Megyei Napló TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA
2010. január
Megjelenik havonta Tolna megye minden településén, 90 000 példányban
Újévi fogadalmaink: „A teremtõ erõ” Minden újesztendõ kezdetével születnek új fogadalmak, nagy ígéretek. Ezekbõl aztán az idõk folyamán többnyire engedünk, elfelejtjük, körülményeinkre hivatkozva átsiklunk rajta. Mi kell ahhoz, hogy véghezvigyük céljainkat, amelyeket újév hajnalán megfogalmazunk? Például, hogy meg kellene egy kicsit állni, befelé figyelni és komolyan venni magunkat. Persze ezt nem lehet, mert vár bennünket a világ, mi pedig rohanunk, mert a holnap elszalad. Talán lekésünk valamit, ami fontos, még akkor is, ha nem a miénk, de elhisszük, hogy enélkül nem lehet élni, hiszen ez most a trendi. Nem maradhatunk le, nekünk menni kell, erõsnek kell lennünk. No, lássuk, van-e elég erõnk? Ha nincs, hol keressük? (folytatás a 4. oldalon)
Indul a kampány Elsõ forduló: április 11-én A lakosság kor szerinti megoszlását jellemzi, hogy a tízmilliós Magyarországon több mint nyolcmillió a felnõtt, szavazásra jogosult állampolgár. (Érdekes adalék, ami a haiti földrengés kapcsán jelent meg a hírekben: náluk a lakosság 46 százaléka 18 év alatti.) Sólyom László köztársasági elnök 2010. április 11-re tûzte ki az országgyûlési választások elsõ fordulóját. A pártoknak jelölteket kell állítaniuk, ehhez pedig választókerületenként 750 ajánlószelvényt kell összegyûjteniük. Az ajánlószelvényeket február közepéig postázzák, mert ezeket legkésõbb, a választás elõtt 58 nappal mindenkinek meg kell kapnia. A pártok által összegyûjtött kopogtató cédulákat a választás elõtt 23 nappal kell leadni hitelesítésre, a választási bizottságnak.
2. oldal ♦ AZ ÖNKORMÁNYZAT IS LEHET JÓ TULAJDONOS
3. oldal ♦ ÁROKTISZTÍTÁS FÕÁLLÁSBAN
4. oldal ♦ A TOLNA MEGYEI MÛVÉSZETÉRT TETTEK KIMAGASLÓT
5. oldal ♦ TOLNÁBAN JÓL JÖN A SOK CSAPADÉK
6. oldal ♦ FARSANGI FÁNK RECEPT
7. oldal ♦ MAGASABB FOKOZATÉRT KÜZDÖTTEK A TATAMIN
XII. ÉVFOLYAM 1. szám
www.tolnamegye.hu
Verés, betörés, lopás, vandalizmus, rettegõ lakók Látható rendõri jelenlétet akarnak a faddiak Rendõrõrsöt vagy 4-5 fõ körzeti megbízottat, látható rendõri jelenlétet követel Fadd lakossága – határoztak a január 7-i rendkívüli képviselõ-testületi ülésen. A településen az utóbbi idõszakban jelentõsen megszaporodtak a bûncselekmények, idõs embereket vertek meg, több házat kiraboltak, ellopták a jószágokat, rettegésben tartják a lakókat. A helyzet tarthatatlan volt, de mostanra már lecsillapodtak a kedélyek. A rendõrség kiemelten kezeli a Faddon történteket, lesz megoldás, ígérik. Három idõs embert vertek meg és raboltak ki karácsony környékén Faddon. A településen már hónapok óta folyamatosak voltak a betörések, a lopások, a rongálások és az életveszélyes fenyegetések. Az emberek félnek. A bûnözési statisztikák alapján van is rá okuk. 2004 és 2007 között a
Faddon elkövetett és ismertté vált esetek száma állandó volt. 2007 óta azonban ez a szám folyamatosan növekszik. Tolna és környéke, így Fadd is a megye bûnügyileg fertõzött területei közé tartozik. A település vezetése a kialakult helyzet súlyossága miatt rendkívüli képviselõtestületi ülést hívott össze, amelyre meghívták a rendõrség képviselõit és a sértett lakókat. Fülöp János polgármester a fórumon megoldást kért a problémákra, látható rendõri jelenlétet szeretnének. Annak ugyanis semmi értelme, hogy valaki hivatalosan Faddon körzeti megbízott, de máshol teljesít szolgálatot. A Szekszárdi rendõrkapitányság illetékességi területén Bátaszéken és Tolnán mûködik rendõrõrs. Fadd a tolnai õrshöz tartozik, ahol jelenleg 2 fõ körzeti megbízott és egy fõ körzeti megbízott csoportvezetõ teljesít szolgálatot. A lakosság ezzel azonban nem elégedett, saját rendõrõrsöt akarnak Faddon. Dr. Varga Péter (képünkön) szekszárdi rendõrkapitánytól megtudtuk, kiemelten kezelik a Faddon történte-
Fodor József roma képviselõ elsõként írta alá az aláírásgyûjtõ ívet
ket. Még az õsszel kialakítottak egy 7 fõs nyomozói csoportot az elkövetõk kilétének megállapítására. December végén és janu-
Kiscsikó a siker útján A nagydorogi kiscsillag betáncolta magát a nézõk szívébe Elsõ csengetésre negyvenes férfi siet kaput nyitni. Háza nem nagyvilági, nemrég még a tisztes szegénység illette volna, mai szemmel inkább a jó magyar átlag szintjére van ítélve. A nagydorogi Csikó Szabolcs innen indult el azon az úton, ahol egy ország szurkolt neki tavaly hónapokon át a Csillag születik címû tehetségkutató tv-mûsor döntõjében. Az ugródeszkán Szabi jól vette az akadályokat, a folytatás is kecsegtetõ, az újságírókkal pedig máris rutinosan bánik.
ár elején több alkalommal is nagy erõkkel, alkalmanként 25-30 rendõrrel házkutatásokat tartottak. (folytatás a 4. oldalon)
Kikezdi a tél az utakat
A csendes utcából hasonlóan csendes házba lépünk. Hétköznap délelõtt lévén mindenki a dolgán, ki munkahelyen, ki iskolában, az öttagú Csikó családból most csak ketten várnak itthon. A 16 éves Szabolcs siet le a lépcsõn, melegítõben, papucsban. A rokonszenves, szerény fiú az egész ország szívébe betáncolta magát, amire még mindig emlékeztetnek a falakon díszelgõ, rajongói transzparensek. Saját bevallása szerint nem sztár, pedig a népszerûség már utolérte az ördögi ügyességû táncost. Õ csak mosolyog és reméli, sokáig megmarad a szívekben, mint az ország Kiscsikója. (folytatás az 5. oldalon)
(folytatás a 3. oldalon)
Lapunk további tartalmából
Kö ve 20 tke 10 z õ .f m eb eg ru j e ár le 2 7 né s . :
Itthon, Tolnában
Félidõben a bonyhádi kórház-rekonstrukció Átadták a 40 ágyas ápolási osztályt Nyertes TIOP-pályázatnak köszönhetõen közel 778 millió Ft-os támogatással megújítja épületeit és mûszerparkját a Bonyhád Városi Kórház-Rendelõintézet. A 2009 júliusában megkezdett rekonstrukció immár félidejéhez érkezett: január 21-én ünnepélyesen felavatták a régi sebészeti osztály épületének tetejére épített 40 ágyas ápolási osztályt. – A régi, 20 ágyas ápolási részleg 1997-ben épült, és rendkívül veszteséges volt mindig – tájékoztat Dr. Barcza Zsolt, a kórház orvos-igazgatója. – Az utóbbi években már éves szinten több mint 30 millió mínuszt „termelt”. (folytatás az 5. oldalon)
Tolna megye közútjain megközelítõleg 3000 kátyú lehet, számukat a fagyos csapadékos téli idõjárás növelheti. A magyar közútkezelõ itt 1045 km útért felel. Folyamatosan feltérképezik és javítják a hibákat, de hideg idõben csak ideiglenes megoldást tudnak találni az autósokat veszélyeztetõ helyzetre. A komolyabb javítások tavaszra maradnak. (folytatás a 3. oldalon)
Startolt az EKF Pécs2010 Tolna megye is várja a látogatókat Január 10-én nagyszabású megnyitóval megkezdõdött a Pécs Európa Kulturális Fõvárosa program. Tolna megye – azon túl, hogy drukkol a pécsi sikernek, és vélhetõen sokan utaznak el jó néhány programra – aktív részese a projektnek. Paks, Dombóvár, Szekszárd és Bonyhád is készül arra, hogy turistákat csábítson saját városába. (folytatás a 4. oldalon)
2. oldal
HÍREK RÖVIDEN ♦
ALSÓNÁNA A már több éve zajló temp-
lomrekonstrukció az idei év legnagyobb beruházása. Már kicserélték a tetõszerkezetet, az alatta lévõ mûemléki dongaszerkezetet elszállították felújításra. A torony felújítása és az épület vakolása a következõ feladat, amire 18 millió forintot költenek. Szabadidõparkot is kialakítanak, amelyben az újszülött gyermekek tiszteletére ültetnek facsemetéket. Felújítják még a két templom közötti körforgalmat, valamint a Dózsa György út esõvíz elvezetése és fontos terv. A falu 76 millióval kevesebb pénzbõl, 119 millió forintból gazdálkodik 2010-ben.
♦
DECS Az óvoda akadálymentesítése, új
játszótér építése, 10 önkormányzat összefogásával épülõ, két pólusú ivóvízbázis – többek között ezeket a fejlesztéseket valósítja meg 70 millió forintból az önkormányzat 2010-ben. A település idei költségvetése 615 millió forint, ez a megszorítások ellenére körülbelül 25 millióval több, mint a tavalyi évé volt.
♦
NAGYMÁNYOK Nem mindennapi szü-
letésnapi ünnepséget rendeztek a kisvárosban. Halmágyi Jánosné 100. évét betöltve a település legidõsebb lakosa. Családtagjai mellett Karl Béla polgármester is köszöntötte a jó humorú, jó kedélyû, teljes szellemi frissességnek és jó egészségnek örvendõ nénit. Elmondása szerint jó géneket örökölt, ennek köszönheti a szép kort,
T O L N A
M E G Y E
MEGYEI NAPLÓ
K Ö Z É L E T E
Az önkormányzat is lehet jó tulajdonos Évet értékelt a szekszárdi városvezetés a vállalkozók elõtt Hosszú távra megalapozott a megyeszékhely mûködése – mondta Horváth István Szekszárd polgármestere azon a január 21-i fórumon, ahol az elmúlt évet értékelte a 100 legnagyobb adófizetõ cég képviselõje elõtt. A 2006-ban felállt új városvezetés fontosnak érezte, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a vállalkozásokkal. Ezért Szekszárd 100 legnagyobb adófizetõ cége ismerhette meg a 2009-es év munkáját, beruházásait, támogatásait. Arra is lehetõségük volt, hogy a tájékoztató után kötetlen keretek között elmondhassák véleményüket a tervekrõl. A város gazdasági helyzetérõl Ács Rezsõ alpolgármester beszélt, aki elmondta: az önkormányzat céljai között elsõsorban az szerepelt, hogy biztosítsa a meglévõ intézményrendszer mûködését, stabilizálja a város gazdaságát, és csökkentse tartozásokat. Míg Szekszárdnak 2006ban 476 millió, addig 2009. év végén csupán 101 millió kintlévõsége volt a szállítók felé, amelyek jelentõs része helyi vállalkozás. Az alpolgármester
kihangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt négy évben közel 500 millió forinttal csökkent az állami normatíva, ennek ellenére mégis hosszú távon megalapozták a város mûködõképességét. 2009-ben a feladatok ellátására például nem kellett hitelt felvenniük. A vállalkozások iparûzési adó bevétele folyamatosan növekszik, ez stabil tervezhetõséget jelent számukra. Az önkormányzat tervei között volt a város gazdasági szerepének
erõsítése is. Ennek keretében felélesztették az Ipari Parkot, beruházásokat indítottak, saját tulajdonú cégeket hoztak létre és racionalizálták a társaságok tevékenységét. – Nekünk ugyanazt kell végeznünk a közszférában, mint Önöknek a magánszférában – ezekkel a szavakkal kezdte tájékoztatóját Horváth István polgármester. Az eredmények bebizonyították, hogy az önkormányzat is lehet jó tulajdonos, a városi tulajdonú cégek ugyanis eredményesen mûködnek. Az AliscaTerra Kft. növelte árbevételét, külföldön is befektet. A Vízmû Kft. pedig nyereségébõl a város több pontján cserélte újra
Horváth István polgármester a 100 legnagyobb adófizetõ céget hívta beszélgetésre
az ivóvíz és szennyvízvezetékeket, valamit elkezdte a fürdõberuházást. Az önkormányzat és a vállalkozók kapcsolatát nagyon jónak ítélte meg a polgármester, aki kihangsúlyozta: tiszteletre méltó volt az, ahogy a vállalkozók mindnet megtettek a munkahelyek megõrzéséért. Ugyanakkor a város a civil megmozdulásoknál is számíthat a vállalkozókra. Gondoljunk itt a Szépítsük együtt Szekszárdot mozgalomra, vagy arra, hogy 2009-ben egyetlen forintot sem kellett közpénzbõl a városi nagyrendezvényekre költeni, mindent saját bevételekbõl és a vállalkozói támogatásokból tudtak finanszírozni. Az induló nagyberuházásokkal kapcsolatban Horváth István kijelentette: mind az Agóra programhoz, mind a városközpont rehabilitációhoz megvan az önerõ. Már csak a szerzõdéskötésre várnak, ami eddig az állam idõhúzása miatt nem valósult meg. A fórumon elhangzottak a tavalyi év eredményei, a megvalósult beruházások is. Ilyen volt például a három mûfüves labdarúgópálya, amelyet a készülõ atlétikapályával együtt tavasszal adnak át. Az önkormányzat a 2007–2009-es idõszakban 12 milliárd forint támogatást nyert állami és Európai Uniós forrásból. Ez az összeg 16 milliárd forintnyi fejlesztést indukál majd Szekszárdon, amit szeretnének a helyi vállalkozók között elkölteni, hogy a pénz a térségben maradjon, és itt segítse a gazdaság fejlõdését. Bor Boglárka
ugyanis anyai és apai ágon is 90–100 évesek voltak a nagyszülõk.
Zavaros kérelmek
Fórumra hív a képviselõ
Továbbra is nyitott a krízisalap
♦
VÁRDOMB Kettõs, fél évszázados csalá-
di jubileumot ünnepeltek a településen. Kovács János és felesége, valamint Pamuk Tibor és neje 50 évvel ezelõtt a helyi templomban kötött házasságot. Érdekesség, hogy Kovács János huga Pamuk Tibor hitvese, így mint annak idején, most is testvérpár fogadott egyszerre örök hûséget szíve választottjának. Január 23-án újra végigélték a ceremóniát és a lakodalmat is ott, ahol öt évtizeddel ezelõtt közösen mulatták át az éjszakát.
Alig egy évvel a gazdasági világválság kirobbanása után a kormány 2009ben törvényben határozott a krízisalap létrehozásáról a bajbajutottak megsegítésére. Lényege, hogy aki bizonyítottan a válság hatására került nehéz helyzetbe, az jogosult egy egyszeri támogatásra, ami átlagban 25–40 ezer forintot jelent. A kérelmek azonban nem mindig fedik a valóságot, jó hír viszont, hogy meghosszabbították az igénylés dátumát. A krízisalap feltételek szigorúak. Az kaphat belõle támogatást, akinek 2008. szeptember 30. után szûnt meg a munkahelye, lakáshitele legalább 20%-kal megnõtt, vagy egészségügyi állapota a krízis miatt romlott. Elõbbi kettõ a szekszárdi és megyei igénylések leg-
fõbb okai. De hiába tûnnek világosnak a feltételek, akadnak problémák, mind a kérelmek kitöltésével, mind pedig a kérelmezõkkel. – A legnagyobb gond az, hogy a kérelmezõ csak azt írja bele az ûrlapba, hogy segélyre van szüksége, mert nincs mibõl megélnie – mondta dr. Fõfai Klára, a szekszárdi polgármesteri hivatal Szociális Irodájának vezetõje –, így a hivatal nem tud elbírálni, a kérelmezõnek pontosítania, igazolnia kell a megváltozott életkörülményeit. Nem ritka az sem, hogy a rászoruló mindent megpróbál, hogy segélyhez jusson. Például bûntetõjogi felelõssége tudatában hamisan azt írja be a nyomtatványba, hogy volt munkahelye, ami nem igaz. Ennek kiderítése pedig nem a mi feladatunk – fûzte hozzá az irodavezetõ.
Az év elsõ hónapjában csak Szekszárdról eddig 257 kérelmet kapott a Szociális Iroda, amelybõl 22-t elutasítottak, így 235 került a nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz. Ha itt van a beadvány, az már jót jelent, mert így biztos, hogy a jogosult megkapja a segélyt. Rákos Sándornétól, a Tolna Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság jogi és igazgatási fõosztályvezetõ-helyettesétõl megtudtuk, hozzájuk a szekszárdi igénylésekkel együtt összesen 316 kérelem érkezett be január elejétõl. A krízisalap a legújabb hírek szerint nyitva áll még az elkövetkezendõ hónapokban is. A dátum a mostani január 30-ról kitolódik április, esetleg május végére, pontosat a jogszabály kihirdetése után lehet tudni.
Lakossági fórumra várja Tolna megye 1-es választókerületének lakóit Horváth István országgyûlési képviselõ, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere. A konzultációk témái: a gazdasági életben, az egészségügyben, az oktatásban, a közbiztonság helyreállításában szükséges változtatások. A fórumok idõpontjai: BOGYISZLÓ – február 8. hétfõ, 18 óra – Mûvelõdési ház. HARC – február 9. kedd, 18 óra – Mûvelõdési ház. SZEDRES – február 10. szerda, 18 óra – Mûvelõdési ház. BÁTA – február 11. csütörtök, 18 óra – Mûvelõdési ház. SIÓAGÁRD – február 12. péntek, 18 óra – Mûvelõdési ház. MEDINA – február 15. hétfõ, 18 óra – Mûvelõdési ház. DECS – február 16. kedd, 18 óra – Mûvelõdési ház. TOLNA – február 17. szerda, 17 óra – Sportcsarnok (Sport u. 15/A). SÁRPILIS – február 18. csütörtök, 18 óra – Általános iskola, ebédlõ. ÕCSÉNY – február 19. péntek, 18 óra – Közösségi ház. FÁCÁNKERT – február 22. hétfõ, 18 óra – Faluház
Gödrei Zoltán
Mezõgazdaságról, nemcsak gazdálkodóknak
A falu és határa A szocialista-liberális kormányzat a nagyüzemi agrár lobbi befolyása következtében egészségtelen irányba fordította a mezõgazdaság átalakítását. A több tízezer termelõ eltûnt, elsõsorban az átalakult tsz-eken és állami gazdaságokon alapuló néhány 100 nagyüzem erõsödött meg, emellett pedig jelentõsen átalakult a termékszerkezet is. Kis túlzással lehet állítani, hogy ha végigmegy az ember az országon, kukoricán, napraforgón, búzán és repcén kívül alig talál más kultúrát. Elvétve látni olyan táblákat, melyeken pillangós növényeket, mustárt, vagy más, valamikor úgynevezett „pénzes növényeket” termelnek. Ez az átalakulás agronómiailag illetve agrotechnikailag is káros, hiszen gyakorlatilag elveszítjük a jó elõvetemény pozitív hatását, de mindamellett ezek a növények jelentõs munkaigényükkel hozzájárultak a vidéken élõk foglalkoztatásához. A mai agrárpolitika eredményeképpen szinte megszûnt a kapcsolat a falu és határa között, a falvakban általában azt sem tudják, ki gazdálkodik a faluhoz tartozó termõföldön. Ez a kapcsolat pedig ezer-
az adott településhez, néhány ember foglalkoztatásával leegyszerûsített termékszerkezettel elviszik azt a hasznot és értéket a településrõl, amely egyrészt sokkal nagyobb is lehetne, másrészt ott is maradhatna. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásához arra van szükség, hogy tisztában legyünk a jelenlegi kormányzat és a mi eltérõ felfogásunkkal a mezõgazFalu és határa többnyire már daság gazdasági és társadalmi szenem szerves egység repét illetõen. Alapvetõ különbség, hogy a jelenlegi politika, amelyet nem utolsó sorban nagyüzemi agrár lobbi vezérel, csak gazdasági hatékonyság oldaláról közelíti meg a kérdést. Mi a társadalmi hatékonyság fogalmát illesztjük rá a mezõgazdaság rendszerére. Az elõzõekbõl egyértelmûen kiderül, hogy a mezõgazdaságnak, a földnek a jelenleginél sokszorosan nagyobb szerepet szánunk a vidéki életminõség javításában, a vidék megtartó erejének helyreállításában, egyáltalán abban a falu és határának viszonya, mint ma. gazdasági és társadalmi rendszerben, Ha ma megkérdezzük valakitõl, hogy ki amelybe a mezõgazdaság, mint ágazat gazdálkodik a határban, leginkább azt a illeszkedik. választ kapjuk, hogy valamiféle kft. Dr. Font Sándor, Igen valami kft, aminek tulajdonosai az Országgyûlés Mezõgazdasági bizottsánem ismertek, általában semmi közük gának és a Fidesz Gazda Tagozatának elnöke éves múltra tekint vissza, és még a legvadabb tsz-idõkben is megmaradt. A tsz általában a legnagyobb foglalkoztató volt, illetve a háztáji és szakcsoporti gazdálkodással jövedelem kiegészítéshez juttatta a település lakóinak jelentõs részét. Szó nincs arról, hogy ezt az idõszakot visszasírnánk, de arról igenis szó van, hogy még akkor is élõbb volt a
MEGYEI NAPLÓ
T O L N A
M E G Y E
Ároktisztítás fõállásban A közmunkaprogram megyei tapasztalatai Ezekben a napokban 54 fõ állhat munkába a dombóvári kistérségben, köszönhetõen a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz a téli és a tavaszi közmunkaprogramra benyújtott nyertes pályázatnak. A köz javára végzett munka hasznos, átmeneti megoldásnak jó, de a tartós foglalkoztatást nem pótolja. A dombóvári kistérségi társulás csaknem 31 millió forintot tudott lehívni az országos keretbõl, amivel a többnyire hátrányos helyzetû munkanélkül napi 8 órában, minimálbérért dolgozhat. Nem a
dombóvári kistérség az egyetlen nyertes. Tolna megyében az elmúlt év regionális statisztikái szerint a közmunkaprogram kiugró sikereket tudhat maga mögött. Jelenleg a téli-tavaszi keretösszegbõl 150 milliárd forintot nyertek el a megyei pályázók, 79 településen átlag 251 fõ foglalkoztatása valósul meg. Ezen túl speciális roma foglalkoztatási program keretében 127 fõ, erdõmûvelõ programban 285 fõ számára biztosított munka a megyében. Nem véglegesen, a támogatási idõszak mindössze öt hónapot tesz ki. Ez alatt a közmunkások többnyire területrendezési, városszépítési feladatokat
A dombóvári kistérségben félszáz munkanélküli megélhetése lesz újra biztos a következõ hónapokban
3. oldal
K Ö Z É L E T E
látnak el, magasabb végzettséget igénylõ feladatokat – úgymint házi segítségnyújtás, vagy intézmény-felújítás – csak elvétve találni. Lehet árkot tisztítani és havat lapátolni, de folyamatosan hasznos munkát adni a közmunkásoknak, szinte lehetetlen – vélekedik több település, többek között Õcsény polgármestere, Fülöp János is. A faluban jelenleg a kistérség által benyújtott nyertes pályázat segítségével foglalkoztatnak 2 fõt, az önkormányzat közfoglalkoztatási tervének alapján 12 fõt. Az igazi gondot az okozza idén, hogy a pályázati kiírás szerint a foglalkoztatottak legalább felének rendelkezésre állási támogatásban kell részesülnie. Szinte biztos, hogy nem lesz annyi „rát”-os, mint ahány rendszeres segélyben részesülõ. Nem tûzoltás – hangsúlyozta a közmunkaprogram haszna kapcsán a Déldunántúli Regionális Munkaügyi Központ szakmai igazgatója. Szõke István szerint ez hosszú távon nem oldja meg a foglalkoztatás problémáit, mégis jelentõs, hiszen a bekerülteknek semmilyen más lehetõsége nincs elhelyezkedni. A szakember úgy látja, a támogatás 5-6 hónapja éppen elég arra, hogy az alapvetõen hátrányos helyzetû, a munkaerõpiacról egy ideje már leszakadt embereket visszaszoktassa a munka világába.
HÍREK RÖVIDEN ♦
DUNAFÖLDVÁR–BÖLCSKE–MADOCSA
Még tavaly decemberben lerakták az alapkövet, és már javában folyik mindhárom településen a közel egymilliárd uniós támogatással megépülõ kistérségi iskolakomplexum építése, átépítése. A beruházás tervezett befejezési határideje: 2010. decembere.
♦
BÁTASZÉK Építõipari nívódíjat nyert
sport- és szabadidõ kategóriában a tanuszoda. Az építtetõ Alisca Bau Kft. és a Hámori Építész Iroda tetszetõs, közös munkája jól illik a kisvárosi képbe, funkcióját tökéletesen betölti. Igazolja ezt, hogy az átadás
A közfoglalkoztatások hasznosságának kérdése az utóbbi idõben élénk közéleti diskurzust generált. A döntéshozói álláspontot – miszerint, ha valaki bekerül a szociális ellátó rendszerbe, annak minimális esélye lesz visszajutni a munkaerõpiacra – egyre több kritika éri. A tudományos élet képviselõinek bizonyos köre magyar és nemzetközi kutatásokra hivatkozva arra mutatott rá, hogy a közfoglalkoztatás nem szolgálja jobban a segélyezési létbõl való kitörést, mint a passzív ellátás. Bár a kérdés teoretikus szempontból egyáltalán nem megkerülhetõ, mégis elhanyagolhatónak tûnik a tények tükrében: a Tolna megyében regisztrált 16 ezer fõ munkanélküli mindössze 5%-át tudják közmunkaprogram keretében foglalkoztatni. HE
óta teljes kihasználtsággal mûködik. Az iskolai foglalkozások keretében eddig 16 ezer, a szabadidõsport keretében kb. 6 ezer sportoló, bérlettel, belépõvel mintegy 10 ezer látogatója volt a létesítménynek.
♦
SIMONTORNYA Nemes célért báloznak
a város lakói február 20-án. Már ötödször rendezi meg az önkormányzat és az egészségügyi és szociális bizottság az Összefogás bált, amelynek bevételébõl egy automata defibrilátort vásárolnak. Az újraélesztõ készüléket a város központi részén, a Petõfi utcai iskolában helyezik el. Az itt tanító pedagógusokat kiképzik a mûszer kezelésére, amellyel emberéletek menthetõk.
♦
PAKS Módosította az önkormányzat a
város parkolási rendeletét. Január 15-tõl
Indul a kampány (folytatás az 1. oldalról)
Területi listát csak az a párt állíthat, amelyik a megye választókörzeteinek több mint egynegyedében képes jelöltet indítani. Országos listája pedig annak a pártnak lehet, amelyiknek legalább hét területi listája van. Vagyis, ha egy párt az összes megyében akar listát, akkor minimum 36 750 ajánlószelvényt kell gyûjtenie. Április 11-én, a szavazóhelyiségben, minden választó két szavazócédulát kap. Az egyiken a területi listán induló pártok, a másikon a választókerületben induló egyéni jelöltek valamelyikére voksolhat. Lapzártakor a Tolna megyei helyzetrõl annyit tudunk, hogy az MSZP, a Fidesz és a Jobbik már bemutatta képviselõjelöltjeit. Az, hogy az SZDSZ jelöltjei rákerülnek-e az MDF listájára úgy, mint a fõvárosban, egyelõre nem ismert. -Wy-
Ötbõl öt a cél A Fidesz új korszakot nyitna A jelenlegi kormányzati erõk alkalmatlanok az ország vezetésére – jelentette ki Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója szekszárdi sajtótájékoztatóján. Véleményét adatokkal támasztotta alá a pártvezetõ: a 10% feletti munkanélküliség 13 éves rekordokat dönget, az ipari termelés 19%-kal esett vissza. A reálbér átlagosan
2,4%-kal maradt el az elõzõ évitõl, a költségvetési szférában például 9%-kal csökkent. Magyarország pillanatnyilag rosszabb helyzetben van, mint a gazdasági válság legrosszabb napjaiban. Kubatov Gábor a szocialisták kormányzati alkalmatlanságának újabb bizonyítékaként említette, hogy az MSZP tele van korrupA Fidesz Tolna megye képviselõi is gyökeres változást szorgalmaznak
ciós ügyekkel, amelyekre folyamatosan fény derül mind a fõvárosban, mind vidéken. A kampányról szólva megjegyezte: az MSZP ott folytatja, ahol 2006-ban abbahagyta: folyamatosan hazudoznak a hatalmuk megtartása érdekében. Emlékeztetett: 2002-ben 23 millió román bejövetelével riogattak, amibõl semmi sem volt igaz. A Fidesz jelöltjeinek kiválasztására Tolna megyében is nagy hangsúlyt helyezett a pártvezetés. Hiteles, megbízható, a helyi politikában már ismertséget és gyakorlatot szerzett politikusokról van szó. Rövid, de intenzív kampányra készül a párt, amelynek középpontjában a leendõ polgári kormány programjának alappillérei állnak: eltakarítani a romokat, felelõsségre vonás és újjáépíteni az országot, kiemelt figyelemmel a családokra, a hazai kis- és közepes vállalkozásokra, a gazdákra és a vidéken élõkre. Kubatov szerint Tolna megyében is reális esély van arra, hogy mind az öt egyéni körzetet megnyerjék a Fidesz-KDNP jelöltjei. -rb-
több, táblával jelzett útszakaszon, várakozóhelyen legfeljebb 90 percig lehet parkolni, a parkolás kezdetét egy táblán jelölni kell. A türelmi idõ január 25-ig tartott, a szabályszegõk ezentúl már 30 ezer forintos bírságra számíthatnak.
Februárban ülésezik a megye 2010. február 15-én tartja soron következõ ülését a Tolna Megyei Közgyûlés. Várhatóan döntés születik a megyei önkormányzat 2010. évi költségvetésérõl, a szociális és gyermekvédelmi intézményekben fizetendõ térítési díjakról. A tagok tárgyalnak többek között még a Tolna Megyei Gyermekés Ifjúsági Közalapítvánnyal kötendõ együttmûködési megállapodásról, az önkormányzati nyilvános könyvtári ellátási feladat átadás-átvételérõl szóló megállapodásról, az önkormányzat éves közbeszerzési tervérõl és nemzetközi teendõirõl, illetve a kórházi felügyelõ bizottság tagjainak kijelölésérõl. Az ülésen beszámol 2009. évi tevékenységérõl a Europe Direct Európai Információs Pont Hálózat Tolna Megyei Egysége, a megyei bûnmegelõzési koordinációs bizottság és a katasztrófavédelmi igazgatóság. Az ülésrõl készült összefoglalónkat februári számunkban olvashatják. -r-
Félidõben a bonyhádi kórház-rekonstrukció Kikezdi a tél az utakat (folytatás az 1. oldalról)
Aztán 2007-ben megkaptuk ugyan az engedélyt 40 ápolási ágy mûködtetésére, de elhelyezési problémák miatt ezt a lehetõséget nem tudtuk kihasználni. A mostani bõvítéssel és korszerûsítéssel bizakodunk a nagymértékû veszteségek csökkenésében. – Van igény 40 ágyra Bonyhádon? – Óriási ma az igény az ápolási illetve a krónikus ágyakra Magyarországon. Azt gondolom, a kihasználtsággal nem lesz problémánk, hiszen a 20 ágy esetéA kibõvített, új, korszerû ápolási részlegben kényelmes ellátást kapnak az idõs rászorultak
ben már közel féléves elõjegyzési idõk voltak. Jelenleg 23 beteget látunk el, és a megújult körülmények hatására biztos, hogy még több jelentkezõ lesz. – Kétszer annyi ápolthoz, gondolom, több dolgozóra is szükség van. – Természetesen, hiszen azt nem lehet elvárni a mostani állománytól, hogy ugyanezzel a létszámmal dupla annyi beteget lássanak el. Az ÁNTSZ is kötelezett minket létszámnövelésére. A jelenleg érvényes minimumfeltételeknek megfelelõen 6 dolgozó felvételére kerül
sor, van köztük takarítónõ, betegvezetõ és szakdolgozó. – A kórház-rekonstrukció folytatódik… – Megkezdtük a szakrendelések kiköltöztetését. Január közepén a kardiológiai szakrendelést átköltöztettük a mûtõblokk alsó részébe, és folyamatban van már a többi szakrendelõ áttelepítése is a már kiürült régi ápolási osztály épületébe. A foglalkozás-egészségügy és az ortopédia a tavaly felújított Ablonczyházba kerül, a röntgenosztály pedig a sebészeti épület alagsorába. Február elején át kell adnunk a szakrendelõ intézetet munkaterületként a kivitelezõ PSN Kft.-nek, és jöhet a pályázat megvalósításának a következõ fázisa. – A projekt befejezése októberre várható. Mi lesz a sorsa a régi ápolási osztálynak, amikor már minden szakrendelõ a végleges helyére kerül? – Erre még nem tudok válaszolni, a következõ tíz hónapban az önkormányzattal közösen alakítunk majd ki álláspontot az épület hasznosítására. Egy 13 éves, rendkívül jó állapotban lévõ, modern épületrõl van szó, hatalmas beépítetlen tetõtérrel. Ám nemcsak az ápolási osztály ürül ki, hanem a mostani igazgatás, a gyógytorna, valamint a bõrgyógyászati szakrendelõ és a fizikoterápia épülete is. Hasznosításuk ugyancsak tervben van. Máté Réka
(folytatás az 1. oldalról)
Förtelmesek, katasztrofálisak és tönkreteszik az autókat – ez a véleménye a megkérdezett szekszárdi autósoknak a megye közútjain található kátyúkról. Valószínûleg sokukkal elõfordult már, hogy a napi közlekedés során kisebb-nagyobb kátyúba hajtottak. Az esetek többségében szerencsére nem történik baj, de könnyen elõfordulhat, hogy megsérül egy-egy kerék, vagy a futómû. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna megyei Igazgatósága a hozzá tartozó 1045 km-es szakaszon a legutolsó felmérések szerint körülbelül 3000 kátyút talált. Ez azt jelenti, hogy egy kilométerre 2-3 ilyen úthiba jut. Fülöp János területi referens elmondta, hogy elsõsorban a mellékúthálózaton fordulnak elõ mélyebb kátyúk, mivel oda ritkábban jutnak el a felújítások során. A téli sürgõs korrekcióknál a burkolat repedéseit lezárják, hogy a csapadék ne jusson be az aszfaltrétegbe. A fagypont alatti hõmérsékleten ez mindenképpen csak ideiglenes megoldás, mert mind a váltakozó hideg-meleg idõ, mind a forgalom a
sürgõsségi kátyúzást megbontja újra. A végleges javítások tavaszra várhatók. Addig is, akinek kátyú miatt komolyabb kára keletkezik, személyesen a magyar közút üzemmérnökségi vagy megyei telepein, illetve a zrt. honlapján tehet bejelentést. A kárbejelentõ lapon pontosan le kell írni az esetet. Csatolni kell a kár összegét, például fényképet, tanúnyilatkozatot, rendõrségi helyszínelési jegyzõkönyvet, szakszervizi, biztosítói javítási kalkulációt, javítási számlát. A bizonyítási eljárás tehát az autóst terheli. A weboldalon a sofõrök észrevételezhetik azt is, ha valahol úthibát találnak, ezzel segíthetik a közútkezelõ munkáját. Hajdú Zsuzsanna
4. oldal
T O L N A
A Tolna megyei mûvészetért tettek kimagaslót ves tevékenységéért vette át a díjat. Alkotói és oktatói munkásságáért tüntették ki Ifj. Koffán Károly festõmûvészt, akinek komputergrafikái is egyedi látás- és kifejezésmódról tanúskodnak. Bartina Néptánc Együttest (képünkön) és 1988-óta mûvészeti vezetõjét, Matókné Kapási Juliannát nem kell bemutatni. Az együttesben ma nyolc korcsoportban 308-an táncolnak, ötévestõl, 35 éves korig. Négy kontinens néptáncfesztiváljain léptek már fel. Az 1966ban alakult, sikert sikerre halmozó Bartina a hazai és külföldi fellépések, elismerések mellett most már a Tolna megyei mûvészetért plakettet is birtokolja. Végül, de nem utolsósorban mûvészetpártoló tevékenységéért Amrein Károly, a Gemenc Volán vezérigazgatója, a VOSZ Tolna megyei szervezetének elnöke vehette át 2010-ben az emlékplakettet. Minden kitüntetettA Bartina Néptánc Együttes is a díjazottak között van 2010-ben nek gratulálunk! -k-
A Magyar Kultúra Napján, január 22-én Szekszárdon a Mûvészetek Házában ismét átadták öt fõnek a „A Tolna megyei mûvészetért” elismerõ plakettet. Gutai István írót könyveiért, publikációiért jutalmazták. A paksi könyvtár igazgatója és egyben a Hiador-könyvsorozat életre hívója és kiadója mûveli és menedzseli a helyi irodalmat. Írásai két önálló kötetben és 15 antológiában jelentek meg eddig. Verseghy Ferenc fazekas, népi iparmûvész a habán kerámia-készítés legismertebb hazai mestere. A 2009-es Alföldi Fazekas Triennálé nagydíjasa egyedi, értékalkotó kézmû-
Ki lesz „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete”? Negyedszer ismerik el a civilek munkáját Ahogy 2007-ben és 2009-ben, úgy az idén is pontosan 47 pályázó jelentkezett a Tolna Megyei Önkormányzat felhívására, amelyben „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezetét” és a Bazsonyi Arany Mecénás díjazottját keresték. A pályázók között a legtöbben kulturális életben tevékenykednek. Jelentõs számban vannak még a szociális, egészségügyi és a sport szervezetek. A pályázatokat egy független bíráló bizottság értékeli, amelyben részt vesznek az elõzõ évek kitüntetettjei is. Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete díjban részesülõ szervezet 100 000 Ft pénzjutalmat és Szatmári Juhos László által Fotó: készített kisplasztikát vehet Ótos Réka át. A Bazsonyi Arany Mecénás Díj birtokosa szintén egy kisplasztika birtokosa lesz. Az idei ünnepélyes eredményhirdetésre 2010. február 1-jén, a Civilek Napján kerül sor Szekszárdon, a Vármegyeháza dísztermében, ahova a pályázó-
kon kívül minden érdeklõdõt szeretettel várnak a szervezõk. „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete és Mecénása” díjakat dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke alapította 2007-ben. Az Év mecénása díj Bazsonyi Aranyról kapta a nevét, aki 2002 májusában Tolna megyének ajándékozott egy 70 festménybõl és közel 200 grafikából álló gyûjteményt. A mûveket eredetileg az ozorai várban helyezték el, a tárlat ma már a simontornyai várban tekinthetõ meg. „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezetei” és „Az Év Tolna Megyei Mecénása” a díjalapítás óta 2007. Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete, Bazsonyi Arany festõmûvész 2008. Tolna Megyei Népmûvészeti Egyesület, Paksi Atomerõmû Zrt. 2009. „Segíts Rajtam!” A Hátrányos Helyzetûekért Alapítvány, Rádió Antritt -rb-
„A környezettudatos nevelés támogatása az óvodákban” címû pályázat végeredménye Az Én Ovim Óvoda és Bölcsõde, Szekszárd 0 e Ft Tamási éd Környéke Oktatási Int. Aranyerdõ Tagóvodája, Tamási 50 e Ft Vak Bottyán ÁMK Vörösmarty Mihály Ált. Iskola és óvoda, Pincehely 40 e Ft II. Rákóczi Ferenc ÁMK, Nagymányok 50 e Ft Galló József Általános Iskola és óvoda, Gyulaj 30 e Ft Apáczai Csere J. Bölcsõde, óvoda, Általános és Középiskola, AMI Bezerédj Amália óvodai Tagintézménye, Dombóvár 50 e Ft Apáczai Csere J. Bölcsõde, óvoda, Általános és Középiskola, AMI Kaposszekcsõi óvodai Tagintézménye, Kaposszekcsõ 50 e Ft Apáczai Csere J. Bölcsõde, óvoda, Általánso és Középiskola, AMI Döbröközi óvodai Tagintézménye, Döbrököz 50 e Ft Apáczai Csere J. Bölcsõde, óvoda, Általánso és Középiskola, AMI Szivárvány óvodai Tagintézménye, Dombóvár 50 e Ft Apáczai Csere J. Bölcsõde, óvoda, Általánso és Középiskola, AMI Erzsébet óvodai Tagintézménye, Dombóvár 50 e Ft Apáczai Csere J. Bölcsõde, óvoda, Általánso és Középiskola, AMI Kaposszekcsõi óvodai Tagintézménye Csikóstõttösi óvodája, Csikóstõttös 50 e Ft Gyermeklánc óvoda, Szekszárd 50 e Ft Vak Bottyán ÁMK Általános Iskola és óvoda Pálfa 0 e Ft
Wunderland óvoda, Szekszárd 50 2.sz. óvoda és Bölcsõde Szekszárd 50 1.sz óvoda Kindergarten Szekszárd 0 Óvoda Bikács, Bikács 0 Napsugár óvoda Kindregarten Györköny 50 Vak Bottyán ÁMK Ált. Iskola és óvoda Sárszentlõrinc 40 Széchenyi Sándor Általános Iskola és óvoda Nagydorog 25 Benedek Elek óvoda Hétszínvilág Tagóvodája, Paks 50 Wosinszky Mór Oktatási Intézmény óvodai Intézményegysége Aprajafalva óvoda, Tolna 50 Wosinszky Mór Oktatási Intézmény óvodai Intézményegysége Pitypang óvoda, Tolna 50 József Attila ÁMK Százszorszép óvoda, Dombóvár 30 BAP Mikrotérségi Okta.Központ Városi óvoda Intézményegység, Bátaszék 50 Deák Ferenc Ált. Isk. Tagóvodája, Nagszokoly 25 Deák Ferenc Ált. Iskola Tagóvodája, Újireg 25 Deák Ferenc Ált. Iskola Tagóvodája, Felsõnyék 25 Deák Ferenc Ált. Iskola Tagóvodája Iregszemcse 25 ÖSSZESEN
e e e e
Ft Ft Ft Ft
e Ft e Ft e Ft e Ft
e Ft
e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft
1 065 e Ft
M E G Y E
MEGYEI NAPLÓ
K Ö Z É L E T E
Verés, betörés, lopás, vandalizmus, rettegõ lakók bûnözési gócpontját, a Kossuth utcát és a Zsák közt választották. Sokan gondolOdáig jutottak, hogy három faddi rablás ják úgy, hogy a néhány éve ide beköltöelkövetésével gyanúsítható lett három zött romákkal, és a nem a tõsgyökeres 25-30 év körüli személy, akiket csoporfaddi cigányokkal van a baj. Ezt erõsítosan elkövetett rablás megalapozott tette meg Fodor József roma származágyanúja miatt õrizetbe vettek. A lakossú önkormányzati képviselõ is, aki az ság rendõrõrs iránti kérelmét az illetékes aláírásgyûjtõ ívet elsõként írta alá. A dominisztérium bírálja el. Az ígéretek szekumentumot a megyei rendõrfõkapirint április 1-jétõl körülbelül 50 tiszthetányhoz és az igazságügyi és rendészeti lyettes érkezik a megyébe, akikbõl Tolminiszterhez akarják eljuttatni, amiben nát és közvetve Faddot szeretnék erõsíismét kérik a saját rendõrõrsöt. Amíg ez teni. A kapitány szerint 3+1 körzeti megnem lehetséges, addig követelik, hogy a bízott alkalmazására lesz lehetõség. tolnai körzeti megbízottak csak Faddon A kialakult viszonyok között nem csak Faddon, hanem a megye más, hasonló problémákkal küzdõ településein is a rendõrség kiemelten számít a polgárõrök segítségére. Velük eddig is jó kapcsolatot ápoltak, gyakran tartottak közös járõrözést. A lakóknak azt tanácsolják, hogy figyeljenek jobban oda egymásra! A faddiak nem elégedtek meg ennyivel. Attól tartanak, hogy ha a most elfogott bûnözõk újra szabadlábon lesznek, kezdõdik minden elõlröl, ezért Bényi András önkormányzati képviselõ kezdeményezésére aláírásgyûjtésbe kezdtek. Hely- Sokak szerint nem a tõsgyökeres színül január 11-én a település egyik faddi cigányokkal van a baj (folytatás az 1. oldalról)
Fülöp János polgármester megoldást vár a rendõrségtõl
teljesítsenek szolgálatot. Ha kérésüket nem hallgatják meg, demonstráció lehetõségét sem zárják ki, akár Budapesten. Eddig közel 700 aláírást gyûjtöttek. Az õrsrõl szóló döntésre tehát még várniuk kell, de a 3+1 fõ körzeti megbízott áprilistól a rendelkezésükre áll a rendõrség ígérete alapján. Bényi András szerint ugyanakkor az lenne a legjobb, ha ezek a bûnözõi csoportok ezek után felhagynának a garázda cselekedetekkel, és megpróbálnák elfogadni a békés együttélés szabályait, akkor nem lenne szükség további lépésekre. Bor Boglárka
Újévi fogadalmaink: „A teremtõ erõ” (folytatás az 1. oldalról) Álljon itt egy buddhista tanmese. „Az istenek megteremtették a világot, már csak az volt hátra, hogy az erõt is belehelyezzék. Tanakodtak, hová tegyék, hogy az ember meg ne találja. Egyikõjük azt mondta: Tegyük a föld alá. Az nem jó, mondta egy bölcsebb isten, mert az ember elõbb-utóbb feltúrja a földet és megtalálja, tegyük a hegy tetejére. Végül a legbölcsebb, legöregebb isten szólalt meg: Nem tehetjük a hegy tetejére, az ember elõbb-utóbb megmássza a hegyeket, tegyük magába az emberbe, ott sose fogja keresni.” Pedig így igaz. Az erõ, a teremtõ erõ bennünk van. Különösen igaz ez a gyermekekre. Bennük jelen van a teremtõ erõ, gyermeki lényüknél fogva árad, korlátok nélkül hordozzák a teremtés, az alkotás képességét. De mi neveljük õket, szeretettel, féltõ gonddal. Mint tudjuk, a pokolba vezetõ út jó szándékkal van
kikövezve. Azt is tudjuk, hogy tetteinket, nem a szándékaink, hanem az eredmények minõsítik. Ezért vigyázzunk, gyermekeinktõl ne vegyük el ezt az energiát, õrizzük meg amennyire csak lehet, mert ennél az erõnél, képességnél nincs nagyobb adomány. Hagyjuk, hogy ezt a képességüket megõrizzék, hogy egész életükben segítse kiteljesedésüket. Mindezt akkor tudjuk megtenni, ha mi is érzünk magunkban éltetõ és átadható erõt. Kérdés, hogy valóban teremtünk-e mi magunk is, vagy hagyjuk magunkat hangulatok mentén sodródni? Átgondolt, reális terveink vannak-e, kitartóan haladunk-e a cél felé, vagy a fecsegõ elképzelések zûrzavarában élünk? Gyakran a cél felé vezetõ úton sem haladunk kitartással, majd a kudarc és csodálkozás következik a meg nem valósuló célok okán. Persze mindenkire és mindenre mutogatunk, közben elfelejtjük, hogy aki
másra mutat egy ujjal, az magára mutat három ujjal. A teremtõ folyamat sikeréhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy képesek vagyunk-e a világot a saját centrumunkból szemlélni,vagy elfogadjuk a kész paneleket, a mások által elképzelt világot? Éltünket nem csupán a sors alakítja. Elsõsorban mi magunk vagyunk alakítói és nem a körülöttünk levõk. Gondolatainkkal befolyásoljuk érzéseinket, hangulatainkat, cselekedeteinket. Az értékes teremtõ folyamat záloga maga a teremtõ ember. Az értékeket ott kell keresni, ahol vannak, magunkban, mert bennünk vannak. Eredményeink és kudarcaink nem függetlenek tõlünk. Amely ezeket létrehozza, az a teremtõ erõ, ami bennünk van, ne féljünk használni, bízzunk magunkban és merjünk tenni kiteljesedéséért. Müller Zsuzsanna, bátaszéki óvodapedagógus
Startolt az EKF Pécs2010 (folytatás az 1. oldalról)
A viszontagságos, botrányoktól sem mentes felkészülési évek sokakban kételyeket fogalmaztak meg, hogy mi lesz az 50 milliárdos tervekbõl 2010-ben. Most viszont már mindenki a 350 programra figyel, amibõl szinte az év minden napjára jut. Igaz, az ígért pécsi nagyberuházások (regionális könyvtár és tudásközpont, nagy kiállítótér, konferencia- és koncertközpont, Zsolnai negyed) nem készültek még el, ugyanakkor Pécs számos köztere kivirult többnyire. Az EKF menedzsment – gondolva a régióra is – a helyi programokon kívül több mint 30 más településsel kötött együttmûködést. Még a peremen található városok, úgymint Baja, Dunaújváros és Keszthely támogatására is számítanak, így a pécsi kínálatot közel 100 regionális program egészíti ki. A szervezõk az év során egymillió látogatóval számolnak, várhatóan ennek 20%-a érkezik majd külföldrõl, fõleg a nyáron.
megújul a ház elektromos és vízhálózata. Bonyhád: Úgy, mint Dombóváron a Pál-napi Vígasságokra, itt is hosszú évtizedek alatt bizonyított fesztiválokra várják az EKF látogatóit. A Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztivál, a Tarka Fesztivál, a Völgységi Könyvfesztivál, az Országos Népzenei Találkozó és a Völgységi Szüret programjai élvezik a kulturális fõváros tá-
A Tolna megyei kínálat: Paks: EKF program az atomvárosból befogadta a nemzetközi Gastroblues Fesztivált, ami a tervek szerint egy nappal hosszabb lesz. Ezzel egyidejûleg népszerûsíteni szeretnék a Paksi Képtárat. Dombóvár: A város közel 600 millió forintot nyert az EKF-hez kapcsolódó pályázatán, így nyáron már felújított mûvelõdési házban tartják meg a Nemzetközi Diákszínjátszó Találkozót. Három, minimum 120 fõs színháztermet és egy dalkávéházat alakítanak ki az épületben. A külsõ rekonstrukció mellett
mogatását. Szekszárd: Mészöly Miklós Emléknappal kezdõdõ, A mi Pannóniánk – mûvészetek és Szekszárd címû, az egész évet átölelõ rendezvények sorában 11 program, többek között a XX. Pünkösdi Fesztivál, a Magyar darabok idegen nyelven – színházi találkozó, a Gyermek- és ifjúsági írók 19. szekszárdi tanácskozása, a „Borok és húrok” Fesztivál, a Szent László-napok, a
Szekszárdi Szüreti Napok, országos konferencia, szimpozium és zenés színpadi kurzus és több megyés Duna menti Folklórfesztivál sorakozik a turistacsalogató kínálatban. Ezen kívül a vármegyeháza és környéke felújítására csaknem 600 millió forint támogatást sikerült elnyerni, amellyel kávézók, kiállítótermek és szabadtéri színpad kialakítására lesz lehetõség. A szekszárdi programok nívósabbak lesznek, így több látogatót vonzanak majd a térségbe – mondja Pócs Margit, az EKF helyi koordinátora. Véleménye szerint a támogatott szekszárdi események ugyanúgy, mint a többi megyei program, kipróbált, több éves hagyománnyal bíró rendezvények, így magas látogatottságuk garantált lesz. A kapcsolódó felújítások pedig azt ígérik, hogy ezek a rendezvények valóban színvonalas környezetben kapnak helyet. Az EKF program a szakértõk szerint nem egy évre szól. A lényege, hogy a kultúra ne csak vigye, hanem hozza is a pénzt, így elsõdleges célja a kulturális alapú városfejlesztés. A regionális szintû együttgondolkodásra azért van szükség, mert a kultúra mûködtetésével a kistelepüléseken gondok vannak. Rossz állapotú, elhanyagolt mûvelõdési házak jellemzik a vidéket, de a programok látogatottsága is kívánnivalót hagy maga után. A piacképes kulturális kínálat létrehozása tehát hosszú távon gazdasági elõnnyel járna, amennyiben az EKF által támogatott programok valós vonzerõvel bírnak, és a felújított épületeket a jövõben is ki tudják használni. Holdházy Erika
MEGYEI NAPLÓ
5. oldal
M A G A Z I N
Tolnában jól jön a sok csapadék Dacára az idei tél kiadós havazásainak, nincs belvízveszély Tolna megyében. Az utóbbi néhány hét sok csapadéka kifejezetten jót tett a talajnak, hiszen így az alsó rétegek is feltöltõdnek. Ezek a tartalékok pedig jól jönnek, ha tavasszal és nyáron netán tartósan szárazra fordul az idõ. Az utóbbi néhány év idõjárására a szárazság volt jellemzõ Magyarországon, nemcsak a nyári kánikulák miatt, hanem mert az õszi–téli hónapok csapadékban szegények voltak. Az idei tél azonban eddig úgy látszik, hogy javít ezen a tendencián. Esõben és hóban eddig nem volt hiány. Novemberben a 100 mm-t, decemberben a 60at haladta meg a csapadék mennyisége. Igaz, mindkét hónap melegebb volt az átlagosnál annak ellenére, hogy negatív és pozitív hõmérsékleti rekordok dõltek meg ezen a télen. Decem-
fejezetten hasznos volt, mivel a hó nem átfagyott talajra esett. Korábban tartós fagyok nem voltak, a csapadék el tudott szivárogni a mélyebb rétegekbe. Belvíz az ország más területeivel ellentétben Tolna megyében nem várható. Elsõsorban a tavaszi növényeknél számít az, hogy feltöltõdjön a talaj, hogy a nyári szárazságban majd legyen utánpótlás. A napraforgónak és a kukoricának A tartós hó alatt idén jól pihen tehát kifejezetten jó, hogy az õszi vetés, belvíz veszély ilyen sok esõ és hó hull. Ternem fenyeget mészetesen a búzának is, de ennek jelenleg nem szükséges, mert viszonylag nyugalomban van a hó alatt. A búzának elég, ha a talaj felsõ rétegében van kellõ nedvesség. A szõlõtermelõk, a borászok azt mondják, az a szerencsés, ha a talaj másfél méter mélyig vízben gazdag. A jelenlegi helyzetben mindez megvan, ami a 2010-es szõlõterméseket illetõen bizakodásra adhat okot. Bor Boglárka
berben volt mínusz 15 fok hideg is, ugyanakkor jól emlékszünk a karácsonyi plusz 20 fokos melegre is. A nagy hõingadozás erõsen megterhelheti az emberi szervezetet, de a kártevõket irtja, így a mezõgazdaságnak jót tett. A növények jól telelnek, tájékoztatta lapunkat Kõvári László agrármeteorológus. A lehullott csapadék ki-
Miniszteri vizit az M6-oson Áprilisban autópályán utazhatunk Pécsre (folytatás az 1. oldalról)
Már 90–95%-ban kész az M6-os autópálya. Ez derült ki a kivitelezõk tájékoztatásából, a miniszteri látogatáskor. A közlekedési tárcavezetõ, Hónig Péter a múlt héten tekintette meg az M6-ost és az M60-ast. Dunaújvárostól Pécsig már járható a pálya, legalább egy sávon. Kisebb elmaradások a csomópontoknál, a pihenõknél, a hidak környékén vannak.
Ezeket a jó idõ beálltával, néhány hét alatt befejezik. Kell persze idõ a kiegészítõ munkálatokra is: növénytelepítésre, szalagkorlát és vadvédõ kerítés építésére, hidak, burkolati jelek festésére, táblák elhelyezésére. Feszített lesz az utolsó hetek tempója is. A kivitelezés állapotáról, készültségi fokáról, a miniszter társaságában lévõ
Már nincs messze az átadás, az alagutakban is az utolsó simításokat végzik
Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. elnök-vezérigazgatója is tájékozódott. A Szekszárdtól északra épülõ szakaszon két kivitelezõ osztozik. Dunaújvárostól Paksig a Porr Kft. a fõvállalkozó, attól délre a Bilfinger és Berger Kft. Elõbbi fõépítésvezetõje, Fehér Zsolt és utóbbi ügyvezetõje, Barabás Miklós is vállalhatónak ítélte a március 31-i átadási határidõt. Csakúgy, mint a Szekszárd–Bátaszék szakaszon dolgozó Colas Hungária Kft. autópálya-igazgatója, Puskás Imre. Baranyában a Magyar Aszfalt Kft. építi a pályát. Appelshoffer József ügyvezetõ és Rakita András kommunikációs fõmérnök is megerõsítette, hogy a tervezett ütemben halad a munka. A Szekszárdtól délre esõ szakaszt egy évvel korábban kezdték, mint az attól északra lévõt. Ez indokolt is volt, hiszen a terep sokkal tagoltabb; völgyhidakkal, alagutakkal tûzdelt a nyomvonal. Ezeknél is az utolsó simításokat végzik: korlátok, világítástechnikai, tûzvédelmi eszközök szerelését, festést. Elvileg áprilisban már autópályán is eljuthatnak a látogatók Pécsre, Európa kulturális fõvárosába. Wessely
Ne szólj szám, nem fáj fejem Évek óta fosztogatják a megye tavait, folyóit Jelentõsen megnõtt a hallopások száma az elmúlt években Tolna megyében, sõt a jelenség 2010-ben is folytatódik. Az új év elsõ hónapjában szinte nem volt olyan nap, hogy a megyei horgászszövetség ellenõrei ne találkoztak volna rapsicokkal. A Sió környéke a kedvenc területük.
– Az orvhalászok tárháza kimeríthetetlen, mindent bevetnek a nagy fogás érdekében – mondta Gecse Lajos (képünkön), a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetségének elnöke. Egyik legkedveltebb eszközük az úgynevezett gereblyézõ. Ezzel a házilag készített háromvégû horoggal a sekély vizeket halásszák le a magánzók tiltott módon. Az egyszemélyes tolvajokon kívül még tetemesebb károkat okoznak a nagyüzemi orvhorgászok, akik szinte teherautó számra fogják ki a halakat a legkeményebb módszerekkel. Õk csapatokba verõdve rákötik a hálót egy akkumulátorra vagy más áramfejlesztõre, és rázatják a halakat. A zsákmányt a lehetõ leghamarabb már szállítják is megbízókhoz, akik általában a halászcsárdák tulajdonosai. Ezeknek a tolvajoknak még a rossz idõ sem állhat az útjukba, elõfordult például, hogy a hálót a jég alá húzták be. A legnagyobb baj, hogy ez már szinte kimeríti A Sió mentén hemzseg a szervezett bûnözés fogalmát. Dr. Buda Bernadett, a Szek- a legtöbb rabsic
Jelenetek a magyar Abszurdisztánból Megáll az ész és ácsorog! Legalábbis ha néhány, elõször hihetetlennek tûnõ dologgal szembesül az ember a mindennapok valóságából. Nem lehet szó nélkül elmenni a kaposvári önkéntes tûzoltók megbüntetése mellett. Történt ugyanis, hogy szomszéd vármegyénk székhelyén egy irodaházi tûz oltásakor a kaposvári parkolóõrök megbüntették a munkájukat végzõ önkéntes tûzoltókat. „Megjutalmazták” az életeket és vagyontárgyakat mentõ embereket egy kis „Mikulás csomaggal”, mert a lánglovagok tûzoltóautójukkal a fizetõ parkolóban álltak meg!!! Igaz, hogy közben lángolt egy iroda az épületben, aminek oltását végezték, de ez nem különösebben hatotta meg parkolóõröket. Elég égõ az eset…
Kiscsikó a siker útján (folytatás az 1. oldalról)
– Miben változott a show-mûsor óta az életed? – Az egész család megnyugodott, a karácsonyt is együtt töltöttük. Az életem nagyon mozgalmas lett, hívnak mindenfelé, gyakorlatilag semmire nincs idõm. Az újságírók is rendszeresen érdeklõdnek, velük azonban vigyázni kell, mert hamar kiforgatják az ember szavait. Nem mondom hol, de rólam is jelentettek meg olyan írást, ami valótlant állított. Volt, hogy azt olvastam, a csalá-
Szabi családja végig ott szurkolt a színfalak mögött
domnak nincs mit ennie, sõt, hogy a verseny után nem is kaptam szerzõdést a PRESIDANCE-tõl. – Tehát a szerzõdés megvan. Milyen elõnyökhöz jutottál a verseny által? – Hatalmas lehetõséget adott ahhoz, hogy kinyíljak, továbblépjek és fejlõdjek. Úgy tervezem, ezt a félévet még elvégzem a szekszárdi Kolping Katolikus Szakképzõ Iskolában, jövõre pedig újból kezdeném a kilencediket Budapesten. A Táncmûvészeti Fõiskolán szeretnék diplomázni, mert nem szakács aka-
rok lenni. Szóló táncosként is kipróbálnám magam, rengeteg ötletem van, de a jövõmet leginkább a Presidance Táncegyüttesben tudom elképzelni. Hiányzik a csapat, sokszor nem olyan jó egyedül állni a színpadon. – A döntõben felkészültnek érezted magad? Csalódtál a végeredmény hallatán? – Egyáltalán nem bíztam magamban, és izgultam is. A döntõben az ember már elgondolkodik, hogy mi lenne ha? A szünetben édesapám próbált lelket önteni belém, ám akkor már nem bírtam tartani magam. Utólag persze nem bánok semmit, hiszen itt mindenki megérdemelten lehetett volna elsõ, ennek ellenére úgy érzem, a versenyt mindenképpen énekesnek kellett megnyernie. A nézõk számára ez könnyebben befogadható, mint egy táncos produkció. – Hogyan szereztél tudomást a versenyrõl? – Nem is tudtam róla, a nõvérem nevezett be. Azt hittem, senki nem lesz rám kíváncsi. Bátortalan voltam a verseny elején is, elõször az elõdöntõk után kezdtem bízni abban, hogy sikerülhet. Hétrõl hétre hozzászoktam a körülményekhez, a kamerákhoz, megértettem, hogy valójában mirõl szól ez az egész. A felkészülés fizikailag volt nagyon megterhelõ, akár napi 16 órát is
szárdi Rendõrkapitányság sajtóreferense arról számolt be, hogy ha ilyen bejelentés érkezik, és tetten érik a tolvajokat, akkor a rendõrség nemcsak lopás bûntette miatt, hanem az alkalmazott módszerek révén állatkínzás miatt is vádat emelhet a bíróság. Ugyanakkor a mai bírói gyakorlatra nem jellemzõ az ilyen ítélet alkalmazása – tette hozzá. Mindent összevetve a probléma többpólusú. A megyében hatalmasak a horgászterületek, teljes õrzésükre nincs pénze a szervezeteknek. Emellett sajnos az engedéllyel rendelkezõk is használnak illegális módszereket, vagyis saját magukat lopják meg. A legnagyobb gond az, hogy a szabályokat betartó horgászok félnek, hiszen ha valaki szemtanúja a hallopásnak, azt gyakran megfenyegetik. A többség inkább csendben, lehajtott fõvel tûri, hogy elvigyék a tulajdonát, milliós károkat okozva ezzel. Gödrei Zoltán
Mi mindenre jó az internet? Például, hogy sztártáncost neveljen
Abszurd az az álláshirdetés is, amely egy napilapban volt olvasható: Szeretne országgyûlési képviselõ lenni? Hívja a …… telefonszámot. Természetesen a vonal végén senki sem jelentkezett, bár gondoltam, megkérdezem, hogy miniszterelnököt nem keresnek-e, az valahogy vonzóbb munka lenne… Az elõbbi eset megdöbbentõ, utóbbi inkább megmosolyogtató, de mindkettõ egy-egy jelenet a magyar Abszurdisztánból. Azért csak remélni lehet, hogy az emberek ezt a hirdetést, akárcsak a választási kampányban is elõkerülõ, a nyilvánvaló hazugságokat és nemtelen támadásokat tartalmazó hirdetéseket megfelelõ helyre teszik. Tanuljunk az elmúlt évek tapasztalataiból, hogy ne kelljen újabb fejezetet nyitnunk Abszurdisztán történetében! -pógár-
Jelöljön Ön is „Az Év Tolna Megyei Újságírója” díjra! A díj adományozásával a Tolna megyében dolgozó, a nyomtatott és az elektronikus sajtóban kiemelkedõ teljesítményt nyújtó újságírók munkáját kívánja elismerni a Tolna Megyei Önkormányzat. A díjat minden évben a Magyar Sajtó Napján, ünnepi keretek között, dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke adja át. Jelölni lehet a Tolna megyében mû-
gyakorlással töltöttem azért, hogy a hét végére, azaz a mûsorra meglegyen a koreográfia. – Mi volt a sikered titka? – Ezt sokan kérdezik, de nekem nincs titkom. Szeretem azt, amit csinálok, és ez a lényeg. Ez látszik a produkción is. Nem azért mosolygok a színpadon, mert azt mondják, hogy így kell csinálni, hanem mert szeretek táncolni. Nem vagyok sztár, csak belecsöppentem ebbe az egészbe. Remélem, hogy az emberek is szeretnek majd, és nem felejtik ezt a nevet, Csikó Szabolcs. Nem azért, amilyen körülmények között élek, hanem azért, aki vagyok. Holdházy Erika
ködõ rádiók, televíziók, újságok munkatársait, illetve az országos, regionális médiumok megyei tudósítóit. A jelöltekre bárki tehet javaslatot írott és elektronikus kategóriában! Jelöléseiket rövid indoklással, a Tolna Megyei Önkormányzat Elnöki Kabinetjéhez juttathatják el február 26-ig, a 7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13. címre, vagy elektronikusan: azevujsagiroja @tolnamegye.hu
6. oldal
MEGYEI NAPLÓ
M A G A Z I N
O L VA S Ó I L E V É L
Megyénk rejtett kincsei
Kisdorog A Bonyhád közeli völgységi település a régészeti leletek szerint már a bronzkorban lakott hely volt. A török idõkben elnéptelenedett, s csak az 1720-30-as években telepíti be német telepesekkel akkori birtokosa, a Dõry-család. Tagjai egészen a II. világháborúig meghatározó szerepet töltöttek be az itt élõk sorsában. A Dõryek anyagi hozzájárulásával épült 1809-ben a klasszicista stílusú római katolikus templom, amelyet 2006ban a felújítást követõen az itt született Mayer Mihály pécsi megyéspüspök áldott meg. A XVIII. sz. utolsó éveiben a falu központjában emelt Dõry-kastély felújításra, megmentésre vár. A telepü-
lés építészeti értékei közé tartozik az Ora et Labora kápolna. Érdekessége, hogy oltárképe a bonyhádi Zománcárugyárban készült. Az ódányi településrészen található templom pedig híres Mária-napi búcsújáróhely. Kisdorogra a soknemzetiségûség jellemzõ, az 1940es évek német kitelepítését bukovinai székely és felvidéki magyar családok idetelepítése követte. A hagyományokat a leszármazottak ápolják. A helyi Székely Népdalkör és a Német Nemzetiségi Énekkar rendszeres résztvevõje a falu eseményeinek, közülük kiemelendõ a szüreti fesztivál, illetve a kisdorogiak találkozója kétévente. Ö.J.
Ismét Gyulajról... Kedves pincehelyi olvasónk, özv. Gyulasi Jánosné ragadott tollat és fogalmazta meg gondolatait egy korábbi írásunk kapcsán szülõfalujáról, Gyulajról. Múltidézõ sorai, s egy megküldött, elsárgult, 60 éves fotó több mint nosztalgia. Az otthon, a szülõföld iránt megnyilvánuló szeretet szép példája, amibõl a ma embere sokat meríthet. „Örömmel olvastam kedves szülõfalumról, Gyulajról a Megyei Naplóban. Megboldogult férjemmel gyulaji születésûek vagyunk, sok szép gyermekkori emlék jut eszembe. Kis falunk virágkora 1930-tól az 1960-as évekig tartott. Abban az idõben a gyulajiak igen vallásosak voltak. Kitûnõ lelkipásztoruk volt dr. Solti István, aki a fiatalokkal sokat foglalkozott több színdarabot is betanított. Az iskolai tanítókról is csak jót lehet elmondani, akik nem csak tanítottak, hanem neveltek is bennünket, amíg élek szeretettel gondolok rájuk. A falu népe összetartó és tisztelettudó volt. Több jómódú gazda élt itt, de ha valamelyik szegény családnál baj történt, elsõként mentek segíteni. Rend és tisztaság uralkodott szülõhelyemen. Emlékszem nagyon ügyes focicsapatunkra is, akik eljártak a szomszéd falvakkal megmérkõzni, lovas kocsikkal. Kocsola, Szakcs, Pári, Szakály, Kurd, és Döbrököz, itt focistáink hol kikaptak, hol gyõztek, de a fiatalság élte a maga szép életét.
A mozivetítések, bálok a Szluka és a Csendes Mariska néninél, valamint Ács Miska bácsi udvarában a „Körbe” voltak megrendezve. A szõllõhegyi kocsmai bálok és az ott élõ fiatalok szeretete, összefogása példaértékû lehetne ma is! Azokkal a fiatalokkal lehetett mit kezdeni! Felelevenednek még a búcsúk emlékei falunkban és Tárkány pusztán, ahová lovas kocsival utazott a család. De szép is volt! Az emberek szeretetben, békességben éltek, nem gyûlölték egymást, mint napjainkban. Az erdei, kiskúti cigányokkal is békességben élt a falu. Szinte mindegyiket név szerint ismertük. Ha kellett valamit dolgozni, szóltunk nekik és jöttek örömmel segíteni.
Szeretem szülõfalumat, pedig csak tizenhat évig éltem ott, ez mégis számomra mintha száz év lenne. A sok-sok emlék a lelkem mélyén élteti ezt a szeretetet. Sajnos ma már csak évente kétszer jutok el Gyulajra, akkor is csak a temetõbe, ahol szeretteim nyugszanak. És akkor felelevenedik minden bennem. Gyulaj élt és virágzott több száz éven át. Remélem, élni is fog és lesz mindig, aki tovább viszi a történelmi és társadalmi megújulásra vágyó akaratát. Ehhez összefogásra, békességre, megértésre van szükség. Bízom falunk lakóiban és vezetõiben, hogy ez megvalósítható lesz a jövõben is.” Özv. Gyulasi Jánosné, Pincehely, 2009 decembere
A gyulaji fiatal focisták 60 évvel ezelõtt. Talán még van, aki magára ismer...
Szárnya van, de nem repül A Kapos-Koppány menti jellegzetes nõi fejviseletrõl, a pillérõl tartott Dr. Kriston Vízi József, a Dombóvári Helytörténeti Múzeum igazgatója érdekes elõadást a tamási a mûvelõdési központban. A pillét a hajadon lányok viselték, az esküvõ után pedig még az elsõ gyermek megszületéséig volt elengedhetetlen tartozéka a nõi ruházatnak. Tolna megyében fõként Szakály, Felsõnyék, Nagykónyi, Koppányszántó, Gyulaj és Pincehely egyedülálló néprajzi kincse.
Az elõadás meghívottai ezúttal nemcsak hallgatók voltak, hanem maguk is elmondhatták a pille viseletérõl, készítésérõl ismereteiket. Sõt! Január 30-án és még a soron következõ két szombaton gyakorlati foglalkozáson is elsajátíthatják másokkal együtt a pillekészítés tudományát Kovács Istvánnétól. A foglalkozásokat a szervezõk egy rendezvénysorozat elsõ állomásának tekintik, amelyeket további néprajzi elõadások követnek. -ö-
FARSANGI FÁNK A farsang jellegzetes étele a fánk. Horgos Istvánné miszlai olvasónk azonban nemcsak az ünnep idején, hanem az év többi napján is szívesen elkészíti családtagjainak és tamási éttermének vendégei számára. Hozzávalók: 55 dkg liszt, 4 dl tej, 3 dkg élesztõ, 5 db tojássárgája, 8 dkg vaj, 8 dkg cukor, 3 cl rum, 5 dkg vaníliás cukor, 30 dkg barack íz, csipetnyi só, zsír a sütéshez Kevés tejjel, cukorral, liszttel és élesztõvel kovászt készítünk. A liszthez hozzáadjuk a cukorral jól kikevert tojássárgákat, a megkelt kovászt, a rumot és a langyos tejet, s fakanállal hólyagosra kidolgozzuk, hogy elváljon az edény falától, közben olvasztott vajat adagolunk hozzá. Langyos helyen konyharuhával letakarva kelesztjük, majd lisztezett gyúrótáblán ujjnyi vastagságúra kinyújtjuk s kiszaggatjuk a fánkokat, amelyeket ismét kelesztünk. Nem túl forró zsírban sütjük ki a tésztát úgy, hogy elõtte a közepét két ujjal benyomjuk, majd fedõvel letakarjuk. Ha fánk egyik oldala már aranysárga, a fedõt levévé megforgatjuk a fánkokat. Elõmelegített tálra, vaníliás cukorral meghintve, külön mártásos csészében vagy a tészták mélyedésébe töltött barackízzel tálaljuk. Jó étvágyat!
Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata
„Senki sem születik börtönparancsnoknak…” Vendégem a Fõispán étteremben Balázs Péter bv. ezredes, a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka. Idei elsõ randevúnkon olyan embert mutatunk be, aki hivatásában és magánéletében a legfõbb emberi értékeket vallja: egy jó vezetõnek tudnia kell, hogy tisztességes, magas színvonalú szakmai munkát csak felkészült, hivatástudattal rendelkezõ kollektívában lehet elérni. A jó és megértõ családi háttér fontossága pedig elengedhetetlen. – Öt éve parancsnoka a Tolna Megyei Bv. Intézetnek. Hosszú volt az út, amely Sátoraljaújhelytõl Szekszárdig vezetett? – A szülõvárosomban, Sátoraljaújhelyen, egy határszéli kisvárosi miliõben éltem meg gyermekkoromat, munkásszülõk gyermekeként, akik nemcsak a munka szeretetére, a tisztességre, de annak örömére is megtanítottak. Édesapám szintén a büntetés-végrehajtásnál dolgozott, de nagyapám, aki csendõrtiszt volt, sokat mesélt a munkájáról, intelmeit ma is betartom. – Milyen idõtöltésekre emlékszik még vissza szívesen? – A sízés volt a kedvenc sportom, de a hagyományõrzés lett a legfontosabb, ami egy életre szóló elkötelezettség lett. – Az érettségi és a szakma megszerzése után hol kezdett el dolgozni? – Az Elzett Mûveknél autószerelõként. 1985-ben lettem hivatásos katona az ottani Bv. intézetnél mint garázsmester, õrmesteri rendfokozatban. A fejlõdés, a további ismeretek vágya mindig bennem volt, így jelentkeztem 1987-ben a Rendõrtiszti Fõiskola Büntetés- végrehajtási Szakára. Akkor már házas vol-
tam, az elsõ szerelmemmel, akit gimnazistaként ismertem meg s két gyönyörû gyermekünk született, Gergõ és Eszter. A rendszerváltás idõszakában diplomáztam, 1990-ben. Fiatal hadnagyként nagyapám intelmeit tartottam szem elõtt: „soha ne feledd el, honnan jöttél, hogy te is voltál õrmester”, és „csak tanulj, ne politizálj, mert a tudást nem vehetik el tõled.” – mondta sokszor. – A diploma után hogyan alakult a szakmai útja? – Többféle beosztásban is dolgoztam. Szerettem az emberekkel foglalkozni és úgy éreztem, hogy ezen a területen kell fejlõdnöm. A JPTE egyetemi tanulmányok alatt dolgoztam az országos parancsnokságon, majd 1996-ban kineveztek Márianosztrára parancsnokhelyettesnek, ezt követõen az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Fõosztályán a Bv. intézetek ellenõrzését és szakmai felügyeletét láttam el. 2005. december 1-jén neveztek ki a Szekszárdra parancsnokká, elõtte fél évig mb. parancsnokként vezettem a Pálhalmi Bv. Intézetet. Tavaly volt egy 8 hónapos megbízatásom a Kaposvári Bv. Intézetben, ahol több súlyos szakmai mulasztás miatt kialakult rendkívüli esemény felszámolásán dolgoztam. – Ezek a kitérõk bizonyára szakmai felkészültségének, tapasztalatának szóltak… – Senki sem születik börtönparancsnoknak, de alázatos, kitartó és következetes munkával lehet olyan eredményeket elérni ebben a hivatásban is, ami elé-
gedettséggel tölti el az embert, mert óriási kihívás mindennek megfelelni. Az eredményeket csak kiváló kollégákkal és nyugodt, segítõ, önfeláldozó családi háttérrel tudtam teljesíteni. – Szekszárdon a város közepén milyen bûnelkövetõket tartanak fogva? – A Tolna megyében történt bûncselekmények elkövetõit 97 férõhelyen helyezzük el, átlag 120-125%-os telítettséggel. Ebbõl 98-100 fõ azok száma, akik az elõzetes letartóztatásukat töltik, tehát ítéletre várnak, amely után más börtönbe kerül-
nek, illetve 18-20 fõ, akik börtönbüntetésüket töltik, õk azok, akik a börtön épületén belül dolgoznak. Zömében vagyon elleni bûncselekmények miatt kerülnek be az elkövetõk. A kábítószerrel kapcsolatos bûnözés az utóbbi idõben sajnos Tolnába is beszivárgott. Láthatóan nõtt a terjesztõk és fogyasztók aránya, és egyre több az erõszakos fiatalkorú bûnelkövetõ. – Bizonyára nem egyszerû a foglalkoztatásuk sem…
– Valóban szerteágazó, ami abból ered, hogy a fogvatartottak az ítélet meghozatala elõtt sokkal türelmetlenebbek, idegesebbek, mint utána. Ez nagy emberismeretet, jó idegrendszert, fegyelmet kíván kollégáimtól. Mindig egy lépéssel a problémák elõtt járni, s nem utána intézkedni. Jól tudjuk, hogy ha mi nem adunk feladatot a fogvatartottnak, akkor õ ad nekünk. Közösen velük együtt határozzuk el a felkészítést, hogy a szabadulás után fizikálisan és mentálisan jobb állapotban kerüljenek ki. Ehhez nagyon sok segítséget nyújtanak a civil szervezetek. Különbözõ képességfejlesztõ foglalkozásokat szervezünk, munkaügyi tréningeket, OKJ-képzéseket, LCD-tanfolyamokat, ami után oklevelet kapnak. Van, aki már szabadult, de visszajár, hogy egy tanfolyamot, amit elkezdett, befejezzen. Munkatársaim mindent megtesznek, hogy ha az elítélt visszakerül az életbe, azt érezze, hogy itt bent nem a bûnözõt, hanem az embert láttuk benne. Ez az egyetlen kivezetõ út, hogy megerõsödjön az önbizalma, s ne kerüljön viszsza hozzánk. Gyakran kapunk visszajelzést, hogy a nálunk kapott segítséggel, tanulással tudott új életet kezdeni. Ahhoz, hogy ilyen eredményeket tudjunk elérni, fõként munkatársaim hozzáállásának és állhatatos munkájának köszönhetõ. Igyekszünk jó hangulatú munkahelyet teremteni ebben a feszült világban. Sokat vagyunk együtt kö-
zös programokon szabadidõben is, hiszen a biztonságos feladat ellátáshoz bízniuk kell egymásban, s számítani a másikra minden körülmények között, hiszen ne felejtsük el, hogy ez egy veszélyes szakma. Ennek köszönhetõ, hogy az országos szakmai versenyen tavaly a több mint 8 ezer résztvevõ közül a mi 6 fõs csapatunk elhozta a 3. helyezést. – Milyen lehetõségeik vannak az elítélteknek elhelyezkedésre szabadulás után? – A mai magyar társadalomban a reszocializációs folyamatban nincs olyan hatékony segítségnyújtás, hogy teljesen megszûnjön a bûnismétlés, sokakat visszahúz az a körülmény, ami most a munkaerõpiacot jellemzi. – Mi a véleménye Szekszárdról, Tolna megyérõl, ahol már 5 éve él családjával? – Több helyen éltem és dolgozhattam szerte az országban, így tudok különbséget tenni. Úgy érzem, Tolna megyét kiváló emberek lakják. Szorgalmasak, kitartóak, talán ezt az itt élõk nem így látják. Örülök, hogy eddig megszerzett tapasztalataimat megoszthatom másokkal és taníthatok a PTE Illyés Gyula Fõiskolai Karán, a szociális munkás szakon. Persze a legbüszkébb arra vagyok, hogy karácsonykor megszületett elsõ unokánk, Bence. Feleségemmel, leányommal – aki 4. osztályos gimnazista – és mindkettõnk idõs édesapjával élünk együtt. Szabadidõben sokat lovagolok, ugyanis a sízés mellett ez lett a másik kedvenc idõtöltésem. Az aktív pihenés számomra nagyon fontos, mert együtt lenni a természettel mentálisan teljesen felüdít és kikapcsol a hétköznapok gondjaiból.
MEGYEI NAPLÓ
S P O R T
–
K Ö Z É L E T
–
M E Z Õ G A Z D A S Á G
–
7. oldal
P R O G R A M O K
Magasabb fokozatért küzdöttek a tatamin Fura ez a járvány Mostoha körülmények mellett is szárnyalnak a szekszárdi judokák Minél sötétebb, annál nagyobb mögötte a tudás – a judo öv legalábbis ritka kivételként ezt az üzenetet hordozza. Az ország legeredményesebb serdülõ csapatával büszkélkedõ Gemenc Judo Klub 16 ifjú sportolója most januárban szerzett magasabb övfokozatot, kiváló eredménnyel.
olyan fontos, mint a fizikai erõnlét. A judo, mint küzdõsport voltaképpen az ellenfél dobása, leszorítása, fojtása vagy karjának feszítése – a szabály adta lehetõségeknek megfelelõen. Komplex technikáinak köszönhetõen az egyetlen olyan sport az úszáson túl,
A feszültség tapintható volt a szûkös edzõteremben, család és ismerõsök szorongtak a legifjabbakért. Nem volt oktalan az izgalom, hiszen a sport nemzetközi szabályai szerint övvizsgára évente csak egyszer van lehetõség. A 14 zöld és 2 kék övért induló az elõírt feladatokat szinte hibátlanul teljesítette. A regionális vizsgáztató, Kanczler István több éves tapasztalattal a háta mögött jólesõen jegyezte meg: a A judo komplex sport, edzi a testet szekszárdi eredményeken egyér- és a szellemet is csiszolja telmûen látszik az odafigyelés, a amely minden izomcsoportot megmozbefektetett kemény munka. gat. A fiatalok többnyire mégsem ezért A mintegy 100 fõs szakosztály fiataljai kedvelik ezt a fajta testmozgást. Vonlelkesek, ha tanulásról van szó. Hetente zóbb, hogy a judo határozottságot ad, gyakorolnak a jobb napokat is látott fegyelemre tanít. Különös jelentõséget edzõteremben, amit a szekszárdi rendõrtulajdonít a szellem csiszolásának, kapitányság engedett át az egyesületnek. amely nélkül a tökéletes technika elsaA nyáron levegõtlen, és télen sem komjátítása elképzelhetetlen. Aki ezt váfortos terem plusz próba elé állítja a lasztja, annak elsõsorban saját magát judokákat, de kapóra jöhet, hogy ennél a kell legyõznie – tartják a mesterek. sportnál a mentális felkészülés legalább
A kitûnõ övvizsga-eredmény nem az egyetlen ok, amiért a klub edzõi büszkék. Szekszárdról öt év alatt öt válogatott judoka került ki, a három éve megkezdett szisztematikus edzõi munka gyümölcseként pedig ma már a ’95-ös korosztályban az ország legeredményesebb egyesületévé váltak – mondja Szepesi József (képen lent) vezetõ edzõ. A serdülõk országos csapatbajnokságon elsõ helyezést értek el, emellett egy országos bajnoki címmel és számos dobogós helyezéssel is dicsekedhetnek. Az országos elismerések kivívása nem kevés fáradságba kerül mind a sportolók, mind az edzõk részérõl. A sportszervezet mûködtetése ugyanis – hasonlóan sok más egyesületéhez – csak támogatói és pályázati segítséggel megoldható. Úgy-ahogy, hiszen az összekalapolt pénzbõl fizetésre nem futja. Az ország legeredményesebb serdülõ csapatának edzõi feladatukat évek óta társadalmi munkában végzik. Holdházy Erika
Országos elismerés három Tolna megyei iskolának A Magyar Diáksport Szövetség idén is díjazta a diákolimpiai versenyeken eredményesen szerepelõ általános iskolákat, középiskolákat és a 200 fõ alatti kis iskolákat. Tolna megye mindhárom kategóriában érintett volt, így elismerést kapott a Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény, a szekszárdi Garay János Gimnázium és a kocsolai általános iskola. Az ünnepségre Budapesten, a Magyar Sportok Házában január 15-én került sor. -r-
Mûvészi hitvallás VÍZSZINTES: 1. Szép megfogalmazás a mûvészetre vonatkozóan. 12. Mûvészi alkotások elméletével foglalkozó. 13. Selymet készít. 14. Tanít régies kifejezéssel. 16. Cuczor Gergely írói álneve. 17. Nagy zeneszerzõnk névjele. 18. Németország nevének rövidítése a sportversenyeken. 19. Nõi becenév. 20. … Davis, amerikai filmszínésznõ volt. 22. … királya, Lalo zenemû címe. 23. Keleti férfinév. 24. Szólít. 25. IEL. 26. Terméketlen. 28. Halféle. 29. Éjfél elõtt. 30. Heves megyei település. 31. A táblára írunk vele. 33. Kerti ülõhely. 34. Gitározni kezd! 35. Papíron megörökít. 36. Elmenne a munka temetésére. 38. Satöbbi, röv. 40. Öttusakellék. 41. Maga után húz. 42. Igevégzõdés lehet. 43. Tompa éles hangot adó. 45. Szarvasfajta. 46. A Volga mellékfolyója. 47. Oroszország második leghosszabb folyója. 48.
Ruhát vízzel tisztít. 49. Iráni pénznem. 51. Tbc elleni gyógyszer. 53. Jóravaló, megbízható. FÜGGÕLEGES: 2. Izraeli politikusnõ (Golda). 3. Kondér. 4. Vízpartok! 5. Egyféle altatószerre vonatkozó. 6. Üdítõ gyaloglás. 7. Zalaegerszegi sportegyesület. 8. Elõadó, röv. 9. Eszter becézve. 10. Lemezszélek! 11. A megfogalmazás záró része. 15. Kellemetlen bántó érzést keltõ. 17. Kicsinyítõ képzõ. 19. Rangos. 20. Valakibe vetett hit. 21. Tárgykör. 23. Juttat. 24. Bizalom. 27. Tenisz trófea névrövidítése. 28. Ereinkben kering. 32. … de Janeiro, brazil város. 33. A foszfor és a kén vegyjele. 37. Már nem tart érdekesnek. 39. Melltû. 41. Magán hord. 44. Angol gépkocsijelzés. 45. Kukoricaszárító építmény. 46. A Szajna mellékfolyója. 48. Trikó. 49.Tanács németül. 50. Elsüti a puskát. 52. Az asztácium vegyjele. 53. Moszkvai helyeslés. 54. Keresni kezd!
A labdajátékokban az újságírók minden évben megválasztják a mögöttük lévõ év legjobbjait. A BB1.hu hagyományteremtõ szándékkal életre hívta ezt a kezdeményezést a magyar férfi kosárlabdában is. Szavazni az év legjobb magyar férfi csapatára, a legjobb magyar vagy Magyarországon játszó játékosra, illetve edzõre lehetett. A legjobb csapat: az Atomerõmû SE lett.
Február 15-én Szekszárdon a Babitsban ismét hangversenyt ad a
SZEKSZÁRD BIG BAND KÖZREMÛKÖDIK: Bolla Gábor – tenorszaxofon, Csepregi Péter – ének, Kiss Dezsõ – ének, Pecze Balázs – trombita, szárnykürt, Pecze Zsófia – ének Mûvészeti vezetõ: PECZE ISTVÁN Jegyek 1200 forintos áron kaphatók mûvelõdési ház pénztáránál
MÉDIAPARTNEREINK
www.tolnataj.eu
MTolna EGmegye YEIközéleti NAPlapja LÓ Beküldendõ a vizszintes 1. függõleges 11. számú sorok megfejtése Beküldési határidõ: 2010. február 10. Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. Elõzõ rejtvényünk megfejtése: Légy józan, és kételkedni ne felejts soha Nyertesek: Király Gáborné (Szekszárd), Mayer Katalin (Sióagárd), Bruckner Márton (Szekszárd). A Séd Nyomda saját gyártású könyveit postán juttatjuk el.
M e g j e l e n i k : 90 000 példányban, Tolna megye minden településén. K i a d j a : Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. F e l e l õ s k i a d ó : a kft. ügyvezetõje F õ s z e r k e s z t õ : Katona Szilvia T ö r d e l é s : Dombi Viktória S z e r k e s z t õ s é g : 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455; T e l . : 74/529-950 E -m m a i l :
[email protected] o n -ll i n e : www.tolnamegye.hu
ISSN 1585 – 5481
A véletlenek összjátéka folytán, az egészségügyi miniszterek mostanában hihetetlen módon hasonlítanak a rajzfilmfigurákra. Az elõzõ kiköpött Ursula volt a Dr. Bubóból, elõdje Gézengúz Guszti a Flúgos futamból, a mostani meg Máris szomszéd, mintha most menne Mézgáékhoz, hogy kérjen Köbükitõl fénypostán egy kis H1N1 ellenanyagot. Az egészségügyi tárca karácsony elõtt azt prognosztizálta, hogy január második hetében tetõzik a járvány. A körzeti orvosok meg azt mondták, hogy ha fagy, akkor érezhetõen csökken az influenzaszerû megbetegedések száma. Mert a vírusnak nincs nagykabátja, és elpusztul a hidegben, menet közben, mikor áthapcizza egyik ember a másikra. Nem szeretném elbagatellizálni a dolgot, de eddig olyan hû de nagy aratást nem végzett a H1N1. Európai szinten pedzegetik már, indokolt volt-e a WHO pandémiás járvánnyal való riogatása. Igaz, egy halál is szörnyû tragédia annak, akit családtagként közvetlenül érint, ám globálisan szemlélve valahogy olyan fura ez a járvány. Nem úgy terjed, mint a pestis – földrajzilag követhetõ módon, faluról-falura, vármegyérõl-vármegyére –, hanem hol itt, hol ott ragad el egy gyermeket, egy kismamát, egy nagypa-
pát. Zavaró, hogy a kormánypárti politikusok – akirõl az a hír járja: üzleti érdekük, hogy minél több vakcina fogyjon –, annyira védõoltáspártiak, de hiszünk nekik vagy sem, mocorog bennünk a félelem, a féltés. Meg a kérdés: mennyire kell ettõl megijednünk? A sajtó óvatosan fogalmaz. „Magyarországon eddig 94 ember halála hozható összefüggésbe a H1N1 vírussal”. A legtöbben egyébként is meghaltak volna, más betegségeik miatt. Már nem azt mondják a hírekben, hogy a H1N1 fertõzésbe, illetve annak szövõdményeibe halt bele valaki, hanem, hogy az illetõ halála összefüggésbe hozható az új típusú influenzával. Vagy: boncoláskor, szervezetében kimutatták a H1N1 jelenlétét. Közben az oltópontokat bezárják, mert kevés az érdeklõdõ, mitöbb, három esetben olyan áldozat is van, aki megkapta a védõoltást. Január második hetében kellett volna tetõzni a járványnak az egészségügyi tárca szerint. Aztán, ahogy közeledett az idõpont – mint a jehováknál az elmaradt világvége – módosult a prognózis: lesz még egy hullám a tavasszal, meg õsszel…. A miniszter a lakosság hatvan százalékos oltottságát szeretné elérni. A németek öt százaléknál tartanak, mi meg harmincnál. Máris. Wessely
Dupla szerzõpáros rég kinevezett igazgatója jegyzi. A SzalDombóváron kettõs könyvbemutatót tarmabáb a kerékpáron címû kiadvány tott a közelmúltban a PONT Kiadó annak nem csak kordokumentumokat tartalokán, hogy mindkét legújabb kiadású maz, de azok bemutatása és elemzése könyvük szerzõje dombóvári. A 4. b fogérdekfeszítõ olvasmányt is kínál. -szilya címû könyv szerzõje Bordi Zsuzsanna, jelenleg a Mozaik Kiadó szakreferense. Izgalmas tiniregénye a 9–11 éves gyermekolvasóknak ígér szórakozást. Stílusa korszerû, filmképekre emlékeztetõ látásmód, humoros helyzetek, könnyed, de igényes mondatszövés jellemzik. Bordi Zsuzsanna pedagógusként korábban elnyerte „Az Év tanítója” címet, így nem véletlenül választotta helyszínül az iskola, az osztályterem falait, ahol rejtélyes titkokra derül fény. A kötet a szekszárdi Séd Nyomda munkája. Bordi Zsuzsanna és Kriston Vízi József A másik könyvet férje, Kriston bemutatóján jelen volt Szávai Ilona (középen), Vízi József, a helyi múzeum nema Pont Kiadó vezetõje is
FELHÍVÁS! Babits Mihály Mûvelõdési Ház és Mûvészetek Háza a természet szeretetére nevelés, a környezettudatos szemlélet formálása szándékával 2010-ben ismét Hollós László Megyei Természetismereti Versmondó Versenyt hirdet Tolna megyei általános iskolások (6-14 évesek) számára. A verseny témája a Nemzetközi Biodiverzitás Védelmi Év tiszteletére az élõvilág sokszínûsége, változékonysága. A verseny idõpontja: 2010. február 24. (csütörtök) 13.30 óra Helye: a mûvelõdési ház Bõvebb információ és jelentkezés a www.babitsmuvhaz.hu honlapon. Nevezési határidõ: február 17.
a Budapesti Pódium Színház elõadásában Szereposztásból: Kautzky Armand, Galbenisz Tomasz, Bednai Natália… Jegyek kaphatók 2400 Ft-os áron hétköznapokon 14–18 óráig jegypénztárunkban
MÛVÉSZETEK HÁZA Ábrahám Rafael festõmûvész kiállítása Támogatók: Fekete Borpince, Rádió Antritt A kiállítás látogatható: február 27-ig, hétfõ kivételével 9-17 óráig Február 18-án (csütörtökön) 12.30 és 14.30 órakor a Mûvészetek Háza szervezésében – az Ifjúsági Hangversenysorozat keretében Talamba ütõegyüttes (Gödöllõ) koncertje Jegy: 400 Ft. Támogató: NKA, Rádió Antritt
SZÍNHÁZ BABITSBAN Február 9-én (kedden) 19 órakor Sárdy bérlet III. elõadása Oli Peagen: AZ AJÁNDÉK GÉSA – vígjáték két részben a Budapesti Körúti Színház elõadásában. Szereposztásból: Kautzky Armand, Tahi-Tóth László, Beleznay Endre… Február 23-án (kedden) 19 órakor Sárdy bérlet IV.elõadása Nejcserés támadás – vígjáték két részben a Budapesti Gergely Theáter elõadásában Szereposztásból: Gergely Róbert, Gregor Bernadett, Cseke Katinka… Február 25-én (csütörtökön) 19 órakor Hegedûs bérlet IV. elõadása Charley nénje – zenés bohózat két részben
MOZIFILM AJÁNLÓ NAGYTEREM Január 28-tól február 3-ig SHERLOCK HOLMES – Szinkronizált angol–amerikai film (16) – 17.30, 20 órakor, hétfõtõl szerdáig csak 20 órakor Február 1–3-ig JULIE & JULIA – KÉT NÕ EGY RECEPT – feliratos amerikai film (12) – 17.30 óra ART TEREM Január 28. – február 3-ig A HETEDIK KÖR magyar film – 17 óra WOODSTOCK A KERTEMBEN – feliratos amerikai zenés vígjáték (16) – 19 óra
Rendezvényekrõl, moziról, kiállításokról bõvebb info: www.babitsmuvhaz.hu
