VASKÚTI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

VASKÚTI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette: Stéger Andrea Igazgató

TARTALOM

I.

Általános rész……………………………...……………….

3.o.

II.

Bölcsőde SZMSZ……………………………………………..

11.o.

III.

Óvoda SZMSZ ……………………………………………….

29.o.

IV.

Melléklet……………………………………………………

45.o.

V.

Záró rendelkezések …………………………………………… 57. o.

1

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, AZ SZMSZ HATÁLYA • • •

•

A Vaskúti Óvoda és Bölcsőde szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján az intézmény pedagógusai közös értekezleten 2013. március ….én fogadták el. Az elfogadáskor a szabályzatban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol az SZMK. Jelen SZMSZ az intézmény igazgatójának a jóváhagyásával a fenntartó véleményezésével lépett hatályba és ezzel egyidejűleg érvénytelenné vált az intézmény ezt megelőző SZMSZ. Az SZMSZ betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az intézmény SZMSZ az alábbi jogszabályok előírásait tartotta szem előtt:

− az 1993. évi LXXIX.tv. a közoktatásról − 2011. évi CXC. törvény. A nemzeti köznevelésről − 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról − a 138/ 1992./ X.8./ Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben − 20/2012 (VIII.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról − 11 / 1994. / VI. 8. / MKM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről − 1997. évi XXXI. törvény. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról − 15/1998. (VI.30.) NM rendelet. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatáról és működésük feltételeiről − 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozási engedélyről − 1993. évi III. törvény. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról − 2011. évi CXCV. II. fej. 8.§ a költségvetési szerv alapításáról

2

JOGI STÁTUSZ Az alapító okiratban foglaltak részletezése

Az alapító okirat kelte: 2013. január 09. OM azonosító: 201894

1.

Az intézmény neve:

Vaskúti Óvoda és Bölcsőde

2.

Az intézmény típusa:

Közös igazgatású köznevelési intézmény

3.

Az intézmény székhelye:

6521 Vaskút, Kossuth L. u. 140.

Az intézmény telephelyei: II. sz. óvoda 6521 Vaskút, Damjanich u. 36. Napközi Otthonos Óvoda 6528 Bátmonostor, Kossuth L. u. 7. Konyha 6528 Bátmonostor, Kossuth L. u. 5. Bátmonostori Bölcsőde 6528 Bátmonostor, Zrínyi M. u. 4. 4.

A tagintézmény neve, címe: Napközi Otthonos Óvoda 6528 Bátmonostor, Kossuth L. u. 7.

5.

Alapító, fenntartó és működtető neve és székhelye: Vaskúti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6521 Vaskút, Kossuth L. u. 90. Bátmonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6528 Bátmonostor, Zrínyi u. 1.

6.

Irányító szervének neve és székhelye: Vaskút-Bátmonostor Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa 6521 Vaskút, Kossuth L. u. 90.

7.

Az intézmény feladat-ellátási helyei: I. sz. Óvoda 6521 Vaskút, Kossuth L. u. 140.

3

II. sz. Óvoda 6521 Vaskút, Damjanich u. 36. Napközi Otthonos Óvoda 6528 Bátmonostor, Kossuth L. u. 7. Konyha 6528 Bátmonostor, Kossuth L. u. 5. Bátmonostori Bölcsőde 6528 Bátmonostor, Zrínyi M. u. 4. 8.

Működési köre:

Vaskút és Bátmonostor községek közigazgatási területe

9.

Gazdálkodási besorolása:

Önállóan működő költségvetési szerv

Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. Pénzügyi-gazdasági feladatait a Vaskúti Közös Önkormányzati Hivatal látja el. 10.

Jogszabályban meghatározott közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvényben valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997.évi XXXI. törvényben foglaltak szerinti tevékenység.

11.

Költségvetési törzsszám: 632076

12.

Feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám: Vaskút I. sz. óvoda - 75 fő gyermek Vaskút II. sz. óvoda - 75 fő gyermek Bátmonostor Napközi Otthonos Óvoda - 50 fő gyermek Bátmonostori Bölcsőde - 20 fő bölcsődés

13.

Alaptevékenysége az államháztartási szakágazat szerint: 851020 Óvodai nevelés Szakfeladat szerinti besorolása: 562912

Óvodai intézményi étkeztetés

562917

Munkahelyi étkeztetés

562920

Egyéb vendéglátás

851011

Óvodai nevelés ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása. A szakértői és rehabilitációs bizottság által elkészített szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése a 4

fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztése a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek, vagy az intézmény fejlesztő pedagógusainak és gyógypedagógusainak igénybevételével az alábbi területeken: -

-

14.

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar); hallássérült, nagyothalló Bátmonostoron értelmi fogyatékos Down-kóros

851013

Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

890442

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra időtartamú közfoglalkoztatása

889101

Bölcsődei ellátás

jogosultak

hosszabb

A vagyon feletti rendelkezés joga: Vaskút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Bátmonostor Közösségi Önkormányzat Képviselő-testülete hatályos vagyonrendelete szerint.

15.

A feladatellátást szolgáló vagyon: Az Önkormányzatok által rendelkezésre bocsátott ingatlanok, valamint a leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök és egyéb készletek. Vaskút, Kossuth L. u. 140. sz. alatt lévő 108/5 hrsz-ú ingatlan Vaskút, Damjanich J. u. 36. sz. alatt lévő 1273 hrsz-ú ingatlan Bátmonostor, Kossuth L. u. 7. sz. alatt lévő 536/2 hrsz-ú ingatlan Bátmonostor, Kossuth L. u. 5. sz. alatt lévő 535/2 hrsz-ú ingatlan Bátmonostor, Zrínyi M. u. 4. sz. alatt lévő 534 hrsz-ú ingatlan

5

16.

A költségvetési szerv vezetőjének a kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a vonatkozó jogszabályok alapján nyilvános pályázat útján a fenntartó Önkormányzatok képviselő-testületei bízzák meg együttes ülésen, minősített többséggel meghozott döntéssel.

17.

Munkáltatói jogkör gyakorlásának a rendje: A Vaskúti Óvoda és Bölcsőde igazgatójának munkáltatója a Vaskút Községi Önkormányzat Polgármestere és Képviselő-testülete, és a Vaskúti Közös Önkormányzat Hivatal Jegyzője. Az igazgató munkáltatói jogköre az intézmény valamennyi dolgozójára kiterjed.

18.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony, megbízási jogviszony.

19.

Azon ügykörök, melyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el: Ezek a jogkörök nem átruházhatók.

6

A VASKÚTI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE VOB IGAZGATÓJA

BÁTMONOSTORI BÖLCSŐDE Szakmai vezető VASKÚT I.sz. ÓVODA Munkaközösség-vezető

VASKÚT II.sz. ÓVODA Munkaközösség-vezető

BÁTMONOSTOR NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Tagintézmény-vezető

KONYHA Élelmezés-vezető Bátmonostor (telephely)

7

VASKÚTI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE TEVÉKENYSÉGKÖREINEK MEGOSZLÁSA

SZERVEZETI EGYSÉGEK NEVE

LÉTSZÁM

FELADAT

Óvodai intézményegység

25 fő

Óvodai nevelés, Német nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelés, Sajátos Nevelési Igényű gyerekek integrált nevelése

Egyéb-nem közoktatási feladat Bölcsődei intézményegység

6 fő

Bölcsődei ellátás, Sajátos Nevelési Igényű gyerekek integrált nevelése

Egyéb-nem közoktatási feladat Konyha

9 fő

Konyha üzemeltetése, étkeztetés

8

Egyéb-nem közoktatási feladat - Konyha : Az intézmény Bátmonostoron található telephelyén üzemel a konyha, mely az élelmezésvezető igazgatásával működik. A főzőkonyháját (6528 Bátmonostor, Kossuth Lajos utca 5.) Vaskút-Bátmonostor Önkormányzatai üzemeltetik, a költségeket az igénybe vett étkezések adagszámának függvényében osztja meg Vaskút, és Bátmonostor Önkormányzata. Melegítőkonyhák:

6521 Vaskút, Kossuth Lajos utca 140., Vaskút Damjanich utca 36. Vaskút Petőfi utca 118., Vaskút Damjanich 75. üzemelnek.

Az étkezésben résztvevők köre Az intézményben ¾ ellátottak: (bölcsőde) óvoda, iskola tanulói ¾ külsősök (vendég) étkezhetnek. Feladatellátása: A közétkeztetés feladata, az élelmezést igénybevevők táplálkozási igényeinek mennyiségi és minőségi kielégítése kornak, és egészségügyi állapotnak megfelelően, minél kisebb költségráfordítással, minél nagyobb hatékonysággal, minél nagyobb kihasználtságot elérni. Az élelmezésvezető feladatát az élelmezési szabályzatban leírtak szerint látja el. Benntartózkodás rendje: Az élelmezésvezető minden nap 6.30-14.30-ig érhető el személyesen a konyha vezetői irodájában, vagy a 79/474-281-es telefonszámon. Vezetők közötti kapcsolattartás Az intézményvezető, a tagintézmény vezető, illetve a munkaközösség-vezető és a telephelyek szakmai vezetői és az élelmezés vezető közötti kapcsolattartás folyamatos. Rendkívüli értekezlet összehívását bármelyik vezető kezdeményezheti a szóban forgó esemény sürgésségének figyelembe vételével. A VOB vezetőjének távolléte, akadályoztatása esetén a helyettesítés az SZMSZ Helyettesítési Rendjében foglaltak szerint történik.

9

 

VASKÚTI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

BÁTMONOSTORI BÖLCSŐDE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: Galántai Csilla Bölcsődei szakmai vezető 10

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. I.2. A bölcsőde szervezetét és működését az alábbi jogszabályok határozzák meg: • A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény • A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatáról és működésük feltételeiről 15/1998. (VI.30.) NM rendelet • A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozási engedélyről 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet I.3. Az intézmény felügyelete Vaskút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Bátmonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete I.4. Az intézmény feladata és illetékességi köre Az intézmény típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény A bölcsőde: A 15/1998. (IV. 30.) NM. rend. 35. § (4) bekezdés c) pontja szerint a többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egysége - Az intézmény alaptevékenysége és feladatai: A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését szervezi meg azon gyermekek számára, akiknek szülei, gondozói munkavégzésük, képzésben való részvételük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja.

I.5. Bölcsődei felvétel - A családsegítő szolgálat munkatársai, a védőnő és a gyerekorvos javaslatot tehet a gyerek felvételére vonatkozóan. - Térítési díjmegállapítás: • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény vonatkozó rendelkezései, kiemelten a 146-154§-ig valamint • a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 328/ 2011.(XII. 29.) kormányrendelet

11

I.6. A feladatokat döntően meghatározó jogforrások: - Az intézmény munkáját a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény, valamint - a személyek szakmai feladatairól és működési feltételeikről szóló többször módosított 15/1998.(IV.30.)NM rendelet alapján végzi. I.7. Hatálya kiterjed: -

bölcsődébe járó gyermekek közösségére; gyermekek szüleire, törvényes képviselőikre; bölcsőde alkalmazotti közösségére; az engedéllyel rendelkező benntartózkodókra. II. Intézménnyel kapcsolatos adatok

II.1. Az intézmény neve: • Rövid neve: Vaskúti Óvoda és Bölcsőde • Székhelye: Vaskút, Kossuth L. u. 140. • Telephelye: Bátmonostori Bölcsőde, Bátmonostor Zrínyi u. 4. II.2. Az intézménybélyegzők használatára jogosultak: • bölcsődevezető II.3. Az intézmény kiadmányozási joga: megilleti a bölcsődevezetőt. A bölcsődevezető távolléte esetén az általa megbízott személyt. Munkaköri leírások tartalmazzák az átruházható jogköröket. II.4. Az intézmény alapvető céljai: A bölcsődés korú gyermekek gondozása, nevelése, szeretetteljes, érzelmi biztonságot, tág keretek között személyes szabadságot nyújtó környezetben folyjon, segítse elő a gyermekek harmonikus fejlődését, annak eltérő ütemét, az egyéni képességeket figyelembe véve. Adjon esélyt mindenki számára a kiegyensúlyozott egyéni fejlődéshez. A döntés lehetőségének biztosításával váljanak a környezetükben otthonosan mozgó, nyitott, egészséges, el és befogadó, önmagukat kreatív módon kifejezni tudó emberekké.

12

Feladata: Feladatkörét ellátja a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény 41-42.§-ban és a 42/A.§-ban foglaltak alapján, gyermekjóléti alapellátásként; a gyermekek napközbeni ellátását, bölcsődei ellátás formájában nyújtja, a családban nevelkedő – 3(4) – éven aluli gyermekek számára. Ezen belül a bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A gyermekek napközbeni ellátásaként megszervezi a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, szakszerű gondozást, nevelést, foglakoztatást és étkeztetést. II.5. Az intézmény szervezeti felépítése Vaskúti Óvoda és Bölcsőde 6528 Bátmonostor, Zrínyi Miklós utca 4. Az intézmény kapacitása: 20 fő bölcsődei férőhely. A Bölcsőde vezetőjét az általa írásban megbízott kisgyermeknevelő helyettesíti. A bölcsőde szakmai vezetője és az általa megbízott személy egyidejű távolléte esetén, a bölcsődében tartózkodó, legmagasabb fizetési fokozatba tartozó dolgozó jogosult olyan intézkedésre, amely a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő ügyekre terjed ki. II.6. Helyettesítés rendje A bölcsődevezető és a helyettes egyidejű hiányzása esetén a bölcsődevezető írásos megbízás alapján kijelölt kisgyermeknevelő látja el az el nem halasztható ügyek intézését. Kisgyermeknevelő hiányzása esetén csak másik kisgyermeknevelő láthatja el a gondozónevelő feladatokat. Technikai dolgozó hiányzása esetén belsőátszervezéssel másik technikai dolgozó látja el a feladatokat, váltott és osztott műszakban II.7. Nyitva tartási idő: A bölcsőde hétfőtől péntekig tartó, 5 napos munkarenddel működik. Reggel 6.00 órától - délután 17.00 óráig tart nyitva a bölcsőde. A gondozási feladatokat az alábbi címen látják el: Bátmonostor, Zrínyi M. u. 4. szám alatt, 2csoportban.

13

Nyitva tartása a nyári karbantartás alatt szünetelhet önkormányzati döntés alapján, ha van szünet, akkor annak, időtartamáról, és időpontjáról a szülők minden év legkésőbb február 15ig tájékoztatást kapnak. Kisgyermeknevelők munkaideje: heti 40 óra/hét A gyermekek között eltöltendő kötelező óraszám: 35 óra/ hét Hetes váltásban, lépcsőzetes munkakezdéssel dolgoznak. A kötelező óraszámon túl kötelesek ellátni a gondozómunkával összefüggő egyéb adminisztrációs feladatokat. -

A kisgyermeknevelők a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 8 óráig kötelesek jelenteni az bölcsőde szakmai vezetőjének vagy helyettesének, a helyettesítésről intézkedhessen.

-

Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a kisgyermeknevelők jelenléte kötelező, a nem pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozók jelenléte elvárt. Megjelenés alkalomhoz illő öltözékben.

Munkaidő nyilvántartása, vezetésének rendje: -

Jelenléti ív vezetése történik, mely rögzíti a munkába érkezés és távozás időpontját napi szinten. Helyettesítési napló, csoportnapló-igazolás: a táppénzes állományról, továbbképzésről, egyéb hivatalos távollétről szóló bejegyzéseket tartalmazza. Vezetni kell: szabadságok igénylőlapja, nyilvántartása. III. BÖLCSŐDE SZAKMAI VEZETŐ HATÁSKÖRE ÉS FELADATA

III.1. Hatásköre Szakmai tekintetben önálló; A bölcsőde vezetésében, irányításában javaslattevő, döntés előkészítő; Tájékoztatja az intézmény vezetését a bölcsődével kapcsolatos jogszabályok változásáról. Feladatok: -

Javaslatot tesz a bölcsőde személyi és tárgyi feltételeinek alakítására. Felelős a bölcsődei dolgozók munkájáért. Kialakítja a bölcsőde Házirendjét. A helyi adottságok figyelembevételével megszervezi a bölcsőde munkarendjét, a dolgozók munkabeosztását és a gyermekek napirendjét. A bölcsődei dokumentáció vezetése. Irányítja és ellenőrzi a bölcsőde gondozási és nevelési feladatainak ellátását, ellenőrzi az adminisztráció határidejének betartását. Naprakész nyilvántartását vezet a befizetett térítési díjakról.

14

-

Határidőre elkészíti a bölcsőde szakmai munkatervét, összeállítja az éves igényeket (textil, edény), a karbantartással valamint felújítással kapcsolatos javaslatait. A gyermekfelvétellel kapcsolatos nyilvántartások elkészítése: felvételi könyv, egészségügyi törzslap. Statisztika. Beszámol a bölcsőde munkájáról. Munkaértekezleteket hív össze. Gondoskodik a munka- és tűzvédelmi utasítások betartásáról. Szülői szervezettel való kapcsolattartás. Felelős a dolgozók továbbképzési tervének összeállításáért és figyelemmel kíséri annak alakulását. Bölcsőde orvosával, védőnővel való kapcsolattartás.

III.2. A bölcsődei kisgyermeknevelők feladatai: -

A bölcsődés gyermekek gondozása, nevelése, a harmonikus testi és mentális szükségleteinek kielégítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Konstruktív kapcsolat a szülőkkel, gondviselőkkel az egységes nevelési célkitűzések megvalósítása érdekében. Tevékenységüket a vonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembe vételével végzik a munkaköri leírásban foglaltak alapján. Csoportnapló vezetése. Törzslapot vezetnek minden kisgyermekről. Rendszeres feljegyzést készítenek a gyermek fejlődéséről. Üzenő füzet vezetése a szülőknek a napi jelentősebb eseményekről. kisgyermeknevelői jellemzés készítése szakértői bizottság részére, illetve egyéb szakvizsgálatokhoz. Rendszeres kapcsolatot tart a gyermekek érdekében a Gyermekjóléti Szolgálattal, melyről nyilvántartást is vezet (gyermekvédelmi feladatok). Családot látogat. Szülői értekezletet tart. Hirdetőtáblán üzenetet közöl. Rendezvényeket szervez.

A bölcsődei kisgyermeknevelő továbbképzései és tanfolyamai: -

5 évenként kötelező 60 pont megszerzése szakgondozói és bölcsődevezetői továbbképzésen.

III.3. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek térítése: A munkáltató köteles a vidékről járó dolgozónak a munkába járás költségeit, a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni (86%). A jogosultságot évente kell felülvizsgálni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás áll be, azt a bölcsődevezető részére azonnal be kell jelentenie.

15

III.4. Egyéb szabályok: A saját mobiltelefon használatára csak az arra kijelölt helyen (nevelői szoba) nyílik lehetőség. Tilos telefonálni a csoportban, udvaron, stb., amikor a gyermekek között tartózkodik a dolgozó. -

-

Telefonhasználat: Az intézményben lévő vonalas telefont magáncélra nem lehet használni. A nevelők saját mobiltelefonjaikat a gyerekek között nem használhatják, a szülők kerüljék a kisgyermeknevelők mobiltelefonon történő hívását. Dokumentumok kiadásának szabályai: az intézményi dokumentumok (személyi anyag, szabályzatok, stb.) kiadása csak a bölcsődevezető engedélyével történhet.

III.5. Kártérítési kötelezettség: A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vett át. A bölcsődevezetőt e nélkül terheli felelősség az általa kezelt pénz és egyéb értéktárgy tekintetében. Átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén a munkavállalók munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezettségnek van helye. A kár összegének a meghatározásánál a Mt. 2012. évi I törvény 172-173.§-a az irányadó. III.6. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában (formaruha és védőruha) a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén a kötelező feladatellátás közben következett be. A dolgozó személyes használatú tárgyakat meghaladó mértékű és értékű dolgokat, csak a bölcsődevezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve viheti ki onnan (pl.: írógép, számítógép, stb.). Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért.

tárgyak

III. 7. Fegyelmi felelősségre vonás: A közalkalmazottakkal szemben felelősségre vonást kell alkalmazni a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 43-44.§-a esetén.

16

III.8. A fegyelmi vétség megvalósulásának feltétele: A munkavállaló: -

közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségszegése, a kötelezettség vétkes megszegése: nem, vagy késve jelenik meg a munkahelyén, és nem tudja távollétét igazolni. nem munkára képes állapotban jelenik meg. megszegi a munkájára vonatkozó szabályokat, utasításokat. nem működik együtt munkatársaival, sőt akadályozza a munkát. indokolatlanul tagadja meg a tanfolyamon, továbbképzésen való részvételt. illetéktelenekkel közöl olyan információkat, amelyek munkája során tudomására jutottak. megszegi az intézmény belső szabályainak rendelkezéseit. nem megengedett nevelési módszereket alkalmaz. szülőkkel és más külső partnerrel szemben az intézményhez méltatlan magatartást tanúsít.

Közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségszegés lehet pl. a munkaköri leírásban felsorolt feladatok el nem végzése, a munkáltató utasításainak megtagadása (ha arra egyébként nincs joga a közalkalmazottnak a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56§-a a rendszeres késés a munkahelyről stb. A vétkesség formája lehet: -

Szándékos (amikor a közalkalmazott előre tudja cselekménye, mulasztása következményét, és azt kívánja is, vagy nem kívánja ugyan kifejezetten, de belenyugszik a következményekbe), valamint, Gondatlanságból eredő (amikor a közalkalmazott látja ugyan cselekménye következményeit, de könnyelműen bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látta előre a következményeket, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet, körültekintést).

A felelősségre vonás mértéke az elkövetett mulasztás nagyságától és az addigi munkavégzés minőségétől is függ III.9. A panaszkezelés rendje: -

-

A bölcsőde munkájára, az alkalmazottak tevékenységére vonatkozó panaszok bejelentése történhet írásban, illetve lehetséges szóban előadva is. Ez utóbbi esetben jegyzőkönyvet kell a bölcsőde szakmai vezetőjének felvenni, melyet a panasszal élő nagykorú felnőttnek kell ellenjegyeznie abban az esetben is, ha kiskorú gyermeke él a panasz lehetőségével. A panasz kivizsgálását az bölcsőde vezetője, vagy az általa felkért személy, bizottság 7 munkanapon belül megkezdi, és 30 napon belül lezárja vizsgálatát, a jelentést átadva megbízójának. A panaszt tevő 30 napon belül, írásban kap választ a beadványra, szóbeli panaszára. Név nélküli bejelentéseket, névtelen levelek által felvetett panaszokat az intézmény nem vizsgál ki. 17

III.10. Az intézmény házirendje: A házirend tartalmazza: -

a gyermekek és a szülők, valamint a bölcsőde dolgozóinak jogait és kötelességeit, valamint a bölcsőde belső rendjének, biztonságos életének részletes szabályozását.

A házirendet a bölcsőde vezetősége készíti el, előzetesen konzultálva a szülőkkel és a dolgozókkal. A házirendet az épület előterében és a bejárati folyosókon kell elhelyezni, illetve beiratkozáskor a szülőknek - átvételi-elismervény aláíratásával együtt - átadni. IV. GONDOZÁSI-ÉS NEVELÉSI PROGRAM A bölcsődében a gondozó-nevelőmunkát, a Bölcsődei Nevelés- Gondozás Országos Alapprogramja szerint elkészített Helyi Szakmai Program alapján végzik. IV.1. A dokumentációkba való betekintés rendje: -

A bölcsőde vezetőjénél történik, vele történő előzetesen egyeztetett időpontban.

IV.2. A gondozó és nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje A Minőségfejlesztési Programban részletezettek szerint történik a belső ellenőrzés. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a bölcsődében folyó gondozási tevékenység ellenőrzése. Ennek során a bölcsődében végzett gondozó-nevelő munka minőségének és eredményeinek objektív számba vétele történik. A gondozói-nevelői munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi gondozási és nevelési tevékenységére kiterjed. IV.3. A belső ellenőrzés célja: -

Az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása. A feltárást követően a helyes gyakorlat megteremtése. A gondozási munka hatékonyságának fokozása.

Az ellenőrzési tervet a bölcsőde szakmai vezetője készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet a bölcsődében nyilvánosságra kell hozni (az éves munkaterv része). Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről a vezető dönt.

18

Az ellenőrzés formái: -

a gondozó és a nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése, beszámoltatás, írásbeli dokumentációk ellenőrzése, speciális felmérések, vizsgálatok.

A bölcsődei csoportok szakmai munkáját a bölcsőde szakmai vezetője ellenőrzi és értékeli. A bölcsőde szakmai módszertani irányítását, ellenőrzését a Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal végzi. IV.4. A kiemelt munkavégzés elismerése: Az erkölcsi és anyagi elismerésre vonatkozó döntést – a szakmai vezető és az érdekvédelmi szervezet képviselőjének javaslata figyelembevételével – az intézményvezető hozza meg. Erkölcsi, anyagi elismerés lehet: -

szóbeli dicséret, kitüntetés, továbbképzéseken való jutalom részvétel, pénzjutalom, illetmény várakozási idő csökkentése, jutalomszabadság.

Kitüntetésre, jutalmazásra javasolható az a közalkalmazott, aki: -

folyamatosan kiemelkedő magas színvonalú szakmai nevelőmunkát végez, élen jár az önképzésben, nyertes pályázatot ír, az intézmény tárgyi feltételeinek javításáért többletmunkát végez. V. A BÖLCSŐDEI ELHELYEZÉS

V.1. A bölcsődei elhelyezés keletkezése: -

-

A bölcsődei beíratások időpontja: folyamatosan történik A beíratás helyszíne: VOB Bölcsőde 6528 Bátmonostor, Zrínyi Miklós utca 4. A beíratással kapcsolatos tudnivalókról a szülők különböző kommunikációs csatornán kerülnek tájékoztatásra /kábel Tv, helyi újság, plakát/ A bölcsődei felvétel iránti kérelmet a szülőnek, vagy törvényes képviselőnek az intézmény vezetőjénél kell formanyomtatványon benyújtania. A kérelemhez csatolni kell a házi gyermekorvosi igazolást arról, hogy a gyermek egészséges, bölcsődésben gondozható, valamint munkáltatói igazolást arról, hogy a szülő, törvényes képviselő munkaviszonyban áll, illetve igazolást a hallgatói jogviszony fennállásáról. Bölcsődébe 20. hetes kortól vehető fel gyermek.

19

-

Bölcsődei elhelyezést kezdeményezhet a szülő, gondviselő előzetes tájékoztatását követően: a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal, orvos. A csoportlétszámok kialakítása: az 1997. évi XXXI. tv. valamint a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet alapján.

V.2. Döntés a gyermekek felvételéről: -

-

-

A férőhelyek mértékéig a gyermekek felvételéről a vezető dönt, a bölcsőde szakmai vezetőjének meghallgatásával. Ha a bölcsődébe jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az bölcsődevezető az intézmény fenntartójával közösen bizottságot szervez, mely dönt a felvételről, esetleges elutasításról. A szülőket a felvétel eredményéről írásban kell tájékoztatni. A bölcsődei ellátás kezdetétől számított 15 napon belül az intézményvezető a 259/2002. (XII.18.) sz. kormányrendelet 13.§ (1) bekezdése alapján megállapodást köt a gyermek törvényes képviselőjével. A Gyvt. 32§ (7) bekezdése alapján, megállapodást köt az intézményvezető a törvényes képviselővel az ellátás kezdetének időpontjáról, az intézményi ellátás időtartamáról, amely reggel 6 órától - 17 óráig vehető igénybe. Ezen kívül tájékoztatást kap a szolgáltatások, ellátások tartalmáról és módjáról, ebbe beletartozik a gondozási és nevelési feladatok összessége. Továbbá a Fenntartó által meghatározott személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat. A megállapodás tartalmazza az ellátás megszűnésének módját, melyről bővebb információt a Bölcsőde SZMSZ V.4. pontja ad. Végül pedig tartalmazza a gyermek és törvényes képviselője, személyazonosító adatait. A gyermek csoportba való beosztásáról a bölcsőde szakmai vezetője dönt. A csoportok szervezésének elveit a gondozási program tartalmazza. Bölcsődei felvételnél előnyt élvez az a gyermek, akinek a szociális helyzete ezt indokolttá teszi. (HH, HHH, védelembe vett, Jelzőrendszer jelzése szerint) A Gyvt. 41.§ (1), (2) bekezdése alapján, az a kisgyermek, akinek szülei munkavégzésük, munkaerő piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásról nem tudnak gondoskodni, továbbá, ha a család szociális helyzete ezt kívánja. A Gyvt. 42/A. § bekezdése alapján a bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

V.3. A bölcsődei ellátás: A bölcsődében egésznapi, teljes ellátás vehető igénybe, ami négyszeri étkezést tartalmaz, melyért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődei ellátás díját Vaskút-Bátmonostor Képviselőtestületének rendelete tartalmazza.

20

VI. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE VI.1. Az intézménnyel nem jogviszonyban álló személyek benntartózkodási rendje − A szülők, hozzátartozók, gondviselők az átadóig kísérik a gyermekeket, ahol a kisgyermeknevelő átveszi a gyermeket. − A szülő rendkívüli alkalmakkor benntartózkodhat a csoportszobában, ilyenek lehetnek a nyílt napok, ünnepélyek, alkotódélutánok, szülői értekezletek, és a szülők részére szervezett egyéb programok. − A szülők és más jogviszonyban nem állók a hivatalos ügyeiket a bölcsődevezetői irodában intézhetik, és a bölcsődevezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jöttek. − Fenntartói, szakértői, szaktanácsadói, és egyéb hivatalos látogatás a bölcsődevezetővel való egyeztetés után történik. − A bölcsődei csoportok látogatást más személyek részére, indokolt esetben a bölcsődevezető engedélyezi (Például: karbantartás miatt végzendő javító munkálatok.) VI.2. Bölcsődei dolgozók és kapcsolatrendjük Legmagasabb fokon VOB vezetője helyezkedik el. Második fokon a bölcsődevezető áll. Alatta vannak a kisgyermeknevelők és a technikai dolgozók. Külön sorolható be a gyermekorvos heti 4 órában VI.3. Bölcsődei érdekképviselet – érdekképviseleti fórum A bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmére négytagú „Érdekképviseleti Fórumot” kell létrehozni. Az érdekképviseleti fórum tagjainak számát és összetételét a Gyvt. 35. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni. A Fórum tagjai: az ellátásban részesülő gyermekek szülei közül 2 fő; a bölcsőde dolgozói közül 1 fő; a fenntartó képviseletében a kijelölt képviselő. A Fórum összehívásáról a vezető gondoskodik, akit a megbízott tagok maguk közül választanak. Az érdek-képviseleti fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal felnőttet érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. Az érdekképviseleti fórum véleményezési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál.

21

Érdekképviseleti fórumon keresztül a szülők véleményezési joggal élhetnek. Akár a bölcsőde dokumentációit illetően akár a gondozás minőségét illetően. A szülőnek az érdekképviseleti fórumon belül csak véleményezési joga van. Az érdekképviseleti fórum szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. VI.4. A vezetők, valamint a bölcsődei szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A szülői szervezettel közvetlen kapcsolatot a bölcsőde szakmai vezetője tart. -

Információ átadás bölcsődét érintő kérdésekben Bölcsődei rendezvények szervezése előtt

Az intézmény gyermekközösségeit a csoportok alkotják. Bölcsőde: 2 csoport

VI.5. Család-bölcsőde kapcsolattartási rendje Családlátogatás: Preventív (minden újonnan érkező esetében.) Évente legalább egyszer, előrejelzés alapján. Fogadóóra: A kisgyermeknevelők által meghatározott rendben. Nyílt napok: Közös egyeztetés, meghívás alapján. Szervezetten a szakmai hét rendezvény sorozatán. Szülői értekezlet: Gondozási-nevelési év kezdetén tájékoztató jelleggel. Rendezvények előtt megbeszélő, szervező jelleggel. Alkalomszerűen – amennyiben indokolt - előre egyeztetett időpontban. Hagyományok: részvétel a szervezésben, lebonyolításban. VI.6. Az intézmény külső kapcsolatai -

Bács-kiskun Megyei Kormányhivatal (szakmai módszertani irányítás, ellenőrzés) Óvodákkal Védőnői szolgálattal Gyerekorvossal Gyermekjóléti Szolgálattal Konyhával Fenntartóval szülőkkel

22

VII. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Az ünnepélyek, megemlékezések a gyerekek nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük elmélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem kialakítása, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A bölcsőde hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése a bölcsődei közösség minden tagjának joga és kötelessége. VII.1. Közösséggel kapcsolatos hagyományok: A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok ápolása a gyermekkorcsoportoknak megfelelően kiválasztva kerülnek megtartásra. -

közös megemlékezés a gyermekek név- illetve születésnapjáról, ajándékkészítés anyák napjára, Mikulás, Farsang.

VII.2. Kisgyermeknevelőkkel kapcsolatos hagyományok: -

szakmai napok szervezése, továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvétel, közös ünnepélyek szervezése, rendezvényeken való részvétel. VIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

VIII.1. Általános előírások: A gyermekkel − a bölcsődei gondozás, valamint − szükség szerint például az első udvari játszás, séták előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: Védő-óvó előírás: − az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, − a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, − a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése, − a nyári időszakban a káros UV sugárzás elkerülése érdekében tilos a gyermekeket 1115 óra között a napra kivinni. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az intézmény házirendjében kell meghatározni azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az intézményben való tartózkodás során meg kell tartani. Minden dolgozónak ismerni kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamit a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó-terv rendelkezéseit.

23

A gyermek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. A bölcsődében megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a bölcsődét. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. Minden kisgyermeknevelő feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Fentiek érdekében: -

-

-

-

Minden nevelési év kezdetén, valamint séták előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden bölcsődei csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat. A bölcsőde csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó kisgyermeknevelő köteles a játékban feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást áttanulmányozni, és játékszert annak megfelelően alkalmazni. Az intézmény dolgozói házi készítésű elektromos berendezéseket az intézménybe nem hozhatnak be. Házi készítésű süteményekből ételmintákat kell eltenni, s azt 78 óráig meg kell őrizni. A bölcsőde dolgozói csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be a bölcsődébe, amelyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. a bölcsődében történő használatukra előzetes bemutatás után a vezető ad engedélyt. A nem engedélyezett játékot és eszközt a bölcsődéből kivitelig – a munkanap végéig– a szakmai vezető által kijelölt szekrénybe kell zárni. Ittas szülőnek, illetve hozzátartozónak gyereket nem lehet kiadni.

VIII.2. Gyermekbaleset esetén az intézmény dolgozóinak feladata: A gyermek felügyeletét ellátó kisgyermeknevelőnek a gyermeket ért baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: -

A sérült gyereket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az intézményvezetőnek. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő kisgyermeknevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

24

Az intézményben történő balesetet, sérülést az intézményvezetőnek (az általa megbízott személynek) ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A gyermekbaleset kivizsgálásában, ha a szülői szervezet igényli, be kell vonni a szülők képviselőjét. Elsősegélydoboz helye: az orvosi szobában. VIII.3. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII.) EMMI rendelet szerint kell eljárni. Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően - haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket. - megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálja. Rendkívüli eseménynek számít különösen: -

a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a gondozói munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott rend szerint kell eljárni. Épület kiürítése a tűzriadó terv szerint zajlik. Fegyelmezetten, a menekülési útvonalon keresztül hagyja el mindenki az épületet – különösen figyelve, hogy semmilyen berendezéshez ne nyúljanak. Az épület kiürítésének időtartamáról a gyerekek elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja alapján a bölcsőde vezetője, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Jó idő esetén a játszó udvarok legtávolabbi részére kell vinni a gyerekeket. A tűz oltásában mindenki köteles részt venni, kivéve azokat, akik a gyermekek felügyeletét 25

látják el. Rendkívüli eseményt, bombariadót az intézményvezetőnek, a szükséges és elengedhetetlen intézkedések megtétele után a fenntartó felé haladéktalanul jelentenie kell. Az esemény után az intézményvezető írásos jelentést küld a fenntartónak, mely tartalmazza az esemény leírását, a megtett intézkedéseket, az elhárítás módját, időtartamát és az esetleges következményeket. VIII.4. Az intézményben történő dohányzás szabályozása: Az intézmény területén tilos a dohányzás. VIII.5. Reklám tevékenység szabályai: Az épületekben és az épületek közvetlen környezetében tilos olyan reklám elhelyezése, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. A tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére, a gondozással összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység, esemény, valamint a gondozásinevelési, oktatási tevékenység reklámjára. Reklámok elhelyezésére, terjesztésére engedélyt kizárólag az intézményvezető adhat. VIII.6. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét a bölcsőde orvosa, és a védőnők biztosítják. Egészségügyi ellátás: - Bölcsőde gyermekorvosa (havi 4 órában) - Védőnők Együttes szolgáltatásból áll. Az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek intézményen belül egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében: -

Biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit, Gondoskodik a szükséges gondozónői felügyeletről, Szükség esetén a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről

Szülők jogait, kötelezettségeit a fentiek vonatkozásában a házirend tartalmazza. Intézmény működése során az Kistérségi Népegészségügyi Intézet által meghatározott szabályokat be kell tartani (fertőző gyerekek elkülönítése, csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhat a bölcsődében). Fertőző gyerek-betegség esetén a szülőnek értesítenie kell az intézményt. Az intézményben fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra.

26

IX. ÁT NEM RUHÁZHATÓ HATÁSKÖRÖK IX.1. A gondozónői testület nem ruházhatja át a következő hatásköröket: -

Szakmai Program elfogadása Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) elfogadása Házirend elfogadása Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) elfogadása

IX.3. Záró rendelkezés: a) Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket az önálló belső szabályzatok tartalmazzák. b) Az Adatkezelési Szabályzat bölcsődére vonatkozó részeit a Vaskúti Óvoda és Bölcsőde egységes Adatkezelési Szabályzata tartalmazza.

Vaskút, 2013. március 29.

 

 

 

 

 

 

 

Készítette:  

Galántai Csilla Bölcsőde szakmai vezető

 

27

VASKÚTI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette:

Stéger Andrea Intézményvezető

28

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I./1. Általános rendelkezések Az óvoda Neve: VASKÚTI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE Székhelye:

I. számú Óvoda

Vaskút, Kossuth Lajos u. 140.

Telephelye: Tagóvoda:

II. számú Óvoda Napközi Otthonos Óvoda

Vaskút, Damjanich u. 36. Bátmonostor, Kossuth Lajos u.7.

II. A MŰKÖDÉS RENDJE A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartói döntés alapján, nyári ügyeleti rendet tartunk óvodai épületeinkben felváltva. Ilyenkor történik az óvodák szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári nyitva tartásról a szülőket tájékoztatni kell. A nyitvatartási idő a vaskúti óvodákban napi 10 óra, reggel 6.30 órától 16.30 óráig, a Bátmonostori óvodában napi 11 óra, reggel 6 órától délután 17 óráig. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dajka nyitja, délután 17 órakor zárja. A hivatalos ügyek intézése az intézmény-vezető irodájában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi. A gyermekeknek, alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodási rendje: 6.00-tól 17.00-ig van bent dajka az elrendelt munkaidő szerint. 6.30-tól 16.30-ig van bent óvónő az elrendelt munkaidő szerint. 8.00-tól 16.00-ig van bent óvodatitkár az elrendelt munkaidő szerint. Intézményvezető fogadó napja keddenként 8.00-16.00-ig az I. sz. óvodában, a vezető irodájában érhető el személyesen, vagy a 472-557-es telefonszámon. Munkaközösség-vezetők keddenként 13.00-14.00 között az I. sz. óvodában a vezető irodájában érhetők el személyesen, vagy a 472-557-es telefonszámon.,illetve a II.sz. óvodában a 472-792-es számon.

29

Óvodatitkár az intézményvezető irodájában munkanapokon 8-16 óráig érhető el személyesen, vagy a 472-557-es telefonszámon. A gyermekek bent tartózkodása 6.30-tól 16.30-ig az óvodában. Nyitvatartási idő a Bátmonostori óvodában: napi 11 óra, reggel 6 órától délután 17 óráig. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dajka nyitja, délután 17 órakor zárja. A hivatalos ügyek intézése a tagóvoda-vezető irodájában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi. A gyermekeknek, alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodási rendje: 6.00-tól 17.00-ig van bent dajka az elrendelt munkaidő szerint. 6.00-tól 17.00-ig van bent óvónő az elrendelt munkaidő szerint. Tagóvoda-vezető a vezető irodájában érhető el személyesen az előre egyeztetett időpontban, vagy a 474-204-es telefonszámon. Munkaközösség-vezető a vezető irodájában érhető el személyesen az előre egyeztetett időpontban, vagy a 474-204-es telefonszámon. A gyermekek bent tartózkodása 6.00-tól 17.00-ig az óvodában. Az intézmény kiadmányozási joga: megilleti az intézményvezetőt. Az intézményvezető távolléte esetén az általa megbízott személyt. Munkaköri leírások tartalmazzák az átruházható jogköröket.

III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzési tervet a tagóvoda-vezető és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatai alapján az intézményvezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés • területeit, • módszerét és • ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni.

30

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhetnek telephelyen tagintézményben a tagintézmény-vezetők valamint,

a

munkaközösség-vezetők,

• a szakmai munkaközösségek és • a szülői munkaközösség is. Az intézményvezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja • telephelyen a munkaközösség-vezetők • a szakmai munkaközösségek vezetőit. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhetnek: • • •

tagóvoda-vezető, telephelyen a munkaközösség-vezető a szakmai munkaközösségek és a szülői munkaközösség is.

Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja • •

a tagóvoda vezetőt, telephelyen a munkaközösség-vezetőt a szakmai munkaközösségek vezetőit.

A pedagógus pedagógiai és adminisztratív feladatainak előírása: Pontos, olvasható, esztétikus adatkezelés, naprakész nyilvántartás. ¾ csoportnapló ¾ fejlődési napló ¾ mulasztási napló ¾ egyéni fejlődési terv készítése Informatikai eszközök használata pedagógusok részére: Engedélyezett a pedagógiai munkával összefüggő másolatok készítése, számítógép használata.

31

IV. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI a Kt. 118. § (12) bekezdése alapján Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve átmeneti többletfeladatok ellátását. Különös tekintettel a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozást, melyben a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részesülhet. A kereset-kiegészítés elosztásának a nevelőtestület által elfogadott szempontjai: ¾ a munkaköri kötelességen felül vállalt feladatok magas színvonalú ellátása, ¾ díjazás nélküli tehetséggondozás, felzárkóztatás, délutáni gyermekprogram rendszeres szervezése (torna, idegen nyelv, tánc, kreatív foglalkozás, stb.), ¾ részvétel az oktató-nevelő munka fejlesztésében – bemutató foglalkozás, szakmai előadás, ¾ az egész intézményt érintő pedagógiai és szervezési feladatok vállalása, legjobb képesség szerinti teljesítése, ¾ pályázatfigyelés, pályázatírás irányítása, lebonyolítása, szponzorok felkutatása, SZMK munkájának segítése, Az óvoda hírnevét öregbítő hagyományok, rendezvények szervezése, kivitelezhető ötletek, aktív közreműködés, pozitív hozzáállás, szülők megnyerése ez irányú céljainkhoz. ¾ részvétel az óvodán kívüli szakmai, pedagógiai munkában, ¾ gyakorló óvónői feladatok folyamatos, magas színvonalú ellátása, pályakezdők segítése, ¾ a kötelezőn túli önképzés, továbbképzés teljesítése, ¾ lojalitás a szervezettel, a célokkal való azonosulás, konstruktivitás, ¾ óvodai elektronikus információáramlás biztosítása – honlap működtetése, közösségi fórumok karbantartása, kapcsolattartás különböző szolgáltatókkal-intézményekkel: újság, Kisebbségi Önkormányzatokkal ¾ elbírálásnál figyelembe kell venni a teljesítményértékelés eredményeit, ¾ pedagógiai munkaközösségek irányításában való aktív közreműködés, pedagógusok segítése ¾ gyermek és ifjúság védelmi felelősi munka aktív ellátása Dajkák: ¾ aktív részvétel az óvodai rendezvényeken, pozitív hozzáállás, lelkesedés, ¾ a gondozásban-nevelésben való példamutató magatartás, szép beszéd, gyerekszeretet, ¾ kollegákkal való együttműködés, emberséges magatartás, ¾ dajka-koordinátori feladatok ellátása (dajka munkák szervezése, információáramlás biztosítása), Óvodatitkár: ¾ a munkaköri kötelességen felül vállalt feladatok magas színvonalú ellátása, ¾ az óvodai rendezvényeken való aktív részvétel, ¾ az óvónők munkájának segítése, ¾ az óvodatitkári feladatok tapintatos, lelkiismeretes ellátása, információáramlás biztosítása, üzenetek pontos továbbítása, ¾ kifogástalan kapcsolattartás a munkavégzésből adódó érintettekkel,

32

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés juttatásának kizáró okai: ¾ fegyelmi vétség, ¾ munkafegyelem megsértése (rendszeres késés, határidő be nem tartása, hiányos dokumentáció, összeférhetetlenség a kollégákkal, vezetői utasítások figyelmen kívül hagyása), ¾ valamint az óvoda szokás- és szabályrendszerének elutasítása, ¾ minősítési eljárás során nem megfelelő értékelés,

V. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ÉS AZ EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS A munkaközösség-vezető, a tagóvoda-vezető, az élelmezés-vezető és a bölcsőde-vezető, a munkáját a VOB igazgató irányításával és ellenőrzésével végzi. Az intézmény élén a VOB igazgatója áll, akit a tagóvoda vezetője, illetve a telephely munkaközösség-vezetője segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézményvezető feladatai • az intézmény felelőse, irányítója és képviselője, • az intézményi munkát irányítja, tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli, • elkészíti és elfogadtatja az óvodai SZMSZ-t, házirendet a nevelőtestület közreműködésével, módosításaira javaslatot tesz, aktualizálja • munkatervek, a dolgozók munkarendjét, munkaköri leírásait elkészíti, valamint az egyéb aktuális írásos tervezeteket, szabályzatokat is, • ellátja a tanügy-igazgatási feladatokat, • betartja és betartatja az adatszolgáltatási fegyelmet, • ügyel a takarékos gazdálkodásra, a tárgyi és technikai feltételek megteremtésére, • ellenőrzi a munkafegyelem betartását, • ellenőrzi az adminisztrációt, • ellenőrzi és megszervezi a technikai dolgozók munkájának folyamatosságát és minőségét, • ellenőrzi az egészségügyi feladatok betartását, • regisztrálja és megszervezi a szabadságolásokat, elkészíti a szabadságolási ütemtervet, • előkészíti és levezeti az értekezleteket, belső továbbképzéseket, • koordinálja és felügyeli az óvodai ünnepeket, ünnepélyeket, megemlékezéseket, kapcsolatot tart a társintézményekkel, szülőkkel.

33

VI. A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ /VASKÚTON/ Feladatai: • • • • • • • • •

munkaközösség vezetői tevékenységüket az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik, a telephelyen irányítják, szervezik, ellenőrzik az óvodapedagógusok és a dajkák munkáját, megszervezik az épület zökkenőmentes működését közreműködnek az óvodai SZMSZ, a munkatervek, a házirend, a dolgozók munkarendje és egyéb aktuális írásos tervezetek, szabályzatok elkészítésében, betartják és betartatják az adatszolgáltatási fegyelmet, ügyelnek a takarékos gazdálkodásra, a tárgyi és technikai feltételek megteremtésére, ellenőrzik a munkafegyelem betartását, ellenőrzik és megszervezik a helyettesítéseket, a technikai dolgozók munkájának folyamatosságát és minőségét, az egészségügyi feladatok betartását, megszervezik az óvodai ünnepeket, ünnepélyeket, megemlékezéseket, kapcsolatot tartanak a társintézményekkel, szülőkkel. VII. TAGÓVODA VEZETŐ ÉS MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ /BÁTMONOSTORON/

Feladatai: • vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett végzi, • a tagóvoda felelőse, irányítója és képviselője, • a tagintézményben irányítja, tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az óvodapedagógusok és a dajkák munkáját, • közreműködik az óvodai SZMSZ, a munkatervek, a házirend, a dolgozók munkarendje és egyéb aktuális írásos tervezetek, szabályzatok elkészítésében, • ellátja a tanügy-igazgatási feladatokat, • betartja és betartatja az adatszolgáltatási fegyelmet, • ügyel a takarékos gazdálkodásra, a tárgyi és technikai feltételek megteremtésére, • ellenőrzi a munkafegyelem betartását, • ellenőrzi az adminisztrációt, • ellenőrzi és megszervezi a helyettesítéseket, a technikai dolgozók munkájának folyamatosságát és minőségét, az egészségügyi feladatok betartását, • regisztrálja és megszervezi a szabadságolásokat, elkészíti a szabadságolási ütemtervet, • előkészíti és levezeti az értekezleteket, belső továbbképzéseket, • koordinálja és felügyeli az óvodai ünnepeket, ünnepélyeket, megemlékezéseket, • kapcsolatot tart a társintézményekkel, szülőkkel. A vezetők részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Az intézményvezető és a tagintézmény-vezető éves beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére, pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzés tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 34

A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ /BÁTMONOSTORON/ Feladatai: • • • • • • • •

munkaközösség vezetői tevékenységét a tagóvoda-vezető közvetlen irányítása mellett végzi, a telephelyen irányítja, szervezi, ellenőrzi az óvodapedagógusok és a dajkák munkáját, közreműködik az óvodai SZMSZ, a munkatervek, a házirend, a dolgozók munkarendje és egyéb aktuális írásos tervezetek, szabályzatok elkészítésében, betartja és betartatja az adatszolgáltatási fegyelmet, ügyel a takarékos gazdálkodásra, a tárgyi és technikai feltételek megteremtésére, ellenőrzi a munkafegyelem betartását, ellenőrzi és megszervezi a helyettesítéseket, a technikai dolgozók munkájának folyamatosságát és minőségét, az egészségügyi feladatok betartását, megszervezi az óvodai ünnepeket, ünnepélyeket, megemlékezéseket, kapcsolatot tart a társintézményekkel, szülőkkel.

A vezetők kapcsolattartási rendje A vezetők közötti kapcsolattartás folyamatos, az aktuális programok lebonyolítására, feladatok ellátására irányuló. A szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézmény vezetője hívja össze. Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos  előterjesztés alapján tárgyalja • a nevelési program, • az SZMSZ, • a házirend, • a munkaterv, • az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, • a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösség vezetőjének, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.

35

Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség-vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt. Írásban továbbítja az intézményvezetőhöz

• a munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez, valamint • a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelését az intézmény munkáját

átfogó éves elemzés elkészítéséhez. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az intézményegység vezető-helyettes, akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: • A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt óvodatitkár vezeti. • Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. • Az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. • Csatolni kell mellé a jelenléti ívet. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Döntéseit kétharmados (66.6 %) többséggel hozza. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. VIII. A HELYETTESÍTÉS RENDJE Az intézményvezető, vagy a tagóvoda-vezető akadályoztatása esetén helyettesítését az adott óvoda szakmai munkaközösség-vezetője látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezetők kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Bármely vezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a VOB igazgatója másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a kétheti időtartam.

36

Az intézmény-, vagy a tagóvoda vezető, a telephelyi óvoda munkaközösség-vezetője és a szakmai munkaközösség-vezető egyidejű távolléte esetén a helyettesítés a VOB igazgatója által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában a vezetőket távollétük esetén, a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező és határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. A vezetők napi törvényes munkaidején kívüli időben helyettesítésük ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. IX. A VEZETŐK ÉS AZ ÓVODAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLAT FORMÁI, A SZÜLŐI SZERVEZETRE RUHÁZOTT VÉLEMÉNYEZÉSI JOG A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre. A szülői munkaközösség (SZMK) dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek nagyobb csoportját (több mint 50%) érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásán részvételi joga van. Intézményünkben a csoport szülői munkaközösség választott képviselőinek száma gyermekcsoportonként: 2 fő. A szülői szervezet rendszeres kapcsolatot tart az intézményvezetővel, valamint a munkaközösség-vezetőkkel és rendszeres megbeszéléseket tartanak. A szülői munkaközösség véleményezési jogait gyakorolja az alábbiak vonatkozásában: Véleményezési joga van: • a Házirend, • Nevelési Program, • az SZMSZ, • Minőségirányítási Program, • Munkaterv nevelési év rendjét meghatározó részét illetően. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 5 nappal korábbi átadásával történhet.

37

A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje az Nkt. 71.§ (1) (2) vonatkozó jogszabályok alapján A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. Intézményünkben német nemzetiségi- és pedagógiai munkaközösség működik a munkaközösség-vezetők irányításával. Feladatuk ¾ egymás munkájának segítése ¾ módszertani segédletek kidolgozása ¾ kutatás, anyaggyűjtés ¾ aktuális információk, törvények, szaklapok, pályázatok figyelése, nevelőtestület informálása ¾ erőforrások, szponzorok felkutatása, szakértők – előadók meghívása ¾ az intézmény alapdokumentumainak aktualizálása, átdolgozása Kapcsolattartás módja Évente több alkalommal, aktualitás alapján előzetes egyeztetés alapján – minimum félévente egyszer. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a gyermekekről a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje A csoportok szülői közössége számára az óvoda tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az óvodapedagógus, az intézményvezető irányításával. A tanév első szülői értekezletén a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják a csoportban oktató-nevelő munkát végző óvodapedagógusokat, a nevelő-oktató munkát segítő dajka nénit. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető és a szülői munkaközösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje Az óvodapedagógusok a szülővel előre egyeztetett időpontban tartott fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről Ezt a szülő is és az óvodapedagógus is kezdeményezheti. A szülők írásbeli tájékoztatása hirdetőtáblákon történik.

38

X. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza az óvodapedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a közoktatási törvényben meghatározott véleményezési jogkörét. A véleményezés gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a következő nevelőtestületi értekezleten ad számot. XI. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Óvodánk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, az iskolába lépés érdekében, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Intézményünk kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: • a fenntartóval, • iskolával • a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, • a római katolikus egyház helyi képviselőivel, • a Német Nemzetiségi Önkormányzat helyi szervezetével, • a Pedagógiai szakszolgálattal,, • a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal és • az intézményt támogató alapítvánnyal. XII. AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Csoporton belüli ünnepeink: Születésnap, Névnap, Advent, Húsvét, Évzáró. Anyák napja, Nagymamák napja – előzetes szülői igények alapján, többségi döntéssel (több mint 50%), lehetőség szerint nyílt nap keretében délelőtt Közös ünnepeink (épületenként): Mikulás-várás, Karácsony, Farsang, Március 15. Gyermeknap, nagycsoportosok búcsúztatása. Hagyomány még óvodánkban: 

a Szent Márton napi lampionos est a szülőkkel és Bátmonostoron a „Mindenki Karácsonya” ünnepély, valamint a szülőkkel közösen Farsang és Nyílt nap.

Az évzáró és a nagycsoportosok búcsúztatása nyilvános. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. Az ünnepek, kirándulások, séták, színházlátogatás szervezése az éves munkaterv szerint történik.

39

XIII. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE A fenntartó önkormányzatok és a háziorvosi szolgálatok közötti megállapodás alapján az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását, a körzethez tartozó orvos és védőnő látja el. A gyermekek évente egy alkalommal teljes szűrésen vesznek részt, a védőnő havonta látogatja az óvodát. Az intézményvezető és a tagóvoda-vezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül: • biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, • gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről, • szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. Ha egy gyermek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni: • Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. • A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni. • Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. • Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Az egészségügyi eljárások az óvoda dolgozóira is kötelező érvényűek. Az alkalmasságot megállapító orvossal együttműködve az intézmény vezetője gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező szűrésekről. XIV. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy • a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és • ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, • ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Ezért: • Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. • Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert, annak megfelelően alkalmazni. 40

• Az udvari játékok megfelelő minősítéssel kell, hogy rendelkezzenek, rendszeresen felül kell vizsgálni őket és gondoskodni a folyamatos ellenőrzésről, meghibásodások jelzéséről. • Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az intézményvezető vagy a helyettesítésnek megfelelően az illetékes figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermek-balesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítése az intézményvezető és a tagóvoda-vezető végzi.

XV. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető és a tagóvoda-vezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az intézményvezető és a tagóvoda-vezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az intézményvezető és a tagóvoda-vezető, akadályoztatásuk esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Az intézményvezető és a tagóvoda-vezető közösen dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az intézményvezető és a tagóvoda-vezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

XVI. TÁJÉKOZTATÁS A NEVELÉSI PROGRAMRÓL, AZ SZMSZ-RŐL ÉS A HÁZIRENDRŐL Az intézményvezető, a tagóvoda-vezető, és a telephelyi óvoda munkaközösség-vezetője az intézményekben közzétételi listát, illetve dokumentumokat helyez el, mindenki számára elérhető helyen - az intézményvezető által hitelesített másolati példányban: • • •

az óvoda nevelési programját, szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét.

41

Ezt a szülők elkérhetik. A szülők az intézményvezetőtől és a tagóvoda-vezetőtől, illetve a munkaközösség-vezetőktől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Előzetes időpont egyeztetés után a tájékoztatásra lehetőséget kell biztosítani. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás módját. A törvényben meghatározottak szerint elektronikus formában is elérhető az intézmény honlapján. Az óvodai beíratások előtt a szülők tájékoztatására az intézményvezető intézkedése szerint szervezett formában is sor kerülhet. XVII. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az ügyeletes dajkának jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A dajka a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az I. számú óvodában az intézményvezetőnek, a II. számú óvodában és a Bátmonostori óvodában is a munkaközösség-vezetőnek jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel és a tagóvoda-vezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi. XVIII. NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME Az intézmény egész területén és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül a dohányzás tilos! 1999. évi XLII. törvény és a 39/2013. (II.14.) Korm. rendelet alapján. Vaskút, 2013. március 29.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

Stéger Andrea Igazgató

42

Az intézmény neve/címe:

Munkaköri leírás minta Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése: A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: A munkakör szakmai irányítója: A munkakörnek alárendelt munkakörök: A munkakör célja: A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: A munkavégzés helye: Az ……………………….. a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. Együttműködés formái 2. Az egyes jogok biztosítása II. Részletes szakmai feladatok 1. A munkakörrel kapcsolatos feladatok

Hatáskör, felelősség: A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. Dátum: ........................................................ átadó

.................................................... átvevő

Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. A munkaköri leírás 2 példányban készült: - munkavállaló példánya - irattári példány

43

MELLÉKLET 1.sz. melléklet

Adatkezelési Szabályzat

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje SZMSZ 1. számú melléklete

44

Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja az alkalmazottak, valamint a gyerekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok: - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. különös tekintettel a 2. számú mellékletére, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 83/B-D §-ai és 5. számú melléklete, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 41.§- 44.§ 3. A Szabályzat hatálya 3.1. A Szabályzat hatálya kiterjed az óvoda vezetőjére, helyettesére minden közalkalmazottjára, továbbá a gyerekekre. 3.2. E Szabályzat szerint kell ellátnia - a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint - a gyerekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 3.3. E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyerekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

45

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. I. Nyilvántartható adatok 1. Az intézményben az intézmény vezetője felelős a tanulók és közalkalmazottak adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és e Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. Adatkezelésért felelős személy továbbá ¾ a vezető helyettese (munkaközösség-vezető), ¾ az adatkezelésben bármilyen formában közreműködő alkalmazott (óvodatitkár), ¾ az óvodapedagógusok, a gyermekvédelmi koordinátor - akik a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. A közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. 2. Az óvoda vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. 3. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány (nyilvántartások, adatok vezetése) lehet ¾ nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, ¾ nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, ¾ elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány (ilyen dokumentumok előállítása intézményünkben nem biztosított). A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – következő kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott ¾ adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát, ¾ áthelyezésekor, ¾ közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, ¾ a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed. 4. A köznevelési intézmény nyilvántartja az óvodapedagógus oktatási azonosító számát, pedagógus- igazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét a közoktatási információs rendszeren (KIR) belül.

46

5. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény a közalkalmazottak: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) TAJ számát g) családi állapotát stb. tartja nyilván. 6. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: ¾ felvételivel kapcsolatos adatok, ¾ az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, ¾ jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, ¾ kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, ¾ a tanuló oktatási azonosító száma, ¾ a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, ¾ a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka. II. A személyi irat és kezelése 1. Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 2. A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 3. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: ¾ a személyi anyag iratai, ¾ a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, ¾ a közalkalmazottaknak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), ¾ a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 4. Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése az óvodavezető feladata. Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005.

47

(XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. 5. A személyi iratokba a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/D §-ában meghatározott személyek jogosultak betekinteni. 6. Az iratok őrzés idejét a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 1. mellékleteként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. 7. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. III. Adatok továbbítása 1. A közalkalmazottak és az óvodapedagógusok I. 4-5. pontban foglalt adatai – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók ¾ a fenntartónak, ¾ a kifizetőhelynek, ¾ a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, ¾ a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, ¾ a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, ¾ a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 3. A tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: ¾ az óvodavezető ¾ a vezető helyettese ¾ feladatköre vagy megbízása szerint a pedagógus ¾ óvodatitkár. 4. A tanuló adatai közül továbbítható adatok a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához,

48

c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére. 5. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának továbbítható. 6. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. IV. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

49

V. Adattovábbítás Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. VI. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatásért felelős miniszter felel. 2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya Szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza.

50

6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 9. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 10. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából

51

megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 11. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. VII. Aláírási- és pecséthasználati jogkör Aláírási joga az intézmény vezetőjének, távollétében helyettesének van. Pecsétet a vezető, a helyettes és az óvodatitkár, valamint a megbízott személyek használhatnak. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Az intézményi bélyegzők Az intézmény hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az intézmény vezetője adhat engedélyt, a bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni, melynek a következőket kell tartalmaznia: ¾ a bélyegzők sorszámát, ¾ a bélyegzőlenyomatát, ¾ a bélyegzőhasználatára jogosult személy nevét, beosztását, aláírását, ¾ a „Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés) feltüntetésére.                                            

52

Az óvodai Adatkezelési Szabályzattól eltérő eljárásrend VIII. Bölcsődére vonatkozó adatkezelési szabályzat Nyilvántartható adatok Az intézményben a bölcsőde szakmai vezetője felelős a kisgyermekek és közalkalmazottak adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és e Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. Adatkezelésért felelős személy továbbá ¾ a Bölcsőde szakmai vezető helyettese ¾ Kisgyermeknevelők a gyermekek adatainak egy részét illetően A közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. A bölcsőde szakmai vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A bölcsőde köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni Központi Elektronikus nyilvántartás a szolgáltatást igénybevevők röviden KENYSZI rendszerében a gyermekek napi jelenlétéről. Ezen kívül a Szociális és Gyermekvédelmi Működési nyilvántartás keretén belül a személyes gondoskodást végző személyekről nyilvántartást vezetni. A bölcsődénél használt nyomtatványokat ugyanúgy kell kezelni, mint az óvodánál, illetve számítógépes alapnyilvántartást is ugyanúgy vezethet, mint az óvodánál előírtak szerint. A bölcsőde intézménye a közalkalmazottak: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) TAJ számát g) családi állapotát stb. tartja nyilván. A bölcsőde a kisgyermek, alábbi adatait tartja nyilván: a) a neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek bölcsődei ellátásával kapcsolatos adatok: ¾ felvételivel kapcsolatos adatok, ¾ az alapfeladat, amelyre az ellátás irányul, ¾ ellátás szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, ¾ kiemelt figyelmet igénylő kisgyermekre vonatkozó adatok, A kisgyermek adatkezelésre és továbbításra jogosultak: 53

¾ bölcsőde szakmai vezető ¾ a vezető helyettese Adattovábbítás Adattovábbításra a bölcsőde szakmai vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Információs rendszer, KENYSZI rendszer - A bölcsődének kötelessége napi jelentést küldenie az intézményben ellátott gyermekek jelenlétéről. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban Nyr.) 13/B-13/H.§ tartalmazzák az Igénybevevői nyilvántartás vezetésének szabályait. - A bölcsőde szakmai vezetője látja el ezt a feladatot, az úgynevezett E-képviselői megbízása alapján melyet a fenntartó kérvényezett a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól. KENYSZIBEN szereplő adatok - Gyermek szül, hely, dátum - lakcím - TAJ száma - Szülő adatai - Egyéb más szociális ágazatban való jelenlétét. - Ezeket az adatokat csak az E-képviselő szolgáltathatja a rendszernek. Gyermekvédelmi Működési nyilvántartás keretén belül a személyes gondoskodást végző személyekről nyilvántartás - A bölcsőde köteles a kisgyermeknevelőket beregisztrálni - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény 92/D-I. § szabályozza a személyes gondoskodást végző személyek működési nyilvántartásának vezetését. - A működési nyilvántartás részletes szabályait a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet tartalmazza. Tevékenységei: -

A működési nyilvántartáshoz a munkáltató által bejelentett adatok feldolgozása A nyilvántartásba vételről szóló igazolások kiállítása, megküldése a munkáltatónak A működési nyilvántartásban szereplő adatok karbantartása, felülvizsgálata A munkáltató értesítése a továbbképzési és szakvizsga kötelezettség elmulasztásáról Közreműködés a működési nyilvántartáshoz kapcsolódó szabályozás módosításában

54

Aláírási- és pecséthasználati jogkör Aláírási joga a bölcsőde szakmai vezetőjének van, de távollétében helyettesének is van. Pecsétet a vezető, és a helyettes is használhatja. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Az intézményi bélyegzők Az intézmény hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az intézmény vezetője adhat engedélyt, a bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni, melynek a következőket kell tartalmaznia: ¾ a bélyegzők sorszámát, ¾ a bélyegzőlenyomatát, ¾ a bélyegzőhasználatára jogosult személy nevét, beosztását, aláírását, ¾ a „Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés) feltüntetésére.

                                                       

55

Ezen Szabályzat a jóváhagyást követően az 5/2013. sz.a.k. határozata valamint a 17/2013 (IV.17.) NNÖ határozat alapján, 2013. április 18. napjától lép életbe az aktuális törvényi szabályozásnak megfelelő módosításokat követően. 56