Közösségi közlekedés
Vasút
Légi közlekedés
Az M3-as metró komplex felújításának tervei
Együttműködne a Stadler és a Dunakeszi Járműjavító
Sikeres projektek a madridi expón
4
2015. március 25. • XXIII. évfolyam, 6. szám
Kautz István emlékére Életének 67. évében, március 9-én elhunyt a magyar szállít mányozás kiemelkedő személyisége, a MASPED Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Szállítmányozók Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Szülőfalujában, Nagymaroson helyezték örök nyugalomra. A MASPED Csoport volt az életműve. A vásári osztályon debütált Kautz István. 1971 szeptemberét írtuk akkor, így 44 évet töltött a MASPED és a szállítmányozás kötelékében. Lengyelország, majd Bécs jelentette a tanulóéveket, és a tehetségét, jó értelemben vett vagányságát, németes alaposságát becsülő Gerencsér Kálmánnak köszönhető, hogy ő lett az utódja a vezérigazgatói székben. A MASPED lett az egyetlen olyan magyar volt állami vállalat, amely a rendszerváltás és a privatizáció után is megőrizte piacvezető szerepét. Évről évre nőtt a forgalmuk, stabilizálódott a helyzetük. Persze, tudjuk: ez elsősorban neki volt köszönhető. Becsülte, tisztelte a közvetlen vezetőtársait, rajongással beszélt róluk, akik nélkül elképzelhetetlennek tartotta a MASPED jelenét és jövőjét. Soha nem volt két véleménye: ugyanazt mondta nyilvánosan, mint ahogyan baráti beszélgetésben vagy üzleti tárgyaláson fogalmazott. Őszinte, nyíltszívű, nagyszerű ember volt. Betegségét méltósággal és türelemmel viselte, az egész szakma gyászolja. Isten Veled, Kautz Pista! Nyugodj békében! Kiss Pál tiszteletbeli főszerkesztő
5
Tiszteletbeli főszerkesztő: Kiss Pál
7
www.magyarkozlekedes.hu
Nyáron dönthetnek 17 hazai projekt európai uniós támogatásáról
Közlekedésfejlesztési beruházások Magyarország első körben 17 közlekedésfejlesztési beruházással pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira. A 2015. március elején benyújtott, nettó 150 milliárd forint összköltségű beruházások közé tartozik mások mellett a komáromi Duna-híd megépítése, a Kelenföld–Százhalombatta vasútvonal korszerűsítése és a vízi közlekedés biztonságának fejlesztése. Összeállításunkban a projekteket vesszük számba. Az Európai Hálózatfinanszírozási Vízi úti információs rendszer kiEszköz egy új uniós alap, amely- építése nek célja a transzeurópai hálóza- A projektjavaslat a jelenleg is műtok fejlesztésének felgyorsítása ködő RIS (folyami információs a 2014–2020 közötti időszakban, szolgáltatások) rendszer üzembiza közlekedés mellett az energeti- tonságának és funkcióinak kiterkában és távközlésben is. A köz- jesztését célozza, miközben a vízi lekedési ágazatra fordítható teljes utak jobb kihasználásához és a hapénzügyi keret jelenleg 26,25 mil- tékony katasztrófamegelőzéshez is liárd euró, ebből 11,30 milliárd eu- hozzájárul. rót kizárólag a kohéziós országok használhatnak fel. Magyarország LNG infrastruktúra kiépítésérészére 1,08 milliárd eurót (334 nek előkészítése milliárd forintot) különítettek el A projektjavaslat magában fog2016 végéig. Ha a nemzeti borí- lalja az LNG (folyékony földgáz) tékban található – a 15 százalékos töltőinfrastruktúra magyarorszáhazai önrészt is beleértve nettó gi kiépülésének előkészítését, az 392 milliárd forint értékű – tá- első töltőpontok megvalósítását és mogatást e határidőig nem sikerül azok ellátásának megszervezését. nyertes pályázatokkal lekötni, akkor a fennmaradó összeghez 2017 ETCS L2 fedélzeti berendezés elejétől bármely kohéziós ország 10 Taurus mozdonyra Tíz Taurus villamos mozdony felhozzáférhet. A 2014. szeptemberben meghir- szerelése az Egységes Európai Vodetett első pályázati kiírásra 2015. natbefolyásoló Rendszer (ETCS) március 3-ig várta a pályázatokat fedélzeti alrendszeréhez tartozó az Európai Bizottság. A Nemze- berendezéssel, és sor kerül azok ti Fejlesztési Kormánybizottság teljes körű engedélyeztetésére Ausztriában, döntése alapján Magyarország 17 Magyarországon, Németországban és Romániában. pályázatot nyújtott be 126 milliárd forint tervezett támogatási igény- ETCS L2 fedélzeti berendezés nyel. A pályázatokat az Európai 59 FLIRT motorvonatra Bizottság értékeli, a támogatói A motorvonatok 160 km/órás sedöntések 2015 nyarán születhetnek bességgel közlekedésének biztomeg. A második CEF közlekedési sítása az átépített vasútvonalakon. pályázati kör 2016. első negyedévében, a harmadik 2016. negye- A TEN-T belvízi út fejlesztése dik negyedévében várható. Cél a hajóút gazdaságos kihaszTasó László közlekedéspoliti- náltságának, biztonságának javítákáért felelős államtitkár elmondta: sa, gázlók megszüntetése, az Euró„Magyarország határozott célja, pai Unió normáihoz való igazítása. hogy a három pályázati fordulóban maradéktalanul lekösse a nemzeti Békéscsaba–Lőkösháza vasútboríték közel 400 milliárd forintos vonal felújítása keretét. A szaktárca a fennmaradó A projektjavaslat a kétvágányúforrások elnyeréséért várhatóan sítás, a felépítmény megújítása, a 2017-ben meginduló versenyre is 160 km/h emelt sebességű és 225 részletesen kidolgozott fejlesztési kN tengelyterhelésű közlekedés tervekkel készül. Magyarország bevezetése céljából az alépítmény idén márciusban a számára elkü- megerősítéséről szól, továbbá a lönített keret több mint harmadára műszaki közlekedési paraméterek nyújtott be pályázatot. Az első 17 biztosítása érdekében a pályában projekt közül 11 kedvezményezett- fekvő műtárgyak átépítését, megje a Nemzeti Fejlesztési Miniszté- erősítését, az állomások átépítésének előkészítését célozza. rium.”
Tasó László
GSM-R rendszer II. ütem A két pályázatban benyújtott projektjavaslat a vasúti távközlési hálózat kiépítését célozza, hogy a vonatbefolyásolási rendszerek kiépítésével együtt biztosítsa a vasúti közlekedés átjárhatóságát a szomszédos országok felé. A rendszerrel lefedni tervezett vasútvonal-hálózat hossza 2554 km. Kelenföld–Pusztaszabolcs vasútvonal átépítése I. ütem A Kelenföld–Százhalombatta szakaszon átépítik a vasúti pályát és a biztosítóberendezést, valamint ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszert létesítenek. Szabad útvonalú légtér a Feketeerdőtől a Fekete-tengerig A megvalósíthatósági tanulmány a Free route koncepció megvalósításához szükséges működési feltételek kidolgozására irányul. Szoftverfejlesztés a HungaroControl Zrt.-nél A projektjavaslat a hazai légiforgalmi irányítási rendszer (MATIAS) továbbfejlesztését, szoftverfejlesztését célozza. Hajóút-fenntartási főterv A nemzetközi tanulmány célja a Dunán és hajózható mellékfolyóin a hajóút-rehabilitációval és -fenntartással kapcsolatos nemzeti beruházások és üzemeltetési tervek kidolgozása. A dunai hajóút kitűzési rendszer fejlesztése A magyarországi Duna-szakasz méreteinek a teljes Rajna–Maj-
na–Duna víziútrendszerhez történő illesztése megköveteli a hajóútkitűzés fejlesztését, az elavult kitűzőrendszer korszerűsítését és folyamatos üzemeltetését. Komárom–révkomáromi Dunahíd A 2x1 sávosra tervezett új közúti Duna-híd a meglévő vasúti hídtól 200 m-rel nyugatabbra (folyásiránnyal szemben) épül fel, a Duna 1770,6 folyamkilométer-szelvényében. Innovatív útinform-szolgáltatás fejlesztése Olyan többnyelvű közúti információs szolgáltatás fejlesztése a cél, amely a közlekedők számára hangos tájékoztatást ad anyanyelvükön egy internet alapú mobilszolgáltatás segítségével. Közlekedésbiztonsági javaslatok az Európai Hálózatra A projektjavaslat célja veszélytérkép készítése a baleseti és forgalmi adatok alapján, másrészt olyan módszertan kidolgozásának előmozdítása, amellyel meghatározhatóak a közúthálózat legveszélyesebb részei. Repülőtéri iparvágány, multimodális csomópont A Budapest–Arad vasútvonalhoz kapcsolódó repülőtéri iparvágány meghosszabbítása és egy multimodális logisztikai csomópont kialakítása a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 4. számú főút menti területein. (Folytatás a 3. oldalon.)
2 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Vasútfejlesztés a határ mentén Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a Juncker-csomag keretében megvalósíthatók legyenek a Magyarország és Ausztria közötti, 162 millió euró összköltségvetésű vasúti fejlesztések – hangzott el egy soproni konferencián, amelyen bemutatták a két ország közötti közösségi közlekedés fejlesztéséről szóló tanulmányt. A Felsőőr (Oberwart) és Szombathely közötti vasúti pálya felújítás költségeiből 89 millió euró az osztrák félt, 30 millió euró a magyar félt érinti. A Sopron és Ebenfurth közötti vasúti pálya fejlesztése pedig 43 millió euróba kerül, amelyből 33 millió az osztrák, 10 millió euró a magyar rész.
Felszáll az ’új Eurowings’ A Eurowings 2015. október 25-től közlekedő rövid és hoszszú távú járatai a Köln/Bonn Repülőtérről indulnak. Az ’új Eurowings’ interkontinentális útvonalain a hosszú távú utakra tervezett Airbus A330-200 gépek repülnek majd. A következő téli szezont kezdetben két A330-as típusú repülőgép teljesíti, a flotta néhány éven belül fokozatosan hét repülőgépre bővül. A gépeket a Lufthansa és a Turkish Airlines vegyesvállalataként működő SunExpress Deutschland saját légiutas-kísérő és pilóta személyzetével működteti Eurowings márkanév alatt.
Fuvarpiaci barométer
2015. március 25.
e-mobilitás
Elektromos autók és buszok: álom vagy valóság? Az ABB konferenciát rendezett az e-mobilitás, ezen belül az elektromos járművek gyorstöltő infrastruktúrájának lehetőségeiről a témában érdekelt intézmények és vállalatok szakemberei számára március közepén, Budapesten. A közlekedés jelenleg leginnovatívabb részterülete a technológiai áttörés küszöbére ért, világszerte épül ki a töltőhálózat, valamennyi nagy autógyár előrukkolt már elektromos autóval, ám az ár és a kényelem nem teszi versenyképessé az elektromos egyéni közlekedést – egyelőre.
Közcélú gyorstöltők Ahogy az a párhuzamosan futó kutatási-fejlesztési projektek esetén lenni szokott, ahány autógyártó, annyiféle technológiával készülnek az elektromos autók. Az azonban hamar világossá vált, hogy országos vagy épp kontintentális töltőhálózatot nem lehet minden egyes gyártók járműveihez különkülön kiépíteni, így az őskáoszból lassan kiemelkedik két-három szélesebb körben is alkalmazott szabvány, melyek között – a költségek csökkentése érdekében – előbbutóbb talán az egyik mellett leteszi a voksát az Európai Unió (és ez vélhetően nem lesz azonos azzal, amit Japán vagy épp az Egyesült Államok használ). Ma Európában 756 darab CCS szabvánnyal rendelkező egyenáramú gyorstöltő és 1532 darab CHAdeMO szabványnyal rendelkező töltőállomás áll az elektromosautó-tulajdonosok rendelkezésére. Az elektromos autók töltési filozófiája alapvetően arra épül, hogy a járműveket éjszaka otthon, illetve napközben a munkahelyen töltik 230 V-os közcélú hálózatról. Ezzel a módszerrel öt–nyolc óra alatt lehet feltölteni egy autót, ami ezután 150 kilométert képes megtenni. Ez városi használatra épp elég is, „csupán” a megfelelő elektromos kapcsolatot kell kialakítani a lakásnál és a munkahelynél. A felhasználói élmény azonban megköveteli, hogy az autó nagyobb távolságot is képes legyen olykor megtenni, illetve nincs mindig több óra
a munkahelyen a jármű töltésére várni. Az ABB e piaci rést kívánja betölteni gyorstöltő berendezéseivel, melyek 15–30 perc alatt képesek legalább 100 kilométernyi út megtételéhez elegendő energiát átadni. A gyorstöltők – a lassúkkal ellentétben – közcélúak, azok szupermarketeknél, bevásárlóközpontoknál, taxi drosztokon is elhelyezhetők, ahol az autók amúgy is parkolnak legalább fél órát, nem csak benzinkutaknál. Egy országos lefedettség 50 km-enkénti töltési lehetőséget jelent, főképp a gyorsforgalmi utak mentén, mindkét irányra kiépítve.
ezer főnél több lelket számláló körzetben és minden főútvonalon legalább 50 km-ként helyezték üzembe. Az észt kormány 507 darab Mitsubishi i-MiEV elektromos autót vásárolt saját használatra, és 50 százalékos kedvezményt nyújt a lakosság számára elektromos autó vásárlására. Ennek hatására már 1200 autóval használják a rendszert, havonta 15 ezer alkalommal gyorstöltve azokat. A töltések 85 százaléka hagyományos módon történik, hiszen a gyorstöltésnek felára van: az idő pénz. Ma már egyértelmű, hogy a hivatali, céges autók és taxik mellett akkor lesz igazán átütő siker az elektromos autózás, ha az nem csak a felső középosztály számára lesz megfizethető. Az elektromos autó így nagyjából azt a fejlődési utat járhatja be, mint a mobiltelefonok – beleértve azok töltőit is, amelyek teljes egy-
Az észt példa Magyarország esetén ez 100–120 töltőállomást jelentene, ami a jelen technológiai színvonalon hatmilliárd forintos egyszeri beruházással kiépíthető, igaz, a kisebb forgalmú helyek az első években bizonyosan csak állami támogatással tarthatók fenn. Ez utóbbit már az észt példára hivatkozva állítják. Az Észtországot teljesen lefedő hálózat kiépítését az észt kormány megbízásából az ABB végezte, és szintén a cég felel az olyan kapcsolódó szolgáltatások lebonyolításáért, mint az üzemeltetés 24 órás felügyelettel és a fizetési rendszer. Az ABB még 2011-ben kezdte meg a munkát, a projekt teljes átadásához másfél évre volt szükség. A 165 darab, internetkapcsolattal rendelkező, egyenáramú (DC) gyorstöltőből álló, mindenki számára elérhető hálózat gyorstöltőit minden öt-
ségesítését még mindig nem tudta elérni az Európai Unió. Ebben a fejlődésben Magyarország jelenleg nem a töltőhálózat működtetésével, hanem a gyorstöltő-berendezések gyártásával tűnik ki: az ABB által Európában üzembe helyezett valamennyi gyorstöltő a cég váci gyáregységében készült, ahonnan még a Távol-Keletre is exportálnak.
Ismét bővült a fuvarkínálat a legutóbbi adatközlésünkhöz képest, a barométer mutatója a két héttel ezelőtti 33 százalék után jelenleg 36 százalékon áll. A magyar relációkban a cseh, a német, a francia és az olasz export csökkent, az utóbbi elég jelentős mértékben, míg az osztrák, bolgár és román növekedett. Importban az osztrák, német, francia és orosz reláció erősödött, csak a román esett vissza valamelyest.
Elektromos buszok A világ első, nagy teljesítményű, felsővezeték nélkül tölthető elektromos autóbuszrendszerének energiaellátására az ABB új technológiát fejlesztett ki, amit első ízben nagy teljesítményű, mintegy 135 fő szállítására alkalmas elektromos autóbuszokon alkalmaztak Genfben. Az autóbusz feltöltése közvetlenül a kijelölt megállókban történik egy felsővezeték nélküli, önműködő mechanizmuson alapuló, mindössze 15 másodpercet igénybe vevő gyorstöltési eljárás segítségével, miközben az utasok le- és felszállnak a járműre. Az ABB partneri kapcsolatra lépett a Volvo Buses-zal is, melynek során a két vállalat közösen fejleszt és hoz forgalomba elektromos és hibrid hajtású buszokat nyílt szabványú egyenáramú (DC) gyorstöltő rendszerekkel. Olyan szabványos töltőrendszert állítanak fel az elektromos és villamos-hibridhajtású buszok számára, amely a járművek tetejére telepített automatikus csatlakozó rendszeren keresztül a buszmegállókban, avagy kábeles töltőrendszer segítségével az éjszaki üzemszünetben képes gyorsan feltölteni a járműveket.
Adatok: 2015. 03. 03–16.
Andó Gergely
Főszerkesztő: Andó Gergely • Lapszerkesztő: Dékány Zsolt • Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Győrfi Nóra ügyvezető igazgató • Lapigazgató: Bándy Zsolt • Cím: H-1139 Budapest, Váci út 91. • Telefon: 349-2574; 350-0763; 350-0764 • Fax: 210-5862 • E-mail:
[email protected] • Stúdió: Sprint Kft. • Nyomdai előállítás: Gelbert ECOprint Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert ügyvezető igazgató • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág • Előfizethető közvetlen a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Budapest, VIII. kerület, Orczy tér 1., Postacím: Budapest 1900, Telefon: 477-6300) További információ 06 (80) 444-444; E-mail:
[email protected] • Előfizetési díj: egy évre 13 000 Ft • Kiadói előfizetés: 350-0763 • Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 • A Magyar Közlekedés MTI-felhasználó
• Sajtófigyelőnk:
760. szám Ár: 520 Ft
A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 3
2015. március 25.
Elismerések a közlekedésben kimagasló teljesítményt nyújtó szakembereknek
Kitüntetések március 15-e alkalmából Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szakmai díjakat és minisztériumi kitüntetéseket, elismeréseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából 2015. március 16-án a szaktárca hatáskörébe tartozó területeken, így a közlekedésben kimagasló teljesítményt nyújtó szakembereknek.
Baross Gábor-díj A hazai közlekedés érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő szakmai, vezetői tevékenysége és életpályája elismeréseként dr. Cserhalmi Dorottyának, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ gazdasági igazgatójának. A hazai közösségi közlekedés területén végzett több évtizedes kiemelkedő szakmai tevékenységének elismeréseként Papp Mariannának, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ
Zrt. forgalomszervezési irodavezetőjének. A hazai légi forgalom fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége és életpályája elismeréseként Sáros Ferencnek, a HungaroControl Zrt. légiforgalmirendszer-tervezőjének. A hazai közlekedés közúthálózatának fejlesztése és felújítása érdekében végzett kiemelkedő szakmai tevékenységének elismeréseként Veczán Lászlónak, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság osztályvezetőjének.
Sáros Ferenc
„A Közlekedésért Érdemérem” szakmai érem A közlekedés érdekében végzett magas színvonalú, eredményes munkája elismeréseként: Bajkó Gábornak, a HungaroControl Zrt. műszaki fejlesztési osztályvezetőjének, Bebics Jánosnak, a Dél-dunántúli Közlekedési Központ vezérigazgatójának, Büki Zoltánnak, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala Megyei Igazgatóság, megyei forgalomtechnikai és kezelői osztályvezetőjének, dr. Dévényi Gergelynek, a Volánbusz Zrt. vezérigazgatójának,
Feller Tibornak, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ főosztályvezetőjének, Haragovics Józsefnek, a MÁV Komáromi Vontatási Főnökség dízelmozdony lakatosa, a Vasúti Lámpamúzeum tulajdonosának, Kiss Lászlónak, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei Igazgatóság Egri mérnökség vezetőjének, Lukács Istvánnak, a HungaroContol Zrt. Kőrishegyi radar részlegvezetőjének, Szalai Bélának, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyugalmazott főosztályvezetőjének, Tari Jenőnek, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ fenntartási mérnökének.
Bebics János
Dévényi Gergely
Miniszteri Elismerő Oklevél Eredményes és példamutató tevékenysége elismeréseként: Csapó Máriának, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási mérnökének, Kiss-Becze Eszternek, a MÁV Zrt. pályavasúti koordinációs vezetőjének, Kóczánné Ács Szilviának, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Győri laboratórium minőségvizsgálati munkatársának, Somogyi Gábornak, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöki kabinetvezetőjének, Takácsné Ambrus Mariannának, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. gazdasági igazgatójának, Várkonyi Lászlónak, a HungaroContol Zrt. légiforgalmi irányító supervisorának.
Fotók: Bartolf Ágnes/NFM
Nyáron dönthetnek 17 hazai projekt európai uniós támogatásáról
Közlekedésfejlesztési beruházások (Folytatás az 1. oldalról.) Magyarország első körben 17 közlekedésfejlesztési beruházással pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira. A 2015. március elején benyújtott projektek (melyek közül lapzártánkig a felsorolt 15 esetében jelent meg a Magyar Közlönyben a támogató kormányhatározat) tervezett összköltségéről, a CEF terhére biztosítandó támogatás és a hazai költségvetési támogatás tervezett összegéről az alábbi táblázatunkból tájékozódhatnak. Projektjavaslat tervezett összköltsége
CEF terhére biztosítandó támogatás tervezett összege
Hazai költségvetési támogatás tervezett összege
Vízi úti információs rendszer kiépítése
4 830 815 000 Ft
2 415 407 500 Ft
2 415 407 500 Ft
LNG infrastruktúra kiépítésének előkészítése
6 688 403 324 Ft
4 476 490 414 Ft
2 211 912 910 Ft
ETCS L2 fedélzeti berendezés 10 Taurus mozdonyra
1 695 450 000 Ft
658 750 000 Ft
1 036 700 000 Ft
12 001 500 000 Ft
8 032 499 999 Ft
3 969 000 001 Ft
A TEN-T belvízi út fejlesztése
1 968 500 000 Ft
1 317 500 000 Ft
651 000 000 Ft
Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal felújítása
1 853 122 424 Ft
1 240 278 788 Ft
612 843 636 Ft
ERTMS rádiós rendszer kiépítése
55 068 579 355 Ft
37 339 740 592 Ft
17 728 838 763 Ft
Kelenföld–Pusztaszabolcs vasútvonal átépítése I. ütem
64 251 625 000 Ft
43 313 875 000 Ft
20 937 750 000 Ft
Szabad útvonalú légtér a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig
256 584 804 Ft
128 292 402 Ft
128 292 402 Ft
Szoftverfejlesztés a HungaroControl Zrt.-nél
323 567 954 Ft
161 783 977 Ft
161 783 977 Ft
Hajóút-fenntartási főterv
420 111 014 Ft
281 176 663 Ft
138 934 351 Ft
2 854 325 000 Ft
1 910 375 000 Ft
943 950 000 Ft
24 234 040 306 Ft
16 578 400 205 Ft
7 655 640 101 Ft
561 416 200 Ft
375 751 000 Ft
185 665 200 Ft
70 866 000 Ft
47 430 000 Ft
23 436 000 Ft
Projekt neve
ETCS L2 fedélzeti berendezés 59 FLIRT motorvonatra
A dunai hajóút kitűzési rendszer fejlesztése Komárom–révkomáromi Duna-híd Innovatív útinform-szolgáltatás fejlesztése Közlekedésbiztonsági javaslatok az Európai Hálózatra
4 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2015. március 25.
Öt év alatt az egész vonal megújulhat – eredményes tervpályázat
Az M3-as metró komplex rekonstrukciója A Budapesti Közlekedési Központ évekkel ezelőtt megkezdte a felkészülést a 2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra, hogy amint a közlekedésfejlesztési források elérhetővé válnak, megalapozott, részletesen kidolgozott tervekkel pályázhasson, és megkezdhesse a beruházásokat. Azaz a tervezett és előkészített projektek már a „startvonalon várják”, hogy elindulhassanak. Ezek közül most az M3-as metróvonal komplex felújításával kapcsolatos terveket ismertetjük.
Halaszthatatlan a felújítás Az M3-as metróvonal Magyarország legnagyobb forgalmú tömegközlekedési járataként jelentős szerepet tölt be Budapest közösségi közlekedésében. A fővárost észak–déli irányban átszelő 17,3 km-es vonal Kőbánya-Kispest és Újpest-Központ végállomás között 20 állomás érintésével biztosít széles körű utazási kapcsolatot. Ezt bizonyítja az is, hogy munkanapokon megközelítőleg félmillióan választják utazásukhoz, hiszen csúcsidőben két–három percenként, csúcsidőn kívül napközben és hétvégén ötpercenként, késő este pedig 10 percenként az év minden napján 4:30 és 23:50 között 32 darab hatkocsis, 120 méteres, mintegy ezerfős kapacitással rendelkező szerelvény szállítja az utasokat. Ez azt jelenti, hogy az M3-as metróvonal szerelvényein többen utaznak naponta, mint az ország összes vasútvonalán együttvéve. Az 1976 és 1990 között öt ütemben épült vonalhoz tartozik a kőbányai Kőér utcából nyíló, a szerelvények tárolására, üzemeltetésére és karbantartására alkalmas telephely, valamint az M2 vonallal a Deák Ferenc téri állomásoknál összeköttetést teremtő üzemi alagút is. A metróállomásokon és az azokhoz kapcsolódó 16 csomópont aluljáróiban összesen 55 mozgólépcső működik. Az M3-as metró pályája, állomásai, műszaki berendezései és szerelvényei a több mint három évtizedes, érdemi felújítás nélküli folyama-
tos működés alatt elhasználódtak, egyúttal elavulttá is váltak, jelenlegi állapotukban ráadásul az esélyegyenlőségi elvárásoknak sem felelnek meg. A korábbi évek alulfinanszírozottsága következtében az elmaradt felújítások és a beszűkült karbantartási lehetőségek miatt a közelmúltban egyre több, késéssel és menetkimaradással járó meghibásodás történt, ezért a vonal és a szerelvények átfogó felújítása halaszthatatlanná vált.
200 milliárdba is kerülhet A Budapesti Közlekedési Központ 2011 áprilisában támogatási kérelemmel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz a metróvonal rekonstrukciójának európai uniós (KÖZOP) forrásból történő támogatása érdekében. Az NFM 2012. november 15-i döntése alapján a BKK a projekt tervi előkészítésére vissza nem térítendő támogatásban részesült. A BKK és a BKV munkájának köszönhetően több ezer oldalnyi előkészítő vizsgálat, állapotfelmérés készült. További beavatkozás nélkül már csak jelentős korlátozásokkal lehetne biztonságosan üzemeltetni az M3as metróvonalat. Ennek elkerülése érdekében a BKV szakemberei a kritikus helyek folyamatos ellenőrzésén kívül a hosszabb szakaszokon a leginkább elhasználódott sínszálakat cserélik, de végleges megoldást csak egy komplex felújítás jelenthet a teljes vágányhálózat cseréjével. Az elöregedett járműpark frissítésére az M2-es metró vonaláról 20 fiatalabb, még
tovább üzemeltethető, orosz gyártmányú kocsit helyeztek át az M3as metróvonalra. Az M3-as metróvonal rekonstrukciójának és meghosszabbításának előkészítését szolgáló beruházás célja, hogy a több mint 30 éves, az építés óta átfogó felújítás nélkül folyamatosan üzemelő, mára mind a pályát, az állomásokat, a gépészeti berendezéseket, mind pedig a járműparkot tekintve korszerűtlen és rendkívül leromlott állapotú vonal a 2014–2020 közötti uniós finanszírozási időszakban teljesen megújulhasson. A projekt legalább 100 milliárd forintba kerül majd, ami nem tartalmazza a járműpark megújításának költségét; ez becslések szerint 65–90 milliárd forint körüli összegre tehető, attól függően, hogy a meglévő járműveket újjáépítik, vagy teljesen új szerelvényeket vásárolnak. Az M3-as metró komplex felújításakor megújulnak az állomások, a mozgólépcsők, az utastájékoztatási rendszer, de jelentősen javulnak az esélyegyenlőségi feltételek is. Az alagút szigetelésén és a teljes pályacserén kívül a metró működését a háttérből kiszolgáló egységeket ugyancsak felújítják. Így az infokommunikációs rendszert, a biztosítóberendezéseket, a világítástechnikát és a szellőztetőrendszert is, mindemellett vizsgálják a vonal északi meghoszszabbításának lehetőségét.
Megyeri út, végállomás
ső megállóval, az új végállomás pedig a Megyeri útnál tervezett intermodális csomópontban kapna helyet. A káposztásmegyeri meghosszabbítást már a nyolcvanas évek óta tervezik, de uniós szempontok szerinti részletes érdemi vizsgálatát, illetve megtérülési elemzését először végzik majd el.
Lezárult a tervpályázat A közelmúltban eredményesen zárult az M3-as metró egyes állomásainak felújítási tervpályázata. A nyílt és titkos eljárást a FŐMTERV Zrt.–UVATERV Zrt. Konzorcium indította 2014. november 19-én, a pályaterveket 2015. január 20-áig lehetett benyújtani. A megadott határidőre négy pályamű érkezett, közülük az Építész Stúdió Kft. pályaműve nyerte el leginkább a bírálóbizottság tetszését. A nyertes pályázó az Arany János utcai és a Pöttyös utcai állomás terveivel bebizonyította, hogy a meglévő
A rekonstrukciós munkálatokban évente négy állomást és a hozzájuk tartozó pályaszakaszt zárnák le és újítanák fel teljes körűen, így öt év alatt az egész vonal megújulhat. Amennyiben a megvalósíthatósági tanulmány alátámasztja, később megépülhet az M3-as metró régóta tervezett szakasza a Káposztásmegyeri lakótelepig négy új közben-
Arany János utca
Klinikák
épületek átalakíthatók úgy, hogy funkcionálisan és építészetileg is korszerűvé váljanak, sőt a meglévő épület továbbgondolásával a Klinikák állomáson is nagyvonalú építészeti megoldást javasolt. Magas színvonalú javaslatot készített a IV. kerületi Óceánárok utcai leendő állomás megépítésére is, amely az M3-as metró vonalának északi meghosszabbításával az új felszíni megállóhelyek típusépülete lesz. A leendő állomás stílusában a természetes fény és a légies kialakítás dominál. Ezek alapján a bírálóbizottság a nyertes tervezőt a pályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban ajánlattételi felhívásra javasolja. Az így kiválasztott tervező feladata lesz az M3-as metróvonal egyes állomásai felújításának engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése, valamint az engedélyezés lefolytatása. Erre várhatóan 2015 végén, 2016 elején kerülhet sor.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 5
2015. március 25.
Az első tíz Lange-Schlierent már felújították
Bevetésre készek az osztrák vasúti kocsik A Keleti pályaudvaron mutatkoztak be a MÁV-START Zrt. által az Osztrák Vasúttársaságtól (ÖBB) vásárolt, használt LangeSchlieren személykocsik. A szerződés szerint összesen ötvenöt hasonló jármű érkezik majd Ausztriából, amelyek közül tíz már Magyarországon tartózkodik, és átesett a forgalomba állításhoz szükséges felújításon. A kocsik a miskolci térséget kiszolgáló regionális és távolsági forgalomban fognak közlekedni.
Zaránd György, Dávid Ilona, Tasó László
Fotó: MÁV
„A vasúti szolgáltatás színvonalának emelése csak komplex módon valósítható meg. Többek között a pálya- és állomás-felújítás, a járműpark korszerűsítése, illetve az egyéb szolgáltatások bővítése: a megújult honlap, a Vonatinfó mobiltelefonos applikáció, az ingyenes wifi elérhetőség biztosítása” – e gondolatokkal nyitotta meg Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnökvezérigazgatója a járműveket bemutató ünnepélyes eseményt. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: az újonnan beszerzett járművek forgalomba állításával az ország észak-keleti régiója kap lehetőséget a felzárkózásra, a közösségi közlekedés forgalombiztonsága, az utasok komfortérzete pedig jelentősen nő. Arra is emlékeztetett, hogy a MÁV-csoport kormányzati támogatással három év alatt mintegy 115 milliárd fo-
rintot fordíthatott jármű-korszerűsítésre. A következő évek kiemelt közlekedésfejlesztési feladatának a Rákos–Hatvan–Miskolc–Nyíregyháza vasútvonal átfogó felújításának megindítását nevezte. Zaránd György, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója a vasúttársaság járműfejlesztési koncepcióját ismertette, amelynek keretében a Lange-Schlierenek is az országba érkeztek. A vezérigazgató elmondta, hogy az első tíz kocsi felújítását a szolnoki járműjavító elvégezte. Ez többek között a magyarországi műszaki előírásoknak megfelelő átalakítást, az úgynevezett fővizsga munkákat, a személykocsik belső tereinek megújítását, az ablakok cseréjét és a járműveknek a MÁV-START színeire való átfestését jelentette. A felújított kocsik fővonalként Budapest–Miskolc– Sátoraljaújhely viszonylatban közlekednek majd.
Dunakeszi Járműjavító, Stadler Trains Magyarország
Közös gyártásról írtak alá szándéknyilatkozatot Gyártási együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot Szepessy Tamás, a Dunakeszi Járműjavító Kft. ügyvezető igazgatója és Dunai Zoltán, a Stadler Rail Csoport országigazgatója. A megállapodás értelmében a tavalyi évtől a magyar állam többségi tulajdonában álló Dunakeszi Járműjavító és a Stadler Rail Csoport hazai vezérképviselete, a Stadler Trains Magyarország Kft. a jövőben közösen vesz részt a hazai vasútijármű-beszerzéseken. A megállapodás célja, hogy a rendelkezésre álló kapacitásokat összehangolva, olyan hatékony gyártási együttműködés jöjjön létre a társaságok között, amely garantálja a magas hazai hozzáadott értéket, egyúttal versenyképes előállítási költségeket tesz lehetővé. Az elképzelések szerint a Stadler a tervezést és kocsiszekrénygyártást, a Dunakeszi Járműjavító pedig a végösszeszerelést és az üzembe helyezést végezné. Az együttműködés nyomán egy jármű gyártásánál akár a 60–70 százalékot is elérheti a hazai beszállítói arány, ami kiemelkedően magas érték, és jelentősen hozzájárulhat a magyar vasúti járműgyártó ipar további fejlődéséhez. A közös munka megkezdésére a cégek képviselői a millenniumi kisföldalatti vasút és a HÉV-vonalak tervezett
fejlesztésében, továbbá a MÁV által a közelmúltban bejelentett 50 motorvonat várható beszerzésében látnak lehetőséget. Mint azt a Stadler Trains Magyarország Kft.-nél lapunknak elmondták, ha együtt tudnak működni valamelyik hazai tenderen, az nagy valószínűséggel FLIRT-gyártás lesz. A szándéknyilatkozat aláírása egyelőre nem jelenti konkrét szerződés létrejöttét, ugyanakkor a két társaság minden olyan projektben közösen kíván részt venni, ahol a jogszabályi környezet és az adott közbeszerzési eljárás feltételei lehetővé teszik a gyártási kooperációt. A nemzetközi piacon már most is aktív közöttük az együttműködés: a Dunakeszi Járműjavító és a Stadler vállvetve dolgozik egy szerződés elnyerésén, amelynek keretében az Egyiptomi Vasúttár-
Minden bizonnyal FLIRT-öket gyártanak majd közösen
saság részére szállítanának motorvonatokat. Kérdésünkre, hogy miként került képbe az észak-afrikai ország, azt a választ kaptuk, hogy egy egyiptomi projekt kapcsán nyílt lehetőség először az együttműködésre, amelynek katalizátora és elindítója a Ganz Motor Kft. volt. Más nemzetközi együttműködés nem körvonalazódik, a Dunakeszi Járműjavítóval elkezdett együttműködés elsősor-
ban hazai közbeszerzésekre vonatkozik majd. Információink szerint a felek jelenleg még dolgoznak a pályázat előkészítésén, de a részletek egyelőre nem ismertek. Ami biztos, hogy két projekt van folyamatban. Az egyik 700 darab személykocsi, a másik 25 darab 12 részes dízel motorvonat gyártásáról szól; a Stadler csak az utóbbiban érdekelt. Dékány Zsolt
A tervek szerint szeptemberig befejeződik a projekt kivitelezése
Vonatbefolyásoló rendszert épít a GYSEV A vasúti közlekedés biztonságát elősegítő ETCS vonatbefolyásoló rendszert épít ki a GYSEV Zrt. Hegyeshalom–Rajka-országhatár szakaszán. A mintegy 620,5 millió forint értékű beruházás kivitelezési munkálatai márciusban kezdődnek, és a tervek szerint nyár végére fejeződnek be. Az ETCS (European Train Control System, Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) legfontosabb feladata a vonatok közlekedésének felügyelete, a vasúti forgalom biztonságának megteremtése. Ha egy vonat túl nagy sebességgel halad, és a mozdonyvezető a rendszer figyelmeztetése után sem csökkenti a sebességet, illetve ha a vonat a megállásra vagy sebességcsökkentésre utasító jelző felé közelít, az ETCS rendszere automatikusan bekapcsolja az üzemi féket, és szükség esetén a vészféket is, így lelassítja vagy akár meg is állítja a szerelvényt. Az Európai Unió előírásai szerint az ERTMS E folyosóhoz
tartozó vasúti szakaszokat 2015 végéig fel kell szerelni ETCS vonatbefolyásoló rendszerrel. Ezek közé tartozik a Hegyeshalom– Rajka-országhatár szakasz is. A rendszer kiépítése az átjárhatóság biztosításának, így a versenyképes közlekedés feltételrendszerének is alapeleme, hiszen így a határokon keresztül megállás, korlátozás nélkül közlekedhetnek a vonatok. A projekt kivitelezése 2014 nyarán kezdődött és a tervek szerint idén nyár végéig tart. A kivitelezési munkálatokat a Thales Rail Signalling Solutions Kft., a Thales Austria GmbH., valamint a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. közösen végzi. A
A mozdonynak jeleket továbbító, beépített balíz
tervezés befejeződött, márciustól megkezdődik a pálya menti vonatbefolyásoló elemek telepítése, az ETCS illesztése az állomási és vonali biztosítóberendezéshez, illetve a szakemberek hozzálátnak a funkcionális műszaki vizsgálatok
elvégzéséhez is. A beruházás összköltsége 620,5 millió forint, mely az Európai Unió támogatásával, a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) forrásainak felhasználásával valósul meg; a támogatás intenzitása 100 százalék.
1,6 milliárd forinttal nőtt a menetdíjbevétel A MÁV-START Zrt. bevételei több mint 1,6 milliárd forinttal növekedtek tavaly a nemzetközi és a belföldi menetjegy-, illetve bérleteladásokból a 2013-as eredményekhez képest. A belföldi bevétel emelkedését részben a menetjegyet váltó, fizető utasszám növekedése okozta; a múlt évben közel 108,2 millióan váltottak jegyet vagy bérletet a vonatokra. A meghatározó fővonalakon, Budapest–Békéscsaba, Budapest–Szeged és Budapest–Győr között dinamikus, 10 százalék feletti utasszámemelkedés volt megfigyelhető az elmúlt három évben. Jól alakult a nemzetközi menetdíjbevétel is, amely csaknem 13 százalékkal nőtt, miközben tavaly több mint 2,5 millióan választották a MÁV-STARTot külföldi utazásukhoz.
Új utastájékoztatás Debrecenben Befejeződött a debreceni vasútállomás új vizuális és hangos utastájékoztatási rendszerének próbaüzeme. A tesztidőszak alatt az utasok észrevételeit is figyelembe vette a MÁV, amely 230 millió forintot költött a beruházásra. A peronokra 107 centiméteres képátlójú ipari TFT kijelzőket szereltek fel, a régi perontáblákat új, 97 centiméteres ipari kijelzőkre cserélték, melyeken az adott peronra és vonatra vonatkozó információk jeleníthetők meg. A hangos utastájékoztatási rendszer a gépi hanganyag előállítására a TTS (Text To Speech) technológiát alkalmazza, hasonlóan a már megújított Budapest-Keleti pályaudvaron használthoz. Az eddigi fejlesztéseken túl, a közeljövőben új berendezések telepítését tervezi a MÁV Füzesabonyban, továbbá a Budapest–Újszász–Szolnok vonal tizenkét állomásán, megállóhelyén.
23 ezren töltötték le a Vonatinfót A MÁV-START bemutatta az új, okostelefonokra ingyenesen letölthető Vonatinfó alkalmazást, amelyet Androidra eddig tizennégyezren, iPhonera kilencezren telepítettek. Az applikáció segít az optimális útvonal kiválasztásában, tájékoztat az igénybe vehető kedvezményekről, a vonatinformációs térképen követhető a szerelvények pillanatnyi helyzete és sebessége, továbbá megtekinthetők egy adott jármű szolgáltatásai, műszaki adatai is. A vonatokhoz virtuális chatszoba tartozik, ahol nemcsak egymással kommunikálhatnak az utasok, hanem akár a vonat személyzete is tájékoztatást tud adni egy-egy rendkívüli eseményről. Az alkalmazáson a MÁVINFORM aktuális hírei is folyamatosan frissülnek. A „Like” gomb lehetőséget biztosít az utazás, illetve a személyzet munkájának értékelésére, az elégedettség vagy elégedetlenség kifejezésére. A további fejlesztési tervek között kiemelt helyen szerepel az applikáción keresztül történő jegyvásárlási lehetőség bevezetése.
6 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2015. március 25.
KONFERENCIANAPTÁR 2015
Szakmai találkozók kiadónk szervezésében IV. 21. Magyar Hajózás IV. 24. Biztosítóberendezések Szakmai Napja V. 21. VIII. Vasúti Tréning VI. 4. VII. Gabonalogisztikai Konferencia Baján IX. 22. Magyar Vasút 2015 X. 14. Magyar Fuvarozói Fórum
Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek 9. Országos és 4. Nemzetközi Konferenciája Key stories from the logistics Playground
A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja a korábbi évekhez hasonlóan ismét gyönyörű környezetben rendezi meg szakmai konferenciáját, amelyen a logisztika, beszerzés, supply chain, raktározás területéről vesznek részt és osztják meg gyakorlati tapasztalataikat a hazai és nemzetközi vezető szakemberek. Időpont: 2015. május 14-15. Helyszín: Eger, Hotel Eger Park**** További információ és jelentkezés:
[email protected] | +3620/621-31-81 | +3620/583-9060 Támogatóink:
XI. 5–6. Szállítmányozás 2015 Az időpontok még módosulhatnak
Rendező: Fórum Média Kiadó Telefon: 350-0763, 350-0764 www.magyarkozlekedes.hu A változás jogát fenntartjuk!
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 7
2015. március 25.
Koszovó-projekt, HUFRA koncepció, Budapest 2.0, okosszemüveg…
HungaroControl-újítások a madridi expón A HungaroControl legsikeresebb, az európai szakmai szervezetek által is elismert, nagy nemzetközi figyelemmel kísért projektjeit, a jövő léginavigációs szolgálatait jellemző csúcstechnológiát, valamint kutatás-fejlesztési és szimulációs központjának szolgáltatáscsomagját mutatta be a légiközlekedési szektor március 10-12. között megrendezett rangos szakmai seregszemléjén, a madridi World ATM Congress 2015-ön. A HungaroControl kutatás-fejlesztési és szimulációs központjában végzett szimulációk lényege, hogy a külföldi léginavigációs szolgálatok számára is lehetővé teszi az Európában kötelező eljárások és a HungaroControl által már kifejlesztett újítások megismerését és tesztelését, így azok sikeres bevezetését az általuk kezelt légterekbe. A kiállításon a pilóták és az irányítók közötti szöveges üzenetváltást megvalósító CPDLC (ControllerPilot Data-Link Communications) technológia került előtérbe. A magyar légiforgalmi irányító a CPDLC-t kétmilliárd forintos hatékonyságfejlesztő programjának keretében vezeti be a magyar légtérbe még idén, jóval az Európai Bizottság által előírt határidő előtt. A CRDS központ legutóbbi sikeres nemzetközi gyakorlatsorozata is a CPDLC validálásához
fűződik: múlt év végén a Danube FAB országainak irányítói valós idejű szimulációval tesztelték az új adatkapcsolati rendszert Magyarországon. Az expón a HungaroControl bemutatta a Koszovó-projektet, amelynek keretében a cég szakemberei 700 kilométeres távolságból irányítják a balkáni ország feletti magaslégtér átrepülő légi forgalmát, valamint a légi útvonalhálózat teljes eltörlését a kontinensen először megvalósító Hungarian Free Route Airspace (HUFRA) koncepciót. A közönség megismerhette a magyar „virtuális” torony projektet, a repülőgépek gazdaságosabb üzemeltetéséhez, a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez és a repülőterek közelében élők zajterhelésének mérsékléséhez hozzájáruló forgalomtervezési koncepciót (MergeStrip), továbbá
A HungaroControl vezetői a madridi expón
a Budapest 2.0-t, melynek célja a kis és közepes forgalmú repülőterek és szolgáltatók működését javító technológiai újítások, eljárások bemutatása. A HungaroControl a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen kifejlesztett okosszemüveget, a légiforgalmi irányítók munkájának megkönnyítését szolgáló „AirField Glasses-t” szintén kiállította a madridi rendezvényen. Az eszköz képes a léginavigációs adatrengeteg szelektálására és megjelenítésére oly módon, hogy egy vadonatúj technológiai módszerrel nyomon
követi az irányítók fej- és szemmozgását. A kiállításon együttműködési megállapodást írt alá Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója és Ásgeir Pálsson, az izlandi Isavia léginavigációs igazgatója. A két társaság a jövőben összehangolja kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeit, különös tekintettel az innovatív megoldások tanulmányozására és tesztelésére, az új technológia bevezetésével járó szimulációs fejlesztésekre és az oktatási csomagok fejlesztésére, előkészítésére.
A főnixmadár májustól tizenkét európai nagyvárosban száll le
Újra indul a Budapest–Peking légi járat Három év után újra lesz közvetlen légi összeköttetés Kína és Magyarország, Peking és Budapest között. A légi összeköttetést a logójában főnixmadarat ábrázoló Air China kínai állami légitársaság biztosítja majd május 1-jétől, heti négy alkalommal, A330-as gépekkel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az új légi járat elindítását a keleti nyitás stratégiájának újabb sikerpontjaként jellemezte. Az Air China járatával ismét lesz Budapest és Peking között légi járat, amelyet 2012-ig a Hainan Airlines szolgált ki, de a Malév csődje után nem sokkal megszüntették a járatot. Pekingből indulva a gépek Minszkben egy rövid időre megállva érkeznek Budapestre, de visszafelé a járat már közvetlenül
Pekingbe érkezik. Hetente négyszer, esténként fordulnak majd meg Budapesten májustól az Air China gépei. Az Air China Kína állami tulajdonú nemzeti légitársasága, amely egyetlen kínai légitársaságként került fel a világ 500 legértékesebb márkájának listájára. Az Air China
497 gépes, fele-fele arányban Airbus és Boeing típusú gépekből álló flottával rendelkezik, ezekkel 298 kereskedelmi útvonalon repülnek 31 ország és régió 154 városába. Járataik közül 71 nemzetközi, 15 regionális, 212 pedig belföldi, a Star Alliance légiszövetség tag-
jaként azonban 195 ország 1328 célállomására jutnak el. A társaság 2013-ban 15 milliárd dolláros forgalom mellett 588 millió dollár adózás utáni nyereséget ért el, 77,6 millió utast szállított – ebből 65 millió volt a belföldi –, járataik átlagos töltöttsége 80,8 százalékot tett ki. Európába eddig tizenegy városba közlekedtek (Moszkva, Athén, Stockholm, Róma, Frankfurt, München, Düsseldorf, Milánó, Párizs, London és Madrid), a cég kontinensre irányuló tevékenysége pedig elérte a teljes üzemelés 10 százalékát.
Budapest Airport
Másodszor is a legjobb kelet-európai repülőtér Egymás után másodszor szerezte meg a Budapest Airport a Skytrax brit légiközlekedési elemző cég 550 repteret érintő felmérésén a legjobb kelet-európai repülőtérnek járó díjat. A szavazáson 112 ország 13 millió utasa összesen 39 kategóriában értékelte 2014. május és 2015. január között az egyes légikikötők szolgáltatásainak minőségét, az indulástól az érkezésig. A hazai légiközlekedés óriási sikere, hogy 2014 után idén is a régió legjobb repülőterének választották az utasok a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. Az elismerést Párizsban, a Passenger Terminal EXPO 2015 repülőtéri szakkiállításon adták át.
„A Skytrax-díj az egyik legrangosabb szakmai kitüntetés, amit a nemzetközi légiközlekedésben elérhettünk. Ugyanakkor fontos visszajelzés is a számunkra, valamint minden repülőtéri partner és szolgáltató számára, hogy a tavaly elért siker nem egyszeri alkalom
volt” – mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. „Mindig kiemelkedő jelentőségű, ha egy ilyen tekintélyes díjat egymást követően többször is sikerül elnyerni. A díj ismételt odaítélése megerősít bennünket, hogy jó úton haladunk, és innovatív szemléletünk elismerésre talált utasaink körében, számunkra pedig ez a legfőbb mérce” – fogalmazott Huszka Péter, a Budapest Airport forgalmi igazgatója a díj átvétele után.
Huszka Péter átveszi a Skytrax-díjat
Lufthansa Csoport: a „levegő urai” A Lufthansa Csoport légitársaságai 2014-ben 1 137 267 utast szállítottak a magyar piacon, ami 11 százalékos utasszámbővülésnek felel meg. A növekedés mértéke 2,5-szer nagyobb a 2013-as év 4,4 százalékos emelkedéséhez képest. A légitársaságok között a Lufthansa 692 699, a SWISS 188 250, az Austrian Airlines 106 507, míg a Brussels Airlines 149 811 légi utast üdvözölhetett a Budapestről induló vagy oda érkező járatai fedélzetén. Összességében a Budapest Airport 2014. évi 9,1 millió utasa közül 1,1 millió a Lufthansa Csoport járatait választotta. A vállalatcsoport 35 százalékos értékkel továbbra is piacvezető Magyarországon a hagyományos légitársaságok között, ha pedig az egyes légitársaságok teljesítményét vesszük figyelembe, akkor továbbra is a Lufthansáé az első hely. „Rendkívül örvendetes a Lufthansa Csoport kétszámjegyű utasszámbővülése” – mondta Antal Gábor, a Lufthansa Csoport magyarországi képviseletének vezetője. „Külön öröm, hogy a Brussels Airlines 35 százalékos növekedést tudott elérni. Ez a tavaly életbe lépett menetrendváltozásnak, illetve a szeptembertől közlekedő, nagyobb kapacitású gépeknek köszönhető: a Brussels immár napi három járatot közlekedtet Budapest és Brüsszel között, amely az üzleti utazók és a politikusok számára is kedvezőbb, illetve számos tengerentúli járat vált elérhetővé versenyképes átszállási idővel és jegyárral a magyar utasok számára. Kiemelném továbbá, hogy az Austrian Airlines esetében megállt a korábbi évek csökkenő tendenciája, és a légitársaság immár két százalékkal több utast szállított 2014-ben, mint egy évvel korábban” – tette hozzá Antal Gábor. A Lufthansa Csoport remek teljesítményét a magasabb utaslétszám mellett a bővülő hazai jegyértékesítés is viszszaigazolja: a Lufthansa 3,4, a Brussels pedig 37 százalékkal több jegyet adott el 2014-ben itthon, mint egy évvel korábban, a Csoport szintjén pedig átlagosan 2,4 százalékos a növekedés. Ezzel párhuzamosan a Csoport mind a négy légitársasága magasabb kapacitáskihasználtság mellett üzemeltette gépeit 2014-ben: a Lufthansa 73,1 (+1,9 százalékpont), a SWISS 85,9 (+8,2 százalékpont), az Austrian 72,7 (+4,6 százalékpont) százalékos töltöttséggel közlekedtette járatait, a Brussels gépei pedig 79 százalékos kihasználtsággal repültek, ami kiemelkedő, 15 százalékpontos növekedést jelent.
8 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2015. március 25.
