; • 2008. április 26-án Nagykanizsa északi részén az M7-es autópálya mellett egy aknában lévő kapcsolószekrényt feszítettek fel és elvágták és elvitték az optikai- és a rézkábeleket [6]; • 2008. szeptember 5-én Budapest XIX. kerületében lopás miatt megrongálódott 21 távközlési törzskábel [7]. 203


2.2.1. A kábellopás Kispesten [8] A 2008. február 25-i Budapest kispesti kábellopás okozta talán a legnagyobb kárt a vezetékes információs hálózatok üzemeltetőinek, illetve a legnagyobb felháborodást a felhasználók részéről. A tolvajok a Kispesti Kiserdőben a Távíró utca és Határ út közötti szakaszból az Aero szálló mögötti aknából (az EUROPARK fényeitől pár lépésre) a fák takarásában két aknát is felnyitottak és kivágtak 36 db 5-5 m-es rézkábelt. A kábeleken volt riasztó és jelezte is a kábelvágásokat, de az első átvágás is ugyanarra a riasztó egységre jelzett, mint a 36-ik kábelnél, vagyis a riasztó nem növeli meg a riasztás mértékét a szaporodó kábelszakadások mennyiségével arányosan. Precíz „munkát” végeztek a tolvajok, mivel a lehető legrövidebbre vágták el a nagyegységű kábeleket az aknák csővégei közelében. Ezekre a csonkokra kötést már nem lehetet tenni. A tolvajok békén hagytak néhány számjeles és távtáplált kábelt. Lehet, hogy megtelt a kocsijuk, vagy a vékonyabb kábelek már nem jelentenek „jó üzletet” ? Nem bántották a tolvajok a részükre értéktelen optikai kábeleket (1. kép).

1. kép A rövid kábelcsonkok és a hátrahagyott optikai kábelek [8]

A kábellopás következménye: • összesen 36 kábelszakasz tűnt el két aknából; • megszűnt közel 20 000 vezetékes telefon előfizető kapcsolati lehetősége; 204


• megszűnt az országban a bankok többségénél a távközléssel kapcsolatos szolgáltatás (pénzkiadók, kártya-olvasók stb.); • a vezetékes internet hozzáférés a környéken ellehetetlenült; • a kerületi rendőrség, önkormányzat, okmány-iroda, több száz cég elérhetetlenné vált; • a vezetékes távközlési szolgáltatásba vetett bizalom tovább gyengült. A rongálás helyreállításánál figyelembe kellett venni, hogy nagyon sokáig tart a munka (egy aknában legfeljebb egy csoport (max. 3 fő) dolgozhat, egyszerre legfeljebb egy kábelen. A helyreállítást feltétlenül fel kell gyorsítani, ehhez egyszerre több helyen is kellene kötéseket készíteni. Egy-egy kötés elkészítési időigénye 12-16 óra, így 36 kábelhez 18 napra van szükség, ezért következtetés az, hogy el kell térni a normál, szabályos helyreállítási technológiától (4. ábra)!

4. ábra A „nem szabályos” helyreállítás módszere [8]

A legfőbb gondot a szükséges kábel beszerzése jelentette, mivel egy kábel helyreállításához kb. 400 m-es szakaszt kellett újraépíteni 1000x4-es és 800x4-es kábelből, amelyből 36 kábel x 400 m = 14,4 km szükséges. A keresett kábeltípusból az üzemviteli tartalék még a stratégiai raktárban is kevesebb, mint amennyi kellene. A magyarországi kábelgyárakat felszámolták, a külföldi kábelgyárak csak 4-6 hét múlva tudtak volna megfelelő mennyiséget szállítani. Szerencsére a társszolgáltatok egyik raktárában 205


találtak más méretű, de használható kábelt, így a már csak az idővel kellett versenyezni. A helyreállítás munkák éjjel nappal folytak, így 2008. március 2-ára (6 nap alatt) kelkészültek az ideiglenes kötések, de a hibaelhárítás utómunkálataira még további egy hónapra volt szükség (2. kép)

2. kép A helyreállítási munkák és az elkészült ideiglenesen üzemelő kábelek [8]

A becsült gyorsmérleg szerint az eltulajdonított kábelek mintegy 150 kg rezet tartalmazhattak, ennek az értéke a fémgyűjtőknél közel 150 ezer Ft. Az okozott kár megközelítette a 100 millió Ft-ot. A munka csúcsidején (6 napig) közel 100 ember dolgozott a kár elhárításán. 2.2.2. Aknatetők mechanikai védelme A hazai kábellopások elemzéséből levonható az a következtetés, hogy a kábeltolvajok igyekeznek kis munkával hozzáférni a kábelekhez. Nem jellemző, hogy a kábelekhez árokásással jutnak hozzá, hiszen ilyenkor legalább két nagyméretű és legalább 0,8 m árkot kellene ásni, hogy a kábeleket elvágva azokat ki lehessen húzni a védőcsövekből. Jóval egyszerűbb az aknákban lévő kábeleket elvágni, hiszen ez gyorsan végrehajtható, illetve nem kell kemény munkával, adott esetben kéziszerszámmal megbontani a földfelszínt. Tehát célszerű a vezetékes információs hálózatok védelme érdekében — főleg a közterületeken — a kábelaknák védelmét megerősíteni, ezáltal megakadályozni az illetéktelen behatolást és a rongálási vagy lopási szándékot. 206


A kábelaknák teteje könnyen levehető, illetve több esetben a fémgyűjtők a tetőt is ellopták, így a tetők biztonsági lezárásával, rögzítésével ez a tevékenység is megakadályozható. A kábellopásokat elemezve megállapítható, hogy a kábellopások nagy része már azzal is megakadályozható lett volna, ha az aknatetők csak speciális zárszerkezettel lettek volna ellátva. Jellemzően a kábeltolvajok egyszerű kéziszerszámokkal hajtják végre tevékenységüket, tehát várhatóan nem rendelkeznek az aknák kinyitásához szükséges speciális kulccsal. Az aknatetők mechanikai védelmére az alábbi megoldások lehetségesek: — biztonsági acélbetét alkalmazása; — biztonsági zárszerkezettel ellátott aknatetők; — az aknatetőre utólak beszerelhető biztonsági zárrendszer. A biztonsági acélbetét alkalmazása esetében egy acéllemezből készült betétet helyeznek az akna nyílására az aknatető alá, így az aknatetőt leemelve még speciális eszközzel a biztonsági tetőt is el kell távolítani ahhoz, hogy az aknába le lehessen jutni (3. kép). [9] Előnye, hogy bármilyen aknatető alá (beton, fém, műanyag) utólag felszerelhető.

3. kép A biztonsági acélbetét alkalmazása [9]

A biztonsági zárszerkezettel ellátott aknatetők még nagyobb biztonságot nyújtanak az acélbetéthez képest, hiszen már az aknatetők gyártása során beépítik a nagy mechanikai igénybevétel ellen is biztonságot nyújtó zárszerkezetet. A speciális kulcs kialakítása olyan, hogy a zárszerkezetet a kulcs hiányában egyszerű eszközökkel nem lehet kinyitni (4. kép). [10] 207


4. kép Biztonsági zárszerkezettel ellátott aknatetők [10]

Előnye a nagy szilárdságú zárszerkezet? hátránya, hogy a régi aknatetőket ki kell cserélni a biztonságosan zárható aknatetőkre. Az aknatetőre utólag beszerelhető biztonsági zárrendszer előnye, hogy nem kell kicserélni a már meglévő aknatetőket (5. kép). A régi aknatetők kimarása után bármilyen alakú aknatetőre több zár is könnyen beszerelhető és a zárszerkezet csak speciális kulccsal nyitható, illetve zárható. [11]

5. kép Az aknatetőre utólak beszerelhető biztonsági zárrendszer [11]

2.2.3. Aknába épített riasztó rendszer A lehetőségek függvényében, illetve nagyobb védelmet igénylő aknák esetén a mechanikai védelem kiegészíthető riasztó rendszerrel is (6. kép). 208


6. kép Akna riasztórendszer

A riasztó rendszernek vezeték nélküli (GSM) összeköttetése van a központtal, riasztás esetén SMS-t küld a központba, jelenti a riasztás státuszát és az akna azonosítási számát és helyét. Mivel a riasztás hangtalan, ezért beépítettek egy hangbombát is riasztó rendszerbe, abból a célból, hogy hívatlan látogatót elriassza, illetve megjelölje az akna felnyitás helyét. [12] 2.2.4. Intelligens kamerák alkalmazása Intelligens kamerák vigyázzák a Budapest-Bécs vasútvonal csomópontjain lefektetett biztonsági rézkábeleket. A kamerák már akkor riasztják a biztonsági szerveket, amikor valaki megközelíti a kábeleket. A MÁV új rendszere merőben eltér a szokványos biztonsági megoldásoktól. A frissen átadott intelligens rendszer behatolás védelmi funkcióval is rendelkezik, amely adott szituációk kialakulásakor automatikusan riasztást küld. Ezek a megapixel felbontású kamerák megkülönböztetik a területen mozgó embereket a vadaktól és egyéb mozgó objektumoktól. A biztonságiaknak csak akkor kell a riasztásokra reagálniuk, amikor emberek mozognak a megfigyelt területeken. [13] Különálló megfigyelési pontok (Intelligens kamerák) kommunikálnak egymással WLAN hálózaton keresztül. Az adatkommunikáció mellett a megapixeles képek rögzítése is vezeték nélküli hálózaton keresztül történik. Az élő megfigyelés monitorozása és a riasztások fogadása a vasút-őr távoli megfigyelő központjában történik. Mivel a vasúti megfigyelési helyszínek a monitorozó központtól távol eső lakott területeken kívüli helyszínek, ezért az élőképű monitorozáshoz szükséges adatok átvitele GSM 209


UMTS 3G adatátviteli technológiával történik. Az éjjel-nappali megfigyelés biztosítására minden kamera nagy teljesítményű IR reflektorokkal lett felszerelve, így a kamerák 40-70 méteres megfigyelési távolságot tudnak befogni.

Összegzés A vezetékes információs hálózatok továbbra is fontos szerepet töltenek be életünkben, bár napjainkban a vezeték nélküli információs hálózatok egyre nagyobb teret nyernek. A vezetékes információs hálózatok földalatti elemei egyre nagyobb veszélyben vannak, ezért azok fizikai védelmére egyre nagyobb figyelmet kell fordítani. Hazánkban is egyre jobban elterjedt a vezetékes információs hálózatok kábeleinek megrongálása, lopása, amelyek következménye a vezetékes információs rendszerek üzemzavara, de például elektronikus biztonsági rendszerek rongálása esetében az emberi életek is veszélybe kerülhetnek. Mindezek alapján az illetékeseknek a fizikai rongálás, kábellopások ellen meg kell alkotnia, és be kell tartatnia azokat a jogszabályokat, amelyek kellő mértékben visszatartó hatásúak lehetnek.

210


Felhasznált irodalom [1] Távközlési hálózatok tartozékai: http://kgk.pmmf.hu/regi/oktatas/tantargyak/targyak/kmt2/ea/ tavkozles.doc [2] Fizikai biztonság: http://srv.e-szigno.hu/menu/index.php?lap=bizt_gar [3] Kábellopás miatt késnek a vonatok Budapest és Cegléd között: http://index.hu/politika/bulvar/0415maav/ [4] Kábellopás miatt nincs internet: Kispestenhttp://hirek.prim.hu/cikk/65980/ [5] http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/vasutbenito_femtolvajok/ 2057448/ [6] Vasútbénító fémtolvajok:http://www.computerworld.hu/ha-szombatakkor-kabellopas.html [7] Fémbegyűjtők szétvágták, T-com javítja: megint kábellopás Kispesten, nincs sok helyen telefon és Internet: http://www.euroastra.info/node/17137 [8] Mészáros Árpád: Kábellopás Kispesten http://91.120.60.205/tcom/kispesti%20kabellopas%20080224.pps [9] New Manhole Barrier System keeps manhole covers locked down tight http://www.securemanholes.com/ [10] Secure Man-Hole Covers: http://utd.gmobile.co.za/?exec=showPage&id=15 [11] STABILOC Manhole Cover Locking System: http://www.stabiloc.com/pdf/brochure.pdf [12] Secure Manhole Covers http://utd.gmobile.co.za/file/MANHOLE%20COVERS%202a.pdf [13] Réz(őr)angyalok: http://www.computerworld.hu/rezorangyalok.html

211


212

VEZETÉKES INFORMÁCIÓS HÁLÓZATOK FÖLDFELSZÍN ALATT TELEPÍTETT ELEMEINEK FIZIKAI BIZTONSÁGA. Bevezetés. DR. VASS SÁNDOR nyá

Recommend Documents