Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet
ÜZLETI JELENTÉS
2015. Cégjegyzék szám: 13-02-050250
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________
Tartalomjegyzék 1.
A Takarékszövetkezet működési környezete, gazdálkodási körülményei ......................................2
2.
A Takarékszövetkezet 2015. évi tevékenysége.............................................................................3 2.1
Passzív üzletág ....................................................................................................................3
2.2
Aktív üzletág .......................................................................................................................4
2.3
Gazdálkodási eredmény .......................................................................................................5
3.
Jövedelmezőség, vagyoni, pénzügyi helyzet ................................................................................7
4.
A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események és folyamatok ............................7
5.
Várható fejlődés ..........................................................................................................................7
6.
K+F tevékenység ........................................................................................................................8
7.
Környezetvédelem bemutatása ....................................................................................................8
8.
A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája............................................................................8
9.
Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása ...............................................................9
10.
Kockázatkezelési politika, általános alapelvek .........................................................................9
11.
A hitel-, piaci-, likviditási- és működési kockázat bemutatása ................................................ 11
11.1
Hitelkockázat ................................................................................................................. 11
11.2
Piaci kockázat ................................................................................................................ 12
11.3
Likviditási kockázat ....................................................................................................... 13
11.4
Működési kockázat ........................................................................................................ 13
12.
A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet telephelyei ..................................................... 14
1
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________ 1. A Takarékszövetkezet működési környezete, gazdálkodási körülményei A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet 14 kirendeltséggel működik Észak-Pest megye területén. A lakosság lélekszáma ezen a területen meghaladja a 200 ezer főt. Ezen lakosok közül 150 ezer fő saját településén éri el a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatásait.
Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei lényegesen nem változtak. A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2015 IV. negyedévében 3,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a mezőgazdaság és az építőipar kivételével mindegyik nemzetgazdasági ág hozzájárult. A 2015. évi beruházások egy lakosra jutó értéke Pest megyében azonban elmarad az országos átlagtól, annak mindössze 59 %-a. A megyében az összes beruházás több, mint fele az ipar nemzetgazdasági ágban valósult meg, 13,6%-a pedig a kereskedelem fejlesztését szolgálta. 2015. december 31-én Magyarországon 0,5%-kal kevesebb gazdasági szervezetet regisztráltak, mint egy évvel korábban, Pest megyében azonban 0,9%-os növekedés volt tapasztalható. Ennek ellenére az ezer lakosra jutó vállalkozások száma, míg így is elmarad az országos átlagtól. A megyében az egy lakosra jutó ipari termelés az országos átlagnak 71,6 %-a, az építőipari termelés pedig 81,9 %-a. Pest megyében 2015-ben – az előző évi emelkedés után – ismét csökkent a lakásépítések száma. Az év folyamán a szakhatóságok 11%-kal kevesebb lakásra adtak használatbavételi engedélyt, mint 2014-ben. A születések és a halálozások egyenlege az ország valamennyi megyéjében népességfogyást eredményezett. A természetes fogyás Pest megyében jelentősen erősödött, az országos átlagot valamelyest meghaladóan emelkedett a születések száma, ugyanakkor a halálozások növekedése is nagyobb mértékű volt.
2
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________ A munkanélküliségi ráta országosan 6,2 %-ra, 1,0 százalékponttal csökkent. A megyében ettől kedvezőbben alakult, azaz 4,4 %-os. A banki piac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű, ezért ezen tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk. 2015. évben a jegybanki alapkamat 5 alkalommal 2,1 %-ról 1,35 %-ra csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2015-ben betétkamatait két alkalommal, a hitel kamatait az MNB alapkamat és a BUBOR kamat csökkenésének megfelelően folyamatosan csökkentette. A 2015. évre vonatkozó üzleti célkitűzések, tervek megfogalmazásakor a Takarékszövetkezet figyelembe vette az előjelzett gazdasági teljesítményt, a pénzpiaci válság elhúzódó hatását, a lakosság eladósodottságát, a kereskedelmi bankoknak a Takarékszövetkezet működési területén való jelenlétét.
2. A Takarékszövetkezet 2015. évi tevékenysége 2.1
Passzív üzletág Betétállomány alakulása és megoszlása betét típusonként Betéttípus
2014.12.31
2015.12.31
Vállalkozói bankszámla Lakossági bankszámla Takarék Számlabetét Könyvesbetét, Takaréklevél Lakáscélú betétek
ezer Ft 1 998 791 5 776 788 970 546 326 946 1 252
Megoszlás % 18,2% 52,8% 8,9% 3,0% 0,0%
ezer Ft 2 458 114 5 429 182 662 374 312 953 957
Megoszlás % 24,0% 53,1% 6,5% 3,1% 0,0%
Index % 123,0% 94,0% 68,2% 95,7% 76,4%
Okiratos betét
1 872 253
17,1%
1 357 549
13,3%
72,5%
10 946 576
100,0%
10 221 129
100,0%
93,4%
Mindösszesen
A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában 2015. évben a számlához kapcsolódó megtakarítási formák előtérbe helyezése állt. A Takarékszövetkezet betétállománya 6,6 %-kal csökkent. A 24 %-os arányt képviselő vállalkozói bankszámla állománya 23 %-os növekedést, míg az 76 %-os arányt kitevő lakossági megtakarítások állománya 13,3 %-os csökkenést mutat. Betétállomány és a kezelt befektetések állományának megoszlása és alakulása kirendeltségenként Kirendeltségek
2014. december 31.
2015. december 31.
Megoszlás 20,5%
Befektetések ezer Ft 689 710
2 725 750
24,9%
23 331
Őrbottyán
732 002
6,7%
Erdőkertes
454 587
Mogyoród
Index %
Megoszlás 21,7%
Befektetések ezer Ft 929 893
98,9%
107,4%
2 319 745
22,7%
338 144
85,1%
96,7%
208 497
658 578
6,4%
245 633
90,0%
96,1%
4,2%
84 199
455 126
4,5%
140 945
100,1%
110,6%
1 086 695
9,9%
100 241
1 064 133
10,4%
232 769
97,9%
109,3%
Váchartyán
703 941
6,4%
15 701
623 829
6,1%
95 582
88,6%
100,0%
Vácrátót
410 954
3,8%
23 090
370 645
3,6%
75 782
90,2%
102,9%
Dunakeszi
574 467
5,2%
278 991
616 368
6,0%
414 775
107,3%
120,8%
Veresegyház Fót
Állomány ezer Ft 2 235 805
Állomány ezer Ft 2 211 407
Betét
Betét + Befektetés
3
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________ Nagymaros
701 314
6,4%
47 670
590 717
5,8%
119 787
84,2%
Szokolya
248 412
2,3%
20 975
197 839
1,9%
25 373
79,6%
82,9%
Letkés
124 739
1,1%
39 195
69 206
0,7%
99 290
55,5%
102,8%
Verőce
299 007
2,7%
5 720
300 092
2,9%
12 301
100,4%
102,5%
Kosd
230 962
2,1%
36 766
212 387
2,1%
74 198
92,0%
107,0%
Vác
417 941
3,8%
245 612
531 057
5,2%
345 141
127,1%
132,0%
10 946 576
100,0%
1 819 698
10 221 129
100,0%
3 149 613
93,4%
104,7%
Összesen
94,9%
Az ügyfelek megtakarításai ugyan a betétállomány vonatkozásában 6,3 %-os csökkenést mutatnak, de a befektetési tevékenység keretében a Takarékbank Zrt.-nél értékpapír számlán elhelyezett állomány vonatkozásában 73 %-os növekedés tapasztalható. Együttesen a növekedés 4,7 %-os. A bankkártya üzletágban folytatódott a bankkártyák számának növekedése. A kibocsátott kártyák száma közel 700 darabbal, azaz 12,5 %-kal növekedtek. A Takarékszövetkezet által üzemeltetett ATM-ek száma 9 db. A bankkártyák számának növekedésében kiemelt szerepet játszott a kormány által törvénnyel előírt pénzügyi rezsicsökkentés, azaz a havi két alkalommal történő ingyenes pénzfelvétel 2015. januárjától csak bankkártyával volt elérhető. A Takarékszövetkezet továbbra is törekedett az ügyfélkör magasabb szintű, komplex kiszolgálására. Ezen keresztértékesítés keretében forgalmazott termékekből a Takarékszövetkezetnek jutalékbevétele származott. (Fundamenta; SIGNÁL biztosító termékei; befektetési termékek (Tartós Befektetési Számla, Nyugdíj Előtakarékossági Számla, Értékpapír számla)).
2.2
Aktív üzletág
A Takarékszövetkezet hitelezési tevékenysége 2015-ban is a prudenciális szabályok betartása mellett folyt. Bruttó hitelállomány alakulása és megoszlása hiteltípusonként Hiteltípus
2014.12.31 ezer Ft
Vállalkozói folyószámla
2015.12.31
Megoszlás %
Megoszlás %
ezer Ft
Index %
218 461
8,1%
229 050
8,0%
104,8%
1 055 787
39,0%
1 262 067
44,0%
119,5%
75 393
2,8%
62 835
2,2%
83,3%
Építési hitel
581 773
21,5%
589 546
20,6%
101,3%
Fogyasztási hitel
768 067
28,4%
721 924
25,2%
94,0%
5 510
0,2%
450
0,0%
8,2%
2 704 991
100,0%
2 865 872
100,0%
105,9%
Vállalkozói beruházási és forgóeszköz hitel Lakosság folyószámla
Lombard hitel Hitelek összesen
A Takarékszövetkezet bruttó hitelállománya 5,9 %-os növekedést mutat, mely a vállalati szektorban 17 %-os növekedést, míg lakossági szegmensben 4 %-os csökkenést mutat. Az MNB Növekedési hitelprogramja 2015. évben folytatódott, mely főként az alacsony fix kamatozása miatt pozitív hatást gyakorolt a hitelkihelyezésre, vállalkozói hitelállományunk főként emiatt növekedett. A Növekedési hitelprogram keretében a tárgyévben 456 millió Ft kihelyezés történt. A lakossági hitelállomány a Forinthitel elszámolás következtében jóváírt tőke miatt csökkent, melyet nem tudott kompenzálni a Takarék Kiváltó Hitelek kihelyezése sem, melyből 295 millió Ft-ra szerződött a Takarékszövetkezet.
4
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________ Bruttó hitelállomány megoszlása és alakulása kirendeltségenként Kirendeltségek
2014. december 31. Állomány ezer Ft
Veresegyház Fót Őrbottyán Erdőkertes Mogyoród Váchartyán Vácrátót Dunakeszi Nagymaros Szokolya Letkés Verőce Kosd Vác
2015. december 31.
Megoszlás
591 280 318 433 80 633 102 323 69 440 52 351 47 212 154 200 98 329 44 102 72 332 30 030 44 401 221 440
Állomány ezer Ft
21,9% 11,8% 3,0% 3,8% 2,6% 1,9% 1,7% 5,7% 3,6% 1,6% 2,7% 1,1% 1,6% 8,2%
Index
Megoszlás
618 446 323 505 59 944 85 173 70 585 51 300 30 388 473 327 193 987 32 047 36 303 22 403 66 817 286 098
%
21,6% 11,2% 2,1% 3,0% 2,5% 1,8% 1,1% 16,4% 6,8% 1,1% 1,3% 0,8% 2,3% 10,0%
104,6% 101,6% 74,3% 83,2% 101,6% 98,0% 64,4% 307,0% 197,3% 72,7% 50,2% 74,6% 150,5% 129,2%
Központ
778 485
28,8%
515 549
18,0%
66,2%
Összesen
2 704 991
100,0%
2 865 872
100,0%
105,9%
A hitelállomány kirendeltségi szintű átrendeződésének oka, hogy az eddig központi kezelésben lévő MNB Növekedési Hitelprogramja keretében kihelyezett hitelek átadásra kerültek az ügyfelek számlavezető kirendeltségeibe. Hitelállomány alakulása minősítési kategóriánként (ezer Ft) Minősítési kategória
2014. december 31.
2015. december 31.
Állomány. Értékvesztés
Év/Áll
Állomány
Értékvesztés
Év/Áll
2 224 846 55 253 222 686 29 657 172 549
2 762 49 713 14 616 167 311
0,0% 5,0% 22,3% 49,3% 97,0%
2 637 998 28 200 33 776 55 421 110 477
1 410 4 974 27 046 107 176
0,0% 5,0% 14,7% 48,8% 97,0%
480 145
234 402
48,8%
227 874
140 606
61,7%
2 704 991
234 402
8,7%
2 865 872
140 606
4,9%
Probléma-mentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Minősített állomány összesen Összesen
A hitel követelések értékvesztés állománya a bázisévhez képest 40,0 %-kal csökkent. A tárgyidőszak végén a bruttó hitelállomány 8 %-a nem problémamentes minősítésű. A takarékszövetkezeti szintű átlagos értékvesztés kulcs 4,9 %. Jelenlegi értékvesztés állomány 31,9 %-a vállalkozói és 68,1 %-a pedig lakossági hitelek után került megképzésre.
2.3
Gazdálkodási eredmény
A Takarékszövetkezet jövedelmezőségét rontotta a pénzintézeteket sújtó tranzakciós illeték megfizetésének terhe, mely az ingyenes készpénzfelvétel és a bankkártyával történő vásárlási tranzakciók miatt bevétel kiesést okozott. További eredményt csökkentő tényező a bankadó fizetési kötelezettség fennmaradása is. A 2014. évi XL törvény (Elszámolási törvény) alapján az egyoldalú szerződésmódosítás miatt megképzett céltartalék nem nyújtott elegendő fedezetet a tárgyévben elszámolt fogyasztói követelésre, mely tovább rontotta a Takarékszövetkezet jövedelmezőségét.
5
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________ A Takarékszövetkezet a 2015. évet 559 ezer Ft pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárta. A kamatjövedelem alakulását a kamatbevétel és a kamatkiadás, valamint a kamatrés színvonala határozza meg. A Takarékszövetkezet átlagos kamatmarzsa 2015-ben 2,7 %, ami 0,6 %-ponttal alacsonyabb a 2014. évinél. A kamat és kamatjellegű bevétel az állomány növekedése mellett 26,0 %-kal elmaradt az előző évitől, melynek oka egyrészt a jegybanki alapkamat csökkenése, valamint az ügyfelek fizetési hajlandóságának romlása. A kamat és kamatjellegű ráfordítások összege 50,8 %-kal alacsonyabb, mint az előző évben, melynek oka egyrészt szintén a jegybanki alapkamat és ezáltal a Takarékszövetkezet betéti kamatainak csökkenése, valamint a betétállomány csökkenésének és összetételének változása. A jutalék és díj eredmény 9,7 %-kal nőtt az előző évhez képest, melynek okai a számlaforgalom és a bankkártya forgalom növekedése, valamint a befektetési szolgáltatás után kapott díjbevétel jelentős emelkedése. A pénzügyi műveletek nettó eredménye a valutaforgalmazás és a forgatási célú értékpapírok értékesítésekor realizált eredményt mutatja. A befektetési szolgáltatásból származó eredmény jelentősen nőtt, melynek oka, államkötvények értékesítésekor realizált árfolyamnyereség. Az egyéb bevétel jelentősen nőtt a beszámolási időszakban. A növekedés oka, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás miatt megképzett céltartalék feloldásra került. Egyéb ráfordítások 43,5 %-kal csökkentek. A jelentős csökkenés oka, hogy a bázisévben került megképzésre a fogyasztói követelés miatti céltartalék szükséglet. A működési költségek 5,3 %-kal kedvezőbbek, mint az előző évben. A szövetkezet 2015. évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került a megtérült tételek vonatkozásában. A Takarékszövetkezet szokásos üzleti eredménye 253,5 millió Ft. Az elért üzleti eredményt azonban csökkentette 248,9 millió veszteség jellegű eredmény, melyből rendkívüli ráfordításként 241,8 millió Ft fogyasztói követelésre került elszámolásra és 7,3 millió Ft kártérítés címén került kifizetésre, valamint 0,2 millió Ft véglegesen kapott pénzeszközt rendkívüli bevételként könyvelt le a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet a tervezés során a 2015-ös üzleti évre 70,0 millió Ft pozitív jellegű adózás előtti számolt, azonban a tárgyévben az üzleti évet 621 ezer Ft, de pozitív jellegű eredménnyel zárta. Az elért eredmény magasabb lett volna, ha az előző évben várható kötelezettségekre megképzett céltartalék elegendő fedezetet nyújtott volna a tárgyévben elszámolt fogyasztói követelésre. A Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje és tőkemegfelelése az év során folyamatosan meghaladta a 8 %os jogszabályi minimum követelményt, azaz 2015. december 31-én 14,64 % volt. A Takarékszövetkezet befektetéseinek összege 31,7 %-kal nőtt az elmúlt évhez képest. A Takarékszövetkezet a tárgyévben a BHP-9 Zrt-nél lévő részesedését értékesítette és az FHB Kereskedelmi Bank Zrt-nél részvényt vásárolt. A Takarékszövetkezetnek egy 100%-ban saját tulajdonú vállalkozása van, amely ingatlanforgalmazással, ingatlan hasznosítással, bérbeadással foglalkozik. A szövetkezet szabályozottsága a törvényi előírásoknak megfelel. A belső ellenőrzés függetlenítetten két fővel végzi a munkáját.
6
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________
3. Jövedelmezőség, vagyoni, pénzügyi helyzet Megnevezés
S.sz.
Me.
2014.év
2015.év
Jövedelmezőségi mutatók 1
Bevételarányos nyereség
%
-38,5%
0,1%
2
Eszközarányos bevétel
%
8,2%
9,3%
3
Eszközarányos nyereség
%
-3,2%
0,0%
4
Saját tőke arányos nyereség
%
-52,0%
0,1%
5
Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége
%
81,2%
87,5%
6
Átlagos kamatmarzs
%
3,3
2,7%
Likviditás, szolvencia 14
Likviditási ráta I.
0,8
0,8
15
Likviditási ráta II.(gyorsráta)
0,6
0,5
16
Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez
%
58,4%
50,9%
%
3,0%
2,3%
Eszközminőségi mutatók 20
Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés Hatékonysági mutatók
21
Bevételarányos költségek (rezsi/pénzügyi, befektetési szolgáltatás bevétele)
%
69,5%
70,0%
22
Eszközarányos költségek
%
5,3%
5,3%
23
Személyi jellegű ráfordítás arányos nyereség
%
-99,6%
0,2%
4. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események és folyamatok Az üzleti jelentés összeállításának és elfogadásának időpontjáig 2015. évre vonatkozóan nem volt rendkívüli gazdasági esemény, ami a jelentésben vázolt vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzetet megváltoztatta volna.
5. Várható fejlődés A Takarékbank által elvárt erőteljes üzleti növekedéshez szükséges, hogy a Takarékszövetkezet rendelkezésére álljon az a közös üzleti-, illetve termékpolitika, marketingstratéga és egységes informatikai rendszer, melynek keretei között versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal és egységes arculattal a Takarékszövetkezet piaci részarányát növelni tudja. A Takarékbank által elfogadott 2016. évi főbb tervszámokból egyértelműen láthatóak az integráció főbb üzleti célkitűzései: befektetési üzletág piaci részarányának növelése, lakossági jelzáloghitel állomány növelése, kiemelt figyelemmel a CSOK és az Otthonteremtő kamattámogatott hitel értékesítésére, új lakossági és vállalkozói ügyfelek akvirálása, vállalati és a KKV hitelek állományának növelése,
7
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________ A Takarékszövetkezet működési területét figyelembe véve az agráriumban működő vállalkozások száma nem meghatározó, ezért a Takarékszövetkezet üzletpolitikája továbbra is a lakosság, az egyéni vállalkozók és a kis és közepes vállalkozások kiszolgálása marad. A Takarékszövetkezet figyelembe véve az üzleti értékesítési tervek megvalósulását erősíteni kívánja az értékesítés támogatását. A Takarékszövetkezet továbbra is él az integráció adta képzési és oktatási lehetőségekkel. A Takarékszövetkezetnél a 2016. évi üzleti évre a fiókhálózatot érintő ingatlan fejlesztések, fióknyitások és bezárások nem várhatók. A Takarékszövetkezet 2016. július 31. napjára tervezi a Nógrád megyei takarékszövetkezetekkel, azaz a Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezettel, a Drégelypalánk és Vidéke Takarékszövetkezettel, az Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettel, valamint a Szécsény és Környéke Takarékszövetkezettel történő egyesülését. Az egyesüléshez szükséges a közös informatikai rendszer megléte, mely jelenleg a Takarékszövetkezetünk esetében a KBR, míg a Nógrád megyei Takarékszövetkezetek számlavezető rendszere az EuroBank. Az egyesülést megelőzően elengedhetetlen, a befogadó, azaz a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet EuroBank rendszerre történő átállása, melynek tervezett időpontja 2016. április 30. A Takarékszövetkezet számára továbbra is fontos a társadalmi szerepvállalás, a működési területén levő intézmények és szervezetek támogatása, melyre a tavalyi évhez hasonlóan kirendeltségekre lebontva 1,3 millió Ft-ot fordít. A Takarékszövetkezet mérlegfőösszeg, betétállomány és hitelállomány vonatkozásában növekedéssel számol.
6. K+F tevékenység K+F tevékenység nincs a Takarékszövetkezetnél.
7. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet tevékenysége során környezetszennyező anyagot nem bocsát ki. A személygépkocsi üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. A működés során keletkezett számítástechnikai hulladékok közül a kifogyott festékpatronok, elhasználódott festékszalagok a forgalmazóhoz kerülnek visszaszállításra. A veszélyes hulladéknak minősülő eszközök számítástechnikai bontóba kerülnek leadásra.
8. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma nagyrészt a költségek racionalizálása érdekében 2015. évben történt átszervezés miatt 10 fővel alacsonyabb, mint az előző évben, azaz 75 volt volt. A nyugdíjba vonuló 1 fő munkatárs, valamint a munkaviszony megszűnése miatti létszámcsökkenés pótlása kirendeltségek közötti átcsoportosítással történt. 2015. évben 2 fő új munkatárs került felvételre.
8
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________ Az új dolgozók felvételénél szempont a megfelelő szakirányú végzettség megléte. A Takarékszövetkezet munkatársai az integrációs szervezetek által szervezett szakmai továbbképzéseken folyamatosan részt vesznek.
9. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása Származékos ügyletet a Takarékszövetkezet nem kötött és jelenleg sem rendelkezik ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya (ezer Ft) IAS 32 2014.12.31
2015.12.31
Index %
11 787 333
10 916 409
92,6%
446 720
466 271
104,4%
11 153 723
10 450 138
93,7%
186 890
292 404
156,5%
II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem)
11 511 984
11 105 878
96,5%
a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására
11 511 984
11 105 878
96,5%
I. Pénzügyi eszközök a) Készpénz b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma
b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között
10. Kockázatkezelési politika, általános alapelvek
A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja tevékenységét, úgy vállal kockázatot, hogy a hatályos jogszabályi előírásoknak és a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció központi szerveitől (Integrációs Szervezet és a Központi Bank) származó utasításoknak megfeleljen. (Törvényesség elve) Az Integráció mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működését és az MNB (továbbiakban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogutódjaként: Felügyelet) ne korlátozhassa tevékenységét. Az Integráció által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy az azt támogató tevékenységekkel függnek össze. (Összeférhetetlenség elve) A Takarékszövetkezet a kockázatkezelés módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik a központi szervekkel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében. (Együttműködés elve)
9
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________
A Takarékszövetkezet a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció egészére megállapított előírásokhoz, limitekhez képest azok szellemiségét és tartalmát tiszteletben tartva saját belső kockázatérzékenységétől függően szigorúbb irányban eltérhet, alacsonyabb limiteket, gyakoribb monitoringot és értékvesztés elszámolást, stb., alkalmazhatnak. A Takarékszövetkezet a Kockázati Stratégiában és egyéb szabályzatokban meghatározott limiteken túl egyéb limiteket és korlátozásokat is alkalmazhat. A Kockázati Stratégiában szereplő lehetőségekkel csak abban az esetben lehet élni, ha a döntés kockázati szempontból is alaposan mérlegelésre kerül. (Óvatosság elve) A Takarékszövetkezet a szabályoktól való eltérést csak a döntési rend szerinti keretek között, kivételes esetben, limitált mértékben, kellően megindokolva és megfelelően dokumentálva engedélyezi. Az ilyen döntésekről elkülönített, kontroll területek által elérhető nyilvántartást kell vezetni, illetve rendszeres időközönként a vezető testületek felé be kell róluk számolni. (Prudens eltéréskezelés elve) A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és különböző vezetői szintek számára jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli. A nem számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentéseket készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) A Takarékszövetkezet kockázatokat a Kockázati Stratégiában és a belső szabályokban meghatározott keretek között és azok mértékéig vállal. (Szabályozottság elve) A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állnia a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) A beszámolási/beszámoltatási, jelentési struktúrát, valamint a felelősségek és hatáskörök elkülönítését (szegregáció) világos, pontos, egyértelműen meghatározott, átlátható, összefüggő, kötelező érvényű szabályok szerint kell kialakítani, melyek a szervezeten belüli érdekkonfliktusok (összeférhetetlenség) és a hatásköri összeütközések megelőzését, kezelését is biztosítják, kikényszerítik. (Vállalatirányítás és szervezetfejlesztés elve) A Takarékszövetkezet kizárólag dokumentált módon vállal kockázatot. (Dokumentáltság elve) A Takarékszövetkezet csak olyan piaci kockázatokat vállal, amelyeknek kockázatait felmérni és kezelni tudja. A Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció és a Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat értékelésére/mérésére és nyomon követésére. A Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció és a Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. (Kockázattudatosság elve) A Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutatója a jogszabályban, illetve a Takarékbank által meghatározott minimális szint alá csökken. A Hitelintézet egyedileg nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutatója az SZHISZ által elvárt minimális szint alá csökken. (Mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartásának elve) A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott, vagy jogszabályba ütköző vagy erkölcsileg támadható tevékenységekkel, vagy olyan tevékenységekkel kapcsolatban, mely környezet-szennyezéssel, környezetrombolással jár együtt vagy a tevékenység kapcsán környezeti kár bekövetkezte valószínűsíthető, illetve ellentétes a Takarékszövetkezet és a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció céljaival, stratégiáival, tulajdonosainak, ügyfeleinek érdekeivel. A Takarékszövetkezet nem vállalhat kockázatot olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a legjobb tudása szerint a Takarékszövetkezet, vagy más, a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció bármely tagja számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) A kockázatok behatárolása és Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációs szintű kezelése érdekében a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció központi szervei által meghatározott limitek, korlátozások
10
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________
betartása a Takarékszövetkezet, mint a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció tagja számára kötelező. (Kockázatok integrációs szintű kezelésének elve) A kockázatok behatárolása érdekében az Integráció Központi Szervei és a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. (Kockázatok tagi szintű kezelésének elve) A Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció és a Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limitjeit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen tevékenysége jellegének, nagyságrendjének, összetettségének. (Arányosság elve) A Takarékszövetkezet olyan ösztönző rendszert működtet, olyan javadalmazási politikát folytat, amely fokozottan veszi figyelembe a kockázat és a hozam viszonyát, valamint a kockázatkezelési szabályok betartását. (A kockázatérzékenység elve) A Takarékszövetkezet arra törekszik, hogy üzletvitele és kockázatvállalásai a legnagyobb mértékben legyenek átláthatóak. A Csoport a nyilvánosságra hozatal kapcsán biztosítja a jelenlegi és a jövőbeni helyzetének bemutatásakor pontos, kiegyensúlyozott és időszerű – rendszeresen aktualizált – információ megjelentetését. (Az átláthatóság elve) A Takarékszövetkezet az alapelvek betartásával, a Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációra vonatkozó, illetve tagi szintre lebontott kereteken belül – az SZHISZ kompetenciáját érintő ügyeket leszámítva – teljes önállóságot élvez a kockázatvállalási döntés tekintetében. (Az önállóság elve)
11. A hitel-, piaci-, likviditási- és működési kockázat bemutatása 11.1 Hitelkockázat A kockázati stratégia elsődleges célkitűzése a hitelportfolió kockázati szintjének csökkentése, minőségének javítása, de minimum megőrzése a portfolió volumenének növelése mellett. A Takarékszövetkezet ennek érdekében az átlagosnál kockázatosabb részportfóliók arányát csökkenti; törekszik a folyósítási feltételek szigorú ellenőrzésére; törekszik a monitoring tevékenység erősítésére és a problémák mielőbbi felismerésére; törekszik az ingatlanfedezetek hitelkockázat mérséklő eszközként való minél nagyobb arányban történő figyelembe vételére az elismerhetőség kritériumainak biztosításával; törekszik a problémás hitelek kezelésénél az ügyfelekkel való együttműködésre. A problémák korai felismerése érdekében a Takarékszövetkezet a lejárt követeléseket rendszeresen, minimum havonta, ügyfél szinten figyeli. A Takarékszövetkezet nem vállal kockázatot azon ügyféllel szemben amely ellen csőd-, felszámolási illetve végelszámolási eljárás van folyamatban, kivéve a felszámolás során veszteség-minimalizálási céllal vállalt kockázatot. Nem hitelezhető az; a természetes személy ügyfél – az üzletszerűen válságkezelő tevékenységet folytató természetes személy kivételével –, aki az elmúlt 5 évben olyan vállalkozás legalább 20%-os tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője volt, amely ellen az elmúlt 5 évben - a 20% feletti tulajdonosi vagy vezető tisztségviselői viszony fennállása alatt – csődeljárás, illetve felszámolás indult, a vállalkozás, amelynek 20 % feletti tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője az elmúlt 5 év során olyan vállalkozásnak volt 20 % feletti tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője, amely ellen az elmúlt 5 évben - a 20% feletti tulajdonosi vagy vezető tisztségviselői viszony fennállása alatt csődeljárás, illetve felszámolás indult,
11
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________
az ügyfél, aki/amely a Takarékszövetkezet által vezetett nyilvántartásban vagy a Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációs nyilvántartásban nem hitelezhető ügyfélként szerepel.
Nem hitelezhető az az ügyfél; akinek/amelynek üzleti hírneve rossz, üzleti kapcsolatrendszere nem megbízható ügyfélkörhöz kötődik, aki ellen büntetető eljárás van folyamatban, illetve büntetett előéletű, amely cég tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője ellen büntetető eljárás van folyamatban, illetve büntetett előéletű, amelynek ügyvezetéséről, illetve tulajdonosi köréről megbízható információ az illetékes cégbíróságon vagy azon kívül nem szerezhető be, akinek/amelynek információs adatszolgáltatása, együttműködési készsége kifogásolható, akinek/amelynek tevékenysége közerkölcsbe ütközik, akinek/amelynek tényleges tevékenysége nem a hitelkérelemben megjelölt gazdasági tevékenység, aki/amely lényeges információt hallgat el, aki ellen kényszereljárás indult („magáncsőd”) az elmúlt egy évben, aki/amely nem járul hozzá a KHR-ben meglévő teljes hiteltörténetének megismeréséhez, aki/amely kapcsán negatív információ van a KHR-ben (az elmúlt egy évben volt 90 napon keresztül a mindenkori minimálbért meghaladó lejárt tartozása, valamint visszaéléssel kapcsolatos információval került a KHR-be), aki/amely bármilyen formában, nyíltan vagy burkoltan megvesztegetési kísérletet tesz, vagy arra utal, hogy a Takarékszövetkezet üzleti hírnevét bármely más módon negatívan befolyásolja. Amennyiben az elmúlt 12 hónapban: NAV végrehajtási eljárás indult az ügyfél ellen; kettőnél többször székhelyet változtatott az ügyfél; az ügyfél tevékenységi köre jelentősen módosult; az ügyfélnél jelentős mértékű tulajdonosváltás történt; az ügyfélnél menedzsment váltás történt, úgy kizárólag indokolt esetben és kiemelt körültekintéssel nyújtható hitel az ügyfélnek.
11.2 Piaci kockázat A piaci kockázat abból fakad, hogy a Takarékszövetkezet mérlegében szereplő eszközök és források, vagy a mérlegen kívüli pozícióiban veszteség keletkezik, keletkezhet amiatt, hogy a piaci árak az intézmény szempontjából kedvezőtlen irányba mozdulnak el.
Devizaárfolyam-kockázatkezelési alapelvek - A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza-, vagy valutaárfolyamhoz kötött forintszerződései tekintetében devizaárfolyam-kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke meghatározott mértékét. - A különböző devizanemekben fennálló pozíciókat folyamatosan figyelni és kezelni kell. - A működés során keletkező, nem szándékolt deviza nyitott pozíciót mielőbb le kell zárni.
Kamat- és részvénykockázat-kezelési alapelvek - Részvénypozíciót – a stratégiai jellegű befektetések kivételével – a Szövetkezeti Hitelintézet és a Társaság nem vállal. - A kamatkockázat kezelésére limitrendszert kell működtetni.
12
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________ - A kereskedési stratégiában egyértelmű kritériumrendszert kell felállítani arra vonatkozóan, hogy mit kell kereskedési szándéknak tekinteni. Amennyiben a Befektetési Szabályzatban a Hitelintézet kijelenti, hogy tartózkodik a kereskedési szándékú pozíciók vállalásától, és ezért kereskedési könyvet nem vezet, akkor szigorúan kerülni kell a kereskedési szándékú pozíciók vállalását. - Amennyiben a Hitelintézet kereskedési könyvet vezet, akkor a kereskedési könyvben nyilvántartott kamatpozíciókat és a kereskedési könyvön kívüli kamatpozíciókat külön-külön és együttesen is figyelni és kezelni kell. - A kereskedési könyvön kívüli kamatlábkockázat stressz teszt eredménye ne haladja meg a szavatoló tőke meghatározott mértékét.
11.3 Likviditási kockázat A likviditás az intézmény azon képessége, hogy eszközei növekedését a nélkül tudja finanszírozni, lejáró kötelezettségeit pedig teljesíteni, hogy emiatt jelentős, nem tervezett veszteség érné. A jövedelmezőség érdekében végrehajtott lejárati transzfer, a rövid távú források hosszú távú kihelyezése, a környezeti hatások és más piaci szereplők magatartásának bizonytalansága jelentik a likviditási kockázatot. A likviditási kockázatok alapvetően két kategóriába, illetve további alkategóriába sorolhatók: finanszírozási likviditási kockázat (funding liquidity risk) annak a kockázata, hogy a Hitelintézet nem tud megfelelni a várható és váratlan jelenlegi, illetve jövőbeli cash-flow-kból és fedezetekből származó kötelezettségeinek anélkül, hogy ez kihatna a napi működésére vagy a piaci helyzetére. Ide tartoznak különösen az alábbiak: lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, amely abból fakad, hogy a követelések és kötelezettségek pénzáramai nincsenek megfelelően összehangolva, és a lejáró kötelezettségek bizonyos időszakokban meghaladják az esedékes követelések összegét. Annál jelentősebb a kockázat, minél közelebbi időszakban mutatkozik eltérés; lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat – a források a szerződés szerinti lejárat előtt visszavonásra kerülnek; strukturális likviditási kockázat – annak a kockázata, hogy a források nehezebben és csak magasabb költség mellett újíthatók meg; piaci likviditási kockázat - annak veszélye, hogy egy piaci pozíció nem zárható megfelelően rövid idő alatt piaci áron, csak kedvezőtlenebb árfolyamon, így a megfelelő piaci ár realizálása megkívánja a pozíció fenntartását, ami likvid eszközök lekötését/felvételét igényelheti.
11.4 Működési kockázat A működési kockázat a Takarékszövetkezet minden tevékenységében jelen van. Jelenthet valódi veszteség eseményt, illetve folyamatokban rejlő lehetséges veszteséget is. A leglényegesebb a működési kockázatok felismerése a működés szabályozásának folyamataiban, ahol jellemzően még be nem következett kockázatokról van szó. A működési kockázati profilt és a működési kockázatkezelés céljait szem előtt tartva az Integráció meghatározásában a működési kockázat annak a kockázata, hogy a Csoporttagot közvetlen vagy közvetett pénzügyi veszteség, illetve a jó hírnevét, vagy az üzletmenet folytonosságát fenyegető, jelentős kár éri. A tevékenységben rejlő veszélyek megjelenési formái a működési kockázati események, melyek jogszabályi szinten tipizáltak: belső csalás;
13
Üzleti jelentés 2015.12.31. ___________________________________________________________________________
külső csalás; munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság; ügyfelek, termékek és üzleti gyakorlat; tárgyi eszközöket ért károk; üzletmenet fennakadása és rendszerhiba; végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés.
A nem megfelelő folyamatok és rendszerek, külső események vagy személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő (belső-, külső csalás), jogszabályban vagy szerződésben, belső szabályzatokban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező veszteség a Takarékszövetkezet működésére nem jellemző, a működésből eredő kockázat a Takarékszövetkezetnél alacsony.
12. A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet telephelyei Központ 2112 Veresegyház, Fő út 53. 2112 Veresegyház, Fő út 53. 2151 Fót, Dózsa Gy. u. 54. 2162 Őrbottyán, Rákóczi u. 115. 2113 Erdőkertes, Nemes u. 2. 2146 Mogyoród, Gödöllői u. 18/a. 2164 Váchartyán, Fő út 23. 2163 Vácrátót, Petőfi tér 4. 2120 Dunakeszi, Fő út 66-68. 2626 Nagymaros, Király út 1/a. 2624 Szokolya, Fő út 63. 2632 Letkés, Dózsa Gy. út 16. 2621 Verőce, Áprád út 27. 2612 Kosd, Eőszy L. tér 1. 2600 Vác, Káptalan u. 14.
Veresegyház, 2016. február 26. …………………………………. Vargáné Králik Katalin elnök ügyvezető
………………………………… Horváth Ferencné főkönyvelő
14
