Vázlat. Tudat a pszichológiában Elmetória theory of mind Hamis vélekedés teszt Autizmus Normál tudat Módosult tudatállapotok Hipnózis Meditáció Vallás

AGY-ELME-TUDAT

Ajánlott irodalom

Vázlat         

Tudat a pszichológiában Elmetória –theory of mind Hamis vélekedés teszt Autizmus Normál tudat Módosult tudatállapotok Hipnózis Meditáció Vallás

Mi a Tudat?  Kezdetben, úgy vélték, hogy a tudat = lélek.  Introspekciós módszer (egyéni élmények felmérése).  Nem vették figyelembe az álmokat, meditációt, hipnózist.  A tudat állapotai személyesek, szubjektívek.

Történeti álláspontok a tudatról (Flanagan, 1992)

1. A tudat nem természetes jelenség – természetfeletti és csodaszerű 2. A tudat természetes de nem érthetjük meg – agyunk még nem elég fejlett ehhez -módszereink nincsenek hozzá -nincs megfelelő definíció 3. Az emberek tudatosak ezért megismerhető a tudat.

TUDAT  Az ember tudatát alkotják az észleletei, gondolatai, érzései egy adott pillanatban.  Módosult tudatállapotról akkor beszélünk, mikor a mentális működés megváltozik vagy eltér a szokásosan átélt élményektől. Pl.: alvás, meditáció, hipnózis … és…. SZERELEM

A TUDAT FUNKCIÓI

(Atkinson)

:

1.) Önmagunk és környezetünk folyamatos követése  Segít tudatosítani a környezetünkben és saját testünkben végbemenő eseményeket. Túl sok az inger így tudatunk bizonyos ingereket kiemel, másokat kiszelektál.

2.) Cselekedeteink kontrollja azért, hogy azokat összhangba tudjuk hozni a környezet eseményeivel  Megtervezze, elindítsa, vezérelje cselekedeteinket.  A tervezés folyamán számos forgatókönyvet le kell játszani az agyban, választanunk kell közülük és megfelelő cselekvési tervet kell kiépíteni.

Elmeteória vagy tudatelmélet  Elképzeléseket, szándékokat és vágyakat tulajdonítson másoknak  Azt a képességet jelenti, hogy más embereknek önálló mentális állapotokat és tartalmakat tulajdonítunk  Az elmeteória vizsgálata gyakran az úgynevezett hamis vélekedés tesztekkel történik. Tudni mi van a másik fejében az egyik legbonyolultabb kognitív képesség!

A tudatelmélet fejlődése  Baron-Cohen (1991) - 7-9 hónapos gyerekek, érzik a figyelmet. A figyelmet irányíthatja és megoszthatja a rámutatás, vagy megosztott figyelmi helyzet. Másik mentális állapotának érzékelése.  Dennett (1987) - Mások szándékainak megértése is fontos előjele a tudatelmélet kialakulásának. Valami szándékos vagy véletlen. 2-3 éves gyerekeknek már megy.

Látszat-valóság teszt  Ennek egyik ismert példája, amikor két gyermeknek egy cukros dobozt mutatnak.  Miután az egyik gyerek kiment a szobából, kiveszik belőle a cukrokat és helyette ceruzákat tesznek bele. A szobában maradt gyerektől ezután megkérdezik, hogy mit fog hinni a másik gyerek, miután visszajött. Ha a válasz a "cukor", akkor már teljes mértékben kialakult az elmeteória képessége, hiszen a gyermeknek helyes elképzelései vannak a másik gyermek téves tudásáról.

Hamis vélekedés teszt-

A klasszikus Sally – Anne teszt  A gyerekeknek elmondanak, vagy elmutogatnak egy kétszereplős történetet.  Például mutatnak a gyereknek két babát, Sallyt és Anne-t. Az egyiknek van egy kosara, a másikak pedig egy doboza. Sallynek egy üveggolyója is van, amit beletesz a kosarába, és elmegy sétálni. Amíg nincs a szobában Anne kiveszi a golyót a kosárból, és átteszi a dobozba. Sally visszajön, majd a gyereket megkérdezik, hogy Sally hol fogja keresni az üveggolyót.

 A gyerek akkor teljesít sikeresen: Válasza – „Sally a kosárban fogja keresni, ahova rakta.”  A gyerek hibázik, : Válasza – „Sally a dobozban fogja keresni a golyót” Ezt Sally nem tudhatja, hiszen nem látta, hogy a golyót áttették oda.

 A teszt sikeres elvégzéséhez a gyereknek meg kell értenie a szituáció egy másik mentális reprezentációját, és azt, hogy ez különbözik az övétől. A gyereknek meg kell tudnia jósolni a viselkedést a fentiek alapján.

Közép-európai Egyetem (CEU) munkatársai kutatása El tudja-e képzelni a baba, hogy mit gondol a rajzfilmfigura?  56 héthónapos babának játszottak le kétféle rajzfilmet  Mindkettőben egy törpe látható, aki a film kezdetén egy sárga labdát gurít el egy asztalon, amelyen egy zöld téglalap is fel van állítva. A labda először begurul a téglalap mögé, kicsit később kigurul onnan, ismét visszagurul, végül a téglalap előredől. A labda így a baba és a törpe számára is egyaránt láthatóvá válik. A jelenetben semmi meglepő nincs, hiszen a labda ott volt, ahol lennie kellett: begurult a téglalap mögé, és később a baba és a törpe is látta, hogy a labda a helyén maradt.

 Az animációs film második változatában azonban két helyen is megváltoztatták a forgatókönyvet. A törpe ebben a jelenetben elhagyja a helyszínt azt követően, hogy a labda begurult a téglalap mögé. Emiatt már nem látja, amikor a labda kigurul onnan, visszagurul, majd az előző jelenettel ellentétben ismét kigurul a téglalap mögül, majd végleg eltűnik a képernyőről. A törpe ezután visszajön, a téglalap pedig előredől, de nincs mögötte semmi.  A rajzfilmfigura - miután nem látta elgurulni a labdát - azt várja, hogy az még mindig a téglalap mögött lesz, és végül nem érti a helyzetet.

Tudja-e értelmezni a baba, hogy mit gondol a törpe a labda helyzetéről?  A váratlan eseményeket tovább nézik a kisbabák.

A törpe egy időre elsétál, a labda pedig ezalatt gurul ki a zöld téglalap mögül – a Rajzfilmfigura végül nem érti a helyzetet, hiszen nem látta elgurulni a labdát. A gyerekek tovább nézték ezt a jelenetsort, mint azt, amelyikben a labda a végén a téglalap mögött maradt.

Az elmeelmélet és autizmus  Akik az autisztikus spektrum zavarba sorolhatók a hamis vélekedés tesztben rosszul teljesítenek.

Az autizmus spektrum zavar    

genetikusan meghatározott teljes személyiségre kiterjedő születéstől élethosszig fennálló nem gyógyítható, de fejleszthető fejlődési zavar

Az autizmus spektrum zavar Az „autisztikus triász”:

 a kommunikációs készségek sérülése  szociális interakciók károsodása  rugalmas viselkedésszervezés zavara

változatos, heterogén tünetek

Kommunikáció sérülése beszédfejlődés késik metakommunikáció sérült echolália beszédértés sérült absztrakt fogalmak, humor, irónia meg nem értése  furcsa prozódia, intonáció  felnőttes, modoros stílus  kölcsönösség hiánya a beszélgetésben     

Szociális interakciók károsodása

    

izolált típus aktív, bizarr típus passzív típus szemkontaktus használata sérült élmények megosztása nehéz

Rugalmas viselkedésszervezés zavara     

sztereotip érdeklődési és tevékenységi kör tárgyak nem funkciószerű használata strukturálatlan időben problémás viselkedés állandósághoz való ragaszkodás sztereotip, repetitív mozgások

Triászon kívüli jellegzetességek  túlzott vagy csökkent érzékenység szenzoros ingerekre  egyenetlen képességprofil  szigetszerű képességek

Okok, tévhitek  genetikai eredetű, tehát örökölhető egyik szülő 50% esély testvérek 10-20% esély  ritkán külső okok Tévhitek  védőoltás  születés körülményei  szerzett agysérülés

Hányféle tudatállapotunk van?  Éberség

 NREM-alvás  REM-alvás  Módosult tudatállapotok

A normál tudat  A modern felfogás szerint evolúciós termék a tudat.  Más állatok fejlettebb szaglást, látást, hallást fejlesztettek ki.  Aktív, éber, megszerzett tudást rendszerezi, szervezi, jelentést ad. 1. Produktív módban – koncentrált mentális aktivitást feltételez (tervezés, akció, tervek módosítása, stb.) 2. Reflektív üzemmódban – nem a hatékony teljesítmény a fontos, ellazult, tértől, időtől független.

Tudati működésmód jellemzői: 1. Szubjektív élmény.

2. Meghatározott magatartásminta. 3. Fiziológiai változások.

Alvás mint módosult tudatállapot  Naponta módosult tudatállapotokat élünk át.

 Alvás és ébrenlét, lassú hullámú és REM alvás, mind a tudat jól elkülönülő megjelenési és szerveződési formái (Bódizs és Szendi 2005).

Módosult tudatállapotok  Tudati határállapotok.  Minden emberben megvan ez a képesség.  Nem csak ‘segédeszközökkel’ lehetséges.  Mindennapi helyzetekben is: -elalváskor -monoton zene -felfokozott tánc -intenzív esztétikai élmények

Jellemzői:         

Megváltozott reflektivitás. Beszűkült figyelem. Élmények nehezen fejezhetőek ki verbálisan. Realitás érzékelése csökkent – torzult realitást elfogadja az egyén. Megváltozott énkép. Tér- és időérzék torzul. Viselkedés szabályozása is változik. Figyelem visszavonása külső ingerektől. A figyelem fokozása a mindennapi eseményekre.

Tudatmódosítók

Szenvedélybetegségek  Szenvedélybetegségnek nevezzük azon kórképeket, amelyek az agy állapotát befolyásoló, szenvedélykeltő anyagok (pszichoaktív szerek) túlzó vagy tartós használatával kapcsolatosak.  Szenvedély: valamely szer fogyasztására irányuló ellenállhatatlan késztetés, amely minden más törekvést megelőz és maga alá gyűr.  Sóvárgás: a fogyasztásra ösztökélő belső hiányállapot.

A függőség kialakulásának lépcsői  Szerhasználat: az agy kémiai homeosztázisát befolyásoló szer fogyasztása  Visszaélés (abúzus): olyan mértékű szerhasználat, amely egészségkárosodáshoz vezet  Függőség (dependencia): tolerancia alakul ki, és megvonási tünetekkel jár, ha az egyén nem jut kellő mennyiségű szerhez, ez az egyént a szer ismételt bevételére készteti  Hozzászokás (addikció): az életvitelt a szenvedélykeltő anyag megszerzésére és fogyasztására irányuló tevékenységek határozzák meg

A szenvedélyek kialakulásának kezdetén a tünetek nagyrészt a szerre specifikusak, később egyre inkább általános, kevésbé specifikus pszichiátriai, szomatikus és szociális problémák kerülnek előtérbe.

Pszichoaktív szerek: Azok a kémiai anyagok (drogok), amelyek a viselkedést, a tudatot és a hangulatot befolyásolják (depresszánsok, ópiátok, stimulánsok, hallucinogének, cannabis)  E szerek rendszeres használata fizikai függőség (addikció) vezethet.

A függőség formái:  Tolerancia: egyre nagyobb mennyiségű szer szükséges ugyanakkora hatás kiváltásához.  Elvonási tünetek: a szer elhagyását kellemetlen testi tünetek kísérik.  Pszichológiai függőség: tanulás révén alakul ki.

Hipnózis -MTÁ  Olyan reaktív állapot, amelyben a figyelem a hipnotizőrre és annak szuggesztióira irányul.  Egy társas interakció, amelyben az egyik ember (a hipnotizált) egy másik ember (a hipnotizőr) szuggesztióira megváltozott érzékeléssel, emlékezettel és akarati cselekvéssel reagál. (Kihlstrom, 1985) http://www.hipnozis-mhe.hu/

A hipnotikus állapot jellemzői  A viselkedésszervezés megszűnése.  A figyelem szokásosnál szelektívebbé válása.  Könnyen kiváltható gazdag fantáziatevékenység.  A realitásvizsgálat csökkenése és a valóság bizonyos fokú torzulásának elfogadása.  Fokozott szuggesztibilitás.  Gyakori poszthipnotikus amnézia.

 Anya dudolászva ringatja gyermekét.  Gyermek mesét hallgat . „egyszer volt hol nem volt….”  Szerelmünk szemébe nézünk.  Várandósság időszakában.

Filmben

Meditáció

(www.relaxacio.hu)

 A tudatállapot megváltoztatása rituálék és gyakorlat segítségével.  A meditáció rendszerint olyan lelkiállapotra utal, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak.  Megnyíló meditáció: új élmények felé fordulás.  Koncentrációs meditáció: aktív odafigyelés tárgyakra, szavakra vagy gondolatokra.  A meditálók agykérge tekervényesebb.  Előnyös hatások a szív- és érrendszerre.

A vallási élmény

(Buda B.)

 Az individualizált ember kilép a valós világból és transzcendens dimenziókat él meg.  Szekuláris vallási élmények – „találkozások” - „megtérések”  Értékrendszerek én-releváns elfogadása, a dolgok értelmének megtalálása.  Feloldódások és elköteleződések ideologikus közösségekben.

Kulcsfogalmak       

Tudat Funkciói Szerepe Elmeteória Tudatállapotok MTÁ Szenvedélybetegségek

Köszönöm a figyelmet!