Véleményezési dokumentáció január

VÁCRÁTÓT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Készült a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján

Véleményezési dokumentáció 2016. január

VÁCRÁTÓT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Megbízó Vácrátót Község Önkormányzata 2163 Vácrátót, Petőfi Tér 3. Spiegelhalter László Polgármester Tel: (28)-360-012 Email: [email protected] Tervező M’Érték Kft. 2600 Vác, Tabán u. 27/A www.mertek-epitesz.hu

Településrendezés: Mindszenti-Varga Endre településtervező TT-2-13-0097-01 M’Érték Építészeti Tervező Kft. 2600 Vác, Tabán u. 27/a

Tölgyesi Diána településtervező TT 13-1374

2016. január Vácrátót Településfejlesztési Koncepciója 2016.

2

VÁCRÁTÓT ............................................................................................................................................... 2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA..................................................................................................... 2

1



2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTRT) ................................... 4



2005. évi LXIV. törvény A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről ...................... 4

JÖVŐKÉP ......................................................................................................................................... 6 1.1 A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan ........................................................................................................................................ 6 1.2

2

A településfejlesztési elvek rögzítése ...................................................................................... 6

CÉLOK .............................................................................................................................................. 7 2.1

A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása ............................................... 7

2.2

Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása .................................... 8

2.2.1

A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata .......... 12

2.2.2

A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre .......................................... 13

3

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ ......................................................... 16

4

HA STRATÉGIA NEM KÉSZÜL, A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE .......... 17

Vácrátót Településfejlesztési Koncepciója 2016.

3

ADAT- ÉS FORRÁSJEGYZÉK: Munkánkhoz Vácrátót Község Önkormányzata a következő alapadatokat bocsátotta rendelkezésre:  Digitális alaptérkép (a Nemzeti Kataszteri Program adatszolgáltatása)  Vácrátót Településfejlesztési Koncepciója  Vácrátót hatályos Településrendezési tervei  Önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája A vizsgálati adatok forrásai:  Helyszíni bejárások  Közműszolgáltatók adatai  Államigazgatási szervek, közüzemi szolgáltatók előzetes adatai Adatgyűjtéshez használt weblapok:  www.teir.hu,  www.ksh.hu,  www.terport.hu,  www.vacratot.hu,  www.pestmegye.hu Fejlesztési tervek:  Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció  Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója (2013. december)  Pest Megyei Területfejlesztési Program (2014-2020.) Területrendezési tervek:  2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTRT)  2005. évi LXIV. törvény A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről


4

Bevezetés Vácrátót településrendezési koncepciója 2005-ben készült és a 38/2005.(III.11.) sz. Kt. határozattal lett elfogadva. Az eltelt 10 év alatt a megváltozott gazdasági viszonyok és igények, valamint a jogszabályi változások indokolttá tették a hosszútávra szóló településfejlesztési dokumentum felülvizsgálatát. A település településszerkezeti terve 2001-ben készült és a 102/2001. (XII.11.) sz. Kt. határozattal lett jóváhagyva. Vácrátót módosított, egységes szerkezetű Településszerkezeti tervét a M’Érték Építészeti Tervező Kft. készítette 2011-ben. A hatályos terv a 12/2011. (III.10.) sz. Kt. határozattal lett jóváhagyva. A 4/2002. (IV.04.) sz. határozattal jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv is többször módosításra került. Időközben a jogszabályi előírások is kötelezővé tették, valamint az igény is felmerült a település hosszú távú jövőképének vizionálására, az új településfejlesztési koncepció elkészítésére, amely így egyben alapot ad a településrendezési eszközök felülvizsgálatához. A településfejlesztési tervezés alapvető dokumentuma a településfejlesztési koncepció, melynek feladata olyan célrendszer kialakítása, amely hosszútávra (10-20 év) irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A településfejlesztés sikerességének záloga az egységes szemlélet, egy koncepcionális térszerkezeti vízió megalkotása. Ezáltal értelmezhetővé válnak a lakosság és a vállalkozások számára is a település céljai, távlati tervei. A településfejlesztési koncepció egyben vezetési eszköz, amellyel a települési önkormányzat irányítani tudja, hogy a fejlesztés során honnan hová akar eljutni. Bemutatja azokat a tájékozódási pontokat, amelyek az állandóan változó környezethez való igazodás során a célok megvalósításához, a meghatározott jövőkép felé vezetnek. Az önkormányzat egyre inkább a közérdek megvalósítása érdekében a befektetők orientálására, a folyamatok irányítására kell helyezze a hangsúlyt. A településfejlesztési koncepció integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésnek és vezetésének feltételeit. A településfejlesztési koncepció a megalapozó vizsgálatra épül, mely a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott szempontokat fejti ki. Vácrátót településfejlesztési koncepciójának elkészítéséhez szükséges volt a SWOT-analízis elkészítése, amely a település helyzetfeltárásából származó információk stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzését tartalmazza. A SWOT-analízisben feltárt erősségek, lehetőségek kiaknázására, a gyengeségekre, veszélyekre való felkészülés és a rájuk adandó válaszokra épít a településfejlesztési koncepció.


5

1 . JÖVŐKÉP 1.1 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN A településnek, mint "terméknek" a meghatározása nagymértékben függ a róla kialakított tudati képtől, benyomásoktól. A termék eladása pedig akár a vevő, akár az eladó részéről a várható legnagyobb haszon reményében történik. Vagyis ki az, aki ott élne, befektetne, dolgozna, kikapcsolódna úgy, hogy ez számára a várható legnagyobb hasznot jelentse most és a jövőben egyaránt. Az eladó, ez esetben a település-termék kialakítója számára hosszútávon megvalósítható, jól átgondolt koncepció mentén, a helyi társadalom egyetértésével kialakított fejlesztési folyamatot kell megtervezni és megvalósítani. Ennek a folyamatnak a legelső lépése a hely imázsának – lehető legobjektívebb – megismerése, majd kialakítása. Ez jelenthet teljes imázs-átalakítást, vagy ha megfelelő, a régi - már bejáratott - továbbfejlesztését. A településfejlesztési koncepció célja a fentiek figyelembe vételével a települést érintő konkrét fejlesztési célok megfogalmazása, a település történelmi, földrajzi, kulturális, gazdasági adottságainak hasznosítása céljából. A településfejlesztésnél figyelembe kell venni, és szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődést, a meglévő adottságokra és lehetőségekre alapozó reális fejlesztéseket, a települési közösség érdekeit, a hosszú távú elképzeléseket, a települési természeti és épített értékek megtartását, megőrzését és hagyományőrző hasznosítását, továbbá a társadalmi, gazdasági ökológiai hatásokat. A jövőkép a táji természeti – társadalmi – gazdasági - történelmi adottságainak megfelelő minőségi fejlődést feltételez. Ennek megvalósulását elősegítendően figyelembe veszi a lehetséges erőforrások kihasználását, a jelenlegi kedvező elemek és körülmények megtartására. A települési környezet megújulása, minőségi fejlődése. Cél a meglévő épített-, és természeti értékek megőrzése, a közterületek további megújítása, az intézményhálózat felújítása, korszerűsítése, szakszerű, folyamatos karbantartása. A település célkitűzése az intézményhálózat további korszerűsítése, bővítése. A település belterületén egységes zöldfelületi rendszer kialakítása és fenntartása. A belterületi kerékpárút és gyalogos közlekedési terület kialakítása. A jelenlegi településképhez igazodva megvalósulnak mindazon elemek, melyek elengedhetetlenek a minőségi változáshoz. A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE TEHÁT: „VÁCRÁTÓT MEGÓVOTT ÉRTÉKEIVEL GAZDAGÍTJA LAKÓIT, ÉLŐ HAGYOMÁNYAIVAL VÁRJA VENDÉGEIT"

1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE Településfejlesztés a településpolitikai elképzelések, a település fejlődésének tudatos beavatkozással történő befolyásolása, amelynek eredményeként a település mennyiségi és minőségi többlethez jut. Fenntartható településfejlesztés A településfejlesztés során kiemelt jelentőségű, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása, mely nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot is jelent. A tervezés és megvalósítás során a fenntarthatóságot komplex módon szükséges értelmezni, a dimenziók egymásra gyakorolt hatásait figyelembe véve. A környezeti fenntarthatóság irányába hathat a változatos területhasználat megvalósítása, az épületek energiahatékonyságának javítása,a helyi gazdaság és a rövid ellátási láncok támogatása, valamint általánosságban a település életének minden területén az erőforrásokkal való takarékosság és a körVácrátót Településfejlesztési Koncepciója 2016.

6

nyezeti terhelés csökkentése. A települési lakosság számára a társadalmi fenntarthatóság is elengedhetetlen, amely a szubszidiaritáson alapuló demokratikus döntéshozatalt, a megfelelő életminőség és életkörülmények biztosítását, a szociális jólétet, az élő és aktív helyi közösségeket jelenti. Integrált megközelítés A település életének különböző – természeti, környezeti, gazdasági, társadalmi – dimenziói egymással szorosan összekapcsolódnak, ezért az egyes településfejlesztési beavatkozások csak integrált megközelítés alkalmazásával lehetnek igazán hatékonyak. Együttműködés A közszféra, a gazdaság és a lakosság szereplői között együttműködésre van szükség. Csak ezen partneri viszony lehet az alapja a fenntarthatóságon és a szubszidiaritáson támaszkodó politikának. Az önkormányzatnak megvalósítható és hosszabb távon is megbízható távlatokat kell nyitni a lakosság számára, mert ezek képezik az alapját elképzeléseiknek, konkrét aktivitásaiknak. A települési fejlesztés egy komplex gazdaságfejlesztési program, mely figyelembe veszi, sőt integrálja a társadalmi, környezeti, politikai érdekeket, célokat, de alapvetően, mint legfőbb célt, a gazdaságfejlesztést szolgálja, amely kapcsán a program egyéb alkotóelemei is megvalósulhatnak. 2 . CÉLOK 2.1 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA → 1.CÉL: TELEPÜLÉSI FUNKCIÓK ERŐSÍTÉSE A település elsődleges célja, hogy lakói számára minél magasabb komfortot biztosítson a hétköznapi élethez. Életkörülményeiket javítsa, kényelmesebb, fenntarthatóbb lakókörnyezetet teremtsen. Ezen belül megfelelő intézményellátást nyújtson: alapfokú oktatás és egészségügy terén, keretfeltételeket adjon az alapfokú kereskedelemnek, bővítse a kulturális-, és szabadidő eltöltési tevékenységek lehetőségeit minden korosztály számára, valamint az interakciók esztétikus, rendezett (köz)területeken történjenek. Vácrátót lakosai legyenek tisztában településük múltjával, értékeivel, azokból töltődve dolgozzanak jövőképük megvalósításán. → 2.CÉL: A HELYI VÁLLALKOZÁSOK ÖSZTÖNZÉSE A helyi gazdaságfejlesztés tudatos helyi közösségi beavatkozás a gazdasági folyamatokba a fenntartható helyi fejlődés érdekében. A helyi gazdaságfejlesztés a központi kormányzati gazdaságpolitikai és helyi gazdaságfejlesztési szereplők együttes fellépését igényli. Fontos jellemző továbbá a hagyományok és közösségi attitűdök érvényesülése. → 3.CÉL: IDENTITÁSTUDATOS TURIZMUS-, ÉS SPORTTEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSE A turizmus fejlesztése a település sajátos adottságain alapul és egyedi profilú, differenciált kínálat kialakítását célozza. A termékfejlesztési prioritások alapján megvalósuló attrakciók fejlesztése mellett a vendégigényeket kielégítő szálláshelyi, vendéglátó, program és kiegészítő szolgáltatás-kínálat jön létre. A turizmus szektorban működő vállalkozások jelentős szerepet töltenek be a helyi lakosság foglalkoztatásában, a beruházások új munkahelyeket hoznak létre. A turizmus nagymértékben hozzájárul a település jövedelemtermelő képességének javulásához, a helyi társadalom identitásának megerősítéséhez, ösztönző erő a lakosság helyben maradása szolgálatában. A település a turizmuson belül olyan irányokat szeretne fejleszteni, amik szervesen kapcsolódnak a település múltjához, természeti és táji adottságaihoz. Ezzel válik Vácrátót arculata, híre egyedivé, "beazonosíthatóvá". Vácrátót Településfejlesztési Koncepciója 2016.

7

A település jelenleg is aktívan ápolja népi hagyományait. A szabadidős-, kulturális-, sport tevékenységek közül kiemelendő a hagyományőrzés és a lovassport. E két területet kívánja Vácrátót országos szinten ismertté tenni, a következő években ennek feltételeit javítani. A Vácrátóti Hagyományőrző és Faluvédő Egyesület kiváló civil szervezet, amely mindkét területen tevékenykedik és a jövőben is ők kontrollálják e tevékenységeket. → 4.CÉL: FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS A közlekedési koncepcióban erőforráshatékony közlekedési módok erősítése: elsősorban a gyalogos, kerékpáros és megfelelő haszon-költség arányok esetében a vasúti szállítás térnyerését célozza, amely közvetlenül támogatja a fenntartható növekedést: az erőforrás-hatékonyabb, környezetbarát és versenyképesebb gazdaságot. A koncepció társadalmi szinten a közösségi közlekedés fejlesztését, méretgazdaságossá tételét és előnyben részesítését célozza meg. Célja továbbá a szolgáltatások javítása, a gazdaság szereplői számára kedvezőbb eljutási lehetőségeket biztosítva. → 5.CÉL: KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TELEPÜLÉSMENEDZSMENT Az egyik legnagyobb potenciált a település jövőjére nézve a marketingeszközök hatékony alkalmazása jelenti. Az elaprózott, kevésbé egységes promóciós tevékenységek a hozzájuk fűzött reményeket eddig nem tudták beváltani. Következésképpen egy sokkal megfontoltabb kampányra van szüksége a településnek. Törekedni kell arra, hogy a helyi sajtó és média tényszerűen tájékoztassa a lakosságot a település eseményeiről, biztosítani kell az önkormányzat és a lakosság rendszeres párbeszédének lehetőségét, civil fórumok szervezését. Ez lehetőséget teremt a látogatószám növelésére, az imázs erősítésére és nem utolsó sorban az élhető település képének kialakítására. Ezek a tényezők kiegészülve a környezettudatossággal és a településvezetés által kijelölt irány követésével hozzájárulhatnak a fiatalok számára is vonzó arculat megteremtéséhez.

2.2

RÉSZCÉLOK ÉS A BEAVATKOZÁSOK TERÜLETI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA

→ 1.CÉL * TELEPÜLÉSI FUNKCIÓK ERŐSÍTÉSE * RÉSZCÉLJAI → 1.A. RÉSZCÉL: BÖLCSŐDE INDÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE Valamennyi települési önkormányzat kötelező alapellátási feladata a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása, de a bölcsődék létrehozása és fenntartása csak a tízezer főnél nagyobb lélekszámú településeken kötelező. A tízezernél kevesebb főt számláló helységekben gyakran gazdaságossági szempontok indokolják, hogy nem alakul önálló bölcsőde, hiszen gyakran egy település nem is lenne képes megfelelő létszámmal feltölteni az intézményt. Számos esetben az óvodához integrált bölcsődéknél rugalmasabban üzemeltethetők a magánbölcsődék, családi napközik. A település különböző eszközökkel kívánja támogatni a magánbölcsődét indító helyi vállalkozást, annak érdekében, hogy a fiatal szülők munkába való visszaállását elősegítsék, és ezáltal is Vácrátót családbarát település irányába fejlődjön.


8

→ 1.B. RÉSZCÉL: OKTATÁS SZÍNVONALÁNAK FENNTARTÁSA, ESZKÖZPARK BŐVÍTÉSE Napjaink versenyében a diákok közötti esélykülönbségek már a tanulóévek során is növekednek. A szülők jó nevű többnyire városi általános iskolákba törekednek járatni gyerekeiket, ami plusz energiát, időt és pénzt követel tőlük. Annak elkerülése érdekében, hogy faluba születni, faluban élni ne legyen leküzdhetetlen hátrány, az Önkormányzat minden eszközével segíti a helyi oktatás fejlesztését. Együttműködve éri el azt a célt, hogy a vácrátóti diákok nyugodt szívvel járjanak a község iskolájába. → 1.C. RÉSZCÉL: INGYENES WIFI-HÁLÓZAT A FALUKÖZPONTBAN A napjainkban már mindenki életében jelenlévő internet a 21. századi léthez szinte elengedhetetlen. A közterületi WIFI néhány százezer forintból kiépíthető, de megtérül az Önkormányzatoknak és élettel tölti meg a településeket. E fejlesztés első sorban a fiataloknak és a turistáknak kedvez. Előbbiek számára "menőnek, városiasnak" számít, hogy otthon sem maradnak le az online tér történéseiről, utóbbiak pedig akár Vácrátót nevezetességeiről, programjairól is értesülhetnek az internet által, ami a szívélyes vendéglátás érzetét kelti az ide látogatókban. → 2.CÉL * A HELYI VÁLLAKOZÁSOK ÖSZTÖNZÉSE * RÉSZCÉLJA → 2.A. RÉSZCÉL: STRATÉGIAI PERTNERSÉG Az Önkormányzat annak érdekében, hogy széleskörű együttműködés eredményeként kerüljenek meghatározásra a fejlesztési célok és tervek, a helyi vállalkozói szektor képviselőit, a településen működő és helyi közszolgáltatást nyújtó szervezetek képviselőit is bevonja. A helyi vállalkozói szektor fejlődése érdekében vonzó befektetői környezetet alakít ki, felméri, segíti, támogatja és érdekeit képviseli a helyi vállalkozásoknak, hogy mind a hagyományokra mind az innovációra épülő gazdasági szektorok versenyképesek legyenek. → 3.CÉL * IDENTITÁSTUDATOS TURIZMUS-, ÉS SPORTTEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSE * RÉSZCÉLJAI → 3.A. RÉSZCÉL: VÁCRÁTÓTI HAGYOMÁNYŐRZŐ- ÉS FALUVÉDŐ EGYESÜLET A Vácrátóti Hagyományőrző és Faluvédő Egyesület 2007. óta működik. A helyi néphagyományok ápolásában óriási szerepet képviselnek, kiváló a sport- és közösségépítő tevékenységük. Az egyesület más települések kulturális rendezvényein is szívesen szerepe, hogy Vácrátót hírnevét öregbítse. Az Önkormányzat e tevékenységüket szeretné hosszú távon együttműködve támogatni. → 3.B. RÉSZCÉL: LOVASSPORT TÁMOGATÁSA A lovas sportágaknak nem csak országos, hanem helyi hagyományai is vannak; jelenleg is meghatározó a lovas közösség a faluban. Két lovas tanya működik, melyek széleskörű szolgáltatásokat nyújtanak az érdeklődőknek. A falu akkor lesz érdekes a vendégek és értékes a lakosok számára, ha megmarad az identitása, saját kultúrköre, hagyományai. A sport és turisztikai ágazat fejlesztését támogatja az Önkormányzat. Vácrátót Településfejlesztési Koncepciója 2016.

9

→ 4.CÉL * FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS * RÉSZCÉLJAI → 4.A. RÉSZCÉL: KERÉKPÁRÚT ÉPÍTÉSE A községben a 2104. j. országos közút nagy forgalma miatt balesetveszélyes a kerékpározás. Nagy szükség lenne a településen jelenleg hiányzó kerékpáros infrastruktúra kialakítására a fenntartható közlekedés és a helyi gépkocsi forgalom csökkentése céljából. A vasútállomáson hasznos lenne őrzött kerékpártároló kialakítása, a település központi, alközponti részein pedig kerékpár tárolók létesítése. A kerékpáros életmód napjainkban trendi (sportos és környezettudatos), amely tendencia a jövőben erősödni és szélesebb körben elterjedni látszik. Amennyiben a községben ennek szükséges minimális infrastrukturális feltételeit biztosítják (kerékpárút, kerékpározásra kijelölt utak, kerékpár tárolók, stb.), kapcsolódnak hozzá a gazdaság szereplői (kerékpár szerviz, és -üzlet), így a leendő kerékpárosok és turisták megbecsülve és biztonságban érezve magukat, áttérnek e sportos, gazdaságos és környezetbarát életformára. → 4.B. RÉSZCÉL: MIKROBUSZOS TÖMEGKÖZLEKEDÉS A tömegközlekedés méretgazdaságossá tételére a több községben bevált helyi kisbuszos vállalkozás működtetését alkalmaznánk, amely meghatározott, de rugalmas időpontokban és útvonalon közlekedve szállítja az utasokat. Igény esetén a szolgáltatás helyközivé, valamint egyedi helyszínekre is bővíthető.

→ 4.C. RÉSZCÉL: PARKOLÁSI LEHETŐSÉGEK BŐVÍTÉSE A településen több jármű parkolására jelenleg kizárólag a Petőfi téren, valamint a Botanikus kert előtt van lehetőség. A Botanikus kert melletti Malom utcában és a vasútállomás mellett egy-egy nagyobb közterületi parkoló kialakítását tervezzük.

→ 4.D. RÉSZCÉL: KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLETEK FEJLESZTÉSE A járdák a mellékutakon hiányoznak, a meglévők közül a Csokonai u., Kossuth u. nagyon rossz állapotban vannak. Miután a szennyvízcsatornázás már megvalósult, aktuális a hiányzó helyeken a járdák kiépítése, a rossz állapotúak felújítása. A közterületek frekventált pontjain a burkolatokat meg kell újítani, jó minőségű, esztétikus burkolatokat kell kialakítani a funkcióknak megfelelően. Ilyen területek: a Temető előtti tér és a Botanikus kert bejárata előtti parkoló. A főúton zebrák felfestése szükséges a forgalmas gyalogos átkelőhelyeknél. → 5.CÉL * KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TELEPÜLÉSMENEDZSMENT * RÉSZCÉLJA → 5.A. RÉSZCÉL: TELEPÜLÉSMARKETING ÉS -MENEDZSMENT PROGRAM ELINDÍTÁSA A települési és térségi marketing nem kizárólag a helyi önkormányzatok feladata. Az önkormányzatok, a civil szervezetek, a vállalkozások és a polgárok egyaránt részesei a település megítélésének kialakításában, célirányos feladatokkal kell, hogy hozzájáruljanak a marketing megvalósulásához. A helyi önkormányzat szerepe a kezdeményezés és a kezdeti finanszírozás. Az önkormányzatnak kell felvállalnia a települési marketingstratégia kialakításának elindítását, a kezdeti döntések és lépések meghozatalát. A vállalkozások termékeikkel és Vácrátót Településfejlesztési Koncepciója 2016.

10

szolgáltatásaikkal alakítják a térségről alkotott képet, anyagi támogatást is nyújthatnak a marketing stratégia megvalósulásához. A helyi civil szervezetek aktivizálhatják a település lakosságát, községi rendezvények szervezésében, társadalmi megmozdulásokban, ők a közösségi élet „kovászai”. A települési marketing megvalósítása akkor lehet sikeres, ha azért egy szakértőkből álló menedzsmentszervezet a felelős, amely nyomon követi a településfejlesztési koncepció megvalósulását, koordinálja az egyes szereplők tevékenységét, pályázati források feltárásával segíti az egyes marketing projektek finanszírozását, szervezi és összehangolja a „szolgáltató település” eseményekkel, programokkal való feltöltését. Egy ilyen „szervezet” lehet a mindenkori Pénzügyi bizottság is.


11

Együttműködés

Integrált megközelítés

Fenntartható településfejlesztés

Kommunikáció és településmenedzsment

Fenntartható közlekedésfejlesztés

Identitástudatos turizmus-, és sportfejlesztés

„VÁCRÁTÓT MEGÓVOTT ÉRTÉKEIVEL GAZDAGÍTJA LAKÓIT, ÉLŐ HAGYOMÁNYAIVAL VÁRJA VENDÉGEIT"

Helyi vállalkozások ösztönzése

A JÖVŐKÉP, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK, AZ ÁTFOGÓ CÉL ÉS A RÉSZCÉLOK KAPCSOLATA

Települési funkciók erősítése

2.2.1

Stratégiai partnerség Oktatás színvonalának fenntartása, eszközpark bővítése Bölcsőde indításának ösztönzése Ingyenes WIFI a faluközpontban Hagyományőrzés Lovassport, lovas turizmus Kerékpárút építése Mikrobuszos tömegközlekedés Parkolási lehetőségek bővítése Közlekedési területek fejlesztése Településmarketing és településmenedzsment



Települési arculat védelme, helyi védelmi rendelet bővítése Helyi érték-kataszter készítése Túraútvonalak, tanösvények fejlesztése Szabadidő eltöltési lehetőségek fejlesztése, bővítése Vácrátót jövőképének, településfejlesztési elveinek, átfogó céljainak és részcéljainak kapcsolata


12

2.2.2

A FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉRTELMEZÉSE AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE

A fenti térképen ábrázoltuk azokat a településrészeket, melyeken az egyes ágazati fejlesztések végrehajtandók. Természetesen a Koncepció elemei átléphetik ezeket a területi határokat, így az Akcióterületek csak a jellemző ágazati fejlesztést jelentik.

Gazdasági központok (27 ha): A település északi részén, a főút és vasút mentén kerültek kijelölésre a gazdasági területek a korábbi településrendezési tervekben, azonban máig sem telepedtek itt le a vállalkozások. A területek jelenleg települési átlag alatti földminőségűek, így művelés alól való kivonásuknak elvi akadálya nincsen, valamint elhelyezkedésükből adódóan megközelíthetőségük kiváló. Fentiek alapján a település vezetése a területeket gazdasági területként kívánja megtartani, lehetőség szerint fejleszteni, azokat vállalkozások számára értékesíteni. Települési terület (120 ha): A belterület nagy részét jelentő, „régi” lakóterület. A terület magában foglalja a környező utcahálózatot a lakóházakkal, a Lakópark és Bertinke kivételével. A települési terület érdemi bővítését nem tervezzük, mivel a lakóparkkal jelentős lakóterületi tartalék áll rendelkezésre. Az építési szabályozás által a falu lakóterületének karaktere, falusias jellege megóvandó.


13

Faluközpont (4 ha): A falu központja a Petőfi tér és környéke. Magában foglalja az intézményeket (hivatal, posta, óvoda, iskola, védőnői, orvosi rendelő, templom, takarékszövetkezet). A település „szíve” a közelmúltban megújult Faluközpont, melynek megóvása mind a helyi lakosság életminősége, mind az idegenforgalmi, turisztikai szempontokból célszerű. Erdőgazdasági településrészek (537 ha): A település külterületének szinte teljes déli része, valamint keskeny sávja az északi közigazgatási határnál kialakult erdőterület. A területet több országos védelem is érinti, nagy része: - Ökológiai hálózat ökológiai folyosója, és - Tájképvédelmi terület. A település jelenleg erdő művelési ágú területei a jövőben is erdőként tartandók meg. Lakópark (összesen 30 ha): A lakóterületi igények bővülésével a korábbi években kialakításra került két lakópark (az északi, valamint a Szent István lakópark), melyek belterületbe vonása megtörtént, a telkek kiosztásra kerültek, azonban beépülésük nem indult meg. A lakóparkok területi bővítése nem javasolt. A jövőbeni lakóterületi igényeknek a Települési területen, vagy e lakóparkokon belül célszerű helyt adni. Védett gyepterületek (144 ha): A Hartyáni és Sződrákos patak mentén, a Botanikus kert alatt, valamint a Települési terület keleti felén található növény- és állatvilágban gazdag, mélyfekvésű gyepterület. E területek nagy része az Országos Ökológiai Hálózat Magterületébe tartozik, jövőbeni megóvásukat mindenkor biztosítani kell! Botanikus kert (30 ha): A Botanikus kert Vácrátót védjegye. Többféle védettség alá esik: műemlék, az Országos Ökológiai Hálózat része és Országos jelentőségű védett természeti terület. Az arborétum jövőbeni megóvását mindenkor biztosítani kell! Bertinke (11 ha): A Bertinke elnevezésű településrész a falu déli részén, az őrbottyáni határnál az Irány útról megközelíthető korábbi „zártkerti” terület, kisebb házakkal, kertekkel, melyek mára lakóházakká kezdenek "átalakulni". A Bertinkével kapcsolatos fejlesztési szándék annak lakóterületként való hasznosítása a hatályos szabályozásnak megfelelően. A terület tehát a lakóparkok mellett további lakóterületi tartalékként jelenik meg.


14

Védett gyepterületek

Bertinke

Faluközpont

Lakóparkok

Települési terület

Gazdasági településrészek

Erdőgazdasági településrészek

A fejlesztési célok és településrészek kapcsolata:

Stratégiai partnerség Oktatás színvonalának fenntartása, eszközpark bővítése Bölcsőde indításának ösztönzése Ingyenes WIFI a faluközpontban Hagyományőrzés Lovassport, lovas turizmus Kerékpárút építése Mikrobuszos tömegközlekedés Parkolási lehetőségek bővítése Közlekedési területek fejlesztése Településmarketing és településmenedzsment Települési arculat védelme, helyi védelmi rendelet bővítése Helyi érték-kataszter készítése Túraútvonalak, tanösvények fejlesztése Szabadidő eltöltési lehetőségek fejlesztése, bővítése


15

3 . KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ

3.1. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA Jelen településfejlesztési koncepciót megelőzően elkészült a Megalapozó vizsgálat, mely a 314/2012. (XI. 8.). Korm. rendelet 1. mellékletében előírt tartalmi követelményeknek megfelelően – a 2011-es statisztikai adatok felhasználásával – készült, így valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat tartalmaz, amely a településrendezési eszközök elkészítéséhez szükséges. 3.2. A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA Közlekedés Vácrátót területén az Országos Területrendezési terv és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve közlekedési fejlesztésként az M2 gyorsforgalmi utat és az M3 autópályát összekötő főutat jelöl, amely Vácrátótnak már a 2011-es, jelenleg hatályos Településszerkezeti tervében is szerepel, így az új településrendezési eszközök készítése során is figyelembe kell venni. Közművek A településen élők közműellátásában minőségi változást eredményeztek az elmúlt években megvalósított közműfejlesztések, amelyek eredményeként a beépített terület mára szinte teljes közművesítéssel rendelkezik. Új közmű gerincvezetékek kiépítése az új, még be nem épült lakóterületek beépítésekor válik szükségessé. Az üzemeltetés költségek csökkenthetők, ezzel a fenntarthatóság javítható optimálisabb energiahordozó szerkezet kialakításával, a hagyományos vezetékes és nem vezetékes energiahordozók mellé a megújuló energiahordozók nagyobb részarányú bevonásával. A megújuló energiahordozó hasznosításához szükséges beruházás ugyan költségigényes, de üzemeltetési költsége a hagyományos energiahordozókhoz (hálózati gáz, hálózati villamos-energia) képest minimális. A megújuló energiahordozók hasznosításának hatékonyságát az optimális kihasználtságával lehet elérni. Alkalmazásra elsődlegesen a napenergia vehető igénybe, napkollektorok, napelemek alkalmazásával, továbbá a föld energiája hasznosítható. A település fenntartható fejlődésének alapfeltétele a népességmegtartó képességének javítása, amelynél szintén jelentkeznek közműveket érintő fejlesztési igények. A megújuló energiahordozók tekintetében, az Önkormányzat és a Botanikus kert közös beruházásban valósította meg a geotermikus fűtési rendszer kialakítását: Botanikus kert (üvegházak), polgármesteri hivatal, iskola, óvoda). A hatékonyság növelése érdekében a védőnői-háziorvosi rendelő és a plébánia, művelődési ház rácsatlakozása indokolt. Egy iskolai tanuszoda, vagy strand kialakítása is szerepel az Önkormányzat tervei között. A komfortos életkörülmény biztosítása mellett a település arculatával, közterületek látványával szembeni elvárások egyre fontosabbá válnak. Ez a közhálózatok megjelenésével, helyfoglalásával szemben jelent új közműveket érintő igényeket. A föld feletti hálózatok felszámolási igénye előtérbe fog kerülni, az utcakép alakítása fasorok telepítésével, amely nemcsak esztétikai igényeket szolgál, hanem a mikrokörnyezeti állapotokat is javítja a fasorok árnyékadó képességével a klímaváltozást kompenzáló hatásával. Vácrátót Településfejlesztési Koncepciója 2016.

16

4 . HA STRATÉGIA NEM KÉSZÜL, A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE

4.1. A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER Jelen Településfejlesztési Koncepció készítése előtt elkészült a Megalapozó vizsgálat, mely a 314/2012. (XI. 8.). Korm. rendelet 1. mellékletében előírt tartalmi követelményeknek megfelelően készült, így valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti adatot tartalmaz, amelynek ismételt elkészítése így már a településrendezési eszközökhöz nem szükséges.

4.2. JAVASLAT A KONCEPCIÓ ÉS A VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A településfejlesztési koncepció megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat következetes és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, mely biztosítja és fenntartja a transzparens és támogató adminisztratív és szabályozási környeztet. A fentieknek köszönhetően csökken a gazdasági bizonytalanság, a befektetési kockázat, s a társadalmi, valamint a gazdasági szereplők számára biztonságos befektetői környezet jön létre. Felismerve a biztonságos környezetben rejlő előnyöket, előtérbe helyeződnek a közszféra és magánszféra együttműködésén alapuló projektmegvalósítási konstrukciók, mely biztosítja a befektetések költséghatékonyságát, az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát, a beruházások gyorsabb megvalósulását. Monitoring tevékenység Az Önkormányzat gyakorolja a tulajdonosi jogokat a település vagyona fölött, továbbá a képviselőtestület kompetenciájába tartozik a költségvetés elfogadása is, azaz közvetlen eszközei is vannak az Önkormányzatnak a fejlesztésekre, továbbá az átfogó fejlesztési programokra, így a Településfejlesztési koncepció elkészítésére is. Vácrátóton a Koncepció és településfejlesztés megvalósításának finanszírozási oldalát a Pénzügyi Bizottság ellenőrzi, szakmai oldalról pedig a Képviselő-testület végzi annak nyomon követését. A Bizottság a részére megállapított hatáskörökbe tartozó koncepciókat, előterjesztéseket, rendelettervezeteket a képviselő- testület munkatervében szereplő időpontok előtt megtárgyalja, véleményezi. A monitoring nem más, mint a program tervezése során meghatározott tevékenységek elvégzésének, célok teljesülésének, vagyis a program megvalósulásának folyamatos nyomon követése. Ennek alapjául az előzetesen kitűzött célok számszerűsítése szolgál. A monitoring tevékenység kulcsa, hogy e mutatószámok aktuális értékeit a program végrehajtói folyamatosan gyűjtsék és elemezzék, lehetőséget biztosítva ezáltal mind a döntéshozók, mind a donorok számára, hogy rendszeresen egyértelmű jelzést kapjanak a program, illetve annak egyes részei aktuális állásáról. Ezen információ birtokában megítélhetik, hogy a program az előzetes terveknek, elképzeléseknek megfelelően halade. Harmonizáció: Új Önkormányzati Gazdasági Program készítéséhez kapcsolódóan a Településfejlesztési koncepció célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhangban tervezni. Felülvizsgálat 3-5 évente: Részletesebb, a helyzetelemzést, a célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra – ha lényeges változás nem történik a külső környezetben – általában 3-5 évente van szükség.


17

Véleményezési dokumentáció január

Recommend Documents