Veszprémi Egyetem, Vegyészmérnöki Intézet K o o p e r á c i ó s K u t a t á s i K ö z p o n t 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., Tel

Veszprémi Egyetem, Vegyészmérnöki Intézet

Kooperációs Kutatási Központ 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., Tel./Fax: (88) 429 073

Zárójelentés

a VESZPRÉMI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI INTÉZET KOOPERÁCIÓS KUTATÁSI KÖZPONT

tevékenységér l Beszámolási id szak: 2001. július 1. – 2004. június 30. Beszámoló sorszáma: VIKKK-2004-Zárójelentés Szerz dés száma: OMFB– 00930/2001 Pályázat száma: KKK–00005/2000

Veszprém 2004. június 30.

Veszprémi Egyetem Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ

VIKKK-2004-Zárójelentés

TARTALOMJEGYZÉK A VIKKK tevékenységének összefoglaló értékelése

4

Bevezetés

4

1. K+F infrastruktúra kialakítása és fejlesztése

6

2. Kutatási és fejlesztési tevékenység színvonala, eredményessége, kihatásai

7

I. Kutatási f irány Energia- és anyagtakarékos környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése

9

II. Kutatási f irány Polimerizációs technológiák fejlesztése

12

III. Kutatási f irány 13 Környezetbarát mez gazdasági kemikáliák fejlesztése, biomassza, illetve mez gazdasági hulladékok hasznosítása 3. Innovációs tevékenység, kutatási eredmények hasznosítása

14

4. Pályázati tevékenység és gazdasági partnerkapcsolatok

20

5. Posztgraduális és graduális képzésben elért eredmények

24

6. Kutatási és fejlesztési eredmények közzététele, valamint beépítése a tananyagba

26

7. A Központ szervezeti felépítése, m ködése, hatása, kapcsolatai, ismertsége

30

2/32



MELLÉKLETEK (3 db külön kötetben) 1. MELLÉKLET A kutatási eredmények összefoglalása és értékelése I. Kutatási f irány Energia- és anyagtakarékos környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése I-1 I-2 I-4 I-5 I-6 I-7 I-8 I-9 I-10 I-11

Poliolefin melléktermékek és recirkuláltatott polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálása Maleinsavanhidrid-olefin reakciótermékek Alternatív motorhajtóanyag-komponensek el állítása és vizsgálata Környezetbarát és nagy energiatartalmú dízelgázolajok gyártásának vizsgálata Környezetbarát és nagy energia-tartalmú motorbenzinek gyártásának vizsgálata Vegyipari gyártócella prototípusának kifejlesztése, fejlesztési infrastruktúra kialakítása Oldószer tartalmú hulladékok feldolgozási lehet ségei, speciális desztillációs m veletek Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése Klór tartalmú véggázok újrahasznosítása EU konform vízrendszerek

II. Kutatási f irány Polimerizációs technológiák fejlesztése II-1A II-1B

M köd technológiák optimalizálása, PE gyártás M köd technológiák optimalizálása, CPE gyártás

III. Kutatási f irány Környezetbarát mez gazdasági kemikáliák fejlesztése, biomassza, illetve mez gazdasági hulladékok hasznosítása III-1 III-2

Környezetbarát m trágyák mikroelemhordozó adalékának kifejlesztése Biomassza és kommunális hulladék felhasználása vegyipari alapanyagként

2. MELLÉKLET K+F infrastruktúra fejlesztés 3. MELLÉKLET Publikációs jegyzék

3/32



A VIKKK tevékenységének összefoglaló értékelése Bevezetés A modern vegyipar életmin séget meghatározó iparág. A vegyipar és a társadalom közti kapcsolatok javítása, ipari igényeknek megfelel speciális mérnökképzés, korszer , energiatakarékos, környezetbarát technológiák fejlesztése, a káros környezeti hatások csökkentése, a hulladékok újrahasznosítása, mindezekhez megfelel kutatás-fejlesztési és fels oktatási háttér kialakítása napjainkban kiemelten fontos feladat az állam, a gazdasági partnerek és a fels oktatási, kutatási-fejlesztési intézmények számára. A fenti célokkal összhangban az Oktatási Minisztériumhoz benyújtott „Fenntartható fejl dést szolgáló min ségügyi és zöld technológiákra alapozott vegyipari kutató és fejleszt központ” cím KKK-00005/2000 számú pályázat alapján a Veszprémi Egyetemen a Vegyészmérnöki Intézet szervezeti egységéhez kapcsolódva, 2001. július 1-én Kooperációs Kutatási Központ (továbbiakban: VIKKK) alakult. A VIKKK konzorciumi formában m ködik, amelynek alapító tagjai a Veszprémi Egyetem mellett az ország vezet vegyipari vállalatai nevezetesen a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt., a Tiszai Vegyi Kombinát Rt., a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., a BorsodChem Rt., a Nitrokémia 2000 Ipari és Vagyonkezel Rt., a Nitrogénm vek Rt.; továbbá támogató tagjai a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht., az Ipar a Veszprémi Mérnökképzésért Alapítvány, a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. A VIKKK m ködéséhez szükséges forrásokat 50%-ban az Oktatási Minisztérium, 50%-ban pedig a konzorciumi tagok biztosítják. A VIKKK célja technológiai áttörést el segít , korunk nagy kihívásait – a fenntartható fejl dés biztosítását, környezetünk állapotának megóvását, illetve javítását – szem el tt tartó, piacorientált kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység végzése, ezzel szerves egységben magas szint szakember képzés a vegyészmérnöki doktori iskola keretében a speciális ipari igényeknek megfelel en. A VIKKK a rendelkezésre álló er források felhasználásával a posztgraduális oktatási feladataival párhuzamosan az alábbi három kutatási irányhoz tartozóan 15 – a vegyipar számára alapvet fontosságú – témában végzett kutatásokat 2001. július 1. – 2004. június 30. id szakban. I. Energia- és anyagtakarékos környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése. Poliolefin melléktermékek és recirkuláltatott polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálása I-2 Maleinsavanhidrid-olefin reakciótermékek I-4 Alternatív motorhajtóanyag-komponensek el állítása és vizsgálata I-5 Környezetbarát és nagy energiatartalmú dízelgázolajok gyártásának vizsgálata I-6 Környezetbarát és nagy energia-tartalmú motorbenzinek gyártásának vizsgálata I-7 Vegyipari gyártócella prototípusának kifejlesztése, fejlesztési infrastruktúra kialakítása I-1

4/32


I-8 I-9 I-10 I-11


Oldószer tartalmú hulladékok feldolgozási lehet ségei, speciális desztillációs m veletek Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése Klór tartalmú véggázok újrahasznosítása EU konform vízrendszerek

II. Polimerizációs technológiák fejlesztése. II-1A II-1B

M köd technológiák optimalizálása, PE gyártás M köd technológiák optimalizálása, CPE gyártás

III. Környezetbarát mez gazdasági kemikáliák fejlesztése, biomassza, illetve mez gazdasági hulladékok hasznosítása. III-1 III-2

Környezetbarát m trágyák mikroelemhordozó adalékának kifejlesztése Biomassza és kommunális hulladék felhasználása vegyipari alapanyagként

A Központ félévenkénti részletes szakmai beszámolói alapján elkészítettük a zárójelentésünket, amelyben egy rövid összefoglaló értékelést adunk az elmúlt 3 évben végzett tevékenységünkr l. A zárójelentés mellékletei a kutatási témák szakmai – eredménycentrikus – összefoglalását és értékelését (1.Melléklet), a munka során kifejlesztett berendezések és beszerzett nagyérték m szerek, továbbá a felújított laboratóriumok és kísérleti csarnok bemutatását (2. Melléklet), valamint a kutatási eredmények alapján készített publikációk jegyzékét tartalmazzák (3. Melléklet).

5/32



1. K+F infrastruktúra kialakítása és fejlesztése Kutatási stratégiánk sikeres megvalósításához a megfelel szellemi bázis kialakítása mellett a K+F infrastruktúra létrehozása is elengedhetetlenül szükséges volt. Elvégeztük a Vegyészmérnöki Intézet Tanszékein lév és a VIKKK kutatás-fejlesztési tevékenységét is szolgáló m szerpark átvilágítását, javítását, felújítását. A VIKKK kutatási feladatainak ellátására új m szereket, számítógépeket, szoftvereket szereztünk be, kiépítettünk egy bels számítógépes hálózatot. Laboratóriumokat alakítottunk ki és kísérleti csarnokot újítottunk fel (lásd 2. Melléklet). Ezeket a feladatokat a korábbiakban forrás és megfelel szakember hiányában nem lehetett elvégezni. A fenti feladatokra mindösszesen 67 MFt-t fordítottunk. M szerek, eszközök javítása, felújítása A következ m szerek és eszközök javítását, felújítását végeztük el: Shimadzu AA-6601F atomabszorpciós spektrofotométer, Shimadzu FTIR-8300 infra spektrofotométer, Shimadzu GC-17A, QP-5000 gázkromatográf-tömegspektrométer, Shimadzu GC-14A gázkromatográfok, Carlo-Erba GC 6000 gázkromatográf, LKB folyadékkromatográf, nagyérték kísérleti berendezések (elektromos cs kemencék, ultrahangos tör berendezés, ikerreaktor, viszkoziméterek, spektrofotométer, stb.) M szerek, eszközök beszerzése A következ m szerek és eszközök beszerzését végeztük el: APS-35 ES elemanalizátor, APS35 EN detektor, IA-100 ion analizátor, kromatográfiás detektorok, spektrofotométer, szárítószekrény, mérlegek, m anyagvizsgáló m szerek, számítástechnikai és irodatechnikai eszközök (lásd 2. Melléklet). Kommunikációs infrastruktúra és tartalomfejlesztés Korszer sítettük, illetve b vítettük a részben már meglév helyi számítógépes hálózatot, amely a VIKKK munkatársak (oktatók, kutatók, hallgatók) kommunikációját is szolgálja, valamint kialakítottuk az újonnan vásárolt számítógépek internetes csatlakozását. Elkészítettük és folyamatosan fejlesztjük a VIKKK magyar és angol nyelv honlapját (vikkk.vein.hu). A honlap egyik része mindenki számára hozzáférhet . Ez tartalmazza a VIKKK alapításával, céljaival, környezetével, partnereivel, kutatási tevékenységével, eredményeivel kapcsolatos publikus információkat. A honlap másik része többszint jelszóval védett, információs és fórum jelleg felület (vikkk.vein.hu Bels információk) a VIKKK munkatársai, a témavezet k és Kutatási és Tudományos Bizottság tagjai, illetve az Igazgató Tanács tagjai számára. Itt találhatók a VIKKK m ködési dokumentumai, közlemények, határozatok, itt van lehet ség KTB illetve IT ülések lebonyolítására és egyéb, a m ködéshez szükséges információcserére, vagy döntéshozatalra. Ugyanitt hozzáférhet vé tettük a részletes kutatási eredményeket a KTB tagok számára véleményezés, értékelés céljából, valamint a szakmai és pénzügyi beszámolókat az IT tagok számára döntéshozatal céljából. A kutatási eredményeink alapján készült fontosabb konferenciákon elhangzott el adások, illetve szakfolyóiratokban megjelent publikációk szövege a honlapunkon is megtalálható, illetve letölthet (http://vikkk.vein.hu Publikációk, Publikációs adatbázis, ). Id közben a szerver gépeink felújítása is sikeresen megtörtént. Remélhet leg ezáltal az elérhet ségünk egyszer bbé és biztonságosabbá vált.

6/32



Laboratóriumok és kísérleti csarnok felújítása (lásd 2. Melléklet) Elvégeztük a kutató és m szeres laboratóriumokból álló laboratóriumcsoport (3 laboratórium) kialakításával kapcsolatos építési (rekonstrukciós) munkálatokat, valamint bútorzat és a kutatási eszközök beszerzését. A laboratóriumok a honlapunkon megtekinthet k (vikkk.vein.hu Kutatás). Itt biztosítunk helyet több kutatási téma folytatásához. Megtörtént a kísérleti üzemcsarnok földszinti részének és az emeleti laboratóriumoknak a felújítása. Itt van lehet ség a hulladék m anyagok újrahasznosításával kapcsolatos anyagvizsgálati laboratórium berendezésére és akkreditálására. A kísérleti üzemcsarnokban helyezzük el a kutatási eredményeink alapján kialakított nagylaboratóriumi, illetve kísérleti üzemi méret berendezéseinket. Megállapítottuk, hogy az infrastruktúra fejlesztési tevékenységünk a terveknek megfelel en, az anyagi és emberi er forrásaink optimális kihasználása mellet történt. Megjegyezzük azonban, hogy néhány esetben a közbeszerzéses eljárás lassította a beszerzési, illetve beruházási folyamatot, valamint a közbeszerzési körön kívül kedvez bb ajánlatot kaptunk. Összességében az infrastrukturális fejlesztés a kutatási program színvonalas elvégzéséhez alapvet en hozzájárult.

2. Kutatási és fejlesztési tevékenység színvonala, eredményessége, kihatásai A Központban három kutatási irányhoz kapcsolódóan 15 kutatási témában végeztünk kutatófejleszt munkát. A kutatási témák f ként a petrolkémiai ipar, a m anyagipar, a finomkémiai ipar, a gyógyszeripar valamint a m trágyaipar területéhez kapcsolódnak és a fenntartható fejl dést szolgálják (részletesebben lásd 1. Melléklet). A kutató-fejleszt munka eredményességének min sítésére kidolgoztunk és alkalmaztunk egy a projektek ellen rzésére és értékelésére vonatkozó szabályzatot. Ennek értelmében a munka el rehaladásáról, az eredményekr l félévenként kutatási beszámolót készítettünk, melyet nyomtatott, illetve elektronikus formában az OM képvisel i (Dr. Debreczeni Péter programigazgató, Szabó Ilona f tanácsos) és az ipari partnereink – az alapító konzorciumi tagok – képvisel i számára eljuttattunk, illetve honlapunkon jelszóval védett területen hozzáférhet vé tettünk számukra. Ilyen módon biztosítottuk a kutató fejleszt munka folyamatos ellen rzésének lehet ségét a partnereink számára. Ezen kívül adott id szakonként szakmai szimpóziumokat tartottunk ahol a vezet kutatók, illetve a PhD hallgatók személyesen számoltak be a fontosabb szakmai eredményeikr l. A szakmai munka irányítását és ellen rzését több mint 40 ipari konzulens is jelent s mértékben segítette. A jól el készített és átgondolt kutatási programnak, valamint a fentiek szerint kialakított ellen rzési és irányítási mechanizmusnak köszönhet en a három év alatt a résztvev k megítélése szerint nem volt szükség kutatási téma lényeges módosítására, megváltoztatására, vagy leállítására.

7/32



A hároméves kutatási periódus befejeztével elkészítettük a kutatási témák összefoglalóit, majd elvégeztük, illetve az ipari partnereink szakembereivel elvégeztettük a projektek értékelését a szabályzatban megadott szempontok alapján.

Az értékelés min ségi szempontjai és pontszámai a következ k voltak: Az eredmények újszer sége pont 0-2 Ismert korszer technológiai megoldás hazai megvalósítása hiányos információk alapján (követ fejlesztés). 3-4 Ismert megoldás sikeres megvalósítása hazai alapanyagok és hazai tervezés berendezések alkalmazásával. 5-6 Ismert technológia innovatív továbbfejlesztése, kihozatal, hatékonyság, energetikai és költségfajlagosok stb. javításával. 7-8 Új termék, eljárás vagy módszer kidolgozása. 9-10 A korábbi fejl dés irányát dönt en megváltoztató új termék, eljárás vagy módszer kidolgozása. Az eredmények mennyisége és bizonyítottsága pont 0-2 El kísérleti eredmények 3-4 Kísérlettervezéssel nyert eredmények 5-6 Laboratóriumi kísérletsorozat befejez dött. 7-8 Nagylaboratóriumi, vagy félüzemi kísérletek befejez dtek. 9-10 Üzemi méret kísérletek befejez dtek. Az eredmények tudományterületre kifejtett hatása pont 0-2 Nincs hatása a fejl désre, de jelent s gazdasági eredménye van. 3-4 Kimutatható hatást gyakorol a vegyészmérnöki tudomány valamely részterületére. 5-6 Kimutatható hatást gyakorol az adott tudományterületre az elméleti, illetve gyakorlati megoldások fejl désére és jelent s gazdasági eredménye is van. 7-8 Jelent sen befolyásolja a tudományterület továbbfejl dését. 9-10 Dönt szerepet játszik a tudományterület fejl dési irányának módosításában vagy ugrászer fejl désében. Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való használhatóság pont 0-2 Gyakorlati jelent ség nem ítélhet meg. 3-4 Az eredmény valószín leg gyakorlati jelent séggel bír, de még bizonyítani kell. 5-6 Bizonyított gyakorlati jelent ség eredmény. 7-8 A hazai vegyiparban hasznosítható eredmény. 9-10 A vegyiparban széles körben hasznosítható eredmény.

8/32



M szaki és gazdasági hatás pont 0-2 Kevéssé számottev m szaki és gazdasági el nyt biztosító eredménnyel jár a bevezetése. 3-4 A m szaki színvonal jelent s emelését és gazdasági el nyt biztosító hasznos eredmény (legalább 1 mFt/év). 5-6 A m szakai színvonal emelésén túl jelent s gazdasági el nyt biztosító hasznos eredmény (legalább 10 mFt/év). 7-8 A m szaki színvonal min ségileg új szintjét vagy igen jelent s gazdasági el nyt biztosító hasznos eredmény (100 mFt/év felett). 9-10 Magas m szaki színvonalú és egyben nemzetgazdasági szempontból is számottev , külföldön is hasznosítható eredmény. A következ kben kutatási irányokra bontva témánként ismertetjük az értékelés eredményeit.

I.

Kutatási f irány

Energia- és anyagtakarékos környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése Ehhez a kutatási f irányhoz a következ 11 kutatási téma tartozik, amelyek a petrolkémiai ipar a finomkémiai ipar, a gyógyszeripar területéhez kapcsolódnak: 2001-I-1 Poliolefin melléktermékek és recirkuláltatott polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálása 2001-I-2 Maleinsavanhidrid-olefin reakciótermékek 2001-I-3 Olefingyártás alapanyagainak min ségfejlesztése, a pirolízis eredményességének és az alapanyagok katalitikus el kezelésének együttes vizsgálata 2001-I-4 Alternatív motorhajtóanyag-komponensek el állítása és vizsgálata 2001-I-5 Környezetbarát és nagy energiatartalmú dízelgázolajok gyártásának vizsgálata 2001-I-6 Környezetbarát és nagy energia-tartalmú motorbenzinek gyártásának vizsgálata 2001-I-7 Vegyipari gyártócella prototípusának kifejlesztése, fejlesztési infrastruktúra kialakítása 2001-I-8 Oldószer tartalmú hulladékok feldolgozási lehet ségei, speciális desztillációs m veletek 2001-I-9 Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése 2001-I-10 Klór tartalmú véggázok újrahasznosítása 2001-I-11 EU konform vízrendszerek A kutatási eredmények értékelését az alábbi táblázatokban ismertetett szempontok szerint a témavezet (T) és a témában érdekelt ipari partner képvisel je – mint küls bíráló (K) – végezte.

9/32



1. Táblázat Ráfordítás, eFt

23 750

15 840

15 920

Téma jele

2001-I-1

2001-I-2

2001-I-3

-

-

Résztéma Bíráló (T: témavezet

A

, K: küls ipai szakember)

Az eredmények újszer sége Az eredmények mennyisége és bizonyítottsága Az eredmények tudomány-területre kifejtett hatása Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való használhatóság M szaki és gazdasági hatás Átlag

B

T

K

T

K

T

K

T

K

7

7

9

7

8

7

5

3

7

7

8

7

4

4

6

5

6

5

7

6

6

6

6

4

7

5

8

4

6

5

5

3

8

5

9

5

6

4

7

5

7

5,8

8,2

5,8

6

5,2

5,8

4

A - Poliolefin alapú hulladékok termikus és katalitikus krakkolása B - Gumiabroncs rlemények felhasználása gumi-bitumen kompozitok el állítására 2. Táblázat Ráfordítás, eFt

17 690

14 200

41 460

Téma jele

2001-I-4

2001-I-5

2001-I-6

Résztéma

-

-

Bíráló (T: témavezet



A

B

C

T

K

T

K

T

K

T

K

T

K

8

7

*

2

*

5

8

7

*

*

4

4

*

6

*

5

4

5

*

*

8

5

7

4

6

5

8

7

*

*

*

7

7

7

8

7

8

8

7

6

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

6,7

5,8

7

4,8

7

5,5

7

6,8

7

6

A: Kis szénatomszámú alkánok izomerizálásának vizsgálata B: FCC-benzinek min ségjavítási lehet ségeinek vizsgálata C: Egyéb tématerületeken (f leg a tölt állomásokon forgalmazott motorbenzinek vizsgálata) *egzakt módon nem értékelhet

10/32



3. Táblázat Téma jele

2001-I-7

2001-I-8

2001-I-9

2001-I-10

2001-I-11

Résztéma

-

-

-

-

-

Bíráló (T: témavezet



T

K

T

K

T

K

T

K

T

K

8

8

6

6

8

8

5

4

9

7

8

8

7

6

8

7

7

8

2

4

9

5

8

7

10

9

2

2

5

4

6

9

9

9

10

9

7

4

4

6

7

8

6

6

8

7

5

2

5

5

7,6

7,6

7,2

6,8

8,8

8

5,2

4

5

5,2

Az I. kutatási f irányra vonatkozó átlagpontszámokat a 4. táblázatban mutatjuk be. 4. táblázat Összesít táblázat Értékelés szempontjai Az eredmények újszer sége Az eredmények mennyisége és bizonyítottsága Az eredmények tudomány-területre kifejtett hatása Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való használhatóság M szaki és gazdasági hatás Átlag

Témavezet

Küls bíráló

7,36

6,00

6,68

5,91

5,85

5,88

6,77

5,31

6,04

7,08

6,36

6,72

6,78

5,22

6,00

6,78

5,75

6,26

ÁTLAG

Az eredmények egyrészt technológiák innovatív továbbfejlesztésére vonatkoznak, és a kihozatal, a hatékonyság, az energetikai és költségfajlagosok javítását, illetve a káros emisszió csökkenését eredményezik; másrészt új termékek el állítására, új eljárások, illetve módszerek kidolgozására és alkalmazására irányulnak. A kutatási eredményeket laboratóriumi, nagylaboratóriumi kísérlet-sorozatokkal, néhány témánál félüzemi kísérletekkel támasztottuk alá. A kutatási és fejlesztési eredményeink kimutatható hatást gyakorolnak az adott tudományterületre elméleti, illetve gyakorlati vonatkozásban egyaránt és emellett jelent s gazdasági eredménnyel járhatnak. 11/32



Az eredményeinknek bizonyítható gyakorlati jelent ségük van és a hazai vegyiparban hasznosíthatók. Kutatási eredményeink többsége megfelel piacgazdasági környezetben megvalósítva a m szakai színvonal emelésén túl jelent s (legalább 10 mFt/év) gazdasági hasznot is eredményez. Néhány témánál az eredmények megfelel megvalósítása a m szaki színvonal min ségileg új szintjét jelenti és igen jelent s – 100 mFt/év nagyságrend – gazdasági eredményt biztosíthat. A tisztább, költséghatékonyabb eljárások, m veletek, technológiák kialakítására, a káros emisszió csökkentésére, a nagymennyiség m anyag és gumi hulladékok újra hasznosítására való törekvésünk a környezetünk megóvását, a fejl dés fenntarthatóságát szolgálja, ennélfogva a fenti témákban elért eredményeinknek számottev társadalmi hatása is van.

II.

Kutatási f irány

Polimerizációs technológiák fejlesztése Ehhez a kutatási f irányhoz a következ 2 kutatási téma tartozik, amelyek a m anyagipar területéhez kapcsolódnak: 2001-II-1A M köd technológiák optimalizálása: PE (Polietilén) gyártás, 2001-II-1B M köd technológiák optimalizálása: CPE (Klórozott polietilén)-üzem kapacitás b vítési lehet ségei. A kutatási eredmények értékelését az alábbi táblázatokban ismertetett szempontok szerint a témavezet (T) és a témában érdekelt ipari partner képvisel je – mint küls bíráló (K) – végezte. 5. táblázat Ráfordítás, eFt

36 930

13 230

Téma jele

2001-II-1A

2001-II-1B

T Bíráló (T: témavezet , K: küls ipai szakember) Az eredmények újszer sége 8 Az eredmények mennyisége és 9 bizonyítottsága Az eredmények tudomány-területre 6 kifejtett hatása Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való 10 használhatóság M szaki és gazdasági hatás 10 Átlag

8,6

ÁTLAG

K

T

K

TK

7

7

6

7

7

8

8

8

7

7

6

6,5

9

8

4

7,75

5

6

6

6,75

7

7,2

6

7,2

12/32



Az új eljárások, illetve módszerek kidolgozására és alkalmazására irányuló kutatási témákban a nagylaboratóriumi kísérletek eredményeit üzemi vizsgálatok és adatok támasztják alá. Az elvégzett munka kimutatható hatást gyakorol az adott tudományterületre, ugyanakkor a kidolgozott elméleti és gyakorlati megoldások a hazai vegyiparban hasznosíthatók. Az eredmények alkalmazásával a m szaki színvonal jelent sen növekszik, min ségileg új szintre kerülhet, és számottev gazdasági eredmény (becsülhet en 50 mFt/év felett) képz dik.

III. Kutatási f irány Környezetbarát mez gazdasági kemikáliák fejlesztése, biomassza, illetve mez gazdasági hulladékok hasznosítása Ehhez a kutatási f irányhoz a következ 2 kutatási téma tartozik, amelyek a m trágyaipar, a mez gazdaság, erd gazdaság és hulladékgazdálkodás növényi alapú hulladékainak feldolgozásához kapcsolódnak: 2001-III-1 Környezetbarát m trágyák mikroelemhordozó adalékának kifejlesztése 2001-III-2 Biomassza és kommunális hulladék felhasználása vegyipari alapanyagként A kutatási eredmények értékelését az alábbi táblázatokban ismertetett szempontok szerint a témavezet (T) és a témában érdekelt ipari partner képvisel je – mint küls bíráló (K) – végezte. 6. Táblázat Ráfordítás, eFt

14 000

13 200

Téma jele

2001-III-1

2001-III-2

T 7

K 7

T 7

K 7

ÁTLAG TK 7

6

5

7

7

6,25

Az eredmények tudomány-területre kifejtett hatása

8

8

7

7

7,5

Gyakorlati alkalmazhatóság, illetve a hazai ipari gyakorlatban való használhatóság

9

9

6

9

8,25

6 7,2

7 7,2

5 6,4

5 7

5,75 6,95

Bíráló (T: témavezet , K: küls ipai szakember) Az eredmények újszer sége Az eredmények mennyisége és bizonyítottsága

M szaki és gazdasági hatás Átlag

Ezen a kutatási területen új termék és új eljárás, illetve a megvalósítására alkalmas berendezés kifejlesztését végeztük. Laboratóriumi kísérletsorozatok eredményei alapján a tudományterületet számottev en befolyásoló, a hazai vegyiparban hasznosítható eredmények születtek, amelyek a m szaki színvonal emelésén túl jelent s gazdasági eredményt (legalább 10 mFt/év) biztosíthatnak.

13/32



3. Innovációs tevékenység, kutatási eredmények hasznosítása A Központ magalakulásakor a témáink egy részének már bizonyos szint kutatási el zménye volt, más témákat a Központ megalakulásával egyid ben, illetve közvetlenül utána kezdtünk el kutatni. Ennek megfelel en a 3 éves kutatási periódus végére az egyes témákban különböz eredményre jutottunk. Eredményeink egy jelent s része az innovációs lánc megvalósítási fázisának közelébe került, kísérleti fejlesztési folyamat után üzemesíthet (megvalósítható) illetve kísérleti gyártás után a termék vagy a technológia értékesíthet , vagy üzemi kipróbálás után alkalmazható. Számos témánál rendelkezésünkre áll az a technológiai és/vagy berendezés know-how, amely alapján az üzemi szintig történ méretnövelés és az üzemi technológia kialakítható. Az innovációnak ez a fázisa talán a legköltségigényesebb és egyben a legnagyobb kockázattal jár. Több témánál is küls források – és partnerek – bevonását tervezzük amely feltétlenül szükséges az eredményes továbblépéshez. Ezeket a forrásokat – pénzügyi kockázatot minimalizálandó – pályázati úton kívánjuk elérhet vé tenni. Erre vonatkozóan, valamint az eredmények hasznosítására irányuló kapcsolatépítésünkre vonatkozóan kiegészít információkat adunk a 4. Pályázati tevékenység és gazdasági partnerkapcsolatok cím fejezetben. A továbbiakban röviden ismertetjük a kutatási eredményeink alapján született hasznosításra (értékesítésre illetve megvalósításra) alkalmas fontosabb know-how-k és találmányi bejelentések lényegét. Különböz típusú hulladék m anyagok összeférhet ségét biztosító adalékok A know-how „A poliolefin melléktermékek és recirkuláltatott polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálása” tématerületen végzett kutatások egyik részeredménye, az adalékok kémiai jellemz ire, gyártására és felhasználására vonatkozik. Modern világunkban a m anyagok egyre nagyobb mennyiségben kerülnek felhasználásra, más részr l viszont jelent s mértékben növekszik a m anyag hulladékok mennyisége is. A hulladékok megfelel kezelése és hasznosítása korántsem megoldott. A jelenleg alkalmazott lerakás és égetés hosszútávon nem oldja meg a problémát. Az újrahasznosítás egyik lehetséges irányát jelenti az un. mechanikai hasznosítás, mely során a hulladék m anyagokból újabb m anyagtermékeket állítanak el . A technológia egyik kulcsfontosságú kérdése a feldolgozandó hulladék m anyagok megfelel – fajtaszerinti – szelektivitása. Amennyiben nem lehet a feldolgozandó m anyagok megfele1 szelektivitását biztosítani, jelent s min ségromlásra kell számítani az e1 állított termékek tekintetében. Kevert m anyaghulladékok felhasználása során megfele1 adalékanyag, un. kompatibilizátor felhasználásával biztosítani lehet a m anyagok összeférhet ségét. Ezáltal nem kell következik be számottev min ségromlás a hasznosítás során. Ezzel az eljárással lehet ség nyílik olyan m anyagok együttes hasznosítására, amelyek nagy mennyiségben keletkeznek, de összeférhetetlenségük miatt eddig nem volt megoldható az újrahasznosításuk. Az eljárás jelent ségét tovább fokozza az, hogy a hulladékok ilyen módon történ hasznosításával jelent s mennyiség alapanyagot lehet megtakarítani, mindamellett hogy nagymértékben csökkennek a hulladék m anyagok okozta környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási problémák. A know-how alapján kísérleti mintákat gyártottunk le és átadtuk azokat alkalmazástechnikai vizsgálatokra a Qupers Kft megbízottjának.

14/32



Állami pályázati támogatás esetén jó lehet séget látunk egy spin-off cég kialakítására, amely a kompatibilizáló adalékok (kísérleti) gyártását egy limitált volumenig és alkalmazástechnikai tanácsadást végezne. Gumibitumenek el állítása különböz eljárásokkal A know-how „A poliolefin melléktermékek és recirkuláltatott polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálása” tématerületen végzett kutatások egyik részeredménye. A széleskör ipari felhasználásra (útépítési köt anyagok, szigetel bevonatok stb.) alkalmas gumibitumen-kompozitok el állítására többféle recepturát dolgoztunk ki. Ezek felhasználásával a bitumenes köt anyagok széles tulajdonság tartományában állíthatók el gumibitumenek. A következ három alapvet eljárást dolgoztuk ki: • • •

Kémiailag stabilizált gumibitumen (KSGB) el állítása módosított nedves eljárással Gumibitumen (GB) el állítása nedves eljárással SBS-sel módosított bitumen (PmB) el állítása az ipari eljárások szokásos el írásai alapján

Meghatároztuk a háromféle eljárás f paramétereit, melyek az el állítandó bitumenes köt anyag el írt tulajdonságaitól függ en módosíthatók. A kémiailag stabilizált gumibitumen (KSGB) a bitumen összes tulajdonságát javítja. A PmBel összehasonlítva sokkal jobb nyíróer kkel szembeni ellenállással, nagyobb stabilitással, kiváló folyási tulajdonságokkal, hideg és öregedéssel szembeni viselkedéssel jellemezhet . A GB-hez képest sokkal rugalmasabb, nyújthatóbb, és kiváló stabilitása miatt logisztikai kezelése nem igényel speciális berendezéseket. Együttm köd partnerünk a Hoffman Kft. Zalaegerszeg belterületén megépített egy 50 m hosszúságú kémiailag stabilizált gumibitumen (KSGB) kísérleti útszakaszt. Az építés célja a KSGB gyártási- és felhasználási eljárásának kipróbálása volt. A know-how alapján találmányi bejelentés készítése van folyamatban. Növényolaj-zsírsav-metilészterek el állítása nagy szabadzsírsav-tartalmú süt olajokból kombinált savas és lúgos átészterezéssel oldószer jelenlétében

használt

A know-how az „Alternatív motorhajtóanyag-komponensek el állítása és vizsgálata” cím kutatási témához kapcsolódódik. A kutatási-fejlesztési tevékenység során új eljárást dolgoztunk ki a 0,5%-nál nagyobb (0,520%) szabadzsírsav-tartalmú használt süt olajokból történ az MSZ EN 14214:2004 jel szabványnak megfelel növényolaj-zsírsav-etilészter el állítására. Az új eljárás lényege egy savkatalizált el észterezés, majd lúgos f észterezés oldószer jelenlétében. A know-how tartalmazza az átészterezési m veletek során alkalmazott katalizátorokat, a technológiai paraméterkombinációkat, az oldószer fajtáját és mennyiségét, valamint az átészterezés utáni tisztító m veleti lépéseket. A know-how els sorban olyan növényolaj-zsírsav-metilészter el állítások során alkalmazható, ahol az alapanyag nagy (0,5-20%) szabadzsírsav-tartalmú olaj (pl. használt süt olaj) és/vagy növényolaj. Ezen anyagok átészterezéséhez kombinált katalizátor rendszer alkalmas. A know-how alkalmazása el segíti a növényolaj-zsírsav-metilészterek nagy bekerülési költségének csökkentését, els sorban a veszélyes hulladéknak tekintett alapanyagok felhasználhatósága miatt.

15/32



Gázolajok katalitikus min ségjavításának vizsgálata - A heteroatommentesít katalizátorok aktivitás változásának el rejelzésére szolgáló kulcsvegyületek és azok meghatározása A know-how a „Korszer és nagy energiatartalmú dízelgázolajok el állításának vizsgálata” cím kutatási témához kapcsolódik. A kutatási-fejlesztési tevékenység során különböz középpárlatok és katalizátorok esetén vizsgáltuk az alapanyagok kénvegyület összetételének változását a kénmentesítés hatékonyságának függvényében. Megállapítottuk, hogy a nagyobb kénmentesítési hatékonyság mellet nyert termékek kénvegyület összetétele jelent sen eltér az alapanyagéhoz viszonyítva. A kénvegyületek közül a legnehezebben átalakíthatóknak azok bizonyultak, amelyek a kénatom melletti szénatomokon, azaz 4,6 helyzetben, tartalmaztak alkilcsoportokat. A kiválasztott vegyületek közül egy vagy több jól alkalmazható a katalizátorok hidrogénez /kénmentesít aktivitásának meghatározására, továbbá a kénmentesít üzemekben alkalmazott katalizátorok aktivitásváltozásának nyomon követésére. A know-how tartalmazza a vizsgálati módszer leírását, továbbá a teljes kéntartalomra vonatkozó kénmentesítési hatékonyság és a kiválasztott vegyületek átalakulása közti összefüggéseket a mély kénmentesítés (< 50 ppm) tartományában. Az ismertetett know-how jelent sége számottev , mert az Európai Unióban 2005-t l a dízelgázolajok kéntartalma legfeljebb 50 mg/kg lehet, de megfelel területi eloszlásban a 10 mg/kg kéntartalmú termékeket is elérhet vé kell tenni, 2008-tól pedig minden termék legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú lehet. A know-how alkalmazása el segíti az új dízelgázolaj min ségi el írások teljesítését. FCC-benzinek katalitikus min ségjavítása kétfémes zeolit katalizátoron A know-how a „Korszer és nagy energiatartalmú motorbenzinek el állításának vizsgálata” cím kutatási témához kapcsolódik. A kutatási-fejlesztési tevékenység során új eljárást dolgoztunk ki 300 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú teljes forráspont-tartományú vagy nehéz fluid katalitikus krakkbenzinek (a továbbiakban FCC-benzin) katalitikus min ségjavítására. Az új eljárás lényege egy kétfémes zeolit-hordozós katalizátor. A know-how tartalmazza az említett katalizátor típusát és pontos összetételét, a speciális katalizátor-el kezelési eljárást, és a 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú FCC-benzinek el állításához szükséges kedvez m veleti paraméterkombinációkat. A know-how els sorban olyan k olajfinomítókban alkalmazható, melyekben az FCC-üzem alapanyagát kénmentesítik, és így az FCC-benzin kéntartalma 300 ppm-nél kisebb. A knowhow alapján ez a kéntartalom 10 ppm alá csökkenthet jelent sebb oktánszámromlás nélkül. Az ismertetett know-how jelent sége számottev , mert az Európai Unióban 2005-t l a motorbenzinek kéntartalma legfeljebb 50 mg/kg, 2009-t l pedig legfeljebb 10 mg/kg lehet, és az aromástartalomra vonatkozó el írás is 35 v/v%-ra szigorodik. A know-how alkalmazása el segíti az új motorbenzin min ségi el írások teljesítését. Az etil-hexil-laktát, mint szelektív, „zöld” extrakciós oldószer Az „Oldószertartalmú hulladékok feldolgozási lehet ségei, speciális desztillációs m veletek” cím kutatási téma részeredményei alapján know-how-t dolgoztuk ki amelynek a lényege az alábbiakban foglalható össze. A folyadék-folyadék extrakció egy olyan m velet, melyet gyakran használnak a desztillációs m velet alternatívájaként. Kedvez az alacsony energiaigénye és az is, hogy túl magas, vagy túl alacsony forráspontú elegyek, h érzékeny, vagy igen kis koncentrációjú komponensek elválasztására is problémamentesen alkalmazható.

16/32



A kísérleteink szerint a laktát észtereknek több olyan tulajdonságuk van, ami kedvez extrakciós oldószerré teszi ket. Ilyenek a nagy szelektivitás, nagy telítési kapacitás bizonyos kulcskomponenseknél az oldószer tömegére vonatkoztatva, kis g znyomás, viszonylag kis olvadék és oldat viszkozitás, h - és kémiai stabilitás. A szakirodalomban nem találtunk konkrét extrakciós felhasználásra történ információt, vagy utalást. A laktát észterek nem mérgez , megújuló nyersanyagból gyártott, biológiailag lebontható folyadékok, (és ily módon „zöld” oldószerek), melyek el zetes kísérleteink szerint alkalmasak lehetnek többféle oldószer, pl. klórozott szénhidrogének, ketonok, glikolok, glikol éterek, aromás vegyületek kiváltására. Részlegesen vagy teljesen elegyednek vízzel és a legtöbb gyakrabban használt oldószerrel. Forráspontjuk magas, 140 oC-tól (metil-laktát), akár 250 oC-ig (etil-hexil-laktát) terjed, ezért az illékonyságuk kicsi. Példaként laboratóriumi kísérletekkel igazoltuk, hogy a vízben rosszul oldódó etil-hexil-laktát a hagyományos oldószereket messze meghaladó szelektivitással alkalmas a diklór-benzol extrakciójára. Ebben az esetben az oldószer visszanyerhet sége eléri a 99 %-ot is. Javaslatot dolgoztunk ki gyógyszeripari oldószer-visszanyer rendszer kialakítására. Négyoszlopos, kislaboratóriumi méret készülék

szimulált-mozgóréteges folyadékkromatográfiás

A know-how a „Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése” cím kutatási témához kapcsolódik. A kutatási-fejlesztési téma kidolgozása során egy laboratóriumi méret 4 oszlopos szimulált mozgóréteges folyadék kromatográfot (SMB-LC) fejlesztettünk, terveztünk és a Veszprémi Egyetem Központi Gépm helyben kiviteleztettünk. Ez a készülék Magyarországon az els , gyógyszeripari elválasztásokra szolgáló laboratóriumi berendezés, mely Db = 1 cm, L = 25 cm méret kromatográfiás oszlopokat tartalmaz. A kislaboratóriumi méret SMB-LC készülékeket nyert elválasztási eredmények alapján méretnövelhet a preparatív folyadék kromatográfiás m velet 1-10 kg hatóanyag/nap kapacitásig. (1 000-10 000 US $ hatóanyag árakkal számolva a napi termelési érték elérheti a 10 000-100 000 US $ nagyságrendet!) A kislaboratóriumi méret SMB-LC készülék alkalmazása a gyógyszeripari királis elválasztások területén várható. Eljárás klór tartalmú véggázok újrahasznosítására A know-how a „Klór tartalmú véggázok újrahasznosítása” cím eredménye.

kutatási téma egyik

A kutatási-fejlesztési tevékenység során új eljárást dolgoztunk ki vinil-klorid tartalmú nitrogén véggáz vinil-klorid tartalmának csökkentésére úgy, hogy a kinyert vinil-klorid min sége megfelel az újrafeldolgozhatóság követelményének. A know-how lényege, hogy kétlépcs s h tési eljárást alkalmazunk. Az els lépcs ben regenerátor elven m köd h cserél t használunk, amelyben a véggáz el h tése mellett a magasabb fagyáspontú szennyez k (víz, alkoholok és egyéb szerves vegyületek) leválasztása is megtörténik a regenerátor töltet felületén. A második lépcs ben falon keresztüli kondenzáltatást végezve a leválasztott cseppfolyós vinil-klorid tisztasága megfelel az újrafeldolgozáshoz. A kondenzátorban -80 °C h mérsékleten, cseppfolyós nitrogén h t közeget alkalmazva a véggáz vinil-klorid tartalma 0,5 m/m% koncentráció alá csökkenthet . Az eljárást a BorsodChem technológiájára dolgoztuk ki, de a know-how alkalmazható minden olyan technológiában, ahol vinil-klorid tartalmú véggáz képz dik. A know-how 17/32



alkalmazhatósága azonban nem korlátozódik a vinil-klorid tartalmú véggázok tisztítására, hanem felhasználható minden olyan gázokat, g zöket tartalmazó véggázok kezelésére, amelyekben a kétlépcs s h tési-kondenzáltatási eljárással a „szennyez ” komponens visszanyerése és újrafeldolgozása az igény. Ion szivattyú A találmányi bejelentés az „EU konform vízrendszerek” cím kutatási téma eredményei alapján készül. A lényege a következ . Nagy nátrium ion tartalmú oldatok /ipari szennyvizek/ NaOH illetve Na+ ion tartalmát úgy csökkentjük úgy, hogy közben ne keletkezzen más melléktermék és a szabad lúgtartalom a technológiai folyamatba visszavezethet legyen. Kationokat és anionokat tartalmazó oldatba megfelel elektródot merítünk és arra polarizáló feszültséget kapcsolunk. Az elektromos er tér hatására az anionok az anód felé, a kationok a katód felé mozdulnak el, majd az elektród „felületén” létrehozzák az irodalomból ismert Helmholtz réteget. A Helmholtz rétegben az ionok koncentrációja lényegesen nagyobb, mint az oldat belsejében. Ha az elektródot kiemeljük az oldatból, akkor a Helmholtz réteget (annak egy jelent s részét) is kiemeljük, melynek következtében a Helmholtz rétegben nagyobb koncentrációban jelen lév ionokat (pl. Na+ ion) is eltávolítjuk az oldatból. Az elektródot egy másik cellába helyezzük és ellentétes polaritású feszültséggel „lelökjük” az ionokat az elektród felületér l. A módszerrel a kibocsátásra kerül csökkenthet .

ipari vizek sótartalma is számottev

mértékben

A szakaszos technológiák integrált tervezése és irányítása A know-how a „Vegyipari gyártócella prototípusának kifejlesztése, fejlesztési infrastruktúra kialakítása” és a „M köd technológiák optimalizálása” cím kutatási témák részeredménye. A kismennyiség , de nagy érték anyagokat el állító, többnyire szakaszos technológiák fejlesztésének megoldására egy olyan új modell-bázisú módszert dolgoztunk ki és javasolunk, amely a tervezést és irányítást integráltan kezeli, valamint alkalmazza a modellezés technika és információs technológia korszer eszközeit. Finomkémiai, gyógyszergyári, élelmiszeripari rugalmas technológiák tipikus eleme az adagolókkal, szed kkel és kondenzátor feltéttel ellátott f thet -h thet autokláv, amely megfelel rugalmassága által egy sor m velet (termikus m veletek, reagáltatás, kristályosítás, extrakció, stb.) elvégzésére alkalmas. Az ilyen elemekb l kialakítandó rugalmas technológia tervezését és az irányítását integráltan célszer kezelni. Ennek eszköze az objektum modellje, és a batch automatizálás S88.01 szabvány modellrendszerének megfelel alkalmazása. A tervezési és irányítási problémák megoldására egy részletes vegyészmérnöki modellen alapuló módszert dolgoztunk ki. A részletes vegyészmérnöki modell az adott technológia minden lényeges tulajdonságát magába foglalja, illetve id ben "összegy jti" (id ben b vül ismeretek, információk konzisztens halmaza). A közeljöv ben több magyarországi gyógyszergyárban indul olyan beruházás, amelyeknek fontos részei azon reaktorok, amelyek hatékonysága és megbízhatósága a kidolgozott knowhow alapján jelent sen növelhet lenne. Folyamatos többtermékes üzem termelésirányítását támogató adattárház kialakítása A know-how a „M köd részeredménye.

technológiák optimalizálása, PE gyártás” cím

kutatási téma

18/32



A folyamatos többtermékes üzemek jellemz je, hogy a termelést a piaci igényeknek megfelel módon valósítják meg. E piaci igények folyamatosan arra "késztetik" a technológiát, hogy az más-más munkapontokban üzemeljen. Nehézséget okozhat továbbá (pl. polimerizációs technológiáknál), hogy a termékek min ségének meghatározására a gyártás után van csak lehet ség. Ahhoz, hogy a berendezésekben folyamatosan keletkez köztes termékek, illetve a kiszerelés során el álló késztermék tulajdonságait lehet leg már a gyártás során nyomon lehessen követni, szükség van a technológia során különböz id horizontokon keletkez információk összehangolására, azok lehet ség szerint on-line módon történ automatikus feldolgozására. A know-how-ban kidolgozott módszerek alkalmasak: • a technológia üzemeltetése során keletkez adatok tárolására, azok különböz szempontok szerinti lekérdezésére, • a termelés során keletkez információk alapján a termékek min ségi tulajdonságainak el rejelzésére, • utólagos feldolgozás esetén a megfelel id horizontok szinkronizálására, ezáltal, a termék gyártási útvonalának a különböz berendezésekben való nyomon követésére, azok gyártási paramétereinek megfeleltetésére, • termékek különböz id szakokban történ gyártási körülményeinek meghatározására, azok elemzésére, amely segítséget nyújthat az üzemviteli- és a termékfejlesztési problémák megoldásában. A kidolgozott prototípust, módszereket a TVK Rt. HDPE-gyárának kb. 2 éves üzemi adatrendszerén teszteltük. Nyújtott hatást biztosító keményít alapú kapszulázószer el állítása és alkalmazása mikroelem tartalmú m trágya el állítására A know-how a „Környezetbarát m trágyák mikroelemhordozó adalékának kifejlesztése” cím kutatási téma eredménye. A keményít kémiai módosításával anionos jelleg biopolimert állítottunk el , mely képes fémionok megkötésére. A keményít származék a m trágya felületére felvive, vagy a m trágyával összedolgozva lassítja a vízfelvételt, gátolja a fémionok kioldódását, ezáltal a m trágya a növényi kultúrákban szükséges mikroelemek leadását hosszabb id re elnyújtva képes biztosítani. A keményít származék ezen túl köt anyagként is m ködhet a m trágya granulátum el állításánál. A keményít egy megújuló nyersanyagból gyártott biopolimer, melynek polimer láncába ionos funkciós csoportokat, esetünkben foszfát csoportokat építünk be egy szilárd fázisú reakcióval. A keményít foszfát vízoldhatóságát szabályozni tudjuk a reakció körülményeivel. A mikroelemek bevitelére különböz eljárásokat dolgoztunk ki, az így kapott kapszulázott termékek mikroelem tartalma – mint a kísérletek igazolták – különböz mértékben kötött, ennek eredményeként a leadás sebessége szabályozható. A kapszulázott mikroelemet tartalmazó keményít származékot szuperfoszfát m trágyával dolgoztuk össze, a granulátumok mikroelem leadási sebessége igazoltan lassúbb, mint a kontroll mintáé, melynél a m trágyát csak a fémsóval dolgoztuk össze. A kereskedelemben jelenleg is kaphatók mikroelem tartalmú m trágyák, melyek lassított hatással m ködnek, ezeknél azonban a kapszulázást szénhidrogénekkel való bevonással végzik, ami környezetterhelést jelent. A keményít származék biológiailag lebontható, környezetbarát anyag, ráadásul többféle funkciót is betölt a termék el állításánál. A kapszulázószer lassított mikroelem leadása lehet vé teszi azt, hogy a m trágyát kevesebb 19/32



alkalommal vigyék ki a földre, ami energia megtakarítással jár. A m trágya komopensek hasznosulása is jobb, mert egy es nem tudja kioldani és a befogadókba vinni a hatóanyag nagy részét. A know how alapján nagylaboratóriumi körülmények között 1-1 cink és réz mikroelemet tartalmazó mintát gyártottunk le és adtunk át kipróbálásra valamint további vizsgálatokra a Nitrogénm vek részére. CO-H2 szintézisgáz, illetve bels égés el állítása biomassza gázosításával

motorok üzemanyagaként használható gázelegy

A know-how a „Biomassza és kommunális hulladék felhasználása vegyipari alapanyagként” cím kutatási téma eredménye. Kidolgozásra került egy félüzemi méret gázgenerátor közvetett h közléssel faapríték üzemanyagra építve. A berendezés 5…10 Nm3/h nyersgázt tud termelni. A gázelegy f komponensei: 38 %(V/V) H2, 21 %(V/V) CO, 15 % (V/V) CH4 és 26 %(V/V) CO2. A felsoroltakon kívül a nyers gáz kátrányt és port (hamu, szénpor) tartalmaz. Kísérletekkel igazoltuk, hogy a nyers gáz kátrány tartalma katalitikusan gyakorlatilag teljesen, míg a metán tartalom nagyrészt szén-monoxiddá, hidrogénné és szén-dioxiddá transzformálható. Megállapítottuk, hogy oxidáló ágensként szerves anyag tartalmú szennyvizek (fenol oldat, hulladék glicerintartalmú oldat, háztartási hulladék száraz lepárlásának vizes frakciója, használt háztartási süt olaj-víz emulzió stb.) is felhasználhatók. Így a szintézisgáz el állítással egyidej leg szennyvizeket is meg lehet semmisíteni. Laboratóriumi kísérletekkel igazoltuk, hogy a háztartási hulladék f komponensei (újság- és kartonpapír, textil hulladék, m anyag palackok) termikus bontásával nyert kokszok alkalmasak szintézisgáz el állítására. Ezek a tapasztalatok a szilárd kommunális hulladékok feldolgozásának új alternatíváját nyithatják meg. A kialakított pilot berendezés használható bels h forrású gázgenerátorként is. Ebben az esetben a nyersgáz jelent s mennyiség (20…40 % (V/V) N2-t is tartalmaz, ugyanakkor a generátor teljesítménye nagyságrendileg n . Ez a gázelegy bels égés motor üzemanyaga lehet portalanítás után, lehet séget teremtve egy kogenerációs energiaközpont létrehozásához. Több témában új mérési, illetve vizsgálati módszert dolgoztunk ki. Ezeket a 6. Kutatási és fejlesztési eredmények közzététele, valamint beépítése a tananyagba cím fejezetben említjük. Ezeket a módszereket beépítettük a tananyagba, közvetlen gazdasági hasznuk nem fejezhet ki, azonban jelent s társadalmi hasznuk van az új ismereteket elsajátító mérnökgenerációk révén. A új mérési- és vizsgálati módszerek alkalmazása egyes megbízásoknál közvetlenül is gazdasági haszonnal járt a Központ számára az elmúlt id szakban. A tervezett akkreditált laboratórium létrehozása esetén ez a bevételi forrás jelent sen megnövekedhet. Az eredmények „hasznosulásának” egy igen fontos módja az, hogy egyes kutatási témáink és az eredmények széles szakmai (és területi) spektrumban érdekl dést váltanak ki és új ipari partnereket vonzanak. Több új ipari partnerünk az eredmények ismeretében döntött úgy, hogy az adott feladatnak megfelel formában együttm ködik Központtal.

4. Pályázati tevékenység és gazdasági partnerkapcsolatok A konzorciumi partnereinkkel a három év során eredményes szakmai kapcsolatot tartottunk fenn. Évente számos alkalommal személyes megbeszélésre került sor (IT ülés, szakmai szimpózium, PhD beszámoló, üzemi megbeszélések, stb), illetve e-mail-en és a honlapunkon

20/32



jelszóval védett fórumokon tartottuk a kapcsolatot, informáltuk egymást valamint meghoztuk a szükséges szakmai és pénzügyi döntéseket. A konzorciumi partnereinken kívül számos régiós és régión kívüli gazdasági és egyetemi partnerrel m ködtünk együtt különböz formában és céllal. Ennek a tevékenységnek a bevételi források növelésén túl két alapvet célja volt, a kutatási irányainkhoz kapcsolódó további témák feltárása, valamint az egyes témákban elért eredményeink „elmozdítása” az ipari megvalósulás irányába. Több ipari partnerrel alakítottunk ki olyan szakmai kapcsolatot, amelynek eredményeként a következ periódusban közös pályázati tevékenység indítható EU-s és állami pályázatok elnyerésére. További ipari partnerek bevonását tervezzük a VIKKK konzorciumba a következ hároméves periódusra, ennek megfelel en is kezdeményezéseket tettünk. Kutatási területeinket – amelyekre nézve a Központ jelent s kompetenciával rendelkezik – több ipari partner el tt különböz szakmai és humánpolitikai vezet i megbeszélésen ismertettük annak reményében, hogy újabb konzorciumi partnereket nyerünk meg. Így több tárgyalást folytattunk Continental Teves Magyarország Kft., a CHINOIN Rt., az EGIS Rt., a Paksi Atomer m Rt. a Qupers Kft. az Unichem Kft. szakembereivel és vezet ivel. Az el zetes megbeszélések alapján várható, hogy további taggal, illetve tagokkal b vül a konzorcium. Pályázati tevékenység •

A Mikrolin Coop Részvénytársasággal (Tatabánya) közösen régiós pályázatot adtunk be „Ofszettechnológia segédanyagainak fejlesztése” címen (2002)

•

Egy korábban nem nyert pályázatunkat feljavítva – az alább felsorolt konzorciumi tagokkal együtt – ismét benyújtottuk az NKFP-3 Programhoz „Felületmódosított természetes zeolit alapú szorbensek el állítása és vizsgálata szennyvizek és szennyezett talajvizek tisztítására” címen. A kutatási terület elméleti és gyakorlati háttere az egyetemen rendelkezésre áll, és jól illeszkedik a Központ kutatási koncepciójához. A konzorcium tagjai: VTK Innosystem Kft., (korábbi nevén VITUKI), Országos Közegészségügyi Központ, Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Geoproduct Kft., Aristotal University of Thessaloniki. A pályázatról a döntés 2004. szén várható.

•

A m anyag termékek gyártása során keletkez m anyaghulladékok sokfélesége (egy adott m anyag termék is többféle m anyagból állhat) az újrafelhasználást megnehezíti, illetve meghiúsítja. Az I-1 témához kapcsolódóan körvonalazódott egy olyan kutatás-fejlesztési részterület, amelynek kidolgozás egy NKFP pályázat keretén belül közvetlenül hasznosítható eredményekhez vezet. Olyan adalékanyag család kifejlesztését és kísérleti gyártását tervezzük, amely lehet vé teszi eltér kémiai tulajdonságokkal rendelkez m anyaghulladékok (szétválogathatatlan keverékek) együttes újrafeldolgozását. A VIKKK saját kutatási eredményeire alapozva koordinátorként (Veszprémi Egyetem, mint jogi személy nevében) ugyancsak az NKFP-3 Programhoz nyújtott be pályázatot „M szaki m anyagkeverékek újrafelhasználásához alkalmazható kompatibilizáló adalékok” címmel. A konzorcium tagjai a Veszprémi Egyetem mellett a Kecskeméti F iskola és a Qupers M anyagfeldolgozó és Szerszámkészít Kft. A pályázatról a döntés 2004. szén várható.

•

Az I-1 témában az útépítésben (is) felhasználható gumibitumen kompozitok kialakítása terén elért részeredményeinkre alapozva kerestünk és találtunk olyan ipari partnereket akik érdekeltek a felhasználásban. A Vianovaplán Épít mérnöki és Min ségizsgáló Kft., valamint a Hoffman Épít ipari Rt. bevonásával kialakított konzorcium a laboratóriumi eljárásból félüzemi eljárásig és megfelel méret kísérleti útszakasz megépítéséig kíván

21/32



eljutni a „Gumibitumenes aszfaltok” címen benyújtott GVOP AKF pályázat által elnyerhet támogatás révén. A pályázatról a döntés 2004. szén várható. •

A régióban m köd társaságok (külföldi tulajdonú vállalatok) többsége igényli, hogy a Központtal (általánosságban az Egyetemmel) elvégeztetett vizsgálatok eredménye pontos, megbízható legyen és gyorsan rendelkezésre álljon, és f leg azt hogy akkreditált körülmények között keletkezzen. A GVOP keretén belül Pályázatot adtunk be akkreditált vizsgálólaboratórium kialakítására. A projekt célja, hogy a Vegyészmérnöki Intézetben létrehozzuk és akkreditáltassuk a „Tiszta Világ Kémiai Vizsgáló Laboratóriumot”, amely a kutatások megbízhatóságát javítja, hatékonyságát növeli és további ipari partnerek kutatásba történ bevonását segíti el . A Laboratórium alapvet m szerei és eszközei, valamint a mérési tapasztalatok rendelkezésre állnak. A projekt során a m szerek megfelel elhelyezését, a minták tárolókapacitásának kiépítését, kiegészít eszközök és anyagok beszerzését, valamint a vizsgálatok akkreditációját végeztetjük el a Nemzeti Akkreditáló Testülettel az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálatokon alapuló kutatási eredmények el segítik nemcsak a hazai, hanem az EU-s ipari partnerkapcsolatainkat, illetve kutatási projektekhez való csatlakozásunkat. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálat, mint kutatástól független szolgáltatás számottev árbevételt jelenthet és a Vegyészmérnöki Intézet, ezen belül a Kooperációs Kutatási Központ presztízsét növeli. A pályázatról a döntés 2004. szén várható.

•

A Központ fontosabbnak tartott kutatási témáit regisztrálta a CORDIS adatbázisban azzal a céllal, hogy az érdekl d és partnert keres európai gazdasági és K+F szervezetekkel ismertesse. Ennek kapcsán több megkeresés érkezett, így EU projektekben való részvételünk esélyei megnövekedtek. Tudomásul kell azonban venni, hogy a támogató ipari partnereink felé érvényes titoktartási kötelezettségünk a nemzetközi szintéren való megjelenést bizonyos témák esetén korlátozza.

Gazdasági kapcsolatok •

A Continental Teves Magyarország Kft. (CT) veszprémi gyárával – amely szenzorokat, kábelkötegeket és egyéb autó villamossági m anyag alkatrészeket gyárt – már korábban szoros együttm ködés alakult ki többféle kutatási, fejlesztési és méréstechnikai feladat kapcsán. A VIKKK keretszerz dést kötött a CT-vel az alapanyagaik és a termékeik min ség ellen rzésére, és min ségbiztosítására szolgáló laboratóriumi anyagvizsgálati módszerek kidolgozása és alkalmazása céljából. A keretszerz dés alapján több megbízást kaptunk különböz mérési módszerek kidolgozására és elvégzésére. Ezen kívül a CT ajándékozási szerz dést kötött a VIKKK-kel, amelynek keretén belül 3 MFt értékben a kutatáshoz szükséges korszer m szereket, eszközöket (spektrofotométer, szárítószekrény, minta el készít és adagoló) bocsátott a rendelkezésünkre. A CT számára rendkívül fontosa a gyártás során keletkez m anyag polimer hulladékok hasznosításának, újra feldolgozhatóvá tételének kérdése. Ez a kutatás-fejlesztési terület alapvet en a VIKKK tevékenységi körébe, az I. kutatási irány I-1 témájához tartozik. Kidolgoztunk a CT részére egy erre vonatkozó átfogó kutatási-fejlesztési programot, amelynek hasznosságát részletes gazdasági számításokkal támasztottunk alá. Ennek eredményeként a CT szerz dést köt a Központtal a kutatási téma további finanszírozására, és – mint régiós partner – várhatóan a konzorcium tagjainak sorába lép. A kutatásra vonatkozó szerz dés aláírása megtörtént.

•

Tárgyalásokat folytattunk a Magyar Aszfaltútépít Rt. képvisel ivel mert a vállalat érdekl dés mutat polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálásának vizsgálatával 22/32



kapcsolatos kutatási témánk eredményeinek gyakorlati hasznosítása iránt. A polimer hulladékok bontása során energiahordozók (f t olaj, motorhajtóanyag) el állítás lenne az els dleges cél. Tájékoztattuk a Társaságot, hogy rendelkezésünkre áll az a szellemi kapacitás, humán er forrás és részben a szükséges technikai háttér, amelyek lehet vé teszik a jelenlegi kutatási terület ilyen irányba történ kib vítését, amennyiben a fejlesztés pénzügyi hátterét biztosítják. •

A Semperform Kft. (Sopron) a SEMPERIT vállalatcsoport tagja, gumiipari termékek utóvulkanizálásával foglalkozik. A m velet során keletkez gáznem szennyez anyagok vizsgálata és leválasztása, az emisszió csökkentése, fontos m szaki feladat. Ezen a területen, amely szorosan kapcsolódik az I-1 kutatási témához, kívántak megbízást adni kutatási fejlesztési munkára. Ezzel a munkával a várható bevétel mellet olyan tapasztalatokhoz és információkhoz is juthatnánk, amelyek jelent s mértékben segítik az I-1 téma továbbvitelét. (Sajnálatos, hogy a külföldi tulajdonos döntése értelmében a munka átmenetileg meghiúsult.)

•

A Környezetvédelmi T ke Menedzsment Kft. Holland tulajdonú Társaság érdekl dés mutat. polimer hulladékok termikus és katalitikus degradálásának vizsgálatával kapcsolatos kutatási témánk iránt. Elképzelésük szerint a polimer hulladékok bontása során hidrogén (mint energiahordozó) el állítás lenne az els dleges cél. Tájékoztattuk a Társaságot, hogy rendelkezésünkre áll az a szellemi kapacitás, humán er forrás és részben a szükséges technikai háttér, amelyek lehet vé teszik a jelenlegi kutatási terület ilyen irányba történ kib vítését, amennyiben a kutatás pénzügyi hátterét biztosítják. Véleményünk szerint ebben a témában hosszabb távú – legalább 2-3 éves – együttm ködés keretén belül, jól átgondolt kutatási koncepció alapján végzett munka vezethet a kívánt eredményre. (A Társaság mérlegeli az ajánlatunkat.)

•

Kapcsolatba léptünk az International Business Council of the Rochester Business Alliance, Inc. (US) vezet jével Charles M. Goodwin úrral és bemutattuk a gyakorlati megvalósítás közelébe kerül fontosabb témáinkat. A Rochesteri Vállalkozók Szövetsége által létesítend Rochester High Tech Center lehet séget biztosít a kutatási eredményeink amerikai piacon történ hasznosítására.

•

A National Contact Point meghívására résztvettünk az „ European partnering days of science and industry 2004” rendezvényen (2004 június 14-16 Poznan) ahol Központ bemutatását követ en az alábbiakban felsoroltak érdekl dtek VIKKK tevékenysége és témái iránt együttm ködési, illetve közös pályázat készítési céllal: 1./ Zbigniev Turek NMP National Contact Point (Poznan), 2./ Antonio Porro, Labein Technology Centre (Bilbao), 3./ Terry Wilkins, R+D Innovation Centre (Northwich), 4./ Francesca Fontana, Science Park, University of Bergamo (Bergamo), 5./ Matthijs Soede, Senter/EG-Liason Offic (Amsterdam).

•

Meghívás alapján részt vettünk a "Building the knowledge content of economy and increasing knowledge absorbing capacity of firms" (2004. május 13-14-én Athén) cím rendezvényen amely els sorban az egyetemek és vállalatok közötti tudástranszferre, K+F együttm ködésre, az egyetemek és kutatóközpontok tudásközpont szerepére, a kiemelt területeken létrejött stratégiai kooperációkra koncentrált. Ez a tematika kiváló lehet séget biztosított a Központ bemutatkozására, témáinak ismertetésére.

23/32



Együttm ködés oktatási és kutatási intézményekkel A kutatás-fejlesztési tevékenységünkbe szükség szerinti id tartamra és módon más fels oktatási intézmények kutatás-fejlesztési kapacitását is felhasználtuk. Ezek az intézmények a következ k voltak: • Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Kémiai Technológia Tanszék, • Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Polimertechnikai Tanszék, • Kaposvári Egyetem; M szaki Kémiai Kutató Intézet (az Intézetet kés bb a Veszprémi Egyetemhez csatolták), • Széchenyi István Egyetem - Gödöll Gépészmérnöki Kar - Járm és H technikai Tanszék • Nyugat Magyarországi Egyetem; Erdészeti, M szaki és Környezettechnikai Tanszék, • Miskolci Egyetem; Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ, • Kecskeméti F iskola; M anyagfeldolgozó Technológiai Tanszék.

5. Posztgraduális és graduális képzésben elért eredmények Három év m ködési tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy ma már a Központ meghatározó szerepet játszik a Vegyészmérnöki Intézeten belül a posztgraduális képzésben és a graduális képzésre is jelent s hatással van. A Központ megalakulása el tti id szakban a Vegyészmérnöki Intézetben – els sorban forráshiány miatt – 2-3 PhD hallgató képzésére volt lehet ség. A Központ m ködésével létrejött hatalmas kutatási kapacitás igény (három kutatási irány 15 kutatási témáját indítottuk el) várakozásainkat messzemen en meghaladó érdekl dést generált els sorban a vegyészmérnök és a környezetmérnök hallgatók körében. Ennek megfelel en – a m szaki pályák iránti csökken érdekl dés és a csökken hallgatói létszám ellenére – lehet ségünk volt a jobb képesség hallgatók kiválasztására már az els évben is az akkreditált vegyészmérnöki doktori iskola szabályzata szerint. A PhD hallgatók létszámának örvendetes alakulását mutatja az alábbi diagram: 25

F

20

VIKKK VMI

15 10 5 0

19 9

8/ 1 99 9

19 9

9/ 2 00 0

20 20 20 20 00 01 02 03 / 20 / 20 / 20 / 20 02 03 04 01

Tanév

1. ábra PhD hallgatók létszámának alakulása a VIKKK m ködése alatt

(VMI: Vegyészmérnöki Intézet, VIKKK: Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ)

A 2003/2004 tanévben a képzésben részt vev 24 f nappali tagozatos PhD hallgatón kívül, ipari partnereink által finanszírozott PhD hallgatók képzése is folyt. A MOL Rt két munkatársát, a Richter Rt. pedig egy munkatársát támogatta, hogy a központban lév kutatási 24/32



témákhoz kapcsolódóan kutatásokat végezzen, illetve PhD min sítést (legalább abszolutóriumot) szerezzen. 2003-ban 3 f PhD hallgató jogviszonyát szüntettük meg mivel a teljesítményük nem érte el a kívánt színvonalat. 2004-ben 2 f PhD hallgató távozott jobb anyagi feltételeket biztosító munka reményében (abszolutóriumi szintig jutottak). Összességében megállapíthatjuk, hogy a PhD képzés terén vállalt programunkat – 20-24 f képzése – teljesítettük. Figyelembe véve az ipari partnerek által delegált és az önként távozó hallgatókat a PhD hallgatók létszáma megközelíti a 30 f t. Különös gondot fordítottunk a fels bb éves hallgatók bevonására a kutatómunkába, amely a következ id szak PhD hallgatóinak el képzésére és kiválasztására is szolgált. A kutatómunkában résztvev hallgatók számottev és egyre növekv kutatási potenciált jelentenek, ahogy ez a 7. táblázatban látható. 7. Táblázat Év

Alkalmazottak Kutatók/Oktatók Hallgatók PhD hallgatók Technikai személyzet Összesen:

2001. II. félév F %

4 37 13 8 26 88

4,5 42,0 14,8 9,1 29,5 100,0

2002

2003

F

%

F

%

4 43 16 19 27 109

3,7 39,4 14,7 17,4 24,8 100,0

4 29 23 24 18 98

4,1 29,6 23,5 24,5 18,4 100,0

2004. I. félév F %

4 26 19 22 14 85

4,7 30,6 22,4 25,9 16,5 100,0

A hallgatók nagymérték bevonásával a kutatómunkába a VIKKK a gyakorlati vegyészmérnöki ismeretek átadásában, a kutatás-fejlesztési stratégiák elsajátításában, az innovatív, környezetorientált szemléletre való nevelésben alapvet szerepet játszik a Vegyészmérnöki Intézeten belül. A számadatokat tekintve látható, hogy a tervezett 15 f hallgató bevonása a kutatásokba messzemen en teljesült. A PhD hallgatók és a fels bb éves hallgatók kutatási eredményei alapján 15 PhD dolgozat készítése van folyamatban, továbbá az elmúlt három tanévben 49 diplomadolgozat és 19 tudományos diákköri dolgozat készült az alábbi megoszlásban: 8. Táblázat Tanév PhD dolgozat* Diplomadolgozat TDK dolgozat

2001/2002 7 23 10

2002/2003 2003/2004 Dolgozatok száma 5 3 22 4 9 **

2004/2005 6-8*** 12-16*** -

* a dolgozatok elkészítése folyamatban van, az évszámok a munkakezdés idejét jelentik ** második félévben készülnek *** nagy az érdekl dés, de az új pályázati kiírás késedelme miatt bizonytalan a létszám

Megjegyezzük, hogy kutató diákjaink Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon 2., és 3. helyezést értek el, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Különdíját kapták.

25/32



6. Kutatási és fejlesztési eredmények közzététele, valamint beépítése a tananyagba A VIKKK m ködésének, kutatás-fejlesztési tevékenységének, és közreadható kutatási eredményeinek megismertetése a szakmai nyilvánossággal alapvet en fontos. A partnerkapcsolatok szélesítését és fejlesztését, a kutatásra rendelkezésre álló szellemi kapacitás megújulását és növelését, a kutatási tevékenység b vülését és komplexitásának növekedését, végül de nem utolsó sorban a kutatási eredmények hasznosítását nagymértékben el segíti, ha a VIKKK a szakmai és egyéb fórumokon jelen, illetve képviselve van, valamint az eredményeit megfelel helyen és formában bemutatja. Ennek a gondolatnak a jegyében vettek részt a VIKKK munkatársai számos hazai és nemzetközi konferencián, illetve egyéb rendezvényeken, továbbá publikáltak számos cikket, közleményt és könyvrészletet. A kutatási eredmények azon részeit – amelyek nem sértenek jogi vagy gazdasági érdekeket – folyamatosan publikáltuk, illetve beépítettük a tananyagba. A kutatási eredmények publikálása a PhD képzésben résztvev k számára el írt kötelezettség. A VIKKK kutatási témáit lefed egyik szakfolyóirat Magyarországon a Hungarian Journal of Industrial Chemistry, amely a világ számos könyvtárában egyetemeken és kutatóintézetekben megtalálható, a Chemical Abstract referálja, az adott szakterületen jónak mondható (0,2 – 0,3) impact faktora van. A folyóirat kiadását támogatjuk. A megjelent számok több publikációt tartalmaznak a kutatási eredményeinkr l. A vegyészmérnökség és a kapcsolódó szakterületek els számú hazai konferenciája a M szaki Kémia Napok amelynek több évtizedes hagyománya van és alkalmanként nemzetközi szekcióval is b vített. A PhD képzésben résztvev fiatal kutatóink szakmai eredményeinek hazai megmérettetésére, megvitatására ideális fórum. Ennek megfelel en minden évben számos el adással jelen voltunk a rendezvényen. Ezen túlmen en az adott kutatási területnek megfelel hazai és nemzetközi konferenciákon anyagi lehet ségeink függvényében eredményesen résztvettünk. Ugyancsak számos publikációnk jelent meg hazai és nemzetközi folyóiratokban. Frekventált kutatási területeinkr l hazai és külföldi szakkönyvben jelentek meg fejezetek. A kutatási eredményekr l megfelel szakmai részletességgel a Diplomadolgozatokban a Tudományos Diákköri Dolgozatokban és a PhD dolgozatokban számoltunk be, illetve számolunk be folyamatosan. Az eredményeink bemutatására és megvitatására szolgáló félévenként tartott PhD beszámolókra rendszeresen meghívtuk az ipari partnereink képvisel it, az egyetem vezet kutatóit és oktatóit, illetve az OM képvisel it. Ezen kívül évente mikroszimpózium formájában ismertettük a fontosabb eredményeinket a támogató ipari partnereink munkatársai az OM képvisel i, a vezet kutatók, oktatók, PhD hallgatók, valamint a küls meghívottak részvételével. A publikációs tevékenységünket az alábbi táblázatban foglaljuk össze és a 3. Mellékletben ismertetjük részletesen. A publikációs lista a honlapunkon (http://vikkk.vein.hu / Publikációk / Publikációs adatbázis) is megtalálható megfelel keres programmal együtt. A cikkek, közlemények, konferencia kiadványokban megjelent anyagok jelent s hányada a honlapunkon mindenki számára hozzáférhet (olvasható, letölthet ).

26/32


9. Táblázat Publikáció típusa Könyv/Könyvrészlet Cikk/Közlemény Konferencia kiadvány Konferencia el adás PhD dolgozat** Diplomadolgozat TDK dolgozat Összesen * angol,

** készítésük folyamatban

Összesen (db) 10 49 76 84 15 49 19 302


Magyar nyelven (db) 3 20 34 43 15 49 19 183

Idegen* nyelven (db) 7 29 42 41 119

A kutatók (többségük egyben oktató is), illetve a PhD hallgatók oktatási tevékenységük során az el adások szemináriumok szóbeli anyagába folyamatosan beépítették az új kutatási eredményeket, tapasztalatokat. Az új kísérleti, illetve vizsgálati módszereket eljárásokat, laboratóriumi gyakorlat formájában és tankönyvekben, jegyzetekben írott formában is közzétettük. Egyes szakterületeken elért eredményeinket speciális kiadványokban, szakkönyvekben, illetve azok fejezeteiben (magyar illetve angol nyelven) is megjelentettük. Kihangsúlyozzuk, hogy a kutatások részeredményei, eredményei minden egyes témában fontos kiindulópontjai újabb tervezési gyakorlatok, diplomadolgozatok, szakdolgozatok témájának, azaz el segítik a magas színvonalú graduális és posztgraduális képzést. A fontosabb, tananyagba integrált kutatási eredményeink a következ k: a)

A poliolefin alapú m anyaghulladékok termikus és katalitikus krakkolása területén a hulladékpolimerek degradációjával és reológiai tulajdonságainak vizsgálatával kapcsolatos ismereteket a III. évf. anyagmérnökök Reológia cím el adásanyag és laboratóriumi gyakorlatok anyagába illesztettük. A polimerhulladékok krakkolásra kidolgozott matematikai modellt, valamint a gumibitumenek rugalmas visszaalakulásának értékelésére alkalmas számítási modellt a diploma-, szak- és TDK dolgozatok eredményeinek feldolgozásánál alkalmaztuk az oktatásban. A rugalmas visszacsavarodás mérésére kidolgozott viszkozimetriás vizsgálati módszert a Reológia laboratóriumi gyakorlatok során alkalmaztuk. A polimerek folyásindexének, keménységének és h tágulási együtthatójának mérésére laboratóriumi módszereket adaptáltunk, melyeket beillesztettünk a IV. évf. ásványolaj- és petrolkémiai technológia szakirányú laboratóriumi gyakorlatokba.

b)

A gumiabroncs rlemények felhasználása gumi-bitumen kompozitok el állítására cím témában a gumibitumenekkel kapcsolatos új ismereteket a IV. éves vegyészmérnök hallgatók Ásványolaj- és petrolkémiai technológia c. tárgy elméleti részébe építettük be.

c)

A maleinsavanhidrid-olefin reakciótermékek kutatásának számos olyan momentuma volt amely új tervezési gyakorlat és diplomadolgozat kiírását inspirálta.

d)

Az olefigyártás alapanyagainak min ségfejlesztése során kapott eredmények alapján számítási és értékelési módszert fejlesztettünk ki egy Tervezési feladat kapcsán pirolízis reaktor energia- és anyagmérlegének számítására.

27/32



Mérési módszert dolgoztunk ki, és erre alapozva labormérést vezettünk be a Szénhidrogénipari laboratóriumi gyakorlatokon vegyipari benzin pirolízisének vizsgálata céljából. e)

Az alternatív motorhajtóanyag-komponensek el állításának vizsgálata során kapott újabb elméleti és gyakorlati (alkalmazástechnikai) ismeretek beépítésre kerültek a Motorhajtó- anyagok kémiája és technológiája c. tantárgy tematikájába.

f)

A nagy energiatartalmú környezetbarát dízel gázolajok fejlesztésénél a heteroatommentesítéssel és aromástartalom-csökkentéssel kapcsolatos új ismeretanyagok beépítésre kerültek a vegyészmérnök hallgatók „Ásványolaj- és petrolkémiai technológia II”, a „Vegyipari technológiák”, a „Korszer motor- és sugárhajtóm üzemanyagok”, továbbá a Szén-hidrogénipari katalitikus eljárások” c. tantárgyak elméleti anyagába.

g)

A nagy energiatartalmú és környezetbarát motorbenzinek el állításának vizsgálata során a könny benzin izomerizálásával és az FCC-benzin kénmentesítésével kapcsolatos új ismeretek beépítésre kerültek a vegyészmérnök hallgatók „Ásványolaj- és petrolkémiai technológia II”, a „Vegyipari technológiák”, a „Korszer motor- és sugárhajtóm üzemanyagok”, továbbá a „Szénhidrogénipari katalitikus eljárások” c. tantárgyak elméleti anyagába. A beszerzett analitikai eszközökre (elemanalizátor, kén-, nitrogén detektorok) adaptált szabványos vizsgálati módszereket az „Ásványolaj- és petrolkémiai laboratóriumi gyakorlatok I.”, az „Ásványolaj- és petrolkémiai laboratóriumi gyakorlatok II.” és a Vegyipari technológiák laboratóriumi gyakorlatok” anyagába illesztettük.

h)

A vegyipari gyártócella prototípusának kifejlesztése, fejlesztési infrastruktúra kialakítása témában elért publikus kutatási eredményeket beépítettük a Rendszeranalízis, Vegyipari rendszerek modellezése, Vegyipari rendszerek irányítása, Számítógépes folyamatirányítás cím tantárgyainkba, a kiépített eszközöket pedig a Folyamatmérnöki laboratóriumok tantárgyaiban használjuk. A 2004. szi szemeszterben újra indítandó Vegyipari rendszertechnikai szakmérnökképzésünk tematikáját is felújítottuk és kib vítettük a KKK-projektekben szerzett új ismeretekkel.

i)

Az oldószertartalmú hulladékok feldolgozására alkalmazott speciális desztillációs m veletekkel elért eredményeket, mint „mintapéldákat” alkalmazzuk a graduális és posztgraduális képzésben a Finomkémiai m veletek és a Finomkémiai m veletek laboratóriumi gyakorlatok tantárgyakban.

j)

A szimulált mozgóréteges folyadék-kromatográf fejlesztése terén elért publikus eredményeket a fels -, illetve posztgraduális oktatásban hasznosítjuk: az elméleti tananyagot b vítjük, mérési, számítási és értékelési módszer fejlesztettünk ki, labormérést vezettünk be a Finomkémiai m veletek és a Finomkémiai m veletek laboratóriumi gyakorlatok tantárgyakban.

k)

A klór tartalmú véggázok újrahasznosítása témában egy hallgatói tervezési feladatot írtunk ki és végeztettünk el.

l)

Az EU konform vízrendszerek témában ipari vizek sótalanításával kapcsolatban mérési módszert fejlesztettünk ki, továbbá egy labormérést dolgoztunk ki és egy tervezési feladatot írtunk ki és végeztettünk el.

m)

A m köd technológiák optimalizálása terén elért elméleti és gyakorlati eredményeket a graduális képzésben a m szaki informatika szakos hallgatóknak az Adattárházak és

28/32



kiaknázásuk cím tantárgyba építettük be, illetve önálló labor feladat keretében sajátíthatják el a kapcsolódó ismereteket. n)

Új számítási és értékelési módszert fejlesztettünk ki. A kapcsolódó programok elérhet k a széles tudományos közösség számára is a www.fmt.vein.hu/softcomp oldalon.

o)

A m köd technológiák optimalizálása projektben kapott publikus kutatási eredményeket beépítettük a Rendszeranalízis, Vegyipari rendszerek modellezése, Vegyipari rendszerek irányítása, Számítógépes folyamatirányítás cím tantárgyainkba, a kiépített eszközöket pedig a Folyamatmérnöki laboratóriumok tantárgyaiban használjuk. A Vegyipari rendszertechnikai szakmérnök képzés tematikáját kib vítettük és a projektet támogató BorsodChem Rt. kérésére 2004. szén elindítjuk a szakmérnök képzést a vállalati szakemberek részére, számos távoktatási elem alkalmazásával.

p)

A környezetbarát m trágyák mikroelemhordozó adalékának kifejlesztése során mérési számítási és értékelési módszert dolgoztunk ki és építettünk be a Finomkémiai m veletek tantárgyba, valamint labormérést dolgoztunk ki és alkalmazunk a Finomkémiai m veletek laboratóriumi gyakorlatok tantárgyban.

q)

Biomassza és kommunális hulladék vegyipari alapanyagként történ felhasználásának vizsgálata során kapott eredmények alapján elkészítettük a Biomasszía pirolízise cím PhD tantárgyat. Számítási, mérési és értékelési módszereket valamint labormérést dolgoztunk ki: -Szilikátipari h kezel m veletek labor gyakorlat H kezelés cím mérés. -Füstgázok kátrány tartalmának meghatározása (mérési módszer) -Égési tulajdonságok meghatározása (mérési módszer) -A kutató-fejleszt munka eredményeként a VE Vegyipari M veleti Tanszéken létrejött egy komplex laboratórium a biomassza és más, termikusan bontható anyagok részleges vagy teljes elgázosításának tanulmányozására, ill. magas szint gyakorlati oktatására.

29/32



7. A VIKKK szervezeti felépítése, m ködése, hatása, kapcsolatai, ismertsége A VIKKK a Veszprémi Egyetemen – ahol IChemE által akkreditált vegyészmérnökképzés folyik és akkreditált vegyészmérnöki doktori iskola m ködik – a Mérnöki Karon a Vegyészmérnöki Intézet szervezeti egységéhez kapcsolódva 2001. július 1-én alakult az Oktatási Minisztérium és ipari partnerek támogatásával. A VIKKK a Veszprémi Egyetem Vegyészmérnöki Intézetén belül önálló gazdasági egység és konzorciumi formában m ködik az alábbi szervezeti séma szerint: VIKKK szervezeti felépítése )*+

'& ($

!"

#

$%&

", !,$ #

-

.

""" - $

A Konzorciumot az alapító tagok által delegált képvisel kb l alakult Igazgató Tanács (IT) irányítja. Az IT dönt az igazgató személyét, az alapvet m ködési dokumentumokat és a szakmai vagy pénzügyi kérdéseket illet en. Az IT munkáját szakmai téren a Kutatási és Tudományos Bizottság (KTB) segíti. A KTB – az IT-hez hasonlóan – az alapító tagok delegáltjaiból alakult szakmai javaslattev , illetve döntésel készít testület. A Központ m ködését az igazgató a VIKKK Iroda segítségével biztosítja. A kutatás-fejlesztési munkákat alapvet en a Vegyészmérnöki Intézet tanszékeinek kutatói, oktatói és PhD hallgatói, illetve hallgatói végzik. A téma jellegét l függ en az eredményesség érdekében azonban más tanszékek, intézetek, egyetemek szakembereit is megbízza a VIKKK részfeladatok elvégzésével. A tervezett kutatás-fejlesztési munkák mellett a VIKKK önálló vállalkozási tevékenységet is végez (megbízásokat teljesít, pályázati projektekben vesz részt, stb.). A fenti feladatok elvégzéséhez a Veszprémi Egyetem irodahelyiségeket laboratóriumokat és kísérleti csarnokot bocsátott a Központ rendelkezésére, ezeket a Központ saját költségén felújította és berendezte. Az Egyetem a rezsiköltséget (f tési-, elektromos energia-, víz- és csatorna díj) ezekre a helyiségekre nézve biztosította. Az Egyetem az Oktatási Minisztériummal kötött szerz dés értelmében még az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta: nagym szerek használatának lehet sége, munkaügyi-, bérszámfejtési-, beszerzési- és raktározási feladatok elvégzése. Az Egyetem legfontosabb tevékenysége a Központ m ködése során az utófinanszírozásból adódó id szakos forráshiány fedezése volt. Itt jegyezzük meg, hogy igyekeztünk a kiadásainkat és az ipari partnerek befizetéseit úgy ütemezni, hogy az átmeneti forráshiány a projekt teljes költségének legfeljebb 5-10%-a legyen és a lehet

30/32



legrövidebb ideig tartson. Két alkalommal volt szükség a forráshiány átmeneti fedezésére, a második és a harmadik év végén. A VIKKK megléte és m ködése a szokásos merev egyetemi tanszéki struktúrát fokozatosan átformálja. Nem szükségszer , a legtöbb esetben nem is lehetséges, hogy több rokon szakterületet érint kutatási feladatot egy tanszék maga végezzen el (vagy utasítsa vissza a megbízást). A Központ szükségszer en a hatékony megoldást alkalmazza az ilyen kutatási feladatok elvégzésénél. Ennélfogva több tanszék megfelel részei, akár más egyetemr l, illetve más intézetb l ipari partnerekkel együttm ködve végzik el a feladatot. Itt jegyezzük meg, hogy a több mint 50 ipari konzulens mellett az alábbi egyetemi tanszékeket és szervezeteket vontuk be a munkába: 10. Táblázat VE Tanszék/Szervezet neve Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék Folyamatmérnöki Tanszék Vegyipari M veleti Tanszék Szerves Kémiai Tanszék Környezetmérnöki és Kémiai TechnológiaiTanszék Géptan Tanszék Szilikát- és Anyagmérnöki Tanszék Alkalmazott Gépészet Tanszék Központi Üvegtechnikai M hely Nyomda Összesen:

Közrem köd k létszáma F 9 10 14 1 1 2 5 6 3 1 52

A Központ a KKK projektet finanszírozó és felügyel Oktatási Minisztérium (OM) és annak jogutódja a Kutatás-fejlesztési Pályázati- és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) munkatársaival folyamatos munkakapcsolatban volt. A fenti szervezetek képvisel it – Dr. Debreczeni Péter programigazgató, tanácsadót és Szabó Ilona f tanácsos, osztályvezet t – az igazgató tanácsi üléseinkre, szakmai rendezvényeinkre (mikroszimpóziumok, PhD hallgatói beszámolók, stb.) írásban (levél vagy e-mail) meghívtuk, és a rendezvények dönt többségén résztvettek, minden fontos eseményr l írásban tájékoztattuk ket. A félévenként elkészített kutatási és pénzügyi beszámolókat és egyéb szakmai anyagokat postai úton adtuk át. A honlapunkra (http://vikkk.vein.hu) minden fontos anyagot kitettünk és ezeket folyamatosan frissítettük. Az OM és a KPI fenti képvisel inek folyamatos hozzáférést biztosítottunk a honlapunk jelszóval védett bels információihoz is. Az OM és a KPI képvisel i részér l mindvégig komoly segítséget, a m ködésünket el segít tanácsokat, tájékoztatást, információkat kaptunk. Szakmai támogatásukat és munkájukat ezúton is megköszönjük. A VIKKK megismerését el segítend két nemzetközi (Athén és Poznan) és két hazai (Miskolc és Villány) konferencián ismertettük a központ szerkezetét, célját, kutatási területeit és eredményeit. Ezen kívül több újságcikk sajtónyilatkozat megjelenését tettük lehet vé (pl. Vegyipar, kétnyelv szakpolitikai magazin; Mol Hírlap; napilapok, stb.). Hazai és nemzetközi ismertségünket a honlapunk látogatottságával is jellemezhetjük.

31/32



11. Táblázat Srsz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Domain Helyi elérés Hungary (hu) Commercial (com) Network (net) United Kingdom (uk) Poland (pl) Netherland (nl) Italy (it) Spain (es) Educational (edu) Összesen

Letöltött adatok MB % 1840 45,63 1950 48,36 125 3,10 60 1,49 15 0,37 10 0,25 9 0,22 12 0,30 1 0,02 10 0,25 4032 100,00

Látogatók db % 2250 65,48 461 13,42 430 12,51 177 5,15 22 0,64 17 0,49 19 0,55 27 0,79 7 0,20 26 0,76 3436 100,00

Az adatok 2004. 01. 12. – 2004. 06. 24. közötti id szakra vonatkoznak

A 11. táblázatból látható, hogy kb. 5 hónap alatt 3436 látogató tekintette meg a honlapunkat. A látogatók több mint 20 %-a (725 látogató) külföldi volt. A letöltött információk zömét azonban magyarországi látogatók végezték, ez a tartalom és a látogatók nyelvi megoszlásával van összefüggésben. A VIKKK m ködésével kapcsolatos zárógondolatként fontosnak tartjuk kihangsúlyozni a KKK program kezel inek tanulságul és a többi (új) KKK szervezetnek figyelmeztetésül a következ ket. A KKK projekt az eredeti pályázati kiírás szerint egy folyamatos rendszer felépítését és m ködtetését vetítette elénk, mint jöv képet. Eszerint a Központ kiemelt (fenntartható fejl dést el segít , környezetünk állapotának megóvását célzó) kutatásokat végez PhD program keretén belül. Ennek szellemében tevékenykedtünk, az átlagos PhD állományunk 20 f körül ingadozik. Egy PhD-hallgató finanszírozásának teljes költsége a kutatás jellemz it l függ en 2.5-3 MFt/év. Az els 3 éves pályázati periódus lejárt. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a következ 3 éves periódusra vonatkozó pályázatnak még nincs meg a kiírása. Látható, hogy legalább fél éves id tartamra „egyenl re ismeretlen forrásból” finanszírozni kell a PhD hallgatók, az ket irányító témavezet k személyi és dologi költségeit, továbbá a Központ f állású alkalmazottainak bérét és járulékait (mindösszesen: 40-50 MFt/félév). Elvileg erre célra az ipari partnerek befizetései alapot adnának. Azonban az ipari partnerek nem csak a kutatási témák miatt léptek be a konzorciumba, hanem azért is mert a pénzük mellé 50% állami hozzájárulás kerül. Jogosan mondják, hogy ha a pályázati források megnyílnak, akkor majd k is finanszírozzák a Központ munkáját. Addig is m ködtetni kell a Központot, nem küldhetjük el a PhD hallgatókat mert ezzel a jöv (pontosabban a jelen) átlagon felüli ambícióval és tehetséggel rendelkez mérnökeit vezetjük félre. A m ködési bizonytalanság hírére sem k, sem mások nem jönnek a Kooperációs Kutatási Központokba kutatni, PhD fokozatot szerezni. Véleményünk szerint egy ilyen átgondolt, a hatékony és eredményes m ködés alapelemeit magában hordozó, a K+F szféra miden egyes résztvev jének el nyös, újszer kutatási, fejlesztési és posztgraduális képzési struktúra – a KKK struktúra, amely országosan egyre több egyetemet és szakterületet érint – meger södését és életben maradását a folyamatos m ködés jogi és pénzügyi feltételeinek biztosításával kellene el segíteni.

32/32

Veszprémi Egyetem, Vegyészmérnöki Intézet K o o p e r á c i ó s K u t a t á s i K ö z p o n t 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., Tel

Recommend Documents