Vendéglátóipar ágazat Vendéglátás, turisztika szakmacsoport Vendéglátó eladó Szakiskola 9-11.évfolyam

Vendéglátóipar ágazat Vendéglátás, turisztika szakmacsoport 34 811 05 Vendéglátó eladó Szakiskola 9-11.évfolyam

2014

Tartalomjegyzék Óraszámok

Szakiskola – 34 811 05 Vendéglátó eladó .................................................................... 3

Kommunikáció — magyar nyelv és irodalom ................................................................................... 5 Kommunikáció angol nyelven ........................................................................................................... 23 Kommunikáció német nyelven .......................................................................................................... 29 MATEMATIKA .................................................................................................................................. 37 Társadalomismeret – történelem ...................................................................................................... 51 Természetismeret ................................................................................................................................ 57 Testnevelés .......................................................................................................................................... 82 Osztályközösség építés ...................................................................................................................... 128 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság .................................................................................... 141 11499-12 Foglalkoztatás II................................................................................................................. 150 11498-12 Foglalkoztatás I. ................................................................................................................. 157 10045-12. Gazdálkodás – Vendéglátó gazdálkodás ........................................................................... 165 10045-12 Gazdálkodás – Szakmai számítások .................................................................................. 192 10044-12Élelmiszer, fogyasztóvédelem –élelmiszerek csoportjai .................................................... 204 10044-12. Élelmiszer, fogyasztóvédelem – Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem ...... 218 10046-12 szakmaiidegen nyelv .......................................................................................................... 227 10056-12. Gyorsétkeztetés, ételeladás - Ételismeret .......................................................................... 241 10056-12. Gyorsétkeztetés, ételeladás - Ételismeret .......................................................................... 248 10056-12. Gyorsétkeztetés, ételeladás - Italismeret ........................................................................... 253 10056-12. Gyorsétkeztetés, ételeladás – Termelési és eladói gyakorlatok ........................................ 258 10056-12. Gyorsétkeztetés, ételeladás – Termelési és eladói üzemi gyakorlat ................................. 263 10057-12. Vendéglátó eladói értékesítés – Vendéglátó eladó tevékenység ....................................... 270 10057-12. Vendéglátó eladói értékesítés – Értékesítés gyakorlata .................................................... 282 10057-12. Vendéglátó eladói értékesítés – Értékesítés üzemi gyakorlata ......................................... 289 10057-12. Vendéglátó eladói értékesítés – összefüggő szakmaigyakorlat ........................................ 295

Óraszámok

Szakiskola – 34 811 05 Vendéglátó eladó

Komplex műveltségterület Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret – kommunikáció)

Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz) Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

2 72

1 36

2 72 2 72 2 72

2 72 1 36 1 36

2+1,5 112

-

-

2,5 90

3 96

1 36

1 36

1 32

18 648 elmél gyako et r-lat

8,5 306 elmél gyako et r-lat

7,5 240 elmél gyak et or-lat

0,5 18

1+0,5 54 1+0,5 54

0,5+0,5 36 1 36

0,5 16 2 64 0,5 16 0,5 16

1 36

+0,5 18

+0,5 16

1+1 72 1+0,5 54 1 36 1 36

1 36 1 36 1 36 0,5+0,5 36

1 32 +1 32 0,5+0,5 32

0,5+0,5 36

0,5+0,5 32

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás – Vendéglátó gazdálkodás 10045-12 Gazdálkodás – Szakmai számítások 10044-12 Élelmiszer, fogyasztó-védelem – Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10056-12 Gyors-étkeztetés, ételeladás – Ételismeret 10056-12 Gyors-étkeztetés, ételeladás – Italismeret, kiszolgálás 10056-12 Gyors-étkeztetés, ételeladás – Termelési és eladói gyakorlatok 10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés – Vendéglátó eladó tevékenység 10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés – Értékesítés gyakorlata 10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés – Értékesítés üzemi gyakorlata Bolti gyakorlat 10056-12 Gyors-étkeztetés, ételeladás – Termelési és eladói üzemi gyakorlatok 10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés – Értékesítés üzemi gyakorlata

11.

-

Osztályközösség-építés (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés)

Szakmai modulok/tantárgyak

évfolyam 10.

3+1 144 5 180

Testnevelés és sport

Összes közismereti óra

9.

3 108 2 72 2 72

17,5 2,5 nap 17,5 630

3,5 112 14 2 nap

14 448

Összefüggő gyakorlat

140

140

10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés

140

160

szakmai óra Összes szakmai óra Összes óra

12 432

5 180 22 792 35 1260

7,5 270

17,5 630

25 900 33,5 1206

A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra.

8 256

17,5 560

25,5 816 33 1056

Kommunikáció — magyar nyelv és irodalom SZAKISKOLA 9—10. évfolyam HELYI TANTERV

2014

Célok Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntő szerepet játszik a társadalmi beilleszkedésben, a társadalmi sikerességben, ezért kitüntetett szerepet játszik a szakiskola közismereti programjában. A társadalmilag elfogadott kommunikációs formák, viselkedésminták megismerése és használati módjuk elsajátítása nagyrészt e tantárgy keretei között zajlik. A tantárgy tanításának alapvető célja a biztos alapkészségek kialakítása: a magabiztos írás, a helyesírás, az olvasás és a kommunikáció. A program ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy a tanulók művészeti, irodalmi tájékozottságot szerezzenek, ízlésük, véleményük formálódjon, képesek legyenek köznapi, közéleti és művészeti témákról is beszélgetni. Ez a tantervi program elsősorban nem ismereteket kínál, hanem a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogy lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondolkodni kell. Hogy a rossz válasz jobb, mintha eleve elutasítjuk a gondolkodást. A program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja a tanulókat fejlődésük, boldogulásuk érdekében. A helyi tanterv fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot tapasztalt diákoknak, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is adhat. Mindeközben remélhetően kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános iskolából hozott hiányos tudását, és fejleszthetjük képességeiket. A program szokatlansága ellenére is tartalmaz olyan elemeket, amelyeket az érettségire való felkészülés során is hasznosíthatnak azok, akik tovább akarnak tanulni. A magyar nyelv és irodalom tantárgyat a többi közismereti tantárggyal egységben kell tanítani. A tantervi tematika igazodik az osztályfőnöki órákon kijelölt átfogó témákhoz. Minden évfolyamon négy csomópontja van a tananyagnak: a)kommunikáció, b) nyelvtan, c) szövegértés/szövegalkotás, d) művészeti, irodalmi nevelés és médiaismeret. Törekedni kell arra, hogy a beszéd mellett minden órán sor kerüljön írásra, olvasásra, a helyesírás gyakorlására, irodalmi művekkel, képekkel való találkozásra. Ezek arányát és mélységét azonban az érintettségnek, az érdeklődésnek kell meghatároznia. A kommunikációs csomópont a domináns, hiszen az eredményes kommunikáció technikáinak elsajátítása a társadalmi sikeresség egyik kulcsa. A többi csomópont ehhez kapcsolódik. Ezt a területet mindig kiemelten kell kezelni. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben konkrét szituációkat kell megoldaniuk a diákoknak; az elméletnél sokkal fontosabb a gyakorlat. Az egyéni kommunikációtól a társadalmi kommunikációig számos területet érint a kerettanterv. Az egyes kommunikációs témákhoz sokféle út vezethet: az életből vett szituációs játék, médiához köthető feladat vagy valamilyen irodalmi mű, esetleg szövegtani feladat egyaránt lehet kiindulópont, a lényeg az, hogy sikerüljön felkelteni az osztály érdeklődését. Meg kell érinteni a diákokat, érzékennyé kell őket tenni a téma iránt, felkelteni az érdeklődésüket, megmutatni, hogy ezek a tananyagok nem fölöslegesnek tűnő tudást hordoznak, hanem a mindennapok részei, s így megismerésükkel, a velük való foglalkozással életminőségüket, sikerességüket tudják javítani. Nyelvtani csomópont: a szűken vett nyelvtani rész nem haladja meg lényegesen az általános iskolában tanultakat, azt ismétli, illetve mélyíti el. Szemlélete azonban tágabb, arra helyezi a hangsúlyt, hogy a nyelvtan/nyelvészet a grammatikai szabályok alkalmazásánál sokkal szélesebb körben is értelmezhető. Ebben a csomópontban szerepelhetnek a külön meg nem jelölt, a tanár által az osztály, esetleg az egyes tanulók fejlesztési igényei szerint megválasztott rövid és szisztematikus helyesírási feladatok is. A szövegértés/szövegalkotás csomópontban kapott helyet az olvasás- és íráskészség fejlesztése. Minél több alkalmat kell találni arra, hogy a diákok némán és hangosan is olvassanak, mivel sok esetben éppen olvasási nehézségeik miatt küzdenek alapvető szövegértési gondokkal. Az írásos feladatok is fontosak, füzetbe és feladatlapokra is írhatnak a tanulók. Az írásbeli munkát mindig ellenőrizze és javítsa a tanár, lehetőség szerint óra közben. A tanulók kapjanak lehetőséget arra, hogy bármilyen más órán felmerülő szövegértési problémájukat felvethessék ezeken az órákon.

Az irodalom/művészet csomópont: az ajánlott szövegválogatás nem törekszik semmilyen kánon követésére vagy irodalomtörténeti áttekintésre, jóllehet számos szöveg szerepel a magyar és világirodalom különböző korszakaiból. Kortárs szerzők is szép számmal találhatók az anyagban, hogy a mai szövegeknek is legyen esélyük arra, hogy megszólítsák a diákokat, illetve hogy a tanulók kortárs alkotásokkal is találkozzanak. Ezekben az esetekben se hagyományos műelemzés folyjon, hanem kerüljön sor a személyes érzések, az érintettség, a szövegek által kiváltott reakciók megbeszélésére. Nem irodalomtörténetet, szerzőket, nagy műveket kell tanítani, hanem egy-egy mű adott témához kapcsolásával azt kell megmutatni, hogy az irodalmi szöveg is lehet érdekes, izgalmas, kapcsolódhat a diákok életéhez. Minél élményszerűbb a találkozás, annál nagyobb az esély az olvasással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítására. Bár nincs irodalomtörténet, a különböző korokból vett (főleg magyar) irodalmi szövegek arra is jók, hogy felismerjék a diákok, hogy ezek a szövegek egy hagyomány és a magyar kultúra részei. A modern szerzők, a modern kultúra, sőt a tömegkultúra is segíthet eljutni a klasszikus értékekhez, hiszen a populáris kultúra általában a klasszikus kultúra alapvető struktúráit másolja, annak eszköztárát veszi át, tematikája pedig sokszor motiválóbb és érdekesebb lehet a diákok számára. A magyartanítás hagyományos tartalmaival és felépítésével kapcsolatban a szakiskolai tanulók többsége negatív élményeket szerzett. A művészeti nevelés alapvető célja az, hogy a műalkotásokkal találkozás során pozitív érzések érjék a diákokat. Örömet találó, gondolkodni akaró embereket nevelése a cél. A helyi tanterv épít az egyre nagyobb szerepet betöltő digitális és vizuális kultúrára (fotó, film, digitális tartalmak stb.), illetve a média pozitív és negatív jelenségeinek értelmezésére is. A fiatalok sokszor könnyebben jutnak el a virtuális világ és vizualitás felől a szövegekhez, mint fordítva. A most szakiskolába kerülő fiatalok már a Z generáció tagjai, akik a digitális világba születtek, teljes természetességgel használják a digitális eszközöket, szabadidejükben a világhálón élnek, sokkal nehezebben illeszkednek be szűk környezetükbe. A kerettantervnek és a hozzá kapcsolódó közismereti programnak ezt figyelembe kell vennie. Ugyanakkor a média működésének, illetve a manipuláció hatásmechanizmusainak megértése is nagyon fontos cél. A Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (KOMA) műveltségterület a Szaki programban kitüntetett szerepet játszik, mert az alapvető kulcskompetenciák közül többnek a fejlesztésében is szerepe van: az anyanyelvi kompetencia és a kulturális kompetencia fejlesztésében elsőrendűen, de a tanulási képességek fejlesztésében, a szociális és állampolgári kompetencia erősítésében, sőt a digitális kompetencia fejlesztésében is nagy szerepe van. Az általános iskolát végzett tanulók jó része az alapvető kompetenciák hiányában érkezik a szakiskolába, tehát egy alapos mérés után fokozatos, egyénre szabott fejlesztésben kell részesülniük. Az általános iskolából hozott hiányok csökkentése mellett tovább kell fejleszteni kommunikációs és szövegértési/szövegalkotási képességeiket. A NATban is megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe van a műveltségterületnek abban, hogy a tanulók önismerete, erkölcsi magatartása, felelősségvállalása, jövője, szakmai pályája iránti elkötelezettsége megfelelően alakuljon. Ezt a fejlesztést a 9. évfolyamon tervszerűen kell elkezdeni, hogy mire a tanulók elhagyják a szakiskolát és munkába állnak, felelősségteljes állampolgárokká, a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.

Általános fejlesztési követelmények 9. évfolyam A 9. évfolyamon heti két óra áll rendelkezésre. A helyi tanterv az éves óraszám 90%-át fedi le, azaz 64 órát határoz meg. A helyi tantervet megvalósító KOMA program ezen az évfolyamon négy, egyegy negyedévet átívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot is ajánl: az első negyedévben egy virtuális osztálykönyvet hoznak létre a diákok, mely alkalmas az osztály megismerésére, a közös munka, feladatvégzés kereteinek megtalálására. A második negyedévben

osztályújságot készítenek, ennek megvalósításához már magasabb szintű együttműködésre van szükség. A harmadik negyedévben egy történetet írnak közösen (ehhez készíthetnek fotókat, rövidfilmeket is), a negyedik negyedévben ebből a történetből képregényt készítenek. A 9. évfolyam legfontosabb céljai: — a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, hátránykompenzálás; — a teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése; — ismerjék fel és alkalmazzák a helyesírási alapelveket; — saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban; — a köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése; — ismerjenek fel néhány jelentéstani elemet a művészi nyelvben; — ismerjenek fel néhány alakzatot és szóképet; — legyenek képesek rokon értelmű szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat; — legyenek képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet; — ismerjék néhány egynyelvű szótár használatát; — legyenek képesek néma olvasással szövegek megértésére és az olvasottak felidézésére; — legyenek képesek történetet írni előre meghatározott szempontok segítségével; — tudjanak vázlatot készíteni megadott szempontok alapján; — legyenek képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben; — ismerjék fel a manipuláció eszközeit a különböző médiumokban és műfajokban; — szerezzenek gyakorlatot a vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésében; — ismerjék meg az online kommunikáció módjait írott és íratlan szabályait. 10. évfolyam A kommunikáció-magyar tanterv a 10. évfolyamon már alapvetően a pályaorientációra, a mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek rendeli alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésében is. A NAT-ban megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe a felelősségvállalásnak, a demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pályaorientációnak. A tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az önálló, tudatos kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran felmerülő szövegtípusok megértésére. A 10. évfolyamon heti egy óra áll rendelkezésre, a helyi tanterv az éves órakeret 90%-át, azaz 32 órát határoz meg. A kerettantervet megvalósító KOMA program két, egy-egy félévet átívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot ajánl: az első félévben blogot írnak közösen a diákok (képekkel, zenékkel, kommentárokkal, bejegyzésekkel), a második félévben személyes portfóliót készítenek és életpálya-tervezéssel foglalkoznak. A 10. évfolyam legfontosabb céljai: — fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli tanulás különböző módozataihoz; — értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát; — kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgarizmust; — legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket; — készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre; — legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontok alapján különböző műfajú szövegek írására; — tudjanak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas, különböző műfajú szövegeket írni; — legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott szempontok önálló alkalmazásával; — ismerjék a lényegkiemelés eszközeit;

— használják tudatosan a digitális eszközöket, legyenek tisztában a világháló használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel.

Óraszámok

Komplex műveltségterület (tantárgy)

9.

10.

2/hét 72/tanév

1/hét 36/tanév

9.

10.

Kommunikáció

16/tanév

8/tanév

Nyelvtan

16/tanév

8/tanév

Szövegértés/szövegalkotás

16/tanév

8/tanév

Művészeti, irodalmi nevelés és médiaismeret

16/tanév

8/tanév

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret – kommunikáció)

Csomópontok (modulok)

Modulok, témakörök, követelmények 9. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret: 8 óra Az általános iskolából hozott, igen változatos szintű kommunikációs ismeretek. A kommunikáció elemeinek ismerete. Alkalmazkodás a Előzetes tudás kommunikációs helyzetnek megfelelő normákhoz. Hajlandóság az együttműködésre. A szóbeli kommunikáció személyes sikerének fokozása a kommunikáció verbális és egyéb összetevőinek tudatosításával. Az üzenet kódolásának és dekódolásának gyakorlása. Az udvarias, A komplex köznyelvi normának megfelelő kommunikáció igényének műveltségfelébresztése és gyakorlása. A személyközi és a társadalmi, valamint a területhez tömegkommunikáció fogalmának megismerése, ezek kapcsolható megkülönböztetése. A tömegkommunikáció csatornáinak és fejlesztési eszközeinek ismerete, a manipuláció felismerése. Az online feladatok kommunikáció módjainak, írott és íratlan szabályainak megismerése; az egyén felelősségének tudatosítása az internetes kommunikációban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Önismeret, énkép, énkép-kommunikáció, én és a csoport. A OKÉSzemélyes kommunikáció – Tömegkommunikáció

kommunikáció alapmodellje, összetevőinek azonosítása, tematikailleszkedő értelmezése. részei. A nonverbális kommunikáció elemei, sajátosságai, működési Társadalomismeret: mechanizmusai (pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték). társadalmi A közös nyelv és a nonverbális kommunikáció szerepe a kommunikáció, megértésben; a verbális és a nonverbális kommunikáció tömegkommunikáció, centrum-periféria. összhangja; dekódolás. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai. Természetismeret, Generációs megértési nehézségek: eltérő nyelv, eltérő jelentés (pl. matematika: szleng, réteg- és csoportnyelvek). kommunikációs A verbális kommunikáció jelentősége és lehetséges formái. A képességeket fejlesztő kommunikáció sikere, a kulturális és a nyelvi szabályok szerepe a gyakorlatok. megértésben. Idegen nyelv: Etikett a kommunikációban. Kommunikáció az interneten. Netikett nonverbális a Facebookon, e-mailben és online csevegés közben. kommunikáció, Előzetes elvárások a kommunikációban, a megértés csapdái, emberi testbeszéd, eltérő játszmák. szabályok különböző A kulturális szignálok használatának, a kommunikációs maximák kultúrákban. érvényesülésének vizsgálata. A kommunikáció szintjei. A társadalmi kommunikáció fogalma. A társadalmi kommunikáció csatornái. Centrum és periféria. A társadalmi kommunikáció egyéb területei: hivatalos szövegek (pl. menetrend, betegtájékoztató, banki dokumentumok, álláshirdetések értelmezése). Tömegkommunikáció és műfajai. A manipuláció fogalma és hatásmechanizmusai. Kommunikációs gyakorlatok és játékok. Az értő figyelem felkeltése, fenntartása beszélőként; hallgatóként pedig gyakorlása. Énkép, kommunikáció, testbeszéd, mimika, gesztusnyelv, arcjáték, Kulcsfogalmak/ térközszabályozás, kódolás, dekódolás, üzenet, rétegnyelv, kommunikációs zavar, tömegkommunikáció, hír, vélemény, fogalmak manipuláció, sajtó, netikett.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok

Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata; Órakeret: Hivatalos kommunikáció 8 óra Ismeretek a kommunikáció verbális és nonverbális elemeinek működéséről, a tömegkommunikációról és a manipulációról. Ismeretek a vizuális kommunikációról, gyakorlat a képi nyelv elemzésében. A kommunikáció kulturális meghatározottságának tudatosítása. A reklámnyelv megfigyelése és megértése különböző reklámhordozók esetében, a manipuláció felismerése. Filmnyelvi kommunikációs eszközök megismerése, felismerése és alkalmazása. A vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésének továbbfejlesztése. A színek jelentéshordozó szerepéről való tudás elmélyítése. Ismerkedés a zenei nyelvvel, és a nyelv zenéjének tanulmányozása. A hivatalos és a társalgási stílus megkülönböztetése saját gyakorlatban. Hivatalos kommunikáció műfajainak, szövegtípusainak, szabályrendszerének megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikáció kulturális meghatározottsága, kulturális antropológiai szempontok; a divat, az öltözködés jelentéshordozó szerepe. Reklám, plakát, graffiti: meggyőzés vizuális eszközei, meggyőzés, manipuláció. Reklám: rádióreklám, internetes reklám. A meggyőzés hangzó és komplex eszközei, meggyőzés, manipuláció. A képi nyelvben és a verbalitásban rejlő meggyőzési lehetőségek, ezek kipróbálása. Megértés szöveggel és szöveg nélkül, a kontextus és a hagyomány szerepe, kulturális útjelzők. Hangzó szövegek és képi információk megértése. A filmnyelv mint kommunikációs forma. A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata. A vizuális kommunikáció eszközei, a képek jelentése és olvashatósága. A színek jelentése, színszimbolika a köznapokban és a művészetekben. Zene és kommunikáció, zenei nyelv, a nyelv zenéje. A zenei nyelv egyetemessége.

Kapcsolódási pontok OKÉtematikailleszkedő részei. Társadalomismeret: kommunikáció társadalmi és kulturális meghatározottságai. Természetismeret, matematika: kommunikációs képességeket fejlesztő feladatok. Idegen nyelv: a nem nyelvi jelek és a kontextus szerepe az idegen nyelvi kommunikációban.

Részvétel a hivatalos kommunikációban, a hivatalos kommunikáció aktuális műfajai: felelés, beszámoló, vizsga stb. Pályázatok. Állásinterjú. A hivatalos dialógus mint műfaj. Gyakorlatok, szerepjáték. Vizualitás, képi nyelv, filmnyelv, nemzeti kultúra, szubkultúra, Kulcsfogalmak/ célközönség, színszimbolika, dialógus, zenei nyelv, a nyelv zenéje, fogalmak intonáció, beszédtempó, hivatalos kommunikáció.


Órakeret: 8 óra A nyelvi jelekről és a nyelvi jelrendszerről az általános iskolában tanultak. A helyes beszéd és a helyesírás egyéni szintje. A legalapvetőbb nyelvtani ismeretek, a nyelvi elemek felismerése. Előzetes tudás Egyéni fejlesztési szükségletek felismerése, a helyes beszéd és a helyes írás iránt kialakuló motiváció. A nyelvi jelekről és a nyelvi jelrendszerről tanultak felfrissítése, kiegészítése. A helyes beszéd és a jó helyesírás igényének felkeltése, A komplex megerősítése. A nyelvtani ismeretek hasznosságáról való műveltségmeggyőződés kialakítása, megerősítése. Az általános iskolában tanult területhez leíró nyelvtani ismeretek felfrissítése, az alapvető hiányosságok kapcsolható pótlása feladatok megoldása során. A szóelemek és a szófajok, fejlesztési valamint a szintagmák felismerésének fejlesztése, szókincsbővítés. A feladatok teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése. A helyesírás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyelv fogalma, nyelv és beszéd. Társadalomismeret, A beszéd jellemzői – az egyénre jellemző beszédmód. idegen nyelv, A jel, a jelzés, a jelrendszer fogalmának megismerése, illetve természetismeret, ismétlése. A jelek típusai (ikon, index, szimbólum). matematika: A nyelv és a nyelvtan rendszere

A nyelv mint jelrendszer, a nyelvi jelek típusai. helyesírás. A nyelvtan szerepe az egyén életében, tanulásának haszna. Idegen nyelv: a Játék a mondatokkal, nyelvi cselekvésekkel. nyelvek egyedisége és A nyelv szintjei, a leíró nyelvtan egységei (hangtan, morfématan, rokonsága. szótan, mondattan, szövegtan). Hang, fonéma, betű. A hangok jelölése írásban, a betű. Hangtörvények. A hangtörvényekből fakadó helyesírási szabályok felelevenítése, helyesírási feladatok egyéni szükségletek szerint. A hangok szerepe a beszédben. A hangok keletkezése, tiszta ejtés. A szófajok beszédbeli és mondatbeli szerepe. A szófajok felismerése, szavak csoportosítása. Morfémák, szóelemek, szóalakok. A toldalékok szerepe a szó- és a mondatalkotásban. Szóalkotó játékok. Szintagmák keresése és jelölése. A szókincs fejlesztése a határozós és a jelzős szintagmákhoz kapcsolódva. A tulajdonnevek és az igekötős igék helyesírása. Általános helyesírási gyakorló feladatok az egyéni problémák feltárására és egyéni fejlesztésre. A helyesírás önálló fejlesztésének módjai, az önellenőrzés eszközei. Kulcsfogalmak/ Nyelv, beszéd, beszédmód, jelrendszer, jeltípus, hang, betű, hasonulás, összeolvadás, morféma, szóelem, szóalak, toldalék, szintagma. fogalmak

Tematikai egység/ Órakeret Mondat – szöveg – jelentés Fejlesztési cél 8 óra Az előző félévben tanult nyelvtani ismeretek. Előzetes tudás A mondattani és a szövegtani ismeretek felidézése és bővítése gyakorlati feladatok során. A központozás mint helyesírási probléma A komplex gyakorlása. műveltségAz értő néma és hangos olvasás fejlesztése kreatív feladatokkal. A területhez jelentéstani ismeretek fejlesztése, szerepük felismerése a művészi kapcsolható nyelvben és a hétköznapi kommunikációban. Szövegelrendezés. fejlesztési A szókincs bővítése, a fogalmazási készség fejlesztése. Ismerkedés az feladatok egynyelvű szótárak használatával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Társadalomismeret, A mondat fogalma, a mondat szerkesztettsége és modalitása. A idegen nyelv, modalitás szerepe a közlő szándékának kifejezésében. Írásjelek. természetismeret, Az egyszerű és az összetett mondat felismerése, csoportosítása matematika: gyakorlati feladatok során. Az összetett mondat típusainak helyesírás. megkülönböztetése, összetett mondatok alkotása szerkezeti modellek alapján. Idegen nyelv: a A szöveg és a szövegkohézió. Szövegértési feladatok. A szófajok ismeretének szövegelemzés lehetséges módszerei. A szövegkohézió nyelvi szerepe a elemei, lineáris kohézió (pl. névmások, toldalékok vizsgálata a nyelvtanulásban; szófajokról és a morfémákról tanultak felidézésével). A szövegkohézió jelentésbeli elemei, globális kohézió (pl. a cím, a szövegértést segítő téma, a tétel- és kulcsmondatok, kulcsszavak; a bekezdések logikai technikák. viszonyának vizsgálata köznapi, irodalmi és saját szövegekben). Szövegfonetikai eszközök. Hangos olvasás, interpretálás, előadóművészet. A fonetikai eszközökkel való tudatos bánásmód gyakorlása. A hangalak és a jelentés viszonya. Azonos alakú, egyjelentésű,

többjelentésű, rokon értelmű, hangutánzó és hangfestő szavak felismerése, gyűjtése, csoportosítása. A rokon értelmű szavak szerepe a szóbeli és az írásbeli kommunikáció változatosságában, pontosságában és választékosságában. Szókincsbővítő feladatok. Egyszerű és összetett mondat; kijelentő, felszólító, felkiáltó, óhajtó és kérdő mondat; kohézió, bekezdés, kulcsszó, kulcsmondat, fonetika, Kulcsfogalmak/ hangalak, jelentés, azonos alakú, egyjelentésű, többjelentésű, rokon fogalmak értelmű, hangutánzó és hangfestő szó, alakzat, ismétlés, fokozás, túlzás.


Szövegértés, szövegalkotás I. Órakeret A szövegek szerkezete 8 óra Különböző szövegek folyamatos olvasása. Az olvasottak lényegének felismerése. Kérdések megfogalmazása az olvasott szöveggel Előzetes tudás kapcsolatban. Törekvés a gondolatok célhoz illeszkedő kifejezésére írásban. Különböző megjelenésű és műfajú szövegek átfogó megértése, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezése, a szövegből információk visszakeresése. A szöveg tartalmának összefoglalása, A komplex jegyzet és vázlat önálló készítése. Az olvasott szöveg tartalmával műveltségkapcsolatban saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban. területhez Szövegalkotás során a különböző mondatfajták használata. A kapcsolható helyesírás alapvető szabályainak ismerete. Szótárak (papíralapú és fejlesztési internetes) gyakorlott használata, saját szókincs fokozatos bővítése. A feladatok szövegek tagolása, főbb szerkezeti elemeinek ismerete. A forrásellenőrzés szempontjainak megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szöveg jellemzői, tartalmi és formai elemei. OKÉKülönböző szövegek – különböző szándékok: szerzők, tematikailleszkedő szövegalkotási célok, hogyan változik egy-egy szöveg a szándéktól részei. függően. Társadalomismeret, Különböző célok – különböző szövegműfajok (típusok, jellemzők) idegen nyelv, – olvasástechnika, olvasás és szövegértés, hangos és néma olvasás természetismeret, utáni értés. matematika: Szövegek tagolása, szerkezeti elemek, kapcsoló elemek. szövegértést, Az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás eltérései, az eltérések okai, szövegalkotást típusai. fejlesztő feladatok, Szókincs bővítése, szótárak, kézikönyvek használata. hangos és néma olvasás gyakorlása. Internetes szótárak, helyesírás-ellenőrző programok, szótárprogramok használata, internetes keresés, források ellenőrzésének kérdései. Rövid szóbeli szövegek leírása – írott szöveggé alakítása. Kulcsfogalmak/ Szöveg, szövegalkotási szándék és cél, szövegrész, kapcsolóelem, szótár, szó szerinti jelentés, üzenet. fogalmak


Szövegértés, szövegalkotás II. Órakeret 8 óra A történetalakítás eszközei Az olvasott szövegről saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Különböző megjelenésű és műfajú szövegek megértése. Információk keresése a szövegben. A szöveg tartalmának

összefoglalása, önálló jegyzet és vázlat készítése. Történet létrehozása előre meghatározott szempontok alapján, a A komplex történet részeinek, felépítésének meghatározása. A történetek műveltségvariálhatóságának megtapasztalása, kipróbálása. területhez Meghatározott szempontok szerint kiselőadások, referátumok önálló kapcsolható elkészítése. Különböző beszédműfajok meghatározása és fejlesztési megkülönböztetése. Különböző beszéd/szövegműfajok jellemzőinek feladatok ismerete. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A történet fogalma, funkciója. OKÉTörténetalakítás: a történet alapegységei, történetépítés. A történet tematikailleszkedő variálhatósága, különböző műfajok. részei. Saját történet létrehozása, szereplők, történetelemek kiválasztása, cselekménybonyolítás. Társadalomismeret, A szöveg makroszerkezetének három egysége: bevezetés, tárgyalás, idegen nyelv, befejezés. természetismeret, Beszédműfajok/szövegműfajok. Elbeszélés, élménybeszámoló, matematika: felszólalás, hozzászólás, érvelés. szövegértést, Köznyelv, irodalmi nyelv, nyelvi norma, szleng, rétegnyelvek, szövegalkotást csoportnyelvek. fejlesztő feladatok, hangos és néma A kiselőadás, a referátum és a vázlat készítésének szabályai. Forrásmegjelölés, forrásellenőrzés. olvasás gyakorlása. Történet, bevezetés, tárgyalás, befejezés, bekezdés, elbeszélés, Kulcsfogalmak/ élménybeszámoló, érvelés, rétegnyelv, nyelvi norma, referátum, fogalmak kiselőadás.


Irodalom – művészetek – média I. Órakeret Művészeti ágak, műnemek, műfajok 8 óra A rímes, ritmikus szöveg megkülönböztetése a prózától. Ismeretek Petőfi Sándor, Arany János, Gárdonyi Géza tanult műveiről, irodalmi Előzetes tudás alkotásokról való egyszerű saját szöveg alkotásának képessége. A köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése. A komplex Műnemek és műfajok felismerése. A magas és tömegkultúra műveltségkülönbségeinek felismerése. Az ízlés fogalmának megértése, a modern területhez kommunikáció műfajainak megismerése. A művészeti ágak kapcsolható megkülönböztetése. A manipuláció működési mechanizmusának fejlesztési belátása, a fikció fogalmának megértése, az alternatív valóságok feladatok szerepének belátása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok OKÉIrodalom: tematikailleszkedő Az irodalmi és a köznyelvi szövegek eltérései, az irodalom mint nyelvhasználat: az irodalmi szöveg felhívó jellege. részei. Társadalomismeret: Az irodalom mágikus jellege. Az irodalom szerepváltozása, virtuális valóságok. tömegkultúra, média. Műnemek: epika, dráma, líra. Idegen nyelv: Az egyes műnemek legjellemzőbb műfajai. egyszerűbb, rövid Napló és blog mint irodalmi műfajok, illetve az internet műfajai. irodalmi művek eredeti Levél, e-mail, sms, blog (eltérő nyelvezet, eltérő etikett). nyelven való olvasása. A Nyugat c. folyóirat. Internetes irodalmi lapok (Pl. Litera, Irodalmi Jelen, Spanyolnátha).

Kortárs szerzők versei, szövegei. A krimi, sci-fi jellemzői, témái. Groteszk, egyperces novellák. (Javasolt szerzők /művek, műrészletek/: Arany János, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István, Parti Nagy Lajos, Karafiáth Orsolya, Varró Dániel, Jónás Tamás, Szabó T. Anna.) Művészet/Média: A művészet fogalma, művészeti ágak. Ismerkedés a következő fogalmakkal: magas kultúra, tömegkultúra, kommersz, ízlés. Az írott sajtó műfajai. Fikció, manipuláció, hazugság, átverés, demagógia stb. Facebook, világháló, játékok, alternatív valóságok. Irodalmi szöveg, köznyelvi szöveg, műnem, műfaj, magas kultúra, Kulcsfogalmak/ tömegkultúra, fikció, manipuláció, virtualitás, alternatív valóság, fogalmak groteszk, ízlés.

Irodalom – művészetek – média II. Órakeret 8 óra Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszközei Az irodalmi és a köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerése. Önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozások irodalmi művekről. Az Előzetes tudás alapvető műnemek és műfajok jellemzőinek ismerete. A népköltészet, műköltészet, mese, elbeszélés fogalmak ismerete. Az irodalom kezdeteivel kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása. A leggyakoribb alakzatok és szóképek felismerése. A komplex Néhány epikai műfaj, valamint az elbeszéléssel kapcsolatos fogalmak műveltségismerete és alkalmazása. területhez Művészfilmek és kommerszfilmek közötti különbség felismerése. kapcsolható Filmes adaptációk (képregény, regény, remake) jellemzőinek fejlesztési megállapítása. feladatok Ismerkedés az irodalom határterületeivel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika Irodalom: illeszkedő részei. Oralitás – az irodalom kezdetei, népmesék, monda, legenda. Műköltészet: eposzok, fabulák, anekdota, aforizma. Legfontosabb alakzatok és szóképek (pl. versszak, rím, alliteráció, Társadalomismeret: ismétlés, felsorolás, fokozás, ellentét, metafora, megszemélyesítés, társadalmi környezet, szimbólum). szubkultúrák. Önéletrajz, életrajz, útirajz az irodalomban. Dalszövegek, kortárs költészet, hangköltemények (pl. rap-szövegek, Idegen nyelv: egyszerű Lovasi András, Kiss Tibor, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, irodalmi szövegek és Marno János, Ladik Katalin). falfirkák idegen Novella, regény. (Pl. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, F. nyelven, az idegen Kafka, B. Hrabal.) nyelvű filmek Az elbeszélő szerepe és típusai. megértése a képi nyelv Cselekménybonyolítás, jellemábrázolás. elemeinek Korrajz, társadalmi kontextus, szubkultúrák megjelenése a felismerésével. szövegben. Hagyomány, kánon, történetiség. Színhely, időkezelés, beszédmód, valóság és fikció. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Művészet/Média: Graffiti az őskorban és az ókorban. (Pl. barlangrajzok, pompeji falfeliratok, egyiptomi sírok). Graffiti ma: művészet vagy kulturális környezetszennyezés. A képregény mint műfaj, híres képregények. Képregények filmes adaptációi (pl. Superman, Batman, Pókember, Sin City, Amerika kapitány, Asterix stb.). A képregény mint művészet (pl. R. Lichtenstein). Művészfilm, kommerszfilmek, reklámfilmek, plakátok. Filmes gegek, átverés, képi humor, rajzfilm, némafilm (Pl. Chaplin, Stan és Pan, BusterKeaton). Film és irodalom kapcsolta – adaptáció vagy új műalkotás, remakeek. Népköltészet, műköltészet, alakzat, szókép, epika, novella, regény, Kulcsfogalmak/ cselekmény, korrajz, hagyomány, szubkultúra, graffiti, képregény, fogalmak művészfilm, közönségfilm, adaptáció.

A továbbhaladás feltételei Az egyes tanulók önmagukhoz viszonyítva a korábbinál tudatosabban és sikeresebben kommunikálnak. Ismerik a kommunikáció összetevőit, tudnak olvasni a nonverbális jelekből. Igyekeznek alkalmazkodni a helyzetnek megfelelő kommunikációs normákhoz. A tanulók ismerik a kommunikáció fajtáit, meg tudják különböztetni a hírt és a véleményt. Online kommunikációjuk tudatos, ismerik az internetes kommunikáció veszélyeit és illemtanát. A tanulók a pedagógus segítségével felismerik egyéni fejlesztési szükségleteiket, kialakul a helyes beszéd és a helyes írás iránti motiváció, fejlődik az önellenőrzés, az önálló tanulás képessége. A tanulók rendelkeznek a legalapvetőbb nyelvtani ismeretekkel, felismerik a nyelvi elemeket. A tanulók kissé biztosabb leíró nyelvtani ismeretekkel rendelkeznek, ezeket képesek gyakorlati feladatok során alkalmazni. Törekszenek arra, hogy szóban és írásban is teljes mondatokban fogalmazzanak, és A fejlesztés várt törekszenek arra, hogy kevés helyesírási hibát ejtsenek. eredményei a 9. A tanulók hangosan és némán is értőn olvasnak. Az olvasott szöveg évfolyam végén tartalmával kapcsolatban saját véleményt fogalmaznak meg szóban és írásban. Képesek a szövegben információkat keresni. Képesek különböző típusú szövegek tartalmának összefoglalására, jegyzet és vázlat önálló készítésére. Önállóan használják a hagyományos és az internetes szótárakat. Ismerik a forráskritika alapvető szempontjait. Ismerik a netikett alapvető szabályait és ezek alkalmazását. Képesek az irodalmi és köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerésére. Képesek önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokra irodalmi művekről. A tanulók ismeretei bővülnek a képi, hangzó és a komplex eszközöket használó kommunikáció, különösen a reklámok és a filmek terén. Felismerik a durva manipulációt. Képessé válnak néhány filmnyelvi eszköz felismerésére és alkalmazására. A tanulók felismerik az egyszerű szövegek témáját, kulcsszavait, meg tudják határozni a bekezdések témáját és ezek kapcsolatát. Fejlődik írásjel-használatuk és olvasási készségük.

A tanulók gyakorlatot szereznek a vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésében. Elmélyül a színek jelentéséről szerzett tudásuk. Képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben. Felismernek néhány jelentéstani elemet a művészi nyelvben, és képesek rokon értelmű szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat. Képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet. Tudnak legalább egy nyelvi szótárt használni. Képesek néma olvasással szövegek megértésére és felidézésére. Képesek történet írására előre meghatározott szempontrendszer segítségével. Tudnak vázlatot készíteni megadott szempontrendszer alapján. Felismerik a helyesírási alapelveket, és helyesen alkalmazzák őket. Képesek néhány alakzat és szókép felismerésére. Ismernek néhány epikai műfajt, ismerik és alkalmazzák az elbeszéléssel kapcsolatos fogalmakat.

10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs Órakeret 8 óra repertoár a gyakorlatban Jártasság az írásbeli és szóbeli véleményalkotásban. Tömegkommunikációs ismeretek. Tény és vélemény megkülönböztetése. Előzetes tudás Véleményformálás szóban és írásban. Az önértékelés és a társértékelés szerepének ismerete a tanulás sikerességében. A tanulási technikák, az önértékelés és a társértékelés fejlesztése. A formális és az informális tanulási lehetőségek közötti tájékozódás. Írásbeli és szóbeli véleményformálás művészeti alkotásokról. Az A komplex udvarias társalgás gyakorlása, a vulgarizmus csökkentése, elutasítása. műveltségAz érvelési technika, a vitakészség gyakorlati fejlesztése. területhez A tanulók és mások által írott szövegek meggyőző előadásának kapcsolható gyakorlása és e képesség, valamint a rögtönzés fejlesztése. fejlesztési Felkészítés a vizsgahelyzetekre. feladatok Az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Személyes erősségek és gyengeségek megfogalmazása, megerősítés OKÉtematikailleszkedő és segítő bírálat a társaknak. A művészeti ágakhoz való viszony beépítése az önértékelésbe. részei. Formális és informális tanulás, tehetség, kreativitás. A családi viszonyok és a társalgási stílus történeti változásai. Társadalomismeret: Disputa: érvelő szövegek alkotása szóban. A disputa szabályainak kommunikáció megismerése, egyszerűsített játék. társadalmi és kulturális Tömegkommunikáció, televízió, internet. A média vélemény- és meghatározottságai, ízlésformáló szerepe. tömegkommunikáció, Pénz és tömegkommunikáció (pl. reklám, show, klip). Állásfoglalás média, film. az életstílusok, szerepminták körében, értékválasztás. Társalgási stílus különböző beszédpartnerek esetén. Udvarias Természetismeret, társalgás. A vulgarizmus kerülése. matematika: Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére. kommunikációs Különböző stílusrétegek műfaji sajátosságainak megfelelően írt képességeket fejlesztő saját és kész szövegek felolvasása, előadása, illetve rögtönzése. gyakorlatok. Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munkájának és

teljesítményének értékelése indoklással, fejlesztési tanácsokkal. Idegen nyelv: udvarias Érvelő műfajok és szövegek, a meggyőzés szolgálatában. A vizsga, társalgás, mint a meggyőzés színtere. véleménynyilvánítás. Formális és informális tanulás, egész életen át tartó tanulás; disputa, Kulcsfogalmak/ érvelés, érv, cáfolat, tételmondat; vulgarizmus, előadói stílus, fogalmak testbeszéd, arcjáték, hangerő, hanglejtés, értékválasztás, érvelés.

Tematikai egység/ Órakeret Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek Fejlesztési cél 8 óra Az eddig szerzett stilisztikai ismeretek. Előzetes tudás A stílusrétegek megkülönböztetése. Jártasság kialakítása a szépirodalmi művek néhány stílusjegyének felismerésében. A komplex Fejlődés a társalgási stílus gyakorlásában a vulgarizmus negatív műveltségvoltának tudatosítása. területhez A szövegalkotási, felolvasási és előadási jártasság fejlesztése. kapcsolható Az alapvető nyelvtörténeti ismeretek felelevenítése és bővítése; a fejlesztési szinkron nyelvváltozatok közötti tájékozódási képesség megalapozása. feladatok A tanuló számára fontos nevek eredetének, jelentésének, valamint az asszonynév-választás törvényes lehetőségeinek megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a Társadalomismeret, idegen nyelv, félhivatalos, publicisztikai helyzetekben. A tárgyalt művekről szóló rövid kritikák, blogbejegyzések természetismeret, matematika: koherenciájának elemzése. Ismerkedés a publicisztikai, az előadói (szónoki) és a tudományos helyesírás. (népszerű tudományos, ismeretterjesztő) stílus jegyeivel szövegek Idegen nyelv: a alapján. A különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése. globalizáció Nyelvtörténeti ismeretek, a magyar nyelv eredete, a szókincs következtében történeti rétegei néhány szöveg vizsgálatával. nemzetközivé vált Nyelvújítás, a technika és a globalizáció szerepe a nyelv szavak, néhány változásában. Szógyűjtés a technikával, a divattal és a zenével diáknyelvi és szleng kapcsolatban – köznyelvivé vált idegen és új szavak. elem idegen nyelven. Ismerkedés az utónévkönyvvel, a nevek eredetével és jelentésével. Nyelvváltozatok, nyelvjárások. Egy-egy a tanulók által ismert vidék nyelvjárásainak jellegzetességei. Tájszavak. Nyelvváltozatok, ifjúsági és diáknyelv. Szleng és argó. Szlengszótárak. A határon túli nyelvhasználat egy-két változata: kétnyelvűség, kevertnyelvűség, kettős nyelvűség. Koherencia, publicisztika, stílusárnyalat, társalgási stílus, művelt Kulcsfogalmak/ köznyelv, szleng, argó, nyelvtörténet, finnugor nyelvcsalád, fogalmak nyelvváltozat, nyelvjárás, tájszó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltségterülethez kapcsolható

Órakeret 8 óra Önálló, néma, értő olvasás, meghatározott szempontrendszer alapján különböző műfajú szövegek írása, vázlatírás. Különböző műfajú szövegek önálló írása, előre megadott szempontrendszer önálló alkalmazása, a lényegkiemelés eszközeinek alkalmazása. Képes instrukciók szöveggé formálása, illetve szöveges információk Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok

képpé alakítása. Egyszerűbb retorikai feladatok megoldása, retorikai szövegek önálló alkalmazása. Mindennapi szövegtípusok (önéletrajz, névjegy, álláshirdetés, kérvények stb.) megértése és önálló létrehozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezők OKÉfigyelembe vételével, önismeret. tematikailleszkedő részei. Lényegkiemelés különböző műfajú, családi témájú szövegekben (pl. újságcikk, blogbejegyzés). Társadalomismeret, idegen nyelv, Érvelő szövegek vizsgálata és alkotása. Képes instrukciók szöveggé formálása v. szöveges instrukciók természetismeret, alapján egyszerű képek alkotása (összeszerelés, folyamatábra stb.). matematika: Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelő szöveg írása. szövegértést, Nézőpontváltás a szövegben. szövegalkotást Egyedi névjegy tervezése, megalkotása. fejlesztő feladatok, Retorikai feladat, ünnepi beszéd alkotása (pl. ballagásra, hangos és néma születésnapra, esküvőre, eljegyzésre, keresztelőre). olvasás gyakorlása. A retorika nyelven kívüli eszközei. Retorikai feladat, beszéd alkotása tetszőleges témában. Érvelő szövegek olvasása és alkotása. Vers- vagy prózaírás sablon segítségével. Alapvető stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati alkalmazása szövegalkotás során. Kulcsfogalmak/ Lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika, nézőpontváltás. fogalmak fejlesztési feladatok


Irodalom – művészetek – média Órakeret Műalkotások befogadása 8 óra Műnemek és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb műfajok ismerete, szempontok szerinti véleményalkotás irodalmi művekről. Irodalmi művekről, filmekről való véleményalkotás önálló kifejtése. Művészeti irányzatok közötti különbségek felismerése. Műalkotások megértésével, értelmezésével, befogadásával kapcsolatos legfontosabb ismeretek elsajátítása.

A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Irodalom: Különböző műnemű és műfajú irodalmi művekről közös beszélgetés és elemzés tematikus bontásban. (Javasolt szerzők :Ady Endre, József Attila, Áprily Lajos, Kányádi Sándor, Dsida Jenő, Kukorelly Endre versei, F.M.Dosztojevszkij, Krúdy Gyula, Tamási Áron, Márai Sándor, Szilágyi Domokos, Esterházy Péter, Háy János műveiből részletek, Madách Imre, W. Shakespeare drámáiból részletek.) Művészet/média: Legfontosabb avantgárd irányzatok jellemzői (pl. expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus). Művészeti ágak, műfajok, kifejezőeszközök, üzenet, hangulat. Műalkotás és műkedvelés, hobbi, giccs.

Kapcsolódási pontok OKÉtematikailleszkedő részei. Társadalomismeret: kisebbségi lét, határon túli magyarság. Idegen nyelv: idegen nyelvű filmek felirattal vagy anélkül, képi nyelv, falfirkák.

Filmek a tematikus bontáshoz. (pl. M.Ferreri, Huszárik Zoltán, F. Zeffirelli, B. Luhrmann filmjéből vett részletek, hollywoodi happy end filmek). Műalkotások (vers, zene, film, tánc stb.). befogadása és kommentálása, a befogadó szerepe a művek értelmezésekor. Kulcsfogalmak/ Avantgárd irányzatok, műkedvelés, hobbi, giccs, befogadó, műértelmezés. fogalmak

A továbbhaladás feltételei Fejlődnek a tanulók tanulási technikái, a tanulók felismerik az egész életen át tartó tanulás szükségességét. Ismerik a hétköznapokban használatos dokumentumok típusait, azok kitöltésének módját, eligazodnak a hivatalos ügyekben használatos formanyomtatványok között, kitöltésükben alapszintű jártasságot szereznek. Többségük legalább nem kortársi beszédhelyzetben kerüli a szlenget és a vulgarizmust. A tanulók képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket. Felkészültek a vizsgahelyzetek kommunikációs szempontú kezelésére. Rendelkeznek alapvető nyelvtörténeti ismeretekkel, tudják, hogy egy időben is többféle nyelvváltozat létezik. A fejlesztés várt Képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontrendszer eredményei a 10. alapján különböző műfajú szövegek írására, vázlatírásra. évfolyam végén Tudnak rövid elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas szövegeket írni. Képesek különböző műfajú szövegek írására, előre megadott szempontrendszer alkalmazásával, ismerik a lényegkiemelés eszközeit. Képesek a retorika alapvető eszközeit alkalmazni érvelő szövegek szóbeli előadásakor. Tisztában vannak a média vélemény- és ízlésformáló szerepével, felismerik a manipuláció eszközeit. Kulturáltabban mondanak véleményt a műalkotásokról nemtetszés esetén is, képesek véleményüket egy-két érvvel alátámasztani. Felismerik a művészeti irányzatok közötti különbségeket. Felismerik a képszerűség néhány stíluseszközét és a szépirodalmi stílus néhány jellegzetességét szépirodalmi művekben.

Ellenőrzés, értékelés, minősítés A pedagógiai értékelésnek három hagyományos formáját különböztetjük meg a szakiskolában:

1. Diagnosztikus módszer: új ismeretek feldolgozása előtt ezzel mérheti a pedagógus a tanulók előzetes tudását — írásban vagy szóban. Érdemjegy a diagnosztikus mérésre nem adható. A 9. évfolyamon egységes követelményű bemeneti mérést kell végezni szeptember hónap első heteiben, szövegértés készségből.

2. Formatív értékelés: új tananyagrész feldolgozása közben szolgál visszajelzéssel a tanár számára, hogy a tanulók mit értettek meg a feldolgozás során. A formatív értékelésre lehet osztályzatot adni, de ezt a tanuló kérésére kijavíthatja. 3. Szummatív értékelés: lezáró, összegző értékelés tananyagrészek feldolgozását követően, ami érdemjeggyel történik. Az értékelési módszerről a tanulót tájékoztatni kell. 3.1 Témazáró nagydolgozatok: nagyobb tananyagrészek feldolgozása után 1-1 dolgozat az I., illetve a II. félévben. 3.2 Szintfelmérő dolgozatok: 1-1 szövegértési felmérő januárban és májusban. Értékelésük:

Jeles:

80-100%

Jó:

60-79%

Közepes:

40-59%

Elégséges:

20-39% is

Elégtelen:

0-19%

A naplóba írott érdemjegyek színjelölése: Szintfelmérő:

zöld

Témazáró:

piros

Egyéb:

kék

A hagyományos tanári értékelés mellett egyre hangsúlyosabban kell megjelenniük a tanulói önértékelés egyéni, páros és csoportos formáinak is, ami feltételezi a kooperatív technikák tudatos tanórai alkalmazását.

Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •

Videofilmek

•

Könyvtárhasználat

•

Szaktanterem (csoportmunkára is alkalmas körasztalokkal)

•

Kreatív munkához szükséges irodaszerek

•

Számítógép internet-hozzáféréssel, kivetítő, epidiaszkóp, interaktív tábla

•

A kerettanterv követelményeinek megfelelő tankönyvcsalád, például:

1. Bakóné—Heizer—Kunkliné: Irodalom a szakiskolák 9. osztálya számára, Konsept-H Könyvkiadó Kft., 2009 2. Bakóné—Heizer—Kunkliné: Irodalom a szakiskolák 10. osztálya számára, Konsept-H Könyvkiadó Kft., 2009

3. Irodalmi szöveggyűjtemény a szakiskolák 9—10. osztálya számára, Konsept-H Könyvkiadó Kft., 2009 4. Kompetenciamérésre felkészítő szövegértési feladatgyűjtemény a szakiskolák 9—10. osztálya számára, Konsept-H Könyvkiadó Kft., 2009

Kommunikáció angol nyelven Szakiskola 9-10-11. évfolyam

HELYI TANTERV

2014

Fejlesztési követelmények A szakiskola 9-11. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé teszi a B1 nyelvi szint teljesítését is. Cél, hogy fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Ajánlott témalista: Témakörök A nyelvtanulás célja Hogyan tanuljam az idegen nyelveket? Én és a családom Az otthonom Barátaim Ruhatáram télen-nyáron Eszem-iszom Szabadidőmben Válasszunk szakmát! Végre itt a nyár!

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok: • Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - mennyiségi és minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. A kerettantervben meghatározott tananyag lefedi a tanórák 80%-át, a fennmaradó 20%-ot ismétlésre, gyakoroltatásra, a tananyag elmélyítésére, valamint feleltetésre, számonkérésre kívánjuk fordítani. Ezt az indokolja, hogy a szakiskolai ágon tanuló diákjaink nagy része anyanyelvén sem rendelkezik megfelelő szókinccsel és nyelvtani tudással.

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; − egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; − egyszerű szöveg lényegét megérteni; − egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; − egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; − személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szöveg lényegét megérteni; − ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szövegben fontos információt megtalálni; − megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat. Íráskészség A tanuló legyen képes − ismert szavakat helyesen leírni; − ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; − egyszerű nyomtatványt kitölteni. Az idegennyelvi munkaközösség az irásbeli munkát közös megegyezéssel , az adott feladat fajsúlyának megfelelően az alábbi százalékok szerint értékeli: 0-40 %

elégtelen

41-55 %

elégséges

56-745%

közepes

76-85 %

jó

86-100%

jeles

Taneszköz: Kuli Anna: English „Light” angol nyelvkönyv és gyakorlókönyv

9. évfolyam: heti 2, évi 72 tanóra Nyelvi szerkezetek, szókincs 1. Bevezetés – 5 óra

Nyelvi készségek, funkciók Tanulástechnikai tudnivalók

1.ato be egyes számú alakok, nevek, országok,Üdvözlések, bemutatkozás 1.b Számok (1 - 10) – 3 óra 1.c Számok 11 - 20, 30 - 90) – 3 óra 1.d Üdvözlések – 5 óra

Hallás utáni értés és olvasási készség fejlesztése

1.e A határozatlan névelők – 4 óra 2 A főnevek egyes és többes száma 3. Számok (1 - 99) – 3 óra 4. Nevek, címek, telefonszámok – 2 óra 5. Számok (100 - 999) – 2 óra 6. Birtokos névmások – 3 óra 7. ABC, betűzés – 4 óra

Hallás utáni értés, személyi adatok Betűzés, olvasás Megfelelő információk szerzése diagramról, táblázatból

8. to be többes szám – 3 óra 9. Birtokos névmások – 4 óra 10. Időpontok – 5 óra

Képeslapírás, kézzel írott lap olvasása Információszerzés bejelentőlapról

11.Mutatónévmások: this, that, these, those here, there Howmuch? – 5 óra

Érdeklődés árakról, hallás utáni értés Információszerzés, menetrendek, olvasás

12. Nemzetiségek, foglalkozások Négyjegyű számok – 5 óra

Tények olvasása az űrutazásról

13. Sorszámnevek (1 - 8) – 4 óra 14. Helyhatározószók, névmások 3 óra 15.there is/are – 2 óra

Hallás utáni értés Sportverseny, közvetítések meghallgatása

16. Ismétlés, összefoglalás – 3 óra 17. Megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek Olvasás rövid jegyzetből Ételnevek Mondatátalakítás Hallás utáni értés Információszerzés 18. have/has got 19. Birtokos szerkezet (‘s)

A család és a rokonok bemutatása Egyszerű szöveg olvasása

20. Jellemzések - 2 óra

Személyek külső jellemzése, leírása Hallás utáni értés, információszerzés

21. Ismétlés – 2 óra 10. évfolyam: heti 2, évi 72 tanóra Nyelvi szerkezetek, szókincs 1. Felszólítások - 5 óra 2. Story forpleasure - 3 óra

Nyelvi készségek, funkciók

3. Útbaigazítás – 3 óra

Beszéd, hallás utáni értés

Olvasási készség fejlesztése

4. Az eddig tanultak ismétlése, gyakorlása 4 óra

Útikönyv olvasása Információszerzés

5. Lexikai ismétlés – 4 óra

ABC, betűrendbe rendezés

6. Kérések, wouldlike – 4 óra

Szótárhasználat Táblázatokból, diagramokból információszerzés

7. Kérések, could és would Menü, étterem – 3 óra

Kérések, étlap olvasása az étteremben Hallásutániértés

8. Ismétlés, összefoglalás, teszt – 3 óra 9. can, can’t – 4 óra 10.A hét napjai, időpontok – 4 óra

Mennyi az idő? Hánykor? Információszerzés

11. A folyamatos jelen idő – 4 óra 12.a folyamatos jelen idő gyakorlása Sorszámnevek (9 - 12) – 3 óra 13. goingto szerkezet („eltervezett” jövő idő) 3 óra 14. Story forpleasure - 2 óra 15. Az időjárás előrejelzés szókincse 16. goingto –további gyakorlása 3 óra 17. Bevezetés az egyszerű jelen időbe do, does Gerunds - 5 óra

Érdeklődés az időjárásról

Interjú készítés

18. Az egyszerű jelen idő need, want, know – 5 óra

Udvarias kérések, ajánlatok Wouldyoulike ...?

19. a Az egyszerű jelen szokásos cselekvések kifejezésére - 5 óra

Táblázatkiegészítés

19.b Az egyszerű jelen szokásos cselekvések kifejezésére 20. Ismétlés, összefoglalás – 5 óra 11. évfolyam, heti 3,5, évi 112 tanóra

Napirend készítés

Nyelvi szerkezetek, szókincs 1. Ételek – 9 óra 2. Megszámlálható és megszámlálhatatlan Főnevek -7 óra

Nyelvi készségek, funkciók Olvasási készség fejlesztése

3. Élelmiszerboltban 7 óra


4. Az eddig tanultak ismétlése, gyakorlása 5 óra 5. Lexikai ismétlés - 7 óra 6. Kedvenc ételem, főzés - 7 óra

Szótárhasználat

7. Kérések, could és would Menü, étterem – 7 óra

Kérések, étlap olvasása az étteremben Hallásutániértés

8. Ismétlés, összefoglalás, teszt – 5 óra 9. Szabadidős tevékenységek - 7 óra 10. Hobbik – 9 óra

Nyelvtani készségek Információszerzés

11. Az egyszerű múlt idő - 9 óra 12.Az egyszerű múlt idő gyakorlása 10 óra 13. Rendhagyó múlt idejű igék - 7 óra 14. Milyen volt a hétvégéd? – 5 óra 15. Az elmúlt nyár – 4 óra

Interaktív feladatok

16. Ismétlés, gyakorlás – 4 óra

Interjúkészítés

17. Összefoglalás – 3 óra

Helyi tanterv Kommunikáció német nyelven Szakiskola 9-10-11. évfolyam

Fejlesztési követelmények A szakiskola 9-11. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé teszi a B1 nyelvi szint teljesítését is. Cél, hogy fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Ajánlott témalista:

Témakörök A nyelvtanulás célja Hogyan tanuljam az idegen nyelveket? Én és a családom Az otthonom Barátaim Ruhatáram télen-nyáron Eszem-iszom Szabadidőmben Válasszunk szakmát! Végre itt a nyár!

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok: • Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatkozás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás;

- gratuláció, jókívánság és arra reagálás. • Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás; - öröm; - csodálkozás; - bánat; - bosszúság. • Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménykérés és arra reagálás; - egyetértés, egyet nem értés; - tetszés, nem tetszés; - kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség. • Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek, események megnevezése, leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - tudás, nem tudás; • A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás. • Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés; - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; • Fogalomkörök - cselekvés, történés, létezés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli és időbeli viszonyok, - mennyiségi és minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. A kerettantervben meghatározott tananyag lefedi a tanórák 80%-át, a fennmaradó 20%-ot ismétlésre, gyakoroltatásra, a tananyag elmélyítésére, valamint feleltetésre, számonkérésre kívánjuk fordítani. Ezt az indokolja, hogy a szakiskolai ágon tanuló

diákjaink nagy része anyanyelvén sem rendelkezik megfelelő szókinccsel és nyelvtani tudással.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése

A tanuló legyen képes − kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; − egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; − egyszerű szöveg lényegét megérteni; − egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni. Beszédkészség

A tanuló legyen képes − köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; − egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; − személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni. Olvasott szöveg értése

A tanuló legyen képes − ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szöveg lényegét megérteni; − ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szövegben fontos információt megtalálni; − megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat. Íráskészség

A tanuló legyen képes − ismert szavakat helyesen leírni; − ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; − egyszerű nyomtatványt kitölteni. Az idegennyelvi munkaközösség az irásbeli munkát közös megegyezéssel , az adott feladat fajsúlyának megfelelően az alábbi százalékok szerint értékeli: 0-40 %

elégtelen

41-55 %

elégséges

56-75%

közepes

76-85 %

jó

86-100%

jeles

Taneszköz: Funk, Kuhn, Demme: Studio d A1 német nyelvkönyv és gyakorlókönyv

9. évfolyam: heti 2, évi 72 tanóra Nyelvi szerkezetek, szókincs


1. Bevezetés – 2 óra

Tanulástechnikai tudnivalók

1.a ABC, létige, egyes számú alakok, nevek, országok, üdvözlések, bemutatkozás, nemzetközi szavak – 2 óra 1.b Számok (1 - 10) – 1 óra 1.c Számok 11 - 20, 30 - 90) – 2 óra Hallás utáni értés és olvasási készség fejlesztése 1.d Kijelentő-, és kérdő mondatok – 5 óra 1.e Névelők használata (határozott és határozatlan) – 4 óra 2 A főnevek egyes és többes száma – 1 óra 3. Számok (1 - 99) – 3 óra 4. Nevek, címek, telefonszámok – 2 óra 5. Számok (100 – 1000) – 2 óra 6. Birtokos névmások – 3 óra

Hallás utáni értés, személyi adatok Betűzés, olvasás Megfelelő információk szerzése diagramról, táblázatból 7. Nyelvtanfolyami szituációs gyakorlatok – 4 óra 8. Többes szám használata – 3 óra 9. Statisztikák – 4 óra 10. Múlt idők – 5 óra

Képeslapírás, kézzel írott lap olvasása Információszerzés

11. Kérdőszavak használata – 5 óra

Érdeklődés árakról, hallás utáni értés Információszerzés, menetrendek, olvasás Tények és látnivalók Európából

12. Városok – országok – nyelvek – 2 óra 13. Nyelvek – 4 óra 14. Lakóhelyek 3 óra 15. Képleírás készítése – 2 óra

Hallás utáni értés Melléknevek

16. Ismétlés, összefoglalás – 3 óra 17. E-mail írása – 2 óra

Olvasás – fordítás Hangsúly Hallás utáni értés Információszerzés

18. Szobák és bútorok – 2 óra 19. Szállások, lakhelyek – 2 óra

A lakóhelyem bemutatása Egyszerű szöveg olvasása

20. Jellemzések - 2 óra

Személyek külső jellemzése, leírása Hallás utáni értés, információszerzés

21. Ismétlés – 2 óra

10. évfolyam: heti 2, évi 72 tanóra Nyelvi szerkezetek, szókincs


1. Időpontok, megbeszélt találkozók – 2 óra 2. Rendezvények, ajánlatok – 2 óra


3. Idő, időpontok, az óra – 2 óra


4. Az eddig tanultak ismétlése, gyakorlása 4 óra

Rövid szituációk olvasása Információszerzés

5. Lexikai ismétlés – 4 óra

ABC, szavak, többes számok

6. A munka világa – 4 óra

Szótárhasználat Táblázatokból, diagramokból információszerzés

7. Térképek, határidőnaplók 2 óra

Szituációs gyakorlatok Hallásutániértés

8. Ismétlés, összefoglalás, teszt – 3 óra 9. Közlekedési eszközök – 4 óra 10. Irodai munkák – 5 óra

Mennyi az idő? Hánykor? Információszerzés

11. Hétköznapi teendők – 4 óra 12. Foglalkozások Napirend – 3 óra 13. Módbeli segédigék 3 óra 14. Kirándulás Berlinben - 2 óra 15. Tájékozódás egy városban – 2 óra 16. Levél/e-mail írása 3 óra 17. Turizmus és kultúra – 5 óra

Érdeklődés, információszerzés

18. Mi hol található? 5 óra

Udvarias kérések, ajánlatok

Interjúkészítés

19.a Beszámoló egy utazásról - 5 óra

Táblázat kiegészítése

19.b Képeslap írása – 3 óra

Napirend készítése

20. Ismétlés, összefoglalás – 5 óra

11. évfolyam, heti 3,5 évi 112 tanóra Nyelvi szerkezetek, szókincs


1. Szünidő, nyaralás – 9 óra 2. Leírások, elbeszélések 7 óra


3. Élelmiszerboltban – 7 óra


4. Az eddig tanultak ismétlése, gyakorlása 5 óra 5. Lexikai ismétlés – 7 óra 6. Termékek és boltok - 7 óra

Szótárhasználat

7. Ruha és divat – 7 óra Időjárás –

Személyleírás készítése Hallásutániértés

8. Ismétlés, összefoglalás, teszt – 5 óra 9. Szabadidős tevékenységek - 7 óra 10. Hobbik – 9 óra

Nyelvtani készségek Információszerzés

11. Testrészek – 9 óra 12. Sportfajták 10 óra 13. Az orvosnál – 7 óra

Szituációs gyakorlatok

14. Levélírás – 5 óra 15. Képleírás – 4 óra

Interaktív feladatok

16. Ismétlés, gyakorlás – 4 óra

Interjúkészítés

17. Összefoglalás – 3 óra

HELYI TANTERV

MATEMATIKA SZAKISKOLA 9. – 10. évfolyam

KECSKEMÉT 2014

-1-

Célok és feladatok A matematika tanulásának eredményeként a tanulók megismerik a világ számszerű vonatkozásait, összefüggéseit, az ember szempontjából legfontosabb törvényszerűségeket, relációkat. A tantárgyi ismeretek elsajátítását olyan problémák, eljárások alkalmazásával kell segíteni, hogy a tanulók ismerjék fel a matematika gyakorlati életben és más ismereteik bővítésében való alkalmazhatóságát, és hasznosítsák is azt. Mindezek elemzéséhez, megismeréséhez, de elsősorban szakmai gyakorlati alkalmazásához legyenek algebrai, halmazelméleti, geometriai ismereteik, melyekkel képessé válnak a világ térbeli, időbeli folyamatainak objektív értelmezésére, a változás, fejlődés tendenciáinak felismerésére. A tanulási folyamatot, a tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy növekedjék a tanulók figyelem-koncentrációja, fejlődjék önálló és logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, problémaés összefüggés-felismerő és a fegyelmezett, precíz (kooperatív) munkára való képességük, bővüljön kommunikációs terük (szöveg, ábra, jelrendszer), legyen igényük a folyamatos önellenőrzésre. Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következő területekre, tevékenységekre helyezzük: - a hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás); - kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás); - szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése; - kombinatorika, valószínűség, statisztika elemei; - matematikai modellek és alkalmazhatóságuk; - algoritmus, kiszámíthatóság; - mennyiségek közötti kapcsolatok (függvényjellegű, illetve valószínűségi) megértése; - többféle megoldási mód keresése; - önellenőrzés módjai (eredmény realitása); - számológép és számítógép használata.

Általános fejlesztési követelmények - elvégezni alapműveleteket racionális számkörben; - elvégezni egész kitevőjű hatványozást a racionális számkörben; - behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek értékét; - matematikailag értelmezni egyszerű szöveges problémákat; - megoldani egyszerűbb szöveges feladatokat; - megoldani egy ismeretlenes elsőfokú egyenleteket; - értelmezni relációkat pl. (kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (pl. és, vagy, haakkor, is); - alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, a százalékszámítást; - használni elemi geometriai fogalmakat; - elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat, mértékegységeket használni; - felismerni a szimmetria, hasonlóság, egybevágóság eseteit; - tájékozódni a számegyenesen, derékszögű koordinátarendszerben; - felismerni egyszerűbb sorozatokat (számtani, mértani); - felismerni műveletsorokat, algoritmusokat; - értelmezni, létrehozni egyszerű grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; - felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínűség számítás, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; - megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni; - új információkat keresni könyvtárban, interneten.

Módszereit és ismeretelemeit tekintve a matematika tanítása szorosan kapcsolódik a többi komplex műveltségterület moduljaihoz (kommunikáció, értő olvasás, pontos fogalmazás, grafikonok, statisztikák, képletek a szakmában, természeti, gazdasági törvényszerűségek stb.). Folyamatosan kötődnie kell a szakmatanulás szükségleteihez és eszközként kell alkalmaznia az informatikát (számítógép, oktatóprogramok). A matematika tanítása alkalmazásközpontú, elsősorban az induktív gondolkodásra épít, tevékenységhez kapcsolódik, és törekszik az egyre önállóbb tanulói munkára is építeni. Az iskolai tanuló számára – minél csekélyebb előismerettel rendelkezik, annál inkább – a saját hétköznapi teendőin, azok megoldásán át vezethet az út a magasabb absztrakciós szint felé (aminek itt csupán az alsóbb lépcsőfokaiig juthatunk el). Másrészt minden más ismeretanyag, információ feldolgozása igényli a matematikai eszközök használatát, e tényt kell tudatosítanunk. A tanítási óra a gyakorlatból (ideális esetben a tanulók által hozott problémából) indul ki, és következtetései, eredményei (általánosan alkalmazhatóan) oda is térnek vissza. Az óravezetésnek rugalmasnak, spontánnak kell lennie, gyakran és hangsúlyozottan a tanulók ötleteire, kérdéseire, kéréseire kell alapoznia. Az egyes évfolyamokon a fő témakörök ismétlődnek (a feladatok nem!), ami egyre bővülő, magasabb szinten történő ismétlésre és elmélyítésre ad lehetőséget, elősegíti a már ismert anyag rögzítését, illetve módot ad az előző évi ismeretek kiegészítésére, a következő év szintjének beállítására. Itt a tanárnak jelentős differenciálásra van módja az egyes osztályok és egyes tanulók előképzettsége, motiváltsága, képességei szerint. (A tematikus egységekhez rendelt óraszámok hozzávetőleges arányokat fejeznek ki, minthogy a tantárgyi sajátosságok következtében az egyes részegységek pl. képletek behelyettesítése, feldolgozásában átfedések fordulnak elő, képletgyűjtemények használata a geometria, az algebra, a függvények témakörnél is előfordul, vagy szöveges probléma megoldásakor geometriai jellegű kérdésből is kiindulhatunk.)

Mérés-értékelés A tanév elején diagnosztizáló mérést végzünk az általános iskolai tananyagra építve. Ezekre a felmérőkre nem adunk osztályzatot. A tanulók százalékos teljesítménye kerül a naplóba. A mérés elvégzése után a tanulókkal differenciáltan foglalkozunk. Minden téma után írásbeli illetve szóbeli számonkérésre kerül sor. A témazáró dolgozatok időpontját egy héttel előtte kell közölni a tanulókkal. A dolgozatok értékelése a megadott táblázat szerint történik. 90%-100% 5 Az érdemjegy piros színnel kerül a naplóba. Az elégtelen dolgozatok javítására két hét áll rendelkezésre. 70%-89% 4 Kisebb anyagrészek után röpdolgozatot célszerű íratni. Ha a tanulók 55%-69% 3 tudásában nagyfokú hiányosság mutatkozik, az osztályzástól eltekinthetünk. 40%-54% 2 A év végi felmérő csak a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket kérje számon! 0%-39% 1 Folyamatosan készítjük a tanulókat a májusi kompetenciamérésre. Március – április hónapban próba kompetenciamérést íratunk, melynek százalékos eredményét zöld színnel írjuk a naplóba. 39

Alkalmazott (nyomtatott és digitális) taneszközök: -

Horváthné Szőke Gyöngyi, Sinkó Andrea, Molnár József, Dr. Koller Lászlóné: Matematika 9. és 10. osztályok (tankönyv, Műszaki Kiadó)

-

Dr. Koller Lászlóné, Koller Balázs: Matematika9. és 10. (Munkafüzet, Műszaki Kiadó)

-

mozaBook

-

mozaWeb

-

Iskolai tanulói eszközök

-

tanári demonstrációs eszközök

-

interaktív tábla

-

számítógép

-

projektor

Tanítási eljárások -

Kooperatív csoportos munka

-

Beszámolók szervezése

-

Frontális módszer

-

Feladatlapok, kártyák

A tantárgy óraterve

A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

9. évfolyam

2

72

10. évfolyam

1

36

11. évfolyam

-

-

40

9. évfolyam

Tematikai egység címe

órakeret

1. Számtan, algebra

10 óra

2. Gondolkodásimódszerek,halmazok,kombinatorika, valószínűség,statisztika

18 óra

3. Függvények,sorozatok,egyenletek,algoritmus

18 óra

4. Ageometriaalapjai

18 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

8 óra

Az összes óraszám

72 óra

Tematikaiegység/ Fejlesztésicél Előzetes tudás

Számtan,algebra

Órakeret 10óra

Elemiszámolás,zsebszámológéphasználata,alapműveletek,algebrai kifejezés,képletbehelyettesítésiértéke.

Atájékozódásfejlesztéseavilágmennyiségiviszonyaiban,atérbenés azidőben.Megismeréshezszükséges képességekfejlesztése (tapasztalat,képzelet,emlékezés,gondolkodás,rendszerezés, ismerethordozókhasználata).Problémakezelés ésmegoldásfejlesztése.Akreativitásfejlesztése(adottfeltételekszerint). Akarati, érzelmi,önfejlesztőképességekfejlesztése,azegyüttéléssel kapcsolatos értékekerősítése (kommunikáció,együttműködés, motiváltság,önszabályozás,énkép). Ismeretek/fejlesztésikövetelmények Kapcsolódásipontok

Akomplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok

Aracionálisszámokírása,olvasása,összehasonlítása,ábrázolás számegyenesen, alapműveletek,hatványozás (10hatványai) elvégzése,azonosság/szabályalkalmazása. Négyzetgyökvonás (számológéppel). Algebraikifejezések(alapműveletek), képletek–behelyettesítés (képletgyűjteményekhasználatával). Pontosság(hibahatár),nagyságrend(normálalak), becslés, kerekítés.

41

Kommunikációmagyar nyelvés irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegennyelv: szövegértés,

Önálló,aktívmunka,kreativitás,kommunikáció,kooperációjavuló szinten. Eredményekkorrektszövegesmegfogalmazása. Matematikaiismeretekhelyes alkalmazásagyakorlati problémákban. Logikus,fegyelmezett,kritikus/önkritikus gondolkodás,az önellenőrzésigénye. Zsebszámológéphasználata. Kulcsfogalmak


kommunikáció, idegennyelv, önismeret, tanulásitechnikák, kooperáció.

Szám, alapművelet,hatvány,négyzetgyök,azonosság,normálalak, pontosság(hibahatár),számegyenes,számhalmaz. Gondolkodásimódszerek,algoritmus,halmazok, kombinatorika,valószínűség,statisztika

Órakeret 18óra

Ahalmaz,grafikon,szövegesfeladat,valószínűségfogalmának ismerete.Számolásikészség(fejben,írásban,géppel),szövegekértő olvasása.Tájékozódás aszámegyenesen(racionális számkör).



Halmazokkalkapcsolatos műveletekvégzése (elem, elemszám, válogatás,részhalmaz,ábrázolás). Grafikon,diagram,koordinátarendszerértelmezése,készítése. Anyelvlogikaielemeinekhasználataamatematikában (összehasonlítás,viszonyítás,rendezés,relációk,műveletek:és, vagy,ha-akkor,minden,vanolyan,nemminden,egyiksem,nem). Feltétel, előzmény,következmény felismerése, alkalmazása egyszerűesetekben. Szövegértelmezés gyakorlatifeladatokban(adatokkiválasztása, lejegyzése,megoldásiterv,becslés,kiszámítás, ellenőrzés). Valószínűséggyakorlatifogalmánakismerete („biztos”,„lehet,de nembiztos”, „lehetetlen”),valószínűségijátékokban,egyszerű problémákbanalkalmazásuk. Probléma-megoldásimódszerekalkalmazása (próbálgatás; következtetés,sejtés,szabályosságok,modellezés,lehetőségek kipróbálása, ellenpéldaszerepe). Statisztikaahétköznapiéletben(adatgyűjtés,mintavétel, relevancia,következtetésekkonkrétpéldákban). Aktív,kreatívmunkavégzés,akommunikáció,kooperációjavuló 42

Kommunikációmagyar nyelvés irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegennyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulásitechnikák, kooperáció, adatsorok, diagramok értelmezése.

szintje. Azeredményekkorrektszövegesmegfogalmazása. Logikus,fegyelmezett,kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítőfejben számolás,becslés (nagyságrend). Önellenőrzésigénye,alkalmazása. Ismerethordozókkezelése,tudatos használata. Kulcsfogalmak


Halmaz,számegyenes,pontosság(hibahatár),nagyságrend, ellenőrzés, bizonyítás,koordinátarendszer,grafikon,diagram,logikaiművelet, statisztika,valószínűség.

Függvények,sorozatok,egyenletek,algoritmus

Órakeret 18óra

Számolás racionális körben,számegyenes,koordinátarendszer,nyitott mondat,egyenlet,mérlegelv,egyenletgyökénekfogalma.



Egyes gyakorlatiösszefüggésekmatematikaimodelljének használata (egyenes arányosságtáblázat,képlet,függvény,ábra). Szöveges elsőfokúegyismeretlenes egyenlet/egyenletrendszer megoldása. Algoritmusokalkalmazása, pl.sorozatok,számtani sorozat,mértani sorozat, kamatszámítás (hétköznapigyakorlatifeladatokban). Arányosmennyiségek,fordítottarány,százalék,százalékszámítás alkalmazása(játékos,beugratós, gyakorlatiasfeladványokban). Önálló,aktívmunka,kreativitás,kommunikáció,kooperációjavuló szintje. Többfélemegoldásiútkeresése. Eredményekkorrekt, szövegesmegfogalmazása. Közelítőfejszámolás (nagyságrend),becslés,pontosság. Logikus,fegyelmezett,kritikus/önkritikus gondolkodás. Helyesmegoldásokszámánakkeresése(mikorlehettöbbis?). Önellenőrzésigénye,rutinszerűalkalmazása. Ismerethordozókkezelése,tudatos használata. Kulcsfogalmak

Kommunikációmagyar nyelvés irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegennyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulásitechnikák, kooperáció, adatsorok, diagramok, függvények értelmezése,köznapi gazdaságiismeretek.

Százalék,sorozat,függvény,egyenlet,képlet,szabály,azonosság, grafikon,táblázat,diagram, algoritmus,kamat.

43


Ageometriaalapjai

Órakeret 18óra

Alapfokútájékozódás atérben,egyszerűalakzatokés testek felismerése,derékszögűkoordinátarendszer, elemimérés (vonalzó, szögmérő, mérőszalaghasználata),mértékegységek,átváltás,vázlatos rajzolás,képletgyűjteményhasználata.

Atájékozódásfejlesztéseavilágmennyiségiviszonyaiban,atérbenés azidőben.Megismeréshezszükséges képességekfejlesztése Akomplex (tapasztalat,képzelet,emlékezés,gondolkodás,rendszerezés, műveltségismerethordozókhasználata).Problémakezelés ésterülethez megoldásfejlesztése.Akreativitásfejlesztése(adottfeltételekszerint). kapcsolható Akarati, érzelmi,önfejlesztőképességekfejlesztése,azegyüttéléssel fejlesztési kapcsolatos értékekerősítése (kommunikáció,együttműködés, feladatok motiváltság,önszabályozás,énkép).Amatematikaépülésének bemutatása (geometriatörténete). Ismeretek/fejlesztésikövetelmények Kapcsolódásipontok Azalapvetőgeometriaifogalmakismereteés használata (síkés tér, pont,egyenes,félegyenes,szakasz,távolság,szög, párhuzamosság, merőlegesség). Síkidomokés térbelitestekfelismerése(modell, absztrakció fogalma). Háromszög,négyszög,sokszög, körfelismerése,tulajdonságai megállapítása (Thalész-tétel). Tulajdonságok,szabályosság,szimmetriafelismerése, alkalmazása egyszerűesetekben. Derékszögűháromszögadatai,Pitagorasz-tétel(oldalakés szögek kapcsolata–szögfüggvény). Egybevágóság,hasonlóságfelismerése,alkalmazása. Mérés (módszerek,mértékegységekhasználata). Kerület, terület(gyakorlatipl.)kiszámítása. Egyszerűtestekfajtáitulajdonságainakmegállapítása (gúla,kúp, hasáb,henger,gömb). Alapadatokbólterület,térfogat,felszínbecslése, képletgyűjteménnyelkiszámolása. Rajzokértelmezése(műszaki,szakmaipéldák). Vektorokfogalma,egyszerűalkalmazások. Geometriaiproblémákvázlatos ábrázolása,modellezése.

Kommunikációmagyar nyelvés irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; idegennyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulásitechnikák, kooperáció, térbelirelációk, szabályosságok, szimmetriák.

Kreativitás,kommunikáció,kooperáció, önismeretfejlődése. Eredményekkorrektszövegesmegfogalmazása. Logikus,fegyelmezett,kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítőfejszámolás,becslés (nagyságrend),pontosság(hibahatár). Önellenőrzésigénye,rutinszerűalkalmazása. Tájékozódástérben,időben,folyamatokban. Ismerethordozókkezelése,tudatos használata. Kulcsfogalmak

Sík,tér, szög, mérés,mértékegység,átváltás,kerület,terület, térfogat, felszín,szimmetria,nevezetessíkidom. 44

Afejlesztés várt eredményeiaz évfolyamvégén

Atanulóképes -gyakorlottan elvégeznialapműveleteketés egészkitevőjű hatványozástracionálisszámkörben; -behelyettesíteni,megbecsülniés kiszámolni(géppel)adott(szakmai) képletekértékét; -matematikailagértelmezniésmegoldaniegyszerűszöveges problémákat(következtetés,elsőfokúegyenlet); -értelmeznirelációkat(kisebb,nagyobb)logikaikapcsolatokat(nem, és/vagy,ha-akkor, is); - alkalmazniazegyenes ésfordítottarányosságot,százalékszámítást; -használnielemigeometriaifogalmakatés mértékegységeket, átváltássalis; - elvégeznigeometriai számításokat; -felismerni szimmetriát,hasonlóságot, egybevágóságot; -tájékozódniszámegyenesen,derékszögűkoordináta rendszerben; -felismerniműveletsorokat, algoritmusokat; -értelmezni, ábrázolnigrafikonokat,diagramokat, táblázatokat; -felismerniamatematika (halmazok,valószínűség,kombinatorika, statisztika,geometria) elemifogalmait,szakkifejezéseit; -megfogalmazniaszakmatanulásasoránfelmerültmatematikaijellegű kérdéseit,problémáit,megoldástkeresniezekre; -újinformációkatkeresni(könyvtárban)interneten.

45

10. évfolyam


órakeret

1. Számtan, algebra

6 óra

2. Gondolkodásimódszerek,halmazok,kombinatorika, valószínűség,statisztika

10 óra

3. Függvények,sorozatok,egyenletek,algoritmus

10 óra

4. Ageometriaalapjai

10 óra


36 óra



Számtan,algebra

Órakeret 6óra

Gyakorlottságaszámolásban,alapműveletek, tízesszámrendszer, algebraikifejezés,képletbehelyettesítése. Atájékozódásfejlesztéseavilágmennyiségiviszonyaiban,atérbenés azidőben.Megismeréshezszükségesképességekfejlesztése (tapasztalat,képzelet,emlékezés,gondolkodás,rendszerezés, ismerethordozókhasználata).Problémakezelés ésmegoldásfejlesztése.Akreativitásfejlesztése(adottfeltételekszerint). Akarati, érzelmi,önfejlesztőképességekfejlesztése,azegyüttéléssel kapcsolatos értékekerősítése (kommunikáció,együttműködés, motiváltság,önszabályozás,énkép).

46

Ismeretek/fejlesztésikövetelmények Alapműveletek,hatványozás,négyzetgyökvonás (számológéppel). Algebraikifejezések(alapműveletek), műveletiszabályok alkalmazása,képletek,behelyettesítés (képletgyűjtemények használata). Pontosság(hibahatár),nagyságrend(normálalak),számolásfejben, papíron,géppel,becslés,kerekítés. Önálló,aktívmunka,kreativitás,kommunikáció,kooperációjavuló szintje. Eredményekkorrekt, szövegesmegfogalmazása. Matematikaiismeretekhelyes alkalmazásagyakorlati problémákban. Logikus,fegyelmezett,kritikus/önkritikus gondolkodás. Önellenőrzésigénye. Zsebszámológépgyakorlotthasználata. Kulcsfogalmak


Kapcsolódásipontok Kommunikációmagyar nyelvés irodalom; osztályközösség-építés; idegennyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulásitechnikák, kooperáció.

Szám, alapművelet,hatvány,négyzetgyök,normálalak,becslés, pontosság(hibahatár),ellenőrzés,számegyenes.

Gondolkodásimódszerek,halmazok,kombinatorika, valószínűség,statisztika

Órakeret 10óra

Halmaz,grafikon,szövegesfeladat,valószínűségfogalmának felismerése,számolásikészség,szövegekértőolvasása,tájékozódás a számegyenesen.

Atájékozódásfejlesztéseavilágmennyiségiviszonyaiban,atérbenés azidőben.Megismeréshezszükségesképességekfejlesztése (tapasztalat,képzelet,emlékezés,gondolkodás,rendszerezés, ismerethordozókhasználata).Problémakezelés ésmegoldásfejlesztése.Akreativitásfejlesztése(adottfeltételekszerint). Akarati, érzelmi,önfejlesztőképességekfejlesztése,azegyüttéléssel kapcsolatos értékekerősítése (kommunikáció,együttműködés, motiváltság,önszabályozás,énkép). Ismeretek/fejlesztésikövetelmények Kapcsolódásipontok


Halmazokkalkapcsolatos műveletekvégzése (részhalmaz,metszet, unió,ábrázolás). Grafikon,diagram,koordinátarendszerhasználata. Anyelvlogikaielemeinektudatosalkalmazásaamatematikában (összehasonlítás,viszonyítás,rendezés,relációk,műveletek:és, vagy,ha-akkor,minden,vanolyan,nemminden,egyiksem,nem). Ellentmondás,bizonyítás, általánosításfelismerése,alkalmazása egyszerűesetekben. Szövegértelmezés gyakorlatifeladatokban(adatokkiválasztása, lejegyzése,megoldásiterv,becslés,kiszámítás, ellenőrzés), matematikaimodellalkotás. Gráfok,kombináció,variációalkalmazásaegyszerűproblémákban. 47

Kommunikációmagyar nyelvés irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegennyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulásitechnikák, kooperáció,

Valószínűséggyakorlatifogalmánakalkalmazása („biztos”,„lehet, denembiztos”,„lehetetlen”),valószínűségijátékokban, problémákban. Probléma-megoldásimódszerekalkalmazása (próbálgatás; következtetés,sejtés,szabályosságok,lehetőségekkipróbálása, ellenpéldaszerepe). Statisztikaahétköznapiéletben(adatgyűjtés,mintavétel, relevancia,következtetések).

adatsorok, diagramok értelmezése.

Aktív,kreatívmunkavégzés,akommunikáció,kooperációjavuló szintje. Önismeretfejlődése,reális énkép. Eredményekkorrekt, szövegesmegfogalmazása. Logikus,fegyelmezett,kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítőfejbenszámolás,becslés (nagyságrend). Önellenőrzésigénye, alkalmazása. Tájékozódástérben,időben,folyamatokban. Ismerethordozókkezelése,tudatos használata. Kulcsfogalmak


Halmaz,számegyenes,koordinátarendszer,grafikon,diagram,logikai művelet,statisztika,valószínűség.

Függvények,sorozatok,egyenletek,algoritmus

Órakeret 10óra

Számolás racionáliskörben,számegyenes,koordinátarendszer, függvényekábrázolásaértéktáblázatból,sorozatokfogalma, hatványozás,kamatszámítás.



Gyakorlatiösszefüggésekmatematikaimodelljénekalkalmazása (egyenes/fordítottarányosság,táblázat, grafikon,képlet,függvény). Elsőfokúegyismeretlenes egyenletre,egyenletrendszerrevezető szövegesfeladatmegoldása, ellenőrzés,megoldhatóságvizsgálata. Algoritmusok:pl.sorozatok, számtani sorozat–egyszerű számításokgyakorlatiproblémákban;mértani sorozat, elemeinek számolása;kamatszámítás (kamatos kamatszámítása). (Fejtörők, beugratós, gyakorlatiasfeladványok.) Önálló,aktívmunka,kreativitás,kommunikáció,kooperációjavuló szintje. 48

Kommunikációmagyar nyelvés irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegennyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulásitechnikák,

Többfélemegoldásiútkeresése. Eredményekkorrekt, szövegesmegfogalmazása. Közelítőfejszámolás (nagyságrend),becslés,pontosság. Logikus,fegyelmezett,kritikus/önkritikus gondolkodás. Helyesmegoldásokszámánakkeresése(mikorlehettöbbis?). Önellenőrzésigénye,rutinszerűalkalmazása. Tájékozódástérben,időben,folyamatokban. Ismerethordozókkezelése,tudatos használata. Kulcsfogalmak


kooperáció, adatsorok, diagramok, függvények értelmezése.

Százalék,sorozat,függvény,képlet,szabály,grafikon, táblázat, diagram, algoritmus.

Ageometriaalapjai

Órakeret 10óra

Tájékozódás atérben, alakzatokéstestekfelismerése, elemimérés, vázlatos rajzolás,képletgyűjteményhasználata.

Atájékozódásfejlesztéseavilágmennyiségiviszonyaiban,atérbenés azidőben.Megismeréshezszükséges képességekfejlesztése Akomplex (tapasztalat,képzelet,emlékezés,gondolkodás,rendszerezés, műveltségismerethordozókhasználata).Problémakezelés ésterülethez megoldásfejlesztése.Akreativitásfejlesztése(adottfeltételekszerint). kapcsolható Akarati, érzelmi,önfejlesztőképességekfejlesztése,azegyüttéléssel fejlesztési kapcsolatos értékekerősítése (kommunikáció,együttműködés, feladatok motiváltság,önszabályozás,énkép).Amatematikaépülésének bemutatása (geometriatörténete). Ismeretek/fejlesztésikövetelmények Kapcsolódásipontok Azalapvetőgeometriaifogalmakismereteés használata (síkés tér, pont,egyenes,félegyenes,szakasz,távolság,szög, párhuzamosság, merőlegesség). Síkidomokés térbelitestekfelismerése(modell, absztrakció fogalma). Háromszög,négyszög,sokszög, körfelismerése,tulajdonságai megállapítása (Thalész-tétel). Tulajdonságok,szabályosság,szimmetriafelismerése, alkalmazása egyszerűesetekben. Derékszögűháromszögadatai,Pitagorasz-tétel(oldalakés szögek kapcsolata-szögfüggvény). Egybevágóság,hasonlóságfelismerése,alkalmazása. Mérés (módszerek,mértékegységekhasználata),kerület, terület (gyakorlatipl.)kiszámítása. Egyszerűtestekfajtáitulajdonságainakmegállapítása (gúla,kúp, hasáb,henger,gömb). Alapadatokbólterület,térfogat,felszínbecslése, képletgyűjteménnyelkiszámolása. Rajzokértelmezése(műszaki,szakmaipéldák). Vektorokfogalma,egyszerűalkalmazások. Geometriaiproblémákvázlatos ábrázolása,modellezése. 49

Kommunikációmagyar nyelvés irodalom; osztályközösség-építés; természetismeret; társadalomismeret; idegennyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, tanulási technikák,kooperáció, térbelirelációk, szabályosságok, szimmetriák.

Kreativitás,kommunikáció,kooperáció, önismeretfejlődése. Eredményekkorrektszövegesmegfogalmazása.Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás.Közelítő fejszámolás,becslés (nagyságrend),pontosság(hibahatár). Önellenőrzésigénye,rutinszerűalkalmazása.Tájékozódástérben, időben,folyamatokban.Ismerethordozókkezelése, tudatos használata. Kulcsfogalmak

Sík,tér, szög,távolság,mérés,kerület, terület,térfogat, felszín, szimmetria,nevezetes síkidom.

Afejlesztés várt eredményeiaz évfolyamvégén Atanulóképes -behelyettesíteni,megbecsülniés kiszámolni(géppel)összetettebb (szakmai)képletekértékét; -matematikailagértelmezniésmegoldani szövegesproblémákat (következtetés,elsőfokúegyenlet); -értelmeznirelációkat(kisebb,nagyobb)logikaikapcsolatokat(nem, és/vagy,ha-akkor, is); - alkalmazniazegyenes ésfordítottarányosságot,százalékszámítást szöveges problémákrais; -használniés alkalmaznielemigeometriaifogalmakatés mértékegységeket; - elvégeznigeometriai számításokat; -felismerni szimmetriát,hasonlóságot, egybevágóságot; -tájékozódniszámegyenesen,derékszögűkoordináta rendszerben; -felismerniműveletsorokat, algoritmusokat; -értelmezni, ábrázolniafeldolgozotttémakörökhözkapcsolódó grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; -felismerni,értelmezniamatematika (halmazok,valószínűség, kombinatorika,statisztika,geometria) elemifogalmait, szakkifejezéseit; -megfogalmazniaszakmatanulásasoránfelmerültmatematikaijellegű kérdéseit,problémáit,megoldástkeresniezekre; -újinformációkatkeresni(könyvtárban)interneten.

50

HELYI TANTERV

Társadalomismeret – történelem SZAKISKOLA 9. – 10. évfolyam

KECSKEMÉT 2014

51

1. Célok, feladatok: A tantárgy tanításának céljai a szakiskolai közismereti tantárgyrendszerben a következők: - A differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a történettudomány által kínált konstrukciók (sémák) rugalmas adaptálásával, illetve a történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása , a kritika, az interpretáció) alkalmazásával. - A tanulók ismerjék fel és értsék meg azt, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek, másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők. - A történelmi kulcsfogalmak, a történelmi folyamatok megértése és elsajátítása segíti a tanulókat, a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések és értékelések megértésében , a történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével kapcsolatos kérdések egyre árnyaltabb megválaszolásában. -A különböző korok és események összehasonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint az önálló következtetések és vélemények megfogalmazásában. 2. Fejlesztési követelmények, kompetenciák - A történelmi múlt megismerése járuljon hozzá a jelen összefüggései, az összetett társadalmi folyamatok megértéséhez. - Események feltárása, bemutatása és értelmezése révén fejlessze a tanulók készségeit, kompetenciát, melynek révén sikeres felnőtté válhatnak. - Támogassa a felnőtté váló szakiskolai tanulók tudatos közéleti részvételét, az aktív állampolgárrá válásukat, erősítse a demokrácia értékeit gondolkodásukban. - Segítse elő szűkebb és tágabb közösségekhez tartozás személyes megélését, felelősségtudatos magatartásukat. - A történelmi események tanulmányozása tegye képessé a szakiskolai tanulókat a jelenben, való eligazodásban, és segítse a jövőre való felkészülésüket. - A szakiskolai tanulók életkorához és érdeklődéséhez igazodva a történelmi megismerés során , kapjanak képet a múltról, és különösen a közel múlt világáról, a jelent alakító tényezőiről. - Személyes élményt alakítson ki a tanulókban a történelmi szituációkkal kapcsolatban, lehetőséget biztosítson a történelemből fakadó tanulságok levonására. - A történelem problémaközpontú megközelítése biztosítsa az önismereti, a társas kapcsolati kultúra fejlesztését és a pozitív énkép kialakítását a tanulókban. - A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfőbb feladata, hogy reflektáljon a diákok társadalmi tapasztalataira. 9. évfolyam Tanórai foglalkozások száma: Éves óraszám:72óra Heti óraszám:2

Főbb témakörök: - Magyarország földrajzi elhelyezkedése, az Európai Unió országai, 52

tájékozódás Magyarország és Európa térképein, saját településének elhelyezése a térképeken. -

Az EU, Magyarország, Budapest, az adott település, iskola elhelyezkedése térben – falitérképeken, internetes térképeken (googlemaps, googleearth). Magyarország szomszédai. Magyarország megyéi és úthálózata, azonosítás térképeken. Az egyén szerepe a történelem, a nemzet sorsának alakításában; hősiesség, felelősség, célok és eredmények. . - A térkép legfontosabb elemeinek (vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések) megkeresése, azonosítása a térképen. Távolságok becslése és számítása térképeken, események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. - Internetes térképek használata. Táblázatok értelmezése, adatok kikeresése, összefüggések megfogalmazása. - I. Szent István, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Bartók Béla, Szent-Györgyi Albert, Puskás Ferenc, Papp László életútja, tevékenysége, teljesítménye, hatása. - Az egyén, a társadalom és az adott kor összefüggéseinek vizsgálata konkrét példákon. - A tehetség és siker összefüggésének felismerése - A közösségek és az egyének sokféle kapcsolatrendszerének bemutatása. A társadalmi és az egyéni érdekek összeegyeztetése. Követelmények: - A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. Topográfiai ismeretek megszerzése. - Gyakorlottság növelése különböző információforrások használatában. - Az iskola, a tanulás szerepének felismerése. Az emberiség tudásának gazdagodási folyamatának bemutatása. - A tanulás és az iskola megismerése. -

A társadalmi szintű egyéni és csoportérdekek érvényesítése – ellentétek, konfliktusok felismerése, megoldási módok keresése.

Férfi és női szerepek a társadalomban, munka- és feladatmegosztás, együttműködés és rivalizálás, emancipáció, matriarchális és patriarchális társadalmak. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló ismerje Magyarország helyét Európában, földrajzi, politikai elhelyezkedését, a magyar államszervezet főbb szereplőit, az önkormányzati intézményeket, a tömegmédia fontosabb csatornáit, a manipuláció eszközeit. Képes legyen értékelni, megbecsülni az egyéni és közösségi értékeket, a tudást, a tanulást, és értse az egész életen át tartó tanulás személyes és társadalmi szükségességét. 53

A tanuló legyen tisztában a társadalom és gazdaság alapvető tulajdonságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat és azt, hogy ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló társadalmi, gazdasági, politikai, művészeti folyamatok (és azok változásainak) a megértéséhez Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: • Az értékelés személyre szóló legyen • Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen • Folyamatos legyen • Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása) A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-19% =1 elégtelen 20-39%=2 elégséges 40-59%=3 közepes 60-79%=4 jó 80-100%=5 jeles A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módo-kat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítá-sára, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.

5. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Esettanulmányok. Újságcikkek. Földrajz és történelem térkép. Szakiskolai történelemkönyv a 9. évfolyam számára. Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata 10. évfolyam Tanórai foglalkozások száma: Éves óraszám:36óra

54

Heti óraszám:1

Főbb témakörök: A legfontosabb közgazdasági fogalmak (gazdasági ágazatok, gazdasági szereplők, tőke). Az egyén gazdálkodása, a háztartások gazdálkodása. A legfontosabb pénzügyi ismeretek (bankok, banki szolgáltatások, számlák, hitel, kamat, megtakarítás, thm, bankkártyák, valutaárfolyam, jelzálog). Egyéni költségvetés készítése. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása.Az EU rövid története, az európai integráció. Az EU szervezete. A szomszédos államok és az ott élő magyar kisebbségek kultúrája, helyzete. Részvétel a feldolgozás módjának meghatározásában, kivitelezésében.Társadalmi, csoport és egyéni érdekek és az érdekvédelem. Érdekellentétek felismerése, kezelése, erőszakmentes megoldása. A társadalmi szerveződések. A civil társadalom. A fogyasztóvédelem. Önálló információgyűjtés, egy-egy konkrét szervezet munkájának részletesebb megismerése. Esetmegbeszélések.A fogyasztói társadalom hatásai a környezetünkre, a „jólét” ára. Az ökológia fogalma. A földi élővilág eltartó képességének korlátai. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A hagyományos és alternatív energiaforrások gazdasági és társadalmi összefüggései. A természetvédelem és a környezetvédelem. A globális problémák és a lokális cselekvés közötti kapcsolat. Információgyűjtés, esetmegbeszélés, saját tapasztalatok összehasonlítása, mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása Követelmények: - A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. Topográfiai ismeretek megszerzése. - Gyakorlottság növelése különböző információforrások használatában. - Az iskola, a tanulás szerepének felismerése. Az emberiség tudásának gazdagodási folyamatának bemutatása. - A tanulás és az iskola megismerése. -

A társadalmi szintű egyéni és csoportérdekek érvényesítése – ellentétek, konfliktusok felismerése, megoldási módok keresése.

Férfi és női szerepek a társadalomban, munka- és feladatmegosztás, együttműködés és rivalizálás, emancipáció, matriarchális és patriarchális társadalmak. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló képes legyen a körülötte lévő társadalmi-természeti környezet változásait érzékelni, véleményt nyilvánítani a különböző események kapcsán; tudja, hogy milyen társadalmi normák érvényesek rá, és ezek betartásával legyen képes saját érdekeinek megfelelően cselekedni. 55

A tanuló legyen tisztában a társadalom és gazdaság alapvető tulajdonságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat és azt, hogy ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló társadalmi, gazdasági, politikai, művészeti folyamatok (és azok változásainak) a megértéséhez. Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: • Az értékelés személyre szóló legyen • Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen • Folyamatos legyen • Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása) A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-19% =1 elégtelen 20-39%=2 elégséges 40-59%=3 közepes 60-79%=4 jó 80-100%=5 jeles A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módo-kat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítá-sára, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Esettanulmányok. Újságcikkek Földrajz és történelem térkép Szakiskolai történelemkönyv Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata

56

HELYI TANTERV

Természetismeret SZAKISKOLA 9. évfolyam

KECSKEMÉT 2014

57

9. évfolyam Fő célok: A természetismeret műveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltségterületet, illetve a Földünkkörnyezetünk természetföldrajzi részét) tárgyalja, és az ehhez kapcsolódó készségeket, képességeket fejleszti. Általános célként jelenik meg a természetismeret kerettantervében, hogy az alkalmas legyen a tanuló szakmai képzésének, illetve az általános középfokú oktatás más intézménytípusaiban való részvételnek megalapozására azzal együtt, hogy lehetővé tegye az ezen intézményekbe lépni nem készülők tudásának bővítését is a nekik megfelelő tananyag és fejlesztési feladatok segítségével. A természetismeret kerettantervi követelményrendszerét az intézmény a helyi tantervében igazítja mind a diákok, mind az intézményben oktatott szakmák/szakmacsoportok által meghatározott, leghatékonyabbnak tekintett tartalomhoz és módszertanhoz. A hároméves program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja a tanulókat. A program fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot megélt diákoknak is, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is adhat. Mindeközben kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános iskolából hozott hiányos tudását és fejleszthetjük képességeiket. A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. A természetismeret esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de érteni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így jut el a tanuló a természeti folyamatok megismeréséhez, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak megértéséhez. Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek ismerete nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos műveltségen, az ok-okozati összefüggések felismerésén alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek fennmaradásával. Ennek ismeretére hangsúlyt helyez a kerettanterv. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben is. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kerettantervben leírt program célja, hogy az ember és természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A programnak fel kell készítenie a diákot a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a természet-gazdasági folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő. A természetismereti és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. A tantervi program részben új ismereteket kínál, részben a korábbiak rögzítésére szolgál. Legnagyobbrészt azonban a szemléletet alakítja, 58 azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni,

hogyan lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást bővít és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondolkodni kell. A kerettanterv épít a digitális technikák és az IKT-eszközök tanórai használatára, valamint a természetismeret iránti érdeklődés felkeltése utáni önálló tanulói IKT-alkalmazásra is. A természetismeret tárgyat elsősorban a matematika tantárggyal egységben célszerű tanítani. Különösen javasolt, hogy az év eleji szintfelmérés és a tanév végi komplex mérés együttes tartalommal történjen. Ezen túlmenően a kerettanterv kapcsolódási pontokat tartalmaz a többi műveltségterülethez is, komplex módon. A programot kétheti rendszerességgel tartott dupla órákra javasoljuk tervezni, mert ezt hatékonyabbnak véljük, mint a heti egy órányi keretet. A programban mindhárom tanévet egy-egy közös produktummal járó feladat fogja át. Ezeknek a közös produktumoknak az elkészítésében mindenkinek részt kell vennie. A projekt témája és a feldolgozás módja a tanár és az osztály közös döntésén múlik. A differenciált tanulásszervezés szintjei 1. Érdeklődés szerinti csoportbontás A csoportok érdeklődés szerint homogén szervezésűek, a csoportokon belül minden tanuló azonos feladatot végez. A csoporttagok nem feltétlenül kooperálnak egymással, ebben az esetben nem szükséges a 3-5 fős csoportszervezés, mivel a gyermekek a feladatokat részben egyénre szabott munkával is végezhetik. Együttműködést igénylő feladatvégzés esetén 3-5 fős homogén csoportszervezés szükséges. Felzárkóztatásra, tehetséggondozásra alkalmas tanulásszervezési mód. 2. Tartalmi differenciálás A gyermekek képesség szerint homogén csoportba szerveződnek, a csoporttagok között nincs együttműködés, ezért 3-5 fős csoportszervezés nem szükséges. Minden tanuló önállóan végzi a differenciált feladatokat, részben egyénre szabott munkával. 3. Szervezeti tanulócsoportos bontás A tagok között együttműködés-kooperáció van. A 3-5 fős csoportok homogén és heterogén szervezésűek is lehetnek. A csoporttagok azonos feladatot végeznek. Az eltérő képességű csoporttagok munkája között tartalmi differenciálás történik. 4. Tanulási követelmények differenciálása A tanulásban akadályozott vagy részképesség-zavaros gyermekek integrációjára alkalmas differenciálási mód. Képesség szerinti homogén csoportszerveződés. Az e csoportba szerveződött gyermekek tantárgyi követelményrendszere eltér az adott osztály általános követelményrendszerétől. A gyermekek önállóan vagy csoporttársaikkal együttműködve oldják meg feladataikat. A differenciálás alapelvei 1. A munkaformák tartalmi ismerete A változatos munkaformák csak abban az esetben alkalmazhatók hatékonyan, ha a pedagógus ténylegesen tisztában van a fogalmakkal, az alkalmazási szabályokkal, az előnyökkel, a felmerülő nehézségekkel, s kezelni tudja az esetleges problémahelyzeteket. 2. Szemlélet Ez a tanítási mód csak akkor hoz valódi eredményt, ha a pedagógus ténylegesen átlátja és kézben tartja a több szinten zajló tanulási folyamatot. 3. Differenciálási szempontok A munkaformákat mindig az oktatás tartalma, didaktikai-nevelési igényei és a tanulók sajátosságai határozzák meg. 4. Átjárhatóság A differenciálás soha ne jelentsen szelekciót, beskatulyázást, a tanulók mindig a számukra 59

legoptimálisabb terhelésben részesüljenek. 5. A csoportnagyság szerepe A csoport legalább 3 fős legyen, hiszen ha ennél kisebb a létszám, már páros, illetve egyéni munkáról beszélünk. Az ideális csoportlétszám a 4 fő, mivel így valamennyi csoporttag könnyedén szerepet vállalhat, s az egyéni feladatkörök is jobban kiemelkednek, valamint ez a csoportlétszám alkalmas a további páros munkára. 6 főnél nagyobb csoportlétszám nem ajánlott, mivel nehezen átlátható a munkavégzés, így előfordulhat, hogy a tanulók nem egyenletesen veszik ki részüket a csoportmunkából, s lehetőség nyílhat arra is, hogy egyes tanulók kivonják magukat a feladatvégzésből, rosszabb esetben hátráltassák a többiek munkáját. Tanítási-tanulási munkaformák 1. Csoportmunka Homogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok képesség és érdeklődés szempontjából közel azonos szinten állnak az adott tananyag tekintetében. Heterogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok érdeklődés és képesség tekintetében erőteljesebb eltérést mutatnak az adott tananyagot tekintve. Ilyekor célszerű csoportszerepeket meghatározni, így mindenki erejének és képességeinek megfelelően vehet részt a csoportmunkában. Az ilyen jellegű csoportmunka ideális esetben megerősíti az axiómát, miszerint a gyerekek egymástól tanulnak a leghatékonyabban.A hatékony együttműködés alapja az egyenlő arányú munkamegosztás, a kölcsönös felelősségvállalás, melyet többek között csoportszerepek meghatározásával lehet elérni. A csoportszerepek, felelős-szerepek kiosztásának kettős célja lehet. Egyrészt a már meglévő társas készségek megerősítése, másrészt a hiányzó készségek kialakítása, fejlesztése. Mivel az alapozó időszakban még nem várható el, hogy a gyermek teljes önállósággal szervezze meg a csoportmunka menetét, ezért célszerű a pedagógus irányításával csoportszerepeket kijelölni (irányító, jegyző, rajzoló, beszámoló…). Mindez egyrészt időt takarít meg, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a tanulók a képességeiknek leginkább megfelelő csoportszerepben tevékenykedjenek. Ugyanakkor kiváló lehetőség nyílik arra is, hogy a gyermekek új szerepkörben is kipróbálhassák magukat. Magasabb osztályokban a felelős szerepek jelentősége elhalványul, mégis célszerű tantárgy specifikus szerepkörök meghatározása a felelősségérzet fejlesztése, fokozása céljából.Az adott témakörtől és az óratípustól függően a csoportalkotás lehet véletlenszerű, rokonszenvi választáson alapuló, vagy a pedagógus által tudatosan meghatározott. A didaktikai céloknak kétségkívül a tudatosan meghatározott csoportszerveződések felelnek meg, hiszen a jó együttműködéshez szükséges csoportfeltételek itt érvényesülnek leginkább: képesség-tudás, rokonszenv, fiú-lány arány, etnikum.A jól szervezett csoportmunka jelentős személyiségformáló, értékrend alakító hatással van a csoporttagokra: együtt gondolkodás, alkalmazkodás, összefogás, érvelés – meggyőzés, a másik tiszteletben tartása, az eltérő gondolkodás elfogadása, az összetartozás élményének személyes megtapasztalása. 2. Páros munka Páros munka alatt két, hasonló képességű tanuló együttműködő tevékenységét értjük. Ebben az esetben homogén páralakítás történik. Tanulópár fogalmán egy jobb és egy gyengébb képességű tanuló közös tanulását értjük, ahol a jobb képességű gyermek a tanár szerepében tevékenykedik (tanítva tanulás). Ekkor a páralakítás heterogén. Az ideális páros munkában a tanulók segítenek egymásnak, s nincs köztük rokonszenvi ellentét. Az együttműködő párok többféle funkcióban tevékenykedhetnek (olvasó, író, számoló, gondolkodó párok). A párok lehetnek állandóak, alkalmiak vagy tantárgy-függőek (például matematikai párok). 3. Egyénre szabott (individualizált) munkaforma Minden diáknak egyéni képességei és sajátos tanulási stílusa van. Némely (kiemelkedően 60

jól, illetve nagyon gyengén teljesítő) tanulónál ezt különösen szem előtt kell tartani a feladattervezéskor. Az egy-egy tanulóra méretezett, egyéni fejlesztést szolgáló feladattervezést individualizálásnak nevezzük. Az individualizálást elsősorban felzárkóztatáskor és tehetséggondozáskor célszerű alkalmazni. Az önálló és az egyénre szabott munka közti különbség. Önálló munka egyénileg, párban és csoportban egyaránt végezhető. Lényege, hogy a tanuló egyedül dolgozik. Az egyénre szabott munka esetén a feladattervezés is egyénre szabott. Alkalmazási lehetőségek: a hasonló szinten felzárkóztatásra szoruló, illetve tehetséggondozást igénylő tanulók adott esetben ugyanazt a feladatsort oldják meg önállóan. A részben egyénre szabott munka és a csoportmunka különbsége: a részben egyénre szabott munkát a tanulók önállóan végzik, nincs köztük a csoportmunkára jellemző kooperatív együttműködés. 4. Differenciált tananyag-feldolgozás feladatlapos rendszerben A differenciált feladatlapok elkészítése lehet három szintű. 5. Foglalkoztató feladatok készítése Egyszerű, rövid feladatok az adott tananyag feldolgozására az „átlagos” képességű tanulók számára. A foglalkoztató feladatok jellemzői: rövid terjedelmű (ne legyen időigényes), megjelölt nehézségi fokozat (tudjon sikerélményt nyújtani), játékos és érdekes legyen (ébressze fel a gyermek természetes motiváltságát). Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés elvei Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Célja a tanulók felkészültségének, tudásának folyamatos ellenőrzése. Sokoldalú értékelési rendszer, változatos értékelési formák. Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. A számonkérés, értékelés eljárási szabályai A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is sor kerül a tanórák folyamán. Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat esetében 1 hét. A dolgozatokat az adott tanév végéig kell megőrizni, addig megtekinthetőek a tanuló, illetve a szülők által is. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű dolgozatok nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni a többi érdemjegytől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni. A félévi osztályzat az addig szerzett jegyek átlaga. Az év végi osztályzat az addig szerzett jegyek (szeptembertől júniusig) átlaga. Mindkettő megszerzésének feltétele, hogy a 4 modul mindegyikéből elérjen a tanuló minimum elégséges osztályzatot. A 4 tárgy jegyeit átlagolva kap a tanuló egy jegyet.

jegyek átlaga 0-1,74

érdemjegy 61elégtelen (1)

1,75-2,74 2,75-3,74 3,75-4,49 4,50-5,00

elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A számonkérés formái, és a tanulók értékelésének követelményei Az írásbeli méréseken kívül sor kerül szóbeli számonkérésekre is, amikor a tanulók önállóan fejtik ki gondolataikat egy-egy témáról. A tanár minden órán bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. Ha nem volt jelen a tanuló az előző órán, akkor a legutóbbi jelenléte szerinti óra anyagából kell felelnie. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően sor kerülhet, azoknak segítő szándékúnak kell lenniük. Érdemjegyet kaphat a tanuló szóbeli feleletre, írásbeli munkára, önálló kiselőadásra, tanórai munkára, szorgalmi feladatra, tanulmányi versenyen való részvételre. Szóbeli felelet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Röpdolgozat: Az egész osztály, vagy néhány tanuló beszámoltatása, előzetes bejelentés nélkül. Írásbeli felelet az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Ellenőrző dolgozat: a feldolgozott tananyag részegységének számonkérése. Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. Megírásának időpontját legalább 1 héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Ha a tanuló a dolgozatírás napján hiányzik, a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. Ennek a dolgozatnak a megírását a tanuló nem követelheti. Egy tanítási napon belül legfeljebb 3 témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az osztályzatok megállapítása A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba és az ellenőrző könyvbe beírjuk. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános, és indokolandó. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. teljesítmény 0-24% 25-39

érdemjegy elégtelen (1) 62elégséges (2)

40-59% 60-79% 80-100%

közepes (3) jó (4) jeles (5)

Önmagában a felszerelés hiánya érdemjeggyel nem értékelhető, csak akkor, ha a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Írásbeli feladatok A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó, arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni, az órán azt bemutatni. A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában számon kérhető. A tanulónak a megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat készítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokhoz hasonlóan történhet. Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse. Szóbeli feladatok A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára. Nagyobb anyag egészének ismerete várható el dolgozatnál. A diák önként vállalkozhat kiselőadás készítésére. A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyen való részvételre.

Javasolt tankönyvek Hübér Magdolna: Fizika a szakképző iskolák 9 – 10. osztálya számára KONSEPT – H Kiadó, KT – 0209, ISBN 963 8332 77 8 Petrás Ildikó: Földrajz 9. szakiskolásoknak Műszaki Kiadó

ISBN 9631644289

Petrás Ildikó: Földrajz 10. szakiskolásoknak Műszaki Kiadó

ISBN 9631644296

Dr. Szerényi Gábor: Biológia 9. szakiskolásoknak Mozaik Kiadó MS – 3025 Dr. Szerényi Gábor: Biológia 10. szakiskolásoknak Mozaik Kiadó MS – 3027 Kémia a szakiskolások számára

Általános célok: A különböző felkészültségű diákok ismereteinek bővítése által betekintést nyújtson a természetben zajló folyamatokba, képet adjon azok okairól és funkcióiról. A tanuló képet kap a fizika, a természetföldrajz és a biológia által vizsgált egyes összefüggésekről, a természettudományos kutatás módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is. Mintát kap 63 a jelenségek vizsgálatának módjairól. A

tanulmányok eredményeképpen összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg a mechanikai működésekről, halmaztulajdonságokról, összefüggésben az élettelen természetben (meteorológia) és az élő szervezetben betöltött szerepükkel. Ismereteket szerez testünk fölépítésének és egészségének kapcsolatairól. Példákat elemez hazánk természeti környezeti állapota, az itt folyó gazdálkodás és történelmünk összefüggéseire. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomismeret és a matematika között. A kvantitatív feladatok száma, a lexikálisan elsajátítandó ismeret a rövid időkeret miatt szükségképpen alacsony marad, a témák, valamint a kvalitatív hangsúlyok azonban lehetőséget adnak a szakma igényeinek megfelelő differenciálásra, részletezésre is. A legfontosabb célok a következők: - a tanulók nyitottan tekintsenek a bennünket körülvevő világra; - legyenek képesek az okok és okozatok megkülönböztetésére és adott okok ismeretében az okozatra vonatkozó következtetések levonására; - ismerjék meg és alkalmazzák az alapvető természeti törvényeket; - legyenek képesek az adatok ismeretében diagramok készítésére, valamint adott diagram ismeretében adatok, folyamatok meglátására; - legyenek képesek grafika/kép alapján az ábrázolt folyamat értelmezésére. Eközben gyakorlatot szereznek az egyéni és csoportos munkában, feltevéseik szabatos megfogalmazásában, a képi és verbális kommunikáció összekapcsolásában is. A tanuló képet kap a kémia, fizika, természetföldrajz és biológia által vizsgált egyes energetikai összefüggésekről, a természettudományos „láthatatlan” dolgok kutatásának módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is. A tanulmányok eredményeképpen a diák összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg az elektromos, mágneses, kémiai vegyületi, atomi összefüggésekkel kapcsolatban. Érti a fentiek az élettelen természetben és az élő szervezetben betöltött szerepét. Ismereteket szerez a mikro- és makrovilág, valamint testünk fölépítésének szervezeti egységéről. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomismeret és a matematika között is. A kvantitatív feladatok száma, a lexikálisan elsajátítandó ismeret a rövid időkeret miatt szükségképpen alacsony marad, a témák, valamint a kvalitatív hangsúlyok azonban lehetőséget adnak a szakma igényeinek megfelelő differenciálásra, részletezésre is. További célok a következők: - a szerves és szervetlen világ kapcsolatának megismerésének megalapozása; - az energia és energiaáramlás mint általános szervező megismerése; - a „láthatatlan” hatások megismerése; - az atomi/molekuláris folyamatok megismerése; - az atomi/molekuláris folyamatok szervezetre gyakorolt hatásainak tudatosítása. A diákok érdeklődésének felkeltése és fenntartása az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása iránt, személyes és általános szinten. Az öröklődés, az ember egyedfejlődése, az evolúció és a változások keretét adó környezet fogalmának elmélyítése szolgálja mindezt. Itt válik egységessé az Osztályközösség-építő program és a társadalomismeret a természetismerettel. További célok a következők: - az élő és élettelen világ evolúciójának megismerése; - az egyes tudományos elméletek egybevetése egymással, a természettudományos érvelés néhány sajátságának elmélyítése; - az emberi tevékenység környezetalakító hatásának és a hatás következményeinek tudatosítása; - az információ és jelentőségének ismerete a64fizikai-biológiai-társadalmi létben.

Belépő tevékenységformák Fogalomalkotás közvetlen észlelés (kísérletek) és közvetett tapasztalás (diakép, videofilm, ábraelemzés, képelemzés, modell) alapján. Egyszerűbb fizikai számítások alkalmazása. Információgyűjtés ismeretterjesztő kiadványok, cikkek, videofilmek és az elektronikus média révén. Szöveges és képi információk értelmezése, következtetések megfogalmazása, fogalomalkotás, folyamatok és alapvető összefüggések felismerése. Fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. Termékek használati utasításainak értelmezése. Tájékozódás tematikus térképeken. A térkép jelrendszerének értelmezése. Időjárás jelentés értelmezése. Kísérletek és mérések segítségével tapasztalatszerzés a környezetünkben lejátszódó kölcsönhatásokról, halmazállapot-változásokról, fizikai változásokról, kémiai reakciókról, az élő és az élettelen környezet kapcsolatáról. Adatok gyűjtése az emberi beavatkozások környezetkárosító következményeiről, pozitív hatású környezet-átalakításairól. A világ népesedési folyamatainak elemzése adatok alapján. Adatok gyűjtése a szervezetre káros anyagokról: alkohol, kábítószerek. A gyógyszerek használati utasításának értelmezése. Radioaktivitás fogalmának ismerete, atomerőművek jelentősége, Csernobil. Információgyűjtés a halláskárosító tevékenységekről. A gének hatásának elemzése adatok alapján, a mutáció jelentősége, rákos betegségekkel való összefüggés felismerése. Grafikonok elemzése, készítése, fizikai számítások elvégzése. Adatgyűjtés a táplálkozási hálózat tagjairól, a fény jelentőségének ismerete az egész élővilág szempontjából. Az élet szakaszainak ismerete, információgyűjtés a fogamzásgátlási módszerekről, családtervezésről, csecsemőgondozásról. A hormonrendszer működésének, hatásainak értelmezése, betegségek felismerése. Összefüggés keresése az életmód, és a vérkeringés betegségei között. Információgyűjtés a szelektív hulladékgyűjtésről, a hulladékok felhasználási lehetőségeiről, a lerakás, égetés hosszútávú következményeiről. Óraszám: heti 4 óra, egész évben 144 óra Főbb tematikai egységek és a hozzájuk kapcsolódó főbb fejlesztési célok:

1. Modul: Tájékozódás térben és időben Tematikai egység/ fejlesztési cél

A tudomány módszerei: Kísérlet és egyszerű megfigyelés különbségének megértetése. A kísérletezés célja, saját kísérletek és ismert kísérletek összegyűjtése. A mérés szerepe a mindennapokban, pl. lázmérés, földmérés, tömegmérés. Példák a „modell” szó hétköznapi és tudományos használatára. Modell és makett különbsége. SI mértékegységrendszer: fizikai alapmennyiségek, származtatott mennyiségek, átváltások. Csillagászat, távolságmérés, időszámítás. A tájékozódás és a csillagászat kapcsolatának megismerése. A távolságok fölmérésének geometriai módszere. A hasonlóság fölismerése, 65 a

8 óra Természettudományi Óraszám terület

8 óra

fizika

2

földrajz

2

nagyítás, kicsinyítés mértékének meghatározása. A tájékozódási ismereteiket legyenek képesek a hétköznapokban is felhasználni. Szemléleti térképolvasás. A földrajzi fokhálózat elemei, tájékozódás a fokhálózat A logikai térképolvasás képességének kialakítása. Gyakorlottság kialakítása a különböző típusú térképek mint információforrások használatában (közölt információk felismerése értelmezése és felhasználása). A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában. Saját megfigyelések, egyszerű kísérletek biológia értelmezése. A Kárpát-medence természetes növénytakarója, élővilága, vízrajza. (Pl. Alföld: tölgyesek, szikesek, homoki gyepek, ligeterdők; középhegység: tölgyesek, bükkösök, sziklagyepek; magashegységek: lucosok, törpefenyves, hegyi rét; lápok). A gazdálkodás hatása az élővilágra: fokgazdálkodás, erdőirtások, bányászat, folyamszabályozás, állattenyésztés, városiasodás, vízvezeték, monokultúrák, kemikáliák, természetvédelmi területek, biogazdálkodás. Vízkincsünk. A folyószabályozás és árvízvédelem módjai, problémái. Víznyerés, ivóvíz, víztisztítás. Gyógyvizek. Erdőgazdálkodás, erdőtípusok. Sziklagyepek: természetvédelmi érték. Talaj: összetevői, termőereje, védelme (szikesedés, erózió, trágyázás). Kémiai reakciók gyorsaságának függése a kémia hőmérséklettől és a katalizátoroktól. Milyen gyorsan múlik? – a szubjektív és objektív időfogalom összevetése. A mozgásokat jellemző mennyiségek közti összefüggések kvalitatív és kvantitatív alkalmazása. 2. Modul: Mozgások

2

2

8 óra

Tematikai egység/ fejlesztési cél

Természettudományi Óraszám

A mozgások leírása: az ehhez szükséges mennyiségek, jellemzők ismerete, használatuk gyakoroltatása. Az út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás fogalmának ismerete, használata mozgások leírásában. Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen változó mozgás, a szabadesés gyorsulása fogalmának ismerete és alapvető összefüggései. Az egyenletes körmozgás: kerületi sebesség, 66

terület

8 óra

fizika

2

szögsebesség, centripetális gyorsulás fogalmának és összefüggéseinek ismerete. A mozgásokat jellemző mennyiségek közti összefüggések kvalitatív és kvantitatív alkalmazása. A Föld, mint égitest jellemzői. A Föld mozgásai és földrajz azok következményei (napszakok, évszakok váltakozása, időszámítás). Alapvető tájékozottság a térbeli és időbeli nagyságrendekben. A Nap, a Hold, a bolygók mozgásai. Ismerjék meg Naprendszer eleminek mozgásai, és e mozgások következményeit. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok nagyságrendjéről. A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésén keresztül. Az emelő-elv szemléltetése az ízületekkel kapcsolt biológia emberi csontok példáján. A fontosabb emberi csontok szerepe (makett alapján). Az izomműködés lényege. A csont és az ízületek sérülései, megelőzésük. A csontok felépítésének és szilárdságának összefüggése. A légzés funkciójának megbeszélése. A tüdő térfogatát és a légzés hatékonyságát befolyásoló tényezők áttekintése. A légzési szervrendszer részei, feladataik, a hangképzés. A védekező reflexek (köhögés, tüsszentés) szerepe. A légzőmozgások szemléltetése. Légzésszám-változás terhelés hatására (kiscsoportos feladat). A légzőrendszer egészségét fenyegető és megőrző hatások (sport, dohányzás, szmog, TBC). A változások okainak és összefüggéseinek kémia megismerése. Az állandóság és a változás oksági összefüggéseinek felismerése. A jelenségek közös jellemzőinek felfedezése. Alapfogalmak megalapozása (természettudományos megismerés, kölcsönhatás, erő, rendszer, állapot, változás, egyensúly, folyamat). 3. modul: Tömeg, tömegvonzás Tematikai egység/ fejlesztési cél

A Newton-törvények kvalitatív és egyszerű kvantitatív alkalmazása. A tömeg fogalma. A súrlódási erő szerepe a mindennapokban, a 67

2

2

2

8 óra Természettudományi Óraszám terület

8 óra

fizika

2

tapadási, csúszási és gördülési súrlódás megkülönböztetése. A lendület-megmaradás felismerése a mindennapokban, rakétameghajtás. Centripetális erő ismerete és felismerése mindennapi alkalmazásokban. Tömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a bolygók mozgásával. A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete. A tömeg és a súly megkülönböztetése. Az égitestek egymáshoz viszonyított mérete, földrajz tömege. A Hold hatása a Földre. Tömegvonzás. Ismerjék meg a tanulók az égitestek egymáshoz viszonyított méretét, tömegét, a Hold Földünkre gyakorolt hatását és ennek következményét. A térbeli gondolkodás, és a rendszerfogalom fejlesztése. Változatos energianyerés az élővilágban: biológia ragadozók, növényevők, élősködők, lebontók, fotoszintetizálók. Táplálkozási hálózat. Az emberi emésztés helyszínei, emésztőnedvek (nyál, gyomornedv, epe, hasnyál). Az emésztés szabályozása: feltétlen és feltételes reflexek. A felszívott anyagok sorsa, a máj szerepe. Egészséges táplálkozás, túltápláltság, hiánybetegségek, mérgezések. Az alkohol hatása. Testkép, testépítés, táplálék-kiegészítők kockázatai. Tömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a kémia bolygók mozgásával. A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete. A tömeg és a súly megkülönböztetése.

2

2

2

4. modul: Gázok, folyadékok, halmazállapot, időjárás elemei, evolúció 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület A nyomás, hidrosztatikai nyomás meghatározása. fizika Elemi feladatmegoldás, az Arkhimédész törvényének ismerete. Az úszás, lebegés, merülés feltételeinek megállapítása és következtetések. Hidraulikus emelő működési elve. Pascal-törvénye. A folyadékok összenyomhatatlanságának ismerete. A gáztörvények (Boyle–Mariotte, Gay–Lussactörvények) kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsius-skála kapcsolatának ismerete. A halmazállapot-változások alapvető jellemzőinek ismerete. A Celsius-skála alappontjai, az olvadáspont, forráspont feladatmegoldás-szintű ismerete. A levegőburok. A levegő alkotórészei. Az időjárás földrajz 68

8 óra 2

2

elemei. Az általános légkörzés. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Az emberi tevékenység légkörben lezajló folyamatokra gyakorolt hatásának bemutatásával a személyes felelősség és cselekvés szükségességének felismertetése, igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra. A lokális károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példájával a lokális és globális szemlélet kapcsolatának beláttatása. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése, képesség fejlesztése a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre. Haladás (fejlődés) és biológiai evolúció. Az biológia evolúció darwini leírása. Közvetlen bizonyítékok (fosszíliák), anatómiai érvek. A szelekció hatása (mesterséges, természetes). A háziasítás. Ellenálló kórokozók terjedése. A biológiai evolúció közvetlenül az emberi társadalomra való alkalmazásának veszélyei (szociáldarwinizmus, eugenika). Vitatott kérdések. (Az élet keletkezésének kérdése. A nagy kihalási hullámok lehetséges magyarázatai. Az önzetlen viselkedés evolúciója. Az irányultság kérdése.) Technikai evolúció és a szokások evolúciója (divat, stílusok). Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól. kémia Kísérletek végzése, grafikonelemzés. A környezetvédelem néhány példájának megismertetése, az érdeklődés felkeltése a környezettudatosság iránt. Példák a gazdálkodás és a természeti környezet közti összefüggésekre. Az gáztörvények (Boyle– Mariotte, Gay–Lussac-törvények) kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsius-skála kapcsolatának ismerete. Saját megfigyelések, egyszerű kísérletek értelmezése. Az gáztörvények: Boyle–Mariotte, Gay–Lussac Bernoulli-törvény, Magnus-hatás

2

2

5. modul:Energia: mechanikai energia, energiahordozók, fosszilis energia, a tápanyagok energiatartalma 8 óra 69

Tematikai egység/ fejlesztési cél

A munka, energia, teljesítmény, hatásfok fogalmának ismerete, elemi alkalmazása. A helyzeti és mozgási energia, emelési és gyorsítási munka összefüggéseinek alkalmazása. Az energiamegmaradás tényének és a termodinamika első főtételének ismerete. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése. Néhány mindennap használatos gép hatásfoka, valamint a 100%-os hatásfok elérésének fizikai lehetetlensége. Egyéb energiák hővé alakulása, disszipáció. Az örökmozgó lehetetlensége. Energiaforrásaink, energiahordozók. A fosszilis energia felhasználása. A véges ásványkincs-készletek hasznosításának példáján olyan képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul a környezet iránti felelősségérzet növeléséhez, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés iránti igény kialakulásához. A szénhidrogének eredete, tulajdonságai, felhasználása (közlekedés, fűtés, vegyipar). Néhány oxigéntartalmú szerves molekula a mindennapokban (etilalkohol, aceton, ecetsav). Biológiai hatásuk. Egyszerű cukrok és összetett szénhidrátok a mindennapokban (szőlőcukor, keményítő, cellulóz). Biológiai szerepük. Néhány nitrogéntartalmú szerves molekula: vitaminok, aminosavak, fehérjék, DNS. Óriásmolekulák felépítése és lebontása az élőlényekben. Az óriásmolekulák érzékenysége: kicsapódás. Mérgezések és következményeik. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése. Egyéb energiák hővé alakulása, disszipáció.

Természettudományi Óraszám terület

8 óra

fizika

2

földrajz

2

biológia

2

kémia

2

6. modul: Arányok a természetben: geometriaiarányok, térképek, méretarány, testarányok. Elemek és vegyületek. Kristályrácsok. Szerves molekulák a mindennapokban 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület Az arány fontossága és számszerű jellemzése a fizika fizikában. A geometriai rend elismerése az anyagok szerkezetében. Arányokat fenntartó és felborító70

8 óra 2

erők. Fémek rácsszerkezete, rácshibák. Egyenes és fordított arányosság a fizikában, százalékszámítás veszteségekre vonatkozóan. Aranymetszés, mint nevezetes arány a természetben. Térképek, műholdfelvételek, méretarányok. földrajz A térkép és a földgömb fogalma, ábrázolása és méretaránya. A logikai térképolvasás képességének kialakítása. Gyakorlottság kialakítása a különböző típusú térképek mint információforrások használatában (közölt információk felismerése értelmezése és felhasználása). A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában. Aszimmetrikus (szivacs), sugarasan szimmetrikus biológia (medúza) és tükörszimmetrikus (ember) lények. A férfi, a női és a gyermektest arányainak összehasonlítása. Az élőlények növekedését megszabó arányok (korlátozó tényezők): hiánybetegségek, fény, víz stb. Állandó tömegarányok: a vegyületek összegképlete egyszerű példákon. Kristályos (kősó) és amorf (gumi, üveg) anyagok szerkezete. Elemi egység (cella). Molekulák térbeli rendeződése: membránok, habok, mosószerek, folyadékkristályos kijelzők. Az arányok fontosságának beláttatása, rögzítése. kémia Arányokat fenntartó és felborító erők fölismerése. Állandó és változtatható arányok felismerése. Szerkezet és tulajdonság összefüggésének beláttatása. Szerkezet, arány és biológiai funkció összekapcsolásaAz arány fontossága és számszerű jellemzése. A geometriai rend fölismerése az anyagok szerkezetében. Az anyagvizsgálat néhány módszerének megismerése. Néhány óriásmolekula gyakorlati fontosságának megismerése konkrét példákon. Állandó tömegarányok: a vegyületek összegképlete egyszerű példákon. Kristályos (kősó) és amorf (gumi, üveg) anyagok szerkezete. Elemi egység (cella). Molekulák térbeli rendeződése: membránok, habok, mosószerek, folyadékkristályos kijelzők. A kémiai elnevezések eredete és mai tartalma. Mesterséges szerves vegyületek (műanyagok, gyógyszerek, tartósítószerek). Előnyök, veszélyek mérlegelése. A szénhidrogének eredete, tulajdonságai, felhasználása (közlekedés, fűtés, vegyipar). 71

2

3

2

Néhány oxigéntartalmú szerves molekula a mindennapokban (etilalkohol, aceton, ecetsav). Biológiai hatásuk. Egyszerű cukrok és összetett szénhidrátok a mindennapokban (szőlőcukor, keményítő, cellulóz). 7. modul: Elektromosság: elektrosztatika, egyenáram, villamosenergia a gazdaságban, idegrendszer 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám

Elektrosztatika gyakorlati és természetbeni megjelenési formái, alapkísérletek, összefüggések. Az egyenáram fogalma, jellemzői, egyszerűáramkörök összeállítása. Az Ohm-törvény alkalmazása egyszerű esetekben. Az elektromos energia és teljesítmény alapvető kvalitatív összefüggéseinek alkalmazása, számítások. A villamosenergia szerepe a gazdaságban. Magyarország villamosenergia ellátása. Az érdeklődés felkeltése a szűkebb és tágabb környezetüket érintő gazdasági folyamatok, illetve fejlesztések, döntések megismerése iránt. Képesség a hazánkkal, illetve a Kárpát-medencével kapcsolatos gazdasági tartalmú információk, híradások értelmezésére. Takarékosság szemléletének kialakítása a villamosenergia fogyasztás tekintetében. A reflexek fölépítése (térdreflex). Az idegrendszer szabályozó működése: a testhőmérséklet szabályozása. Az idegrendszer működését befolyásoló hatások (alkohol, drogok, gyógyszerek). Fájdalom, fájdalomcsillapítás. Kölcsönhatások, erők alaposabb, rendszerszerűbb ismerete, ok-okozati kapcsolatrendszere, az információ terjedésének lehetséges módjainak leírása az elektromágneses kölcsönhatásokon keresztül. Bővebb ismeretek szerzése a bennünket körülvevő térről. Alapismeretek szerzése az elektromágneses hullámon alapuló eszközökről. Az elektromosság, mágnesesség mint kölcsönhatás megismerése. 8.

Modul:

Mágnesesség:

Mágneses

terület

8 óra

fizika

2

földrajz

2

biológia

2

kémia

2

alapjelenségek,

elektromágneses

indukció,

transzformátor, a Föld belső szerkezete, mágneses tere, az atom felépítése8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél

Természettudományi Óraszám 72

Mágneses alapjelenségek. Kísérletek rúdmágnesekkel és vasreszelékkel. Az elektromágneses indukció jelensége. A váltóáram fogalmának, alapvető jellemzőinek megismerése. A transzformátor működésének gyakorlati jelentősége, magyar mérnökök munkássága. A Föld belső szerkezete: földmag, földköpeny, földkéreg. A Föld mágneses tere és az ehhez kapcsolódó jelenségek.Térbeli gondolkodás fejlesztése, modellezés. A kőzetbolygó, mint összetett, törvényszerűségek alapján változó rendszer bemutatása. Az anyagok különböző körülmények közötti eltérő fizikai viselkedése bemutatásával az oksági gondolkodás erősítése. Az anyag atomos szerkezetének tudatosítása konkrét jelenségeken keresztül. Az atommag és elektronhéj fogalmának megismerése. A radioaktivitás 3 fajtájának, néhány gyakorlati alkalmazásának, hatásának megismerése az élő szervezetre. Energia, elektromos töltés, elektromágneses hullám, szimmetria, normálalak Az elektronburok és az atommag szerkezetének áttekintése. Az atomenergia ismerete. Az anyag, kölcsönhatás, erők, energia, információ fogalmának mélyítése. Az állapot és a változás fogalmának bővítése az atomok mérettartományában bekövetkező jelenségek megismertetésével. Az energiagazdálkodással kapcsolatos felelősségtudat erősítése.

terület

8 óra

fizika

2

földrajz

2

biológia

2

kémia

2

9. Modul: Fény: Elektromágneses hullámok, a fény kettős természete, csillagok, üstökösök, érzékszervek, látás 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület Az elektromágneses hullám tulajdonságainak fizika ismerete, példák a gyakorlati alkalmazásokra. A spektrum különböző tartományaiban: mikrohullámú sütő, rádióhullámok, mobiltelefon stb. A fény kettős természete: hullámjelleg, részecskejelleg, a foton fogalma. A fényvisszaverődés, a fénytörés jelensége és alapvető kvalitatív szabályainak megállapítása. A sík, a domború és a homorú tükör leképezési szabályainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai. A fényelhajlás jelensége. Polarizáció. A fény 73

8 óra 2

elektromágneses hullám mivolta. A színek frekvenciaszabálya és a fénytörés frekvenciafüggésének következményei. A fotocella működésének alapjai, a fény „részecsketermészetének” megjelenési formái. A fény terjedési sebessége, a fénysebesség kitüntetett szerepe. A Naprendszer fényjelenséghez kötött objektumai: földrajz Nap, csillagok, csillagképek, üstökösök.A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A tudományos és az áltudományos elméletek közötti különbség megvilágítása az asztrológia (csillagjóslás) példáján. Érzékszervek: az éleslátás feltételei (pupillareflex, biológia élességállítás). A szem felépítése, bemutatása maketten. A szem rétegeinek feladatai, részletes felépítése. A látás folyamata, fénytörő közegek. A receptorok típusai, és szerepük. A fény és a kémiai folyamatok kémia

2

2

2

10. modul: Hullámok: Mechanikai hullámok, hullámjelenségek, a tengervíz mozgásai, a hallás 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám

Hullámok kétféle csoportosítása, alapkísérletek, hullámjelenségek, állóhullám. Visszhang, Doppler – jelenség, rezonancia katasztrófa. A hang fizikai jellemzői: hangintenzitás, hangmagasság, hangszín, terjedési sebesség különböző közegekben. Hangszerek. Kísérletek felületi hullámokkal: visszaverődés, törés, elhajlás, interferencia.

terület

8 óra

fizika

2

földrajz A vízburok. A tengervíz mozgásai. Tengeráramlások-topográfiai ismeretekkel. A hullámzás kialakulása és jellemzői, kapcsolata a parttípusokkal. A tengeráramlást kialakító tényezők bemutatása. A tengeráramlás éghajlat módosító szerepének bemutatása példák alapján. Hideg és meleg tengeráramlások példái. A tengerjárást kialakító tényezők összefüggései. A jelenség kapcsolata a torkolattípusokkal. Folyamatszemlélet fejlesztése, logikai gondolkodás, szemléleti térképolvasás fejlesztése. A hallás. A fül felépítése. A külsőfül, középfül, és a biológia belsőfül részei. A hallás folyamata, a csiga 74

2

2

felépítése, és szerepe. Az egyensúlyozás folyamata. A tömlőcske és a zsákocska szerepe. Modell bemutatása. Hullámok, tengervíz kémia

2

11. Modul: Atomenergia: Maghasadás, fúzió, atomerőművek szerepe a gazdaságban, genetika, mutáció 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület A maghasadás oka és feltételei, a láncreakció fizika elve. Az atommag kötési energiája. Az atomenergia fogalma, felhasználásának gyakorlati módja és elvi lehetőségei. Előnyök és hátrányok mérlegelése. Atomreaktor működési elve. Atomrobbantás. Termonukleáris fúzió oka és feltételei. Energia felszabadulása. Plazmaállapot. Mesterséges magreakciók. Atomerőművek, szerepük a gazdaságban. A paksi földrajz atomerőmű szerepe Magyarország gazdasági életében. Folyamatszemlélet, logikai gondolkodás fejlesztése, környezeti gondolkodás erősítése. Legyenek képesek az atomerőművek szerepét elhelyezni a gazdaság komplex rendszerében, érezzék a paksi atomerőmű működésének jelentőségét. Ugyanakkor érezzék az atomerőművek működése során felhalmozódó veszélyes hulladékok kockázatát. Egy gén – egy jelleg kapcsolatok (Rh-vércsoport, biológia öröklődő betegségek). Mennyiségi és minőségi jellegek különbsége, a környezet szerepe. A nemiség szerepe a genetikai információ újrakombinálódásában (az ivarsejtek sokfélesége, a testi sejtek genetikai azonossága). A genetikai információ megváltozása: mutációk. Mutációt okozó hatások (sugárzások, vegyületek). Genetikai szabályozás: szabályozott sejtosztódás (növekedés) és szabályozatlan osztódás (rákos góc). Rákkeltő tényezők, kerülésük. atomenergia, veszélyes hulladékok kémia

8 óra 2

2

2

2

12. Modul: Csillagászat: Csillagok élete, a Nap, Naprendszer, a fotoszintézis és a táplálékhálózat 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület Csillagok keletkezése, fejlődése és halála. Csillag fizika 75

8 óra 2

összeállása a csillagközi anyagból. Csillagok kezdeti tömege, fényessége és hidrogénkészletének kimerülése. Vörös óriások, fehér törpék, neutroncsillagok és fekete lyukak főbb jellemzői. földrajz A Naprendszer felépítése. A Nap és Naprendszerünk bolygóinak jellemzése. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok (távolságok) nagyságrendjéről. A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésén keresztül. Fotoszintézis. Változatos energianyerés az biológia élővilágban: ragadozók, növényevők, élősködők, lebontók, fotoszintetizálók. Táplálkozási hálózat. Populációs kölcsönhatások példákkal. A biológiai indikáció. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek). kémiai anyagok a naprendszerben kémia

2

2

2

13. Modul: Változások a természetben: Grafikonok elemzése, Magyarország népessége, korfa, szaporodás, fogamzásgátlás 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület Tananyagra vonatkozó grafikonok elemzése: út – fizika idő, sebesség – idő, gyorsulás – idő, lendület – idő, erő – elmozdulás, áramerősség – feszültség, nyomás – térfogat, térfogat – hőmérséklet, nyomás – hőmérséklet, hőmérséklet – idő, hőmérséklet – belső energia. Ezek alapján egyszerű grafikonok készítése. Kompetencia mérésekben előforduló gyakorlatias grafikonok elemzése, készítése. földrajz A növekvő népességszám a világon. Természetes fogyás Magyarországon, Magyarország korfája. A tanulók figyelmének felhívása a világ egyik globális problémájára. Magyarország: A kedvezőtlen népesedési folyamatok társadalmi és gazdasági következményeinek beláttatása. Korfa elemzés: logikai térképolvasás, logikus gondolkodás fejlesztése. 76

8 óra 2

2

Az ember ivarszervei, biológiai funkciójuk. biológia A hímivarsejt és a petesejt jellemzői. A női nemi ciklus szakaszai, a megtermékenyítés. Családtervezés. Beágyazódás, magzati élet. A magzat védelme. Az újszülött és a csecsemő világa. Nemi érés, öregedés, halál. Változások a természetben: Grafikonok elemzése, kémia fogamzásgátlás

2

2

14. Modul: Irányított folyamatok: Vektormennyiségek a fizikában, időjárás, meteorológia, hormonrendszer 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület Vektor fogalma, vektormennyiségek a fizikában, fizika vektorok összegzésének módszerei, fizikai példák. Vektor felbontása összetevőkre, fizikai példák (lejtőn leguruló testre ható nehézségi erő felbontása lejtővel párhuzamos és lejtőre merőleges összetevőkre, huzalon középen felfüggesztett lámpára ható nehézségi erő felbontása). Vektoregyenlettel leírható fizikai törvények felidézése (a dinamika alapegyenlete, lendületmegmaradás törvénye). földrajz Levegőburok. Időjárás. Meteorológia. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Az emberi tevékenység légkörben lezajló folyamatokra gyakorolt hatásának bemutatásával a személyes felelősség és cselekvés szükségességének felismertetése, igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra. A lokális károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példájával a lokális és globális szemlélet kapcsolatának beláttatása. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése, képesség fejlesztése a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre. Szabályozó szerepű emberi hormon (inzulin), biológia cukorbetegség. Vezérlő szerepű emberi hormon (növekedési hormon), a testméretet megszabó tényezők. Hormonok és érzelmek kapcsolata. Irányított folyamatok, időjárás, meteorológia, kémia hormonrendszer és a kémia összefüggései

8 óra 2

2

2

2

15. Modul: Áramlások: Folyadékok áramlása, folyóvíz mozgásai, vérkeringés 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám 77

terület

8 óra

Az áramlás általános jellemzése: áramcső, áramerősség, stacionárius áramlás, forrásmentes áramlás, kontinuitási törvény (összefüggés az áramlási cső keresztmetszete és az áramlás sebessége között). Lamináris áramlás, turbulens áramlás, fizikai példák. Az áramló közeg energiája: mozgási energia, helyzeti energia, nyomás, sűrűség ismétlése, Bernoulli – egyenlet, Magnus – hatás, egyszerű kísérletek, a repülés alapelve, aerodinamikai felhajtóerő.

fizika

A folyóvíz mozgásai, árvizek. Folyószabályozás. A földrajz Tisza szabályozása. A természeti jelenségek működésébe való antropogén beavatkozás előnyös és káros hatásaira rávilágítás, szemléletformálás. A személyes felelősség és cselekvés szükségességének, lehetőségeinek felismerése, a felelős környezeti magatartás iránti igény kialakítása. A szív fölépítése és működése (makett alapján). A biológia vér és a nyirok, az erek szerepe. Véralvadás, vérzés, vérzéscsillapítás. A vérnyomás és a pulzus oka, mérése. A keringési rendszer egészségét fenyegető kockázati tényezők és megőrző hatások (magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, infarktus). áramlások, folyadék, vér kémia

2

2

2

2

16. Modul: Környezetvédelem: Radioaktív hulladékok tárolása, környezetszennyező anyagok, hulladékgazdálkodás 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület A radioaktív sugárzás fogalma, bomlástörvények, fizika urán – rádium radioaktív bomlási sorozata, izotóp aktivitása, felezési idő. Hulladékok csoportosítása összetétele, radioaktív hulladék elhelyezésének elve és fő nehézsége. Radioaktív hulladék tároló felépítése. Atomtemetők Magyarországon. Az egyes geoszférákat érintő környezeti problémák: földrajz talajszennyezés, légszennyezés, vízszennyezés. A környezeti problémák megismertetése. A környezettudatos magatartás kialakítása. A hulladékok szakszerű elhelyezkedése. A biológia hulladéklerakók felépítése. Szelektív hulladékgyűjtés. Hulladékégetés. Környezetvédelem: Radioaktív hulladékok tárolása, kémia 78

8 óra 2

2

2

2

környezetszennyező anyagok, hulladékgazdálkodás 17. Modul: Számítások: fizikai számítások, térképi számítások, kémiai számítások 8 óra Tematikai egység/ fejlesztési cél Természettudományi Óraszám terület Feladatok amechanika témaköréből: egyenes fizika vonalúegyenletes mozgás (út, idő sebesség), egyenletesen változó mozgás (út, idő sebesség, gyorsulás), egyenletes körmozgás (periódusidő, fordulatszám, kerületi sebesség, centripetális gyorsulás és erő), eredő erő nem zérus (lendületváltozás, erő), munka, mozgási energia, helyzeti energia, teljesítmény. Feladatok a hőtan témaköréből: nyomás, sűrűség, térfogat, hőmérséklet, hőmennyiség, hatásfok számítása a törvények alapján. Feladatok az elektromosság témaköréből: Coulomb törvényére, Ohm törvényére, elektromos munkára és elektromos teljesítményre. földrajz Térképészeti számítások. Logikai készségek fejlesztése, szemléleti térképolvasás. Változó térfogat- és tömegarányok: elegyek, oldatok. A töménység jellemzése (százalék). Arányok a konyhában (fűszerek, só, pácok) és az iparban (ötvözetek, beton). A kémiai elnevezések eredete és mai tartalma. kémiai számítások

8 óra 2

3

biológia

2

kémia

2

A 17 modul teljes óraszáma: 136 óra Év végi ismétlés: 137 – 138. óra fizika 139 – 140. óra földrajz 141 – 142. óra biológia 143-144. óra kémia A továbbhaladás feltételei Tudják a sebesség fogalmát, az út, idő és a sebesség kapcsolatát, a gyorsulás és a sebességváltozás, valamint az idő összefüggéseit közlekedési példákon. Ismerjék a súrlódás és a közegellenállás fogalmait. Ismerjék a nyomás jellemzőit folyadékban és gázban. Tudják a helyzeti és mozgási energia érzékeltetését konkrét példákon. Tudják a halmazállapotváltozásokat, a hőcsere jelentőségét. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Ismerjék fel a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Tudják alkalmazni ismereteiket 79

földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben. Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben, illetve választott szakmájukhoz kapcsolódóan. Legyenek képesek társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken. Tudják értelmezni a térképek jelrendszerét. Ismerjék a kőzetburok felépítését, a hegységképződés, a vulkáni működés és a földrengések kialakulásának sajátosságait. Tudják a légkör összetételét, az időjárást és éghajlatot meghatározó tényezőket, és hatásukat a mindennapi életre. Ismerjék az óceánok és tengerek legfőbb jellemzőit, a szárazföldek felszíni és felszín alatti vizeinek típusait. Ismerjék a Föld felszínformáit. Tudják jellemezni az éghajlati övezeteket. Értsék az élővilág, a talaj, a vízrajz, továbbá az éghajlat sajátosságainak összefüggéseit az élelmiszertermeléssel. Ismerjék meg az élet kialakulásának feltételeit, az élő anyag szerveződési szintjeit. Tudják a sejt, a szövet, a szerv, a szervrendszer és a szervezet fogalmát. Ismerjék az élő szervezetet felépítő szövetek főbb sajátosságait és szerepüket. Ismerjék a fontosabb szervrendszerek elhelyezkedését, működési jellemzőit. Ismerjék az élő szervezetet felépítő anyagok és tápanyagok főbb jellemzőit. Értsék az élővilág sokféleségének fontosságát. Ismerjék fel a környezetvédelem, természetvédelem és környezetgazdálkodás fontosságát. Ismerjék a talajt, a vizeket és a légkört károsító hatásokat és ezek következményeit. Ismerjék a Föld globális problémáit, s ezek csökkentésének módjait. Tudják az emberi tevékenység hatását az emberi egészségre és környezetre. Legyenek tisztában a lakás, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek és a közlekedési eszközök higiénéjével. Ismerjék a legfontosabb tápanyagokat, az egészséges táplálkozás feltételeit, a fogápolás módját, a tápcsatorna betegségeit és azok megelőzését. Ismerjék a légzés szerveit, szerepét a szervezet fenntartásában. Tudják a dohányzás káros hatásait, a szívés érrendszeri betegségeket és megelőzésüket. Ismerjék az elektromos energiaellátás rendszerét, az energiatakarékosság módjait, a hálózati elektromos energia felhasználását a háztartásban, a baleset-megelőzés alapjait. Tudják az atom, és az atommag felépítését, az atomenergia felhasználását békés célokra, ismerjék pusztító hatásait is. Ismerjék a Nap (csillagok) energiatermelését, s ennek jelentőségét a földi élet szempontjából. Tudják a radioaktivitás lényegét, veszélyeit és felhasználási területeit. A tanulók rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatára. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Legyenek képesek alapvető összefüggések felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Tudják elhelyezni az egyes országokat, ország csoportokat és integrációkat a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Ismerjék az élőlények táplálkozási kapcsolatait, a termelők, fogyasztók, és lebontók fogalmát. Tudják az életközösség fogalmát és jellemzőit. Ismerjék a természetes életközösségek önszabályozó rendszerét. Ismerjék az 80

élettelen környezeti tényezőket és változásaikat. Tudják a tűrőképesség, alkalmazkodás, és szelekció fogalmát. Ismerjék a biológiai szervezetek szerveződési szintjeit, tudják a faj és populáció fogalmát, főbb jellemzőit. Ismerjék az idegrendszer vázlatos felépítését, továbbá az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti- és kábító hatású szerek (alkohol, drogok) káros hatását. A tanulók legyenek képesek önálló információszerzésre a fizika témaköreiben: a mechanika, a hőtan, az elektromosságtan és a modern fizika területén. Legyenek képesek az információk helyes elemzésére, grafikonok készítésére és egyszerű fizikai számítások elvégzésére. Legyenek nyitottak a környezetvédelmi problémákra és azok megoldására. A tanulók legyenek képesek komplexebb földrajzi gondolkodásra, a már tanult ismeretek egységes egésszé kapcsolására, földrajzi számítások elvégzésére. Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Ismerjék fel a leggyakoribb betegségeket, a fertőzés és járvány fogalmát, az otthoni betegápolás szabályait. Értsék a védőoltások és szűrővizsgálatok jelentőségét. Legyenek tisztában a női és férfi nemi működés különbözőségeivel. Ismerjék a születésszabályozás módjait, a nemi szervek higiénéjét, a nemi úton terjedő betegségeket és megelőzésüket, a családtervezés felelősségét.

81

Helyi Tanterv 2014 Testnevelés Szakiskola 9-11. évfolyam

82

TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás a saját előnyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját. A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok. A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciáláselvét az általa vezérelt gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak. A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a demokráciára nevelés és azerkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az 83

általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció,a saját életút irántifelelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is. Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát. Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés. Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra, hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti öntudat, a hazafias nevelés. Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása. A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni. A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 84

HELYI TANTERV 9. évfolyam Heti 5 óra, évi 180 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 70 óra

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és A tematikai egység szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten céljai történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). stratégiai jellegű, az A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató,85

Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás. Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjátéktámadásban. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2−3−4-es csoportokban, 1−2 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a védelemben. Röplabda Technikai elemekoptimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg86 és párban.

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

Támadás és védekezés alapvető megoldásai 2−3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. . ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék.


Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok

Órakeret 20 óra

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. A kötél biztonságos mozgatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.

Az iskolai tornajellegű feladatok, mozgásformák során a reális énkép további alakítása. A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. A tematikai egység Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás nevelési-fejlesztési fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportokon belül. céljai Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

87

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül.. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 8−16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában. A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában ésdifferenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló88 bővítés lehetőségének

Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.

megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló gyakorlással. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás – terpeszülés emelés felkartámaszba, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, kanyarlati leugrás. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba,térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, homorított leugrás.

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.

Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése. Szabadgyakorlatok Ének-zene: ritmus és Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, tempó. összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel. A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: 89

testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok,táncos mozgásformák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (20−30 mp folyamatosan).

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió),átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete.

Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.

Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak


Előzetes tudás

Atlétika jellegű feladatok

Órakeret 60 óra

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. A tematikai egység Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját nevelési-fejlesztési teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni céljai teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben 90

Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Biológia-egészségtan:

és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 5−4−3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. Ingafutás 5*10 méteren Ingafutás 20 méteren Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása.A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. Helyből távolugrás Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. 91

aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.

Az egy- és kétkezes vetések technikái. Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete. Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; Kulcsfogalmak/ irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, fogalmak hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.

92


Előzetes tudás

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret 5 óra

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A tematikai egység A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren nevelési-fejlesztési tartott foglalkozásokkal. céljai A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. Szánkózás Hócsaták Baseball, várméták, méták játékos gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.

Földrajz: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, Kulcsfogalmak/ környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, fogalmak bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.


Önvédelem és küzdősportok A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. 93

Órakeret 5 óra

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos nevelési-fejlesztési alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a céljai szabályok elfogadására szoktatás. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között.A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia. Etika: a másik ember tiszteletben tartása.

Grundbirkózás A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, fogalmak tisztelet, tus, ippon.


Egészségkultúra – prevenció 94

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az nevelési-fejlesztési egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése. Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Köredzésváltozatos mintákkal, 4−6 feladattal. Motoros tesztek – központi előírás szerint. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, 95

Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.

hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.

96

10. évfolyam A gyakorlati napok számától függően a testnevelés órák száma csökkenhet. Azokon a napokon kell testnevelés órát tartani, amikor a diákok közismereti, és szakmai elméleti oktatásban részesülnek. heti 3 óra, évi 108 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 42 óra

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és A tematikai egység szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten céljai történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési 97 és sportjátékok (pl.

Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás. Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjátéktámadásban. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Pattintott egykezes alsó átadások, labdavezetés irányváltoztatással, fektetett dobás futás közben átvett labdával. Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdavezetések. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2−3−4-es csoportokban, 1−2 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is. Húzások együttmozgással. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a védelemben. Röplabda Technikai elemekoptimális erőközléssel, fokozódó 98 magasságban,

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 2−3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Alkar- és kosárérintések, pattanással is, alsó- vagy felsőnyitás, sánc, tartott labda ütése, mini röplabda 6×6 méteres pályán 3:3 ellen. Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. . ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék.


Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok

Órakeret 12 óra

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. A kötél biztonságos mozgatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.

Az iskolai tornajellegű feladatok, mozgásformák során a reális énkép A tematikai egység további alakítása. nevelési-fejlesztési A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. céljai Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás 99

fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportokon belül. Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül.. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 8−16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.

Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.

A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző 10 0

irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában ésdifferenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás – terpeszülés emelés felkartámaszba, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, kanyarlati leugrás. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba,térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, homorított leugrás. Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés, 180 fokos fordulat, összefüggő gyakorlat a 9. és a 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. A 9. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, a 9. osztályban tanultak továbbfejlesztése. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek 10 hozzáadása a 1

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.

Ének-zene: ritmus és tempó.

minimumhoz. Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel. A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. A 9. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok,táncos mozgásformák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (20−30 mp folyamatosan).

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió),átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete.

Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.

Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak


Előzetes tudás

Atlétika jellegű feladatok

Órakeret 36 óra

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó és felső botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás lendületszerzéssel. Lökőmozdulat háttal felállásból, dobások lendületvétellel is.

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság A tematikai egység kialakítása az egyes szakági technikákban. nevelési-fejlesztési Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját céljai teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. 10 2

Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai A 9. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 5−4−3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. Ingafutás 5*10 méteren Ingafutás 20 méteren Ugrások, szökdelések, helyből távolugrások A képességfejlesztés gyakorlatai A 9. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása.A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. Helyből távolugrás Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. 10 3

Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.

A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy- és kétkezes vetések technikái. Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete. Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; Kulcsfogalmak/ irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, fogalmak hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.

10 4


Előzetes tudás


Órakeret 3 óra

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A tematikai egység A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren nevelési-fejlesztési tartott foglalkozásokkal. céljai A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. Szánkózás Hócsaták Baseball, várméták, méták játékos gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.

Földrajz: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, Kulcsfogalmak/ környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, fogalmak bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.


Önvédelem és küzdősportok A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. 10 5

Órakeret 3 óra

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos nevelési-fejlesztési alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a céljai szabályok elfogadására szoktatás. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között.A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia. Etika: a másik ember tiszteletben tartása.

Grundbirkózás A 9. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban. Hidalás, kimozdítás fekvésből, küzdőjáték szerekkel.

Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a 9.. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során, az állásharcban, földharcban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, fogalmak tisztelet, tus, ippon. 10 6


Előzetes tudás

Egészségkultúra – prevenció

Órakeret 12 óra

Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az nevelési-fejlesztési egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése.

10 7

Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.

Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzésváltozatos mintákkal, 4−6 feladattal. Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker 10 8

átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, Kulcsfogalmak/ ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési fogalmak stratégia, gerincvédelem.

10 9

11. évfolyam A gyakorlati napok számától függően a testnevelés órák száma csökkenhet. Azokon a napokon kell testnevelés órát tartani, amikor a diákok közismereti, és szakmai elméleti oktatásban részesülnek. heti 3 óra, évi 96 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 37 óra A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete. Sportjátékok

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és A tematikai egység minőségi növelése. nevelési-fejlesztési Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. céljai A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható. Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte testtest elleni játék több lehetőségének modellálása, 11 gyakorlása. 0

Fizika: mozgások, ütközések, gravitáció, forgatónyomaték, pályavonal, hatásellenhatás.

Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával. Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása. Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációban. Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék). Kézilabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan. Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan végrehajtva Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való támadások. A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 1−2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. 11 1

Matematika:térgeometr ia – gömbtérfogat; valószínűségszámítás.

Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén. Labdarúgás: labdavezetés, fejelés, álló és mozgó labda rúgása játékhelyzetek

Röplabdázás A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás menetét. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében. Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. 11 2

Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.

A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék.


Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret 11 óra

A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei. Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással.

Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban. Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban. A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is. Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének A tematikai egység minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban, nevelési-fejlesztési versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyelembevétele. céljai A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatúkommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. Kéziszerek – theraband, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása. 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok 11 3

Fizika: egyensúly, mozgások, gravitáció, szabadesés, szögelfordulás. Biológia-egészségtan: az izomműködés élettana.

differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretchinggyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik.

11 4

Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára Korláton– terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Szekrényugrás: Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára Művészetek:az Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, esztétika fogalma. mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása. Ritmikus gimnasztika Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság, forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos interpretációk támogatása. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása. Kötélgyakorlatok gyakorlása Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok gyakorlása Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és -elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben, karikakörzések függőleges és vízszintes síkban. Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve, ideje 35-45 mp. 11 5

Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40 mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc). Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített szabályoknak megfelelően.

Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerintlegalábbegy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc. Történelmi táncok gyakorlása Palotás és/vagy keringő – 5−6 motívumból álló rövid koreográfia megtanulása és ismétlése, bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek. 11 6

Ének-zene: tempó, ritmus. Művészetek: romantika, modernitás.

Kulcsfogalmak/ Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, fogalmak társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc.


Előzetes tudás

Atlétikai jelegű feladatok

Órakeret 32 óra

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.

Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a A tematikai egység korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása. nevelési-fejlesztési Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. céljai A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások Rövidtáv, váltófutás, gátfutás A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika alkalmazása magasabb akadályon, gáton 3−4 lépéses ritmusban. Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása. Ugrások A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 5−7 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1−3 lépéses sorozat elugrás, illetve 2−4 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. 11 7

Biológia-egészségtan: szénhidrátlebontás. Fizika: hajítások, energia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiák története

Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. „A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete. Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni Kulcsfogalmak/ alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, fogalmak jegyzőkönyvvezetés.


Előzetes tudás


Órakeret 3 óra

Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelentősége.

A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A tematikai egység A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai nevelési-fejlesztési létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek céljai kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. 11 8

Biológia-egészségtan: élettan.

Szánkózás Hócsaták Baseball, várméták, méták játékos gyakorlása. A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedésbiztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, tenisz, karika stb.) ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete. Kulcsfogalmak/ Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, fogalmak példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat.


Önvédelem és küzdősportok

Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai. 11 9

Órakeret 3 óra

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. A tematikai egység Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, nevelési-fejlesztési különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok céljai elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távolkeleti kultúrák.

Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok,testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség. fogalmak


Előzetes tudás

Egészségkultúra és prevenció

Órakeret 10 óra

Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. 12 0

Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben. Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához A tematikai egység szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése. nevelési-fejlesztési Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, céljai rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt. Edzés, terhelés A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya. Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző eszközök segítségével. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram-tervezés. Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek. A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok. A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása. A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai. Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a 12 1

Biológia-egészségtan: anaerob terhelés, az idegrendszer működése, a keringési rendszer működése, glikolízis, terminális oxidáció. Fizika: egyszerű gépek, erő, munka.

biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében. A stresszoldás gyakorlatai és a relaxáció. A „tudatos jelenlét” (mind fullness) módszerének elsajátítása és integrálása az eddig megtanult relaxációs technikái közé, és mindezek használata a mindennapi élet helyzeteiben. A megtanult és folyamatosan használt relaxációs módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő lelki munkában, és a feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése. A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvásban. A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete. A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való helyes bánásmód ismerete. A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete. A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet lényegének ismerete. A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés. Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősítő igénye (motiváció). A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt.

12 2

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, Kulcsfogalmak/ tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív fogalmak relaxáció, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, relaxáció, tudatos jelenlét.

Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 2−3 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. A fejlesztés várt Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, eredményei akét bemutatása. évfolyamos ciklus Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. végén Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, 12 3

gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

Feltételek: 1. Tárgyi feltételek: a. Sporteszközök – tornapad

- bordásfal - zsámoly - ugrószekrény, dobbantó, korlát, gerenda, szőnyegek, állványok, kapuk, hálók, palánkok, rajtgép, stopperóra, síp, mérőszalag

b. Kéziszerek – gumilabda, kislabda, kézilabda, kosárlabda, röplabda, tollas-, teniszlabda, ütők Medicinlabda (1-2 kg-os) Kézi súlyzó (1-2 kg-os) Gumikötél, karika, tornabot Súlygolyók

b. Speciális szerek

12 4

- gömbvégű bot - Thera-Band szalag, labda - vérnyomásmérő - testsúly mérleg -lépegető félgömbök, golyók, babzsákok -guruló deszkák

Ellenőrzés, értékelés Eurofit tesztek Mini Hungarofit- tesztek, felmérések Torna értékelése: Technikai tudás, esztétikai kivitelezés, a pontozás általános szabályai szerint Elemkapcsolatok, kivitelezés, hibák Atlétika értékelése: Az országos átlaghoz képest (táblázat) Kondícionális felmérések: Táblázat alapján

12 5

Atlétika követelményszintek 60 M (SEC) LÁNY I.ÉVF.

LÁNY

FIÚ

LÁNY

TÁVOL (CM)

FIÚ

LÁNY

FIÚ

MAGASUGRÁS (CM)

SÚLYLÖKÉS (M) LÁNY (4KG)

FIÚ (5KG)

LÁNY

FIÚ

10

19

16

4:00

3:30

300

380

4,7

6

90

110

(3) 10,5

9,5

18,5

15,2

3:30

3.00

330

400

5,2

7

100

120

(4) 10

9

17,2

14,6

3:10

2.40

350

430

5,8

8

110

130

(5) 9,5

8,5

16,2

14

2.50

2:20

370

450

6

8,5

115

140

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY (4KG)

FIÚ (5KG)

LÁNY

FIÚ

(2) 11

9,8

18,5

15,7

4.00

3:30

310

400

5,2

7

90

120

(3) 10,5

9,3

18

14,9

3:30

3.00

340

420

5,7

7,5

100

130

(4) 10

8,8

17

14,4

3:10

2.40

360

440

6,2

8,5

110

140

(5) 9,5

8,4

16

13,8

2.50

2:20

380

460

6,5

8,8

120

145

LÁNY III.ÉVF.

FIÚ

600 M (1 KÖR)

(2) 11

LÁNY II.ÉVF.

100 M (SEC)

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY (4KG)

FIÚ (5KG)

LÁNY

FIÚ

(2) 11

9,6

18,3

15,4

4.00

3:30

310

400

5,3

7

90

120

(3) 10,5

9,2

18

14,7

3:30

3.00

340

430

5,8

8

105

130

(4) 10

8,7

16,5

14,2

3:10

2.40

360

450

6,3

8,8

115

140

(5) 9,5

8,3

15,8

13,6

2.50

2:20

380

470

6,6

9

120

150

LÁNY (2) 11

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY

FIÚ

LÁNY (4KG)

FIÚ (5KG)

LÁNY

FIÚ

9,6

18,3

15,1

4.00

3:30

310

400

5,4

7

90

130

9,2

18

14,6

3:30

3.00

340

440

6

8

105

140

(4) 10

8,7

16,5

14

3:10

2.40

360

460

6,4

9

115

150

(5) 9,5

8,3

15,8

13,4

2.50

2:20

380

480

6,7

9,3

120

155

IV.-VI.ÉVF. (3) 10,5

126

Kondi Felmérések

I.ÉVF.

II. ÉVF.

III.ÉVF.

IV.VI.ÉVF.

Fiú Lány Érdemjegy Fekvenyomás Lábemelés Húzódzkodás Fekvenyomás Lábemelés 2 8 10 2 6 10 3 15 15 5 12 15 4 20 20 7 20 20 5 25 25 8 25 25 2 3 4 5

10 18 23 28

15 20 25 30

3 6 8 9

8 14 23 28

12 17 25 30

2 3 4 5

12 20 25 30

15 25 30 35

4 8 9 10

10 15 25 30

15 20 25 32

2

15

15

4

12

15

3 4 5

25 30 35

25 30 35

8 10 12

20 30 35

25 30 35

127

HELYI TANTERV

Osztályközösség építés SZAKISKOLA 9. – 11. évfolyam

KECSKEMÉT 2014

128

OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OKÉ)

2. Célok, feladatok: A cél alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget alkossanak, mert ennek a kialakulása/kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak. Az órákon a legfontosabb cél a tanulók minél nagyobb arányú bevonása az osztály munkájába, és ezen belül a tanulói aktivitás erősítése, amely az egyik legfontosabb eszköz lehet a tanulási kudarcok leküzdésében. A legfontosabb – és minden évfolyamra értendő –a tanulói személyiség komplex fejlesztése, amelynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Ezen belül a kiemelt célok és azok kapcsolódásai a NAT kiemelt fejlesztési területeihez az alábbi táblázatban olvashatók. (A táblázat célkitűzései minden évfolyamra egyaránt érvényesek, ezért évfolyamonként külön–külön már nem ismertetjük őket!)

2. Fejlesztési követelmények, kompetenciák Az Osztályközösség-építés (OKÉ) programban fejlesztendő kompetenciák A) Kommunikációs kompetenciák A kommunikációs készség fejlesztése, amely olyan társadalmi érintkezési forma, amely nélkülözhetetlen az iskolai és az osztályközösség életében való aktív részvételhez. A fejlesztés hátterében az a törekvés húzódhat meg, hogy a tanuló a közösség tagjaival pozitív és eredményes interakciókat folytasson, amely csökkentheti és tompíthatja az iskolai konfliktusok számát, az agresszivitás mértékét.

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, alkotása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. Ennek a területnek a fejlesztése kiemelkedően fontos, hiszen közismert, hogy a tanulók egy része az általános iskolai tanulmányok befejezését követően sem rendelkezik az un. kapunyitogató kompetenciákkal, azaz nem tud írni és olvasni megfelelő módon, így gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthető. A megfelelő szintű beszéd(készség) hiánya

A NAT fejlesztési területeinek, nevelési céljainak elemei

Médiatudatosságra nevelés. Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.

Médiatudatosságra nevelés. Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.

129

lehetetlenné teszi a tanuló részvételét az osztályban történő, tanórákhoz kötött interakciós folyamatokban. Ennek a területnek egy másik komponense az olvasás, az írott szövegek megértése, és esetenként írott szövegek létrehozása, a szövegalkotás is. Az egyéni szintű fejlesztési programok tervezésének alapját éppen ezen kompetenciák hiányának regisztrálása képezi. A szaktárgyi szintű fejlesztési tervek számára e program kulcsfontosságú információkat nyújthat. B) Szociális kompetenciák A szociális kompetenciák fejlesztése egyrészt a tanuló közösségben elfoglalt helyéről, az ott betöltött szerepéről szól, arról, hogy a program mit tehet a tanulói ön- és énkép pozitív irányú fejlesztésében. A fejlesztés két irányban indulhat, egyrészt erősítheti a tanulónak önmagáról mint tanulóról alkotott önképét, ezen keresztül befolyásolhatja az iskolai (és az iskolán kívüli) tanulásról vallott elképzeléseit; másrészt módosíthatja a tanuló a közösségi emberről mint a közösség aktív tagjáról vallott nézeteit, elképzeléseit is. C) Tanulással összefüggő kompetenciák A tanulással kapcsolatos kompetenciák részben a konkrét iskolai tanuláshoz kapcsolható és ott nélkülözhetetlen tényezők fejlesztésére helyezik a hangsúlyt (pl. a tanuláshoz szükséges források keresése és használata /könyvtár, internet), illetve különféle tanulási módszerek elsajátítására. Ezen a területen a különféle műveltségterületek szoros együttműködését kell megvalósítani. Másrészt fontos annak a felismertetése is, hogy a folyamatostanulás a modern világban az egyik legfontosabb és nem megkerülhető társadalmi integrációs tényező, amelynek elmaradása dezintegrálódást, elszegényedést, kirekesztettséget eredményezhet. D) Alapvető életpálya- és karrierépítési, valamint a 130

Erkölcsi nevelés, szolidaritás. Testi és lelki egészség. Aktív állampolgárságra, demokráciára, honvédelemre nevelés. Fenntarthatóságra – környezettudatosságra nevelés. Önismeret, társas kapcsolati kultúra. A hátránnyal élők segítése, önkéntesség elvének elfogadása.

A tanulás tanítása. Önismeret, társas kapcsolati kultúra.

munkavégzéshez kapcsolható kompetenciák Az életpálya- és karrierépítéshez szükséges kompetenciák fejlesztése elsősorban az iskolai éveket követő időszak folyamatainak megértését és azok tervezését segítheti elő (munka és magánélet, döntéshozatal az életút meghatározó pontjain stb.). Ennek első állomását azonban a jelen képezi, azok az iskolai évek, ahol a tanulók a választott szakma alapjait elsajátíthatják. Ennél az elemnél különösen fontos a közismereti és szakmai tárgyakat tanítók együttműködése, mert nem kerülhető meg a fejlesztés során az, hogy a tanulók már az iskolai évek alatt a munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal is megismerkedjenek. Ehhez – mint az eltérő területeken zajló „diákmunkához” – nyújthat jelentős támogatást a köz- és szakismereti, valamint a szakmatanuláshoz kapcsolódó gyakorlati tantárgyak együttese.

Pályaorientáció, munkára nevelés. Gazdasági nevelés. Családi életre nevelés. Önismeret, társas kapcsolati kultúra. Fenntarthatóságra – környezettudatosságra nevelés.

Tanórai foglalkozások száma: 9. évfolyam Éves óraszám:36óra Heti óraszám:1

10. évfolyam Éves óraszám:36óra Heti óraszám:1

11. évfolyam Éves óraszám:32óra Heti óraszám:1

Főbb témakörök: 9. évfolyam: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Én és az iskola

Órakeret 8 óra

Az általános iskolai tudás felhasználható elemei (írás, olvasás, számolás, szövegértés).

131

Az előzetes tudás (kompetenciák) felmérése. A tanulás és az iskola fontosságának tisztázása az egyéni életút szempontjából. A komplex Az iskolának mint a tudás egyik hordozójának elfogadtatása. műveltségAz önismeret fejlesztése. területhez A tanuló helyének feltérképezése a családban, az iskolában és egyéb kapcsolható közösségekben. fejlesztési Az „énismeret” forrásainak és az „énképet” alakító tényezők feladatok szerepének erősítése. A tanulás tanulása: alapvető tanulási technikák megismertetése, gyakoroltatása és/vagy fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A felmérő feladatlap szöveges és nem szövegalapú (ábra, grafikon Kommunikáció – stb.) feladatainak megoldása. magyar nyelv és irodalom: szövegértés. Eligazodás a különféle típusú szövegekben, törekvés az értő olvasásra, az olvasottak, látottak értelmezésének kísérlete. Az iskola társadalmi és kulturális szerepének fontosságának Matematika: felismerése. grafikonok A tanulással kapcsolatos technikák és módszerek fontosságának értelmezése. felismerése a tanulás hatékonysága és eredményessége érdekében. Az önmagáról alkotott kép (tanulói önkép) és az önmagáról közvetített kép közötti különbség jelentőségének tudatosulása. Alapvető tanulási technikák megismerése, gyakorlása. Kulcsfogalmak/ Egyén, közösség, társadalom, iskola, tanulási technika. fogalmak


Család és iskola – fiúk és lányok/nők és férfiak az iskolában és a társadalomban

Órakeret 12 óra

Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok felhasználható elemei.

A családi hagyományok ereje és szerepének feltárása. A történelmi/társadalmi és családi példák hatásai egyének és közösségek életére. Közösségek kapcsolati háló(zata)inak megismerése. A komplex Egyéni és csoportos konfliktusok okainak feltárása. műveltségVálságkezelő stratégiák megismerése és lehetséges hatásaik felmérése. területhez Az ünnepek szerepének és jelentőségének bemutatása a család és a kapcsolható társadalom életében. fejlesztési Költségvetés-tervezés – családi szinten; a „fontos” és nem „fontos” feladatok dolgok megkülönböztetése. A tudatos vásárlói attitűd megalapozása. Reklámkezelési stratégiák megismerése, kritikus gondolkodás erősítése. A munka világára vonatkozó alapfogalmak megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

132

A családi hagyományok szerepének és fontosságának felismerése, a Társadalomismeret: család múltjának és az ott keletkezett értékeknek az ismerete. egyének és közösségek A fontosabb ünnepek tartalmi elemeinek ismerete a család és a szerepe a társadalom szempontjából. történelemben. A történelmi példaképek mintaadó szerepének felismerése az egyén és a társadalom szempontjából konkrét példák alapján. Kommunikáció – Az egyéni és közösségi kapcsolatok szintjeinek és típusainak magyar nyelv és ismerete. irodalom: Az alapvető konfliktuskezelő technikák megismerése. konfliktusok A családi szintű pénzügyi tervezés alapjainak ismerete és a tudatos ábrázolása az vásárlói szemlélet elsajátítása – mi fontos és mi nem? irodalmi/művészeti Foglalkoztatottak és munkanélküliek; munkajövedelmek és a alkotásokban. segélyek világa – alapvető ismeretek elsajátítása, információkeresés. Kulcsfogalmak/ Hagyomány, példakép, konfliktus, nemzeti ünnep, családi fogalmak gazdálkodás, foglalkoztatás, foglalkoztathatóság, munkanélküliség.


A környezetünk, amelyben élünk és az együttélés szabályai

Órakeret 10 óra

Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok hasznosítása

Az életünket szabályozó, mindennapi dokumentumok megismerése, tájékozódás, eligazodás. A testmozgás és a táplálkozás szerepének megismerése életünkben, az egészséges életmód iránti igény felkeltése. Időtervezés és időfelhasználás: az iskolával kapcsolatos tanulói munkaterhek figyelembe vétele. Írott és íratlan szabályok megismerése, igény felkeltése a betartásukra, hasznuk, értelmük belátása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok

Eligazodás a mindennapokban történő tájékozódáshoz Kommunikáció – nélkülözhetetlen dokumentumokban – értelmezés, megkeresésük, magyar nyelv és használatuk gyakorlása (menetrendek, használati utasítások stb.). irodalom: irodalmi és Az egészséges életmód, egészségmegőrzés fontosságának belátása, hétköznapi szövegek lehetséges módszerek, tényezők gyűjtése (környezet, táplálkozás, értelmezése. mozgás stb. szerepe). Iskola és szabadidő – időterv készítése. Társadalomismeret: A társadalmi/közösségi együttélést szabályozó írott (és íratlan) törvény és jog szerepe szabályozók (törvények, normák, erkölcsi alapvetések) ismerete, a történelemben. törekvés a betartásukra a közös munka során. Kulcsfogalmak/ Környezet, életmód, életvitel, szabadidő; munkaidő, törvény, norma, fogalmak erkölcs.


Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése 133

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok A komplex Projektek készítése, az ehhez szükséges képességek, kompetenciák. műveltségfejlesztése (pl. kommunikációs, szociális kompetenciák). területhez A tanulók teljesítményének a mérése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és értékelésében; a projektmódszer megismerése. Szabad sáv: a választott tartalomnak és formának megfelelően. Részvétel a „tudáspróbán”. Kulcsfogalmak/ Projekt, tervezés, külső és belső értékelés. fogalmak

Minden műveltségterület: a projekthez kapcsolható tartalmi elemek.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanulók harmonikus beilleszkedése az iskola- és az osztályközösségbe. A fejlesztés várt Aktív részvétel az osztályközösséget érintő programokban és eredményei az feladatokban. évfolyam végén Aktív részvétel a személyes fejlesztésre irányuló köz- és szakismereti programokban. Bekapcsolódás és aktív részvétel a tanulói értékelésekben.

10. évfolyam: Főbb témakörök: Tematikai egység/ A közösségek belső világa(i) Órakeret Fejlesztési cél 14 óra Előzetes tudás A 9. évfolyam tematikai egységeiben tanultak, tapasztaltak. A komplex Az iskola hagyományainak megismertetése. műveltségA tanulás támogatása. területhez A deviáns magatartások /szokások felismertetése. kapcsolható A szabadidő-felhasználás fontosságának felismertetése fejlesztési Bekapcsolódás a „tabutémákról” folyó beszélgetésbe. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kutakodás az iskola múltjában, múlt és jelen összehasonlítása (pl. évfordulók, ünnepek, öregdiák-találkozók, jeles rendezvények, a múlt képe: tablók az iskola folyosóin). A (kortárs) tanulástámogatás szerepének ismerete és alkalmazása, tanulás kortárs mentorokkal. Határon innen és határon túl: mi az elfogadható, és hol kezdődik az 134

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: devianciák a művészetben.

elfogadhatatlan? – a társadalmilag elfogadható /elfogadhatatlan magatartások /szokások felismerése, megkülönböztetése. Mitől és miért „szub” egy „kultúra” (a képregényektől a tetoválásokig) – a (többségi) kultúra és a szubkultúra közötti összefüggések, különbségek felismerése. Nemek és terek: a plázáktól a stadionok világáig – a szabadidő eltöltésének megválasztása, az aktív és a passzív időfelhasználás különbségeinek ismerete. „Mutasd a ruhatárad és megmondom, hogy ki vagy!” – a divat szerepének felismerése a társadalomban. A felelős gondolkodás – beszélgetés – cselekvés szerepének a felismerése a szex/szexualitás témakörben. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Társadalomismeret: a divat története.

Iskolai hagyomány, mentor, mentorálás, deviancia, deviáns magatartás, szubkultúra, plázakultúra, sport és kultúra, nemek és divat, szex, szexualitás.

Tematikai egység/ Órakeret „Itthon otthon vagyok!” 14 óra Fejlesztési cél Előzetes tudás A 9. évfolyam tematikai egységeiben tanultak, tapasztaltak. A hazai régiók sajátosságainak megismerése különböző szempontok alapján. A régióktól a kistelepülésekig – a kulturális különbségek felismerése térben és időben konkrét példák alapján. A komplex Népi hagyományok, népi mesterségek – tájak és emberek. műveltségVendégvárás – vendégjárás (gasztronómiai utazás hazai tájakon). területhez Alapvető ismeretek szerzése a világvallásokról. kapcsolható A példakép értékének és értelmének felismerése az önépítés, fejlesztési önmegvalósítás szempontjából. feladatok Pályaorientáció, pályatervezés segítése. A hosszabb távú tervezéshez szükséges alapvető ismeretek nyújtása, az ezekkel kapcsolatos realitásérzék, felelősségtudat alapozása, erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

135

A régiók egyes sajátosságainak megismerése adott és saját szempontok szerint. A hagyományos (népi) mesterségek ismerete, néhány hungarikum és a hozzátartozó tájegység összekapcsolása. A helyi sajátosságokban (vendégvárás – gasztronómia, borászat stb.) rejlő kulturális és gazdasági értékek fontosságának felismerése. Egyház(ak) és társadalom – a vallás szerepe a társadalomban és (kisebb) közösségekben. A példaképek szerepe a hétköznapokban és a média világában – a választás szempontjainak tudatosítása. Vízióim a jövő(m)ről – az egyéni pályatervezéshez szükséges alapvető ismeretek, a stratégia-készítés fontosságának a felismerése az egyéni életút szempontjából, a munkavégzés egyéni és társadalmi fontosságának felismerése, A banki műveletekkel kapcsolatos lehetőségek és veszélyek felismerése (pl. hitel, zálog, kölcsön). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Társadalomismeret: földrajzi viszonyok és település kapcsolata. Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: hivatalos szövegek, dokumentumok létrehozása.

Ország, régió, tájegység, hungarikum, vallás, egyház, szekta, gasztronómia, példakép, pályatervezés, stratégiai gondolkodás, munka, munkabér, bank, hitel, kölcsön, zálog, uzsora.

Tematikai egység/ Projektek Órakeret Fejlesztési cél A tanulók éves teljesítményének a mérése 4 óra Előzetes tudás A korábbi tanórákon és projektekben szerzett tudás és tapasztalat. A komplex Projektek tervezéséhez, végrehajtásához szükséges kompetenciák műveltségfejlesztése. területhez A tanulók teljesítményének a mérése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és Minden értékelésében, a projektmódszer ismerete műveltségterület: a Szabad sáv: a választott formának és tartalomnak megfelelően. projekthez kapcsolható Részvétel a „tudáspróbán”. tartalmi elemek. Kulcsfogalmak/ Projekt, tervezés, kivitelezés, külső és belső értékelés. fogalmak

Magasabb évfolyamba lépés feltételei:

136

A tanuló részvétele a gyengébb eredményeket elérő tanulók tanulástámogatásában. A gyengébb eredményt elérő tanulók bekapcsolódása a kortárs tanulók tanulás-támogató tevékenységébe. A fejlesztés várt A tanulók aktív részvétele az osztályközösséget érintő programokban és eredményei az feladatokban. évfolyam végén A tanulók képesek saját jövőjüket illetően reális karriertervek végiggondolására. Tudatosan alakítják és fejlesztik az iskolai és osztályközösségen túli szakmai/ közösségi és egyéni kapcsolataikat. Tudatosan építik/fejlesztik azokat a kompetenciáikat, amelyek a munkaerő-piaci és társadalmi integrációhoz nélkülözhetetlenek.

11. évfolyam: Főbb témakörök: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret 12 óra

Globalizáció – lokalizáció A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat.

A globalizáció (lokalizáció) fogalmának (és a hozzá kapcsolható folyamatoknak) az ismerete konkrét példákban. A nemzetközi térben szerveződő gazdasággal és munkaerő-piaccal kapcsolatos alapvető jellegzetességek ismerete. Alapvető politológiai alapfogalmak ismerete. A szűkebb és tágabb környezetben fellelhető kulturális sokszínűség felismerése és értékelése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények


Globalizáció, többféle nézőpontból – a globális és a lokális: Társadalomismeret: elszigetelt világok versus hálózati világok. globalizációs A globális gazdaságtól a helyi piacig – Mit vihetek a tőzsdére, és jelenségek, mit a helyi piacra? – összehasonlítás, megkülönböztetés, az állampolgári jogok és alapfogalmak megismerése, megértése konkrét példák alapján. kötelességek. Én és a politika – a nagypolitikától a helyi politikáig, az érdekképviselet eltérő szintjei és színterei; összehasonlítás, Matematika: megkülönböztetés, az alapfogalmak megismerése, megértése százalékszámítás, konkrét példák, esetek alapján. hatványozási A látható és a láthatatlan gazdaság (a fehér, a szürke és a ismeretek. feketegazdaság); munkaerő-piac nemzetközi térben – alapfogalmak megismerése, előnyök, hátrányok összevetése. Népek és kultúrák („Ahány ház, annyi szokás”); a sokszínű Kárpátmedence – kulturális kaleidoszkóp; távolabbi és közelebbi népek, nemzetiségek szokásainak megismerése, összehasonlítása, tapasztalatok megosztása. Kulcsfogalmak/ Globalizáció, lokalizáció, tőzsde, bux, index, parlament, párt, fogalmak ideológia, önkormányzat, választás, kulturális sokszínűség. 137


Kaleidoszkóp

Órakeret 12 óra

A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat.

A családi hagyományok szerepének és megőrzésük fontosságának felismerése. A kulturális fogyasztás sokszínű kínálatának és az ezekhez kapcsolható értékek ismerete. Az egyén felelősségének belátása mikro- és makroszinten a családtervezés fontosságát illetően. A tolerancia fogalmának megértése. Alapszintű ismeretek szerzése a törvények (jogalkotás) világáról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mikrotörténetek a makrotörténelemben – a családi legendáriumok Társadalomismeret: haszna, kultúra- és tapasztalatátadás rendje a nemzedékek között; állampolgári jogok és élmények, tárgyi emlékek gyűjtése. kötelességek Az operáktól a performanszig – a kulturális fogyasztás sokszínűségének megismerése, programajánlatok keresése, programtervezés. Családtervezés, gyermekvállalás – a döntések következményeinek felmérése. A nagy családok és a szinglik. Ő és én. Másság és tolerancia: elfogadó és elutasító attitűdök a társadalomban. A törvények világa – a hétköznapok szabályzóinak megismerése (az alkotmány, a törvények és a rendeletek). Hol húzódnak a határok: jogszerű és jogszerűtlen, törvényes és törvénytelen, szankciók – konkrét esetek megvitatása. Kulcsfogalmak/ Családi hagyomány, családtervezés, tolerancia, törvény, rendelet, fogalmak alkotmány. A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok


Mit és miért tanultam az iskolában?

Órakeret 6 óra

A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat.

A komplex A „jó” iskola ismérveinek felismertetése (hatékonyság, műveltségeredményesség, minőség). területhez Az „iskolai tudás” szerepének összekapcsolása a szakmatanulás és az kapcsolható életpálya-építés szempontjaival. fejlesztési Az LLL (élethosszig tartó tanulás) „filozófiájának” megismerése. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

138

Az ideális iskola képe, ahogy mi (diákok) szeretnénk látni – Társadalomismeret: tervezés, megvitatás, vélemények ütköztetése. iskola a történelemben. Az iskolai tudás haszna és szerepe – elképzelések kialakítása, megvitatása. Az élethosszig tartó tanulás jelentőségének belátása, összekapcsolás az életpálya-tervezéssel. Kulcsfogalmak/ Minőség, hatékonyság, eredményesség, iskolai tudás, hétköznapi fogalmak tudás, élethosszig tartó tanulás.

Órakeret Tematikai egység/ Projektek Fejlesztési cél A tanulók éves teljesítményének a mérése 2 óra Előzetes tudás A korábbi tanórákon és projektekben szerzett tudás és tapasztalat. A komplex Projektek készítéséhez, a közreműködéshez szükséges kompetenciák műveltségtovábbfejlesztése. területhez A tanulók teljesítményének a mérése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és Minden értékelésében, a projektmódszer ismerete. műveltségterület: a Szabad sáv: a választott tartalom és forma alapján. projekthez kapcsolható Részvétel a „tudáspróbán”. tartalmi elemek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Projekt, tervezés, külső és belső értékelés.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló ismerje fel a tudatos, saját értékeire épülő kultúra és médiafogyasztás fontosságát. Rendelkezzen azokkal a kompetenciákkal, illetve tudáselemekkel, A fejlesztés várt amelyek a társadalmi-politikai együttéléshez és szerepvállaláshoz eredményei az nélkülözhetetlenek. évfolyam végén Ismerje fel a családalapítással és gyermekvállalással kapcsolatos egyéni döntések egyéni és társadalmi szinten megjelenő következményeit. Legyen elkötelezett a folyamatos tanulás és tudásbővítés mellett.

Ellenőrzés, értékelés: Alapelvei az értékelésnek: • Az értékelés személyre szóló legyen • Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen • Folyamatos legyen • Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása) A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése.

6. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök

139

Minden – az adott témához kapcsolódó – tudományos, ismeretterjesztő, és/vagy szépirodalmi mű. Internetes tartalmak Film, és egyéb művészeti alkotások Számítógép, projektor, csoportfeladatokhoz felhasználható eszközök.

140

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Szakiskola 9. évfolyam Vendéglátó eladó

141

Óraszám a 9. évfolyamon: heti 0,5 óra évi 18 óra

1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény.

1.2. Témakörök Munkavédelmi alapismeretek

4 óra

Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A

munkavállalók

egészségét

és

biztonságát

hatásai,

a

munkavégzésből

munkakörülmények

veszélyeztető eredő

kockázatok,

a

megterhelések,

munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. Munkahelyek kialakítása

4 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai 142

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések,

feliratok,

biztonsági

szín-és

alakjelek.

Hulladékgazdálkodás,

környezetvédelem célja, eszközei.

Munkavégzés személyi feltételei

2 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

Munkaeszközök biztonsága

2 óra

Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz követelményei,

üzembe és

a

helyezésének,

használatba

munkaeszközre (mint 143

vételének

dokumentációs

termékre) meghatározott

EK-

megfelelőségi

nyilatkozat,

valamint

a

megfelelőséget

tanúsító

egyéb

dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők

szerepe.

Általános

üzemeltetési

követelmények.

Kezelőelemek,

védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

Munkakörnyezeti hatások

2 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető munkahelyi

és

biztonságos

balesetek

és

munkavégzés

foglalkozási

feltételeinek

megbetegedések

biztosításában, megelőzésben.

a A

munkavállalók részvételének jelentősége

Munkavédelmi jogi ismeretek

4 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati

144

miniszterek

rendeleteinek

szabályozási

területei

a

további

részletes

követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények

biztosítása

érdekében.

Tervezés,

létesítés,

üzemeltetés.

Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

1.3. A képzés javasolt helyszíne 1.3.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység Sorszá

Alkalmazott oktatási

m

módszer neve

szervezeti kerete egyéni

csopor t

Alkalmazandó eszközök és

osztály

felszerelések Szakkönyvek,

1.1

magyarázat

x

munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset,

1.2.

megbeszélés

x

foglalkozási megbetegedés elemzése

1.3.

szemléltetés

x

1.4.

házi feladat

x

1.5.

teszt

x

145

Oktatófilmek (pl. NAPO)

1.3.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete

módok)

eszközök és

1.

1.1.

2.

-

keret

felszerelések Osztály bontás

Tanulói tevékenységforma

Alkalmazandó

Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása

x

jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

A tanult (vagy egy 2.1.

Szöveges előadás egyéni

x

felkészüléssel

x

választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés elvei Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Célja a tanulók felkészültségének, tudásának folyamatos ellenőrzése. Sokoldalú értékelési rendszer, változatos értékelési formák. Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. A számonkérés, értékelés eljárási szabályai A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is sor kerül a tanórák folyamán.

146

Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat esetében 1 hét. A dolgozatokat az adott tanév végéig kell megőrizni, addig megtekinthetőek a tanuló, illetve a szülők által is. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű dolgozatok nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni a többi érdemjegytől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni. A félévi osztályzat az addig szerzett jegyek átlaga. Az év végi osztályzat az addig szerzett jegyek (szeptembertől júniusig) átlaga. jegyek átlaga 0-1,74 1,75-2,74 2,75-3,74 3,75-4,49 4,50-5,00

érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A számonkérés formái, és a tanulók értékelésének követelményei Az írásbeli méréseken kívül sor kerül szóbeli számonkérésekre is, amikor a tanulók önállóan fejtik ki gondolataikat egy-egy témáról. A tanár minden órán bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. Ha nem volt jelen a tanuló az előző órán, akkor a legutóbbi jelenléte szerinti óra anyagából kell felelnie. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően sor kerülhet, azoknak segítő szándékúnak kell lenniük. Érdemjegyet kaphat a tanuló szóbeli feleletre, írásbeli munkára, önálló kiselőadásra, tanórai munkára, szorgalmi feladatra, tanulmányi versenyen való részvételre. Szóbeli felelet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Röpdolgozat: Az egész osztály, vagy néhány tanuló beszámoltatása, előzetes bejelentés nélkül. Írásbeli felelet az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Ellenőrző dolgozat: a feldolgozott tananyag részegységének számonkérése. Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. Megírásának időpontját legalább 1 héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Ha a tanuló a dolgozatírás napján hiányzik, a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. Ennek a dolgozatnak a megírását a tanuló nem követelheti. Egy tanítási napon belül legfeljebb 3 témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az osztályzatok megállapítása A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy.

147

A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba és az ellenőrző könyvbe beírjuk. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános, és indokolandó. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. teljesítmény 0-39% 40-55% 56-70% 71-85% 86-100%


Önmagában a felszerelés hiánya érdemjeggyel nem értékelhető, csak akkor, ha a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok maghatározásának elvei Írásbeli feladatok A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó, arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni, az órán azt bemutatni. A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában számon kérhető. A tanulónak a megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat készítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokhoz hasonlóan történhet. Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse. Szóbeli feladatok A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára. Nagyobb anyag egészének ismerete várható el dolgozatnál. A diák önként vállalkozhat kiselőadás készítésére. A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyen való részvételre. A továbbhaladás feltételei: Alapvető munkajogi ismeretek a munka- és balesetvédelem, valamint a személyi feltételek, és a munkahelyi környezeti hatások ismerete.

Alkalmazható tankönyvek és taneszközök:

148

Dr. Koch Mária: A munkahelyi egészség és biztonság alapjai (NS-NS-0115001200) jogszabálygyűjtemény (elektronikus, internetes) számítógép és perifériái projektor internet hozzáférés

149

11499-12 Foglalkoztatás II szakmai követelménymodul

Vendéglátó eladó szakképesítés Szakiskolai szakképzés 11. évfolyam

150

Óraszám a 11. évfolyamon: heti 0,5 óra évi 16 óra

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat

x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket

x

Vállalkozást hoz létre és működtet

x

Motivációs levelet és önéletrajzot készít

x

Diákmunkát végez

x

SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége

x

x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák

x

x

x

x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek

x

Vállalkozások létrehozása és működtetése

x

Munkaügyi szervezetek

x

Munkavállaláshoz szükséges iratok

x

Munkaviszony létrejötte

x

A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései

x

151

x

g

Munkanélkülisé

x

Álláskeresés

x

létesítése

alapismeretek Munkaviszony

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkajogi

Foglalkoztatás II.

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei

x

x

x

x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban

x

x

x

x

Elemi szintű számítógéphasználat

x

x

x

x

Információforrások kezelése

x

x

x

x

Köznyelvi beszédkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Logikus gondolkodás

x

x

x

x

Információgyűjtés

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK

2. Foglalkoztatás II. tantárgy

16 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

2.2. Témakörök 2.2.1. Munkajogi alapismeretek

4 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, 152

tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

2.2.2. Munkaviszony létesítése

4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 2.2.3. Álláskeresés

4 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével

153

történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

2.2.4. Munkanélküliség

4 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

2.2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá


m

módszer neve

A tanulói tevékenység

Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

egyéni

154

csoport

osztály

felszerelések

1.1

magyarázat

x

1.4.

megbeszélés

x

1.5.

vita

x

1.6.

szemléltetés

1.10.

szerepjáték

1.11.

házi feladat

x x x


módok)

eszközök és

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2. 2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

x

x

x

x

x x x

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése

x

155

-keret

felszerelések -bontás Osztály


Alkalmazandó

Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

2.3. 2.4.

Válaszolás írásban mondatszintű

x

kérdésekre Tesztfeladat megoldása

x

2.3. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

156

11498-12 Foglalkoztatás I. Eladó szakképesítés szakiskolai szakképzés 11. évfolyam

157

Óraszám: heti 2 óra, 64 óra A 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással)

x

x

x

alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt

x

x

x

x

szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír

x

x

x

x

állásinterjún részt vesz

x

x

x

x

munkakörülményekről, karrier lehetőségekről

x

tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés

x

melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma,

x

felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve

x

válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt

x

x

x

egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven

158

x

x

szókincs

sMunkavállalói

készségfejleszté

Nyelvtani

esetén)

rendszerzés 2

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések

rendszerzés 1 Nyelvtani

Foglalkoztatás I.

Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

értelmező, összetett mondatokban SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság

x

Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás

x

Deduktív gondolkodás

x

3. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek 159

3.3. Témakörök

3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 1

8 óra

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidőegyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat

helyesen

értelmezze,

illetve

a

jövőbeli

karrierlehetőségeket

feltérképezze.A célként megfogalmazott idegennyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni.

3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2

8 óra

A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes

mód,

illetve

a

módbelisegédigék

(lehetőséget,

kötelességet,

szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak

pontos

használatának

elsajátításával

olyan

egyszerű

mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 160

3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés

24 óra

/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: -

személyes bemutatkozás

-

a munka világa

-

napi tevékenységek, aktivitás

-

lakás, ház

-

utazás,

-

étkezés

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

3.3.4. Munkavállalói szókincs

24 óra

/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/

161

A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni

kifejezetten

szakmai

vonatkozással.

Képes

lesz

a

munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai

jellegű

szókincset,

ami

alkalmassá

teszi

arra,

hogy

a

munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.

3.4. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.

3.5. A

tantárgy

elsajátítása

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák.

3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység Sorszá


m

módszer neve

szervezeti kerete egyéni

csopor t

eszközök és osztály

1.1

magyarázat

x

1.2.

kiselőadás

x

1.3.

megbeszélés

x

1.4.

vita

x

1.5.

szemléltetés

x

162

Alkalmazandó

felszerelések

1.6.

projekt

x

1.7.

kooperatív tanulás

x

1.8.

szerepjáték

x

1.9.

házi feladat

1.10.

digitális alapú feladatmegoldás

x x


módok)

eszközök és

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4. 1.5. 1.6.

2. 2.1. 2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

x

x

Hallott szöveg feldolgozása

x

jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

x x x

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Levélírás Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre

x x

163

x

keret

felszerelések bontás Osztály


Alkalmazandó

Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

2.3.

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

3.

Komplex információk körében

3.1.

Elemzés készítése tapasztalatokról

x

x

Csoportos munkaformák

4.

körében

4.1.

4.2. 4.3.

Feladattal vezetett kiscsoportos

x

szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal

x

Csoportos helyzetgyakorlat

x

3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

164

10045-12. Gazdálkodás – Vendéglátó gazdálkodás

Szakiskola 9-11. évfolyam

165

Helyi tanterv Vendéglátó eladó 9. osztály számára 10045-12 Gazdálkodás Vendéglátó gazdálkodás 1. Célok, feladatok: A gazdaság alapfogalmainak, szervezeti kereteinek és a gazdálkodási tevékenység megjelenési formáinak megismerése. A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos ismeretek megszerzése. A vendéglátásban leggyakrabban előforduló vállalkozási formák

megismerése.

A

vendéglátásra

jellemző

munkaerő-gazdálkodási

feladatok

meghatározása. Alapvető adózási ismeretek elsajátítása. A vendéglátás főtevékenységeinek, üzletköreinek megismerése. A vendéglátásban alkalmazandó kommunikációs és marketing elemek elsajátítása.

2. Fejlesztési követelmények, kompetenciák Általános fejlesztési követelmények: A tanuló legyen képes:

Választékot állít össze, árlapot készít Figyelemmel kíséri az árukészletet Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a raktárból Elvégzi az áruátvétel és tárolás szakszerű dokumentálását Rendelést állít össze Árut vesz át Leltározási feladatokat végez Bizonylatokat állít ki Standol, elszámol a napi bevétellel Nyugtát, készpénzfizetési/átutalási számlát állít ki Jelenléti ívet vezet Elkészíti, módosítja a munkabeosztást 166

Anyaghányadot, kalkulációt készít Veszteségszámításokat végez Gazdálkodási számításokat végez Üzlettípusa marketingelemeit használja Értékesítést ösztönző tevékenységet folytat Alkalmazza az üzleti kommunikáció eszközeit

3.Tanórai foglalkozások száma:

Éves óraszám: 54 óra Heti óraszám: 1,5 óra

Főbb témakörök: A vendéglátás fogalma A vendéglátás helye, szerepe a nemzetgazdaságban A vendéglátás feladata A vendéglátás jelentősége (gazdasági, kulturális, társadalmi, politikai) A vendéglátás fő- és melléktevékenységei: Beszerzés (árufőcsoportok, vendéglátásban jellemző árurendelési- beszerzési típusok: szállítási szerződés, cash and carry, árurendelést befolyásoló tényezők: pillanatnyi készlet, törzskészlet, biztonsági készlet, árak, akciók, szezon, felvett foglalások, szállítási kondíciók, forgótőke, fizetési feltételek, HACCP minősítés, hűtőlánc) Szerződéskötés, árurendelés. Raktározás (áruátvétel kritériumai: mennyiségi, minőségi, értékbeli, számla, szállítólevél, áruátvétel eszközei pl. mérleg, raktárak típusai: szárazáru, földesáru, hús, hal, tojás, szakosított tárolás, FIFO elv, raktárak kialakításának szabályai, helyiségek kapcsolatai, útvonalak) Termelés (áruvételezés szabályai, vételezési ív, vételezés szempontjai: pillanatnyi készlet, várt forgalom, szakosított előkészítés: zöldség, hús, hal, tojás, termelés helyiségei: konyhák típusai) 167

Értékesítés (választékközlés eszközei: étlap, itallap, árlap, ártájékoztatás, rendelés folyamata, hidegen – melegen tartás, értékesítési rendszerek: kiszolgálás, felszolgálás, önkiszolgálás) Szolgáltatás (szolgáltatás fogalma, vendéglátás jellemző szolgáltatásai) Mellékfolyamatok (mosogatás: fehér, fekete, hulladékkezelés: veszélyes hulladékok)

Követelmények: Szakmai ismeretek Áruszükségleti terv, árufedezet, beszerzési formák Raktári készletek kezelése, ellenőrzése Az áruátvétel szabályai, folyamata Az étlaptervezés formái, jelentősége, alapelvei A vendéglátás tevékenységének általános feltételei Készletgazdálkodással kapcsolatos mutatók Árképzés Szakmai készségek Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvi íráskészség Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Személyes, társas és módszer kompetenciák: Önállóság Szorgalom, igyekezet Tervezési képesség 168

Rendszerező képesség Áttekintő képesség Közérthetőség

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tanulmányi eredmény legalább elégséges szintje a tanév végén.

Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •

Az értékelés személyre szóló legyen

•

Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen

•

Folyamatos legyen

•

Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)

A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-50% =1 elégtelen 51-60%=2 elégséges 61-70%=3 közepes 71-80%=4 jó 80-100%=5 jeles 169

A differenciálás módjai A célok, illetve a fenti alapelvek teljesüléséhez szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.

Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Dr.

Burkáné

Szolnoki

Ágnes:

Vendéglátó

gazdálkodási

Ágnes:

Vendéglátó

szakmai

ismeretek,

Képzőművészeti Kiadó 2008 Dr.

Burkáné

Szolnoki

Képzőművészeti Kiadó 2009

Számítástechnikai eszközök: Számítógép, Pénztárgép vagy pénztár számítógép Üzleti bizonylatok

170

alapismeretek,

Vendéglátó eladó 10. osztály számára 10045-12 Gazdálkodás Vendéglátó gazdálkodás Célok, feladatok: A gazdaság alapfogalmainak, szervezeti kereteinek és a gazdálkodási tevékenység megjelenési formáinak megismerése. A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos ismeretek megszerzése. A vendéglátásban leggyakrabban előforduló vállalkozási formák

megismerése.

A

vendéglátásra

jellemző


feladatok


Fejlesztési követelmények, kompetenciák Általános fejlesztési követelmények: A tanuló legyen képes:

Alkalmazza a gazdálkodás összefüggéseit Felméri az üzletben megjelenő keresletet és kínálatot Üzlettípusa marketingelemeit használja Értékesítést ösztönző tevékenységet folytat Alkalmazza az üzleti kommunikáció eszközeit

Tanórai foglalkozások száma:

Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra

Főbb témakörök: A gazdálkodás alapfogalmai 171

A gazdálkodás körfolyamata, termelési-újratermelési ciklus, a gazdálkodás összefüggései (szükséglet, igény, termelés, elosztás, csere, a pénz, mint fizetőeszköz - kialakulásának rövid áttekintése, fogyasztás) Szükségletek csoportosítása (fontosság, mennyiség, minőség) Nemzetgazdaság fogalma, tagozódása (ág, ágazat, alágazat, szakágazat, szektorok) A piac fogalma, fajtái (áru, szolgáltatás, pénz, tőke, munkaerő) A piac történeti áttekintése (tiszta piacgazdaság, tervgazdaság, vegyes piacgazdaság) A piac tényezői és azok kapcsolata (kereslet – kínálat – ár) A piaci verseny (feltételei), korunk piaci helyzete A kommunikáció fogalma, folyamata, elemei, formái, csatornái, módjai (verbális, nonverbális) Embertípusok, személyiségtípusok (Szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus) Szóbeli

kommunikáció

(kapcsolatfelvétel:

köszönés,

megszólítás,

bemutatkozás,

bemutatás, kapcsolattartás: beszélgetés, ismertetés, kapcsolat lezárása: elköszönés) Írásbeli kommunikáció (üzleti / hivatalos levél, önéletrajz, névjegykártya) Modern kommunikációs csatornák szerepe, előnye-hátránya, használatának szabályai (email, fax, SMS, MMS, üzenetrögzítő) A marketing fogalma, kialakulása, fejlődési szakaszai. A marketingtevékenység részfolyamatai (piacszegmentálás és a piaci csoportok jellemzői, a piackutatás módjai és azok jellemzői, a marketing-mix elemei és jellemzői, végrehajtás és ellenőrzés) A marketingkommunikáció eszközei: reklám (feladata, célja, formái, fogalma, a reklámüzenet, a reklámeszköz fogalma és csoportjai, a reklámhordozó fogalma és csoportjai, a vendéglátásban alkalmazott üzleten belüli és üzleten kívüli reklámeszközök és reklámhordozók)

172

Személyes eladás (fogalma, jellemzői), közönségkapcsolatok (fogalma, feladatai, fajtái), eladásösztönzés (fogalma, eszközei), egyéb piacbefolyásoló eszközök.

Követelmények: Szakmai ismeretek A gazdálkodás körfolyamata és elemei A gazdálkodás piaci szereplői A piacok csoportosítása A piac tényezői és azok összefüggései A piaci verseny A gazdálkodás alapegységei A vendéglátás tevékenységének általános feltételei A gazdálkodás elemei, összefüggése és eredménye Marketing alapismeretek Marketing tevékenység és reklámeszközök a vendéglátásban Értékesítés ösztönzés eszközei Viselkedéskultúra, kommunikáció Az üzleti élet írásbeli formái Szakmai készségek Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvi íráskészség Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség

173

Személyes, társas és módszer kompetenciák: Önállóság Szorgalom, igyekezet Tervezési képesség Rendszerező képesség Áttekintő képesség Közérthetőség

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tanulmányi eredmény legalább elégséges szintje a tanév végén.



•


•

Folyamatos legyen

•


A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-50% =1 elégtelen 174

51-60%=2 elégséges 61-70%=3 közepes 71-80%=4 jó 80-100%=5 jeles

A differenciálás módjai A célok, illetve a fenti alapelvek teljesüléséhez szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.


Burkáné

Szolnoki

Ágnes:

Vendéglátó

gazdálkodási

Ágnes:

Vendéglátó

szakmai

ismeretek,


Burkáné

Szolnoki


Számítástechnikai eszközök: Számítógép, Pénztárgép vagy pénztár számítógép Üzleti bizonylatok 175

alapismeretek,

Vendéglátó eladó 11. osztály számára 10045-12 Gazdálkodás Vendéglátó gazdálkodás Célok, feladatok: A gazdaság alapfogalmainak, szervezeti kereteinek és a gazdálkodási tevékenység megjelenési formáinak megismerése. A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos ismeretek megszerzése. A vendéglátásban leggyakrabban előforduló vállalkozási formák

megismerése.

A

vendéglátásra

jellemző


feladatok


Fejlesztési követelmények, kompetenciák Általános fejlesztési követelmények: A tanuló: Alkalmazza a gazdálkodás összefüggéseit Figyelemmel kíséri az árukészletet Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a raktárból Bizonylatokat állít ki Standol, elszámol a napi bevétellel Nyugtát, készpénzfizetési/átutalási számlát állít ki Jelenléti ívet vezet Elkészíti, módosítja a munkabeosztást Megkülönbözteti a vendéglátó vállalkozási lehetőségeket és azok feltételeit

Tanórai foglalkozások száma: Éves óraszám: 16 óra Heti óraszám: 0,5 óra

176

Főbb témakörök: Vendéglátás üzemei, üzletei (termelőüzemek tevékenysége, üzem-üzlet-üzlethálózat fogalma) Üzletkörök

(melegkonyhás

vendéglátóhelyek,

cukrászdák,

italüzletek,

zenés

szórakozóhelyek). Üzlettípusok

jellemzői

(elhelyezkedés,

kialakítás,

berendezés,

választék,

befogadóképesség, vendégkör, árak, szolgáltatások) A vendéglátás tárgyi feltételei (üzem, üzlet, termelés és értékesítés helyiségei, berendezései) A vendéglátás személyi feltételei (termelés, értékesítés, szolgáltatás munkakörei) és munkaügyi ismeretek Munkáltató és munkavállaló kapcsolata (munkaszerződés fogalma, tartalma, jellemzői) Munkavállaló és munkáltató jogai és kötelességei. Munkaköri leírás célja, tartalma. Munka Törvénykönyve és a Kollektív szerződés célja, főbb tartalmi elemei. Munkaerő- és létszámgazdálkodás célja, tartalma (állományi-, dolgozói-, átlaglétszám, fluktuáció, termelékenység, átlagbér) Munkaidő beosztási formák (azonos időben, osztott, törzsidő, rugalmas) Bérezési formák (minimálbér, alapbér, jutalék, prémium, órabér, béren kívüli juttatási formák) Munkaidő beosztás, szabadságolás dokumentumai. A gazdálkodás alapegységei, alapfogalmai (állam, gazdálkodó szervezetek, háztartás) Vállalkozási formák, típusok (egyéni és társas vállalkozások, KKT, BT, KFT, RT)

177

Vendéglátásra jellemző vállalkozási típusok jellemzői (egyéni, BT, KFT alapítása, alapításának feltételei, dokumentumai, tagjai, tagok felelőssége, tagok jogai, vállalkozások vagyona, megszűntetési módjai, belső és külső ellenőrzése, NAV) Adó fogalma, adó alanya, tárgya, adózás alapelvei, funkciói Adók csoportosítása, főbb adófajták jellemzői (SZJA, jövedéki adó, osztalékadó, nyereségadó, helyi adók, ÁFA) Bizonylatok típusai, szigorú számadású bizonylatok jellemzői. Ügyvitel fogalma, gazdasági esemény és bizonylatolás Nyomtatványok

felismerése,

kitöltése,

alkalmazása,

tartalmának

ismerete

(készpénzfizetési számla, nyugta, átutalási számla, felvásárlási jegy, standív, étkezési utalványok, vásárlók könyve) Készletgazdálkodás a vendéglátásban: a készletgazdálkodás fogalmai (nyitókészlet, készletnövekedés, készletcsökkenés, értékesítésen kívüli készletcsökkenés, zárókészlet, átlagkészlet, forgási sebesség) bizonylatainak típusai, kitöltése (szállítólevél, számla, bevételezési-kiadási bizonylat, vételezési jegy, selejtezési ív) Leltározás: áruátvétel, bevételezés, készletnyilvántartás, leltározás módjai (elszámoltató, lecsapó, átadó-átvevő, vagyonmegállapító) folyamata, bizonylatainak ismerete, kitöltése (leltárív, leltárjegyzőkönyv), standolás.

Követelmények: Szakmai ismeretek A vállalkozások lényege és jellemzői Gazdálkodás és ügyvitel A vendéglátás tevékenységének általános feltételei A vendéglátó tevékenység tárgyi és személyi feltételei

178

A munkaadó és a munkavállaló kapcsolata: munkaszerződés, munkaidő beosztás, munkabér Az üzleti gazdálkodás bizonylatai Létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos mutatók Készletgazdálkodással kapcsolatos mutatók A vendéglátás üzletkörei és üzlettípusai

Szakmai készségek: Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvi íráskészség Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Személyes, társas és módszer kompetenciák: Önállóság Szorgalom, igyekezet Tervezési képesség Rendszerező képesség Áttekintő képesség Közérthetőség

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Az évfolyam a szakmai vizsgával zárul. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a tanulmányi eredmény legalább elégséges szintje a tanév végén.

179



•


•

Folyamatos legyen

•


A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-50% =1 elégtelen 51-60%=2 elégséges 61-70%=3 közepes 71-80%=4 jó 80-100%=5 jeles

A differenciálás módjai A célok, illetve a fenti alapelvek teljesüléséhez szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés 180

− Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.


Burkáné

Szolnoki

Ágnes:

Vendéglátó

gazdálkodási

Ágnes:

Vendéglátó

szakmai

ismeretek,


Burkáné

Szolnoki


Számítástechnikai eszközök: Számítógép, Pénztárgép vagy pénztár számítógép Üzleti bizonylatok

181

alapismeretek,

10045-12 Gazdálkodás – Szakmai számítások SZAKISKOLA 9. – 11. évfolyam

HELYI TANTERV

KECSKEMÉT 2014

182

34 811 05 VENDÉGLÁTÓ ELADÓ SZAKKÉPESÍTÉS

10045-12Gazdálkodás – Szakmai számítások SZAKISKOLA 9. – 11. évfolyam Célok és feladatok Alapvető statisztikai, árképzési, jövedelmezőségi számítási ismeretek megismerése, alkalmazása. Termékek és szolgáltatások árának kialakítása, összetételének elemzése. Vendéglátó üzletek bevételének, kiadásainak, költségeinek, eredményének elemzése. Optimális készlet kialakításához szükséges számolási ismeretek elsajátítása. Bevétel, eredmény, költség tervezése, elemzése mutatószámok, viszonyszámok segítségével. Optimális létszám és bérgazdálkodás megismerése, mutatószámainak alkalmazása.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A tantárgy tananyagtartalma felhasználja a közismeretben elsajátított matematikai alapokat, ráépül a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy fogalmi rendszerére és kapcsolódik az Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy témaköreihez.

Általános fejlesztési követelmények -

Elemi számolási készség

-

Olvasott szakmai szöveg megértése

-

Szakmai nyelvi íráskészség

-

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése

-

Szakmai nyelvű beszédkészség

-

Pontosság

-

Precizitás

-

Önállóság

-

Kapcsolatteremtő készség

-

Kommunikációs rugalmasság

-

Kapcsolatfenntartó készség 183

-

Szorgalom, igyekezet

-

Közérthetőség

-

Tervezési képesség

-

Rendszerező képesség

-

Áttekintő képesség

Témakörök és elemeik

9. évfolyam Tematikai egység címe

órakeret

Viszonyszámok

17 óra

Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítások

14 óra

Létszám- és bérgazdálkodás

13 óra


5 óra

Ellenőrzés, számonkérés

5 óra


54 óra

Tartalom Viszonyszámok – 21 óra -

Százalékszámítás, kerekítés szabályai

-

Statisztikai ábrázolási módok (kördiagram, oszlopdiagram, idősor…), statisztikai táblázatok

-

Megoszlási viszonyszám

-

Bázis- és láncviszonyszám

-

Dinamikus viszonyszám

-

Tervfeladat- és tervteljesítési viszonyszám

Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítás – 18 óra -

Mértékegység átváltások

-

Alapfogalmak (bruttó súly, tárasúly, nettó súly) 184

-

Energia- és tápérték táblázat

-

Anyaghányad-számítás

-

Tömegszámítás

-

Veszteség- és tömegnövekedés számítás

Létszám- és bérgazdálkodás – 15 óra -

Átlaglétszám számítása

-

Munkabér költség, bérköltség közterhekkel kiszámítása

-

Termelékenység számítása

-

Átlagbér számítása

-

Bérszínvonal, bérszínvonal közterhekkel


órakeret

Árképzés

17 óra

Jövedelmezőség

13 óra


3 óra


3 óra


36 óra

Tartalom

Árképzés – 20 óra -

Árkialakítás szempontjai

-

Áruk és szolgáltatások árának kialakítása, sajátosságai, felépítése (bruttó és nettó ár, ÁFA, beszerzési ár, árrés, haszonkulcs)

-

ÁFA számítás

-

Árképzés, árkialakítás

-

Árengedmény- és felárszámítás

-

Ár- és bevételelemzés (árrés-szint, anyagfelhasználási-szint, haszonkulcs) 185

Jövedelmezőség – 16 óra -

A költség fogalma, fajtái és azok csoportosítása (nemek szerint, bevételhez való viszonya szerint, elszámolhatóság szerint)

-

Költséggazdálkodás, költségelemzés (költségszint)

-

Az eredmény fogalma (nyereség, veszteség, null szaldó / fedezeti pont)

-

Az eredmény-kimutatás menete, jövedelmezőségi tábla készítése, az adózott és az adózatlan eredmény kiszámítása

-

Az eredmény elemzése (eredményszint)


órakeret

Készletgazdálkodás

8 óra

Elszámoltatás

4 óra


2 óra


2 óra


16 óra

Tartalom

Készletgazdálkodás – 10 óra -

Átlagkészlet számítási módok, azok alkalmazása (számtani átlag, súlyozott átlag, kronologikus átlag)

-

Áruforgalmi mérlegsor alkalmazása

-

Készletgazdálkodási mutatószámok alkalmazása (forgási sebesség napokba és fordulatokban)

Elszámoltatás – 6 óra -

Leltárhiány, többlet értelmezése

-

Normalizált hiány, készen tartási veszteség értelmezése 186

-

Raktár elszámoltatása

-

Termelés elszámoltatása

-

Értékesítés elszámoltatása

A témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Választékot állít össze, árlapot készít

odás Elszámoltatás

g Készletgazdálk

Jövedelmezősé

Árképzés

bérgazdálkodás

tás Létszám- és

Gazdálkodás

veszteségszámí

10045-12

Viszonyszámok

Szakmai számítások

x

Figyelemmel kíséri az árukészletet

x

Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a

x

raktárból Elvégzi az áruátvétel és tárolás szakszerű

x

dokumentálását Leltározási feladatokat végez

x

x

Bizonylatokat állít ki

x

x

Standol, elszámol a napi bevétellel

x

x

x

x

Nyugtát, készpénzfizetési/átutalási számlát

x

állít ki Ételt, italt, cukrászkészítményt, árukat

x

beáraz Anyaghányadot, kalkulációt készít

x

Veszteségszámításokat végez

x

Gazdálkodási számításokat végez

x

Kiszámítja az ételek tápanyag-és

x

x

x

x

x

x

x

x

energiatartalmát Az áru tömegével kapcsolatos

x

számításokat készít Figyelemmel kíséri az üzleti eredmény és költségek alakulását Áruszükségleti terv, árufedezet, beszerzési

x

187

formák Raktári készletek kezelése, ellenőrzése

x

Az áruátvétel szabályai, folyamata

x

Költségelszámolás

x

x

Az anyagfelhasználás mérése

x

A munkaadó és a munkavállaló kapcsolata: munkaszerződés, munkaidő beosztás,

x

munkabér A gazdálkodás elemei, összefüggése és

x

eredménye A vendéglátás gazdasági számításai

x

x

x

x

x

A jövedelmezőséggel kapcsolatos mutatók

x

Létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos

x

mutatók Készletgazdálkodással kapcsolatos

x

mutatók Árképzés

x

A képzés helyszíne Osztályterem

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek

Sorszá m

x

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport osztály

1.

magyarázat

x

2.

megbeszélés

x

3.

szemléltetés

x

4.


5.

házi feladat

x x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

188

x

Tanulói tevékenység szervezési kerete

1. 1.1. 1.2.

2.

-

keret

módok) Osztály bontás


Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

Információ feldolgozó tevékenységek Információk önálló rendszerezése

x

Információk feladattal vezetett

x

rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1.

Írásos elemzések készítése

x

2.2.

Tesztfeladat megoldása

x

A képzés sajátosságai, mérés-, értékelés A képzés során cél a vendéglátó eladó gazdálkodáshoz kapcsolódó ismeretek magas szintű elsajátítása. A diákok a képzés végén rendelkezzenek mindazon szakmai ismeretekkel és kompetenciákkal, amelyek szükségesek a szakma gyakorlásához. A szakmai ismeretek mellett legalább ilyen fontos a készségek megfelelő szintű begyakorlása, bizonyos rutin szerzése az irodai, adminisztratív és döntés-előkészítő feladatok elvégzéséhez. A számonkérés írásbeli, szóbeli formáit egyaránt alkalmazzuk. A mérések típusát és rendszerességét az adott tantárgyat oktató pedagógusok minden tanév elején egyeztetik és rögzítik. A kimenetben jelentős szerepet játszó tárgyak esetében szükség szerint szervezhető szintfelmérő, amellyel mérhető a diákok tudása. A szintfelmérő egyaránt tartalmazhat szóbeli, írásbeli, vagy gyakorlati elemeket, illetve ezek kombinációját. Szükségességét, tartalmát, a számonkérésre kerülő ismereteket és készségeket az adott tárgyat tanító tanárok határozzák meg a hatályos jogszabályok, a szakmai program, a tantárgy óraterve és egyéb tényezők figyelembe vételével. A szintfelmérés alkalmával a szakmai vizsgán alkalmazott értékeléshez igazodva a következő értékelési kategóriákat alkalmazzuk:

189

0 – 50 %

elégtelen

51 – 60 %

elégséges

61 – 70 %

közepes

71 – 80 %

jó

81 – 100 %

jeles

Számonkérés, értékelés általános szabályai

Számonkérés írásbeli, szóbeli és gyakorlati formáit egyaránt alkalmazzuk, kiemelt figyelmet fordítunk az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, valamint a gyakorlati feladatok, tevékenységek magas szintű begyakoroltatására. Az egyes képzési szakaszban évenként szintfelmérőkön, illetve – a kamara által kijelölt időpontban – szintvizsgán mérjük fel a tanulók tudásszintjét, kompetenciáit.

A teljesítménymérés, értékelés alapját a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott szakmai kompetenciákszintjeiés a szakmai ismeretek alkalmazási típusaiadják. Az értékelés öt számjeggyel történik, alapvetően az adott képzés kimenetére jellemző értékelési kategóriákkal megegyezően. A szakképzés a kimeneti (szakmai vizsga) értékeléséhez igazodik:

0 – 50 %

elégtelen

51 – 60 %

elégséges

61 – 70 %

közepes

71 – 80 %

jó

81 – 100 %

jeles

Alkalmazható tankönyvek, taneszközök

-

Kristóf Lajos: „Gazdasági számítások a kereskedelemben” (Műszaki Kiadó)

-

normál tábla, szükség szerint alkoholos filccel írható tábla,

-

írásvetítő, számítógép és perifériái, internet elérési lehetőség, projektor alkalmanként,

-

multimédiás eszközök (videó, tv, CD-lejátszó, DVD-lejátszó) alkalmanként,

-

a témához kapcsolódó szakirodalom, szaksajtó, egyéb szemléltető eszközök, 190

-

az iskolai kabinetben található anyagok, eszközök, berendezési tárgyak,

-

hatályos jogszabálygyűjtemény,

-

nyomtatványok, bizonylatok.

191

10045-12 Gazdálkodás – Szakmai számítások SZAKISKOLA 9. – 11. évfolyam

192

10045-12Gazdálkodás – Szakmai számítások SZAKISKOLA 9. – 11. évfolyam Célok és feladatok Alapvető statisztikai, árképzési, jövedelmezőségi számítási ismeretek megismerése, alkalmazása. Termékek és szolgáltatások árának kialakítása, összetételének elemzése. Vendéglátó üzletek bevételének, kiadásainak, költségeinek, eredményének elemzése. Optimális készlet kialakításához szükséges számolási ismeretek elsajátítása. Bevétel, eredmény, költség tervezése, elemzése mutatószámok, viszonyszámok segítségével. Optimális létszám és bérgazdálkodás megismerése, mutatószámainak alkalmazása.


A tantárgy tananyagtartalma felhasználja a közismeretben elsajátított matematikai alapokat, ráépül a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy fogalmi rendszerére és kapcsolódik az Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem tantárgy témaköreihez.

Általános fejlesztési követelmények -

Elemi számolási készség

-

Olvasott szakmai szöveg megértése

-

Szakmai nyelvi íráskészség

-

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése

-

Szakmai nyelvű beszédkészség

-

Pontosság

-

Precizitás

-

Önállóság

-


-

Kommunikációs rugalmasság

-

Kapcsolatfenntartó készség

-


-

Közérthetőség

-

Tervezési képesség 193

-

Rendszerező képesség

-

Áttekintő képesség

A szakképesítés óraterve - nappali rendszerű oktatásra

Óraszám Tantárgy/témakörök

1/9.

2/10.

3/11.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

e Szakmai Szakmai

számítások

követelménymodul Viszonyszámok Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítások Létszám- és bérgazdálkodás

gy ögy e

54

gy ögy e

36

16

Összesen

gy 106

21

14

18

12

15

10

Árképzés

20

20

Jövedelmezőség

16

16


10

10

Elszámoltatás

6

6


9. évfolyam


órakeret

Viszonyszámok

17 óra

Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítások

14 óra

Létszám- és bérgazdálkodás

13 óra


5 óra

194


5 óra


54 óra

Tartalom

Viszonyszámok – 21 óra -

Százalékszámítás, kerekítés szabályai

-

Statisztikai ábrázolási módok (kördiagram, oszlopdiagram, idősor…), statisztikai táblázatok

-

Megoszlási viszonyszám

-

Bázis- és láncviszonyszám

-

Dinamikus viszonyszám

-

Tervfeladat- és tervteljesítési viszonyszám

Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítás – 18 óra -

Mértékegység átváltások

-

Alapfogalmak (bruttó súly, tárasúly, nettó súly)

-

Energia- és tápérték táblázat

-

Anyaghányad-számítás

-

Tömegszámítás

-

Veszteség- és tömegnövekedés számítás

Létszám- és bérgazdálkodás – 15 óra -

Átlaglétszám számítása

-

Munkabér költség, bérköltség közterhekkel kiszámítása

-

Termelékenység számítása

-

Átlagbér számítása

-

Bérszínvonal, bérszínvonal közterhekkel

10. évfolyam

195


órakeret

Árképzés

17 óra

Jövedelmezőség

13 óra


3 óra


3 óra


36 óra

Tartalom

Árképzés – 20 óra -

Árkialakítás szempontjai

-

Áruk és szolgáltatások árának kialakítása, sajátosságai, felépítése (bruttó és nettó ár, ÁFA, beszerzési ár, árrés, haszonkulcs)

-

ÁFA számítás

-

Árképzés, árkialakítás

-

Árengedmény- és felárszámítás

-

Ár- és bevételelemzés (árrés-szint, anyagfelhasználási-szint, haszonkulcs)

Jövedelmezőség – 16 óra -

A költség fogalma, fajtái és azok csoportosítása (nemek szerint, bevételhez való viszonya szerint, elszámolhatóság szerint)

-

Költséggazdálkodás, költségelemzés (költségszint)

-

Az eredmény fogalma (nyereség, veszteség, null szaldó / fedezeti pont)

-

Az eredmény-kimutatás menete, jövedelmezőségi tábla készítése, az adózott és az adózatlan eredmény kiszámítása

-

Az eredmény elemzése (eredményszint)

11. évfolyam

196


órakeret


8 óra

Elszámoltatás

4 óra


2 óra


2 óra


16 óra

Tartalom

Készletgazdálkodás – 10 óra -

Átlagkészlet számítási módok, azok alkalmazása (számtani átlag, súlyozott átlag, kronologikus átlag)

-

Áruforgalmi mérlegsor alkalmazása

-

Készletgazdálkodási mutatószámok alkalmazása (forgási sebesség napokba és fordulatokban)

Elszámoltatás – 6 óra -

Leltárhiány, többlet értelmezése

-

Normalizált hiány, készen tartási veszteség értelmezése

-

Raktár elszámoltatása

-

Termelés elszámoltatása

-

Értékesítés elszámoltatása

A témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Választékot állít össze, árlapot készít

x 197

odás Elszámoltatás

g Készletgazdálk

Jövedelmezősé

Árképzés

bérgazdálkodás

tás Létszám- és

Gazdálkodás

veszteségszámí

10045-12

Viszonyszámok

Szakmai számítások

Figyelemmel kíséri az árukészletet

x

Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a

x

raktárból Elvégzi az áruátvétel és tárolás szakszerű

x

dokumentálását Leltározási feladatokat végez

x

x

Bizonylatokat állít ki

x

x

Standol, elszámol a napi bevétellel

x

x

x

x

Nyugtát, készpénzfizetési/átutalási számlát

x

állít ki Ételt, italt, cukrászkészítményt, árukat

x

beáraz Anyaghányadot, kalkulációt készít

x

Veszteségszámításokat végez

x

Gazdálkodási számításokat végez

x

Kiszámítja az ételek tápanyag-és

x

x

x

x

x

x

x

x

energiatartalmát Az áru tömegével kapcsolatos

x

számításokat készít Figyelemmel kíséri az üzleti eredmény és költségek alakulását Áruszükségleti terv, árufedezet, beszerzési

x

formák Raktári készletek kezelése, ellenőrzése

x

Az áruátvétel szabályai, folyamata

x

Költségelszámolás

x

x

Az anyagfelhasználás mérése

x

A munkaadó és a munkavállaló kapcsolata: munkaszerződés, munkaidő beosztás,

x

munkabér A gazdálkodás elemei, összefüggése és

x

eredménye A vendéglátás gazdasági számításai

x 198

x

x

x

x

x

x

A jövedelmezőséggel kapcsolatos mutatók

x

Létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos

x

mutatók Készletgazdálkodással kapcsolatos

x

mutatók Árképzés

x

A képzés helyszíne Osztályterem

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek

Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport osztály

1.

magyarázat

x

2.

megbeszélés

x

3.

szemléltetés

x

4.


5.

házi feladat

x x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete

1.

-

Információ feldolgozó tevékenységek

1.1.

Információk önálló rendszerezése

x

1.2.

Információk feladattal vezetett

x

199

keret

módok) Osztály bontás


Egyéni

szám

(differenciálási

Csoport

Sor-

rendszerezése 2.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1.


x

2.2.

Tesztfeladat megoldása

x

A képzés sajátosságai, mérés-, értékelés A képzés során cél a vendéglátó eladó gazdálkodáshoz kapcsolódó ismeretek magas szintű elsajátítása. A diákok a képzés végén rendelkezzenek mindazon szakmai ismeretekkel és kompetenciákkal, amelyek szükségesek a szakma gyakorlásához. A szakmai ismeretek mellett legalább ilyen fontos a készségek megfelelő szintű begyakorlása, bizonyos rutin szerzése az irodai, adminisztratív és döntés-előkészítő feladatok elvégzéséhez. A kimenetben jelentős szerepet játszó tárgyak esetében szükség szerint szervezhető szintfelmérő, amellyel mérhető a diákok tudása. A szintfelmérő egyaránt tartalmazhat szóbeli, írásbeli, vagy gyakorlati elemeket, illetve ezek kombinációját. Szükségességét, tartalmát, a számonkérésre kerülő ismereteket és készségeket az adott tárgyat tanító tanárok határozzák meg a hatályos jogszabályok, a szakmai program, a tantárgy óraterve és egyéb tényezők figyelembe vételével.

Számonkérés, értékelés általános szabályai A számonkérés írásbeli, szóbeli formáit egyaránt alkalmazzuk. A mérések típusát és rendszerességét az adott tantárgyat oktató pedagógusok minden tanév elején egyeztetik és rögzítik. Számonkérés írásbeli és szóbeli formáinál kiemelt figyelmet fordítunk az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, valamint a gyakorlati feladatok, tevékenységek magas szintű begyakoroltatására. Az egyes képzési szakaszban évenként szintfelmérőkön, illetve – a kamara által kijelölt időpontban – szintvizsgán mérjük fel a tanulók tudásszintjét, kompetenciáit. A teljesítménymérés, értékelés alapját a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott szakmai kompetenciákszintjeiés a szakmai ismeretek alkalmazási típusaiadják.

A számonkérés elvei:

200

A számonkérés célja a tanulók ismeretének ellenőrzése, értékelése meghatározott szempontok alapján, amely kiterjed a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletekre is. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Alapvető értékelési alapelv az objektivitás, a tanuló számára is egyértelmű értékelés. Az értékelési rendszer sokoldalú kell, hogy legyen, mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérést illetően. Számonkérési formák: Szóbeli számonkérés: -

Szóbeli felelet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból (hiányzás esetén annak az órának a tananyagából, amelyen a tanuló jelen volt), ismétlő kérdésekkel

-

Tanórai munka értékelése: egyéni munka, páros munka, csoport munka keretében

Írásbeli számonkérés: -

A 9. osztályban, a tanév elején diagnosztizáló mérést végzünk az általános iskolai tananyagra építve. A diagnosztizáló felmérők segítségével megállapítható, hogy a tanulók eljutottak-e arra a szintre, ahonnan tanulmányaikat tovább folytathatják. Ezekre a felmérőkre nem adunk osztályzatot. A tanulók százalékos teljesítménye kerül a naplóba fekete színnel. A mérés elvégzése után a lemaradókkal az adott anyagrészben a továbbiakban differenciáltan foglalkozunk.

-

Minden téma után írásbeli illetve szóbeli számonkérésre kerül sor. Az értékelés a tanulók tudásszintjének megismerését szolgálja, visszajelzést ad a tanulónak, a tanárnak és a szülőnek a fejlődés mértékéről, ezért alapvetően fontos a tanulók előrehaladása érdekében. A témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban kell közölni a tanulókkal. Az érdemjegy piros színnel kerül a naplóba. A hiányzó tanulóknak a dolgozat pótlására két héten belül lehetőséget biztosítunk.

-

Kisebb anyagrészek lezárásakor célszerű röpdolgozatot íratni, amelyet tanári gyakorlatnak megfelelően osztályzattal értékelünk. Ha a tanulók tudásában nagy 201

hiányosságokat tapasztalunk, akkor az osztályzástól eltekinthetünk. Ebben az esetben a hiányok pótlását vagy folyamatosan végezzük, vagy a nagyon nehéznek tűnő anyagrészre később térünk vissza.

-

Az év végi ismétléskor olyan felmérőket íratunk, amelyeknek feladatai csak a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket kéri számon.

Érdemjegy adható továbbá: -

Szorgalmi feladatra

-

Rövid (2-3 órás) projektekre

-

Beszámolókra

A számonkérés, értékelés gyakorisága a tanmenetben rögzített tananyagegységeknek megfelelően történik a témazáró dolgozatok esetében, ezeket összefoglaló, rendszerező óra előzi meg. A számonkérés többi formájának gyakoriságát a szaktanár határozza meg az adott tanulócsoport sajátosságainak megfelelően. A tanulók szóbeli és írásbeli feleleteit a szaktanár mindig értékeli, az érdemjegyet közli a tanulóval és az osztálynaplóba rögzíti.

Alkalmazható tankönyvek, taneszközök -

Kristóf Lajos: „Gazdasági számítások a kereskedelemben” (Műszaki Kiadó)

-

normál tábla, szükség szerint alkoholos filccel írható tábla,

-

írásvetítő, számítógép és perifériái, internet elérési lehetőség, projektor alkalmanként,

-

multimédiás eszközök (videó, tv, CD-lejátszó, DVD-lejátszó) alkalmanként,

-

a témához kapcsolódó szakirodalom, szaksajtó, egyéb szemléltető eszközök,

-

az iskolai kabinetben található anyagok, eszközök, berendezési tárgyak,

-

hatályos jogszabálygyűjtemény,

-

nyomtatványok, bizonylatok 202

-

számológép (kötelező)

Házi feladat Írásbeli feladatok: -

A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni és azt a tanórán bemutatni. A pedagógus rendszeresen ellenőrizheti azt és érdemjeggyel értékelheti.

-

A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában a tanórán, számon kérhető és felelete értékelhető.

-

Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse.

-

Nem adható indokolatlanul sok feladat még pedagógiai célzattal sem, csak szokásos házi feladattal arányos mértékű.

Szóbeli feladatok: -

A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára.

-

A nagyobb anyag egészének ismerete várható el záró felelésnél vagy dolgozatnál.

203

10044-12Élelmiszer, fogyasztóvédelem –élelmiszerek csoportjai


204

Élelmiszer, fogyasztóvédelem

Élelmiszerek csoportjai

104

óra

A tantárgy tanításának célja A

vendéglátásban

felhasználásra

kerülő

élelmiszerek

tulajdonságainak,

azok

konyhatechnológiai szerepének és fontosságának megismerése a felhasználás lehetőségeinek az elsajátítása.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Az Előkészítési és ételkészítési alapismeretek tantárgyban A technológiai alapismeretek témakör kapcsolódó tartalom.

Fejlesztési követelmények, kompetenciák:

x

Alkalmazza a diétás szabályokat

x

x

Betartja és betartatja a HACCP

x

x

Alkalmazza a korszerű életmódhoz kötődő sajátosságokat Alkalmazza az élelmiszerkutatások eredményeit

205

Italok

x

táplálkozástudomány eredményeit

állományjavítók

x

Alkalmazza a korszerű

Fűszerek, ízesítők, zamatosítók, és

x

FELADATOK

áruk

x

fogyasztóvédelem

termékek, koffeintartalmú élvezeti

Növényi eredetű élelmiszerek

x

10044-12 Élelmiszer,

Édesítőszerek és édesipari

Állati eredetű élelmiszerek

Élelmiszerek csoportjai

előírásait Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat Az előírásoknak megfelelően tárolja az élelmiszereket Alapanyagokat vizsgál és/vagy ellenőriz

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Ellenőrzi a fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési időket és az áruk minőségét Betartja és betartatja a környezetvédelmi előírásokat SZAKMAI ISMERETEK Malomipari termékek, sütőipari

x

termékek, tészták Természetes édesítőszerek,

x

mesterséges édesítőszerek Zsiradékok

x

Tej, tejtermékek

x

Tojás

x

x

Hús, húsipari termékek, baromfifélék, halak és hidegvérűek,

x

vadak Zöldségek, gyümölcsök

x

Édesipari termékek,

x

koffeintartalmú élelmiszerek Alkoholtartalmú italok,

x

alkoholmentes italok Fűszerek, ízesítőanyagok,

x

adalékanyagok, kényelmi anyagok SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése

x

x

x

x

x

Szakmai nyelvű hallott szöveg

x

x

x

x

x

206

megértése Szakmai nyelvű beszédkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság

A képzés javasolt helyszíne Tanterem

A

tantárgy

elsajátítása

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

tevékenységformák

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

egyéni

csopor t

felszerelések (SZVK 6. osztály

pont lebontása, pontosítása)

1.1

magyarázat

x

1.2.

elbeszélés

1.3.

kiselőadás

1.4.

megbeszélés

x

-

1.5.

vita

x

-

1.6.

szemléltetés

1.7.

projekt

x

-

1.8.


x

-

1.9.

szimuláció

x

-

1.10.

szerepjáték

x

-

1.11.

házi feladat

x

-

x

-

x

x


207

-

-

Tanulói tevékenység

Alkalmazandó

szervezési kerete

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5. 1.6. 1.7.

2.

felszerelések

keret

(SZVK 6. pont -

Osztály bontás

módok) Egyéni

szám


Csoport

Sor-

eszközök és

(differenciálási

lebontása, pontosítása)

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló

x

feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett

-

x

feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1.


x

-

2.2.

Leírás készítése

x

-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

208

x

-

x

-

x

-

x

-

2.7.

3.

3.1.

3.2

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

x

-

x

-

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

3.3.


x

-

3.4.

Csoportos versenyjáték

x

-

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés elvei Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Célja a tanulók felkészültségének, tudásának folyamatos ellenőrzése. Sokoldalú értékelési rendszer, változatos értékelési formák. Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. A számonkérés, értékelés eljárási szabályai A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is sor kerül a tanórák folyamán. Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat esetében 1 hét. A dolgozatokat az adott tanév végéig kell megőrizni, addig megtekinthetőek a tanuló, illetve a szülők által is. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű dolgozatok nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni a többi érdemjegytől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni. A félévi osztályzat az addig szerzett jegyek átlaga. Az év végi osztályzat az addig szerzett jegyek (szeptembertől júniusig) átlaga. jegyek átlaga 0-1,74 1,75-2,74 2,75-3,74

érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) 209

3,75-4,49 4,50-5,00

jó (4) jeles (5)

A számonkérés formái, és a tanulók értékelésének követelményei Az írásbeli méréseken kívül sor kerül szóbeli számonkérésekre is, amikor a tanulók önállóan fejtik ki gondolataikat egy-egy témáról. A tanár minden órán bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. Ha nem volt jelen a tanuló az előző órán, akkor a legutóbbi jelenléte szerinti óra anyagából kell felelnie. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően sor kerülhet, azoknak segítő szándékúnak kell lenniük. Érdemjegyet kaphat a tanuló szóbeli feleletre, írásbeli munkára, önálló kiselőadásra, tanórai munkára, szorgalmi feladatra, tanulmányi versenyen való részvételre. Szóbeli felelet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Röpdolgozat: Az egész osztály, vagy néhány tanuló beszámoltatása, előzetes bejelentés nélkül. Írásbeli felelet az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Ellenőrző dolgozat: a feldolgozott tananyag részegységének számonkérése. Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. Megírásának időpontját legalább 1 héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Ha a tanuló a dolgozatírás napján hiányzik, a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. Ennek a dolgozatnak a megírását a tanuló nem követelheti. Egy tanítási napon belül legfeljebb 3 témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az osztályzatok megállapítása A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba és az ellenőrző könyvbe beírjuk. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános, és indokolandó. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. teljesítmény 0-39% 40-55% 56-70% 71-85%

érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) 210

86-100%

jeles (5)

Önmagában a felszerelés hiánya érdemjeggyel nem értékelhető, csak akkor, ha a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Írásbeli feladatok A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó, arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni, az órán azt bemutatni. A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában számon kérhető. A tanulónak a megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat készítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokhoz hasonlóan történhet. Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse. Szóbeli feladatok A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára. Nagyobb anyag egészének ismerete várható el dolgozatnál. A diák önként vállalkozhat kiselőadás készítésére. A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyen való részvételre. Ajánlott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

Dr. Buzás Gizella: Szakáruismeret

211

9. évfolyam Témakörök és elemeik

Növényi eredetű élelmiszerek

36 óra

Növényi eredetű zsiradékok jellemzése és felhasználása. Zsírok, olajok fogalom-meghatározása. A növényi olajok, zsírok jellemzői, alapanyagai, előállításuk fő lépcsői. Az állati eredetű zsírok jellemzői, előállításuk. Zsírok-olajok minőségértékelésének szempontjai. A termékcsoport áruinak minőségmegőrzése. Zöldségek jellemzése és felhasználása. A gyümölcs- és zöldségáruk árurendszere. A gyümölcs- és zöldségáruk árutulajdonságai. Gyümölcsfajták jellemző árutulajdonságai. Zöldségfajták jellemző árutulajdonságai. Gyümölcs- és zöldségáruk minőségmegőrzése, forgalmazásuk szabályai. Gyümölcsök jellemzése és felhasználása Gabona-, malom-, sütő- és tésztaipari termékek jellemzése és felhasználása. A gabonafajták és alkalmazásuk az emberi táplálkozásban. Malomipari műveletek és termékeik. Száraztészták. A kenyér. Sütőipari fehértermékek.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az áruforgalom lebonyolítása tantárgy alapvető témaköreit A tanulók legyenek képesek az „ áruforgalom lebonyolítása” gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni annak eszközeit, módszereit a vállalkozás életében.

10. évfolyam 212

Témakörök és elemeik Állati eredetű élelmiszerek

36 óra

Állati eredetű zsiradékok (vaj, sertészsír, baromfizsír, háj, tepertő, állati eredetű olajak) jellemzése felhasználása. Tej, tejkészítmények, tejtermékek jellemzése, felhasználása (tej, túró, joghurt, sajt, vaj, ízesített tejkészítmények, tejkonzervek, sűrített tej, stb.). A tej és tejkészítmények,

tejtermékek

tárolása,

eltarthatósága,

vendéglátó

ipari

felhasználása. Tojás felépítése, összetétele, tojássárgája és fehérje technológiai hatása. Tojás minősítése, tárolása, tartósított termékei. A tojás tárolása, eltarthatósága vendéglátó ipari felhasználása. Hús, húsipari termékek jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. Tartós és nem tartós húsipari termékek, darabos áruk, vörös áruk, pácolt, főtt, füstölt, szárított készítmények. A húsipari termékek eltarthatósága, tárolása és vendéglátó ipari felhasználása. A hús-feldolgozóipar nyersanyagai. Alapanyagok, segéd- és járulékos anyagok. Hús-feldolgozóipari műveletek. A hús-feldolgozóipar termékeinek jellemzése és csoportosítása, minőségi követelményei. Töltelékes áruk: hőkezeléssel és hőkezelés nélkül készült töltelékes áruk. Darabos húskészítmények. Étkezési szalonnák. Húskonzervek. A hal-feldolgozóipar termékei. Halkonzervek. Baromfiipari termékek, vágott baromfik jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. A háziszárnyasok (tyúk, liba, kacsa, pulyka, stb.) feldolgozása. A baromfihúsból készült húsipari termékek, tárolása, eltarthatósága. Vadak jellemzése felhasználása. A vadhúsok táplálkozástani jelentősége. A vadhúsok kezelése, feldolgozása. A vadak csoportosítása. Halak és hidegvérűek jellemzése felhasználása. Egyéb hidegvérű állatok jellemzése, táplálkozástani jelentősége, felhasználása. Halak, puhatestűek, rákok, kagylók, étkezési csigák. 213

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az áruforgalom lebonyolítása tantárgy alapvető témaköreit A tanulók legyenek képesek az „ áruforgalom lebonyolítása” gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni annak eszközeit, módszereit a vállalkozás életében. 11. évfolyam

32 óra

Témakörök és elemeik Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk 4 óra Természetes édesítőszerek jellemzése és felhasználása. Mesterséges édesítőszerek jellemzése és felhasználása. Kakaópor jellemzése és felhasználása. Csokoládétermékek és bevonómasszák jellemzése és felhasználása. Kávéfajták, kávé feldolgozása, pörkölési módok, kávé felhasználása. Teafajták, tea feldolgozása, összetétele, felhasználása.

Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók 4 óra Fűszerek jellemzése és felhasználása. Ízesítőanyagok, só és ecet jellemzése, felhasználása. Adalékanyagok jellemzése és felhasználása. Ételkészítési és cukrászati kényelmi anyagok jellemzése és felhasználása.

Italok

24 óra

Alkoholtartalmú italok jellemzése és felhasználása. Alkoholmentes italok. Természetes vizek, ásványvizek, gyógyvizek fogalma, biológiai hatása, szerepük a kereskedelemben. Gyümölcs- és zöldséglevek, szörpök (élettani hatásuk, alapanyagaik, minőségi követelmények). Szénsavas üdítőitalok (táplálkozástani hatásuk, kereskedelmi jelentőségük, minőségi követelményeik, minőségmegőrzés időtartama). Alkoholtartalmú italok. 214

Az alkohol élettani hatásának ismertetése. A kulturált alkoholfogyasztás szabályai. Hazánk borvidékei. A borok. A borok fogalma, jellemzése, készítése, kezelése és gondozása, palackozása, tárolása. Minőséget meghatározó tényezők. A borok típusai. Természetes borok. Likőrborok. Szénsavas borok. A pezsgő gyártása, minőségi jellemzői, fajtái, minőségi követelmények, érzékszervi tulajdonságai, választéka, palacktípusa. A sör (jellemzése, készítése, minőségét meghatározó tényezők). Sörök fő típusa, forgalomba hozatala. Szeszipari

készítmények

(jellemzése,

készítése,

minőségi

követelménye,

kereskedelmi jelentősége). Alkoholmentes italok jellemzése és felhasználása.

Vizsgára bocsátás feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az áruforgalom lebonyolítása tantárgy alapvető témaköreit. A tanulók legyenek képesek az „ áruforgalom lebonyolítása” gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni annak eszközeit, módszereit a vállalkozás életében.



•


•

Folyamatos legyen 215

•


Értékelés: A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat.

A differenciálás módjai

Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.

Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.

ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

A 6.1.

A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez

216

szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék 6.2.

Tűzhelyek

6.3.

Sütők

6.4.

Gépek, berendezések

6.5.

Mosogatók

6.6.

Hűtőszekrények, mélyhűtők

6.7.

Konyhai kéziszerszámok, eszközök

6.8.

Konyhai edényzet

6.9.

Étjég-készítő gép

6.10.

Mérleg (digitális, árazó)

6.11.

Számítógép,

6.12.

Pénztárgép vagy pénztár számítógép

6.13.

Hűtővitrin (süteményes, hidegkonyhai)

6.14.

Pult és vendégtér bútorzat

6.15.

Eszpresszó kávégép

6.16.

Kávédaráló

6.17.

Üveg eszközök (tálak, kelyhek, poharak stb.)

6.18.

Fémeszközök (a felszolgálás, kiszolgálás, adagolás eszközei és evőeszközök)

6.19.

A gyorséttermi, és kávéházi felszolgáláshoz szükséges felszerelések

217

10044-12. Élelmiszer, fogyasztóvédelem – Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem Szakiskola 9-11. évfolyam

218

Élelmiszer, fogyasztó-védelem Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztó-védelem

A tantárgy tanításának célja

Az

élelmiszereket

felépítő

anyagok

jellemző

kémiai-,

fizikai

tulajdonságainak

megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása. A vendéglátó üzlet kialakításának

és

üzemeltetésének

követelményei

és

a

működéssel

kapcsolatos

fogyasztóvédelmi és HACCP szabályok elméleti hátterének megismertetése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. A feldolgozott élelmiszerek forgalomba hozásának lehetőségeinek, feltételeinek elsajátítása.

Általános fejlesztési követelmények SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Pontosság

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Rendszerező képesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés elvei Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Célja a tanulók felkészültségének, tudásának folyamatos ellenőrzése. Sokoldalú értékelési rendszer, változatos értékelési formák. Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. A számonkérés, értékelés eljárási szabályai 219

A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is sor kerül a tanórák folyamán. Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat esetében 1 hét. A dolgozatokat az adott tanév végéig kell megőrizni, addig megtekinthetőek a tanuló, illetve a szülők által is. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű dolgozatok nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni a többi érdemjegytől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni. A félévi osztályzat az addig szerzett jegyek átlaga. Az év végi osztályzat az addig szerzett jegyek (szeptembertől júniusig) átlaga. jegyek átlaga 0-1,74 1,75-2,74 2,75-3,74 3,75-4,49 4,50-5,00


A számonkérés formái, és a tanulók értékelésének követelményei Az írásbeli méréseken kívül sor kerül szóbeli számonkérésekre is, amikor a tanulók önállóan fejtik ki gondolataikat egy-egy témáról. A tanár minden órán bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. Ha nem volt jelen a tanuló az előző órán, akkor a legutóbbi jelenléte szerinti óra anyagából kell felelnie. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően sor kerülhet, azoknak segítő szándékúnak kell lenniük. Érdemjegyet kaphat a tanuló szóbeli feleletre, írásbeli munkára, önálló kiselőadásra, tanórai munkára, szorgalmi feladatra, tanulmányi versenyen való részvételre. Szóbeli felelet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Röpdolgozat: Az egész osztály, vagy néhány tanuló beszámoltatása, előzetes bejelentés nélkül. Írásbeli felelet az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Ellenőrző dolgozat: a feldolgozott tananyag részegységének számonkérése. Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. Megírásának időpontját legalább 1 héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Ha a tanuló a dolgozatírás napján hiányzik, a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. Ennek a dolgozatnak a megírását a tanuló nem követelheti. Egy tanítási napon belül legfeljebb 3 témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az osztályzatok megállapítása

220

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba és az ellenőrző könyvbe beírjuk. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános, és indokolandó. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. teljesítmény 0-39% 40-55% 56-70% 71-85% 86-100%


Önmagában a felszerelés hiánya érdemjeggyel nem értékelhető, csak akkor, ha a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Írásbeli feladatok A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó, arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni, az órán azt bemutatni. A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában számon kérhető. A tanulónak a megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat készítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokhoz hasonlóan történhet. Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse. Szóbeli feladatok A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára. Nagyobb anyag egészének ismerete várható el dolgozatnál. A diák önként vállalkozhat kiselőadás készítésére. A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyen való részvételre. Ajánlott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök Dr. Buzás Gizella: Szakáruismeret

221

Dr. Buzás Gizella: Az áruismeret alapjai Dr. Buzás Gizella: Általános áruismeret NÉBIH: Útmutató a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatához internet: www.nfh.hu

Iskolai óraszám: 9. évfolyam 36 óra


Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése

-

Táplálkozás jelentősége

-

Élelmiszerek összetevői víz és szárazanyagok (alaptápanyagok, védőtápanyagok, járulékos anyagok, ballasztanyagok) jellemzése

-

Emésztés, tápanyag felszívódás

-

Táplálkozás feladata, a szervezet tápanyag és energiaszükséglete

-

Élelmiszerek tápértékének megőrzése

-

Az élelmiszerek feldolgozásának hatása a tápanyagokra

-

Az élelmiszerek feldolgozása folyamán bekövetkező változások

-

Mikroorganizmusok jellemzése, életfeltételei

-

Mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége

-

Élelmiszerek tartósítása: Fizikai-, fizika-kémiai-, kémiai tartósítási eljárások

Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei

-

A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei

-

Nyersanyagok beszerzési, átvételi, tárolási, előkészítési követelményei

-

Üzemi, üzleti terméktárolás szabályai

-

Vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásai

Követelmények 222

A vendéglátó eladó a cukrászdák, kávézók, eszpresszók, ételbárok, bárok, gyorsétkezőhelyek, hidegbüfék, büfék, falatozók szakembere. Reggeli- és uzsonnaételeket, gyorsételeket, hidegkonyhai készítményeket, salátákat készít és értékesít helyben és elvitelre. Feladata továbbá az értékesítő munkák szakszerű ellátása, vitrineket, kínáló polc és pultrendszereket rendez, kávét és teát főz, alkoholmentes és alkoholos italokat készít. Cukrászkészítmények, fagylaltok befejező műveleteit végzi, pultkiszolgálást és felszolgálást végez.

10. évfolyam 18 óra


Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei

-

Vendéglátó egységek telepítésének alapfeltételei:

-

Környezetszennyezés nélküli építési terület, ivóvíz, szennyvízelvezetés követelményei

-

A helységek egyirányú kapcsolódása, tiszta és szennyezett övezetek kereszteződéséneki tilalma

-

Bejáratok, raktárak, előkészítő helységek, konyhák, műhely, mosogatók, vendégtér, szociális helységek kialakításának követelményei.

-

Személyi higiénia

-

Test, munkaruha higiéniai előírásai, egészségügyi kiskönyv, érvényes orvosi alkalmassági vizsgálat igazolása

-

Vendéglátó tevékenység, élelmiszer előállítás személyi feltételei:

-

Képzési-, egészségügyi-, szakmai- és erkölcsi feltételek

Követelmények

A vendéglátó eladó a cukrászdák, kávézók, eszpresszók, ételbárok, bárok, gyorsétkezőhelyek, hidegbüfék, büfék, falatozók szakembere. Reggeli- és uzsonnaételeket, 223

gyorsételeket, hidegkonyhai készítményeket, salátákat készít és értékesít helyben és elvitelre. Feladata továbbá az értékesítő munkák szakszerű ellátása, vitrineket, kínáló polc és pultrendszereket rendez, kávét és teát főz, alkoholmentes és alkoholos italokat készít. Cukrászkészítmények, fagylaltok befejező műveleteit végzi, pultkiszolgálást és felszolgálást végez.



Fogyasztóvédelem

-

Hazai fogyasztóvédelmi szabályok, EU-s fogyasztóvédelmi szabályok

-

Fogyasztói jogorvoslati lehetőségek

-

A fogyasztóvédelmi intézményrendszer

-

A Vásárlók Könyve

-

Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettség

Követelmények A vendéglátó eladó a cukrászdák, kávézók, eszpresszók, ételbárok, bárok, gyorsétkezőhelyek, hidegbüfék, büfék, falatozók szakembere. Reggeli- és uzsonnaételeket, gyorsételeket, hidegkonyhai készítményeket, salátákat készít és értékesít helyben és elvitelre. Feladata továbbá az értékesítő munkák szakszerű ellátása, vitrineket, kínáló polc és pultrendszereket rendez, kávét és teát főz, alkoholmentes és alkoholos italokat készít. Cukrászkészítmények, fagylaltok befejező műveleteit végzi, pultkiszolgálást és felszolgálást végez.

A szakképesítéssel rendelkező képes:

-

felmérni az üzletben megjelenő keresletet és kínálatot, figyelemmel kísérni az árukészletet

-

összeállítani az üzlet választékát, 224

-

anyaghányadot, kalkulációt, árlapot készíteni, kiszámítani az ételek tápanyag- és energiatartalmát

-

reggeli és uzsonnaételeket, gyorsételeket, hidegkonyhai készítményeket, salátákat készíteni, adagolni, tálalni helyben fogyasztásra vagy elvitelre

-

szakszerűen kezelni a sütő-főző berendezéseket és az értékesítés gépeit

-

betartani a higiéniai előírásokat, az élelmiszerbiztonsági, munkavédelmi, tűzrendészeti, és környezetvédelmi szabályokat a termelő és értékesítő munkája alatt

-

büfé és gyorséttermi, valamint cukrászdai, kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást végezni

-

nyugtát, számlát készíteni, fizettetni

-

elszámolni a napi bevétellel, standolni

-

beüzemelni, és üzemen kívül helyezni a gépeket

-

elvégezni az üzlet nyitási, és zárási teendőit

-

cukrászati készítmények befejező műveleteit végezni, feltölteni a hűtővitrineket

-

fagylaltot fagyasztani, feltölteni a fagyi pultot, vezetni a nyilvántartásait

-

betartani a fogyasztóvédelmi előírásokat

-

idegen nyelven kommunikálni a munkatársaival és a vendégekkel

Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az V.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével

A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele:

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető 225

Az ellenőrzés, értékelés, minősítés tartalmi, formai követelményei: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a IV. Szakmai követelmények

fejezetben

szereplő

szakmai

követelménymodulok

mindegyikét tartalmazza

ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK: Tűzhelyek Sütők Gépek, berendezések Mosogatók Hűtőszekrények, mélyhűtők Konyhai kéziszerszámok, eszközök Konyhai edényzet Étjég-készítő gép Mérleg (digitális, árazó) Számítógép, Pénztárgép vagy pénztár számítógép Hűtővitrin (süteményes, hidegkonyhai) Pult és vendégtér bútorzat Eszpresszó kávégép Kávédaráló Üveg eszközök (tálak, kelyhek, poharak stb.) Fémeszközök (a felszolgálás, kiszolgálás, adagolás eszközei és evőeszközök) A gyorséttermi, és kávéházi felszolgáláshoz szükséges felszerelések Csomagolóanyagok, egyéb kellékek Üzleti bizonylatok Kávés- baristaedényzet

226

témaköreinek

10046-12 szakmai idegen nyelv Szakiskola 9-11. évfolyam

227

Vendéglátó eladó 10046-12 Szakmai idegen nyelv A tantárgy tanításának célja: Általános idegen nyelvű kommunikáció, olvasás, fordítás A vendéglátásban használt szakmai szókincs elsajátítása, alkalmazása. Különböző ételkészítési, cukrászati technológiák idegen nyelvű ismerete, alkalmazása. A vendéglátás termelésében, értékesítésében jellemző szituációk idegen nyelvű kezelése.

Fejlesztési követelmények: Idegen nyelven kommunikál a munkatársaival és a vendégekkel. Fejleszti az idegen nyelvű beszédkészségét. Idegen nyelven telefonál. Technológiai műveleteket, munkafolyamatokat idegen nyelven mond el A gyakorlati munka során idegen nyelven utasítást ad és fogad. Az általános gasztronómia idegen nyelvű szókincsét alkalmazza. A vendéglátás legfontosabb idegen nyelvű szókincsét alkalmazza. Általános idegen nyelvű kommunikáció, olvasás, fordítás. Etikett protokoll idegen nyelven. Illemtani formulák idegen nyelven. Idegen nyelvű szakmai kommunikáció a vendégekkel. Idegen nyelvű szakmai kommunikáció a beszállítókkal, viszonteladókkal, munkatársakkal. Vevőpanaszok kezelése idegen nyelven. Konyhai, cukrászati, éttermi félkész és kés Italok és ételek neve, készítésük technológiájának leírása idegen nyelven termékek idegen nyelvű technológiája. Konyhai, cukrászati és éttermi gépek, berendezések nevei és feliratainak ismerete idegen nyelven. Idegen nyelvű beszédkészség. Idegen nyelvű hallott szakmai szöveg megértése. Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg megértése. Idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése, megértése. Elemi számolási készség idegen nyelven.

Személyes és társas kompetenciák: 228


Fejlődőképesség, önfejlesztés

Határozottság


Módszerkompetenciák: -

Logikus gondolkodás

- Gyakorlatias feladatelemzés

Évfolyamonként a tanórai foglalkozások száma: 9. évfolyam: szakmai idegen nyelv alapjaiból 54 óra, lebontva:

szakmai kifejezésekből

25 óra

szakmai technológiákból

11 óra

szakmai szituációkból

8 óra

10. évfolyam: szakmai idegen nyelv alapjaiból 36 óra, lebontva:


8 óra


10 óra


18 óra

11 évfolyam: szakmai idegen nyelv alapjaiból 32 óra, lebontva


6 óra


6 óra


20 óra.

Témakörök és elemeik: Szakmai kifejezések 229

Gasztronómia nyersanyagai Cukrászkészítmények megnevezései Ételek megnevezései Italok megnevezései Vendéglátó ipari egységek és helyiségeik Vendéglátásban használatos eszközök, berendezések, gépek megnevezései Beszerzési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések Termelési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések Értékesítési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések

Szakmai technológiák Cukrászati technológiák Ételkészítési technológiák Italok készítése, felszolgálás folyamatai

Szakmai szituációk Kommunikáció a munkatársakkal Etikett, protokoll alkalmazása Kommunikáció a vendégekkel Vendégek fogadása Ajánlás idegen nyelven Rendelésfelvétel idegen nyelven Panaszkezelés

Javasolt témakörök évfolyamonként: 9. évfolyam: Szakmai kifejezések Gasztronómia nyersanyagai Cukrászkészítmények megnevezései Ételek megnevezései Italok megnevezései

230

Szakmai technológiák Cukrászati technológiák Ételkészítési technológiák

Szakmai szituáció:

Kommunikáció a munkatársakkal és a vendégekkel Etikett, protokoll alkalmazása

10. évfolyam:

Szakmai kifejezések

Vendéglátó ipari egységek és helyiségeik Beszerzési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések

Szakmai technológiák

Ételkészítési technológiák Italok készítése Szakmai szituációk Kommunikáció a munkatársakkal Etikett, protokoll alkalmazása Kommunikáció a vendégekkel

11. évfolyam: Szakmai kifejezések Termelési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések Értékesítési folyamatoknál, tevékenységeknél használt kifejezések Szakmai technológiák 231

Italok készítése, Felszolgálás folyamatai Szakmai szituációk Vendégek fogadása Ajánlás idegen nyelven Rendelésfelvétel idegen nyelven Panaszkezelés

Követelményei: A szakiskolában folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 11. évfolyam befejezésekor elérjék a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott A1 minimumszintet a négy alapkészségben, elmozduljanak az A2 alapszint irányába, és a beszédértés és beszédkészség terén elérjék az A2 szintet. Optimális esetben a tanulók elérhetik az A2 szintet mind a négy alapkészségben.

A1 szinten (minimumszint) a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkeznek. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész.

Beszédértés: képes önmagára, családjára és közvetlen környezetére vonatkozó ismerős szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni, ha lassan és érthetően mondják azokat. Képes megérteni ismerős kifejezéseket és egyszerű mondatokat, melyek a mindennapi élet konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá, és a legfontosabb információkat többször elismétlik. Képes ismerős témakörökön belül lassan és érthetően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá. Olvasásértés: képes egyszerű és jól strukturált szövegekben, melyek a mindennapok konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, egyes szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni. Képes arra, hogy a sok internacionalizmust tartalmazó és/vagy képekkel illusztrált információközlő szövegek témáját azonosítsa, és a lényegi információkat megértse. Ismerős

232

kontextusban képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, valamint egyes szavakat és nagyon egyszerű kifejezéseket.

Beszédkészség: képes arra, hogy konkrét, ismerős helyzetekben egyszerű szavakkal, hétköznapi szófordulatokkal és nagyon egyszerű nyelvtani szerkezetekkel alapvető információkat adjon önmagáról és közvetlen környezetéről. Képes ismerős, hétköznapi helyzetekben röviden és jól begyakorolt fordulatok segítségével közléseket megfogalmazni úgy, hogy beszéd közben időnként esetleg hosszabb szüneteket tart, szavak után kutat az emlékezetében, küzd a nehéz szavak kiejtésével, és mondandóját olykor újrafogalmazza. Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert”, összekössön. Képes az abc hangjait és egy adott mennyiségű szót és kifejezést úgy kiejteni, hogy beszédét nagyobb erőfeszítés nélkül meg lehet érteni. Közléseiben nagyjából megfelelően alkalmazza a szó- és mondathangsúlyt.

Íráskészség: képes a személyére és az egészen mindennapi, ismerős dolgokra vonatkozó adatokat röviden és egyszerűen írásban megfogalmazni. Képes szótár segítségével mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. Képes számára ismerős szavakat és gyakran használt fordulatokat nagyjából helyesen leírni. Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert” összekössön.

Szóbeli interakció: képes egyszerű módon kommunikálni, ha beszédpartnere lassan és érthetően beszél, továbbá hajlandó arra, hogy mondanivalóját szükség esetén többször, többféleképpen elismételje, és segítséget nyújtson a válaszadásban. Képes arra, hogy egyszerű beszélgetést kezdeményezzen, s ennek során érti és alkalmazza a köszönés, búcsúzkodás és az alapvető udvariassági formák legegyszerűbb változatait. Képes néhány egyszerű, jól begyakorolt kifejezéssel és mondattal megoldani olyan ismerős helyzeteket, melyek mindennapi, konkrét szükségleteihez kapcsolódnak. Képes jól ismert helyzetekben egyszerű szavak, kifejezések és nyelvtani szerkezetek segítségével megválaszolni a közvetlenül hozzá intézett kérdéseket, és képes arra, hogy ő maga is feltegyen egyszerű kérdéseket. Képes rövid beszélgetésben előre begyakorolt fordulatok segítségével kommunikálni, még ha gyakran meg is akad, és keresi a szavakat. Képes arra, hogy beszédpartnere mondanivalóját a mondathangsúly alapján kijelentésként, kérdésként vagy felszólításként értelmezze. Képes beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy mondanivalójában többnyire világosan 233

elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond.

Írásbeli interakció: képes arra, hogy ismerős témakörökben szótár segítségével egyszerű, rövid közléseket megfogalmazzon, miközben a tanult egyszerű nyelvtani szerkezetek használatában még bizonytalanságokat mutat. Képes arra, hogy személyes kapcsolatai ápolására rövid, egyszerű szövegeket alkosson (pl. üdvözlőkártya, levelezőlap, e-mail). A2 szinten (alapszint) a tanuló megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik.

Beszédértés: képes arra, hogy a mindennapi élet területén egyszerű mondatokat, gyakran használt szófordulatokat, szavakat megértsen. Képes arra, hogy felismerje a lassan és érthetően, valamint irodalmi német nyelven elhangzó és ismerős dolgokról szóló szövegek témáját. Képes ismerős témakörökön belül érthetően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes egyszerű, rövid, mindennapokkal kapcsolatos szövegek témáját meghatározni, valamint a szövegekből egyszerű, személyes szükségletei szempontjából fontos információkat kiszűrni.

Beszédkészség: képes arra, hogy mindennapi helyzetekben egyszerű nyelvi eszközökkel kifejezze magát, miközben azonban még gyakran megakad, és szavak után kutat. Képes arra, hogy egyszerű szavakkal és esetenként rövid mondatokkal megközelítően korrekt közléseket fogalmazzon meg közvetlen környezetével (pl. emberek, helyek és helyszínek, munkahelyi vagy iskolai tapasztalatok) kapcsolatosan. Képes csekély szókincs és egyszerű nyelvtani szerkezetek segítségével ismerős témákról, személyes érdeklődési körében közléseket megfogalmazni. Közléseiben többnyire világosan ki tudja fejezni szándékát. Képes egy esemény lefolyásáról megfelelő kötőszavak segítségével („először”, „aztán”, „azután”, „később”, végül”) időbeli sorrendben beszámolni. Képes arra, hogy szavakat és egyszerű mondatokat kötőszavakkal (pl. „és”, „de”, „mert”) összekössön. Képes mondatait helyesen

234

hangsúlyozni és hosszabb közléseit megfelelően tagolni. Kiejtése többnyire nem nehezíti az értést, bár idegen akcentusa feltűnő.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Az adott évfolyamonként lebontott témakörök tananyagának (szakmai kifejezések, szakmai technológiák és szakmai kifejezések) elsajátítása és életszerű használata az idegen nyelvi kommunikáció során. A számonkérés és értékelés elvei: A számonkérés célja a tanulók ismeretének ellenőrzése, értékelése meghatározott szempontok alapján, amely kiterjed a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletekre is. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Százalékos megoszlásban: 100-86%= 5 85-71%=4 70-55%=3 54-40%=2 39- 0%=1 Alapvető értékelési alapelv az objektivitás, a tanuló számára is egyértelmű értékelés. Az értékelési rendszer sokoldalú kell, hogy legyen, mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérést illetően. Számonkérési formák: Szóbeli számonkérés: •

Szóbeli felet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból (hiányzás esetén annak az órának az a tananyagából, amelyen a tanuló jelen volt), ismétlő kérdésekkel

•

Szituációs feladatok és szerepjátékok előadása

•

Önálló kiselőadás: előre megbeszélt, megadott témából

•

Tanórai munka értékelése: egyéni munka, páros munka, csoport munka keretében

Írásbeli számonkérés: •

Röpdolgozat, szódolgozat: az elmúlt óra anyagából, az egész osztály vagy a tanulók egy csoportjának beszámoltatása

•

Ellenőrző dolgozat: a feldolgozott tananyag részegységének számonkérése

235

•

Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. A témazáró dolgozat időpontját egy héttel a megírása előtt be kell jelentenie a szaktanárnak. A dolgozat írásakor hiányzó tanuló a megjelenéstől számított egy héten belül, egy előre egyeztetett időpontban pótolni köteles a dolgozatot.

Érdemjegy adható továbbá: •

szorgalmi feladatra, prezentáció készítésére,

•

tanulmányi versenyen való eredményes részvételre.

A számonkérés, értékelés gyakorisága a tanmenetben rögzített tananyagegységeknek megfelelően történik a témazáró dolgozatok esetében, ezeket összefoglaló, rendszerező és gyakorló óra előzi meg A tanulók szóbeli és írásbeli feleleteit a szaktanár mindig értékeli, az érdemjegyet közli a tanulóval és az osztálynaplóban rögzíti.

Házi feladat: -

Írásbeli feladatok: •

A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni és azt a tanórán bemutatni.

•

A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában a tanórán számon kérhető.

•

A tanulóknak megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat elkészítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokéhoz hasonlóan történhet.

•

Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse.

-

Szóbeli feladatok: •

A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára.

•

A nagyobb anyag egészének ismerete várható el záró felelésnél vagy dolgozatnál. 236

•

A diák önként vállalkozhat – a tantervi követelményeken felül – kisbeszámoló, előadás, prezentáció készítésére, ezt írásban is elkészítheti, de szóban önállóan kell előadnia.

•

A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyeken való részvételre, ugyancsak önkéntes az erre való felkészülése.

Követelményei: A szakiskolában folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 11. évfolyam befejezésekor elérjék a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott A1 minimumszintet a négy alapkészségben, elmozduljanak az A2 alapszint irányába, és a beszédértés és beszédkészség terén elérjék az A2 szintet. Optimális esetben a tanulók elérhetik az A2 szintet mind a négy alapkészségben.

A1 szinten (minimumszint) a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkeznek. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész.

Beszédértés: képes önmagára, családjára és közvetlen környezetére vonatkozó ismerős szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni, ha lassan és érthetően mondják azokat. Képes megérteni ismerős kifejezéseket és egyszerű mondatokat, melyek a mindennapi élet konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá, és a legfontosabb információkat többször elismétlik. Képes ismerős témakörökön belül lassan és érthetően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá.

Olvasásértés: képes egyszerű és jól strukturált szövegekben, melyek a mindennapok konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, egyes szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni. Képes arra, hogy a sok internacionalizmust tartalmazó és/vagy képekkel illusztrált információközlő szövegek témáját azonosítsa, és a lényegi információkat megértse. Ismerős kontextusban képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, valamint egyes szavakat és nagyon egyszerű kifejezéseket. 237

Beszédkészség: képes arra, hogy konkrét, ismerős helyzetekben egyszerű szavakkal, hétköznapi szófordulatokkal és nagyon egyszerű nyelvtani szerkezetekkel alapvető információkat adjon önmagáról és közvetlen környezetéről. Képes ismerős, hétköznapi helyzetekben röviden és jól begyakorolt fordulatok segítségével közléseket megfogalmazni úgy, hogy beszéd közben időnként esetleg hosszabb szüneteket tart, szavak után kutat az emlékezetében, küzd a nehéz szavak kiejtésével, és mondandóját olykor újrafogalmazza. Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert”, összekössön. Képes az abc hangjait és egy adott mennyiségű szót és kifejezést úgy kiejteni, hogy beszédét nagyobb erőfeszítés nélkül meg lehet érteni. Közléseiben nagyjából megfelelően alkalmazza a szó- és mondathangsúlyt.

Íráskészség: képes a személyére és az egészen mindennapi, ismerős dolgokra vonatkozó adatokat röviden és egyszerűen írásban megfogalmazni. Képes szótár segítségével mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. Képes számára ismerős szavakat és gyakran használt fordulatokat nagyjából helyesen leírni. Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert” összekössön.

Szóbeli interakció: képes egyszerű módon kommunikálni, ha beszédpartnere lassan és érthetően beszél, továbbá hajlandó arra, hogy mondanivalóját szükség esetén többször, többféleképpen elismételje, és segítséget nyújtson a válaszadásban. Képes arra, hogy egyszerű beszélgetést kezdeményezzen, s ennek során érti és alkalmazza a köszönés, búcsúzkodás és az alapvető udvariassági formák legegyszerűbb változatait. Képes néhány egyszerű, jól begyakorolt kifejezéssel és mondattal megoldani olyan ismerős helyzeteket, melyek mindennapi, konkrét szükségleteihez kapcsolódnak. Képes jól ismert helyzetekben egyszerű szavak, kifejezések és nyelvtani szerkezetek segítségével megválaszolni a közvetlenül hozzá intézett kérdéseket, és képes arra, hogy ő maga is feltegyen egyszerű kérdéseket. Képes rövid beszélgetésben előre begyakorolt fordulatok segítségével kommunikálni, még ha gyakran meg is akad, és keresi a szavakat. Képes arra, hogy beszédpartnere mondanivalóját a mondathangsúly alapján kijelentésként, kérdésként vagy felszólításként értelmezze. Képes beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy mondanivalójában többnyire világosan elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. 238

Írásbeli interakció: képes arra, hogy ismerős témakörökben szótár segítségével egyszerű, rövid közléseket megfogalmazzon, miközben a tanult egyszerű nyelvtani szerkezetek használatában még bizonytalanságokat mutat. Képes arra, hogy személyes kapcsolatai ápolására rövid, egyszerű szövegeket alkosson (pl. üdvözlőkártya, levelezőlap, e-mail). A2 szinten (alapszint) a tanuló megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik.

Beszédértés: képes arra, hogy a mindennapi élet területén egyszerű mondatokat, gyakran használt szófordulatokat, szavakat megértsen. Képes arra, hogy felismerje a lassan és érthetően, valamint irodalmi német nyelven elhangzó és ismerős dolgokról szóló szövegek témáját. Képes ismerős témakörökön belül érthetően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes egyszerű, rövid, mindennapokkal kapcsolatos szövegek témáját meghatározni, valamint a szövegekből egyszerű, személyes szükségletei szempontjából fontos információkat kiszűrni.

Beszédkészség: képes arra, hogy mindennapi helyzetekben egyszerű nyelvi eszközökkel kifejezze magát, miközben azonban még gyakran megakad, és szavak után kutat. Képes arra, hogy egyszerű szavakkal és esetenként rövid mondatokkal megközelítően korrekt közléseket fogalmazzon meg közvetlen környezetével (pl. emberek, helyek és helyszínek, munkahelyi vagy iskolai tapasztalatok) kapcsolatosan. Képes csekély szókincs és egyszerű nyelvtani szerkezetek segítségével ismerős témákról, személyes érdeklődési körében közléseket megfogalmazni. Közléseiben többnyire világosan ki tudja fejezni szándékát. Képes egy esemény lefolyásáról megfelelő kötőszavak segítségével („először”, „aztán”, „azután”, „később”, végül”) időbeli sorrendben beszámolni. Képes arra, hogy szavakat és egyszerű mondatokat kötőszavakkal (pl. „és”, „de”, „mert”) összekössön. Képes mondatait helyesen hangsúlyozni és hosszabb közléseit megfelelően tagolni. Kiejtése többnyire nem nehezíti az értést, bár idegen akcentusa feltűnő.

239

A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Az adott évfolyamonként lebontott témakörök tananyagának (szakmai kifejezések, szakmai technológiák és szakmai kifejezések) elsajátítása és életszerű használata az idegen nyelvi kommunikáció során. A differenciálás módjai: -

frontális osztálymunka

-

csoportmunka

-

pármunka

-

szituációs feladatok

-

egyéni munka

Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök: -

tankönyvek: németből:Studio d A1 Kurs-undÜbungsbuch, Studio d A1 Sprachtraining, angolból: English „Light” Angol nyelvi gyakorlókönyv és nyelvkönyv a szakiskolák számára

-

fénymásolt anyagok

-

szituációs feladatgyűjtemény

-

CD-k

-

magnó

-

számítógép

-

nyomtató

-

projektor

-

csomagolóanyagok

-

prospektusok, nyelvi újságok

240

10056-12. Gyorsétkeztetés, ételeladás - Ételismeret


241

10056-12 GYORSÉTKEZTETÉS, ÉTELELADÁS

A tanórai foglalkozások óraszáma: Étel-italismeret (elmélet): 9. évfolyamon heti 5 óra, évi 180 óra Termelés (gyakorlat): 9. évfolyamon heti 2 óra, évi 72 óra

A tantárgy tanításának célja: A gyorsétkeztetésben használatos alapanyagok ismerete, a jellemző ételkészítési technikák, és a kiszolgálás körülményeinek megismerése, elsajátítása. A diákok legyenek képesek a gyors, udvarias, szakszerű munkavégzésre.

Étel-italismeret (elmélet) Célok A tanulók elsajátítják a szakszerű, biztonságos munkavégzéshez szükséges technológiai ismereteket. Megismerik a vendéglátó eladó által készített, értékesített különböző termékek nyersanyagait, elkészítési módjukat. Megtanulják, hogyan kell tálalni, díszíteni, készen tartani és a vendég igényére becsomagolni a termékeket.

Általános fejlesztési követelmények SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség

Követelmények FELADATOK Elvégzi az egyéni előkészületeket A munkaterületet, értékesítőteret, gépeket, eszközöket nyitásra előkészíti Árcímkéket, árlapot, ártáblát készít, rendez, kihelyez Tájékozódik a napi feladatokról Konyhatechnológiai munkaműveleteket végez Használja az új technológiákat és anyagokat Hidegkonyhai készítmények befejező műveleteit végzi

242

Gyorséttermi ételeket, salátákat készít Gyorséttermi- és büfé kiszolgálást végez Szakszerűen kezeli a gépeket, sütő-főző berendezéseket Betartja a higiéniai előírásokat, a HACCP szabályokat Üzemen kívül helyezi a gépeket Betartja a munkaegészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat SZAKMAI ISMERETEK Ételkészítési műveletek és csoportosításuk Reggeli-, löncs-, és uzsonnaételek,- italok Hidegkonyhai termékek, hideg- és meleg szendvicsek Gyorséttermi ételek, készentartás, tárolás Gyorséttermi ételek, büféáruk Palackos, kimért és gépi üdítők Gépek, berendezések használata Szelektív hulladékkezelés Pénztárgép, üzleti informatikai eszközök Munka- és tűzvédelmi szabályok

A fő témakörök tartalma Technológiai ismeretek HACCP

45 óra

A termelő és értékesítő helyen használatos eszközök, gépek, berendezések szakszerű biztonságos használata. A vendéglátó eladó munkájához szükséges konyhatechnológiai műveletek elsajátítása.

Hidegkonyhai termékek

45 óra

A vendéglátó eladó által elkészített és értékesítésre kerülő, vagy csak értékesítésre kerülő hidegkonyhai termékek elkészítésének, tálalásának és kiszolgálásának ismerete.

Meleg ételek

45 óra

A vendéglátó eladó által elkészített egyszerű meleg ételek (például: omlett, melegszendvics, hot-dog, hamburger, grill húsok, sültkolbász, hurka, egytálételek, stb.) elkészítésének, tálalásának és kiszolgálásának ismerete.

Italismeret

45 óra 243

Különböző hideg, meleg reggeli italok, alkoholmentes kevert italok, tea, kávé, elkészítésének ismerete.

Termelés (gyakorlat) Célok A tanulók elsajátítják az, uzsonna ételek,- italok, hidegkonyhai termékek, egyszerű meleg ételek, cukrásztermékek, meleg reggeli italok, alkoholtartalmú és alkoholmentes italok, kevert báritalok, tea, kávé, minőségi - különleges minőségű borok, pezsgők, palackos és csapolt sörök elkészítésének gyakorlati ismereteit.



SZEMÉLYES

Állóképesség

KOMPETENCIÁK Terhelhetőség TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Kompromisszumkészség

MÓDSZER

A környezet tisztántartása

KOMPETENCIÁK Problémamegoldás, hibaelhárítás

Követelmények

FELADATOK Elvégzi az egyéni előkészületeket A munkaterületet, értékesítőteret, gépeket, eszközöket nyitásra előkészíti Árcímkéket, árlapot, ártáblát készít, rendez, kihelyez Tájékozódik a napi feladatokról Konyhatechnológiai munkaműveleteket végez Használja az új technológiákat és anyagokat Reggeli, és uzsonna ételeket és italokat készít

244

Hidegkonyhai készítmények befejező műveleteit végzi Gyorséttermi ételeket, salátákat készít Adagolja, tálalja és díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gyorséttermi- és büfé kiszolgálást végez Nyugtát, számlát készít, fizettet Szakszerűen kezeli a gépeket, sütő-főző berendezéseket Betartja a higiéniai előírásokat, a HACCP szabályokat Szükség szerint standol Üzemen kívül helyezi a gépeket Elvégzi az üzleti zárási teendőket Betartja a munkaegészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat SZAKMAI ISMERETEK Ételkészítési műveletek és csoportosításuk Raktári készletek Reggeli-, löncs-, és uzsonnaételek,- italok Csomagolás Gyorséttermi ételek, készentartás, tárolás Gyorséttermi ételek, büféáruk Palackos, kimért és gépi üdítők Gépek, berendezések használata Üzleti nyitási és zárási teendők Szelektív hulladékkezelés Standív Pénztárgép, üzleti informatikai eszközök Munka- és tűzvédelmi szabályok

A fő témakörök tartalma Reggeli és uzsonna ételek, hidegkonyhai termékek készítése

22 óra

Péksütemények, reggeli sütemények, felvágottak, szalámi, kolbászfélék felhasználásával hidegtálak, saláták egyéb hidegkonyhai és reggeli, uzsonna készítmények elkészítése, kiszolgálása.

Egyszerű meleg ételek készítése

22 óra

245

Omlett, rántotta, tükörtojás, ham end eggs, bacon end eggs, főtt és lágytojás, meleg-szendvics, hot-dog, hamburger, grill húsok, sült kolbász,- hurka, egytálételek, és egyéb egyszerű meleg ételek elkészítése, kiszolgálása.

Befejező műveletek, csomagolás

10 óra

Tálalás, díszítés, készen-tartás, melegen-tartás. Csomagolás különböző csomagolóeszközökbe (hidegkonyhai

termékek,

cukrásztermékek

szendvicsek,

palackos

italok

szakszerű

csomagolása).

Italok készítése

10 óra

Tea, kávé, kávé különlegességek, meleg reggeli italok,alkoholmentes kevert italok készítése.

Nyitás, zárás, ügyvitel, bizonylatolás, informatika

8 óra

A vendéglátó egység nyitásával és zárásával kapcsolatos tennivalók. A szükséges adminisztráció és bizonylatolás.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei A diák legyen képes gyorséttermi ételek, és italok készítésére, az elkészített ételek adagolására, tálalására. Ismerje a kiszolgálásra vagy felszolgálásra, kerülő ételek, italok neveit, jellemzőit, Az italokat a pultban elkészíti. Képes gépi nyugtát készíteni, „fizettetni”.

Az ellenőrzés, értékelés, minősítés tartalmi és formai követelményei A pedagógiai programban meghatározott elvek alkalmazásával. Attól eltérő, speciális feltétel nincs. Az értékelés a kimeneti értékeléshez, vagyis a szakmai vizsga %-os eredményeihez igazodik: 0-50%

1

51-60%

2

61-70%

3

71-80%

4

81-100%

5

Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök

246

Tankönyvek: Pető Gyula: Ételkészítési alapismeretek Voleszák Zoltán: Vendéglátó eladási ismeretek

Taneszközök: Konyhai kéziszerszámok, eszközök Konyhai edényzet Mérleg (digitális, árazó) Számítógép, Pénztárgép vagy pénztár számítógép Pult és vendégtér bútorzat Üveg eszközök (tálak, kelyhek, poharak stb.) Fémeszközök (a felszolgálás, kiszolgálás, adagolás eszközei és evőeszközök) A gyorséttermi, és kávéházi felszolgáláshoz szükséges felszerelések Csomagolóanyagok, egyéb kellékek Üzleti bizonylatok

247

10056-12. Gyorsétkeztetés, ételeladás - Ételismeret


248

A 34 811 05 VENDÉGLÁTÓ ELADÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Tantárgy megnevezése: 10056-12 GYORSÉTKEZTETÉS, ÉTELELADÁS

A tanórai foglalkozások óraszáma: 9. évfolyam: heti 1, évi 36 óra 10. évfolyam: heti 1, évi 36 óra 11. évfolyam: heti 1, évi 32 óra

A tantárgy tanításának célja: A gyorsétkeztetésben használatos alapanyagok ismerete, a jellemző ételkészítési technikák, és a kiszolgálás körülményeinek megismerése, elsajátítása. A diákok legyenek képesek a gyors, udvarias, szakszerű munkavégzésre. Célok A tanulók elsajátítják a szakszerű, biztonságos munkavégzéshez szükséges technológiai ismereteket. Megismerik a vendéglátó eladó által készített, értékesített különböző termékek nyersanyagait, elkészítési módjukat. Megtanulják, hogyan kell tálalni, díszíteni, készen tartani és a vendég igényére becsomagolni a termékeket.



Követelmények FELADATOK Elvégzi az egyéni előkészületeket A munkaterületet, értékesítőteret, gépeket, eszközöket nyitásra előkészíti Árcímkéket, árlapot, ártáblát készít, rendez, kihelyez Tájékozódik a napi feladatokról

249

Konyhatechnológiai munkaműveleteket végez Használja az új technológiákat és anyagokat Hidegkonyhai készítmények befejező műveleteit végzi Gyorséttermi ételeket, salátákat készít Gyorséttermi- és büfé kiszolgálást végez Szakszerűen kezeli a gépeket, sütő-főző berendezéseket Betartja a higiéniai előírásokat, a HACCP szabályokat Üzemen kívül helyezi a gépeket Betartja a munkaegészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat SZAKMAI ISMERETEK Ételkészítési műveletek és csoportosításuk Reggeli-, löncs-, és uzsonnaételek,- italok Hidegkonyhai termékek, hideg- és meleg szendvicsek Gyorséttermi ételek, készentartás, tárolás Gyorséttermi ételek, büféáruk Palackos, kimért és gépi üdítők Gépek, berendezések használata Szelektív hulladékkezelés Pénztárgép, üzleti informatikai eszközök Munka- és tűzvédelmi szabályok

Témakörök 9. évfolyam: Hidegkonyhai és gyorséttermi termékek Ételkészítési alapfogalmak. Ételkészítési műveletek és csoportosításuk. Hideg ételek: szendvicsek, étvágyfalatok, sör és borkorcsolyák, aszpikos készítmények, hideg töltött főzelékek, tojásételek. Húsokból készülő hideg ételek. Felvágottak, vegyes ízelítők. Dísztálak. Saláták: nyers saláták, főtt, összetett saláták, és tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek): ecetolajos öntetek, tejtermék alapú, majonéz alapú, hideg hollandi mártás alapú öntetek, gyümölcsöntetek. 250

Gyorséttermi ételek: meleg szendvicsek, hamburgerek, hot-dog, sült hurka, kolbász, pecsenyék, egyben sült, szeletben sült és grillezett húsok, bundázott ételek. A hidegkonyhai és gyorséttermi ételek készen tartása, tálalása, kiszolgálása és tárolása.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei A diák legyen képes gyorséttermi ételek készítésére, az elkészített ételek adagolására, tálalására. Ismerje a kiszolgálásra vagy felszolgálásra, kerülő ételek neveit, jellemzőit.

10. évfolyam Reggeli és uzsonnaételek A korszerű reggeli- és uzsonna választék összeállítása. Reggeli-, löncs-, és uzsonnaételek. Tejes ételek és étel-kiegészítők. Müzlik felhasználása a reggelinél. Magyaros meleg reggeli ételek, tojásételek készítése. Felvágottak, sajtok, vaj, dzsem, méz ajánlása a reggelihez. Reggelihez és uzsonnához készülő pékáruk, francia pékáruk, teljes kiőrlésű és hagyományos technológiával készülő termékek.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei A diák legyen képes gyorséttermi ételek készítésére, az elkészített ételek adagolására, tálalására. Ismerje a kiszolgálásra vagy felszolgálásra, kerülő ételek neveit, jellemzőit.

11. évfolyam Meleg ételek Levesek: egyszerű híg levesek, sűrített levesek gyümölcslevesek, összetett levesek. Meleg előételek: zöldség- és főzelékféléből-, tésztákból-, sajtból-, tojásból-, húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek. Rizottók. Mártások, alaplevek. Köretek: burgonyából, gabonafélékből, tésztafélékből készíthető köretek. Vegyes és gyümölcs köretek. Sós tésztafélék készítése: olasz főtt tészták, magyaros sós tészta: főtt, sült, főtt-sült tészták, sós kelt-tészták, lángosok, palacsinták, pizzák, és egyéb speciális gyorséttermi tészták. 251

Reform, vegetáriánus és diétás étkezési ismeretek.

Vizsgára bocsátás feltételei A diák legyen képes gyorséttermi ételek készítésére, az elkészített ételek adagolására, tálalására. Ismerje a kiszolgálásra vagy felszolgálásra, kerülő ételek neveit, jellemzőit.


1

51-60%

2

61-70%

3

71-80%

4

81-100%

5

Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök Tankönyvek: Pető Gyula: Ételkészítési alapismeretek Voleszák Zoltán: Vendéglátó eladási ismeretek


252

10056-12. Gyorsétkeztetés, ételeladás - Italismeret Szakiskola 9-10. évfolyam

253

A tanórai foglalkozások óraszáma: 9. évfolyam: heti 1, évi 36 óra 10. évfolyam: heti 1, évi 36 óra

A tantárgy tanításának célja: A tanulók elsajátítják a szakszerű, biztonságos munkavégzéshez szükséges technológiai ismereteket. Megismerik a vendéglátó-eladó által értékesített, készített különböző italokat, azok alapanyagait, gyártási technológiájukat. Megtanulják, hogyan kell szakszerűen kiszolgálni ezeket a termékeket.

Célok A tanulók elsajátítják a szakszerű, biztonságos munkavégzéshez szükséges technológiai ismereteket. Megismerik a vendéglátó eladó által készített, értékesített különböző termékek nyersanyagait, elkészítési módjukat. Megtanulják, hogyan kell tálalni, díszíteni, készen tartani és a vendég igényére becsomagolni a termékeket.



Követelmények FELADATOK Elvégzi az egyéni előkészületeket A munkaterületet, értékesítőteret, gépeket, eszközöket nyitásra előkészíti Árcímkéket, árlapot, ártáblát készít, rendez, kihelyez Tájékozódik a napi feladatokról Használja az új technológiákat és anyagokat Gyorséttermi- és büfé kiszolgálást végez Szakszerűen kezeli a gépeket Betartja a higiéniai előírásokat, a HACCP szabályokat

254

Üzemen kívül helyezi a gépeket Betartja a munkaegészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti tartalmak mellett kapcsolódik az Élelmiszer, fogyasztóvédelem megnevezésű szakmai követelménymodul Élelmiszerek csoportjai tantárgyItalismeret témaköréhez.

Témakörök 9. évfolyam Alkoholos italok A szeszes italok csoportosítása, fajtái, alapanyagai, gyártási technológiája, élettani hatásai. Hazai és külföldi borpárlatok jellemzői. Gyümölcs párlatok, pálinkák jellemzése, fogyasztási szokásai. Gabonapárlatok, whisky, egyéb párlatok (boróka, kömény, ánizsízesítésű párlatok). Likőrök készítése, összetétele, forgalomba hozatala. Alkohol tartalmú rövid, kevert italok. Alkohol tartalmú hosszú kevert italok. Borok bemutatása, csoportosítása, fajtái, a borkínálat sokszínűsége. A borok szerepe a vendéglátó értékesítésben. A borok felszolgálásához szükséges eszközök, a kiszolgálás munkafolyamatai. Különleges minőségű borok, borkülönlegességek. Pezsgő. Palackozott sörök fajtái, jellemzésük, tárolásuk, kiszolgálásukhoz szükséges eszközök, a kiszolgálás munkafolyamata,a sörök fogyasztási hőmérséklete. Alkoholmentes sörök fajtái, jellemzésük. Csapolt sörök fajtái, jellemzésük, tárolásuk, kiszolgálásukhoz szükséges eszközök, a kiszolgálás munkafolyamata, a sörök fogyasztási hőmérséklete. Alkoholmentes sörök fajtái, jellemzésük. Alkoholos bio italok jellemzői, választéka. Szakszerű italajánlás szempontjai.

255

Magasabb évfolyamba lépés feltételei A diák legyen képes gyorséttermi italok készítésére. Ismerje a kiszolgálásra vagy felszolgálásra, kerülő italok neveit, jellemzőit, Az italokat a pultban elkészíti. Képes gépi nyugtát készíteni, „fizettetni”.

10. évfolyam Alkoholmentes italok Víz, palackozott ívó víz, szikvíz, ásványi anyaggal dúsított víz, ízesített vizek, ásványvizek, gyógyvizek jellemzői, szerepe. Üdítőital-ipari termékek, üdítőitalok. Gyümölcs és zöldséglevek, szörpök. Gyümölcstartalmú italok, gyümölcs ízű italok. Kimért és gépi üdítők. Energiaitalok. Diétás italok. Alkoholmentes kevert italok-standardok szerepe, készítésük. Turmix italok, gyümölcsturmixok, jégkása, frappé. Bio alkoholmentes italok.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei A diák legyen képes gyorséttermi italok készítésére. Ismerje a kiszolgálásra vagy felszolgálásra, kerülő italok neveit, jellemzőit, Az italokat a pultban elkészíti. Képes gépi nyugtát készíteni, „fizettetni”.

11. évfolyam Reggeli és uzsonna italok Reggeli és uzsonnaitalok készítése: hideg meleg tej, tejes kávé, karamellás tej, stb. Kávéfajták. Kávékülönlegességek. A kakaó felhasználása Kakaóital, csokoládéital. A tea története. A tea feldolgozása. Teafajták fekete, zöld tea, gyümölcstea, gyógytea készítése. 256

Teaízesítők használata.

Vizsgára bocsátás feltételei A diák legyen képes gyorséttermi italok készítésére. Ismerje a kiszolgálásra vagy felszolgálásra, kerülő italok neveit, jellemzőit, Az italokat a pultban elkészíti. Képes gépi nyugtát készíteni, „fizettetni”.


1

51-60%

2

61-70%

3

71-80%

4

81-100%

5

Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök Tankönyvek: Pető Gyula: Ételkészítési alapismeretek Voleszák Zoltán: Vendéglátó eladási ismeretek Taneszközök: Konyhai kéziszerszámok, eszközök Konyhai edényzet Mérleg (digitális, árazó) Számítógép, Pénztárgép vagy pénztár számítógép Pult és vendégtér bútorzat Üveg eszközök (tálak, kelyhek, poharak stb.) Fémeszközök (a felszolgálás, kiszolgálás, adagolás eszközei és evőeszközök) A gyorséttermi, és kávéházi felszolgáláshoz szükséges felszerelések Csomagolóanyagok, egyéb kellékek Üzleti bizonylatok

257

10056-12. Gyorsétkeztetés, ételeladás – Termelési és eladói gyakorlatok Szakiskola 9-11. évfolyam

258

A tanórai foglalkozások óraszáma: 9. évfolyamon heti 3 óra, évi 108 óra

A tantárgy tanításának célja: A gyorsétkeztetésben használatos alapanyagok ismerete, a jellemző ételkészítési technikák, és a kiszolgálás körülményeinek megismerése, elsajátítása. A diákok legyenek képesek a gyors, udvarias, szakszerű munkavégzésre.

Célok A tanulók elsajátítják az, uzsonna ételek,- italok, hidegkonyhai termékek, egyszerű meleg ételek, cukrásztermékek, meleg reggeli italok, alkoholtartalmú és alkoholmentes italok, kevert báritalok, tea, kávé, minőségi - különleges minőségű borok, pezsgők, palackos és csapolt sörök elkészítésének gyakorlati ismereteit.



SZEMÉLYES

Állóképesség

KOMPETENCIÁK Terhelhetőség TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Kompromisszumkészség

MÓDSZER

A környezet tisztántartása

KOMPETENCIÁK Problémamegoldás, hibaelhárítás

Követelmények FELADATOK Elvégzi az egyéni előkészületeket A munkaterületet, értékesítőteret, gépeket, eszközöket nyitásra előkészíti Árcímkéket, árlapot, ártáblát készít, rendez, kihelyez Tájékozódik a napi feladatokról

259

Konyhatechnológiai munkaműveleteket végez Használja az új technológiákat és anyagokat Reggeli, és uzsonna ételeket és italokat készít Hidegkonyhai készítmények befejező műveleteit végzi Gyorséttermi ételeket, salátákat készít Adagolja, tálalja és díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gyorséttermi- és büfé kiszolgálást végez Nyugtát, számlát készít, fizettet Szakszerűen kezeli a gépeket, sütő-főző berendezéseket Betartja a higiéniai előírásokat, a HACCP szabályokat Szükség szerint standol Üzemen kívül helyezi a gépeket Elvégzi az üzleti zárási teendőket Betartja a munkaegészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat SZAKMAI ISMERETEK Ételkészítési műveletek és csoportosításuk Raktári készletek Reggeli-, löncs-, és uzsonnaételek,- italok Csomagolás Gyorséttermi ételek, készentartás, tárolás Gyorséttermi ételek, büféáruk Palackos, kimért és gépi üdítők Gépek, berendezések használata Üzleti nyitási és zárási teendők Szelektív hulladékkezelés Standív Pénztárgép, üzleti informatikai eszközök Munka- és tűzvédelmi szabályok

A fő témakörök tartalma Reggeli és uzsonna ételek, hidegkonyhai termékek készítése

22 óra

Péksütemények, reggeli sütemények, felvágottak, szalámi, kolbászfélék felhasználásával hidegtálak, saláták egyéb hidegkonyhai és reggeli, uzsonna készítmények elkészítése, kiszolgálása. 260

Egyszerű meleg ételek készítése

22 óra

Omlett, rántotta, tükörtojás, ham end eggs, bacon end eggs, főtt és lágytojás, meleg-szendvics, hot-dog, hamburger, grill húsok, sült kolbász,- hurka, egytálételek, és egyéb egyszerű meleg ételek elkészítése, kiszolgálása.

Befejező műveletek, csomagolás

10 óra

Tálalás, díszítés, készen-tartás, melegen-tartás. Csomagolás különböző csomagolóeszközökbe (hidegkonyhai

termékek,

cukrásztermékek

szendvicsek,

palackos

italok

szakszerű

csomagolása).

Italok készítése

10 óra

Tea, kávé, kávé különlegességek, meleg reggeli italok,alkoholmentes kevert italok készítése.

Nyitás, zárás, ügyvitel, bizonylatolás, informatika

8 óra

A vendéglátó egység nyitásával és zárásával kapcsolatos tennivalók. A szükséges adminisztráció és bizonylatolás.



1

51-60%

2

61-70%

3

71-80%

4

81-100%

5

261




262

10056-12. Gyorsétkeztetés, ételeladás – Termelési és eladói üzemi gyakorlat Szakiskola 10. évfolyam

263

A tanórai foglalkozások óraszáma: 10. évfolyamon heti 17,5 óra, évi 630 óra

Termelési és eladói üzemi gyakorlat tantárgy

630 óra

*Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül


A tanulók a vendéglátó üzleti munkafolyamatokban begyakorolják az uzsonna ételek és italok, hidegkonyhai termékek, egyszerű meleg ételek, hideg- meleg reggeli italok, elkészítését és kiszolgálását, a gyorséttermi ételadói munkaterületen forgalmazott alkoholtartalmú és alkoholmentes italok, tea, kávé kiszolgálását szakmai felügyelet mellett, önálló munkatevékenységgel.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelemtantárgy, azÉlelmiszerekcsoportjaitantárgy valamint a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy, a z Ételismeret, a Vendéglátó eladói értékesítés modul valamint a Munkavédelmi alapismeretek tantárgy anyagához kapcsolódik. Felhasználják a tanműhelyi, tanéttermi gyakorlatban megszerzett tapasztalatokat.

Témakörök

Reggeli, uzsonna ételek készítése

210 óra

Személyi higiénia, higiéniai előírások, szakmai követelmények betartása. Munkaruha használata. A HACCP feltételeinek biztosítás, a feladatból következő kötelezettségek betartása, ellenőrzése. Konyhatechnológiai munkaműveletek végzése. A vendéglátó eladó termelő tevékenysége. Péksütemények, reggeli sütemények. Felvágottak, szalámi, kolbászfélék felhasználásával hidegtálak, saláták egyéb hidegkonyhai, 264

valamint reggeli, uzsonna készítmények elkészítése. Egyszerű meleg ételek készítése. Tejben rizs, tejben dara, madártej, pudingok készítése. Omlett, rántotta, tükörtojás, ham and eggs, bacon and eggs, főtt- és lágy tojás, meleg szendvicsek, hot-dog, hamburger, grill húsok, sült kolbász, hurka-, egytálételek és egyéb egyszerű meleg ételek elkészítése, kiszolgálása. Befejező műveletek, csomagolás. Tálalás, díszítés, készen-tartás, melegen-tartás, kiszolgálás. Csomagolás különböző csomagolóeszközök felhasználásával: hidegkonyhai termékek, cukrásztermékek szendvicsek, palackos italok szakszerű csomagolása. Tea, kávé, kávékülönlegességek, meleg reggeli italok, alkoholmentes kevert italok készítése.

Hidegkonyhai termékek készítése, eladása

210 óra

A gyorsétkező helyek jellemző berendezéseinek működtetése. Sütő-főzőberendezések szakszerű kezelése. A gyorséttermi és ételeladó illetve a vendéglátó-eladó által elkészített és értékesítésre kerülő, vagy tovább értékesített hidegkonyhai termékek elkészítése. Péksütemények, reggeli sütemények, felvágottak, szalámik, kolbászfélék, hidegtálak, saláták, egyéb hidegkonyhai reggeli, uzsonna készítmények felszolgálása, kiszolgálása. Nyitott és zárt szendvicsek, étvágyfalatok, sör és borkorcsolyák, aszpikos készítmények. Töltött tojásételek készítése. Felvágott-tál, vegyes ízelítők, dísztálak összeállítása. Saláták készítése: nyers saláták, főtt, összetett saláták, és tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) készítése: ecetolajos öntetek, tejtermék alapú, majonéz alapú, hideg hollandi mártás alapú öntetek, gyümölcsöntetek. A hidegkonyhai ételek készen tartása, tálalása és kiszolgálása.

Meleg ételek készítése, eladása

210 óra

Gyorséttermi ételek készítése: meleg szendvicsek, hamburgerek, hot-dog, sült hurka, kolbász, pecsenyék, egyben sült, szeletben sült és grillezett húsok, bundázott ételek. Egyszerű híg levesek, sűrített levesek gyümölcslevesek, összetett levesek csoportjainak legjellemzőbb fajtái, a gyorsétkezésben is keresett levesek és levesbetétek készítése. Zöldség- és főzelékféléből-, tésztákból-, sajtból-, tojásból-, húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek előállítása. 265

A gyorsétkezésben használatos mártások, alaplevek készítése. A leggyakoribb köretek elkészítése burgonyából, gabonafélékből, tésztafélékből. Vegyes és gyümölcs köretek készítése. Sós tésztafélék készítése: olasz főtt tészták, magyaros sós tészta: főtt, sült, főtt-sült tészták, sós kelt-tészták, lángosok, palacsinták, pizzák, és egyéb speciális gyors éttermi tészták. A meleg ételek készen tartása, tálalása és kiszolgálása.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Gyakorlati képzőhely, munkahely, munkahelyi tanüzem

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

csopor

egyéni

t



1.1

magyarázat

x

1.2.

megbeszélés

x

-

1.3.

vita

x

-

1.4.

szemléltetés

1.5.

projekt

1.6.

szimuláció

x x

-

-

x

-


Sorszám


Tanulói tevékenység

Alkalmazandó

szervezési kerete

eszközök és

(differenciálási

felszerelések

módok)

(SZVK 6. pont

266

1.1.

1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2.

2.3.

2.4.

keret

bontás Osztály-

Csoport-

Egyéni 1.


Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló

x

feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása

-

x

jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése

x

-

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Munkaműveletek megfigyelése Műveletek, mozdulatok begyakorolása

x

-

x

-

Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

-

x

-

2.5.

Termelő tevékenység gyakorlása

x

-

2.6.

Eladási tevékenység gyakorlása

x

-

3.

3.1.

Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai

-

munkavégzés irányítással

3.2


x

-

3.3.

Csoportos versenyjáték

x

-

A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

267



1

51-60%

2

61-70%

3

71-80%

4

81-100%

5



Taneszközök: Konyhai kéziszerszámok, eszközök Konyhai edényzet Mérleg (digitális, árazó) Számítógép, Pénztárgép vagy pénztár számítógép Pult és vendégtér bútorzat Üveg eszközök (tálak, kelyhek, poharak stb.) Fémeszközök (a felszolgálás, kiszolgálás, adagolás eszközei és evőeszközök) A gyorséttermi, és kávéházi felszolgáláshoz szükséges felszerelések Csomagolóanyagok, egyéb kellékek Üzleti bizonylatok 268

269

10057-12. Vendéglátó eladói értékesítés – Vendéglátó eladó tevékenység Szakiskola 9-11. évfolyam

270

10057-12 azonosító számú Vendéglátó eladói értékesítés

A tantárgy tanításának célja A tanulók megismerik munkakörnyezetüket, a vendéglátás sajátságos munkaszervezési feladatait. Felismerik a jó kommunikációs és problémamegoldó képesség fontosságát és nyitottá válnak ezen képességeik fejlesztése tekintetében. Megismerik a munkavégzéshez szükséges ügyviteli, bizonylati teendőket.

Fejlesztési követelmények, kompetenciák: FELADATOK Tájékozódik a napi feladatokról, rendezvényekről Munkaterületet, értékesítőteret, eszközöket nyitásra előkészíti Ellenőrzi a műszaki berendezéseket és üzembe helyezi azokat Figyelemmel kíséri az árukészlet alakulását és gondoskodik a megfelelő készletről Cukrászati készítmények befejező műveleteit végzi, feltölti a hűtővitrineket Fagylaltot fagyaszt, fagylaltpultot feltölt, vezeti a nyilvántartásait Fagylaltkelyheket, pohárkrémeket készít és díszít Adagolja, tálalja és díszíti a készítményeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Kevert italokat, jégkásákat, turmix italokat készít Alkoholmentes és alkoholos italokat kimér, csapol, kiszolgál, felszolgál Nemzetközi és egyedi receptek alapján kávékülönlegességeket készít Nemzetközi és egyedi receptek alapján teákat, teakülönlegességeket készít Árcímkéket, árlapokat elkészíti és elhelyezi a vitrinben, a pultban és a vendégtérben Ételt, süteményt, italt ajánl a vendégeknek Felméri a vendégek igényeit, felveszi a rendeléseket magyar és

271

idegen nyelven Alkalmazza a cukrászdai és kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást Süteményeket, fagylaltot, pohárkrémeket, palackozott italokat csomagol

Tanórai foglalkozások száma: 9. évfolyam: heti 2 óra, évi 72 óra 10. évfolyam: heti 1 óra, évi 36 óra 11. évfolyam heti 1 óra, évi 32 óra

Témakörök és elemeik A vendéglátó eladó munkaterülete A vendéglátó eladó tevékenysége, munkaköréhez kötődő üzlettípusok. Cukrászda, eszpresszó jellegű üzletek gépei, berendezései, felszerelései. Vendéglátó eladóval szemben támasztott követelmények. A vendéglátó eladó munkaterületének előkészítése, áru utánpótlás. Cukrászati alapismeretek, sütemények csoportosítása, szeletelése, díszítése, értékesítése. Fagylaltok, fagylalt készítményekkel kapcsolatos ismeretek. Befejező műveletek. Az áruválaszték bemutatásának formái, módjai. A vendéglátó eladó értékesítő tevékenysége. (sütemények, fagylaltok, alkoholos italok értékesítésének szabályai)

Követelmények:

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák:

a

képzés

megkezdhető

a

szakképesítés

szakmai

és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a Vendéglátás-turisztika 272

szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában


-


-

összeállítani az üzlet választékát,

-


-


-


-


-

büfé és gyorséttermi, valamint cukrászdai, kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást végezni

-


-


-


-


-


-


-


-


Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az áruforgalom lebonyolítása tantárgy alapvető témaköreit A tanulók legyenek képesek az „ áruforgalom lebonyolítása” gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni annak eszközeit, módszereit a vállalkozás életében. Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés 273

Alapelvei az értékelésnek: •


•


•

Folyamatos legyen

•


Értékelés: A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles

A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés 274

− Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.


10. évfolyam


Munkaszervezés

Munkaidő beosztás, jelenléti ív, szabadságolás, feladat-megosztás, team-munka Vendéglátó tevékenység sajátosságai Rendezvények lebonyolítása, szervezése

Kommunikáció

Kapcsolattartás a vendégekkel, munkatársakkal. Alá, mellé és- fölérendeltségi viszony. Konfliktusok kezelése. Emberismeret, vendégtípusok. Fogyasztói szokások (nem, életkor, nemzetiség, társadalmi státusz). Vendégek jogai és kötelességei. Vendégek fogadása. Vendég reklamációk intézése.

Ügyvitel, bizonylatolás

A vendéglátó tevékenység végzéséhez szükséges adminisztráció, ügyvitel (szállítólevél, számla, belső árumozgás bizonylatai, megrendelők, ajánlatok, szigorú számadásra kötelezett bizonylatok és azok nyilvántartása, pénztárkönyv, különböző fizetési módok) A HACCP dokumentumai, bizonylatai a vendéglátó eladó munkájában

Követelmények:

A szakképzésbe történő belépés feltételei 275




a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában


Szintvizsga: kötelező


-

felmérni az üzletben megjelenő keresletet és kínálatot, figyelemmel kísérni az

árukészletet -


-

anyaghányadot, kalkulációt, árlapot készíteni, kiszámítani az ételek tápanyag- és

energiatartalmát -

reggeli és uzsonnaételeket, gyorsételeket, hidegkonyhai készítményeket, salátákat

készíteni, adagolni, tálalni helyben fogyasztásra vagy elvitelre -


-

betartani a higiéniai előírásokat, az élelmiszerbiztonsági, munkavédelmi,

tűzrendészeti, és környezetvédelmi szabályokat a termelő és értékesítő munkája alatt -

büfé és gyorséttermi, valamint cukrászdai, kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást

végezni -


-


-


-


-


-


-

betartani a fogyasztóvédelmi előírásokat 276

-


Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az áruforgalom lebonyolítása tantárgy alapvető témaköreit A tanulók legyenek képesek az „ áruforgalom lebonyolítása” gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni annak eszközeit, módszereit a vállalkozás életében. Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •


•


•

Folyamatos legyen

•



A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás

277

− Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.


Vendéglátó eladói értékesítés 11. évfolyam

A tantárgy tanításának célja A tanulók megismerik munkakörnyezetüket, a vendéglátás sajátságos munkaszervezési feladatait. Felismerik a jó kommunikációs és problémamegoldó képesség fontosságát és nyitottá válnak ezen képességeik fejlesztése tekintetében. Megismerik a munkavégzéshez szükséges ügyviteli, bizonylati teendőket.


FELADATOK Nemzetközi és egyedi receptek alapján kávékülönlegességeket készít Nemzetközi és egyedi receptek alapján teákat, teakülönlegességeket készít Árcímkéket, árlapokat elkészíti és elhelyezi a vitrinben, a pultban és a vendégtérben Ételt, süteményt, italt ajánl a vendégeknek Felméri a vendégek igényeit, felveszi a rendeléseket magyar és idegen nyelven Alkalmazza a cukrászdai és kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást Süteményeket, fagylaltot, pohárkrémeket, palackozott italokat csomagol

Tanórai foglalkozások száma:

Óraszám: heti:


Témakörök és elemeik 278

Munkaszervezés Munkaidő beosztás, jelenléti ív, szabadságolás, feladat-megosztás, team-munka Vendéglátó tevékenység sajátosságai Rendezvények lebonyolítása, szervezése

Kommunikáció

Kapcsolattartás a vendégekkel, munkatársakkal. Alá, mellé és- fölérendeltségi viszony. Konfliktusok kezelése. Emberismeret, vendégtípusok. Fogyasztói szokások (nem, életkor, nemzetiség, társadalmi státusz). Vendégek jogai és kötelességei. Vendégek fogadása. Vendég reklamációk intézése.

Ügyvitel, bizonylatolás A vendéglátó tevékenység végzéséhez szükséges adminisztráció, ügyvitel (szállítólevél, számla, belső árumozgás bizonylatai, megrendelők, ajánlatok, szigorú számadásra kötelezett bizonylatok és azok nyilvántartása, pénztárkönyv, különböző fizetési módok) A HACCP dokumentumai, bizonylatai a vendéglátó eladó munkájában

Követelmények:





a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és




279


-

felmérni az üzletben megjelenő keresletet és kínálatot, figyelemmel kísérni az

árukészletet -


-

anyaghányadot, kalkulációt, árlapot készíteni, kiszámítani az ételek tápanyag- és

energiatartalmát -

reggeli és uzsonnaételeket, gyorsételeket, hidegkonyhai készítményeket, salátákat

készíteni, adagolni, tálalni helyben fogyasztásra vagy elvitelre -


-

betartani a higiéniai előírásokat, az élelmiszerbiztonsági, munkavédelmi,

tűzrendészeti, és környezetvédelmi szabályokat a termelő és értékesítő munkája alatt -

büfé és gyorséttermi, valamint cukrászdai, kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást

végezni -


-


-


-


-


-


-


-


Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az áruforgalom lebonyolítása tantárgy alapvető témaköreit A tanulók legyenek képesek az „ áruforgalom lebonyolítása” gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni annak eszközeit, módszereit a vállalkozás életében. Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •

Az értékelés személyre szóló legyen 280

•


•

Folyamatos legyen

•



A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módo-kat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítá-sára, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.


281

10057-12. Vendéglátó eladói értékesítés – Értékesítés gyakorlata Szakiskola 9. évfolyam

282


Értékesítés (gyakorlat) tantárgy A tantárgy tanításának célja

A tanulók elsajátítják az, uzsonna ételek,- italok, hidegkonyhai termékek, egyszerű meleg ételek, cukrásztermékek, meleg reggeli italok, alkoholtartalmú és alkoholmentes italok, kevert báritalok, tea, kávé, minőségi - különleges minőségű borok, pezsgők, palackos és csapolt sörök felszolgálásának gyakorlati ismereteit.

Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül


Reggeli, uzsonna ételek, italok értékesítése.

Péksütemények, reggeli sütemények, felvágottak, szalámi, kolbászfélék, hidegtálak, saláták egyéb hidegkonyhai és reggeli, uzsonna készítmények felszolgálása.

Cukrászati, hidegkonyhai termékek értékesítése Cukrásztermékek, egyszerű, összetett saláták, hideg húskészítmények, felvágottak, szalámik, kolbászfélék, vegyes hidegtálak, sajtok, sajttálak, egyéb hidegkonyhai termékek felszolgálása.

Üzemi gyakorlat tantárgy

300 óra


A tanulók elsajátítják az, uzsonna ételek,- italok, hidegkonyhai termékek, egyszerű meleg ételek, cukrásztermékek, meleg reggeli italok, alkoholtartalmú és alkoholmentes italok, kevert báritalok, tea, kávé, minőségi - különleges minőségű borok, pezsgők, palackos és csapolt sörök felszolgálásának gyakorlati ismereteit. Az ismereteket a gyakorlati képzőhelyen szerzik 283

meg, ebből fakadóan elsősorban praktikus és „életszerű” tudásra tesznek szert, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkaerőpiacon versenyképesek legyenek.


FELADATOK

Tájékozódik a napi feladatokról, rendezvényekről Munkaterületet, értékesítőteret, eszközöket nyitásra előkészíti Ellenőrzi a műszaki berendezéseket és üzembe helyezi azokat Figyelemmel kíséri az árukészlet alakulását és gondoskodik a megfelelő készletről Cukrászati készítmények befejező műveleteit végzi, feltölti a hűtővitrineket Fagylaltot fagyaszt, fagylaltpultot feltölt, vezeti a nyilvántartásait Fagylaltkelyheket, pohárkrémeket készít és díszít Adagolja, tálalja és díszíti a készítményeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre

FELADATOK

Kevert italokat, jégkásákat, turmix italokat készít Alkoholmentes és alkoholos italokat kimér, csapol, kiszolgál, felszolgál Nemzetközi és egyedi receptek alapján kávékülönlegességeket készít Nemzetközi és egyedi receptek alapján teákat, teakülönlegességeket készít Árcímkéket, árlapokat elkészíti és elhelyezi a vitrinben, a

284

pultban és a vendégtérben Ételt, süteményt, italt ajánl a vendégeknek Felméri a vendégek igényeit, felveszi a rendeléseket magyar és idegen nyelven Alkalmazza a cukrászdai és kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást Süteményeket, fagylaltot, pohárkrémeket, palackozott italokat csomagol

Tanórai foglalkozások száma: 9. évfolyam

Értékesítés (gyakorlat) heti: 2 óra

Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül

1.1. Témakörök és elemeik

Reggeli, uzsonna ételek, italok értékesítése.

Péksütemények, reggeli sütemények, felvágottak, szalámi, kolbászfélék, hidegtálak, saláták egyéb hidegkonyhai és reggeli, uzsonna készítmények felszolgálása.

Cukrászati, hidegkonyhai termékek értékesítése Cukrásztermékek, egyszerű, összetett saláták, hideg húskészítmények, felvágottak, szalámik, kolbászfélék, vegyes hidegtálak, sajtok, sajttálak, egyéb hidegkonyhai termékek felszolgálása. Egyszerű meleg ételek értékesítése Omlett, rántotta, tükörtojás, ham end eggs, bacon end eggs, főtt és lágy tojás, melegszendvics, hot-dog, hamburger, grill húsok, sült kolbász, hurka, egytálételek, és egyéb egyszerű meleg ételek felszolgálása

Italok értékesítése Különböző hideg, meleg reggeli italok, alkoholtartalmú és alkoholmentes italok, kevert

285

báritalok, tea, kávéfelszolgálása.

Követelmények:





a

képzés

megkezdhető

a

szakképesítés

szakmai

és





-


-


-


-


-


-


-

büfé és gyorséttermi, valamint cukrászdai, kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást végezni 286

-


-


-


-


-


-


-


-





•


•

Folyamatos legyen

•


Értékelés: A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-30% =1 elégtelen 287

31-40%=2 elégséges 41-60%=3 közepes 61-80%=4 jó 81-100%=5 jeles

A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.


288

10057-12. Vendéglátó eladói értékesítés – Értékesítés üzemi gyakorlata Szakiskola 11. évfolyam

289


Értékesítés üzemi gyakorlata tantárgy

560 óra


A gyorsétkeztetési és ételadó modulban elsajátított ételek, italok, hidegkonyhai termékek, egyszerű meleg ételek, hideg, meleg reggeli italok, alkoholtartalmú és alkoholmentes italok mellett munkahelyen, vendéglátó üzletben begyakorolják a sütemények, cukrászati készítmények, kevert báritalok, minőségi - különleges minőségű - borok, pezsgők, palackos és csapolt sörök kiszolgálását és felszolgálását.


A tantárgy az 10057 Vendéglátó eladói értékesítés modul tananyagtartalmára épül és kapcsolódik a Munkavédelmi alapok, az Ételismeret, Italismeret, és kiszolgálás, Vendéglátó eladói tevékenység és a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy anyagához. A munkahelyi gyakorlaton felhasználják az iskolai csoportos foglakozáson begyakorolt munkaműveleteket.

Témakörök

Reggeli, uzsonna és süteményértékesítés 150 óra A munkaterület előkészítése, felkészülés az üzlet nyitására Az értékesítéshez szükséges eszközök, berendezési tárgyak megismerése, azok biztonságos használatának gyakorlása. A felszolgálás során használt eszközök megismerése, készség szintű használata - tányérok, poharak, tálak, sültes tálak, leveses tálak, csészék, evőeszközök, tálaló eszközök, éttermi textíliák (abroszok, asztalközepek, felszolgáló kendő, dugóhúzó stb.). Biztonságos tálcahasználat az étel és ital felszolgálásában. Biztonságos tányérfogás (3 tányér összefogása). A használt eszközök (tálalóedények, tálalóeszközök) megismerése, biztonságos, készség szintű használata. Csomagolási eszközök, technikák. 290

Munkaterület előkészítése nyitásra. Sütemények adagolása, tálalása és díszítése, szakszerű csomagolásának formái, lehetőségei, gyakorlása. Reggeli és uzsonnasütemények, értékesítő műveletei. Kávé, tea, különlegességek készítése, tálalása, felszolgálása, kiszolgálása Kávéfőző berendezések, gépek használata, kezelése. Kávéfőző berendezések, gépek használata, kezelése. Torták, alkalmi készítmények ajánlása a vendégeknek. Napi ajánlat összeállítása. Árlap, árközlő eszközök készítése. Az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatok kitöltése. A vendég távozása körüli teendők végzése, a munkaterület rendbe hozása. Standolás, elszámolás a napi bevétellel.

Hideg és meleg ételek értékesítése

210 óra

Ételek csoportjai, jellemzői, tálalásuk, felszolgálásuk (hideg-meleg előételek, levesek, főzelékek, köretek, saláták, mártások). Egyszerű, összetett saláták, hideg húskészítmények, felvágottak, szalámik, kolbászfélék, vegyes hidegtálak, sajtok, sajttálak, egyéb hidegkonyhai termékek felszolgálása, kiszolgálása. Omlett, rántotta, tükörtojás, ham and eggs, bacon and eggs, főtt és lágy tojás, meleg szendvics, hot-dog, hamburger, grill húsok, sült kolbász, hurka, egytálételek, és egyéb egyszerű meleg ételek felszolgálásának, kiszolgálásának gyakorlása. A különböző fogások felszolgálása amerikai felszolgálási módban. Befejező fogások felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Hideg előételek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Levesek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Meleg előételek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Szárnyas húsból készült ételek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Sertés húsból készült ételek felszolgálása a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Borjúhúsból készült ételek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Marhahúsból készült ételek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és 291

tálalóeszközök. Az ételekhez használt kiegészítők, ízesítők választékának kialakítása, ajánlása az ételekhez

Italok értékesítése

210 óra

Az italok felszolgálásának általános szabályai. Különböző alkoholtartalmú és alkoholmentes italok, kevert, báritalok felszolgálása. Poharak (fehérboros pohár, vörösboros pohár, rosé pohár, szeszes, likőrös pohár, sörös poharak, pezsgős poharak, stb.). Hőmérséklet (fehérborok és vörösborok felszolgálásának hőmérséklete, sörök, üdítőitalok felszolgálásának hőmérséklete, szeszesitalok (párlatok, likőrök, stb.) felszolgálásának hőmérséklete. Borok, pezsgők, sör felszolgálása: dekantálás, frappírozás, csapolt sör, palackozott sörök ki és felszolgálásának gyakorlása. Az italok megfelelő hőfokon történő felszolgálása. Az italok megfelelő pohárban történő felszolgálása. A borok felszolgálásának szabályai (rendelés felvétele, ajánlás, bemutatás, kóstoló töltése, töltés, dugó bemutatása, stb.). A különbözőféle kávé különlegességek (cappuccino, melange, lattemachiato, stb.) ismerete, elkészítésük, felszolgálásuk. Aperitif és digestive italok kínálása (gyümölcspárlatok, borpárlatok, digestive likőrök felszolgálása).

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Munkahely, gyakorlati képzőhely, munkahelyi tanétterem

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá


m

módszer neve


Alkalmazandó

szervezeti kerete

eszközök és

egyéni

292

csopor t



1.1

magyarázat

x

-

1.2.

vita

x

-

1.3.

szemléltetés

x

-

1.4.

projekt

x

-

1.5.

szemléltetés

x

-

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete

1.

1.1.

1.2.

módok)

2.

2.1.

2.2. 2.3. 2.4. 3.

(SZVK 6. pont keret


Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése

1.3.

felszerelések

bontás Osztály-


Egyéni

szám

eszközök és

(differenciálási

Csoport-

Sor-

Alkalmazandó

x

-

x x

-

Hallott szöveg feldolgozása

x

jegyzeteléssel

-

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Munkamegfigyelés adott szempontok alapján

x

Tapasztalatok helyszíni ismertetése

x

szóban Műveletek gyakorlása Árutermelő szakmai munkatevékenység

x

x x

Csoportos munkaformák

293

x

-

x

-

körében 3.1. 3.2..

Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

x

-

x

-

A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

294

10057-12. Vendéglátó eladói értékesítés – összefüggő szakmaigyakorlat Szakiskola 9-10. évfolyam

295

Összefüggő szakmai gyakorlat

1/9. évfolyamot követően 140 óra 2/10. évfolyamot követően 140 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/Témakörök Termelési és eladói gyakorlatok

10056-12

Reggeli és uzsonna ételek készítése, eladása

Gyorsétkeztetés, ételeladás

Hidegkonyhai termékek készítése, eladása Meleg ételek készítése, eladása Értékesítés gyakorlata

10057-12

Reggeli és uzsonna ételek, italok

Vendéglátó eladói értékesítés

értékesítése Hidegkonyhai termékek, cukrászati termékek és meleg ételek értékesítése Italok értékesítése

296

10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás a 9. évfolyamot követően Termelési és eladói gyakorlat tantárgy Témakörök Reggeli, uzsonna ételek készítése, eladása Személyi higiénia, higiéniai előírások, szakmai követelmények betartása. Munkaruha használata. A HACCP feltételeinek biztosítás, a feladatból következő kötelezettségek betartása, ellenőrzése. Konyhatechnológiai munkaműveletek végzése. A vendéglátó eladó termelő tevékenysége. Péksütemények, reggeli sütemények. Felvágottak, szalámi, kolbászfélék felhasználásával hidegtálak, saláták egyéb hidegkonyhai, valamint reggeli, uzsonna készítmények elkészítése. Egyszerű meleg ételek készítése. Tejben rizs, tejben dara, madártej, pudingok készítése. Omlett, rántotta, tükörtojás, ham and eggs, bacon and eggs, főtt- és lágy tojás, meleg szendvicsek, hot-dog, hamburger, grill húsok, sült kolbász, hurka-, egytálételek és egyéb egyszerű meleg ételek elkészítése, kiszolgálása. Befejező műveletek, csomagolás. Tálalás, díszítés, készen-tartás, melegen-tartás, kiszolgálás. Csomagolás különböző csomagolóeszközök felhasználásával: hidegkonyhai termékek, cukrásztermékek szendvicsek, palackos italok szakszerű csomagolása. Tea, kávé, kávékülönlegességek, meleg reggeli italok, alkoholmentes kevert italok készítése.

Hidegkonyhai termékek készítése, eladása A gyorsétkező helyek jellemző berendezéseinek működtetése. Sütő-főzőberendezések szakszerű kezelése. A gyorséttermi és ételeladó illetve a vendéglátó-eladó által elkészített és értékesítésre kerülő, vagy tovább értékesített hidegkonyhai termékek elkészítése. Péksütemények, reggeli sütemények, felvágottak, szalámik, kolbászfélék, hidegtálak, saláták, egyéb hidegkonyhai reggeli, uzsonna készítmények felszolgálása, kiszolgálása. Nyitott és zárt szendvicsek, étvágyfalatok, sör és borkorcsolyák, aszpikos készítmények. Töltött tojásételek készítése. 297

Felvágott-tál, vegyes ízelítők, dísztálak összeállítása. Saláták készítése: nyers saláták, főtt, összetett saláták, és tartósított saláták. Salátaöntetek (dresszingek) készítése: ecetolajos öntetek, tejtermék alapú, majonéz alapú, hideg hollandi mártás alapú öntetek, gyümölcsöntetek. A hidegkonyhai ételek készen tartása, tálalása és kiszolgálása.

Meleg ételek készítése, eladása Gyorséttermi ételek készítése: meleg szendvicsek, hamburgerek, hot-dog, sült hurka, kolbász, pecsenyék, egyben sült, szeletben sült és grillezett húsok, bundázott ételek. Egyszerű híg levesek, sűrített levesek gyümölcslevesek, összetett levesek csoportjainak legjellemzőbb fajtái, a gyorsétkezésben is keresett levesek és levesbetétek készítése. Zöldség- és főzelékféléből-, tésztákból-, sajtból-, tojásból-, húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek előállítása. A gyorsétkezésben használatos mártások, alaplevek készítése. A leggyakoribb köretek elkészítése burgonyából, gabonafélékből, tésztafélékből. Vegyes és gyümölcs köretek készítése. Sós tésztafélék készítése: olasz főtt tészták, magyaros sós tészta: főtt, sült, főtt-sült tészták, sós kelt-tészták, lángosok, palacsinták, pizzák, és egyéb speciális gyors éttermi tészták. A meleg ételek készen tartása, tálalása és kiszolgálása.

10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés a 10. évfolyamot követően

Vendéglátó eladói tevékenység tantárgy

Témakörök

Reggeli, uzsonna és süteményértékesítés A munkaterület előkészítése, felkészülés az üzlet nyitására Az értékesítéshez szükséges eszközök, berendezési tárgyak megismerése, azok biztonságos használatának gyakorlása. A felszolgálás során használt eszközök megismerése, készség szintű használata - tányérok, poharak, tálak, sültes tálak, leveses tálak, csészék, evőeszközök, tálaló eszközök, éttermi 298

textíliák (abroszok, asztalközepek, felszolgáló kendő, dugóhúzó stb.). Biztonságos tálcahasználat az étel és ital felszolgálásában. Biztonságos tányérfogás (3 tányér összefogása). A használt eszközök (tálalóedények, tálalóeszközök) megismerése, biztonságos, készség szintű használata. Csomagolási eszközök, technikák. Munkaterület előkészítése nyitásra. Sütemények adagolása, tálalása és díszítése, szakszerű csomagolásának formái, lehetőségei, gyakorlása. Reggeli és uzsonnasütemények, értékesítő műveletei. Kávé, tea, különlegességek készítése, tálalása, felszolgálása, kiszolgálása Kávéfőző berendezések, gépek használata, kezelése. Kávéfőző berendezések, gépek használata, kezelése. Torták, alkalmi készítmények ajánlása a vendégeknek. Napi ajánlat összeállítása. Árlap, árközlő eszközök készítése. Az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatok kitöltése. A vendég távozása körüli teendők végzése, a munkaterület rendbe hozása. Standolás, elszámolás a napi bevétellel.

Hideg és meleg ételek értékesítése –

Ételek csoportjai, jellemzői, tálalásuk, felszolgálásuk (hideg-meleg előételek, levesek, főzelékek, köretek, saláták, mártások).

Egyszerű, összetett saláták, hideg húskészítmények, felvágottak, szalámik, kolbászfélék, vegyes hidegtálak, sajtok, sajttálak, egyéb hidegkonyhai termékek felszolgálása, kiszolgálása. Omlett, rántotta, tükörtojás, ham and eggs, bacon and eggs, főtt és lágy tojás, meleg szendvics, hot-dog, hamburger, grill húsok, sült kolbász, hurka, egytálételek, és egyéb egyszerű meleg ételek felszolgálásának, kiszolgálásának gyakorlása. A különböző fogások felszolgálása amerikai felszolgálási módban. Befejező fogások felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Hideg előételek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Levesek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Meleg előételek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Szárnyas húsból készült ételek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és 299

tálalóeszközök. Sertés húsból készült ételek felszolgálása a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Borjúhúsból készült ételek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Marhahúsból készült ételek felszolgálása, a felszolgáláshoz szükséges tálaló edények és tálalóeszközök. Az ételekhez használt kiegészítők, ízesítők választékának kialakítása, ajánlása az ételekhez

Italok értékesítése Az italok felszolgálásának általános szabályai. Különböző alkoholtartalmú és alkoholmentes italok, kevert, báritalok felszolgálása. Poharak (fehérboros pohár, vörösboros pohár, rosé pohár, szeszes, likőrös pohár, sörös poharak, pezsgős poharak, stb.). Hőmérséklet (fehérborok és vörösborok felszolgálásának hőmérséklete, sörök, üdítőitalok felszolgálásának hőmérséklete, szeszesitalok (párlatok, likőrök, stb.) felszolgálásának hőmérséklete. Borok, pezsgők, sör felszolgálása: dekantálás, frappírozás, csapolt sör, palackozott sörök ki és felszolgálásának gyakorlása. Az italok megfelelő hőfokon történő felszolgálása. Az italok megfelelő pohárban történő felszolgálása. A borok felszolgálásának szabályai (rendelés felvétele, ajánlás, bemutatás, kóstoló töltése, töltés, dugó bemutatása, stb.). A különbözőféle kávé különlegességek (cappuccino, melange, lattemachiato, stb.) ismerete, elkészítésük, felszolgálásuk. Aperitif és digestive italok kínálása (gyümölcspárlatok, borpárlatok, digestive likőrök felszolgálása).

300




•


•

Folyamatos legyen

•



A differenciálás módjai 301

Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.


302

Vendéglátóipar ágazat Vendéglátás, turisztika szakmacsoport Vendéglátó eladó Szakiskola 9-11.évfolyam

Recommend Documents