VÉDETT TEMPLOMOK ÁLLAPOTFELMÉRÉSE A KOPPÁNYVÖLGYI HACS TERÜLETÉN

VÉDETT TEMPLOMOK ÁLLAPOTFELMÉRÉSE A KOPPÁNYVÖLGYI HACS TERÜLETÉN Műemlék helyreállítási és rekonstrukciós munkákat megalapozó tanulmány

2010.

Tartalomjegyzék

Bevezetés.................................................................................................................................... 3 Problémafelvetés, célkitűzés ...................................................................................................... 4 Balatonendréd - turisztikai potenciál értékelése..................................................................... 6 Balatonendréd református templom ....................................................................................... 8 Balatonőszöd - turisztikai potenciál értékelése .................................................................... 11 Balatonőszöd református templom....................................................................................... 12 Balatonszabadi - turisztikai potenciál értékelése ................................................................. 15 Balatonszabadi református templom.................................................................................... 17 Balatonszárszó - turisztikai potenciál értékelése.................................................................. 20 Balatonszárszó református templom .................................................................................... 22 Balatonszárszó római katolikus templom ............................................................................ 25 Balatonszárszó római katolikus plébánia ............................................................................. 27 Balatonszemes - turisztikai potenciál értékelése .................................................................. 29 Balatonszemes római katolikus templom............................................................................. 31 Balatonszemes római katolikus plébánia ............................................................................. 33 Bábonymegyer - turisztikai potenciál értékelése ................................................................. 35 Bábonymegyer evangélikus templom .................................................................................. 37 Bábonymegyer református templom.................................................................................... 40 Büssü - turisztikai potenciál értékelése ................................................................................ 43 Büssü római katolikus templom........................................................................................... 44 Kisgyalán - turisztikai potenciál értékelése.......................................................................... 47 Kisgyalán római katolikus templom .................................................................................... 49 Kőröshegy - turisztikai potenciál értékelése ........................................................................ 52 Kőröshegy református templom........................................................................................... 54 Kőröshegy római katolikus templom és a plébánia ............................................................. 57 Kötcse - turisztikai potenciál értékelése:.............................................................................. 60 Kötcse evangélikus templom ............................................................................................... 62 Nagyberény - turisztikai potenciál értékelése ...................................................................... 64 Nagyberény római katolikus templom ................................................................................. 66 Nagycsepely - turisztikai potenciál értékelése ..................................................................... 70 Nagycsepely református templom........................................................................................ 71 Som - turisztikai potenciál értékelése................................................................................... 74 Som római katolikus templom ............................................................................................. 75 Somogymeggyes - turisztikai potenciál értékelése .............................................................. 78 Somogymeggyes evangélikus templom ............................................................................... 79 Szólád - turisztikai potenciál értékelése ............................................................................... 81 Szólád református templom ................................................................................................. 83 Szólád római katolikus templom.......................................................................................... 85 Zamárdi - turisztikai potenciál értékelése ............................................................................ 88 Zamárdi római katolikus templom ....................................................................................... 91 Összesített rangsor - sürgősségi besorolás ............................................................................... 93

2

Bevezetés

A Koppányvölgyi HACS (Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület) helyi vidékfejlesztési stratégiájának 11 fő fejlesztési prioritása közül az egyik a helyi örökségek megőrzése, fejlesztése. Fontosnak tartjuk a kulturális örökség megőrzését, ezáltal a helyi identitás erősítését. A térség elmaradott területeinek egyik fontos gazdaságfejlesztési (melyek szintén fő fejlesztési prioritások) lehetősége a helyi turisztikai vonzerő megteremtése, melyhez feltétlenül kapcsolódik a kulturális értékek megfelelő módon történő megóvása és bemutatása.

3

Problémafelvetés, célkitűzés

A Koppányvölgyi HACS működési területén az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III-as tengelyes támogatások keretében meghirdetett Vidék örökség megőrzése jogcímre az első beadási időszakban (2008. ősz) jelentős számú támogatási kérelem érkezett. Sajnos a források szűkösen állnak rendelkezésre, így valamennyi igény kielégítésére nem elegendőek. Jelen tanulmány célja az volt, hogy felmérésre kerüljenek azok a védett templomok, melyek esetében várható támogatás igénylés. A felmérés kiterjedt a műemlékek építészeti műszaki felmérésére, valamint az adott település turisztikai potenciáljának megállapítására. A vizsgálat során reális képet kaptunk a templomok egymáshoz viszonyított műemléki értékéről, állapotáról, a beavatkozások szükségességéről, indokoltságáról, valamint azok sürgősségéről. Tekintettel arra, hogy a felmerülő igényeknek csupán töredékét finanszírozhatjuk és a műemlékek állagmegóvása nem feltétlenül a vidékfejlesztési programok feladata, a felmérés segítséget nyújt a támogatási kérelmek objektív elbírálásában és a támogatási rangsor felállításában. A felmérés tárgya az alábbi műemlék épületek voltak: Balatonendréd református templom (8613 Balatonendréd, Fő u. 43.) Balatonőszöd református templom (8636 Balatonőszöd, Szabadság u. 104.) Balatonszabadi református templom (8651 Balatonszabadi, Vak Bottyán u. 141.) Balatonszárszó református templom (8624 Balatonszárszó, Fő u. 53.) Balatonszárszó római katolikus templom és plébánia (8624 Balatonszárszó, Hősök tere 8.) Balatonszemes római katolikus templom és plébánia (8636 Balatonszemes, Fő u. 32.) Bábonymegyer evangélikus templom (8658 Bábonymegyer, Rudnay u.) Bábonymegyer református templom (8658 Bábonymegyer, Dózsa Gy. u. 39.) Büssü római katolikus templom (7273 Büssü, Kossuth u.) Kisgyalán római katolikus templom (7279 Kisgyalán, Szabadság tér) Kőröshegy református templom (8617 Kőröshegy, Petőfi. u. 91.) Kőröshegy római katolikus templom és plébánia (8617 Kőröshegy, József Attila u. 1.) Kötcse evangélikus templom (8627 Kötcse, Templom u. 7.) Nagyberény római katolikus templom (8656 Nagyberény, Templom u. 2.) Nagycsepely református templom (8628 Nagycsepely, Virág u. 4.)

4

Som római katolikus templom (8655 Som, Ady Endre u. 39 /A.) Somogymeggyes evangélikus templom (8673 Somogymeggyes, Fő u.) Szólád református templom (8625 Szólád, Kossuth u. 43.) Szólád római katolikus templom (8625 Szólád, Kossuth u. 38.) Zamárdi római katolikus templom (8621 Zamárdi, Fő u. 22.)

5

Balatonendréd - turisztikai potenciál értékelése

A zsáktelepülés a Balaton déli partjától (Zamárdi) 4 km-re található. Az utóbbi évtizedekben kedvelt nyaralóhely lett, mintegy 60 ingatlannak jelenleg külföldi a tulajdonosa, osztrákok, németek, hollandok. A felújítások során szerencsére több régi, jellegzetes tornácos parasztházat is felújítottak. A falu neve először egy 1082-es oklevélben olvasható, az elnevezés feltehetően az EndreAndrás névből eredeztethető. Ennél korábbi értékes régészeti lelet egy honfoglaláskori lovas sír. A török uralom idején a település járási székhely volt, ebből az időkből maradt helység elnevezése. A Rózsa-hegyet a török bég kertjéből eredeztetik, a Duda-hegy pedig a vezér mulatóhelye lehetett. Látnivalók: Kájel Csipkeház A csipkemúzeum Kájel Endre református tiszteletes gyermekei készítettek édesapjuk, az endrédi csipke meghonosítójának emlékére. A múzeumban több mint két szobára való, nyolcvanféle csipke látható. A magánházban található a gyűjtemény Magyarországon egyedülálló. Az Európa-szerte híres Kájel-csipke 1908-22-ig virágzott, utána az angol gépi csipke az olcsósága miatt kiszorította a piacról. Csipke- és hagyományőrző kiállítás A község általános iskolájának aulájában rendezték be azt a csipkekiállítást, amely mellett egy helytörténeti gyűjteményt is kialakítottak. Az itt látható csipkéket a balatonendrédi iskola tanulói és tanítói készítették. A tantestület szeretné, ha a fiatalokban is tudatosulna mekkora kulturális értéke ez a hagyománya a településnek. Református templom A templom 1792-ben épült. Bejárata és tornya a többi somogyi településhez hasonlóan, a "türelmi rendelet" miatt az utcával ellentétes oldalra került. A templom ónkupái az iparművészet remekei. A templom oldalában lévő három mohos sírkövet a község régi temetőjéből menekítették ki, annak felszámolása előtt. Római katolikus templom

6

A 1744-ben épült műemlék templomot 1772-ben építették újjá, a hajdani vár helyén, annak köveit is felhasználva. A torony 1821-ben épült. A legbecsesebb kincse a rokokó szószék, a főoltár, az orgona. A bejárat fölött a tihanyi apátság címere látható kőbe faragva. A régi templomot, ami a Kisendrédi részen állt lebontották, de az oltárképet megőrizték s most itt látható. A falu közepén 1897-ben emelt Mária szobrot a templomkertben helyezték el.

A település magasnak mondható turisztikai potenciállal rendelkezik, melyet az egyedülálló endrédi csipkének és környezeti adottságainak (zsákfalu, Balaton közelsége) köszönheti. Legfontosabb fejlesztési lehetőség a hagyományok őrzése, népszerűsítése és a szálláshelyek, falusi turizmus fejlesztése.

7

Balatonendréd református templom

Épület helye: Balatonendréd, Fő utca 43. Építés ideje: 1792. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4562, KÖH: 12158; barokk. Utolsó felújítása: 1980-ban új sík pala tetőfedés készült, lecserélték a toronysisak bádog-fedését, felújították az épület belső és külső falfelületeit. Jelenlegi állapota: Csaknem kifogástalan. A templom nyugati falán azonban erős repedések észlelhetők. A 2002. óta itt tevékenykedő lelkész elmondta, hogy ezek a repedések már érkezésekor is megvoltak, de azóta fokozatosan és erőteljesen növekedtek. Annyira, hogy két évvel ezelőtt a képen látható faablak, minden külső ráhatás nélkül, tokostól kiesett a helyéről. A repedések a nyugati fal süllyedésére utalnak. Ennek oka az, hogy a nagy lejtésű domboldalon elhelyezkedő épület nyugati vége meglehetősen magas, a fal közelségében kialakított rézsűs feltöltésen áll. A keleti oldalon magasodó domboldal fel-színi és esetleges rétegvizei a templom lábazatát nyaldosva, a löszös talajú feltöltést áztatva vonulnak le a völgy irányába.

8

Repedések a nyugati ablak felett és alatt belül

…és ugyanazok kívülről

A templom keleti végénél magasodó domboldal képe

Javaslat: A templomépületet mérnöki módszerekkel kell megvédeni a felszíni- és az esetleges rétegvizektől. A vízgyűjtő területről érkező vízmennyiség számított adataira, valamint fúrásos talajvizsgálat eredményeire támaszkodva kell megválasztani és megterveztetni a védekezés

9

leggazdaságosabb és legbiztonságosabb módozatait. Ezek lehetnek a tereprendezéssel párosuló felszíni vízelvezető árkok, rétegvizek jelenléte esetén az épület falsíkjaitól biztonságos távolságra kiépített, kaviccsal feltöltött, a nyugati rézsű lábánál kivezetett dréncsövekkel ellátott szivárgó-árkok, illetve ezek kombinációi. Ennek elkészülte után lehet és kell a falrepedéseket kiékeléssel megszüntetni. Sürgősség: Mivel a falrepedések gyorsuló tágulása rövid néhány év alatt következett be, a templom falainak várhatóan fokozódó állagromlását megelőzendő, a legsürgősebben meg kell valósítani az épület felszíni és rétegvizek elleni védelmét.

10

Balatonőszöd - turisztikai potenciál értékelése

A Balaton déli partjának közepén található település Balatonszárszó és Balatonszemes között. A település 900 éves, de a régészeti leletek alapján már i.e. 3000 évvel ezelőtt lakott volt. Az elnevezés valószínűleg az Ősz személynévből származik. Először egy 1082-ből származó oklevél említi preadium Euschud alakban, de 1229-ben már villa Euseed formában írtak róla. Jelentős templomos hely volt a középkorban. Balatonőszöd múltbéli jelentőségét a községek egyesítése során elvesztette, hátrányait a demokratikus választásokig viselte. A falukép az utóbbi években változott jelentősen, rendezettebb lett. Látnivalók: Népi építészet A Szabadság utcában több népi lakóház is megmaradt az eredeti formájában. Jellegzetes épület még a négy emeletes magtár. Természeti környezet, boros pincék A falutól délre kiránduló helyek, boros pincék találhatók, Balatonszárszó irányában pedig horgásztó.

A turisztikai potenciál közepes. Jelentős, nagy számú látnivalóval nem rendelkezik, de a közelében lévő horgásztó és a délre fekvő erdő ökoturisztikai és falusi turizmus fejlesztési lehetőségeket biztosít. Közigazgatási területén 2 km-es szakaszon 300 m-es szabad parti sávval, ehhez tartozóan 8 hektár kiterjedésű ligetes stranddal, kiépített parti sétánnyal rendelkezik. Bár ez a partszakasz nem nagy, fontos megjegyezni, hogy eltérően a többi parti településtől, kevésbé zsúfolt.

11

Balatonőszöd református templom

Épület helye: Balatonőszöd, Szabadság u. 102. Építés ideje: 1788. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 9875, KÖH: 7786; kora klasszicista. Utolsó felújítása: 1989-ben teljes körű külső-belső felújítás, tetőfedés (hódfarkú cserép) cseréje megtörtént. Jelenlegi állapota: Kívül is, belül is csaknem kifogástalan. Csupán a lábazat feletti homlokzati falfelületek vannak nagy magasságig erősen átázva. Ennek az oka az, hogy az ereszcsatorna nélküli tető felületéről leömlő víz a nagy előreállású lábazat vízszintes felületéről a falsíkra felverődve áztatja át a homlokzatvakolatot.

A templom keleti nézete

12

Beázások a kórus toronnyal érintkező falnak mindkét oldalán

A tetősík és a torony falának csatlakozásánál, a mennyezeten belül is beázás nyomai láthatók a kórus mindkét oldalán. Ennek oka, hogy a cserépfedés és a toronyfal csatlakozásánál nincs bádog falszegély, vagy legalább habarcskikenés, de hibás a torony két oldalán elhelyezkedő „oromfal” fedésének a kiképzése is.

A torony melletti oromfal és a tető hibás csatlakozásának következménye

Javaslat: A tetőre ereszcsatornát, a torony és a tető csatlakozásánál bádog falszegélyt kell felszerelni. Csak ezek megtörténte után szabad és kell elvégezni a károsodott homlokzatvakolatok kijavítását és festését.

13

Sürgősség: Tekintve, hogy olyan munkákról van szó, amelyek azonnali végrehajtása a károk fokozódásának és további jelentős károk megelőzését szolgálják, a javasolt munkák azonnali elvégzésére lenne szükség.

14

Balatonszabadi - turisztikai potenciál értékelése

A Sió-csatorna partján, Siófok szomszédságában található. Az állandó lakosságszáma meghaladja a 3000 főt, Somogy megye legnagyobb lélekszámú községe. A mai Balatonszabadi két település, Fokszabadi és Siómaros egyesítéséből 1950-ben született. Írásos története középkorig nyúlik vissza. Bár a régészeti feltárások alapján a települést a honfoglalás előtti időkben kelták, majd rómaiak lakták. A település közelében húzódott egy római út, mely Győrből indult és Pécs fele haladt. A település a tatárjárás előtti időkben nem szerepel oklevelekben, így feltételezhetően a 13. század második felében alapították. Az akkori falu a maihoz képest kicsit keletebbre helyezkedett el, a mai Pusztatorony helyén. Látnivalók: Szőlőhegyek A község külterületein négy szőlőhegy is található. Ezek a Külső-hegy, Öreg-hegy, Józanhegy, Pusztatorony, melyeken máig jelentős bortermelés folyik. Pusztatorony A Pusztatoronyi dombtetőn az itt élt gyülekezet kőtemplomot építtetett, melyhez a köveket az északi partról szállították a mai helyükre. A hely régészeti feltárása alapján a település különös alaprajzú, több építészeti stílust is magába foglaló temploma egyedülálló az ország ezen területén. Kossuth Lajos szobra A siómarosi településrész nevezetessége, hogy 1894-ben, az országban elsőként itt avattak köztéri Kossuth-szobrot. Gerendai Antal és fia bronzszobra ma is áll. Református templom A templom 1794-ben épült, copf stílusú. Református templom, Siómaros A siómarosi településrészen lévő templom 1800-ban épült, későbarokk, copf stílusban.

15

Római katolikus templom A templom 1778-ban, barokk stílusban épült. Berendezéséből az igen díszes, rokokó stílusú főoltár a legrégibb, amely a XVIII. század második feléből származik. Plébániaház A XIX. század elején készült el a római katolikus templomhoz tartozó késő barokk plébániaház. Kortárs és népi építészet A falu északi részében Makovecz Imre által tervezett épületek, a déli felében, a marosi részen a népi építészet emlékei láthatók.

A település turisztikai potenciálja magas, infrastuktúrája jó. Jelentős civil élet jellemzi, ennek megfelelően számos rendezvényt szerveznek az itt lakók. A Balaton szezonális kínálatát, a falusi turizmus fejlesztésével lehet bővíteni, de hasonló lehetőségek rejlenek még a jelentős történelmi hagyaték kiaknázásában.

16

Balatonszabadi református templom

Épület helye: Balatonszabadi, Vak Bottyán u. 141. Építés ideje: 1794. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4571, KÖH: 7789; építészeti jegyei alapján copf stílusú. Utolsó felújítása: 2004-ben tetőszerkezet javítása és héjazat (hódfarkú cserép) teljes cseréje, valamint toronysisak cseréje 2009-ben belső felújítás, vakolatjavítás, festés. Jelenlegi állapota: A gyenge minőségű homlokzatvakolat, a tető korábbi hibáinak és az ereszcsatorna hiányának következtében nagy felületeken lehullott.

Déli homlokzat

Torony délnyugati beszögelése

17

A lábazatvakolat ugyanezen okok miatt károsodott. A falakon jelentős nedvesség felszívódás sem belül, sem kívül nem tapasztalható annak ellenére, hogy a templom apszisánál, vagyis az épület nyugati végén, a külső terepszint mintegy 40-50 cm-rel a belső padlószint fölé emelkedik. A falak szigetelése tehát nem szükségszerű. A pályázat szerint előirányzott injektálásos vegyi falszigetelés elvégzése pedig egyenesen káros lenne. Súlyos repedések vannak azonban az épület oldalfalain: az északi oldal hosszának felezőjénél, a déli oldalon pedig a torony felőli egyharmadban. A repedések az alapok megsüllyedésének a következményei. Azt pedig a löszös talajon álló épület nyugati oldala mögötti feltöltött területről levonuló felszíni, és feltehetően a feltöltés rétegein átszűrődve rétegvíz formájában is megjelenő vizek okozzák.

Déli oldal torony felőli első ablaka alatti felület

Repedés az északi oldal középső ablakánál

Javaslat: Mindenekelőtt a templom körüli tereprendezést kell elvégezni a úgy, hogy a terep az épület nyugati oldala mentén is a padlószint alá kerüljön. A javasolt tereprendezés által keletkezett bevágás rézsűjének lábánál kaviccsal feltöltött dréncsöves szivárgó-árkot kell építeni. Az épület és a szivárgó-árok közötti felületet pedig a szivárgó felé lejtő felülettel, térburkolattal kell ellátni. Csak a leírtak elkészülte után kerülhet sor a falak külső és belső repedéseinek kiékeléses módszerrel történő kijavítására, majd a homlokzatok felújítására.

18

Megjegyzés: Az injektálásos falszigetelés elhagyása miatt a pályázat szerinti költségelőirányzat csak kis mértékben csökkenthető, mivel az itt javasolt tereprendezési és térburkolási munkák volumene és költségei nagyobbak lesznek a pályázatban előirányzottaknál. Sürgősség: A felújítást két ütemben ajánlott végrehajtani. I. ütem: A közelmúltban felújított tetőszerkezet, tetőfedés és templom-belső további károsodásának megismétlődését elkerülendő az épület felszíni és rétegvizek elleni védelmét célzó tereprendezési és térburkolási munkák elvégzése halaszthatatlan. II. ütem: A homlokzatok felújítását csak az I. ütem megvalósulása után, annak befejezését követő évben célszerű végrehajtani.

19

Balatonszárszó - turisztikai potenciál értékelése

A Balaton déli partján Balatonföldvár és Balatonőszöd között található. A település neve az 1082-ből (első írásos említés) ismert Zarrosozow - Szárazaszó (száraz völgy) szóból ered. A terület már a neolitikum ideje alatt is lakott volt, ettől kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék. Az M7-es autópálya építésekor elvégzett régészeti feltárás során felszínre kerültek a középkori falu maradványai, valamint a település 13. században épült és a 18. század végéig fellelhető templomának alapfalai, illetve annak közelében talált gazdag sírjai. 1928-tól kezdve (1951-ig) minden évben nyáron tartották a Szárszói Konferenciákat, ahol fiatalok ezrei cserélhették ki gondolataikat a nemzet szellemi életével kapcsolatban. 1943-ban rendezték meg a leghíresebb „szárszói konferenciát”, melynek témája magyarság helyzete, esélyei, jövője a világháború után. 1937. december 3-án a balatonszárszói állomásnál gázolta halálra (máig tisztázatlan körülmények között) József Attilát egy vonatszerelvény. Látnivalók: József Attila Emlékmúzeum 1972-ben nyitották meg az emlékmúzeumot. A tárlaton fotók, iratok, kéziratmásolatok, művészeti alkotások állítanak emléket a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének, aki életének utolsó napjait ebben a panzióban töltötte. József Attila-emlékmű A szárszói vasútállomással szemben, a Tóparti parkban állították fel 1998-ban Ortutay Tamás alkotását, az itt elhunyt költő emlékművét. József Attila síremléke Az itt elhunyt költőt először a 7-es út melletti temetőben temették el. 1981-ben itt állították fel a Csóka Gyula által készített József Attila-emlékművet. Népi jellegű lakóház Műemléki védettséget élvez a település egykori építészeti jellegzetességeit őrző, Szóládi u. 16. szám alatti népi jellegű lakóház.

20

Református templom A nagyközség legjelentősebb műemléke a Fő utcai református templom. 1843-ban épült klasszicizáló stílusú.

A település turisztikai potenciálja magas. Balatonszárszó 2003-ban elnyerte a legvirágosabb község címet. A nemzetközi Entetnte Florale Europe 2004 versenyben a községek kategóriában ezüst fokozatot ért el. A balatoni idegenforgalom mellett a település jelentős szellemi, irodalmi, történelmi hagyatékkal rendelkezik.

21

Balatonszárszó református templom

Épület helye: Balatonszárszó, Fő utca 53. Építés ideje: 1810. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4578, KÖH: 7791; klasszicizáló késő barokk. Utolsó felújítása: 2006-2007-ben tetőfedés (hódfarkú cserép) csere és teljes külső-belső felújítás történt. Ekkor közvetlenül az épület falainak külső oldala mellett 60-70 cm mély, kaviccsal megtöltött árkot alakítottak ki, amibe dréncsövet helyeztek el. Ennek segítségével kívánták elérni az épület átnedvesedett falainak a kiszárítását. Jelenlegi állapota: Kifogástalan mind belül, mind kívül. Csupán a keleti kórus alatti árkád északi boltívén, valamint a templom déli falán - itt a hajó oldalbejáratának boltvállától a felette lévő ablakig terjedően - látható egy-egy jelentősebb repedés. A templom világi gondnokának elmondása szerint ezeken a helyeken korábban nem voltak repedések, azok kb. egy évvel ezelőtt jelentek meg. Ezt az autópálya építése idején megnőtt nehéz gépjárműforgalom hatásának tulajdonították. A feltételezés minden bizonnyal téves. A templomépület ugyanis igen távol van azoktól az útpályáktól, amelyeken az említett forgalom lebonyolódott, és amelyeknek közvetlen közelében lévő, a temploménál kisebb tömegű és gyenge szerkezetű építmények sem károsodtak.

22

Repedés a déli oldalbejárat felett

A keleti kórus alatti árkád északi boltíve

A repedések a közvetlenül a falak alapjai mellett két éve kialakított szivárgó-árkok létesítésével hozhatók összefüggésbe. A károsodást ugyanis az épületnek azok a részei szenvedték el, amelyek alacsonyabban vannak a környező terep szintjénél, ahonnan a templom

irányába

levonuló

felszíni

vizek,

a

szivárgó-árok

nagy hézagtérfogatú

kavicsfeltöltésén keresztül, akadálytalanul jutnak az alapok alá (lásd az alábbi fotót).

A fal melletti szivárgó-árok kavicsfeltöltése és a padlószint fölé emelkedő terep a keleti és a déli oldalon

23

Az épület északi és nyugati oldala mellett a terep szintje jóval a padlószint alatt helyezkedik el. Ezeken az oldalakon a szivárgó-árokba „csak” a felszínére hulló és az ereszcsatorna nélküli tetőről lehulló víz kerülhet. Ez sem kevés, és ez is komoly veszélyt jelent, noha eddig még nem okozott észlelhető kárt. Javaslat: A templom körüli terepet újra kell rendezni úgy, hogy a terep a keleti és déli oldali bevágásban a falak síkjától erőteljesen kifelé lejtsen. A bevágás rézsűjének lábánál kell mérnökileg méretezett, a lejtő felé biztonságos távolságra kivezetett szivárgó övárkot létesíteni. Javaslom továbbá az ereszpárkányra ereszcsatorna felszerelését. Sürgősség: A súlyosabb károsodások megelőzése érdekében javasolom e viszonylag kis költséggel megvalósítható munkák mielőbbi elvégzését.

24

Balatonszárszó római katolikus templom Épület helye: Balatonszárszó, Szóládi út 1. Építés ideje: 1932. Védettsége, stílusa: Nem védett, jellegtelen. Utolsó felújítása: Az elmúlt években folyamatos volt. Jelenlegi állapota: A külső lábazat kisebb hibáitól eltekintve mind kívül, mind belül ki-fogástalan állapotban van. Csupán a vakolt lábazata bomlott meg sok helyen, ami a nagy vastagságú lábazatvakolat hibás felhordásának a következménye. A falakon felázások nincsenek. A templom eredeti ablakai idomacélból készült egyrétegű szerkezetek, amelyekről hideg időben az erős a páralecsapódás következtében nagy mennyiségű víz folyik a falak ablak alatti felületére.

Belső nézet az oltárral

Belső nézet a kórussal

25

… Lábazat állapota az ény-i saroknál

Egyrétegű acél ablak belülről

Javaslat: Az ablakok fából készült, hőszigetelt üveggel üvegezett szerkezetekre történő cseréje indokolt a belső falak megóvása és fűtési energia megtakarítása érdekében is. A vakolt lábazatok szükség szerinti szakaszos javítása lehetséges és elegendő megoldás. Megjegyzés: A templom világi gondnoka elmondta, hogy a falak nedvesedésének megelőzése érdekében tervezik, hogy a közeli református templomnál alkalmazott, kaviccsal feltöltött dréncsöves szivárgó árkot létesítenek. Itt azonban a meglévőhöz képest semmilyen további nedvesség elleni védelemre nincs szükség. A falak ugyanis szárazak, az ismertetett szivárgó-árok létesítése pedig csak kedvezőtlen hatással lenne a falak állapotára. Sürgősség: Az ablakcserére mielőbb, legkésőbb egy éven belül sor kell kerüljön. A vakolt lábazat javítása kis értékű munka, amely szükség szerint ütemezve több éven keresztül is folytatható.

26

Balatonszárszó római katolikus plébánia

Épület helye: Balatonszárszó, Hősök tere 8. Építés ideje: 1970-es évek. Védettsége, stílusa: Nem védett, jellegtelen. Utolsó felújítása: A tetőfedésnek az elmúlt évtized második felében elvégzett cseréjén kívül egyéb felújítási munka évtizedek óta nem történt. Jelenlegi állapota: Erősen lelakott. Falai bár vízszintes falszigeteléssel rendelkeznek, a padlószint fölött nedvesek, aminek az az oka, hogy a padlószint néhány centiméterrel a falszigetelés szintje fölött helyezkedik el. Mivel vízszintes padlószigete-lés nincsen, a falak a szigetelés felett érintkeznek a lábazati falak közötti feltöltéssel, amely nedvességgel táplálja őket. Ennek nyomai a vakolatok padlószint feletti elszíneződött és hámló foltjainak formájában jelennek meg, mind belül, mind kívül, a homlokzati felületeken.

Az épület nyugati homlokzata

27

Északi (utcai) homlokzata

Délnyugati sarok

Javaslat: Az amúgy is avult hideg- és korhadt aljzatú melegpadlót az épület összes helyiségében fel kell bontani, a feltöltés magasságának csökkentését követően új aljzatbetont, arra talajpára elleni szigetelést, majd újabb aljzatbetont és a helyiségek rendeltetése szerint burkolatokat kell készíteni. Ezzel egyidejűleg fel kell újítani a szintén avult és szabványtalan villamoshálózatot, az épületgépészeti vezetékeket és berendezéseket. Javasolt a homlokzati fa nyílászárók fokozottan légzáró és hőszigetelő szerkezetekre történő lecserélése. Végül a külső-belső vakolatokat, festéseket és mázolásokat kell elvégezni. Sürgősség: A jelenleg egészségtelen és legfeljebb csak nyári használatára alkalmas épület rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele nem halasztható.

28

Balatonszemes - turisztikai potenciál értékelése

A Balaton déli partjának közepén, Balatonlelle és Balatonőszöd között, egy enyhe lejtős dombháton fekszik. Első említése Samas néven a Tihanyi Alapítólevélből való, majd a Villa Scemes elnevezés tűnik fel II. Endre idejéből. 1912-ig Faluszemesnek nevezték. A szemes elnevezés minden bizonnyal őrhely szerepére utal, ugyanis az ókortól itt haladt a Balaton déli partját követő kereskedelmi- és hadiút, s később a török hódoltság idején harci cselekmények színhelye volt. Az őskor óta lakott terület. Régészeti leletek jelzik, hogy ezen a településen már a kelták és a rómaiak is jelen voltak, a honfoglalástól kezdve magyarok lakták. Itt távolodott el a Balaton partjától délnyugatnak a Dunától az Adria felé tartó fontos főútvonal. 1848. szeptember 11-én itt volt Jellasics horvát bán hadiszállása, és itt kellett volna találkoznia István nádorral. Balatonszemes jelentős üdülőhely, a fürdőkultúra kezdete 1895-re tehető, ekkor kezdődtek meg a Hunyady birtokon a parcellázások. Látnivalók: Hunyadi kastély Az 1733-ban birtokossá vált Hunyady család építette barokk stílusban, melyben jelenleg a Reich Károly Általános és Zeneiskola működik. A család nyaralókastélyként használta a 12 köríves, tornácos L alakú nemesi udvarházat. Magtár A többszintes, sárga vakolatú magtár a XVIII. században épült, az egykori Hunyady-birtokok központjában, a kastéllyal szemben. Római Katolikus Templom A templom legkorábbi építése XII-XIII. századra tehető. A templom mai szentélyének külső oldalán jól megfigyelhetők a román stílus jegyek. Ez a templomfal az egész déli Balaton-part legrégibb építészeti műemléke, amely nem rom, hanem eredeti funkcióját a mai napig betölti. Az évszázadok során többször bővítették (XV. század), legutóbb a XVIII. században barokk stílusban

29

Postamúzeum A Hunyady család birtokán 1790-1861 között posta-lóváltó állomás működött. A múzeum tárlata a XV. századtól mutatja be a postai szállítás történetét. A Mátyás szekértől a százéves postaautóig számos restaurált jármű látható. Bagolyvár A magántulajdonban lévő titokzatos és romantikus épület 1900 körül épült. Helyén a törökmagyar harcokban sokat szereplő Bolondvár állott. A ma is látható földsáncok, melyeknek északi részét a Balaton egykor elmosta, melyek az egykori őskori földvár sáncai voltak. Latinovits Zoltán Emlékkiállítás Az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum anyagából rendezett tárlaton a színészkirály életének

kiemelkedő

állomásairól

láthatunk

pillanatokat

fotók,

írások

és

egyéb

dokumentumok segítségével.

A település magas turisztikai potenciállal rendelkezik. A lakosság száma stabil, főként a beköltözések jellemzőek. Az utóbbi években több német család vásárolt nyaraló ingatlant. A nyaralók összetétele a múltban és a jelenben is a középréteget képviselik. Balatonszemes jól kiépített

stranddal,

kempingekkel,

üdülőkel,

kikötővel

rendelkezik.

A

balatoni

idegenforgalom és a szőlészet, borászat mellett a jelentős lehetőségeket rejt még a gazdag történelmi múlt.

30

Balatonszemes római katolikus templom

Épület helye: Balatonszemes, Fő utca 32. Építés ideje: Szentélye XII-XV. század, hajórész 1740. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4583, KÖH: 7793; szentély gótikus, hajó barokk. Utolsó felújítása: A közelmúltban teljes felújításon esett át. Jelenlegi állapota: Kifogástalan. Egyedüli hiba a lábazati falak kisebb felázása. Korábban ennél súlyosabban nedvesedtek a falak. A felújításkor szivárgó-árkot építettek a falak mindkét oldala mellé. Ez a megoldás a korábbinál is nagyobb károkat idézhet elő, amíg a templom két oldalán karéjszerűen magasodó terepről lefolyó vizek a szivárgó-árokba folyva közvetlenül a lábazati falak alá juthatnak.

A templom falaihoz lejtő magas terep

Szivárgó-árok a falak külső oldalán

Ráadásul a déli oldalon hiányzik az ereszcsatorna lefolyója, a víz a támpillér felületén lefolyva akadálytalanul és koncentráltan jut a szivárgó-árokba, az alapok mellé, éppen a két

31

különböző korú és szerkezetű épületrész határánál lévő támpillérnél. A löszös talajban ez súlyos károsodásokat idézhet elő. A meglévő lefolyók ellenőrizhetetlen és tisztíthatatlan módon vannak a terepfelszín alá - remélhetőleg nem a szivárgó-árokba - levezetve. Javaslat: A falaknak a külső felszíni és esetleges rétegvizektől való védelme érdekében az épületet két oldalon körülölelő magas terepet rendezni kell, hogy a felszín, a falaktól kifelé lejtsen. Az így keletkező bevágásban, a rézsű lábánál kell kiépíteni egy új, dréncsöves szivárgó-árkot. Végül pótolni kell a déli oldal hiányzó lefolyóját, és azt, a meglévőkkel együtt, ellenőrizhető és tisztítható módon, az út melletti árokba közvetlenül kivezetve kell ki- illetve átalakítani. Sürgősség: A javasolt beavatkozások mielőbbi megvalósítása kívánatos.

32

Balatonszemes római katolikus plébánia

Épület helye: Balatonszemes, Bajcsy Zs. u. 31. Építés ideje: 1700-as évek vége. Védettsége, stílusa: Nem műemlék, barokk. Utolsó felújítása: Az elmúlt évtizedekben csak használati szempontok miatt szükségessé vált javítások és sajnos a déli homlokzatra is kiható funkcionális átalakítások történtek (lásd címfotót). A homlokzatokat - szakszerűtlenül - műanyag bázisú festékkel festették le! A legjelentősebb hasznos felújítás 2008-ban történt, amikor a tetőfedést cserélték és új ereszcsatornát szereltek fel. Jelenlegi állapota: Falszerkezetei repedésmentesek, jónak mondhatók. A déli homlokzat egyik ablakát valamikor befalazták. A homlokzatok műanyag bázisú festékrétege kiterjedt felületeken levált a vakolatról.

A terep a padlószint fölé emelkedik az északi homlokzatnál, valamint a délnyugati sarok és a déli homlokzat mentén

33

A déli és északi homlokzat mögötti helyiségek falai erősen átázottak, ami annak a következménye, hogy az épület e két végénél a helyiségek padlószintje a külső terep alatt van. Ez a déli oldalon az út és a járda megemelt szintje, az északi oldalon a terep szakszerűtlen kiképzése miatt következett be. Az épület fafödémén néhány helyen korábbi beázások és emiatt bekövetkezett korhadás nyomai láthatók. A padlóburkolatok avultak, a meleg padlós helyiségek hajópadló burkolata néhány helyen erősen korhadt is. A fa nyílászárók javításra szorulnak. Az épülethez tartozó telek a nagy forgalmú utca felőli oldalának nagyobb részén nincs kerítés. A meglévő kisebb szakasz is gyenge állapotban van. Javaslat: Az épület teljes felújítása és funkcionális értelemben vett korszerűsítése szükséges. Ennek során meg kell tervezni és el kell végezni az épület északi végénél a tereprendezést, és déli oldalán ki kell építeni a járdaszint alá került falszakaszok szigetelését és felszíni vizektől való védelmét. A tetőszerkezetet és a fafödémet gondosan át kell vizsgálni és el kell végezni a szükséges javításokat, a károsodott elemek cseréjét. A padlóburkolatok teljes cseréje szükséges, aminek során az egész épületet padlószigeteléssel kell ellátni. A felújításnak ki kell terjedni az épületgépészeti és a villamos vezetékek korszerűsítésére, szabványosítására is. A homlokzatokat a műanyag bázisú festékréteg eltávolítása és a vakolatok javítása után újra kell festeni. Az utcai kerítést, ahol van, fel kell újítani, ahol nincs, ott a meglévővel azonos kivitelben új kerítést kell építeni. Sürgősség: A jelenleg lakatlan és lakhatatlan épület pusztulását megelőzendő a felújítási munkákat mihamarább el kell végezni.

34

Bábonymegyer - turisztikai potenciál értékelése

Külső-Somogy keleti részén, Tabtól hat kilométerre található. Megközelíthető a 65-ös főútról, Tab felé haladva. Vasútállomása van a Kaposvár-Siófok közötti vasútvonalon. A mai község 1927-ben jött létre a korábbi Nagybábony és Koppánymegyer összevonásával. A településen a hajdani római út nyomait, illetve középkori templomot és temetőt fedeztek fel. A település híres szülötte Rudnay Gyula, akinek közreműködésével készültek el a református templom freskói. Látnivalók: Evangélikus templom Az 1832-ben épült templom klasszicizáló, késő barokk stílusú. Református templom Az 17784-ben épült barokk műemlék. A deszkamennyezet ornamentális festése Rudnay Gyula tervei alapján készült Nem látogatható. Rudnay-emlékház Rudnay Gyula festőművész (1878-1957) életének egy jelentős szakászát Bábonymegyerben töltötte. Egykori lakóházát unokája, dr. Halasy Miklós visszavásárolta, aki a tönkrement épületet felújította és emlékházzá alakította. Patkó Pista kopjafája A környék a betyárok egykori búvóhelye volt. Patkó Pista és társai elestek a zsandárokkal vívott tűzharcban, emlékét, jelképes sírját kegyelettel őrzik a faluban. Az emlékhely és a kopjafa a bábonyi temető mellett található. A kopjafára faragott lánc és kard a rabság illetve a hősiesség jelképe. "Hadd lássák az emberek, a pandúrok sírján nincs emlék, de a népi hősnek tekintett betyárra most is emlékeznek az utódok."

35

A település közepes turisztikai potenciállal rendelkezik, melyet történelmére és környezeti adottságaira alapozva lehetne fejleszteni. Legfontosabb irány a szálláshely és a turisztikai attrakciók fejlesztése, továbbiak kialakítása.

36

Bábonymegyer evangélikus templom

Épület helye: Bábonymegyer, Rudnay Gyula utca Építés ideje: 1832. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4617, KÖH: 7814; klasszicizáló késő barokk. Utolsó felújítása: Az elmúlt években folyamatosan. Jelenlegi állapota: A folyamatos karbantartásnak köszönhetően mind kívül, mind belül jó állapotú. Az épület északi és keleti falainak külső oldalán, a lábazat felett, kb. 1,00 m magasságig emelkedő, nedvesedés okozta elszíneződés látható. Ennek a magyarázata az, hogy e két oldal felől a terep az épület felé lejt, ráadásul az északi oldal felől a belső padlószint fölé is emelkedik.

Déli homlokzat

Belső tér az oltár felől

37

Északnyugati nézet

Ebben az esetben különösen káros volt az, hogy a múlt esztendőben, körben, közvetlenül a lábazati falak mellett, kőzúzalékkal megtöltött és külső oldalán kiemelt szegéllyel ellátott árkot képeztek ki. Az ereszcsatorna lefolyói az északi oldalon a felszín alatt ellenőrizhetetlen helyre vezetik a vizet. Remélhetőleg nem a szivárgó-árokba! A templom környezetében álló lombos fák miatt eldugulás veszélyének kitett lefolyók ellenőrizhetetlenek és tisztíthatatlanok.

Nyugati oldalon

Keleti oldalon

38

Javaslat: A falak nedvesség elleni védelme érdekében az épület északi oldalánál, a falsíktól legalább 3,00 m távolságig min. 30 cm-rel a belső padlószint alá kell süllyeszteni a terep szintjét, a falsíktól kifelé lejtő felszínnel. A keleti oldalon a terep fal melletti felületének süllyesztése nem szükséges, de a terepet itt is úgy kell rendezni, hogy felszíne a falaktól távolodva lejtsen. Ellenőrizni és szükség esetén módosítani kell az ereszcsatorna északi lefolyóinak kivezetését. Mindegyik lefolyót könnyen ellenőrizhető és tisztítható módon át kell alakítani. Sürgősség: A javasolt beavatkozást rövid időn belül el kell végezni, mielőtt a helytelenül kiképzett, zúzalékkal töltött, felülről nyitott, tehát a ráhulló vizet a lábazatok alá vezető árkok az alapok közeli altalaj káros mértékű átázását előidézhetnék.

39

Bábonymegyer református templom

Épület helye: Bábonymegyer, Dózsa György u. 39. Építés ideje: 1784. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 10891, KÖH: 7813; barokk. Utolsó felújítása: 2003-ban torony és tető felújítás, 2007-2009-ben külső-belső vakolatok javítása, felújítása belső festés nélkül. Ezzel egyidejűleg a falak szárazon tartása érdekében zúzalékkal feltöltött, álló téglasorral szegett árkot képeztek ki az épület körül. Jelenleg az összes padok műhelyben vannak felújítás, illetve pótlás végett. Jelenlegi állapota: A keleti fal ablakainál süllyedésre utaló repedések vannak, amelyek az ugyanezen a falon látható nagyfokú nedvesedésével azonos okokra vezethetők vissza. Hasonló módon átázott az északi fal is. Mindezeknek az oka az, hogy az épület északi és keleti oldala bevágásban áll (l: a következő képeket).

40

Repedés a keleti fal északi ablakánál

Repedés a keleti fal déli ablakánál

A környező terep fel-színi és feltételezhető rétegvizei az épület lábazatát és alapjait áztatják. A nyugati és déli oldalon ilyen hatás nem éri a falakat, ott csaknem tökéletesen szárazak is. Ez ellen az ártalom ellen a zúzalékkal töltött, fedetlen árkok nem használnak. Ellenkezőleg: a magasabb területekről érkező nagy mennyiségű vizet elnyelve az alapok és lábazatok fokozottabb átázását segítik elő.

Az északi fal belső oldala

A keleti fal belső oldala

A templom nagyon szép deszkamennyezete, amely Rudnay Gyula tervei alapján 1949-ben készült, jó állapotban van, de kisebb javításra és a deszkázattal együtt konzerválásra szorul.

41

A templom Rudnay Gyula által tervezett mennyezete

Javaslat: A falak melletti zúzalékos töltést kiemelt szegéllyel kell megvédeni a domboldalról lezúduló víztől. Az épület északi, keleti és déli oldala felől érkező felszíni és feltételezhető rétegvizektől mérnöki módszerekkel kel megvédeni a templomépületet. A vízgyűjtő területről érkező vízmennyiség számított adataira, valamint fúrásos talajvizsgálat eredményeire támaszkodva kell megterveztetni a védekezés leggazdaságosabb és legbiztonságosabb módját. Ez lehet a tereprendezéssel párosuló felszíni vízelvezető árok, rétegvizek jelenléte esetén az épület falsíkjaitól biztonságos távolságra kiépített, kaviccsal fel-töltött, a nyugati rézsű lábánál kivezetett dréncsövekkel ellátott szivárgó-árok, illetve ezek kombinációja. E munkák elvégzése és a falak kiszáradása után érdemes a külső és belső felületeket festeni és a festett mennyezet felújítását, konzerválását elvégezni. Sürgősség: Az eddig saját erőből elvégzett felújítási munkák megóvása érdekében javasolt a víz elleni védelemmel kapcsolatos munkákat egy éven belül elkezdeni.

42

Büssü - turisztikai potenciál értékelése

Somogy megye középkeleti részén a Baté - Igal összekötőút felénél helyezkedik el, Igaltól 8 km-re. Gölle és Kisgyalán községekkel körjegyzőséget tart fenn, Gölle székhellyel. Az első írásos emlékek az 1725-ös években említik először, bár a régészeti leletek szerint már a római korban is lakott terület volt. 1449-ben a Bocskai család előnévként használta a falu nevét. A helynév Bese, Bouseu, Besew, Bösö, Büssü (1725-től). 1729-ben a gyulai Gaál család birtoka és az is maradt egészen 1945-ig. A XVIII században jelentős gazdasági fejlődés indult meg, ekkor mezővárosi rangra emelkedett. Iparos sváb családok települtek be, de előfordul a betelepülők között horvát és angolszász eredetűek is. A betelepülők alkalmazkodtak a befogadókhoz, átvették nyelvüket, szokásaikat, később már csak a nevük árulkodott eredetükről. A falu szülötte volt Gerő Kázmér festőművész. Látnivalók: Református templom A barokk stílusú református templom 1788-ban épült. A műemlék kazettás mennyezettel rendelkezik. Római katolikus templom A templom 1764-ben épült barokk stílusban. Berendezései a pécsi pálos kolostorból valók, falait Dorfmeister freskók díszítik. A katolikus templom előtt álló Mária-szobor 1800 körül készült.

A település turisztikai potenciálalja kicsi. A község lakóinak száma a XX. század elején volt a legtöbb, közel ezer fő, azóta a lakosság száma fokozatosan csökken. A vidéki településekre jellemzően, a másik probléma az elszegényedés, ami sajnos a templomok állapotán is meglátszik. Ugyanakkor a rendszerváltás után megtörténtek a szükséges infrastrukturális beruházások. Turisztikai szempontból a lehetséges fejlesztési irány a falusi turizmus.

43

Büssü római katolikus templom

Épület helye: Büssü, Kossuth Lajos utca Építés ideje: 1764. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4455, barokk. Utolsó felújítása: 1960-as években a homlokzatok, 2004-ben a torony vakolatjavítása történt meg. Emberemlékezet óta szerkezeti és belső téri felújításokra nem került sor. Jelenlegi állapota: A templom rendkívül rossz állapotban van. Az avult és javíthatatlan állapotba került cserépfedés több helyen beázik. Ennek, és avultságának köszönhetően a farontó bogárfertőzött fa tetőszerkezetet már a hirtelen összeroppanás veszélye fenyegeti. A beázások súlyosan károsították az épület tereit lefedő és a falnyílások (ablakok) feletti boltozatokat, valamint Dorfmeister Istvánnak a templom belső felületeit borító értékes freskóit.

Beázások nyomai és repedések a kupolán… a sekrestye bejárata feletti falon

44

… a sekrestye boltozatán

… az egyik oldalablaka felett

A pótolhatatlan és megmentésre váró Dorfmeister freskók és falfestmények

A legnagyobb károsodásokat a tető rossz állapota és a tetővizek elvezetésének megoldatlansága okozta. A falak nagy magasságig nedvesek, amit az ereszcsatorna nélküli tetőről a falak lábazata mentén talajba kerülő, és onnan felszívódó víz idéz elő. A felmenő falakon - a nyílások feletti boltozatok kivételével - nincsenek repedések. Tehát a függőleges tartószerkezetek egyenlőtlen süllyedése következett be. A terek és nyílások feletti boltozatok meghibásodásáért tehát egyértelműen a tető beázásai okolhatók. Javaslat: A legsürgősebben le kell cserélni a tetőszerkezetet, és új fedést kell készíteni. Ennek során ereszcsatornával kell felszerelni az épületet, és meg kell oldani annak felszíni vizek elleni védelmét. Ezután kerülhet sor a párkányok és a boltozatok, valamint a falak kiszáradását

45

elősegítő vakolási technológiák alkalmazásával a külső és belső felületek kijavítására, felújítására. Egyszóval: teljes felújítást kell végezni. Sürgősség: A templom, belső díszítéseit tekintve, a térség egyik - ha nem az egyetlen - legértékesebb kultikus épülete. Megóvása halaszthatatlanul sürgős feladat!

46

Kisgyalán - turisztikai potenciál értékelése

Kaposvártól 24 km-re északkeletre fekszik a település. A Balaton felől a 67-es útról Mernyéről letérve Igalon és Büssün át érhető el. A község nevének eredete ismeretlen. Először a középkor táján fordul elő Galán, Gyalán, Gyalány megnevezéssel. A török nyelvben a gyalán szó jelentése kígyó, vélhetően az elnevezés a hódoltság idejéből származik. Az első említés IV. Béla egyik oklevelében (1250) olvasható, melyben a helyet a Szák nemzetségnek adta. Az történelmi dokumentumok alapján a községnek már az 1300-as években volt kápolnája, mely valószínű, hogy a régi faluhely területén helyezkedett el, a mostanitól nyugati irányban. Ezt igazolja, hogy XX. század elején ezen a területen téglatörmelékeket találtak és Gyalán falut I. Károly Róbert Anjou-házbeli magyar király idejében is összeírták. A török időkben elpusztult falu valószínűleg a mostanitól nyugatra helyezkedett el, a mai település a XVIII. század elején alakult ki. A település urai gyakran változtak, a legjelentősebb birtokos a Festetics család volt, akik a XX. század első felében már a falu határának csaknem felét birtokolták. Itt születettek a híres faragók, az idősebb és az ifjabb Kapoli Antal. Látnivalók: Római katolikus templom Somogyban egyedülálló, sőt messze környéken ritkaságnak számít az excentrikus, ovális alaprajzú, klasszicista stílusban épült templom. Hársasberki-halastó Az észak-déli irányban elnyúló halastó, horgászási és pihenési lehetőség biztosít kellemes nyugodt környezetben. Festetics-kastély parkja Gázlópusztán található a Festetics család kastélya. Parkjában idős fák sorakoznak, különösen szépek a platánok, a korai juharok, a tiszafák, az oszloptuják, a kislevelű hársak és a japánakácok.

47

A település turisztikai potenciálalja kicsi. A lakosság száma a XX. század második felétől erősen lecsökkent, Kisgyalán ma Somogy megye egyik legjelentősebb népességcsökkenést elszenvedett települése. Lehetséges fejlesztési irány a falusi és horgász turizmus.

48

Kisgyalán római katolikus templom

Épület helye: Kisgyalán, Fő tér Építés ideje: 1781. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4476; klasszicista. Utolsó felújítása: 1992-ben a kupola palafedését vörösréz burkolatra cserélték. Ugyan- akkor nem történt meg azonban a több, mint 200 éves tölgyfa tető-szerkezet generális felújítása. Jelenlegi állapota: A kupola vörösréz-lemez borítása ugyan látszólag ép, de a falazott fő- párkány feletti kiképzése szakszerűtlen, ezért a párkány több helyen is leázás okozta sérüléseket szenvedett. A kupola felületéről leömlő víz - mivel elvezetése, de még a csillapítása sincs megoldva - az épület falán végigfolyva, az előálló lábazatról felverődve a falakat áztatja. Ez, és nem a talajból felszívódó víz okozza a falak nedvesedését. E megállapítást támasztja alá az a körülmény, hogy a belső, a homlokzati fallal nem érintkező falak és a homlokzati falak padlószint feletti felületei sem lehetnek nedvesek, mert annak a lambérián nyomai lennének. A homlokzati falak külső és belső oldalán is főként a bejárat feletti tympanon széleinél leömlő víz áztatta felületeken, és az északi oldalon - ahol az uralkodó szél a legnagyobb mennyiségű vizet szorítja a falra - van átázva a lábazat feletti falsávon.

49

A templom délnyugati felülete a tympanon alatt

...ugyananott a fal belső felülete

Az átázott felület magasságának változása is a tympanon zugából koncentráltan érkező víz hatására utal.

Azonban erősen átázott a fal az oltár mellett és mögött. Itt a párkányról érkező víz hatását növeli az a másodlagosan talajból felszívódó csapadékvíz, amely a járda és a fal között megnyílt hézagon át jut a szellőzését amúgy is gátló műkőlábazattal fedett fal lábához. Ráadásul ez a legvékonyabb, külső víz hatására legérzékenyebb falszakasz (lásd alaprajzot)

oltár

Észak

50

A feltöltésről lecsúszott és a lábazattól elvált járda a templom keleti oldalán

Az előbbi képen bemutatott hiba következménye a fal belső oldalán

A kupola ácsolt fa tetőszerkezete - a pályázathoz is csatolt fényképeken is láthatóan - nagyon rossz állapotban van. Csomópontjai korhadtak, többféle gomba is kiterjedten pusztítja. Állékonysága veszélyeztetett. Dr. Bakó Tibor okl. faipari mérnök ezt állapította meg már 2002-ben végzett vizsgálatai során is. Azóta a faszerkezet állapota, alakállósága bizonyára csak romlott. A szerkezet megroggyanása a vörösréz-lemez borítás törésit, azok a freskókkal díszített boltozat beázását eredményező súlyos károkhoz vezethetnek. Javaslat: A templom falai mentén elvált járdát azonnal rendbe kell hozni, a falakat a víz lehatolásától meg kell védeni. Dréncsöves szivárgó-árok létesítése nem jöhet számításba. Addig legalábbis, amíg a tető biztonságos vízelvezetése nem kerül megoldásra. Ez pedig csak a tetőszerkezet teljes és halaszthatatlan felújítását és újrafedését követően lehetséges. Ennek megtörténtéig a falak kiszárítására irányuló egyéb beavatkozást tenni egyelőre felesleges és káros lenne. Sürgősség: Falak felszín vizektől való védelmének végrehajtása és a tetőszerkezet, tető-fedés megtervezése, engedélyezése azonnali feladat. Utóbbiak kivitelezése igen sürgős, 2 éven belül feltétlenül meg kell történnie.

51

Kőröshegy - turisztikai potenciál értékelése

A Balaton déli partjától 3 km-re, a Kőröshegyi-völgyben fekszik. Nevét valószínűleg a kőrisfáról, a terület jellemző fafajáról kapta. A középkori határleírásokban Kreuris tue (azaz Kőristő), mint határjel szerepel. Népi etimológia szerint a nevét arról kapta, hogy a falut körös-körül hegy veszi körbe. A vidék már az őskortól lakott volt, amit régészeti leletek tanúsítanak. Az első okleveles utalás 1082-ből származik, de a tihanyi apátság alapító levele is említi. 1376-ban a pannonhalmi rend somogyi jószágkormányzóságának székhelye volt. 1386-tól Mária birtoka, majd királyi birtok lett. Luxemburgi Zsigmond 1396-ban Péczelnembéli Marcali Miklósnak és testvérének adományozta a falut a közelben lévő Fejérkő (Kereki) várral együtt. A XV. században a Báthoriak, majd a törökverő Perky Lajos, szlavóniai lovaskapitány birtokolta. Kőröshegy a középkor végén mezőváros volt. 1532-ben a török megjelenése előtt még 12 ferences élt a 2000 négyzetméteres kolostorban. A XVII. századtól a Széchenyiek birtoka lett. A XIX. század folyamán a falu iparosodott, vízimalmok működtek, téglagyár épült, és tovább folytatódott a hagyományos céh szervezeti keretben működő híres pintér és kádár céhek működése. Látnivalók: Római katolikus templom Báthory István építette gótikus (XV. század) stílusban. A déli oldalon gótikus ablakok, a nyugati kapu fölött rózsaablak látható. Az oldalfalakat kívülről jellegzetes támpillér tartják. Református templom Már a török hódoltság alatt voltak reformátusok a településen. A templomukat többször felépítették, a mai 1813-1818 között épült. Széchenyi-kastély Az első kastélyt 1680 körül Széchenyi György építtette, melynek helyére épült a jelenleg is látható épületet 1780 körül, késő barokk stílusban. A híresebb vadász-író, Széchenyi Zsigmond 1923-tól nyolc éven keresztül lakott a kastélyban.

52

Népi építészet Petőfi Sándor utca 65. (1869), 92. (1850 körül) és a Kossuth Lajos utca 86. szám alatt, fehérre meszelt, nádtetős parasztházak, oszlopos, boltíves tornáccal láthatóak. Jellegzetes az Öreghegy oldalán megépült pinceváros. Borkút utca végén található a Dézsma pince, melyet a középkor óta használtak bortárolásra.

A település turisztikai potenciálalja közepes-magas. A völgyhíd építése során jelentős konjunktúra jellemezte a települést. A lehetséges fejlesztési irány a falusi-, öko- vagy borturizmus, valamint jelentős potenciált hordoz még a Balaton-part közelsége is.

53

Kőröshegy református templom

Épület helye: Kőröshegy, Petőfi Sándor utca 89. Építés ideje: 1818. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4588, KÖH: 7973; késő barokk. Utolsó felújítása: 2004-ben tetőszerkezet javítása, a tető újrafedése és a homlokzatok teljes felújítása megtörtént, sajnos meglehetősen gyenge minőségben és részben alkalmatlan anyagok felhasználásával. Jelenlegi állapota: A tetőfedés íves vágású, üreges TONDACH cseréppel történt. Az épület főpárkányának romlását a cserépfedés alsó sorainak szakszerűtlen kialakítása okozza. Hiányzik ugyanis az eresz első sorának kettőzése, ezért a legalsó sor hézagai nincsenek takarva, azokon keresztül a falazott párkányra folyik a víz. Az átfolyások nyomai több helyen is jól látszanak a főpárkányon, amelynek nem csak vakolata károsult, de az apszis felett kívül és belül jól látható beázások is keletkeztek.

Leázás a párkány délkeleti sarkánál,

ugyanitt beázás a belső felületen

54

...így kellett volna, és így kell kiképezni a cserépfedés kezdő sorait

Rossz minőségben javították ki a lábazatvakolatot is, amelynek több, mint fele lehullott, vagy teljesen fellazult. Pusztulásához nagy mértékben hozzájárul az ereszcsatorna nélküli tetőről lecsorgó víz is.

A rossz minőségű anyagból készült homlokzati lábazatvakolat

De rossz minőségű anyaggal, vagy helytelen technológiával végezték el a homlokzatok javítását, festését is, aminek nagy részét az esővíz öt esztendő alatt minden oldalon lemosta. Ez az előző képeken is, de legjobban a toronyról készült fényképen látható.

55

A torony eső mosta nyugati oldala

Javaslat: A cserépfedés hibáját meg kell szüntetni, és javasolom ereszcsatorna felszerelését is. Ezek megtörténte után érdemes, de kell is a megsérült főpárkányt kijavítani, a silány lábazatvakolatot leverni és újra elkészíteni, a homlokzatokat újrafesteni. Sürgősség: A felgyorsuló romlás fokozódásának megelőzése érdekében mielőbb!

56

Kőröshegy római katolikus templom és a plébánia

Épületek helye: Kőröshegy, József Attila u. 1. Építés ideje: A templom: XV. sz. második fele, a plébánia: 1760-as évek. Védettsége, stílusa: Műemlék mindkét épület, védettségük együttes, törzsszám: 4586; templom gótikus, a plébánia barokk. Utolsó felújításuk: A templomot 2002-ben újították fel. A plébániát 1969-ben újították fel és ekkor rendezték a környezetét is, minek során a József A. utcai véghomlokzatának közvetlen közelében tereplépcsőt alakítottak ki, annak megtámasztására támfalat, a támfal előtt pedig parkolót építettek. A támfalnak a plébániaépület nyugati homlokzatához és ereszcsatornája lefolyójához való viszonyát szakszerűtlenül alakították ki (lásd az alábbi fotókat).

A plébánia épületének délnyugati sarka az ereszcsatorna lefolyójával és a közeli támfallal

Jelenlegi állapotok:

57

A templom kifogástalan állapotú. Csupán a főbejárat szélfogójának - egyébként jó állapotú alumínium

üvegszorító-léces

szerkezete

idegen

a

kiemelten

védett

műemléki

templombelsőtől. A plébániaépület egésze felújításra szorul. Különösen kritikus állapotban van az épület József Az utca felőli, nyugati vége. Délnyugati sarka a támfal mögötti terület vízelvezetésének szakszerűtlen kialakítása miatt erősen átázott és - feltehetően a megnövekedett gépjárműforgalom hatására - az északnyugati sarokkal együtt megsüllyedt. A falakon kívül és belül is látható repedések sokasága jelent meg az utóbbi években.

Repedés az északnyugati sarok belső oldalán

Repedés a délnyugati sarok belső oldalán

58

Javaslat: A templom szélfogójának igényesebb és az épület stílusához illeszkedő szerkezetre történő áttervezése és lecserélése indokolt.

Különös tekintettel a színvonalas hangversenyeknek

helyet adó templom idegenforgalmi jelentőségére. A plébániaépület nyugati végénél szükséges lenne a parkoló támfalának az északi fal síkjáig történő meghosszabbítása és befordítása az épület észak-nyugati sarkáig. Egyidejűleg meg kell oldani a támfal feletti terület felszíni vizeinek biztonságos elvezetését. Ezt követően stabilizálni kell a megsüllyedt épületrész alapjait és el kell végezni az épület teljes felújítását. Sürgősség: Legsürgősebb a plébániaépület nyugati végénél a támfal javasolt kiépítése, a vízelvezetés megoldása és ezekkel egyidejűleg a megsüllyedt épületrész stabilizálása. Ez utóbbi művelet természetesen elkerülhetetlenné teszi legalább az épület érintett részeinek, helyiségeinek külső és belső felújítását is.

59

Kötcse - turisztikai potenciál értékelése:

A Somogyi-dombság északi szélén, a Balatontól 9 km-re, Balatonföldvártól 15 km-re található. Az elnevezés személynévből lett helységnév (kék melléknév - Kékcse - Keccse - Köccse). A település területén több, jelentős újkőkori, „lengyeli kultúrás" lelőhelyet tártak fel (Büki dűlőt, Pócapuszta). Egy római kori telepet pedig Pócapusztán találtak. Az első írásos említése II. Endre korából, 1229-ből való: Keccha inferior (Alsó-Kötcse) és Keccha superior (FelsőKötcse). A XIV.–XV. században a székesfehérvári káptalan tulajdona volt. A török hódoltság idején elpusztult, majd az Antall család, az akkori tulajdonosa telepítette újra az őslakosok mellett Hessen tartományból érkező evangélikus német jobbágyokkal. Somogy településeinek nagy részén a 18. században számos kisnemesi kúria épült. Különösen jellemző ez Kötcsére, ahol tizenkét kúriában laktak kisnemesek. Látnivalók: Evangélikus templom A műemlék jellegű templom 1797-ben épült késő barokk stílusban, majd a XIX. században átalakították. Értékes berendezése a copf stílusú főoltár 1790 táján készült. Iskolamúzeum Az evangélikus templom melletti régi "oskolában" az egykori felszerelési tárgyakkal rendeztek be múzeumot, ahol régi padok, palatáblák és régi irkák láthatóak. Az iskolát egyhektáros impozáns park vesz körül. Kazay-kúria A hajdani tulajdonosról elnevezett kúria a XVIII. században épült, barokk stílusban. Védett parkjában

különlegesen

szép

lucfenyők,

a

bejáratnál

tiszafasor

látható.

Jelenleg

magántulajdonban van, nem látogatható. Keserű kúria

60

Az egykori tulajdonosokról elnevezett kisnemesi kúria a XVIII. században épült barokk stílusban. Parkjában huszonöt fekete fenyőből álló facsoport és 80-120 éves hársak találhatók. Jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható. További jelentős kúriák: Antall-kúria, Bíró-kúria (Békavár), Csepinszky-kúria. Sárközy-kert A magántulajdonban lévő kertben ezen a vidéken ritkaságszámba menő szelídgesztenye facsoport látható, melyek védettek.

A település turisztikai potenciálalja közepes-magas. A település jelentős történelmi múlttal rendelkezik, mely számos lehetőséget rejt magában. További potenciális fejlesztési irányok a már jól működő szőlészet, borászat mellett a falusi- és az ökoturizmus.

61

Kötcse evangélikus templom

Épület helye: Kötcse, Templom utca 7. Építés ideje: 1797. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4593, KÖH: 7966; késő barokk, romantikus és eklektikus átalakítással. Utolsó felújítása: 1998. évi felújításakor a lábazatot meghaladó és változó magasságban átázott falak hámló vakolatát kívül és belül is leverték, lélegző vakolatot hordtak fel és külső-belső festést végeztek. Új tetőfedés és ereszcsatornák is készültek. Jelenlegi állapota: A több, mint 10 éve történt felújítás óta a falak szárazak. Kivéve az épület északnyugati sarkán és nyugati homlokzatán látható frissen javított felületeket. Ezeken a helyeken a már kijavított felületeknél alacsonyabban a belső felület most is nedves.

Az oromfal mögötti vápa az észak-nyugati saroknál Az átázás és javítás nyomai az észak-nyugati saroknál

62

A hiba oka a következő. Az ereszcsatorna nem nyúlik túl az oromfal hátsó síkjánál, így a cserépfedés és az oromfal csatlakozásánál lévő vápáról leömlő víz az ereszcsatornát megkerülve folyhat le. A nagy sebességgel lefolyó vizet a lendülete ugyan messze a falsík elé veti, de az uralkodó észak-nyugati szél lejjebb a homlokzatra szorítja vissza. Ez a hatás a templom déli, szélárnyékos oldalán is hasonló. Az ereszcsatorna kialakítása a déli oldalon is hasonlóan hibás, de a fent leírt jelenség ezen a szélárnyékos oldalon nem tud érvényesülni. Egyébként a templom állapota jó, falai repedésmentesek, de homlokzati festése megkopott. Javaslat: Az ereszcsatorna hibáját mindkét oldalon üstök beépítésével kell megszüntetni. A károsodott homlokzat hibáit az érintett mezők egész felületének újrafestésével kell kijavítani. Az épület erősen lejtő terepen áll. Az alábbi képen jól érzékelhető, hogy míg a templom nyugati bejárata támfalas teraszról nyílik, keleti végénél a terep a belső padlószint fölé emelkedik. A löszös talajon álló épület apszisának falait komolyan veszélyeztetik a magasabb keleti lejtőről levonuló vizek. Ezért mielőbb el kell végezni a terep oly módon való rendezését, hogy az épület keleti oldala bevágásba kerüljön, a külső terep felszíne itt is a templom padlószintje alatt helyezkedjen el, és a falsíkoktól távolodva lejtsen.

A terep a bejárattal ellentétes oldalon a padlószint fölé emelkedik

Sürgősség: Az ereszcsatorna hibáját azonnal meg kell szüntetni, a tereprendezést és a homlokzat újrafestését két éven belül végre kell hajtani.

63

Nagyberény - turisztikai potenciál értékelése

Siófoktól 15 km-re délkeletre található, megközelíthető a 65-ös főútról Som után balra letérve. Nagyberény történetében a legkorábbi leletek az avar és a késő római korból származnak. A település dél-keleti részén két földvár maradványait találták meg. Szent István király Koppány leverése után berény törzseket telepített erre a vidékre. A település neve ugyanakkor először csak Szent László oklevelében szerepelt. 1232-ben már temploma volt a falunak. A tatárjárás után fejlett szőlőművelő telepesek érkeztek. A berényi borok távoli vidékekre is eljutottak, a veszprémi püspök például Budán is mérette a Somogyból származó tizedborait. Jelentős birtokkal rendelkeztek a János-lovagok, valamint a királyné kulcsárai és pincemesterei. Zsigmond király 1404-ben hetivásár tartására adott engedélyt a településnek, amely e korban már mezővásosi jelleget öltött. A török hódoltság idején Nagyberény a simontornyai szandzsákhoz tartozott, a községben török őrség állomásozott. A település szülötte Dr. Faust Miklós amerikában magyarnak maradva lett világhírű gyümölcsfiziológus. Hosszú ideig a Fruit Laboratory vezetője volt Beltsville-ben. Látnivalók: Római katolikus templom és plébánia A korábbi, török időkben tönkrement templomot mai formájában 1769-1772 között építették újjá, barokk stílusban. A plébániaház épületét 1806-ban emelték, késő barokk stílusban. Református templom A hódoltság idején alapították a nagyberényi református egyházat, de a vallás üldözés során a templomukat lebontatták. 1801-ben alakultak ujjá. A XVIII. századból származó barokk stílusú kis templomot 1879-ben teljesen átalakították, bővítették. Tarczy Orsolya fazekas bemutatóműhelye Előzetes bejelentkezés szükséges a látogatás előtt 1 nappal, kézműves-bemutató max. 35 fő számára, kipróbálási lehetőség, vásárlási lehetőség. Termálvíz

64

A település saját termálvíz kúttal rendelkezik, melyet a falu panziójában vehetnek igénybe a vendégek.

A település turisztikai potenciálalja magas, ami az itt található termálvíznek köszönhető. Ez a különleges adottság jól kamatoztatható a falusi- és az ökoturizmus területén.

65

Nagyberény római katolikus templom

Épület helye: Nagyberény, Templom utca 2. Építés ideje: 1759–1762. Védettsége, stílusa: Műemlék jellegű, törzsszám: 4627; barokk. Utolsó felújítása: A közelmúltban síkpalával újrafedték és új ereszcsatornákkal látták el az épületet. Ekkor javították ki a rossz tető és az ereszcsatorna hiánya miatt leázott homlokzatvakolatokat is. Ekkor a homlokzat újrafestése nem történt meg, ezért a javítások helye és ezek alapján az egykori leázások nyomai most is láthatók.

Déli homlokzat a javítás után

A torony északi oldala most is

Jelenlegi állapota: A homlokzatok felújításra, újrafestésre szorulnak. A belső falfelületek, különösen az északi oldalon, a homlokzati lábazatról felverődő víz hatására, a lábazat felett erősen átáztak.

66

A hajó nyugati fala a torony oldalánál

A hajó északi falának belső oldala

A sekrestye keleti falán, a külső bejárat felett, süllyedés okozta repedések észlelhetők. Mind a falak nedvesedése, mind a sekrestye falának süllyedése még a tető fel-újítása és az új ereszcsatorna felszerelése előtti időkben keletkezhetett. A sekrestyefal süllyedését azonban előidézhette, vagy jelentősen fokozhatta a toldaléképítmény ereszcsatornájának és lefolyójának szakszerűtlen kiképzése is. Az ereszcsatorna alatti falfelültről lemosott festés arra utal, hogy a süllyedést a meredek tetőről lezúduló és a csatornán átbukó, valamint a megsüllyedt fal két szélén elhelyezkedő lefolyók kivezetésének hibás kiképzése folytán altalajba kerülő vizek idézték elő.

A sekrestye melletti lefolyók

…és a talajba vezetett alsó végeik

A korábbi beázás nyomait viseli a kórus torony felőli oldalánál a boltozat mennyezete is.

67

Beázás a kórus boltozatán a torony felől

Az egyházközség elkészíttette a templom felújítási terveit. A terv készítőjétől nyert értesülés szerint a tető újrafedésekor a fedés alatti régi deszkázatnak a korhadásnak indult és gombásodás jeleit viselő elemeit sem cserélték le. Javaslat: Át kell vizsgálni a tetőszerkezetet és a fedés alatti deszkázatot, és el kell végezni a szükséges elemcseréket. Egyúttal az egész ácsszerkezetet magas nyomású permetezéssel vegyszeres gomba- és lángmentesítő kezelésnek kell alávetni. A sekrestyeépület melletti lefolyók alsó végeit a víz biztonságos elvezetését szavatoló módon, szakszerűen kell kialakítani. A homlokzatvakolatot és a párkányokat az épület egészén ki kell javítani, a homlokzatokat - a toronnyal együtt - újra kell festeni. A torony homlokzati felületeinek javítása miatt szükséges állványozási munkák során a tető megnyitása elkerülhetetlen. Ez alkalmat ad arra, hogy a toronyra és az oromfalra új falszegély-bádogozás kerüljön. Ezt különös gondossággal és szakszerűséggel kell kialakítani az e helyen még mindig tapasztalható beázások kiküszöbölése érdekében. A falak átázott belső vakolatait szükség szerinti magasságig le kell verni és helyére lélegző vakolatot kell felhordani..

68

Sürgősség: A sekrestyeépület eresz- és lefolyócsatornájának kijavítása, ugyanitt a falrepedések megszüntetése, azonnali beavatkozást igényel. Mivel a beázások és a falak nedvesedésének okait nagy költséggel már korábban megszüntették, a vissza lévő munkálatokat is mielőbb el kellene végezni, mert halasztásuk - a meglévő hibák fokozódása miatt - csak a költségek aránytalan növekedését eredményezheti.

69

Nagycsepely - turisztikai potenciál értékelése

A Külső-Somogyi dombságban, Balatonszárszótól 10 km-re, Balatonföldvártól 15 km-re fekszik. A szomszédos településekkel – Kötcsével, Szóláddal és Telekivel – együtt zsáktelepülés-csoportot alkot a külső-somogyi dombságban. Nagycsepely elnevezés feltételezhetően személynévi eredetű. Egyes vélekedések alapján a Sepel (1150) (török vagy szláv eredetű) személynévből, más feltevés szerint a magyar népies cseplye ~ csepely - sarjadék erdő, bokros, cserjés hely jelentésű szóból származik. Az első írásos emlék II. (Vak) Béla korából származik (1138). Chepel faluban adományozott földet, réteket, erdőt 1229-ben II. András, a fehérvári egyháznak. A 15. században még 128 telket tartottak számon, de a török időkben megtizedelték a lakosságot. 1549-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A török kiűzése után kálvinista magyarokat telepítettek be. A falu mai képe az 1900-as évekre alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A II. világháború végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. Látnivalók: Református templom A gyülekezet templomáról először egy 1703-ból való feljegyzés szól, miszerint a betörő rácok a templomot felégették. Később új templomot épített a gyülekezet, s ennek felépítése miatt súlyos viták kezdődtek. Sok eredménytelen próbálkozás után végül II. József türelmi rendeletét követően 1787-ben épülhet fel a templom, 1791-ben pedig a tornya. A XIX. század végén még magasították a templom falait és a templomtornyot. A parókián rendszeresen református ifjúsági táboroztatás folyik.

A település turisztikai potenciálalja kicsi, jelentős turisztikai attrakcióval nem rendelkezik, a falusi- és az ökoturizmus területén vannak fejlesztési lehetőségek.

70

Nagycsepely református templom

Épület helye: Nagycsepely, Petőfi S. utca 44. Építés ideje: A középkori eredetű templomot 1784-ben építették újjá késő barokk

stílusban,

1854-ben

romantikus

stílusban

átalakították, 1894-ben bővítették ki. Védettsége: Műemlék, törzsszám: 4594, KÖH: 8030; barokk, romantikus. Utolsó felújítása: Idős helybéliek sem emlékeznek rá. Hosszú évek óta csak a tetőfedésen végeztek cseréppótlást, belül is csak kisebb javítások történtek. Jelenlegi állapota: A hódfarkú cserépfedés igen régi, erősen elhasználódott, A gondosan végzett cseréppótlásnak köszönhető, hogy mennyezeti beázások nincsenek. A kis előállású és ereszcsatorna nélküli ereszpárkányról leömlő víz nagy felületeken lemosta a homlokzati festékréteget. Ez a víz a nagy előreállású és vízszintes tetejű lábazatról felverődve áztatta át a falakat és bontotta meg a homlokzatvakolatot.

A torony délnyugati sarka

Az északi fal belső oldala

71

Talajból felszívódó nedvesség nyomai nem észlelhetők. A belső felületek a padlószint felett szárazak, átázás csak a homlokzati lábazat magassága felett, de ott igen kiterjedt felületeken jelentkezik.

Repedések a két nyugati boltöv záradékában

Az ereszcsatorna nélküli tetőről lezúduló víz és a lösz talaj veszélyes voltára figyelmeztetnek a templom csegelyes dongaboltozatainak két boltövén észlelhető repedések. Ezek a hosszanti falak, falpillérek némelyikének süllyedésére utalnak. Javaslat: Sürgősen le kell cserélni az avult, pórusaiban is mohával telitett cserépfedést. Új hódfarkú cserépfedést kell készíteni. Egyidejűleg át kell vizsgálni és szükség szerint javítani kell a fa tetőszerkezetet. Az épület lábazatát meg kell védeni a tetőről lezúduló víztől. Ezért javasolom az épületet ereszcsatornákkal felszerelni, és azokat a falaktól biztonságos távolságra elvezető lefolyókkal kialakítani. Meg kell oldani a bejárat előtti lemélyített terület biztonságos vízelvezetését. Megfontolandó a nagy terhet viselő boltövek vonóvasas megerősítése. Ennek indokoltságát statikai vizsgálat alapján javasolom megállapítani. A fentiek megtörténte után kell, és csak ekkor érdemes az átázott belső vakolatokat leverni és szükséges magasságig lélegző vakolatot felhordani. Végül a homlokzati felületeket meg kell tisztítani a tetőről származó mohás szennyeződéstől, és a szükséges vakolatjavítások után az egész épületet újra kell festeni. Sürgősség:

72

A térség legrégebbi műemlék-templomai közé tartozó épület mielőbbi meg-óvása és szakszerű helyreállítása halaszthatatlan. Most még megakadályozható, hogy olyan további károsodások érjék, amely miatt csak aránytalanul nagy költséggel lenne felújítható.

73

Som - turisztikai potenciál értékelése

Som település Siófoktól 12 km-re, a 65-ös számú főút mentén található. A település elnevezése a som (Cornus) növény nevéből ered. A község területén az újabb kőkortól (neolitikum, rézkor, vaskor, római kor, Árpád-kor, késő középkor) leletekkel bizonyítható az ember jelenléte. Mai területén négy Árpád-kori település volt: Som, Darány, Kapurév és Ocsman (Ocsmánd, Ocsmány). A Tibold-nemzetség ősi birtoka volt, első írásos említése 1229-ből való. A török hódoltság alatt portyázások és a rendszeres végvári harcok színtere volt a terület. 1703-ban Viczay Ádám, 1726-ben már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község. A XVIII. század elejétől terjedt el a szőlőművelés, ami hírnevet hozott a településnek és jó megélhetést biztosított a zsellérek számára. Az 1731-es kolerajárvány után Kenessy István, majd 1766-tól ismételten a Viczay család a település többségi birtokosa, de Pallavicini őrgrófnak is jelentős birtokai voltak a településen. A XIX. század második felétől a többségi magyar lakosság mellett kis számú német és izraelita kisebbség élt a faluban. Som községben született Iványi-Grünwald Béla (1867-1940) festőművész, akinek emlékszobája megtekinthető a faluban. Látnivalók: Római katolikus templom 1757-ben épült barokk stílusú. A szószék rokokó, a főoltár késő barokk (18. sz. második fele), az orgona kora klasszicista (19. sz. eleje). A kórus alatt középkori faragott kő látható. Református templom Barokk stílusban épült templom.

A település turisztikai potenciálalja közepes. 2003-tól évente rendezik meg az erdélyi és kárpátaljai művészek részére a képzőművész alkotótábort. Műveikből állandó kiállítás látható a Közösségi házban. 2008-tól évente megrendezésre kerül a S.O.M. (Sanzon-OperettMusical) Fesztivál. A községnek jelentős történelmi hagyatéka van. Lehetséges fejlesztési irányok a falusi- és az ökoturizmus.

74

Som római katolikus templom

Épület helye: Som, Ady Endre utca 39/a Építés ideje: 1757. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4633, KÖH: 8074; barokk. Utolsó felújítása: Kb. két évtizede. Jelenlegi állapota: A falakon kívül és belül is, erős átázások észlelhetők. A falak átázásának nem a talajból felszívódó nedvesség az oka, ugyanis a falak belső felületei a padló fölött nem is, csak 60– 100 cm-rel magasabb sávokban nedvesek. A falak átázását tehát az okozza, hogy a tetőfedés első sorai szinte semmit sem nyúlnak túl az épület falazott főpárkányán, ereszcsatorna nincs, így a tetőről lezúduló víz a falakat végigmosva a nagy előreállású lábazatról visszaverődve áztatja át a falakat.

A templom délkeleti nézete

ugyanott belülről

75

Ezt pedig csak fokozza az a sajnálatos körülmény, hogy a templomépület rendkívül hátrányos helyzetbe került, amikor az előtte lévő tér a közút építésekor megszűnt, és az úttest az épület nyugati oldalához igen közel, az északnyugati saroknál mindössze járda szélességnyi közelségbe került. A járművek által felcsapott víz pedig ugyancsak a lábazat feletti sávban éri el a fal felületét. Ennek hatása érzékelhető a következő két képen, amelyeken jól látható, hogy az úttesthez legközelebb eső északnyugati saroknál a legmagasabb, ahol az úttest már távolodik az épülettől, fokozatosan alacsonyabb a fal átázott felülete.

A templom nyugati oldala

ugyanaz belülről

Beázott a kórus feletti boltozat is a toronyépítménnyel érintkező oldala mentén. Ennek egyértelműen a faburkolatú torony és a tetősík csatlakozásának szakszerűtlen kialakítása az oka.

Mennyezeti beázás a torony alatt

76

Javaslat: A síkpala fedésű tető széleit át kell alakítani úgy, hogy az alsó palasor elégséges mértékig túlnyúljon a falazott párkány élénél, és ereszcsatornát kell felszerelni. Meg kell oldani az épületnek az úttestről felcsapódó víz elleni, legalább részleges védelmét, ami csak az út kezelőjének közreműködésével, a templom hosszában a járdaszegély mentén elhelyezett mellvéd létesítésével valósítható meg. Át kell vizsgálni és szakszerűen ki kell javítani a faburkolatú torony és a tetőfedés csatlakozását. Végül fel kell újítani a homlokzatokat és a belső felületeket. Utóbbiak esetében javasolom a belső vakolatok szükség szerinti magasságig történő leverését és lélegző vakolattal történő pótlását. Sürgősség: Nagyon sürgős! A késedelemnek - a közút fokozódó terhelése miatt - a templom helyrehozhatatlan károsodása lehet a következménye.

77

Somogymeggyes - turisztikai potenciál értékelése

A település a Kis-Koppány-patak völgyében, Tabtól nyugatra 15 km-re található. A mai Somogymeggyes területén, az egykori Csicsalpusztán középkori település állt, mely 1251-ben tihanyi apátság birtoka volt. 1435-ben Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecilia lett a tulajdonos, akit a király haditetteiért jutalmazott. A török hódoltság alatt Batthyány Farkas volt a földesúr. Ekkoriban a hajdani hadiút elágazásánál fekvő puszták lakóinak nagy része elmenekült. A pusztákat a későbbi birtokosok igyekeztek benépesíteni, így a XIX. század derekán Csicsalon már 199 lakos élt. A számos részbirtokos közül a legtöbb területe gróf Goetzon Gusztávnak volt, s maradt is 1945-ig. 1926-tól már népiskola működött a faluban, egészen 1979-ig. A település 1946-ig Kötcséhez tartozott közigazgatásilag, közös vasútállomásuk Kötcse-Csicsal nevet viselte. A mai község 1947-ben alakult Csicsalpuszta, Felső- és Középső-Csesztapuszta, Magyalpuszta, Pócapuszta és Sárkánypuszta közigazgatási egyesítéséből Somogymeggyes néven. A viszonylagos tagoltság ma is látható, bár a két nagyobb puszta Csicsal és Meggyes a meghatározó lélekszámú. A lakosságszámhoz viszonyítva meglehetősen sok vallás van jelen a faluban: katolikusok, evangélikusok, reformátusok, szombatisták, baptisták és még kisebb felekezeti csoportok is. Látnivalók: Evangélikus templom Az ország egyetlen kéttornyú evangélikus temploma. Katolikus templom. 1985-ben épült modern stílusú.

A település turisztikai potenciálalja kicsi. Lehetséges fejlesztési irányok a falusi- és az ökoturizmus.

78

Somogymeggyes evangélikus templom

Épület helye: Somogymeggyes, Fő utca Építés ideje: 1951. Védettsége, stílusa: Jellegtelen, egyedüli érdekessége, hogy Magyarországon az egyetlen kéttornyú evangélikus templom. Utolsó felújítása: 2007-ben a korábbi síkpala fedést íves vágású hornyolt Tondach cserépfedésre cserélték le, de csak a hajó felett. A tornyok fedése a régi, elhasználódott síkpala maradt. Ezzel egyidejűleg javították a fa tetőszerkezetet, új deszkapárkánnyal látták el és felújították a templom belsőjét is. Jelenlegi állapota: A templombelső kifogástalan. Az új fedéssel kialakított ereszkiképzés szakszerűtlen. Nem szereltek fel ereszcsatornát, és az induló cserépsor túlzottan túlnyúlik a homlokdeszkán (lásd alábbi fotót), ami miatt a csatornavasak felszere-lése csak az alsó sorok átrakásával lesz lehetséges. A

tornyok

régi

palafedésének

anyaga

erősen

elhasználódott, gerincei és párkánykiképzései sérültek, a toronyban kisebb beázások már tapasztalhatók. Az ereszcsatorna hiánya miatt a tetőről leömlő víz áztatja a homlokzatokat, minek károsító hatása különösen az észak- észak-nyugati felületeken mutatkozik meg, míg a déli oldalon ugyanez a hatás lényegesen kisebb károkat okozott (lásd a két homlokzatról készült fotókat). Helytelenül kiképzett eresz

79

Északi homlokzat

Déli homlokzat

A falak belső lábazatainál egyelőre még így sem jelentkeztek felázások, ami a külső kőlábazat csekély előállásának köszönhető. Megrokkant a templom bejárata előtti lépcsőzet. Műkő fokai eltörtek. Javaslat: Az eresz hibáját a fedés indulósorának átrakásával és ereszcsatorna felszere-lésével meg kell szüntetni. A tornyokat újra kell fedni, ami a hajó cserépfedése mellett ismételten nem történhet palával. De mivel a hajó fedéséhez használt cseréppel műszaki okok miatt nem lehetséges, javasolom a tornyok bádog sisakkal történő fedését.

Sürgősség: Az eresz átalakítása és ereszcsatornával történő felszerelését, valamint a tornyok újrafedését mielőbb el kell végezni. A homlokzatok mielőbbi újravakolása és az előlépcső rendbehozatala kívánatos volna, de komolyabb károsodás nélkül rövidebb ideig még halasztható.

80

Szólád - turisztikai potenciál értékelése

Szólád Külső-Somogyban, Balatonszárszótól délre fekszik, a Balatontól 5 km-re. Az elnevezés személynévből származik, vélhetően torzult formában az első birtokos nevét őrizte meg. Erre utal, hogy egy 1272-ben kelt oklevélben „Zolád” formában személynévként szerepel. A szomszédos (közigazgatásilag jelenleg Szóládhoz tartozó) középkori Nezde település neve szintén rontott névalak, a német nemzetiségűek részére alapított telep (Neusiedl = új település). A 1082-es keltezésű (hamis) XIII. századi kompilációban Szólád neve nem szerepel, ami alapján tudható, hogy nem volt egyházi birtok. II. Endre király 1229ben kibocsájtott oklevele két Szólád falut említ, Szóládot (Zoulat) és Szent Miklóst, valamint ettől függetlenül, külön községként Nezdét. A település további említései a XV. században Zolath, Zolaad, Zolad néven ismertek. A Mátyás király-kori nagy birtokosztások a települést nem érintették. 1536-ban Fancsi Jánost és Pétert, valamint Pekry Lajos a terület birtokosa. A falu 1542 után török fennhatóság alá került, közben fokozatosan elnéptelenedett. 1583 után átmenetileg ismét magyar kézen volt, mert az ekkori birtokosai a Zichy, a Török és a Zankó család voltak. A törökök kiűzése után Zankó Miklós és Boldizsár volt a kegyúr. A török korban néptelenné vált falvakat Habsburg-hű birtokosoknak adták, és főként németekkel telepítették be. 1726-tól a gróf Harrach család, később, 1733-tól még a XX. században is a gróf Hunyady család volt a birtokos. A tanácsrendszer felállításáig (1950) Szóládon önálló jegyzőség nem volt, hol a szárszói, hol a kötcsei, hol a tabi jegyzőséghez tartozott. Látnivalók: Európa-díjas löszpincesor Egyedülálló látványosság Szóládon a híres pincesor. A magas, helyenként akár 6-8 méteres löszfalba vájt pincéket még a XX. század elején vagy annál is korábban alakították ki. 1999ben megkapta az Európa-díjat és az értékmegőrzésért a Henry Ford-díjat. A pincesor több gasztronómiai rendezvénynek is otthont ad. Református templom A mai templom 1896-ban épült. Az épület az utcavonalra merőleges, egytornyos, egyhajós, eklektikus teremtemplom.

81

Római katolikus templom A mai templom 1775-1782 között épült, késő barokk stílusban. Az építkezéshez a szomszédos Balatonszemes határában lévő Mindszent kolostorrom téglaanyagát is felhasználták. A templom eredeti, 1800 körül készült berendezései a főoltár, a mellékoltár, a szószék és az orgonaszekrény. Kilátó (Almann-tető) Nezde falutól északi irányban Somogy megye legmagasabb pontján 2001-ben felállított kilátó (316,4m), ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környékre és a Balatonra. Kupa-Koppány vezér Emlékpark Kegyhely, búcsújáró hely jellegű „Szkíta Golgota", nyugat-keleti irányból emelkedő hármas halom formájában, ahonnan a Balaton panorámája, illetve a szelíd dombokkal, sűrű erdőkkel, gyönyörű táj bontakozik ki. Felfelé haladva több emlékművet hoztak létre, mint például Attila szobra, Csaba királyfi székely kapuja, Baján kagán köve, Magyar táltos, Koppány vagy Babba Mária szobra. Horgásztó A falu központjától dél-nyugati irányban található halastavon lehetőség nyílik horgászásra, kikapcsolódásra.

A település turisztikai potenciálalja közepes-magas. Szóládon jelentős civil élet van, ennek megfelelően számos rendezvényt tartanak, mint például a Bor,- és Balatoni Lovas Fesztivál vagy a Ketyerő Fesztivál. További fejlesztési irányok a falusi- és az ökoturizmus.

82

Szólád református templom

Épület helye: Szólád, Kossuth L. utca 43. Építés ideje: 1896. Védettsége, stílusa: Helyi védelem alatt áll, KÖH: 7182; barokk. Utolsó felújítása: 2007-ben fejeződött be. Jelenlegi állapota: Csaknem kifogástalan állapotban van. A homlokzati lábazatot a felújításkor erősen cementes, talán víztaszító anyagot is tartalmazó habarccsal vakolták. Ennek káros hatása egyelőre nem jelentkezik, a falak belső oldalai szárazak.

A templom nyugati homlokzata

A homlokzatok nagy kiállású lábazatainak vízszintes felületeire hulló és felverődő víz a vakolat átázását okozza és gyakori javítását teszi szükségessé. Lásd a fenti fényképet. Az

83

épület főpárkányának romlását pedig a cserépfedés alsó sorainak szakszerűtlen kialakítása okozza.

Ilyen

de ilyennek kellene lennie

Hiányzik ugyanis az ereszsor kettőzése, ezért a legalsó sor hézagai nincsenek takarva, azokon keresztül a párkányra folyik a víz. Javaslat: A cserépfedés hibáját meg kell szüntetni, és javaslom ereszcsatorna felszerelését is. Ennek felszerelésével egyidejűleg a nyugati homlokzat osztópárkánya bádog fedésének alsó peremét ki kell egészíteni olyan állókorccal, amely az ide hulló vizet oldalirányba, a felszerelendő ereszcsatornába tereli. Ezek megtörténte után érdemes a lábazat feletti felületet is kijavítani.

Sürgősség: A legutolsó nagy felújítás nem rég történt. Az ennek során elkövetett építési hibák e rövid idő alatt is jelentős károsodásokat okoztak. Rohamos súlyosbodásuk megelőzése érdekében a javasolt javítási munkálatokat mielőbb el kell végezni.

84

Szólád római katolikus templom

Épület helye: Szólád, Kossuth Lajos utca 38. Építés ideje: 1782. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4601, KÖH: 8122; barokk. Utolsó felújítása: 2000-ben teljes, de sajnos igencsak szakszerűtlenül végrehajtott felújításon esett át. Különösen a tetőfedési munkák és az ereszek kiképzésének vannak súlyos, az épület állékonyságára is kiható hiányosságai. Jelenlegi állapota: A hornyolt cserépfedés alsó kettőzött sora hiányzik. A torony fedésének ereszének előállása elégtelen mértékű, ami a rizalitok fejének tönkremenetelét okozta. Az élgerincnél a cserepek hibás befaragása és a bádogszegély hibája a falazott párkányt tönkretették, a fafödém épségét veszélyeztetik, a torony falának átázását okozzák (lásd alábbi fotókat).

A torony fedésének délnyugati sarka

A torony fedésének délkeleti sarka

85

Megoldatlan a lejtő terepen, löszös talajon álló épület lábazati falainak felszíni vizek elleni védelme. Az emiatt felszívódó nedvesség korábban a lábazat magasságáig áztatta át a falakat. A felújítás során sovány betonból készítettek új lábazatot, amivel azt érték el, hogy a lábazat száraz, de most a nedvesség a lábazat feletti magasságban jelentkezik és igényel állandó javításokat. A templom keleti oldalától emelkedő terepről levonuló nagy mennyiségű víz az épület falai alá jutva azok süllyedését okozzák és már súlyos repedéseket idéztek elő a sekrestye keleti és a torony délnyugati falán.

… A déli homlokzat lábazata feletti javítás

Javítások az apszis lábazat felett

Repedések a sekrestye keleti falán

Repedés a torony délnyugati oldalán

Javaslat:

86

A cserépfedés alsó sorát mindenhol, a toronynál is kettőzni kell. A torony esetében ereszének előállását növelve kell ezt elvégezni. Ezek elmulasztása be-láthatatlan károkat okozhat, ezért elvégzésük halaszthatatlan. Ezt követően a legfontosabb az épületnek a keleti oldalán emelkedő lejtős terepről levonuló vizek elleni védelme, aminek módját mérnöki módszerekkel kell meghatározni, megtervezni. Ideiglenesen kisebb tereprendezési munkákkal és nyílt árkok (folyókák) létesítésével kell javítani a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten. El kell távolítani a lábazatok beton burkolatát, helyette mészhabarcs vakolatot kell készíteni és a lábazatot kísérő járdát kell építeni. Végül sor kerülhet a homlokzati felületek felújítására, újrafestésére is. Sürgősség: A szép és értékes műemlék állagának megőrzése érdekében halaszthatatlan.

87

Zamárdi - turisztikai potenciál értékelése

A település a Balaton déli partján, Siófok és Szántód között található. Zamárdi területén a neolitikumtól kezdve réz-, bronz-, vaskori, kelta és római leleteket egyaránt találtak. Különösen gazdag leletanyag került elő az avar temetőből, amely egyes vélekedések szerint egykor a Kárpát-medence legnagyobb és leggazdagabb temetője lehetett. A település neve először egy 1082-es, majd III. István király 1171-es oklevelében olvasható. A török hódoltság (XVI. század) alatt a falu elnéptelenedett, újjáélesztése a XVIII. században Grassó Vilebald tihanyi apát és utóda Lécs Ágoston nevéhez kötődik. Évszázadokon keresztül a lakosság fő megélhetési forrása a föld és szőlőművelés, az állattenyésztés és a halászat volt. A mezőgazdálkodás egészen az 1960-as évekig meghatározó volt, amikortól a balatoni idegenforgalom jelentősen fellendült. A fürdőélet már az 1910-es években, Siófokhoz és Balatonföldvárhoz hasonlóan a fürdőhelyek kialakításával és a nyaralók építésével kezdődött el. Az előzőkkel ellentétben azonban nem a gazdag rétegek, hanem a hivatalnokok és kisemberek olcsóbb üdülőterülete lett Zamárdi. Az államosítások után mind a szerkezeti, mind a településszerkezeti (Balaton-part) struktúra jelentősen megváltozott. Zamárdi 2008. óta város, ma a Balaton-part egyik legszebb, és leghosszabb szabadstranddal rendelkező települése. Látnivalók: Szamárkő A település névadójaként ismert, érdekes sziklatömb város nyugati végén, a Kiserdő dombhajlatai között található. Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán egy vályúszerű mélyedés és ennek végén "tűzgödör" látható. A sziklához délről egy kör alakú, nehéz, faragott kő támaszkodik. A magányos sziklacsoport ősi áldozati hely. A kelták idejében a kő körül földvárat építettek, a honfoglalás óta határjelként szerepelt. Az Árpádok idején ördögkőnek nevezték. Római katolikus templom A település legidősebb épülete az 1771-74-ben emelt, barokk stílusú katolikus templom. Felépítése Vajda Sámuel tihanyi apát nevéhez fűződik. A plébániatemplom mögött áll a szintén műemlék Nepomuki Szent János-szobor, egy falazott fülkében.

88

Tájház A szabadkéményes típusú, Pető-féle ház 1847-ben épült, oszlopos tornáccal, nádfedéssel, a Balaton vidék jellegzetes népi építészeti jegyeit viseli magán, 1977 óta üzemel tájházként. Hősök Kápolnája Neobizánci stílusban épült a hazafias érzelmű Laki Benő plébános kezdeményezésére a Kálvária-dombon. A szakrális épület az I. világháború harcterein elesett zamárdi, szántódi és tóközi illetőségű katonáknak állít emléket. Üdülőhelyi kápolna Megépítése dr. Purebl Győző nevéhez fűződik, 1929-ben szentelték fel. Az épületet Margó Ede szobrai díszítik. A húszas években megindult nagy pezsgés és villaépítkezés indokolttá tette a lenti részeken is áldozati szent helyek létesítését. Vaskereszt Az erdőben a Tatárcsapás végén, a Fő utcától mintegy 2 km-re, egy tisztás végében található. A téglatalapzatra emelt keresztet eredetileg Zamárdi község a Tihanyi Apátsággal közösen állíttatta 1896-ban a Millennium emlékére. A környezetében botanikai szempontból igen értékes erdőrezervátum található. Kőhegyi kilátó A településtől délnyugatra emelkedik a szép környezetű, kiváló szőlőtermő, csodálatos panorámát nyújtó magaslat (219,8 m). A Kőhegyet már a kelták és a rómaiak is lakták. Kelta kori urnatemetőjének leleteit a Nemzeti Múzeumban őrzik, a rómaiak villákat építettek a hegy nyugati lábánál. Nevét feltehetően a talajból kiálló kövekről kaphatta, ezek ugyanis csak itt találhatók, a környező dombokon sehol. A kilátót 2000-ben a község a millennium napján avatták fel. Mini Hadtörténeti Múzeum A magángyűjtemény anyaga I. és II. világháborús relikviákból áll. Zamárdi -felső és Széplakalsó között, a főútvonal mellett található. Tengeri Akvárium 89

A tengerek csodálatos élővilágát bemutató gyűjtemény sokszínűségével egyedülálló a Balatonnál. A fentieken kívül még számos emlékhely és a népi építészet emlékei több helyen is megtalálhatók Zamárdiban.

A település magas turisztikai potenciállal rendelkezik. A balatoni idegenforgalom igen jelentős, melyhez számos országos és nemzetközi hírű rendezvény társul. Zamárdi gazdag történelmi múltja és természeti környezete még rejt magában lehetőségeket, melyek a nyári szezon bővítésére is alkalmasak.

90

Zamárdi római katolikus templom

Épület helye: Zamárdi, Fő utca 22. Építés ideje: 1771-1774 között. Védettsége, stílusa: Műemlék, törzsszám: 4611, KÖH: 8168; barokk. Utolsó felújítása: 2006-ban fejeződött be az épület teljes körű külső-belső felújítása. Jelenlegi állapota: Kifogástalan. Jelenleg befejezés alatt áll a párizsi Notre Dame székes-egyház orgonáját felújító francia cég által tervezett új orgonája. Az egyházközség kulturális rendezvényeknek, hangversenyeknek is helyet kíván adni a templomban, amelyet szép interieurje kiválóan alkalmassá is tesz erre a célra.

A templombelső

Tervezett parkoló helye

P 91

A rendezvények idegenforgalmi vonzerejének fokozása miatt lenne fontos a templom apszisa mögötti területen (lásd alábbi képet), kulturált parkoló kialakítása. Ennek támogatására nyújtott be pályázatot az Önkormányzat. Javaslat: Lehetőség szerint támogatandó. Sürgősség: -

92

Összesített rangsor - sürgősségi besorolás

A felmért építmények műszaki állapotuk és a javasolt javításuk, felújításuk sürgőssége szerint három csoportba sorolhatók. A besorolás kizárólag az e tanulmányban javasolt beavatkozások sürgősségére, de nem a pályázatokban megfogalmazott igények összességére vonatkozik. Az egyes csoportokon belüli felsorolás alfabetikus és nem a fontossági sorrendet jelzi. I. A javasolt beavatkozásoknak a legsürgősebben meg kell történniük az épületek állékonysági veszélyezettsége, vagy a beavatkozás költségeinél csak aránytalanul nagyobb költségen orvosolható súlyos károk elhárítása érdekében. Balatonendréd református templom Balatonszabadi református templom Bábonymegyer református templom Büssü római katolikus templom Kőröshegy római katolikus plébánia Nagyberény római katolikus templom Nagycsepely református templom Som római katolikus templom II. Súlyosabb károk 1-2 éven belüli bekövetkeztétől nem kell tartani, mielőbbi elhárításuk ugyan kívánatos volna. Balatonőszöd református templom Balatonszárszó református templom Balatonszemes római katolikus plébánia Kisgyalán római katolikus templom Kötcse evangélikus templom Kőröshegy református templom Somogymeggyes evangélikus templom Szólád római katolikus templom III. A tervezett legközelebbi általános felújítás időpontjáig halasztható a javasolt tennivalók végrehajtása.

93

Balatonszárszó római katolikus plébánia Balatonszárszó római katolikus templom Balatonszemes római katolikus templom Bábonymegyer evangélikus templom Szólád református templom Zamárdi római katolikus templom

94