Végvár 2014 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem évi Közös Közszolgálati Gyakorlat Katasztrófavédelmi Intézet részletes és kiegészítő feladatai

ÁROP – 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel

Dr. Endrődi István tű. ezds.

„Végvár 2014” A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2014. évi Közös Közszolgálati Gyakorlat Katasztrófavédelmi Intézet részletes és kiegészítő feladatai (oktatói példány)

Dr. Endrődi István tű. ezds.

„VÉGVÁR 2014”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2014. évi Közös Közszolgálati Gyakorlat Katasztrófavédelmi Intézet részletes és kiegészítő feladatai (oktatói példány)

Budapest, 2014

NKE HTK Szerző: © Dr. Endrődi István tű. ezds., 2014 Kiadja: © Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014 Minden jog fenntartva. Bármilyen másoláshoz, sokszorosításhoz, illetve más adatfeldolgozó rendszerben való tároláshoz és rögzítéshez a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Olvasószerkesztés, tördelés: NKTK

Tartalom 1. Előzetes Koncepció „VÉGVÁR 2014” gyakorlat.............................................. 4 1.1 A gyakorlat alapadatai..................................................................................... 4 1.2 A gyakorlat levezetésének elgondolása............................................................. 5 2. Indító feladat és levezetési terv......................................................................... 8 2.1 A gyakorlat levezetésének mozzanatai:............................................................. 9 3. A közös közszolgálati gyakorlat során bevezetendő különleges jogrendi helyzet...... 13 3.1 A Lilaországban bevezetett különleges jogrendi időszak ismertetése............... 13 4. A katasztrófavédelem szervezeti felépítése, feladatai....................................... 19 5. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek honvédelmi feladatai......................... 22 5.1 A hivatásos katasztrófavédelmi szervek honvédelmi feladatai......................... 22 5.2 Honvédelmi feladatokban résztvevők felkészítése........................................... 40 5.3 Logisztikai támogatás rendje.......................................................................... 40 6. A katasztrófavédelem részletes feladatai ........................................................ 46 6.1. A katasztrófavédelem feladatai a 0. mozzanatban.......................................... 46 6.2. A katasztrófavédelem feladatai az 1. mozzanatban........................................ 50 6.3 A katasztrófavédelem feladatai a 2. mozzanatban........................................... 54 6.4 A katasztrófavédelem feladatai a 3. mozzanatban........................................... 57

3

Végvár 2014

1. Előzetes Koncepció „VÉGVÁR 2014” gyakorlat 1.1 A gyakorlat alapadatai Előzmények A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) a 2013/2014-es tanévben beindította az új rendszerű képzést, amely az egyetemi közös modult is magában foglalja. A közös modult a közös közszolgálati gyakorlat zárja – az a gyakorlatban a 2014/2015-ös tanév tavaszi félévében kerülhet először lebonyolításra. A közszolgálat szellemében már 2013-ban – összességében jó értékeléssel – levezetésre került a „Vadvíz 2013” fantázianevű válságkezelési gyakorlat, melynek tapasztalatai feldolgozásra kerültek. Az FT döntés alapján a 2014-es gyakorlat az alkotmányos jogrendtől eltérő, minősített időszaki jogrendben játszódik. A közös közszolgálati gyakorlat előkészítésének javasolt rendje A közös közszolgálati gyakorlat alapvetően az alapképzésben részt vevő teljes végzős hallgatói állomány igénybevételére épül. A gyakorlat az egymással összefüggő, de eltérő vezetési szintű feladatok megoldását foglalja magában. A közszolgálatiságot és a szervezetek közötti kapcsolatot az egyes mozzanatok kezelésének közös tevékenységei biztosítják, melynek meglétére és egymáshoz történő kapcsolódásra a tervezés és az előkészítés során a kidolgozóknak fokozottan ügyelniük kell. A gyakorlat előkészítésének időszakában a hallgatóknak olyan ismeretek kerülnek átadásra, amelyek szükségesek lesznek a gyakorlat végrehajtásához.

A gyakorlat levezetésének célja: tt Az egyetem különböző karain és szakjain, szakirányain tanuló hallgatók (alapképzés + honvédségi kiegészítő képzés) szerezzenek jártasságot (a polgári hallgatók ismereteket) a komplex szakmai problémák megoldásában, a hallgatók gyakorolják a vezetési funkciókat, egyes tevékenységeket a gyakorlatban is hajtsanak végre. tt A rendkívüli jogrend bevezetésének alapvető kérdései, mozzanatai, az országot ért váratlan fegyver támadás elhárítása tevékenységrendszer modellezése.

4

1. Előzetes Koncepció „VÉGVÁR 2014” gyakorlat

A nevelési cél: tt Az egységes közszolgálati szemléletmód közelítése, az együttműködés a vezetői munkakörökre jellemző, valóságot megközelítő helyzetekben. A gyakorlat időpontja és időtartama: tt Előzetesen betervezett időpontja: 2014. április 28–29. (hétfő és kedd). tt Időtartama összesen két tanítási nap: 12 óra (4–6 óra időtartamú előkészítő foglalkozás(ok) és 6–8 óra végrehajtás). A gyakorlat valós helyszínei: tt A gyakorlat végrehajtására számba vehető helyszínek (egy időpontban): 99a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar vezetési központja (Baglyas, Mars) és számítástechnikai kabinetjei; 99a Rendészettudományi Kar számítástechnikai kabinetjei; 99a Közigazgatás-tudományi Kar számítástechnikai kabinetjei; 99az ócsai és a csobánkai gyakorlótér – a HHK és RTK hallgatók egy része a vezetési törzsek által meghatározott gyakorlati feladatot hajtja végre (pl. fegyveres csoport felszámolás, kutatás, zárás, támadás, védelem, nyugvás, harcbiztosítás stb.). A tantermi és terepen lévő helyszínek egymással történő kapcsolattartása mobil és telepített vezetési eszközökkel és videokonferencia rendszer segítségével biztosítható.

A gyakorlat finanszírozása, költségvetése: tt A gyakorlat előkészítésére és levezetésére az ÁROP 2.2.21 projekt biztosít lehetőséget (br.: 6,7 millió Ft). tt Ha valamely tétel nem számolható el a projekt költségére, és szükséges, akkor az ORH költségvetéséből biztosított.

1.2 A gyakorlat levezetésének elgondolása 1.2.1 Rendészeti, közigazgatási gyakorlatrész Sárgaország – Pusztaszer megye mint elöljárói környezet, de ezen belül Végvár (Székesfehérvár) város és környéke közigazgatási, rendvédelmi, közigazgatási tevékenységének modellezése az alkotmányos jogrend alap időszakában, majd külső fegyveres csoport váratlanul megtámadja hazánkat. A gyakorlat mozzanatai előzetes egyeztetést igényelnek, hogy az egyes mozzanatok között meglegyenek a kapcsolódási pontok és a közös tevékenységek. A gyakorló hallgatók országos és megyei szinten is, de elsősorban a városi és járási és helyi szinteken végrehajtott feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjeként és szolgálati személyeiként, valamint az együttműködő és a bevonható szervektől

5

Végvár 2014

delegált tisztekből/tisztviselőkből összeállított szervezetek tagjaiként tevékenykednek. Minden részt vevő szervezet a kompetenciája szerinti vezetési feladatokat hajtja végre, és érvényesíti a vezetői munka kialakult helyzetnek megfelelő sajátosságait. A rendvédelmi (fegyveres) szakirányok hallgatói gyakorlati feladatokat is végrehajtanak a valóságban, a gyakorlótéren. Ebben a feladatrészben a hallgatók nagy létszáma (1100 fő) miatt szükséges a gyakorló szervezetek duplikálása. Tehát a gyakorlat kettő, egymással párhuzamosan működő, azonos szervezetű és feladatrendszerű gyakorló szervezettel kerül végrehajtásra. (Ezáltal biztosítható, hogy a gyakorlaton részt vevő hallgatók el lesznek látva feladatokkal. A duplikálás miatt szükséges a dupla gyakorlatvezetői és megfigyelő, állomány, de érdekessé is teszi a gyakorlatot, hiszen eltérő feladatmegoldásokkal számolhatunk.)

1.2.2 A honvédségi gyakorlatrész A honvédség békeidőszaki tevékenysége erősen korlátozott. Ennek ellenére a honvédségi szervezetek részfeladatok ellátásával kapcsolódhatnak a rendészeti és a közigazgatási szervek tevékenységéhez. Ebben a gyakorlatrészben a minősített időszaki feladatokra történő felkészülés és tevékenység honvédelmi feladatainak modellezése fog megtörténni (zászlóalj harccsoport alkalmazása, külső fegyveres csoportok felszámolása, menekültbiztosítási feladatok végrehajtása). Az elgondolás alapján a szomszédos országban polgárháborús válsághelyzet alakult ki, országunkat (Sárgaország) reguláris és irreguláris fegyveres csoportok váratlan támadása éri, erre ellentevékenység történik a honvédségi erőkkel – válaszcsapás megtervezése és végrehajtása, majd békekikényszerítés és békefenntartás, a közigazgatás helyreállítása (alacsonyan támadó légi eszköz megjelenése, egy meghatározott olajfinomító elleni támadás, robbanó műszaki zár felszedése) stb. A feladatrész virtuális területen és a rendelkezésre álló harcvezetési és számítástechnikai eszközök igénybevételével történik. A fegyvernemek hallgatói gyakorlati feladatokat is végrehajtanak a valóságban az ócsai bázison (védelem, támadás, fegyveres csoport felszámolása, vállalkozás stb.). Minden gyakorlatrészbe bevonásra kerülhetnek a rendészeti és közigazgatási szervezetektől delegált összekötő csoportok és törzsek.

1.2.3 A gyakorlat kidolgozásának és levezetésének általános rendje: A gyakorlat kidolgozása a karokon egységes elvek és követelmények szerint történik – ezeket a gyakorlat vezetősége határozza meg. A kidolgozást – az oktatási rektorhelyettes koordinációja mellett – a kari dékánok által kijelölt munkacsoportok hajtják végre.

6

1. Előzetes Koncepció „VÉGVÁR 2014” gyakorlat

A részt vevő hallgatói állomány részére felkészítő foglakozások levezetése, melynek tárgya a gyakorlat főbb mozzanatai és a tevékenység rendje. A gyakorlat „alapfeladat”-át, amely a gyakorlat minden résztvevője számára azonos, az ORH vezetésével az egyetemi kidolgozó csoport alkotja meg a karok/intézetek képviseletével. A „részletes feladat”-ot a karok dolgozzák ki. Az kgyetemi kidolgozó csoport – az abba delegált kari/intézet képviselő révén – biztosítja, hogy az a többi karéval összhangban legyen. A mozzanatokban meglegyenek a közös kapcsolódási pontok és tevékenységek. A „kiegészítő feladat”-ot a gyakorlóhelyek jövendő vezetői, döntnökei készítik el, kidolgozva a gyakorlat levezetésének részleteit.

7

Végvár 2014

2. Indító feladat és levezetési terv A gyakorlat levezetési tervének kidolgozói: NKE HHK – Téglási József alezredes NKE-KTK – Dr. Hülvely Lajos ny. alezredes NKE RTK – Dr. Varga János ny. hőr. ezredes NKE-KVI – Dr. Endrődi István tű. ezredes A három hivatásrend feladatrendszeréből adódóan a gyakorlat egységes szerkezetben és lebonyolításban, két témakörben kerül levezetésre, melynek fő elemeit és részleteit a jelen terv tartalmazza.

Ezen tervre épülnek a karok és a Katasztrófavédelmi Intézet által kidolgozott – a saját szervezetre vonatkozó feladatokat részletesen tartalmazó levezetési tervek, melyeket az ORH hagy jóvá. A gyakorlat tárgya: A közszolgálati szervezetek komplex közszolgálati, honvédelmi és rendvédelmi feladatainak megszervezése, végrehajtása és annak irányítása megelőző védelmi helyzetben hazai területen, közigazgatási, rendészeti, katasztrófavédelmi, honvédelmi feladatok ellátásban, valamint átsodródó fegyveres csoportok, illetve irreguláris fegyveres kötelékek felszámolásában. Indoklás: A gyakorlat tárgyának alapját az egyes gyakorlatrészek tervei részletesen tartalmazzák. A hazai katasztrófavédelmi, rendvédelmi és közigazgatási részt a Kormány 1035/2012. (II. 21.) Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló kormányhatározata, Magyarország alaptörvénye, a 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről (a továbbiakban: Hvt.), az 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (a továbbiakban: Rendőrségi Törvény), a 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről (a továbbiakban: Kat.) és a hozzákapcsolódó egyes törvények, a közigazgatási rendszert szabályozó jogszabályok rendelkezései szolgáltatják. A békefenntartói feladatok a vonatkozó ENSZ, NATO STANAG, illetve Országgyűlési határozat kereteire épül.

A gyakorlat levezetésének céljai: tt Hozzájárulás a közszolgálat különböző alrendszereinek harmonizálásához és az egységes közszolgálati szemlélet erősítéséhez, az egyetemi képzési rendszer összhangjának, egymásra épülésének megteremtése a közös közszolgálati gyakorlat által. tt Az egyetem különböző karain és karközi intézeteiben, szakjain és szakirányain tanuló hallgatók (nappali munkarendben tanuló alap- és a HHK kiegészítő kép8

2. Indító feladat és levezetési terv

tt

tt

zésben részt vevő végzős évfolyamú hallgatói) szerezzenek jártasságot (a polgári hallgatók ismereteket) a komplex szakmai feladatok integrált operatív törzsekben történő megoldásában, a hallgatók gyakorolják a vezetési funkciókat és a törzsmunkát, egyes tevékenységeket a gyakorlatban is valósítsanak meg. A vezetői felkészítés elméleti tananyagának gyakorlatban való alkalmazása, a vezetői kompetenciák fejlesztése. A katonai, rendészeti, katasztrófavédelmi és polgári vezetést támogató korszerű informatikai rendszerek alkalmazásának gyakorlása. Az egyetemi képzés és a közszolgálati szervek időszerű feladatai és tevékenysége közötti kapcsolat erősítése, a képzésben új módszerek alkalmazása. A tapasztalatok kölcsönös hasznosítása, a jóváhagyott tervek, a működő rendszerek és eljárások közös továbbfejlesztése az elméletben és a gyakorlatban.

2.1 A gyakorlat levezetésének mozzanatai: 0. MOZZANAT A mozzanat tartalma: A békehelyzetben folyó feladatok végzése. A mozzanat ideje: 2014. 03. 28. 08.00–12.00 Feldolgozandó témakörök: 1. Külügyi jelentések. 2. Helyi erőforrások pontosítása. 3. A katasztrófavédelem országos, megyei, helyi szervezetek tevékenysége, kapcsolata a védelmi igazgatás szervezeteivel. 4. A készenléti tervek pontosítása. 5. A polgári védelmi feladatok pontosítása. 6. Kialakult kiemelt, 4. fokozatú tűzeset kezelése. 1. MOZZANAT A mozzanat tartalma: A különleges jogrend bevezetésével kapcsolatos feladatok A mozzanat ideje: 2014. 03. 28. 13.00–16.00 Feldolgozandó témakörök: 1. Törzstájékoztatók megtartása. 2. A BM, a Kormány, az OGY bizottságok üléseinek megtartása. 3. Országgyűlési beterjesztés és határozat elkészítése. 4. A megelőző védelmi helyzet kihirdetése. 5. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és alárendelt szervezeteinek feladatai megelőző védelmi helyzetben. Kiemelt tűzesemény kezelése. 6. Alkalmazási tervek pontosítása.

9

Végvár 2014

2. MOZZANAT A mozzanat tartalma: A megelőző védelmi helyzettel kapcsolatos feladatok végzése. A mozzanat ideje: 2014. 03. 29. 08.00–11.00 Feldolgozandó kérdések: 1. Kormányülés. 2. Védelmi bizottsági ülések. 3. Az kijelölt erők mozgósítása, felkészítése, felkészülése, feladatainak pontosítása a katasztrófavédelemnél. 4. A dinamikai hatások folyamatos bevezetése. 5. Az országos áramellátó rendszerben keletkezett robbanás következtében kialakult nagyméretű, tartós áramkimaradással kapcsolatos teendők szervezése, végzése. 3. MOZZANAT A mozzanat tartalma: Tevékenységek végrehajtása, vezetése dinamikai helyzetekben. A mozzanat ideje: 2014. 03. 29. 11.00–13.30 Feldolgozandó kérdések: 1. A megelőző védelmi helyzet közigazgatási, katasztrófavédelmi feladatainak vezetése. 2. A határ menti migrációs eseményekre történő reagálás a katasztrófavédelemnél. 3. Katasztrófavédelmi tevékenység végzése. 4. Katasztrófák következményeinek megelőzése, felszámolása. 5. Nagy erejű irreguláris fegyveres csoportok felszámolásával kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok végzése. 4. MOZZANAT A mozzanat tartalma: A békehelyzetbe való visszatérés. A mozzanat ideje: 2014. 03. 29. 13.30–14.30 Feldolgozandó kérdések: 1. Tájékoztató a helyzet normalizálásáról. 2. A szükséges intézkedések elkészítése a katasztrófavédelmi rendszer részére. 3. A szervezetek békeállapotba történő visszaállítása. 4. Az okmányok összegyűjtése.

10

2. Indító feladat és levezetési terv

1. ábra:

2. ábra:

A gyakorlat során kettős időszámítás kerül alkalmazásra (valós idő és műveleti idő). A feladatok a végrehajtás érdekében „műveleti időben” kerülnek feldolgozásra. Az egyes műveleti események időugrásokkal követik egymást.

11

Végvár 2014

Központi és területi vezetési szintek tt Országgyűlés tt Kormány tt HIKOM tt MVB tt HVB Minden szervezet a saját országos, regionális, területi, helyi szervezeteivel vesz részt a gyakorlatban, ami a katasztrófavédelemnél az alábbiakat érinti: tt BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tt Megyei/Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságok tt Katasztrófavédelmi Kirendeltségek tt Hivatásos Tűzoltóságok

Létszámok Karok

Hallgatói létszám (fő)

Oktatói létszám (fő)

Étkezési létszám (fő)

RTK

205

22

227

KTK

220

14

234

HHK

106

18

124

KVI

128

25

125

Összesen

659

79

728

létszám (fő) Meghívott VIP vendégek

20 + 18 + 10 = 48

-

Meghívott vendéVéd. Hiv.: 13 gek

-

Technikai személyzet

20

-

Médiák képviselői

10

-

Összesen

91

Mindösszesen

91

800

Farkasvölgyi úti Campus

Kb. 300

Hungária krt.-i Campus

Kb. 500

1. tábázat:

12

Megjegyzés

3. A közös közszolgálati gyakorlat során bevezetendő különleges jogrendi helyzet

3. A közös közszolgálati gyakorlat során bevezetendő különleges jogrendi helyzet 3.1 A Lilaországban bevezetett különleges jogrendi időszak ismertetése A megelőző védelmi helyzet (Alaptörvény 51. cikk) (1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható. (2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart. (4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (5) A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.

A haderők helyzete Lila Haderő Kiképzettség A Lila Haderő alárendelt alakulatai szerződéses állománnyal vannak feltöltve. Időarányosan végrehajtották az előírt kiképzési feladatokat, ezen belül a békeidőszaki egyéni és kötelékkiképzést, a lő- és harcászati gyakorlatokat. A parancsnoki és törzsállomány hosszabb ideje ugyanabban a beosztásban dolgozik, felkészítésük megtörtént, ezért a törzsek és parancsnokságok összekovácsoltak.

13

Végvár 2014

A gépesített lövész dandárok gépesített lövész zászlóaljai és a harckocsi zászlóalj a kiképzési évben szakasz, század összekovácsolási gyakorlataikat jó, az éleslövészeteiket jó és megfelelő szinten hajtották végre. A zászlóalj harcászati gyakorlatok jó eredménnyel kerültek végrehajtásra. A tüzér alegységek a tüzér szakharcászati gyakorlataikat megfelelő, a lőgyakorlataikat jó szinten hajtották végre. A légvédelmi alegységek a szakharcászati gyakorlataikat jó, légvédelmi lőgyakorlataikat szükségszerűen megfelelő eredménnyel hajtották végre. A műszaki alegységek kiképzettsége gyenge. A vegyivédelmi alegységek a védőeszközök használatában alacsony szintű kiképzettséggel rendelkeznek. A szerződéses állománnyal feltöltött magas készenlétű alakulatok a számukra előírt alkalmazási készségüket a meghatározott követelmények és idő szerint elérték. A kiképzési eredmények alapján az alegységek a támadó- és a védelmi feladataik végrehajtására, valamint határbiztosító és válságkezelési feladatokra egyaránt felkészültek. Az alacsonyabb készenlétű alakulatok az alkalmazási készségüket a meghatározott követelmények többségének teljesítésével a rendelkezésre álló idő alatt megfelelő szinten elérték. A hosszabb megalakítási idejű alakulatok az „M” kiképzése alapján statikus védelmi feladat végrehajtására alkalmazhatók. A készenlét fenntartása és fokozása A Haderő alakulatai rendelkeznek az előírt készenlét fokozására és fenntartására vonatkozó tervekkel. A készenlét elérésével kapcsolatos feladataikat a jelenleg érvényben lévő készenlét fokozására és fenntartására vonatkozó feladat és időrend szerint hajtják végre. A készenlét fokozásával és fenntartásával kapcsolatos feladataikat begyakorolták. Békeállapot időszakában a külső fegyveres csoportok Lilaország területére történő váratlan betörése, valamint egy esetleges terrorcselekmény közvetlen veszélye esetén annak elhárítására az ország csapatainál fegyveres készenléti szolgálat került kijelölésre, amely külön intézkedésre a konkrét helyzetnek megfelelő követelmények szerint alkalmazható. A fegyveres készenléti szolgálat feladata a rendvédelmi szervek erőivel együttműködve részvétel a veszélyeztetett határszakasz biztosításában, az ország területére betört fegyveres csoportok felszámolásában, esetleges terrorcselekmények közvetlen veszélye esetén azok elhárításában, valamint a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények, objektumok őrzés-védelmében. Képességek A Lila Haderő alkalmas arra, hogy visszatartsa, illetve önállóan is elhárítsa a reálisan számba vehető, a nemzeti haderő képességeivel összemérhető katonai fenyegetést.

14


Egy – a haderő erejét meghaladó – katonai fenyegetés elhárítása érdekében a nemzeti haderő felkészült a megerősítésül érkező szövetséges erők befogadó nemzeti támogatásának megszervezésére, azt követően fogadására, rendelkezik a szükséges infrastruktúrával, valamint a támogatásul beérkező erőkkel együttműködve képes a reálisan számba vehető katonai fenyegetés elhárítására. A kormány által vállalt kötelezettségekkel összhangban a nemzeti haderő kijelölt erői képesek a NATO, ENSZ, EU és más biztonsági szervezetek égisze alatt folytatott béketámogató és humanitárius feladatokban való részvételre. Meghatározott szervezettel, személyi állománnyal és felszereléssel a nemzeti haderő képes közreműködni természeti és ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában. A haderő rendeltetése Az Összhaderőnemi Parancsnokság: Vezetőszervként, nemzeti parancsnoksági rendszerben tervezi, szervezi, koordinálja és felméri a szárazföldi, légi- és a területvédelmi erők kiképzését és harcászati felkészítését, készen áll a kialakított terveknek megfelelően a tevékenységek vezetésére. Hadműveleti tervezési és vezetési képességet tart fenn az erők honi területen folytatandó műveletei megtervezésére és vezetésére, amelyet kollektív védelmi feladat esetén átad a hadműveletek vezetésére kijelölt és működési készenlétét elért szövetséges parancsnokságnak. Törzselemekkel egészíti ki a szövetséges Szárazföldi Komponens Parancsnokság állományát. Feladatai: Határbiztosításra kirendelt szárazföldi erők tevékenységének vezetése állomáshelyéről, összekötő csoport működtetésével vagy bázisobjektumból, Előretolt (mobil) Vezetési Pontról, Mobil Vezetési Csoporttal mobil híradó- és informatikai eszközökkel. A Lila Hadsereg (LH) külföldi harci műveletekhez való hozzájárulása esetén telepíthető Nemzeti Összekötő Csoport kiállítása és működtetése a műveletet vezető CJTF parancsnokságnál. Törzselemeket készít fel a Szárazföldi Komponens Parancsnokság állományához történő nemzeti hozzájárulás céljából. A kijelölt erők és törzselemek felkészülésének irányítása, a feladatban részt vevő személyekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok végzése. A szárazföldi haderő képes az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének védelme érdekében honi területen, szövetségi vezetés alatt (kettő gépesített lövész, valamint egy gépkocsizó dandár és a légierő erőivel a szükséges harcbiztosító és harctámogató alakulatok) a hadműveletek végrehajtásához hozzájárulni.

15

Végvár 2014

3. ábra:

4. ábra:

16


5. ábra:

6. ábra:

17

Végvár 2014

7. ábra:

18

4. A katasztrófavédelem szervezeti felépítése, feladatai

4. A katasztrófavédelem szervezeti felépítése, feladatai 2012. január 01-től hazánkban megváltozott a katasztrófavédelem jogi szabályozása is, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervek feladatainak átalakítása. Az új elvárásoknak megfelelő, új, egységes irányítású szervezet került kialakításra megváltozott és kiegészített új feladatokkal, mely szervezet a katasztrófavédelem egységességét hivatott szolgálni. Az egységes hivatásos katasztrófavédelmi szervezet és irányítás a bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével garantálja a Magyarország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságát, valamint biztosítja az ország működőképességének folyamatos fenntartását. A katasztrófavédelmi rendszer alapvetően három fontos feladatcsoportra, időszakra épül. A megelőzés (felkészülés), a beavatkozás és helyreállítás (a katasztrófavédelmi terminológia szerint: halaszthatatlanul szükséges helyreállítási tevékenység). A katasztrófavédelem jogszabályi hátterének megalkotása a megelőzési tevékenység legfontosabb eleme. Közismert, hogy a „katasztrófavédelem nemzeti ügy”, tehát a társadalom valamennyi vagy legalábbis a meghatározó szegmensei: a lakosság, a közigazgatás (állam és önkormányzati igazgatás), a rendvédelmi szervek, honvédség és a gazdálkodó szervek együttes tevékenységével valósul meg. A felsoroltak részére feladatok és kötelezés csak törvényben határozhatók meg, ezért a katasztrófavédelmi feladatok az Alaptörvényre alapozva külön törvényben kerültek meghatározásra. A katasztrófavédelem feladatrendszere az új jogszabályok szellemében került kidolgozásra. A katasztrófavédelmi törvény nyolc fejezetben taglalja a katasztrófavédelem irányítási rendszerét, a katasztrófavédelemben résztvevő állami, gazdálkodási, hivatásos szervek és magánszemélyek feladatait, a veszélyes anyagok által okozott balesetek elleni védekezést, a veszélyhelyzet részletszabályait, a polgári védelmi feladatokat és a védekezésben résztvevők kötelezettségeit, általános szabályait.

19

Végvár 2014

A KATASZTRÓÁK ELLENI VÉDEKEZÉS ALAPKONCEPCIÓJA „ A katasztrófák elleni védelem megszervezése, és irányítása

államigazgatási feladat,

amelyet az államigazgatási, az önkormányzati szervek és a hívatásos katasztrófavédelmi szervek törvényben foglalt feladatkörükben látnak el” Melynek jellemzői: - Valamennyi veszélyhelyzetre kiterjedő megközelítés, - A veszélyhelyzetek kezelésére történő átfogó felkészülés, - A polgári védelmi tevékenység végrehajtásában résztvevő valamennyi szervezetre kiterjedő integrált megközelítés - A lakosság és önkormányzatok polgári védelmi felkészítése.

8. ábra: Helyi szint megerősítése Kormány Belügyminiszter BM OKF Katasztrófavédelmi igazgatóság

Megyei (fővárosi) védelmi bizottság

Katasztrófavédelmi kirendeltség

Helyi védelmi bizottság

Tűzoltó parancsnokság Tűzoltó őrs

Katasztrófavédelmi megbízott

Polgármester Közbiztonsági referens

9. ábra: A katasztrófavédelem működési rendje ábrája a védelmi igazgatás rendszerében

20

4. A katasztrófavédelem szervezeti felépítése, feladatai

VÁLSÁG MENEDZSELÉSI RENDSZER KATASZTRÓFAVÉDELMI

HONVÉDELMI POLGÁRI VÉDELEM

ORSZÁG MOZGÓSÍTÁS VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE

FEGYVERES KONFLIKTUS

KATASZTRÓFA HELYZET

10. ábra: A válságkezelés rendje Magyarországon

118

11. ábra: A hivatásos katasztrófavédelmi szervek felépítése

21

Végvár 2014

5. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek honvédelmi feladatai 5.1 A hivatásos katasztrófavédelmi szervek honvédelmi feladatai A hivatásos katasztrófavédelmi szervek honvédelmi intézkedési feladatainak célja, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet időszakában, illetve váratlan támadás esetén (a továbbiakban: különleges jogrend) megjelenő honvédelmi feladatai a Magyar Honvédséggel, rendvédelmi szervekkel együttműködve teljesüljenek, ezzel garantálva a honvédelmi jellegű eseményekkel, valamint válságokkal szemben Magyarország szuverenitását és biztonságát. Az eljárási rendek, illetve adatok biztosítják a belügyminiszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló 16/2013. (V. 9.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 6. §-ban a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére megfogalmazott honvédelmi feladatok ellátását.

5.1.1 A feladat rendeltetése A BM rendelet 2. § (2) bekezdés e) pontja alapján a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) főigazgatója honvédelmi intézkedési tervet készít a különleges jogrend időszakában megjelenő, a BM rendelet 6. §-ban a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére megfogalmazott honvédelmi feladatok ellátása érdekében. A terv tartalmazza a hivatásos katasztrófavédelmi szervek különleges jogrend időszakára vonatkozó, a honvédelmi feladatok ellátását támogató, biztosító személyi, illetve anyagi erőforrásokra kiterjedő működési szabályokat.

5.1.2 A terv hatálya A tervet Magyarország területén a különleges jogrend időszakában hivatásos katasztrófavédelmi szervek honvédelmi feladatai végrehajtása során hazánk szuverenitásának, valamint biztonságának megőrzése érdekében kell alkalmazni. A terv hatálya kiterjed a BM OKF szervezeti egységeire, területi, területi jogállású, valamint helyi szerveire, az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetekre.

22

5. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek honvédelmi feladatai

5.1.3 Jogszabályi háttér a) Magyarország Alaptörvénye; b) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.); c) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény; d) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet; e) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet; f ) A belügyminiszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló 16/2013. (V. 9.) BM rendelet.

5.1.4 A katasztrófavédelem honvédelmi feladatai részleteiben A hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a polgári védelmi szervezetek fegyveres ös�szeütközés során alaprendeltetési feladatainak ellátása mellett, kizárólag humanitárius, lakosságvédelmi, illetve segítségnyújtási, lakosság túléléséhez szükséges feladatokat látnak el, hadműveleti tevékenységben nem vesznek részt.

5.1.4.1 Alaprendeltetésből adódó feladatok Különleges jogrend esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a Kat. törvényben, illetve annak végrehajtási rendeletében meghatározott, alaprendeltetéséből adódó, tűzoltási, polgári védelmi és iparbiztonsági feladataikat végrehajtják.

5.1.4.2 A lakosság tájékoztatásának, riasztásának végrehajtása Különleges jogrend időszakában honvédelmi jellegű események, válságok veszélyeztetése, illetve bekövetkezése esetén, azok hatásainak megelőzése és csökkentése érdekében tájékoztatni kell a lakosságot: a) az események várható bekövetkezéséről; b) az események bekövetkezéséről, azok elmúlásáról; c) a betartandó magatartási szabályokról; d) az elrendelt korlátozásokról; e) a tervezett intézkedésekről, azok végrehajtásáról.

23

Végvár 2014

5.1.4.2.1 A lakosság tájékoztatásának módszerei: a) közszolgálati, közösségi és jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók igénybevétele; b) tájékoztató eszközök alkalmazása; Paksi Lakossági Tájékoztató, Riasztó Rendszer 227 db végponttal (LTRR); Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer 175 db végponttal (MoLaRi); c) helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok); d) egyéb eszközökkel (kézi kihangosító eszköz). A lakosság tájékoztatásának megvalósulását a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint köteles polgári védelmi szervezetek infokommunikációs egységei támogatják, illetve végzik a rendvédelmi szervekkel együttműködve. 5.1.4.2.2 A lakosság riasztása: Az országban a lakosság légiriasztása az Országos Légiriasztási Rendszer (OLGI) alkalmazásával több mint 5000 db motoros szirénával, illetve az OLGI rendszerbe bevont műsorszolgáltatók útján valósul meg: a) motoros riasztó 4781 db végponttal; b) lakossági riasztó-tájékoztató rendszer 350 db végponttal. A lakosság riasztásának megvalósulását a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint köteles polgári védelmi szervezetek infokommunikációs egységei támogatják, illetve végzik. A légiriasztás elrendeléséért felelős: MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő ügyeletes parancsnoka. A légiriasztás feloldásáért felelős: MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő ügyeletes parancsnoka. A feloldást megelőzően egyeztet a BM OKF főigazgatójával. Légiriasztás: 3 x 30 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú szirénahang, közte 30 másodperc szünet. Háromszor megismételve.

12. ábra:

Légiriasztás feloldása: 2 x 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, közte 30 másodperces szünet. Kétszer megismételve.

13. ábra: 24


A kitelepítés, kimenekítés, kiürítés, illetve befogadás és ellátás rendje A távolsági védelem magában foglalja: a) a kitelepítéssel, b) kimenekítéssel, c) kiürítéssel, d) befogadással, illetve ellátással, e) visszatelepítéssel kapcsolatos feladatokat.

5.1.4.3. A lakosság kitelepítése, kimenekítése, kiürítése, befogadása és ellátása Veszélyeztetett, hadműveleti területen élő lakosság távolsági védelme kitelepítéssel, kimenekítéssel, valamint kiürítéssel biztosítható. A lakosság védelme azon esetekben valósul meg kitelepítéssel, hadműveleti területen kiürítéssel, amikor az ott élők helyszíni védelme nem biztosítható, a veszélyeztető esemény előre jelezhető, így tervezhető. Azokban az esetekben, amikor a tervszerű kitelepítéshez a veszélyeztető esemény időben előre nem jelezhető, vagy a kitelepítésre, kiürítésre más okból nincs elegendő idő, az ott élő lakosság kivonása a veszélyeztető esemény hatása miatt kimenekítéssel valósul meg. A kitelepítés, kimenekítés, kiürítés a veszélyeztetett területről járművel vagy gyalogosan hajtható végre. A gyalogos kivonásra akkor kerül sor, ha a veszélyeztető esemény hatásának bekövetkezése előtt nem biztosítható a szállító járművek beérkezése, illetve a kijelölt befogadóhely könnyebben megközelíthető. A kitelepített, kiürített vagy kimenekített lakosság elhelyezése a veszélyeztetett, hadműveleti terület határán kívül eső, arra kijelölt befogadó helyeken történik. A veszélyeztető esemény által sújtott, azzal fenyegetett területről kitelepített, kiürített, kimenekített személyek, anyagi javak és eszközök a veszély elmúltával visszatelepítésre kerülnek. A lakosság kitelepítésének, kimenekítésének, a terület kiürítésének elrendelése A lakosság kitelepítését, kimenekítését, a terület kiürítését elrendelheti: tt a polgármester; tt a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke.

25

Végvár 2014

A távolsági védelem katasztrófavédelmi feladatai A kitelepítési, kimenekítési, a terület kiürítési feladataiban a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a köteles polgári védelmi szervezetek lakosságvédelmi egységei közreműködnek, illetve végzik: a) a gyülekezési hely, helyek kijelölését; b) a lakosság tájékoztatását; c) a gyülekezési helyen regisztráció, nyilvántartás vezetését; d) a mozgáskorlátozottak, egészségügyi és szociális intézményekben lévők elhelyezését; e) a szállító járművek biztosítását; f ) a tervezett befogadó település tájékoztatását; g) a befogadóhelyek előkészítését; h) a szállítási útvonal tervezését; i) a szállítás végrehajtását; j) a befogadó helyen nyilvántartási feladatok végzését; k) a befogadott személyek ellátásának megszervezését. A visszatelepülés feltételei a) a hadműveleti tevékenység, fegyveres konfliktus, válság megszűnése; b) a közegészségügyi helyzet normalizálása, járványveszély megszüntetése; c) a közművek, közműszolgáltatások helyreállítása; d) a minimális lakhatási feltételek biztosítása; e) a lakosság alapellátásának biztosítása; f ) az ideiglenesen fedél nélkül maradtak elhelyezésének, ellátásának biztosítása; g) az életveszélyes épületek bontásának végrehajtása; h) a közintézmények működési feltételeinek biztosítása; i) a károk felmérése. A visszatelepítés elrendelésére jogosult: a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke.

A menekültek fogadásában, elhelyezésében és ellátásában való közreműködés A hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a köteles polgári védelmi szervezetek lakosságvédelmi egységei konfliktushelyzet, tömeges méretű migráció esetén közreműködnek, illetve végzik: a) az állandó, ideiglenes menekült gyűjtő helyek, befogadóhelyek kijelölését, kialakítását; b) az állandó, ideiglenes menekült gyűjtő helyek, befogadóhelyek feltöltését, berendezését; c) a menekültek ellátásának biztosítását; d) a menekültek ellátásához szükséges anyagok szállítását; e) a karitatív szervezetek bevonását.

26


Óvóhelyek létesítése, fenntartása és működtetése Az óvóhelyek olyan megfelelően kiépített vagy átalakítható műszaki létesítmények, amelyek határoló szerkezete, berendezése, felszerelése és műtárgyai révén meghatározott szintű védelmet nyújtanak a támadó fegyverek ellen. Óvóhelyek típusai A lakosság életének védelme biztosítható: a) meglévő óvóhelyekkel, b) szükség óvóhelyekkel, c) elzárkóztatásra alkalmas helyiségekkel. Óvóhelyekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok A hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a köteles polgári védelmi szervezetek lakosságvédelmi, logisztikai, valamint infokommunikációs egységei az óvóhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködnek, illetve végzik: a) a lakosság riasztása, tájékoztatását; b) a kijelölt óvóhelyek alkalmazhatóságának ellenőrzését, üzempróbáját, készenlétbe helyezését; c) a kijelölt óvóhelyek megnyitását, kiürítését, szükség szerinti berendezését, felszerelését; d) a szükségóvóhelyek helyének kijelölését, létrehozását, megépítését; e) a szükség óvóhelyek berendezését, felszerelését; f ) az elzárkóztatásra alkalmas helyiségek kijelölését, elzárkózáshoz anyagok, eszközök biztosítását; g) az elhelyezett lakosság nyilvántartását; h) az óvóhelyek működőképességének fenntartását; i) az óvóhelyek tartózkodási szabályainak betartatását. 5.1.4.4 Óvintézkedések Mentesítés, fertőtlenítés Radiológiai, biológiai, vegyi mentesítés A szennyezések megszüntetése, károsító hatásainak csökkentése érdekében végrehajtandó mindazon tevékenységek, eljárások, melyek a szennyező-, illetve veszélyforrásokból származó anyagok lehető legjobb hatásfokkal történő eltávolítására vagy azok maradó hatásainak lehető legjobb hatásfokkal történő megszüntetésére irányulnak. A mentesítés során a sugárzó, vegyi, biológiai anyagok eltávolítása történhet személyekről, terepről, technikai eszközökről, anyagokról.

27

Végvár 2014

A mentesítés a szennyeződés fajtája szerint lehet sugármentesítés, vegyimentesítés, fertőtlenítés.

A mentesítés szintjei a) Azonnali mentesítés, amit az egyén hajt végre a sérültek megmentése érdekében. b) Részleges mentesítés, amit az egyén, alegység végez az alapvető felszerelés egyes részein. c) Teljes mentesítés, amelyet az erre szakosodott egészségügyi egységek végeznek el. A mentesítés mobil és helyhez kötött mentesítő állomásokon kerülhet végrehajtásra. A mentesítéssel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok Hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a köteles polgári védelmi szervezetek egészségügyi egységei közreműködnek a mentesítési feladatok végrehajtásában, illetve végzik: a) a lakosság riasztását, tájékoztatását; b) a mobil mentesítő állomások helyének kijelölését; c) az áteresztő pontok kijelölését, működtetését; d) a mentesítő állomány védőfelszerelésének biztosítását; e) a mentesítéshez szükséges anyagok, eszközök beszerzését, biztosítását; f ) a mentesítésre alkalmas objektumok (mosó, benzinkút) átalakítatását, működtetését; g) a mentesítési rendszabályok betartatását; h) a mentesítő anyagok kapcsolatos környezetvédelmi normák betartatását; i) a felhasznált mentesítő anyagok szállításának, megsemmisítésének megszervezését. 5.1.4.5 Elsötétítés, fényálcázás A harci cselekmények hatása elleni védekezés keretében a polgári védelmi szervezetek műszaki és logisztikai egységei, az elrendelt épületek, illetve lakosság alapvető ellátásához nélkülözhetetlen szolgáltatók, vasúti, közúti, vízi és légi járművek fényeinek, forgalmuk irányítására szolgáló fényforrásoknak csökkentett vagy teljes elsötétítési, valamint álcázási feladataiban közreműködnek, végzik: a) az elsötétítési, fényálcázási rendszabályok ismertetését, lakosság tájékoztatását; b) az elsötétítéshez, fényálcázáshoz szükséges anyagok, eszközök biztosítását; c) az elsötétítéshez, fényálcázáshoz szükséges műszaki-technikai feltételek biztosítását; d) az elsötétítési, fényálcázási feladatok végrehajtását;

28


e) légiriasztás esetén teljes elsötétítés végrehajtását; f ) megtévesztő fényforrások létrehozását; g) az elsötétítési, fényálcázási rendszabályok betartatását.

5.1.4.6 Egészségügyi biztosítás, áldozatok felkutatása Egészségügyi biztosítás, elsősegélynyújtás, sérültszállítás A hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a köteles polgári védelmi szervezetek, illetve az önkéntes mentőszervezetek egészségügyi, logisztikai, valamint műszaki egységei harci cselekmények során közreműködnek, illetve végzik: a) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek egészségügyi biztosítását; b) a polgári védelmi szervezetek egészségügyi biztosítását; c) a sérült személyek felkutatását kár- és romterületen; d) a sérült személyek elsősegélynyújtását; e) a sérült személyek kijelölt szállítási indulóhelyekre való összegyűjtését; f ) a kapcsolattartást egészségügyi intézményekkel; g) a sérült személyek gyűjtőhelyre, egészségügyi intézményekbe való szállítását.

Halálos áldozatokkal kapcsolatos feladatok A hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a köteles polgári védelmi szervezetek, illetve az önkéntes mentőszervezetek egészségügyi, logisztikai, valamint műszaki egységei a járványos betegségek kialakulásának megelőzése, kialakulásuk esetén azok terjedésének megakadályozása, felszámolása érdekében, harci cselekmények során közreműködnek, illetve végzik: a) a halottak (emberi tetemek, maradványok) felkutatását kár- és romterületen; b) a halottak kár-, romterületről, romok alóli eltávolítását; c) a halottak kijelölt szállítási indulóhelyekre való összegyűjtését; d) a halottak kijelölt helyszínekre, kegyeleti gyűjtőhelyekre való elszállítását; e) a halottak lehetőség szerinti azonosítását, nyilvántartásba vételét; f ) az azonosított halottak hozzátartozóinak, illetékesek lehetőség szerinti tájékoztatását; g) az állati tetemek felkutatását, azok kijelölt helyeken való gyűjtését; h) az állati tetemek megsemmisítési helyre való elszállítása, megsemmisítését; i) a tisztítási, fertőtlenítési feladatok végrehajtását; j) a bevezetett járványügyi korlátozó rendszabályok betartatását, lakosság tájékoztatását; k) az együttműködést a tevékenységbe bevont más szervekkel, szervezetekkel; l) kapcsolattartást az érintettekkel.

29

Végvár 2014

5.1.4.7 Lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javak védelme, mentése A hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a köteles polgári védelmi szervezetek, valamint az önkéntes mentőszervezetek műszaki és logisztikai egységei közreműködnek a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos alábbi feladatok végrehajtásában: a) a létfontosságú infrastruktúrák működőképességeinek felderítését; b) a működő, illetve nem működő infrastruktúrák nyilvántartását; c) a lakosságot veszélyeztető infrastrukturális hibák megszüntetését; d) a létfontosságú infrastruktúrák helyreállításához szükséges erők, eszközök felmérését; e) a létfontosságú infrastruktúrák helyreállításának megszervezését; f ) a szolgáltatás-kiesések ideiglenes pótlásának megszervezését; g) a létfenntartáshoz szükséges, rendelkezésre álló anyagi készletek pontosítását; h) a létfenntartáshoz szükséges készletek ellenőrzésének megszervezését; i) a létfenntartásához szükséges anyagi javak RBV védelmének szervezését.

5.1.4.8 A Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozó, illetve nukleáris, radioaktív anyagokkal foglalkozó üzemek védelme A hivatásos katasztrófavédelmi szervek a veszélyes, nukleáris és radioaktív anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatosan közreműködnek az alábbi feladatok végrehajtásában: a) a veszélyes technológiák üzemeltetésének felfüggesztése, biztonságos leállítása; b) a telephelyen lévő mérgező, rákkeltő anyagok elzárása, elszállítása, megsemmisíttetése; c) a telephely és a veszélyes anyagok fokozott őrzése; d) a biztonságos üzemvitel és a veszélyes technológiák folyamatos felügyeletének biztosítása; e) a veszélyes technológiák közművekkel való ellátásának folyamatos biztosítása; f ) a veszélyes technológiákhoz tartalék erőforrások készenlétbe helyezése; g) a telephelyen belüli veszélyes anyagmozgatás felfüggesztése; h) az üzemi és karbantartó erők és eszközök folyamatos rendelkezésre állása; i) az üzemi, karbantartó erők szükség szerinti megerősítése, váltó személyzet biztosítása; j) a telephelyen található mentesítő, ártalmatlanítást szolgáló anyagok felhalmozása; k) az anyagmozgatást szolgáló erőgépek, járművek készenlétben tartása; l) a települési, üzemi víztermelő és szállító hálózat radiológiai, biológiai, vegyi anyagokkal történő elszennyeződésének megelőzése, és az ezt szolgáló mentesítő anyagok felhalmozása;

30


m) a radioaktív anyagokat tároló és felhasználó tevékenység biztonságos leállítása, a veszélyes anyag megfelelő helyre történő elszállítása, illetve – ha szükséges – a radioaktív anyagok hűtésének biztosítása az ideiglenes tároló helyen; n) a veszélyes üzemekben található MoLaRi vegyi, illetve meteorológiai monitoring eszközök folyamatos működőképességének a biztosítása.

5.1.4.9 Kulturális javak védelme A hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a köteles polgári védelmi szervezetek, valamint az önkéntes mentőszervezetek műszaki és logisztikai egységei közreműködnek a nemzeti, kiemelkedő kulturális értékek, örökségek védelmével kapcsolatos alábbi feladatok végrehajtásában: a) a kulturális értékekről (ingatlanok, ingóságok) nyilvántartás vezetése; b) a kulturális értékek (ingatlanok, ingóságok) nemzetközi jelzésekkel való ellátása; c) a kulturális értékek (ingóságok) elhelyezési helyeinek előkészítése; d) a kulturális értékek (ingóságok) védelmének kialakítása (becsomagolás); e) a kulturális értékek (ingóságok) szállítási útvonalának megtervezése; f ) a kulturális értékek (ingóságok) kijelölt helyiségekbe, objektumokba való szállítása, mentése; g) a kulturális értékek (ingóságok) fogadó helyiségekbe, objektumokba való elhelyezése.

5.1.4.10 Befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatok Befogadó nemzeti támogatás Különleges jogrend időszakában a fogadó nemzet területén elhelyezkedő, működő, illetve átvonuló szövetséges erők számára polgári és katonai segítséget kell nyújtani.

A befogadó nemzeti támogatás elemei: a) személyi állomány, b) eszközök, c) létesítmények, objektumok, d) anyagi készletek, szolgáltatások. Katasztrófavédelmi közreműködés a befogadó nemzeti támogatásban A hivatásos katasztrófavédelmi szervek a befogadó nemzeti támogatás keretében végzik: a) az alaprendeltetésből adódó szakértők biztosítását; b) az eszköz-, elhelyezési igények biztosításában való részvételt; c) a befogadóhelyek biztosításában, berendezésében, erők ellátásában való közreműködést; d) a beérkezők ellátásához szükséges anyagok szállításában való közreműködést; 31

Végvár 2014

e) a Katasztrófavédelmi Mobil Laboratóriumok felderítő képességének biztosítását; f ) a tűzoltóságok erő- és eszközállományának biztosítását. A NATO szövetségesi igények biztosítása nem akadályozhatja a katasztrófavédelem alaprendeltetés szerinti feladatellátást.

5.1.5 Honvédelmi feladatokban résztvevők 5.1.5.1 Hivatásos katasztrófavédelmi szervek A beavatkozó erők készenléti fokozatai Békeidőszak A békeidőszak során végrehajtandó feladatok: a) a honvédelmi feladatokban történő részvételt biztosító tervek, rendszabályok kidolgozása; b) honvédelmi felkészítések végrehajtása a résztvevő szervek részére; c) a honvédelmi feladatokban részt vevő erők gyakoroltatása; d) honvédelmi feladatokra kijelölt erők, eszközök meglétének, alkalmazhatóságának biztosítása; e) az állomány készenlétbe helyezésének és működési feltételeinek biztosítása. Megelőző készenlét A megelőző készenlét során végrehajtandó feladatok: a) a kijelölt vezető szervek operatív törzseinek, csoportjainak aktivizálása; b) a készenlét fokozására kidolgozott tervek aktivizálása; c) a kialakult helyzetnek megfelelően a honvédelmi feladatokra tervezett erők kijelölése; d) a honvédelmi feladat-végrehajtásra kijelölt erők kiértesítése; e) a honvédelmi feladat-végrehajtásra kijelölt erők berendelése; f ) a várható honvédelmi feladatok tisztázása; g) a személyi állomány eligazítása, feladatorientált felkészítése; h) az összekötőtiszti rendszer pontosítása, az összekötők szükség szerint kiküldése; i) az együttműködés megszervezése a honvédelmi és a társ rendvédelmi szervekkel; j) az együttműködők közötti híradás megszervezése, híradóeszközök összehangolása; k) a raktárakban lévő felszerelések, anyagi készletek lépcsőzése; l) a lebiztosított objektumok, szolgáltatások és technikai eszközök ellenőrzése; m) a kiértesítés feltételeinek folyamatos biztosítása; n) a szállítás (közúti, vasúti, légi) megszervezése; o) a készenlét jelentése.

32


Fokozott készenlét A fokozott készenlét során végrehajtandó feladatok: a) a megelőző készenlét fokozat feladatai végrehajtásának ellenőrzése; b) a készenléti szolgálatot teljesítők berendelése szolgálati, szolgálatteljesítési helyükre; c) a vezető szervek (BM OKF Operatív Törzs, területi törzsek) folyamatos működtetése; d) a lebiztosított objektumok, szolgáltatások és technikai eszközök aktivizálása; e) az anyagok, eszközök átvétele, málházás végrehajtása, besorolás; f ) az állomány tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható feladatról; g) a készenlét jelentése.

Teljes készenlét A teljes készenlét során végrehajtandó feladatok: a) a megelőző, fokozott készenlét feladatai végrehajtásának ellenőrzése; b) a teljes személyi állomány értesítése, készenlétbe helyezése, együtt tartása; c) a besorolás végrehajtása, málházás, illetve az állomány ellenőrzése; d) a személyi állomány eligazítása; e) a készenlét jelentése.

A készenléti fokozatok elérésének normaideje RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ IDŐ

KÉSZENLÉTI FOKOZATOK Megelőző készenlét

Fokozott készenlét

Teljes készenlét

Békeidőszakból történő elrendelés esetén:

4 napon belül

5 napon belül

8 napon belül

Megelőző készenlétből történő elrendelés esetén:

-

1 napon belül

4 napon belül

-

3 napon belül

Fokozott készenlétből történő elrendelés esetén:

2. táblázat:

33

Végvár 2014

Az értesítés, készenlétbe helyezés végrehajtása A készenléti fokozatok elrendelését, azok váltását, illetve az egyes készenléti fokozatokhoz tartozó rendszabályok bevezetését, elhagyását fokozatonként, illetve rendkívüli esemény során fokozatok kihagyásával a belügyminiszter a BM OKF főigazgatójának útján rendeli el. A BM OKF Központi Főügyelet riasztását a BM Ügyeleti Osztály hajtja végre. A riasztás vételét, valamint jogosságának ellenőrzését követően a BM OKF Központi Főügyelet soron kívül értesíti a BM OKF főigazgatóját és az értesítési tervben meghatározott szerveket, személyeket.

5.1.5.2 Irányítás, vezetés, együttműködés, jelentések rendje Különleges jogrend időszakában az összetett katasztrófavédelmi műveletek, valamint a honvédelmi feladatok összehangolása érdekében BM OKF Operatív Törzs (a továbbiakban: BM OKF OpT), valamint annak alárendeltségében területi operatív törzsek működnek.

A BM OKF OpT együttműködik: a) a Magyar Honvédség operatív munkaszervével; b) a védelmi igazgatás operatív munkaszerveivel; c) az Országos Rendőr-főkapitányság operatív munkaszervével; d) a Terrorelhárítási Központ operatív munkaszervével; e) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal operatív munkaszervével; f ) az Alkotmányvédelmi Hivatal operatív munkaszervével; g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal operatív munkaszervével; h) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának operatív munkaszervével; i) az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatallal; j) az Országos Mentőszolgálattal. A helyi szinten végrehajtott speciális honvédelmi feladatokat a területi szintű operatív törzsek fogják össze, arról a területi operatív törzsek a BM OKF OpT-nek jelentenek. A BM OKF OpT központi jelentést készít.

6.1.5.3 Köteles polgári védelmi szervezetek állománya A különleges jogrend időszakában köteles polgári védelmi szervezetek alkalmazására sor kerülhet, ha a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme ezt indokolttá teszi.

34


A védekezésbe bevonható köteles polgári védelmi szervezetek adatait a melléklet tartalmazza.

5.1.5.3.1 A polgári védelmi szervezetek egységeinek típusai, feladatai Infokommunikációs egység: a) a lakosság helyi riasztása, tájékoztatása; b) a polgári védelmi szervezetek állományának riasztása; c) a riasztásra szolgáló technikai eszközök, berendezések működtetése; d) szervek, szervezetek közötti kommunikáció biztosítása; e) az informatikai, kommunikációs eszközök üzemeltetése; f ) a vezetés infokommunikációs feltételeinek biztosítása; g) a kormányzati célú hálózatok üzemeltetőjével való kapcsolattartás. Lakosságvédelmi egység: a) a veszélyeztetett területről a lakosság kitelepítése, kimenekítése; b) a kitelepítéssel, befogadással összefüggő feladatok megszervezése, végrehajtása. Egészségügyi egység: a) járványok, betegségek megelőzésében, felszámolásában való közreműködés; b) a halálos áldozatokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásában való közreműködés; c) a járványos megbetegedések, fertőzések által veszélyeztetett lakosság védelme; d) a sérült személyek felkutatása, elsősegélynyújtás, sérültek szállítása; e) a polgári védelmi szervezetek egészségügyi biztosítása; f ) a vegyi és radiológiai mentesítési feladatatok ellátása. Logisztikai egység: a) a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges feltételek biztosítása; b) a polgári védelmi szervezetek és az ideiglenesen ellátatlanná vált lakosság ellátása; c) a szállítási feladatok végrehajtása; d) a védelmi célú építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása; e) a védelmi célú építmények tartózkodási szabályainak betartatása; f ) a szükséggyógyintézetek logisztikai támogatása. Műszaki egység: a) a rendkívüli időjárási viszonyok következményeinek felszámolása; b) a romosodott épületekben lévő személyek felkutatása, mentése; c) közreműködés az épületekben, infrastruktúrában keletkezett károk felmérésében; d) az épületekben, infrastruktúrában keletkezett károk csökkentése, felszámolása; e) közreműködés a lakosság, anyagi javak műszaki védelmének végrehajtásában; 35

Végvár 2014

f ) közreműködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében; g) közreműködés védelmi célú építmények létesítésében, építésében; h) közreműködés a vizek kártételei elleni védekezésben.

5.1.5.2 A polgári védelmi szervezetek alkalmazásának elrendelése A polgári védelmi szervezetek alkalmazását elrendelheti: a) polgármester, b) megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke. A polgári védelmi szervezetek készenléti ideje Gyors reagálású

12 órán belül

Rövid reagálású

24 órán belül

3. táblázat

a) Gyors reagálású polgári védelmi szervezetek elsősorban az irányítást végző szervek, illetve szervezetek, valamint a különböző események elhárítására megalakított, azonnal alkalmazható szervezetek. b) Rövid reagálású polgári védelmi szervezetek elsősorban azok a teljes állománnyal megalakított részlegek, rajok és csoportok, amelyek a gyors reagálású szervezeteken kívül, a különböző eseményeknél jelentkező feladatok végzésébe rövid előkészítés után vonhatóak be.

5.1.5.4.3 A polgári védelmi szervezetek mozgósítási fokozatai Békeidőszak A békeidőszak során végrehajtandó feladatok: a) a polgári védelmi szervezetek felkészítése, rendszeres továbbképzése; b) a polgári védelmi szervezetek működését szabályozó okmányok kidolgozása; c) a polgári védelmi szervezetek állományának gyakoroltatása, ellenőrzése; d) riasztó-értesítő szolgálat okmányrendszerének kidolgozása, működési feltételek biztosítása; e) anyagi–technikai eszközök, objektumok, szolgáltatási igények meghatározása, lebiztosítása; f ) a raktári készletek felhasználhatóságának biztosítása; g) a tervezett működési, megalakítási helyek kijelölése, azok lebiztosítása; h) a tervezett működési, megalakítási helyeken vezetési feltételek biztosítása; i) a tervezett működési, megalakítási helyeken technikai eszközök fogadásának megteremtése;

36


j) az állomány adatainak, alkalmazhatóságának naprakészen tartása; k) a polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatok kiadásának előkészítése. Megelőző készenlét A megelőző készenlét során végrehajtandó feladatok: a) a meglévő tervek, tervrendszerek soron kívüli pontosítása; b) a polgári védelmi célú létesítmények szemrevételezése; c) a polgári védelmi célú létesítmények rendeltetésszerű használatra való előkészítése; d) riasztó-értesítő ügyeleti szolgálatok bevezetése; e) meghatározott híradó-informatikai rendszerek aktivizálása; f ) a polgári védelmi szervezetek megalakítása; g) a polgári védelmi szervezetek személyi, anyagi-technikai feltételeinek megteremtése; h) az egyéni védőeszközök és felszerelések tervek szerinti kiadása, hiányok pótlása; i) a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek készenlétének elérése; j) a személyi állomány felszerelése, eligazítása, gyorsított ütemű felkészítése; k) a lakosság riasztására szolgáló eszközök üzempróbájának végrehajtása. Fokozott készenlét A fokozott készenlét során végrehajtandó feladatok: a) a megelőző készenlét feladatai végrehajtásának ellenőrzése; b) a készenlétbe helyezettek berendelése szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helyükre; c) az anyagok, eszközök átvétele; d) az állomány tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható feladatról; e) a készenlét jelentése. Teljes készenlét A teljes készenlét során végrehajtandó feladatok: a) az alkalmazási időszakra kidolgozott tervek aktivizálása; b) az előkészített intézkedések végrehajtása, a vezetés és együttműködés folyamatos biztosítása; c) a polgári védelmi szervezetek gyülekezési körleteinek elfoglalása és berendezése; d) a vezetési-irányítási helyszínek teljes személyi és anyagi feltöltése; e) a mozgósított állomány munka- és balesetvédelmi oktatásban való részesítése; f ) a mozgósított állomány részére gyorsított ütemű felkészítés megtartása; g) a polgári védelmi célú létesítmények berendezése, igénybevételre történő előkészítésük.

37

Végvár 2014

A magasabb mozgósítási készenlét időnormái Polgári védelmi szervezet készenléti idő szerint

Magasabb mozgósítási készenlét (óra) Megelőző készenlét

Fokozott készenlét

Teljes készenlét

A készenlét (működési készség) elérésének helye

12 órán belül

+8

+ 10

+ 12

Megalakítási, illetve kijelölt gyülekezési helyeken

24 órán belül

+ 16

+ 20

+ 24

Megalakítási, illetve kijelölt gyülekezési helyeken

4. táblázat:

5.1.5.5 Az önkéntes mentőszervezetek állománya Önkéntes mentőszervezetek abban az esetben kerülnek alkalmazásra, ha a kárhelyszínen különleges szakképzettség, illetve speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges, vagy a veszélyeztetett területen a rendelkezésre álló erők nem elegendőek, az alkalmazott polgári védelmi szervezetek váltása szükséges.

Az önkéntes mentőszervezetek típusai a.) Központi rendeltetésű mentőszervezetek HUNOR, valamint a HUSZÁR Mentőszervezetek bevethetők az ország bármely pontján. A központi rendeltetésű mentőszervezetek adatait a melléklet tartalmazza. b.) Területi rendeltetésű mentőszervezetek A területi rendeltetésű mentőszervezetek a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságok igazgatói alárendeltségébe tartoznak, bevethetők a megye területén, illetve a szomszédos megyék területén, szükség esetén a BM OKF főigazgatójának döntése alapján az ország bármely területén. A területi rendeltetésű mentőszervezetek adatait a melléklet tartalmazza. c.) Helyi rendeltetésű mentőszervezetek A helyi rendeltetésű mentőszervezetek a területileg illetékes megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságok alárendeltségébe tartoznak. A megalakítási helyük szerinti településen a fővárosi és a megyei katasztrófavédelmi igazgatók döntése alapján a fővárosban és az illetékes megyében egy-egy speciális feladat végrehajtására alkalmazhatók.

38


5.1.5.6 Az önkéntes mentőszervezetek készenléti fokozatai a.) Otthoni készenlét Központi rendeltetésű mentőszervezetek tagjai részére a BM OKF Főigazgatója, a területi, a helyei mentőszervezetek részére fővárosi, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgató rendeli el az otthoni készenlétet. A tagok kiértesítésre kerülnek, a készenlét során indulásra kész állapotban várakoznak otthonaikban, egyéni felszerelésüket ös�szekészítik. A készenlétből riasztás esetén 5 percen belül képesek a gyülekezési helyre való elindulásra. b.) Alkalmazási készenlét Mentőszervezet tagjai teljes egyéni felszerelésükkel, a mentőszervezet összes közös előkészített, összecsomagolt felszerelésével indulásra kész állapotban megjelenek a gyülekezési helyen. Riasztás esetén a gyülekezési helyről 5 percen belül képesnek az alkalmazási helyre történő elindulásra.

Az önkéntes mentőszervezetek mozgósításának rendje a.) Központi rendeltetésű Riasztásukat a BM OKF Főigazgatója rendeli el a BM OKF Központi Főügyelet útján. A szervezetek vezetői riasztásuk után a megalakítási tervben meghatározottak alapján riasztják a tagokat. A tagok megalakítási helyen gyülekeznek. A készenlét elérésének ideje: 6 óra. b.) Területi rendeltetésű Riasztásukat a BM OKF főigazgatója, illetve az illetékes fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgató rendeli el a BM OKF Központi Főügyeleten keresztül a fővárosi, megyei főügyelet útján. A megalakítási tervükben foglalt riasztási terv alapján kerülnek kiértesítésre, valamint a meghatározott időn belül megérkeznek a mentőszervezet gyülekezési helyére. c.) Helyi rendeltetésű Alkalmazásukat a megyei (fővárosi) igazgatók rendelhetik el a megyei (fővárosi) ügyelet útján. Riasztási rendjüket saját tervben szabályozzák, gyülekezési helyüket maguk jelölik ki, illetve a riasztás során a megyei (fővárosi) ügyelet is meghatározhatja. Az önkéntes mentőszervezetek alkalmazása Különleges jogrend időszakában csak a Nemzeti Minősítési Rendszer keretében minősítést szerzett önkéntes mentőszervezetek riaszthatók, illetve csak azok alkalmazhatók a kárhelyszínen. A mentésben a felkészített, a szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel és igazolvánnyal ellátott állomány alkalmazható. Az alkalmazott mentőszervezetek a honvédelmi feladatokban a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányításával vesznek részt. 39

Végvár 2014

A mentőszervezet teljes állománya számára az utasítás jogát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetésével megbízott tagja gyakorolja, akit a területi és a települési polgári védelmi szervezet tekintetében a katasztrófavédelmi igazgató, illetve központi polgári védelmi szervezet tekintetében a BM OKF főigazgatója bíz meg.

5.2 Honvédelmi feladatokban résztvevők felkészítése 5.2.1 A hivatásos katasztrófavédelmi szervek, köteles és önkéntes polgári védelmi szervek, valamint a közbiztonsági referensek felkészítése: a) Békeidőszak Éves Kiképzési Terv alapján, a honvédelmi feladatok végrehajtására tervezett személyi állomány felkészítésre és gyakorlatoztatásra kerül sor. b) Megelőző készenlét Az állomány gyorsított ütemű, honvédelmi célú, feladatorientált felkészítését a békeidőszaki felkészítésekre alapozva kell végrehajtani. A felkészítésnek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek teljes személyi állományára, technikai eszközeire ki kell terjedni.

5.3 Logisztikai támogatás rendje 5.3.1 Logisztikai feladatok megszervezése A honvédelmi feladatok végrehajtására a katasztrófavédelmi szervek logisztikai tevékenységének támogatását a BM OKF, BM OKF GEK és a BM OKF területi szerveinek logisztikai bázisán felépített anyagi–technikai és humánellátási háttér biztosítja. A katasztrófavédelmi szervek által végzett szakmai tevékenység logisztikai feladatainak ellátását – a feladat jellegétől, illetve a végrehajtási helyétől függetlenül – a katasztrófavédelem gazdasági és műszaki szervezetei biztosítják. A katasztrófavédelem készletében lévő, felhasználható eszközöket a melléklet tartalmazza.

5.3.2 Az alkalmazásra kerülő erők logisztikai feladatainak megszervezése A békeidőszakban végrehajtandó felkészülés feladataira vonatkozóan a BM OKF műszaki szakterületének mindenkori hatályos Gazdálkodási Szabályzatáról szóló BM

40


OKF főigazgatói intézkedésben meghatározottakat kell alkalmazni.A katasztrófavédelmi erők működését biztosító logisztikai tevékenységet a szervek saját logisztikai rendszerük működtetésével, az induló készleteik és a lebiztosítási rendszer által rendelkezés álló erőforrások által biztosítják. Az olyan ellátási feladatok esetén, amelyeket a szervek saját erőforrásaik működtetésével nem tudnak ellátni, a feladatokba bevont erők alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében előzetes terveket, intézkedéseket, előzetes lebiztosításokat, keretszerződéseket, megállapodásokat készítenek elő, illetve kötnek. A BM OKF logisztikai rendszerének kiemelt feladata a védekezési képességekkel rendelkező, illetve mozgósított polgári védelmi egységek – szükség esetén – megerősítő támogatásának biztosítása. Az ellátás érdekében a szükséges objektumok, szolgáltatások békeidőszakban lebiztosításra kerülnek. A katasztrófavédelem és az együttműködő szervek – az egységes ellátás biztosítása és a szervek közti együttműködés összehangolása érdekében – a logisztikai szolgáltatások igénybevételéről folyamatosan és kölcsönösen tájékoztatják egymást. A logisztikai biztosítás feladatainak koordinálását, ha az meghaladja a területi szerv lehetőségeit, az erre kijelölt szerv látja el, békeidőszakban a BM OKF GEK, különleges jogrend esetén a BM OKF OpT. A logisztikai biztosítás megszervezése magában foglalja: a) az erők szállítását, pihentetését, váltását, elhelyezését; b) az ellátást (saját bázisról, lebiztosítással, szolgáltatás igénybevételével); c) híradást, az informatikai rendszerek működésének biztosítását; d) a ruházat-, felszerelés-, gépjármű- és üzemanyag ellátást; e) a pénzügyi biztosítást; f ) a költségek elszámolását. A feladatokba bevont katasztrófavédelmi erők elvárt szintű, teljes körű ellátásának biztosítása érdekében valamennyi vezetési szinten logisztikai összekötőket kell kijelölni, illetve felkészíteni a logisztikai feladatok végrehajtására.

5.3.3 Az élelmezés biztosítása A honvédelmi feladatokban részt vevő katasztrófavédelmi erők részére a feladat végrehajtásának teljes időtartama alatt élelmezési ellátást kell biztosítani. Az alkalmazásra tervezett erők létszámának figyelembevételével az élelmezés és védőital biztosítására – előzetesen megkötött keretszerződések alapján – a helyi erőket biztosító szervek intézkednek.

41

Végvár 2014

a.) Az élelmezés rendje A részt vevő személyek számára az alkalmazási területre való megérkezés és az onnan történő elvonulás napja kivételével teljes napi, a napszaknak megfelelő élelmezést kell biztosítani. A teljes napi normál élelmezés háromszori étkezést (reggeli, ebéd és vacsora) foglal magában, benne minimum egyszeri meleg étel (készétel, önmelegítős csomag stb.) ellátással. Az alkalmazási területre való érkezés napján, illetve az elvonulás napján az érintett állomány az alkalmazási területen való tartózkodás időtartamához igazodóan jogosult élelmezési ellátásra. A napi élelmezés során az egyszeri meleg étkezés keretében megfelelő, előírt napi energiaértékű/tápértékű és megfelelő hőmérsékletű ételt kell biztosítani az állomány tagjai részére. A meleg ételt szükség esetén az alkalmazási területen és/vagy az elhelyezési objektumban kell felszolgálni. A hidegélelmet előre elkészített egységcsomagban kell az állomány tagjai részére biztosítani oly módon, hogy a napi normál étkezés keretében biztosított meleg étkezések számát figyelembe véve az összes étkezés száma, az éjszakai pótétkezés nélkül ne haladja meg a háromszori étkezést. Éjszakai pótétkezésben kell részesíteni a feladatokat ellátó személyt, amennyiben feladatát 20.00 óra és 06.00 óra közötti időszakban legalább 4 óra időtartamban teljesíti. A pótellátást hidegélelem és kapcsolódóan ivóvíz/védőital formájában kell biztosítani. b.) Riadó (élelem) csomag A honvédelmi feladat végrehajtására útnak indított hivatásos személyi állománynak „egyéni felszerelésként” rendelkeznie kell riadócsomaggal. A riadó (élelem) csomagot a feladatokban résztvevő állomány tagja köteles az alkalmazási területre magával vinni. A riadó (élelem) csomagot a személyi állomány tagja a helyszíni tevékenységét irányító közvetlen szolgálati elöljárójának külön utasítása alapján köteles a saját élelmezésére felhasználni. c.) Ivóvíz/védőital ellátás A honvédelmi feladatok végrehajtásában részt vevő katasztrófavédelmi állomány részére folyamatosan, megfelelő mennyiségben napi minimum 4 liter ivóvizet/az évszaknak és az adott időjárási viszonyoknak megfelelő védőital ellátást kell biztosítani az alkalmazási területen. A meleg időszakban intézkedni kell a védőital hűtésére és hűtött állapotban tartására, hideg időszakban a folyamatos meleg védőital biztosításra.

42


5.3.4 Az elhelyezés és a higiéniás feltételek biztosítása Több megyét érintő feladat esetén az elhelyezés anyagi, technikai feltételeinek biztosítása a fogadó katasztrófavédelem helyi szerveinek feladata. Az elhelyezést biztosító objektum(ok)kal szemben támasztott követelmények: a) Az objektum nagyobb szállító járművekkel jól megközelíthető legyen. b) A műveleti terület vonalától 20–50 km-es sávban helyezkedjen el. c) Az objektum alapvető funkcióját tekintve szálláshelyként is funkcionáljon. d) Az objektum közelében – a lehetőségekhez képest – elérhető legyen közösségi fürdetés. e) Külön biztosítandó a rendőri erők bevonásával az objektumok őrzés-védelme. f ) Továbbá az egészségügyi hatóságok bevonásával a folyamatos egészségügyi felügyelete. A személyi állomány higiéniás feltételei biztosítása érdekében gondoskodni kell az elhelyezési objektumok, szolgálat-ellátási helyek – szükség szerinti – mobil eszközökkel (WC, fürdőhely stb.) történő kiegészítéséről.

5.3.5 Ruházati ellátás, mosatás A honvédelmi feladat végrehajtására kirendelt katasztrófavédelmi állománynak az évszaknak megfelelő gyakorló ruházatán felül a málhájában 1 teljes váltás gyakorló ruházattal kell rendelkezni. A szolgálati pólót személyi szükséglet szerint, önállóan kell a málhában összekészíteni. Gondoskodni kell arról, hogy a honvédelmi feladat végrehajtására rendelt személyi állomány az alkalmazásba vonulás során viselt ruházatán túl a málhában biztosított egy váltás ruhát az alkalmazásból való elvonulásra használja. Ha az alkalmazásba vonulás során viselt ruházat cseréje szükséges, azt elsősorban központilag biztosított váltóruhával kell megoldani.

5.3.6 A gépjárművek javítása, karbantartása, üzemanyag-ellátás A honvédelmi feladatok során alkalmazott járművek rendkívüli javítását, karbantartását, tisztítását a területi katasztrófavédelmi szerv által kijelölt javító műhelye (alapvetően: a BM Heros Zrt.), illetve a szerződött javító partner végzi az alkalmazás idejére 24 órás ügyelet bevezetésével.

43

Végvár 2014

A meghibásodott, nem javítható járműveket, ha pótlásuk csak központilag lehetséges, jelzik a BM OKF Műszaki Főosztálynak. A járművek üzemanyag-ellátása az alkalmazási területen lévő MOL üzemanyag kutakról, vagy az alkalmazás helyén közvetlen tartálykocsiról történik.

5.3.7 Híradó informatikai támogatás A híradó és informatikai kapcsolatok létesítését, használatát a BM OKF Informatikai Főosztály szervezi és koordinálja. A rádiókommunikáció az EDR távközlő-rendszer igénybevételével történik, a szükséges VPN-ek igénybevételével és kialakításával. Az informatikai tiszt elsődleges feladata az érintett terület besugárzottságának, lefedettségének a vizsgálata, értékelése, a szükséges intézkedések, valamint a hatáskörbe tartózó ügyekben a szükséges javaslatok megtétele. A vezetés és az együttműködés elősegítése érdekében el kell készíteni a rádió híradás vázlatát és a telefonkönyvet, amely az irányító, az együttműködő, az alárendelt szervek és személyek vezetékes, mobil és EDR hívószámait, e-mail címeit tartalmazza. A rádióhíradás vázlata és a telefonkönyv a helyi lehetőségek függvényében papír alapon és elektronikus formában is kiadásra kerül. Az EDR, valamint az analóg URH rendszerben használt hívóneveket, csoportokat, azok rendeltetését tartalmazó táblázatot a helyi sajátosságokkal történő kiegészítést követően a törzs tagjai által elérhető helyen az informatikai tiszt vezeti. Az együttműködő erőkkel, civil szervezetekkel, valamint a karitatív szervezetekkel történő kapcsolattartáshoz szükséges pontosított elérhetőségi információkat a BM OKF központi és területi szervei a törzsek részére – a megalakulását követően – haladéktalanul átadják. Az informatikai tiszt a szolgáltatók felé a kialakult helyzetnek megfelelően intézkedik a kapacitások bővítésére, a forgalmazás prioritásának fenntartására. Különös figyelmet kell fordítani a priorálási tevékenységhez szükséges adatbázisok elérhetőségére, szükség esetén ideiglenes munkaállomások létesítésére. A törzsben résztvevők elsősorban a meglévő kommunikációs eszközöket használják, külön erre a célra elkülönített készlet nem áll rendelkezésre, ezért szükség esetén az eszközök átcsoportosítására az informatikai tiszt tesz javaslatot.

44


A rádióhíradás segítésére az EDR szolgáltatójától a szükséges mobil bázisállomás kirendelésére, illetve a rendszer kapacitásának bővítésére, a híradó tiszt javaslata alapján a BM OKF Informatikai Főosztály jogosult közvetlenül a rendszer üzemeltetője felé intézkedni. Az EDR, az analóg URH rendszerben használt hívóneveket, csoportokat, azok rendeltetését tartalmazó táblázatot a helyi sajátosságokkal történő kiegészítést követően a törzs tagjai által elérhető helyen a híradó tiszt vezeti.

45

Végvár 2014

6. A katasztrófavédelem részletes feladatai 6.1. A katasztrófavédelem feladatai a 0. mozzanatban 2012. május 12 én Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója, az Országos Rendőr Főkapitányság Főkapitánya, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Főigazgatója, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka szintén elrendelte az operatív csoportok aktivizálását és folyamatos szolgálatellátását. A főigazgatói utasítás szerint végrehajtandó feladatok: a) a polgári védelmi szervezetek felkészítése, rendszeres továbbképzése; b) a polgári védelmi szervezetek működését szabályozó okmányok kidolgozása; c) a polgári védelmi szervezetek állományának gyakoroltatása, ellenőrzése; d) a riasztó-értesítő szolgálat okmányrendszerének kidolgozása, a működési feltételek biztosítása; e) az anyagi–technikai eszközök, objektumok, szolgáltatási igények meghatározása, lebiztosítása; f ) a raktári készletek felhasználhatóságának biztosítása; g) a tervezett működési, megalakítási helyek kijelölése, azok lebiztosítása; h) a tervezett működési, megalakítási helyeken vezetési feltételek biztosítása; i) a tervezett működési, megalakítási helyeken technikai eszközök fogadásának megteremtése; j) az állomány adatainak, alkalmazhatóságának naprakészen tartása; k) a polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatok kiadásának előkészítése.

14. ábra:

46

6. A katasztrófavédelem részletes feladatai

15. ábra:

16. ábra:

47

Végvár 2014

17. ábra:

18. ábra:

48


19. ábra:

20. ábra:

49

Végvár 2014

6.2. A katasztrófavédelem feladatai az 1. mozzanatban 6.2.1. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató elrendeli a fokozott készenlétet. 6.2.2. A kihirdetett megelőző védelmi helyzetnek megtelően a BM. OKF Főigazgatója intézkedik az alábbi feladatok végrehajtására: a) a veszélyelhárítási tervek pontosítása; b) a köteles és önkéntes polgári védelmi szervezetek teljes alkalmazása; c) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a köteles és önkéntes polgári védelmi szervek, valamint a közbiztonsági referensek honvédelmi felkészítése; d) a védelmi bizottsági feladatok teljes körű ellátására; e) a lakosság tájékoztatásának, riasztásának szükségszerinti végrehajtása; f ) a lakosság kitelepítésének, kimenekítésének, a terület kiürítésének előkészítése; g) óvóhelyek létesítésére, fenntartása és működtetése; h) a mentesítéssel, fertőtlenítéssel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok előkészítése; i) egészségügyi biztosítási, áldozatok felkutatásával kapcsolatos feladatok megszervezése; j) az egészségügyi biztosítási, elsősegély-nyújtási, sérültszállítási, a halálos áldozatokkal kapcsolatos feladatok megszervezése; k) a kulturális javak és kegytárgyak védelmével kapcsolatos feladatok megszervezése; l) az Irányítás, vezetés, együttműködés, jelentések rendjének megszervezése; m) az alkalmazásra kerülő erők logisztikai feladatainak megszervezése; n) a Híradó- informatikai támogatás rendjének megszervezése; o) a közszolgáltatás ellátásának kiesésekor az emberi életben, egészségben és az anyagi javakban esett kár megelőzése céljából a közszolgáltatás ideiglenes ellátásáról történő gondoskodás megszervezése.

6.2.3 Középmagas lakóépületben bekövetkezett tűzeset katasztrófavédelmi intézkedései Esemény: Középmagas lakóépület 6. emeleti lakásában tűz keletkezik, mely továbbterjed a felette lévő két szintre. A statikai szakvélemény elkészültéig a 6 lépcsőházas (6×60 lakás) középmagas épület lakóinak átmeneti elhelyezéséről gondoskodni kell.

50


1. Ténymegállapítás: a város belterületén található lakótelep, tízemeletes – középmagas – lakóépületének 6. emeleti lakásában 2014. április 28-án 15 órakor tűz keletkezik. A tűz közvetlenül veszélyezteti a tűzzel érintett lakás feletti lakóegységeket, valamint a lépcsőházba kikerülő füst nehezíti a benntartózkodók menekülését. 2. A káresemény jelzését követően a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség hivatásos tűzoltói a Művelei Tervben foglaltaknak megfelelően 2-es riasztási fokozattal a vonulást megkezdik. 3. A helyszínre érkező egység felderítésének visszajelzése: a) A homlokzaton tűzterjedés történt, a 7. emeleti lakás is tűzzel érintett, a 8. emeleti lakóegység közvetlenül veszélyeztetett. b) A lépcsőház füsttel telített. A beavatkozás légzőkészülékben történik. Megkezdték a tűzzel veszélyeztetett lakások átvizsgálást, a bennt tartózkodók menekítését. c) A tűzoltás előkészítése a közvetlen életveszély megszüntetéséig nem kezdhető meg. 4. A helyszínre érkező egységek tűzoltás vezetője – felderítés alapján – a riasztási fokozatot 4-es kiemeltre módosítja. Emelőkosaras gépjárművet, légzőbázist, szellőztető ventillátort rendel a helyszínre. Kéri a társszervek értesítését (rendőrség, mentők) a) Megtörténik a felvonó blokkolása. b) Megkezdik a közvetlen életveszélyben lévők mentését revitox álarcok segítségével. c) A nem közvetlen veszélyben lévő lakásokban tartózkodókat felszólítják, hogy a lakásukban tartózkodjanak a további utasításig. 5. Az egységek leriasztása megtörténik, a hiányzó erőket a Műveleti Terv alapján más kirendeltségekről riasztják. A Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (KMSZ) riasztásra kerül. 6 A KMSZ a helyszínre érkezik. Jóváhagyja a tűzoltásvezető intézkedéseit, és átveszi a tűzoltás vezetését. Megszervezi a törzsvezetést. a) Megtörténik a közvetlen életveszélyben lévők mentése. b) Megkezdődik a tűzoltás előkészítése. c) Megtörténik az áramtalanítás. d) A KMSZ intézkedik a Katasztrófavédelmi Kirendeltség felé polgári védelmi intézkedések megkezdésére (statikus kirendelése, családok átmeneti elhelyezése). e) A Helyi és Megyei Védelmi Bizottságok értesítése. f ) Megkezdődik a tűzoltás, a tűz terjedésének blokkolása. 51

Végvár 2014

7. A kiérkező egységek erő–eszköz állománya meggyorsítja a káreset felszámolását. a) Megkezdődik a menekülési útvonalak gépi szellőztetése. b) A tűzoltás a tűzzel érintett valamennyi szintjén megkezdődik. c) A kiszellőztetett lépcsőházban megkezdődik az épület teljes kiürítése. 8. A tűz körülhatárolása, majd lefeketítése megtörténik. 9. A statikai szakvélemény megszületéséig az épületbe lakók számára átmeneti elhelyezésről kell gondoskodni polgári védelmi intézkedéssel. a) A Helyi Védelmi Bizottság felméri a helyi elhelyezési lehetőségeket, jelent a Megyei Védelmi Bizottság felé. b) A MVB a nem elhelyezhető lakók részére biztosítja az átmeneti elhelyezést, szállítás megszervezése. c) Az átmeneti szállások előkészítése. d) A lakók személyes tárgyaikért tűzoltói kísérettel a lakóépületbe visszamehetnek. 10. Gondoskodni kell a terület őrzéséről, zárásáról.

Segédinformációk Jogszabályok: A kapcsolódó jogszabályok gyűjteménye: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_jogszabaly 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=138182 2011. évi CXXVIII. Törvény 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139408 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140039

52


290/2011. (XII. 22.) Korm. Rendelet 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140215 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=142890 26/2012. (VI. 15.) BM utasítás 26/2012. (VI. 15.) BM utasítás BM utasítás a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek készenlétbe helyezéséről, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülés szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=150206

Tűzeset kezelésének közlései 1. Intézkedés Az egységek riasztása, kiérkezés, felderítés 1. Jelentés Jelentés a helyszínen tapasztaltakról az Ügyeletnek. 2. Intézkedés A szükséges erők, eszközök riasztása. A KMSZ egység riasztása. 2. Jelentés A kárhely parancsnok jelenti az Ügyeletnek: Az esemény 4-es kiemelt. Az Ügyelet jelent a megyei igazgatónak. 3. Intézkedés A KML átveszi a tűzoltás vezetését: Megtörténik a közvetlen életveszélyben lévők mentése. Megkezdődik a tűzoltás előkészítése. A KMSZ intézkedik a Katasztrófavédelmi Kirendeltség felé polgári védelmi intézkedések megkezdésére (statikus kirendelése, családok átmeneti elhelyezésének előkészítése). Megkezdődik a tűzoltás, a tűz terjedésének blokkolása. 3. Jelentés A tűzoltásvezető jelent az Ügyeletnek, egyben kéri a szükséges polgári védelmi intézkedéseket. Kirendeltség Vezető tájékoztatja a HVB. HVB jelent a MVB-nek. Az Ügyelet jelent a megyei igazgatónak. A megyei igazgató jelent a főigazgatónak.

53

Végvár 2014 4. Intézkedés A kirendeltség polgári védelmi felügyelője megkezdi az átmeneti elhelyezés megszervezését a HVB-vel. Az MVB bevonása a felmerülő további átmeneti szálláslehetőség miatt. A megyei igazgatóság gondoskodik a szakértő kirendeléséről. A tűzeset felszámolásra kerül. Az átmeneti elhelyezés a 120 család részére a városban, a további 240 család elhelyezése a megyében megszervezésre kerül. Az MVB intézkedik a családok szállításának megszervezéséről. Statikus a helyszínen. A terület lezárása a statikai szakvélemény elkészültéig fenntartásra kerül. 4. Jelentés A tűzoltásvezető, polgári védelmi felügyelő jelent az Ügyeletnek. Az Ügyelet jelent megyei Igazgatónak. A megyei igazgató jelent a főigazgatónak. A kirendeltségvezető tájékoztatja a HVB-t. HVB jelent a MVB-nak.

5. táblázat:

6.3 A katasztrófavédelem feladatai a 2. mozzanatban 6.3.1 A kialakult rendvédelmi–katonai helyzettel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok 6.3.2 Létfontosságú rendszerelem sérülésével járó esemény Esemény: Külső beavatkozás (robbanás) hatására leáll az országos villamos energia rendszerirányítás egyik elosztó alállomása, amelynek következtében meghatározott kiterjedésű területen villamos energia szolgáltatás kiesésével járó esemény következik be. 1. Az országos villamos energia rendszerirányítás egyik alállomásának (Kun megye) áramszolgáltatói üzeme megszakad, amelynek következtében meghatározott kiterjedésű területen hosszú időtartamra villamos energia szolgáltatás kiesésével járó esemény következik be. 2. A gödi alállomás áramszolgáltatásának megszűnése miatt a régióban levő gyógyszergyártó üzemben áramszünet következik be. A gyógyszergyártó üzem üzemegységében szakaszos gyártási folyamat zajlik. Az áramkimaradás miatt több egymástól független esemény történik be az üzemben. Ezek a következők: Az üzemi rendszerirányítás által vezérelt szelep meghibásodása következik be, melynek következtében 250 l metil-alkohol kerül az üzem nyitott szennyvíztisztítójába, a belső szennyvízcsatornába gyújtóforrás került, amely előidézi a metil-alkohol meggyulladását, így az üzem északi részén tűz keletkezik, amely veszélyeztet egy technológiai (temékszállító) üzemi csőhálózatot.

54


A csőhálózatban etil-alkohol áramlik az üzem egy másik üzemegységébe, ahol inzulingyártási segédanyagként használják fel folyamatos üzemben. Az inzulingyártó üzemegység létfontosságú létesítményként azonosított, mivel a régió cukorbetegeinek és a közeli kórházaknak az inzulinbeszállítója, továbbá 10%-ban külföldre is szállítanak napi rendszerességgel. 3. A metil-alkohol oltását a közeli katasztrófavédelmi egységek végrehajtották. Az etil-alkoholt szállító csővezeték jelentősen károsodott. 4. A helyszínre vezényelték a Katasztrófavédelmi Mobil Labort (a továbbiakban: KML) annak megállapítására, hogy az eseményben szereplő vegyszerek okozhatnak-e mérgezést a lakosságra tekintve. 5. Az áramszolgáltatás helyreállítása létfontosságú, megvalósulásáig nagyteljesítményű diesel-áramfejlesztők biztosítják az üzem inzulingyártó üzemegységének folyamatos működését. A biztonsági okokból kiépített párhuzamos kerülővezetékbe vezérlik a szükséges etil-alkoholt. A folyamatos gyártást visszaállítják, mindösszesen 2 óráig szünetelt az inzulingyártás. A gödi alállomás áramszolgáltatása 10 órás kiesés után áll helyre. A rendkívüli esemény során 500 adag inzulinnal kevesebbet tudtak kiszállítani.

Létfontosságú rendszerelem sérülésével járó esemény közlései 1. Intézkedés A Megyei Védelmi Bizottságot (a továbbiakban: MVB) összehívják. Az MVB székhelyét/működését a helyi gimnázium tornatermében helyezik el, az ÉMÁSZ áramszolgáltató ebbe a térségbe kizárólag lokálisan áramot irányít/szolgáltat. 1. Jelentés A helyszínre érkezik a KMSZ, és jelenti a felderítés során tapasztaltakat a Megyei Ügyelet felé. A Megyei Ügyelet pedig azonnal jelent a MVB-nek. 2. Intézkedés Az MVB (a Megyei Ügyeleten keresztül) szakfelderítés céljából (veszélyes vegyi anyagok veszélyeztető hatásainak megállapítására) KML egységet vezényel a káresemény helyszínére. 2. Jelentés A városban levő gyógyszergyártó üzemben veszélyes anyaggal kapcsolatos káresemény következik be. A helyszínre érkező KML a szakfelderítést követően a következőket jelenti: oldószertűz csővezetékhálózat-sérülést eredményezett. Az üzem működésének helyreállításához legalább 10 óra javítómunkálat szükséges. A szakemberek véleménye, hogy további felderítés szükséges. A lakosság védelmének érdekében hozott intézkedések: A MVB tájékoztatja a lakosságot hangosbemondón és járőr kocsi hangszóróján keresztül elhangzó először rövid, majd 1 órával később részletesebb közleményekkel. A MVB a Vízművek együttműködését kéri, hogy ivóvizet szállítsanak a helyszínre. A MVB krízisintervenciós csoportot rendel a helyszínre (a kitelepített személyek esetleges pszichoterápiás kezelése céljából). A MVB megszervezi az alapélelmiszerek (tej, kenyér, vaj, zsír) helyszínre szállítását.

55

Végvár 2014 3. Intézkedés A MVB áramfejlesztőket és üzemeltetésükhöz szükséges üzemanyagot rendel a gyógyszergyártó üzembe. 3. Jelentés A dieselüzemű generátorokat üzembe helyezték. Az inzulingyártó üzemegység optimális működőképességének visszaállításához megközelítőleg 15 óra szükséges. A KML megállapítja, hogy nem került ki veszélyes vegyi anyag, a káresemény teljes helyreállításáig a helyszínen maradnak. 4. Intézkedés A MVB a régió cukorbetegeinek és a közeli kórházaknak inzulinnal való ellátása érdekében az északnyugati régió egyik inzulingyártó üzemegységétől rendel szállítmányt a komoly inzulinhiány azonnali mérséklése érdekében. A MVB 50 fő önkéntest (PV) küld a helyszínre. 4. Jelentés Az északnyugati inzulingyártótól azonnali szállítmány indul, mely 2 óra múlva megérkezik. A térségben levő inzulinbetegeknek az önkéntesek (orvosi irányítással) segítenek kiosztani az inzulint. 5. Intézkedés A MVB tagjait az ÉMÁSZ arról tájékoztatja, hogy a gödi alállomástól kiinduló áramkimaradás további feszültségkiesést generál. Ezért várhatóan a helyzet tovább fokozódik, és a főváros nagy részére kiterjed az áramszünet. A MVB folyamatos jelentésével figyelmezteti a Fővárosi Védelmi Bizottságot. 5. Jelentés A MVB a BM Miniszternek jelenti, hogy a helyzet fokozódni fog. Az ELMŰ vezető szakembereiből és szaktanácsadóiból álló 5 fős csoport érkezik a fővárosba az esemény normalizálása céljából. 6. Intézkedés A MVB tagjait és a Fővárosi Védelmi Bizottság tájékoztatja az áramszünet miatt érintett főbb infrastruktúrákat (egészségügy, tömegközlekedés, pénzintézetek, élelmiszerboltok, ivóvíz-szolgáltatás). Az ELMŰ vezető szakembereiből és szaktanácsadóiból álló 5 fős csoport megérkezett a fővárosba, és megkezdték a helyzet megoldását, szakmai javaslataikat közlik a Fővárosi Védelmi Bizottsággal. 6. Jelentés A Védelmi Bizottságok tájékoztatják a BM Minisztert az áramszolgáltatással kapcsolatos intézkedésükről. Az elektromos energia átcsoportosításának tervét azonnali hatállyal végrehajtják, a főbb infrastruktúrák 30 percen belül működni fognak, és további 10 órás áramszünet hatását is képesek kiküszöbölni.

6. táblázat:

Segédinformációk 1) 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről http://www.complex.hu/kzldat/t1200166.htm/t1200166.htm#kagy1

56


2) 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159312

6.4 A katasztrófavédelem feladatai a 3. mozzanatban 6.4.1 Veszélyes anyag jelenlétében bekövetkezett esemény Esemény: Közúti tűzveszélyes árut szállító gépjármű vasúti átjáróban teherszerelvén�nyel ütközik. Az ütközés következtében tűz üt ki, amely veszélyezteti a szerelvény PB gáz tartálykocsijait és a közeli iparvágányon elhelyezkedő klórszállító vasúti tartálykocsikat.

6.4.2 Ténymegállapítás: Vadász város külterületén a vasúti átjáróban 2014. április 01. 07:00 órakor súlyos veszélyes anyag jelenlétében bekövetkező esemény (vegyi baleset) történik. A közúti tűzveszélyes árut szállító gépjármű (benzinszállítmány) a vasúti átjáróban teherszerelvénnyel ütközik. Az ütközés következtében tűz üt ki, amely veszélyezteti a szerelvény PB gáz tartálykocsijait és a közeli iparvágányon elhelyezkedő klórszállító vasúti tartálykocsikat.

6.4.3 A káresemény jelzését követően: A Katasztrófavédelem hivatásos tűzoltósága, irányító (KMSZ – Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat) és felderítő egységei (KML = Katasztrófavédelmi Mobil Labor) kiérkeznek a helyszínre, és megkezdik a felderítést, a veszély fokának megállapítását. Telepítik a TVS-3 környezetvédelmi ellenőrző állomást.

6.4.4 További súlyosbító tényező: a) Az esemény helyszínétől 200 m-re egy diákokat szállító iskolabusz (40 fő szakközépiskolai diák, 2 fő tanár, 1 buszsofőr) tartózkodik. A járművet a Rendőrség járőrei feltartóztatják, majd – néhány perc múlva – egyeztetve a KML egységével azonnal további – a káreseménytől jelentősen távolabbi – területre irányítják. b) Az esemény helyszínétől 150 m-re fegyház és börtön objektum található (250 fő elítélt, 40 fő dolgozó).

57

Végvár 2014

6.4.5 A felderítés alapján a következőket állapítják meg: tt tt tt tt

A közúti tűzveszélyes áru benzin, 15 m3, a 3 rekeszből 1 sérült meg, mely szivárog. A kezdeti esemény a balesetben érintett tűz- és robbanásveszélyes PB gáztartály-szerelvényt veszélyezteti (dominóhatás miatt), további felderítés szükséges. A súlyos káresemény nagy valószínűséggel veszélyezteti a közeli iparvágányon elhelyezkedő klórszállító vasúti tartálykocsikat is. További folyamatos felderítés szükséges.

6.4.6 A KMSZ vezetője átveszi a tűzoltás irányítását és a következőkre ad utasítást: tt tt

tt tt

További KML egység szükséges az iparvágányokon elhelyezkedő tartálykocsik folyamatos megfigyelésére. Meg kell szervezni a közeli iparvágányon elhelyezkedő klórszállító vasúti tartálykocsik területről történő azonnali elvontatását (a dominóhatás elkerülése érdekében). A dominóhatás megelőzése érdekében további tűzoltóegységeket szükséges a helyszínre vezényelni (emeli a riasztási fokozatot). A helyszínen lévő tűzoltó egységek végezzenek további felderítést, és szükség szerint kezdjék meg az életvédelemmel és kárfelszámolással kapcsolatos feladatokat.

6.4.7 A katasztrófavédelem tűzoltóegységének további felderítése alapján a következőket állapítják meg és jelentik a KMSZ vezetőjének: tt tt tt tt

tt

58

A közúti tűzveszélyes árut szállító gépjármű vezetője a baleset következtében elhunyt. A vasúton tűz- és robbanásveszélyes PB gáztartály-szerelvény mozdonyvezetője súlyosan megsérült, mozgásképtelen, azonnali orvosi ellátás szükséges. Az eseményt ötös kiemelt káresetnek kell minősíteni, és további egységeket kell a helyszínre vezényelni. A közúti tűzveszélyes árut szállító tartálykocsi az oldalára borult, a közelben található száraz növényzet kigyulladt (benzin, 15 m3, a 3 rekeszből 1 sérült meg, mely szivárog); az érintetlen tartályokból a benzint át kell szivattyúzni egy kármentő tartálykocsiba. A tartálykocsiból szivárgó benzin egybefüggő (kb. 10 m2 felületű) tócsát képezett a vasúti átjáróban, az áramtalanítás a MÁV szakembereinek bevonásával megtörtént, de a benzingőz robbanóképes elegy képzésére alkalmas a levegővel (Robbanási határok, térfogat % levegőben: 1.3–7.1).

6. A katasztrófavédelem részletes feladatai tt

tt tt

A kárhelyszín szikra hatására robbanásveszélyes, a káresemény 150 m-es körben kiürítésre kerül (a KML-1 gépjármű a káreseménytől 50 m-re található, kivontatás szükséges, a szikrahatás elkerülése érdekében). A lakóövezet a pontos becslések szerint 2 km-re található. Azonnali polgári védelmi összekötőt kell kijelölni, aki a város vezetésével a káresemény teljes megoldásáig folyamatosan kapcsolatban van.

6.4.8 A KML-1 felderítői pontosítják a néhány perccel ezelőtt adott eredményeket: tt

tt

tt

tt tt

A közúti tűzveszélyes áru benzin (15 m3-es tartály, 3 rekeszes), a 3 rekeszből 1 sérült meg, mely szivárog, a tartályon levő repedések egyértelműsítik, hogy az 5 m3 benzin a környezetbe fog kerülni mintegy 30 perc múlva (ez tovább növeli a levegő-benzingőz robbanóelegy kialakulási valószínűségét és lehetséges terjedelmét). A környezetvédelmi és vízügyi hatóságok bevonása is szükséges, mivel a benzin egy része a vízzáró-víztartó rétegbe szivárog (meg kell állapítani az ivóvíz-bázis sérülésének mértékét, azonnali beavatkozás szükséges). A vasúton tűz- és robbanásveszélyes PB gáztartály-szerelvény veszélyeztetve van, a további felderítés során a szakemberek megállapították, hogy a vasúti szerelvény PB-tartálya a közeli hőhatás miatt deformálódott (azonnali beavatkozás szükséges, vízszállító vízsugárral hűti a tartályt, egy másik vízszállító vízpermettel csökkentik a robbanóképes elegy kialakulásának valószínűségét). A közeli iparvágányon elhelyezkedő klórszállító vasúti tartálykocsikat elvontatták biztos távolságba. További folyamatos felderítés szükséges.

6.4.9 A KML-2 felderítői pontosítják a néhány perccel ezelőtt megállapított eredményeket: tt

tt

A közeli iparvágányon elhelyezkedő klórszállító vasúti tartálykocsik sértetlenek, a klór nem veszélyezteti a lakosságot, a tartálykocsikat a káreseménytől 4 km-re vontatták el. További folyamatos felderítés szükséges.

6.4.10 A káresemény normalizálódása: A katasztrófavédelem helyszínen levő tűzoltóegységei eloltják a tüzet. A vasúti szerelvényen szállított gáztartály deformációja megszűnik, a nyomásértékek elérik és tartják a szükséges előírt nyomásértéket. 59

Végvár 2014

A Katasztrófavédelem Vegyi Konténer egysége a 10 m3 benzint kármentő tartályautóba szivattyúzza. A vasúti átjáró közelében levő, benzinnel átitatódott szennyezett talajt a környezetvédelmi hatóságok összegyűjtötték, zárt konténerben egy hulladékmegsemmisítő telepre szállították. A baleset 2014. április 01. 07:00 órakor történt és 2014. április 02. 02:00 órára a hatóságok visszaállították a rendet.

Veszélyes anyag jelenlétében bekövetkezett esemény közlései 1. Intézkedés Összehívják a Helyi Védelmi Bizottságot (a továbbiakban: HVB). 1. Jelentés – 2. Intézkedés A káresemény helyszínére további KML egységet kell vezényelni. 2. Jelentés A kárhely parancsnok jelenti az Ügyeletnek: Az esemény 5 kiemelt. Mindenképpen szükséges további KML egység a helyszínre. A lakosság védelmének érdekében hozott intézkedések: A MVB tájékoztatja a lakosságot hangosbemondón és járőr kocsi hangszóróján keresztül elhangzó először rövid, majd 1 órával később részletesebb közleményekkel. A MVB a Vízművek együttműködését kéri, hogy ivóvizet szállítsanak a helyszínre. A MVB krízisintervenciós csoportot rendel a helyszínre (a kitelepített személyek esetleges pszichoterápiás kezelése céljából). A MVB megszervezi az alapélelmiszerek (tej, kenyér, vaj, zsír) helyszínre szállítását. 3. Intézkedés A veszélyeztetett lakosság védelmének érdekében tett intézkedések a következőek: • A HVB kijelöli a Kossuth Lajos Általános Iskola tornatermét és a város Kultúrházát a kitelepített személyek átmeneti elhelyezésére. • A HVB 50 fő önkéntest (PV) mozgósít és küld a helyszínre a kitelepített személyek ellátása érdekében (akár napokig tartó segítségnyújtás esetére). 3. Jelentés A HTP jelenti az Ügyeletnek: Az esemény 5 kiemelt. Mindenképpen szükséges további KML egység a helyszínre. „A Főügyelet további felderítőegységeket küld a helyszínre.” 4. Intézkedés A HVB a káresemény helyszínére további KML egységet kell vezényelni. A MVB elrendeli a város veszélyeztetett részeinek kiürítését, konkrétan: • fegyház és börtön objektum (250 fő elítélt, 40 fő dolgozó); • a vasút környéki lakóövezet 2500 méteres övezetéből a lakókat (300 fő).

60

6. A katasztrófavédelem részletes feladatai 4. Jelentés A 2. KML egység megérkezett, folyamatosan (monitoring mérésekkel) ellenőrző mérésekkel elemzi a klórtartályok környékét. Klórgáz nem került a környezetbe. További helyszíni egységek vízzel hűtik a vasúti gáztartályokat. A kitelepítések rendben megtörténtek. Az 50 fő önkéntes PV-szakembert várják a helyszínre. 5. Intézkedés HVB: „Vízügyi szakemberek helyszínre rendelése a benzinszivárgás ivóvízbázisra gyakorolt hatásának megállapítására!” „A sérült benzintartály átfejtése kármentő tartályokba.” 5. Jelentés A vízügyi szakemberek vízmintákat vettek a káresemény különböző pontjain, pontos eredmények 2 nap múlva várhatók. A sérült tartályt lefejtették. A KML-1 és a KML-2 folyamatos mérései megerősítették, hogy nem került a környezetbe klórgáz, propán-bután és benzin. 6. Intézkedés A HVB jelenti: a városban bekövetkezett események kontrol alatt vannak, a helyzet normalizálódott. A káresetben sérült gépjárműveket elszállították, a szükséges mentesítés megtörtént. Az 50 fő önkéntesre már nincs szükség, visszatérhetnek. 6. Jelentés -

7. táblázat:

Segédinformációk 1) Klór biztonsági adatlapja http://www.omfi.hu/icsc/PDF/PDF01/icsc0126_HUN.PDF 2) Katasztrófavédelmi mobil laborokról (KML) rövid ismertető http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=nuklearis_kml 3) TVS-3MLU KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZŐ ÁLLOMÁSRÓL rövid ismertető http://gammatech.hu/?module=products&group=&product=tvs3mlu&lang=hun 4) Légzésvédelem klórgáz esetén: 10 ppm-ig szűrőbetétes légzésvédő klórgáz elleni betéttel, álarccal (szűrőbetét-csere 30 percenként). 30 ppm feletti koncentrációnál, veszélyhelyzetben vagy ismeretlen koncentráció esetén környezeti levegőtől független, izolációs légzésvédő készülék (teljes légzésvédelem).

61

Végvár 2014

5) Megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK: 0.5 ppm A klórgáz mérgezés tünetei. Súlyosságuk a belélegzett gáz koncentrációjától függ. Nagy koncentráció esetén glottis- és bronchusgörcs révén perceken belül fulladásos halált okoz. Közepesen súlyos mérgezésben glottisgörcs (csak a következő légvételig), majd görcsös köhögés, ún. „klór-köhögés”, fulladásérzés, nehézlégzés, cyanosis, nyál- és orrfolyás, könnyezés és mellkasi fájdalom jelentkezik. Néhány óra múlva tüdőoedema, pneumonia alakulhat ki. 6) Klórgáz mérgezettek terápiája (orvosi feljegyzés): A beteget a gáztérből el kell távolítani, hordágyon szállítva, szigorú mozgástilalom mellett. (Műszaki mentés!) Szükség esetén lélegeztetés, lehetőleg oxigénnel dúsított levegővel. Köhögéscsillapítás (például 50 mg Contramal iv.). Tüdőoedema esetén nitroglycerin (spray vagy sublingualis tabl.), Furosemid (40-80 mg iv.), corticosteroid-készítmény iv., súlyos esetben lélegeztetés PEEP-szeleppel (3-5 H2O-cm, lehetőleg intubálás után), ha a gyógyszeres terápia nem hatásos. Szem, orr, garat átöblítése tiszta vízzel. Lidocain 1%-os oldatának szembe cseppentése. Lidocain spray (10%-os) a száj-, orr-, garatnyálkahártyára. 7) Propán-bután biztonsági adatlapja http://www.messer.hu/Infotar/Biztonsagi_adatlapok/_data/MOL_PB_Biztonsagi-adatlap. pdf

Jogszabályok 2011. évi CXXVIII. Törvény 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139408 290/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 290/2011. (XII.22.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140215 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=142890

62


61/2012. (XII. 11.) BM rendelet 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=156828 26/2012. (VI.15.) BM utasítás 26/2012. (VI. 15.) BM utasítás BM utasítás a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek készenlétbe helyezéséről, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülés szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=150206 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139993

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Végvár 2014 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem évi Közös Közszolgálati Gyakorlat Katasztrófavédelmi Intézet részletes és kiegészítő feladatai

Recommend Documents