„Minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére." (Egyezmény a Gyermekek Jogairól)
Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (a továbbiakban: Központ) szervezeti felépítésére, a szervezeti egységek közötti hatáskörre és munkamegosztásra, a szervezeti egységek feladataira, egymással való kapcsolataira vonatkozó szabályozás. Tartalmazza mind az általános, mind az egyes szervezeti egységekre kiterjedő szabályokat. A Központ egyéb belső szabályzatai a Szabályzat rendelkezéseire épülnek.
Készítette: / Jungvert Valéria igazgató' Dátum: I /201W. szeptember 16.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltsége, mint fenntartó nevében 2015. szeptember 18. napján jóváhagyta:
-Hr
Rybar Judit igazgató
TARTALOMJEGYZÉK
1. FEJEZET Általános rendelkezések
2
1.1. A Központ alapadatai
2
1.2. A Központ jogállása
5
1.3. A Központ gazdálkodása
5
1.4. A Központ illetékessége
6
1.5. A Központ funkciója, főbb feladatai
6
2. FEJEZET A Központ szervezete
7
2.1. A Központ szervezeti felépítése
7
3. FEJEZET A Központ feladatai
10
3.1. Az egyes szervezeti egységek feladata és hatásköre
4. FEJEZET Az intézmény működési rendje
10
26
4.1. A közalkalmazottak jogállásával kapcsolatos meghatározások 4.2. Az intézményi munka irányítását segítő testületek
285 28
4.3. Az intézményben működő segítő közösségek és érdekképviseleti testületek
288
4.4. Kommunikációs szabályok
288
4.5. Kiadmányozás, bélyegzők használata, iratkezelés, utalványozás rendje
289
5. FEJEZET
31
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31
1
1. FEJEZET ALTALANOS RENDELKEZESEK 1.1. A Központ alapadatai 1.1.1. A Központ jogelődje, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (a továbbiakban: GYIVI) a Magyar Népköztársaság Egészségügyi Minisztériumának 3365-79/1951. (111.17.) EüM. számú rendelete, valamint a Belügyminisztérium 3366/146/1951. (XII.28.) BM. számú rendelete alapján 1951. március 31én kezdte meg tevékenységét. A Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága 2010. február 1. napján a Veszprém Megyei Önkormányzat, mint fenntartó 185/2009. (XII. 17.) MÖK határozata alapján beolvadt a Központba. Az intézmény fenntartója jogszabályváltozás miatt, a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény, valamint a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011 .(XII.7.) Korm.rendelet alapján 2012. január 1. napjától a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ, 2013. január 1. napjától annak egyetemleges és általános jogutódja, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. a Központ a Központ az Alapító az alapítás
törzskönyvi azonosító száma: 568153 ágazati azonosítója: S0047669 Okirat módosítása hatályba lépésének napja: 2014. július 2. (törzskönyvi bejegyzés) időpontja: 1992. március 31.
1.1.2. A Központ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján 1998. március 1. napjától Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat néven, a GYIVI jogutódjaként működött, 2010. február 1. napjától Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, majd 2015. szeptember 1. napjától Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (a továbbiakban: Központ) néven működik tovább. Rendeltetése, hogy megvalósítsa a gyermekvédelmi gondoskodás keretében reá háruló feladatokat, továbbá ellássa a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. 1.1.3. A Központ fontosabb adatai: •
A Központ neve:
• • • •
Székhelye: Postai címe: E-mail címe: Telephelyei:
Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth Lajos utca 10. 8201 Veszprém, Pf. 61.
[email protected] 8200 Veszprém, Tüzér utca 44. 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Német utca. 52. 8220 Balatonalmádi, Erkel Ferenc út 19. 8422 Bakonynána, Kossuth Lajos utca 117. 8425 Lókút, Rózsa utca 5. 8500 Pápa, Jeges utca 3. 8500 Pápa, Szabó Ervin utca 1/B. 2
• •
8511 Pápa-Borsosgyőr, Szilfa utca 19. 8100 Várpalota, Krúdy Gyula utca 25. 8420 Zirc, Bakonybéli utca l/A. 8420 Zirc, Hóvirág utca 69. 8435 Gic, Nagy Lajos út 12. 8435 Gic, Nagy Lajos út 30. 8435 Gic, Nagy Lajos út 46. Központi telefonszáma: 88/564-510, 564-511, 564-520, 564-521, 564-531, 787-078 Telefax száma: 88/564-530
•
Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: a Gyvt. 15. § (3) bekezdése a.)-b.)-c.) pontjai szerinti személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, valamint e törvény 92.§-ában előírt utógondozás biztosítása.
•
Az intézmény szakágazat szerinti besorolása: 879040 Gyermekotthonban elhelyezettek ellátása
•
Az intézmény alaptevékenysége: Gyermekotthonaiban és nevelőszülői hálózatában a beutaló szerv által ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve a gyámhatóság által nevelésbe vett kiskorúak jogszabályban előírtak szerinti otthont nyújtó ellátása, ennek keretében: > különleges ellátás biztosítása a tartósan beteg, fogyatékos, valamint a 3 éven aluli gyermekek számára; > speciális ellátás biztosítása a súlyos pszichés, vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, illetve a kettős szükségletű gyermekek számára; > ideiglenes gondozás biztosítása azon gyermekek számára, önkényesen távoztak el, így ellátás és felügyelet nélkül maradtak;
akik
lakóhelyükről
> a gyermekvédelmi szakellátásban nagykorúvá vált fiatal felnőttek számára a gyámhatóság által elrendelt utógondozói ellátás biztosítása, szükség esetén az intézményben utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekének befogadása, az intézményben utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekének átmeneti gondozása, külső férőhelyek működtetése; >
nevelőszülői hálózat jogszabályban előírtak szerinti működtetése;
>
a gyámhatóság által elrendelt utógondozás biztosítása;
>
területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladatainak ellátása.
•
Az intézmény alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti besorolása: 104011 Gyermekvédelmi bentlakásos ellátások 104041 Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás 109020 Szociális szolgáltatások módszertani szakirányítása
•
Az intézmény illetékessége, működési köre: Veszprém megye közigazgatási területe
•
Az intézmény alapítói jogokat gyakorló irányító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia u. 3.
3
Az intézmény középirányító szerve:
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.
Az intézmény fenntartója:
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.
Az intézmény gazdálkodási jogköre: önállóan működő költségvetési szerv. A költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatait 2013. március 31-ig a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.), 2013. április l-jétől a középirányító szerv látja el. Az intézmény feladatainak ellátására szolgáló vagyon: az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet alapján a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint fenntartó vagyonkezelésében, illetve a költségvetési szerv használatában vannak. Az intézmény ingó vagyonát a mindenkori vagyonleltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezés joga: a rendelkezésre álló vagyontárgyakat az intézmény a feladatainak ellátásához szabadon használhatja a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az intézményvezető megbízási rendje: a költségvetési szerv vezetőjét a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Főigazgatója a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint előkészített pályázat útján, legfeljebb 5 év határozott időtartamra bízza meg, illetve vonja vissza megbízását, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: > közalkalmazotti jogviszony: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján létesített jogviszony, > munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszony, > megbízási szerződéses jogviszony: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján létesített jogviszony, > nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján. Az intézményi tevékenység ellátásának módja: az intézmény a tevékenységét a gyermekvédelemre vonatkozó jogszabályok, a fenntartó rendeletei és határozatai, valamint a szakmai program és a jelen Szabályzat rendelkezései alapján végzi. Az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. - A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. - A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint a személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról 4
-
•
szóló 29/2003. (V.20.) ESzCsM. rendelet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet.
Az intézmény bélyegzője: 3,5 cm átmérőjű körbélyegző, köriratban a Központ teljes nevével, középen Magyarország címerével.
1.2. A Központ jogállása 1.2.1. A Központ a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó jogi személy, melynek élén az igazgató áll. 1.2.2. A Központ ágazati felügyeletét az Emberi Erőforrások Minisztériuma, működésének ellenőrzését a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el. 1.2.3. A Központ - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által - engedélyezett dolgozói létszáma: 257 fő. 1.2.4. A Központ dolgozói felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja. A Központ jogi képviseletét az igazgató által megbízott személy látja el. 1.2.5. A gyámi jogkört az illetékes gyámhivatal által kirendelt gyám látja el. A beutalt gyermekek elhelyezése az illetékes gyámhivatal határozata szerint, az elhelyezési javaslat figyelembe vételével történik. 1.2.6. A Központ munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét külön belső szabályzat határozza meg. 1.3. A Központ gazdálkodása 1.3.1. A Központ a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által meghatározott költségvetéssel gazdálkodik. Gazdálkodását az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és ennek végrehajtási rendeletei szabályozzák. 1.3.2. Az önállóan működő költségvetési szerv vezetőjeként az igazgató a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört saját hatáskörben gyakorolja, teljes körű felelősséggel tartozik az intézmény kiemelt költségvetési előirányzatainak betartásáért. Távolléte esetén az utalványozási jogot az általa írásban megbízott személy látja el. 1.3.3. A Központ vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Központ tevékenysége alanyi adómentes, ÁFA körbe nem tartozik. 1.3.4. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat és feltételeket a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (mint jogutód) és az intézmény között megkötött, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás tartalmazza (a továbbiakban: Gazdálkodási Megállapodás). A Központ ellátja a Gazdálkodási Megállapodásban meghatározott költségvetési, tervezési, gazdálkodási, számviteli és beszámolási feladatokat. 5
1.4. A Központ illetékessége 1.4.1. A Központ illetékes valamennyi, a Gyvt. és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, a gyermekvédelmi szakszolgáltatás körébe tartozó feladat ellátására azon gyermekek érdekében, akik valamely megyei gyámhatóság vagy gyámhivatal hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyben érintettek. 1.4.2. A Központ illetékes mindazon ideiglenes hatállyal elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermekek ellátására, illetve ellátásának a biztosítására, akiket az illetékes gyámhivatal a Központban elhelyezett. 1.4.3. A Központ illetékes azon fiatal felnőttek ügyében, akik az illetékes gyámhivatal utógondozói ellátást elrendelő határozata alapján ellátásban részesülhetnek, mely ellátás kereteit szerződés szabályozza. 1.5. A Központ funkció ja, főbb feladatai 1.5.1. A Központ funkciója, hogy hatáskörében megvalósítsa a gyermekekről való gyermekvédelmi gondoskodást, ellássa a fenntartó gyermek- és ifjúságvédelmi kötelező feladatait, valamint egyéb, a hatáskörébe utalt feladatokat. A Központ a vonatkozó jogszabályok alapján biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretén belül az otthont nyújtó ellátást, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást. 1.5.2. Az otthont nyújtó ellátáshoz kapcsolódó feladatok: a) b) c) d) e) f) g) h) i)
lakásotthonokat és utógondozó otthont működtet, nevelőszülői hálózatot épít ki és működtet, felkészíti a nevelőszülőket a vállalt feladatra, a nevelőszülőket folyamatosan képzi, szakmai tanácsadással segíti, elhelyezést biztosít a nevelőszülői hálózatban és a lakásotthonokban az ideiglenes hatállyal elhelyezett, és a nevelésbe vett gyermekek számára, gyámi feladatokat lát el: gondozás-nevelés, törvényes képviselet, vagyonkezelés, családgondozást végez, utógondozói feladatkörében - segítve az önjogúvá vált fiatalok életkezdését - kiépíti a nagykorú fiatalok készpénzvagyona hasznosításának célszerű és biztonságos befektetésének rendszerét, utógondozói feladatkörében a nevelésbe vételből kikerült fiatal felnőtteknek segítséget nyújt lakáshozjutásuk, tartós lakhatásuk megoldásában.
1.5.3. Szolgáltatási feladatok: a) b)
c) d) e)
megfelelő szakmai, szakértői team kialakításával biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vett gyermekek komplex személyiségvizsgálatának elvégzését; javaslatot tesz a beérkező gyermekek leendő gondozási helyére a vérszerinti családba való visszahelyezéssel, örökbeadással, nevelőszülőhöz, lakásotthonokba, illetve egyéb bentlakásos intézményekbe történő elhelyezéssel; elkészíti az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek személyre szóló, szakmailag megfelelő elhelyezési javaslatát és elhelyezési tervét; közreműködik a szakellátásban elhelyezett gyermekek felülvizsgálatában; szakmailag előkészíti és lebonyolítja a gyermekek örökbefogadását, az örökbefogadásra jelentkezők esetében komplex személyiségvizsgálatot végez, s felkészíti őket vállalt feladataikra; 6
f) g)
eseti gyámot, vagyonkezelő-gondnokot, gyermekvédelmi gyámot foglalkoztat; gyermekvédelmi gyámok alkalmazásával biztosítja a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek törvényes képviseletét, továbbá a szaktanácsadást a szakellátásban működő gondozók részére; h) adatkezelői, nyilvántartói, férőhely-kihasználtsággal és működtetéssel kapcsolatos feladatokat lát el, nyilvántartást vezet: - a nevelőszülőknél, lakásotthonokban, vagy más bentlakásos intézményekben elhelyezett gyermekekről, és a fennmaradó üres férőhelyekről, - az ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőkről és lakásotthonokról, - az örökbe fogadhatónak nyilvánított és örökbe adható gyermekekről, az örökbefogadásra váró jelentkezőkről, az eseti gyámi, gyermekvédelmi gyámi feladatokra kirendelhető személyekről, - az intézményhez befolyó térítési díjakról, - a szakellátásban gondozott gyermekek/fiatal felnőttek gondozási napjairól, - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm.rendeletnek megfelelően napi adatszolgáltatást nyújt a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) rendszerében az ellátottak igénybevételi napjairól stb. i) szoros kapcsolatot alakít ki a társintézményekkel, a lakásotthonokkal, a gyámhivatalokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve a megye család-, gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerében érdekelt önkormányzati, hatósági, oktatási és egészségügyi téren tevékenykedő személyekkel; j) szervezi és fejleszti a Központ társadalmi támogatását; k) elősegíti a tudományos kutatómunka gyakorlati alkalmazását a szakellátásban. 1.5.4. A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait a Központ egyéb szakmai szabályzatai tartalmazzák.
2. FEJEZET A KÖZPONT SZERVEZETE 2.1. A Központ szervezeti felépítése 2.1.1. A Központ szervezeti felépítését, az egyes szervezeti egységek megnevezését és engedélyezett létszámát a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. 2.1.2. A közalkalmazottak jogállása: 2.1.2.1. Az igazgató jogállása Az igazgató a Központ egyszemélyi felelős vezetője és irányítója. Irányító tevékenysége az igazgatóhelyetteseken, szervezeti egység vezetőkön keresztül közvetve a Központ egészére kiterjed. Gyakorolja a munkáltatói jogkört a Központ összes dolgozója felett. Az igazgatót a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Főigazgatója, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint előkészített pályázat útján, legfeljebb 5 év határozott időtartamra bízza meg, illetve vonja vissza megbízását, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató a munkáját a gyermekvédelemre vonatkozó, a jelen Szabályzat 1.1.3. pontjában meghatározott jogszabályok, a jelen Szabályzat 5. Fejezetében meghatározott intézményi belső 7
-
-
-
szabályzatok, valamint munkaköri leírása szerint végzi. írásba foglalja a dolgozók munkaköri leírását és meghatározza munkaköri feladataikat. Jóváhagyja a működési területek vezetőinek munkarendjét. Együttműködik a dolgozók érdekvédelmi szervezeteinek vezetőivel. A fenntartó rendelkezései szerint meghatározza a belső ellenőrzés rendszerét. Gondoskodik a statisztikai adatszolgáltatás teljesítéséről. Gyakorolja a kötelezettségvállalási és utalványozási, a kiadmányozási és a postabontási jogkört. Az intézmény vezetője a gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerét. Ellenőrzést végez, beszámoltatja a Központ dolgozóit a végzett munkáról. Az igazgató a Központ bármelyik dolgozójának utasítást adhat, amelyet a dolgozó - a Munka Törvénykönyvében meghatározott kivételekkel - köteles végrehajtani. Az igazgató beszámolási kötelezettséggel a munkáltatójának tartozik. Tájékoztatja a közalkalmazotti/nevelőszülői közösséget a Központ legfontosabb ügyeiről. Az igazgatót távollétében az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes távollétében az igazgatói feladatokat a nevelési igazgatóhelyettes látja el. Mindhárom magasabb vezető távolléte esetén az igazgatót a Szakszolgálat Szakmai Vezetője helyettesíti. Az igazgatóhelyetteseket távollétükben az igazgató helyettesíti.
2.1.2.2. Az igazgatóhelyettesek jogállása
-
-
-
A Központnál az igazgató helyettesítésével kapcsolatos feladatokat az igazgatóhelyettesek - az általános igazgatóhelyettes és a nevelési igazgatóhelyettes - látják el. Az igazgatóhelyettesek magasabb vezető beosztású közalkalmazottnak minősülnek, akik feladatukat legfeljebb öt év határozott időre szóló megbízással látják el. Beszámolási kötelezettséggel az igazgatónak tartoznak, beszámoltatási joguk a közvetlenül alárendelt dolgozókra terjed ki. Javaslattételi joguk van beosztottaik személyi kérdéseiben. Észrevételezési joguk van a szervezeti vezetők intézkedéseivel szemben az igazgatónál. Az igazgatóhelyettesek az igazgató közvetlen munkatársai, akik az igazgatót annak akadályoztatása vagy távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesítik a munkaköri leírásukban foglaltak szerint. Elvégzik az irányításuk alatt álló szervezeti egységekben a munkafolyamatok ellenőrzését. Az általuk közvetlenül irányított szervezeti egység munkájáról az igazgatónak beszámolnak, és tájékoztatást adnak, valamint szakmailag összehangolják az irányításuk alá tartozó egységek munkáját. Beszámoltatják az irányításuk alá tartozó szakmai vezetőket és jóváhagyják a havi munkaterveket. Kapcsolatot tartanak az önkormányzatokkal, a gyámhivatalokkal, és a gyermekjóléti szolgálatokkal. Együttműködnek a hatóságokkal (rendőrség, bíróság, stb). Kinevezésükre, felmentésükre, illetve felettük a munkáltatói jog gyakorlására az igazgató jogosult. Javaslattételi jog illeti meg beosztottaik személyi kérdéseiben. - ismétlés A Központ belső szervezeti felépítése szerint hozzájuk tartozó dolgozók szabadságát véleményezik, melyet az igazgató engedélyez. Az igazgatóhelyettesek rendszeresen részt vesznek az igazgató által összehívott vezetői megbe8
-
széléseken, távollétüket vele előzetesen egyeztetni kötelesek. Az igazgatóhelyetteseket távollétük esetén az igazgató helyettesíti. Amennyiben az igazgató és az általános igazgatóhelyettes is távol van, úgy az általános igazgatóhelyettest a nevelési igazgatóhelyettes, annak távollétében pedig a Szakszolgálat Szakmai Vezetője helyettesíti. Amenynyiben az igazgató és a nevelési igazgatóhelyettes is távol van, úgy a nevelési igazgatóhelyettest az általános igazgatóhelyettes, annak távollétében pedig az esetileg megbízott Gyermekotthon Szakmai Vezetője helyettesíti.
2.1.2.3. A szervezeti egységek vezetőinek jogállása: a) A hálózatvezetői és szakmai vezetői munkakörök: - a Szakszolgálat Szakmai Vezetője (hálózatvezető/szakmai vezető) - a Nevelőszülői Hálózat Szakmai Vezetője - a Gyermekotthoni Hálózat Szakmai Vezetője - a gyermekotthon-vezetők/szakmai vezetők - a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság Vezetője (a továbbiakban: Bizottságvezető) b) A szervezeti egységek vezetőinek (hálózatvezetők, szakmai vezetők) jogállása és legfontosabb feladatai: -
-
-
-
A szervezeti egységek vezetői az adott szervezeti egység felelős irányítói. Kinevezésükre, felmentésükre, megbízásukra, valamint felettük a munkáltatói jogok gyakorlására az igazgató jogosult. A szervezeti egységek vezetőinek rendes szabadságát az igazgató - a belső szervezet szerinti szakmai felettesük véleményezése után - engedélyezi. A szervezeti egységek vezetőit véleményezési, javaslattételi jog illeti meg a hozzájuk beosztott szakdolgozók személyi kérdéseiben (pl: szabadságolás, béremelés, jutalom, munkájuk értékelése, stb). Beszámolási kötelezettséggel az igazgatónak, valamint közvetlen szervezeti felettesüknek (általános igazgatóhelyettes, nevelési igazgatóhelyettes) tartoznak. Közvetlen felettesük intézkedésével szemben észrevételezési jog illeti meg őket az igazgatónál. A szervezeti egységek vezetőinek helyettesítéséről a Szabályzat 4.1.1. pontjának eb) alpontja rendelkezik. Rendszeresen részt vesznek az igazgató által összehívott vezetői megbeszéléseken, távollétüket előzetesen az igazgatóval egyeztetni kötelesek. Véleményezik a szakterületük dolgozóinak szabadságát, melyet az igazgató engedélyez.
2.1.2.4. A beosztott közalkalmazottak jogállása: -
A beosztott közalkalmazott kinevezésére, felmentésére az igazgató jogosult. A rendes szabadság engedélyezése során a Központ belső szervezeti felépítése szerinti szakmai felettes javaslata alapján az igazgató dönt. A beosztott közalkalmazott részletes feladatait és hatáskörét munkaköri leírása tartalmazza. Beszámolási kötelezettséggel közvetlen felettesének tartozik. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg munkakörével kapcsolatos minden szakterületi kérdésben. Közvetlen felettesének intézkedésével szemben annak felettesénél tehet észrevételt. 9
-
Távolléte esetén a helyettesítés rendjét a munkaköri leírás tartalmazza.
2.1.2.5. A Központ közalkalmazottainak alapvető kötelezettsége, hogy együttműködjenek a szakellátásban tevékenykedő különböző szakterületekkel, továbbá a gyámhatóságokkal, gyámhivatalokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, az egyéb társadalmi szervezetekkel és a speciális ellátást biztosító intézményekkel. 2.1.2.6. A befogadó szülő (513/2013. (XII.29.) Korm.r.) jogállása (Gyvt. 66/A-L §): - A befogadó szülő foglalkoztatási jogviszonyát a Központ és a befogadó szülő közötti foglalkoztatási szerződés (keretmegállapodás, megbízási szerződés, kiegészítő megállapodás) határozza meg. - A foglalkozatási jogviszony, a gyámhatóságnak a gyermek gondozási helyéről szóló határozatát követően -határozatlan vagy határozott- időre jön létre. - A befogadó szülő együttműködik a Központtal; a gyermekvédelmi gyámmal és a kapcsolattartásra jogosult szülővel, hozzátartozóval; a gyámhatósággal; a gyermek számára ellátást, szolgáltatást nyújtó intézményekkel (pl: egészségügyi, köznevelési, stb. intézmények). - A befogadó szülő feladatinak és idejének betartását- a gyermeknevelés követelményeinek megfelelően maga határozza meg. - A befogadó szülőt negyedévente vagy összevontan a Gyvt-ben meghatározott mértékű szabadság illeti meg, amelyet a helyettesítésének biztosítása mellett a Központtal szóló megállapodása szerint vehet igénybe. - A befogadó szülő a foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért a Munka Törvénykönyve szerint tartozik kártérítési felelősséggel. - Befogadó szülő alatt a nevelőszülőt, a speciális nevelőszülőt, a különleges nevelőszülőt és helyettes szülőt kell érteni.
3. FEJEZET A KÖZPONT FELADATAI 3.1. Az egyes szervezeti egységek feladata és hatásköre 3.1.1. Az igazgató hatásköre, feladatai: a) Az igazgató felelős a Központ szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt a Központ működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más személy vagy szervezeti egység (pl: gyám, stb.) hatáskörbe. b) Az igazgató az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályokban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. c) Az igazgató képviseli a Központot, jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében he10
lyettesére, vagy a Központ más alkalmazottjára átruházhatja. d) Az igazgató a Központ feladatainak ellátására, funkciójának betöltésére legalkalmasabb szervezetet alakítja ki. e) Az igazgató feladatainak és hatáskörének részletes szabályait a különböző - elsősorban gazdálkodással, munkajoggal, valamint család- gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó - jogszabályok tartalmazzák. f) Az igazgató irányítja az igazgatóhelyettesek munkáját és felügyeli a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, valamint a Nevelőszülői Hálózat és a Gyermekotthoni Hálózat irányítását és tevékenységét. 3.1.1.1. A belső ellenőrzés megszervezése: A Gazdálkodási Megállapodásban rögzítettek szerint az intézményt ellátó pénzügyi szervezet tevékenységi köréhez kapcsolódó belső ellenőrzés működéséért a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője felel. 3.1.2. Az általános igazgatóhelyettes feladatai és hatásköre: 3.1.2.1. Az intézményben az igazgató helyettesítését az általános igazgatóhelyettes - megbízással, gazdasági ügyekért felelős ügyintézői feladatainak elvégzése mellett - látja el. Az általános igazgatóhelyettes ezen kívül közvetlenül irányítja a gazdasági, technikai munkatársak tevékenységét és felelős a jogszabályi előírásoknak megfelelő pénzügyi, gazdasági és munkaügyi (személyzeti) tevékenységért, valamint az ahhoz kapcsolódó fegyelem megtartásáért. a) A Gazdasági-technikai részleghez tartozó munkatársak: - gazdasági ügyekért felelős ügyintézők (2 fő), humánpolitikai szervező/pénzügyi ügyintéző (1 fő), pénzügyi ügyintéző (2 fő), titkárnő/adminisztrátor (1 fő), - gépkocsivezetők/karbantartók (2 fő). A Gazdasági, technikai részleg engedélyezett létszáma 8 fő. b) Az általános igazgatóhelyettes a gazdasági-technikai munkatársak részére közvetlen utasítást adhat és ellenőrzi, felügyeli napi munkájukat. c) Az általános igazgatóhelyettes koordinálja, szervezi, irányítja a pénzügyi ügyintézők és a gépkocsivezetők/karbantartók munkáját, napi feladataikat. d) Szervezi a leltározást és a selejtezést, megszervezi a Központ tűz- és munkavédelmi tevékenységét. e) Figyelemmel kíséri a gépkocsi-használatot, valamint a gépjárművek műszaki állapotát. f) Az általános igazgatóhelyettes véleményezi a Központ belső szervezeti felépítése szerint hozzá tartozó dolgozók szabadságát, melyet az igazgató engedélyez. g) Aktualizálja és folyamatosan karbantartja az intézmény számviteli, pénzügyi (számvitel politika), műszaki szabályzatát. h) Felelős a gazdasági, műszaki tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok érvényesítéséért, az intézményi belső szabályzatok elkészítéséért, végrehajtásáért, betartatásáért, a törvényesség biztosításáért. i) Felelős a Gazdálkodási Megállapodásban meghatározott költségvetési, tervezési, gazdálkodási, számviteli és beszámolási feladatok elvégzéséért. j) Előkészíti az intézmény pénzügyi, finanszírozási terveit, éves adóbevallását, statisztikai jelentéseit, k) A telephelyeken megszervezi a karbantartási, felújítási, állagmegóvási munkákat. 1) Ellátja a munkaügyi szakfeladatokat. 11
m) n) o) p) q) r)
Segítséget nyújt az igazgatónak a humánpolitikai feladatok ellátásához. Döntésre előkészíti a felmerülő munkaügyi, humánpolitikai ügyeket. Kapcsolatot tart a fenntartó munkaügyi és humánpolitikai munkát végző alkalmazottjával. Felelős a Központ telephelyeinek működéséhez szükséges műszaki feltételek megteremtéséért. Felelős a tűz- és munkavédelmi szabályok telephelyeken történő napi betartásáért és betartatásáért. Ellátja a Központ szállítási, megbízás szerinti beszerzési feladatait. 3.1.2.2. A gazdasági ügyekért felelős ügyintéző főbb feladatai:
a) A gazdasági ügyekért felelős ügyintéző az általános igazgatóhelyettes közvetlen irányítása alatt áll, távollétét az általános igazgatóhelyettessel előzetesen egyeztetni köteles. b) Az intézmény költségvetését megtervezi, az előirányzatok ésszerű felosztásáról, felhasználásáról valamint pótelőirányzatok igényléséről gondoskodik. c) Az intézmény pénzügyi, számviteli és egyéb gazdasági profilú szabályzatait folyamatosan aktualizálja. d) Az intézménynek az Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé történő bevallási kötelezettségeit nyomon követi, illetve az esedékes bevallásokat teljesíti. e) Az intézmény beszámolási, jelentési kötelezettségeinek eleget tesz, a KSH felé statisztikai jelentést készít. f) Végzi a pályázatokhoz szükséges pénzügyi terv, illetve elszámolás elkészítését. g) A gazdasági ügyekért felelős ügyintéző feladatait távollétében az általános igazgatóhelyettes, illetve az általános igazgatóhelyettes és a gazdasági ügyekért felelős ügyintéző együttes távollétében az igazgató kijelölése alapján az ezzel megbízott pénzügyi ügyintéző látja el.
3.1.2.2. A humánpolitikai szervező főbb feladatai: a) Nyilvántartást vezet a személyes gondoskodást végző személyek adatairól és azok változásairól, melyeket a nyilvántartást végző szervnek jelent, a nyilvántartásba vételről és a képzési időszakról a nyilvántartó szerv által kiállított igazolásokat az érintett munkavállalók részére továbbítja. b) Adatot szolgáltat a szakmai vezetők és gyermekotthon vezetők részére a munkavállalók továbbképzési időszakairól és a szakmai továbbképzések teljesítéséről, melyek a továbbképzési terv elkészítéséhez a bázisadatokat képezik. c) Az intézmény pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak nyilvántartását, minősítési eljárásával kapcsolatos feladatait a 326/2013 (viii.30.) Korm. Rendelet alapján végzi, a személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszer (kir) felületén az intézmény oldali adatokat felrögzíti, folyamatosan frissíti. d) A pedagógus előmeneteli rendszerhez igazodva adatot szolgáltat az intézmény munkaügyi feladatait ellátó kolléga részére a minősítési vizsga/minősítési eljárás adott dolgozóra vonatkozó várható időpontjáról. e) Felelős a pedagógus igazolványok érvényesítéséért, bevonásáért és a jogszabályban előírt ezzel kapcsolatos további feladatok megvalósításáért, a hatályos jogszabályokban és az intézmény pedagógus igazolványkezelésével kapcsolatos szabályzatában rögzítettek szerint. 3.1.2.3. A pénzügyi ügyintézők főbb feladatai: a) A pénzügyi ügyintézők az általános igazgatóhelyettes közvetlen irányítása alatt végzik munkájukat. b) Zárt, integrált ügyviteli rendszer keretében vezetik valamennyi gazdasági esemény, bizonylat feldolgozását. 12
c) Végzik a pénzforgalommal, az illetmény kifizetésével, az ellátmánnyal kapcsolatos feladatokat, vezetik az analitikus nyilvántartásokat. d) Kontírozzák az intézmény főkönyvi könyvelését a számviteli politikában meghatározott főkönyvi számlák alapján, valamint vezetik a főkönyvi könyvelés alátámasztását szolgáló nyilvántartásokat. e) Elvégzik a kiadott tárgyi eszközök nyilvántartását, leltározását, selejtezését, vezetik a készletnyilvántartást. f) Fentieken kívül, munkájuk során ellátják a Gazdálkodási Megállapodásban meghatározott, az általános igazgatóhelyettes által rájuk bízott napi feladatokat. 3.1.2.4. A titkárnő/adminisztrátor főbb feladatai: a) A titkárnő/adminisztrátor, illetőleg az általa működtetett titkárság az általános igazgatóhelyettes közvetlen irányítása alatt áll. b) Ellátja a postabontással, az iratok továbbításával, a postázással és a vezetői iratok nyilvántartásával és a bélyegzők kezelésével, nyilvántartásával (4.4.3.2. pont) kapcsolatos feladatokat. c) Ellátja az iratok iktatásra való előkészítésével, aláíratásukkal, ügyintézőkhöz való továbbításukkal kapcsolatos feladatokat. d) Ellátja a vezetői iratok leírásával kapcsolatos feladatokat. e) Nyilvántartást vezet a gépkocsi igénylésekről. 3.1.2.5. A gépkocsivezetők/karbantartók főbb feladatai: a) A gépkocsivezetők/karbantartók elvégzik a gépkocsivezetéssel összefüggésben, valamint a gépkocsik üzemeltetésével (pl: javítás, szervizelés, stb.) összefüggésben felmerülő feladatokat. b) A gépkocsivezetők/karbantartók elvégzik a Központ üzemeltetésében lévő épületek karbantartási, javítási, felújítási munkáit, illetve azok elvégzéséhez segítséget nyújtanak. c) A gépkocsivezetők/karbantartók elvégzik az igazgató, az általános igazgatóhelyettes, illetve a gazdasági ügyekért felelős ügyintéző által részükre napi utasításban kiadott feladatokat. 3.1.3. Szakszolgáltatási feladatok a) Biztosítja a Központ külön szakértelmet kívánó speciális szaktevékenységeinek ellátását és szakmai felügyeletét. b) A Szakszolgálat szervezetébe tartoznak: - a hálózatvezető/szakmai vezető (1 fő), - a gyermekvédelmi gyámok (17 fő), - a gyermekvédelmi ügyintézők (4 fő), - az elhelyezési ügyintéző (1 fő), - az örökbefogadási tanácsadók (2 fő), - a pszichológus (1 fő) és - a szakértői bizottság dolgozói (2 fő). A Szakszolgálat engedélyezett létszáma: 28 fő. c) A Szakszolgálat keretében működő Szakértői Bizottság munkáját további 4 fő (orvos, pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus) szolgáltatásvásárlással alkalmazott munkatárs és szakértő segíti. d) A Központ jogi ügyeinek ellátását 1 fő szolgáltatásvásárlással alkalmazott jogász végzi. e) A Szakszolgálat irányítását a Szakszolgálat Vezető (hálózatvezető/szakmai vezető) végzi a következő főbb szempontok szerint: 13
•
Az igazgató útmutatása, irányítása alapján tervezi, irányítja és ellenőrzi a Szakszolgálat munkáját. Felelős a dolgozóinak szakmai felkészítéséért, irányításáért. Rendszeres kapcsolatot tart és egyeztet az igazgatóval, a gyámhivatalokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal és az egyéb külső szervekkel. Szükség esetén egyeztet a Központ egyéb vezető beosztású alkalmazottaival és szakembereivel. Rendszeresen részt vesz az igazgató által összehívott vezetői megbeszéléseken, távollétét előre köteles egyeztetni az igazgatóval.
•
• •
f) A gyermekvédelmi gyámok főbb feladatai: • • • • • • • • •
•
•
•
•
• •
Képviselik a gyermek érdekét, elősegítik jogainak gyakorlását. Megismerik a gyermek véleményét és közvetítik azt az ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, illetve a gyermek ügyeivel foglalkozó hatóságok felé. Ellátják a gyermek törvényes képviseletét. Jogszabályban meghatározott ügyekben eljárást kezdeményeznek. A gyermek számára telefonon történő elérhetőséget, illetve kérésére a gondozási helyén vagy semleges helyen történő találkozást biztosítanak. A szülőkkel, más hozzátartozókkal való kapcsolattartást figyelemmel kísérik, szükség esetén elősegítik. A gyermek oktatását biztosító nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot tartanak, figyelemmel kísérik a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását. Együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek vérszerinti családja helyzetének megismerése érdekében. A kirendelést követően harminc napon belül felveszik a kapcsolatot a gyermek szüleivel, és fenntartják azt a gyermekvédelmi gondoskodás időtartama alatt, továbbá a nevelésbe vétel megszüntetését követően három hónapig, kivéve, ha a szülők hozzájárultak gyermekük örökbefogadásához vagy a bíróság megszüntette szülői felügyeleti jogukat, illetve a gyámhatóság örökbe fogadhatóvá nyilvánította a gyermeket. A gondozási helyről történő engedély nélküli távozás esetén a gyermeket - ha ismert, hogy hova távozott - visszaviszik a gondozási helyére, ellenkező esetben megteszik a gyermek felkutatásához szükséges intézkedéseket. Szükség szerint, de legalább félévente jelentést készítenek a gyámhatóságnak a működésükről, valamint a gyámságuk alatt álló gyermek ügyeiről. A tájékoztatás elkészítéséhez a gyermeket gondozó nevelőszülő, lakásotthon, gyermekotthon, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona segítséget nyújt. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vesznek a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében. Kezdeményezhetik a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülővel kötelesek együttműködni. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből 14
• •
•
• • •
• • • •
• • • • •
való felmentése, elmozdítása vagy azonnali hatályú felfüggesztése esetén valamennyi gyámi feladatot ellátják. A gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek tartózkodási helyét csak a gyámhatóság engedélyével változtathatják meg. Ha a gyermek érdekét gondozási helye súlyosan veszélyezteti, és a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt másik, biztonságos gondozási helyre viszik, erről a gyámhatóságot egyidejűleg értesítik, és kérik a kijelölt gondozási hely megváltoztatását. Felkészítik a gondozott gyermeket a családdal való találkozásra, szükség esetén a kapcsolattartás helyszínére kísérik, és ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson részt vesznek. Ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben az okokat mielőbb felderítik és azokat a gondozott gyermekkel közlik. Felkészítik a gondozott gyermeket a családba való visszakerülésre. A nevelőszülőnél, a lakásotthonban, gyermekotthonban és a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gyermek kapcsolattartásának elősegítése, támogatása érdekében - a gyámhivatal vagy a bíróság döntésének megfelelően - segítik - a gyermek gondozóját a kapcsolattartás során felmerülő problémák megoldásában, - a gyermeket a kapcsolattartással összefüggő problémái megoldásában, szükség esetén pszichológus bevonásával. A gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében tartandó gyámhivatali tárgyaláson részt vesznek. Részt vesznek a felülvizsgálat során tartandó gyámhivatali tárgyaláson. Tájékoztatják a gyermeket az otthonteremtési támogatás és az utógondozói ellátás iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről és elősegítik a gyermek kérelmének benyújtását. Javaslatot tesznek a gyermek nagykorúságának elérése előtt az utógondozói ellátás elrendelésére, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg. Képviselik a gyermeket személyi ügyeiben. Kezdeményezik a gyámhatóságnál a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítását, ha annak feltételei fennállnak. Képviselik a gyermeket hatósági ügyeiben. Képviselik a gyermeket vagyoni ügyeiben. Ellátják az eseti gondnoki feladatokat.
g) A gyermekvédelmi ügyintézők főbb feladatai: •
•
•
Elsődlegesen a gyermekek felvételével, elhelyezésével, átminősítésével, elbocsátásával, engedély nélküli eltávozásával kapcsolatos ügyintézési, adminisztrációs, iratanyag kezelési feladatokat látják el. Papír alapú és számítógépes nyilvántartást vezetnek a nevelőszülőnél, lakásotthonokban, gyermekotthonokban, vagy más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermekekről és az üres férőhelyekről, az eseti gondnoki, gyermekvédelmi gyámi feladatokra kirendelhető személyekről. Kiemelt feladatuk a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek, illetőleg az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek gondozási napjainak naprakész vezetése a mindenkori költségvetési törvényben meghatározottak szerint. 15
•
• •
Elvégzik a nevelőszülői, ill. gyermekotthoni hálózatban, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek által fizetendő személyi térítési díjakkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet. Minden év elején elkészítik a Központra, a Nevelőszülői hálózatra, illetőleg a Gyermekotthoni hálózatra vonatkozó éves statisztikákat. Elkészítik a negyedéves jelentést az összes gondozási napokról.
h) Az örökbefogadási tanácsadók főbb feladatai: •
• • • • •
•
Tájékoztatják az örökbe fogadni szándékozókat az örökbefogadás feltételéről, megszervezik a jelentkezők szükséges tanácsadási és tanfolyami részvételét, egészségügyi, pszichológiai alkalmassági vizsgálatát, környezettanulmányt készítenek a jelentkezők családjáról. Megküldik az örökbefogadó alkalmasságával kapcsolatban kialakult véleményt és javaslatot a gyámhivatal részére. A gyámhivatal határozata alapján nyilvántartásba veszik a jelentkezőket, az örökbe fogadni szándékozók közé. Megindítják, lebonyolítják az örökbefogadási eljárást, kapcsolatot tartanak az örökbe fogadni szándékozó szülőkkel. Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló jogerős gyámhivatali határozat alapján végzik az utánkövetést. Adatot szolgáltatnak a szakminisztérium számára a gyámhivatali határozattal örökbe fogadhatóvá nyilvánított gyermekekről, valamint az örökbe fogadni szándékozó személyekről. Kapcsolatot tartanak a szakminisztérium központi hatóságával.
i) A pszichológus főbb feladatai: • • • •
• •
Elvégzi az örökbefogadásra jelentkezők vizsgálatát. Szükség esetén elvégzi az örökbefogadásra kerülő gyermekek vizsgálatát. Eseti jelleggel tanácsadást, terápiát tart az örökbefogadásra jelentkezők, illetve örökbefogadásra kerülő gyermekek számára. A vizsgálatok elvégzését követően, az arról készült pszichológiai szakvéleményt a vizsgálatot követő hét pénteki napjáig nyomtatott formában és aláírásával ellátva leadja a Szakszolgálat vezetője részére. Nyilvántartást vezet az általa vizsgált, terápiában, tanácsadásban részesült személyek, gyermekek számáról, állapotukról, és az abban bekövetkezett esetleges változásokról. Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló jogerős gyámhivatali határozat alapján az örökbefogadási tanácsadókkal együtt végzi az utánkövetést.
j) Az elhelyezési ügyintéző főbb feladatai: • •
Az elhelyezési ügyintéző a Szakszolgálat vezetőjének irányítása alatt, a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottsággal szorosan együttműködve látja el feladatát. A Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleményén alapuló elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv elkészítése, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, illetve a kora mi16
• •
•
• • • • •
att sajátos elhelyezést igénylő gyermek hozzájusson a szükséges különleges ellátáshoz. Az elhelyezési javaslat és az egyéni elhelyezési terv megküldése a gyámhivatal részére. A gyámhivatali elfogadó határozat után az egyéni elhelyezési terv megküldése a gondozási hely, és a szülők lakhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálat és az illetékes jegyző felé. A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásakor az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt részére javaslat alapján a Központ elhelyezési ügyintézőjét jelölheti ki. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához a támogatásról való elszámolásig, de legfeljebb egy évig segítséget nyújt. Segíti a fiatalt önálló életvitelének kialakításában, az otthonteremtési támogatás iránti kérelme benyújtásában, a felhasználás elszámolásában. Félévente utógondozói jelentést készít a gyámhivatal felé. Ellátja a gyámhivatal kirendelése alapján a rendszerből kilépett fiatal felnőttek utógondozását. Egyéb adminisztrációs feladatait a Szakszolgálat Szakmai vezetőjének megbízása alapján végzi.
k) A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság jogállása, feladatai: •
A gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében a Központ által működtetett Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (a továbbiakban: Szakértői Bizottság) a gyámhivatali felkérést követően szakvéleményt készít, amelyet alapul véve az elhelyezési ügyintéző elkészíti az elhelyezési javaslatot. A Szakértői Bizottság szakvéleményének megléte az egyik feltétele a különleges, illetve speciális szükséglet biztosításának.
•
A Szakértői Bizottság a gyámhivatali felkérés alapján elvégzi a speciális ellátást igénylő gyermek személyiségvizsgálatát, és szakvéleménye kialakítását követően tesz javaslatot a gyermek állapotának leginkább megfelelő elhelyezési formára.
•
A Szakértői Bizottság munkájában szociális munkás végzettségű családgondozó, pszichológus, gyermekorvos, gyógypedagógus, valamint pszichiáter vesz részt, élén a bizottságvezető áll. A Szakértői Bizottság dolgozói felett a munkáltatói jogokat a Központ igazgatója gyakorolja. A Szakértői Bizottság egyéb alkalmazottainak tevékenységét és felelősségét a velük kötött szolgáltatási szerződés határozza meg.
•
• •
•
A Szakértői Bizottság feladatai: A nevelésbe vételi eljárás során, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében a gyermekre vonatkozó szakvélemény és javaslat elkészítése. Ha a gyermek nem kerülhet vissza saját családjába, akkor elsősorban örökbefogadó szülőnél, nevelőszülőnél, vagy, ha ez sem lehetséges gyermekotthonban, illetőleg lakásotthonban kell elhelyezni, vagyis törekedni kell a végleges elhelyezés elvének szem előtt tartására. Gondozási hely megváltoztatása esetén szintén szakvéleményt és javaslatot készít a gyermek mindenekfelett álló érdekét elsőrendű szempontként kezelve. Nevelésbe vétel megszüntetése esetén is a szakértői vélemény tartalmazza a megszüntetésre irányuló javaslatot, továbbá a gyermek és családja szempontjából szükséges alapellátás általi segítségnyújtás szempontjait. A Szakértői Bizottság javaslatát átadja az elhelyezési ügyintézőnek. 17
•
• • • • • •
Kapcsolatot tart a gyámhivatalokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal és az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottsággal. A Szakértői Bizottság vezetőjének feladatai: összehívja a bizottság üléseit; előkészíti és a bizottság tagjainak átadja a vizsgálandó gyermekekre vonatkozó iratanyagot; a lehető legrészletesebb információbázissal köteles segíteni a bizottság többi tagjának javaslat kialakítását; a vizsgálatok elvégzését követően a bizottság tagjainak együttműködésével kialakítja a gyermekre vonatkozó javaslatot; összegezi a Szakértői Bizottság által készített szakvéleményeket és azt az elhelyezési ügyintézőnek átadja; rendszeresen részt vesz az igazgató által összehívott vezetői megbeszéléseken, távollétét előre egyezteti az igazgatóval.
1) A jogász főbb faladatai: • • •
Az igazgató által rá szignált jogi feladatok ellátásán túl aktívan közreműködik az otthonteremtési támogatások igénylésével kapcsolatos ügyintézésben, okiratszerkesztésben. Koordinálja a lakáshoz jutási és önálló életkezdési támogatással kapcsolatos eljárásokat. Koordinálja a Központ belső szabályzatainak módosítását, illetve figyelemmel kíséri a jogszabályváltozásokat.
3.1.4. A Nevelőszülői Hálózat feladatai: a) Biztosítja a Központ speciális szakértelmet kívánó nevelőszülői hálózata szaktevékenységeinek ellátását és szakmai felügyeletét. b) A Nevelőszülői Hálózat szervezetébe tartoznak: a hálózatvezető/szakmai vezető (1 fő), a nevelőszülői tanácsadók/utógondozók (9 fő), a pszichológus (1 fő), - a növendékügyi előadó/gyermekvédelmi ügyintéző (1 fő), - a technikai ügyintéző (1 fő), a nevelőszülő (121 fő). A Nevelőszülői Hálózat engedélyezett létszáma: 134 fő. c) A gyermekek ellátását nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülők végzik. d) A Nevelőszülői Hálózat a nevelőszülőt segítő gyermekgondozói feladatok ellátását megbízással alkalmazott munkatársakkal, helyettesítőkkel látja el. e) A Nevelőszülői Hálózat irányítását a Nevelőszülő Hálózat Vezető (hálózatvezető/szakmai vezető) végzi a következő főbb szempontok szerint: • Megszervezi és lebonyolítja a nevelőszülőnek jelentkezők vizsgálatát. • Kiválasztja a nevelőszülőket, felkészíti őket a nevelőszülői feladatok ellátására, szervezi és lebonyolítja képzésüket, továbbképzésüket. • Nyilvántartásba veszi a felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégzett személyeket, a leendő nevelőszülőket. • Felelős a nevelőszülői tanácsadói, az utógondozói feladatok meghatározásáért, a szakmai munka irányításáért, ellenőrzéséért, és eredményességéért. 18
• •
Rendszeresen ellenőrzi a Nevelőszülői Hálózat munkáját, tevékenységét. Folyamatosan kapcsolatot tart az igazgatóval, az igazgatóhelyettessel, a Szakszolgálattal, a Gyermekotthoni Hálózattal, valamint a munkájához szükséges egyéb külső szervekkel. • Kezdeményezi a nevelőszülők működési engedélybe történő felvételét, figyelemmel kíséri és aktualizálja a működési engedélyeket. • Javaslata szükséges a munkatársak évi rendes szabadságának igazgató általi engedélyezéséhez. • Koordinálja a nevelőszülői tanácsadók által készített VII. számú Helyzetértékelés című adatlapokat, továbbá ellenőrzésre előkészíti a havi munkaterveket és beszámolókat. Figyelemmel kíséri a csoport tagjainak jelenléti íven vezetett munkaidejét. f) A nevelőszülők jogállása, főbb feladatai: • A Központtal nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülők ellátják a hozzájuk kihelyezett ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek gondozását, valamint amennyiben a gyámhatóság erre felhatalmazza, az osztott gyámságot. • Munkájukat külön jogszabályban meghatározottak alapján végzik. g) A nevelőszülői tanácsadók/utógondozók feladatai: • A nevelőszülői tanácsadók elsődleges feladata a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek gondozásának, testi, értelmi, erkölcsi fejlődésének iskoláztatásának támogatása és ellenőrzése. E munkájuk során pedagógiai, szakmai segítséget nyújtanak a nevelőszülőknek, és megfelelő kapcsolatot alakítanak ki a gyermekekkel. Segítik a nevelőszülőket a gondozói feladataik ellátásban, továbbá ellenőrzik ezen tevékenységet, illetve az ellátmány, gondozási díj, továbbá a családi pótlék felhasználását. • A nevelőszülői tanácsadók a gyermekek érdekében kapcsolatot tartanak a gyermekvédelmi gyámokkal, nevelőszülőkkel, az elhelyezési ügyintézővel, a gyámhivatallal, a szülő lakhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, az érintett oktatási intézményekkel, valamint egyéb külső szervezetekkel. • Ellátja a szakmai belső szabályzatban részére kijelölt, utógondozáshoz kapcsolódó feladatokat. • A nevelésbe vett gyermekek esetében elkészítik a Központ javaslatát. h) A pszichológus feladatai a nevelőszülői hálózatban: • Elvégzi a nevelőszülőknél elhelyezett problematikus gyermekek illetőleg szükség szerint a problematikus nevelőszülők vizsgálatát. • A vizsgálatok elvégzését követően az arról készült pszichológiai szakvéleményt a vizsgálatot követő hét pénteki napjáig nyomtatott formában és aláírásával ellátva leadja a Nevelőszülői Hálózat szakmai vezetője részére. • Eseti jelleggel szaktanácsadást tart a területi irodákban a nevelőszülői hálózatban élő gyermekek és nevelőszüleik számára. • Eseti jelleggel a Központ nevelőszülői hálózatába bekerült gyermekek részére terápiás foglalkozást tart. • Nyilvántartást vezet az általa vizsgált, terápiában, tanácsadásban részesült személyek, gyermekek számáról, állapotukról, és az abban bekövetkezett esetleges változásokról. i) A növendékügyi előadó/gyermekvédelmi ügyintéző főbb feladatai: • A nevelőszülői hálózatban bekövetkezett változások kapcsán nyilvántartást vezet a Központ nevelőszülői hálózatába bekerülő és kikerülő gyermekekről és nevelőszülőkről. • Nyilvántartást vezet a nevelőszülők férőhelyeiről, továbbá a nevelőszülők adataiban bekö19
•
•
vetkezett változásokról. Elkészíti a nevelőszülői jogviszony kereteit meghatározó ún. keret-megállapodást az újonnan kiképzett és a megyei gyámhivatal működési engedélyével rendelkező nevelőszülők esetében. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt nevelőszülőhöz történő kihelyezéséről is megállapodást készít.
j) A technikai ügyintéző főbb feladatai: • Nyilvántartást vezet a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülőkről és az őket helyettesítőkről/állandó segítőkről. • A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülőknél bekövetkezett változások kapcsán elkészíti a nevelőszülők munkabér módosítását. • A változások kapcsán módosítja a KIR-rendszerben a nevelőszülők adatait. • Szükség esetén jövedelem és munkaügyi igazolásokat készít a nevelőszülők és helyettesítőik részére. • Elkészíti a nevelőszülőket helyettesítők, ill. az állandó segítők megbízási szerződéseit. • A jogszabályokban meghatározott módon és az intézmény belső szabályzata alapján kiértesíti a nevelőszülőket a negyedéves szabadságaik számáról. • Munkaügyi nyilvántartást vezet a nevelőszülők szabadságáról. 3.1.5. A nevelési igazgatóhelyettes feladatai, jogállása: • • • • •
A nevelési igazgatóhelyettes közvetlenül irányítja a Gyermekotthoni Hálózat tevékenységét és felelős az itt folyó szakmai munka és ellátási feladatok előírásszerű elvégzéséért. Felelős a több telephelyen található Gyermekotthoni Hálózat működéséért, az itt dolgozók szakmai felkészítéséért, irányításáért, ellenőrzéséért. Rendszeresen kapcsolatot tart és egyeztet a Szakszolgálattal, a Nevelőszülői Hálózattal, a gyámhivatalokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal és más külső szervekkel. Rendszeresen részt vesz az igazgató által összehívott vezetői megbeszéléseken, távollétét előzetesen egyezteti az igazgatóval. Ellátja az Utógondozó Otthon szakmai irányítását és felügyeletét, folyamatos kapcsolatot tart az ott dolgozó nevelővel, gyermekvédelmi asszisztenssel.
3.1.6. A Gyermekotthoni Hálózat feladatai a) Biztosítja a Központ külön szakértelmet kívánó lakásotthoni szaktevékenységeinek ellátását és szakmai felügyeletét. A Gyermekotthoni Hálózat engedélyezett létszáma: 86 fő. b) A Gyermekotthoni Hálózat szervezetebe tartoznak: Gyermekotthoni Hálózat Hálózatvezetője (1 fő) 1. sz. Gyermekotthon (Veszprém-Gic), ezen belül 3 lakásotthon, 1 különleges gyermekotthon és a Befogadó Otthon, összesen 33 fő: szakmai vezető/gyermekotthon vezető (1 fő), pszichológus (1 fő), - fejlesztő pedagógus (0,5 fő, 0,5 fő) helyettes gyermekfelügyelő (0,5, 0,5 fő), szabadidő szervező (1 fő), 20
gyermekvédelmi ügyintéző (1 fő), nevelő (4,75 fő), gyermekvédelmi asszisztens (4,25 fő), - gyermekfelügyelő (13 fő), - kisgyermeknevelő (4,5 fő), - tejkonyha vezető (0,25 fő), - gazdasági nővér (0,25 fő). A Veszprém, Tüzér u. 44. sz. alatti különleges gyermekotthonban elhelyezett anyák kapcsán a nevelő ellátja még a gyermekvédelmi asszisztensi feladatokat, valamint a koruk miatt saját szükséglettek bíró gyermekek ellátása kapcsán a tejkonyhavezető és a gazdasági nővér feladatát is. -
2. -
sz. Gyermekotthon (Pápa), ezen belül 4 lakásotthon, összesen 25 fő: szakmai vezető/gyermekotthon vezető (1 fő), pszichológus (1 fő), fejlesztő pedagógus (1 fő), növendékügyi előadó/gyermekvédelmi ügyintéző (1 fő), helyettes gyermekfelügyelő (1 fő), nevelő (4 fő), gyermekvédelmi asszisztens (4 fő), gyermekfelügyelő (12 fő).
3. -
sz. Gyermekotthon (Zirc), ezen belül 4 lakásotthon, összesen 25 fő: szakmai vezető/gyermekotthon vezető (1 fő), pszichológus (1 fő), fejlesztő pedagógus (1 fő), növendékügyi előadó/gyermekvédelmi ügyintéző (1 fő), helyettes gyermekfelügyelő (1 fő), nevelő (4 fő), gyermekvédelmi asszisztens (4 fő), gyermekfelügyelő (12 fő).
Utógondozó Otthon, valamint a hozzá rendelt külső férőhelyek, összesen 2 fő: - nevelő (1 fő), - gyermekvédelmi asszisztens (1 fő). c) A Gyermekotthoni Hálózat irányítását a Gyermekotthoni Hálózat Hálózatvezetője végzi a következő főbb szempontok szerint: • Az igazgató útmutatása, irányítása alapján tervezi, irányítja és ellenőrzi a Gyermekotthoni Hálózat munkáját. • Felelős a Gyermekotthoni Hálózat dolgozóinak szakmai felkészítéséért, irányításáért. Rendszeres kapcsolatot tart és egyeztet az igazgatóval, a gyámhivatalokkal, a jegyzőkkel, a gyermekjóléti szolgálatokkal és az egyéb külső szervekkel. • Rendszeresen részt vesz az igazgató által összehívott vezetői megbeszéléseken, távollétét előre köteles egyeztetni az igazgatóval. • Ellátja az utógondozó otthon szakmai irányítását.
21
d) A lakásotthonok irányítását az igazgató által kijelölt szakmai vezető/gyermekotthon vezető látja el a következő főbb szempontok szerint: • A Gyermekotthon Hálózatvezetőjének útmutatása, irányítása alapján tervezi, irányítja és ellenőrzi az általa vezetett gyermekotthon munkáját. • Folyamatos kapcsolatot tart a gyermekvédelmi gyámokkal. • Felelős az irányítása alatt álló gyermekotthon dolgozóinak szakmai felkészítéséért, irányításáért. Rendszeres kapcsolatot tart és egyeztet a Gyermekotthon Hálózatvezetőjével, a gyámhivatalokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal és az egyéb külső szervekkel. • Rendszeresen részt vesz az igazgató, az általános igazgatóhelyettes és a nevelési igazgatóhelyettes által összehívott vezetői megbeszéléseken, távollétét előre köteles egyeztetni a nevelési igazgatóhelyettessel. • Ellenőrzi az ellátmány számfejtését, majd ezen összegről értesíti a lakásotthoni nevelőket. • Ellátja az otthonteremtési támogatással kapcsolatos utógondozói feladatokat. • Ellenjegyzi a beosztásokat. • Nyilvántartja a hozzá tartozó lakásotthonokban szükséges karbantartási feladatokat, illetve továbbítja azokat az általános igazgatóhelyettes felé. • A Gyermekvédelmi Központ nevében tájékoztatást nyújt a gyámhivataloknak a gyermekek felülvizsgálatakor. • A szervezetéhez tartozó új felvételes dolgozó esetében figyelemmel kísérve és segítséget nyújtva folyamatosan egyezet az általános igazgatóhelyettessel, illetve - amennyiben szükséges - közbenjár az új felvételhez kapcsolódó dokumentációs és szervezési feladatok elvégzésében. 3.1.6.1. A gyermekotthonok feladatai: • • • • •
• • • • • • • •
A befogadott gyermekek részére teljes körű, otthont nyújtó ellátást biztosítanak. Megszervezik a tankötelezettség végrehajtását. Gondoskodnak a gondozottak szabadidejének tartalmas, az önálló életre való felkészülést szolgáló kitöltéséről (foglalkoztatás). Közreműködnek a gyermekek elhelyezéséhez szükséges, valamint az egyéb szakvélemények elkészítésében. A gyermekek érdekében törekszenek a gyermek és családja kapcsolatának erősítésére, rendszeres munkakapcsolatban vannak a gyermekvédelmi gyámokkal, gyámhivatalokkaljegyzőkkel, gyermekjóléti szolgálatokkal és más külső szervekkel. Biztosítják a folyamatos munkarend szerinti felügyeletet. Szervezik és irányítják az otthon külső kapcsolatait. Javaslatot készítenek a szakellátás fejlesztésére és elősegítik a tudományos kutatómunka gyakorlati alkalmazását. A beutalt gyermekek és anyák fogadása. A bekerülést kísérő krízisállapot oldása, pedagógiai és pszichológiai eszközökkel. Nevelési, gondozási szolgáltatások biztosítása, ill. az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása. Kapcsolattartás biztosítása a gyámhivatali határozatoknak megfelelően. Gyermekek és anyák elbocsátásának megszervezése.
22
3.1.6.2. A gyermekotthonokban alkalmazott szakdolgozók feladatai: a) A pszichológus feladatai a lakásotthonokban: • Elvégzi a gyermekotthonokban elhelyezett gyermekek vizsgálatát. • A vizsgálatok elvégzését követően az arról készült pszichológiai véleményt a vizsgálatot követő hét pénteki napjáig nyomtatott formában és aláírásával ellátva leadja az illetékes szakmai vezető/gyermekotthon vezető részére. • Eseti jelleggel szaktanácsadást tart a lakásotthonokban élő gyermekek és a lakásotthonok munkatársai számára. • Eseti jelleggel a lakásotthonokban elhelyezett gyermekek részére terápiás foglalkozást tart. • Nyilvántartást vezet az általa vizsgált, terápiában, tanácsadásban részesült személyek, gyermekek számáról, állapotukról, és az abban bekövetkezett esetleges változásokról. b) A fejlesztő pedagógus feladatai: • Személyes kontaktus kialakítása, rendszeres egyéni, illetve csoportos beszélgetések folytatása a gyermekek személyiségének sokrétű megismerése érdekében. • Rendszeres konzultáció a gyermek gyámjával, nevelőjével, gyermekotthon vezetővel, pszichológusával. A szakmai team által megfogalmazott célkitűzésekre irányuló specifikus feladatok végrehajtása. • A gyermek személyiségfejlődési sajátosságainak megismerése • A tanulmányi teljesítményt hátrányosan befolyásoló tényezők felkutatása a lehetőség szerinti korrekció vagy a kompenzációs lehetőségek biztosítása (szükség szerint külső szakemberek bevonásával). • A tanulási teljesítmény javulásának elősegítése, a felzárkóztatás, a részképességek fejlesztése, ismeretbeli hiányosságok pótlása, az ezekre irányuló rendszeres, a lakásotthonban dolgozókra háruló feladatok megtervezése. • A gyermekek számára foglalkoztatási és szabadidős terveket készít. • Kiemelt feladata a mindennapi iskolába járás alól felmentett magántanulók foglalkoztatása, felzárkóztatása, illetve a tehetséggondozás. • A gyermek számára legmegfelelőbb iskola felkutatása, a pályaválasztás előkészítése. • A nevelővel, gyámmal együttműködve, munkamegosztás alapján kapcsolatot tart az iskolákkal. • Részt vesz az egyéni gondozási-nevelési tervek elkészítésében. • Részt vesz az esetmegbeszéléseken, a gyermekotthoni team megbeszéléseken. c) A növendékügyi előadó/gyermekvédelmi ügyintéző feladatai: • Értesíti az illetékes szerveket a befogadásról és az elbocsátásról, valamint az engedély nélküli távozásokról. • Nyilvántartást vezet a gondozottak éves felülvizsgálatának, kötelező jelentéseinek időpontjairól, az éves számadások és végszámadások időpontjairól, a különleges és a speciális ellátásrajogosító szakvéleményekről. Az aktuális feladatokra felhívja az érintettek figyelmét, a gyámok útmutatása alapján elvégzi az ezekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. • Aláírásra előkészíti, azt követően gondozza a növendékek személyes okmányainak, ellátásainak megigényléséhez és megújításához szükséges iratokat. • Számon tartja a nagykorúság elérésével kapcsolatos határidőket.
23
3.1.6.3. A lakásotthonokban alkalmazott szakdolgozók feladatai: a) A nevelő feladatai: • A lakásotthon nevelői, gyermekfelügyelői munkaközösségének irányítása. • Felelős a lakásotthonban elhelyezett gyermekek testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért, az otthonban zajló pedagógiai munkáért, a gyermekfelügyelő, a gyermekvédelmi asszisztens munkájának megszervezéséért. • A rendelkezésre álló eszközökkel - pl. pályázatok - igyekszik javítani az otthon működési feltételeit. • Ellenőrzi az otthon gazdaságos működését, a vagyonvédelmet. • Munkája során a lakásotthonba beutalt gyermekek egészségügyi ellátása érdekében együttműködik a gyermekorvosi feladatot ellátó orvossal és irányítja, felügyeli az ápoló tevékenységet. • Kezeli az ellátmányt. • A gyermek vérszerinti családjába történő visszakerülése, visszaillesztése érdekében a gyámhivatali határozatnak megfelelő kapcsolattartást figyelemmel kíséri. • Jelez a gyámnak, ha a kapcsolattartás szabályozásának megváltoztatása indokolt, ennek megfelelően javaslatot tesz a kapcsolattartás idejének, helyszínének, módjának módosítására. • Felkészíti a gondozott gyermeket a családjával történő találkozásra, szükség esetén annak helyszínére, illetve visszakísérni. • A gyermek nevelésbevételét követő két hónapon belül meglátogatja a családot, melyről feljegyzést készít. • Az időszakos kapcsolattartás során együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával és meggyőződik arról, hogy a kapcsolattartás a gyermek érdekét szolgálja. • Felderíti az elmaradt kapcsolattartás okát, és azt közli a gyermekkel. • Elősegíti az elmaradt kapcsolattartás pótlását. • Tájékoztatja a gyámhivatalt a kapcsolattartás alakulásáról. • Feladata az együttműködő, személyes kapcsolat kiépítése a vérszerinti családot gondozó szakemberrel. • Feladata az engedély nélkül eltávozott gyermek hollétének felderítésében való közreműködés, illetve a visszaszállítás. • Feladata a Központ általános igazgatóhelyettesén keresztül a lakásotthonban elvégzendő karbantartási munkák megigénylése. Kiemelt feladata a lakásotthonban az állagmegóvás figyelemmel kísérése. • A gondozási hely nevében tájékoztatást nyújt a gyámhivataloknak a gyermekek felülvizsgálatakor. • Családgondozást végez. b) A gyermekvédelmi asszisztens feladatai: • A nevelő közvetlen irányításával, az általa meghatározott munkabeosztásban végzi gondozó-nevelő munkáját, a nevelő távolléte esetén átveszi a szervezési, irányítási feladatokat. • Az egyéni gondozási-nevelési tervekben foglaltakat a nevelő útmutatásai alapján végrehajtja.
24
• • • •
•
Ellátja a csoportban élők gondozását, segíti a helyes szokások kialakítását, illetve fejlesztését. Gondozza, rendben tartja a gyermekek környezetét, hozzájárul az otthonosság kialakításához, és fenntartásához. Gondoskodik a ruházat és egyéb textíliák javításáról és tisztántartásáról. A neveltek egészségi állapotát figyelemmel kíséri, betegség esetén megfelelő intézkedéseket tesz, az orvos által előírt gyógyszerelésben, ápolásban részesíti őket. Szükség esetén szakrendelésre, kontrollvizsgálatra kísér, mindezt a szolgálati naplóban dokumentálja. Szolgálati idejére eső étkezéseket - mennyiségi, minőségi és ÁNTSZ előírásokat betartva - biztosítja.
c) A gyermekfelügyelő feladatai: • A nevelő irányítása mellett az otthon működési szabályzatának megfelelően ellátja az otthonba helyezett gyermekek/fiatalok nevelését, gondozását. • Gondozza, rendben tartja a gyermekek környezetét, hozzájárul az otthonosság kialakításához és fenntartásához. • Munkaidejében, egy személyben felelős az otthon rendjéért, tisztaságáért. A gyermekeket koruktól és egészségügyi állapotuktól elvárható mértékben vonja be ebbe a munkába. Gondoskodik a ruházat és egyéb textíliák javításáról és tisztántartásáról. A neveltek egészségi állapotát figyelemmel kíséri, betegség esetén megfelelő intézkedéseket tesz, az orvos által előírt gyógyszerelésben, ápolásban részesíti őket. Szükség esetén szakrendelésre, kontrollvizsgálatra kísér, mindezt a szolgálati naplóban dokumentálja. • Szolgálati idejére eső étkezéseket - a mennyiségi, minőségi és ÁNTSZ előírásokat betartva, és étlapnak megfelelően - biztosítja. • Köteles a szolgálati naplóba a munkaidejében történt eseményeket és a gondozás, nevelés folyamatosságát, segítő információkat rögzíteni. • Minden körülmények között arra kell törekednie, hogy a rábízottakkal érzelmi alapon nyugvó testi értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést, biztosító kapcsolatot alakítson ki. Az egyéni gondozási- nevelési feladatokat a nevelő útmutatatásai lapján végzi. d) A kisgyermeknevelő feladatai: • Figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermekek testi és szellemi fejlődését, neveli a gyermekeket a higiénikus készségre. • A gyermekeket tisztán tartja. • Gondoskodik a gyermekek helyes táplálásáról és az étkezéssel kapcsolatos önállóságra nevelésről. • Figyelemmel kíséri a gyermekek általános állapotában történő változásokat, és ezekről tájékoztatja a nevelőt. • Segédkezik a gyermekek vizsgálatánál, kezelésénél, beadja az előírt gyógyszereket. • Vezeti az előírt gondozási nyilvántartásokat. • Gondoskodik a ruhák rendben tartásáról. Felel a leltári tárgyakért. • Törekszik arra, hogy a gyermekekkel érzelmi alapokon nyugvó, testi és szellemi fejlődést biztosító kötődést alakítson ki. • Megfelelő ruházat, mozgásterület, játszóterek, játékeszközök megfelelő mennyiségű és minőségű biztosításával fejleszti a gyermek mozgáskészségét. • Fejleszti beszédkészségüket, fogalomalkotásukat és az önálló beszédet azáltal, hogy minden tárgyat és műveletet megnevez, megvárva, észrevételezve a gyermek reagálását. 25
• •
Támogatja a gyermekek vágyait, céljait, saját akaratának kipróbálását és gyakorlását. A gyermekek távozása esetén a jellemzést a saját gondozónő készíti el a gyermekről.
e) A tejkonyha-vezető feladatai: • A mosogatás, felszolgálás területén felmerült problémákat közvetlenül intézi a konyha vezetője felé. • A gyermekek részére összeállítja a heti étrendet. A csoport létszámának és összetételének megfelelően nyilvántartja az étrendet, adagokat. A változásokat folyamatosan regisztrálja. • Folyamatosan követi, hogy a gyermekek koruknak, fejlettségüknek és speciális igényeiknek megfelelő táplálékot kapjanak. • Az 1 év alatti gyermekeknek szükséges tápszereket a gyermekorvossal felíratja, és beszerzésükről gondoskodik. • Az élelmezésvezetővel rendszeres munkakapcsolatot tart. • Fokozottan ellenőrzi a tejkonyhára vonatkozó közegészségügyi, higiéniai szabályok betartását. f) A gazdasági nővér feladatai: • Adatokat szolgáltat a költségvetés tervezéséhez. • Az ellátmányt kezeli, a pénzmozgásokról naprakész nyilvántartást vezet. • Naprakészen, pontosan kezeli a gyermekotthon leltárát. • Selejtezési javaslatot készít, s együttműködik a selejtezésben. • Havonta összeállítja az anyagszükségletet (pelenka, ápolási anyagok, stb.) és gondoskodik beszerzésükről. • Az eszközök, használati tárgyak javításának, karbantartásának szükségességét jelzi a szakmai vezető/gyermekotthon vezető felé, majd intézi a javíttatást, karbantartást. • Felügyeli a szennyes textília megfelelő tárolását, aláírásával igazolja a mosásra átadott ruhák mennyiségét. • Az étkezési adagokról nyilvántartást vezet, annak számlával való egyezőségét a számlákhoz csatolt analitikán aláírásával igazolja. • Felügyeli a közüzemi mérőóra-állások leolvasását, annak számlával való egyezőségét a számlákhoz csatolt analitikán aláírásával igazolja.
4. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 4.1. A közalkalmazottak/nevelőszülők jogállásával kapcsolatos meghatározások: 4.1.1. A jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során mindenkinek olyan magatartást kell tanúsítania, hogy az a gyermekek, és fiatal felnőttek érdekeivel összhangban álljon. A jogok gyakorlásában, kötelezettségek teljesítésében kölcsönösen együttműködve, egymást tiszteletben tartva kell eljárni. a) Munkáltatói jog A Központ dolgozói felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Az igazgató távolléte esetén a munkáltatói jogok helyettesítés keretében történő gyakorlása a 2.1.2.1. pontban és a 4.1.1. pont ea) alpontjában meghatározottak szerint történik. Az irányítása alá tartozó dolgozók szabadsá26
gát - elsősorban a szabadságolási tervnek megfelelően, a Szakszolgálat Vezető, a Nevelőszülői Hálózat Vezető, a Gyermekotthon Hálózatvezető, valamint a szakmai vezető/gyermekotthon vezető véleményezése után - az igazgató engedélyezi. b) Javaslattételi jog A javaslattétel a Központ minden közalkalmazottját/nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállalóját/megbízási szerződéssel foglalkoztatott megbízottját megilleti a munkakörénél megjelölt módon és mértékben. Az érdekképviseleti vezetők javaslattételi jogát elsősorban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. c) Intézkedési jog Gyakorlása szóban, vagy írásban történik. Intézkedési jog csak az intézkedő feladatkörébe utalt kérdésekben gyakorolható. Funkcionális szervezeti vezetőt az alárendelt szervezeti egység egészére megilleti az intézkedés joga. d) Észrevételezési jog Az intézkedést tevő szervezeti vezetőnél írásban vagy szóban gyakorolható a jogszabálysértő, vagy következményeiben hátrányos körülményt teremtő utasítás ellen. e) Helyettesítés A helyettesítési megbízásnál minden esetben meg kell határozni, hogy a helyettesítés milyen mértékű: - teljes körű helyettesítés (a helyettesített közalkalmazott/nevelőszülő feladatainak, hatáskörének minden kérdésére kiterjed), eseti helyettesítés (a távollévő közalkalmazott/nevelőszülő visszatértéig nem halasztható feladatokra épül). ea) Az igazgatót távollétében az általános igazgatóhelyettes, ennek távollétében a nevelési igazgatóhelyettes helyettesíti. A helyettesítés további rendjét a Szabályzat 2.1.2.1. és 2.1.2.2. pontjai tartalmazzák. eb) Az egyes szervezeti egységek vezetőinek teljes körű helyettesítése a következők szerint történik: - a Szakszolgálat Vezető helyettese: a Nevelőszülői Hálózat Vezetője, - a Nevelőszülői Hálózat Vezető helyettese: a Szakszolgálat Vezetője, - a Gyermekotthon Hálózatvezető helyettese: az esetileg megbízott gyermekotthon szakmai vezető/gyermekotthon vezető, - a gyermekotthon szakmai vezető/gyermekotthon vezető helyettese: a Gyermekotthon Hálózatvezetője. ec) Nem vezetői beosztásúnak minősülő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottak/nevelőszülők konkrét helyettesítési rendjét a munkatársak munkaköri leírásai tartalmazzák. Azoktól csak az igazgató, illetőleg annak távolléte, akadályoztatása esetén az ágazatot irányító illetékes igazgatóhelyettes előzetes engedélye, utasítása alapján lehet eltérni. A helyettesítés kezdetétől a helyettesítő személy a helyettesített közalkalmazott/nevelőszülő feladatait teljes körűen ellátja. A helyettesítési megbízást a helyettesítést ellátó tovább nem ruházhatja. f) Beszámoltatási jog, beszámolási kötelezettség A beszámoltatási jog a szervezeti egység vezetőjét illeti meg. A beszámoltatás az ellenőrzés része. A beszámolás a munkavállaló részéről munkaköri kötelezettség. Általános beszámoltatási jog illeti meg a Központ egészére vonatkozóan az igazgatót. 27
g) Véleményezési, egyeztetési jog A döntésre, intézkedésre jogosult a véleményezési jog jogosultját köteles véleményének kifejtéséért megkeresni. Ha az intézkedési tervezettel az egyetértésre jogosult nem ért egyet, az intézkedés nem adható ki. Ilyen esetekben a közös szervezeti felettes, végső soron az igazgató dönt. h) A közalkalmazott/nevelőszülő felelősségének általános kérdései A Központ alkalmazottait feladatuk végrehajtása során a Munka Törvénykönyvében, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben szabályozott felelősség terheli. A munkakörökkel kapcsolatos felelősség konkrét eseteit a munkaköri leírások és a Központ egyéb szabályzatai tartalmazzák. Az intézmény dolgozói munkakörük ellátása során a gondozottak személyi anyagait tartalmazó aktákat, dokumentumokat és okiratokat, valamint a tudomásukra jutott információkat a személyes adatok szigorú védelmének szem előtt tartásával kötelesek kezelni. i) A képviselet rendje A Központot az igazgató, távollétében az általános igazgatóhelyettes, ennek távolléte esetén a nevelési igazgatóhelyettes képviseli. 4.2. Az intézményi munka irányítását segítő testületek 4.2.1. Az igazgató az igazgatóhelyettesek, a Szakszolgálat Vezetője, a Nevelőszülői Hálózat Vezetője és szükség esetén a gazdasági ügyekért felelős ügyintézők részvételével szükség szerint fel adategyeztető megbeszélést tart. 4.2.2. Az igazgató az igazgatóhelyettesek, a Szakszolgálat Vezető és a Nevelőszülői Hálózat Vezetője, valamint a szakmai vezetők/gyermekotthon vezetők részvételével kéthetente, illetve szükség szerint helyzetelemző, feladat-meghatározó és döntés-előkészítő vezetői értekezletet tart. A vezetői értekezlet célja: helyzetelemzés, feladat-meghatározás, döntéshozatal előkészítése, javaslattétel. • Tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról. • Az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. • Egységvezetői beszámolók megvitatása. • Jogszabályi változások ismertetése. • Egységvezetők, szakmai munkacsoportok által előterjesztett javaslatok megtárgyalása. 4.2.3. A Gyermekotthon Hálózatvezetője helyzetelemzés, szakmai kérdések megvitatása, feladatok meghatározása, tájékoztatás, értékelés, javaslattétel és a szakmai ismeretek bővítése céljából, a szakmai vezetők/gyermekotthon vezetők, az utógondozó, a nevelők, a pszichológusok, a fejlesztő pedagógusok, a család-és utógondozók, valamint szükség szerint a gyermekvédelmi asszisztensek és a gyermekfelügyelők részvételével legalább kéthavonta nevelőtestületi értekezletet tart, amelyre az igazgatót és az általános igazgatóhelyettest is meghívja. 4.2.4. A szakmai vezető/gyermekotthon vezető, illetve az utógondozó, a nevelő, a fejlesztő pedagógus, a család- és utógondozó és a pszichológus részvételével havonta, illetve szükség szerint szakmai értekezletet tart, amelyre a Gyermekotthon Hálózatvezetőjét is meg kell hívni. A szakmai értekezlet célja: 28
• • • • • •
Közvetlen munkafolyamatok elemzése, értékelése. A szakmai munkában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása - az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelő tevékenységek kontrollálása. Feladatok megfogalmazása. Munkafegyelem értékelése. Szakmai egység munkáját érintő javaslatok megtárgyalása. Információ csere.
4.2.5. A nevelő a lakásotthonban legalább kéthavonta, illetve szükség szerint lakásotthoni értekezletet tart, amelyen az adott lakásotthon minden dolgozója - és szükség szerint a gondozottak - vesznek részt. 4.2.6. Az igazgató szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart, amelyen az intézmény valamennyi dolgozója részt vesz. Célja: Az igazgató • beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, • értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, • értékeli az intézményben dolgozók élet- és munka-körülményeinek alakulását, • ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az igazgató állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. 4.3. Az intézményben működő segítő közösségek és érdekképviseleti testületek: 4.3.1. Az intézményben működő érdekképviseleti szervezetek: • Közalkalmazotti Tanács • Gyermekönkormányzat • Érdekképviseleti Fórum 4.3.2. Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. A Közalkalmazotti Tanács feladatait, működésének szabályait külön szabályzat rögzíti. 4.3.3. Az ellátottak érdekvédelmének biztosítása érdekében az intézményben Gyermekönkormányzat működik, amelynek jogállását, működésének szabályait külön szervezeti működési szabályzat rögzíti. 4.3.4. Az ellátottak érdekvédelmének biztosítása érdekében az intézményben Érdekképviseleti Fórum működik. A fórum működésének szabályait külön szervezeti működési szabályzat rögzíti. 4.3.5. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. 4.4. Kommunikációs szabályok 4.4.1. A televízió, a rádió, az írott és az internetes sajtó képviselőjének adott bármilyen felvilágosítás a Központ részéről adott nyilatkozatnak minősül, amelyet minden esetben az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes előzetes jóváhagyását követően adható meg. 29
4.4.2. A Központ egész rendszerét, működését érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve a nyilatkozat megadására az igazgató, vagy az általa esetenként megbízott vezető jogosult. 4.5. Kiadmányozás, bélyegzők használata, iratkezelés, utalványozás rendje 4.5.1. A kiadmányozás részletes szabályait a Központ Ügyrendi Szabályzata tartalmazza. 4.5.2. Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A cégbélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. 4.5.2.1. Az intézményben a központi helyen tárolt cégbélyegző használatára a következők jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a hálózatvezetők, a gazdasági ügyekért felelős ügyintézők, az örökbefogadási tanácsadó, az utógondozó, a pszichológus, a Szakértői Bizottság Vezetője, a szakmai vezetők/gyermekotthon vezetők, a gyermekvédelmi gyámok és a nyilvántartási csoport munkatársai. 4.5.2.2. Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről és azok lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, amelyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért, a bélyegzők szabályszerű és biztonságos tárolásának és megőrzésének megszervezéséért, valamint a bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról a titkárnő/adminisztrátor a felelős. 4.5.2.3. A bélyegzőt átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért és szabályszerű használatáért. A bélyegző elvesztését a nyilvántartásért felelős személynek azonnal jelenteni kell. 4.5.2.4. Minden gyermekotthon rendelkezik egy - az intézményen belüli azonosítást tartalmazó - bélyegzővel. Ezek használatára kizárólag az adott gyermekotthon vezetője jogosult. A gyermekotthon vezetője az otthon bélyegzőjét kizárólag az illetékességi körébe tartozó gyermekotthonba történő befogadással, távozással, gyámsággal és utógondozói ellátással kapcsolatos dokumentumokon használhatja. 4.5.3. A Központ ügyiratkezelésének részletes rendjét külön iratkezelési szabályzat tartalmazza. 4.5.4. Az utalványozás részletes szabályairól a Központ ügyrendi szabályzata rendelkezik.
30
5. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 5.1. A jelen Szabályzat mellékletét képezi a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Szervezeti Felépítése (1. számú melléklet).
Központ és Területi
A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat egyéb intézményi szervezetére és a szakmai működésre vonatkozóan további szabályzatok alapján végzi tevékenységét. 5.2. A Szabályzat és mellékleteinek karbantartásáért az igazgatóhelyettesek a felelősek. 5.3. Jelen Szabályzat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság jóváhagyó döntése után, 2015. szeptember 1. napjával lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ 2014. április 1. napjától hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti.
31
