Veszélyeshulladék-gyűjtés: előretörtek a lakótelepi gyűjtőpontok

K

D E

KÖRNYEZETVÉDELMI

INFORMÁCIÓS

KIADVÁNY

X.évf. 2005. 1 1. szám

novem ber

Veszélyeshulladék-gyűjtés: előretörtek a lakótelepi gyűjtőpontok Négy óra alatt 3.2 tonna veszélyes hulladékot adott le 186 ember A 2005. október 29-ei hulladékgyűjtés eredményei égetendő veszélyes hulladékok (vegyes – festék, gumi, gyógyszer – 1880 kg; olaj – 620 kg; monitor – 26 kg; tűzoltó-készülék – 12 kg)

2538 kg

akkumulátor

470 kg

szárazelem

170 kg

összes vesz.hulladék

3178 kg

hulladékot leadók száma

De mindez valahogy senkit sem keserít el. A gyűjtésnek most is ugyanolyan fantasztikus hangulata volt, mint máskor, és arra sem nehéz rájönni, hogy az utóbbi éveknél mérsékeltebb (bár ez csak a kilókra érvényes) érdeklődés a Halottak Napját megelőző ünnepi készülődéssel volt kapcsolatban. A tanulság kézenfekvő, meg kell tartani a legalább egy hétnyi távolságot az ünnepektől.

186 ember

A október 29-ei veszélyeshulladék-gyűjtés nem zárult éppenséggel rekorddöngető kilogramm-eredményekkel. De mindez senkit sem keserített el. A gyűjtésnek most is ugyanolyan fantasztikus hangulata volt, mint máskor. A korábbi gyűjtések szinte mindegyikén az SZTKnál adtak le legtöbben hulladékot, a második, pedig mindig a pennys gyűjtőpont volt. Ez alkalommal másként alakult a sorrend, a lakótelepek melletti gyűjtőpontok előretörése miatt. Ez volt a mostani gyűjtés meglepetése. Az őszi veszélyeshulladék-gyűjtés nem zárult rekorddöngető súlyeredményekkel – úgy 1400 kilóval kevesebb veszélyes hulladékot, 130 kilóval kevesebb akkumulátort, 50 kilóval kevesebb szárazelemet adtak le az emberek, mint a tavaszi rekordterméskor (bár az csúcs volt). Emberből is kevesebb volt, mint tavasszal, az akkori 247-el szemben most 186-an adtak le hulladékot. Persze, a két szám nem mérhető össze, mert most nem gyűjtöttünk újrahasznosítható hulladékot (PET-palack, papír stb.), mint az előző három alkalommal, így akik csak ilyesmit hoztak volna, azokkal nem találkoztunk.

Mire az SZTK-hoz értem, ahol a gyűjtés onyxos szervezője, Győri Imre foglalta el szokásos helyét, a pizzás fickók, akikkel metafizikus módon – bármikor is köröztem arrafelé – eddig többször összefutottam, mintsem az logikus lett volna, már leadták a sütőolajat (hordók a képen). Egyszer minden sorozat véget ér. Már ekkor látszott, hogy ez alkalommal elmarad a rekordtermés, fele annyi hulladék sem volt a konténerben, mint szokott lenni. Viszont az emberek szép számmal jöttek, és az olaj nagyon ment, vagy inkább jött – sütőolajat minden második ember hozott. A Széchenyi lakóteleppel szemközt lévő gyűjtőponton (az Onyx részéről ifj. Szantbauer Miklós, a DKE részéről Asztalos Mónika teljesített itt szolgálatot) viszont ellentétes fronthatás bontakozott ki – már-

mint az elmúlt 9 alkalomhoz képest. Ugyanis, több volt a hulladék, és az ember is, mint lenni szokott. Most, hogy a dolgok jóra fordultak, elárulhatjuk: mindeddig ez a gyűjtőpont volt az, amelyik a „leggyengébben teljesített”; szinte mindig feleannyi hulladékot adott le feleannyi ember, mint a többi helyen. Emberfronton például eddig az volt a jellemző, hogy míg az SZTK-hoz általában 35-38-an hoztak hulladékot, addig a Széchenyi ltp-hez 15-20-an. Ez a mostani gyűjtés viszont fordulatot hozott, a széchenyis gyűjtőpont is felzárkózott a többiek mellé, ugyan most is ötödik lett, mint szokott – a hulladékot leadót számát tekintve –, de óriási különbségnek tekinthető, hogy a 15-20-as átlag felugrott 33-ra, így csak 6-tal kevesebben látogattak

el ide, mint a második helyezett (39) Zsigmondy lakótelepi gyűjtőhelyre. Apropó, Zsigmondy ltp-i gyűjtőpont: itt is áttörés következett be emberfronton. E másik lakótelepi gyűjtőhely jellemzően az ötből 4. helyet szokta elfoglalni a hulladékot leadók rangsorában. Hát, most nem. Feltört a második helyre, ami a pennys gyűjtőpont megszokott helyezése volt eddig. 39-en adtak itt le hulladékot, ami emberszámot tekintve ugyanúgy rekord, mint a széchenyis gyűjtőpont 33-ma. Itt az idő, hogy előadjam az általam kilogikázott elméletet e kedvező tendenciáról. Azt tippelem (jól, vagy rosszul), hogy a lakótelepek veszélyeshulladék-gyűjtési aktivizálódása összefüggésben a van a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével. Szin-

te biztos ugyanis, hogy azok, akik a szelektív gyűjtésbe bekapcsolódtak, hulladékszempontból tudatosabbá váltak. Egyúttal feltételezhető az is, ha már veszik a fáradságot az újrahasznosítható anyagféleségek válogatásához, megteszik ugyanezt a háztartási veszélyes hulladékok kapcsán is – ha nem is mindenki, de egyre többen. Ráadásul, az említett lakótelepeken sok a gyermekes család, ahol a szülői célok között e téren is előtérbe léphet a példamutatás.

Szárazelemből megint sok gyűlt össze, 170 kilogramm. Ennek egy tetemes részét ismét a Petőfi Általános Iskola gyűjtötte össze, s most éppen a Profi áruház melletti gyűjtőponton bukkant fel a termés. Ez alkalommal is jellemző volt, ami máskor, sokan érkeztek a gyűjtőhelyekre egy-egy zacskónyi elemmel, aminek az „odafigyelés-tartalma” megint csak nem kilókban méretik (noha abban is jelentkezik).

Egyesületünk elnöke, a DKE városatyája, Balogh Zoltán, évek óta ugyanazon a helyen gyűjti a veszélyes hulladékot, a Profi áruház mellett. S ha már a gyűjtőpontok rangsorát tárgyaltuk eddig… most büszke lehet az általa „konténer-felügyelt” területre, ugyanis ötévnyi gyűjtés után a Profi melletti gyűjtőpont az első helyre tört, itt adták le a legtöbben veszélyes hulladékukat október 29-én, szám szerint 44-en. (A Profi melletti győztes csapat két másik felügyelőbrigád-tagja az onyxos Bartl Péter, és a másik DKE-s városatya, Tauber György volt.) Már a múltkori alkalomtól kezdődően a folyékony veszélyes hulladékokat egy külön-külön hordóba gyűjtöttük, igaz,

annyi lett belőlük, hogy a konténerek melletti egy-egy darab edénybe be sem fértek. (Mondom, sütőolajból és emberből nem volt hiány ezen a szép szombati délelőttön.) Köszönetet mondunk az akcióban résztve-

vő szolgáltatóknak, egyúttal a cégek azon dolgozóinak is (Onyx: Győri Imre, Szantbauer Miklós Ferenc, Szantbauer Miklós, Bartl Péter, Nagy Sándor), akik segítségünkre voltak. A veszélyes hulladékot a Rumpold Kft. szállította el az égetőbe (miként a hulladékos cég gondoskodott a szárazelemek megfelelő helyre szállíttatásáról is), konténeres szállítójárműveivel, míg a folyékony hulladék égetőbe szállítását Eszenyi Zoltán (MÉH-telep, Dorog) vállalta magára (ő gondoskodott az aksik ártalmatlanításáról is). Az Onyx Kft. az égethető hulladékokat díjmentesen ártalmatlanította. A korábbi gyűjtések szinte mindegyikén tehát az SZTK-nál adtak le legtöbben hulladékot, a második mindig a pennys gyűjtőpont volt. Mint látható, ez alkalommal másként alakult a sorrend. Ez volt a mostani gyűjtés meglepetése. Ugyanakkor, fontos kiemelni, még soha ilyen kis különbség nem volt a hulladékleadók számában az egyes gyűjtőpontok között. N. M. – N. T.

Veszélyes hulladékot leadók száma 1. Profi parkolója

44

2. Zsigmondy-Schmidt ltp. között a parkolóban

39

3. Penny Market parkolója

36

4. SZTK-val szemközti parkoló

34

5. Széchenyi ltp. melletti parkoló

33

összesen

2

2005. november

186

Felére csökkentették az Onyx vízszennyezés-bírságát A cég ügyvezetője ellen indított minisztériumi szabálysértési eljárást a dorogi jegyző megszüntette Kihelyezett ülésen tárgyalta november 10-én Esztergomban az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága a Kenyérmezeipataknál 2004 augusztusában történt vízszennyezés ügyét, amelyen részt vett Esztergom polgármestere is. A bizottság korábban kétszer is foglalkozott az Onyx által okozott környezetszennyezéssel, és ezzel kapcsolatban kérdéseket is intézett a környezetvédelmi miniszterhez – ezekre kaptak válaszokat az ülésen a bizottság tagjai. Turi-Kovács Béla (volt környezetvédelmi miniszter – N. T.), a bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a bizottság korábban kétszer is foglalkozott a Kenyérmezeipatakon át a Duna ivóvíz-bázisát sújtó vízszennyezéssel. A bizottság tagjainak kérdéseire Rakics Róbert, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára elmondta: az Onyx Kft. bizonyítottan okozója volt a vízszennyezésnek, és a cég több súlyos szabálysértést is elkövetetett a működése során. Mint mondta, a dorogi cég nem tartotta be a veszélyes hulladékok pontos nyilvántartására vonatkozó előírásokat; az adatszolgáltatási kötelezettségének sem tett teljesen eleget, és a nyilvánosság előtt eltitkolta a környezetszennyezés tényét. A környezetvédelmi hatóság 158 millió forintos bírságot szabott ki az Onyx-ra, amely bírósági úton elérte, hogy 84 millióra mérsékeljék a bírság összegét. A tájékoztató során Rakics Róbert elmondta azt is, hogy szabálysértési eljá-

Köbméterszám hömpölygött a szennyezés tavaly nyáron a patakban rást indítottak az Onyx Kft. igazgatója képviselők maguk sem hallottak arról, ellen, amelyet Dorog jegyzője megszünte- hogy eljárás indult volna az Onyx Kft. tett. A Komárom-Esztergom Megyei vezetője ellen. Főügyészség azonban újból elrendelte a Balogh Zoltán, a DKE elnöke lapunknak nyomozást. elmondta, a testületi üléseken rendszeresen Meggyes Tamás polgármester kifejtette, kapnak tájékoztatást a két ülés között töraz elmúlt évi vízszennyezéssel kapcsolat- tént eseményekről. Most azonban senki ban a lakosság bizalma megrendült a ható- sem tájékoztatta őket arról, hogy a tavaly ságokban. Ezt támasztja alá, hogy a hatósá- augusztusi vízszennyezéssel kapcsolatban gok nem voltak helyzetük magaslatán a szabálysértési eljárást indult volna a cégveKenyérmezei-pataknál idén nyáron tapasz- zető ellen. talt vízszennyezés során sem. Rakics A DKE egyébként többször is szóvá tette, Róbert válaszában kifejtette, hogy a kör- hogy a környezetszennyezés miatt indokolt nyezetvédelmi tárca elkészítette az idei lenne az Onyx Kft. vezetőjének felelősségesztergomi vízszennyezéssel kapcsolatos re vonása. A múlt heti kihelyezett környedokumentációt, amelyet az esztergomi pol- zetvédelmi bizottsági ülésen Rakics Róbert gármesternek is megküldenek. azt közölte a jelenlévőkkel, hogy a 2004. augusztusi vízszennyezéssel kapcsolatban Nem szólt a jegyző az eljárásról a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség újra elrendelte a nyomozást. Horváthné A szabálysértési eljárás megszüntetésével Varga Erzsébettől, a megyei főügyészség kapcsolatban megkerestük Tallósi Károlyt, sajtóreferensétől megtudtuk: valóban Dorog jegyzőjét, de ő a témával kapcsolat- folyamatban van a nyomozás az Eszterban nem kívánt nyilatkozni lapunknak. gomban történt tavalyi és idei vízszennyeEzért felhívtunk néhány dorogi önkor- zéssel kapcsolatban, de gyanúsítottat egymányzati képviselőt, kérdésünkkel azon- előre nem kívánnak megnevezni ban komoly meglepetést okoztunk, mert a Muzslai Ágnes (hídlap) – szerk.: N. T.

Megorrolt a cementcég a dorogi kistérségi társulásra A részletes hatástanulmányban változtatna eljárásán a Holcim Erősödik a lakossági tiltakozás a Nyergesújfalu mellé tervezett cementgyár ügyében, a Holcim ennek ellenére bízik a sikerben, és minden erejével igyekszik eloszlatni a felmerülő kétségeket. Tát, Esztergom és a dorogi kistérségi társulás mellett az utóbbi időben több település is egyértelműen jelezte: ellenzi a Holcim Hungária Rt. által Nyergesújfalu mellé tervezett cementgyár megépítését. Míg Tokodaltáró biztos a sokak által aláírt tiltakozó ívek (5000 aláírás – N. T.) sikerében, addig Bajna számol a hatóság elutasításával, s ezért is áll a táti kezdeményezés mellett. Tittmann János dorogi polgármester (a kistérségi társulás nevében is) elmondta, elfogadhatatlannak tartják a Holcim által kiadott előzetes környezeti hatástanulmányt, és annak részletes kidolgozását

követelik. Tudomásuk szerint ez már korábban is indokolt lett volna, bár ezt az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ezt kérdésünkre cáfolta. Mint megtudtuk, egy ilyen volumenű és célú beruházás esetén szükség van az engedélyezés úgynevezett „előzetes szakaszára”, s csak a felügyelőség kérésére kell a beruházónak részletes környezeti hatástanulmányt készítenie (ez fog történni – N. T.). Az előzetes szakaszban ráadásul a beruházónak is van lehetősége változtatni tervein, ami a Holcim esetében megtörtént. A cég ugyanis időközben törölte a veszélyes hulladékok égetésének tervét, amit jelzett is a felügyelőségnek. Ebben a szakaszban azonban nem indokolt a hatástanulmány módosítása, a megváltozott körülményeket elegendő a részletes környezeti hatástanulmányban kidol-

2005. november

goznia a cégnek. A környezetvédelmi hatóságnak, bár figyelembe kell vennie a lakossági véleményeket, ám alapvetően nem ennek alapján fog dönteni a cementgyár ügyében. Megorrolt a cementcég a dorogi kistérségi társulásra Félreértésre adott okot a nyergesújfalui ipari park területén elhelyezkedő vízbázis ügye is a település jegyzője szerint. Nagy Mátyás elmondta: az elhangzottakkal ellentétben nincs szükség a vízbázis „bejegyeztetésére” az ingatlan-nyilvántartásba (erre nincs sem szükség, sem lehetőség), sokkal inkább a veszélyeztetettség mértékének felmérése a feladat. A jegyző megerősítette: a város mindenképpen igénybe veszi a Holcim által felajánlott segítséget a figyelőkút

3

felállításához, ám Nyergesújfalu ennek ellenére szintén tiltakozik mindenféle hulladék égetése ellen. A jegyző mindenesetre várja a tervek részletes kidolgozását, hiszen e nélkül és kizárólag az előzetes hatástanulmány alapján nem lehet felelős döntést hozni. Márta Irén, a Holcim Hungária Rt. kommunikációs igazgatója a Hídlapnak elmondta: elutasítják a feltételezést, miszerint a gyár megépítése után egy egyszerű átminősítéssel mégis égetnének veszélyes hulladékokat (Nem lesz egyszerű az átminősítés, ezt eddig is tudtuk – N. T.). Egy ilyen változtatásnál ugyanis a jelenlegihez hasonló engedélyezési procedúrára volna szükség, tehát ismét valamennyi érintett félnek véleményeznie kellene a változtatásokat (Na és? – N. T.). Megjegyezte: a Holcim azt is nehezményezi, hogy a dorogi kistérségi társulás anélkül utasította el terveiket, hogy bármilyen tájékoztatást kértek volna a részletekkel kapcsolatban. Márta Irén hozzátette, a felügyelőség megkezdte az értékelő munkát, ennek keretében kérdéseket, észrevételeket juttattak el cégükhöz. A veszélyes hulladékok nélküli eljárást viszont elegendő lesz a részletes környezeti hatástanulmányban kidolgozniuk. Juhász Regina

A cementmilliárdok „felülnézetéből” kicsiknek látszanak a tiltakozók

Egyre több boltba lehet majd visszavinni a használt elemeket Két éven belül 20 000 gyűjtőpont létesül A begyűjtési kötelezettség azokra az elemet árusító kereskedőkre vonatkozik, amelyek leszerződnek a gyártókkal. Már az idén több száz üzletben, elsősorban a megyeszékhelyeken jelennek meg az elemgyűjtők, a teljes, mintegy húszezer pontból álló rendszer kiépítése körülbelül két évet vesz igénybe. Mindezen felül a jelenleg is működő, önkormányzatokra és iskolákra kiterjedő begyűjtési hálózatok is megmaradnak, az ezeken a helyeken átvett elemek ártalmatlanításának költségét azonban a gyártók vállalják magukra. Az elemforgalmazóknak lesz majd kötelességük a visszagyűjtés Iskolai re’lem-es elemgyűjtő A háztartásokban évi kétezer tonna használt elem gyűlik össze. E veszélyes hulladékoktól két év múlva mintegy húszezer üzletben lehet ingyen megszabadulni. November 21-től egyes elemet árusító üzletekbe is visszavihetjük már a használt energiaforrásokat. Az új, országos rendszer első gyűjtőpontját Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter avatta fel november 21-én a Tesco budaörsi áruházában. Egy négytagú család évi fél kilogrammnyi használt elemet „termel”, országosan így kétezer tonna veszélyes hulladék keletkezik. A környezetvédelmi tárca által kidolgozott és augusztusban hatályba lépett kormányrendelet értelmében a kereskedők kötelesek típustól és gyártótól függetlenül ingyen visszavenni valamennyi használt elemet, a gyártók és importőrök pedig kötelesek átvenni a boltokban begyűjtött energiaforrásokat.

4

A rendelet értelmében a gyártóknak idén a forgalomba hozott szárazelemek és kis kapacitású akkumulátorok legalább 7, jövőre 10, 2007-ben pedig 13 százalékát kell majd visszagyűjteniük és ártalmatlanítaniuk. Használt elemeket mostanáig csak egyes önkormányzatok, iskolák és kereskedelmi egységek gyűjtöttek be, a teljes forgalmazott mennyiség néhány százalékára kiterjedően. Az átvétel ösztönzése érdekében a gyártóknak és importőröknek forgalmukkal arányos – kilogrammonként 560 forintnyi – biztosítékadási kötelezettséget ír elő a kormányrendelet, a környezetvédelmi felügyelőségek ennek az összegnek a terhére végeztethetik el a gyártók hulladékgazdálkodási feladatait, ha azok nem tesznek eleget a jogszabály előírásainak. A gyártók és forgalmazók a begyűjtés és hasznosítás megszervezésére koordináló szervezetet hozhatnak létre, amely átvállalhatja tőlük hulladékgazdálkodási kötelezettségeik teljesítését. A három legnagyobb hazai kibocsátó, az

2005. november

Energizer, a Duracell, és a VARTA RE’LEM néven közös közhasznú társaságot alapított, amely a kormányrendelet augusztusi hatálybalépését követően megkezdte az elhasznált elemek visszagyűjtő rendszerének kiépítését. A közhasznú társaság mostanáig több tucat elemforgalmazó cég környezetvédelmi kötelezettségének teljesítésének átvállalására kötött megállapodást. Minden olyan kereskedő köteles az általa behozott áramforrások visszavételéről és ártalmatlanításáról gondoskodni, amely önálló termékkent vagy más termékkel együtt illetve abba beépítve (pl. gyermekjátékok, zenélő könyvek, távirányítók, stb.) hoz forgalomba elemet és akkumulátort. N. M.

A DKE is bejelentkezett november 22-én a RE’LEM-hez, megpróbálunk „gyűjtőponttá válni”, s ezzel majd elérni, hogy irodánkban minél hamarabb leadhassák a dorogiak a használt elemeket. „Gyűjtőpontnak bejelentkezni” egyébként a www.relem.hu honlapon lehet, jellemzően kereskedőknek, iskoláknak, önkormányzatoknak. A RE’LEM Kht. elérhetőségei a következők – Tel: (1) 801 2910; Fax: (1) 801 2911; e-mail: [email protected]

ZÖLD SOROK Alapító és Kiadó: Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Felelős szerkesztő: Dr. Dávid Anna Szerkesztő: Nádor Tamás Szerkesztőség címe: 2510 DOROG, Petőfi tér 25. Tel. / Fax: (33) 440-288 Mobil: (30) 480-1145 e-mail: [email protected]

Szelektív tapasztalatok – ahogy a Rumpold látja Száztizenöt tonna újrahasznosítható hulladék jött össze a kistérségből eddig Július elején kerültek ki Dorog utcáira a színes konténerek, s ezzel végre megkezdődhetett a városban a szelektív hulladékgyűjtés. A dorogi önkormányzat pályázaton nyert pénzt a szelektív kukáskocsik megvásárlására, melyek a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás 14 települése számára állnak rendelkezésre. Kifferné Héder Andreát, a Rumpold Kft. környezetvédelmi felelősét arról kérdeztem, mik a tapasztalatok, hogyan viszonyult a kistérség lakossága a szelektív gyűjtés bevezetéséhez. – Július elején indult be a térségben a szelektív hulladékgyűjtés. Mik a tapasztalatok, hogyan fogadta a lakosság az új rendszert, a vártnak megfelelő mértékben használják-e az új gyűjtőkukákat? – Csak Dorogon indult júliusban a szelektív gyűjtés, a kistérség többi településén már áprilisban kihelyezték a konténereket. – Ez érdekes. De akkor hogyan szállították el ezekről a településekről a hulladékot, hiszen csak június végén érkeztek meg az új autók Dorogra? – Korábban Bicskéről indult egy kocsi, és azzal szállították el ezeken a településeken a szelektíven gyűjtött hulladékot. – Mik a tapasztalatok, hogyan fogadta a kistérség lakossága az új hulladékgyűjtési rendszert? – Nagyon pozitív tapasztalataink vannak, különösen a bicskei térséggel összehasonlítva. A dorogi kistérségben sokkal tisztább a szelektív gyűjtőedényekből elszállított hulladék. Természetesen a beszállított hulladék még utóválogatásra kerül, mert csak az egynemű, nem szennyezett anyagok újrahasznosíthatóak. Egyrészt az idegen anyagot kell kiválogatni belőle, másrészt, a három frakción belül is tovább folyik a szelektálás. – A három nagy frakciót milyen további csoportokra bontják szét? – Az összegyűjtött papírból Bicskén kézzel válogatják szét külön a kartont, az újságot, a vegyes papírt. Műanyagnál külön szedik a PET palackokat és a PVC tartalmú anyagokat, fóliákat. Üvegnél, elkülönítik a fehér és a színes üvegeket. – Budapesten külön gyűjtik a színes és a fehér üvegeket. Nem lett volna célszerűbb itt is így gyűjteni az üveghulladékot? Hisz utólag szétválogatni nem egyszerű. – Ez a megoldás drágább lett volna, a plusz konténerek kihelyezése miatt. – Tudni, hogy a kistérségben, melyik település a legaktívabb a szelektív gyűjtés terén? Van-e erre kimutatásuk? – Településekre lebontva ezt nem tudom megmondani, az összes beszállított hulladékra van adatunk. Áprilistól őszig 115 tonna szelektíven gyűjtött hulladékot hoztak be, ebből 100 tonna volt újrahasznosítható. Az átválogatás során azt tapasztaltuk, hogy

az idegen anyagok egy része fajtaidegen, pl. kommunális hulladék. A másik része inkább a tájékozatlanságból ered – vagy hogy nem olvassák el figyelmesen a konténer oldalán a feliratot. Így pl. előfordult, hogy ablaküveget is tettek az üveggyűjtő konténerbe, vagy épp a műanyagos konténerbe tették az üveget. Ezért is van az, hogy minden nap más hulladék kerül elszállításra, hiszen Bicskén fogadják a hulladékokat, és itt meghatározott ütemterv szerint történik a szétválogatás, mindegyik hulladékfajta más módszert igényel. – Mely hulladékfajtát mely napokon viszik el? – Hétfőn és pénteken történik a műanyag elszállítása, kedden az üveg, szerdán, pedig a papír kerül elvitelre. A csütörtöki nap szabad. A bicskei térségből is ezeken a napokon történik a szállítás. – Dorogon mi a tapasztalat, melyik gyűjtőpont a legkihasználtabb? – Ezt egyenként lehetetlen követni, ez esetleg a civileknek lehetne feladatuk. – Épp tegnap készítettem egy telefonos közvélemény-kutatást pár lakossal a szelektív gyűjtési szokásaikról. Arra már többször panaszkodtak, hogy az SZTK-nál hamar megtelnek a kukák, hiszen a közelben több bolt is van, ahonnan oda hordják a kartondobozokat. Nem lehetne itt esetleg több konténert kihelyezni? Más: sokan nem szívesen gyalogolnak 100-200 méternél messzebbre, tehát lenne igény több gyűjtőszigetre is. – Az Önkormányzat határozta meg, hogy hova tegyék a gyűjtőszigeteket, erre pedig pályázat útján nyílt lehetőség. Saját erőből új gyűjtőszigetet nem tudunk létesíteni. Természetesen, ha megtelt a konténer, és valaki mellé helyezi a szelektíven gyűjtött, azonos típusú hulladékot, akkor azt nem fogjuk otthagyni. Egyébként, a pályázat alapján dőlt el az is, hogy az egyes településeken hány gyűjtősziget legyen, hány konténerrel. A tavaly kiírt pályázatoknál 1000 lakosra határoztak meg egy gyűjtőszigetet, Dorogon pedig 13 000 ember él. Tehát, itt már eleve több gyűjtőpont létesült. Az új pályázatoknál már módosult a kiírás a keretszámoknál, figyelembe véve a lakóterület jellegét is. Így 400-600 főre juthat egyegy gyűjtősziget. Van olyan település is, ahol kevesebb gyűjtősziget van, így a konténereket átcsoportosították, hogy több gyűjtőpont létesüljön. Sok faluban még ez is kevés, mert gyakran egy, de elég hosszú főutcája van a településeknek, és nehéz úgy elhelyezni a konténereket, hogy az mindenki számára könnyen és kényelmesen megközelíthető legyen. De ha a város a jövőben is sikerrel pályázik, elképzelhető új gyűjtőszigetek létesítése is Dorogon.

2005. november

– A Rumpold szállítja el a térségből a nem szelektíven gyűjtött hulladékot is. Amióta beindult a szelektív gyűjtés csökkent az újrahasznosítható hulladékok aránya a vegyes szemétben? –Valamennyire csökkent, de ez nemcsak a szelektív gyűjtésnek köszönhető, hanem hogy több településen mennyiségarányos díjfizetési rendszert vezettünk be. Feltételezhető, hogy egyesek akár más településekről hordták ide a kommunális szemetüket, most e mennyiséggel is csökkent az összes hulladék mennyisége. – Volt-e negatív tapasztalatuk? Én pl. nemrég jártam Salgótarjánban, ahol egy-két hónapja vezették be a szelektív gyűjtést. Sajnos, a lakosságot nem tájékoztatták megfelelően, csak kihelyezték a konténereket az utcára, melyre az üveg/műanyag/papír/fém feliratokon kívül egyéb információ nem került. Így részben érthető, hogy a lakosság egy része szkeptikus a hulladék elszállítását illetően (nem öntik-e össze az egyes frakciókat, nem ugyanarra a szemétlerakóra kerüle, mint a vegyes szemét), de nemrégiben az is előfordult, hogy több gyűjtőszigeten felgyújtották az edényeket. Tapasztaltak-e itt hasonlót, vagy egyéb problémát? – Ilyen negatív tapasztalataink nem voltak, egyetlen településen fordult elő, hogy felborították a kukákat, és az árokba lökték őket, az egyik lakó így próbált tiltakozni az egyedi díjfizetés ellen. Pár napja, pedig Dorogon gyulladt ki egy műanyag kuka, a belé dobott parázsló cigaretta miatt, tehát itt sem igazán szándékos gyújtogatás történt. – Végül, az ÖKO-Pannon Kht-vel közösen tartott hulladékgyűjtési oktató programjaikról kérdezném. Olvastam, hogy nemrég pedagógusoknak szerveztek előadást, szeptemberben, pedig az általános iskolásokat invitálták meg egy játékos szelektív hulladékgyűjtési bemutatóra. Mi a tapasztalat, hogyan viszonyultak a pedagógusok és a gyerekek e programokhoz? Milyen volt az érdeklődés? – Pozitívak voltak a visszajelzések, hasznosnak ítélték meg a pedagógusok a programokat. A múlt heti előadáson hatvanan vettek részt, nemcsak a dorogi térségből, hanem olyan más településekről is érkeztek óvodai és iskolai pedagógusok, ahol a Rumpold a szolgáltató. Nagy érdeklődés van az ingyenes oktatócsomag iránt, máris több visszajelzést, megrendelést kaptunk. A szeptemberi bemutatón, pedig az összes dorogi iskola részt vett, a gyerekek is élvezték a játékos feladatokat. Nagyon fontos, hogy a gyerekek kellő időben kapjanak e dolgokról tájékoztatást, már az óvodás kortól kezdve egészen a középiskoláig, hogy kialakuljon bennük, és mindennapjaik részévé váljon a környezettudatos szemlélet. Vezér Noémi

5

Nem csak a PET-palack műanyaghulladék A flakonok kupakjai is újrahasznosíthatók Többen is jelezték felénk, nem tudják, a műanyagos szelektív kukába PET-palackon kívül, dobhatnak-e másféle műanyagot is. Nos, nem csak a PET-palack gyűjthető szelektíven, hanem mindazon műanyagféleségek, amelyek neve írva vagyon a sárga kukákon. A veszélyeshulladék-gyűjtésen jómagamnak a Penny-nél volt jelenésem, az ott töltött idő alatt hárman hoztak – volna – a gyűjtésre olyan műanyag flakonokat, csomagolóanyagokat, amiket a pennys veszélyeshulladék-konténertől légvonalban 9 méterre található szelektív műanyagos kukába minden további nélkül be lehetett dobni. Ez is történt, elmentem mindhárom lelkiismeretes műanyaggyűjtővel a sárga kukához, elolvastuk a címkét, ami a konténeren volt található, majd szépen belehullajtottuk a tiszta műanyag hulladékot a helyére. Tehát: a PET-palack épp csak az egyik, azon jellemző csomagolásfajták közül, amelyeket a sárga színű szelektív konténe-




rekben gyűjt a Rumpold. Ugyanúgy, mint a PET-et be lehet dobni a kukákba ezen kívül: csomagolófóliát, PP, PE, HDPE jelzésű csomagolóanyagokat, kimosva samponos, öblítős flakonokat. A lényeg, hogy a műanyagon található jelzés a „GYŰJTHETŐ” kategóriába essen. Palackkupakok Ha már a PET-palackoknál tartunk, sokak számára kérdéses, mit tegyenek ezek kupakjaival. A kupakok is tárgyai a szelektív gyűjtésnek, polietilénből (PE-HD nagysűrűségű, PE-LD kissűrűségű) vannak, szedjük le őket a palackokról, és dobjuk bele ugyanúgy a műanyagos konténerbe. Érdemes megjegyezni, az előbbiek igazak a legtöbb műanyag flakon, palack (öblítő, sampon stb.) kupakjára is, gyakorlatilag majd mindegyikük 2-es jelzésű polietilénből készül, mint az ásványvizes palackoké, így a sorsuk egy.

KÉRJÜK, VÁGJA KI!

Mi dobható a szelektív kukákba és mi nem? DOBHATÓ

(Vigyázzunk, ne legyen szennyezett!)

NEM DOBHATÓ

Papírhulladék (KÉK) csomagoló doboz, karton, újságpapír, (napilapok, magazinok, reklámújságok), iroda- és géppapír, telefonkönyv, élelmiszerdobozok (pl. műzlis, sajtos), barna papírzacskó

tejes, üdítős doboz, amelynek belseje alumíniummal vagy fóliával borított, élelmiszerrel szennyezett papír, matrica, címke, indigó, műanyag ablakkal vagy címkével ellátott boríték, hőérzékeny faxpapír

Üveghulladék (ZÖLD) lekváros, üdítős, bébiételes, italos üveg, valamint barna, zöld ill. fehér üveg Ha lehet, mossuk és öblítsük el az üvegeket, távolítsuk el róluk a címkét és a fedőt!

Ablaküveg, villanykörte, TV-képcső, tükör, agyagedény, szemüveg, kerámia, üvegedények (jénai tál, kristálypohár szilánkok), autószélvédő

Műanyaghulladék (SÁRGÁK) Ásványvizes, üdítős (PET) palackok, fóliák, PP, PE, HDPE jelzésű csomagolóanyagok, samponos vagy öblítős flakon Ha lehet, mossuk és öblítsük el a műanyagot, vegyük le a címkét, a fedőt, kupakot !

6

Mikrohullmú tálca, gyerekjátékok, joghurtos ill. margarinos dobozok

2005. november

Ez van a dorogi műanyagos kukákra írva A kupakok újrahasznosítása során jellemzően ezekből műanyag evőeszközöket szokás készíteni, de persze más módon is újraformálják ezt az anyagféleséget. N. T.

A szelektív hulladékszigetek pontos helyei Dorogon 1./ IV. Béla – Könyves Kálmán u., a játszótér előtt, 2./ Árpád u. 45. sz. házzal szembeni közterület, 3./ Hősök tere – Templom tér (a régi, nem szelektív konténerek mellett), 4./ Hegyalja út –Úttörő út sarka, 5./ Penny Market parkolója (Bécsi út – István király út sarka), 6./ Táncsics úti parkoló (Ella-köz), 7./ Mária utcai parkoló, 8./ Gorkij u. – Radnóti u. sarka, 9./ Baross ltp., CBA, ill. zöldséges mögött, 10./ Schmidt ltp., Zenepavilonnal szemben, 11./ Zsigmondy ltp., belső parkolórész (a régi konténerek mellett), 12./ Jubileum tér (Bem apó – Aradi vértanúk u. között), 13./ Hám Kálmán ltp. (régi és új ltp. közti összekötő út), 14./ Borbála ltp., Eötvös Iskolával szemben, 15./ Balassi u. – Vörösmarty u. sarka

Szelektív dorogi hétköznapok Sokaknak még nem tűntek fel a szelektív kukák

mozdul ki otthonról, ezért még a viszonylag közeli Baross ltp-i kukákat sem használta. Az otthon keletkező hulladékok levitelében egy külső személy segít, de ezek szerint ebben a háztartásban nem bevett gyakorlat a szelektálás, így más lakosoknál próbálkoztam tovább. Harmadjára egy Baross lakótelepi hölggyel sikerült beszélnem, aki ezúttal pozitív tapasztalatokkal örvendeztetett meg. A hölgy rendszeresen használja a gyűjtőkukákat, minden héten. Leginkább műanyag hulladék keletkezik nála, amikor ebből pár darab összegyűlik, leviszi azokat a kukákba, akár naponta is. Az összes, a háztartásban keletkező hulladék nagyjából egytizedét teszi ki a műanyag flakon, amelyeket a kukába helyezés előtt kimos, leszedi róluk a címkét és a kupakot, és összetaposva teszi őket a konténerbe.

Sokak előtt még rejtve maradtak a szelektív kukák? A szelektív gyűjtőkonténerek júliusban szerességgel? Ha nem, miért nem? kerültek ki Dorog utcáira. Azóta két fel- 2./ Milyen hulladéktípus keletkezik Önökmérést is készítettünk, melyek a lakosság nél a legnagyobb mennyiségben a 3 többnyire pozitív hozzáállásáról tanúskodszelektíven gyűjtött frakció (hulladéktak. A szelektív gyűjtés városi bevezetése fajta) közül? Hogyan gyűjti az egyes óta már négy hónap telt el, ezalatt minfrakciókat otthon? denki tájékozódhatott arról, merre talál3./ Az összes termelődő szemétnek kb. hatók a gyűjtőszigetek, melyik konténerbe, hány %-át teszi ki az újrahasznosíthamilyen típusú hulladékok dobhatók. Jelen tó hulladék? felmérésünkkor arra is választ kerestünk, 4./ Tesz-e valamilyen előkészületet a hullahogy hasznos volt-e a Zöld Sorokban folydékkal, mielőtt kidobná (pl. összetatott szelektív gyűjtéssel kapcsolatos nyomja-e a palackot, kimossa-e, stb.?) ismertető kampányunk, sikerült-e új embereket meggyőzni a válogató gyűjtés 5./ A lakókörnyezetében élők, más ismerőhasznosságáról. sei mennyire használják az új gyűjtőszigeteket? Van-e olyan, akit Ön Legutóbb augusztus végén interjúvoltam beszélt rá a szelektív gyűjtésre? meg a dorogi lakosokat a szelektív hulla- 6. / Tapasztalt-e valamilyen problémát a dékgyűjtéssel kapcsolatos nézeteikről, szogyűjtés során? Volt-e valamilyen kásaikról. Az azóta eltelt három hónap alatt nehézsége, van-e kérdése a gyűjtéssel mindenkinek alkalma nyílt megtanulni a kapcsolatban? „szelektív aranyszabályokat”, s bíztam 7./ A Zöld Sorokban folytatott kampányunk benne, hogy a telefonvégre kapott lakosok befolyásolta-e, hogy válogatva gyűjtse már mind a rutinos szelektálók közé tartoza szemetet és a speciális konténereket nak. használja? A találomra kiválasztott személyeknek a már megszokott kérdések mellett olyanokat 8./ Részt vett-e a veszélyeshulladék-gyűjtésen? is feltettem, melyek segítségével információt kaphatunk Egyesületünk tevékenyséKimosva, taposva… gének eredményességéről is. Így pl. érdeklődtem a Zöld Sorokban a szelektív gyűjtéssel foglalkozó cikkek hasznosságáról, Elsőként máris egy meglepetés ért, mert a vagy hogy a megkérdezettek részt vesznek- véletlenszerűen feltárcsázott számról kiderült, hogy már nem egy dorogi, hanem egy e a veszélyeshulladék-gyűjtéseken. bajnai illetőségű tulajdonosa van. A követA nyolc kérdés a következő volt: kező számmal sem volt nagy szerencsém, 1./ Használta-e már a szelektív hulladék- ott egy idős asszony vette fel a Széchenyi gyűjtő kukákat? Ha igen, milyen rend- telepről, aki elmondta, hogy ő nem nagyon

2005. november

Ezt a precízen végrehajtott műveletsort a Zöld Sorok újságból sajátította el, mint mondta. Újságunkat mindig elolvassa, és gyakorlatilag az ott folytatott ismertető kampányunk hatására kezdte el a hulladékokat szétválogatni és a szelektív kukákba dobni. A lakókörnyezetében élők sajnos kevésbe használják ezeket a gyűjtőkonténereket, s egyelőre másokat sem tudott meggyőzni a válogató gyűjtés hasznosságáról. A hölgy különösebb nehézséget a gyűjtés során nem tapasztalt, bár volt olyan eset, hogy nem tudta eldönteni az adott hulladékról, hogy a szelektív kukába dobhatóe, így inkább nem tette bele. A konténerek közel vannak hozzá, így ez sem okoz különösebb gondot. Ugyanakkor a veszélyeshulladék-gyűjtésen a hölgy nem vett részt, bár korábban tervezte, reméljük, a legközelebbi gyűjtéskor vele is találkozunk majd. Sikeres rábeszélés Következő interjúalanyom egy Goethe utcai hölgy volt, aki nagyon jó ötletnek tartja a hulladékok szelektív gyűjtését. Elmondása szerint, akivel eddig beszélt erről, mindenki pozitívan fogadta, így másokat is sikerült már rábeszélnie a színes konténerek használatára. Rá szintén hatással volt a Zöld Sorokban folytatott kampányunk. Legnagyobb mennyiségben műanyag hulladék keletkezik nála is. Emellett papír és üveg is terem a háztartásban, de ezeket még nem vitte le a szelektív kukákba, csak otthon gyűjti. Az összes hulladék úgy negyed részét teszik ki az újrahasznosítató hulladékok, ebből a műanyagot nejlonzacskóban gyűjti, és átlag kéthetente viszi őket le. A flakonokat ő is kimossa, leszedi a címkét, kupakot. Javasoltam, hogy tapossa is össze a PET-palackokat, hiszen így több fér majd a konténerbe. Arról, hogy a környezetében élők mennyire élnek a szelektív gyűjtés lehetőségével, nem tudott pontosan beszámolni, de tapasztalata szerint félig

7

szokott lenni a műanyagos konténer. Különösebb problémát ő még nem tapasztalt, de már halott róla, hogy olyan hulladékot is beledobnak egyesek, amely nem az adott konténerbe való. A veszélyeshulladékgyűjtésünkön ő sem vett részt, de megígérte, hogy figyelemmel kíséri újságunkat, és legközelebb ő is él majd ezzel a lehetőséggel. (Ezután megint pár sikertelen hívásom volt, ugyanis az Úttörő úton és a Bem apó úton is olyan nyugdíjas, idős embereket tárcsáztam fel, akiket nem foglalkoztat a szelektív gyűjtés gondolata.) A tudatot kell formálni A következő hívásom egy Szent Imre utcában lakó hölgyet talált meg, akivel azért volt érdekes beszélgetni, mert ő Olaszországban használja rendszeresen a szelektív gyűjtőkukát (ott is él), de Dorogon még csak nem is találkozott ezekkel. Elmondtam neki, hogy a Zöld Sorokban tájékoztattuk a lakosságot, hogy hol található a városi 15 gyűjtősziget, mire a hölgy azt válaszolta, hogy újságunkat szokta olvasni, de a városban nem látta ezeket a kukákat. (Pedig nem messze, az SZTK-val szemben van az egyik gyűjtőpont.) Emiatt aztán itthon ő maga sem gyűjt szelektíven, sem a gyermekei. Ahogy a hölgy mondta, az emberek tudatát kellene formálni Magyarországon, hogy jobban ráérezzenek a szelektív gyűjtés fontosságára. Például, a gyermekei a szemeteszsák száját sem fogták össze, míg ő erre külön meg nem tanította őket. Egyébként, a gyerekei azért a vegyes szemét közé öntik az összes hulladékukat, mert a szelektívhez külön össze kell gyűjteni a frakciókat, esetleg kocsival elszállítani, és ezt már macerásnak tartják. Sajnos, rossz szokásuk is van, az elemeket is a vegyes szemétbe dobják, ezért kértem a hölgyet, hogy figyelmeztesse őket, hogy ezt nem szabad, és hogy hozzák el a legközelebbi gyűjtéskor, vagy adják le valamelyik iskolában, óvodában, ahol külön tárolóban gyűjtik az elhasznált szárazelemeket.

Kiadványunk támogatói:

8

Nem látott még olyat Az Úttörő utcában egy nyugdíjas hölggyel sikerült beszélnem, aki elmondta, még nem találkozott a környékükön a szelektív konténerekkel. Mondtam neki, hogy a Hegyalja út – Úttörő u. sarkán vannak kihelyezve. Arra nem szokott járni, de nincs messze tőle, ezért mondta, mindenképpen fel fogja keresni a konténereket, és igénybe fogja venni, hiszen műanyag is keletkezik, bár nem sok, mert kerülik a szénavas üdítőket; illetve papír is, és amit nem tüzelnek el, azt ide fogja vinni. Amúgy jó ötletnek tartja a szelektív gyűjtést, a Zöld Sorokban is olvasott már róla. A veszélyeshulladék-gyűjtésen nem vett részt, de ígéretet tett a hölgy arra, hogy a szelektív gyűjtésben ezentúl aktívan részt fog venni. Gyűjtés a szekrényaljban

már az ő veszélyes hulladékaikat is átvehetjük, így garantálva, hogy az biztonságosan ártalmatlanításra kerül, és nem egy kommunális lerakón végzi, tovább szenynyezve környezetünket. Folyamatos tájékoztatás Fentiekből is látszik, hogy önmagában az nem elég, ha egy településen kihelyezik a szelektív gyűjtőkonténereket. A lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell arról, hol találhatók a gyűjtőszigetek, hogy milyen anyagot lehet oda vinni, azok igényelnek-e előkezelést, és hogy mi a célja a válogató gyűjtésnek. Több külföldi országban már hatékonyan működik ez a rendszer, nálunk még állandó felvilágosításra és tudatformálásra van szükség, hogy a célt elérjük. Ez elsősorban a szolgáltatók (hulladékszállítók) feladata, de a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknek is kötelessége. Ezért tájékoztatjuk mi is a dorogiakat újságunk segítségével, s úgy tűnik, nem is eredménytelenül. Nyilván mindenkit meggyőzni nem lehet, viszont a fiatalok, középkorúak között sok olyan van, akik csak lusták, figyelmetlenek, ezért nem próbálkoztak eddig a szelektív gyűjtéssel – de egy kis rábeszéléssel, oktatással ők is meggyőzhetők lennének. Ha a gyerek jó példát lát a szüleitől, az tartós hatással lesz rá, de az iskolában tanultakkal akár ő is meggyőzheti szüleit a környezetbarát életvitel folytatásáról. A pedagógusokat is segíteni kell ebben, amihez éppenséggel segítséget nyújthat az ÖKOPannon Kht. és a Pyrus-Rumpold Kft. közös oktatóprogramja, amelyről egy másik cikkünkben olvashatnak. Vezér Noémi

Végül a Zsigmondy lakótelepen egy ifjú hölggyel sikerült beszélnem, aki ugyan általában csak hétvégén van a városban (nem itt tanul), heti rendszerességgel használja a szelektív gyűjtőkukákat. Családjukban is leginkább műanyag és papír keletkezik, az összes hulladéknak mintegy egyharmadát teszi ki ez a két hulladékféleség. Ők nem zacskóban, hanem a szekrény aljában, egy erre a célra elkülönített helyen gyűjtik a flakonokat és a papírhulladékot. A flakonokról a kupakot a helyszínen veszi le és ott tapossa össze, kimosni nem szokta őket. Az a gyűjtőkonténer, amit használ a családjával, még nem volt tele, általában félig szokott lenni. Különösebb problémáik a gyűjtés során meg nem merültek fel. A Zöld Sorokat ő nem nagyon szokta olvasni, szülei talán. A veszélyeshulladék-gyűjtésen sem vettek részt, de a leányzó arra a kérdésre, hogy mit tesznek a használt olajjal, lejárt gyógyszerrel, nem tudott válaszolni, az elemeket Havonta 25-éig megjelenik az újság a viszont ők is külön gyűjtik. www.zpok.hu/ekoku honlapon Bízunk benne, hogy Letölthetők a Zöld Sorok lapszámai ezentúl az internetről, a tavaszi gyűjtéskor a frissek, és az elődök egyaránt. A lap a neten ugyanolyan formátumban, tartalommal férhető hozzá, mint ahogyan nyomtatott módon megjelenik, ámde a képek, címek színesek. Akinek van internet-hozzáférése, legkésőbb a tárgyhónap 25-éig megtalálja lapunkat az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület honlapján, melynek címe: www.zpok.hu/ekoku (megtalálható a megjelenések után a lap a www.greenfo.hu Kiadványfigyelő rovatában is, de letöltésre, olvasásra az Ekoku honlapot ajánljuk, mert ott könnyebben megtalálható). Lapunkat nem lehet eltéveszteni, olyan zölden villog az Ekoku honlapjának jobb oldalán. Felhívjuk arra is az érdeklődők figyelmét, hogy újságunk korábbi számai is megtalálhatók – és azok lesznek – az ekokus honlapon, a 2005. szeptemberi számtól kezdve. N. T.

Zöld Sorok az interneten – színesben!

2005. november