VESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSE KÜLÖNBÖZŐ SZÁRAZANYAGTARTALMÚ KUKORICASZILÁZSOKNÁL (BESILÓZÁS, ERJEDÉS, TÁROLÁS, KITÁROLÁS, ETETÉS) A kukoricaszilázs hazánkban a szarvasmarha tartás alap tömegtakarmánya. Mint minden nagy értékű terménynél, a kukoricaszilázs esetén is lényeges az előállítás fajlagos költsége. A fajlagos költséget minden mennyiségi veszteség rontja. A takarmány fajlagos költségébe például illik bele számolni a veszteségként kidobott penészes takarmányt, de nyáron az állat elől kidobott takarmányt, és az etethetetlen, megsemmisítendő kukoricaszilázsokat is stb. De okosan számoló szakembernél a szilázs beltartalmi paramétereinek romlása is veszteség: minden elveszett kJ, minden g lebomlott fehérje, eloxidált karotin veszteség, és a termelés nyereségességét rontó tényező. Csak a beltartalmi veszteségek már áttételesen az állatok teljesítményében jelentkező tényezők, így a beltartalmi paraméterek romlásának felelőssége a silót készítő szakembert már nem terheli (ő legalább is úgy véli). Különösen, ha egy cégen belül különböző ágazatban, külön nyereség orientációval fut a tömegtakarmány-készítés és az állattenyésztés. Kifinomultabb számításokat végzők az általános termelési költségek kapcsán figyelembe veszik a nem kifogástalan minőségű tömegtakarmány miatt adagolt extra takarmány-kiegészítők költségét. Jó minőségű tömegtakarmány etetése esetén növelhető a takarmánybevitel, kisebb a drága takarmány-kiegészítők (fehérje, karotin stb.) szükséges mennyisége, s ez által a takarmányozás, a tartás fajlagos költségeit alapvetően csökkenthetjük. A szilázs közvetlen romlásból adódó veszteségei mellett a minősége (energia– és fehérjetartalom, karotin szint, savösszetétel, ammónia, biogén-aminok, melegedés, alkoholtartalom, íz- és illatanyagok) is kulcsfontosságú, mivel alapvető hatása van a befektetés megtérülésében. A minőség kapcsán kiemelendő a szilázsok penészfejlődésből (a telepek még nem láthatók) és penészesedésből kifolyóan keletkező mikotoxin tartalma, amely mikotoxinok a tejben azonnal meg is jelennek, és nemcsak a tejfogyasztó, hanem az állatok anyagcseréjét, egészségi állapotát, szaporodásbiológiáját is rövidebb, hosszabb időn belül befolyásolják. A kukorica szilázs készítés minden technológiai lépésénél a veszteségek csökkentése, az alapanyagban meglévő értékek minél tökéletesebb megőrzése a cél. Ennek érdekében a szecskázott kukoricát, minél gyorsabban be kell dolgozni a silótérbe, hogy az oxigénmentes körülmények minél gyorsabban kialakuljanak (jó tömörítés, gyors, tökéletes zárás). Cél, hogy intenzív erjedéssel a pH minél gyorsabban a kritikus érték alá csökkenjen, ahol a veszteségokozó mikrobák gátoltak, majd a pH megfelelően alacsony, stabil szintre csökkenjen tovább. Cél, hogy magasabb szárazanyag-tartalmú kukoricánál az erjedés savanyodási folyamatát követően, aerob stabilizáló mikroorganizmusokkal penészés élesztőgátló, illetve –ölő hatású anyagcseretermékek képzésével a szilázst aerob stabillá tegyük. A tökéletes zárással, és hatékonyan aerob stabilizáló szilázsoltóanyag használatával a tárolási veszteségeket gyakorlatilag nullára csökkentsük (akár 2-3 év viszonylatában is teljesen stabil szilázst készíthetünk). Ezek után a kitárolásnál, és az etetésnél az „ökölszabályok” betartása mellett a veszteségek jelentéktelenek lesznek. 1. VESZTESÉGEK MINIMÁLÁSA A BESILÓZÁSNÁL: 1.1. BETÁROLÁS: A silót úgy töltsük, hogy a megfelelő tömörítést folyamatosan, megfelelő intenzitású taposással biztosítsuk. Éjjel-nappal folyamatosan tömörítsünk, hogy a levegőt - mely a melegedésen és kémiai oxidáción keresztül közvetlenül, az aerob mikroorganizmusokon keresztül közvetve jelentős veszteségeket okoz - kizárjuk. Ha töltés közben eső jön, ne hagyjuk megázni a takarmányt, ideiglenes takarással gyorsan zárjuk le a felületet. 1.2. A SILÓ ZÁRÁSA: A betárolás után a silóteret minél előbb, tökéletesen zárjuk. Erre a legegyszerűbb megoldás a következő: regranulált, olcsó fóliával takarjuk az oldalfalat, a betárolt szilázst egy kb. 4 µ-os sztrecsfóliával zárjuk le (tökéletesen légzáró), erre oldalról hajtsuk rá a regranulált oldalfóliát, majd az egész felületet zárjuk le egy UV-álló vastagabb takarófóliával, aminek a légmentes lezárását osztályozott kaviccsal töltött UV-álló silótakarózsákkal, jó átlapolással tökéletesen légzáróvá lehet tenni. Ilyen zárástechnológiával 0 % a tárolási veszteség. 2. AZ ERJEDÉSI VESZTESÉGEK MINIMÁLÁSA: Sok szakember számára a kukoricaszilázs csupán egyféle szilázst jelent. Valójában két kategória létezik, attól függően, hogy mikor használjuk fel és milyen az alapanyag betakarításakor a szárazanyag-tartalom. Ennek megfelelően kell hozzáállni az erjesztés-technológiájához is.
1
2.1. AZ ERJEDÉSI VESZTESÉGEK MINIMÁLÁSA ALACSONY SZÁRAZANYAG-TARTALMÚ KUKORICÁNÁL (< 35 %): Ha a kukorica szárazanyag-tartalma 35 % alatt van, az erjedésnek a lehető leggyorsabban kell lezajlania, gyors pH-csökkenés mellett, melynek hatására a szilázs gyorsan eléri a káros baktériumok szaporodását és tevékenységét gátló kritikus pH-t. Ez a kritikus pH szárazanyag-függő (például 30 %-os sz.a. tartalom mellett pH=4,4 az értéke). A kritikus pH fölött a szilázsban a koliform, klostridium, listeria stb. baktériumok fejlődnek, szaporodnak, bontják a fehérjét, amiből ammóniát, biogén aminokat termelnek, ezenfelül alkoholt, ecetsavat, vajsavat képeznek. Csökkentik a metabolizálható energiát, kevesebb lesz a védett fehérje, mivel a proteolitikus baktériumok a védettebb, zártabb szerkezetű globuláris fehérjéket kinyitják, megszaggatják, lebontják. A nem megfelelő sebességgel, gyorsasággal erjedő silók érzékszervileg is gyengébbek, vagy rosszak lesznek (magas vajsav-, ecetsav-, NH3-szintek). Ennek következtében csökken a bevitel, és a termelés, romlanak a tej beltartalmi paraméterei, romlik a tejminőség (pl. nagy klostridiumos fertőzöttség esetén sok a vajsav a tejben > büdös, rosszízű a tej és sajtgyártásra alkalmatlan). Előfordul, hogy a nyár végén tömegtakarmány hiány van, és a tejtermelő kénytelen a besilózást követően már egy hét múlva megnyitni a kukoricasilót. Ebben az esetben azzal a kihívással szembesülünk, hogy a siló erjesztése során olyan gyorsan kell elérni a végső stabil pH-értéket a siló teljes tömegében, amilyen gyorsan csak lehet. A korai nyitású silók esetében a gyenge minőségű szilázs tehenekre gyakorolt hatása igen nagy a laktáció első napjaiban. 3 hetes rossz minőségű szilázs etetése a laktáció kezdetén az év hátralévő részére is lecsökkenti a tejtermelést! A mai profitorientált gazdaságok nem kockáztathatják ezt a veszélyt. A lassú, nem elég intenzív erjedés oka az erjedés és savanyodás szempontjából kívánatos homofermentatív (a glükózból és fruktózból csak tejsavat termelnek) tejsavabaktériumok kis száma. A homofermentatív tejsavbaktériumok közül is ki kell emelni a csupán L-tejsavat (bendőbarát sav) termelő törzsek fontosságát (pl. Lactobacillus plantarum, Pediococcus acidilactici). A nem megfelelő intenzitású, gyorsaságú savanyodást, ezáltal rengeteg veszteségi tényezőt kiküszöbölendő, nagyon fontos a megfelelő induló sejtszámot biztosító, gyors savanyító képességű un. „savanyító” szilázsoltóanyag használata! A LALSIL CL-t “savanyító” starterként ilyen szituációkra tervezték. Két szinergens homofermentatív “savanyító” tejsavbaktériumot (Lactobacillus plantarum MA18/5U és Pediococcus acidilactici MA18/5M) tartalmaz nagy csíraszámban, ennek következtében garantálja a gyors savanyodást (lásd 1. ábra). 1. Ábra: LALSIL CL törzseinek szinergens savanyító hatása kontroll L. plantarum MA18/5U P. acidilactici MA 18/5M LALSIL CL
6
pH
5
4
3 0
1
2
3
4
5
napok
A kritikus pH elérése, ami a silóban biztonságos körülményeket teremt (a koliformok, vajsavbaktériumok és listeria gátolva vannak), a LALSIL CL-lel már jó esetben a siló zárása után néhány nappal elérhető. A teljes mennyiségű erjeszthető cukor felhasználásával a CL 7-9 nap alatt stabil szilázst erjeszt. A LALSIL CL folyékony állapotban kijuttatható silóstarter-kultúra a silózásnál adagolva azonnal aktív, és rögtön megkezdi a savanyítást, amint a siló zárásával az anaerob körülményeket biztosítottuk (itt hangsúlyozzuk a helyes silótechnológia követelményeinek betartását: a gyors silózás, jó tömörítés, lég- és vízmentes zárás). 2.2. AZ ERJEDÉSI ÉS TÁROLÁSI VESZTESÉGEK MINIMÁLÁSA MAGAS SZÁRAZANYAG-TARTALMÚ KUKORICÁNÁL ( >35 %): 35-40 % szárazanyag-tartományban a savanyítás intenzitása még fontos, majd a növekvő, 40 % feletti szinten, a csökkenő káros baktériumaktivitás miatt, egyre inkább az aerob stabilizálás szükségessége válik fontossá. Itt jön a 2
képbe még egy következő probléma: ha a szakember úgy tervezi, hogy pl. 35-40 % sz.a. tartományban takarítja be a kukoricát, ami véletlenül, az időjárási viszonyok miatt, adott esetben csak 33 % sz.a. tartalmú, ahol hatékony tartósításhoz, jó minőséghez a savanyítás még alapvető fontosságú, akkor nem használhat pusztán aerob stabilizáló startert, mert nem lesz megfelelő intenzitású az erjedés. A fenti problémák együttes elkerülésére, és a fent említett feladatok megoldására tervezték a LALSIL MS01 kombinált szilázsoltóanyagot, amely egy “savanyító” homofermentatív tejsavbaktériumtörzs (Lactobacillus plantarum MA18/5U) és egy “gombaellenes” propionsavbaktérium törzs (Propionibacterium acidipropionici MA26/5U) egyedi kombinációja. Gyorsan és hatékonyan savanyít (lásd 2. ábra), és már 4 héttel a siló zárása után jelentős a gombagátló hatása. A propionsavtermelés kb. 8 héttel a siló zárása után fejeződik be teljesen, ezután válik teljessé az élesztő- és penészgátló hatás. A tárolás során az MS01 starternek gombaölő hatása is van. 2. Ábra: A LALSIL MS01 hatékonyan savanyítja a kukoricát a stabil pH-ig
5,5
5
4,5
4
3,5
3
Kontroll
LALSIL MS01-gyel
3. TÁROLÁSI VESZTESÉGEK MINIMÁLÁSA: A kritikus pH-érték fölötti szilázs a tökéletesen lezárt silóban is romlik. Tejsavfogyás, fehérjebomlás, ammónia-, biogén-amin képződés, vajsav és alkoholképződés stb. A megfelelően stabil pH-ra savanyított siló tökéletes zárás mellett (1.2. bekezdés) stabil. Ha a zárás nem teljesen tökéletes, vagy kilyukad a zárófólia, a széleken fellazítja a szél a fóliát, akkor az aerob romlás a tárolás során is beindul. Ennek egy ideig hatékonyan ellenáll a Lalsil MS01-gyel aerob stabilizált kukoricaszilázs. 4. KITÁROLÁSI, ETETÉSI VESZTESÉGEK MINIMÁLÁSA MAGAS SZÁRAZANYAG-TARTALMÚ, KUKORICÁNÁL ( > 35 %): Alacsony szárazanyag-tartalom esetén a kitároláskori romlás megakadályozásához elegendő a stabil pH. Magas szárazanyag-tartalmú aerob-instabilitásra, aerob romlásra hajlamos, kukoricasilónál, ahol még esetleg a silótér geometriájával (túl széles silóterek), vagy a kitermelési sebességgel is baj van, a mikrobiológiailag stabil pH nem gátolja meg az aerob romlást. Különösen igaz ez a meleg késő tavaszi, nyári időszakban történő kitermelésre és etetésre. A siló nyitása utáni aerob instabilitást okozó élesztős és penészes romlási folyamat lépései: 1. Ha a silót megnyitják a környezet aerobbá válik. Ha a szilázs nem megfelelően tömörített, vagy tépő rendszerrel kitermelt, akkor akár a siló nyitott falától 50-100 cm mélyen is beáramlik a levegő a silóba. 2. Az élesztők azonnal elkezdik fogyasztani a pH-védelmet okozó tejsavat (csökken a metabolizálható energia, nő az alkoholtartalom) > Melegszik a siló! > Meleg hónapokban, tavasszal és nyáron ez a takarmánybevitel azonnali és drasztikus csökkenését okozza! A képződő alkohol a nagy termelésű állatok máját különösen károsítja! 3. A pH gyorsan emelkedik, mivel aerob instabil a rendszer 4. Kb. 1 nap leforgása alatt eléri a szárazanyagtól függő kritikus pH-értéket, ami fölött a takarmányban lévő baktériumspórák kicsíráznak, és beindulhat a vajsavbaktériumok, koliformok, stb. másodlagos fermentációja (jelentős metabolizálható energiacsökkenés, vajsavtermelés, fehérjebontás, biogénaminok képződése, az NH3-szint növekedése stb. > a szarvasmarha számára erősen romlanak a siló beltartalmi paraméterei és a takarmány élvezeti értéke is) 5. Az egész folyamat során szaporodnak a penészgombák, amelyek sok esetben mikotoxinokat (pl. Fusarium > zearalenon, dezoxi-nivalenon; Aspergillus > ismeretlen neurotoxin; Byssochlamys > patulin; Penicillium > ismeretlen neurotoxin stb.) termelnek. Ennek a folyamatnak csupán a végkifejlete a penésztelepek szemmel is látható megjelenése a silótakarmány felületén. 3
Az aerob instabil szilázsok jól ismertek a szakemberek számára, mint nagy veszteséget hordozó és alacsony beviteli karakterisztikájú tömegtakarmányok. A tejtermelő számára két jellemző tulajdonsága van az ilyen szilázsoknak: nyitás után meleg (vagy erőteljesen melegszik) és/vagy penészes részek láthatóak a siló homlokfalán, a tetején és az oldalain. Az ilyen silók általában alkoholszagúak is. Az aerob instabilitásnak masszív kedvezőtlen hatása van, különösen, ha az ilyen gombafertőzött, aerob instabil silókat tavasszal, illetve nyáron a meleg hónapokban etetjük: •
Veszteségek: a jó szakember a penészes részeket kiválogattatja a silóból, ha ez megoldható (3-4. ábrák). Így a teljes besilózott takarmány jónéhány %-a is elveszthető! Ami meg benne marad, az a mikotoxinnal együtt marad benne.
•
Alacsony bevitel: o ha ilyen szilázzsal etetjük a teheneinket, automatikusan csökkenni fog a bevitel (az állat fiziológiai védekező mechanizmusa beindul), ami természetesen azonnal termeléscsökkenést okoz o meleg szezonban a meleg takarmányt nem lehet megetetni az állatokkal
•
Egészségügyi problémák: a penészfejlődés gyakran mikotoxintermelést is jelent. A nagy mikotoxintartalom bendőproblémákat, meteorizációt, hasmenést, hányást, termékenyülési, vetélési stb. problémákat okozhat (egy extrém esetben egy 70 tehénből álló nagy teljesítményű tejelő tehénállomány 2 hét leforgásán belül elpusztult egy erősen fertőzött kukoricaszilázs miatt). A mikotoxinokat megeszi az állat, mi meg az állat mikotoxinos tejét isszuk meg. Egyes anyagok, mint az aflatoxin, ily módon bejutnak az emberi szervezetbe, és ott a májban, zsírszövetekben akkumulálódnak. Egyes mikotoxinok rákkeltők!
•
A másodlagos fermentáció eredménye könnyen lehet olyan szilázs, amitől az állat könnyen acidózisos, laminitises állapotba kerül (bendőidegen savak, biogén aminok stb.), sőt pl. listeria fertőzést is kaphat !
3-4. Ábrák: A siló penészes részeit el kell távolítani:
Néhány évvel ezelőtt ezeknek a problémáknak a megelőzésére az egyetlen megoldás az volt, hogy nagyon jól kellett tömöríteni és zárni a silót, illetve az 50 cm/nap lineáris kitermelési sebességet be kellett tartani a silónál, ami azonban még mindig nem volt elegendő a problémák elkerülésére. Ma már hazánkban is a tejtermelő gazdaságok és a szakemberek rendelkezésére áll a fenti szilázsok hatékony gombaellenes védelmét biztosító savanyító és aerob stabilizáló szilázsoltóanyag, a LALSIL MS01. Ezt a terméket a LALLEMAND INC. a Kansas-i Állami Egyetemmel (USA) kooperációban fejlesztette ki. Független intézetek vizsgálati adatai azt mutatják, hogy a LALSIL MS01 a nyitás utáni silóstabilitást 3 xosára növeli az élesztő- és penészgátlás következtében (lásd 5. ábra). A gyakorlatban a megnyitás után, és a kitemelés közben legalább 4-7 napig stabil az MS01-gyel kezelt silók homlokfala.
4
5. Ábra: A LALSIL MS01 hatása az aerob stabilitásra
Kontrol l LALSIL MS01
pH 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 0
1
2
3
nyitás utáni napok
4
5
A LALSIL MS01-gyel kezelt tételek alkoholtartalma sokkal alacsonyabb marad (lásd 6. ábra). Az állatok önkéntes bevitele nő, és ennek következtében emelkedik a tejhozam (napi 1,5-2 l-rel). A melegedés megakadályozásával nincs a meleg TMR miatti takarmány-visszautasítás a tavaszi és nyári időszakban. 6. Ábra: Alacsonyabb alkoholtermelés (g/kg szárazanyag)
5 4,5 4 3,5 3 2,5 2
Kontroll
LALSIL MS01-gyel
Az a fenti rövid eszmefuttatás után könnyen értelmezhető, hogy a veszteségek minimálásában a silóstarterek miért játszanak fontos szerepet a kukorica silózásos tartósításánál. Szárazanyag-tartalom és etetési évszak függvényében pedig mindenképpen érdemes foglalkozni az aerob stabilizáló oltóanyag használatával.
Dr KOVÁCS TAMÁS Ph.D.
KOVÁCSNÉ BERÁR OLGA
Kokoferm Kft.
Károly Róbert Főiskola Gyöngyös
5
