VENDÉGVÁRÓ Látnivalók Tolna megyében
Well-PRess Kiadó
A Tolna megyei VendégVáró útikönyv támogatói: Tolna megyei Önkormányzat Közgyûlése Szekszárdi Polgármesteri Hivatal Dombóvári Önkormányzat Tolna megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a következô települések önkormányzatai: Ozora, Pincehely, Belecska, Nagydorog, Bikács, Györköny, Madocsa, Tengelic, Kurd, Attala, Szedres, Ôcsény, Fadd, Pörböly, Simontornya, Dunaföldvár, Medina, Harc, Môcsény, Bogyiszló, Felsônána, Kakasd Nagyné Nagy Magdolna Remler-Csapó Kft.
Tisztelt Olvasó! Borsod–Abaúj–Zemplén, Komárom–Esztergom és GyôrMoson–Sopron megyék útikönyvei után Tolna megye hasznos vendégváró kalauzát tartja kezében. A népmûvészetérôl, vadban gazdag erdeirôl és termálvizes fürdôirôl nevezetes Tolna ezután más arcát mutatja be. Igyekeztünk a megszokottól eltérô szemüveggel látni és láttatni ezt a vidéket, olyan szépségeket is felfedezni, amit maguk a helyiek sem igen vesznek észre. Érdekes olvasmánynak, hasznos útitársnak szántuk a könyvet, a korábbiaktól eltérô útvonalon bejárva a megyét. A hagyományos földrajzi, történeti beosztáshoz csak részben ragaszkodva egy igazi turisztikai tagolásra szántuk el magunkat, elsôsorban azért, hogy könnyebb legyen a tájékozódás. Északról léptük át a 25o ezer lakosú Tolna megye határát, Dunaföldvártól kezdtük a megye bemutatását. Egy hivatalosan csak az egyházmegyei beosztásokban létezô kistájegységen, a Duna mentén kalauzoltuk végig az Olvasót. A kalandos, számtalan rejtett kincset ôrzô út nyomán értük el Szekszárdot, a megyeszékhelyt. A történelmi borvidéket is bejárva kalandoztunk a népmûvészetérôl híres Sárközbe, a Gemenci erdô ártéri rengetegébe. Páratlanul gazdag múlt és festôi kirándulóhelyek tárultak fel a Völgység hegy-völgyeit végigjár-
va. Egy tájegységbe soroltuk az önálló kultúrájú Hegyhát, a természetvédelmi területeirôl ismert Dél-Mezôföld és a Sió-völgye településeit. Külön nyomvonalon ajánlottuk a Kapos–Koppánymente vidékét, benne a világhírû dámvad agancsokat „termô” gyulaji vadrezervátummal és a gyógy- és termálfürdôjérôl ismert Gunarassal. Vízen is bejártuk Tolnát, valamennyi horgászhelyet feltérképezve a nyugodt sport szerelmeseinek és a romantikát kedvelôknek. Egy kicsit más oldaláról szerettük volna bemutatni Tolna megyét a szûkebb pátriánkat már jól ismerôknek éppúgy, mint a kellemes mediterrán vidéket elôször felkeresô turistáknak. A bor, a folklór, a fürdôzés, a vadászat mellett talán kedvet kap valaki a Hegyhát bebarangolására, felcsigázzuk kíváncsiságát a bikácsi Ökörhegy növényvilága, a hullámzó árvalányhaj tenger, netán a nagydorogi szenesi legelô iránt. Vagy éppen e könyvet forgatva szottyan kedve az elszánt utazónak, hogy a bogyiszlói orchideást felkeresse... Szálljon kerékpárra, üljön autóba, vágjon neki az útnak kajakkal, vagy húzzon túrabakancsot, s bizton állíthatjuk, talál kalandot és izgalmas látnivalót. Várjuk Tolna megyében! Körtvélyesi Erzsébet Takács Zsuzsa
DUNA MENTE
5
Szerzôk: Dr. Szabó Géza, Dr. Nagy Janka Teodóra (helytörténet, történeti áttekintés, néprajz), Solymár Imre (Völgység címû fejezet tájegység és településleírás), Szôts Zoltán (múzeumok, kiállítóhelyek a Völgységben), Dr. Töttôs Gábor (Szekszárd településleírás, Tolna megye borászata), Ékes László (horgászat, vadászat, településleírás), Takács Zsuzsa (településleírás, rendezvények), Ékes Izabella, Tóth István Zsolt (ökológia), Ékesné Császár Judit (turisztika). Fotók: Kapfinger András, Málinger János, Szôcs Dénes. Szerkesztô: Kapfinger András Fôszerkesztô: Takács Zsuzsa Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet Kiadói szerkesztô: Benedek Piroska Lektorálta: Dr. Ormos Tamás, Olvasószerkesztô: Gyarmati Béla, Liska Lászlóné Asszisztensek: Deák Orsolya, Kántor Tünde, Nagy Gabriella, Soltész Józsefné Marketing: E. MAN Bt. - Geller Lajos ügyvezetô igazgató, munkatársak: Enyedi István, Németh Ágnes, Páczelt Pál Címlapterv: Solymosi & Lengyel Reklámügynökség - Miskolc Könyvterv: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt. Tördelés: Nazar Bt. Fésüs László - Miskolc Nyomdai elôkészítés, színbontás: Alföldi Nyomda Rt. Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Rt. Felelôs vezetô: György Géza vezérigazgató A megrendelés törzsszáma: 240.66–12–2 Készült Debrecenben az 1996. évben. Kiadó: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt. 3530 Miskolc, Görgey Artúr út 12. Tel./Fax: 46/326-507 Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Kása Béla Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos a kiadványt részben, vagy egészben sokszorosítani vagy bármely módon rögzíteni és hasznosítani. ISBN 963 85620 1 3 • ISSN 1219-431X
Dámvadak a gyulaji erdôségben
Szentlélek templom – Paks
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás DUNA MENTE Dunaföldvár Bölcske Madocsa Paks-Dunakömlôd, Paks Dunaszentgyörgy, Gerjen Fadd, Dombori Tolna Mözs Bogyiszló TOLNAI-SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI-DOMBVIDÉK Tolna megye borászata Szekszárd Gemenci Tájvédelmi Körzet ôcsény Decs Sárpilis Bátaszék Alsónyék, Pörböly Báta Várdomb, Alsónána, Szálka A VÖLGYSÉG Kakasd Bonyhád-Ladomány Bonyhád Börzsöny Alsóbörzsöny, Cikó Grábóc Môcsény, Zsibrik Bátaapáti Mórágy Kismányok Nagymányok Váralja Györe Izmény, Bonyhád-Majos Aparhant Nagyvejke, Mucsfa, Kisvejke Závod, Mucsi Tevel, Kisdorog Bonyhádvarasd, Murga, Felsônána, Kéty Zomba, Paradicsompuszta SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT Szedres Medina Tengelic Kajdacs Nagydorog Györköny Sárszentlôrinc, Uzd Borjád, Bikács Németkér
5. 10-34. 12. 15-16. 17. 18. 26. 27. 31-33. 33. 34. 36-73. 38. 42. 60-62. 63. 64. 66. 67. 68. 69. 72. 74-103. 77. 78. 79. 86. 87. 88. 89. 90. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 100. 101. 102. 103. 104-132. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 116.
Pálfa, Felsôrácegres Simontornya Ozora Kisszékely Tolnanémedi, Nagyszékely, Sióagárd Harc, Kölesd Kistormás, Varsád Keszôhidegkút, Udvari Miszla, Szárazd, Hôgyész Szakadát, Kalaznó, Diósberény A KAPOS-KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK Szakály Regöly Tamási Iregszemcse Újireg Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsônyék Fürged Pincehely Belecska Pári, Nagykónyi, Koppányszántó Értény, Kocsola Szakcs, Lápafô Várong, Nak Dalmand Dombóvár Dombóvár-Gunaras Dombóvár-Szôlôhegy Kapospula, Attala, Kaposszekcsô, Jágónak, Csikóstöttös, Döbrököz Kurd Gyulaj Csibrák, Dúzs PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK Szálláshelyek, vendéglátás Szolgáltatás Kereskedelem Borászat, bortermelés Népi iparmûvészet, képzômûvészet Bankok, pénzintézetek Utazási irodák, Programok, Rendezvények Mûemlékek jegyzéke Tolna megye múzeumai Túraútvonalak Tolna megyében Vízitúrák Kompjáratok, Gyógyfürdôk, uszodák, strandok Horgászat, horgászvizek Tolnában Vadászváró erdô-mezô Gyógyszertárak, Mentôállomások, Tûzoltóságok Tolna megye éghajlata Ajánlott irodalom Névmutató
117. 118. 121. 124. 125. 126. 127. 129. 130. 132. 134-164. 135. 136. 137. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 155. 156. 159. 160. 161. 163. 168-216. 168. 173. 176. 177. 178. 178. 179. 182. 191. 196. 199. 200. 201. 202. 205. 206. 210. 213.
Duna mente A folyók völgye valaha az életet jelentette, nem véletlen, hogy a Duna hatalmas folyamát kísérve végig elôzô évezredek-századok kultúráival találkozik az ember. A Mezôföldhöz simuló Dunavölgy földtörténeti kialakulása a harmadidôszak legvégén, a negyedidôszak elején kezdôdött el. A folyó eleinte hordalékával csak a Pannon-tenger medencéjét töltötte ki. A Dunántúl vulkánikus hegységeinek kiemelkedése után kezdett más irányt venni, több ágra szakadni és a jelenkorban (új holocén) érte el a jelenlegi folyásirányát, völgyét. Ezután keletkeztek szigetei is. A mai folyóképet alig több mint 100 éve, 1841-ben a nagy szabályozásokkal rajzolták meg. Most már hosszú idôre kialakítva a Duna menti táj arculatát. A Dunát kísérô ártér, a gazdag öntéstalaj épp úgy jellemzôje e vidéknek, mint a kicsit távolabbi löszhátak. Számtalan megjelenési formája közül kiemelése méltó a közel 60 méter magasságba emelkedô paksi löszfal. A Duna mente vonzó hely volt és reméljük az erre utazó úgy véli: maradt is a második évezred küszöbén. A táj, amelyik elnevezésében csak a mai egyházkerületi beosztásban létezik, szervesen kapcsolódik a Dél-Mezôföldhöz. Élôvilága is ezt tükrözi, kirándulásra, az érintetlen természettel való találkozásra csábít a bölcskei tátorjános, vagy délebbre a madocsai szlavón völgy és a bogyiszlói orchideás erdô. A legalacsonyabb területei a száz méter tengerszint feletti magasságot sem érik el a Duna szeszélyes építô, hordaléklerakó munkájának köszönhetôen. Csak sejtelmünk lehet arról, hogy milyen vadregényes vízivilágot teremtett itt a természet. A területet sajá-
10
DUNA MENTE
tos kultúrája miatt választottuk külön, ajánljuk felfedezésre a kirándulóknak. A távolság mindössze 60 kilométer észak–déli irányban. A Dunaföldvárt és Bogyiszlót összekötô folyamhossz mezôvárosok, falvak sorát köti össze. Létüket, korábbi gazdagságukat a dunai kereskedelmi útnak köszönhették míg az ártérben meghúzódó falvak lakóinak élelmet és közlekedési útvonalat jelentett a folyó. Ma Dunaföldváron ível át felette híd, délen Pörbölytôl 13 kilométerre Baján kelhetünk át száraz lábbal. Kompjárat mûködik Pakson, Gerjenben és Fadd-Domboriban. Tolna, Dombori és Paks már a török idôkben igen forgalmas kikötô volt, s a Duna mentén fekvô települések lakói késôbb is jó munkalehetôséget találtak például a hajók vontatásában, a hajózásban. Dunaföldvár, Tolna, Madocsa, Gerjen és Fadd jobbágyait arra kötelezték, hogy lovaikkal hajót vontassanak a Duna mellett húzódó, s a 18. században újraépített úton. Még a múlt század nyolcvanas éveiben is embervonta hajók közlekedtek a Dunán. A madocsaiak káposztájukat, a bölcskeiek gyümölcseiket szállították így Pestre. Magasabb vízállásnál a gerjeniek vagy a bogyiszlóiak csak csónakon juthattak ki a faluból, sôt, halottaikat is csónakon kísérték utolsó útjukra. Miként a Sárközben, e falvakban is meghatározó szerepe volt a halászatnak, az ártéri gazdálkodásnak. A Duna menti településeket a folyó közelségének tényén túl összekötötte történelmük, s vallási közösségük. A török hódoltsági terület lakói a református vallást követték. Már a 16. századtól a terület fôbb református eklézsiái között említették Tolnát, Bölcskét, Madocsát
és Földvárt. Az új hit – gyakran a törökök által védlevelekkel ellátott – prédikátorainak egyik szellemi központja Tolna volt, ahol Sztárai Mihály, a neves zsoltár- és énekszerzô mûködött néhány évig. Szenvedélyes természete, indulatokat kavaró hitvitái miatt számos ellensége akadt. Ezért a kopasz hitújító, mielôtt házából kilépett, elôvigyázatosságból gyakran egy botra szúrt tököt dugott ki, s ha az épségben maradt, ô is mehetett. A felszabadító háborúkat a Duna menti települések jelentôs része a mocsarakba húzódva vészelte át. A 18. században a terület új birtokosai inkább a katolikus, elsôsorban délnémet területekrôl érkezô telepeseknek kedveztek. Ezekben az években a mezôvárosok kontinuus református magyar lakossága töredékére apadt, vagy – mint Tolna esetében – a protestáns hitet tovább ôrzô közeli falvakba menekült. A múlt században a Duna mentét – elsôsorban a kézmûiparra és a kereskedelemre építve –
polgárosodó nagyobb települések, valamint a hagyományos gazdálkodást folytató, paraszt-polgári kultúrát kialakító falvak jellemezték. A Duna szabályozása jelentôs változást hozott e városok, községek életében. A folyótól távolabb kerülve lazábbá vált, megváltozott a vízhez való kapcsolatuk, s új körülmények között kellett magukDombori ra találniuk. A közismert Fadd-D üdülôtelep mellett kiépült a faddi Vo lent-ööböl, de hasonló adottságokkal bír a tolnai holtág – egyelôre kihasználatlanul. A programok jórésze azért mindenütt a vízhez kapcsolódik – idehúz a helybéliek szíve. Dunaföldváron majálist, augusztusi népünnepélyt, Tolnán majálist és Thelena fesztivált a vízparton rendeznek. Kajak-kenu versenyek, híres triatlon fesztiválok és emlékezetes vakációk helyszíne Dombori. Pakson (a Duna túlparton) Bogyiszlón és a holtágak partján nônek ki nyaranta a horgász-helyek, vadkempingek.
Halászbárka a Dunán
DUNA MENTE
11
A Csonka-torony
DUNAFÖLDVÁR Irányítószám: 7020 Körzethívószám: 75
A folyóparti település az ôskor óta a kelet–nyugati és az észak–déli kereskedelmi utak csomópontjában fekszik. Valamikor két rév is szolgálta az átkelést, ma közös vasúti-közúti híd vezet a folyó felett. A Duna menti 6-os, mezôföldi 61-es és az alföldi 52-es utak találkozásánál fekvô hangulatos városka. A közúton Kecskemét felôl érkezôk elé, évezredeket átívelô történelmi panorámát tár a Dunát Ercsitôl – kis megszakításokkal – Mohácsig követô omló magaspart. A Dunaföldvárt kettészelô – a mai közúti hídnál lévô – mély bevágástól délre találhatók az Alsó-Öreghegy dombjai. A leszakadt domboldalban a Kálvária ke-
Ma rcipán
Cukrászda Szünnap nincs! 7020 Dunaföldvár, Béke tér 8. Telefon:75/342-915
12
DUNA MENTE
resztjei alatt már messzirôl láthatók az omladéktól vörös ôskori rétegek. Mit rejt ez a hegy? A régészeti feltárások a 4000 éves nagyrévi kultúra leleteit hozták felszínre. (A szekszárdi múzeum kiállításán láthatók.) A mai Kávária domb földvár volt a bronzkorban. Az elôkerült LEG II AD bélyegû téglák tanúsága szerint a rómaiak ôrtornyot emeltek itt. Az erôdítés nyomai még évezredek múlva is jól láthatók, s a hely a pécsi püspökség 1009-es alapító oklevelében a szláv „Zemogny”, azaz ‘földvár’ néven szerepel. Ha Budapest, vagy Szekszárd felôl a 6-os fôútról érkezünk az útkeresztezôdésnél (Béke tér) fordulunk balra – itt az óváros. Megér egy jó sétát. A Templom utcából nyílik a Rátkai köz – faragott kapun jutunk be a várudvarba. Itt a dombok közé ékelôdött út északi oldalán volt az 1135-ben II. Béla király alapította bencés monostor. Ma már csak az apátság melletti egykori vár tornya, a gótikus, támpillérekkel megerôsített Csonka-torony tûnik elénk. A 14–15. századi vár építôjének személyére több elképzelés is van, 17. századi állapotáról kémek és utazók, pl. Ottendorf Henrik, Evlia Cselebi leírásaiból értesülhetünk. Ez utóbbi szerint a török idôkben a „dzsámival összefüggôleg az ég csúcsáig emelkedô négyszögletes, erôs építkezésû szép torony van, mely kilátáshely lévén onnan az összes síkságok...
keleti templom romos épülete kiált felújításért. A templom az egykor Dunaföldváron nagy számban élt szerbekre, vagy ahogyan erre nevezik ôket, „rácokra” emlékeztet. Évtizedek óta vár restaurálásra, nem látogatható. Rövid sétával érdemes azonban a Rókus kápolnát felkeresni, minden pénteken 8-kor misét tartanak benne. Az élénk forgalmú, fôként mezôgazdasággal és kereskedelemmel foglalkozó kisváros megôrizte régi hangulatát. A középkori városmag polgárházain (a Kossuth L. u. végén) túl a löszbevájt pincék és a nagy portájú házak inkább falusi hangulatot árasztanak. Itt telepedett le és alkot csaknem egy évtizede a Cyránszki Mária szobrászmûvész – ifj. Koffán Károly képzômûvész házaspár.
LD
VÁ R
T : ta
ESTAUR HR A SCtvatartás napon N i
LÁ HA
ZC 11 SÁ -22 óráig AFÖ RDA DU N
S
DUNAFÖLDVÁRI HALÁSZCSÁRDA Dunaföldvár, Hôsök tere 25. Tel.: 75/341-558 Különféle halételekkel és halspecialitásokkal várjuk kedves vendégeinket! A Duna partján lévô kerthelyiségünkben és légkondicionált éttermünkben 150 fôt tudunk fogadni.
Ferences rendház és templombelsô
F Ny I
meglátszanak. Egészen a csúcsán négy darab kitûnô ágyú van, sôt azon felül e tornyon van még Szulejmán szultán dzsámijának deszkaminaretje is.” A sokáig börtönként is használt toronyban ma állandó régészeti és fegyverkiállítás látható. Az évszázadok eseményeirôl valló tárgyak megtekintése során érdemes a legfelsô emeletre is felmenni, ahol megszemlélhetjük a török utazó által dicsért panorámát, és a galériában bemutatásra kerülô idôszaki kiállítást. A Csonka-torony mellett a várudvarban a neves Afrika-kutató, Magyar László bronz emlékmûve, Mészáros Mihály alkotása. (Magyar László a városban töltötte gyermekkorát.) A hangulatos kis utcákon sétálva a Templom utcában az 1723–1725 között épített barokk római katolikus templomhoz jutunk (bebocsátást kérhetnek a plébánián: Templom u. 11. Tel.: 75/341504) és az 1755-ben emelt rokokó Szentháromság-sszoborhoz. Visszatérve, a vártól balra fordulva a Rákóczi utcában, a volt ferences rendház és templom barokk épületét (Plébánia hivatal: Rákóczi u. 3. Tel.: 75/342-720) érjük el. Az épület nagy részében ma a Magyar László Gimnázium található. Továbbhaladva a központban a reformkori vízszabályozásokat irányító Beszédes József szobrát pillantjuk meg, aki a földvári temetôben pihen. A térrôl jobbra véve utunkat a Kossuth utcában a görög-
DUNA MENTE
13
A Duna közelsége ma is meghatározó, noha az 1930-as években még oly jellemzô vízimalmoknak ma már nyoma sincs, s a hajózás szerepe is egyre kisebb, bár motorcsónak kikötôje mûködik. Mégis feltétlenül sétáljunk végig a kiépített Dunaparton (a híd elôtt az 52-es útról balra kanyarodva). Balkézrôl a strandot találjuk, majd a Halászcsárdában igazi dunai halászlét kóstolhatunk, parkosított sétányon gyönyörködhetünk a hatalmas vízfolyamban. Ha a híd elôtt jobbra fordulunk és az elsô utcán ugyancsak jobbra térünk a Duna utcában találjuk magunkat, ami a piacra visz. A városban több panzió kínál szálláshelyeket. A pincesornál balra megközelíthetô Vadász Istvánné kékfestô mûhelye. (Tel.: 75/342-643.) Érdemes felkeresni a Panoráma üdülôfalut, mely közvetlenül a Dunára tekint le. (Tul.: Németh József, Dunaföldvár, Petôfi u. 18. Tel.: 75/343004.) Dunaföldvárhoz tartozik a legromanDunatikusabb Tolna megyei víz a Solti-D ág. Az igazán vadregényes területet nemcsak a helyi horgászok keresik fel, hanem külföldiek is. Igazi pontyos víz, de szép a harcsaállomány, jó süllôket és csukákat is lehet fogni, nem is egy amur akadt már horogra, fehérhal pedig van „dögivel”. Legalábbis így mondják a helyiek. Az egyesület horgásztanyája közvetlenül a vízparton van. A pecások körülötte verhetnek sátrat, kaphatnak edényt a fôzéshez, napijegy ugyancsak itt kapható. Bé-
relhetnek csónakot és vásárolhatnak kávét meg üdítôt a vendégek. Megközelíthetô a 6-os útról Dunaföldváron és a Duna-hídon keresztül, az Alföld irányából a Kecskemét–Solt–Dunaföldvár útvonalon. A Duna-hídtól kb. 1 kilométerre terül el Solt irányában. A várost másik irányban is szegélyezi víz. A 6-os útra kell visszatérnünk, a volt szovjet laktanya mellett. Ha délrôl közelítjük meg balról található a nevezetes halastó. (A bekötôúton érjük el.) A közel kétszáz hektárt, 1975-ben védetté nyilvánították. A fészkelô és a vonuláskor megpihenô madarak zavartalanul élnek itt. Madarászok természetbúvárok kedvelt helye. A mesterségesen kialakított tó természetes vízpótlását a csapadékvíz és a talaj rétegvizei biztosítják. Itt fészkel néhány pár törpegém. A vöcskök közül a kis vöcsök képviselteti magát. Az énekesmadarak közül kerülnek ki a legbecsesebb fészkelôk, a csengettyûszavú barkóscinege, a nádi sármány, a foltos és a cserregô nádiposzáta, a nádirigó, a nádi tücsökmadár, a vízityúk és a guvat. – A vonulási idôszakban sokkal népesebb a vízi madárvilág. – Nagy csapatokban éjszakáznak a vad- és a vetési lúdak, a nagylilik. Napközben a récefélék lepik el a tó közepét. A tôkés, csörgô, fütyülô, böjti és kercerécék élvezik a zavartalanságok. Ôszszel néhány napra megjelennek a gázlómadarak. Kanalasgém, nagykócsag, szürkegém fajok találnak bôséges táplálékot.
Bíró Annamária fazekas-népi iparmûvész Hagyományos – sárközi és erdélyi – cserépedények készítése csak kézmû technikákkal. Mûhely és bemutatóterem: 7100 Szekszárd, Hunyadi u. 2/R Tel.: 74/315-844
BÖLCSKE Irányítószám: 7025 Körzethívószám: 75
A Mezôföld keleti peremén, a Duna mellett fekvô települést Dunaföldvárt a piactér mellett a Mészáros utcán át elhagyva, vagy Dunakömlôdnél leágazó csendes kis úton érhetjük el Bölcskét. A paksi vasúti szárnyvonalon lévô állomása a falutól távolabb van, ezért a helybeliek inkább busszal közlekednek. A folyó közelsége, a lankás löszdombok, a Magyarország legmelegebb tájait idézô éghajlat az ôskortól kezdve vonzotta a megtelepülôket. A település határában talált gazdag kô- és rézkori leletek mellett – a falu északi részén lévô – Vörösgyír ôskori földvárában feltárt kora bronzkori leletek különösen jelentôsek. A hagyomány azt tartotta, hogy az elsüllyedt Kali falu templomának romjai látszanak ki alacsony vízállásnál a Dunából. A hajózó út szélén lévô „sziklák” gyakran meglékelték az elôvigyázatlan hajók testét, jégzajláskor pedig feltorlódtak rajta a jégtáblák, ezért többször bombázták, robbantották a falmaradványokat. Egy hajó balesete során kerültek elô az elsô leletek, amelyek elárulták, hogy valójában egy római kori építmény rejtôzik a habokban. Évek alatt rajzolódott ki a 76 m hosszú, 56 m széles, a négy sarkon kis tornyokkal, a parti oldal közepén egy nagyobb toronnyal, a víz felôli oldalon pedig széles bejárati nyílással rendelkezô erôd alaprajza. A falakba másodlagosan felhasznált feliratos, dombormûves oltárköveket is beépítettek. Különösen értékesek azok az oltárkövek, melyek a Gellérthegyrôl – a kelta eraviscus törzs központi szentélyébôl – kerültek ide. A legfelsô sorban szereplô IOM TEUTANO felirat arra utal, hogy ezeket a romantizált bennszülöttek fôistene számára állították. Ezért kapta meg a leg-
fôbb római isten, Jupiter jelzôit is. Az oltárköveket állító császárok, augurok (madárjósok) és más fontos tisztségviselôk neve alapján a kôemlék állításának éve, sôt napja is megállapítható: a 2–3. századi márványemlékeket mindig június 16-án, a fôistenség „névnapján” emelték. Az 1994-ig végzett vízalatti feltárá sok eredményeként rendkívül sok feliratos, faragott márványemlék került elô. A terület teljes feltárása sajnos nem sikerült, mert megkezdôdött a leggazdagabb vízalatti régészeti lelôhely kikotrása. Az elôkerült értékes feliratok, dombormûvek a katolikus templom (1796ban emelték a szomszédos madocsai apátság köveibôl) mellett épülô kôtár ban tekinthetôk meg. (Plébánia: Bölcske, Paksi u. 6. Tel.: 75/335-019.) Bölcske a késôbbi évszázadokban is jelentôs szerepet játszott. A falut birtokló Paksi családról a középkorban Bölcskét gyakran Kispaksként említik. A felszabadító hadjáratok után az erôsen romos középkori templomot a reformátusok vették birtokukba. Ma az 1844-ben késô klasszicista, stílusban épített templom áll helyén. (Templom tér 13. Tel.: 75/335-166.) Az új birtokos családok a falun kívül telepedtek le, közülük talán legszebb az András-pusztán látható Szakáts-kkastély, a parádés istállóval és a magtárral. A mûemlék jellegû épületegyüttes ma elmebetegeket gondozó szociális otthon. (Bölcskétôl 2 kilométerre.) Szánjunk idôt arra, hogy szemügyre vegyük a bölcskei községhatár világát, mely az alföldi flóravidékhez tartozik. Bejárva ezt a területet három élôhely típust találunk: a Duna és árterületét, a Bölcske-paksi csatornamellékét és a löszvölgyeket.
DUNA MENTE
15
„MADOCSA NEM VÁLASZT!” A mocsarakkal körbezárt Árpád-kori falu lakossága a török idôket is átvészelte, s a mai napig ható, mély öntudattal vallják és ôrzik eredetüket. Megyeszerte ismert szólás volt a közelmúltban: „Madocsa nem választ!” A konok besenyôk nem mentek a megye jelöltjére szavazni. A választási részvétel százalékos mutatóira akkor még éberen ôrködôk kénytelenek voltak engedni, s az utolsó pillanatban hozzájárultak, hogy a madocsaiak saját jelöltjükre adják le voksaikat. A besenyô atyafiak erre percek alatt ellepték az ürességtôl kongó szavazóhelyiséget, s megválasztották saját jelöltjüket.
A Duna árterületén – a homokos iszaptalajon – jellemzô a bokros füzes társulás. A szárazra kerülô holtág medrekben nyár végén megjelenik az iszapgyopár. A parttól távolodva magasra növô füvek és nyárfák ligeteibe érkezünk. A cserjeszintben bôven elôfordul a zöldjuhar, amely Észak-Amerikából honosodott fajunk. A csatornamellék eredeti vegetációjából már csak nyomokban lelhetôk fel a láprétek nádasai, rekettyefüzesei. Botanikai szempontból a legértékesebbek a löszvölgyek. Valamikor lösztölgyesek, sztyeppék, pusztai cserjések váltogatták egymást, amibôl mára már nyomok sincsenek. A mezôgazdasági mûvelésre alkalmatlan völgyhajlatokban viszont majdnem érintetlenül megmaradhatott az értékes vegetáció. A Leányvári-völgyben 1988-ban 10 hektáros országos jelentôségû természetvédelmi területet hoztak létre: a Bölcskei Tátorjánost, mely szabadon látogatható. De sokan lehetnek azok akik nem tudják mi is az a tátorján? A tátorjánról több évszázados írásos emlékek maradtak fenn, feljegyezték a 18. században, hogy a nép elôszeretettel fogyasztja fôzelékként a tátorján hajtásait, leveleit és a mélyre hatoló karógyökerét. A tátorján bölcskei termôhelyét a
‘80-as években dr. Streit Béla szekszárdi fôorvos fedezte fel. E reliktumfaj fennmaradását a terepadottságoknak köszönheti, hiszen a völgy partoldala olyan meredek, hogy mûvelésre alkalmatlan. A község határán belül két jelentôsebb völgyrendszer húzódik. Az E-73-as úttól keletre a Gabonás-völgy, nyugatra a Gyûrûsi-völgy. A Gyûrûsi-völgy déli részén halasta vakat hoztak létre az ott folyó patak eltorlaszolásával. A tavak nedves környezetében megtaláljuk a mocsári zsurlót, lómentát, sövényszulákot, fekete nadálytôt, mocsári gólyahírt és vízi harmattáskát. A Gyûrûsi-völgy valóságos botanikai kincsestár. A belôle nyíló kis oldalvölgy, a Lubik gödör – 14 védett hazai növényfajunkat rejti. Különösen gazdag cserjefajokban: parlagi- és gyepûrózsa, keskeny levelû ezüstfa, varjútövis benge, pukkanó dudafürt, ostorménfa, veresgyûrû som, fagyal, galagonya, gyöngyvesszô tenyészik itt. A melegebb, szárazabb déli oldalon az apró nôszirom, a pusztai meténg, a selymes peremizs terjedt el. Az északi, hûvösebb oldalon a védett bugás veronika, az erdei szellôrózsa, a sátoros margitvirág, a baracklevelû harangvirág pompázik.
SPORT ÉTTEREM ÉS TEKE KLUB AZ ASE SPORTCENTRUMBAN! Naponta 12-tôl 22 óráig várjuk kedves vendégeinket, kitûnô ételekkel, minôségi italokkal és figyelmes kiszolgálással. Hely és asztalfoglalás az üzletvezetônél. 7032 Paks, Gesztenyés u. 2. Pf. 7. Tel.: 75/310-291 Fax: 75/314-638
16
DUNA MENTE
MADOCSA Irányítószám: 7026 Körzethívószám: 75
A település az egykori dunai ártéren futó út mellett, egy alig kiemelkedô dombra épült. Északról Bölcske felôl, vagy délrôl a Dunakömlôdnél leágazó 6-os úton érjük el. A víznek különösen nagy szerepe volt a falu életében. A 12. század végén, a területen lakó besenyôk megtérítésére alapított bencés apátság falai részben még ma is láthatók. A református templom késô barokk, klasszicizáló stílusú épületének tornyában széttekintve szemünkbe tûnnek az Árpád-kori faragott kváderkövek, a megmaradt román kori falak, a jellegzetes, keskeny, lôrésszerû ablakok és a parasztbarokkba hajló díszítés. A templomhajó hatalmas bolthajtásai alatt 1200-an férnek el. Orgonáját a híres orgonaépítô Országh Sándor építtette, azután sajnos átépítették. Koncertek kiKulcs Karváló akusztikájú otthona. (K macsi Ferenc lelkésznél található, Templom tér 4. Tel.: 75/330-168). A parókián a turisták egy éjszakára nagyon szerény (iskola teremben) szállást kérhetnek a lelkésznél.
Mózes szék
A református templom
A Földes János vezette madocsai hagyományôrzô csoport dalaival, táncaival évtizedeken át aratott elismerést. A község határában szabadon látogatható, megyei jelentôségû természetvédelmi terület van, kb. 6 hektáron. A terület védetté nyilvánítása az itt található 90-100 éves szlavón tölgyek megmentése érdekében történt 1975ben. A szlavón tölgy egyébként a kocsányos tölgy balkáni elterjedésû változata, a rovarkárokkal szemben ellenálló és nagyon szép.
DUNA MENTE
17
PAKS-DUNAKÖMLÔD
Halászlé, ahogy Puxler Gyula fôzi
Hozzávalók: 4 személyre 2 kiló vegyes hal, ha nincs, elég a ponty is; 20 dkg vöröshagyma, 2,5 liter víz, 8-l0 deka töröttpaprika, só ízlés szerint, cseresznyepaprika, 2 halkocka, egy kicsi krumpli, késhegynyi Vegeta, szezonban 2 zöldpaprika és kevés paradicsom. Elkészítés: a megtisztított, beirdalt, ujjnyi vastagra szeletelt halat besózzuk, rátesszük az apró kockára vágott vöröshagymát, a cseresznyepaprikát és 2 órát állni hagyjuk. Ezután beletesszük a bográcsba, ráöntjük a vizet, beletesszük a kis szem krumplit, a késhegynyi Vegetát, forráskor rászórjuk a töröttpaprikát és fél órát lobogón forraljuk. Izlés szerint leszûrjük vagy nem, de házi gyúrt tésztával tálaljuk.
18
DUNA MENTE
A 6-os út mellett már messzirôl feltûnik egy meredekre faragott oldalú, tetején több soron teraszozott domb, melynek hajlatában húzódik meg Duna kömlôd. A ma Pakshoz tartozó települést csak egy meredek löszfal választja el az úttól. Budapest felôl jobbra kell letérnünk. E stratégiai fontosságú természetes erôsség a történelem során többször szolgált az itt záródó mocsárvilág ôrzésére. Tetején a rómaiak erôs falú kôerôdöt építettek. Feltárása során a régészek számos értékes leletre bukkantak, közöttük az érdekesebb forráscsoportot jelentô katonai diplomákra: a 25 éves, vagy valamivel hosszabb katonai szolgálat után a császártól kapott, két fémszállal összefûzött bronzlemezt ugyanúgy lepecsételték, mint ma a közjegyzô az iratokat. Szükség is volt erre, hiszen a 10x13 cm nagyságú lemezekre vésett szövegek az egyik legfontosabb jogról, a veterán katona és gyermekei római polgárjoggal történô megajándékozásáról szóltak. A hatalmas birodalom kitûnô szervezettségére mi sem jellemzôbb, mint hogy Róma idejében megkapott minden adatot a leendô nyugdíjasról, illetve családjáról, s
PAKS Irányítószám: 7030 Körzethívószám: 75
A 6-os úton észak felôl még nem értük el Paks határát, de már érdemes figyelnünk az út kétoldalára. A Kömlôdöt elhagyó kanyarok után balról a Vasúti Múzeum jobb idôszakot is megélt mozdonyait, öreg masináit láthatjuk. A múzeum a MÁV tulajdona, egy gondnok beengedi az utazót, ha a kiállításra kíváncsi. Néhányszáz méterrel odébb lassítsunk, a régi téglagyár épületénél, mely
az okmányt nem kézbesítették lasabban, mint manapság! A rómaiak után a Rákóczi-szabadságharc idején ismét katonák szállták meg a dombot. Vak Bottyán 1705-ben dunántúli hadjáratának megtervezésekor az imsósi kanyarnál határozta meg az átkelés helyét, a hidat védô erôdöt pedig a Sánchegyen jelölte ki. A generális gyalogosaival átkelt a Dunán, s a hegy aljában hozzálátott a hídfô sáncainak megásásához, a dombon pedig kiépítette a fellegvárat, amelyet azóta Bottyán-várnak neveznek. Az egykori sáncok tövében (közvetlenül a 6-os út mellett) található ma a halételek kedvelôinek törzshelyét jelentô halászcsárda. Az állami telepítések révén Kömlôdre 1785-ben 157 német család került, akik a közelmúltig megôrizték a Rajnán túli szülôföld nyelvét. A község klasszicista római katolikus temploma is csak 1826-ban épült, s hasonló stílusú berendezése szintén ebbôl Kulcs: Bach József az idôbôl származó.(K sekrestyésnél, aki aki a templomtól alig 80 méterre lakik, a Béke u. 41. szám alatt. Tel.: 75/312-912. Mise vasárnap 11.00-kor.)
mögött a nevezetes löszfal magasodik. Az ország legvastagabb, mintegy 60 méter magas löszrétegek az elmúlt 2 millió év történetének valóságos képeskönyvét alkotják. A hullóporból alakult kôzet, a lösz évezredek alatt változott, épült hatalmas fallá. A Paks-dunakömlödi rög ehhez ideális terület volt. A pleisztocén süllyedésével éppen csak lépést tudott tartani a löszképzôdés. Csak helyenként és idônként jelent meg a felszínén folyó víz. A teljes pleisztocén réteg vastagsága Pakson 59,7 méter, ebbôl felszíni feltárással 45,1
A paksi bazársor, háttérben az Erzsébet Szálló
métert, furással 14,6 métert harántoltak ki. A falakat a felszínen 6 réteg, a felszin alatt egy vörösbarna vályogzóna, illetve egy homokréteg tagolja. A Paks környékén jellemzô lösztakaróban a mészkôhöz hasonló lepusztulási formák figyelhetôk meg, ezek adják a táj sajátos arculatát. Ugyancsak a 6-os útról, de már balra kell fordulnia annak, aki a komphoz igyekszik. Itt találkozik ugyanis az út a Dunapartjával, ami régen Paks gazdagságát jelentette. Ma a romantikát kedvelôk, a víz szerelmesei keresik csak fel, többnyire nem itt, hanem a városközpontból is elérhetô gesztenyés-fasorral szegélyezett partszakaszon. De ne siessünk elôre! A valamikori szovjet emlékmû megmaradt torzójánál kanyarodunk el jobbra, a város felé. Ha innen a becsatlakozó kis köz felé, ismét jobbra folytatjuk utunk, a Rókus kápolnához érünk, ahonnan gyönyörû kilátás nyílik az alattunk kanyargó Dunára. De most a Deák Ferenc utcában nézelôdünk, a valamikori polgári jólétet jelzô klasszicista házak között. Az utcafronttól beljebb, jobbra a (Deák F. 22-ben) ma tüdôgondozóként hasznosított kúria, néhány házzal odébb,
de már a másik oldalon (Deák F. u.) a zeneiskola gyönyörûen felújított klasszicista tömbjén akad meg a tekintetünk. A Bíróság épületéhez visszatérve lassan megérkezünk az utca végére, ahol feltétlenül figyelmet érdemel (Szent István tér 6.) az eredeti szépségében pompázó egykori Kornis kastély, majd polgári iskola, mely ma Bezerédj nevét viseli. Már a Szent István téren járunk (nemrégiben még Béke térnek ismerték), ide csatlakozik a 6-os útról egy másik bevezetô útszakasz. A Deák Ferenc és a kis bekötô út találkozásánál áll a Paks és Vi déke ÁFÉSZ épülete, a szövetkezet a környék és a város ellátásában játszik fontos szerepet. A teret az Erzsébet Szálló tekintélyes sárgás tömbje uralja, az 1844-ben épített jellegzetesen klasszicista épület (Szent István tér 4.) nem vendégfogadást szolgál. Ma a kultúra otthona, a Paksi Kép tár mûködik benne állandó és idôszaki kortárs és klasszikus alkotók munkáit láthatja a közönség. (Nyitva: hétfô kivételével naponta 10–19 óráig, szombaton 10–15 óráig. Vezetôje: Halász Károly festômûvész. Tel.: 75/31-879.)
DUNA MENTE
19
Paksi dunai halász zsák mányával, a 7 kilós harcsával.
20
DUNA MENTE
Az Erzsébet Szálló elôtt vezet le a kis köves utacska a Duna-partra, a kevesebb, mint ötven méter kedvéért ne üljünk autóba, sétáljunk le a nevezetes paksi bár káig. Itt kitûnô halat vásárolhatnak (nyitva: hétfôtôl péntekig 7-tôl 12-ig, 14-tôl 17-ig, szombaton 7-tôl 12-ig), vagy egyszerûen csak nézelôdhetnek, végigfuttathatják tekintetüket a méltósággal kanyargó nagy folyón. A bárkától romantikus gesztenyefasor hívogatja a mai és régi szerelmeseket egy kis andalgásra. Ha ehhez nincs kedvük, akkor térjenek vissza a Szent István térre, nézzék meg Deák Ferenc 1850 és 1874 között – négy alkalommal – Pakson tett látogatásának színhelyét. Itt (Deák F. u. 4.) a barokk Szeniczey kúriában töltött el hajdan hosszabb idôt a haza bölcse. 1927-ben, halálának 50. évfordulóján avattak emléktáblát, az épület oldalán. Ma egészségügyi intézmény mûködik a szebb napokat megért épületben. Mellette a felújított klasszicista kúriában mûködik a Városi Múzeum (Deák Ferenc u. 2.). A XVIII. század elején épült egykori ferences kolostor – késôbbi
Cseh-V Vigyázó, vagy más néven Mádi Kovács kúria – 1994-ben kôtárával, majd 1995-ben állandó kiállítással nyitotta meg kapuit A pincemúzeumban a római kortól a barokk korig bezárólag, vagyis a II. századtól a XIX. századig „utazhat” a látogató. Az állandó kiállítás „Paks története az ôskortól a XX. század elejéig” helytörténeti anyagot dolgoz fel. Kiemelkedik a gyûjteménybôl a lussoniumi (dunakömlôdi) római erôd feltárásából származó régészeti leletkincs. Paks város történetének tárgyi és írásos emlékei is helyet kapnak itt. A város hajdan királyi birtok volt, nevét elôször 1333-ban említették. Szerepe akkor nôtt meg, amikor a 14. században a királyi udvarban jelentôs tisztségeket betöltô Paksy csa lád kapta adományul. Paksy László például Hunyadi Mátyás erdélyi vajdája, Paksy János pedig, aki a mohácsi csatában esett el, II. Lajos udvari tanácsosa, majd kincstárnoka volt. A török idôkben birtokosai és a 15. század elején épített ferences kolostor lakói egyaránt elhagyták a települést, a szultáni csapatok pedig bevették magukat a mai Anna utca környékén épített palánkvár falai közé, s onnan csaptak ki a környezô falvakra. A felszabadító hadjáratok után elnéptelenedett a település, 1696-ban is mindössze 28 lakót említenek az összeírások, közülük 9 volt rác. A Rákóczi-szabadságharc, majd a járványok miatt csak lassan népesedett be ismét a terület. A 18. század jelentôs változásokat hozott. Paks 1730-tól már mezôváros, s az 1720-as évektôl fôként a délnyugat németországi tartományokból német telepesek, északról zsidók érkeztek, 1735-ben itt alakult meg a megye elsô zsidó hitközsége. A kereskedelem az ô kezükben volt, s a német iparosoknak köszönhetôen, gyorsan fellendült a kézmûvesség is. Külön épületben helyezték el a „Kismesterségek” címû kiállítást, melyen egy eredeti kovácsmûhely is látható. Az állandó kiállítások mellett a fôépületben rendszeresen idôszaki tárlatokat tartanak.
A múzeum udvarán ‘19-es és ‘56-os mártírok emlékére készült bronz bástya, a törött zászlóval, Szatmári Juhos László alkotása. (A múzeum nyitva: hétfô, kedd: 10-tôl 16 óráig, szerdától vasárnapig 10-tôl 18 óráig.) Ha befelé menet nem vetettünk rá pillantást, nézzük meg a múzeum bejáratánál lévô óriási fehéreperfát (morus Alba).
Ne haladjunk még tovább, a már jól látható gyönyörû belvárosi templom mellvédje felé, hanem térjünk vissza és sétáljunk fel a Deák Ferenc utca közepén nyugatra nyíló Anna utcába. Itt sajátos óvárosi hangulat uralkodik. Az egykori palánkvár területén lévô Daróczy kúria (Anna u. 6.) az utcafrontról nehezen vehetô észre, hiszen erôsen átalakították, de Ybl Miklós renoválaz udvari rész ôriz (Y tatta 1820-ban), valamit a volt gimnázium szépségébôl. Az Anna utcán haladva, a Szentháromság térre jutunk. Az 1818ban emelt Szentháromság-szobortól nyílik a Kálvária utca felfelé, s a temetôhöz vezet, ahol a jellegzetes kis fatornyos ká polna magasodik. A Szentháromság térrôl néhány lépés után ismét a Szent István térre érkezünk. Most már tényleg vegyük közelebbrôl is szemügyre a híres Templom teret. A templom lábánál a kora romantikus homlokzatú épületet 11 boltnyílással, oldalt két ablakkal, a fôpárkány fölött a régi barokk templomból származó
három szobor és egy feszület díszíti. A bazársor mellett lépcsôn juthatunk fel a templomig, az 1901-ben emelt Jézus Szíve templom (Szent István tér 16.) miserendje: hétköznap 6.30 és 7.00, szombaton 18.00, vasárnap 7.00, 9.00 és 10.00 (utóbbi csak iskolaidôben) 18.00 (nyári idôszámítás 19.00). A templom elôtt az 1887-es komptragédiának emléket állító mementó, néhány méterrel odébb II. vi lágháborús emlékmû. Már egy hangulatos kis téren, a parkban járunk, ahol modern üzletházak kínálnak sokféle szolgáltatást. A térrôl forduljunk jobbra, a Kossuth Lajos utcába és rövid séta után elérjük az evangélikus templomot, ha pedig még a Kossuth utca elején jobbra fordulunk, a Bajcsy-Zsilinszky utcában a re formátus templomhoz jutunk. Sétáljunk vissza a tére, és folytassuk utunkat a most már Dózsa György utcaként folytatódó fôutcán. Felújított XIX. századi utcakép kísér tovább bennünket. Paks ma is igazi kereskedôváros. A Villany utca 1. szám alatt – fôútra nézô homlokzattal – áll a 19. sz. végén épített zsinagóga, ma könyvtár. (Tel.: 75/316631.) A város neves szülöttei közül Jámbor Pál (1821–1897), alias Hiador, író, költô és Pákolitz István (1919–1996) költô említhetô, akit Paks város díszpolgárának választottak halála elôtt 1996 májusában. Csak a városháza kockatömbje
Nagy választék, kedvezô árak, udvarias kiszolgálás.
Vásároljon a
PAKSI ÁFÉSZ egységeiben!
DUNA MENTE
21
Paks új, római katolikus temploma
22
DUNA MENTE
szakítja meg az utcaképet, közelében a Duna Szálló épületével. Az Energetikai Szakképzô Intézet szürke-sárga kompozíciója, a technokrata XX. század emberét szimbolizálja. Az épület szálláshelyként is üzemel. A Dózsa Gy. úton a Vak Boty tyán Gimnáziumnál a Kishegyre kanyarodva juthatunk fel az Atomerômû teremtette új városrészbe. Itt található több üzletközpont mellett a Városi Mû velôdési Ház, a Kishegyi út végén a Sportcsarnok, mely nagy rendezvények helyszíne. Minden októberben megrendezik az Országos Ökölvívó Atomkupát, de az NB-I-es férfi kosárlabda-mérkôzé-
sek is mindig teltházat vonzanak. A csarnok mellett elhaladva jutunk az Ürgemezôre, ahol a városi strand mûködik. A Kishegyrôl Szekszárd felé kanyarodunk, így útbaejtjük a Hôsök terét, ahol a Makovecz Imre tervezte Szentlé lek-templom nyûgözi le az embert. Miserend: kedd, csütörtök, szombat: 17.00 (nyári idôszámítás szerint 19.00) vasárnap 8.00, 11.15 (csak tanítási idôben) Kulcs: Fritz József sekrestyésnél, Hôsök tere 11. Tel.: 75/316-826.) A Tolnai úton át a 6-os fôútra kanyarodunk és déli irányban hagyjuk el a várost. Már messzirôl látni az atomerô mû blokkjait. A paksi atomerômû elsô egységét 1982 végén kapcsolták a magyar villamosenergia-hálózatra, amelyet 1987-ig még további három követett. Az erômû beépített teljesítôképessége 1,84 millió kilowatt. A paksi létesítmény alaperômûként üzemel, azaz a szigorú biztonsági elôírások korlátai között folyamatosan a lehetô legnagyobb kihasználtsággal mûködtetik. A nemzetközi szaksajtó évente megjeleníti és összehasonlítja a világ energiateremtô atomerômûvi egységeit. A legfrissebb világösszesítés szerint a közel négyszáz mûködô reaktorblokk rangsorában mind a négy paksi blokk ott van az elsô 25 között a teljesítmény kihasználást tekintve. Kiemelkedôen jó termelési eredményeket csak tartósan biztonságos atomerômûvel lehet elérni, ahol nincsenek üzemzavari leállások. A volt keleti tömb atomerômûvei közül a paksi elégítette ki elsôként a legkorszerûbb biztonsági elôírásrendszereket. A paksi reaktorblokkok a nukleáris biztonság szempontjából megfelelnek az egyre szigorodó nemzetközi elvárásoknak, de az idô elôrehaladtával – mint a világon minden atomerômûben – tervszerûen, folyamatosan végre kell hajtani az újonnan kidolgozott biztonságnövelô intézkedéseket. Ez a paksi atomerômû-
ben folyó legnagyobb program, amely többek között földrengésállósági vizsgálatokkal és az irányítástechnikai rendszerek rekonstrukciójával foglalkozik. A paksi atomerômû az elmúlt években többször kezdeményezett külsô, független vizsgálatot saját tevékenységének minôsítésére. Az ENSZ szakirányú szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség négy alkalommal ellenôrizte az erômûvet. Ugyanígy járt el az Atomerômûveket Üzemeltetôk Világszövetsége is. Az ellenôrzésekrôl készült hivatalos jelentések pozitív értékelést adtak a paksi létesítmény állapotáról, a biztonsági szintrôl és annak folyamatos növelésérôl. A vizsgálatok jónak ítélték a paksi szakembergárda felkészültségét és biztonság iránti elkötelezettségét. 1994. végén mindezek elismeréseként az Egyesült Államok kormánya a paksi atomerômûvet levette a támogatásra szoruló kelet-európai atomerômûvek listájáról. A paksi atomerômû nem fogyaszt oxigént, nem juttat a légkörbe millió tonna számra széndioxidot, kéndioxidot, port, pernyét és más égéstermékeket, amely hozzájárulna az üvegházhatás erôsödéséhez. Az atomerômûbôl történô – tervezett, szabályozott és ellenôrzött – légnemû és folyékony radioaktív anyagok kibocsátására igen szigorú, nemzetközileg is elfogadott hatósági elôírások vonatkoznak. A paksi atomerômû üzemelésének 13 éve alatt mindenkor betartotta az engedélyezett vonatkozó szabályokat, mennyiségnek és aktivitásnak csak töredékét használta ki. A környezet ellenôrzése három független rendszeren történik. Közülük legfontosabbak az erômû 1,5 km-es sugarú körzetében elhelyezett folyamatosan mûködô automatikus mérôegységek. Ezeket 30 km-es távolságig további mintagyûjtô állomások egészítenek ki és egy mozgó laboratórium tesz teljessé. A Paks városában felépített környezetellenôrzô laboratóriumban végzik a talaj-, fû-, víz-
, iszap-, hal-, tejminták mérését. Az üzemi méréseket az illetékes hatóságok rendszeresen, saját független méréseikkel ellenôrzik. A bizalomépítés keretében mérôeszközöket kaptak az atomerômû környezetében fekvô települések önkormányzatai is. Az erômû minden hónapban átadja részükre mérési eredményeit összevetés céljából, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján jól fedik egymást. Az atomerômûvi radioaktív hulladékok elhelyezésének teljes körû és végleges megoldása az Országos Atomenergia Bizottság összefogásában, öt minisztérium bevonásával Nemzeti Célprogram indult 1992-ben. Az elhasznált fûtôanyag Oroszországba történô visszaszállítása elôl az akadályok elhárultak.
A Paksi Atomerômû Látogató Központja
DUNA MENTE
23
A paksi atomerômû néhány éve a teljes nyitottság politikáját folytatja. A környezô lakossággal ôszinte és folyamatos párbeszédet folytat, a sajtó minden lényeges eseményrôl pontos tájékoztatást kap. 1994-ben a paksi atomerômûvet 12 ezer érdeklôdô látogatta meg szervezett formában, amíg 1995-ben a látogatók száma 13.700 volt. A Látogató Központ címe: PaRt. 7030 Paks, 6-os út mellett. Tel.: 75/311-222. Nyitva: 9-tôl 15 óráig. Az atomerômû mellett, szintén a déli bejárónál közelíthetôk meg – a salakos úton – a Kondor-FFüzes-ttavak.
RP Reálprotector Kft.
A nyolcvannégy hektáros tórendszer, az atomerômû árnyékában, irigyelt, sokak által látogatott terület. A sporthorgászatot, a hobbihorgászatot, a pihenést szolgálja, kulturált körülményeket, jó fogási lehetôségeket biztosítva. A Paksi Atomerômû HE kezelésében lévô horgászvízben ponty, keszeg, kárász, süllô, csuka és harcsa fogása jelent élményt a helyi és a vendéghorgásznak. Az egyesületnek a tavak mellett horgásztanyája van, ahol megszállhat a vendég és vásárolhat napijegyet is. A vízparton ivóvíz, fôzési lehetôség adott, s a gyermekjátékok sem hiányoznak.
7030 PAKS, ALPÁRI GY. U. 1/5. LEVÉLCÍM: 7031 PAKS, PF.: 100. TELEFON: 75/318-885, FAX: 75/312-026
7030 PAKS, Dózsa Gy. u. 75. Tel.: 75/318-930, 310-891, 310-675 Fax: 75/310-064 140 szállodai férôhely 1 és 2 ágyas fürdôszobás szobák színes TV-vel, telefonnal 60 személyes konferencia terem
Platz für 140 Hotelgäste in 1 und 2 Bett-Zimmern mit Bad Farbfernseher und Telefon Konferenzsaal für 60 Personen
Rooms for 140 persons single and two bedrooms with bath colour TV and phone Consulting room for 60 persons
DUNA MENTE
25
Fokhagymás kárász: Négy személyre egy kiló megtisztított kárászt számolunk, azt mélyen beirdaljuk, besózzuk, majd fokhagymapépet készítünk, amit a beirdalt részbe betömködünk. A halat egy órát állni hagyjuk, utána paprikás lisztben megforgatjuk és kisütjük. Variálhatjuk úgy is, hogy a nagyobb kárászokba szalonnacsíkot fûzünk. (Janotka Lajos közlése, Bátaszék )
DUNASZENTGYÖRGY Irányítószám: 7135 Körzethívószám: 75
A 6-os út mellett fekvô közel háromezer lakosú falu az egykori Duna partján lévô teraszra települt. Nevét – mint azt a Szent György-napján tartott búcsúvására is mutatja – templomának védôszentjérôl kapta. A török kor után a falut 1718ban Bars és Nógrád vármegyébôl betelepülô 22 kisnemesi család építi újra. A 18. században ez volt az egyetlen nemesi település Tolna megyében. Itt született Csapó Vilmos, aki 1848-ban a Tolna megyei nemzetôrök parancsnoka volt, s Ozoránál maréknyi csapatával megfuta-
GERJEN Irányítószám: 7134 Körzethívószám: 75
A monda szerint Váradnál fogták el a magyar vitézek a török szultán lányát, aki át akart úsztatni lovával a Váradot körül vevô vízen. Temploma híres Mária kegyhely. A Fatimai Szûz tiszteletére május 13-tól október 13-ig minden hónap 13-án ide zarándokolnak a hívek. (A Fadd Római katolikus Plébánia Hivatalhoz tartozik. Fadd, Mátyás király u. 22. Tel.: 74/340-652.)
26
DUNA MENTE
Kompjárata miatt sokan áthaladnak a kis falun, amely a 6-os útról Dunaszentgyörgy után lekanyarodó mellékúton érhetô el. A település a hagyomány szerint eredetileg nem itt volt, hanem jóval távolabb, a mai fôútvonal melletti Vettlecsárdánál. A helynév az elpusztult középkori település nevét ôrizte meg. Utcái zegzugos szûk sikátorok voltak, ahol a kocsi alig tudott megfordulni. A göröndökre épült, külön fekvô házcsoportokat csak csónakon lehetett megközelíteni.
mította az ellenséget. Az ozorai diadalért Kossuth Lajos nemzetôr ezredessé léptette elô, Csapó Vilmost, akit a szabadságharc bukása után halálra ítélték. Az ítéleten késôbb enyhítettek, az ozorai diadal hôse 10 évet a kufsteini várbörtönben raboskodott. A község központjában, a Rákóczi u. 103. szám alatt áll a Csók-család kúriája, eredeti bútorokkal, Csók István festményeivel. Az udvarban a híres tenyésztô bernáthegyi, újfunlandi kutyái is látványosságszámba mennek. (IInformáció: dr. Csók Sándor 7030 Paks, Ida u. 3. Tel.: 75/310-436.)
Amikor 1844-ben teljesen leégett a falu, a gerjeniek nem tágítottak. Azt mondták, „inkább a víz csapkodjon a szemünk közé, mintsem a port fújja a szél.” A Béke téren az általános iskola, a templom és plébánia és a községháza együttese emlékeztet a múltra. A község határában fekvô Váradpusztán (Dunaszentrgyörgy felôl érkezve balra) a múlt században, majd az 1980as években ismét jelentôs ásatások folytak, melyek eredményeként kora- és középsô bronzkori település, valamint egy urnatemetô és számos avar sír került elô. Gerjen a 17. század elsô felétôl kezdve református település.
V. KOZÁK ÉVA fazekas A népmûvészet mestere. Hagyományörzô népi cserépedények. Gerjen, Vajda Ignác u. 18. Tel.: 75/337-231
FADD Irányítószám: 7133 Körzethívószám: 74
A települést a 6-os útról Dunaszentgyörgy felôl vagy Tolnánál leágazó mellékúton érhetjük el. Fadd nevét a népi etimológia úgy magyarázza, hogy a török korban a rajtaütések elôl a nép mindenét odahagyva („Fádat hagyd ott”) a rengetegbe menekült. Még a közelmúltban is ismerték a mondást: “Faddot kapkodd,” azaz hagyd el Faddot. A felszabadító háborúk után a terület birtokosai közé tartozó Béri Balogh család tagja, Ádám a Rákóczi-szabadságharcban kitûnt hûségével és vitézségével. A község egyetlen mûemlék jellegû épülete – a Duna menti síkon már messzirôl az utazó szemébe tûnô – neogót templom (Mátyás király u. 22. Tel.: 74/340-652). 1787-ben építették. A fôutcán haladva, a Templom u. 13. szám alatt, egy száz éves parasztházban található Gáti Marianna Magán Galériája. A vakítóan fehér házban már a tornácon is az alkotó – fába álmodott – szobraival találkozhatunk. Az eredeti bútorokat megôrizték, olyannyira élettel teli a galéria, hogy az alkotó is itt él családjával. Élénk színvilágú festményei, kisplasztikái, szobrai között Gáti Mariann maga kalauzolja a látogatót. (Tel.: 74/ 447-756 elôzetes bejelentés!) Fadd lakói ma is fôként mezôgazdasággal foglalkoznak. Sokáig a település különösen híres terménye volt a dohány. A község fôterérôl keskeny út vezet Duna-ág a Volent-öbölbe, ahol a Holt -D mellett igazi üdülôtelep alakult ki, kiépített stranddal. A D and K Panzió diabetikus és hagyományos konyhával, kitûnô vendéglátással, nyugodt környezetben várja a pihenni vágyókat.
DOMBORI
Strandolók a dombori parton
A Faddhoz tartozó üdülôtelepet a holt Duna festôi partján, Faddtól 8 kilométerre találjuk. Itt pihenhet a vendég a Tolna T o u r i s t H u l l á m K e m p i n g j é b e n (Nyírfa u. 5.) vagy a magánházakban, sportolásként pedig teniszezhet a Kerekes és Tsa Bt. teniszcentrumában. Jól kiépített rév és a kompjárat miatt is sokan keresik fel a települést, itt kelnek át a Duna túloldalán lévô Fajszra. Szezonban óránként közlekedik, a komp. Horgászat Fadd-Domboriban Tolna megye legnagyobb horgászvize a dombori holtág. A 161 hektáros terület elsôsorban óriásharcsáiról híres. Kuperczkó István faddi horgász sokáig tartotta az Európa-, illetve a magyar-rekordot az 1986. június 26-án fogott 95 kiló 80 dekás szürkeharcsájával. A fô hal Domboriban is a ponty, amibôl több mint száz mázsát telepítenek évente. Jelentôs az amur és van még busa is – az utóbbit nem nagyon szeretik a horgászok, a helyiek viszont elfogadják és különbözô módon készítik el, – még kolbászt is töltenek belôle.
DUNA MENTE
27
A tervszerû telepítésnek köszönhetôen jelentôs a fehérhal állomány is. A süllôk száma csökken, a törpéké viszont nô. A kiemelt üdülôterületen az országos horgászrend érvényes. Éjszaka is lehet horgászni. Az eredményesebb sporttársak csónakból érik el sikereiket. Így felkereshetô a meder, a hínárfolt és a nádfal elôtti rétege is. Domboriban jól megfér egymás mellett a horgászat, az üdülés és a sport. Nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas evezôspálya is van. A holtág vízutánpótlásnak, megmentésének a munkálatai most folynak. Megközelíthetô a 6-os úton, amirôl a 120-as kilométerkônél Dunaszentgyörgy, a 130-asnál Tolna irányába kell letérni. Az Alföldrôl a dunaföldvári hídon keresztül, Kalocsa környékérôl a paksi, a gerjeni vagy a fajszi komp igénybevételével lehet elérni. Szálláslehetôség: a Tolnai HE tanyája közvetlen a vízparton, saját mólóval, csónakbérlési lehetôséggel, itt lehet sátorozni, napijegyet váltani. A horgásztanyán 3 db 3 ágyas, 1 db 2 ágyas és 1 db 4 ágyas szoba van, hideg-meleg vízzel történô zuhanyozási lehetôséggel. Szállásrendelés az egyesület címén, valamint
a tanya gondnokánál (Tel.:74/447-936.) lehetséges. Meg lehet szállni a Gerjeni HE tanyáján a vízterület északi részén, a dombori kempingben, az üdülôkben, az ifjúsági táborokban is. (Érdeklôdni ez utóbbiakról a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítványnál lehet Szekszárdon, a Béla tér 6. sz. alatt. Tel.: 74/ 311928, illetve a Gyermekek Házában, Tel.: 74/315-022.) Napijegy váltható a halôröknél, a tolnai, gerjeni, faddi egyesületeknél, a horgásztanyákon és a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége irodájában (Szekszárd, Rákóczi u. 46.).
Fadd-Dombori kompjárat
D&K CENTER PANZIÓ Szekszárdtól 19 km-re a Duna holt ágának partján található. Apartmanok, 2-3 ágyas, zuhanyzós szobák. Étterem: 100 fô részére Stég a Dunán, horgászat.
7133 Fadd, Volent öböl Tel./fax: 74/447-458 Egész évben nyitva.
DUNA MENTE
29
TOLNA Irányítószám: 7130 Körzethívószám: 74
Az alföldies város a 6-os fôútról több bejárón is elérhetô, Faddtól 5 kilométer. Valaha fontos kikötô volt, s bár a szabályozások után messze került a folyamtól, de a hajózás hagyománya és a hajósok tekintélye még évtizedekkel késôbb is meghatározó volt. A várost korábban sokan a római kori Alta Ripával azonosították, az újabb kutatások szerint máshol kell keresni a római települést. Átkelôhely és fôként a beszedett vám révén a középkortól jelentôs településként tartják számon Tolnát, a vármegyeszervezet kialakításakor is minden bizonnyal fekvése miatt választotta ispáni vár székhelyéül elsô királyunk. A megye neve a mai napig ôrzi ennek emlékét, noha székhelye már több mint kétszáz éve Szekszárdon van. A tolna név 1055-ben a tihanyi alapítólevélben fordul elô elôször Thelena alakban. A késôbbiekben is gyakran emlegetik a források. A 15. századtól országgyûléseket tartanak e helyen. A török ellen Boszniába készülô Mátyás király 1463-ban Tolnára hívta a rendeket. Az utolsó tolnai országgyûlésen, 1526ban II. Lajos nevelôje, Bornemisza János szülôhelyén szólította fel a vonakodó fôurakat a török elleni harcra. A Duna menti falvakat végigdúló török sereg elhurcolt foglyai között volt a tolnai varga fia is, aki a török Portán különösen nagy karriert futott be. A muszlim hitre tért Pijale egyenesen kapudán pasa, vagyis a török flotta fôparancsnoka lett 1554–68 között. A fôváros, Isztambul bégjeként a díván ülô pasák – azaz a hatalmas birodalmat kormányzó török fôemberek – között foglalt helyet. Hûsége jutalmául, mint a mesékben, Szelim szultán hozzáadta feleségül szépséges leányát. Ha Pijale emlékezete már nem is ôrizhette, de szíve
számontartotta szülôföldjét és családját. Így Isztambul bégje, a szultán veje, felkutattatta, magához vette és tejben-vajban fürösztötte keresztény hitét haláláig ôrzô édesanyját. Isztambulban ma is áll az a mecset, amely az egykori tolnai varga fiának fôúri hatalmát és gazdagságát hirdeti. A hódoltsági területen fekvô Tolna a 16. század közepén a korabeli református eklézsiák leggazdagabbjának számított. Elsô prédikátorait már a nagy reformátort, Sztárai Mihályt megelôzôen is ismerjük. Itt hirdette az új tanokat a Duna melléke reformációjának történetét elsôként papírra vetô Szigeti Imre,
Római katolikus nagytemplom
DUNA MENTE
31
A tolnai holtág a kajakosok paradicsoma
s az a Bereményi János, akinek özvegyét az 1553-ban Tolnára hívott rektor, Sze gedi Kis István veszi feleségül. A török uralom vége sajátos módon a református egyház végpusztulását is jelentette Tolnán. Új, buzgó katolikus földesuruk elôl a református magyarok Bogyiszlóra, Ôcsénybe, Decsre és Gerjenbe menekültek. Harangjuk ma Bogyiszlón hallatja hangját, egyházi edényeik a bogyiszlói gyülekezet szép egyházi gyûjte ményében találhatók. Sztárai nevét a város gimnáziuma ôrzi, melynek 1995-ben átadott szép épülettömbje a régi és új ötvözésének példája. Az 1870-es évektôl malomipara, a századordulótól Tolna selyemipara vált országos jelentôségûvé.
A ma is mûködô gyár területén lévô üzemi gyûjteménye ízelítôt nyújt a selyemgyártás történetérôl. (Tolnatext Kft. Bezerédj Pál tér 1. Tel.: 74/340211.) A település központjában a Deák F. utcán a Szentháromságnál balra fordulunk, ott találjuk a város barokk stílusú mûemlék templomát a Kossuth utcában. A nagytemplom 220 éves oltárképét 1996-ban kezdték restaurálni, a mellékoltárképek hasonló korból valók. A padokat a Pécsi Székesegyházból szállították a templomba. Külön kérésre Lendvai István apátplébános bemutatja a Szent Kereszt Ereklyét és a lenyûgözôen szép fôpapi o r n á t u s o k a t . (Miserend: hétköznap 8.00 óra, szombaton 8.00, 19.00, vasárnap 9.00. Eltérô idôpontban bejelentkezés: Plébánia Hivatalban Kossuth u. 30. Tel.: 74/440-166.) Egyháztörténeti érték a Deák F. utcán álló 1779-ben emelt klasszicista kápolna is, keresztekkel, stációkkal. A templommal szemben az iskola vadszôlôvel befuttatott épülete látható, mely megér egy kis sétát a Kossuth Lajos utcán. Az egykori polgárság jó ízlésének hirdetôi az eredetiben megôrzött lakó házak, közöttük Wosinsky Mór hajdani otthona (Kossuth u. 25.) Nyílegyenesen lejutunk a Duna-partra, a keskeny macskaköves utcák, kis halászházak az egyko-
GALÉRIA SÖRBÁR ÉS ÉTTEREM Nyitva: egész évben 7.oo-23.oo. Hétvégén: zene Házias ételekkel, hideg italokkal és olcsó árakkal várjuk kedves vendégeinket. Bejelentés alapján családi és csoportos zártkörû rendezvényeket is vállalunk. 7130 Tolna, Deák F. u. 91. Telefon: 74/440-476, 440-576
32
DUNA MENTE
ri vízi életrôl vallanak. Ha a Kossuth utca végén balra fordulunk 200 méter után a Selyemgyár épületén akadt meg a szemünk. Itt, a Bezerédj téren áll a gyönyörû barokk Széchenyi-udvarház, ahol a Duna szabályozás idején a legnagyobb magyar megszállt. Ma emléktábla ôrzi a nevét. A lokálpatrióta Kis István magán gyûjteménye – 40 darab méretarányos hajó makett és száz darab archív kép ôrzi az egykori dunai hajózás emlékét. A kiállításnak otthona nincs, a gyûjtô szívesen mutat néhány darabot a betérônek Bajcsy-Zsilinszky utca 106. alatti házában. Tel.: 74/440-564.
MÖZS Irányítószám: 7131 Körzethívószám: 74
A közigazgatásilag Tolnához tartozó és vele szinten teljesen összenôtt község korai történetére alig van adat. Elôször egy peres iratban említik 1412-ben. A 18. században Trautsohn apát telepítette újra. Elôször Nyitra és Trencsén megyébôl szlovák, késôbb a Rajna vidékérôl német telepesek érkeztek. Az élet újraindításának feltételeit 1722-ben szerzôdésben rögzítették, de a mezôgazdaságból élô falu a gyakran változó birtokosokkal
Értékes gyûjtemény található Marti nek József festômûvész hagyatékából a Bezerédj u. 5. szám alatt (Selyemgyár melleti utca). Az idôs korában elhunyt alkotó özvegye él az épületben - csodálatos olajfestmények és a könnyû kézzel festett akvarellek között. A Dunát, a tolnai holtágat, a halászokat és tolnai embereket örökített meg a mester. Tolna városára hagyta a lakóházát, amelyet a késôbbiekben múzeumként szeretnének mûködtetni. (Tel.: 74/440-613.) Térjünk vissza a Kossuth Lajos utcába, hiszen ez visz tovább éles kanyar után Bogyiszló felé.
Marinált keszeg, kárász A megtisztított beirdalt halat besózzuk, paprikás lisztben megforgatjuk, majd kisütjük. Amikor kihült, sok fokhagymával, ecettel, kevés sóval, cukorral készített lébe tesszük és két napig állni hagyjuk, utána fogyasztható. (Puxler Gyula közlése, Tolna)
Kirántott süllô dióbélben
újra és újra megállapodni kényszerült. A mözsi klasszicista templom csendesen húzódik meg az úttól távolabb esô faluközpontban, a Szent István utcában. (Miserend: vasárnap és kötelezô ünnapnapokon 8.00 és 13.30-kor. Eltérô idôpontban a templom megtekintését kérni lehet a Plébánia Hivatalban. Mözs, Dózsa Gy. tér 16. Tel.: 74/440-058.) A hagyományos, húsvéthétfôn tartott Emaus” búcsú ma már kizárólag civil ün„E nep, liturgiához nem kötôdô vásári „ringlispiles” program. A Szent István utcában él és dolgozik Határ József fafaragó.
Hozzávalók: 4 személyre 1 kiló tisztított süllô, só ízlés szerinti mennyiségben, 3 tojás, 15 dkg darált dióbél, zsír vagy olaj. Elkészítés: A megtisztított, feldarabolt süllôt megsózzuk, lisztben, tojásban, darált dióbélben megforgatjuk, utána kisütjük. (Süllô hiányában más halat is elkészíthetünk ily módon. (Janotka Lajos közlése, Bátaszék)
KÉKFESTô MÛHELY MÚZEUMA Mûködés közben tekintheti meg a 200 éves kékfestô mûhelyt. 7130 Tolna, Kossuth L. u. 21. Tel.: 74/400-025
DUNA MENTE
33
BOGYISZLÓ Irányítószám: 7132 Körzethívószám: 74
Bogyiszlói kisbíró Bogyiszlói asszonyok díszes viselete
A Tolnán keresztül elérhetô két és félezres Bogyiszló csak 1854-ben, a Duna egyik kanyarjának átvágásával került a Dunántúlra. Korábban Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegyéhez tartozott. Határában az utóbbi években - az új híd építését megelôzô földmunkák leletmentései során - kerültek elô fontosabb régészeti tárgyak. A török kiûzése után azon kevés települések közé tartozott, amelyek a harcokból megerôsödve kerültek ki. Többek között a Tolnáról menekülô reformátusokat is befogadta. Gazdagságát mindenekelôtt az óriási ártéri erdônek köszönhette, amely tele volt gyümölcsökkel, szállásokkal, írtáskertekkel és írtásrétekkel. Kenyéradója és egyben legnagyobb ellensége a századok folyamán a Duna volt. Az 1800-as évek végén például egymás után háromszor öntötte el a területet az ár. Az 1945-ös és ‘56-os jegesár pusztításaira még ma is sokan emlékeznek, a házak oldalán láthatók nyomai. A Bogyiszló öntéstalaján bôven termô csípôs paprika éppoly híres, mint a
falu színes viselete, vagy a népdalok, amelyeket Lajtha László népzenekutató itt gyûjtött. A késô barokk templom körüli parasztházak, a bogyiszlói hétköznapok gyakran visszaköszönnek a faluban, a holtág mellett lakó Mözsi Szabó István festményein. (Ady E. u. 10. Tel: 74/ 340-785.) Feltétlenül keressék fel, ha van idejük a híres orchideás erdôt, mely természetvédelmi terület. A községet a Duna irányában hagyjuk el. Üzemi útra térünk át, balkéz felôl csodálatos völgyliget mellett haladunk el. A füzes, nádas, sásfoltos növényegyüttesben néhány ritka, védett orchideafajunk – szinte tömegesen tenyészik. Leggyakoribb faj a vitézkosbor szônyegszerûen elterjedt. A zömében lila virágú orchidea között megjelentek a fehér és a rózsaszín változatok is. Nagy tömegben tenyészik a mocsári nôszôfû is. Elszórtan az ujjaskosbor, a kardos madársisak, a fehér madársisak példányai lelhetôk fel. A zöld virágú békakonty rejtôzködve él, országos oltalom alatt. A nedves réteken az alacsony kígyónyelv és a mocsári páfrány tenyészik. Itt, a Duna mentén a hivatalos tiltás ellenére valóságos horgász- üdülôtelep alakult ki.
CSEH GÁBOR festômûvész A tolnai tájak hiteles megörökítôje. Mûterem: 7100 Szekszárd Kadarka u. 74/A. Tel.: 74/315-340 Üzleti képviselôje: Cseh Viktor Tel.: 06-30/747-058
34
DUNA MENTE
Tolnai-Sárköz és a Szekszárdi-dombvidék
Szüret
36
A Szekszárdi-dombvidék az északi (Budapest), a nyugati (Pécs) irányából érkezônek legszebb arcát mutatja éppúgy, mint annak, aki déli irányból (Mohács felôl) közelíti meg. A lankás, szôlôültetvényekkel borított tájat keskeny szurdikok szabdalják és a színes kavalkádból vakítóan fehérre meszelt tanyák, takaros porták vonják magukra az utazó figyelmét. Tanyáknak nevezik ezen a vidéken, de elsôsorban borpincék, présházak ezek és semmiféle rokonságot nem mutatnak az alföldi tanyákkal. Lassítsunk és gyönyörködjünk a mediterrán arcát mutató tájban! Legtöbben a 6-os fôúton közelednek ehhez a földrajzi szempontból is izgalmas területhez. Budapest felôl, ha átlépjük a Sió-hidat, a Szekszárdot bevezetô hegyvonulat fogad méltóságteljesen és csak közelebb érve ismerhetünk rá a pleisztocén kori löszképzôdményekre, azok lepusztulásából kialakult lenyûgözô formájú alakzatokra. Magyarország egyik legvastagabb lösztakarója fedi itt a tájat, 20–40 méter vastagságban és az emberi kéz alkotta kultúrák hatása ellenére is rendkívüli gazdagságával ragadja meg az ideérkezôt. A Szekszárdi-dombvidék nemcsak földrajzi, hanem tájképi és turisztikai szempontból is nagyon érdekes terület. Szinte szigetszerûen – jól elhatárolható ez a kistáj: északon a Tolnai-Hegyháttól nyugaton pedig a Völgységtôl a Völgységi- és Rák-patakok széles völgye választja el. Itt halad a 6-os fôközlekedési út Szekszárdtól kiindulva, amit feltehetôen sokan ismernek. Keleti széle az asztalsima tolnai
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
Sárköz, ami az 56-os fôút nyomvonalát jelenti Szekszárd–Bátaszék között. Délen pedig a Lajvér-patak völgye határolja (ebben fut a Bátaszék–Dombóvár vasútvonal). A táj legmagasabb pontja a 285 méter magas Óriás-hegy, Szekszárd határában, kedvelt kiránduló célpont. Éppúgy, mint a megyeszékhely Szekszárdhoz közeli Sötétvölgyi-erdô, mely védettséget élvez és a kedvelt horgásztóval hétvégeken ezreket vonz. Sötétvölgyi-tó. A Tolna megyei fôvárostól Szekszárdtól tíz kilométerre van Bonyhád irányában, közvetlenül a 6-os út mellett terül el a Sötétvölgyi-tó, az erdô lábánál. Ponty, amur, süllô, kárász, keszegfélék és harcsa van a vízben. Napijegyet nem adnak ki, ezért csak egy sétát javasolunk a jó levegôn, a szép környezetben. Uralkodó növénytársulás a gyertyános tölgyes. A hûvösebb és nedvesebb völgyekben bükkösöket találunk, de elôfordul a cseres és molyhos tölgy is. A lefolyástalan területeken égeresek alakultak ki, a flóra ritka védett növényekben is gazdag. Tömegesen terem a szúrós csodabogyó az idôsebb állományú erdôkben. Néhány helyen található lónyelvû csodabogyó is. A kevésbé erdôsült domboldalakon, löszös réteken a tavaszi hérics és a leánykökörcsin mellett megtalálhatjuk a nagyezerjófüvet, a tarka és a pázsitos nôszirmot és az erdei szellôrózsát is. Leggyakoribb az aprótermetû fehér madársisak és nyúlánk bíboros kosbor. A Sötétvölgyi Természetvédelmi Terület kaszáló rétjein szeptemberben az ôszi kikerics lila virágai búcsúztatják a nyár
melegét. A gombagyûjtôknek is kedvez a dombvidék, az esô utáni napsütések több tucat ehetô és mérgezô gombának teremtenek kitûnô élôhelyet. A dombvidék állatvilágát a fajgazdaság jellemzi. A horgásztavak és víztározók kiváló lelôhelyei a halaknak és jó petézôhelyet biztosítanak az itt élô hét békafajnak. A hüllôfauna aránylag szegényes, három gyík- és két kígyófajt tartanak számon. A környéken fészkelô madarak száma eléri a nyolcvanat és legalább ennyi a vonuláskor elôforduló idegen fajok száma. A dombvidék legnagyobb madártani értékét a törpe- és a békászósasok jelentik.
Van néhány pár fészkelô fekete gólya is. Gyakori a nyest, a nyuszt és a rejtett életet élô borz. A táj legnagyobb ragadozója a róka. A nagyvadak közül a gímszarvas, az ôz és a vaddisznó található meg, elôbbiek gyakran az országutak közelébe merészkednek. A közlekedôknek nem árt vigyázni! A természeti szépségek mellett felfedezésre érdemes az itt élô emberek kultúrája, múltja mely nagymértékben hozzásegíti az utazót ahhoz, hogy jobban megértse, lássa, ne csak nézze a Tolnai-Sárköz és a Szekszárdi-dombság nyújtotta nevezetességeket.
Szölõsgazda
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
37
TOLNA MEGYE BORÁSZATA Az ember néha azon lepôdik meg leginkább, hogy öt emberöltô óta milyen keveset változott a világ. Fényes Elek , hazánk elsô tudós statisztikusa 1836-ban szinte csupa olyan tényt közöl, amely a szôlészet és borászat terén ma is megállja helyét: „Szôllôhegyeiben, mellyek 50 esztendôvel ezelôtt 44.455 holdat borítottak el, fô kincse vagyon Tolnának, mert az ezeken termett fejér, fôképpen pedig vörös borok honunknak legnemesebb borai, melly setét vörös színére, kellemetes ízére, zamatjára és állandóságára a budaival vetélkedik, ha azt fellyül nem múlja? Pedig ezen bor nem csak a szekszárdi, különben roppant kiterjedésû szôllôhegyen szûretik, hanem a decsi, várdombi, báttaszéki, báttai promontoriumok szinte hasonló jó borral szolgálnak, s a kereskedésbe mindnyájan szekszárdi név alatt jönnek. Nevezetes fejér vagy vörös borok még a csibráki, kurdi, simontornyai, döbröközi, kölesdi, borjádi, csókafôi, paksi, mucsi, magyarvejki, kismányoki, kistormási, hidegkúti, györkönyi, dunaszentgyörgyi, földvári stb. Egy szóval a szôllômívelés itt nagy virágjában van, s nem csak többezer família fôket táplál, hanem meg is gazdagít ... Jelenleg ott is bor terem, hol hajdan kalászok sárgultak.” Ha a felsorolt helységneveket tekintjük, látjuk, minden egykori járásra jut néhány. A legrégibb szôlôhegyek a római kortól, de a többiek is legalább az Árpád-kortól megvannak – a borkedvelôk örömére. A szekszárdi történelmi borvidéket ennek alapján az elsô bortörvény l893ban egész Tolna megye területében határozta meg s ez fél évszázadig így is maradt. Ma a megyeszékhelytôl Bátáig szinte összefüggôen díszlô, szôlôkoszo-
38
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
rúzta dombok érdemlik ki ezt a nevet, de számos terület emellett az úgynevezett jó bortermô hely. Mindez a modern kezelési kultúrával és a hagyományok tiszteletével párosulva élményt ígér a látogatóknak, megannyi sajátos ízt és bensôséges hangulatot tartogat. A legrégibb szekszárdi történelmi borvidéken, a megyeszékhely központjában 1845-ben találták azt a 110 mázsás márványszarkofágot, amelynek egyik oldallapját a kettôs kehelybôl ágazó termô szôlôtô díszíti s ezzel az örök megújhodást jelképezi. A kôkoporsóban lelt áldozati üvegkehely egyrészt technikai különlegesség, mert a XIX. század végéig nem tudtak hasonlót elôállítani, másrészt a helyi római kori borkultúra és az ókeresztény áldozatok emléktárgya. Ógörög felirata: „Áldozz a pásztornak, igyál, s élni fogsz!” Az Árpád-korban szép számmal alapított apátságok mindegyikében megtaláljuk a jól mûvelt szôlôket, amelyeknek felvirágoztatásán sokat fáradoztak a szôlômûveléshez is értô bencés és cisztercita szerzetesek. Az utóbbiak, akiknek az országban elsô rendházuk Bátaszéken volt, egyenesen a pápától kaptak figyelmeztetést, hogy ne hanyagolják el a lelkek ápolását, tartsanak mértéket a borkeres kedésben, mert megvonja tôlük ezt a jogukat. A XV. század végén e tájon élt híres egyházi író, Temesvári Pelbárt példázataiban többször említi a helybeli borokat és boros barátokat. Bonfini a részeges földvári apátról ír, aki ködös fôvel ûzni szokta jobbágyait. A krónikák az 1061-ben alapított szekszárdi monostor elsô apátját, Vilmost is közismert boriszszaként említik. A török hódoltság idején a rácok hozták magukkal a sokáig meghatározó jelentôségû kadarka szôlôfajtát, amelynek vörösbora messzeföldön kedvelt lett.
Nem véletlenül, hiszen a korabeli utazók tapasztalati úton tudták azt, amit a modern vizsgálatok bizonyítottak: a vörösborban található csersav jótékonyan gyéríti a kólibacilusokat, amelyek ártalmasak lehetnek, ha elszaporodnak a szervezetben. (Persze a borkedvelôk aligha ilyen ürüggyel itták, isszák a vörösbort víz helyett ...) A törökkor kereskedôi, követei többnyire Tolnán, a vidék borkereskedelmi központjában töltik meg palackjaikat vagy hordóikat, s a bor jól bírja a szállítást is. A Dunán elhajózva többen emlegetik, hogy a szépen mûvelt dombok hazánk legszebb táját mutatják, de az l663-ban erre járt Evlia Cselebi is úgy látja, Szekszárdon és környékén „mind rózsaligetes szôlôk díszlenek”. Több adatunk van arra is, hogy a muzulmán alattvalók nemcsak birtokolták itt a szôlôt, hanem bizony borát is itták. A XVIII. században a megyébe települt németek továbbfejlesztették a helyi borkultúrát, s ezt már a kortársak is méltányolták. Jó példa erre, hogy az 1700-as évek végén Szekszárdon huzamos ideig bor- (vagy ahogy itt nevezik: hegy-) bíró az a Vesztergombi, akinek leszármazottja 1993-ban az ország legjobb borásza címet nyerte el. A törökök, majd a franciák ellen vívott harcok során a hadvezérek legszívesebben állandósága miatt vették az itteni
bort, de nagy jelentôsége volt a szôlôterületek megszerzésének is. Talán meglepô, de az ország hercegprímását, gróf Batthyány Józsefet is ott találjuk a szekszárdi bortermelô jobbágyok listáján, ráadásul ugyanúgy adózott, mint a többiek. Mindezt csak azért, hogy eredeti szekszárdi vörösbora lehessen. (Persze rá is illett a késôbbi mondás: a szôlô a parasztnak, a bor az úrnak való, hiszen területét helybeli vincellérrel mûveltette.) A szekszárdi vörös óbor ekkoriban vált fogalommá: Franz Schubert 1818ban ennek hatására írta a kedvesen hullámzó Pisztráng-ötöst. Liszt Ferenc elsô látogatásakor (1846) szintén dicsérte, késôbb pedig szekszárdi nektárnak nevezte s Európa-szerte kínálta vele barátait. Még a gyengélkedô IX. Pius pápának is juttatott belôle. A csalhatatlanság dogmáját megalkotó egyházfô azt nyilatkozta a nedûrôl: „Ép kedélyemet, egészségemet egyedül ez tartja fönn”. Liebig, a híres német kémikus beható vegyelemzés után az általa ismert legjobb bornak mondta. Indiától Amerikáig ismerték és szerették bikavérünket. Bikavér? Hát az nem egri származék? Az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben annyira nem, hogy mind e szó megalkotója, mind az ihletô, mind pedig a mû címe szekszárdi. Garay János 1846-ban, amikor barátjához érkezett
Két jóbarát, az italszakma nemzetközileg elismert nagyjai, Marchese Piero Antinori és Zwack Péter elhatározásaként született meg az Európai Bortermelôk Kft. A E S T A T E W I N E borágazatban elsôként alakult vegyes vállalat fô célkitûzése kiváló minôségû magyar bor elôállítása volt Magyarországon, mivel mind a hazai, mind a külhoni piacon bizonyítja a magyar borok régi hírnevének valóságát. A vállalat mintegy 100 ha termô szôlôültetvénnyel rendelkezik, melynek termésébôl évente 5000 hl minôségi bort készít. Az erjesztés és a borkezelés egy világszínvonalú technológiával felszerelt felszíni borházban történik, a vörösborok érlelése pedig a közel 250 éves egykori Apponyi-pincében zajlik. Az összes tárolókapacitás meghaladja a 6000 hl-t, a meglévô barrique hordó állomány pedig a közeljövôben jelentôsen bôvül. A Kft. évente 350.000 palack bort állít elô amelyet 30%-ban a hazai piacra forgalmaz a Zwack Kereskedelmi Kft. által 70%-ban pedig exportál a világ 15 országába.
B Á T A A P Á T I
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
39
szüretre, neki kedveskedvén írta Szegszárdi bordal címû költeményét, amelyben így szól: „Ide hát, te bazsarózsa! /Poharunkba, bikavér!”. Azt is megjegyzi: „Ha szekszárdi borral élne / Minden ember, mint te s én, /Nem rágódnék annyi hernyó / Nemzetünk szent törzsökén!” Emellett azonban ma is igaz: „Béla király idejében/ még magyar volt a magyar, / Most ezerfelé szakadva, / Tudja isten mit akar! / Még a bort sem issza most úgy, / Mint az ôsök idején, / Sört iszik vagy kávélével / Töltözik most ifju, vén.” Mindez azonban nem zavarta szekszárdiakat abban, hogy l856-ban megalapítsák hazánk elsô borkereskedô rész vénytársaságát, amelynek árszabályában két év múlva 11 szekszárdi vörösbor mellett három bátaapáti, két csibráki, egy-egy decsi, ôcsényi és alsónánai is szerepelt. A fehér borok kínálatán pedig szintén ezek a községek osztoznak. A fellendülést jól jellemzi az l883-ból származó adat: négy dunántúli megyét véve itt találhatók Tolnában a legmagasabb jövedelmû szôlôföldek. A megyében az 1885-ben megjelenô s az 1890-es években hatalmas jégverésekkel együtt pusztító filoxéra (szôlôgyökértetû) tízezreket fenyegetett létalapjukban. Az elôdöket dicséri, hogy – országosan elsôként és példamutatóan – itt sikerült megyei összefogással meg-
szervezni a védekezést, a rekonstrukciót, de ekkor lendül föl a paksi homoki szôlôk telepítése is. Dr. Roboz Zoltán, aki a munkát elindította és elméletileg megalapozta, és Nits István, aki évenként ezreknek tartott szôlôoltási tanfolyamot, egészségét és fél életét áldozta ennek az ügynek. Az eredményeket jól mutatja, hogy az országban egyedül Szekszárdon létesítettek külön két aranykorona-osztályt a helyi szôlôknek, mert oly magas volt a jövedelmük. Itt készült 1908-ban, hazánkban elsôként mozgófilm a szôlôtermesztésrôl és a szüretrôl. A világkiállításokon a bátaapáti és szekszárdi borokat díjazták. A világháborúkat és válságokat átvészelt Tolna megyei szôlôk, ha nehezen is, de kibírták az ötvenes évek káros politikáját is. Legföljebb az 1954-ben Szekszárdon átutazó Nagy Imre nem tudott a nagyvendéglôben jó bort inni. Az 1960-as évektôl megindult nagyüzemi szôlôrekonstrukcióval a hagyományos és újmódi kisgazdaságok is felveszik versenyt, amit jól mutatnak a helyi és országos borbírálatok. A legtöbb magángazda piacképes borát palackozza is, ugyanakkor megmaradt a régi pincék hangulata. Szekszárdon több mint négyezer vár barátokat, látogatókat. A történelmi borvidéken kívül például a györkönyi pince falu, a sióagárdi Leányvár s szinte minden község és város határában a sok ki-
A DANUBIANA Borkereskedô és Termelô Bt. 1990-ben alakult. Az évek során tevékenysége folyamatosan közeledett a termelés irányába. A kezdetben csak kész borokat exportáló cég elôször a MÓRI ÁG és a Komáromi ÁG-ban bérmunkában végeztetett szôlôfeldolgozást és - az így már minôségben jobb borokat exportálta. 1994-ben már 68.000 hl-t. A továbblépéshez azonban saját üzemet kívánt létesíteni, mely 1995. februárjában a Mátrafood Kft. Gyöngyös pincéjének a megvásárlásával megvalósult. Az 1995. évi szüretre a Bt. a pincét olyan szintre újította fel, hogy a mai nyugati export piacokon elvárt minôségben 85.000 q szôlôt biztonsággal, irányított erjesztéssel fel tudott dolgozni. A szôlôt egyrészt az idôközben megvásárolt, saját 276 ha ültetvényrôl, valamint felvásárlásból biztosította a Bt. A DANUBIANA BT. az 1996. évtôl üzemelô palackozási kapacitását 4.000 palack/óra teljesítményrôl 10.000 palack/órára kívánja növelni, hogy a borokat palackozva tudja szállítani a már meglévô és fokozatosan bôvülô export piacokra (pl.: Németország, Nagy-Britannia, Finnország, Norvégia, Hollandia, Dánia, USA, Kanada) Az 1996. évi szüretre a Bt. tovább növeli tároló és feldolgozó kapacitását, hogy a minôséget megtartva 120.000 q szôlôt tudjon feldolgozni. A DANUBIANA BT. nemzetközi piacon bevezetett márkaneve a DUNAVÁR CONNOISSEUR COLLECTION, amelyben a következô kiváló minôségû borokat szállítja a fogyasztók részére: Chardonnay — Pinot Blanc — Pinot Gris — Muscat — Merlot — Cabernet Sauvignon — Kékfrankos Rosé.
sebb-nagyobb présház, a helyi szójárás szerint: tanya rejti a legjobb borokat. A szôlô- és borkultúra hagyományainak megôrzését tûzte zászlajára az 1988-ban alakult Alisca Borrend. Ez az egyesület a nemzetközi borrendek nagy családjába tartozik, testvérszervezetei Japántól Franciaországon át az Egyesült Államokig jelennek meg díszes palástban nevezetes alkalmakkor, felvonulásokon, népünnepélyeken. A szekszárdi borrendnek, akárcsak a többinek, sajátos ceremóniája, kedves, humoros, de tartalmas szokásrendje vonzza a barátokat. Évente mindössze
SZEKSZÁRD Irányítószám: 7100 Körzetszám: 74
Ha észak felôl a 6-os fôközlekedési úton érkezünk Szekszárdra a Sió-hídon kell áthajtanunk. A csatornát Beszédes József (1787–1852), a reformkor neves vízépitô mérnöke tervezte, a Balatont a Dunával köti össze. Az 56-os útra térve érjük el a város határát, mindkét oldalon benzinkút. A jobboldali töltôállomás után feltûnô rózsaszín épület, báró Augusz Antal (nevével még találkozni fogunk) egykori présháza ma magántulajdonban van. A határjelzô tábláig szôlôterületek szegélyezik utunk. Szekszárd városhatárát átlépve már a Rákóczi utcában járunk. Jobbra a Szekszárdi Mezôgazdasági Rt. épülettömbje (Rákóczi u. 132.) A szekszárdi történelmi borvidék meghatározó nagyüzeme itt mûködteti a híres Lisztpincészetét. Évente 4000 tonna szôlôt dolgoznak fel, a feldolgozó, erjesztô, érlelô, palackozó kapacitása 30.000 hektoliter évente. Különlegessége a 110 hektár bioszôlô ültetvény, ahonnan szigorú technológiával készült SKAL minôsítésû borok kerülnek ki. A Parászta-patak hídját elhagyva már az Újvárosban járunk, lakosai az 1794. évi
42
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
néhány rendes tagot avatnak: a legkiválóbb helybéli borosgazdákat tisztelik meg ezzel, valamint egy-két országos, vagy nemzetközi hírû írót, mûvészt, politikust. Aki barátait szeretné tiszteletbeli taggá avatni, arra is lehetôség nyílik, ha elôre bejelenti a Vármegyeháza Borozóban (Szekszárd, Béla tér 1.), a borrend székhelyén. Az avatási ceremónián felhangzik a híres Háry Jánoshoz kötôdô legenda is, az új tag pedig – a próbák letétele után – díszes oklevelet, bronz plakettet, s életre szóló élményt vihet magával. No és két üveg saját névre palackozott bor is jár a „felavatottnak”.
nagy tûzvészt követôen telepedtek le. (Augusztus 7-én másfél óra alatt több, mint 600 ház lett hamuvá.). Az utca képét látva a parasztpolgári építkezés, a mezôvárosi múlt köszön vissza. Stílusos foghíjbeépítésekkel ôrzik ezt a szekszárdiak. Az út baloldalán a Pázmány tér ékelôdik a házsorok közé, az újvárosi templommal, mely Hrabovszky Anna alapítványából 1868-ra készült el. A templom felavatására írta Liszt Ferenc a Szekszárdi misét, de azt csak jóval késôbb mutatták be itt, s ma Jénai miseként ismert. (A templom megtekinthetô bejelentéssel. Cím: 7100 Szekszárd, Pázmány tér 6., vagy telefonon a sióagárdi plébánia hivatalban. Tel: 74/437-039. Miserend: kedd, szerda, péntek 17.30, vasárnap 7.30, 10.00, minden második vasárnap 18-kor német nyelvû mise.) A városközponthoz közelítve a Rákóczi F. u. 2. szám alatti saroképület (jobbra) árul el valamit a múlt századi Szekszárdról. Ez az Adler-fféle ház Szekszárd elsô kétemeletes polgárháza volt. Adler N. János helyi kereskedô emeltette, ma a Sárszeg ÁFÉSZ központja található benne. Vele szemközt az Illyés Gyula Pedagógiai Fôiskola épülettömbjét (Rákóczi u. 1.) látjuk. Jobbról a Szent László utca tor-
Szekszárdi panoráma
kollik a hömpölygô forgalommal birkózó fôutcába. Folytatása a zsebkendônyi zöld területtel kezdôdô Tinódi utca, alatta rejtôzik a Séd-patak, ma már csak a Zrínyi utcánál érkezik a felszínre. A Tinódi utca torkolatától már nem a Rákóczi, hanem a Széchenyi utcában haladunk. Itt az egykori polgári leányiskola gyönyörûen felújított saroképületén (Széchenyi u. 2.) akad meg a tekintetünk. Az épülettömbben az Ady Endre Szakközépiskola és Szakmunkásképzô Intézet mûködik. A következô háztömbben találjuk a híres szekszárdi mester, Nepp Dénes bôrés szíjgyártó mûhelyét (Széchenyi u. 16.), világbajnok fogathajtók lószerszámai kerültek ki a keze alól. Jobbról a Skála áruház mai épülete, majd a nagyposta 1910ben emelt, szecessziós építészeti és a modern jegyeket ötvözô tömbje mellett haladunk el. Jármûvel már a jobbszélsô sávba sorolunk, hiszen néhány méter után Szek-
szárd szívében, a Garay téren találjuk magunkat. Szánjunk még másfél kilométert arra, hogy a város legmagasabb pontjához, a kilátóhoz felkapaszkodjunk! A téren felfelé a Béla térre jutunk, innen nyílik bal kéz felôl a Munkácsy utca, amelyik a Kálváriára vezet. Kiss István szobrászmûvész már a városközpontból is felfedezhetô Kilátó címû alkotása fogadja az utazót. Az elénk táruló látvány nemcsak a rendívül szép fekvésû, 38000 lakosú kisvárost, hanem a távolabbi nevezetességet is mutatja. Nézelôdjünk egy kicsit! Északra tekintve a látóhatáron magasodik a paksi atomerômû négy hatalmas blokkja. Északkelet felôl a tolnamözsi templom figyel bennünket, a keleti horizonton Gemenc Európa hírû erdeje hívogat pihenésre. A délkeleti látóhatár szélén a bajai gabonatároló áll oszlop-szerûen, elôtte pedig a sárközi községek, Decs, Ôcsény, Sárpilis, Alsónyék.
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
43
Ha ezredéveket tudna befogni tekintetünk, északkeletre a Palánki-sziget ôsemberét láthatnánk az ôskôkor idejébôl, s a lengyeli kultúra emberét a város régi központjában. A kettô között fekszik a Bogyiszlói úti, közel nyolszáz síros avar temetô, hajdani kerámiakészítôk feltárt nyughelye. Déli, délkeleti irányban, kelták, római kori katonák és polgárok számos emléke. Hiteles feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a ma Kálváriának nevezett Bartina-dombon magasodott egy római ôrtorony. A domb oldalában pedig a múlt század végén sorban kerültek elô a római, török kori sírok. A század elején még egy a Napistennek állított oltárkövet is találtak. Ennek lelôhelye, a Kisbödô s mögötte a Fölsôváros a honfoglalás óta ôrzi, védi a legragaszkodóbb helybélieket, akik még ma is többnyire református szôlôbirtokosok. A mezôváros egykori nyugati bejárójában áll a Remete kápolna. (A Garay tér–Béla tér vonalán nyugati irányban a Bartina utcában folytatva utunkat szinte észrevétlenül érünk a Remete utcába, amely a Kápolna térre vezet.) Az 1758ban épült kápolna híres Kisasszony-napi búcsújáró hely. Érdekesség, hogy 1865ben még Liszt Ferenc is felkereste a nevezetes napon. A kecses barokk kápolna – a helyi hagyomány szerint – a mohácsi vész után itt letelepedett, s Mária kultuszát ápoló remete emlékét ôrzi. Itt tartják minden évben szeptember 8-án, vagy az azt követô vasárnapon a híres Mária-napi búcsút. (A kápolna megtekinthetô a belvárosi plébániahivatalban való bejelentkezéssel Tel.: 74/311-464.) Ahogy azonban tekintetünk körbehaladt, ugyanazt láthatjuk ma, amit Gyürk Antal 1867-ben: „A szegzárdi hegyek, miután a szôlôkben igen számosak a borházak, messzirôl ritkábban épült várost, mintsem szôlôhegyet mutatnak.” Ma egyútttal azt is jelzik, hogy évszázadokon át megmaradtak a családi gazdaságok.
44
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
Hozzájuk formálódtak a munkások, értelmiségiek, hivatalnokok szokásai: aki csak teheti, elôbb-utóbb szôlôt vesz, s büszkén issza, versenyezteti, kínálja saját borát. Éppúgy igaz volt ez Babits Mihály orvos dédapjára, mint a ma itt élôk többségére. A három tájegység, az Alföld Dunán túl nyúló síkja, a Mezôföld legdélibb nyúlványa és a Szekszárdi-dombság találkozásánál emelkedô kilátóból a Munkácsy utcán indulunk el lefelé. A balfelôl látható villasort 1905-ben kezdték el építeni, 15/a. számú házában lakott dr. Lepold Lajos, akinek 1912-ben megjelent „A presztízs” címû könyve néhány év alatt az angol, amerikai, francia és német szociológiai irodalmat is meghódította. Szerzôje Ady, Jászi Oszkár és Babits Mihály barátságával büszkélkedhetett. Szekszárd történelmi közponjában, a Béla téren a XVIII–XIX. század ad egymásnak rendevút. A ma is létezô legkorábbi épület a régi apáti székház, (Béla tér 9., a Városháza mellett) amelyet az 1700as évek közepén kezdett építtetni Trauthsohn József szekszárdi apát, késôbbi bécsi érsek, aki a császárvárosban ma is páratlan szépségû barokk palotát emeltetett. Ugyancsak az ô apátsága alatt létesült a Szent-háromság szoborcsoportja, amely 1753-as felállítása óta emlélekezteti a szekszárdiakat a pestisjárványtól megóvó gondoskodásra. (Érdekessége, hogy eredetileg nem ezen a helyen állott, hanem északabbra, de amikor 1828-ban a vármegyeház építésébe fogtak, szétbontották, s mai helyén állították fel. Alapozási hiányosságai miatt enyhén északra dôl.) A tér jellegét meghatározza a középen álló, 1802–1805 között épült copf stílusú templom. Thallher udvari építész tervezte, Közép-Európa legnagyobb egyhajós katolikus temploma, amelynek belsô terében Stephan Durlach oltárképe a feltámadást, Joseph Schmidt bécsi akadémikus festô képei pedig az egykor a Szent Megváltó-
nak ajánlott templomban Jézusnak állít emléket születésétôl feltámadásáig. A díszes mozaik ablakok Wosinsky Mór szekszárdi plébános gyûjtése nyomán készültek 1905-ben, a felszentelés centenáriumán. Húsz évvel késôbb galambokat füstölô gyerekek végeztek akaratlan átalakítást: a torony leégett, s 1926-ban mai formájára építette át Diczenty László szekszárdi építész. (A templom megtekinthetô a szemközt lévô plébánián való bejelentéssel, Szekszárd, Béla tér 9. Tel: 74/311-464. Miserend: hétköznap: 7.00, 18.00 – nyári idôszámításkor 18.30 –, ünnepnapon és hétvégén: 18.00 – nyári idôszámításkor 18.30). Diczenty László már a városháza átépítésekor bizonyította rátermettségét. Az eredetileg 1846. október 18-án – Liszt itt jártakor – átadott, klasszicista stílusú épület nagy tanácsterme 1905-ben, Szekszárd rendezett tanácsú várossá nyilvánítása után annyira megrepedt, hogy a tanácskozó városatyák a réseken a térre láthattak. Ezért 1908-ban mai formájára alakították át, persze még a jobb szárnyához ragasztott szörnyûség nélkül. A városházát polgármesterként leghosszabb ideig Vendel István irányította, aki 1920–1944-ig viselte a tisztet. Mûködése alatt a megyeszékhely nagyban városiasodott, tereit, utcáit, parkjait és sok gondot okozó patakját rendezték. Vendel írta az elsô monográfiát is az idôközben megyei várossá nyilvánított településrôl 1940-ben. A városházával átellenben 150 évig iskola állott, most tekintetünk az 1892-ben épült igazságügyi palotáig kalandozhat. Ma is e célt szolgálja, az ügyészséget és a bíróságot rejti az épület. Esztergomból uszályon hozták ide 80000 ezer tégláját, a helyi ipar nagyobb dicsôségére. Egykor az igazságügyi személyzetnek is otthont adott a palota 1895-tôl szomszédja lett a börtön, amelynek több nevezetessége is van.
Építésekor itt volt az elsô sztrájk, 1896-ban pedig – miközben a vásártéren még a millenniumi díszlakoma zajlott kigyulladt, s a földszintes tüzekre berendezett helybeli önkéntes tûzoltók igyekezete dacára leégett. Ennek ellenére azzal dicskedhetett a fegyintézet, hogy Szekszárdon elôször itt volt központi fûtés és
hideg-meleg vizes rendszer. (Itt akasztottak utoljára nôi elítéltet honunkban.) Sétánk során akaratlanul is körbejárjuk a térnek nevet adó I. Béla szobrát, Lessenyey Márta alkotását, amely a kortársak leírása szerint legendásan daliás királyt a Képes Krónika nyomán ábrázolja. Az 1060–1063 között uralkodó férfiú pogányként született és élt számûzöttként a lengyel udvarban, ahol – akárcsak a nép-
Közép-Európa legnagyobb egyhajós katolikus temploma
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
45
I. Béla király szobra, háttérben a megyei börtön
A régi Vármegyeháza udvara
46
mesék hôse – nevezetes párviadal nyomán elnyerte a királyság egy részét s Adelhaid királylány kezét. Alighanem ekkor keresztelkedhetett meg s váltotta fel pogány Bölénybika nevét Bélára. Saját jelképeként azonban megôrizte ezt is: ott találjuk az általa 1061-ben alapított szekszárdi apátság egyik oszlopfôjén. A kereszténységet megszilárdító, a lázadást leverô király olyan monostort emeltetett ide, amely az utazónak már 30-40 kilométerrôl világossá tette, ki az úr a vidéken. Az apátság alapfalai különbözô nézôpontból tekintve azt is mutatják, hogy egyszerre kívántak megfelelni a nyugati s a bizánci templomlépítési elveknek. Ma a teret keletrôl a Pollack Mihály tervezte mûemlék épület, a régi vármegyeháza (Béla tér 1.) zárja le. Az 1967-ben feltárt apátsági falak a vármegyeháza belsô udvarán emlékeztetnek az egykor 44 falut és mezôvárost birtokló apátság fénykorára, amikor az egyházi birtokosok sorában az elsô öt között volt gazdasági-katonai erôben. (Ingyenesen megtekinthetô.) Az apátság temploma mellé bencés rendház, köré vár épült az idôk folyamán. Ezt a törökök akadálytalanul foglalták el. 1541-ben a szandzsákszékhellyé lett Szekszárd, dölyfös bégje, Dur Ali 1561-ben innét nézhette végig, hogy Horvát Márk Szigetvárról idelovagolt vitézei miként dúlják, rabolják, égetik föl a mezôvárost, hogy adnak kézzelfogható leckét a kettôs adóztatásból. A mai várfal a XVIII. században Mérey Mihály apát idején létesült, az egykori rendház – Pollack Mihály mesteri, klasszicista tervei alapján – észrevétlenül simul a vármegyeháza monumentális, de mégis emberléptékû tömbjébe. Épültekor valóban illettek rá Garay szavai: mint parasztlánykák között a pünkösdi királyné. Ha el is készült 1833-ra, mégsem tudták felavatni, mert Tihanyi Tamás adminisztrátort a megye nemesei nem szívelték, ô meg nem is tudta volna vendégül látni a karokat és
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
rendeket az avatáskor. Végre 1836. augusztus 8-án gróf Eszterházy fôispán 300 szentgáli nemes kíséretében hivatalosan is felavatta, aminek emlékét a belsô udvar három ekkor ültetett tiszafája is ôrzi. Ma is elidôzhetünk alattuk. Zajos megyegyûlések és választások tanúja volt a reformkorban a Csapó Dániel alispánsága alatt épült megyeháza. 1839-ben emberhalál is megesett itt, 1844-ben pedig Bezerédj István – elsôként a két magyar nemes közül – e falak között jelentette be: önként adó alá veti magát, mivel ez számára lelki megnyugvást jelent. A jeles hazafi szobra, Konrád Sándor alkotása a külsô kert dísze. Sétáljunk erre, s az épület bejáratától jobbkéz felé, szép környezetben itt találjuk az 1994-ben Szatmári Juhos László és Baky Péter által készített Borkutat is. Nevezetes napokon, vagy csoportok kérésére csapjaiból – a Vármegyeháza Borozó közremûködésével – a borvidék legjobb borait juttatja a poharakba. (Bejelentés, megrendelés: Szekszárd, Béla tér l. telefon: 74/411-564) A város jószerivel egyetlen borozója egyben szôlô- és bortörténeti kiállítás gazdája és az Alisca Borrend székhelye is. Termeiben, amelyeket az egykori vármegyei tömlöcbôl alakítottak át, nagyobb csoportokat is fogadnak, és természetesen kínálnak kitûnô szekszárdi borokkal. (A megyeháza bejáratánál balra.) Aki azonban az 1846ban megyeházi hangversenyt adó Liszt emlékét keresi, vagy a hímeskô-mûvész, Mattioni Eszter alkotásaira kíváncsi, (az udvaron át középtájt kell jobbra a feljárót keresni) megtalálhatja az emelet tárlatait. A Liszt Ferenc emlékkiállítás illetve a Mattioni Eszter festményei és hímes kövei címû kiállítás nyitva: hétfô kivételével naponta 9–17 óráig. Címe: 7100 Szekszárd, Béla tér 1. Tel: 74/ 316-222. A másik épületszárnyban, a Tolna Megyei Levéltárban komoly kutatómunkára is alkalom nyílik. A többezer folyóméter irat mellett könyvtár, folyóirat-
gyûjtemény és színvonalas alkalmi kiállítások várják az érdeklôdôket. Ha ismét a Béla térre lépünk, az 1848. március 25-i nagy népgyûlést idézi az eredetileg országzászlónak készült, ma Petôfi és Kossuth dombormûvével díszes oszlop, 1956-ot pedig az a kettôs kopjafa, amelyet felállításakor ideiglenesnek szántak, de aztán mégis megmaradt. Ez már a tér nyugati részén található, akárcsak az ettôl jobbra álló Fejôs-hház, ahol az elsô és mindmáig leghosszabb életû helyi újság a Tolnamegyi Közlöny szerkesztôsége volt az induláskor, 1873. március 5-én. Ettôl északnyugatra jutunk az egykori Szent László, ma Babits Mihály utcába, ahol a 13. szám alatt a költô szülôházát s benne a múzeumot fedezhetjük fel. Mielôtt bemennénk, pár lépéssel elôbb Hollós László akadémikus, gombatudós, többszáz gomba elsô leírójának szülôháza a 11. szám alatt, Dienes Valéria (1879–1978), az elsô magyar profeszszornô szülôháza pedig a 17. szám alatt található. Ez utóbbival szemben mûködött a századfordulón Lengyel Pál eszperantista nyomdája, amelyben a nyelv világlapja, a Lingvo Internacia is készült öt évig. Dienes Valéria emlékét iskolanév és márványtábla, Lengyel Pálét bronztábla s az itteni Eszperantó tér neve ôrzi az 1980as évek óta. (Dienes Valéria édesapja, Geiger Gyula is megérdemli, hogy meg-
emlékezzünk róla: az ô lapja, a Szekszárd Vidéke használta elôször hivatalosan 1881-tôl mai formájában Szekszárd nevét, amely 1903 óta lett kötelezô.) Geigerékkel – ahogy az Babits Mihály Halálfiai címû regényében olvasható – gyakran a ház végében lévô rózsakerten keresztül jártak át egymáshoz, mi ezt már nem tehetjük, de az 1850-es évektôl zöld kapus épületben századunk egyik legnagyobb egyéniségének szellemével találkozhatunk. Megkönnyíti ezt Farkas Pál szobrászmûvész sokak által megcsodált Babitsszobra, amelyet – mint talán egykor a gondolataiba mélyedt költôt – az udvaron találunk. Itt állt Illyés Gyula 1967-ben, amikor az elsô múzeumot nyitották, itt beszélt Juhász Ferenc, amikor 1983-ban a felújított, kibôvitett gyûjtemény is készen állt. Mindkét tárlat néhai Mohayné Vendel Lucy munkája nyomán jöhetett létre, hiszen ô fél életét erre áldozta. A mai múzeum földszintjén Babits édesanyjának szobája, ahol Mihály is született 1883. november 26-án. A család fogadószobája Babits Mihály megannyi gyermekkori emlékével köszönti a látogatót. Az emeleten a családi hagyományoktól, Babits gyermekkorától az érett költô és irodalomszervezô hazai és küföldi köteteinek kiállításáig juthatunk. Babits élete során mindvégig oly szívesen látogatott ide, számos verse itt született, s itt játszódik a Halálfiai címû regény
HOTEL GEMENC 7100 SZEKSZÁRD Mészáros Lázár u. 2. Tel.: 74/311-722 Fax: 74/311-335
Szállásbiztosítás turistakategóriától három csillagosig, vadászat és lovaglásszervezés TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
47
több fejezete is. Hazám! címû versének sorait idézzük: „Röpülj lelkem, keresd meg hazámat ! / Itt a szoba, melyben megszülettem, / melyet szemem legelôször látott, / itt a kert, amelyben építettem / homokból az elsô palotákat. / Amit én emeltem, mind homok volt: / de nagyapám háza bizton áll még / s éveimbôl, e fojtó romokból / hogy révébe meneküljek, vár még. / .../ Szállj ki lelkem, keresd meg hazámat ! / Oly hazáról álmodtam én hajdan, / mely nem, ismer se kardot, se vámot / s mint maga a lélek, oszthatalan ...” (Nyitva: hétfô kivételével naponta 9–17 óráig, 7100 Szekszárd, Babits Mihály u. 13. Tel: 74/312-154)
Emlékmúzeum Babits szülôházában
Babits Mihály szobra, Farkas Pál alkotása
48
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
Irodalom: Babits Mihály: Halálfiai. – Szépirodalmi K. – Bp., 1984. 586 p. Töttôs Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon. – Szekszárd Város Tanácsa. – Szekszárd, 1985. – 164 p. Vendel–Mohay Lajosné: „Áll a régi ház még...”. – Szekszárd, 1983., 56 p.
A Babits utcából érdemes folytatni sétánkat a Mérey utcában. Balra fordulva néhány száz méter után a Kálvin térre jutunk. Ha az itt álló református templomot szeretnénk megnézni, a református lelkészi hivatalban kell jelezni szándékunkat (Szekszárd, Kálvin tér 12–14. Tel: 74/315-624. Istentisztelet: vasárnap 10 és 18 órakor, kedden 17.30-kor). Miközben Babits nyomát keresve visszafelé haladunk a Béla téren, érdemes tudnunk, hogy 1961-ig itt volt a ma Várközben lévô piac is. Azért addig, mert akkor június 10-én másfél óra alatt 82 milliméter esô zúdult a városra, a piaci árusokat és kofákat a Béla térrôl a Garay térre sodora az áradat, még az aszfaltot is felgöngyölítette. (Ma szerdán és szombaton van nagy-piac. A vármegyeháza melletti keskeny kis macskaköves utcán áthaladva, vagy a Garay térrôl az árkádok alatt – feltekintve láthatjuk a Szegzárd Szálló feliratot – átkelve találjuk meg a piacteret). Mi is, mint annak idején az áradat, a kelet felé fekvô Garay térre igyekszünk.
Tegyünk egy kis kitérôt az egykori Német, 1882 óta Bezerédj utcába. (Ha a Béla téren állunk, s hátunk mögött a Szentháromság tér, jobb kéz felé kell elindulnunk). A Fekete-erdôbôl jött telepesek itt kaptak házhelyet a XVIII. század elsô felében, az utca túlsó végén már 1760 elôtt felépítették kápolnájukat is, ahol anyanyelvükön hallgatták a misét. A Béla teret délkeletrôl záró egykori Szegzárdi Takarékpénztár (Bezerédj u. 2.) emeletén lakott ifjúkorában Mészöly Miklós, a ház Bezerédj utcai frontjával átellenben élt Tormay Károly fôorvos, itt született fia, Tormay Béla, akinek a magyar állategészségügyi szervezetet köszönhetjük, s akinek emlékét szülôháza falán bronz emléktábla ôrzi. Az Állategészségügyi Állomás Tormay Béla díjat alapított, amelyet évente a megyében dolgozó állatorvosoknak ad át. A fellelhetô hagyatékokból kiállítás tekinthetô meg: TM-i Állategészségügyi és Élelmiszerellenôrzô Állomás 7100 Szekszárd, Tormay Béla u. 18. Tel.: 74/415422. Életpályájának fontosabb állomásaival a kiállítás keretében ismerkedhetünk meg. Tormay Béla okleveles mezôgazda, állatorvos, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az agrár felsôfokú képzés fejlesztôje, reformátora, kiváló oktatás-szervezô
Debrecenben az Országos Felsôbb Gazdasági Tanintézet igazgatója, 1873. október 11-tôl a pesti M.kir. Állatgyógyintézet tanára, a tanártestület jegyzôje, 1875-tôl az Intézet igazgatója, egészen 1888-ig. Vezetése alatt hazai állatorvosképzô intézményünk valósággal felvirágzott. Igazgatói és tanári ténykedésének megtartása mellett közben 1880-ban megszervezi a Földmûvelésügyi, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium állattenyésztési osztályát, majd vezeti a minisztériumban a szakoktatás ügyeit. 1886tól az összes gazdasági szakiskola és akadémia fôigazgatója miniszteri tanácsosi rangban. 1901-tôl államtitkár, 1902-tôl a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Szakirodalmi ténykedése rendkívül kiterjedt. Könyveinek és önálló füzeteinek a száma több, mint 40. Szakközleményei több százra rúgnak. Dísztagjává választotta több hazai és külföldi tudományos társaság és egyesület. Számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült.
A Bezerédj u. 3. számú házban nyílt meg 1836-ban Szekszárd elsô óvodája, amely a reformkor alapításai közül a leghosszabb életûnek bizonyult. A következô ház a Bodnár- vagy Petschnigg-hház, mert Bodnár István író, a kaszinó utolsó elnöke lakta, Hans Petschnigg pedig tervezte. De itt élt 1904ig Székely Ferenc is, aki a vármegye levéltárát elôször rendezte.
Tormay Béla (1839-1906)
Felsôváros, az ôsi Szekszárd
és vezetô egyéniség. Iskolai tanulmányait Szekszárdon kezdte, majd Pesten Szônyi Pál tanintézetében folytatta. 1856-ban gazdasági gyakornok gróf Széchenyi István cenki uradalmában, majd egy év múlva ellenôri titkár gróf Károlyi István Derekegyházi gazdaságában. 1858–1860 között állatorvosi oklevelet szerez a pesti Állatgyógyintézetben, ezt követôen a bajorországi Weihenstephani Gazdasági Tanintézetben tanul. Rövid ideig Nádudvaron, a családi birtokon dolgozik, majd 1861-tôl két évig tanársegéd a pesti M.kir. Állatgyógyintézetben, 1863-tól állatorvosi segédtanár Keszthelyen az Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézetben, 1869. január 23-tól
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
49
A túloldalon a 14. számú házban többször megfordult Bartók Béla, aki elsô feleségét és Béla fiát látogatta meg itt. A 20. számú házban élt dr. Sass István, Petôfi Sándor legrégibb barátja, a vármegyének negyedszázadon át fôorvosa, valamint Sass Erzsike, Török Józsefné, akivel – ahogy azt A négyökrös szekér címû versben olvashatjuk – Petôfi csillagot választott a borjádi éjszakában. Az ô unokája Mattioni Eszter hímeskô-mûvész. A 24. számú házban volt 1897-ig a városka elsô zsinagógája, de lakott itt Vendel István polgármester, s a kivégzett Illy Gusztáv tábornok testvére, Teréz is. Az utca végén, az 56-os út mindkét oldalán az 1806-ban alapított megyei kórház, amelynek elsô alapszabályzatát még Babits Mihály dédatyja alkotta, arról sem feldkezvén meg, melyik betegnek mennyi bort adjanak az étele mellé. Az 1800 ágyas intézmény azzal dicsekedhet, hogy itt volt az országban elsôként számítógépes betegnyilvántartás. Ha a Béla térrôl a mai városközpontba, a Garay térre igyekszünk, vessünk egy pillantást a várfal fölött (az utca baloldalán) álló, 1699-ben kapott megyecímer kômásolatára. A tér jobboldalán dr. Leopold Kornél, ügyvéd, bankár és lapszerkesztô egykori háza (Garay tér 8.) – ma Konzum Bank – ahová Ady Endre is ellátogatott 1909ben. Szomszédságában 1913-ban nyílt meg a megyeszékhely elsô állandó mozija. Ma a Deutsche Bühne, az ország egyetlen Német Színháza mûködik az emeletén. A német nyelvû darabokat elôadó, operetteket, vásári komédiákat, drámai elôadásokat repertoáron tartó színház a Tolna megyei németek és a nyelvet tanulók fontos támasza. (Címe: Német Színház, 7100 Szekszárd, Garay tér 4. Tel: 74/316-533.) Az épület alsó szintjén a Budapest Bank Szekszárdi Fiókja, a tér sarkán az egykori Pirnitzer -hház (Széchenyi u. 37–39.), ma üzeltház található. Pirnitzer
50
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
József – késôbbi 48-as honvéd – 1840ben alapította cégét, amikor az elsô felszabadított megyebeli jobbágy, Mayer János kissé távolabb álló házában megnyitotta rôfösüzletét. Pirnitzer cége Szekszárd leghosszabb ideig fennálló kereskedôháza volt 1944-ig. A tér baloldalán, a Várköz benyílóját követôen (a várfal alatt) az 1876-ban alapított polgári fiúiskola 1879-ben emelt tömbje áll (Garay tér 1.), ma az I. Számú Garay János Általános Iskola. Itt ismerkeHeckdett a tudományokkal Hegedûs /H mann/ Gyula, hazánk kiváló színésze, Szakály Ferenc történész és Levente Péter színész. Elôttük még ide járt a múlt században dr. Leopold Lajos és Dienes Valéria is polgáristaként. A város meghatározó épületét az 1893-ban Lechner Ödön tervei szerint kibôvült Szegzárd Szállót a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank helyreállította. Homlokzatán a mezôváros 1846-os címerének Fusz György és Kis Ildikó remekelte színes változata. Az egykori szálló elôdjében megfordult Liszt Ferenc, 1877 decemberében itt mûködött országunkban az elsô telefon – kávéházi attrakcióként egy napig –, de itt lépett föl elôször szülôvárosában Babits Mihály 1911-ben, itt kapott csokrot Beregi Oszkártól a kilencvenedik éve felé közeledô Sass Erzsike, Petôfi egykori múzsája. A fôtéren Garay János (1812–1853), a tér névadójának szobra fogadja az érkezôt. A város nagy szülötte, emelte Háry János alakját az irodalomba, 1881-ig Zöldkút térnek nevezték a város központi részét. A költôrôl készült díjnyertes szobrot 1898. június 5-én avatták fel. (SSzárnovszky Ferenc alkotása) Érdekesség, hogy bronzalakját Párizsban öntötték. Garay a maga korában népszerûségben Vörösmartyval és Perôfivel vetekedett. Az Akadémia tagjai sorába választotta, de ma inkább a Kodály–Paulini–Harsányi által 1926-ban megalkotott Háry János révén él tovább a neve.
Szobrától délkeletre, (a Széchenyi utcán átkelve) egykori szülôháza helyén a Diczenty László által tervezett palota áll. Elôbb a Tolna megyei Takarék és Hitelbank központja, ma az OTP Rt. Tolna Megyei Igazgatósága székháza (Mártirok tere 5–7.) és a Mecsek Füszért csemegeboltja kap helyet benne. Falán Várady Antal márványba vésett, örökbecsû soraival: „Itt született Garay, fészkébôl itt kele szárnyra, / könnyü pacsirta gyanánt égbe röpitni dalát. / Hallja egész ország s örömében reszket a fészek, / Mert dala honszeretet, mert dala hô szerelem.” A Garay teret keletrôl záró Széchenyi utca sarkán áll az Augusz-hház (Széchenyi u. 36–40.), amelynek legrégibb, déli részében, az akkori Fekete Elefánt Szállóban még II. József is járt. A középsô, árkádos rész a késôbbi báró, Augusz Antal alatt épült, itt volt látogatóban négy alkalommal Liszt Ferenc, itt alkotta többek között a VIII. magyar rapszódiát. A Mester emlékét nemcsak az épületben mûködô, róla elnevezett zeneiskola, hanem az oldalfalon Wigand Edit dombormûve is ôrzi. Az északi szárnyban található a Tolna Tourist Kft. irodája (Széchenyi u. 38.) A mûemlékegyüttes a város egyik legértékesebb építészeti kincse. A homokkô oszlopok alatt elhaladva százados fák árnyába érünk. Jobbról Borsos Miklós Liszt szobra bújik meg, távo-
labb az út közelében Farkas Pál Háry János lovasszobra látható. Érdekesség, hogy ez utóbbit magánember dr. Joó Ferenc adományozta a város ifjúságának. Évrôl évre itt emlékezik meg legendahordozó elôdjérôl a Szekszárdi Szüret rendezvényei idején az Alisca Borrend. A kellemes pihenést nyújtó Liszt téren látható a város Hild-ddíja bronzba öntve, amelyet a belváros rendezéséért kapott Szekszárd. Itt találjuk a volt pártházat, a mai vállalkozók házát (Augusz Imre u. 1–3.). Sétáljunk át az árkádok alatt, északkeletre. Az Augusz Imre utca túloldalán a
Garay János szobra, háttérben a Német Színház
ZSITVAI CUKRÁSZDÁK
Az új cukrászda: Szekszárd, Mikes u. 8. Tel.: 74/319-869
Az elsô cukrászdát 1968-ban nyitotta Szekszárdon Zsitvai János cukrászmester. A család ma már két mûhelyben folytatja a hagyományokat, több, mint 50 féle süteményt, tortákat, klasszikus fôzött fagylaltokat, fagylaltkelyheket kínálva a hét minden napján.
Az ,,elsô" cukrászda: Szekszárd, Tartsay-Gróf Pál u. sarok Tel.: 74/316-041
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
51
Varga Imre alkotta Prométheusz-szoborcsoport és park, amelynek ikertestvére Antwerpen egyik büszkesége. A szekszárdiak nemes egyszerûséggel a naplopó szobrának hívják. Miközben az 1909-ben ültetett platánsor alatt haladunk, a parkon át vessünk egy pillantást jobbra, ahol az út túloldalán a megye elsô fôgimnáziuma áll (Mártírok tere 7–9.), homlokzatán Eötvös József szobrával és Garay János nevével. Itt tanult többek között Mészöly Miklós, Baka István, Lázár Ervin (aki akkoriban ökölvívó bajnok is volt), Czakó Gábor. Az intézet alapító igazgatója, Wigand János, aki 1896-ban még maga vezette be az anyakönyvbe a tanulni vágyók adatait. Az 1880-ban részvénytársaságként létesült sétakertben jobbról Orbán Antal Bajtársak címû szobra keltheti föl figyelmünket. A világháborús emlékmûpályázaton (1917) elsô díjat nyert alkotást egy vagon búza árán öntötték a Ganz-öntödében, s 1924-ben József fôherceg avatta föl. Oldallapján Bodnár István verssorai és 414, az I. világháborúban meghalt szekszárdi férfi neve olvasható. Odébb a platánok árnyában Kiss Kovács Gyula Babits Mihály szobra szerénykedik, a róla elneve-
zett Mûvelôdési Ház bejáratával szemben (Mártírok tere 10.). Az úton továbbhaladva bal kéz felôl leljük a mór stlusú Mûvészetek Házát, (Mártírok tere 20.) amelyet eredetileg zsinagógának építettek 1897-ben, Kerényi József rekonstrukciója nyomán született újjá. Falai között kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, nívós hangveresenyek nyújtnak élményt a kultúrát szeretô embereknek. A ház elôtti diadalív a helyreállítás során megmentett öntöttvas oszlopokat foglalja modern keretbe. A régi csillár helyére világító térplasztika került, Fülöp Zoltán és Máté János iparmûvészek alkotása. Balra éjjel-nappali üzlet, a helyiek körében népszerû Bagoly (Mártírok tere 18.). Jobbra a II. világháborús emlékmû, Fusz György alkotása, valamint a Wosinsky Mór Megyei Múzeum vár bennünket (Mártírok tere 26.). Bejárata elôtt a múzeum alapító, névadó bronzportréja – Farkas Pál alkotása. Az 1895-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór által alapított múzeum épülete 1902-tôl – Schikedanz és Herzog tervei nyomán –magasodott ki az akkori város végen.
Tisztelt Hölgyem, Uram! A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. egy országos hálózattal rendelkezô nagybank szolgáltatásainak széles választékát kínálja Önnek: - lakossági bankszámla-vezetés - devizaszámla-vezetés, valutaforgalmazás - deviza- és forint alapú bankkártyák - devizafedezet mellett nyújtott hitel - gépjármû hitelezés
7100 Szekszárd,
- értékpapír forgalmazás - értékpapírokra vonatkozó tôzsdei megbízások - befektetési tanácsadás
Széchenyi u. 23. Tel.: 74/415-033, 415-216 Augusz I. u. 7. Tel.: 74/415-472, 415-072 Augusz I. u. 1-3. Tel.: 74/312-766
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
53
A száz évvel ezelôtt alapított Wosinsky Mór Múzeum számos kiállítással várja a látogatót. A földszinti régészeti bemutató az ôskortól a XI. századig kalauzolja az embert. A látnivalók közül kiemelkednek: a 30000 éves mammutborjú csontváza, a kányai kocsi alakú urna, a regölyi alán fejedelemnô ékszerei. Az emeleten a megye területén élô különbözô etnikumok és felekezetek életmódjában a XVIII–XX. század folyamán bekövetkezett életmódváltozások, a halászat, a vadászat, az állattartás, a mezôgazdasági és ipari tevékenység kísérhetô figyelemmel. A képtár és a bútorkiállítás a múzeum gazdag képzô- és iparmûvészeti gyûjteményébôl nyújt ízelítôt. A barokk és empire bútorokat XVI–XIX. századi festmények, portrék egészítik ki. A két hatalmas könyvszekrény korai nyomtatványokat, közte XVI. századi német nyelvû Bibliát rejt. A múzeum alapításának 100. évfordulóján rendezett „Megelevenedett képek. Egy kisváros a századfordulón” címû kiállítás az egy évszázaddal korábbi Szekszárdot mutatja be. Enteriôrök, életképek, hatalmas fotók segítségével kelti életre a régi Szekszárdot a vasútállomástól a Remete kápolnáig. A bazársor üzletei, a díszmagyarba öltözött férfiak csoportja, a remetei búcsú sokadalma a letûnt, békebeli világot idézi. A pincemúzeumban régészeti, néprajzi és fegyvergyûjtemény, valamint néhány iparosmûhely tekinthetô meg. (Látogatható hétfô kivételével naponta 10–18 óráig, tel./fax: 74/316222, címe 7100 Szekszárd Mártírok tere 26.)
A múzeum elôtt Makrisz Agamemnon bronz nôalakja a mártírok emlékmûve látható. A vasút felé haladva visszanézhetünk a Gemenc Szállóra (a múzeum mögött, Mészáros L. u. 1.), amelyben Fülöp herceg, az angol királynô férje is járt. Elôre tekintve, az 1928-ban felépült evangélikus templomot látjuk, amelyben számos hangverseny során szólal meg a XVIII. századi felújított orgona. (Látogatható bejelentkezéssel az evangélikus lelkészi hivatalban, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Tel: 74/311-653. Áhitat: vasárnap 10 órakor, minden második és negyedik vasárnap 9.30-kor németnyelvû áhitat). Ha a templom mellett a Zrínyi utca irányába indulunk el, rövid séta után egy kis mellékutcán folytathatjuk sétánkat. A neves kutatóról, Tormai Béláról nevezete el a hálás utókor ezt a terület, ahol ma az Állategészségügyi Állomás müködik (Tormai Béla u. 18.) A platánsoron át a Gyermekek Házáig (Bajcsy-Zsilinszky u. 8.), majd az autóbuszállomásig és a vasúti váróteremig jutunk. Szekszárdra 1883. november 26án gördült be az elsô szerelvény, de 1897ig zsákutca volt a vonal, ekkor épült a Bátaszékkel összekötô 17 kilométer. A vasútállomástól alig száz méterre, a Polláck Mihály utca 43. szám alatt található Szatmári Juhos László szobrászmûvész alkotótelepe, mûhelye. Nyaranta
FORMA SYMPOSION BRONZ MÛVÉSZTELEP Alkotási és kivitelezési lehetôség 7100 Szekszárd, Pollák M. u. 43., Bródy S. u. 30. Tel.: 74/317-095 Szobor-portré-ajándék-plakett stb. Egyedi és sorozat Formakészítés és színesfémöntés Csuhaj Tünde tojáshímzô Dombormûvezett tojás készítése Hímes tojás gyûjtô
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
55
A múzeumi homlokzat dísze
A megyei múzeum épülete, elôterében Wosinsky Mór szobra
56
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
itt Forma Sympozion elnevezéssel júniusjúlius hónapokban nemzetközi alkotótábort tartanak, elsôsorban a bronz megmunkálásával foglalkozó alkotóknak. Az itt készült mûveket minden évben kiállításon mutatják be az érdeklôdôknek, az alkotótelepre hagyott bronzszobrokból, plasztikákból értékes állandó gyûjtemény alkakult ki. Helyben megtekinthetô bejelentkezéssel. A szobrászmûvész felesége, Csuhaj Tünde tojás díszítéssel foglalkozik, a legkisebb tojásoktól kezdve az emu, vagy strucctojásig „hímezi”, díszíti a szokatlan anyagot. (Bródy Sándor u. 30. Tel: 74/ 317-095.) A vasúton túl található a sportcsarnok (Keselyûsi út.), számos nemzetközi verseny és helybeli koncert színhelye. Ettôl balra a városi sporttelep. A közelben lévô szerény gyárváros kedvezô fekvése folytán kevéssé szennyezi a megyeszékhelyt, de az itteni cégek Tolnatej Rt. Aliscavin Rt, (elôbbi nevezetes trappista sajtjáról, utóbbi a szekszárdi történelmi borvidék borairól) egyébként sem rontják a levegôt. Az üzemek mellett az Osztrák–Magyar Monarchia egykori leghosszabb teljesen egyenes útján /12.828 méter/ juthatunk a Gemenci Kiránduló Központba, vagy a Sió-zsiliphez. Utunkat 1885-ben ültetett eperfák szegélyezik, amelyek emlékeztetnek az itteni, több világkiállításról nagydíjat hozó selyemhernyó-tenyésztésre és termékeire. Eszünkbe juthat azonban Mészöly Miklós számos regénye is, hiszen ezek ihletô helyén járunk. Szekszárd természeti, mûemléki látnivalói mellett kulturális, sportprogramjaival is bôven kínál vonzerôt. Nem árt tudni, mikor milyen rendezvénnyel fogadja a megyeszékhely az ideérkezôt. A Babits Mihály Mûvelôdési Házban március elsô napjaiban a Vita Agricoale Mezôgazdasági Szakkiállítás és Vásár nyílik meg.
Május második hetében zajlik egy héten át a színvonalas, zenei életben kiemelkedô jelentôségû Bárdos Lajos Kórusfesztivál a Mûvelôdési Házban és a Mûvészetek Házában. Szintén májusban, de rendszerint annak utolsó hétvégéjén Pünkösdölô Országos Gyermek Néptáncfesztivál – színhelye a mûvelôdési ház. Három évente július második hetében a Dunamenti Folklór Fesztivált rendezik meg.. E nagyszabású rendezvénysorozatnak csupán egyik helyszíne Szek-
szárd, hiszen az öt sárközi községben eredeti környezetben keltik életre a hagyományokat és a helyszínek között ott találjuk a Duna túlfelén lévô Kalocsát is. Az itt élô németek legnagyobb ünnepe a május végi Pünkösdi Fesztivál. Visszatér minden év novemberében a Szekszárdi Néptáncfesztivál, melynek házigazdája a város nemzetközi hírû Bartina Néptánc Együttese. (A Mûvelôdési Ház rendezvényeirôl és aktuális kiállításairól érdeklôdni lehet: 7100 Szekszárd, Mártírok tere 10. Tel: 74/316-722.)
Borrendi tag a vármegyeháza udvarán lévô borkútnál
Szekszárd és a bor elválaszthatatlan. Minden évben május elsô felében tartják
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
57
Pünkösdi Fesztivál
meg az Alisca Bornapokat, ezen szakmai elôadások, gasztronómiai bemutatók szerepelnek. Megismerhetôk a neves borpincék. (Szekszárdi Történelmi Borvidék és Borkultúra Alapítvány 7100 Szekszárd, Béla tér 1. Tel: 74/411-133.) A Szekszárdi Szüreti Fesztivált hagyományosan szeptember harmadik hetében rendezik meg a Babits Mihály Mûvelôdési Ház elôtti téren, illetve sétányon. A programhoz kapcsolódik a Közép-Európai Írók, Politikusok és Mûvészek találkozója, amelynek helyszíne a Mûvészetek Háza gyönyörû épülete. A Mûvészetek Házában minden korosztálynak szóló zenei bérletek klasszikus és jazz koncertek éppúgy helyet kapnak, mint nívós elôadói estek. Évente visszatérô program a márciusi Akusztikus jazz találkozó, az októberi Szekszárdi Kamarakórus Fesztivál, a rendszerint december 22-én megtartott karácsonyi és az elmaradhatatlan újévi koncert neves elôadó-
Prometheusz park
58
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
mûvészekkel. (Információ: Mûvészetek Háza Szekszárd, Mártírok tere 20. Tel: 74/312-282.) Sportprogramokban is bôvelkedik ez a kisváros. Július közepén tartják a Gemenci Nagydíj országúti kerékpár versenyt, melynek fénypontja minden évben az esti villanyfényes háztömbkörüli gyorsasági verseny, de évente visszatérôen rendezik meg a Súlyemelô Húsos Világkupát, a profi ökölvívó viadalt. Áprilisban az Exteriôr Szépségfesztivál várja a vendégeket. A szekszárdon élô németség és persze az egész város nagyszabású programja a négynapos Pünkösdi Fesztivál. Ilyenkor, pünkösd idején hatalmas sörsátorrá álakul át a Városi Sportcsarnok. (Információ: ifj. Hepp Ádám Szekszárd, Rákóczi u. 37. Tel: 74/315-144, vagy 311-966) A sportprogramokról felvilágosítást kaphatnak: Szekszárd Városi Sportcsarnok, Keselyûsi út. Telefon: 74/ 315-733).
GEMENCI TÁJVÉDELMI KÖRZET
A Gemenci-erdôt átszelô Sió torkolata
60
Gemenc, különös csengésû név az országhatáron túl is. Valamikor egy kis erdôrész volt, de a Gemenci-erdô egy, a Siótorkolatától nem messze álló, házról kapta nevét. Északon a Sió, keleten a Duna, nyugaton az árvízvédelmi töltés, délen a bátai erdôségek határolják a 36 ezer holdas vadrezervátumot. Az ezerarcú Gemenc a Duna-erdôség ôsvadon jellegû darabja, legszebb típusa a Duna–Tisza medreit kísérô ártéri erdôknek. A védgátak és a Duna közé fogott erdôvel borított hullámtér telistele van elhalt vagy mesterséges levágás után keletkezett holt medrekkel, fattyúágakkal, gyûrûkkel, fokokkal, kobolyákkal és tavakkal, amelyek közül talán a legszebb, a legromantikusabb a Veránka-ssziget, a Forgó-tó és a Fekete-eerdô, de Szomfava, Buvat és Grébec erdôrészei is megragadják az embert.
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
Gemencben az erdô és a víz fogalma sokáig egyet jelentett a munkával, a megélhetéssel, hiszen a Duna bôségesen adta a halat, hajtotta a malmokat, az erdô a szerszámfát, a tüzelôt, s a házépítéshez szükséges faanyagot biztosította. Az idô kereke nagyot fordult: kihaltak a szénégetôk, a vízimolnárok, nehezebben dolgoznak a halászok, megmaradtak azonban a favágók és a vadászok. A táj arculatában a századforduló hozott jelentôs változást. A Gemenc vidéken a mocsarak lecsapolásával, a Duna, valamint a Sió és a Sárvíz szabályozásával megváltozott az élet. Bajánál, Bátánál már 1820-ban átvágták a Duna nagyobb kanyarulatait, késôbb a sükösdi, a csanádi és a koppányi átmetszéseket is elvégezték. A Duna mai medre 1905-re alakult ki a folyó 64 km-rel megrövidült, jó hajózóút lett, a jeges ár is gyorsan levonul, de úgy tûnik, a halászatra csaknem végzetes csapást mértek. Leszûkültek a haltápláléktermô területek, az ivadéknevelô részek, csökkent a halállomány. Több lett viszont a szárazulat, így a vad megtelepedett, s mert nyugalmat talált, gyarapodott is. A Gemenci-erdô fennmaradásához – dr. Pataki József szerint – az is hozzájárult, hogy a vízszabályozások megkezdésekor Pest megye és a kalocsai érsekség – tulajdon és közigazgatási szempontból hozzájuk tartoztak a területek – nem járult hozzá a védgátak költségeihez, így a gátak a birtokhatár, illetve a megyehatár mellett épültek. A kivételes szépségû dunai hullámteret nagyrészt erdô borítja, és még mindig fellelhetô rajta a korábbi folyóparti keményfa erdôk maradványa. Változatos a talaja, az öntéstôl a silány homokig minden megtalálható. Igen változatosak a növénytársulások. A Duna és a morotvák partjain a fehér, a fekete, és szürke nyár óriások ôrködnek,
mézgás és hamvas éger, fehér fûz ligetek húzódnak. Beljebb fôképpen a mocsári kocsányos tölgy uralkodik, s elegyedik a magyar kôrissel. A bokor alakú, mandulalavelû fûz a zátonyokon telepedett meg. Több helyen megtalálható növénytani ritkaság, a fekete galagonya. A gazdag növénytársulásban él az erdei tulipán, a ritka nyári tôzike, a bókoló gyûrûvirág és a kígyónyelv, a vízparti, vizenyôs lápréteken pedig nyár elején pompázik a kosbor milliónyi sötétlilás vörös fürtje és a fehér harangocskájú gyöngyvirág. Ôszelôn, a nedves réteken a halovány rózsaszínlilás virágû ôszi kikerics köszönti az erdôlakókat. A Gemenci-erdô, az árterület természeti adottságai igen kedvezôek az állatvilág számára. A gímszarvas és a vaddisznóállomány világhírû. A Gemenc Rt. szarvasvadásztatásban elért eredményei kimagaslóak. Az eddigi csúcsot az 1986ban terítékre került 271.00 ICC pontszámú trófea jelenti, ami világelsô is volt. A terület vaddisznó-állománya lehetôvé teszi olyan hajtóvadászatok rendezését (is), ahol tíz vadász naponta 30–50 vaddisznót zsákmányolhat. Egyéni vadászokat is épp olyan szívesen fogadnak, mint 20 fôs csoportokat, s a vadászatra érkezô vendégeket különbözô stílusú vadászházakban szállásolják el Gemencben, Keselyûsben, Karapancsán, Bédán, Pörbölyön, Hajósszentgyörgyön, Pandúron,
TRÓFEA Vadászatszervezô és Vadászatelszámoló Kft. 7100 Szekszárd, Arany J. u. 3. Tel./fax: 74/316-718
Zöldhegyen és Lenesben. Jelentkezni a vadásztatással foglalkozó irodákban, illetve a Gemenc Rt. címén lehet: 6500 Baja, Szent Imre tér 2. Tel: 79/32l-044. A terület jelentôs madárrezervátum. A morotvák, mocsármaradványok, a vízimadarak egész sorának – az ezüstsirálynak, a fekete récének, a fekete gólyának, a barna kányának, a békászó sasnak, a fekete sasnak és a kerecsensólyomnak – nyújtanak kiváló terepet. Nevezetes ragadozó ritkaság a rétisas és a kis héja is. A háborítatlan mocsárerdôkben gémtelepek találhatók, a bakcsó, a szürkegém és a kiskócsag is fészkel itt. Vonulási idôben rendszeresen megfigyelhetô a nagykócsag, a kanalasgém, a vadrécék és a vadludak számos faja Gemencben. A gemenci hullámteret 1977-ben nemzeti jelentôségûnek deklarálták és az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke védetté nyilvánította. A gemenci hullámtér rehabilitációs lehetôségeinek vizsgálatával 1992-ben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumok holland és magyar intézeteket bíztak meg. A holland kormány által finanszírozott tanulmány elkészült, a terület vízgazdákodására koncentrál, de figyelembe veszi az erdészet, a vadászat, a halászat és az üdülés érdekeit is. A Tolna Tourist szervez kirándulásokat. Úgy találhatja meg az irodát, ha Szek-
A Trófea Múzeum a gemenci kiránduló központban
Gemenc jellegzetes nagyvadja a gímszarvas
Az 1989-ben alakult cég fô tevékenységi köre, vadászatok megszervezése és elszámolása. Mûködési területe elsôsorban Tolna megye és Bács-Kiskun megye valamint az ország egész területén fellelhetô vadászhelyek. Tolna megye Európa hírû vadakban bôvelkedô erdeje a 36.ooo hektáron elterülô Gemenci Vadrezervátum Bács-Kiskun megye fô vadászterülete, Baja környéke. Vadászható apró és nagyvadak: fácán, liba, kacsa, nyúl, ôz, szarvas, dámszarvas, vaddisznó.
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
61
szárdon, a városközpontban a vasútállomás felé kanyarodik el – a Budapest, Pécs, illetve a Balaton irányából érkezôk igénybe vehetik a felüljárót (balra kell fordulni a Rákóczi utcából) –, s így egyenes út vezet a várostól 5 kilométerre lévô Bárányfokra, a Gemenci Kiránduló Központba, ahol étterem, ajándékbolt, lovaspálya, és a Trófea Múzeum található. Ettôl pár száz méterre indul az erdei kisvasút. Elhagyva a kirándulóközpontot és újabb 8 kilométert autózva a Sió-csatorna torkolati mûhöz érkezhetnek. Innen indul a sétahajó, ami a Nagy-Dunáig és vissza közlekedik. A Gemenc állatvilágát bemutató Trófea Múzeum hétfô kivételével naponta 10-tôl 17 óráig tart nyitva, október 15-tôl április 15-ig szezonálisan üzemel. Az erdei kisvasút május 1-jétôl október 30-ig szombat, vasárnap 10.30-kor indul. A sétahajó április 15. és október 15. között naponta 10, 12, 14, és 16 órakor közlekedik a Sión és mutatja meg a Gemencierdô egy szép szeletét. Mivel változhatnak az indulási és nyitva tartási idôpontok, azért azt javasoljuk, információszerzés céljából elôzetesen keresse meg a Tolna Tourist Kft-t. 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 38. Tel/fax.: 74/ 312-144. Az élô Nagy-Duna a tájvédelmi körzet északi határától a Sió torkolatáig mindkét oldadon korlátozás nélkül horgászható. A Sió torkolatától a Sugovica torkolatáig a bal parton szabadon horgász-
62
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
hatunk, a jobb parton csak vízijármûrôl ötméteres parti sávban. A Sugovica torkolatától a tájvédelmi körzet területén – mindkét oldalon csak vízi úton közlekedve – ötméteres parti sávban próbáljuk ki horgászszerencsénket. A szélvizek esetében a következôket kell tudni. A Sió-csatorna torkolati mûtôl a Sió torkolatáig a bal parton korlátozás nélkül, a jobb parton csak csónakból horgászható. Itt az öt méteres parti sáv nem vehetô igénybe. A keselyûsi Holt-Sió keleti zárógátjától a Sárosalja kifolyóig a déli oldalon teljes egészében engedélyezett a halfogás. Ugyancsak horgászható a volt bogyiszlói révtôl nyugatra esô Sió-szakasz, a mözsi kifolyó a kubikokkal, s a Szilágyifok. Horgászható a Csetai-Vén-Duna csónakról teljes egészében. A torkolattól a parkerdô határáig, a déli oldalon gyalogosan is. Északi oldalon vízijármûbôl ötméteres parti sáv igénybevétele nélkül. Korlátozás nélkül horgászható a Móricz–Simon–Hágli–Duna. A bátai HoltDuna a vadkár elhárító kerítéstôl délre esô nem intenzíven kezelt szakaszán szabadon próbálhatják ki szerencséjüket. Ugyanígy az „Alsó-sárosok” és a bátai régi kenderáztatónál is. A szeremlei Holt- vagy ÖregDuna jobb parton csak víziúton megközelítve – az ötméteres parti sáv igénybevétele nélkül – horgászható, de csak a bal parton. A veránkai Rezéti-Duna a kisrezéti erdészházig csónakból lehet halat fogni.
ÔCSÉNY Irányítószám: 7143 Körzethívószám: 74
Szekszárdot a Gemenci-erdôvel összekötô útról térhetünk le, a Sárközbe – az elsô falu Ôcsény. Az 56-os útról, vagy a Sárbogárd Bátaszék vasútvonalon is elérhetô. Az út az egykori medrek szabdalta, alföldi jellegû tájon vezet az egyik – a Duna árterébôl kiemelkedô – hosszan elnyúló terasz-szigethez, vagy ahogy itt nevezik „göröndhöz”. A falu eredetileg késôbarokk temploma 1782-ben épült, s 1897-ben eklektikus külsôt kapott. Feltehetôen ekkor, vagy a következô évtizedekben meszelték le a növényi motívumokkal gazdagon díszített templombelsôt, s ekkor tûntek el a kazettás mennyezet virágos díszei is. Ez utóbbiak egy-egy részlete a kórusfeljáró oldalába bevágott deszkákon ôrzôdött meg csupán. Megtekinthetôk a páratlan szépségû, ôsi sárközi – fekete alapon fehérrel hímzett terítôk. (A parókián jelentkezhetnek be csoportok, cím: Hôsök tere 1. Tel: 74/496-674.) A lecsapolások után Ôcsény szántóföldje mintegy ötszörösére nôtt, s a falu komoly szerepet játszott a sárközi népmûvészet gazdagításában. A szövô, hímzô, csipkeverô, rajzoló asszonyok mellett nevezetes alak volt például Paprika János, aki kifaragta Szigetvár viadalát, s kiállításokra vitte munkáját. Ma is sok ügyeskezû asszony, férfi élteti tovább a hagyományokat. Az elmúlt években Cs. Vasvári Ibolya festômûvész Gránátalma Hagyományôrzô Galériája (Fô u. 4.) kívánja rendszeresen bemutatni, munkáikat. (A családi házban, amely otthont ad e munkáknak, festette Keresztelô címû festményét Csók István (1865–1961). Az alkotó szombaton és vasárnap bejelentkezéssel fogad látogatókat. Telefon: 74/496-465.)
A falu mellett fekszik az Ôcsényi repülôtér, a fôutcáról balra tábla jelzi, hol kell letérni. A füves, 20 tonna teherbírású pálya mérete: 1200x300 méter. Az Ôcsényi Repülôklub szervezésében vitorlázórepülés, motoros repülés, ejtôernyôzés, sárkányrepülés, hôlégballonozás és siklóernyôzés folyik itt. A repülés bármely formáját elôzetes bejelentkezéssel próbálhatják ki, ûzhetik a vállalkozó kedvûek. A repülôtéren szállás és külön rendelésre étkezési lehetôség is van. A motel húsz fôt, a kiépített kemping (víz, villany) maximum harminc fôt tud fogadni az árnyas fák alatt. Márciustól októberig fogadnak vendéget, külön bejelentéssel szezonon kivül is. Postacím: 7143 Ôcsény, Pf. 6. Tel/fax: 74/496-874, vagy 74/496265. Érdeklôdni lehet Talabos Gábornál, a Repülôklub elnökénél. Hagyományos rendezvény a kétévente július végén, vagy augusztus elején zajló Gemenci Vitorlázó Repülô Bajnokság és az évenkénti (október elsô hetére hirdetett) „Nemzetközi Hôlégballon Találkozó”.
Sokáig szokás volt, hogy a templomtoronyba lámpát tettek, s félreverték a harangot, ha rossz idô volt, vagy a szekszárdi piacról jövô ladikja sötétedésig nem ért a kikötôbe.
Fiatalasszony ôcsényi viseletben
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
63
Decsi tájház - enteriör
DECS Irányítószám: 7144 Körzethívószám: 74
A sokszor csak a „Sárköz fôvárosaként” említett település alig három kilométerre fekszik ôcsénytôl, Szekszárd vagy Várdomb felôl közelíthetô meg a Sárközön végigkanyargó úton. Korai története Etéhez kapcsolódik, a Sárköz városias kultúrájú települése, vásárközpontja volt. Decs fontossága Ete 16. századi pusztulását követôen nô meg. A falu kiterjedt határa tele van régi romokkal, kôemlékekkel, s azokhoz fûzôdô legendákkal. Ete emlékét, amely fénykorában nagyobb volt, mint Tolna, ma már csak a Városhely dûlônév ôrzi. A falu gótikus református temploma adott helyet
64
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
Detsi István prédikátornak, aki 1609Decsi kódex-”et. 1613 között itt írta a „D Az 1848-as forradalom hírét Decsen is nagy lelkesedéssel fogadták. A hagyomány szerint megfogták az uradalom rettegett ispánját, és a kocsmában hajnalig az asztal tetején táncoltatták. A sokszor elmesélt történetet M. Szabó István festômûvész meg is örökítette. Gigantikus olajfestménye a decsi kocsma falán volt évtizedekig látható, ma a Polgármesteri Hivatalban tekinthetik meg az érdeklôdôk. (Decs, Fô u. 33. Tel/fax: 74/495069). A decsiek 1859-tôl országszerte elhíresült úrbéri pert folytattak a pilisiekkel együtt, melyben ügyvédjük Vas Gereben volt. A vízrendezési munkák révén a falu szántóterülete 1855–65 és 1895 között csaknem hatszorosára nôtt, megteremtve a Sárköz és fôvárosa gazdagságának alapját. Decs határa nemcsak az Alföldet és a Dunántúlt köti össze térben és idôben, de a különbözô korokat, kutúrákat is. A lecsapolások után meginduló felvirágzással a népi kultúra is megváltozott. A táj népmûvészete kiszínesedett, mind gazdagabbá vált. Ehhez igyekszik betekintést nyújtani a Decsi Háziipari Szövetkezet Tájházában (Kossuth L. u. 32.) és a Faluház padlásterében található néprajzi, helytörténeti kiállítás. A tájház fehérre meszelt, tornácos épülete vall arról, hogy miként hagytak fel a meggazdagodott sárközi gazdák a sövényfonásos, paticsfalú építkezéssel. Bátaszéki, tolnai, dunakömlôdi kômûveseket hívtak és emeltettek felük 45 szobás utcafrontos téglaházakat. Elôször faragott, festett bútorokkal, majd polgári ízlésû tárgyakkal töltötték meg az alig használt szobákat. A festett és faragott tulipános ládák Komáromban készültek, a tornyos nyoszolyák Hartán, a tálasok és padok Baján. A kecses üvegkancsókat, poharakat felvidéki vándor árusok hozták, a díszes kerámiát pedig Mórágyon, Szekszárdon és Baján készí-
tették. Errôl vallanak a tájházban kiállított hasz-
meg a sárközi népi viselettel. (A tájház nyitva:
nálati tárgyak
hétfôtôl szombatig 8-tól 17óráig, vasárnap csak
A teljes viselettel is megismerkedhet itt a látogató: asszonyaiknak, akik olyan káprázatos
bejelentéssel, a Sárközi Népi Iparmûvészeti Szövetkezet. Decs, Kossuth u. 34–36. alatt. Tel:
ruhákban pompáztak, hogy csak „lehúnyt
74/495-320.)
szemmel lehetett rájuk nézni” Lyonból, Bécs-
Irodalom: Andrásfalvy Bertalan–Vadóc Kálmán: A Sárköz népmûvészete. – Szekszárd. – 1967. Arany Dénes: A Decsi Református Egyház története. Átdolgozta és kiegészítette: Csécsy István. Decs. – 1990. Katona Imre: Sárköz. Bp. – 1962.
bôl, Pestrôl színes selyembrokát anyagokat, cifra szalagokat, gyöngyöket és flittereket hozattak. Drága ruháit a lány kiházasításkor kapta, vagy nôrokonától örökölte. A múlt század nyolcvanas éveiben a lányok három ágba font hajukat tülökpártával takarták, késôbb az úgynevezett „háromrészes bársonnyal”. Az asszonyok régebben téglalap alakú „szabott fôkötôt” viseltek, amelyet a menyecskék az elsô gyermek születéséig „bíborral” (fátyollal) is befedtek és díszes tûvel tûztek meg. A régi bôujjú „bíborümögre” pruszlik, késôbb vállkendô került, majd újabb változatára „röpikét”, réklit húztak. A szoknya. a keskeny kötény és a jellegzetes sárközi vállkendô a legdrágább anyagokból készült. A Sárközben külön stílusa volt az ing, a fôkötô, a bíborvég, a jegykendô és a halottaspárna hímzésének. Az elhúnyt feje alá tett ún. szôrfonállal hímzett párnavégek gránátalmái, tulipánjai a gyász pompáját emelték ki. A virágmotjvumokat ún. hamis laposöltésekkel töltötték ki és láncöltésekkel keretezték. A nagyobb, zárt motívumok közötti teret kacskaringókkal díszítették. A múlt század nyolcvanas éveinek végéig a kézfogón, vagy ahogy mondták „elkendôzésen” a menyasszony magaszôtte és hímezte
A hatalmas és látványos sárközi folklórt a kenderfeldolgozás eszközeit és a sárközi szôtteseket mutatja be a Faluház állandó kiállítása. (Rákóczi u. 2–8. Tel: 74/495-040. Nyitva: hétköznap 9-tôl 18 óráig, hétvégén külön bejelentkezés alapján.) Az alagsorban a környék kerámikusainak, a folyosó galériában pedig képzô és iparmûvészeknek idôszaki kiállításai adhatnak tartalmas kikapcsolódást. Minden évben augusztus elsô hétvégéjén rendezik meg a Népmûvészet Napját, táncmulatsággal, kirakodó vásárral, kiállitással. A Sárköz legnagyobb ünnepe a három évente megrendezésre kerülô Dunamenti Folklór Fesztivál. A hagyományokat azért gyakrabban is feltámasztják a Faluházban. Csoportok számára lakodalmi játékot adnak elô a
Decsi „pávák” és fiúk
jegykendôvel ajándékozta meg a vôlegényt. Ezek egyszínû, kontúrozott motívumai a bíborvégek díszítéseit idézik. A viseletnél már említett bíbort, amelyet ma sálnak mondanánk, a lakodalom után tekerték fel az új asszony fejére, s egészen az elsô gyermeke megszületéséig hordta. A színes selyemmel vagy szôrpamuttal esetleg arany- és ezüstszállal ékesen hímzett vászondarabot a bíbor egyik végére varrták, s mellen tûzték meg. A Tájházban és a Faluházban elôzetes bejelentkezéssel szövés, tojásfestés bemutatót tartanak és a vendégek „élôben” ismerkedhetnek
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
65
decsi néptánc és ének együttes tagjai – a menyasszony kikéréstôl a tyúkverôig, szakács- és menyasszonytáncig. Gyermekeknek kínál egyhetes kézmûvestábort a Faluház, ahol az ôsi kismesterségekkel, gyöngyfûzésssel, szövéssel, csipkeveréssel, kerámiakészitéssel ismerkedhetnek az iskolások.
SÁRPILIS Irányítószám: 7145 Körzethívószám: 74
A Sárközhöz tartozó települések közül alig ezer lakosával a legkisebb, Sárpilis Várdomb és Decs felôl közelíthetô meg. Várdombbal közös vasútállomása a falutól távol van. A település formájáról és építkezésérôl a századelôn Kovách Aladár által adott kép az egész Sárközre jellemzô volt. Lófejeket látni a sövénykarókra tûzve. Alig volt egy-két ház, melynek sövényén ne lett volna két-három lófej. „Életük delén lévô férfiak és asszonyok mondják, hogy ez-
Programjukban kirándulás is szerepel a falu határában fekvô Cserenci-vvadászházhoz, ahol természettudományi bemutató teremben tekinthetô meg a Gemenc élôvilága . (Bejelentkezni lehet: 7144 Cserenci Vadászház Decs, Szövetkezet u. 1. Tel: 74/496-891 gondnok Beödöck Bertalan)
elôtt 30-40 évvel, vagyis gyermekkorukban még igen sok lófejet lehetett utcázra fordítva látni, ezek éveken át ott maradtak, míg maguktól le nem estek.” A település református lakossága által 1797-ben építtetett késô barokk templom messzire látszik a sík határban. A népi hagyományôrzés ösztönzôje volt néhai Bogár István, néprajzi gyûjtô, a sárpilisi hagyományôrzô együttes megszervezôje. Elôzetes bejelentés után Szekszárd-Szôlôhegyen megtekinthetô sárközi népmûvészeti tárgyakból álló gazdag gyûjteménye.
BÚZAKALÁSZ MEZôGAZDASÁGI SZÖVETKEZET BÁTASZÉK, Budai u. 7. z 1992. elôtt 6.800 hektáron hat közigazgatási településen (Alsónána, Alsónyék, Bátaszék, Pörböly, Sárpilis és Várdomb) gazdálkodó szervezet jelenleg 3.800 hektár bérelt területtel rendelkezik. Szervezeti felépítése ágazati jellegû: növénytermesztési, állattenyésztési, mûszaki, kertészeti és számviteli üzletágakból áll. A növénytermesztési üzletág alapvetôen búza, kukorica, árpa, napraforgó és cukorrépa termesztéssel foglalkozik. A megtermelt termény egy kisebb részét a szövetkezet állattenyésztési üzletága használja fel, a nagyobb részét értékesíti. Az üzletág rendelkezik megfelelô technikai háttérrel, erô és munkagépekkel, szárító és tároló kapacitással. Az állattenyésztési üzletág sertés és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik. Mindkét szektor szakosított, modern telepeken végzi tevékenységét. Átlagos szarvasmarha létszám 720 db, ebbôl tehén 330 db. Átlagos sertés létszám 6.300 db, ebbôl koca 800 db, míg az éves hízósertés kibocsátás 20.000 db. Kertészeti üzletág 73 ha ôszibarack, 25 ha dió és 300 ha szôlôültetvényen gazdálkodik. A teljes termést értékesítik. Az ültetvények technológiai munkálatait egy viszonylag kis létszámú, jól képzett szakgárda végzi el. Három termelô egység technikai hátterét a mûszaki üzletág egy jól felszerelt központi és két kisebb javítóüzeme biztosítja. Az üzletág végzi a termények, állatok szállítását saját gépkocsiparkjával. A felsorolt tevékenységeket 200 fô aktív szövetkezeti tag, 70 fô állandó alkalmazott végzi el. Szövetkezetünknek 450 nyugdíjas tagja van, akikrôl szûkös lehetôségeink ellenére is gondoskodunk. Terveink, elképzeléseink mindegyike a szövetkezet életképességének megôrzése, a 270 dolgozó és csaknem ugyanennyi család megélhetésének biztosítása.
A
BÁTASZÉK Irányítószám: 7140 Körzethívószám: 74
A 7200 lakosú kisvárosnál találkoznak a Duna mentén futó 56-os és az Alföld felé átkelô 55-ös utak, a Budapest, Pécs, Dombóvár, Baja felôl érkezô vasúti vonalak. A Geresdi- és a Szekszárdidombság találkozásánál fekvô vasúti és közúti csomópont. A kövesdi határrészen elôkerült értékes római kori régészeti leletek mellett a középkori falmaradványok, faragott, feliratos kôemlékek vonzzák a látogatókat. II. Géza itt alapította 1142-ben a cikádori apátságot, amelybe Szent Lipót osztrák ôrgrófnak, a szentkereszti monostor alapítójának fia (ugyancsak a szentkereszti monostor apátja) 12 szerzetest küldött. Cikádor pontos helyérôl hosszas vita folyt. A perdöntô jelentôségû régészeti feltárás sajnos csak a legutóbbi években kezdôdött el a templom udvarán. Már az eddigi kutatások is egyértelmûen tisztázták, hogy a feltárt épületrészletek valóban egy cisztercita apátsághoz tartoznak. Bátaszék újkori történetében jelentôs szerepet töltenek be az elsô német telepesei a XVIII. század elején érkeztek. Sok iparos volt köztük, s a századunkban is továbbélô hagyományos mesterségek gyakorlói közül a leghíresebbek a kádárok és a kômûvesek voltak. Volt olyan esztendô a század elején, amikor közel 400 bátaszéki kômûves dolgozott Törökországban és Iránban. A második világháború után fôként Józseffalváról származó bukovinai székelyek, továbbá bácskai és felvidéki magyarok is otthont találtak a településen. A város központjában emelkedô neogótikus templomot is bátaszéki mesterek építették. (Szabadság u. 1. Tel: 74/492903. Bejelentkezés nélkül 8-tól 10 óráig és 15-tôl 16 óráig. Ugyanitt kérhetik el a Segítô Szûz Mária kápolna kulcsát, amelyhez a fôutcán a templomtól Szekszárd irányába haladva jutnak el.
A bátaszéki neogótikus
Autóval dél felé elhagyva a települést az 56-os út mellett, az egykori Kövesd helyén egy barokk mûemléket láthatunk: a Kálváriát. Egy barackoson keresztül kapaszkodhatunk fel innen a szôlôhegyek patrónusa, Szent Orbán tiszteletére épített kápolnához, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a közelmúltban várossá vált Bátaszékre és környékére.
templom
A település és környékének tárgyi emlékeit Dr. Csanády György orvos gyûjtögette évtizedeken keresztül. A rendkívül becses magángyûjtemény gazdag régészeti, néprajzi és hely-
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
67
A bátaszéki szôlôhegyek lábánál fekvô elpusztult középkori települések egyike volt Lajvér, amely a népi szómagyarázathoz kapcsolt hagyomány szerint nevét onnan nyerte, hogy amikor a szomszédos rácok megtámadták, s elûzték a magyar falu lakóit, azok „jaj a vér” kiáltással menekültek. E szavakat a rácok Lajvérrá alakítva ôrizték meg a település nevében.
történeti anyaga a jégkorszaktól napjainkig nyújt áttekintést. Elôzetes bejelentés alapján tekinthetô meg a Vörösmarty u. 1. szám alatt, néhány lépésre a templomtól. (Telefon: 74/491087.)
Évente május elsô hetében látványos koronázási ünnepséget, jelmezes felvonulást rendeznek a II. Géza Gimnázium Érdeklôdni lehet: Bátaszervezésében. (É szék, II. Géza Gimnázium Kossuth u. 38/42. Tel: 74/493-358.) A település közelében terül el a népszerû horgászhely, a Ráros. Hivatalosan
ALSÓNYÉK Irányítószám: 7148 Körzethívószám: 74
Alsónyék református lakói a török hódoltság idején a mocsarak közé menekültek.A hagyomány szerint az is elôfordult, hogy a portyázó török csapatok magyar szóval próbálták kicsalogatni ôket rejtekükbôl: „Kati, Panni, Sári, Mári gyertek ki, elmentek már a tatárok!” Alsónyék lakói a veszély elmúltával visszatértek falujukba
A Baja–Bátaszék vasút és közút mellett fekvô 854 lakosú falut az 56-os útról Bátaszék északi határában leágazó összekötô úton is megközelíthetjük. A régi Sárköz egyik legnagyobb mezôvárosának, Kesztölcnek nevét viszont már csak a nyéki határ- és dûlônevek ôrzik. A vízrendezésekkel Nyék is egyszeriben meggazdagodott. Kiterjedt határában szívesen szereztek jó minôségû szántóiból a szomszédos német falvak lakói is. Az egykori Duna menti mocsárvilágot szegélyezô elsô magaslat szélén húzódott a fôutca, a mai Templom utca. Az 1792ben épített barokk stílusú református
PÖRBÖLY Irányítószám: 7142 Körzethívószám: 74
A minden szállal a Gemenci-erdôhöz kötôdô község, a dunai árteret átszelô 55ös út mellett fekszik. A településen keresztülhaladva 5 kilométer távolságban érjük el a bajai Duna-hidat. A falu csak az I. világháború után kezdett kialakulni. A környékbeli pusztákról származik a népessége.
68
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
Szekszárd Bátai Fôcsatonának hívják, és megközelíthetô akár Bátaszékrôl, a városközpontból, akár Bátáról a mezôgazdasági szövetkezet majorja felôl. Bátaszék keleti határán, Sárpilis vasúti hídtól a bátai árvízkapuig terül el a több éve jól halasított csatorna. Átlagos mélysége 1.20 m, szélessége 14–18 m, felszíne helyenként hínárral borított. Ponty, amur, csuka, harcsa, süllô és fehér halak foghatók. Kijelölt helyen fôzési, sátorozási és lakókocsi parkolási lehetôség van.
templom (K Kulcs Simai Endre lelkésznél, Árpád u. 5.) mellett álló hatalmas, díszes házak – a lecsapolások után meggazdagadodott – parasztpolgárság emlékét idézik. Az utca déli végén található – a hajdan a Sárköz számára termelô – szekszárdi Steig fazekasdinasztia hagyományait ôrzô Steig Ágnes és Jaszenovics Géza mûhelye, ahol ma is szebbnél szebb ólommázas sárközi tányérok, tálak és bokályok készülnek. (Elôzetes bejelentkezéssel csoportokat is fogadnak. Templom u. 8. Tel: 74/493-346). A község a Dunamenti Folklórfesztivál egyik színhelye, hagyományôrzô néptánc csoportjával házigazdája.
A település lakóinak fôként a Gemenci-erdô és a világhírû vadállomány közelsége ad munkát. Pörböly a kiinduló állomása (a Sió-zsilipet is érintô) a Bárányfoki Kiránduló Központig közlekedô, 36 km hosszú erdei kisvasútnak. A kis település nevét az 1994-es vasúti katasztrófa tette ismertté, amikor egy iskolabusz ütközött a vonattal és 11 kisgyermek halt meg. Ma kereszt jelzi a tragédiát az átjárónál.
Az Orbán kápolna híres búcsújáró hely Bátaszék határában
BÁTA Irányítószám: 7149 Körzethívószám: 74
A Sárköz legdélebbi települését az 56os útról leágazó bekötôúton balra érhetjük el. A „högy” lábához szorult, jellegzetesen egyutcás szerkezetû faluban még a közelmúltban is verekedésbe torkollhatott a beszélgetés, ha az idegen az iránt érdeklôdött, hogy a megszólított melyik utcában lakik. A szabályozások elôtt a Duna az ártérbe mélyen benyúló löszhegy lábánál kanyargott. Mint a falu fölötti Öreg-hhegy ôskori leleteinek gazdagsága bizonyítja, az átkelésre alkalmas hely évezredeken át fontos stratégiai pont volt. Megtelepedett a késô bronzkor, a vaskor embere. Különleges értékû az innen elôkerült – a kelta hitvilág középpontjában álló vadkant ábrázoló – öntött bronzszobor, amely más régi sírokból, épületmaradványokból származó leletekkel együtt a szekszárdi Wo-
sinsky Mór Múzeumban látható. Felvirágzását elsôsorban annak a bencés apátságnak köszönheti, amelyet a feltehetôen a környéken élô besenyôk megtérítésére I. László alapított 1092-ben. A szomszédos Bátaszéknél pihent meg 1440-ben Hunyadi János, miután a Garák felett gyôzelmet aratott. E helyen búcsúzott hitvesétôl a mohácsi csatába induló II. Lajos. A falu házai fölött omlik a part. Ilyenkor gyakran kerülnek elô az egykori plébániatemplom helyét jelzô sírok. A legutóbbi földcsuszamlás óta jól látható a gótikus templom szentélyének részlete, a diadalívet támasztó pillér csonkja is. A térség gazdasági életét meghatározó lecsapolások egyik mûszaki központja a lankóczi mellett a bátai szivattyúház. Az 1896-ban felállított hatalmas 4,5 m3/sec teljesítményû, elôször gôzgépekkel, majd a II. világháború óta a szénhiány miatt fagázas motorral mûködtetett szivattyúk ma is bármikor újraindíthatók.
A világon egyedülálló a bátai víziszivattyú
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
69
Népi mesterségek Bátán
Utoljára 1990-ben volt szükség üzembe helyezésükre, de ma is készültségben vannak, mert az 1992-ben megépített modern szivattyútelep teljesítménye mindössze 2 m3/sec, s így komolyabb belvíz esetén ma is szükség van a gépmatuzsálemekre. A millecentenárium évében újraindították az egyedi tervezésû és gyártmányú gépeket. A világon egyedülálló látványosság, a bátai fagázzal hajtott szivatytyútelep gépésze, ifj. Csankó János apjától leste el a mesterség könyvbôl már meg nem tanulható fortélyait. (A látogató tôle kérhet kulcsot és felvilágosítást. Címe: Báta, Béke u. 8. , gátôrház. Tel: 74/ 490757). Bátán élt Czenz János (1885–1960) festô, aki képein megörökítette a sárközi népviselet gazdag színpompáját. A falu múltjából, néprajzi emlékeibôl a bátai hímes tojások motívumkincsébôl, az Óvoda utca 6. szám alatt található tájház ad ízelítôt. (Nyitva: a hét minden napján 17 órától, szombaton 15-tôl 18 óráig. Bejelentkezés: Polgármesteri Hivatalban. Tel: 74/490-558.) A Dunamenti Folklórfesztivál három évente visszatérô sorozatának egyik állandó színhelye. Báta lakossága helyben gazdálkodik, vagy a környezô településekre jár dolgozni. Jelenlegi elszigetelt helyzetén változtatott volna, ha az ötvenes években megépül a tervezett vasútvonal Bátaszék és Mohács között. A déli szomszédunkkal megromlott viszony miatt félbemaradt építkezés nyomát – mint egy történeti mementót –, a sín nélküli vasúti töltést még ma is sokfelé láthatja az utazó. Ma a gyorsvonat a Duna jobb partja helyett Bajára fut. A néprajzról és hagyományápolásáról híres sárközi községben érdemes felkeresni a 4-5 hektár területû Keszeges tavat. Bátáról érhetô el a mezôgazdasági szövetkezethez vezetô betonúton, kb. 1 kilométer megtétele után. Az egykori kenderáztató tó fô hala a ponty.
Idôs asszony viseletben, virággal
Országos hírét a bátai monostor egy csodának köszönhette. A legenda szerint egy misézô barát az ostyából vért látott kicsordulni a monostor templomában. Zsigmond király kérésére 1434-ben IV. Jenô pápa a nagy számban Bátára érkezô zarándokoknak engedélyezte a búcsú tartását. (Az ostyán látható ‘vércseppek’ oka egyébként a nedves, nyirkos környezetben tartott ostyán elszaporodott vörös színû gomba, a micrococcus prodigiosus volt.) A féltve ôrzött, s a hatalmaskodó fôurak által többször is elrabolt ereklye a török dúlás során elveszett. A csoda ötszázadik évfordulóján a Klastrom-hegyen építették a ma is megtekinthetô Szent Vér templomot.
VÁRDOMB Irányítószám: 7146 Körzethívószám: 74
A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál futó 56-os út mentén fekszik az 1200 lelkes falu. Ezt a helyet a római korban Ad Statuas néven említik. Az egykori erôdítmény helyén, a kocsmadombon érdemes egy pillanatra megállni, s megnézni az 1791-ben állított, festett Szent Vendel szobrot. A Vendel-kultusz itt a XVIII. században érkezô német telepesek megjelenéséhez köthetô, amikor az új lakók a gyapjáért tenyésztett birkanyájakkal váltották fel a korábbi magyar juhfajtákat. A domb déli aljában csendesen bújik meg a katolikus közösség kis barokk temploma – melynek lépcsôjébe római köveket építettek. (Megtekintése elôzetes
ALSÓNÁNA Irányítószám: 7147 Körzethívószám: 74
Várdomb felôl az 56-os útról leágazó összekötô úton érhetjük el, amely a Bátaszék–Bonyhád úthoz csatlakozik. Ha Várdomb felôl érkezünk, a település utáni meredek kaptató tetején érdemes megállni egy pillanatra, s visszatekinteni a Sárköz elénk táruló panorámájára. Az 56-os út keleti oldalán az Aquincum-Mursa római kori út nyílegyenes, fehéres sávja szinte magához vonzza tekintetünket. Alsónána határában volt a vámos helyként
SZÁLKA Irányítószám: 7121 Körzethívószám: 74
A Lajvér-patak mentén meghúzódó, festôi környezetben fekvô kis falu a völgygát megépítése óta kedvelt horgász- és kirándulóhely. Az 56-os útról Szekszárd és Várdomb között, vagy a Bátaszék–Bonyhád szakaszról közelíthetô meg. Ha az 56-
72
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
bejelentkezéssel Bátaszéki Plébánia Hivatalban. Bátaszék, Szabadság u. 1. Tel: 74/492-903.) Figyeljük a köveket, mert rövid sétánk során (a Kossuth Lajos utcában a pékség cégére kôasztal, kôkenyér az önkormányzat elôtt a magyar címer) az itt lakó Bakó László szobrászmûvész „ténykedését” jelzik. Az alkotó függeszti, állítja, fekteti, a kavicstól a szikláig megmunkálja a köveket. Háza udvarán (a templomtól Bátaszék irányában a jobb oldalon) szoborpark, pincegaléria ad ízelitôt alkotásaiból. Közülök legutóbbi egy „szalámifa”, a Józan-dûlôben Alsónána felôl nyíló út keresztezôdésénél került felállításra. (Az alkotások megtekinthetôk bejelentéssel. Tel: 74/430-119. Cím: Kossuth u. 143.)
gyakran emlegetett Kesztölc, e teljesen elpusztult sárközi mezôváros. Alsónána történetének utolsó három évszázada jellemzô példája a környék többszöri lakosságcseréjének. A török idôkben délrôl felhúzódó szerbeket – vagy ahogy ezen a tájon nevezték ôket, ‘rácokat’ – birtokáról öszszegyûjtve 1700 körül telepítette ide Jany apát. A XVIII. század végén már többségében evangélikus németek lakták. A II. világháborút követô kitelepítések után pedig fôként a Felvidékrôl áttelepítettek kapták meg az üresen álló házakat.
os útról kanyarodunk le, akkor a szerpentin tetején a görögszói kápolna mûemléképületénél érdemes megállni és körülnézi egy pillanatra. Bár a kápolnának inkább külsô képe, tájba illeszkedése magávalragadó, ha valaki az épület belsejére kiváncsi a szálkai plébánostól, Perkl Ádámtól kérheti el a kulcsot. (Kossuth u. 78. Tel: 74/409-659.)
A hangulatos kis kápolnától belátható az egész Sárköz. Tôlünk balra Szekszárd toronyházai, elôttünk az ôcsényi templomtornyok, kicsit jobbra a decsi katolikus templom égbeszökô sziluettje. E mögött szerényen búvik meg a reformátusok fehérre meszelt kis templomának tornya. Jobbra Sárpilis házai láthatók, szép idôben pedig a bajai tornyok is feltûnnek. A modern szôlôültetvények szélén néha még igazi, százados ritkaságokat találhatunk: fehércseresznyét. A múlt század végén a híres szekszárdi szôlôvidéket is elpusztította a filoxéra. A hagyományos fajtákat ellenálló oltványokkal pótolták. Az oltványok jelentôs részét Amerikából hozatták. Az egyik köteg otvány mellé a kereskedô gyümölcsfa különlegességet tett ajándékba: fehércseresznye oltványokat, melyeket ebben a dûlôben ültettek el a gazdák. Helyenként még ma is találhatunk az évtizedeket és számos nagyüzemi teraszozást átélt, de fôként újra szemzett gyömölcs-különlegességekbôl. Utunkat a domb másik oldalán folytatva a Mecsek nyúlványait, a legmagasabb csúcsot, a Zengôt látjuk a dombok fölött, s csak az utolsó pillanatban bukkannak fel Szálka házai. A települést, ahonnan korábban sokan elvándoroltak, egyre többen keresik fel akár egy rövid hétvégi, vagy hosszabb ideig tartó pihenésre. A faluban mûködik nyári alkotó- illetve diáktábor a Táncsics utcában. (É Érdeklôdni lehet: Decsi Kiss János Szálka, Táncsics u. 43. Tel: 74/409-578.) A Szekszárdi dombok között kanyargó dél-dunántúli Kéktúra útvonal a falutól délre kilométereken át a Szálkai-tó festôi szépségû partján halad. A tó valójában iszaptározó. Nagyon jól karbantartott intenzív horgászhely, kezelôje a Szekszárd–Paksi Kft. Horgászegyesület. Az 5,7 hektáros területet az 56os útról érhetjük el, Szekszárdtól néhány kilométerrel jobbra kanyarodunk a
Szálka–Môcsény útra, és Szálka községet alig elhagyva mindjárt elénk tûnik az elôtározó-iszapfogó. Bonyhádról érkezve Môcsény után kell balra kanyarodni. A horgászberkekben remek víznek tartott tóban ponty, süllô, amur, keszeg, kárász és törpeharcsa él. A festôi környezetben lévô szálkai víztároló egy nyugodt völgy ölén fekszik és megszámlálhatalanul sok horgászhelyet kínál. Mindenki találhat magának egy kis öblöcskét, egy beszögelést, egy földnyelvet, egy magányos bokrot a kedvenc idôtöltéséhez. A Szekszárd–Bonyhád háromszögben lévô – a Lajvér-patak felduzzasztásával kelekezett – víztároló ideális, a kikapcsolódást keresô horgászoknak. Az 57 hektár területû, mintegy 3 millió köbméternyi víz ma is ivóvíz minôségû. A tározó intenzíven halasított, fôleg a ponty, az amur és a süllô, de egyre inkább a fehérhalak fogására is alkalmassá váló terület. Napijegyet a vízparton és a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége irodájában, Szekszárdon kaphat a horgász. A szállás Szálkán magánházaknál keresendô. A falusi turizmus keretében fogad vendéget Várfy Tibor 7121 Szálka, Kossuth L. u. 71/a. Tel: 74/331-113.
A horgászok kedvelt helye a szálkai víztároló
TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK
73
A Völgység A Völgység népi tájelnevezés. Csak az 1600-as évek vége óta vannak írott forrásaink a használatára. Ezt megelôzôen, a török alatt hatalmas terület a szászi nahiéhez, a szászvári várhoz tartozott. A török alóli felszabadulást követôen „nádasdi kerület”-nek mondották a mai Mecseknádasd várához tartozó falvakat. A kis Bonyhád (Bohman, Bachnyám, Bonyhan, majd Bonyha) a középkor óta vásáros hely volt, észak és dél, kelet és nyugat irányban itt lehetett átkelni a völgyet borító mocsáron. Más jelentôsége nem volt, nem lévén a vidék központja. „A szegény nép megmaradása fölötti nagyobb ôrködés és jobb gondoskodás céljából” 1725. október 16-án Tolna vármegye tisztújító közgyûlésén a harmadik járás felállításáról hozott határozatot. Ez a völgységi járás, mely 1950-ig e néven, 1950-tôl 1978-ig pedig mint bonyhádi járás létezett. Központja mindvégig Bonyhád, idôvel mezôváros, nagyközség, közVölgységi táj, háttérben a Mecsek
74
A VÖLGYSÉG
ség, majd 1977. április 1-jétôl város. A több mint 250 év alatt a közigazgatási határok módosultak, így a hivatalos és a népi körülhatárolás mindvégig eltért. Ma újra csak történeti-néprajzi fogalom: a történeti Völgység. Annál is inkább, mivel a modern tájföldrajz északról egészen leszûkíti, nyugatra viszont kiterjeszti határait, Kárászon – Magyaregregyen túlra messze be Baranyába. De keleten és délen sem jár másként. Határai patakok, vizek: a Tevel alatt elfolyó Hidasi-víz, Bonyhádnál a Völgységi-patak, Baranya volt hegyháti járásában a Hábi-csatorna, nyugatra pedig a Kapos folyó. Ezzel szemben a történeti tájfogalom medencében gondolkodik. A határokat a vízválasztók jelölik, a területet pedig a vízgyûjtô. A történeti Völgység tehát a Völgységi-patak teljes vízgyûjtôje, továbbá az Hidasi-víz és Hidas-pataké, keleten pedig a Rák- és Lajvér-pataké.
Északra a határt a Tolnai-Hegyhát vízválasztója jelöli. Murga, Felsônána, Kéty még innen esik. Baranya megyébôl pedig – történetileg – völgységinek számít Mecseknádasd, Hidas, odább az ÉszakMecsek vonalában Magyaregregy, Kárász, Vékény, Szászvár, Császta, és Máza. A fô vízfolyás is Baranyában ered, messze Magyaregregyen túl, a Hármashegy északi oldala elôtt húzódó Takanyóvölgyben. (Ez a Mecseki-Tájvédelmi Körzet szigorúan védett területe.) A középkorban Egregynek mondották, mai népi neve viszont „Határárok”. Szabályozását az egyes községek, földesurak közösen vállalták. Árkát a mocsaras völgy közepén, a határon ásták meg, így lett Határárok. E vízzel elôször akkor találkozik az utazó, amikor a 6-os útról Bonyhádra betérve, áthalad a Szent János hídon. (Magyaregregytôl viszont a takanyói völgyig párhuzamosan halad a komlói országúttal.) A tolnai táj völgységi része – de a baranyai is – felismerhetôen sajátos. Kistáj, melynek központi része a Bonyhádi-medence. Többi részét gyengén tagolt, kibillent lösztáblák képezik, melyek így sajátos dombsorokat mutatnak. Ezért írta volt Vörösmarty Mihály: „Halmaidat koszorúzza borág, koszorúzza tetôdet / Százados erdôség, köztök, mint égi maradvány, / Nyúlnak el a völgyek, fiatal szépséggel igézôk: / Ott mikor elfáradt testem nyugalomra hanyatlik, / Lelkem az ifjúság képét öltözve magára, Ábrándozva bolyong egyedül a csörge pataknál...” A „borág” természetesen a szôlô, vadszôlô. A mezôgazdaság azóta persze a legjobb területeket mûvelés alá vette. Így azután összefüggô erdôségek csak Lengyel, Mórágy–Bátaapáti vidékén, a Mecsek és a Szekszárdi-dombság érintkezô részein maradtak fenn. A dombok és az elnyúló völgyek szépsége azonban változatlan. A panorámának pedig délrôl a Mecsek kéklô vonulata ad keretet, amonnan
Az izményi evangélikus templom
viszont alattunk látni az utolérhetetlen szépségû medencét, a Völgységet, melyet Illyés Gyula „a magyar romantika meseföldé”-nek nevez. Talaja, éghajlata, növényzete, állatvilága is más, mint mondjuk a Mecseké, a Sárközé, a Tolnai-, vagy a Baranyai-Hegyháté. Természetes növénytársulása a gyertyános-tölgyes, hûvösebb völgyekben és oldalakon bükkösök élnek, de a szárazabb területeken a cseres-tölgyesek az uralkodók. Akácosokat, erdei- és feketefenyveseket is telepítettek a tájra és a felhagyott parlagokon az akác nagy területeket hódított meg. Mára csak a nehezen megmûvelhetô területeken maradt meg az eredeti vegetáció gazdagsága. A Völgység területén mintegy 50 védett növényfaj található. Botanikatörténeti érdekesség, hogy Kitaibel Pál (1757–1817), a magyar természettudomány nagy alakja 1808. június 17-én Hôgyész–Bonyhád–Nagymányok– Váralja útvonalon utazott és a naplójában felsorolt növényfajok között szerepel a ma védett örménygyökér. Ez a növény ma is létezik Bonyhádvarasd határában ahol ô látta. A területen csak a Lengyeli-erdô egy pontján él a magyar zergevirág és a kapcsos korpafû. A Váraljai-erdôben tenyészik a gímpáfrány, olasz müge és a hazánkban már csak a Mecsekben elôforduló és ezen belül a váraljai Farkas-árokban is élô havasi-lisztesfû. Üveghuta közelében
Mórágyi tál, eredeti motívumokkal
A VÖLGYSÉG
75
„...láttalak, oh Völgység ragyogó koszorúval! – akár ô, akinek elsüllyedt tündérországa te lettél... Szépülj meg, nekem is! Vaskos fájdalmaim ércét, váltsd tündéri kohódban aranyra!” (Illyés Gyula: Egy régi városban. Búcsú.)
76
A VÖLGYSÉG
a Geresdi-dombságon találunk karélyos vesepáfrányt és díszes vesepáfrányt. Bátaapáti erdôben él egy hazánkban is ritka sás faj a borostás sás és egy nagyon szép kora tavaszi növény, a tavaszi görvélyfû. A Völgységben a Börzsöny alatti sásos réten található a nyári tôzike, Mórágy és Bátaszék között Kövesd határában egy vizes réten a legnagyobb termetû orchideánk egyike a hússzínû ujjaskosbor. Csodáljuk, de ne szakítsuk le! Az erdôségek tölgyeseiben nem ritka a szarvasbogár, a bükkösök tuskóiban fejlôdik egy ritka szép cincérfajta, a havasi cincér. A sajátos karakterhez azonban a sajátos történeti múlt is hozzájárul. Itt nem volt nagybirtok, legfeljebb emberi léptékû uradalmak. Évszázadokon át magyar, sváb, szerb zsidó együttélés és kultúrateremtés jellemezte. Az újratelepítések idôszakában ugyanis erôs, szinte színtiszta német tömb jött létre, azonos vallású (római katolikus, evangélikus, kevés református falvakkal), melyek más és más német tájszólást beszéltek, aszerint, hogy honnan származtak. Identitásukat máig így határozzák meg: majosi sváb, zombai sváb vagyok, stb. A magyarság egyes helyekrôl kiszorult, másutt összefüggô tömbben, vagy szórványfalvakban tartotta magát, így Mázától Magyaregregyig, vagy Kisvejkén, Zombán. A szerbek, az ún. rácok Grábócon, Szálkán, Alsónánán tartották magukat legtovább. Ittlétük szép emléke a grábóci kolostortemplom. A zsidóság központja Bonyhád, élénk kereskedelemmel, orthodox és neológ zsinagógával. (Ma egyik sem mûködik, mindkettôt raktárnak használják.) A sváb paraszti fejlôdés évszázadok alatt sajátos gazdasági mentalitást teremtett, melyet máig a szorgalom és takarékosság jellemez. Országosan is gazdaságtörténeti jelentôségû, elôbb a völgységi dohány – mely burnótnak volt jó –, majd konjunktúrája múltával a bonyhádi tájfajta, pirostarka
szarvasmarha kitenyésztése. Ma a bonyhádi Pannónia Mezôgazdasági Szövetkezet foglalkozik vele. A tájfajta az 1890-es bécsi kiállítást követôen országosan ismertté tette a vidéket. A sajátos szülôföld-értelmezés, a tanultak „úri” osztályba emelkedése a magyar érzelmû svábok jellegzetes típusát alakította ki. Az 1930-as években itt tartja zászlóbontó országos nagygyûlését a Volksbund, ám innen indul ellenpárja, a „Hûséggel a Hazához” mozgalom is. A nagymúltú zsidó közösségnek 1944, majd az 1956-os emigrálás vet véget, a németségének pedig a „málenkij robot” és az 1945–1948 közötti kitelepítés. Völgységi sajátosság 1945 után a bukovinai székelyek (kiket Horthy 1941-ben a Bácskába telepített, s onnan kellett menekülniük), és a Felvidékrôl – lakosságcsere keretében – áttelepített magyarok hazára találása. De szóljunk a vallásokról is. A római katolikus sváboknál az ún. szakrális táj központja a Cikó melletti Ótemplom búcsújáró helye. (Búcsú idôpontja Nagyboldogasszony napján augusztus 15-én, Kisboldogasszony napján szeptember 8án). Érdeklôdni az aparhanti plébániahivatalban lehet, Aparhant, Kossuth u. 8. Tel.: 74/483-043.) a völgységi és hegyháti magyaroké az egregyi Torma-völgy Szentkútja. Az evangélikusság kultúrateremtô központja Bonyhád és az Evangélikus Gimnázium, – az együttélés, tolerancia jegyében. A református magyarság szimbolikus jelentôségû ôrhelyei: Váralja és Hidas. Utóbbi helyen laknak 1945 óta a bukovinai Andrásfalva református székely-magyarjai is. A katolikus székelység 1989-tôl tette szenthelyévé Kismányok székely templomát. S végül: a Völgység – Vörösmarty óta – „irodalmi táj” is. Kalauzunk e fejezete a Völgység tolnai részébe vezet el, bemutatva „fôvárosát”, Bonyhádot, sorba véve a turisztika, vendéglátás kiemelt községeit, s felvillantva egy-egy fel nem fedezett szépséget, nevezetességet a
kisebb falvakban. Igazán azonban útra hívogató, a rejtett szépségeket magunknak kell felfedeznünk. Budapest felôl érkezve Kakasd, Ladomány megtekintése után jutunk Bonyhád városába. A Völgység tolnai része négy útvonalon járható be: Bonyhádtól keletre: Börzsöny, Alsóbörzsöny, Cikó, Grábóc, Môcsény Zsibrik, Bátaapáti, Mórágy. A Mecsek irányába: Kismányok,
Nagymányok, Györe, Izmény, majd Baranya megye völgységi részei. Ezután körjáratot tehetünk Lengyelig, majd vissza Tevelen át: Majos, Aparhant, Nagyvejke, Mucsfa, Kisvejke, Lengyel, Závod, Mucsi, Tevel, Kisdorog, Bonyhádvarasd útvonalon. Végül Teveltôl Zombáig a Murga, Felsônána, Kéty, Zomba, Paradicsompuszta útvonal ajánlható.
KAKASD
A kéttornyú kakasdi faluház
Irányítószám: 7122 Körzethívószám: 74
Szekszárd és Bonyhád között a 6-os fôút két oldalán fekszik az 1800 lakosú Kakasd. Két falu egyesülésével jött létre. A 6-os úttól északra esô rész volt a régi Kakasd, a déli a régi Belac. A faluba érve pillanatjuk meg közvetlenül az út mellett a Faluházat. Makovecz Imre tervezte, 1994-ben adtak át. (Kossuth u. 290.) Két szép tornya van, a nyugati a „sváb”, a keleti a székely. Elôbbi a kakasdi templomtornyot formázza, az ôslakosokét, utóbbi belsejében a Bukovinában hagyott andrásfalvi templomtornyot rejti. Ahhoz azonban, hogy ezt láthassuk, be kell mennünk a fôbejáraton, az egymás mögé állított öt székelykapu alatt. Öt kapu, öt bukovinai falu: Andrásfalva (ahonnan a kakasdiak származnak), Istensegíts, Hadikfalva, Józseffalva és Fogadjisten. A nagyteremben nemcsak bálokat rendeznek, lakodalmakat tartanak, de tudományos konferenciákat is. Gyönyörködhetünk a kazettás mennyezetben, megkereshetjük Erdélyország címerét, a rovásírásos feliratot. A faluház megtekintése (vagy konferenciák szervezése) a Polgármesteri Hivatalban történô bejelentéssel lehetséges. (7122 Kakasd, Rákóczi u. 94. Tel.: 74/431-923). Mellette áll a Szent Anna-kápolna, mely a környezô falvak búcsújáróhelye volt az 1950-es évekig. A búcsú napja június 26, vagy a hozzá legközelebb esô va-
sárnap. (Megtekintés: Plébániahivatal Rákóczi u. 182. Tel.: 74/431-767). Az Anna-kápolna és a két jelképes torony harmonikusan illeszkedik egymáshoz. Egy erre utazó egyszer felkiáltott: Milyen szép falu! Három templom, és egymás mellett. Az 1810-ben épült régi római katolikus templomhoz messze be kell mennünk, a Rákóczi utca végén találjuk. (Bejelentkezés a Plébániahivatalban.) A belaci falurész bejárójánál a 6-os út túloldalán szépen faragott székely kaput látunk, mely feliratával az 1764-es, a mádéfalvi veszedelemmel kezdôdô bujdosást idézi: „Mikor Csíkból elindultam, /Szinyem se vót, úgy búsúltam” (A bánkódástól sápadt lett az arca.) Felvésve látjuk még a bukovinai székely népcsoport útjának állomásait: Siculicidium 1764., Bukovina 1777., Bácska 1941., Völgység 1945.
A VÖLGYSÉG
77
Meg kell említenünk a régi kakasdi svábok szorgalmát, akik magukat örökváltsággal – az 1841 évi törvény alapján az országban elsôként – a földesuruktól megváltották. Kakasd neve sokakban mosolyt ébreszt. (Itt még a vendéglô is „Kakas”. A faluközpontban az út mellett, Kossuth u. 7.) Ugratják is ôket: tyúkúrfalviak, baktyúkfalviak. Ha Kakasdon átmegyünk, feltétlenül álljunk meg! Ha van idônk, mehetünk északra a templomig, vagy azon túl a Csorgóig. – Délnek megkereshetjük a
BONYHÁD-LADOMÁNY Nincs tíz éve, hogy bekötôutat kapott, a 6-os fôútról balra kanyarodva érhetjük el. Korábban el volt zárva a külvilágtól, ezért régen „Kanadának” is mondották, annyira gazdag és megközelíthetetlen volt. Az 1930-as években másfélszáz ember lakta, volt takaros temploma, osztatlan iskolája, olvasóköre. 1940-ben Bonyhádhoz csatolták. 1945 után lakóit kitelepítették, vagy maguk menekültek el. Egyetlen sváb család maradt, akik idôvel visszavásárolták saját házukat. Az
Kényelmes, zuhanyzós szobákkal – minibár, mûholdas programok, kábel-tv, telefon – 160 fôs éttermünk gazdag választékával várjuk kedves vendégeinket.
HOTEL RITTINGER 7150 Bonyhád, Zrínyi u. 27. Tel.: 74/451-922 Fax: 74/452-453
78
A VÖLGYSÉG
belaci bárónôi kastélyt, felmehetünk a Szamárhegyre, vagy keletebbre a Bativár fennsíkjára. Mindenhonnan csodálatos a panoráma. Képeslap, falutörténet (Sebestyén Ádám: Kakasdi stációk) kapható. Az andrásfalvi bukovinai székelyek egyik fô helye Kakasd. Az 1996-ban elhunyt Sebestyén Ádám kakasdi kántor, néprajzi gyûjtô munkássága jelentôs volt (Rákóczi u. 22. alatt lakott, emlékszoba megteremtésén fáradoznak). A községben hagyományôrzô együttes, népi iparmûvészek dolgoznak.
új lakosság is elköltözött, késôbb a házak gerendáit kibontották, az épületek összeomlottak. Bonyhád az 1990-es években kezdett el törôdni Ladománnyal, utat kapott, templomát rendbehozták, jelenleg parcellázott nyaraló telkeket ajánlanak megvásárlásra. A falu kies völgyben fekszik, alsó végén lévô földúton jobbra Grábócra, balra Belacra jut az utazó. A templom melletti Fazekas-keresztet hadifogságból való szabadulás emlékére állították. A templom oldala mellett az iskola omladéka, balra hátul a rendbentartott kis temetô.
Belvárosi utcakép
BONYHÁD Irányítószám: 7150 Körzethívószám: 74
Bonyhád a Völgység „fôvárosa”, 1977. április 1-je óta város. Nevét az erdélyi Gyula egyik fiáról, Bonyháról kapta, aki testvérével, Bolyával – Péter király második uralkodása alatt – hazahívta a Vazul-fiakat, Andrást, Bélát és Leventét. Ezért 1046-ban az életükkel fizettek. A 6-os fôközlekedési útról, a város keleti szélén fordulunk be Bonyhádra. Jobbra az 1991-tôl mûködô elegáns Rittinger -SSzálló , nevét tulajdonosáról kapta. (Zrínyi u. 27. Tel.: 74/451-922.) A Szent János hídon haladunk át, már az 1700-as évek közepén erre vezetett az út. A hídon Nepomuki Szent János szobra, mely ha meghallja a harangszót meghajol. (De nem hallja meg.) Majd a buszmegálló bejáratánál (jobbra letérve érjük el) az 1995-ben felállított szép székely kapu, a bukovinai székelyek Völgységbe kerülésének 50. évfordulójára emlékeztet. Balra benn a vasútállomás, a deportálások, kitelepítések szomorú emléké-
vel. S a sportpálya, ahol országos látványossággal ünnepelték 1944 áprilisában Hitler születésnapját. A fordulónál a szép Malomkastély, ma német óvoda, (Széchenyi u. 3.) elôtte hatalmas platánfa. – A valamikori Katolikus Kör helyén áll az 1980-ban átadott Vörösmarty Mihály Mûvelôdési Központ. (Széchenyi tér 2. Tel.: 74/451-455.) Nevezetes a német nemzetiségi hagyományôrzô együttesek pünkösdi találkozója és a kétévente (páros) – október 1. hétvégéjén – megtartott Népzenei és Kamaratánc Fesztivál. Parkjában Szabó György Vörösmarty kompo zíciója. Elôl a költô mellszobra, mögötte Perczel Etelka és a költészet múzsája. A közgazdasági szakközépiskola elôtt Perczel Mór szobra – (Szabadság tér) –, aki nemcsak 1848/49 hôs tábornoka, hanem közgazdász a védegyleti tanok meghonosítója, a Tolnai Védegylet megteremtôje is volt. A Posta elôtt (Szabadság tér 17.) elhaladva – melynek épülete a századfordulón még a Lengyel Szálló volt –, a római katolikus templom felé tartunk.
„Itt bolygott szerelemvesztô kínjában az ifjú, S hervada a kikelet gyenge virági között.” (Vörösmarty Mihály: A bonyhádi erdôben) „Úgy járom be a sok meghitt helyet, mintha egy arcról könnyeket törölnék.” (Illyés Gyula: Egy régi városban) „...nálunk otthon azt mondják s arra voltunk büszkék, hogy a bonyhádi lánynak és a bonyhádi tehénnek nincsen párja. Mind a kettô annyi hasznot hajt.” (Móricz Zsigmond: Nesze neked bál)
A VÖLGYSÉG
79
Az egyik üzletbôl nyílik az 1987-ben létesített Tûzoltó Múzeum kiállítóterme. (Széchenyi u. 3. szám alatt). A „Tûzre-vízre vigyázzatok!”– az Országos Tûzoltó Múzeum és a Wosinsky Mór Múzeum állandó kiállítása, a Völgységi Múzeum kiállítóhelye. A bonyhádi önkéntes tûzoltók kezdeményezésére épült, alapítója Csôglei István, a kiállítást Minárovics János rendezte. Nyomon követi Európa tûzvédelmének fejlôdését a céhes korszaktól az önkéntes tûzoltó egyletekig. A galérián kis összeállítás mutatja be a bonyhádi egylet mûködését, az állami és az önkéntes tûzoltók tevékenységét. Értékes darabja a Bonyhádi Önkéntes Tûzoltóegylet 1903-as selyem-zászlaja. A rekonstruált szertárépület is több – köztük magyar gyártmányú – szerkocsinak ad helyet. Nyitva : hétfôtôl csütörtökig 8–16 óráig, pénteken 8–13 óráig. Információ a 74/ 451-410-es telefonon Kerekes Katalinnál, vagy a 74/ 451-342es telefonon a Völgységi Múzeumban.) Irodalom: Minárovics János: A bonyhádi tûzoltó múzeum. In: Szabó Károly (szerk.): A Tûzoltó Múzeum évkönyve II. 1985., Bp. 1986. 275–313.o.
A templom elôtt a bonyhádiak tavaszi gyönyörködtetôje, a liliomfa. A másik oldalon Bory Jenô alkotása, Szûz Mária szobra áll. A templom 1769-tôl 1782-ig épült, barokk stílusban. Modern oltárán a Krisztus-monogram a rómaiak korából Bonyhádon elôkerült híres leletre utal. A bejáratnál Winkler Mi hálynak, a templom építtetôjének emléktáblája, aki az ún. Winkler-kódex nyelvemlék adományozásával tett szolgálatot a magyar kultúrának. Plébánossága alatt megtanult jiddisül, könyvet írt a zsidóknak, s meg akarta téríteni ôket. Ezért az oromzat egyik fülkéjében Szent Péter a kulcsokkal, a másikban Mózes. (A templom napközben is nyitva, kíséretet lehet kérni a Plébánia Hivatalban, Tel: 74/ 451-519). Odább a Plébánia ház (Szabadság tér 11.) romantikus stílusú, átépített. Falán
80
A VÖLGYSÉG
emléktábla hirdeti, e házban mindig szívesen idôzött Vörösmarty Mihály Egyed Antal plébános és Teslér László káplán társaságában, mert „beszédök csak a haza és a literatúra volt”. A tér nyugati felén a volt banképület. Az I. világháború elôtt a Bauerbund Banké, utoljára MNB-fiók, jelenleg mûszaki áruház (Szabadság tér 9.). Mellette az ún. Streicher-hház, fülkéjében állott a buzogányos „Vasember”. A templom keleti oldalán az I. világ háború e m l é k m û v e , a Bajtársak szobor ral. A tér keleti oldalán az ún. Régi Ta nácsháza, több épületbôl került összeépítésre, ez a volt Rinaldi-hház, melyet 1903-ban vásárolt meg a község. Itt mûködött 1919-ben a Munkás-Paraszt Katonatanács, 1945-ben a Nemzeti Bizottság, 1956-ban a Nemzeti Forradalmi Tanács. (Utóbbinak emléktáblája az épület falán.) Déli szárnyában 1989 óta a Városi Zeneiskola (Szabadság tér 1). Itt kapott helyet a Horváth Olivér Te rem is, melyben az évtizedekig Bonyhádon élt festômûvész-tanár válogatott képei láthatók. Mindig a téma alakította a forma és stílusváltásait. A lírai festôiségtôl jutott el a szerkezetes konstruktivizmusig. Húsz képe látható a volt községháza épületében. (Megtekinthetô: A Polgármesteri Hivatalban való bejelentkezéssel. Széchenyi tér 12. Tel: 74/ 451-144. Nyitva: hétfôtôl csütörtökig 8–15 óráig, pénteken 8–12 óráig.) Irodalom: Pandúr József: A hetvenéves Horváth Olivér mûvészetérôl. Völgységi Múzeum adattára 3–96.o.
A tér északkeleti végében a Szabadság tér 2. szám alatt a Hónig-ház. 1947tôl 1950-ig itt vezette Herepey János a bonyhádi Székely Múzeumot. Ennek udvarán tartották 1947-ben a híres Telepes Kongresszust, melyen Veres Péter is beszélt. 1987. április 1-je óta 14 termében a Völgységi Múzeum várja a vendégeket, gazdag sváb, bukovinai székely, völgységi magyar és bonyhádi zsidó történeti-néprajzi anyaggal.
„A Völgység története és néprajza a XVIII. szá-
jai viselet, váraljai festett
zadtól a XX. század közepéig” címû állandó kiállítás
bútorok, fali téka, tornyos
1987-ben készült el a Wosinsky Múzeum szakemberei munkájával. Rendezték: Glósz József és V. Ká-
pad, tulipános láda. A völgységi etnikumokkal
polnás Mária történészek, G. Vámos Mária néprajz-
ismertet meg a XI. terem.
kutató, Vendel-Mohai Lajosné múzeológus.
Német viselet, szobabelsô.
A földszinten az I. terem: A XVIII. század elsô
A bonyhádi zsidóság tra-
felében, az újratelepítés idôszakában a német telepesek túlnyomórészt németlakta vidékké formálták a
gédiájának, a németek kitelepítésének dokumentu-
tájat. A sokszínû népesség vallási arculatát az öt meg-
mai. XII. terem: A buko-
határozó egyház: katolikus, evangélikus, református, görögkeleti és izraelita egyedülálló szakrális emlékegyüttese reprezentálja. A II. teremben láthatók a feudális kor helyi mezôgazdaságára jellemzô intenzív növényi kultúrák, kapás- és takarmánynövények, gabona-, szôlô- és dohánytermesztés emlékei, az istállózó állattartás korabeli eszközei. A III. teremben a XVIII. század közepén céhekbe tömörült kisipart a kádár és kötélverô mûhely képviseli. Az 1782-ben mezôvárosi címet szerzô Bonyhád vásártartási jogát Ferenc császár e teremben látható eredeti oklevelében erôsítette meg. A IV. teremben a tôkés korszak kisiparából bognár és borbélymûhely, valamint a kékfestés néhány tárgya látható. A reformkorral az V. teremben találkozhat a látogató. E szoba berendezése a Perczel családé volt. Nagy romantikus költônk, Vörösmarty Mihály többévi bonyhádi tartózkodásának is emléket állít a dokumentáció. Tanítványa 1848 honvédtábornoka Perczel Mór. Relikviái, tábornoki atillája, vállszalagja a kiállítás értékes darabjai közé tartoznak. A VI. terem a bonyhádi tájfajta marha kite-
vinai székely lakószobából eredetiek a szentképek, a viselet, az ágynemû és a kelengyeláda. A következô termeket is díszítô „Székely Kálvária” székely fafaragó mesterek alkotása, Madéfalvától a bácskai telepítésig meséli el a székelyek megpróbáltatásait. Nincs bukovinai székely szoba vetett ágy nélkül. A kispárnák – németes és magyaros díszítéssel is –, sarkos lepedôk borítják a Tusa János népi fafaragó díszítette ágyat a XIII. teremben. A XIV. terem az 1945–48-as forgószélnek állít emléket. Németek kitelepítése, székelyek, felvidéki, alföldi, délvidéki magyarok betelepítése a Völgységbe. (Nyitva: Szeptembertôl júliusig keddtôl szombatig 10–16 óráig, július, augusztusban keddtôl vasárnapig 10–16 óráig. Tárlatvezetés, vagy a nyitvatartástól eltérô idôpontú látogatás kérhetô a múzeum számán. Tel: 74/ 451-342.) Irodalom: Szôts Zoltán: Bonyhád, Völgységi Múzeum – Museums des Völgység–Gebiets. Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 316. Sorozatszerk.:Füzes Endre. Bp. 1988.
Völgység Múzeum - a Perczel család bútorai
Sváb szobabelsô
nyésztését, a helyi közlekedés és a hitelélet fejlôdését mutatja be. A VII. teremben fotósorozat, edények, cégtáblák vallanak az elsô völgységi gyár történetérôl. A Perczel Béla alapította Zománcgyár múltja mellett megismeri a látogató az észak-mecseki szénbányászat kezdeteit is. A VIII. teremben ipari emlék az 1920-as évek kézmûvesipari technikájáról, technológiájáról, a Bonyhádi Cipôgyár múltjáról. A IX. terem századunk nemesi-úri világát tárja elénk Perczel József neorokokó szalonja. X. terem: A magyarság néprajza. Györei, váral-
A VÖLGYSÉG
81
A tér sajátos öblösödést mutat, itt volt valamikor a bonyhádi piac. A Szent Imre utcával átellenben az 1796-ban emelt késô barokk Szentháromság-szo bor, a Bonyhádot ért csapásokra emlékeztet. Dombormûvein, a Perczel-család akkori tagjainak védôszentjei. A tér északnyugati részén áll (Széchenyi u. 3. Tel.: 74/451-101.) a Perczelek valamikori Arany Oroszlán” vendéglôje. Ma újra „A ezt a nevet viseli, tulajdonosa Panghy László. A Szent Imre utca elején, a mai könyvesbolt (Szent Imre u. 1.) helyén állott az elsô német telepesek egyszerû paticsfalú temploma, mögötte a temetô. Az utca legfontosabb épülete az 1. számú általános iskola, az ún. Zárda udvarán állott az Irgalmas Samaritánus Ispotály, 1882-ben paulai Szent Vince rendi apácák kezdték itt mûködésüket, kik 1905-tôl az államosításig polgári leányiskolát vezettek Immaculata Intézet néven. – Az épület régi bejárata, fô tömbje ma is megvan. Jobb felén azonban szépen megtervezett modern résszel egészült ki, itt az új bejárat is. Láthatjuk a Vukálovics-hház régi vaskapuját. – Vele szemben (Szent Imre u. 1.) az ún. Bárány-féle üzlet. E nagymúltú zsidó kereskedôcsalád a nevét is reklámul használta, szövetáru üzletüket bárány díszítette. Mellette emeletes épület, sajátossága, hogy vályogtéglából készült.
És máris a Vörösmarty téren vagyunk! Ez volt a régi Fapiac. Útelágazásánál az újra visszaállított Országzászló. Jobbra az ún. Zsidóiskola, (Vörösmarty tér 1.) a sikátor sarkán a volt kóser mészárszék kis épülete. A tér délnyugati szögletében a rk. temetôhöz mehetünk fel. Közel a temetô bejárathoz megtaláljuk az 1944-ben Bonyhádnál elesett folyamôrök és az 1956-ban lelôtt bonyhádi fiatalember sírját is. A tér nyugati részén egy másik sikátor az ôsi zsidó temetôhöz vezet, melyet késôbb a kongresszusi (neológ) zsidók használtak. Itt a Holocaust áldozatainak 1947-ben állított emlékfala, az áldozatok nevével. Beljebb megtaláljuk Boskowicz Wolf rabbi sírját, a háztetôt formázó kôlapok közé csúsztatják be a titkos kívánságokkal jegyzett papírdarabokat, az ún. kvitliket. A temetô legvégében fiktív sírok is állnak, az egyiken megrendítô felirat: „Németek Auschwiczban gázzal megsemmisítették.” A térrôl lekanyarodhatunk az Ó zsi nagógához (Mártírok tere), melyet 1796ban vettek használatba. Az orthodox és a kongresszusi irányzat elkülönülése után, a neológok maradtak az épületben. Csodálatos mûemlék, sajnos elhanyagolt állapotban. A hatalmas boltíveket középütt a bima-oszlopok tartják. A tóraszekrény üres. Berendezés nincs, magtárnak használják.
PYRASTER Fazekas József fegyverkovács Vadászkések, tôrök, solingeni rozsdamentes acélokból. kardok, szabLYák, kézi kovácsolással, megrendelésre - mintA alapján - szerszámacélokból. 7150 Bonyhád, Bartók B. u. 9. (6-os út mellett) Tel.: 74/455-275
82
A VÖLGYSÉG
A Holocaust túlélôi új életet teremtettek, de 1956-ban úgy ítélték meg, el kell menniük. A templom körüli tér volt 1944-ben a felsôgettó, késôbb az ún. Zsidóköz. Körben mindent lebontottak, itt a bonyhádi piactér. Kedden és pénteken hatalmas a forgalom. (Az idôpontok is a bonyhádi zsidósághoz igazodtak, nem szombaton volt a piac.) Keressünk fel még néhány nevezetes utcát, házat a város más-más részein! A városképi jelentôségû József utcán mehetünk fel a gimnáziumhoz. (Az utcában Hoffer Károly, a „tüneményes hangú mesterdalnok” emléktáblája, a Kukolaházban lakott diákkorában Illyés Gyula.) A gimnázium új épülete (Kossuth L. u. 4.) 1908. október 12-én került átadásra, akkor még beépítetlen volt a környék, az ablakból a cikói Ótemplomig elláttak. – Az iskola diákjai közül jeles egyházi személyiségek, tudósok, írók és költôk, mûvészek kerültek ki. 1993-tól újra Evangélikus Gimnázium, benne iskolamúzeum kapott helyet. Két tárlóban ôskori leletek, pattintott, csiszolt és bronzkori eszközök láthatók, melyeket Apponyi Sándor 1894-ben adományozott az algimnázium régiségtárának. A középkori vitrinekben nemesi kutyabôr, céhlevél, kaloda, vért, fegyver- és éremgyûjtemény van. Négy üveges szekrényben a magyar nyelvterület népmûvészeti tárgyai, textilek, kerámiák sorakoznak, Horváth Olviér tanár 1940–50-es évekbe-
li gyûjtése nyomán. Kiegészül mindez az iskola öregdiákjainak köteteivel, különlenyomataival. (Megtekinthetô: munkanapokon 8–15 óráig. Információt ad: Sántha Lászlóné igazgató. Tel: 74/ 451719.) Irodalom: Szôts Zoltán: A régiségtártól az iskolamúzeumig... In.Rosner Gyula (szerk.): Tolnai tájak. Szekszárd. 1989. 24–26. o.
Az épület elôtt Kossuth és Petôfi mellszobra. Falán 1945 elhurcoltjainak emléktáblája. Hátul a kibôvített kollégiumépület, kertjében Vörösmarty mellszobor. A gimnázium fölötti ház udvarán hatalmas tulipánfát látunk. Elôtte keskeny telken mehetünk be a szépen rendben tartott ortodox zsidó temetôhöz. Ha már itt vagyunk, nézzük meg egy utcával odébb, a Bajcsy-Zsilinszky utcában az 1870-ben Sárszentlôrincrôl ide hozott régi algimnázium (Bajcsy Zsilinszky u. 38.) megmaradt részét! Udvarán hátul Tolna megye elsô tornaterme, 1893 óta használják. Az épületet „Öregkeri”-nek is mondják, itt mûködött 1945-tôl 1968-ig a Közgazdasági Szakközépiskola. A Dózsa György utca 4–6. nevezetes épülete a Cipôgyár. Pétermann Jakab 1911-ben került Bonyhádra, cipészmûhelye volt, majd 1917. október 1-jén cipôgyárat létesített. Késôbb két sógora is betársult. Márkanevük az államosításig a „Glória” volt. (Az 1970-es évektôl a „Botond”.) A gyár 1994-ben alakult át külföl-
Stekly Zsuzsa Egyedi tûzzománc képek és ékszerek nagy választékban. Megrendelésre kisszériás jelvények készítése. 7150 Bonyhád, Deák F. u. 37. Tel.: 74/451-287 A VÖLGYSÉG
83
di tulajdonú Kft-vé. Az utcában szép épületegyüttes a régi evangélikus paplak (Dózsa György u. 36.), elemi iskola és az evangélikus templom. Schneiderhahn Fülöp bonyhádi mester építette, 1800. augusztus 20-án szentelték fel. A késô barokk evangélikus templomépítészetben szakemberek szerint a legkiforrottabbak közé tartozik. Oltára fölött – 1800 óta – ott a magyar címer. A régi parókián emléktábla: Itt élt Borbély József ev. esperes, Perczel Mór barátja, az 1848-as honvédseregek szervezôje. Sírja az evangélikus temetôben van. (Megtekinthetô: Evangélikus Lelkészi Hivatal, Dózsa Gy. u. 34. Tel.: 74/451-774). A közeli Petôfi utcában találjuk a református templom (1801) puritán épületét. Térjünk vissza a Fôtérre! A Völgység Múzeumtól a Rákóczi utcán lefelé haladva kereskedelemtörténeti szempontból fontos az ÁFÉSZ-áruház, (Tel.: 74/451422) 1944 elôtt Davidovics-ááruház. (A vidéki áruterítésben a postagalambot is alkalmazták, a megrendelés így hamar eljutott hozzájuk, máris lehetett készíteni a szállítmányt!). Valamivel lejjebb a Zucker Szálló épülete (Rákóczi u. 10.), korábban mint Walter Szálló, melynek udvarán 1910-ben 120 sváb község 600 küldötte
jött össze, megalakítva a Bauerbundot, a magyarországi németek országos gazdaszövetségét. – Szemben az 1800 körül épült Szeretetház szép épülete (Rákóczi u. 7). A Forberger László utca felé nyíló térségen a II. világháború bonyhádi halottainak emlékmûve áll. A bronz tábori levelezôlap és a harang Bertalan Sándor helyi mûvész alkotása. Az 1924-ben épült ortodox zsinagóga volt épülete keletrôl zárja a teret, ma bútorraktár. Közelében a volt rituális fürdô. A tér helyén házak álltak, itt volt 1944-ben az alsó gettó. A Rákóczi utca nevezetessége az 1846-ban alapított Olajgyár, mely 1942ben leégett. 1992-tôl egy jellegzetes tornácos sváb házban a Magyarországi Németek Házát találjuk a Rákóczi u. 74. szám alatt. Az épületegyüttes a két világháború között épült középparaszti porta. Itt rendeztek be századeleji elsôszobát és a gazdasági épületeket (istálló, csûr, góré) Gáti Márta és Szôts Zoltán a Völgységi Múzeum munkatársai. Az állandó kiállításon bútorok, gazdasági felszerelések, viseletek láthatók 1993 óta. (Nyitva: Hétfôn 8–12 óráig, kedden, pénteken és szombaton 16–20 óráig, vasárnap 15–20 óráig. Elôzetes információt kell kérni Jenei József gondnoktól a 74/ 451-282-es telefonon.)
A DANUBIANA Borkereskedô és Termelô Bt. 1990-ben alakult. Az évek során tevékenysége folyamatosan közeledett a termelés irányába. A kezdetben csak kész borokat exportáló cég elôször a MÓRI ÁG és a Komáromi ÁG-ban bérmunkában végeztetett szôlôfeldolgozást és - az így már minôségben jobb borokat exportálta. 1994-ben már 68.000 hl-t. A továbblépéshez azonban saját üzemet kívánt létesíteni, mely 1995. februárjában a Mátrafood Kft. Gyöngyös pincéjének a megvásárlásával megvalósult. Az 1995. évi szüretre a Bt. a pincét olyan szintre újította fel, hogy a mai nyugati export piacokon elvárt minôségben 85.000 q szôlôt biztonsággal, irányított erjesztéssel fel tudott dolgozni. A szôlôt egyrészt az idôközben megvásárolt, saját 276 ha ültetvényrôl, valamint felvásárlásból biztosította a Bt. A DANUBIANA BT. az 1996. évtôl üzemelô palackozási kapacitását 4.000 palack/óra teljesítményrôl 10.000 palack/órára kívánja növelni, hogy a borokat palackozva tudja szállítani a már meglévô és fokozatosan bôvülô export piacokra (pl.: Németország, Nagy-Britannia, Finnország, Norvégia, Hollandia, Dánia, USA, Kanada) Az 1996. évi szüretre a Bt. tovább növeli tároló és feldolgozó kapacitását, hogy a minôséget megtartva 120.000 q szôlôt tudjon feldolgozni. A DANUBIANA BT. nemzetközi piacon bevezetett márkaneve a DUNAVÁR CONNOISSEUR COLLECTION, amelyben a következô kiváló minôségû borokat szállítja a fogyasztók részére: Chardonnay — Pinot Blanc — Pinot Gris — Muscat — Merlot — Cabernet Sauvignon — Kékfrankos Rosé.
84
A VÖLGYSÉG
A Rákóczi utcában (102.sz.) szép épület még a két emigráns francia gróf jellegzetes háza, 1893-tól itt volt a baptisták elsô imaháza is. A Rákóczi és Dózsa utcák torkolatánál a hajdani kóser-kocsma (Rámalom (Rákóczi u. 129.) A közeli Réder-m kóczi u. 140–142.) pedig az 1700-as években itt „fellelt” boszorkányról nevezetes. A rk. templom elôl indulhatunk a Perczel Mór utcán felfelé. A József utcával átellenben mutatós épület, oromzatán a pecsovics Perczelek címerével, akik 1848/49. után nevüket „Bonyhádi”-ra változtatták. Udvarán két értékes öreg fa: páfrányfenyô és gyantás cédrus. A következô ház a nagy Gyógyszertár, (Perczel u. 9.) (Egybefüggött a mellette lévô ún. Buki-hházzal, ma tulajdonosa becenevérôl Fafa-áruház Perczel M. u. 11.). Emeletet akkor húztak rá, amikor egy idôre földhivatal lett. Téglái évszámosak, 1741-es épíArany Sas” gyógyszertésrôl vallanak. Az „A tár bejárata fölött régi bonyhádi zománctábla, ablakában Szent János evangélista fa szobra, akinek „a méreg meg nem ártott”. A volt Járási Hivatal mellett kis köz, szép polgári kori villákkal. A „PPór apát utca” nevet viseli, névadója minden vagyonát eladta, mindenét elosztogatta a szegényeknek. (ô volt a magyar érzelmû svábok Volksbund-ellenes mozgalmának, a Hûségmozgalomnak egyik vezetôje.) A Perczel Mór utcában találjuk (a Sándor utcával szemben) Perczel Mór szülôházát. Ma leánykollégium, a falán emléktábla. 1780 körül épült, 1820 körül klasszicista stílusban átépítették. Kertjében az öreg kastély, ahol Perczel Mór utolsó évtizedeit töltötte. Ugyanitt volt gyermek is, a hatalmas kertben háborúsdit játszott Miklós öccsével, s ehhez jobbágyaik gyermekei szolgáltatták a hadsereget. A park 1975 óta védett, több mint 40 értékes fafaj található benne. Valamivel feljebb a zománcgyáros Perczelek kastélya, – ma a Városi Könyv-
tár épületében kapott helyet Bokor Vilmos tárlata. A helyi születésû festômûvész hagyatéka, tájképei, portréi láthatók itt. (Nyitva: hétfôtôl csütörtökig 10–18 óráig, pénteken és szombaton 13–17 óráig). A könyvtár elôtti lévô parkba járnak fényképeszkedni a bonyhádi menyasszonyok és vôlegények. Növénykülönlegességei a kaukázusi jegenyefenyô, oregoni hamisciprus, japán császárfa. Az utca vége felé a Zománcgyár (Perczel M. 78–82). Perczel Béla alapította, mint dominógyárat 1909-ben. 1913-tól Magyar Zománcmû és Fémárugyár. A zománctáblagyártást, reklámtábla készítést 1922-ben, az edénygyártást 1923-ban kezdték. (1934-ben Jeruzsálemben fióküzemet is nyitottak!) Régi emblémája a Perczelek nemesi címerérôl az oroszlán volt, ma újra az, a márkanevük EMALION. – Szép üzemi gyûjteménnyel rendelkeznek.
A Perczel kert és a Városi Könyvtár
A VÖLGYSÉG
85
A völgységi táj elsô, Perczel Béla által 1909-ben alapított gyárát dokumentumok, termékek, régi eszközök együttese mutatja be. (Megtekinthetô elôzetes bejelentkezéssel a gyár titkárságán hétfôtôl péntekig 7–15 óráig telefonon 74/ 451-229.) Irodalom: Steib György–Tarcsay István: A Bonyhádi Zománcgyár története. Üzemtörténeti Füzetek 8. 1973. H.n. 183. o.
A börzsönyi tetôrôl kitûnô panoráma nyílik Bonyhádra és a távoli Mecsekre. Joggal írta Vörösmarty: „...Viruló völgyekbe lenézett, S látta kies téren Bonyhádot messze határos Falvaival, s délrôl-szomszéd patakokkal övezve.”
Legvégére maradt a Kálvária-domb, a bonyhádiak kegyeleti helye. (A 6-os úton a bonyhádi leágazással szemben Szekszárd felôl érkezve balra fordulunk a közlekedési lámpánál.) Itt nyugszanak a Perczelek, így Perczel Mór honvéd-tábornok is. Sírját minden év március 15-én és október 6án ünnepélyesen megkoszorúzzák. A közelben Perczel Béla sírja, akit a Hûségmozgalomban való vezetô szerepe miatt a Gestapo hurcolt el. Temetésén Mindszenty hercegprímás beszélt. – A Kálvária bejáratánál a szovjet hôsi emlékmû. Fenn az 1817-ben épült késô barokk kápolna, olVojnits család eklektikus dalt az Ermel–V sírkápolnája. A Kálváriától kiindulva e terület a bonyhádiak által „széplakinak” mondott
BÖRZSÖNY Bonyhádról a Kálváriát elhagyva a Bátaszék felé vezetô úron, szerpentinen jutunk fel a börzsönyi tetôre. Gyalog az ún. Méheskerten át érünk ide. Közvetle-
rész, mely a cikói sorompóig tart, az ún. Gecsemánéval. Az Úrihegy és az Istvánmajor alatt terül el a „Rózsadomb”. A város délkeleti része (a 6-oson Pécs felé folytatva utunk) balra a „Schweitzer-Hóf ”– a mostani szociális otthon felé terjeszkedô városrésszel. A város közelében találjuk Tolna megye egyik legszebb és legjobb horgászvizét. A 9 hektáros, Majosi-patakból táplálkozó Szecskát, mondják Jeri--tónak is. Intenzív telepítésû tó. Elérhetô Bonyhádról, ha a városközpontban a Rákóczi utcára kanyarodunk (Zomba irányába) és végigmegyünk rajta. A település utolsó utcájánál balra fordulva pár perc múlva célban vagyunk. Szecskában stégrôl és partról egyaránt lehet horgászni – napijegyet július 1-jétôl adnak –, pergetni nem szabad, de úszós és fenekezô készség egyaránt eredményes lehet. A tófenék nem akadós. Közigazgatásilag Bonyhádhoz tartozik Börzsöny (2 km-re DK-re) – erre folytatjuk utunk –, Majos Ny-felé – Nagymányok irányában 2 km, Tabód ÉK-re Zomba felé 6 km és Ladomány ÉK-re Kakasd felé 12 km.
nül a tetôn, balra fordulva mezôgazdasági úton érünk Istvánmajorba, északkeletre pedig a hónigpusztai halastavakhoz. A bátaszéki úton továbbhaladva megyünk át Börzsönyön, mely 1928-ig önálló falu volt.
BOVAS Vasipari Szövetkezet 7150 Bonyhád, Zrínyi út 25. Pf. 9. Tel.: 74/451-822 Fax: 74/451-440
Trezorok, páncélszekrények, biztonsági irattárolók, fegyverszekrények. Tûzbiztos kivitelben is! Termékeink a Magyar Biztosítók Szövetségének minôsítésével rendelkeznek.
86
A VÖLGYSÉG
ALSÓBÖRZSÖNY Börzsönybôl lejtôn érünk le a Rák patak völgyében fekvô Alsóbörzsönybe. Itt áll (jobbról) a Perczelek 1740–46 között épült kúriája. Falán emléktábla hírdeti, itt házitanítóskodott Vörösmar ty Mihály, a költô. Elôször 1821-ben Klivényi barátjához írott episztolájában rajzolta börzsönyi helyzetét: „Én kit társaitól különítvén félre szakasztott / A bölcs gondviselés, s tolnai földre vetett. / Itt mint élek most? oh tudják a kies erdôk, / Tudja hegyed völgyed, börzsönyi puszta vidék.” Egy évvel késôbb pedig Egyed An talhoz írva így fogalmaz: „... andalgok a gyönyörû tájon, mely csendes örömû lelkemmel épen megegyez.” Az ifjú Vörösmartynak sok verse születik Börzsönyben. Itt dolgozta ki „A hûség diadalmá”-nak elsô változatát, melyet a „Zalán futása” elôgyakorlatának tekintenek. Börzsönyben írta a Zalán futása egyes részeit. Vörösmarty 1817-ben került a Perczelekhez. 1822-ben lesz szerelmes a család lányába, az akkor 15 éves Perczel Etelkába. Ebben az évben jelenik
CIKÓ Irányítószám: 7161 Körzethívószám: 74
A bonyhádi Kálvária után jobbra, a cikói útra térünk, mely hosszan halad a Gecsemáné -nak nevezett szôlôskertek, hétvégi házak mellett. A vasúton átérve jobbra pillantjuk meg a középkori Széplak város hajdan kéttornyú templomának maradványait, az omladozó XIII. századi román stílusú templom szentélyrészét. Ez az Ótemplom, a Vörösmarty Mihály által megénekelt „széplaki bús rom”, Náray Antal 1824-es regénye egyik helyszínévé tett széplaki szentegyház. Búcsújáróhelyként szolgáló Árpád-kori rom Illyés Gyula „Kora tavasz” címû regényében is.
meg elsô verse nyomtatásban. E viszonzatlan szerelem miatt lesz Börzsöny „délnek völgye”, szíve titkainak „régi hazája”, s a „megsiratott szép völgy.” Vörösmarty ittléte emelte a Völgységet „irodalmi tájjá”. A kúriában sajnos nincs emlékszoba, lakják. Menjünk be a tágas udvarba, nézzük meg a fehérre meszelt árkádos folyosót! A másik oldalon szolgálati lakás, az 1950-es években építették át. A hagyomány szerint ebben lakott a költô. Kifelé tartva álljunk meg egy percre a kapuban! Itt köszönt el a családtól, Etelkától a költô, amikor 1825 szeptemberében – még egyszer és utoljára – eljutott Börzsönybe. Barátjának írott levelében így számol be a 18 éves Etelka végsô látásról: „Ifjúsága legszebb bíborában állott alkony felé szüléi s testvérei körében, hasonlítatlan szépségû sudár termete nem mutatott földi származásra, mint az örömnek angyala, úgy fogadott bútlan tiszta tekintettel... Láttam, nem a szerelem szólamlik meg belôle, de mégegyszer megáldám istenemet, hogy ôtet láthatom...” Tekintsük meg a kúriát a kert felôl, s az út aljáról is!
A sántaságból és tüdôbajból meggyógyultak hozták ide eldobott mankóikat, fogadalmi tábláikat, a világháborúk alatt a fronton lévôk asszonyai, menyasszonyai fogadalmi tárgyaikat. Évszázadok óta a környék németségének búcsújáróhelye. Ez a völgységi ún. szakrális táj központja. Nagyboldogasszony napján augusztus 15én és Kisboldogasszony napján szeptember 8-án tartanak itt búcsút, de jóval kevesebb a zarándok, mint régen. Újabban négypapos miséket is tartanak itt. Ha a földúton továbbmegyünk, a bonyhádi iskolások, természetjárók által kedvelt kirándulóhelyre, Berekaljára érünk. Egyetlen család lakik itt. A hajdani házakból csak a löszpincék maradtak meg.
A VÖLGYSÉG
87
„Tetszenek a Völgység enyhe dombjai, a fiatal szépséggel igézô völgyek, fiatalságának tündérországa... A Széplak gyönyörû tájképe melankolikusan zárja be ezt a fiatalságot.” (Babits Mihály: Az ifjú Vörösmarty)
Cikó jelentôs német község volt. A két világháború között azzal vált híresséhírhedté, hogy 1939. április 30-án a kormány engedélyével a cikói réten (a mai labdarúgópálya a falu határában a vasúti átjáró után) tartotta elsô ünnepi gyûlését a Volksbund, s itt alakult meg elsô helyi csoportja. Lakóit 1945-ben a lengyeli internáló-táborba hajtották, 1946-ban nagyobbrészt kitelepítették. Cikó római katolikus temploma Perczel József kegyurasága alatt 1767-tôl 1784-ig épült, mûemlék jellegû. (Az aparhanti plébániahivatalhoz tartozik. Aparhant, Kossuth u. 8. Tel.: 74/483043.) A templomudvarban emlékoszlop. A magyar címer alatt felirat: „A két világháború, a kiutasítás és a kényszermunka cikói áldozatai emlékére. „Ettôl jobbra és balra két-két sírkô, a nevekkel. A közelben feszület: A halottak emlékére állíttatták a hajdani cikóiak 1992-ben. A templom fa-
lán lévô emléktábla szerint az 1946-ban kiutasított németek restauráltatták a Rókus-kápolnát (1746) a falu elején és a kálváriát is. A község bejáratánál feszület, két oldalán szobor: német öltözetben Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védôszentje, akit állatvészek idején hívtak segítségül, a másik szent Valentinus, azaz Szent Bálint. 1945-ben jelentôs számú bukovinai székelység (hadikfalviak) telepedett meg Cikón. Hagyományaikat erôsen ôrzik. Cikótól délre, földúton megközelíthetôen, már az ófalusi völgyben találjuk a hajdani Östör falu XV. századi gótikus templomának romját (homlokzat, torony, támpillérek) Esztericpusztán. A cikói vasútállomás felé kanyarodva a téesz-major mellett egy újabban kiépített bekötôúton Môcsény elôtt a bonyhád–bátaszéki útra érünk. Grábóc és Alsóbörzsöny felkeresésére innen visszafelé kell mennünk.
A cikói templomrom, híres búcsújáró hely
GRÁBÓC Irányítószám: 7162 Körzethívószám: 74
Festôi környezetben, dombok alján haladva érjük el Bonyhádtól 9 kilométerre a falut, az Alsóbörzsöny után balra nyíló bekötôúton. Szerb templomát, kolostorát a Zrínyi u. 49. szám alatt találjuk,a község keleti végében. Már az 1300-as években volt itt bencés zárda, templom. Romjait a szerb temetôtôl északnyugatra lévô bozótos rejti. Grábócot nevezetessé a török elôl mene-
88
A VÖLGYSÉG
külô szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. Elôször csak fatemplomot építettek, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kôtemplomot. A törökök 1667ben feldúlták a kolostort, mely 1703-ban elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc után a szerzetesek visszajöttek, kis vályogtemplomot emeltek. 1736-ban e köré kezdték építeni a mai, mûemlék templomot, mely 1740-re készült el, a tornyot pedig 1761-ben fejezték be.
A hatalmas ikonosztázt 1768-ban festette Vaszilie Osztójity szerb festô. A templom elôtti kolostorépület 1787-ben épült fel. A mûemléki helyreállításra 1981–87 között került sor. Ez Magyarországon az egyetlen fennmaradt szerb kolostor-templom. Ma ismét használatban van, néhány éve szerb apácák laknak a kolostorban, Krisztina és Mária nôvér. ôk biztosítják a templom freskóinak, ikonosztázának, ikonjainak, Szent Borbála ereklyéjének avatott bemutatását. (Bejelentkezés: Grábóc, Zrínyi u. 49. Tel.: 74/409-159.) Tekintsük meg a templom feletti dombtetô ôsi sírköveit. Szép a rálátás innen a templomra s a környezô dombokra. A kolostor területére fahídon át jutunk, jobb oldalán az igen látványos kútház. Befalazva látjuk a a hajdani bencés templom vörösmárvány faragványát. (A múlt században Magyarország legjobb vizû forrásának
mondták a grábócit, mára befoglalták, a vízmû hasznosítja.) Grábóc évenkénti nevezetessége a Péter-napi görögkeleti búcsú. A római katolikus plébániatemplom szentélye 1765ben, hajója 1795-ben épült. Mögötte kálvária. A kitelepített németek újíttatták fel a közelmúltban. Kapható kiadvány: Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 323. sz. L. Szabó Tünde: Grábóc. Görögkeleti szerb templom. A templomi belépô: képeslap az ikonosztázról.
MÔCSÉNY Irányítószám: 7163 Körzethívószám: 74
Hangulatos kis község a Bonyhádbátaszéki út mentén. Német ajkú lakosai valamikor híres szarvasmarha-tenyésztôk voltak, olyan szép bikaistállót építettek, hogy a környékbeliek „môcsényi gimnázium”-nak csúfolták. (Téesz-irodává építették át, a vasúton túl látható, Béke u. 85.) Bátaszék felé meredek emelkedôn hagyjuk el a községet, a vasút itt hosszú alagútban megy át. Míg ez meg nem épült, nagy ívben Zsibrikig került a vonat. A túloldalon balra elágazik az út, erre jutunk el a Szálkai-tóig. Môcsénytôl Bátaszék felé folytatva utunkat, 2 kilométerre találjuk Palatincát, néhány házból álló kis település. Csárdájában (az út mellett) bukovinai székely népi ételeket is fogyaszthatunk. (Tel.: 74/ 409-463.)
ZSIBRIK
A szerb templom ikonosztáza
Új bekötôútjára a môcsényi vasútnál térhetünk rá. Korábban önálló község volt, mely Baranyához tartozott. 1959 óta Môcsényhez. Német lakóit kitelepítették, elköltöztek. Evangélikus templomuk, melybe az egész falu belefért üresen áll. Néhány nagyon szép, régi parasztház látható, így a templom fölött egy Fachwegépítésû is. Nevezetessége a református egyház által létesített telep, a kábítószeres fiatalokat gyógyítják itt.
A VÖLGYSÉG
89
BÁTAAPÁTI Irányítószám: 7164 Körzethívószám: 74
A Bonyhád–Bátaszék közötti útról a „Rozsdásserpenyô”-nek nevezett telepnél – ma romák lakják – kell letérnünk Bátaapáti felé. Elsô német telepesei 1730-ban érkeztek. Az evangélikus sváb falu közelmúltban helyrehozott mûemléke az 1789-ben épült templom, a jellegzetes szószékoltárral, a szószékpárkányon Mózes és Áron szobrával, felül az Istenszem-motívummal. Nézzük meg a templom néhány sváb fonott székét. Sokan foglalkoztak itt székkötéssel, klumpakészítéssel! Az Apponyiak földesuraságának emléke késôklasszicista kúriájuk, s a mellette álló kis római katolikus kápolna. Az ún. Hûvösvölgyben, (az evangélikus templomtól balkézre) keskeny út vezet fel hatalmas présházukhoz és magtáruk hoz, a hegy gyomrába vezetô óriási pin cével. Az épületben még ökörsütô is volt
MÓRÁGY
Irányítószám: 7165 Körzethívószám: 74
Mórágy földtani nevezetessége az ún. Mórágyi rög. Benn a faluban, de a vasútállomás mögött is hatalmas felhagyott bányák mutatják a gránit kitermelés, robbantás és fejtés helyeit. (Az 1910-es
valaha. Ma az Eurobor Kft. (Hûvösvölgyi u. 4. Tel.: 74/409-222. Fax: 74/409327.) borászata mûködteti üzemét itt, mely Zwack úr és társai tôkebefektetésével 1991-ben alakult Apátiban. Azóta híressé váltak az ún. bátaapáti kastélybo rok. A világ sok tájára szállítanak, ezt szolgálják fel pl. a MALÉV repülôjáratain. Bátaapátitól délre találjuk a valamikori Üveghutát, ahol valóban mûködött üveghuta. Csak jó idôben közelíthetô meg erdei úton, mintegy 4 km-re van a falutól. Amikor a völgységi németeket 1946–48 között elûzték, 30 család került ide. Ma már csak egy harang ôrzi emléküket. Újabban Bátaapáti neve sokat szerepel a sajtóban, mint a kis és közepes aktivitású hulladékok atomtemetôjének egyik szóba jöhetô helye. – A község történetét dr. Kolta László írta meg (1995), kapható a Polgármesteri Hivatalban (Petôfi S. u. 2. Tel.: 74/ 409-295.)
években 200 ember dolgozott itt.) A kôzetgyûjtôk, geológia iránt érdeklôdôk feltétlenül keressék meg a kôfejtôket! A község központjába érve a Petôfi utcán keresztül jutunk a fôtérre, itt áll az 1785-ben épített református templom. Vallási kuriózuma a vidéknek, hogy 1724-tôl német reformátusok laknak itt.
FORSTER TANYA Zárt körû vendégfogadás családi és csoportos rendezvények, elôzetes idôpont egyeztetés után (50 fôig). Szeretettel várjuk kedves vendégeinket. 7165 Mórágy Szabadság u. 80. Tel.: 74/493-936
90
A VÖLGYSÉG
Balra kis rk. kápolnát találunk. Közelében jellegzetes téglaépület a volt malom (Szabadság u. 83.), melyben 1981 óta, egyszerû körülmények között a kitûnô Mórágyi Helytörténeti Gyûjtemény látható. Az értékes gyûjtemény az „Elsô Mórágyi Hengermalom” épületében kapott helyet, ahol három szinten mutatja be Mórágy múltját a „tûzkôdombi”, csiszoltkôkori embertôl a helyi sváb viseletekig. A gyûjtemény földmûvelô eszközöket is felsorakoztat, elsôsorban a kukorica, a lucerna, a kender megmunkálásának tárgyait. A látogató megismerkedhet a XIX. századi német középpolgári iparoscsalád életmódjával és egy lakásbelsôvel is. Bognár, cipész, klumpakészítô szerszámok mutatják a letûnt korok technikáját. A gyûjteményben rekonstruált iskolai tanterem és a helyi fazekasok gyönyörû kerámiái is láthatók. A kiállítás rendezôje: Glöckner János. (Megtekinthetô: elôzetes bejelentéssel, Tel: 74/ 491-934, vagy a Kossuth L. u. 2. szám alatt, Glöckneréknél.)
Mórágy valamikor jeles kerámiaközpont volt, mely a múlt század közepén élte fénykorát. (Az ünnepi alkalmakra gót betûs, feliratos tányérok készültek, de voltak még használati edényeik is. Fazekastermékeik a völgységi német falvak és a hartaiak számára készültek. Késôbb elsôsorban a református sárközi magyarság, Váralja református magyarjai voltak a díszes mórágyi tálak, tányérok, bokályok vásárlói.) Az egyik gót feliratú, múzeumban lévô tányéron az 1782-es évszám szerepel.
KISMÁNYOK Irányítószám: 7356 Körzethívószám: 74
Bonyhád felôl érkezve mellékvölgyben, a Nagymányok elôtti leágazónál (balra) érhetjük el. A faluhoz közeledve úgy nézzük a réteket, hogy a múlt században itt betyárokat akasztottak.
Napjainkban Teszler Ella fazekas, népi iparmûvész (Alkotmány u. 26. Tel.: 74/492-350.) dolgozik a faluban. Ha a malom mellett a Szabadság utcában megyünk tovább, az egyik kôfejtôben kialakított Szabadidô Köz ponthoz jutunk. Itt a Szabadtéri színpadon augusztusban vagy szeptember elején német nemzetiségi hagyományôrzô találkozót tartanak. A színpadtól néhány lépés a Gránit Fogadó, egy parasztházból kialakított kulcsosház. Egész évben fogad vendéget. Ha a falutól délre teszünk gyalogsétát, jó tudnunk: 1918–21-ben itt húzódott a szerb demarkációs vonal. Mórágy az utóbbi 20-30 évben a Mórágy -T Tûzkôdomb régészeti ásatásai ról híres. A Kismórággyal szembeni egyik domboldalon hatezer évvel ezelôtt neolitikus kôrárokrendszer volt, ahol ôsi földmûvelô nép élt. A régészek emberáldozatra utaló leleteket is találtak. Mindezek a bátaszéki Csanády gyûjteménybe (Bátaszék, Vörösmarty u. 1. Bejelentkezés: Tel: 74/491-087) illetve a Megyei Múzeumba, Szekszárdra kerültek. Mórágy történetét dr. Szilágyi Mihály írta meg (1992), kapható a Polgármesteri Hivatalban. Érdemes megnézni Machán Istvá nék magángyûjteményét, mely a falut övezô pincesor egyik pincéjében látható. (Bejelentkezés: Machán István, Mórágy, Kossuth u. 26. Tel.: 74/493035.)
„Völgység. – Nevét veszi a völgyekben való helyheztetése miatt, ezen Járásnak helységei többnyire mind majd nagyobb, majd kisebb völgyekben feküsznek – úgy hogy némellyek mind addig, mig tsak beléjük nem ereszkedik az útas, láthatatlanok.” (Moldoványi József: Tolna vármegyének ... esmértetése)
Nevezetessége az 1988–89-ben emelt székely templom, mely azért épült, „hogy legyen a Bukovinából hazatelepült székelyek számára egy közös zarándokhely” ( Kossuth u.). Ereklyéje a Hadikfalváról hozott, hársfából faragott Mária-szobor, melynek palástja – sajátos módon – világoszöld volt, s csak a restaurálás során fes-
„Ôseidnek szent hitéhez Nemzetednek gyökeréhez Testvér, hûtlen ne légy soha!” (A kismányoki székely templom prospektusáról)
A VÖLGYSÉG
91
A székelyek gyülekezô-helye a kismányoki római katolikus templomban
tették világoskékre. A templom minden faragása (dióból és tölgybôl) népi munka, a szomszédos majosi Gáspár István és Tusa János készítették. Különösen szép az ol-
NAGYMÁNYOK Irányítószám: 7355 Körzethívószám: 74
Bonyhád felôl a kismányoki elágazótól egy kilométerre érjük el a falut. Központjában üzletsor épült. A hídon átmenve Nepomuki Szent János szobra fogad bennünket. Mintha a mellette található Helytörténeti Gyûjteményt ôrizné.
vasó- állvány és a keresztelôkút. Az oltárterítô fogadalomból készült, bukovinai székely keresztszemes mintájú. A templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelte fel dr. Cserháti József megyés püspök, 1989. október 8-án. Kismányokot egyre többen keresik fel, hogy lássák a székelykapu mögött kialakított szentélyt, s a templom mögötti keresztutat. A templom mellett, a volt plébánia hivatalban két kedvesnôvér él, Csillag Etelka és Anna, tôlük lehet kérni a templom megtekintését. (Kossuth u. 33/a. Tel.: 74/458-665.) Ugyanitt maximum 30 fôig (csak) szálláshelyet biztosítanak bejelentkezéssel. Kismányok a német ajkú evangélikusoknak is nevezetes helye, a vallási türelmetlenség idôszakában egyedül itt maradt meg a templomuk. A környezô hegyekrôl szép kilátás nyílik a vidékre. Délre a hegygerincen átgyalogolva Magyarhidasra érünk, ahol szintén székelyek laknak.
A Heimatmuseum – Német Nemzetiségi Falumúzeum anyagát a Nagymányoki Német Nemzetiségi Hagyományôrzô Együttes tagjai gyûjtötték össze és rendezték be Baloghné Wusching Ágota és Blandl Jánosné vezetésével. Az elsô szoba bútorzatát, ágynemûit és textíliáit eredeti német viseletekkel egészítették ki. A berendezett konyha és kamra felszerelése a paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeit, szerszámait is magába foglalja. (Megtekint-
FÉSZEK VENDÉGLÔ Várjuk vendégeinket naponta 9–22-ig. Csoportos étkeztetés 60 fôig. Meleg ételek nagy választékban. Tájjellegû szekszárdi borok. Dreher sör, üdítô italok, fagylaltok. 7355 Nagymányok Petôfi u. 84. Tel.: 74/458-270 A Bonyhád–Dombóvár összekötô 63-as út mellett.
92
A VÖLGYSÉG
hetô bejelentéssel: Baloghné Wusching Ágota, Nagymányok, Béke u. 2/a. Tel.: 74/458-390.).
A faluban 4 hagyományôrzô együt tes és kórus ôrzi a szokásokat, a fonótól a lakodalmasig. Kérésre szívesen elôadják. (Cím: Blandl Jánosné Dózsa Gy. u. 62. Tel.: 74/458-172.) Középkori római katolikus templo ma a reformátusokhoz került, majd az ellenreformációkor visszajutott a katolikusokhoz. A mostani a régi helyén épült 1783-ban, berendezéseinek egy része a pécsi székesegyházból való. (Plébániahivatala: Táncsics u. 7. Tel.: 74/458-255.) A XIX. század elejétôl a községnek sajátos karaktert adott a szénbányászat. A falu központjától balra találjuk a bá nyát, ahol 1964-ben termeltek utoljára. Befalazott bejárata felett még olvasható a köszöntés: Jószerencsét! 1936-ban kezdôdött a brikettgyártás, az 1990-es évek közepén még nem dôlt el a gyár sorsa.
VÁRALJA Irányítószám: 7354 Körzethívószám: 74
A faluba érkezô elôször az evangélikus templomot látja, a fô utcán balról a Lelkészi Hivatal. (Kossuth u. 117. Tel.: 74/459-231.) Itt szállást is találhat a fáradt turista. Néhány házzal odébb a nevezetes református templom magasodik, mely 1802-ben épült. Nevezetessége a vászonra festett mennyezet a csillagos éggel. (Megtekinthetô bejelentésre, Református Lelkészi Hivatal, Kossuth Lajos u. 141. 74/458-203.) Váralja reformátussága a török elôtti magyarság leszármazottja. Népmûvészetük, néphagyományaik a sárközihez, zengôvárkonyihoz hasonló, de mégis egyedien váraljai. Híres a tojásfestésük, festett bútorzatuk, népviseletük. 1931-tôl Gyöngyösbokréta csoportjuk volt, 1976-tól igen je-
Nagymányok négy részbôl áll: a Falu, Csala (ez középkori falu volt), az Öregtelep vagy Bányatelep, végül az 1950-es években épült bányászlakásokkal az Újtelep. Érdemes megnéznünk a régi bányászkolónia jellegzetes házait. Messzirôl fehérlik 1989 után rendbe tett Kálváriája, kapaszkodjunk fel. Váralja felé felfedezhetjük a meddôhányókat, a természet megpróbálja birtokba venni, eltakarni. A kálvária fölötti szôlôkbôl, a Juhászhegy tetejérôl hatalmas panoráma tárul elénk. A Brikettgyár mögötti völgyben, elhagyott bányaépületekben a Mányoki család olcsó szálláshelyû turistaházat üzemeltet. A közelmúltban hasonmás kiadásban megjelentették az 1936-os Blandl György-féle Nagymányok község történetét.
les Hagyományôrzô Népi Együttesük mûködik. Évenként húsvét hétfôn a Magyardombon 15 órakor tojásvásárt tartanak, szeptember végén szüreti napokat rendeznek. Az 1995-ben megnyitott Népmûvészeti Ház számos látnivalót kínál (Kossuth u. 140.)
A református templom festett kazettás menyezete
A VÖLGYSÉG
93
„...a mai emberek a török idôkre vonatkozó hagyományok ismeretérôl Váralját kivéve nem bírnak... Ismeretes a váraljai várra vonatkozó hagyomány a török basáról, annak magyar származású nejérôl, az arany szoborról, melyet nejérôl készíttetett, az elrejtett kincsekrôl, amit a váraljaiak idônként kutattak, a basa és neje haláláról...” (Völgységi járási fôszolgabíró jelentése, 1923.)
„A györei lakosok különben pedig jobban jámborok és félénkek, mint szilajok, de mellette nagy álnokság lappang a szívekben, kárt tettetôk, emberrágalmazók, pertindítani szeretôk, engedetlenek és alattomos makatsosok, hanem mind azon által ôket a tsendességre okkal-móddal hamar és könnyen reá lehet húzni... Ez természet vala mint a magyarban, szinte a németben is, mivel már ôszve tanulva vagynak, egyaránytosan uralkodik.” (Kis Mártony györei jegyzô, Egyed-féle leírás, 1828.)
94
A VÖLGYSÉG
Két bútorozott szoba a falu két nemzetiségét reprezentálja. Az elsô szobában helyi németek ruházatát, textíliáit és hímzéseit gyûjtötték össze. A hátsó szoba a magyarok paraszt-szobája, gazdagon díszített festett bútorzattal és viseletekkel. A kiállítás Bánáti Zoltán és Schmidt Károlyné munkájával készült. (Nyitva: Csütörtökön 15–17 óráig, vasárnap 15–17 óráig. Ettôl eltérô idôpontban Schmidt Károlynét kell keresni, Tel: 74/ 458-685.)
A község történetét, a parkerdô természetrajzi leírását „Szemelvények a Tolna megyei Váralja község történetébôl, 1270–1990” címen jelentették meg (Bánáti Zoltán, Magyar Sándor, Stallenberger József munkája, 1992.). Többféle képeslappal együtt kapható a Polgármesteri Hivatalban. Ha a Kossuth utcán folytatjuk utunk, az utolsó ház jobbról a Provincia TMT, Wieszner György pan ziója, igényes falusi turizmust ajánl. Ez az út vezet tovább a parkerdôig, az út mellett csordogáló patakkal. 1977ben a Mecseki Tájvédelmi Körzet határán, 238 hektáros területen alakították ki a Váraljai Parkerdôt, a Farkas-patak fô völgyében. Négy kis pisztrángos tavat is létesítettek. 1979-ben Ifjúsági Tábort építettek, mely ma a Bonyhád Városi Önkormányzat kezelésében van. Váralja egyik nevezetessége a Várfôhegyen álló földvár, melyrôl azt tartják, hogy „a törökök sapkában hordták öszsze”. Számos helyi monda fûzôdik e helyhez, elrejtett kincseké, titkos alagu-
GYÖRE Irányítószám: 7352 Körzethívószám: 74
A mázai vasúti aluljáróval átellenben jobbra térhetünk be Györe és Izmény felé. A györeieket valamikor „hajdenásoknak” mondották, hajdinatermesztésükrôl. Jó csikónevelôk voltak, „macikáztak”. A község központi része a Kútvölgy, bôvizû forrással. Ennek alsó végé-
také. 1994-95-ben Miklós Zsuzsa kandidátus régészeti feltárást végzett, XIII. századi várat, lakótorony-maradványokat tárt fel és valóban talált alagutat. A Várfô kitûnô kirándulási célpont, szép kilátással. Váralján töltötte kisgyermekkorát Tolnai Lajos író (1837–1902), aki „Sötét világ” címû életrajzi regényében örökíti meg, miként kellett a jegyzôlakból a falu szélére költözniük, miután apja megütötte Perczel fôbírót. A Mecsek lábánál lévô váraljai parkerdôben a Farkas-árok gyûjti össze az erdei forrásokat, majd szalajtja vizét az árokra felfûzött három parkerdei tavacs kába. Nem nagy terület, mindössze másfél hektárt foglal el a három. Egymás fölött vannak, Váralján úgy mondják, itt hegynek lehet horgászni. Fô hala a ponty, mellette kárász, dévér, jász, paduc, törpeharcsa, süllô, busa, amur és szürkeharcsa is megtalálható. Úszós készséggel, sporthorgász felszereléssel, a horgászok által ismert csalikkal eredményesen lehet szerepelni. A parkerdô bejáratánál a hegytetôre felkapaszkodva találjuk az 1–3,5 méter mélységû Bányatavat. Forrásvízbôl táplálkozó, pontyot, fehér halat, kárászt, keszeget, süllôt és most már pisztrángot is adó. A tófenék akadós, tilalom nincs. Úgy mondják: édeni tó.
ben volt a Mocsila, a kenderáztató. A templomdombon már a középkorban is templom állott. A falut régi magyar családok lakják, németségét kitelepítették. Elhagyott evangélikus templomuk restaTemplom urálásával, átalakításával „T iskola” épült, 1994-ben szentelték fel. Különleges látvány, ötletes építészeti megoldás. (Rákóczi u. 18–24. Tel.: 74/459-980.) Szálláshelyek késôbbi ki-
alakítását tervezik a tetôtérben. 1795ben Györében született Náray Antal író, a „Rómeó és Júlia” elsô eredeti fordítója, nevét a Náray utca ôrzi. A Takarékszövetkezet volt épületében, a Mûvelôdési Otthonban értékes helyi régészeti gyûjtemény található. (Rákóczi u. 20.). A lengyeli újkôkori kultúra legkorábbi szakaszának a leggazdagabb lelôhe-
lye a település. A Juhász János vezette Wosinsky Mór Helytörténeti Klub neolit eszköz és tárgygyûjteményébôl a legBejelent szebb 1500 darab látható. (B kezés: Juhász Jánosnál, Árpád u. 7. Tel: 74/459-937.) A Györe és Izmény közötti tetôrôl szép a panoráma a falu és a Mecsek felé.
IZMÉNY Irányítószám: 7353 Körzethívószám: 74
A „zsákfaluba” érkezve balra a székely tájház (Petôfi u. 137.) kívülrôl szerény, de annál gazdagabb néprajzianyagot bemutató épülete alig tûnik fel, pedig érdemes Kulcs: Csiszér Ambrusnénál, megnézni. (K Izmény, Fô u. 46. Tel.: 74/483-314.) Mai lakói andrásfalvi római katolikus bukovinai székelyek, nagysallói felvidéki magyarok. Bukovinai Székely Népi Együttesük jelentôs mûvészeti érték, a maga természetességében ôrzi a falusi hagyományt. A valamikor színtiszta evangélikus sváb faluban gyönyörû helyen, a falu központjában emelkedik a gyülekezet nélkül maradt evangélikus templom, melyet 1784-ben emeltek. Felvésték rá: Császár kegyelmébôl és a nép szorgalmából. Kulcs: Götz Györgynél, Fô út 35.) (K A falutól keletre volt Kisizmény, egy nagy járványkor csak azok maradtak élve, akik a kisizményi forrásból ittak. Az Izménybôl elkerült németek új lakhelyüket nosztalgikusan „Kisizménynek” nevezik. Sokan ôrzik a hagyományt a faluban,
BONYHÁD-MAJOS Irányítószám: 7187 Körzethívószám: 74
Bonyhád központját nyugat felé, Nagymányok irányában (Perczel utcán Fáy lakótelep felé) hagyjuk el. Két kilo-
karácsonykor dívik a betlehemezés. Szabó Józsefné német ingeket hímez (Fô u. 1.), Sebestyén Ferencné (Fô u. 172.) szô. Péter és Pál napján (június 29-én) minden évben hagyományôrzô csoportokat hívnak, találkozót tartanak. Szeptember végén, október elején pedig szüreti felvonulást. (A programokról Csiszér Ambrusnénál lehet érdeklôdni).
Székely szobabelsô az izményi tájházban
méterre fekszik a városhatártól – közvetlen a fôút leágazásánál jobbra – Majos. Bonyhádhoz csatolták 1973-ban, jóllehet még nem épültek egybe. Azóta utcái számozottak, akár a világvárosoké. Majos eredetileg útmenti település. Sajátossága –
A VÖLGYSÉG
95
„A madéfalvi veszedelemkor az ôseink a németek elôl ki kellett bujdossanak a hazájukból, most itt vagyunk mi, és magunknak kell elbujdosnunk. Errôl nem tehetnek sem maguk, sem én nem tehetek semmit. Akkor az asszony, Kati néni sírva fakadt, meg az embernek is potyogni kezdtek a könnyei. Én sem álltam meg sírás nélkül. Erre azt mondja Henrik bácsi, akkor költözködjenek be. Ennyi volt a honfoglalás. (Lôrincz Imre: A bukovinai Istensegítstôl a völgységi Majosig 1954/1986.)
az építészettörténet által újabban méltatott – sûrû szalagtelkes beépítettség, amit azonnal észrevesz az utazó. Az 5. utcán végighaladva, különösen szép a 111. és a 115. ház. A falu alsó, északi végében találjuk az ún. Gatyaszár-at, az 1930-as években itt vezetgették, büszkélkedtek tájfajta szarvasmarháikkal a majosi németek. A bonyhádi piac közelsége sajátos mentalitást, élelmességet teremtett náluk. A falu története az 1200-as évekig megy vissza. 1720-ban Hesszenbôl német lakosokat kapott. 225 éven át evangélikus sváb falu. Rövid ideig itt volt lelkész a Martinovics-féle összeesküvésben részt vevô Hajnóczi József édesapja. Az 5. utcából kiemelkedik a domboldalba épült evangélikus templom. Késô barokk, 1784-ben emelték. A fôbejárat fölött magyar címer,
APARHANT Irányítószám: 7186 Körzethívószám: 74
Bonyhád felôl elôször Hantot, majd Apart érjük el, 1940-ben egyesült a két falu, ma 1200 lakója van. Azóta összeépültek, az új rész a Rózsadomb. Apar, Apor kalandozó vezérrôl nyerte nevét, az ô seregének volt közismert vitéze Botond. A középkorban itt élt a Garázda család, melybôl Garázda Péter, Janus Pannonius költôtársa és rokona is származott. A középkorból egyetlen emlék maradt a XV. századi építésû régi szép katolikus templom festôi környezetben, hosszú szentélyrésszel és támpilérekkel. Belülrôl is érdemes megtekintenünk. 1758 és 1785 között átépítették. (Plébániahivatal: Kossuth u. 8. Tel.: 74/483-043.) A templomdombon az Ágoston rendiek monostora állott, még feltáratlan. A török utáni újratelepítéskor Apar és Hant
96
A VÖLGYSÉG
az oltáron Áron szobra. 1945-ben istensegítsi bukovinai székely lakókat kapott, történetükrôl több szociográfiai munka született Majoson. A majosi Lôrincz Imre 1986-ban megjelent könyve „A bukovinai Istensegítstôl a völgységi Majosig” címet viseli. Mészáros Sándor „A kék hegyeken túl” c. könyvének történetét majosi nagyapja meséli. Sok népdalt gyûjtöttek a majosi székelyek körében, Kodály Zoltán is többször járt itt. A népmûvészet ma is él, felkereshetjük Lôrincz Aladárné népmûvészt, (7187 Majos 2. u.), Tusa János fafaragót, (7187 Majos, 5. u. 145. Tel.: 74/453739.) Lôrincz Etel textiltervezô iparmûvészt (7187 Majos 5. u. 52. Tel.: 74/451697.).
német lakosokat kapott. Az aparhanti sváb kisgazdák a múlt század végétôl jeleskedtek a bonyhádi tájfajta szarvasmarha tenyésztésében, több helyen még látjuk szép istállóikat. 1945-ben andrásfalvi bukovinai székelyeket telepítettek ide, hagyományôrzésük jeles. A termelôszövetkezet-szervezéskor külön sváb, külön székely téesze volt a községnek. A mai szövetkezet szôlészetérôl és szarvasmarha telepérôl híres. A község határának régészeti leleteit Csiszér Antal magángyûjteménye ôrzi, Hanton. A kiállított anyag a Völgységi-patak völgyének szórványleleteibôl áll, az újkôkortól a középkorig terjed. Különösen gazdag a lengyeli kultúra emberének eszközeiben. (Megtekinthetô: elôzetes bejelentkezéssel, Petôfi u. 9. Tel: 74/ 483283.)
NAGYVEJKE Irányítószám: 7186 Körzethívószám: 74
Lengyel felé tartva, Aparhantot elhagyva jobb kéz felé nyílik a bekötôút. Valamikor Német-Vejkének is mondották. (Kisvejke volt a magyar.) 1945-ben a bekötôútnál állt a sváb bíró és azt tanácsolta a helyet keresô székelyeknek: ide ne jöjjenek, ez maga a pokol, itt nem lehet megélni. Már csak ezért is érdemes betérnünk! Sok éven át itt élt Gáspár Simon Antal, a bukovinai széke-
MUCSFA Irányítószám: 7185 Körzethívószám: 74
Község Aparhant és Kisvejke között egy völgyben. Már a rómaiaknak is volt itt
KISVEJKE Irányítószám: 7183 Körzethívószám: 74
Hosszú lejtôn ereszkedünk le Kisvejkéhez, melyet Magyarvejkének is mondtak. (A két faluval odábbi Nagyvejke volt Német-Vejke.) Balra a csókafôi völgy nyílik, a középkorban itt falu állott, a múlt században pedig jeles boráról ismerték. Kisvejke jellegzetes halmazfalu. A hagyomány szerint Fülep, Vercse és Hosszú
lyek néprajzi gyûjtôje. Ô írja, hogy a nagyvejkei templom évszáma (1777) szimbolikus dátum, ugyanaz, mint Bukovinába kerülésük éve. (Fô utcában) A községet a régészetben nevezetessé tette 1969–70-ben két jelentôs lelet, a kora illetve a késô bronzkorból. (Utóbbi elrejtett bronzkincsként). A nagyvejkei mezôôr bronzkori ún. tokos baltából csinált magának csôszfokost. Ma ez is múzeumban van, bizonyítva, hogy a jó szerszám többezer év után is használható.
telepük, a régészek gyermeksírban játékokat találtak. Nevezetessége az 1786–87ben épült evangélikus templom. Szószékoltárának szépségére csak az utóbbi években hívták fel a figyelmet.
nevû kanász alapította, akik egy-egy forrásnál telepedtek meg a tölgyerdôben. Temploma csak e század elején épült, arról nevezetes, hogy 1938-ban a magyarok és svábok közötti templomi verekedés miatt be kellett zárni. (Lengyelhez tartozik). Az út Vejke közepén elágazik, Lengyel, illetve Závod és Tevel felé. Utóbbinál a hegy gerincérôl mindkét irányba szép panoráma tárul elénk. Lengyel irányába folytatjuk utunk.
BERÉTI ISTVÁN fafaragó népi eredetû kézi faragások, szobrok, kapuk, képek. 7186 Nagyvejke, Fô u. 63. Tel.: 74/483-703 A VÖLGYSÉG
97
„A múzsa is röpköd a völgyek között, neki is vannak itten fészkei... Lengyel igazi rejtek, hová erdôségeken, hegyszakadékokon keresztül, egyik oromról másikra kapaszkodva, és egyik völgybôl a másikba ereszkedve jut az ember, míg végre elôtte áll gróf Apponyi Sándor kastélya... Az emelet balszárnyát két kincstár foglalja el, a könyvtár és a múzeum...” (Baksay Sándor: A Mecsek környéke 1896.)
98
A VÖLGYSÉG
LENGYEL Irányítószám: 7184 Körzethívószám: 74
Mindenképpen érdemes Lengyelbe kirándulni! A település elôtt balra, árnyas fák körében láthatjuk a Völgység egyik fô látványosságát, az Apponyi -kkastélyt . Apponyi József gróf építtette 1824 és 1829 között. Az egész épület az évet szimbolizálja, négy bejárati ajtaja a 4 évszakot, 12 kéménye a 12 hónapot. Valamikor pontosan 52 szobája és 365 ablaka volt. A múlt század végétôl a kastély kincse volt gróf Apponyi Sándor híres hungarica gyûjteménye. A nagy bibliofil a magyar vonatkozású régi külföldi könyveket gyûjtötte. Katalógusa 1900 és 1927 között négy kötetben és egy füzetben jelent meg. 1924-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak adomá-nyozta az egészet: ez ma az Országos Széchenyi Könyvtár Apponyiana különgyûjteménye. Férje halála után felesége a kastélyt és a négy faluból álló uradalmat hagyta a Nemzeti Múzeumra, így alakult meg 1927. január 1-jétôl a Magyar Nemzeti Múzeum „gróf Apponyi Sándor” Alapítványi Uradalma. 1944-ben az üres kastélyba menekítették Magyarország teljes alaptérkép állományát, 1945-ben pedig itt volt a völgységi németség nagy internáló tábora, a hírhedt „tollas szobával”. (Az ôrség szórakoztatására vízzel leöntött, tollban meghempergetett meztelen embereknek táncolni kellett.) Ez a tábor máig traumatikus élménye azoknak, akik gyermekként vagy felnôttként átélték a megaláztatásokat. Az északi oldalon ott az emléktábla: Zum Gedenken O Heimatland, o Ungernland du bist jetzt unser Untergang. Wir haben alles hingegeben für dein Wohl und Glück und Leben. Und für Müh und Plag gabst du uns den Bettelstab, 1945 irgendwo zwischen Ungern und Deutschland.
A mûemlék jellegû kastélyban 1946 óta mezôgazdasági középiskola mûködik, ma: Apponyi Sándor Szakképzô Iskola. (Lengyel, Petôfi u. 5. Tel.: 74/482-274, 482-375.) Régi paraszti tárgy, és mezôgazdasági gépgyûjteményük, agrártörténeti kiállításuk is van az iskola gépudvarában. A Mezôgazdasági Múzeum Lengyeli Baráti Köre által összegyûjtött régi erô- és munkagépek, kertészeti és szôlészeti eszközök, konyhafelszerelések, ruhák egyúttal az oktatást is szolgálják. Érdemes megnézni az Apponyi Sándor emlékszobát is a kastélyban. A család összegyûjtött tárgyai és dokumentumai mellett Wosinsky Mór „töröksánci” ásatásainak leleteibôl is válogatást talál a látogató.
Tegyünk ezután sétát a gyönyörû parkban! A 22 hektáros kastélypark 1975 óta védett. 1829-ben Sedlmayer bécsi mûkertész közremûködésével létesítette Apponyi József, majd 1870-tôl Apponyi Rudolf fejlesztette tovább. A park egyik nyíladékában 1824-ben emelt magas homlokkô emlékoszlopot találunk. Eredetileg a kölesdi birtokon állt, amikor azt eladták, az unoka hozatta át ide. Apponyi Antal gróf ezzel köszöntette hív jobbágyaival együtt Olaszországból érkezô feleségét és három gyermekét. A park legjelentôsebb, védett fái: két mamutfenyô, tulipánfa, óriási tuja, duglászfenyô, simafenyô, andalúziai jegenyefenyô, vérbükk. Hozzáférhetô kiadvány a Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 366. számaként, Bai József: Lengyel, Kastélypark. A kastély után a falura is szánjunk néhány percet! Neve koraárpádkori vendégnépre utal, 1790-ben került az Apponyicsalád birtokába. Elsô, régi kastélyuk ma a község postája és óvodája (Szabadság köz 7.) Lengyel német lakóit 1946–47-ben kitelepítették: 1975-tôl mindkét népcsoportnak helyi hagyományôrzô együttese van. 1988-tól bukovinai székely és lengyeli német emlékszobát tartanak fenn.
Egy-egy teremben kapott helyet a lengyeli német és a bukovinai székely szoba berendezése. Igen gazdag a szôttes és viseletanyag. Az épülettel szemben a tûzoltószertár mellett különítették el az óvódatörténeti kiállítást. A polihisztor gr. Apponyi Sándor és felesége alapította az intézményt 1888-ban. Dokumentumok, fotók, szemléltetô eszközök adják a tárlatot. Fábián Andrásné óvónô áldozatos munkájának köszönhetô a gyûjtemény léte. (Kulcs: Fábián Andrásnénál, Petôfi u. 49. Bejelentkezni lehet a Polgármesteri Hivatalnál, Tel: 74/ 482-385.)
1881-tôl Lengyelen volt plébános Wosinsky Mór, a híres régész, aki az egész világon ismertté tette az ôskori „lengyeli kultúra” népét. A plébánia falán (Petôfi Sándor u. 45.) emléktábla, a róla elnevezett általános iskola (Petôfi Sándor u. 16.) udvarán mellszobra áll. Az Apponyiak építkezéseibôl több régi uradalmi épületet látunk: a svájci tehenészetét, az ún. Schweitzreit, a hatalmas borpincészetet, a temetkezési helyül is szolgáló kegyúri templomot. A helyi Általános Iskola kiadásában 1995-ben jelent meg „Az elemi oktatás 250 éve Lengyelben” címû kiadvány. (Tóth Györgyné, Bai József és Lenner Jenô munkája.) Lengyelt Kurd felé elhagyva (a park bejáratával szemben ágazik el az út), jobbkéz felé, betonozott erdei úton térhetünk le az Anna-forrás felé (szerény fatábla jelzi, nehezen látható). A csodálatos szépségû erdôben lévô forrás vizétôl meggyógyult a lengyeli gróf, Apponyi Rudolf feleségének reumája. Ezért az 1860-as évektôl a lakosság számára is szabaddá tették. Pihenôház, majd gôzfürdô épült itt, a gyerekek számára majálisokat rendeztek. A grófnô halála után Annafürdônek, Annaforrásnak nevezték el. Ma már csak a forrást találjuk, a pihenôház helyére erdészeti szolgálati lakás és vadászlak épült a külföldieknek (Gyulaji Erdészeti és Vadászati Rt. Tamási, Szabadság u. 27. Tel., fax: 74/471-111). 1975 óta védett terület, sajátos flórája, védett növényei miatt.
Ha felfrissültünk a forrásvíztôl keressük fel a híres lengyeli ôskori sáncot! A Kurd felé tartó úton a mekényesi elágazó után a lázi erdészházig érünk. Kicsivel ezután jobbra erdei utat találunk. Az elsô átvágás elôtt parkolunk. Balra földút tart felfelé a neolit, majd bronzkori földvárhoz. Erre sétakocsikázhatott gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór plébános, a késôbbi híres régész 1882. augusztus 15-én, amikor a nép által Töröksáncnak nevezett lelôhelyet megpillantva, Wosinsky engedélyt kért a kutatásra. Másnap egy embert fogadott és szakadó esôben esernyô alatt ástak. Az 1882-tôl 1888-ig tartó ásatás híressé tette Lengyelt. A csaknem az egész Dunántúlra és a Gödöllôi-dombvidékre kiterjedô újkori mûveltséget ma is „len-
A volt Apponyi kastély
A VÖLGYSÉG
99
gyeli kultúrának” nevezi a régészet. A Sánc elején áll a Nemzetközi ôsrégészeti Konferencia által állított emlékoszlop Wosinsky bronz plakettjével, Farkas Pál szobrászmûvész alkotása: A neolitikus lengyeli kultúra elsô kutatója tiszteletére és emlékére. Az úton tovább gyalogolva az erdészeti kerítésen innen megtaláljuk az ôskori sánc egyik bejáratát, az ún. Vaskaput. – A magaslesekrôl szép kilátás nyílik az egész vidékre. Messze távolban a Nyugati-Me-
ZÁVOD Irányítószám: 7182 Körzethívószám: 74
Avar sírmezôjérôl a híres régész, Wosinsky Mór publikált elôször, aki egy ideig itt volt káplán, majd plébános. A závodi leletek közül nevezetes a görög feliratos ókeresztény kereszt, „Szent, szent, szent az Úr, Szabaoth” felirattal. Színtiszta német és római katolikus község volt. Mûemlék jellegû 1766-ban épült római katolikus templomához fel kell gyalogolnunk, a templomdombról szép kilátás
MUCSI Irányítószáma: 7195 Körzethívószám: 74
Évszázadokon át „világ végi” helynek számított a Völgységben. Ma két felôl lehet megközelíteni: aszfaltúton a HôgyészDúzs közötti tetôrôl, mezôgazdasági úton a Tevel és Závod közötti út északra tartó leágazásán. A régi völgységi sváb falucsúfolók fô célpontja volt, egyetlen községrôl sincs ennyi tréfás történet. Itt akarták eltolni a templomot, megnyújtani a padot. Itt húzták fel a község bikáját a templomtoronyra, hogy lelegelje az ott nôtt fûcsomót. (Fuldokolva kiöltötte a nyelvét, mire a mucsiak: Húzzátok csak, már nyúl is utána!)
100
A VÖLGYSÉG
csek, a Szekszárdi-dombvidék vonulata. Tovább haladva az erdei úton, eljuthatunk a 4 kilométerre magányosan álló papdi kápolnához, a vidék egyik Máriabúcsújáróhelyéhez. Elôtte az 1919-ben állított Jó Pásztor szobra. Papdi házainak emlékét már csak a hajdani porták dió- és fenyôfái ôrzik. Festôi vidék. Búcsút tartanak Pünkösdkor, Nagyboldogasszony napján, a nagyobb Mária ünnepeken. (Lengyeli plébániához tartozik, Lengyel Petôfi S. u. 45. Tel.: 74/482-105.)
nyílik a völgyre. (A lengyeli Plébániahivatalhoz tartozik) Figyelmet érdemel a barokk plébániaház mellett az 1783-ban állított Szent Flórián-szobor. Závod és Tevel között volt egy régi malomépület, itt született Váradi Antal költô és író. Ma már nincs meg a ház, lebontották. Errôl az útról bekötôút épült északnak, Mucsiba. Így a „mucsi köztársaság” innen is megközelíthetô. (Mucsi anynyira el volt zárva a világtól, a történet szerint nem tudták, hogy véget ért a II. világháború!)
A templom 250 éves régi szép épület, homlokzati fülkéjében Szent István király, kinek tiszteletére szentelték és Szûz Mária szobra. Elôtte 1826-ben állíttatott homokkô feszület. Oldalt a II. világháború katonái és polgári áldozatainak emlékmûve. Megrendítô az egy-egy sváb családhoz tartozó hôsi halottak nagy száma. Érdemes megnéznünk még a falu közepén Szent Flórián, odább pedig Nepomuki Szent János homokkô szobrát, mindkettôt 1799-ben állították. Mucsiban született a magyarországi németség két személyisége: Hambuch Géza és Hambuch Vendel. Az 1946–48 közötti kitelepítéskor Mucsi csaknem teljes németségét elvesztette. Az elhagyott gaz-
dag falu úgy vonzotta a kalandorokat, mint az aranyásók telephelye. Néhány év alatt 42.000 ember jött, majd továbbállt. 250 házat és 250 présházat bontottak le, hordtak el. Ebbôl az idôbôl származik a
TEVEL Irányítószám: 7183 Körzethívószám: 74
Závodhoz közel találjuk az 1700 lelkes községet. Ôsi magyar hely, fejedelmi szállásbirtokból alakult ki. A török alatt teljesen elpusztult. A Dôryek 1714-ben toborzás útján németeket telepítettek le, ez volt Tolna megyében az elsô sváb telepítés. Tevellel délkeletrôl volt szomszédos a kis Kovácsi község. Ahogy Tevel neve a fejedelemség korából való, Kovácsi fejedelmi szolgálónépre utal, akik kovácsok voltak. Okleveles elôfordulása a „kovács” szó elsô említése a magyarban. Tevel és Kovácsi összeépült, utóbbinak önállósága 1928-ban szûnt meg. Az 1797-ben épült hatalmas templom, benne a jeles oltárképpel, a dombon áll, uralja a tájat (Plébániahivatal: Petôfi u. 461. Tel.: 74/404-866.) A kovácsi rész temploma kicsi, elhagyott. Feltétlenül tekintsük meg a járványtól való szabadulás emlékére 1739-ben épült Szent Rókus–SSzent Rozália-kápolnát (a temetônél)! Ma a reformátusok használják. Belsô berendezése a né-
KISDOROG Irányítószám: 7159 Körzethívószám: 74
Ma nagyobbrészt németek és bukovinai székelyek által lakott község. Tamás Menyhért író kisregényei tették híressé. A teveli elágazóból befelé haladva elmegyünk a Dôryek kastélya mellett, akik a bonyhádi tájfajta tenyésztés segítésével tették nevezetessé magukat. Kisdorog volt az egyik fô tenyésztôhely.
csúfolódó megjelölés: Mucsi Köztársaság. Mucsiba eljutni kellemes meglepetés. Még mindig találunk szép sváb parasztportákat a sok foghíj, az elbontott házak között.
pi vallásosság értékes emléke. Volt egy kastély is a faluban, 1944-ben porig égett, mert az oroszok titkos fegyvertárnak vélték a falra függesztett régi fegyverek láttán. A község németségét nagyobb részben kitelepítették. Az eppingeniek élénk kapcsolatot tartanak fenn az Óhazával, találkozókat rendeznek, kiadták a község 1701-tôl 1948-ig tartó „német” történetét. (Eppel János munkája, Bp., 1988.) 1945-ben hadikfalvi székelyek kerültek Tevelre, a Völgységben ez a legnagyobb lélekszámú székely telep. Értelmiségük kinevelésére itt létesítették a legendás Kôrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet, mely néhány év után megszûnt. Tevelen erôs a székely népi hagyomány, hagyományôrzés. Bonyhád felé haladunk tovább, ebben a falurészben látunk egy szép székely-kaput is. Teveltôl északra – 6 kilométerre – érjük el a Tamási felé tartó 65-ös utat. A községben a falusi turizmus keretén belül találunk szállást. (Tulipán Utazási Iroda, 7191 Hôgyész, Rózsavölgy u. 1. Tel.: 74/388-092.)
Az I. világháború után innen indult a tenyésztörzskönyvezés Tolna megyében. A buszmegálló közelében „Ora et Labora” feliratú kis kápolna, benne a Bonyhádi Zománcgyárban készült kép a dolgozó Szûz Máriáról és Szent Józsefrôl. Nézzük meg a falu templomát! (Plébániahivatal: Kossuth u. 49. Tel.: 74/404-598.) Ha tehetjük, a juhéi úton haladva keressük meg az ódányi kápol nát, a környék búcsújáróhelyét. Ide
„A völgységi sváb... Józan, szorgalmas, becsülettudó és a véghetetlenségig takarékos nép. A luxust alig ismeri, minden tettében számító, összes szükségleteit jóformán önmaga állítja elô. Speculatív szellemû, ád, vesz... Földjét jól mûveli, ahho ragaszkodik, állatját pedig mindenek felett szereti.” (Mayer Ferencz Andor: A bonyhádi tarka marha, 1896.)
„...ha már Baglyod (Kisdorog) szállást adott nekem s a magyar nép hazát, akkor Baglyodnak fia s a hazának hazafia leszek. A terüt a nyakamba vettem tehát, s megnéztem tövirôl hegyire, hogy ezt a baglyodi bolyt miképpen tudnám úgy elrendezni, hogy bárki ha fogja látni, bólintson rá egyet.” (Tamási Áron: Szirom és Boly, 1959.)
A VÖLGYSÉG
101
minden év augusztus 20-án összesereglik a környezô katolikus falvak lakossága. A német népi építészet emléke, keletkezésérôl a néphagyomány beszél. Megközelíthetô északról is, a teveli leágazónál.
BONYHÁDVARASD Irányítószám: 7158 Körzethívószám: 74
1903-ig Varasd volt a neve. A fejérvári keresztesek birtokösszeírásában szerepel elôször, az 1400-as években az ô hetivásáros helyük. A török után német ajkú római katolikus lakosokat kapott a Feke-
MURGA Irányítószám: 7176 Körzethívószám: 74
Itt született Gömbös Gyula miniszterelnök, édesanyja idevalósi sváblány volt, édesapja az evangélikus tanító. A ‘30-as években elôszeretettel nevezték Gömböst „a murgai tanító fiá”-nak. Miniszterelnöksége idején kapott Murga kö-
FELSÔNÁNA Irányítószáma: 7175 Körzethívószám: 74
Hôgyészrôl jövet Kéty elôtt balra kanyarodva érjük el Felsônánát. Németajkú evangélikus község volt, temploma késô
KÉTY Irányítószáma: 7174 Körzethívószám: 74
A faluképet meghatározza nagy evangélikus temploma és a kis katolikus kápolnája. Nevezetes a kétyi (volt hadikfalvi bukovinai) székelyek betlehemezése. A közelmúltig állt Hegedûs Gyula színmûvész (1870–1931) szülôháza, emléktáblával. Édesapja postamester volt. A Kétyi-ttó
102
A VÖLGYSÉG
Egy feliratos tégla bizonyítja, hogy Kisdorogon már a rómaiak idejében éltek keresztények, akik ariánusok voltak. Keletnek haladva Tabódon át Paradicsompusztához érünk.
te-erdôbôl; ôk építették elsô, nádtetôs fatemplomát. A mostani templom 1793ban épült, barokk. A temetôkápolna késô barokk. Mûemlék jellegûek. A templom uralja a faluképet, a kitelepített németek renováltatták. Lakóinak többsége hadikfalvi bukovinai székely.
vesutat. Halála után viszont csaknem Gömbösfalvának nevezték el. Itt született Weidlein János, a magyarországi német történet- és nyelvjáráskutatás jeles személyisége. A régészetben hun leleteirôl ismert, szakmai megjelölés a „Murga típusú korsó”. Az evangélikus templomépítészet szép példája evangélikus temploma
barokk, 1789-ben épült. Lakói 1945 óta hagyományôrzô bukovinai székelyek, hadikfalvaiak. Katolikus templomában Bukovinából hozott oltárkép. A község közelében Ónána nevû ôsi földvár.
Tolna megye legfiatalabb horgásztava. A 65-ös út mellett – a község határában – Szekszárdra menet az emelkedô alatti völgyben fekszik. A 8 hektáros horgásztóban ponty, amur, csuka és harcsa fogására van lehetôség. A vízparton sátorozási lehetôség, napijegyet – csak szombaton és vasárnap – a Tercsike csárdában lehet váltani Kétyen.
ZOMBA Irányítószám: 7173 Körzethívószám: 74
Három kilométerre Kétytôl, nagy kanyarok után a 65-ös úton érünk Zom bára. Ôsi magyar község, elôször 1015ben említik. Arról nevezetes, hogy a vallási türetlmetlenség miatt evangélikus magyar lakosai 1744-ben elhagyták, s az Alföldön megalapították Orosházát. Ennek hagyományát mindkét helyen ápolják. Az újratelepítéskor Zomba német és magyar katolikus helység lett. 1992 óta újra van evangélikus temploma, az 1948ban ide került felvidéki magyarok építették. (Hôgyész felé haladva mellette megyünk el!) Az 1700-as évek elejétôl Zomba és nagy kiterjedésû határa a Dôryek birtoka. Számos pusztájában épült kastély, nemesi kúria, ezek késôbb Dôrypatlan néven ún. eszmei községet képeztek. A kastélyok közül legnevezetesebb Andormajor és Paradicsompuszta. A középkori Patlanban a szerdahelyi pálosok monosto-
ZOMBA PARADICSOMPUSZTA
ra állott. A zombai uradalmak és a sváb kisgazdák századunk elsô felében jeleskedtek a bonyhádi tájfajta tenyésztésében, nem egy országos díjat elnyerve. Néhány jellegzetes sváb parasztporta ma is látható a községben. A Szekszárdot Tamásival összekötô út átszeli a községet, a bonyhádi leágazónál van a település központja, az emeletes községházával (Fô tér 2.). Szemben a mûemléki Rozsnyay-ppatika. (Rozsnyay Mátyás 1861-ben került Zombára, itt találta fel a lázcsillapító „Kinal czukorkát”. A fotótörténet is számon tartja fényképészi mûködését.) A régi szép bútorzat a gyógyszertárban látható. A községházától befelé haladva a régi iskola, majd a Szentháromság szobor és a templom lépcsôsora következik. Bonyhád felé visszakanyarodva Paradicsompusztához és a közeli tôzegbánya tavaihoz jutunk. Újabban Zomba falusi vendéglátó hely.
éves istállókat A kastély ma középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek intézete. A közelben tôzegbánya tavak, madárvilággal.
Völgységi táj
Szép kastély és park, a Bonyhád– Zomba közötti út kettôs fordulójánál. A XIX. század nagy eszméi közé tartozott a „földi paradicsom” létesítése. Dôry Ádám földesúr ilyen kertet teremtett. Neve után, s a Biblia nyomán Paradicsomnak nevezte el. (A hagyomány úgy tartja, hogy feleségét is Évának hívták.) Egy másik Dôry Ádám viszont 1945ben Éva feleségével az oroszok elôl a közeli Ördögmalomban talált menedéket. (Pedig volt a közelben Angyaldomb puszta is!) A Dôryek, különösen Dôry Andor a két világháború között jeles gazdaságokat tartottak fenn. A „paradicsomi gazdaságban” tejelésben világelsô tehenek is voltak. Az út fordulójánál látjuk a többszáz
A VÖLGYSÉG
103
Sió-völgy, Dél-Mezôföld, Hegyhát Tolna megye „közepe“ unalmas sík vidék – Ne higgye kedves utazó! Ha keresztül száguld e tájon, számos izgalmas természeti látnivalót, építészeti, kultúrális élményt szalaszt el. Ezért inkább lassítson és jól figyeljen! Mezôföld, Hegyhát, A Sió-vvölgy, Dél-M mint földrajzi tájegység egységében nem létezik, de útikönyvünk a könnyebb tájékozódás, a turisztika szempontjai szerint osztotta fel ezt az apró megyét. Önkényesen kialakított „turisztikai” tájegységünk tehát rendkívüli változatosságot mutat, a felfedezés kalandját ígéri. Nyugaton a Kapos-völgye határolja, keletre beleolvad a Duna menti löszvidékbe. Képzeljük magunk elé, hogy évmilliókkal ezelôtt milyen földkéregmozgásokkal született meg e táj. Kb. 30 millió évvel ezelôtt a Kárpátmedence lapályosabb részeit a Pannonbeltenger foglalta el. A sekély vizû tenger a földkéreg tektonikus mozgása nyomán kialakult térszínnek megfelelôen rakta le üledékeit (agyag, homok, kavics) legnaEgerészölyv
104
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
gyobb mennyiségben éppen a mai DélMezôföldön. Néhol több száz méter vastagságú ez az üledék. Az aktív kéregmozgások következtében ÉNy-DK irányban vetôdések mentén feldarabolódott. A nagy alkotó a szél volt, munkája nyomán jött létre a területet vastagon borító lösztakaró. De nem örülhetnek felhôtlenül a késôi földtörténeti másodperc emberei, hiszen a földtörténeti újkor harmadidôszakában a Duna gyakori áradásai akadályozták a löszképzôdést az árterületen. A Duna hátrahagyott törmelékkúpján a szelek pusztító és építô tevékenységének eredményeképpen létrejött a mai Tengelic–N Németkér közötti „ffutóhomokos” vidék. A tájat bejárva tapasztalhatjuk a homokot már rég megkötötték erdôkkel, szôlôkkel, gyümölcsökkel. Így a szél csak kisebb-nagyobb foltokban mozgathatja mint például Fadd környékén. A tájegység tengerszint feletti magassága kiegyenlített, a turista azt is mondhatná egyhangú. A legmagasabb térszínek 160–210 méterrel vannak a tengerszint felett, a legalacsonyabban fekvô dunai teraszok 100 méterrel. Éghajlata kontinentális jellegû, a löszvölgyekben eltérô mikroklíma-viszonyokkal. A Dunántúl legmelegebb éghajlatú tájegysége ez. A mezôgazdaság és az erdôgazdálkodás térhódítása miatt a természetes növénytársulások napjainkra nagyon visszaszorultak, de néhány helyen maradványszerûen megmaradtak. Különleges szépségûek és értékûek Németkér–Bikács között elterülô, egykor futóhomokos területek, ezek ôrizték meg
A Sió Sióagárd alatt
legérintetlenebbül és leglátványosabban az árvalányhajas homokpusztákat. A homok állatvilágában is több ritka és Európában veszélyeztetett faj fordul elô. A homokbuckák közötti mélyebb fekvésû lefolyástalan területeken létrejött homoki láprétek hûvös mikroklímája tette lehetôvé, hogy néhány jégkorszaki maradványfaj is fennmaradhatott itt. A láp- és mocsárrétek legnagyobb látványossága az ott elôforduló 17 orchideafaj. A nedves réteken és a láperdôkben sajátos és gazdag rovarvilág, valamint kétéltû, hüllô- és madárfauna található. A tájegység ÉK-i részén lévô völgyrendszerek a legritkább, és talán a legtarkább növénytársulások, a löszpuszták közép-európai maradványait ôrzik. A tolnai mezôföldön közül 70 védett növényfaj fordul elô. Az országos jelentôségû védett területek: szedresi tarka sáfrányos; németkéri Látóhegy; bikácsi Ökör-hegy ; kistápéi láprét. Megyei jelentôségû védett területei: tengelici Csapó-park; tengelici Bogárzó-tó, tengelici Benyovszky-ppark; nagydorogi Banai-ttó és a nagydorogi szenesi legelô. Kis tájegységünk nyugati határvonala a Hegyhát. Ez a legtipikusabb tolnai
táj, egyben az egész dunántúli-dombság legaprólékosabban felszabdalt területe. Tengerszint feletti magassága 200-220 méter. A tájegység nevét még a honfoglaló magyarok adták, a csupa hátakból és lejtôkbôl álló, erdôborította területet így különböztetve meg a szomszédos alacsonyabb és alföldi jellegû területektôl. A felszíni adottságok miatt nagyobb folyók nem is alakulhattak ki csak apróbb patakok hálózzák be, festôien rajzolva meg egy-egy falucska arcát és határát. A hegyhát alapja ôsi gránithegység, amely a földtörténet harmad idôszakában a mélybe süllyedt és helyét tenger foglalta el, agyagos homoklöncs mészkôréteget rakva le. A Pannon-tenger visszahúzódása után a terület szárazulattá vált és felszínén hosszú idôn keresztül lepusztulási és felhalmozódási folyamatok váltották egymást. A jégkorszak utolsó harmadában megkezdôdött a löszképzôdés és vele egyidejûleg erôs kéregmozgások hatására a terület feldarabolódott, érdekesség 700 völgy tagolja a Hegyhátat. A táj feldarabolódása ott a legnagyobb méretû, ahol a talajvédô erdôket már évezredekkel ezelôtt kiirtották.
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
105
A hegyhát felszínét hajdanán összefüggô cseres-tölgyes erdôk borították. Ebbôl helyenként ma is láthatók kisebb-nagyobb foltok; a hôgyészi, a simontornyai és a kisszékelyi erdôk. Az ország legjobban erodált területe. Tipikus példája, a Gyönkre vezetô szabdalt völgykatlan. Klasszikus területe a megyében a lepusztulásnak a Gerenyásivölgy. Löszös területén a talajvédelem elhanyagolása, suvadásokat, talajcsúszásokat eredményezett. A peremvidékek tagoltabbak. Pincehely, Simontornya, Tolnanémedi, Keszôhidegkút és Szárazd környékén az eredetileg lépcsôben töredezett szabályos lejtôkön a lefolyó vizek pusztító munkája és a földcsuszamlások révén „púp”, „halom” és „kúpszerû” felszínformák keletkeztek, amelyek változatossá teszik a felváltva szôlôk, erdôk és szántók borította területet. A terület éghajlata átmenetet mutat az Alföld és a Dunántúli-dombság éghajlata között. Az átmenetiség a csapadék lassú növekedésében és a hômérséklet csökkenésében jelentkezik, ahogy nyugat felé haladunk. A hegyhát északi és keleti pereme, több napsütést kap (2100 óra/év), mint a belsô vagy a nyugati fele. Ez magyarázza a simontornyai és a kölesdi borok kiváló minôségét is. A tájegységen érdemes megtekinteni a hôgyészi Apponyi-kkastély parkját, amely 200 év után a mai állapotában is látványosság, megyei jelentôségû védett terület. (Egykor a megye legszebb parkja, arborétuma vette körül, vadászkastéllyal, csónakázótóval, vadaskerttel). Könnyen megközelíthetô a 65-ös út mentén, Hôgyész központjában. Az utókor sajnos nem kímélte. A Sió–Sárvíz völgye és a Dél-Mezôföld hosszú ideig elsôsorban nagybirtok volt. Lakosságának zöme uradalmi cseléd a „puszták népe”. Sajátos kultúrájú zsellérfalvak alakultak ki itt, (pl. Szedres, Tengelic), de természetesen jelentôsebb
106
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
parasztfalvakat is találunk mint például Medina, Harc, Sióagárd. A tájegység mezôváros jellegû központja a történelmi hangulatú település, Simontornya volt. A Tolnai-Hegyhát településtörténete számos rokon vonást mutat a szomszédos (délkeleten fekvô) Völgységével. A felszabadító háborúk után Tolna megye XV. századi 540 falujából és 21 mezôvárosából 1715-re mindössze 45 lakott hely létezik, s ezek fele is csak 1690 után települ újra. E terület benépesítése – melynek legnagyobb települése Hôgyész, Gyönk és Kölesd – is Mercy gróf nevéhez fûzôdik. Hatalmas apari, majd hôgyészi központú uradalmának egy része hegyháti település volt (például Keszôhidegkút, Szakadát, Varsád, Kölesd, Kistormás, Felsônána, Kalaznó, Diósberény, Hôgyész, Duzs, Mucsi). Mercy Claudius Florymundus de Argenteau lotharingiai francia katona-családból származott. Miután több hadjáratban is kitüntette magát, III. Károly király grófi rangra emelte, és a Bánát kormányzójává, valamint telepítési biztosává nevezte ki. Amikor Mantua mellett az olaszok elleni harcokban elesett, munkáját unokaöccse, Antal gróf (1691–1767), Horvátország és Szerémség kormányzója folytatta. Birtokain Mercy gróf – a hagyomány szerint a nagydorogi parasztbíró tanácsát megfogadva – egy nemzetiségû és egy vallású falvakat hozott létre. Kölesden, Medinán, Miszlán, Gyönkön és Pálfán református, Sárszentlôrincen evangélikus, Kisszékelyen, Udvariban, Miszlán, Diósberényben, valamint Harcon katolikus magyarok laktak. Csibrák és Diósberény eredetileg magyar többsége a XIX. sz. közepére már töredékére olvadt. A hegyháti falvak közül Sárszentlôrincen 1715-ben, a többi helyen (Diósberény, Hôgyész, Csibrák, Gyönk, Felsônána, Kistormás, Kalaznó, Varsád, Szakadát, Keszôhidegkút, Nagyszékely) a húszas
években találkozunk az elsô német telepesekkel. Az elsôdleges településeket követôen megindul a belsô vándorlás. Például Aparra 1742-ben és 1762-ben többek között a hegyháti Mucsiról, Kisdorogról és Varsádról érkeznek telepesek. A harmadik, 1784–1786 közötti szervezett császári telepítés, új telepet csak a dél-mezôföldi Németkéren hoz létre, utánpótlás kerül azonban a hegyháti Nagyszékelyre, Gyönkre és Kalaznóra. A német telepes falvak nagy része vallási szempontból egynemû. A Hegyhát német falvainak többsége evangélikus (Keszôhidegkút, Varsád, Kalaznó, Kistormás, Felsônána, de laktak evangélikusok Gyönkön és Szárazdon is), Nagyszékely lakói reformátusok voltak. A XIX. században a Hegyhát települései közül Gyönkön
SZEDRES Irányítószám: 7056 Körzethívószám: 74
Szekszárdról indulva a 6-os fôúton Budapest irányában, alig 3 kilométerre térünk le a 63-as (Székesfehérvár felé vezetô) útra, határában csodálatos gesztenyefasor fogad, a faluban. Az út mellett fekvô településen még ma is láthatók az eper-, vagy ahogy erre nevezik, szederfák. Ezekrôl kapta nevét a község. Alapítója, Bezerédj István – a selyemhernyó etetéséhez tömegesen használt levél miatt –, birtokán egész szederfasorokat ültetett. Mielôtt a faluba beérnénk, kanyarodjunk le balra az útról, hiszen itt Szedres község határától néhány száz méterre DKre terül el az a Kb. 60 hektár nagyságú legelô, amely a tarka sáfrány termôhelyét jelenti. A védett partoldal értékeihez kell sorolni a löszpuszták aranysárga színû növényét, a tavaszi héricset is, amely a szedresi termôhelyen 7-8 ezer terebélyes tôvel képviselteti magát. Együtt virágzik a homoki pimpóval és az apró tyúktaréjjal. Nem-
és Hôgyészen éltek nagyobb számban zsidók, a 20. században pedig néhány településre bukovinai székelyek (pl. Kalaznó, Kéty, Zomba) és felvidéki telepesek (pl. Zomba) érkeznek, akik sajátos hagyományaikkal tovább színesítik a táj arculatát. Templomaikkal, egynemû vagy a falu több gyökerét bemutató tájházaikkal (Sióagárd, Gyönk, Szakadát) vallanak e települések múltjukról. Az egykori birtokosok kastélyai a hôgyészi apponyi, lichtensteini, a simontornyai és ozorai vár csalogatják a kíváncsi utazót, aki e területen a falusi turizmus nyiladozó formájában (Hôgyészen, Tevelen, Zombán, Diósberényben) olcsó kollégiumi szálláshelyeken (Gyönk) vagy a már kiépülôben lévô néhány panzióban szállhat meg.
csak értékes, de virágzáskor látványnak is gyönyörû. Az elpusztult középkori falu helyén virágzó gazdaság jött létre. Bezerédj a község 1836-os alapításakor arról is rendelkezett, hogy a tanító köteles faiskolát tartani, s a legjobb diákok között évente 6 gyümölcs-, 6 dió- és mintegy félszáz eperfát kiosztani. Persze Bezerédj István (1795–1856) nem elsôsorban a selyemhernyó tenyésztésével írta be nevét történelmünkbe, hanem reformkori közéleti szerepléseivel, s azzal, hogy ô volt az elsô önként adózó magyar nemes. Lemondott jobbágyai kilencedérôl, s felszabadította ôket. A Hídjapusztán élô Bezerédj fiatalon elhunyt felesége, Bezerédj Amália 1828-ban jobbágygyerekek számára létrehozta a hídjai „kisiskolát”, s az elsô magyar óvodát Belacon. Az általa írt „Flóri könyve” 16 kiadást ért meg, s közel egy évszázadon át elevenen ható gyermekirodalmi alkotás volt. A település központjában István király portréja fogadja az ideérkezôt, itt
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
107
fordulunk balra, Medina irányába. A Tszmajor után tábla jelzi a pompás kis tavat. A Szedres melletti Hídjapusztán, az egykori Bezerédj-kkastélyhoz tartozó területen található a kacskaringós Holt-SSárvíz, aminek a születése a Sió és a Sárvíz szabá-
Szerb húsvét a
MEDINA
görögkeleti templomban
Irányítószám: 7057 Körzethívószám: 74
Folytatva utunkat a kis bekötô szakaszra Medinára érkezünk. (A Kölesdrôl Harcra vezetô úton is elérhetjük.) A 900 lelkes kis falu a két tájegység, a Hegyhát és a Mezôföld határán futó Sió és Sárvíz partján érintetlen környezetben fekszik 1446-ban Medejként említik az oklevelek. Mai nevét a hagyomány szerint Medinai basáról kapta, aki itt vert sátrat a mohácsi csata idején. A XVII. század közepén elpusztult Medinát új birtokosai,
108
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
lyozásának idejére esik, horgászhellyé pedig a 70-es évek elejétôl lett. A környezô mocsárréteket rekettyefüzes és nádasfoltok tarkítják, nyárfaligetek övezik. A dombokat védô hatása és az egész évi vízbôség az itt élô növény és állatvilágon is érzôdik. A nyílt vízfelületen tündér- és tavirózsák pompáznak. A legszembetûnôbb a madárvilág: barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi sármány, cserregô és nádi poszáta. A függôcinegék remekmû fészkei a rekettyefüzek ágain készülnek. Madártani szempontból jelentôs a sárszalonka fészkelése. A partszakadásokban néhol a jégmadár is megtelepszik. A közeli löszpart színpompás madara a gyurgyalag. Az emlôsök közül a fokozottan védett vidra csak szerencsével pillantható meg, rejtôzködô életmódja miatt. A vízpart növényzetében gyakori a törpe egér fészke, sáslevelekhez erôsítve. A kétéltûek közül a mocsári és a kecskebéka; a hüllôk közül a mocsári teknôs a legjellemzôbb faj. A 14 hektáros tó és környéke kedvelt pihenôhely és horgászatra is kitûnô. Vizében ponty, dévér, kárász, csuka, süllô, amur és harcsa akad horogra.
a Gindly -ttestvérek telepítették újjá. 1699-tôl horvátországi és szerémségi görögkeleti vallású szerbek, 1737-tôl pedig – zömmel Cecérôl – református magyarok jöttek. A 18. század végétôl Kölesdrôl és Varsád környéki német falvakból érkezô evangélikus németek gyorsan beolvadtak az itt élô református magyarságba. A Petôfi utcában az 1790-ben emelet késô barokk református templom tekinthetô meg. Különlegessége a szószék felett lévô parasztbarokk stílusú egyedi színezésû hangvetô. A templomban található koronás címer eredeti helyén át-
vészelte az elmúlt negyven évet. (Az érdeklôdôk jelentkezhetnek Keresztes Hajnalka lelkésznél. Medina, Kossuth u. 57–58. Tel.: 74/434-391.) Az egyházközség révén minden év júliusában rendezik meg a Tolna Megyei Református Egyházmegye nyári gyermektáborát. A faluban él, (a Petôfi utca 25. szám alatt van a mûhelye), ifj. Kôszegi István, aki egyszerû népi hangszereket készít. Elôzetes bejelentéssel megtekinthetik a látogatók, hogyan kel életre a köcsögduda, a pánsíp. (Bejelentkezés: Bajcsy-Zs. u. 49. Tel.: 74/ 434-777). A faluban október elején tartják a hagyományos szüreti vigasságot. A XIX. századi birtokos család, az Apponyiak klasszicista stílusban 1840 körül épített, majd negyven év múlva eklektikus stílusban bôvített kastélya (ma iskolaként mûködik).
TENGELIC Irányítószám: 7054 Körzethívószám: 74
A székesfehérvári útról két irányból is megközelíthetô Tengelic. A község lélekszáma 2700 fô, határán kívül találhatók az egykori birtokosok kastélyai. Már a középkorban a szórt településszerkezet jellemezte. Ez ma is zavarba ejtheti a odalátogatót. A településtôl északra mintegy 2 kmre található a Csapó-család otthona. A reformkor vezetô egyénisége, Csapó Dániel a Széchenyi szellemében tevékenykedô középnemesek közé tartozott. Amerikából hozatott dohánymagot, külföldrôl tenyészállatot. Nemcsak országgyûlési felszólalásaiban sürgette, a modern gazdálkodást, hanem birtokán meg is valósította. Személyes példájával, szakkönyveivel, szervezô tevékenységével „az elsô magyar nemzetgazdává” vált. Kúriáját a reformkori klasszicista építészet kiválósága, Pollack Mihály tervezte.
A klasszicista görögkeleti szerb templom nem csupán mûemlék. A megye egyetlen délszláv kisebbségi önkormányzattal rendelkezô községében, a görögkeleti vallási hagyományai (pl. házi védôszentek megünneplése, szentiváni koszorú szentelése) most is elevenen élnek. A faluval ismerkedô idegennek szemébe tûnik a házak oromzatán, az utca felôl kitett Iván-napi koszorú. Ezt minden évben július 7-én Szent Iván napján készítik el és a jövô évi bôséges búzatermést biztosítja, a ház népét megóvja a pusztulástól. A medinai szerbek Pünkösdkor tartják a templom búcsúját, de ennél nagyobb búcsú a megyében július 12-én tartott grábóci. Kellemes idôben megér egy sétát, hogy szétnézzünk a temetôben.
Az épületet a századfordulón eléggé átépítették, de még így is sokat megôrzött eredeti formájából. A kastély értékes képtárának egy része a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban található. Már csak nyomaiban látható az 1820-ban létesült kastélypark, ahova 56 különféle fafajt gyûjtöttek össze. Az épület hasznosításra vár. Tengelicen nyugszik a család másik tagja, Csapó Vilmos is, aki 1848-ban a Tolna megyei nemzetôrök parancsnokaként az ozorai diadal hôse volt. A falu felôl, vagy a 6-os útról leágazó úton Tengelic-Szôlôhegyen keresztül érhetjük el az egykori Benyovszky-kkastélyt. A kalandos életrajzok kedvelôi számára talán csalódást okoz az a tény, hogy az alsótengelici kastély nem a madagaszkári királyként elesett gróf Benyovszky Móric, hanem egy másik Benyovszky-áág tulajdona volt. Kárpótolhat viszont mindezért a gondozott, védett park, a tavakban felfedezhetô növényritkaságok, a táj.
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
109
A Benyovszky kastély
A Benyovszky-park egy része zárt terület, a többi szabadon látogatható. A parkon átfolyó patakot felduzzasztották, medrét kimélyítették és egy 4,7 hektár nagyságú tavacskát alakítottak ki, Szigetekkel és a szigeteket átívelô fahidakkal. Jelenleg is horgásztóként használják. A park 90-100 éves fái között olyan különlegességek is akadnak, mint a kalábriai fenyô, a mocsáriciprus és a virginiai boróka. Az idôs fák zöme nyugati ostorfa, fekete dió, platán, kocsányos tölgy, fehér nyár, erdei- és feketefenyô. Megkapó látvány, hogy a park kidôlt fáinak gyökérzetén ökörszemek és vörösbegyek fészkelnek. A védett terület madártani vonzereje a szürke gém kolónia.
KAJDACS Irányítószám: 7051 Körzethívószám: 75
A 63-as útról Fehérvár felé balra letérve találjuk Kajdacsot. A székesfehérvári úttól nyugatra esô kis falu neve nemcsak honfoglaláskori lelôhelyként említésre méltó, a középkor viharos századaiban is az országos jelentôségû események sodrába került. A magyar koronát ôrzô Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-ppárti
110
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
Kora tavasszal messze hangzik a fekete harkály hangja (legnagyobb harkályfajunk). A faodvakba macskabaglyok telepedtek. A királyka is állandó tagja az „ôserdônek”. Inkább szakemberek számára jelent különlegességet a tengelici pókbangós rét, látogatása a virágzás idején csak szakember kíséretében lehetséges, mivel a 10–30 cm magas pókbangótövek alig tûnnek fel – különösen az avatatlanok számára – ezért letaposásuktól kell tartani. A mai állomány mindössze kb. 500 tô a 3 hektárnyi területen. A kastély mai gazdája Kiss István szobrászmûvész, akinek alkotásaiból május 1-jétôl október 15-ig tekinthetô meg kiállítás elôzetes bejelentkezésre. (7054 Felsôtengelic, Tel.: 74/423-141.) A közép-tengelici kastélyparkban, természetvédelmi területen összefüggô tórendszer van. Három tó egy egységnek nevezhetô, a negyedik külön áll. Az egész vízfelület két hektárnyit tesz ki, ponty, csuka, süllô, amur, busa, harcsa, kárász, compó és keszgefélék laknak bennük. A park mai elhanyagolt állapotában is szép. Mamutfenyôk, japánakác, bukszusliget, tölgyek, hársak örökzöldek, lepényfák látványa fogadja a látogatót. Megközelíthetô a 63-as útról a Kölesd–Paks elágazónál az utóbbi felé haladva, Paksról, illetve a 6-os útról.
hadvezér foglyát és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta II. Szolimán szultánnak, ô maga pedig hûbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát. A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt. A szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban Kajdacson 32 családfô fizetett adót. A török kiûzése után a megye új birtokosai között megjelentek a XV. században
Liptó megyében birtokot szerzô Sztanko vánszkyak is. A család, amely a Tolna megyei Kajdacsra házasság és birtokcsere révén került 1724-ben, a 19. századi megyei közéletben jelentôs szerepet játszott. Nyughelyüket, a többször feltört Sztankovánszky mauzóleumot Ybl Mik lós és Ney Béla tervei alapján eklektikus
NAGYDOROG Irányítószám7044 Körzethívószám: 75
Nagydorogra dél felôl a 63-as számú úton érkezünk. A község nevére büszkék a helyiek, az ószláv „drog” szóból származik, melynek jelentése barát. Ezt tapasztalhatja az utazó, ha elidôzik a községben. Fôutcáján jobbra ipartörténeti emlék volt a Szeszgyár. Ma üresen álló épülete látható. Az elsô útkeresztezôdésben balra, Sárszentlôrinc felé a Dohánybeváltó épületcsoportja magasodik. De folytassuk útunkat a fôutcán. A község központjában a századelô patinás épületei láthatók, melyekben a rendôrôrs, az óvoda, kapott helyet. Itt tekinthetô meg (Kossuth Lajos u. 32.) az Idôsek otthona hátsó traktusában, néhai Stockinger Artur plébános Sipka és Kalapmúzeuma.
stílusban építették 1876-ban. A község közepén fekvô egykori kastélyuk (Arany János u. 173.) ma iskola. A település mûemlék jellegû épületét, a barokk római katolikus templomot 1891-ben teljesen átalakították. (Római Katolikus Plébánia: Tabán u. 82. Tel.: 74/351-219.)
ipartörténeti emlék a századelôn még mûködô víztorony. Tovább haladva, balra az 1875-ben épült községi iskola, vele szemben az 1774-ben épült református templom látható. A nagydorogi gyülekezet csak Mária Terézia engedélyével emelhette templomát, a torony pedig még húsz évvel késôbbi az épületen. Benne egy korabeli márványtábla és egy múlt századi orgona. Erôs református közösségérôl 1626-ban van elsô híradásunk: Decsi Lôrinc neve ott szerepel a Dunamelléki egyházkerület prédikátorai között. Nagydorogon született Benedek Mihály prédikátor, református püspök, a Debreceni grammatika egyik szerzôje, s itt volt lelkész 1829-tôl Fördôs Dávid költô, egyházi író, számos halottbúcsúztató szerzôje.
Áprilisban nyílik a fekete kökörcsin
Apró nôszirom a szenesi legelôn
A kiállításon több, mint 60 kalap és sipka látható a világ számos tájáról: Európából, Afrikából, Ázsiából és a tengeren túlról. A magyar kalapviseletet – egyebek között – a hortobágyi csikós kalap, a pörgekalap, meg a somogyi ünnepi juhászkalap képviseli. (Nyitva: munkanapokon 8-tól 16 óráig, munkaszüneti napokon elôzetes bejelentés alapján. Bejelentkezni Wéber Lajosnál Kossuth u. 61. számon lehet, illetve a 74/333-148-as telefonon.)
A kanyargós fôutcán felfelé tartva, a helyiek által a „Fôszegnek” nevezett területen, római katolikus templom áll, mellette az újonnan épült sportcsarnok. Mögötte látható a Széchenyiek kastélya, ma általános iskola, udvarában ma is látható
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
111
A református templomnál jobbra kanyarodva Györkönybe jutunk. A fôutcán a községet két kilométerre elhagyva a 63-as út mindkét oldalán a szenesi le gelô természetvédelmi területéhez jutunk. A 87 hektáros legelô legjellegzetesebb növényei az áprilisban nyíló fekete
Koccintás a györkönyi
GYÖRKÖNY
pincefaluban
Irányítószám: 7045 Körzethívószám: 75
Nagydorog központjából jobbra fordulva közelítjük meg Györkönyt. Az 1150 lelkes község szép völgyben fekszik, területe ôsidôk óta lakott volt. Határában érdemes néhány percre megállni, elidôzni, hiszen számos római sírkô került elô, amelyek a szekszárdi múzeum kiállításán láthatók. Az elsô írásos emlék egy vatikáni adólista a XIII. századból. Birtokosai a középkorban gyakran Meszlényi Jácserélôdtek. A török után (M nos fehér megyei alispán hívására) evangé-
112
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
kökörcsin. Ezt az apró nôszirom, a kékvirágú pusztai meting virágzása követi. Csak a környéken található az ôszi füzértekercs érdekes virága. A jobb oldalon látható homokbánya falában fészkel a színpompás gyurgyalag.
likus magyarok, majd 1717 táján Mosonból érkezô evangélikus ún. „heidebauerek” vették birtokukba az elnéptelenedett falut. A magyarok 1723-ban papjukkal, Bárány Györggyel (1682–1757) együtt a szomszédos Sárszentlôrincre költöztek, s helyükbe Hessenbôl jöttek telepesek. A vallás közössége ellenére a hesseni evangélikusok és a „heidebauerek” nyelvjárásukban, szokásaikban a legutóbbi idôkig elkülönültek. Még a XVII. század második felében épült barokk evangélikus templomban (Lelkészi Hivatal: Fô u. 493. Tel.: 75/352-408) is külön padsorokban ültek. A falu szülötte Tolnai Lajos (1837–1902) költô, író, szerkesztô, a 19. század végi magyar prózairodalom egyik jelentôs képviselôje. A hagyományok és tárgyi emlékek megôrzésére régi, nádfedeles házban rendezték be a falumúzeumot. Györkönyben járva érdemes végigsétálni a különleges szépségû pincefalun megkóstolni a jófajta borokat. A falut nagy szôlôterületek övezik, itt terem a remek györkönyi bor „alapanyaga”. A présházak szorosan egymás mellé, szabályos sorokban épültek, „kémény nélküli” falunak is nevezik. Az 1980-as években terv készült a megmentésére, rehabilitációjára. A pincefaluban szabadtéri színpad kínál nagyszerû színhelyet népünnepélyeknek, szabadtéri programoknak. A vendéget szívesen látják Györkönyben, szállás és étkezési lehetôség magánházaknál kínálkozik.
SÁRSZENTLÔRINC Irányítószám: 7047 Körzethívószám: 75
A hangulatos, mindössze 1200 lakosú falut a 63-as útról Nagydorog felôl érhetjük el a legegyszerûbben. A Sárvíz, majd a Sió-hídon átkelve gyönyörködhetünk rajta, jobbra a falu felé vesszük az irányt. A község 1803-ban alapított evangélikus gimnáziumában nagyszerû tanárok tanítottak 1831-ben is, amikor 9 évesen Petôfi Sándor odakerült. A barokk evangélikus templom oltára mögött ma is megtekinthetôk a gyermekkéz véste, monogrammal jelölt padok, melyeket valaha a legnagyobb magyar költô is koptatott. Csepregi Béla evangélikus lelkész kutatásai alapján részletesen ismerjük Petôfi Sárszentlôrincen töltött két tanévének eseményeit: tanárait, barátait, szállásadóit, s a tanulmányi követelményeket. Az egykori osztálytárs, barát, Sass István visszaemlékezéseibôl azt is tudjuk, hogy amikor évek múlva felkeresi borjádi birtokán, begyalogol Lôrincre, hogy kezet szoríthasson régi kedves tanárával, Lehr Alberttel. A gimnáziumi éveket idézve írja a sárszentlôrinci jegyzô leányának, Hittig Amáliának ajánlott „Gyermekkori barátnémhoz” címû versét. A „Hegyen ülök”-kel pedig kedves tanítójára emlékezik.
UZD Irányítószám: 7047 Körzethívószám: 75
A Paksy család egykori birtokaihoz tartozó pusztán a múlt század közepén alakult ki a kölesdi út mentén fekvô kis település, amelyhez a szomszédos Borjád is tartozik. A falu déli részén található kú riák sorától kissé távolabb a község mögötti dombra kanyarodó út végén fekszik a Fördôs-ccsalád fészke. Az épületben
Az evangélikus gimnáziumot késôbb lakóházzá alakították. Ma éppúgy népi mûemlék, mint a Petôfi számára két évig otthont jelentô jegyzôlak, amelynek épületében elhelyezett kiállítás néprajzi tárgyai a költô korának mindennapi életét idézik. A romlásnak indult faluba életet leheltek. Az úzdi kúria egykori tulajdonosának Pesthy Pál igazságügyminiszternek rokona dr. Predmerszky Tibor kárpótlással kapott 345.000 forintját ajánlotta fel az evangélikus egyházközség népfôiskolai alapítványának. Az alapítvány Zsivora György kultúrmecénás nevét viseli, aki a Magyar Tudományos Akadémiát is nagyban támogatta. Apja takácsmester volt. Ma a Népfôiskolai Szövômûhely a Bocskai u. 3. szám alatt hétköznap munkaidôben 7.30–16.00-ig látogatható, ahol volt munkanélkül asszonyok hagyományos kézi szövéssel készítenek szônyegeket, falvédôket, tarisznyákat. A szövés folyamata megtekinthetô. Vásárolni is lehet. Az egykori gimnázium mûemléki épületében Nagy Zoltán fazekas dolgozik, aki elôzetes bejelentéssel szintén fogad csoportokat (Tel.: 75/332-286. Sárszentlôrinc, Petôfi tér 1.) A volt jegy zôlak ma a Petôfi-ház. (K Kulcs a Polgármesteri Hivatalban van: Petôfi u. 22. Tel.: 75/333-162.)
megtekinthetô a környék történetét, néprajzi és mûvelôdéstörténeti emlékeit bemutató kiállítás kuriózuma, egy úttörô gyûjtemény. A kis múzeum létrehozója és ôrzôje Renkecz József szívesen látja a vendégeket, kalauzolja a látogatókat. (7047 Sárszentlôrinc, József A. u.) A környéken kiránduló csoportok szállást is találhatnak a kúriában. Petôfi Sándor uzdi kirándulására emlékeztet a négyökrös szekér a park fái alatt.
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
113
A borjádi Petôfi-méhes
BORJÁD Irányítószám: 7756 Körzethívószám: 75
A néhány házból álló kis települést – amely felett a domboldalban egyedülálló ipari történelmi mûemlék magasodik, egy sörétgyártó torony látható – általában csak Uzddal együtt említik, sok térképen
BIKÁCS Jégkorszaki maradvány faj a zergeboglár
Irányítószám: 7043 Körzethívószám: 75
A 63. sz. fôútra térünk vissza Nagydorogon át,észak felé folytatva utunk. Bikács határát elérve, alig vesszük észre, hogy a malompatak felett haladtunk át és beérünk a faluba. A háború elôtti idôszakban vízimalmok kerekét hajtotta a patak. Mára a három malomból csak egy látható. Tovább haladva lassításra készteti az utazót a nagyívû útkanyar, de egyben az úttest melletti épületekre hívja fel a figyelmet. Baloldalt látható az evangélikus templom, amely 1736-ban épült. Stílusát illetôen barokk, a berendezése mûemlék.
114
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
fel sem tüntetik. Hírnevét néhány hangulatos verssornak köszönheti. Petôfi Sándor, az ország ünnepelt költôje 1845 szeptemberében egykori iskola- és padtársa, Sass István meghívására – két hetet Sassék borjádi birtokán töltött. Borjádon Petôfi kedvenc tartózkodási helye volt a méhes, amely ma emlékhely. A hely hangulatát idézik a Sass Zsófia emlékkönyvébe írt sorok, melyeket a hölgy még idôs korában is elérzékenyülve olvasott fel: „Méhek s virágok kertednek lakói, Méhes, virágos kert legyen szíved”. Talán a méhek, talán a méz illata tette, de mintha a költô szíve is megtelt volna zsongással, a boldogság ígéreté-vel. Errôl tanúskodik Sass Erzsikének írt verse A négyökrös szekér. A Sass kúrián tábla ôrzi a költô látogatásának emlékét, ma magántulajdonban van, de érdeklôdôk megnézhetik a méhest, idôzhetnek a csodálatosan rendbe hozott parkban. Vízitúrázóknak ingyen kikötôhelyet (fürdô, tûzrakóhely) biztosít a nagyvonalú gazda, egyetlen kikötéssel: vigyázni kell a környezetre.
Jobboldalt láthatjuk az új iskolát, amely egyúttal faluházként is mûködik. Olcsó szálláslehetôség diákok, iskolai csoportok számára. (Információ: a Polgármesteri Hivatalban 7043 Bikács, Szabadság tér 1. Tel.: 75/333-153) A település jellegzetessége a széles utca, amelyen fûrészfogas jellegû beépítéssel követik egymást a házak. Külön figyelmet érdemelnek a hagyományos tornácos épületek, takaros porták. A lakosság mindig is mezôgazdasági termeléssel foglalkozott. Régebben hagyománya volt a dohánytermesztésnek. A középkori okleveles adatok szerint a Sárvíz mentén összefüggô besenyô települések voltak. A besenyô Bikács nemzetség névadó fészke Bikácson, monostora Madocsán volt. Bikácsot a XIV. század
derekán Ugali Pál birtokolta, majd felét Dobi Demeter hagyatékaként annak lányai kapját 1375-ben. A gyorsan változó tulajdonosok sorában Lackfiak, Kanizsaiak szerepelnek. A török alatt a szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572–73-ban Bikácson 29 családfô fizetett adót. A XVIII. században újratelepülô faluba Györkönyhöz hasonlóan a nyugat-magyarországi Moson megyébôl érkeznek ún. „heidebauerek”. A fôútról jobb kéz felé térve kb. 3 km távolságban eljuthatunk a bikácsi Ökörhegyhez, ahova szilárd út vezet. A bikácsi Ökör-hegy (43.2 hektár) természetvédelmi terület. Ez a homokos terület ôrizte meg legszínpompásabban az ôsi sztyeppék jellegzetességét. Aki májusban erre téved, szemet gyönyörködtetô árvalányhaj-tengert lát maga elôtt. Sehol a Dunántúlnak nincs ilyen összefüggô a homokja. Májusban pompázik a homoki nôszirom, valamint a törpe nôszirom. Az illatozó virágok a nektárkedvelô rovarok tömegét csalogatják. Nagyon gazdag lepke állománya van. Aki egy kicsit is szereti a természetet felejthetetlen emléket szerezhet magának. A kistápéi láprétet (47 hektár) a bikácsi Ökör-hegy közvetlen közelében találjuk. Merôben eltérô klímájú és vegetációjú természetvédelmi terület. A tartós nedvesség hatására a mélyfekvésû részeken rekettyefûz bokrokkal tarkított láprészek, zsombékok, füzes kiszáradó láprészek alakultak ki. A kicsit magasabb részeken – idôszakosan még vízzel borított környezetben – nyírerdôt találunk. A hûvös mikroklímának köszönhetôen a lápréten megmaradt a jégkorszaki reliktumfaj, a zergeboglár. Az üde lápréteken a nyílt vízfelületeket messzirôl jelzik a mocsári nôszirom kimagasló sárga virágú tövei. Jól érzi magát a környezetben a mocsári sáfrány, a sédkender és a pénzeslevelû lizinka.
A kiszáradó lápréteken pompás orchideafajok tenyésznek: ujjas kosbor, a szúnyoglábú bibircsvirág. Itt él a ritka, védett páfrányfajunk, a kígyónyelv. Madárvilága gazdag: nagykócsagok, feketególyák, szürkegémek, récék, szárcsák, vízityúkok, sárszalonkák népesítik be. Megtalálható benne, nyíres, füzes, nyírláb bokrok, valamint olyan növények, amelyek az alföldi lápréten és az Alpok nyúlványain vannak. Botanikus kérdés, vajon hogyan juthatnak el ide ezek a növények: örök talány. A terület egy kiszáradó láprét jégkorszaki maradványokkal (zergeboglár). Ezen a tôzeges területen 11 fajta orchidea található meg. Jelenleg szabadon látogatható. A védett területekrôl tájékoztatást, csoportok részére helyszíni vezetést Joó Antal tájvédelmi körzetvezetônél lehet kérni. (Tel: 75/311-612, 0660/311-548.) Bikács a települését észak irányban elhagyva Fejér megyébe jutunk. Vajtára, amely ismert melegvizes gyógyfürdôjérôl. Ezt követi a Csók István Emlékmúzeumról és a piros paprikáról híres Cece.
Árvalányhaj tenger a bikácsi Ökör-hegyen
A kistápéi láprét
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
115
Ha Bikács központjában Kistápé felé kanyarodunk, elérjük a Jindra-ttavat. (Betonút mellett fekszik, jól megközelíthetô.) A vízben harcsa, amur, kárász, dévér, süllô és balin várja a horgászokat.
NÉMETKÉR Irányítószám: 7039 Körzethívószám: 75
A 63-as számú útról Cece központjában kell elfordulnunk, hogy 12 kilométeres kitérôvel a Dél-Mezôföld csücskén fekvô Németkérre érkezzünk. Már a csiszolt kôkorszakból maradtak fenn leletek, melyek bizonyítják, hogy évezredekkel ezelôtt lakott volt a terület. A falu határában lévô löszdombok mélyébôl kérültek elô római kori leletek, melyek közül legértékesebb a Sánc-hegyen napvilágra került Juppiter Dolichenus istenkultuszának jellegzetes emléke, egy bronzlemez. Ezen egy katonaistenség bika hátán ül és villámot, illetve harci bárdot tart a kezében. (A Nemzeti Múzeumban látható.) A népvándorlás korában is kedvelt hely volt a mai Németkér és környéke. A település nevét a Kér-törzsbôl eredeztetik. 1193-ban már Ker néven említik oklevélben. Humoros magyarázatot adnak e kérdésre maguk a németkériek: „A dunaföldváriak szerint a német mindig
HARDI CSÁRDA Birkapörkölttel és pacallal várjuk kedves vendégeinket családias hangulatú csárdánkban. 7039 NÉMETKÉR Vörösmarty u. 19. Tel.: 75/331-203
116
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
Fôzés, sátorozási és lakókocsi parkolási lehetôség van a vízparton, napijegyet pedig Nagydorogon és Bikácson is adnak. (Az egyesület címén lehet érdeklôdni.)
kér, ezért lett Németkér.“ (Korábban Földvár volt a járás elsô községe, amelytôl valóban lehetett kérni.) A valóság az, hogy a németkériek maguk között svábosan Kérnek, Kírnek nevezik falujukat. A török hódoltság alatt elnéptelenedik a falu, mindössze hat ház vészeli át a korszakot a XVI. század végére. A község felvirágzása az 1785-ben érkezô elsô német családok megtelepedésével kezdôdik meg. A letelepedô 176 fô egyre gyarapodott, több hullámban érkeztek elsôsorban a mai Hesseni-tartományból telepesek. A századfordulóra (1910) közel 2500 lélekszámú volt a település. A szorgos németek 1918-ra építették meg templomukat, szeptember 15-én szentelték fel. Ez a németkéri búcsú napja. A hivatalos iratokban 1789-tôl szerepel Német-Keér néven a község. A német-ajkú lakosok érzelmileg is kötôdtek az új hazához, a 48/49-es szabadságharc emléke úgy ôrzôdött meg a faluban, hogy a felserdülô legények a hôsök neveit osztották szét egymás között. Így lett Klapka a Rauth Ignác, Kossuth Gyuri a
Reich Gyuri, Görgey a Rodenbücher Ferenc. A múlt feltárásában a helytörténeti klub végzett nagy munkát, gyûjtômunkájuk eredménye a Falumúzeum szép kiállítási anyaga. (Információ: Mûvelôdési Ház és Könyvtár Szabadság u. 25. Tel: 75/331-524.) Németkér környéke természeti érdekességeket is rejt. A települést Paks felé elhagyva, a Gyapa-pusztától délre esô homokdomb, az úgynevezett Látóhegy emelkedik. (A Látóhegyet hivatalosan Templom-hegynek nevezik, a németajkú lakosság Kirches Gipfelnek mondja.) A
PÁLFA, FELSÔRÁCEGRES Irányítószám: 7042 Körzethívószám: 75
Már a szomszéd megyében járunk, a 63-as útról Vajtánál kell letérnünk, hogy elérjük a csaknem 2000 lakosú kis községet. A középkorban Pálfalva néven 1450–62 között Apari Fülöpé volt, akinek magvaszakadtával Mátyás király Garai László nádor özvegyének és fiának adta. A sármelléki falut a török alatt mindössze 19 család lakta. A korszak végére teljesen elnéptelenedett településre néhány évi adómentesség reményében az 1720-as évek elején fôként
Látóhegy 172 méter magasságával a környék legmagasabb pontja, jellemzô növényfajtái a homoki csenkesz, a hunyor, az ezüstperje, a vadszegfû és megtalálható az árvalányhaj is. Kizárólag a tolnai homokterületek sajátsága a tavaszi tarka sáfrány, pompázik a vidéken. A homokvilág kuriózuma a pusztai tyúk, ugróegér, s néhány évtizede még viperát is láttak errefelé. A Látóhegy közelében találjuk az értékes állatvilágnak otthont adó apró taVájer). Szárcsa, vadkacsa él itt, a vakat (V Fehér-tó nádasában szürke gém fészkel.
református magyarok érkeznek a szomszéd megyékbôl. A falu a XVIII. században Rácegressel együtt – amely a XVI. század végén még önálló falu Al-Egrös néven, de a 19. század közepén már Pálfához tartozó puszta – a Mercy gróf által 1722ben megvásárolt hôgyészi uradalom, majd az Apponyi-bbirtok része. Késô barokk katolikus temploma 1789-ben épült. A település a magyar történelemben nem játszott különösebb szerepet, a 20. századi irodalmunknak azonban több jelentôs személyiséget is adott. Felsô Rácegrespusztán született Illyés Gyula, Alsó-Rácegrespusztán pedig Lázár Ervin.
Illyés a Puszták népében megörökíti a pusztai gyermekek mindennapjait, s elsô iskoláját. A nagyapja által gyártott kocsival és paripával játszó, nyilat, bodzafából vízipuskát készítô télen fakorcsolyázó kisfiú a rácegresi tanyai iskolában tanul meg írni, olvasni. Az egykori tanterem padjai, a szemléltetôeszközök környékbeli iskolák padlásáról kerültek elô. A költô, író gyermekéveire kiállítás emlékeztet.
KÉTDUDÁS VENDÉGLÔ Cece Tel.: 06-30/461-615 Nyitva: mindennap 9–23-ig. „Inyenc” étlap, borjú és vad ételkülönlegességek
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
117
SIMONTORNYA Irányítószám: 7081 Körzethívószám: 74
A 63-as úton tovább haladva Cecén kell a 61-es útra kanyarodnunk, de a 61-es úton ellenkezô irányból Tamási felôl is könnyen elérhetô. A közel ötezer lakosú kisváros vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthetô, itt találkozik a Dunaföldvár–Nagykanizsa közötti 61es úttal a 64-es, amely a Balaton északi csücskéhez vezet. Simontornya a Sió–Sárvíz völgyének északi kapuja. Talán e fontos hadászati szempont is szerepet játszott abban, hogy Salamon fia Simon a XIII. század végén e helyen építette fel azt a tornyot, melyrôl nevét kapta a település. A városközpont meghatározója ma is a simontornyai vár . Múltjáról érdemes tudni, hogy természetes vizekkel, mocsarakkal körülvett vár elôször csak e toronyból állt, amelynek emeletén a várúr lakott, s ott helyezték el az ôrséget is. A földszinten volt a konyha és a cselédség, a pincében a börtön, a raktárak. A kitûnô helyen fekvô erôsség hamarosan tovább épült, urai a középkori jutalmazások és kegyvesztések miatt azonban gyakran változtak. Lackfi Ist ván erdélyi vajda volt az elsô, akinek 1347-ben örökösei számára is sikerült
meg-szereznie a várat. Szintén István névre hallgató fôlovászmester unokáját azonban az ármánykodó Garaiak egy Zsigmond király elleni összeesküvésbe keverték, s lefejezését követôen Simontornya 1397-tôl a Kanizsaiak, majd Ozorai Pipó tulajdonába került. A firenzei származású fôúr halála után Garai János vette meg a birtokot, aki azonban csupán két esztendeig élvezhette a régóta áhított javadalmat, míg felesége meg nem mérgezte. A kicsapongó, leányát is a feslett életre csábító asszonyt életfogytig tartó várfogságra ítélték, a vár pedig a család másik ágára, Garai László késôbbi nádorra szállt. Nekik sem hozott sok szerencsét Simontornya birtoklása. Az Ulászló megkoronázását ellenzô királyné csak a korona üres tokját adja át neki megôrzésre, a fegyveres lázadáshoz vezetô konfliktus leverése után a király 1441ben Rozgonyi Simonnak adta a várat. A király azonban még az új tulajdonos beiktatása elôtt elesett a várnai csatában, Simontornya tehát továbbra is a Garaiaké maradt. A család 4.100 arany forintért elzálogosította egy gazdag budai polgárnak, s csak évek múltán tudta ismét visszaszerezni a késôbb a Hunyadiak elleni szövetségesek találkozóhelyévé váló birtokot.
TULIPÁN ÉTTEREM Simontornya Tel.: 74/487-491 Nyitva egész évben: 6–23-ig. Tavasztól ôszig az étterem mellett non-stop büfékocsi üzemel. Csoportok részére különálló helyiségek.
118
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
Garai László édesanyja Cillei-lány volt, s mindkét család hagyományosan ellensége volt a Hunyadi-háznak. Komoly szerepük volt Hunyadi László lefejeztetésében is. Amikor Mátyás lerázta magáról Szilágyi Mihály gyámkodását, a sértett fôúr Belgrádból Simontornyára sietett, hogy szövetségre lépjen Garai Lászlóval és Ujlaki Miklóssal. Nem csoda hát, ha ezek után Mátyás megfosztotta Garait nádori tisztségétôl, s a várat feleségének, Beatrixnek ajándékozta. Amikor az özvegy királyné 1500-ban elhagyta az országot, Gergelylaki Buzlay Mózes országbíró szerezte meg a birtokot. A vár mai formáját az új tulajdonosnak köszönhetôen az 1509-ben befejezett reneszánsz átépítés nyomán nyerte el. A kaputorony felvonóhídja melletti sárkányos címer évszázadokon át hirdette hatalmát. Az ingoványos talajon álló várat 25-30 cm átmérôjû, mélyen az agyagba vert tölgyfa oszlopokra alapozták, melyeken ma is szilárdan állnak a hatalmas falak. Az 1543–44-es hadjárat során a Tolna megyei várakkal együtt Simontornya is a törökök kezére került. Elestét Tinódi így énekelte meg: „Kiszálla sok néppel az Mehmet basa, Simontornyát, Döbröközt és Ozorát megvevé, elfoglalá az basa. Onnat Hatvanra indul az basa.” A török idôkben a falakon ágyúkat helyeztek el, alaposan kibôvítették és megerôsítették a várat, amely a simontornyai szandzsák központja volt. Simontornyán nem is annyira a törökkorban, inkább a kuruc harcok idején követett ostrom ostromot. Ságfai Sándor László pápai kapitány Rákóczi zászlajára eskette fel a kiéheztetett várôrségét 1704 elején, de még ugyanazon év ôszén császári zászló lengett a vár fokán. Heister labanc generális foglalta el a várat, s húzatta karóba parancsnokának fejét egy meglepetésszerû támadás után.
A következô évi elkeseredett ostromot követôen ismét a kurucoké lett az erôsség. Vak Bottyán katonáitól a császáriak többször is megkísérelték visszavenni a várat, az utánpótlásaitól elvágott, sokat nélkülözô, körbezárt várvédôk azonban hôsiesen ellenálltak az egyre erôsebb rohamoknak. Egy ostoba véletlen azonban végül a labancokat segítette gyôzelemre. A munícióból és élelembôl teljesen kifogyott várvédôk 1709. augusztus 28-án hajnalban a császári hadak flandriai gyôzelmét üdvözlô ágyúzást egy általános roham kezdetének vélték, s értelmetlennek látva a további harcot, kitûzték a fehér zászlót. Az áruló Ocskay kivégzéséért cserébe Heister generális azon nyomban leüttette a várparancsnok fejét. Fodor László dandártábornok rettegés nélkül, díszegyenruhában lépett a vérpadra. A bakónak még egy marék aranyat is adott, hogy biztos legyen abban, jól fogja végezni a dolgát. A harcok alatt egészen közelrôl, több oldalról, még a mocsár felôl, a Sión leúsztatott tutajokról is erôsen ágyúzott falak komoly sérüléseket szenvedtek. A golyók becsapódásának nyoma a vastag falakon helyenként ma is látható. Simontornyát
A várkapu sárkányos kilincse
A simontornyai vár
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
119
1686-ban Bádeni Lajos, korának egyik legnagyobb hadvezére szabadította fel. Az uradalmat Lipót császártól a németalföldi eredetû Styrum–LLymburg-ccsalád vásárolta meg, s birtokukon 1695-ben ôk telepítettek le elsôként német iparosokat. Az ipar fejlôdésének igazi elindítója Fried Salamon morvaországi tímármester volt, aki 1780-ban gróf Styrum Károly segítségével mûhelyt alapított, s e kis mûhelybôl aztán leszármazottai világhírû bôrgyárat építettek. A Bôrgyár Rt. jelenleg is egyik pillére a városi rangját 1995-ben visszakapott településnek. Simontornya egykori rangjáról tanúskodik az a tény, hogy a megyei közgyûlés 1718. július 26-i döntése, amely értelmében Tolna vármegye székházát Simontornyán építették meg. Így a vármegyei hivatalok, – levéltár, pénztár, alispáni, fôispáni hivatalok, börtön – 1727-tôl 1784-ig Simontornyán mûködött. Simontornya büszkesége a város központjában álló vár. Két tornyában a táj híres szülöttének, a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentôsebb alakjának, Ilylyés Gyulának a Szülôföldem címet viselô emlékszobája, kiállítása látható. A termekben kéziratok, könyvek, képek, relikviák, a gyermek Illyés és a felnôtt mûvész életének dokumentumait. Borsos Miklós rajzai várják az érdeklôdôket. Bemutatják a költô íróasztalát is, színeivel, formájával és hangulatával is jól, illeszkedik a környe-
zetbe, csakúgy, mint az ötrészes könyvespolc, a Józsefhegyi dolgozószoba egy részének pontos mása, amelyre az életmûvet összegzô kötetek kerültek. A szépen helyreállított mûemléképületben Takács Mária igazgatónô révén, aki a várat a mûvészetek otthonává tette, különleges élményt nyújtó képzô- és iparmûvészeti kiállítás is várja a látogatót. (Nyitva: hétfô kivételével naponta 10-tôl 13 óráig és 14-tôl 17 óráig. Tel.: 74/486354.) A vár környéken tett rövid séta során érdemes megtekinteni a barokk katolikus templom (Római Katolikus Plébánia: Szent István kir. u. 4. Tel.: 74/486-056.) rokokó berendezését, a volt ferences rendház barokk épületében lévô plébániát és az 1812-ben emelt késô barokk Szentháromság-szobrot. Ma tábla emlékeztet Pillich Ferenc gyógyszerész rovargyûjtô kutatásaira – Garányiné Staindl Katalin keramikus alkotása –, amely során fiával 753 ismeretlen virágos növényt gyûjtött össze, s 30 új rovart fedezve fel Simontornya környékérôl 4005 ízeltlábú rovarfajt ismertetett. A római katolikus templommal szemben található a Pillich Ferenc sétány, amit 1996. március 30-án avattak. Itt áll a II. világháborús emlékmû – Novák István szobrászmûvész alkotása –, Kelemen Kristóf Petôfi-szobra, Garányi József: Anya gyermekével címû alkotása.
ENERGY DANCE HALL A kétszintes vendéglátó egységünkben étterem, disco, tekepálya, biliárdterem várja a szórakozásra, kikapcsolódásra vágyó vendégeket. Csoportos étkeztetésnél kedvezményt adunk!
CECE, Vásár tér. Telefon: 06/30/210-255
120
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
Átsétálva a Sió-hídon, a bôrgyárat láthatjuk, majd egy hosszabb gyaloglás után a boráról híres Mózsé-hhegyre – a TolnaiHegyhát kezdetéhez – juthatunk. Sétálhatunk a városközpontból a meleg vizes strand irányába is – 39 fokos hômérsékletû a víz –, amelyet a június 14-ét követô nyitás után több mint 20 ezren keresnek fel a környezô településekrôl. A strand mellett kemping található, ami május 1-jétôl áll szolgálatunkra. A város északnyugati részén terül el a Pósa-ttó ,
megközelíthetô a 61-es útról a Sió közúti hídja elôtt – a Tamási felôl érkezôk a Sióhíd után – 200 méterre lévô vasúti átjárón átmenve. A 11,5 hektáros nádas, hinaras terület, valamikor része volt a zirci apátság halastó-rendszerének, ami a szomszédos Igarra és Mezôszilasra is kiterjedt. A „Pósá”-ban, ahogy a helyiek mondják – ponty, amur, csuka, sárga- és ezüstkárász, törpeharcsa és keszegfélék foghatók. Péntek és szombat éjjel éjszakai horgászat is lehetséges.
OZORA
A szabadság jelképe, a páva
Irányítószám: 7086 Körzethívószám: 74
A fôutaktól távolabb esô csendes kis falut a 64-es úttól Simontornya, Igal, illetve Tamási és Iregszemcse (65-ös út) felôl is meg lehet közelíteni. A község nevét egykori tulajdonosa, várának építôje, Ozorai Pipo (1369-1426) tette híressé. Vára messzirôl csalogatja ma is az utazót. Az elsô írásos emlék 1009-bôl származik, a pécsi püspökség alapítólevelében. Az elszegényedett firenzei nemesi családból származó, eredeti nevén Filippo Scolari 1369-ben született. Még nincs 13 éves, amikor kereskedôinas lesz elôször Németországban, majd Budán. Firenzei gazdája honfitársához hasonlóan fûszerekkel és selyemmel kereskedett, s Budán az egykori Olasz, ma Országház utcában voltak boltjai. Fôként fôurak vásároltak nála így kerülhetett kapcsolatba a fiatal inas az elôkelô Kanizsai családdal. A család anynyira megkedvelte a tehetséges ifjút, hogy amikor 1397-ben a királytól a Kanizsai testvérek megkapják Simontornyát, Pipora bízzák igazgatását. A törekvô firenzeinek megtetszik a szomszéd birtokos, Ozorai András leánya, s a fiatalok 1399ben el is jegyzik egymást. Ozorai Pipo a középkori emberek elôtt csodásnak tûnô karrierje sokszor szinte meseszerûen alakult. Egyszer példá-
ul ügyei intézése végett urához, az esztergomi érsekhez látogatott. Kanizsai János és a király éppen azon tanakodott, hogy a Szerbiát elfoglaló török elleni védelem megszervezésére fegyverbe állítani kívánt 12 ezer katona mennyibe is kerülne, de a jelenlévô urak között senki nem volt, aki értett volna a számoláshoz. Az egykori kereskedôsegéd tollat ragadott hát, s a jelenlévô fôurak legnagyobb ámulatára pil-
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
121
Az ozorai vár
A buszmegálló az 1994-es fafaragó táborban készült
122
lanatok alatt kiszámolta a szükséges összeget. Zsigmondnak nagyon megtetszett az okos ifjú, aki mindjárt a király szolgálatába lépett. A király Pipora bízta legfontosabb jövedelmét, az aranybányák kezelését. Mikor pedig diadalmas boszniai hadjárata után megalakította a Sárkányos
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
Társaságot, szerette volna ha kedvelt embere is tagja lenne. Ozorai Piponak azonban, bár akkor már hatalmas vagyonnal rendelkezett, nem volt megfelelô ragja. Zsigmond egy királyi gesztussal kinevezte szörényi bánná a volt kereskedôsegédet, s már nem volt akadálya, hogy Pipo is beléphessen a fejedelmekbôl, országbárókból álló társaságba. Ozorai Pipo 18 gyôztes hadjáratot vezetett a török ellen, s keze alatt kezdte katonai pályáját Hunyadi János. Mivel az ozorai birtokhoz felesége, Ozorai Borbála kezével hozzájutott, Zsigmond király 1416-ban engedélyezte számára, hogy a korábban jelentéktelen kis faluban, amelynek késôbb mezôvárosi rangot szerzett, várat emeljen. A vár szabályos négyzet alaprajzú, zárt udvarú, egyemeletes téglafalazatú lakótömbbôl, és egy ezt körülvevô, sarkain kerek tornyokkal erôdített külsô várfalból állt. Közelében, a mai település déli részén V. Orbán pápa engedélyével ferences kolostor is épült, amely azonban a XVI. században leégett. A várkastélyt rövid ideig a magyar történelembôl jól ismert Török Bálint is birtokolta, majd az 1540-es években a töröké lett. A szétlôtt épületet a felszabadító hadjáratokat követôen új birtokosa, az Eszter-
házy-ccsalád barokk kastélyként 1730 körül építette újjá. Az új tulajdonosok a késôbbiekben fôként magtárként, de tömlôcként is használták a várkastélyt. Birtokuk központja inkább a szomszédos Kula pusztán volt, ahol érdemes megnézni a barokk méntelep 1740 körül épült ló- és tehénistállóit, a cselédházakat, a magtárat és a melléképületeket. A vár régészeti feltárása 1981-ben kezdôdött, restaurálása és helyreállítása napjainkban is tart. Ozora neve ismerôsen cseng a magyar irodalomban is. Csáti Demeter Ozorán írta Pannonia megvételérôl szóló latin énekét, amely a honfoglalás eseményeit, a fehér ló mondáját örökítette meg. A korabeli szokásoknak megfelelôen szülôfaluja nevét viseli Ozorai Imre reformátor, író, az elsô protestáns szellemû magyar nyelvû könyv szerzôje. Temesvári Pelbárt egyházi író és szónok is hosszabb idôt töltött Ozorán. Az ozorai kocsma fordulópont volt Petôfi Sándor életében: itt csatlakozott Sepsy Károly színtársulatához. A falu mellett kényszerítették ugyanis fegyverletételre a tolnai nemzetôrök Jellasics utóvédseregét, a pákozdi vereség miatt visszaforduló Roth és Philippovich tábornokok szerb-horvát császári csapatait. Csapó Vilmos irányításával az éj leple alatt a Sión a Fejér megyei Tóti-pusztánál átkelni szándékozó császáriakat a maroknyi magyar sereg alaposan megtévesztette. Körben tüzet gyújtottak, egy huszárszázad pedig föl s alá nyargalászott, hadd higgye azt az ellenség, nagylétszámú sereggel áll szemben. A csel bevált. A 6.500 fôs, jól felfegyverzett hadsereg katonái, helyzetüket reménytelennek vélve, 1848. október 7-én hajnalban gúlába rakták a nemzetôrök és az ôket segítô, kaszával, kapával felfegyverzett parasztok lába elôtt szuronyos puskáikat. Az ozorai diadal híre futótûzként terjedt országszerte. Másnap már öles plakátok hirdették a gyôzelmet. A tolnai nemzetôrök a gazdag zsákmányból három
ágyút kaptak, amelyre az „Ozorai gyôzelem emlékére” feliratot vésték, zászlójukra pedig az „Ozora 1848” feliratot hímezték. A nyolcvanas években feltárt és helyreállítás alatt álló várkastély ma még nem látogatható, hasznosítására a tervek elkészültek. Fenntartója a Wosinsky Mór Megyei Múzeum. A leggazdagabb történelmû tolna megyei településen Ozorán érdemes megnézni a központban álló faragott alkotásokat, Cs. Kiss Ernô fafaragó népi iparmûvész és az ozorai „ügyes kezû” férfiak munkáit. Így például a községháza díszes
A római katolikus templom
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
123
kapuját, a buszvárókat, a hirdetôtáblákat, faragott padokat, valamint a várhoz stílusban illeszkedô kerítéseket. A tekintetet vonzza és a képzeletet megragadja a községháza kertjében lévô Páva-szobor és a hajdani nagykocsma, (ma varroda) mellett lévô Életfa. Mindkettô Nagy Sándor szobrászmûvész alkotása. Nem véletlen, hogy 1994-ben a község a „Virágos Magyarországért” mozgalomban elsô helyet ért el, sôt az európai „Virágos Falvakért” elismerô címért is versenybe szállt. A már említett Tükörcsösrôl Szatmári Juhos László szobrászmûvész kopjafája emlékezik meg, míg a néhai kántortanító, Hadfy Béla présházában Illyés Gyula Az ozorai füzet verseinek nyomába juthatunk. A költô mellszobra (Gulyás János szobrászmûvész alkotása) a község központjában látható.
KISSZÉKELY Irányítószám: 7082 Körzethívószám: 74
Simontornya és Tolnanémedi között (61-es útról) csak egy kis mellékúton megközelíthetô falu csendesen bújik meg a Hegyhát dombjai között. Római katolikus temploma védett klasszicista mûemlék jellegû épület, 1823ban épült. Tornya késôbbi, a 19. század végén készült el. Mai lakói fôleg a mezôgazdasági termelésbôl élnek. Egyik felôl a Tolnai-Hegyhát erdeje, másik oldalon a kisszékelyi üdülôfalu házai szegélyezik a községben lévô 3,7 hektáros Csádés-ttavat. A 61-es számú fôúton közlekedôknek Simontornya és Tolnanémedi között tábla jelzi a 6 kilométeres bekötôutat, a vonzó, szép fekvésû vizet pedig a takaros községbe érve jobbra nézve
124
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
Csodálatos látkép tárul elénk a Tükörcsösrôl és a Kálvária dombról. Érdemes megkóstolni a helyi gazdák finom borait. Vadászhat is a környék erdeiben az ideérkezô vagy élvezheti a horgászat nyújtotta örömet. Már Zsigmond király idejében létezett a tó – csak az úszóláp hiányzott a közepérôl –, amit Molnár-tónak neveznek és Ozora Számadó határrészéhez tartozik. A községhez közeli vízben ponty, amur, kárász, csuka, compó, keszegfélék, busa és balin akadhat horogra. Gazdag a madárvilága: megtalálható a gém, idônként a fekete gólya, a kis- illetve nagykócsag is. Minden tavasszal megérkeznek a nádasba a vándormadarak és ôszszel ezrével indulnak vissza. A vendéghorgász sátorozhat és a vízparton válthat napijegyet.
pillanthatjuk meg. Ponty, amur, süllô, csuka, szürkeharcsa, törpeharcsa, keszeg és kárász keríthetô szákba. A vízparton ivóvíz, fôzési, sátorozási lehetôség van. Az önkormányzat is mûködtet teljes ellátással sátortábort nyaranként. A tótól 200 méterre hidegvizes strand mûködik. A közeli erdô kirándulásra alkalmas. Ami a parkolást illeti nincs kijelölt napijegyes hely. Napijegyet május 15-tôl árusítanak. A Kisszékelyi-tó, ahogy a neve is mutatja, Kisszékely határában van. A 61-es útról lehet megközelíteni a 6 km-es bekötôúton. A helységnévtáblánál azonnal jobbra kell kanyarodni az erdô övezte 5 hektáros tóhoz. A Tolnanémedi Mezôgazdasági Szövetkezet tulajdonában lévô tóban stégrôl és partról pecázhatnak. Az intenzív telepítésû víz mellett kiépített parkoló van, s az országos horgászrend érvényes. Napijegyet a helyszínen vásárolhatnak a horgászni vágyók, vagy Tolnanémediben a szövetkezet irodájában.
TOLNANÉMEDI Irányítószám: 7083 Körzethívószám: 74
A Simontornyáról Tamásiba vezetô (61-es) út kettészeli a Kapos-völgy és a Tolnai-Hegyhát határán fekvô alig 1400 lakosú falut. A kedvezô természetföldrajzi adottságoknak köszönhetôen az ôskori népek egyik kedvelt megtelepedési területe volt ez a vidék.
NAGYSZÉKELY Irányítószám: 7085 Körzethívószám: 74
A Hegyhát északi részén lévô községet egy kis mellékúton közelíthetjük meg Tolnanémedi után, vagy Pincehely irányából érkezve a 61-es útról kell letérnünk. Határa bôvelkedik ôskori és késôbbi leletekben. Wosinsky három régi sírokat rejtô halmot is megfigyelt a falu fölött,
SIÓAGÁRD Irányítószám: 7171 Körzethívószám: 74
Szekszárd felôl indulhatunk más útvonalon is a Hegyhát felfedezésére. A megyeszékhely vonzásában élô 1.400 lakosú településre az 65-ös útról teszünk másfél kilométeres kitérôt. Sióagárd életét ma Szekszárd közelsége határozza meg. A 6-os és a 65-ös csatlakozásától alig egy kilométerre térünk le a bekötô útra. A falu elôtti Leányvár magaslata évezredek óta védelmet nyújtott a környékén lakó népeknek. Az alatta összefolyó vizek Sió és a Sárvíz a közöttük lévô lapos terasz bôkezûen kínálta a természet ajándékait: halat, vadat, jól termô földet. Az agárdiak is csak a hely adottságait használták ki, amikor pincéiket a bronzkori földvár teraszaira építették. S talán a hegy által adott kiváló nedû pótol valamit az egykori halés vadbôségbôl. A kapaélesítô régi cserepek, a sokszor csak „mennykû”-nek neve-
Különösen fontosak az itt elôkerült bronzleletek, amely révén a község neve a kutatók elôtt világszerte ismerôsen hangzik. A 138 darabból álló tolnanémedi kincsleletet mintegy 3.400 éve rejtették földbe. A település eredetileg késôklasszicista református templomát a XIX. század közepén emelték, de a századfordulón átépítették.
a római korból pedig éremmellékletben gazdag sírt említ. A gyülekezet a régi templomromot 1801-ben részben lebontotta, és a gótikus szentély egy részét felhasználva emelte a késô barokk templomot. Ennek berendezése, intarziás szószéke, padjai szintén a kor késô barokk ízlését tükrözik. Fôként mezôgazdaságból élô lakói a környezô földeket mûvelik.
zett kôbalták, az ismeretlen rendeltetésû kerek vagy gúla alakú agyagtárgyak sokat foglalkoztatták az emberek fantáziáját. Az öregek meséi szerint a török korban Váralja, a kakasdi Várhegy, a sióagárdi Leány-
A tájház szabadkéményes konyhája
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
125
vár, valamint Anyavár (ma már csak Janyavárként emlegetik) összeköttetésben álltak egymással: tûzjellel tudatták a veszélyt. Sióagárd ôslakosságát a magyarok mellett szerbek, szlovákok és németek alkották, de már a XIX. század közepén katolikus magyar közösségként tartják számon magukat. A település azon kevés Tolna megyei falvak egyike, amelynek népviselete, díszítômûvészete, – elsôsorban kertkultúrájának, szûkebben véve a paprikatermelésnek és kereskedésnek kö-
HARC Irányítószám: 7172 Körzethívószám: 74
Az 56-os út kanyarjában, Szekszárdhoz való közelségének köszönhetôen gyorsan fejlôdik a 750 fôs falu. A Sióra lejtô domboldalon meghúzódó régi házak között található kis klasszicista templo ma. A falu déli határában a dombok szélén futó útról keletre nézve a Sió–Sárvíz völgyének a Duna mentéig nyúló gyönyörû panorámája tárul elénk. Rögtön
KÖLESD Irányítószám: 7052 Körzethívószám: 74
Az 56-os útról Harcnál térünk le Kölesd irányában. A sajátos fekvésû és arculatú településen két tájegység határán: a Hegyhát és a Mezôföld találkozásánál fekszik. Nevét a tudomány a köles növénynévbôl eredezteti, a népi képzelet azonban még a múlt században is inkább az építkezéshez szükséges követ váró gazda történetét, a „kôlesô” magyarázatot ôrizte meg. Kedvezô földrajzi fekvése, éghajlati adottságai miatt már a neolitikum idejétôl lakott település volt. A régészeti leletek azt mutatják, hogy a bronzkor embe-
126
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
szönhetôen – mindmáig élônek mondható. A községben található tájház (Zrínyi u. 31.) gazdag anyaga ebbôl is ízelítôt nyújt. A sióagárdi magyarok népi építészeti emléke az épület. Bútorzata nagyobbrészt az az anyag , amit a házzal együtt megvásároltak. Az összeállításból a falu gyönyörû szôttesei és gazdag viselete emelhetô ki. Kulcs: Tarr Zoltánné gondnoknál, (K Zrínyi u. 56. Bejelentkezés a Polgármesteri Hivatalban. Tel: 74/437-068, 74/ 437022.
alattunk a sióagárdi templomtorony bádogozásán csillan meg a napfény. A falu utcái, házai úgy sorjáznak mellette, mint egy hatalmas terepasztal apró makettjei. Északabbra, a két víz mocsárvilágában állt Anyavár (másként Sártornya) – ma Janyapuszta. Ma már csupán a kökénybokrokkal benôtt kiemelkedés és a gyökerek alól elôkandikáló kövek árulkodnak a hatalmas fôúri család, a Bodók, 14. századi fészkérôl, a végvári vitézek egykori erôsségérôl.
re csakúgy otthonra talált itt, mint késôbb a kelták és a rómaiak. Kölesdet az elsô oklevelek 1314-ben említik, középkori birtokosai között találhatjuk Zsigmond királyt is, aki 1397ben két adriai szigetért adja cserébe többek között e birtokát a mesztegnyei Szerecsenyeknek, majd hívének, Ozorai Piponak adja. Kölesd neve a Rákóczi-szabadságharc utolsó gyôztes csatája révén bukkan fel. A kölesdi Harc-hegyen 1708. szeptember 2-án Béri Balogh Ádám megsemmisítô csapást mér a fôleg rácokból álló labanc seregre. A monda szerint azok a rácok, akik nem vesztek oda a csatában, az Orvos-
kútja forrásnál találtak enyhülést. A szerbek még sokáig búcsújáró helynek tartották, a forrásból vizet vittek magukkal, melynek népi hitük gyógyító erôt tulajdonított. A Kölesdre érkezô elsô betelepülôk többségükben református magyarok voltak. A Mercy-bbirtok Kölesdre 1724-ben evangélikus német telepesek érkeztek, akik gyorsan beolvadtak a kölesdi evangélikus magyarságba. Az újrabenépesülô Kölesd 18. századi gyors fejlôdését elôsegítette kedvezô fekvése, a közlekedésben betöltött szerepe, céhekbe törömülô iparosságának megerôsödése. Kölesd tekintélyének növekedéséhez politikai szerepe is hozzájárult. Többször tartottak megyegyûlést a ma is csak „Kismegyeházának” nevezett épületben, s 1778-ban felmerült a lehetôsége annak, hogy a mezôváros lesz Tolna megye székhelye. A következô esztendôben megszületô nemleges döntés a település sorsát is
KISTORMÁS Irányítószám: 7068 Körzethívószám: 74
Gyönk felé haladva, keresztülhaladunk a Kölesddel majdnem egybeépült Kistormáson. A kistormási völgyben bronzkori leleteket és kelta ezüstpénzeket találtak. A XVIII. század elején a település Kölesddel együtt Sinzendorf, majd Mercy birtokába kerül. Mercy, a temesvári Bánát telepítési biztosa saját birtokain is szívesen telepített le németeket. A nagyrészt Nas-
VARSÁD Irányítószám: 7067 Körzethívószám: 74
A Kölesd és Gyönk közötti kis község tulajdonosa, Claudius Florimundus Mer-
megpecsételte. Ezt követôen nemcsak politikai szerepe csökkent, gazdasági stagnálás, majd lassú sorvadás következett. Közúti csomópont jellege mellett a Sió–Sárvíz szabályozásának befejezését (1826) követôen átkelôhely szerepe is háttérbe szorult, a vasút is elkerülte: a legközelebbi megálló a falutól 8 km-re épült. A barokk református lelkészi hivatal és lakás a 18. században, a késô barokk református temploma 1788-ban épült. Az 1850 körül épült mai mûvelôdési ház barokk épülete egykor a Mercy-ggrófok kastélya, megyegyûlések színhelye, „Kismegyeháza”, majd huszárlaktanya volt. Ez adott otthont a Baranyai László nevéhez köthetô kölesdi vizuális nevelési kísérletnek, melynek során a kistelepülésen számos országszerte ismert alkotó állította ki képeit. A ma is megtekinthetô mûalkotások e kezdeményezésre és a szervezô korai halála miatt félbemaradt munkáira emlékeztetnek.
sauból és Hessen-Darmstadtból érkezett telepesekkel elsôsorban Kistormás-pusztát kívánta benépesíteni. Mivel az volt a terve, hogy késôbb egyesíti Kölesddel, a német telepesek egy részét a kölesdi gyôzelem emlékét ôrzô Harc-hegyen túl helyezte el. Tervét azonban a kölesdi református magyarok és a kistormási evangélikus németek között 1725-ben majd 1730-ban támadt villongások miatt elvetette. Az egykori jómódra utaló tornácos sváb házak a hálátlan utókorról vallanak.
cy gróf hívására 1722-ben lelkészük vezetésével német evangélikusok érkeztek Varsádra. A vallási türelmérôl híres földesúr engedélyezte számukra, hogy imaházat és is-
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
127
kolát építsenek, az 1773-ban az Apponyiak tulajdonába került faluban 1786ban már templom állt. Az út mellett álló késô barokk épület fôbejárata felet a türelmi rendeletet kibocsátó, az építkezést lehetôvé tevô II. Józsefet köszöntô tábla olvasható. Az egyszerû, fehérre meszelt falak között a karzatmellvéd mezôin a rokokó jellegû vázák között az evangélisták és az apostolok képei láthatók. Az oltár párkányán Mózes és Áron szobra, az oltár mö-
GYÖNK Irányítószám: 7064 Körzethívószám: 74
Kölesd felôl az Ady Endre utcán, az Doppel Gassé ”-n érkezünk egykori „D Gyönkre. Ha az emelkedôn felérünk, jobbra mindjárt egy kis Vásártér utca nyílik, itt tárták fel a híres avar temetôt. Leleteinek egy része a Wosinsky Mór Múzeum kiállításán látható. Ma a helyszínen semmiféle látványosság nincs. A Dózsa György térre, a város szívébe érkezünk, jobbra a Rákóczi utca elsô épülete a ma Tolnai Lajos nevét viselô gimnáziumé. A névadó a gimnáziummal szemközti református parókián lakott egykor, falán emléktábla ôrzi ezt a tényt. Kicsit feljebb, a dombon áll a református templom, majd a gimnázium kollégiuma szegélyezi az utcát. Szálláshely a kispénzû, de igényesebb turistának is. Ez az utca vezet Udvari, Miszla felé. A mai Gyönkhöz tartozó Gerenyás pusztán az írott források már igen korán várat említenek. A középkorban birtoklásáért tulajdonosa, a János lovagrend székesfehérvári konventje állandó perben állt. A források szerint 1461-ben a várnai perjel Porkoláb Ferencnek engedte át. A XVIII. században magyar és német telepesek érkeztek az elvadult földekre. A falu szerkezete alapján nyomon követhetô a betelepülés története. A Gyönk északi ré-
128
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
götti szentélyfalon pedig II. József képe. A hangvetô koronája fölött egy kôtábla felirata, és az oltár melletti papi padon lévô címer Baranyai Szeniczei Pálra, a templom építése idején szolgáló lelkészre emlékeztet. A község határában folyó Donát-patak felduzzasztásával az elmúlt években Kalaznóig tartó mesterséges halastórendszert alakítottak ki.
szén fekvô ún. Magyar faluban laktak a református Magyary–Kossa család által 1713-ban Veszprémbôl hívott evangélikus magyar családok. A Doppel Gassén telepedtek le az 1722-ben Kismányokról érkezô református németek, az evangélikus németek házai a Lutrisch Gassén álltak. A Kisházas utca lakói az 1783-ban készült elsô katonai felvétel tanúsága szerint a császári telepítéssel érkeztek oda. A reformátusok 1777-ben emelt barokk templomát, amely ma mûemlék a múlt században eklektikus stílusban átépítették, belsô berendezése megôrizte a régi, rokokó padokat. A Petôfi utcában magasodik Dél-Dunántúl legnagyobb, neogótikus evangélikus temploma, 1896-ban építették. Itt Gyönkrôl és a templomról készült képeslap kapható. Ha a térrôl egyenesen Pincehely irányába (tábla jelzi) folytatjuk utunk, a Táncsics Mihály utcán a szociális otthon (balra látható) tömbjei után a (szintén bal Kossa kúria felújításra oldalon) Magyary–K szoruló, eredetileg barokk, a XIX.században átépített épületét pillantjuk meg. Csodálatos kompozíció a közelében álló – hasonlóan elhanyagolt külsejû – kápolnával. A Táncsics utca végén közvetlenül a Gyönk végét jelzô táblánál kell letérnünk az úttal párhuzamosan jobbra haladó kis
utacskára (késôbb már nem lesz rá módunk), melynek végén a Táncsics M. u. 448. szám alatt áll a tipikus – sváb kékkel mázolt ablakú – tájház. Benne Lackner Aladár evangélikus lelkész gyûjteménye, sváb viselet, berendezés, használati tárgyak láthatók. Csoportokat bejelentkezéssel fogadnak (Weil Miklósné, Petôfi u. 356. Tel.: 74/448-276.) A tájházról kis könyv is megvásárolható. Mielôtt elhagyjuk a települést körbesétálhatunk a kis fôtéren, ahol Cyránszky Mária szobrászmûvész Vénusz címû szobra látható és ha idônk, kedvünk engedi, keressük fel Szegletes János fafaragót, aki mûhelyében bemutatja miként készülnek néprajzi ihletésû alkotásai. (Petôfi u. 311/1. Tel.: 74/448-543.) Gyönkön született Fördôs Lajos református lelkész, egyházi író, Linek Lajos festô, grafikus, Marton Sándor irodalom-
KESZÔHIDEGKÚT Irányítószám: 7062 Körzethívószám: 74
A 320 lakosú település a PincehelyGyönk közötti kis út mentén fekszik. A Kaposra nyíló völgyben, a Hegyhát nyugati szélén található vasútállomása a környezô települések megközelítésére is szolgál. Egy közel 3200 éves, jelenleg a Nemzeti Múzeumban ôrzött bronz kincslelet azt mutatja, hogy a jó fekvésû, vízben gazdag terület már évezredek óta kedvelt tartózkodási helye volt a különbözô népcsoportoknak.
UDVARI Irányítószám: 7066 Körzethívószám: 74
Gyönk felôl érhetô el, egy máshova nem vezetô kis mellékutat követôen.
történész, Pajzán Dávid festô és Pétermann Jakab cipész, a bonyhádi cipôgyár megalapítója.
A kirándulásra csábító Hegyhát
Kis templomát 1794–95-ben emelték. Belsô terét képtáblákkal díszített oldalkarzatok alakítják „háromhajóssá”. A képtáblák evangélikus templomban ritkán látható témagazdagsága miatt is érdemes felkeresni. A jobboldali karzaton elôl az evangélisták, majd Jézus életének 15 mozzanata. Szószékoltárán a megfeszített Krisztust ábrázoló kép, kétoldat pedig Mózes és Áron szobra látható. A festôi – patakvölgyeit két oldalról szegélyezô Kossuth és Petôfi utcára – a meredek domboldalra felkapaszkodó pincesor tekint le.
Elzártsága döntôen meghatározza mai helyzetét. 1807-ben építették késô barokk római katolikus templomát.
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
129
MISZLA Irányítószám: 7065 Körzethívószám: 74
A kis falu Gyönk felôl közelíthetô meg. A múlt században még mezôvárosi rangú település mára teljesen elvesztette jelentôségét. Egykori nagyságát csak a XVIII. század közepén épült barokk ka tolikus, és az 1789–91 között emelt késô barokk református temploma jelzi, egy letûnt kor sajátos visszfényeként. A Bikádi út 83. szám alatt lévô mûemlék jellegû lakóház a népi építkezés szép em-
SZÁRAZD Irányítószám: 7063 Körzethívószám: 74
A Gyönk felôl megközelíthetô kis
HÔGYÉSZ
HÔGYÉSZ Irányítószám: 7091 Körzethívószám: 74
„Semmiben sem hisz, aki a jövôben nem hisz...” „Der du der Zukunft nicht glaubt, glaubt au nicht...”
130
A Tolnai-Hegyhát központja, a közlekedési utak fontos csomópontja. Dombóvár, Szekszárd, Siófok felé haladhatunk innen tovább. Bár vasútállomása nincs, 5 km-re van a szakályi megálló. Környéke az ôskorban is sûrûn lakott terület volt, mint arról a számtalan kô- és bronzkori lelôhely tanúskodik. A késôbbiekben vadgazdagsága jelentette vonzerejét. A település rangjelzô prémes állatunkhoz, a hermelinhez kötôdik. Errôl tanúskodik a fôtéren álló hermelines nôt ábrázoló kút. Finnugor eredetû „hölgy” szavunk valaha az apró prémes állatokat is jelentette. E menyétfélék közé tartozó kicsi, de annál értékesebb állatról kapta nevét a község. A hermelin prémje – amit csak a legelôkelôbbek viselhettek – gyakran szerepel az oklevelekben, a végrendeletekben, vagyoni leltárakban. Néha zálogtárgyként is használták. Nem véletlen, hogy a királyi, hercegi udvarok külön hermelinvadászo-
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
léke. A Miszlai-ttó egykor híres csukázó hely volt. A Miszla község ÉK-i végénél elterülô 13 hektáros tóról, ma már nem mondható el ez. A csuka kevés, de ponty, süllô, amur, kárász, compó, törpeharcsa akad azért benne és a keszegfélék is megtalálhatóak az 1,5-2 méter átlagos mélységû tóban. Megközelíthetô Gyönkön, illetve Nagyszékelyen át az úgynevezett Liszthordó úton, de Belecskáról is elérhetô a község az erdei úton keresztül.
falu a Hegyhát nyugati peremén, a Kapos-völgy szélén fekszik. A XVIII. században ezt a települést is német ajkúak népesítik be.
kat, „hölgyészeket” tartottak. A különbözô tevékenységekre, például kovács (Kovácsi), halász (Halászi) stb. szakosodott szolgáló falvak sorában ez a község nevének tanúsága szerint, az udvar hermelinprém-szükségletét volt köteles kielégíteni. A XVIII. században a felszabadított területek újranépesítése Tolna megyében az 1720-as években elsôsorban Mercy gróf nevéhez köthetô. A gróf a Temesi Bánság kormányzójaként a császári engedéllyel áttelepülô családok egy részét saját birtokain helyezi el. Így alakulnak ki a tolnai Hegyhát ma ismert németlakta falvai. Emlékeiket ôrzi a Hôgyészi Német Nemzetiségi Gyûjtemény, a Mûvelôdési Házban (Kossuth tér.13.) Csabonyi Hedvig tanárnô lelkes gyûjtômunkájának eredményeként a helyi német viseletben gyönyörködhet az látogató. Újabban bútorokkal is gyarapodott a látnivalók köre. (Megtekinthetô a mûvelôdési ház nyitvatartási idejében: hétfôtôl péntekig 8- tól 20-óráig, szombaton 13-tól 20 óráig, vasárnap 9-tôl 13 óráig. Információt ad Vámosi Jenôné igazgató. Tel: 74/ 480-764).
Az új birtoktest központja elôször a völgységi Apar, majd a betelepített kézmûveseknek köszönhetôen a gyorsan fejlôdô Hôgyész lett. A birtokot késôbb az Apponyiak szerezték meg, számos építkezés köthetô nevükhöz, mint például az 1760 körül emelt, (mûemlék jellegû) barokk kastély. Ma diákotthon. A település másik birtokoscsaládjának a Lichtensteinek barokk kastélya, valamint a fôút mellett fekvô majorságuk mûemlék jellegû épületei szintén a 18. század hangulatát idézik. Erôsen felújításra szorulnak. Az 1799-ben épült barokk római katolikus templomot (Plébániahivatal: Zrínyi u. 3. tel: 74/ 488-378). 1898-ban eklektikus stílusban alakították át. Érdemes végigsétálni a modern megfogalmazásban felújított stációk között, s gyönyörködni néhány pillanatig az alattunk elterülô hangulatos településben. A Fô utca 21. szám alatti ház udvarán látható a XIX. században népes izraelita közösség által 1815-ben épített zsinagóga klasszicista épülete. Hôgyész mellett, a települést Szakály felé az 56-os úton elhagyva balra erdei hársfák között áll a csicsópusztai kegykápolna. Az a múlt ködébe vész, hogy mióta búcsújáró hely a csicsói Szentkút (Maria Brunnen), de tavasszal, Szentháromság napján és ôsszel, Kisboldogasszonykor hosszú ideje messze földrôl özönlenek ide a hívek.
A már 1334-ben lakott helyként emlegetett településnek a török idôk után csak neve maradt fenn. Helyén, a csicsói dombok lejtôjén messzirôl látható a hófehér, barokk kápolna, melynek építését még Claudius Florimundus Mercy de Argentau gróf kezdte meg 1731-ben, s fogadott fia, Horvátország és Szerémség kormányzója, Antal fejezett be 1745-ben. Antal grófot kívánsága szerint a Szentháromság és Mária tiszteletére emelt kápolnában temették el 1767-ben, s itt nyugszik Apponyi Albert és felesége is. A kápolna fôoltárán álló kép – mint azt a koronás Madonna mellén látható nagy aranyos szív mutatja – a passaui „Mária-Hilf” típus másolata. A Kapos mentén kissé északabbra volt a XIV. század végétôl hosszú ideig a megye állandó székhelye, a mára elpusztult Csernyéden. Hôgyész jelene is érdekes: meghonosodott a textilipar, sajátos itteni termék lett a frottier törölközô és brokát paplan. Napjainkban kezd éledni a magánvállalkozás. A községnek 54°C-os kiaknázásra váró termálvíz kincse van. Intézményeiben, egyesületeiben nagy gondot fordítanak a hagyományôrzésre, nyelvoktatásra. Az önkormányzás demokratikus szervei kialakultak, mûködnek. Túlzás nélkül állítható, Hôgyész szép környezetével kivívta az átutazók és az idegenek elismerését.
Kedvelt találkahely a herme lines kút
Az Apponyi kastély
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
131
Festôi környezetben, a tolnai Hegyhát dombjai által övezett völgyben, Hôgyész déli határában rejtôzik két gyöngyszem a Donát-patak vízére felfûzve. A határjelzô táblánál balra fordulunk, s ott találjuk a 7, illetve 9 hektáros horgásztavat.
SZAKADÁT Irányítószám: 7071 Körzethívószám: 74
A közvetlenül Gyönk mellett fekvô hegyháti települést (körutazásunkon a 65ös útról jobbra kanyarodva érjük el) 1305-ben említi az elsô forrás: a Szakadáti család birtokolja a XVI. századig.
KALAZNÓ Irányítószám: 7194 Körzethívószám: 74
A Donát-patak völgyében, Hôgyész elôtt két kilométerre letérô úton érjük el Kalaznót. A közelmúltban elôkerült Árpád-kori temetô leleteinek tanúsága sze-
DIÓSBERÉNY Irányítószám: 7072 Körzethívószám: 74
A Gyönk és Hôgyész közötti kis falu nevét elôször 1305-ben említik, amikor a Szakadáti család tagjai osztozkodtak birtokaikon. A XVI. században a szigetvári
Egyik tófenék sem akadós, ezért stégrôl horgászható. Ponty, süllô, amur, csuka, busa, balin, kárász és keszeg él a vizekben. A Hôgyészi Sporthorgász Egyesületnek saját horgásztanyája van, a vízparton ivóvíz, fôzési, sátorozási lehetôség van.
A község újratelepítését Mercy tábornok kezdte meg 1723-ban. Elsôként tíz német család került ide Pfalzból. Ma tájház vall a település múltjáról, az itt élô németek kultúrájáról. (Információ: Polgármesteri Hivatal Ady E. u. 233., tel: 74/ 448-173.)
rint régen lakott hely volt. A XVIII. századra elnéptelenedett falut evangélikus németekkel telepítik újra, akik 1787– 1790 között építik templomukat. A községbôl a II. világháború után kitelepítették a német ajkú lakosságot, s helyükre katolikus bukovinai székelyek érkeznek.
vitézek kapták meg. 1728-ig csak magyarok lakták, majd a többi hegyháti településhez hasonlóan német telepesek építették újjá. Neve ma sokak számára ismerôsen csenghet. Talán itt létesül a paksi atomerômû hulladéktárolója.
„TULIPÁN” Falusi Turizmust Szervezô Iroda.
7191 Hôgyész, Rózsavölgy u. 1. Tel.: 74/488-092 Fax: 74/489-453 „TULIPÁN” Iroda a pihenés új formájával várja vendégeit, Hôgyész, Györköny, Zomba, Tevel községekben. Kellemes, családias atmoszférát találnak, kitûnô, házias ételeket és udvarias kiszolgálást kapnak. Megrendelni telefonon, vagy írásban a „Tulipán” Irodában lehet. Kérésre információt adunk.
Vendégváró tisztelettel: Danka Vilmos, Danka Vilmosné cégtulajdonosok
132
SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT
A Kapos – Koppány menti dombvidék A táj kialakulását és geomorfológiai fejlôdéstörténetét tekintve sok hasonlóságot mutat a Hegyháttal. Felszínét egykor kristályos kôzetekbôl és mészkövekbôl épült hegység borította, melynek mélyre süllyedése után, ezt a területet is elöntötte a tenger. Visszhúzódása után is vízjárta terület maradt, feltöltôdött és az évezredek leforgása alatt nyerte el mai dimbes-dombos formáját. Ma az egész területet löszkôzet fedi. A kéregmozgások igen változatossá tették e tájat: magasan (280m) kiemelt platók és árkok tagolják. A 100-120 méter mélyre vágódott eróziós völgyek (különösen a Koppány mentén), csipkézett gerincek, erdôvel borított hátak, szigethegyekké formált „löszhegyek”, teknôszerû mélyedések jellemzik a felszínt. A Sió mentéhez közelítve a szegélyt alacsonyabb fekvésû, kevésbé szabdalt lösztáblák kísérik. Felszínüket csak teknô alakú, lapos mélyedések tagolják. Megkapó kirándulóhely, igazi romantikus táj. A dombvidéket nagy kiterjedésû erdôségek teszik változatossá, jelentôs nagyvad állománnyal. Messzeföldön híres a Gyulaji rezervátum, ahol védett a magyar tölgyes. Különlegessége – a megyében csak itt élô – dámvad, amelynek világhírét köszönheti. A Gyulajtól Tamásiig terjedô hatalmas összefüggô erdôségben cser, kocsányostölgy, molyhostölgy és a virágos kôris található. A természetkedvelôk feltétlenül keressék meg a Tamási melletti vadaskertet, itt van a 4-5 méter törzskörméretû fák
134
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
ligete, a Vas Gereben-emléktölgyes. Hasonlóan szép kirándulást ígér az iregszemcsei arborétum fa-matuzsálemeivel, joggal minôsítették védett területnek. Dél-Dunántúl talán legszebb vadgesztenyefasorán sétálhatunk végig, ha Dombóváron járunk. A város mellett található nyergesi parkerdô nem annyira értékes fáival, mint kellemes környezetével, kis tavával vált kedveltté. Hasonló vonzerôvel dicsekedhet a szintén Dombóvárhoz közeli hetényi parkerdô, ahol erdei tornapálya fogadja az érkezôket. Országos jelentôségû természetvédelmi terület a Pacsmagi-tavak Regöly határától Tamásiig terjedô körzete, mely valójában egy szerteágazó tórendszer. Különösen gazdag madárvilágot fedezhetnek fel itt a természet szerelmesei, hiszen nagyszámban fészkel a kis és nagykócsag, a fekete gólya, zsákmányra les a késkés és hamvas héja, a réti sas. A nyílt víztükrön és a nádasokban élvezik a csendet és a védelmet a récefélék, szinte valamennyi fajuk megtalálható. Tolna megye nyugati felének települései ezer szállal kapcsolódnak a szomszédos Somogyhoz. Mai életükben éppúgy, mint a történeti múltban, néprajzban, viseletben. Az északon a lankás, 2-300 méter tengerszint feletti dombok, délen az alacsony löszhátak, a széles völgyek kiváló termôföldje, a folyók, hatalmas erdôségek mindig is jó feltételeket teremtettek az emberi megtelepedésre. A régészeti leletek, a föld- és kôvárak is erre utalnak. A regölyi kelta fejedelmi
központ, ahol annak idején sajátos formájú, úgynevezett „púpospénzeket” is készítettek, még a középkorban is megôrizte fontosságát. Az István-kori mintegy 48 vármegye közül az egyik központja a névadó várban, Tolnán volt. A középkorban elsôsorban kedvezô földrajzi fekvése, az áthaladó kereskedelmi útvonalak, majd a birtokos Eszterházy-uradalom részeként fejlôdött a községek, akkori mezôvárosok jórésze. Nem véletlen, hogy az újkorban is e helyeken, mint például a dalmandi, vagy az iregszemcsei birtokközpontokban jöt-
SZAKÁLY Irányítószám: 7192 Körzethívószám: 74
Festôi környezetben, a Kapos-parti dombon feszik a vasúti csomópontként is ismert Szakály. A siófoki 65. számú fôút mellett találjuk, a legtöbben csak áthaladnak rajta, pedig érdemes egy kicsit idôzni a faluban! Álljunk meg közvetlenül az út mellett magasodó templomnál (Tanácsköztársaság u.) A Kapos fölé emelkedô dombra épített templom szentélye a XV. században gótikus stílusban készült, mai barokk
tek létre nemzetközi hírnévnek örvendô gazdaságok. A zsíros földek, a gazdálkodás jelenti ma is a Kapos–Koppány mente népének a megélhetést, ünnepeik is ehhez kötôdnek. A Kapos–Koppány menti Fiatalok Találkozója, a szüreti mulatságok, a Tamási- és a Kurdi-Lovasnapok rendezvénye ezt a kötôdést fejezi ki. A vidék központjává vált Tamási és Dombóvár, hangulatos kisvárosok, termálfürdôikkel növelik az idegenforgalmat és vonzzák az idegeneket.
Hó alatt a Gyulaji erdõ
Kerékpárral Gunarasba
hajóját és tornyát a török kiûzése után, a XVIII. században építették újjá, majd egy évszázaddal késôbb eklektikus stílusban kapta mai formáját. A templommal szemben nyíló Rákóczi utcában találjuk a múltról tanúskodó tájházat. (Szakályi Tájház, 7192 Szakály, Rákóczi u. 340.) A XVIII. századi eredetû füstös-konyhás házat a századfordulón alakították át. Tisztaszoba, füstöskonyha, hátsó szoba, istálló. pajta, kocsiszín, pince és ólak tartoznak hozzá. A Kapos–Koppány menti nagyállattartó középparasztság életmódját elevenítik meg a XIX. XX. századi bútorok, eszközök, mezô-
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
135
A Koppány folyó mellett, Regölyben István király és Kupa (Koppány) herceg csatája most is szájról szájra szálló történet. Regôly várát Kupa herceg védte katonáival, István pedig seregével a Szigetdombon szállt meg. A király koldus képében egy abroncstalan kerékkel bekéretôzött a várba, hogy azt megvasaltassa. Beengedték. A fogadóban megevett három tojást, és otthagyott a tányéron egy papírt, hogy István járt ott. Másnap megostromolták a várat. Kupa herceg száguldó lován menekült. István a nyomában volt, de nem érhette utól. A király tudta, hogy Kupa herceg lova emberi hangon is ért. A mostani Oroszló táján odaszólt hát neki, hogy álljon meg, mert nem ôt akarja bántani, hanem csak a gazdáját. A ló szót fogadott. Kupa herceg szidta a lovát: – Ó, rossz ló! Azóta Oroszló a neve annak a helynek, mert István ott vágta le Kupa herceget.
gazdasági szerszámok. A konyha és a külsô gazdasági épületek Gémes Balázs, a berendezés Gémes Balázsné és G. Vámos Mária néprajzosok tervei alapján készültek. (Kulcs: Horváth Attilánál, a Rákóczi utca 265- ben, tel: 74/ 488-576. Elôzetes bejelentkezés lehetséges a Polgármesteri Hivatalban. Tel: 74/ 488-108.)
REGÖLY Irányítószám: 7133 Körzethívószám: 74
A 65-ös úton Hôgyész felôl Tamási (Siófok) felé folytatva utunkat jobbra térünk le a településre. A Kapos–Koppány-völgy találkozásánál fekvô 1.470 fôs község kitûnô természetföldrajzi adottságainak köszönhetôen ezredévekig központi hely volt. A halban gazdag mocsárvilágban, a dombhátak bôtermô földjein szívesen telepedtek meg a különbözô ôskori régészeti kultúrák népei. A bronzkor végén, majd a vaskorban fejedelmi központ alakult itt ki, megerôsített földvárral. A temetkezési halmok ma is a földvár elôkelôinek hatalmát hirdetik. Ki gondolná, a kelták pénzt is vertek itt. A jellegzetes, púpos hátú bronz- és ezüstpénzek a vízmosásokban, a vár alatti szántásokban ma is gyakran elôkerülnek. Különösen értékeket rejtett a homokbányászás során talált sír. Mellékletei közül az alán fejedelemnô súlyos arany ékszerei, madárfejes korsója a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum kiállításán látható. A honfoglalás után Regölyben esperesség volt. Ennek
A község több évtizedre visszatekintô programja a Kaposmenti Fiatalok Találkozója. Ezt korábban összekapcsolták fafaragótáborral is. Ma már csak a környék fiataljainak nyújt sportolási, szórakozási lehetôséget ez a június végi, évenként ismétlôdô rendezvény.
alapján többen felvetették, hogy itt Géza fejedelemsége idején létrehozott korai várkerületek egyikének központja lehetett. Feltehetôen a Koppány-féle pogánylázadás után azonban ezt megszüntették, területét Somogy és Tolna megyék között osztották fel. A ‘90-es években kezdôdtek meg a régészeti feltárások. A XVIII. század végére mezôvárosi ranggal bíró Regöly egykori gazdagságáról mesél impozáns barokk római kato likus temploma is (Rákóczi u.10.) Engedjük el képzeletünket és járjuk be a hangulatos hegy-völgyes faluhatárt. Ha Siófok–Tamási felé vesszük az irányt, a regölyi elagazástól 3 kilométerre, a dádpusztai keresztezôdés elôtt az út jobb oldalán égbemeredô falcsonkot fedezhetünk fel a szántás közepén. A középkori Somoly falu kora gótikus, a 14. század elején épült templomából mára csak a torony lepusztult falai maradtak meg a völgyben. A épületmaradvány körül elôbukkanó középkori edénytöredékek, szétszántott kemencék jól mutatják az egykori házak helyét.
KANYAR BÜFÉ a 61. számú út mellett Várjuk kedves vendégeinket a Kanyar Büfébe. Tamási, Rákóczi u. 130. Tel.: 74/471-786
VASUDVAR lemezek, csövek, beton- és köracélok, lapos- és idomacélok, szigetelôanyagok, fóliák, lágyhuzalok, hullámlemezek
AGA GÁZCSERETELEP
mûszaki és orvosi gázok, valamint PB gáz forgalmazás igény szerint helyszínre szállítás
AUTÓDARU BÉRBEADÁS autódaru teherbírása: 8–16 tonna emelô magasság: 19 m-ig fuvarozás, szállítmányozás Cégtulajdonos: Marosi Csaba
TAMÁSI Irányítószám: 7090 Körzethívószám: 74
A Balaton felé vezetô 65-ös és a DélDunántúlt keresztülszelô 61-es út keresztezôdésénél fekszik a több mint tízezer lélekszámú kisváros. A Kapos–Koppány menti dombvidék legjelentôsebb települése, e táj északi részének központja. Az elsô pillantásra talán jellegtelennek tûnô városka egy rövid séta után mutatja meg igazi arcát. Parkoljunk le a fôutcáról balra nyíló Bezerédj utcában, a város szívében, innen a Polgármesteri Hivatal szomszédságából (Szabadság u. 46–48.) nem kell nagy távolságokat bejárnunk. Néhány lépésnyire találjuk a Tamási Galériát (Szabadság u.) Állandó kiállítás tekinthetô meg itt Könnyû László családjának adományaként – többek között Mednyánszky, Borsos Miklós Vasarely, Dali és Renoir-festmények. Az idôszaki tárlatok a képzômûvészet szinte valamennyi ágát, kortárs mûvészek alkotásait hozzák el Tamásiba. (Nyitva: hétfô kivételével naponta 14–18 óráig.) A Mûvelôdési Házban (Szabadság u. 50. ) mûködô „kisgaléria” elsôsorban a helyi amatôr alkotóknak nyújt bemutatkozási lehetôséget. Ha a Tamási Galériától Siófok felé indulunk el, akkor a Dám Hotel (Szabadság u. 56.) és a Béri Balogh Ádám Gimnázium (Bezerédj u. 1.) mellett visz el az utunk. A gimnázium kertjében látható Béri Balogh Ádám szobra, Farkas Pál alkotása.
Pinceborozó „zum Manfred” Weinkeller
A Budapest Bank Tamási Fiókja elôtt (Szabadság u. 55.) Várady Sándor Madarak címû köztéri alkotásán akad meg a tekintetünk, miközben az átalakulóban lévô városközpontot járjuk. Jó kilométert kell a fôutcán gyalogolnunk ahhoz, hogy a temetô mellett elhaladva az ipartelepi részre érjünk. Itt nem látványosság, inkább csak érdekesség (Siófok felé haladva jobbról) a „Ki mit tud?”nak nevezett lakótelep, amely a környezô falvakból betelepülteket fogadta be. A humoros elnevezés arra utal, hogy az otthonmaradottak mindent beleadtak a vételi árba, amit csak tudtak. A lakótelep mellett, jobbról a sportpálya, mögötte pedig a lovaspálya található. Itt rendezi meg minden évben a Tamási Lovasport Egyesület a hagyományos meghívásos nemzetközi lovasversenyt. (Regölyben kezdték negyven éve, de „felsôbb utasításra” Tamási lett a színhelye.) A látványos díjugratás, lovasbemutató, fogatverseny több, mint 10 ezer embert vonz. Hagyományosan augusztus 20-hoz kapcsolódik, ekkor tartják a tamási búcsút is.
Gyönyörû nyugodt természeti környezetben, hideg-meleg házi ételekkel, saját készítésû borokkal és egyéb italokkal várjuk kedves vendégeinket!
Nyitva tartás: májustól októberig, mindennap 14–24 óráig.
RITTER TOURS és IMPEX Kft. H-7090 Tamási, Várhegy 14/F Tel.: 74/473-345 Levelezési cím: H-7090 Tamási, Pf. 50.
Panoráma
Szentháromság szobor
Ha a városközpontból Szekszárd irányában indulunk el vissza, akkor a könyvtár (Szabadság u. 52.) elôtt megnézhetjük Borbás Tibor: Gyászoló anya címû szobrát. A Gyulaji Erdészeti és Vadászati Rt. központjának (Szabadság u. 27.) bejáratát pedig Várady Sándor Dám, illetve Sas címû alkotása ôrzi. A Kossuth téren Rácz Edit: Emlékmûvét nézve töprenghetünk azon, mi lehet az oka, hogy ennyi köztéri alkotásra futotta Tamásiban.
Nem messze innen áll a római kato likus templom (Szabadság u. 4.) 17351745 között épült homlokzati toronnyal. Mûemlék jellegû épület. A homlokzat fülkéjében szobrok láthatók. A három boltszakaszos hajójú, barokk templomnak díszes ablak, déli bejáratánál egy románkori oszlopfôbôl kialakított szenteltvíztartó látható. A templom belsejében megmaradt a XVIII. századi rokokó fôoltár, szobrokkal (1776) az orgona, a szószék, és copf stílusú padok sora. Ha irányt tartva a sorompón is túljutunk – jobbra néhányszáz méterre – találjuk a termálfürdôt és kempinget. Ez a – hét hektáron elterülô – létesítmény jelenti a város idegenforgalmi vonzerejét. A fürdô vízellátását hét termálkút, valamint a városi vízhálózat biztosítja. Az egyik termálkút 52°C-os, magas összsótartalmú, alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos jellegû elismert gyógyvíz! Gyógyító hatása a végtagi, izületi, gerinc- és csípôizületi porckopásos elváltozásoknál, baleseti és orthopédiai, mozgásszervi károsultak, utókezelésében tapasztalható. A másik termálkút 45°C-os, alkálihidrogén-karbonátos jellegû hôvíz, ivóvízzel keverve a pancsolók és a strandmedencék vizéül szolgál. A fedett, ülôpados medencékben 35-38°C-os, a gyerekeknek ajánlott strandmedencékben 2226°C, a szabványméretû úszómedencében 22-24°C a víz hômérséklete.
Magyarország egyik legnagyobb R
MASSIVE HUNGÁRIA Villamosipari Termelô Kft. 7090 Tamási, Szabadság u. 107. Telefon: 371-611 Fax: 371-525
138
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
lakásvilágítástechnikai termékeket forgalmazó vállalata. Értékesítés viszonteladói kereskedelmi egységeken keresztül. Termékeinket keresse az üzletekben!
Mellette található a kemping, hotellel (48 fô befogadóképességû), 7 fôs apartmannal 30 lakókocsi-, 60 sátorhellyel nyújt kényelmes ellátást. A termálfürdôt elhagyva a miklósvári parkerdôhöz jutunk. Csodálatos zöldövezet ez a természetjáróknak, a pihennivágyóknak. Teniszpálya, erdei tornapálya, bitumenes kispálya és horgásztó várja a látogatókat. Ez a gyulaji dámrezervá tum egyik kapuja is. A régi Tamási központjában járunk, ez a Várhegy jelenti a város múltjának igazi bölcsôjét. A Miklósváron feltárt középsô bronzkori edények, mértékegységek, római kori bronzszobrok (Magyarországon talán a legszebb Concordia Augusta ábrázolása, ma a Wosinsky múzeumban látható.) is utalnak arra, hogy az elmúlt évezredekben kedvelt hely volt a Várhegy. Egy 1315-ben kelt oklevél említése szerint vár állt a hegyen, mely a Tamássyak, Héderváryak után Werbôczi István birtoka lett. Török kézen is volt, a Rákóczi-szabadságharc idején, 1708-ban Tamásit Béri Balogh Ádám védte katonáival, ezért késôbb a császár parancsára felrobbantották a várat. Köveibôl épült a nagykocsma, a pincehelyi templom valamint az új birtokos család, az Eszter házyak miklósvári kastélya. Megközelíthetô a 61-es és 65-ös fôútvonalon. A vadászkastély és a hozzátartozó vadaspark hírét az elôkelô vendégsereg a
világ minden pontjára magával vitte. Az elmúlt évtizedekben rohamosan pusztuló kis barokk kastélyt a tulajdonosok, Hor váth Bálint és Mészöly Katalin operaénekesek hozták rendbe, most magánlakás.
A tamási parkerdô
BUDAPEST BANK RT. Tamási fiók Cím: 7090 Tamási, Szabadság u. 55. Tel.: 74/471-711, Fax: 74/471-129 Szolgáltatásaink: * lakossági, vállalati forint- és devizaszámla * forint- és devizahitelek * bankkártya automata éjjel-nappal * széfszolgáltatás, éjszakai trezor
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
139
A termálfürdô
A környék egyik legszebb gótikus mûemlékét találhatjuk a Kálvária-dombon, ha átmegyünk a sorompón, s az általános iskola mögött bekanyarodunk. A XVI. századi Rozália-kápolnát a XVIII. században és 1896-ban is átépítették, így barokk, valamint romantikus részletekkel gazdagodott. Innen már csak egy rövid séta felfelé, és a kilátóhoz jutunk. Ha veszszük a fáradságot és felkapaszkodunk rá, akkor csodálatos kilátásban lesz részünk. A tamási Várhegyen és a környezô dombokon kiváló fehérbor terem, a szôlôsgazdák értenek a borhoz. Fôleg az
Olaszrizling dominál, de megtalálhatók a borvidékre jellemzô fajták, a Rajnai rizling, a Chardonnay, a Királyleányka, de vannak vörösborok is. Itt mondjuk el, hogy Tolna megyében a szekszárdi történelmi borvidék mellett kialakult egy másik is. Ez a „fehérboros”, ami Pálfát, Simontornyát, Pincehelyt, Kisszékelyt, Tamásit, Iregszemcsét, Nagyszokolyt és és Felsônyéket foglalja magába. A tréfás kedvû honpolgárok szerint a bor kismértékben orvosság, nagymértékben gyógyszer. Embere válogatja... A települést észak felé elhagyva, a 65-
JÓVAL JOBBAN JÁR! Keresse a „Kop-Ka” ÁFÉSZ szaküzleteit: 3.sz. 14.sz. 29.sz. 35.sz. 46.sz. 53.sz. 66.sz. 94.sz. 118.sz.
140
BOKRÉTA ABC Tamási, Zrínyi u. 2. FÓKUSZ ABC Tamási, Szabadság u. 31. Önkiszolgáló Tamási, Szabadság u. 20. NAPFÉNY ABC Nagykónyi, Nagy u. RÉV Áruház Regöly, Hunyadi u. 12. CSILLAG ABC Szakály, Tanácsköztársaság Önkiszolgáló Iregszemcse, Kossuth tér HEGYHÁT ABC Gyönk, Dózsa tér PLATÁN ABC Hôgyész, Kossuth tér 13.
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
Tel.: 471-116 Tel.: 471-823 Tel.: 471-210 Tel.: 476-741 Tel.: 402-768 Tel.: 488-132 Tel.: 480-963 Tel.: 448-031 Tel.: 488-131
ös úton festôi szépségû tavak szegélyezik az utat. A Tamási Kossuh Horgász Egyesület két tava intenzív telepítésû, a Koppány menti városka és Iregszemcse között található, Gonozdon. A tavakat országosan is ismerik, a közeli Siófok nyári fürdôvendégei gyakran Gonozdon fogják meg a halászlének valót. Az I. számú tavon általában a stégtulajdonosok horgásznak, de
IREGSZEMCSE Irányítószám: 7095 Körzethívószám: 74
A 65-ös úton továbbhaladva Siófok irányába Iregszemcsére érkezünk. A 3300 lakosú községet elôször 1263-ban ciszterci birtokként említik, amelyet Zsigmond király a Tamássyaknak adott, 1387-ben. A plébánia (Petôfi u. 4. Tel: 74/480-845) kertjében álló Kálvária kápolna, amely egy elpusztult gótikus templom épen maradt, támpilléres szentélye, a középkort idézi. A mai barokk római katolikus templom a XVIII. század második felében épült, berendezése is ekkor készült. A Tamásihoz közel esô faluvégen Kornfeld kastély jobbról látható Viczay-K 1820-ban emelt klasszicista épülete, amely ma a Tolna Megyei Önkormányzat Speciális Általános Iskolája Napközi és Hétközi Diákotthona (Bartók Béla u. 39. Tel: 74/480-616. Az igazgatóság címe: Bartók Béla u. 10. Tel: 74/481-193.) ha-
másoknak is akad hely a parton. A II. számún viszont partról és stégrôl egyaránt pecázhat a tulajdonos, illetve vendég. Ponty, amur, kárász, keszeg, harcsa, süllô és kevés balin él a vizekben. A tavaknál parkolóhelyeket alakítottak ki, az egyesületnek horgászboltja mûködik a Dám étteremmel szemben a Szabadság utca 70. alatt. Itt lehet napijegyet váltani.
talmas parkja természetvédelmi terület. A községben többször járt Bartók népdalgyûjtô útjai során, az ô nevét viseli a helyi mûvelôdési ház a (Bartók Béla u. 1. Tel: 74/480-764.) Az épület elôtt a nagy zenetudós szobra emlékezteti az utókort, a kései követôk a Szedelice együttesben megôrzik az eredeti népdalokat, hagyományokat. Minden évben fellépnek és vendég együtteseket is fogadnak a szeptember utolsó vasárnapján tartott szüreti napon és bálon. Néhány éve megrendezik az Iregszemcsei Képzômûvészeti Alkotótábort. (Érdeklôdni a mûvelôdési házban lehet.) Iregszemcse másik Kornfeld kastélyában, a bárói család hajdani birtokának központjában is érdekességre akad az utazó. A néhány ezer holdas mintagazdaságot fenntartó Kornfeld bárók hajdani birtokának egy részén mûködik ma a Pannon Agr á r t u d o m á n y i Egyetem T a k a r m á n y t e r mesztési Kutatóintézete (7095 Iregszemcse, Napraforgó u. 1. Dr. Takács László
E Z E R M A G Mezôgazdasági Termelô és Szolgáltató Kft.
7095 Iregszemcse, Okrád-puszta Tel.: 06-60/367-646
Harci bemutató a Tamási Rendôrnapon
KOPPÁNY FOGADÓ 7090 Tamási, Gím u. 44. Tel./fax: 74/473-612 Termálfürdô közelében, kellemes szobák fürdôvel, színes televízióval, hûtôszekrénnyel. Kedvezô árak. Kulturált környezet. Étterem, sörözô. Kiváló konyha. Egész évben nyitva.
Szolgáltatások: - terménykereskedelem - gépjavítás - szántóföldi növénytermelés: szántás-vetés, növényvédelem betakarítás, magtisztítás - terményszárítás - terménytárolás
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
141
A Kornfeld kastély
igazgató. Tel.: 74/481-127. Fax: 74/481253). Az intézet eszmei jogelôdjét, az
ÚJIREG Irányítószám: 7095 Körzethívószám: 74
A 65-ös úton, Iregszemcse déli határában érdemes kis kitérôt tenni jobbra, Újiregbe. A 370 lakosú faluba érkezve egy pillanatra meghökken az arrajáró. A Kelet-Külsô-Somogyhoz tartozó táj közepén egy alföldi falucskába toppan az utazó. Az egykori uradalmi központ kö-
Iregszemcsei Növénynemesítô Telepet 1936-ban létesítette a Mauthner Ödön Magkereskedô és Magnemesítô Rt. Az államosítást követôen 1950-tôl 1955-ig Kísérleti Gazdaságként mûködött. Regionális szerepkör után 1970-ben az olajos növények, a takarmányborsó és az egyéves szálas- és tömegtakarmányok nemesítésében és termesztési rendszerének fejlesztésében országos irányítási feladatot kapott az intézet. (Mai nevét is azóta viseli.) A jelenlegi felsôfokú oktatási integrációban 1990 óta mûködik. Ma alapfeladata: a napraforgó, a szója, a borsó, csicseriborsó, az új karósbab fajták és a repcék agrotechnikája, nemesítése, termesztési technológiák kidolgozása. Eredményességét jelzi egyebek mellett, hogy sok fajtával vesz részt a hazai termesztésben, hat napraforgóhibrid és két szójafajta a külföldi, többnyire nyugati forgalomba is bekerült.
rül kialakuló településre Árokszállásról jöttek jász családok, akiket ma is szoros rokoni és baráti szálak fûznek ôseikhez. Az itt élôk erôfeszítésével és az elszármazottak segítségével 1993-ban készült el a község bensôséges római kato likus temploma. (Érdeklôdni: az iregszemcsei plébánia hivatalban lehet, Tel: 74/ 480-845.)
DÁMTEJ Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. 7090 Tamási, Deák Ferenc u. 2. Tel./fax: 74/471-626, 74/471-227, 74/471-338 A DÁMTEJ KFT. 100 ÉVES SAJTGYÁRTÁSI GYAKORLATTAL RENDELKEZÔ ÜZEMET MÛKÖDTET. A hagyományok ápolása és megôrzése mellett az üzem zsíros- és sovány félkemény sajtok (trappista, szekszárdi csemege, tolnai sovány, köményes, fokhagymás), étkezési túró, fogyasztói tej, tejföl, kefír gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.
142
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
NAGYSZOKOLY Irányítószám: 7097 Körzethívószám: 74
Iregszemcse központjából térhetünk rá kelet felé a Nagyszokolyba vezetô útra. Négy kilométerre fekszik a kis falu, melyet 1720-ban a birtokos Eszterházy József engedélye alapján Igalból átköltözô reformátusok építették újjá. A szerzôdés szerint a telepesek az elsô három évben csak kilenceddel, s ha makkoltatták sertéseiket, akkor abból tizeddel tartoztak uruknak. A késôbbiekben természetesen valamelyest nôttek terheik, de addigra felépítették há-
MAGYARKESZI Irányítószám: 7098 Körzethívószám: 74
A Tita-patak völgyében meghúzódó községet a 65- ös fôútról az Iregszemcsénél leágazó mellékúton érhetjük el, de jöhetünk a Fejér megyei Mezôkomáromon és a szomszédos Felsônyéken keresztül is. Múltja beszédesebb a jelenénél, mûemlékjellegû római katolikus temploma 1742-ben, barokk stílusban épült. A XVIII. századi berendezés barokk padjai, a szószék, az oltár két évszázad áhitatát ôrzi. (Hôsök tere 1.)
FELSÔNYÉK Irányítószám: 7099 Körzethívószám: 74
A Tita-patakot követjük a kis mellékúton Magyarkeszit elhagyva, vagy másik irányból a Fejér megyei Mezôkomáromból is megérkezhetünk Felsônyékre. A faluban az 1836 körül átalakított római katolikus templom (Kossuth u.) XV. századi, gótikus falmaradványokat ôriz. Az egykori plébániaház XVIII. századi mûemlékjellegû barokk épülete ma már más célokat szolgál. Késô barokk, 1792–1796 között épített református templomát a XIX. század végén eklektikus
zaikat, rendbehozták az elvadult, elpusztult vidéket. A század végén a még meglévô gótikus templom falcsonkjait felhasználva építették a késô barokk templomot. Szokoly ma is híres lótenyésztésérôl. A másik nevezetessége a falunak, kiváló fehér bora. A szokolyi határban arany, ezüst minôsítésû bort adó szôlôt szüretelnek. Az Iregszemcsei Mezôgazdasági Szövetkezettel közös gazdaságban 40-45 fôs csoportokat, elôzetes bejelentkezés után fogadnak pinceszerre, kóstolóra. (Petôfi u. 86. Tel: 74/478-406.)
A község határában található az Usztatói-ttó. Elsôsorban a horgászokat a vonzza a sekélyvízû 3,5 hektáros tavacska. Intenzív telepítésû, de sekély vízû. A tóban csak partról lehet horgászni, foglalt hely nincs. A helyiek fenekezô készséggel horgásznak, kukoricával, pufival fogják a pontyot, gilisztával és pufival a kárászt, a keszeget, csalihallal a csukát. Megközelíthetô a 65-ös úton Siófok, illetve Tamási irányából Iregszemcséig, ott a Nagyszokoly táblánál kell elkanyarodni, vagy Mezôkomárom felôl Felsônyéken át lehet Magyarkesziig eljutni.
stílusban építették át, érdekesség, hogy ekkorra veszítette el református többségét a falu. Dombó Pálnak, a kiváló jogtudósnak, II. Ulászló kedves emberének kôkoporsóját 1760-ban találták meg a templom romjai között. Rajta a felirat büszkén hirdette „Ezek Dombó Pál hamvai, aki azon tartománynak az ura volt, amely a Sió és a Kapos között terült el.” Komáromy István plébánosnál rejtôzködött a szabadságharc bukása után néhány hétig Deák Ferenc. A nagynevû bujdosónak a rejtôzésben alkalmas helyet, a környezetet és a vendéglátókat jól ismerô
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
143
Vas Gereben választotta ki. Komáromy István felsônyéki, Felsôbüki Nagy János akkor tótkeszi, ma magyarkeszi, Szekfû Mihály ozorai, Kövess János enyingi plébános megbízható volt magyarságáról és vendég-szeretetérôl. Hozzájuk vitte hát „a haza bölcsét” a közeli (fürgedi) születésû „Ispánjóska” vagyis Vas Gereben. Fürged után Ozora volt az úticél, ahonnan a népi emlékezet szerint a szíves fogadtatás ellenére is, a biztonság miatt tovább kellett menni. Óvatosságból egy szalmával megrakott parasztszekérrel mentek, nagy karimájú, zsíros parasztkalap és kopott paraszti ruha volt Deákon, aki maga hajtotta a fogatot, a kocsi gazdája pedig hasonfekve figyelte a környéket. A nyéki napok alatt, a bezártságot enyhítvén nagyobb kirándulásokat tettek. Útjuk közben be-betértek Felsôbüki Nagy János garábhegyi, visszafelé meg Kálmándy P. József református lelkész felsônyéki présházába. Egyesek szerint a nyéki emlékprésház nem is annyira a Deák-legenda, mint inkább építészeti szempontból különösen becses. Tetôszerkezete gerendasoros fedélszék, nádfedeles. A külsô ajtó kétszárnyas, kiemelhetô középszárfával, kovácsolt szegekkel szegezett zsaluleveles borítással, jellegzetes kovácsoltvas fogantyúkkal. Szoba-konyha-présháztornácból áll. A szobá-
FÜRGED Irányítószám: 7087 Körzethívószám: 74
Kis mellékutakon Ozora és Tamási felôl lehet megközelíteni. Ha Nagyszokolyból nem Magyarkeszi, hanem Ozora felé vesszük az irányt, az út felénél 8 km-re találjuk a falucskát. Fürgeden született 1823. április 7-én Vas Gereben (családi nevén Radákovits József) író. A dunántúli magyarságot ke-
144
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
ban megmaradtak az egykori bútorok, magyar asztal, faragott karosszék, falitéka, papírtartó. A kiskonyhából fûthetô a szoba kályhája, (a szabad kémény alatt padka) ahol a „tûzikutya” „vasháromláb” volt használatban. Mindezt attól a Kiss Lászlótól tudhatják az utódok, aki élete végéig a présház féltô gondnoka volt. A Kiss nevezetû kántortanítók nemzedékei 112 évig szolgálták a falut. Összegyûjtötték a halottbúcsúztató énekeket, s lejegyezték a múlt századi temetési szokásokat. Az emlékanyag megtekinthetô. (Érdeklôdni Dr. Makláry Béla állatorvosnál lehet.) Érdemes még egy kicsit elidôzni a felsônyéki lankákon, hiszen híresen jó bor terem itt immár 250 éve. Fölhegyen, Középhegyen és Alhegyen csaknem 180 hektáron borítja a dombot szôlôültetvény. A kemény, száraz fehérborok, az Olaszrizling, a Rajnai-rizling, a Királyleányka és a Chardonnay – könnyen jókedvre derítik az embert, az alhegyi vendégfogadó présháznál gyorsan elôcsalják a nótát. Magyarkeszi és Felsônyék között figyelnünk kell, hogy észrevegyük az erdôkaréjozta kis Tükrösi-tavat. Ez a megye legkisebb horgásztava, mindössze egy hektárjával. Azért érdemes szerencsét próbálni, mert pontyban, amúrban, csukában gazdag.
vesen ismerték nála jobban, aki éveken át a sárközi jobbágyok ügyvédje is volt. A szabadságharc idején tevékenyen részt vett a közéletben, annak bukása után bujdosni készerült. Deák Ferenc az ô segítségével menekült Tolna megyébe a császáriak elôl. Bécsben hunyt el 45 éves korában. Gyeney Judit tamási születésû szobrászmûvész Vas Gereben tiszteletére állított emlékmûve a tamási parkerdôben látható.
PINCEHELY Irányítószám: 7084 Körzethívószám: 74
Tájegységek határán fekszik a 2700 lélekszámú település, kettévágja a Kapos folyó. Keresztülhalad rajta a 61-es fôút, Tamási központjában térhetünk rá és a pécsi vasúti fôvonal is könnyen megközelíthetôvé teszik a települést. Dél-kelet felôl a Hegyhát lankái határolják, míg déli irányban a Kapos kiszélesedô völgye nyújt csodálatos látványt a szemlélôdônek. Nyugat felé kitûnô minôségû szántóföldek veszik körül. Évezredes szôlôkultúrája van, jó bortermô vidék. A határban található neolit- és bronzkori leletek szerint a folyó és a lankás dombok biztosította kitûnô természetföldrajzi lehetôségeket már az ôskor embere is hasznosította. Az Árpád-kori településeit, Görbô és Gyánt községeket elôször 1138-ban említik. A két falu késôbb Pincehely néven egyesült. A XVI. század végétôl az Eszterházyak birtoka a két helység. A török hódoltság idején Görbô lakossága is alaposan megfogyatkozott. Magyar telepesek népesítik be. A XVIII–XIX. században éli fénykorát. A jelentôs megyei tisztséget betöltô családok közül Csefalvai Ferenc alispán házánál joggyakornokoskodott 1822–1823. között Vörösmarty Mihály. A hagyomány még azt is tudni véli, hogy a költô itt írta a A Zalán futásának elôszavát. Helyet kér és kap magának Pincehely az 1848–49-es, forradalom és szabadságharcban is. 1848 ôszén, az ozorai fegyverletételt megelôzô napokban Róth generális áthaladt a falun és a pincehelyiek megtámadták a poggyászszállítmányt és felkoncolták az ôrséget. Róth erre visszatért hadával Pincehely megfenyítésére és hadisarc fejében behajtott 2000 forintot, 24 ökröt, 6000 birkát és 300 akó bort, majd felszedette a Kapos hídját, hogy arra ne menekülhessen a nép. Végül ágyúit a községre irányította és felgyújtatta azt.
A Csefalvai-ccsalád volt kúriáját a közelmúltban felújították, s a panziónak is otthont adó épület állandó kiállítása szép környezetben várja a látogatókat. A kiállítás a költô helybeli mûködését, s a falu népviseletét örökíti meg. A „tisztaszoba” a századelô vidéki életét idézi, kiegészítve a helytörténeti gyûjtemény legfontosabb tárgyaival. A falu római katolikus, barokk templomát (Vörösmarty tér 10. Tel: 74/ 406647). 1766-ban szentelték fel a Boldogságos Szûz Mária tiszteletére. A Görbôn ál-
Pincehely látképe
A Csefalvai kúria
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
145
ló mûemlékjellegû Nepomuki Szent János-kápolna barokk épületét a 18. századKulcs a plébánia hivatalban emelték. (K ban.) A Gárdonyi utca 16. szám alatti bolt eredeti, századeleji berendezése ipartörténeti kuriózum. A községben jelenleg elsôsorban a mezôgazdaság adja a megélhetést: a jó minôségû szántók, szôlôk, erdôk. Fontos munkalehetôséget jelent a Szent Orsolya Kórház, a PRIMAGÁZ üzemegysége és a GÁZ-TRANS Kft. telephelye is. A hagyományosan vendégszeretô faluban több vendéglátóhely is mûködik. A
színvonalas, a modern követelményeket finom eleganciával kielégítô PIANO BAR a község központjában megnyitása óta kedvence a helyi és a környékbeli vendégeknek, akik kulturáltan szórakozhatnak itt. A község igen jó minôségû ivóvizét évek óta a helybeli WATERPLUS Kft. biztosítja. Ma is áll és „mûködik” felújítva az egykori csárda Görbôn, nem messze a Kapos hídtól, amirôl azt tartják, hogy valamikor gyakran látogatták a szomjas betyárok, és ha zsandár jött, egy, a Kapos mocsaraiba vivô alagúton nyertek egérutat.
A Pianó Bár
BELECSKA Irányítószám: 7061 Körzethívószám: 74
A belecskai templom
146
A Pincehelytôl délre, a Gyönk felé vezetô úton, a Kapos mentén meghúzódó
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
kis község Belecska. Hagyománya, története elsôsorban a Tolnai–Hegyhát falvaihoz kötik. A középkori Simontornyához tartozott, 1397-tôl neve többször is elôfordul a különbözô birtokügyletek kapcsán. A török idôkben elpusztult falu késôn települt be. A XVIII. században készített elsô katonai térkép csak Belczi pusztának ismeri, s 1851-ben Fényes Elek is csak pusztának mondja Belecskát. Mai lakosai valószínûleg a Gyönk környéki protestáns falvakból (Szárazd, Udvari, Keszôhidegkút) származnak. A legujabb kutatások szerint, már a honfoglalás idején település volt ezen a helyen. Ma mintegy 450 fô lakja, akiknek jó része német nemzetiségû. Vendégszeretô szivélyes emberek akik ragaszkodnak evangélikus vallásukhoz, amit a falu közepén álló szépen rendben tartott templom is bizonyít, kertjében a két világháború áldozatainak emlékmûveivel. A község mellett lévô, a századfordulón épült Mechwart-kastélyban szociális otthon mûködik. A Kapos árterétôl a Hegyhátig húzódó erdôkben gazdag vadállomány él, apróvad mellett szarvas, vaddisznó és ôz is gazdagítja a helybeli és külföldrôl érkezô vadászok zsákmányát.
PÁRI Irányítószám: 7091 Körzethívószám: 74
A Tamásitól délre található kis Koppány menti falu a dombok közé húzódik.A 61-es útról térhetünk le a kis bekötô útra. A XVIII. században az Eszterházy-bbirtokokhoz tartozó községet németajkúakkal telepítették be, akik szinte falvanként egy-egy növény termelésére specializálódtak. A páriak káposzta- és gyümölcstermesztésükrôl voltak híresek, különösen ízletes ôszibarackjaik és jó vörösboraik igen keresettek voltak a környéken.Ma is fejlett a szôlôkultúra. A csendes, szép természeti környezetben fekvô falu határában üdülôköz -
NAGYKÓNYI Irányítószám: 7092 Körzethívószám: 74
Tamásiból Dombóvár felé indulva a 61-es fôúton érhetô el a Koppány menti falucska. Barokk római katolikus templo ma (Város u. 154.) a 18. század második felében épült. A községben született
KOPPÁNYSZÁNTÓ Irányítószám: 7094 Körzethívószám: 74
Tegyünk egy kis kitérôt Nagykónyiból! A somogyi megyehatáron fekvô község a települést kettészelô folyóról kapta nevét Koppányszántó. Sajátos viseletérôl nevezetes, mely a környékbeli somogyi illetve tolnai falvakéval rokon. Jellemzô darabjai a mintás anyagból varrt „blujzok”, vagy réklik, amelyek a szoknyákhoz hasonlóan selyembôl, atlaszból, organtinból vagy bársonyból készültek. Az organti blúzok fölé a fiatal lányok, asszonyok cintányéros (flitteres) pruszlikot vettek. A szoknyák alá 5-6 „slingütt péntôt” (alsószoknyát)
pont kialakítását tervezi egy német vállalkozó. Száz hektáros területen kívánják felépíteni a Club Pannonia Thermált, ahova gyógyszállót, üdülôházakat, 18 lyukú golfpályát teniszpályákat, fedett uszodát, játékkaszinót, éttermet terveznek. A termálvizet a saját kutak biztosítják majd – kettô elkészült már –, s a horgászat kedvelôi is kapnak lehetôséget a dombok lábánál fekvô tavon. A tervek elkészültek 1996-ra, a beruházás egyelôre várat magára. A község életét bemutató helytörténeti emlékeket (népviseleti és használati eszközöket) a fôutcán lévô volt erdôgazdasági irodában tárják a látogatók elé.
Sárdy János (1907–1969) színész. Szülôhelyét a Dombóvárra vivô út mellett a kultúrházzal szemközti házon emléktábla jelzi. A népszerû mûvész személyes tárgyaiból, bútoraiból, könyveibôl, hagyatékából emlékszobát rendeztek be a kultúrKulcs a mûvelôdési ház veház emeltén. (K zetôjénél)
Arról szól a fáma, hogy amikor Sárdy János kántortanító lett, jelentkezett szülôfalujában az elôljáróság által kiírt pályázatra. A nagytekintélyû testület meghallgatta, de nem alkalmazta, mert “gyengének” találta a hangját. A többit tudjuk ...
vettek fel, s ezek „kerekitették ki” viselôjüket. A szoknya elé slingelt kötényt kötöttek, lábukra félmagas sarkú, fekete vagy sötétkék cipô került. A helyi szépségideál szerint a szoknyának elôl laposan, hátul kereken kellett állnia, ezért pufándlit, azaz farpárnát használtak. A viseletet a jellegzetes fôkötô, a cintányéros (flitteres) pille egészítette ki, amelynek ünneplô példányait üveggyöngyökkel díszítették. A pille alatti fejcsipke is cintányéros, szalagos, gyöngyös volt. A pillét egyébként, a flitteres mellett ismert a kasmír változat is, a közeli Kocsolán varratták. A férfiak ünnepi öltözete: csizmanadrág, a kézzel gazdagon hímzett, mada-
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
147
Néma békák A Somogy megyei Törökkoppány és a Tolna megyei Koppányszántó határában található a Sötétkeréknek nevezett terület, amirôl az a legenda járja, hogy amikor Szent István seregével Koppány ellen vonult az éj leple alatt, nem brekegtek a békák. Koppány és serege így meghallotta a királyi had lovainak dobogását és elmenekült. Szent István akkor megátkozta a békákat, s azok állítólag Sötétkeréknél azóta is némák maradtak.
ras, virágos stb. – gyolcs ing, kalap és az egyenes, illetve görbeszárú csizma. Ma ezt már csak a szeptemberi szüreti felvonuláson mutatják meg egymásnak és a környékbeli kiváncsiskodóknak. Koppányszántó, Kiss Lajos óta tudjuk, gazdag nép-
ÉRTÉNY Irányítószám: 7093 Körzethívószám: 74
A csendes kis falut egy bekötôúton lehet megközelíteni Nagykónyi, illetve Koppányszántó felôl. Határában a Kányapatak felduzzasztásával halastavakat alakítottak ki. Mûemlékjellegû barokk temploma 1749-ben épült, s eredeti berendezésének
KOCSOLA Irányítószám: 7212 Körzethívószám: 74
Folytatva utunkat Dombóvár felé a 61-esen Kocsolára érkezünk. E magyar és német lakosságú község történetérôl alig van jelentôsebb írott forrásunk, 1742-ben még Szakcs filiája volt, csak 1753-ban épült egy kis kápolna a falun kívül. Barokk templomát, ami 1783-ban épült, Szent Anna tiszteletére szentelték fel (Plébániahivatal: Kossuth u. 72.) A hódoltság után pusztán álló település új lakói a XVIII. század végére erôsödnek
dalokban. A Tamásitól Igalt, illetve a Balatont ezen az úton megközelítôk egy figyelmet vonzó alkotást láthatnak a település központjában: Paszka Ferenc Szentháromság címû mozaikképét.
nagyrészét megôrizte. Jó kétszáz esztendôvel ezelôtt e kis településen algimnázium mûködött, ez volt Tolnában az elsô magasabb fokú intézmény a protestáns iskolák után. (Ma az általános iskolás korú fiatalok a szomszédos Nagykónyiban szerzik meg a tudást.) A község híres szülötte volt Endrôdy János piarista pap, tanár, író, színháztörténész.
meg annyira, hogy felépítik elsô és legfontosabb közösségi épületüket. A gazdaságilag is egyre gyorsabban gyarapodó lakók ízlését és tehetôsségét jelzi a templom berendezése is. A kor hangulatát idézi elénk a jellegzetes barokk oltár, szószék és a templomi padok sora. Dombóvár felé haladva a 61-es úton Kocsola határában egy szépfekvésû ta vacskát pillantunk meg az út mellett, a Homoki-dûlôben. Az úttól kôhajtásnyira lévô 1,8 hektáros források táplálta vízben ponty, amur, süllô, csuka és egyéb hal él.
UNITERM SZERELÔIPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. KFT
148
Iroda: Dombóvár, Árpád utca 24. Tel./fax: 74/465-033 Tevékenységi kör: Mélyépítôipar Építôipari szakipar Építési és épületgépészeti szerelôipar. Közúti teherszállítás
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
SZAKCS Irányítószám: 7213 Körzethívószám: 74
A 61-es útról lekanyarodva – Kocsolánál tábla jelzi – érhetô el a község. A Koppány és a Kapos közötti vízválasztó határán fekvô falu a környék egyik jelentôsebb települése. Rajta keresztül közelíthetô meg a szomszédos Nak és Lápafô, valamint Várong is. Határában kiterjedt római romok, belterületén pedig X. századi temetô. A sírokban a magyar köznépre jellemzô honfoglalás-, illetve Árpád-kori használati tárgyakat találtak. A környék nyilvánvaló lakottsága ellenére 1348-ig Szakcs nevét az írott források nem említik, szerepe csak ezt követôen nô meg. Fejlôdését nagyban elôsegítette, hogy területén vezetett át a Dunántúlt É-D irányban átszelô Veszprém–Pécs, valamint a K-Ny irányú kereskedelmet a Duna és Szlavónia között lebonyolító út. A késôbbi Eszterházy-birtokon gyorsan gyarapodó falu a XVIII. század végére visszanyerte mezôvárosi rangját. Lakosai között habán kerámiát készítô fazekasok is voltak. Római katolikus temploma (Plébániahivatal: Petôfi u. 15. ,tel: 74/ 485294.) gótikus falrészleteket is ôriz, s 1729ben barokk stílusban építették újjá. A hajó külsô oldalán ma is látható az egyik barokk ablak felett a magasabb, egykori gótikus, csúcsíves záródás. A déli oldalon az 1772-ben elhunyt Szokoli József kompolti apát, szakcsi esperesplébános befalazott vörösmárvány sírköve látható. A bejáratnál, a kórus alatt egy törökkori mosdó-
LÁPAFÔ Irányítószám: 7214 Körzethívószám: 74
A lápafôi erdôhöz köti halála a XIX. sz.-ban „világhírûvé lett” betyárt, Sobri Jóskát, aki „megugrott” a zirci tömlôcbôl.
medencében található a szenteltvíztartó. A község híres szülöttei között tarthatjuk számon Mészáros Gyula (1883–1957) nérpajzkutatót, egyetemi tanárt, aki a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként csuvasok és tatárok között végzett folklórgyûjtést. „Másféle tudománynak” hódolt a község szülötte, Tóth Pál József, aki az elsô világháború után kezdte meg a hírversek írogatását az akkori kultuszminiszter engedélyével. 80 km-es körzetben gyalog járta be a környéket, és vásárban, búcsúban, nagy községi piacokon, lakodalmakban, disznótorokon, eljegyzéseken és a mindig nyitva tartó kocsmákban gyûjtötte a híreket, amelyeket egylapos formában, „Szakcs és Vidéki Hírek” címmel önmaga terjesztett. Szakcs jó bortermô vidék, s a bortól dal, zene fakad. Mindig is, most is keresettek a községi rezesbandák, amelyek nagy-nagy területet trombitáltak be lakodalmakba híván a vendégeket. De maradjunk a bornál. Öreghegyen még mindig áll az a zsúptetôs présház, ami jelentôs népi épitészeti emlék és a védett kategóriába tartozik. Homlokzatán tábla jelzi: mûemlék. (Tulajdonosa: Miklai Sándor, Szakcs, Rákóczi u. 85.) Szakcsot Lápafô felé elhagyva, az úttól kétszáz méterre csillog a Szentkúti-árok vizét felfogó kéthektáros horgásztó. A jól fejlett pontyokat és amúrokat nyáron csemege-, vagy gyöngykukoricával fogják, a ponty ôsszel gilisztára kap, a süllôt halszeletekkel, a kárászt akár kenyérbéllel is horogra lehet csalni.
A szakcsiakat tökmagosoknak csúfolták, fennmaradt ez a népdal szövegváltozatában is: „Hej, a szakcsi legények, jaj, de nagyon szegények. / Pénzér nyúl a zsebébe, zsebébe, sej, a zsebébe / Azt tökmag akad a kezébe” A tökmagozás valójában azt jelenti, hogy az említett magot rézdrótból készített spirállal veszik körül, selyemfonállal átlósan áttekerik s ebbôl aztán háromágú virágot, és egyéb diszt készítenek. Ügyelnek arra, hogy a piros-fehér-zöld szín domináljon.
Szökött katonákból, futó betyárokból csapatot szervezett, aztán hol egy számadó juhászt, hol egy tiszttartót fosztott ki. Miután Vas, Gyôr és Sopron vármegyékbôl katonasággal kiszorították, sikertelen volt ellene a hajsza, mindaddig míg ki nem ra-
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
149
bolta Hunkar Antalt, az 1809-es utolsó nemesi felkelés ezredesét, Kossuth hû követôjét, a 48-as fôispánt. A panaszt hallván a nádor és a király vérdíjat tûzött ki Sobriékra és a Schwarzenberg ulánus ezredet is kivezényelték elfogásukra. A 7 fôre fogyatkozott csapat a lápafôi erdôben órákig ellenállt, de a haramia pajtásai megfutamodtak. Sobri egyedül került szembe Benst Edmund báró ulánus-
VÁRONG Irányítószám: 7214 Körzethívószám: 74
A somogyi megyehatáron megbúvó kis falucska mindössze 250 lelket számlál. Neve a középkori forrásokban „villa Warang” néven bukkan fel 1138-ban. Késôbbi történetérôl alig van adatunk, azt azonban tudjuk, hogy a törökkori felszabadító hadjáratok után az elpusztult falut németajkú lakosság építette újjá. Várongot az elmúlt évtizedek településfejlesztési koncepciója „szerepkör nélküli településsé” nyilvánította mielôtt azonban a megmaradt lakosság elvándorolt volna, Tancsik József, ma már nyugdíjas tsz-elnök, újsághirdetéssel szólította
NAK Irányítószám: 7215 Körzethívószám: 74
A Dombóvártól északra található kisközség határában a XIII. század elején templom állott. Mai temploma 1758-ban épült, Szent Mihály fôangyal tiszteletére szentelték fel. Filiája Várong. Bernáth János (1910–1964) szülôfaluja. Mégis legtöbben Széles Lajost, a gyógyító fodrászt emlegetik, aki 1919-ben született. Borbélynak tanult, majd „kitántorgott” Amerikába. Peruból érkezett ha-
150
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
kapitánnyal. A betyár a tisztre fogta fegyverét, aztán hirtelen mozdulattal mégis magát lôtte szíven. Sobri idealizált alakját többen feldolgozták, Szigligeti Ede, Fekete Gábor, Vahot Imre. A Névtelen vár címû regényében Jókai Sátán Laci alakját mintázta Sobriról. A nép ajkán megmaradt közülük való igazságtevônek jószívû szegénylegénynek.
Várongra az ott letelepedni kívánókat. Lakást, háztáji gazdálkodási lehetôséget és a szövetkezetben munkát biztosított nekik. Ezek az emberek az ország keleti felébôl érkeztek, mintegy nyolcvanan. A falu hetvenes évekbeli küzdelmérôl szól Vitézy László Békeidô címû dokumentumfilmje. A mai csendes, szép környezetben fekvô faluból könnyen megközelíthetôk a környékbeli termálfürdôk. Igallal, Dombóvárral és Tamásival is közvetlen út köti össze, s a Balaton sincs túl meszsze. A vendégek fogadására egy panzió építésével és a tájház berendezésével készülnek.
za 1964-ben, s elôször Nakon telepedett le. Itt kezdte gyógyítani a maga készítette „gyógyszerrel” az égési sérüléseket, eredménnyel. Találmányát megvásárolták és Naksol néven sejtregenáló szerként, valamint égések kezelésére használják ma is. A falu határában, a Szentkúti-árok völgyében egy 6,3 hektáros horgásztó várja a helyieket, a környékbelieket és a vendéghorgászokat. A hívogató horgászvízben ponty, harcsa, süllô, amur és kárász tanyázik.
DALMAND Irányítószám: 7211 Körzethívószám: 74
Ha visszatérünk Tamási–Kocsola felôl a délnek tartó útra, a 61-es fôútról három kilométer után kell elfordulnunk Dalmand felé. Nevét elôször 1138-ban említik, földrajzi helyzeténél fogva a középkorban többször a somogyi birtokok között sorolták fel, míg a XV. századtól következetesen az ozorai uradalomhoz tartozó Tolna megyei településekkel együtt említik. Az egykori mezôváros a hódoltság után pusztán maradt, a legutóbbi idôben az egykori nagybirtokok, elsôsorban az Eszterházy uradalom területén létrejött állami gazdaság központjaként erôsödött meg. Ma a Dalmandi Mezôgazdasági Rt. elsôsorban hibridkukorica termesztésérôl ismert. A Dalmand melletti Sütvény valamikor a ménesérôl volt híres, az egykori gazdasági út is az istállók mellett visz el. A Mezôgazdasági Rt. szívesen fogadja a természetkedvelôket, a pihenni és sportolni vágyókat az év minden szakában. Kitûnô sportlovak kerültek ki a sütvényi tenyészetbôl. Lovasprogramok, lovastúrák, sétakocsikázás teheti színessé az itt töltött napokat. Kezdôk, haladók, valamint edzett lovasok egyaránt megtalálják a tudásuknak megfelelô terepet. Kitûnôen felszerelt kemping és apartmanok állnak a vendégek rendelkezésére.
Túra lovaglás
Lovagoltatás Sétakocsikázás
Dalmandi Mezôgazdasági Rt. Dalmand, Tel.: 74/439-133, 439-308 Fax: 74/439-808, Telex: 13-399 Tábla jelzi a közelben lévô 1,4 hektáros horgásztavat. Az egykori kender-áztatóban ponty, amur, csuka és kárász él. A vízparton fôzési lehetôség adódik. Az év minden szakában vadászati lehetôséget biztosítanak.
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
151
A hangulatos belváros
DOMBÓVÁR Irányítószám: 7200 Körzethívószám: 74
Tolna megye népesség szerint második legnagyobb városa, megyehatár menti települése a 22 ezer lakosú Dombóvár. Dombóvári sétánkat a 611-es út szôlôhegyi elágazásánál, a város legrégebbi emlékénél kezdjük. A középkorban a Dombay-család kapta meg területét, amely nevét is a birtokosok váráról nyerte. A Kapos mocsárvilágából kiemelkedô szigeten épített vá-
rat az oklevelek elôször 1313-ban említik. A család utolsó sarja, Dombay János örökös nélkül hunyt el. Felesége, Örzse, Werbôczi István leánya volt, így rá szállt a dombóvári vár tulajdonjoga. A neves középkori jogtudós e falak között írta a Tripartitum, a Hármaskönyv jelentôs részét. Amikor Tinódi Lantos Sebestyén 1538 körül Dombóvárott tartózkodott, e helyen vetette papírra „Jáson és Medea” címû széphistóriáját. A vár hamarosan török kézre került, s a hódoltság után teljesen elvesztette jelentôségét, végül lebontották. Az egyik megmaradt falcsonk a gólyák kedvelt fészkelôhelye, ezért nevezik a helyiek „Gólyavárnak”. Talán nehéz elképzelni, de itt valaha összefüggô, dombtól-dombig terjedô mocsár húzódott. A XVIII. sz. második felében épülô templom (Plébániahivatal: Arany János tér 18. tel: 74/465-743.) körül kezd kialakulni a központi településforma, ami azonban nem fejlôdhet ki, mert a terület új birtokosa, Eszterházy Pál és utódai a Templom tértôl északnyugatra egyetlen nagy hosszan elnyúló tömbben építik fel az uradalom központi irányításához szükséges házakat. Így a mai Erzsébet, illetve Szabadság utca mentén országúti település alakult ki, majd ennek a legszélén, a mai Rákóczi utca vonalában új országút. Az igazi változás akkor következett be a városlakók életében, amikor
UTAZÁSI IRODA
GuTe Reise Heilbad Dombóvár-Gunaras Ungarn
7200 Dombóvár, Ady u. 9. Tel/fax: 74/466-222
7200 Dombóvár-Gunaras Hableány u. 5. Tel.: 74/461-025
TIEGEL - nyaraló-, és apartmanközvetítés, - pénz-, utazási- és eurocsekkváltás, - ingatlanközvetítás, utazásszervezés. Vendégeinknek a következô programokat kínáljuk: Budapest-, Balaton-, Dél-Dunántúli kirándulás, Pusztaprogram.
Legyen a vendégünk!
152
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
1872-ben megépült a vasút, s egyre nagyobb jelentôségû csomóponttá vált a város. Ha elindulunk a Gólyavártól a Dombóvár-alsó vasútállomást érintve a vasutas lakóházak mellett haladunk el, majd az egykori zsinagóga és mellette az emlékmû, a második világháborúban elpusztított zsidók (közel ezren voltak dombóváriak) mementója látható. Ha felérünk az Arany János térre, a neoklasszicista jellegû volt Korona Szállót és a hasonló stílusú Szentháromság-szobrot látjuk. Mögötte a római katolikus templom áll, régi része, a várnegyed kápolnája igen egyszerû barokkos homlokzattal. A templom mai alakjában „köszönhetôen” a többszöri hozzáépítésnek, jellegtelenné vált. Meg kell említenünk két, Kismartonból származó értékes barokk oltárát, a kegyuraság, az Eszterházy család ajándékát és a barokk jellegû szószéket. Dombóvár belsô épületeire, így az Arany János térre és közvetlen környékére a neoklasszicizmus a jellemzô. Ne várjunk olyan épületet, amely teljes egészében egységesen mutat fel valamilyen stílusjegyet. Ha itt járunk tegyünk egy kitérôt innen a Béke parkba, az egykori Sziget-erdôbe, ami szintén a Kapos árterébôl kiemelkedô sziget. Az erdô ma már a múlté, de még találhatunk néhány vastagtörzsû ôsfát.
Az egykori várárok jól felismerhetô. Jelenleg is folyik a szigeterdôi vártorony feltárása, mely valószínüleg XI–XII. századi eltemetett rom. A mai túrista figyelmét inkább Horvay János Kossuth-szo borcsoportjának alakjai ragadják meg. Az alkotó a forradalom és szabadságharc tragikus bukását faragta meg, megörökítve az elsô független felelôs magyar kormány minisztereit. A kompozíció érdekessége, hogy az alakok más-más kertészeti környezetben kaptak helyet, így enyhül a tragikus hatás. A szoborcsoport eredetileg 1952-ig Budapesten volt az Országház bejárata elôtt, a Kossuth téren, ahonnan kivitték a Kerepesi temetôbe, majd felajánlották: viheti, majdnem ingyen, akinek kell. A szállítási díj 116.000 Ft volt. A 23 m-es szoborcsoport évekig hevert Dombóváron a Hunyadi téren, mivel ott akarták elhelyezni elôször. 1972ben helyreállították, s így került mai helyére. Ha visszatérünk az Arany János térre és utunkat a Szabadság utcában folytatjuk, akkor több, hamarosan helyi védettség alá kerülô épületek – a 4., 6., 8., 12., 14., 16., 18., 21. számú ház elôtt sétálhatunk végig. A széles Szabadság utca alatt kanyarodik a Kossuth Lajos utca, melynek házai a századfordulón élt családok jobb életszinvonalára utalnak. E házak egyikén helyezték el Weszeli Károly költô emlékét ôrzô táblát.
A gólyavár
MUSKÁTLI VENDÉGLÔ Étterem–Restaurant Szeretettel várom kedves vendégeimet éttermemben. Vállalok családi és csoportos rendezvényeket is. Bánfalvi Imre Dombóvár, Gábor Béla u. 1. (Újdombóváron a Fatelítô mellett) Telefon: 74/466-672 Nyitva mindennap 12 órától 22 óráig.
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
153
Kossuth - szoborcsoport
A Hunyadi téren láthatjuk Illyés kopjafáját, (a Hunyadi téri Illyés házat lebontották már), nem messze tôle az ugyancsak helyi védettség alá esô mozit és a tér másik végén a bíróságot (Hunyadi tér 33.). Amennyiben az Erzsébet utcát választjuk útirányul az Arany János térrôl indulva, akkor a szakközépiskola, volt orsolyarendi zárda, elôtt haladunk el, nem
sokkal utána a második községháza következik. Itt lakott gimnazista korában Illyés Gyula a nagybátyjánál. Utunk során Szepessy László költô emléktáblája és a Szent Flórián szobor elôtt megyünk el. A kertvárosban a geometrikus települési rendet fedezhetjük fel, különbözô megoldással épített családi és tömblakásos házakat találunk. A Dália utca 25-ben megtekinthetjük a Fekete István gyûjteményt, Bodó Imre munkálkodásának eredményeként. A városközpontba a Rákóczi és a Teleki utcán térünk vissza. Itt látjuk a Mûvelôdési Házat (Hunyadi tér 25.), elôtte Samu Géza Pogány istennô szobra fogadja a nézelôdôt. A Dombó Pál és a Bezerédj utcán át megyünk az Illyés Gyula Gimnázium elé (Bajcsy Zsilinszky u. 2.). Utunkat megszakítjuk a Dombóvári Galériánál, s hétköznap megtekinthetjük az idôszaki kiállítások valamelyikét. Helyi védettség alatt álló épületekkel találkozhatunk a volt polgári fiúiskola, az evangélikus templom, a gimnázium, református templom, a Mária-lak, a Dôry kastély elôtt elhaladva. A gimnáziumhoz közeli Jókai u. 13 sz., a Pál-hház, éppúgy védelem alá került, mint a vasútállomás két irányítótornya. Az ipari emlékek mellett, építészeti értéket képviselnek, a valaha Kós Károly tervezôirodája által megálmodott szolgálati lakások. Újdombóvárra értünk, ami jellegzetes munkástelepülésként jött létre, fôleg vasutasok számára.
COUNTRY HALL Nyitva: 7–23.3o-ig. Péntek–Szombat: 22–o3-ig. DISCO Dombóváron a Kapos híd mellett a 61-es út mentén.
154
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
A Fôutcán védett gesztenyesor lombkoronája alatt sétálhatunk, ide csatlakoznak derékszögben a mellékutcák. A kórház (Kórház u. 39.) elôtt elhaladva a 61-es útra érünk ki, itt már az ipari negyed fogad bennünket. Dombóvár hagyományos nyári programja a Dombóvári Napok rendezvénysorozata, benne a Kapos Fesztivál és a Dombó Expo Kiállítás és Vásár. Az augusztus 20-i Gunaras Kupa város kosárlabda híveinek szerez örömöt. Dombóvártól északra, Tamási felé haladva, a hôgyészi elágazás után fedezheti fel az utazó a konda-völgyi horgásztavat, amit Tüskei-tónak is neveznek. A 45 hektáros vadregényes tórendszer a helyi Városi Horgász Egyesület kezelésében van és kapitális halairól neveztes. Vadvízországban szép pontyok és süllôk, hatalmas harcsák, szemrevaló csukák, termetes amurok késztetik erôfeszítésre a horgászokat, a kárász és a keszegnépség pedig a reflexeket és az ügyességet teszi próbára. Stégrôl, partról és bérelhetô csónakból lehet horgászni
DOMBÓVÁR-GUNARAS Dombóvártól alig öt kilométerre fekszik Gunaras, a strand és gyógyfürdôjérôl nevezetes településrész. A Balatontól 70, Pécstôl 45 km-re fekszik. Különös értéke az alkálihidrogénkarbonátos hévíz
Tüskésben, s az egyesület tanyaházában. A vízparton vásárolhatunk napijegyet. A tóparton ivóvíz, fôzési, sátorozási lehetôség van, lakókocsival is parkolhatnak.
Nyergesi parkerdô és horgász tó
(55°C), amelynek fluorid tartalma is jelentôs. Kiválóan alkalmas minden mozgásszervi betegség, gyomor-, bél- és epebáltalmak, nôgyógyászati-, fogíny-, és szájbetegségek kezelésére. Eredményesen alkalmazható bizonyos légzôszervi, szív-, és
516.sz. IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZô INTÉZET ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA 7200 Dombóvár, Népköztársaság u. 21. Tel.: 74/465-725, 466-725, 466-732
Az iskola szakmunkás tagozaton: - vasas, építômester, közlekedésgépszerelô, - villamosipari, könnyûipari szakmákban; - szakközépiskolai tagozaton, világbanki osztályokban: - gépész-elektronika, humán (eü.) szakmákban; - szakmunkások szakközépiskolájában: - két éves intenzív tagozaton fogad tanulókat az ország egész területérôl.
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
155
érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a bôrgyógyászat területén. A termálvizet a gyógy- és termálfürdôben hasznosítják. A 4 hektáros parkosított területen egy úszó- egy strand, két gyerek- és két gyógyvizes medence áll a vendégek rendelkezésére. A gyógyászati részleg egész évben üzemel, a strand május 1-jével nyit és szeptember 15-én zár. Dombóvárról Gunarasra az óránként közlekedô helyijáratokkal lehet eljutni a Hunyadi térrôl, illetve a fürdô elôl. Gunaras gyógyulásra, pihenésre, kikapcsolódásra egyformán alkalmas. Az üdülôtelepen 660 egyedi nyaraló, 84 egységes társasüdülô, 17 vállalati üdülô 500 személyes camping várja a vendégeket.
Gunaras fürdô
Dombóvár-Szôlôhegy Dombóvár után Pécs felé haladva a 61-es úton az elsô leágazás jobbra a nyergesi parkerdôbe vezet (mindig a Nyerges csárda táblát kell követni). Az erdô, illetve szôlôk övezte völgyben források vizét fogadja be a festôi szépségû nyergesi parkerdôben az intenzív telepítésû horgásztó, amiben ponty, amur, süllô, busa, törpeharcsa, kárász és keszegféle él. A legnagyobb vízmélység 3,6 m, az átlagmélység 1,5 méter és stégekrôl, valamint partról lehet horgászni. Kiváló hétvégi túraprogram lehet egy kellemes séta a szépen gondozott szôlôk között a Szent Anna-kápolnához és forráshoz.
1023 Budapest, Bécsi út 3–5., Telefon: 326 3884, Telefax: 326 3887 7100 Szekszárd, Tinódi u. 9., Telefon: 74/419 733, Telefax: 419 978
KAPOSPULA Irányítószám: 7251 Körzethívószám: 74
Dombóvárral szinte egybeépült, szomszédos település a 61-es fôút men-
ATTALA Irányítószám: 7252 Körzethívószám: 74
Pulától kôhajitásnyira, a somogyi megyehatáron fekvô községet 930-an lakják. Barokk Nepomuki Szent János szobrát 1793-ban állították, római kato likus templomát 1867-ben építették. A plébánia létezésérôl 1722-tôl vannak
KAPOSSZEKCSÔ Irányítószám: 7361 Körzethívószám: 74
Az Észak-Zselic szélén, Dombóvártól délre esô községet, a 61-es úton érjük
JÁGÓNAK Irányítószám: 7362 Körzethívószám: 74
tén fekszik. Római katolikus templomát, mely a 18. században barokk stílusban épült (Béke tér). Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.
adatok. Attalához tartozik Hetény, Kapospula, Szentiván, Csoma és Szabadi. (Ez utóbbi három Somogy megyei település.) A település életében jelentôs eredmény a hagyományt ápoló augusztusi aratónapi felvonulás, jelentôs a Szent Vendel-napi búcsú október 20-án.
el. Barokk katolikus temploma (Táncsics M. u.) Szent Erzsébet oltalmában 1789-ben, klasszicizáló evangélikus temploma pedig 1886-ban épült.
csendes, jó levegôjû község. A kaposszekcsôi lelkészség filiája. Iskolakápolnáját Szent István tiszteletére szentelték fel.
Az Észak-Zselichez tartozó Jágónak
CSIKÓSTÖTTÖS Irányítószám: 7341 Körzethívószám: 74
A Tolna megyében található három észak-zselici község közül a legészakabbra
DÖBRÖKÖZ Irányítószám: 7228 Körzethívószám: 74
A megyehatár menti körjárat után Dombóvár–Szekszárd irányában folytatjuk ismerkedésünket a megyével. A 61-es útról Hôgyész–Szekszárd felé térünk le és Gunaras mellett elhaladva négy kilométer után Döbröközre érünk.
fekvô település, lakosainak száma mindössze ezer fô. A középkorban a távoli, a mai Harc melletti Anyavár birtokai közé tartozott. Neve oklevélben elôször 1510ben fordul elô.
Aki vonattal érkezik, vagy érinti a település határát valószínûleg találgatja, mi lehet a sínpárokat hosszan kísérô égbemeredô falcsonkok, romok magyarázata. Nos, Döbrököz vára állt itt, melyet a XVI. század elsô felében Werbôczi István, a Tripartium (jogi szokásaink elsô írásbafoglalása) megalkotója uralta. A várban ekkor 800 katona volt, ami a szomszédos
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
159
Dombó váránál is jelentôsebb erôdítményre utal. Úgy tûnik, Werbôczi hiába kért segítséget Várallyai Szaniszló pécsi püspöktôl, majd magától Ferdinánd királytól, Ahmed török serege elfoglalta a várat. Arra, hogy mikor esett el a vár, csak következtetni tudunk forrásainkból. Csak valószínûsíteni lehet, hogy Simontornyához és Ozorához hasonlóan az 1543–44. év tavaszi hadjárata során került a török kezére Döbrököz is. Az egykori mezôvárosból és erôdítménybôl mára jószerivel csak a romok maradtak. Megcsodálhatjuk viszont a község római katolius temlomát, 1900-tól 1902-ig
KURD Irányítószám: 7226 Körzethívószám: 74
A Kapos menti erdôkben megbúvó, 1160 lelket számláló községnek elsôsorban barokk, 1763-ban épített katolikus temploma érdemel figyelmet (Plébániahivatal: Petôfi u. 12.), díszes oltárát Fischer Johann Martin szobrász 1775–1776-ban eredetileg a pécsi székesegyház számára készítette. Ugyanitt található Zichy Mihály festô, grafikus Szent Anna címû oltárképe is, amelyet 16 ezer pengôre becsültek egykoron. A templomot Szent Lôrinc tiszteletére szentelték fel.
épült Páhy István hagyatékából (Plébániahivatal: Páhy u. 1. ,tel: 74/ 435-245). A tervezô Schulek Imre pécsi építész, a szentély freskóját 1963-ban Mór József, a diadalívet Újváry Lajos festette. A fôoltár carrarai márványból, bronzajtós szentségházzal készült, színes ablakát Palkó Jószef alkotta 1912-ben. Orgonája 1902-bôl való és pécsi mester Angster József munkája A Betlehem szoborcsoport Európa-hírû, Csikós Nagy Márton fafaragó alkotása. A templomot Szent Imre tiszteletére szentelték fel. A települést hétvégeken sokan keresik fel, a döbröközi határban lévô telkeik, hétvégi házaik, szôlôhegyi pincéik miatt.
Az aprócska település híres szülötte volt Sebestyén Géza színész, 1924-tôl a pesti Városi Színház igazgatója. Itt szolgálta egyházát és alkotta remek faragásait Eôri Szabó Dezsô, akinek a munkáit szerte a világban megtalálhatjuk. Kurdon a házasságkötô terem asztala ôrzi kezenyomát a polgármesteri hivatalban. (Petôfi S. u. 11.) Hagyomány a településen a szeptember elsô hétvégéjén zajló szüreti fel vonulás és bál. Augusztus végén a kurdi lovasnapok keretében fogathajtó versennyel, egész napos rendezvénnyel mutatkozik be a település az idelátogató vendégeknek.
V I D A - F I V É R E K Autóbontó, Autókereskedés Autómentés: 06-60/368-871 VIDA KFT. Telephely: 7200 Dombóvár, Kórház út 1. Ivanich Antal u. 47. Telefon: 74/466-817 Tel.: 466-817 Rádiótelefon: 06-20/425-096 Tevékenységi kör: Lakatosipari termékek gyártása, szerelése, valamint gépi lemezvágás, darabolás, élhajlítás és préselési munkák, gépi forgácsoló munkák, esztergályos, marós, köszörûs, autóbontó és kereskedés (keleti és nyugati gépkocsik).
160
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
GYULAJ Irányítószám: 7227 Körzethívószám: 74
Kurd központjából kanyarodunk le a túlzás nélkül állíthatjuk, világhírû Gyulajra. Nevét nem az 1160 lélekszámú aprócska falu nevezetességének köszönheti, hanem vadrezervátumának. Valaha két részbôl állt. Gyulán, melyet az oklevelek már 1357-ben is említenek, laktak a magyarok, Jováncán pedig a rácok, ahogy errefelé a török hódoltság után itt maradt görögkeleti vallású délszlávokat hívták. A kettô összevonásából alakult ki a község ma használt elnevezése: Gyulaj. A mai lakosok tömör egyszerûséggel határozzák meg, pontosan meddig is tart a valamikori határ: „amíg van bor, addig Gyula, ahol elfogy, az már Jovánca”. Kevesen gondolnák, hogy ebben a humorosnak tûnô megfogalmazásban fontos népi tapasztalat bújik meg: a két eltérô népességû település gyulai részén a mezôgazdasági termeléssel, szôlôtermesztéssel foglakozó magyarok, Jováncán pedig a kevésbé letelepült életmódot folytató állatartó rácok közötti életmódbeli különbség lényegét fogalmazták meg így. A lakosok egy részének kenyeret adó erdôben Európa leghíresebb dámvad-állománya él. A községben született Bazsonyi Arany festômûvész képei a táj szépségeibe, a helytörténeti gyûjtemény történeti, néprajzi anyagába ad bepillantást (a faluházban látható). 1334-ben GULAY néven Gyulaj önálló plébánia volt, 1730-ig csak imaházzal rendelkezett, majd a plébánia megalakulása után 1733-tól már egyszerû kis templom volt. Barokk római katolikus temploma (a falu központjában, a felsô iskola mellett áll) 1752-ben épült. A templomot Jézus mennybemenetele tiszteletére szentelték fel. Az egykor szebb napokat megélt, ma „zsákutca” községbôl Tamásit a zárt vadrezervátumon keresztül nem, csak nagy-nagy kerülôvel közelíthetik meg.
A faluból a Magyar utcán kell végigmennünk, hogy a gyulaji erdôhöz érkezzünk. (A vadrezervátum megközelíthetô Szekszárd illetve Tamási felôl a 65-ös útról a vasúti sorompó után letérve az elsô, Hársfa utcán át.) A községtôl északra, a Koppány-menti Tamásitól délre elterülô erdôség 7800 hektáros dámrezervátum. Azt írják róla a krónikák,hogy a múlt században itt volt Magyarország legnagyobb vadaskertje, 25.000 hold, sok helyen magas kôfallal bekerítve, ugyanúgy, mint Fertôdön, a másik Eszterházy-birtokon. A világhírû tamási vadászatokon 10-12000 hajtóval terelték a vadat a fôúri és fejedelmi vendégek elé, s volt úgy, hogy 1000-nél is több nagyvadat, szarvast, ôzet, vaddisznôt lôttek. Nos ami a Gyulaji Rezervátumot illeti, elmondhatjuk, hogy a 7800 hektár terület 90 százaléka erdô, annak kétharmada tölgy. Megtalálható a kocsányos és a kocsánytalan tölgy, és a Pári fölötti határrészben a szép levelû és koronájú, hazánkban ritka magyar tölgy is, de a cser, a gyer-
Pihenô dám
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
161
tyán, a fenyô, a hárs, a feketedió meg a nyár is erdôalkotó. A terület gazdája, a Tamási Erdészet évente 50 ezer köbméter fát termel ki, az erdôfelújítást pedig 120 hektáron végzi el. A tavasz érkeztét a sárgavirágú gyûrûs som jelzi, gyümölcsébôl készitették korábban a hires Barcogó névre keresztelt pálinkát, de jelez a tavaszi hérics, az illatos hunyor, meg az erdôk alján bôven termô, másutt nem található Csapody-sáfrány (Crocus hauffelianus v. Csapodyae), amit Csapody Vera híres botanikusról neveztek el. Ibolyalila szônyegei pompás látványt nyújtanak. A „repülôsök” seregébôl kiemelkedik a két pár rétisas, a három pár fekete holló, de nyáron megjelenik a fekete gólya meg a kócsag és kétszer költött már az óbirodi horgásztónál a törpe gém. A löszfalakban gyurgyalagtelepek vannak, s az egerészölyv is rendszeresen pásztázza a maga számára birtokolt területet. Mégsem elsôsorban madárvilágáról nevezetes Gyulaj, hanem a az ezres nagyságrendû dámvadjairól. A bekerített területen 1971-ben alakították ki a az egyre növekvô vadkárt megelôzendô hófehér, koromfekete és pettyes dám él zavartalanul. A dám, mint ahogy azt Fehér István, a Tamási Erdészet vezetôje és Holló György gyulaji fôvadász elmeséli, már a jégkorszak elôtt élt, az Európai dámot a rómaiak telepítették be. Gyulajra az 1400-as években került vissza, a másik, két történelmi élôhelyére, Pusz-
tavacsra, illetve Sarkadra pedig az 1500-as évek végén. Az elsô dámtrófearekord bíráltat 1923-ban volt, s az aranyérmet gyulaji eredménnyel érték el. Azóta négy világelsôséget tudnak magukénak, legutóbb 1971-ben kerültek az élre. Nemes és nagy vetélkedés folyik az úgynevezett dámtulajdonos területeken a világelsôségért, a kék szalagért, amiben Gyulaj sem marad le. Igazolja ezt az is egyebek mellett, hogy nemrégiben találtak olyan hullott agancsot, aminek a súlya 2,4 kiló, s ebbôl a vadász arra következtet, hogy a tulajdonosa most legalább öt kiló fölötti trófeát visel. Az erdô másik vadjából, a vaddisznóból több száz kerül évente terítékre, s ennek nyolcvan százaléka hajtásokban esik. A jó színvonalú vadgazdálkodást bizonyítja, hogy 1993-ban a magyar rekordot, az év kanját Gyulajon lôtték. A dámállomány körülbelül tizedét teszi ki a gímszarvas, ami vadásznyelven fogalmazva jó közepes színvonalú és nagyságú trófeát ad. ôz a rezervátumban nincs, de külsô mezôgazdasági területeken lehetôség van a vadászására. Az erdô egyik legszebb völgyében, a már emlitett Óbirodon kínálja magát és halát két csodaszép horgásztó, amihez horgásztanya és stégek tartoznak. Az intenzív vizeket bejelentkezés után lehet kipróbálni, és jó eredménnyel lehet távozni. Gyulaj zárt, üzemi terület. Kedvelt a német, az osztrák és kismértékben a nyugat-európai, valamint most már a hazai vadászok körében is. A nem szálloda jel-
,,GYULAJ" Erdészeti és Vadászati Részvénytársaság 7090 Tamási, Szabadság u. 27. Tel.: 74/471-111, 471-000, 471-959, 471-708 Fax: 74/473-985
Erdôgazdálkodás, vadászat, horgászat-pihenés 162
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
TAMÁSI
Akadály és tereplovaglás a Gyulaji Rezervátumban
leggel mûködô vadászházakban, I. osztályú szobákban, illetve apartmannban helyezik el a vendégeket, s a vadásztatási eredményesség 99 százalékos. Szezonban
CSIBRÁK Irányítószám: 7225 Körzethívószám: 74
A Tolnai–Hegyhát délnyugati szélén található kis település csendesen húzódik
DÚZS Irányítószám: 7224 Körzethívószám: 74
Csibráktól 5 kilométerre fekszik, a Kapos-völgyében Dúzs. A hódoltság után sokáig, még az 1730-as években is lakatlan, csak a következô évtizedben telepítik be németekkel. A valaha a községhez, ma Hôgyészhez tartozó dúzsi erdôben termett, a II. világháború elôtt, a leghíresebb magyar trófea. Zichy Rubido Iván, Apponyi Géza hô-
csak vadászokat fogadnak, szezonon kívül viszont elôzetes bejelentkezés alapján csoportoknak is lehetôséget biztosítva az erdô megismerésére.
meg a Kapos-völgyében. A XVIII. században magyar lakosságú, majd a megye más falvaiból frank telepesekkel gyarapodó falu fölötti dombokon vadban gazdag erdôk vannak.
gyészi birtokos veje 1929 ôszén ejtette el a rendkívüli terpesztése miatt „magyar ökör”-nek elkeresztelt szarvast. A több nagydíjat és aranyérmet nyert, 10,60 kg tömegû, 214 Nadler pontot érô trófeát ma a Természettudományi Múzeum ôrzi. Ez a híres agancs azonban még nem is legnagyobb, hiszen lôttek már itt 13,05 kg tömegû, 220 Nadler pontot érô, sôt 13,50 kg-os trófeát is. A nagyvadakban bôvelkedô erdôségek jelentik a falu megélhetésének egyik legbiztosabb forrását.
A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK
163
