védekezni addig, amíg a jelenlegi médiatörvény van hatályban

Készült az ORTT Stratégiai Kutatások és Elemzések Programja m emit g b í z kellene á s á b ó l átállítani? Azon Az emberek fejében

– túl, hogy az új technológiát meg kell ismerni, az új technológiai eszközöket nyilvánvalóan be kell szerezni, el kell fogadtatni. – Ne felejtsük el, ki az a huszonöt százalék, akiről beszélünk? Kinek van manapság kizárólag szobaantennája? Ők nem vesznek plazmatévét. Ha plazmatévét vennének, akkor már lenne kábeltévéjük is, hiszen az ország technikai lefedettsége messze nagyobb, mint a hetvenöt százalék. Ezen kívül mindenki számításon kívül hagyja, hogy a háztartások többségében mára nem egy készülék van. Nem arról beszélünk, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxot megveszik, vagy nem veszik meg, hanem arról, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxszal nem fognak tudni sokkal több csatornát nézni, mint jelenleg. Az ugyanis csak az MPEG 2-es ötcsatornás rendszerrel fogható. Ahhoz viszont, hogy több csatornájuk legyen, egy 40-50 ezer forintos set-top-boxot kellene venniük, ami az MPEG 4et is kezeli. Itt már lesz egy csomó előfizetéses adó, és ez már egy más világ lesz a televíziózásban! – Még a szabvány sem eldöntött, hogy MPEG2 vagy MPEG4. Ez ugye, azért fontos, mert ezek tömörítési eljárások, és ezeken a szabványokon múlik, hogy mekkora adatforgalmat tud bonyolítani a rendszer. Mennyi jelet továbbít, hány csatorna adása fér el a hálózatokban. – Tudtommal eldőlt, hogy vegyes lesz. Az MPEG4-es set-top-box megfelelő lesz az MPEG 2-höz is. Ha egy háztartásban több televíziókészülék van, akkor több set-top-box kell. Nem beszélve az üdülőkről, nem beszélve a horgásztanyákról, a lakókocsikról. Ez Hollandiában kifejezetten probléma volt. Összegezve, a hazai digitális átállás kifejezetten összetett probléma. Az emberek úgy fogják megélni, hogy megint elvettek tőlük valamit, és ennek az ódiumát nyilvánvalóan a politikának fel kell vállalnia. Ezt nem úgy mondom, mint az RTL Klub egyik vezetője, hanem mint egy, a témával foglalkozó, a téma problémáit ismerő személy. Az RTL-nek nyilván megvan a saját stratégiája az átállásra. Az RTL Európában majd mindenhol ott van, megélt már néhány digitális átállást a médiacsoport, tehát van tapasztalatunk. Nem félünk tőle. Sőt, minél előbb van a digitális átállás, nekünk annál jobb, mert azért az RTL Klub is – mint minden nagy csatorna – fogy egy kicsit a piac Az interneten médiával kapcsolatos hírek gyűjteménye fregmentációja miatt, ésmegjelenő, ennek a negatív üzleti hatásai ellen nagyon nehezen tudunk védekezni addig, amíg a jelenlegi médiatörvény van hatályban. (2004. július–szeptember) – A digitális átállás és az új médiaszabályozás megnyitja a kereskedelmi tévék előtt is az új tematikus csatornák indításának a lehetőségét. Milyen tematikus csatornákat terveznek indítani? – Mi nem tematikus csatornákat fogunk indítani, hanem önálló csatornát szeretnénk. (hirszerzo.hu, 2008. 02. 27.) fogadtatás (komm.), gazdaság, szabályozás, technológia

Fogyasztás

Készítette: Paál Vince

AZ INTERNETEN MEGJELENŐ, MÉDIÁVAL KAPCSOLATOS HÍREK GYŰJTEMÉNYE

2004. III. negyedév (július – szeptember)

2

Tartalomjegyzék

Bevezető magyarázatok

3

Érdekképviselet

8

EU

12

Felhasználási jog

19

Fesztivál

24

Fogadtatás

27

Fogyasztás

60

Gazdaság

96

Szabályozás

130

Társaság

154

Tartalomkínálat

161

Technológia

184

3

Bevezető magyarázatok

Az ORTT Stratégiai Kutatások és Elemzések Programja 2004. január 1-jétől folyamatosan épülő adatbázisában archiválni kívánja a médiával kapcsolatos valamennyi hozzáférhető lényeges információt. Mivel az internet válik egyre inkább azon médiummá, amelyen keresztül az élet valamennyi területével összefüggésben hozzáférhető információk a legteljesebben állnak rendelkezésre, ezért az internetet tettük adatbázisunk forrásává. Vizsgálódásunk annyiban sajátos, hogy a tárgya a média és az eszköze az egyik médium.

A média fogalmát tágan értelmezzük. A „hagyományos” médiumok (nyomtatott sajtó, rádió, televízió) mellett ideértjük az internetet, a mobiltelefont, s minden olyan csatornát, amely információk tömegekhez való eljuttatását teszi lehetővé (így pl. az óriásplakátokat is). Az egyes médiumok szigorú elhatárolása a közöttük lejátszódó egyre erőteljesebb koherencia miatt amúgy is mindinkább szükségtelen, lehetetlen.

Az adatbázis tartalmát az OBSERVER Budapest Médiafigyelő Kft. online-kereső szolgáltatásának segítségével gyűjtjük össze, ezáltal több mint 200 internetes portált szemlézünk. Az alábbi összeállítás a médiáról az interneten megjelent magyar nyelvű hírek alapján készült. Nem tartalmazza az adatbázisban archivált valamennyi híradást, azokra koncentrál, amelyek tényeket hordoznak, tendenciákra utalnak, Magyarországon még nem tapasztalt, de a jövőben várható jelenségről számolnak be, valamint szabályozási lépéseket vetnek fel. A híreket tartalmi szempontok szerinti csoportosításban közöljük. Az egyes kategóriák ABC-sorrendben követik egymást.

Az alábbi tartalmi kategóriákat használjuk:

érdekképviselet: a média egésze vagy rész-szegmense érdekképviseletére vonatkozó híradások

EU: az Európai Unióval való összevetések, a médiaszabályozásra vonatkozó EU-irányelvek megjelenése a médiahírekben

4

felhasználási jog: valamely médium vagy médiatermék felhasználásának, hasznosításának joga

fesztivál: médiarendezvényekről, filmfesztiválokról szóló híradások

szakmai fogadtatás: a média-szakma önreflexiói (ide tartoznak a szakma által adott díjak, kitüntetések stb. is), a médiaszabályozó hatóságok és a médiaigazgatás terén illetékes faktorok reakciói, pl. országgyűlés, államigazgatási szervek stb., de nem tartoznak ide a szabályozással kapcsolatos reakciók, mert azokat a szabályozás kategóriába soroltuk be

társadalmi fogadtatás: a társadalom valamely szereplő(jére/ire) a média által gyakorolt hatás, amely a társadalmi szereplő/k reakciójában érhető tetten (véleménynyilvánítás, cselekedet stb.) Nem tartoznak ide a szabályozással kapcsolatos reakciók.

fogyasztás: a média és termékeinek igénybevételére, használatára vonatkozó információk (hallgatottsági, nézettségi, olvasottsági adatok, internetpenetráció stb.)

gazdaság: a médiával kapcsolatos valamennyi pénzügyi információ

szabályozás: a médiaszabályozásról szóló információk (a médiahatóságok határozatai, véleménynyilvánításai,

a

médiaszabályozás

terén

illetékes

államigazgatási

szervek

médiaszabályozással kapcsolatos tevékenysége (állásfoglalások, javaslatok), a szakma szabályozásra vonatkozó javaslatai, valamint a médiával formális kapcsolatban nem álló társadalmi tényezőknek (pártok, egyesületek, magánszemélyek) a médiaszabályozást érintő megnyilvánulásai

társaság: a médiumok és a médiaszabályozásban illetékes szervek szervezeti hírei (menedzsment- , tulajdonosváltozás, fúziók, együttműködések stb.)

tartalomkínálat:

csatornák,

műsorok

indulásáról

vagy

megszűnéséről,

illetve

szolgáltatásváltozásról szóló hírek (csatorna lehet: nyomtatott sajtótermék, rádió- vagy tvcsatorna, internetes portál stb.) Tartalomkínálatnak tekintjük a reklámot, a hirdetést is.

5

technológia: a médiatermékeinek igénybevételét lehetővé tevő technikai újdonságokról (híradástechnikai eszközök, műszaki megoldások, amelyek mennyiségi és/vagy minőségi tekintetben a korábbinál lényegesen jobb szolgáltatást biztosítanak) szóló információk

Az információk besorolásánál indifferensnek tekintettük a forrást. A fogadtatás kategóriák szubjektív, míg a szabályozás kategória részben szubjektív információk alapján szerveződnek. A szabályozás kategóriában objektív adatnak minősülnek a médiaszabályozás terén illetékes szervek

tevékenységéről

szóló

híradások,

szubjektívnek

az

ezekhez

kapcsolódó

kommentárok, vagy a médiával formális kapcsolatban nem álló faktoroknak a médiaszabályozás módosítását célzó megnyilvánulásai. Ezzel szemben a többi kategória objektív információk alapján szerveződik. Amennyiben ezen objektív, adatjellegű információkkal kapcsolatban valakinek vagy valaminek az állásfoglalása is explicit módon kiderül a híradásból, akkor az a híradás a fogadtatás kategóriában is szerepel. A szabályozás kategória tartalmazza a szabályozás fogadtatására vonatkozó híreket is. A besorolásnál csak a híradásokban explicit módon kifejtett információkat vettük figyelembe. Természetesen a legtöbb hírnek több komponense lehet, ezért ezek egyidejűleg több kategóriába is besorolást nyertek.

Az összeállításban szereplő cikkek forrásainak internetes címe és neve: (A csak online létező portáloknak általában nincs külön neve. Egyes címek elé szükséges a www. megadása is.) axel.hu blikk.hu

Blikk Online

bpi.hu

Breuer Press International Online

bpn.hu

Budapest Online

btl.hu

below the line Magazin

delmagyar.hu

Délmagyarország Online

dunaujvaros.com

Dunaújváros Online

ebroker.hu fn.hu

Figyelőnet

gondola.hu hetivalsz.hu

Heti Válasz Online

hhrf.org/busz

Bányavidéki Újszó (Máramaros megyei hetilap) Online

6

hirtv.hu

Hír TV Online

hullamvadasz.hu hwsw.hu

HWSW Informatikai Hírmagazin

index.hu jogiforum.hu kisalfold.hu

Kisalföld Online

kreativ.hu

Kreatív Online

kronika.dntcj.ro

Krónika (Erdélyi magyar közéleti napilap) Online

ma.hu magyarország.hu

Magyarország.hu, A kormányzati portál

mediainfo.hu metro.hu

Metro Online

mho.hu

Magyar Hírlap Online

mno.hu

Magyar Nemzet Online

mtv.hu

Magyar Televízió Online

nepszava.hu

Népszava Online

nmedia.hu

Nógrád Megyei Hírlap Online

nol.hu

Népszabadság Online

nyugat.hu origo.hu pcforum.hu pcworld.hu

PC World Online

politikaforum.hu portfolio.hu

Portfolio.hu Online Gazdasági Újság

prim.hu

Prím Online

radio.hu

Magyar Rádió Online

rtlklub.hu

RTL Klub TV Online

sg.hu

SG Informatikai és Tudományos Hírmagazin

somogyihirlap.hu

Somogyi Hírlap Online

stop.hu szakszervezetek.hu

A Szakportál

szinesmailap.hu

Színes Mai Lap Online

terminal.hu

Terminal Informatika Mindennap

tolnainepujsag.hu

Tolnai Népújság Online

transindex.ro tv2.hu

tv2 Online

ujszo.com

Új Szó (szlovákiai magyar napilap) Online

uno.hu vasarnapreggel.hu

Vasárnap Reggel Online

velvet.hu

7

vg.hu

Világgazdaság Online

Xnews

X News.hu Online

zeneforum.hu

8

Érdekképviselet JÚLIUS A Riporterek Határok Nélkül a határtalan cenzúra ellen A Riporterek Határok Nélkül elnevezésű, nemzetközi polgárjogi és médiafigyelő szervezet nemrég publikált jelentésében megkongatja a vészharangot, mert tapasztalatai szerint világszerte számos kormány jogtalanul igyekszik korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát az interneten. A világháló használatát hagyományosan korlátozó országok – például Kína, Észak-Korea, Kuba, Vietnam, Szaúd-Arábia, Tunézia – cenzúrára, illetve a hozzáférés megtagadására irányuló intézkedéseit a jogvédő szervezetek már sokszor pontosan dokumentálták, nyilvánosságra hozták. A mostani jelentés szerint azonban a hatóságok aggasztó módon a nyugati demokráciákban is egyre gyakrabban korlátozzák az internet szabadságát. Az Egyesült Államok és Franciaország szolgál a legrosszabb példákkal. Amerikában például a terrorizmusellenes harcra hivatkozva elfogadtatott hazafitörvény lábbal tiporja az alkotmányban garantált személyes szabadságjogokat: felhatalmazza az FBI-t, hogy szabadon információkat gyűjtsön az internet felhasználóiról akkor is, ha ez nem képezi hivatalos nyomozás részét. Franciaországban pedig – egy májusban elfogadott törvény szerint – ezentúl az internetszolgáltatókat terheli a felelősség a szervereiken elhelyezett tartalmakért. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók technikusai lesznek kénytelenek a cenzor szerepét játszani. Az Európai Unió korábban javasolta tagállamainak hasonló törvények elfogadását, az ezzel kapcsolatos döntés azonban nemzeti hatáskörbe tartozik. Belgium, Olaszország és Spanyolország már korábban elutasította, hogy a szolgáltatókat hatályos bírósági döntés nélkül az internetes tartalmak cenzúrázására kényszerítsék. (mho.hu, 2004. 07. 01.) szabályozás, érdekképviselet, EU Nemzetközi spam-ellenes összefogás indult Hat amerikai, brit és ausztrál hivatalos kereskedelmi és fogyasztóvédelmi szerv együttműködési megállapodást kötött az illegális spamek elleni közös küzdelem érdekében. Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC); a brit Kereskedelmi (OFT) és Információs Biztosi (IC) Hivatalok, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (MTI), illetve az ausztrál Fogyasztóvédelmi és Versenyhivatal (CCC), továbbá Távközlési Felügyelet (CA) által kötött megállapodás kiterjed az információcserére, a spamekkel, illetve spam-küldőkkel kapcsolatos nyomozati együttműködésre, továbbá a határokon átívelő, nemzetközi cselekmények elleni összehangolt fellépésre. Yael Weinman, az FTC fogyasztóvédelmi részlegének jogi tanácsadója szerint az együttműködés gyakorlati célja a spam-küldők elleni közös, illetve párhuzamos nyomozati munka kivitelezése, ugyanakkor annak keretében még van néhány technikai részlet, például a magánszektor részvételének kérdése, amely még tisztázásra vár. (hirek.prim.hu, 2004. 07. 06.) szabályozás, érdekképviselet Az ENSZ is beszáll a spamellenes harcba Az ENSZ szigorú törvényekkel és a spamelők büntetésével fékezné meg a kéretlen reklámlevelek áradatát. A kérdés megvitatására mintegy hatvan ország képviselői gyűltek össze Genfben az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) által szervezett ülésre. Robert Horton, az ausztrál kommunikációs hatóság vezetője elmondta: nemzetközi összefogás kialakítása a fő cél, mivel csak így lehet a már járványszerű jelenséget visszaszorítani. Az ITU szakértői különböző szabályozási variációkat vetettek fel, amelyek egységes bevezetésével az országok közötti együttműködés is lehetővé válna. A kéretlen internetes 9

üzenetek közül elsősorban a pornográf tartalmú e-mailek és tartalmak elleni fellépésről esett szó a genfi tanácskozáson. Az ITU adatai szerint egy év alatt drámaian megnőtt a levelező rendszerek spamekkel való szennyezettsége: míg tavaly minden harmadik e-mail volt kéretlen üzenet, addig mára már a levelek akár 85%-a is ilyen lehet. A számítógépek és rendszerek védelme óriási pénzeket emészt fel, míg a spamek küldői ellen a legtöbb országban jelenleg nincsenek jogszabályi szankciók. (index.hu, 2004. 07. 06.) szabályozás, érdekképviselet Átalánydíjas internetet szorgalmaz a Netért A Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága szerint a hazai internetes fejlettség jelen fokán szükséges lenne átalánydíjas dial-up díjcsomagok piacra dobása. Erre év eleje óta a jogi környezet is adott – teszi hozzá a társaság. A hazai internetezők érdekvédelmét felvállaló Netért civil szervezet örömmel veszi, hogy a Matáv év végéig fenn tartja a 15/40/100 órás internetes díjcsomagokat, ám az egyesület álláspontja szerint a hazai modemes internetezők problémáira – és egyben az alacsony internet-penetráció bővülésére – megoldást a 2004. január 1-én hatályba lépett Egységes Hírközlési Törvény (EHT) által előírt átalánydíjas szolgáltatói kötelezettség jelentené – áll a társaság szerdai közleményében. A hatályos EHT kimondja, hogy a telefonszolgáltatók kötelesek átalánydíjas nagykereskedelmi konstrukciót kínálni az internet szolgáltatóknak. Ez lehetővé tenné átalánydíjas dial-up szolgáltatását azon előfizetőknek, akiknek jelenleg nincs módjuk szélessávú elérésre csatlakozni. Az átalánydijas modell bevezetése ez év közepéig a törvényi kötelezettség ellenére sem történt meg – hívja fel a figyelmet a Netért. Az érdekvédelmi társaság megismétli véleményét, miszerint a hazai rendkívül alacsony internet penetráció bővülését csak az ún. belépő szintet jelentő modemes hozzáférések árversenye segítheti elő, melyhez a megfelelő jogi környezet január óta adott. (origo.hu, 2004. 07. 01.) érdekképviselet, szakmai fogadtatás, szabályozás Négyből egy internetező lopja a filmeket Az online piackutatással foglalkozó OTX cég nyolc országban – Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Németország, Olaszország – vizsgálódott az internetezők filmletöltési szokásainak tekintetében. A közel 3600 résztvevő megkérdezése után kiderült, hogy ezen nyolc ország internetezőinek fele töltött már le jogvédett anyagot engedély nélkül. Ezek 17%-a nyilatkozott úgy, hogy a korábbi időszakhoz képest ritkábban megy el moziba, s 26%-uk közölte azt, hogy kevesebb DVD-t vásárol, mint pár éve. Az MPAA, azaz az Amerikai Filmkiadók Szövetsége közreműködésével elkészült tanulmány minden bizonnyal egy újabb fegyvertény lesz a jogvédők kezében. Annak ellenére, hogy 1993 és 2004 között csak az USA-ban 27%-kal nőtt a moziba ellátogatók száma (330 millióval, 1,64 milliárdra), s még 2002-ről 2003-ra is érezhető emelkedést tapasztaltak, a folyamatos jegyár-emelkedések ellenére. A DVDeladások és -kölcsönzések száma a 2002-es eredményekhez képest pedig egyenesen 50%-kal emelkedtek a tavalyi évben. Továbbra is attól tart azonban az MPAA, hogy ez az idilli állapot már csak egy (legalábbis a kiadók számára) szép időszak végét jelenti, főként amiatt, hogy egyre inkább terjed a szélessávú internet-hozzáférés. Például Dél-Korea lakosságának 98%-a szélessávú internet-csatlakozást használ, s közel kétharmaduk tölt le filmeket a világhálóról. A távol-keleti országban három ember közül egy emiatt már ritkábban megy el moziba. „Nem nehéz elképzelni, hogy más országokban is hasonló forgatókönyv játszódik majd le a broadband hozzáférések terjedésével” – mondta Matthew Grossman, az MPAA egyik szóvivője. Egy, az egész világra kiterjedő kampányt beindításán dolgozik az MPAA, éppen a fenti adatok ismeretében. Ennek keretében az online filmletöltéseket kívánja még közelebbről megfigyelni, illetve az embereket szeretné felvilágosítani a kalózkodás hátrányairól.

10

(terminal.hu 2004. 07. 09.) fogyasztás, társadalmi és szakmai fogadtatás, érdekképviselet Megint pert vesztett első fokon a Vodafone Első fokon ismét vesztett a Vodafone, a bírósági ítélet szerint tisztességtelen volt az átalánydíjas GPRS- internetszolgáltatás adatforgalmi korlátozása. A Fővárosi Bíróság március elején ugyanígy döntött, tehát jelentős előrelépés nem történt. A Vodafone megfellebbezi a döntést. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az internetezők érdekeit védő NETÉRT Egyesület tavaly szeptemberben indított közhasznú pert a Vodafone ellen egy szerződésmódosítás miatt, amely a GPRS-alapú internetszolgáltatásra vonatkozik. A 2003. február 15-től érvényes módosítás szerint a cég saját döntése alapján korlátozhatja vagy megszüntetheti a szolgáltatás nyújtását, ami a NETÉRT szerint jogszerűtlen, ugyanis a Vodafone korlátlanként reklámozta és értékesítette GPRS-szolgáltatását, sok esetben két éves hűségnyilatkozattal. (index.hu, 2004. 07. 09.) szabályozás, érdekképviselet A biztonságos internetért Világméretű összefogás a károkozó kódok ellen Június közepén indult és július 31-ig várja a csatlakozókat az első világméretű Internet Biztonsági Kampány, ami nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy megtisztítsa a világot a számítógépvírusoktól. Az új akció az Internauts Association (internetfelhasználókérdekvédelmi szövetsége) és a Panda Software – www.pav.hu, egy vírusirtó szoftvereket gyártó cég – szervezésében indult világ körüli útjára, és több mint 50 országban támogatják már. A kampány legfőbb eszköze a www.worldwidesecure.org című portál, ahol a világ nyolc legelterjedtebb nyelvén lehet olvasni az információkat: angolul, spanyolul, franciául, németül, olaszul, portugálul, kínaiul és japánul. A felmérések szerint az internetnek jelenleg 729,2 millió felhasználója van, és ez a szám évente 4%-kal nő. A Panda Software szerint jelenleg több mint 76 ezer vírus kering a világhálón, amelyek közül ezerhatszáz különösen aktív, és folyamatosan támadja világszerte a számítógépeket. Előfordulhat, hogy akár 100 új vírust is felfedeznek naponta, és átlagosan 600 új vírus jelenik meg minden hónapban. A honlapon található világtérkép szerint hazánk a fertőzés szempontjából az élvonalba tartozik, 15,61%-os a fertőzöttségünk, mindössze 1%-kal „maradunk le” a legfertőzöttebb Japántól. (nol.hu, 2004. 07. 22.) tartalomkínálat, fogyasztás, érdekképviselet AUGUSZTUS

11

Köztévé: létszámleépítésre kér pénzt? Megeshet, hogy az olimpiai közvetítések alatt sötétül el az MTV képernyője. Az intézmény négy szakszervezete most azt próbálja feltérképezni: hajlandók lennének-e sztrájkolni az MTV munkatársai. Az érdekképviseletek a tervek szerint hétfőn egyeztetnek az esetleges munkabeszüntetés lehetőségeiről. Kapuvári Gábor, az üzemi tanács (üt) elnöke szerint erre a demonstrációra azért lehet szükség, mert bár nem az MTV dolgozói okolhatóak a közmédium jelenlegi nehéz helyzetéért, de minden megszorító intézkedésnek ők isszák meg a levét. Sajtóértesülések szerint a Pénzügyminisztérium (PM) azt szeretné, ha 2005-ben az 1500 tévésnek már csak a fele dolgozna az intézményben. A tárca jövőre 18 milliárd Ft költségvetési támogatást szán a köztévének. A tévés dolgozók nagy tömegű újabb elbocsátását Kapuvári elfogadhatatlannak nevezte, a 18 milliárd Ft-ot pedig „illuzórikusan csekély összegnek” tartja a költségekhez képest, hiszen csak a működési és bérjellegű költségek ennél többre rúgnak. Szerinte legalább 32 milliárd Ft-ra van szüksége a közmédiumnak – melyet normatív módon, a mindenkori kormánytól függetlenül, egy külön jogszabály rendelkezései alapján kellene finanszírozni. A köztévét jelenlegi székházában képtelenség lenne ekkora létszámmal működtetni. (szakszervezetek.hu, 2004. 08. 10.) érdekképviselet, gazdaság, szakmai fogadtatás

Kemény és határozott intézkedések az illegálisan töltögetők ellen A francia Internet-szolgáltatók szövetsége engedélyezte a kemény fellépést a jogvédett állományokból illegálisan töltögetőkkel szemben. Franciaország legnagyobb internetszolgáltatóinak tanácsa úgy döntött, hogy a saját kezükbe veszik a visszaélések kezelését. A szolgáltatók, megelégelve az illegálisan letöltött zene mennyiségét, szövetségre léptek és aláírtak egy nyilatkozatot, amely világosan kimondja, hogy a jogsértő internetezőnek akár meg is bonthatják a kapcsolatát és erről értesíthetik az illetékes jogvédőket. A szolgáltatók eddig azért zárkóztak el, mindennemű felelősségvállalástól, mert nyílt titok, hogy a netezők többsége azért rendeli meg a szélessávú internet-előfizetést , mert így ingyenesen tölthet le óriási mennyiségű adatot (zenét, filmet, szoftvereket, stb.). Ugyan ezek a letöltések többnyire illegálisak, a szolgáltatók nem akarták elveszíteni előfizetőiket azzal, hogy a jogvédők oldalára állnak. Most azonban fordult a kocka, mert az illegális letöltések száma olyannyira elszaporodott, hogy félő volt; egy olyan törvény lát napvilágot, ami a szolgáltatókat büntetné felhasználóik jogsértései miatt. Ezért úgy döntöttek, hogy a kisebbik rosszat választják, vagyis vállalják az előfizetők tömeges elpártolásának veszélyét, mert a büntetések összege még ezt a bevételkiesést is meghaladná. Ugyanakkor hozzátették: az egyes felhasználók kapcsolatait csak akkor hajlandóak megbontani, ha arra bíróság kötelezi őket. Lapértesülések szerint, ez az akció, a hanglemezipar év végére tervezett nagy jogi támadásának előkészítése. (stop.hu, 2004. 08. 04.) szabályozás, érdekképviselet SZEPTEMBER ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

12

EU JÚLIUS A Riporterek Határok Nélkül a határtalan cenzúra ellen A Riporterek Határok Nélkül elnevezésű, nemzetközi polgárjogi és médiafigyelő szervezet nemrég publikált jelentésében megkongatja a vészharangot, mert tapasztalatai szerint világszerte számos kormány jogtalanul igyekszik korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát az interneten. A világháló használatát hagyományosan korlátozó országok – például Kína, Észak-Korea, Kuba, Vietnam, Szaúd-Arábia, Tunézia – cenzúrára, illetve a hozzáférés megtagadására irányuló intézkedéseit a jogvédő szervezetek már sokszor pontosan dokumentálták, nyilvánosságra hozták. A mostani jelentés szerint azonban a hatóságok aggasztó módon a nyugati demokráciákban is egyre gyakrabban korlátozzák az internet szabadságát. Az Egyesült Államok és Franciaország szolgál a legrosszabb példákkal. Amerikában például a terrorizmusellenes harcra hivatkozva elfogadtatott hazafitörvény lábbal tiporja az alkotmányban garantált személyes szabadságjogokat: felhatalmazza az FBI-t, hogy szabadon információkat gyűjtsön az internet felhasználóiról akkor is, ha ez nem képezi hivatalos nyomozás részét. Franciaországban pedig – egy májusban elfogadott törvény szerint – ezentúl az internetszolgáltatókat terheli a felelősség a szervereiken elhelyezett tartalmakért. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók technikusai lesznek kénytelenek a cenzor szerepét játszani. Az Európai Unió korábban javasolta tagállamainak hasonló törvények elfogadását, az ezzel kapcsolatos döntés azonban nemzeti hatáskörbe tartozik. Belgium, Olaszország és Spanyolország már korábban elutasította, hogy a szolgáltatókat hatályos bírósági döntés nélkül az internetes tartalmak cenzúrázására kényszerítsék. (mho.hu, 2004. 07. 01.) szabályozás, érdekképviselet, EU A Microsoft kifizette az EU-bírságot Július elsején a Microsoft rendezte az Európai Bizottság által korábban kiszabott 497,2 millió eurós büntetést, habár fellebbezést nyújtott be, tehát elvileg semmi sem kötelezte volna a bírság kifizetésére. Mint ismeretes, ez volt a legnagyobb büntetés, amelyet az Európai Unió valaha is kiszabott egy vállalat ellen. Az még kérdéses, hogy ezek után miként folytatódik majd az ügy az illetékes luxemburgi bíróságon, hiszen arról nem szól a fáma, hogy például a Media Player médialejátszó szoftvernek a Windows operációs rendszerekből való eltávolítása alól mentesült volna a bírság kifizetésével a Microsoft. A redmondi vállalat egyébként megállapodott a minnesotai felhasználókkal is, akik az egyezmény értelmében 241,4 millió dollár kártérítést kapnak. A Microsofttól befolyó összegből – bónok formájában – 174,5 millió dollár számítástechnikai eszközökre költhető, míg 59,4 millió dollár pedig a felmerült ügyvédi költségeket fedezi. (kisalfold.hu, 2004. 07. 02.) gazdaság, szabályozás, EU UMTS-forradalom készül Miközben a vezetékes távközlésben a valódi szélessávú „robbanás” továbbra is várat magára, az Európai Unió a harmadik generációs mobilátvitel elterjesztésében keres hatékonyságjavító megoldást a következő évekre. Brüsszel ez alkalommal is a szabványteremtést erőlteti, amellyel el lehet kerülni, hogy tengerentúli megoldások nyerjenek teret, amelyek kiszolgáltatottá tennék Európát. A technológia kulcsfontosságú területein meglévő amerikai dominanciával szemben Európa a harmadik generációs mobil távközlésben (UMTS) szeretne kiugrani a globális műszaki versenyben. A remélt sikerhez Brüsszel a második generációs (GSM) technológiában 13

szeretné meglelni a modellt, amelyet egységes és nyílt szabványként vezettek be, az unió erős iparpolitikai és piaci szabályozási irányításával. E törekvés jegyében tette közzé az Európai Bizottság azt a közleményt, amelyben egységes műszaki alapok kifejlesztésére, a szabályozás harmonizálására tesz javaslatot. A szélessávú átvitelnek a mobiltechnológia eszközeivel való tömeges elterjesztését Brüsszel egy összpontosított és európai szinten összehangolt, hatalmas k+f akcióval szeretné elérni. A bizottság szerint az adott területen tevékenykedő cégeknek a fejlesztés „verseny előtti” (prekompetitív) fázisában egyesíteni kellene erőfeszítéseiket. Brüsszel ily módon szeretné elejét venni az erőforrások elaprózódásának, hiszen a cél nem kisebb, mint hogy Európa „globális szabványt és platformot” tudjon teremteni ezen a területen. Az úgynevezett technológiai konvergenciát – azaz a távközlés, a műsorszórás, a hardver, a szoftver, továbbá a média és a kiadói tevékenység közeledését, illetve összeolvadását – az Európai Bizottság a szélessávú, harmadik generációs mobiltechnológia bázisán kívánja előbbre vinni. (vg.hu, 2004. 07. 05.) szabályozás, technológia, EU Pénzt vár az MTV a meccsek közvetítéséért Jogdíjat vár a Magyar Televízió azoktól a vendéglátósoktól, akik kifejezetten az Európabajnokság meccseire felállított kivetítőkkel csábítják kuncsaftjaikat – közölték az MTV sajtótájékoztatóján. A köztévével csak néhány tucatnyian kötöttek szerződést a focimeccsekre. A csoportos meccsnézés áráról a köztévé nem adott felvilágosítást. „A legtöbb szórakozóhelyen jogtalanul adják az Eb mérkőzéseit, de az MTV nem tud ellenőrizni mindet pubot. Összesen alig száz szórakozóhellyel kötöttünk szerződést, így a többiek törvénysértést követnek el” – nyilatkozta Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki hozzátette: „Információim szerint az EBU, azaz az Európai Médiaszövetség emberei Budapesten vannak, és a szórakozóhelyeken is vizsgálódnak.” Az MTV az európai közszolgálati műsorszolgáltatók szervezetétől, az EBU-tól vette meg a jogdíjat 707 millió Ft-ért. A szerződés egyik pontja szerint a köztévé csak térítés ellenében adhatja át nyilvános vetítésre a képet. A szövetség pedig az uniós jogszabályokkal összhangban pontosan szabályozza, hogy egy szórakozóhelynek mekkora összeget kell fizetnie kivetítőnkként. Az Index információi szerint azonban a magyar törvények szerint a közszolgálati televízió jogszerűtlenül kötött szerződést és fogadott el pénzt egyes szórakozóhelyektől. „Minden nagy sportesemény idején felvetődik, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha a közvetítéseket kivetítőn vagy televízión adják, de a magyar szerzői jogi törvények értelmében csak akkor kell előzetes engedélyt kérniük a kocsmák, pubok tulajdonosainak a csatornától, ha belépőt szednek” – nyilatkozta az Indexnek Szinger András, az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal jogásza. „A csatornák összekeverik a sugárzást és a nyilvános előadást, ugyanis a magyar törvények értelmében csak a továbbsugárzás esetében kell engedélyért fordulni a sugárzási jogok tulajdonosához” – állítja Szinger. Azonban, ha egy tévékészülék van bekapcsolva a pult felett, még nem minősül sugárzásnak, csak nyilvános előadásnak, és ezért csak átalánydíjat kell fizetni az Artisjusnak, amely például száz főt meg nem haladó közönség esetén a szervezet honlapja szerint mindössze 5350 Ft. Az MTV azonban ebből az összegből sem kap, hiszen az Artisjus csak az írók és zeneszerzők jogait védi, a beszedett pénzekből is csak ők részesülnek. (index.hu, origo.hu és hullamvadasz.hu, 2004. 07. 02.) felhasználási jog, társadalmi fogadtatás, gazdaság, szabályozás, EU Kaphat-e állami pénzt a digitális tévézés? Magyarország számára is komoly figyelmeztetést jelenthet az a vizsgálat, amelyet az Európai

14

Bizottság (EB) a múlt héten indított a földi sugárzású digitális televíziózás bevezetésére adott állami támogatásokról. A tévéprogramok számát a szobaantennával is fogható frekvenciákon négyszeresére vagy akár ötszörösére növelő digitális technika Európa-szerte népszerű. Az EB arra keres választ, hogy jogszerűen támogatták-e a korszerűbb technológiára való áttérést Berlinben és Svédországban. A megállapítások azért érinthetik a technológiaváltással szintén kacérkodó Magyarországot, mert az EB által vizsgált két megoldás nagyon hasonló ahhoz, amelyet nálunk is terveznek. Svédországban a földi digitális műsorszórást végző állami cégnek, a Teracom AB-nek az állam több millió eurós támogatást nyújtott. Részben direkt módon, azaz garanciavállalásként vagy tőkejuttatásként, részben azzal, hogy a közszolgálati csatorna által a sugárzásért fizetett díjat megemelték. Nálunk az állami kézben lévő Antenna Hungáriára (AH) vár az új rendszer kiépítése. Az AH vezetői már hangsúlyozták, hogy ehhez elengedhetetlenül szükségesnek tartják az állami szerepvállalást. Az rt. az eddig kapott támogatások mellé az idén a kísérleti – a fővárosban a közszolgálati adókat továbbító – adások továbbfejlesztésére 720 millió Ft-ot kap az informatikai tárcától, valamint az ORTT-től. Az országos, 15-20 csatornás rendszer kiépítése ugyanakkor becslések szerint 20 milliárd forintba kerül. A közvetlen állami támogatás mellett abban is gondolkodik az ORTT, hogy a kereskedelmi tévék által fizetett műsorszolgáltatási díjat csökkenti, cserébe az adók beszállnak a technológiaváltás költségeibe. Ez történt az EB által vizsgált másik esetben, Berlinben is. A megindított vizsgálatok precedens jellegét a bizottság is hangsúlyozza, éppen a több tagország által tervezett átállás miatt. Mindezek hátterében az áll, hogy az állami támogatások technológia-semlegesek és diszkriminációmentesek legyenek. Van ugyanis alternatív megoldása a digitalizációnak, méghozzá a kábelhálózatok vagy a műholdas műsorelosztás korszerűsítése. Ezzel a jelenlegi 40-50 csatorna helyett 150-200 programot tudnának a háztartásokba vinni a szolgáltatók, igaz, drágábban, mint a földi terjesztés. Az EB szerint fontos, hogy az állami beavatkozás ne torzítsa a piacot az alternatív megoldások kárára. (nol.hu, 2004. 07. 20.) technológia, szabályozás, EU Nincs normatív finanszírozás Martinák László, az MTV nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője szerint az MTV-nek nem az uniós, hanem a hazai médiaszabályozás okozza a legtöbb gondot. Hazánkban ugyanis a közszolgálati médiumok éves költségvetését évente, az országos büdzsé részeként határozzák meg. Ez nem tekinthető normatív finanszírozásnak. Az ígéretek szerint ősszel elkezdik kidolgozni az előre tervezhető, műsorperceket finanszírozó modellt. „A jelenlegi forma jogilag is aggályos. Ellentétes az amszterdami jegyzőkönyvvel az, hogy a kormány átvállalta az előfizetői díjakat. A normatív finanszírozás hiánya ráadásul kizárja az MTV-t az uniós pályázati lehetőségekből, ami 100 millió eurós veszteséget jelent. Nem beszélve a koprodukciós lehetőségekről, amelyekből ugyancsak a negatív mérleg miatt maradunk ki” – mondta Martinák. A közszolgálati tartalomszolgáltatás során az EBU ragaszkodik a klasszikus hármas egység betartásához, miszerint egy közszolgálati műsor informáljon, képezzen és szórakoztasson, vagyis a nagyközönséget érdekelje, és ne csak a rétegnézőkhöz szóljon. Ez a hármas egység a német médiatörvényben tételesen is benne van. A normákat minden ország saját kulturális hagyományai alapján határozhatja meg. A nemzetközi kapcsolatok igazgatója szerint egyébként a kereskedelmi és a közszolgálati adók közötti határok már jó ideje kezdenek elmosódni. Számos tematikus csatorna működik, a verseny pedig egyre élesebb. Európa több országában a köztévé a piacvezető, például a skandináv országokban. Az új tagországok közül ez Szlovéniában és Lengyelországban van így. Nálunk Martinák álláspontja szerint sokat ront a nézettségen, hogy a médiatörvény az M2-t műholdra tette. „Az európai gyakorlat

15

szerint is legalább két fő adóval rendelkezik egy nemzeti közszolgálati televízió, de a digitális földi sugárzású televíziózás elterjedése révén egyre több tematikus csatorna is megjelenik a köztévék mellett, a franciák például négyet-ötöt működtetnek, a német ZDF és az angol BBC pedig négyet-négyet. Az EBU régebbi tagjai között köztévé nincs is tematikus adók nélkül” – mondta a nemzetközi kapcsolatok igazgatója. (mho.hu, 2004. 07. 20.) szabályozás, gazdaság, tartalomkínálat, EU Példa nélküli rovó a francia távközlésnek Akár az 1,7 milliárd eurót is elérheti a France Télécom eddig példa nélkül álló büntetése, amiért egy kormánydöntés alapján kilenc éven át versenytársainál kevesebb társasági adót kellett fizetnie. A kamatokkal, a büntetéssel és a visszatérítendő összeggel együtt akár 1,7 milliárd euróra is rúghat Franciaország legnagyobb telekommunikációs vállalatára, a France Télécomra (FT) kirovandó európai versenybizottsági büntetés – volt olvasható tegnap a francia sajtóban. A büntetés alapjául szolgáló kilenc évben – 1994 és 2001 között – a monopol helyzetű cég évente majdnem kétszázmillió euróval fizetett kevesebb társasági adót, mint a szabályok szerint kellett volna. A telekommunikációs óriásvállalat 1,4 millió részvényese közül elsőként a legnagyobb emelte fel a szavát: a francia állam. A Le Monde a pénzügyminisztert idézi, aki a brüsszeli bizottságot bizalmatlansággal vádolja, hiszen évek óta tudomása volt a telekommunikációs szolgáltató privilegizált helyzetéről, de arról csak 2002 júniusában kért jelentést. A France Télécom vezetősége a bizottság döntését minden gazdasági és jogi alapot nélkülözőnek titulálta, és a közösségi jogok oly mértékben súlyos megsértéseként értékelte, amely alkalmas a közösségi piac jogbiztonságának megingatására. A nagyvállalat ellenkeresetet fog beadni a brüsszeli közösségi legfelsőbb bíróságnál. Az internetes francia gazdasági napilap, a Les Echos tegnapi exkluzív összeállításából kiderül, hogy a francia parlamentben évek óta folytak a csatározások a képviselők és a kormány között a kommunikációs cég kedvezményeinek megszüntetéséről. Az FT privilégiumait végül tavaly teljes mértékben eltörölték. A tegnapi francia lapok az elmúlt évek csatározásairól is cikkeztek Párizs és Brüsszel között, amelyek folyamán Mario Monti feltételekhez kötötte az állami szerepvállalást a vagon-, gépés járműgyártó Alstom, a Bull francia számítógépgyártó vagy a francia áramszolgáltató, EDF esetében. A France Télécom állami támogatásáról sokat elárul az a tény, hogy a bizottsági döntés hatására a vállalat részvényei ahelyett hogy esni kezdtek volna, kismértékben elindultak felfelé. (nol.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, szabályozás, EU Egyre népszerűbbek az európai tévéműsorok Egyre népszerűbbek az európai gyártású tévéműsorok a tévécsatornák üzemeltetői körében. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint 2002-ben már a műsoridő kétharmadát a kontinensen készült alkotások töltötték ki. Az EU az 1989-ben elfogadott „Televíziózás határok nélkül” nevű irányelvében a műsoridő kitöltésére vonatkozóan több direktívát is megfogalmazott a tagállamokban működő tévétársaságok számára. Az irányelv negyedik cikkelye arra kötelezi a tévécsatornákat, hogy ahol csak lehetséges, műsoridejüknek legalább 50%-át az európai készítésű produkciók vetítésével töltsék ki. A célkitűzéssel szemben azonban a bizottsági felmérések szerint EUátlagban a sugárzási idő kétharmadában voltak láthatóak a tagállamok alkotásai. Az ötödik cikkely ezen felül arra is felszólít, hogy a sugárzott európai művek legalább 10%-ban független műsorgyártók termékei közül kerüljenek ki. Az említett években ezzel szemben a ténylegesen mért arány 38 illetve 34% volt. Magyarország még nem szerepel a felmérésben, hiszen az unió új tagállamait még nem

16

vizsgálta a jelentés. Brüsszel ígérete szerint azonban a két év múlva esedékes következő jelentésben már az új tagországok adatai is szerepelni fognak. (fn.hu, 2004. 07. 29.) EU, tartalomkínálat, szabályozás AUGUSZTUS

Miniszteri honlap az információszabadságról Kovács Kálmán informatikai miniszter és Csepeli György államtitkár az idei nyár újdonságaként mutatta be az információszabadság témakörét körüljáró honlapot, amelyet a www.ihm.gov.hu/informacioszabadsag webcímen lehet megtekinteni. Az IHM új alsite-ján tanulmányokon és különféle véleményeken keresztül közelíthetik meg az érdeklődők a kérdéskört. Az Európai Unió European Youth Portal néven olyan site-ot indított, amely kifejezetten az unió területén élő 75 millió fiatal számára kíván azonnal elérhető, a korosztályt érintő információkat nyújtani. A tematikusan kialakított portál több mint 10 ezer olyan linket tartalmaz, amely fiatalokat érdeklő weboldalra mutat. A 25 tagállamra vonatkozó információkat a következő kategóriákba rendezték: tanulás, munka, önkéntes munka és csereprogramok, jogok, fiatalok portáljai, utazás Európában, valamint információk Európáról. (hirek.prim.hu, 2004. 08. 16.) tartalomkínálat, EU

Az EU kötelezni fogja az internetszolgáltatókat az adatok megőrzésére Legalábbis ez derül ki abból a tervezetből, amely egy új európai uniós ajánlás elfogadását tűzte ki célul. Az angol, a francia, az ír és a svéd igazságügyi és belügyi minisztériumok munkatársai azon fáradoznak, hogy kidolgozzanak egy „adatvisszatartási ajánlást”. Az érdemi munkát az Európai Bizottság már a múlt héten megkezdte. A jogszabály megalkotását főleg a szervezett bűnözés elleni európai uniós munkacsoport kezdeményezte. A rendelet célja az, hogy minden európai internet- és kommunikációs szolgáltató kötelezhető legyen a forgalmi adatok megőrzésére minimum egy, de legfeljebb három évig. Ellentétben azonban a telekommunikációs hálózatokkal, amelyek megfelelnek az Európai Telekommunikációs Szabványok Intézete felügyeleti szabványainak, az internetre még nem vonatkoznak ilyen szabványok és nincs meg az ezek betartását lehetővé tevő infrastruktúra sem. Mindez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak jelentős mértékben át kell építeniük, meg kell változtatniuk a rendszereiket, hiszen minden adatot el kell raktározniuk. Külön problémát okoz, hogy ugyanez vonatkozik majd az internetes telefonbeszélgetésekre is, s akkor az ajánlás miatt a felhasználók és a civil szervezetek körében várható felháborodásról még nem is beszéltünk. Mert az már most biztosra vehető, hogy lesznek olyanok, akik a nemtetszésüket fogják majd kifejezni az új jogszabály ellen. (sg.hu, 2004. 08. 10.) szabályozás, technológia, EU, társadalmi fogadtatás Interaktív televízió: az Európai Bizottság nem erőlteti a szabványosítást Az Európai Bizottság nem kívánja erőltetni az interaktív digitális televíziózás műszaki szabványosítását az EU-n belül, de úgy véli, ezt a kérdést 2005-ben ismét meg kellene vizsgálni – jelentették be hétfőn Brüsszelben. Az EU végrehajtó intézménye megerősítette, hogy álláspontja szerint ezen a területen a tagállamoknak továbbra is nyílt és átjárható szabványokat kell támogatniuk, ezek alkalmazását azonban nem volna célszerű jogilag kötelezővé tenni. Olli Rehn, a bizottság ipari és az információs társadalommal kapcsolatos kérdésekért felelős tagja szerint a digitális televíziózás műszaki és piaci környezete meglehetősen összetett, a piaci szereplők maguk is nagyon eltérően értelmezik a szabványok átjárhatóságát, emellett ez a technológia még nem kezdett szélesebb körben elterjedni a tagállamokban. A bizottság ezért azt tartaná célszerűnek, ha egy ideig még szabad teret 17

engednének akadálytalan fejlődésének. (hirek.prim.hu, 2004. 08. 03.) szabályozás, EU

SZEPTEMBER Hosszabbodhat a jogvédelem időtartama Az Európai Bizottság foglalkozik a jogvédelemmel, többek között a jogvédett hangfelvételek jelenleg 50 éves időtartamának esetleges meghosszabbításának gondolatával. A Bizottság közleményében kifejtette, hogy a szektor minden képviselőjét szeretné meghallgatni az ügyben, így konzultálni fog a lemezkiadó cégekkel, a rádiós és televíziós lobbikkal, a vásárlókat képviselő szervezetekkel és az uniós kormányok képviselőivel. Az Egyesült Államokon kívül Brazília, Törökország és Mexikó is hosszabb jogvédelmet adott a hangfelvételeknek, mint az Unió, és a közelmúltban Ausztrália és Szingapúr is ötvenről hetven évre emelte ennek időtartamát. (zeneforum.hu, 2004. 09. 19.) EU, felhasználási jog, szabályozás Dupla költségvetés az európai filmiparnak? Megduplázná az európai audiovizuális és filmipar költségvetését Viviane Reding, az EU oktatási és kulturális biztosa. Bár a döntés a pénzügyminiszterek tanácsán múlik, a filmipar az eddigi félmilliárd helyett máris több mint egymilliárd euróról ábrándozik. Az európai filmipar belső piaci felosztása szerint 40%-ot képviselnek a tévéfilmek, mintegy 30%-ot a mozi-, és csupán 20%-ot a videofilmek. (politikaforum.hu, 2004. 09. 08.) EU, szakmai fogadtatás, gazdaság Sugárzási engedélyt próbál szerezni Szlovákiában a Kék Duna rádió Májustól Szlovákiában is hatályosak az uniós normák, s ezek szerint egyetlen külföldit, tehát egy magyarországi kereskedelmi rádiót sem akadályozhatnak a vállalkozásban. Szlovákiában nem szlovák nyelvű kereskedelmi adó azonban nehezen működtethető, mert bár hatályos a nyelvi charta, Szlovákiának van egy államnyelvtörvénye, mely megköti a vállalkozók kezét. A szlovák kulturális minisztérium éppen emiatt már előterjesztette a nyelvtörvény módosító tervezetét, s ha ezt elfogadná a parlament, szlovákiai magyar kereskedelmi rádiót is létre lehetne hozni. (ujszo.com, 2004. 09. 06.) EU, szabályozás Bundesliga: 2006-tól az interneten és mobilon – döntött az Európai Bizottság A német futballbajnokság közvetítési jogainak rendezése volt az Európai Unió 2004. május 1-jétől hatályos megújított versenyjogi szabályozásának főpróbája. Az új eljárási rend értelmében, ha az érintett piaci szereplő kötelezettséget vállal, hogy a Bizottság ajánlásának megfelelően jár el, nem kezdeményeznek jogi lépéseket vele szemben. A német futball liga (DFL) egyezségre jutott az Európai Bizottsággal: a 2006/2007-es szezonban liberalizáltabb lesz a focimeccsek médianyilvánossága, elsősorban a szélessávú interneten élvezhetnek majd több mérkőzést a szurkolók. A mostani bejelentés előzményei 2003 októberére nyúlnak vissza, az akkori tárgyalások tétje az volt, hogy megszüntessék a DFL kizárólagosságát a Bundesliga-mérkőzések eladására, vagyis hogy a klubok maguk is kereskedhessenek a játék közvetítési jogaival. Az egyezség értelmében a 2006-2007-es szezontól kezdődően a liga minden mérkőzésnapon legalább 90 perces élő internetes körkapcsolás lehetőségét biztosítja; a csapatok pedig a lefújás pillanatától maguk rendelkeznek a hazai pályán játszott mérkőzés jogaival. A meccs mobiltelefon-hálózaton történő élő közvetítésének joga eleve a kluboké. (mediainfo.hu, 2004. 09. 20.) EU, felhasználási jog, szabályozás Díjköteles lesz Németországban az online tévézés és rádiózás 2007-től Németországban rádió- és televíziódíjat kell fizetni mindenkinek, aki egy internetre 18

csatlakozni tudó PC-vel rendelkezik, tehát a rádió- és televízióműsorokat az interneten keresztül hallgatni vagy nézni tudja. A rendelet lényege, hogy az a felhasználó vagy cég, amely internetképes számítógéppel rendelkezik, köteles lesz kifizetni a rádió- és televíziódíjat akkor is, ha nincs tévéje vagy rádiója. Eddig csak a televízió- és a rádiókészülékeket, illetve a tunerkártyával rendelkező számítógépeket kellett a felhasználóknak és a vállalatoknak bejelenteniük. Az új szabályozás értelmében már a mobiltelefon-tulajdonosok is kötelesek lesznek kifizetni a díjat, ha a készülékük rádióhallgatásra alkalmas. Abban biztos az ARD és a ZDF, hogy az eddigieknél jóval nagyobb összeg folyik majd be a tv- és rádiódíjakból. Tavaly a 40 millió fizetésre kötelezett állampolgár összesen 66,79 milliárd eurót fizetett be. Azt azonban sokan kétségbe vonják, hogy az internetképes számítógépek tulajdonosainak díjfizetésre kötelezésével a befolyó összegek jelentős mértékben növekednének. Az új rendelet híre már most óriási felháborodást váltott ki. A számítógépes rádió- és televíziódíj bevezetése ellen nemrég felemelte a szavát az Európa Parlament egyesített néppárti frakciójának médiapolitikai szóvivője, Ruth Hieronymi is. Szerinte ez a díj ellentétes az európai jogrenddel, ráadásul az európai jogban kizárólag az analóg adások díjazása szerepel, a digitálisoké nem. (sg.hu, 2004. 09. 23.) EU, gazdaság, szabályozás Szélessávú robbanást jósol a Yankee Group A jóslat szerint a jelenlegi alacsony szélessávú lefedettség ellenére a májusban csatlakozott tíz új EU ország a nagysebességű internet-használat gyors növekedése előtt áll, amit a helyi politika támogatása, a piaci verseny és a középosztály megerősödése segít. A 10 új ország háztartásainak átlagos szélessávú lefedettsége 1,9% volt 2003 végén, míg a 15 régi tagállamban ez az átlag 12% volt a Yankee Group jelentése szerint. Az elemző cég azt jósolja, hogy az új tagok öt éven belül utolérhetik, sőt le is hagyhatják szomszédaikat. Bár az új tagok földrajzi helyzete eltérő, és technológiai fejlettségük is különbözik, egyvalami közös bennük: a felzárkózási törekvés. Az unióba lépve az EU távközlési szabályit kell követniük. A verseny kiegyenlítésével, és a technológiai fejlesztésre szánt EU pénzekkel az új országok be tudják hozni a szélessávú hozzáférés terén lévő elmaradásukat. (pcworld.hu, 2004. 09. 17.) EU, fogyasztás Új internetes EU-oldal az uniós lakosság tájékoztatására Új internetes portált hozott létre az Európai Bizottság, hogy pontosan tájékoztathassa a lakosságot arról, miként érvényesíthetik jogaik az Európai Unió belső piacán. A Párbeszéd a polgárokkal elnevezésű honlap mind a 20 hivatalos nyelven megtekinthető a http://europa.eu.int/citizensrights címen. Az oldalon az EU-jog tíz területét bemutató ismertető, továbbá több mint 1300 nyomtatható, többnyelvű, gyakorlati tanácsokat tartalmazó tájékoztató található. Ha a használók nem találják a szükséges információt, illetve kérdésük merül fel az EU politika bármely vonatkozásával kapcsolatban, az oldalon keresztül telefonálhatnak vagy e-mailt küldhetnek más tanácsadó és problémamegoldó szolgálatoknak, és személyre szóló segítséget kaphatnak a 20 nyelv bármelyikén. (jogiforum.hu, 2004. 09. 07.) EU, tartalomkínálat

19

Felhasználási jog JÚLIUS Gibson pereskedik a Passió profitjáért A színész-rendező filmforgalmazó cége a második mozihálózatot perli be a Passióból származó nyereség miatt. A cég most egymillió dollárt követel a Muvico-tól, míg korábban egy másik hálózatot 40 millió dollárért perelt be, arra hivatkozva, hogy a jegyeledásokból 55% jár a filmforgalmazónak. A film számos díjat nyert: az idei Multikulturális díjakból kettőt hozott el, a legjobb film kategóriájában Emma-díjat kapott, Maia Morgenstern Mária megformálásáért kapta meg a legjobb színésznő díját. A bírálatok is számosak voltak: a kritikusok vérszomjasnak, az érzékek elleni támadásnak, egyes zsidó szervezetek pedig antiszemitának tartották a filmet. (BBC News) (vg.hu, 2004. 07. 19.) felhasználási jog, gazdaság, társadalmi és szakmai fogadtatás Német reprográfiai díj nyomtatókra is A nyomtatókra is kivetné a másolóberendezések után esedékes reprográfiai díjat Brigitte Zypries német igazságügy-miniszter. Így a szellemi javak birtokosainak járó jogdíjakat beszedő társaságok több pénzhez jutnának. A reprográfiai díjat már most is kivetik a másolókra, a CD-gyártókra, a szkennerekre, és az üres adattárolókra, ezt az eladási ár tartalmazza. Ezt a pénzt a jogvédő társaságok, például a Gema vagy a VG Wort kapta meg. A miniszter a Süddeutsche Zeitungnak kijelentette, a rendszernek „igazságosabbnak és mindenki által elfogadhatóbbnak kell lennie. Eddig a járulékot csak azokra a készülékekre vetették ki, amelyek ténylegesen másolásra szolgálnak. A jövőben az számít, hogy általában képes-e rá.” A járulék összegét ez esetben az szabná meg, hogy átlagosan mennyi ideig használták másolásra. Ehhez módosítani kell a szerzői jogról szóló törvényt, amelyen csak tavaly változtattak. A miniszter kijelentette, a jognak követnie kell az információtechnika gyors változását. A járuléknak korlátot szab a külföldi verseny – írja a Netzeitung –, ezért egy 50 euróba kerülő nyomtatóra nem lehet 5-7 euró járulékot kivetni. Főleg a zeneműveket terjesztő ipar panaszkodik hónapok óta, mert a fogyasztók illegálisan jutnak az interneten zenei adatokhoz. A kiadóvállalatok is a forgalmuk csökkenésétől félnek. (vg.hu, 2004. 07. 06.) gazdaság, szabályozás, felhasználási jog Pénzt vár az MTV a meccsek közvetítéséért Jogdíjat vár a Magyar Televízió azoktól a vendéglátósoktól, akik kifejezetten az Európabajnokság meccseire felállított kivetítőkkel csábítják kuncsaftjaikat – közölték az MTV sajtótájékoztatóján. A köztévével csak néhány tucatnyian kötöttek szerződést a focimeccsekre. A csoportos meccsnézés áráról a köztévé nem adott felvilágosítást. „A legtöbb szórakozóhelyen jogtalanul adják az Eb mérkőzéseit, de az MTV nem tud ellenőrizni mindet pubot. Összesen alig száz szórakozóhellyel kötöttünk szerződést, így a többiek törvénysértést követnek el” – nyilatkozta Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki hozzátette: „Információim szerint az EBU, azaz az Európai Médiaszövetség emberei Budapesten vannak, és a szórakozóhelyeken is vizsgálódnak.” Az MTV az európai közszolgálati műsorszolgáltatók szervezetétől, az EBU-tól vette meg a jogdíjat 707 millió Ft-ért. A szerződés egyik pontja szerint a köztévé csak térítés ellenében adhatja át nyilvános vetítésre a képet. A szövetség pedig az uniós jogszabályokkal összhangban pontosan szabályozza, hogy egy szórakozóhelynek mekkora összeget kell fizetnie kivetítőnkként. Az Index információi szerint azonban a magyar törvények szerint a közszolgálati televízió 20

jogszerűtlenül kötött szerződést és fogadott el pénzt egyes szórakozóhelyektől. „Minden nagy sportesemény idején felvetődik, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha a közvetítéseket kivetítőn vagy televízión adják, de a magyar szerzői jogi törvények értelmében csak akkor kell előzetes engedélyt kérniük a kocsmák, pubok tulajdonosainak a csatornától, ha belépőt szednek” – nyilatkozta az Indexnek Szinger András, az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal jogásza. „A csatornák összekeverik a sugárzást és a nyilvános előadást, ugyanis a magyar törvények értelmében csak a továbbsugárzás esetében kell engedélyért fordulni a sugárzási jogok tulajdonosához” – állítja Szinger. Azonban, ha egy tévékészülék van bekapcsolva a pult felett, még nem minősül sugárzásnak, csak nyilvános előadásnak, és ezért csak átalánydíjat kell fizetni az Artisjusnak, amely például száz főt meg nem haladó közönség esetén a szervezet honlapja szerint mindössze 5350 Ft. Az MTV azonban ebből az összegből sem kap, hiszen az Artisjus csak az írók és zeneszerzők jogait védi, a beszedett pénzekből is csak ők részesülnek. (index.hu, origo.hu és hullamvadasz.hu, 2004. 07. 02.) felhasználási jog, társadalmi fogadtatás, gazdaság, szabályozás, EU Drága az olimpiai közvetítés Az athéni Nyári Játékok televíziós közvetítési jogai összesen 1,498 milliárd dollárra (1,21 milliárd euróra) rúgnak, ami a 2000-es sydneyi olimpiához viszonyítva 12,5%-os növekedést jelent. A legnagyobb részt, azaz a teljes összeg majd 53%-át az NBC fizeti, amely 793 millió dollár (641 millió euró) kifizetése ellenében szerezte meg az egyesült államokbeli közvetítési jogokat. A közvetítési díjakkal a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) a görög szervezőbizottság (ATHOC) költségvetésének több mint a felét teremti elő. Az ATHOC működési büdzséje egészében 2 milliárd euróra rúg. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, felhasználási jog Feljelentés a kormányfő „beintését” rögzítő film bemutatásáért Büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen a miniszterelnök soproni obszcén beintését filmre rögzítő Sopron TV, mivel engedélye nélkül tette közzé az erről készült képsorokat a Hír TV és a TV2. (mno.hu, 2004. 07. 10.) felhasználási jog Jön Árpa Attila suttyó trash-movie-ja Plágium-per: Árpa Attilának a Trunkó Bence jegyezte forgatókönyvvel már a bemutató előtt meggyűlt a baja. Ha amerikai forgatókönyvírók nem is verik felháborodottan a gyártó Legend Film ajtaját, hogy egy-egy fordulat lekoppintását számon kérjék rajta, de egy magyar író igen. „Jelentkezett egy fiatalember” – ecsetelte a rendező az Index kérdésére válaszolva – „aki szerint elhappoltuk a forgatókönyvét. Ez olyan mintha Indiana Jones szerzője megvádolná Guy Ritchie-t. Ő egy klasszikus kalandfilmet írt, míg mi egy suttyó akció vígjátékot. Nevetségesnek tartom az ügyet!” – tette hozzá Árpa a bíróságon jelenleg is folyó plágium-ügyről. Saját magát, mint rendezőt amúgy Guy Ritchie-n kívül, Tarantino és Kusturica irányában haladónak tartja, az Argót pedig „suttyó trash-movie"-ként jellemezi. „Egy amerikai Bkategóriás kalandfilm történetet helyeztük át a magyar valóságba” – fejtegette. (index.hu, 2004. 07. 14.) felhasználási jog, tartalomkínálat Olimpia – korlátozott hirdetési lehetőségek Az olimpia alatt meghatározott területeken egyedül a városban lehet promóciókat szervezni, de ezt csak azok a vállalatok tehetik, amelyek a Top IV programban részt vesznek. Molnár Zsolt, a MOB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ebbe a szűk körbe nagyon nehéz bekerülni, a részvételt ugyanis a NOB pályázatán lehet elnyerni, ahol a hirdető reklámozásra

21

szánt terméke mellett a felajánlott dollármilliók is sokat nyomnak a latba. A 2000-es nyári játékokban a Top IV listán szereplő vállalatok 550 millió dollárral a teljes költségvetés 18%át biztosították. Ezt a jegybevételekből befolyt összeg csak egymillió dollárral haladta meg, a legnagyobb bevétel – 1,1331 milliárd dollár – pedig a televíziós jogdíjakból származott. (kreativ.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, felhasználási jog AUGUSZTUS ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------SZEPTEMBER Eladta sztorija jogdíját a német kannibál Eladta sztorijának megfilmesítési jogát a német kannibál. Armin Meiwes. A dokumentumfilm producere azt nyilatkozta, bizonyára érdekes lesz a szokatlan bűneset feldolgozása. A középkorú programozó Meiwes három évvel ezelőtt az interneten hirdetéssel keresett és talált magának áldozatot. Az eset sokkolta Németországot. (rtlklub.hu, 2004. 09. 07.) felhasználási jog, társadalmi fogadtatás Hosszabbodhat a jogvédelem időtartama Az Európai Bizottság foglalkozik a jogvédelemmel, többek között a jogvédett hangfelvételek jelenleg 50 éves időtartamának esetleges meghosszabbításának gondolatával. A Bizottság közleményében kifejtette, hogy a szektor minden képviselőjét szeretné meghallgatni az ügyben, így konzultálni fog a lemezkiadó cégekkel, a rádiós és televíziós lobbikkal, a vásárlókat képviselő szervezetekkel és az uniós kormányok képviselőivel. Az Egyesült Államokon kívül Brazília, Törökország és Mexikó is hosszabb jogvédelmet adott a hangfelvételeknek, mint az Unió, és a közelmúltban Ausztrália és Szingapúr is ötvenről hetven évre emelte ennek időtartamát. (zeneforum.hu, 2004. 09. 19.) EU, felhasználási jog, szabályozás A filmipar nem tud lépést tartani a kalózokkal A Walt Disney vizsgálata szerint a múlt évben a cég minden filmjének kalózkópiáját a premiertől számított két napon belül le lehetett tölteni az internetről. Annak ellenére, hogy a filmes szakma mindent megtesz azért, hogy megzabolázzák a szerzői jogbitorlókat, a kalózmásolatok egyre gyorsabban terjednek mind az interneten, mind a hagyományos kalózhálózaton keresztül. (fn.hu, 2004. 09. 08.) felhasználási jog, szakmai fogadtatás Vizsgálat indulhat az HBO ellen A két országos televízió nyomására várhatóan vizsgálatot indít az ORTT, amiért az HBO ismét kódolatlanul sugározza négy napig a műsorait. A Kódolatlan hétvége elnevezésű marketingakciót az HBO már többször alkalmazta. Amennyiben ezzel a lépéssel a körzeti adóként bejegyzett csatorna az országos közműsorszolgáltatók közé emelkedik, többlet kötelezettségei keletkeznek. „Az RTL Klub milliárdos koncessziós díjat fizet évente az országos sugárzás jogáért. Mennyit kell fizetnie annak a társaságnak, amely csak pár napra válik országossá?” – tette fel a kérdést Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke, aki hozzátette: érdeklődéssel várják, hogy az HBO eleget tesz-e annak a kötelezettségnek is, miszerint országos televízió főműsoridőben 20 perc hírműsort köteles szolgáltatni. Lóránt Gergely, a TV2 szóvivője szerint jelentősen nem csökken a TV2 nézettsége az HBO marketingfogása miatt, viszont az országos adókat hátrányosan érinti az, hogy az HBO ez idő alatt olyan filmeket tűz műsorára, amelyeket például a TV2 adásán csak később láthatnak a nézők. A filmek így veszítenek az értékükből. Vékony Éva, az ORTT szóvivője elmondta: jó esély van arra, hogy a testület kivizsgálja az ügyet. A piaci szereplők szerint kérdéses az is, hogy a kódolatlan hétvége alatt sugárzott 22

filmek jogtulajdonosai elfogadták-e az HBO marketingakcióját. A filmforgalmazók ugyanis eltérő díjszabást alkalmaznak a fizetős és a szabadon fogható csatornák esetében. Ha ilyen lehetőség nincs a szerződésekben, akkor az HBO szerzői jogokat sért, és akár 30 napra szóló felfüggesztést is kaphat. HBO marketingvezetője, Peresztegi Zoltán elmondta: a milliárdos koncessziós díjat a földfelszíni sugárzásért és nem az országos minősítés miatt fizetik az országos kereskedelmi csatornák. Peresztegi Zoltán szerint az HBO attól nem válik országos műsorszolgáltatóvá, hogy négy napra kódolatlanul elérhető, hiszen továbbra sem sugároz kódolatlanul, csak egyes kábelszolgáltatók teszik elérhetővé előfizetőik számára az amúgy kódolt műsort. „A médiatörvény szerint ehhez a minősítéshez az kell, hogy a háztartások legalább 50 százaléka tudja fogni az adott csatornát. Mivel az akcióban nem minden kábelszolgáltató vesz részt, ezért ez az arány az HBO Kódolatlan Napok idején is jóval kevesebb.” (kreativ.hu, 2004. 09. 23.) felhasználási jog, szabályozás Sportesemény-e az ökölvívó valóságshow? Bukás fenyegeti két amerikai csatorna ökölvívó valóságshowját. A Fox „A következő nagy bajnok” illetve az NBC „A kihívó” című sportos túlélőműsorának végeredménye a kaliforniai törvények szerint közérdekű adat, így a valóságshow végeredménye kitudódhat még azelőtt, hogy a műsorok adásba kerülnének. A kaliforniai törvények értelmében a sporteseményekkel kapcsolatos adatok közérdekűek, így kötelező azonnal közzétenni az eredményt, az indulókat, a közönség létszámát, a rendezvény helyét és díjazását. A Fox és az NBC azonban felmentést kapott ez alól. A Los Angeles Times augusztus végén levélben kérte Kalifornia állam atlétikai bizottságát, hogy közölje az eredményeket, a szervezet azonban megtagadta az eredmények kiadását. Elutasító válaszában az atlétikai bizottság igazgatója Dean Lohuis rámutatott, hogy a műsorok miatt az eredménynek titokban kell maradnia. Az adatkérelem ugyanakkor nem az első bonyodalom a műsorok körül. A bajnokot ötletlopásért perelte egy producer, miközben a kihívó készítői ugyancsak másolással vádolták őket. Miután az atlétikai bizottság kifogásolta, hogy a kihívó beelőzésére törekedő Fox erőltetett tempójú forgatása megsértette az ökölvívásra vonatkozó szabályokat, Burnett és a Dreamworks Television perre ment, hogy a bajnok ne kerülhessen adásba. A los angelesi bíróság azonban úgy találta, hogy egy ilyen döntéssel megsértené a Fox alkotmányos jogait. (index.hu, 2004. 09. 09.) felhasználási jog, szabályozás Az új konkurens nevén vitáznak a programmagazinok Jogvita alakult ki az új ingyenes programmagazin, az Exit neve körül. Az új lapot Magyarország legnagyobb kiadóvállalata, a Sanoma, illetve a beltéri reklámok piacán az első helyért az Est Médiával harcoló Boomerang Média adja ki. Exit néven azonban az Est Médiához tartozó egyik vállalkozás már korábban is megjelentett egy programmagazint, és továbbra is igényt tartana annak nevére. Az új lap nevének levédetésére a Boomerang Média a nyáron nyújtott be védjegyoltalmi kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Az eljárás nincs időhöz kötve, az átlagos elbírálási idő az MSZH-nál egy év, az ügy még folyamatban van. Az Est Média azonban megtámadta a konkurens kiadó kérelmét, mivel a cég szerint az Exit név őket illeti. A várhatóan elhúzódó ügyben a végső szót a bíróság mondhatja ki, a vita eredménye azonban később az is lehet, hogy az Est Média megszerezi a Pesti Est eddigi legerősebb riválisának nevét. (index.hu, 2004. 09. 29.) felhasználási jog Bundesliga: 2006-tól az interneten és mobilon – döntött az Európai Bizottság A német futballbajnokság közvetítési jogainak rendezése volt az Európai Unió 2004. május

23

1-jétől hatályos megújított versenyjogi szabályozásának főpróbája. Az új eljárási rend értelmében, ha az érintett piaci szereplő kötelezettséget vállal, hogy a Bizottság ajánlásának megfelelően jár el, nem kezdeményeznek jogi lépéseket vele szemben. A német futball liga (DFL) egyezségre jutott az Európai Bizottsággal: a 2006/2007-es szezonban liberalizáltabb lesz a focimeccsek médianyilvánossága, elsősorban a szélessávú interneten élvezhetnek majd több mérkőzést a szurkolók. A mostani bejelentés előzményei 2003 októberére nyúlnak vissza, az akkori tárgyalások tétje az volt, hogy megszüntessék a DFL kizárólagosságát a Bundesliga-mérkőzések eladására, vagyis hogy a klubok maguk is kereskedhessenek a játék közvetítési jogaival. Az egyezség értelmében a 2006-2007-es szezontól kezdődően a liga minden mérkőzésnapon legalább 90 perces élő internetes körkapcsolás lehetőségét biztosítja; a csapatok pedig a lefújás pillanatától maguk rendelkeznek a hazai pályán játszott mérkőzés jogaival. A meccs mobiltelefon-hálózaton történő élő közvetítésének joga eleve a kluboké. (mediainfo.hu, 2004. 09. 20.) EU, felhasználási jog, szabályozás

24

Fesztivál JÚLIUS Az MTV sikere a monte-carlói tv-fesztiválon A hír kategóriában, szoros versenyben második lett, továbbá megkapta a zsűri külön elismerését a monte carlói televíziós fesztiválon a Magyar Televízió Este című háttérműsorának egyik tavaly tavaszi, „eurokonform disznóvágást” bemutató riportja. Schwajda Gergő riporter és Ángyán András operatőr a zsűri döntése szerint sajátos szemszögből követett nyomon egy eseményt: Pat Cox európai parlamenti elnök látogatását a Pest megyei Kartalon, egy olyan gazdánál, aki böllérkés helyett már évtizedek óta árammal öli meg sertéseit. Az immár 44. fesztivál első helyezettje az a beszámoló lett, amelyet egy japán stáb a bagdadi ENSZ-központnál 2003 augusztusában elkövetett merényletről készített, a harmadik egy iraki tömegsír exhumálását nyomon követő BBC-anyag lett – mondta Szűcs Gábor, a Híradó főszerkesztő-helyettese, aki a zsűri tagja volt. (index.hu, 2004. 07. 05.) fesztivál, szakmai fogadtatás Olasz film kapta a Kristályglóbuszt A Certi bambini című Antonio és Andrea Fazzi rendezte olasz film kapta szombaton este a nyugat-csehországi Karlovy Varyban a 39. nemzetközi filmfesztivál fődíját. Az idei szemlén több magyar filmet is bemutattak, de díjat egyik sem kapott. (index.hu, 2004. 07. 10.) fesztivál, szakmai fogadtatás Magyar filmfesztivál Indiában Hat magyar rendező hét filmjét mutatták be az indiai Csennaiban július 19-22 között megtartott magyar filmfesztiválon , amelyről csütörtöki számában adott hírt a The Hindu című újság. Az országos napilap elismeréssel méltatta a ritka kezdeményezést, amely megfogalmazása szerint módot adott a helyieknek (a korábbi Madrasz lakóinak), hogy „madártávlatból megismerkedjenek Magyarország dicsőséges múltjával és jelenével”. A négynapos fesztivál programján Gödrös Frigyes Glamour, Gothár Péter Paszport, Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég, Sas Tamás Szerelemtől sújtva című alkotása, illetve Kamondi Zoltán két alkotása, a Kísértések valamint Az alkimista és a szűz című film szerepelt. (mtv.hu, 2004. 07. 22.) Fesztivál Antal Nimród Palicson nyert A Kontroll a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Tornyot nyerte el július 23án a Szabadka melletti Palicson. A versenyprogramban 14 nagyjátékfilm szerepelt, a díjat odaítélő zsűriben Radmila Zivkovic szerb színésznő, Diana Dumbrava román színésznő, Anno Saul német és Srdan Golubovic szerb filmkészítő, valamint Salamon András magyar rendező vett részt. A vajdasági fesztiválon a film a közönség körében is nagy tetszést aratott, a szabadtéri vetítéseken több mint 1000 ember volt kíváncsi a Kontrollra. (index.hu, 2004. 07. 27.) fesztivál, szakmai fogadtatás, fogyasztás

25

AUGUSZTUS

Sikerrel szerepelt Locarnóban a 'Szezon' Rendívül kedvező fogadtatás mellett mutatták be a külföldi közönségnek Török Ferenc új filmjét az 57. Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon. A közelmúltban elhunyt Marlon Brando emlékének szentelt rendezvényen tizenöt szekcióban mutatták be a világ minden részéről érkezett alkotásokat. A fesztivál fődiját, az Arany Leopárdot a 'Private' című olasz film kapta. A 'Szezon'-t a " Filmmakers Of The Present" (Napjaink filmalkotói) szekcióban vetítették le olyan neves filmesek munkái mellett, mint Agnes Varda és Eugene Green. A premieren jelen volt Török Ferenc rendező, a film egyik főszereplője, Nagy Ervin, valamint Kántor László producer. A bemutatón résztvevő közel 2500 néző tetszését leginkább a kiváló színészi alakítások és a film zenéje nyerte el. A 'Szezon' sikerét bizonyítja, hogy a film iránt máris több külföldi fesztivál érdeklődik. (index.hu, 2004. 08. 16.) fogyasztás, szakmai fogadtatás, fesztivál SZEPTEMBER A Hukkle ökumenikus díjat nyert Lettországban Pálfi György Hukkle című filmje nyerte el az ökumenikus zsűri díját a lett fővárosban, Rigában tartott filmfórumon. A zsűri indoklása szerint az alkotás érzékeny és humoros látképet ad a magyar falu mindennapi életéről; költői képekben ábrázolja a tiszteletet az emberek, állatok és a természet iránt. Az 1986 óta kétévente megrendezett „Arsenals” című filmfórum a hétvégén ért véget a lett fővárosban. Idén első ízben ítélhetett oda díjat a nemzetközi vallásközi filmes szervezet, az Interfilm ökumenikus zsűrije. Az alkotásnak ez a tizenkilencedik, külföldi fesztiválon elnyert díja, a filmet a világ harmincöt országában vásárolták meg mozi-, illetve televízió-forgalmazásra. (index.hu, 2004. 09. 28.) szakmai fogadtatás, fesztivál A Dealer Arany Athéné fődíjas A Dealer című film szeptember 26-án az Opening Nights filmfesztiválon elnyerte az Arany Athéné fődíjat. A film tizenhárom nemzetközi elismerést kapott eddig, a rendező az októberi magyar debütálásától mégis gyenge eredményt vár: „A Dealer október 21-én kerül a magyar mozikba. Nehéz film, nem gondolom, hogy közönségsiker lesz. Már húszezer nézőnek is örülnék.” (index.hu, 2004. 09. 27.) fesztivál, szakmai fogadtatás Orosz István filmje kapta a nagydíjat Egy magyar alkotást talált a zsűri a legjobbnak a szolnoki nemzetközi képzőművészeti filmszemlén, a díjkiosztón Orosz István munkája Az idő látképei kapta a nagydíjat. A Duna TV díját a román Carmen Cristian Fehér Trilógia Hóház című filmjének, a Magyar Mozgókép Közalapítvány 4K Szakkollégiumának díját pedig a Mozigépész című ausztrál alkotásnak ítélték oda. Az összesen 42 órát kitevő vetítéseken 25 ország 160 filmjét mutatták be. A produkciókat 32 ország több mint 350 filmje közül választották ki. (metro.hu, 2004. 09. 22.) fesztivál, szakmai fogadtatás A 61. velencei filmfesztivál A fesztivál fődiját, az Arany Oroszlánt Mike Leigh rendező Vera Drake című filmje nyerte el. Mike Leigh alkotása egy angliai „angyalcsináló” bábaasszonyról szól. Ezüst Oroszlánt kapott két film: a zsűri nagydíját a spanyol Alejandro Amenábar Mar adentro című alkotása nyerte

26

el. A film egy teljesen béna férfi története, aki ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy méltóságban haljon meg. Alakítóját, Javier Bardemet a legjobb férfi főszereplő díjára tartotta méltónak a velencei zsűr. A rendezés különdíját a dél-koreai Bin jip rendezője, Kim Ki Duk vehette át, aki öt évvel ezelőtt hasonló elismerésben részesült Velencében. A „Marcello Mastroianni” különdíjban Marco Luisi és Tommaso Ramenghi részesült Lavorare con lentezza című filmjéért. A Jövő Oroszlánja elsőfilmes díjat Ismael Ferrouki vehette át és Francesco Munzi különdíjat kapott. A digitális filmek kategóriájában Mania Akbari munkáját emelte ki a zsűri, míg Lucio Pellegrini és Gianni Zanasi alkotása különdíjban részesült. A Corto Cortissimo szekcióban, ahol Schilling Árpád Határontúl-ja is indult, Kamel Cherif vitte el a fődíjat, Peter Foott pedig különdíjat kapott. Az európai rövidfilmek kategóriájában Steve Hudson Goodbye című filmje kapta a legmagasabb velencei elismerést. (index.hu, 2004. 09. 11.) fesztivál, szakmai fogadtatás Népirtás ihlette a Torontói Filmfesztivál győztesét A 29. Torontói Filmfesztiválon a nyertes alkotás Terry George Hotel Ruanda című filmje lett, amely a ruandai mészárlásoknak állít emléket. A belfasti rendező drámája jó eséllyel pályázik az Oscar-jelölésre. A belfasti filmrendező filmje igaz történetet dolgoz fel egy szállodaigazgatóról. Paul Rusesabagina több mint ezer ember életét mentette meg az 1994-es ruandai népirtás idején. A fesztivál másik nyertese, az Omagh az 1998-as északír merénylet áldozatainak családját helyezi középpontba. Pete Travis rendező filmje a fesztiválon megjelent hétszázötven újságíró véleményét tükröző Discovery Díjat nyerte el. A filmkritikusok díját, a Fiprescit, egy új-zélandi dráma, az In My Father's Den nyerte. A film egy többszörösen kitüntetett haditudósító történetét meséli el, aki visszatér eldugott szülővárosába. A 29. Torontói Filmfesztivál tíz napja alatt 328 filmet vetítettek le a résztvevőknek. A kanadai szemle a filmes világ legelismertebb szakmai találkozója Cannes, Velence, Berlin és Sundance mellett. A hivatalos programba két magyar alkotást, Janisch Attila szemlefődíjas Másnap és Antal Nimród Kontroll című filmjét hívták meg. (index.hu, 2004. 09. 20.) fesztivál, szakmai fogadtatás

27

Fogadtatás JÚLIUS Az MTV sikere a monte-carlói tv-fesztiválon A hír kategóriában, szoros versenyben második lett, továbbá megkapta a zsűri külön elismerését a monte carlói televíziós fesztiválon a Magyar Televízió Este című háttérműsorának egyik tavaly tavaszi, „eurokonform disznóvágást” bemutató riportja. Schwajda Gergő riporter és Ángyán András operatőr a zsűri döntése szerint sajátos szemszögből követett nyomon egy eseményt: Pat Cox európai parlamenti elnök látogatását a Pest megyei Kartalon, egy olyan gazdánál, aki böllérkés helyett már évtizedek óta árammal öli meg sertéseit. Az immár 44. fesztivál első helyezettje az a beszámoló lett, amelyet egy japán stáb a bagdadi ENSZ-központnál 2003 augusztusában elkövetett merényletről készített, a harmadik egy iraki tömegsír exhumálását nyomon követő BBC-anyag lett – mondta Szűcs Gábor, a Híradó főszerkesztő-helyettese, aki a zsűri tagja volt. (index.hu, 2004. 07. 05.) fesztivál, szakmai fogadtatás Megfilmesítik a német kannibál esetét A valaha volt legaljasabb német bűnügyi esetet szeretnék Németországban filmre vinni. Armin Meiwas, a német kannibál, aki meggyilkolt és megevett egy embert – aki nem mellesleg önként vállalta sorsát – továbbra is sokkolja a németeket. (Az áldozat internetes hirdetésre jelentkezett.) A napokban Rosa von Praunheim, Németország egyik legellentmondásosabb meleg rendezője húszezer euró közpénzt vett fel az eset megfilmesítéséért. Az egész ötlet dühöt váltott ki konzervatív körökben. A litván születésű Rosa von Praunheim olyan filmekkel csinált karriert, amelyekben a homoszexualitás, a politika és más társadalmi kérdések keveredtek. A német kannibálról szóló film forgatását a tervek szerint decemberig nem kezdik el. (nepszava.hu, 2004. 07. 07) társadalmi fogadtatás, tartalomkínálat, gazdaság Gibson pereskedik a Passió profitjáért A színész-rendező filmforgalmazó cége a második mozihálózatot perli be a Passióból származó nyereség miatt. A cég most egymillió dollárt követel a Muvico-tól, míg korábban egy másik hálózatot 40 millió dollárért perelt be, arra hivatkozva, hogy a jegyeledásokból 55% jár a filmforgalmazónak. A film számos díjat nyert: az idei Multikulturális díjakból kettőt hozott el, a legjobb film kategóriájában Emma-díjat kapott, Maia Morgenstern Mária megformálásáért kapta meg a legjobb színésznő díját. A bírálatok is számosak voltak: a kritikusok vérszomjasnak, az érzékek elleni támadásnak, egyes zsidó szervezetek pedig antiszemitának tartották a filmet. (BBC News) (vg.hu, 2004. 07. 19.) felhasználási jog, gazdaság, társadalmi és szakmai fogadtatás A világ öt országából származik az internetre kerülő spam 99%-a Az év első felében az internetre került kéretlen reklámlevelek harmada gyógyszereket ajánlott, azonban gyakoriak a jelzáloghitelt és a pénisznövelés kínáló spamek is – derül ki a Commtouch nevű antispam-cég felméréséből. A Commtouch állítása szerint az internetre kerülő összes spam több mint fele az Egyesült Államokból származik, 73%-uk pedig kínai szerverekre hivatkozik. A kéretlen reklámok 99 %-a amerikai, kínai, dél-koreai, orosz vagy brazil weboldalakra mutat. A levelek túlnyomó többsége angol, mindössze 5,7% íródott más nyelven. Az első félévben a spamek 30%-a gyógyszereket és potencianövelő készítményeket ajánlott, 9%-ot tett ki a jelzáloghitelt és pénzügyi szolgáltatásokat kínáló levelek aránya, a „bronzérmet” pedig a pénisznövelő módszereket tartalmazó e-mailek szerezték meg, amelyek 7%-os aránnyal képviseltették magukat. Emellett gyakoriak voltak az olcsó szoftvereket 28

kínáló levelek is. Az Egyesült Államokban tavaly életbe lépett spamtörvény gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt a kéretlen levelek számára: a Commtouch szerint idén januárban még csak napi 350 ezer különféle spam került az internetre, júniusra ez a szám azonban 500 ezerre nőtt. A „CanSpam” törvényt számos bírálat érte, egyes vélekedések szerint ugyanis számos helyen nemho.hugy nehezíti, hanem megkönnyíti a spamelők dolgát. A Can-Spam nem tiltja a kéretlen levelek küldését, azonban kötelezővé teszi a küldő számára, hogy levelében tüntesse fel címét, postacímét, valamint a leiratkozás módját is. Emellett szigorúan tilos a megtévesztő tárgysor használata is. A Commtouch felmérése szerint a törvénynek megfelelő levelek aránya csupán 10%-ra tehető. (hwsw.hu, 2004. 07. 01) szabályozás, tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás Németországban keményebb kormányzati fellépést sürgetnek a spam ellen Úgy tűnik, nem érte el a hatását a 2004 áprilisában a német kormány által elfogadott jogszabály, amely kimondja, hogy tilos a spam e-mailek küldése és minden ezzel kapcsolatos tevékenység. Minderre a Mummert Consulting legújabb tanulmánya hívta fel a figyelmet, ami egyik legfontosabb megállapítása, hogy a spamküldőknek egyelőre még mindig nem kell börtönbe vonulniuk az európai államban. Ráadásul problémát okoz az is, hogy a legtöbb spamer Amerikából vagy Ázsiából fejti ki áldásosnak éppen nem nevezhető tevékenységét, így a hatóságoknak minimális az esélye arra, hogy ezeknek a személyeknek a nyomára bukkanjanak. Azonban a spamek által okozott kár évről-évre csak nő, a cég szerint ez az összeg idén eléri a 300 millió eurót. Jelenleg a vállalati postafiókokban lévő minden negyedik e-mail kéretlen reklámlevél. Ám a helyzet a Mummert Consulting szerint csak rosszabodni fog, hiszen 2005-ben ötből már két e-mail lesz hasonló „szenny”. Az 5500 email címmel rendelkező német cégek évente átlagosan 400 ezer spam e-mailt kapnak. A legnagyobb gondot és költséget magának, a kéretlen reklámleveleknek a kiszűrése, a normális levelektől való elválasztása és törlése jelenti. Egy német alkalmazottnak egy spam fellelése, annak megállapítása, hogy az e-mail spam-e vagy sem, majd a levél törlése tíz másodpercbe kerül. Ez a tevékenység pedig értékes perceket és órákat von el a munkaidőből, ezáltal csökken a termelés és a hatékonyság is. Ráadásul a napról-napra egyre csak sokasodó levelek tárolása is egyre nagyobb és nagyobb adattárolók beszerzését teszi szükségessé, ami további költségeket ró a cégekre. A Mummert Consulting szerint egyébként jelenleg a spam e-mailek elleni harc sikere leginkább az e-mail-szolgáltatókon múlik. Kérdés persze, hogy az alkalmazott spamszűrők mennyire képesek jól végezni a dolgukat, mennyire hatékonyak. Az AOL például eleget is tesz ennek a kötelességének, hiszen csak tavaly 500 milliárd spamet szűrt a különböző filterprogramok segítségével. A spam elleni harc már csak azért is az email szolgáltatókra hárul elsősorban, mert bármennyire is elképesztő, a felhasználók közül sokan nem tudják használni a spamszűrőket. A német internetezők körében ez az arány a felmérés szerint például 53%. Vagyis csak minden második német felhasználó tudja, hogy miként alkalmazza a szűrőket a kéretlen reklámlevelek ellen. S ez az arány sajnos a világ más részein sem jobb. Éppen emiatt és a meglévő hiányosságok miatt a Mummert Consulting úgy véli, hogy a német kormánynak minden eddiginél keményebben kell fellépnie a spamküldők ellen. (sg.hu, 2004. 07. 21.) tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás, szabályozás Vodafone: pornó csak felnőtteknek! A vezető brit mobilszolgáltató bejelentkezéshez köti az erotikus tartalmat és a felnőtteknek szóló chatszobákba való belépést. A Vodafone egy hitelkártyaszámot kér a nem gyerekeknek szóló oldalakra való belépéshez, bár a szolgáltatásokért felelős vezető, Al Russell szerint a gyerekek is hozzáférhetnek szüleik kártya-adataihoz.

29

Nagy-Britanniában 47 millió mobilt használnak – közülük 16 milliónak internet-hozzáférése is van. (mho.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás A párt lapot vesz Néhány hete felreppent a hír, hogy a német szociáldemokraták egyik vállalkozása, a Német Nyomda- és Kiadótársaság (DDVG) 90%-os tulajdont szerez a Frankfurter Rundschau újságban. A baloldali FR évek óta gazdasági nehézségekkel küzd, több kiadónak is árulták, de amint a szakértőik belenéztek a könyvekbe, fejveszetten menekültek. A 180 ezer példányban megjelenő országos lapot már a bezárás veszélye fenyegette, amikor mentőangyalként feltűnt a színen az SPD (a DDVG-nek álcázva) és átvállalta a kiadó több tízmilliós adósságát. A német sajtó nagy ribilliót csapott az üzlet körül, hiszen eddig még nem volt rá példa, hogy egy politikai párt komoly, országos terjesztésű lapot birtokolt volna. Pedig a DDVG eddig is kisebb-nagyobb részesedéssel bírt tizennégy kiadóban, négy nyomdában és több rádióadóban, mellesleg ők adják ki az SPD hivatalos pártlapját is, de egy Rundschau volumenű újság „bekebelezése” már mindenkinek szemet szúrt. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, gazdaság, társaság, társadalmi fogadtatás Kormányultimátum a BBC online-nak A BBC-nek meg kell szüntetnie néhány tematikus online tartalmát, és még inkább a hírszolgáltatásra kell koncentrálnia – derül ki a brit kormány megrendelésére készült jelentésből. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a közszolgálati online médiumnak – 2006ra – nem hírszolgáltatási tevékenységének negyedét külső beszállítókkal kell elkészíttetnie. A BBC Online várhatóan több, kereskedelmi jellegű szolgáltatását is megszűnteti. A Philip Graf által készített jelentés ugyanis kifogásolja, hogy az internetes médium egyes tartalmai nemigen különböznek a kereskedelmi versenytársak szolgáltatásaitól, vagy épp magának a BBC-nek a közszolgálati elveivel nincsenek összhangban. A 'What's On' és a 'FantasyFootball' szolgáltatások mellett áldozatul esnek a játékok és a szörföléssel valamint a szappanoperákkal foglalkozó kontentek is. A BBC vezetői üdvözölték a jelentést: „Philip Graf kimerítően és lényeglátóan elemezte a BBC online szolgáltatását, jelentésében hasznos javaslatokat tett a jövőbeni működtetésre és irányításra”. A vezetők ígérete szerint a következő hónapokban fontolóra veszik Graf tanácsait, és év végéig meghozzák a szükséges intézkedéseket. A 2003-as adatok szerint a BBC weboldalai több mint kétmillió lapból állnak, és Nagy-Britannia lakosságának körülbelül 43 százaléka tájékozódik a BBC online híreiből. (mho.hu, 2004. 07. 05., index.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, tartalomkínálat, szakmai és társadalmi fogadtatás Félmillió dollár büntetés Janet melléért 550 ezer dollárra büntethetik a CBS-t, mert Janet Jackson jobb melle előtűnt a Super Bowl szünetében – tudta meg az AP hírügynökség egy neve elhallgatását kérő forrástól. A CBS lányvállalataként működő Viacom tulajdonában húsz tv-csatorna van, és az elgondolás szerint mindegyik után az „illetlenségért” kiszabható legnagyobb büntetést, 27,500 dollárt kellene fizetnie a cégnek. A nem a Viacom-tulajdonban lévő, de a műsort szintén közvetítő csatornákat viszont nem bírságolnák meg. A „botrányos esetet” február 1-én leadott amerikai futball-döntő szünetében közvetítette a csatorna. Timberlake ekkor fedte fel kilencvenmillió néző előtt a popsztár jobb mellét, ami miatt félmillióan panaszukkal keresték meg a kommunikációs bizottságot. A „büntetendő illetlenség” pontos meghatározásáról amúgy nincs kormányszintű megegyezés, de ha a kommunikációs bizottság panaszt kap a közönségtől a reggel 6 és este 10 között, rádió és televízió csatornák sugározta szexuális tartalmú produkciói miatt, kivizsgálják az ügyet. Az FCC legutóbb a Clear Chanelt büntette meg 755 ezer dollárra a

30

Bubba the Love Sponge című műsorért. (index.hu, 2004. 07. 01.) szabályozás, társadalmi fogadtatás, gazdaság Az MTV a székházbérleti díj elengedését szeretné elérni Valamilyen formában írják le, vagy a kormány vállalja át az új központba költözésig hátralévő időszakban a Magyar Televízió (MTV) Rt. jelenlegi, Szabadság téri székházának bérleti díját. Erről Czeglédi László, az intézményt felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöke beszélt. „Ha ezt nekünk ki kell fizetnünk, akkor felborul a költségvetésünk” – mondta a közszolgálati médium büdzséjéről. Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerdai bejelentése szerint magántőke bevonásával épül fel az MTV új székháza Budapesten, az építkezés és a technológiai fejlesztés költsége mintegy 20 milliárd Ft. Az új székház a III. kerületi Bojtár utcában épül meg, az ingatlanon jelenleg is televíziós létesítmények vannak. Az MTV Rt. a magánbefektetőtől bérli majd új székházát, a bérleti díjat magának kell kigazdálkodnia. A pályázatot várhatóan szeptemberben írják ki, a beruházás nem terheli majd a költségvetést – tette hozzá a kormányszóvivő. Czeglédi László azt mondta, „az eddigi érdeklődés azt mutatja, hogy számosan lesznek, akik ezt a pályázatot ki fogják váltani”. A kuratórium elnöke az új épületbe költözéssel párhuzamosan végrehajtandó átalakítások kapcsán úgy nyilatkozott, „ráfér erre a szervezetre az ésszerűsítés”. „Mindenki tudja, hogy ennyi vezetővel nem lehet egy társaságot értelmesen vezetni, akkor sem, ha mindegyikük kiváló” – tette hozzá Czeglédi László, aki szerint centralizált szervezetet kell kiépíteni a hatékony és átlátható működés érdekében. Mint mondta, az új elhelyezéssel – egyebek mellett azzal, hogy öt helyett egy telephelyen működik majd az MTV – megfordítható a jelenlegi arány, amely szerint a költségek kétharmada a fenntartásra, üzemeltetésre megy el, és csak a fennmaradó rész a műsorkészítésre. A pénzügyminiszter az MTV elnökével együtt reorganizációs tervet fogad el, ősszel pedig a köztelevízió normatív finanszírozásának feltételeit is kidolgozzák. A tervek szerint az elszámolás műsorperc-alapú lesz. A jelenlegi bérleti díjakon 1,4 milliárd forintot lehet évente spórolni Az MTV a beruházás fejében vállalja szerkezetének átalakítását, vagyis azt, hogy az új székházba modern struktúrával, az új technológiához értő szakembergárdával költözik át. (mtv.hu és hullamvadasz.hu, 2004. 07. 01.) gazdaság, szakmai fogadtatás, társaság MSZP: Kondor és rádiója Fidesz-párti Újhelyi István, MSZP-s képviselő, a kormányzati médiakapcsolatok főkoordinátora egy televíziós műsorban a médiatörvény módosításának szükségességéről szólva a Magyar Rádió (MR) elnökének „egyre nyilvánvalóbb Fidesz-pártiságáról” beszélt. Kondor Katalin MRelnök nem kívánt reagálni az MTI-nek a szocialista politikus kijelentéseire. „A Fidesz ahhoz biztos nem fog hozzájárulni, hogy olyan törvénymódosítás legyen, amely mondjuk például a rádió elnökének egyre nyilvánvalóbb Fidesz-pártiságát és az általa vezetett intézmény efelé tolását akadályozhatja meg, vagy tolhatja vissza egy független közszolgálati pártsemleges rádióvá” – válaszolta az MSZP-s képviselő az MTV Nap-kelte című műsorában arra az újságírói felvetésre, hogy a kétharmados médiatörvény tervezett módosításához a parlamenti ellenzék támogatására is szükség van. A képviselő szerint a törvényt azért kell módosítani, mert a hatóságok például a Magyar Rádiót több ízben elítélték, de a törvénysértéseknek nincs semmilyen szankciójuk. „A törvénysértés tényét már megállapították a hatóságok, a probléma a médiatörvény azon részében van, amely a törvénysértés megállapítására megjelöli a megfelelő hatóságot, csak szankciót nem rendel mellé” – mondta. (nol.hu, 2004. 07. 07.) szabályozás, társadalmi fogadtatás

31

Torzítanak az AGB nézettségmérési eredményei? Az a tény, hogy az elsötétített RTL Klub-ot többen nézték az AGB adatai alapján, mint a közszolgálati adókat, rávilágít az AGB mérési módszerének fogyatékosságára. Az MTV a foci EB közvetítése kapcsán más vonatkozásban kérdőjelezte meg az AGB mérési eredményeinek pontosságát. A közszolgálati televízió nézettsége drasztikusan emelkedett az EB kezdete óta, például este 19.30 és 21.00 között a csatorna átlagos nézettsége jobb volt, mint a Tv2-é, és csak kevéssel maradt le az RTL Klubtól. Míg az év első hónapjaiban átlagosan a nézők 18,3%-át érdekelte csak az MTV, addig az Európa-bajnokság alatt 26,7% kapcsolt a csatornára, ráadásul ezúttal a hirdetőknek oly kedves 18 és 49 év közötti korosztályban is 24%-ra emelkedett a csatorna nézettsége, pedig általában a nagy vásárlóerővel rendelkező fiataloknak mindössze 13,5%-a vett tudomást a királyi televízió létezéséről. Az MTV vezetése mégsem elégedett, mivel véleményük szerint a nézettségi adatok torzítanak, hiszen nem veszik figyelembe, hogy sokan nem otthon, hanem egy pubban, más néven a sarki kocsmában nézik a mérkőzéseket. Ráadásul Rudi Zoltán, az MTV elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha az EB mérkőzéseit adják kivetítőkön. A Magyar Televízió utoljára 2002-ben, a foci-világbajnokság idején kérdőjelezte meg nyilvánosan az AGB eredményeit, amikor a mérések szerint a vb döntője sem ért el akkora nézettséget, mint a Barátok közt. Akkor az MTV a GfK Hungáriát kérte fel egy alternatív vizsgálat elvégzésére. A GfK telefonos megkereséssel dolgozott, és eredményei jelentősen meghaladták az AGB által mért adatokat. A közszolgálati televízió ezúttal nem rendelt meg külön nézettségmérési kutatást, mivel, ahogy Rudi Zoltán az Index kérdésére válaszolta, erre most nincs pénzük. A Magyar Televízió elnöke éppen ezért még megbecsülni sem tudta, hogy hány ember nézi a csatorna közvetítéseit otthonán kívül. „Az AGB műszeres nézettségmérési eljárása szabvány az iparágban, ennél megbízhatóbb eljárást egyelőre nem alkalmaznak a gyakorlatban” – mondta el Bozsonyi Károly, az AGB marketingigazgatója, aki viszont elismerte, hogy a sportközvetítések esetében jelentős különbségek lehetnek a valóság és az általuk mért eredmények között. „Egy amerikai kutatás szerint az otthonon kívüli tévénézés egy átlagos héten mindössze 0,8%-kal emelhetné a nézettséget, de a foci EB-t ennél valószínűleg nagyságrendekkel többen nézik szórakozóhelyeken” – nyilatkozta Bozsonyi. Az AGB marketingigazgatója szerint az otthonon kívüli tévénézés vizsgálatára egyelőre még csak kísérletek vannak, az egyik még nem piacképes módszer szerint például a vizsgálatban részt vevő alany egy apró készüléket hord magánál, ami képes venni a rádiók és csatornák által sugárzott hallhatatlan azonosítókat, és ezek alapján regisztrálja, ha egy bekapcsolt tévékészülék közelébe kerül. „Ez a módszer azonban még nem kiforrott, legalább négy-öt év kell ahhoz, hogy először megjelenjen az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában” – mondta el Bozsonyi, aki szerint majdani fejlesztéseik nagyban függnek megrendelőik, azaz a televíziótársaságok igényeitől. „Nem valószínű, hogy az MTV hasznosítani tudná egy másik független cég felmérését – tette hozzá Bozsonyi, mivel az AGB adatait szabványnak fogadják el a tévétársaságok és az ügynökségek, és ezeket az adatokat használják fel elszámolásaiknál.” A köztévének tehát akkor sem származna több bevétele a meccsek körüli reklámok értékesítéséből, ha kiderülne, hogy az AGB által mértnél jelentősen többen nézik a foci-Eb-t. (index.hu, 2004. 07. 02.) szakmai fogadtatás, gazdaság, technológia, fogyasztás Pénzt vár az MTV a meccsek közvetítéséért Jogdíjat vár a Magyar Televízió azoktól a vendéglátósoktól, akik kifejezetten az Európa-

32

bajnokság meccseire felállított kivetítőkkel csábítják kuncsaftjaikat – közölték az MTV sajtótájékoztatóján. A köztévével csak néhány tucatnyian kötöttek szerződést a focimeccsekre. A csoportos meccsnézés áráról a köztévé nem adott felvilágosítást. „A legtöbb szórakozóhelyen jogtalanul adják az Eb mérkőzéseit, de az MTV nem tud ellenőrizni mindet pubot. Összesen alig száz szórakozóhellyel kötöttünk szerződést, így a többiek törvénysértést követnek el” – nyilatkozta Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki hozzátette: „Információim szerint az EBU, azaz az Európai Médiaszövetség emberei Budapesten vannak, és a szórakozóhelyeken is vizsgálódnak.” Az MTV az európai közszolgálati műsorszolgáltatók szervezetétől, az EBU-tól vette meg a jogdíjat 707 millió Ft-ért. A szerződés egyik pontja szerint a köztévé csak térítés ellenében adhatja át nyilvános vetítésre a képet. A szövetség pedig az uniós jogszabályokkal összhangban pontosan szabályozza, hogy egy szórakozóhelynek mekkora összeget kell fizetnie kivetítőnkként. Az Index információi szerint azonban a magyar törvények szerint a közszolgálati televízió jogszerűtlenül kötött szerződést és fogadott el pénzt egyes szórakozóhelyektől. „Minden nagy sportesemény idején felvetődik, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha a közvetítéseket kivetítőn vagy televízión adják, de a magyar szerzői jogi törvények értelmében csak akkor kell előzetes engedélyt kérniük a kocsmák, pubok tulajdonosainak a csatornától, ha belépőt szednek” – nyilatkozta az Indexnek Szinger András, az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal jogásza. „A csatornák összekeverik a sugárzást és a nyilvános előadást, ugyanis a magyar törvények értelmében csak a továbbsugárzás esetében kell engedélyért fordulni a sugárzási jogok tulajdonosához” – állítja Szinger. Azonban, ha egy tévékészülék van bekapcsolva a pult felett, még nem minősül sugárzásnak, csak nyilvános előadásnak, és ezért csak átalánydíjat kell fizetni az Artisjusnak, amely például száz főt meg nem haladó közönség esetén a szervezet honlapja szerint mindössze 5350 Ft. Az MTV azonban ebből az összegből sem kap, hiszen az Artisjus csak az írók és zeneszerzők jogait védi, a beszedett pénzekből is csak ők részesülnek. (index.hu, origo.hu és hullamvadasz.hu, 2004. 07. 02.) felhasználási jog, társadalmi fogadtatás, gazdaság, szabályozás, EU Piros lámpás Nagy Testvér A legújabb, rövidesen adásba kerülő Nagy Testvér már a pornóvilág határát fogja súrolni! A Private stars (Privát csillagok) augusztusban indul, lényege, hogy öt férfit öt pornósztár hölggyel zárnak össze, és a műsort huszonnégy órán keresztül, megszakítás nélkül sugározzák. A nézőknek semmit nem kell a fantáziájukra bízni, mindent megkapnak az ízigvérig kiesős rendszerben zajló valóságshow-ban. Mindig az a férfi esik ki, aki a legkevesebbet nyújtja a hölgyeknek. A színhely egy amszterdami bordélyház. A győztes jutalma – aligha meglepő – egy szerződés valamelyik pornófilmes céggel. A műsor értelmi szerzője és szponzora ugyanis a műfajban élenjáró Private Media Group. A Private starst a Bravo Chanel sugározza, egyelőre még nem tudni, hogy kábeltévén vagy műholdon keresztül, de mindenképp kódolva. A terv máris vehemens vitákat váltott ki: médiaszakemberek szerint rossz példát nyújtanak a nézőknek, és problémát okozhatnak a magánéletükben is. A Bravo Tv a maga igazát védi: miután a férfiak amatőrök, a néző valamit kap a valóságból is. (szinesmailap.hu, 2004. 07. 18.) tartalomkínálat, szakmai fogadtatás Műsoron a szektatagok valóságshow-ja Eldőlt, hogy Amerikában képernyőre kerül az előzetesen sokat vitatott amish reality, amely a külvilágtól elszigetelten élő vallási csoport fiataljainak megkísértésével akar szórakoztatni. Az ellenzők szerint a tévé nevetségessé tenné a szigorú elvek szerint élő szekta ifjait, a

33

csatorna visszautasítja a vádat. A rumspringát, vagyis az amish szektához tartozó fiatalok vándoridőszakát középpontba állító realityt fog közvetíteni az egyesült államokbeli UPN tévétársaság, amelynél közölték, hogy a nézők tíz részen át követhetik a rendhagyó valóságshow-t. A műsorban öt ifjú amisht és hat városlakó fiatalt költöztetnek össze egy ultramodern házba, amelynek életét kamerák követik. A produkció sorsa a tiltakozások és a UPN hallgatása miatt korábban bizonytalan volt, a médiacég bejelentése szerint azonban most már biztos, hogy július 28-tól adásba kerül a több oldalról támadott műsor. A legjelentősebb ellenvetések a washingtoni kongresszusból érkeztek, amelynek több tucat tagja kifogásolta a tévétársaság terveit. „A régi cirkuszok mutatványos bódéit juttatja eszembe. Rossz lenne ez egy olyan kisebbségi csoportnak, mint az amishok” – nyilatkozta korábban Joe Pitts pennsylvaniai képviselő az Amishok a városban című program ötletéről. A CBS elnöke, Leslie Moonves, aki a közös cégcsoportba tartozó UPN felügyeletét is ellátja, más véleményem van, azt állítja, az amish fiatalok találkozása a nagyvárosi csillogással – mondjuk, Beverly Hillsben – kiváló téma egy tévéshow számára. „Közvetíteni, ahogy egy ember – akinek nincs televíziója – végigsétál a Rodeo Drive-on, bemutatni, hogyan sokkolja a látvány, azt hiszem, ez érdekes lehet a képernyőn – mondta a világ egyik legdrágább bevásárlóutcájának hatását mérlegelő Leslie Moonves, aki biztos benne, hogy a felvételek nem ártanának az amish közösségnek. (origo.hu, 2004. 07. 09.) tartalomkínálat, szakmai és társadalmi fogadtatás Az MTI barátságtalan lépései – hézagos tájékoztatás, sérülnek az alapjogok Nem fizeti tovább az Illyés Közalapítvány (IKA) szeptember 30-tól a Magyar Távirati Iroda hírcsomagját a határon túli lapoknak. Elfogadhatatlan a magyarországi támogatással romániai magyar lapoknak eddig térítésmentesen nyújtott MTI-hírszolgáltatás megvonása – szögezte le a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. A mintegy 313 ezres olvasótáborral rendelkező hét vidéki erdélyi napilap (Szabadság – Kolozsvár, Népújság – Marosvásárhely, Hargita Népe – Csíkszereda, Szatmári Friss Újság – Szatmárnémeti, Bihari Napló – Nagyvárad, Nyugati Jelen – Arad, Háromszék – Sepsiszentgyörgy) kiadóit tömörítő egyesület állásfoglalása szerint nem szerencsés az a budapesti döntés, hogy szeptember 30tól megvonják a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírszolgáltatását a nem magyarországi sajtótól, mert ez hátrányosan érinti a romániai magyarságot. Az '56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága dr. Lenkovics Barnabáshoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult Vince az MTI Rt. elnökének 2004. július 1-vel hatályba lépett, az OS működési rendjét szabályozó, egyben az állampolgári jogokat korlátozó rendelkezése miatt. Közben az MTI-nél elbocsátások várhatók: ennek első ütemére 278 millió Ft-ot biztosít a magyar állam. (gondola.hu, 2004. 07. 03., transindex.ro, 2004. 07. 05.) gazdaság, tartalomkínálat, szakmai fogadtatás Újhelyi a határon túli magyar lapok hír-ellátásáráról Az MSZP médiapolitikusa esélyt lát arra, hogy szeptember 30-a után és a következő években is biztosítva legyen a határon túli magyar lapok MTI hírekkel történő ellátása. Az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának titkára, Laborczi Géza az MTI-nek azt mondta: a közalapítvány a Draskovics-csomag 197 millió forintos elvonása miatt nem tudja vállalni, hogy ellássa az MTI híreivel a határon túli magyar szerkesztőségeket. Az IKA szeptember 30-ig fedezi a hírszolgáltatások költségeit. A kormánypárti médiapolitikus nyilatkozatában hangsúlyozta: „a határon túli magyarságnak széles körű és tárgyilagos nemzeti hírszolgáltatásra van szüksége.” A határon túli magyar lapoknak juttatott hírszolgáltatás nem eshet áldozatul annak, hogy a Magyar Távirati Iroda Rt. nehéz gazdasági helyzetben van – tette hozzá. Az MSZP-s médiapolitikus kéri a kormánytól független IKA kuratóriumát, bírálja felül

34

korábbi döntését. (mtv.hu, 2004. 07. 01.) gazdaság, társadalmi fogadtatás Átalánydíjas internetet szorgalmaz a Netért A Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága szerint a hazai internetes fejlettség jelen fokán szükséges lenne átalánydíjas dial-up díjcsomagok piacra dobása. Erre év eleje óta a jogi környezet is adott – teszi hozzá a társaság. A hazai internetezők érdekvédelmét felvállaló Netért civil szervezet örömmel veszi, hogy a Matáv év végéig fenn tartja a 15/40/100 órás internetes díjcsomagokat, ám az egyesület álláspontja szerint a hazai modemes internetezők problémáira – és egyben az alacsony internet-penetráció bővülésére – megoldást a 2004. január 1-én hatályba lépett Egységes Hírközlési Törvény (EHT) által előírt átalánydíjas szolgáltatói kötelezettség jelentené – áll a társaság szerdai közleményében. A hatályos EHT kimondja, hogy a telefonszolgáltatók kötelesek átalánydíjas nagykereskedelmi konstrukciót kínálni az internet szolgáltatóknak. Ez lehetővé tenné átalánydíjas dial-up szolgáltatását azon előfizetőknek, akiknek jelenleg nincs módjuk szélessávú elérésre csatlakozni. Az átalánydijas modell bevezetése ez év közepéig a törvényi kötelezettség ellenére sem történt meg – hívja fel a figyelmet a Netért. Az érdekvédelmi társaság megismétli véleményét, miszerint a hazai rendkívül alacsony internet penetráció bővülését csak az ún. belépő szintet jelentő modemes hozzáférések árversenye segítheti elő, melyhez a megfelelő jogi környezet január óta adott. (origo.hu, 2004. 07. 01.) érdekképviselet, szakmai fogadtatás, szabályozás Freeblog az Indexen A Freeblog.hu és az Index.hu együttműködése révén új szolgáltatással bővül az Index webvertikuma: blogolni is lehet. A blogjelenségről számtalan cikket írtak már, próbáltak definiálni a fogalmat, megfejteni, miért váltja ki egyszerre a szívecskékkel díszített, „Titok!!!” feliratú szamárfülekkel szerelt emlékkönyveket („A barátság arany fonál, mely ha egyszer elszakad, összekötni ugyan lehet, de a csomó megmarad”), a tinédzsernaplókat, az alacsony példányszámú memoárköteteket és a kari újságokat. A blog legpontosabb definíciója az online napló talán, de kezd amolyan portálszerű fogalommá válni: szinte mindenre rámondható, ami gyakran frissül, van benne valami kis személyes és nem nagyon sokan csinálják. Az Államok boldog kommunikációszakos PhD-hallgatói már minden dolgozatban sajtótörténeti fejleményként értékelik a blogmozgalmat. A hivatalos sajtónál fürgébb, szemtelenebb, bátrabb, ám megbízhatatlanabb személyes hírsite-ok és pletykablogok nem csak népszerűek, de néhánynak már épkézláb üzleti modellt is sikerült építenie, és lukratíve naplózza a naplózandókat, tehát amolyan mini médiavállalkozásként működik. A Magyarországon még mindig csak éledező blogmánia mindenesetre elhatolt a politikáig (intő példa: Demszky Gábor választási blogja), és a médiaceleb-világig (Csisztu Zsuzsa blogol). A Freeblog a legszebb, legjobb, legműködőbb magyar publikus blog: bárki regisztrálhat, és írhat, ha van kedve. (index.hu, 2004. 07. 02.) tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás Zsugorodik a vezetékes telefónia A Nemzeti Hírközlési Hatóság gyorsjelentése szerint májusban megint csökkent a bekapcsolt vezetékes fővonalak száma. Az eddigi töretlen fejlődés megtorpant a telefonálásra és modemes internetezésre egyaránt használható ISDN-előfizetéseknél is. Bíztató azonban, hogy lassacskán beindul a verseny, hiszen több tízezren – bizonyos szolgáltatásoknál – elpártoltak eredeti szolgáltatójuktól, és a Tele2-t választották. Az elmúlt években folyamatosan csökken a vezetékes előfizetők száma, ami önmagában nem lenne túlságosan aggasztó a mobiltávközlés látványos térhódítása miatt. A Nemzeti Hírközlési Hatóság kiadott gyorsjelentésében szereplő, háztartásokra vonatkozó adat viszont nem jó jel, arra int, hogy valami hiba csúszott a hazai információs sztrádaépítésben. A fővonalak ugyanis – a szaktárca reményeinek megfelelően – nem csupán a minél olcsóbb telefonbeszélgetések, hanem az

35

adatátvitel technikai eszközét is jelentik. Ha kevesebb otthonban van vezetékes telefon, akkor csökken annak az esélye, hogy Magyarország behozza az ezredforduló körüli években bekövetkezett lemaradását az internet elterjesztésében. Igaz, a kábeles internetezés ugyancsak lehetőségként kínálkozik e téren, ám ennél a technikai megoldásnál a valódi áttörésnek egyelőre jogszabályi akadályai vannak. A hírközlési hatóság tegnap regisztrált adatai alapján 24.056-ra emelkedett a számát megtartó, de korábbi szolgáltatóját elhagyó és újat választó előfizetők tábora. Júniusban még 19.430 vezetékes számhordozást jegyeztek a hivatalnál. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a mobilhoz képest a vonalas távközlésben arányaiban többen ragaszkodnak régi számukhoz, mint szolgáltatójukhoz, úgyhogy az átvándorlók száma a következő hónapokban is tovább emelkedhet. A vezetékes lakossági távközlési piacon szolgáltató TELE2 működésének elmúlt több mint két hónapjában több tízezer előfizetőt szerzett, s havi forgalma már millió percekben mérhető. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a társaság egy-egy országban 15-25%-os részesedést tud szert tenni a vezetékes lakossági piacon. A hálózattal nem rendelkező szolgáltató, amely nagykereskedelmi áron vásárol szabad kapacitásokat a vezetékes cégektől, nálunk belföldi távolsági, illetve a mobilhálózatba irányuló, valamint nemzetközi hívásokat bonyolít le. Májusi mutatók a vezetékes hírközlésről:

2001

2004

3.756.776

3.589.731

Száz lakosra jutó fővonalszám

36,8

35,52

ISDN fővonalak aránya (%)

10,7

16,67

Egy fővonalra jutó átlagos havi beszédperc

274,8

230,4

Átlagos híváshossz (perc)

3,0

2,99

Háztartások telefonellátottsága (%)

78

71

Bekapcsolt fővonalak száma (db)

Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság (nepszava.hu, 2004. 07. 07.) fogyasztás, szakmai fogadtatás Botrány és sikermozi Trianonról A megkurtított mozi-változatot eddig 650 ezren látták. Röviden az előzményekről: a korábban történelmi tárgyú játékfilmeket: az István, a királyt, a Julianust, a Honfoglalást, a Sacra Coronát készítő Koltay még 2002 elején az ORTT pályázatán nyert el 15 millió forintot a Velünk élő Trianon megvalósítására. A filmről kialakított vélemények erősen megoszlanak. (vasarnapreggel.hu, 2004. 07. 04.) társadalmi fogadtatás, gazdaság Négyből egy internetező lopja a filmeket Az online piackutatással foglalkozó OTX cég nyolc országban – Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Németország,

36

Olaszország – vizsgálódott az internetezők filmletöltési szokásainak tekintetében. A közel 3600 résztvevő megkérdezése után kiderült, hogy ezen nyolc ország internetezőinek fele töltött már le jogvédett anyagot engedély nélkül. Ezek 17%-a nyilatkozott úgy, hogy a korábbi időszakhoz képest ritkábban megy el moziba, s 26%-uk közölte azt, hogy kevesebb DVD-t vásárol, mint pár éve. Az MPAA, azaz az Amerikai Filmkiadók Szövetsége közreműködésével elkészült tanulmány minden bizonnyal egy újabb fegyvertény lesz a jogvédők kezében. Annak ellenére, hogy 1993 és 2004 között csak az USA-ban 27%-kal nőtt a moziba ellátogatók száma (330 millióval, 1,64 milliárdra), s még 2002-ről 2003-ra is érezhető emelkedést tapasztaltak, a folyamatos jegyár-emelkedések ellenére. A DVDeladások és -kölcsönzések száma a 2002-es eredményekhez képest pedig egyenesen 50%-kal emelkedtek a tavalyi évben. Továbbra is attól tart azonban az MPAA, hogy ez az idilli állapot már csak egy (legalábbis a kiadók számára) szép időszak végét jelenti, főként amiatt, hogy egyre inkább terjed a szélessávú internet-hozzáférés. Például Dél-Korea lakosságának 98%-a szélessávú internet-csatlakozást használ, s közel kétharmaduk tölt le filmeket a világhálóról. A távol-keleti országban három ember közül egy emiatt már ritkábban megy el moziba. „Nem nehéz elképzelni, hogy más országokban is hasonló forgatókönyv játszódik majd le a broadband hozzáférések terjedésével” – mondta Matthew Grossman, az MPAA egyik szóvivője. Egy, az egész világra kiterjedő kampányt beindításán dolgozik az MPAA, éppen a fenti adatok ismeretében. Ennek keretében az online filmletöltéseket kívánja még közelebbről megfigyelni, illetve az embereket szeretné felvilágosítani a kalózkodás hátrányairól. (terminal.hu 2004. 07. 09.) fogyasztás, társadalmi és szakmai fogadtatás, érdekképviselet Illegális szoftverhasználat: háromból egy Minden két dollár értékű legálisan vásárolt szoftverre egy dollárnyi illegálisan telepített szoftver jut – az arány, ha a korábbi robbanáshoz képest kisebb mértékben is, de folyamatosan a „fekete” felhasználások oldalára billenti a mérleget, derült ki a BSA-nak (Business Software Alliance) az egész világot átölelő tanulmányából. Tavaly világszerte 50 milliárd amerikai dollárt költöttek személyi számítógépeken futó kereskedelmi tömegszoftverekre, míg a ténylegesen telepített szoftverek értéke 80 milliárd dollár volt. Az illegális szoftverhasználat aránya 2003-ban 36%-ra nőtt. A vizsgált hat régióból az illegális szoftverhasználat terén toronymagasan a kelet-európai vezet (70%-kal), az észak-amerikai régióban az arány 23%, Nyugat-Európában éppen a világátlag (36%). S van egy meglepő adat is: az Ázsia/Csendes-óceáni térség illegális szoftverhasználati aránya alacsonyabb, mint más fejlődő régiók megfelelő mutatója, annak ellenére, hogy a négy legnagyobb illegális szoftverhasználattal rendelkező országból három ebben a régióban található. Vietnám és Kína 92%-kal vezeti a fekete toplistát, majd Ukrajna (91%) és Indonézia (88%) következik. A „nagyfogyasztók” között érdemes említeni Oroszországot (87%). A „jó fiúk” csapatában az USA vezet (a 22%-os arány megtévesztő, nominálértékben a piac mérete miatt az Államok szoftvergyártói is hatalmas károkat szenvednek), Új-Zéland 23%-kal érdemel ezüstöt, Dánia az internet-penetrációs robbanás ellenére harmadik (26%); érdekes adat, hogy a legjobb húszba befért Csehország, pedig 40%-ával 4 pontot ver a világátlagra. Az utóbbi adat magyarázata éppen a piac nagysága miatti nominálértéken elszenvedett kár – e szempontból Nyugat-Európa a ranglistavezető 9,6 milliárd dolláros mínusszal, Ázsia 7,553 milliárddal második, az észak-amerikai 7,232 milliárddal bronzot érdemel. Az illegális szoftverhasználat regionális különbségeihez számos tényező járul hozzá – a szoftverek jövedelemhez viszonyított árától és a szellemi tulajdon védelmének mértékétől kezdve az illegális szoftverek elérhetőségéig és a kulturális különbségekig, állítják a kutatás végzői. Az illegális szoftverhasználat az egyes országokon belül sem egységes; városonként, iparáganként és demográfiai kategóriánként különbözik. A tanulmány megállapítja: továbbra

37

is a magas illegális szoftverhasználattal rendelkező országok azok, ahol a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkeznek a piacok (Kína, Oroszország) – és ez semmi jót nem ígér a jövőre nézve. (dunaujvaros.com, 2004. 07. 16) gazdaság, fogyasztás, szakmai fogadtatás Többen cserélnek file-okat, mint valaha A zeneipar minden erőfeszítése ellenére tovább nő a jogvédett dalokat illegálisan cserélők száma és a „forgalomban” levő zeneszámok mennyisége is. A BigChampagne, mely az internetes file-cserét monitorozza, bejelentette, hogy júniusban egy tetszőleges időpontot kiválasztva legalább 8,3 millió ember tartózkodott olyan hálózatokon, melyek illegális zenecserélésre is lehetőséget nyújtanak (Kazaa, eDonkey stb.). Ez – közleményük szerint – minden idők legnagyobb csúcsa: 19%-os emelkedés a tavaly júniusi, 6,8 milliós előző rekordhoz képest. Sok értelme tehát nem volt a tavaly szeptemberben elindított, az RIAA által a jogsértő internetezőkkel szemben kezdeményezett peres eljárásoknak. Mindezekből azt a tapasztalatot szűri le, hogy az iparnak nagyjából egyetlen lehetősége van a peer to peer szolgáltatások fölé kerülnie: a legális alternatívákat kell még jobban felhasználóbaráttá tenni. Legnagyobbrészt a zenei állományok képviselik magukat az online file-cserében, állítja a BigChampagne felmérése. Júniusban körülbelül egymilliárd dal cserélt szabadon gazdát (ez 1 dolláros áron számolva 1 milliárd dollár kiesést jelentene a kiadóknak – ha a cserélők hajlandóak lennének megvenni a dalokat). Ez szintén új rekord a tavaly júniusi előző csúcshoz viszonyítva: akkor a plafon 820 millió volt. A szexuális tartalmú videók és képek a második legnagyobb kategóriát alkotják. (terminal.hu, 2004. 07. 14.) fogyasztás, szakmai fogadtatás, gazdaság Az MTV korlátozná pénzügyeinek nyilvánosságát Rudi Zoltán az MTV elnöke megválasztása után felvetette: elég, ha az MTV pénzügyeit a menedzsment és a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöksége látja át: az egymillió forintnál nagyobb értékű szerződések ne kerüljenek a világhálóra. Egy elnöki utasítás értelmében ugyanis az MTV kontraktusainak zömét elvileg közzé kell tenni az interneten. A kuratóriumi elnökség augusztusban vélhetően tárgyal arról, hogy a jövőben ne kerüljenek fel az egymillió Ft-nál nagyobb értékű szerződések főbb adatai a világhálóra. Czeglédi László kuratóriumi elnök szerint sehol máshol nem divat a szerződések nyilvánosságra hozatala, azok jog- és szabályszerűségét a kuratóriumi elnökség, az MTV Rt. felügyelőbizottsága is képes ellenőrizni. Abból a 4,8 milliárd Ft-ból, melyet a közelmúltban szavazott meg a parlament az MTV-nek, a köztévé három fő célt akar megvalósítani. A pénzügyi és gyártási folyamatok átláthatóságának biztosítására, illetve a belsős és külsős munkatársak foglalkoztatási rendszerének átalakítására több százmillió Ft-ot kíván fordítani. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 09.) gazdaság, szakmai fogadtatás Olasz film kapta a Kristályglóbuszt A Certi bambini című Antonio és Andrea Fazzi rendezte olasz film kapta szombaton este a nyugat-csehországi Karlovy Varyban a 39. nemzetközi filmfesztivál fődíját. Az idei szemlén több magyar filmet is bemutattak, de díjat egyik sem kapott. (index.hu, 2004. 07. 10.) fesztivál, szakmai fogadtatás Megtagadták a Fahrenheit 9/11 vetítését Két nagy amerikai mozilánc nem hajlandó műsorra tűzni a Fahrenheit 9/11-t. A Fridley Theaters propagandafilmnek tartja, a GKC Theaters tiszteletlenségnek érezné a vetítést az iraki amerikai katonákkal szemben. Mindketten visszautasítják a cenzúra vádját. Michael Moore Fahrenheit 9/11 című filmjét pénteken újabb 286 amerikai moziban kezdték el vetíteni. Viszont ha egy nebraskai, wisconsini vagy marquette-i mozirajongó meg akarja nézni, kénytelen odébb utazni, ugyanis a GKC Theaters és a Fridley Theaters mozilánc

38

megtagadta a Bush elnököt kritizáló dokumentumfilm vetítését. Robert Fridley, a Fridley Theaters tulajdonosa közölte, hogy a filmet azért nem játsszák, mert propagandának tartják. „Mindig is az volt és lesz a vezérelvünk, hogy nem játsszuk le azt, amit propagandafilmnek érzünk. Nem számít a forrás. Úgy érezzük, hogy a Fahrenheit 9/11 beleesik ebbe a kategóriába.” Beth Karasotes, a GKC Theaters elnöke kijelentette, hogy a 29 mozit és 270 termet magába foglaló lánca mindaddig nem fogja vetíteni a dokumentumfilmet, amíg Amerika háborúban áll. A Fahrenheit 9/11 máris 60 millió dollár bevételt hozott a június 25-i bemutatója óta. A filmet összesen már 2011 mozivásznon vetítik Amerikában, és a harmadik hétvégéjén újabb 11 millió dollárért vettek rá jegyeket. (origo.hu, 2004. 07. 12.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás, gazdaság 21 milliárdot fialt Moore Bush-ellenes filmje A Fahrenheit 9/11 a mozitörténelem első dokumentumfilmje, ami elérte a 100 millió dolláros álomhatárt, ezzel olyan filmeket előzve meg, mint a Sikoly vagy a Cápa 2. Hétfői jelentések szerint a június végi bemutató óta a „Fahrenheit 9/11” 103,4, millió dollárt, azaz mintegy 20,6 milliárd forintnyi bevételt biztosított a moziknak. A Cannes-i Filmfesztiválon Aranypálmát nyert alkotás, amely többek közt a Bush-família és Oszama Bin Laden szaúdi családja közti gazdasági összefonódásokról szól, 6 millió dollárból készült, és még 10 millió dollárt költöttek a film marketingkampányára. (index.hu, 2004. 07. 26.) szakmai fogadtatás, fogyasztás, gazdaság Legálisan letölthető a Fahrenheit 9/11 Nem kellett sok idő, hogy a fájlcserélő hálózatokon megjelenjen Michael Moore legújabb dokumentumfilmje, a Fahrenheit 9/11. A filmrendezőnek azonban mindezzel semmi problémája sincs, ezért viszont több szervezet azonnal meg is orrolt rá. Jack Valenti az MPAA (Amerikai Mozgókép Szövetség) elnöke nem tud egyetérteni Michael Moore-ral, szerinte ugyanis a kalózmásolatok és a kalózkodás dollár milliárdokba kerül a filmiparnak, ráadásul még több ezer munkahely elvesztését is jelenti. Az MPAA elnöke szerint a filmkalózok ellen csak úgy győzhet a filmipar, ha egységes marad, és nem kerül sor hasonló renitens akciókra. (sg.hu, 2004. 07. 06.) szakmai fogadtatás, gazdaság Egyre nagyobb az SMS-függők száma Németországban Egyre tömegesebb méretű a mobiltelefonos üzenetfüggők száma Németországban, immár 380 ezerre tehető a számuk. „Az SMS-ezéstőli függőség komoly baj, mentális és pénzügyi károkat okoz. A probléma depresszióhoz és személyiségtorzuláshoz vezet, ráadásul igen magas telefonszámlákhoz” – hangoztatja a függőségről leszoktató terápiával foglalkozó Andreas Herter doktor. Az eddigi legszélsőségesebb példák között tartja számon azt a tizenéves fiút, aki csaknem 2,5 millió forintért SMS-ezett olyan személyeknek is, akiket még csak nem is ismert. Akad betegei között olyan férj és feleség, akik már csakis SMS-ek révén képesek egymással társalogni, akkor is ha egymás mellett ülnek. (kisalfold.hu, 2004. 07. 12.) társadalmi fogadtatás, gazdaság Hamarosan eljön a mobil televíziók kora Egyre inkább úgy tűnik, a tudomány és a technika fejlődése lehetővé teszi, hogy kedvenc műsorunkat, bárhol is legyünk, bármit is csináljunk, mobilunk segítségével végignézhessük. Dél-koreai már rendelkezik egy szélessávú mobil TV szolgáltatással, amelynek az ára jelenleg még igen borsos, egy másfélórás filmért akár 100 amerikai dollárt is elkérhetnek. Azonban a délkelet-ázsiai piacon hamarosan a konkurencia is megjelenik az SK Telecom személyében, amely vállalat műholdas sugárzással kísérletezik. Berlinben és Helsinkiben

39

hagyományos földi TV-adók segítségével próbálják meg lehetővé tenni a tökéletes szórakozást. A szakértők véleménye szerint azonban arra még várni kell, hogy az új találmány minden háztartásból kiszorítsa a hagyományos televízió készülékeket. (vg.hu, 2004. 07. 14.) technológia, gazdaság, szakmai fogadtatás Már nemcsak hírtévé az al-Dzsazíra Merész álmokat dédelget az Egyesült Államok kormánya által Oszama bin Laden szócsövének tartott Al-Dzsazíra nevű katari televíziós csatorna. Vezetői azt tervezik, hogy a hírcsatorna és a már működő sportprogram mellett gyermekeknek szóló műsort és dokumentumcsatornát is indítanak. Sőt, igyekeznek mielőbb megjelenni a tőzsdén is. A televízió szinte páratlan népszerűségre tett szert az arab világban: a legnézettebb televízióvá nőtte ki magát azokban a háztartásokban, ahol rendelkeznek műholdvevő készülékekkel. Irakban például nézettségben manapság messze maga mögé utasítja az amerikaiak által támogatott televíziókat, igaz, versenytársa, az al-Arabija hírtelevízió műsorait valamivel többen követik figyelemmel. „Egyedülálló pozíciónkat kihasználva kéthárom esztendőn belül értékpapírjainkkal meg akarunk jelenni a dohai tőzsdén” – jelentette ki a hírtelevízió vezetője, Ahmed el-Sejk. tőzsdére való kijutással akad egy kis gond. Méghozzá az: nem árt nyereségesnek lenni ahhoz, hogy a cég kibocsássa részvényeit. Márpedig egyelőre ettől igencsak messze vannak. Az al-Dzsazíra kiadásainak 90%-át ugyanis a katari állam fizeti. Az al-Dzsazírát gyakran arab CNN-ként emlegetik, s nemcsak azért, mert huszonnégy órán keresztül ontja a híreket. Kiterjedt tudósítói hálózatával valóban új színt hozott a média illetve a hírtelevíziók világába. Az al-Dzsazíra sikere nyomán egyre több arab hírtelevízió jelent meg az éter hullámain. Az iraki háborúban szinte egy csapásra vált ismertté a dubai központú al-Arabija és az ugyancsak Arab Emírségekbeli Abu Dhabi tévé. E programok hirtelen megjelenése összefüggésbe hozható avval is, hogy az arab országokban évről évre válik mind népszerűbbé a műholdas televíziózás. Napi 24 órában sugárzó, arab nyelvű hírtévét tervez létrehozni a BBC kormányköltségen, ellensúlyozandó az al-Dzsazíra nyugaton sokszor komoly fenntartásokkal kezelt térségi tevékenységét. (A programot elsősorban avval vádolják, hogy az iraki felkelőket pártfogolja). A brit sajtó szerint az ötlet a brit külügyminisztériumban született meg. A fő cél az alDzsazíra és a hozzá hasonló, az arab világban rendkívül népszerű, ám sokszor élesen nyugatellenes hírtartalmakat sugárzó helyi műholdas tévék hatásának csökkentése. Az új tévét az angol nyelvű BBC World mintájára hoznák létre; a műsorok zömét Londonból sugároznák, de azokat jórészt közel-keleti személyzet gyártaná. Az éves működtetési költség a Financial Times értesülése szerint 28 millió font (10 milliárd Ft) lenne; ezt, csakúgy, mint a BBC World Service rádió költségvetését, a brit külügyminisztérium fedezné. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 06. és nepszava.hu, 2004. 07. 14.) gazdaság, fogyasztás, tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás Újabb bulvárlapok indulnak Két nagy német kiadó megjelenése is várható a bulvárnapilap-piacon, pedig májusban már két újabb lappal bővült a kör. Az igazi meglepetéseket így a következő félév. Virágzott és koncentrálódott a bulvárnapilapok piaca az idei év első felében, a hírek szerint azonban a következő félév tartogatja az igazi meglepetéseket. Májusban a görög Geroniacsoporthoz tartozó Napi Ász, illetve a Híd Rádió Rt. legújabb lapja, a Képes Bulvár indulása hozott némi pezsgést a piacon. A Híd Rádió vezérigazgatója, L. Kelemen Gábor víziója szerint a hazai bulvárolvasók száma nem fog növekedni a közeljövőben, így a meglévő szereplőktől szeretnének elcsábítani olvasókat. A kiadó közlése szerint egyelőre 20 ezer példányt tudnak naponta értékesíteni a Képes Bulvárból. Mindeközben a Ringier kiadásában megjelenő Blikk óriási fölénnyel veri a többieket. Még ha nagyvonalúan össze is adjuk az

40

összes többi lap (közölt) példányszámát, akkor sem tudják megszorítani a piacvezetőt. A fölényt jól jelzi, hogy a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) idei első féléves gyorsjelentése szerint a Blikkből átlagosan 256 ezer példány kelt el naponta (ez 18 ezerrel több, mint a múlt év utolsó negyedének adata). A német Axel Springer is országos bulvárnapilapot fog indítani. A Financial Times németországi kiadásának nyilatkozva Mathias Döpfner, a konszern vezetője közölte, hogy a lengyelországi sikereiken felbuzdulva Bild-típusú napilapokat akarnak kiadni más országokban, így Magyarországon is. Az utóbbi években egyre több olyan hirdető jelenik meg a bulvárnapilapokban, amely korábban csak a politikai napilapokat vette igénybe. Ennek Balázs Gábor, a Maximize médiaügynökség médiaigazgatója szerint több oka van; egyrészt a példányszámok megugrásával kikerülhetetlenné váltak a bulvárnapilapok, másrészt a hirdetők által elérni kívánt fiatalok kezdenek leszokni a hagyományos napilapok olvasásáról, helyette a könnyebben emészthető bulvárokat preferálják. „Magyarországot is egyre inkább jellemző, hogy a „rendes” napilap mellett vesz az ember egy bulvárlapot is” – említ egy trendet Balázs Gábor. Nemzetközi tendencia, hogy a bulvárlapok előretörésével a politikai lapok folyamatosan veszítenek példányszámukból. (fn.hu, 2004. 07. 14) fogyasztás, tartalomkínálat, szakmai fogadtatás A tévéfüggők országa lettünk? Egyre több elektronikus eszköz vesz körül bennünket, amelyek többnyire kommunikációvagy információigényünket próbálják kielégíteni: számtalan tévécsatorna nyújtja a kikapcsolódás lehetőségét, interneten keresünk információt vagy beszélgetünk idegenekkel. A függőségekre általában jellemző szertolerancia és elvonási tünetek mellett az internetfüggők leépítik valódi szociális kapcsolataikat, barátaikat, családjukat elhanyagolják, és helyette egyfajta álközösségbe integrálódnak a chatelés, az internetes fórumokon keresztüli csevegés segítségével. A tévéfüggők esetében ugyanígy a társas igények látszat kielégítését nyújtják a sorozatok, beszélgető- és valóságshow-k. A helyzetet rontja, hogy sok családban még a némileg közösségszervező esti tévézés is külön zajlik, az óriási csatornabőség és a több készülék megléte miatt. Ezeket az addikciókat, amelyek valójában elmagányosodáshoz vezetnek, azonban csak azok ismerik fel, olyanok igénylik pszichológiai ellátását, akiknél már más, ehhez társuló probléma is akad: depresszió, állandó kialvatlanság vagy a munka elhanyagolása. Ilyenkor is többnyire a család vagy a környezet érzékelteti a kontrollvesztett személlyel a probléma súlyát. Az internet- és tévéfüggőség okait a kutató az intimitásra való képesség hiányával, a szociális szorongással és a modern világban megjelenő unalommal magyarázza. Ilyenkor a munka, az életcélok és a család nem nyújtja azt az összhangot, ami a belső harmónia és egyensúly megtartásához szükséges. A pszichológusok szerint nehéz megítélni, hogy a statisztikai adatok által kimutatott hazai tévénézési idő – ami négy órán felüli napi átlagot jelez – már függőséget jelent-e. Tévéfogyasztás szempontjából a magyar társadalom a kóros mérték határán egyensúlyoz. (kisalfold.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, társadalmi fogadtatás Az elmúlt évtizedben erőszakosabbak lettek a filmek Az elmúlt évtizedben a filmek erőszakosabbak lettek, több bennük a szex és a káromkodás. Erre az eredményre jutott a Harvard kutatócsoportja, amely az amerikai filmszövetséget (MPAA) hibáztatja a korhatár-besorolások engedékenységéért. (delmagyar.hu, 2004. 07. 15.) társadalmi fogadtatás Politikailag diszkriminál a Soproni Televízió A soproni Fidesz az ORTT -hez fordul, amiért a városi televízió diszkriminatív módon rendszeresen távol marad a párt rendezvényeiről – mondta Abdai Géza frakcióvezető

41

sajtótájékoztatón pénteken. A frakcióvezető elfogadhatatlannak nevezte, hogy a helyi kábeltévé csak a szocialista városvezetésnek biztosít megjelenési lehetőséget, holott – mint megjegyezte – a városi önkormányzat a közszolgáltatás jegyében biztosított ez évben is harminc millió Ft-os támogatást a televíziónak. A Soproni Televízió sajtótájékoztatón jelen lévő szerkesztője minderre úgy reagált, hogy „a kábeltelevízió minden párt számára heti rendszeres megjelenést biztosított”. Abdai Géza ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a televízió által biztosított, heti egyszeri állandó időpontban közölt tudósítások nem felelnek meg a médiatörvény által is előírt időszerűség követelményének. (ma.hu, 2004. 07. 17.) társadalmi fogadtatás, gazdaság Lemaradhatunk a digitális televíziózásban Egy tanulmány szerint 2010-re több mint százmillió háztartás fog hozzáférni digitális televíziós csatornákhoz, de Magyarországon várhatóan csak egymillióan állnak át a jelenlegi analóg vételről a digitálisra. Hazánk csak Romániát és Csehországot előzi meg a listán, de keleti szomszédunk hamarosan elénk kerülhet. 24%-kal, 39,5 millióra nőhet az európai digitális televíziós háztartások száma 2004-ben. Az Informa Media Group által készített tanulmány szerint 2010-re ez a szám meghaladhatja a 112 milliót. Hazánkban hat év múlva várhatóan több mint egymillió, az összes televíziós háztartás harmada áll át a jelenlegi analóg vételről a digitálisra. Magyarország jelenleg csak Romániát és Csehországot előzi meg a listán, hat év múlva azonban már keleti szomszédunk is lehagyhatja hazánkat az Informa Media 21 országra kiterjedő vizsgálata szerint. Magyarországon jelenleg az UPC nyújt digitális szolgáltatást az UPC Directen keresztül valamivel több, mint 100 ezer háztartásban. A tervezett új csatornák miatt a legnagyobb kábelszolgáltatónál már jelezték, hogy 2005-ben várhatóan megkezdik a digitális műsortovábbításra való áttérést. Az átállásra már csak azért is szükség van, mert a szolgáltatók technikai kapacitásai beteltek. Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendkívül költséges átállás után a jelenleginél jóval több televíziós csatornára lenne szükség. Közben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) a digitális földfelszíni sugárzást (DVB-T) támogatná elsősorban. A szabályozás és a nemzetközi koordinációs feladatok az állam részéről elsősorban a digitális földfelszíni sugárzásra való átállásban aktuálisak – jelezte korábban érdeklődésünkre Bánkúti Erzsébet, az IHM hírközlési helyettes államtitkára. Ugyanakkor nem titkolta azt sem, hogy a tárca platform-semlegesen szeretne közreműködni az átállásban. Az Antenna Hungária Rt. ez évben 720 millió forintot kap az IHM-től, valamint az ORTT-től a DVB-T kísérleti adásainak további fejlesztésére. A társaság tervei szerint a fővárosban két multiplexen összesen 10 programot tudnak majd digitálisan továbbítani szeptembertől. A Kabhegyen keresztül pedig a budapestiek közül ugyancsak öt program továbbítható majd digitálisan. (index.hu, 2004. 07. 19.) gazdaság, technológia, fogyasztás, társadalmi fogadtatás Közszolgálati tévék – elindulhat a kísérleti digitalizált adás Engedélyezte az ORTT, hogy kísérleti jelleggel a három közszolgálati csatorna digitálisan is elinduljon, de feltehetően ez nem vonz majd nagy tömegeket – írja a Népszabadság. Az Antenna Hungária a Magyar Televízió két csatornáját és a Duna Televízió adását sugározza majd digitálisan a fővárosban és környékén. A jelenlegi analóg rendszernél korszerűbb technológia több csatorna terjesztését teszi lehetővé a jelenleginél jobb minőségben. Feltehetően ez nem vonz majd nagy tömegeket, mert kevés háztartásban van olyan televízió , amely alkalmasak a sugárzott jelek vételére, a három közszolgálati adó pedig annyira nem vonzó, hogy miattuk átalakító dobozokat vásároljanak a nézők. Készült már a kormány számára is digitális televíziózással foglalkozó előterjesztés, amelynek első változata arról szólt, hogy az állam támogatja az átalakítók vásárlását. Az előterjesztés második verziójából

42

azonban ez már kimaradt. (kreativ.hu, 2004. 07. 19.) technológia, szabályozás, társadalmi fogadtatás Lemondott a BBC hírigazgatója Fél évvel a BBC hírszolgáltatását elmarasztaló független vizsgálat közzététele után távozik Richard Sambrook, a közműsor-szolgáltató hírigazgatója. A David Kelly fegyverszakértő öngyilkosságához vezető botrányban felelősnek talált hírszolgáltató két másik vezetője közvetlenül a jelentés után távozott. Sambrook a jövőben a külföldi hírszolgáltatásért felel. Sambrook volt az egyetlen a három legmagasabb rangú BBC-vezető közül, aki helyén maradt a David Kelly öngyilkosságának körülményeit vizsgáló Hutton-jelentés nyilvánosságra hozatala után. A fegyverszakértő halála ügyében lefolytatott vizsgálat mindenben a BBC-t találta felelősnek, a kormányzatot teljes egészében felmentette. A Hutton vizgálat megállapításai szerint a BBC botrányt kirobbantó riportja téves állításokat közölt – részben a később öngyilkosságot elkövető Kelly szavait is kiforgatva. A jelentés elítélte az információk hitelének szerkesztői ellenőrzési gyakorlatát is. Bár januárban nem mondott le, de ezért a felelősség Sambrookot terhelte. (index.hu, 2004. 07. 22.) társaság, szakmai fogadtatás Az ORTT-t vádolják a szappanopera-függők Több mint kétszázhúszezren nézték július 21-én este nyolc órakor az RTL Klubot, pedig a csatorna húsz percen keresztül csak egy rövid szöveges üzenetet sugárzott, amelyben közölték a nézőkkel, hogy végrehajtják az ORTT által kiszabott büntetést, amely az adás időleges szüneteltetésére kötelezi a társaságot. Ebben az idősávban a csatorna a Barátok köztöt sugározza, amit szerdán az adásszünet miatt később, tíz óra előtt vetítettek. Többen nézték az RTL Klub összesen három és negyed órás elsötétített képernyőjét, mint a Duna TV -t vagy az M2-t – derül ki a nézettséget mérő AGB Hungary adataiból. A kereskedelmi adó az elmúlt napon több részletben szakította meg adását, ám így is 156, illetve 221 ezren nézték tartósan a képernyő tájékoztató szövegét. Mindeközben a Duna TV n A múlt nélküli embert 96 ezren, az M2-n a Híradó ismétlését 126 ezren tekintették meg. Az RTL Klub egyetlen nap alatt hat ORTT határozatot hajtott végre, így négy óra után két alkalommal húsz percre, három esetben fél órára és egyszer egy órára elsötétült a csatorna. A háromnegyed öt és negyed hat közötti adásszünetet nézték a legkevesebben, ekkor 122 ezren olvasták el az RTL Klubon megjelenő rövid határozatot, de az adásszünetek átlagos nézettsége meghaladta a 175 ezret. Volt olyan időszak, amikor a nézők 8,3%-a nézte a fekete háttér előtt sorakozó apró fehér betűket. Az AGB Hungary adatai alapján a rövid felhívást átlagosan négy percig olvasták a nézők, mielőtt elkapcsoltak volna. Az Index információi szerint két-háromszáz felháborodott telefonhívást fogadtak az RTL Klub munkatársai az adásszünetek alatt, hat ember pedig személyesen tiltakozott a tévétársaság székházában. Volt olyan panaszos, akit ki kellett vezettetni az épületből, mert kedvenc műsora elmaradása miatt érzett fájdalmában megfenyegette a székház recepciósát. „A legtöbb telefonáló nem értette, hogy miért őket büntetik az adásszünettel” – számolt be a történtekről Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke. Az Index információi szerint nem csak az RTL Klubnál, de az ORTT-nél is reklamáltak haragos nézők. „A televíziós csatorna az ORTT ajánlata ellenére nem módosította a testülettel kötött szerződést, így nincs lehetőség kötbér szankció alkalmazására a nem megfelelő korhatárbesorolás esetén, az ORTT csak a törvény adta lehetőségekkel, azaz a sugárzási engedély felfüggesztésével szankcionálhat. Ha az RTL Klub módosítaná a szerződést, akkor kötbér kivetésére is lenne mód, vagyis a büntetésekből a nézők semmit sem érzékelnének” – tette hozzá Vékony Éva. (index.hu és vg.hu, 2004. 07. 22.) fogyasztás, szabályozás, társadalmi fogadtatás

43

Terjeszkedne az ARTE A magyarországi kultúrát is fontosnak tartja a német-francia ARTE televíziós csatorna stratégiai és fejlesztési igazgatója, Hans-Walter Schlie. A német és francia állami pénzből évente mintegy 350 millió eurós büdzsével működő, strasburgi központú ARTE-társulás célja olyan televíziós műsorok gyártása és továbbítása, amelyek erős kulturális és nemzetközi karakterükkel elősegítik egy egységes európai szellem kialakulását. A műsor 30%-a német, 30%-a francia, további 30%-a pedig más európai országokból származik. A fennmaradó 10% a világ többi részéből érkezik, bennük az amerikai produkciók száma minimális. Hirdetést nem adnak, mivel az ellentétes a csatorna elveivel. Az ARTE mindemellett komoly összegekkel támogatja a művészfilmgyártást is, több magyar alkotóval dolgoztak már együtt. Jelenleg Pálfi György Taxidermia című családrámájába és Mundruczó Kornél Delta című sci-fijébe szálltak be. Érdekesség, hogy például Pálfi már akkor kapott pénzt az ARTE-tól, amikor a Magyar Mozgókép Közalapítvány nem találta azt támogatásra méltónak. Schlie szerint ez nem egyedi eset, például Lars Von Trier is a csatornának köszönheti, hogy ilyen sikeres pályát futott be, ugyanis ők már akkor támogatták a dán mestert, amikor még senki sem akart hallani róla. De az is beszédes, hogy az európai kulturális csatorna más kontinensen élő kultuszrendezőket is támogat. Egyebek közt például a kínai Wong Kar-Wai 2046 című, az idei cannes-i fesztiválon bemutatott, romantikus scifijét – amely a hazánkban is sikerrel vetített Szerelemre hangolva folytatása. Hans-Walter Schlie kérdésünkre, hogy ez miért éri meg az ARTE-nak, azt mondta, hogy ezzel a csatorna megszerzi a nemzetközi tévé premierjogát. Hangsúlyozta: a nemzeti csatornákkal nem kívánnak konkurálni, a hazai bemutató természetesen megelőzheti a nemzetközit. HansWalter Schlie egyébként a közelmúltban tárgyalt az esetleges koprodukciós együttműködésről a Magyar Televízió vezetőjével, Rudi Péterrel is, megállapodásra azonban a magyar közszolgálati tévé anyagi helyzete miatt nem kerülhetett sor. Az ARTE az 50 millió európai háztartás 80%-ában fogható. Schlie szerint Magyarországon is lenne igény egy ilyen színvonalas tévéműsorra, mivel a hazai csatornák szinte csak amerikai műveket sugároznak. Műholdon keresztül már lehet fogni nálunk is az ARTE-t (elsősorban a német nyelvű verziót), de fokozatosan szeretnének bekerülni a kábeles sugárzásba is. Schlie hangsúlyozta: ha több magyar háztartásba jutnának el, a bevételeket visszaforgatnák egy teljesen magyarított adás kifejlesztésére. Tulajdonképpen a fogyasztókon múlik, hogy az országot lefedő kisebb-nagyobb kábelszolgáltató cégek felvegyék az ARTE-t a kínálatukba – tette hozzá Lohonyai Dóra, a csatornát Magyarországon képviselő Artnexus Kft. ügyvezetője. (nol.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, tartalomkínálat, fogyasztás, szakmai fogadtatás Újabb csatorna elindításával bővíti műsorkínálatát a Sport1 A kábelhálózatokon várhatóan szeptemberben debütál majd a Sport2, amely jóval nagyobb teret szentel majd a technikai sportoknak, ezen belül az autó és motorsportnak. Az új csatorna azonban a futballrajongóknak is további alternatívát kínál majd: hiszen a jelenleg is közvetített angol, spanyol, olasz és német bajnokság mellett hamarosan a francia rangadók is láthatók majd a képernyőn. A Sport2 elindításával emellett például rendszeresen láthatnak amerikai fociközvetítéseket is a nézők. (kreativ.hu, 2004. 07. 16.) tartalomkínálat RTL kontra ombudsman Az RTL Klub bíróságon támadta meg Péterfalvi Attila azon állásfoglalását, amelyet az adatvédelmi biztos az Anyacsavar című műsor kapcsán tett. Péterfalvi tájékoztatása szerint a vizsgálat „különösen a gyermekek esetén” több, a személyes adatok védelméhez fűződő jogot sértő, az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel ellentétes szerződési kikötést tárt fel. „Tekintettel arra, hogy a műsorban kiskorú gyermekek is szerepelnek, külön hangsúlyt fektettem az ő jogaik érvényesülésére, védelmére” – közölte.

44

A kereskedelmi televízió egy július 16-i keltezésű levelében közölte az ombudsmani hivatallal, hogy az állásfoglalást az adatvédelmi törvény alapján megtámadta. Január óta ugyanis a biztos hivatala „hatóságként” működik, állásfoglalásait bíróság előtt lehet megtámadni. Mint ismeretes, a műsor lényege, hogy az anya két hétre elköltözik, helyét pedig egy másik asszony veszi át. A házat kamerákkal szerelik fel, felvételeket készítenek a család életéről, amiket aztán, vágott formában, bemutatnak. Az Anyacsavar című műsor ügyében Takács Albert, az általános biztos helyettese is folytatott vizsgálatot. Egy Somogy megyei nevelőszülő – aki négy gyermeke mellett elhunyt testvére két gyerekét is neveli – jelentkezett a műsorba. Az asszony részvételi szándékát jelezte a gyámhivatalnak, amelynek vezetője kifejtette: ha a nevelőanya nem áll el a szerepléstől, akkor a gyermekvédelmi törvény alapján akár meg is szüntethetik nevelőszülői jogviszonyát. Takács Albert szerint a gyámhatóság mulasztást követett el, ugyanis nem közölte a nevelőszülővel, hogy az „anyacsere” veszélyeztetheti a gyermek „egészséges személyiség-fejlődését”, és ez vonhatja maga után a nevelői jogviszony megszűnését is. Az ombudsman szerint hasonló esetekben a gyámhivatalnak élnie kell tájékoztatási lehetőségével. (nol.hu, 2004. 07. 22.) szabályozás, szakmai és társadalmi fogadtatás Emigrálnak a műholdas tévék Európában messze nálunk a legdrágább a műholdas műsorszolgáltatás: évente több tízmillió Ft, miközben Prágában mindössze háromszázezer Ft körüli összeget kell fizetni. Nem magyar, hanem cseh engedéllyel sugározza júliustól műsorát a Minimax. A nézők ebből semmit nem érzékelnek, a műsort továbbra is műholdról sugározzák, és a kábeltévék terjesztik. Csakhogy a magyar médiahatóság már egyetlen fillért sem kap. Sár Csaba a Minimax Műsorszolgáltató Rt. igazgatósági tagja megemlítette: miközben a román adás magyarországi román kisebbségi gyermekekhez történő eljuttatását a román kormány kifejezetten támogatja, addig a magyar nyelvű adás romániai terjesztését a magyar médiahatóság semmilyen mértékben sem támogatta. (ma.hu, 2004. 07. 24.) gazdaság, szakmai fogadtatás 21 milliárdot fialt Moore Bush-ellenes filmje A Fahrenheit 9/11 a mozitörténelem első dokumentumfilmje, ami elérte a 100 millió dolláros álomhatárt, ezzel olyan filmeket előzve meg, mint a Sikoly vagy a Cápa 2. Michael Moore Bush elnököt élesen bíráló Fahrenheit 9/11 című dokumentumfilmje új rekordot állított fel, a hét végén ugyanis a dokumentumfilmek történetében elsőként lépte túl a százmillió dolláros összbevételt az észak-amerikai mozikban. Hétfői jelentések szerint a június végi bemutató óta a Fahrenheit 9/11 103,4, millió dollárt, azaz mintegy 20,6 milliárd Ft-nyi bevételt biztosított a moziknak. Az Oscar-díjas Moore úgy értékelte a kereskedelmi sikert, hogy az a dokumentumfilmek iránti igény növekedésének a bizonyítéka és egyben „kihívás” a hollywoodi filmproducerekkel szemben, hogy több dokumentumfilmmel ajándékozzák meg a publikumot. A Cannes-i Filmfesztiválon Aranypálmát nyert alkotás, amely többek közt a Bush-família és Oszama Bin Laden szaúdi családja közti gazdasági összefonódásokról szól, 6 millió dollárból készült, és még 10 millió dollárt költöttek a film marketingkampányára. A film harminchárom nap alatt az amerikai bevételi örökranglistán a kétszázhetvenötödik helyen áll, olyan kultikus alkotásokat előzve meg, mint a Sikoly, az Amerikai pite a Die Hard 2, vagy éppen a Cápa 2. (index.hu, 2004. 07. 26.) gazdaság, szakmai fogadtatás, fogyasztás Antal Nimród Palicson nyert A Kontroll a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Tornyot nyerte el július 23án a Szabadka melletti Palicson.

45

A versenyprogramban 14 nagyjátékfilm szerepelt, a díjat odaítélő zsűriben Radmila Zivkovic szerb színésznő, Diana Dumbrava román színésznő, Anno Saul német és Srdan Golubovic szerb filmkészítő, valamint Salamon András magyar rendező vett részt. A vajdasági fesztiválon a film a közönség körében is nagy tetszést aratott, a szabadtéri vetítéseken több mint 1000 ember volt kíváncsi a Kontrollra. (index.hu, 2004. 07. 27.) fesztivál, szakmai fogadtatás, fogyasztás Fejtörést okozhat a hirdetőknek a párhuzamos médiafogyasztás? A BIGresearch legújabb kutatása szerint egyre kevésbé működhetnek a hagyományos utakon eljuttatott hirdetői üzenetek, mivel a fogyasztók növekvő hányadára jellemző több médiatípus párhuzamos fogyasztása. A tanulmány szerint többek között internetezés közben az emberek: 63,5%-a alkalmanként vagy rendszeresen a televíziót is nézi, 59,7%-a alkalmanként vagy rendszeresen a rádiót is hallgatja, 40,3%-a alkalmanként vagy rendszeresen a leveleit is elolvassa, Ha a direct mail szempontjából tekintjük az eredményeket, levelei olvasása közben az emberek: 73,9%-a alkalmanként vagy rendszeresen a televíziót is nézi, 57,5%-a alkalmanként vagy rendszeresen a rádiót is hallgatja, 35%-a alkalmanként vagy rendszeresen internetezik is. A kutatók szerint tehát már nem az a megfelelő megoldás, ha a fogyasztókat egy időben csak egy csatornán közelítik meg a hirdetők. A 13 ezer amerikai fogyasztót megkérdező BIGresearch tanulmányból az derült ki, hogy a hirdetőknek el kell kezdeniük olyan marketing programokban gondolkodniuk, amelyek egyszerre két vagy akár három csatornán szólítják meg a fogyasztókat. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 27.) fogyasztás, szakmai fogadtatás Kezdődik a nézettségmérés Pozsony. Három hét múlva kezdődhet az elektronikus nézettségmérés Szlovákiában, 800 háztartásba már betelepítették az úgynevezett peoplemetereket. Az első eredmény ősszel várható, és sokan kulcsfontosságúnak tartják, hiszen a műszer segítségével végre hiteles adatokat kaphatunk az egyes műsorok és adók népszerűségéről, és kiderülhet: a kisebb, regionális tévéket is nézik. Eddig a már elavult, úgynevezett újságos felméréssel mérték az egyes műsorok és csatornák nézettségét. Ez abból áll, hogy egy bizonyos csoportot leültetnek a tévéújsághoz, és a megkérdezettek megpróbálnak visszaemlékezni, mikor mit néztek. „A peoplemeterek nagyon pontosak, s ez elősegíti a reklámpiac bővítését: pontos reklámárjegyzéket lehet készíteni. A Szlovák Televízió már nem igényel állami költségvetést, az előfizetési díjakból és reklámbevételekből él, ezért nagyon fontos számára, hogy minden lehetséges anyagi forrást – köztük a reklámpiacot is – tudja biztosítani, úgyhogy a tévé gazdasági működése szempontjából ennek óriási a jelentősége” – mondta lapunknak Somogyi Alfréd, a tévétanács tagja, hozzátéve: a közszolgálati tévé kizárólag nézettségi mutatókra nem hagyatkozhat, hiszen a közszolgálat nem a reklámidők közötti műsoridő kitöltéséről szól. Egyesek szerint a műszeres nézőmérő segítségével a déli országrészekben élők, főleg a magyar nemzetiségűek tévénézési szokásairól is sok mindent megtudhatunk. „A TV2, az RTL Klub, a Duna TV, az M1 és az M2 nézettségéről jelenleg is vannak bizonyos adataink, kérdéses, mennyire reprezentatívak. Dél-Szlovákiában biztosan nagyobb a nézettségük, mint

46

amennyit az országos szintű felmérések mutatnak. Sajnos régiókra lebontott, például külön dél-szlovákiai adatokat még nem láttam, és nem hiszem, hogy a peoplemeterek segítségével ez a probléma megoldódna – magyarázta lapunknak Somogyi. – Amíg a regionális sugárzás nem erősödik, addig az ilyen adatoknak alig van kereskedelmi értékük. Ha a szponzorok pontosan kiválasztanák célközönségüket, a tévéknek is szükségük lenne régiókra lebontott adatokra. A nézettség a szponzori és reklámszerződések kötése, a reklámárak, valamint a tévék közötti egészséges versengés szempontjából fontos.” (ujszo.com, 2004. 07. 27.) fogyasztás, technológia, szakmai fogadtatás RMS – médiatervezés a neten A helyi rádiók optimalizációjával foglalkozó Radio Media Services (RMS) a helyi rádiókról ad információkat honlapján. A társaság site-ján a szolgáltatásai mellett a helyi rádiók összességéről ad képet: a hallgatottságról, formátumról és lefedettségről informálódhatnak az oldalra kattintók. A RMS ügyfelei a jelszóval védett részben az adott rádiókat az interneten meg is hallgathatják, illetve a velük kapcsolatos segéddokumentumokat el is érhetik. Ugodi Tibor, az RMS ügyvezetője szerint a piacon jelenleg számtalan téves információ kering a helyi rádiókról . Az ügyvezető szerint azért fontos ez a honlap, mert azzal hogy pontos adatokat nyújtanak az egyes helyi rádiókról, növelhetik a médiumok iránti bizalmat, illetve a hirdetői kedvet. (kreativ.hu, 2004. 07. 28.) tartalomkínálat, szakmai fogadtatás AUGUSZTUS

Sikerrel szerepelt Locarnóban a 'Szezon' Rendívül kedvező fogadtatás mellett mutatták be a külföldi közönségnek Török Ferenc új filmjét az 57. Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon. A közelmúltban elhunyt Marlon Brando emlékének szentelt rendezvényen tizenöt szekcióban mutatták be a világ minden részéről érkezett alkotásokat. A fesztivál fődiját, az Arany Leopárdot a 'Private' című olasz film kapta. A 'Szezon'-t a " Filmmakers Of The Present" (Napjaink filmalkotói) szekcióban vetítették le olyan neves filmesek munkái mellett, mint Agnes Varda és Eugene Green. A premieren jelen volt Török Ferenc rendező, a film egyik főszereplője, Nagy Ervin, valamint Kántor László producer. A bemutatón résztvevő közel 2500 néző tetszését leginkább a kiváló színészi alakítások és a film zenéje nyerte el. A 'Szezon' sikerét bizonyítja, hogy a film iránt máris több külföldi fesztivál érdeklődik. (index.hu, 2004. 08. 16.) fogyasztás, szakmai fogadtatás, fesztivál

47

Az EU kötelezni fogja az internetszolgáltatókat az adatok megőrzésére Legalábbis ez derül ki abból a tervezetből, amely egy új európai uniós ajánlás elfogadását tűzte ki célul. Az angol, a francia, az ír és a svéd igazságügyi és belügyi minisztériumok munkatársai azon fáradoznak, hogy kidolgozzanak egy „adatvisszatartási ajánlást”. Az érdemi munkát az Európai Bizottság már a múlt héten megkezdte. A jogszabály megalkotását főleg a szervezett bűnözés elleni európai uniós munkacsoport kezdeményezte. A rendelet célja az, hogy minden európai internet- és kommunikációs szolgáltató kötelezhető legyen a forgalmi adatok megőrzésére minimum egy, de legfeljebb három évig. Ellentétben azonban a telekommunikációs hálózatokkal, amelyek megfelelnek az Európai Telekommunikációs Szabványok Intézete felügyeleti szabványainak, az internetre még nem vonatkoznak ilyen szabványok és nincs meg az ezek betartását lehetővé tevő infrastruktúra sem. Mindez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak jelentős mértékben át kell építeniük, meg kell változtatniuk a rendszereiket, hiszen minden adatot el kell raktározniuk. Külön problémát okoz, hogy ugyanez vonatkozik majd az internetes telefonbeszélgetésekre is, s akkor az ajánlás miatt a felhasználók és a civil szervezetek körében várható felháborodásról még nem is beszéltünk. Mert az már most biztosra vehető, hogy lesznek olyanok, akik a nemtetszésüket fogják majd kifejezni az új jogszabály ellen. (sg.hu, 2004. 08. 10.) szabályozás, technológia, EU, társadalmi fogadtatás

Köztévé: létszámleépítésre kér pénzt? Megeshet, hogy az olimpiai közvetítések alatt sötétül el az MTV képernyője. Az intézmény négy szakszervezete most azt próbálja feltérképezni: hajlandók lennének-e sztrájkolni az MTV munkatársai. Az érdekképviseletek a tervek szerint hétfőn egyeztetnek az esetleges munkabeszüntetés lehetőségeiről. Kapuvári Gábor, az üzemi tanács (üt) elnöke szerint erre a demonstrációra azért lehet szükség, mert bár nem az MTV dolgozói okolhatóak a közmédium jelenlegi nehéz helyzetéért, de minden megszorító intézkedésnek ők isszák meg a levét. Sajtóértesülések szerint a Pénzügyminisztérium (PM) azt szeretné, ha 2005-ben az 1500 tévésnek már csak a fele dolgozna az intézményben. A tárca jövőre 18 milliárd Ft költségvetési támogatást szán a köztévének. A tévés dolgozók nagy tömegű újabb elbocsátását Kapuvári elfogadhatatlannak nevezte, a 18 milliárd Ft-ot pedig „illuzórikusan csekély összegnek” tartja a költségekhez képest, hiszen csak a működési és bérjellegű költségek ennél többre rúgnak. Szerinte legalább 32 milliárd Ft-ra van szüksége a közmédiumnak – melyet normatív módon, a mindenkori kormánytól függetlenül, egy külön jogszabály rendelkezései alapján kellene finanszírozni. A köztévét jelenlegi székházában képtelenség lenne ekkora létszámmal működtetni. (szakszervezetek.hu, 2004. 08. 10.) érdekképviselet, gazdaság, szakmai fogadtatás

Magyar nyertes a brazil filmes mustrán Balázs Gábor lett a legjobb hangmérnök, Mundruczó Kornél Kis Apokrif No.2 című filmjével, a brazíliai Belo Horizonte-ban megrendezett rövidfilm mustrán. Július utolsó hetében, idén hatodik alkalommal rendezték meg Belo Horizonte-ban a rövidfilmek nemzetközi fesztiválját Brazíliában. A fesztiválon 300 kisfilmből álló nemzetközi programot mutattak be. (radio.hu, 2004. 08. 04.) szakmai fogadtatás

48

Befellegzett a tv-reklámoknak? A Guardian friss elemzése szerint a fiatal britek inkább a chatszobában elhangzott beszélgetéseknek és a hírességek pletykáinak hisznek, mint a televíziós reklámoknak. A Guardian elemzője hosszú cikket szentelt a témának és többek között megszólaltatta Anglia egyik legnagyobb hatalmú reklámozóját, Roisin Donelly asszonyt, a Procter & Gamble marketingigazgatóját. „Az idősebb generációk ma is a tévét tekintik a legmegbízhatóbb, legfontosabb médiumnak – mondta Donelly.” „A vizsgált korcsoport tévéhez való viszonya már merőben más, mint a szüleiké” – nyilatkozta a kutatás kapcsán Donnelly. Hozzátette: a fiatalabb generációk más fajta médiafogyasztók, és véleményüket jobban formálja például egy internetes chat-fórum, mint a tévéhirdetés. A kutatás eredményeihez igazodva a P&G a televízió helyett a jövőben aktívabban közöl hirdetéseket az internet mellett magazinokban, rádióban, illetve gyakrabban alkalmaz olyan csatornákat, ahol élőszóval kommunikálhat. Az úgynevezett „személyes” hirdetések felé fordulnak a hirdetők, melynek lényege, hogy maguk a fogyasztók mesélik el a vásárlóknak, mennyire csodálatos egy adott termék. Az átalakuló, „személyesedő” reklámpiacon egy nemrégiben elvégzett felmérés eredményei miatt egyre nagyobb szerepet juttatnak a hírességeknek. Donelly cége, a Procter & Gamble például rendszeresen bombázza ajándékcsomagokkal a sztárokat. Teszik ezt azzal az alig titkolt céllal, hogy az elégedett fogyasztók talán megemlítik termékeiket a pletykalapoknak adott interjúkban. A P&G több mint 180 millió dollárt költ évente termékei népszerűsítésére. Magyarországon az idei év első felében 5,2 milliárd Ft-ot költött hirdetésekre, több mint 90%-áért a televízióban jelentetett meg szpotokat. (index.hu, 2004. 08. 02. és kreativ.hu, 2004. 08. 02) szakmai és társadalmi fogadtatás, gazdaság SZEPTEMBER Ízléstelenség egy kínai televíziós vetélkedőben Az egyik kínai televíziós csatorna vetélkedőjében – értékes nyereményekért – a játékosok politikai tájékozottságát mérték fel. A kérdések között szerepelt egy, amely a beszlani mészárlás halálos áldozatainak számára vonatkozott. A versenyzőnek előre megadott válaszok közül kellett a helyeset kiválasztaniuk. A műsorvezető helyesel, mire a helyesen tippelő játékos negyven centire ugrik a talajtól, öklével a levegőbe csap: „Igen! Én tudtam, hogy több mint 302 ember halt meg!” A műsor nagy felháborodást váltott ki, s azt követően a csatornától több szerkesztőnek és műsorkészítőnek felmondtak. Felvetődik a kérdés: hány emberen kell keresztülmennie egy ilyen adástervnek, mire megvalósul, s még hányon, mire adásba kerül? (axel.hu, 2004. 09. 30.) szakmai és társadalmi fogadtatás Betiltott klip – drog és szex miatt Betiltották a brit tévécsatornák a The Streets új videoklipjét az erőszak, a szex túl nyers ábrázolása és a jelenetekben látható drogfogyasztás miatt. Mike Skinner klipjével botrányt okozott. A rádióadók már a Blinded by the light című dalt sem merik leadni: ebben egy ittas és narkós állapotban lebegő emberről van szó, aki feltűnik egy barátja esküvői buliján. A klippen Mike Skinner látható, amint iszik és kábítószert fogyaszt, – kiüti magát, és egy vértócsa mellett hagyják. Egy másik figura is van a klipben, aki mobiltelefonjával filmezi épp saját magát, amint egy nő orálisan kielégíti. Mike előszeretettel dalol (szövegel) az angol hétköznapi élet bizarr dolgairól, a lét nyomorúságáról. Az illetékesek szerint túl vadra sikeredett a klip, így a Top of the pops című műsor is csupán másodperceket sugározhat belőle. Élő adásban sem játszhatják a dalt, eredeti formájában. 49

Ennek ellenére az MTV zenecsatorna a tervek szerint sugározza majd a klipet, de csak este 11 után kerülhet adásba. Idén májusban a magyar VIVA tévé is túl riasztónak találta a Zanzibar együttes egyik klipjét, így nappal nem sugározza az alkotást. A videó nem mehetett adásba, készült helyette egy új klip. A zenekar kénytelen volt elfogadni a zenetévé véleményét. „Készülnek olyan alkotások, melyek kivívnák az ORTT haragját, és semmiképp nem ajánlott, hogy a gyerekek egy meghitt délutáni szieszta helyett túl brutális vagy szexszel átitatott videókat nézegessenek” – mondták akkor a VIVA részéről. (ujszo.com, 2004. 09. 20.) szakmai és társadalmi fogadtatás, szabályozás Nem sugározzák a pápát durván ábrázoló rajzfilmet A kritikák hatására a BBC nem sugározza egyik új rajzfilmjét, amelyben II. János Pál gyerekjátékon közlekedik, kísérője pedig egy sztárságra vágyó női szerzetes. A brit közszolgálati csatorna vezetői egyetértenek a tiltakozó hívőkkel, hogy az alkotás túl goromba. Lemond Pápaváros (Popetown) címmel tervezett új rajzfilmsorozatáról a BBC3 digitális csatorna, amelyet korábban több római katolikus egyházi vezető és hívő bírált a műsor előzetesei miatt. Az interneten közzétett jelenetekben a pápa elrajzolt környezetéhez többek között egy világhírnévre vágyó apáca és korrupt bíborosok tartoznak, akik folyamatosan cselszövésen törik a fejüket. A gyermetegnek ábrázolt II. János Pál egy ugróboton közlekedik a Vatikán körül, közvetlen kíséretét pedig veszekedő, egymás ellen áskálódó társaságként mutatják be. (origo.hu, 2004. 09. 24.) szakmai és társadalmi fogadtatás Egyre durvább moziszex, egyre több XXX Hollywood fél az underground szexjelentektől, attól hogy a pár évvel ezelőtt Európából indult tendencia, az ő rendezőiknél is követőkre talál. A szexjelenetek pártfogói arra hivatkoznak, hogy a szex a filmekben csak a nagyobb fokú realizmust szolgálja. Az ellenzők viszont éppen a jelenetek realizmusát kifogásolják, mert szerintük a szexjelenetek emiatt válnak le a film teljes szövetétől, pornografikus és nem művészi élménybe taszítva ezzel a nézőket. A tengerentúli filmipar eddig mindig szorosan tartotta a gyeplőt. Bár a szex első látásra vonzónak tűnik, a statisztikák szerint bizonyos mennyiségben túl már elriasztja a nézőket. (axel.hu, 2004. 09. 14.) szakmai és társadalmi fogadtatás Eladta sztorija jogdíját a német kannibál Eladta sztorijának megfilmesítési jogát a német kannibál. Armin Meiwes. A dokumentumfilm producere azt nyilatkozta, bizonyára érdekes lesz a szokatlan bűneset feldolgozása. A középkorú programozó Meiwes három évvel ezelőtt az interneten hirdetéssel keresett és talált magának áldozatot. Az eset sokkolta Németországot. (rtlklub.hu, 2004. 09. 07.) felhasználási jog, társadalmi fogadtatás Erotika, erőszak – engedéllyel A szülők 40%-a nem ellenőrzi gyermekének tévézési szokásait, azaz a kiskorúak közel fele bármilyen programot megnézhet a tévében – írja egy spanyol tanulmány. A szülők harmada egyáltalán nem beszéli meg gyermekével a látottakat, de ennél is rosszabb, hogy tízből négy családnál nem kapcsolják le a készüléket, vagy nem váltanak át másik adóra akkor sem, ha kifejezetten erőszakos vagy mélyen erotikus műsor megy egy csatornán. Az Europasur által közzétett kutatás szerint hatéves kortól kezdve erősen csökken azon kicsik száma, akik rajzfilmeket néznek. A spanyol gyerekek elsősorban a szappanoperákat kísérik figyelemmel, de népszerű náluk a Big Brother is, melyből már több széria lement. Egy átlagos spanyol kisgyerek 3 óra 40 percet tölt a tévé előtt naponta, de a kisiskolás már

50

kereken 4 órát bámulja a képernyőt. A kimutatás szerint ezzel a spanyolok a másodikak Európában, rögvest az angolok után. Köztudottan az amerikai gyerekek nézik a legtöbbet a tévét, de a hazai helyzet is eléggé aggasztó. Egy bizonyos kor után az amerikai gyerekek elszakadnak a tévétől, de leülnek a számítógéphez: a 13 és 24 év közötti amerikai fiatalok több időt töltenek internetezéssel, mint tévénézéssel, egy tavalyi elemzés szerint. A kutatás igazolja azokat a feltevéseket, hogy a közelmúltban gyökeres változáson ment át a fiatalok viszonya a médiához. Azok a gyerekek, akik naponta két óránál többet tévéznek, kisebb szókinccsel rendelkeznek, ügyetlenebbül mesélnek történeteket, mint kevésbé függő társaik. Nekik több a nyelvtani hiba az írásbeli munkájukban, mint azokéban, akik kevesebbet ülnek képernyő előtt – bizonyította be egy német tanulmány a közelmúltban. (origo.hu, 2004. 09. 27.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás A magyarországi egyházak aktívabb médiajelenlétre törekszenek A modern tömegkommunikáció használatára biztatott II. János Pál pápa a katolikus tömegtájékoztatás idei világnapján, s a magyarországi egyházak igyekeznek is kihasználni minden olyan lehetőséget, amelyet a hatékony pasztorizáció szolgálatába állíthatnak. Az óriásplakátok, az sms-ben küldött evangéliumi üzenetek, a saját rádió után internetes napilapot indít a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Református Egyház is. (hetivalasz.hu, 2004. 09. 30.) társadalmi fogadtatás, tartalomkínálat A Hitler-film felkavarta a németeket A média fokozott érdeklődése és a nagyrészt kedvező kritikák közepette a Der Untergang (magyar címén Hitler utolsó napjai) lett a közelmúlt német történelmének legtöbbet emlegetett filmalkotása. A filmet Oliver Hirschbiegel rendezte, a forgatókönyvíró és a producer Bernd Eichinger volt. A tabudöntögető két és fél órás filmre az első hétvégéjén 480 000 jegyet adtak el. Az, hogy egy német filmes megpróbál drámát forgatni a háború utáni generáció által gyűlölt őrültről, ellenállhatatlan téma lett a történészek, bulvárlapok, magazinok, talk-show-k, politikai vezetők, vezércikkírók és iskolás gyerekek számára. A 150 perces opusz 13,5 millió euróba került, (index.hu, 2004. 09. 15., origo.hu, 2004. 09. 28.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás, gazdaság Dupla költségvetés az európai filmiparnak? Megduplázná az európai audiovizuális és filmipar költségvetését Viviane Reding, az EU oktatási és kulturális biztosa. Bár a döntés a pénzügyminiszterek tanácsán múlik, a filmipar az eddigi félmilliárd helyett máris több mint egymilliárd euróról ábrándozik. Az európai filmipar belső piaci felosztása szerint 40%-ot képviselnek a tévéfilmek, mintegy 30%-ot a mozi-, és csupán 20%-ot a videofilmek. (politikaforum.hu, 2004. 09. 08.) EU, szakmai fogadtatás, gazdaság Hollywood az etnikai csoportok felé fordítja figyelmét A hollywoodi filmstúdiók kezdik felismerni a több nemzetiséget megkülönböztető marketing programokban rejlő lehetőségeket. A filmstúdiók azáltal, hogy kasszasiker filmjeikben sokféle szereplőt és specifikusabb marketingstratégiát használnak, jelentősen növelhetik bevételeiket – állítja egy iparági megfigyelő. A Regal Cinemas (a legnagyobb amerikai mozilánc) által készített tanulmány szerint a különféle etnikai csoportokból kerülnek ki a leggyakoribb mozilátogatók. A Motion Picture Association of America (Amerikai Filmszövetség) felmérése szerint 2002ben a spanyolajkúak 1,5 milliárd dollárt költöttek a kasszáknál (2012-re az összeg megkétszereződésére számítanak). A legnagyobb piacokon, mint Los Angeles és New York a dél-amerikaiak teszik ki a filmek

51

első heti látogatóinak 55%-át. A Nielsen Cinema Audience Reports (Nielsen Moziközönség Figyelő) jelentése alapján az afroamerikaiak és az ázsiaiak teszik ki együtt a mozilátogatók 14%-át. (mediainfo.hu, 2004. 09. 14) gazdaság, szakmai fogadtatás, fogyasztás A Hukkle ökumenikus díjat nyert Lettországban Pálfi György Hukkle című filmje nyerte el az ökumenikus zsűri díját a lett fővárosban, Rigában tartott filmfórumon. A zsűri indoklása szerint az alkotás érzékeny és humoros látképet ad a magyar falu mindennapi életéről; költői képekben ábrázolja a tiszteletet az emberek, állatok és a természet iránt. Az 1986 óta kétévente megrendezett „Arsenals” című filmfórum a hétvégén ért véget a lett fővárosban. Idén első ízben ítélhetett oda díjat a nemzetközi vallásközi filmes szervezet, az Interfilm ökumenikus zsűrije. Az alkotásnak ez a tizenkilencedik, külföldi fesztiválon elnyert díja, a filmet a világ harmincöt országában vásárolták meg mozi-, illetve televízió -forgalmazásra. (index.hu, 2004. 09. 28.) szakmai fogadtatás, fesztivál A Dealer Arany Athéné fődíjas A Dealer című film szeptember 26-án az Opening Nights filmfesztiválon elnyerte az Arany Athéné fődíjat. A film tizenhárom nemzetközi elismerést kapott eddig, a rendező az októberi magyar debütálásától mégis gyenge eredményt vár: „A Dealer október 21-én kerül a magyar mozikba. Nehéz film, nem gondolom, hogy közönségsiker lesz. Már húszezer nézőnek is örülnék.” (index.hu, 2004. 09. 27.) fesztivál, szakmai fogadtatás Orosz István filmje kapta a nagydíjat Egy magyar alkotást talált a zsűri a legjobbnak a szolnoki nemzetközi képzőművészeti filmszemlén, a díjkiosztón Orosz István munkája Az idő látképei kapta a nagydíjat. A Duna TV díját a román Carmen Cristian Fehér Trilógia Hóház című filmjének, a Magyar Mozgókép Közalapítvány 4K Szakkollégiumának díját pedig a Mozigépész című ausztrál alkotásnak ítélték oda. Az összesen 42 órát kitevő vetítéseken 25 ország 160 filmjét mutatták be. A produkciókat 32 ország több mint 350 filmje közül választották ki. (metro.hu, 2004. 09. 22.) fesztivál, szakmai fogadtatás A 61. velencei filmfesztivál A fesztivál fődiját, az Arany Oroszlánt Mike Leigh rendező Vera Drake című filmje nyerte el. Mike Leigh alkotása egy angliai „angyalcsináló” bábaasszonyról szól. Ezüst Oroszlánt kapott két film: a zsűri nagydíját a spanyol Alejandro Amenábar Mar adentro című alkotása nyerte el. A film egy teljesen béna férfi története, aki ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy méltóságban haljon meg. Alakítóját, Javier Bardemet a legjobb férfi főszereplő díjára tartotta méltónak a velencei zsűr. A rendezés különdíját a dél-koreai Bin jip rendezője, Kim Ki Duk vehette át, aki öt évvel ezelőtt hasonló elismerésben részesült Velencében. A „Marcello Mastroianni” különdíjban Marco Luisi és Tommaso Ramenghi részesült Lavorare con lentezza című filmjéért. A Jövő Oroszlánja elsőfilmes díjat Ismael Ferrouki vehette át és Francesco Munzi különdíjat kapott. A digitális filmek kategóriájában Mania Akbari munkáját emelte ki a zsűri, míg Lucio Pellegrini és Gianni Zanasi alkotása különdíjban részesült. A Corto Cortissimo szekcióban, ahol Schilling Árpád Határontúl-ja is indult, Kamel Cherif vitte el a fődíjat, Peter Foott pedig különdíjat kapott. Az európai rövidfilmek kategóriájában Steve Hudson Goodbye című filmje kapta a legmagasabb velencei elismerést. (index.hu, 2004. 09. 11.) fesztivál, szakmai fogadtatás 52

Népirtás ihlette a Torontói Filmfesztivál győztesét A 29. Torontói Filmfesztiválon a nyertes alkotás Terry George Hotel Ruanda című filmje lett, amely a ruandai mészárlásoknak állít emléket. A belfasti rendező drámája jó eséllyel pályázik az Oscar-jelölésre. A belfasti filmrendező filmje igaz történetet dolgoz fel egy szállodaigazgatóról. Paul Rusesabagina több mint ezer ember életét mentette meg az 1994-es ruandai népirtás idején. A fesztivál másik nyertese, az Omagh az 1998-as északír merénylet áldozatainak családját helyezi középpontba. Pete Travis rendező filmje a fesztiválon megjelent hétszázötven újságíró véleményét tükröző Discovery Díjat nyerte el. A filmkritikusok díját, a Fiprescit, egy új-zélandi dráma, az In My Father's Den nyerte. A film egy többszörösen kitüntetett haditudósító történetét meséli el, aki visszatér eldugott szülővárosába. A 29. Torontói Filmfesztivál tíz napja alatt 328 filmet vetítettek le a résztvevőknek. A kanadai szemle a filmes világ legelismertebb szakmai találkozója Cannes, Velence, Berlin és Sundance mellett. A hivatalos programba két magyar alkotást, Janisch Attila szemlefődíjas Másnap és Antal Nimród Kontroll című filmjét hívták meg. (index.hu, 2004. 09. 20.) fesztivál, szakmai fogadtatás A filmipar nem tud lépést tartani a kalózokkal A Walt Disney vizsgálata szerint a múlt évben a cég minden filmjének kalózkópiáját a premiertől számított két napon belül le lehetett tölteni az internetről. Annak ellenére, hogy a filmes szakma mindent megtesz azért, hogy megzabolázzák a szerzői jogbitorlókat, a kalózmásolatok egyre gyorsabban terjednek mind az interneten, mind a hagyományos kalózhálózaton keresztül. (fn.hu, 2004. 09. 08.) felhasználási jog, szakmai fogadtatás Elnémuló mozik Januártól ismét a némafilmek kora köszönthet be a magyarországi mozikban. Az új mozgóképek hangját januártól olyan környezetbarát alapanyagú filmen rögzítik, amelynek az olvasására a régi vetítők alkalmatlanok. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatot írt ki a fejlesztések támogatására, de a pénzből a moziknak alig egytizedét lehet modernizálni. Azt a Nemzeti Kulturális Alapnál is elismerik, hogy a mintegy félezer mozit csak a szakma valamennyi szereplőjének az összefogásával lehet néhány hónap alatt legalább részben felújítani. Ennek elősegítésére a filmszínházak egy részének pályázatot írtak ki. A pályázati keret 20 millió Ft, ami az 50 százalékos önrész mellett is csak 40-45 mozira lesz elegendő. A kulturális kormányzat azzal bíztatja az üzemeltetőket, hogy jövőre is lesz támogatás. (ma.hu, 2004. 09. 19.) gazdaság, technológia, szakmai fogadtatás A filmek jelölik ki a kedvenc nyaralóhelyeket Egy brit utazási iroda felmérése szerint tízből kilenc angol a filmekből meríti ötletét, hova menjen nyaralni, és minden ötödik ember életében egyszer már elzarándokolt kedvenc filmjének színhelyére. A legnépszerűbbek A Gyűrűk ura ezek szerint nemcsak a mozik bevételeit növelte, de az utazási irodák kezére is jó sok turistát rájátszott. Új-Zéland Középföldje ma az angolok legkedveltebb úticélja. Az irodák máris előre kalkulálnak, és a következő évad filmkínálatának megfelelően bővítik szolgáltatásukat. Az előrejelzések szerint a következő évad legnépszerűbb üdülőhelye a Bridget Jones következő részében bemutatott osztrák síparadicsom lesz. (axel.hu, 2004. 09. 29.) társadalmi fogadtatás Szlovák tévé Békéscsabán Hamarosan Békéscsaba környékén is fogható lesz a Szlovák Televízió műsora, a

53

magyarországiak már intenzíven tárgyalnak szlovákiai partnereikkel. Korábban a Matica slovenská, a Szlovák Nemzeti Párt és több más nacionalista szervezet többször nehezményezte, hogy míg a szlovákiai magyar kisebbség nézheti a Magyar Televízió adását, a magyarországi szlovákok nem élvezhetik a pozsonyi műsorokat. (ujszo.com, 2004. 09. 06.) társadalmi fogadtatás, tartalomkínálat Piercingbotrány a valóságshow-ban A német Big Brother csütörtöki adásában élőben közvetítették amint az egyik házlakó mellbimbójába testékszert tettek. A történtek kivívták a gyermekvédelmi szervezetek és egyes politikusok ellenérzését is. Az élő adásban látható volt, amint a 23 éves Daniela Peter meztelenül fekszik egy asztalon és arca eltorzul a fájdalomtól. A producereket gyakran érik olyan vádak, hogy a szereplőket megdöbbentő élethelyzetekbe kényszerítik bele, hogy így nyerjék meg maguknak a tévénézőket. A brit Big Brother-t akkor vették le a műsorról, mikor júniusban két egymással üvöltöző bentlakó azzal fenyegetőzött, hogy megölik egymást. (mho.hu, 2004. 09. 10.) társadalmi fogadtatás Hol a határa a valóságshow-knak? A külföldi trendek azt mutatják, hogy tényleg nem állunk már messze a tévés kivégzésektől. Hetente újabb reality címkével ellátott szériák startolnak az amerikai, brit, német és holland tévécsatornákon. Egyre exhibicionistább, vadabb, extrémebb figurák szerepelnek egyre durvább műsorokban – mivelhogy újabban már nem elég mutogatni a bezárt szerencsétleneket vagy a kanapén hempergő tiniket, esetleg a jakuzziban ázó emberszabásúakat. Egy amerikai társaság például több csatornán vetíti azt a realityt, amely bemutatja, milyen megalázó helyzetekbe hajlandó belemenni az ember, hogy megszerezze az Egyesült Államokban való letelepedésre jogot adó zöld kártyát. A próbálkozók izgő-mozgó kukacokat esznek, és mozgó kamionokról vetik magukat a mélybe. (vasarnapreggel.hu, 2004. 09. 05.) tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás Nagy-Britannia – reklámcsatorna indul The Advert Channel néven a reklámiparral foglalkozó televíziós csatorna indul NagyBritanniában. A Sky Digital hálózatban fogható ingyenes csatorna a tervek szerint az elmúlt évtizedek televíziós reklámjaiból összeállított válogatásokat, a reklámiparral kapcsolatos híreket, információkat és interjúkat sugároz majd. Az adó óránként kilenc perc „valódi” reklámot adhat, a bevétel emellett műsorszponzorációból és emelt díjas telefonszolgáltatásokból érkezik. Chelsey Baker, a csatorna egyik alapítójának meggyőződése, hogy a tévénézők jelentős része a reklámokat valójában jobban szereti a műsoroknál. (kreativ.hu, 2004. 09. 01.) társadalmi fogadtatás, tartalomkínálat A tiniszexért a tévé is felelős? A 12-17 évesek körében a televíziós szexuális tartalmak növelik a szexuális aktivitást. A szexualitás burkolt vagy nyílt megjelenítése adja az amerikai tévéműsorok kétharmadát. A tizenévesek egyébként naponta átlagosan 3 órát ülnek a varázsdoboz előtt. A kutatók szerint a televízió azt az illúziót keltheti, hogy a szex sokkal központibb része az életnek, mint valójában. Rebecca Collins viselkedéskutató szerint ha a tinédzserek napi három órában ezt nézik, az szociális világuk részévé válik. A televízióban látható szexnek negatív hatásai is lehetnek, tudván, hogy a tizenévesek többsége nem készült fel a szexualitás kezelésére – állítja a szakember, aki szerint a televízióban megjelenő szex „azt üzeni a kölyköknek, hogy mindenki szeretkezik, és senki sem gondol a felelősségre, és semmi rossz nem történhet.” (mho.hu, 2004. 09. 08.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás Katalin bírónő kontra valóság 54

Katalin bírónő a TV2 jogi show-műsorában felmentette, a bíróság ellenben első fokon öt évre ítélte azt a három fiatalembert, akik 2000 novemberében megerőszakoltak egy fiatal nőt. Az áldozatot megviselte, hogy az elvileg csak lezárt ügyeket bemutató, azóta megszűntetett műsorban azonosíthatóan dolgozták fel a vele történteket. Bár a TV 2 egyik illetékese azt állította, a műsorban kizárólag lezárt aktákat dolgoztak fel, az ügyészség és a bíróság illetékesei állítják: a műsor bizonyíthatóan egy még ma is folyamatban lévő büntetőeljárást dolgozott fel. Katalin bírónő tárgyalótermében a valós történeten alapuló jogeset valóságostól eltérő voltát a bíróság és az ügyészség is vizsgálni kezdte, különös tekintettel arra, hogyan ismerhették meg a műsor szerkesztői – a sértett személyiségi jogaira és az ügy intimitására tekintettel – a minden szinten a nyilvánosság teljes kizárásával kezelt ügy részleteit. Katalin bírónő – Polt Péter legfőbb ügyész felvetésére – téma volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésén is. Azt senki nem vizsgálta, hogy a produkcióhoz szerződtetett jogi szakértők – köztük egy vezető beosztású, tekintélyes bíró – miért nem vették észre a valóságos és a forgatókönyvben olvasható eset közti gyanúsan sok és pontos egybeesést. (index.hu, 2004. 09. 11.) társadalmi fogadtatás A 15 éves Kapos TV új arca Új stúdiódíszlettel, új főcímekkel és szignálokkal jelentkezik októbertől a 15 éves Kapos Televízió. Megújult a képújság, és futófelirattal egészült ki. Naponta legalább tízszer frissített internetes lapot indított a televízió Kapospont (www.kapos.hu) néven. „Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország legnézettebb helyi televíziója lettünk” – mondta Katona József. „A nézőké mellett a szakma elismerését is kivívtuk: tavaly kulturális magazinunk, a Géniusz, idén pedig a Híradónk kapta az első díjat a Helyi Televíziók Országos Egyesületétől.” (somogyihirlap.hu, 2004. 09. 15.) tartalomkínálat, fogyasztás, szakmai fogadtatás Frei Tamás és a pornómániás japánok A túlzások teszik érdekessé az adást, indokolta Frei Tamás műsorának szerkesztője, miért mutatták be pornó- és erőszakmániásoknak a képregényeket olvasó, rajzfilmet néző japánokat. A műfaj sokszínűségét hangsúlyozó Anime Társaság szerint az anime nem a durvaságról és szexről szól, és nem teszi függővé rajongóit. Közleményben vádolta meg félretájékoztatással a Frei Dosszié Japánnal foglakozó adását a képregény- és rajzfilmrajongók szervezete, a Magyar Anime Társaság. A szigetországban elképesztő népszerűségnek örvendő, itthon egyelőre azonban csak szűk réteg által bálványozott műfajok a társaság állítása szerint hamis színben tűntek fel Frei Tamás műsorában. A rajongók közleményükben kifogásolják, hogy a műsor az anime (a japán rajzfilmek összefoglaló neve) és a manga (a japán képregény) egy szeletére, az erőszakos és erotikus típusokra volt kihegyezve, ezzel gerjesztve az erős hazai előítéleteket. A téma súlyát az adja, hogy az anime néhány éve a gyermekek számára készült erőszakos rajzfilmek szinonimájaként került be a köztudatba. 1998-ban az ORTT ugyanis megtiltotta, hogy az RTL Klub a reggeli vagy délutáni műsorsávban vetítse a Dragon Ball című japán rajzfilmsorozatot. Az ORTT indoklása szerint a sorozat lényege a folyamatos öldöklés. (index.hu, 2004. 09. 28.) társadalmi fogadtatás, szabályozás Műsorszüneteket tervez az MTV Sok ismétlés és sok adásszünet szerepel az MTV jövő évi terveiben. A vészforgatókönyvet arra az esetre állították össze, ha az állami költségvetés nem adna elegendő támogatást a havonta egymilliárd Ft veszteséget termelő közszolgálati televíziónak. Korábbi műsorzárás, délelőtti, délutáni műsorszünet is szerepel abban a vészforgatókönyvben, amelyet arra az esetre készített az MTV, ha nem sikerül a jelenlegi adásidő kitöltését finanszíroznia. Az intézkedés azt jelentené, hogy esténként sokkal hamarabb zárulna az adás, és „délelőtti

55

vagy délutáni szünetek lennének a műsorszolgáltatásban”. (index.hu, 2004. 09. 30.) gazdaság, szakmai fogadtatás, tartalomkínálat Civil rádió Szegeden Rádió MI néven új rádió kezdhet sugározni a közeljövőben Szegeden. A médiahatósággal kötött szerződés értelmében decemberig megkezdik az adást. Az egyesület tagjai három évre nyertek műsorszolgáltatási jogosultságot. Pályázatukban vállalták: 24 órás adásidejükben olyan műsorfolyamot alakítanak ki, amelyben a helyi hírek mellett elsősorban a civil szféra számára teremtenek megszólalási lehetőséget. Sem a hallgatottsági, sem a reklámversenybe nem kívánnak beszállni, ezáltal nagyobb szabadságuk lesz a szerkesztőknek, mint más műhelyekben. A szerkesztőségi koncepció kidolgozásában a debreceni Szóla Rádiót, valamint a fővárosi Civil és Fix rádiókat tekintik példának. (hullamvadasz.hu, 2004. 09. 03.) tartalomkínálat, szakmai fogadtatás Az emberek többsége bulvárhíreket olvas A Marketing Centrum arról készített felmérését, hogyan, honnan tájékozódnak az emberek. Eszerint a lakosság legszélesebb rétege csak nagyon alkalmilag tájékozódik, sőt inkább kerüli a direkt politikai témákat – hozzá másodkézből, vagy harmadkézből jutnak el hírek. A folyamatosan és sokoldalú tájékozódás egy nagyon szűk rétegre, mintegy párezer emberre jellemző az országban. A felnőtt lakosság tizenegy valahány százalékának van egy kedvenc napilapja, és bizonyos csatornákból is azért rendszeresen, folyamatosan követi az eseményeket. Kb. a felnőtt lakosság egyharmadát azok az emberek alkotják, akik hébe-hóba, nem rendszeresen tájékozódnak, őket még eléri a hírfolyam, nem szaladnak el a tévétől, vagy a rádiótól, olvasnak napilapokat is, de leginkább a megyei- illetve a bulvárjellegű újságokat. (radio.hu, 2004. 09. 17.) fogyasztás, társadalmi fogadtatás A nyíltforrás nemet mond az e-mail-hitelesítésre Az Internet Engieering Task Force (IETF) számára írtak nyílt levelet az Apache fejlesztői, elutasítva az úgynevezett Sender ID technológia tervezetét. Mint ismeretes, a küldő azonosítóját bevezető megoldás lehetővé tenné az egész interneten, hogy azonosíthassák azt, aki e-mailt küld, így pedig a nem kívánt elektronikus levelek feladói nagyon könnyen és gyorsan beazonosíthatóvá, szankcionálhatóvá válhatnának. Habár a technológia komoly fegyvert jelentene a spam elleni harcban, az Apache-t támogatók mégsem szeretnék, ha általánossá válna. Attól tartanak tartanak, hogy a szabadalmaztatott eljárás véget vetne az ingyenes e-mailező szoftverek létezésének; a szabadalom ugyanis a Microsoft kezében van. (terminal.hu, 2004. 09. 06.) társadalmi fogadtatás, technológia Internet-függőség Ritter Andrea, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) kutatója szerint szerencsésebb az internet-függőség helyett inkább a „kóros internethasználat” kifejezést alkalmazni. A pszichológus és kutatócsoportja két alkalommal végzett felmérésében a hazai internetezési szokásokat és az úgynevezett internet-függőséget térképezte fel. Az eredmények alapján az internetezők 6%-a sorolható az Ivan Goldberg amerikai kutató rendszere szerinti „kóros” csoportba. A goldbergi kritériumok szerint ezek a netezők általában a tervezettnél több időt töltenek a számítógép előtt olyan, sokszor feleslegesnek tűnő tevékenységekkel, mint a céltalan böngészés vagy a gép fájljainak rendszerezése. Hosszabb távon és szélsőséges esetben a kóros netezés a társas kapcsolatok, illetve a munkahelyi és iskolai kötelességek elhanyagolásához, majd „begubózáshoz” vezethet. Ritter Andrea leginkább korosztályi jellemzőként, a fiatalkori személyiségből következő jelenségként határozza meg a függőséget. A hazai adatgyűjtések alapján a „kóros internetezők” jellemzően férfiak, közel 50%-uk 20 év alatti, kétharmaduk még tanuló. A kutató szerint a túltengő netezés főleg a tizen- és kora huszonéves korcsoportra jellemző. A

56

serdülő az interneten különböző szerepeket vehet fel, a világháló kiválóan csillapítja a tizenéves korra jellemző erős információéhséget is. A legtöbb fiatal esetében ezek a jelenségek idővel megszűnnek, huszonéves korban megváltozik az érdeklődés és a gondolkodásmód. A hazai kutatás tehát a területet az elsők között vizsgáló amerikai Kimberley Younggal szemben nem kezeli betegségként a kóros internethasználatot, és javasol néhány stratégiát, melyek megóvhatnak a komolyabb következményektől. Ritter Andrea szerint fiatal korban az egyik alapvető pont a célorientált feladatok kitűzése, annak megakadályozása, hogy a céltalan böngészés örvénye magával ragadja a netezőt. Az iskolákban ezért nemcsak a megfelelő számítógépes felszereltségről és oktatásról kell gondoskodni, hanem a helyes használat példájával is el kell látni a diákokat. (mno.hu, 2004. 09. 05.) társadalmi fogadtatás Két hét Internet nélkül: romló társas kapcsolatok, negatív megítélés a munkahelyen Komoly problémát okoz a társas kapcsolatokban és a munkahelyen egyaránt az internet hosszabb elérhetetlensége, derült ki egy nemrég elkészült kutatásból. Egy, a Yahoo által szponzorált felmérés szerint az Internet annyira a mindennapjaink szerves részévé vált, hogy annak hiánya ürességérzetet okoz a rendszeres internetezőben, s mi több, sokan közülük elveszettnek érzik pár nap csatlakozásnélküli időszak után magukat. A felmérésben részt vevő huszonnyolc embertől azt kérték, hogy rögzítsék érzéseiket, gondolataikat azalatt a kéthetes időszak alatt, amíg nem használhatták az internetet. Ezeket a naplókat tanulmányozva aztán a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a világháló elérhetetlensége komoly hatást gyakorolt a delikvensek társasági életére, s sokan unatkoztak is ezen időszak alatt. Az emberek java része ugyanis már a közvetlen barátaival is e-mailen vagy azonnali üzenőprogramon keresztül tartja a kapcsolatot, melyek ápolása offline módon jóval nehezebbé vált. Arról is beszámoltak a kutatás alanyai, hogy az internet nélküli feladatmegoldás, vásárlás frusztrációs érzéseket váltott ki belőlük. (terminal.hu, 2004. 09. 24.) társadalmi fogadtatás Nem kedveltek a felnyíló reklámok A GTS-Datanet megbízásából készült 1300 fős reprezentatív, online kérdőíves felmérés során a társaság lakossági ügyfeleit kérdezte meg: a kutatásból kiderült, hogy a modemes internetezők háromnegyede minőségi, szélessávú internet elérésre szeretne váltani a közeljövőben. A váltást elsősorban a gyorsabb internet miatt tervezik, de fontos szempont a folyamatos kapcsolat is. A váltásban döntő szerepe van az árnak is: 4-5 ezer Ft-os havi díjért már a modemes előfizetők 82%-a áttérne szélessávra. A felmérés alapján az internetezők majdnem háromnegyede legalább középiskolai érettségivel rendelkező 19-49 év közötti férfi. A legtöbben legalább 3 éve használják az internetet, többségük napi rendszerességgel. A legjellemzőbb, hogy otthon interneteznek, ahol elsősorban böngészésre, információgyűjtésre, valamint kapcsolattartásra használják a világhálót. Az ügyfelek a magyar nyelvű internetes tartalmakat közepesnek, a világhálón található honlapok számát megfelelőnek ítélték. A weboldalakon felbukkanó reklámokat csak a felhasználók 4%-a tolerálja, a legzavaróbbnak a felugró ablakos, úgynevezett pop-up hirdetéseket találják a felhasználók. (origo.hu, 2004. 09. 27.) fogyasztás, társadalmi fogadtatás, gazdaság A Microsoft elindította fizetős internetes zenei szolgáltatását Ezzel az Apple és az alacsony árakkal dolgozó RealNetworks kínálatával szeretné felvenni a versenyt. A szoftveróriás 99 centért kínál letöltésre dalokat. Az új rendszer, egyelőre béta változatával együtt jelent meg a Windows Media Player médialejátszó 10-es verziója, mely a zeneszolgáltatáshoz beépített támogatással rendelkezik. A megoldás előnye, hogy az Applevel szemben a Microsoftnál nem szükséges külön program letöltése a lejátszáshoz. 1 milliós

57

dalkínálatot terveznek bevezetni. Szakértők szerint a szolgáltatás egyik legfontosabb szerepe, hogy megalapozza a Microsoft helyét ezen a piacon is, és segíti a Windows Media fájlformátum elterjedését. Az Apple jól működő szolgáltatása szintén 99 centért kínál dalokat letöltésre, míg a RealNetworks alacsonyabb árakkal, 49 centes kínálattal próbálja magához vonzani a felhasználókat. (prim.hu, 2004. 09. 03.) társadalmi fogadtatás, gazdaság, tartalomkínálat Brit tapasztalat: olcsóbb internet = internetboom A 2001-es dotcom csúcspont óta idén növekedett legnagyobb mértékben a brit internetezők száma. A NOP World piackutató cég analízise szerint a boom egyik oka a netelérés árának csökkenése. Néhány éve még 40 font (~ 14 ezer Ft) körül volt a havidíj, ma már 20 font (~ 7 ezer Ft) alatt is kínálnak broadband hozzáférést. Ebben a periódusban az új brit netezők aránya elérte az 1,9 milliót. A Telecom Markets brit piackutató cég legfrissebb felmérése szerint Nagy-Britanniában már több mint 5 millió embernek van gyors internethozzáférése, az év végére pedig várhatóan eléri a 8 milliót ez a szám. Az otthoni felhasználók száma 4 millió körül van: ez ugyan még igen messze van a Blair által ígért 25 millió háztartástól, de a pár évvel ezelőtti helyzethez képest erős a növekedés. Ma már közel minden második brit – 26,8 millióan – otthonról vagy a munkahelyükről elérik a világhálót. Az év első féléves adatai szerint közülük 40% szélessávú kapcsolattal csatlakozik az internetre. A kormány tagjai szerint ez a trend tovább gyorsulhat, mivel óriási összegeket fektetnek e programba: a várakozások szerint mintegy 6 milliárd fontnyi közpénzt fordítanak e célra a következő 3-4 évben. (mho.hu, 2004. 09. 06. és hwsw.hu, 2004. 09. 30.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás, gazdaság Kiberbűnözési konferencia kezdődött Strassburgban A 2001. évi úgynevezett Cybercrime-egyezményt eddig a világ 30 országa írta alá, többek között az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Dél-Afrika. A megállapodás idén júliusban már hatályba is lépett több európai országban, így például Albániában, Horvátországban, Észtországban, Litvániában, Romániában, Szlovéniában, Macedóniában és Magyarországon is. A szakemberek szerint nem csak azért kell harcolni az internetes bűnözés ellen, hogy ne legyenek jelszótolvajok, vagy hogy megszűnjenek a pedofilképeket és -videókat, illetve szerzői jogokat sértő oldalak, hanem mert a kiberbűncselekmények egyre több kárt is okoznak. Jó példa erre, hogy Németországban a kiberbűnözés által okozott kár eléri a 8,7 milliárd dollárt. (sg.hu, 2004. 09. 16.) társadalmi fogadtatás, gazdaság Brazilia vezet az internetes bűnözésben A brazil szövetségi rendőrség szerint a világon eddig leleplezett internetes kalózok – idegen számítógépes rendszereket feltörő „hackerek” – négy ötöde brazil illetőségű. A másik elsőség, amellyel a legnagyobb dél-amerikai ország szakemberei dicsekedhetnek: a pedofil honlapok kétharmadát is Brazíliában hozzák létre. E közlésekre az internetes bűnözés témájában megrendezett első világkonferencián került sor – Rio de Janeiro éppen azért lett a tanácskozás színhelye, mert a brazilok élen járnak e műfajban. (prim.hu, 2004. 09. 15.) társadalmi fogadtatás Váláshoz vezethet az online flörtölés A régi barátokat összehozó weboldalak látogatói hajlamosak faképnél hagyni aktuális partnerüket a régi miatt. Nem divat a monogámia, közhelynek számít, hogy a válások száma egyre nő, de vajon mennyi köze van ehhez az internetnek? Angliában az utóbbi hét év során tavaly regisztrálták a legtöbb válást. A párkapcsolatokkal

58

foglalkozó szakértők szerint ehhez az ugrásszerű növekedéshez köze lehet annak is, hogy egyre többen keresik fel az olyan oldalakat, amiken régi barátaikat és régi szerelmeiket lelhetik fel. Az egyik ilyen site üzemeltetője szerint a sok válással végződő eseten kívül többször fordult elő pozitív kicsengésű történet. (velvet.hu, 2004. 09. 03.) társadalmi fogadtatás Ingyenes a szolárium, ha az interneten élőben nézhetik a meztelen barnulást Ingyen használhatják az egyik osztravai szolárium gépeit a kliensek, ha beleegyeznek, hogy meztelenkedésüket az interneten bárki élőben nézheti – értesült a HavariaPress. Csehországban általában 8 koronát – azaz 60 Ft-ot – kell fizetni egy perc szoláriumi napozásért. Az osztravai stúdióban azonban bárki ingyen süttetheti magát, ha elmúlt 18 éves, és írásban beleegyezik abba, hogy bármit is csinál a szoláriumban, azt a webkamerák élőben közvetítik az interneten. A szolárium üzemeltetője szerint meglepően nagy az ingyenes napozás iráni érdeklődés a kliensek részéről. A hírügynökség információi szerint a stúdió minden harmadik vendége beleegyezik, hogy meztelen teste az internetre kerüljön. A szolárium minden gépénél három kamera üzemel. Ezek közül az egyik a vetkőzést rögzíti, élő sztriptízt kínálva az interneten kukkolóknak. Egy-egy kamerát szereltek a szoláriumos gép két végébe is, így az érdeklődők a magát süttető ügyfél testét teljes egészében, részletekbe menően láthatják. A szoláriumos sztriptíz egy német nyelvű, fizetős honlapon tekinthető meg, a szolgáltatás díja hetente mintegy 30 korona, azaz 250 Ft. Egyes felmérések szerint világszerte növekszik az érdeklődés az ilyen weboldalak iránt. Az osztravai szolárium stúdió olyan jól megy, hogy tulajdonosaik már az ország többi nagyvárosában is tervezik hasonló kukkoló stúdiók beindítását. (hirtv.hu, 2004. 09. 28.) tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás, gazdaság A Sony veszi meg az MGM filmstúdiót A Sony Corporation hétfőn elvi megállapodást kötött a Metro-Goldwyn-Mayerrel, miszerint a japán óriáscég 4,94 milliárd dollárt fizet az utolsó legendás, független hollywoodi filmstúdióért . Az előzőleg biztos befutónak tartott Time Warner kiszállt a versenyből, miután a hétvégén a Sony félmilliárd dollárral emelte a tétet. Az üzlettel a Sony hozzájut a hollywoodi filmek legnagyobb arzenáljához, hiszen több mint nyolcezer klasszikus van az MGM birtokában, mint például a Rocky vagy a Rózsaszín Párduc. A filmeken kívül a folytatások joga is a japán cégre száll, így például a James Bond-széria következő része is Sony produkció lehet majd. A megállapodás értelmében a Sony részvényenként 12 dollárt fizet a stúdiónak, ami összesen 2,94 milliárd dollárt jelent. Az elektronikai cég vállalta, hogy rendezi az MGM 2 milliárdos tartozását is, így áll össze a csaknem 5 milliárd dolláros vételár. A hírre azonnal beindultak a találgatások a filmszakmában. A Metro-Goldwyn-Mayer 2005re nyolc film forgatását tervezte; ezek között van a már említett a huszonegyedik Bond-film, valamint a Szóljatok a köpcösnek, a Birkanyírás, és a Rózsaszín Párduc újabb része. Az eredetileg is a Sony-hoz tartozó Pókemberrel és a most megszerzett James Bonddal a japán cég az egyik legkomolyabb tényező lesz a filmpiacon. (index.hu, 2004. 09. 14.) szakmai fogadtatás, gazdaság, társaság Fontos szerepet játszik az autóvásárlásban az internet A JD Power and Associates felmérése szerint az új járműveket vásárlók mintegy 50%-át befolyásolják az interneten fellelt, az árat vagy az autómodellt érintő információk. Az arány növekedést jelent 2002-höz képest, amikor a jármű vásárlóknak csupán 40%-a nyilatkozott úgy, hogy a vásárlás során felhasználták az internetről szerezett információkat. Emellett két évvel ezelőtt a válaszadók 14%-a mondta azt, hogy az internet befolyásolta őket a kereskedő kiválasztásában, amely arány mostanra 22%-ra emelkedett. A tanulmány rámutat, hogy az internet az autóvásárlás egész folyamata során fontos

59

információforrásként jelenik meg. (mediainfo.hu, 2004. 09. 17.) társadalmi fogadtatás Mára már szinte kihagyhatatlanok – a helyi rádiók piaca A kutatások adatai szerint az ország megyeszékhelyi közül tizenhárom helységben a helyi rádióadók hallgatottsága felülmúlja az országos adókét. 2004 január 1-én az RMS (A helyi rádiók optimalizációjával foglalkozó Radio Media Services (RMS) a helyi rádiókról ad információkat honlapján.) azzal a céllal jött létre, hogy ezeknek a mind nagyobb jelentőségű médiumok reklámidejének értékesítésében segédkezzen azáltal, hogy terület specialistaként a médiaügynökségek és a helyi adók együttműködését előmozdítsa. Ugodi Tibor, az RMS Kft. ügyvezető igazgatója szerint a helyi adók mára kihagyhatatlanná váltak a kommunikációból, de továbbra sem helyettesíthetik az országos rádiókat. (btl.hu, 2004. 09. 13.) szakmai fogadtatás, fogyasztás Megvette a Pax TV-t a Román Ortodox Egyház Az új egyházi tévé „csak pozitív hangvételű” műsorokat sugároz, a mindennapi negatívumok kimaradnak, mert az adónak „a románok lelkéhez kell szólnia”. A Pax TV Károlyi Béla - az Egyesült Államokba emigrált legendás dévai tornászedző alapította. Mivel az illető tévéadó az utóbbi időben pénzügyi gondokkal küzdött, a tulajdonos az eladás mellett döntött. (transindex.ro, 2004. 09. 14.) társadalmi fogadtatás, társaság

60

Fogyasztás JÚLIUS Monumentális filmek versenye A nagy filmgyártók helyzetét jól mutatja a Trója című produkció, amelyet Wolfgang Petersen rendezett: noha Brad Pitt-tel a főszerepben a film a premier utáni első hét végén már 100,6 millió dolláros bevételt produkált világszerte, a bemutatót nem követte örömünnep (a filmet május 13-án, a világon mindenhol egyszerre kezdték vetíteni). A Financial Times Deutschland szerint a borúlátók sokkal inkább azt kérdezik: megtérülnek-e a hatalmas költségvetésű filmek? A Tróját 175 millió dollárból készítette a Time Warner (a Financial Times Deutschland 2004. május 18-i cikkéből származó adat), de a film teljes produkciós költségeit sokan 200 millió dollárnál is többre becsülik. A terjesztési költségek is magasak, hiszen csak az Egyesült Államokban 8000, a világon összesen 17.000 kópiával kezdték a vetítését. A hatalmas reklámkampány pedig becslések szerint 50 millió dollárba kerülhetett. Miközben egyre drágább szuperprodukciók készülnek, rövidül az idő, amely alatt meg kell térülniük a költségeknek. Számos film ugyanis az első három napon hozza be a teljes bevétele két harmadát. A Trója Magyarországon is május 13-a óta látható, a nyitó hét végén 109.706 néző tekintette meg. Az InterCom 40 kópiával indította a vetítést, ebből kezdetben 15 forgott a fővárosban, 25 vidéken (eleinte csak a nagy vidéki városban, később, amikor Budapesten elegendő volt valamennyivel kevesebb kópia is, néhány eljutott kisebb vidéki településekre). A filmre június 29-ig 438.823 néző váltott jegyet Magyarországon. (vg.hu, 2004. 07. 02.) gazdaság, fogyasztás Több mint 600 millió dollár bevételt ért el a „Passió” c. film Jack Corn Mel Gibson filmje a február 25-i bemutató óta eltelt 149 nap alatt (július 22-ig) összesen 609.484.414 dollárt forgalmazott. A filmre az Egyesült Államokban 370.265.193, míg a világ többi országában 239.219.221 dollár értékben adtak el jegyet. A valamivel több mint kétórás produkció elkészítése 23 millió dollárba és az egész világon való bemutatására illetve reklámozására 25 millió dollárt költött a forgalmazó Newsmarket cég. A magyarországi bemutató március 26-án volt és május 9-ig (ez az utolsó magyarországi adat) 950.559 dollárért adtak el a filmre jegyeket. (Newsmarket) (mno.hu, 2004. 07. 24.) fogyasztás, gazdaság Hatóságilag szűrik az sms-t Kínában A kínai hatóságok új szabályzást vezettek be a mobiltelefonos üzenetek szűrésére. Az internetforgalom megfigyelése után ez a lépés még jobban kiterjeszti a kormány fennhatóságát a kommunikációs technológiák fölött. „A megfigyelőrendszer képes megtalálni többek között a 'hamis politikai pletykákat' és a 'reakciós megjegyzéseket” – idézte a Riporterek Határok Nélkül a kínai sajtóközleményt. Kínában 2003-ban több mint 220 milliárd sms-t küldtek, ami a világ összes sms-forgalmának körülbelül 55%-a. (index.hu, 2004. 07. 02.) szabályozás, technológia, fogyasztás Svédországban a mobiltelefon-penetráció meghaladja a 100%-ot A skandináv országban az élő mobiltelefon-előfizetések száma immár meghaladja a lélekszámot. Az előfizetések száma tavaly 10%-kal emelkedett, március végén pedig elérte a 9,07 milliót a 8,98 milliós lakosságú Svédországban, így a mobiltelefon-penetráció 100,1% volt. 61

Az elemzők szerint ez a trend folytatódni fog és az év végére az előfizetések száma el fogja érni a 9,6 milliót. A mobiltelefon-előfizetések magas száma mögött lényegében az áll, hogy a legtöbb svédnek vállalati és saját mobiltelefonja is van. A legfrissebb statisztikák szerint a skandináv országok között Svédországban a legnagyobb a mobiltelefon-penetráció, a sorrend ezután Norvégia, Finnország és Dánia. A Swedish National Post and Telecom Agency (PTS, távközlési felügyelet) adatai szerint 2003-ban Svédországban a hagyományos telefonvonalak száma 2%-kal 5,4 millióra csökkent 2002-höz képest. (hwsw.hu, 2004. 07. 05.) fogyasztás Világméretű wifi hálózatot akar a Deutsche Telekom A Deutsche Telekom rendszerszervező leányvállalata, a T-Systems kávéházakban, repülőtereken és szállodákban lévő wifi elérési pontok üzemeltetőinek összekapcsolásával egységes barangoló szolgáltatást kíván nyújtani. Az első lépésben tízezer ilyen csatlakozási pontot vonna be a cég a rendszerbe, távlati célként pedig a világon létező összes csatlakozási pont legalább a felére ki kívánják terjeszteni a szolgáltatást. Az előrejelzések szerint 2006 végére a hotspot csatlakozási pontok száma 135 ezerre emelkedik a 2003 végi 35 ezerről. A wifi elérési pontok üzemeltetői általában 5-10 eurót kérnek egy órányi internetezésért. A T-Systems wifi szolgáltatása lehetővé tenné az előfizetők számára, hogy a rendszerbe kapcsolt szolgáltatók bármelyikéhez csatlakozhassanak, és a díjat havi rendszeres számlájukon egyenlíthessék ki. A T-Systems a wifi szolgáltatási díjak jelentős csökkenését várja Európában a közeli jövőben. (index.hu, 2004. 07. 06.) gazdaság, fogyasztás, technológia Vodafone: pornó csak felnőtteknek! A vezető brit mobilszolgáltató bejelentkezéshez köti az erotikus tartalmat és a felnőtteknek szóló chatszobákba való belépést. A Vodafone egy hitelkártyaszámot kér a nem gyerekeknek szóló oldalakra való belépéshez, bár a szolgáltatásokért felelős vezető, Al Russell szerint a gyerekek is hozzáférhetnek szüleik kártya-adataihoz. Nagy-Britanniában 47 millió mobilt használnak – közülük 16 milliónak internet-hozzáférése is van. (mho.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás A párt lapot vesz Néhány hete felreppent a hír, hogy a német szociáldemokraták egyik vállalkozása, a Német Nyomda- és Kiadótársaság (DDVG) 90%-os tulajdont szerez a Frankfurter Rundschau újságban. A baloldali FR évek óta gazdasági nehézségekkel küzd, több kiadónak is árulták, de amint a szakértőik belenéztek a könyvekbe, fejveszetten menekültek. A 180 ezer példányban megjelenő országos lapot már a bezárás veszélye fenyegette, amikor mentőangyalként feltűnt a színen az SPD (a DDVG-nek álcázva) és átvállalta a kiadó több tízmilliós adósságát. A német sajtó nagy ribilliót csapott az üzlet körül, hiszen eddig még nem volt rá példa, hogy egy politikai párt komoly, országos terjesztésű lapot birtokolt volna. Pedig a DDVG eddig is kisebb-nagyobb részesedéssel bírt tizennégy kiadóban, négy nyomdában és több rádióadóban, mellesleg ők adják ki az SPD hivatalos pártlapját is, de egy Rundschau volumenű újság „bekebelezése” már mindenkinek szemet szúrt. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, gazdaság, társaság, társadalmi fogadtatás Kormányultimátum a BBC online-nak A BBC-nek meg kell szüntetnie néhány tematikus online tartalmát, és még inkább a hírszolgáltatásra kell koncentrálnia – derül ki a brit kormány megrendelésére készült

62

jelentésből. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a közszolgálati online médiumnak – 2006ra – nem hírszolgáltatási tevékenységének negyedét külső beszállítókkal kell elkészíttetnie. A BBC Online várhatóan több, kereskedelmi jellegű szolgáltatását is megszűnteti. A Philip Graf által készített jelentés ugyanis kifogásolja, hogy az internetes médium egyes tartalmai nemigen különböznek a kereskedelmi versenytársak szolgáltatásaitól, vagy épp magának a BBC-nek a közszolgálati elveivel nincsenek összhangban. A 'What's On' és a 'FantasyFootball' szolgáltatások mellett áldozatul esnek a játékok és a szörföléssel valamint a szappanoperákkal foglalkozó kontentek is. A BBC vezetői üdvözölték a jelentést: „Philip Graf kimerítően és lényeglátóan elemezte a BBC online szolgáltatását, jelentésében hasznos javaslatokat tett a jövőbeni működtetésre és irányításra”. A vezetők ígérete szerint a következő hónapokban fontolóra veszik Graf tanácsait, és év végéig meghozzák a szükséges intézkedéseket. A 2003-as adatok szerint a BBC weboldalai több mint kétmillió lapból állnak, és Nagy-Britannia lakosságának körülbelül 43 százaléka tájékozódik a BBC online híreiből. (mho.hu, 2004. 07. 05., index.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, tartalomkínálat, szakmai és társadalmi fogadtatás Nem szól a VilágRádió Finanszírozási gondok miatt július 1-től felfüggesztette adását a VilágRádió és VilágTV. A szolgáltatást 2001-ben hozta létre egy magyar-angol-szingapúri vegyesvállalat. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter tavaly elmondta: a Mavip szolgáltatásához 150 millió forint összegű támogatást kért és kapott 2001 végén a Miniszterelnöki Hivatal által létrehozott In-Forrás XXI. Kht.-tól. Az In-Forrás azonban 2003-ban végelszámolás alá került. Az eljárás során a miniszter tudomására jutott információk szerint az átutalt 150 millió forintról per folyt. A jogi eljárás célja annak tisztázása, hogy a Mavip Kft. egy már létező fejlesztés utólagos finanszírozásához jogosan igényelt-e támogatást. A Mavip 2003. augusztus 18-án bejelentette, hogy fizetni kell a műsorok hallgatásáért. Szeptember 12-étől viszont – miután a korábbi 6-10 ezres látogatószámról jelentősen visszaesett a VilágRádió közönsége – ismét ingyen lehetett hallgatni az adásokat. Ez azonban komoly finanszírozási gondokat okozott, és a működtetés ily módon – úgy tűnik – nem megoldható. A Mavip szolgáltatása nem volt egyedülálló: a jelentősebb magyar rádióadások e portáltól függetlenül is megtalálhatók az interneten. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 06.) tartalomkínálat, fogyasztás, gazdaság Torzítanak az AGB nézettségmérési eredményei? Az a tény, hogy az elsötétített RTL Klub-ot többen nézték az AGB adatai alapján, mint a közszolgálati adókat, rávilágít az AGB mérési módszerének fogyatékosságára. Az MTV a foci EB közvetítése kapcsán más vonatkozásban kérdőjelezte meg az AGB mérési eredményeinek pontosságát. A közszolgálati televízió nézettsége drasztikusan emelkedett az EB kezdete óta, például este 19.30 és 21.00 között a csatorna átlagos nézettsége jobb volt, mint a Tv2-é, és csak kevéssel maradt le az RTL Klubtól. Míg az év első hónapjaiban átlagosan a nézők 18,3%-át érdekelte csak az MTV, addig az Európa-bajnokság alatt 26,7% kapcsolt a csatornára, ráadásul ezúttal a hirdetőknek oly kedves 18 és 49 év közötti korosztályban is 24%-ra emelkedett a csatorna nézettsége, pedig általában a nagy vásárlóerővel rendelkező fiataloknak mindössze 13,5%-a vett tudomást a királyi televízió létezéséről. Az MTV vezetése mégsem elégedett, mivel véleményük szerint a nézettségi adatok torzítanak, hiszen nem veszik figyelembe, hogy sokan nem otthon, hanem egy pubban, más néven a sarki kocsmában nézik a mérkőzéseket. Ráadásul Rudi Zoltán, az MTV elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha az EB mérkőzéseit adják kivetítőkön. A Magyar Televízió utoljára 2002-ben, a foci-világbajnokság idején kérdőjelezte meg nyilvánosan az AGB eredményeit, amikor a mérések szerint a vb döntője sem ért el akkora

63

nézettséget, mint a Barátok közt. Akkor az MTV a GfK Hungáriát kérte fel egy alternatív vizsgálat elvégzésére. A GfK telefonos megkereséssel dolgozott, és eredményei jelentősen meghaladták az AGB által mért adatokat. A közszolgálati televízió ezúttal nem rendelt meg külön nézettségmérési kutatást, mivel, ahogy Rudi Zoltán az Index kérdésére válaszolta, erre most nincs pénzük. A Magyar Televízió elnöke éppen ezért még megbecsülni sem tudta, hogy hány ember nézi a csatorna közvetítéseit otthonán kívül. „Az AGB műszeres nézettségmérési eljárása szabvány az iparágban, ennél megbízhatóbb eljárást egyelőre nem alkalmaznak a gyakorlatban” – mondta el Bozsonyi Károly, az AGB marketingigazgatója, aki viszont elismerte, hogy a sportközvetítések esetében jelentős különbségek lehetnek a valóság és az általuk mért eredmények között. „Egy amerikai kutatás szerint az otthonon kívüli tévénézés egy átlagos héten mindössze 0,8%-kal emelhetné a nézettséget, de a foci EB-t ennél valószínűleg nagyságrendekkel többen nézik szórakozóhelyeken” – nyilatkozta Bozsonyi. Az AGB marketingigazgatója szerint az otthonon kívüli tévénézés vizsgálatára egyelőre még csak kísérletek vannak, az egyik még nem piacképes módszer szerint például a vizsgálatban részt vevő alany egy apró készüléket hord magánál, ami képes venni a rádiók és csatornák által sugárzott hallhatatlan azonosítókat, és ezek alapján regisztrálja, ha egy bekapcsolt tévékészülék közelébe kerül. „Ez a módszer azonban még nem kiforrott, legalább négy-öt év kell ahhoz, hogy először megjelenjen az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában” – mondta el Bozsonyi, aki szerint majdani fejlesztéseik nagyban függnek megrendelőik, azaz a televíziótársaságok igényeitől. „Nem valószínű, hogy az MTV hasznosítani tudná egy másik független cég felmérését – tette hozzá Bozsonyi, mivel az AGB adatait szabványnak fogadják el a tévétársaságok és az ügynökségek, és ezeket az adatokat használják fel elszámolásaiknál.” A köztévének tehát akkor sem származna több bevétele a meccsek körüli reklámok értékesítéséből, ha kiderülne, hogy az AGB által mértnél jelentősen többen nézik a foci-Eb-t. (index.hu, 2004. 07. 02.) szakmai fogadtatás, gazdaság, technológia, fogyasztás Portugáliában mentik meg a magyar köztévét A foci EB-nek köszönhetően az Magyar Televízió behozta lemaradását a két kereskedelmi csatornával szemben. A televíziók nézettségi küzdelmében a tv2 az elmúlt hetekben rendre alulmaradt. Noha a fociünnep után várhatóan ismét visszaesik a köztévé nézettsége, az olimpia ismét az MTV-nek kedvez. A sportesemények ugyanis rendszeresen lenyomnak mindent; a brazilok Columbót, Baumgartner pedig Sváby Naplója ellen szerzett pontot. A labdarúgó Euróba-bajnokság kezdete óta jelentősen megnőtt a Magyar Televízió nézettsége. A közszolgálati csatorna jelenleg harmadik a nézettségi versenyben, alig marad le valamelyest a vezető RTL Klubtól. Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke csütörtöki tájékoztatóján elmondta: a köztévé felzárkózott a két kereskedelmi csatorna mellé. Az Európa-bajnokság mindkét hetében fej-fej mellett végzett az RTL Klub és az MTV. Az Eb első hetében csúcsidőben a közszolgálati televízió egyes csatornája a teljes népesség körében 26%-os eredményt ért el, az RTL Klub pedig 28%-ot. A tv 2 mindössze a nézők 25%-át tudta magához vonzani. Július 21. és 27. között a nézettségi verseny még jobban kiéleződött, az RTL Klub 27,5%-os eredményéhez képest a Magyar Televízió 27,1%-os nézettséget produkált. A tv2 ezen a héten is jócskán visszaszorult, 24,5%-os nézettsége nem vette fel a versenyt a vezető RTL Klubbal és a foci révén szárnyaló köztévével. Az Eb 707 millióba került. (axel.hu, 2004. 07. 02.) fogyasztás

64

Majdnem 3 millióan nézték az Eb-döntőt Még a szünetben is majdnem 2 millióan nézték Magyarországon a reklámokat, a kereskedelmi csatornák régen értek el ilyen alacsony nézettséget. Az MTV még a meccs szünetében is őrizte vezető helyét, ekkor 1.826.000-en nézték Beckham és Zidane sportszerreklámjait. A vasárnap este tévét nézők 44,3%-a az AGB Hungary mérési adatai alapján a görög-portugál mérkőzést választotta, a tényleges nézőszám azonban valószínűleg még ennél is magasabb, hiszen az AGB csak az otthoni tévénézést méri, az Eb mérkőzéseit pedig sokan szórakozóhelyeken kísérték figyelemmel. A mérkőzéssel párhuzamosan vetített Tarzan és az Elveszett Város című kalandfilmnek a Tv2-n csupán 1.233.000 nézője volt, az RTL Klubon futó Vaklárma című vígjáték azonban még kevesebb embert vonzott, mindössze 915 ezren voltak rá kíváncsiak. A meccs helyet filmeket nézők azonban már nem értékelték Tom Cruise háborúellenes alkotását, hiszen Tarzan végjátéka után mindössze 593 ezren maradtak a csatornán. (index.hu, 2004. 07. 05.) fogyasztás Ismétléseket nézünk a legszívesebben Az Irigy Hónaljmirigy lejárt szavatosságú show-ja lett a legnépszerűbb, de az első tízben ott van Louis De Funes, a Rendőrakadémia már unalomig ismert negyedik része, és néhány bosztályú akciófilm is. A július 5. és 11. közötti héten némiképp erősödött az RTL Klub pozíciója, a csatorna mind a teljes lakosság körében, mind a hirdetők szempontjából fontos 18 és 49 év közötti korosztályban megelőzte a konkurens Tv2-t. A főműsoridőben még nagyobb volt a különbség, hiszen míg a nézők 32%-a választotta az RTL Klubot esténként, addig a Tv2-re csupán 28,4% kapcsolt. Kitört a nyári szünet a televízióban is, hiszen a múlt hét legnépszerűbb műsorát is csak 1.757.000-an látták, míg egy őszi hónapban ez a nézettség gyakran az első tízbe jutáshoz sem lett volna elegendő. (index.hu, 2004. 07. 13.) fogyasztás Új valóságshow-k Magyarországon Bár a hírek a BB2-ről szólnak, lehet, hogy egy plasztikai műtéteket feltáró kukkolóshow indul ősztől a tv2-n. A német licenc-műsor vezetésére Till Attila és Liptai Claudia is esélyesek. Németországban Szépségklinika címmel futott az a valóságshow, amelynek során önkéntes jelentkezőket plasztikai sebész tett szebbé, külsejükkel elégedettebbé. A folyamatot természetesen az első vágástól az utolsó varratszedésig nyomon követte valamely csatorna kamerája. A heti rendszerességgel vetített részeket közepes népszerűség övezte. A legújabb pletykák szerint a tv2 elhatározta, hogy megszerzi a műsor elkészítésének jogát. Ilyen valóságshow-t indított tavaly az ABC Extrem Makeover címmel, míg a Fox Tv márciusban mutatta be haosnló temtikájú műsorát. A valóságshow-ban: a 21 és 39 év közötti életkorú nőket pszichológus, dizájner, stylist és sebész vette kezelésbe, hogy – marketingszövegük szerint – rút kiskacsából hattyúvá változhassanak. A valóságshow izgalmait fokozta, hogy a játékosok csak a műsor végén, a kamerák előtt szembesülhettek új arcukkal. Az nem titok, hogy ősztől új valóságshow indul a csatornán. Eddig azonban mindenki úgy tudta, hogy ez a Big Brother harmadik része lesz. Lehetséges azonban, hogy mégis két valóságshow indul egyszerre. Ez esetben pedig az sem kizárt, hogy a „játékra” jelentkezőket az a Seffer István fogja műteni, aki már bemutatkozott a Napló című műsorban is, mint Magyarország legjobb plasztikai sebésze. Szeptembertől persze a konkurencia sem nyugszik: az RTL is elindítja a maga show-it, sőt, egészen pontosan egy valóságshow-dömpinget. Startol többek közt a Survivor második része, és a Kísértés című valóságshow, amelyben négy párt próbál tizenkét facér fiú és lány elcsábítani egy tizenkét napos mexikói nyaralás alkalmával. A műsor érdekessége, hogy a Kísértésben nincs nyeremény, sőt tulajdonképpen még nyertes sincs, így tulajdonképpen nehezen érthető, hogyan is sikerült szereplőket verbuválni hozzá. A házigazda szerepét a VIVA TV-től átigazolt Balázs tölti majd be. Lesz természetesen VV4 is: lapértesülések

65

szerint már el is indult a szereplők válogatása. Az RTL emellett szeptemberben még egy valóságshow-t indít, de ennek részleteiről egyelőre még nem árultak el többet. (axel.hu, 2004. 07. 01. és index.hu, 2004. 07. 02.) tartalomkínálat, fogyasztás Matáv az ADSL-terv bűvöletében Szász Attila, a Matáv megbízott műszaki és hálózati rendszerek vezérigazgató-helyettese a Telmondó legutóbbi (III: évf., 13. sz.) számában az ADSL további lendületes fejlődéséről nyilatkozott. Megemlítette, hogy az előrejelzések szerint 2007-ig félmillióra, 2010-ig pedig egy millióra bővülhet a hazai gyors internet-összeköttetések száma, miközben új műszaki képességekkel vértezik fel a rendszert. (hirek.prim.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, technológia Zsugorodik a vezetékes telefónia A Nemzeti Hírközlési Hatóság gyorsjelentése szerint májusban megint csökkent a bekapcsolt vezetékes fővonalak száma. Az eddigi töretlen fejlődés megtorpant a telefonálásra és modemes internetezésre egyaránt használható ISDN-előfizetéseknél is. Bíztató azonban, hogy lassacskán beindul a verseny, hiszen több tízezren – bizonyos szolgáltatásoknál – elpártoltak eredeti szolgáltatójuktól, és a Tele2-t választották. Az elmúlt években folyamatosan csökken a vezetékes előfizetők száma, ami önmagában nem lenne túlságosan aggasztó a mobiltávközlés látványos térhódítása miatt. A Nemzeti Hírközlési Hatóság kiadott gyorsjelentésében szereplő, háztartásokra vonatkozó adat viszont nem jó jel, arra int, hogy valami hiba csúszott a hazai információs sztrádaépítésben. A fővonalak ugyanis – a szaktárca reményeinek megfelelően – nem csupán a minél olcsóbb telefonbeszélgetések, hanem az adatátvitel technikai eszközét is jelentik. Ha kevesebb otthonban van vezetékes telefon, akkor csökken annak az esélye, hogy Magyarország behozza az ezredforduló körüli években bekövetkezett lemaradását az internet elterjesztésében. Igaz, a kábeles internetezés ugyancsak lehetőségként kínálkozik e téren, ám ennél a technikai megoldásnál a valódi áttörésnek egyelőre jogszabályi akadályai vannak. A hírközlési hatóság tegnap regisztrált adatai alapján 24.056-ra emelkedett a számát megtartó, de korábbi szolgáltatóját elhagyó és újat választó előfizetők tábora. Júniusban még 19.430 vezetékes számhordozást jegyeztek a hivatalnál. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a mobilhoz képest a vonalas távközlésben arányaiban többen ragaszkodnak régi számukhoz, mint szolgáltatójukhoz, úgyhogy az átvándorlók száma a következő hónapokban is tovább emelkedhet. A vezetékes lakossági távközlési piacon szolgáltató TELE2 működésének elmúlt több mint két hónapjában több tízezer előfizetőt szerzett, s havi forgalma már millió percekben mérhető. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a társaság egy-egy országban 15-25%-os részesedést tud szert tenni a vezetékes lakossági piacon. A hálózattal nem rendelkező szolgáltató, amely nagykereskedelmi áron vásárol szabad kapacitásokat a vezetékes cégektől, nálunk belföldi távolsági, illetve a mobilhálózatba irányuló, valamint nemzetközi hívásokat bonyolít le.

66

Májusi mutatók a vezetékes hírközlésről:

2001

2004

3.756.776

3.589.731

Száz lakosra jutó fővonalszám

36,8

35,52

ISDN fővonalak aránya (%)

10,7

16,67

Egy fővonalra jutó átlagos havi beszédperc

274,8

230,4

Átlagos híváshossz (perc)

3,0

2,99

Háztartások telefonellátottsága (%)

78

71

Bekapcsolt fővonalak száma (db)

Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság (nepszava.hu, 2004. 07. 07.) fogyasztás, szakmai fogadtatás Sikeres volt a városi moziünnep A tavalyi évhez képest az idén júniusban egyharmaddal nőtt a mozilátogatók száma Szegeden, ami annak köszönhető, hogy a város két filmszínháza is részt vett az idén először külföldi mintára megszervezett moziünnep rendezvénysorozatban. Június 17-21. között Szegeden, a Belvárosi moziban csaknem ezer néző váltott kedvezményes, 290 Ft-os jegyet a vetítésekre. A kedvezményes jegyár most azoknak is lehetővé tette a mozilátogatást, akik egyébként a magasabb helyárat nem képesek megfizetni. (metro.hu, 2004. 07. 02.) fogyasztás Négyből egy internetező lopja a filmeket Az online piackutatással foglalkozó OTX cég nyolc országban – Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Németország, Olaszország – vizsgálódott az internetezők filmletöltési szokásainak tekintetében. A közel 3600 résztvevő megkérdezése után kiderült, hogy ezen nyolc ország internetezőinek fele töltött már le jogvédett anyagot engedély nélkül. Ezek 17%-a nyilatkozott úgy, hogy a korábbi időszakhoz képest ritkábban megy el moziba, s 26%-uk közölte azt, hogy kevesebb DVD-t vásárol, mint pár éve. Az MPAA, azaz az Amerikai Filmkiadók Szövetsége közreműködésével elkészült tanulmány minden bizonnyal egy újabb fegyvertény lesz a jogvédők kezében. Annak ellenére, hogy 1993 és 2004 között csak az USA-ban 27%-kal nőtt a moziba ellátogatók száma (330 millióval, 1,64 milliárdra), s még 2002-ről 2003-ra is érezhető emelkedést tapasztaltak, a folyamatos jegyár-emelkedések ellenére. A DVDeladások és -kölcsönzések száma a 2002-es eredményekhez képest pedig egyenesen 50%-kal emelkedtek a tavalyi évben. Továbbra is attól tart azonban az MPAA, hogy ez az idilli állapot már csak egy (legalábbis a kiadók számára) szép időszak végét jelenti, főként amiatt, hogy egyre inkább terjed a szélessávú internet-hozzáférés. Például Dél-Korea lakosságának 98%-a szélessávú internet-csatlakozást használ, s közel kétharmaduk tölt le filmeket a világhálóról. A távol-keleti országban három ember közül egy emiatt már ritkábban megy el moziba. „Nem nehéz elképzelni, hogy más országokban is hasonló forgatókönyv játszódik majd le a broadband hozzáférések terjedésével” – mondta Matthew Grossman, az MPAA egyik szóvivője. 67

Egy, az egész világra kiterjedő kampányt beindításán dolgozik az MPAA, éppen a fenti adatok ismeretében. Ennek keretében az online filmletöltéseket kívánja még közelebbről megfigyelni, illetve az embereket szeretné felvilágosítani a kalózkodás hátrányairól. (terminal.hu 2004. 07. 09.) fogyasztás, társadalmi és szakmai fogadtatás, érdekképviselet Illegális szoftverhasználat: háromból egy Minden két dollár értékű legálisan vásárolt szoftverre egy dollárnyi illegálisan telepített szoftver jut – az arány, ha a korábbi robbanáshoz képest kisebb mértékben is, de folyamatosan a „fekete” felhasználások oldalára billenti a mérleget, derült ki a BSA-nak (Business Software Alliance) az egész világot átölelő tanulmányából. Tavaly világszerte 50 milliárd amerikai dollárt költöttek személyi számítógépeken futó kereskedelmi tömegszoftverekre, míg a ténylegesen telepített szoftverek értéke 80 milliárd dollár volt. Az illegális szoftverhasználat aránya 2003-ban 36%-ra nőtt. A vizsgált hat régióból az illegális szoftverhasználat terén toronymagasan a kelet-európai vezet (70%-kal), az észak-amerikai régióban az arány 23%, Nyugat-Európában éppen a világátlag (36%). S van egy meglepő adat is: az Ázsia/Csendes-óceáni térség illegális szoftverhasználati aránya alacsonyabb, mint más fejlődő régiók megfelelő mutatója, annak ellenére, hogy a négy legnagyobb illegális szoftverhasználattal rendelkező országból három ebben a régióban található. Vietnám és Kína 92%-kal vezeti a fekete toplistát, majd Ukrajna (91%) és Indonézia (88%) következik. A „nagyfogyasztók” között érdemes említeni Oroszországot (87%). A „jó fiúk” csapatában az USA vezet (a 22%-os arány megtévesztő, nominálértékben a piac mérete miatt az Államok szoftvergyártói is hatalmas károkat szenvednek), Új-Zéland 23%-kal érdemel ezüstöt, Dánia az internet-penetrációs robbanás ellenére harmadik (26%); érdekes adat, hogy a legjobb húszba befért Csehország, pedig 40%-ával 4 pontot ver a világátlagra. Az utóbbi adat magyarázata éppen a piac nagysága miatti nominálértéken elszenvedett kár – e szempontból Nyugat-Európa a ranglistavezető 9,6 milliárd dolláros mínusszal, Ázsia 7,553 milliárddal második, az észak-amerikai 7,232 milliárddal bronzot érdemel. Az illegális szoftverhasználat regionális különbségeihez számos tényező járul hozzá – a szoftverek jövedelemhez viszonyított árától és a szellemi tulajdon védelmének mértékétől kezdve az illegális szoftverek elérhetőségéig és a kulturális különbségekig, állítják a kutatás végzői. Az illegális szoftverhasználat az egyes országokon belül sem egységes; városonként, iparáganként és demográfiai kategóriánként különbözik. A tanulmány megállapítja: továbbra is a magas illegális szoftverhasználattal rendelkező országok azok, ahol a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkeznek a piacok (Kína, Oroszország) – és ez semmi jót nem ígér a jövőre nézve. (dunaujvaros.com, 2004. 07. 16) gazdaság, fogyasztás, szakmai fogadtatás Többen cserélnek file-okat, mint valaha A zeneipar minden erőfeszítése ellenére tovább nő a jogvédett dalokat illegálisan cserélők száma és a „forgalomban” levő zeneszámok mennyisége is. A BigChampagne, mely az internetes file-cserét monitorozza, bejelentette, hogy júniusban egy tetszőleges időpontot kiválasztva legalább 8,3 millió ember tartózkodott olyan hálózatokon, melyek illegális zenecserélésre is lehetőséget nyújtanak (Kazaa, eDonkey stb.). Ez – közleményük szerint – minden idők legnagyobb csúcsa: 19%-os emelkedés a tavaly júniusi, 6,8 milliós előző rekordhoz képest. Sok értelme tehát nem volt a tavaly szeptemberben elindított, az RIAA által a jogsértő internetezőkkel szemben kezdeményezett peres eljárásoknak. Mindezekből azt a tapasztalatot szűri le, hogy az iparnak nagyjából egyetlen lehetősége van a peer to peer szolgáltatások fölé kerülnie: a legális alternatívákat kell még jobban felhasználóbaráttá tenni. Legnagyobbrészt a zenei állományok képviselik magukat az online file-cserében, állítja a BigChampagne felmérése. Júniusban körülbelül egymilliárd dal cserélt szabadon gazdát (ez 1 dolláros áron számolva 1 milliárd dollár kiesést

68

jelentene a kiadóknak – ha a cserélők hajlandóak lennének megvenni a dalokat). Ez szintén új rekord a tavaly júniusi előző csúcshoz viszonyítva: akkor a plafon 820 millió volt. A szexuális tartalmú videók és képek a második legnagyobb kategóriát alkotják. (terminal.hu, 2004. 07. 14.) fogyasztás, szakmai fogadtatás, gazdaság Triplázódóban a szélessávú internet-hozzáférések 2008-ig, azaz négy év alatt több mint háromszorosára nő a broadband technológiát használók számára világszerte. A Yankee Group nemrégiben elkészített kutatása szerint 2008-ra globálisan 325 millió előfizetője lesz a szélessávú internet-hozzáféréseknek, szemben a múlt év végén mért 100 millióval. Akkorra körülbelül 200 milliónyian használnak majd DSL (digital subsrciber line) szolgáltatást, ami százalékos szinten visszaszorulást jelent valamelyest az idei év végén várható 85 millió internetezőhöz képest. Elsősorban az ázsiai és a csendes óceáni térség veszi ki a részét a DSL növekedésében, jósolja a Yankee Group: a piackutató cég elemzése szerint évente 25-30 millióval gyarapodik az ilyen internet-hozzáférések száma a Földnek ezen a részén, míg a kábelmodemes előfizetések hasonló paramétere „csak” 8 millió környékén lesz majd. Ám globálisan a két technológia egyre ádázabb küzdelmet vív majd egymással; s a műholdas, és egyéb vezetékmentes megoldások a mainál valamivel nagyobb szeletét uralhatják majd a piacnak. Észak-Amerikában a kábeles szolgáltatók továbbra is vezető pozícióban maradnak, a tavalyi év végi 34 millióról 2008-ra már 75 millió ügyféllel rendelkező tábort tudva maguk mögött. Az USA egy speciális helyzetben van e tekintetben, ugyanis a kábelmodemes előfizetések nagyobb sebességet kínálnak DSL-es riválisaikhoz képest (igaz, ez utóbbiak árban próbálnak meg versenyezni piaci ellenfelükkel). Ugyanitt a műholdas szélessávú internet-előfizetések száma négy év alatt 12 millióra nő, ezzel a piac 4%-át szerzi meg. (terminal.hu, 2004. 07. 09.) fogyasztás, technológia Megtagadták a Fahrenheit 9/11 vetítését Két nagy amerikai mozilánc nem hajlandó műsorra tűzni a Fahrenheit 9/11-t. A Fridley Theaters propagandafilmnek tartja, a GKC Theaters tiszteletlenségnek érezné a vetítést az iraki amerikai katonákkal szemben. Mindketten visszautasítják a cenzúra vádját. Michael Moore Fahrenheit 9/11 című filmjét pénteken újabb 286 amerikai moziban kezdték el vetíteni. Viszont ha egy nebraskai, wisconsini vagy marquette-i mozirajongó meg akarja nézni, kénytelen odébb utazni, ugyanis a GKC Theaters és a Fridley Theaters mozilánc megtagadta a Bush elnököt kritizáló dokumentumfilm vetítését. Robert Fridley, a Fridley Theaters tulajdonosa közölte, hogy a filmet azért nem játsszák, mert propagandának tartják. „Mindig is az volt és lesz a vezérelvünk, hogy nem játsszuk le azt, amit propagandafilmnek érzünk. Nem számít a forrás. Úgy érezzük, hogy a Fahrenheit 9/11 beleesik ebbe a kategóriába.” Beth Karasotes, a GKC Theaters elnöke kijelentette, hogy a 29 mozit és 270 termet magába foglaló lánca mindaddig nem fogja vetíteni a dokumentumfilmet, amíg Amerika háborúban áll. A Fahrenheit 9/11 máris 60 millió dollár bevételt hozott a június 25-i bemutatója óta. A filmet összesen már 2011 mozivásznon vetítik Amerikában, és a harmadik hétvégéjén újabb 11 millió dollárért vettek rá jegyeket. (origo.hu, 2004. 07. 12.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás, gazdaság 21 milliárdot fialt Moore Bush-ellenes filmje A Fahrenheit 9/11 a mozitörténelem első dokumentumfilmje, ami elérte a 100 millió dolláros álomhatárt, ezzel olyan filmeket előzve meg, mint a Sikoly vagy a Cápa 2. Hétfői jelentések szerint a június végi bemutató óta a „Fahrenheit 9/11” 103,4, millió dollárt, azaz mintegy 20,6 milliárd forintnyi bevételt biztosított a moziknak.

69

A Cannes-i Filmfesztiválon Aranypálmát nyert alkotás, amely többek közt a Bush-família és Oszama Bin Laden szaúdi családja közti gazdasági összefonódásokról szól, 6 millió dollárból készült, és még 10 millió dollárt költöttek a film marketingkampányára. (index.hu, 2004. 07. 26.) szakmai fogadtatás, fogyasztás, gazdaság A Pókember 2 Amerika legnézettebb filmje A Pókember második része megdöbbentő érdeklődést váltott ki Amerikában. A rajongók egyetlen nap alatt 40,5 millió dollárért vásároltak jegyeket (ez minden idők legjobb nyitónapja). A második rész így megdöntötte a szintén frenetikus sikert produkáló nyitó fejezetet, amely 39,4 milliós napi bevétellel nyitott két évvel ezelőtt. (Ám azt ennek ellenére pár ezerrel többen látták, mert azóta felmentek a jegyárak.) A film a három napos versenyben is jót futott, és 114,8 millió dollárral legyőzte az előző csúcstartót, a Pókember egyet. (index.hu és mho.hu, 2004. 07. 02.) gazdaság, fogyasztás Már nemcsak hírtévé az al-Dzsazíra Merész álmokat dédelget az Egyesült Államok kormánya által Oszama bin Laden szócsövének tartott Al-Dzsazíra nevű katari televíziós csatorna. Vezetői azt tervezik, hogy a hírcsatorna és a már működő sportprogram mellett gyermekeknek szóló műsort és dokumentumcsatornát is indítanak. Sőt, igyekeznek mielőbb megjelenni a tőzsdén is. A televízió szinte páratlan népszerűségre tett szert az arab világban: a legnézettebb televízióvá nőtte ki magát azokban a háztartásokban, ahol rendelkeznek műholdvevő készülékekkel. Irakban például nézettségben manapság messze maga mögé utasítja az amerikaiak által támogatott televíziókat, igaz, versenytársa, az al-Arabija hírtelevízió műsorait valamivel többen követik figyelemmel. „Egyedülálló pozíciónkat kihasználva kéthárom esztendőn belül értékpapírjainkkal meg akarunk jelenni a dohai tőzsdén” – jelentette ki a hírtelevízió vezetője, Ahmed el-Sejk. tőzsdére való kijutással akad egy kis gond. Méghozzá az: nem árt nyereségesnek lenni ahhoz, hogy a cég kibocsássa részvényeit. Márpedig egyelőre ettől igencsak messze vannak. Az al-Dzsazíra kiadásainak 90%-át ugyanis a katari állam fizeti. Az al-Dzsazírát gyakran arab CNN-ként emlegetik, s nemcsak azért, mert huszonnégy órán keresztül ontja a híreket. Kiterjedt tudósítói hálózatával valóban új színt hozott a média illetve a hírtelevíziók világába. Az al-Dzsazíra sikere nyomán egyre több arab hírtelevízió jelent meg az éter hullámain. Az iraki háborúban szinte egy csapásra vált ismertté a dubai központú al-Arabija és az ugyancsak Arab Emírségekbeli Abu Dhabi tévé. E programok hirtelen megjelenése összefüggésbe hozható avval is, hogy az arab országokban évről évre válik mind népszerűbbé a műholdas televíziózás. Napi 24 órában sugárzó, arab nyelvű hírtévét tervez létrehozni a BBC kormányköltségen, ellensúlyozandó az al-Dzsazíra nyugaton sokszor komoly fenntartásokkal kezelt térségi tevékenységét. (A programot elsősorban avval vádolják, hogy az iraki felkelőket pártfogolja). A brit sajtó szerint az ötlet a brit külügyminisztériumban született meg. A fő cél az alDzsazíra és a hozzá hasonló, az arab világban rendkívül népszerű, ám sokszor élesen nyugatellenes hírtartalmakat sugárzó helyi műholdas tévék hatásának csökkentése. Az új tévét az angol nyelvű BBC World mintájára hoznák létre; a műsorok zömét Londonból sugároznák, de azokat jórészt közel-keleti személyzet gyártaná. Az éves működtetési költség a Financial Times értesülése szerint 28 millió font (10 milliárd Ft) lenne; ezt, csakúgy, mint a BBC World Service rádió költségvetését, a brit külügyminisztérium fedezné. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 06. és nepszava.hu, 2004. 07. 14.) gazdaság, fogyasztás, tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás

70

Románia: 8 millióan mobiloznak Több mint 8 millióan használnak már maroktelefont, egymillióval többen, mint az első évnegyedben. A Romtelecomnak 4.471.128 bérletese van. 2000-hez képest háromszorosára nőtt az internetezők száma, akárcsak azoké, akik számítógéppel rendelkeznek. (uno.hu, 2004. 07. 14.) fogyasztás Újabb bulvárlapok indulnak Két nagy német kiadó megjelenése is várható a bulvárnapilap-piacon, pedig májusban már két újabb lappal bővült a kör. Az igazi meglepetéseket így a következő félév. Virágzott és koncentrálódott a bulvárnapilapok piaca az idei év első felében, a hírek szerint azonban a következő félév tartogatja az igazi meglepetéseket. Májusban a görög Geroniacsoporthoz tartozó Napi Ász, illetve a Híd Rádió Rt. legújabb lapja, a Képes Bulvár indulása hozott némi pezsgést a piacon. A Híd Rádió vezérigazgatója, L. Kelemen Gábor víziója szerint a hazai bulvárolvasók száma nem fog növekedni a közeljövőben, így a meglévő szereplőktől szeretnének elcsábítani olvasókat. A kiadó közlése szerint egyelőre 20 ezer példányt tudnak naponta értékesíteni a Képes Bulvárból. Mindeközben a Ringier kiadásában megjelenő Blikk óriási fölénnyel veri a többieket. Még ha nagyvonalúan össze is adjuk az összes többi lap (közölt) példányszámát, akkor sem tudják megszorítani a piacvezetőt. A fölényt jól jelzi, hogy a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) idei első féléves gyorsjelentése szerint a Blikkből átlagosan 256 ezer példány kelt el naponta (ez 18 ezerrel több, mint a múlt év utolsó negyedének adata). A német Axel Springer is országos bulvárnapilapot fog indítani. A Financial Times németországi kiadásának nyilatkozva Mathias Döpfner, a konszern vezetője közölte, hogy a lengyelországi sikereiken felbuzdulva Bild-típusú napilapokat akarnak kiadni más országokban, így Magyarországon is. Az utóbbi években egyre több olyan hirdető jelenik meg a bulvárnapilapokban, amely korábban csak a politikai napilapokat vette igénybe. Ennek Balázs Gábor, a Maximize médiaügynökség médiaigazgatója szerint több oka van; egyrészt a példányszámok megugrásával kikerülhetetlenné váltak a bulvárnapilapok, másrészt a hirdetők által elérni kívánt fiatalok kezdenek leszokni a hagyományos napilapok olvasásáról, helyette a könnyebben emészthető bulvárokat preferálják. „Magyarországot is egyre inkább jellemző, hogy a „rendes” napilap mellett vesz az ember egy bulvárlapot is” – említ egy trendet Balázs Gábor. Nemzetközi tendencia, hogy a bulvárlapok előretörésével a politikai lapok folyamatosan veszítenek példányszámukból. (fn.hu, 2004. 07. 14) fogyasztás, tartalomkínálat, szakmai fogadtatás Napi négy óra a tévével A legfrissebb, úgynevezett időmérleg-vizsgálatok azt mutatják, hogy erős öszszefüggés lehet az iskolai végzettség és a televízió előtt töltött idő között. Ezek a vizsgálatok – melyeket általában három-négyévente készítenek –, elsősorban azt próbálják felmérni, hogy a különböző társadalmi csoportok egy napja jellemzően miként telik, az oda tartozók milyen módon foglalják el magukat szabadidejükben. Ezen belül külön vizsgálják, hogy mely csoportok mennyit néznek tévét, hallgatnak rádiót, vagy olvasnak újságot. A nyers adatsorok szerint a felnőttek körében a legtöbbet, átlagosan majdnem négy órát (233 perc/nap) a nyolc általánost sem végzettek töltöttek a készülék előtt, őket követték a nyolc általánost, illetve szakmunkásképzőt végzettek közel három órával (195, illetve 175 percet), az érettségizettek, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig közel két és fél órával (162 és 150 perc). A felmérésből az is kiderül, hogy akik kevesebbet tévéznek, azok lényegesen több időt töltenek fizikailag vagy szellemileg aktívabb tevékenységgel. Ők nagyjából kétszer annyi időt szánnak társas szabadidős kikapcsolódási formákra (átlagosan 162 és 82 perc/nap) és másfélszer annyit olvasásra (19 és 13 perc/nap), mint a tévé előtt ülő

71

társaik. (nol.hu, 2004. 07. 14.) fogyasztás A tévéfüggők országa lettünk? Egyre több elektronikus eszköz vesz körül bennünket, amelyek többnyire kommunikációvagy információigényünket próbálják kielégíteni: számtalan tévécsatorna nyújtja a kikapcsolódás lehetőségét, interneten keresünk információt vagy beszélgetünk idegenekkel. A függőségekre általában jellemző szertolerancia és elvonási tünetek mellett az internetfüggők leépítik valódi szociális kapcsolataikat, barátaikat, családjukat elhanyagolják, és helyette egyfajta álközösségbe integrálódnak a chatelés, az internetes fórumokon keresztüli csevegés segítségével. A tévéfüggők esetében ugyanígy a társas igények látszat kielégítését nyújtják a sorozatok, beszélgető- és valóságshow-k. A helyzetet rontja, hogy sok családban még a némileg közösségszervező esti tévézés is külön zajlik, az óriási csatornabőség és a több készülék megléte miatt. Ezeket az addikciókat, amelyek valójában elmagányosodáshoz vezetnek, azonban csak azok ismerik fel, olyanok igénylik pszichológiai ellátását, akiknél már más, ehhez társuló probléma is akad: depresszió, állandó kialvatlanság vagy a munka elhanyagolása. Ilyenkor is többnyire a család vagy a környezet érzékelteti a kontrollvesztett személlyel a probléma súlyát. Az internet- és tévéfüggőség okait a kutató az intimitásra való képesség hiányával, a szociális szorongással és a modern világban megjelenő unalommal magyarázza. Ilyenkor a munka, az életcélok és a család nem nyújtja azt az összhangot, ami a belső harmónia és egyensúly megtartásához szükséges. A pszichológusok szerint nehéz megítélni, hogy a statisztikai adatok által kimutatott hazai tévénézési idő – ami négy órán felüli napi átlagot jelez – már függőséget jelent-e. Tévéfogyasztás szempontjából a magyar társadalom a kóros mérték határán egyensúlyoz. (kisalfold.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, társadalmi fogadtatás EU-információk mobilon a T-Mobile-tól Az Európai Unió tagországaival, az Unió intézményrendszerével kapcsolatos információk és az aktuális hírek egyaránt elérhetők a T-Mobile WAP-portálján, a t-zoneson. A Miniszterelnöki Hivatal és a T-Mobile együttműködésével a gazdasági élet szereplői számára is előnyöket kínáló információkhoz több millió hazai mobiltelefon tulajdonos egyszerűen és gyorsan hozzáférhet, helytől és időtől függetlenül. A magyarországi internet használattal összemérhető a mobiltelefonos információszerzés, azaz a WAP használata. A TMobile bármely hazai mobilos számára elérhető t-zones portáljának főoldalát naponta 130140 ezer alkalommal töltik le, és a közel 4 millió T-Mobile-os jelentős része rendelkezik WAP-képes mobiltelefonnal. Ennek megfelelően a közérdekű információk sokak számára leggyorsabban a mobil tartalomszolgáltatás segítségével érhetők el. A felismerés eredményeként a t-zones portál többek között egyes minisztériumok tevékenységéhez kapcsolódó hasznos információkkal szolgál. A legújabb, a Miniszterelnöki Hivatal segítségével és az EU-vonal közreműködésével elkészült és frissülő Európai Uniós rovatban például az Unióval kapcsolatos naprakész hírek olvashatók, míg a kérdések-válaszok rovatban a csatlakozás lehetséges hatásaira vonatkozó főbb kérdéskörökben tájékozódhat a látogató. Az új WAP-szolgáltatás tartalmát a Miniszterelnöki Hivatal által kezdeményezett lakossági uniós tájékoztatási eszközrendszer részeként 2003 februárja óta működő EU-vonal uniós tájékoztató szolgálat biztosítja majd. Az EU-vonal ingyen, a 06/80-38- 2004-es zöld számon hívható, és az elektronikus válaszadás valamennyi formájában segíti az állampolgárok tájékoztatását. A t-zones EU tájékoztató összeállítása az üzleti élet szereplői, a kis-, közép- és nagyvállalatok számára gazdasági előnyöket is jelentő információkat jól kezelhető és gyorsan elérhető formában teszi közzé. (terminal.hu, 2004. 07. 13.) tartalomkínálat, fogyasztás

72

Hatalmas lehetőségek az online játékiparban Iparági becslések szerint 4 év múlva már 1,1 milliárd dollárt ér a játékpiac azon szegmense, amelynek a nem jogkövető magatartású régiók sem okoznak gondot. A Yankee Group új felmérése szerint 2008-ra a teljes videojáték piac körülbelül 10 százalékát tudhatja majd magának az online játékok részlege. Ennek az egyik kulcstényezője a játékkonzolok egyre alacsonyabbá váló ára: míg egy konzol indulásakor tipikusan 300 dollárba került, négy év múlva már csak 50 dollárt kell majd egy ilyen eszközért kifizetni. Ezzel párhuzamosan azonban emelkedni fog a játékokból származó bevétel (ami már ma sem kevés: eladásokból és előfizetésekből kicsivel több, mint 350 millió dollár, reklámokból viszont még több, 450-550 millió dollár folyik be csak az idén). A tavalyi év során csak az Egyesült Államokban 2,4 millió ember vett igénybe fizetős online játékot, ezzel 209 millió dolláros bevételt hozva a fejlesztők „konyhájára”. 2008-ra ez a tábor már 5,2 milliósra fog duzzadni, 556 millió dollárt termelve a kiadók számára. Az online játékoknak megvan az a nagy előnyük, hogy a főként kalózszoftvereket használó térségekben is sok bevételt hoznak. (terminal.hu, 2004. 07. 13.) fogyasztás, gazdaság Dél-Koreában az előfizetők túlnyomó többsége már használja a 3G szolgáltatásokat Meglepő adat látott napvilágot Dél-Korea mobiltelefonos piacával kapcsolatban: ezek szerint a mintegy 34 millió előfizető közül immár több mint 30 millió használ harmadik generációs (3G) szolgáltatásokat, vagyis többek közt villámsebesen internetezik mobiljával, illetve nagy felbontású videókat néz készüléke segítségével. Legfrissebb adatok szerint idén júniusban, vagyis alig három esztendővel az első dél-koreai 3G szolgáltatás indulását követően már körülbelül 30,5 millióan használtak cdma1x és cdma2000 1x EVDO szabványú 3G mobilokat. (terminal.hu, 2004. 07. 15.) technológia, fogyasztás Fontos terepnek számít térségünk a telekomcégeknek A kelet-európai államok, főleg az új-EU tagok piacai alkalmas terepet biztosítanak új telekommunikációs szolgáltatások tesztelésére – áll az IDC legfrissebb jelentésében. A nyugat-európai és közép-kelet európai telekommunikációs piac forgalma 2003-ban összesen 245 milliárd dollárt tett ki, ez 281 milliárdig kúszhat fel 2008-ra. A folytatódó privatizáció és a liberalizáció a verseny további növekedéséhez vezethet, és hozzájárulhat az adat- és internetszolgáltatások széles körben történő elterjedéséhez. Jelenleg minden téren jobban teljesít Európa nyugati fele. Az ISDN-szolgáltatás penetrációja elérte a 60%-ot, míg az új tagállamok esetében ez az adat 30%. (fn.hu, 2004. 07. 15.) gazdaság, technológia, fogyasztás 330 millión osztozik az RMDSZ tévés alapítványa két további pályázóval Három külmagyar szervezet – köztük az RMDSZ Janovics Jenő filmrendezőről (JJA) elnevezett alapítványa – vehet részt azon a meghívásos pályázaton, amelyet a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) írt ki a határon túli tévézés fejlesztésére. A JJA mellett az UMDSZ, vagyis a Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Mozaik Alapítvány a vajdasági szórványmagyarság kultúrájáért indulhat a 330 millió Ft-os keretösszegért. A pályázat elsősorban eszközbeszerzésekhez biztosít vissza nem térítendő támogatást, melyhez a pályázóknak önrészt nem kell biztosítaniuk. Az IHM-nél műsorkészítési és sugárzási támogatásért egyaránt lehet fordulni. Kikötés, hogyha bármelyik szervezet 100 millió Ft fölött szeretne támogatást szerezni, akkor meg kell oldania, hogy az általa gyártott magyar nyelvű műsor legalább heti 30 óra legyen és legalább 200 ezer magyar háztartást érjen el. (transindex.ro, 2004. 07. 27.) gazdaság, technológia, fogyasztás Lemaradhatunk a digitális televíziózásban Egy tanulmány szerint 2010-re több mint százmillió háztartás fog hozzáférni digitális

73

televíziós csatornákhoz, de Magyarországon várhatóan csak egymillióan állnak át a jelenlegi analóg vételről a digitálisra. Hazánk csak Romániát és Csehországot előzi meg a listán, de keleti szomszédunk hamarosan elénk kerülhet. 24%-kal, 39,5 millióra nőhet az európai digitális televíziós háztartások száma 2004-ben. Az Informa Media Group által készített tanulmány szerint 2010-re ez a szám meghaladhatja a 112 milliót. Hazánkban hat év múlva várhatóan több mint egymillió, az összes televíziós háztartás harmada áll át a jelenlegi analóg vételről a digitálisra. Magyarország jelenleg csak Romániát és Csehországot előzi meg a listán, hat év múlva azonban már keleti szomszédunk is lehagyhatja hazánkat az Informa Media 21 országra kiterjedő vizsgálata szerint. Magyarországon jelenleg az UPC nyújt digitális szolgáltatást az UPC Directen keresztül valamivel több, mint 100 ezer háztartásban. A tervezett új csatornák miatt a legnagyobb kábelszolgáltatónál már jelezték, hogy 2005-ben várhatóan megkezdik a digitális műsortovábbításra való áttérést. Az átállásra már csak azért is szükség van, mert a szolgáltatók technikai kapacitásai beteltek. Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendkívül költséges átállás után a jelenleginél jóval több televíziós csatornára lenne szükség. Közben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) a digitális földfelszíni sugárzást (DVB-T) támogatná elsősorban. A szabályozás és a nemzetközi koordinációs feladatok az állam részéről elsősorban a digitális földfelszíni sugárzásra való átállásban aktuálisak – jelezte korábban érdeklődésünkre Bánkúti Erzsébet, az IHM hírközlési helyettes államtitkára. Ugyanakkor nem titkolta azt sem, hogy a tárca platform-semlegesen szeretne közreműködni az átállásban. Az Antenna Hungária Rt. ez évben 720 millió forintot kap az IHM-től, valamint az ORTT-től a DVB-T kísérleti adásainak további fejlesztésére. A társaság tervei szerint a fővárosban két multiplexen összesen 10 programot tudnak majd digitálisan továbbítani szeptembertől. A Kabhegyen keresztül pedig a budapestiek közül ugyancsak öt program továbbítható majd digitálisan. (index.hu, 2004. 07. 19.) gazdaság, technológia, fogyasztás, társadalmi fogadtatás A magyar online hirdetési piac – 2004. második negyedév A hazai online piac vezető szereplőinek értékesítési adatain alapuló Online Hirdetési Index az év második negyedévében várakozásokon felüli szintet ért el. Az idei év második negyedében 670 millió Ft-ot meghaladó forgalom a tavalyi év hasonló időszakának 381 millió Ft-os bevételével összehasonlítva 76%-os növekedést mutat. 2004. eddig eltelt időszakát vizsgálva a piac 1 milliárd Ft-ot meghaladó forgalmat bonyolított le, amely 65%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakának 626 millió Ft-os forgalmához képest, megerősítve, hogy a hirdetők egyre nagyobb számban ismerik fel az online hirdetésben rejlő lehetőségeket. Az Online Hirdetési Index második negyedéves – a várakozásokat felülmúló – adatai azt mutatják, hogy a piac igen erős, és rendkívüli fejlődési lehetőségek állnak előtte. Míg a teljes hazai hirdetési piac ugyanebben az időszakban csupán 10% körüli növekedést ért el, és az online mellett más piaci szegmens nem produkált az átlaghoz képest kiemelkedő növekedést, arra lehet következtetni, hogy az online hirdetések jelentős bevételt tudtak elvonni más hirdetési csatornáktól. Mindez annak köszönhető, hogy a hirdetők nem csak az online médiumok népszerűségét, hanem az online hirdetések szegmentációs képességét is egyre jobban értékelik, azaz olyan célcsoportokat érhetnek el e médiumokon keresztül, amelyeket más hirdetési formákkal nem, vagy sokkal nehezebben. Bár a teljes hirdetési piacból egyelőre csupán 2-3% jut az online médiumokra, a jelenlegi fejlődési ütem alapján ez a szám a közeljövőben többszörösére nőhet, és azt eredményezheti, hogy az online médiumok a népszerűségüknek – olvasottságuknak, hallgatottságuknak és nézettségüknek – egyre inkább megfelelő arányban részesedhetnek a hirdetési tortából. A 2004. első félévére jellemző ugrásszerű fejlődés hátterében a természetes piaci növekedés

74

mellett az Axelero szerint néhány kiemelkedő esemény áll. Az egyik a Westel-T-Mobile brandváltással járó intenzív reklámkampány-sorozat, amely – a mobilszolgáltató online marketingben való jártasságának köszönhetően – jelentős bevételt eredményezett a piac számára. A másik fontos esemény a foci EB volt, amely a hatalmas érdeklődésnek köszönhetően sok hirdetőt vonzott a Világhálóra. E két összetevő az Axelero becslése szerint közel 10%-os extra bevételt hozott a piacnak 2004. második negyedévében. Az Axelero szerint az on-line médiumok népszerűsége nagyban függ az internetelérések számának növekedésétől és típusától. Az idei év első negyedévében a hazai internetezők 19%-a már ADSL kapcsolaton keresztül érte el a világhálót, további 15,5%-a pedig kábeles internet -hozzáférést használt. Egy év alatt, 2003 június 30. és 2004 június 30. között az otthoni ADSL előfizetések száma a teljes hazai piacon 42 ezerről 112 ezerre nőtt, ami csaknem 300%-os növekedés. (terminal.hu 2004. 07. 21. és hirek.prim.hu, 2004. 07. 22.) fogyasztás, gazdaság, technológia Áttörés az internetcímek terén: IPv6 Az internet-címeket globálisan kezelő amerikai központú szervezet malajziai konferenciáján bejelentette az IPv6 rendszert, mely hihetetlen mennyiségű új internetcím létrehozását teszi lehetővé. A Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) szervezet Kuala Lumpuri tanácskozásán a jelenlegi, IPv4 rendszer szerinti címek rohamos elhasználódásával indokolta az új megoldás bevezetését. Pillanatnyilag nagyjából 4,3 milliárd lehetséges internetcím létezik, ezek körülbelül kétharmada már foglalt. A közelebbről még nem ismertetett IPv6 Vinton Cerf, a szervezet szakértője szerint „25ezer trillió-trillió”-szorosára emeli a lehetséges címek számát. A döbbenetes aránynövekedésre azonban az elemzők szerint szükség van, hiszen képzeljük el, hogy a jövőben minden egyes személynek és eszköznek önálló címre lehet szüksége, és a 3G telefonok, vagy az internet-hűtőgépek világa már ma sem ismeretlen fogalom. Cerf mindenesetre annyit közölt, hogy a jelenlegi IPv4 és az új IPv6 mintegy 20 évig párhuzamosan fog futni a lehetséges egyeztetési és rendszerhibák elkerülése végett. (hirek.prim.hu, 2004. 07. 21.) szabályozás, fogyasztás Az ORTT-t vádolják a szappanopera-függők Több mint kétszázhúszezren nézték július 21-én este nyolc órakor az RTL Klubot, pedig a csatorna húsz percen keresztül csak egy rövid szöveges üzenetet sugárzott, amelyben közölték a nézőkkel, hogy végrehajtják az ORTT által kiszabott büntetést, amely az adás időleges szüneteltetésére kötelezi a társaságot. Ebben az idősávban a csatorna a Barátok köztöt sugározza, amit szerdán az adásszünet miatt később, tíz óra előtt vetítettek. Többen nézték az RTL Klub összesen három és negyed órás elsötétített képernyőjét, mint a Duna TV -t vagy az M2-t – derül ki a nézettséget mérő AGB Hungary adataiból. A kereskedelmi adó az elmúlt napon több részletben szakította meg adását, ám így is 156, illetve 221 ezren nézték tartósan a képernyő tájékoztató szövegét. Mindeközben a Duna TVn A múlt nélküli embert 96 ezren, az M2-n a Híradó ismétlését 126 ezren tekintették meg. Az RTL Klub egyetlen nap alatt hat ORTT határozatot hajtott végre, így négy óra után két alkalommal húsz percre, három esetben fél órára és egyszer egy órára elsötétült a csatorna. A háromnegyed öt és negyed hat közötti adásszünetet nézték a legkevesebben, ekkor 122 ezren olvasták el az RTL Klubon megjelenő rövid határozatot, de az adásszünetek átlagos nézettsége meghaladta a 175 ezret. Volt olyan időszak, amikor a nézők 8,3%-a nézte a fekete háttér előtt sorakozó apró fehér betűket. Az AGB Hungary adatai alapján a rövid felhívást átlagosan négy percig olvasták a nézők, mielőtt elkapcsoltak volna. Az Index információi szerint két-háromszáz felháborodott telefonhívást fogadtak az RTL Klub munkatársai az adásszünetek alatt, hat ember pedig személyesen tiltakozott a tévétársaság székházában. Volt olyan panaszos, akit ki kellett vezettetni az épületből, mert

75

kedvenc műsora elmaradása miatt érzett fájdalmában megfenyegette a székház recepciósát. „A legtöbb telefonáló nem értette, hogy miért őket büntetik az adásszünettel” – számolt be a történtekről Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke. Az Index információi szerint nem csak az RTL Klubnál, de az ORTT-nél is reklamáltak haragos nézők. „A televíziós csatorna az ORTT ajánlata ellenére nem módosította a testülettel kötött szerződést, így nincs lehetőség kötbér szankció alkalmazására a nem megfelelő korhatárbesorolás esetén, az ORTT csak a törvény adta lehetőségekkel, azaz a sugárzási engedély felfüggesztésével szankcionálhat. Ha az RTL Klub módosítaná a szerződést, akkor kötbér kivetésére is lenne mód, vagyis a büntetésekből a nézők semmit sem érzékelnének” – tette hozzá Vékony Éva. (index.hu és vg.hu, 2004. 07. 22.) fogyasztás, szabályozás, társadalmi fogadtatás Az Internet Ázsiában Malajziában konferencia nyílt, hogy szabványokat egyeztessen, ami egyszerűsítené azok Internet -használatát , akiknek nem a latin ábécé a természetes. Az Internetet elsősorban a nyugati országokban fejlesztették ki, bár egyre többen barangolnak a világhálón a keleti féltekéről. Mintegy 100 millió ember használja a világon a szélessávú kapcsolatot, ennek közel a fele Ázsiában. Az internetes címek rendszerét ellenőrző cég, az ICAN szerint éveken belül a nethasználók többsége lesz ázsiai illetőségű, aminek nagyon komoly gazdasági kihatása lesz a térségre. Ezért a többek közt kínai, arab és tamil írásjeleket használók érintkezését megkönnyítendő – a malajziai konferencia szabványokat dolgozna ki és egységesítene. A számítógépek nem ismerik fel a különböző írásjelrendszereket, ez gyakori akadálya a kommunikációnak. A szabványosítás lehetővé tenné, hogy olyan domain-neveket, mint a pont com, vagy a pont org más nyelveken is kifejlesszenek. Idén egyébként rekordot döntött a körzetnév-bejegyzés, a világon most valamivel több, mint 63 millió domaint tartanak nyilván. (BBC) (uno.hu, 2004. 07. 22.) fogyasztás, technológia Terjeszkedne az ARTE A magyarországi kultúrát is fontosnak tartja a német-francia ARTE televíziós csatorna stratégiai és fejlesztési igazgatója, Hans-Walter Schlie. A német és francia állami pénzből évente mintegy 350 millió eurós büdzsével működő, strasburgi központú ARTE-társulás célja olyan televíziós műsorok gyártása és továbbítása, amelyek erős kulturális és nemzetközi karakterükkel elősegítik egy egységes európai szellem kialakulását. A műsor 30%-a német, 30%-a francia, további 30%-a pedig más európai országokból származik. A fennmaradó 10% a világ többi részéből érkezik, bennük az amerikai produkciók száma minimális. Hirdetést nem adnak, mivel az ellentétes a csatorna elveivel. Az ARTE mindemellett komoly összegekkel támogatja a művészfilmgyártást is, több magyar alkotóval dolgoztak már együtt. Jelenleg Pálfi György Taxidermia című családrámájába és Mundruczó Kornél Delta című sci-fijébe szálltak be. Érdekesség, hogy például Pálfi már akkor kapott pénzt az ARTE-tól, amikor a Magyar Mozgókép Közalapítvány nem találta azt támogatásra méltónak. Schlie szerint ez nem egyedi eset, például Lars Von Trier is a csatornának köszönheti, hogy ilyen sikeres pályát futott be, ugyanis ők már akkor támogatták a dán mestert, amikor még senki sem akart hallani róla. De az is beszédes, hogy az európai kulturális csatorna más kontinensen élő kultuszrendezőket is támogat. Egyebek közt például a kínai Wong Kar-Wai 2046 című, az idei cannes-i fesztiválon bemutatott, romantikus scifijét – amely a hazánkban is sikerrel vetített Szerelemre hangolva folytatása. Hans-Walter Schlie kérdésünkre, hogy ez miért éri meg az ARTE-nak, azt mondta, hogy ezzel a csatorna megszerzi a nemzetközi tévé premierjogát. Hangsúlyozta: a nemzeti csatornákkal nem kívánnak konkurálni, a hazai bemutató természetesen megelőzheti a nemzetközit. HansWalter Schlie egyébként a közelmúltban tárgyalt az esetleges koprodukciós

76

együttműködésről a Magyar Televízió vezetőjével, Rudi Péterrel is, megállapodásra azonban a magyar közszolgálati tévé anyagi helyzete miatt nem kerülhetett sor. Az ARTE az 50 millió európai háztartás 80%-ában fogható. Schlie szerint Magyarországon is lenne igény egy ilyen színvonalas tévéműsorra, mivel a hazai csatornák szinte csak amerikai műveket sugároznak. Műholdon keresztül már lehet fogni nálunk is az ARTE-t (elsősorban a német nyelvű verziót), de fokozatosan szeretnének bekerülni a kábeles sugárzásba is. Schlie hangsúlyozta: ha több magyar háztartásba jutnának el, a bevételeket visszaforgatnák egy teljesen magyarított adás kifejlesztésére. Tulajdonképpen a fogyasztókon múlik, hogy az országot lefedő kisebb-nagyobb kábelszolgáltató cégek felvegyék az ARTE-t a kínálatukba – tette hozzá Lohonyai Dóra, a csatornát Magyarországon képviselő Artnexus Kft. ügyvezetője. (nol.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, tartalomkínálat, fogyasztás, szakmai fogadtatás A biztonságos internetért Világméretű összefogás a károkozó kódok ellen Június közepén indult és július 31-ig várja a csatlakozókat az első világméretű Internet Biztonsági Kampány, ami nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy megtisztítsa a világot a számítógépvírusoktól. Az új akció az Internauts Association (internetfelhasználókérdekvédelmi szövetsége) és a Panda Software – www.pav.hu, egy vírusirtó szoftvereket gyártó cég – szervezésében indult világ körüli útjára, és több mint 50 országban támogatják már. A kampány legfőbb eszköze a www.worldwidesecure.org című portál, ahol a világ nyolc legelterjedtebb nyelvén lehet olvasni az információkat: angolul, spanyolul, franciául, németül, olaszul, portugálul, kínaiul és japánul. A felmérések szerint az internetnek jelenleg 729,2 millió felhasználója van, és ez a szám évente 4%-kal nő. A Panda Software szerint jelenleg több mint 76 ezer vírus kering a világhálón, amelyek közül ezerhatszáz különösen aktív, és folyamatosan támadja világszerte a számítógépeket. Előfordulhat, hogy akár 100 új vírust is felfedeznek naponta, és átlagosan 600 új vírus jelenik meg minden hónapban. A honlapon található világtérkép szerint hazánk a fertőzés szempontjából az élvonalba tartozik, 15,61%-os a fertőzöttségünk, mindössze 1%-kal „maradunk le” a legfertőzöttebb Japántól. (nol.hu, 2004. 07. 22.) tartalomkínálat, fogyasztás, érdekképviselet 21 milliárdot fialt Moore Bush-ellenes filmje A Fahrenheit 9/11 a mozitörténelem első dokumentumfilmje, ami elérte a 100 millió dolláros álomhatárt, ezzel olyan filmeket előzve meg, mint a Sikoly vagy a Cápa 2. Michael Moore Bush elnököt élesen bíráló Fahrenheit 9/11 című dokumentumfilmje új rekordot állított fel, a hét végén ugyanis a dokumentumfilmek történetében elsőként lépte túl a százmillió dolláros összbevételt az észak-amerikai mozikban. Hétfői jelentések szerint a június végi bemutató óta a Fahrenheit 9/11 103,4, millió dollárt, azaz mintegy 20,6 milliárd Ft-nyi bevételt biztosított a moziknak. Az Oscar-díjas Moore úgy értékelte a kereskedelmi sikert, hogy az a dokumentumfilmek iránti igény növekedésének a bizonyítéka és egyben „kihívás” a hollywoodi filmproducerekkel szemben, hogy több dokumentumfilmmel ajándékozzák meg a publikumot. A Cannes-i Filmfesztiválon Aranypálmát nyert alkotás, amely többek közt a Bush-família és Oszama Bin Laden szaúdi családja közti gazdasági összefonódásokról szól, 6 millió dollárból készült, és még 10 millió dollárt költöttek a film marketingkampányára. A film harminchárom nap alatt az amerikai bevételi örökranglistán a kétszázhetvenötödik helyen áll, olyan kultikus alkotásokat előzve meg, mint a Sikoly, az Amerikai pite a Die Hard 2, vagy éppen a Cápa 2. (index.hu, 2004. 07. 26.) gazdaság, szakmai fogadtatás, fogyasztás Antal Nimród Palicson nyert A Kontroll a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Tornyot nyerte el július 23-

77

án a Szabadka melletti Palicson. A versenyprogramban 14 nagyjátékfilm szerepelt, a díjat odaítélő zsűriben Radmila Zivkovic szerb színésznő, Diana Dumbrava román színésznő, Anno Saul német és Srdan Golubovic szerb filmkészítő, valamint Salamon András magyar rendező vett részt. A vajdasági fesztiválon a film a közönség körében is nagy tetszést aratott, a szabadtéri vetítéseken több mint 1000 ember volt kíváncsi a Kontrollra. (index.hu, 2004. 07. 27.) fesztivál, szakmai fogadtatás, fogyasztás Fejtörést okozhat a hirdetőknek a párhuzamos médiafogyasztás? A BIGresearch legújabb kutatása szerint egyre kevésbé működhetnek a hagyományos utakon eljuttatott hirdetői üzenetek, mivel a fogyasztók növekvő hányadára jellemző több médiatípus párhuzamos fogyasztása. A tanulmány szerint többek között internetezés közben az emberek: 63,5%-a alkalmanként vagy rendszeresen a televíziót is nézi, 59,7%-a alkalmanként vagy rendszeresen a rádiót is hallgatja, 40,3%-a alkalmanként vagy rendszeresen a leveleit is elolvassa, Ha a direct mail szempontjából tekintjük az eredményeket, levelei olvasása közben az emberek: 73,9%-a alkalmanként vagy rendszeresen a televíziót is nézi, 57,5%-a alkalmanként vagy rendszeresen a rádiót is hallgatja, 35%-a alkalmanként vagy rendszeresen internetezik is. A kutatók szerint tehát már nem az a megfelelő megoldás, ha a fogyasztókat egy időben csak egy csatornán közelítik meg a hirdetők. A 13 ezer amerikai fogyasztót megkérdező BIGresearch tanulmányból az derült ki, hogy a hirdetőknek el kell kezdeniük olyan marketing programokban gondolkodniuk, amelyek egyszerre két vagy akár három csatornán szólítják meg a fogyasztókat. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 27.) fogyasztás, szakmai fogadtatás Kezdődik a nézettségmérés Pozsony. Három hét múlva kezdődhet az elektronikus nézettségmérés Szlovákiában, 800 háztartásba már betelepítették az úgynevezett peoplemetereket. Az első eredmény ősszel várható, és sokan kulcsfontosságúnak tartják, hiszen a műszer segítségével végre hiteles adatokat kaphatunk az egyes műsorok és adók népszerűségéről, és kiderülhet: a kisebb, regionális tévéket is nézik. Eddig a már elavult, úgynevezett újságos felméréssel mérték az egyes műsorok és csatornák nézettségét. Ez abból áll, hogy egy bizonyos csoportot leültetnek a tévéújsághoz, és a megkérdezettek megpróbálnak visszaemlékezni, mikor mit néztek. „A peoplemeterek nagyon pontosak, s ez elősegíti a reklámpiac bővítését: pontos reklámárjegyzéket lehet készíteni. A Szlovák Televízió már nem igényel állami költségvetést, az előfizetési díjakból és reklámbevételekből él, ezért nagyon fontos számára, hogy minden lehetséges anyagi forrást – köztük a reklámpiacot is – tudja biztosítani, úgyhogy a tévé gazdasági működése szempontjából ennek óriási a jelentősége” – mondta lapunknak Somogyi Alfréd, a tévétanács tagja, hozzátéve: a közszolgálati tévé kizárólag nézettségi mutatókra nem hagyatkozhat, hiszen a közszolgálat nem a reklámidők közötti műsoridő kitöltéséről szól. Egyesek szerint a műszeres nézőmérő segítségével a déli országrészekben élők, főleg a magyar nemzetiségűek tévénézési szokásairól is sok mindent megtudhatunk. „A TV2, az RTL Klub, a Duna TV, az M1 és az M2 nézettségéről jelenleg is vannak bizonyos adataink,

78

kérdéses, mennyire reprezentatívak. Dél-Szlovákiában biztosan nagyobb a nézettségük, mint amennyit az országos szintű felmérések mutatnak. Sajnos régiókra lebontott, például külön dél-szlovákiai adatokat még nem láttam, és nem hiszem, hogy a peoplemeterek segítségével ez a probléma megoldódna – magyarázta lapunknak Somogyi. – Amíg a regionális sugárzás nem erősödik, addig az ilyen adatoknak alig van kereskedelmi értékük. Ha a szponzorok pontosan kiválasztanák célközönségüket, a tévéknek is szükségük lenne régiókra lebontott adatokra. A nézettség a szponzori és reklámszerződések kötése, a reklámárak, valamint a tévék közötti egészséges versengés szempontjából fontos.” (ujszo.com, 2004. 07. 27.) fogyasztás, technológia, szakmai fogadtatás Júniusban a Danubiust hallgatták a legtöbben Az országos adók júniusi hallgatottságáról készült felmérés szerint a tizenöt évnél idősebb magyarok majdnem 93%-a hallgat valamilyen rádiót. 40%-uk a közszolgálati adók műsoraira, 74%-uk pedig a kereskedelmi rádiók programjára kíváncsi. A majdnem nyolcmillió hallgatóból 3,6 millió ember (reach 43%, share 26,6%) a Danubius rádió műsorát választja. A második helyezett Sláger rádió a hallgatók megoszlását tekintve két százalékponttal (és 70.000 hallgatóval) marad el ettől az eredménytől. A Magyar Rádió Kossuth adója pedig a hallgatók majdnem egyharmadához, 2,6 millió emberhez ér el, ezzel a teljes piac 16%-át mondhatja magáénak. Hétköznapokon a kora reggeli órákat leszámítva a 15 feletti rádióhallgatók legalább egynegyede (reggel és kora délután több mint 30%-a) a Danubius hullámho.husszára kapcsol, míg ezt az arányt a Sláger és a Kossuth rádiónak csak a reggeli órákban sikerül elérnie. A Kossuth adóhoz tartozó hallgatottsági görbe másik csúcspontja a Déli krónika adásának idejére esik, de ekkor is csak megközelíti a 25%-os share mértéket, a Sláger mutatója pedig ugyanebben a napszakban 20% alá esik. Hétvégén a Danubius délutáni kívánságműsorára a rádióhallgatók 35%-a tekeri készüléke keresőjét, miközben a Slágerre csak 20-25% kíváncsi, a Kossuth pedig már megkezdi hajnalig tartó mélyrepülését. A Juventus sem hétköznap, sem hétvégén nem tudja magához csábítani a hallgatók ötödét sem. A fokozott trendkövetése miatt kiemelt célcsoportként kezelt 15-24 éves fiatalok körében is népszerű a Danubius: 55,6%-uk, azaz majdnem 800.000 fő hallgatja a rádió műsorát, amellyel az a teljes csoport több mint 30%-át tudhatja maga mögött az országos adatok tekintetében. Hétvégén 11 óra és dél között csaknem 20%-uk hallgatja egy időben ezt az adót, amely az összes rádiót hallgató fiatal csaknem felét jelenti. A 15-29 évesek több mint 60%-a hallgatja a csatornát, amely több mint 36%-os share adatot jelent ebben a csoportban. Hasonlók az eredmények a 15-35 és a 15-39 éves korcsoportot vizsgálva is. A hétvégi kívánságműsor a fiatalok körében még népszerűbb, mint a teljes vizsgált sokaságban: minden kiemelt célcsoportban 40% feletti a Danubius piaci részesedése a program közvetítésének idején. Összességében elmondható, hogy míg a Sláger rádió és a Kossuth adó egy-egy műsorával, addig a Danubius teljes napi és heti programjával vonzza magához a hallgatók többségét Magyarországon, különös tekintettel a fiatalokra, akik pedig a legfontosabbak a márkahűség kialakítása valamint a különböző nyári promóciókban és eseményeken való részvétel szempontjából. (ma.hu, 2004. 07. 28.) fogyasztás

79

AUGUSZTUS

Szélessávú neten kapnak tévéadást a britek A HomeChoice társaság telefonvonalas internetelérésen nyújt televíziós műsorszórást, és most a vállalat szerződést kötött a Sky Sports és Sky Movie előfizetéses csatornáinak közvetítéséről is. A szerződés az első igazán nagy megállapodás Nagy-Britanniában a telefonos televíziós műsorszórásról, ami nem sokkal előzte meg a BT valamint a France Télécom hasonló saját szolgáltatásainak bevezetését. A BSkyB a szerződésnek köszönhetően el tudja juttatni előfizetéses műsorait a kábeltévével nem rendelkező, illetve parabola antennát telepíteni nem képes vagy nem hajlandó nézőközönséghez is. Nagy-Britanniában heti átlagban ötvenezerrel gyarapodik a szélessávú internetelérések száma, ami egyre növeli az internet szolgáltatók rangját és szerepét a médiaiparban a televíziós társaságokkal vívott versenyben. (index.hu, 2004. 08. 17.) fogyasztás, technológia

Informatikai fejlesztések kezdődnek Dél-Dunántúlon Jelentős előrelépést hoznak a Dél-Dunántúl informatikai fejlődésében azok a beruházások, amelyekre öt kistérség 400 millió Ft állami támogatást nyert el. 2005-ben létrehozzák a távközlés és a számítástechnika összekapcsolását biztosító úgynevezett telematikai központokat és alközpontokat, amelyek egyszerűbb és gazdaságosabb önkormányzati ügyvitelt tesznek lehetővé. A beruházások száz településen összesen 140 ezer embert érintenek. (index.hu, 2004. 08. 17.) technológia, fogyasztás, gazdaság

Sikerrel szerepelt Locarnóban a 'Szezon' Rendívül kedvező fogadtatás mellett mutatták be a külföldi közönségnek Török Ferenc új filmjét az 57. Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon. A közelmúltban elhunyt Marlon Brando emlékének szentelt rendezvényen tizenöt szekcióban mutatták be a világ minden részéről érkezett alkotásokat. A fesztivál fődiját, az Arany Leopárdot a 'Private' című olasz film kapta. A 'Szezon'-t a " Filmmakers Of The Present" (Napjaink filmalkotói) szekcióban vetítették le olyan neves filmesek munkái mellett, mint Agnes Varda és Eugene Green. A premieren jelen volt Török Ferenc rendező, a film egyik főszereplője, Nagy Ervin, valamint Kántor László producer. A bemutatón résztvevő közel 2500 néző tetszését leginkább a kiváló színészi alakítások és a film zenéje nyerte el. A 'Szezon' sikerét bizonyítja, hogy a film iránt máris több külföldi fesztivál érdeklődik. (index.hu, 2004. 08. 16.) fogyasztás, szakmai fogadtatás, fesztivál Még nem internetezünk eleget, de azt ADSL-en keresztül tesszük lakossági felmérések szerint 2004 elején a magyarországi háztartások 34%-ában volt számítógép. Legnagyobb arányban a baden-württembergi háztartások rendelkeztek komputerrel, de az összes többi régióban is növekedés, felzárkózás figyelhető meg a számítógép-ellátottság terén. Ezen a téren Magyarország a növekedés ellenére változatlanul jelentős lemaradásban van az Európai Unió tagországaitól. Az otthoni internetkapcsolat esetében még nagyobbak a különbségek, mint a számítógép-ellátottság terén. Míg majdnem minden második baden-württembergi vagy piemonti család csatlakozni tud az internetre otthonából, addig hazánkban a számottevő előrelépés ellenére 2004 elején még hétből csak egy háztartás tehette ezt meg. A katalán családok harmada és a portugálok több mint egynegyede rendelkezik internetcsatlakozással otthonában. Az internetkapcsolatok közül az ADSL-csatlakozás előretörése jellemezte az elmúlt évet az összes vizsgált régióban. 2004 80

elején az internetkapcsolattal rendelkező magyar háztartások 21%-a használt ADSLhozzáférést – a technológia 2003-ban nulláról indulva a lakossági előfizetők egyötödét hódította meg az országban. Ezzel az eredménnyel Magyarország megelőzi Piemontot és Portugáliát is. Rendszeres magyar internetezők arányosan kevesebben vannak, mint a nyugat-európai régiók nethasználói. Míg a többi régióban stabilan 30% a legalább hetente internetezők aránya, addig Magyarországon a jelentős tavalyi növekedés után is csupán az internethasználók 20%-a csatlakozik legalább hetente a világhálóra. A mobiltelefonpenetráció az összes vizsgált régióban magas szintet ért el, a piac a telítettséghez közelít. Ebben a tekintetben Magyarország az élvonalba tartozik. A vizsgált régiók közül kiemelkedik Piemont, ahol a penetráció 2003-ban 5%-ponttal emelkedve meghaladta a 83%ot. (hirek.prim.hu, 2004. 08. 16.) fogyasztás Amerika és a média – pénz és idő nem számít Soha annyi pénzt és időt nem fordítottak az amerikaiak a médiára, mint tavaly. A lakosság 178,4 milliárd dollárt költött tévére, rádióra, újságra, internetre, 6,5%-kal többet, mint 2002ben. A növekedést az „új" média, ezen belül is elsősorban a fizetős tévék és az internet szívta fel – áll a Veronis Suhler Stevenson (VSS) iparági pénzintézet elemzésében. Ezzel az amerikai médiatörténelemben első ízben fordult elő, hogy a média lakossági bevétele meghaladta a hirdetésekből származó forgalmat (amely tavaly 3,2%-os növekedéssel 175,8 milliárd dollárt ért el). A VSS adatai szerint az átlagos amerikai háztartás büdzséjének 2,25%-át, évi 778 dollárt fordít médiára – privát költségvetésének csaknem kétszer akkora hányadát, mint 25 évvel ezelőtt. Hasonló a helyzet az idővel is: az átlagos amerikai fogyasztó 3663 órát ölt tavaly a médiába. Ez napi tíz (!) órát jelent. (ma.hu, 2004. 08. 03.) gazdaság, fogyasztás

Harry Potter nagy pénzt varázsolt a Warnernek A Time Warner, a világ legnagyobb média vállalata a piaci előrejelzések szerint hatalmas bevételt könyvelhet el, részben a legutóbbi Harry Potter film sikerének köszönhetően. A profit az április-júniusi időszakra 777 millió (?) amerikai dollár volt, az értékesítések pedig 10%-kal növekedtek 10,9 milliárd dollárra. A részvények is emelkedtek 1,5%-kal 17,15 dollárra. A vállalat számára további pozitívum, hogy a Warner AOL internetes egysége 85.000 új előfizetőt hozott az első negyedévben. (BBC News) (vg.hu, 2004. 08. 02) gazdaság, fogyasztás SZEPTEMBER Erotika, erőszak – engedéllyel A szülők 40%-a nem ellenőrzi gyermekének tévézési szokásait, azaz a kiskorúak közel fele bármilyen programot megnézhet a tévében – írja egy spanyol tanulmány. A szülők harmada egyáltalán nem beszéli meg gyermekével a látottakat, de ennél is rosszabb, hogy tízből négy családnál nem kapcsolják le a készüléket, vagy nem váltanak át másik adóra akkor sem, ha kifejezetten erőszakos vagy mélyen erotikus műsor megy egy csatornán. Az Europasur által közzétett kutatás szerint hatéves kortól kezdve erősen csökken azon kicsik száma, akik rajzfilmeket néznek. A spanyol gyerekek elsősorban a szappanoperákat kísérik figyelemmel, de népszerű náluk a Big Brother is, melyből már több széria lement. Egy átlagos spanyol kisgyerek 3 óra 40 percet tölt a tévé előtt naponta, de a kisiskolás már kereken 4 órát bámulja a képernyőt. A kimutatás szerint ezzel a spanyolok a másodikak Európában, rögvest az angolok után. Köztudottan az amerikai gyerekek nézik a legtöbbet a tévét, de a hazai helyzet is eléggé aggasztó. Egy bizonyos kor után az amerikai gyerekek elszakadnak a tévétől, de leülnek a számítógéphez: a 13 és 24 év közötti amerikai fiatalok több időt töltenek internetezéssel, mint tévénézéssel, egy tavalyi elemzés szerint. A kutatás

81

igazolja azokat a feltevéseket, hogy a közelmúltban gyökeres változáson ment át a fiatalok viszonya a médiához. Azok a gyerekek, akik naponta két óránál többet tévéznek, kisebb szókinccsel rendelkeznek, ügyetlenebbül mesélnek történeteket, mint kevésbé függő társaik. Nekik több a nyelvtani hiba az írásbeli munkájukban, mint azokéban, akik kevesebbet ülnek képernyő előtt – bizonyította be egy német tanulmány a közelmúltban. (origo.hu, 2004. 09. 27.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás Egyre többen olvasnak ingyenes újságot A Metro International kutatásában készült tanulmány szerint a 18 és 34 év közötti, nagyvárosokban élő európaiak 49%-a olvas valamilyen ingyenes lapot legalább heti rendszerességgel, míg 26%-uk naponta forgatja az ingyenes lapokat. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ezen fiatal csoport 28%-a inkább kizárólagosan ingyenes lapot olvas, mintsem hogy fizetne valamely napilapért. A TNS Gallup felmérése szerint ez a trend egyre erősödni látszik, elsősorban épp a fiatal, kontinentális Európában élő olvasók körében. A Metro tanulmány szerint a megkérdezettek 72%-a olvas valamilyen fizetős újságot. (mediainfo.hu, 2004. 09. 27.) fogyasztás Fuzionált az EuroWeb az Elenderrel A versenyhivatal júniusi jóváhagyását követően Magyarország legnagyobb üzleti internetszolgáltatója jött létre az EuroWeb és az Elender fúziójával. A hétmilliárdos forgalmú, egymilliárdos üzemi nyereségű új cég, amely az EuroWeb nevet viszi tovább, több mint tízezer ügyfelet szolgál ki széles sávú intenet-hozzáféréssel. (hirek.prim.hu, 2004. 09. 12.) fogyasztás, gazdaság, társaság A Hitler-film felkavarta a németeket A média fokozott érdeklődése és a nagyrészt kedvező kritikák közepette a Der Untergang (magyar címén Hitler utolsó napjai) lett a közelmúlt német történelmének legtöbbet emlegetett filmalkotása. A filmet Oliver Hirschbiegel rendezte, a forgatókönyvíró és a producer Bernd Eichinger volt. A tabudöntögető két és fél órás filmre az első hétvégéjén 480 000 jegyet adtak el. Az, hogy egy német filmes megpróbál drámát forgatni a háború utáni generáció által gyűlölt őrültről, ellenállhatatlan téma lett a történészek, bulvárlapok, magazinok, talk-show-k, politikai vezetők, vezércikkírók és iskolás gyerekek számára. A 150 perces opusz 13,5 millió euróba került, (index.hu, 2004. 09. 15., origo.hu, 2004. 09. 28.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás, gazdaság Mozitörténelmet írt a Shrek Az amerikai mozikban a folytatásos filmeké volt a nyár, melyek új évszakos rekordot hoztak, csaknem 4 milliárd dolláros jegybevételt eredményezve. A Shrek2, a Pókember2 és a Harry Potter folytatása voltak a legsikeresebb mozifilmek Amerikában a májustól szeptemberig terjedő időszak során. A Top 5-be egyetlen, nem többrészes film fért be, a Holnapután. Az eladott jegyek száma ugyan csekély mértékben csökkent, az áremelkedés miatt azonban a 4 milliárd dolláros bevétel 3%-os növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. A Shrek2 egymaga több mint 436 milliót hozott, így minden idők harmadik legsikeresebb amerikai filmje lett a Titanic és a Star Wars után. A Pókember2 370, a Harry Potter és az azkabani fogoly 247, a Holnapután 186 millió dollár bevételt hozott. (portfolio.hu, 2004. 09. 07.) fogyasztás, gazdaság Hollywood az etnikai csoportok felé fordítja figyelmét A hollywoodi filmstúdiók kezdik felismerni a több nemzetiséget megkülönböztető marketing 82

programokban rejlő lehetőségeket. A filmstúdiók azáltal, hogy kasszasiker filmjeikben sokféle szereplőt és specifikusabb marketingstratégiát használnak, jelentősen növelhetik bevételeiket – állítja egy iparági megfigyelő. A Regal Cinemas (a legnagyobb amerikai mozilánc) által készített tanulmány szerint a különféle etnikai csoportokból kerülnek ki a leggyakoribb mozilátogatók. A Motion Picture Association of America (Amerikai Filmszövetség) felmérése szerint 2002ben a spanyolajkúak 1,5 milliárd dollárt költöttek a kasszáknál (2012-re az összeg megkétszereződésére számítanak). A legnagyobb piacokon, mint Los Angeles és New York a dél-amerikaiak teszik ki a filmek első heti látogatóinak 55%-át. A Nielsen Cinema Audience Reports (Nielsen Moziközönség Figyelő) jelentése alapján az afroamerikaiak és az ázsiaiak teszik ki együtt a mozilátogatók 14%-át. (mediainfo.hu, 2004. 09. 14) gazdaság, szakmai fogadtatás, fogyasztás Tarol a Passió az amerikai DVD-piacon Alig töltött el egy hetet a boltokban, Mel Gibson Krisztus filmjének DVD-kiadása minden eddigi eladási rekordot megdöntött. Közel 9 millió példányt adtak el DVD-n és videokazettán a nagy port kavart Passióból. A film megdöntötte az első héten legnagyobb példányszámon fogyó filmek eddigi listavezetőjét, a Gyűrűk ura trilógiát. (index.hu, 2004. 09. 14.) fogyasztás Club tévécsatorna: magyar programmal jelentkezik A női nézőközönségnek készülő Club televízió 2004. szeptember 13-tól önálló magyar programmal jelentkezik, ennek keretében a csatorna minden programját magyar nyelven sugározzák. Az új program lehetővé teszi a csatorna számára, hogy a magyar piacra szabott műsorokkal jelentkezzen, és kihasználja a helyi tartalomban rejlő lehetőségeket. Az Írisz a kezdeti időszakban várhatóan 680 ezer háztartásban érhető majd el az UPC kábelhálózatán keresztül, illetve más helyi csatornákon. Elsősorban olyan filmeket, nemzetközi sorozatokat, valamint a TV2-n már korábban sugárzott magyar gyártású produkciókat tűz műsorára, amelyek leginkább a nők érdeklődésére tarthatnak számot. Az SBS Broadcasting az új csatornával kifejezetten a 28 és 49 év közötti városi nőket célozza meg, amelyek a piackutatások szerint az átlagosnál nagyobb vásárlóerővel rendelkeznek, ráadásul kifejezetten vonzóak a hirdetők számára, hiszen ők döntenek a családi pénzek jelentős részéről. A TV2 tulajdonosa Hollandiából sugározza majd az Írisz Televízió műsorát, miután a médiatörvény miatt a magyarországi sugárzásra nem kapna engedélyt. A médiatörvény szerint ugyanis egy műsorszolgáltatásra jogosult társaság egyidejűleg legfeljebb egy országos vagy két körzeti és négy helyi vagy 12 helyi műsorszolgáltatást végezhet. Hasonló okokból sugározza Romániából a Film+ adását az IKO Romania, ugyanis a cég a magyar IKO Production testvércége, amelynek RTL Klubban hat százalékos részesedése van, és az RTL Klub legnagyobb beszállítója. Gisele Burnett, a Club igazgatója elmondta: „Magyarország fontos piac a Club számára, és a helyi program indítása tökéletesen illik a televízió lokalizációs stratégiájához. Lengyelországban, ahol már korábban elindult a helyi program sugárzása, a Club az egyik legnagyobb ütemben fejlődő előfizetős televíziócsatorna, és – a főműsoridőt, illetve a csatorna célközönségét tekintve – folyamatosan őrzi ötödik helyét a tematikus csatornák rangsorában. (mediainfo.hu, 2004. 09. 07. és kreativ.hu, 2004. 09. 10.) tartalomkínálat, szabályozás, fogyasztás Már 20 millió előfizetője van a BBC Prime-nak A BBC Prime, a BBC Worldwide Európa, Közel-Kelet és Afrika nemzetközi szórakoztató csatornája, elérte a 20 milliós előfizető háztartások számát, és ezzel az egyik legnépszerűbb brit TV csatornává vált. A BBC Prime rendkívüli mértékben terjeszkedett az elmúlt

83

időszakban. Megjelent Közép-Európában és Olaszországban, valamint nemrégiben új franciaországi és németországi terjesztési megállapodásokat is kötött. A BBC Prime DélAfrikában már a legnézettebb nemzetközi csatornának számít. (hullamvadasz.hu, 2004. 09. 28.) fogyasztás A tiniszexért a tévé is felelős? A 12-17 évesek körében a televíziós szexuális tartalmak növelik a szexuális aktivitást. A szexualitás burkolt vagy nyílt megjelenítése adja az amerikai tévéműsorok kétharmadát. A tizenévesek egyébként naponta átlagosan 3 órát ülnek a varázsdoboz előtt. A kutatók szerint a televízió azt az illúziót keltheti, hogy a szex sokkal központibb része az életnek, mint valójában. Rebecca Collins viselkedéskutató szerint ha a tinédzserek napi három órában ezt nézik, az szociális világuk részévé válik. A televízióban látható szexnek negatív hatásai is lehetnek, tudván, hogy a tizenévesek többsége nem készült fel a szexualitás kezelésére – állítja a szakember, aki szerint a televízióban megjelenő szex „azt üzeni a kölyköknek, hogy mindenki szeretkezik, és senki sem gondol a felelősségre, és semmi rossz nem történhet.” (mho.hu, 2004. 09. 08.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás A COOL tévé Majkával indít saját műsort Október negyedikétől az ismert sorozatok mellett saját gyártású műsorokkal is jelentkezik az egy hónappal azelőtt debütált COOL kábeltelevíziós csatorna. A tévécsatornának – amely az azonos nevű társaság által működtetett Humor1 és az IKO Kábeltévé Kft. M+ családi adójának összeolvadásából jött létre – a 15 és 29 év közöttiek jelentik a célcsoportját, s tulajdonosainak célja az, hogy jövő év közepére vagy végére legyen az ország minden pontján fogható. Jelenleg mintegy 1,4 millió háztartásba jut el a program. (index.hu, 2004. 09. 30.) fogyasztás, tartalomkínálat Viasat3: a nézettség növekszik A korábbi évekhez képest jelentősen nőtt a harmadik számú kereskedelmi televízió, a Viasat3 közönségaránya. Az év első felében 4,3%-os átlagos közönségarányt ért el az adó a 18-49 éves korosztályban, júliusban pedig ez a szám az 5,6% is volt. 2002-höz képest évente duplázódnak a Viasat3 reklámbevételei. A svéd anyacég, a Modern Times Group (MTG) első féléves jelentéséből kiderül, hogy a magyar leányvállalat 21,3 millió svéd koronás (577,2 millió Ft) nettó árbevételt ért el az első hat hónapban. Igaz, közben a társaság üzemi vesztesége is tovább, 650 millió Ft-ra növekedett. (ma.hu, 2004. 09. 06.) fogyasztás, gazdaság A 15 éves Kapos TV új arca Új stúdiódíszlettel, új főcímekkel és szignálokkal jelentkezik októbertől a 15 éves Kapos Televízió. Megújult a képújság, és futófelirattal egészült ki. Naponta legalább tízszer frissített internetes lapot indított a televízió Kapospont (www.kapos.hu) néven. „Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország legnézettebb helyi televíziója lettünk” – mondta Katona József. „A nézőké mellett a szakma elismerését is kivívtuk: tavaly kulturális magazinunk, a Géniusz, idén pedig a Híradónk kapta az első díjat a Helyi Televíziók Országos Egyesületétől.” (somogyihirlap.hu, 2004. 09. 15.) tartalomkínálat, fogyasztás, szakmai fogadtatás Az Olimpia alatt szárnyalt a köztévé Az olimpiai heteiben a közszolgálati televízió bebizonyította, hogy versenyre kelhet a kereskedelmi adókkal, hisz az athéni közvetítések két hete alatt az MTV a nézettségi versenyben megverte mind a Tv2-t, mind az RTL Klubot. Ráadásul nem csak a teljes lakosság körében volt a közszolgálati csatorna a legnézettebb, de a hirdetők szempontjából 84

fontos, nagy vásárlóerővel rendelkező 18 és 49 év közötti lakosság körében is ez az adó volt a legnépszerűbb. Már az olimpia első hetében többen nézték a közszolgálati televíziót, mint bármely kereskedelmi csatornát, a második héten pedig tovább nőtt az MTV előnye.

Az első héten (augusztus 16. és 22.) az AGB Hungary adatai alapján:

MTV TV2 RTL Klub

A TV-nézők aránya százalékban 25,6% 23,6% 22,5%

A második héten tovább nőt az MTV előnye:

MTV TV2 RTL Klub

A TV-nézők aránya százalékban 26,1% 23,4% 22,3%

A 18 és 49 év közötti korcsoportban is az MTV vezetett az olimpia két hete alatt. Az első héten:

MTV TV2 RTL Klub

A 18 és 49 év közötti korcsoport aránya százalékban 24,1% <24% <24%

A második héten:

MTV TV2 RTL Klub

A 18 és 49 év közötti korcsoport aránya százalékban 26% 23,5% 22,4%

A legtöbb hirdetéssel teletűzdelt fő-műsoridőben azonban olimpia ideje alatt is az RTL Klub vezetett. Az első héten fő-műsoridőben:

MTV

A TV-nézők aránya százalékban 24,9%

85

TV2 RTL Klub

22,4% 28,1%

A második héten ráadásul már a Tv2 is megverte a közszolgálati adót:

MTV TV2 RTL Klub

A TV-nézők aránya százalékban 22,6% 26,9% 27,7%

Ezek a különbségek a 18 és 49 év közötti korcsportban is megmaradtak, bár a közszolgálati csatorna csak pár százalékkal maradt el versenytársaitól, miközben más, olimpiamentes heteken a különbség akár a 15%-ot is elérheti. (fn.hu, 2004. 09. 01. és index.hu, 2004. 09. 02.) fogyasztás Megújul az MTV-teletext és internetes portál Minimális anyagi ráfordítással teljes körűen megújítja internetes és teletextes szolgáltatását a Magyar Televízió. A napi 670 ezres látogatószámmal piacvezető MTV Teletext mellett a köztévé hasonló pozíciót akar elérni a televíziós portálok között a 2004. október 1-én induló Híradó Online-nal. A portál készítői a hagyományos struktúrát átalakítva, televíziós műsorokról nevezték el rovataikat, illetve alrovataikat. Terveik között szerepel, hogy a napi aktuális anyagok mellett interneten hozzáférhetővé tegyék a több ezer órát kitevő tévés film- és műsorarchívumot is. Kereshetővé válnak a Híróra, az esti Híradó, valamint az összes televíziós hírháttér műsor anyagai. (fn.hu, 2004. 09. 28.) tartalomkínálat, fogyasztás 65 éves a BBC magyar adása Többek között a Kossuth és az Info rádióval kötött partnerségi szerződés miatt, az adó hallgatottsága 10% körüli, ami hasonló a szomszédos országok mutatóihoz. Az adó célközönsége az iskolázott döntéshozó réteg, ezért csak a 15 év fölöttiek között vizsgálják a hallgatottságot. Jelenleg folyik a határokon túli magyar adásokkal való kapcsolatépítés, hogy ott is átvehessék a BBC adásait. A kisebb rádiók így hatalmas tudósító-hálózat által közvetített hírekhez juthatnak. (uno.hu, 2004. 09. 24.) fogyasztás, tartalomkínálat 1998 óta csökken a rádióhallgatottság Az elmúlt évek első felének átlagos napi rádióhallgatottságát figyelembe véve 1998-2004 között érdekes változásokat fedezhetünk fel – tartalmazza a Szonda-Ipsos legújabb kutatása. 1998-hoz képest az összes rádió hallgatottsága minimálisan ugyan, de csökkenő tendenciát mutat. Ez alól kivételt a délelőtti (10.00-12.00) és a kora délutáni (13.00-14.00) időszak jelent. Leginkább a közszolgálati rádiók hallgatottságában történtek jelentős változások. Ez esetben a csökkenés az összes időszakban látványos. A déli időszakot kiemelve 1998-ban még 27%-nyian hallgattak közszolgálati rádiót, ma ez arány csak 17% körüli. Ezt a negatív irányt ellensúlyozzák ugyan a kereskedelmi rádiók, de az itt megfigyelhető pozitív változások nem olyan mértékűek, mint a közszolgálati adók hallgatottságának csökkenése. Délelőtt 10.00 óra tájékán például 23%-nyian hallgatták a kereskedelmi rádiókat 1998-ban,

86

2004-re ez az arány 27%-ra emelkedett. Hosszútávon is megfigyelhető a kereskedelmi adók napon belüli folyamatos, illetve a közszolgálati rádiók hektikus hallgatottsága. Míg a kereskedelmi egységek hallgatottsága reggel 7.00-tól esete 18.00-ig 20% fölött marad, addig a közszolgálati adók területén ilyen magas hallgatottságot csak egyetlen időszakban, délben tapasztalhatunk. (Az adatok a RádióNavigátor szoftverből származnak, és január-júniusi átlagnapot tükröznek a 14+ éves népesség körében.) (btl.hu, 2004. 09. 08.) fogyasztás A Sláger Rádió hallgatottsági eredményei A rádióhallgatók növekvő száma ellenére a Sláger Rádió továbbra is vezeti a rádiók ranglistáját. A Szonda-Ipsos által végzett január-augusztus hónapra vonatkozó felmérések eredményei azt mutatják, hogy a Sláger a 15 évesnél idősebb lakosság körében, mind elérésben (26%), mind részesedésben (23,5%) piacvezető.

Budapesten az elmúlt három hónapban a teljes napi elérés egy átlagos hétköznapon:

Sláger Rádió Danubius Rádió Juventus Rádió

15 évesnél idősebbek között 27% 17% 9%

Ha nem csak a kereskedelmi rádiókat vizsgáljuk, akkor a második helyezett a Kossuth Rádió (19 %). A 18-49 évesek között Sláger Rádió 31 %, Danubius 22 %, Juventus 12, (Kossuth: 9 %).

Sláger Rádió Danubius Rádió Juventus Rádió

18-49 évesek között 31% 22% 12%

(Kossuth Rádió: 9%)

Augusztusban a kereskedelmileg fontos, a hirdetők által favorizált 18-49 éves korcsoportban:

Sláger Rádió Danubius Rádió

18-49 évesek között 30% 28%

(hullamvadasz.hu, 2004. 09. 27.) fogyasztás Magyar helyi lapok a világ különböző pontjain Nyomtatásban is eljutnak az Inform-lapok a világ távoli pontjaira. A kanadai székhelyű Newspaper Direct-tel kötött szerződést a nyár elején az Inform Média, hogy mindhárom hazai megyei lapja elérhető legyen print változatban is a világ számos szállodájában és óceánjáró luxushajóján. Az érdekes kísérlet első eredményei megérkeztek: az ND márciustól szeptember elejéig mért adatai szerint több mint négy és félszáz lapszámot nyomtattak ki a szolgáltatás keretében. (hullamvadasz.hu, 2004. 09. 06. és btl.hu, 2004. 09. 15.) tartalomkínálat, fogyasztás

87

Magyarul is kiadják a Budapest Business Journalt Néhány hét múlva a standokra kerül a Budapest Business Journal (BBJ) magyar nyelvű változata. A magyar BBJ kibővített tartalommal jelenik majd meg, 40 oldalon, a mostani 24 helyett. A lap húszezer példányban jelenik meg. A hetilapot nemcsak Budapesten, hanem az ország egész területén, a megyeszékhelyeken is terjeszteni fogják. (mediainfo.hu, 2004. 09. 16.) tartalomkínálat, fogyasztás Rekord példányszámban a 6-éves Metro hírújság Szeptember 17-én, első kiadásának 6. évfordulóján a hagyományoknak megfelelően emelt példányszámmal kerül az utcára, irodákba és közintézményekbe a Metro hírújság. A hagyományos születésnapi példányszámemelés laptörténeti rekordot is jelent: Magyarországon ugyanis eddig még soha egyetlen független napilapot sem adtak ki 600.000 példányban. Ebből 350.000 példánnyal, 48 oldalon Budapesten, 250.000 példánnyal 24 oldalon a vidéki megyeszékhelyeken jelenik meg az újság. A jelenlegi átlagos egy lapra jutó olvasószámmal kalkulálva ez a kiadás körülbelül 1.300.000 olvasóhoz jut majd el. A Metro átlagos 320 ezres napi darabszámával továbbra is Magyarország legnagyobb példányszámú napilapja. Az évfordulón a lap már az új arculattal jelenik meg. Az arculatváltást Izbéki Gábor, a magyarországi Metro hírújság főszerkesztője azzal indokolta, hogy az interneten, a modern kép és grafikai megoldásokat használó multimédián felnőtt új nemzedék a nemzetközi kutatások eredménye szerint vizuálisan markánsabb megoldásokat vár el a napilapoktól is. (uno.hu, 2004. 09. 17.) fogyasztás, tartalomkínálat Növeltele bevételeit az Est Média Jól teljesített az Est Média csoport a 2004-es év első felében. A print kiadványok listaáras bevétele a tavalyi bevételhez képest 4,3%-kal nőtt, elérve ezzel a 2,62 milliárd Ft-ot. A kiadó legsikeresebb kiadványa, a Pesti Est olvasottsága közel 20%-kal nőtt 2004 első félévében, jelenleg 1320 budapesti terjesztési ponton juthatnak hozzá az olvasók. Elsősorban a divatos szórakozóhelyeken növelték jelenlétüket, emellett a meglévő helyszíneken is emelték a kihelyezett kiadványok számát. A fejlesztéseknek megfelelően a 110.000 példányban megjelenő Pesti Est példányszámát a jövő hónaptól 130.000-re emeli a kiadó. A vidéki Est Lapok növekedése 22,1%-os volt, az Est Indoor listaáras bevétele ebben az időszakban 2,9 milliárd Ft, 9,1%-kal meghaladva a tavalyi év hasonló időszakának eredményét. Az eddig 15.000 példányban megjelenő Debrecen-Nyíregyházi Est október 1jétől kettéválik, és külön lapként jelenik meg a Debreceni Est 13.000, valamint a Nyíregyházi Est 6000 példányban. Így az idén – a Szekszárdi Est példányszámának áprilisi 5.000-ről 6.000-re emelésével – vidéki kiadványaink példányszáma 194 000-re nő – derül ki az Est Média által kiadott féléves tájékoztatóból. 2004 második negyedévében az Est Média 26 különszámot jelentetett meg, köztük többek közt a Francia Filmnapok, a Múzeumok Majálisa, a Szenvedélyek Napja, a POSZT, a Sport- és a Gyereksziget, a Westel – T-Mobile Kapcsolat Koncert, a Moziünnep, a Volt és a Wanted Fesztivál alkalmából. Az első negyedévben megjelent különszámok száma 11 volt. Az Est Média által az idei második negyedévében támogatott 61 rendezvény között szerepelnek a Francia Filmnapok, a Híd Ünnepe, a Mayday, az MTV Music Award, vagy a már korábban említett Wanted Fesztivál, és Westel - T-Mobile Kapcsolat Koncert. A cégcsoport több új illetve megújult kiadványt is megjelentet. A szeptembertől megjelenő Négyzetméter elsősorban az első lakásvásárlás vagy lakáscsere előtt állóknak, az új társasházba vagy lakóparkba költöző vagyonos fiataloknak készül, illetve mindazoknak akik Budapest és vonzáskörzete ingatlan- valamint a pénzintézetek által kínált lakáshitelek iránt érdeklődnek. A különszám tartalmazza a budapesti, jelenleg is épülő és későbbi átadású lakóparkokat kerületenként, valamint a bankok folyamatosan bemutatják lakáshitel-

88

ajánlataikat. A 16 oldalas kiadvány 110.000, októbertől 130.000 példányban jelenik meg ősszel és tavasszal minden hónapban és a megszokott Pesti Est lelőhelyeken szerezhető be. (index.hu, 2004. 09. 21., fn.hu, 2004. 09. 22. és mediainfo.hu, 2004. 09. 24.) fogyasztás, gazdaság, tartalomkínálat Megtámadják a Pesti Est milliárdos piacát Új, ingyenes programmagazint indít a hónap végén a Sanoma kiadó – a piacon eddig közel egy tucat kiadvány vérzett el az elmúlt évtizedben, míg az időközben országossá vált Est lapok lényegében monopolhelyzetben voltak. A helyzet azonban jelentősen megváltozhat: az eddig húsz számot megélt Flyerz mögött tulajdonosai szerint elég tőke áll ahhoz, hogy finanszírozza az első időszak veszteségeit, a Sanoma pedig multinacionális cégként áll csatasorba. A Sanoma Budapest Kiadói Rt. Magyarország vezető médiavállalata. A magazinpiacon a kiadó 30%-os piaci részesedéssel rendelkezik, több mint 400 munkatársával 15 milliárd Ft-nyi éves árbevételt ér el. A kiadó 26 magazin, 3 portál és 19 weboldal tulajdonosa. A finn tulajdonban levő nemzetközi médiacsoport tagjaként az Exit biztosan a legtőkeerősebb kiadói háttérrel bír majd. A magazin 120 ezer példányban, szerdánként jelenik majd meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Flyerzhez hasonlóan egy nappal előbb lesz a standokon, mint a csütörtökön megjelenő Pesti Est. (index.hu, 2004. 09. 16.) tartalomkínálat, gazdaság, fogyasztás Az emberek többsége bulvárhíreket olvas A Marketing Centrum arról készített felmérését, hogyan, honnan tájékozódnak az emberek. Eszerint a lakosság legszélesebb rétege csak nagyon alkalmilag tájékozódik, sőt inkább kerüli a direkt politikai témákat – hozzá másodkézből, vagy harmadkézből jutnak el hírek. A folyamatosan és sokoldalú tájékozódás egy nagyon szűk rétegre, mintegy párezer emberre jellemző az országban. A felnőtt lakosság tizenegy valahány százalékának van egy kedvenc napilapja, és bizonyos csatornákból is azért rendszeresen, folyamatosan követi az eseményeket. Kb. a felnőtt lakosság egyharmadát azok az emberek alkotják, akik hébe-hóba, nem rendszeresen tájékozódnak, őket még eléri a hírfolyam, nem szaladnak el a tévétől, vagy a rádiótól, olvasnak napilapokat is, de leginkább a megyei- illetve a bulvárjellegű újságokat. (radio.hu, 2004. 09. 17.) fogyasztás, társadalmi fogadtatás Az internet megelőzi a TV-t Az Online Publishers Association (OPA - Online Kiadók Szövetsége) felmérése szerint a 1854 életkorúak 45,6%-a inkább választja az internetet elsőszámú otthoni szórakozásaként, mint a televíziót. Az OPA 1235 egyént kérdezett meg, a következő életkori sávokban: 18-24; 25-34, és 35-54. Az összehasonlításban az online média nagyon jól szerepelt a hagyományos szórakoztató csatornákkal szemben. Arra a kérdésre, hogy: „Ha csak két médiumot használhatna, melyik lenne az?”, a 18-24 éves válaszadók 50,5%-a az internetet jelölte meg kedvenceként. Ebben az életkori csoportban, a megkérdezetteknek csupán a 28,5%-a választotta a televíziót. A 2534 év közötti életkorúaknak a 43,6%-a, a 35-54 éveseknek pedig a 42,8%-a az internetet választotta. A TV második választás lett. Az emberek több időt töltenek online, például a 1824 évesek 52%-a bevallotta, hogy több időt töltenek netezéssel, mint amennyit egy evvel ezelőtt. (pcworld.hu, 2004. 09. 27.) fogyasztás Félmillió regisztrált felhasználó a Jójáték.hu-n A Jójáték.hu bejelentette, hogy a két és fél éve működő online játéksite regisztrált látogatóinak a száma elérte az ötszázezret. (terminal.hu, 2004. 09. 09.) fogyasztás Nem kedveltek a felnyíló reklámok A GTS-Datanet megbízásából készült 1300 fős reprezentatív, online kérdőíves felmérés 89

során a társaság lakossági ügyfeleit kérdezte meg: a kutatásból kiderült, hogy a modemes internetezők háromnegyede minőségi, szélessávú internet elérésre szeretne váltani a közeljövőben. A váltást elsősorban a gyorsabb internet miatt tervezik, de fontos szempont a folyamatos kapcsolat is. A váltásban döntő szerepe van az árnak is: 4-5 ezer Ft-os havi díjért már a modemes előfizetők 82%-a áttérne szélessávra. A felmérés alapján az internetezők majdnem háromnegyede legalább középiskolai érettségivel rendelkező 19-49 év közötti férfi. A legtöbben legalább 3 éve használják az internetet, többségük napi rendszerességgel. A legjellemzőbb, hogy otthon interneteznek, ahol elsősorban böngészésre, információgyűjtésre, valamint kapcsolattartásra használják a világhálót. Az ügyfelek a magyar nyelvű internetes tartalmakat közepesnek, a világhálón található honlapok számát megfelelőnek ítélték. A weboldalakon felbukkanó reklámokat csak a felhasználók 4%-a tolerálja, a legzavaróbbnak a felugró ablakos, úgynevezett pop-up hirdetéseket találják a felhasználók. (origo.hu, 2004. 09. 27.) fogyasztás, társadalmi fogadtatás, gazdaság Mobil internet és multimédia: vezet Ázsia A nagy sebességű mobil hálózatok alig négy esztendő alatt viharos sikert arattak az ázsiai régióban, ahol is jelenleg egyes országokban már 80% feletti a piaci penetrációjuk. A Telecommunications Management Group nevezetű amerikai tánacsadó cég egyik legfrissebb tanulmánya szerint a világon jelenleg Dél-Korea és Japán büszkélkedhet a legnagyobb mobil internet penetrációval. Konkrét adatokat nézve, Dél-Koreában a mobiltelefonos előfizetők 84,5%-a használ nagy sebességű mobil szolgáltatásokat. A második helyezett Japánt követően Szingapúr, Fülöp-szigetek, valamint Malajzia következik a sorban. (terminal.hu, 2004. 09.28.) fogyasztás, technológia Gyors ütemben halad a Közháló építése Az eredetileg eltervezett ütem szerint halad a Közháló Program megvalósítása. Fél év alatt csaknem 2500 szélessávú végpont készült el. Tartják az eredetileg eltervezett feszített ütemet a Közháló Program megvalósítását végző cégek. A Közháló eljutott már csaknem 2000 iskolába, továbbá művelődési házakba, valamint az eMagyarország Programhoz kapcsolódó intézményekbe és teleházakba is. A további, nem iskolákhoz kötődő bekötésekkel együtt jövő év szeptember 31-ére összesen 7300 szélessávú végpont kerül átadásra csaknem 2500 településen. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta, a Közháló Program óriási előrelépést jelent Magyarország modernizációja és az esélyegyenlőség megteremtése terén. A program segíti a területfejlesztést, erősíti a kistelepülések lakosságmegtartó képességét, és esélyt kínál ezek számára az információs társadalomba való bekapcsolódásra. (terminal.hu, 2004. 09. 03.) fogyasztás, technológia Csökkent az internet-előfizetések száma A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az internet-előfizetések száma 2,4%-kal csökkent a második negyedévben az előző negyedévhez képest. A hivatal adatai alapján az előfizetők száma július végén meghaladta a 692 ezret, ami 27%-kal több a 2003. második negyedév végi értéknél. Az előző év azonos időszakában 8%-os növekedés volt megfigyelhető az előző negyedévhez képest. Az IHM szerint az előfizetésszám-csökkenés túlnyomó része a korszerűtlen kapcsolt vonali előfizetések számának jelentős mértékű mérséklődéséből származott, mintegy 48 ezerrel kevesebb ilyen előfizetést regisztráltak a második negyedévben, mint az első negyedévben. Összességében azonban az előfizetések száma ennél jóval kisebb mértékben, mindössze 17 ezerrel csökkent, mivel a zsugorodást jórészt ellensúlyozta a korszerű szélessávú technológiák előfizetői számának mintegy 35 ezres bővülése. A két szám közötti különbséget az IHM szerint vélhetően az magyarázza,

90

hogy számos kis- és középvállalat, amely eddigi több kapcsolt vonali előfizetést is fenntartott, átállt egy-egy lényegesen több lehetőséget kínáló szélessávú szolgáltatásra. Az IHM álláspontja szerint 2004. első és második negyedéve között a kismértékű előfizetésszám-csökkenés ellenére a piac összességében nőtt, amit bizonyít az is, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatók nettó árbevétele 10%-ot meghaladó mértékben 10 milliárd Ft-ról 11 milliárd Ft fölé emelkedett.

A minisztérium szerint ugyancsak kedvező tendenciát mutat az internethasználat alakulása is: Internethasználat teljes lakosság fővárosiak városlakók faluban lakók

2002. augusztus 14,8% 31% 14% 8%

2004. II. negyedév 23,3% 38% 22% 16%

Internet előfizetések számának változása – 2004. II. negyedév: modemes ISDN-vonali bérelt vonali vezetéknélküli xDSL kábeltelevíziós internet egyéb

-13,7% -8,3% -7,1% -0,4% +16% +13% +2%

(prim.hu, 2004. 09. 03. és fn.hu, 2004. 09. 02.) fogyasztás, gazdaság, technológia Sereghajtók vagyunk internetezésben Az internetet használó magyar felnőttek száma eléri az 1,8 millió főt, táboruk fél év alatt 300 ezerrel nőtt. Így a tizenöt éves és idősebb lakosság 21%-a él a világháló adta előnyökkel, írja a GfK Piackutató Intézet. A gyors fejlődés ellenére még mindig hátrányban vagyunk a régió többi országához képest. Az Európai Unióhoz idén csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai ország között nálunk legalacsonyabb az internethasználók aránya.

A felnőtt lakosság hány %-a használja az internetet? Magyarország Szlovénia Észtország Csehország Szlovákia A vizsgált 33 ország között az alábbi kettő az éllovas: Svédország Dánia EU-n kívüli országok: Horvátország

21% 50% 46% 35% 33% 75% 75%

33%

91

Szerbia-Montenegró Románia Ukrajna Oroszország

23% 18% 10% 19%

Idén tavasszal a múlt év őszéhez képest a legnagyobb arányú növekedést Oroszországban és Törökországban regisztrálták, ahol megduplázódott a web-használók számaránya. Figyelemre méltó a világháló gyors terjedése Magyarország mellett Szerbia-Montenegróban, Olaszországban, Nagy-Britanniában és Horvátországban, ahol a növekedés üteme 20-43% között mozog. Ha az egyes országok piacméretét az internet-használók száma szerint vizsgáljuk, akkor Németország a listavezető, 37 millió emberrel, második Nagy-Britannia 27, harmadik Franciaország 23, negyedik Olaszország 22, ötödik pedig Oroszország 20 millióval. (index.hu és politikaforum.hu, 2004. 09. 30.) fogyasztás Kevesebb cég az interneten Az év első felében a legalább öt főt foglalkoztató magyar cégek csupán 77%-ának (45 ezer vállalkozás) volt internetkapcsolata -- áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a T-Mobile Magyarországgal és a Sun Microsystems Magyarországgal közösen elkészített felmérésében. Ez öt százalékpontos visszaesés a 2003 elején mért 82%-os arányhoz képest. Webes megjelenésről (például céges honlapról) e vállalati kör mindössze 48%-a számolt be, s csupán harmaduk értékesített termékeket a világhálón keresztül (elektronikus piactéren alig egy százalékuk). (mho.hu, 2004. 09. 29.) fogyasztás, tartalomkínálat Brit tapasztalat: olcsóbb internet = internetboom A 2001-es dotcom csúcspont óta idén növekedett legnagyobb mértékben a brit internetezők száma. A NOP World piackutató cég analízise szerint a boom egyik oka a netelérés árának csökkenése. Néhány éve még 40 font (~ 14 ezer Ft) körül volt a havidíj, ma már 20 font (~ 7 ezer Ft) alatt is kínálnak broadband hozzáférést. Ebben a periódusban az új brit netezők aránya elérte az 1,9 milliót. A Telecom Markets brit piackutató cég legfrissebb felmérése szerint Nagy-Britanniában már több mint 5 millió embernek van gyors internethozzáférése, az év végére pedig várhatóan eléri a 8 milliót ez a szám. Az otthoni felhasználók száma 4 millió körül van: ez ugyan még igen messze van a Blair által ígért 25 millió háztartástól, de a pár évvel ezelőtti helyzethez képest erős a növekedés. Ma már közel minden második brit – 26,8 millióan – otthonról vagy a munkahelyükről elérik a világhálót. Az év első féléves adatai szerint közülük 40% szélessávú kapcsolattal csatlakozik az internetre. A kormány tagjai szerint ez a trend tovább gyorsulhat, mivel óriási összegeket fektetnek e programba: a várakozások szerint mintegy 6 milliárd fontnyi közpénzt fordítanak e célra a következő 3-4 évben. (mho.hu, 2004. 09. 06. és hwsw.hu, 2004. 09. 30.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás, gazdaság Dél-Korea a leginkább bekapcsolódott ország A dél-koreai háztartások mintegy háromnegyede már szélessávú gyors internet-eléréssel rendelkezik, Dél-Korea magasan a leginkább „internetre kapcsolódott” országa a világnak. A Merrill Lynch nemzetközi befektetési tanácsadó szerint a 75% körüli szélessávú internetezéssel vezető dél-koreaiak mögött Kanada áll a második helyen, ahol a háztartások 37%-a mondhatja el, hogy ilyen kapcsolódással rendelkezik. Az Egyesült Államokban az arány nem éri el a 25%-ot. Ez a rendkívüli internetezési lehetőség lassan teljesen beágyazódik a dél-koreai hátköznapi kultúrába, páratlan módon támogatja az üzleti életet, de olyan területen is vezető helyet biztosít az országnak, mint az internetes fogadási forgalom. (mtv.hu, 2004. 09. 16.)

92

fogyasztás Az amerikai netezők 44%-a szélessávú kapcsolatot használ A Harris Interactive piackutató cég felmérése szerint minden tíz amerikai internetes felhasználóból több mint négyen otthoni szélessávú kapcsolattal rendelkeznek. A felmérés azt is kimutatta, hogy az Egyesült Államokban a felnőttek 73%-ának van otthonában internetkapcsolata, ami 4%-os növekedés 2003 végéhez képest. Az otthonról, irodából, iskolából vagy máshonnan internetező felnőttek száma az országban ma eléri a 156 milliót. Mégis, a szélessávú kapcsolattal rendelkezők számának növekedése a leglátványosabb – míg arányuk két évvel ezelőtt a felnőtt online népességből csupán 22, tavaly év végén pedig 37% volt, addig részesedésük mostanra elérte a 44%-ot. A Nielsen//NetRatings által augusztusban nyilvánosságra hozott eredmények ennél is messzebbre merészkednek, azt mutatják ugyanis, hogy az amerikai szélessávú internetezők száma már meg is haladta a tárcsázós kapcsolattal rendelkezőkét. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ő kutatási módszerük a DSL-t, a kábeles kapcsolatot és az ISDN-t egyaránt szélessávúnak minősíti, míg csupán a 14,4 és 56 Kb/s közötti sebességű tárcsázós modemes elérés kivétel ez alól. (prim.hu, 2004. 09. 10.) fogyasztás, technológia Osztrák program a szélessávú internet-elérések növeléséért A projekt mellett az Ausztriában található tizenegy legnagyobb informatikai és telekommunikációs vállalat kötelezte el magát. Az ARGE Breitband Austria nevű kezdeményezésben részt vevő tizenegy cég szerint azért van szükség az együttműködésükre, hogy minél előbb megvalósulhasson az információs társadalom Ausztriában is. Mindehhez azonban mindenekelőtt szükség van a szélessávú internet-hozzáférések számának a növelésére. Ausztria bizonyos területeken, mint például az elektronikus kormányzásban Európa éllovasának számít, ugyanakkor más szegmensekben – mint például a szélessávú internet-hozzáférések száma - már nincs ilyen kedvező pozícióban. Az informatikai és telekommunikációs kiadások tekintetében például egy osztrák állampolgár évente „csak” 1600 eurót költ, ami az európai uniós átlagot figyelembe véve átlag alattinak mondható. Ráadásul a szélessávú internet-elérések száma is „csupán” 37%-kal nőtt. Ezzel szemben ugyanez az arány Nagy-Britanniában 120, Svédországban pedig 74% volt. Azzal, hogy az internet-ellátottság nem fejlődik a kívánt mértékben Ausztria a 17. helyre csúszott vissza a Világgazdasági Fórum rangsorában is, míg a technológiai részrangsorban már csak a 27. helyet foglalja el. A program fő célja éppen ezért nem is lehet más, mint az úgynevezett digitális szakadék megszüntetése. Bár a szélessávú internet-ellátottság az infrastruktúrát tekintve az országban elvileg 80%-os, ám a ennek ellenére a tizenegy cég úgy véli, főleg a hátrányos helyzetű régiókban van még mit tenni, ilyenek például a hegyi falvak. Az ARGE Breitband Austria célkitűzései között szerepel, hogy Ausztria az elkövetkező években a korszerű információs- és a kommunikációs-technológiákat leginkább használó első három európai ország közé kerüljön. Mindez azt jelenti, hogy 2006-ra a háztartások 60, míg 2008-ra a 75%-ában kell lennie szélessávú internet-hozzáférésnek. (sg.hu, 2004. 09. 13.) fogyasztás, technológia Magyarország 2005-2006-ban – a szélessávú internet évei Összhangban a Közháló programmal és a Nemzeti Szélessávú Stratégiával, a következő 2 évben újabb 450 településen lesz ADSL-szolgáltatás, 2006. végén pedig az előfizetők száma várhatóan meghaladja majd a 400 ezret. • 2006-ra több mint 700 településen lesz elérhető a szolgáltatás • a Nemzeti Szélessávú Stratégiában foglaltaknak megfelelően a lakosság 90%-a számára 2006-ra elérhető (megrendelhető) lesz az ADSL • 2006-ra az előfizetések közel 50%-a lesz ADSL, a háztartások legalább 10%-ában ez lesz

93

az internetezés eszköze • Magyarország a most csatlakozott országok között megőrzi vezető helyét és felzárkózik a nyugat-európai országokhoz is. (terminal.hu, 2004. 09. 19.) fogyasztás, technológia Szélessávú robbanást jósol a Yankee Group A jóslat szerint a jelenlegi alacsony szélessávú lefedettség ellenére a májusban csatlakozott tíz új EU ország a nagysebességű internet-használat gyors növekedése előtt áll, amit a helyi politika támogatása, a piaci verseny és a középosztály megerősödése segít. A 10 új ország háztartásainak átlagos szélessávú lefedettsége 1,9% volt 2003 végén, míg a 15 régi tagállamban ez az átlag 12% volt a Yankee Group jelentése szerint. Az elemző cég azt jósolja, hogy az új tagok öt éven belül utolérhetik, sőt le is hagyhatják szomszédaikat. Bár az új tagok földrajzi helyzete eltérő, és technológiai fejlettségük is különbözik, egyvalami közös bennük: a felzárkózási törekvés. Az unióba lépve az EU távközlési szabályit kell követniük. A verseny kiegyenlítésével, és a technológiai fejlesztésre szánt EU pénzekkel az új országok be tudják hozni a szélessávú hozzáférés terén lévő elmaradásukat. (pcworld.hu, 2004. 09. 17.) EU, fogyasztás ITU-adatok szélessávú internet-előfizetőkről A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) érdekes összegező adatokat közöl a világ, illetve külön Ázsia szélessávú internet-előfizetőinek alakulásáról.

A szélessávú internet-előfizetők számának és arányának változása: év 2000 2001 2002 2003

szélessávú internetelőfizetések száma 20 millió 40 millió 55 millió 80 millió

az összes internet-előfizetés %-ában 3,96% 7,33% 11,2% 15,3%

Az szélessávú előfizetőknél alkalmazott hozzáférési technológiák globális megoszlása a múlt év végén a következő volt: DSL kábeles egyéb

57,5% 37% 5,5%

A leginkább fejlődő ázsiai térségben az alkalmazott technológiák megoszlása a múlt év végén a következő volt:

DSL kábelmodemes egyéb

72,5% 22,1% 5,4%

94

A 100 lakosra vetített szélessávú előfizetői szám az ázsiai országokban: Korea Hongkong Tajvan Japán Szingapúr Kína India

23,3 18 13,4% 11,7% 10,1 1,07 0,01

Ázsia büszke lehet arra, hogy a nagy sebességű mobilkommunikáció terén első számú régiónak számít. Az ITU szerint a 2004 közepén a világon található mintegy 118 millió 3G előfizető 86%-át ez a régió adja. (prim.hu, 2004. 09. 01.) fogyasztás, technológia EUvonal: eddig egymillió látogató a honlapon Egymilliomodik látogatóját regisztrálta csütörtökön az euvonal.hu internetes oldal, telefonon pedig csaknem százezren kértek eddig tájékoztatást. (prim.hu, 2004. 09. 03.) fogyasztás A magyar családok sokat költenek távközlésre Lassan, de biztosan erősödik a távközlési szolgáltatók közötti verseny hazánkban, de a magyar családok még ma is kiugróan sokat költenek. Bár az Európai Unió korábbi 15 tagországához viszonyítva alacsony az internetezők aránya (18%), a piac gyorsan bővül, a hozzáférések között igen magas (30% fölötti) a szélessávú elérések száma. A piaci versenynek és a szélessávú technológiák állami támogatásának köszönhetően az árak csökkennek, a piac sokszereplős.

A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 2004-2006 között összesen (milliárd Ft) Strukturális alapok (milliárd Ft) Központi költségvetési forrás (milliárd Ft) Egyéb államháztartási forrás (milliárd Ft) Beérkezett pályázatok száma (db)

Szélessáv támogatása KKV-k Szélessáv támogatása részére önkormányzatok részére 6,288 4,192

3,930

2,620

1,572

1,048

0,786

0,524

15

2005-től

(magyarorszag.hu, 2004. 09. 13.) gazdaság, fogyasztás Mára már szinte kihagyhatatlanok – a helyi rádiók piaca A kutatások adatai szerint az ország megyeszékhelyi közül tizenhárom helységben a helyi

95

rádióadók hallgatottsága felülmúlja az országos adókét. 2004 január 1-én az RMS (A helyi rádiók optimalizációjával foglalkozó Radio Media Services (RMS) a helyi rádiókról ad információkat honlapján.) azzal a céllal jött létre, hogy ezeknek a mind nagyobb jelentőségű médiumok reklámidejének értékesítésében segédkezzen azáltal, hogy terület specialistaként a médiaügynökségek és a helyi adók együttműködését előmozdítsa. Ugodi Tibor, az RMS Kft. ügyvezető igazgatója szerint a helyi adók mára kihagyhatatlanná váltak a kommunikációból, de továbbra sem helyettesíthetik az országos rádiókat. (btl.hu, 2004. 09. 13.) szakmai fogadtatás, fogyasztás Megmozgatta az internetezőket az Olimpia Az origo.hu olimpiai oldalai iránti érdeklődés a játékok ideje alatt messze felülmúlta a várakozásokat. Az olimpiai időszakában a versenyeket az internetezők közül a legtöbben az origo.hu oldalain követték: a látogatók száma naponta 30 és 103 ezer között változott, és összesen több mint 200 ezerre tehető azok száma, akik az origo.hu olimpiai oldalait felkeresték ebben az időszakban. A napi oldalleöltések száma több alkalommal meghaladta a hatszázezret, a kajakos aranyeső kapcsán pedig megközelítette a nyolcszázezret. Az olimpia 21 napjából 15-ön az origo.hu oldalait látogatták meg legtöbben az Index és a Nemzeti Sport Online előtt, hat napon pedig az Index olimpiai oldalai végeztek első helyen ebben a versenyben. (mediainfo.hu, 2004. 09. 01. és prim.hu, 2004. 09. 10.) fogyasztás Plazma Média – országos hálózat Országos hálózattá bővül októbertől a plazmatévés reklámfelületeket értékesítő Plazma Média. A Plazma Média októbertől 50 postahivatalban, 45 Mol Shopban, 11 Media Markt áruházban és a budaörsi Praktikerben helyez el plazmatévéket. A cég a beltéri reklámeszközökkel eddig csak összesen 13 helyszínen volt jelen. A médium a műholdas technológia által 107 helyszínen, 260 plazma televízión keresztül átlagosan több mint 5 millió főt ér el havonta. Budapesten 30 helyen, valamennyi megyeszékhelyen, valamint nagyobb városokban és forgalmas autópályák mentén találkozhatnak a vásárlók, ügyfelek a reklámfilmekkel és flash szpot animációkkal. (kreativ.hu, 2004. 09. 01.) fogyasztás, tartalomkínálat Több ember volt moziban Az első félévben a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő mozik látogatóinak a száma 6%-kal nőtt. A Budapest Film Kft. mozijait mintegy 1,2 millióan keresték fel. A kft. által elért 70 millió Ft-os nyereség 71%-a amerikai filmek jegyeladásából származott. A mintegy 34%-nyi magyar film vetítéséből 11%-os árbevételt értek el. A 18 bemutatott film közül a legtöbben, 490 ezren a Passiót nézték meg. A jó eredmények miatt a Budapest Film Rt. vezérigazgatója megkapta éves prémiumának felét. (metro.hu, 2004. 09. 22.) fogyasztás, gazdaság

96

Gazdaság JÚLIUS Megfilmesítik a német kannibál esetét A valaha volt legaljasabb német bűnügyi esetet szeretnék Németországban filmre vinni. Armin Meiwas, a német kannibál, aki meggyilkolt és megevett egy embert – aki nem mellesleg önként vállalta sorsát – továbbra is sokkolja a németeket. (Az áldozat internetes hirdetésre jelentkezett.) A napokban Rosa von Praunheim, Németország egyik legellentmondásosabb meleg rendezője húszezer euró közpénzt vett fel az eset megfilmesítéséért. Az egész ötlet dühöt váltott ki konzervatív körökben. A litván születésű Rosa von Praunheim olyan filmekkel csinált karriert, amelyekben a homoszexualitás, a politika és más társadalmi kérdések keveredtek. A német kannibálról szóló film forgatását a tervek szerint decemberig nem kezdik el. (nepszava.hu, 2004. 07. 07) társadalmi fogadtatás, tartalomkínálat, gazdaság Monumentális filmek versenye A nagy filmgyártók helyzetét jól mutatja a Trója című produkció, amelyet Wolfgang Petersen rendezett: noha Brad Pitt-tel a főszerepben a film a premier utáni első hét végén már 100,6 millió dolláros bevételt produkált világszerte, a bemutatót nem követte örömünnep (a filmet május 13-án, a világon mindenhol egyszerre kezdték vetíteni). A Financial Times Deutschland szerint a borúlátók sokkal inkább azt kérdezik: megtérülnek-e a hatalmas költségvetésű filmek? A Tróját 175 millió dollárból készítette a Time Warner (a Financial Times Deutschland 2004. május 18-i cikkéből származó adat), de a film teljes produkciós költségeit sokan 200 millió dollárnál is többre becsülik. A terjesztési költségek is magasak, hiszen csak az Egyesült Államokban 8000, a világon összesen 17.000 kópiával kezdték a vetítését. A hatalmas reklámkampány pedig becslések szerint 50 millió dollárba kerülhetett. Miközben egyre drágább szuperprodukciók készülnek, rövidül az idő, amely alatt meg kell térülniük a költségeknek. Számos film ugyanis az első három napon hozza be a teljes bevétele két harmadát. A Trója Magyarországon is május 13-a óta látható, a nyitó hét végén 109.706 néző tekintette meg. Az InterCom 40 kópiával indította a vetítést, ebből kezdetben 15 forgott a fővárosban, 25 vidéken (eleinte csak a nagy vidéki városban, később, amikor Budapesten elegendő volt valamennyivel kevesebb kópia is, néhány eljutott kisebb vidéki településekre). A filmre június 29-ig 438.823 néző váltott jegyet Magyarországon. (vg.hu, 2004. 07. 02.) gazdaság, fogyasztás Gibson pereskedik a Passió profitjáért A színész-rendező filmforgalmazó cége a második mozihálózatot perli be a Passióból származó nyereség miatt. A cég most egymillió dollárt követel a Muvico-tól, míg korábban egy másik hálózatot 40 millió dollárért perelt be, arra hivatkozva, hogy a jegyeledásokból 55% jár a filmforgalmazónak. A film számos díjat nyert: az idei Multikulturális díjakból kettőt hozott el, a legjobb film kategóriájában Emma-díjat kapott, Maia Morgenstern Mária megformálásáért kapta meg a legjobb színésznő díját. A bírálatok is számosak voltak: a kritikusok vérszomjasnak, az érzékek elleni támadásnak, egyes zsidó szervezetek pedig antiszemitának tartották a filmet. (BBC News) (vg.hu, 2004. 07. 19.) felhasználási jog, gazdaság, társadalmi és szakmai fogadtatás Több mint 600 millió dollár bevételt ért el a „Passió” c. film Jack Corn Mel Gibson filmje a február 25-i bemutató óta eltelt 149 nap alatt (július 22-ig) összesen 609.484.414 dollárt forgalmazott. 97

A filmre az Egyesült Államokban 370.265.193, míg a világ többi országában 239.219.221 dollár értékben adtak el jegyet. A valamivel több mint kétórás produkció elkészítése 23 millió dollárba és az egész világon való bemutatására illetve reklámozására 25 millió dollárt költött a forgalmazó Newsmarket cég. A magyarországi bemutató március 26-án volt és május 9-ig (ez az utolsó magyarországi adat) 950.559 dollárért adtak el a filmre jegyeket. (Newsmarket) (mno.hu, 2004. 07. 24.) fogyasztás, gazdaság A Microsoft kifizette az EU-bírságot Július elsején a Microsoft rendezte az Európai Bizottság által korábban kiszabott 497,2 millió eurós büntetést, habár fellebbezést nyújtott be, tehát elvileg semmi sem kötelezte volna a bírság kifizetésére. Mint ismeretes, ez volt a legnagyobb büntetés, amelyet az Európai Unió valaha is kiszabott egy vállalat ellen. Az még kérdéses, hogy ezek után miként folytatódik majd az ügy az illetékes luxemburgi bíróságon, hiszen arról nem szól a fáma, hogy például a Media Player médialejátszó szoftvernek a Windows operációs rendszerekből való eltávolítása alól mentesült volna a bírság kifizetésével a Microsoft. A redmondi vállalat egyébként megállapodott a minnesotai felhasználókkal is, akik az egyezmény értelmében 241,4 millió dollár kártérítést kapnak. A Microsofttól befolyó összegből – bónok formájában – 174,5 millió dollár számítástechnikai eszközökre költhető, míg 59,4 millió dollár pedig a felmerült ügyvédi költségeket fedezi. (kisalfold.hu, 2004. 07. 02.) gazdaság, szabályozás, EU T-Mobile-üzlet a zeneletöltésben Európa második legnagyobb mobilszolgáltatója, a T-Mobile német előfizetői számára „Ear Phones” néven új zeneletöltő szolgáltatást indított. A mobilcég ügyfelei telefonjukra 500 dalt tölthetnek le, címenként 1,5 euróért. A szolgáltatást még a héten Nagy-Britanniában, Csehországban, Hollandiában és Ausztriában is elindítják. Információink szerint a későbbiekben Magyarországon is tervezik a lépést. Bár a zenei választék nem veheti fel a verseny a nagy online portálok kínálatával – az Apple iTunes szolgáltatásán keresztül Nagy-Britanniában 450 ezer, míg az Egyesült Államokban 800 ezer szám érhető el –, mégis nagy lehetőséget hordoz magában. A letöltéshez nincs szükség internet-csatlakozásra, csak egy telefonra, ami jócskán kibővíti a potenciális felhasználok körét. Szükség van viszont speciális telefonokra és SIM-kártyára: a legnagyobb telefongyártók közül a Nokia, a Motorola és a Sony-Ericsson a bejelentéssel egy időben mutatta be öt új modelljét. Ezek már alkalmasak a szolgáltatás igénybevételére, és CD-minőségben teszik lehetővé a zeneszámok hallgatását. Azonban nemcsak a gyártóknak, hanem – főként a letöltés sebességének javítására – a telefonhálózat üzemeltetőinek is fejleszteniük kell rendszereiket. A T-Mobile már megegyezett a legnagyobb lemezkiadókkal – a Sonyval, a Universal Musickal és a Warner Musickal –, hogy 2004 végig a letölthető számok palettáját 250 ezresre bővítik. A lemezcégek vezetői a legális letöltésektől árbevételük érezhető növekedését várják. Niel von Hoff, az EMI lemezkiadó németországi vezetője szerint bár jelenleg forgalmuknak csak 1%-a származik az online letöltésekből, az arány néhány éven belül akár 20%-ra is növekedhet. A lemezkiadók mellett a T-Mobile is nagy lehetőséget lát az új szolgáltatásban: 2006 végig 4 millió „Ear Phones”-os készüléket tervez értékesíteni. A speciális telefonokat jelenleg 45,65 euróért árulja. Más befektetők is arra számítanak, hogy az európai piac látványosan bővül, amit az illegális letöltéseket elleni intézkedések csak fokoznak. Az amerikai Loudeye Corp. például ezt felismerve a múlt héten 57 millió dollárért megvásárolta az On Demand Distributiont (OD2),

98

Európa vezető digitális zeneszolgáltatóját. (vg.hu, 2004. 07. 02.) gazdaság, tartalomkínálat, társaság, technológia Az Orange hamarosan beindítja harmadik generációs mobiltelefon-szolgáltatását NagyBritanniában A francia Orange mobiltelefon-szolgáltató bejelentette, hogy július 19-én elindítja harmadik generációs (3G) szolgáltatását Nagy-Britanniában, bár a vevőknek az év végéig várniuk kell az új mobiltelefonokra. Az elsőként bevezetett 3G termék egy, a főként vállalati ügyfeleknek szánt adatkártya lesz, amellyel nagy sebességű internet-hozzáférést nyújt a cég a laptopfelhasználók számára. A szakértők szerint a 3G-verseny egyre élesedik Európában, ahol a legnagyobb piaci szereplő a Vodafone, a T-Mobile és az Orange. Mindhárom vállalatóriás dolgozik a harmadik generációs mobiltelefon-hálózat fejlesztésén. A Vodafone tervei szerint ez év végén a szigetország lakosságának 50%-át érik el a 3G szolgáltatások, szemben az induláskori 30%-kal. Mind a Vodafone, mind az Orange 3G hálózatánál automatikusan megtörténik a váltás a lassúbb, de szélesebb körben elérhető GPRS szolgáltatásra, amikor a felhasználó elhagyja a 3G szolgáltatás által lefedett területet. „A legfontosabb kérdés az elfogadható árú 3G mobiltelefonok elérhetősége” – véli John Jackson, a Yankee Group elemzője. „A vállalati ügyfelek megcélzása jó kiindulás, de a 3G jövője a széles körű elfogadástól függ.” E cél eléréséhez Jackson szerint szükség van arra, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően támogatást kell nyújtani a mobiltelefoneladásokhoz, vagy arra kell késztetni a gyártókat, hogy 200 dollár alatti árú készülékeket gyártsanak. (hwsw.hu, 2004. 07. 06.) technológia, gazdaság Világméretű wifi hálózatot akar a Deutsche Telekom A Deutsche Telekom rendszerszervező leányvállalata, a T-Systems kávéházakban, repülőtereken és szállodákban lévő wifi elérési pontok üzemeltetőinek összekapcsolásával egységes barangoló szolgáltatást kíván nyújtani. Az első lépésben tízezer ilyen csatlakozási pontot vonna be a cég a rendszerbe, távlati célként pedig a világon létező összes csatlakozási pont legalább a felére ki kívánják terjeszteni a szolgáltatást. Az előrejelzések szerint 2006 végére a hotspot csatlakozási pontok száma 135 ezerre emelkedik a 2003 végi 35 ezerről. A wifi elérési pontok üzemeltetői általában 5-10 eurót kérnek egy órányi internetezésért. A T-Systems wifi szolgáltatása lehetővé tenné az előfizetők számára, hogy a rendszerbe kapcsolt szolgáltatók bármelyikéhez csatlakozhassanak, és a díjat havi rendszeres számlájukon egyenlíthessék ki. A T-Systems a wifi szolgáltatási díjak jelentős csökkenését várja Európában a közeli jövőben. (index.hu, 2004. 07. 06.) gazdaság, fogyasztás, technológia A párt lapot vesz Néhány hete felreppent a hír, hogy a német szociáldemokraták egyik vállalkozása, a Német Nyomda- és Kiadótársaság (DDVG) 90%-os tulajdont szerez a Frankfurter Rundschau újságban. A baloldali FR évek óta gazdasági nehézségekkel küzd, több kiadónak is árulták, de amint a szakértőik belenéztek a könyvekbe, fejveszetten menekültek. A 180 ezer példányban megjelenő országos lapot már a bezárás veszélye fenyegette, amikor mentőangyalként feltűnt a színen az SPD (a DDVG-nek álcázva) és átvállalta a kiadó több tízmilliós adósságát. A német sajtó nagy ribilliót csapott az üzlet körül, hiszen eddig még nem volt rá példa, hogy egy politikai párt komoly, országos terjesztésű lapot birtokolt volna. Pedig a DDVG eddig is kisebb-nagyobb részesedéssel bírt tizennégy kiadóban, négy nyomdában és több rádióadóban, mellesleg ők adják ki az SPD hivatalos pártlapját is, de egy Rundschau volumenű újság „bekebelezése” már mindenkinek szemet szúrt. (hullamvadasz.hu, 2004. 07.

99

06.) fogyasztás, gazdaság, társaság, társadalmi fogadtatás Német reprográfiai díj nyomtatókra is A nyomtatókra is kivetné a másolóberendezések után esedékes reprográfiai díjat Brigitte Zypries német igazságügy-miniszter. Így a szellemi javak birtokosainak járó jogdíjakat beszedő társaságok több pénzhez jutnának. A reprográfiai díjat már most is kivetik a másolókra, a CD-gyártókra, a szkennerekre, és az üres adattárolókra, ezt az eladási ár tartalmazza. Ezt a pénzt a jogvédő társaságok, például a Gema vagy a VG Wort kapta meg. A miniszter a Süddeutsche Zeitungnak kijelentette, a rendszernek „igazságosabbnak és mindenki által elfogadhatóbbnak kell lennie. Eddig a járulékot csak azokra a készülékekre vetették ki, amelyek ténylegesen másolásra szolgálnak. A jövőben az számít, hogy általában képes-e rá.” A járulék összegét ez esetben az szabná meg, hogy átlagosan mennyi ideig használták másolásra. Ehhez módosítani kell a szerzői jogról szóló törvényt, amelyen csak tavaly változtattak. A miniszter kijelentette, a jognak követnie kell az információtechnika gyors változását. A járuléknak korlátot szab a külföldi verseny – írja a Netzeitung –, ezért egy 50 euróba kerülő nyomtatóra nem lehet 5-7 euró járulékot kivetni. Főleg a zeneműveket terjesztő ipar panaszkodik hónapok óta, mert a fogyasztók illegálisan jutnak az interneten zenei adatokhoz. A kiadóvállalatok is a forgalmuk csökkenésétől félnek. (vg.hu, 2004. 07. 06.) gazdaság, szabályozás, felhasználási jog Félmillió dollár büntetés Janet melléért 550 ezer dollárra büntethetik a CBS-t, mert Janet Jackson jobb melle előtűnt a Super Bowl szünetében – tudta meg az AP hírügynökség egy neve elhallgatását kérő forrástól. A CBS lányvállalataként működő Viacom tulajdonában húsz tv-csatorna van, és az elgondolás szerint mindegyik után az „illetlenségért” kiszabható legnagyobb büntetést, 27,500 dollárt kellene fizetnie a cégnek. A nem a Viacom-tulajdonban lévő, de a műsort szintén közvetítő csatornákat viszont nem bírságolnák meg. A „botrányos esetet” február 1-én leadott amerikai futball-döntő szünetében közvetítette a csatorna. Timberlake ekkor fedte fel kilencvenmillió néző előtt a popsztár jobb mellét, ami miatt félmillióan panaszukkal keresték meg a kommunikációs bizottságot. A „büntetendő illetlenség” pontos meghatározásáról amúgy nincs kormányszintű megegyezés, de ha a kommunikációs bizottság panaszt kap a közönségtől a reggel 6 és este 10 között, rádió és televízió csatornák sugározta szexuális tartalmú produkciói miatt, kivizsgálják az ügyet. Az FCC legutóbb a Clear Chanelt büntette meg 755 ezer dollárra a Bubba the Love Sponge című műsorért. (index.hu, 2004. 07. 01.) szabályozás, társadalmi fogadtatás, gazdaság Néhány év alatt többségbe kerülhetnek a digitális tévék A digitális televíziók (DTV) eladásából négy év múlva 70 milliárd dollár bevétel származhat, világszerte. Bár jelenleg a DTV-k piaci részesedése csekély, egyes becslések szerint az arány mindössze néhány év alatt megfordulhat. Az IDC kutatása szerint a DTV szárnyalását nagyban segíti a DVD előretörése, ugyanis a digitális televízió jobb képminőséget ígér a digitális videók fogyasztóinak. Ugyancsak növekszik az igény a plazmatévék és az LCD-kijelzők iránt. (mho.hu, 2004. 07. 01.) gazdaság, technológia Nem szól a VilágRádió Finanszírozási gondok miatt július 1-től felfüggesztette adását a VilágRádió és VilágTV. A szolgáltatást 2001-ben hozta létre egy magyar-angol-szingapúri vegyesvállalat. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter tavaly elmondta: a Mavip szolgáltatásához 150 millió forint összegű támogatást kért és kapott 2001 végén a Miniszterelnöki Hivatal által

100

létrehozott In-Forrás XXI. Kht.-tól. Az In-Forrás azonban 2003-ban végelszámolás alá került. Az eljárás során a miniszter tudomására jutott információk szerint az átutalt 150 millió forintról per folyt. A jogi eljárás célja annak tisztázása, hogy a Mavip Kft. egy már létező fejlesztés utólagos finanszírozásához jogosan igényelt-e támogatást. A Mavip 2003. augusztus 18-án bejelentette, hogy fizetni kell a műsorok hallgatásáért. Szeptember 12-étől viszont – miután a korábbi 6-10 ezres látogatószámról jelentősen visszaesett a VilágRádió közönsége – ismét ingyen lehetett hallgatni az adásokat. Ez azonban komoly finanszírozási gondokat okozott, és a működtetés ily módon – úgy tűnik – nem megoldható. A Mavip szolgáltatása nem volt egyedülálló: a jelentősebb magyar rádióadások e portáltól függetlenül is megtalálhatók az interneten. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 06.) tartalomkínálat, fogyasztás, gazdaság Az MTV a székházbérleti díj elengedését szeretné elérni Valamilyen formában írják le, vagy a kormány vállalja át az új központba költözésig hátralévő időszakban a Magyar Televízió (MTV) Rt. jelenlegi, Szabadság téri székházának bérleti díját. Erről Czeglédi László, az intézményt felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöke beszélt. „Ha ezt nekünk ki kell fizetnünk, akkor felborul a költségvetésünk” – mondta a közszolgálati médium büdzséjéről. Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerdai bejelentése szerint magántőke bevonásával épül fel az MTV új székháza Budapesten, az építkezés és a technológiai fejlesztés költsége mintegy 20 milliárd Ft. Az új székház a III. kerületi Bojtár utcában épül meg, az ingatlanon jelenleg is televíziós létesítmények vannak. Az MTV Rt. a magánbefektetőtől bérli majd új székházát, a bérleti díjat magának kell kigazdálkodnia. A pályázatot várhatóan szeptemberben írják ki, a beruházás nem terheli majd a költségvetést – tette hozzá a kormányszóvivő. Czeglédi László azt mondta, „az eddigi érdeklődés azt mutatja, hogy számosan lesznek, akik ezt a pályázatot ki fogják váltani”. A kuratórium elnöke az új épületbe költözéssel párhuzamosan végrehajtandó átalakítások kapcsán úgy nyilatkozott, „ráfér erre a szervezetre az ésszerűsítés”. „Mindenki tudja, hogy ennyi vezetővel nem lehet egy társaságot értelmesen vezetni, akkor sem, ha mindegyikük kiváló” – tette hozzá Czeglédi László, aki szerint centralizált szervezetet kell kiépíteni a hatékony és átlátható működés érdekében. Mint mondta, az új elhelyezéssel – egyebek mellett azzal, hogy öt helyett egy telephelyen működik majd az MTV – megfordítható a jelenlegi arány, amely szerint a költségek kétharmada a fenntartásra, üzemeltetésre megy el, és csak a fennmaradó rész a műsorkészítésre. A pénzügyminiszter az MTV elnökével együtt reorganizációs tervet fogad el, ősszel pedig a köztelevízió normatív finanszírozásának feltételeit is kidolgozzák. A tervek szerint az elszámolás műsorperc-alapú lesz. A jelenlegi bérleti díjakon 1,4 milliárd forintot lehet évente spórolni Az MTV a beruházás fejében vállalja szerkezetének átalakítását, vagyis azt, hogy az új székházba modern struktúrával, az új technológiához értő szakembergárdával költözik át. (mtv.hu és hullamvadasz.hu, 2004. 07. 01.) gazdaság, szakmai fogadtatás, társaság Szeptembertől már 10 csatornát lehet digitálisan fogni Budapesten Jobb képminőség, térhatású hang, több csatorna és akár internet kombinációja a televízióval. Ezt tudja digitális televíziózás . A jelek vételére alkalmas televíziókészülékek már néhány éve megjelentek a piacon. A hagyományos tévék pedig egy set-top-box névre keresztelt átalakító szerkezettel tudják a digitális adást venni. Az Antenna Hungária már 1999 óta dolgozik a hálózat kiépítésén, és most újabb 350 millió forintot költenek a rendszere. A szakemberek szerint tíz éven belül megszűnik az analóg adás. Magyarországon, ha a szükséges szabályozás megszületik, akkor várhatóan 2007-re már az egész országban

101

foghatók lesznek a digitális csatornák. (ma.hu. 2004. 07. 06.) gazdaság, technológia Megszűnt a szerződéskötési korlátozás az MTV-ben Megszüntette bizonyos szerződések aláírásának előzetes engedélyhez kötését kedden a Magyar Televízió (MTV) Közalapítvány kuratóriumának elnöksége – mondta a testület ülését követően a grémium elnöke az MTI-nek. „Van elnöke és szerződéskötési szabályzata az MTV-nek” – magyarázta a valamivel több, mint egy éve hozott döntés visszavonását Czeglédi László. Megemlítette, a menedzsmenttől kimutatást kérnek az egymillió forintnál nagyobb értékre kötött szerződésekről, ezeket a megállapodásokat a jövőben szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogják; mint mondta, ezen felül már csak a médiatörvényben szereplő korlátozások érvényesek e téren. A jogszabály szerint a közszolgálati médiumok közalapítványi kuratóriumának hatáskörébe tartozik a hitelfelvétel, illetve a 300 millió forintnál vagy a társaság éves forgalma 3%-nál nagyobb értékű szerződések megkötésének, az ingatlan- és a 100 millió Ft feletti vagyonértékű jogok elidegenítésének előzetes jóváhagyása. A kuratóriumi elnökség tavaly április 10-i – kezdetben két hónapra szóló, később meghosszabbított – döntése értelmében filmszerződést, illetve más területen 50 millió Ft feletti értékre szóló megállapodást csak a testület előzetes jóváhagyásával köthet az MTV. Fél évvel később – miután nyilvánosságra került, hogy Ragáts Imre akkori tévéelnök szabálytalanul, évi 900 millió Ft plusz áfa értékre szerződést kötött a médium reklámidejének értékesítésére – az engedélykötelesség határát 20 millió Ft-ra mérsékelték, ám ezt az elnök tavaly decemberi lemondása után visszaállították a korábbi összegre. (index.hu. 2004. 07. 06.) gazdaság, szabályozás Torzítanak az AGB nézettségmérési eredményei? Az a tény, hogy az elsötétített RTL Klub-ot többen nézték az AGB adatai alapján, mint a közszolgálati adókat, rávilágít az AGB mérési módszerének fogyatékosságára. Az MTV a foci EB közvetítése kapcsán más vonatkozásban kérdőjelezte meg az AGB mérési eredményeinek pontosságát. A közszolgálati televízió nézettsége drasztikusan emelkedett az EB kezdete óta, például este 19.30 és 21.00 között a csatorna átlagos nézettsége jobb volt, mint a Tv2-é, és csak kevéssel maradt le az RTL Klubtól. Míg az év első hónapjaiban átlagosan a nézők 18,3%-át érdekelte csak az MTV, addig az Európa-bajnokság alatt 26,7% kapcsolt a csatornára, ráadásul ezúttal a hirdetőknek oly kedves 18 és 49 év közötti korosztályban is 24%-ra emelkedett a csatorna nézettsége, pedig általában a nagy vásárlóerővel rendelkező fiataloknak mindössze 13,5%-a vett tudomást a királyi televízió létezéséről. Az MTV vezetése mégsem elégedett, mivel véleményük szerint a nézettségi adatok torzítanak, hiszen nem veszik figyelembe, hogy sokan nem otthon, hanem egy pubban, más néven a sarki kocsmában nézik a mérkőzéseket. Ráadásul Rudi Zoltán, az MTV elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha az EB mérkőzéseit adják kivetítőkön. A Magyar Televízió utoljára 2002-ben, a foci-világbajnokság idején kérdőjelezte meg nyilvánosan az AGB eredményeit, amikor a mérések szerint a vb döntője sem ért el akkora nézettséget, mint a Barátok közt. Akkor az MTV a GfK Hungáriát kérte fel egy alternatív vizsgálat elvégzésére. A GfK telefonos megkereséssel dolgozott, és eredményei jelentősen meghaladták az AGB által mért adatokat. A közszolgálati televízió ezúttal nem rendelt meg külön nézettségmérési kutatást, mivel, ahogy Rudi Zoltán az Index kérdésére válaszolta, erre most nincs pénzük. A Magyar Televízió elnöke éppen ezért még megbecsülni sem tudta, hogy hány ember nézi a csatorna közvetítéseit otthonán kívül. „Az AGB műszeres nézettségmérési eljárása szabvány az iparágban, ennél megbízhatóbb

102

eljárást egyelőre nem alkalmaznak a gyakorlatban” – mondta el Bozsonyi Károly, az AGB marketingigazgatója, aki viszont elismerte, hogy a sportközvetítések esetében jelentős különbségek lehetnek a valóság és az általuk mért eredmények között. „Egy amerikai kutatás szerint az otthonon kívüli tévénézés egy átlagos héten mindössze 0,8%-kal emelhetné a nézettséget, de a foci EB-t ennél valószínűleg nagyságrendekkel többen nézik szórakozóhelyeken” – nyilatkozta Bozsonyi. Az AGB marketingigazgatója szerint az otthonon kívüli tévénézés vizsgálatára egyelőre még csak kísérletek vannak, az egyik még nem piacképes módszer szerint például a vizsgálatban részt vevő alany egy apró készüléket hord magánál, ami képes venni a rádiók és csatornák által sugárzott hallhatatlan azonosítókat, és ezek alapján regisztrálja, ha egy bekapcsolt tévékészülék közelébe kerül. „Ez a módszer azonban még nem kiforrott, legalább négy-öt év kell ahhoz, hogy először megjelenjen az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában” – mondta el Bozsonyi, aki szerint majdani fejlesztéseik nagyban függnek megrendelőik, azaz a televíziótársaságok igényeitől. „Nem valószínű, hogy az MTV hasznosítani tudná egy másik független cég felmérését – tette hozzá Bozsonyi, mivel az AGB adatait szabványnak fogadják el a tévétársaságok és az ügynökségek, és ezeket az adatokat használják fel elszámolásaiknál.” A köztévének tehát akkor sem származna több bevétele a meccsek körüli reklámok értékesítéséből, ha kiderülne, hogy az AGB által mértnél jelentősen többen nézik a foci-Eb-t. (index.hu, 2004. 07. 02.) szakmai fogadtatás, gazdaság, technológia, fogyasztás Pénzt vár az MTV a meccsek közvetítéséért Jogdíjat vár a Magyar Televízió azoktól a vendéglátósoktól, akik kifejezetten az Európabajnokság meccseire felállított kivetítőkkel csábítják kuncsaftjaikat – közölték az MTV sajtótájékoztatóján. A köztévével csak néhány tucatnyian kötöttek szerződést a focimeccsekre. A csoportos meccsnézés áráról a köztévé nem adott felvilágosítást. „A legtöbb szórakozóhelyen jogtalanul adják az Eb mérkőzéseit, de az MTV nem tud ellenőrizni mindet pubot. Összesen alig száz szórakozóhellyel kötöttünk szerződést, így a többiek törvénysértést követnek el” – nyilatkozta Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki hozzátette: „Információim szerint az EBU, azaz az Európai Médiaszövetség emberei Budapesten vannak, és a szórakozóhelyeken is vizsgálódnak.” Az MTV az európai közszolgálati műsorszolgáltatók szervezetétől, az EBU-tól vette meg a jogdíjat 707 millió Ft-ért. A szerződés egyik pontja szerint a köztévé csak térítés ellenében adhatja át nyilvános vetítésre a képet. A szövetség pedig az uniós jogszabályokkal összhangban pontosan szabályozza, hogy egy szórakozóhelynek mekkora összeget kell fizetnie kivetítőnkként. Az Index információi szerint azonban a magyar törvények szerint a közszolgálati televízió jogszerűtlenül kötött szerződést és fogadott el pénzt egyes szórakozóhelyektől. „Minden nagy sportesemény idején felvetődik, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha a közvetítéseket kivetítőn vagy televízión adják, de a magyar szerzői jogi törvények értelmében csak akkor kell előzetes engedélyt kérniük a kocsmák, pubok tulajdonosainak a csatornától, ha belépőt szednek” – nyilatkozta az Indexnek Szinger András, az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal jogásza. „A csatornák összekeverik a sugárzást és a nyilvános előadást, ugyanis a magyar törvények értelmében csak a továbbsugárzás esetében kell engedélyért fordulni a sugárzási jogok tulajdonosához” – állítja Szinger. Azonban, ha egy tévékészülék van bekapcsolva a pult felett, még nem minősül sugárzásnak, csak nyilvános előadásnak, és ezért csak átalánydíjat kell fizetni az Artisjusnak, amely például száz főt meg nem haladó közönség esetén a szervezet honlapja szerint mindössze 5350 Ft.

103

Az MTV azonban ebből az összegből sem kap, hiszen az Artisjus csak az írók és zeneszerzők jogait védi, a beszedett pénzekből is csak ők részesülnek. (index.hu, origo.hu és hullamvadasz.hu, 2004. 07. 02.) felhasználási jog, társadalmi fogadtatás, gazdaság, szabályozás, EU Drága az olimpiai közvetítés Az athéni Nyári Játékok televíziós közvetítési jogai összesen 1,498 milliárd dollárra (1,21 milliárd euróra) rúgnak, ami a 2000-es sydneyi olimpiához viszonyítva 12,5%-os növekedést jelent. A legnagyobb részt, azaz a teljes összeg majd 53%-át az NBC fizeti, amely 793 millió dollár (641 millió euró) kifizetése ellenében szerezte meg az egyesült államokbeli közvetítési jogokat. A közvetítési díjakkal a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) a görög szervezőbizottság (ATHOC) költségvetésének több mint a felét teremti elő. Az ATHOC működési büdzséje egészében 2 milliárd euróra rúg. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, felhasználási jog Svájci támogatást kap a Rádió C Várhatóan 20 millió Ft-tal támogatja a Rádió C-t a rádióban fantáziát látó svájci nonprofit Medienhilfe nevű szervezet. Csongor Anna, az Autonómia Alapítvány elnöke, a rádió egyik tulajdonosa, azt reméli, hogy mások is követik a svájciak példáját. A rádió várhatóan további kilencmilliós támogatáshoz jut a Teleki László vezette cigányügyi államtitkárságtól. (origo.hu. 2004. 07. 07.) gazdaság Becsapás a VIASAT3 új valóságshow-jában Újabb amerikai importvalóságshow-t sugároz a VIASAT3 a Nő – kis extrával című botrányreality után. A következő sorozat főszereplője egy visszataszítónak szánt férfi. Ara para a magyar címe a VIASAT3 televízió július 11-én debütáló új valóságshow-jának, amelyben a főszereplő mennyasszony feladata, hogy átverje saját családtagjait. A fiatal nőnek a producerek olyan álvőlegényt jelöltek ki, akit megpróbáltak minél ellenszenvesebbé tenni, majd az állítólagos szerelmeseknek el kell hitetniük a külvilággal, hogy igazi esküvőre készülnek. A jövendőbeli férjet alakító rossz külsejű és otrombán viselkedő színészt a menyasszonynak el kell fogadtatnia a családjával, valamint a barátaival, meg kell győznie őket arról, hogy ő a szíve választottja. A 500 ezer dolláros nyeremény csak akkor jár a menyasszonynak, ha örök hűséget fogad a megrendezett álesküvőn, és sikerül elhitetnie a családjával, hogy valódi szertartáson vesznek részt. Ha a szülők bedőlnek, és annak tudatában, hogy igazi esküvő lesz, elfogadják lányuk választását, utólag ők is félmillió dolláros jutalmat kapnak. Az Ara pará-t korábban az amerikai FOX tévé sugározta My Big Fat Obnoxious Fiancee (kb.: Bazi ellenszenves vőlegény) címmel. (origo.hu, 2004. 07. 06.) tartalomkínálat, gazdaság Az MTI barátságtalan lépései – hézagos tájékoztatás, sérülnek az alapjogok Nem fizeti tovább az Illyés Közalapítvány (IKA) szeptember 30-ától a Magyar Távirati Iroda hírcsomagját a határon túli lapoknak. Elfogadhatatlan a magyarországi támogatással romániai magyar lapoknak eddig térítésmentesen nyújtott MTI-hírszolgáltatás megvonása – szögezte le a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. A mintegy 313 ezres olvasótáborral rendelkező hét vidéki erdélyi napilap (Szabadság – Kolozsvár, Népújság – Marosvásárhely, Hargita Népe – Csíkszereda, Szatmári Friss Újság – Szatmárnémeti, Bihari Napló – Nagyvárad, Nyugati Jelen – Arad, Háromszék – Sepsiszentgyörgy) kiadóit tömörítő egyesület állásfoglalása szerint nem szerencsés az a budapesti döntés, hogy szeptember 30tól megvonják a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírszolgáltatását a nem magyarországi sajtótól, mert ez hátrányosan érinti a romániai magyarságot. Az '56-os Deportálások Tényfeltáró

104

Bizottsága dr. Lenkovics Barnabáshoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult Vince az MTI Rt. elnökének 2004. július 1-vel hatályba lépett, az OS működési rendjét szabályozó, egyben az állampolgári jogokat korlátozó rendelkezése miatt. Közben az MTI-nél elbocsátások várhatók: ennek első ütemére 278 millió Ft-ot biztosít a magyar állam. (gondola.hu, 2004. 07. 03., transindex.ro, 2004. 07. 05.) gazdaság, tartalomkínálat, szakmai fogadtatás Újhelyi a határon túli magyar lapok hír-ellátásáráról Az MSZP médiapolitikusa esélyt lát arra, hogy szeptember 30-a után és a következő években is biztosítva legyen a határon túli magyar lapok MTI hírekkel történő ellátása. Az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának titkára, Laborczi Géza az MTI-nek azt mondta: a közalapítvány a Draskovics-csomag 197 millió forintos elvonása miatt nem tudja vállalni, hogy ellássa az MTI híreivel a határon túli magyar szerkesztőségeket. Az IKA szeptember 30-ig fedezi a hírszolgáltatások költségeit. A kormánypárti médiapolitikus nyilatkozatában hangsúlyozta: „a határon túli magyarságnak széles körű és tárgyilagos nemzeti hírszolgáltatásra van szüksége.” A határon túli magyar lapoknak juttatott hírszolgáltatás nem eshet áldozatul annak, hogy a Magyar Távirati Iroda Rt. nehéz gazdasági helyzetben van – tette hozzá. Az MSZP-s médiapolitikus kéri a kormánytól független IKA kuratóriumát, bírálja felül korábbi döntését. (mtv.hu, 2004. 07. 01.) gazdaság, társadalmi fogadtatás Botrány és sikermozi Trianonról A megkurtított mozi-változatot eddig 650 ezren látták. Röviden az előzményekről: a korábban történelmi tárgyú játékfilmeket: az István, a királyt, a Julianust, a Honfoglalást, a Sacra Coronát készítő Koltay még 2002 elején az ORTT pályázatán nyert el 15 millió forintot a Velünk élő Trianon megvalósítására. A filmről kialakított vélemények erősen megoszlanak. (vasarnapreggel.hu, 2004. 07. 04.) társadalmi fogadtatás, gazdaság Illegális szoftverhasználat: háromból egy Minden két dollár értékű legálisan vásárolt szoftverre egy dollárnyi illegálisan telepített szoftver jut – az arány, ha a korábbi robbanáshoz képest kisebb mértékben is, de folyamatosan a „fekete” felhasználások oldalára billenti a mérleget, derült ki a BSA-nak (Business Software Alliance) az egész világot átölelő tanulmányából. Tavaly világszerte 50 milliárd amerikai dollárt költöttek személyi számítógépeken futó kereskedelmi tömegszoftverekre, míg a ténylegesen telepített szoftverek értéke 80 milliárd dollár volt. Az illegális szoftverhasználat aránya 2003-ban 36%-ra nőtt. A vizsgált hat régióból az illegális szoftverhasználat terén toronymagasan a kelet-európai vezet (70%-kal), az észak-amerikai régióban az arány 23%, Nyugat-Európában éppen a világátlag (36%). S van egy meglepő adat is: az Ázsia/Csendes-óceáni térség illegális szoftverhasználati aránya alacsonyabb, mint más fejlődő régiók megfelelő mutatója, annak ellenére, hogy a négy legnagyobb illegális szoftverhasználattal rendelkező országból három ebben a régióban található. Vietnám és Kína 92%-kal vezeti a fekete toplistát, majd Ukrajna (91%) és Indonézia (88%) következik. A „nagyfogyasztók” között érdemes említeni Oroszországot (87%). A „jó fiúk” csapatában az USA vezet (a 22%-os arány megtévesztő, nominálértékben a piac mérete miatt az Államok szoftvergyártói is hatalmas károkat szenvednek), Új-Zéland 23%-kal érdemel ezüstöt, Dánia az internet-penetrációs robbanás ellenére harmadik (26%); érdekes adat, hogy a legjobb húszba befért Csehország, pedig 40%-ával 4 pontot ver a világátlagra. Az utóbbi adat magyarázata éppen a piac nagysága miatti nominálértéken elszenvedett kár – e szempontból Nyugat-Európa a ranglistavezető 9,6 milliárd dolláros mínusszal, Ázsia 7,553 milliárddal második, az észak-amerikai 7,232 milliárddal bronzot érdemel. Az illegális szoftverhasználat regionális különbségeihez számos tényező járul hozzá – a

105

szoftverek jövedelemhez viszonyított árától és a szellemi tulajdon védelmének mértékétől kezdve az illegális szoftverek elérhetőségéig és a kulturális különbségekig, állítják a kutatás végzői. Az illegális szoftverhasználat az egyes országokon belül sem egységes; városonként, iparáganként és demográfiai kategóriánként különbözik. A tanulmány megállapítja: továbbra is a magas illegális szoftverhasználattal rendelkező országok azok, ahol a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkeznek a piacok (Kína, Oroszország) – és ez semmi jót nem ígér a jövőre nézve. (dunaujvaros.com, 2004. 07. 16) gazdaság, fogyasztás, szakmai fogadtatás Többen cserélnek file-okat, mint valaha A zeneipar minden erőfeszítése ellenére tovább nő a jogvédett dalokat illegálisan cserélők száma és a „forgalomban” levő zeneszámok mennyisége is. A BigChampagne, mely az internetes file-cserét monitorozza, bejelentette, hogy júniusban egy tetszőleges időpontot kiválasztva legalább 8,3 millió ember tartózkodott olyan hálózatokon, melyek illegális zenecserélésre is lehetőséget nyújtanak (Kazaa, eDonkey stb.). Ez – közleményük szerint – minden idők legnagyobb csúcsa: 19%-os emelkedés a tavaly júniusi, 6,8 milliós előző rekordhoz képest. Sok értelme tehát nem volt a tavaly szeptemberben elindított, az RIAA által a jogsértő internetezőkkel szemben kezdeményezett peres eljárásoknak. Mindezekből azt a tapasztalatot szűri le, hogy az iparnak nagyjából egyetlen lehetősége van a peer to peer szolgáltatások fölé kerülnie: a legális alternatívákat kell még jobban felhasználóbaráttá tenni. Legnagyobbrészt a zenei állományok képviselik magukat az online file-cserében, állítja a BigChampagne felmérése. Júniusban körülbelül egymilliárd dal cserélt szabadon gazdát (ez 1 dolláros áron számolva 1 milliárd dollár kiesést jelentene a kiadóknak – ha a cserélők hajlandóak lennének megvenni a dalokat). Ez szintén új rekord a tavaly júniusi előző csúcshoz viszonyítva: akkor a plafon 820 millió volt. A szexuális tartalmú videók és képek a második legnagyobb kategóriát alkotják. (terminal.hu, 2004. 07. 14.) fogyasztás, szakmai fogadtatás, gazdaság Már az idén nyereséges lehet az Axelero Komoly esélye van annak, hogy már az idén nyereséget termeljen az Axelero – jelentette be Simó György, a társaság vezérigazgatója. A vezérigazgató korábban úgy fogalmazott, hogy legkésőbb 2005-ben kell nyereségessé válnia az internet-szolgáltatónak. A cég tavaly több mint 12 milliárd Ft-os bevétel mellett 2,2 milliárd Ft-os veszteséget halmozott fel. Simó szerint a PC alapú internetpiac fejlődésének utolsó nagy fázisába jutott, és a következő egykét évben körülbelül ugyanannyi új felhasználó jelenhet meg, mint amennyi az elmúlt években internetezni kezdett, így a PC-alapú piac két év múlva 3,5-4 millió felhasználóval tetőzhet. (index.hu, 2004. 07. 09.) gazdaság, társaság Tőzsdére lépett az első gazdasági portál Közép-Kelet-Európában Több mint fél millió euró forrást biztosító tranzakcióval tőzsdére lépett az első közép-keleteurópai gazdasági hírportál, a bulgár investor.bg. A részvényeket speciális aukciós formában 10 napon keresztül értékesítik. Az első két napon enyhén a 3.3 levás minimum ár feletti árszint alakult ki. (portfolio.hu, 2004. 07. 09.) gazdaság Az MTV korlátozná pénzügyeinek nyilvánosságát Rudi Zoltán az MTV elnöke megválasztása után felvetette: elég, ha az MTV pénzügyeit a menedzsment és a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöksége látja át: az egymillió forintnál nagyobb értékű szerződések ne kerüljenek a világhálóra. Egy elnöki utasítás értelmében ugyanis az MTV kontraktusainak zömét elvileg közzé kell tenni az interneten. A kuratóriumi elnökség augusztusban vélhetően tárgyal arról, hogy a jövőben ne kerüljenek fel az egymillió Ft-nál nagyobb értékű szerződések főbb adatai a

106

világhálóra. Czeglédi László kuratóriumi elnök szerint sehol máshol nem divat a szerződések nyilvánosságra hozatala, azok jog- és szabályszerűségét a kuratóriumi elnökség, az MTV Rt. felügyelőbizottsága is képes ellenőrizni. Abból a 4,8 milliárd Ft-ból, melyet a közelmúltban szavazott meg a parlament az MTV-nek, a köztévé három fő célt akar megvalósítani. A pénzügyi és gyártási folyamatok átláthatóságának biztosítására, illetve a belsős és külsős munkatársak foglalkoztatási rendszerének átalakítására több százmillió Ft-ot kíván fordítani. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 09.) gazdaság, szakmai fogadtatás Megtagadták a Fahrenheit 9/11 vetítését Két nagy amerikai mozilánc nem hajlandó műsorra tűzni a Fahrenheit 9/11-t. A Fridley Theaters propagandafilmnek tartja, a GKC Theaters tiszteletlenségnek érezné a vetítést az iraki amerikai katonákkal szemben. Mindketten visszautasítják a cenzúra vádját. Michael Moore Fahrenheit 9/11 című filmjét pénteken újabb 286 amerikai moziban kezdték el vetíteni. Viszont ha egy nebraskai, wisconsini vagy marquette-i mozirajongó meg akarja nézni, kénytelen odébb utazni, ugyanis a GKC Theaters és a Fridley Theaters mozilánc megtagadta a Bush elnököt kritizáló dokumentumfilm vetítését. Robert Fridley, a Fridley Theaters tulajdonosa közölte, hogy a filmet azért nem játsszák, mert propagandának tartják. „Mindig is az volt és lesz a vezérelvünk, hogy nem játsszuk le azt, amit propagandafilmnek érzünk. Nem számít a forrás. Úgy érezzük, hogy a Fahrenheit 9/11 beleesik ebbe a kategóriába.” Beth Karasotes, a GKC Theaters elnöke kijelentette, hogy a 29 mozit és 270 termet magába foglaló lánca mindaddig nem fogja vetíteni a dokumentumfilmet, amíg Amerika háborúban áll. A Fahrenheit 9/11 máris 60 millió dollár bevételt hozott a június 25-i bemutatója óta. A filmet összesen már 2011 mozivásznon vetítik Amerikában, és a harmadik hétvégéjén újabb 11 millió dollárért vettek rá jegyeket. (origo.hu, 2004. 07. 12.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás, gazdaság 21 milliárdot fialt Moore Bush-ellenes filmje A Fahrenheit 9/11 a mozitörténelem első dokumentumfilmje, ami elérte a 100 millió dolláros álomhatárt, ezzel olyan filmeket előzve meg, mint a Sikoly vagy a Cápa 2. Hétfői jelentések szerint a június végi bemutató óta a „Fahrenheit 9/11” 103,4, millió dollárt, azaz mintegy 20,6 milliárd forintnyi bevételt biztosított a moziknak. A Cannes-i Filmfesztiválon Aranypálmát nyert alkotás, amely többek közt a Bush-família és Oszama Bin Laden szaúdi családja közti gazdasági összefonódásokról szól, 6 millió dollárból készült, és még 10 millió dollárt költöttek a film marketingkampányára. (index.hu, 2004. 07. 26.) szakmai fogadtatás, fogyasztás, gazdaság Legálisan letölthető a Fahrenheit 9/11 Nem kellett sok idő, hogy a fájlcserélő hálózatokon megjelenjen Michael Moore legújabb dokumentumfilmje, a Fahrenheit 9/11. A filmrendezőnek azonban mindezzel semmi problémája sincs, ezért viszont több szervezet azonnal meg is orrolt rá. Jack Valenti az MPAA (Amerikai Mozgókép Szövetség) elnöke nem tud egyetérteni Michael Moore-ral, szerinte ugyanis a kalózmásolatok és a kalózkodás dollár milliárdokba kerül a filmiparnak, ráadásul még több ezer munkahely elvesztését is jelenti. Az MPAA elnöke szerint a filmkalózok ellen csak úgy győzhet a filmipar, ha egységes marad, és hasonló renitens akciókra nem kerül sor. (sg.hu, 2004. 07. 06.) szakmai fogadtatás, gazdaság A Pókember 2 Amerika legnézettebb filmje A Pókember második része megdöbbentő érdeklődést váltott ki Amerikában. A rajongók egyetlen nap alatt 40,5 millió dollárért vásároltak jegyeket (ez minden idők legjobb

107

nyitónapja). A második rész így megdöntötte a szintén frenetikus sikert produkáló nyitó fejezetet, amely 39,4 milliós napi bevétellel nyitott két évvel ezelőtt. (Ám azt ennek ellenére pár ezerrel többen látták, mert azóta felmentek a jegyárak.) A film a három napos versenyben is jót futott, és 114,8 millió dollárral legyőzte az előző csúcstartót, a Pókember egyet. (index.hu és mho.hu, 2004. 07. 02.) gazdaság, fogyasztás Asimov lenyomta a Pókembert Issac Asimov robotfóbiája ellen küzdő nyomozója letaszította a Pókembert a hétvégi amerikai mozi toplista éléről. A Will Smith főszereplésével készült emberek és robotok küzdelmét bemutató akcófilm második helyre szorította a Pókember 2-t az észak-amerikai jegyeladási mozilista éléről, azzal, hogy 52,2 millió dollárt söpört be a nyitó hétvégén. És ez a szám még csak az előzetes adatokon alapul. (index.hu, 2004. 07. 19.) gazdaság Tulajdonosváltás a Juventus Rádiónál A Juventus Rádió amerikai tulajdonosa, a Metromedia International Group (MIG) bejelentette, hogy csaknem minden európai rádiós érdekeltségét eladta a Communicorp Group Ltd.-nek. A Metromedia 14,25 millió dollárt kap a vevőtől a Magyarországon, Bulgáriában, Finnországban, Észtországban és Csehországban összesen 17 érdekeltséggel rendelkező leányvállalatáért, a Metromedia Internationalért. A Communicorp az ügylet lezárását 60 napon belül várja. (origo.hu, 2004. 07. 12.) társaság, gazdaság Egyre nagyobb az SMS-függők száma Németországban Egyre tömegesebb méretű a mobiltelefonos üzenetfüggők száma Németországban, immár 380 ezerre tehető a számuk. „Az SMS-ezéstőli függőség komoly baj, mentális és pénzügyi károkat okoz. A probléma depresszióhoz és személyiségtorzuláshoz vezet, ráadásul igen magas telefonszámlákhoz” – hangoztatja a függőségről leszoktató terápiával foglalkozó Andreas Herter doktor. Az eddigi legszélsőségesebb példák között tartja számon azt a tizenéves fiút, aki csaknem 2,5 millió forintért SMS-ezett olyan személyeknek is, akiket még csak nem is ismert. Akad betegei között olyan férj és feleség, akik már csakis SMS-ek révén képesek egymással társalogni, akkor is ha egymás mellett ülnek. (kisalfold.hu, 2004. 07. 12.) társadalmi fogadtatás, gazdaság Közvetlen tv-nézésre alkalmas laptop a Toshibától Qosmio az első olyan Toshiba laptop, amely teljes audiovizuális eszköztárral van felszerelve, köztük egy tv-minőségű képet produkáló 15"-es megjelenítővel, DVD meghajtóval, tvtunerrel és jó minőségű hangszórókkal. Az utóbbi időben már megjelent néhány olyan noteszgép, amelyeken az operációs rendszertől függetlenül lehet DVD filmeket nézni, ám a Toshiba Qosmio lesz az első olyan termék, amelyen a felhasználók a televíziós adásokat is a Windows Media Center szoftver beindítása nélkül élvezhetik majd. Abban az esetben azonban, ha meg kívánják állítani a tv-képet, vagy le szeretnék tölteni a műsorokat a készülék 80 GB-os merevlemezes meghajtójára, kénytelenek lesznek továbbra is igénybe venni a Windows szoftvert. A Toshiba az első, 15"-es megjelenítővel ellátott modellt augusztusban tervezi forgalomba hozni, Terry Cronin termékmenedzsment-igazgató elmondása szerint 2500 és 2600 dollár közötti áron. A gyártó a jövőben nagyobb képernyős változatok eladását is tervezi a Qosmio laptopból, amely Rob Enderle független elemző szerint valószínűleg a legjobb elérhető noteszgép lesz a piacon. (hirek.prim.hu, 2004. 07. 14.) technológia, gazdaság 108

T-Mobile: médiainvázió júniusban Bár június már az uborkaszezon kezdete a hirdetési piacon, májushoz képest rátett egy lapáttal a T-Mobile. A legnagyobb magyar mobilszolgáltató az előző hónaphoz képest több, mint 50%-kal növelte listaáron számított tévés hirdetéseit. A T-Mobile a legjobban hirdetett márka lett júniusban megelőzve a Matávot és a Vodafone-t derül ki az Intern adataiból. Az imázsváltáson átesett mobilcég júniusban listaáron 968 millió Ft-ot költött, a piacon ezzel a 3. legnagyobb hirdetővé lépett elő. A távközlési társaságot csak a több márkával kommunikáló Unilever és Danone tudta megelőzni. A T-Mobile lényegesen többet költött, mint a Vodafone, amely májusban még intenzívebben kommunikált versenytársánál. A Vodafone júniusban 747 millió Ft-ot fordított hirdetésekre listaáron. Rendkívül érdekes, hogy a listáról teljesen eltűnt a Pannon GSM. Úgy látszik a 2. számú magyar mobilcég erősen visszafogta költéseit. (vg.hu, 2004. 07. 14) gazdaság Hamarosan eljön a mobil televíziók kora Egyre inkább úgy tűnik, a tudomány és a technika fejlődése lehetővé teszi, hogy kedvenc műsorunkat, bárhol is legyünk, bármit is csináljunk, mobilunk segítségével végignézhessük. Dél-koreai már rendelkezik egy szélessávú mobil TV szolgáltatással, amelynek az ára jelenleg még igen borsos, egy másfélórás filmért akár 100 amerikai dollárt is elkérhetnek. Azonban a délkelet-ázsiai piacon hamarosan a konkurencia is megjelenik az SK Telecom személyében, amely vállalat műholdas sugárzással kísérletezik. Berlinben és Helsinkiben hagyományos földi TV-adók segítségével próbálják meg lehetővé tenni a tökéletes szórakozást. A szakértők véleménye szerint azonban arra még várni kell, hogy az új találmány minden háztartásból kiszorítsa a hagyományos televízió készülékeket. (vg.hu, 2004. 07. 14.) technológia, gazdaság, szakmai fogadtatás Mobilon tévézhetnek a norvégok A norvég mobilfelhasználók a Norwegian Broadcasting Corporation (NRK) jóvoltából ezentúl akár napi 24 órában is televíziót nézhetnek a telefonjaikon. 2005-ben a készülékek túlnyomó része már multimédiaképes lesz. A szolgáltatás jóvoltából a norvég mobilosok az élő adáson kívül meghatározott tematikus programokat is választhatnak, úgymint óránkénti hírösszefoglalót, vagy éppen autós magazint. A mobilhálózatok egyre gyorsabb és jobb szolgáltatást nyújtanak, s jövőre a készülékek 80%-a már rendelkezni fog médialejátszóval. Pillanatnyilag a televíziós társaság ingyenes kínálja szolgáltatását a mobilszolgáltatóknak, ám ősszel néhány programot már fizetőssé kíván alakítani. A felhasználóknak már most is meghatározott letöltési díjat kell fizetniük, amely mobilszolgáltatótól függően havi 30 és 50 euró között váltakozik. (origo.hu, 2004. 07. 13.) gazdaság, technológia, tartalomkínálat Már nemcsak hírtévé az al-Dzsazíra Merész álmokat dédelget az Egyesült Államok kormánya által Oszama bin Laden szócsövének tartott Al-Dzsazíra nevű katari televíziós csatorna. Vezetői azt tervezik, hogy a hírcsatorna és a már működő sportprogram mellett gyermekeknek szóló műsort és dokumentumcsatornát is indítanak. Sőt, igyekeznek mielőbb megjelenni a tőzsdén is. A televízió szinte páratlan népszerűségre tett szert az arab világban: a legnézettebb televízióvá nőtte ki magát azokban a háztartásokban, ahol rendelkeznek műholdvevő készülékekkel. Irakban például nézettségben manapság messze maga mögé utasítja az amerikaiak által támogatott televíziókat, igaz, versenytársa, az al-Arabija hírtelevízió műsorait valamivel többen követik figyelemmel. „Egyedülálló pozíciónkat kihasználva kéthárom esztendőn belül értékpapírjainkkal meg akarunk jelenni a dohai tőzsdén” – jelentette ki a hírtelevízió vezetője, Ahmed el-Sejk. tőzsdére való kijutással akad egy kis gond. 109

Méghozzá az: nem árt nyereségesnek lenni ahhoz, hogy a cég kibocsássa részvényeit. Márpedig egyelőre ettől igencsak messze vannak. Az al-Dzsazíra kiadásainak 90%-át ugyanis a katari állam fizeti. Az al-Dzsazírát gyakran arab CNN-ként emlegetik, s nemcsak azért, mert huszonnégy órán keresztül ontja a híreket. Kiterjedt tudósítói hálózatával valóban új színt hozott a média illetve a hírtelevíziók világába. Az al-Dzsazíra sikere nyomán egyre több arab hírtelevízió jelent meg az éter hullámain. Az iraki háborúban szinte egy csapásra vált ismertté a dubai központú al-Arabija és az ugyancsak Arab Emírségekbeli Abu Dhabi tévé. E programok hirtelen megjelenése összefüggésbe hozható avval is, hogy az arab országokban évről évre válik mind népszerűbbé a műholdas televíziózás. Napi 24 órában sugárzó, arab nyelvű hírtévét tervez létrehozni a BBC kormányköltségen, ellensúlyozandó az al-Dzsazíra nyugaton sokszor komoly fenntartásokkal kezelt térségi tevékenységét. (A programot elsősorban avval vádolják, hogy az iraki felkelőket pártfogolja). A brit sajtó szerint az ötlet a brit külügyminisztériumban született meg. A fő cél az alDzsazíra és a hozzá hasonló, az arab világban rendkívül népszerű, ám sokszor élesen nyugatellenes hírtartalmakat sugárzó helyi műholdas tévék hatásának csökkentése. Az új tévét az angol nyelvű BBC World mintájára hoznák létre; a műsorok zömét Londonból sugároznák, de azokat jórészt közel-keleti személyzet gyártaná. Az éves működtetési költség a Financial Times értesülése szerint 28 millió font (10 milliárd Ft) lenne; ezt, csakúgy, mint a BBC World Service rádió költségvetését, a brit külügyminisztérium fedezné. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 06. és nepszava.hu, 2004. 07. 14.) gazdaság, fogyasztás, tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás Digitalizál és jogdíjat fizet a Rádió a tőkejuttatásból A Magyar Rádiót felügyelő közalapítvány a közszolgálati médiumok tőkejuttatásából az Országgyűlés által az intézménynek megszavazott 1,2 milliárd forintot juttat. A Magyar Rádió az összeg több mint egynegyedét archívuma digitalizálására, a fennmaradó részt a jogdíjas kifizetések bérré alakítására fordíthatja. (jogiforum.hu, 2004. 07. 14.) gazdaság, technológia Hatalmas lehetőségek az online játékiparban Iparági becslések szerint 4 év múlva már 1,1 milliárd dollárt ér a játékpiac azon szegmense, amelynek a nem jogkövető magatartású régiók sem okoznak gondot. A Yankee Group új felmérése szerint 2008-ra a teljes videojáték piac körülbelül 10 százalékát tudhatja majd magának az online játékok részlege. Ennek az egyik kulcstényezője a játékkonzolok egyre alacsonyabbá váló ára: míg egy konzol indulásakor tipikusan 300 dollárba került, négy év múlva már csak 50 dollárt kell majd egy ilyen eszközért kifizetni. Ezzel párhuzamosan azonban emelkedni fog a játékokból származó bevétel (ami már ma sem kevés: eladásokból és előfizetésekből kicsivel több, mint 350 millió dollár, reklámokból viszont még több, 450-550 millió dollár folyik be csak az idén). A tavalyi év során csak az Egyesült Államokban 2,4 millió ember vett igénybe fizetős online játékot, ezzel 209 millió dolláros bevételt hozva a fejlesztők „konyhájára”. 2008-ra ez a tábor már 5,2 milliósra fog duzzadni, 556 millió dollárt termelve a kiadók számára. Az online játékoknak megvan az a nagy előnyük, hogy a főként kalózszoftvereket használó térségekben is sok bevételt hoznak. (terminal.hu, 2004. 07. 13.) fogyasztás, gazdaság Több mint félmilliárd forintos büntetés az RTL Klubnak és a TV2-nek Összesen mintegy hatszáz millió Ft kötbér fizetésére kötelezte a két országos kereskedelmi televíziót a médiahatóság, mivel álláspontja szerint az RTL Klub és a TV2 a törvényben előírt 6%-nál kevesebbet költött magyar nyelvű filmek támogatására a reklámbevételekből. A jogszabály szerint ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerű tudományos film vagy animációs film, 30%-ban nem saját gyártású alkotás. E kötelezettség

110

filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap részére – a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül – befizetett pénzösszeggel is teljesíthető. A TV2 programigazgatójának közlése szerint bíróságon támadják meg a médiahatóság döntését. (index.hu, 2004. 07. 15.) szabályozás, gazdaság Fontos terepnek számít térségünk a telekomcégeknek A kelet-európai államok, főleg az új-EU tagok piacai alkalmas terepet biztosítanak új telekommunikációs szolgáltatások tesztelésére – áll az IDC legfrissebb jelentésében. A nyugat-európai és közép-kelet európai telekommunikációs piac forgalma 2003-ban összesen 245 milliárd dollárt tett ki, ez 281 milliárdig kúszhat fel 2008-ra. A folytatódó privatizáció és a liberalizáció a verseny további növekedéséhez vezethet, és hozzájárulhat az adat- és internetszolgáltatások széles körben történő elterjedéséhez. Jelenleg minden téren jobban teljesít Európa nyugati fele. Az ISDN-szolgáltatás penetrációja elérte a 60%-ot, míg az új tagállamok esetében ez az adat 30%. (fn.hu, 2004. 07. 15.) gazdaság, technológia, fogyasztás 330 millión osztozik az RMDSZ tévés alapítványa két további pályázóval Három külmagyar szervezet – köztük az RMDSZ Janovics Jenő filmrendezőről (JJA) elnevezett alapítványa – vehet részt azon a meghívásos pályázaton, amelyet a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) írt ki a határon túli tévézés fejlesztésére. A JJA mellett az UMDSZ, vagyis a Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Mozaik Alapítvány a vajdasági szórványmagyarság kultúrájáért indulhat a 330 millió Ft-os keretösszegért. A pályázat elsősorban eszközbeszerzésekhez biztosít vissza nem térítendő támogatást, melyhez a pályázóknak önrészt nem kell biztosítaniuk. Az IHM-nél műsorkészítési és sugárzási támogatásért egyaránt lehet fordulni. Kikötés, hogyha bármelyik szervezet 100 millió Ft fölött szeretne támogatást szerezni, akkor meg kell oldania, hogy az általa gyártott magyar nyelvű műsor legalább heti 30 óra legyen és legalább 200 ezer magyar háztartást érjen el. (transindex.ro, 2004. 07. 27.) gazdaság, technológia, fogyasztás Politikailag diszkriminál a Soproni Televízió A soproni Fidesz az ORTT -hez fordul, amiért a városi televízió diszkriminatív módon rendszeresen távol marad a párt rendezvényeiről – mondta Abdai Géza frakcióvezető sajtótájékoztatón pénteken. A frakcióvezető elfogadhatatlannak nevezte, hogy a helyi kábeltévé csak a szocialista városvezetésnek biztosít megjelenési lehetőséget, holott – mint megjegyezte – a városi önkormányzat a közszolgáltatás jegyében biztosított ez évben is harminc millió Ft-os támogatást a televíziónak. A Soproni Televízió sajtótájékoztatón jelen lévő szerkesztője minderre úgy reagált, hogy „a kábeltelevízió minden párt számára heti rendszeres megjelenést biztosított”. Abdai Géza ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a televízió által biztosított, heti egyszeri állandó időpontban közölt tudósítások nem felelnek meg a médiatörvény által is előírt időszerűség követelményének. (ma.hu, 2004. 07. 17.) társadalmi fogadtatás, gazdaság Lemaradhatunk a digitális televíziózásban Egy tanulmány szerint 2010-re több mint százmillió háztartás fog hozzáférni digitális televíziós csatornákhoz, de Magyarországon várhatóan csak egymillióan állnak át a jelenlegi analóg vételről a digitálisra. Hazánk csak Romániát és Csehországot előzi meg a listán, de keleti szomszédunk hamarosan elénk kerülhet. 24%-kal, 39,5 millióra nőhet az európai digitális televíziós háztartások száma 2004-ben. Az Informa Media Group által készített tanulmány szerint 2010-re ez a szám meghaladhatja a 112 milliót. Hazánkban hat év múlva várhatóan több mint egymillió, az összes televíziós háztartás harmada áll át a jelenlegi analóg vételről a digitálisra. Magyarország jelenleg csak Romániát és Csehországot előzi meg a listán, hat év múlva azonban már keleti szomszédunk

111

is lehagyhatja hazánkat az Informa Media 21 országra kiterjedő vizsgálata szerint. Magyarországon jelenleg az UPC nyújt digitális szolgáltatást az UPC Directen keresztül valamivel több, mint 100 ezer háztartásban. A tervezett új csatornák miatt a legnagyobb kábelszolgáltatónál már jelezték, hogy 2005-ben várhatóan megkezdik a digitális műsortovábbításra való áttérést. Az átállásra már csak azért is szükség van, mert a szolgáltatók technikai kapacitásai beteltek. Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendkívül költséges átállás után a jelenleginél jóval több televíziós csatornára lenne szükség. Közben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) a digitális földfelszíni sugárzást (DVB-T) támogatná elsősorban. A szabályozás és a nemzetközi koordinációs feladatok az állam részéről elsősorban a digitális földfelszíni sugárzásra való átállásban aktuálisak – jelezte korábban érdeklődésünkre Bánkúti Erzsébet, az IHM hírközlési helyettes államtitkára. Ugyanakkor nem titkolta azt sem, hogy a tárca platform-semlegesen szeretne közreműködni az átállásban. Az Antenna Hungária Rt. ez évben 720 millió Ft-ot kap az IHM-től, valamint az ORTT-től a DVB-T kísérleti adásainak további fejlesztésére. A társaság tervei szerint a fővárosban két multiplexen összesen 10 programot tudnak majd digitálisan továbbítani szeptembertől. A Kabhegyen keresztül pedig a budapestiek közül ugyancsak öt program továbbítható majd digitálisan. (index.hu, 2004. 07. 19.) gazdaság, technológia, fogyasztás, társadalmi fogadtatás Nincs normatív finanszírozás Martinák László, az MTV nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője szerint az MTV-nek nem az uniós, hanem a hazai médiaszabályozás okozza a legtöbb gondot. Hazánkban ugyanis a közszolgálati médiumok éves költségvetését évente, az országos büdzsé részeként határozzák meg. Ez nem tekinthető normatív finanszírozásnak. Az ígéretek szerint ősszel elkezdik kidolgozni az előre tervezhető, műsorperceket finanszírozó modellt. „A jelenlegi forma jogilag is aggályos. Ellentétes az amszterdami jegyzőkönyvvel az, hogy a kormány átvállalta az előfizetői díjakat. A normatív finanszírozás hiánya ráadásul kizárja az MTV-t az uniós pályázati lehetőségekből, ami 100 millió eurós veszteséget jelent. Nem beszélve a koprodukciós lehetőségekről, amelyekből ugyancsak a negatív mérleg miatt maradunk ki” – mondta Martinák. A közszolgálati tartalomszolgáltatás során az EBU ragaszkodik a klasszikus hármas egység betartásához, miszerint egy közszolgálati műsor informáljon, képezzen és szórakoztasson, vagyis a nagyközönséget érdekelje, és ne csak a rétegnézőkhöz szóljon. Ez a hármas egység a német médiatörvényben tételesen is benne van. A normákat minden ország saját kulturális hagyományai alapján határozhatja meg. A nemzetközi kapcsolatok igazgatója szerint egyébként a kereskedelmi és a közszolgálati adók közötti határok már jó ideje kezdenek elmosódni. Számos tematikus csatorna működik, a verseny pedig egyre élesebb. Európa több országában a köztévé a piacvezető, például a skandináv országokban. Az új tagországok közül ez Szlovéniában és Lengyelországban van így. Nálunk Martinák álláspontja szerint sokat ront a nézettségen, hogy a médiatörvény az M2-t műholdra tette. „Az európai gyakorlat szerint is legalább két fő adóval rendelkezik egy nemzeti közszolgálati televízió, de a digitális földi sugárzású televíziózás elterjedése révén egyre több tematikus csatorna is megjelenik a köztévék mellett, a franciák például négyet-ötöt működtetnek, a német ZDF és az angol BBC pedig négyet-négyet. Az EBU régebbi tagjai között köztévé nincs is tematikus adók nélkül” – mondta a nemzetközi kapcsolatok igazgatója. (mho.hu, 2004. 07. 20.) szabályozás, gazdaság, tartalomkínálat, EU A magyar online hirdetési piac – 2004. második negyedév A hazai online piac vezető szereplőinek értékesítési adatain alapuló Online Hirdetési Index az év második negyedévében várakozásokon felüli szintet ért el. Az idei év második

112

negyedében 670 millió Ft-ot meghaladó forgalom a tavalyi év hasonló időszakának 381 millió Ft-os bevételével összehasonlítva 76%-os növekedést mutat. 2004. eddig eltelt időszakát vizsgálva a piac 1 milliárd Ft-ot meghaladó forgalmat bonyolított le, amely 65%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakának 626 millió Ft-os forgalmához képest, megerősítve, hogy a hirdetők egyre nagyobb számban ismerik fel az online hirdetésben rejlő lehetőségeket. Az Online Hirdetési Index második negyedéves – a várakozásokat felülmúló – adatai azt mutatják, hogy a piac igen erős, és rendkívüli fejlődési lehetőségek állnak előtte. Míg a teljes hazai hirdetési piac ugyanebben az időszakban csupán 10% körüli növekedést ért el, és az online mellett más piaci szegmens nem produkált az átlaghoz képest kiemelkedő növekedést, arra lehet következtetni, hogy az online hirdetések jelentős bevételt tudtak elvonni más hirdetési csatornáktól. Mindez annak köszönhető, hogy a hirdetők nem csak az online médiumok népszerűségét, hanem az online hirdetések szegmentációs képességét is egyre jobban értékelik, azaz olyan célcsoportokat érhetnek el e médiumokon keresztül, amelyeket más hirdetési formákkal nem, vagy sokkal nehezebben. Bár a teljes hirdetési piacból egyelőre csupán 2-3% jut az online médiumokra, a jelenlegi fejlődési ütem alapján ez a szám a közeljövőben többszörösére nőhet, és azt eredményezheti, hogy az online médiumok a népszerűségüknek – olvasottságuknak, hallgatottságuknak és nézettségüknek – egyre inkább megfelelő arányban részesedhetnek a hirdetési tortából. A 2004. első félévére jellemző ugrásszerű fejlődés hátterében a természetes piaci növekedés mellett az Axelero szerint néhány kiemelkedő esemény áll. Az egyik a Westel-T-Mobile brandváltással járó intenzív reklámkampány-sorozat, amely – a mobilszolgáltató online marketingben való jártasságának köszönhetően – jelentős bevételt eredményezett a piac számára. A másik fontos esemény a foci EB volt, amely a hatalmas érdeklődésnek köszönhetően sok hirdetőt vonzott a Világhálóra. E két összetevő az Axelero becslése szerint közel 10%-os extra bevételt hozott a piacnak 2004. második negyedévében. Az Axelero szerint az on-line médiumok népszerűsége nagyban függ az internetelérések számának növekedésétől és típusától. Az idei év első negyedévében a hazai internetezők 19%-a már ADSL kapcsolaton keresztül érte el a világhálót, további 15,5%-a pedig kábeles internet -hozzáférést használt. Egy év alatt, 2003 június 30. és 2004 június 30. között az otthoni ADSL előfizetések száma a teljes hazai piacon 42 ezerről 112 ezerre nőtt, ami csaknem 300%-os növekedés. (terminal.hu 2004. 07. 21. és hirek.prim.hu, 2004. 07. 22.) fogyasztás, gazdaság, technológia 3 órás adásszünet 70 millióért Arról nincsenek pontos kimutatások, hogy az ORTT hat határozata miatt mekkora bevételkiesést volt kénytelen elszenvedni az RTL Klub csatorna, de a Mai Nap számításai szerint akár a 70 millió forintot is elérheti a kár. Ez azonban talán még mindig kevesebb, mint amennyire a hosszú ideje húzódó per költségei rúgnak. (ma.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság Olimpia – korlátozott hirdetési lehetőségek Az olimpia alatt meghatározott területeken egyedül a városban lehet promóciókat szervezni, de ezt csak azok a vállalatok tehetik, amelyek a Top IV programban részt vesznek. Molnár Zsolt, a MOB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ebbe a szűk körbe nagyon nehéz bekerülni, a részvételt ugyanis a NOB pályázatán lehet elnyerni, ahol a hirdető reklámozásra szánt terméke mellett a felajánlott dollármilliók is sokat nyomnak a latba. A 2000-es nyári játékokban a Top IV listán szereplő vállalatok 550 millió dollárral a teljes költségvetés 18%át biztosították. Ezt a jegybevételekből befolyt összeg csak egymillió dollárral haladta meg, a legnagyobb bevétel – 1,1331 milliárd dollár – pedig a televíziós jogdíjakból származott. (kreativ.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, felhasználási jog Terjeszkedne az ARTE

113

A magyarországi kultúrát is fontosnak tartja a német-francia ARTE televíziós csatorna stratégiai és fejlesztési igazgatója, Hans-Walter Schlie. A német és francia állami pénzből évente mintegy 350 millió eurós büdzsével működő, strasburgi központú ARTE-társulás célja olyan televíziós műsorok gyártása és továbbítása, amelyek erős kulturális és nemzetközi karakterükkel elősegítik egy egységes európai szellem kialakulását. A műsor 30%-a német, 30%-a francia, további 30%-a pedig más európai országokból származik. A fennmaradó 10% a világ többi részéből érkezik, bennük az amerikai produkciók száma minimális. Hirdetést nem adnak, mivel az ellentétes a csatorna elveivel. Az ARTE mindemellett komoly összegekkel támogatja a művészfilmgyártást is, több magyar alkotóval dolgoztak már együtt. Jelenleg Pálfi György Taxidermia című családrámájába és Mundruczó Kornél Delta című sci-fijébe szálltak be. Érdekesség, hogy például Pálfi már akkor kapott pénzt az ARTE-tól, amikor a Magyar Mozgókép Közalapítvány nem találta azt támogatásra méltónak. Schlie szerint ez nem egyedi eset, például Lars Von Trier is a csatornának köszönheti, hogy ilyen sikeres pályát futott be, ugyanis ők már akkor támogatták a dán mestert, amikor még senki sem akart hallani róla. De az is beszédes, hogy az európai kulturális csatorna más kontinensen élő kultuszrendezőket is támogat. Egyebek közt például a kínai Wong Kar-Wai 2046 című, az idei cannes-i fesztiválon bemutatott, romantikus scifijét – amely a hazánkban is sikerrel vetített Szerelemre hangolva folytatása. Hans-Walter Schlie kérdésünkre, hogy ez miért éri meg az ARTE-nak, azt mondta, hogy ezzel a csatorna megszerzi a nemzetközi tévé premierjogát. Hangsúlyozta: a nemzeti csatornákkal nem kívánnak konkurálni, a hazai bemutató természetesen megelőzheti a nemzetközit. HansWalter Schlie egyébként a közelmúltban tárgyalt az esetleges koprodukciós együttműködésről a Magyar Televízió vezetőjével, Rudi Péterrel is, megállapodásra azonban a magyar közszolgálati tévé anyagi helyzete miatt nem kerülhetett sor. Az ARTE az 50 millió európai háztartás 80%-ában fogható. Schlie szerint Magyarországon is lenne igény egy ilyen színvonalas tévéműsorra, mivel a hazai csatornák szinte csak amerikai műveket sugároznak. Műholdon keresztül már lehet fogni nálunk is az ARTE-t (elsősorban a német nyelvű verziót), de fokozatosan szeretnének bekerülni a kábeles sugárzásba is. Schlie hangsúlyozta: ha több magyar háztartásba jutnának el, a bevételeket visszaforgatnák egy teljesen magyarított adás kifejlesztésére. Tulajdonképpen a fogyasztókon múlik, hogy az országot lefedő kisebb-nagyobb kábelszolgáltató cégek felvegyék az ARTE-t a kínálatukba – tette hozzá Lohonyai Dóra, a csatornát Magyarországon képviselő Artnexus Kft. ügyvezetője. (nol.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, tartalomkínálat, fogyasztás, szakmai fogyasztás Példa nélküli rovó a francia távközlésnek Akár az 1,7 milliárd eurót is elérheti a France Télécom eddig példa nélkül álló büntetése, amiért egy kormánydöntés alapján kilenc éven át versenytársainál kevesebb társasági adót kellett fizetnie. A kamatokkal, a büntetéssel és a visszatérítendő összeggel együtt akár 1,7 milliárd euróra is rúghat Franciaország legnagyobb telekommunikációs vállalatára, a France Télécomra (FT) kirovandó európai versenybizottsági büntetés – volt olvasható tegnap a francia sajtóban. A büntetés alapjául szolgáló kilenc évben – 1994 és 2001 között – a monopol helyzetű cég évente majdnem kétszázmillió euróval fizetett kevesebb társasági adót, mint a szabályok szerint kellett volna. A telekommunikációs óriásvállalat 1,4 millió részvényese közül elsőként a legnagyobb emelte fel a szavát: a francia állam. A Le Monde a pénzügyminisztert idézi, aki a brüsszeli bizottságot bizalmatlansággal vádolja, hiszen évek óta tudomása volt a telekommunikációs szolgáltató privilegizált helyzetéről, de arról csak 2002 júniusában kért jelentést. A France Télécom vezetősége a bizottság döntését minden gazdasági és jogi alapot nélkülözőnek titulálta, és a közösségi jogok oly mértékben súlyos megsértéseként értékelte,

114

amely alkalmas a közösségi piac jogbiztonságának megingatására. A nagyvállalat ellenkeresetet fog beadni a brüsszeli közösségi legfelsőbb bíróságnál. Az internetes francia gazdasági napilap, a Les Echos tegnapi exkluzív összeállításából kiderül, hogy a francia parlamentben évek óta folytak a csatározások a képviselők és a kormány között a kommunikációs cég kedvezményeinek megszüntetéséről. Az FT privilégiumait végül tavaly teljes mértékben eltörölték. A tegnapi francia lapok az elmúlt évek csatározásairól is cikkeztek Párizs és Brüsszel között, amelyek folyamán Mario Monti feltételekhez kötötte az állami szerepvállalást a vagon-, gépés járműgyártó Alstom, a Bull francia számítógépgyártó vagy a francia áramszolgáltató, EDF esetében. A France Télécom állami támogatásáról sokat elárul az a tény, hogy a bizottsági döntés hatására a vállalat részvényei ahelyett hogy esni kezdtek volna, kismértékben elindultak felfelé. (nol.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, szabályozás, EU Koltai Róbert „Világszám” című filmje nyerte meg az első hazai magánbefektetőt Fiatal, pályakezdő producer mondhatja el magáról, hogy az újkori magyar film történetében elsőként sikerült magánbefektetőt megnyernie új magyar film támogatására. A produkció Koltai Róbert új nagyjátékfilmje, a Világszám!, amelynek produceri feladatát a színészrendező fia, Koltai Gábor látja el. A szerződés a filmet gyártó Filmsziget Kft., valamint Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalkozása, a Kész Kft. között köttetett meg, a fiatal producer illetve Varga Mihály vezérigazgató aláírásával. (A méltán jeles eseményről kisfilm is készült, amely hamarosan látható a film internetes honlapján, a www.vilagszam.com-on.) A Kész Kft. korábban szponzorként már részt vett a film támogatásában, ez a szerződés azonban már másról szól. Ez befektetés, amelynek fejében az állam és a filmtörvény által garantáltan komoly adókedvezmény jár a befektetőnek amellett, hogy a befektetés teljes összegét levonhatja a fizetendő adójából. A Világszám 168 millió Ft állami támogatást kapott. Ezen belül a kulturális tárca két részre osztva összesen 20 millió Ft-tal, míg az MMK három pályázaton keresztül is segítette a produkciót: a játékfilmes szakkollégiumtól 90 millió, kiegészítő támogatásként 8 millió, a látogatottsági alapból pedig 50 millió Ft-ban részesült. Koltai Róbert új filmének bemutatója először az Egyesült Államokban és Romániában lesz. (hirtv.hu, 2004. 07. 15. és nepszava.hu, 2004. 07. 23.) tartalomkínálat, gazdaság, szabályozás Emigrálnak a műholdas tévék Európában messze nálunk a legdrágább a műholdas műsorszolgáltatás: évente több tízmillió Ft, miközben Prágában mindössze háromszázezer Ft körüli összeget kell fizetni. Nem magyar, hanem cseh engedéllyel sugározza júliustól műsorát a Minimax. A nézők ebből semmit nem érzékelnek, a műsort továbbra is műholdról sugározzák, és a kábeltévék terjesztik. Csakhogy a magyar médiahatóság már egyetlen fillért sem kap. Sár Csaba a Minimax Műsorszolgáltató Rt. igazgatósági tagja megemlítette: miközben a román adás magyarországi román kisebbségi gyermekekhez történő eljuttatását a román kormány kifejezetten támogatja, addig a magyar nyelvű adás romániai terjesztését a magyar médiahatóság semmilyen mértékben sem támogatta. (ma.hu, 2004. 07. 24.) gazdaság, szakmai fogadtatás 21 milliárdot fialt Moore Bush-ellenes filmje A Fahrenheit 9/11 a mozitörténelem első dokumentumfilmje, ami elérte a 100 millió dolláros álomhatárt, ezzel olyan filmeket előzve meg, mint a Sikoly vagy a Cápa 2. Michael Moore Bush elnököt élesen bíráló Fahrenheit 9/11 című dokumentumfilmje új rekordot állított fel, a hét végén ugyanis a dokumentumfilmek történetében elsőként lépte túl a százmillió dolláros összbevételt az észak-amerikai mozikban.

115

Hétfői jelentések szerint a június végi bemutató óta a Fahrenheit 9/11 103,4, millió dollárt, azaz mintegy 20,6 milliárd Ft-nyi bevételt biztosított a moziknak. Az Oscar-díjas Moore úgy értékelte a kereskedelmi sikert, hogy az a dokumentumfilmek iránti igény növekedésének a bizonyítéka és egyben „kihívás” a hollywoodi filmproducerekkel szemben, hogy több dokumentumfilmmel ajándékozzák meg a publikumot. A Cannes-i Filmfesztiválon Aranypálmát nyert alkotás, amely többek közt a Bush-família és Oszama Bin Laden szaúdi családja közti gazdasági összefonódásokról szól, 6 millió dollárból készült, és még 10 millió dollárt költöttek a film marketingkampányára. A film harminchárom nap alatt az amerikai bevételi örökranglistán a kétszázhetvenötödik helyen áll, olyan kultikus alkotásokat előzve meg, mint a Sikoly, az Amerikai pite a Die Hard 2, vagy éppen a Cápa 2. (index.hu, 2004. 07. 26.) gazdaság, szakmai fogadtatás, fogyasztás Felülvizsgálná az ORTT a műholdas műsorszolgáltatási díjat Szeptember közepén megkezdheti a tárgyalást az ORTT a műholdas adók műsorszolgáltatási díjának felülvizsgálatáról – nyilatkozta Kovács György, a médiahatóság elnöke. Nem indokolt viszont ugyanezt az eljárást a földi terjesztésű műsorok szolgáltatóival kapcsolatban lefolytatni, mert ezekkel a társaságokkal hosszú távú szerződései vannak a médiahatóságnak – közölte az elnök. Kovács György elmondta: Magyarország uniós csatlakozásával „a joghatóság megválasztása valódi opcióvá vált”. Viszont „tévútnak” nevezte azt, hogy egyes társaságok olyan államokban regisztráltatják magukat, ahol számukra kedvezőbb a jogi környezet. Jelenleg a joghatósággal foglalkozó európai szervezettől kért tájékoztatás megérkezésére várnak, s annak ismeretében dolgozza majd ki saját elképzeléseit az ORTT – tette hozzá. Elismerte, hogy a környező államokban a magyarországinál jóval kisebb a műsorszolgáltatási díj, s van olyan ország is, ahol csak a műsorszolgáltató regisztrációjáért kell fizetni. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a díjmódosítás „költségvetési kérdés is”, hiszen a beszedett összegeket az ORTT pályázatok útján újraosztja. (fn.hu, 2004. 07. 28.) szabályozás, gazdaság AUGUSZTUS

Jelentősen bővülhet a hazai online reklámköltés Idén Magyarországon 40-50%-kal is emelkedhet az online reklámköltés, és akár a 3 milliárd Ft-ot is meghaladhatja. Az interneten hirdető cégek közül továbbra is az autógyártók és a telekommunikációs cégek a legaktívabbak, de például a sörgyártók és a szépségápolási cikkeket forgalmazó vállalatok is egyre gyakrabban jelennek meg. A szakértő szerint ezek a cégek elsősorban a nagy portálokon hirdetnek, amelyek látogatottságukkal a legolvasottabb sajtótermékekkel is felveszik a versenyt. Az online hirdetési piac hasonló mértékben növekszik külföldön is, az Egyesült Államokban például több mint 9 milliárd dollárra nőhet az internetes reklámköltés, ami 25%-os növekedésnek felel meg – írja a Világgazdaság. (ebroker.hu, 2004. 08. 18.) gazdaság

116

Informatikai fejlesztések kezdődnek Dél-Dunántúlon Jelentős előrelépést hoznak a Dél-Dunántúl informatikai fejlődésében azok a beruházások, amelyekre öt kistérség 400 millió Ft állami támogatást nyert el. 2005-ben létrehozzák a távközlés és a számítástechnika összekapcsolását biztosító úgynevezett telematikai központokat és alközpontokat, amelyek egyszerűbb és gazdaságosabb önkormányzati ügyvitelt tesznek lehetővé. A beruházások száz településen összesen 140 ezer embert érintenek. (index.hu, 2004. 08. 17.) technológia, fogyasztás, gazdaság

Telekom-óriások a fociüzletben A T-Online International, Németország meghatározó internet szolgáltatója értékesítette az elsőosztályú német labdarúgó bajnokság mobiltelefonon történő bemutatásának jogait a Vodafone-nak és a mmO2-nek – számol be az ebroker.hu. Az üzlet értelmében a Vodafone Germany és az mmO2 tulajdonában lévő O2 német mobilszolgáltató az elkövetkező két szezonban a német Bundesliga mérkőzéseiről készített képeket és videóüzeneteket küldhet előfizetői telefonjára. T-Online internetes ajánlata a Bundesliga-csomagot havi 3,95 euróért kínálja. (vg.hu, 2004. 08. 17.) tartalomkínálat, gazdaság

Egy újabb Alien-horror vezeti a filmes bevételi listát Az Alien vs. Predator – A halál a ragadozó ellen című számítógépes játékból készült horrorfilm vezeti az amerikai filmes bevételi listát. A hétvégén bemutatott film 38,3 millió dollárt hozott alkotóinak. (vg.hu, 2004. 08. 16.) gazdaság

Letartóztatások internetes pornó miatt Hadjáratot indítottak az internetes pornó ellen a kínai hatóságok: mintegy 700 honlapot betiltottak és 224 embert letartóztattak. Az internet szolgáltatóktól néhány hete megkövetelik, hogy honlapjaik látogatóit valódi nevükön regisztrálják. Új technológiát vezettek be, amely kiszűri a külföldi pornóoldalakat. Kínában mintegy 87 millió ember használja az internetet, ezeknek a fele 24 év alatti, s a hivatalos indoklás szerint attól tartanak, hogy a szexoldalak felkeresése erkölcsi romlásba dönti a kínai ifjúságot. Egy kínai bíróság négy év börtönre ítélt egy nőt, aki egy olyan fizetős weboldalt működtetett, amely látogatóinak – webkamerán keresztül – naponta online sztriptízshow-t tartott. A nő weboldalának 110 fizetős ügyfele volt, akik 100 dollár körüli éves díjat fizettek a napi négyórás vetkőzőműsorért. A honlap működésének három hónapja alatt Vang 30 ezer jüannak, azaz körülbelül 280 eurónak megfelelő haszonra tett szert. (nepszava.hu, 2004. 08. 01. és transindex.ro, 2004. 08. 16.) szabályozás, technológia, gazdaság, tartalomkínálat

117

Gyors adatátvitelt biztosító CDMA2000 hálózatot adtak át Csehországban Az Eurotel Praha nemrégiben egy teljesen új, sokak számára meglepetésként szolgáló mobil adatátviteli hálózatot helyezett üzembe Csehországban. Ez Európa első CDMA2000 EV-DO szabványú hálózata. A vállalat új szolgáltatása csak adatátvitelre használható, mobil beszélgetésekre nem, és érdekessége, hogy abban a 450 MHz-es frekvenciatartományban üzemel, melyet a jó öreg analóg mobiltelefonok használtak nem is olyan régen. A 450 MHz-es frekvencia használata révén az Eurotel jelentős mértékben csökkenteni tudta a szolgáltatás üzembe helyezési költségeit, hiszen ily módon nem kellett új licenszdíjakat fizetnie. A vállalat EV-DO hálózatán biztosított internetes szolgáltatások havidíja egyébként 29 euró. A CDMA2000 EV-DO valahol fél úton helyezkedik el a 2,5G-nek tekinthető CDMA 1xRTT és a harmadik generációs hang- és adatkommunikációt biztosító CDMA2000 EV-DV között. Az Eurotel csehországi CDMA2000 EV-DO hálózatában egyébként átlagosan 300-500 Kbps-os letöltési sebességet lehet elérni. (terminal.hu, 2004. 08. 13.) gazdaság, technológia

Köztévé: létszámleépítésre kér pénzt? Megeshet, hogy az olimpiai közvetítések alatt sötétül el az MTV képernyője. Az intézmény négy szakszervezete most azt próbálja feltérképezni: hajlandók lennének-e sztrájkolni az MTV munkatársai. Az érdekképviseletek a tervek szerint hétfőn egyeztetnek az esetleges munkabeszüntetés lehetőségeiről. Kapuvári Gábor, az üzemi tanács (üt) elnöke szerint erre a demonstrációra azért lehet szükség, mert bár nem az MTV dolgozói okolhatóak a közmédium jelenlegi nehéz helyzetéért, de minden megszorító intézkedésnek ők isszák meg a levét. Sajtóértesülések szerint a Pénzügyminisztérium (PM) azt szeretné, ha 2005-ben az 1500 tévésnek már csak a fele dolgozna az intézményben. A tárca jövőre 18 milliárd Ft költségvetési támogatást szán a köztévének. A tévés dolgozók nagy tömegű újabb elbocsátását Kapuvári elfogadhatatlannak nevezte, a 18 milliárd Ft-ot pedig „illuzórikusan csekély összegnek” tartja a költségekhez képest, hiszen csak a működési és bérjellegű költségek ennél többre rúgnak. Szerinte legalább 32 milliárd Ft-ra van szüksége a közmédiumnak – melyet normatív módon, a mindenkori kormánytól függetlenül, egy külön jogszabály rendelkezései alapján kellene finanszírozni. A köztévét jelenlegi székházában képtelenség lenne ekkora létszámmal működtetni. (szakszervezetek.hu, 2004. 08. 10.) érdekképviselet, gazdaság, szakmai fogadtatás

Az idén 175 millió Ft-ot kapnak az art-mozik Huszonhat filmszínház pályázatát elfogadva az idén 175 millió Ft-tal támogatja a kulturális tárca a vidéki és fővárosi art-mozi hálózat műszaki fejlesztését. A tavalyi 500 millió Ft-os beruházási összeg után, a takarékossági intézkedések miatt az ez évre szánt 175 millió Ft-os keret is csökkenni látszott, de a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a beruházási tartalék terhére tartani tudta az előirányzatot. A tárca jövőre újra 500 millió Ft-os támogatást tervez a több éves fejlesztési program keretében. (bpn.hu, 2004. 08. 08.) gazdaság

118

Amerikában betiltották a mobilspamet Az USA távközlési felügyelete (FCC) szerdai szavazásával törvényen kívül helyezett minden mobiltelefonra és személyhívóra küldött szöveges reklámüzenetet, hacsak erre a címzett előzőleg nem adott engedélyt. A mobiltelefonos spam elleni rendszabályok szigorúbbak, mint amiket az e-mail-spam elleni törvény megfogalmaz. Míg a számítógépes kéretlen levelek esetében a címzettnek kell leiratkoznia a küldő címlistájáról (opt-out), a megszavazott mobiltelefonos spam rendelet megköveteli a küldőktől, hogy szerezzék be a címzett előzetes engedélyét (opt-in). A felügyelet hangsúlyozta, hogy a mobiltelefonos spam azért okoz különösen nagy kárt a felhasználónak, mert sok mobilszolgáltató azt az időt is kiszámlázza, amit az üzenet törlése igényel. Az FCC rendelkezéseit megsértőkre ugyanúgy 6 millió dolláros pénzbüntetés és egy év börtön vár, mint az e-mailes spamtörvény megszegőire. (transindex.ro, 2004. 08. 05.) szabályozás, gazdaság

Törvény az öngyilkos csevegő szobák ellen Az ausztrál kormány előterjesztésére a törvényhozás megszavazta azt a törvényt, amely lecsap azokra az internetes chat-szobákra, ahol a résztvevők valakit öngyilkosságra beszélnek rá, és ehhez módszereket is ajánlanak. Mostantól tehát bűncselekményt követ el, aki az internetet használja, hogy valakinek az öngyilkosságot tanácsolja. A törvény szerint az ilyen egyének akár 110 ezer ausztrál (79 ezer USA) dollárra is büntethetők. Peter Slipper, a parlament közigazgatási titkára szerint bűncselekménynek számít olyan anyagok közzététele vagy továbbítása, amely öngyilkosság elkövetését tanácsolja, illetve ehhez különböző módszereket javasol. (pcworld.hu, 2004. 08. 05.) szabályozás, gazdaság

Megfeleznék az MTV állami támogatását A dolgozói létszám radikális csökkentését irányozza elő a köztévének a pénzügyminisztérium jövő évi támogatási terve. A gazdasági tárca az idei költségvetés 60%át biztosítaná csak a köztévének. A pénzügyminisztérium 18 milliárd Ft-os támogatási terve ugyanakkor egyáltalán nem számít kevésnek a tévés piacon. A Duna TV évi 7 milliárd Ft-ból tartja fenn magát, a köztévé stábjának negyedével működő kereskedelmi tévék 20-21 milliárd Ft-ból fedezik az MTV-nél sokkalta nézettebb programjaik előállítását. (index.hu, 2004. 08. 04.) gazdaság

SBS: dicséret a TV2-nek A TV2 sikeres működésének köszönhető, hogy tulajdonosa, az SBS Broadcasting megduplázta profitját az év első félévében. „Európa egyik legnagyobb tévé és rádió csoportja kétszer akkora, vagyis 14,2 millió eurós profitot könyvelt el az év első hat hónapjában, mint egy évvel korábban, ráadásul emellett 21%-kal növekedtek a társaság bevételei is. A TV2 21%-kal jobb eredményt ért el az idei év első hat hónapjában, mint tavaly” – nyilatkozta Lóránt Gergely, a csatorna szóvivője. A Media & Marketing Europe úgy tudja, az SBS a növekedés legalább felét a magyar, illetve a belga érdekeltségének tulajdonítja. A TV2 és a belga VT4 mellett – bár kisebb volumennel –, de hozzájárult a növekedéshez a dán TV Danmark és a Kanal5, a svéd Kanal5, a Hollandiában sugárzó SBS6, a Net5 illetve a Veronica is. (tv2.hu, 2004. 08. 04.) gazdaság

119

40%-kal nőtt a Playboyban megjelent hirdetések száma A Playboy szóvivője bejelentette, hogy az elvárások alapján folyamatosan emelkedik a havonta megjelenő férfi magazin hirdetési bevétele. Továbbá kihirdették, hogy a harmadik negyedévre 40%-os hirdetési oldal-növekedést prognosztizálnak. A Lapkiadók Információs Irodájának adatai szerint – mely folyamatosan figyeli a hirdetési arányok alakulását – 2004 első negyedévében ez a növekedés 25%-os volt. Csak összehasonlításként: a Maxim-nál a hirdetési oldalak száma 12% alá csökkent (xnews.hu, 2004. 08. 04.) gazdaság Amerika és a média – pénz és idő nem számít Soha annyi pénzt és időt nem fordítottak az amerikaiak a médiára, mint tavaly. A lakosság 178,4 milliárd dollárt költött tévére, rádióra, újságra, internetre, 6,5%-kal többet, mint 2002ben. A növekedést az „új" média, ezen belül is elsősorban a fizetős tévék és az internet szívta fel – áll a Veronis Suhler Stevenson (VSS) iparági pénzintézet elemzésében. Ezzel az amerikai médiatörténelemben első ízben fordult elő, hogy a média lakossági bevétele meghaladta a hirdetésekből származó forgalmat (amely tavaly 3,2%-os növekedéssel 175,8 milliárd dollárt ért el). A VSS adatai szerint az átlagos amerikai háztartás büdzséjének 2,25%-át, évi 778 dollárt fordít médiára – privát költségvetésének csaknem kétszer akkora hányadát, mint 25 évvel ezelőtt. Hasonló a helyzet az idővel is: az átlagos amerikai fogyasztó 3663 órát ölt tavaly a médiába. Ez napi tíz (!) órát jelent. (ma.hu, 2004. 08. 03.) gazdaság, fogyasztás

Befellegzett a tv-reklámoknak? A Guardian friss elemzése szerint a fiatal britek inkább a chatszobában elhangzott beszélgetéseknek és a hírességek pletykáinak hisznek, mint a televíziós reklámoknak. A Guardian elemzője hosszú cikket szentelt a témának és többek között megszólaltatta Anglia egyik legnagyobb hatalmú reklámozóját, Roisin Donelly asszonyt, a Procter & Gamble marketingigazgatóját. „Az idősebb generációk ma is a tévét tekintik a legmegbízhatóbb, legfontosabb médiumnak – mondta Donelly.” „A vizsgált korcsoport tévéhez való viszonya már merőben más, mint a szüleiké” – nyilatkozta a kutatás kapcsán Donnelly. Hozzátette: a fiatalabb generációk más fajta médiafogyasztók, és véleményüket jobban formálja például egy internetes chat-fórum, mint a tévéhirdetés. A kutatás eredményeihez igazodva a P&G a televízió helyett a jövőben aktívabban közöl hirdetéseket az internet mellett magazinokban, rádióban, illetve gyakrabban alkalmaz olyan csatornákat, ahol élőszóval kommunikálhat. Az úgynevezett „személyes” hirdetések felé fordulnak a hirdetők, melynek lényege, hogy maguk a fogyasztók mesélik el a vásárlóknak, mennyire csodálatos egy adott termék. Az átalakuló, „személyesedő” reklámpiacon egy nemrégiben elvégzett felmérés eredményei miatt egyre nagyobb szerepet juttatnak a hírességeknek. Donelly cége, a Procter & Gamble például rendszeresen bombázza ajándékcsomagokkal a sztárokat. Teszik ezt azzal az alig titkolt céllal, hogy az elégedett fogyasztók talán megemlítik termékeiket a pletykalapoknak adott interjúkban. A P&G több mint 180 millió dollárt költ évente termékei népszerűsítésére. Magyarországon az idei év első felében 5,2 milliárd Ft-ot költött hirdetésekre, több mint 90%-áért a televízióban jelentetett meg szpotokat. (index.hu, 2004. 08. 02. és kreativ.hu, 2004. 08. 02) szakmai és társadalmi fogadtatás, gazdaság

120

Harry Potter nagy pénzt varázsolt a Warnernek A Time Warner, a világ legnagyobb média vállalata a piaci előrejelzések szerint hatalmas bevételt könyvelhet el, részben a legutóbbi Harry Potter film sikerének köszönhetően. A profit az április-júniusi időszakra 777 millió (?) amerikai dollár volt, az értékesítések pedig 10%-kal növekedtek 10,9 milliárd dollárra. A részvények is emelkedtek 1,5%-kal 17,15 dollárra. A vállalat számára további pozitívum, hogy a Warner AOL internetes egysége 85.000 új előfizetőt hozott az első negyedévben. (BBC News) (vg.hu, 2004. 08. 02) gazdaság, fogyasztás SZEPTEMBER Fuzionált az EuroWeb az Elenderrel A versenyhivatal júniusi jóváhagyását követően Magyarország legnagyobb üzleti internetszolgáltatója jött létre az EuroWeb és az Elender fúziójával. A hétmilliárdos forgalmú, egymilliárdos üzemi nyereségű új cég, amely az EuroWeb nevet viszi tovább, több mint tízezer ügyfelet szolgál ki széles sávú intenet-hozzáféréssel. (hirek.prim.hu, 2004. 09. 12.) fogyasztás, gazdaság, társaság Juszt Lászlónak fizetnie kell Azzal, hogy Juszt László a Kriminális című egykori hetilapjában a Fidesz-vezetők és családtagjaik megfigyelésével kapcsolatos cikkben pártpolitikai kérdésekben állást foglalt, valamint vitatható minőségű dokumentumokat nyilvánosságra hozott, sértette a Magyar Televízió politikai semlegességét, közszolgálati tevékenységét – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében. Az LB egyben kötelezte Jusztot, hogy a televízió 300 ezer Ft-os perköltségét, valamint az államnak járó 750 ezer Ft illetéket fizesse meg. (mno.hu, 2004. 09. 23.) szabályozás, gazdaság Kulturális megaportált indított az NKÖM Elindult a kultura.hu internetes portál, amely nagy tartalomszolgáltatók és kulturális intézmények adatbázisát, valamint multimédiás adatbázisokat kapcsolt össze. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma átfogó és olcsó portált akart létrehozni, mondta a portál premierjén Hiller István miniszter. Itt egy helyen megtalálhatóak friss hírek, kritikák, interjúk, érdekességek komolyzenéről és könnyűzenéről, valamint színházi ki-kicsoda, képgaléria, irodalmi olvasóterem, versek, mesetár, filmkereső , műemlékek, történelem, e-könyvtár, programkereső és archívumok. Itt kapott helyet az NKÖM honlapja is. (Az adatbázisokban megtalálható többek között 11 ezer műemlék fotókkal és részletes leírással, ötven kortárs képzőművész alkotásai, 2500 e-könyv, negyvenezer film.) A jelenlegi tartalom tíz külső szolgáltatótól és saját fejlesztésű adatbázisokból származik. A portál kifejlesztése tízmillió Ft-ba került, a havi fenntartása 1,5 millió Ft, a tartalomszolgáltatóknak átlagosan 150 ezer Ft-ot kell fizetni havonta. (index.hu, 2004. 09. 03.) tartalomkínálat, gazdaság A Hitler-film felkavarta a németeket A média fokozott érdeklődése és a nagyrészt kedvező kritikák közepette a Der Untergang (magyar címén Hitler utolsó napjai) lett a közelmúlt német történelmének legtöbbet emlegetett filmalkotása. A filmet Oliver Hirschbiegel rendezte, a forgatókönyvíró és a producer Bernd Eichinger volt. A tabudöntögető két és fél órás filmre az első hétvégéjén 480 000 jegyet adtak el. Az, hogy egy német filmes megpróbál drámát forgatni a háború utáni generáció által gyűlölt őrültről, ellenállhatatlan téma lett a történészek, bulvárlapok, magazinok, talk-show-k, politikai

121

vezetők, vezércikkírók és iskolás gyerekek számára. A 150 perces opusz 13,5 millió euróba került, (index.hu, 2004. 09. 15., origo.hu, 2004. 09. 28.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás, gazdaság Új adócsökkentéssel segíti filmiparát Nagy-Britannia A jövő év júliusában érvénybe lépő új rendszer szerint 4 millió fontig visszaigényelhető a filmkészítésre fordított összeg; ez a tétel a régi rendszerben csak 2,25 millió font volt. Az új rendszerben ezek a pénzek – harmadik partnerek közbeiktatása nélkül – közvetlenül a filmkészítőkhöz jutnak majd, ami csökkenti a visszaélések lehetőségét. A könnyítés a gyártási költségek 20%-át fedezheti majd a jelenlegi 15% helyett, és a mostani 15 millió fontos költségvetési plafonnal készülő filmek mellett a 20 millió fontos büdzsével induló alkotások is jelentkezhetnek. A rendszerben új kezdeményezések vannak az elért nyereség visszaforgatására is. (index.hu, 2004. 09. 22.) gazdaság, szabályozás Mozitörténelmet írt a Shrek Az amerikai mozikban a folytatásos filmeké volt a nyár, melyek új évszakos rekordot hoztak, csaknem 4 milliárd dolláros jegybevételt eredményezve. A Shrek2, a Pókember2 és a Harry Potter folytatása voltak a legsikeresebb mozifilmek Amerikában a májustól szeptemberig terjedő időszak során. A Top 5-be egyetlen, nem többrészes film fért be, a Holnapután. Az eladott jegyek száma ugyan csekély mértékben csökkent, az áremelkedés miatt azonban a 4 milliárd dolláros bevétel 3%-os növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. A Shrek2 egymaga több mint 436 milliót hozott, így minden idők harmadik legsikeresebb amerikai filmje lett a Titanic és a Star Wars után. A Pókember2 370, a Harry Potter és az azkabani fogoly 247, a Holnapután 186 millió dollár bevételt hozott. (portfolio.hu, 2004. 09. 07.) fogyasztás, gazdaság 40 milliárdból készül a King Kong A 200 millió dolláros (40,4 milliárd Ft) csillagászati összegű költségvetéssel készülő film szereplői között van Adrien Brody, Naomi Watts, Jack Black és Andy Serkins is. (blikk.hu, 2004. 09. 06) gazdaság Dupla költségvetés az európai filmiparnak? Megduplázná az európai audiovizuális és filmipar költségvetését Viviane Reding, az EU oktatási és kulturális biztosa. Bár a döntés a pénzügyminiszterek tanácsán múlik, a filmipar az eddigi félmilliárd helyett máris több mint egymilliárd euróról ábrándozik. Az európai filmipar belső piaci felosztása szerint 40%-ot képviselnek a tévéfilmek, mintegy 30%-ot a mozi-, és csupán 20%-ot a videofilmek. (politikaforum.hu, 2004. 09. 08.) EU, szakmai fogadtatás, gazdaság Hollywood az etnikai csoportok felé fordítja figyelmét A hollywoodi filmstúdiók kezdik felismerni a több nemzetiséget megkülönböztető marketing programokban rejlő lehetőségeket. A filmstúdiók azáltal, hogy kasszasiker filmjeikben sokféle szereplőt és specifikusabb marketingstratégiát használnak, jelentősen növelhetik bevételeiket – állítja egy iparági megfigyelő. A Regal Cinemas (a legnagyobb amerikai mozilánc) által készített tanulmány szerint a különféle etnikai csoportokból kerülnek ki a leggyakoribb mozilátogatók. A Motion Picture Association of America (Amerikai Filmszövetség) felmérése szerint 2002ben a spanyolajkúak 1,5 milliárd dollárt költöttek a kasszáknál (2012-re az összeg megkétszereződésére számítanak). 122

A legnagyobb piacokon, mint Los Angeles és New York a dél-amerikaiak teszik ki a filmek első heti látogatóinak 55%-át. A Nielsen Cinema Audience Reports (Nielsen Moziközönség Figyelő) jelentése alapján az afroamerikaiak és az ázsiaiak teszik ki együtt a mozilátogatók 14%-át. gazdaság, szakmai fogadtatás, fogyasztás Elnémuló mozik Januártól ismét a némafilmek kora köszönthet be a magyarországi mozikban. Az új mozgóképek hangját januártól olyan környezetbarát alapanyagú filmen rögzítik, amelynek az olvasására a régi vetítők alkalmatlanok. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatot írt ki a fejlesztések támogatására, de a pénzből a moziknak alig egytizedét lehet modernizálni. Azt a Nemzeti Kulturális Alapnál is elismerik, hogy a mintegy félezer mozit csak a szakma valamennyi szereplőjének az összefogásával lehet néhány hónap alatt legalább részben felújítani. Ennek elősegítésére a filmszínházak egy részének pályázatot írtak ki. A pályázati keret 20 millió Ft, ami az 50 százalékos önrész mellett is csak 40-45 mozira lesz elegendő. A kulturális kormányzat azzal bíztatja az üzemeltetőket, hogy jövőre is lesz támogatás. (ma.hu, 2004. 09. 19.) gazdaság, technológia, szakmai fogadtatás A BBC a teljes Worldwide divízió értékesítését tervezi A BBC arról értesítette a világ legnagyobb médiacégeit, köztük a Bertelsmannt, a Time Warnert és a Disneyt, hogy értékesíteni kívánja BBC Worldwide nevű divízióját. A Worldwide divízió tulajdonába jelenleg 10 televíziócsatorna és 26 magazin tartozik, közöttük olyan jól ismert nevek, mint a Good Food, a Good Homes, a Music Magazine, a Top Gear, a Disney Girl, a Radio Times és a Tweenies. A BBC Worldwide kötelékébe tartozó BBC Magazines a hirdetési bevételeket tekintve Nagy-Britannia harmadik legnagyobb kiadója. A hírek szerint a médiacég vezetői nagyjából 2 milliárd fontra értékelik a Worldwide divíziót. (hullamvadasz.hu, 2004. 09. 24.) gazdaság, társaság Távközlési piac: a tévében nem látszik a verseny A Matáv-csoport dominanciája jellemezte augusztusban a hirdetéseket a tévékben, legalábbis, ami a távközlési piacot érinti. A leghirdetettebb márka a Matáv volt, listaáron 525 millió Ft-ot költött. A 2. legjobban hirdetett márka a T-Mobile volt 430 millió Ft-os elméleti kiadással. A Pannon GSM kicsit aktivizálta magát a nyár végére, a 2. számú magyar mobilszolgáltató 263 millió Ft-ot költött listaáron, miközben a Vodafone 156 millió Ft-ot fordított TVreklámra. (portfolio.hu, 2004. 09. 22.) gazdaság Viasat3: a nézettség növekszik A korábbi évekhez képest jelentősen nőtt a harmadik számú kereskedelmi televízió, a Viasat3 közönségaránya. Az év első felében 4,3%-os átlagos közönségarányt ért el az adó a 18-49 éves korosztályban, júliusban pedig ez a szám az 5,6% is volt. 2002-höz képest évente duplázódnak a Viasat3 reklámbevételei. A svéd anyacég, a Modern Times Group (MTG) első féléves jelentéséből kiderül, hogy a magyar leányvállalat 21,3 millió svéd koronás (577,2 millió Ft) nettó árbevételt ért el az első hat hónapban. Igaz, közben a társaság üzemi vesztesége is tovább, 650 millió Ft-ra növekedett. (ma.hu, 2004. 09. 06.) fogyasztás, gazdaság Nézőbarát tv-show! – autó mind a 276 vendégnek A délutáni televíziózás királynője, Oprah Winfrey műsorának minapi szezonnyitóján a közönség mind a 276 tagját egy-egy új autóval lepte meg. A dollárban is milliárdos vagyont felhalmozott, és ezzel Amerika leggazdagabb színes bőrű vállalkozójának számító 123

műsorvezető nem maga állta a mintegy hétmillió dolláros számlát. A reklám történetében alighanem új fejezetet nyitó akcióban a General Motors volt a partnere, amely ingyen adta a Pontiac G6 típusú kocsikat. A sajtónyilvánosság révén a befektetett összeg sokszorosan megtérül. Oprah az alkalomra olyanokat hívott meg a stúdióba, akiknek rokonaik vagy barátaik levelet írtak a műsornak, arra panaszkodva, hogy nagy szükségük lenne egy használható autóra. (ma.hu, 2004. 09. 17.) gazdaság Televíziós nézettségmérő óriáscég alakult A VNU, a világ legnagyobb piackutató csoportja, valamint a brit érdekeltségű kommunikációs cég, a WPP Group elnyerte az Európai Bizottság engedélyét, miszerint megalapíthatják közös vállalatukat, amely 30 országban végez majd televíziós nézettségmérést. „Bár az így létrejövő vállalat egyike lesz Európa 3 legnagyobb TV nézettségmérő cégeinek, a Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a piaci verseny továbbra is kielégítő marad” – állítja a Bizottság egyik nyilatkozatában. A közös vállalat – amely a VNU Nielsen Media Research Egyesült Államokon kívülre eső működését vonja össze a WPP AGB csoportjával – együttesen 1800 alkalmazottal, évente mintegy 110 millió dollár bevételre tehet szert, melyet a két anyavállalat két egymástól független nyilatkozatában jelentett be augusztusban, amikor a megállapodást nyilvánosságra hozták. Az AGB Nielsen Media Research néven újonnan létrejött vállalat irányítását az AGB jelenlegi vezetése végzi Milánóban. „Lényegében nincs átfedés az AGB Group tévés nézettségmérése és a Nielsen nemzetközi jelenléte által érintett országok között. Néhány nagyobb piac, ahol az új vállalat fogja kínálni szolgáltatásait: Ausztrália, Kína, Hong Kong, Olaszország, Dél- Afrika és az Egyesült Királyság” – nyilatkozta a VNU augusztusban. (mediainfo.hu, 2004. 09. 22.) társaság, gazdaság Az MTV olimpiai reklámbevételei Több mint 500 millió Ft-os plusz hirdetési árbevételt könyvelhet el a Magyar Televízió (MTV) a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpiai játékok közvetítése miatt. A két nagyszabású nyári sporteseménynek köszönhetően 2003-ban már elérte a 2 milliárd Ftos reklámbevételt az MTV, de a magas jogdíj, valamint a két nagy sporteseményhez kapcsolódó járulékos költségek – tudósítók kiküldése, gyártás – miatt mégis veszteséges lett a köztévé olimpiai közvetítése. A köztévé a tavalyi 2,4 milliárdos eredmény után idén 3,7 milliárd Ft-os bevétellel számol, aminek 80%-a származik reklámértékesítésből. Az ötkarikás játékok egyik legnagyobb nyertese az amerikai média lett, az NBC például a költségek levonása után 100 millió dolláros nyereséget jelentett. A hirdetők az NBC-n egy 30 másodperces szpotot főműsoridőben 700 ezer dollárért foglalhattak le. (hullamvadasz.hu, 2004. 09. 10.) gazdaság MTV: tavaszra elfogyhat a filmkészlet Mintegy 250-300 millió Ft-ért kellene filmeket vásárolnia az MTV-nek az év végéig. A legtöbb „mozi” vetítésének joga ugyanis a jövő év elejére lejár – márpedig amíg egy film a gyártótól-forgalmazótól a köztévé képernyőjére kerül, az körülbelül fél év. (uno.hu, 2004. 09. 06.) gazdaság, tartalomkínálat Műsorszüneteket tervez az MTV Sok ismétlés és sok adásszünet szerepel az MTV jövő évi terveiben. A vészforgatókönyvet arra az esetre állították össze, ha az állami költségvetés nem adna elegendő támogatást a havonta egymilliárd Ft veszteséget termelő közszolgálati televíziónak. Korábbi műsorzárás, délelőtti, délutáni műsorszünet is szerepel abban a vészforgatókönyvben, amelyet arra az

124

esetre készített az MTV, ha nem sikerül a jelenlegi adásidő kitöltését finanszíroznia. Az intézkedés azt jelentené, hogy esténként sokkal hamarabb zárulna az adás, és „délelőtti vagy délutáni szünetek lennének a műsorszolgáltatásban”. (index.hu, 2004. 09. 30.) gazdaság, szakmai fogadtatás, tartalomkínálat Növeltele bevételeit az Est Média Jól teljesített az Est Média csoport a 2004-es év első felében. A print kiadványok listaáras bevétele a tavalyi bevételhez képest 4,3%-kal nőtt, elérve ezzel a 2,62 milliárd Ft-ot. A kiadó legsikeresebb kiadványa, a Pesti Est olvasottsága közel 20%-kal nőtt 2004 első félévében, jelenleg 1320 budapesti terjesztési ponton juthatnak hozzá az olvasók. Elsősorban a divatos szórakozóhelyeken növelték jelenlétüket, emellett a meglévő helyszíneken is emelték a kihelyezett kiadványok számát. A fejlesztéseknek megfelelően a 110.000 példányban megjelenő Pesti Est példányszámát a jövő hónaptól 130.000-re emeli a kiadó. A vidéki Est Lapok növekedése 22,1%-os volt, az Est Indoor listaáras bevétele ebben az időszakban 2,9 milliárd Ft, 9,1%-kal meghaladva a tavalyi év hasonló időszakának eredményét. Az eddig 15.000 példányban megjelenő Debrecen-Nyíregyházi Est október 1jétől kettéválik, és külön lapként jelenik meg a Debreceni Est 13.000, valamint a Nyíregyházi Est 6000 példányban. Így az idén – a Szekszárdi Est példányszámának áprilisi 5.000-ről 6.000-re emelésével – vidéki kiadványaink példányszáma 194 000-re nő – derül ki az Est Média által kiadott féléves tájékoztatóból. 2004 második negyedévében az Est Média 26 különszámot jelentetett meg, köztük többek közt a Francia Filmnapok, a Múzeumok Majálisa, a Szenvedélyek Napja, a POSZT, a Sport- és a Gyereksziget, a Westel – T-Mobile Kapcsolat Koncert, a Moziünnep, a Volt és a Wanted Fesztivál alkalmából. Az első negyedévben megjelent különszámok száma 11 volt. Az Est Média által az idei második negyedévében támogatott 61 rendezvény között szerepelnek a Francia Filmnapok, a Híd Ünnepe, a Mayday, az MTV Music Award, vagy a már korábban említett Wanted Fesztivál, és Westel - T-Mobile Kapcsolat Koncert. A cégcsoport több új illetve megújult kiadványt is megjelentet. A szeptembertől megjelenő Négyzetméter elsősorban az első lakásvásárlás vagy lakáscsere előtt állóknak, az új társasházba vagy lakóparkba költöző vagyonos fiataloknak készül, illetve mindazoknak akik Budapest és vonzáskörzete ingatlan- valamint a pénzintézetek által kínált lakáshitelek iránt érdeklődnek. A különszám tartalmazza a budapesti, jelenleg is épülő és későbbi átadású lakóparkokat kerületenként, valamint a bankok folyamatosan bemutatják lakáshitelajánlataikat. A 16 oldalas kiadvány 110.000, októbertől 130.000 példányban jelenik meg ősszel és tavasszal minden hónapban és a megszokott Pesti Est lelőhelyeken szerezhető be. (index.hu, 2004. 09. 21., fn.hu, 2004. 09. 22. és mediainfo.hu, 2004. 09. 24.) fogyasztás, gazdaság, tartalomkínálat Megtámadják a Pesti Est milliárdos piacát Új, ingyenes programmagazint indít a hónap végén a Sanoma kiadó – a piacon eddig közel egy tucat kiadvány vérzett el az elmúlt évtizedben, míg az időközben országossá vált Est lapok lényegében monopolhelyzetben voltak. A helyzet azonban jelentősen megváltozhat: az eddig húsz számot megélt Flyerz mögött tulajdonosai szerint elég tőke áll ahhoz, hogy finanszírozza az első időszak veszteségeit, a Sanoma pedig multinacionális cégként áll csatasorba. A Sanoma Budapest Kiadói Rt. Magyarország vezető médiavállalata. A magazinpiacon a kiadó 30%-os piaci részesedéssel rendelkezik, több mint 400 munkatársával 15 milliárd Ft-nyi éves árbevételt ér el. A kiadó 26 magazin, 3 portál és 19 weboldal tulajdonosa. A finn tulajdonban levő nemzetközi médiacsoport tagjaként az Exit biztosan a legtőkeerősebb kiadói háttérrel bír majd. A magazin 120 ezer példányban, szerdánként jelenik majd meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Flyerzhez hasonlóan egy nappal előbb lesz a standokon, mint a csütörtökön megjelenő Pesti Est. (index.hu, 2004. 09. 16.) tartalomkínálat, gazdaság, fogyasztás

125

3,5 millió eurós nyomdát létesített az Inform Média Temesváron Csaknem 3 és fél millió eurós, zöldmezős beruházással elkészült Románia egyik legkorszerűbb nyomdája Temesvárott, a miskolci érdekeltségű Inform Média érdekeltségének legújabb tagjaként. Észak-kelet Magyarország meghatározó heti- és napilapkiadója hat román és magyar nyelvű újságot jelentet meg Erdélyben, többek között Nagyváradon a Bihari Naplót. (transindex.ro, 2004. 09. 20.) gazdaság, társaság Díjköteles lesz Németországban az online tévézés és rádiózás 2007-től Németországban rádió- és televíziódíjat kell fizetni mindenkinek, aki egy internetre csatlakozni tudó PC-vel rendelkezik, tehát a rádió- és televízióműsorokat az interneten keresztül hallgatni vagy nézni tudja. A rendelet lényege, hogy az a felhasználó vagy cég, amely internetképes számítógéppel rendelkezik, köteles lesz kifizetni a rádió- és televíziódíjat akkor is, ha nincs tévéje vagy rádiója. Eddig csak a televízió- és a rádiókészülékeket, illetve a tunerkártyával rendelkező számítógépeket kellett a felhasználóknak és a vállalatoknak bejelenteniük. Az új szabályozás értelmében már a mobiltelefon-tulajdonosok is kötelesek lesznek kifizetni a díjat, ha a készülékük rádióhallgatásra alkalmas. Abban biztos az ARD és a ZDF, hogy az eddigieknél jóval nagyobb összeg folyik majd be a tv- és rádiódíjakból. Tavaly a 40 millió fizetésre kötelezett állampolgár összesen 66,79 milliárd eurót fizetett be. Azt azonban sokan kétségbe vonják, hogy az internetképes számítógépek tulajdonosainak díjfizetésre kötelezésével a befolyó összegek jelentős mértékben növekednének. Az új rendelet híre már most óriási felháborodást váltott ki. A számítógépes rádió- és televíziódíj bevezetése ellen nemrég felemelte a szavát az Európa Parlament egyesített néppárti frakciójának médiapolitikai szóvivője, Ruth Hieronymi is. Szerinte ez a díj ellentétes az európai jogrenddel, ráadásul az európai jogban kizárólag az analóg adások díjazása szerepel, a digitálisoké nem. (sg.hu, 2004. 09. 23.) EU, gazdaság, szabályozás A modemes kapcsolat drótnélkül Az amerikai fejlesztésű drótnélküli eszközzel nem lesz gyorsabb a modemes internet, de megszűnik a felhasználók helyhez kötöttsége. A wifi elérési pontok népszerűségén fellelkesült Always On Wireless cég bemutatta azt a telefonvonalra köthető bázisállomást, amellyel harminc méteres körzetben szabadon elérhető az internet. A körülbelül harmincezer Ft-os WiFlyer eszközre ethernet hálózati kábellel szélessávú elérés is köthető. (index.hu, 2004. 09. 09.) gazdaság, technológia Nem kedveltek a felnyíló reklámok A GTS-Datanet megbízásából készült 1300 fős reprezentatív, online kérdőíves felmérés során a társaság lakossági ügyfeleit kérdezte meg: a kutatásból kiderült, hogy a modemes internetezők háromnegyede minőségi, szélessávú internet elérésre szeretne váltani a közeljövőben. A váltást elsősorban a gyorsabb internet miatt tervezik, de fontos szempont a folyamatos kapcsolat is. A váltásban döntő szerepe van az árnak is: 4-5 ezer Ft-os havi díjért már a modemes előfizetők 82%-a áttérne szélessávra. A felmérés alapján az internetezők majdnem háromnegyede legalább középiskolai érettségivel rendelkező 19-49 év közötti férfi. A legtöbben legalább 3 éve használják az internetet, többségük napi rendszerességgel. A legjellemzőbb, hogy otthon interneteznek, ahol elsősorban böngészésre, információgyűjtésre, valamint kapcsolattartásra használják a világhálót. Az ügyfelek a magyar nyelvű internetes tartalmakat közepesnek, a világhálón található honlapok számát megfelelőnek ítélték. A weboldalakon felbukkanó reklámokat csak a felhasználók 4%-a tolerálja, a legzavaróbbnak a felugró ablakos, úgynevezett pop-up

126

hirdetéseket találják a felhasználók. (origo.hu, 2004. 09. 27.) fogyasztás, társadalmi fogadtatás, gazdaság Újabb nagy név az online zenék piacán A Yahoo a Musicmatch felvásárlásával (160 millió dollár) lépett be az internetes zenepiacra. A két vállalat között még februárban indult meg a tárgyalás, aminek mostani végeredményeként a Yahoo egyike lett a legnagyobbaknak az Apple által uralt piacon. Ráadásul a piac még kicsi és jó sokáig az is marad: 2009-re is csak körülbelül 800 milliós forgalmat fog bonyolítani, míg a CD-eladások idén egymaguk 11 milliárd dollárnál is több bevételt eredményeztek a kiadóknak. (terminal.hu, 2004. 09. 17.) gazdaság, tartalomkínálat, társaság A Microsoft elindította fizetős internetes zenei szolgáltatását Ezzel az Apple és az alacsony árakkal dolgozó RealNetworks kínálatával szeretné felvenni a versenyt. A szoftveróriás 99 centért kínál letöltésre dalokat. Az új rendszer, egyelőre béta változatával együtt jelent meg a Windows Media Player médialejátszó 10-es verziója, mely a zeneszolgáltatáshoz beépített támogatással rendelkezik. A megoldás előnye, hogy az Applevel szemben a Microsoftnál nem szükséges külön program letöltése a lejátszáshoz. 1 milliós dalkínálatot terveznek bevezetni. Szakértők szerint a szolgáltatás egyik legfontosabb szerepe, hogy megalapozza a Microsoft helyét ezen a piacon is, és segíti a Windows Media fájlformátum elterjedését. Az Apple jól működő szolgáltatása szintén 99 centért kínál dalokat letöltésre, míg a RealNetworks alacsonyabb árakkal, 49 centes kínálattal próbálja magához vonzani a felhasználókat. (prim.hu, 2004. 09. 03.) társadalmi fogadtatás, gazdaság, tartalomkínálat Csökkent az internet-előfizetések száma A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az internet-előfizetések száma 2,4%-kal csökkent a második negyedévben az előző negyedévhez képest. A hivatal adatai alapján az előfizetők száma július végén meghaladta a 692 ezret, ami 27%-kal több a 2003. második negyedév végi értéknél. Az előző év azonos időszakában 8%-os növekedés volt megfigyelhető az előző negyedévhez képest. Az IHM szerint az előfizetésszám-csökkenés túlnyomó része a korszerűtlen kapcsolt vonali előfizetések számának jelentős mértékű mérséklődéséből származott, mintegy 48 ezerrel kevesebb ilyen előfizetést regisztráltak a második negyedévben, mint az első negyedévben. Összességében azonban az előfizetések száma ennél jóval kisebb mértékben, mindössze 17 ezerrel csökkent, mivel a zsugorodást jórészt ellensúlyozta a korszerű szélessávú technológiák előfizetői számának mintegy 35 ezres bővülése. A két szám közötti különbséget az IHM szerint vélhetően az magyarázza, hogy számos kis- és középvállalat, amely eddigi több kapcsolt vonali előfizetést is fenntartott, átállt egy-egy lényegesen több lehetőséget kínáló szélessávú szolgáltatásra. Az IHM álláspontja szerint 2004. első és második negyedéve között a kismértékű előfizetésszám-csökkenés ellenére a piac összességében nőtt, amit bizonyít az is, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatók nettó árbevétele 10%-ot meghaladó mértékben 10 milliárd Ft-ról 11 milliárd Ft fölé emelkedett. A minisztérium szerint ugyancsak kedvező tendenciát mutat az internethasználat alakulása is: Internethasználat teljes lakosság fővárosiak városlakók faluban lakók

2002. augusztus 14,8% 31% 14% 8%

2004. II. negyedév 23,3% 38% 22% 16%

127

Internet előfizetések számának változása – 2004. II. negyedév: modemes ISDN-vonali bérelt vonali vezetéknélküli xDSL kábeltelevíziós internet egyéb

-13,7% -8,3% -7,1% -0,4% +16% +13% +2%

(prim.hu, 2004. 09. 03. és fn.hu, 2004. 09. 02.) fogyasztás, gazdaság, technológia Brit tapasztalat: olcsóbb internet = internetboom A 2001-es dotcom csúcspont óta idén növekedett legnagyobb mértékben a brit internetezők száma. A NOP World piackutató cég analízise szerint a boom egyik oka a netelérés árának csökkenése. Néhány éve még 40 font (~ 14 ezer Ft) körül volt a havidíj, ma már 20 font (~ 7 ezer Ft) alatt is kínálnak broadband hozzáférést. Ebben a periódusban az új brit netezők aránya elérte az 1,9 milliót. A Telecom Markets brit piackutató cég legfrissebb felmérése szerint Nagy-Britanniában már több mint 5 millió embernek van gyors internethozzáférése, az év végére pedig várhatóan eléri a 8 milliót ez a szám. Az otthoni felhasználók száma 4 millió körül van: ez ugyan még igen messze van a Blair által ígért 25 millió háztartástól, de a pár évvel ezelőtti helyzethez képest erős a növekedés. Ma már közel minden második brit – 26,8 millióan – otthonról vagy a munkahelyükről elérik a világhálót. Az év első féléves adatai szerint közülük 40% szélessávú kapcsolattal csatlakozik az internetre. A kormány tagjai szerint ez a trend tovább gyorsulhat, mivel óriási összegeket fektetnek e programba: a várakozások szerint mintegy 6 milliárd fontnyi közpénzt fordítanak e célra a következő 3-4 évben. (mho.hu, 2004. 09. 06. és hwsw.hu, 2004. 09. 30.) társadalmi fogadtatás, fogyasztás, gazdaság A 3G felére csökkentheti a szélessáv árát Az informatikai miniszter szerint a harmadik generációs szélessávú mobilhálózat 2006-ban megjelenik, és jelentősen lenyomja majd az árakat. A 3G először Budapesten jelenik meg. Eddig nyolcan vették meg a harmadik generációs mobiltender anyagát, és a pályázat eredményeként 2006 január elsejétől Budapesten, két évvel később pedig az ország területének 30%-án lesz elérhető az új szolgáltatás, mondta el Kovács Kálmán szakminiszter hétfőn a Parlamentben. Az informatikai miniszter szerint egyébként a 3G mobilhálózat elindításával húsz euróra csökkenhet a szélessávú internetszolgáltatás havi díja. Ez az árak megfeleződését jelenti, hiszen jelenleg 40-50 eurónak megfelelő árakat kínálnak a szolgáltatók. (index.hu, 2004. 09. 20.) gazdaság, technológia Kiberbűnözési konferencia kezdődött Strassburgban A 2001. évi úgynevezett Cybercrime-egyezményt eddig a világ 30 országa írta alá, többek között az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Dél-Afrika. A megállapodás idén júliusban már hatályba is lépett több európai országban, így például Albániában, Horvátországban, Észtországban, Litvániában, Romániában, Szlovéniában, Macedóniában és Magyarországon is. A szakemberek szerint nem csak azért kell harcolni az internetes bűnözés ellen, hogy ne legyenek jelszótolvajok, vagy hogy megszűnjenek a pedofilképeket és -videókat, illetve szerzői jogokat sértő oldalak, hanem mert a kiberbűncselekmények egyre több kárt is okoznak. Jó példa erre, hogy Németországban a kiberbűnözés által okozott kár eléri a 8,7

128

milliárd dollárt. (sg.hu, 2004. 09. 16.) társadalmi fogadtatás, gazdaság Ingyenes a szolárium, ha az interneten élőben nézhetik a meztelen barnulást Ingyen használhatják az egyik osztravai szolárium gépeit a kliensek, ha beleegyeznek, hogy meztelenkedésüket az interneten bárki élőben nézheti – értesült a HavariaPress. Csehországban általában 8 koronát – azaz 60 Ft-ot – kell fizetni egy perc szoláriumi napozásért. Az osztravai stúdióban azonban bárki ingyen süttetheti magát, ha elmúlt 18 éves, és írásban beleegyezik abba, hogy bármit is csinál a szoláriumban, azt a webkamerák élőben közvetítik az interneten. A szolárium üzemeltetője szerint meglepően nagy az ingyenes napozás iráni érdeklődés a kliensek részéről. A hírügynökség információi szerint a stúdió minden harmadik vendége beleegyezik, hogy meztelen teste az internetre kerüljön. A szolárium minden gépénél három kamera üzemel. Ezek közül az egyik a vetkőzést rögzíti, élő sztriptízt kínálva az interneten kukkolóknak. Egy-egy kamerát szereltek a szoláriumos gép két végébe is, így az érdeklődők a magát süttető ügyfél testét teljes egészében, részletekbe menően láthatják. A szoláriumos sztriptíz egy német nyelvű, fizetős honlapon tekinthető meg, a szolgáltatás díja hetente mintegy 30 korona, azaz 250 Ft. Egyes felmérések szerint világszerte növekszik az érdeklődés az ilyen weboldalak iránt. Az osztravai szolárium stúdió olyan jól megy, hogy tulajdonosaik már az ország többi nagyvárosában is tervezik hasonló kukkoló stúdiók beindítását. (hirtv.hu, 2004. 09. 28.) tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás, gazdaság A Sony veszi meg az MGM filmstúdiót A Sony Corporation hétfőn elvi megállapodást kötött a Metro-Goldwyn-Mayerrel, miszerint a japán óriáscég 4,94 milliárd dollárt fizet az utolsó legendás, független hollywoodi filmstúdióért . Az előzőleg biztos befutónak tartott Time Warner kiszállt a versenyből, miután a hétvégén a Sony félmilliárd dollárral emelte a tétet. Az üzlettel a Sony hozzájut a hollywoodi filmek legnagyobb arzenáljához, hiszen több mint nyolcezer klasszikus van az MGM birtokában, mint például a Rocky vagy a Rózsaszín Párduc. A filmeken kívül a folytatások joga is a japán cégre száll, így például a James Bond-széria következő része is Sony produkció lehet majd. A megállapodás értelmében a Sony részvényenként 12 dollárt fizet a stúdiónak, ami összesen 2,94 milliárd dollárt jelent. Az elektronikai cég vállalta, hogy rendezi az MGM 2 milliárdos tartozását is, így áll össze a csaknem 5 milliárd dolláros vételár. A hírre azonnal beindultak a találgatások a filmszakmában. A Metro-Goldwyn-Mayer 2005re nyolc film forgatását tervezte; ezek között van a már említett a huszonegyedik Bond-film, valamint a Szóljatok a köpcösnek, a Birkanyírás, és a Rózsaszín Párduc újabb része. Az eredetileg is a Sony-hoz tartozó Pókemberrel és a most megszerzett James Bonddal a japán cég az egyik legkomolyabb tényező lesz a filmpiacon. (index.hu, 2004. 09. 14.) szakmai fogadtatás, gazdaság, társaság A magyar családok sokat költenek távközlésre Lassan, de biztosan erősödik a távközlési szolgáltatók közötti verseny hazánkban, de a magyar családok még ma is kiugróan sokat költenek. Bár az Európai Unió korábbi 15 tagországához viszonyítva alacsony az internetezők aránya (18%), a piac gyorsan bővül, a hozzáférések között igen magas (30% fölötti) a szélessávú elérések száma. A piaci versenynek és a szélessávú technológiák állami támogatásának köszönhetően az árak csökkennek, a piac sokszereplős.

Szélessáv támogatása KKV-k részére

Szélessáv támogatása önkormányzatok részére

129

A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 2004-2006 között összesen (milliárd Ft) Strukturális alapok (milliárd Ft) Központi költségvetési forrás (milliárd Ft) Egyéb államháztartási forrás (milliárd Ft) Beérkezett pályázatok száma (db)

6,288

4,192

3,930

2,620

1,572

1,048

0,786

0,524

15

2005-től

(magyarorszag.hu, 2004. 09. 13.) gazdaság, fogyasztás GVH: bírság két kiadónak A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa megállapította, hogy az Atzo Kiadó Kft. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a „Média Ász” című kiadvány 21. és 2003-ban megjelent 22. számában, illetve a 2001., a 2002. és a 2003. évre vonatkozó médiaajánlatában az általa kiadott „Modern Házak, Lakások” című lap példányszámáról és olvasottságáról valótlan adatokat közölt. A Versenytanács egy másik versenyfelügyeleti eljárásban azt állapította meg, hogy a Piac és Profit Kiadó Kft. szintén megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a „Média Ász” című kiadvány 22. és 23. számában, illetve a 2003. év februárjától augusztusáig terjedő időszakban alkalmazott médiaajánlataiban az általa kiadott „Nappali, Háló és Dolgozó Piac” és a „Konyha és Fürdő Piac” című lapok példányszámáról valótlan adatokat közölt. A Versenytanács a két vállalkozást 1-1 millió Ft bírság megfizetésére kötelezte. (index.hu, 2004. 09. 10.) gazdaság, szabályozás Rekorderedmény Berlusconi televízióinál Rekorderedményt ért el az idei év első felében a Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök tulajdonában lévő Mediaset televíziós társaság. Az adó előtti eredmény 50%-kal 660 millió euróra, a csoportszintű eredmény 11%-kal 1,82 milliárd euróra nőtt. Az olasz tévétársaságok közül a Mediaset vonzotta a legtöbb hirdetést, a társaság reklámbevételei 8,8%-kal 1,54 milliárd euróra emelkedtek az első fél évben 2003 azonos időszakához képest. Az év egészében a reklámbevételek 8-10%-os növekedését várja a cég. (mno.hu, 2004. 09. 08.) gazdaság RTL Group – nyolcszorozott A bevételek enyhe visszaesése ellenére is jól teljesített az első félévben az RTL Klub tulajdonosa. Európa egyik legnagyobb televíziós társasága nyolcszorosára növelte nyereségét az idei első félévben a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az RTL csoport 195 millió eurós profitot könyvelhetett el. A társaság a bevétel enyhe visszaesése ellenére a költségek csökkentése és bizonyos könyvelési változtatások miatt érhetett el jó eredményt. A növekedés jórészt a francia M6 leányvállalat konszolidációjának tudható be. A bevételek 40%-át adó németországi egység viszont ötszázalékos bevételcsökkenést szenvedett el, mert a nézők és a hirdetők átpártoltak a legfőbb versenytárshoz, a ProSiebenSat.1 Mediához. Lapinformációk szerint a magyar érdekeltség, az RTL Klub nem járult hozzá jelentősen a cégcsoport bevételeinek emelkedéséhez. (kreativ.hu, 2004. 09. 01.) gazdaság Több ember volt moziban Az első félévben a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő mozik látogatóinak a száma 130

6%-kal nőtt. A Budapest Film Kft. mozijait mintegy 1,2 millióan keresték fel. A kft. által elért 70 millió Ft-os nyereség 71%-a amerikai filmek jegyeladásából származott. A mintegy 34%-nyi magyar film vetítéséből 11%-os árbevételt értek el. A 18 bemutatott film közül a legtöbben, 490 ezren a Passiót nézték meg. A jó eredmények miatt a Budapest Film Rt. vezérigazgatója megkapta éves prémiumának felét. (metro.hu, 2004. 09. 22.) fogyasztás, gazdaság

131

Szabályozás JÚLIUS A bíróság szerint az e-mail nem magánlevél Egy amerikai fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy egy internet-szolgáltató cég alelnökét nem lehet a szövetségi lehallgatási törvények megszegésével vádolni, mert beleolvasott az ügyfeleinek érkező e-mailekbe. A döntés szabad kezet ad az internet és e-mail szolgáltatóknak, hogy kémkedjenek ügyfeleik után, vélekednek a felháborodott jogvédők. Interloc cég alelnöke 1998 januárjában olyan számítógépes programot rendelt, amellyel nyomon tudják követni az ügyfeleiknek címzett e-mail üzeneteket a rivális Amazon.comtól. Councilman ellen a Wiretap Actre hivatkozva emeltek vádat, amely megtiltja, hogy magánszemély feltartóztathasson kommunikációt, de a fellebbviteli bíróság bírája – Juan Torruella – szerint a törvény nem tiltja meg, hogy egy internet vagy e-mail szolgáltató beleolvasson a szerverein lévő levelekbe. A bíró elismerte, hogy a törvény nagyobb védelmet biztosít a telefonos és szóbeli kommunikációnak, mint az elektronikusnak. „Látható, hogy a törvény nyelve elavult a jelen technológiai realitásaihoz képest, de nem a bíróság dolga, hogy új értelmezést adjon a törvénynek, ahol a törvényhozók egyértelműen fogalmaztak”, olvasható az indoklásban. A jogvédő Center for Democracy and Technology és az Electronic Frontier Foundation szerint a fellebbviteli bíróság azzal, hogy tárolásként értelmezte a szerveren egy ezredmásodperc alatt áthaladó e-mail kiszolgálását, szabaddá tette az e-mailek elolvasását a szolgáltatók és a bűnüldözés számára, amire így lényegében bírói engedélyt sem kell kérniük. (pcworld.hu, 2004. 07.02.) szabályozás A Riporterek Határok Nélkül a határtalan cenzúra ellen A Riporterek Határok Nélkül elnevezésű, nemzetközi polgárjogi és médiafigyelő szervezet nemrég publikált jelentésében megkongatja a vészharangot, mert tapasztalatai szerint világszerte számos kormány jogtalanul igyekszik korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát az interneten. A világháló használatát hagyományosan korlátozó országok – például Kína, Észak-Korea, Kuba, Vietnam, Szaúd-Arábia, Tunézia – cenzúrára, illetve a hozzáférés megtagadására irányuló intézkedéseit a jogvédő szervezetek már sokszor pontosan dokumentálták, nyilvánosságra hozták. A mostani jelentés szerint azonban a hatóságok aggasztó módon a nyugati demokráciákban is egyre gyakrabban korlátozzák az internet szabadságát. Az Egyesült Államok és Franciaország szolgál a legrosszabb példákkal. Amerikában például a terrorizmusellenes harcra hivatkozva elfogadtatott hazafitörvény lábbal tiporja az alkotmányban garantált személyes szabadságjogokat: felhatalmazza az FBI-t, hogy szabadon információkat gyűjtsön az internet felhasználóiról akkor is, ha ez nem képezi hivatalos nyomozás részét. Franciaországban pedig – egy májusban elfogadott törvény szerint – ezentúl az internetszolgáltatókat terheli a felelősség a szervereiken elhelyezett tartalmakért. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók technikusai lesznek kénytelenek a cenzor szerepét játszani. Az Európai Unió korábban javasolta tagállamainak hasonló törvények elfogadását, az ezzel kapcsolatos döntés azonban nemzeti hatáskörbe tartozik. Belgium, Olaszország és Spanyolország már korábban elutasította, hogy a szolgáltatókat hatályos bírósági döntés nélkül az internetes tartalmak cenzúrázására kényszerítsék. (mho.hu, 2004. 07. 01.) szabályozás, érdekképviselet, EU A Microsoft kifizette az EU-bírságot Július elsején a Microsoft rendezte az Európai Bizottság által korábban kiszabott 497,2 millió 132

eurós büntetést, habár fellebbezést nyújtott be, tehát elvileg semmi sem kötelezte volna a bírság kifizetésére. Mint ismeretes, ez volt a legnagyobb büntetés, amelyet az Európai Unió valaha is kiszabott egy vállalat ellen. Az még kérdéses, hogy ezek után miként folytatódik majd az ügy az illetékes luxemburgi bíróságon, hiszen arról nem szól a fáma, hogy például a Media Player médialejátszó szoftvernek a Windows operációs rendszerekből való eltávolítása alól mentesült volna a bírság kifizetésével a Microsoft. A redmondi vállalat egyébként megállapodott a minnesotai felhasználókkal is, akik az egyezmény értelmében 241,4 millió dollár kártérítést kapnak. A Microsofttól befolyó összegből – bónok formájában – 174,5 millió dollár számítástechnikai eszközökre költhető, míg 59,4 millió dollár pedig a felmerült ügyvédi költségeket fedezi. (kisalfold.hu, 2004. 07. 02.) gazdaság, szabályozás, EU Hatóságilag szűrik az sms-t Kínában A kínai hatóságok új szabályzást vezettek be a mobiltelefonos üzenetek szűrésére. Az internetforgalom megfigyelése után ez a lépés még jobban kiterjeszti a kormány fennhatóságát a kommunikációs technológiák fölött. „A megfigyelőrendszer képes megtalálni többek között a 'hamis politikai pletykákat' és a 'reakciós megjegyzéseket” – idézte a Riporterek Határok Nélkül a kínai sajtóközleményt. Kínában 2003-ban több mint 220 milliárd sms-t küldtek, ami a világ összes sms-forgalmának körülbelül 55%-a. (index.hu, 2004. 07. 02.) szabályozás, technológia, fogyasztás Nemzetközi spam-ellenes összefogás indult Hat amerikai, brit és ausztrál hivatalos kereskedelmi és fogyasztóvédelmi szerv együttműködési megállapodást kötött az illegális spamek elleni közös küzdelem érdekében. Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC); a brit Kereskedelmi (OFT) és Információs Biztosi (IC) Hivatalok, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (MTI), illetve az ausztrál Fogyasztóvédelmi és Versenyhivatal (CCC), továbbá Távközlési Felügyelet (CA) által kötött megállapodás kiterjed az információcserére, a spamekkel, illetve spam-küldőkkel kapcsolatos nyomozati együttműködésre, továbbá a határokon átívelő, nemzetközi cselekmények elleni összehangolt fellépésre. Yael Weinman, az FTC fogyasztóvédelmi részlegének jogi tanácsadója szerint az együttműködés gyakorlati célja a spam-küldők elleni közös, illetve párhuzamos nyomozati munka kivitelezése, ugyanakkor annak keretében még van néhány technikai részlet, például a magánszektor részvételének kérdése, amely még tisztázásra vár. (hirek.prim.hu, 2004. 07. 06.) szabályozás, érdekképviselet A világ öt országából származik az internetre kerülő spam 99%-a Az év első felében az internetre került kéretlen reklámlevelek harmada gyógyszereket ajánlott, azonban gyakoriak a jelzáloghitelt és a pénisznövelés kínáló spamek is – derül ki a Commtouch nevű antispam-cég felméréséből. A Commtouch állítása szerint az internetre kerülő összes spam több mint fele az Egyesült Államokból származik, 73%-uk pedig kínai szerverekre hivatkozik. A kéretlen reklámok 99 %-a amerikai, kínai, dél-koreai, orosz vagy brazil weboldalakra mutat. A levelek túlnyomó többsége angol, mindössze 5,7% íródott más nyelven. Az első félévben a spamek 30%-a gyógyszereket és potencianövelő készítményeket ajánlott, 9%-ot tett ki a jelzáloghitelt és pénzügyi szolgáltatásokat kínáló levelek aránya, a „bronzérmet” pedig a pénisznövelő módszereket tartalmazó e-mailek szerezték meg, amelyek 7%-os aránnyal képviseltették magukat. Emellett gyakoriak voltak az olcsó szoftvereket kínáló levelek is.

133

Az Egyesült Államokban tavaly életbe lépett spamtörvény gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt a kéretlen levelek számára: a Commtouch szerint idén januárban még csak napi 350 ezer különféle spam került az internetre, júniusra ez a szám azonban 500 ezerre nőtt. A „CanSpam” törvényt számos bírálat érte, egyes vélekedések szerint ugyanis számos helyen nemho.hugy nehezíti, hanem megkönnyíti a spamelők dolgát. A Can-Spam nem tiltja a kéretlen levelek küldését, azonban kötelezővé teszi a küldő számára, hogy levelében tüntesse fel címét, postacímét, valamint a leiratkozás módját is. Emellett szigorúan tilos a megtévesztő tárgysor használata is. A Commtouch felmérése szerint a törvénynek megfelelő levelek aránya csupán 10%-ra tehető. (hwsw.hu, 2004. 07. 01.) szabályozás, tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás Az ENSZ is beszáll a spamellenes harcba Az ENSZ szigorú törvényekkel és a spamelők büntetésével fékezné meg a kéretlen reklámlevelek áradatát. A kérdés megvitatására mintegy hatvan ország képviselői gyűltek össze Genfben az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) által szervezett ülésre. Robert Horton, az ausztrál kommunikációs hatóság vezetője elmondta: nemzetközi összefogás kialakítása a fő cél, mivel csak így lehet a már járványszerű jelenséget visszaszorítani. Az ITU szakértői különböző szabályozási variációkat vetettek fel, amelyek egységes bevezetésével az országok közötti együttműködés is lehetővé válna. A kéretlen internetes üzenetek közül elsősorban a pornográf tartalmú e-mailek és tartalmak elleni fellépésről esett szó a genfi tanácskozáson. Az ITU adatai szerint egy év alatt drámaian megnőtt a levelező rendszerek spamekkel való szennyezettsége: míg tavaly minden harmadik e-mail volt kéretlen üzenet, addig mára már a levelek akár 85%-a is ilyen lehet. A számítógépek és rendszerek védelme óriási pénzeket emészt fel, míg a spamek küldői ellen a legtöbb országban jelenleg nincsenek jogszabályi szankciók. (index.hu, 2004. 07. 06.) szabályozás, érdekképviselet Németországban keményebb kormányzati fellépést sürgetnek a spam ellen Úgy tűnik, nem érte el a hatását a 2004 áprilisában a német kormány által elfogadott jogszabály, amely kimondja, hogy tilos a spam e-mailek küldése és minden ezzel kapcsolatos tevékenység. Minderre a Mummert Consulting legújabb tanulmánya hívta fel a figyelmet, ami egyik legfontosabb megállapítása, hogy a spamküldőknek egyelőre még mindig nem kell börtönbe vonulniuk az európai államban. Ráadásul problémát okoz az is, hogy a legtöbb spamer Amerikából vagy Ázsiából fejti ki áldásosnak éppen nem nevezhető tevékenységét, így a hatóságoknak minimális az esélye arra, hogy ezeknek a személyeknek a nyomára bukkanjanak. Azonban a spamek által okozott kár évről-évre csak nő, a cég szerint ez az összeg idén eléri a 300 millió eurót. Jelenleg a vállalati postafiókokban lévő minden negyedik e-mail kéretlen reklámlevél. Ám a helyzet a Mummert Consulting szerint csak rosszabodni fog, hiszen 2005-ben ötből már két e-mail lesz hasonló „szenny”. Az 5500 email címmel rendelkező német cégek évente átlagosan 400 ezer spam e-mailt kapnak. A legnagyobb gondot és költséget magának, a kéretlen reklámleveleknek a kiszűrése, a normális levelektől való elválasztása és törlése jelenti. Egy német alkalmazottnak egy spam fellelése, annak megállapítása, hogy az e-mail spam-e vagy sem, majd a levél törlése tíz másodpercbe kerül. Ez a tevékenység pedig értékes perceket és órákat von el a munkaidőből, ezáltal csökken a termelés és a hatékonyság is. Ráadásul a napról-napra egyre csak sokasodó levelek tárolása is egyre nagyobb és nagyobb adattárolók beszerzését teszi szükségessé, ami további költségeket ró a cégekre. A Mummert Consulting szerint egyébként jelenleg a spam e-mailek elleni harc sikere leginkább az e-mail-szolgáltatókon múlik. Kérdés persze, hogy az alkalmazott spamszűrők mennyire képesek jól végezni a dolgukat, mennyire hatékonyak. Az

134

AOL például eleget is tesz ennek a kötelességének, hiszen csak tavaly 500 milliárd spamet szűrt a különböző filterprogramok segítségével. A spam elleni harc már csak azért is az email szolgáltatókra hárul elsősorban, mert bármennyire is elképesztő, a felhasználók közül sokan nem tudják használni a spamszűrőket. A német internetezők körében ez az arány a felmérés szerint például 53%. Vagyis csak minden második német felhasználó tudja, hogy miként alkalmazza a szűrőket a kéretlen reklámlevelek ellen. S ez az arány sajnos a világ más részein sem jobb. Éppen emiatt és a meglévő hiányosságok miatt a Mummert Consulting úgy véli, hogy a német kormánynak minden eddiginél keményebben kell fellépnie a spamküldők ellen. (sg.hu, 2004. 07. 21.) tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás, szabályozás UMTS-forradalom készül Miközben a vezetékes távközlésben a valódi szélessávú „robbanás” továbbra is várat magára, az Európai Unió a harmadik generációs mobilátvitel elterjesztésében keres hatékonyságjavító megoldást a következő évekre. Brüsszel ez alkalommal is a szabványteremtést erőlteti, amellyel el lehet kerülni, hogy tengerentúli megoldások nyerjenek teret, amelyek kiszolgáltatottá tennék Európát. A technológia kulcsfontosságú területein meglévő amerikai dominanciával szemben Európa a harmadik generációs mobil távközlésben (UMTS) szeretne kiugrani a globális műszaki versenyben. A remélt sikerhez Brüsszel a második generációs (GSM) technológiában szeretné meglelni a modellt, amelyet egységes és nyílt szabványként vezettek be, az unió erős iparpolitikai és piaci szabályozási irányításával. E törekvés jegyében tette közzé az Európai Bizottság azt a közleményt, amelyben egységes műszaki alapok kifejlesztésére, a szabályozás harmonizálására tesz javaslatot. A szélessávú átvitelnek a mobiltechnológia eszközeivel való tömeges elterjesztését Brüsszel egy összpontosított és európai szinten összehangolt, hatalmas k+f akcióval szeretné elérni. A bizottság szerint az adott területen tevékenykedő cégeknek a fejlesztés „verseny előtti” (prekompetitív) fázisában egyesíteni kellene erőfeszítéseiket. Brüsszel ily módon szeretné elejét venni az erőforrások elaprózódásának, hiszen a cél nem kisebb, mint hogy Európa „globális szabványt és platformot” tudjon teremteni ezen a területen. Az úgynevezett technológiai konvergenciát – azaz a távközlés, a műsorszórás, a hardver, a szoftver, továbbá a média és a kiadói tevékenység közeledését, illetve összeolvadását – az Európai Bizottság a szélessávú, harmadik generációs mobiltechnológia bázisán kívánja előbbre vinni. (vg.hu, 2004. 07. 05.) szabályozás, technológia, EU Augusztus végén indul a 3G-tender A Nemzeti Hírközlési Hatóság döntése értelmében augusztus végén jelenik meg a harmadik generációs mobil engedélyek pályázati felhívása. Az NHH várakozásai szerint így már 2004ben megkezdődhet a licencek értékesítése. A GSM és a DCS után UMTS-nek nevezett harmadik generációs technológia nemcsak a hagyományos telefonbeszélgetések minőségét javítja, hanem jelentősen növeli az adatátviteli sebességet is, és ezáltal internet alapú multimédia-szolgáltatások is elérhetőek lesznek mobiltelefonon. (index.hu, 2004. 07. 20.) technológia, szabályozás Német reprográfiai díj nyomtatókra is A nyomtatókra is kivetné a másolóberendezések után esedékes reprográfiai díjat Brigitte Zypries német igazságügy-miniszter. Így a szellemi javak birtokosainak járó jogdíjakat beszedő társaságok több pénzhez jutnának. A reprográfiai díjat már most is kivetik a másolókra, a CD-gyártókra, a szkennerekre, és az üres adattárolókra, ezt az eladási ár tartalmazza. Ezt a pénzt a jogvédő társaságok, például a Gema vagy a VG Wort kapta meg. A miniszter a Süddeutsche Zeitungnak kijelentette, a rendszernek „igazságosabbnak és mindenki által elfogadhatóbbnak kell lennie. Eddig a

135

járulékot csak azokra a készülékekre vetették ki, amelyek ténylegesen másolásra szolgálnak. A jövőben az számít, hogy általában képes-e rá.” A járulék összegét ez esetben az szabná meg, hogy átlagosan mennyi ideig használták másolásra. Ehhez módosítani kell a szerzői jogról szóló törvényt, amelyen csak tavaly változtattak. A miniszter kijelentette, a jognak követnie kell az információtechnika gyors változását. A járuléknak korlátot szab a külföldi verseny – írja a Netzeitung –, ezért egy 50 euróba kerülő nyomtatóra nem lehet 5-7 euró járulékot kivetni. Főleg a zeneműveket terjesztő ipar panaszkodik hónapok óta, mert a fogyasztók illegálisan jutnak az interneten zenei adatokhoz. A kiadóvállalatok is a forgalmuk csökkenésétől félnek. (vg.hu, 2004. 07. 06.) gazdaság, szabályozás, felhasználási jog Félmillió dollár büntetés Janet melléért 550 ezer dollárra büntethetik a CBS-t, mert Janet Jackson jobb melle előtűnt a Super Bowl szünetében – tudta meg az AP hírügynökség egy neve elhallgatását kérő forrástól. A CBS lányvállalataként működő Viacom tulajdonában húsz tv-csatorna van, és az elgondolás szerint mindegyik után az „illetlenségért” kiszabható legnagyobb büntetést, 27,500 dollárt kellene fizetnie a cégnek. A nem a Viacom-tulajdonban lévő, de a műsort szintén közvetítő csatornákat viszont nem bírságolnák meg. A „botrányos esetet” február 1-én leadott amerikai futball-döntő szünetében közvetítette a csatorna. Timberlake ekkor fedte fel kilencvenmillió néző előtt a popsztár jobb mellét, ami miatt félmillióan panaszukkal keresték meg a kommunikációs bizottságot. A „büntetendő illetlenség” pontos meghatározásáról amúgy nincs kormányszintű megegyezés, de ha a kommunikációs bizottság panaszt kap a közönségtől a reggel 6 és este 10 között, rádió és televízió csatornák sugározta szexuális tartalmú produkciói miatt, kivizsgálják az ügyet. Az FCC legutóbb a Clear Chanelt büntette meg 755 ezer dollárra a Bubba the Love Sponge című műsorért. (index.hu, 2004. 07. 01.) szabályozás, társadalmi fogadtatás, gazdaság A köztévé egyelőre nem indíthat új csatornákat Az ORTT azért foglalkozott Rudi Zoltán tévéelnök kínálatbővítési tervével, mert a médiatörvény nem ad egyértelmű eligazítást a köztévé lehetséges terjeszkedéséről. Az ORTT tagjainak többsége nem támogatta, hogy a közszolgálati televízió a meglévő két csatornáján kívül négy tematikus adót indítson. A médiatörvény szerint ugyanis az MTV-nek egy földi és egy műholdas adója van. Egyes jogászok úgy vélik, a passzus nem zárja ki újabb csatornák indítását, míg több jogi szakértő úgy értelmezi a törvényt, hogy abban két adót engedélyeztek, és nem többet. Nem lehet tudni, hogy törvénymódosításra lesz-e szükség ahhoz, hogy a MTV valóra válthassa a tervét. Czeglédy László, az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint szükség van ezekre a csatornákra. Az ORTT döntést halasztó állásfoglalása, illetve jogértelmezése nem az utolsó szó ebben a históriában. Hogy van jövője a tematikus adásoknak, arra bizonyíték, hogy a Filmmúzeum szeptembertől TV Paprika néven új vizuális szolgáltatást indít. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 05.) szabályozás, tartalomkínálat Két tévé egy csatornára Egy csatornán kell megosztoznia két helyi televíziónak Tamásiban. A helyi műsorkészítés és szolgáltatás jelenleg több ponton is vitatott, a bizottságok az önkormányzati támogatásról sem döntöttek egyöntetűen. Az egy évtizeden át a városban egyedül műsort készítő és szolgáltató Tamási TV mellett ez év áprilisában kezdte meg működését a Koppány TV. Ez utóbbi jelenleg még nincs műsorszolgáltatóként bejegyezve az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT), ám a tv szerkesztője szerint a bejegyzés folyamatban van. Mindkét tv

136

pályázott az önkormányzat támogatására, aminek tétje többek szerint az is, hogy melyik médium lesz jogosult használni az egyik kábelhálózaton működő helyi csatornát. A hálózat tulajdonosa, a Tarr Kft. ugyanis mindkét tévével közölte: az használhatja majd a helyi csatornát, amelyikkel az önkormányzat megállapodást köt. Tarr János, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta: nem akar döntőbíró lenni a két televízió között, ha nem jutnak egyezségre, az ORTT fogja megosztani közöttük a műsoridőt. A két televízió több dologban sem tudott megegyezni. Heiter Attila, a Tamási TV vezetője elmondta: az ORTT -től azt a tájékoztatást kapta, hogy jogsértést követ el, ha a Koppány TV logóját is feltünteti az adásban. Juhász Adrienn, a Koppány TV szerkesztője ugyanakkor ezt nem fogadja el. Nem jött létre egyezség a műsortervekről sem. Az ORTT sajtószóvivője felhívta a figyelmet: a médiatörvény szerint a közzétett műsorszámok után a műsorszolgáltató viseli a felelősséget, függetlenül attól, hogy a műsorszámok milyen produkcióban készülnek. Bár a csatornát a Tarr Kft. az önkormányzat rendelkezésére tartja fenn, amiről nem rendelkezik a médiatörvény, a jogszabály szerint ha a műsorszolgáltató tv ajánlatot tesz, kapacitásának bizonyos hányadáig szerződéskötési kötelezettség terheli. Ez azonban csak akkor érvényes, ha az adott tévé műsorideje a napi négy órát eléri. Ezt jelenleg egyik helyi tévé sem teljesíti. (tolnainepujsag.hu, 2004. 07. 06.) szabályozás, társaság Megszűnt a szerződéskötési korlátozás az MTV-ben Megszüntette bizonyos szerződések aláírásának előzetes engedélyhez kötését kedden a Magyar Televízió (MTV) Közalapítvány kuratóriumának elnöksége – mondta a testület ülését követően a grémium elnöke az MTI-nek. „Van elnöke és szerződéskötési szabályzata az MTV-nek” – magyarázta a valamivel több, mint egy éve hozott döntés visszavonását Czeglédi László. Megemlítette, a menedzsmenttől kimutatást kérnek az egymillió forintnál nagyobb értékre kötött szerződésekről, ezeket a megállapodásokat a jövőben szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogják; mint mondta, ezen felül már csak a médiatörvényben szereplő korlátozások érvényesek e téren. A jogszabály szerint a közszolgálati médiumok közalapítványi kuratóriumának hatáskörébe tartozik a hitelfelvétel, illetve a 300 millió forintnál vagy a társaság éves forgalma 3%-nál nagyobb értékű szerződések megkötésének, az ingatlan- és a 100 millió Ft feletti vagyonértékű jogok elidegenítésének előzetes jóváhagyása. A kuratóriumi elnökség tavaly április 10-i – kezdetben két hónapra szóló, később meghosszabbított – döntése értelmében filmszerződést, illetve más területen 50 millió Ft feletti értékre szóló megállapodást csak a testület előzetes jóváhagyásával köthet az MTV. Fél évvel később – miután nyilvánosságra került, hogy Ragáts Imre akkori tévéelnök szabálytalanul, évi 900 millió Ft plusz áfa értékre szerződést kötött a médium reklámidejének értékesítésére – az engedélykötelesség határát 20 millió Ft-ra mérsékelték, ám ezt az elnök tavaly decemberi lemondása után visszaállították a korábbi összegre. (index.hu. 2004. 07. 06.) gazdaság, szabályozás MSZP: Kondor és rádiója Fidesz-párti Újhelyi István, MSZP-s képviselő, a kormányzati médiakapcsolatok főkoordinátora egy televíziós műsorban a médiatörvény módosításának szükségességéről szólva a Magyar Rádió (MR) elnökének „egyre nyilvánvalóbb Fidesz-pártiságáról” beszélt. Kondor Katalin MRelnök nem kívánt reagálni az MTI-nek a szocialista politikus kijelentéseire. „A Fidesz ahhoz biztos nem fog hozzájárulni, hogy olyan törvénymódosítás legyen, amely mondjuk például a rádió elnökének egyre nyilvánvalóbb Fidesz-pártiságát és az általa vezetett intézmény efelé tolását akadályozhatja meg, vagy tolhatja vissza egy független közszolgálati pártsemleges rádióvá” – válaszolta az MSZP-s képviselő az MTV Nap-kelte című műsorában arra az újságírói felvetésre, hogy a kétharmados médiatörvény tervezett módosításához a parlamenti ellenzék támogatására is szükség van.

137

A képviselő szerint a törvényt azért kell módosítani, mert a hatóságok például a Magyar Rádiót több ízben elítélték, de a törvénysértéseknek nincs semmilyen szankciójuk. „A törvénysértés tényét már megállapították a hatóságok, a probléma a médiatörvény azon részében van, amely a törvénysértés megállapítására megjelöli a megfelelő hatóságot, csak szankciót nem rendel mellé” – mondta. (nol.hu, 2004. 07. 07.) szabályozás, társadalmi fogadtatás Pénzt vár az MTV a meccsek közvetítéséért Jogdíjat vár a Magyar Televízió azoktól a vendéglátósoktól, akik kifejezetten az Európabajnokság meccseire felállított kivetítőkkel csábítják kuncsaftjaikat – közölték az MTV sajtótájékoztatóján. A köztévével csak néhány tucatnyian kötöttek szerződést a focimeccsekre. A csoportos meccsnézés áráról a köztévé nem adott felvilágosítást. „A legtöbb szórakozóhelyen jogtalanul adják az Eb mérkőzéseit, de az MTV nem tud ellenőrizni mindet pubot. Összesen alig száz szórakozóhellyel kötöttünk szerződést, így a többiek törvénysértést követnek el” – nyilatkozta Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki hozzátette: „Információim szerint az EBU, azaz az Európai Médiaszövetség emberei Budapesten vannak, és a szórakozóhelyeken is vizsgálódnak.” Az MTV az európai közszolgálati műsorszolgáltatók szervezetétől, az EBU-tól vette meg a jogdíjat 707 millió Ft-ért. A szerződés egyik pontja szerint a köztévé csak térítés ellenében adhatja át nyilvános vetítésre a képet. A szövetség pedig az uniós jogszabályokkal összhangban pontosan szabályozza, hogy egy szórakozóhelynek mekkora összeget kell fizetnie kivetítőnkként. Az Index információi szerint azonban a magyar törvények szerint a közszolgálati televízió jogszerűtlenül kötött szerződést és fogadott el pénzt egyes szórakozóhelyektől. „Minden nagy sportesemény idején felvetődik, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha a közvetítéseket kivetítőn vagy televízión adják, de a magyar szerzői jogi törvények értelmében csak akkor kell előzetes engedélyt kérniük a kocsmák, pubok tulajdonosainak a csatornától, ha belépőt szednek” – nyilatkozta az Indexnek Szinger András, az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal jogásza. „A csatornák összekeverik a sugárzást és a nyilvános előadást, ugyanis a magyar törvények értelmében csak a továbbsugárzás esetében kell engedélyért fordulni a sugárzási jogok tulajdonosához” – állítja Szinger. Azonban, ha egy tévékészülék van bekapcsolva a pult felett, még nem minősül sugárzásnak, csak nyilvános előadásnak, és ezért csak átalánydíjat kell fizetni az Artisjusnak, amely például száz főt meg nem haladó közönség esetén a szervezet honlapja szerint mindössze 5350 Ft. Az MTV azonban ebből az összegből sem kap, hiszen az Artisjus csak az írók és zeneszerzők jogait védi, a beszedett pénzekből is csak ők részesülnek. (index.hu, origo.hu és hullamvadasz.hu, 2004. 07. 02.) felhasználási jog, társadalmi fogadtatás, gazdaság, szabályozás, EU Kötbért kell fizetnie a Tilosnak Az ORTT egyik tagja fel akarta bontani a rádió műsorszolgáltatási szerződését, de végül csak kötbért kell fizetnie a Tilosnak, amiért beolvastak egy Orbán Viktort gyalázó sms-t. Törvénysértést állapított meg a Tilos Rádió egyik februári műsorában elhangzottak kapcsán az ORTT, a döntésről szerdán tájékoztatta az MTI-t a médiahatóság szóvivője. (kisalfold.hu, 2004. 07. 02.) szabályozás Átalánydíjas internetet szorgalmaz a Netért A Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága szerint a hazai internetes fejlettség jelen fokán szükséges lenne átalánydíjas dial-up díjcsomagok piacra dobása. Erre év eleje óta a jogi környezet is adott – teszi hozzá a társaság. A hazai internetezők érdekvédelmét felvállaló

138

Netért civil szervezet örömmel veszi, hogy a Matáv év végéig fenn tartja a 15/40/100 órás internetes díjcsomagokat, ám az egyesület álláspontja szerint a hazai modemes internetezők problémáira – és egyben az alacsony internet-penetráció bővülésére – megoldást a 2004. január 1-én hatályba lépett Egységes Hírközlési Törvény (EHT) által előírt átalánydíjas szolgáltatói kötelezettség jelentené – áll a társaság szerdai közleményében. A hatályos EHT kimondja, hogy a telefonszolgáltatók kötelesek átalánydíjas nagykereskedelmi konstrukciót kínálni az internet szolgáltatóknak. Ez lehetővé tenné átalánydíjas dial-up szolgáltatását azon előfizetőknek, akiknek jelenleg nincs módjuk szélessávú elérésre csatlakozni. Az átalánydijas modell bevezetése ez év közepéig a törvényi kötelezettség ellenére sem történt meg – hívja fel a figyelmet a Netért. Az érdekvédelmi társaság megismétli véleményét, miszerint a hazai rendkívül alacsony internet penetráció bővülését csak az ún. belépő szintet jelentő modemes hozzáférések árversenye segítheti elő, melyhez a megfelelő jogi környezet január óta adott. (origo.hu, 2004. 07. 01.) érdekképviselet, szakmai fogadtatás, szabályozás Felfüggesztett fogházbüntetést kapott Bencsik Letöltendő fogházbüntetés helyett tíz hónapos felfüggesztett szabadságvesztést kapott másodfokon Bencsik András főszerkesztő Mécs Imre megrágalmazásáért. A Magyar Demokrata azt állította, hogy a szabad demokrata politikus 1956-os vallomása alapján ítéltek halálra több forradalmárt. A Pest Megyei bíróság másodfokú ítéletében nem változtatta meg a főszerkesztőre első fokon kirótt fogházbüntetés tíz hónapos időtartamát, de végrehajtását két évre felfüggesztette. A másodrendű vádlott, Bertók László Attila újságíró esetében a másodfokú bíróság helybenhagyta az első fokon kiszabott, nyolc hónapos, két évre felfüggesztett fogházbüntetést. A Pest Megyei Bíróság mindkét vádlottat társtettesként, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásban mondta ki bűnösnek. (index.hu, 2004. 07. 02.) szabályozás Beazonosíthatók az illegálisan file-okat cserélők Az USA egyik szövetségi bírósága lehetővé tette az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetségének, hogy felfedjék az eddig névtelenül beperelt jogsértő internetezőket. Ismeretes, hogy egy korábbi bírósági döntés értelmében az RIAA az internet-szolgáltatóktól nem kérhette ki az adatokat az illegálisan file-okat cserélőkről. Még korábban ugyanis a szervezet több száz ember nevét, lakcímét és egyéb adatait szerezte meg az ISP-ktől, ám ezt az eljárást nagy felháborodás követte – így jutottak (jogi) patthelyzetre a jogvédők. Ettől függetlenül persze nem álltak le a peres eljárásokkal: hónapokig névtelenül (az amerikaiak ezen egyéneket hívják John Doe-nak) kezdeményeztek jogi keresetet beazonosított IPcímekről internetezők ellen. Nemrég azonban Denny Chin szövetségi bíró úgy határozott, hogy a Connecticut, New Jersey és New York államokban szélessávú internet-hozzáférést nyújtó Cablevision cégnek kötelessége kiadni a szerzői jogokat sértő ügyfeleinek adatait. A manhattani bíró arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok első alkotmánykiegészítése nem nyújtja az anonimitás védelmét a jogsértő amerikaiak számára. Az RIAA természetesen üdvözölte a döntést, amely precedensértékűvé válhat, s elvezethet oda, hogy egyszerre több ezer amerikai internetező kerül bíróság elé. (terminal.hu, 2004. 07. 28.) szabályozás Eljárás indult a szabolcsi DVD-kalózok ellen A szerzői jogok megsértésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított a rendőrség egy 30 éves tuzséri és egy 22 éves dögei férfi ellen, akik másolt DVD-n jogtalanul árultak új mozifilmeket. A két gyanúsítottól közel 600 filmet foglaltak le a nyomozók, amivel a tettesek mintegy 3,8 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a filmkiadóknak. (index.hu, 2004. 07. 09.) szabályozás

139

Megint pert vesztett első fokon a Vodafone Első fokon ismét vesztett a Vodafone, a bírósági ítélet szerint tisztességtelen volt az átalánydíjas GPRS- internetszolgáltatás adatforgalmi korlátozása. A Fővárosi Bíróság március elején ugyanígy döntött, tehát jelentős előrelépés nem történt. A Vodafone megfellebbezi a döntést. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az internetezők érdekeit védő NETÉRT Egyesület tavaly szeptemberben indított közhasznú pert a Vodafone ellen egy szerződésmódosítás miatt, amely a GPRS-alapú internetszolgáltatásra vonatkozik. A 2003. február 15-től érvényes módosítás szerint a cég saját döntése alapján korlátozhatja vagy megszüntetheti a szolgáltatás nyújtását, ami a NETÉRT szerint jogszerűtlen, ugyanis a Vodafone korlátlanként reklámozta és értékesítette GPRS-szolgáltatását, sok esetben két éves hűségnyilatkozattal. (index.hu, 2004. 07. 09.) szabályozás, érdekképviselet Több mint félmilliárd forintos büntetés az RTL Klubnak és a TV2-nek Összesen mintegy hatszáz millió Ft kötbér fizetésére kötelezte a két országos kereskedelmi televíziót a médiahatóság, mivel álláspontja szerint az RTL Klub és a TV2 a törvényben előírt 6%-nál kevesebbet költött magyar nyelvű filmek támogatására a reklámbevételekből. A jogszabály szerint ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerű tudományos film vagy animációs film, 30%-ban nem saját gyártású alkotás. E kötelezettség filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap részére – a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül – befizetett pénzösszeggel is teljesíthető. A TV2 programigazgatójának közlése szerint bíróságon támadják meg a médiahatóság döntését. (index.hu, 2004. 07. 15.) szabályozás, gazdaság Kaphat-e állami pénzt a digitális tévézés? Magyarország számára is komoly figyelmeztetést jelenthet az a vizsgálat, amelyet az Európai Bizottság (EB) a múlt héten indított a földi sugárzású digitális televíziózás bevezetésére adott állami támogatásokról. A tévéprogramok számát a szobaantennával is fogható frekvenciákon négyszeresére vagy akár ötszörösére növelő digitális technika Európa-szerte népszerű. Az EB arra keres választ, hogy jogszerűen támogatták-e a korszerűbb technológiára való áttérést Berlinben és Svédországban. A megállapítások azért érinthetik a technológiaváltással szintén kacérkodó Magyarországot, mert az EB által vizsgált két megoldás nagyon hasonló ahhoz, amelyet nálunk is terveznek. Svédországban a földi digitális műsorszórást végző állami cégnek, a Teracom AB-nek az állam több millió eurós támogatást nyújtott. Részben direkt módon, azaz garanciavállalásként vagy tőkejuttatásként, részben azzal, hogy a közszolgálati csatorna által a sugárzásért fizetett díjat megemelték. Nálunk az állami kézben lévő Antenna Hungáriára (AH) vár az új rendszer kiépítése. Az AH vezetői már hangsúlyozták, hogy ehhez elengedhetetlenül szükségesnek tartják az állami szerepvállalást. Az rt. az eddig kapott támogatások mellé az idén a kísérleti – a fővárosban a közszolgálati adókat továbbító – adások továbbfejlesztésére 720 millió Ft-ot kap az informatikai tárcától, valamint az ORTT-től. Az országos, 15-20 csatornás rendszer kiépítése ugyanakkor becslések szerint 20 milliárd forintba kerül. A közvetlen állami támogatás mellett abban is gondolkodik az ORTT, hogy a kereskedelmi tévék által fizetett műsorszolgáltatási díjat csökkenti, cserébe az adók beszállnak a technológiaváltás költségeibe. Ez történt az EB által vizsgált másik esetben, Berlinben is. A megindított vizsgálatok precedens jellegét a bizottság is hangsúlyozza, éppen a több tagország által tervezett átállás miatt. Mindezek hátterében az áll, hogy az állami támogatások technológia-semlegesek és diszkriminációmentesek legyenek. Van ugyanis alternatív megoldása a digitalizációnak, méghozzá a kábelhálózatok vagy a műholdas műsorelosztás korszerűsítése. Ezzel a jelenlegi 40-50 csatorna helyett 150-200 programot

140

tudnának a háztartásokba vinni a szolgáltatók, igaz, drágábban, mint a földi terjesztés. Az EB szerint fontos, hogy az állami beavatkozás ne torzítsa a piacot az alternatív megoldások kárára. (nol.hu, 2004. 07. 20.) technológia, szabályozás, EU Közszolgálati tévék – elindulhat a kísérleti digitalizált adás Engedélyezte az ORTT, hogy kísérleti jelleggel a három közszolgálati csatorna digitálisan is elinduljon, de feltehetően ez nem vonz majd nagy tömegeket – írja a Népszabadság. Az Antenna Hungária a Magyar Televízió két csatornáját és a Duna Televízió adását sugározza majd digitálisan a fővárosban és környékén. A jelenlegi analóg rendszernél korszerűbb technológia több csatorna terjesztését teszi lehetővé a jelenleginél jobb minőségben. Feltehetően ez nem vonz majd nagy tömegeket, mert kevés háztartásban van olyan televízió , amely alkalmasak a sugárzott jelek vételére, a három közszolgálati adó pedig annyira nem vonzó, hogy miattuk átalakító dobozokat vásároljanak a nézők. Készült már a kormány számára is digitális televíziózással foglalkozó előterjesztés, amelynek első változata arról szólt, hogy az állam támogatja az átalakítók vásárlását. Az előterjesztés második verziójából azonban ez már kimaradt. (kreativ.hu, 2004. 07. 19.) technológia, szabályozás, társadalmi fogadtatás Új pályázatot írnak ki a Duna Tv elnöki posztjára Új pályázatot ír ki a Duna Televízió elnöki posztjára a közszolgálati médiumot felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány elnöksége. A döntést azt követően hozták meg, hogy nem tudtak kétharmados többséggel jelöltet állítani a tisztségre. Ehhez a nyolctagú – háromhárom szocialista párt és Fidesz, valamint egy-egy SZDSZ és MDF által delegált tagból álló – testületben hat támogató voksra lett volna szükség. (index.hu, 2004. 07. 20.) társaság, szabályozás Egy hétre elsötétítenék a Budapest Tv -t A Budapest televízió 9 éve nem fizet szerzői jogdíjat, ezért az ORTT egy hétre felfüggesztette a csatorna műsorszolgáltatási jogát. A televíziós társaság bíróság előtt fellebbez az ítélet ellen. (index.hu, 2004. 07. 20.) szabályozás Nincs normatív finanszírozás Martinák László, az MTV nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője szerint az MTV-nek nem az uniós, hanem a hazai médiaszabályozás okozza a legtöbb gondot. Hazánkban ugyanis a közszolgálati médiumok éves költségvetését évente, az országos büdzsé részeként határozzák meg. Ez nem tekinthető normatív finanszírozásnak. Az ígéretek szerint ősszel elkezdik kidolgozni az előre tervezhető, műsorperceket finanszírozó modellt. „A jelenlegi forma jogilag is aggályos. Ellentétes az amszterdami jegyzőkönyvvel az, hogy a kormány átvállalta az előfizetői díjakat. A normatív finanszírozás hiánya ráadásul kizárja az MTV-t az uniós pályázati lehetőségekből, ami 100 millió eurós veszteséget jelent. Nem beszélve a koprodukciós lehetőségekről, amelyekből ugyancsak a negatív mérleg miatt maradunk ki” – mondta Martinák. A közszolgálati tartalomszolgáltatás során az EBU ragaszkodik a klasszikus hármas egység betartásához, miszerint egy közszolgálati műsor informáljon, képezzen és szórakoztasson, vagyis a nagyközönséget érdekelje, és ne csak a rétegnézőkhöz szóljon. Ez a hármas egység a német médiatörvényben tételesen is benne van. A normákat minden ország saját kulturális hagyományai alapján határozhatja meg. A nemzetközi kapcsolatok igazgatója szerint egyébként a kereskedelmi és a közszolgálati adók közötti határok már jó ideje kezdenek elmosódni. Számos tematikus csatorna működik, a verseny pedig egyre élesebb. Európa több országában a köztévé a piacvezető, például a skandináv országokban. Az új tagországok közül ez Szlovéniában és Lengyelországban van így. Nálunk Martinák álláspontja szerint sokat ront a nézettségen, hogy a médiatörvény az M2-t műholdra tette. „Az európai gyakorlat

141

szerint is legalább két fő adóval rendelkezik egy nemzeti közszolgálati televízió, de a digitális földi sugárzású televíziózás elterjedése révén egyre több tematikus csatorna is megjelenik a köztévék mellett, a franciák például négyet-ötöt működtetnek, a német ZDF és az angol BBC pedig négyet-négyet. Az EBU régebbi tagjai között köztévé nincs is tematikus adók nélkül” – mondta a nemzetközi kapcsolatok igazgatója. (mho.hu, 2004. 07. 20.) szabályozás, gazdaság, tartalomkínálat, EU Áttörés az internetcímek terén: IPv6 Az internet-címeket globálisan kezelő amerikai központú szervezet malajziai konferenciáján bejelentette az IPv6 rendszert, mely hihetetlen mennyiségű új internetcím létrehozását teszi lehetővé. A Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) szervezet Kuala Lumpuri tanácskozásán a jelenlegi, IPv4 rendszer szerinti címek rohamos elhasználódásával indokolta az új megoldás bevezetését. Pillanatnyilag nagyjából 4,3 milliárd lehetséges internetcím létezik, ezek körülbelül kétharmada már foglalt. A közelebbről még nem ismertetett IPv6 Vinton Cerf, a szervezet szakértője szerint „25ezer trillió-trillió”-szorosára emeli a lehetséges címek számát. A döbbenetes aránynövekedésre azonban az elemzők szerint szükség van, hiszen képzeljük el, hogy a jövőben minden egyes személynek és eszköznek önálló címre lehet szüksége, és a 3G telefonok, vagy az internet-hűtőgépek világa már ma sem ismeretlen fogalom. Cerf mindenesetre annyit közölt, hogy a jelenlegi IPv4 és az új IPv6 mintegy 20 évig párhuzamosan fog futni a lehetséges egyeztetési és rendszerhibák elkerülése végett. (hirek.prim.hu, 2004. 07. 21.) szabályozás, fogyasztás Az ORTT-t vádolják a szappanopera-függők Több mint kétszázhúszezren nézték július 21-én este nyolc órakor az RTL Klubot, pedig a csatorna húsz percen keresztül csak egy rövid szöveges üzenetet sugárzott, amelyben közölték a nézőkkel, hogy végrehajtják az ORTT által kiszabott büntetést, amely az adás időleges szüneteltetésére kötelezi a társaságot. Ebben az idősávban a csatorna a Barátok köztöt sugározza, amit szerdán az adásszünet miatt később, tíz óra előtt vetítettek. Többen nézték az RTL Klub összesen három és negyed órás elsötétített képernyőjét, mint a Duna TV -t vagy az M2-t – derül ki a nézettséget mérő AGB Hungary adataiból. A kereskedelmi adó az elmúlt napon több részletben szakította meg adását, ám így is 156, illetve 221 ezren nézték tartósan a képernyő tájékoztató szövegét. Mindeközben a Duna TV n A múlt nélküli embert 96 ezren, az M2-n a Híradó ismétlését 126 ezren tekintették meg. Az RTL Klub egyetlen nap alatt hat ORTT határozatot hajtott végre, így négy óra után két alkalommal húsz percre, három esetben fél órára és egyszer egy órára elsötétült a csatorna. A háromnegyed öt és negyed hat közötti adásszünetet nézték a legkevesebben, ekkor 122 ezren olvasták el az RTL Klubon megjelenő rövid határozatot, de az adásszünetek átlagos nézettsége meghaladta a 175 ezret. Volt olyan időszak, amikor a nézők 8,3%-a nézte a fekete háttér előtt sorakozó apró fehér betűket. Az AGB Hungary adatai alapján a rövid felhívást átlagosan négy percig olvasták a nézők, mielőtt elkapcsoltak volna. Az Index információi szerint két-háromszáz felháborodott telefonhívást fogadtak az RTL Klub munkatársai az adásszünetek alatt, hat ember pedig személyesen tiltakozott a tévétársaság székházában. Volt olyan panaszos, akit ki kellett vezettetni az épületből, mert kedvenc műsora elmaradása miatt érzett fájdalmában megfenyegette a székház recepciósát. „A legtöbb telefonáló nem értette, hogy miért őket büntetik az adásszünettel” – számolt be a történtekről Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke. Az Index információi szerint nem csak az RTL Klubnál, de az ORTT-nél is reklamáltak haragos nézők. „A televíziós csatorna az ORTT ajánlata ellenére nem módosította a testülettel kötött szerződést, így nincs lehetőség kötbér szankció alkalmazására a nem megfelelő korhatár-

142

besorolás esetén, az ORTT csak a törvény adta lehetőségekkel, azaz a sugárzási engedély felfüggesztésével szankcionálhat. Ha az RTL Klub módosítaná a szerződést, akkor kötbér kivetésére is lenne mód, vagyis a büntetésekből a nézők semmit sem érzékelnének” – tette hozzá Vékony Éva. (index.hu és vg.hu, 2004. 07. 22.) fogyasztás, szabályozás, társadalmi fogadtatás Példa nélküli rovó a francia távközlésnek Akár az 1,7 milliárd eurót is elérheti a France Télécom eddig példa nélkül álló büntetése, amiért egy kormánydöntés alapján kilenc éven át versenytársainál kevesebb társasági adót kellett fizetnie. A kamatokkal, a büntetéssel és a visszatérítendő összeggel együtt akár 1,7 milliárd euróra is rúghat Franciaország legnagyobb telekommunikációs vállalatára, a France Télécomra (FT) kirovandó európai versenybizottsági büntetés – volt olvasható tegnap a francia sajtóban. A büntetés alapjául szolgáló kilenc évben – 1994 és 2001 között – a monopol helyzetű cég évente majdnem kétszázmillió euróval fizetett kevesebb társasági adót, mint a szabályok szerint kellett volna. A telekommunikációs óriásvállalat 1,4 millió részvényese közül elsőként a legnagyobb emelte fel a szavát: a francia állam. A Le Monde a pénzügyminisztert idézi, aki a brüsszeli bizottságot bizalmatlansággal vádolja, hiszen évek óta tudomása volt a telekommunikációs szolgáltató privilegizált helyzetéről, de arról csak 2002 júniusában kért jelentést. A France Télécom vezetősége a bizottság döntését minden gazdasági és jogi alapot nélkülözőnek titulálta, és a közösségi jogok oly mértékben súlyos megsértéseként értékelte, amely alkalmas a közösségi piac jogbiztonságának megingatására. A nagyvállalat ellenkeresetet fog beadni a brüsszeli közösségi legfelsőbb bíróságnál. Az internetes francia gazdasági napilap, a Les Echos tegnapi exkluzív összeállításából kiderül, hogy a francia parlamentben évek óta folytak a csatározások a képviselők és a kormány között a kommunikációs cég kedvezményeinek megszüntetéséről. Az FT privilégiumait végül tavaly teljes mértékben eltörölték. A tegnapi francia lapok az elmúlt évek csatározásairól is cikkeztek Párizs és Brüsszel között, amelyek folyamán Mario Monti feltételekhez kötötte az állami szerepvállalást a vagon-, gépés járműgyártó Alstom, a Bull francia számítógépgyártó vagy a francia áramszolgáltató, EDF esetében. A France Télécom állami támogatásáról sokat elárul az a tény, hogy a bizottsági döntés hatására a vállalat részvényei ahelyett hogy esni kezdtek volna, kismértékben elindultak felfelé. (nol.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, szabályozás, EU RTL kontra ombudsman Az RTL Klub bíróságon támadta meg Péterfalvi Attila azon állásfoglalását, amelyet az adatvédelmi biztos az Anyacsavar című műsor kapcsán tett. Péterfalvi tájékoztatása szerint a vizsgálat „különösen a gyermekek esetén” több, a személyes adatok védelméhez fűződő jogot sértő, az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel ellentétes szerződési kikötést tárt fel. „Tekintettel arra, hogy a műsorban kiskorú gyermekek is szerepelnek, külön hangsúlyt fektettem az ő jogaik érvényesülésére, védelmére” – közölte. A kereskedelmi televízió egy július 16-i keltezésű levelében közölte az ombudsmani hivatallal, hogy az állásfoglalást az adatvédelmi törvény alapján megtámadta. Január óta ugyanis a biztos hivatala „hatóságként” működik, állásfoglalásait bíróság előtt lehet megtámadni. Mint ismeretes, a műsor lényege, hogy az anya két hétre elköltözik, helyét pedig egy másik asszony veszi át. A házat kamerákkal szerelik fel, felvételeket készítenek a család életéről, amiket aztán, vágott formában, bemutatnak. Az Anyacsavar című műsor ügyében Takács Albert, az általános biztos helyettese is

143

folytatott vizsgálatot. Egy Somogy megyei nevelőszülő – aki négy gyermeke mellett elhunyt testvére két gyerekét is neveli – jelentkezett a műsorba. Az asszony részvételi szándékát jelezte a gyámhivatalnak, amelynek vezetője kifejtette: ha a nevelőanya nem áll el a szerepléstől, akkor a gyermekvédelmi törvény alapján akár meg is szüntethetik nevelőszülői jogviszonyát. Takács Albert szerint a gyámhatóság mulasztást követett el, ugyanis nem közölte a nevelőszülővel, hogy az „anyacsere” veszélyeztetheti a gyermek „egészséges személyiség-fejlődését”, és ez vonhatja maga után a nevelői jogviszony megszűnését is. Az ombudsman szerint hasonló esetekben a gyámhivatalnak élnie kell tájékoztatási lehetőségével. (nol.hu, 2004. 07. 22.) szabályozás, szakmai és társadalmi fogadtatás Koltai Róbert „Világszám” című filmje nyerte meg az első hazai magánbefektetőt Fiatal, pályakezdő producer mondhatja el magáról, hogy az újkori magyar film történetében elsőként sikerült magánbefektetőt megnyernie új magyar film támogatására. A produkció Koltai Róbert új nagyjátékfilmje, a Világszám!, amelynek produceri feladatát a színészrendező fia, Koltai Gábor látja el. A szerződés a filmet gyártó Filmsziget Kft., valamint Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalkozása, a Kész Kft. között köttetett meg, a fiatal producer illetve Varga Mihály vezérigazgató aláírásával. (A méltán jeles eseményről kisfilm is készült, amely hamarosan látható a film internetes honlapján, a www.vilagszam.com-on.) A Kész Kft. korábban szponzorként már részt vett a film támogatásában, ez a szerződés azonban már másról szól. Ez befektetés, amelynek fejében az állam és a filmtörvény által garantáltan komoly adókedvezmény jár a befektetőnek amellett, hogy a befektetés teljes összegét levonhatja a fizetendő adójából. A Világszám 168 millió Ft állami támogatást kapott. Ezen belül a kulturális tárca két részre osztva összesen 20 millió Ft-tal, míg az MMK három pályázaton keresztül is segítette a produkciót: a játékfilmes szakkollégiumtól 90 millió, kiegészítő támogatásként 8 millió, a látogatottsági alapból pedig 50 millió Ft-ban részesült. Koltai Róbert új filmének bemutatója először az Egyesült Államokban és Romániában lesz. (hirtv.hu, 2004. 07. 15. és nepszava.hu, 2004. 07. 23.) tartalomkínálat, gazdaság, szabályozás Pártszolgálatért elmarasztalta az ORTT a Hír Tv műsorát Pártszolgálatáért – szankció nélkül ugyan, de – elmarasztalta az ORTT panaszbizottsága a magát hosszú ideig a legkiegyensúlyozottabbnak hirdető Hír Tv egyik múlt hónap végi műsorát. Az eljárótanács szerint június 27-én, vasárnap a Szerintem című műsor nyíltan egy párt szolgálatába állt. Az X-Press információi szerint a testület megállapította: Kerényi Imre műsorvezető több olyan kijelentést tett, amelyek túlmentek a publicisztika és a szatíra keretein. Ezzel megsértette a médiatörvényt, amely kimondja, a „műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában”. A grémium szerint jogszabálysértő volt, az illusztrációként használt képekkel és irodalmi idézetekkel kizárólag baloldali politikusokat és a kormánykoalíciót minősítette. (stop.hu, 2004. 07. 28.) szabályozás Felülvizsgálná az ORTT a műholdas műsorszolgáltatási díjat Szeptember közepén megkezdheti a tárgyalást az ORTT a műholdas adók műsorszolgáltatási díjának felülvizsgálatáról – nyilatkozta Kovács György, a médiahatóság elnöke. Nem indokolt viszont ugyanezt az eljárást a földi terjesztésű műsorok szolgáltatóival kapcsolatban lefolytatni, mert ezekkel a társaságokkal hosszú távú szerződései vannak a médiahatóságnak – közölte az elnök. Kovács György elmondta: Magyarország uniós csatlakozásával „a joghatóság megválasztása valódi opcióvá vált”. Viszont „tévútnak” nevezte azt, hogy egyes társaságok olyan államokban regisztráltatják magukat, ahol számukra kedvezőbb a jogi környezet. Jelenleg a joghatósággal foglalkozó európai

144

szervezettől kért tájékoztatás megérkezésére várnak, s annak ismeretében dolgozza majd ki saját elképzeléseit az ORTT – tette hozzá. Elismerte, hogy a környező államokban a magyarországinál jóval kisebb a műsorszolgáltatási díj, s van olyan ország is, ahol csak a műsorszolgáltató regisztrációjáért kell fizetni. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a díjmódosítás „költségvetési kérdés is”, hiszen a beszedett összegeket az ORTT pályázatok útján újraosztja. (fn.hu, 2004. 07. 28.) szabályozás, gazdaság Egyre népszerűbbek az európai tévéműsorok Egyre népszerűbbek az európai gyártású tévéműsorok a tévécsatornák üzemeltetői körében. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint 2002-ben már a műsoridő kétharmadát a kontinensen készült alkotások töltötték ki. Az EU az 1989-ben elfogadott „Televíziózás határok nélkül” nevű irányelvében a műsoridő kitöltésére vonatkozóan több direktívát is megfogalmazott a tagállamokban működő tévétársaságok számára. Az irányelv negyedik cikkelye arra kötelezi a tévécsatornákat, hogy ahol csak lehetséges, műsoridejüknek legalább 50%-át az európai készítésű produkciók vetítésével töltsék ki. A célkitűzéssel szemben azonban a bizottsági felmérések szerint EUátlagban a sugárzási idő kétharmadában voltak láthatóak a tagállamok alkotásai. Az ötödik cikkely ezen felül arra is felszólít, hogy a sugárzott európai művek legalább 10%-ban független műsorgyártók termékei közül kerüljenek ki. Az említett években ezzel szemben a ténylegesen mért arány 38 illetve 34% volt. Magyarország még nem szerepel a felmérésben, hiszen az unió új tagállamait még nem vizsgálta a jelentés. Brüsszel ígérete szerint azonban a két év múlva esedékes következő jelentésben már az új tagországok adatai is szerepelni fognak. (fn.hu, 2004. 07. 29.) EU, tartalomkínálat, szabályozás AUGUSZTUS

ORTT – örül, hogy a tévék törlesztenek A médiahatóság fontos fejleménynek tartja, hogy az elmúlt időben mindkét országos kereskedelmi televízió eleget tett a korábbi büntetéseknek. Minden korábbinál hosszabb időre, összesen 3 óra 15 percre sötétült el július 21-én az RTL Klub adása, mert a televízió úgy döntött, törleszt a korábban kiszabott büntetésekből. Augusztus 16-án és 17-én a TV2 összesen 142 percre sötétítette el önként adását. Augusztus 16-án több szakaszban, 17-én pedig hajnali 3.15-től 60 percen át szünetelt az adás. Az RTL Klub a médiahatóság korábbi hat határozatának tett eleget, a TV2 pedig öt büntetést rótt le. Bár az RTL Klub a médiahatósággal való jó kapcsolat fenntartásával indokolta a döntést, az ORTT közleménye szerint a társaságoknak nem volt más választásuk. „Ha a műsorszolgáltató megtámadja az ORTT határozatát, akkor nem kell végrehajtania a felfüggesztést a határozatban megadott időpontban. Később azonban, ha a műsorszolgáltató eláll a bíróságon tett beadványtól, tehát eláll a keresettől, akkor a műsorszolgáltatók meghatározhatják, hogy mikor hajtják végre a határozatot, hiszen erre az esetre konkrét törvényi szabályozás nincs. Azonban mindenképpen lényeges az ORTT számára is, hogy a műsorszolgáltató végrehajtja a határozatot, így a nézők felé eljut az üzenet” – áll a közleményben. (kreativ.hu, 2004. 08. 17.) szabályozás

145

Letartóztatások internetes pornó miatt Hadjáratot indítottak az internetes pornó ellen a kínai hatóságok: mintegy 700 honlapot betiltottak és 224 embert letartóztattak. Az internet szolgáltatóktól néhány hete megkövetelik, hogy honlapjaik látogatóit valódi nevükön regisztrálják. Új technológiát vezettek be, amely kiszűri a külföldi pornóoldalakat. Kínában mintegy 87 millió ember használja az internetet, ezeknek a fele 24 év alatti, s a hivatalos indoklás szerint attól tartanak, hogy a szexoldalak felkeresése erkölcsi romlásba dönti a kínai ifjúságot. Egy kínai bíróság négy év börtönre ítélt egy nőt, aki egy olyan fizetős weboldalt működtetett, amely látogatóinak – webkamerán keresztül – naponta online sztriptízshow-t tartott. A nő weboldalának 110 fizetős ügyfele volt, akik 100 dollár körüli éves díjat fizettek a napi négyórás vetkőzőműsorért. A honlap működésének három hónapja alatt Vang 30 ezer jüannak, azaz körülbelül 280 eurónak megfelelő haszonra tett szert. (nepszava.hu, 2004. 08. 01. és transindex.ro, 2004. 08. 16.) szabályozás, technológia, gazdaság, tartalomkínálat

Jogszerű volt a híres emberek nemi szervéről szóló műsor Az ORTT Panaszbizottsága szerint ugyan vitatható a Boros-Bochkor páros nevével fémjelzett, a Sláger Rádió július 16-i adásában elhangzó Bumeráng szakmai színvonala, azonban nem ütközött jogszabályba az, hogy a műsorvezetők Mádl Ferenc nemi szervéről társalogtak a hallgatókkal. Az ORTT Panaszbizottsága egyhangúlag utasította el azt a panaszt, amelyet a Sláger Rádió Bumeráng című július 16-i műsora ellen nyújtottak be. A panasztevő a médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva nyújtotta be kifogását. Az eljáró tanács tagjai – Szabó Ferenc, Szirányi János és Kisimre Ferenc – szerint kétségtelenül vitatható a műsorszám szakmai színvonala, a rádió azonban nem sértett jogszabályt, mivel a műsorvezető a kérdéses rész előtt elmondta, hogy a következő műsorszám 18 éven aluliak számára nem ajánlott. A bizottság szerint ezt sem kellett volna megtennie a műsorvezetőnek, mivel a rádiós műsorszolgáltatóknál nem kell jelzést alkalmazni. Mint arról már beszámoltunk a Sláger Rádió július 16-i adásában a Bumerángban a Boros–Bochkor műsorvezető páros arra kérte a hallgatókat, hogy számoljanak be arról, ha már volt alkalmuk megtekinteni híres emberek nemi szervét. Nemsokára jelentkezett egy hallgató, aki elmesélte, hogy az egyik budapesti fürdőben már látta Mádl Ferenc köztársasági elnök nemi szervét. A műsorvezetők megkérték, hogy pontosan írja le, milyen típusú Mádl úr pénisze. A betelefonáló – indiszkréció is van a világon jelszóval – megtagadta a választ. A műsor folytatásában szóba került Orbán Viktor, és Gálvölgyi János nemi szerve is. Az MNO által megkérdezett Balsai Szabolcs médiajogász szerint olyan műsort, amelynek a szexualitás a közvetlen eleme, csak este 10 és hajnali 5 óra között lehet sugározni, mert a műsorszolgáltató megsértené a kiskorúak védelmével foglalkozó jogszabályi rendelkezéseket. A kifogásolt műsor reggel 8 és 9 között került adásba. A médiajogász az ORTT Panaszbizottságának állásfoglalásáról elmondta: az helytelenül hivatkozik a médiatörvény azon rendelkezésére, miszerint a Sláger Rádió előzetesen nem köteles közzétenni a műsorszám korhatári besorolását, amennyiben az indokolt. A rádiós műsorszolgáltatók – értelemszerűen – csak a piktogramok alól kapnak felmentést. (mno.hu 2004. 08. 13.) szabályozás

146

Az EU kötelezni fogja az internetszolgáltatókat az adatok megőrzésére Legalábbis ez derül ki abból a tervezetből, amely egy új európai uniós ajánlás elfogadását tűzte ki célul. Az angol, a francia, az ír és a svéd igazságügyi és belügyi minisztériumok munkatársai azon fáradoznak, hogy kidolgozzanak egy „adatvisszatartási ajánlást”. Az érdemi munkát az Európai Bizottság már a múlt héten megkezdte. A jogszabály megalkotását főleg a szervezett bűnözés elleni európai uniós munkacsoport kezdeményezte. A rendelet célja az, hogy minden európai internet- és kommunikációs szolgáltató kötelezhető legyen a forgalmi adatok megőrzésére minimum egy, de legfeljebb három évig. Ellentétben azonban a telekommunikációs hálózatokkal, amelyek megfelelnek az Európai Telekommunikációs Szabványok Intézete felügyeleti szabványainak, az internetre még nem vonatkoznak ilyen szabványok és nincs meg az ezek betartását lehetővé tevő infrastruktúra sem. Mindez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak jelentős mértékben át kell építeniük, meg kell változtatniuk a rendszereiket, hiszen minden adatot el kell raktározniuk. Külön problémát okoz, hogy ugyanez vonatkozik majd az internetes telefonbeszélgetésekre is, s akkor az ajánlás miatt a felhasználók és a civil szervezetek körében várható felháborodásról még nem is beszéltünk. Mert az már most biztosra vehető, hogy lesznek olyanok, akik a nemtetszésüket fogják majd kifejezni az új jogszabály ellen. (sg.hu, 2004. 08. 10.) szabályozás, technológia, EU, társadalmi fogadtatás

Amerikában betiltották a mobilspamet Az USA távközlési felügyelete (FCC) szerdai szavazásával törvényen kívül helyezett minden mobiltelefonra és személyhívóra küldött szöveges reklámüzenetet, hacsak erre a címzett előzőleg nem adott engedélyt. A mobiltelefonos spam elleni rendszabályok szigorúbbak, mint amiket az e-mail-spam elleni törvény megfogalmaz. Míg a számítógépes kéretlen levelek esetében a címzettnek kell leiratkoznia a küldő címlistájáról (opt-out), a megszavazott mobiltelefonos spam rendelet megköveteli a küldőktől, hogy szerezzék be a címzett előzetes engedélyét (opt-in). A felügyelet hangsúlyozta, hogy a mobiltelefonos spam azért okoz különösen nagy kárt a felhasználónak, mert sok mobilszolgáltató azt az időt is kiszámlázza, amit az üzenet törlése igényel. Az FCC rendelkezéseit megsértőkre ugyanúgy 6 millió dolláros pénzbüntetés és egy év börtön vár, mint az e-mailes spamtörvény megszegőire. (transindex.ro, 2004. 08. 05.) szabályozás, gazdaság

Törvény az öngyilkos csevegő szobák ellen Az ausztrál kormány előterjesztésére a törvényhozás megszavazta azt a törvényt, amely lecsap azokra az internetes chat-szobákra, ahol a résztvevők valakit öngyilkosságra beszélnek rá, és ehhez módszereket is ajánlanak. Mostantól tehát bűncselekményt követ el, aki az internetet használja, hogy valakinek az öngyilkosságot tanácsolja. A törvény szerint az ilyen egyének akár 110 ezer ausztrál (79 ezer USA) dollárra is büntethetők. Peter Slipper, a parlament közigazgatási titkára szerint bűncselekménynek számít olyan anyagok közzététele vagy továbbítása, amely öngyilkosság elkövetését tanácsolja, illetve ehhez különböző módszereket javasol. (pcworld.hu, 2004. 08. 05.) szabályozás, gazdaság

147

Kemény és határozott intézkedések az illegálisan töltögetők ellen A francia Internet-szolgáltatók szövetsége engedélyezte a kemény fellépést a jogvédett állományokból illegálisan töltögetőkkel szemben. Franciaország legnagyobb internetszolgáltatóinak tanácsa úgy döntött, hogy a saját kezükbe veszik a visszaélések kezelését. A szolgáltatók, megelégelve az illegálisan letöltött zene mennyiségét, szövetségre léptek és aláírtak egy nyilatkozatot, amely világosan kimondja, hogy a jogsértő internetezőnek akár meg is bonthatják a kapcsolatát és erről értesíthetik az illetékes jogvédőket. A szolgáltatók eddig azért zárkóztak el, mindennemű felelősségvállalástól, mert nyílt titok, hogy a netezők többsége azért rendeli meg a szélessávú internet-előfizetést , mert így ingyenesen tölthet le óriási mennyiségű adatot (zenét, filmet, szoftvereket, stb.). Ugyan ezek a letöltések többnyire illegálisak, a szolgáltatók nem akarták elveszíteni előfizetőiket azzal, hogy a jogvédők oldalára állnak. Most azonban fordult a kocka, mert az illegális letöltések száma olyannyira elszaporodott, hogy félő volt; egy olyan törvény lát napvilágot, ami a szolgáltatókat büntetné felhasználóik jogsértései miatt. Ezért úgy döntöttek, hogy a kisebbik rosszat választják, vagyis vállalják az előfizetők tömeges elpártolásának veszélyét, mert a büntetések összege még ezt a bevételkiesést is meghaladná. Ugyanakkor hozzátették: az egyes felhasználók kapcsolatait csak akkor hajlandóak megbontani, ha arra bíróság kötelezi őket. Lapértesülések szerint, ez az akció, a hanglemezipar év végére tervezett nagy jogi támadásának előkészítése. (stop.hu, 2004. 08. 04.) szabályozás, érdekképviselet Interaktív televízió: az Európai Bizottság nem erőlteti a szabványosítást Az Európai Bizottság nem kívánja erőltetni az interaktív digitális televíziózás műszaki szabványosítását az EU-n belül, de úgy véli, ezt a kérdést 2005-ben ismét meg kellene vizsgálni – jelentették be hétfőn Brüsszelben. Az EU végrehajtó intézménye megerősítette, hogy álláspontja szerint ezen a területen a tagállamoknak továbbra is nyílt és átjárható szabványokat kell támogatniuk, ezek alkalmazását azonban nem volna célszerű jogilag kötelezővé tenni. Olli Rehn, a bizottság ipari és az információs társadalommal kapcsolatos kérdésekért felelős tagja szerint a digitális televíziózás műszaki és piaci környezete meglehetősen összetett, a piaci szereplők maguk is nagyon eltérően értelmezik a szabványok átjárhatóságát, emellett ez a technológia még nem kezdett szélesebb körben elterjedni a tagállamokban. A bizottság ezért azt tartaná célszerűnek, ha egy ideig még szabad teret engednének akadálytalan fejlődésének. (hirek.prim.hu, 2004. 08. 03.) szabályozás, EU SZEPTEMBER A német főszerkesztők cenzúrát kiáltanak Szokatlan egységfrontot alkottak Németországban a „komoly hetilapok”, a Spiegel, a Stern és a Focus főszerkesztői a bulvárlap Bild, a Playboy, a Bunte, a kisebb regionális újságok és számos színes női lap vezetőivel. A politikai ellentéteket és a gazdasági rivalizálást ezúttal a háttérbe szorította a közös aggodalom. Több mint negyven főszerkesztő, a legnagyobb kiadóvállalatok vezetői és a közszolgálati televízió intendánsai is Gerhard Schröder kancellárhoz fordultak, követelve, hogy „állja útját” a cenzúrának. A német sajtószabadságot fenyegető lavinát Caroline monacói hercegnő indította el, aki egészen az európai emberjogi bíróságig ment abbéli felháborodásában, hogy a német lapok beleegyezése nélkül fotókat jelentettek meg róla, amelyek sajnálatosan előnytelen helyzetben ábrázolták lovaglás, biciklizés, illetve napozás közben. A strasbourgi testület a hercegnőnek adott igazat, és a precedensértékű ítéletben kimondta, hogy a hírességek magánéletéről a

148

jövőben csak az érintettek beleegyezésével lehet információkat megjelentetni. Arról azonban csak homályosan rendelkezett, hogy pontosan hol húzható meg a határ a hivatalos funkció és a magánszféra között: ez vajon azt jelenti-e, hogy egy színészt csak a forgatáson vagy a színpadon lehet fotózni? (hullamvadasz.hu, 2004. 09. 01.) szabályozás Betiltott klip – drog és szex miatt Betiltották a brit tévécsatornák a The Streets új videoklipjét az erőszak, a szex túl nyers ábrázolása és a jelenetekben látható drogfogyasztás miatt. Mike Skinner klipjével botrányt okozott. A rádióadók már a Blinded by the light című dalt sem merik leadni: ebben egy ittas és narkós állapotban lebegő emberről van szó, aki feltűnik egy barátja esküvői buliján. A klippen Mike Skinner látható, amint iszik és kábítószert fogyaszt, – kiüti magát, és egy vértócsa mellett hagyják. Egy másik figura is van a klipben, aki mobiltelefonjával filmezi épp saját magát, amint egy nő orálisan kielégíti. Mike előszeretettel dalol (szövegel) az angol hétköznapi élet bizarr dolgairól, a lét nyomorúságáról. Az illetékesek szerint túl vadra sikeredett a klip, így a Top of the pops című műsor is csupán másodperceket sugározhat belőle. Élő adásban sem játszhatják a dalt, eredeti formájában. Ennek ellenére az MTV zenecsatorna a tervek szerint sugározza majd a klipet, de csak este 11 után kerülhet adásba. Idén májusban a magyar VIVA tévé is túl riasztónak találta a Zanzibar együttes egyik klipjét, így nappal nem sugározza az alkotást. A videó nem mehetett adásba, készült helyette egy új klip. A zenekar kénytelen volt elfogadni a zenetévé véleményét. „Készülnek olyan alkotások, melyek kivívnák az ORTT haragját, és semmiképp nem ajánlott, hogy a gyerekek egy meghitt délutáni szieszta helyett túl brutális vagy szexszel átitatott videókat nézegessenek” – mondták akkor a VIVA részéről. (ujszo.com, 2004. 09. 20.) szakmai és társadalmi fogadtatás, szabályozás Hosszabbodhat a jogvédelem időtartama Az Európai Bizottság foglalkozik a jogvédelemmel, többek között a jogvédett hangfelvételek jelenleg 50 éves időtartamának esetleges meghosszabbításának gondolatával. A Bizottság közleményében kifejtette, hogy a szektor minden képviselőjét szeretné meghallgatni az ügyben, így konzultálni fog a lemezkiadó cégekkel, a rádiós és televíziós lobbikkal, a vásárlókat képviselő szervezetekkel és az uniós kormányok képviselőivel. Az Egyesült Államokon kívül Brazília, Törökország és Mexikó is hosszabb jogvédelmet adott a hangfelvételeknek, mint az Unió, és a közelmúltban Ausztrália és Szingapúr is ötvenről hetven évre emelte ennek időtartamát. (zeneforum.hu, 2004. 09. 19.) EU, felhasználási jog, szabályozás Juszt Lászlónak fizetnie kell Azzal, hogy Juszt László a Kriminális című egykori hetilapjában a Fidesz-vezetők és családtagjaik megfigyelésével kapcsolatos cikkben pártpolitikai kérdésekben állást foglalt, valamint vitatható minőségű dokumentumokat nyilvánosságra hozott, sértette a Magyar Televízió politikai semlegességét, közszolgálati tevékenységét – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében. Az LB egyben kötelezte Jusztot, hogy a televízió 300 ezer Ft-os perköltségét, valamint az államnak járó 750 ezer Ft illetéket fizesse meg. (mno.hu, 2004. 09. 23.) szabályozás, gazdaság Litvánia betiltatna egy orosz tévét egy dokumentumfilm miatt Litvánia egy orosz nyelvű tévéadó betiltásával fenyegetőzött szerdán, mert az hamis állítást tartalmazó dokumentumfilmet mutatott be a balti államokat a szovjet hatalmi övezetbe soroló Molotov-Ribbentrop paktumról. A minisztérium szerdai közleménye szerint a tévében kedden sugárzott, Az évszázad titkai című dokumentumfilm elferdítette a valóságot a

149

Molotov-Ribbentrop paktum néven ismert német-szovjet megállapodással és annak következményeivel kapcsolatban. Azt állította ugyanis, hogy a Vörös Hadsereg bevonulása után Litvánia „önként csatlakozott a Szovjetunóhoz 1940-ben”. A litván audiovizuális tanács jelezte, hogy tanulmányozta a minisztérium kérését, de majd csak azután dönt az ügyben, hogy a litván állambiztonsági hivatal szakértői véleményt alkottak a filmről.(index.hu, 2004. 09. 01.) szabályozás Új adócsökkentéssel segíti filmiparát Nagy-Britannia A jövő év júliusában érvénybe lépő új rendszer szerint 4 millió fontig visszaigényelhető a filmkészítésre fordított összeg; ez a tétel a régi rendszerben csak 2,25 millió font volt. Az új rendszerben ezek a pénzek – harmadik partnerek közbeiktatása nélkül – közvetlenül a filmkészítőkhöz jutnak majd, ami csökkenti a visszaélések lehetőségét. A könnyítés a gyártási költségek 20%-át fedezheti majd a jelenlegi 15% helyett, és a mostani 15 millió fontos költségvetési plafonnal készülő filmek mellett a 20 millió fontos büdzsével induló alkotások is jelentkezhetnek. A rendszerben új kezdeményezések vannak az elért nyereség visszaforgatására is. (index.hu, 2004. 09. 22.) gazdaság, szabályozás Vizsgálat indulhat az HBO ellen A két országos televízió nyomására várhatóan vizsgálatot indít az ORTT, amiért az HBO ismét kódolatlanul sugározza négy napig a műsorait. A Kódolatlan hétvége elnevezésű marketingakciót az HBO már többször alkalmazta. Amennyiben ezzel a lépéssel a körzeti adóként bejegyzett csatorna az országos közműsorszolgáltatók közé emelkedik, többlet kötelezettségei keletkeznek. „Az RTL Klub milliárdos koncessziós díjat fizet évente az országos sugárzás jogáért. Mennyit kell fizetnie annak a társaságnak, amely csak pár napra válik országossá?” – tette fel a kérdést Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke, aki hozzátette: érdeklődéssel várják, hogy az HBO eleget tesz-e annak a kötelezettségnek is, miszerint országos televízió főműsoridőben 20 perc hírműsort köteles szolgáltatni. Lóránt Gergely, a TV2 szóvivője szerint jelentősen nem csökken a TV2 nézettsége az HBO marketingfogása miatt, viszont az országos adókat hátrányosan érinti az, hogy az HBO ez idő alatt olyan filmeket tűz műsorára, amelyeket például a TV2 adásán csak később láthatnak a nézők. A filmek így veszítenek az értékükből. Vékony Éva, az ORTT szóvivője elmondta: jó esély van arra, hogy a testület kivizsgálja az ügyet. A piaci szereplők szerint kérdéses az is, hogy a kódolatlan hétvége alatt sugárzott filmek jogtulajdonosai elfogadták-e az HBO marketingakcióját. A filmforgalmazók ugyanis eltérő díjszabást alkalmaznak a fizetős és a szabadon fogható csatornák esetében. Ha ilyen lehetőség nincs a szerződésekben, akkor az HBO szerzői jogokat sért, és akár 30 napra szóló felfüggesztést is kaphat. HBO marketingvezetője, Peresztegi Zoltán elmondta: a milliárdos koncessziós díjat a földfelszíni sugárzásért és nem az országos minősítés miatt fizetik az országos kereskedelmi csatornák. Peresztegi Zoltán szerint az HBO attól nem válik országos műsorszolgáltatóvá, hogy négy napra kódolatlanul elérhető, hiszen továbbra sem sugároz kódolatlanul, csak egyes kábelszolgáltatók teszik elérhetővé előfizetőik számára az amúgy kódolt műsort. „A médiatörvény szerint ehhez a minősítéshez az kell, hogy a háztartások legalább 50 százaléka tudja fogni az adott csatornát. Mivel az akcióban nem minden kábelszolgáltató vesz részt, ezért ez az arány az HBO Kódolatlan Napok idején is jóval kevesebb.” (kreativ.hu, 2004. 09. 23.) felhasználási jog, szabályozás Club tévécsatorna: magyar programmal jelentkezik A női nézőközönségnek készülő Club televízió 2004. szeptember 13-tól önálló magyar

150

programmal jelentkezik, ennek keretében a csatorna minden programját magyar nyelven sugározzák. Az új program lehetővé teszi a csatorna számára, hogy a magyar piacra szabott műsorokkal jelentkezzen, és kihasználja a helyi tartalomban rejlő lehetőségeket. Az Írisz a kezdeti időszakban várhatóan 680 ezer háztartásban érhető majd el az UPC kábelhálózatán keresztül, illetve más helyi csatornákon. Elsősorban olyan filmeket, nemzetközi sorozatokat, valamint a TV2-n már korábban sugárzott magyar gyártású produkciókat tűz műsorára, amelyek leginkább a nők érdeklődésére tarthatnak számot. Az SBS Broadcasting az új csatornával kifejezetten a 28 és 49 év közötti városi nőket célozza meg, amelyek a piackutatások szerint az átlagosnál nagyobb vásárlóerővel rendelkeznek, ráadásul kifejezetten vonzóak a hirdetők számára, hiszen ők döntenek a családi pénzek jelentős részéről. A TV2 tulajdonosa Hollandiából sugározza majd az Írisz Televízió műsorát, miután a médiatörvény miatt a magyarországi sugárzásra nem kapna engedélyt. A médiatörvény szerint ugyanis egy műsorszolgáltatásra jogosult társaság egyidejűleg legfeljebb egy országos vagy két körzeti és négy helyi vagy 12 helyi műsorszolgáltatást végezhet. Hasonló okokból sugározza Romániából a Film+ adását az IKO Romania, ugyanis a cég a magyar IKO Production testvércége, amelynek RTL Klubban hat százalékos részesedése van, és az RTL Klub legnagyobb beszállítója. Gisele Burnett, a Club igazgatója elmondta: „Magyarország fontos piac a Club számára, és a helyi program indítása tökéletesen illik a televízió lokalizációs stratégiájához. Lengyelországban, ahol már korábban elindult a helyi program sugárzása, a Club az egyik legnagyobb ütemben fejlődő előfizetős televíziócsatorna, és – a főműsoridőt, illetve a csatorna célközönségét tekintve – folyamatosan őrzi ötödik helyét a tematikus csatornák rangsorában. (mediainfo.hu, 2004. 09. 07. és kreativ.hu, 2004. 09. 10.) tartalomkínálat, szabályozás, fogyasztás Sugárzási engedélyt próbál szerezni Szlovákiában a Kék Duna rádió Májustól Szlovákiában is hatályosak az uniós normák, s ezek szerint egyetlen külföldit, tehát egy magyarországi kereskedelmi rádiót sem akadályozhatnak a vállalkozásban. Szlovákiában nem szlovák nyelvű kereskedelmi adó azonban nehezen működtethető, mert bár hatályos a nyelvi charta, Szlovákiának van egy államnyelvtörvénye, mely megköti a vállalkozók kezét. A szlovák kulturális minisztérium éppen emiatt már előterjesztette a nyelvtörvény módosító tervezetét, s ha ezt elfogadná a parlament, szlovákiai magyar kereskedelmi rádiót is létre lehetne hozni. (ujszo.com, 2004. 09. 06.) EU, szabályozás Sportesemény-e az ökölvívó valóságshow? Bukás fenyegeti két amerikai csatorna ökölvívó valóságshowját. A Fox „A következő nagy bajnok” illetve az NBC „A kihívó” című sportos túlélőműsorának végeredménye a kaliforniai törvények szerint közérdekű adat, így a valóságshow végeredménye kitudódhat még azelőtt, hogy a műsorok adásba kerülnének. A kaliforniai törvények értelmében a sporteseményekkel kapcsolatos adatok közérdekűek, így kötelező azonnal közzétenni az eredményt, az indulókat, a közönség létszámát, a rendezvény helyét és díjazását. A Fox és az NBC azonban felmentést kapott ez alól. A Los Angeles Times augusztus végén levélben kérte Kalifornia állam atlétikai bizottságát, hogy közölje az eredményeket, a szervezet azonban megtagadta az eredmények kiadását. Elutasító válaszában az atlétikai bizottság igazgatója Dean Lohuis rámutatott, hogy a műsorok miatt az eredménynek titokban kell maradnia. Az adatkérelem ugyanakkor nem az első bonyodalom a műsorok körül. A bajnokot ötletlopásért perelte egy producer, miközben a kihívó készítői ugyancsak másolással vádolták őket. Miután az atlétikai bizottság kifogásolta, hogy a kihívó beelőzésére törekedő Fox erőltetett tempójú forgatása megsértette az ökölvívásra vonatkozó szabályokat, Burnett és a

151

Dreamworks Television perre ment, hogy a bajnok ne kerülhessen adásba. A los angelesi bíróság azonban úgy találta, hogy egy ilyen döntéssel megsértené a Fox alkotmányos jogait. (index.hu, 2004. 09. 09.) felhasználási jog, szabályozás Betiltották az al-Dzsazírát Irakban Az Egyesült Államokkal szövetséges iraki hatóságok betiltották Irakban az al-Dzsazíra katari székhelyű pánarab hírtelevíziót. Az iraki ideiglenes kormányzat először augusztusban jelentette be, hogy egy hónapra betiltja az al-Dzsazíra adását, amiért „bűnözőket és gengsztereket” támogat, mivel szerintük a túszejtő szélsőséges csoportok videofelvételeit sugározza. A tilalmat meghatározatlan időre fenntartják. „Az al-Dzsazíra csatornát durva támadás érte a szombat este hozott határozattal, ami szerint be kell zárnia bagdadi irodáját” – fogalmaz a csatorna közleménye. Az iraki kormány részéről nem volt kommentár a határozattal kapcsolatban. (index.hu, 2004. 09. 05.) szabályozás Frei Tamás és a pornómániás japánok A túlzások teszik érdekessé az adást, indokolta Frei Tamás műsorának szerkesztője, miért mutatták be pornó- és erőszakmániásoknak a képregényeket olvasó, rajzfilmet néző japánokat. A műfaj sokszínűségét hangsúlyozó Anime Társaság szerint az anime nem a durvaságról és szexről szól, és nem teszi függővé rajongóit. Közleményben vádolta meg félretájékoztatással a Frei Dosszié Japánnal foglakozó adását a képregény- és rajzfilmrajongók szervezete, a Magyar Anime Társaság. A szigetországban elképesztő népszerűségnek örvendő, itthon egyelőre azonban csak szűk réteg által bálványozott műfajok a társaság állítása szerint hamis színben tűntek fel Frei Tamás műsorában. A rajongók közleményükben kifogásolják, hogy a műsor az anime (a japán rajzfilmek összefoglaló neve) és a manga (a japán képregény) egy szeletére, az erőszakos és erotikus típusokra volt kihegyezve, ezzel gerjesztve az erős hazai előítéleteket. A téma súlyát az adja, hogy az anime néhány éve a gyermekek számára készült erőszakos rajzfilmek szinonimájaként került be a köztudatba. 1998-ban az ORTT ugyanis megtiltotta, hogy az RTL Klub a reggeli vagy délutáni műsorsávban vetítse a Dragon Ball című japán rajzfilmsorozatot. Az ORTT indoklása szerint a sorozat lényege a folyamatos öldöklés. (index.hu, 2004. 09. 28.) társadalmi fogadtatás, szabályozás Elővásárlási jogot akar leendő székházára az MTV A jövő év végéig átadandó új tévészékházra, a bérleti idő letelte után, legyen elővásárlási joga a közszolgálati médiumnak: a javaslatot a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökének szerdai közlése szerint előző nap fogadta el a testület. (index.hu, 2004. 09. 15.) szabályozás MTV: elfogadta a reorganizációs tervet a kuratóriumi elnökség Bizonyos átdolgozásokat kérve elfogadta a Magyar Televízió (MTV) Rt. által benyújtott reorganizációs tervet a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöksége. A kuratórium elnöksége a terv elfogadását javasolja a társadalmi delegáltakkal kiegészült nagykuratóriumnak. (index.hu, 2004. 09. 23.) szabályozás ORTT vizsgálat a Viasat3 ellen Ha a december 31-éig tartó vizsgálat bebizonyítja, hogy a kereskedelmi csatorna valóban országos adónak minősül, úgy naponta 20 perces hírműsort kell készítenie, és változtatnia kell a tulajdonosi szerkezetén is, hiszen a televízió jelenleg 95%-ban külföldi tulajdonban van. A Viasat3 műsorszolgáltatásának országossá minősítését kezdeményező Stern Sándor elmondta, hogy a Viasat Rt. és a Metro újságot kiadó MTG Metro Gratis Kft. tulajdonosai 152

felsőbb szinteken megegyeznek. A Modern Times Group MTG AB ugyanis 100%-os tulajdonosa a Viasat Rt. 95%-os tulajdonosának, az MTG Broadcasting AB-nek. A Modern Times Group MTG AB eközben 28,4%-os szavazati joggal bír a Metro International SA-ban, amelynek 100%-os leányvállalata, az MTG Metro Gratis Kft. 90%-os tulajdonosa, a Metro International AB. Hozzátette: a kereskedelmi adó lefedettsége a kábelháztartásokban, az AGB tavalyi évkönyve szerint 45%-os. Ez az adat azonban nem veszi figyelembe azokat a háztartásokat, amelyek televíziókészülékei nincsenek a műsorszolgáltatásra hangolva, és azok is kimaradtak a számításból, amelyek azon a területen vannak, ahol a médiatörvény vételkörzeti fogalma szerint a kábelhálózat kiépült, csak nem fizettek elő a csatlakozásra. Mindezeket számítva, az adó háztartásokbeli lefedettsége meghaladhatja az országos műsorszolgáltatás alsó határaként megszabott 50%-ot. (mno.hu, 2004. 09. 29.) szabályozás Egyre kevesebben panaszolják be a tévéket az ORTT-nél Az előző három hónaphoz hasonlóan a harmadik negyedévben is jelentősen csökkent az ORTT Panaszbizottságához érkezett beadványok száma – közölte Zsigmond Béla, a testület soros elnöke, aki szeptember végén köszön le posztjáról. Zsigmond Béla a vakációs negyedévvel magyarázta, hogy csupán 57 beadvány érkezett hozzájuk, ami „meglehetősen csekély” szám. A soros elnök úgy vélekedett: az „ügy-apályhoz” az is hozzájárult, hogy nyáron nem jelentkeztek valóságshow-k, amelyek „rengeteg ilyen beadványt indukálnak”, míg a tévéműsorok jelentős részét elfoglaló olimpiai közvetítések miatt csupán egyetlen esetben fordult egy néző a panaszbizottsághoz. A testület összefoglalója szerint az esetek 70%-ban magánszemélyek fordultak a testülethez, csak négy beadványt jegyzett párt vagy annak frakciója; 19 esetben a Magyar Televízió, 6-ban a Hír Televízió ellen érkezett panasz, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokán – 4-4 üggyel – az RTL Klub és a TV2 áll. A Magyar Rádió, a Sláger Rádió és a Viasat3 valamely műsorát 3-3 esetben, a Budapest TVt 2, a Duna Televíziót egy alkalommal citálták a testület elé, míg nyolc ügy más műsorszolgáltatókat érint. (index.hu, 2004. 09. 15.) szabályozás Az ORTT Panaszbizottsága elmarasztalta az MTV-t Egyhangúlag marasztalta el a Magyar Televíziót az Athéni Olimpiai Játékok közvetítése kapcsán az ORTT Panaszbizottsága. A Magyar Televízió augusztus 22-i olimpiai közvetítésével kapcsolatban nyújtottak be kifogást az ORTT Panaszbizottságához. Az említett adásban, Komlósi Gábor, a Telesport főszerkesztő-helyettese a férfi egyes asztalitenisz (Riu Szung-min koreai – Jan-Ove Waldner svéd) elődöntő közvetítése során a következőket mondta: „– Megint hibázik a kis koreai! Waldner valószínűleg most azt gondolja, hát ezt merészeled velem csinálni, te kis ázsiai, hogy megindulsz? Akkor én elküldelek a külvárosba.” Az eljáró tanács egyhangúlag megalapozottnak találta a panaszt. A bizottság határozatában kiemelte, hogy a műsorszolgáltató az említett közvetítésben megsértette a médiatörvényt. A testület leszögezte, nem feltételeznek szándékosságot a műsorszolgáltató részéről, de a kommentátor kijelentései alkalmasak voltak arra, hogy a vételkörzetben élő ázsiai származású embereket megsértsék. (mno.hu, 2004. 09. 08.) szabályozás A miniszterelnök-jelölt népszerűsítése nem ütközik a médiatörvénybe Az ORTT Panaszbizottsága egyhangúan arra az álláspontra jutott, hogy az augusztus 30-án a Magyar Televízióban közreadott Friderikusz: A szólás szabadsága című műsorszám ellen benyújtott panasz nem megalapozott. Az eljáró tanács kiemelte, hogy a műsor valóban próbálta népszerűsíteni és jó oldalról feltüntetni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt személyét, ez azonban nem ütközik a médiatörvénybe. (mno.hu, 2004. 09. 22.)

153

szabályozás Cosmopolitan: 22 év tiltás után ismét Szingapúrban Több mint két évtizednyi tiltás után a magazin engedélyt kapott a Szingapúrban való újbóli megjelenésre. A szingapúri Médiafejlesztési Hatóság (MDA) közleményben tudatta, hogy a Cosmo ezentúl ismét megjelenhet az országban, ennek azonban az a feltétele, hogy a magazin nem tartalmazhat meztelenséget, illetve nyílt szexualitást. A hatóságok a kiadást felügyelő tanácsadó testülettel is egyeztettek, míg végül hosszú szünet után ismét engedélyezték a magazin piacra lépését. A megjelenésnek azonban nem csupán tartalmi, hanem formai követelményei is vannak. Minden egyes példányt fóliázni kell, s a csomagoláson fel kell tüntetni, hogy „nem gyerekeknek való” a lap. A Cosmopolitan-t 1982ben tiltotta be a szingapúri kulturális minisztérium azzal az indokkal, hogy a szexuális szabadosságot hirdette. (mediainfo.hu, 2004. 09. 06.) szabályozás, tartalomkínálat Bundesliga: 2006-tól az interneten és mobilon – döntött az Európai Bizottság A német futballbajnokság közvetítési jogainak rendezése volt az Európai Unió 2004. május 1-jétől hatályos megújított versenyjogi szabályozásának főpróbája. Az új eljárási rend értelmében, ha az érintett piaci szereplő kötelezettséget vállal, hogy a Bizottság ajánlásának megfelelően jár el, nem kezdeményeznek jogi lépéseket vele szemben. A német futball liga (DFL) egyezségre jutott az Európai Bizottsággal: a 2006/2007-es szezonban liberalizáltabb lesz a focimeccsek médianyilvánossága, elsősorban a szélessávú interneten élvezhetnek majd több mérkőzést a szurkolók. A mostani bejelentés előzményei 2003 októberére nyúlnak vissza, az akkori tárgyalások tétje az volt, hogy megszüntessék a DFL kizárólagosságát a Bundesliga-mérkőzések eladására, vagyis hogy a klubok maguk is kereskedhessenek a játék közvetítési jogaival. Az egyezség értelmében a 2006-2007-es szezontól kezdődően a liga minden mérkőzésnapon legalább 90 perces élő internetes körkapcsolás lehetőségét biztosítja; a csapatok pedig a lefújás pillanatától maguk rendelkeznek a hazai pályán játszott mérkőzés jogaival. A meccs mobiltelefon-hálózaton történő élő közvetítésének joga eleve a kluboké. (mediainfo.hu, 2004. 09. 20.) EU, felhasználási jog, szabályozás Díjköteles lesz Németországban az online tévézés és rádiózás 2007-től Németországban rádió- és televíziódíjat kell fizetni mindenkinek, aki egy internetre csatlakozni tudó PC-vel rendelkezik, tehát a rádió- és televízióműsorokat az interneten keresztül hallgatni vagy nézni tudja. A rendelet lényege, hogy az a felhasználó vagy cég, amely internetképes számítógéppel rendelkezik, köteles lesz kifizetni a rádió- és televíziódíjat akkor is, ha nincs tévéje vagy rádiója. Eddig csak a televízió- és a rádiókészülékeket, illetve a tunerkártyával rendelkező számítógépeket kellett a felhasználóknak és a vállalatoknak bejelenteniük. Az új szabályozás értelmében már a mobiltelefon-tulajdonosok is kötelesek lesznek kifizetni a díjat, ha a készülékük rádióhallgatásra alkalmas. Abban biztos az ARD és a ZDF, hogy az eddigieknél jóval nagyobb összeg folyik majd be a tv- és rádiódíjakból. Tavaly a 40 millió fizetésre kötelezett állampolgár összesen 66,79 milliárd eurót fizetett be. Azt azonban sokan kétségbe vonják, hogy az internetképes számítógépek tulajdonosainak díjfizetésre kötelezésével a befolyó összegek jelentős mértékben növekednének. Az új rendelet híre már most óriási felháborodást váltott ki. A számítógépes rádió- és televíziódíj bevezetése ellen nemrég felemelte a szavát az Európa Parlament egyesített néppárti frakciójának médiapolitikai szóvivője, Ruth Hieronymi is. Szerinte ez a díj ellentétes az európai jogrenddel, ráadásul az európai jogban kizárólag az analóg adások díjazása szerepel, a digitálisoké nem. (sg.hu, 2004. 09. 23.) EU, gazdaság, szabályozás

154

GVH: bírság két kiadónak A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa megállapította, hogy az Atzo Kiadó Kft. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a „Média Ász” című kiadvány 21. és 2003-ban megjelent 22. számában, illetve a 2001., a 2002. és a 2003. évre vonatkozó médiaajánlatában az általa kiadott „Modern Házak, Lakások” című lap példányszámáról és olvasottságáról valótlan adatokat közölt. A Versenytanács egy másik versenyfelügyeleti eljárásban azt állapította meg, hogy a Piac és Profit Kiadó Kft. szintén megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a „Média Ász” című kiadvány 22. és 23. számában, illetve a 2003. év februárjától augusztusáig terjedő időszakban alkalmazott médiaajánlataiban az általa kiadott „Nappali, Háló és Dolgozó Piac” és a „Konyha és Fürdő Piac” című lapok példányszámáról valótlan adatokat közölt. A Versenytanács a két vállalkozást 1-1 millió Ft bírság megfizetésére kötelezte. (index.hu, 2004. 09. 10.) gazdaság, szabályozás Szigorúbb büntetés fájlcseréért Az USA képviselőházának jogi bizottsága elfogadta azt a törvénytervezetet, amely bővíti az interneten történő bűnös fájlcsere definícióját. A Piracy Deterrence and Education Act of 2004 szövegtervezete ezzel az alsóház elé kerül. A törvény bővíti a „bűnös célú szerzői jogsértés” definícióját. Eddig azokat szankcionálta a törvény, akik „szándékosan” terjesztettek jogvédett fájlokat, most azokat is, akik „tudatosan” terjesztenek jogvédett anyagokat, „felelőtlen módon figyelmen kívül hagyva a további jogsértés kockázatát”. A tervezet ellenzői szerint ezzel lényegében minden P2P szoftver felhasználóból bűnözőt lehet csinálni, ahelyett hogy a hanglemezipar a P2P cégekkel közösen kidolgozná, hogy lehet pénzt juttatni a művésznek a letöltések után. (jogiforum.hu, 2004. 09. 16.) szabályozás

155

Társaság JÚLIUS T-Mobile-üzlet a zeneletöltésben Európa második legnagyobb mobilszolgáltatója, a T-Mobile német előfizetői számára „Ear Phones” néven új zeneletöltő szolgáltatást indított. A mobilcég ügyfelei telefonjukra 500 dalt tölthetnek le, címenként 1,5 euróért. A szolgáltatást még a héten Nagy-Britanniában, Csehországban, Hollandiában és Ausztriában is elindítják. Információink szerint a későbbiekben Magyarországon is tervezik a lépést. Bár a zenei választék nem veheti fel a verseny a nagy online portálok kínálatával – az Apple iTunes szolgáltatásán keresztül Nagy-Britanniában 450 ezer, míg az Egyesült Államokban 800 ezer szám érhető el –, mégis nagy lehetőséget hordoz magában. A letöltéshez nincs szükség internet-csatlakozásra, csak egy telefonra, ami jócskán kibővíti a potenciális felhasználok körét. Szükség van viszont speciális telefonokra és SIM-kártyára: a legnagyobb telefongyártók közül a Nokia, a Motorola és a Sony-Ericsson a bejelentéssel egy időben mutatta be öt új modelljét. Ezek már alkalmasak a szolgáltatás igénybevételére, és CD-minőségben teszik lehetővé a zeneszámok hallgatását. Azonban nemcsak a gyártóknak, hanem – főként a letöltés sebességének javítására – a telefonhálózat üzemeltetőinek is fejleszteniük kell rendszereiket. A T-Mobile már megegyezett a legnagyobb lemezkiadókkal – a Sonyval, a Universal Musickal és a Warner Musickal –, hogy 2004 végig a letölthető számok palettáját 250 ezresre bővítik. A lemezcégek vezetői a legális letöltésektől árbevételük érezhető növekedését várják. Niel von Hoff, az EMI lemezkiadó németországi vezetője szerint bár jelenleg forgalmuknak csak 1%-a származik az online letöltésekből, az arány néhány éven belül akár 20%-ra is növekedhet. A lemezkiadók mellett a T-Mobile is nagy lehetőséget lát az új szolgáltatásban: 2006 végig 4 millió „Ear Phones”-os készüléket tervez értékesíteni. A speciális telefonokat jelenleg 45,65 euróért árulja. Más befektetők is arra számítanak, hogy az európai piac látványosan bővül, amit az illegális letöltéseket elleni intézkedések csak fokoznak. Az amerikai Loudeye Corp. például ezt felismerve a múlt héten 57 millió dollárért megvásárolta az On Demand Distributiont (OD2), Európa vezető digitális zeneszolgáltatóját. (vg.hu, 2004. 07. 02.) gazdaság, tartalomkínálat, társaság, technológia A párt lapot vesz Néhány hete felreppent a hír, hogy a német szociáldemokraták egyik vállalkozása, a Német Nyomda- és Kiadótársaság (DDVG) 90%-os tulajdont szerez a Frankfurter Rundschau újságban. A baloldali FR évek óta gazdasági nehézségekkel küzd, több kiadónak is árulták, de amint a szakértőik belenéztek a könyvekbe, fejveszetten menekültek. A 180 ezer példányban megjelenő országos lapot már a bezárás veszélye fenyegette, amikor mentőangyalként feltűnt a színen az SPD (a DDVG-nek álcázva) és átvállalta a kiadó több tízmilliós adósságát. A német sajtó nagy ribilliót csapott az üzlet körül, hiszen eddig még nem volt rá példa, hogy egy politikai párt komoly, országos terjesztésű lapot birtokolt volna. Pedig a DDVG eddig is kisebb-nagyobb részesedéssel bírt tizennégy kiadóban, négy nyomdában és több rádióadóban, mellesleg ők adják ki az SPD hivatalos pártlapját is, de egy Rundschau volumenű újság „bekebelezése” már mindenkinek szemet szúrt. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, gazdaság, társaság, társadalmi fogadtatás

156

Az MTV a székházbérleti díj elengedését szeretné elérni Valamilyen formában írják le, vagy a kormány vállalja át az új központba költözésig hátralévő időszakban a Magyar Televízió (MTV) Rt. jelenlegi, Szabadság téri székházának bérleti díját. Erről Czeglédi László, az intézményt felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöke beszélt. „Ha ezt nekünk ki kell fizetnünk, akkor felborul a költségvetésünk” – mondta a közszolgálati médium büdzséjéről. Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerdai bejelentése szerint magántőke bevonásával épül fel az MTV új székháza Budapesten, az építkezés és a technológiai fejlesztés költsége mintegy 20 milliárd Ft. Az új székház a III. kerületi Bojtár utcában épül meg, az ingatlanon jelenleg is televíziós létesítmények vannak. Az MTV Rt. a magánbefektetőtől bérli majd új székházát, a bérleti díjat magának kell kigazdálkodnia. A pályázatot várhatóan szeptemberben írják ki, a beruházás nem terheli majd a költségvetést – tette hozzá a kormányszóvivő. Czeglédi László azt mondta, „az eddigi érdeklődés azt mutatja, hogy számosan lesznek, akik ezt a pályázatot ki fogják váltani”. A kuratórium elnöke az új épületbe költözéssel párhuzamosan végrehajtandó átalakítások kapcsán úgy nyilatkozott, „ráfér erre a szervezetre az ésszerűsítés”. „Mindenki tudja, hogy ennyi vezetővel nem lehet egy társaságot értelmesen vezetni, akkor sem, ha mindegyikük kiváló” – tette hozzá Czeglédi László, aki szerint centralizált szervezetet kell kiépíteni a hatékony és átlátható működés érdekében. Mint mondta, az új elhelyezéssel – egyebek mellett azzal, hogy öt helyett egy telephelyen működik majd az MTV – megfordítható a jelenlegi arány, amely szerint a költségek kétharmada a fenntartásra, üzemeltetésre megy el, és csak a fennmaradó rész a műsorkészítésre. A pénzügyminiszter az MTV elnökével együtt reorganizációs tervet fogad el, ősszel pedig a köztelevízió normatív finanszírozásának feltételeit is kidolgozzák. A tervek szerint az elszámolás műsorperc-alapú lesz. A jelenlegi bérleti díjakon 1,4 milliárd forintot lehet évente spórolni Az MTV a beruházás fejében vállalja szerkezetének átalakítását, vagyis azt, hogy az új székházba modern struktúrával, az új technológiához értő szakembergárdával költözik át. (mtv.hu és hullamvadasz.hu, 2004. 07. 01.) gazdaság, szakmai fogadtatás, társaság Két tévé egy csatornára Egy csatornán kell megosztoznia két helyi televíziónak Tamásiban. A helyi műsorkészítés és szolgáltatás jelenleg több ponton is vitatott, a bizottságok az önkormányzati támogatásról sem döntöttek egyöntetűen. Az egy évtizeden át a városban egyedül műsort készítő és szolgáltató Tamási TV mellett ez év áprilisában kezdte meg működését a Koppány TV. Ez utóbbi jelenleg még nincs műsorszolgáltatóként bejegyezve az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT), ám a tv szerkesztője szerint a bejegyzés folyamatban van. Mindkét tv pályázott az önkormányzat támogatására, aminek tétje többek szerint az is, hogy melyik médium lesz jogosult használni az egyik kábelhálózaton működő helyi csatornát. A hálózat tulajdonosa, a Tarr Kft. ugyanis mindkét tévével közölte: az használhatja majd a helyi csatornát, amelyikkel az önkormányzat megállapodást köt. Tarr János, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta: nem akar döntőbíró lenni a két televízió között, ha nem jutnak egyezségre, az ORTT fogja megosztani közöttük a műsoridőt. A két televízió több dologban sem tudott megegyezni. Heiter Attila, a Tamási TV vezetője elmondta: az ORTT -től azt a tájékoztatást kapta, hogy jogsértést követ el, ha a Koppány TV logóját is feltünteti az adásban. Juhász Adrienn, a Koppány TV szerkesztője ugyanakkor ezt nem fogadja el. Nem jött létre egyezség a műsortervekről sem. Az ORTT sajtószóvivője felhívta a figyelmet: a médiatörvény szerint a közzétett műsorszámok után a műsorszolgáltató viseli a felelősséget, függetlenül attól, hogy a

157

műsorszámok milyen produkcióban készülnek. Bár a csatornát a Tarr Kft. az önkormányzat rendelkezésére tartja fenn, amiről nem rendelkezik a médiatörvény, a jogszabály szerint ha a műsorszolgáltató tv ajánlatot tesz, kapacitásának bizonyos hányadáig szerződéskötési kötelezettség terheli. Ez azonban csak akkor érvényes, ha az adott tévé műsorideje a napi négy órát eléri. Ezt jelenleg egyik helyi tévé sem teljesíti. (tolnainepujsag.hu, 2004. 07. 06.) szabályozás, társaság Már az idén nyereséges lehet az Axelero Komoly esélye van annak, hogy már az idén nyereséget termeljen az Axelero – jelentette be Simó György, a társaság vezérigazgatója. A vezérigazgató korábban úgy fogalmazott, hogy legkésőbb 2005-ben kell nyereségessé válnia az internet-szolgáltatónak. A cég tavaly több mint 12 milliárd Ft-os bevétel mellett 2,2 milliárd Ft-os veszteséget halmozott fel. Simó szerint a PC alapú internetpiac fejlődésének utolsó nagy fázisába jutott, és a következő egykét évben körülbelül ugyanannyi új felhasználó jelenhet meg, mint amennyi az elmúlt években internetezni kezdett, így a PC-alapú piac két év múlva 3,5-4 millió felhasználóval tetőzhet. (index.hu, 2004. 07. 09.) gazdaság, társaság Tulajdonosváltás a Juventus Rádiónál A Juventus Rádió amerikai tulajdonosa, a Metromedia International Group (MIG) bejelentette, hogy csaknem minden európai rádiós érdekeltségét eladta a Communicorp Group Ltd.-nek. A Metromedia 14,25 millió dollárt kap a vevőtől a Magyarországon, Bulgáriában, Finnországban, Észtországban és Csehországban összesen 17 érdekeltséggel rendelkező leányvállalatáért, a Metromedia Internationalért. A Communicorp az ügylet lezárását 60 napon belül várja. (origo.hu, 2004. 07. 12.) társaság, gazdaság Új vezetők az EuroWeb Rt.-nél Több poszton is változás következett be az EuroWeb és Elender közelmúltbeli fúziójaként létrejött EuroWeb Internet Szolgáltató Rt.-nél. Magyarország legnagyobb üzleti internetszolgáltató cégének új létesítési és ügyfélkapcsolati igazgatója Madarász Tünde (32). A matematika–informatika–angol szaktanár végzettségű szakember az egyik elődcégnél, az EuroWeb Rt.-nél is ezt a posztot töltötte be. Az átalakuló cég műszaki igazgatói feladatait júniustól Békési Sándor (52) tölti be. A mérnök végzettségű szakember 1999-től dolgozott az Elender Üzleti Kommunikációs Rt.-nél ugyancsak műszaki igazgatói beosztásban. Azt megelőző pályafutása során, egyebek mellett, műszaki igazgatója, majd megbízott ügyvezető igazgatója volt a Sun Microsystems Hungary Kft.-nek. Júniustól Grancsai Erika (28) az EuroWeb Internet Szolgáltató Rt. pénzügyi igazgatója. A fiatal közgazdász szakember karrierjét a Veka szakkiadó cégnél kezdte, majd 2000-ben csatlakozott az Elender Rt.-hez, ahol mostani váltásáig kontrolleri pozícióban dolgozott. (vg.hu, 2004. 07. 12.) társaság Új lap Balassagyarmaton Éppen egy hete jelent meg Balassagyarmaton a legújabb kétheti kiadvány, a Gyarmati Hírek. Az önkormányzat lapjának főszerkesztői, felelős kiadói munkálatait Tibay Gábor, a város százszázalékos tulajdonában lévő Gyarmati Média Kht. ügyvezető igazgatója végzi. (nmedia.hu, 2004. 07. 09.) társaság, tartalomkínálat Marosvásárhelyről sugároz majd az erdélyi magyar televízió Az már biztosnak látszik, hogy az új romániai, de magyar nyelvű tévécsatorna kereskedelmi alapokon működő, de közszolgálati feladatokat is felvállaló intézmény lesz. A magyar kormány segítségével létrejövő Erdélyi Magyar Televízió a tervek szerint a jövő év elején 158

sugározza majd első adását. Az intézmény székhelye Marosvásárhelyen lesz – erről döntött alakuló ülésén a televízió alapítványi kuratóriuma. Az erdélyi magyar mozgóképgyártás jelentős személyiségének, Janovics Jenőnek a nevét viselő alapítvány kuratóriuma arról is határozott, hogy egy kereskedelmi társaság fogja majd ellátni az intézmény működtetésének konkrét feladatait. (index.hu, 2004. 07. 15.) tartalomkínálat, társaság Új magyar nyelvű televízió a Vajdaságban A Mozaik Alapítvány úgy döntött, hogy televíziós műsorszórást indít Dél-Bácskában, Közép- és Dél-Bánságban, illetve a Szerémségben élő szórványmagyarság részére. Egyelőre nem teljesen megoldott a médium finanszírozása, de a kezdeményezők Szerbiában és más európai országokban keresnek támogatást a tévé beindításához. Azt tervezik, hogy a műsorszórás még az idén megkezdődik. (hirtv.hu, 2004. 07. 15.) tartalomkínálat, társaság Új pályázatot írnak ki a Duna Tv elnöki posztjára Új pályázatot ír ki a Duna Televízió elnöki posztjára a közszolgálati médiumot felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány elnöksége. A döntést azt követően hozták meg, hogy nem tudtak kétharmados többséggel jelöltet állítani a tisztségre. Ehhez a nyolctagú – háromhárom szocialista párt és Fidesz, valamint egy-egy SZDSZ és MDF által delegált tagból álló – testületben hat támogató voksra lett volna szükség. (index.hu, 2004. 07. 20.) társaság, szabályozás Lemondott a BBC hírigazgatója Fél évvel a BBC hírszolgáltatását elmarasztaló független vizsgálat közzététele után távozik Richard Sambrook, a közműsor-szolgáltató hírigazgatója. A David Kelly fegyverszakértő öngyilkosságához vezető botrányban felelősnek talált hírszolgáltató két másik vezetője közvetlenül a jelentés után távozott. Sambrook a jövőben a külföldi hírszolgáltatásért felel. Sambrook volt az egyetlen a három legmagasabb rangú BBC-vezető közül, aki helyén maradt a David Kelly öngyilkosságának körülményeit vizsgáló Hutton-jelentés nyilvánosságra hozatala után. A fegyverszakértő halála ügyében lefolytatott vizsgálat mindenben a BBC-t találta felelősnek, a kormányzatot teljes egészében felmentette. A Hutton vizgálat megállapításai szerint a BBC botrányt kirobbantó riportja téves állításokat közölt – részben a később öngyilkosságot elkövető Kelly szavait is kiforgatva. A jelentés elítélte az információk hitelének szerkesztői ellenőrzési gyakorlatát is. Bár januárban nem mondott le, de ezért a felelősség Sambrookot terhelte. (index.hu, 2004. 07. 22.) társaság, szakmai fogadtatás Az MTI és az RTL Klub szerződést kötött A Magyar Távirati Iroda Rt. (MTI) és az RTL Klub 2005 végéig megújította szerződését; a kereskedelmi. A kereskedelmi televízió változtatni akart a korábbi megállapodáson, és ezt az MTI tudomásul vette: az RTL Klub a korábbinál kevesebb szolgáltatást vásárol a hírügynökségtől. „Egyetlen korábbi előfizetőnk kivételével továbbra is mindegyik nagy partnerünkkel érvényes hírszolgáltatási szerződésünk van” – mondta a Magyar Rádióra (MR) utalva a nemrégiben kinevezett értékesítési igazgató. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója az új szerződésről szólva kiemelte, az együttműködés „nem jelenti azt, hogy ne maradnának meg új hírügynökségi partnereink, köztük az országos Független Hírügynökség”. (btl.hu, 2004. 07. 29.) társaság

159

AUGUSZTUS

A „Heti Válasz”-hoz igazol az Axelero vezérigazgató-helyettese Szeptember 1-ével saját kérésére távozik posztjáról Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Axelero Internet marketing vezérigazgató-helyettese. A cég sajtóközleményéből kiderül, Szalay-Bobrovniczky Kristóf szeptember 1-től a Heti Válasz című hetilap lapigazgatójaként folytatja pályafutását. (fn.hu, 2008. 08. 09.) társaság SZEPTEMBER Fuzionált az EuroWeb az Elenderrel A versenyhivatal júniusi jóváhagyását követően Magyarország legnagyobb üzleti internetszolgáltatója jött létre az EuroWeb és az Elender fúziójával. A hétmilliárdos forgalmú, egymilliárdos üzemi nyereségű új cég, amely az EuroWeb nevet viszi tovább, több mint tízezer ügyfelet szolgál ki széles sávú intenet-hozzáféréssel. (hirek.prim.hu, 2004. 09. 12.) fogyasztás, gazdaság, társaság A BBC a teljes Worldwide divízió értékesítését tervezi A BBC arról értesítette a világ legnagyobb médiacégeit, köztük a Bertelsmannt, a Time Warnert és a Disneyt, hogy értékesíteni kívánja BBC Worldwide nevű divízióját. A Worldwide divízió tulajdonába jelenleg 10 televíziócsatorna és 26 magazin tartozik, közöttük olyan jól ismert nevek, mint a Good Food, a Good Homes, a Music Magazine, a Top Gear, a Disney Girl, a Radio Times és a Tweenies. A BBC Worldwide kötelékébe tartozó BBC Magazines a hirdetési bevételeket tekintve Nagy-Britannia harmadik legnagyobb kiadója. A hírek szerint a médiacég vezetői nagyjából 2 milliárd fontra értékelik a Worldwide divíziót. (hullamvadasz.hu, 2004. 09. 24.) gazdaság, társaság Televíziós nézettségmérő óriáscég alakult A VNU, a világ legnagyobb piackutató csoportja, valamint a brit érdekeltségű kommunikációs cég, a WPP Group elnyerte az Európai Bizottság engedélyét, miszerint megalapíthatják közös vállalatukat, amely 30 országban végez majd televíziós nézettségmérést. „Bár az így létrejövő vállalat egyike lesz Európa 3 legnagyobb TV nézettségmérő cégeinek, a Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a piaci verseny továbbra is kielégítő marad” – állítja a Bizottság egyik nyilatkozatában. A közös vállalat – amely a VNU Nielsen Media Research Egyesült Államokon kívülre eső működését vonja össze a WPP AGB csoportjával – együttesen 1800 alkalmazottal, évente mintegy 110 millió dollár bevételre tehet szert, melyet a két anyavállalat két egymástól független nyilatkozatában jelentett be augusztusban, amikor a megállapodást nyilvánosságra hozták. Az AGB Nielsen Media Research néven újonnan létrejött vállalat irányítását az AGB jelenlegi vezetése végzi Milánóban. „Lényegében nincs átfedés az AGB Group tévés nézettségmérése és a Nielsen nemzetközi jelenléte által érintett országok között. Néhány nagyobb piac, ahol az új vállalat fogja kínálni szolgáltatásait: Ausztrália, Kína, Hong Kong, Olaszország, Dél- Afrika és az Egyesült Királyság” – nyilatkozta a VNU augusztusban. (mediainfo.hu, 2004. 09. 22.) társaság, gazdaság Elbocsátják az MTV dolgozóinak felét Fokozatosan szinte a felére csökkenne a köztévé alkalmazottainak létszáma. A terv szerint jövőre 75 személytől válna meg. Az MTV reorganizációs terve úgy csökkentené a mostani 1700 fős létszámot, hogy az elkövetkező három évben fokozatosan küldenék el az embereket. A tényleges létszámot azonban csak a szervezeti rend és az új székházba való

160

költözés utáni működési folyamatok megismerése után lehet eldönteni. (ma.hu, 2004. 09. 24.) társaság Kapitány Iván az MTV új filmigazgatója Kapitány Iván operatőrt, rendezőt nevezte ki szeptember 15-i hatállyal a Magyar Televízió film- és szórakoztató igazgatójának Rudi Zoltán, az intézmény elnöke, (index.hu, 2004. 09. 24.) társaság Rádió C – ismét főszerkesztővel és ügyvezetővel Újra teljes a Rádió C menedzsmentje: az új ügyvezető és a főszerkesztő egy megújult romarádiót ígér. A májusban megüresedett főszerkesztői pozíciót Ignác József tölti be, az ügyvezetői székbe pedig Zsiga Alfonzot nevezte ki a Rádió C tulajdonosi testülete. (kreativ.hu, 2004. 09. 02.) társaság Elbocsátások a Le Monde-nál 35 újságírójától válik meg az ismert francia napilap. Tervek szerint 90 munkahely szűnik meg a napilapnál. A leépítés hátterében az áll, hogy a lap deficites. A nyári hónapok rosszul alakultak az országos napilapok számára Franciaországban. (mediainfo.hu, 2004. 09. 21.) társaság 3,5 millió eurós nyomdát létesített az Inform Média Temesváron Csaknem 3 és fél millió eurós, zöldmezős beruházással elkészült Románia egyik legkorszerűbb nyomdája Temesvárott, a miskolci érdekeltségű Inform Média érdekeltségének legújabb tagjaként. Észak-kelet Magyarország meghatározó heti- és napilapkiadója hat román és magyar nyelvű újságot jelentet meg Erdélyben, többek között Nagyváradon a Bihari Naplót. (transindex.ro, 2004. 09. 20.) gazdaság, társaság Újabb nagy név az online zenék piacán A Yahoo a Musicmatch felvásárlásával (160 millió dollár) lépett be az internetes zenepiacra. A két vállalat között még februárban indult meg a tárgyalás, aminek mostani végeredményeként a Yahoo egyike lett a legnagyobbaknak az Apple által uralt piacon. Ráadásul a piac még kicsi és jó sokáig az is marad: 2009-re is csak körülbelül 800 milliós forgalmat fog bonyolítani, míg a CD-eladások idén egymaguk 11 milliárd dollárnál is több bevételt eredményeztek a kiadóknak. (terminal.hu, 2004. 09. 17.) gazdaság, tartalomkínálat, társaság A Sony veszi meg az MGM filmstúdiót A Sony Corporation hétfőn elvi megállapodást kötött a Metro-Goldwyn-Mayerrel, miszerint a japán óriáscég 4,94 milliárd dollárt fizet az utolsó legendás, független hollywoodi filmstúdióért . Az előzőleg biztos befutónak tartott Time Warner kiszállt a versenyből, miután a hétvégén a Sony félmilliárd dollárral emelte a tétet. Az üzlettel a Sony hozzájut a hollywoodi filmek legnagyobb arzenáljához, hiszen több mint nyolcezer klasszikus van az MGM birtokában, mint például a Rocky vagy a Rózsaszín Párduc. A filmeken kívül a folytatások joga is a japán cégre száll, így például a James Bond-széria következő része is Sony produkció lehet majd. A megállapodás értelmében a Sony részvényenként 12 dollárt fizet a stúdiónak, ami összesen 2,94 milliárd dollárt jelent. Az elektronikai cég vállalta, hogy rendezi az MGM 2 milliárdos tartozását is, így áll össze a csaknem 5 milliárd dolláros vételár. A hírre azonnal beindultak a találgatások a filmszakmában. A Metro-Goldwyn-Mayer 2005re nyolc film forgatását tervezte; ezek között van a már említett a huszonegyedik Bond-film, valamint a Szóljatok a köpcösnek, a Birkanyírás, és a Rózsaszín Párduc újabb része. Az eredetileg is a Sony-hoz tartozó Pókemberrel és a most megszerzett James Bonddal a japán 161

cég az egyik legkomolyabb tényező lesz a filmpiacon. (index.hu, 2004. 09. 14.) szakmai fogadtatás, gazdaság, társaság Megvette a Pax TV-t a Román Ortodox Egyház Az új egyházi tévé „csak pozitív hangvételű” műsorokat sugároz, a mindennapi negatívumok kimaradnak, mert az adónak „a románok lelkéhez kell szólnia”. A Pax TV Károlyi Béla - az Egyesült Államokba emigrált legendás dévai tornászedző alapította. Mivel az illető tévéadó az utóbbi időben pénzügyi gondokkal küzdött, a tulajdonos az eladás mellett döntött. (transindex.ro, 2004. 09. 14.) társadalmi fogadtatás, társaság Lemondott Borókai Gábor, a Hír Televízió alapítója Szűkszavú közlemény tudatta a múlt héten: lemondott Borókai Gábor, a Hír Televízió elnöke. A távozást sem a csatorna vezetése, sem az érintett nem indokolta. (hetivalasz.hu, 2004. 09. 09.) társaság

162

Tartalomkínálat JÚLIUS Megfilmesítik a német kannibál esetét A valaha volt legaljasabb német bűnügyi esetet szeretnék Németországban filmre vinni. Armin Meiwas, a német kannibál, aki meggyilkolt és megevett egy embert – aki nem mellesleg önként vállalta sorsát – továbbra is sokkolja a németeket. (Az áldozat internetes hirdetésre jelentkezett.) A napokban Rosa von Praunheim, Németország egyik legellentmondásosabb meleg rendezője húszezer euró közpénzt vett fel az eset megfilmesítéséért. Az egész ötlet dühöt váltott ki konzervatív körökben. A litván születésű Rosa von Praunheim olyan filmekkel csinált karriert, amelyekben a homoszexualitás, a politika és más társadalmi kérdések keveredtek. A német kannibálról szóló film forgatását a tervek szerint decemberig nem kezdik el. (nepszava.hu, 2004. 07. 07) társadalmi fogadtatás, tartalomkínálat, gazdaság A világ öt országából származik az internetre kerülő spam 99%-a Az év első felében az internetre került kéretlen reklámlevelek harmada gyógyszereket ajánlott, azonban gyakoriak a jelzáloghitelt és a pénisznövelés kínáló spamek is – derül ki a Commtouch nevű antispam-cég felméréséből. A Commtouch állítása szerint az internetre kerülő összes spam több mint fele az Egyesült Államokból származik, 73%-uk pedig kínai szerverekre hivatkozik. A kéretlen reklámok 99 %-a amerikai, kínai, dél-koreai, orosz vagy brazil weboldalakra mutat. A levelek túlnyomó többsége angol, mindössze 5,7% íródott más nyelven. Az első félévben a spamek 30%-a gyógyszereket és potencianövelő készítményeket ajánlott, 9%-ot tett ki a jelzáloghitelt és pénzügyi szolgáltatásokat kínáló levelek aránya, a „bronzérmet” pedig a pénisznövelő módszereket tartalmazó e-mailek szerezték meg, amelyek 7%-os aránnyal képviseltették magukat. Emellett gyakoriak voltak az olcsó szoftvereket kínáló levelek is. Az Egyesült Államokban tavaly életbe lépett spamtörvény gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt a kéretlen levelek számára: a Commtouch szerint idén januárban még csak napi 350 ezer különféle spam került az internetre, júniusra ez a szám azonban 500 ezerre nőtt. A „CanSpam” törvényt számos bírálat érte, egyes vélekedések szerint ugyanis számos helyen nemho.hugy nehezíti, hanem megkönnyíti a spamelők dolgát. A Can-Spam nem tiltja a kéretlen levelek küldését, azonban kötelezővé teszi a küldő számára, hogy levelében tüntesse fel címét, postacímét, valamint a leiratkozás módját is. Emellett szigorúan tilos a megtévesztő tárgysor használata is. A Commtouch felmérése szerint a törvénynek megfelelő levelek aránya csupán 10%-ra tehető. (hwsw.hu, 2004. 07. 01) szabályozás, tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás Németországban keményebb kormányzati fellépést sürgetnek a spam ellen Úgy tűnik, nem érte el a hatását a 2004 áprilisában a német kormány által elfogadott jogszabály, amely kimondja, hogy tilos a spam e-mailek küldése és minden ezzel kapcsolatos tevékenység. Minderre a Mummert Consulting legújabb tanulmánya hívta fel a figyelmet, ami egyik legfontosabb megállapítása, hogy a spamküldőknek egyelőre még mindig nem kell börtönbe vonulniuk az európai államban. Ráadásul problémát okoz az is, hogy a legtöbb spamer Amerikából vagy Ázsiából fejti ki áldásosnak éppen nem nevezhető tevékenységét, így a hatóságoknak minimális az esélye arra, hogy ezeknek a személyeknek a nyomára bukkanjanak. Azonban a spamek által okozott kár évről-évre csak nő, a cég szerint ez az összeg idén eléri a 300 millió eurót. Jelenleg a vállalati postafiókokban lévő minden negyedik e-mail kéretlen reklámlevél. Ám a helyzet a Mummert Consulting szerint csak 163

rosszabodni fog, hiszen 2005-ben ötből már két e-mail lesz hasonló „szenny”. Az 5500 email címmel rendelkező német cégek évente átlagosan 400 ezer spam e-mailt kapnak. A legnagyobb gondot és költséget magának, a kéretlen reklámleveleknek a kiszűrése, a normális levelektől való elválasztása és törlése jelenti. Egy német alkalmazottnak egy spam fellelése, annak megállapítása, hogy az e-mail spam-e vagy sem, majd a levél törlése tíz másodpercbe kerül. Ez a tevékenység pedig értékes perceket és órákat von el a munkaidőből, ezáltal csökken a termelés és a hatékonyság is. Ráadásul a napról-napra egyre csak sokasodó levelek tárolása is egyre nagyobb és nagyobb adattárolók beszerzését teszi szükségessé, ami további költségeket ró a cégekre. A Mummert Consulting szerint egyébként jelenleg a spam e-mailek elleni harc sikere leginkább az e-mail-szolgáltatókon múlik. Kérdés persze, hogy az alkalmazott spamszűrők mennyire képesek jól végezni a dolgukat, mennyire hatékonyak. Az AOL például eleget is tesz ennek a kötelességének, hiszen csak tavaly 500 milliárd spamet szűrt a különböző filterprogramok segítségével. A spam elleni harc már csak azért is az email szolgáltatókra hárul elsősorban, mert bármennyire is elképesztő, a felhasználók közül sokan nem tudják használni a spamszűrőket. A német internetezők körében ez az arány a felmérés szerint például 53%. Vagyis csak minden második német felhasználó tudja, hogy miként alkalmazza a szűrőket a kéretlen reklámlevelek ellen. S ez az arány sajnos a világ más részein sem jobb. Éppen emiatt és a meglévő hiányosságok miatt a Mummert Consulting úgy véli, hogy a német kormánynak minden eddiginél keményebben kell fellépnie a spamküldők ellen. (sg.hu, 2004. 07. 21.) tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás, szabályozás T-Mobile-üzlet a zeneletöltésben Európa második legnagyobb mobilszolgáltatója, a T-Mobile német előfizetői számára „Ear Phones” néven új zeneletöltő szolgáltatást indított. A mobilcég ügyfelei telefonjukra 500 dalt tölthetnek le, címenként 1,5 euróért. A szolgáltatást még a héten Nagy-Britanniában, Csehországban, Hollandiában és Ausztriában is elindítják. Információink szerint a későbbiekben Magyarországon is tervezik a lépést. Bár a zenei választék nem veheti fel a verseny a nagy online portálok kínálatával – az Apple iTunes szolgáltatásán keresztül Nagy-Britanniában 450 ezer, míg az Egyesült Államokban 800 ezer szám érhető el –, mégis nagy lehetőséget hordoz magában. A letöltéshez nincs szükség internet-csatlakozásra, csak egy telefonra, ami jócskán kibővíti a potenciális felhasználok körét. Szükség van viszont speciális telefonokra és SIM-kártyára: a legnagyobb telefongyártók közül a Nokia, a Motorola és a Sony-Ericsson a bejelentéssel egy időben mutatta be öt új modelljét. Ezek már alkalmasak a szolgáltatás igénybevételére, és CD-minőségben teszik lehetővé a zeneszámok hallgatását. Azonban nemcsak a gyártóknak, hanem – főként a letöltés sebességének javítására – a telefonhálózat üzemeltetőinek is fejleszteniük kell rendszereiket. A T-Mobile már megegyezett a legnagyobb lemezkiadókkal – a Sonyval, a Universal Musickal és a Warner Musickal –, hogy 2004 végig a letölthető számok palettáját 250 ezresre bővítik. A lemezcégek vezetői a legális letöltésektől árbevételük érezhető növekedését várják. Niel von Hoff, az EMI lemezkiadó németországi vezetője szerint bár jelenleg forgalmuknak csak 1%-a származik az online letöltésekből, az arány néhány éven belül akár 20%-ra is növekedhet. A lemezkiadók mellett a T-Mobile is nagy lehetőséget lát az új szolgáltatásban: 2006 végig 4 millió „Ear Phones”-os készüléket tervez értékesíteni. A speciális telefonokat jelenleg 45,65 euróért árulja. Más befektetők is arra számítanak, hogy az európai piac látványosan bővül, amit az illegális letöltéseket elleni intézkedések csak fokoznak. Az amerikai Loudeye Corp. például ezt felismerve a múlt héten 57 millió dollárért megvásárolta az On Demand Distributiont (OD2), Európa vezető digitális zeneszolgáltatóját. (vg.hu, 2004. 07. 02.)

164

gazdaság, tartalomkínálat, társaság, technológia Vodafone: pornó csak felnőtteknek! A vezető brit mobilszolgáltató bejelentkezéshez köti az erotikus tartalmat és a felnőtteknek szóló chatszobákba való belépést. A Vodafone egy hitelkártyaszámot kér a nem gyerekeknek szóló oldalakra való belépéshez, bár a szolgáltatásokért felelős vezető, Al Russell szerint a gyerekek is hozzáférhetnek szüleik kártya-adataihoz. Nagy-Britanniában 47 millió mobilt használnak – közülük 16 milliónak internet-hozzáférése is van. (mho.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás Kormányultimátum a BBC online-nak A BBC-nek meg kell szüntetnie néhány tematikus online tartalmát, és még inkább a hírszolgáltatásra kell koncentrálnia – derül ki a brit kormány megrendelésére készült jelentésből. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a közszolgálati online médiumnak – 2006ra – nem hírszolgáltatási tevékenységének negyedét külső beszállítókkal kell elkészíttetnie. A BBC Online várhatóan több, kereskedelmi jellegű szolgáltatását is megszűnteti. A Philip Graf által készített jelentés ugyanis kifogásolja, hogy az internetes médium egyes tartalmai nemigen különböznek a kereskedelmi versenytársak szolgáltatásaitól, vagy épp magának a BBC-nek a közszolgálati elveivel nincsenek összhangban. A 'What's On' és a 'FantasyFootball' szolgáltatások mellett áldozatul esnek a játékok és a szörföléssel valamint a szappanoperákkal foglalkozó kontentek is. A BBC vezetői üdvözölték a jelentést: „Philip Graf kimerítően és lényeglátóan elemezte a BBC online szolgáltatását, jelentésében hasznos javaslatokat tett a jövőbeni működtetésre és irányításra”. A vezetők ígérete szerint a következő hónapokban fontolóra veszik Graf tanácsait, és év végéig meghozzák a szükséges intézkedéseket. A 2003-as adatok szerint a BBC weboldalai több mint kétmillió lapból állnak, és Nagy-Britannia lakosságának körülbelül 43 százaléka tájékozódik a BBC online híreiből. (mho.hu, 2004. 07. 05., index.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, tartalomkínálat, szakmai és társadalmi fogadtatás Bagdadi rádió indult Berlinben Új rádióállomás kezdte meg működését Berlinben, amelynek célközönsége az iraki ifjúság. Irakban eddig kétféle arab rádióműsort sugároztak: az egyik a kormány hivatalos adója, a másik vallásos állomás. Irak megszállása óta olyan külföldi rádióadások is foghatók, mint az AFP vagy a BBC. Felmerült azonban az igény arra, hogy a demokratizálódási folyamat megindulásával szabadabb, színesebb és hírekben gazdagabb műsorok is legyenek az éterben. Ezt a hiányt pótolja a Telephone FM, amely a hét öt napján másfél órában sugároz. Műsorában főként nyugati és arab zene szerepel, valamint kisebb politikai és kulturális hírösszefoglalókat adnak. A költségeket a német külügyminisztérium állja. (stop.hu, 2004. 07. 06.) tartalomkínálat Indul az Elvis Rádió A Király első dala, a That’s All Right idén éppen ötven éves. Ebből az alkalomból Elvis Presley saját rádióállomást kap, amelynek indulásakor ez a dal csendül fel legelőször az éterben. Az Elvis Rádió a legendás énekes szülővárosából, Memphisből, Tennessee államból sugározza majd az adását, és a nap huszonnégy órájában, a hét minden napján kizárólag az ő dalait játsszák majd. A nevezetes alkalomra már készülnek a rajongók is, akik a helyszínen akarják megünnepelni a jubileumot. A rock and roll királyának özvegye boldogan adott engedélyt a rádió indításához. (uno.hu, 2004. 07. 06.) tartalomkínálat

165

Nem szól a VilágRádió Finanszírozási gondok miatt július 1-től felfüggesztette adását a VilágRádió és VilágTV. A szolgáltatást 2001-ben hozta létre egy magyar-angol-szingapúri vegyesvállalat. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter tavaly elmondta: a Mavip szolgáltatásához 150 millió forint összegű támogatást kért és kapott 2001 végén a Miniszterelnöki Hivatal által létrehozott In-Forrás XXI. Kht.-tól. Az In-Forrás azonban 2003-ban végelszámolás alá került. Az eljárás során a miniszter tudomására jutott információk szerint az átutalt 150 millió forintról per folyt. A jogi eljárás célja annak tisztázása, hogy a Mavip Kft. egy már létező fejlesztés utólagos finanszírozásához jogosan igényelt-e támogatást. A Mavip 2003. augusztus 18-án bejelentette, hogy fizetni kell a műsorok hallgatásáért. Szeptember 12-étől viszont – miután a korábbi 6-10 ezres látogatószámról jelentősen visszaesett a VilágRádió közönsége – ismét ingyen lehetett hallgatni az adásokat. Ez azonban komoly finanszírozási gondokat okozott, és a működtetés ily módon – úgy tűnik – nem megoldható. A Mavip szolgáltatása nem volt egyedülálló: a jelentősebb magyar rádióadások e portáltól függetlenül is megtalálhatók az interneten. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 06.) tartalomkínálat, fogyasztás, gazdaság A köztévé egyelőre nem indíthat új csatornákat Az ORTT azért foglalkozott Rudi Zoltán tévéelnök kínálatbővítési tervével, mert a médiatörvény nem ad egyértelmű eligazítást a köztévé lehetséges terjeszkedéséről. Az ORTT tagjainak többsége nem támogatta, hogy a közszolgálati televízió a meglévő két csatornáján kívül négy tematikus adót indítson. A médiatörvény szerint ugyanis az MTV-nek egy földi és egy műholdas adója van. Egyes jogászok úgy vélik, a passzus nem zárja ki újabb csatornák indítását, míg több jogi szakértő úgy értelmezi a törvényt, hogy abban két adót engedélyeztek, és nem többet. Nem lehet tudni, hogy törvénymódosításra lesz-e szükség ahhoz, hogy a MTV valóra válthassa a tervét. Czeglédy László, az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint szükség van ezekre a csatornákra. Az ORTT döntést halasztó állásfoglalása, illetve jogértelmezése nem az utolsó szó ebben a históriában. Hogy van jövője a tematikus adásoknak, arra bizonyíték, hogy a Filmmúzeum szeptembertől TV Paprika néven új vizuális szolgáltatást indít. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 05.) szabályozás, tartalomkínálat Új, tematikus adást indít TV Paprika néven a Filmmúzeum Az új csatorna a hazai és a környező országok gasztrokultúráját mutatja majd be. Népszerűsíti a hagyományos magyar konyha értékeit, és rápillant azokra a nemzeti konyhákra is, amelyek meghatározók a nemzetközi gasztronómiában. Prokop Dóra, a Filmmúzeum mozicsatorna vezérigazgatója a tervekről szólva beszámolt arról, hogy a TV Paprika tematikus, kódolt műsora először a Filmmúzeumon jelentkezik, november elejétől viszont napi tizennégy órában már önálló, saját sávon sugároz. (stop.hu, 2004. 07. 19.) tartalomkínálat Új valóságshow-k Magyarországon Bár a hírek a BB2-ről szólnak, lehet, hogy egy plasztikai műtéteket feltáró kukkolóshow indul ősztől a tv2-n. A német licenc-műsor vezetésére Till Attila és Liptai Claudia is esélyesek. Németországban Szépségklinika címmel futott az a valóságshow, amelynek során önkéntes jelentkezőket plasztikai sebész tett szebbé, külsejükkel elégedettebbé. A folyamatot természetesen az első vágástól az utolsó varratszedésig nyomon követte valamely csatorna kamerája. A heti rendszerességgel vetített részeket közepes népszerűség övezte. A legújabb pletykák szerint a tv2 elhatározta, hogy megszerzi a műsor elkészítésének jogát. Ilyen valóságshow-t indított tavaly az ABC Extrem Makeover címmel, míg a Fox Tv márciusban mutatta be haosnló temtikájú műsorát. A valóságshow-ban: a 21 és 39 év közötti

166

életkorú nőket pszichológus, dizájner, stylist és sebész vette kezelésbe, hogy – marketingszövegük szerint – rút kiskacsából hattyúvá változhassanak. A valóságshow izgalmait fokozta, hogy a játékosok csak a műsor végén, a kamerák előtt szembesülhettek új arcukkal. Az nem titok, hogy ősztől új valóságshow indul a csatornán. Eddig azonban mindenki úgy tudta, hogy ez a Big Brother harmadik része lesz. Lehetséges azonban, hogy mégis két valóságshow indul egyszerre. Ez esetben pedig az sem kizárt, hogy a „játékra” jelentkezőket az a Seffer István fogja műteni, aki már bemutatkozott a Napló című műsorban is, mint Magyarország legjobb plasztikai sebésze. Szeptembertől persze a konkurencia sem nyugszik: az RTL is elindítja a maga show-it, sőt, egészen pontosan egy valóságshow-dömpinget. Startol többek közt a Survivor második része, és a Kísértés című valóságshow, amelyben négy párt próbál tizenkét facér fiú és lány elcsábítani egy tizenkét napos mexikói nyaralás alkalmával. A műsor érdekessége, hogy a Kísértésben nincs nyeremény, sőt tulajdonképpen még nyertes sincs, így tulajdonképpen nehezen érthető, hogyan is sikerült szereplőket verbuválni hozzá. A házigazda szerepét a VIVA TV-től átigazolt Balázs tölti majd be. Lesz természetesen VV4 is: lapértesülések szerint már el is indult a szereplők válogatása. Az RTL emellett szeptemberben még egy valóságshow-t indít, de ennek részleteiről egyelőre még nem árultak el többet. (axel.hu, 2004. 07. 01. és index.hu, 2004. 07. 02.) tartalomkínálat, fogyasztás Piros lámpás Nagy Testvér A legújabb, rövidesen adásba kerülő Nagy Testvér már a pornóvilág határát fogja súrolni! A Private stars (Privát csillagok) augusztusban indul, lényege, hogy öt férfit öt pornósztár hölggyel zárnak össze, és a műsort huszonnégy órán keresztül, megszakítás nélkül sugározzák. A nézőknek semmit nem kell a fantáziájukra bízni, mindent megkapnak az ízigvérig kiesős rendszerben zajló valóságshow-ban. Mindig az a férfi esik ki, aki a legkevesebbet nyújtja a hölgyeknek. A színhely egy amszterdami bordélyház. A győztes jutalma – aligha meglepő – egy szerződés valamelyik pornófilmes céggel. A műsor értelmi szerzője és szponzora ugyanis a műfajban élenjáró Private Media Group. A Private starst a Bravo Chanel sugározza, egyelőre még nem tudni, hogy kábeltévén vagy műholdon keresztül, de mindenképp kódolva. A terv máris vehemens vitákat váltott ki: médiaszakemberek szerint rossz példát nyújtanak a nézőknek, és problémát okozhatnak a magánéletükben is. A Bravo Tv a maga igazát védi: miután a férfiak amatőrök, a néző valamit kap a valóságból is. (szinesmailap.hu, 2004. 07. 18.) tartalomkínálat, szakmai fogadtatás Valóságshow spermáknak A holland tulajdonú Endemol, mely többek között a Big Brother show licenctulajdonosa, új műsorában a férfiak potenciáját fogja versenyeztetni. „Legyél te az új Spermasztár! Vetélkedtessük a férfiakat, kinek termékenyebb a spermája” fedőnevű ötlettel álltak elő a holland Endemol valóság-showkért felelős kreatívjai – adta közzé a Der Spiegel magazin. (axel.hu, 2004. 07. 26.) tartalomkínálat Műsoron a szektatagok valóságshow-ja Eldőlt, hogy Amerikában képernyőre kerül az előzetesen sokat vitatott amish reality, amely a külvilágtól elszigetelten élő vallási csoport fiataljainak megkísértésével akar szórakoztatni. Az ellenzők szerint a tévé nevetségessé tenné a szigorú elvek szerint élő szekta ifjait, a csatorna visszautasítja a vádat. A rumspringát, vagyis az amish szektához tartozó fiatalok vándoridőszakát középpontba állító realityt fog közvetíteni az egyesült államokbeli UPN tévétársaság, amelynél közölték, hogy a nézők tíz részen át követhetik a rendhagyó valóságshow-t. A műsorban öt ifjú amisht és hat városlakó fiatalt költöztetnek össze egy ultramodern házba, amelynek életét kamerák

167

követik. A produkció sorsa a tiltakozások és a UPN hallgatása miatt korábban bizonytalan volt, a médiacég bejelentése szerint azonban most már biztos, hogy július 28-tól adásba kerül a több oldalról támadott műsor. A legjelentősebb ellenvetések a washingtoni kongresszusból érkeztek, amelynek több tucat tagja kifogásolta a tévétársaság terveit. „A régi cirkuszok mutatványos bódéit juttatja eszembe. Rossz lenne ez egy olyan kisebbségi csoportnak, mint az amishok” – nyilatkozta korábban Joe Pitts pennsylvaniai képviselő az Amishok a városban című program ötletéről. A CBS elnöke, Leslie Moonves, aki a közös cégcsoportba tartozó UPN felügyeletét is ellátja, más véleményem van, azt állítja, az amish fiatalok találkozása a nagyvárosi csillogással – mondjuk, Beverly Hillsben – kiváló téma egy tévéshow számára. „Közvetíteni, ahogy egy ember – akinek nincs televíziója – végigsétál a Rodeo Drive-on, bemutatni, hogyan sokkolja a látvány, azt hiszem, ez érdekes lehet a képernyőn – mondta a világ egyik legdrágább bevásárlóutcájának hatását mérlegelő Leslie Moonves, aki biztos benne, hogy a felvételek nem ártanának az amish közösségnek. (origo.hu, 2004. 07. 09.) tartalomkínálat, szakmai és társadalmi fogadtatás Becsapás a VIASAT3 új valóságshow-jában Újabb amerikai importvalóságshow-t sugároz a VIASAT3 a Nő – kis extrával című botrányreality után. A következő sorozat főszereplője egy visszataszítónak szánt férfi. Ara para a magyar címe a VIASAT3 televízió július 11-én debütáló új valóságshow-jának, amelyben a főszereplő mennyasszony feladata, hogy átverje saját családtagjait. A fiatal nőnek a producerek olyan álvőlegényt jelöltek ki, akit megpróbáltak minél ellenszenvesebbé tenni, majd az állítólagos szerelmeseknek el kell hitetniük a külvilággal, hogy igazi esküvőre készülnek. A jövendőbeli férjet alakító rossz külsejű és otrombán viselkedő színészt a menyasszonynak el kell fogadtatnia a családjával, valamint a barátaival, meg kell győznie őket arról, hogy ő a szíve választottja. A 500 ezer dolláros nyeremény csak akkor jár a menyasszonynak, ha örök hűséget fogad a megrendezett álesküvőn, és sikerül elhitetnie a családjával, hogy valódi szertartáson vesznek részt. Ha a szülők bedőlnek, és annak tudatában, hogy igazi esküvő lesz, elfogadják lányuk választását, utólag ők is félmillió dolláros jutalmat kapnak. Az Ara pará-t korábban az amerikai FOX tévé sugározta My Big Fat Obnoxious Fiancee (kb.: Bazi ellenszenves vőlegény) címmel. (origo.hu, 2004. 07. 06.) tartalomkínálat, gazdaság Az MTI barátságtalan lépései – hézagos tájékoztatás, sérülnek az alapjogok Nem fizeti tovább az Illyés Közalapítvány (IKA) szeptember 30-tól a Magyar Távirati Iroda hírcsomagját a határon túli lapoknak. Elfogadhatatlan a magyarországi támogatással romániai magyar lapoknak eddig térítésmentesen nyújtott MTI-hírszolgáltatás megvonása – szögezte le a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. A mintegy 313 ezres olvasótáborral rendelkező hét vidéki erdélyi napilap (Szabadság – Kolozsvár, Népújság – Marosvásárhely, Hargita Népe – Csíkszereda, Szatmári Friss Újság – Szatmárnémeti, Bihari Napló – Nagyvárad, Nyugati Jelen – Arad, Háromszék – Sepsiszentgyörgy) kiadóit tömörítő egyesület állásfoglalása szerint nem szerencsés az a budapesti döntés, hogy szeptember 30tól megvonják a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírszolgáltatását a nem magyarországi sajtótól, mert ez hátrányosan érinti a romániai magyarságot. Az '56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága dr. Lenkovics Barnabáshoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult Vince az MTI Rt. elnökének 2004. július 1-vel hatályba lépett, az OS működési rendjét szabályozó, egyben az állampolgári jogokat korlátozó rendelkezése miatt. Közben az MTI-nél elbocsátások várhatók: ennek első ütemére 278 millió Ft-ot biztosít a magyar állam. (gondola.hu, 2004. 07. 03., transindex.ro, 2004. 07. 05.) gazdaság, tartalomkínálat, szakmai fogadtatás

168

Freeblog az Indexen A Freeblog.hu és az Index.hu együttműködése révén új szolgáltatással bővül az Index webvertikuma: blogolni is lehet. A blogjelenségről számtalan cikket írtak már, próbáltak definiálni a fogalmat, megfejteni, miért váltja ki egyszerre a szívecskékkel díszített, „Titok!!!” feliratú szamárfülekkel szerelt emlékkönyveket („A barátság arany fonál, mely ha egyszer elszakad, összekötni ugyan lehet, de a csomó megmarad”), a tinédzsernaplókat, az alacsony példányszámú memoárköteteket és a kari újságokat. A blog legpontosabb definíciója az online napló talán, de kezd amolyan portálszerű fogalommá válni: szinte mindenre rámondható, ami gyakran frissül, van benne valami kis személyes és nem nagyon sokan csinálják. Az Államok boldog kommunikációszakos PhD-hallgatói már minden dolgozatban sajtótörténeti fejleményként értékelik a blogmozgalmat. A hivatalos sajtónál fürgébb, szemtelenebb, bátrabb, ám megbízhatatlanabb személyes hírsite-ok és pletykablogok nem csak népszerűek, de néhánynak már épkézláb üzleti modellt is sikerült építenie, és lukratíve naplózza a naplózandókat, tehát amolyan mini médiavállalkozásként működik. A Magyarországon még mindig csak éledező blogmánia mindenesetre elhatolt a politikáig (intő példa: Demszky Gábor választási blogja), és a médiaceleb-világig (Csisztu Zsuzsa blogol). A Freeblog a legszebb, legjobb, legműködőbb magyar publikus blog: bárki regisztrálhat, és írhat, ha van kedve. (index.hu, 2004. 07. 02.) tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás Megújulóban Magyarország elektronikus oktatási portálja Új külsővel és kibővült tartalommal várja júliustól az e-learning iránt érdeklődőket az oktopusz.hu, Magyarország első és egyetlen elektronikus oktatásnak szentelt internetes portálja. Az interneten tanulni vágyóknak a honlap egybegyűjti a hozzáférhető hazai online képzéseket. Az Oktopusz portál, mint kifejezetten az e-learning szakterületnek szentelt független kiadvány egyedülálló a hazai internetes tartalompiacon. A portál célja a döntéshozók tájékoztatása, a szakma kommunikációjának katalizálása, valamint az e-learning iránt érdeklődők ismereteinek megalapozása és folyamatos bővítése az ezen a területen fellelhető összes információ és adat egy helyre koncentrálásával. (terminal.hu, 2004. 07. 05.) tartalomkínálat Megújult a Vas megyei önkormányzat portálja A portál ezentúl a PRO28 stúdió anyagaival is bővül, ami újságszerűvé teszi az önkormányzati portált. (nyugat.hu, 2004. 07. 09.) tartalomkínálat E-mailben érkezik a napi evangélium A weben és e-mailben is elérhető hétfőtől a napi evangélium azok számára, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy kézbe vegyék a szentírást vagy eljussanak a templomba, de van számítógép a közelükben. (origo.hu, 2004. 07. 12.) tartalomkínálat Klubrádió Kecskeméten is Már Bács-Kiskun megyében is hallható a Klubrádió, a 97,7-es frekvencián. Az ország egyetlen hír- és vélemény rádiója naponta négy óra helyi műsort is ad a Kecskeméten és a tágabb környéken élőknek. A Klubrádió továbbra is változatlanul szól a budapesti 95,3-as frekvencián. (bpi.hu, 2004. 07. 12.) tartalomkínálat Jön Árpa Attila suttyó trash-movie-ja Plágium-per: Árpa Attilának a Trunkó Bence jegyezte forgatókönyvvel már a bemutató előtt meggyűlt a baja. Ha amerikai forgatókönyvírók nem is verik felháborodottan a gyártó Legend Film ajtaját, hogy egy-egy fordulat lekoppintását számon kérjék rajta, de egy magyar író igen. „Jelentkezett egy fiatalember” – ecsetelte a rendező az Index kérdésére válaszolva – 169

„aki szerint elhappoltuk a forgatókönyvét. Ez olyan mintha Indiana Jones szerzője megvádolná Guy Ritchie-t. Ő egy klasszikus kalandfilmet írt, míg mi egy suttyó akció vígjátékot. Nevetségesnek tartom az ügyet!” – tette hozzá Árpa a bíróságon jelenleg is folyó plágium-ügyről. Saját magát, mint rendezőt amúgy Guy Ritchie-n kívül, Tarantino és Kusturica irányában haladónak tartja, az Argót pedig „suttyó trash-movie"-ként jellemezi. „Egy amerikai Bkategóriás kalandfilm történetet helyeztük át a magyar valóságba” – fejtegette. (index.hu, 2004. 07. 14.) felhasználási jog, tartalomkínálat Mobilon tévézhetnek a norvégok A norvég mobilfelhasználók a Norwegian Broadcasting Corporation (NRK) jóvoltából ezentúl akár napi 24 órában is televíziót nézhetnek a telefonjaikon. 2005-ben a készülékek túlnyomó része már multimédiaképes lesz. A szolgáltatás jóvoltából a norvég mobilosok az élő adáson kívül meghatározott tematikus programokat is választhatnak, úgymint óránkénti hírösszefoglalót, vagy éppen autós magazint. A mobilhálózatok egyre gyorsabb és jobb szolgáltatást nyújtanak, s jövőre a készülékek 80%-a már rendelkezni fog médialejátszóval. Pillanatnyilag a televíziós társaság ingyenes kínálja szolgáltatását a mobilszolgáltatóknak, ám ősszel néhány programot már fizetőssé kíván alakítani. A felhasználóknak már most is meghatározott letöltési díjat kell fizetniük, amely mobilszolgáltatótól függően havi 30 és 50 euró között váltakozik. (origo.hu, 2004. 07. 13.) gazdaság, technológia, tartalomkínálat Már nemcsak hírtévé az al-Dzsazíra Merész álmokat dédelget az Egyesült Államok kormánya által Oszama bin Laden szócsövének tartott Al-Dzsazíra nevű katari televíziós csatorna. Vezetői azt tervezik, hogy a hírcsatorna és a már működő sportprogram mellett gyermekeknek szóló műsort és dokumentumcsatornát is indítanak. Sőt, igyekeznek mielőbb megjelenni a tőzsdén is. A televízió szinte páratlan népszerűségre tett szert az arab világban: a legnézettebb televízióvá nőtte ki magát azokban a háztartásokban, ahol rendelkeznek műholdvevő készülékekkel. Irakban például nézettségben manapság messze maga mögé utasítja az amerikaiak által támogatott televíziókat, igaz, versenytársa, az al-Arabija hírtelevízió műsorait valamivel többen követik figyelemmel. „Egyedülálló pozíciónkat kihasználva kéthárom esztendőn belül értékpapírjainkkal meg akarunk jelenni a dohai tőzsdén” – jelentette ki a hírtelevízió vezetője, Ahmed el-Sejk. tőzsdére való kijutással akad egy kis gond. Méghozzá az: nem árt nyereségesnek lenni ahhoz, hogy a cég kibocsássa részvényeit. Márpedig egyelőre ettől igencsak messze vannak. Az al-Dzsazíra kiadásainak 90%-át ugyanis a katari állam fizeti. Az al-Dzsazírát gyakran arab CNN-ként emlegetik, s nemcsak azért, mert huszonnégy órán keresztül ontja a híreket. Kiterjedt tudósítói hálózatával valóban új színt hozott a média illetve a hírtelevíziók világába. Az al-Dzsazíra sikere nyomán egyre több arab hírtelevízió jelent meg az éter hullámain. Az iraki háborúban szinte egy csapásra vált ismertté a dubai központú al-Arabija és az ugyancsak Arab Emírségekbeli Abu Dhabi tévé. E programok hirtelen megjelenése összefüggésbe hozható avval is, hogy az arab országokban évről évre válik mind népszerűbbé a műholdas televíziózás. Napi 24 órában sugárzó, arab nyelvű hírtévét tervez létrehozni a BBC kormányköltségen, ellensúlyozandó az al-Dzsazíra nyugaton sokszor komoly fenntartásokkal kezelt térségi tevékenységét. (A programot elsősorban avval vádolják, hogy az iraki felkelőket pártfogolja). A brit sajtó szerint az ötlet a brit külügyminisztériumban született meg. A fő cél az alDzsazíra és a hozzá hasonló, az arab világban rendkívül népszerű, ám sokszor élesen nyugatellenes hírtartalmakat sugárzó helyi műholdas tévék hatásának csökkentése. Az új tévét az angol nyelvű BBC World mintájára hoznák létre; a műsorok zömét Londonból

170

sugároznák, de azokat jórészt közel-keleti személyzet gyártaná. Az éves működtetési költség a Financial Times értesülése szerint 28 millió font (10 milliárd Ft) lenne; ezt, csakúgy, mint a BBC World Service rádió költségvetését, a brit külügyminisztérium fedezné. (hullamvadasz.hu, 2004. 07. 06. és nepszava.hu, 2004. 07. 14.) gazdaság, fogyasztás, tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás Újabb bulvárlapok indulnak Két nagy német kiadó megjelenése is várható a bulvárnapilap-piacon, pedig májusban már két újabb lappal bővült a kör. Az igazi meglepetéseket így a következő félév. Virágzott és koncentrálódott a bulvárnapilapok piaca az idei év első felében, a hírek szerint azonban a következő félév tartogatja az igazi meglepetéseket. Májusban a görög Geroniacsoporthoz tartozó Napi Ász, illetve a Híd Rádió Rt. legújabb lapja, a Képes Bulvár indulása hozott némi pezsgést a piacon. A Híd Rádió vezérigazgatója, L. Kelemen Gábor víziója szerint a hazai bulvárolvasók száma nem fog növekedni a közeljövőben, így a meglévő szereplőktől szeretnének elcsábítani olvasókat. A kiadó közlése szerint egyelőre 20 ezer példányt tudnak naponta értékesíteni a Képes Bulvárból. Mindeközben a Ringier kiadásában megjelenő Blikk óriási fölénnyel veri a többieket. Még ha nagyvonalúan össze is adjuk az összes többi lap (közölt) példányszámát, akkor sem tudják megszorítani a piacvezetőt. A fölényt jól jelzi, hogy a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) idei első féléves gyorsjelentése szerint a Blikkből átlagosan 256 ezer példány kelt el naponta (ez 18 ezerrel több, mint a múlt év utolsó negyedének adata). A német Axel Springer is országos bulvárnapilapot fog indítani. A Financial Times németországi kiadásának nyilatkozva Mathias Döpfner, a konszern vezetője közölte, hogy a lengyelországi sikereiken felbuzdulva Bild-típusú napilapokat akarnak kiadni más országokban, így Magyarországon is. Az utóbbi években egyre több olyan hirdető jelenik meg a bulvárnapilapokban, amely korábban csak a politikai napilapokat vette igénybe. Ennek Balázs Gábor, a Maximize médiaügynökség médiaigazgatója szerint több oka van; egyrészt a példányszámok megugrásával kikerülhetetlenné váltak a bulvárnapilapok, másrészt a hirdetők által elérni kívánt fiatalok kezdenek leszokni a hagyományos napilapok olvasásáról, helyette a könnyebben emészthető bulvárokat preferálják. „Magyarországot is egyre inkább jellemző, hogy a „rendes” napilap mellett vesz az ember egy bulvárlapot is” – említ egy trendet Balázs Gábor. Nemzetközi tendencia, hogy a bulvárlapok előretörésével a politikai lapok folyamatosan veszítenek példányszámukból. (fn.hu, 2004. 07. 14) fogyasztás, tartalomkínálat, szakmai fogadtatás Új lap Balassagyarmaton Éppen egy hete jelent meg Balassagyarmaton a legújabb kétheti kiadvány, a Gyarmati Hírek. Az önkormányzat lapjának főszerkesztői, felelős kiadói munkálatait Tibay Gábor, a város százszázalékos tulajdonában lévő Gyarmati Média Kht. ügyvezető igazgatója végzi. (nmedia.hu, 2004. 07. 09.) társaság, tartalomkínálat EU-információk mobilon a T-Mobile-tól Az Európai Unió tagországaival, az Unió intézményrendszerével kapcsolatos információk és az aktuális hírek egyaránt elérhetők a T-Mobile WAP-portálján, a t-zoneson. A Miniszterelnöki Hivatal és a T-Mobile együttműködésével a gazdasági élet szereplői számára is előnyöket kínáló információkhoz több millió hazai mobiltelefon tulajdonos egyszerűen és gyorsan hozzáférhet, helytől és időtől függetlenül. A magyarországi internet használattal összemérhető a mobiltelefonos információszerzés, azaz a WAP használata. A TMobile bármely hazai mobilos számára elérhető t-zones portáljának főoldalát naponta 130140 ezer alkalommal töltik le, és a közel 4 millió T-Mobile-os jelentős része rendelkezik WAP-képes mobiltelefonnal. Ennek megfelelően a közérdekű információk sokak számára

171

leggyorsabban a mobil tartalomszolgáltatás segítségével érhetők el. A felismerés eredményeként a t-zones portál többek között egyes minisztériumok tevékenységéhez kapcsolódó hasznos információkkal szolgál. A legújabb, a Miniszterelnöki Hivatal segítségével és az EU-vonal közreműködésével elkészült és frissülő Európai Uniós rovatban például az Unióval kapcsolatos naprakész hírek olvashatók, míg a kérdések-válaszok rovatban a csatlakozás lehetséges hatásaira vonatkozó főbb kérdéskörökben tájékozódhat a látogató. Az új WAP-szolgáltatás tartalmát a Miniszterelnöki Hivatal által kezdeményezett lakossági uniós tájékoztatási eszközrendszer részeként 2003 februárja óta működő EU-vonal uniós tájékoztató szolgálat biztosítja majd. Az EU-vonal ingyen, a 06/80-38- 2004-es zöld számon hívható, és az elektronikus válaszadás valamennyi formájában segíti az állampolgárok tájékoztatását. A t-zones EU tájékoztató összeállítása az üzleti élet szereplői, a kis-, közép- és nagyvállalatok számára gazdasági előnyöket is jelentő információkat jól kezelhető és gyorsan elérhető formában teszi közzé. (terminal.hu, 2004. 07. 13.) tartalomkínálat, fogyasztás Ígéretes magyar internetes lexikon Talán szokatlan, de a Wikipédiát bárki szerkesztheti, nincs szükség lexikonszerkesztői tapasztalatokra. Ennek ellenére a jelenleg elérhető több mint 1600 szócikk jelentős része alaposan kidolgozott, információ-gazdag és közérthető (az angol változat immár több mint 300 ezer címszót tartalmaz, míg a nemzeti lexikonok egy tavalyi összesítés szerint összesen 75 ezer szócikket kínáltak a látogatóknak). (hwsw.hu, 2004. 07. 13.) tartalomkínálat Marosvásárhelyről sugároz majd az erdélyi magyar televízió Az már biztosnak látszik, hogy az új romániai, de magyar nyelvű tévécsatorna kereskedelmi alapokon működő, de közszolgálati feladatokat is felvállaló intézmény lesz. A magyar kormány segítségével létrejövő Erdélyi Magyar Televízió a tervek szerint a jövő év elején sugározza majd első adását. Az intézmény székhelye Marosvásárhelyen lesz – erről döntött alakuló ülésén a televízió alapítványi kuratóriuma. Az erdélyi magyar mozgóképgyártás jelentős személyiségének, Janovics Jenőnek a nevét viselő alapítvány kuratóriuma arról is határozott, hogy egy kereskedelmi társaság fogja majd ellátni az intézmény működtetésének konkrét feladatait. (index.hu, 2004. 07. 15.) tartalomkínálat, társaság Új magyar nyelvű televízió a Vajdaságban A Mozaik Alapítvány úgy döntött, hogy televíziós műsorszórást indít Dél-Bácskában, Közép- és Dél-Bánságban, illetve a Szerémségben élő szórványmagyarság részére. Egyelőre nem teljesen megoldott a médium finanszírozása, de a kezdeményezők Szerbiában és más európai országokban keresnek támogatást a tévé beindításához. Azt tervezik, hogy a műsorszórás még az idén megkezdődik. (hirtv.hu, 2004. 07. 15.) tartalomkínálat, társaság Gyökeres változások a romániai kábeltévé társaságoknál Július közepétől a Canal 7 társaság teljes egészében átveszi a CRD irányítását, ami gyökeres minőségi változásokat fog eredményezni, főleg az eddigi CRD-előfizetők javára. Ugyanakkor, az RCS/RDS távközlési csapattal együttműködve, újabb gazdag és nem utolsósorban gyorsabb szolgáltatásokkal kívánják az előfizetők igényeit kielégíteni. A műsorrács-változás, a minőségnövekedés, a valamivel alacsonyabb ár mellett internet- és telefonszolgáltatással is bővül a kábeltévé-hálózat szolgáltatási csomagja. A csak TVközvetítést kínáló bérletek, az előfizető által választott változattól függően, akár internetnavigálási lehetőséget és egy 3-12 eurós RDS telefon-előfizetést is magukba foglalhatnak. Az sem mellékes, hogy az alacsony percdíjakkal dolgozó társaság a Romtelecom felé is biztosít ingyenes percdíjakat az előfizetőknek. (hhrf.org/busz, 2004. 07. 16.) tartalomkínálat, technológia 172

Megújult digitális rádiós műsorunk 2004. július 19-én kísérleti jelleggel új, immár kétszer 25 órányi műsorfolyam digitális adását kezdte meg a Magyar Rádió a 230.784 MHz (13 A blokk) frekvencián. A digitális rádiós multiplex tartalmazza a Magyar Rádió 3 adójának műsorát, illetve immár egy úgynevezett Classic+ csatornát is, amelyre önálló műsort szerkesztettek, amelynek mondhatni 99.9 százaléka igényes zene. A digitális rádiózásban a két stratégiai partner, a Magyar Rádió és az Antenna Hungária közösen tett ezúttal is lépéseket. (radio.hu, 2004. 07. 19.) tartalomkínálat, technológia Nincs normatív finanszírozás Martinák László, az MTV nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője szerint az MTV-nek nem az uniós, hanem a hazai médiaszabályozás okozza a legtöbb gondot. Hazánkban ugyanis a közszolgálati médiumok éves költségvetését évente, az országos büdzsé részeként határozzák meg. Ez nem tekinthető normatív finanszírozásnak. Az ígéretek szerint ősszel elkezdik kidolgozni az előre tervezhető, műsorperceket finanszírozó modellt. „A jelenlegi forma jogilag is aggályos. Ellentétes az amszterdami jegyzőkönyvvel az, hogy a kormány átvállalta az előfizetői díjakat. A normatív finanszírozás hiánya ráadásul kizárja az MTV-t az uniós pályázati lehetőségekből, ami 100 millió eurós veszteséget jelent. Nem beszélve a koprodukciós lehetőségekről, amelyekből ugyancsak a negatív mérleg miatt maradunk ki” – mondta Martinák. A közszolgálati tartalomszolgáltatás során az EBU ragaszkodik a klasszikus hármas egység betartásához, miszerint egy közszolgálati műsor informáljon, képezzen és szórakoztasson, vagyis a nagyközönséget érdekelje, és ne csak a rétegnézőkhöz szóljon. Ez a hármas egység a német médiatörvényben tételesen is benne van. A normákat minden ország saját kulturális hagyományai alapján határozhatja meg. A nemzetközi kapcsolatok igazgatója szerint egyébként a kereskedelmi és a közszolgálati adók közötti határok már jó ideje kezdenek elmosódni. Számos tematikus csatorna működik, a verseny pedig egyre élesebb. Európa több országában a köztévé a piacvezető, például a skandináv országokban. Az új tagországok közül ez Szlovéniában és Lengyelországban van így. Nálunk Martinák álláspontja szerint sokat ront a nézettségen, hogy a médiatörvény az M2-t műholdra tette. „Az európai gyakorlat szerint is legalább két fő adóval rendelkezik egy nemzeti közszolgálati televízió, de a digitális földi sugárzású televíziózás elterjedése révén egyre több tematikus csatorna is megjelenik a köztévék mellett, a franciák például négyet-ötöt működtetnek, a német ZDF és az angol BBC pedig négyet-négyet. Az EBU régebbi tagjai között köztévé nincs is tematikus adók nélkül” – mondta a nemzetközi kapcsolatok igazgatója. (mho.hu, 2004. 07. 20.) szabályozás, gazdaság, tartalomkínálat, EU Terjeszkedne az ARTE A magyarországi kultúrát is fontosnak tartja a német-francia ARTE televíziós csatorna stratégiai és fejlesztési igazgatója, Hans-Walter Schlie. A német és francia állami pénzből évente mintegy 350 millió eurós büdzsével működő, strasburgi központú ARTE-társulás célja olyan televíziós műsorok gyártása és továbbítása, amelyek erős kulturális és nemzetközi karakterükkel elősegítik egy egységes európai szellem kialakulását. A műsor 30%-a német, 30%-a francia, további 30%-a pedig más európai országokból származik. A fennmaradó 10% a világ többi részéből érkezik, bennük az amerikai produkciók száma minimális. Hirdetést nem adnak, mivel az ellentétes a csatorna elveivel. Az ARTE mindemellett komoly összegekkel támogatja a művészfilmgyártást is, több magyar alkotóval dolgoztak már együtt. Jelenleg Pálfi György Taxidermia című családrámájába és Mundruczó Kornél Delta című sci-fijébe szálltak be. Érdekesség, hogy például Pálfi már akkor kapott pénzt az ARTE-tól, amikor a Magyar Mozgókép Közalapítvány nem találta azt támogatásra méltónak. Schlie szerint ez nem egyedi eset, például Lars Von Trier is a

173

csatornának köszönheti, hogy ilyen sikeres pályát futott be, ugyanis ők már akkor támogatták a dán mestert, amikor még senki sem akart hallani róla. De az is beszédes, hogy az európai kulturális csatorna más kontinensen élő kultuszrendezőket is támogat. Egyebek közt például a kínai Wong Kar-Wai 2046 című, az idei cannes-i fesztiválon bemutatott, romantikus scifijét – amely a hazánkban is sikerrel vetített Szerelemre hangolva folytatása. Hans-Walter Schlie kérdésünkre, hogy ez miért éri meg az ARTE-nak, azt mondta, hogy ezzel a csatorna megszerzi a nemzetközi tévé premierjogát. Hangsúlyozta: a nemzeti csatornákkal nem kívánnak konkurálni, a hazai bemutató természetesen megelőzheti a nemzetközit. HansWalter Schlie egyébként a közelmúltban tárgyalt az esetleges koprodukciós együttműködésről a Magyar Televízió vezetőjével, Rudi Péterrel is, megállapodásra azonban a magyar közszolgálati tévé anyagi helyzete miatt nem kerülhetett sor. Az ARTE az 50 millió európai háztartás 80%-ában fogható. Schlie szerint Magyarországon is lenne igény egy ilyen színvonalas tévéműsorra, mivel a hazai csatornák szinte csak amerikai műveket sugároznak. Műholdon keresztül már lehet fogni nálunk is az ARTE-t (elsősorban a német nyelvű verziót), de fokozatosan szeretnének bekerülni a kábeles sugárzásba is. Schlie hangsúlyozta: ha több magyar háztartásba jutnának el, a bevételeket visszaforgatnák egy teljesen magyarított adás kifejlesztésére. Tulajdonképpen a fogyasztókon múlik, hogy az országot lefedő kisebb-nagyobb kábelszolgáltató cégek felvegyék az ARTE-t a kínálatukba – tette hozzá Lohonyai Dóra, a csatornát Magyarországon képviselő Artnexus Kft. ügyvezetője. (nol.hu, 2004. 07. 22.) gazdaság, tartalomkínálat, fogyasztás, szakmai fogadtatás A Tv2 is új csatornát indít Újabb nagyágyú, a Tv2-tulajdonos SBS is tovább terjeszkedik a magyarországi televíziós piacon. A luxemburgi médiabirodalom nőket megcélzó adót indít. A kábelszolgáltatók nem bírnak a dömpinggel. A Tv2 jelenleg 10 televíziót működtető luxemburgi tulajdonosa elsősorban a nőknek szóló adót tervez. A MIP Tv-nek a nemzetközi televíziós program piacáról származó információi szerint az SBS 19 és 24 óra között ötórás műsorsávban indítaná el csatornáját. Egyes hírek szerint egy gyermekadó – elképzelhető, hogy a Fox Kids – jöhet szóba a sugárzás színhelyeként. Az adó teleregényeket, szappanoperákat és életstílusprogramokat sugározna. A vezérigazgató jelezte azt is, hogy a csatorna a háztartási cikkeket forgalmazó hirdetőknek nagyobb platformot biztosítana, hiszen elsősorban a hölgyek vásárolnak ilyen típusú termékeket. Annak érdekében, hogy eleget tegyenek a műsorszolgáltatási licencükben szereplő feltételeknek, valamelyik szomszédos országból lőnék fel műholdra a jelet. (vg.hu, 2004. 07. 20.) tartalomkínálat A biztonságos internetért Világméretű összefogás a károkozó kódok ellen Június közepén indult és július 31-ig várja a csatlakozókat az első világméretű Internet Biztonsági Kampány, ami nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy megtisztítsa a világot a számítógépvírusoktól. Az új akció az Internauts Association (internetfelhasználókérdekvédelmi szövetsége) és a Panda Software – www.pav.hu, egy vírusirtó szoftvereket gyártó cég – szervezésében indult világ körüli útjára, és több mint 50 országban támogatják már. A kampány legfőbb eszköze a www.worldwidesecure.org című portál, ahol a világ nyolc legelterjedtebb nyelvén lehet olvasni az információkat: angolul, spanyolul, franciául, németül, olaszul, portugálul, kínaiul és japánul. A felmérések szerint az internetnek jelenleg 729,2 millió felhasználója van, és ez a szám évente 4%-kal nő. A Panda Software szerint jelenleg több mint 76 ezer vírus kering a világhálón, amelyek közül ezerhatszáz különösen aktív, és folyamatosan támadja világszerte a számítógépeket. Előfordulhat, hogy akár 100 új vírust is felfedeznek naponta, és átlagosan 600 új vírus jelenik meg minden hónapban. A

174

honlapon található világtérkép szerint hazánk a fertőzés szempontjából az élvonalba tartozik, 15,61%-os a fertőzöttségünk, mindössze 1%-kal „maradunk le” a legfertőzöttebb Japántól. (nol.hu, 2004. 07. 22.) tartalomkínálat, fogyasztás, érdekképviselet Koltai Róbert „Világszám” című filmje nyerte meg az első hazai magánbefektetőt Fiatal, pályakezdő producer mondhatja el magáról, hogy az újkori magyar film történetében elsőként sikerült magánbefektetőt megnyernie új magyar film támogatására. A produkció Koltai Róbert új nagyjátékfilmje, a Világszám!, amelynek produceri feladatát a színészrendező fia, Koltai Gábor látja el. A szerződés a filmet gyártó Filmsziget Kft., valamint Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalkozása, a Kész Kft. között köttetett meg, a fiatal producer illetve Varga Mihály vezérigazgató aláírásával. (A méltán jeles eseményről kisfilm is készült, amely hamarosan látható a film internetes honlapján, a www.vilagszam.com-on.) A Kész Kft. korábban szponzorként már részt vett a film támogatásában, ez a szerződés azonban már másról szól. Ez befektetés, amelynek fejében az állam és a filmtörvény által garantáltan komoly adókedvezmény jár a befektetőnek amellett, hogy a befektetés teljes összegét levonhatja a fizetendő adójából. A Világszám 168 millió Ft állami támogatást kapott. Ezen belül a kulturális tárca két részre osztva összesen 20 millió Ft-tal, míg az MMK három pályázaton keresztül is segítette a produkciót: a játékfilmes szakkollégiumtól 90 millió, kiegészítő támogatásként 8 millió, a látogatottsági alapból pedig 50 millió Ft-ban részesült. Koltai Róbert új filmének bemutatója először az Egyesült Államokban és Romániában lesz. (hirtv.hu, 2004. 07. 15. és nepszava.hu, 2004. 07. 23.) tartalomkínálat, gazdaság, szabályozás RMS – médiatervezés a neten A helyi rádiók optimalizációjával foglalkozó Radio Media Services (RMS) a helyi rádiókról ad információkat honlapján. A társaság site-ján a szolgáltatásai mellett a helyi rádiók összességéről ad képet: a hallgatottságról, formátumról és lefedettségről informálódhatnak az oldalra kattintók. A RMS ügyfelei a jelszóval védett részben az adott rádiókat az interneten meg is hallgathatják, illetve a velük kapcsolatos segéddokumentumokat el is érhetik. Ugodi Tibor, az RMS ügyvezetője szerint a piacon jelenleg számtalan téves információ kering a helyi rádiókról . Az ügyvezető szerint azért fontos ez a honlap, mert azzal hogy pontos adatokat nyújtanak az egyes helyi rádiókról, növelhetik a médiumok iránti bizalmat, illetve a hirdetői kedvet. (kreativ.hu, 2004. 07. 28.) tartalomkínálat, szakmai fogadtatás Egyre népszerűbbek az európai tévéműsorok Egyre népszerűbbek az európai gyártású tévéműsorok a tévécsatornák üzemeltetői körében. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint 2002-ben már a műsoridő kétharmadát a kontinensen készült alkotások töltötték ki. Az EU az 1989-ben elfogadott „Televíziózás határok nélkül” nevű irányelvében a műsoridő kitöltésére vonatkozóan több direktívát is megfogalmazott a tagállamokban működő tévétársaságok számára. Az irányelv negyedik cikkelye arra kötelezi a tévécsatornákat, hogy ahol csak lehetséges, műsoridejüknek legalább 50%-át az európai készítésű produkciók vetítésével töltsék ki. A célkitűzéssel szemben azonban a bizottsági felmérések szerint EUátlagban a sugárzási idő kétharmadában voltak láthatóak a tagállamok alkotásai. Az ötödik cikkely ezen felül arra is felszólít, hogy a sugárzott európai művek legalább 10%-ban független műsorgyártók termékei közül kerüljenek ki. Az említett években ezzel szemben a ténylegesen mért arány 38 illetve 34% volt. Magyarország még nem szerepel a felmérésben, hiszen az unió új tagállamait még nem vizsgálta a jelentés. Brüsszel ígérete szerint azonban a két év múlva esedékes következő

175

jelentésben már az új tagországok adatai is szerepelni fognak. (fn.hu, 2004. 07. 29.) EU, tartalomkínálat, szabályozás AUGUSZTUS

Telekom-óriások a fociüzletben A T-Online International, Németország meghatározó internet szolgáltatója értékesítette az elsőosztályú német labdarúgó bajnokság mobiltelefonon történő bemutatásának jogait a Vodafone-nak és a mmO2-nek – számol be az ebroker.hu. Az üzlet értelmében a Vodafone Germany és az mmO2 tulajdonában lévő O2 német mobilszolgáltató az elkövetkező két szezonban a német Bundesliga mérkőzéseiről készített képeket és videóüzeneteket küldhet előfizetői telefonjára. T-Online internetes ajánlata a Bundesliga-csomagot havi 3,95 euróért kínálja. (vg.hu, 2004. 08. 17.) tartalomkínálat, gazdaság

Miniszteri honlap az információszabadságról Kovács Kálmán informatikai miniszter és Csepeli György államtitkár az idei nyár újdonságaként mutatta be az információszabadság témakörét körüljáró honlapot, amelyet a www.ihm.gov.hu/informacioszabadsag webcímen lehet megtekinteni. Az IHM új alsite-ján tanulmányokon és különféle véleményeken keresztül közelíthetik meg az érdeklődők a kérdéskört. Az Európai Unió European Youth Portal néven olyan site-ot indított, amely kifejezetten az unió területén élő 75 millió fiatal számára kíván azonnal elérhető, a korosztályt érintő információkat nyújtani. A tematikusan kialakított portál több mint 10 ezer olyan linket tartalmaz, amely fiatalokat érdeklő weboldalra mutat. A 25 tagállamra vonatkozó információkat a következő kategóriákba rendezték: tanulás, munka, önkéntes munka és csereprogramok, jogok, fiatalok portáljai, utazás Európában, valamint információk Európáról. (hirek.prim.hu, 2004. 08. 16.) tartalomkínálat, EU

Letartóztatások internetes pornó miatt Hadjáratot indítottak az internetes pornó ellen a kínai hatóságok: mintegy 700 honlapot betiltottak és 224 embert letartóztattak. Az internet szolgáltatóktól néhány hete megkövetelik, hogy honlapjaik látogatóit valódi nevükön regisztrálják. Új technológiát vezettek be, amely kiszűri a külföldi pornóoldalakat. Kínában mintegy 87 millió ember használja az internetet, ezeknek a fele 24 év alatti, s a hivatalos indoklás szerint attól tartanak, hogy a szexoldalak felkeresése erkölcsi romlásba dönti a kínai ifjúságot. Egy kínai bíróság négy év börtönre ítélt egy nőt, aki egy olyan fizetős weboldalt működtetett, amely látogatóinak – webkamerán keresztül – naponta online sztriptízshow-t tartott. A nő weboldalának 110 fizetős ügyfele volt, akik 100 dollár körüli éves díjat fizettek a napi négyórás vetkőzőműsorért. A honlap működésének három hónapja alatt Vang 30 ezer jüannak, azaz körülbelül 280 eurónak megfelelő haszonra tett szert. (nepszava.hu, 2004. 08. 01. és transindex.ro, 2004. 08. 16.) szabályozás, technológia, gazdaság, tartalomkínálat Saját tévécsatornát indítana a BMW Nagy titkolózás közepette saját tévécsatorna indítására készül a BMW autógyár. A BMW autógyár a csatornát állítólag autó-motor műsorokkal töltené meg. A jelenleg még tervezési fázisban lévő új digitális televízióról egyelőre nem árultak el semmit a BMW-nél. A BMW jelenleg a FilmFour csatornán futtat nyolc rövidfilmet. (hullamvadasz.hu, 2004. 08. 06.) 176

tartalomkínálat

Új hírközvetítő weboldal indult Új, magyar nyelvű hírközvetítő internetes oldalt indított Hirlista.hu néven két magánszemély és a tulajdonukban álló két gazdasági társaság. Az ingyenes oldal már az augusztus 1-jei induláskor 22 általános és szakhírsite-tól vett át folyamatosan cikkcímeket. Jelenleg több mint 600, időrendi sorrendben megjelenő hírcím érhető el naponta az oldalon, amely – egyebek mellett a 11 rovatra bontás nyomán -–1000-1200 anyag esetében is „teljesen áttekinthető” marad. (Prím Online, 2004. 08. 03.) tartalomkínálat

Megszűnt a „Képes Bulvár” Két hónappal indulása után megszűnik a Képes Bulvár című lap. A 5-20 ezres eladott példányszám jelentősen alulmúlta az eredetileg 40 ezresre kalkuláltat, így utoljára múlt szombaton került a standokra az újság. Az újságírók 95%-át a kiadó másik orgánuma, a Színes Mai Lap vette át, amely augusztus közepétől a jelenlegi 24 helyett – változatlan áron – 32 oldalon jelenik meg. (fn.hu, 2004. 08. 02.) tartalomkínálat SZEPTEMBER Átalakítják a határon túliaknak szánt tévéműsorokat A Magyar Televízió és a Duna Televízió azon dolgozik, hogy minél hamarabb megszűnjenek a két közszolgálati csatorna – elsősorban a határon túli magyarságról szóló – műsorainak párhuzamos gyártása. Ezt a budapesti Magyar Világ 2004 elnevezésű kiállítás keretében tartott médiatalálkozón tegnap jelentette be Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki szerint pazarlás a magyar adó-Ft-okat hasonló jellegű párhuzamos műsorok finanszírozására fordítani. Ennek visszaszorítása, illetve felszámolása érdekében közös programértekezleteket tartanak a két televízió szakemberei, a közös megrendelésű műsorok pedig mindkét tévé kínálatában szerepelnek majd. Ez érzékenyen érintheti a határon túli magyar tévéseket is, akik így értelemszerűen sokkal kevesebb megrendelésre számíthatnak, mint eddig. A kevesebb, de minőségi „külmagyar” műsorok két alapelv szerint készülnének. Az MTVnek a határok mentén is fogható informatív adásai elsősorban az ott élőket céloznák, míg az m2 általánosabb témákat tárgyaló, kevésbé politizáló, elsősorban kulturális műsorok televíziójává válna. A székhelyet és műsorkészítési technikát váltó MTV – szinte kizárólagossá válik az informatikai alapú gyártás – a közeljövőben mintegy ezer embert részesít átképzésben, amelynek keretében határon túli magyar tévés szakembereket is szívesen látnak. A médiatalálkozón jelen lévő Szabó Vilmos a Krónika kérdésére megerősítette, hogy a határon túli magyar szerkesztőségek a jövőben is ingyen részesülnek a Magyar Távirati Iroda hír- és képszolgáltatásából. „A különbség csak az lesz – fejtette ki a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára –, hogy nem az Illyés Közalapítvány fizeti majd e tevékenységet, hanem az MTI jövő évi büdzséjébe építik bele a szolgáltatások ellenértékét.” (kronika.dntcj.ro, 2004. 09. 16.) tartalomkínálat Exkluzív focis tartalmak a „Vodafone live!” oldalain A Vodafone Magyarország Rt. mobil távközlési szolgáltatásaival támogatja a Magyar Labdarúgó Szövetséget. Az együttműködés kizárólag a Vodafone Magyarország ügyfelei számára biztosítja a lehetőséget arra, hogy hamarosan a Vodafone live! oldalain is nyomon kövessék a magyar labdarúgó válogatott mérkőzéseit és a csapattal kapcsolatos információkat. (terminal.hu,

177

2004. 09. 10.) tartalomkínálat A magyarországi egyházak aktívabb médiajelenlétre törekszenek A modern tömegkommunikáció használatára biztatott II. János Pál pápa a katolikus tömegtájékoztatás idei világnapján, s a magyarországi egyházak igyekeznek is kihasználni minden olyan lehetőséget, amelyet a hatékony pasztorizáció szolgálatába állíthatnak. Az óriásplakátok, az sms-ben küldött evangéliumi üzenetek, a saját rádió után internetes napilapot indít a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Református Egyház is. (hetivalasz.hu, 2004. 09. 30.) társadalmi fogadtatás, tartalomkínálat Kulturális megaportált indított az NKÖM Elindult a kultura.hu internetes portál, amely nagy tartalomszolgáltatók és kulturális intézmények adatbázisát, valamint multimédiás adatbázisokat kapcsolt össze. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma átfogó és olcsó portált akart létrehozni, mondta a portál premierjén Hiller István miniszter. Itt egy helyen megtalálhatóak friss hírek, kritikák, interjúk, érdekességek komolyzenéről és könnyűzenéről, valamint színházi ki-kicsoda, képgaléria, irodalmi olvasóterem, versek, mesetár, filmkereső , műemlékek, történelem, e-könyvtár, programkereső és archívumok. Itt kapott helyet az NKÖM honlapja is. (Az adatbázisokban megtalálható többek között 11 ezer műemlék fotókkal és részletes leírással, ötven kortárs képzőművész alkotásai, 2500 e-könyv, negyvenezer film.) A jelenlegi tartalom tíz külső szolgáltatótól és saját fejlesztésű adatbázisokból származik. A portál kifejlesztése tízmillió Ft-ba került, a havi fenntartása 1,5 millió Ft, a tartalomszolgáltatóknak átlagosan 150 ezer Ft-ot kell fizetni havonta. (index.hu, 2004. 09. 03.) tartalomkínálat, gazdaság HBO – közép-európai terjeszkedés Két országban, Szlovéniában és Horvátországban kezdi meg műsorszolgáltatását szeptember végétől az HBO Central Europe (CE). A terjeszkedés az HBO CE feltörekvő közép-európai piacokat megcélzó növekedési stratégiájának része. A két új HBO csatorna napi 12 órás programmal jelentkezik a hét minden napján, délután 14 órai kezdettel. A Szlovéniában és Horvátországban sugárzott filmek feliratosak lesznek, az előzeteseket helyi nyelven sugározzák majd. Az HBO 1991 óta van jelen Közép-Európában, jelenleg a térség hét országában összesen négy alap és hat prémium csatornát üzemeltet. Az HBO CE tulajdonosai az HBO Inc., a Disney és a Sony Pictures Entertainment. A központ Budapesten működik. (kreativ.hu, 2004. 09. 08.) tartalomkínálat Lengyel médiapiac – női tévécsatornák indultak Két lengyel kereskedelmi televízió is női csatornát indított. Egyre élesedik a verseny a lengyel televíziós piacon: két rivális kereskedelmi csatorna, az ITI és a Polsat is egyszerre indította el a női célcsoportnak és szinte ugyanannak a rétegnek szánt programjait. Az ITI televízió TVN Style nevű a kábel- és digitális terjesztésű csatornájával, a műsort az aktív, főleg városi, 16–45 éves és iskolázott női közönségnek szánja. A Polsat Health and Beauty nevű adója szintén inkább a városi nőket célozza meg, de a programstruktúra az egészséges életmódra, a fitneszre és a divatra épül. (kreativ.hu, 2004. 09. 01.) tartalomkínálat Club tévécsatorna: magyar programmal jelentkezik A női nézőközönségnek készülő Club televízió 2004. szeptember 13-tól önálló magyar 178

programmal jelentkezik, ennek keretében a csatorna minden programját magyar nyelven sugározzák. Az új program lehetővé teszi a csatorna számára, hogy a magyar piacra szabott műsorokkal jelentkezzen, és kihasználja a helyi tartalomban rejlő lehetőségeket. Az Írisz a kezdeti időszakban várhatóan 680 ezer háztartásban érhető majd el az UPC kábelhálózatán keresztül, illetve más helyi csatornákon. Elsősorban olyan filmeket, nemzetközi sorozatokat, valamint a TV2-n már korábban sugárzott magyar gyártású produkciókat tűz műsorára, amelyek leginkább a nők érdeklődésére tarthatnak számot. Az SBS Broadcasting az új csatornával kifejezetten a 28 és 49 év közötti városi nőket célozza meg, amelyek a piackutatások szerint az átlagosnál nagyobb vásárlóerővel rendelkeznek, ráadásul kifejezetten vonzóak a hirdetők számára, hiszen ők döntenek a családi pénzek jelentős részéről. A TV2 tulajdonosa Hollandiából sugározza majd az Írisz Televízió műsorát, miután a médiatörvény miatt a magyarországi sugárzásra nem kapna engedélyt. A médiatörvény szerint ugyanis egy műsorszolgáltatásra jogosult társaság egyidejűleg legfeljebb egy országos vagy két körzeti és négy helyi vagy 12 helyi műsorszolgáltatást végezhet. Hasonló okokból sugározza Romániából a Film+ adását az IKO Romania, ugyanis a cég a magyar IKO Production testvércége, amelynek RTL Klubban hat százalékos részesedése van, és az RTL Klub legnagyobb beszállítója. Gisele Burnett, a Club igazgatója elmondta: „Magyarország fontos piac a Club számára, és a helyi program indítása tökéletesen illik a televízió lokalizációs stratégiájához. Lengyelországban, ahol már korábban elindult a helyi program sugárzása, a Club az egyik legnagyobb ütemben fejlődő előfizetős televíziócsatorna, és – a főműsoridőt, illetve a csatorna célközönségét tekintve – folyamatosan őrzi ötödik helyét a tematikus csatornák rangsorában. (mediainfo.hu, 2004. 09. 07. és kreativ.hu, 2004. 09. 10.) tartalomkínálat, szabályozás, fogyasztás Szlovák tévé Békéscsabán Hamarosan Békéscsaba környékén is fogható lesz a Szlovák Televízió műsora, a magyarországiak már intenzíven tárgyalnak szlovákiai partnereikkel. Korábban a Matica slovenská, a Szlovák Nemzeti Párt és több más nacionalista szervezet többször nehezményezte, hogy míg a szlovákiai magyar kisebbség nézheti a Magyar Televízió adását, a magyarországi szlovákok nem élvezhetik a pozsonyi műsorokat. (ujszo.com, 2004. 09. 06.) társadalmi fogadtatás, tartalomkínálat Hol a határa a valóságshow-knak? A külföldi trendek azt mutatják, hogy tényleg nem állunk már messze a tévés kivégzésektől. Hetente újabb reality címkével ellátott szériák startolnak az amerikai, brit, német és holland tévécsatornákon. Egyre exhibicionistább, vadabb, extrémebb figurák szerepelnek egyre durvább műsorokban – mivelhogy újabban már nem elég mutogatni a bezárt szerencsétleneket vagy a kanapén hempergő tiniket, esetleg a jakuzziban ázó emberszabásúakat. Egy amerikai társaság például több csatornán vetíti azt a realityt, amely bemutatja, milyen megalázó helyzetekbe hajlandó belemenni az ember, hogy megszerezze az Egyesült Államokban való letelepedésre jogot adó zöld kártyát. A próbálkozók izgő-mozgó kukacokat esznek, és mozgó kamionokról vetik magukat a mélybe. (vasarnapreggel.hu, 2004. 09. 05.) tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás Nagy-Britannia – reklámcsatorna indul The Advert Channel néven a reklámiparral foglalkozó televíziós csatorna indul NagyBritanniában. A Sky Digital hálózatban fogható ingyenes csatorna a tervek szerint az elmúlt évtizedek televíziós reklámjaiból összeállított válogatásokat, a reklámiparral kapcsolatos híreket, információkat és interjúkat sugároz majd. Az adó óránként kilenc perc „valódi” reklámot adhat, a bevétel emellett műsorszponzorációból és emelt díjas

179

telefonszolgáltatásokból érkezik. Chelsey Baker, a csatorna egyik alapítójának meggyőződése, hogy a tévénézők jelentős része a reklámokat valójában jobban szereti a műsoroknál. (kreativ.hu, 2004. 09. 01.) társadalmi fogadtatás, tartalomkínálat Marketing, média és reklám témájú műsort indít a CNBC Europe A Magyarországon kábelhálózaton fogható csatorna Media Talk címen hetente egyszer félórában sugározza új tematikus adását. A műsorban a marketingkommunikáció, a média és a reklám legjelentősebb trendjeivel ismertetni meg a televíziónézőket. Jeremy Pink a CNBC Europe ügyvezető igazgatója és programigazgatója azzal indokolta az új műsor elindítását, hogy a média a globális gazdaság egyik legjelentősebb húzóágazata, amely külön tévéadást is megérdemel. (kreativ.hu, 2004. 09. 15.) tartalomkínálat A COOL tévé Majkával indít saját műsort Október negyedikétől az ismert sorozatok mellett saját gyártású műsorokkal is jelentkezik az egy hónappal azelőtt debütált COOL kábeltelevíziós csatorna. A tévécsatornának – amely az azonos nevű társaság által működtetett Humor1 és az IKO Kábeltévé Kft. M+ családi adójának összeolvadásából jött létre – a 15 és 29 év közöttiek jelentik a célcsoportját, s tulajdonosainak célja az, hogy jövő év közepére vagy végére legyen az ország minden pontján fogható. Jelenleg mintegy 1,4 millió háztartásba jut el a program. (index.hu, 2004. 09. 30.) fogyasztás, tartalomkínálat A 15 éves Kapos TV új arca Új stúdiódíszlettel, új főcímekkel és szignálokkal jelentkezik októbertől a 15 éves Kapos Televízió. Megújult a képújság, és futófelirattal egészült ki. Naponta legalább tízszer frissített internetes lapot indított a televízió Kapospont (www.kapos.hu) néven. „Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország legnézettebb helyi televíziója lettünk” – mondta Katona József. „A nézőké mellett a szakma elismerését is kivívtuk: tavaly kulturális magazinunk, a Géniusz, idén pedig a Híradónk kapta az első díjat a Helyi Televíziók Országos Egyesületétől.” (somogyihirlap.hu, 2004. 09. 15.) tartalomkínálat, fogyasztás, szakmai fogadtatás MTV: tavaszra elfogyhat a filmkészlet Mintegy 250-300 millió Ft-ért kellene filmeket vásárolnia az MTV-nek az év végéig. A legtöbb „mozi” vetítésének joga ugyanis a jövő év elejére lejár – márpedig amíg egy film a gyártótól-forgalmazótól a köztévé képernyőjére kerül, az körülbelül fél év. (uno.hu, 2004. 09. 06.) gazdaság, tartalomkínálat Megújul az MTV-teletext és internetes portál Minimális anyagi ráfordítással teljes körűen megújítja internetes és teletextes szolgáltatását a Magyar Televízió. A napi 670 ezres látogatószámmal piacvezető MTV Teletext mellett a köztévé hasonló pozíciót akar elérni a televíziós portálok között a 2004. október 1-én induló Híradó Online-nal. A portál készítői a hagyományos struktúrát átalakítva, televíziós műsorokról nevezték el rovataikat, illetve alrovataikat. Terveik között szerepel, hogy a napi aktuális anyagok mellett interneten hozzáférhetővé tegyék a több ezer órát kitevő tévés film- és műsorarchívumot is. Kereshetővé válnak a Híróra, az esti Híradó, valamint az összes televíziós hírháttér műsor anyagai. (fn.hu, 2004. 09. 28.) tartalomkínálat, fogyasztás Műsorszüneteket tervez az MTV Sok ismétlés és sok adásszünet szerepel az MTV jövő évi terveiben. A vészforgatókönyvet arra az esetre állították össze, ha az állami költségvetés nem adna elegendő támogatást a 180

havonta egymilliárd Ft veszteséget termelő közszolgálati televíziónak. Korábbi műsorzárás, délelőtti, délutáni műsorszünet is szerepel abban a vészforgatókönyvben, amelyet arra az esetre készített az MTV, ha nem sikerül a jelenlegi adásidő kitöltését finanszíroznia. Az intézkedés azt jelentené, hogy esténként sokkal hamarabb zárulna az adás, és „délelőtti vagy délutáni szünetek lennének a műsorszolgáltatásban”. (index.hu, 2004. 09. 30.) gazdaság, szakmai fogadtatás, tartalomkínálat 65 éves a BBC magyar adása Többek között a Kossuth és az Info rádióval kötött partnerségi szerződés miatt, az adó hallgatottsága 10% körüli, ami hasonló a szomszédos országok mutatóihoz. Az adó célközönsége az iskolázott döntéshozó réteg, ezért csak a 15 év fölöttiek között vizsgálják a hallgatottságot. Jelenleg folyik a határokon túli magyar adásokkal való kapcsolatépítés, hogy ott is átvehessék a BBC adásait. A kisebb rádiók így hatalmas tudósító-hálózat által közvetített hírekhez juthatnak. (uno.hu, 2004. 09. 24.) fogyasztás, tartalomkínálat Civil rádió Szegeden Rádió MI néven új rádió kezdhet sugározni a közeljövőben Szegeden. A médiahatósággal kötött szerződés értelmében decemberig megkezdik az adást. Az egyesület tagjai három évre nyertek műsorszolgáltatási jogosultságot. Pályázatukban vállalták: 24 órás adásidejükben olyan műsorfolyamot alakítanak ki, amelyben a helyi hírek mellett elsősorban a civil szféra számára teremtenek megszólalási lehetőséget. Sem a hallgatottsági, sem a reklámversenybe nem kívánnak beszállni, ezáltal nagyobb szabadságuk lesz a szerkesztőknek, mint más műhelyekben. A szerkesztőségi koncepció kidolgozásában a debreceni Szóla Rádiót, valamint a fővárosi Civil és Fix rádiókat tekintik példának. (hullamvadasz.hu, 2004. 09. 03.) tartalomkínálat, szakmai fogadtatás Sportpiac: sportkultúra magazin szeptembertől A Sportpiac magazin a szabadidős sportok gyakorlati-technikai hátterének bemutatása mellett sportszerek, -felszerelések és különböző sportterületek szolgáltatásainak összehasonlító tesztelésével foglalkozik 84 oldalon. A Sportpiac magazin szeptember 8-tól kapható az újságárusoknál. A magazin célcsoportja a 18-49 éves AB státuszú, minőség és márkaorientált nők és férfiak, akik egyre fontosabbnak érzik a rendszeres testmozgást és egyre igényesebb módon kívánják szabadidejüket eltölteni; illetve a sporttal professzionális kapcsolatban állók, akik szívesen tájékozódnak a legújabb termékekről, újdonságokról. (mediainfo.hu, 2004. 09. 10.) tartalomkínálat Magyar helyi lapok a világ különböző pontjain Nyomtatásban is eljutnak az Inform-lapok a világ távoli pontjaira. A kanadai székhelyű Newspaper Direct-tel kötött szerződést a nyár elején az Inform Média, hogy mindhárom hazai megyei lapja elérhető legyen print változatban is a világ számos szállodájában és óceánjáró luxushajóján. Az érdekes kísérlet első eredményei megérkeztek: az ND márciustól szeptember elejéig mért adatai szerint több mint négy és félszáz lapszámot nyomtattak ki a szolgáltatás keretében. (hullamvadasz.hu, 2004. 09. 06. és btl.hu, 2004. 09. 15.) tartalomkínálat, fogyasztás Magyarul is kiadják a Budapest Business Journalt Néhány hét múlva a standokra kerül a Budapest Business Journal (BBJ) magyar nyelvű változata. A magyar BBJ kibővített tartalommal jelenik majd meg, 40 oldalon, a mostani 24 helyett. A lap húszezer példányban jelenik meg. A hetilapot nemcsak Budapesten, hanem az ország egész területén, a megyeszékhelyeken is terjeszteni fogják. (mediainfo.hu, 2004. 09. 16.) tartalomkínálat, fogyasztás Rekord példányszámban a 6-éves Metro hírújság 181

Szeptember 17-én, első kiadásának 6. évfordulóján a hagyományoknak megfelelően emelt példányszámmal kerül az utcára, irodákba és közintézményekbe a Metro hírújság. A hagyományos születésnapi példányszámemelés laptörténeti rekordot is jelent: Magyarországon ugyanis eddig még soha egyetlen független napilapot sem adtak ki 600.000 példányban. Ebből 350.000 példánnyal, 48 oldalon Budapesten, 250.000 példánnyal 24 oldalon a vidéki megyeszékhelyeken jelenik meg az újság. A jelenlegi átlagos egy lapra jutó olvasószámmal kalkulálva ez a kiadás körülbelül 1.300.000 olvasóhoz jut majd el. A Metro átlagos 320 ezres napi darabszámával továbbra is Magyarország legnagyobb példányszámú napilapja. Az évfordulón a lap már az új arculattal jelenik meg. Az arculatváltást Izbéki Gábor, a magyarországi Metro hírújság főszerkesztője azzal indokolta, hogy az interneten, a modern kép és grafikai megoldásokat használó multimédián felnőtt új nemzedék a nemzetközi kutatások eredménye szerint vizuálisan markánsabb megoldásokat vár el a napilapoktól is. (uno.hu, 2004. 09. 17.) fogyasztás, tartalomkínálat Növeltele bevételeit az Est Média Jól teljesített az Est Média csoport a 2004-es év első felében. A print kiadványok listaáras bevétele a tavalyi bevételhez képest 4,3%-kal nőtt, elérve ezzel a 2,62 milliárd Ft-ot. A kiadó legsikeresebb kiadványa, a Pesti Est olvasottsága közel 20%-kal nőtt 2004 első félévében, jelenleg 1320 budapesti terjesztési ponton juthatnak hozzá az olvasók. Elsősorban a divatos szórakozóhelyeken növelték jelenlétüket, emellett a meglévő helyszíneken is emelték a kihelyezett kiadványok számát. A fejlesztéseknek megfelelően a 110.000 példányban megjelenő Pesti Est példányszámát a jövő hónaptól 130.000-re emeli a kiadó. A vidéki Est Lapok növekedése 22,1%-os volt, az Est Indoor listaáras bevétele ebben az időszakban 2,9 milliárd Ft, 9,1%-kal meghaladva a tavalyi év hasonló időszakának eredményét. Az eddig 15.000 példányban megjelenő Debrecen-Nyíregyházi Est október 1jétől kettéválik, és külön lapként jelenik meg a Debreceni Est 13.000, valamint a Nyíregyházi Est 6000 példányban. Így az idén – a Szekszárdi Est példányszámának áprilisi 5.000-ről 6.000-re emelésével – vidéki kiadványaink példányszáma 194 000-re nő – derül ki az Est Média által kiadott féléves tájékoztatóból. 2004 második negyedévében az Est Média 26 különszámot jelentetett meg, köztük többek közt a Francia Filmnapok, a Múzeumok Majálisa, a Szenvedélyek Napja, a POSZT, a Sport- és a Gyereksziget, a Westel – T-Mobile Kapcsolat Koncert, a Moziünnep, a Volt és a Wanted Fesztivál alkalmából. Az első negyedévben megjelent különszámok száma 11 volt. Az Est Média által az idei második negyedévében támogatott 61 rendezvény között szerepelnek a Francia Filmnapok, a Híd Ünnepe, a Mayday, az MTV Music Award, vagy a már korábban említett Wanted Fesztivál, és Westel - T-Mobile Kapcsolat Koncert. A cégcsoport több új illetve megújult kiadványt is megjelentet. A szeptembertől megjelenő Négyzetméter elsősorban az első lakásvásárlás vagy lakáscsere előtt állóknak, az új társasházba vagy lakóparkba költöző vagyonos fiataloknak készül, illetve mindazoknak akik Budapest és vonzáskörzete ingatlan- valamint a pénzintézetek által kínált lakáshitelek iránt érdeklődnek. A különszám tartalmazza a budapesti, jelenleg is épülő és későbbi átadású lakóparkokat kerületenként, valamint a bankok folyamatosan bemutatják lakáshitelajánlataikat. A 16 oldalas kiadvány 110.000, októbertől 130.000 példányban jelenik meg ősszel és tavasszal minden hónapban és a megszokott Pesti Est lelőhelyeken szerezhető be. (index.hu, 2004. 09. 21., fn.hu, 2004. 09. 22. és mediainfo.hu, 2004. 09. 24.) fogyasztás, gazdaság, tartalomkínálat Est Média – megújult a Nyelvkalauz Új arculattal és bővült szolgáltatásokkal jelentkezik az Est Média nyelvi portálja. A nyelvkalauz.hu egy helyen tesz hozzáférhetővé valamennyi, a nyelvtanuláshoz és nyelvvizsgázáshoz szükséges információt. Az oldalon a látogatók hozzájuthatnak az összes

182

magyarországi nyelviskola nevéhez, a hazánkban letehető összes nyelvvizsga leírásához, valamint a nyelvtanuláshoz és a nyelvvizsgák letételéhez szükséges információkhoz és segédeszközökhöz. A megújult nyelvkalauz.hu oldalon nyelviskola és nyelvkereső segít a böngészésben, nyelvek és helységnév szerinti bontásban, az adatbázisban minden nyelviskola A-tól Z-ig, és valamennyi Magyarországon oktatott nyelv megtalálható. (kreativ.hu, 2004. 09. 14.) tartalomkínálat Megtámadják a Pesti Est milliárdos piacát Új, ingyenes programmagazint indít a hónap végén a Sanoma kiadó – a piacon eddig közel egy tucat kiadvány vérzett el az elmúlt évtizedben, míg az időközben országossá vált Est lapok lényegében monopolhelyzetben voltak. A helyzet azonban jelentősen megváltozhat: az eddig húsz számot megélt Flyerz mögött tulajdonosai szerint elég tőke áll ahhoz, hogy finanszírozza az első időszak veszteségeit, a Sanoma pedig multinacionális cégként áll csatasorba. A Sanoma Budapest Kiadói Rt. Magyarország vezető médiavállalata. A magazinpiacon a kiadó 30%-os piaci részesedéssel rendelkezik, több mint 400 munkatársával 15 milliárd Ft-nyi éves árbevételt ér el. A kiadó 26 magazin, 3 portál és 19 weboldal tulajdonosa. A finn tulajdonban levő nemzetközi médiacsoport tagjaként az Exit biztosan a legtőkeerősebb kiadói háttérrel bír majd. A magazin 120 ezer példányban, szerdánként jelenik majd meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Flyerzhez hasonlóan egy nappal előbb lesz a standokon, mint a csütörtökön megjelenő Pesti Est. (index.hu, 2004. 09. 16.) tartalomkínálat, gazdaság, fogyasztás Cosmopolitan: 22 év tiltás után ismét Szingapúrban Több mint két évtizednyi tiltás után a magazin engedélyt kapott a Szingapúrban való újbóli megjelenésre. A szingapúri Médiafejlesztési Hatóság (MDA) közleményben tudatta, hogy a Cosmo ezentúl ismét megjelenhet az országban, ennek azonban az a feltétele, hogy a magazin nem tartalmazhat meztelenséget, illetve nyílt szexualitást. A hatóságok a kiadást felügyelő tanácsadó testülettel is egyeztettek, míg végül hosszú szünet után ismét engedélyezték a magazin piacra lépését. A megjelenésnek azonban nem csupán tartalmi, hanem formai követelményei is vannak. Minden egyes példányt fóliázni kell, s a csomagoláson fel kell tüntetni, hogy „nem gyerekeknek való” a lap. A Cosmopolitan-t 1982ben tiltotta be a szingapúri kulturális minisztérium azzal az indokkal, hogy a szexuális szabadosságot hirdette. (mediainfo.hu, 2004. 09. 06.) szabályozás, tartalomkínálat Újabb nagy név az online zenék piacán A Yahoo a Musicmatch felvásárlásával (160 millió dollár) lépett be az internetes zenepiacra. A két vállalat között még februárban indult meg a tárgyalás, aminek mostani végeredményeként a Yahoo egyike lett a legnagyobbaknak az Apple által uralt piacon. Ráadásul a piac még kicsi és jó sokáig az is marad: 2009-re is csak körülbelül 800 milliós forgalmat fog bonyolítani, míg a CD-eladások idén egymaguk 11 milliárd dollárnál is több bevételt eredményeztek a kiadóknak. (terminal.hu, 2004. 09. 17.) gazdaság, tartalomkínálat, társaság A Microsoft elindította fizetős internetes zenei szolgáltatását Ezzel az Apple és az alacsony árakkal dolgozó RealNetworks kínálatával szeretné felvenni a versenyt. A szoftveróriás 99 centért kínál letöltésre dalokat. Az új rendszer, egyelőre béta változatával együtt jelent meg a Windows Media Player médialejátszó 10-es verziója, mely a zeneszolgáltatáshoz beépített támogatással rendelkezik. A megoldás előnye, hogy az Applevel szemben a Microsoftnál nem szükséges külön program letöltése a lejátszáshoz. 1 milliós dalkínálatot terveznek bevezetni. Szakértők szerint a szolgáltatás egyik legfontosabb szerepe, hogy megalapozza a Microsoft helyét ezen a piacon is, és segíti a Windows Media fájlformátum elterjedését. Az Apple jól

183

működő szolgáltatása szintén 99 centért kínál dalokat letöltésre, míg a RealNetworks alacsonyabb árakkal, 49 centes kínálattal próbálja magához vonzani a felhasználókat. (prim.hu, 2004. 09. 03.) társadalmi fogadtatás, gazdaság, tartalomkínálat Már az internetes telefonon is terjed a spam Az interneten keresztül történő telefonálást lehetővé tevő VoIP technológia nagy jövőnek néz elébe. Piaci elemzők becslései szerint 2008-ra már minden harmadik amerikai háztartásban legalább egy ilyen beszélgetés bonyolítására alkalmas készülék is lesz. Így nem csoda, hogy a technológiát az eddig elsősorban „emailekben utazó” spammerek is kezdik felfedezni maguknak. Az új kéretlen reklám forma már külön nevet is kapott: spit. A spit-helyzet az email-éhez hasonló elmérgesedésének megelőzésére a Qovia nevű amerikai cég egy olyan szűrőrendszert dolgozott ki, amely képes az automatizált reklámüzenetek elfogására még az előtt, hogy az a címzett hangpostaládájába megérkezne. A jelenleg tesztelés alatt álló render percenként ezer hívást képes megvizsgálni, és az általa spamként besorolt kísérleteket még a gerinchálózaton blokkolni. Kidolgozás alatt áll egy másik rendszer is, amely az ún. fehérlistás módszerrel dolgozik. Ennek lényege, hogy minden egyes hívást kezdeményezni kívánó VoIP kliesnek egy központi adatbázisba kell regisztráltatnia magát, és csak ez után lehet képes az internetes telefónia használatára. A nem regisztrált kliensek felől érkező hívási kísérleteket a rendszer elutasítja, a regisztrált felhasználók visszaéléseivel szemben pedig az azonosító adatok birtokában jogi ellenlépések kezdeményezését teszi lehetővé. (pcforum.hu, 2004. 09. 27.) tartalomkínálat, technológia Kevesebb cég az interneten Az év első felében a legalább öt főt foglalkoztató magyar cégek csupán 77%-ának (45 ezer vállalkozás) volt internetkapcsolata -- áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a T-Mobile Magyarországgal és a Sun Microsystems Magyarországgal közösen elkészített felmérésében. Ez öt százalékpontos visszaesés a 2003 elején mért 82%-os arányhoz képest. Webes megjelenésről (például céges honlapról) e vállalati kör mindössze 48%-a számolt be, s csupán harmaduk értékesített termékeket a világhálón keresztül (elektronikus piactéren alig egy százalékuk). (mho.hu, 2004. 09. 29.) fogyasztás, tartalomkínálat Ingyenes a szolárium, ha az interneten élőben nézhetik a meztelen barnulást Ingyen használhatják az egyik osztravai szolárium gépeit a kliensek, ha beleegyeznek, hogy meztelenkedésüket az interneten bárki élőben nézheti – értesült a HavariaPress. Csehországban általában 8 koronát – azaz 60 Ft-ot – kell fizetni egy perc szoláriumi napozásért. Az osztravai stúdióban azonban bárki ingyen süttetheti magát, ha elmúlt 18 éves, és írásban beleegyezik abba, hogy bármit is csinál a szoláriumban, azt a webkamerák élőben közvetítik az interneten. A szolárium üzemeltetője szerint meglepően nagy az ingyenes napozás iráni érdeklődés a kliensek részéről. A hírügynökség információi szerint a stúdió minden harmadik vendége beleegyezik, hogy meztelen teste az internetre kerüljön. A szolárium minden gépénél három kamera üzemel. Ezek közül az egyik a vetkőzést rögzíti, élő sztriptízt kínálva az interneten kukkolóknak. Egy-egy kamerát szereltek a szoláriumos gép két végébe is, így az érdeklődők a magát süttető ügyfél testét teljes egészében, részletekbe menően láthatják. A szoláriumos sztriptíz egy német nyelvű, fizetős honlapon tekinthető meg, a szolgáltatás díja hetente mintegy 30 korona, azaz 250 Ft. Egyes felmérések szerint világszerte növekszik az érdeklődés az ilyen weboldalak iránt. Az osztravai szolárium stúdió olyan jól megy, hogy tulajdonosaik már az ország többi nagyvárosában is tervezik hasonló kukkoló stúdiók beindítását. (hirtv.hu, 2004. 09. 28.) tartalomkínálat, társadalmi fogadtatás, gazdaság

184

Új internetes EU-oldal az uniós lakosság tájékoztatására Új internetes portált hozott létre az Európai Bizottság, hogy pontosan tájékoztathassa a lakosságot arról, miként érvényesíthetik jogaik az Európai Unió belső piacán. A Párbeszéd a polgárokkal elnevezésű honlap mind a 20 hivatalos nyelven megtekinthető a http://europa.eu.int/citizensrights címen. Az oldalon az EU-jog tíz területét bemutató ismertető, továbbá több mint 1300 nyomtatható, többnyelvű, gyakorlati tanácsokat tartalmazó tájékoztató található. Ha a használók nem találják a szükséges információt, illetve kérdésük merül fel az EU politika bármely vonatkozásával kapcsolatban, az oldalon keresztül telefonálhatnak vagy e-mailt küldhetnek más tanácsadó és problémamegoldó szolgálatoknak, és személyre szóló segítséget kaphatnak a 20 nyelv bármelyikén. (jogiforum.hu, 2004. 09. 07.) EU, tartalomkínálat Pekingből spanyolul és franciául is sugároznak Spanyol és francia nyelven sugároz műsort október 1-jétől a kínai állami televízió, a CCTV. A program napi 24 órában sugározza programját a két említett nyelven. Ugyancsak október elejétől 17 csatornás kínai programcsomag válik előfizethetővé Észak-Amerikában. A CCTV angol nyelven már több év óta sugározza műsorát, amely Európában is fogható. (nepszava.hu, 2004. 9. 26.) tartalomkínálat Plazma Média – országos hálózat Országos hálózattá bővül októbertől a plazmatévés reklámfelületeket értékesítő Plazma Média. A Plazma Média októbertől 50 postahivatalban, 45 Mol Shopban, 11 Media Markt áruházban és a budaörsi Praktikerben helyez el plazmatévéket. A cég a beltéri reklámeszközökkel eddig csak összesen 13 helyszínen volt jelen. A médium a műholdas technológia által 107 helyszínen, 260 plazma televízión keresztül átlagosan több mint 5 millió főt ér el havonta. Budapesten 30 helyen, valamennyi megyeszékhelyen, valamint nagyobb városokban és forgalmas autópályák mentén találkozhatnak a vásárlók, ügyfelek a reklámfilmekkel és flash szpot animációkkal. (kreativ.hu, 2004. 09. 01.) fogyasztás, tartalomkínálat Többcsatornás mobiltelefonos tévészolgáltatás teszt indul Az ntl Broadcast (műsorszórás) üzletága és az O2 bejelentette, hogy 2005 tavaszától elkezdi a mobiltelefonon fogható, többcsatornás televízió-szolgáltatás első nagy-britanniai próbaüzemét. Az Oxford környékén található, 120 négyzetkilométert felölelő területet kilenc adó fedi le, amelyek szolgáltatása idején az O2 500 ügyfele láthatja a televízió adását a beépített digitális tévévevővel ellátott multimédiás mobiltelefonon. A tesztben résztvevők 16 csatorna közül választhatnak, amelyek programján zene, sport, hírek, vígjátékok, szappanoperák, dokumentumfilmek, filmek, rajzfilmek és szakosodott adások, például interaktív játékok és tévés vásárlási programok szerepelnek. A próbaüzem alatt megvizsgálják, hogy mekkora az igény a mobiltelevízió-szolgáltatásra, mekkora az egyes tartalmak vélhető értéke, és milyen televíziózási szokások befolyásolnák az esetleges szolgáltatás felépítését. (terminal.hu, 2004. 09. 29.) tartalomkínálat

185

Technológia JÚLIUS Hatóságilag szűrik az sms-t Kínában A kínai hatóságok új szabályzást vezettek be a mobiltelefonos üzenetek szűrésére. Az internetforgalom megfigyelése után ez a lépés még jobban kiterjeszti a kormány fennhatóságát a kommunikációs technológiák fölött. „A megfigyelőrendszer képes megtalálni többek között a 'hamis politikai pletykákat' és a 'reakciós megjegyzéseket” – idézte a Riporterek Határok Nélkül a kínai sajtóközleményt. Kínában 2003-ban több mint 220 milliárd sms-t küldtek, ami a világ összes sms-forgalmának körülbelül 55%-a. (index.hu, 2004. 07. 02.) szabályozás, technológia, fogyasztás Szabad út a Motorola WiFi-GSM mobiltelefonjának Az amerikai Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Motorola forgalomba hozza integrált WiFi-GSM alapú mobiltelefonját. A Motorola CN 620-as WiFi-képes (802.11 a, b és g), négysávos (850, 900, 188 és 1900 MHz-es) GSM készülék lesz az első olyan mobiltelefon, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók a vezeték nélküli, helyi szélessávú WLAN hálózat által lefedett területet elhagyva a GSM hálózaton megszakítás nélkül folytassák a megkezdett kommunikációt. Ugyanez visszafelé némileg korlátozottabban, csupán a felhasználó céges hálózata által irányított hívások esetén működik majd. A Motorola az új telefont kifejezetten vállalati ügyfeleknek szánja. A cég tervei szerint a vezeték nélküli internetes telefonálással ügyfeleik jelentős költségeket takaríthatnak meg; ugyanakkor pont ez az, ami érdekellentétet szülhet a gyártó és legjelentősebb vásárlói, a mobilszolgáltatók között. A megoldás sikerét ezen kívül olyan komoly technikai problémák is gátolják, mint a drága és nagy energiaigényű készülékek, illetve a WiFi telefonos szolgáltatás egyelőre meglehetősen rossz minősége. (hirek.prim.hu, 2004. 07. 06.) technológia T-Mobile-üzlet a zeneletöltésben Európa második legnagyobb mobilszolgáltatója, a T-Mobile német előfizetői számára „Ear Phones” néven új zeneletöltő szolgáltatást indított. A mobilcég ügyfelei telefonjukra 500 dalt tölthetnek le, címenként 1,5 euróért. A szolgáltatást még a héten Nagy-Britanniában, Csehországban, Hollandiában és Ausztriában is elindítják. Információink szerint a későbbiekben Magyarországon is tervezik a lépést. Bár a zenei választék nem veheti fel a verseny a nagy online portálok kínálatával – az Apple iTunes szolgáltatásán keresztül Nagy-Britanniában 450 ezer, míg az Egyesült Államokban 800 ezer szám érhető el –, mégis nagy lehetőséget hordoz magában. A letöltéshez nincs szükség internet-csatlakozásra, csak egy telefonra, ami jócskán kibővíti a potenciális felhasználok körét. Szükség van viszont speciális telefonokra és SIM-kártyára: a legnagyobb telefongyártók közül a Nokia, a Motorola és a Sony-Ericsson a bejelentéssel egy időben mutatta be öt új modelljét. Ezek már alkalmasak a szolgáltatás igénybevételére, és CD-minőségben teszik lehetővé a zeneszámok hallgatását. Azonban nemcsak a gyártóknak, hanem – főként a letöltés sebességének javítására – a telefonhálózat üzemeltetőinek is fejleszteniük kell rendszereiket. A T-Mobile már megegyezett a legnagyobb lemezkiadókkal – a Sonyval, a Universal Musickal és a Warner Musickal –, hogy 2004 végig a letölthető számok palettáját 250 ezresre bővítik. A lemezcégek vezetői a legális letöltésektől árbevételük érezhető növekedését várják. Niel von Hoff, az EMI lemezkiadó németországi vezetője szerint bár jelenleg 186

forgalmuknak csak 1%-a származik az online letöltésekből, az arány néhány éven belül akár 20%-ra is növekedhet. A lemezkiadók mellett a T-Mobile is nagy lehetőséget lát az új szolgáltatásban: 2006 végig 4 millió „Ear Phones”-os készüléket tervez értékesíteni. A speciális telefonokat jelenleg 45,65 euróért árulja. Más befektetők is arra számítanak, hogy az európai piac látványosan bővül, amit az illegális letöltéseket elleni intézkedések csak fokoznak. Az amerikai Loudeye Corp. például ezt felismerve a múlt héten 57 millió dollárért megvásárolta az On Demand Distributiont (OD2), Európa vezető digitális zeneszolgáltatóját. (vg.hu, 2004. 07. 02.) gazdaság, tartalomkínálat, társaság, technológia UMTS-forradalom készül Miközben a vezetékes távközlésben a valódi szélessávú „robbanás” továbbra is várat magára, az Európai Unió a harmadik generációs mobilátvitel elterjesztésében keres hatékonyságjavító megoldást a következő évekre. Brüsszel ez alkalommal is a szabványteremtést erőlteti, amellyel el lehet kerülni, hogy tengerentúli megoldások nyerjenek teret, amelyek kiszolgáltatottá tennék Európát. A technológia kulcsfontosságú területein meglévő amerikai dominanciával szemben Európa a harmadik generációs mobil távközlésben (UMTS) szeretne kiugrani a globális műszaki versenyben. A remélt sikerhez Brüsszel a második generációs (GSM) technológiában szeretné meglelni a modellt, amelyet egységes és nyílt szabványként vezettek be, az unió erős iparpolitikai és piaci szabályozási irányításával. E törekvés jegyében tette közzé az Európai Bizottság azt a közleményt, amelyben egységes műszaki alapok kifejlesztésére, a szabályozás harmonizálására tesz javaslatot. A szélessávú átvitelnek a mobiltechnológia eszközeivel való tömeges elterjesztését Brüsszel egy összpontosított és európai szinten összehangolt, hatalmas k+f akcióval szeretné elérni. A bizottság szerint az adott területen tevékenykedő cégeknek a fejlesztés „verseny előtti” (prekompetitív) fázisában egyesíteni kellene erőfeszítéseiket. Brüsszel ily módon szeretné elejét venni az erőforrások elaprózódásának, hiszen a cél nem kisebb, mint hogy Európa „globális szabványt és platformot” tudjon teremteni ezen a területen. Az úgynevezett technológiai konvergenciát – azaz a távközlés, a műsorszórás, a hardver, a szoftver, továbbá a média és a kiadói tevékenység közeledését, illetve összeolvadását – az Európai Bizottság a szélessávú, harmadik generációs mobiltechnológia bázisán kívánja előbbre vinni. (vg.hu, 2004. 07. 05.) szabályozás, technológia, EU Az Orange hamarosan beindítja harmadik generációs mobiltelefon-szolgáltatását NagyBritanniában A francia Orange mobiltelefon-szolgáltató bejelentette, hogy július 19-én elindítja harmadik generációs (3G) szolgáltatását Nagy-Britanniában, bár a vevőknek az év végéig várniuk kell az új mobiltelefonokra. Az elsőként bevezetett 3G termék egy, a főként vállalati ügyfeleknek szánt adatkártya lesz, amellyel nagy sebességű internet-hozzáférést nyújt a cég a laptopfelhasználók számára. A szakértők szerint a 3G-verseny egyre élesedik Európában, ahol a legnagyobb piaci szereplő a Vodafone, a T-Mobile és az Orange. Mindhárom vállalatóriás dolgozik a harmadik generációs mobiltelefon-hálózat fejlesztésén. A Vodafone tervei szerint ez év végén a szigetország lakosságának 50%-át érik el a 3G szolgáltatások, szemben az induláskori 30%-kal. Mind a Vodafone, mind az Orange 3G hálózatánál automatikusan megtörténik a váltás a lassúbb, de szélesebb körben elérhető GPRS szolgáltatásra, amikor a felhasználó elhagyja a 3G szolgáltatás által lefedett területet. „A legfontosabb kérdés az elfogadható árú 3G mobiltelefonok elérhetősége” – véli John Jackson, a Yankee Group elemzője. „A vállalati ügyfelek megcélzása jó kiindulás, de a 3G jövője a széles körű elfogadástól függ.” E cél eléréséhez Jackson szerint szükség van arra,

187

hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően támogatást kell nyújtani a mobiltelefoneladásokhoz, vagy arra kell késztetni a gyártókat, hogy 200 dollár alatti árú készülékeket gyártsanak. (hwsw.hu, 2004. 07. 06.) technológia, gazdaság Beindult az USA első UMTS (3G) szolgáltatása Megtört a jég: az Egyesült Államokban beindult az első UMTS, vagyis harmadik generációs mobiltelefonos szolgáltatás. Az AT&T Wireless munkatársai bejelentették, hogy a vállalat első körben négy amerikai nagyvárosban építette ki harmadik generációs mobil hálózatát. Az AT&T Wireless előfizetői jelenleg Detroitban, Phoenixben, San Franciscóban és Seattle-ben vehetik igénybe az USA első UMTS szolgáltatásait. A bejelentés kapcsán többek közt arról is szó esett, hogy a jövőben további amerikai nagyvárosokban is megveti majd a lábát a 3G, így például Dallasban és San Diegoban még az idén elérhetők lesznek a 3G szolgáltatások. A WCDMA alapú UMTS hálózatok az AT&T Wireless közlése szerint maximum 384 Kbit/s-os adatátviteli sebességet biztosítanak az előfizetők részére, igaz az átlagos sebesség „csak„ valahol 220-320 Kbit/s között mozog. A vállalat munkatársai utaltak arra, hogy a most átadott UMTS rendszerek a későbbiekben minden további nélkül HSDPA (High Speed Downlink Packet Access) kompatibilissé tehetők. Ez a sokak által egyszerűen csak 3,5G-nek nevezett technológia 14,4 Mbit/s-os elméleti maximális adatátviteli sebességgel kecsegtet. (terminal. hu, 2004. 07. 21.) technológia Augusztus végén indul a 3G-tender A Nemzeti Hírközlési Hatóság döntése értelmében augusztus végén jelenik meg a harmadik generációs mobil engedélyek pályázati felhívása. Az NHH várakozásai szerint így már 2004ben megkezdődhet a licencek értékesítése. A GSM és a DCS után UMTS-nek nevezett harmadik generációs technológia nemcsak a hagyományos telefonbeszélgetések minőségét javítja, hanem jelentősen növeli az adatátviteli sebességet is, és ezáltal internet alapú multimédia-szolgáltatások is elérhetőek lesznek mobiltelefonon. (index.hu, 2004. 07. 20.) technológia, szabályozás Világméretű wifi hálózatot akar a Deutsche Telekom A Deutsche Telekom rendszerszervező leányvállalata, a T-Systems kávéházakban, repülőtereken és szállodákban lévő wifi elérési pontok üzemeltetőinek összekapcsolásával egységes barangoló szolgáltatást kíván nyújtani. Az első lépésben tízezer ilyen csatlakozási pontot vonna be a cég a rendszerbe, távlati célként pedig a világon létező összes csatlakozási pont legalább a felére ki kívánják terjeszteni a szolgáltatást. Az előrejelzések szerint 2006 végére a hotspot csatlakozási pontok száma 135 ezerre emelkedik a 2003 végi 35 ezerről. A wifi elérési pontok üzemeltetői általában 5-10 eurót kérnek egy órányi internetezésért. A T-Systems wifi szolgáltatása lehetővé tenné az előfizetők számára, hogy a rendszerbe kapcsolt szolgáltatók bármelyikéhez csatlakozhassanak, és a díjat havi rendszeres számlájukon egyenlíthessék ki. A T-Systems a wifi szolgáltatási díjak jelentős csökkenését várja Európában a közeli jövőben. (index.hu, 2004. 07. 06.) gazdaság, fogyasztás, technológia Néhány év alatt többségbe kerülhetnek a digitális tévék A digitális televíziók (DTV) eladásából négy év múlva 70 milliárd dollár bevétel származhat, világszerte. Bár jelenleg a DTV-k piaci részesedése csekély, egyes becslések szerint az arány mindössze néhány év alatt megfordulhat. Az IDC kutatása szerint a DTV szárnyalását nagyban segíti a DVD előretörése, ugyanis a digitális televízió jobb képminőséget ígér a digitális videók fogyasztóinak. Ugyancsak növekszik az igény a plazmatévék és az LCD-kijelzők iránt. (mho.hu, 2004. 07. 01.)

188

gazdaság, technológia Szeptembertől már 10 csatornát lehet digitálisan fogni Budapesten Jobb képminőség, térhatású hang, több csatorna és akár internet kombinációja a televízióval. Ezt tudja digitális televíziózás . A jelek vételére alkalmas televíziókészülékek már néhány éve megjelentek a piacon. A hagyományos tévék pedig egy set-top-box névre keresztelt átalakító szerkezettel tudják a digitális adást venni. Az Antenna Hungária már 1999 óta dolgozik a hálózat kiépítésén, és most újabb 350 millió forintot költenek a rendszere. A szakemberek szerint tíz éven belül megszűnik az analóg adás. Magyarországon, ha a szükséges szabályozás megszületik, akkor várhatóan 2007-re már az egész országban foghatók lesznek a digitális csatornák. (ma.hu. 2004. 07. 06.) gazdaság, technológia Torzítanak az AGB nézettségmérési eredményei? Az a tény, hogy az elsötétített RTL Klub-ot többen nézték az AGB adatai alapján, mint a közszolgálati adókat, rávilágít az AGB mérési módszerének fogyatékosságára. Az MTV a foci EB közvetítése kapcsán más vonatkozásban kérdőjelezte meg az AGB mérési eredményeinek pontosságát. A közszolgálati televízió nézettsége drasztikusan emelkedett az EB kezdete óta, például este 19.30 és 21.00 között a csatorna átlagos nézettsége jobb volt, mint a Tv2-é, és csak kevéssel maradt le az RTL Klubtól. Míg az év első hónapjaiban átlagosan a nézők 18,3%-át érdekelte csak az MTV, addig az Európa-bajnokság alatt 26,7% kapcsolt a csatornára, ráadásul ezúttal a hirdetőknek oly kedves 18 és 49 év közötti korosztályban is 24%-ra emelkedett a csatorna nézettsége, pedig általában a nagy vásárlóerővel rendelkező fiataloknak mindössze 13,5%-a vett tudomást a királyi televízió létezéséről. Az MTV vezetése mégsem elégedett, mivel véleményük szerint a nézettségi adatok torzítanak, hiszen nem veszik figyelembe, hogy sokan nem otthon, hanem egy pubban, más néven a sarki kocsmában nézik a mérkőzéseket. Ráadásul Rudi Zoltán, az MTV elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha az EB mérkőzéseit adják kivetítőkön. A Magyar Televízió utoljára 2002-ben, a foci-világbajnokság idején kérdőjelezte meg nyilvánosan az AGB eredményeit, amikor a mérések szerint a vb döntője sem ért el akkora nézettséget, mint a Barátok közt. Akkor az MTV a GfK Hungáriát kérte fel egy alternatív vizsgálat elvégzésére. A GfK telefonos megkereséssel dolgozott, és eredményei jelentősen meghaladták az AGB által mért adatokat. A közszolgálati televízió ezúttal nem rendelt meg külön nézettségmérési kutatást, mivel, ahogy Rudi Zoltán az Index kérdésére válaszolta, erre most nincs pénzük. A Magyar Televízió elnöke éppen ezért még megbecsülni sem tudta, hogy hány ember nézi a csatorna közvetítéseit otthonán kívül. „Az AGB műszeres nézettségmérési eljárása szabvány az iparágban, ennél megbízhatóbb eljárást egyelőre nem alkalmaznak a gyakorlatban” – mondta el Bozsonyi Károly, az AGB marketingigazgatója, aki viszont elismerte, hogy a sportközvetítések esetében jelentős különbségek lehetnek a valóság és az általuk mért eredmények között. „Egy amerikai kutatás szerint az otthonon kívüli tévénézés egy átlagos héten mindössze 0,8%-kal emelhetné a nézettséget, de a foci EB-t ennél valószínűleg nagyságrendekkel többen nézik szórakozóhelyeken” – nyilatkozta Bozsonyi. Az AGB marketingigazgatója szerint az otthonon kívüli tévénézés vizsgálatára egyelőre még csak kísérletek vannak, az egyik még nem piacképes módszer szerint például a vizsgálatban részt vevő alany egy apró készüléket hord magánál, ami képes venni a rádiók és csatornák által sugárzott hallhatatlan azonosítókat, és ezek alapján regisztrálja, ha egy bekapcsolt tévékészülék közelébe kerül. „Ez a módszer azonban még nem kiforrott, legalább négy-öt év kell ahhoz, hogy először megjelenjen az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában” –

189

mondta el Bozsonyi, aki szerint majdani fejlesztéseik nagyban függnek megrendelőik, azaz a televíziótársaságok igényeitől. „Nem valószínű, hogy az MTV hasznosítani tudná egy másik független cég felmérését – tette hozzá Bozsonyi, mivel az AGB adatait szabványnak fogadják el a tévétársaságok és az ügynökségek, és ezeket az adatokat használják fel elszámolásaiknál.” A köztévének tehát akkor sem származna több bevétele a meccsek körüli reklámok értékesítéséből, ha kiderülne, hogy az AGB által mértnél jelentősen többen nézik a foci-Eb-t. (index.hu, 2004. 07. 02.) szakmai fogadtatás, gazdaság, technológia, fogyasztás Matáv az ADSL-terv bűvöletében Szász Attila, a Matáv megbízott műszaki és hálózati rendszerek vezérigazgató-helyettese a Telmondó legutóbbi (III: évf., 13. sz.) számában az ADSL további lendületes fejlődéséről nyilatkozott. Megemlítette, hogy az előrejelzések szerint 2007-ig félmillióra, 2010-ig pedig egy millióra bővülhet a hazai gyors internet-összeköttetések száma, miközben új műszaki képességekkel vértezik fel a rendszert. (hirek.prim.hu, 2004. 07. 06.) fogyasztás, technológia Triplázódóban a szélessávú internet-hozzáférések 2008-ig, azaz négy év alatt több mint háromszorosára nő a broadband technológiát használók számára világszerte. A Yankee Group nemrégiben elkészített kutatása szerint 2008-ra globálisan 325 millió előfizetője lesz a szélessávú internet-hozzáféréseknek, szemben a múlt év végén mért 100 millióval. Akkorra körülbelül 200 milliónyian használnak majd DSL (digital subsrciber line) szolgáltatást, ami százalékos szinten visszaszorulást jelent valamelyest az idei év végén várható 85 millió internetezőhöz képest. Elsősorban az ázsiai és a csendes óceáni térség veszi ki a részét a DSL növekedésében, jósolja a Yankee Group: a piackutató cég elemzése szerint évente 25-30 millióval gyarapodik az ilyen internet-hozzáférések száma a Földnek ezen a részén, míg a kábelmodemes előfizetések hasonló paramétere „csak” 8 millió környékén lesz majd. Ám globálisan a két technológia egyre ádázabb küzdelmet vív majd egymással; s a műholdas, és egyéb vezetékmentes megoldások a mainál valamivel nagyobb szeletét uralhatják majd a piacnak. Észak-Amerikában a kábeles szolgáltatók továbbra is vezető pozícióban maradnak, a tavalyi év végi 34 millióról 2008-ra már 75 millió ügyféllel rendelkező tábort tudva maguk mögött. Az USA egy speciális helyzetben van e tekintetben, ugyanis a kábelmodemes előfizetések nagyobb sebességet kínálnak DSL-es riválisaikhoz képest (igaz, ez utóbbiak árban próbálnak meg versenyezni piaci ellenfelükkel). Ugyanitt a műholdas szélessávú internet-előfizetések száma négy év alatt 12 millióra nő, ezzel a piac 4%-át szerzi meg. (terminal.hu, 2004. 07. 09.) fogyasztás, technológia Közvetlen tv-nézésre alkalmas laptop a Toshibától Qosmio az első olyan Toshiba laptop, amely teljes audiovizuális eszköztárral van felszerelve, köztük egy tv-minőségű képet produkáló 15"-es megjelenítővel, DVD meghajtóval, tvtunerrel és jó minőségű hangszórókkal. Az utóbbi időben már megjelent néhány olyan noteszgép, amelyeken az operációs rendszertől függetlenül lehet DVD filmeket nézni, ám a Toshiba Qosmio lesz az első olyan termék, amelyen a felhasználók a televíziós adásokat is a Windows Media Center szoftver beindítása nélkül élvezhetik majd. Abban az esetben azonban, ha meg kívánják állítani a tv-képet, vagy le szeretnék tölteni a műsorokat a készülék 80 GB-os merevlemezes meghajtójára, kénytelenek lesznek továbbra is igénybe venni a Windows szoftvert. A Toshiba az első, 15"-es megjelenítővel ellátott modellt augusztusban tervezi forgalomba hozni, Terry Cronin termékmenedzsment-igazgató elmondása szerint 2500 és 2600 dollár közötti áron. A gyártó a jövőben nagyobb képernyős változatok eladását is tervezi a Qosmio laptopból, amely Rob Enderle független elemző

190

szerint valószínűleg a legjobb elérhető noteszgép lesz a piacon. (hirek.prim.hu, 2004. 07. 14.) technológia, gazdaság Hamarosan eljön a mobil televíziók kora Egyre inkább úgy tűnik, a tudomány és a technika fejlődése lehetővé teszi, hogy kedvenc műsorunkat, bárhol is legyünk, bármit is csináljunk, mobilunk segítségével végignézhessük. Dél-koreai már rendelkezik egy szélessávú mobil TV szolgáltatással, amelynek az ára jelenleg még igen borsos, egy másfélórás filmért akár 100 amerikai dollárt is elkérhetnek. Azonban a délkelet-ázsiai piacon hamarosan a konkurencia is megjelenik az SK Telecom személyében, amely vállalat műholdas sugárzással kísérletezik. Berlinben és Helsinkiben hagyományos földi TV-adók segítségével próbálják meg lehetővé tenni a tökéletes szórakozást. A szakértők véleménye szerint azonban arra még várni kell, hogy az új találmány minden háztartásból kiszorítsa a hagyományos televízió készülékeket. (vg.hu, 2004. 07. 14.) technológia, gazdaság, szakmai fogadtatás Mobilon tévézhetnek a norvégok A norvég mobilfelhasználók a Norwegian Broadcasting Corporation (NRK) jóvoltából ezentúl akár napi 24 órában is televíziót nézhetnek a telefonjaikon. 2005-ben a készülékek túlnyomó része már multimédiaképes lesz. A szolgáltatás jóvoltából a norvég mobilosok az élő adáson kívül meghatározott tematikus programokat is választhatnak, úgymint óránkénti hírösszefoglalót, vagy éppen autós magazint. A mobilhálózatok egyre gyorsabb és jobb szolgáltatást nyújtanak, s jövőre a készülékek 80%-a már rendelkezni fog médialejátszóval. Pillanatnyilag a televíziós társaság ingyenes kínálja szolgáltatását a mobilszolgáltatóknak, ám ősszel néhány programot már fizetőssé kíván alakítani. A felhasználóknak már most is meghatározott letöltési díjat kell fizetniük, amely mobilszolgáltatótól függően havi 30 és 50 euró között váltakozik. (origo.hu, 2004. 07. 13.) gazdaság, technológia, tartalomkínálat Digitalizál és jogdíjat fizet a Rádió a tőkejuttatásból A Magyar Rádiót felügyelő közalapítvány a közszolgálati médiumok tőkejuttatásából az Országgyűlés által az intézménynek megszavazott 1,2 milliárd forintot juttat. A Magyar Rádió az összeg több mint egynegyedét archívuma digitalizálására, a fennmaradó részt a jogdíjas kifizetések bérré alakítására fordíthatja. (jogiforum.hu, 2004. 07. 14.) gazdaság, technológia Dél-Koreában az előfizetők túlnyomó többsége már használja a 3G szolgáltatásokat Meglepő adat látott napvilágot Dél-Korea mobiltelefonos piacával kapcsolatban: ezek szerint a mintegy 34 millió előfizető közül immár több mint 30 millió használ harmadik generációs (3G) szolgáltatásokat, vagyis többek közt villámsebesen internetezik mobiljával, illetve nagy felbontású videókat néz készüléke segítségével. Legfrissebb adatok szerint idén júniusban, vagyis alig három esztendővel az első dél-koreai 3G szolgáltatás indulását követően már körülbelül 30,5 millióan használtak cdma1x és cdma2000 1x EVDO szabványú 3G mobilokat. (terminal.hu, 2004. 07. 15.) technológia, fogyasztás Fontos terepnek számít térségünk a telekomcégeknek A kelet-európai államok, főleg az új-EU tagok piacai alkalmas terepet biztosítanak új telekommunikációs szolgáltatások tesztelésére – áll az IDC legfrissebb jelentésében. A nyugat-európai és közép-kelet európai telekommunikációs piac forgalma 2003-ban összesen 245 milliárd dollárt tett ki, ez 281 milliárdig kúszhat fel 2008-ra. A folytatódó privatizáció és a liberalizáció a verseny további növekedéséhez vezethet, és hozzájárulhat az adat- és internetszolgáltatások széles körben történő elterjedéséhez. Jelenleg minden téren jobban teljesít Európa nyugati fele. Az ISDN-szolgáltatás penetrációja elérte a 60%-ot, míg az új tagállamok esetében ez az adat 30%. (fn.hu, 2004. 07. 15.) 191

gazdaság, technológia, fogyasztás 330 millión osztozik az RMDSZ tévés alapítványa két további pályázóval Három külmagyar szervezet – köztük az RMDSZ Janovics Jenő filmrendezőről (JJA) elnevezett alapítványa – vehet részt azon a meghívásos pályázaton, amelyet a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) írt ki a határon túli tévézés fejlesztésére. A JJA mellett az UMDSZ, vagyis a Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Mozaik Alapítvány a vajdasági szórványmagyarság kultúrájáért indulhat a 330 millió Ft-os keretösszegért. A pályázat elsősorban eszközbeszerzésekhez biztosít vissza nem térítendő támogatást, melyhez a pályázóknak önrészt nem kell biztosítaniuk. Az IHM-nél műsorkészítési és sugárzási támogatásért egyaránt lehet fordulni. Kikötés, hogyha bármelyik szervezet 100 millió Ft fölött szeretne támogatást szerezni, akkor meg kell oldania, hogy az általa gyártott magyar nyelvű műsor legalább heti 30 óra legyen és legalább 200 ezer magyar háztartást érjen el. (transindex.ro, 2004. 07. 27.) gazdaság, technológia, fogyasztás Gyökeres változások a romániai kábeltévé társaságoknál Július közepétől a Canal 7 társaság teljes egészében átveszi a CRD irányítását, ami gyökeres minőségi változásokat fog eredményezni, főleg az eddigi CRD-előfizetők javára. Ugyanakkor, az RCS/RDS távközlési csapattal együttműködve, újabb gazdag és nem utolsósorban gyorsabb szolgáltatásokkal kívánják az előfizetők igényeit kielégíteni. A műsorrács-változás, a minőségnövekedés, a valamivel alacsonyabb ár mellett internet- és telefonszolgáltatással is bővül a kábeltévé-hálózat szolgáltatási csomagja. A csak TVközvetítést kínáló bérletek, az előfizető által választott változattól függően, akár internetnavigálási lehetőséget és egy 3-12 eurós RDS telefon-előfizetést is magukba foglalhatnak. Az sem mellékes, hogy az alacsony percdíjakkal dolgozó társaság a Romtelecom felé is biztosít ingyenes percdíjakat az előfizetőknek. (hhrf.org/busz, 2004. 07. 16.) tartalomkínálat, technológia Lemaradhatunk a digitális televíziózásban Egy tanulmány szerint 2010-re több mint százmillió háztartás fog hozzáférni digitális televíziós csatornákhoz, de Magyarországon várhatóan csak egymillióan állnak át a jelenlegi analóg vételről a digitálisra. Hazánk csak Romániát és Csehországot előzi meg a listán, de keleti szomszédunk hamarosan elénk kerülhet. 24%-kal, 39,5 millióra nőhet az európai digitális televíziós háztartások száma 2004-ben. Az Informa Media Group által készített tanulmány szerint 2010-re ez a szám meghaladhatja a 112 milliót. Hazánkban hat év múlva várhatóan több mint egymillió, az összes televíziós háztartás harmada áll át a jelenlegi analóg vételről a digitálisra. Magyarország jelenleg csak Romániát és Csehországot előzi meg a listán, hat év múlva azonban már keleti szomszédunk is lehagyhatja hazánkat az Informa Media 21 országra kiterjedő vizsgálata szerint. Magyarországon jelenleg az UPC nyújt digitális szolgáltatást az UPC Directen keresztül valamivel több, mint 100 ezer háztartásban. A tervezett új csatornák miatt a legnagyobb kábelszolgáltatónál már jelezték, hogy 2005-ben várhatóan megkezdik a digitális műsortovábbításra való áttérést. Az átállásra már csak azért is szükség van, mert a szolgáltatók technikai kapacitásai beteltek. Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendkívül költséges átállás után a jelenleginél jóval több televíziós csatornára lenne szükség. Közben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) a digitális földfelszíni sugárzást (DVB-T) támogatná elsősorban. A szabályozás és a nemzetközi koordinációs feladatok az állam részéről elsősorban a digitális földfelszíni sugárzásra való átállásban aktuálisak – jelezte korábban érdeklődésünkre Bánkúti Erzsébet, az IHM hírközlési helyettes államtitkára. Ugyanakkor nem titkolta azt sem, hogy a tárca platform-semlegesen szeretne közreműködni az átállásban.

192

Az Antenna Hungária Rt. ez évben 720 millió forintot kap az IHM-től, valamint az ORTT-től a DVB-T kísérleti adásainak további fejlesztésére. A társaság tervei szerint a fővárosban két multiplexen összesen 10 programot tudnak majd digitálisan továbbítani szeptembertől. A Kabhegyen keresztül pedig a budapestiek közül ugyancsak öt program továbbítható majd digitálisan. (index.hu, 2004. 07. 19.) gazdaság, technológia, fogyasztás, társadalmi fogadtatás Kaphat-e állami pénzt a digitális tévézés? Magyarország számára is komoly figyelmeztetést jelenthet az a vizsgálat, amelyet az Európai Bizottság (EB) a múlt héten indított a földi sugárzású digitális televíziózás bevezetésére adott állami támogatásokról. A tévéprogramok számát a szobaantennával is fogható frekvenciákon négyszeresére vagy akár ötszörösére növelő digitális technika Európa-szerte népszerű. Az EB arra keres választ, hogy jogszerűen támogatták-e a korszerűbb technológiára való áttérést Berlinben és Svédországban. A megállapítások azért érinthetik a technológiaváltással szintén kacérkodó Magyarországot, mert az EB által vizsgált két megoldás nagyon hasonló ahhoz, amelyet nálunk is terveznek. Svédországban a földi digitális műsorszórást végző állami cégnek, a Teracom AB-nek az állam több millió eurós támogatást nyújtott. Részben direkt módon, azaz garanciavállalásként vagy tőkejuttatásként, részben azzal, hogy a közszolgálati csatorna által a sugárzásért fizetett díjat megemelték. Nálunk az állami kézben lévő Antenna Hungáriára (AH) vár az új rendszer kiépítése. Az AH vezetői már hangsúlyozták, hogy ehhez elengedhetetlenül szükségesnek tartják az állami szerepvállalást. Az rt. az eddig kapott támogatások mellé az idén a kísérleti – a fővárosban a közszolgálati adókat továbbító – adások továbbfejlesztésére 720 millió Ft-ot kap az informatikai tárcától, valamint az ORTT-től. Az országos, 15-20 csatornás rendszer kiépítése ugyanakkor becslések szerint 20 milliárd forintba kerül. A közvetlen állami támogatás mellett abban is gondolkodik az ORTT, hogy a kereskedelmi tévék által fizetett műsorszolgáltatási díjat csökkenti, cserébe az adók beszállnak a technológiaváltás költségeibe. Ez történt az EB által vizsgált másik esetben, Berlinben is. A megindított vizsgálatok precedens jellegét a bizottság is hangsúlyozza, éppen a több tagország által tervezett átállás miatt. Mindezek hátterében az áll, hogy az állami támogatások technológia-semlegesek és diszkriminációmentesek legyenek. Van ugyanis alternatív megoldása a digitalizációnak, méghozzá a kábelhálózatok vagy a műholdas műsorelosztás korszerűsítése. Ezzel a jelenlegi 40-50 csatorna helyett 150-200 programot tudnának a háztartásokba vinni a szolgáltatók, igaz, drágábban, mint a földi terjesztés. Az EB szerint fontos, hogy az állami beavatkozás ne torzítsa a piacot az alternatív megoldások kárára. (nol.hu, 2004. 07. 20.) technológia, szabályozás, EU Közszolgálati tévék – elindulhat a kísérleti digitalizált adás Engedélyezte az ORTT, hogy kísérleti jelleggel a három közszolgálati csatorna digitálisan is elinduljon, de feltehetően ez nem vonz majd nagy tömegeket – írja a Népszabadság. Az Antenna Hungária a Magyar Televízió két csatornáját és a Duna Televízió adását sugározza majd digitálisan a fővárosban és környékén. A jelenlegi analóg rendszernél korszerűbb technológia több csatorna terjesztését teszi lehetővé a jelenleginél jobb minőségben. Feltehetően ez nem vonz majd nagy tömegeket, mert kevés háztartásban van olyan televízió , amely alkalmasak a sugárzott jelek vételére, a három közszolgálati adó pedig annyira nem vonzó, hogy miattuk átalakító dobozokat vásároljanak a nézők. Készült már a kormány számára is digitális televíziózással foglalkozó előterjesztés, amelynek első változata arról szólt, hogy az állam támogatja az átalakítók vásárlását. Az előterjesztés második verziójából azonban ez már kimaradt. (kreativ.hu, 2004. 07. 19.) technológia, szabályozás, társadalmi fogadtatás

193

Megújult digitális rádiós műsorunk 2004. július 19-én kísérleti jelleggel új, immár kétszer 25 órányi műsorfolyam digitális adását kezdte meg a Magyar Rádió a 230.784 MHz (13 A blokk) frekvencián. A digitális rádiós multiplex tartalmazza a Magyar Rádió 3 adójának műsorát, illetve immár egy úgynevezett Classic+ csatornát is, amelyre önálló műsort szerkesztettek, amelynek mondhatni 99.9 százaléka igényes zene. A digitális rádiózásban a két stratégiai partner, a Magyar Rádió és az Antenna Hungária közösen tett ezúttal is lépéseket. (radio.hu, 2004. 07. 19.) tartalomkínálat, technológia A magyar online hirdetési piac – 2004. második negyedév A hazai online piac vezető szereplőinek értékesítési adatain alapuló Online Hirdetési Index az év második negyedévében várakozásokon felüli szintet ért el. Az idei év második negyedében 670 millió Ft-ot meghaladó forgalom a tavalyi év hasonló időszakának 381 millió Ft-os bevételével összehasonlítva 76%-os növekedést mutat. 2004. eddig eltelt időszakát vizsgálva a piac 1 milliárd Ft-ot meghaladó forgalmat bonyolított le, amely 65%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakának 626 millió Ft-os forgalmához képest, megerősítve, hogy a hirdetők egyre nagyobb számban ismerik fel az online hirdetésben rejlő lehetőségeket. Az Online Hirdetési Index második negyedéves – a várakozásokat felülmúló – adatai azt mutatják, hogy a piac igen erős, és rendkívüli fejlődési lehetőségek állnak előtte. Míg a teljes hazai hirdetési piac ugyanebben az időszakban csupán 10% körüli növekedést ért el, és az online mellett más piaci szegmens nem produkált az átlaghoz képest kiemelkedő növekedést, arra lehet következtetni, hogy az online hirdetések jelentős bevételt tudtak elvonni más hirdetési csatornáktól. Mindez annak köszönhető, hogy a hirdetők nem csak az online médiumok népszerűségét, hanem az online hirdetések szegmentációs képességét is egyre jobban értékelik, azaz olyan célcsoportokat érhetnek el e médiumokon keresztül, amelyeket más hirdetési formákkal nem, vagy sokkal nehezebben. Bár a teljes hirdetési piacból egyelőre csupán 2-3% jut az online médiumokra, a jelenlegi fejlődési ütem alapján ez a szám a közeljövőben többszörösére nőhet, és azt eredményezheti, hogy az online médiumok a népszerűségüknek – olvasottságuknak, hallgatottságuknak és nézettségüknek – egyre inkább megfelelő arányban részesedhetnek a hirdetési tortából. A 2004. első félévére jellemző ugrásszerű fejlődés hátterében a természetes piaci növekedés mellett az Axelero szerint néhány kiemelkedő esemény áll. Az egyik a Westel-T-Mobile brandváltással járó intenzív reklámkampány-sorozat, amely – a mobilszolgáltató online marketingben való jártasságának köszönhetően – jelentős bevételt eredményezett a piac számára. A másik fontos esemény a foci EB volt, amely a hatalmas érdeklődésnek köszönhetően sok hirdetőt vonzott a Világhálóra. E két összetevő az Axelero becslése szerint közel 10%-os extra bevételt hozott a piacnak 2004. második negyedévében. Az Axelero szerint az on-line médiumok népszerűsége nagyban függ az internetelérések számának növekedésétől és típusától. Az idei év első negyedévében a hazai internetezők 19%-a már ADSL kapcsolaton keresztül érte el a világhálót, további 15,5%-a pedig kábeles internet -hozzáférést használt. Egy év alatt, 2003 június 30. és 2004 június 30. között az otthoni ADSL előfizetések száma a teljes hazai piacon 42 ezerről 112 ezerre nőtt, ami csaknem 300%-os növekedés. (terminal.hu 2004. 07. 21. és hirek.prim.hu, 2004. 07. 22.) fogyasztás, gazdaság, technológia Az Internet Ázsiában Malajziában konferencia nyílt, hogy szabványokat egyeztessen, ami egyszerűsítené azok Internet -használatát , akiknek nem a latin ábécé a természetes. Az Internetet elsősorban a nyugati országokban fejlesztették ki, bár egyre többen barangolnak a világhálón a keleti féltekéről. Mintegy 100 millió ember használja a világon a szélessávú kapcsolatot, ennek közel a fele Ázsiában. Az internetes címek rendszerét ellenőrző cég, az ICAN szerint éveken

194

belül a nethasználók többsége lesz ázsiai illetőségű, aminek nagyon komoly gazdasági kihatása lesz a térségre. Ezért a többek közt kínai, arab és tamil írásjeleket használók érintkezését megkönnyítendő – a malajziai konferencia szabványokat dolgozna ki és egységesítene. A számítógépek nem ismerik fel a különböző írásjelrendszereket, ez gyakori akadálya a kommunikációnak. A szabványosítás lehetővé tenné, hogy olyan domain-neveket, mint a pont com, vagy a pont org más nyelveken is kifejlesszenek. Idén egyébként rekordot döntött a körzetnév-bejegyzés, a világon most valamivel több, mint 63 millió domaint tartanak nyilván. (BBC) (uno.hu, 2004. 07. 22.) fogyasztás, technológia Nem károsak az egészségre a mobilok Az Aacheni Műszaki Főiskola elektromágneses kutatási központja által közzétett tanulmány szerint nem károsak az emberi szervezetre a mobiltelefonok, csak a bázisállomások. Az új kutatási eredmények szerint a mobiltelefonok keltette elektromágneses tér nem okoz sem rákot, sem pedig magas vérnyomást. Az elmúlt időkben sok riasztó hír terjedt el a mobilok káros hatásairól. A Műszaki Főiskola kutatói szerint azonban nincs ok az aggodalomra. A kutatást vezető tudós azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a bázisállomások – vagyis a kis energiával sugárzó rádióantennák, amelyek a telefonhasználók kézi készülékeivel tartanak kapcsolatot – közelében nem szabad hosszabb ideig tartózkodni, mert azok olyan erős sugárzást bocsátanak ki, ami már káros az emberi egészségre. (stop.hu, 2004. 07. 22.) technológia Kezdődik a nézettségmérés Pozsony. Három hét múlva kezdődhet az elektronikus nézettségmérés Szlovákiában, 800 háztartásba már betelepítették az úgynevezett peoplemetereket. Az első eredmény ősszel várható, és sokan kulcsfontosságúnak tartják, hiszen a műszer segítségével végre hiteles adatokat kaphatunk az egyes műsorok és adók népszerűségéről, és kiderülhet: a kisebb, regionális tévéket is nézik. Eddig a már elavult, úgynevezett újságos felméréssel mérték az egyes műsorok és csatornák nézettségét. Ez abból áll, hogy egy bizonyos csoportot leültetnek a tévéújsághoz, és a megkérdezettek megpróbálnak visszaemlékezni, mikor mit néztek. „A peoplemeterek nagyon pontosak, s ez elősegíti a reklámpiac bővítését: pontos reklámárjegyzéket lehet készíteni. A Szlovák Televízió már nem igényel állami költségvetést, az előfizetési díjakból és reklámbevételekből él, ezért nagyon fontos számára, hogy minden lehetséges anyagi forrást – köztük a reklámpiacot is – tudja biztosítani, úgyhogy a tévé gazdasági működése szempontjából ennek óriási a jelentősége” – mondta lapunknak Somogyi Alfréd, a tévétanács tagja, hozzátéve: a közszolgálati tévé kizárólag nézettségi mutatókra nem hagyatkozhat, hiszen a közszolgálat nem a reklámidők közötti műsoridő kitöltéséről szól. Egyesek szerint a műszeres nézőmérő segítségével a déli országrészekben élők, főleg a magyar nemzetiségűek tévénézési szokásairól is sok mindent megtudhatunk. „A TV2, az RTL Klub, a Duna TV, az M1 és az M2 nézettségéről jelenleg is vannak bizonyos adataink, kérdéses, mennyire reprezentatívak. Dél-Szlovákiában biztosan nagyobb a nézettségük, mint amennyit az országos szintű felmérések mutatnak. Sajnos régiókra lebontott, például külön dél-szlovákiai adatokat még nem láttam, és nem hiszem, hogy a peoplemeterek segítségével ez a probléma megoldódna – magyarázta lapunknak Somogyi. – Amíg a regionális sugárzás nem erősödik, addig az ilyen adatoknak alig van kereskedelmi értékük. Ha a szponzorok pontosan kiválasztanák célközönségüket, a tévéknek is szükségük lenne régiókra lebontott adatokra. A nézettség a szponzori és reklámszerződések kötése, a reklámárak, valamint a tévék közötti egészséges versengés szempontjából fontos.” (ujszo.com, 2004. 07. 27.) fogyasztás, technológia, szakmai fogadtatás

195

AUGUSZTUS

Microsoft Office FrontPage 2003: biztonságosabb internet a gyermekek védelmében A Microsoft Office FrontPage új bővítménye az Internet Content Rating Association (ICRA) rendszerhez kapcsolódik, így a készítők tartalomcímkéket rendelhetnek a webhelyekhez. A Microsoft és az ICRA közzétett egy új, ingyenes bővítményt a Microsoft Office FrontPage 2003 nevű webhelykészítő és -menedzselő alkalmazáshoz. Az új eszköz segítségével a webhelykészítők ICRA tartalomcímkéket rendelhetnek a webhelyekhez. Az ICRA címkerendszer számos tartalomszűrő eszközzel együttműködve segít megakadályozni, hogy a gyermekek káros tartalmú webhelyekhez férhessenek hozzá. Így a szülők meghatározhatják gyermekeik számára a biztonságosan látogatható helyeket. Az ICRA-t a Microsoft és az Internet iparág több vezető cége alapította 1999-ben azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy nemzetközileg elfogadható online tartalomcímkéző rendszert, mellyel megóvhatók a gyermekek, de mindezek ellenére biztosítható a szólásszabadság is. Mivel a FrontPage-ből közvetlenül elérhetők az ICRA erőforrásai, a webes rendszergazdák könnyen kategorizálhatják saját oldalaikat. Ezzel a lépéssel a Microsoft és az ICRA megerősítette azon elkötelezettségét, hogy biztonságosabbá tegye az internetet a gyermekek számára, s egyúttal tekintettel legyen a tartalomszolgáltatók jogaira is. (terminal.hu, 2004. 08. 18.) technológia

Szélessávú neten kapnak tévéadást a britek A HomeChoice társaság telefonvonalas internetelérésen nyújt televíziós műsorszórást, és most a vállalat szerződést kötött a Sky Sports és Sky Movie előfizetéses csatornáinak közvetítéséről is. A szerződés az első igazán nagy megállapodás Nagy-Britanniában a telefonos televíziós műsorszórásról, ami nem sokkal előzte meg a BT valamint a France Télécom hasonló saját szolgáltatásainak bevezetését. A BSkyB a szerződésnek köszönhetően el tudja juttatni előfizetéses műsorait a kábeltévével nem rendelkező, illetve parabola antennát telepíteni nem képes vagy nem hajlandó nézőközönséghez is. Nagy-Britanniában heti átlagban ötvenezerrel gyarapodik a szélessávú internetelérések száma, ami egyre növeli az internet szolgáltatók rangját és szerepét a médiaiparban a televíziós társaságokkal vívott versenyben. (index.hu, 2004. 08. 17.) fogyasztás, technológia

Informatikai fejlesztések kezdődnek Dél-Dunántúlon Jelentős előrelépést hoznak a Dél-Dunántúl informatikai fejlődésében azok a beruházások, amelyekre öt kistérség 400 millió Ft állami támogatást nyert el. 2005-ben létrehozzák a távközlés és a számítástechnika összekapcsolását biztosító úgynevezett telematikai központokat és alközpontokat, amelyek egyszerűbb és gazdaságosabb önkormányzati ügyvitelt tesznek lehetővé. A beruházások száz településen összesen 140 ezer embert érintenek. (index.hu, 2004. 08. 17.) technológia, fogyasztás, gazdaság

196

Letartóztatások internetes pornó miatt Hadjáratot indítottak az internetes pornó ellen a kínai hatóságok: mintegy 700 honlapot betiltottak és 224 embert letartóztattak. Az internet szolgáltatóktól néhány hete megkövetelik, hogy honlapjaik látogatóit valódi nevükön regisztrálják. Új technológiát vezettek be, amely kiszűri a külföldi pornóoldalakat. Kínában mintegy 87 millió ember használja az internetet, ezeknek a fele 24 év alatti, s a hivatalos indoklás szerint attól tartanak, hogy a szexoldalak felkeresése erkölcsi romlásba dönti a kínai ifjúságot. Egy kínai bíróság négy év börtönre ítélt egy nőt, aki egy olyan fizetős weboldalt működtetett, amely látogatóinak – webkamerán keresztül – naponta online sztriptízshow-t tartott. A nő weboldalának 110 fizetős ügyfele volt, akik 100 dollár körüli éves díjat fizettek a napi négyórás vetkőzőműsorért. A honlap működésének három hónapja alatt Vang 30 ezer jüannak, azaz körülbelül 280 eurónak megfelelő haszonra tett szert. (nepszava.hu, 2004. 08. 01. és transindex.ro, 2004. 08. 16.) szabályozás, technológia, gazdaság, tartalomkínálat

Gyors adatátvitelt biztosító CDMA2000 hálózatot adtak át Csehországban Az Eurotel Praha nemrégiben egy teljesen új, sokak számára meglepetésként szolgáló mobil adatátviteli hálózatot helyezett üzembe Csehországban. Ez Európa első CDMA2000 EV-DO szabványú hálózata. A vállalat új szolgáltatása csak adatátvitelre használható, mobil beszélgetésekre nem, és érdekessége, hogy abban a 450 MHz-es frekvenciatartományban üzemel, melyet a jó öreg analóg mobiltelefonok használtak nem is olyan régen. A 450 MHz-es frekvencia használata révén az Eurotel jelentős mértékben csökkenteni tudta a szolgáltatás üzembe helyezési költségeit, hiszen ily módon nem kellett új licenszdíjakat fizetnie. A vállalat EV-DO hálózatán biztosított internetes szolgáltatások havidíja egyébként 29 euró. A CDMA2000 EV-DO valahol fél úton helyezkedik el a 2,5G-nek tekinthető CDMA 1xRTT és a harmadik generációs hang- és adatkommunikációt biztosító CDMA2000 EV-DV között. Az Eurotel csehországi CDMA2000 EV-DO hálózatában egyébként átlagosan 300-500 Kbps-os letöltési sebességet lehet elérni. (terminal.hu, 2004. 08. 13.) gazdaság, technológia Új digitális televíziós technológiát fejlesztett ki a Sony A Sony bejelentette, hogy egy olyan új vezérlőcsipet fejlesztett ki digitális tv-készülékekhez, amelynek segítségével a nézők jobban kihasználhatják majd a nagyfelbontású digitális televíziózás nyújtotta előnyöket. A DRC-MFv2 elnevezésű csip és a hozzá kapcsolódó technológia lehetővé teszi majd a tv-nézők számára, hogy ráközelítsenek a kép egyes részleteire, vagy éppen különféle irányokba elmozdítsák a perspektívát. A vezérlőcsippel felszerelt első tv-készülékeket a jövő héten mutatják be Japánban. Az új technológiát a Sony televíziós és általában vett szórakoztató elektronikai részlegének nyereségesebbé tételére szeretné felhasználni. (hirek.prim.hu, 2004. 08. 12.) technológia

197

Az EU kötelezni fogja az internetszolgáltatókat az adatok megőrzésére Legalábbis ez derül ki abból a tervezetből, amely egy új európai uniós ajánlás elfogadását tűzte ki célul. Az angol, a francia, az ír és a svéd igazságügyi és belügyi minisztériumok munkatársai azon fáradoznak, hogy kidolgozzanak egy „adatvisszatartási ajánlást”. Az érdemi munkát az Európai Bizottság már a múlt héten megkezdte. A jogszabály megalkotását főleg a szervezett bűnözés elleni európai uniós munkacsoport kezdeményezte. A rendelet célja az, hogy minden európai internet- és kommunikációs szolgáltató kötelezhető legyen a forgalmi adatok megőrzésére minimum egy, de legfeljebb három évig. Ellentétben azonban a telekommunikációs hálózatokkal, amelyek megfelelnek az Európai Telekommunikációs Szabványok Intézete felügyeleti szabványainak, az internetre még nem vonatkoznak ilyen szabványok és nincs meg az ezek betartását lehetővé tevő infrastruktúra sem. Mindez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak jelentős mértékben át kell építeniük, meg kell változtatniuk a rendszereiket, hiszen minden adatot el kell raktározniuk. Külön problémát okoz, hogy ugyanez vonatkozik majd az internetes telefonbeszélgetésekre is, s akkor az ajánlás miatt a felhasználók és a civil szervezetek körében várható felháborodásról még nem is beszéltünk. Mert az már most biztosra vehető, hogy lesznek olyanok, akik a nemtetszésüket fogják majd kifejezni az új jogszabály ellen. (sg.hu, 2004. 08. 10.) szabályozás, technológia, EU, társadalmi fogadtatás SZEPTEMBER Nézettség- és hallgatottságmérő karóra Bemutatták a legújabb technológiát képviselő „MediaWatch” nevű különleges karórát, amely egymaga képes a tévé-nézettség, rádió-hallgatottság, sajtó-olvasottság mellett az óriásplakátok érzékelésének műszeres mérésére. (kreativ.hu, 2004. 09. 07.) technológia Elnémuló mozik Januártól ismét a némafilmek kora köszönthet be a magyarországi mozikban. Az új mozgóképek hangját januártól olyan környezetbarát alapanyagú filmen rögzítik, amelynek az olvasására a régi vetítők alkalmatlanok. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatot írt ki a fejlesztések támogatására, de a pénzből a moziknak alig egytizedét lehet modernizálni. Azt a Nemzeti Kulturális Alapnál is elismerik, hogy a mintegy félezer mozit csak a szakma valamennyi szereplőjének az összefogásával lehet néhány hónap alatt legalább részben felújítani. Ennek elősegítésére a filmszínházak egy részének pályázatot írtak ki. A pályázati keret 20 millió Ft, ami az 50 százalékos önrész mellett is csak 40-45 mozira lesz elegendő. A kulturális kormányzat azzal bíztatja az üzemeltetőket, hogy jövőre is lesz támogatás. (ma.hu, 2004. 09. 19.) gazdaság, technológia, szakmai fogadtatás A nyíltforrás nemet mond az e-mail-hitelesítésre Az Internet Engieering Task Force (IETF) számára írtak nyílt levelet az Apache fejlesztői, elutasítva az úgynevezett Sender ID technológia tervezetét. Mint ismeretes, a küldő azonosítóját bevezető megoldás lehetővé tenné az egész interneten, hogy azonosíthassák azt, aki e-mailt küld, így pedig a nem kívánt elektronikus levelek feladói nagyon könnyen és gyorsan beazonosíthatóvá, szankcionálhatóvá válhatnának. Habár a technológia komoly fegyvert jelentene a spam elleni harcban, az Apache-t támogatók mégsem szeretnék, ha általánossá válna. Attól tartanak tartanak, hogy a szabadalmaztatott eljárás véget vetne az ingyenes e-mailező szoftverek létezésének; a szabadalom ugyanis a Microsoft kezében van. (terminal.hu, 2004. 09. 06.) társadalmi fogadtatás, technológia

198

Internetezés a TV-n Opera böngésző egyik legfontosabb jellemzője az úgynevezett SSR (Small Screen Rendering) technológia, melynek segítségével az eredetileg személyi számítógépes megjelenítésre tervezett website-ok a mobil készülékek relatíve kis méretű kijelzőjére optimalizálódnak. A norvégok kiadták egy másik szegmenst megcélzó új technológiájukat, mely szintén a browseren alapul. Ennek segítségével a televízión át lehet internetezni (pontosabban webezni) – persze az élmény kipróbálására szükség van egy úgynevezett set-top boxra is, melyen át kihasználhatók az interaktív TV-szolgáltatások. Az Opera Software ezen lépése meglehetősen úttörőnek mondható, hiszen maga a piac azért még korántsem duzzadt hatalmasra: mind az USA-ban, mind Európában lassan mozdulnak csak el a kábeltelevíziózással foglalkozó cégek ebbe az irányba. (terminal.hu, 2004. 09. 13.) technológia A modemes kapcsolat drótnélkül Az amerikai fejlesztésű drótnélküli eszközzel nem lesz gyorsabb a modemes internet, de megszűnik a felhasználók helyhez kötöttsége. A wifi elérési pontok népszerűségén fellelkesült Always On Wireless cég bemutatta azt a telefonvonalra köthető bázisállomást, amellyel harminc méteres körzetben szabadon elérhető az internet. A körülbelül harmincezer Ft-os WiFlyer eszközre ethernet hálózati kábellel szélessávú elérés is köthető. (index.hu, 2004. 09. 09.) gazdaság, technológia WiFi-alapú internetes rádió-vevő Egy brit cég olyan WiFi-alapú internetes rádió-vevőkészüléket fejlesztett ki, amely számítógép nélkül alkalmas az online rádióadások vételére. A hordozható eszköz, amely egyelőre csak prototípus formájában létezik, vezeték nélküli szélessávú WiFi hálózaton keresztül automatikusan csatlakozik a világhálóra, majd egy központi szerverről letöltött adatbázis segítségével kevesebb, mint egy perc alatt hallgatható rádióállomások tömegét kínálja a hallgatóknak. A készülék óriási előnye, hogy használata nem igényel sem számítógépet, sem vezetékes internetet, ugyanakkor a hagyományos rádiókészülékeknél jóval több állomás jó minőségű hallgatását teszi lehetővé. (prim.hu, 2004. 09. 15.) technológia Mobil internet és multimédia: vezet Ázsia A nagy sebességű mobil hálózatok alig négy esztendő alatt viharos sikert arattak az ázsiai régióban, ahol is jelenleg egyes országokban már 80% feletti a piaci penetrációjuk. A Telecommunications Management Group nevezetű amerikai tánacsadó cég egyik legfrissebb tanulmánya szerint a világon jelenleg Dél-Korea és Japán büszkélkedhet a legnagyobb mobil internet penetrációval. Konkrét adatokat nézve, Dél-Koreában a mobiltelefonos előfizetők 84,5%-a használ nagy sebességű mobil szolgáltatásokat. A második helyezett Japánt követően Szingapúr, Fülöp-szigetek, valamint Malajzia következik a sorban. (terminal.hu, 2004. 09.28.) fogyasztás, technológia Gyors ütemben halad a Közháló építése Az eredetileg eltervezett ütem szerint halad a Közháló Program megvalósítása. Fél év alatt csaknem 2500 szélessávú végpont készült el. Tartják az eredetileg eltervezett feszített ütemet a Közháló Program megvalósítását végző cégek. A Közháló eljutott már csaknem 2000 iskolába, továbbá művelődési házakba, valamint az eMagyarország Programhoz kapcsolódó intézményekbe és teleházakba is. A további, nem iskolákhoz kötődő bekötésekkel együtt jövő év szeptember 31-ére összesen 7300 szélessávú végpont kerül átadásra csaknem 2500 településen. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta, a Közháló Program óriási

199

előrelépést jelent Magyarország modernizációja és az esélyegyenlőség megteremtése terén. A program segíti a területfejlesztést, erősíti a kistelepülések lakosságmegtartó képességét, és esélyt kínál ezek számára az információs társadalomba való bekapcsolódásra. (terminal.hu, 2004. 09. 03.) fogyasztás, technológia Már az internetes telefonon is terjed a spam Az interneten keresztül történő telefonálást lehetővé tevő VoIP technológia nagy jövőnek néz elébe. Piaci elemzők becslései szerint 2008-ra már minden harmadik amerikai háztartásban legalább egy ilyen beszélgetés bonyolítására alkalmas készülék is lesz. Így nem csoda, hogy a technológiát az eddig elsősorban „emailekben utazó” spammerek is kezdik felfedezni maguknak. Az új kéretlen reklám forma már külön nevet is kapott: spit. A spit-helyzet az email-éhez hasonló elmérgesedésének megelőzésére a Qovia nevű amerikai cég egy olyan szűrőrendszert dolgozott ki, amely képes az automatizált reklámüzenetek elfogására még az előtt, hogy az a címzett hangpostaládájába megérkezne. A jelenleg tesztelés alatt álló render percenként ezer hívást képes megvizsgálni, és az általa spamként besorolt kísérleteket még a gerinchálózaton blokkolni. Kidolgozás alatt áll egy másik rendszer is, amely az ún. fehérlistás módszerrel dolgozik. Ennek lényege, hogy minden egyes hívást kezdeményezni kívánó VoIP kliesnek egy központi adatbázisba kell regisztráltatnia magát, és csak ez után lehet képes az internetes telefónia használatára. A nem regisztrált kliensek felől érkező hívási kísérleteket a rendszer elutasítja, a regisztrált felhasználók visszaéléseivel szemben pedig az azonosító adatok birtokában jogi ellenlépések kezdeményezését teszi lehetővé. (pcforum.hu, 2004. 09. 27.) tartalomkínálat, technológia Internetes telefonálás a mobil eszközökön is Az internetes peer to peer technológiára épülő Skype nemrég jelentette be szoftverének kifejezetten Microsoft PocketPC operációs rendszerére írt változatát. A Skype-ot a luxemburgi központtal rendelkező Kazaa fejlesztői hozták létre. A Sharman Networks bábáskodásában létrejött alkalmazás révén internetes beszélgetéseket képes lebonyolítani, teljesen ingyen. Minden, amire szükségünk van, az a szoftver, egy fülhallgató és egy mikrofon, s máris igen jó minőségben lehet csevegni egy másik PC-tulajdonossal. (terminal.hu, 2004. 09. 14.) technológia Csökkent az internet-előfizetések száma A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az internet-előfizetések száma 2,4%-kal csökkent a második negyedévben az előző negyedévhez képest. A hivatal adatai alapján az előfizetők száma július végén meghaladta a 692 ezret, ami 27%-kal több a 2003. második negyedév végi értéknél. Az előző év azonos időszakában 8%-os növekedés volt megfigyelhető az előző negyedévhez képest. Az IHM szerint az előfizetésszám-csökkenés túlnyomó része a korszerűtlen kapcsolt vonali előfizetések számának jelentős mértékű mérséklődéséből származott, mintegy 48 ezerrel kevesebb ilyen előfizetést regisztráltak a második negyedévben, mint az első negyedévben. Összességében azonban az előfizetések száma ennél jóval kisebb mértékben, mindössze 17 ezerrel csökkent, mivel a zsugorodást jórészt ellensúlyozta a korszerű szélessávú technológiák előfizetői számának mintegy 35 ezres bővülése. A két szám közötti különbséget az IHM szerint vélhetően az magyarázza, hogy számos kis- és középvállalat, amely eddigi több kapcsolt vonali előfizetést is fenntartott, átállt egy-egy lényegesen több lehetőséget kínáló szélessávú szolgáltatásra. Az IHM álláspontja szerint 2004. első és második negyedéve között a kismértékű előfizetésszám-csökkenés ellenére a piac összességében nőtt, amit bizonyít az is, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatók nettó árbevétele 10%-ot meghaladó mértékben 10 milliárd Ft-ról 11 milliárd Ft fölé emelkedett.

200

A minisztérium szerint ugyancsak kedvező tendenciát mutat az internethasználat alakulása is: Internethasználat teljes lakosság fővárosiak városlakók faluban lakók

2002. augusztus 14,8% 31% 14% 8%

2004. II. negyedév 23,3% 38% 22% 16%

Internet előfizetések számának változása – 2004. II. negyedév: modemes ISDN-vonali bérelt vonali vezetéknélküli xDSL kábeltelevíziós internet egyéb

-13,7% -8,3% -7,1% -0,4% +16% +13% +2%

(prim.hu, 2004. 09. 03. és fn.hu, 2004. 09. 02.) fogyasztás, gazdaság, technológia A 3G felére csökkentheti a szélessáv árát Az informatikai miniszter szerint a harmadik generációs szélessávú mobilhálózat 2006-ban megjelenik, és jelentősen lenyomja majd az árakat. A 3G először Budapesten jelenik meg. Eddig nyolcan vették meg a harmadik generációs mobiltender anyagát, és a pályázat eredményeként 2006 január elsejétől Budapesten, két évvel később pedig az ország területének 30%-án lesz elérhető az új szolgáltatás, mondta el Kovács Kálmán szakminiszter hétfőn a Parlamentben. Az informatikai miniszter szerint egyébként a 3G mobilhálózat elindításával húsz euróra csökkenhet a szélessávú internetszolgáltatás havi díja. Ez az árak megfeleződését jelenti, hiszen jelenleg 40-50 eurónak megfelelő árakat kínálnak a szolgáltatók. (index.hu, 2004. 09. 20.) gazdaság, technológia Az amerikai netezők 44%-a szélessávú kapcsolatot használ A Harris Interactive piackutató cég felmérése szerint minden tíz amerikai internetes felhasználóból több mint négyen otthoni szélessávú kapcsolattal rendelkeznek. A felmérés azt is kimutatta, hogy az Egyesült Államokban a felnőttek 73%-ának van otthonában internetkapcsolata, ami 4%-os növekedés 2003 végéhez képest. Az otthonról, irodából, iskolából vagy máshonnan internetező felnőttek száma az országban ma eléri a 156 milliót. Mégis, a szélessávú kapcsolattal rendelkezők számának növekedése a leglátványosabb – míg arányuk két évvel ezelőtt a felnőtt online népességből csupán 22, tavaly év végén pedig 37% volt, addig részesedésük mostanra elérte a 44%-ot. A Nielsen//NetRatings által augusztusban nyilvánosságra hozott eredmények ennél is messzebbre merészkednek, azt mutatják ugyanis, hogy az amerikai szélessávú internetezők száma már meg is haladta a tárcsázós kapcsolattal rendelkezőkét. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ő kutatási módszerük a DSL-t, a kábeles kapcsolatot és az ISDN-t egyaránt szélessávúnak minősíti, míg csupán a 14,4 és 56 Kb/s közötti sebességű tárcsázós modemes elérés kivétel ez alól. (prim.hu, 2004. 09. 10.)

201

fogyasztás, technológia Osztrák program a szélessávú internet-elérések növeléséért A projekt mellett az Ausztriában található tizenegy legnagyobb informatikai és telekommunikációs vállalat kötelezte el magát. Az ARGE Breitband Austria nevű kezdeményezésben részt vevő tizenegy cég szerint azért van szükség az együttműködésükre, hogy minél előbb megvalósulhasson az információs társadalom Ausztriában is. Mindehhez azonban mindenekelőtt szükség van a szélessávú internet-hozzáférések számának a növelésére. Ausztria bizonyos területeken, mint például az elektronikus kormányzásban Európa éllovasának számít, ugyanakkor más szegmensekben – mint például a szélessávú internet-hozzáférések száma - már nincs ilyen kedvező pozícióban. Az informatikai és telekommunikációs kiadások tekintetében például egy osztrák állampolgár évente „csak” 1600 eurót költ, ami az európai uniós átlagot figyelembe véve átlag alattinak mondható. Ráadásul a szélessávú internet-elérések száma is „csupán” 37%-kal nőtt. Ezzel szemben ugyanez az arány Nagy-Britanniában 120, Svédországban pedig 74% volt. Azzal, hogy az internet-ellátottság nem fejlődik a kívánt mértékben Ausztria a 17. helyre csúszott vissza a Világgazdasági Fórum rangsorában is, míg a technológiai részrangsorban már csak a 27. helyet foglalja el. A program fő célja éppen ezért nem is lehet más, mint az úgynevezett digitális szakadék megszüntetése. Bár a szélessávú internet-ellátottság az infrastruktúrát tekintve az országban elvileg 80%-os, ám a ennek ellenére a tizenegy cég úgy véli, főleg a hátrányos helyzetű régiókban van még mit tenni, ilyenek például a hegyi falvak. Az ARGE Breitband Austria célkitűzései között szerepel, hogy Ausztria az elkövetkező években a korszerű információs- és a kommunikációs-technológiákat leginkább használó első három európai ország közé kerüljön. Mindez azt jelenti, hogy 2006-ra a háztartások 60, míg 2008-ra a 75%-ában kell lennie szélessávú internet-hozzáférésnek. (sg.hu, 2004. 09. 13.) fogyasztás, technológia Magyarország 2005-2006-ban – a szélessávú internet évei Összhangban a Közháló programmal és a Nemzeti Szélessávú Stratégiával, a következő 2 évben újabb 450 településen lesz ADSL-szolgáltatás, 2006. végén pedig az előfizetők száma várhatóan meghaladja majd a 400 ezret. • 2006-ra több mint 700 településen lesz elérhető a szolgáltatás • a Nemzeti Szélessávú Stratégiában foglaltaknak megfelelően a lakosság 90%-a számára 2006-ra elérhető (megrendelhető) lesz az ADSL • 2006-ra az előfizetések közel 50%-a lesz ADSL, a háztartások legalább 10%-ában ez lesz az internetezés eszköze • Magyarország a most csatlakozott országok között megőrzi vezető helyét és felzárkózik a nyugat-európai országokhoz is. (terminal.hu, 2004. 09. 19.) fogyasztás, technológia ITU-adatok szélessávú internet-előfizetőkről A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) érdekes összegező adatokat közöl a világ, illetve külön Ázsia szélessávú internet-előfizetőinek alakulásáról.

A szélessávú internet-előfizetők számának és arányának változása: év 2000 2001 2002

szélessávú internetelőfizetések száma 20 millió 40 millió 55 millió

az összes internet-előfizetés %-ában 3,96% 7,33% 11,2%

202

2003

80 millió

15,3%

Az szélessávú előfizetőknél alkalmazott hozzáférési technológiák globális megoszlása a múlt év végén a következő volt: DSL kábeles egyéb

57,5% 37% 5,5%

A leginkább fejlődő ázsiai térségben az alkalmazott technológiák megoszlása a múlt év végén a következő volt:

DSL kábelmodemes egyéb

72,5% 22,1% 5,4%

A 100 lakosra vetített szélessávú előfizetői szám az ázsiai országokban: Korea Hongkong Tajvan Japán Szingapúr Kína India

23,3 18 13,4 11,7 10,1 1,07 0,01

Ázsia büszke lehet arra, hogy a nagy sebességű mobilkommunikáció terén első számú régiónak számít. Az ITU szerint a 2004 közepén a világon található mintegy 118 millió 3G előfizető 86%-át ez a régió adja. (prim.hu, 2004. 09. 01.) fogyasztás, technológia

203